A, 1LYI EY. REF. EGYHÁZKERÜLET TARTOTT JEGYZŐKÖNYVE. SZERKESZTETTE SZÁSZ GERŐ, egyházk. közjegyző. KOLOZSVARTT,

\

A,

1 L Y I EY. REF. EGYHÁZKERÜLET

Kolozsvártt, 1S©O. november 1—6-ik TARTOTT

KÖZGYŰLÉSÉNEK

JEGYZŐKÖNYVE. SZERKESZTETTE

SZÁSZ GERŐ, egyházk. közjegyző.

KOLOZSVARTT, HYOMATOTT A KÖZMÜVELŐBÉS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG (EV. EEF. KOLLÉGIUM) NYOMDÁJÁBAN 1890.

r 3922

Első ülés, november 1. 1890. Elnök: Báró Bánffy Dezső, fögondnok.

Jegyző: Szász Gerő, közjegyző.

Főt. püspök, Szász Domokos, aa.-nak buzgó, szivből fakadó imája után, melyben istennek segedelmét kérte és szentleikének életet adó áldását az előttünk álló munkára 1. Elnök aa. ez idei egyházkerületi közgyűlésünket a következő beszéddel nyitja meg: Tisztelt urak! Egy leforgott év után ismét nekem jutott a kitüntető szerencse, az erdélyi ev. ref. egyházkerület közgyűlését rendes évi ülésére egybehívhatni és annak tanácskozásait vezethetni. Ösmerem ezen kitüntető kötelesség fontos és terhes voltát, mely annyival felelősség terhesebb, mentői fontosabbak azon kérdések, melyek egyházkerületi közgyűlésünk eldöntése elé kerülnek. Nem tagadható, hogy fontos és általános érdeklődést felkeltett kérdések elhatározása vár a főtiszteletü egyházkerületi közgyűlésre ezen mostan megkezdendő tanácskozások rendjén is. Oly kérdések, egyházi életünk oly mozzanatai felett leszünk hivatva határozni, melyek vagyoni fontosságuk mellett, személyi vonatkozásokkal is bírhatnak és melyek mikénti elhatározása, egyházi életünk jövőjére, annak egész a távoli időkig előre terjedő fejlődésére döntőleg hathat ki. Nem tagadhatom, hogy úgyis, mint egyházi közgyűléseink néhány óv óta állandó elnökének, ugy is mint egyik egyházkerületi főgondnoknak, nem kis mérvben veszi igénybe aggódó lelkemet ezen kétely: vájjon, ügyeink intézésénél eltaláltuk-e a helyes utat és modort? Vájjon, a kellő tárgyilagosság vezérirányitónk-e? Vájjon egyházi érdekeinknek megfelel-e azon tágkörü nyilvánosság, mely a szabadsajtót teljes mérvben használja ki? Talán, nem egyedül én vagyok a fmtett kérdésekre aggódva felelni nem tudó! Talán, nem én vagyok e közgyűlésben az egyedüli, ki hiszi, hogy máskint is lehetne. Ki óhajtja, hogy „intra et extra muros" kevesebb súly legyen fektetve a sértett hiúság és érdek kielégítésének keresésére és több önzésen törekvés ev. ref. egyházunk érdekeinek tárgyilagos tanácskozások rendjén leendő fejlesztésére. De mert hiszem, hogy védők és támadók soraiban egyáltalán, egyiránt a józan és kétségtelenül a nagy többség szivében a béke óhajtott nyugalma sóvárgott révkint tekintetik, hinni szeretném, hogy azon1*

nal megkezdendő tanácskozásainknál nem a feltétlen győzelem kivívása fog mint főcél tekintetni, de az leend a törekvés, hogy mit elhatározunk, az, első sorban használjon anyaszentegyházunk érdekeinek, azon anyaszentegyház érdekeinek, mely évszázadokon át a külső hatalom és erőszak jogtipró nyomása daczára fejlődött és erősbült, de melynek nem szabad, nem lehet elveszni belviszály sújtó átka alatt! A gyűlést ezennel megnyitom. 2 . Olvastatik az egyházkerületi közgyűlés tagjairól az áll. Ig.Tanács által összeállított következő

JSTévsor: Ajtai Gyula Kaözó Gábor * Bakcsi Sándor Balogh György * Balogh Károly Balogh József Baló László * Barcsai Béla * Bartha Lajos * Bartha Miklós Bartha Sándor Bartha János * Bartha Zsigmond * Bartalus János * Bartalus Sámuel Bari Zsigmond * Bánffy Dezső, br. * Bánffy Ernő, br. * Bánffy Jenő, br. Bánffy Miklós, gr. * Bánffy Zoltán, br. Báthori Béla, dr. * Bedőházi János * Benedek Dénes * Benedek Sámuel * Benke István * Benkő Lajos * Benkő Sámuel * Berényi János *• Bethlen Bálint, gr.

Bethlen Béla, gr. * Bethlen Gábor, gr. * Bethlen Géza, gr. * Bethlen Pál, gr. * Bihari Sándor * Biró András '* Bod Károly * Bod Sándor * Bod László * Bodor' Antal * Bodor Domokos * Bodor Géza Bodor Jánbs * Bodor Tivadar, dr. * Bodor Zsigmond * Borbáth Pál * Borosnyai Béla, dr. * Both István, dr. * Botka Károly Bölöni Sándor, id. * Csató János * Császár Bálint Oserényi Dániel * Csernátoni Gyula, dr. * Osia György • * Osiki Károly * Csiszér Gábor * Csősz János * Csongrádi Kálmán * Ozakó József, ifj.

Damokos Albert * Darvay Lajos * Deák Gerő * Deák József Deák Lajos * Deési Gyula * Dómján István * Domokos Antal Donáth József * Dósa Dénes Dósa Elek Dósa Gábor * Dull László * Elekes Károly * Elekes Viktor, dr. * Éltető Albert * Erese Miklós * ITejérvári Jenő * Fejérvári Károly Félegyházi Antal * Fogarasi Albert * Földes György * « a á l Gyula Gál István Garda József * Gáspár János Genesi Sándor * Geréb Márton * Gidófalvi István, dr. * Gombás József * Gönczi János * Gönczi Lajos * Gyarmathy Miklós * Gyarmathy Zsigmond * Gyárfás Albert Gyárfás Domokos * Gyárfás Endre * Györffy Lajos, br. * Györffy Pál, br. Györké János Gyulai Gábor * Hegedűs István, dr.

* * * * * * * * *

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

Hegedűs János Hegedűs Lajos Hegyi Sándor Henter Pál Herepei Gergely Herepei Károly Horváth Gáspár Horváth Gyula Horváth József Horváth Mihály Hegedűs Sándor Ilyés Károly Ilyés Lajos Inczédi Sámuel Jancsó Lajos Janó Albert K a b o s Ferencz Karácson Mózes Kassai F. Ignácz Kádár Domokos Kemény Béla, br. Kemény Domokos, br. Kemény György, br. Kemény László, br. Kemény Kálmán br. Kelecsényi Károly Kelemen János Kerekes József Kerekes Sándor Keresztes Eduárd Keszegh József Kincs Gyula Kiss Albert Kiss Károly Kiss Mózes Kispál Sándor Knöpfler Elek Kolosvári Sándor, dr. Koncz József Koós Ferencz Kovács Albert Kovács Dániel

Kovács Dénes * Kovács Elek * Kovács Gyula Kovács István * Kovács Károly * Kovács Ödön, dr. Kovács Sándor * Kőpataki Gyula * Kuun Géza, gr. * Kuun István, gr. * Kuun Kocsárd, gr. * I^akatos Sámuel Lányi Sándor * Lázár István * Lázár Mihály * László Ignácz * Lónárt József * Lészay Gryula * Lészay Ferencz Lészay Lajos * Lőrinezy György * Magyarosi István * Makkai Domokos * Malik József * Márkus János * Menyhárt András * Mezei Albert * Mezei Ödön, dr. * Mihály Pál * Mihálcz Elek * Molnár Albert * Musnai Károly * Musnai Pál * Hagy Benedek * Nagy Domokos * Nagy József * Nagy Lajos, esperes Nagy Lajos, főgondnok * Nagy Lajos, tanár * Nagy Lajos, képviselő * Nagy László * Nagy Sándor * Nagy Sámuel

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

Olasz Gyula Ifapp István Parádi Kálmán Páll Károly Pálfy Mózes Pánczél Károly Pergő Márton Petri Mór Péter Antal Péter Károly Pogány György Pogány Károly JRavasz János Kákosi Lajos Eéthy Lajos Bévay Pál Eéz Farkas Eoth Pál Walamon János Sándor János, lelkész Sándor János, tanár Sándor József Sárkány Ferencz Sárkány Lajos, dr. Schilling Ottó Sebesi Ákos Simó Lajos Simon Ferencz Solymosi Endre Sombori Lajos Somkereki Miklós Somogyi Jenő Somogyi István Szabó Pál Szabó Sámuel Szacsvai Sándor Szakács Mózes Szalánczy Lőrincz Szarvadi Pál Szathmári Ákos Szász Béla, dr. Szász Domokos

* * * *

:h

* * * * * * * * * * * * *

Szász Gerő Szász Károly, püspök Szász Károly, lelkész Szász Károly, dr. ifj. Szentpáli Ignácz Székely Bendegúz, dr. Székely Gergely Székely János, ig.-tan. Székely János, lelkész Székely Sámuel Szikszai Lajos Szilágyi Farkas Szilágyi Gyula Szilvássy Sándor Sylvester Dávid Sylvester Domokos Tarsoly Gábor Tavaszi József Teleki Domokos, gr. Timár Károly Tódorffy Domokos Tokos Sándor Tóth Zsigmond Török István, dr. Újvári Oz. József Újvárosi József

* Ugrón János * Valler József Wass Ádám, gr. * Wass Béla, gr. * Vas Tamás * Vályi Gábor, dr. * Vályi Gyula, dr. * Váró Ferencz * Veress Sándor Wesselényi Béla, br. Wesselényi Ferencz, br. * Wesselényi Miklós, br. * Vincze Ödön * Viski Pál * Vita Sándor * Vitus Lajos * Xajzon Mihály Zathureczky Gyula * Zágoni Pál * Zeyk Dániel * Zeyk Gábor * Zeyk József, id. * Zeyk Kálmán * Zeyk Károly * Zoitáni Elek

A *-gal jelöltek a közgyűlésen jelen voltak.

A megjelent tagok számából kitűnvén, hogy a közgyűlés határozatképes, elnök aa. a szervezeti törvény 4-ik fejezete értelmében, a gyűlést megalakultnak jelenti ki. 3. Az igazolások rendjén, az Igazg.-Tanács előterjeszti, hogy nagy-enyedi egyházmegyénkben a tanitók egyházk. képviselője, Fülöp Géza elhalván, helyébe Sándor József aa. választatott meg; a kolozsvári egyházmegyében előbb algondnokká megválasztott, utóbb elhalt dr. Szabó Károly helyébe megválasztatott Hegedűs Sándor; a szilágy-szolnoki egyházmegyében, a kémeri járásban, a főjegyzővé megválasztott Viski Pál helyébe megválasztatott Vincze Ödön; a sepsii egyházmenyében a besenyő-málnási választókerületben a lemondott Zágoni Pál helyett, megválasztatott Nagy Sándor; az orbai egyházmegyében, a Benkő Gyula halálával és Osia György lemondá-

8 sával megürült képviselői állásokra megválasztattak, a kovásznai kerületben Kovács Károly, a zágoni kerületben Bodor János, aai.; a kézdii egyházmegyében a tanítók képviselőjéül megválasztatott — Kis Sándor lemondása után — Borbáth Pál aa. Igazg.-Tanácsunk ajánlja e választások jóváhagyását, és az új képviselők igazolását. Egyházker. közgyűlésünk e választásokat jóváhagyja, az új képviselőket igazolja és munkálkodásukra istennek áldását kívánja. 4. Elnök aa. jelenti, hogy G-yárfás Domokos aa., egyházkerületünknek vallásos buzgóságban követendő példáju tagja — értesítése szerint — e közgyűlésünkén nem jelenhetik meg, betegségi okok miatt. Közgyűlésünk részvétteljes tudomásul veszi. 5. Elnök aa. jelenti, hogy Gyulai Gábor tudatja, hogy elhalaszthatatlan dolgai miatt e közgyűlésünkén meg nem jelenhetik. Közgyűlésünk sajnálattal veszi tudomásul. 6. Elnök aa. jelenti, hogy Bölöni Sándor és Nagy Lajos aai. mindketten előrehaladott korukra való tekintetből, értesítették, hogy e gyűlésünkén részt nem vehetnek. Közgyűlésünk, sok évi hasznos munkálkodásukat ismerve, sajnálattal veszi tudomásul a kor által indokolt kimaradást. 7. Olvastatik az Igazg.-Tanács felirata, melyben ajánlattal terjeszti fel a sepsi-szentgyörgyi Mikó-kollegium kérését, mely szerint miniszterileg kinevezett két tanára, Csősz János és dr. Székely Bendegúz, az egyházkerületi közgyűlés rendes tagjaiul volnának elismerendők. Indokolja e kérést két tanár aának buzgó szolgálata, egyházias érzelme, és hivatásra valló lelkesedése, mely teljesen megfelel az 1888. évi 71. jkvi szám alatt kelt határozatnak, mely szerint a miniszterileg kinevezett tanárok a közgyűlésre való illetékességben a felekezeti úton megválasztott tanárainkkal egyenlő jogokkal ruháztathatnak fel. f Egyházk. közgyűlésünk kimondja, hogy sepsiszent-györgyi Mikó-kollegiumunk miniszterileg kinevezett két tanárának, Csősz Jánosnak és dr. Székely Bendeguznak jogát, hogy közgyűléseink tagjai legyenek, megadja, és őket ezennel tagoknak tekinti. 8. Az Igazg. Tanács jelenti, hogy udvarhelyi egyházmegyénkben, Solymosi István aa. lemondása következtében, esperesnek megválasztatott Menyhárt András, jegyzővé Darvay Lajos aa.; sepsii egyházmegyénkben megválasztatott jegyzővé Zágoni Pál; szil.-szolnoki egyházmegyénkben, az elhalt Surányi Gyula helyébe, jegyzőnek megválasztatott ViskiPál; végre, kolozsvári egyházmegyénkben, b. e. Baló Sándor helyébe, megválasztatott jegyzővé Herepei Gergely.

Közgyűlésünk e választásokat tudomásul veszi és az új egyházi hivatalosak fölesketését elrendeli. 9. Udvarhelyi egyházmegyénk esperese, Menyhárt András; ugyanezen egyházmegye jegyzője, Darvay Lajos; sepsii egyházmegyénk jegyzője, Zágoni Pál; szilágy-szolnoki egyházmegyénk jegyzője, Viski Pál; és kolozsvári egyházmegyénk jegyzője, Herepei Gergely, az esküt ünnepélyesen leteszik. Egyházkerületi közgyűlésünk újonnan választott egyházi hivatalosainknak erőt, buzgóságot, kitartást kivan, hogy sikerrel, eredményesen munkálkodhassak istennek országát. 10. Elnök aa. e gyűlésünk tartamára segéd-jegyzőkül felkéri Darvay Lajos, Bodor Géza, Kincs Gyula és Horváth József, aait Közgyűlésünk nevezett aait, e gyűlés tartamára segéd-jegyzőküi kinevezi. 11. Elnök aának a házszabályok d) pontja értelmében tett ajánlatára, közgyűlésünk kinevezi a következő bizottságokat. a) I n d í t v á n y o k á t v i z s g á l á s á r a és e l ő t e r j e s z t é s é r e : Dr. Bodor Tivadar, elnök, dr. Hegedűs István, Bartha Lajos. b) A k é r v é n y e k á t v i z s g á l á s á r a és e l ő t e r j e s z t é s é r e : Mezei Albert, elnök, Gyarmathy Zsigmond, Bihari Sándor, Bodor Antal. c) A s é r e l m i ü g y e k á t v i z s g á l á s á r a és e l ő t e r j e s z t é s é r e : Br. Kemény Domokos, elnök, Somkereki Miklós, dr. Sárkány Lajos. d) A f e l i r a t o k s z e r k e s z t é s é r e : Nagy Sámuel, elnök, Váró Ferencz, Földes György. e) Az e g y h á z k e r ü l e t i p é n z t á r m e g v i z s g á l á s á r a : Zeyk Károly, Geréb Márton, Deési Gyula. ' / ) A királyhágón-túli t e s t v é r - s u p e r i n t e n d e n t i á k j e g y z ő k ö n y v e i á t v i z s g á l á s a r a s j e l e n t é s t é t e l r e : Horváth Mihály, elnök, dr. Török István és Péter Károly. g) A s z a v a z a t o k b e s z e d é s é r e : Sárkány Ferencz, elnök, Elekes Viktor, Deési Gyula, Koncz József, Balogh Károly (tanár), Herepei Gergely. K) Az 1891. évi k ö l t s é g v e t é s v é l e m é n y e s előterj e s z t é s é r e : Zeyk Gábor, elnök, dr. Vályi Gyula, Lénárt József, Szilágyi Gyula. i) Az Igazgató-Tanács j e l e n t é s é n e k á t v i z s g á l á s á r a : Szarvady Pál, Rákosi Lajos, Váró Ferencz, Malik József. ^ 12. Olvastatik az Igazg.-Tanácsnak e közgyűlésünk tárgysorozatát illető Javaslata, azon pótlással, mely szerint a tervezet 13. pontja alól tévedésből kimaradt a gr. Osáky György k.-kalotai egy-

10 házmegyei b. e. főgondnok aa. halálával megüresedett főgondnoki állásnak, és esetleg egy algondnoki állásnak is választás utján való betöltése. Közgyűlésünk a Javaslatot elfogadja, azon hozzáadásai, hogy az utólagosan jelentett hiány, a választások elrendelése alkalmával, pótlandó lesz. 13. Tárgysorozat rendjén, elnök aa. felkérésére, püspök aa. olvassa következő évi jelentését: Törvényszabta kötelességemet teljesítendő, van szerencsém, püspöki jelentésemet előterjeszteni a következőkben. Mindenekelőtt, az alattvalói hódolat s hála legbensőbb érzetétől áthatottan emlitem föl Felséges Urunk, apostoli királyunknak anyaszentegyházunk iránt a közelmúltban is tanúsított nagy kegyelmességót. Dicső uralkodása alatt vallásos hitünk szabadsága, önkormányzati jogaink meg nem háborittatnak, s mindenektől tiszteletben tartatnak; templomaink akadálytalanul épülnek, iskoláink fenséges feladatok útján előre haladnak. De úgy tetszik nekem, uralkodói erényeinek koronájában a drágaköveket túlragyogó fénynyel tündöklik atyai szivének jósága, melylyel meghallgatja a felséges trónus zsámolyához esdeklőn emelkedő kérését a szükölködőknek. Ezeknek sorában kis-iklódi leány-egyházközségünknek iskola s imaház-épitésre 100 forint; a bürgezdi egyházközségnek templornépitésre J00 frt; a piskiinek hasonló szent czélra magán-pénztárából 150 frtot és a magyaró-kerekinek iskola-épitésre 150 frtot méltóztatott legkegyelmesebben adományozni. Legyen áldott felséges neve, s dicső háza uralkodjék szent István trónján az idők végéig! Egyetemes egyházunk beléletében nagyjelentőségű mozzanatok merültek föl. Kimagaslik ezek közül f. év ápril. havában tartott konventünknek a tiszán-inneni testvér-egyházkerület indítványa folytán hozott azon határozata, mely szerint a jövő évben, az 1791-ik évi alaptörvényünk életbeléptetésének százados évfordulóján, Budapesten a testvér evang. egyházzal egy időben egyházkerületeink zsinatot tartanak és pedig emlékünneppel egybekötve. Lángra fog lobbanni a szivekben a kegyeletes visszaemlékezés szövótneke, s annak világánál azok, kik szerencsések leendenek az egyetemes törvényhozás nehéz, de áldásthozó munkájában részt vehetni, hivatva lesznek az országos segély-alapra, a köznevelés és közoktatási szervezetre, az egyházi bíráskodásra, s még felesszámu egyházi intézményeinkre vonatkozó törvényeinknek az 1881-ik évi zsinat óta a gyakorlati élet által nyilvánvalóvá lett hiányait javitni, pótolni s általában, egész egyházi alkotmányos életünket a végtelen fejlődés útján egy lépéssel megint tovább vezetni. Boldognak vallom mindazokat, kik ez isteni czélnak munkásai lehetnek. Az előkészítő bizottságok fel-

11 adatuk megoldásán immár munkálnak is, s a zsinatot megelőzőleg egyházkerületünknek is kötelessége leend megválasztani képviselőit, küldöttjeit. Egyetemes egyházunk beléletóbe mólyen bevágó, vallásos és nemzeti érdekeinket hatályosan biztositó intézkedése konventünknek az, melyet a domesztikai segélyezéseknek új módjára nézve állapított meg, A gyakorlat ugyanis nyilvánvalóvá tette azt, hogy azon eljárás, mely szerint a domesztikának évenkint rendelkezés alá jött egész bevétele a szűkölködő papoknak, s építkező egyházközségeknek egyszer s mindenkorra való segélyezésére fordittatott, s igy elforgácsoltatott, nem czélravezető, mert maradandó alkotások ez úton nem létesíthetők. Megállapittatott ennélfogva az, hogy a törvény szerinti 25°/0-nyi tőkésítés után rendelkezésre maradó bevételnek, a missiói s gyámintézeti czélokra destinált járulékok levonása után fenmaradó részéből 50% egyszer s mindenkorra való, 0 s 40 /o állandó segélyezésekre fordítandó és pedig a főtiszt, közgyűlés tagjai előtt bizonynyal ismeretes tőkeelőlegezések biztositására, 32 évre megállapított visszatérítési s kamatjárulékok útján. A kedvező arány, melynek révén egyházkerületünk, a testvér-egyházkerületekkel egybehasonlitva, jelentékeny állandó segélyben részesült; mély hálára kötelező, s ékesen szóló bizonyítéka azon eléggé nagyra nem becsülhető rokonszenvnek, melylyel egyetemes egyházunk legfőbb kormányzó testülete egyházkerületünk jóakaratu törekvéseit, s a szent célok érdekében tanúsított nagymérvű erőfeszítéseit kiséri, s támogatja. Megczáfolhatlanul bizonyítják ezt a következő számadatok. Állandó segélyezésekre tényleg kiosztatott 21,894 frt, s-ebből egyházkerületünk javára 5714 frt biztosíttatott, s igy az egész összegnek nem 1U-e, hanem 1U-né\ is sokkal több. Ez összegből egyes egyházközségeinknek építkezési czéljaira 32 évi időtartamra kamatjárulék czimén 3504 frt köttetett le, vagyis, 319 írttal több, mint a dunamelléki és dunántúli kerületeknek együttvéve, s csak 400 frttal kevesebb, mint a dunamelléki, dunántúli, s tiszáninneni kerületeknek összesen. Hasonló kedvező arányt tüntet föl a lelkészi állomások állandó segélyezésére s tőkeképzésére részünkre juttatott segélyösszeg is. E czélra ugyanis kegyes vala a konvent 2210 frt kamatjárulékot biztositni; 415 frttal többet, mint a dunamelléki, dunántúli kerületeknek együtt, s ennek segélyével a mi egyházkerületünkben 53 papi állomás állandó segélyezése s tőke képzése lett lehetővé téve. Ha ez összegekhez hozzá számítjuk még a körlelkószi állomások javadalmazására részünkre, juttatott 5350 frtnyi állandó, 400 frtnyi ez évre szóló járulókot; továbbá, egyes szűkölködő egyházközségeinknek egyszer s mindenkorra adott 3425 frtot, s egyes papjainknak juttatott 2430 frtot, kitűnik az, hogy a jelzett czimeken egyházkerületünk

12 részére összesen 17,319 frt adatott, igy csaknem harmadrésze a domestika kiosztásra került összes bevételének. Konventünk e nagy kegyességének viszonzásául elodázhatlan erkölcsi kötelességünk a ^domestika áldásos intézményének áldozatra kész, buzgó támogatása, ennek jeléül járulékainknak nem csak pontos beszolgáltatása, hanem lehető fokozása is. E pontnál, kedves kötelességemnek tartom, hálás elismeréssel adózni egyházkerületünk espereseinek, s püspöki vizsgálat alatti egyházközségeink papjainak, kik sikeres odaadással végezték felügyelő, ellenőrző s buzdító tisztüket, mert ennek köszönhető első sorban az, hogy a testvér-egyházkerületek sorában a mienk volt az egyetlen, melyből a múlt év végéig nemcsak a rendes évi járulékok, hanem az évek folytán felhalmozódott hátralékok is az utolsó fillérig be lettek szolgáltatva. Nagyjelentőségű mozzanat egyetemes egyházunk közelmúlt történetében a folyamatba indított sorsjegy-kölcsön ügye, mely kedvező megoldás esetében, országos domestikánk alaptőkéjét, kilátásaink szerint, legalább is egy millió írttal fogja gyarapítani, s igy egyetemes egyházunk segélyző erejét a mostanihoz képest csaknem megkétszerezi. A kezdeményezés érdeme ezért Tisza Kálmán őnagyméltóságáó, kinek e tárgyban tett indítványát konventünk egyhangúlag fogadta el, s a szükséges lépések megtételére egy tekintélyes bizottságot küldött ki. Istennek hála, a kérdés azóta el is jutott immár a kedvező megoldhatás küszöbéig, a mennyiben a miniszter-tanács az erre vonatkozó törvényjavaslatot magáévá tette, s a magas kormány fölhatalmazása folytán, a pénzügyminiszter úr a jövő évi állami költségvetésnek közelebbről történt benyújtása alkalmával tartott exposejában a sorsjegy-kölcsön engedélyezésére vonatkozó törvényjavaslatnak a közel jövőben tárgyalás alá bocsátását, a nagyfontosságu ügyet melegen méltató szavak kíséretében jelezte. Egyetemes egyházunkban azonban nemcsak az anyagi erő fokozódása folyton tartó, de vivja az, és pedig a győzelem bizonyos reménységében, nemes harczát a szellem fegyvereivel is. A „ P r o t e s t á n s í r o d . T á r s a s á g " az a dicső küzdtér, hol a protestáns szellem bajnokai sereglenek össze, fölfegyverkezve az Eszme villogó fegyvereivel, az Igazság mell vasával, s a Világosság tündöklő sisakjával. A Protestáns Szemlének eddig megjelent füzetei s közrebocsátott monográfiái, ékesen szóló bizonyítékai annak, hogy a kibontott zászló körül a prot. szellem bajnokainak folyton növekvő tábora sereglik össze, s nagy erővel, nemes bátorsággal oly harczot viv, melynek nyomán élet, s áldás virul. A nemes ügy hatályos támogatását a legmelegebben ajánlom anyaszentegyházunk minden igaz hívének, s ezek közt első sorban azoknak, kiknek isten erre módot s anyagi erőt is adott. Hajdan, a fejedelmek dicső korában, a ki-

13. csiny Erdély népe a harcz véres mezejére szállott ki a hit- s lelkiismeret szabadságának kivívni a diadalt, most arra hivatott és pedig első sorban a mi anyaszentegyházunk, hogy az immár egygyé vált magyar haza*s abban a magyar prot. egyház szellemi harczterén seregeijen össze az ország szivében, a világosság és haladás azon zászlója körül, mely ki van bontva, s fennen lobog. Ugyancsak hazai prot. egyházunk egész egyetemét, sőt még annak Sörén kivül is, a hit- s lelkiismeret szabadságának minden igaz barátját, kik a felekezetközi viszonyok békés fejlődésére, s az alkotmányos törvények tiszteletben tartására súlyt fektetnek, közelről érdeklő, s napirenden levő kérdés a vall- és közokt.-ügyi miniszter urnák az elkeresztelések tárgyában közelebbről 10,086. sz. alatt kibocsátott körrendelete. Nem volna helyén, itt e kérdéssel tüzetesen foglalkoznom, de kötelességemnek tartom, kifejezést adnom azon nézetemnek, hogy konventünk óvatos bölcseségnek adta jelét azon végzésével, mely szerint a körrendeletet, mint az 1868. LIII. t.-cz. szellemével megegyezőt a végrehajtás terén nyilvánulandó hatásának és következményeinek bevárása mellett, egyelőre megnyugtató tudomásul vette. Igazgató-Tanácsunk az egyházkerület összes lelkipásztorait, s anyakönyvezetőit részletes tájékozás kíséretében a körrendelet tiszteletben tartására utasította. A vall.- és közokt.-ügyi miniszter urnák a képviselőház pénzügyi bizottságában e tárgyban tett nyilatkozata biztositékául szolgálhat annak, hogy a magas kormány a rendeletnek minden törvényesen bevett egyház által végrehajtását ellenőrizni s megkövetelni, komoly feladatául, s alkotmányos kötelességnek tekinti. Ezzel az egyetemes egyház beléletének a közelmúltban fölmerült jelentősebb mozzanatok vázlatos szemléjét befejezve, áttérhetek saját egyházkerületünk általánosabb érdekű élettüneteinek jelzésére. Ezeknek sorából kimagaslanak előttem zilahi, sepsi-szent-györgyi és szászvárosi kollégiumaink állami segélyezésének nagyfontosságú kérdései, melyek közül az előbb emiitett kettő a konvent közbejöttével immár ratifikált szerződés által végmegoldásra jutott, s az utóbbi is tényleg már élvezi a segélyt, s a közel jövőben annak ügye is be lesz fejezve. Igazgató-Tanácsunk ezekről tüzetes, külön előterjesztést intéz a főtiszt, közgyűléshez, de kötelességemnek tartom én is, e jelentésem rendjén legbensóbb örömemnek adni a fölött kifejezést, hogy végre-valahára elérkezett az az idő, midőn a magyar állam, s abban a mi magyar egyházunk a nemzeti közművelődés magosrendü szolgálatában egymásnak segitő jobbot nyújtanak, állandó szövetségre lépnek. Kétségtelen ugyan, hogy e szövetségre lépés az egyházi önkormányzat jogainak némi megszorítása árán yala biztositható, de aligha téves azon állításom, hogy aránytalanul cse-

14 kólyebb részünkről az áldozat, mint a milyen nagy, a nemzeti művelődés javára, a nyereség. Hogy többet ne említsek, csupán azon haladásra, s emelkedésre mutatok rá, melynek útja, s jövője sepsiszent-györgyi Mikó-kollégiumunkra nézve ezáltal biztosítva lett, s melyre a nagy alapító megdicsőült szelleme égi hónából — bizonynyal — égi örömmel tekint alá. És aligha tévedek abban is, hogy az állam segítő jobbja szította lángra azon ritka áldozatkészségnek szent tüzet, mely azon nemes város polgárainak szivében -• valláskülönbség nélkül — lobogott föl akkor, midőn a teljessé válandó kollégiumhoz szükséges, s a legmagasabb rendű kívánalmaknak megfelelő épitkezések nagy költségeinek egész terhét magára vette. Büszkének vallom magamat, hogy polgára lehetek egy oly városnak, melynek kormányzó férflaiban s egész közönségében ily szellem él és fenséges alkotásokban nyilatkozik. Ott egy nagy jövendőjü kollégium diszes épülete emelkedik föl, egyházkerületünk nagy területének különböző vidékein hitünk szent templomai, a népnevelés csarnokai, papjaink hajiokai épülnek isten dicsőségére, felekezeti s nemzeti érdekeink biztosítására. Egyházi építkezéseink terén rendkivüli lendület örvendetes tünetei jelentkeznek, a melyeknek képét szemmel láthatólag mutatja be azon térkép, mely a főtiszt, közgyűlés asztalán közszemlére van kitéve. Ez örvendetes lendület érdeme nem egyik, vagy másik emberé, hanem azon életre keltő s tettre buzdító szellemé, mely istennek hála, egész egyházkerületünkben hallatja szárnycsattogásait s felébreszti a szunnyadókat, megihleti az elméket és sziveket s arra indítja anyaszentegyházunk minden igaz hívét, hogy vesse kezét a szent munkára, mely az elviharzott nehéz idők ütötte sebeket begyógyítani, anyaszentegyházunk jövendőjét a vallásos hit, nemzeti közművelődés, s a faj fentartás tíjabb meg újabb erősségei által biztosítani hivatott. Túlságosan igénybe kellene vennem a főtiszt, közgyűlés becses figyelmét, ha ez állításomat részletes adatokkal igazolni megkisérleném. Egy pillantás az emiitett térképre, s e jelentésemnek kinyomatva közkézen forgó mellékleteire, minden elfogulatlan, s jó indulattal szemlélőt meggyőzhetnek erről, s ha nem, úgy is hiába kísérlenem meg azt én, erőtlen ember. E helyett, kötelességemnek tartom, néhány előzetesen tájékozó szót ejteni a főtiszt közgyűlés zártülésében részletes előterjesztés alá kerülő milliós-kőlcsön ügyéről. Istennel s lelkiismeretemmel számot vetettem s tiszta tudatában vagyok annak, hogy az egész ügyért, annak lehető következményeiért a felelősség teljes súlya első sorban, s mindenek felett, engemet terhel, mint kezdeményezőt. Lehet, hogy tévedek, mert tévedni emberi; de legmélyebb meggyőződésem az, hogy a kérdéses pénzügyi mivelet egyházkerületünkre nézve —

lő emberileg szólva — minden koczkázatot kizáró, nagymérvű kedvezményeket s előnyöket biztosító s igy mindazok által, kik anyaszentegyházunk javát, érdekét minden mellékes tekintetektől menten, szolgálni kívánják, nyugodt lelkiismerettel elfogadható. Jelzek ezúttal csupán annyit, hogy akkor, midőn a kérdéses pénzügyi mivelet tervezetét koncipiáltam, kettős czól lebegett lelkem tekintete előtt, s lebeg ma is. Egyik az, hogy szűkölködő papjaink, tanitóink s egyházközségeink javára új segélyforrás nyittassák, mert a szomorú s kétségbe nem vonható tényállás az, hogy ha bár az ily czélokra szolgáló segélyforrásaink a közelmúlt években, részint az egyházkerületi segélyalapok jelentékeny gyarapodása, részint az országos domesztika által nyújtott támogatás folytán örvendetes gyarapodást mutatnak föl, a kielégítést, a jövendő érdekében okvetlen követelő szükségleteknek egész légiójával állunk szemközt, melyekre, hacsak rágondolok is, érzem, hogy szivemen nehéz keserűség nyilallik át. Másik czélom az volt, s az ma is, hogy lehetővé tétessék a főtiszt, közgyűlés múlt évi azon végzésének, mely szerint Kolozsvárit egy theol. fakultás és paedagogium felállítandó, alapítványok szerzése, s új segélyforrások megnyitása által szerezni érvényt. A tárgysorozat rendjén külön előterjesztés is meg fogja világitni a kérdés ez ágát s igy csupán annak kijelentésére szorítkozom, hogy tántorithatlan hitem van anyaszentegyházunknak új meg tíj alkotásokat létrehozni kész és képes erejében s a remény, hogy azokon az alapokon, melyeket a kínálkozó, kedvező alkalmak fölhasználása és saját áldozatkészségünk által lassankint egybegyüjtünk s lerakunk, anyaszentegyházunknak dicső jövendője fog felépülni. E dicső jövendő munkásául örömmel vallom magamat s jól esik nekem, ha annak előkészítéséhez elmém gondolataival, szivem érzelmeivel s tettrekészségemmel bármily parányi mértékben hozzájárulhatok. Anyaszentegyházunk jövendőjének biztosítását czélzó, bár még rövid multu, de az eredmények által mindinkább igazolt intézményeink : a k ö r l e l k ó s z s ó g e k . Felekezeti s faji érdekeinknek megannyi védbástyái ezek, s mint az ig.-tanácsi részletes jelentés rendén ki fog tűnni, ez évben is egyházkerületünk jelentős vidékein újabb positiókat biztosítottunk, úgy, hogy körlelkószségeink száma immár fölemelkedett 25-re. É szám a közel jövőben még növekedni fog, s az előmunkálatok erre nézve több helytt folyamatba is indultak. Ez intézményünk tovább fejlesztése útján kilátásunk lehet arra, hogy a mai viszonyok közt teljesen tarthatatlanná vált, s részben ürességben is lévő papi állomásaink száma csökkenni, s a parányi erők egyesítése által az életképes állomások sorozata mind inkább nőni fog. Alkalmam vala, ez évben is egyes körlelkószségeink területén, személyesen győződhetni meg ez intézményünk áldásos volta-

16 ról. Ez intézmény első kezdeményezésének érdeme hivatali elődömé, ki erre a kaczkói körlelkészség szervezése által példát mutatott. Én — nyomdokaiba lépve — igyekeztem, s isten segedelmével fogok igyekezni ezután is, tovább haladni. Anyaszentegyházunknak ez irányban kifejtett munkássága, konventünknek felesszámu papi állomásaink állandó fölsególése érdekében tett s fentebb jelzett legújabb intézkedései szolgáljanak czáfolatául a közelmúltban több oldalról hangoztatott azon vádnak, mely szerint az u. n. „hivatalos" egyház papjainak sorsát nem hordja szivén. Avagy, mivé is lenne Krisztus egyháza, istennek szolgái: papjaink nélkül? Ha elvész a pásztor, szétzüllik a nyáj. Egyes papjaink, tanitóink segélyezéséhez, valamint egyes egyházközségeink épitkezési czéljaihoz hozzájárult ez évben is az EMKE és pedig nemcsak a kötött szerződésben megállapitott helyeken, de azokon kivül is, mint közkézen forgó évi jelentéséből is kitűnik, juttatott részünkbe segélyezéseket, bár csekélyebb arányban, mint az előző években. Önkint értendő, hogy a legparányibb adományt is, — mely céljaink felé segit, hálás érzülettel fogadtunk eddig, fogadunk ezután is. Az oczeán csöppekből, az áldást adó kéve kicsinyke kalászokból gyűl össze, s a gyümölcs izét, s illatát alig észrevehető napsugaraktól, s a leszálló harmattól nyeri. így van ez az isten országában is. Ezek után, hadd, legyen néhány szó szentelve annak, hogy a szorosabb értelemben vett püspöki kötelességek terén miként igyekeztem sáfárkodni Azt, hogy az anyaszentegyháznak alkotmányunk értelmében az lg.-Tanács vállaira nehezülő kormányzása, mily mérvű munkálkodással terhelt engem, hallgatással mellőzöm. Hálásan ismerem el, hogy e nagy felelősséggel járó feladatban főgondnok-társaim, az Ig.-Tanács tagjai s az egyházkerület hivatalnokai segítettek engem, s erőtlenségemet nem csekély mérvben pótolták. A főtiszt, közgyűlés bölcsessége van hivatva arra, hogy a központi kormányzás terén végzett sáfárkodásunkról Ítéletet mondjon. Püspöki szolgálattételeimet is igyekeztem tőlem telhető odaadással, lelkiismeretes buzgalommal végezni. Múlt évi közgyűlésünk óta, összesen tiz új templomot szenteltem föl és pedig nóvszerint: múlt év okt. 20-án a maros-ludasit, 27-énagalgóit, f. év aug. 20-án az abrudbányait, 24-én a györgyfalvit, 31-én a kis-barcsait és piskiit, szept. 7-én a medgyesit, okt. 5-én a sz.-régenit és abafájit s 12-én a körösbányait. Bárha nem egyszer a szent kötelességekkel együtt járó fáradalmak közben fogyatékos erőmet lankadni érzem, azzal a fölemelő s megnyugtató tudattal tekintek azokra vissza, hogy hazámnak, anyaszentegyházamnak javára szolgáltam, s azon kitüntető kegyesség, mely ly el mindenütt elhalmozva valék, s az az élénk lendület és meleg érdeklődós, melyet szemlélhetni

17 a különböző vidékeken alkalmam nyilt, a legkedvesebb emlékekkel, gazdagított engem, s fáradalmaimórt bő# jutalmul- szolgált. Az emiittetteken kívül, még tizenegy új templomunk van készen, s vár fölszentelésre; ha isten életemnek kedvez, a jövő évben azokra kerül a sor. Folynak az előkészületek még több templom-építésre is, s ezek közül, mint legfontossabbat fölemlítem a brassóft. Ennek érdekében, még a múlt évben, nov. 9-én, kiszállottam a hely színére, hol ritka szép jelenésnek valék tanuja. Az egyházközség népes közgyűlése a szent ügy iránti lelkesedés hatása alatt egyhangú határozattal mondotta ki, hogy régóta táplált hé vágya teljesülhetéséért 800 frt évi új adóterhet vállal magára s belenyugszik abba, hogy az, az állami adóval együttesen fizettessék. A 'kérdés azóta a gyakorlati kivitel küszöbéig jutott el. A pénzügyminiszter megadta az engedélyt, az egyházi adónak, az állami adókkal együttes felhajtására. A Eudolf-körúton alkalmas telek vásároltatott, a templom, papilak építésére, az árlejtés ki van hirdetve, s országos se-' gely gyűjtés is folyamatba indult, s a konvent, tekintettel az ott fenforgó felekezeti s nemzeti nagy fontosságú érdekekre, 52 éviidőtartamra 500 frt. kamatjárulékot szavazott meg s így, ha isten segit, a jövő évben ott is felépül a mi nagy erősségünk. A nagy-enyedi theol. akadémiát hivatalos minőségben kétszer látogattam meg: jun. 24—25-én az évzáró vizsgák, aug. 28—30-ik napjain a papi szigorlatok alkalmával, mely utóbbiak kiváló sikerrel folytak le. Előbb jelzett látogatásom czélja az is vala, hogy a tanerők szükségessé vált kiegészítése tárgyában a tanári karral bizalmasan értekezzem, s a létrejött egyhangú megállapodás folytán meg is tettem a kellő hivatalos lépéseket, melyeknek eredményeképpen a tárgysorozatban föl van véve egy előterjesztés, s akkor lesz alkalmam az ügyben bővebb nyilatkozattételre. A püspöki hivatal ügyforgalma folyton emelkedő. A múlt évi közgyűlés óta beérkezett 1985 ügydarab, melyeket, egynéhánynak kivételével, mind elintéztem. Ennek fölemlitésón kívül, szolgálok még egész egyházkerületünket érdeklő, s nagyjára örvendetes adatokkal. Első sorban rámutatok az áldozatkész vallásos buzgóság gyümölcseire. A Kolozsvárit felállítandó theol. fakultás és paedagogium javára kerekszámban 64 ezer frt értékű az áldozat, mely összeg részint készpénzben befizettetett, részint alapitó-lev elek, részint-az lg.Tanácsnak bejenlentett végrendelkezési intézkedések által van biztosítva. Az egyes egyházmegyékből s a püspöki vizsgálat alatti egyházközségekből e jelentésem mellékletében részletesen felsorolt, s különböző egyházi czélokra szánt alapítványok s adományozások összege : 25,144 frt 59 kr.; szorgalmi jövedelem: 20,421 frt 52 kr. Ha 2

18 ezekhez hozzászámítjuk közvetlenül az Ig.-Tanácshoz a theol. fakultás és paedagogium, javára már jelzett összegen felül részint befizetett, részint bejelentett hagyományok, alapitványok, s ajándékok összegét, azaz, 39,788 frtot, kitűnik, hogy az áldozatkészség anyaszentegyházunkban meglepő arányokban emelkedő. Egyházi építkezésekre, • a múlt évi közgyűlés óta, 176,243 frt 14 kr. fordittatott, 5243 forint 14 krral több, mint az előző évben. Az építkezésekre legnagyobb összeget fordítottak a gyulafehérvári (25,681 frt); a szil.-szolnoki (24,816 frt); a v.-hunyadi (22,859 frt); az udvarhelyi (22,526 frt); a sepsii (15,256 frt); kolozs-kalotai (13,493 forint) és a küküllői (10,262 frt) egyházmegyék. Nagymérvű az emelkedés a kepeváltási alapoknál. Ezeknek összege volt a múlt évben 680,924 frt; most 735,836 frt; kerekszámban 54,000 frtnyi a gyarapodás. A bor- és magtárak értéke is nő. Most 144,834 frt. Az emelkedés kerekszámban 9000 frt. Birtok-vásárlásra fordittatott: 33,535 frt 16 kr. Perselypénz czimen befolyt 1901 frt 67 kr. Az egyházi épületek 1.274,250 frtig vannak biztosítva. A biztosított érték nőtt 146,000 forinttal, a nagymérvű új építkezések folytán. Népingási adataink a következők: 1889-ben a szülöttek száma 15,313; 608-al több, mint 1888-ban. A halottaké 10,863; 638-al több, mint az előző évben. A szülöttek száma 4,450-el haladja túl a halottakét; s ezekhez hozzászámítva még azt is, hogy egyházunk kötelékéből kiléptek 221-en; hozzánk áttértek 294-en, egyházkerületünk lélekszámának tényleges gyarapodása: 4,523. A népiskolai viszonyokat illetőleg a következő adatok föltüntetésére szorítkozom: tanköteles volt a múlt évben 58,258; ebből tanult: 43,636, vagy is, 2348-al több, mint az előző évben; a felekezeti iskolák száma 425. Egyházmegyei tisztviselői karunkban történtek egyes személyi változások. Az udvarhelyi egyházmegyében nagytiszt. Solymossi István esperes, és tiszt. Dáné Mózes főjegyző lemondván, helyökbe esperessé tiszt. Menyhárt András kecseti pap, s főjegyzővé tiszt. Darvay Lajos muzsnai pap afiai választattak meg. A sepsii egyházmegyében hoszszas és hű szolgálata után lemondott a főjegyzői tisztről tiszt. Nagy Sándor hídvégi pap afia, s helyét elfoglalta Zágoni Pál n.-borosnyói lelkész-társam. Meghalt tiszt. Surányi Gyula sz.-szolnoki egyh.-megyei főjegyző, s helyét tiszt. Viski Pál zoványi pap afia foglalta el. Egészen váratlanul s időnek előtte ragadtatott ki sorainkból tiszt. Baló Sándor, kedves afia, a kolozsvári egyházközségnek egyik érdemes lelkipásztora, s az egyházmegye főjegyzője, kit osztatlan nagyrabecsülés s közszeretet ölelt vala körül s kiben én is leghűbb barátaim egyikét vesztettem és siratom. Üresen maradt helyét tiszt. Herepei Gergely, az újonnan választott főjegyző van hivatva pótolni.

19 Az elköltözőtteknek szép emlékezete legyen áldott! A tisztviselői karba belépetteket meleg szeretettel üdvözlőn, abban a bizonyos reménységben, hogy a megtisztelő bizalomra érdemeseknek fognak bizonyulni Jelentésemet ezzel be is fejezem. Megnyugvást csupán egyben keresek, s találok is: abban a tudatban, hogy istentől nyert parányi erőmet anyaszentegyházam javára odaadó hűséggel igyekeztem értékesitni. Ha e megnyugtató tudatot kiegészitni fogja most is az, a mit eddig hálás érzülettel tapasztalni, bőv alkalmam vala: anyaszentegyházam bizodalma, akkor én az istentől csupán annyit kérek, hogy ne tegyen többet semmit érettem, csupán hagyja, s tartsa meg számomra azt, a mit eddig adott. A felhők, melyek anyaszentegyházunk egén tornyosulni látszanak, engem nem döbbentenek meg; ha kitör a vihar, megtisztítja a levegőeget s a nap annál fényesebben fog tündökölni. Hadd, küzdjön, s győzzön az, a mi igaz, a mi jó, s ezért, ha kell, mindenemet áldozni, kész vagyok! Közgyűlésünk mindvégig odaadó figyelemmel és nagy érdeklődéssel hallgatta meg az egész egyházkerületünk közügyeit felölelő jelentést és azt jóváhagyó tudomásul vevón, egész terjedelmében jegyzőkönyvbe iktatni határozta. Főtiszt, püspök aának, nem lankadó munkásságáért, meleg, őszinte köszönetet szavaz. 14. Olvastatik az Igazg. Tanács előterjesztése az államilag segélyezett zilahi, sepsi-szent-györgyi és szászvárosi főgimnáziumok szerződésének ügyéről, a mint következik. Mélyen tisztelt egyházkerületi közgyűlés! A középiskolákról és tanárainak képesitéséről szóló 1883. évi XXX. t.-czikkely, a haladó kor követelményeinek megfelelőleg, a középiskolai berendezésnek oly magas mértékét állapította meg, a melynek eleget tenni, középiskoláink nagy része nem tudott s igy szükségképpen előtérbe kellett lépni azon kérdésnek: ha vájjon, az állam által nyújtandó segély föltótelei arányban állanak-e azzal az áldozattal, melyet protestáns egyházunknak eddig féltékenyen őrzött önkormányzati jogából, a törvény értelmében, hoznia kell? E nagyfontosságú elvi kérdésben, az egyetemes konvent volt hivatva dönteni s örömmel jelenthetjük, hogy az egyetemes konventnek sikerült az 1885. évi július havában, majd ugyanez évi november havában Budapesten tartott ülésein az államkormánynyal folytatott jegyzékváltás után, egyetemes egyházunk kívánságait úgy körvonalozni, hogy a közoktatási miniszter ur egyházunk kívánalmait az országos törvény követelményeivel összeegyeztethetőknek nyilvánította, s az állam segélyét biztos kilátásba helyezve, a konventet konkrét javaslatok tételére felhívta. E felhívás következtében, az egyetemes

20 konvent egyszer s mindenkori beruházásokra 311,500 frtnyi, évenkinti fentartásra pedig 51.500 frtnyi államsegély folyósítása iránt tett fölterjesztést. Ebben az összegben a mi egyházkerületünkből a zilahi, sepsi-szent-györgyi, szász-városi, székely-udvarhelyi és nagyenyedi kollégiumok egyszer mindenkorra adandó 66,000 frtnyi s évenkinti 32,000 frtnyi segély kéréssel szerepeltek. A. magyar államkormány akkori közoktatásügyi képviselője, Trefort Ágoston miniszter ur, a nevezett öt tanintézetünk közül a zilahi, sepsi-szent-györgyi és szászvárosi gimnáziumokat találta az 1883. évi XXX. t. ez. 47. §-a alapján segélyezhetőknek s ezeket ideiglenes segélyben a konvent további közbejárása folytán valóban részeltette is, az 1887/8. iskolai éven kezdve. Ezen ideiglenes segély felhasználásával lehetségessé vált berendezésekről, valamint a kötendő szerződések tervezeteiről mind a három intézetünkre vonatkozólag részletes jelentéseket terjesztettünk az 1887. évi (23. jkv.sz.) s pótlólag az 1888. és 1889. évi (27. 26. jkv. sz.) közgyűlés elébe, melyeket a főtiszt, közgyűlés tudomásul vett és jóváhagyott. Most már abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a főt. közgyűléstől nyert megbízás szerint való eljárásunkról és az egyetemes konvent hathatós közbejárása folytán elért eredményekről számot adhatunk, bemutatván a zilahi, sepsi-szent-györgyi és szászvárosi főgimnáziumok állami segély ügyében már végleg megköttetett szerződéseket és az illető intézeteknek szerződésszerű jelen állapotait. /. A zilahi fŐgimn. államsegélyezése iránt megköttetett a szerződés f. évi február hó 14-ón, 55,297—1889. vallás- s közoktatásügyi minisztériumi sz. alatt. E szerződés a főgimnázium fentartására évi 11,000 frtnyi állandó segélyt biztosit, mely a zilahi m. kir. adóhivatalnál az iskolai elöljáróságnak állandóan útalványoztatik. Ennélfogva, az elöljáróság intézetének fentartására, a saját 13,871 frtnyi évi jövedelmével együtt, évi 24,871 frtnyi összeggel rendelkezik. Egyszer mindenkori beruházásokra kapott 15,000 frtot, melyből egy tornacsarnokot építtetett és a saját épületét részben kibővitette, részben czélszerüen átalakította. Az elöljáróság kötelezve van a főgimnáziumban egyenesen annak czóljaira, az igazgatóval együtt, 9 rendes tanárt tartani, egyenkint 1000 frt évi fizetéssel és 200 frt lakpónzzel, mely fizetés öt évi szolgálat után 100 írttal, tíz évi szolgálat után ismét 100 írttal javítandó. Tart egy vallástanárt, egy rajz- s szépírás-tanárt s egy helyettes-tanárt, egyenkint évi 800 frt fizetéssel; egy ének, s egytornatanitót évi 300, illetve, 400 frt fizetéssel. Fedezi az iskolai orvos, pénztáros, ügyvéd, iskolai szolgák fizetéseit s az iskola minden szükségleteit, a szerződésben csatolt normál-költségvetés tételei szerint. Fedezi két tanár nyugdijját, óvenkint 800 írttal. Ha e két nyugdíj

21 kiszolgáltatásának szüksége megszűnik, az arra szánt összeg vagy a főgimnázium nyugdijalapjába fizetendő, vagy még egy rendes tanszék rendszeresitésére, esetleg, a rajztanár fizetésének javítására fordítandó. A 9 rendes tanár közül ötöt egyházkerületünk közgyűlése választ, négyet pedig a közokt. m. kir. miniszter nevez ki ev. ref. vallásu egyénekből, nyilvános pályázat útján, az iskolai elöljáróságnak s Igazgató Tanácsnak jelöléshez nem kötötött ajánlatára. A főtiszt, közgyűlés választásának fentartott tanszékek: a) classica phlologiai, betölti Kincs Gyula tanár; b) történelem-földrajzi, betölti Somogyi Jenő, tanár; c) magyarnyelv s irodalmi, betölti Petri Mór, tanár; d) magyar-latinnyelv s irodalmi, betölti dr. Both István tanár; é) mennyisóg-termószettani, betölti Berényi János, tanár. A közoktatási miniszter kinevezésének fentartott tanszékek: a) classica phlologiai, betöltve dr. Németh Gyulával, végleges alkalmazással, f. évi augusztus 31-én, 36,535 sz. alatt kelt miniszteri kinevezés alapján; b) természettan-, mennyiségtani, betöltve Székely Töhötömmel, végleges alkalmazással, kinevezése mint fentebb; c) természetrajz-, földrajzi, betöltve dr. Benkő Gáborral, végleges alkalmazással, kinevezése mint fentebb; d) német-, latinnyelv s irodalmi, betöltve Kerekes Ernővel, ideiglenes alkalmazással. A rajz és szépirási tanszék, melylyel csak 800 frtnyi évi javadalom jár, szintén a miniszter úr kinevezésének van fentartva; f. év szept. 6-án, 38,779. sz. alatt kelt kinevezése folytán betölti Greguss Imre okleveles rajztanár és festőművész. II. A sepsi-szent-györgyi főgimnázium állami segélyezése ügyében megköttetett a szerződés folyó évi május hó 21-ón, 21,285. közoktatásügyi miniszt. sz. alatt. E szerződés szerint, a Mikó-kollegium algimnáziuma fokozatosan teljes főgimnáziummá fejlesztelik s e végre a most folyó évben, melyben már a VI-ik osztály is megnyílt, segélyeztetik 8000 írttal; a következő évben a VH-ik osztály megnyíltával 9600 írttal, és azután, a VlII-ik osztály megnyíltával, 12000 írttal, mely összeg évi rendes fentartási költségül a s.-szent-györgyi m. kir. adóhivatalnál az intézeti elöljáróság által fölvehetőleg állandóan utalván yoztatik. Ehhez adván a Mikó-kollegium saját jövedelmét képviselő évi 16,856 frtot, rendelkezik az elöljáróság a főgimnázium fentartására évi 28,856 írttal. Ebből tart egyenesen a főgimnázium czéljaira, az igazgatóval együtt, 10 rendes tanárt, kik közül 9-nek egyenkint 1200 frtnyi fizetést, 200 frtnyi lakpénzt biztosit, a tizedik rendes tanárt (rajz és szépírás tanárt) évi 1000 írttal és 200 frtnyi lakpénzzel javadalmaz-

22 za, jogában állváo, a rendes tanároknak fizetését öt évenkint egy, eshetőleg, két alkalommal 100 frtos szolgálati pótlékkal javítani. Tart egy vallástanárt (600 forint), egy helyettes-tanárt (800 forint), egy tornatanitót (400 frt) egy ének- s zene-tanitót (400 frt) és fedezi a többi hivatalnokok fizetését s általában a kollégium minden szükségleteit a szerződéshez csatolt normál költségelőirányzat tételei szerint. A 10 rendes tanszék közül öt a főtiszteletű közgyűlés választása folytán töltetik be, u. m.: a) két classica philologiai, melyek közül egy már korábban Benke István tanárral töltetett b e ; a másik betöltése iránt a főtiszteletű közgyűlés tárgysorozat rendjén most fog intézkedni; 6) egy mennyiség-, természettani, betölti Bodor Domokos, végleges alkalmazással; c) egy történelem, latinnyelvi, betölti Dómján István, végleges alkalmazással; d) egy magyar-, latinnyelv s irodalmi, melynek betöltése iránt a főtiszteletű közgyűlés szintén most, tárgysorozat rendjén, fog intézkedni. Ellenben, öt tanárt nyilvános pályázat títján, ev. ref. vallású egyénekből, az elöljáróságnak és az Igazgató Tanácsnak jelöléshez nem kötött ajánlatára, a közoktatási miniszter úr nevez ki, végleges alkalmazással, u. m.: á) egy magyar-német nyelvtani székre, már betöltve Osősz János tanárral, a f. év aug. 28-án, 36,534 sz. a kelt kinevezés folytán; b) egy természetrajz-földrajzi székre szintén már betöltve dr. Székely Bendegúz tanárral f. év aug. 28-án, 36,534 sz. a. kelt kinevezés folytán; c) egy rajz- és szépirási székre, (jelenleg helyettessel betöltve, ideiglenes alkalmazással); d) egy német-latin-nyelv s irodalmi és e) egy természettan-mennyiségtani székre. Utóbbi két tanszék tárgycsoportjaira csak a VII ik, illetve, VlII-ik osztály beállításával kellenek majd megfelelő tanerők, e miatt betöltésük a jövő évre halasztatott. E szerződés tárgyalása közben, a kért 40,000 frtnyi építési segély megadásánál felmerült akadályról már a tavalyi jelentésünkben szólottunk s e miatt jelenleg, a már mondottak rövid ismétlése mellett, inkább azon kimagasló mozzanat előadására szorítkozhatunk, mely mintegy második alap gyanánt szolgált arra nézve, hogy a közoktatási miniszter, Osáky ilbin gr. a szerződést elfogadta s aláirta. A dolog története ez. A miniszter úr 48,778—1889. sz. a. hangsúlyozva kijelenti, hogy a 40,000 frtnyi segély megadása esetében saját gondoskodása és rendelkezése alatt állónak fogná tekin-

23 teni a Mikó-kollegiumot, mert számítása szerint, a kollégium fentartási erejét tetemesen felülmúlná az állami hozzájárulás. Ezekre nézve az Igazgató-Tanács, jóllehet sem meggyőződésével, sem az országos középiskolai törvény 47. §-nak d) pontjával összeegyeztetni nem tudja az államkormány e túlszigortí nyilatkozatát, ezúttal bővebb tárgyalásokba nem bocsátkozik, hanem elállva ez idő szerint az építési segélyre vonatkozó kérelmétől, az egyetemes konvent által kinyilatkoztatja a maga és a sepsi-szent-györgyi kollégium előljá- • rósága nevében, hogy a fenforgó viszonyok közt megkisórli saját erején, Sepsi-Szent-György városa nemeslelkü hozzájárulásával, meglevő épületeit czélszerüen átalakítani s azokban elhelyezni a főgimnáziumot. Főtiszteletű püspök aa. levelet intéz Sepsi-Szentgyörgy város közönségéhez, melyben felkéri a Mikó-kollegium támogatására, hivatkozva a meglevő épületek elégtelenségére és az intézet autonómiáját fenyegető körülményre, ha az építkezés államsegélylyel történnék. Erre a városi képviselő-testület f. év január hó 9-én, 5. jkv. sz. a kelt határozatában, kijelentve rokonszenvét a Mikó-kollegium iránt, késznek nyilatkozik, a kért támogatást megadni s az épitkezésre nézve ajánlja a kollégium telkén levő régi épületek lerontását s óhajtja a kollégium új épületéhez egy déli szárny építését. Kéri, ehhez képest, egy építészmérnök kiküldését, hogy a helyrajzi fölvétel alapján, mintaszerű középiskolai helyiség tervrajzát készítse el. Aztán, e tervnek házi úton való kivitelét a képviselő-testület elvállalja és költségeit (hordozza. E nemeslelkű határozatnál fogva, teljesíthette a Mikó-kollegium elöljárósága a közoktatási miniszter úr azon kívánalmát is, mely szerint, a szerződés elfogadási záradékában kijelentette, hogy a Mikó kollégium főgimnáziuma részére Sepsi-Szent-G-yörgy város segélyével annak 1890. évi január 9-én, 5. jkv. szám alatt kelt végzése alapján, egy a paedagogiai kellékeknek megfelelő új épületet emel. Kimagasló s nagy jelentőségű mozzanatnak tekintjük e szerencsés fordulatot a Mikó-kollegium szerződésügyére nézve, nemcsak azért, mert nélküle az intézet évi 12,000 frtnyi fentartási segélyben nem részesül, hanem s főleg azért, mert szép tanujele annak, hogy tanintézeteink iránt a hagyományos áldozatkézség forrása még nem apadt el s mert a jelen esetben, a támogató segély éppen a legnagyobb szükség idején nyujtatik. íme, Sepsi-Szent-G-yörgy város képviselő-testülete f. év jun. hó 21-én tartott közgyűlésében a Mikó-kollegiumnak főgimnáziummá emelése czéljából a szükséges helyiségek felépítésére 50,000 frtnyi kölcsön felvételét határozta els ehatározatát a m. kir. belügyminiszter úr aug. 6-án, 52,102 sz.a. helybenhagyta. Ezen engedély alapján, a városi képviselő-testület f. óv szeptember 27-én, Császár Bálint polgármester elnöklete alatt tartott rendkívüli közgyűlésében, 50,000 frtnyi névértékű kölcsön fölvételét határozta

24 * . * el s a szükséges okmányok kiállításával a tanácsot bizta meg. (L. ? S ^ r i £ ) Hy lendületes buzgóság láttára, alapos reményünk van ahhoz, hogy a szerződésben vállalt egyik sarkalatos kötelezettségünk mához egy évre már be lesz váltva. III. Segélyezett intézeteink közül a szászvárosi Kún-kollegium főgimnáziumának segélyügyóben legkésőbben történt intézkedés az államkormány részéről. Csak f. év június 24-én, 27,552. sz. a. tudatta a konvent útján 1203—1890. a közoktatási m. kir. miniszter úr, hogy a konventi elnökség által bemutatott szerződóst tárgyalás alapjául elfogadja. Mielőtt azonban a szerződés végleges elfogadása iránt intézkednék, némely lényegtelen módosítás megtételére hivta fel a szerződő kollégium elöljáróságát. Ehhez képest, megejtvén az elöljáróság hozzájárulásával a kívánt módosításokat, kiállítottuk e szerződést 5 példányban, elláttattuk a kollégiumi elöljáróság elfogadási záradékával és az lg. Tanács jóváhagyásával s aztán felküldöttük a konventi elnökséghez további intézkedésre. Onnan azonban az egyházkerületünket illető három példány, ez ideig, vissza nem érkezett még. De fel kell tennünk, hogy végső megerősítésére nézve nem forog fen sem a konventi elnökség, sem az államkormány részéről semminemű akadály, mert a szerződésileg kikötött évi 10,000 frtnyi fentartási segély már a most folyó tanévre egészen folyósítva van. E szerződés a főgimnázium fentartására évenkint 10,000 frtnyi segélyt biztosit, úgy, hogy a kollégium elöljárósága az intézet saját jövedelmével együtt, mely 17,020 frtot képvisel, összesen 27,020 frttal rendelkezik a kollégiumi évi szükségletek fedezésére. Még a szerződós megkötése előtt kapott az államtól egyszer s mindenkori beruházásokra 16,000 frtot; ebből egy diszes tornacsarnokot épített, meglevő épületét czélszerüen átalakította és egy emelendő szárnyépület költségeinek fedezésére ugyancsak az egyszer mindenkori segélyösszegből 8600 frtot kamatoztat. Az elöljáróság kötelezve van, egyenesen a főgimnázium czéljaira, az igazgatóval és rajztanárral együtt, tíz (10) rendes tanár tartására, kik közül 9-en egyenkint 1200 frt évi fizetéssel, 200 frt lakpénzzel, a tizedik rendes, illetőleg, rajz- és szépirás tanár pedig egyelőre 1000 frt évi fizetéssel javadalmaztatnak, jogában állván a kollégiumi elöljáróságnak, rendes tanárainak évi fizetését öt évenkint, egyelőre, három alkalommal, 100—100 frtos szolgálati korpótlékkal javítani; hapedig az iskola pénzereje idővel megengedi, a szolgálati évek arányában folytatólag is emelheti a tanári fizetéseket, a mig azok az 1700 frt maximumot el nem érik. A tíz rendes tanár közül hatot az eddigi mód szerint az egyházkerületi közgyűlés választ u. m.: a) két classica philologiai tanszékre (betöltve Dósa Dénes és Deák Grerő rendes tanárokkal);

25 6) a magyarnyelv s irodalmi tanszékre (betöltve Vitus Lajos rendes tanárral); c) egy mennyiség-természettani tanszékre (betöltve Simon Ferencz r. tanárral); d) a történelem, latin ny. tanszékre, mely az illető elöljáróság kezdeményezésére, a főtiszt, közgyűlés jelen folyama alatt kerül betöltés alá; e) a -rajz és szépirási székre, melyet jelenleg ideiglenesen egy helyettes-tanár foglal el. Ellenben, négy rendes tanárt a közoktatási m. kir. miniszter úr nevez ki, nyilvános pályázat útján, ev. ref. vallású egyénekből, az elöljáróság s az Igazgató-Tanács jelöléshez nem kötött ajánlatára. B tanárok szakcsoportjai: a) a classica philologia. Kinevezés általi betöltése folyamatban van; b) természettan-mennyiségtan; jelenleg még ideiglenes helyettes-tanár látja el; c) természetrajz-földrajz, ellátja Sándor János rendes tanár, ki a főtiszt, közgyűlés választott; d) német, magyarnyelv s irodalom, jelenben még ideiglenes helyettes erő látja el. A főgimnázium többi tanerőit és hivatalnokait az egyházi hatóság választja s alkalmazza. Ezek fizetését, valamint a kollégium összes szükségleteit a kollégium pénztára fedezi a szerződéshez kapcsolt normál-költségelőirányzat tételei szerint. Államilag segélyzett három intézetünk szerződéseinek a bemutatása lévén czélunk, helyén valónak látjuk, az előbbiekben részletezett különleges viszonyok előadása után, azokat az általános viszonyokat is röviden fölfejteni, melyekből úgy a segélyzett intézetek, mint a segélyt nyújtó állam-kormány kölcsönös jogai és kötelességei folynak. E viszonyok a következők: 1. Segélyezett ref. főgimnáziumaink eddigi felekezeti jellege és önkormányzati jogköre épségben fentartatik s a felettük való összes igazgatási jog az 1883. évi XXX. t. ez. 47. §-ának a), 6), c) pontjai értelmében továbbra is az intézetek elöljáróságait, illetőleg, egy-' házi főhatóságát illeti. 2. A ^közoktatási m. kir. miniszternek jogában áll, hogy az általa kinevezett oly tanárokat, kiknek tanítói s nevelői működése az ország azon pontján üdvösnek nem mutatkoznék, visszahívhassa s valamely más intézetben alkalmazhassa. 3. Az igazgatót az összes rendes tanárok közül az egyházkerület gimnáziumi rendszabály értelmében az elöljáróság 3 — 3 évre választja.

26 4. Az elöljáróság egy tanári nyugdij-alap előállítására kötelezi magát, a melynek létesítéséhez és gyarapításához a főgimnázium minden rendes tanára törzsflzetésének bizonyos százalékával hozzájárulni tartozik. E nyugdij-alap javára tökésittetnek az eshetőleg pénztárban maradt tanárfizetési korpótlék-összegek. A nyugdíjazás módját az iskolai elöljáróság, az egyházi főhatóság jóváhagyása mellett, külön szabályzatban állapítja meg. 5. A tandíj megállapítása, valamint a tandíjmentesség elbírálása, az iskolai hatóság jogkörében marad, azzal a megjegyzéssel, hogy fél, vagy egész tandijmetességet csak jó magaviseletű, legalább is jó előmeneteli! tanulók élvezhetnek. 6. Az iskola elöljárósága, illetve, egyházi főhatósága kijelenti, hogy az ez idő szerint meglevő minden alapítványa, tőkepénzei, épületei, mindennemű ingó s ingatlan vagyona továbbra is az iskola tulajdona marad, és azoknak jövedelmei ezentúl is az iskola czéljaira fognak fordittatni; másfelől azt, hogy ha a szerződés idők folytán, akár azért, mert az iskola és annak főhatósága az államsegélyt továbbra igénybe nem veendi, akár más okból, megszűnnék: az iskolának időközben az államsegély igénybevétele mellett leendő minden ingó és ingatlan vagyonbeli gyarapodása és felszerelései az iskola osztatlan tulajdonában maradnak s azok iránt az államkormány semmi kártérítési igényt nem támaszthat. 7. A segélyezett főgimnáziumok évi számadásai, az elöljáróság által megvizsgáltatván és az Igazgató Tanács által felülvizsgáltatván és helybehagyatván, a közoktatási miniszter úrhoz tudomásvótel és netaláni észrevételek megtétele végett fölterjesztendők. 8. Mindenik szerződés öt eredeti példányban állíttatott ki; egy a vallás és közoktatási m. kir. minisztérium, egy a magyarországi ev. ref. egyház egyetemes konventje, a harmadik az erdélyi ev. ref. egyházkerület, a negyedik a segélyezett intézet elöljárósága, az ötödik az intézeti igazgatóság részére. Egyházkerületünk részére kiállított zilahi és sepsi-szent-györgyi szerződések két-két eredeti példánya leküldetett a segélyezett kollégiumok elöljáróságaihoz, egy-egy eredeti példánya pedig az egyházkerület archívumában az alapítványi levelek közzé helyeztetett 440 és 1331 — 1890. ig.-tan. számok alatt, megőrzés végett. Itt hiteles másolataikat mutatjuk be. A szászvárosi szerződés leérkezése bevárandó még. Ennyi örvendetes esemény megtörténte után, legyen szabad, komoly várakozásunk mellett, reménylenünk, hogy az egyesek nagylelkű alapitványaiból keletkezett zilahi, sepsi-szent-györgyi és szászvárosi kollégiumok a magyar állam által nyújtott bővebb anyagi eszközök segélyével rövid időn teljes kifejlődésre jutnak és virágzásra

27 emelkednek, hogy élvezhessék az illető városok és vidékeik annak a sokat mondó szövetségnek gyümölcseit, a melyre ma már felekezetünkkel, is kész, a közös czél érdekében Magyarország törvény hozása lépni. A jobb idők ez értékes tanúbizonyságát hálával, az egyetemes konvent és államkormány iránt kifejezett köszönettel fogadtuk, mert felekezetünk sorsát az osztó igazság útjára vezérlé. Ezzel bezárjuk előterjesztésünket, óhajtva s kérve, hogy a főtiszt, közgyűlés a segélyszerződések ügyeit mind a három kollégiumra nézve tudomásul vegye és jóváhagyja. Közgyűlésünk örvendetes tudomásul veszi. 15. Olvastatik az Igazg. Tanács előterjesztése a s.-szent györgyi classica-philologiai és magyar-latin nyelvi tanszék, valamint a szászvárosi kollégium történelem s latin nyelvi tanszék rendszeresítésére vonatkozólag, a mint következik: Főtiszteletű egyházkerületi közgyűlés! Megköttetvén az államkormány képviselőjével, gr. Csáky Albin közoktatásügyi m. kir. miniszter úrral a sepsi-szent-györgyi kollégium állami segély ügyében a szerződés, a kollégiumi elöljáróság kezdeményezése s előterjesztései folytán, akként intézkedtünk, hogy a fokozatosan teljes főgimnáziummá fejlesztendő intézetünknél már a most folyó 1890/91. tanévben, a tényleg működő I—VI. osztály követelményeinek megfelelőleg nyolcz rendes tanár működjék. Tekintve a I—VI. gimnáziumi osztályok tantárgyait, kívánatosnak mutatkozék, hogy a végleg már betöltött három rendes tanszék mellett a felekezetnek, illetőleg, a főtiszt, közgyűlés választásának fentartott két tanszék, u. m. egy classica philologiai és egy magyar-latin nyelv s irodalmi tanszék rendes úton betöltessék. E két tanszékre közzétettük az elöljáróság kérelmére a pályázati hirdetményt, kilátásba helyezvén a mcgválasztandók mindegyikének évi 1200 frtnyi fizetést, természetben lakást, vagy 200 frtnyi íakpénzt és egy, esetleg, két izben 100 frt ötödéves szolgálati kor-* pótlékot. A pályázat lejárt f. évi augusztus elején, kedvező eredménynyel. Hasonló előintézkedés vált szükségessé a szászvárosi Kún-kollegium részéről is. Itt is lebonyolittatván az államkormánynyal az igénybeveendő segély szerződés ügye és folyósittatván a most folyó 1890/91. tanévre a fentartási segély teljes összege (10,000 frt) a kollégium elöljárósága indíttatva érezte magát, kezdeményező lépést tenni a szerződésileg előirányzott és a közgyűlés választásának fentartott történelem és latin nyelvi tanszék rendes úton való betöltése iránt.

28 E tanszékre vonatkozó pályázati hirdetményt is közzétettük, kilátásba helyezvén a megválaáztandónak 1200 frt évi fizetést, 200 frt lakpénzt és ötévenkint három izben 100 frtnyi szolgálati korpótlékot. A pályázat lejárt folyó október közepén, kedvező eredménynyel. Ezek után, kérjük a főtiszt, közgyűlést: méltóztassék a nevezett három tanszékre vonatkozó előintézkedéseinket jóváhagyni és kimondani, hogy a) a sepsi-szent-györgyi Mikó-kollegium államilag segélyezett főgimnáziumánál a classica philologiai (II) és a magyar-latin nyelv s irodalmi tanszéket, b) a szászvárosi Kún-kollegium szintén államilag segélyezett főgimnáziumánál pedig a történelem-latin nyelvi tanszéket, a fentebb megnevezett javadalomra rendszeresitettnek tekinti és betöltésük érdekében felhívja a tanárjelölő bizottságot, hogy összeülvén, vizsgálja át a folyamodók okmányait és ejtse meg mind a három tanszékre vonatkozólag a jelölést. Minthogy azonban az egyházmegyék gondnokaiból és espereseiből a tanárjelölő bizottságba választott négy tag közül dr. Szabó Károly, nagy fájdalmunkra, elhalálozott, kérjük a főtiszt, közgyűlést, méltóztassék az elhalálozott helyére egy évre új tag választása iránt is intézkedni. Közgyűlésünk az előterjesztést határozattá emeli, valamint az illető választások végrehajtását is. Ennek következtében, az ezekre vonatkozó iratok átteendők a candidáló bizottsághoz; a megboldogult Szabó Károly helyébe egy tanárjelölő bizottsági tag lesz választandó. 16. Tárgysorozat rendjén előterjesztetik az Igazg. Tanács következő évi jelentése. Móltóságos és főtiszt, egyházkerületi közgyűlés! Teljes megnyugvással és a kötelessógteljesités öntudatával járulunk a Méltóságos és Főtiszteletű Közgyűlés itélőszéke elé, a midőn most letelt, tizenhárom hónapos, munka-évünkről köteles jelentésünket megteendők, fölsoroljuk mindazokat a fontosabb mozzanatokat, a melyek a munka nehéz, de gyönyörűséges utjának kiemelkedőbb pontjait jelölik. Általánosságban véve, ugyan, a mi munkánk egyhangú és minden változat nélkül való. A Krisztus szent vallásának egyik alaptételén: az egyéni szabadság és egyéni felelősség elvén fölépült protestáns egyházalkotmány őseredeti és változatlan határozmányai, a törvény szakaszaiban lefektetve, szabják az egyházi hatóságok minden működését, melynek czélja egyetlen: isten országának megvalósítása önmunkásságunk által minmagunkban és a gondjainkra bizott szöllőhegyekben s csak • eszközei sokasok, a sze-

29 rint, a mint a gyarlóság, a mulasztás, vagy éppen visszaélés, meg a szegénység, .erőtelenség és szükség mindenekre nézve, mindenütt és mindenkor más-más alakokban lép föl. Istennek hála, anyaszentegyházunkat nagyobb szabású veszteség nem érte ez évben s ha a nemzetnek egy nagy halottja minden magyar és igy Anyaszentegyházunk bánatára is gyászba boritá szivünket s ha, éhez képest, főt. püspök aa. egyházkerületünk nevében esik-szent-királyi és kraszna-horkai gróf Andrássy Gyula gyászravatalánál megjelent is, viszont, lg. Tanácsunk örvendező hódolattal fejezte ki háromszázötvenezer hívünk fenkölt érzelmeit és boldogságot esdő imáiba foglalt szerencsekivánataít a magyar királykisasszony, Mária Valéria császári és királyi Főherczegnő, boldog s boldógitó frigyre kelése alkalmával, jnínek viszonzásául ő Császári és Apostoli Királyi Felsége gróf Csáky Albin m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr ő nagyméltósága útján értesittette hatóságunkat, hogy az egyházkerület nevében kifejezett szerencsekivánatot legkegyelmesebben tudomásul venni méltóztatott. A múlt évben egyházkerületünk egy főgondnokát és a császári és apostoli királyi korona dicső örökösét kellé megsiratnunk, most egy nagy hazafi elköltöztének boruját a nemzet és az egyházak királyi atyjának atyai öröme enyhiti fénysugárzásával. És a büszke önérzettel párosult kegyeletes megemlékezés ünnepét is megülhetők ez évben, az egyetemes magyar protestáns egyház ama közös ünnepét, melylyel a magyar protestantizmus és a magyar nemzeti nyelv s irodalom irányában elévülhetetlen érdemü Károlyi Gáspárnak, az első teljes magyar biblia fordítójának emlékszobra leleplezési ünnepélyén, főtiszteletü püspök aa. vezetése alatt, Sárkány Ferencz, Domokos Antal, ig. tanácsosok, nt. Nagy László közügyigazgató, nt. Hegedűs János, theol. tanár és t. Herepei Gergely egyhm.jegyző aai., mint egyházkerületünk képviselői, voltak jelen a gönczi ünnepen, hol nem csak a magyar ágostai nitü testvéregyház, hanem küldöttje által, a britt és külföldi, bibliaterjesztő társaság is jelen volt és együtt ünnepelt velünk. Érdemesnek tartjuk e helyütt fölemliteni, hogy egyházkerületünkből a Károlyi-alapra és a szobor költségeihez 852 frt 88 krnyi összeg gyűlt, a mi, szegénységünkhöz mérve, elég jelentékeny összegnek mondható. Mint általános érdekű s örvendetes eseményt jelezhetjük, továbbá, hogy állami segélyben részesedő kollégiumaink < közül a sepsi-szentgyörgyi Székeiy-Mikó-, és a zilahi kollégiumok főgimnáziumainak segélyügyi szerződése immár végérvényesen megköttetett s a szászvárosi Kuán-kollegium szerződósének ügye is megoldásához közeledik.

30 Áttérünk immár szorosabb értelemben vett egyházkerületi életünk fontosabb mozzanatainak fölsorolására. 1. Egyetemes konventünk idei ülésszaka is korszakos jelentőségű vala. Ez úttal lépett életbe az egyházközségek tőkebefektetéssel és a papi javadalmak fölemelésével való segélyezésének tőkeszerző rendszere; ez alkalommal lőn kezdeményezve a közalap tőkéjének rendkivüli bevétel útján való gyarapítása és ez ülésszakon tétettek meg a szükséges előintézkedések a jövő évben megtartandó egyetemes zsinat összehívására nézve. A közalap 1889. évi bevételei összesen 106,105 frt 01 krt tettek, 28,415 frt 73 krral többet, mint az előző évben; de e nagy emelkedést nem egészen az évi bevallások és befizetések szaporodásának, hanem a hátralékok erélyes fölhajtásának is kell tulajdonitanunk ; mind e mellett is, azonban, mig az előző évben a kiosztható összeg csak 63,029 frt vala, ez idén 87,305 frt 68 kr. fölött rendelkezhetett a konvent, miután ez úttal a közalap tőkéjének kamatai is a törvényes czélra fordittattak. így esett, aztán, hogy missiói czóljaink 5,750 frtot, egyszer s mindenkorra szóló segélyekben egyházközségeink 3,425 frtot, papjaink 2,430 frtot nyertek, tőkeszerző segélyekben, pedig, 41 egyházközségünk 3504 és 53 papunk 2,210 frtot élvez 32 éven át az ily tőkeszerző segélyekre ez évben megállapított 23,020 írtból, tehát, egyházkerületünk nyert 5,714 frtot s az ily czélra még ki nem adott 1,126 frtra is előjegyeztetett egy egyházközségünk. Ugyancsak a közalap ügyeinek konventi elintézése rendjén tette meg nmlgu Tisza Kálmán, dunántúli egyházkerületi főgondnok aa. nagy jelentőségű indítványát abban az értelemben, hogy az ágostai hitü egyház főhatóságával egyetértve és a két testvér-egyház czéljaira, illetőleg, közalapunk tőkéjének gyarapítására, egy sorsjegykölcsön tótessék lehetővé, mely indítványt az e. konvent nemes lelkesedéssel magáévá tevén, a konventi elnökség elnöklete alatt kiküldött tizenötös bizottság még ez ülésszak alatt megtevé előterjesztését, mely szerint az e. konvent jóváhagyta, hogy „a kiküldött bizottság az együttes közreműködésre s eljárásra a régebben úgynevezett magyarországi testvér ágostai egyház négy kerülete hivatik föl általa : a sorsjegy-kölcsönből bejövő haszonban, tehát, a két evangélikus hitfelekezet a népesség aránya szerint fog részesülni"; továbbá — „a központban egy végrehajtó bizottságot alkotott a maga kebeléből, melynek elnöke Tisza Kálmán, előadója György Endre." Megjegyezzük, hogy amaz intéző bizottságban egyházkerületünk képviselői Báró Bánffy Dezső, Szász Domokos, Szász Gerő és, hogy nm. Wekerle Sándor, m. kir. pénzügyminiszter úr, a magyar kép-

31 viselőházban ez év őszén tartott pénzügyi exposéja rendjén, már be is jelentette, hogy e sorsjegy-kölcsön ügyében való javaslatát ez ülésszak folyamán be fogja nyújtani. Isten vezérelje a nagy vállalatot a szent czélhoz méltó sikerre! És megtette az e. konvent ez évi ülésszakán a kellő intézkedéseket a jövő évi egyetemes zsinat előkészítése érdekében, a törvény értelmében is, de a tiszáninneni egyházkerület indítványára és valamennyinek hozzájárulásával, annál fogva is, mert szükségét érezte a magyar protestantismus életében korszakos 1790/1 évi momentuosus törvények századik évfordulója megünneplésének és a változott idők változott szükségeihez mért intézkedések illetékes megtételének. • Ehhez képest, az ágostai testvér egyházzal egyidőben, 1891. évben, Budapesten egyetemes zsinat tartatik, erről az ágostai egyetemes egyház főfelügyelője értesittetik; az előkészítő 24-es bizottságba, egyházkerületünkből Báró Bánffy Dezső, Szász Domokos, Dr. Kolosvári Sándor, Parádi Kálmán és Dr. Szász Béla megválasztattak; az előkészítő bizottság három albizottságot alakított: az egyházalkotmányit, az egyháztörvénykezésit és az iskolaügyit, melyekben egyházkerületünk képviselői: Báró Bánffy Dezső, továbbá Dr. Kolosvári Sándor és végül (az iskolaügyiben) elnök Szász Domokos, tagok Szász Béla és Parádi Kálmán. Ez albizottságok előadói munkálataikat megkészitvén, ezeket a nagybizottság jegyzőjéhez, Tóth Sámuelhez, juttatják, ki azokat sokszorosittatván, idején küldi meg a nagybizottság tagjainak, a nagybizottság pedig az elfogadandó munkálatokat közli az egyházkerületekkel. 2. A b. Baldácsy-alapitvány intézőinek közgyűlése f. é. június 8-ik napján tartatott meg, a mikor is az alapítványi jószágok kezelése és értékesítése érdekében hozott több határozat mellett, megvizsgáltatván az 1889. évi számadás, 12,063 frt 72 kr. pénztármaradványa állapíttatott meg; jóváhagyatott, továbbá, az 1890. évre 2 készített költségvetés, mely 36985 frt 82 /3 krnyi többletet tüntet föl, melyből, azonban, a 11 egyházkerület osztalékát, egyen-egyen, ez úttal is csupán 2000 és igy összesen 22,000 írtban állapította meg a bizottság, miután a folyamatban levő uj ártérfejlesztés révén tetemes terhek hárulhatnak az alapítványra és igy czélszerübbnek mutatkozott 1900 írtnak a tőkésítése és 13,085 frt 82 2/3 krnak az 1891. évre átviendő pénztármaradványkint való előirányzása. Örvendetes ténykint fölemlíthetjük, hogy az alapítványt terhelő adósság törlesztése kedvezően halad előbbre. 3. Igazgató Tanácsuk, egyházmegyei és egyházközségi, valamint kollégiumi hatóságaink irányában végzett főhatósági munkálkodása

32 •

a dolog természete szerint való emelkedést mutat, miután az idő haladtával a szükségletek s az ezek kielégítésére szolgáló teendők is arányosan fokozódnak s nem csak az egyetemes egyház, hanem az egyházkerület minden szervének és közegének irányában Igazgató Tanácsunk szolgálván átmenő és összekötő pontul, a külső teendők sokasága szükségképpen a központi végzendők számának emelkedésében tükrödződik vissza. Ám,, a látszó nehézségen a lehetőségig segit a szakrendszernek hatóságunk körében minden tekintetben keresztülvitt érvényesítése s szakelőadóinak buzgó törekvése. A múlt évi közgyűlés óta két-három napon is át folyt 12 nagy- s 20 rendes ülésen láttuk el a 3425 beérkezett ügydarab legnagyobb részét, nagy könnyebbségünkre szolgálván az a mind nagyobb mértékben szükségessé vált eljárási hogy a folyó ügyek elnöki úton láttatnak el, az ülések utólag kikért jóváhagyása mellett és föltétele alatt. A beérkezett darabok közül határozat kelt 3098 -ügyben, kiadva 3314 darabban, ellátatlan, az utolsó hónap fejében, 327 drb. Mint uján megnyert s kitűnőnek bizonyult munkaerőt dr. Sárkány Lajos kollégiumi tanár aát, jelentjük be, múlt évi jelentésünk 5. sz. a. kért és a közgyűlés 77. sz. határozatában megnyert, fölhatalmazásunk alapján, évi 600 frt munkadíjjal beállított, h. számvevőnkkint, kérve egyszersmind ez intézkedésünk jóváhagyását. Nevezett h. számvevő aa. az évfolyamán megvizsgálta az öszszes központi számadásokat, melyek felülvizsgálatra a mélt, és főt. egyházkerületi közgyűlés múlt évben kinevezett egyházkerületi bizottságához tétettek át; és felülvizsgálta az lg. Tanácsunk főfelügyelete alatt álló alapok számadásait, úgy szintén a gr. Mikó-alap 'állását, a mint az 1. és 2. sz. mellékletek mutatják ki.*) Itt kell megemlítenünk, hogy h, számvevő aát kétszer kellé lg. Tanácsunknak kiküldnie, hogy egy egyházközség és egy egyházmegye pénz- és számadási ügyeinek rendbehozatalát a helyszinén való' adatgyűjtések által tegye lehetővé. Az egyházközségbe való kiszállás kedvező eredménynyel járt; az illető egyházmegyei ügy végmegoldásra még nem volt juttatható. 4. Eomániai missziói egyházmegyénk ügyei minden zavar nélkül folynak. Idevágó uj mozzanatkint említhetjük, hogy az andrásfalvi ref. egyházközség, a szerencsétlen betelepítés által meggyöngittetve, az e, konventhez folyamodott segélyért, ez pedig ez ogyházközség, egyházjogi helyzetének tisztázásáj; egyházkerületünkre bízta. A misszió alap 1889. évi számadását az e. .konvent felülvizsgálta és jóváhagyta, a mint a 3. sz. melléklet mutatja,**) a folyó * Lásd az I. II. sz. mellékletet. **) Lásd a III. sz. mellékletet.

33 évi költségvetés' pedig szabályszerűen az illetékes bizottság elé terjesztetik. 5. A kollégiumok szabályszerűen felülvizsgált számadásai szerint, ez egyes intézetek pénztári többlete a következő arányszámokban fejezhető ki: A nagyenyedi kollégiumnál O"9°/o, a kolozsvárinál 5-2%, a marosvásárhelyinél ll"l°/o, a székelyudvarhelyinél 14>3°/-ö, a szászvárosinál 2-8%, a zilahinál 7'3°/0, a sepsiszentgyörgyinéi 8'2 0 / 0 ; megjegyzendő, hogy a kimutatott költsógelőirányzati felesleg terhére a folyó évre a sepsiszentgyörgyi kollégiumnál 400 frt fordittatott a rendszeresített tanári fizetések korpótlékai fedezésére. Itt emiitjük föl azt az örvendetes tényt is, hogy kolozsvári kollégiumunk, folyton emelkedő költségvetési többletére tekintettel, tanárai 1000 írtban fölvett alapfizetését ötödéves pótlékokkal emelheté, az első öt év elteltével 200, a kővetkező három év elteltével 100— 100 írttal gyarapodván a tanári fizetések, ez évi 1500 frt, ez idő szerint, maximumkint tekintetvén s kimondatván az is, hogy ha e korpótlékok a rendes bevételekből fedezhetők nem lennének, a hiányt e fölemelt javadalmak fogják arányosan pótolni. Igazgató-Tanácsunk, a mólt. és föt. közgyűlés jóváhagyásának föntartásával, kész örömest erősítette meg az elöljáróság e határozatát, mihez képest, kérjük ez intézkedésünk helybehagyását. 6. Az esperesi látogatások rendszeres folyása mind jobban igazolja e gyökeres reform üdvös voltát, mind általában az administrati<5, mind különösen a vagyoni és iskolai ügyek, meg a cura pastotalis szempontjából. Igaz ugyan, hogy a központi végzendők ez úton is jelentékenyen szaporodtak, de az eredmény kétszeresen fölér azzal a több-munkával, melybe ez új ügykör ellátása kerül. 7. Külön pont alá kell fognunk építkezési alapunk kérdését, már csak az e helyütt általánosságban való jelzés kedveért is, mintegy fölhiva ez által a mélt. és főt. egyházkerületi közgyűlés figyelmét és bölcs intézkedését e kérdésre is eme nagyfontosságu föladatra nézve, miután, mint ez ügyre vonatkozó külön előterjesztésünkből kitetszik, s conbinatióba hozva ez alap kérdését központi segélyeink revisiójával és a közalap tőkeszerző segélyeinek örvendetes tényével is, ez alapnak további gyarapítása vált elkerülhetetlenné, ha egyházközségeink támogatását egyfelől, papi javadalmaink gyarapítását másfelől, olykép óhajtjuk mind nagyobb mértékben foganatosítani, hogy az egyházközségek az egyházkerület és az egyetemes egyház minden rendelkezésre vonható erejét kellő mennyiségű alapok kimutatása által a segélyre szorultaknak biztosithassuk is, miután előrelátható, hogy a közalap folyton növekedő osztalékai első sorban azoknak az egyházkerületeknek javára fognak jutni, a me3

34 lyek a közalaptól csak járadékokat, sőt ezeknek is csak bizonyos %-ait fogják kérni, a mi csak is a megfelelő mennyiségű tőkék kimutatása és rendelkezésre bocsátása utján történhetik. Ide mellékeljük, egyszersmind, egyházkerületűnk főt. püspök aa. által tervezett és Propper Ferencz szépírás tanár által készített térképét is, mely szemléltető áttekintést nyújt azokról az építkezésekről, a melyek 1885 óta részint már keresztülvive, részint folyamatba indítva s részint még csak tervezve, első sorban az egyházkerületi épitkezőalapnak köszönik s fogják köszönni az igehirdetés, papjaink és tanitóink tisztességes lakással való ellátása és a törvényszerű iskolázás érdekében való létezésöket. 8. Ugyanez irányadó szempont vezérelte Igazgató-Tanácsunkat akkor, a midőn, immár harmad éve, mindjárt a közalap tőkeszerző segélyezési elvének konventi fölmerülte alkalmával, központi segélyeink revisiójának keresztülvitelét a mélt. és főt. egyházkerületi közgyűlésnek sikerrel javasolta s a múlt évben ez elv alkalmazásának elodázását csak azért kérte, hogy az e. konvent ez évben foganatosított határozatának tényével állhasson szemközt és igy a tőkeszerzés proeessusát egyszerre és valamennyi állandó segélyre nézve combinative indíthassa folyamatba, de még sem véve igénybe a múlt évben nyert közgyűlési fölhatalmazást, mert a folyó évi központi segélyeket, a most már ismét teljes 14,000 frtnyi összegében kiadott államsegély, a házi pénztár és a Baldácsy-alap rendelkezésre állt járadékainak összegeiből, csak egyszer s mindenkorra szóló adományokkint szavazta meg, a mint a 4., 5. sz. mellékletek*) az államsegélyre és a Baldácsy-alapra nézve föltüntetik, mig a házipénztári segélyek ez évben is a tavalyi módon adattak ki, de a revisió alapján megszavazásra ajánlott és a tőkeszerzés elve szerint 32 évre rendszeresítendő központi segélyek végmegállapitását, külön előterjesztés alapján s a külön összeállított kimutatás szerint, a mélt. és főt. közgyűlés elhatározásától várja. 9. A mélt. és főt. egyházkerületi közgyűlés múlt évi 62. és 64. sz. határozataival egyfelől arra utasította lg.-Tanácsunkat, hogy a Kolozsvárit fölállítandó egyházkerületi theologiai akadémia és paedagogium alapjának gyarapítására minden lehető forrást fölkutasson s erről lehetőleg a következő (1890.) évi közgyűlésre jelentést tegyen; és utasitotfa, másfelől, hatóságunkat arra, hogy az enyedi kollégium elöljáróságával egyetértve, a tanerőkre nézve netalán időközben előálló hiányokat ideiglenes tanerők alkalmazásával pótoltassa. E kettős föladat érdekében tett intézkedéseink eredményét az első ágazatra nézve föltünteti 6. sz. kimutatásunk*;<) a kettős egyház*) Lásd a IV. V. sz. mellékleteket. **) Lásd a VI. sz. mellékletet.

35 kerületi intézetre eddig tett alapitványokrúl és adományokról s második pontjára nézve az a külön előterjesztés, mely tárgysorozat rendjén kerül elbirálás alá s mely fölfejti hatóságunknak azt az irott törvényen nem alapuló, de az egyházkerületi papnevelésünket fenyegető imminens veszedelem által parancsolt és főt. püspök aa által, mint papnevelésünk törvényes főintézője által, kezdeményezett intézkedését, a melylyel a kivételes helyzetnek megfelelő kivételes határozata értelmében, a kolozsvári egyházkerületi theol. akadémia első tanárát meghívta s őt a Bethlen-kollégiumban levő theol. akadémia ideiglenes tanárakint exmittálta, mely elhatározásával, egyszersmind, folytatta az egykori mgs. főkonsistorium által teremtett praecedensek elég hosszú sorozatát: egyik egyházi institutio alapítványi vagyonának jövedelmét egy rokon természetű, de inas helyütt existáló institutio támogatására fordítván, ideiglenesen. Igazgató-Tanácsunk, e kivételes intézkedést, felelősségének teljes tudatában, foganatosította s az illető előterjesztés közgyűlési tárgyalásának eredményét nyugodt öntudattal várja. 10. Múlt évi jelentésünk 13. pontja alatt jelentettük vala, hogy néhai Bányai Vitális, egyházkerületi volt pénztárnok, részben függőben maradt számadási ügyének, valamint hagyatékának lebonyolítása, közjegyzői okmány alakjában, megtörtént. Most örömmel jelentjük, hogy a szerződés foganatosíttatott is, a biztosítási bekebelezés alól az ingatlanok föloldattak, az általános örökös és a javadalmasok a kollégium, mintegy 20,000 frtnyi, közalapunk körülbelől 4000 frtnyi, örökleti részüket átvették, az egyházkerületünknek hagyományozott fekvőt pedig hatóságunk eladóvá tette. . 1 1 . Szintén, mint majdnem egészen bevégzett dologrúl tehetünk jelentést a b. e. Horváth Paula-féle alapítványról, a mennyiben a kegyes hagyományozó egész hagyatékát birtokba vettük s a múlt évi jelentéstől csak annyiban használjuk föl eltérő módon, hogy az évi 150 frtot nem három ref. tanárjelölt közt osztjuk meg, hanem a theol. akadémia házában benlakók közül a szegényebbek élelmezésére fordítjuk. Függőben van még egy takarékpénztári betétnek az ügye, mely az alapitvány-tevő még előtte elköltözött fiútestvére hagyatékaképpen, szintén nővérét illette s ehhez képest, az általános örökösül kijelölt egyházkerület nevében, lg.-Tanácsunk, lépéseket tett ennek is az alapítvány tulajdonába való megszerzése érdekében. 12. Múlt évi közgyűlésünktől, 77. sz. a. utasítást vett Ig.-Tanácsunk, hogy a boldogult Nagy Péter, néhai főt. püspökünk emlékének megörökítésére, az 1886. évi közgyül. 55. jegyzőkönyvi sz. a. foglalt intézkedésnek megfelelően, özv, Dr. Nagy Józsefné, Dósa Katalin asszony, a férje által vállalt fele pótlék-összeget egyházkerületi 3*

36 pénztárunkba beszolgáltatván, a másik fele-részt, a másik örököscsalád fejétől, szintén szerezze be. Ez utasításhoz képest, t. Szabó Sámuel kolozsvári kollégiumi tanárt fölhivtuk a családi örökségére esett felerész: 607 frt 6 kr. befizetésére s fölszólitásunkra hosszabb időn át feleletet nem nyervén, záros határidő alatti válaszolását rendeltük el, mire a felelet végre beérkezett. Nevezett tanár ur, azonban, tévedésen alapulónak mondotta fölszólitásunkat, miután 3409—1889. szám alá érkezett beadványa szerint, az első megbeszélés alkalmával az alapítványi összeg kiegészítésére szükségesnek jelzett pótlék-összeg hordozását Dr. Nagy József az ő jelenlétében ugyan, de, mint magát kifejezi: „tulajdonképp néhai özvegy Nagy Péterné nevében" vállalta el és ugyan e beadvány, továbbá, arra hivatkozott, hogy az akkor tervezett összegnél utóbb nagyobb öszszeg szüksége tűnt ki, holott az első tervezet szerinti összeget, sőt valamivel többet is, özv. Dr. Nagy Józsefné aszszony immár meg is fizette, mihez képest a tanár ur nem volt hajlandó, eleget tenni fölszólitásunknak, „mely szerint ő is — ki azt nem igérte — még egy külön önálló alapítvány jellegével felérő nagyobb öszszeget ugyanazon czélokra fizessen." Igazgató tanácsunk erre fölkérte özv. Dr. Nagy Józsefné aszszony ő nagyságát, hogy nyilatkozzék, ha az általa befizetett 607 frt 6 kr. fele pótlék-összeget a család, illetőleg, n. özv. Nagy Péterné asszony ő nagysága, avagy néhai férje, Dr. Nagy József, nevében és vállalt tartozásaképpen fizette-e ki, mire ő nagysága kijelentette, hogy a pótlék-összeget a családi vállalt tartozás felének törlesztéseképpen, b. e.fórje nevében, fizette be. Igazgató-Tanácsunk, ezek után, a Szabó Sámuel tanár jelzett nyilatkozata fölött napirendre tért, e jelentés megtételét elhatározta, s ezennel kéri a mélt. és főt. közgyűlés engedélyét arra, hogy a meglevő alapítványi tőkét (jelenleg 1476 frt 32 kr.) mindaddig kamatoztathassa, mig a 2000 frtra határozott alap előáll, hogy aztán, a boldog emlékű püspökének neve megörökitésére még 1886-ban elhatározott alapítványi járadékok, majdan, folyamatba is legyenek indíthatók. 13. Az egyházközségi bértarozásoknak, avagy rovataioknak a pénzügyminiszter 1889. évi 72,752. sz. körrendelete értelmében való beszedése, a kolozsvári egyházközség jól bevált kezdeménye után, alkalmazást nyert medgyesi, továbbá brassói egyházközségünkben, ez utóbbi helyen a nagyobb szabású templom és papi lak építési költségei egy részének biztosítására, a hívek 32 évre terjedő nemes vállalkozása alapján, több, mint évi 800 frtnyi rovatai foly be e módon. Székely-udvarhelyi és maros-vásárhelyi népes egyházközségeink szintén belátták a közadózás elkerülhetetlen szükségét s amaz, fö-

37 löttébb zilált anyagi viszonyai rendezése, leányiskolájának magasabb fokra fejlesztése és sürgős ópitkezései érdekében nagyobb törlesztő kölcsön fölvételét tervezi; emez, némi adóssága oonvertalására és szintén leányiskolája felsőbb leányiskolává való átalakitására ugyané módon készül; Székely-Udvarhely eddigi u. n. papbérét, az egyháztagok osztályba sorozása mellett, jelentékenyen fölemelni; MarosVásárhely a nála eddig ismeretlen rovatalt behozni, mindkét helyütt a közigazgatási hatóság segédkezése leven a hivek járulékainak beszerzésénél igénybe veendő. Igazgató Tanácsunk köteles készséggel támogatta ez egyházközségeinket jelzett törekvéseikben, kezdeményeikben, a lehetőségig positiv segélyt is kilátásba helyezve a czélzott vállalatok kivitelénél s különösen nagy örömmel látja a nevezett két egyházközség abbeli dicséretes versenyző törekvését, hogy a felekezeti nőnevelés érdekeit az ujabb kor követelményei szerint szolgálják és akarják kielégiteni. E pontnál, ez idő szerint, éppen csak felemiitjük, mint ujabb törekvési czélt, azt a feladatot, hogy az egyházkerület, a testvér egyházkerületek példáját követve, egyes nagyobb egyházközségeinek, ott, hol felekezeti és nemzetiségi érdekek is szerepelnek, rendszeres segélyt nyújtson teljesen fölszerelt és az államiak mintájára berendezett felsőbb leányiskolák létesítésére. Ilyenekül tekinthetők, első sorban, m.-vásárhelyi, sz.-udvarhelyi s kolozsvári egyházközségeink. 14. Múlt évi jelentésünk 15. pontja alatt jóváhagyást kértünk s majd a 77. jk. sz. határozattal nyertünk a boros-bocsárdi püspöki jószág kibővítésére és a gazdasági épületek kiépítésére nézve foganatosított tőke-befektetések számára. Most, a midőn a berendezés, meg fölszerelés munkája is befejezést nyert, jelentjük ez ügy ez ágának elintézett voltát, valamint azt is, hogy ugyanott több taxás hely tétetett eladóvá, egy némelyikre, nézve a szerződések immár meg is köttettek, másokra nézve még foly az egyezkedés. Annak idején ez ügyben is megteszszük köteles jelentésünket. 15. Belmiszsziónk körében szintén a természetes fejlődést s a rendszeres működést jelenthetjük, örömmel. Miszszio-ügyi t. előadó aa. előterjesztése e tekintetben a következő: A missio-ügy terén a múlt 1889. évi kerületi közgyűlés óta lefolyt óv alatt örvendetes haladás tapasztalható. A teljesen szervezett körlelkészségek száma ismét 3-mal szaporodott, melyeknek székhelyei: S z á s z - B r ó t e , T o r d a - T u r és Grörcsőn. Az első a széki egyházmegyében fekszik s kerületéhez tartozik még Sárvár és Sz.-Fellak; a 2-ik a n. -enyedi egyházmegyéhez tartozik s körében vannak Bányabükk, Mikes, Komjátszeg, Koppánd és a Hármas; a 3-ik a szilágy-szolnoki egyházmegyében van s köre kiterjed még Nyirsid, Ozigányi, Vaja és Haraklány községekre.

38

Sz.-Bréte részére már a körlelkész is ki van nevezve s igy remélhető, hogy az illető egyházközségek zavaros ügyei rövid idő alatt rendbe jőnek. A másik 2 uj körlelkészségre vonatkozólag is kiboosáttatott a pályázati hirdetmény s pár hét alatt a kinevezés is megtörténik. Görcsön részére az egyetemes konvent f. évi ülésén 100 frt állandó évi segély szavaztatott meg az országos közalapból s igy ezen uj körlelkészség állandó fenmaradása teljesen biztosítva van. T.-Tur számára 100 frt segély csak egyszers mindenkorra szavaztatott ugyan meg, remélhető azonban, hogy sikerülend ezen segélyre nézve is az állandósítás kieszközlése, ha a jövő évi konventhez intézendő felterjesztésünkben kimutatjuk, hogy a körlelkészség tényleg szervezve és betöltve van s a segély megvonása veszélyeztetné fenmaradását. A sz.-brétei körlelkészség részére az államsegélyből szakítottunk ki évi 100 frtot, minthogy e czólra az országos közalapból semmi sem adatott. A most említett 3 uj körlelkészséggel a teljesen szervezett kör lelkészségek száma 25-re emelkedett, mely szám rövid idő alatt, valószínűleg már e polgári év vége előtt, ismét 6-tal fog szaporodni, minthogy a pánczél-csehi, patai, érkörösi, küküllővári, topliczai és pulyoni körlelkészségek szervezése addig be lesz végezve. Ezekkel a körlelkészségek száma pár hó alatt 3 l-re fog emelkedni. Különösen siettetendő a patai, érkörösi és küküllővári körlelkészségek szervezésének befejezése, minthogy a közalap segélye ezeknél is, mint T.-Turnál, csak egyszer s mindenkorra van megszavazva. A topliczai körlelkószség 200 frt évi segélye állandósítva van, minél fogva, ennek szervezése és fennállása biztosítottnak tekinthető. A p á n c z é l c s e h i körlelkészséghez (a deósi egyházmegyében) tartoznának: M.-Derzse, Osáki-Grorbó, Eécze-Keresztur, Csernek, Vajdaháza, Kalocsa, Völcs, Kecskeháta, Paptelke, Szótelke és Katalina; a p a t a i h o z (kolozs-kalotai egyházmegye): Kara, Boozs, Apahida és Dezmér; az é r k ö r ö s i h e z (szilágy-szolnoki e. m.) Szeődemeter; a k ü k ü l l ő v á r i h o z (küküllői e. m.) Boldogfalva, Szász-Veszszős, Nagy-Bajom, Zsidve és 0.-Karácsonfalva ; a t o p l i c z a i h o z (görgényi e. m.): Gröde-Mesterháza, Ilva, Jód és Déda; a p u l y o n i hoz (széki e. m.): Szt.-Egyed, Szava, és SzentOothárd. Ezek közül a pánczél-csehi és pulyoni körlelkószségek számára a közalapból külön segély megszavazva nem lévén, egyházkerületünk valamelyik alapját kell segélyforrásul igénybe vennünk.

39 Midőn Igazgató-Tanácsunk benyújtotta az egyetemes konventhez a f. év elején az országos közalapból segélyezendő uj körlelkészségeknek az egyházmegyék előterjesztései alapján készült kimutatását, abban 16 felállítandó körlelkószsóg számára összesen 1850 frt. állandó évi ujabb segély volt kérve; de ez összegből csak 700 forintot sikerült megnyernünk; és pedig 300 forintot (Toplicza és Görcsön részére) állandó segélyül, 400 frtot (Pata, Torda-Tur, Érkörös és Küküllővár részére) egyszer s mindenkorra. Azon tervezett körlelkészsógek, melyek részére ez alkalommal még nem sikerült az országos közalapból segély t nyernünk, a következők: 1. A sz.-szolnoki egyházmegyében: M o n ó (Egerhát, F.-Szivágy, Mosóbánya, Örményes, Hidegkút, Gardán, Szélszeg és F.-Beregszó községekkel); 2. a deési e. m.-ben: K i d é (Osomafája, Gyula és HosszúMacskás községekkel), K é r ő (Dengeleg, Ormány, Girolt és Néma községekkel); 3. a széki e. m.-ben: a fennebb már emiitett P u l y o n ; 4. a görgényi e. m.-ben: G ö r g é n y - S z t . - I m r e (GörgónyÜvegcsür, Orsova, Adorján, Libánfalva, Hodok és Eásva községekkel), U z d i - S z t . - P é t e r (Tuson, Pagocsa, M.-Szilvás, M.-Domb és Velkér községekkel), N.-Ölyves (M.-Szt.-Márton, M.-Örményes, M.-Szt.-György és M.-Rües községekkel), N . - E r e s e (Bála, Unoka,: Kis-Nyulas, Királyfalva és Körtvekapu községekkel); 5. a küküllői e. m.-ben: M i k e f a l v a (Abosfalva, Simontelke, F.-Kápolna községekkel), M.-Déllő (Oláh-Déllő, Szt.-Margita, M.-Ujfalu és Sóspatak községekkel). Mindezen tervezett körlelkészségek községeire vonatkozólag kimutattuk a lakosok számát, vallás és nemzetiség szerint, valamint ottani egyházközségeink vagyoni erejét, hogy kitűnjék, mennyire szükséges a körlelkészségek szervezése által az azon vidékeken túlnyomó; más felekezetü és nem magyar nemzetiségű lakosság között elszórtan élő hiveink segítségére sietnünk, nemcsak felekezeti, hanem magyar nemzeti szempontbúi is, s hogy ottani szegény hiveink mennyire képtelenek, a magok erején, a körlelkészségek szervezését és felállítását biztositni. Hogy ennek daczára sem nyerhettünk bővebb segélyt, az csak az országos közalap vagyoni erejének elégtelen voltán múlt; mert az egyetemes konventnél mindig megvolt a jóakarat egyházkerületünkkel szemben. Meggyőződhetünk erről, ha összehasonlítjuk az évenkint részünkre juttatott segély-összegeket többi egyházkerületeinkéivel, mely összehasonlítás folytán mindjárt szembetűnik, hogy az egyetemes konvent a segélyösszegek megállapításánál a valódi szükséget vette irányadóul s nem az egyes kerületek lélekszámát, avagy az országos közalaphoz való járulás arányát.

40 Biztos kilátásunk lehet tehát, hogy az országos közalap vagyoni erejének növekedésével évről-évre nagyobb segélyösszegekhez fogunk jutni, kivált ha engedélyeztetik az egyetemes konvent által már elhatározott sorsjegy-kölcsön s megtörténik annak tényleges kibocsátása. Erre nézve pedig nagyon megnyugtató a nmlgu pónzügyminister urnák az országgyűlés pénzügyi bizottsága előtt tett nyilatkozata, melyben egyúttal kellően hangsúlyozva volt a mi segélyre szoruló gyenge egyházközségeink megerősítésének országos és nemzeti fontossága is. Ezen sorsjegy-kölcsön egyszerre annyira erősitnó az országos közalapot, hogy az akkor részünkre jutandó nagyobb segélyből bizton remélhetjük az előbb emiitett körlelkészségek létesítésére szükséges összegek rövid idő alatt leendő fedezhetését s ezt követőleg az egyházi életnek jelentékeny nagyságú és nemzetiségileg is veszélyeztetett területén leendő fellendülését. Az egyetemes konventhez beterjesztett kimutatásunkba felvettük azon leendő körlelkószségeket is, melyek az egyházmegyék ajánlata alapján, eddig önálló egyházközségek társítása utján jőnének létre, »mihelyt az egyes, jelenleg betöltve levő állomások megüresedése a társítást megengedi. Ezek a következők: 1., a kolozs-kalotai egyházmegyében M a g y a r ó k e r é k (Damos és Jákótelke községekkel), K ö r ö s f ő (Nyárszó és Sárvásár községekkel) ; 2., a deési e. m.-ben: F e l s ő - T ő ö k (Alsó-Tőök, MagyarKöblös és Szűkerék községekkel); 3., az udvarhelyi e. m.-ben: F e l s ő - B o l d o g f a l v a (Árvátfalva és Patakfalva községekkel), B i k a f a 1 v a (Hodgya és Ócz•falva községekkel). Ezek szervezése nem bír ugyan felekezeti és nemzetiségi szempontbúi, a felsorolt községek mindenikében, épen oly fontossággal, mint a fennebbieké, melyek konventi segélyre ajánltattak fel, de azért nagyon óhajtandó, hogy ez is mielőbb megtörténjók, minthogy az eddigi külön-külön gyenge egyházközségek helyett erős körlelkószségeket fognánk nyerni. Jelenleg tervbe van még véve a beszterczei körlelkész hatáskörének Naszód, Eodna és Szentgyörgy községekre is kiterjesztése, minek következtében elesnék a régebben tervezett, de pénzerőnk hiányossága miatt nem létesíthetett naszód-vidéki külön körlelkészség felállításának szüksége. A múlt évben már szervezve volt körlelkészségek közül ez évben jött ujabb betöltés alá a n o s z o 1 y i, mely már a múlt év május havában megüresedett, de a körlelkész özvegyének ellátási igényei miatt korábban betölthető nem yojt. Az özvegyi kegyidőnek lVs év helyett 1 évre szorítása, az özvegy igényeinek minden sér-

41 tése nélkül, oly módon volt lehetséges, hogy az özvegy 1 egész évig a teljes fizetés élvezetében hagyatott, a helyett, hogy az egész fizetést csak V* évig s azután a fél fizetést 1 évig élvezte volna. Ezen körlelkészi állomás, mint pap-tanitói leven szervezve, a mielőbbi betöltés nagyon kivánatos volt, az iskolai tanitás érdekében is. A folyó évben üresedett meg, a körlelkésznek más papi állomásra távozása miatt, az i 1 o s v a i körlelkészsóg, melynek betöltése már szintén megtörtént. Ez az eset is mutatja, mily szükséges volna, hogy jobb fizetések biztositása által a körlelkészeket hosszabb ideig legyünk képesek állomásaikon megtartani. A múlt közgyűlés óta töltetett be a d e t r e h e m i és d i c s ős z e n t - m á r t o n i 2 uj körlelkészség is. Jelenleg egyedül a k a o z k ó i körlelkészi állomás van betöltetlen. Ennek megüresedése azért történt, mivel t. Berde Sándor körlelkész afiát, ki már előbb megnyerte n.-enyedi theol. akadémiánknál a magántanári képesitést, Igazgató-Tanácsunk, tekintettel a halasztást nem tűrő sürgős szükségre, theol. akadémiai tanárrá hívta meg, mely intézkedés éppen most várja a főtiszt, egyházkerületi közgyűlés jóváhagyását. T. Berde Sándor afiával kerületünk legrégibb és éveken át egyetlen körlelkószét veszitettük el, ki e téren úttörő volt s kitűnő eredményű buzgó működésével lg. Tanácsunk teljes megelégedését és elismerését érdemelte ki. Midőn most e körlelkészi állomás újból betöltés alá kerül, megfontolandó: vájjon, fentartandó-e továbbra is ennek a többi körlel kószségétől eltérő szervezete, az állomásnak az lg. Tanács hármas kijelölése által korlátolt választás utján betöltése s a szolgálati időnek 5, vagy legfeljebb 10 évre szorítása, a mint ezt az 1882. évi kerületi közgyűlés megállapította; avagy, alkalmazandó-e ezen körlelkészségünkre is az uj körlelkészi szabályzat, melynek megállapításakor a kaczkói eltérő szervezet további állandó fentartásáról semmi említés sem tétetett? Megfontolandó továbbá az is: vájjon, egyházkerületünk továbbra is folytonosan évi 400 frt segélylyel járuljon-e ezen körlelkészség fenntartási költségeihez, azon esetben is, ha kimondatik, hogy a körlelkész itt is állandóan és nem csak 5, illetőleg 10 évre alkalmaztatik ? S talán az a körülmény is némi figyelmet érdemel, hogy a deés-zilahi vasút megnyitása a körlelkészség községei jelentékeny részének meglátogatását könnyebbé teszi, kivált oly alkalmakkor, melyek nincsenek, ugy mint a templomozás, egy bizonyos állandóan megállapított órához kötve. Éppen azon különös figyelmet érdemlő körülmények miatt tette át Igazgató Tanácsunk a körlelkészi dijlevelet a főt. püspök úrhoz, vóleményes jelentéstétel végett. '

42 A körlelkészek működése általában kielégítőnek, sőt nagy részben kitűnőnek mondható, azon nyilatkozatok alapján, melyeket nt. esperes afiai a körlelkészi jelentések beküldése alkalmával tettek. Az esperesek saját közvetlen tapasztalataik alapján ismervén a körlelkészek működését, képesítve vannak annak alapos megbirálására, mi a körlelkészi általános utasításban kötelességükké is van téve. lg. Tanácsunk csakis az ő nyilatkozataik s a jelentések tartalmára tett megjegyzéseik alapján tájékozhatja magát kellőleg, s éppen ezért baj, hogy némelyik esperes vagy általában nem mond véleményt, vagy csak általánosságban nyilatkozik, nem téve semmi megjegyzést a jelentések tartalmára, ámbár a figyelmeztetés lg. Tanácsunk részéről több alkalommal megtörtént. A jelentések a körlelkészek nagyobb részétől elég pontosan érkeztek be, de 3-at közülök kénytelenek voltunk meginteni a mulasztás miatt. Kettő pótolta is azóta a hiányt, beküldvén utólagosan egyszerre a több évnegyedre vonatkozó jelentést; egyik azonban mindeddig nem adott be semmit, s igy ezzel szemben szigorúbb intézkedésre lesz szükség, mert a kötelesség teljesítését nem szabad a& illetó tetszésére bizni. A körlelkészek többsége eleget tett az általános utasítás azon rendelkezésének is, hogy a jelentésekhez a napló másolata is csatolandó; 3 körlelkósz azonban következetesen mindig csak kivonatos összeállításokat közöl a jelentések szövegében a naplóból, s a napló teljes másolatát nem csatolja. Ezen szabálytalan eljárás mellőzésére ismételten voltak figyelmeztetve, de eredmény nélkül, s ez annál feltűnőbb, mivel ezen körlelkészek mindenike buzgóan működőnek van feltüntetve az esperesi nyilatkozatokban, s igy nem valószinü, hogy a napló másolatát azért nem csatolják, mert rendes naplót nem is vezetnek. Valóban, megérdemelnék a kötelességüket vagy éppen nem, vagy nem a kellő módon teljesítő körlelkészek, hogy jövőben névszerint megemlittessenek a kerületi közgyűléshez beadandó évi jelentésekben. Ez alkalommal szorítkozunk annak felemlitésére, hogy az előbb emiitett körlelkészen kivül, ki több mint egy év óta nem adott életjelt magáról, jelenleg 1 körlelkész az ápril 1-től, 3 pedig a július 1-től kezdődő időszakról van jelentésével hátralékban, s az utolsó iulius-szeptemberi évnegyedről szóló jelentést többen csak most adták be, október vége felé, e hó eleje helyett. Az ellenőrzés sikeresebbé tétele végett szükségesnek tartottuk annak elrendelését, hogy a jövő 1891. év január 1-én kezdve, a körlelkészségek minden egyes községében egy-egy külön napló helyeztessék el az egyház ládájában, vagy valamelyik értelmesebb hivünknél, s ebbe a körlelkészek legyenek kötelesek megjelenésök nap-

43 ját s végzett functiójukat bejegyezni. E naplók állandóan az illető községekben fognak őriztetni, s az esperesek a vizsgálatkor, vagy más alkalommal ott megtekinthetik s a végzett látogatások és funetiók számát a részletes utasításnak a napló elején olvasható rendelkezéseivel összehasonlíthatják, minden ily átnézés alkalmával kötelesek lévén a naplót aláírásukkal ellátni. Igazgató Tanácsunk pedig bármikor berendelheti az egyes naplókat, a szükséghez képest. Elrendeltük továbbá azt is, hogy minden körlelkészségben külön körlelkészi presbitérium alakittassók, melyben a kör minden községe képviselve legyen, s melynek tagjaival az esperes a vizsgálat alkalmával személyes érintkezésbe léphessen. A jelentések alapján örömmel constatálható, hogy az istenitiszteletek elég buzgón látogattatnak, főleg a nagy ünnepek alkalmával. Hétköznapi templomozás azonban több, főleg néhány városi körlelkószségünkben nem tartható, mert nincs kinek. Az istenitiszteletek beosztására nézve pár körlelkészségünkben változtatni kellett a részletes utasítások rendelkezésein, minthogy ezek eredeti megállapításánál a helyi viszonyokra nem volt kellő tekintet; s még egy körlelkészségünkből jelezve van ily változtatás szüksége. A módosítás itt is meg fog történni, mert kívánatos, hogy az utasítás intézkedései a helyi viszonyoknak minden tekintetben megfeleljenek, s igy azok megtartását szigorúan meg lehessen követelni. A templom-épités terén is volt haladás. Felépült Ördögkut és O.-Ujfalu temploma; az utóbbi tornya azonban épités közben ledőlt, s az erre vonatkozó per még nincs végérvényesen ellátva. Felszenteltetetett S e g e s v á r , M.-Ludas, Dicső-Szt.-Márton, az esztényi körhez tartozó K e c s e d, a Piskitelep s a köréhez tartozó P e t r o z s e n y és Kis-Barcsa temploma, melyek felépítéséről részben már a múlt évi jelentésben volt említés téve. Kijavíttatott a segesvári körhez tartozó F e h é r e g y h á z a és a szamosujvári körhez tartozó VízSzilvás temploma. Az esztényi körhez tartozó T ő t ö r temploma kijavítása még nem történt meg, ámbár e czélra az egyetemes konvent 50 frt segélyt szavazott meg s ezt Igazg. Tanácsunk is pótolta 50 írttal. Az előkészület foly E r z s é b e t v á r o s , G-yergyó Szt.Miklós, a kaczkói körhez tartozó Szelecske és N.-Ilonda, valamint a szinyei körhez tartpzó S e m e s n y e temploma, illetőleg, imaháza felépítéséhez. Sok községben azonban még mindig magán háznál kell az istenitiszteletet tartani, s néhol alkalmas magánház hiányában isteni tisztelet nem is tartható; ez volt az eset pl. a deirehemi uj körlelkészsóghez tartozó Örke községben is, de a körlelkész legutóbbi jelentése szerint, e hiány már meg van szüntetve, minthogy gr. Bethlen Bálint őmltga az isteni tiszteletek számára alkalmas külön szobát építtetett.

44 Sajnos, hogy hétfaluvidéki körlelkészségünk templomának a múlt évi jelentésben kilátásba helyezett épitóse még nem vehette kezdetét. Vásároltatott ugyan egy szép helyen levő alkalmas telek s lg. Tanácsunk egy a rendelkezésre álló pénzerőnek megfelelő csinos tervrajzot is küldött le, de az illetők nem voltak ezzel megelégedve, minthogy a többi felekezetek templomaival szemben ezen tervet igen kisszerűnek találták, s ezért egy brassói építőmesterrel új tervet készíttettek, mely szerint a templom 13,000 forintnál többe kerülne, holott a konvent e czélra csak 6,000 frt segélyt szavazott meg. Ily költséges terv szerint az épités megkezdése engedélyezhető nem volt, midőn példák bizonyítják, hogy mennyire akadályozva van egyes egyházaink (pl. a segesvári és m.-ludasi) egészséges fejlődése, ha az építkezések miatt erejöket túlhaladó terhet vállalnak magukra. Az iskola-ügy terén említésre méltó, hogy t a n c s i körlelkészségünkben, az iskola nélküli helységekben levő csekély számú tanköteleseink némi oktatásbán részesítése végett, az ambulans-tanitói rendszerrel akarnak kísérletet tenni, s e végett már folyamodtak is segélyért az E. M. K. E.-hez. Állandó panasz tárgya egy jól felszerelt iskola hiánya a segesvári körhez tartozó S á r p a t a k és az esztényi körhez tartozó S z a r v a s K e n d községekben, s mindkét helyen felekezeti és nemzetiségi veszély van constatálva. Sárpatakon megtétettek a lépések egy községi iskola felállításához, s e czélra az E. M. K. E. segélyt is szavazott meg; a segély megszavazása után azonban a r. kath. egyházhoz tartozók elállottak az előbb általuk is pártolt tervtől, s igy most e nagyon szükséges iskola felállítása kérdésessé vált. Hogy az iskola mily hamar mutatja jó hatását, arra például hozható fel s z i n y e i uj körlelkészsógünk, hol a gyerekek már szépen beszélnek magyarul, mint a körlelkósz, ki mint tanító is működik, örömmel jelenti. Az egyes községekben legalább havonkint egyszer végzendő vallástanitásra nézve nem tűnik ki eléggé a jelentésekből, hogy az mily mértékben és mily eredménynyel folyt. A piski-telepi körhez tartozó K.-Barcsa községről azt jelenti a körlelkész, hogy ott jelenleg nincs, kinek vallást tanitnia, minthogy azokkal, kik felekezetünkre ott tömegesen áttértek, csak 7 éven aluli gyermekeik jöttek át hozzánk, a többieknek 18 éves korukig szüleik előbbi vallásán kell maradniok, s ezért a közigazgatási hatóság a szülők kérésére sem engedte meg, hogy az utóbbiak a mi vallásunkban oktatást nyerjenek. A többi vallásfelekezetekkel szemben a jó viszony nem zavartatott meg körlelkészségeink nagy részében. Sajnos, hogy ezt nem mondhatjuk hétfaluvidéki körlelkészségünkről, melynek területén éppen a testvér magyar lutheránus egyház lelkésze mutatja ki, mint a kör-

45 lelkész jelenti, minden alkalommal ellenszenvét egyházunk iránt, nyilvánosan hirdetvén, hogy a luth. egyházhoz közelebb áll a r. kath.mint a mienk. A többi körlelkészségek közül az esztényi és az o.-ujfalusi területére vonatkozólag van említés téve r. kath. téritgetési törekvésekről. A más felekezetüek érdeklődése körlelkészségeink iránt a lefolyt évben is mutatkozott, pl. a szinyei körlelkészség egy r. kath. és egy gör. kath. egyén segélyében részesült, s a detrehemi uj körlelkészséghez tartozó Örke községben, midőn körlelkészünk ott először jelent meg urvacsora-osztás végett, a gör. kath. pap adott kenyeret és bort, mert a hivek nem gondoskodtak. Az illetéktelen keresztelések átíratásának nem teljesítése miatt most is sok panasz merült fel, de ezek többnyire a folyó évi febr. 26-án 10.086 sz. a. kelt vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet előtti időre vonatkoztak. Minthogy az egyetemes konvent elhatározta, hogy a most említett rendelet intézkedéseinek a múltra leendő kiterjesztése végett feliratot intéz a nmélt. minisztériumhoz, Igazg.Tanácsunk az egyes concret eseteket megjelölő ilyes panaszokat az egyetemes konvent elnökségéhez tette át. Eemélhető, hogy e rendelet, melynek szigorú végrehajtására vonatkozólag a nmélt. miniszter ur az országgyűlés pénzügyi bizottsága előtt teljesen megnyugtató nyilatkozatot tett, elejét veszi a jövőre nézve hasonló panaszok fölmerülésének; de egyik körlelkészünk jelentése szerint, e rendelet oly irányú hatásától is lehet tartani, hogy az illető papok az eddiginél is nagyobb buzgósággal fogják erőszakolni a vegyes-házasságra lépni akaró más felekezetüeknek már az esküvő előtt az ő felekezetükhez leendő áttérését. A körlelkész emiitett is már fel pár ily esetet. A mi vallásunkra a csikmegyei körlelkészség területén állottak át legtöbben. Csak egy alkalommal 17 gör. kath. oly magyar egyén állott át, kik oláhul semmit sem tudván, eddigi isteni tiszteletük nyelvét nem értették. Ezek azonban, mint a körlelkész gyanítja, valószínűleg rövid idő alatt a róm. kath. egyházba térnek át, melybe a gör. kath. egyház kebeléből közvetlenül azért nem léphettek át, mivel a róm. kath. és gör. kath. egyházak főpapjai között állítólag oly egyezmény van, mely szerint egymás hiveit, a két egyházat egynek tekintvén, kölcsönösen nem veszik át. Egyes körlelkészségünkben a vagyonűgy sincs kellőleg rendezve, de ezekben a zavar többnyire a körlelkészséggó alakulás előtt történt, (pl. Tancs, Bolya), s már meg van kezdve a kibontakozás. Némelyik körlelkészsógünkben a vagyoni helyzet roszaságára a hivek számának folytonos ingadozása is befoly, főleg ott, hol jelentékeny számmal vannak hivatalnokok, mint pl. M.-Ludason, hol, mint a

46 lelkész jelenti, néhány más helyre áttett hivatalnok hivünk helyére mind más felekezetüek mentek. Éppen M.-Ludason baj az is, hogy a legnagyobb birtokosok, kik nem laknak ott helytt, nem járulnak évenkint rendesen az egyházi költségek fedezéséhez. Ezért határozta el Igazg. Tanácsunk ezen tekintélyes híveinknek az állandó segélyezés végett leendő felkérését. Ha nem is mondhatjuk azonban, hogy körlelkészségeink nehézségekkel nem küzdenek, annyi bizonyos, hogy a haladás már eddig is jelentékeny. A r o m á n i a i missiói egyházmegye községeiben is haladás mutatkozik. A b u k a r e s t i egyház 18.000 frank értékű uj emeletes iskolaháza, 3 tanteremmel, kántor-tanitúi és harangozói lakással, teljesen elkészült. A papitelek kijavíttatott és vasráescsal láttatott el. A régi iskola bérházzá alakíttatott. A p i t e s t i egyház, szőlője eladása utján, egy 12.000 frank értékű bérházhoz jutott. A b r a i l a i egyház által már megvásárolt szép telken építendő templom javára engedélyezett 60.000 frankos sorsjáték sorsjegyei kibocsáttattak. A telken jelenleg is van tanítói lak és iskola-terem. Az iskolai tanulók száma B u k a r e s t b e n , több mint 100, P l o j e s t e n 49, G r a l a c z o n 30 — 40, B r a i l á b a n 69, P i t e s t e n 22, Szászkuton nincs rendes iskolai tanítás, csak vasárnaponként imaés énektanítás. A missió lelkészi személyzetében az a változás történt, hogy a detrehemi körlelkészszé kinevezett Baló Bálint galaczi pap-tanitó helyére t. Nemes Sándor kolozsvári segédlelkész afia neveztetett ki, s állomását már el is foglalta. Az egyházmegyei tanács azon kérésének, hogy Tirgovest, Buzeo, Giurgevo, Kalaras, Foksán, Krajova és Turnu-Severin romániai városokban 1 — 1 magyar tanitó letelepülését némi rendes évi segélylyel tegyük lehetővé, nem voltunk képesek teljesíteni. 16. A jótevós aranykönyvének lapjai ez évben is örökemlékezetü és hatású tételekkel szaporodtak, megjegyezve, hogy itt csak azokat a kegyes adományokat és alapítványokat sorolhatjuk föl, a melyek hatóságunk ügykörében merültek föl, holott, főt. püspök aának jelentésében, az egyházmegyék és egyházközségek közgyűlési jegyzőkönyveiben, szintén fölös számú ily természetű följegyzések foglaltatnak. íme, tehát, lg.-Tanácsunk jegyzéke. l. N. br. Bánffy Katalin hagyományozott, fő-, fiók- és pótvégrendelete értelmében: I. a) a válaszuti ref. egyházközségnek . . . • 100 frtot;

47 b) c) d) e) /) g) h)

a válaszuti ref. iskolának 50 „ a gerendi ref. egyházközségnek 100 „ a gerendi ref. iskolának 50 „ a köbölkuti ref. egyházközségnek 100 „ a köbölkuti ref. iskolának . , 50 „ az országos közalapnak 500 „ a prof. Méhes-féle öreg asszony ápoldának, a farkas-utczai templom mögött . . . . . . . 300 „ i) a kolozsvári belvárosi ref. leányiskolának . . 200 „ II. a) Az erdélyi domesztikának (kamatait özv. gr. Thoroczkay Miklósné, gr. Bethlen Johanna élvezi holtáig) 1000 „ b) az egyházkerületi papok és tanítók özvegyei alapjának 500 „ c) az egyházker. papok és tanitók árvái alapjának 500 „ d) a kolozsvári kollégium kórház-alapjának . . 300 „ e) a kolozsvári kollégium tápintézeti alapjának . 200 „ III. a) ev. ref. iskolai ezélra, Szász Domokos püspök kezéhez . . . , 500 „ b) a hévízi ev. ref. egyházközségnek . . . . 200 „ Összesen 4650 frtot. 2. Mélt. báró Radák Ádám patronus aa. kolozsvári egyházközségünk külmagyarutczai temploma részére egy szép és értékes florenzi mozaik, nagy aranyozott falábokon álló és a közepén a családi czimerrel ellátott, asztalt adományozott. 3. Antos János és neje br. Radák Kata, a rétyi egyházban alapítványt tettek, mely szerint a) 100 frtot adtak a rétyi iskola legjobb tanulója részére jutaimi alapul; b) a rétyi harang helyett újat öntetnek; c) minden conflrmatiokor 5 fiúnak és 5 leánynak könyvajándékozást, a templomi éneklésre való buzdítás czéljából; d) életük tartamáig szolgáltatják az urasztalához a kenyeret és a bort. 4. Dr. Kovácsy Sándor min. osztálytanácsos és testvérei, néhai atyjuk, hadadi Kovácsy Sándor, emlékére 100 frtot adományoznak az ádámosi ref. egyházközségnek és az ádámosi ref. és unit. közös temetőhez egy belső telküket csatolták. 5. Kupcsay János, akad. szobrász és a hétfalusi műfaragászati iskolai szaktanára, egy urasztalt ajánlott fel a hétfaluvidéki körlelkészség építendő temploma számára. 6- Néhai Kakasi Sámuel és neje Tollas Druzsiánna, a luka-

48 ilenczfalvi iskola javára 300 frt készpénzt és 130 frt értékű beperelt adóslevelet hagyományozott. 7. Panucza Krizi József és neje Ozitrós Mária, nyéni egyházközségünk torony-órája javára, 443 frt 50 krról szóló kötelezvényeket adományoztak. 8. Módy Elek csicsó-mihályfalvi patronus aa., végrendeletileg egyházkerületünknek hagyományozza csicsó-mihályfalvi összes ingatlan vagyonát, V* részben az ottani egyház és iskola, SU részben a Kolozsvárit felállítandó theol. akadémia és paedagogium javára, utóbb e végrendelkezését oda módosítván, hogy halála esetére övegyenek élete fogytáig, évi 600 frt életjáradékot köteles az alapítványi vagyon kiszolgáltatni. 9. Hegedűs Sándor orszgy. képviselő aa. 1000 frt alapítványt tett kolozsvári kollégiumunkhoz, egy ezen kollégiumban végzendő szegénysorsu kolozsvári egyetemi hallgató ösztöndíj-alapjául. 10. Sárkány Ferencz aa. szuesáki tiszteletbeli főgondnok, 50 frtos regale-váltság-kötvényt adományoz a szuesáki egyházközség javára. 11. Vajaa Károly, Lászlóé, ajándékozási okmánynyal, kovásznai egyházközségünk kepe-váltó alapjának ajándékozta 30.000 frt értékű ingó és ingatlan vagyonát, magának életfogytiglani haszonélvezeti jogot kötvén ki. 12. Főt. püspök aa. múlt évi közgyűlésünk óta a következő alapítványokat és adományokat tette: a) A Kolozsvárit felállítandó theol. fakultás javára alapítvány 500 frt. b) A Prot. írod. Társaság javára alapítvány . . . 500 frt. c) Az Emkének állandó járuléka ez évi részlete . 200 frt. d) A segesvári egyházközségnek, állandó járuléka ez évi részlete 100 frt. e) A vízaknai egyházközségnek, temploma belső renoválására , 150 frt. / ) A piskii egyházközségnek, temploma belső fölszerelésére 100 frt. g) A dícső-szent-mártoni egyházközségnek, építkezési czéljaira 50 frt. h) A küküllői egyházmegye traktuális építkezési czóljára 50 frt. i) A zalathnai egyházközségnek, temploma fedelének renoválására . 50 frt. k) A körösbányai egyházközségnek orgona alapjára . 60 frt. l) A kristyori egyházközség templom-építésének befejezésére 50 frt. m) A fejérdi egyházközség orgona alapjára . . . 20 frt.

49 n) o) p) q)

A bodoni pap afiának 25 frt. K.-szt,-királyi pap afiának 20 frt. A „Károlyi-alap" javára 25 frt. Egyes szűkölködő papnék és tanítók javára . . 110 frt. Összesen: 2010 frt.' 13. Özv. gr. Bethlen Istvánná, gróf Teleki Ilona ő nsga, noha sámsondi egyházközségünkben papi kepében 150, kántor-tanítóiban 60 frtot fizet, minden évben fölruház 12 szegény fití- és leány-tanulót, 65 frttal; ellátja az iskolába járókat 15—20 frt értékű könyvekkel és taneszközökkel és néha az utóbbi öt év alatt adományozott a papilak épitésére 500 frtot és 50,000 téglát, adósságtörlesztésre 400 frtot, templom-kulcsolásra 102 frtot, összesen 1002 frtot és 50,000 darab téglát: sámsondi pátronai választó jogát csupán 36 szavazatra kívánta szabatni, holott az egyházközségi kepézők számához és kepéjéhez mérve, törvény szerint, jóval többhöz lett volna igénye. 14. B. e. Soltész-Nagy János alamori egyházközségünk iskolájának 2000 frtot hagyományozván, ez összeg befizetésére Teleki József és neje volt szerződés szerint kötelezve, az adósok, azonban, időközben elhalálozván, kiskorú árváik ellen lesz vala a kereset megindítandó. Az alsó-fehérmegyei árvaszék, azonban, szavatosságot vállalván e 2000 frt befizetése iránt, Igazg.-Tanácsunk mégadta az időhaladékot, a tartozásnak 1890. és 1891. november 1-én két egyenlő részben leendő befizetésére, miért a nevezett árvaszék hatóságunk iránt, az árvák nevében, köszönetet is mondott. 16. A főt. egyházkerületi közgyűlés jóváhagyásának föntartásával, helybenhagyta és megerősítette lg. Tanácsunk a következő dijleveleket: a) A csüdőtelki fiók-egyház lóvita-tanitói dijlevelét 113 forint 90 kr. értékben b) A nyirsidi levitái dijlevelét 172 frt értékben. c) Az erdő-csinádi papi dijlevelét 742 frt 79 kr. értékben. d) A kajántói kántor-tanitói dijlevelét 226 frt 11 kr. értékben. e) A papolczi ének-vezéri dijlevelét 215 frt 14 kr. értékben. / ) A olasztelki anya- és baróthi leány-egyházközség papi dijlevelét 593 frt 9 kr. értékben. g) A brádi papi dijlevelét, kanonika ,'porció jövedelmén kivül, 632 frt 67 kr. értékben. A) A magyar-láposi papi dijlevelét 624 frt értékben. i) A kajántói papi dijlevelét 346 frt 18 kr. értékben. k) A feltorja-karatnai papi és énekvezéri dijleveleket. í) A balázsfalvi kántori dijlevelét 66 frt 30 kr. értékben. 4

50 m) A damosi egyházközség énekvezér-tanitói dijlevelét 141 frt 79 kr. értékben. n) A fogarasi II. papi és IV. tanítói dijleveleket, ad personam kiállítva, jóváhagyta. o) A némái lévita-tanitói dijlevelét 141 frt 38 kr. értékben. p) A kidéi papi dijlevelét 370 frt 9 kr. értékben és a esomafája-gyulai lévita-tanitói dijlevelét 211 frt 67 kr. értékben. q) A magyar-péterlaki papi dijlevelét, mely az eddigihez képest 40 frttal csökkent a fakepe-tőke kamatlábjának alább szállása folytán. r) A felső-sófalvi papi és tanítói dijleveleket 900 frt, illetőleg 600 frt értékben. s) Az ajtoni egyházközség papi dijlevelét 445 frt 327 2 kr. ért. t) A muzsnai egyházközség ének-vezéri dijlevelét 183 frt 2u kr. értékben. u) A sáros-m.-berkeszi egyházközség tanítói dijlevelét, 307 frt 68 kr. értékben. x) A eserefalvi pap ideiglenes dijlevelét 450 frt 90 kr értékben, mig a nyugalmazott pap él. y) A torda-turi körlelkészség papi dijlevelét 477 frt 60 kr értékben. z) A sárpataki II. tanítói dijlevelét; a javadalom készpénzben 195 frt, lakás és élelmezés a papnál, a papi teendőkben való segédkezés fejében. A készpénz javadalomhoz három nagylelkű patronus: id. gr. Teleki Domokos 50, gr. Teleki Károly 60 és gr. Teleki József 60 frt évi adománynyal járul. j) A kis-petrii kántor-tanító dijlevelét 194 frt 33 kr értékben. 17. Tűzkárt két egyházközségünk szenvedett, melyeknek kárai az I. m. ált. bizt. Társaság, vele fönnálló szerződésünk értelmében, készzséggel téritette meg. Az összes dijak után egyházkerületünknek beszolgáltatandó 6°/0 ez évben 227 frt 5 krt tett s ez összeg rendeltetése helyére, az egyházkerületi papok özvegy-árvai alapjába, be is utaltatott. 18. A n.-károlyi egyházmegye ismeretes indítványára nézve több egyházmegyénk nyilatkozott, részint ellenezve, részint pártolva, részint módosítva az eredeti indítványt. lg. Tanácsunk meg lévén győződve, hogy a zsinat előkészítése a kiküldött bizottságoknál, a konventnél és illetőleg az egyházkerületi közgyűléseknél a legilletókesebb kezekbe van és lesz letéve, nem tartá szükségesnek ez ügynek a tárgysorozatban külön pont alá fölvételét, hanem e helyen kéri ez eljárása jóváhagyását. 19. Hasonlóképp időelőttinek tartá több egyház megyénk az iránti indítványának tárgyalását, hogy kepeváltó alapjaink adómentessé tétele ügyében nagyobb szabású actio lenne a mélt. és főt. közgyűlés

51 által indítandó. Igazgató Tanácsunk, ugyanis, utasította n i esperes aait, hogy minden ilyes sérelmes ügyet felebbezzenek meg a pénzügyi főtörvényszékig. Valamig, tehát, a legfelsőbb fórum döntvénye előttünk nem fekszik, időelőttinek tartjuk a rendkivüli eljárás kezdeményezését. 20. Az Erdélyrészi Közművelődési Egyesület segély-ügyéről főt. püspök aa. emlékezvén meg jelentésében, e helyütt fölöslegesnek véltük a külön részletezést. 21. Egyházkerületünk kebelében viselt tisztjükről lemondtak: t. Csia György aa. egyházkerületi közgyűlési képviselőségéről, orbai algondnokká választatván meg; gr. Bethlen Gábor, egyházkerületi főgondnok voltára hivatkozva, a fogarasi egyházközség főgondnokságáról; t. Zágoni Pál és t. Viski Pál aai, egyházkerületi közgyűlési képviselőségükről, miután amaz a sepsii, emez a sz.-szolnoki egyházmegye főjegyzői tollat nyerte el és t. Kiss Sándor, léczfalvi tanitó aa., a kézdii egyházmegye tanítóinak egyházkerületi közgyűlési képviselőségéről. Kérjük a mélt. és főt. egyházkerületi közgyűlést gr. Bethlen Gábor aa. jelzett lemondásának elfogadására s tudomásul vételére a többi lemondásoknak. 22. A halál is meglátogatta egyházkerületünk gondnoki és tanári, valamint közgyűlési képviselői karát, kiknek elköltözte sajnos űrt hagyott az illető munkakörökben s a kikre kegyeletes érzelmek közt emlékezünk. Gondnoki karunknak, szolgálati idejére nézve legfiatalabb, de érdemekben, melyeket a nemzeti tudományosság, a fenkölt protestáns vallásosság és a hivséges egyházi szolgálat mezején szerzett, egyik leggazdagabb tagja, egyik legfőbb dísze, Dr. Szabó Károly ^ az első Igazgató Tanácsnak tagja, kolozsvári egyházmegyénknek, azóta állandóan egyik egyházkerületi közgyűlési képviselője, mignem a múlt évi közgyűlés ugyanez egyházmegye egyik algondnoki székébe ülteté, ez év augusztusának végső napján végsőt lehelt és egy kristály-tiszta magyar protestáns sziv megszűnt dobogni. Már előbb elhunyt gr. Osáky György kol.-kalotai egyházmegyénk főgondnoka, kinek emlékezete sokáig fenn fog maradni hálás szivünkben. Az élet terhes éveinek súlya alatt t. Gönczy Endre aa., a Kuiín-kollegium egyik érdemes gondnoka, október 7-dikén roskadott sírjába; kolozsvári egyházmegyénk méltó főjegyzőjét, t. Baló Sándor aát, egyik legeruditusabb papunkat; t. Erdélyi Sámuel és t. Benkő Gyula aait, mint egyházkerületi közgyűlési képviselőket; t. dr. Demeter Károly, marosvásárhelyi kollégiumunk mély tudományu tanárát, élete legszebb virágában, tudományos működésének első felében s t. Fülöp Géza és t. Incze János szászvárosi, t. Tolvaly Zsigmond, sz.-udvarhelyi pap aait, mint tiszteletbeli kollégiumi tanárainkat, mind ez egy-

házi év hantolá el az anyaföld kebelébe s szabadította föl leiküket egy magasabb tanfolyam hallgatóiként. Áldás emlékezetükön, melyet anyaszentegyházunk büszkén vall saját romolhatatlan tulajdonának! Közgyűlésünk, határozatilag kimondja, hogy ki leven nyomatva, a terjedelmes jelentést felolvasottnak tekinti és átadatik az annak átvizsgálására kiküldött bizottságnak, jelentés-tétel végett. 17. Elnök aa. felhívása, és a Tárgysorozat rendjén, Parádi Kálmán, tanügyi előadó, olvasta következő évi jelentését. Mélyen tisztelt közgyűlés! ~ Hazai oktatásügyünk mezejón a lefolyt 1889/90-ik évben oly mozzanatok merültek fel és oly események történtek, melyeknek hatása s némelyiknek miként leendő megoldása, egyházunk jövőjével szoros összeköttetésben van. Azokat a nagy jelentőségű, de nehéz kérdéseket értem, melyek jelenleg minden európai kultur-államban napirenden vannak, és a melyek tanügyi hatóságaink közt és részint a napi sajtóban és szakfolyóiratokban, részint enquetteken messzeterjedő, de eredményeiben még ki nem számitható szellemi mozgalmat létesítettek, de, sőt bizonyos irányban, a hazai törvényhozás intézkedéseit is provokálták. Mintha megrendült volna az emberi értelem, a csalódás keserű hangján tévesnek mondja a középiskola eddigi ezélját és feladatát; kívülről importált alaptévedésnek nyilatkoztatja. ki, hogy a középiskola egyrészt az u. n. általános műveltség termelésére • volna hivatva, másrészt meg, hogy a főiskolákra való előkészítés lenne a feladata. A tanulmányi eredménytelenség okául már nemcsak a kevésbé megfelelő tanítási módszert, nemcsak a tanerők helytelen kiképzését, hanem magának a mai középiskolai szervezetnek skolasztikus tudákosságát és philologiai egyoldalúságát állítják oda, mely nem veszi kellő figyelembe az élet valóságát, a művelődési tartamot és lényeget. Magának az iskolai szervezetnek róják fel hibául, hogy a világ a tanulók előtt, inkább a szavak halmazásának, mint a jól megfigyelt tények koszmoszának látszik; sőt, nemcsak értelmi, hanem erkölcsi tekintetben is vád alá van helyezve a középiskola mai szervezete, a mennyiben, állítólag, a deductiv gondolkozást fejlesztő nyelvészet-történelmi tanszakok túlnyomó ápolása által megteremtené s növelné a tanulókban a szellemi proletarismust és az értelmi anarkhiát, mely, aztán, az eszmék kultusa révén erőszakoskodik és nem ritkán jellemtelen módon is kielégittetést követel. E lesújtó bírálat és vád, a külföldről importálva, valóban csodálatos fordulatot vett nálunk a közelebb letűnt évben. Eddig nálunk csupán a tanárokat illette; a tanárokban kereste nálunk mindenki a baj okát és e miatt el kellett türniök a legaprólékosabb megrend-

53 szabályozást, most magát a szervezetet, a tanrendszert éri a vád és közkritika, nálunk is, még pedig hirtelenűl, s oly időben, mikor még a hat évvel ezelőtt megalkotott és óletbeléptetett középiskolai organizáczió első oziklusát sem élhette át, s e miatt nem nyújthatott elegendő tapasztalatot egy gyökeres reorganizáczióhoz, annál kevésbé nem, mert a törvényes állapottól mindjárt, kezdetben, lényeges eltéréseket inauguráltak az által, hogy a reáliskolákba bevitték a latin nyelvet facultativ tanitásra, a polgári iskolák legnagyobb részével pedig, holmi gimnáziumok szerepét játszották, igy tehát teljesleg alkalmatlanokká tették e különben jogos elhivatásu iskolákat igazi ér-, tókük kimutatására és létjoguk bebizonyítására. Hanem hát rendeleti intézkedésekkel vélték akkortájban az utat egyengetni az egységes _ középiskola felé, egy oly elméleti alkotás felé, mely Európa legkitűnőbb paedagogusai előtt is még mindig a „bölcsek kövé"-nek lenni látszik. De nálunk, úgy látszik, az egyse-, ges középiskola sejtelme megváltó eszme számba ment az űj közoktatásügyi m. kir. miniszternél, mert az ő föllépésével rögtön előállottak a tényleges tiszonyok kritikusai, hogy a születendő új intézménynek előkészitsék az útját. íme, e körülmény okozta az új irányú, meglepő mozgalmat, ez provokálta a támadást és vádat a mai középiskola formalizmusa. ellen és vájjon minő eredménynyel ? A görög nyelvet a gimnáziumban fakultatívvá tették s ez által, minthogy már korábban, a latin nyelvet, a reáliskolába vitték, az eddig kétféle középiskolát a már meglévő kereteken belül is újabb megosztás elé állították, ugy, hogy a czélba vett egységesítés helyett négy felé szakították. Ez az opportunisztikus bi-, illetőleg quadri-furkácziója a ha-. zai középiskolának az 1890. évi XXX. t.-cz által szentesítve van már és a közoktatásügyi m. kir. miniszter úr, f. évi július 30-án, 30,820. sz. a. kelt leiratában tudatja Igazg. Tanácsunkkal, hogy a középiskolák és azok tanárainak képesítéséről szóló 1883. XXX. t.-ezikk módosítása tárgyában hozott 1890. évi XXX. törvényczikkelyt a rendelkezése és vezetése ajatt álló gimnáziumokban e tanév elejével fokozatosan, életbelépteti, még pedig az 1890/91. tanévben az 'Y. osztályban, a következőkben folytatólag, egy-egy felsőbb osztályban; a mihez meg is tette a szükséges intézkedéseket e törvény 2. §-ában kilátásba vett pótló tanfolyamnak az 1890/91. tanévben az V. osztályban való berendezéséhez. Leküidve közli a tantervet azon gimnáziumi tanulók számára, kik a görög nyelvet helyettesítő tárgyakat tanulják; ezek e szerint utasítva vannak, vagy a magyar irók bővebbtanulmányozására, kapcsolatban a görög klasszikusok fordításban való ismertetésével, az V—"VIII. osztályokon végig hetenkint 2—2 órában'; vagy a szabadkézi és geometriai rajz tanulására, szintén az

54 y — v i l i . osztályokon végig, hetenkint 2—2 órában. A czélba vett intenzivebb oktatás biztosítása s általában középiskolai tanügyünk egyöntetű fejlesztése érdekében a miniszter úr kívánatosnak tartja, fennebb idézett leiratában, hogy e pótló tanfolyam erd. ref. gimnáziumainkban is szerveztessék. Igazgató Tanácsunk teljes tisztelettel fogadta a kormány képviselőjének e leiratát és kívánalmát, de minthogy egyfelől az új törvény 3. §-aa miniszter rendelkezése s vezetése alatt nem álló gimnáziumok fentartóinak szabad elhatározásától teszi függővé, hogy intézeteikben a görög nyelv s irodalom mellett, illetőleg a helyett, a 2. §-ban megnevezett tárgyak tanításáról gondoskodjanak, s minthogy másfelől ez az ügy az egyetemes egyházat illeti s mint olyan, az egyetemes konvent intézkedése alá tartozik, maga az egyetemes konvent pedig folyó évi április hó 15—23. napjain Budapesten tartott ülésében 73. jkv. szám alatt erre vonatkozólag már kilátásba helyezte, hogy a maga idejében meg fogja tenni a saját jogkörébe tartozó intézkedéseket: a miniszteri leirat vétele után azonnal kijelentettük (aug. 25-én, 2008. ig. tanácsi sz. a.) a közoktatásügyi m. kir. miniszter előtt, hogy egyházkerületünk az 1890. évi XXX. t.-cz. érdemében kivánt intézkedések megtételére az utasítást saját főhatóságától, a magyarországi ev. ref egyház egyetemes konventjétől várja el és a most megnyílandó tanévben a régi rendszert tartja fenn. Ugyancsak, az idő rövidségére és egyházjogi helyzetünkre való tekintetből, felkértük a miniszter urat: vegye tudomásul, hogy az államilag segélyezett zilahi, szászvárosi és sepsi-szent-györgyi ref. főgimnáziumoknál ugyanazt az eljárást fogjuk követni az 1890/91. tanévben. A válasz e feliratunkra megnyugtató, a mennyiben a közoktatásügyi miniszter úr folyó év szept. 6-án, 39,012. sz a. tudomásul vette, hogy az 1890. évi XXX. t.-cz. az erdélyi ref. gimnáziumokban egyelőre nem fog végrehajtatni. Tehát, várakozó helyzetben van egyházkerületünk az új törvényczikkely, illetőleg, a görög nyelv fakultativ tanitására nézve tett országos intézkedés végrehajtása iránt, és ha a testvér-egyházkerületek eddigi magatartásából prognosztikont lehet felállítani, akkor alig ha nem a konvent is a statusquo fentartása mellett várakozó állást fog foglalni, ámbár az ügy érdekében s a szélsőségekben mozgó kritika ellenében, mely ez ideig tanárra és tanítványra csak deprimáló és zavaró benyomást tett, igen kívánatos volna, hogy, a mai gimnázium s általában a mai középiskola szervezete s kulturális értéke az egyházi törvényhozásban is minél behatóbb tárgyalás alá vétessék. Mert, igénytelen nézetem szerint, Mában várakozunk szótlanul, egy nekünk tetsző, igényeinknek megfelelő alkotásra, hiába várunk előzetes értesítést az államkormány szándékairól, hiába várunk kérdezést az ál-

55 lanikormány részéről, ha talál-e a mi véleményünk és akaratunk az ő javaslataival: a mostani nyilvánosság mellett és a mai jogviszonyok között bele lehetne és kellene avatkozni magába az alkotás folyamatába, az irás meg a beszéd fegyvereivel meg lehetne és kellene akadályozni a féleges, vagy éppen helytelen intenczio megvalósulását, ellenkezőleg, a hallgatás beleegyezésnek vétetik. Jóval az új törvényczikkely hozatala előtt, az 1889. évi szepi. 19-én, 48,629 — 1888. sz. a. kelt leirata kapcsán leküldte a miniszter ur egyházkerületi hatóságunknak is a német nyelvi oktatás niveaujának emelésére irányuló s a vezetése alatt álló középiskolákra kötelező útasitásokat, azzal a kijelentéssel, hogy az autonóm felekezeti középiskolák között is vannak olyanok, melyekben a német nyelv tanitása nem éri el az önkormányzatilag megállapított tantervekben kitűzött czélokat, annálfogva intézkedésre szólítja föl egyházkerületünk Igazg. Tanácsát, hogy a német nyelvi oktatás eredménye elérje mindenütt a kellő szinvonalat. Ismeretesek lévén ezen országszerte nagy ellenkezésre talált törekvésnek előzményei, jelen alkalommal csak jelezni kívánjuk válaszfeliratunk lényegét, mely szerint egyházkerületünk Igazg. Tanácsa mindaddig nem látja szükségesnek a német nyelvi oktatás színvonalának emelése iránt intézkedni, mig a miniszter úr reá nem mutat a fogyatékosságokra és meg nem nevezi a középiskolát, hol biztosainak hivatalos jelentése szerint a német nyelv oktatástani eredménye törvényes tantervünk követelményein alul áll. Egyébiránt, magát az utasítást a miniszteri kívánalommal együtt közöltük a kollégiumok tanárkaraival megismerés végett. Válaszfeliratunkra sem észrevétel, sem tüzetesen rámutató leirat nem érkezvén, az ügyet ez időre befejezettnek tekinthettük. Tanulságosabbnak és lenditőbbnek mondhatjuk azt a tárgyalást melyet három középiskolánk állami segélyezése iránt az egyetemes konvent közbejárása folytán folytattunk. Ezen immár végleg megállapított segélyügyről külön előterjesztése lévén az Igazg. Tanácsnak, referáló tisztemnek a jelen alkalommal azzal kívánok eleget tenni, hogy megismertessem azt a megállapodást, mely a közoktatásügyi m. kir. minisztérium és az Igazg. Tanács közt létrejött, a miniszter által kinevezendő tanárok kinevezésénél követendő eljárásra nézve (L. 754—1890. ig. tan. sz.) Ez a következő: Megürülvén az államilag segélyezett főgimnáziumok valamelyikénél egy tanszék, melyre a tanárt, szerződés szerint, a miniszter úr nevezi ki, az illető kollégium elöljárósága arról legott jelentést tesz az Igazg. Tanácsnak és felterjeszti hozzá a főgimnázium összes tanárainak minősítő tábláit a közzéteendő pályázati hirdetmény szövegével együtt. Az Igazg. Tanács a tényállásról, saját véleménye kíséretében, jelentést tesz a közoktatásügyi m. kir. miniszter urnák és elébe terjeszti az elöljáróság

56 által beadott s az ügyre tartozó iratokat. A miniszter határoz ez első lépés fölött s eshetőleges észrevételei kapcsán visszaküldi a pályázati hirdetmény szövegét az Igazg. Tanácsnak, felhatalmazván őt annak közzétételére. A pályázók folyamodványaikat, mi a pályázati hirdetményben mindig jeleztetik, az illető főgimnázium elöljáróságához adják be. Az elöljáróság rovatosan összegezi a befolyt pályázatokat, ellátja saját véleményével és fölterjeszti az lg. Tanácshoz, mely azokat jelöléshez nem kötött ajánlatával a közoktatási m. kir. miniszter elibe juttatja végintézkedésre. Egy másik belkörü intézkedése az Igazg. Tanácsnak a gimnáziumi vallástanári állomások rendszeresítésére vonatkozik. Köztudomású dolog, hogy a mióta a középiskolai tanárok képesítését országos törvény szabályozza, és a mióta erdélyi ref. egyházkerületünk három gimnáziuma a fennállhatás és versenyképesség érdekéből kénytelen igénybe venni az államkormány pénzsegélyét, mind sűrűbben és hangosabban nyilatkozik a közvélemény követelése, hogy kollégiumaink, illetve, gimnáziumaink mindenikénél egy-egy vallástanári állomás szerveztessók, melyek aztán a többi rendes tanárokéval egyenlő jogú s egyenlő javadalmu szakerőkkel a kerületi közgyűlés választása által töltetnék be, A közvélemény e nyilatkozatát nemcsak a felekezeti érdekek ápolására irányuló gondoskodás, hanem, s főleg az a sajnos körülmény szülte és tartja fenn, hogy a magyarországi ev. ref. egyháznak, ez idő szerint, a középiskolai tanárok képzésére és képesítésére egyáltalán semmi befolyása nincsen, a miatt időnkinti, tanárválasztásainál csupán külső informácziókra leven utalva, a féltékenység és bizodalmatlanság érzelmei közt nézi és mérlegeli modern tanárainak munkásságát. S jóllehet, egyházkerületünk egyetlen egy újabb tanárválasztása sem szolgáltat okot ilynemű aggodalomra, sőt a tények bizonyítják, hogy erdélyi ref. gimnáziumaink csak méltánylandó buzgalmat és czélirányos tevékenységet fejtenek ki, úgy az ismeretek terjesztésében, mint a vallásos érzelmek ápolásában, mind a mellett, szükségesnek látja az Igazg. Tanács is, a munkafelosztás elvének hódolva, hogy legyen mindenik kollégiumnál a vallástudománynak és a valláserkölcsi életnek rendes tanárképviselője, ki a többi rendes tanárokkal a jogok és kötelességek gyakorlásában egyenlően osztozzék. Minthogy pedig Igazgató Tanácsunk e hézagpótló kívánalmat rendre-rendre megvalósítani óhajtaná, első lépés gyanánt javaslatot kivánt készíttetni a leendő gimnáziumi vallástanárok kvalifikácziója irányában. Fölhívta, tehát, a főtiszteletű püspök által a nagy-enyedi theol. akadémia tanári karát, hogy készítsen javalatot e kvalifikáczió megszerzésének követelményeiről, hogy e kérdést aztán az Igazg.

57 Tanács az összes kollégiumok ide vonatkozó véleményeiknek meghallgatása után, a főtiszt, közgyűlés eldöntése alá terjeszthesse. Szintén belkörű intézkedés folytán, a legmelegebb pártolásába vette az Igazg. Tanács a nagy-enyedi Bethlen-kollégium elöljáróságának az egyetemes konventhez intézett azon kérelmét, hogy a kollégium gimnáziuma részére, az 1885. évi novemberben tartott konventi gyűlések jegyzőkönyvének 5-ik pontja értelmében, kilátásba helyezett 30,000 frtnyi egyszer s mindenkori államsegélynek legalább a jövő 1891-iki évben leendő kiutalása iránt a kellő lépéseket megtenni szíveskedjék, Kérelme indokául felhozza, hogy a forradalom romlásai által elodázhatatlanűl szükségessé vált új épület a gimnáziumi osztályok és gyűjtemények elhelyezésére fölépült és fölszereltetett, de az építkezés és fölszerelés költsége az eredetileg erre Szánt u. n. angol tőkén felül még mintegy 30,000 forintot vett igénybe, mi a főiskola másnemű tőkéiből előlegeztetett, de ezen tőkének 1500 frtra menő évi kamatját a főiskola már eddig is nehezen nélkülözhette, jövőre pedig éppen nélkülözhetetlenné vált, részint azért, mert a főiskola jövedelme a regálé-megváltás folytán tetemesen csökkent, részint azért, mert elkerülhetetlenné vált egy téli tornacsarnok építése, a szükség-székek átalakítása, stb. Hasonló meleg pártfogásába vette az Igazgató Tanács a marosvásárhelyi ref. kollégium elöljáróságának a közoktatásügyi m. kir. minisztériumhoz intézett kérelmét is, melyben a nevezett intézeti elöljáróság, hivatkozással az 1883. évi XXX. t. ez. 47. §-ára, egyszer s mindenkorra 40,000 frtnyi államsegélyt kér az államkormánytól. Ezt az összeget tantermek, physikai és természetrajzi szertárak és egy könyvtári helyiség építésére kívánná fordítani. Az egyetemes konvent mind a kétrendbeli kérelmet f. é. április hó 15—23 napjain, Budapesten tartott gyűléseiben, 71. és 72. jkv. számok alatt teljesleg indokoltnak és méltánylandónak találván, elhatározta, hogy pártólólag terjeszti a közoktatásügyi minisztérium elé. Ezzel berekeszteni az általános érdekű s elvi jelentőségű események sorozatát s áttérek jelentésem második részére, mely a kollégiumok 1889/90. évi állapotáról szól. A mi a kollégiumok külső statisztikai képét illeti, e tekintetben majdnem megegyeznek az 1889/90. év adatai a megelőző év adataival. A tanulóság létszámában mutatkozó növekedés abból származik, hogy az államilag segélyezett zilahi főgimnázium négy alsó osztálya, melyeket az előtt az ott helyi polgári iskola helyettesitett, most gimnáziumi berendezéssel visszacsatoltatott a kollégiumhoz, Sepsi-SzentGryörgyön pedig, hol csak négy osztályú volt a gimnázium, megnyilt

58 ez évben az ötödik osztály is, a fokozatosan teljes főgimnáziummá fejlődés rendje szerint. A hét kollégiumban fennállott egy theol. akadémia négy osztálylyal és 53 növendékkel; hét főgimnázium (a s.-szentgyörgyi még csak I—V. oszt.) 54 osztálylyal és 1609 növendékkel; egy tanítóképző intézet 4 osztálylyal és 39 növendékkel; hat elemi iskola, egy elemi gyakorló iskola pap- és tanítójelöltek számára és egy előkészítő (progimaázium) összesen 25 osztálylyal és 965 növendékkel. Tehát, járt a hét kollégium 87 osztályába 2666 (azelőtt 2507) tanuló. Ezeket tanította 6 theologiai, 115 gimnáziumi, 8 tanító-képző tanár és 44 elemi isk. tanító, összesen 173 tanerő, a közvetlen felügyeletet pedig 28 gondnok gyakorolta. A részleteket illetőleg s mélyebb megismerésül idecsatolom az I., II., VI, VII. számú rovatos kimutatásokat. A tanuló ifjúság egésségi állapotára nézve, nem számithatja mindenik kollégium ezt az évet a szerencsések közé. Nagy-Enyeden az influenza járvány miatt csaknem az egész januárban szünetelt a tanítás; tanárok és tanulók többen szenvedtek ebben a betegségben, kivált a theologiai akadémia ifjúsága közt fordult elő sokféle betegedési eset. Zilahon is e járvány miatt február 20—26 ig szüneteluie kellett a tanításnak ; zavarólag hatott a tanítás menetére Kolozsvárt!;, Székely-Udvarhelyit és S - Szent- György ön is, de itt valamennyi betegségi eset enyhe lefolyású lévén, nem kellett a tanítást beszüntetni miatta. A törvényszabta időben, szabályszerűen megtartott közvizsgálatokon megállapított tanulásbeli előmenetelre nézve, csatolom III. szám alatt a részleteket feltüntető, rovatos kimutatásomat. E szerint, nyert osztályzatot a gimnáziumok 54 osztályában, összesen 1504 ifjú, még pedig minden tárgybői jeles 8"04°/0 (orsz. átl. 6-71 °/0) minden tárgyból legalább jó 23-34°/0 (orsz. átl. 19-54°/o), minden tárgyból legalább elégséges 45-O9°/o (orsz. átl, 11-06°/), kettőnél több tárgyból elégtelen 8'10°/0 (orsz. átl. 8-65%). Az elemi iskolák 25 osztályából; vizsgálatot tett 864 növendék, még pedig kitűnő, vagy jeles eredménynyel 36-43°/0, jó és elégséges eredménynyel 23'36—24-57°/0, elégtelenül 15-76%- — P a p i hivatalra képesítve kibocsáttatott tizenkét papjelölt; néptanítói s énekvezéri oklevéllel 10 tanítójelölt. Az érettségi vizsgálatok eredményéről kimeritő tájékozást nyújt az V. szám alatt idecsatolt rovatos kimutatás. Vizsgálatra jelentkezett a 6 főgimnáziumnál összesen 100 ifjú; érettnek nyilváníttatott 90 (10 jelesen, 27 jól, 53 egyszerűen) javító vizsgálatra utasittatott (egy évnél kevesebb időre) 8, a vizsgálat ismétlésére 2. A rendkívüli tantárgyak tanulásában elért eredményt, IV. számmal jelölt rovatos kimutatásomban méltatom. Legtöbben s csaknem

59 mindenik kollégiumban tanultak franczia nyelvet, rajzot, műéneket és gyorsírást. M.-Vásárhelyit az ege'ssógtan tanításával is kísérletet tettek a gimnázium VII. és VIII. osztályaiban, hetenkint 1 — 1 órán. Ugyanitt a gyorsírást a gimnáziumban inkább III. és IV. osztályú növendékek tanulták, a felsőbb osztályokból alig néhányan, a mi nem helyeselhető körülmény. A rendkívüli tárgyakkal kapcsolatban, meg kell emlékeznem arról, hogy az ifjúság önmunkássága élesztve volt a tanári karok részéről kitűzött pályakérdések és dijak által is, mely törekvés szép termést hozott N.-Enyeden, Kolozsvárit és Ziíahon, csekélyt M.-Vásárhelytt és Szászvároson. Az ifjúsági körök életét s jelesen az önképzőkörök működésót átlag véve megnyugtatónak, részben dicséretesnek mondják a hivatalos zárjelentések. Ez mindenesetre elismerést érdemlő körülmény; mind a mellett, nem tehetem, hogy a részletadatok egybevetése nyomán kelt észrevételemet ki ne fejezzem, mely szerint, némely önképzőkörünk munkássága tárgyaira nézve még mindig kívánatos, hogy a kör működése a rendes iskolai munkával párhuzamosan haladjon és hogy a tanulókat kötelességeik teljesítésétől el ne vonja. Alsóbb osztályú növendékek és rendes munkájuk teljesítésében hanyag tanulók, nézetem szerint, eltiltandók a körben való munkásságtól. A tanuló ifjúság magaviselete általában megnyugtatónak, sőt dicséretesnek mondható. Gyermeki könyelmüség, meggondolatlanság, heveskedés többeket sodort ugyan hibába, de tűrhetetlen rosszaságra, javíthatatlan, megrögzött bűnre valló eset egyik kollégiumban sem fordult elő; a fegyelmezés fokait, fel a bezárásig, többekkel szemben mindenik tanárkar alkalmazta, de felsőbb hatósághoz egyiknek sem kellett fordulnia. A tanulóknak nyújtott segélyek, jutalmak és ösztöndijak összegeiről a VIII. számú idecsatolt rovatos kimutatás ad részletes fölvilágositást. B szerint, kiosztatott mind a 7 kollégiumban 27,547 frt 97 kr., 48 drb cs. és kir. arany és 24 véka gabona. Itt a hála és kegyelet érzelmeivel regisztrálom azokat a kegyes adományokat, melyek e tanév folyama alatt az egyes kollégiumok részébe jutottak. A kolozsvári kollégiumnál Hegedűs Sándor országos képviselő úr, ez intézetünknek volt növendéke, hálája kifejezéséül, 1000 frtos alapítványt tett, melynek kamatja annak a legjobb tanulónak adandó, az évi zárünnepély alkalmával, ki az érettségi vizsgálatot letéve, a kolozsvári egyetemen folytatja tanulmányait. A szászvárosi kollégium nagyérdemű főgondnoka, gr. Kuún Koesárd ő méltósága, látva a nehézségeket, melyekkel a kollégium a beteg tanulók elhelyezése és

60 ápolása miatt küzködik, 3000 frtot ajánlott fel egy alkalmas kórház építésére. Sepsi-Szent-Gryörgyön egy a kollégiumban felállítandó tápintézet javára, Császár Bálint városi polgármester úr és a kollégiumi tanári kar buzgó fáradozása folytán 236 frt 30 kr. gyűlt össze, mely öszeget dr. Bodor Tivadar kolleg. gondnok aa. 300 frtra egészített ki s Dónáth József kollégiumi főgondnok aa. 100 frtos alapítványával 400 frtra emelt. Mindjárt a tápintézet felállításának megpenditése után, pedig, ugyanennek a javára zágoni birtokos Beozási Kristóf úr 1000 frtos alapítványt tett s azt május 15-én a tanári kar kpzébe le is fizette. Ezen üj alapítványok és adományok lelkesítő tényei valóban szép bizonyságai a bizalomnak intézeteink iránt; hassanak buzditólag mindnyájunk lelkére, a nagylelkű adományozók pedig fogadják e helyről is hálás elismerésünket és köszönetünket. Ezzel be is fejezhetném már is hosszura nyúlt jelentésemet, ha az egyházmegyei népiskolákról szóló tavalyi jelentésem speczialis részét, melyben ezen iskolák hiányait és közvetlen hatóságaik mulasztásait tártam fel, a főtiszt, közgyűlés vissza nem teszi vala az Igazgató-Tanácshoz illetékes tárgyalásra s további intézkedésre, minek következtében kötelességemmé vált, hogy soron kivül, ismételten szóba hozzam népiskoláink ügyeit és legalább nagyjában jelezzem: mi eredménye volt az igazgató-tanácsi intézkedésnek.. Miután egyházmegyei népiskoláink statisztikai viszonyaival és következményeivel már a múlt évi jelentésemben részletesen foglalkoztam," jelenleg egészen eltekinthetek az e viszonyokból vonható következtetéseimtől eltekinthetek tavalyi jelentésem speczialis részének közművelődési és didaktikai adataitól, csupán az igazgatótanácsi tárgyalások idevonatkozó végmegállapodásainak közlésével is eleget véllek tenni a főtiszteletű közgyűlés múlt évi intencziójának. A legáltalánosabb szempontból nézve és bírálva népiskoláink 1888/89 állapotait, egyházmegyénkint haladó sorban négy csoportra oszthatjuk ez idő szerint egyházmegyéinket. Az eíső csoportba esnek azok az egyházmegyék, melyekben a ref. felekezeti iskolák állapotai a múlthoz képest javulásra s emelkedésre mutatnak, ilyenek: a vajdahunyadi, kolozsvári, szílágyszolnoki, nagysajói és marosi' egyházmegyék, hol az iskolaszékek és tanitók buzgón'végezték teendőiket és a gyermekek iskolamulasztásait is annyira korlátozták, hogy kevés kivétellel jó, sőt dicséretes eredménynyel tarthatták meg az évi zárvizsgálatokat. A második csoportba sorozhatok a gyulafehérvári, deósi, erdővidéki, orbai és kézdii egyházmegyék, mint a melyeknek kielégítő s rendes iskolaügyi • állapotai főhatósági intézkedést szintén nem igényeltek.

61 A harmadik csoportba tehetők a n.-enyedi, kolozskalotai, széki, görgényi és küküllői egyházmegyék iskolái, melyeknek egyszerűen kielégítő állapotai több iskolára nézve az Igazgató-Tanács közbejárását s intézkedését igényelték. Itt általában véve szorgalmazni kellett az iskolába járás pontosságát és az iskolába nem járó tankötelesek nagy tömegének (29—42%) rendszeres iskoláztatása iránti gondoskodást, sok helyen az ismétlő iskoláztatás életbe léptetését is. S minthogy a nagymérvű mulasztások nagyrészt a miatt történnek, hogy a politikai hatóságok nem járnak el kellő erélylyel a tankötelesség teljesítésének végrehajtásában, lépést kellett tenni az illető közigazgatási hatóságoknál e baj orvoslása végett. El kellett oszlatni azt a téves felfogást, hogy a ref. felekezeti iskolaszékek kötelességeiket azért nem teljesitik, mert nem lehet hivatásuknak megfelelni tudó egyénekből alkotni össze. Népiskolai Bendszabályaink és Utasításaink szerint, iskolai ügyekben falu helyen az egyházközségi lelkésznek nagy és szép tere'nyílik szakértelmének és ügy buzgalmának teljés kifejtésére, de csak úgy és az által, ha atyai jó indulattal megnyeri a buzgóbb egyháztagokat nem anynyira az iskola belügyeinek az istápolására, mire kevésbé képesek, mint inkább az iskoláztatás külviszonyainak a méltatására s jó indulatú fejlesztésére, mi alig tagadható s nem hiányozható körülmény gyanánt befoly aztán magára az iskolai életre s ennék jó irányú fejlődésére. Az iskolaszék gyarlóságára való hivatkozás egyáltalán fel nem menti az iskolaszék lelkészelnökét az iskola életében történt mulasztások irányában a felelősség alól. A negyedik csoportba helyezhetők a nagyszebeni, sz.-udvarhelyi és sepsii egyházmegyék, mint a melyeknek ref. felekezeti iskoláiról oly természetű hiányokat jeleztek az 1888/89 évi hivatalos előterjesztések, melyek nagyrészt az alantas egyházi hatóságok hiányos felügyelete s közönyös adminisztracziója miatt forogtak fenn. Midőn ezen egyházmegyéink iskolaügyi hiányait az iskolába nem járás (29—40°/0 nem járt) a tanítás eredménytelensége, az ismétlő iskoláztatás nem léte, a fölszereletlenség, a lelkészek és tanítók mulasztása czimén csak mintegy jelezni kívánom, el nem titkolhatom a kinos benyomást, melyet nem annyira e tények sok helytt ismétlődő száma, mint inkább az a körülmény tett az Igazgató-Tanácsra, hogy e tényeket a jelentések egyszerűn csak elősorolták, a nélkül, hogy egyetlen gondolattal, vagy csak egyetlen biztató szóval is jelezték volna a gondoskodást, mely ezen egyházmegyék iskoláit, űgy felekezeti, mint nemzetiségi szempontbúi valóban megilletné. Az ügybuzgalom felébresztésére s a megrovás alá esett iskolák rendbehozására az Igazgató-Tanács megtette a maga részéről az intézkedéseket, melyeknek alapján lehet reménylenünk, hogy a közelebbi alkalommal

62 teendő jelentésünk ezekről az iskolákról is megnyugtató hangon' fog szólani. Az iskolák belső fölszereléseit illető hiányokon, melyek egyes egyházközségek anyagi erőtlensége miatt léteztek, az Igazgató Tanács az által igyekezett segiteni, hogy a főtiszteletú közgyűlés engedélyével rendelkezése alá bocsátott krajczáros élőtőke kamataiból ellátta a szűkölködő iskolákat a legnélkülözhetetlenebb tanszerekkel, u. m. az irva olvasáshoz szükséges könyvekkel és fali táblákkal, vallásos tartalmú könyvekkel, földabroszokkal, természetrajzi és természettani ábrákkal. Uy módon felszerelte, illetve, ellátta 16 egyházmegyének 105 iskoláját és 5 körlelkészséget, az 1888. 1889. és 1390. évek alatt, mindössze 2424 frt 49 kr. értékű fennebb mondott tanszerekkel; ezenfelül adott 48 iskolának jobb tanulói közt leendő kiosztásra 40 frt áru füzetet Arany János ama műveiből, mélyeket Eáth Mór ponyvairodalmi áron adott ki; szétosztatott 110 iskola közt 1230 darab „Bibliai részek1* czimü nyomtatványt püspök aa. adományából. A részletek feltüntetésére idecsatolom IX. számú rovatos kimutatásomat. Záradékul, legyen szabad, a főtiszteletű közgyűlés elnézését kérnem jelentésem hiányaiért s legfőképpen subjectiv észrevételeim túllengő voltáért; legyen szabad, jelentésem egyszerű jóváhagyását kórnem, részint azért, mert általa csupán a „relata refero" tisztét teljesítettem, részint azért, mert a különben kihívónak tetsző függő s küzdő helyzetre vonatkozólag is, melyben középiskoláink ügyeivel mintegy fogva tartattunk, egyházi törvényeink iránt való tiszteletünk ez idő szerint a várakozásnál többet úgy sem enged meg Befejezem tehát igénytelen jelentésemet, óhajtva anyaszentegyházunk viadalra kelését s bizva bölcs intézkedéseinek jövőjében. Egyházkerületi közgyűlésünk a kiváló szakértelemmel és a tárgy iránt való lelkesedéssel szerkesztett jelentést jóváhagyó tudomásul veszi és előadó aának meleg köszönetet szavaz. 18. Elnök aa. előadja, hogy a gyűlés eloszlása előtt meg kellene állapodni a választások sorozata felett. Az eddigi gyakorlat szerint, ez, bár elnöki jog volt, azonban nem vonja kétségbe a közgyűlés jogát, hogy a sorrend tekintetében határozhat. Nézete az: hogy a választások iránt ne most, hanem később határozzunk. Közgyűlésünk, beható tárgyalás után, kimondja, hogy a választások sorozatának megállapítását későbbre halassza. Elnök aa jelezvén, hogy a holnap 1/Í9 órakor kezdődő ülésnek egyetlen tárgya a felavatandó ifjú lelkipásztorok számbavétele és ünnepélyes kibocsátása leend, az ülést 1 óra és 10 perczkor bezárja.

63

Második ülés, 1890. november 2. dél előtt. Elnök: Bátó Bánffy Dezső, fögondnok.

Jegyző: Szász Geró', közjegyző.

A tegnap, november 1-én tartott ülés jegyzőkönyve felolvastatván Hitelesíttetik. 19. Elnök aa. jelenti, hogy Baló László, gondnok aa. értesítette, hogy magán-ügyei és terhes viszonyai miatt, egyházkerületi közgyűlésünkén nem jelenhet meg. Szolgál tudásul. 2 0 . Elnök aa. bemutatja Janesó Lajos, m.-újvári lelkipásztor és érdektársai kérését, melyben folyamodnak, hogy egyházkerületi közgyűlésünk, a konvent útján, hasson oda a kormánynál, hogy a kincstári helyeken a különböző felekezetü lelkészek fizetései egyformásittassanak. Áttétetik a kérvényi bizottsághoz. 21. Elnök aa. előterjeszti az Igazg. Tanács ama jelentésót, mely szerint, Bátori Lina, férjezett Lőrinczi Menyhértné, folyamodott az Igazg. Tanácsnak 706—1890. sz. alatt kelt határozata ellen, melylyel elutasította néhai édes atyjának, széki egyházunk volt lelkipásztorának 1887. május 29-én történt elhalálozása napjától azon év szept. 29-ig járó fizetésének kiadását. Áttétetik a kérvényi bizottsághoz. 2 2 . Elnök aa. jelenti, hogy Zeyk Károly aa. mint az egyházkerületi számadások felülvizsgálására kiküldött bizottság elnöke, beadta jelentését. Tárgysorozat rendjén fog tárgyaltatni. 2 3 . Közjegyző aa. előterjeszti, hogy a lelkipásztori kibocsátás végett, a gyakorlat szerint, nála jelentkezett 18 ifjú lelkész, kiknek okmányait megvizsgálván, azokat rendben találta, és igy mindatmyiát ajánlja a kibocsátásra. Közgyűlésünk a jelentést tudomásul veszi s az ajánlat értelmében, a 18 ifjú lelkész kibocsátását elhatározza. 2 4 A kibocsátandó ifj. lelkészek névsora: Baló Bálint, detrehemi körlelkész, a nagy-enyedi egyhmből Bartha Antal, csúcs-koppándi lelkész, „ „ Bajktf" György, bethfalvi lelkész, az udvarhelyi „ Benedek Károly, alvinczi lelkész, a gyulafehérvári „

64 Böjthe Géza, szemerjai lelkész, sepsii egyházmegyéből. Csák Aladár, peéri lelkész, a szilágy-szolnoki „ Csák Emil, ilosvai körlelkész, „ „ „ Gáspár János, buzai lelkész, a széki „ Kovács Albert, bölöni lelkész, erdővidéki „ Kovács Sándor, olaszteleki lelkész, erdővidéki „ Kecskeméthi Kálmán, deésházi leik. szil-szolnoki „ Kiss Ferencz, gegesi, a marosi „ Rákosi József, mikeszászi, szebeni „ Simon Imre, cserefalvi, a marosi „ Szász Márton, pávai, az orbai „ Szőcs Ákos, jeddi lelkész, a marosi „ Szőcs Gerő, kovásznai, az orbai • » Tóth László, ny.-karácson-folyfalvi, a marosi „ Főtiszt*, püspök aa. meleg szavakban, intelmekben gazdag beszédben adja tudtára az ifjú lelkészeknek, hogy egyházkerületi közgyűlésünk mindnyájukra nézve elha' tározta az ünnepélyes kibocsátást. Ennek a határozatnak következtében megnyíltak, megszentelt sorompói annak a pály&térnek, a melyre istentől elhivattak. Ennek az elhivatásnak kettős feladata van. Egyik a v a 11 á so s. Hirdetni Jézus Krisztus evangyeliumát, a mint azt kijelentette nekünk az örökké élő isten és az által munkálni a rájuk bízott népnek elméjében és szivében annak javát, felvirulását, tökéletesedését és igy hirdetni istennek országát, mely a világosság, a békeség, szeretet országa. A másik feladat a h a z a f i a s és főleg itt az erdélyi részekben kötelessége a papnak hű gonddal őrködni magyar hagyományaink, vágyaink és reményeink felett. E kettős feladat teljesítésében éber figyelemmel fogja kisérni munkájukat anyaszentegyházunk és hazánk és első sorban püspök aa. ki mint felügyelő és ellenőrző, hivatva van, hogy magasztos tisztét teljesítse. Biztosítja az ifjú lelkészeket, hogy ha hivek lesznek, szerető atyjuk, barátjuk lesz és azon reményben, hogy alkalmat nem adnak a törvény szigorának alkalmazására: istentől áldást kér működésükre, egész életükre. 2 5 . Elnök aa. ezután felhiván a közgyűlés tagjait, hogy testületileg vegyenek részt az ifjú lelkészeket kibocsátó istentiszteleten, ünnepélyesen bevonulnak a belfarkas-utczai templomba. Az invocatio és a gyülekezet éneke bevégződvén, a kolozsvári „ D a l k ö r " művészettel elénekelt vallásos hymnusza is elhangozván,

65 főtiszt, püspök aa. ment fel a szószékbe és buzgó imában emelkedett az egek urához, ki anyaszentegyházunkat kormányozza, és rendel lelkipásztorokat, kikre, és mindnyájunkra segedelmét kérte, hogy lehessünk hivek anyaszentegyházunk és hazánk szeretetében. Ima után,ismét a „ D a l k ö r " művészi éneke következett, mely után főtiszt, püspök aa. tartá meg az ifjú lelkészeket kibocsátó beszédét. Valahányszor ifjú lelkészeket bocsátunk ki, Jézus Krisztusnak ama figyelmeztetését teljesítjük „ e l m e n v ó n , t a n í t s a t o k m i n d e n n é p e k e t " . Mert a haladás az emberiség örök törvénye. Halad anyaszentegyházunk is, melynek látható jelei előttünk állanak az épülő templomokban, alsóbb és felsőbb iskoláink emelkedésében. Anyaszentegyházunknak mindenütt ott kell lenni, hol Krisztus szellemében munkálni kell és hogy a magasztos czélnak megfelelhessünk, új bajnokokat kell kibocsátani, kik az elköltözőiteket, az elaggodtakat kipótolhassák. Az ifjú lelkipásztorok ezek. Vájjon, lesz-e erejük, kipótolni őket ? Lesz, ha szivökben táplálják a h i t e t abban, a ki megfeszittetett, mert az „igaz ember hitből él." Ez a hit tette nagygyá az apostolokat, magát Jézus Krisztust és ennek munkásságát láthatjuk az évszázadok történetében. De, vájjon vezetheti-e a népet az, a ki nem hivő ? A palást, a biblia semmi, ha nincs a szívben é l ő h i t , mely cselekedetekben mutatja meg önmagát. Az istennek ereje a gyengékben dicsőül meg: járjanak elől jó példával, nem csak kötelesség-teljesítésben, hanem a szépnek, a magasztosnak szeretetében. A nagy hatást keltett szép beszéd után előszólitá az ifjú lelkipásztorokat ; anyaszentegyházunk szertartása szerint, a szokott három kérdést intézte hozzájuk; majd, bevéve az esküt és az esperesi és jegyzői kar által meghatóan elénekelt „Szentlélek, Isten, jövel" felséges dallama után, őket a papi pályára kibocsátotta, felhatalmazva az apostoloktúl nyert hatalomnál fogva. A magasztos szertartás bevégződvén, főt. püspök aa. ismét a szószékbe lépett és áldásért esedezvén anyaszentegyházunkra, hazánkra, az uralkodó családra, a hitfelekezetekre, a városra: az istentisztelet véget ért

Harmadik ülés, nóv. 3, 1890. dél előtt. Elnök: Br. Bdnffy Dezső, főgondnok.

Jegyző: Szász Gerő, közjegyző.

A nóv. 2-án tartott ülés jegyzőkönyve felolvastatván Hitelesíttetik. 2 6 . Elnök aa. bemutatja Sándor József, képviselő aa. indítványát, mely szerint elhatározandó, hogy a „Prot.-Közl."-nyel az eddigi 5

66 hivatalos viszony megszüntetendő és utasítandó az lg.-Tanács, hogy adjon ki maga hivatalos jellegű, időszakos Értesítőt, ezzel bízza meg a titkárt, s a hivatalos lap árát tisztán a nyomdai és expeditionalis kiadásoknak megfelelőleg állapítsa meg. Átadatik az indítványok átvizsgálására kiküldött bizottsághoz. 27. Elnök aa. bemutatja Csiszár Grábor, esperes aa. indítványát, mely szerint egyházkerületünkben is fennálló törvényeink megmegváltoztatásával — a kettős elnökség behozandó lenne. Átadatik az inditványi bizottságnak. 2 8 . Vonatkozólag e jegyzőkönyv 12-ik számára, az Ígazg.-Tanács jelenti, hogy kol.-kalotai egyházmegyénk közgyűlése, anéh.gr. ösáky György halálával megüresedett főgondnoki állásra megtette a kijelölést Gryarmathy Zsigmond, br. Kemény Ödön és dr. Szász Béla aai személyében és kéri a választás elrendelését. Közgyűlésünk a választás végrehajtását elhatározza. 2 9 . Ugyancsak az Igazg. Tanács az előbbi ponttal kapcsolatosan bejelenti a kol.-kalotai egyházmegye kérését, mely szerint, abban az esetben, ha Gryarmathy Zsigmond aa. főgondnokká megválasztatnék, folyamodik, hogy helyette egy algondnoki állás is töltessék be és egyszersmind megteszi e tekintetben kijelölését Hóry Béla, Kertész Samu és ifj. Lészay Ferencz aai. személyében. Közgyűlésünk tudomásul veszi; és ha az alkalom előfordul, a választást engedélyezi. 3 0 . Ugyancsak az Igazg. Tanács jelenti, hogy küküllői egyházmegyénk kéri, hogy elhalálozott főgondnoka helyébe egy főgondnok választassák és ezzel kapcsolatosan, esetleg két algondnoki állás is betöltessék, egyszersmind bejelenti a kijelöléseket és pedig a főgondnoki állás betöltésére kijelöli Kabos Ferencz, Kispál Sándor és Vita Sándor aait; az ürességben levő első algondnoki állásra Apáthy Péter, Horváth László és Fekete Gfyörgy, aait; — az esetleg megüresedő második algondnoki állásra Kebelei Nagy Pál, Bedé Károly és dr. Kovácsi Sándor aait. Közgyűlésünk e választások végrehajtását elhatározza. 31. Elnök aa. előadja, hogy mai ülésünkre előre kitűzetett az Igazg. Tanács előterjesztése az egymillió forintnyi lombard-kölcsön felvétele és elhelyezése tárgyában és miután 16 tag a Tárgysorozat 16 a) pont tárgyalására Z á r t u l est kér, azt a szervezet 28. §. szériát ezennel elrendelni kötelessége. Beható Tárgyalás után, közgyűlésünk kimondja, hogy a tárgysozat 16 a) pontja z á r t ü 1 é s b e n fog tárgyaltatni.

67 32. Elnök aa. felhívja mindazokat, kik egyházkerületi közgyűlésünknek nem rendes tagjai, hogy a termet elhagyni szíveskedjenek. A zártülés megalakul. 3 3 . Elnök aa. az idő előre haladott voltára hivatkozva, holott a tárgyhoz hozzá szólani, még sokan vannak feliratkozva, 1 óra 10 perozkor a z á r t ü l é s t felfüggeszti azzal a kijelentéssel, hogy az d. u. 4 órakor folytattatni fog, és megnyitja a nyilvános ülést. 3 4 . Elnök aa. hivatkozva arra, hogy már kijelentetett, hogy az ülés végén szavazatok beadása lesz elrendelendő, a nyilt ülésben ajánlja, hogy a dél után folyamán 3—6 óráig adják be szavazataikat a közgyűlés tagjai a) Hat igazg. tanácsosra. b) A tanár-kijelölő egy bizottsági tagra. c) A házassági főtörvényszék két birájára és d) az egyházk. számvevői állásra. Közgyűlésünk az ajánlatot határozattá emeli azzal a hozzáadással, hogy a ki a hat igazg. tanácsos közül legkevesebb szavazatot kap, annak mandátuma 3 évre terjed és felhívja a közgyűlés tagjait, hogy az emiitett állásokra szavazataikat d. u. 3—6 óráig beadni szíveskedjenek. Ezzel az ülést 1 óra és 17 perczkor bezárja.

Negyedik ülés, november 3-án, 1890. d. u. Elnök: Br. Bánffy Dezső, főffondnok.

Jegyző: Szász Geró', közjegyző.

Elnök aa. megnyitja a nyilvános ülést és a délelőtti nyilvános ülés jegyzőkönyve felolvastatván Hitelesíttetik. 3 5 . Elnök aa. bejelenti sáromberki nyugalmazott lelkész, Grarda Márton aának kérését, melyben folyamodik, hogy közgyűlésünk nyugdij-pótlékát kiadatni méltóztassék. Kiadatik a kérvényi bizottságnak. 3 6 . Elnök aa. ezután fölkéri a közönséget, hogy miután most délutánra a z á r t ü l é s tovább folytatása következik, a termét elhagyni szíveskedjék, s egyszersmind az ülést három perezre felfüggeszti. (Következik a zártülés.) 3 7 . Elnök aa. az idő előhaladott voltára hivatkozva, 6 órakor a zártülést bezárja, azon kijelentéssel, hogy az holnap, nóv. 4-én,

68 d. e. 9 órakor folytattatni fog és egyszersmind megnyitja a nyilvános ülést. 38. Elnök aa. felkéri a közgyűlés tagjait, hogy holnap reggel 9 — 11 óráig adják be szavazataikat a következő választásokra. a) A nagy-enyedi egyházmegyei főgondnoki állásra; b) a kolozsvári egyházmegye algondnoki állására: c) a fogarasi egyház főgondnoki állására; d) a küküllői egyházmegyei főgondnoki állásra; e) a kolozs-kalotai egyházmegye főgondnoki állására. Szolgál tudásul. Ezzel a ma délutáni ülést bezárja.

Ötödik ülés, november 4. 1890. d. e. Elnök: Br. Bdnffy Dezső, fögondnoh.

Jegyző: Szász Gerő, közjegyző.

Elnök aa. megnyitja a nyilt ülést és a tegnap délutáni ülés jegyzőkönyve fel olvastatván Hitelesíttetik. 39. Elnök aa. jelenti, hogy az Igazgató Tanács évi jelentésének megvizsgálására kiküldött bizottság beadta jelentését. Tárgysorozat rendjén fog tárgyaltatni. 40. A szavazatszedő bizottság elnöke beadja jelentését a tegnap délután megejtett szavazás eredményéről, mely szerint, a) A hat igazg. tanácsosi állomásra beadatott 198 szavazat. Ebből nyert Székely János 194. dr. Vályi Gábor 144. Gr. Bethlen Géza 142. Bihari Sándor 138. Bartha Lajos 136. dr. Szász Béla 132. gr. Bethlen Bálint 59. Eéthi Lajos 59. dr. Csernátoni Gyula 59. Sándor János 59. Bartha Miklós 56 szavazatot; a többi megoszlott. 6) A tanárjelölő bizottsági tagságra beadatotf 171 szavazat. Ebből nyert dr. Hegedűs István 164 szavazatot; a többi hét megoszlott. c) A házassági főtörvényszéki két birói állásra 166. szavazat. Ebből nyert Simó Lajos 161, Dózsa Gábor 161 szavazatot; kettő megoszlott, három semmis. d) Az egyházkerületi számvevői állásra beadatott 200 szavazat. Ebből nyert dr. Sárkány Lajos 133 szavazatot, dr. Török István 62-őt; a többi megoszlott. Közgyűlésünk a szavazás eredményét tudomásul véve, elnök aa. kijelenti, hogy

69 a) Igazg. Tanácsosokká megválasztattak: Székely János, dr. Vályi Gábor, gr. Bethlen Gréza, Bihari Sándor, Bartha Lajos és dr. Szász Béla, azon kijelentéssel, hogy a 34. sz. alatti határozat értelmében az utolsónak mandátuma három évre szól. b) A tanárjelölő bizottsági tagságra megválasztatott dr. Hegedűs István. c) A házassági főtörvényszéki két birói állásra megválasztattak Simó Lajos és Dózsa Grábor. d) Az egyházkerületi számvevői állás betöltésére megválasztatott dr. Sárkány Lajos. 41. Az Igazgató-Tanács 1952. sz. alatt fölterjeszti a sz.-városi Kuun-kollegium kérését, melyben jelentvén, hogy három fő- és két, jelenleg már néhai id. Gönczi Endre időközben elhalván, egy algondnoka közül egy sem lakik helyben, s ez hátrányos az ügyek gyors elintézésére, folyamodik egy algondnok megválasztása végett, bejelentvén egyszersmind kijelölését a következőkben: dr. Lészay László, Bocz Sámuel és dr. Tóth Sándor aai. Az Igazg. Tanács ajánlattal terjeszti fel a kérést. Közgyűlésünk a kérésnek helyet ad, és a szászvárosi Kuun-kollegium egy algondnoki állásának betöltését elhatározza. 4 2 . Elnök aa. ezzel a nyiltülést bezárja, és hogy a mára kitűzött zártülés megalakulhasson, három perczet enged arra, hogy a közönség a termet elhagyhassa (A három perez elmúlván, a zártülés megalakul.) 4 3 . Elnök aa. a zártülést 1 és 1/2 órakor bezárja, azon kijelentéssel, hogy délután 4 órakor folytattatni fog, és kinyittatván a terem ajtait, megnyitja a nyilvános ülést. 4 4 . Elnök aa. jelenti, hogy az egyházkerületi pénztár megvizsgálására kiküldött bizottság beadta jelentését. Tárgysorozat rendjén fog tárgyaltatni. 4 5 . Elnök aa. jelenti hogy a testvér-egyházkerületek jegyzőkönyveinek megvizsgálására kiküldött bizottság beadta jelentését. Tárgysorozat rendjón fog tárgyaltatni. 4 6 . Elnök aa. felhívja a közgyűlés tagjait, hogy ma délután 3—5 óráig adják be szavazatukat a közfőtörvényszék kilencz birájának megválasztására, kik közül három gondnok, három tanár és három esperes; valamint a sz.-városi Kuun-kollegium algondnoki állására. Szolgál tudásul. Ezzel az ülést 1 és 3/4 órakor bezárja.

70

Hatodik ülés, november 4. 1890. d. u, Elnök: Br. Bánffy Dezső, főgondnoh,

Jegyző: Szász Gerő, közjegyző.

Elnök megnyitja az ülést és a ma délelőtti ülés jegyzőkönyve felolvastatván Hitelesittetik. 47. Elnök aa. jelenti, hogy a köz- és akadémiai alapok 1891. évi költség-előirányzatának felülvizsgálására kiküldött bizottság beadta jelentését. Tárgysorozat rendjén fog tárgyaltatni. 4 8 . Elnök aa. jelenti, hogy a kérvényi bizottság beadta jelentését. Tárgysorozat rendjón fog tárgyaltatni. 4 9 . A szavazatszedő bizottság elnöke beadja jelentését a ma délelőttre elrendelt szavazás eredményéről, mely szerint a) A nagy-enyedi egyházmegyei főgondnoki állásra beadatott 149 szavazat. Ebből nyert gr. Bánffy Gfyörgy 149 szavazatot. 6) A kolozsvári egyházmegyei algondnoki állásra beadatott 141 szavazat. Ebből nyert Sárkány Ferencz 137, Grothárd József 1 szavazatott ; három semmis. c) A fogarasi egyházközségi főgondnoki állásra beadatott 149 szavazat. Ebből nyert Horváth Gyula 148 szavazatot, Borosnyai Béla I szavazatot. d) A küküllői egyházmegyei főgondnoki állásra beadatott 149 szavazat. Ebből nyert Kabós Ferencz 146, Vita Sándor 2 szavazatot; 1 semmis. e) A# kolozs-kalotai egyházmegyei főgondnoki állásra beadatott 143 szavazat. Ebből nyert Gryarmathy Zsigmond 130 szavazatot; br. Kemény Ödön, dr.Szász Béla 1 — 1 szavazatot; 11 szavazat érvénytelen volt. Közgyűlésünk a szavazás eredményét tudomásul véve, elnök aa. kijelenti, hogy a) a nagy-enyedi egyházmegye főgondnoki állására megválasztatott gr. Bánffy György, b) Kolozsvári egyházmegyei algondnokká megválasztatott Sárkány Ferencz. c) Küküllői egyházmegyei főgoncjnoki állásra Kabós Ferencz.

71 d) A fogarasi egyházi főgondnoki állásra megválasztatott Horváth Gyula. e) Kolozs-kalotai egyházm. főgondnokká megválasztatott Gryarmathy Zsigmond aa. 50. Elnök aa. a nyiltülést bezárván, a zártülés megalakithatása tekintetéből, három percznyi szünetet rendel el. (Eltelvén a három perez, a zártülós megalakul.) 51. Elnök aa. az idő előhaladott voltára való tekintetből, a zártülést bezárja, annak kijelentésével, hogy az holnap délelőtt 9 órakor folytattatni fog; egyszersmind megnyitja a nyiltülést. I 5 2 . Elnök aa. felkéri a közgyűlés tagjait, hogy holnap reggel 9—11 óráig adják be szavazataikat a) a kolozs-kalotai egyházmegyei algondnoki állásra; b) a küküllői egyházmegyei e l s ő és c) ugyanazon egyházm. m á s o d i k algondnoki állására. Szolgál tudomásul. Ezzel az ülést 7 és fél órakor bezárja.

Hetedik ülés, november 5. 1890. d. e„ Elnök: Br. Bánffy Dezső, fögondnok.

Jegyző: Szász Gerő, közjegyző.

\ Elnök aa. megnyitja az ülést és a tegnap délutáni ülés jegyzőkönyve felolvastatván \ Hitelesíttetik. 153. Elnök aa. felhívása következtében, a szavazatszedő bizottság piöke beadja jelentését a tegnap délutánra elrendelt szavazás eredményéről, mely szerint a kilenoz közfőtörvónyszéki birói állásra bead^tott 107 szavazat, melyből nyert h) A gondnokok közül Sárkány Ferencz 107, Nagy Sámuel 106, jdr. Kolosvári Sándor 102 szavazatot. fi) Az esperesek közül, Eákosi Lajos 104, Deési Gyula 101, Menyhárt András 99 szavazatot. c) A tanárok közül, Geréb Márton 107, Bihari Sándor 106, Váró Ferenoz 102 szavazatot. A szász-városi Kuun-kollegium egyik algondnokiállásara beadatott 114 szavazat, melyből nyert dr. Lészay László 114 szavazatot. Közgyűlésünk a szavazás eredményét tudomásul véve, elnök aa. kijelenti, hogy a közfőtörvónyszék biráiul megválasztattak a gondnokok közül: Sárkány Ferencz, Nagy Sámuel és dr. Kolosvári Sándor; az es-

72

peresek közül: Eákosi Lajos, Deési Gyula, Menyhárt András; a tanárok közül: Geréb Márton, Bihari Sándor és Váró Ferenez; a szász-városi Kuun-kollegium egyik algondnoki állására megválasztatott dr. Lészay László. 54. Elnök aa. felhívására olvastatik a tanárjelölő bizottság jelentése, mely szerint: a) a sepsi-szent-györgyi Mikó-kollégium class. phil. tanszékre jelöltetett Várkonyi Endre, Vozári Gyula. b) A s.-szent-györgyi magyar-latin nyeM tanszékre jelöltettek dr. Farnos Dezső, Vozári Gyula, dr. Hanoz Jenő. c) A szász-városi Kuun-kollegium történelem-latin nyelvi tanszékére jelöltetett Jánosi Gábor. Ezzel kapcsolatosan, elnök aa. figyelmeztet a tanárválasztási szabályzat 8. §-ra, mely szerint, ha képesitettnek csak egy találtatnék, s illetőleg, a bizottság által csak egy jelöltetnék, a közgyűlés a választást azon gyűlésről el is halaszthatja; köteles lévén az elnök, ily esetben e felől a kérdést mindig feltenni s a jelen lévő tagok egy harmadának kívánságára a választást elnapolni, mit a jelen alkalommal a szászvárosi Kuun-kollegium történelmi-latin nyelvi tanszékére vonatkozólag, alkalmazásba is vesz. Közgyűlésünk a tanárjelölő bizottság jelentését/ jóváhagyó tudomásul veszi; és a szászvárosi Kuu kollégium történelem-latin nyelvi tanszékre való választást is elrendelendőnek határozza. 55. Elnök aa. ekkor a nyiltülést bezárja és a zártülés mega/akitása tekintetéből, három percznyi szünetet rendel el. (Eltelvén a három perez, a zártülés megalakul.) 56. Elnök aa. 3/412 órakor jelenti, hogy miután több szónok följegyezve nincs, a zárszó az illető indítványtevőket illeti. Az indítványozók, azonban, e jogukról lemondván, a vitát bezárja és miután a határozat n y i l t ü l é s b e n hozandó és mondandó ki, a zártnlést bezárja azon hozzátevéssel; hogy 10 perez múlva a nyiltülés yeszi kezdetét. 57. A tiz percznyi szünet után, elnök aa. megnyitja az ülést, hogy a már két nap óta zártülésben tárgyalt és az lg. Tanács által az egymillió frtnyi lombard-kölcsön fölvétele és elhelyezése ügyében előterjesztett Javaslat felett meghozza határozatát. A javaslat a következő: Tisztelettel bejelentjük, hogy Igazg. Tanácsunk folyó évi július hó 3-án, a főtiszt, közgyűlés jóváhagyása reményében, az Osztrákmagyar banktól 4°/0 kamatra, készpénzben, egymillió frt lombardkölesönt vett fel, s ez összeggel 5°/0 magyar papir-járadék kötve-

73 nyéket vásárolván s kiegészítvén az egyházkerület rendelkezésére álló alapokbtíl 444,000 frt névértékű 5°/0 magyar papirjáradék kötvénynyel, összesen 1.444,000 frt névértékű 59/0 m. papirjáradók-kötvényt elhelyezett a kölcsönvett egymillió forint biztositékául. Igazg. Tanácsunknak ez eljárással sikerült évi 10 ezer forintnyi új jövedelmet biztosítani és bocsátani az egyházkerület, illetőleg, a főt. közgyűlés rendelkezésére. E nagyfontosságú miveletről részletes jelentésünket tisztelettel a következőkben tesszük meg. Főt. püspök aa., áthatva egyházkerületűnk szellemi és anyagi érdekei folytonos előmozdításának gondolatától; látva, hogy az utóbbi években megfeszített erőink összes tényezőivel sem voltunk képesek egyházi szükségleteinknek bár legfenyegetőbb bajait orvosolni: eljöttnek látta az időt, hogy oly pénzügyi miveletet hozzon javaslatba, mely teljesen biztosított kölcsönügylet kötése mellett, hatalmas anyagi segédeszközt nyújtson szent czóljaink megközelítésére. A kérdés előkészítésére főt. püspök aa. összeköttetésbe lépett hazánk legelső pénzügyi tekintélyeivel, kikérte véleményeiket, meghallgatta és felhasznál!a tanácsaikat. Összeköttetésbe lépett a monarchia tekintélyesebb pénzintézeteivel, egy kiküldötte által tájékozódást szerzett a külföldi, német, franczia, angol, belga pénzpiaezok helyzetéről és ajánlatokat kért be egymillió o. é. frt erejéig terjedő lombard-kölcsön felvételére vonatkozólag. A külföldi bankházaktól bejött ajánlatok nem voltak figyelembe vehetők, mert a lombard-kölcsön biztosítékául kívánt értékeknek, a kikötés szerint, aranyban kamatozóknak kellett lenni, ily értékpapírok pedig, ez idő szerint, nem állanak egyházkerületünk rendelkezésére. Két figyelemreméltó ajánlat folyt be, melyek szerint, egyházkerületünk 5°/o-os magyar-papirjáradék-kötvényeket tevén le óvadékul, egy millió frt. erejéig terjedhető, kedvezményes kamatú, lombard-kölcsönt vehet fel. E két ajánlatot főtiszt, püspök aa, véleményes jelentés kíséretében, a folyó évi június 15-én tartott s főtiszt, püspök aa. fontos előterjesztését, előre jelző meghívóval, összehívott népes ig. tanácsi gyűlés elé terjesztette. A gyűlésen jelen voltak főt. Szász Domokos, püspök aa. elnöklete alatt, Br. Bánffy Dezső, főgondnok, dr. Kolosvári Sándor, Gryarmathy Miklós, dr. Szász Béla, Sárkány Ferencz, Szász Grerő, Domokos Antal, Parádi Kálmán, ig. tanácsosok, Deák József, pónztárnok, és Bodor Antal, titkár, mint szavazó, továbbá dr. Vályi Grábor, missióűgyi előadó, Balogh György, ügyvéd és dr. Sárkány Lajos, h. számvevő, mint tanácskozó tagok. Előadatván a h. számvevő által főt. püspök aának előterjesztése, a beérkezett két ajánlat kíséretében, főt. püspök aa. kijelenti,

74 hogy a kölcsönügylet részletes tervét előlegesen közölte az egyházkerületi f'őgondnokokkal, kik, egyik főgondnokunk kivételével, örömmel belenyugosznak a terv elfogadásába, sőt gr. Bánffy Miklós ő nagyméltósága és gr. Kuun Géza őmélsga szóbelileg felhatalmazták, hogy nem lehetvén jelen a gyűlésen, jegyzőkönyvre igtattassék azon nyilatkozatuk, hogy főt. püspök aa. javaslatát teljesen magukévá teszik. Az Igazg. Tanács tagjaival egy előlegesen, június hó 13-án tartott magánjellegű értekezleten közölte főtiszt, püspök aa. a kölcsön-ügylet tervét. A tárgyalt két ajánlat tartalma a következő. 1. Az „Erste Österreiehische Sparkassa" a monarchia pénzintézetei közül egyik leghatalmasabb és legszolidabb, 186 millió frt. vagyonnal, egymillió frt készpénz erejéig terjedő lombard-kölesönt ajánl fel 5°/0 magyar papirjáradék tőke biztosítékra 3-8°/0 kamatozás mellett, melybe a leszámítolási jutalékok is be vannak számítva. A kölcsön tartania 3 havonkint meghosszabbítható és a kamatláb is közös megegyezéssel 3 havonkint előre lesz megállapítva. Az intézet a lombard-kölcsönöket soha sem szokta felmondani, ellenben, az egyházkerületnek jogában áll, részben, vagy egészben bármikor felmondani s a tókebefizetés napjától számítva, megszűnik a kamatfizetés. 2. Az osztrák-magyar bank bécsi üzletvezetősége a kolozsvári fiók-intézet igazgatósága útján különös tekintettel a kilátásba vett hitelművelet k i v á l ó k u l t u r á l i s c z é l j á r a , hajlandó, e g é s z kiv é t e l e s e n , 5°/o magyar papirjáradékra emelt mindenkori árkeIetének 70 százalékát alapul számítva, egymillió frt erejéig három havonkint utólagosan fizetendő 4°/0 mérsékelt kamatra rendkívüli kölcsönt nyújtani, a mely kamaton kivül semmi nemű állam-, vagy bélyegilleték a banknak e kölcsön után nem lesz fizetendő. A kölcsön először a szabályszerű három hónapra engedélyeztetik, e határidő lejártával a kölcsön meghosszabbítása rövid títon, azaz, a bank által kiállított zálogjegy bemutatása s a hátralékos három havi kamatnak befizetése mellett kérendő, mely meghosszabbítás a k a d á l y t a l a n u l fog e n g e d é l y e z t e t n i , a mennyiben a bank egyáltalában prolongálhat, és a kölcsön-meghosszabbitás alapszabályszerű határozatokba nem ütközik. A kedvezményes 4°/0 kamatláb egyelőre egy évre biztosittatik a kölcsön felvételétől számítva, azon feltétel alatt, hogy a kilátásba helyezett rendkívüli kölcsönnek legalább fele része már a közeli hetek folyamán felvétetik. Főtiszt, püspök aa. az osztrák-magyar bank ajánlatát javasolja elfogadásra, mint a mely a 4°/0 kedvezményes kamatot, legalább egy évre biztosítja, s közvetítő kizárásával a kolozsvári fiók intézet útján, díjmentesen eszközli a kölcsönmivelet keresztülvitelét. A kamatfizetést negyedévenként, utólagosan kívánja, s a fizetés esz-

75 közléséül kedvezményes bankkamatláb alkalmazása mellett 2 hóval előre leszámítolja a letett értékpapíroknak június és decz. hónapok elején esedékessé leendő szelvényeit. S végül, m9rt az osztrák-magyar bank fennállása óta soha sem mondott fel teljesen biztosított lombard-kölesönt, a bank fennállása óta lefolyt nagy európai háborúk alatt sem, s itt is ki van zárva annak lehetősége, hogy a bank a kölcsönügyletnek három honaponkint leendő megújítása elé akadályt görditne, ellenben, egyházkerületünk bármikor felmondhatja a kölcsönt. Ez által ki van zárva a vesztés lehetősége, biztosítva lesz egyházkerületünknek évi 10,000 frt. haszon, mely még magasabbra is emelkedhetik a bank-kamatláb csökkenésével. Az Igazg. Tanács, felelőssége tudatában, beható tárgyalás alá vette s több oldalról megvitatta a nagyfontosságú kérdést. Első sorban azon kérdés merült fel: bocsátkozhatik-e az Igazg. Tanács saját felelősségére oly vállalatba, melyben a főt. egyházkerületi közgyűlés rendelkezése alatt álló tőkék egy részét biztosítékul le kell kötnie az egyházkerület czéljaira nyerendő haszonért? Rendkívüli közgyűlés összehívásának lehetősége ki volt zárva, mert a bevett ajánlatok egyik feltétele az, hogy az ügylet, lehető rövid idő alatt, megköttessék, pedig a közgyűlés összehívása több hetet vett volna igénybe. Az Igazg. Tanács azt az alkalmat sem akarta könnyelműen elszalasztani, hogy az egyházkerület üdvös czóljait elősegítő tekintélyes hasznot szerezhessen, s bocsáthasson a főtiszt, közgyűlés rendelkezésére. Elhatározta tehát, hogy tárgyalásba bocsátkozik, s ha biztosítottnak találja a javasolt kölcsön-ügyletet, saját felelősségére megköti s utólagosan kéri ki a főtiszt, közgyűlés jóváhagyását. A beérkezett két ajánlat közül főtiszt, püspök aa. indokolása alapján az „Erste Österreichische Sparkassa-" ajánlata mellőzésével, mint előnyösebbet, az osztrák-magyar bank üzletvezetősége ajánlatát vette tárgyalás alá. A kölcsönügylet terve ez. Egymillió frt. kölcsön biztositékául k. b. egymilliónégyszázezer frtnyi 5°/0 magyar papirjáradék elhelyezése szükséges. A bank a megszavazott egymillió írttal, ugyanannyi névértékű 5°/0 magyar papirjáradékot vásároltat egyházkerületünk számlájára, ezt egyházkerületünk a rendelkezése alatti alapokbúi kiegészíti négyszázezer frt névértékű papirjáradékkal, s elhelyeztetik az osztrákmagyar banknál az egyházkerület javára egymilliónégyszázezer frt papirjáradék, ellenben, terheli az egyházkerületetet azon egymillió frt. készpénz, mely papirjáradék vásárlásra fordittatott. Minthogy a papirjáradék árfolyama névértéken alul van, négyszázezer írtnál ma-

76 gasább tőke lesz biztosítékul leteendő, de viszont, a papirjáradék névértéke és árfolyama közötti különbség egyházkerületünk javára számittatik. A kamatfizetési kötelezettséget illetőleg az osztrák-magyar bank egymilliónégyszázezer forint papirjáradék után minden év június és decz. 1-én fizet egyházkerületünknek 35—35 ezer frt kamatot, mi pedig negyedévenkint, utólagosan, fizetünk az osztr. magyar banknak 10—10 ezer frtot. Tehát, kamat-követelésünk évenkint 70 ezer frt. tartozásunk 40 ezer frt. A fenmaradó évi 30 ezer írtból 20 ezer frt kamat azon az egyházkerület tulajdonát képező alapokat illeti, melyeknek vagyonakint elhelyeztetett, a 440,000 frtnyi biztosítók; 10,000 frt. pedig mint évi nyereség az egyházkerület rendelkezésére marad. A kölcsönügylet csak két esetben vezethet veszteségre: 1. ha a bankkamatláb felemeltetvén, magasabb lesz 5%-nál, azaz, a papirjáradék kamatjánál; 2. ha a kölcsönt oly időben kell félbeszakítani, mikor a papirjáradék árfolyama alacsonyan áll, s a vásárolt egy millió frt. papirjáradékot névértéken alul kellene eladni, hogy a kölcsön visszafizethető legyen. Az első lehetőségre vonatkozólag, az osztrák-magyar bank különös tekintettel a kölcsönügylet által eszközlendő kulturális czélokra, már ajánlatában azt a kedvezményt tette, hogy lombard-kölesönt 4°/0-os váltó kamatláb alkalmazásával ajánlott, pedig a lombard kamatláb rendesén l°/0-kal magasabb a váltókamat-lábnál; s e kedvezményes tamatot egyelőre egy évre biztosította. Nincs kilátás arra, hogy az osztrák-magyar bank űzletvezetősóge, mely előtt teljesen ismeretesek e kölcsön felhasználásának czélzatai, egy év múlva is éppen úgy meg ne adná a kamatkedvezményt, mint most megadta. Ha pedig mégis bekövetkeznék a kamatláb-fölemelés, az ügylet mindaddig hasznos marad egyházkerületünkre, mig a bank kamatláb el nem éri az 5°/0-ot. Ha pedig a bank csak 5 % , vagy még magasabb kamattal hosszabbitaná meg kölcsönünk tartamát, egyházkerületünk azonnal felmondva, lebonyolíthatná az egész ügyletet. A mi a 2-ik lehetőséget illeti, hogy t. i. a kölcsönügyletet oly időben kellene lebonyolitni, mikor a papirjáradék árfolyama leszállott, ez ellen biztosit a bank ajánlatában kifejezett azon kötelezettség, hogy a kölcsön 3 hónaponkint megujittatik, a mennyiben a bank egyáltalában prolongálhat és a meghosszabbítás alapszabályszerű határozmányokban nem ütközik, A határozmányok szerint pedig a meg,hosszábbitás akadályául az szolgálhatna, ha a biztosítékul letett kézit zálog nem nyújtana kellő fedezetet, de ez esetben-is lehet segitni a kézi zálogul letett értékpapír mennyiségének megfelelő fölemelésével. A bank részéről, tehát, nem lehet tartani" a kölcsön felmondásától,

annyival kevésbé, mert tudva van, hogy az osztrák-magyar bank fennállása óta soha sem mondott fel kellőleg biztosított kölcsönt. B szerint, a veszteség lehetőségének az az egyetlen egy esete marad fen, hogy ha egyházherületünk a kamatláb felemelése következtében oly időben lenne kénytelen felmondani a kölcsönt, mikor a papirjáradék árfolyama leszállóit. Es esetben is elkerülhető a veszteség, mert a külföldi bankoknál oly kedvező kamatláb mellett lett felajánlva a kölcsön részünkre, hogy ha aranyjáradékban kellő fedezetünk van, bármely válságos körülmények között nyerhetünk 2—4°/0-os kölcsönt. De küszöbön áll pénzrendszerünknek arany-alapra helyezése, s ekkor birtokában leszünk az arany-biztositéknak, ha pedig ez be nem következnék, a kölcsönvett egymillió frt. papirjáradékot kicserélhetjük a szintén leszállóit árfolyamú 4°/o-os aranyjáradékkal. A kölcsön biztosításául leteendő papirjáradéktőkét illetőleg, az Igazg. Tanács az egyházközségek, papi fizetések tőkóit, iskolai alapokat és egyesek alapitványait érintetlenül hagyván, csakis az egyházkerület rendelkezése alatti tőkéket vonja a kölcsöüzletbe. Az 1889-ki megvizsgált számadások szerint, az egyházkerület pénztárában kezelt összes ingó pénzérték: 2.492,628 frt 55 kr, melyből á) 5°/o magyar papirjáradék . . . . 1.816,100 frt 6) Takarékpénztári tőke 148,771 frt 43 kr. c) Kölcsönkövetelés 527,757 frt 12 kr. Ez összegből: 1. Az egyes egyházközségek és papi állomások tulajdona 1.588,075 frt 88 kr. 2. Különböző czélokra tett alapítványok . 184,773 frt 17 kr. 3. Az egyházkerület rendelkezése alatti alapok 719,779 frt 50 kr. összesen: 2.492,628 frt 55 kr. A leteendő biztositék, tehát, fedezhető az egyházkerület rendelkezése alatt álló 719,779 frt 50 kr. tőkéből. így minden oldalról elfogadhatónak és előnyösnek találván az Igazg. Tanács a kölcsönügyletet, névszerinti szavazással, egyhangúlag megkötendőnek határozta. A kölcsön-összeg felvételére s a terv értelmében való elhelyezésére, valamint a három hónaponkint eszközlendő újitás keresztülvitelére három tagú bizottságot hatalmazott fel, melynek tagjaiul választá a főt. püspök, br. Bánffy Dezső, főgondnok és Gfyarmathy Miklós, igazg. tanácsos aait. A kölcsönügylet hosszas és körültekintő egyezkedés, többszöri tárgyalás után f. évi július hó 3-án bonyolittatott le, teljesen az előleges tárgyalások és ajánlatok értelmében. Biztosítékul egyházkerületi pénztárunkból 444,000 frt. névértékű papirjáradék helyeztetett

78 el, valamivel magasabb összegű a kikötöttnél, hogy ne kelljen minden csekélyebb árfolyam ingadozás mellett a fedezet kiegészitéséről gondoskodni. A papirjáradék 99 frt 85 kr. árfolyamon vásároltatott, s igy 1500 forint tőkenyereség számíttatott egyházkerületünk javára, mely összeg az üzlet lebonyolítása költségeire fordittatván, fedezetlen maradt 208 frt 05 kr. költség, s ezt a befolyt első félévi kamatnyereség fedezte. Folyó évi október 3-án történt az első negyedévi kamat-fizetés, mikor az osztrák-magyar bank a biztosítékul elhelyezett értékpapírok folyó évi decz. 1-én esedékes szelvényeit leszámítolván, a folyó félévre számított 5000 frt. haszon befolyt egyházkerületi pénztárunkba, s ott külön ozim alatt, takarékpénztári gyümölosöztetéssel, kezeltetik. A kölcsönügyletből eredő nyereség felhasználására azon határozatot hozta Igazgató Tanácsunk a főtiszt, közgyűlés jóváhagyása reményében, hogy annak 20°/0-a Tartalék-alap czimen, tőkésittessék, 30%-a egyházak segélyezésére, papok és tanítók fizetése javítására fordittassék, 50%-a pedig a Kolozsvárit felállítandó theol. akadémia alaptőkéjéhez csatoltassék. Midőn Igazg. Tanácsunk a felsoroltakban az előterjesztett pénzügyi miveletről és végrehajtásáról köteles jelentését megteszi, minden lehető félreértés kikerülése érdekében, törvényes kötelességének ismeri annak kinyilatkoztatását, hogy a folyó évi június 15-én tartott, a meghívókon a püspöki előterjesztés fontosságát jelezve hirdetett, gyűlésén kelt határozata meghozatalakor, melyet névszerinti szavazás útján és az egyházi törvények 91. §. 6. alpontjára való hivatkozással állapított meg, tiszta tudatában volt annak, hogy e pénzügyi miveletért, minden következményeiért, az abból származó netaláni károkért az erkölcsi és anyagi felelősség teljes súlya nehezedik az Igazg. Tanács valamennyi szavazó tagjára, mindaddig, mig az ügylet végleg le nem bonyolittatik, azaz, valamig az egyházkerület időközi kormányzó testülete által a kerület nevében a szerződő bankkal szemben elvállalt kötelezettségek alól teljesen föl nem oldatott. A midőn tehát ezt a törvényben gyökerező ily értelemben vett erkölcsi és vagyoni felelősséget újabban is hangsúlyoznók: kérjük a főt. egyházkerületi közgyűlést, hogy a megtörtént pénzügyi miveletet s annak megtörtént végrehajtását, az Igazg. Tanács reá szavazott tagjai által magukra nézve továbbra is elfogadott felelősség és biztosító kötelezettség mellett, jóváhagyó tudomásul venni s egyszersmind az engedélyt arra is megadni kegyeskedjék, hogy a netalán még szükségessé válandó pótbiztositást, az egyházkerület saját tulajdonát tevő értékpapírokat az osztr. magyar banknál letétbe helyezhesse, az üzletet belátása szerinti időig tovább folytathassa, avagy végle-

79 gesen lebonyolíthassa, s ezzel az egyházkerületet ez irányban vállalt kötelezettsége alól feloldhassa. Jelzi egyszersmind, elnök a., ahogy e tekintetben négy indítvány adatott be és pedig id. Zeyk József, főgondnok beadta a következő indítványt. „Egyházkerületi közgyűlésünk az állandó Igazg. Tanács indokolt javaslatát, tüzetes megvitatás után, az abban irt feltételek alatt egész terjedelmében helyesli és magáévá teszi, s e szerint, a kért jóváhagyást megadja; ugyanekkor az állandó Igazg. Tanácsnak ez ügyben tanúsított áldozatkész buzgalmáért elismerést szavaz." G-r. Bethlen Grábor, egyházkerületi főgondnok aa. beadta a következő indítványt: 9 Az erdélyi ev. ref. egyházkerület állandó Igazg. Tanácsa f. évi július 3-án az oszt. magyar banknál elzálogosított 1.444,000 frtnyi értékpapírt, s annak fejében kölcsönvett 1.000,000 frtot. Habár nem forog fen semmi kétség az iránt, hogy az áll. Igazg. Tanács ezen ügyletet teljes jóhiszeműséggel és azon buzgó szándék által vezéreltetve kötötte, hogy anyaszentegyházunk vagyona ezen az úton is szaporittassék, mindazonáltal, miután úgy egyházalkotmányunk szelleme, mint egyházi törvényeink betűi szerint, az ilyen ügyletek előzetes végrehajtása az áll Igazg. Tanács hatáskörén kivül fekszik; továbbá, miután jelentékeny részben olyan értékek képezik ezen ügylet lombard-szerü biztositékát, melyek fölött hitbizományi természetüknél fogva, maga az egyházkerületi közgyűlés sem intézke dhetik; miután ezen ügylet a kamat-különbségből eredő nyereségi kilátásra van fektetve, de semmi biztosítást nem tartalmaz az árfolyam és kamatláb ingadozásaival járó koczkázatok ellenében; miután, végre, anyaszentegyházunk állandósági jellegével és vallás-erkölcsi rendeltetésével ellenkezik, hogy vagyona bizonytalan esélyű vállalatokban tétessék nyerészkedő üzérkedés tárgyává: ennélfogva, a közgyűlés az ügylet jóváhagyásának megtagadásával, utasítja az állandó Igazg. Tanácsot, hogy ezen üzleti éven belül, minden esetre 1890. jul. l-ig, ezen ügyletet, a legkedvezőbb árfolyamok felhasználása mellett, lehető károsodások nélkül, a kölcsönvett összeg megfizetése és értékpapírjainak visszaváltása által bonyo litsa le." Gróf Bethlen Bálint és társai a következő indítványt adták be : „Az egymilliós kölcsön-ügylétnek fontos alkatrészeit képezvén az a l a p o k természete és m e n n y i s é g e , indítványozzuk, egy 5 tagú bizottság kiküldését azoknak megvizsgálására és a közgyűléshez

80 ez iránt teendő jelentés-tételre. Magától értetődvén, hogy e bizottság jelentését, a kölcsönügylet végleges eldöntése előtt terjessze be," és végre Bartalus János a következő indítványt adta be: „Közgyűlésünk az Igazgató-Tanács azon eljárását, hogy az egyházkerületi közgyűlés megkérdezése nélkül, ily nagy összegű vagyon felett önhatalmúlag rendelkezett, nem helyesli; de tekintettel a jó szándékra, valamint arra, hogy az Igazgató Tanácsnak a kölcsönt megszavazó tagjai az üzlet végleges lebonyolításáig előfordulható öszszes károkért anyagi jótállást ajánlottak, a már megkötött kölcsön üzletet elfogadja, azzal a határozott kijelentéssel, azonban, hogy ezen eset a jövőben soha semmi nemű törvénybe ütköző, vagy a protestáns elvekkel ellenkező eljárásra precedensül ne szolgáljon; egyszersmind, utasítja az Igazgató-Tanácsot, hogy a teljes biztosítást formailag is, a törvényeknek megfelelően, rövid idő alatt hajtsa végre, az által, hogy a jótálló igazgató-tanácsosok magán-vagyonait a kölcsön vett összeg erejéig telekkönyvileg tábláztassa be az egyházkerület javára. Az esetleges nyeremények hová fordítása felől az ügylet végleges lebonyolításakor fog határozni az egyházkerületi közgyűlés." Elnök aa. jelzi egyszersmind, hogy miután két oldalról is, több mint húsz-húsz tag aláírásával n é v s z e r i n t i szavazás kéretett, a házszabályok 18. §-a c) pontja értelmében, a szavazásnak név szerint kell megtörténni, és miután a gróf Bethlen Bálint-féle indítvány felett való névszerinti szavazás időközben visszavonatott, és kézfeltartással utóbb mellőztetett, fenmarad az lg. Tanács javaslata, a Zeyk József által tett inditványnyal kapcsolatban és a gróf Bethlen Gábor, s a Bartalus János indítványa; elnök aa. felhívja a közgyűlés tagjait, hogy a kik az Igazg. Tanács javaslatát és Zeyk József indítványát elfogadják, „ I g e n n el", az ellenkező nézetűek „Nem"-mel fognak szavazni. Felolvastatván a névsor „Igennel" szavaztak 133-an és pedig: Bakcsi Sándor. Bód Sándor. Bartha Lajos. Bodor Antal. Bartha Zsigmond. Bodor Géza. Br. Bánffy Ernő. Bodor Tivadar. Br. Bánffy Zoltán. Bodor Zsigmond. Bedőházi János. Borbáth Pál. Benedek Sámuel. Dr. Borosnyai István. Benkő Lajos. Dr. Both István. Gr. Bethlen Géza. Botka Károly. Bihari Sándor. Császár Bálint. Bíró András. Osiki Károly.

81

Dr.

Dr,

Br. Br. Br.

Dr.

Csősz János. Darvay Lajos. Deák József. Deósi Gyula. Dómján István. Domokos Antal. Dull László. Elekes Károly. Elekes Viktor. Éltető Albert. Erese Miklós. Fejérvári Károly. Fogarasi Albert. Földes György. Gaál Gyula. Gidófalvi István. Gombás József. Gönczy János. Gyarmathy Miklós. • Gyarmathy Zsigmond. Gyárfás Albert. Hegedűs István. Hegyi Sándor. Henter Pál. Herepei Károly. Horváth József. Ilyés Lajos. Janó Albert. Kádár Domokos. Kemény Domokos, Kemény György. Kemény Kálmán. Kelecsónyi Károly. Kelemen János. Kerekes József. Keresztes Eduárd. Kincs Gyula. Kiss Albert. Kiss Károly. Kiss Mózes. Kolosvári Sándor. Koncz József. Koós Ferencz.

Kovács Dániel. Kovács Elek. Kőpataki Gyula. Lakatos Sámuel. Lázár István. Lénárt József. Lészay Gyula. Lószay Ferencz. Lőrinczy György. Malik József. Márkus János. Menyhárt András. Dr. Mezei Ödön. Mihálcz Elek. Molnár Albert. Muzsnai Károly. Muzsnai Pál. Nagy Benedek. Nagy Domokos. Nagy Lajos, esperes. Nagy László. Nagy Sándor. Nagy Sámuel. Pap István. Parádi Kálmán. Pál Károly. Pánezél Károly. Pergő Márton. Petri Mór. Péter Antal. Péter Károly. Ravasz János. Eákosi Lajos. Eévay Pál. Sárkány Ferencz. Dr. Sárkány Lajos. Simó Lajos. Somkereki Miklós. Somogyi Jenő. Szabó Pál. Szakács Mózes. Szarvadi Pál. Dr. Szász Béla 6

82 Szász Domokos. Szász Gerő. Szász Károly, püspök. Szász Károly, pap. Ifj Szász Károly, képviselő. Székely János, lelkész. Székely Sámuel. Szilágyi Gyula. Gr. Teleki Domokos. Újvári József. Újvárosi József. Wass Béla. Gr.

Br. Gr. Dr.

Br. Br.

Dr. Gr.

Vass Tamás. Dr. Vályi Gábor. Dr. Vályi Gyula. Váró Ferencz. Veres Sándor. Vincze Ödön. Viski Pál. Zajzon Mihály. Zágoni Pál. Zeyk Gábor. íd. Zeyk József. Zoltáni Elek. Nagy József.

„Nem a -mel szavaztak 57-en: Balogh Károly. Gr. Kuún István. Gr. Kuún Kocsárd. Barcsay Béla Lázár Mihály. Bartha Miklós. Bartalus János. László ignácz. Bánffy Jenő. Makkai Domokos. Mihály Pál. Benedek Dénes. Nagy Lajos, tanár. Benke István. Pogány György. Bethlen Bálint. Pogány Károly. Osathó János, Réthy Lajos. Csernátoni Gyula. Sándor János, lelkész Osia György. Csiszér Gábor. Sándor János, tanár. Deák Gerő. Sándor József. Dósa Dénes. Sebesi Ákos. Fejérvári Jenő. Simon Ferencz. Sombori Lajos. Gáspár János. Györffy Lajos. Somogyi István. Szabó Sámuel. Györffy Pál. Szilágyi Farkas. Hegedűs János. Hegedűs Lajos. Sylvester Domokos. Horváth Gyula. Tóth Zsigmond. Inczédi Sámuel. Dr. Török István. Jancsó Lajos. Ugrón János. Kovács Albert. Valler József. Kovács Gyula. Br. Wesselényi Miklós. Vitus Lajos. Kovács Károly. Kovács Ödön. Zeyk Dániel. Kuún Géza. Zeyk Kálmán. Zeyk Károly

83 Távul volt 89 tag:

Gr. Dr. Gr. Gr. Gr.

Id. Ifj.

Ajtai Gyula. Baczó Gábor. Balogh György. Balogh József. Baló László. Bartha Sándor. Bartha János. Bartalus Sámuel. Bari Zsigmond. Bánffy Miklós. Báthori Béla. Benkő Sámuel. Berényi János. Bethlen Béla. Bethlen Gábor. Bethlen Pál. Bod Károly. Bod László. Bodor Domokos. Bodor János. Bölöni Sándor. Oserényi Dániel. Csongrádi Kálmán. Czakó József. Damokos Albert. Deák Lajos. Donáth József. Dósa Elek. Dósa Gábor. Félegyházi Antal. Gál István. Garda József. Gencsi Sándor. Geréb Márton. Gönczi Lajos. Gyárfás Domokos. Gyárfás Endre. Györké János. Gyulai Gábor. Herepei Gergely. Horváth Gáspár. Horváth Mihály.

Hegedűs Sándor. Ilyés Károly. Kabós Ferencz. Karácson Mózes. Kassai Ignácz, Br. Kemény Béla. Br. Kemény László. Kerekes Sándor. Keszegh József. Kispál Sándor. Knöpfler Elek. Kovács Dénes. Kovács István. Kovács Sándor. Lányi Sándor. Lészay Lajos. Magyarosi István. Mezei Albert. Nagy Lajos, főgondnok. Nagy Lajos, képviselő. Olasz Gyula. Pálfy Mózes. Eéz Farkas. Roth Pál. Salamon János. Schilling Ottó. Solymosi tíndre. , Szacsvai Sándor. Szalánczi Lőrincz. Szathmári Ákos. Szentpáli Ignácz. Székely Bendegúz. Székely Gergely. Székely János, ig.-tanács. Szikszai Lajos. Szüvási Sándor. Szylveszter Dávid. Tarsoly Gábor. Tavaszi József. Timár Karoly. Todorffy Domokos. Tokos Sándor. 6*

84 Gr/Wass Ádám. Br. Wesselényi Ferenez. Br. Wesselényi Béla. Vita Sándor. Zathureczki Gyula. A szavazás megtörténvén, közgyűlésünk az Igazg. Tanács javaslatát, a Zeyk József inditványa értelmében, helybehagyja, határozattá emeli, magától értetvén, hogy a más két indítvány elesik. Kimondatván a határozat, elnök aa. őszinte, meleg szavakkal fordul egyh. kerületi közgyűlésünkhez, mert a határozatot nagyon fontosnak tartja, miután a többség megnyugvását jelzi. Ő is tagja Igazg. Tanácsunknak, és biztosit mindenkit, hogy e testület sem hatalmával vissza nem él, sem túlkapás nem vezeti, hanem az egyházkerület java, miután, a hova elér, rendet hoz létre, szabályozza a hiányos állapotokat és a vagyont rendezi, örvend, hogy e munkássága mind szűkebb körre szorul, a helyzet fokozatos javulása által. Magára e dologra nézve legyenek nyugodtak a közgyűlés tagjai, mert féltékenyen fognak őrködni felette és gondoskodni fognak, hogy alegczélirányosabban fejlődjék és oly körültekintéssel, hogy a kisebbség is megnyugodhassék. Szívesen kéri a közgyűlés tagjait, hogy nyugodtan térjenek napirendre és bel viszályok helyett, közös erővel munkáljuk anyaszentegyházunk javá.t, előmenetelét. Ezzel egyidejűleg Horváth Gyula gondnok aa. a • hozott határozat ellen a conventnél fog jogorvoslatot keresni. 5 8 . Elnök aa. jelenti, hogy Szabó Sámuel, tanár aa., mint egyházk. közgyűlésünk tagja, nóh. Nagy Péter püspök emlékére 500 frtosalapitványt jelentett be, szegény papok, • tanítók és egyházak segélyezésére és midőn ezt közgyűlésünk hálás köszönettel elfogadja, egyszersmind felkérendő a nagylelkű alapító, hogy annak módozatait,, feltételeit megállapítani szíveskedjék. Közgyűlésünk, hálás, köszönetének kifejezése mellett, felkéri alapító aát, hogy alapító levelét az illetékes helyre beadni szíveskedjék. 6 9 . Elnök aa, jelenti, hogy .az inditványi bizottság beadta jelentését. Tárgysorozat rendjén tárgyaltatni fog. / 6 0 . Elnpk aa. felkéri a közgyűlés tagjait, hogy ma délután 3 —4 óráig adják be szavazatukat a sepsi-szt.-györgyi class, phil. és ugyan-,

85 ott a magyar-latin ; valamint a szászvárosi történelem-latin tanszékre megválasztandó tanár aaira. Szolgál tudomásul. 61. A szavazatszedő bizottság elnöke jelenti, hogy a tegnap d. u. elrendelt szavazás eredménye a következő: a) a kolozs-kalotai egyházmegyei algondnoki állásra beadatott 100 szavazat, melyből nyert Hóry Béla 99 szavazatot; ifj. Lészay Ferenez 1-et; b) a küküllői egyházm. első algondnoki állásra beadatott 99 szavazat; ebből nyert Apáthy Péter 93 szavazatot, Horváth László 3-at, 3 szavazat érvénytelen; c) ugyancsak a küküllői egyházm. második algondnoki állásra beadatott 98 szavazat, melyből nyert Kebelei Nagy Pál 93 szavazatot, dr. Kovácsi Sándor 5 szavazatot. Közgyűlésünk a szavazás eredményét tudomásul veszi és elnök aa. kijelenti, hogy a) kolozs-kalotai egyházm. algondnokká megválasztatott Hóry Béla; 6) küküllői egyházm. első algondnokká Apáthy Péter; c) ugyancsak küküllői egyházm. második algondnokká Kebelei Nagy Pál aa. Ezzel az ülést délután 1 és V* órakor bezárja.

Nyolczadik ülés november 5,1890. dél után. Elnök: Br. Bánffy Dezső, fögonándk.

Jegyző: Szász Gerő, közjegyző.

Az előző ülés jegyzőkönyve felolvastatván Hitelesíttetik. 6 2 . Tárgysorozat rendjén olvastatik az Igazgató Tanács 2 655 —1890. számú előterjesztése a központi épitkezési alap rendezésére vonatkozólag, következőkben: Főtiszteletű Közgyűlés! Főt. püspök aa. ígazg. Tanáqsunkhoz részletes javaslatot terjesztett be a központi építkezési alap rendezéséről. Igazgató-Tanácsunk e javaslatot egészben magáévá tette az alább jelölendő csekély módosítással. A javaslat ez: • , „Az 1888. évi 266. sz. alatt kelt s a mélt. Igazgató-Tanács által tett előterjesztés folytán, a főt. egyházkerületi közgyűlés ugyan ezen évi 48. jkvi sz. határozatában kimondatott vala, hogy a központi épitkezési alaptőke összege 181,500 frtra emeltetik s egyúttal meg1bizatott az Igazgató Tanács, hogy ezen tőke 5°/0 kamatainak fedezéséről a javaslatban felsorolt segély-források igénybe vételemellett gondoskodjék.

86 Ezen nagy jelentőségű határozat foganatosítása közben, azonban, sz ükségszerüleg oly körülmények fordultak elő, melyek az emiitett javaslattól s illetőleg, határozattól való eltérést eredményeztek s ebből folyólag a hozott közgyűlési határozatnak is némi részben, s különösen a már befektetett tőkék visszahelyezése és kamatoztatása tekintetében, módosulását kell hogy maguk után vonják. Ezen eltérést eredményezik ugyanis : I. Az Emkével már megkötött szerződésben foglalt azon egyházközségek részére adott és még adandó kölosönösszegek, melyek a javaslat megtétele és a határozat meghozatala után váltak nyilvánvalóvá, s melyeknek összege 4500 frtot tesz. II. Eltérésre vezetett az is, hogy némely egyházközségek részére még a határozat meghozatala előtt voltak az egyházkerületi házi pénztárból oly kölcsönök engedélyezve, melyek az egyházközségek anyagi tehetetlensége miatt kamatozási és törlesztési tekintetben az egyházkerület államsegélyét terhelték, s melyek a központi segélynek, megejtett revíziójával kapcsolatban, azon czél elérése tekintetéből, hogy az államsegély főleg papi és tanítói állomások fölsegélésére legyen fordítható, a házi pénztárból az építkezési alapra útalandók át, mint a milyenek: a) a pusztakamarási templom fölépítésére 1396,2005 — 1886 és 1121 — 1887. sz. a. kiutalt 3000 frt. b) a beszterczei templomépitésre és papüak vételére 390 — 1885. és 1198—1888. szám alatt utalványozott 2000 frt és együtt 4400 frtot tett kölcsönbűl a folyó év elején még fennállott 3927 frt 15 krajczár. c) a segesvári parochiális telek vételére 882—1886. szám a. utalványozott 4500 forintnyi kölcsönbűl a még fennálló 4002 forint 12 krajczár. d) a dévai papi ház fölépítésére 1108 —1888. sz. a. utalványozott 3000 frtnyi kölcsön. III. Eltérést eredményezett sok esetben azon körülmény, hogy némely egyház-községek a tervezet idejében sokkal előnyösebb vagyoni helyzettel bírtak s illetőleg, építkezésük keresztülvitelében sokkal több buzgóságot és áldozatkészséget mutattak, mint a mennyit később az építkezés folyama alatt valósítani tehetségükben állott, s ez okból azok részére a tervezetnél sokkal jelentékenyebb segély szükségeltetett, melyet a már fölhasznált összegek koczkáztatása s illetőleg a nagy áldozatok árán folyamatba indult építkezések megakasztása nélkül megtagadni nem lehetett. IV. El kellett térni az eredeti tervezettől a tekintetben is, hogy a mint most általam ide mellékelt kimutatásból kitetszik, fölös számmal fordultak elő oly egyházközségek, melyek bár az eredeti

87 tervben fölvéve nem voltak, ugy felekezeti, mint nemzetiségi tekintetből első sorban valának életre hivandók, mit természetesen az anyaszentegyház segítsége nélkül, híveink csekély száma és még csekélyebb anyagi tehetsége miatt, elérni nem lehetett. V. Az eredeti tervtől való eltérés azonban főképpen a kikölcsönzött tőkék visszahelyezése és kamatoztatása tekintetében nyilvánul, mivel e tekintetben sokkal nagyobb az egyházkerületre nehezedő teher, hogy sem arra előre is föl ne hívjam a mélt. Igazgató Tanács figyelmét. Ugyanis, a kimutatásból kitetszőleg, egyfelől, némely egyházközségek nem csak hogy a részökre adott kölcsön összeg 5°/0 vagy 3°/o kamatait, de még a befektetett tőke visszahelyezésére szükséges 1 /2°/O részleteit sem képesek hordozni; másfelől pedig azon összeg is, mely az egyetemes egyház terhére elő volt irányozva, végeredményében 1655 frt 80 krral maradt alatta az előirányzatnak, sez okokbúl az eredeti tervezetben az egyházkerület által hordozandonak jelzett 3252 frt, 5854 frt 09 krra emelkedett. Ezen összeget alábbszállitani, a legjobb igyekezet mellett sem lehetett, s ugy hiszem, hogy a közel jövőben sem lehet, miután a kimutatásban foglalt egyházközségek túlnyomó része részben újonnan és csak a legközelebbi időben alakult, részben pedig még a kezdet nehézségeivel küzdő s általában a leggyengébb anyagi helyzetben élő hitsorsosainkból áll. Ez okbtíl s másfelől azért is, mert az egyetemes egyház sem nyújthatott egyházkerületünk lelkészei részére oly mérvű állandó segélyezést, mely mellett a házi pénztár és államsegélyből ezen czélra előirányzatba vett összegek onnan kiszakíthatók lennének: nincs más mód, mint a fenjelzett 5854 frt 09 kr. évi járuléknak részben más alapból leendő fedezésével, részben pedig elengedésével segíteni, mire nézve ez idők szerint legczélravezetőbbnek találom azon eljárást, hogy az 5854 frt 09 kr. részben leendő fedezésére útaltassék át az egy milliós kölcsönbűl egyházak és lelkészek segélyezésére szánt 3000 frtnyi évi többletnek az egyházközségekre eső felerésze 1500 írtban; ez által a fedezetlen összeg 4354 frt. 09 krra apad, a mely törlendő s illetőleg elengedhető lesz, ha a mélt. Igazgató-Tanács a főtiszt, kerületi közgyűlésnek elfogadásra ajánlja a következő javaslatot: 1

„Mondja ki a főtiszt, kerületi közgyűlés, hogy az építkezési alap 67,081 frt 97 krt tevő s az intézmény alapvető tőkéjének és conversio többletből rendkívüli szükségletekre fenhagyott évi 1000 frt jövedelem megfelelő 20,000 frt tőkéjének s igy összesen 87,081 frt 1 97 krnak 32 év alatt leendő visszahelyezésre szükséges I /a°/o részleten felül levő 5°/o kamatokrúl lemond, a mely kamatok éppen az elengedendő 4354 frt 09 kr. kamatbevételeknek felelnek meg." E javaslat indokolásául s igazolásául megjegyzem, hogy a jelzett, 87,081 forint 97 krajczárnyi tőkének kamat-jövedelme semmi-

88 féle meghatározott czélra Dincs destinálva s igy a fölött a főtiszteletü kerületi közgyűlés szabadon rendelkezhetik s illetőleg annak hordozása alól az egyes egyházközségeket, valamint a központi segély-alapokat fölmentheti a nélkül, hogy ez által bármely meghatározott czél rövidülést szenvedne, sőt ennek folytán, különösen az államsegély eddig hordozott jelentékeny terhétől megszabadul s az eddig lekötött rész is a szűkölködő papok s az egyházközségek javára fölhasználható lesz. Megjegyzem még azt is, hogy a főtiszt, kerületi közgyűlés az építkezési központi pénztárnak megalapításakor, 1887-ben, 82. jkvi sz. a. hozott végzésével már sanctionálta vala azon elvet, mely szerint abból egyes szűkölködő egyházközségek építkezési czéljaira kamat nélkül kölcsön folyósítható s csupán az előlegezett tő% kék lesznek visszatérítendők az l l2°/0-ők tőkésítése utján. Azon esetben, ha e javaslatot a mélt. Igazgató Tanács helyesli: méltóztassék a fennebb részletesen kifejtett indokolással együtt annak elfogadása, illetőleg, jóváhagyása végett, a főtiszt, egyházkerületi közgyűléshez a szükséges előterjesztést megtenni, önként értetvén, hogy a mennyiben ezen javaslat határozottá válnék, annak megtörténte titán nem csak hogy az illető egyházközségek részére a kimutatásban részletezett kedvezménynél több nem adható, hanem az egy milliós kölcsönbűl eredő s ide átutalandó haszon megszűnése esetén az. 1500 frt szintén az érdeklett egyházközségek által lenne hordozandó, esetleg, más jövedelem-források által fedezendő. Igazgató Tanácsunk eljöttnek látja az időt a központi építkezési alap végleges rendezésére s a függő kérdéseket leghelyesebben megoldhatóknak véli főtiszt, püspök aa. javaslata alapján- Mindazonáltal, minthogy a milliós kölcsönügyletből remélt nyereség nem tekinthető állandó jövedelmi forrásnak, a terhére irt évi 1500 frt kamat csak addig fedezhető e forrásból, mig a kölcsönügylet legalább a mostani kedvező feltételek mellett áll fenn. Nehogy bármi körülmények között megszakadjon az építkezési alap kamat-bevételeinek folytonossága, javasoljuk, hogy az 1500 frt évi kamatteher az egymillió frtos kölcsönügyletből befolyó nyereség kijelölt részéből fedeztetvén, az államsegély rendszeresített segélyei között is fel legyen véve, mint teher s az államsegély terhére igy előirányzott évi 1500 frt ujabb rendkívüli segélyképpen osztassék ki az egyházközségek között azon években, mikor azon kamat-teher a milliós kölcsön-ügylet nyereményéből már fedeztetett. Kögyűlósünk az előterjesztést helybehagyja s annak foganatosítására az Ig.-Tanácsot utasítja. (A kimutatást lásd hátul a mellékletek között.)

89 6 3 . Tárgysorozat rendjén olvastatik az Igazgató Tanács 2691 — 1890. sz. előterjesztése a központi segélyek revisiója tárgyában, a mint következik: ' Fő tiszteletű közgyűlés ! •, 1888. évi 52. jegyzőkönyvi szám alatt hozott határozatával, a főt. egyházkerületi közgyűlés elvileg kimondotta, hogy az egyházkerületi segély alapokból egyes egyházközségek gyámolitására, papi és tanitói állomásokkal egybekötött csekély javadalmak emelésére csakis azon esetben állapithatók meg állandó segélyek, ha egyidejűleg az évi segélyösszeg 5°/0-ának megfelelő tőke l 1 /2°/o-ának 32 éven át való megszerzése biztosittatik, s útasitotta Igazgató Tanácsunkat, hogy űgy az államsegély, valamint a Baldácsi és házi pénztár-alap terhére már rendszeresített segélyösszegeket vegye elbirálás alá s az elvi határozatot vegye alkalmazásba; ezen segélyezésekre nézve is felhatalmazva arra, hogy a körülmények tekintetbevótelóvel, esetleg, teljesen is megszüntethesse a már rendszeresített ily segélyezéseket. Mivel a főtiszteletü egyházkerületi küzgyűlés elvileg kimondotta azt is, hogy a csekély javadalmat húzó egyházi tisztviselők fizetésének emelésére megszavazott központi segélyek csak azon időig adandók ki, a mig akár az illető egyházközség anyagi helyzete anynyira kedvezőbbre fordul, miszerint a segélyképpen adott javadalmat saját pénztára terhére átvállalhatja, akár a segélyt élvező egyházi tisztviselő javadalma más úton való emelkedésével a segély nélkülözhetővé váland: mielőtt a rendszeres segélyeknek részben, avagy egészben való kiadásának, avagy megszüntetésének s a tőkeképző lVaVo-okrúl miképpen való gondoskodás elbirálásába bocsátkozott volna, a főtiszt, egyházkerületi közgyűlés felhatalmazása folytán, az egyházi tisztviselők fizetésének egységes alapon való újabb összeírását rendelte el, mely intézkedésének eredménye a múlt évi ker. közgyűlési jegyzőkönyvben közzé lett téve. Az egyetemes konvent, ez évben, meghozván határozatát úgy az építkezési törlesztő kölcsönök kamatai fedezésére vonatkozólag, valamint tőkeképzéssel a papifizetések emelésére, egyházkerületünk részére juttatandó segélyezések felett is, a rendszeres központi segé. lyek revízióját Igazg. Tanácsunk elkészítette s annak feltüntetése mellett, hogy mi czólra, mely alapból és mennyi segély adatott a központi segélyalapokbúi eddigelé és mely alapból és mennyit hoz javasl a t a jövőre, munkálatát a •/. alatt csatolt kimutatás tünteti föl, melynek elfogadását kéri. Tájékoztatásul felemlíti Igazg. Tanácsunk, hogy egyházkerületünknek jelenleg rendelkezésére áll 1. 14,000 frt. államsegély ; 2. 500 frt. Baldácsi-segély; 3. 3500 frt. házipénztári és 4. 1500 frt.

90 oonversió többlet-jövedelem, együtt 19,500 frt. központi segély. Ennek terhére, a javaslat szerint, kiadandó az egyházközségek gyámolitására és' egyházi tisztviselők javadalmai emelésére 10,631 frt, egyházkerüleü czélokra 2600 frt, állandóan rendszeresített és személyi természetű segélyekre 2130 frt, együtt 15,361 frt. s igy rendelkezésre fenmarad 4139 frt, mely összeg emelkedni fog még 1500 frtig menőleg azon esetre, ha az egymilliós kölcsönügyletből remélt évi 10,000 frt. nyereségből az egyházközségek segélyezésére kijelölt rész tényleg be fog folyni. Méltóztassék a főt. egyházkerületi közgyűlés ezen alkalommal is kimondani, hogy a mostan tőkeképzés mellett rendszeresen kiadandónak jelzett segélyek a 32 év letelte előtt is megszüntethetők azon esetben, ha az illető egyházközség vagyoni körülménye annyira kedvezőre fordul, hogy akár az általa élvezett javadalom terhét képes hordozni, akár egyházi hivatalnoka javadalmát, a most megállapított segélylyel legalább is egyenértékű összeggel emelheti. Az Igazgató Tanács előterjesztése jóváhagyatik s annak végrehajtása meghagyatik. Egyidejűleg kimondja a közgyűlés, hogy a mennyiben a költségvetés kerete megengedi, jövőre nézve ilyen természetű, hosszasabb kimutatások, időkimélés tekintetéből, nyomassanak ki s a tagok közt osztassanak szét. (Az e pontra vonatkozó kimutatás a mellékletek során megtalálható.) 6 4 . Tárgysorozat rendjén olvastatik az Igazgató-Tanács 1628 1890. számú alábbi előterjesztése, a Kolozsvárit felállítandó theol. fakultás-alapjövedelmére egy ideiglenes tanár kinevezéséről és a nagy enyedi theol. akadémiához történt exmittálásáról. Főtiszt, egyházkerületi közgyűlés! A nagy-enyedi theol. akadémiát főtiszt, püspök aa. főfelügyeleti jogából és kötelességéből kifolyólag, folyó évi június hó 25-én meg : látogatván, sajnosán győződött meg arról, hogy ezen tanintézet, ez idő szerint, igen válságos helyzetben van, s a papképzés rendes folyásának biztosítása érdekében, addig is, mig a főt. egyházkerületi közgyűlés múlt évben 62. jkvi sz. alatt kimondott határozata tényleg foganatosítható lesz, rendkívüli intézkedések nélkülözhetlen szüksége forog fenn. A theol. akadémia tanárkarához intézett felhívásában feltüntette az első és második tanfolyamon levő theol. ifjak számának, az előző évekhez mért nagy csökkenését, jelezte tiszt. Józsa Zsigmond h. tanár aa. egésségének súlyos megrendülését, mely miatt kétséges, hogy képes lesz-e a jövő tanévben, szép sikerű szolgálat-

91 tételét folytatni, és még csak részben való akadályoztatása esetében is, tekintettel a theol. akadémia egyik tanárának 43 éven át odaadó munkásságából és hajlott életkorából folyó erőtlenségét, valamint más akadályokat, aligha képes lesz a tanárikar többi tagja a szakszerű oktatásról gondoskodni, a Bethlen-kollégium anyagi viszonyai pedig sokkal kedvezőtlenebbek, sem hogy a tanerők szükséges szaporításával járó terheket, mint a melyre első sorban van hivatva, képes volna hordozni: véleményadásra szólította fel a tanárikart, azon tervjavaslatára nézve, hogy a kolozsvári theol. fakultás részére tett alapítvány kamatainak terhére, egyelőre, 1000 frt. évi javadalommal, egy tanszék szerveztessék, s a főt. egyházkerületi közgyűlés jóváhagyásának fentartásával, rendkívüli tanárul, Igazg. Tanácsunk által Berde Sándor, theol. magántanár, s kaczkói körlelkész aa. hivassék meg azon határozott fentartással, hogy nevezett aa. mint a kolozsvári theol. fakultás alapjának terhére alkalmazott egyén, a nagy-enyedi theol. akadémiához ideiglenesen exmittáltatik, de ottani szolgálattételének időtartama alatt a theol. akadémia tanári karának kötelékébe tartozó lesz, s a rendes tanári állás jogait élvezi s kötelességeit teljesiti, s miután ezen javadalom, az álláshoz mért, tisztességes megélhetésre elégtelen, szükségét jelzé annak, hogy az ideiglenesen oda exmittálandó tanárnak Bethlen-kollégiumunk természetben lakást s a szokásos mértékben failletményt adjon. A n.-enyedi theol. tanári kara az indítványt tárgyalás alá vevén, azt teljtartalmulag magáévá tette, kinyilatkoztatva, hogy az exmittálandó tanárnak az akadémia többi tanáraival ugyanazon jogokban és kötelességekben való részesítését nemcsak méltányosnak, hanem előnyösnek tartja, úgy azt is, hogy a közös tanácskozásoknak rendes, szavazatjogosult tagja legyen, sőt sor szerint, a theol. dékanságot is viselhesse. Bizalmát fejezte ki Berde Sándor ajánlatba hozott theol. magántanár és körlelkész aa. szakképzettségébe s ügybuzgóságába s a szállás és tűzifa-javadalom megadását ajánlotta a kollégium m. tt. elöljáróságának. Tárgyalás alá vevén a kollégium elöljárósága ezen felterjesztést, készséggel járult a javaslathoz azon megjegyzéssel, hogy törvényeink értelmében, az előljárósági gyűléseken csak mint tanácskozó s nem mint szavazó tag vehet részt, az ideiglenesen oda exmittálandó tanárnak természetben lakás, esetleg, 240 frt. szálláspénz és 16 méteről (64 köbméter) tűzifa-javadalom folyósítását megállapította azon időre, mig azon kollégiumnál, mint theol. akadémiai exmittált tanár működni fog. Ig.-Tanácsunk teljesen átlátva azon aggodalmak indokolt voltát, melyek főt. püspök aát. mint a theol. akadémia törvényszerű főfelügyelőjét indítványának előterjesztésére vezették egyházkerületünkben a

92 szakszerű és rendszeres papképzés folyamának biztositása végett oly sürgős szükségnek és kötelességnek érzé az intézkedések megtételét, hogy annak, a" főt. egyházkerületi közgyűlés összeüléséig, vagyis a következő tanév megnyílta utáni időig való elhalasztásából folyó hátrányokért, az erkölcsi felelősséget magára nem vállalhatta s így azon kényszerhelyzetben volt, hogy a főt. egyházkerületi közgyűlés utólagos jóváhagyásának fentaríásával, határozzon s határozatát foganatba vegye. Igazg. Tanácsunk ezen előzmények után s a főt- egyházkerületi közgyűlés jóváhagyásának reményében, főt. püspök aa. indítványát elfogadva, kimondotta, a nagy-enyedi theol. akadémia tanerejének még a jövő tanév elején, működését megkezdőleg, egy exmittálandó rendkívüli tanár által való emelését, s miután az azzal járó költségek hordozására, az első sorban hivatott Bethlen kollégiumunk, anyagi viszonyai miatt nem képes, s miután egyházkerületünk e czélra más alappal nem rendelkezik, mint, bár nem ugyanazon helyhez kötve, de, általában a theol. ifjak képezésére szánt alapítvány kamatai felett: kimondotta, hogy a Kolozsvárit felállítandó theol. facultás és paedagogium javára tett alapítványok jövedelmei terhére, egyelőre 1000 frt évi javadalommal, egy tanári széket szervez s addig, a mig a Kolozsvárit felállítandó theol. facultás-alap ezen 1000 frtot teljes összegében hordozhatná, 800 frt tétessék folyóvá ezen alapból, a 200 frt. hiányzó rósz pedig fedeztessék az államsegélyből, s helybenhagyta a Bethlen-kollégium azon határozatát, melylyel az exmittálandó tanár részére évenkint természetben adandó szállást, vagy 240 frt. szálláspénzt és 64 köbméter tűzifa-javadalmat szavazott meg a n.-enyedi theol. akadémia részéről, tiszt. Berde Sándor theol. magántanár *és kaczkói körlelkész aát. rendkívüli tanárul kinevezve, ideiglenesen a nagy-enyedi theol. akadémiához exmittálta, azon kollégium elöljárósága által jelzett hatáskörben. Igazg.* Tanácsunk t é r i a főt. egyházkerületi közgyűlést, hogy méltóztassék ezen intézkedést jóváhagyni. Közgyűlésünk az Igazgató-Tanács intézkedését, az előterjesztés értelmében, jóváhagyja ánnnyival inkább, mert az csak az 1889. 62-ik jk. sz. határozat végrehajtása és igy jövőre nézve preezedensül nem szolgálhat. 6 5 . Sárkány Ferencz aa. a szavazatszedő-bizottság .elnöke megteszi jelentését a ma délután végrehajtott szavazás eredményéről, mely szerint: a) sepsi-szt.-györgyi eláss. phil. tanszékre beadatott 107 szavazat, melyből nyert Várkonyi Endre 102 szavazatot, 5 érvénytelen.

93 b) A s.-szent-györgyi magy.-latin tanszékre beadatott 111, ebből nyert Farnos Dezső 109, Hanoz Jenő 1 szavazatot, 1 érvénytelen. c) A szápz-városi történelem-latin tanszékre beadatott 109 sz. Ebből nyert Jánosi Gábor 109 szavazatot, 3 érvénytelen. B szerint, egyházkerületi közgyűlésünk a s.-szentgyörgyi class. phil. tanszékre Várkonyi Endre, a sepsiszent-györgyi magyar-latin tanszékre Farnos Dezső és a sz.-városi történelem-latin tanszékre Jánosi Grábor aait. megválasztott tanároknak jelenti ki. 6 6 . Elnök aa. előterjeszti, hogy a törvény értelmében az Igazg. Tanács ügykezelését és az egyházkerületi pénztáros számadásait felülvizsgáló 3—3 tagú bizottság választás utján alkotandó meg, és igy felkéri a közgyűlés tagjait, hogy e két bizottságra szavazatukat holnap dél előtt 9—10 óráig beadni szíveskedjenek. Szolgál tudásul. A holnapi ülés kezdetét délelőtt 9 órára kitűzvén, az ülést 6 és fél órakor bezárja.

Kilenczedik ülés, nov. 6. 1890. dél előtt. Elnök: Br. Bánffy Dezső, fogondnok.

Jegyző: Szász Geró\ közjegyző.

Az előbbi ülés jegyzőkönyve felolvastatván Hitelesíttetik. 67. Tárgysorozat rendjén íölvétetetik az Igazg. Tanács előterjesztése, melyben jelenti, hogy gr. Kuun Kocsárd, tisztb. fogondnok aa. a szászvárosi Kunn-kollegiumnál és a hunyadmegyei segélyczélokra tett alapítványának az 1888. évi egyházkerületi közgyűlés 75. jkvi határozatában foglalt határozmányait annyiban módosítani óhajtja, hogy ,a n.-rápolti tanítónk előbb évi 160 frtban megállapított alapítványi javadalom-pótléka 260 frtra emeltessék, a bridí tanitó 36 frtnyi alapítványi pótlékának elvonásával és az előbb 118 frt. 47 krban szerepelt évi fölösleg 64 frtnyi részletének fölhasználásával,. miután • az eredeti alapító levélben minimumként megállapított 400 frtnyi tanítói javadalom n.-rápolti egyházközségünkben csak ezen az úton vala biztositható, a brádi tanítói javadalom pedig, ez évi 36 frt átutalása után is megüti a jelzett minimumot. Az előterjesztés jelenti továbbá, hogy a nemes alapító az alapítványi bevétel évi 54 frt. 47 krnyi fölöslegéből és a netalán felhasználatlan maradó időközi segélyösszegekből, az elQre nem látott szükségek pótlására szolgáló alapiványi tartalék-alapot kíván alakítani, kikötve, hogy az alapítványi vagyon.

94 és a tartalék-alap külön kezelése a szászvárosi Kuun-kollegium m. és tt. elöljáróságának legyen tiszte s végül jelentvén az lg. Tanács, hogy e módosításokat a nagynevű alapító kívánsága szerint és a mélt. és főt. egyházkerületi közgyűlés jóváhagyásának reményében, immár foganatosította is. Kéri ez újabb határozmányok elfogadását és jelzett intézkedésének jóváhagyását. Közgyűlésünk köszönettel veszi a nemes alapító gr. Kuun Kocsárd tiszteletbeli főgondnok aa. ez újabb gondoskodását, az alapítványi határozmányok jelzett módosítását elfogadja, jóváhagyván ezzel az lg. Tanács eljárását. 6 8 . Ugyancsak az Igazg. Tanács terjeszti elő gr. Degenfeld József, alsó-szabolcs-hajduvidóki egyházmegyei gondnok aának, mint a főt. tiszántúli testvér-egyházkerület tőkesegélyezési bizottsága elnökének megkeresését, melyben nevezett elnök aa. bizottsága nevében, az iránt intézett főt. püspök aa. útján Igazg. Tanácsunkhoz kérdést, ha hajlandó lenne-e egyházkerületünk rendelkezésére álló tőkéiből, a f. évi egyetemes konventi ülésszakon amaz egyházkerület egyházközségei részére a közalapból biztositott tőke-szerző segélyek 3630 frtnyi évjáradékának megfelelő tőkét, 72,600 frtot, 32 évi törlesztés föltétele alatt kölcsönözni? Az előterjesztés jelenti, hogy az Igazg.-Tanács e kérdésre egyértelemmel hozott határozatával kimondta, hogy ez ügyet meleg ajánlattal terjeszti egyházkerületi közgyűlésünk elé, javasolva oly értelemben való határozathozatalát, hogy a 72,600 frtnyi járadék-kötvény 5°/0 kamatjának fedezésére a közalap részéről biztositott évi 3630 frton felül a tőkeszerző és kamatos-kamatozással gyümölcsöztetendő lV20/0-ok évi 1089 írtjának egyházkerületi pénztárunkba félévi előleges részletekben való beszolgáltatását a főt. tiszántúli testvér-egyházkerület biztosítsa és pedig mindaddig, mig a kölcsöntőke, az 5°/o-os kamatláb fennálltának esetében 32 év alatt, e kamatláb csökkenésének esetében az Igazg. Tanács által az adós egyházkerület előtt igazolandó hosszabb idő alatt, teljesen visszakerül. Az Igazg. Tanács, ehhez képest, kéri a felhatalmazást, hogy e kölcsönügyletet a jelzett módon és az Igazg.-Tanács kezelése alatt álló tőkéiből megköthesse. Közgyűlésünk elfogadja az Igazg. Tanács előterjesztését. > 6 9 . Olvastatik az Igazg. Tanács előterjesztése Kovács Sándor, közgyűlési tiszteletbeli tagnak alpitványa kezelésére vonatkozó újabb kívánalmai tekintetében, a mint következik: Kovács Sándor, mérnök tír, a székely nemzeti alapítvány alapitója, közgyűlésünk tiszteletbeli tagja, Igazg. Tanácsunk ellen panasz

95 levelet nyújtott be, melynek a folyó évi főt. közgyűlés elé terjesztését kívánja. A levél tartalma, im, ez: A múlt évi közgyűlésre az alapítványoknak a kitűzött czélokra fentartása ügyében beadott tárgyilagos iratában kíméletből elhallgatta, hogy 1875-ben letett 20,000 p. frt. alapítványa konvertálása által nyert 2000 frt. tőkeszaporulat és 467 frt. interkalaris kamat az alapítvány czéljától elvonatott volt, s csak határozott felszólamlása után csatoltatott vissza. Minthogy azon évi közgyűlési jkönyv 45. sz. alatt az van állítva, hogy alapítványa czéljától el nem vonatott, kénytelen az ellenkező tényt a kö«gyűlés tudomására hozni. A múlt évi kerületi közgyűlésen az előadó igazg. tanácsos az alapitónak az alapitó-levél és törvény szerint is biztosított jogát az alapítvány kezelésére nézve, kétségbe vonta, s botrányosan kigúnyolta azon alapítványt, mely minden hatvan évben egy-egy millióval gyarapitandja a már alapítványi czélokra felhasználható alaptőkét. Mindezek után, nincs biztosítva a felől, hogy alapítványa nem használtatott-e fel a sokféle koczkázattal járó kölcsön-üzletre, ez által kényszerítve lett, a kitűzött alapítványi czélok biztosítására, a szükséges intézkedéseket megtétetni. E végett kéri a főt. közgyűléstől: 1. annak elrendelését, hogy az alapítványára „ez ideig letett s ezután is leteendő alaptőke, a törvény és alapitó-levél értelmében érintetlen, csakis a kitűzött alapítványi czélokra használtassák s mindvégig ezen czélokra vinculáltassék." 2. Ha az alaptőke az egymilliós kölcsönügyletre használtatott volna, az ezen üzletből azonnal visszavétessék s az ez által okozott kár az alap javára megtéríttessék. 3. Az 1888-ik évi közgyűlés 72. sz. alatt hozott határozatával kapcsolatban rendeltessék el, hogy az alapítvány kezeléséről szerkesztett évi számadás már a folyó éven kezdve megküldessék a róm. kath. és unitárius egyházkerületeknek és az alapi tónak, s hogy a főgondnokok és püspökökbűi egybealkotott hét tagú választmány már a folyó éven kezdve, egybehivassók, az alapítvány kezelésének betekintése és az alaptőke minél biztosabban lehető gyarapítása iránti tanácskozás, intézkedés végett. Ha a főt. közgyűlés ezen kéréseit nem teljesiti, alapítványa kezelését a róm. kath. igazgató-tanácsra ruházza át. Kéri a határozatról még a közgyűlésből való értesítését, a további szükséges intézkedések megtétele végett. Főtiszteletű közgyűlés! Előadtuk Kovács Sándor, tb. tag urnák legújabb vádjait és ismételve felhozott fenyegetését. A főt. közgyűlés nem először bocsátkozik

96 ez alapítvány kezelésére vonatkozó gyanúsítások és alaptalan vádak tárgyalásába, de az alapító urnák mindig újabb és újabb gyanúi támadnak, s nem nyugszik meg a főt. közgyűlés bölcs mérséklettel meghozott határozatában, nem hisz a biztosító, megnyugtató szavaknak, sem az elébe tárt való tényeknek. Hogy a felsorolt, s nagy részben Igazgató-Tanácsunkat terhelő vádakat kellőleg mérlegelhessük, a főt. közgyűlés előtt ismert tényekre kell hivatkoznunk. Az egyházkerületi pénztárban kezelt összes földtehermentesitési kötvények conversiója az 1886-ik évi egyfcfázkerületi közgyűlésnek bejelentetvén, az 27-iksz. alatt hozott határozattal elfogadtatott, s nem történt felszólalás az iránt, hogy egyik vagy másik alapítvány tőkéje a eónversió alól kivonassák, s nem is lett volna indokolva, mikor a conyersió-művelet által a földtehermentósi kötvények tulajdonosai nem lettek megkárosítva, hanem előny biztosíttatott részükre, midőn az állam által bizonytalan idő alatt kisorsolható tőkéknek 100 forintonkint 105 frtra kiegészítése meghatározott időre korlátoztatott, s egyházkerületünknél a kisorsolások 1932-ig befejeztetnek mig az állam új földtehermentesitósi kötvényei közül az utolsók csak 1960-ban lesznek kisorsolva. Kovács Sándor, alapító úr a közgyűlési végzés meghozatala után, az egyházkerületi pénztárnokhoz levelet intézett, melyben tudakozódik, hogy alapítványa bevonatott-e a eonversióba. Pónztárnok aának értesítésére, mely mellett az 1887. június l-ig lejárt kamatot is megküldte, Kovács Sándor alapító úr, 1887,. évi június 6-án kelt választ intézett pénztárnok aához, mely szerint tudomásul vette az alapítványát képező úrbéri kötvények convertálását s a kamatok átvételét elismerő nyugtát a változó viszonyok és időszakok szerint állítja ki. 1889. január 22-én az Igazg.-Tanácshoz intézett kérésében 12,000 p. frtnyi úrbéri kötvényének 5% magyar papirjáradék-kötvényre való convertálását kérvén, ez alkalommal kijelenti, hogy sérelmesnek találja, hogy az első izben letett 20,000 p. frt. alapítvány az alapító megkérdezése nélkül convertáltatott, de felszólalni nem kíván a bevégzett tény után. Ugyanazon év jun. 28-án újabb beadványt intéz az Igazgató-Tanácshoz, mely szerint a 20,000 p. frt. tőke conversiója által nyert többletnek s összes időközi kamatainak az alapítványi tőkéhez csatolását kívánja. Az Igazg.-Tanács azon évi július 14-én tartott nagy gyűlésében „noha a földtehermentesitósi kötvények conversiójának ügyét 1886. évi egyházkerületi közgyűlésünk 27. sz. határozatával teljesen befejezettnek tekintheté, már esák annál fogva is, hogy e határozat kelte óta több mint két év telt el, mégis tekintetbe véva az alapítvány magán-jellegét, az alapító akarata iránti tisztelet által indíttatva, kimondá, hogy az alapító kivánatát teljesíti."- 2000 frt tőke-növekedés a tőkéhez csa-

/

97

toltatván, az alapítványi tőke 43,100 frtra emelkedett. P. évi január 7-én kelt beadványában az alapító azon hitének ad kifejezést, hogy az alapítványa 44,100 frtra, s illetőleg, az intercalaris kamatokbúi vásárolt 500 frt magyar papirjáradékkal 44,600 frtra növekedett, mert a 20,000 p. frt. úrbéri kötvény 5% többlete 1000 frt. is az alapítványhoz csatolandó. Erre az Igazgató Tanács megadta a felvilágosítást, hogy a jelzett 1000 frt hozzácsatolásával növekedett a tőke 43,600 frtra; ennek valóságát folyó évi január 25-én kelt beadványában elismervén az alapító, azon egy esetre felmentette Ig.Tanácsunkat a gyanúsító vád alól. Ezek szerint, Kovács Sándor alapító úr, illetékes helyen és időben nem emelt óvást az ellen, hogy a conversió művelete az ő alapítványára is kiterjesztessék, sőt tudomásul vette és belenyugodott. Majdnem két évvel később megbánta előbbi határozatát, mert az állam is teljes névértékben fizeti ki az úrbéri kötvényeket. A Igazgató-Tanács tiszteletben tartva a magán jellegű alapítvány alapitójának akaratát, nem csak 20,000 p. frt. tőke után az állami conversió folytán is esedékessé váló 1000 forint kisorsolási többletet, hanem ezen felül még 1463 frt 27 krnyi, az egyházkerületi conversiói mivelet szerencsés keresztülvitele által elért szaporulatot is az alapítványi tökéhez csatolta, úgy hogy az alapítvány azért, hogy nem az állami, hanem az egyházkerületi conversió által lett papirjáradékra változtatva, 1463 frt. 27 krral gyarapodott. S az alapító, elismerés helyett, váddal illeti egyházkerületünket, hogy alapítványát az egyházkerületi eonversió körébe vonta. A mi azt a vádat illeti, hogy a múlt évi egyházkerületi közgyűlésen az előadó ig.-tanácsos kétségbe vonta volna az alapítvány kezelésére nézve az alapitónak tőrvényben gyökerező jogait, sőt botrányosan kigúnyolta volna a legszentebb czélú nemzeti alapítványt, nem tartozik Ig.-Tanácsunk elintézése alá; de megjegyezzük, hogy az alapító úr a múlt évi közgyűlésen nem lévén jelen, vádja csak téves informáczión alapulhat. Végül, Kovács Sándor, alapitó úr, azon aggodalmának ad kifejezést, hogy alapítványa a sok koczkázattal járó milliós kölcsönügyletbe vonatott. Igazg.-Tanácsunknak az egymillió frtos kölcsönügylet tárgyában a főtiszt, közgyűlés elé hozott felterjesztése megadja e kérdésre a feleletet, mely szerint, sem a Kovács Sándoralap, sem más alapítvány tőkéjét nem érinti a jelzett kölcsön-miveJet; mindazonáltal, a főt. közgyűlésnek becses figyelmébe ajánljuk az alapitó tiszteletbeli tag úrnak, most nem először, hanem gyakran hangoztatott fenyegetését, hogy alapítványa kezelését a róm. kath. Igazg.-Tanácsra bízza. * 7

98 Kovács Sándor, mérnök úr, az Í875. febr. 14-én kelt alapitóleveiében, az akkor letett 20,000 p. frt. alapitvány kezelésére az erdélyi ref. egyházkerületet kérte fel, oly módon, hogy az Igazg.Tanács kezelje a tőkét, az esedékes kamatokat az alapító, vagy édes anyja, vagy testvérei életében ezeknek adja ki; a pénz kezeléséről vezetett számadást az egyházkerületi közgyűlés évenkint felülvizsgáltatván, ellenőrizze a kezelést. Más nemű ellenőrzést nem kivánt az alapító. A főt. közgyűlés akkor elvállalta az alapitvány kezelését, bár saját megterhelésével, mert 20,000 frt. tőke kezelési költsége VsVo-kal számítva is, évi 100 frtot tesz, s bár anyaszentegyházunk czéljaihoz éppen nem járul az alapitvány sem most, sem a távoli jövőben; mégis elvállalta a kezelést, mert ki akarta fejezni az alapító czéljai iránti tiszteletét. Ugyancsak az 1875. évben május 9-én kelt beadványában, az alapító, az előbb kiállított alapitó-levelet bővebben értelmezvén, az alapitvány kezelését és ellenőrzését az erdélyi ref. egyházkerület hatáskörében érintetlenül hagyja, de az alapitvány czéljai keresztülvitelére 23 tagú bizottságot kivan kiküldetni, melynek tagjai az erdélyi ev. ref., r. kath. és unitárius egyházkerületek püspökei s főgondnokai is. 1886. október 4-én Kovács Sándor, mérnök tír, személyesen jelenvén meg az Igazg.-Tanács ülésében, újabb 20,000 írttal gyarapította alapítványát. Most a 41,600 frt. o. é. összegre gyarapodott alapitvány kezelésére vonatkozólag, 1887. szept. 27-én ujabb beadványt terjeszt az Igazg.-Tanács elé, mely kívánságára tárgyaltatott az 1887. okt. 27-ére összehívott egyházkerületi közgyűlés zártülésében, s ott több oldalról való megvitatás után elfogadtatott. E határozat szerint, az 1875-ben kiállított alapítólevél s az alapitvány kezelésére vonatkozó, ugyanazon évben kelt utasítás hiteles másolatban megküldetett az erd. róm. kath. és unitárius egyházkerületek közgyűléseinek, zártülésben való bemutatás végett. Ugyanazon egyházkerületek püspökei értesittettek, hogy az alapító halála után az alapítványról vezetett számadások óvenkint megküldetnek nekik és utódaiknak, s hogy az egyházkerületek püspökei és főgondnokaiból álló székely nemzeti bizottmány az alapító elhunyta után évenkint összegyűl az alapitvány kezelésének megvizsgálására, s a gyarapítás lehetősége módozatainak megbeszélésére. Közgyűlésünk e határozatával az alapitónak mindig fokozódó ellenőrzési kikötései teljesítésében a legvégső határig ment el. S az alapító most, előterjesztett beadványában, kétségbe vonva egyházkerületünk pénzkezelésének megbízható voltát, azt kívánja, hogy az alapitvány kezeléséről vezetett számadásai, már a folyó évtől kezdve, küldessenek meg az alapitónak és az erdélyi egyházkerületek püs-

99 pökeinek; s az ev. ref., róna. kath. és az unitárius egyházkerületek püspökei és főgondnokaiból álló bizottság már most összehivassék az alapítvány kezelésének megvizsgálására, mert különben kénytelen lesz alapítványa kezelését a róm. kath. lg.-Tanácsra bízni. Tehát, hogy pénzkezelésünk s vagyoni ügyeinket azonnal boesássuk az idegen hitfelekezetek püspökei s főgondnokai bírálata alá. Azt hisszük, főt. közgyűlés, hogy az alternatív kérés második ágának teljesítése indokoltabb, hogy t i . az alapítvány kezelését engedjük át a róm. kath. Igazg.-Tanácsnak. Egyházkerületünk, annak idején, szives készséggel vállalta magára azon hazafias kötelességet, hogy a nemzeties czélok elérésére tett alapítvány kezelésének terhét minden kikötés nélkül, magára vállalta. Meg is felelt egyházkerületünk a magára vállalt hazafias kötelességnek, mert az alapítványt, az alapító-levél kikötései szerint, lelkiismeretesen kezelte, sőt gyarapította. S ezért az alapító részéről elismerés helyett folytonos gyanúsítással sujtatik, s mindig fokozódó ellenőrzési módozatoknak kell magát alávetnie. Mindezek után, tekintve, hogy a Kovács Sándor-féle alapítvány épp úgy megfelelhet a kitűzött czéloknak, ha akár egyházkerületünk, akár a róm. kath. Igazg.-Tanács, vagy bármely más örökéletü, megbízható testület kezelése alatt áll, a mint az alapítólevél felolvastatása által meggyőződhetik á főt. közgyűlés; tekintve, hogy az alapító ismételten és fokozott követeléseivel ad kifejezést annak, hogy egyházkerületünk kezelésében vetett bizalma megingott, tőlünk független és megmásíthatatlan külső tényezők folytán: tisztelettel indítványozzuk, hogy a Kovács Sándor-féle 43,600 frtra növekedett alapítványt az alapító rendelkezésére bocsátani, s a papirjáradékba fektetett tőkének az alapító kezéhez kiadását elrendelni méltóztassék, s hogy e határozatról, az alapító kifejezett kívánsága szerint, még e közgyűlésből értesittessék." Erre vonatkozólag Bartha Miklós, képviselő aa. beadja következő módositványát: „Az állandó Igazgató-Tanács indítványa azon föltétel mellett fogadtatik el, hogy Kovács Sándor tiszteletbeli tag urnák tudtára adassék, miszerint egyházkerületünk inkább lemond az alapítvány további kezeléséről, mint sem e kezelést más vallás-felekezetek ellenőrzése mellett folytathatná." A közgyűlés tüzetes megvitatás után, felállás útján, szavazattöbséggel elfogadja az lg.-Tanács javaslatát, és azt határozat gyanánt kimondja. 7 0 . Olvastatik az Igazgató-Tanács előterjesztése, mely szerint a székely-udvarhelyi püspöki vizsgálat alatt álló egyházközség felfejtve azt, hogy egyházi törvényeink 96. §. k) pontja értelmében, mint

100 önerején három tanítói állomást fentartó* egyházközség jogot szerzett külön egyházkerületi képviselő választásra, kérte a képviselő-választásra való felhatalmazását. Az Igazgató Tanács e kérést ajánlattal terjeszti föl. Közgyűlésünk a székely-udvarhelyi egyházközséget, egyházi törvényeink 96. §. k) pontja alapján, külön egyházkerületi képviselő küldésére jogosultnak ismeri el. 71. Tárgysorozat rendjón fölvétetik az lg. Tanács javaslata t. Nagy Sándor brailai lévita-tanitó aa. missionariusi vizsgálatra bocsátása ügyében. Az előterjesztés jelezi, hogy t. Nagy Sándor aa. 1882. évben Gralaczon lett tanitónkká, majd 1885-ben a brailai leány-egyházközségbe költözött át levita-tanitóképpen s itt is azóta, az idegen nemzetiségű és felekezetű többség közepette, hiven szolgálja egyházunk és fajunk ügyeit, de hogy ezt annál nagyobb sikerrel tehesse, folyamodott főt. püspök aához, hogy vagy facultalja, vagy a régi rend szerint való papi vizsgálatra bocsássa. Főt. püspök aa. e kérést a n.-enyedi theologiai akadémia tanári karának adván ki, ez azt a véleményét nyilvánitá, hogy a folyamodó hiányos előtanulmányaihoz képest, e kérés nem teljesíthető; de. tekintetbe véve a brailai szükséget, kívánatos t. Nagy Sándor aának a protestáns külföld szokása szerint laicus missionariusi vizsgálatra való bocsátása és ha a missionariusi functióhoz kötött követelmények betöltésére való alkalmas voltának e vizsgálaton megfelelő próbáit szolgáltatja, főt. püspök aa. facultalja őt s exmittálja kizáróan a brailai leány-egyházközség missionariusaként. Az lg. Tanács e véleményt magáévá tevén, kéri a határozat ily értelemben való kimondását. Közgyűlésünk, tekintetbe véve brailai hitsorsosainknak nem csak felekezeti, hanem nemzetiségi érdekeit is, fölkéri főt. püspök aát, hogy gondoskodjék t. Nagy Sándor brailai levita-tanitó aa. laikus-missionariusi vizsgálatra való állásáról; valamint arra, hogy e vizsgálat sikere esetében, nevezett missionarius aát a brailai leány-egyházközség területén a papi teendők végzésére fölhatalmazza. 72- Elnök aa. jelenti, hogy az Ig.-Tanács ügykezelésére kiküldött bizottság beadta jelentését. Tárgysorozat rendjén tárgyaltatni fog. 7 8 . Az elnök felkérésére a szavazat-szedő bizottság elnöke megteszi jelentését a ma dél előtt 9—10 óra közt végrehajtott szavazás eredményéről, mely szerint: a) az Ig.-Tanács ügykezelését megvizsgáló három tagú bizottságra beadatott 30 szavazat, melyből nyert Br. Bánffy Ernő 30; Szatmári Ákos 30; Biró András 30 szavazatot;

101 b) az egyházkerületi számadásokat felülvizsgáló három tagú bizottságra beádatot 30 szavazat, melyből nyert Zeyk Károly 30, Geréb Márton 30, Deósi Gyula 29 és Kovács Gyula 1 szavazatot. Közgyűlésünk az lg.-Tanács ügykezelését megvizsgáló bizottságba Br. Bánffy Ernő, Szathmári Ákos és Bíró András; az egyházkerületi számadásokat felülvizsgáló bizottságba Zeyk Károly, Geréb Márton és Deési Gyula aait megválasztottaknak jelenti ki. 74. Tárgysorozat rendjén, előterjesztetik az Ig.-Tanács ügykezelésének megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése, mely szerint a beadott ügydarabok száma 3455. Az iktató-könyv tanúsága szerint, az ellátatlan ügydarabok száma 133, nagyobb részt visitationalis, kepesegély-kérés ügyben, sat. A két kulcsú vasládában megvizsgálta az alapitó-leveleket, s azokat rendben találta. A nagyobb alapítványok száma 195, a kisebbeké 28, a szerződéseké 25. Az iktató, mutató- és sorkönyvek pontosan vannak vezetve, s ezek alapján, elismeréssel jelenti, hogy az egész ügykezelést rendben találta. Közgyűlésünk megnyugvással veszi tudomásul az ügykezelés pontos vezetését és egyszersmind elismerését fejezi ki. 7 5 . Tárgysorozat rendjén, olvastatik az Igazg.-Tanács évi működéséről szóló bizottsági jelentés, mely szerint ajánlja a) hagyassák helybe, hogy Sárkány Lajos aát. helyettes-számvevőkint helyettesitette ; b) hagyassék helybe, hogy a kolozsvári kollégium tanárainak szolgálati korpótlékait rendszeresítette; c) javasolja az IgazgatóTanács ama kérésének teljesítését, hogy néh. b. e. Nagy Péter püspök emlékére az örökösök által hiányosan befizetett alapítványi tőkét mindaddig kamatoztassa, míg a 2000 frtra határozott alap előáll; d) hagyassanak helybe a megerősitett dijlevelek; e) a n.-károlyi egyházm. indítványa iránt beérkezett nyilatkozatokat a konvent és zsinat elébe utalta; /) elfogadásra ajánlja a Gr. Bethlen Gábor lemondását a fogarasi egyház főgondnoki állásáról. Különben pedig a jelentést általánosságban tudomásul-vételre ajánja, s az administratio minden ágában, különösen a missiói ügyek terén kifejtett munkásságáért, az Igazg.-Tanácsnak elismerő köszönet kifejezését hozza javaslatba. Közgyűlésünk a bizottság véleményes ajánlatait tudomásul veszi, határozattá emeli és a bizottság ja vaslatát elfogadva, az Igazgató-Tanács pontos, sikeres működése felett méltányló elismerését nyilvánítja. 76. Indítvány tétetett, hogy az Igazg.-Tanács évi jelentése különben is kinyomatván, az a közgyűlés összeülése előtt osztassék ki a tagok között oly időben, hogy az alaposan és részletesen tanulmányoztathassék.

102 Közgyűlésünk az indítványt tudomásul veszi és utasítja az Igazg.-Tanácsot, hogy azt a lehetőségig valósítsa meg. 77. Olvastatik az egyházkerület! pénztár megvizsgálására kiküldött bizottság következő jelentése: A múlt 1889. évi közgyűlés 82. szám alatt kelt határozatával, megbizatván azzal, hogy az egyházkerületi pénztárt vizsgáljuk meg, ezen eljárásunk eredményéről véleményes jelentésünket a következőkben van szerencsénk előterjeszteni. Folyó évi október 28-án a pénztári hivatalban megjelenvén, az egyházkerületi pénztár naplóját, mely 1889. decz. 31-ig 10 különböző czimen (u. m. I. Közalap. II. Letét. III. Belmissio. IV, Missio. V. Államsegély. VI. Özvegy-árvai alap. VII. Építkezési alap. VIII. Oonversio-többlet. IX. Teremi alap. X. Ideiglenes letét) külön rovatok alatt vezettetett, 1890. jan. 1-től pedig e rovatok megkülönböztetése nélkül vezettetik, az összeadás előleges megejtése után, lezártuk, és igy arra a végeredményre jutottunk, hogy a pénztárban 2044 forint 31 kr. készpénznek ^kell lenni. Megszámlálván ezután a pénztári készletet, azt a kiszámított összeggel teljesen egyezőnek találtuk. A pénztárvizsgálat befejezése után meggyőződtünk, hogy a pénztári könyvek szabályszerűen vannak vezetve, és hogy az egyházkerületi pénztár kezelése lelkiismeretes pontossággal történik. Van azonban egy pár megjegyzésünk, a pénztárnoktól nem függő hiányokra nézve, ugyanis, 1. A magánkötvények kimutatásaiban több esetben tapasztaltuk, hogy kötvény nincs kiállítva, főkint az építkezési alapból kiadott kölcsönökre. Kötelességünk szerin^ kifejezést adtunk ez észrevételünknek, de megnyugtatásul jelezzük a''pénztárnokhoz intézett 2584—1890. sz. tájékozó rendelet alapján, hogy az építkezési alapból fölvett kölcsönökre, a folyó egyházkerületi közgyűlésnek e tárgyban hozandó határozata után rendelteinek be az illető egyházközségek kötvényei. 2. A rendelkezésünk alá jutott adatok szerint, a fedezet többlete 768 frt 40 kr. A pénztárvisgálatnál előfordulható ilyen különbség könnyen elenyésztethető a számadások megvizsgálásánál. Ennélfogva, utasítandó az Igazgató-Tanács, hogy e kimutatott többletet az 1890. évi számadások megvizsgáltatásakor tisztázza, 3 Vizsgálatunk folyamán tapasztaltuk, hogy az Igazgató-Tanácsnak pénztárnok aahoz intézet utalványát az iktató igy írja alá: „Látta a számvevő . . . sz. a."

103 Nézetünk szerint, a számvevő felelőssége az utalványozás pontosságáért megkivánja, hogy ne csak a fogalmazványokat, hanem ezen utalványokat is sajátkezüleg irja alá. Kérjük tehát, hogy a számvevő az utalványok aláírására köteleztessék. Közgyűlésünk a bizottság jelentését megnyugvással tudomásul veszi és elfogadja, de a jelentés 3-ik pontjában foglalt azon javaslatot, hogy a számvevő a láttamozást a pénztárnoknak kiadandó utalványon, nem pedig az ügydarabon végezze, mellőzi, mivel e javaslat a számvevőre ellenőri teendőket ruházna, egy\ házkerületi pénztári kezelésünk mellett pedig az ellenőri teendők nem végeztethetők a számvevő által. \ 78. Olvastatik a köz- és akadémiai alapok 189 J. évi költségelőirányzat felülvizsgálására kinevezett bizottság jelentése, mely egészben ajánlja a költség-előirányzatot elfogadásra, s miután a múlt évi egyi\ázkerületi közgyűlés 80. jk. sz. határozatának még nincs érvény szerezve, útasittatni kéri az Igazgató-Tanácsot, hogy a központi igazgatás költségeinek fedezésére irányuló uj források megnyitására vonatkozÓ^ javaslatát terjessze jövő évi közgyűlésünk elé ; továbbá, arra, hogy a 21 frt. 87 krral előirányzott fölösleg csekély összege a fedezet III. a} b. alatt előirányzott tételekben reálizáltassók; és végül, utasittassék arra, hogy az alapok költségelőirányzati javaslatában jövőre a kamatjövedelmet a különböző százalékok utáni részösszegekben is mutassa ki, hogy igy az esetleges gyarapodás, valamint a kamatjövedelem fluktuácziójának mikéntje is áttekinthető legyen. Közgyűlésünk a bizottság jelentését telytartalmulag tudomásul veszi s ennek értelmében, egyházkerületünk az 1891-ik évi költségvetést megállapítja; s egyszersmind utasítja az Igazg.-Tanácsot, a bizottság jelentésében foglaltak keresztülvitelére, 7 9 . Indit\7ány tétetik az iránt, hogy szükséges és hasznos leven, hogy az egyházkerület vagyon-kimutatása a közgyűlési tagok előtt álljon, kéressék fel az Igazgató-Tanács, hogy jövőre nézve e tekintetben intézkedjék. Hosszas és beható vita után, elnök aa. ugy is, mint a közgyűlés ez időszerinti elnöke ; ugy is, mint az Igazg.-Tanács tagja, ígéretet tesz, hogy e tekintetben jövőre nézve gondoskodni fog. Ezzel az ülést 1 óra 5 perczkor bezárja, jelezvén, hogy dél után 4 órakor kezdetét veszi a bezáró ülés.

104

Tizedik ülés, 1890. november 6. dél után. Elnök: Báró Bánffy Dezső, fSgondnoh.

Jegyző: Szász Gerő, MzjegyzS.

A dél előtti ülés jegyzőkönyve felolvastatván, Hitelesíttetik. 8 0 . Tárgysorozat rendjén, olvastatik a királyhágón-ttíli testvér-, egyházkerületek jegyzőkönyveinek átnézésére felkért bizottság jelen^ tóse, melynek főbb pontjai a következők: 1. Az ág. hitvallású evangélikusok egyetemes közgyűlése elhatározván, hogy jövő évben zsinatot fog tartani, hasonlóra szólította fel a ref. egyházkerületeket és az egyetemes konventet. A konvent a superintendencziák által is felszólittatva; a jövő évi zsinatt/rtást elhatározta. / 2. Az ág. hitv. evangélikusok egyet, közgyűlése, valamint az összes ref. egyházkerületek rokonszenvvel és elismeréssel /ogadták a nagymélt. közoktatásügyi miniszter úr azon tervét, hogy á felekezeti középiskolai tanárok részére államilag segélyezett nyugdíjintézetet állítson fel; valamint kifejezték azon óhajukat is, hogy miután a protestánsoknál a középiskolai tanárok az akadémiai tanárokkal egy testületet alkotnak s létező gyámintézeteik is közösek: az esetleg létesítendő nyugdíjintézetbe az akadémiai tanárok is felvétessenek. 3. Ugyanazoú közgyűlés elhatározta, hogy a gimnáziumokban külön hitoktatók alkalmaztassanak. 4. A tiszántúli egyházkerület tárgyalván a „vasárnap-ügyi bizottság" jelentését, valamint részletesen kidolgozott tervét és szabályjavaslatát az e g y h á z k ö z s é g i , e g y h á z m e g y e i és e g y h á z k e r ü l e t i vasárnapügyi bizottság szervezetéről: a bizottság javas latait elfogadta és a szabályjavaslatot oly felhívással küldötte meg az egyházmegyékhez és azok által az egyes presbitériumokhoz hozzászólás, czélszerű bővítés és pótlás szempontjából, hogy az minden oldalról megvítattatván, terjesztessék vissza végleges megállapítás végett. Bizottságunk maga is helyeselvén az eszmét s méltányolván az eszme érdekében kifejtett törekvést és irányt: indítványozza, hogy a m. t. közgyűlés hivja fel egyházmegyéink figyelmét ezen ügyre, hogy a tiszántúli egyházkerület 1889. október 14 — 17 napjain tartott közgyűlése jegyzőkönyvének 220 pontja alatt foglalt javaslat felhasz-

105 nálásával adjanak véleményt a felől, hogy mit lehetne tenni ez irányban nálunk is az egyházközségekben és egyházmegyékben, az Ig.-Tanács pedig megbízandó volna, hogy a beérkezendő javaslatok alapján készítsen a közgyűlés elé terjesztendő tervezetet. 5. Ugyanazon egyházkerületben a népiskolai tanügyi bizottság részletes előterjesztést és igen alapos, nagyfontosságú javaslatot nyújtott be a g y e r m e k ó v á s ügyében, gyermekmenhelyek, illetve, óvodák felállítása iránt, mit a közgyűlés helyesléssel fogadott s az előterjesztést nem csak jegyzőkönyvébe vette fel, hanem elrendelte, hogy az külön is lenyomattassék s terjesztésére felhívta a lelkipásztorokat és tanítókat; az esperes urakat pedig felkérte, hogy az egyes egyházak jelentéseinek alapján elkészített munkálatokat tegyék át az egyházkerületi népiskolai tanügyi bizottság elnökéhez, hogy az kimeritő munkálatot terjeszthessen az egyházkerületi közgyűlés elé. Bizottságunk azon meggyőződésben van, hogy a gyermekóvás emberi, nemzeti és felekezeti nagy érdekét egyházkerületünknek is fel kell karolnia. Ugyanazért, indítványozza, hogy vétessék fel a bi zottságnak 326. jkönyvi szám alatt közölt javaslata saját jegyzőkönyvünkbe is azon felhívással, hogy a t. lelkész és esperes urak igyekezzenek saját hatáskörükben élénk mozgalmat indítani ezen ügy felkarolása iránt, s a mutatkozó szükséghez képest, tegyenek saját hatáskörükben megfelelő intézkedéseket, s azok folytán, az Ig.-Tanács útján közgyűlésünkhez jelentést, eshetőleg, javaslatot az egész ügy egyöntetű egyházkerületi rendezésére vonatkozólag. 6. Ugyanazon egyházkerület 291. jkönyvi szám alatt tágyalta a felső-szabolcsi egyházmegye javaslatát a k ö l c s ö n ö s tűzbiztositás tárgyában. Ezen javaslat kimutatja, hogy az egyházkerület 20 év alatt fizetett 178,999 frt 92 kr. biztosítási illetéket, ezzel szemben, visszakapott tűzkárokért 54,640 frt 50 krt, jutalék czimen 26,872 frt 21 krt, s így a biztosító intézetnek 97,487 frt 21 kr. tiszta nyeresége maradt; ennélfogva, alapszabálytervezetet nyújt be egy kölcsönös egyházkerületi tűzbiztositó intézet felállítására. A tervezet szakbizottsághoz tétetett át azon utasítással, hogy vé leményét közölje az egyházmegyékkel, nyilatkozat végett. 7. A tiszáninneni egyházkerület elhatározván, hogy évi költségvetésébe bizonyos összeget vesz fel arra a ozólra, hogy a legszükségesebb theologiai (kéziratos) examinatoriumok (nyomtatásban) megjelenését tegye lehetségessé: a theol. tanárkar javaslata alapján évi 300 frtot szavazott theol. tankönyvek nyomatására. Közgyűlésünk e jelentést tudomásul veszi és megbizza az Igazg.-Tanácsot, hogy a jelentésben nyilvánult óhajtásoknak érvényesiíésére nyújtson segéd-kezet, esetleg, megvalósításukra törekedjék.

106 81. Tárgysorozat rendjén következett az indítványok átvizsgálására kiküldött bizottság jelentése. Azonban, ennek felolvasása előtt, egyházkerületi képviselő, Sándor József aa. felszólalván, kijelenti, hogy az egyházkerület hivatalos lapjára vonatkozó és e közgyűlésünkén 26. sz. alatt beadott indítványát visszavonja. E szerint, az inditvány tárgytalanná válván, közgyűlésünk e kijelentést tudomásul veszi. 8 2 . Olvastatik a beadott indítványok átvizsgálására kiküldött bizottság jelentésében á következő pont. Osiszér Grábor, esperes aa. a zsinati törvényekre és az erdélyi egyházkerület régibb szervezetére való hivatkozással, ajánlja, hogy egyházkerületünkben is rendszeresittessék a kettős elnökség. A bizottság azt hozza javaslatba, hogy ez inditvány vétessék le a napirendről és pedig első sorban, éppen a zsinati törvények 9-ik §. által fentartott különleges egyházi szervezetünk folytán, mely szerint, püspökünk jogköre a többiekével nemcsak egyenlő, de némely irányban még szélesebb is, mint a királyhágón-ttíli testvér-egyházkerületek püspökeié. Tekintettel tehát egyházkerületünk történelmi alapon nyugvó alkotmányára, melylyel a püspöki állás jogköre szerves összefüggésben áll: a bizottság az inditvány mellőzését hozza javaslatba. Közgyűlésünk a bizottság javaslatát egyhangúlag elfogadja; és külön inditvány tétetvén, főtiszt, püspök aának ez ügyben tartott beszédét egész terjedelmében jegyzőkönyvre vétetni határozza, a mint következik: Az inditv. biz. javaslatát, felhozott indokai alapján, részemről is elfogadásra ajánlom. A mint az inditványi bizottság is jelzi, ez a kérdés már ismételt izben felmerült, nemcsak az én püspökségem alatt, hanem hivatalbeli 'elődöm idejében is. A. főt. egyház kerületi közgyűlés bölcsessége, valahányszor az inditvány előkerült, mindig napirendre tért felette és pedig azért, mert teljességgel nem találta időszerűnek, helyesnek, hogy anyaszentegyházunk évszázadok folyama alatt kifejlett, létrejött alkotmányos alapelveit, melyeken egész alkotmányos rendszerünk nyugszik, megbolygassa. Erdélyi ref. anyaszentegyházunkban a püspök oly állást foglal el, a mely a püspöki állásnak, küldetésnek megfelelő. Mert, nézetem szerint, a püspöki állás súlyát, tekintélyét, erejét nem az biztosítja, nem az tartja fenn, hogy a kerületi közgyűlésben éppen mely helyen ül, hanem fentarthatja és biztosithatja egyedül és kizárólag az, ha az anyaszentegyház alkotmánya és alkotmányos törvényei értelmében előirt püspöki kötelességet hűséggel és lelkiismeretes odaadással teljesiteni törekszik. Ha ezt nem tenné, ha ezt tenni nem igyekeznék, akkor akárhol ülne anyaszentegyházunk tör-

107 vényhozó testületének gyűlésében, nem foglalná el azt az állást, melyet elfoglalni hivatott. Az indítványnak van egy tétele, melyet kötelességemnek tartok egész határozottsággal visszautasítani. Az mondatik, ugyanis, hogy a püspök, midőn jelentését évről-évre megteszi, azt, mintegy titkár, felolvassa. Azt hiszem, ezzel azt akarná kifejezni az inditványozó, hogy ez által valami egészen alárendelt és a püspöki állásra nézve megbélyegző tisztet teljesít. Midőn annyaszentegyházunk püspöke jelentését alkotmányunk és annak alapján kifejlett alkotmányos rendünk értelmében megteszi, azt a kötelességét teljesiti, hogy az anyaszentegyházunk életében felmerült s működési hatáskörébe tartozó nagyobb fontosságú mozgalmakról, annak az anyaszentegvháznak, melynek az egyenlők közt első szolgája, nemcsak egyszerű jelentést, hanem, egyszersmind az ő püspöki állásának és kötelesség teljesítésének, mintegy tükörben való bemutatását az anyaszentegyház szine előtt feltüntesse. Arra kérem a főt. közgyűlést, hogy éppen ilyen időben, a melyeket most élünk, mikor anyaszentegyházunk igen nagy fontosságú érdekei, kérdései, törekvései vannak folyton napirenden, ne bolygassuk meg azt az alapot, melyet az idők vihara kipróbált, helyesnek és jónak bizonyított; csak arra igyekezzék közgyűlésünk minden tagja, mint anyaszentegyházunk kormányzatára hivatott testület, és az egyes főgondnokok s azok sorában a püspök, mindenik ott, hová őt alkotmányunk rendje, törvényei elhívták, teljesítse kötelességét, s ha ezt megtesszük mindnyájan, anyaszentegyházunk virulni fog akkor is, ha püspöke nem itt, (az elnöki emelvényre mutat) hanem itt (a saját helyére mutat) ül. (Zajos éljenzés.) Méltóztassanak a tett indítvány felett napirendre térni. (Zajos helyeslés.) 8 3 . Olvastatik, tárgysorozat rendjén, a kérelmek tárgyában kiküldött bizottság jelentése, mely szerint, Jancsó Lajos, marosujvári, Veres Sándor, deésaknai, Osiszér Zigmond, parajdi, Fűzi Sándor, ó-tordai, Kállai Sándor, új-tordai és Sylvester Domokos, vízaknai pap afiai, egy mellékelt kimutatásban feltüntetve azt, hogy azon illető bányatelepen lévő hivek részére az egyházi és iskolai szolgálat teljesítéséért, melyik egyházközség papját és iskoláját mennyiben segélyezi az állam, reá mutatnak arra, hogy a hitfelekezetünken levő papok aránylag sokkal csekélyebb mérvben részesittetne k segélyben, mint a róm. kath. hitfelekezetü papok, sőt, iskoláink és egyházaink is kevesebb javadalmazást élveznek : kérik, hogy az egyetemes konvent útján tétessék felterjesztés az államkincstárhoz a végett, hogy a kincstári bányatelepeken, a különböző vallásfelekezetek papjai egyforma javadalomban részesittessenek.

108 Közgyűlésünk megbízza az Igazg.-Tanáesot, hogy a többi kincstári bányatelepeken egyházi szolgálatot teljesítő pap aflaitol is szerezze be az adatokat az egyes egyházak részére megállapított papi és tanítói javadalmakra vonatkozólag s minden kincstári segély természetére nézve tájékozást szerezve, az adatok felhasználása mellett kérje fel, közgyűlésünk nevében az egyetemes konventet, hogy intézzen felterjesztést a m. kir. pénzügyminiszter úrőnmlgához, egyházaink papi és iskolai segélyeinek a róm. kath. egyház papi és iskolai segélyeivel egyenlő, esetleg, aránylagos összegben való felemelésére. 8 4 . Olvastatik a kérelmi bizottság jelentése, mely szerint Báthori Lina, férj. Lőrinezy Menyhértné, hivatkozva egyházi törvényeink V-ik fejezet 282. és 283. §§-ei szellemében 72—1889. szám alatt, hozott azon egyházker. közgyűlési határozatra, mely szerint a pap elhalálozása napjától legközelebb következő Szent-Gryörgy-, vagy Szent-Mihálynapig járó papi fizetés, az elhalt pap hagyatékát képezi: kéri, hogy változtassák meg az Igazgató-Tanács 706—1890. sz. a. hozott azon határozata, melylyel n. Báthori Dániel volt széki pap és esperes elhalálozása napjától 1887. évi május 21-től 1887. szeptember 29-ig lejárt papi javadalmaknak az örökösök részére való kiadását megtagadta. Közgyűlésünk az 1887. évi 52. jkönyvi szám alatt kelt határozatot fentartván s annak alapján az Igazgató-Tanács intézkedését helybehagyván: kérelmező folyamodványát tekintetbe nem veheti. 86- Olvastatik a kérelmi bizottság jelentése, mely szerint Grarda Márton, sáromberki nyugalmozott pap afia, előrebocsátva azt, hogy papi nyugdija pótlására 1871-ben tartott közszent-zsinat által megállapított 210 frt államsegélyének 1888. april hó 24 — 1889. január l-ig lejárt részlete nem adatott k i : kéri ezen 140 frt 44 kr. részlet kiadásának elrendelését. Közgyűlésünk átteszi a kérvényt az IgazgatóTanácshoz, illetékes elintézés végett. 8 6 . Olvastatik a zárszámadások felülvizsgálására kiküldött bizottság elnökének jelentése, mely szerint, tudatja, hogy a három tagú bizottságból egyik tag elhalálozása, és a másiknak egéssógi okokbúl való távolléte miatt, megbízásának nem felelhetett meg. Közgyűlésünk részvéttel veszi tudomásul a jelentést, és egyszersmind felkéri az ez ülésünk folyama és 37. szám alatt megválasztott bizottságot, hogy az

109 1890-ik évi számadások felülvizsgálása mellett, vizsgálja felül egyszersmind az 1889-ik évi számadáso kat is és jelentését majdan terjessze jövő évi közgyűlésünk elé. 8 7 . Elnök aa. jelenti, hogy a közgyűlés letárgyalván az ügyeket, ülésének végére jutott és miután a jövő évi egyházkerületi közgyűlés megtartása helyére és idejére vonatkozólag külön indítvány nem tétetett, javaslatba hozza, hogy e tekintetben tartassék fenn az eddigi gyakorlat, mely szerint, az egyházkerületi legidősebb főgondnok megbizatik, egyetértve az Igazgató-Tanácscsal, alkalmas időben, hivja össze a közgyűlést Kolozsvárra. Közgyűlésünk elnök aa. ajánlatát határozattá emeli. 8 8 . Elnök aa. az ülést 10 perezre felfüggeszti, mely alatt ez ülés jegyzőkönyve elkészíttetvén, az ülés megnyittatott és a jegyzőkönyv felolvastatván, Hitelesíttetik. 89. Elnök aa. ezután meleg szavakban mond köszönetet a közgyűlés tagjainak, hogy daozára a kényes természetű és nagy hullámokat felvert kérdéseknek, most a tárgyalások után a kedélyek nyugodtabbak, a hangulat csendes. Óhajtja hogy ez ezután is megmaradjon és törekedjünk oda, hogy egyházi életünk hullámai egyházunk keretén kivül ne csapjanak. Kéri a közgyűlés tagjait, hogy senki se nézze csupán a maga nézetének győzedelmét, hanem első sorban, és mindenek felett, az egyházkerület érdekét. Kérve istennek áldását anyaszentegyházunkra: ez idei közgyűlésünket bezártnak jelenti ki. Főtiszt, püspök aa. visszhangja óhajt lenni az elnök szavainak, a mennyiben elismeri, hogy e közgyűlésünkén az ellentétes nézeteknek oly erős hullámai verődtek fel, a melyek egyelőre aggályokkal töltötték el az anyaszentegyház iránt egyforma meleg szeretettel viseltető sziveket. De hát, ez a protestáns anyaszentegyházak létfeltétele, hogy a különböző vélemények harczában fejlődjék ki az eszmék megtisztulása, az igazság győzelme, az anyaszentegyház előhaladása. És hálával emelkedik fel az egek urához, hogy a gondviselés ; mindig küldött olyan férfiakat, kik bölcs mérséklettel, a tapasztalás bölcsességgel párosulva, vezették anyaszentegyházunkat felséges czéljai felé való törekvésének útján, és a kik iránt osztatlan szeretettel, elismeréssel és hálás érzülettel van eltelve mindnyájunknak szive. Azután így folytatja: „Méltóságod eddig szerzett érdemeinek koszorúját, hitem szerint, egy örökké viruló levéllel gazdagította akkor, mikor közgyűlésünk elnöki székéről olyan bölcseséggel, pártatlan igazsággal, és minden szavát, eljárását átsugárzó meleg szeretettel

110 bizonyította magát azon férfiúnak, kiről mindnyájan azt mondhatjuk, hogy ügyeink vezetésére az isteni gondviselés küldötte el. Szivem mélyéből kérem az ég urát, az élet megtartó istenét, hogy méltóságodat anyaszentegyházunk ólén testi és lelki erejének egész teljességében sokáig tartsa meg, hogy azon anyaszentegyházunk történetében örökké tündöklő nevek mellett, melyek egyházunk múltjának évlapjairól fénylőén tündökölnek még ma is, Méltóságod neve tündököljen az idők végéig és mint az isten választott férfía éljen sokáig, boldogan." (Élénk éljenzés.)

Az erd. ev. ref. egykázkerület püspökiszékének Kolozsvártt, 1890. nóv. g-én tartott rendes üléséről felvett

JEGYZŐKÖNYVE. Elnök: Főtiszt. Szász Jegyző: Szász

Domokos,

püspök aa.

Gerő, közjegyző aa.

Jelen vannak: az egyházmegyék esperesei és jegyzői. Főtiszt, püspök aa. szívesen üdvözölvén a püspökiszéket, az ülést megnyitja; és jelezvén, hogy a dictaturai számadások megvizsgálására Somkereki Miklós és Sándor János aa, személyében bizottságot küldött ki, felkéri nevezett tagtársainkat, hogy jelentésüket megtenni szíveskedjenek. 1. Olvastatik Somkereki Miklós, esperes, és Sándor János, jegyző, afiai jelentése a generális dictatura számadásáról, mely minden pontjában helyesnek találtatván, gen. direotor afiát. feloldozandónak véleményezi. Püspökiszékünk a jelentést tudomásul veszi, és gen. direktor aát. a fenhagyandók fenhagyása mellett, a számadás terhe alól feloldozza. 2. A gen. dictatura számadásait vizsgáló bizottság jelentéséből kitűnvén, hogy nem csak a folyó, de az 1889rik évről is igen sok egyházmegye van hátralékban, felvettetett a kérdés: vájjon, püspökiszékünk tegyen-e lépést e tekintetben; avagy, nem volna-e jobb, hogy az áll. Ig.-Tanács felkéretvén, az közigazgatási úton szerezzen érvényt a méltó követeléseknek? Püspökiszékünk határozatilag felkéri a mélt. áll. Igazg.-Tanácsot, hogy érintkezésbe lépvén az illető egyházmegyékkel, hasson oda, hogy tartozásaiknak eleget tenni, tartsák kötelességüknek. * 3. Közjegyző aa. indítványozza, hogy tekintettel a megváltozott viszonyokra és amaz érdemekre, melyek méltán illetik az egyházkerületi közgyűlés e l ő é n e k e s é t , az eddigi két forint helyett, ö t frt honoráriumban részesittessék. Püspökiszékünk az indítványt határozattá emeli.

112 4. Sándor János, nagy-enyedi egyházmegyei jegyző, aa beadja Szabó Sámuel, kolozsvári tanár aa. „ A l a p í t ó l e v e l é t , " mely szerint az egyházkerületi központi pénztárba 1891. újévkor 250. és 1892. újévkor ismét 250 forintot fizet be, néh. Nagy Péter, püspök, emléke iránt viseltető kegyeletből, egy általános papi n y u g d i j a l a p felállítása érdekében, és akarja, hogy ez összeg kamatai évenkint egy szolgálat-képtelenné vált, szegénysorsu pap szükségeinek enyhítésére fordittassanak. Ki nem-osztás esetében, a kamatok a tőkéhez csatolandók és ennek intézésével a püspökiszéket bizza meg. Püspökiszékünk köszönetet szavaz Szabó Sámuel tanár aának, és a mennyiben ugyancsak nevezett aa. folyó évi közgyűlésünk 58. sz. a. ugyancsak 500 forintos alapítványt jelentett be, határozatikig kimonda tik, hogy az ide benyújtott „ A l a p í t ó l e v é l " átté tetik az Igazg.-Tanácshoz azon kéréssel, hogy ha e két alapítvány u g y a n a z o n e g y , méltóztassék eljárni az egyházkerületi közgyűlés határozata értelmében. 5. Főtiszt, püspök aa. előadja, hogy boldog emlékű, nóh. báró Bánffy Kata, végrendeletileg, 500 frtot hagyományozott és fizettetett ki kezéhez, szegény iskolai tanítók segélyezésére, és az e felett való dispositiót egészen ő rá bizta. Főtiszt, püspök aa. kegyelettel emlékezvén meg a kegyes hagyómányozórúl dispositionalis jogát kész szívvel átruházza a püspőkiszékre és kéri: hattározzanak a felett, a tőkét akarják-e felhasználni; vagy a kamatokat évenkint? Püspökiszókünk köszönetét fejezi ki püspök aának, hogy jogáról lemond. Egyszersmind elhatározza, hogy a boldog emlékű, néhai br. Bánffy Kata 500 forintos hagyományát, mint alaptőkét fogja kezeltetni és kamatai évenkint szegénysorsu tanítóknak lesznek kiadandók. 6. Püspök aa. felhívja esperes afiait, hogy a gróf Bolza és Dézsi-féle alapitványokbúl az ez évre esedékes 50—50 frtnyi kamatok kiosztására vonatkozólag ajánlataikat megtenni szíveskedjenek. Püspökiszékünk elhatározza, hogy négy 25—25 frtos részletben adassanak ki és pedig határozottan iskolai czélokra. E szerint, a fönnebbi alapítványok frtos segélyben része# kamataiból ez esztendőben 25 sülnek H o s d á t , a vajda-hunyad-zarándi 'egyházmegyében; Z á l n o k , a szil-szolnoki egyházmegyében; O z e g ő , a n.-sajói egyházmegyéből; és B o d o s , az erdővidéki egyházmegyéből.' • 7. Nagy Domokos, küküllői egyházmegyei jegyző aa. előadj^., hogy még 1887. november 1-én tartott püspökiszékünkben 3. szám

113 alatt javaslatot adott be egy „Papi t e m e t k e z é s i segély-egylet t á r g y á b a n , " melyre az volt a határozat, hogy az egyházmegyék küldjék be véleményüket püspök aához, hogy azok a legközelebbi püspökiszéken tárgyaihatók legyenek. Miután, ugy látszik, hogy vélemények nem küldettek be, mert tárgyalásuk soha elő nem fordult, szívesen kéri a püspökiszéket, hogy e nagyon fontos, közhasznú és humanitárius ügyben ismételten intézkedni szíveskedjék. Püspökiszékünk méltányolva Nagy Domokos aa. felszólalását, felhívja ismételten az egyházmegyéket, hogy az 1887. nóv. 1 én tartott püspökiszók 3. pontjára vonatkozólag 1891. június 30-ig küldjék be indokolt véleményüket, hogy e fontos ügyben határozatot lehessen hozni. Több tárgy nem lévén, főtiszt, püspök aa. meleg szavakban vesz bucsut esperes és jegyző afiaitól, abban a bizonyos reményben, hogy mostani együttlétünk is csak bensőbbé tette az egymáshoz való ragaszkodást és azt az egy czélra való munkálkodást, mely anyaszentegyházunknak válik javára, dicsőségére. Kéri a püspökiszék tagjait, hogy tartsák meg bizodalmukban, szeretetükben, hogy vállvetve, egyesitett erővel munkálkodhassuk az egyházkerület előmenetelét: Legyenek erősek a reménységben, szilárdak az akaratban és rajtunk a pokolnak kapui diadalmat nem vehetnek. Közjegyző aának e szives bucsu-szavakra adott felelete után* barátságos kézszoritások közt, a püspökiszék bezáratott.

8

A hálának és emlékezetnek! Szabó Károly kolozsvári egyházmegyei algondnok

EMLÉKEZETE. Született 1824. deezember 13-án; meghalt 1890. augusztus Sl-én.

Hogyan szoríthassuk be a rendelkezésünkre adott pár kis lapra mindazt a szépet, jót, nagyot, a mennyit róla, akár egy kötetre valót, elmondani lehetne, elmondani kellene? És hogyan mindazt a keservet, gyászt, kint és gyötrelmet, a melyet életének egyetlen gonosz tettével: halálával okozott családjának, a magyar tudományosság annyi intézetének, a magyar tudomány annyi ágának, a magyar nemzeti ügy annyi érdekének és ugyanannyi csodálójának, hódolójának, mint a hány ismerője volt, nem is csak személyes, hanem az irodalmi műalkotásai élvezése által való érintkezései utján is? Egy egész embert, egy minden tekintetben s tökéletesen egész magyar embert, veszítettünk benne mi, és hogy a szót ne szaporítsam, mondjuk egyszerűen: veszített a mai és a világ végéig élő magyar nemzet, s bár a mély fájdalom szótalan, nekünk legmélyebb fájdalmunkban sem lehet mind kibeszélnünk azt a bámuló csodálatot, melyet bennünk az ő fénysugaras egyénisége keltett s kiolthatatlan ragyogásban örökített meg. Négy-öt éves korában, a körös-tarcsai református papi lakban, édes apjának, Szabó Mihálynak és édes anyjának, Tószögi Zsuzsannának gyöngéden fedező szárnyai alatt, már határozott egyéniség volt; még tartalmasabban a debreczeni diák, majd kézsmárki jurista, pozsonyi audiát és pesti juris utriusque advoeatus korában, mind e két ügyvédi stallumát, azonban, diákkori ládája fiában rejtegetve holtáig, mert felháborodott volna szűz-tiszta lelke, ha pörlekednie kell vala. Kossuth zöngzetesen lelkesítő szavára Fiúméba ment, hogy a „Tengerre magyar" igét valóságba öltse, de az akkor mocsaras kis fészekben malária verte le s a talián felcser láncettája elől elvánszorogva, Pesten Sauerhez fordult, ki csak azt a receptet adta

115 neki, hogy menjen haza s egyék csupán szőlőt, míg a szeme zöldetvereset lát, karikázva s lett belőle az az ép test, s ebben az az ép lélek, a kit ismerénk majdnem mindig, egész utolsó éve kezdetéig. Már ekkor kész görög és latin volt, s a szőlő-kurától lábbadozó kölök, Thukydides fordításával töltötte idejét. Majd Pestre ment, Toldy Ferenezhez; segített neki a „Magyar tudósok tára" czimü vállalat szerkesztésében, eljutva, nyolcz ivrét köteten át, a H. betűig. Bírálta Szabó I. Sophokles forditását, fordította maga, a Kisfaludy-társaság „Hellén könyvtára" számára, Euripidest (és a Kisfaludy-társaság a végén sem választá meg tagjai sorába!). Aztán, munkatársa lett a Bajza politikai lapjának, majd a Kossuth Pesti Hírlapjának, s a tollat fölcserélte a karddal, a végén, mint nemzetőr főhadnagy és Okolicsányi őrnagy h. segédtisztje szökött meg a világosi fegyverletétel elől, zsebében, vagy talán kabátja béllésében őrnagya magasztaló bizonyítványával, melyben törzstiszti szolgálatra minden tekintetben alkalmasoak nyilvánítja a huszonöt éves fiatalt. Aztán bujdosott apja és bátyja házánál, s ideiglenes révpartra jutott a gr. Teleki József házánál, mint titkár, dolgozó-társ, a „ Hunyadiak kora" adatgyűjtésében és sajtó alá rendezésében, az I—V. kötetig, a tizenkettedik kötet okmánytár megjelenéséig, majd a szerző halála után, kiadásában a három kötetnek s befejezésében az egész munkának, melyhez még egy kötetet az imént toldott Csánki Dezső. Majd megkezdte önálló magyar történetírói munkásságát, egészen uj csapáson, maga-taposta ösvényen, előbb elmenve az addig nálunk homályban lappangott, idegen, legfőkép görög forrásokhoz, merítvén belőlük a tiszta igazság örökkön éltető és kielégítő vizét. Sorjában jelentek meg tőle „Priszkosz szónok történet-iratai" és „Bíborban született Konstantin", meg „Bölcs Leo" császárok nemzetünket érdeklő művei; aztán a „Magyarok hadszervezete", „A 8 888-ki bolgár háború , „Előd vajda", „A hét magyar nemzetség", „A X. századi besenyők", „Erdély a vezérek korában"; lefordította „Márk krónikája"-t, „Béla király névtelen jegyzőjé"-t, „Rogerius mester siralmas krónikáját", „Kézai Simon e -t, az „Emlékiratok-at a magyar keresztyónsóg első századából", le Thierry Amadétól „Attiláit, az „ Attila-mondák "-at, az „Attila fiai és utódai" czimü munkát, hogy aztán, magyar őstörténelmi széleskörű tanulmányai fölhasználásával, kiadhassa páratlan tökéletességű „A magyar vezérek kora Árpádtól * Szent Istvánig" czimü opus princeps-ót. Nagy-Kőrösön a görög nyelvnek tanára lett 1855-ben, egy sorban Aranynyal, Salamon Ferenczczel, akkor ifjabb, most legidősebb, Szász Károlylyal, Mentovics Ferenczczel, Szilágyi Sándorral, Tomoryval s mit én tudom, kikkel. Itt szerkesztette Szilágyival a „Történeti emlékek a magyar nép községi és magánéletéből" czimü gyűj>8*

116 temónyt, fordította Sophokles „Oidipus király"-át. Levelező, majd rendes tagja lett a magy. tud. Akadémiának; tiszteletbeli tagja, választmányi tagja a magyar történelmi, régészeti társulatoknak és egyleteknek, az Erdélyi irodalmi társaságnak; könyvtárnoka kezdettől az Erdélyi muzeumegyletnek, majd tanára és könyvtárnoka a kolozsvári egyetemnek, fölfedezője számos unikumnak, irója az „Erdélyi történeti adatok" IV. kötetének, a „Kégi magyar könyvtár" I. és II. kötetének, a „Eégi Székely ség," Székely történeti és jogi tanulmányok "-nak, „Kun Lászlónak" (1272 — 1290), „Az erdélyi Múzeum eredeti okleveleinek rövid kivonata" ezimü páratlan útmutató műnek (1232—1540), s ezeken kivül megszámlálhatatlan apróbb értekezésnek, tanulmánynak, vita-iratnak, (Hunfalvy Pállal, stb), részint külön, részint folyóiratok hasábjain. Anyaggyüjtője a hazánkbeli irók külföldi irói munkásságának. És,, a mi legfőbb, a székely nemzet történetének oklevél-gyűjtője, három kötetet kiadva, a negyediket kéziratban hátrahagyva, ugy, hogy e mérhetetlen kincset már csak formába kell önteni. És jegyezzük meg jól, ama 10,077 frtnyi neki szánt jutalom-alapból nem vett fel egyetlen krajczárt máig, csak pár száz forintnyi kamatot, kutató útjainak költségeire, sovárgva esengvén. hogy az éppen halála napján betelt 30 évi tanárkodása, oly páratlanul kiérdemelt nyugalmában, nagy bibliographiai félbemaradt munkáját befejezhesse és a székely történet teljesen kész anyagát műalakká formálhassa. De ime, most vesszük észre, hogy eddig túlnyomó részben a külső, a tettekben és alkotásokban megnyilatkozott ember alakját körvonalozók s ez óriási mennyiségű adathalmaz ajig engedett figyelmünknek annyi időt, hogy bár egy oldalpillantást vethessünk a belső emberre, szivének történetére. Pedig, ha valakinek, egy Shakespearnek, Aranynak, Petőfinek: bizonynyal, csak a jelek után következtetve is, Szabó Károlynak is rendkívül gazdag s örömmel-buval váltakozó lehetett benső élete. Felső-kubinyi Meskó Idával, gróf Telekinél, Szirákon, viselt titkársága idején, 1855-ben kelt egybe. Erről csak annyit, hogy hagyatékában ott van mátkájának egy hajfürte, s azokbúl a mezei virágokbúi néhány szál, lenyomtatva, melyeket együtt szedtek a himes réteken, az árnyas pagonyok sűrűjén bolyongtukban. Az isten öt gyermekkel áldotta meg házasságukat. Egyet, a neki legkedvesebbet,' Jolánt, Kolozsvárit vesztette el, fejlő rózsabimbó korában. Gizella, parádi sorvasztó fürdőzése idején, ápolója volt; nagyobb fia, Gyula, egyetemi m. tanár s városi főjegyző; Jenő, törvényszéki joggyakornok s Ida a legkisebbik. A ki családos ember, tudhatja, mennyi fenséges élvezet és tiszta öröm és mennyi gyötrelem s keserv fény- és ködalakja gomolyghat föl a családi tűzhely égő tuskóiból, a láng és füst, a parázs és szén, a szikra és

117 hamu csodás, tündéries vegyületeiben, bűbájos össze-visszaságában s végül, teljes kihamvadasában, kihűlésében. Szabó Károly is családos ember volt és pedig milyen! És igy, miként jellemezzük s hány ivén kellene elbeszélnünk a fiu, a testvér, a férj, az apa, a barát, a halottjait sirató keserves és a vig, páratlan elbeszélő czimbora utolérhetetlen sajátosságait, magyarságát, gyermeteg naivitását, varázsos ember voltát? A haza minden zeg-zugának, hely-neveinek, nemzetiségi lakóinak, népszokásainak kiapadhatatlan ismerőjét és elbeszélőjét, a magyar szabadságharcz egykori hősét és utóbb fölszárnyalt) lelkesedéssel prózában daloló regősét? A becsület gyémánt emberét; a némán tűrő, a mindent hazájának, nemzetének, családjának áldozó csoda-hőst és mit mondjunk arra, hogy egy ilyen férfiút az isteni gondviselés még hatvanhat esztendeig sem hagyott a miénknek?

Dr. Demeter Károly maros-vásárhelyi tanár

EMLÉKEZETE. Szemeriai dr. Demeter Károly, született Kolozsvárit, 1852. ápr. 4-én. Apja Demeter Károly, jelenleg a kolozsvári ref. egyház pénztárnoka, anyja: Stark Jenni. Gimnáziumi tanulmányait végezte a kolozsvári ref. kollégiumban, melynek ő volt abban az időben egyik legjelesebb tanulója. A mit kitartó szorgalommal megértett, az teljesen vérévé vált, arról tiszta, világos fogalma volt. Volt benne valami a német alaposságból, a nélkül, hogy pedáns lett volna. E tulajdonságát megtartotta egész életén át, s talán ez volt oka, hogy az összegyűjtött sok anyagot nem dolgozhatta fel teljesen, a hazai tudományosság nagy kárára. Az iskolában minden tárgy egyiránt érdekelte őt, a elassicusok ugy, mint a természet-tudományok, s a mit az iskola nem nyújtott, azt önszorgalommal igyekezett elsajátítani: mint zenét, modern nyelveket. Érettségi vizsgát téve, 1870-rben a bécsi egyetemre ment, orvosi pályára készülve, de a tanfolyamot nem végezhette be teljesen, az utolsó évben már mutatkozni kezdettek rajta azon kór jelei, mely később sirba vitte. Az 1876-dik évben olasz ég alatt, a Eivierán keresett üdülést, hol egéssége sokat javult, onnét visszatérve, felhagyott az orvosi pályával, s a kolozsvári egyetemen philosophicumokat hallgatott. 1877-ben helyettes-tanárnak hivatott a maros-vásárhelyi ref. kollégiumba, a hová a természetrajz-vegytani tanszékre rendes tana-

118 mi megválasztatott 1878-ban, később egy évig szabadságoltatva, a kolozsvári tud. egyetemnél philosophiai doktori oklevelet szerzett, 1882-ben nősült, nőül vette Fintha Gizellát. 1887. febr. 12-én született egy fljok: Tibor. Mint tanár, széles ismeretei által érdekes, vonzóvá tudta tenni tárgyát, tiszta, értelmes előadása á figyelmet ébren tudta tartani, jóságos szigora, következetessége tisztelttó, finomsága, műveltsége szeretetté tették tanitványai előtt, Buzgalma, az ügy iránt való szeretete, pontossága folytán elismerésre, beosülésre talált, szűkebb kör ben tanár-társai, szélesebb körben egyházkerületünk tagjai között. Buzgón munkálkodott az értelmi felvilágosodás szent ügyén. Szeretett magának minden dologrúl tiszta, világos fogalmat szerezni. Szerette ós becsülte a tudományt minden ágában. Szerette a természetet, annak ismeretére szentelte életét, munkásságát, abban keresett enyhülést és megnyugvást fájdalmai s aggodalmai között. Legnagyobb munkásságot fejtett ki a hazai briologia terén, sokat dolgozott, gyűjtött és levelezett nem csak hazánk, hanem, mondhatni, az összes müveit világ briologusaival. Jelesebb dolgozatai: Hazslinszkinek „a magyar birodalom moh flórájáról" irt tanulmánya, Ohalubinszkinek „Tátramoh flórája" ezimü müvének ismertetése; Puccinia helianthiról irt értekezése ; ós a belés külföldi szaklapokban közzé tett több apróbb brochure-je. Nevét már is ismertté tette, s e téren bizonynyal nemzetünk jelesbjei között foglalhatott volna helyet, ha a halál nem fordítja oly fiatalon, 38 éves korában élete fáklyáját lefelé. Meghalt M.-Vásárhelyit, 1890. április 12-én, özvegyet és egy fiút hagyva hátra.

IcL Gönczy Endre, szász-városi kollégiumi algondnok

ÉLETRAJZA. Született 1821-ben, Szászvároson, régi nemes családból. Középiskolai tanulmányait az ottani ref. gimnáziumban végezte, csupán egy évig szakítva meg, melyet az ottani szász iskolában töltött, a uémetnyelv elsajátítása végett. A gimnázium bevégezte után, egy évig osztálytanitóságot is viselt ugyanott. A jogot M.-Vásárhelytt végezte, s ugyanott volt a kir. táblánál gyakornok. 1846 —1877-ig a volt sz.városi széknél töltött be különböző állásokat; utoljára főszolgabíró

119 volt 1877/1889. márczius 1-éig, a mikor nyugalomba lépett, SzászVáros városának volt első tanácsosa, állandóan. Tanodánk algondnokává az 1887-diki egyházkerületi közgyűlésen választatott és folyó évi október 7-én halt meg. Szerény, munkás ember volt, ki zajtatalanul működött a magyarság javán Szászvároson.

Baló Sándor, kolozsvári ev. ref. pap és egyházmegyei jegyző

EMLÉKEZETE. Született 1837-ben, meghalt 1890-ben.

A kolozsvári egyházat, egyházmegyét, sőt az egész egyházkerületet ezen folyó év április 11-én érzékeny veszteség érte: Baló Sándor halálával. A boldogult egyike volt azon keveseknek, kik szivükben az élettel, a sorssal és az emberekkel szemben kevés, vagy éppen semmi pretensiót nem táplálnak; de a kiknek egész lényük a közért való önzetlen munkálkodásban olvad föl, s kiknek halálukban is van valami vigasztaló, az t. i. hogy nem enyésznek el úgy, mint a buborék, hanem, mint a nagy reformátor Zwingli megégetett holtteste hamvaiból, mely szerteszéjjel hordatott, s mégis minden őt követőnek leikébe hullott (s máig is hull) abból egy-egy atom: akkint az ilyeneknek lényükből sokaknak, mindnyájunknak, kik őt ismertük és szerettük, jut egy-egy parányi! Baló Sándor született 1837-ben M.-Bándon. Szülei: Baló Sámuel és Nagy Juliánná. Édes atyja m.-bándi ref. pap volt, kinek papi kötelességei teljesítése mellett, terhes feladat jutott osztályrészéül: tizenkét gyermek nevelése, Sándor a fiuk között legkisebb volt, a ki e mellett nem sokáig érezhette az édes atyai gondos szeretet melegét; még hat éves sem volt, mikor atyját elvesztette. Makói törvényszéki biró, édes bátyja, Baló Samu hordozta neveltetése költségeit; mivel özvegyen maradt édes anyja, mint majd minden kálvinista pap özvegye, nagy szegénységben maradt hátra ugy annyira, hogy megfeszitett munkálkodása mellett is, alig szerezhetett annyit, a mennyivel a mindennapi kenyerüket biztositsa gyermekeinek. Sándor iskoláit a maros-vásárhelyi kollégiumban végezte, kitűnő eredménynyel.

120 Pap fiu levon, hagyományos szokás szerint, ő is papipályára szánta el magát. A theologiát Kolozsvárit végezte el. Akadémiára 1864benUtreohtbe ment. Honnan hazajőve, Nagy-Enyeden osztálytanitóskodott, a hol később u. n. kispappá választatott. 1867. márcz. 20-án kolozsvári 4-ik pappá választatott, hol 1878. szept. 30-ikán egyházmegyei jegyző is lett. Éveken át iskolaszéki elnök. Az állami tanitó és tanítónő képezdéknél egész haláláig a ref. növendékeknek hitoktatója. Halála 1890. ápril 11-én, rövid ideig tartott tüdőlob után, egy hirtelen jövő guttaütésre következett be. Maga után családot nem hagyott, gyermekei soha sem voltak. Utána kesergó özvegye s általa nevelt ifjú rokonai örökre áldják, számos barátai, tisztelői s egyháza kegyelettel fogják megőrizni emlékezetét. Baló Sándor, az orthodox egyházi irodalom terén számottevő tehetség volt. Orthodoxiája különben nem a confessiók és dogmák betűi, mint azoknak szelleméhez váló ragaszkodásból állott. A divergáló és sokszor minden positivum nélkül való Straus és Eenanizmusnak, és nem annyira a liberálismusnak mint alibertinizmusnak volt ő esküdt ellensége. Kezdetben a debreczeni Protestáns Egyházi Lap, később a mi erdélyi Prot. Közlönyünknek volt magvas czikkeivel szorgalmas .és nagyon olvasott munkatársa. Mint prédikátor a naturális és minden szónoki figurát óvatosan kerülő, ritkán készülő, de olvasottsága tárházából merítve, sokkal szervesebb és hatóbb beszédeket tartott, mint a maguk vagy más beszédét bemagoló u. n. reoitatorok. Ő nem utánzott senkit, önmagából csinálta erős és élő hitét, ki sok olvasottsága lombikján átszűrt hitelvén a haladó kor szellemének oly sok vonzó vonása, annyira a mai kor körülményeihez aplikált motívum-csillagok, hogy bátran el lehet mondani róla, hogy csak ő maga hitte magát orthodoxnak, de voltaképpen az őtet, mint szónokot hallott és a vele társalkodó vitatkozó * akárhányszor szemébe mondhatta, hogy nem vaskalapos orthodoxia mindez, mint határozott elvekkel biró liberalizmus! Nejéhez, az általa nevelt, ruházott szegény rokonaihoz, barátaihoz számtalan tisztelőihez, az anyaszentegyházhoz viseltetett önzetlen, meleg szeretete, igénytelen modora, tudományos alapon állott talentuma, művei korán megnyílt sírja fölött sokáig megőrzik emlékezetét.

MELLÉKLETEK.

122 I. sz&mn melléklet.

Kimutatás

az igazgató tanácshoz vizsgálatra és felülvizsgálatra Az 1889-1á közgyűlés

)rszár

Cl

Az alap neve

cc

előtt

óta

megvizsgáltatott

beadott számadásokról.

Vizsgálat alatt van

Nincs beadva

A) A 1 a p i t v á n y o k. 1889 — — 1888 — — n n — — » n — — n n — — V — 1888—89 1887 B) K o 1 1e g i n m o k. 1888—89 — — 7 Nagy-enyedi 1887 1889 8 Kolozsvári 1888 — — 9 Maros-vasárhelyi 1889 1888 — 1889 — 10 Székelv-udvarhelyi 1888 1885-88 1889 — 11 Zilahi 1884 1889 — 12 Szászvárosi 1888 1888—89 _ | — 13 Sepsi-szent-györgyi 1887 (2) P ü s p ö k i v i z s g a lat a] a t t álló e g y h á z k ö z s é g e k . — 14 Nagy-enyedi 1887 1888—89 1889 — — 15 Maros-vásárhelyi 1888 — 1889 1888 16 Székely-udvarhelyi 1887 — — 1889 17 Fogarasi 1888 — 1889 18 Szászvárosi n — — 1889 19 Sepsi-szent-györgyi — — 20 Kézdi-vásárhelyi 1889 » — — 1889 21 Dyefalvi 1889 — — 22 Deési n D) 51 á s e g y h á z k ö z s é g e k . 1 1887 1888—89 — 2ó Kolozsvári — — 1888—89 24 Bukaresti 1 » E) E g y h á z m e g y é k . 1889 — — 25 Marosi özvegy-árvai alap — 1884—88 — — 26 Görgényi közpénztár — 1889 — — 27 Udvarhelyi „ — (F S z á m a d á s o k s e g é l y e z e t t e g y h á z a k é p í t k e z é s e i r ő l . — — — 28 Kecseti templom épités i — 29 Girotl templom „ — — — — — — 30 Kisesküllöi iskola felszerelés — 31 Kisiklódi templom és iskola — — — — épités — — — 32 Kérői templom javítás — Szilágyfőkereszturiisk. épités — — — m 34 Tancsi papilak épités — — — — 1 2 3 4 5 6

Dr. Gecse-alap Dr. Mátyus-alap Makfalvi iskola-alap Székesi Ilyés-alap Pataki-Agota-alap Filep Péter-alap

előtt

óta

Nincs beadva

1 1 n

n n

álló

alapok.

M I I 1 M1

n

1)

1 I

e z e l é s a l a t t 1887 1888—89 1887 1888-89 1889 1888

1

1

1

1

1

III

I I I

35 Nagy- és kisdobai papilak épités 3ő Szarvaskendi templom épités 37 Vérvölgyi papilak épités 38 Csomafái iskola és tanitólak épités 39 A brassói temp. építési alap számadása 1889. végéig 40 Erzsébetvárosi egyházi építkezések számadása G) K ö z p o n t i k 41 Közalap 42 Letéti alapok 43 Építkezési alap 44 öonversio többlet alap 45 Generális özv.-árvái alap 46 Belmissio alap 47 Moldva-oláhországi missio 48 Teremi egyházközség

I I I

megvizsgáltatott

Vizsgálat alatt van

M I M I M

Az alap neve

1M i

Az 1889-ki közgyűlés

11

Sorszám 1

123

Kolozsvártt, 1890. október 27. Dr. Sárkány Lajos, h. számvevő.

melléklet

124

-o ét

1 s

CG

3 4 5 6 7 8 9 10

A romániai missiói

B e v é t e l

PQ

lm 1888. évről átjött pénztármaradék . . Tak. pénztárban 8705. sz.k. 572-12 „. uj tőke . . 700 — „ „ kamat . . . 35-15 Sárospataki kollégiumtól 8 8 ^ / g - 8 9 í 9 / 9 . . Mármaros-szigeti lyceumtól 922 s 2872|89sz. hátr

g S 3 •

900

frt |kr

frt !kr

59 11

5911

Í1307 27

700! 486 52!

frt [kr

179 81í 1127 46 700 486 52!

900| 900 }l800 Csángó-magyar-egylettől . foly6 9OO .'_ 1000 }2000 1000 Országos segély alapból . f o l y ó 1000.7 Í49I Generalis-Dictaturától 7 49 15196 15 96 L5 Tiszáninneni egyházkerülettől 1732| 1889 sz. 50! 50 Brassai Károly volt galaczi paptól 97/89. Jung Ferencz bukaresti segédpap illetményéből 2588/89. sz. a nagy-enyedi 46 23 23 131 theol. ak. segély alapja részére _. '_ _ | 342210a 3050 6472 59| Bevételek összege E g y e n l e g Bevétetett Kiadatott Pénztármaradvány . . . . Marad beveendők összege Pé^ztármaradékkal . . . . Marad, kiadandót leütve . . Cselekvő állás 1889. év végén

Kolozsvár, 1890. október 29-én.

3422J02 3396__ 25 26! 3050 59! 3075 81 221 2854151

IDeáfe: József pénztárnok.

1889. évi számadása.

o

CG

10

n

12 13

O N

s

1SZ i a, d. á s

O tS3 >-> [fi

5

3

frt

e

I. F i z e t é s e k : Bartalus János* missiói esperesnek 1889 1 /,- 31 /i2 Dómján Ferencz pitestileik. 18891/,—81/,2 Gönczi István ploesti lelkésznek 1889. Vi—'Vijr-ig Gönczi István plojesti tanítói jut. y fff . Baló Bálint galaczi lelkésznek 18891/, — 81 / I2 Baló Bálint galaczi lelkésznek tanítási jut. Nagy Sándor braillai tanítónak 18891/,. Brailai egyházközség 5000 frt tart. töri. házi pénztár-alapnak Braillai egyh. 5000 frt tart 5 % kamatjában házi pénztáralapnak 188876—188931/i2Kovács János bukaresti segédl. 18897i—Vi0 Jung Ferencz bukaresti s. leik. 2588/1889. 1889V,e-'Vi, • • • Szászkúti egyháznak 18897r In „ tanítónak I. Összeg II. J u t a l m a k és s e g é l y e k : Baló Bálint galaczi lelkész 818/1889. sz. Nagy Sándor braillai tanitó „ „ „ Kelemen Ferencz ploesti tanitó 818/1889 sz Kovács János bukaresti s. lelkészfff| sz. II. Összeg III. R e n d k í v ü l i k i a d á s o k : Jung Ferencz illetményéből a püsp. titk. 2588/1889 Pénzes levelek portója és kézb. dija . . III. Összeg . , . IV. T ő k é s í t é s e k : Takarékpénztárba új tőkésítésért * IV. Összeg I. összege II. „ |1I. , IV. „

Ös s z e s i t é s :

Kiadások főösszege

Ikr

frt Ikr

300| 250!

225 250

4001 200 300 100 120

400 200 300 50 120

110

110

395 225

39ö|83 225

75 75 50 25 50 25 2575 83! 2400 83 50 50 120 75 295

50 50] 120 75 295

4626 47 700 700

93j

700 700

2575 83 240083 295 295 93| 47j19 700 700 3618 02 3396 76!

A Gr. Mlkó-alap 1S89. e

v

a viSteljogosultnak

I.

Törzs-alap

e

az adósnak

Közpénztár

H. Tartalék-alap

•n

T ő k é b e n

kamatláb °/0

3ST

évi kimutatása.

tak.-pénz- értékpatárban pírban 1

frt

kr.

frt

5°/„

66000

5°/„

3 82 41700

1889. évi tőkeállás

kr.

3622 13 100100

1889.. évi apadás illetve gyaraBOfláS

3618 31

K o l o z s v á r t , 1890. október 29-én.

7600

J e g y z e t

frt |kr. 66000 41703 82

3 82 107700

1888. „

összesen

I,

—

107703 82 103722 13 3981 69 Deák József,

e. ker. pénztárnok.

x

128

rsz

1

(8

Segélyösszeg

Segélyezett megnevezése

frt Áthozatal

. . . . 2 Kajántói papnak Nagy-Petrii tanítónak . . „ 4 Kajántői Bábonyi levitának . 6 Zsoboki egyházközségnek . . . 7 Györgyfalvi papnak 8 Fejérdi egyházközségnek . . 9 Alsó-járai papnak 10 11 Sófalvi Miklós damosi papnak 12 Balázs István türei papnak . 13 Nagy János daróczi tanítónak Együtt

.

50

. .

. . .

30 50 30 15 30 50 150 50 30 50 50 30

.

615 —

. . .

M e g j e g y z é s e k

[kr

— — — — — — — — — —

Fizetése pótlására. > » » » « » Tartozása kamataira Előlegezett segély megtérítésére. Templom építésre adott előleg megtérítésére 1889. évre kiadott segély megtérítésére.* Ezúttal segélyképpen. Terhes családi körülményeire tekintettel Múlt évben szenvedett tűzkárára. „ Ez úttal segély képen.

VI. Szilágy-Szolnoki egyhm. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

Sülelmedi papnak . . Érkávási paptanitó . Lecsméri papnak . . Ilosvai paptanitónak . Valkói beszolgáló papnak S.-Gzikói tanítónak . Récsei tanítónak Egerháti levitának Nyirsidi óvó-tanitónak Szil-Csehi segédpapnak Lecsméri papnak Kusalyi tanítónak

. . . • és .

. .

. , . . , . . . tanit. . .

. .

. .

Együtt

.

100 50 50 100 50 100 50 20 162 50 50 30

Fizetése pótlására. — — — —

4

_ — 50 1889. VXII-1890. si/vil.-ig 13 havifiz. pótl. — Fizetés pótlásra adott előleg megtérítéséül. — Kiadott előleg megtérítéséül. — Csekély fizetésére tekintettel.

812 50

VII. Deési egyházmegyéből. 1 2 3 4 5 6 7 g Q

*7

10

Kide-csomafái paptanitónak .

.

Kaczkói körlelkésznek . . H.-láposi p a p n a k Esztényi körlelkésznek . . Pánczélcsehi p a p n a k . . Szelecskei tanítónak . . . Fodorházi tanítónak . . . B.-ó-budai tanítónak . . . Alsó-tőőki t a n í t ó n a k . . . Kide-esomaíái papnak . . Átvitel

. . . . . . . .

100 100 50 50 50 120 50 50 20 80 670

— — — — — — — — — —

Csekély fizetése pótlására. > > > »

>

> » > > > > Ujabban megszavazott segély.

129 rszi

J

&

Áthozatal. 11 12 13 14 15

Segély. összeg

A segélyezett megnevezése

frt kr .

Némái tanitónak Surányi József orrnányi papnak Szelecskei egyházközségnek Kozárvári egyházközségnek . Galgói 1. egyházközségnek . .

Együtt

. .

M e g j e g y z é s e k

670 15 Csekély fizetésére tekintettel. 30 — Ez évre, súlyos anyagi helyzetére tekint. 30 — | Iskolaház bérére. 60 — j Közszükségei fedezésére. 50 — : Iskolaház berendezésére felvett adóssága törlesztésére. 855 — j

VIII. Széki egyházmegyéből. Alsó-ilosvai paptanitónak. . . 200 Noszolyi körlelkésznek . . . 150 — 100 — Apanagyfalusi papnak . . . Kudui „ . . . . 50 — Alsó-Szóváthi „ . . . . 50 100 Melegföldvári „ . . Botházi levitának 50 . . . . 70 8 Kis-iklodi levitának 100 — 9 Décsei tanitónak 25 — 10 I 11 Pusztakamarási egyházközségnek 150 50 . . 12 Szász-brétei körlelkésznek 30 — 13 Palatkai tanitónak Együtt . . 1125 — 1 2 3 4 5 6

Fizetése pótlására. >

Mig a nyugalmazott tanitó él. Előlegezett segély megtérítéséül. 300 frt. tartozása kamatai fedezésére Fizetés pótlásra évi 100 írtból jul.—decz.-re Előlegezett segély megtérítésére.

IX. Nagysajói egyházmegye. 1 Beszterczei egyházközségnek „ körlelkésznek . . 2 3 Szász-czegői egyházközségnek . 4 Muzsnai Kálmán sz.-czegoi tanitó Együtt . .

184 150 — 100 — 30 — 464 —

Adósságai kamataira, bentartandólag. Fizetése pótlására mig felfizetést huz. Templom kijavítása költségeire. Terhes családjára s elemi kárára tekintettel.

X. ©örgényi egyházmegyéből. 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Garda Márton saromberki ny. p a p Uzdi-szt.-péteri papnak . . . Kis-ilyei levitának . . . . Köbölkuti „ . . . . Abafáji „ . . . . Varga József m.-fülpösi levitának Nagy Mihály erdőcsinádi „ Szabó Mihály balai „ Szabó Mózes unokái tanitónak Együtt . .

Javadalma emelésére. 210 > » 50 — » » 30 — > > 30 — » 30 Csekély fizetésére tekintettel ez úttal. 25 * 25 — Jégkárára 30 — Csekély „ v 25 — » TI V 455 —

130

1

Segélyösszeg

A segélyezett megnevezése

Q

TSTkr

©

XI. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 :

Megjegyzések

Marosi egyházmegye.

Javadalma emeléséra. M.-Szt.-Király-náznánfalvi papnak 50 > > Hagymás-bodoni papnak . . . 50 — Böő-mosoni „ . . . 50 — « » Torapai „ . . . 30 — Udvarfalvi levitának . . . . 30 — » » Fintaházi tanítónak . . . . ' < 20 15Kebele-szt.-iványi tanitónak . . 100 — Maros-szentgyörgyi levitának Iskolaiiáz építésre. 100 — Boósi leányegyháznak . . . Tagositási költségére. 50 — Bőői egyházközségnek . . . Temploma javítására. Seprődi 1. egyháznak . . . . 50 — A tanítói csekély fizetés emelésére. Selyei egyházközségnek . . . 80 30 Betegségével felmerült költségeire. Kádár Márton m.-bergenyei tanitó Gyepesi Ferencz csejdi tanitó 30 — Csekély flzetéséro tekintettel Benedek József harcói tanitó . 30 — w » » Varga János várhegyi levita 30 — t Ti TI 20 — Nagyszámú családjára tekintettel Nagy János udvarfalvi tanitó . Parzsolt Ádám szt.-háromsági lév. 30 - Csekély fizetésére tekintettel. Székely Albert boósi levitának . 1 5 - Fizetése emelésére. EgyütTTT 810 — í i 1 ! XII. Kükülloi egyházmegye \

D.-szentmártoni körlelkésznek . Medgyesi körlelkésznek . . . Erzsébetvárosi körlelkésznek Haranglábi nyűg. papnak . . Haranglábi nyűg. papnak . . Sülyei papnak Herepei „ Teremujfalusi levitának . . . O.-dellői tanitónak . . . . Orbán József szőkefalvi paptanitó Fazakas Sándor sz.-dányáni pap Bartha József mikefalvi lelkész. ia Mózes István ugrai tanitónak . 14 j Mikefalvi egyházközségnek . . 1£ 1 Nagy-teremi „ . . 1É> Boldogfalvi „ . .

1 2 3 4 5i 6i 7 8 9 10 11 12

Együtt

.

.

150 — ' Javadalma emelésére ;' )) 200' 5050 — Hosszas szolg. és csekély fizetésére tekintet. 50 — í 1889-ro előlegezett segély megtérítéséül 50 — ; Javadalma emelésre. visszatartva. 50 — n n 1 | Előlegezett segély megtérítéséül. 15 — 125 — |! Javadalma emelésére tizenhat hóra. 30 — Elemi károsodására tekintettel. 50 - i' Csekély fizetésére tekintettel. „ „ s terhes családjára tekintettel. 50 — i; n „ tokintettel. 25 —-!! 1 0 0 - !; Adóssága törlesztésére. 100 - |! Papilak kijavításra. 1 0 0 - ji Iskolaház építésre. 119E — ll

131 8'

Segélyösszeg

o

frt

v

| : A segélyezett megnevezése

M e g j e g y z é s e k

kr

XIII. Nagyszebeni egyházm. 1 2 3:1 4, 5 6

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

O-ujfalusi körlelkésznek . . Bólyavölgyi „ . . . Balázsfalvi egyházközségnek O-ujfalusi egyházközségnek . Bürkösi egyházközségnek . Harii egyházközségnek . .

. . . .

Együtt" : T XIV. Udvarhelyi egyhmegye. Segesvári egyházközségnek . . A.-siménfalvi papnak . . . Homorod-szt.-mártoni papnak . Nagy-búni papnak . . . . Farczádi „ Hévizi „ Dobófalvi levitának . . . . Böződi nyűg. tanitónak . . . Hodgyai tanitónak Héjasfalvi papnak Arváthfalvi egyházközségnek Csiki József voldorfi papnak Csejdi Jenő csekefelvi „ Böjthe Sándor szolokmai papnak Menyi János sükői papnap . . Bodor István uj-székelyi papnak Maksay Áron patakfalvi papnak Adorján László héjjasfalvi „ Kovács István ujszékelyi nyűg. p. Kádár Domokos égéi lelkész Olasz Domokos csekefalvi tanitó Maksat Sámuel böződi tanitó Bandi János nagy-buni tanitó . Balázs Sámuel patakfalvi tanitó Bokor János bethfalvi „ Derzsi Albert peteki „ Péterfi Ferencz fiátfalvi „ Székely István böződi „ Együtt

.

.

100 50 50 100 100 100

— — — — — —; TÖO

Javadalma emelésére. Előlegezett segély megtérítéséül. Toronyépítésre bentartandólag. Tagositási költségeire. Templom javítási költségre, bentartandó.

125 —J! Adóssága kamataira, bentartandólag 120 — Javadalma emelésére. » > 100 — > » 40! — 4 0 > 20| — » » 120 — > 20 — 20 — > > 100 — Előlegezett segély megtérítésére. 200 — Templom építés költségére. 50 — Javadalma emelésére. 40 — Gagyi és szt. ábrahámi vallástanitásért. 30 — Nagy számú családjára tekintettel. 30 — Csekély fizetésére tekintettel. Félfizetést élvezvén. 20 Csekély fizetésére tekintettel. 25 Jégkáraira » 50 fizetésére. » 30 — Csekély 30 — Jégkárai pótlására. » » 20 — 20 — Terhes családjára tekintettel. 20 — Csekély fizetésére tekintettel. 20 — Családját ért betegségre. 25 — Nagy családjára tekintettel. 20 — Szenvedett kárai pótlására. 20 •—• J! 11 !' 30 — Csekély fizetésére tekintettel ez úttal. 1385 —

XV. Erűövidéki egyhmegye. 1 Bardóczi tanitónak . . . . 2 Jánosi Sándor száldobosi tanitó 3 Bakó Károly bodosi tanitónak . Együtt

.

.

20 20 — 25 — 65 —

Fizetése emelésére. Jégkáraira tekintettel. Csekély fizetése pótlására.

Sorszám!

132 I A segélyezett megnevezése

i

Segélyösszeg

Megjegyzések

frt kr XVI. Sepsii egyházmegye.

1 Köröspataki levitái állomás . . 2 Hosszufalusi köxlelkészség . . Bodolai egyházközségnek . . „ . . 4 Árkosi 5 Káinoki „ . . 6 Györgybiró Dániel körispataki t. 7 Mihalyfalvi István besenyői tan. Együtt . .

80 63 75 50 100 ~ 50 __ 25 20 413 50

Fizetése emelésére. Tartozása kamatasira bentartandólag. Énekvezéri lak építésére. Adóssága törlesztésére. Harangozói lak építésére. Súlyos családi körülményeinél fogva. Csekély fizetésere tekintettel

100 100

Énekvezéri lakás építésére.

40 50 30 120

Javadalma emelésére.

XVII. Orbai egyházmegye. 1 Körösi egyházközségnek . . . Együtt '. . XVIII. Kézdii egyházraegye. 1 F:-Torja-karatnai papnak. . . 2 Bathó János kézdi-albisi tanitó 3 Kiss Sándor léczfalvi „ Együtt . . XIX. Egyházker. segélyek. •1 Központi közigazgatási költségre 2000 2 Nagy-enyedi gyak. isk. tanítónak 700 3 8 theol. tanárnak 200 Együtt . 2900

Terhes családi körülményeire tekintettel.

133

Sorsz.]

Ö s s z e s í t é s . | 2 3 4 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

Segélyösszeg kr. frt

C z i m A vajdahunyad-zarándi egyházmegye Gyulafehérvári „ Nagy-enyedi „ Kolozsvári „ Kolozs-kalotai „ Szilágy-szolnoki „ Deési „ Széki „ Nagy-sajói „ Görgényi „ Marosi „ Küküllöi , Nagy-szebeni „ Udvarhelyi „ Erdővidéki „ Sepsii „ Orbai „ Kézdii „ Központi segélyek „

. . . . . . .

Összesen

. .

680 150 605 50 615 812 50 855 1125 464 455 810 1195 500 1385 65 413 50 100 120 2900 13,300

—

134

I. sz. melléklet.

Az egyházkerületi kolozsvári theol, akadémia és paedagogium alapjára tett alapitványok és adományok

o

i

N é v

72

1 Gr. Mikó Imre

2 Újvári Cz. Józséfné

rszám

rszám

Kimutatása. ! írt

o

í

N é v

4000 1000 39 Hegedűs Sándor

! frt Áthozat:

16150 1000 300

3 Gr. Battyáni József 500 40 Gr. Teleki Lászlóné 4 Dr. Kolosvári Sándor 500 41 Barabás Ferencz és neje Se5000 res Karolina 500 5 Dr. Szász Béla 6 Dr. Jenéi Viktor 50 500 42 Jónás Bálint 7 Gr. Teleki Arvéd 50 5000 43 Hídvégi egyházközség 8 Br. Bánffy Dezső 100 40O 44 Özv. Br. Kemény Dénesné 9 Szász Domokos 100 500 45 Zoltáni Elek 10 « r . Bánffy Miklós 300 500 46 Kézdii egyházmegye 11 Gr. Bethlen Géza 100 100 47 Szebeni egyházmegye 12 Váró Ferencz utján egy névtelen 100 48 Uzoni egyházközség 100 13 Lészai Ferencz 5 300 49 Tibáld Mihályné 14 Schilling Rudolf 10 400 50 Dobai Sándor 15 Gyarmathi Zsigmond | 100 50 51 Somkereki Miklós 16 Ilyefalva egyházközsége 2O0 52 Nagygalambfalvi egyházközség 50 17 Deési Gyula 100 100 53 Menyhárt Elek 18 Dr. Borosnyai L. Béla 500 100 54 Udvarhelyi egyházmegye 19 Biró András 50 , 5 Marosvásárhelyi ref. tanárok 100 20 Bod László 100 56 Sepsii egyházmegye 100 21 Gál Sámuel 20 57 Magyarosi István 100 22 Zoványi Jenő 100 58 Zilahi egyházközség 100 23 Kovács Sándor 100 59 Soós Antal 5 24 Maksai János 50 60 Lakatos Sámuel 20 25 Miháltz Elek 50 61 Marosvásárhelyi egyházközség 300 26 Dr. Mezei Ödön 100 62 Gothard József és neje Fe27 Gr. Vass Albert 50 kete Ágnes 100 28 Gr. Vass Béla 50 63 Széki egyházmegye 200 29 Takách Etel 100 64 Küküllői egyházmegye 200 100 65 Vajdahunyadi egyházmegye 30 Dr. Hegedűs István 200 31 Gombos Alb. s Antal Karolina 20 66 Bartha Lajos 100 30 67 Görgényi egyházmegye (csak 32 Égéi egyházközség 33 Bari Zsigmond 20 a paedagogiumra) 100 34 Deési egyházmegye 200 68 Zajzon János 50 100 69 Lénárt József 100 35 N.-almási egyházközség 36 Pánczél Károly 100 70 Magyarói egyházközség 200 37 Ifj. Kádár Mihály és Imreh 71 Marosi egyházmegye 1000 Rozália 10 72 Gámán Zsigmond 100 38 Fazakas József 50 73 Lengyel István 6 Összesen Átvitel: 16150 27096

!

Név

frt

Sorszám]

Sorszámj

135 i

N é v

frt —

Áthozat:

74 75 76 77 78 79 80 81 82 83

Sí

85i

86i 86 88 89

! Révai Pál Kovács Sámuel Rettegi Sándor Deési egyházközség Harasztosi egyházközség Málnási egyházközség Sárkány Perencz Éltető Albert. i Diósadi egyházközség Barabás Sámuel i Szilágyszolnoki egyházmegye 1 Dr. Sárkány Lajos Özv. Br. Bánffy Dánielné Aldobolvi egyházközség Dull László Gyárfás Domokos Összesen:

27096 50 100 50 500 10 20 öO 100 100 100 1000 50 100 100 50 10 29486

-

Évi adományokra kötelezték magukat. Valler József mig él évi 20 Kádár Domokos mig él évi 2 Nagy Lajos mig él évi 5 Koós Ferencz mig él, évi 5 Péter Károly mig esperes i lesz, évi 10 Özv. Br. Bánffy Jánosné mig 6 él, évi : 10 Deák József mig pénztárnok 7 marad, évi 10 Összesen: 62 | Főösszeg: 29548 i 2 3 4; 5

i

I!

136 V. szitum melléklet.

Kimutatás

az 189O. évi IBald.ácsi alapitán-yvi segrély felosztásáról

a

Segélyösszeg

Segélyezettek neve

N

g

frt kr.

I. Nagy-enyedi egyházmegyéből. 1

Gergelyfí György g.-kereszturi ny. pap .

Jegyzés 1 i

25

Nagy nélkülözéseire tekintettel

II. Kolozs-kalotai egyhmböl. 1 Kajántói papnak a kóródi beszolgálásért . . . 2 Egeresi tanítói állomás

22 50 Évi 30 frtból, a határozat keltétől. .

. .

50

Rendszeresített segély.

25

Vármezei vallástanitáséit

III. Szilágy-szolnoki egyhraböl. 1

Ordögkuti papnak

IV. Dézsi egyhmböl. 1 Alsó-tőőki tanítónak 2 Köblösi énekvezérnek

. . . . . . .

30 Csekély fizetése pótlására 27 50 Vallás-tanításnál segédkezésért.

V. Széki egyhni.-böl. 1

Kis-iklódi ny. levitának . . .

20

Ez úttal rendkívüli segély.

30

Csekély fizetésére tekintettel.

VI. Görgényi egyhm.-böl. 1

Szabó Mihály balai levitának .

VII. 1

Marosi egyhmböl.

Feketéi levitának

100

VIII. Udvarhelyi egyhmböl. 1

Kiss József bikfalvi tanítónak.

IX. 1

Fizetése emelésére. •

20

Csekély fizetésére tekintettel

Orbai egyházmböl.

Benko Gyuláné kovásznai papné Együtt .

150 500

Súlyos anyagi viszonyaira tekintettel.

137

Intézet sz érint

I. H. ni. IV. V. VI. B B Össze sen o s z t á l y o n k é n t

ni

1 O

M

<

Összesen

A gimnáziumban

A theol. akadémia 4 osztályában

|

Az elemi isk-ban |

T a n ü g y i mellékletek. I. A tanulók összes száma.

i

felvétetett *91 57 50 34J 40 29 17 20 338 53 39 304 734 vizsgálatot 79 54 45 33 35 27 16 20 309 53 "36 275 673 tett

1. N-Enyeden

9

felvétetett 51 52 50 44 40 38 28 25 328 vizsgálatot 43 49 47 44 40 38 25 24 310 tett

KWIn/HvárH-

151 461 114 314

felvétetett 19 33 27 17 20 33 11 17 177 1 vizsgáktól

112 289

1 tett

t

111 302

94 258

17 32 22 16 20 29 11 17 164

felvétetett 37 32 28 34 19 13 11 16 190 — vizsgálatot tett 36 32 27 34 18 13 9 15 184 __

5 Zilahon

7. S.-Sztgyörgyön

.

felvétetett 39 35 30 32 16 17 18 13 200 vizsgálatot 36 35 28 30 15 16 18 13 191 tett

3. M.-Vásárhelytt

4. Sz.-Udvarhelytt

160 488

felvétetett 47 34 28 25 22 vizsgálatot tett 39 32 26 25 20 felvétetett 64 39 35 36 20 vizsgálatot 52 38 34 35 19 tett

...„

96 280

,

128| 310

7 7 12 182 7

.

7 12 168

,

194 ___

178

107 297

109| 277 40 234

... ,

35| 212

felvétetett 348 282 248 2221177 137 92 103 1609 53 39 965 2666 vizsgálatot 302 272 229 217 167 130 86 101 1504 53 36 870 2463 tett * Párhuzamos I A. és I. B. osztályokban.

138

II. Vallásra és anyanyelvre nézve volt a tanulók közt. Vallásra nézve

1. N.-Enyeden — — 53 53 — 53 a) a theol. akadémiában 40 6 14 223 11 5 10 309 282 6 b) a főgimnáziumban — 39 — — — 39 39 — — — c) a tanítóképzőben 9 304 266 2 d) az elemi és gyak. isk. 224 3 4 28 26 10 19 705 640 8 539 14 9 68 32 24 Összesen 2. Kolozsvárit 23 310 302 1 229 13 1 32 3 9 a) a főgimnáziumban 9 151 150 — 114 9 — 18 — 1 b) az elemi iskolában 32 461 452 1 50 343 22 1 4 9 Összesen 3. M.-Vásárhelytt 20 191 180 5 134 12 6 10 3 6 a) a főgimnáziumban 6 111 109 — 93 3 4 3 2 — b) az elemi iskolában 26 302 289 5 13 227 15 10 3 Összesen 8 4. Sz.-Udvarhelytt — 164 157 1 136 5 a 9 3 3 a) a főgimnáziumban — 77 4 6 5 94 91 2 2 — b) az elemi iskolában 213 9 14 Összesen 14 5 3 — 258 248 3 5. Zilahon 19 184 162 1 116 2 1 23 17 6 a) a főgimnáziumban 1 18 10 96 83 — 59 5 3 b) az elemi iskolában 22 280 245 1 41 27 11 175 2 2 Összesen 6. Szászvároson 57 11 — 34 11 40 15 168 109 10 a) a főgimnáziumban 15 46 1 — 77 1 6 26 15 109 b) az elemi iskolában 103 12 — 49 17 66 30 277 186 11 Összesen 7. S.-Szt.-Györgyön 3 176 135 2 19 — — 179 3 4 a) a gimnáziumban — 30 1 1 2 — 34 34 — — b) az elemi iskolában 21 — — 179 4 5 3 212 210 2 Összesen Főösszeg 1779 78 41 256 98 111 132 2495 2270 31

Összesen

román más nyel YÜ

magyar ... . .. német

:o

Összesen

1

róm. kat

unitárius

42

izraelita

•rí

_C1

gör. kelé

Intézet szerint

Anyanyelvre nézve

— 21 — — —

3657 —

53 309 39 304 705

7— 1— 8—

310 151 461

6— 2 — 8—

191 111 302

6 — 1— 7 —

164 94 258

21 — 13 — 34 —

184 96 280

49 — 31 — 80 —

168 109 277

— — .... — — —

178 34

194 —

212 2495

139

25

22

6 4

16

|

38 189

66 47

49 41 45 45

143

78 51 103 69 70

37 25 20 17 19

18 10

120 331 703 146

Összesen

16 15 13 14 3 12 13

309 121 310 46 191 36 36 164 184 53 20 168 20 24 178 12

50 66 36 28 17 3 6

elégte len

CD

CD

-^ bo

Össze

bn'®

jó

11 36

"Sí

kitűnő, vagy jeles

N.-Enyeden Kolozsvártt M.-Vásárhelytt Sz-Udvarhelyit Zilahon Szászvároson S.-Szt.-Györgyön

^ g CD

Az elemi iskolában

árgyból ,elen I több tárgyból elégi ;elen

A gimnáziumban

mindé n tárgy- ! ból j éles mindé n tárgyb ó l l egalább jo mindé n tárgyból legaláb b elégséges

III. a) A rendes tantárgyak tanulásában tett előmenetel.

bc

18

25 8 11 12

"3

g

§

s

O 40 272 19 151 14 111 7 94 14 96 23 106 9 34

61

20 25 23 12 60 7

86 118 1504 324 206 208 126 864

III. b) Az előmenetel százalékos kimutatása.

•-» Nagy-Enyed Kolozsvár M.-Vásárhely Sz.-Udvarhely Zilah Szászváros S.-Szt.-György Összesen Az ország összes középiskoláiban

3-56 11-61 13-09 13-41 3-26 2-38 8-99 8-04

12-29 21-29 2461 2988 22-28 26-79 25-28 23-34

CB

6117 46-13 40 84 3109 5599 41-07 39-33 45-09

©

|

11-97 806 10-47 1037 1033 1071 5-62 9-65

6 7 1 19-59 49-31 11 06

5-18 4-84 6-81 854 1-63 7-14 7-87 6-00

5-83 8-06 419 8-71 6 52 11-90 1349 8-10

4-68 8-65

légtelen

§

légség

CO

í

;ünő, v jeles

00

&

óbb tál ból

•

3

ét tárj ból

A gimnázium neve

Az elemi iskolában

elégtelen

minden tárgyból

CB

CD

44-49 30-46 32-43 3829 55-20 18-87 3529 36-43

18-39 45-71 32-43 29-79 18-75 2-83 17-65 23-36

2206 1326 22-52 24-47 12-05 56-60 20-59 24-57

14-71 12-58 12-61 7-45 1479 21-69 26 47 15-76

—

—

—

—

I O: i-t

o:

I

o a

sr

B

O5 to

Col

I

00

CD

Angol nyelvet

O5

f 00

~l I 1 OSl

col u> l O> ©

b OO fcO

1 00 00

1

í^

1

1—^

I

1 ,1 I

CD

00

t»

O

Rendkivüli rajzot Mintázást Műéneket

oi oo

28

ú

to oo

O2

Franczía nyelvet

O5

Zenét Gyorsirást Egésségtant Eendkivüli természettudományokat

a 5

I

CD- P f Cf>3 o i CD- tSJ " 3

í CD

Összesen IS CD-.

CD-

o

. .

. .

to

to

oo

o

o

to

oo

to

1

»

O

!->•

to to

1

1

Szóbelire bocsáttatott

jelesen OS

jól

03

egyszerűen

to

o

1 h-»•

összesen egy évre kevesebb időre

§."

er. 2.

1

CD-

S"

Ismétlő vizsgálatra utasittatott a szóbeli alapján

Megjegyzések.

Egy a Vili. osztályt 1888J9 ben Tegezte és az éretts. vizsgálatot 1889. szept. havában állottá ki.

II

O3

-J ©

to to

N

Javitó vizsgálatra utasittatott

1

1

O

Legalább nlégséges osztályzatul nyert minden dolgozatból

A szóbelin érett

co

Vizsgálatra jelenkezett

Ismétlő vizsgálatra utasirtatott

co

OS r—^

A főgimnáziumban

.

100

to

o

Nagy-Enyeden

Kolozsvártt

Maros-Vásárhelytt .

to to

co

t—*

h-t

to

co 03

1

1

1

to

-4

to

1

1—»

Székely-Udvarhelytt

.

1

. . . Ov

h-*

CD

Zilahon

. .

. . . . 100

Szász-Városon

Összesen 1

to

CT5

S

Í CD

OO CD O

•

^

i

1

5;

Sí

e-t- ö2

<1 I—I

Összesen

o : 7/3

1

|I

N ^

o:

^ '

lg

4

D CD

CD

a középisk. törv. 29 §. alapján elismertetett sem oklevele, sem elismerése nincsen

ts

I I i

okleveles

ÍL,

CD-

ff: ej

{

'

c o CO rFviph.

I

^

I-4 •-> N 9 l-i CO 05 CO

nem okleveles okleveles nem okleveles

o. l-í

CD

5J O

as

gr eQTQ

okleveles

O3

a

0 — IsO !

1

ih i co

1

co

j1

-1

1

I

|

nem okleveles COj

ll 1 1

összesen

O3

rendes-tanár

03

helyettes-tanár

1

magán-tanár

to

rendes-tanár

1w If-

O 3 Í 1-^ lf>- O3 lf»- CO Ifi. rfk.

• CO i

sLsssi

03

CD O3

CD-

1 i-k >-• >kf CO 1—

1

helyettes-tanár bejáró óraadó tanitó rendes tanitó helyettes-tanitó bejáró óraadó tanitó

Az elemi j iskolában J

co

fi*

Oj w

rendes tanár helyettes tanár vallás-tanitó rendes tárgyat tanitó, óraadó és tornatanitó rendkivüli tárgyat tanitó

A theol. aka- A tanítóképzőben démiában

CO

ti

CO 0 3 CO O 5 Ifk. O 5

115

05 CO

c^s bO MKKOMK 1

ÍS| H-k Sí

O

A gimnáziumban

co ta

3

) c

M>| O5Í CO

Az intézet szerint

0 0 CO g j £Z3 g

143

VIII. 1 tanulóknak nyújtott segélyek, jutalmak és ösztöndíjak.

1. N a g y - E n y e d e n

kiosztatott:

Alapitványokból és fejedelmi kegyletből Czipóban A theologusok konviktusára az egyházkerülettől és a főiskolától Gimnáziumi és elemi iskolai tanulók élelmezésére . . . . Tanitóképezdei növendékek élelmezésére Kórházi ápolásra, hivatalos szolgálatokért (a tanulóknak) . . ^ Ünnepi követeknek,uszoda használatért . / Jutalmak, pálya- s ösztöndijak czimén, 20 drb arany és . . Összesen: 20 drb cs. és kir. arany és 2. K o l o z s v á r t t

frt

kr.

2475 4106 2000 1000 1281

40 30 95 87

1639 81 1798 09 14,302 42

kiadatott:

Kegyes alapitványokból pénzül és könyvekben Adományokból 6 drb cs. és kir. arany és . . . . . . . Egyházi árvái alapitványból Erdélyi kincstári ösztöndíjban Czipóban Kegykosztban (51 családtól)

999 15 50 450 240 718 68 330

Összesen: 6 drb cs. és kir. arany, és

2787 83

3. M a r o s - V á s á r h e l y t t k i o s z t a t o t t : Ösztöndijak, könyv- és pénzjutalmak czimén 5 drb arany és Családi alapitványokból, egyetemi és gimnáziumi tanulóknak Állami ösztöndijakban Pályadíjakban 1 drb arany és Kegykosztban

1004 8 1189 47 300 70 674 10

Összesen: 6 drb cs. és kir. arany és

3237 55

4. S z - U d v a r h e l y t t

kiosztatott:

Pályadíjak czimén 13 darab arany és Könyvjutalom czimén . . . . , . Ösztöndijak és segélypénzek czimén, 24 véka gabona és . . Állami ösztöndíjakban

178 20 25 20 2073 48 370

Összesen: 13 drb. arany, 24 véka gabona és

2646 88

144 5. Z i l a h o n

frt

kiosztatott:

Alapítványokból, ösztöndíj czimén Állami ösztöndíjban Coquia-javadalomban Pályadijakban és jutalmakban . .

kr.

797

220 — 584 73 197 60

Összesen:

1799 33

6. S z á s z - V á r o s o n k i o s z t a t o t t : Gr. Kuun Kocsárd alapítványából, segély ezimén Alapítványokból, ösztöndíj és jutalom czimén Állami ösztöndíjban

. . . . .

.

Összesen: 7. S e p s i - S z e n t - G y ö r g y ö n

466 40 293 96 210 970 36

kiosztatott:

Alapítványi ösztöndíj, könyv- és pénz-jutalom ezimén, három drb arany és Állami ösztöndíjban Kegykosztban Összesen 3 drb arany és

449 60 • 120 1224

. . . .

1793 60

Mind a hét kollégiumban kiosztatott összesen: 48 drb cs. és kir. arany, 24 véka gabona és

27,547 97

IX.

Kimutatás

a szegényebb sorsú ref. felekezeti iskoláink időnkénti tanszer-felszereléseiknek pénzértékéről

I 11

Az

egyházközség neve

A nyert tanszerek pénzértéke £ o frt kr. co

1889-ben. 1 2 3 4

I. Vajda-hunyadi egyházmegye Hosdát Losád N.-Rápolt Haró összesen:

19

21 22 18 81

5 6 7 8 9 30 24 10 33 11 50 37

II. Szilágy-szolnoki egyházmegye. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

11 12 13 14

15 16 17 18 19

20

21 22

Görcsön M.-Va!kó Peér Paczalusa Sz.-Bagos T.-Szántó Lecsmér Réese Sz.-Borzás Ér-Kávás M.-Goroszló Erked Deésháza Hadad Menyő N.-Doba K.-Doba Ilosva Kr.-Czégény Czikó Ér-Kőrös Szeödemeter

25 17

25 27

29 24

18

összesen:

14 30 17 13 27 15 35 20 23 31 20 24 31 31 31 537

64 98 80

09 12

80 34 10 80 40

85

31 37 25 04 24 44 44 44 45

1 2 3 4 5 6

1

Viz-Szilvás K.-Iklód Katona Noszoly

33 33 23

36

1 2 3 4 5

22 24 36 36 18 12 29 307

összesen:

29

54 49 24 39 19 74 14

Besenyő Egrestő Maros-Ugra M.-Bogát Boldogfalva V.-Gálfalva

i

összesen:

21 34

17

25 26 19 144

65 30 25 — 85 60 65

Dobó Sárpatak Hodgya Héjasfalva Kányád

27 22

64 10

19 35 14 119

85

összesen:

32 32

20 20

VII. Csikszeredai körlelkész kezéhez. Gyimesi és tölgyesi szegény ref. gyermekek számára összesen:

19 19

10 10

összesen:

70 34 65

VT. Orbai egyházmegye.

1

79 7& 39

29

Czege-Göcz Pulyon Szent-Egyed Mező-Záh Visa Mocs Szt.-Márton

V. Udvarhelyi egyházmegye.

III. Széki egyházmegye. 2 3 4

egyházközség neve

IV. Küküllö'i egyházmegye.

36 96

68

A nyert tanszerek pénzértéke kr. frt

XX JX

1

Tamásfalva

TIII. Erdó'vidéki egyházmegye. Száldobos

15 60 10

146

Sors;

Az

2 3

4 5

egyházközség neve Olasztelek Bardóez Baroth Bodos

A nyert tanszerek pénzértéke frt kr. 10

10 összesen:

14 14 65

41 fi o

Az

egyházközség neve i

A nyert tanszerek pénzértéke frt kr.

V. Széki egyházmegye.

55 55

1 2

59 59 88

3 4

1890-ben. I. Gyulafehérvári egyház-

Vicze Bonczhida Magyar-Dócse Nagy-Deveeser

összesen:

24 26 26 25 103

45 45 45

26

25 25 25

85 20

VI. Nagysajói egyházmegye.

TOPOGVA

1

Zalathna összesen:

31 31

05 05

1 2 3

II. N.-enyedi egyházmegye.

1

Hadrév összesen:

1 2

3 4 5 6 7 8 9 10 11

III. Kolozs-kalotai egyházmegye. Damos Jákótelke M.-Fenes Léta Sárvásár Nagy-Petri Sztána Tűre Farnos Zsobok Vista összesen:

30 30

17

17 17 17 17 188

IV. Deési egyházmegye. 1 2 3 4 5

6 7 8

Szinyei körlelkészség Válaszút Koltó-Katalin S.-M.-Berkesz Hosszúfala H -Lapos Ormány Bádok összesen:

22

10 10 10 8

10 10

2

3

15 15 15

4 5 6 7 8 9

15 15

15 15 15 10 15 11 15 12 15 13 65 14 15 •1

J

1

60 — —

91

45

78

75

Abafája Teke Görgény Komlód Oroszfája Erdő-Szengyel Köbölkút Szent-Péter Kis-Fülpös Sz.-Ludvég Tuson Unoka Bála Kis-iiye Nagy-Erese

14 21 16 16 12 23 14 16 12 14 16 19

összesen:

16 i n 19 19 254

45

25 85 85 05 65 45 85 05 45 85 25 85

25 25 35

VIII. KiiküUői egyházmegye.

85

10

összesen:

26 26

VIII. öörgényi egyházmegye.

54 54 1

17 17 17 17 17 17

Szász-Máté Szász-Czegő Szász-Újős

Medvés

összesen:

52 52

25 25

12 12

05

XI. Szebeni egyházmegye. 1

2

Alamor Bénye

05

147 í A nyert | tanszerek egyházközség neve. pénzértéke

1 Sors:

s 3 4

Az

1

frt

M.Lapád M.-Péterfalva

összesen:

A folyé évi kiosztás alkalmával leküldetett még az emiitett 48 iskolánk jobb igyekezetü tanulói között leendő kiosztás végett 40 frt árú füzet vegyesen Arany János ama müveiből, melyeket Ráth Mór ponyvairodalmi áron adott ki Összesen:

14 12 50

kr.

05 05 20

tanalók

2 A Csíkszeredái körlelkészség 3

A piskii körlelkószség

§

egyházközség neve.

4 5 6

A galgói iskola Az ördögkúti iskola A szamosfalvi iskola Fejérdi egyházközség összesen:

7

A nyert tanszerek pénzértéke

frt 12 19 36 4 196

1

kr.

80 70 43 — 63

Összesen tehát

40 40

— —

70 17 36

— 70 —

Tankönyv-adományban részesültek még az 1888. évben.

1 A kolozsvári iparos isk. ref.

Az

Az 1888. évben Az 1889. évben Az 1890. évben Főösszeg:

196

1307 920

2424

azaz 2424 frt 49 kr. értékű tankönyvekben és tanszerekben, melyen felül még szétosztatott az említet iskolák között 1230 darab „Bibliai részek" ez. nyomtatvány a főt püspök ur adományából.

Pa/rddi Kálmán, tanügyi előadó.

10*

63 42 44 49

cn

Szilágy-szolnoki

OS

co

Folyó szám

1

OS

Nagy-enyedi

00 »J

Deési

eo

Kolozsvári

o

Széki Görgényi a) részv. pénztár

1—1

O

© *£*

1

CO

|

00

M>

cn

os eo CO

eo

©

i

1

1 1

co © co

cn eo -Jl

©

OS

CO

i

1

os co

o

1

1

©

co co

©

co

1 1 l . -a

I i

1 1 OS

© eo

o

1 1

1

oo 00

oo OS

i 1

1 eo co OS

1

1 I

©

© 00

1

1 1

1

co 00

1

1

cn

eo

©

-a 1

1

©

©

OS

eo © -a

co co co

co eo cn i—i

cn 00

Cn

te

i—t

©

1

1 00

-J 1

eo CO

i

Kamatból

W jo-

Eészvényjárulékból Egyéb jövedelemből

d•-J fo-

N

CD-

»*•

•^

OS

Kamatból

00

I

OS

co OS

OS 00

ocn

co

0to 0

cn

oo

*

KJ

cn os co i—>

1263

^.

1

o

ct•-»

1463

fco

co co

cn co

2477

1431

os CD

1

cn

11388

368

cn CO

os

5060

4196

Cn

1

©

324

352

1 1

o

708

©

© OS

os co

2423

1

eo

CD OS

OS

oo t—k

1888. évről át- [ jött készpénzben

•-Í

1

00

co 00 1

te-

1

OS OS

© 00

en

i

CO CO

os

eo

>

N

Tökéből

os

1

ÍSS

OS

1—*

00

Ef

cn

os ©

1

cn

Öl

*~

CO

1 11

1

1

-a co

O

oo co

1

1

eo eo

i—i

co co

1

1

-a

1 1

OS

cn 00 CD

03

VI

1

I

co

1

oo os eo

co

co

CD CO CO

1

oo cn

co oo -a

os © co ••a

oco oo oo

OS

1

cn OS

OS

o

te

1

00 00 t-a

1

OS —3

568

CD

«4

©

oo

7207

B

>—l

00 co

©

ü»

tí>

LO

cn

co

1

o,

oo co

CO

©

!£ OS

oo

403

CD

-a os cn

oo ^,

CD

co

OS

1 1

frt

1

eo

ro

oo

CD

oo oo

154

1

1

1 I 1

© ©| 1 cn os Cn

*í

os ©

s

D P

o

| frt

1

O9 CO

os co eo oo i—>

00 - j

2 O

141

CD< 8S,

y-»

1

00

795

t

>—*

i—i i—i

V.-hunyad-zarándi 249

INS

eo

co

OS

402

co

en oo © Cn

OS

Kolozs-kalotai

co

oo

b) Bajnóezi-alap Marosi a) részv. pénztár 1155

os

Cn i-t

b) Gr. Toldalagi-al.

173

©

Küküllöi

i—L

OS

Udvarhelyi

1028

00

* > •

CD

a) papi

240

eo Cn co

b) tanitói

CQ »<

Bikán belüli communitás

CB

s. co

00

o

w

OS

00

co

03

eo

3:

Részvény járulekbol

S- Egyéb jőve-

(D :

CD-

2.

SH M

ere

V)

SS-

Bevételek összege Ps1

3 ci e. 7

983

008

98

166

co Ol

©•> Ol

1 1

1

1

888*91

©

1 1

Ol

5820

8339

os

Cd OS

co

OO

to

00 00

co

Ct"

ff

ert-

ff

Másnemű kiadások

8-

B 0

m Kamat Eészvény-já-

ff e-t-

ff

00

Készpénz

ff

bt

ül

Kiadások öszszege

Tőke

|frt

k—k

1

1—K

frt

OS

os

co Ol

oo

03 cn

213

CO

#>•

1

375

03

oo

4757

Ol

474

co

oo

1

Tőkésítés

789

©

1 1

©

10,711

1

1 1

f

Ol CO

180

co © í—k © -a en eo

OS OS

-a ©

405

CD ©

1

%

Ol

Í1

Özvegy-árvai illetmények

S9>

P?

ff

1 1

Kezelési illeték

-í

co

10,125

1

ts

ts

te co

Ol

©

Ol

1802

co

Ol

Ot

©

OX OS Ol

11,155

609

009

137

2432

8

763

35,408

00 oo

1569

2112

00

100

OS ©

co

co

k—*

12,658

-a

-a co

jí

co

co

1

1592

©

co

ox

495

5691

-3

co co

4888

9498

CO

00 ©

co

14,728

3675 03

k-k

h—k

10,538

1515

CD 00 OS

3693

115.956 -a

679

1

CO ©

792

&

1

co

757

1

00

©

428

498

1

285

1

1 1

CO OS

23 1512

1

j

Ox ©

!

© CO

* * •

OS

00

597

1

1

-a oo

OS

1

1

co

cp

Ét

SS Ol

00

-a

sr

OS ©

te ©

1

OS

Ol ©

r* co -a

©

ts co #=•

©

4463

1

co

©

3410

1

-a cc

os

-a *>

o

co

1

OS

4803

1

co

Ol

1

co

1

©

282

240

28

OS

00

co

1

1

441

202

1

o -a

1

k—k

OS

OS CO © CO_

339

1

1

©

00

6319 'í

1961

co

oo «*•

co

OO

©

13,360 75

4963

eo

I

©

i

00

03 ©

283

8125

©

os

-a -a

1

3410

3322

© Ol

s

2675

15,908

00

©

!

to

1

1

1012

co

© Os

-3

-3

t—k

00 ©

368

1—k

©

Ol CD

Ol ©

31,172

oo

1

246

te

t—k

524 55 183

1252

oo

1170

322

37

co

245

7159

-a co

1

Ol

1

3181

©

OS

-3

co

852

to

Ol

1

1

200

1

1 726

1

1

03 ©

200

OS

*=•

1746

Ol

1

03 ©

1

1140

i—'

Ol CO

1—k

225

1 1

© ©

©

Ol CO

O3

328

6591

B

co

©

os

218

1

OO

184

S9

613

CD

00

CO -3

156

Ol -4

03 OS

104

a

co

1—k

a £8,

H

•-Í

H

•—

Egyéb jövedelmek

ff

CO (0

p •4

et-

ff

Összes vagyon

H O

150 Melléklet a 63. |k. számhoz.

tfí

A ricsönt utalványozó rendelet szama

! )lyík e ázmeg; erületé

orszái

K f 91 ÍJ az erdélyi ev. ref. egyházkerület építkezési alap-

J—A

1 878—1888 2 1177—1888 • 1 § 3 1108—1888 Ö 4 5 1790-1888 -á 1595—1889 678—1890 1514—1890 6 1705—1889 Gyula7 2300—1889 Fehér3192—1889 vár 8 1101—1888 2831—1888 2093—1889 9 1233—1887 10 1358—1887 2363—1890! Ö 12 2 2 3 6 - 1 8 8 9 13 14 15 1310—1888 OQ 3419—1889 3419—1889 16 1133—1888 17 1418—1887 18 1886—1887 19 913—1889 20 1611—1889 1979 — 1889 21 2 1 4 2 - 1 8 9 0 1410-1890 886—1890 22

3 i

OQ £i U

24 1189—1888 1624—1887 1942—1887

fi

Az adós egyházközség részére szükségelt kölcsön

neve

A kölcsön és kafedezésére szükséges

5% kamatra kr frt kr frt [kr

kiadatott kiadandó összesen frt jkr

frt

kr

frt

2400 2400 1200 — 1200— 3000 — 3000 — — 2900 — 2900 — — — 4300 — ) 10000 — n 8 — 17,488 56 2600 í) n 588 56 » n 3000 — 3000 — Zalathna — Abrudbánya 8400 — — 13400 — 5000 4800 — Maros-Ludas . 8500 — 1200 — » n 2500 — fí ti 1000 — Maros-Ujvár 1000 — Lőrinczróve 250 — 250 — 1000 — Toroczkó-Szt.György 1000 — M.-Szt.-Király 300 — 300 — Szt.-üjfalu — — 200 — 200 — Hadrév — — 500 — 500 — 1 Szamosfalva 2500 — \ 1600 — [ — 4400 300 — 1800 _ 1800 — Szent-László — 2500 — Györgyfalva — 2500 — 600 — 600 — Méra — 5000 — Fejérd 5000 — Kajántó 600 — — | 1100 — 500 700 — Egeres — ) 800 — \ 2400 — 900 — _ j a — — 3000 — Kőrösfő 3000 — — — 1500 — Sztána 1500 — — 1800 — — Ödögkut 1160 — — — > 4360 — n 900 — — 500 — ) „ 76,098 56 | 5700 — 81,798 56 Átvitel Kis-Barcsa Petrosény Déva Maros-Ilye Piski-telep

l_

1— 1((

1

— —

J— — — — — — —

törlosztésre

36 18 — 45 — 43 50

120 60 — 150 — 145 —

262 33

874 é 3

45 —

150 —

201 —

670 —

12750

425 —

15 — 3 75 15 — 4 50 3— 7 50

50 — 12 50 50 — 15 —: 10 — 25 —

66

220 —

27 — 37 50 9— 75

90 — 125 — 30 — 250 —

16 50

55 —

36

120 —

45 — 22 50

150 — 75 —

65 40

218 —

1226 98

4089 93

151

T A. T A S jából kiutalt és még kiutalandó kölesöhökről. Az évi 6V2%-ból fedezendő

matai évenként

összesen frt

\\egyház-!az egye-jj il i_.._.. r_. i ttemes p m s a í!„ község konvent által által

a

z

által

II

Jegyzet.

1 frt~|'tai frt |krj frt Ikr frt |kr|

|kr|

156 78 18 195 75 188'50' 43 50

||az egyh jjamoldo- a milliós kölcsönpénztára siói-alap |ből eredő-1 által J által haszonból

„ ikfir. házi-!l vai Misiker. házivai Mis-

60 24 70

1136 76' 462 33 300

96 36 120 75

Templom épitésre. Templom épitésre. Papilak-épitésre. Papilak-épitésre.

374Í43Í

Parochiális telek vételére, templom és papilak épitésre.

195—! 195

Papi telek vételére.

100

320

> Templom épitésre.

552 50 127 50 170

255

( Templom és papilak í épitésre.

871 — 451

65 16 65 19 13 32 286

15 8 75! 4'50 gl 7^0

37 50 27117 162 50 162 50 39J-! 89|325 325 ! —| 71 só: 2 4 -

50 50

Papilak épitésre. dtto. dtto. Templom épitésre. Iskola épitésre. dtto. dtto. dtto. dtto.

50

15 10 25

90

I Templom, papilak és iskola épitésre.

158 50

50

Templom épitésre. dtto dtto. Torony és papilak fedésére! Templ. és papilak épitésre

40

30

17 50 j. Iskola épitésre.

60

60

\\ Templom javításra és í iskolai épület épitésre.

50 30

40 30

Iskola és papilak épitésre. Papilak épitésre.

283 40

65 40 100

118

5316 91

1154

156

36

105 195 97 50 37:50!

80,

1797Í93],

Papilak javításra. Papilak vételére és templom épitésre.

152 Az adós egyházközség részére szükségelt kölcsön

Ak'lesönt utalványozó rendelet

s o

m

n e v e

sza a

frt Áthozatal

25 2062—1889 1 -a 26 2374—1889 27 ISI ISI t/2CO 28 29 663—1888 30 728—1888 31 953—1888 32 1364—1888 33 1174—1888 34 2404—1888 © 35 758—1889 fi

1374—1889 36 693—1889 37

oo~ co

39 40 41 42 43 44 45 46 47

1624—1887 601—1889 1490—1887 1879—1887 1350—1890 1751—1890

M *D

N

O3

1396, 2005 • 1886 és 48

1127—1887 49 390—1885 1198—1888 Sajó 50 2320—1889 51 2169—1890 52 53 1049—1889 54 1937—1890 55 2393—1890 56 57 58 2288—1890

kiadatott kiadandó

1" S-l

:o

°

C3

Bürgezd M.-Csaholy Görcsön M.-Goroszló Bádok Szinye Szelecske Girolt Kecset Szarvaskend Alsó-Töők n

TI

Csomafája Hagymás-Lápos Kis-Esküllő Mócs Kis-Iklód Kudu Magyar-Nemegye Bonczhida Szász-Bréte Kékes Szentmargita Alsó-Ilosva Puszta-Kamarás Besztercze n

Szász-Régen Görgényi egyhm. Holtmaros Feketéi fiók egyh. M.-Kövesd Szent-István Nyárádtő Nagy-Ernye K.-Szt.-Miklós-Csiba

Átvitel

kr

76,098 56 1000

frt

kr

_ —

.......

1000 200 —

600

1800 — 600 — 500

600 — 700

300 —

—

1256 45 800 — 1800 600

—

600

—

1200 — —

3000

—

1527 15 ) 2400 — 12,000 — 3000

— __ __

„

700 — \ 300

— — 500 — 3000 — 900 — — — — 1200 —

összesen

frt

ki

% kaiV.% ! 5matra frt |kr frt kr

tírlesztósra

5700 , , 81,798 56 1226 98

_

300

A köleson és fedezésére szükséges

—

_ — —

— 1000 — 2400 —

— — 1000 — 300 300

_

—

1000 — 700 — — —

117282 16 18,400

200 600 _ 1800 600 — 500 — 600 — 700 —

1000 —

15 —

50 -

300

15 50 — 120 — 62 82 40 - 90 — 30 — 60 — 30 — 50 — 15 — 15 —

3300 —

4 50 15 36 18 85 12 — 27 — 9— 18 _ 9 — 15 — 4 50 4 50 1

49 50

165 —

3927 15

58 91

196 36

1000

1000 — 2400 — 1256 45 800 — 1800 — 600 — 1200 — 600 — 1000 — 300

— |12600 —

2000 — 1900 — —

50 _ 15 — 50 —

15 4 50 15 — 3 9— 27 — 9 — 7 50 9— 10 50

300 —

300 —

300 —

600

1000

4089 93

1030 —

90 — 30 _

25

30 — 35 —

45 — 13 50 15 — 10 50 18 —

630 — 150 — 100 — 120 — 150 — 45 — 50 — 35 — 60 —

135682 16 2035 24

6784 11

3000 2000 2400 — 3000 — 900

100O — 700

1200 —

189

45 30 36

153 kamatai

Az évi 6V2%-ból fedezendő az egyh.- a moldo- a milliós az egye- ! az ker házitemes E.M.K.E. vai JVIispénztára konvent siói-alap bői eredőáltal által által által haszonbó

5316 91 2284 98 1154 65 19 65 13 39 117 39 32 39 45

50 — —

50 50

65 —

15 _ 4 50 25 — 3— 21 — 27 — 6 7 50 9— 10 50

20 — 40 —

80

_

—

—

—

—

—

A

255 27

—

4 50 — —

—

—

35 —

—

— —

— — 9 18 51 67 — 13 — 12 — 24 — — — — — — — — —

15-

—

— — — — — — — 15 15

15

'

—

—

—

—

—

—

—

—

|

—

kola épitésre.

183 27 Papitelek vásárlásra.

72

30 _ l

195 — 195 — — — 130 — 80 — 50 — 156 36 — 70 — 1 195 165 — 30 58 50! 28 50 30 — 65 — 15 — 50 — 45 50 15 50 30 — 78 — 38 — 40 —

— — — — — — _

8819 35 3583 30 1994 _

dtto. dtto. Iskola épitésre. dtto. dtto. dto. ddtto. Templom javításra. Papitelek vételre. Iskola épitésre. Templom épitésre. Templom javításra. Papilak épitésre. dtto. dtto. Templom épitésre. Iskola épitésre. dtto. dtto.

195 — Templom, papilak és is-

—

189 — 150 —

819 —

30 _ Templom javításra. — — Iskola épitésre — — Templom és pailak épitésre — — Iskola épitésre 18 — dtto. dtto. 40 — Papilak épitésre. 33 — Iskola és imaház épitésre. 25 — i Templom építésre dtto. dtto. 30 — 35 — dtto. dtto.

_

— — — — — 15 15 — — —

Jegyzet.

1797 93

•

— 15 — — — 10— — 50 — — -

19 50 4 50 — — 30 — 65 35 — 50 — 156 — 96 82 __ — 30 81 67 40 — 12 52 50 — 117 54 __ 27 _ — — 39 — 78 54 — — — 39 9 30j— 50l — 65 15 — 19 50 50 — — 19 50 4J50 — — 214 50

Az évi ból i fedez

egyházközség összesen által frt kr frt jkr frt kr frt kr frt kr frt [kr frt |kr frt kr

évenként

450 —

—

—

— — 50 —

— — — — —

—

— _ — — — 210

•

—

—

— í

450

2582 05

Templom épitésre. dtto. dtto. Iskola épitésre. Tanácsterem és levélt, épit. Iskola épitésre. Iskola és imaház épitésre. Isk. és tanitóilak épitésre. Templom épitésre. Iskola és tanitóilak épitésre. dtto. dtto. dtto. Iskola épitésre.

154

J e

ilyik egyázmegye erületén

Az adós e g y h á z k ö z s é g A kölcsönt utalványozó rendelet szama

1

A kölcsön és

részére szükségelt kölcsön

n e v e

Áthozatal Maros-Szt.-Anna 2710 — 1888 áros Várhegy 1660—1888 Medgyes 2457—1889 62 933—1889 F-H Erzsébetváros 934—1889 53 63 1504—1889 D.-Szent-Márton 2403—1889 53 1058—1890 n M 1499—1890 64 1984-1887 Mihályfalva 2381—1888 Sze1831—1890 ben 65 1833-1888 Oláh-Ujfalu 66 908—1888 Segesvár 3282—1889 I-H 882—1886 67 1427—1888 Fejéregyháza 216—1890 a Nagy-Bun 68 1202 1888 P 69 Héjjasfalva 70 233-1889 Brassó 71 1624—1887 Hosszufalu 1607—1887 Sepsi 1791—1887 72 1093-1887 Csíkszereda 2088 1887 Kezdi 73 1440—1889 Romániai Bukarest 59 60 61

n

J>

•s CD

Főösszeg

fedezésére szükséges

5 % kamatra i frt kr frt kr frt [kr frt (kr frt j kr ! 117282 16| 18,400 135682 16 2035 24 6784 11 kiadatott kiadandó

300 —

3500 — 3000 4800 — 3700 3600 13,000 1156 59 1517 37 200 400 400

„

1800 ) 11,000 4500 J. 4002 12 J 800 — 2300 —

17*%

türlesitásre

300 300 —

4 50 4 50

15 15 —

—

6500 —

97 50

325 —

_

—

8500

127 50

425 —

—

—

19,273 96 289 11

963 70

—

1

J- 2100 1100 _ ) — 1800

} -

360 — —

összesen

300 — —

} l

f

— —

— 400 — 20,000 —

31 50

105 —

27 —

90 —

19,502 12 292 53

975 11

3100 _

46 50

360 400

6 —

5 40

155

18-

20 —

7300 27,300 — 409 50 1365 — 1Ő00 290 — 1400 _ } — 5800 — 87 2800 — 6608 75 7522 95 112 84 376 15 > — — 91420 250 — 75 — 5000 — 5000— — 1 1 1 3651 62 ! 12,172 203241 19 40,200 — 243441

155 Az év ból fedez etlei

Az évi 6%-ból fedezendő

kamatai

| az egyh.- a moldo- a milliós egyeaz egyház- aztamoo 2 a lírai ti j n í UdZlvai Juis- KOiCBUD* község konvent E.M.K.E. &CX. pénztára összesen siói-alap bői eredoáltal által által által által haszonbó frt kr frt kr frt kr frt |kr frt |kr frt kr frt kr frt kr

évenkén t

1

8819 35 3583 30 1994 19 19 50

4 50 4. 50

210

!

450

15

Jegyzet.

2582 05

422 50 157 50 150 —

Iskola építésre. dtto. dtto. \ Templom és papilak 115 — / építésre.

552 50 312 50 135 —

105 — \ Templom építésre és pa-

1252 81 654 —

— —

15 —

/

400 —

100 —

98 81 >

31 50

60 —

45 — |

117 —

27 —

50 —

40 —

1267 64 267 50 230 56 50

650

30

60

23 401 10 80 26 !i 6 - — — 1774 50| 700 — 500*377 488 99 325

]

— j!

Parochialis telek vétele. Templom és papilak építésre.

[ Iskola építésre, templom és papilak javításra.

136 50

201 50

pilak átalakításra.

Templom építésre.

120 14 [ Templom építésre és paj

Iskola javításra.

55

Templom javításra. Iskola építésre Iskola építésre.

12 60

20 —

rochiális telek vételére.

574 50

Templom és papilak épít. | Parocbialis telek Tételé-

100 —

277 ~~ [ re és templom építésre.

175 —

313 99 l re az épületek átalaki-

75 — —

\ Paroesialis telek vételé-

i

—

15,823 69 5890 60 3554 — 245

1

1

30 —

250 — 250

—

—

1500 — 4354 09

'

tájára. Iskola építésre

156

Melléklet a 63-ik jkönyvi számhoz.

J á r t

iiitalt % ^ 5P O 153 á? «

MvaJ m

I. Vajdahunyad-zarándi egyházmegyéből. D é v a i egyházközségnek az egyházkerület pénztárából kiadott 3000 frt kölcsön 4 % kamatjára adott A 621—1888. sz. a. kelt határozat fentartásával 32 évre. Áttétetik ezen kiadás az épitkezési alap terhére. P e t r o z s é n y i s.-papnak, ki áll. tanitó is A hivek sem papi, sem tanitói fizetéshez nem járulván, a pap részére utalás mellett a rendes segély megszüntetendő. Évrőlévre személyi segélyre utaltatván. P i s k i i körlelkész, rendes fizetéseképpen élvezett A tőkeképzésre l1li% hozzászámitásával 32 évre megadandó Kis-Baresai beszolgálásért, piskii körlelkésznek. Kérése nincs A tőkésitésre ll/2°/0 visszatartása mellett 32 évre M a r ó s-l l y e i paptanitónak fizetés emelésére, belmissió 150 frt Dijlevelileg biztosítva van a pap részére fizetés 572 frt, melyből a pályázati hirdetésben 450 frt. központifizetésképpenvan felvéve. Az ll/a°/0-nak tőkeképzésre hozzászámitásával H o s d á t i papnak fizetés emelésére . . . A dijlevélbe ezen javadalom nem vétetett fel, a papifizetés 1889-iki kimutatása szerint 354 frt 83 kr. A papifizetés emelésére 1890-ben 40 frt. konventi segély adatott. Tekintettel a fizetés időközben történt emelkedésére, ezen segély kiadása megszüntettetik.

120

50

150

150

390

50 50 150

195

30

II. Gyulafehérvári egyházmegyéből. T ö v i s i egyház papifizetésére járt . . . Papifizetés volt 1880-ban 205, most felmegy 420 írtra. 1890-ben 75 frt. konventi Átvitel:

20

370

50

300]j 440J —

195

157

Áthozatal: segély adatott tőkeképzéssel. A javadalom időközben történt emelkedése indokából a központi segély kiadása megszüntettetett. T ö v i s i tanitó fizetésére 2 Volt fizetése 1880-ban 99 frt 13 kr. jelenleg az énekvezér fizetése 106 frt 75 kr. időközben állami iskola állíttatván fel a i segély kiadása megszüntettetik.

370

conver.

házipénztári

i

PQ

Baldácsy

•i

állam-

£

§•

251 i-utalt

I segély

NI

2

házipénztári

1 állam- 1 segély

or á r t

conver.

i

l

a

195

50 300 440

„...

20 —

—

—

— '

—

—

III. Nagy-enyedi egyházmegyéből. 1

2

3

4

5

Maró s-g o m b á s i paptanitói állomás . . Fizetése volt 1880-ban 356 ;frt.s 1889-ben 433 frt 84 kr. időközben adatott a 100 frt államsegély. lV2%-ot nem ajánl. Az orsz. közalapból 1890-ben 50 írttal emeltetett a fizetés tőkeképzéssel, mely emelkedésre való tekintettel, az államsegély megszüntettetik. L ő r i n c z r é v e i papifizetés emelésére . . Fizetése volt 1880-ban 350 frt. 1889-ben 349 frt 71 kr. az államsególylyel. Az ll/2 %-ot nem tudják hordozni, erre is segélyt kér az egyházkerülettől. AzlV 2 % visszatartása mellett kiutalandó M a r o s - k a p u d i papifizetés emelésére . . Fizetése volt 1880-ban 229 frt. államsegély nélkül 1889-ben 272 frt. Az I 7 s % hozzáadása mellett kiutalandó T ú r i papifizetés emelésére . . . . Fizetése volt 1880-ban 250 frt. most mint körlelkészség szerveztetett 477 frt 60 kr. javadalommal. Dijlevelileg biztosítva lévén a pap részére a tőkeképzésre 30 írttal T o r o c z k ó - s z e n t g y ö r g y i papifizetés emelésére Papifizetés 1880-ról nincs kimutatva. 1889iki 401 frt. Conventtől 40 frt tőkeképzési segélyt nyert. Az lVg%-ban és visszatartása mellett kiutalandó . Átvitel:

100

, „

4

50

, 50

25

— -

___

—. _ _ _

50

, 75 _^_

65

_.

__

—

_

130 —

m

—-

,

— 100

— 595

1

—

•

60 —

245 300 615

•i

—

—

130 195

158

IV. Kolozs-kalotai egyházmegyéből.

Átvitel:

130 195 _

_

30

—

—

—

—

—

—

—

-

30 — —-

1 conver.

JKüvitalt

245 300 555

595

6 C s o m b o r d i tanítónak fizetés emelésre . Fizetése volt 1880-ban 136 frt 60 kr. 1889ben 170 frt 88 kr. Az 1V 2 % visszatartása mellett kiutalandó 7 A1 s ó-f e 1 s ő-d e t r eh e m i levitái fizetés alapjára (még nem utaltatott ki) . . . . — Az állomás nem lévén betöltve, s szervezés folytán változást is szenvedvén, megszüntettetik . . . 8 M e z ő - z á h i körlelkész fizetésére Dijlevelileg lévén ezen javadalma az 513 frt. fizetésbe foglaltan biztosítva ll/2% tőke törlesztése ujabb segélyezéssel . . — . . 1 Alsó-járai papifizetés emelésére Papifizetés volt 1880-ban 401 frt. 1889ben 452 frt. Az egyházmegye ujabb fizetés emelésre ajánlja; a 172% hordozására nem vállalkozik. 1 VÍ % -ot tőkeképzésre visszatartva 2 Alsó-járai tanitó fizetésére A tanítói állomás megszűnvén, a segély is megszüntettetik. 3 K a j á n tói papiállomás fizetése emelésére, «bből korodi beszolgálásért 30 frt . . . Fizetése volt 1880-ban 420 frt. 1889-ben 316 frt. Az egyetemes konvent tőkekópzéssel 25 frt. segélyt utalványozott. A segélyek dijlevelileg biztosítva. ll/2% törlesztésre nem ajánlkozik. Az 172% visszatartásával 4 N a g y - p e t r i i tanitófizetós emelésére . . Fizetése volt 1880-ban 86 frt. 1889-ben 157 frt. Az egyházközség szegénysége miatt a I7g%-ot nem hordozhatja. Az 1 7 2 % visszatartása mellett . . . 5 N a g y - p e t r i i papi állomás Fizetése volt 1880-ban 296 frt. 1889-ben 330 frt. A konventtől 35 frt. tőkeképzési segélyt nyert V/2% levonásával . . .

Baldácsy házi- ! pénztári

Sorszám

Áthozatal:

t

állam| segély Baldáesy házij pénztári

á, r

I állam1 segély ,

J

conver.

1

—

120

_

__

100

—

—

—

—

—

—-

130

—

50

—

50 —

—

—

—

—

— —

—

_ — 30 —

— —

— _

65 —

— —

30

30

50 —

—

—

—

—

_. 50

— —

__ __ __

__

80 —

— —

— —

— —

— -55 —

— —

— —

50 —

— —

—

—

— —

—

—

55

—

•

—

725 30

580 400 615 30

380 325

159

Áthozatal: 6 Kajántói tanitó fizetése emelésére . . Fizetése volt 1880-ban 112 frt. 1889-ben 226 frt. lVa% visszatartása mellett 7 B á b o n y i levitái állomás fizetése emelésére Fizetése volt 1880-ban 126 frt. 1889-ben 131 frt. Az V,'2% visszatartásával utalv. . . . 8 Z s o b o k i egyház adóssága kamatfizetésére Fizesse tartozását tekintélyes vagyona jövedelméből; a segély kiadása megszüntettetik. 9 P a t a i papi fizetés emelésére tanításért . Dijlevelileg fizetendő lévén 10 D a r ó c z i tanitói állomás javadalmául . . Fizetése volt 1880-ban 84 frt. 1889-ben

725 30

rer.

.A 4!

ház pénzi

Baldá

Kiutalt o o

580 300 615 30

360 325

15 —

_ 25

_ —

30

— 30 —

—

—

—

—

—

— — — — —

25 — 50

— — —

.— — —

— 30 —

— — -_

—. .. —

— 25

— —

— —

— —

50 —

— —

| |M

20

__

50

15

—

—

—

—

—

—

—

—

65

—

—

_.

— 50

—

—

—

—

50

—

_

__

—

50

—

—

—

30

148 frt. V/2% visszatartása mellett 11 Magyarókereki tanitói fizetésre . . .

Fizetése volt 1880-ban 115 frt. 1889-ben énekvezéri 81 frt. A paptanitói állomás szerveztetvén s a dijlevélbe nem lévén felvéve, megszűnt. 12 E s e r e s i üaü részére Társítás folytán, kedvezőbb helyzetbe jutván, a segély megszüntettetik, dijlevelileg nem lévén biztosítva. 13 Az e g e r e s i tanitói fizetés emelésére . . A folyó évben megszavazott államsegély kiadatik az V/2% fedezése végett emeléssel. A házipénztári segély az újabb szervezéskor a dijlevélbe nem vétetvén bé további kiadása megszüntettetik . . . . . . . . 14 R f i ő d i t a n í t ó n a k Ujon szervezett állomás V/2% levonásával

.. £

t

állai segé

oo

r

conv

1

Baldáicsy

1 Sors

1

3T á

—

— 40

•

—

—

—

V. Szilágy-szolnoki egyházmegyéből. 1 S ü l e l m e d - c z i k ó i papi fizetés emelésére A papifizetés volt 1880-ban 416 frt. 1889ben 466 frt. időközben emelkedett 50 írttal. Az V/t% levonásával kiutalandó . . . Átvitel:

100 — — 900 80

—

—

740 450 705 95

490 375

160

g

& Áthozatal:

900 80

C z i k ó i tanitó Fizetése volt 1880-ban 45 frt. 1889-ben 238 frt. Dijlevelileg biztosítva van. Az , l 7 s % törlesztés visszatartása mellett . , . É r k á v á s i paptanitó fizetésére . . . . Fizetése volt 1880-ban 240 frt. 1889-ben 379 frt. Az egyetemes konvent 25 forint törlesztő segélyt adott. Az 11/2°/0 levonásával L e c s m é r i papifizetés emelésére . . . Fizetése volt 1880-ban 376 frt. 1889-ben 501 frt. A fizetés időközben emelkedvén, a segély további kiadása megszüntettetik. I l o s v a i tanitó fizetése emelésére . . . Fizetése volt 1880-ban 126 frt. 1889-ben 258 frt. Egy évre körlelkész bízatott meg a tanítással. A tanítói állomás betöltendő. 50 frt. rendszeres segély, tőkeképzésre 15 írttal emeltetik R é c s e i tanítónak fizetésül Fizetése 1880-ban 86 frt. volt, 1889-ben 263 frt. Az EMKE-től 10 évre 50 frt adatott. A segély további kiadása megszüntet-

100

E g e r h á t i levitái fizetés emelésére . . Fizetése volt 1880-ban 69 frt. 1890-ben 145 frt. Az 172% visszatartásával s fedezésére némi emeléssel . . . . . . -. N y i r s i d i kisdedóvó tanítónak . . . . Dijlevelileg lévén biztosítva, I1/g% visszatartásával A „Wesselényi-egylet" ezen intézkedésről értesitetik, felkéretvén a tőkeképzési 45 frt. utalványozására V a l k ó i levitának fizetés emelésére . . Fizetése 1880-ban 148 frt. 1889-ben 215 frt. lt/i% betartásával 10 K u s a l y i tanitó fizetése emelésére . . . Fizetése volt 1880-ban 103 frt. 1889-ben 128 frt. 1 7 2 % hordozásárasa fizetés némi pótlására 11 Z á l n o k i tanitó fizetése emelésére . .

20

Átvitel:

Kiutalt er.

csy

á r t

1

v

05

740 450 705 95

490 375

100

50

50

50

100

50' —

20

50

150

195 —

25

30 30

30

1420 105 850 450 1115 95

30

40

610, 375

161

conver.

házipénzt ári

államsegély

Baldácsy

Kiutalt

t conver.

r házipénztári

Baldácsy

á,

államsegély

Sorszám

j

i

Áthozatal:

1420 105 850 450 1115 95

A fizetés becsértéke nincsen kimutatva, sem az 1880. sem az 1889. évi összeírásban, az állomás az 1890. évi névkönyv szerint ürességben van, a segély folyósításáért kérvény sem adatott be. A segély kiadása megszüntettetik. _ . . 12 B ö ö s h á z i tanitó fizetése pótlására Fizetése volt 1880-ban 115 frt. 1889-ben nincs kimutatva, a névkönyv szerint, a tanitói állomás megszüntettetett. A segély folyósításáért kérvény sem adatott be. A segély kiadása megszüntettetik, mivel paptanitói állomás létesittetett 545 frt. fizetéssel. — 13 O r d ö g k ú t i papi állomás fizetése pótlásául Fizetéséül dijlevelileg van biztosítva. 1 1/3 % — ának fedezésére a segély emelésével .

610 375

i

—

— —

—

—

—

—

200

—

—

—

—

—

—

•"""

*

260

—

—

— —

— —

50 —

—

VI. A deési egyházmegyéből. 1 Kid e-c s o m a f á i paptanitó fizetés emelésére

2 3

4

5

Fizetése volt 1880-ban 368 frt. 1889-ben 380 frt. A segély dijlevelileg biztosítva. Az egyház szegény. Az 1 V^Vo visszatartása mellett K a c z k ó i körlelkész Fizetése 798 frt. Az állomás ürességbe. 1V2% visszatartása mellett S z e l e c s k e i tanítói fizetésre Fizetése összes becsértéke 190 frt. Az 1>ÍI2% fedezhetésére némi segély nyújtással H a g y m a s-l á p o s i papi fizetésre . . . Fizetése volt 1880-ban 375 frt. 1889-ben 217 frt. Az egyetemes konventtől 65 frt. segélybe részesittetett tőkeképzéssel. Erre tekintettel az l'/ 2 % visszatartása mellett E s z t é n y i körlelkészi fizetés emelésére . Fizetése volt 1880-ban 347 frt. 1889-ben 517 frt. A se'gély dijlevelileg biztositva Átvitel:

_

180

100

180

300

—

—

— — 120

— _

50 —

—

—

— — 50 __

— —

— —

____

—

— —

— — 140

—

—

—

—

40 —

—

—

1870 105 1200 650 1475 95

325 — — — — —

— —

—-~r ——

—_

935 635

11

PQ

lamgély

-3

C01iver.

H CD *cá ta

.—i

G>

^o3 oa

nver.

II

ZKZi-utalt

t

áziíztári

r

Bal dácsy

á

áziíztári

1 &

J

dácsy

162

o

j

Áthozatal:

6

7

8

9

10

11 12 13

lévén, az lV s % fedezésére a segély emelésével . . . . P á # « z él c s e h i pap fizetése emelésére . **f izetése volt 1880-ban 287 frt. 1889-ben 375 frt. Az EMKE-től 100 frt. rendes segélyt nyert. A csáki-gorbói beszolgálásért az V/2% tőkeképzési részlet visszatartásával F o d o r h á z i tanítónak Fizetése 1880-ban nem mutattatott ki, 1889-ben tett 124 frtot. Az 1%% hozzáadásával s annak visszatartása mellett Burjános-ó-budai tanítónak . . . . Fizetése 1880-ról nem mutattatott ki. 1889-ben 147 frtot tett. Az 1%% fedezésére 15 frt. pótlása mellett az államsegély kiadatik. A dijlevelileg nem biztosított 50 frt. egyházi pénztári segély megszüntettetik Alsó-tő ö k i tanitó-fizetés pótlására . . Fizetése volt 1880-ban 23 frt. 1889-ben 35 frt. Az ll/2% fedezésére és némi fizetése pótlására K e n d i - l ó n a i tanítónak fizetésbe . . . Fizetése volt 1880-ban 93 frt 38 kr. 1889-ről nincsen kimutatva, a dijlevél szerint 147 frt. 90 kr. Az 1 7 2 % fizetésére ajánltatik K é r ő i tanítói fizetés emelésére . . . . Fizetése 1880-ban 158 frt. 1889-ben 189 frt. Az 17 2 % visszatartása mellett . . V á l a s z u t i tanítónak fizetés emelésre Fizetése volt 1880-ban 131 frt. 1889-ben 201 frt. Az 17 2 % visszatartása mellett . G a l g ó i tanítói állomás Ujabban rendszeresittetett, dijlevelileg biztosítva. Az I 7 a % részben való fedezésére tekintettel

1920 105 1200 650 1475

95 935 535

65

50

• — 50

50 „

—

50

50

— — 20 —

— —

___

—

— —

65 __ — —

— _

—

65 — — —

— —

— —

_

40

50

40

25 — —

— —

— — — —

— 40

—

—

— — 150 —

— — — — — — -— —

__

—

25 — . „ .

—

40 — — — 180

VII, Széki egyházmegyéből.

1 Alsó-Ilosvai

emelésére

paptanitói állomás fizetés Átvitel:

200 —

— —

— —

— —

2290 105 2355 800 1720 145 1030 815

Áthozatal:

3

4

5

6

7

8 9 10

11

Fizetése volt 1880-ban 238 frt. 1889-ben 469 frt. Az 1 7 2 % visszatartása mellett . N o s z o l y i körlelkészség , . . . . , Fizetése dijlevelileg biztositva 489 frt. Az 1 '/2 % -nak az államsegélyből való fedezése mellett A p a n a g y f a l u s i papifizetés emelésére . Fizetése volt 1880-ban 501 frt. az államsegélylyel. 1889-ben 418 frt. Az ll/s% fedezésére, emeléssel, annak visszatartása mellett . . K u d u i papi fizetés emelésére . . . , Fizetése volt 1880-bán 348 frt. 1889-ben 375 frt. A tőkeképzési l V 2 % visszatartása mellett, tekintettel, hogy 25 frt. konventi tőkeképzési segélyt nyert . . . . A l s ó - s z o v á t i papi fizetés emelésére . . Fizetés volt 1880-ban 126 frt. 1889-ben 305 frt. Az 1 x/2 % tőkeképzósi részlet viszszatartása mellett M e l e g f ö l d v á r i papifizetés emelésére Papifizetés volt 1880-ban 280 frt. 1889ben 431 frt. Az egyház anyagi viszonyainak kedvezőbbre fordultáig 1 í/2°/o levonásával . . . Kis-iklódi levita fizetésének emelésére . Fizetése volt 1880-ban 57 frt. 1889-ben 121 frt. Az 1V2% fedezésére emelve s annak visszatása mellett B o t h á z i levitái fizetés emelésére . . . Fizetése volt 103 frt. 11 kr. 1889-ben l 180 frt. Az l /2% visszatartása mellett P u s z t a k a m a r á s i egyházközségnek 3000 frt. adóssága kamataira Áthelyeztetik az építkezési alap terhére . B a c z a i tanítói fizetés emelésére . . . Fizetése volt 1880-ban 100 frt. 1889-ben 261 frt. Javadalma időközben emelkedvén, 1V2 % visszatartása mellett K e s z ü i tanitó fizetése emelésére . . . Fizetése volt 1880-ban 70 forint 27 kr. Átvitel:

m

zi- ! utári

ácsy

Kiutalt álla seg

t con ?er.

02

r itári

S

S

2

á

ácsy

szám

J•

1

163

-53 S

i1

| 2290 105 1355 800 1720 145 1030 815

—

150 —

100 —

—

[

.. 50

—

200 — ' 195

130

j

—

__

— —

—

— — — —

— —

— —

—

— — 50 —

— —

— —

. 100 —

—

—

70 —

30

— — 50 —

— — — —

130 —

— — — —

— —

— —

—

150 —

— —

—

65 — f — —

— —

100 —

—

— —

— — — —

— — 30 —

— —

60 —, — —

40 — 50

100

— —

:

—

3010 105 1515 800 2565 270 1030 815 11*

Áthozatal: 1889-ben 332 frt. Kedvezőbb vagyoni körülmények közé jutván, a segély megszüntettetik. 12 V i z s z i l v á s i tanítónak fizetés emelésére Fizetése volt 1880. 56 frt 45 kr. 1889-ben 68 frt 39 kr. A visszatartandó 1%% fedezésére s a csekély fizetés emelésére . . 13 B o n c z h i d a i tanítói fizetés emelésére Fizetése volt 1880-ban 109 frt. 1889-ben 290 frt. fizetésének időközben történt emelkedésére tekintettel, a segély megszüntettetik. 14 F e k e t e l a k i tanítói fizetés emelésére Fizetése volt 1880. 120 frt. 1889.238 frt. Fizetése időközben emelkedvén az 1 7 2 # visszartása mellett

•

conver.

házipénztári

Baldácsy

államul segély

—

30

—

—

—

—

— —

—

.—

—

— —

— —

50 — —

—

_

80

—

—

—

30

_

16 S z a m o s u j v á r i körlelkészi fizetésre . .

—

—

—

70

,

. . . Fizetése nem volt 1880-ban feltüntetve, ujabb szervezésen ment át, most 138 frt. .737, k1". Az 1 7 2 % fedezhetése végett, annak bentartása mellett . . . . .

emelésére Fizetése volt 1880-ban 100 frt. 1 7 2 % fedezésére annak visszatartásával . . . . . . . 18 V i c z e i papi fizetés emelésére Fizetése volt 1880-ban 416 frt. 1889-ben 357* frt. segélylyel. 17 2 % levonása mellett

22Ii"a.talt

3010 105 1515 800 2565 270 1030 815

15 K a t o n a i levitái fizetés emelésére

Dijlevelileg lévén 895 frt. fizetése megállapítva az 17 2 % fedezésére segély emeléssel . . . . ,

t conver.

á. r házipénztári

államsegély

Sorszám

j-

Baldácsy

I

164

50

—

—

—

•

—

—

150 —

—

17 V e r e s e g y h á z i tanító fizetése

—

—

65 —

—

—

—

—

—

195 —

—

— —

30 — 150

—

—

—

_ —

—

—

—

150 —

184 —

—

— —

•

—

40 — -—

VIII. Nagy-sajói egyházmegyéből. 1 B e s z t e r c z e i egyh.-község adósságaapasz-

tására, kamatai fedezésére. Áthelyeztetik az építkezési alapra Átvitel:

—

—

—

3344 105 1705 980 2725 270 1485 855

165

Áthozatal

conver.

-03

házipénztári

conver.

államsegély

Kiutalt

t

3344 105 1705 980 2725 270 1400 855

2 Nagy-sajói pap fizetése emelésére

Fizetése volt 1880-ba 358 frt. 1889-ben 392 frt. Az 1 7 2 % bentartása mellett. .

házipénztári

á, r Baldácsy

államsegély

Sorszám

J

_

30 —

—

—

—

—

—

30

IX. Görgényi egyházmegyéből. 1 U z d i - s z e n t p é t e r i tanitói fizetés emelé-

sére Fizetése 157 frt. Az 17 2 % levonásával kiutaltatik . . . . . . . 2 K i s-i 1 y e i levita fizetése emelésére . . Fizetése volt 1880-ben 103 frt. 1889-ben 175 frt. Kéri az 17 2 % levonása nélkül kiutalni a házi pénztári segélyt. A visszatartandó 17 2 % részben való fedczhetése

50 30

50

3 K ö b ö l k u t i tanitó fizetése emelésére .

30

60

4 5

6

7

. Fizetése, volt 1880-ban 100 frt. 1889-ben •233 frt. Az V/2% levonása mellett, tekintettel a fizetés emelkedésére . . . . Ab áfái tanitói fizetés emelésre . . , . Fizetése volt 1880-ban 133 frt. 1889-ben 227 frt. Az 11/S% visszatartása mellett E r d ő s z e n g y e l i tanitói állomás . . . Fizetése volt 1880-ban 85 frt. 1889-ben 1 160, frt. A visazatartandó 1 /i % tőkeképzési részlet fedezhetésére T a n esi körlelkészi fizetés emelésére. . . Fizetése 673 frt. ujolag szervezve s dijlevelileg biztosítva. Az 1 7 2 % fedezésére segélyt adva Szász-régeni egyházközség adósága kamataira . . . .

. —

50

,

•

•;

^ , 100 —

—

•

30

40

90 —

— '—

—

— — — —

— — 50 —

— —

— —

70 —

— — 150

— —

. — —

65 —

—

195

—

—

— —

,

450

50

—

—

—

—

—

•

—

—

—

—

X. Marosi egyházmegyéből. i—i

Maró s-s z e n t k i r á l y - n á z n á n f a l v i papi fizetésére Fizetése volt 1880-ban 362 frt. 1889-ben 258 frt. A fizetés csekély volta s az egyÁtvitel

3534 105 2085 980 3265 320 1850 855

166

Áthozatal

2 3

4 5

6 7

ház szegénysége miatt az 1 Vs % fedezhetésére tekintettel Hagyma s - b o d o n i papi fizetés emelésére Fizetése 1880-ban volt 196 frt 1889-ben 301 frt. Az 1 7 2 % fedezésére tekintettel B ö ő-m o s o n i papi fizetés emelésére . , Fizetése volt 1880-ban 281 frt. 1889-ben 286 frt. Tőkeképzés mellett 50 frt. konventi segélylyel emeltetvén. Az 1 i/í % viszszatartva, 50 frt. segély után . . . . T o m p á i papi állomás fizetés-emelésre Fizetése volt 1880-ban 262 frt. 1889-ben 235 frt. Az 1 7 2 % fedezésére tekintettel U d v a r f a l v i tanitó fivetésére . . . . Fizetése volt 1880-ba 166 frt. 1889-ben 231 frt. Fizetésének jelentékeny emelkedése folytán, megszüntettetik. F i n t a h á z i tanitó fizetése emelésére . . Fzetése volt 1880-ban 131 frt. 1889-ben 128 frt. Az I 7 i % fedezhetóse végett K e b e l e-s z e n ti v á n y i tanitóifizetésemelésére Fizetése volt 1880-ban 104 frt. 1889-ben

IBIl-utalt ü

cönve

-c

házipénztá

állam segél;

convei

>~>.

Baldác

t

3534 105 2085 980 3265 320 1850 855 65

50 — — 50

— 50

65 —

— —_ —

— — 30 —

— — — —

65 — — —

— — — —

_

39 — —

— — — —

30 —

—

20 —

—

15

— — 148 frt. Az 17„% fedezhetése czéljából 8 Maros-szentgyörgyi levitának fizetése 100 emelésére Fizetés nem volt 1880-ban kimutatva, ujabban szerveztetett; segélyezéssel, 1889-ben — 117frt, becsértékkel. Az V/2% levonásával — — 9 C s i k f a l v i papi fizetés emelésére . . . Fizetése volt 1880-ban 190 frt. 1889-ben 432 frt. Egy társ és három leányegyházban missionarius-szerü sok teendője lévén, — — az 1 7 8 % visszatartása mellett . . . . 10 M a r ó s - k e r e s z t u r i tanitói fizetés emelésére . . . . Fizetése volt 1880-ban 127 frt. 1889-ben 121 frt. Az l1/2% könnyebb fedezhetésére tekintettel 11 B e d e s z e n t h á r o m s á g i tanitói fizetés — — emelésére . . . . . . . . . . . Átvitel

r

házipénztá

1

O2

á

g •

állam segél

a

J• Baldác

,

—

—

—

— 250 —

—

—

—

26 —

— ;

__

j

55 —

—

—

—

i

90

—

!

100 — —

— —

—

!

—

;

— —

250

—

35

—

i

—

'

25

25 —

— —

3829 105 2490 980 3515 420 2225 855

167

•3 Áthozatal

12

Fizetése volt 1880-ban 136 frt. 1889-ben 127 frt. Az V-\%% könnyebb fedezhetése végett , K e n d ő i papi fizetés emelésére . . . . Fizetése volt 1880-ban 204 frt. 1889-ben 297 frt. Az 1 7 8 % fedezhetése végett

3829

105 2490

é §

PP

980 3515 420 2225 855

35

:

50 —

1

conv er.

1

ház; pénzt

.•.43

N

ház: ipénzt ári

S

Kiutalt

t

állai segé

á r

T

—

—

—

_

65 —

— —

— .—

150 —

— —

— — — —

— —

325 — — —

XI. Küküllői egyházmegyéből. 1

2

3

4

5

5

6

D i c s ő - s z e n t m á r t o n i körlelkész fizetésére Fizetése 709 frt. ujabb rendszeresítéssel. A I7a% levonása mellett M e d g y e s i körlelkész fizetés emelésére . Fizetése az ujbb rendszeresítés folytán 697 frt. Áz EMKE-től 100 forint segélyt nyert. Fizetésének időközben törtónt emelésére tekintettel, az államsegély 100 frtra szállittatik, 17 2 % fedezésére 30 frt kiutalásával . E r z s é b e t v á r o s i körlelkész fizetésre Ujabban szerveztetett; fizetése 642 frt. A 250 frt. javadalma után 1 '/2 % -ot az egyház és hivek cselély száma és szegénységére tekintettel, sególylyel fedeztetik. Az 50 frt. államsegély dijlevelileg nem illetvén, megszüntettetik S ü l y e i papi fizetés emelésére . . . . Fizetése volt 1880-ban 252 frt. 1889-ben 226 frt. Az 1V2% fedezésére segélyadással H e r e p e i papifizetés emelésére . . . . Fizetése volt 1880. 196 frt. 1889-ben 200 frt. Az 17g% fedezhetésére segély adással. O l á h - d e l l ő i tanitó fizetése emelésére Fizetése 1880-ban volt 101 frt. 1889-ben 257 frt. Az 17 2 % visszatartása mellett S ö v é n y f a l v i tanitó fizetése emelésére . Fizetése volt 1880-ban 230 frt. 1889-ben 212 frt. Az 1 7 2 % visszatartása mellett. Átvitel

150

200

. 50

130 50

200

— 50

— —

— —

— —

— —

— 50

— —

— —

— —

65 —

— 125

—

_

—

65 —

— —

——

4454

105

__ 30

— —

125 —

— -

—

—

•

—

:

•

—

—

.

— — —

• —

•

—

.

—

—

—

— — — —

2620 1180 4050 420 2650 855

168 0" á

r

t

ici-utalt Í-H

>

Áthozatal

10

n

v3

N

Ö O

03

4454 105 2620 1180 4050 420 2650 855

Állomás üres lévén, betöltéséig visszatartandó B u z á s - b e s e n y ő i papifizetés emelésére . Fizetése volt 1880-ban 447 frt. az 1889-ik évi kimutatás szerint 309 frt. 28 kr. 50 frt. konventi segélyt kapván, megszüntettetik. S z ő k e f a l v i tanitó fizetése emelésére Fizetése volt 1880-ban 136 frt. 1889-ben 92 frt 90 kr. Az 11/s % fedezésére és némi fizetéspótlásra T e r e m-u j f a 1 u s i levita javadalma emelésére • , Fizetése volt 1880-ban 122 frt. 1889 ben 253 frt. Javadalmának időközben történt emelkedése folytán megszüntettetik. D i c s ő s z e n t m á r t ó n i egyházközség tartozása kamatainak fedezésére . . . .

— —

30

35

30 50 15

400

XII. Nagy-szebeni egyházmegyéből. 01 áh-ujfalusi körlelkész fizetése emelésére A körlelkészség ujabban szerveztetett 394 frt. fizetéssel, dijlevelileg biztositva; 25 frt. konventi és 50 frt. EMKE. segélyt nyert. A 100 frt. segély 50 frtra leszállittatik. ennek lV 2 %- a fedezésére visszatartás mellett 15 frttaí pótolva , . . . . B o l y a v ö l g y i körlelkészség fizetése emelésére Ujabban szerveztetett 631 frt. fizetéssel. Az 1V«% fedezésére emelve, annak viszszatartásával M i h á l y falvi pap és tanitó fizetése emelésére Mihályfalva a bolyavölgyi körlelkészséghez csatoltatott, a fizetés összeirásba a házi pénztári segély nincs felvéve. A mihályfalvi levitái fizetés nincs kimutatva, az állomás ürességben. A 40 frt. segély megszüntettetik. Átvitel

100

65 50

110 — 208 40

14619 105 2725 1290ÍJ4723 500 2650 855

169

[

conver.

államsegély

házipénztári

Kl-iatalt conver.

házipénztári

t

Baldácsy

á r

Baldácsy

államsegély

Sorszán

J•

i

Áthozatal

4619 105 2725 1290 4723 500 2755 855

4 Balázsfalvi tanitói fizetés emelésére . A tanitói állomás megszüntettetvén, a seí gély is megszüntettetik.

20

XIII. Udvarhelyi egyházmegyéből. 1 S e g e s v á r i egyházközség Adósságának 32 év alatt leendő törlesztéséig kiadandó . . . 2 Alsó-siménfalvi papi fizetés emelésére Fizetése volt 1880-ban 215 frt. 1889-ben 262 frt. 30 frt. konventi segélyt kapván, az 1 7 2 % visszatartása mellett . . . . 8 H o m o r o d - s z e n t m á r t o n i p a p fizetése emelésére . . . Fizetése volt 1880-ban 330 frt. 1889-ben 307 frt. Az egyetemes konventtől 25 frt. rendszeres segélyt nyervén, 1 7 2 % visszatartásával ' 4 Nagy-buni pap fizetése emelésére. . . Fizetése volt 1880-ban 318 frt. 1889-ben 203 frt. Kapott tőkekópzés mellett 50 frt. segélyt a konventtől, és az EMKE-től 50 frt. A segélyezés megszüntettetik. 5 F a r c z á d i pap fizetése emelésére . . . Fizetése volt 1880-ban 440 frt. 1889ben 385 frt. A kedvezőtlenebb helyzetben levőkre tekintettel, a segélyezés megszüntettetik 6 H é v i z i p a p fizetése emelésére . . . . Fizetése volt 1880-ban 333 frt. 1889-ben 374 frt. Az egyetemes konvent 50 forint' rendszeres segélyt adván, s fizetésének időközben történt emelkedésére tekintettel, segély megszüntettetik. 7 D o b ó f a l v i levita fizetése emelésére . . Fizetése nem volt 1880-ban kimutatva. 1889-iki összeírás szerint 178 frt. Az l 3 / 2 % fedezésére segélyt adva 8 H o d g y a i tanitónak Fizetése volt 1880-ban 174 frt. 1889-ben 187 frt. Az 17 S % visszatartása mellett . Átvitel

125

_

—

—

—

—

—

—

\ __

650

,

J20

—

120

1

.

100

80

40 1

40

—

—

—

—

—

—

- -

—;

—

—

—

—

—

—

—

—

—

i'i 20

—

—

120

—

_ |

— — 20 __

—

156 ,

— —

—

1

:

—

20

j .

5204 105 2745 1290 5749 500 2650 855

170 T á r t

i

O2

pq

Áthozatal

431 8 1:3

03

4$ S

>

O 43

:5204 105 2745 1290 5749 500 2650 855

Bözödi tanitó fizetése emelésére . . . Fizetése volt 1880-ban 136 frt. 1889-ben 148 frt. Az 7 a % visszatartása mellett . 10 H é j a s f a l v i tanitó fizetése emelésére . . Fizetése volt 1880-ban 328 frt. az 1889-iki kimutatás szerint 221 frt. Tekintettel a kedvezőtlenebb helyzetben levőkre, megszüntettetik a segély. 11 B e t h f a l v i nyűg. papnak Elhalálozván a pap, a személyhez kötve megszavazott segélyezés megszüntettetik.

30 30

20

50

XIV. Erdővidéki egyházmegyéből, B a r d ó c z i tanitó Fizetése 319 frt. volt 1880-ban. 1889-ben 277 frt. Kérvényt nem adván be, a segély megszüntettetik.

15

XV. A sepsii egyházmegyéből. H o s s z u f a l u s i körlelkész fizetése emelésére Dijlevelileg biztosítva lévén H o s s z u f a l u s i körlelkészsóg tartozása kamatai fedezésére 32 évig, mely idö alatt tartozását köteles törleszteni K ö r ö s - p a t a k i tanitói fizetés emelésére Fizetése nem volt 1880-ban kimutatva, 1889-ben 209 frt. A tőkeképzésre 1 7 2 % visszatartása mellett

200

63 80

260 63

80

XVI. Kézdii egyházmegyéből. C s í k s z e r e d á i körlelkész fizetésére . . Dijlevelileg biztosítva lévén s az egyházközség az 17a % fedezésére képtelen lévén, s tőkeképzésre is C s í k s z e r e d á i énekvezér fizetésére . . M á t i s f a l v i pap fizetése emelésére . . Átvitel

300, 300 30

100

5362 105 2875 1890 5922 500 2650 1415

171 T á r t

3«

03

Áthovatal

s ©

o

5362 105 2875 1890 5922 500 27551415

Fizetése volt 1880 ban 303 frt. 1889-ben 264 frt. Kér még 30-irtot. Az ll/2% viszszatartása mellett I k a f a l v i tanítói állomás részére rendszeresítve volt Tényleg már évek óta nem adatott ki. A felekezeti iskola megszüntettetvén, a segély nem adatott ki

39

40! —

5362 105 2915 1890 5922 500 27191415

Klössponti ip 2] 3 5| 6; 7

Központi közigazgatási költségekre . . 2000 N.-enyedi gyakorlóliskola-tanitó fizetésére 6000 N.-enyedi theol. akadémiai konviktus . . Kisorsolásra Tőkésítésre . . . Generális özvegy-árvai alapból kiosztásra Tőkésítésre gen. özv. árvái alapnak . .

1000 1500 1000 500 1000

2000 600

500 1000

A rendszeresnek jelzett központi segélyek közül az óvenkint kiosztandó államsegélyre áttótetnek. D é v a i vallástanitásért élvezett 80 frt. miután a m.-németi pap bízatott meg s a pap személyi változása alkalmával ezen szolgálattétel kötelességei közé sorozandó 80 S z a m o s f a l v i paptanitó fizetésére adott 50 frt. államsegély, miután remélhető, az államsegélynek rövid idő alatt való felemelése, addig évenkint beadandó kérése fog 50 kiutaltatni . Valkó.i beszolgáló bagosi papnak . . . Évről-évre beadandó kérésre kiadandó, a papi állomás ürességbe jöttéig, mikor is a bagosi pap díjazás nélkül kötelezendő a beszolgálásra I 50 Ö r d ö g k u t i körlelkész vármezei vallástaÁtvitel

180

1000 1500

80

50

50 180

172

Áthozatal nitásért Baldácsy-segély. A papi állomáson személyi változásig, mikor is a körlelkész kötelezendő külön díjazás nélkül a vallástanitásra. Évről-évre beadandó kérésre uta1 landó ki 5 M.-Décsei tanitó fizetése emelésére államsegély A nyugalmazott tanitó fizetésének rendelkezés alá jöttéig . . . 6 V e r e s e g y h á z i egyházközség iskolája fentartására adott konverzió többlet-segély évről-évre beadandó kórvényre s a szükség igazolása esetében kiutalandolag . . 7 B e s z t e r e z e i körlelkész fizetése emelésére addig, mig a nyugalmazott pap által élvezett javadalom rendelkezésre jövend . . 8 Szász-e z e g ő i papi fizetés emelésére adott a jelenlegi pap életében évről-évre beadandó kérvénye kiutalandolag ' 9 S z á s z - m á t é i tanitó fizetése emelésére adott a jelenlegi pap életében külön beadandó kérésre kiutalandolag . . . . 10 V á l y i Elek, beszterezei ny. pap rendkívüli javadalmára, a mig él, kiutalandó . 11 G a r d a M á r t o n , sáromberki nyűg. papnak, a mig él, beadandó kérésére kiutalandolag . . . . . . . . 12 T e k é i levita fizetése emelésére évről-évre beadandó kérésre, szükségének kimutatása esetében, azon időre, mig kanonika porcziója nem neveltetik, sególyeztetni fog . 13 M e d g y e s i levita illetőleg énekvezérnek évről-ére beadandó kérésre és csak azon ideig kiutalandolag, mig az egyház ezen teher hordozására képpes lesz u\ H a r a n g l á b i nyűg. papnak, a mig . . Alamori tanítói javadalom A Soltész Nagy János 2000 frtos alapítványa jövedelmének íolyóvá tételóig kiadandólag . . . . . . . 15 B ö z ö d i nyűg. tanitó fizetése emelésére Átvitel

p.

180

ZKIi-utalt

>

§ -

II

-a

ü <&

CO1

C3 O2

CQ

r t

áziiztári

i| í

á

dácsy

•

áziiztári

J 1o

3

Bal

|

PQ

180

_

i n n

1 f\C\

J.UU

70

150

i .

,

t

1

150 40

,

70

40

100 —-

100

100 100 210

9in

*w X\J

100

50

40

100

25

-_

25 50

40

730 125 165 170 190

173 T á r t

1

S o 03

CG

Áthozatal

17

18 19 20 21 22 23 24

I

3 ®

Javadalmazott életében külün kérvényre Mutalandólag F e h é r e gyházi egyházközség adóssága kamatairp adott a szükség kimutatása mellett, évenkint beadandó kérvényre kiutalandólag B r a s s ó i egyházközségnek segédpap-tartása költségeire B e n k ő G y u l a , kovásznai pap özvegyének addig mig. mint özvegy él F e l s ő - t o r j a i körlelkész fizetése pótlására addig mig a nyűg. karatnai pap nyugdija rendelkezésre jövend K a r a t n a i nyűg. pap által élvezett, élete tartama alatt Mutalandólag Nagy-e n y e d i gyakorló iskolai tanitó személyi pótléka kiadatik a jelenlegi tanítónak C s i k s z e r e d a i énekvezér fizetése emelésére N.-enyedi theol. akadémiához exmittált tanárnak . . . Összesen

730 125 165 170 1190

20

20

30

80

200

200 150

150

100

100

40

40

100 100

100 l00

200

200

1520 275 165 170 2130