KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZÖKÖNYVE ERDÉLYI EV. REF. EGYHÁZKERÜLET TARTOTT KOLOZSVÁRIT, , JÚNIUS NAPJAIN SZÁSZ GERŐ, ÉS BODOR ANTAL,

AZ

ERDÉLYI EV. REF. EGYHÁZKERÜLET KOLOZSVÁRIT, 1 8 8 1 1 , JÚNIUS 17—20 NAPJAIN

TARTOTT

KÖZGYŰLÉSÉNEK rr

••

JEGYZÖKÖNYVE SZERKESZTETTÉK:

SZÁSZ

GERŐ,

ÉS

BODOR

EGYHÁZK. KÖZJEGYZŐ.

ANTAL,

TITKÁR.

KOLOZSYÁRTT. .,

NYOMATOTT S T E I N

JÁNOSNÁL,

AZ EV.

isse.

EEÍF. K O L L .

BETŰIVEL.

•*

sis

Első ülés. 1886, június 17. Elnök: Br. Kemény Gábor,

Jegyző : Szász Gerö,

fó'gondnok.

közjegyző.

1. Főtiszt, püspök aa.-nak buzgó imája után, melyben az istentől áldást kér egyházunkra, annak törvény szerint összegyűlt közgyűlésére és hazánkra: 2. Elnök aa. a gyűlés tanácskozásait a következő, általános tetszéssel és jegyzőkönyvre vétetni határozott beszéddel nyitja meg : Tisztelt egyházkerületi

közgyűlés!

Igen nehéz feladat, midőn az egész világ és abban saját lelkületünk is átalakulásban van, tiszta képet alkotnunk a változások értelméről, értékéről. A föld tengelye körül forog, óriási utat végez a nap körül és ezen kivül, nagy hihetőséggel, egész naprendszerünkkel együtt, egy még nagyobbszerű pályán vonul tova, a végtelen űrbe. Egymáshoz való viszonyunk ezek miatt nem változik, semmi ráz« kodás, semmi nyom és mi amaz óriási mozgásokat, előre való haladásokat közvetlen nem látjuk, nem érezzük; csak a kutatás, a következtetés vezet azok ismeretére. Alig van az ember társadalmi életében fontosabb alakulás, mint mikor egy nemzet képződik és annak megfelelő nyelv áll elő. Pár emberöltő kor alatt, a mondhatni csak mechanice egymás mellett lakó normann, angol-szász és kelta fajokbúi kifejlődött a jelenlegi angol nemzet, képződött az angol-nyelv; és pedig mindezek úgy, hogy nem keltették fel a közfigyelmet és mint a kezdet és vég titkai, általán véve, kikerülték a tudósok vizsga szemeit. Így, igen nehéz, nekünk is tisztába jőni azon társadalmi és politikai rohanva haladó átalakulás értéke, maradandósága felől, melyet a XIX. században a civilizált világ minden izében érzünk. Ugy látszik azonban nekem, hogy emez átalakulás, mely mindenütt a közlési és közlekedési eszközöknek eddigelő ismeretlen tökélyével, a ter1*

mészeti tudományokban való nagyobb jártassággal van kapcsolatban, még nagyobb jelentőségű, mint oly más államokban, melyekben az átalakulásnak több kérdései már meghaladott álláspontot képeznek. Nálunk az átalakulás összeesik, a XIX. század speciális reformjain kWül, a hazánkban levő különféle válaszfalak leomlásával. Régebben a „nemzet" kizárólagosan a „populus Verböcianus" volt: most hazánknak minden igaz fia. Elvitázhatlan ugyan a régi nemességtől az önfeláldozó hazaszeretet és nem egy bizonyitványát adta az politikai belátásának, bölcs mérsékletének is; habár azonban az nemességnek elég számos volt, de nemzetnek vajmi csekély; és nagyon jellemző a XIX. században a török pasa csodálkozása, hogy a lefolyt dúlások, háborúk Után még lehetett 15—20 ezernyi magyar serget egy táborba összegyűjteni. Régebben, a csapások kényszerítő sorozata folytán, Erdély tettleg különvált és külön fejedelemséget képezett; most, megérvén annak tudata, hogy a szétforgácsolás gyöngeséget okoz és eljővén annak lehetősége, hogy az egyesülés keresztül vitessék, többé nem csak ugyanazon koronának vagyunk hivei, de innen ésltúl a Királyhágón, ugyanazon országnak polgárai. Régebben, bizonyos határozottan körül nem irt jogviszony volt a monarchia két fele között, mely sok visszásságra és sérelemre adott okot: most törvények állapitják meg a két rész egymáshoz való állását. Ha mindezeket meggondoljuk, talán nem tűnik ki túlmerészségnek, ha mondom, hogy nézetem szerint, hazánk jelenleg fejlődésének oly monumentuosus korszakát éli, mely fontosságban közvetlenül sorakozik ama korszakhoz, melyben őseink itt, hazánkban, megtelepedvén, a keresztséget felvették és a keresztyén világnézlet tanainak meghódolt. Ily nagy társadalmi és állami átalakulások nem történhettek meg a nélkül, hogy azoknak anyaszentegyházunkra is viszszahatása ne legyen. Nem is multak el a nélkül. . Vallásunknak hitcikkei, mint megingathatlan igazságok, rendületlenül állanak fenn a háborgó, változó világban; vita tárgyát sem képezik. Annál több azonban a változás egyházunk adminisztratív beiszerkezetében, viszonyaiban. Maga az egyházkeriileti közgyűlés bizonyítványa a bekövetkezett átalakulásnak, midőn mi itt világiak és egyházi férfiak együtt és egy gyűlésből intézzük a régi nagy consistoriumok feladatait, valamint a zsinatok rendszeres teendőit is. Egy további igen jelentékeny változás rejlik az összes ev. ref. egyházkerületeknek egyesülésében. És én igen szívesen láttam azt, habár őszintén megvallva, adminisztratív egyházi belszerkezetünket tökéletesebbnek tartom a Királyhágón túl levő egyházkerületekben el-

s fogadottnál. Lehetségessé vált azonban, egyfelől saját belszervezelünk lényegét megtartani és szövetségre a többi egyházkerületekkel -mégis lépni. Jelenleg az érdekközösség oly széles alapon nyugvó, a többi egyházkerületekkel való közvetlen érintkezés oly mértékben van biztosítva, mint Bethlen Gábor és I. Rákóci György óta soha, sőt részben akkor sem; és megmaradt e mellett belügyeinkben való önállóságunk. Kiterjeszkedhetném azon változásokra is, melyek iskoláink köré" bői mutathatók fel; és újabb, meg újabb érveket nyernék vele azon tétel igazolására: mily nagy fontosságú korszakban élünk jelenleg. Rövidség kedvéért, azonban, mellőzöm ezeket is, annak igazolásául, hogy mily mély gyökereket vert annak tudata, hogy a különböző felekezetű protestáns egyházaink között is megvan az érdekegység és az érintkezés, hozhatom fel a br. Baldácsy-féle közös alapítványt, melynek legelső gyümölcsét most lesz szerencsénk bemutatni. Nagy a korszak tehát és igen jelentékenyek az átalakulások, melyeken egyházkerületünk átment és átmegy. Lz azonban a kérdés: mi hatása van mindezeknek anyaszentegyházunkra és annak hiveire? Felelet: még igen rövid az idő, mintsem biztos és nagy eredmények volnának bemutathatok, de vannak már rendelkezésünkre igen becses adatok. Sokfelé láthatjuk, egyházainkat az elhagyatottság állapotából kiemelkedni, vallásunk híveiben a hitbuzgóságot megszilárdulva, az áldozatkészséget fokozva, az egyházközségekben régebben dúlt meghasonlási enyészőben, iskoláinkban a valódi tudomány világa terjed. Köszönet mindezekért azoknak, kik, kicsinyek, avagy nagyok, inkább, vagy kevésbé hivatottak, hitbuzgó magánosok, vagy kötelességeiket átértő köztisztviselőink, tevékeny részt vettek és vesznek azokban. Ha ezeket tekintjük, talán önámitás nélkül mondhatjuk el, hogy habár egyszer mindenkorra és mindenütt a visszavonás, az összeütközések csirái kétségen kivül el nem is enyésztek, de magát a nagy egészet tekintve, „annyi balszerencse és oly sok viszály után," egy szebb jövő küszöbén állunk. Ezek után a kerületi közgyűlést megnyitom. 3. Olvastatik az ig. tanács által a közgyűlés tagjairól egybeállitott következő

I. Egyházkerületi fögondnokok: *Br. Kemény Gábor. Tisza László. *P u' a vív * Gr. Banffy Miklós. * Br. Bánffy Dezső.

*

Lészai Ferenc.

*

Szász Domokos, püspök. . 7 ., 7 . . TT m. II» Tiszteletbeli taq: J

Kovács Sándor.

III. Az igazgató-tanács tagjai:

* Gr. Thorockay Miklós, algondnok. Szentpáli Ignác, algondnok. * Szász Gerő, közjegyző. Hegedűs Lajos, esperes. * Benkő János, közügyigazgató. Sándor János, jegyző. Bihari Sándor, igazg. tan. * Barabás József, képviselő. Domokos Antal, „ „ * Damokos Antal, „ * Gyarmatin Miklós * Kovács Gyula, „ * Dr. Jenéi Viktor, „ „ Szilágyi Farkas, „ * Dr. Kolozsvári Sándor, „ „ Török Dániel, „ * Parádi Kálmán, ig. tanácsos és tanügyi előadó. 4. Kolozsvári egyházmegyéből: * Dr. Kovács Ödön, ig. tanácsos. Gr. Bánffy Béla, főgondnok. *Dr. Szász Béla, M Dr. Kolozsvári Sándor, algondn. (1. f.) Székely János, „ „ Dr. Jenéi Viktor, algondnok (1. f.) Nagy László, „ „ Szász Gerő, esperes (1. f.) Bodor Antal, titkár. * Baló Sándor, jegyző. Deák József, pénztáros. * Benedek József, képviselő. Szabó Ádám, számvevő. * Incédy Sámuel, „ Balogh György, ügyvéd. *Dr. Szabó Károly, IV. Egyházmegyei gondnokok, espe5. Kolozs-kalotai egyházmegyéből'. resek, jegyzők és képviselők: Gr. Csáki György, főgondnok. 1. Hunyad-zarándi egyh. megyéből: Lészai Ferenc, „ (1. f.) Gr. Kun Kocsárd, főgondnok. Lészai Lajos, „ * Pogány György, „ Gyarmatin Zsigmond, algondn. Bágya Károly, algondnok. Szakács István, esperes. Barcsai Béla, „ Ignác Károly, jegyző. * Bartha Lajos, esperes. Barcsai Domokos, képviselő. * Janó Albert, jegyző. Deésy Gyula, „ * Gr.Kun Géza, képviselő. Lészai Gyula, „ Réthy Lajos, „ ' Sárkány Ferenc, „ Viski Zsigmond, „ 2. Gyulafehérvári egyházmegyéből: : Zeyk Károly, Barcsai Ákos, főgondnok. * Zeyk Gábor, „ 6. Szilágy-szolnoki egyházmegyéből: Br. Kemény László, algondnok. Br. Györífy Lajos, főgondnok. * Tokos Sándor, esperes. Br. Wesselényi Miklós, algondnok. * Elekes Viktor, jegyző. f Kovács Mihály, „ Köblös Miklós, képviselő. * * Gencsi Sándor, „ * Zeyk Dániel, „ Szikszai Lajos, „ 3. Nagyenyedi egyházmegyéből: * Nagy László, esperes (1. f.) Surányi Gyula, jegyző. Tisza László, főgondnok (1. f.) * Pogány György főgondnok (1. f.) * Bakcsi Sándor, képviselő.

* Benkő Lajos, képviselő. * Dénes Lajos, „ * Id. Dombi Lajos, „ *Ifj. Dombi Lajos, „ Dulka Elek, ' „ * Kerekes József, „ * Magyarosi István, „ * Mezei Albert, „ Szathmári Dániel, „ * Viski Pál, 7. Deési egyházmegyéből: * Br. Bánffy Dániel, főgondnok. * Roth Pál, algondnok. * Simó Lajos, „ * Nagy Lajos, esperes. * Pap István, jegyző. *Br. Bánffy Ernő, képviselő, * Miklósi József, „ Szacsvai Sándor, „

Horváth Mihály, főgondnok. * Br. Kemény Kálmán, algondnok. Deésy Sándor, „ * Benkő János, esperes (1. f.) * Henter Pál, h. jegyző. Bod Sándor, képviselő. * Erese Miklós, „ * Gyárfás Benedek, képviselő. Br. Kemény György, n Id. gr. Teleki Domokos, „ 11. Marosi egyházmegyéből:

* Nagy Sámuel, főgondnok. * Br. Bánffy Zoltán, „ Ilyés Károly, „ * Rákosi Lajos, esperes. * Vass Tamás, jegyző. * Deák Lajos, képviselő. * Id. Erdélyi Sámuel, képviselő. * Göncy János, „ Kövér András, „ 8. Széki egyházmegyéből: * Madaras János, „ * Gr. Vas Albert, főgondnok. Nagy Pál, Br. Bánffy Dezső, főgondnok (l.f.) Ravasz János, „ Br. Incédy Zsigmond, algondnok. * * Simó Géza, , Gr. Vass Ádám, „ * Szász Károly, „ * Somkereki Miklós, esperes. * Péter Antal, jegyző. 12. Kuküllöi egyházmegyétől: * Boros József, képviselő. Szilvásy Sándor, főgondnok. * Pergő Márton, „ Kinizsi Mihály, algondnok. * Schilling Rudolf, „ Vita Sándor, „ 9. Nagysajói egyházmegyéből:

* Kispál Sándor, „ * Kovács Elek, esperes. Id. gr. Bethlen Sándor, főgondnok. * Nagy Domokos, jegyző. Cserényi Dániel, ., * Barthalus Sámuel, képviselő. Gr. Bethlen Béla, algondnok. * Erősdi Pál, * Fejérvári Károly, „ * Nagy János, „ * Vályi Elek, esperes. Sámuel József, „ * Muzsnai K. Károly, jegyző. * Dr. Ujvárosy Gábor, „ Szeremlei Lajos, képviselő. *Dr.Yályi Gyula, 13. Nagyszebeni egyházmegyéből: 10. Görgényi egyházmegyéből: Br. Bánffy Jenő, főgondnok. Gyárfás Domokos, főgondnok.

Tijnár Károly,

„

8 * * *

Kiss Károly, algondnok. Kelecsényi Károly, esperes. :! Putnoki Lajos, jegyző. ' Sylvester Domokos, képviselő. Szaláncy Lőrinc, „

Pünkösti Ferenc, képviselő. Szász Károly, „ Tóth Zsigmond, ., 17. Orbai egyházmegyéből:

Székely Gergely, főgondn. (1. f.) Lázár Mihály, főgondnok (]. f.) Gyárfás Domokos, főgondn. (1. f.) Donáth József, algondnok. Br. Kemény Béla, főgondnok. * Horváth László, „ Mihály Pál, -algondnok. >* Péter Károly, esperes. f Gr. Haller János, „ * Földes György, h. jegyző. * Solymosi István, esperes. Gr. Bánffy -György, képviselő. :s * Dáné Mózes, jegyző. Bodor János, „ Apáthy Péter, képviselő. Kovács Albert, „ * Beké Dénes, „ Molnár Károly, „ * Dr. Felméry Lajes, B 18. Kézdii egyházmegyéből: Gyárfás Endre, „ Székely Gergely, főgondn. (1. f.) * Györké János, „ Lázár Mihály, „ (1. f.) * Kádár Domokos, „ Kovács István, algondnok. * Kelemen János, „ Bodor Zsigmond, „ Szentgyörgyi Mózes „ k Szini János, esperes. 15. Erdövidéki egyházmegyéből: . * Borbáth Pál, jegyző. Székely Gergely, főgondnok. Bathó János, képviselő. * Lázár Mihály, Domokos Albert, „ Lányi Sándor, algondnok. Kovács Károly, „ Bartha Sándor, „ *h Székely János, „ * Zajzon Mihály, esperes. V. Püspöki vizsgálat alatt álló egy* Révai Pál, jegyző. házközségek gondnokai és képviselői. Nagy Lajos, képviselő. a) A m.-vásárhelyi egyházközségből: Zathurecky Gyula „ Nagy Sámuel, főgondnok (1. f.) 16. Sepsii egyházmegyéből: Ajtai Gyula, képviselő. í: Székely Gergely, főgondn. (1. f.) -• Vályi Károly, Lázár Mihály, főgondnok (1. f.) * Újvárosi József, algondnok. * Gr. Bethlen Gábor, főgondnok. Sylvester Dávid, „ * Páncél Károly, képviselő. * Csiszér Gábor, esperes. * Kisantal Sámuel, jegyző. c) A deési egyházközségből: Fejes Károly, képviselő. * Szarvadi Pál, főgondnok. Imreh Albert, „ d) A sz.-udvarhelyi egyházközségből: * Kiss Albert, ,, Kassai Ignác, főgundnok. * Nagy Sándor, 14. Udvarhelyi egyházmegyéből:

e) A'kézdi-vásárhelyi egyházközségből: Kovács Áron, főgondnok. ^ f) A nagy-enyedi egyházközségből: * Gáspár János, főgondnok. g) A bukaresti egyházközségből: * „ , , * r Salamon János, főgondnok. * * Barthalus János, képviselő.

Bedőházi János, tanár. Bihari Sándor, „ (1. f.) Demeter Kárólv Horváth Gáspár, " Horváth József, „ Konc József, „ Lakatos Sámuel, „ p^jj Káról v . •>' "

L

VI Tanodák gondnokai és tanárai

A

sz ud

- ™rhe¥

kollégiumtól :

1. A nagy-enyedi kollégiumtól: Gyárfás Domokos, főgondn (1 f.) y j u * Kagy Lajos, főgondnok (1. f.) * Zeyk József, algondnok. Sebesi Ákos, algondnok. * Gr. Bethlen Géza, „ (i. f.) G r H a l l e r J á n o S ; n Csathó János, „ Károly, tanár. B o d Elekes Károly, tanár * Félegyházi Antal, tanár. * Garda József, „ Gönci Lajos, * Hegedűs János, „ Solymosi Endre, * Herepei Károly, „ * Szakács Mózes, * Keresztes József, „ Dr. Kovács Ödön, „ (1. f.) 5. A zilahi kollégiumtól: MakkaiDomokos, . ; F e r e ü C f ö g on dnok. u b r W e s s e l é * S,? 8 ' * Br. Wesselényi Miklós, re nC> * fSzjlagyi t l í? , * Kaizler Imre, algondnok. Gyula, „ * .G ö r „ T „_. * Váró Ferenc, „ * lőrinci tryorgy, „ 2. A kolozsvári kollégiumtól: Kerekes Sándor, ,, Lészai Ferenc, főgondnok (1. f.) * Berényi János, „ Gyarmathy Miklós, algon. (1. f.) Somogyi Jenő, „ T ö r ö k I s t v á n * Veress Ákos, algondnok. ' " * Geréb Márton, tanár. * Dr. Hegedűs István, .,

Parádi Kálmán, * Szabó Sámuel, * Szathmári Ákos, * Dr. Török István, a

A

„ „ „ „

6

(1. f.)

A A T, / • i ii

• t>i

A

: - i

sza szva ros

kollégiumtól:

Gr. Kun Kocsárd, főgondnok.-(tj.) * Gr. Kun Géza „ O- Q Gr. Kun István, „ Dr. Lészai László, algondnok.

o. A maros-vásárhelyi kollégiumtól: * Br. Kemény Domokos, főgondnok. * * Br.Bánffy Zoltán, főgondnok. (l.f.) Ily és Károly, algondnok. (1. f.) * Dózsa Elek, „

Bágya Zsigmond,

Deák Gerő tanár. Dósa Dénes, „ Sándor János, „ Simon Ferenc, „ Vitus Lajos, „

„

10 7. A sepsi-szt.-györgyi kollégiumtól: Dr.Bodor Tivadar, algondnok. Székely Gergely, főgondn. (1. f.) * Révay Lajos, B e n k e István tanár Donáth József, „ (1. f.) * > Lázár Mihály, algondnok. (l.f.) Bodor Domokos, „ Réz Farkas, „ A *-gal jelöltek a közgyűlésen jelen voltak.

A megjelent tagok számából kitűnvén, hogy a közgyűlés határozat-képes, elnök aa. a szervezeti törvény 4-ik fejezete értelmében, megalakultnak nyilvánítja. 4. Elnök aa. jelenti, hogy a küküllői egyházmegyében esperessé Kovács Elek, jegyzővé Nagy Domokos; a szebeni egyházmegyében jegyzővé Putnoki Lajos; az orbai egyházmegyében esperessé Péter Károly, jegyzővé Yékás Lajos; az erdővidéki egyházmegyében esperessé Zajzon Mihály, jegyzővé Révay Pál; a széki egyházmegyében esperessé Somkereki Miklós, jegyzővé Péter Antal választatván meg: az illető egyházmegyék kérik, hogy föleskettessenek. E szerint: Kovács Elek, Péter Károly, Zajzon Mihály és Somkereki Miklós esperes aai; továbbá Nagy Domokos, Putnoki Lajos, Révay Pál és Péter Antal jegyző aai föleskettetvén, egyházkerületi közgyűlésünk erőt, kitartást, buzgóságot kivan új hivatalnokainknak, hogy munkálkodhassak istennek országát. 5- A Székely-Mikó tanoda igazgatósága, Benke István tanár által jelenti, hogy Székely Gergely, főgondnok aa, az utolsó napokban beállott súlyos betegsége miatt, közgyűlésünkén nem jelenhetik meg. Részvétteljes tudomásul vétetik. 6. Igazolás rendén jelentetik, hogy szilágy-szolnoki egyházmegyénkben a lemondott Balogh Károly, egyházkerületi képviselő aa. helyett megválasztatott Dénezs Lajos; kolozs-kalotai egyházmegyénkben elhalálozott Timár Lajos helyett megválasztatott Sárkány Ferenc; marosi egyházmegyénkben elhalálozott Berecki László helyére megválasztatott Deák Lajos; orbai egyházmegyénkben lemondott Földes Bálint helyébe megválasztatott Bodor János; kézdii egyházmegyénkben elhalálozott Kun István helyébe megválasztatott kézdi-vásárhelyi ref. pap, Székely János; m.-vásárhelyi püsp. vizsgálat alatti eccl. az elhalt Dézsi Farkas helyébe Yályi Károly, aa. választatott meg. Egyházkerületi közgyűlésünk nevezett aafiait igazolt képviselőknek tekinti és óhajtja, hogy anyaszentegyházunk és nemzetünk előhaladására teendő munkásságukon nyugodjék meg istennek áldása. 1. Elnök aa. e közgyűlésünk'"tartamára*! segódjegyzőkül felkéri: Sándor János, Berényi János, Féíegyházi Antal és Yas Tamás aait.

11 Közgyűlésünk elnök aafia felkérése értelmében, emiitett aafiait.,. e gyűlés tartamára segédjegyzőkül kinevezi. 8. Elnök aaíiának a házszabályok d) pontja értelmében tett ajánlatára, közgyűlésünk kinevezi: a) Az indítványok átvizsgálására és véleményes jelentés-tételre: Nagy Sámuel, gondnok; Csiszér Gábor, esp., és Dr. Szász Béla, aafiait. b) Kérvények átvizsgálására és véleményes jelentéstételre: Solymosi István, esp. Dr. Jenéi Yictor, Mezey Albert és Bartha Lajos, esp. aait. c) Sérelmi panaszok átvizsgálására és jelentéstételre: Veres Ákos, Nagy László esp. Nagy Lajos, tanár, aait. d) Feliratok szerkesztésére: Pogány György, főgondnok, Váró Ferenc, és Dr. Hegedűs István, aáit. e) Egyházkerületi pénztár megvizsgálására: Dr. Szabó Károly, Szakács István, esp. Br. Bánffy Ernő képv. aait. /) A királyhágón-túli superintendenciák jegyzőkönyveinek átnézésére és véleményes jelentés-tételre: Gr. Bethlen Géza, Dr. Kovács Ödön, Hegedűs Lajos, esperes, aait. g) Szavazatok beszedésére: Gyárfás Domokos, főgondnok, Dr. Szabó Károly, Sárkány Ferenc, Konc József, Elekes Victor, Geréb Márton és Dézsi Gyula, aait. h) Az 1887. évi költségvetés felülvizsgálására: Incédi Sámuel, Bartha Lajos, esp. és Dr. Vályi Gyula, aait. 9. Elnök aa. előterjesztésére Közgyűlésünk elhatározza, hogy ma délután 4 órától 6-ig a szavazatok beadandók egy egyházkerületi főgondnokra, egy ig. tanácsosra, kinek mandátuma egy évig, és egy egyetemes conventi tagságra, kinek mandátuma k é t évig tart. 10. Olvastatik az orbai egyházmegye főiterjesztése, melyben kéri, hogy njonnan választott jegyzője, V é k á s L a j o s meg nem jelenhetvén e közgyűlésen, helyettesíthesse Földes György, aljegyző aa.; hasonló értelemben kérelmez görgényi egyházmegyénk, hogy az egésségében megrendült Szabó József aát. helyettesíthesse Henter Pál, aljegyző, atyánkfia. Közgyűlésünk Földes György és Henter Pál aljegyző aait. jelen közgyűlés tagjainak tekinti.

12 11. Olvastatik az igazgató-tanács főiterjesztése, mely szerint, a kolozsvári főtanoda igazgatósága kéri, kegy a még 1883-ik évben függőben tartott 8-ik tanári tanszék töltessék be annyival inkább, mert az igazgató-tan ács által jóváhagyott költségvetés a tanári fizetést teljesen fedezi egyfelől, másfelől az előhaladott tanügyi viszonyok követelik, hogy a „m a g y a r és n é m e t n y e l v s i r o d a l o m " cinién uj cathedra állíttassák és kéri egyszersmind , hogy ez ülések valame • lyikén ejtessék meg a választás, miután, a főtiszteletü közgyűlés jóváhagyása reményében, a c o n c u r s u s t ki is h i r d e t t e . Közgyűlésünk a tett intézkedéseket tudomásul veszi ; a javaslatot elfogadja; egyszersmind a candidáló bizottságot felkéri, hogy ma délután 5 órakor ülést tartva, a kijelölést ejtse meg és jelentését megtenni, szíveskedjék. 12. Olvastatik az igazg.-tanács főiterjesztése, melyben kéri, hogy a kolozsvári főtanodában, az elöljáróság jelentése szerint, ürességben levő m e n n y i s é g t a n i tanszék töltessék be, melyre már szabályszerű pályázat is volt hirdetve. A candidáló bizottság főikéretik, hogy ez irányban is tegye meg kijelölő jelentését. 13. Olvastatik az igazg. tanács által szerkesztett tárgysorozat. Közgyűlésünk által, a még le nem tárgyalt ügyek, az ott ajánlott sorozatban fognak tárgyaltatni. 14. Tárgysorozat rendjén, főtiszt, püspök aa. olvassa egy évi működését tárgyazó következő jelentését. . Nagyméltóságu elnök u r ! Főtiszteletü közgyűlés! Ez úttal, először jut részembe azon kiváló szerencse, hogy számot adjak egy év alatt végzett szolgálattételeimről, mint Krisztus anyaszentegyházának, isten különös kegyelméből s a hivek kitüntető bizodalmából, megválasztott egyik püspöke. Midőn ezért egyfelől szivem teljességéből rébegek hálát a kegyelem atyjának, ki engemet érdememnek felette ennyire fölmagasztalt, másfelől az alattvalói hódolat legbensőbb érzületével gondolok vissza életemnek azon Örökre felejthetetlen pillanatára, midőn megjelenhettem felséges színe előtt annak, ki minden igaz magyar embernek lelkében, isten után, a hazával együtt és attól elválhatatlanul a legelső helyet foglalja el; kinek trónja körül tábort járnak az igazság, kegyelem, békesség angyalai. Életem e felejthetetlen napja, a múlt év november havának 23-ik napja vala, midőn urunk, apostoli királyunk ő Felsége az erdélyi protestáns püspökök közül engemet méltatott azoknak diszes soraiban, mint elsőt, arra, hogy a törvényszabta hódolati esküt legmagasabb személyében tőlem elfogadni s bevenni kegyes vala. E kü-

13 lönös királyi kegy által, ugy vélem, nem csak az én igénytelen személyem lett kiválóan kitüntetve, hanem egyszersmind azon egyházkerület is , melynek a hasonlók közt első szolgája vagyok, biztos zálogát nyerte annak, hogy oly uralkodót hivott el az isteni végzés Szt.-István dicső trónjára, kinek felséges személyében a hazai felekezetek közötti viszonosság és jogegyenlőség magasztos elve élő valósággá lett. Ez alkalommal elérkezvén azon ünnepélyes pillanat, midőn e diszes testületnek, mint az erdélyi reformált egyházkerület törvényes képviseletének, legfelsőbb meghagyás következtében, ő Felségének királyi idvezletét tolmácsolhatni, szerencsés vagyok: bizonynyal, mindnyájunk legbelsőbb érzelmeinek adok hangot, ha, miként hajdan, a választott nép egyik profétája, hazája fenséges uralkodója nevének hallatára a nagy sokaság közepette, én is e helyről, szivem mélyéből szólok-igy: N i n c s e n ő h o z z á h a s o n l ó , az e g é s z n é p köz ö t t . É l j e n a k i r á l y . (I. Sam. 10, 24.) Örömmel jelenthetem, hogy ő Felsége nemcsak egyházkerületünket, a maga egészében, hanem annak egyes szűkölködő egyházközségeit is kegyelmére méltatta és segedelmével istápolta, Ugy felekezeti, mint nemzetiségi szempontbúi jelentős helyzetű s elhanyatlott állapotra jutott tancsi egyházközségünknek 200 frtot, romboló tűzvész által sújtott sarmasági ecclesiánknak 100, s az erkedi gyönge filiának ugyancsak 100 frtot, magán pénztárából, legkegyelmesebben adományozni, méltó ztatott. E kegyelmi tények előre bocsátása után, első kötelességemnek tartom, azon főbb mozzanatokat jelezni, melyek egyetemes egyházunk élettörténetében merültek föl s biztató jelenségei gyanánt szolgálnak azon benső megújhodásnak és folytonos haladásnak, mely az eddig különváltan élő egyházkerületeinknek egymással szerves kapcsolatba lépése s szentesitett törvény által biztosított uniója folytán minden lépten-nyomon észlelhető. A többiek sorából, két mozzanat emelkedik ki. Ezeknek egyike egyetemes egyházunk beléletét mélyen érintő és az adott viszonyok közt ránk nézve, mondhatnám, létkérdés: felekezeti középiskoláink állami segélyezésének ügye. Az 1884-dik évi 30dik törvénycikkely, a haladó kor követelményeinek megfelelően, a középiskolai oktatásnak oly. magas mértékét állapitotta meg, melynek eleget tenni, felekezeti középiskoláink nagy része, dacára annak, hogy a magyar protestáns hagyományos áldozatkészség éltető forrásának hullámvetései nem apadtak el, saját erejére utalva, megfelelni, teljességgel nein képes s igy szükségképen előtérbe kellett lépnie azon kérdésnek: ha váljon, az állam általi segélyezés feltételei arányban állanak-e azon áldozattal, melyet protestáns egyházunknak eddig1 féltékenyen őrzött drága kincséből, önkormányzati jogából, a törvény értelmében, hoznia kell? Konventünknek a múlt év június havában,

14 tartott rendkívüli ülésében, a nmlts. vallás- és közoktatásügyi miniszter urnák az államsegély ügyében kelt leirata tárgyalás alá kerülvén, e nagyfontosságu elvi kérdésben a túlnyomó nagy többség igennel válaszolt s örömmel jelenthetem, hogy azon differenciákat, melyeket a kérdés némely ágaira nézve a konvent és a magas kormány között fenforogtak, a november havában tartott konventi ülésben, teljes mérvű, megoldásra jutottak az által, hogy a közoktatásügyi miniszter úr, újabb leiratában, az általunk körvonalozott kívánságokat, az országos törvény követelményeivel összeegyeztethetőnek nyilvánította s az állam segélyét biztos kilátásba helyezve, konventünket eoncret javaslatok tételére fölhívta. E fölhívás folytán egyetemes egyházunk , részletesen felsorolva és indokolva, egyszer-mindenkorra 311,500, és évenkinti járulék címén 51,500 frt államsegély folyósítása iránt tett fölterjesztést. Ez összegben, a mi egyházkerületünkből a zilahi, szászvároei, székely-udvarhelyi, sepsi-szentgyörgyi és nagyenyedi kollégiumok egyszer-mindenkorra 66,000 s évenkint 32,000 forintnyi segély-kéréssel szerepelnek. Konventünket azon remény táplálta, hogy a magas kormány a f. évre általa előterjesztett állami költségvetés rendén, a szükségletek rovatába e segély-összegeket, legalább részben, fölveendi, vagy ha ez, tekintettel arra, hogy a részletes előmunkálatok és tárgyalások huzamos időt vesznek igénybe, nem eszközölhető az l88s/6-diki törvényhozási cyclus bezárta előtt, póthitel utján fog e szükségletről gondoskodni. Midőn április hó ÍO-ére a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur kegyes vala, az öt egyházkerület főgondnokait s püspökeit a segély ügyében értekezletre hívni össze, bevallom, részemről is lehetőnek hittem, megtalálhatni a kérdés megoldásának oly nyitját, mely legalább részben lehetővé teendi azt, hogy már. a jövő tanévben a legnagyobb mérvbén fogyatékos középiskoláink, a megnyert állami javadalom segélyével, a törvény követelményeinek színvonalára fölemelkedjenek, E remény meghiúsult; de távol van tőlem, vádat emelni ezért hazánk alkotmányos kormányával szemben, mely egyetemes egyházunk iránti jóakaratának immár ismételt ízben méggyőző jeleit szolgáltatta. E remény meghiúsulásának magyarázata az ország financiális helyzetének nehézségeiben találhatók föl s mi, kik psotestáns voltunkat hazafias érzületünktől elválhatatlannak valljuk, számot vetve az adott helyzettel , megnyugvást találtunk a kormányelnölf ő nagyméltóságának azon határozott ígéretében, hogy a szükséges előmunkálatok a nyár folytán végre fognak hajtatni s október havában tartandó konventünket megelőzőleg, pozitív számtételekben kifejezve, tudomásunkra hozatik azon segélyösszeg, mely a jövő évi költségvetés keretében, állami dotáció címén, szerepelni fog. Az előmunkálatok tényleg folyamatba is indultak ? a mennyiben a szakminiszter urnák kiküldött biztosa kö-

ír zelebbről Zilahra, Nagy-Enyedre, Szászvárosra és Sepsi-Szent-GyÖrgyre ki is szállott s felterjesztéseink indokolt volta felől magának személyes tájékozást szerzett. Ez idő szerint ez a tényállás. Kötelességemnek tartam, ezt a főt. közgyűlésnek tudomására hozni. Egyetemes egyházunk beléletében a másik nagyfontosságu mozzanat az, hogy az elmúlt polgári évvel az országos segélyalapra a történt aláírások és befizetések első három éves cyclusa véget ért. A végrehajtó bizottság ez első cyclusra vonatkozó jelentését a novemberi conventen terjesztette elő. Érdekesnek tartom, e jelentésből fölemlíteni azt, hogy az öt egyházkerületből évenkint kerekszámban, összesen 100,000 forint járulék vala fölajánlva, nem számítva bele ez összegbe a múlt év június 30-dikáig készpénzben befizetett alapítványok összegét, 19,520 forintot, valamint ugyané cimen akkor még bevárandó gyanánt vezetett 9790 forintot. Segélyosztás a múlt évben Il-od izben történt s ez úttal, mint a múlt évben helyettea-püspöki jelentésemben is tettem vala s e szerint ismételt izben hálás indulattal constatálom a kegyes eljárást, melyet a konvent az erdélyi egyházkerület iránt tanúsított. Kiosztattak ugyanis a következő segélyek: a) egyházközségeknek . . . . 46,070 frt, 6) lelkészeknek

. Összesen

22,075 „ 68,145 frt.

Ez összegből az erdélyi egyházkerületben segélyt nyert: a) 1 0 5 e g y h á z k ö z s é g . . . . 1 2 , 6 5 0 frtot, b) 85 lelkész 5,925 , Összesen 18,575 frtot. Ehhez hozzászámítandó lévén még az oláhországi missió részére a domesztika terhére állandóan áthelyezett évi 300 frt: a múlt évi segélyezések végösszege 18,875 frt. Aránylag mi kaptunk legnagyobb segélyt: az összegnek nemcsak ötöd, hanem még negyed részénél is sokkal többet; 575 forinttal többet, a miénknél kétszerte kiterjedettebb, népesebb s egyes tagozataiban hasonlókép nagy szükségekkel küzködő tiszántúli egyházkerületnél. Ez adatok ékesen szóló bizonyítékai egyfelől a konvent nemes s az intézmény alapgondolatával teljesen megegyező magatartásának ; másfelől azonban szomorú illustrációi annak a ténynek, hogy a mi egyházkerületünk testén sajog s vérzik a legtöbb seb. A novemberi konvent a segélyalap körüli eljárásokra vonatkozólag új.kezelési szabályokat is állapított meg s utasításokat bocsátott ki. Nem. érethetem magamat hivatottnak, azok fölött szigorú bírálatot mondani, de azt el nem hallgathatom, hogy a gyakorlati kivitelben felette szőve-

16 vényeseknek s nehézkeseknek bizonyultak s esperes társaim közül, kiknek első sorban kell e szabályok és utasítások tömkelegében tájékozottaknak lenniök, nem egy adott immár hangot elégületlenségének s véleményem szerint is, rövid időn elkerülhetetlenné válik azoknak revisiója s egyszerűsítése. Föl kell emiitnem még azt is, hogy a konvent egyházkerületünknek azon felterjesztését, melyben indokoltan annak elvi elhatározását javasolta, hogy a fenforgó felekezeti s nemzetiségi bajok gyökeres orvoslása érdekében állandó segélyek is folyósittassanak a domesztika terhére : érdemleges tárgyalás alá nem vette, hanem bizottsághoz tette át, de egyszersmind 51, jk. sz. alatt kelt végzésével határoza,tilag kimondotta, hogy a f. éven kezdve, a segélyalap jövedelmének 25c/0-a, nemcsak az ország határain kivül, de azon belől is szervezendő körlelkészi, illetőleg, missionarius-állomások javadalmazására lesz fordítandó s fölhivattak az egyházkerületek, hogy e tekintetben részletes előterjesztéseket tegyenek. Sőt, kiterjesztette gondját a konvent azon, fájdalom, feles számú hitsorsosainkra is, kik szétszórtan élve, nélkülözik a lelki gondozás áldásait s igy felekezeti s nemzetiségi szempontbúi az anyaszentegyháznak veszendő tagjai. A püspökök fölhivatták e tekintetben az adatok Összegyűjtésére s kijelöléséré azon módoknak, a melyek szerint a baj orvoslását "lehetőnek tartják. E fölhívások, illetőleg, megbízások folytán, hogy minő lépéseket tettem: alább fogom jelezni. Egyetemes egyházunkat érdeklők továbbá azon tervezetek, melyeket az 1884. évi konvent által kiküldött bizottság egy egyetemes nyugdíj-intézet s tüzkárbiztositó egyesület megalapítása tárgyában ugyancsak a novemberi konventen terjesztett elő. A tervezetek az egyházkerületekhez, véleményadás végett, megküldettek s tárgyalás alá kerülnek a főt. közgyűlés tárgysorozatának rendén is. A közgyűlés bölcsessége hallatni fogja szavát, de aligha lesz az helyeslő nyilatkozat. A nagyfontosságu kérdéseket teljességgel ki nem meritő, az adott helyzetet figyelmen kivül hagyó, általában igen felületes munkálatok azok. Ez azonban csak az én egyéni véleményem. Midőn a novemberi konvent emlékeit felújitom: egy megdicsőült alak jelenik meg lelkem előtt, egy idvezült férfiúé, ki nemesen egyszerű életet élt s takarékos munkálkodásának gazdag gyümölcseit egyetemes egyházunk oltárára tette le, bejegyezve nevét a halhatatlanok életkönyve'be, E férfiú néhai Jordán István, ki kerekszámban másfélszázezer értékű vagyonát országos segélyalapunk gyarapítására hagyományozta. Élt, hogy a szükölködők számára kincseket gyűjtsön; s meghalt} hogy örökké éljen. Áldjuk az igaznak, jónak emlékezetét!

•U

A Jordánénál még sokkal nagyobb szabású Baldácsi-hagyomány ügyében is örvendetes előhaladást jelezhetek. A hazai összes protestáns egyházkerületeknek képviselői f. évi ápril hava 11-én tartott ülésükben, a bölcs vezetés alatt álló intéző bizottság jelentéséből teljes megnyugvással vehették tudomásul azt, hogy a hagyatéknak nagy mérvben bonyolult ügyei immár a teljes rendezettség stádiumába jutottak s az alapot terhelő, aránylag csekély tartozás, hosszú lejáratú iörlesztési kölcsön formájában nem képez többé akadályt, a hagyományozó végrendeletében kitűzött nemes célok javára, az évi járandóságok folyósításában. Igaz, hogy a folyó évre az egyes egyházkerületek részére nem több, mint 2000 frt járulék lett megállapítva, de emberi számítás szerint, biztos kilátás van arra, hogy az osztalék már a jövő évben nagyobb lesz s évek folytán jelentékeny öszszegig nő. Az igazgató-tanácsnak e tárgyra vonatkozó külön előterjesztése tárgysorozatunkba föl van véve. Ez egyetemes érdekű ügyek fölemlitése után, saját egyházkerületemben végzett szolgálattételeim föltüntetéséré térhetek át, és pedig azon megnyugtató s boldogító öntudattal, hogy istentől nyert csekély talentumaim egész teljességét törlesztésére szentelem azon nagy tartozásnak, mely egyházkerületemnek irántam nyilvánult bizodalma által engemet örökre hálásan lekötelezetté tett. Szolgálattételeim oly sok irányba valának igénybe véve, hogy azoknak részletes elősorolásával a főtiszt, közgyűlés becses figyelmét, türelmét túlzottan meritenéjn ki, a mitől tartózkodni, kötelességemnek tartom. Szorítkozom ennélfogva csupán a nagyobb jelentőségűek s egyházkerületünk beiéletét mélyebben érintő mozzanatokra. Mindenek előtt egy mulasztásomért kell elnézést kérnem. Egyházi törvényeink a püspöknek kötelességévé teszik azt, hogy ha csak lehetséges, évenkint legalább egy egyházmegyét, a maga egészében és részeiben, meglátogasson. E kötelességet, az adott viszonyok között, nem teljesíthettem s megmondom, miért. Szolgálattételeim vezérelve az, hogy legelső sorban ott kell segitni, az időt és erőt oda kell fordítani, hol legnagyobb a szükség s veszély. Krisztus urunk szerinti a jó pásztor elhagyá az ő 99 juhát, hogy fölkeresse az elzüllott századikat s ha azt megtalálta, nagy örömmel veszi karjai közé s viszi vissza a nyájhoz. A mi egyházkerületünk népének, fájdalom, felette nagy számmal vannak elalélt tagjai, sőt elzüllöttjei is. Az egyes egyházmegyék nagy részében hosszú sora van oly egyházközségeknek, melyeknek élettörténete alig egyéb, mint szomorú tengődés és szünet nélküli vívódás a létért. Ezeknek segélykiáltásai, szivembe nyilallóttak s úgy vélem, szolgálat-tételeimben helyes ííton j á r t a m , midőn Jegyzőkönyv. 2

18 közül annyit, a mennyit időm s erőm engedett, elesett helyzetéből felemelni, nemes törekvéseikben gyámolitani s úgy felekezeti, mint nemzetiségi érdekeiket biztosítani, igyekeztem. Nagy lelki örömmel konstatálom azt, hogy a hivek részéről mindenütt a közreműködés teljes készségével találkoztam s az új életre ébredésnek biztató látományai, mint bizonyságoknak fényárnyban úszó megannyi fellegei, vettek engemet körül. A múlt évi kerületi közgyűlés után azonnal a széki egyházmegyének feles számú erőtlen egyházközségébe szállottam ki, hogy a hely színén szerezzek magamnak közvetlen tájékozást a létező bajok s azoknak orvosolhatása felől. Bevallom, hogy azon kép, melyet a közvetlen szemlélet előttem föltárt, sokkal sötétebb vala, mint előre gondolám. Hajdan virágzó egyházközségek diiledékei között jártam; templomok s iskolák romjai vetettek rám bús árnyékot. Eészletekbe nem bocsátkozom, csupán annyit jelzek, hogy az igazgató-tanácshoz e körútamról tett előterjesztésem s javaslataim folytán, az uj életre ébredés tünetei jelentkeznek. Botházán, hol nem találtam sem pásztort, sem tanítót, az iskola újonnan be lett rendezve s a központi segélylyel beállított tanító az eddig teljesen elhanyagolt oktatást rendesen végzi. Mocson, a mezőség e központi helyén, hol eddig csak filiánk vala, egy körlelkészi állomás szervezése folyamatba indult s a kitűzött cél rövid idő alatt meg lesz valósítva. P.-Kamaráson, hol a gyönyörű góth stylben épült templom düledékei a sirba hanyatlott ősök áldozatkészségének szomorú emlékei: uj élet hajnala kél. A megdicsőültek nyomába lépett egy nemes lelkű férfiú, br. Kemény Gyula ő méltósága, ki a központból kiutalt segélyhez a maga részéről nagy összegeket áldoz, hogy megelevenedjék a rom. A templom restaurálása tényleg megkezdődött s mellette fölépül az uj papilak s lesz, a ki a más felekezetüek s nemzetiségűek nagy tömegében, édes anyanyelvünkön hirdesse az isten igéjét, a haza szeretetét s oktassa az ifjú nemzedéket. Palatkán, Rettegi Béla, buzgó gondnok vezetése alatt, a célnak teljesen megfelelő uj iskola emelkedik. Szavában, mely szintén pásztor s tanító nélkül vala, az uj papilak fölépült s a régóta félbehagyott templom befejezésének akadályai elhárittattak. Földvár, Feketelak és Katona részére, Földvár központtal, a körlelkészi állomás betöltése, a tett intézkedések folytán, küszöbön áll s a szükséges építkezések is folyamatba indíttattak. A pásztorok nélkül szűkölködő Noszoly, Cége és Göc számára. központi segélylyel, körlelkészség szervezése foly s az egymást közvetlenül érintő Cégében s Göcben a jövő tanévben uj népiskolánk nyílik meg. E szolgálattételeim csak egy részlet azon feladatok sorából, melyek a közel múlt időkben teljesen elhanyagolt administrácio tekintetében minden

19 birálaton alól állott s föloszlásnak indult széki egyházmegyénkben még ránk várnak. Most megnyugvással tekintek a jövőre, mert br. Bánffy Dezső , főgondnoknak s az újonnan választott tisztviselői karnak ügybuzgalma az ujraébredésnek zálogául szolgál s én segitő jobbomat édes örömmel nyújtom nekik. Ugyancsak a múlt nyár folytán medgyesi és segesvári egyházközségeinket látogattam meg s buzgó híveinkkel tanácsot tartottam a teendők felől. Ugy felekezeti, mint nemzetiségi szempontbúi ránk nézve mind a kettő, mint felekezetünk s magyarságunk határvonalain fekvő helyek, nagy fontosságú. Medgyesre egyelőre segédlelkészt küldöttem, ki Herceg Lajos buzgó gondnokkal s az újonnan szervezeti kebli tanácscsal kezet fogva, nemes hévvel teljesiti kötelességeit s ezek sorában az összes iskolákban végzi a vallásnak oktatását. Ha a főtiszt, közgyűlés kegyes lesz, az igazgató-tanácsnak Medgyesre vonatkozó javaslatát határozattá emelni, anyaegyházunk lesz ott is s rendes lelkipásztor fogja ott egyházunk s fajunk tekintélyét s érdekeit képviselni, védni. Folyamatba indítottam ott a lépéseket a tekintetben is, hogy a város köteles-járulékát az egyház fentartásához kiszolgáltassa. A törvényhatóság, élén gr. Bethlen Gáborral, melegen támogatja ez ügyünket. Templomunk s papilakunk renováltattak s jó állapotban vannak. Segesvári egyházközségünket a főtiszt, közgyűlés a múlt évben az anyaegyházak sorába emelvén, a belső szervezkedés munkálatai meglepő lelkesültséggel s áldozatkész munkálkodással indultak folyamatba. Boldognak vallom magamat, hogy e tekintetben ott, mint kezdeményező szerepelhettem. Papilakúi szép kőépület s tágas telek immár meg is van véve. Isten segedelmével, e telken fog felépülni Segesvárit az első magyar református templom, melynek javára, általam nyert kormányi engedély folytán, az adakozás-gyűjtés országszerte foly. Az ujraébredés, s szervezkedés vezérlő szelleme mit. Horváth László gondnok úr, ki körül az ottani tekintélyes magyar értelmiség, a melylyel Segesvár, mint a törvényhatóság székhelye, dicsekedhetik, vállvetve csoportosult s a siker biztosítottnak mondható. E körútamban megszemléltem még fehéregyházi s héjjasfalvi egyházközségeinket s tájékozást szereztem magamnak az ottani állapotok felől is. Október havának elején Besztercére szállottam ki. A szívélyes fogadtatás, melyre ott is, mint mindenütt, találtam, nemcsak hitsorsosaink, hanem a többi felekezetek s nemzetiségek részéről is, örökre felejthetetlen előttem. Az evangélikus atyafiak fenséges templomukat nyitották föl előttem s abban hirdethetem Krisztus evangyeliomát. Ama varosban új idők szelleme leng s ottani egyházközségünk életében is egy új korszak vette kezdetét, mióta br. Bánffy Dezső ő méltósága 2*

20 lett ott a vezérférfiu. Á kentelki deserta ecclesiából oda átköltözött, érdemes agg esperese a nagy-sajói egyházmegyének, díszesen kiépített papilakban, mint besztercei rendes lelkipásztor, fogadhatott engemet s az elnökletem alatt tartott népes egyházi gyűlésben tárgyalás alá vehettük a több, mint negyedszázad óta félben állott templom kiépítésének nagyfontosságú kérdését. Az eredmény fénylő bizonysága annak, hogy egyházkerületünkben a nagy áldozatokra kész s képes vallásos buzgóság szelleme él s sziveket gyönyörködtető cselekedeteket hajt végre. A nemes báró, megdicsőült hitvese emlékére, 1000 frtos önkénytes adománynyal áldozott a szent cél javára s példáját, nemes versenyre kelve, követték a többi buzgó lelkek és szátabavétetvén a szükséges fedezetnek részben már megnyílt, részben megnyílandó forrásai s megállapittatván az előmunkálatok megtétele, egyhangú lelkesedéssel lőn elhatározva a folyó évben a tovább építés megkezdése s isten segedelmével, a jövő évben bevégzése. Országos adakozás-gyűjtés is folyamatba indult s a szent munka immár tényleg kezdetét is vette. Édes örömmel konstatálom ezeket, mert a besztercei egyházközségnek is, mint a medgyesinek és segesvárinak, felekezetünk s fajunk határszéli erősségévé, védbástyájává kell emelkednie. E kiszállásom alkalmával meglátogattam még a sajói egyházmegye néhány egyházközségét s azokon kivül a széki egyházmegye határszélén a kudúit, hol ezelőtt egy évvel még, éppen az országút mellett, egy régóta romban heverő templom setétlő düledékei búsan tekintettek az ég felé s felekezetünkkel szemben gúny tárgyául szolgáltak. Midőn oda érkeztem, a romok immár el valának tűnve és serényen folyt az új alapvetés nemes munkája. Főikérésem folytán ugyanis, gróf Bethlen Károly ő méltósága, egyházunk áldozatkész pátronusa, a szent ügy élére állani, kegyes vala. Az az új templom az ő vallásos buzgóságának lesz örök hírmondója. Körüle a buzgó lelkek nagy serege gyűlt ott össze s részemről is oly szerencsés valék, hogy közbejárásom folytán, a szent cél javára új segélyforrások nyíltak föl. Még ugyanazon hóban, a mi kicsiny, régi Erdélyünk magyar reformátusságának nagymérvben fenyegetett s az ellentétes áramlatok által csaknem egészen elborított, délnyugati végvidékére siettem, hogy segítő jobbot nyújtsak ott is mindazoknak, kik a megújhodásnak előharcosai. Hála a gondviselésnek, Hunyadmegyében feles számmal vannak ilyenek, kik ott teljesen veszendőnek indult fajunk regenerációja érdekében szóval, tettel minden áldozatra készek. Míg egyfelől az állam bölcs kormánya feles számú tanintézetek fölállítása által a fölvilágositás határszéleit szélesbiti, másfelől a magyar felekezetek, részint új egyházközségek szervezése, részint a létező gyöngék istápolása utján, működnek közre a nemzeti 8 vallásos élet ujraébredésén.

21 Ottani egyházmegyénk érdemes főgondnokától s buzgó esperesétől kisérve, kiszállásom célpontja, első sorban, Petrozsény vala, ez újonnan keletkezett nagyszerű bányatelep, hol ezer és ezer munkáskéz verejtékes fáradsággal hozza napvilágra a fekete gyémántokat. Célul tűztem ki, hogy ott, néhány százra menő szegény-sorsú hitsorsosaink számára, hol a föld mélyének örök éjjelét eddig csupán a halovány mécsek reszkető fénye törte át, lobbanjon föl számukra az evangyeliom menynyei világossága isten dicséretére épült új templomban. Az új egyházközség szervezve lön; a régibb időkben gyűlt fillérek, új segélyforrások által gyarapítva, immár lehetővé is tették a szent cél valósítását. Mélt. Barosay Árpád ur elnöklete alatt építtető bizottságot alakítottam s miután, közbejárásom folytán , kegyes vala a királyi kincstár, telket adományozni, az építés ott is immár megkezdődött. Annak a harangnak megcsendülő hangja, mely imára fogja ott hívogatni a hivő lelkeket, Pogány György vallásos buzgóságát hirdetendi, s én is nagy lelki örömmel várom, hogy tett igéretemet beváltandó, beállíthassam az istennek új házába, fölszerelve, az ur asztalát, parányi áldozatul, hogy osztassanak onnan a lelki éhezőknek és szomjuhozóknak a mennyei kenyér s az örö'iélet itala. Hasonló szent munkára buzditám, ugyancsak újonnan szervezett, piskii kicsiny egyházközségünk híveit is s megjelenésemet gazdag sikerrel áldotta meg a kegyelem atyja. A föllángolt buzgalom jóakaratú példaadásomat követve, tekintélyes összegeket tett le a szent cél oltárára s isten segedelmével, nem sokára ott is új templomunk épül, a mely, ha nem is lesz oly nagy és fényes, mint a hasonló szent célra törekvő katholikus atyafiaké, de az is az élő hitnek s lelki enyhületnek hajléka lesz. Hadd, épüljön föl mind a kettő! Isten előtt nincs személyválogatás; minden nemzetségben és ágazatban kedves előtte, ki őt féli s az igazságot cselekszi. Hunyadi egyházmegyénkbe, december havában, másodízben is kiszállottam; dévai egyházközségünk új orgonájának fölszentelésére hívott meg s én a meghívásnak édes örömmel engedtem, hogy bemutathassam hálámat az örökké élőnek épen azon templomban, hol ezelőtt 24 évvel szent eskütétellel bocsáttattam ki a lelkipásztori hivatalra, az ő atyáihoz s megdicsőült elődeihez húsz évvelt ezelőtt viszszatért ősz főpásztor által. Ottani egyházközségünk, a város és vidék birtokossága s értelmisége kitüntető kegygyei fogadták az annyi idő múlva visszatérőt s onnan sokaktól kisérve, a múlt idők bús emlékeiben gazdag Cserna völgyébe szállottam ki, hol hajdan virágzó magyar gyülekezeteink voltak s most csak egyes megaggottak ajkán él az anyanyelv, de biztató zálogául egy szebb jövendőnek, megzendült az újra az iskolákba járó kisdedeknek szavában s dalaiban. A két

22 Barcsán, hol a 30-as években a magyar reformátusoktól karhatalommal vétetett el a most is fennálló templom, az ősök hitére visszatérés vágya hatotta át a lelkeket s a megye buzgó alispánjának kezdeményezése folytán, az újonnan szervezkedő egyházközség templomépitésre készül. Közöttük megjelenve, kötelességemnek tartam, kijelenteni, hogy reformált egyházunk a felekezetközi békesség és egyetértés barátja, földi vagyonnal s előnyökkel a kebelébe térők számára nem rendelkezik. Országa, mint Krisztusé, nem e világból való. Kijelentésem dacára, azonban, úgy látszik, a mozgalom mind nagyobb arányokat ölt s nő az önkint visszatérők serege, melyre főpásztori gondjaimat kiterjeszteni, nem vonakodhatom. Tavasz nyiltával, a deési egyházmegye nyugati határszélén, lelkipásztorok s tanítók nélkül szűkölködő fajunknak kicsinyke oázait képező gyülekezeteket látogattam meg. Ilyenek: Újfalu, Fodorháza, Ördög-Keresztur s a két Esküllő. Az egyházmegye buzgó agg esperesével jártam be e jobb állapotra méltó vidéket. Mélt. Szacsvay Sándor érdemes gondnokunk vendégszerető hajlékában a környékbeli birtokossággal értekezletet tartva, a teendők felől teljes tájékozottságot szereztem magamnak. A teljesen desertává lett babuci egyházközség feleslegessé lett papi állomásának Ördög-Kereszturra, mint természetes központba áthelyezése, Kis-Esküllőn egy új felekezeti iskola felállítása, Fodorházán a meglevőnek megerősítése, Örd.-Kereszturon a pap által való tanítás berendezésével az egész vidék szebb jövendőnek néz elébe. A létező jövedelmi források kombinativ felhasználása, csekély központi állandó segély kiutalásával, mindezt lehetővé teszi, sőt még a kis-esküllői részben leégett, de falaiban még épen fennálló templom restaurálását is, Gr. Kun Károly ő méltósága, ki az általa gyűjtött s gondosan kezelt összegekből a kis-esküllői új iskola fölépítésére vállalkozott, Zsombori Sarolta ő nagyságával e szent célhoz is 1000 frt adománynyal járulni, kegyesek. Ördög-Keresztúron b. e. Szacsvay Zsigmondunk s fiának nemes buzgalma folytán, a diszes kis templom készen áll s a papilak, iskola-helyiséggel együtt, melyre legújabban államsegélyt is utaltunk ki, e nyár folytán, szintén teljesen befejezve lesz s a körlelkész lelki gondozása alá véve a jelzett egyházközségeket, megújított templomok s új iskolákból fog kisugározni a haza és egyház szeretetének világossága s melege. Kiszállásaim sorozatát szolgálattételeim első évében ezzel végezem s ez alkalommal nem mulaszthatom el, anyaszentegyházunk e magasrendü törvényhozó testületének szine előtt hálás elismerésemet, meleg köszönetemet nyilvánitni mindazoknak, úgy világi uraink, mint szolgatársaim buzgó soraiból, kik törekvéseimben nekem segitni s gyöngeségemet istápolni, szívesek 'valának. Jelszavam velők együtt: Excelsior í

23 Hogy azonban e jelszóhoz hivek lehessünk, szükségünk van szűkös anyagi erőnknek új forrásokkal gyarapitására; a szent cél leendő munkásainak, a papi s tanítói pályára lépő ifjaknak az előkészület nehéz útjain az eddiginél nagyobb mérvű támogatására. Mindhárom irányban tettem, a mit tehettem, s egyengettem útját a továbbiaknak. Anyagi erő-gyarapodásra s ez által egyszersmind a szellemi érték fokozására nyit utat a végrehajtott konversió, melynek ügye külön előterjesztés alakjában fog a főtiszt, közgyűlés bölcsességének ítélete alá bocsáttatni, E jelentésem rendén csak annyit jegyzek meg, hogy ennek folytán a tőkegyarapodás 141,150 forint s hozzászámítva a szelvényadó megtakarítása cimén nyert összeget, az évi állandó jövedelemtöbblet 8673 frt. A mlts. igazgató-tanács által ennek felhasználása tárgyában előterjesztett javaslat sorsa felől nyugodt vagyok A főtiszt, közgyűlés bölcsessége, bizonynyal, nem fogja elszalasztani e ritkán kínálkozó alkalmat arra, hogy a szerzett jogok tiszteletben tartása, sőt még ennek határain túl is, a méltányossági tekintetek figyelembe vétele mellett, egyházkerületünk egyetemes jellegű s magasrendü érdekeit előmozdítsa. Ugyancsak az anyagi erő fokozása szempontjából, megtettem a szükséges előkészületeket arra nézve, hogy az erdélyi közmivelődési egyesülethez, mely a segélyezéseket ez évben megkezdendő alaposan indokolt átiratokat intézhessek, föltüntetve azon veszélyeket ,és szükségleteket, melyek egyházkerületünk egyes részeiben úgy közmivelődési, mint nemzetiségi szempontbúi ellensúlyozásra, illetőleg kielégítésre várnak holott azokra saját erőnk nem elegendő. A helyzet kellő megvilágítására, a szükséges adatok egybeállítására az érdemes gondnoki kart és esperes társaimat körlevélben kértem fel, hogy tájékozásuk alapján lehetővé legyen számomra egy kimentő emlékirat egybeállítása, mely úgy a nevezett egyesülettel, mint az egyetemes konventtel szemben, az állandó segélyezések kérdésében híven tájékoztató alapul szolgáljon. E tervszerű előkészület keretébe tartozik s egyfelől a felekezetközi s másfelől a nemzetiségi konfigurációknak községekkint való feltüntetését célozza azon két térkép is, melyeket a rendelkezésre álló adatok nyomán s tervezésem folytán, az országos statisztikai hivatalnak egy szakértő munkása által, az ígazg.tanácsnak jóváhagyása mellett, elkészíttettem s melyeket a főtiszt, közgyűlésnek ez alkalommal bemutathatni, szerencsés vagyok. Szellemi előhaladásunk leendő munkásaira, az egyház szolgálatába lépendő ifjakra is kiterjesztem kötelességszerüen gondjaimat. X.enyedi theol. akadémiánkat megválasztatásom óta két izben látogattam meg. Jelen voltam szeptember 1-ső napjaiban mindvégig a lelkészképesítési vizsgálatokon s örömmel győződtem meg arról, hogy a ta-

nitványok nagy része, a tanárok buzgó vezetése mellett, nemes becsvágygyal tör célja felé. Hálásan emlékszem meg ez úttal azon szívélyes előzékenységről s kegyes fogadtatásról, melylyel megtisztelt engemet közönsége ama nemes városnak, melyben bölcsőm rengett s melyhez engemet a gyermeki kegyeletes érzület szent kötelékei kapcsolnak. Másodízben főkint azért szállottam ki oda, hogy a kollégium elöljáróságának s az akadémia tanári karának tagjaival a theologus ifjak számára berendezendő convictus nagyfontosságú kérdésében tanácsot tartsak. A jóakarat s belátás megtalálta a kérdés nyitját s én azon kedvező helyzetbe jutottam, hogy az elkészült terv-javaslat alapján, a mlts. igazgató-tanácshoz indokolt előterjesztést tehettem ez ügyben s a főtiszt, közgyűlésnek alkalma nyilik, döntő szavát hallatni. Képoktatásunk leendő előharcosainak felette nehéz, mondhatnám, sanyarú helyzete sem kerülhette ki figyelmemet. Egyházkerületünk egyetlen, mély meggyőződésem szerint, mulhatlanul fentartandó tanitóképezdéje, nyiltan kimondom, az eddiginél sokkal nagyobbmérvü anyagi és szellemi istápolásban részesítendő, ha nem akarjuk megengedni azt, hogy a létrejött s a tanügyre csak áldásos verseny hullámai el ne sodorják, sőt el ne temessék. E nagyfontosságu kérdésben is külön előterjesztés van fölvéve a tárgysorozat rendén, melyre a főtiszt. közgyűlés becses figyelmét előre is fölhívom. E jelentésem végén, bátor leszek, tenni ez ügyben még egy indítványt is. A romániai missió rendezése tárgyában is, részint a mit. igazg.tanácshoz intézett előterjesztéseim, részint közvetlen intézkedéseim utján, a lehetőség határai között, tettem lépéseket. Az adott politikai konstellációk közepette, személyes kiszállásomat nem tartván időszerűnek, azt jobb időkre halasztottam. Annyit azonban örömmel konstatálhatok, hogy Plojesten s Galacon pap-tanítói állomások lettek szervezve s azokra, ideiglenes minőségben, alkalmas egyéneket exmittáltam; valamint Bukarestben, a központi segélyezés alapján létrejött, második tanitó-kápláni állomást is betöltöttem. A missiói egyházak és diasporák felügyeletét a bukaresti egyházközség lelkipásztora, mint ideiglenesen kinevezett missionarius buzgón végzi. A novemberi konvent megállapítván azt, hogy az országos segély-alap jövedelmének 25%-a missiói célokra lesz fordítandó, előkészületeket tettem arra nézve is, hogy úgy a romániai, moldovai s bukovinai, valamint egyházkerületünk határain belül szervezendő missiónariusi, illetőleg, körlelkészi állomások tárgyában alapos főiterjesztéseket tehessünk le a konventi tanácskozás asztalára. Ezek sorába tartozik, a többek közt, Csikmegyében a rendes lelki gondozást teljesen nélkülöző és szétszórtan, élő s adataim szerint, 320 lelket számláló bitsorsosaink ügye is,

25 Fölvettem e tekintetben is a 70-es évek végén elejtett fonalat s a megye érdemes főispánjának szives intézkedése folytán, ottani hitsorsosaink részletes konskripciója munkálatban van, mely a további teendőkre nézve kiindulási pontul fog szolgálni. Az országos segélyalapra az összeírások második, új cyclusa a f. évvel vette kezdetét. Nem egy helytt az osztályba sorozásoknál nehéz akadályok merültek föl s konok ellentállás is nyilatkozott, sőt aversionalis mozgalmak indultak meg. E renitencia oka egyfelől az volt, hogy egyes lelkészek, az első összeirás alkalmával, ez egyházi adózást ideiglenes jellegűnek tüntették föl s a nép erre hivatkozással, a további hozzájárulást megtagadta. Másfelől azonban, kétségtelen , hogy a mostoha közgazdasági viszonyok is fokozták a nehézségeket. Több helytt, személyes közbelépésem vált szükségessé; egyes pásztori leveleket kellett kibocsátanom. Az óhajtott siker nem is maradt el s örömmel konstatálom, hogy ez áldásos intézmény jövendője biztosítottnak tekinthető, mert népünk mindinkább meggyőződik arról, hogy a mit ad, az gazdag áldásban száll vissza rá. Esperestársaim az intézmény érdekében nemes buzgalmat fejtenek ki s általában a lelkipásztorok is, kitartással küzdenek az itt-ott még fölmerülő akadályokkal. Egyházkerületünk beléletének jelentős mozzanatául jeleznem kell azt is, hogy a püspökségnek, az állandó igazgató-tanácsnak s az esperesi karnak hivatalos közlönye meg lett alapitva. E közeg a központi s egyházmegyei administráció s közérdekű intézkedések folyamatát van hivatva, visszatükrözni. Részemről a nyilvánosságnak vagyok barátja s a protestáns egyház éltető elemének a világosságot tartom. Az őszinte meggyőződés nemes harca a nyilvánosság fórumán mindig áldást hozó s az igaz eszméktől telitett toll hatalma ellenállhatatlan erejű. Szükségesnek tartam azért, fennállását biztosítani egyházkerületünk egyetlen egyházi lapjának, mely eddig csak tengődő életet élt, hogy érvényesüljenek a sajtó terén a diadalmas erők s valamennyi egyházközségünkbe kisugározzák azoknak világossága s hadd lássák mindenek, minő élet, minő szellem lüktet s hat anyaszentegyházunk egész testében, a főtűl le a tagokig. A hivatalos közlöny szerkesztésére, Szász Gerő közjegyzőnket kértem föl, ki készséges vállalkozásának alig néhány hóra terjedett pályafutása alatt, ékesen szóló bizonyságát szolgáltatta annak, hogy az hézagot-pótló s egész egyházkerületünk javára szolgáló. Ily kérdésben mellékes tekintetek s ellenvetések nem vehetők figyelembe. A közérdek az első. Adassék meg neki a diadalra a jog és hatalom. Egyházmegyei tisztviselői karunkban szokatlan mérvű személyi változások történtek. A küküllői, orbai, erdővidéki, széki esperesek;

26 állásukról lemondottak. Az utóbbi egyházmegye helyettes-esperese fegyelmi kereset alá vonatott. A nyugalomba tértek helyére új erők léptek a küzdtérre s ennek folytán, miután a közbizalom nem egy helytt az addigi főjegyzőt tisztelte meg az esperesi tiszttel, azoknak soraiban is változások állottak elő. Oj tisztviselő-társaimat, kik a főt. közgyűlés szine előtt esküvel kötelezendik magukat hivataluk hű és lelkiismeretes betöltésére, e helyről is szeretettel idvezlem, azzal a bizonyos reménységgel, hogy az anyaszentegyház várakozásának meg fognak felelni. Áldom az élet urát, hogy a tisztviselői kar összes tagjainak élete fölött gondviselő szeretettel őrködött, és sorainkból a múlt év folytán egyet sem szólított el. Sőt közülök egyet, a kolozs-kalotai egyházmegye becsületben megőszült esperesét, nagytiszt. Szakács István szeretett hivataltársamat , azon ritka kegyelmére méltatta, hogy néhány nap múlva, egyházi szolgálata 50-ik évfordulóját éri s innepelheti meg. Az egyházmegye által rendezendő öröminnepen, ha isten megengedi, részt veendek én is s az élet megtartójának szent nevét buzgó hálaimában fogom magasztalni. E jelentésemhez csatolt s kinyomatott mellékletekből, kötelességemnek tartom, föltüntetni a következő, részint örvendetes, részint aggasztó statistikai adatokat. Egyházkerületünkben az 1885-ik évben házasságra lépett összesen 3352 pár; 354-el kevesebb, mint az előző évben. Ez apadás mutatója egyfelől az anyagi viszonyok súlyos voltának s másfelől talán a vadházasságok szaporodásának is. A szülöttek száma 13,884; a halottaké 9876; 4008-al kevesebb amazoknál. A lélekszám e gyarapodása első tekintetre kedvezőnek látszik s a közegésségi állapot javulását is mutatja. Összehasonlítva azonban ez eredményt az 1884dikivel, ellenkező tűnik ki, mert a szülöttek száma 164-el kevesebb s a halottaké 579-el több volt a múlt évben, mint azelőtt. Némi haladást konstatálhatok a népoktatás terén. A tankötelesek összes száma ugyanis 48,856 s ebből alsóbb s felsőbb iskolákban járt tényleg 36,979 s e szerint, a tankötelesek 75,6%,. Összehasonlítva az előző évivel, a tényleg iskolába járók száma emelkedett 1074-el. Felekezetünk lélekszáma áttérések folytán is gyarapodott. Áttértek hozzánk összesen 144-en; felekezetünk kötelékéből kiléptek 69-en: a gyarapodás 75. Az áldozatkész vallásos buzgóság is emelkedőben van. Egyes hívek ajándékozásából, részint egyes egyházközségekhez, részint az igazgató-tanács utján befolyt összesen 33,015 frt. 24 kr. Perselypénzekből 1647 frt. Szorgalmi utón, pénzértékre számítva, 21,603 írt.

27 10 kr. E szerint, a jelzett címeken befolyt adományok összege: 56,265 frt. 34 kr. Hozzászámítva ez összeghez még az országos segélyalap járulékait is, az adományok végösszege megközelíti a 70,000 frtot. Ez eredmény ékesen szóló bizonysága annak, hogy a Krisztus egyháza iránti buzgó szeretetnek lelke ma is él, s a szent érdekek oltárára áldozni kész. A püspöki hivatal ügyforgalma folyton növekvő. A múlt év jun. 1-től beérkezett dec. 31-ig 1056 ügydarab; azóta mostanig 1015; összesen 2071. E szerint 715-el több, mint az előző évben. Részint közbevetett, részint végleges intézkedések által, leszámítva a legutolsó pillanatokban érkezett pár ügydarabot, elláttam valamennyit. És most, végül, engedje meg nekem a főtiszt, közgyűlés, hogy három indítványomat terjeszszem elő. Első a következő. Egyházi közéletünk terén, azon jelesekkel szemben, kik hosszas, hű és odaadó szolgálattételeik által sorainkból kimagaslanak, tiszteletteljes elismerésünk nyilvánítása oly nemes kötelesség, melynek teljesítését elmulasztani, jobb érzelmeink tiltják. Egyházkerületünk, istené érette a hála, ily jelesekkel mindig birt s méltán dicsekedett. Legyen szabad, ezeknek tündöklő soraiból ez alkalommal fölemiitnem egy férfiút, ki, mint egyházunk gondnoki diszes karának Nesztora, a rábizottakban mindig hű, anyaszentegyháza iránti meleg szeretetben gazdag szolgálattételemek, isten különös kegyelméből, az 50-dik évét most tölti be. E férfiú mélt. Gyárfás Domokos főgondnok tír, ki világi urainknak s mindnyájunknak vallásos buzgalomban, ernyedetlen kötelesség-teljesítésben valódi mintaképül szolgál. Kérem a főtiszt, közgyűlést, méltóztassék az erdélyi reformált egyházkerület iránta osztatlanul táplált tiszteletének s hálás elismerésének jegyzőkönyvében lapot szentelni s érdemeit megörökíteni. Egyúttal kérem a főt. közgyűlés tagjait egyen-egyen, szíveskedjenek, bejegyezni becses nevüket azon emlékkönyvbe, mely a megtiszteltnek átnyújtandó lesz s hozzá intézett idvezlő sorokat tartalmaz. Ez emlékkönyv közszemlére ki van téve. Második indítványom a következő. A főtiszt, közgyűlés 1878-ban, 97 sz. alatt kelt végzésével, a segédlelkészi intézményt a mi egyházkerületünkben is életre keltette : a szabályrendeletekben körülirt kivételes esetekben engedélyezvén a segédlelkészek alkalmazását. Szerzett tapasztalataim alapján azon meggyőződésre jutottam, hogy habár sajátos viszonyaink, főleg egyházközségeink s papi állomásai nagy részének korlátolt anyagi ereje miatt, a testvéregyházkerületekben e tekintetben életben levő törvé68 ny gyakorlat hozzánk át nem plántálható, de a jelzett közgyűlési végzésben foglalt megszorító korlátozások igen nagy mérvűek, mert

28 elzárják útját annak, hogy a papjelöltek nagy része, rendes lelkipásztorrá választatásuk előtt, mint segédlelkészek szolgálhassanak s ez által egyfelől gyakorlati képzést nyerjenek s másfelől némi önfentartási módhoz jussanak; főleg, a mióta kollégiumainkban, mint hittanítók, csak kivételesen nyernek alkalmazást. Hibás továbbá a jelzettem szabályrendelet azért, mert nincs abban megállapítva az, hogy papjelölteink a segédlelkészi huzamos szolgálat által a pályázhatásra nézve minő előnyöket küzdhetnek ki maguknak egyházkerületünkben 8 az ahhoz csatolt moldva-oláhországi missió területén. Ez indokok alapján, szükségesnek tartván a szabályrendelet revisióját, illetőleg, kibővítését: kérem a főt. közgyűlést, kegyeskedjék, elnökletem alatt, a theol. akadémia tanári karát javaslattételre megbizni, oly hozzáadással, hogy a javaslat, véleményadás végett, az egyházmegyékkel s püspöki vizsgálat alatti egyházközségekkel is közöltetvén, az igazgató-tanács véleménye kíséretében, a jövő évi közgyűlésen terjesztessék elő. Harmadik s ezennel utolsó indítványom, tanitóképezdénkre vonatkozó. Jelzem fönnebb, s úgy vélem, bővebb indokolást nem igényel azon nézetem, hogy képezdénk mostani berendezésével, sem anyagi, sem szellemi erő tekintetében, nem üti a versenyképesség mértékét. Szinvonalat okvetlen emelnünk kell. Méltóztassék, ennélfogva , a főt. közgyűlés megbizni az igazgató-tanácsot, hogy a szükséges előmunkálatok fölhasználásával, e nagyfontosságu kérdésben készítsen kimerítő javaslatot. Ez indítvány tárgyalása az igazgatótanácsnak a képezdére vonatkozó s a tárgysorozatba fölvett előterjesztésével kapcsolatban lesz talán helyén. Ezek után, megköszönve a főt. közgyűlésnek becses türelmét, jelentésemet bevégzem. Áldom a jó istent, hogy szolgálattételeimben megsegített s magamat a t. közgyűlés minden egyes tagjának jóindulatába továbbra is ajánlom. Ha isten velünk, kicsoda ellenünk! Közgyűlésünk nem csak zajos helyesléssel fogadja a teljesen kimerítő és tájékoztató jelentést, hanem azzal a belső örömmel és megnyugvással, melyet érezni kell mindenkinek oly helyzetekben, midőn az intéző tanúbizonyságát adja annak, hogy legjobb erőit hivatásának szenteli. Főtiszt, püsp. aának avagy csak ez évi munkálkodásáról előterjesztett jelentése is biztosíték anyaszentegyházunknak, hogy egy jobb, szebb jövő áll előtte, mert egy oly férfiút választott ügyeinek vezetésére, ki előtt nincs más cél, mint szolgálni forrón szeretett anyaszentegyházának, hazájának, nemzetének. E nemes buzgóságért, az akarat-erőnek ily

29 felhasználásáért, a nemes becsvágyért közgyűlésünk ezennel jegyzőkönyvileg elismerést, köszönetet szavaz. 15. A csak imént felolvasott évi jelentésében, püspök aa. indítványozza , hogy anyaszentegyházunk iránt önzetlen, buzgó szolgálatban megőszült Nesztorával, Gyárfás Domokos aával szemben, ki mint egyházmegyei főgondnok szolgálatának 50-ik estendejét tölti be ez évben, jegyzőkönyvében szenteljen lapot és fejezze ki hálás elismerését. Közgyűlésünk egyhangú, lelkes éljenzéssel fogadja főtiszt, püspök aa. indítványát és Gyárfás Domokos, egyházmegyei főgondnok aával szemben ezennel jegyzőkönyvileg fejezi ki hálás elismerését. Protestáns anyaszentegyházunknak, és egyáltalában a vallásoserkölcsi életnek mindenha szüksége volt apostolokra, oly férfiakra, kik az örökkévaló dolgok iránt szivökben táplált buzgó szeretettel, önzetlen lelkesedéssel munkálják az istennek országát, melynek fundamentoma hit, remény, szeretet, igazság és világosság. Evangyeliom szerint reformált erdélyi anyaszentegyházunk soha sem szűkölködött ily férfiakban, kiknek áldozatkészsége építette fel templomainkat, iskoláinkat és a kik mindenkorra példányképei maradnak annak a vallásos, egyházias, erős jellemnek, mely örömestebb engedelmeskedik Istennek, mint az embereknek; 4 többre becsüli az eget, mint a földet és hű mind halálig. És midőn reális korunk is tud még félmutatni ily legenda-szerü alakokat, és midőn Gyárfás Domokos aában éppen ily férfiút tisztelhet anyaszentegyházunk, kit követendő például állíthat fel miden idők számára: egyházkerületi közgyűlésünk hálásan ismeri el, hogy érdemessé tette magát köszönetére és kéri a mindenek atyját, hogy becses esztendeit nyújtsa az emberi élet legszélsőbb határáig. 16. Ugyancsak évi jelentésében, főtiszt, püspök aa. megemlékszik 1878. 97. sz. alatt kelt közgyűlési végzésre, mely a segédlelkészi intézményt életre keltette, megengedve azt némely kivételes esetekben. E megszorításokat igen szigorúaknak tartja, mert papjelöltemket elzárja a gyakorlati lelkipásztorkodástól és korlátolja az önfentartási eszközök megszerezhetésében. Ugyanazért indítványozza, hogy ama közgyűlési végzés vétessék revisio alá és e végre kéressék fel a nagyenyedi theologiai akadémia tanári kara, melynek javaslata közöltetvén, az egyházmegyékkel, püspöki vizsg. alatti egyházakkal, túzasaék meg

30 az igazg. tanács, hogy jövő évi közgyűlésünkre terjesszen elő javaslatot e tekintetben. Közgyűlésünk főtiszt, püsp. aa. indítványát egész terjedelmében elfogadja. 17. Ugyancsak főtiszt, püspök aa. meggyőződvén, hogy tanitóképezdénk nem üti meg a verseny-képesség mórtékét és hogy annak szinvonalat okvetetlenül emelni kell: indítványozza, bizassék meg az igazgató-tanács, hogy e tekintetben tegyen kimerítő javaslatot. Közgyűlésünk az indítvány értelmében megbízza az igazgató-tanácsot, hogy tanitó-képezdénk színvonalának emelését előmozdító javaslatait terjeszsze jövő évi egyházk. közgyűlésünk elé. 18. Tárgysorozat rendjén előterjesztetik az ig.-tanácsnak évi működését tárgyazó évi jelentése a mint következik: Főtiszteletű egyházkerületi közgyűlés! 1. Midőn egyházkerületünk közigazgatásának vezetéséről, a múlt évben tartott egyházkerületi rendes közgyűlés bezártától és így majdnem tizenhárom hónapot átölelő időről, a felelősség teljes tudatával, jelentésünket van szerencsénk benyújtani, legyen szabad, röviden jelezni azon irányt, melyet munkásságunk sikerének biztosítása végett szemünk előtt tartottunk s azon akadályokat, melyekkel megküzdeni, kénytelenek voltunk és vagyunk. Minden közigazgatás feladatának teljes betöltésére nélkülözhetlen feltétel a megbízott közegek gyors és szakavatott munkássága, mert legtöbb esetben a rendetlenségeknek s erkölcsi és anyaigi sülyedésnek kórany&ga a cselekvésre s gondozásra hivatottak hanyagságában, indolenciájában található fel Igyekeztünk a tett főiterjesztéseket késlekedés nélkül, szabályaink szerint, s a fenforgott viszonyokra tekintettel, intézni el, s a főimerült esetekkel kapcsolatosan, mélyebben bepillantani egyházaink életműködésébe; s a mely intézkedést a közjóllét és közérdek tekintetéből üdvösnek, vagy szükségesnek jitéltünk, magunk tettük meg a lépéseket azok életbe léptetése iránt. Azonban, a szabályok és utasítások, még ha azok a leghelyesebbek is, csak holt betűk, melyek a közvetlen végrehajtó közegek által miképen való foganatosítása folytán nyernek életet, s épen ezért, mert szabályainknak pontos megtartása anyaszentegyházunk rendes fejlődésének előbbvitelére még nagyobb horderővel bír, mint egyes felmerült esetekben az utasítások megadása: kiváló figyelemmel voltunk az ellenőrzés gyakorlására s a tapasztalt rendetlenségek s mulasztások meggátlására, káros következéseinek orvoslására s jövőre ismétlődésének elkerülése végett erélyes intézkedések megtételére.

31 Hogy mennyire feleltünk meg ezen nagyfontosságu és horderejű feladatunknak: a főt. egyházkerületi közgyűlés bölcsességétől várjuk és kérjük elbírálását és megítélését. Miként a polgári társadalomban az egyes családfők mindenre kiterjedő gondossága, rendes és munkás életmódja biztosithatja az összesnek jóllétét: egyházi életünkben is az egyes egyházközségeink papjainak és tanítóinak az egy családot alkotó hiveink bölcs vezetése, vallás-erkölcsi életének és vagyoni ügyeinek lelkiismeretes ápolása s mindenek felett, szabályaink pontos megtartása képezi azon alapkövet, melyre anyaszentegyházunk szeretet-temploma felépíthető. Egyházközségeink papjaitól vártuk és várjuk el első sorban az ur szőlőjének lelkiismeretes munkálását, buzgó ápolását, és pedig nem a felsőbb egyházi hatóságoktól a felelősségre-vonás félelme, hanem a szent örökségül gondjaikra bizott szellemi és nemzeti kincshez szeretettel ragaszkodás indokából. De ha szükséges, kényszereszközök alkalmazandók. Egyházaink munkásságának felügyeletére első sorban az egyházmegyei hatóságok s azok között, első sorban, a közvetlen szemlélődő egyházmegyei vizsgáló bizottságok vannak hivatva. A gondos kertész vizsgáló szeme rögtön felismeri, ha a csemete tövén féreg rágódik, vagy a gyom kezd körülötte felburjánzani s tétova nélkül azonnal eltávolítja a fenyegető vészt, nem várva a figyelmeztetést, vagy épen utasítást. Sajnos, de a szerzett tapasztalatok azon meggyőződésre vezettek, hogy az egyházmegyei visitaciók, a mai szervezet és kiviteli módozat mellett, általánosságban véve, nem felelnek meg azon várakozásnak, mely a közvetlen szemlélődés és tapasztalat értékesítésére mulhatlan feltétel. Miután az egyházmegyei visitaciók ujabb szabályozására nézve egyházi törvényeinknek a zsinati törvényekkel öszhangzatba hozatalára vonatkozó javaslattal kapcsolatosan, külön előterjesztés áll a főtiszt, közgyűlés előtt, ez úttal csak általánosságban tettük ezen észrevételt. Midőn a főt. egyházkerületi közgyűlés 1884 évi 24 szám alatt kelt határozatát közöltük s utasítottuk egyházközségeinket, hogy háztartásuk költségvetéseit a megállapított időben adják be, egyidejűleg felhívtuk az egyházmegyéket, hogy ha a beveendő költségvetések felülvizsgálása alkalmával tudomására j önének aunak, hogy valamely egyházközség nem képes kiadánait fedezni, a vagyoni egyensúly helyreállítása tekintetéből tegyenek véleményes jelentést. Ez évben, a költségvetések ellátásával kapcsolatosan, egyetlen jelentés sem tétetett arról, hogy évi kiadása fedezésére képtelen, sülyedő egyházunk lenne; holott a segély-kérvényekben feltüntetett vagyon-, és jövedelem-kinm-

32 tatások szerint, nagyon számos egyházunk áll a vagyoni bukás örvénye szélén s jóllehet az ily kimutatások esperesileg is hitelesítve vannak, avagy azoknak helyessége ellen megjegyzés nem tétetett: nem nyujtatott tájékoztatás arról, hogy a vagyoni egyensúly helyre lett-e állitva, avagy minő intézkedések szükségesek a fenyegető veszély elhárítására. Ebből azon következtetés vonható le, hogy vagy nem terjesztették fel az egyházközségek költségvetéseiket az egyházmegyei hatósághoz, vagy ha főiterjesztették, sokkal kedvezőbb színezetben tűntették fel a vagyonállást, mint a segély-kérvényekhez csatolt költségvetéseikben s így tévútra kívánták vezetni az egyházhatóságokat, vagy pedig az egyházmegye hatósága mulasztotta el jelentése megtételét, sülyedő egyházainkról. Az egyházközségek kezelése alatt álló tőkék biztosítása tekintetéből is vajmi csekély előhaladás tapasztalható. Az 1865 évi közszentzsinati és 514 sz. egyházfőtanácsi határozatokkal kimondatott, hogy a 100 frt, vagy azt meghaladó egyházi kölcsönök zálogjogi bekebelezéssel, az azon alóli kölcsöntőkék két jó módú készfizető jótállása által nyújtandó biztosítékra adhatók ki. Ezen szabályzat a főt. egyházkerületi közgyűlés által 1879 évi 16, illetőleg 56 sz. a. kelt határozattal akképpen módosíttatott, hogy általában csak azon egyházközségek helyezhetnek el két fizető kezes biztosítása mellett kölcsönöket, mely egyházaknak az összes tőkepénzük nem teszen 100 frtot, azon egyházközségek pedig, melyeknek tőke vagyonuk 100 frtra, vagy azt meghaladó összegre megy, csak is kétszeres értékű fekvőségre s első helyen bekebelezett zálogjogi biztosíték mellett adhatnak kölcsönt egyeseknek. Ezen szabályzatokkal szemben, egyházközségeink tőkepénzének legalább is fele része szabályszerű biztosíték nélkül van elhelyezve. A főt. egyházkerületi közgyűlés 1877 évi 61 jegyzőkönyvi szám 5-ik pontja alatt kelt határozatával elrendelte, hogy a mely egyházi tőkék után az adósok hat hónapi kamattal hátralékosok, a kamathátralékok per utján haladéktalanul felhajtandók, s ha az adósok kilenc havi kamat lefizetéssel lennének késedelmeskedők, az esetben azoktól a tőkék is mulhatlanul felveendők. Ezzel szemben, számos egyházmegyénkben azon abusus áll fenn, hogy az adósok a tőke egy, sőt több évi kamathátralékát hozzá adják az előzőleg kiállított kölcsön-szerződvényben irt tőkeösszeghez és új kölcsön-kötelezvényt állíttatnak ki az adósokkal, oly színben tüntetvén fel az ügyletet, mintha a kötelezvény kiállítása alkalmával tényleg a kötelezvényben irt összeg kölcsön adatott volna. Hy eljárást alkal-

33 máztak oly esetekben is, midőn a kölcsönt felvevő adós elhalt és örökösei a tartozás megfizetését készek [voltak magukra átvállalni. Jóllehet igazgató-tanácsunk még 1880. évi 982. sz. alatt kelt körrendeletével figyelmeztette egyházközségeinket, hogy a kölcsönszerződvények bárminemű módosításai csak az eredeti szerződvényre vezetendő pót-szerződvény alakjában eszközlendők, mind a mellett, szükségesnek látta, múlt évi 2296. sz. alatt ujabb és részletes utasítást bocsátni ki, melyben a hátralék-kamatoknak a tőkéhez csatolását szigorúan és felelősség terhe alatt megtiltva s a kamathátralékok felvételére nézve a szabályok szigorú megtartását meghagyva, egyidejűleg utasítást adott az iránt, hogy a szerződvények netaláni hiányai nüképen hozandók helyre. Hogy mindenek előtt egyházközségeink vagyoni ügyének rendbe hozatalára szükségesnek talált intézkedéseket soroljuk fel, erre azon indok vezetett, mert számos példát tudunk felmutatni, hogy a jobb időkben egybegyüjtött tőkék gondatlan kezelés mellett vagy teljesen, vagy nagy részben elvesztek ugy, hogy bár a számadási papiroson százakra menő pénze volt az egyháznak, a templom s papilak előbb kevéssel helyrehozható romlásainak kijavítására nem használhatva fel, a pap elköltözött, évek multán romhalmazzá váltak az üresen hagyott egyházi épületek, és csak tetemes központi segélylyel építhetők ujolag fel, és biztositható jövő fennállásuk. Egyházaink fejlődésére felette zsibbasztólag hat gyülekezeteinknek , s tagjainak szegénysége s a papi és tanítói fizetések csekély volta. Az utóbbi években számos új segélyforrás nyilt meg ugyan s reméljük, hogy az államsegélyből az eddig folyóvá tett 8000 frton felül még 4000 frt összegnek főleg ily szükségekre kiutalása iránt a főt. egyházkerületi közgyűléshez tett előterjesztésünk elfogadtalak s a Baldácsy-alapitványból egyházkerületünknek jutandó jövedelemből is egy rész ezen célra lesz fordítható; de mindez elenyésző kevés, ha tekintetbe veszszük azt, hogy jelenleg is közel 200 papi állomásunk van, a melylyel egybekötött fizetés 400 frton alól álL Ismételve is, az egyházmegyék figyelmébe ajánljuk, a csekély fizetéssel egybekötött papi állomások üresedésbe jöttével, az ily erőtelén s rendesen csekély népességű egyházaknak társítására való közreműködést, úgy a papi kar, mint anyaszentegyházunk érdekében sokkal üdvösebbnek véljük, habár több teendővel terhelten, de az életfentartást biztosító papi állomások szervezését, mint az oly csekély javadalmazásu állomások betöltését, a melyekre megválasztandók, előre láthatólag, kényszerülve lesznek, idejüket, a mindennapi megélhetés által űzetve, hivatásuktól nagy mérvben eltérő s szellemi munkaerejüket nagyban megbénító foglalatosságra elvonni, SÍ

34 2. Az egyetemes konvent múlt évi november 17-— 25 napjain egybeülvén, 39 jegyzőkönyvi szám alatt kelt határozatával megalkotta az országos közalap kezelési szabályait, úgy a gyülekezeti, mint az egyházmegyei hatóságok részére megadván a szükséges utasításokat; részünkről az eljáró közegeknek szivökre, lelkökre kötjük, a magyar protestantismus jövő felvirágzásának hathatós gyámoUtasára hivatott segélyalap életerős fejlődésére nem csak a hátralékok gyors felhajtása s az évi rendes járulékok tapintatossággal párosult pontos befizetése által a szabályok kötelességszerü teljesítését, hanem az ügy iránt való meleg érdeklődésből s hő szeretetből híveinkben az áldozatkészség felkeltését, élesztését s ez által a közalap növelésére adományok gyűjtését. Az országos közalapból egyházaink részére 12650 frt. papjaink részére 5925 frt. együtt 18.575 frt. segély utaltatott ki a konvent ál'al. Az anyagi terhek megsokasodott súlya alatt görnyedő 105 gyülekezetünk köszöni ezen alap jótékonyságának szorongatott helyzetének könnyítését és 87 szűkölködő lelkészünk emlékezik hálásan viszsza azon gyámolitásra, mely nélkülözéseinek keserűségét egy időre elfelejteté. Midőn ezen segély megszavazásáról és a javadalom összegek kiutalásáról egyházainkat és papjainkat értesítettük, 2140 sz. a. felhivást intéztünk ez utóbbiakhoz az iránt, hogy a gyülekezet előtt a közalap vallás-erkölcsi és emberszereteti magasztos célját hangsúlyozó leiratunkat olvassák fel, terjeszszék a közalap üdvös hatásának ismertetését. Figyelmeztettük pap aafiait, hogy ez évben is a reformáció évfordulója alkalmával intézzenek buzgó felhivást a gyülekezethez perselypénz adakozásra. Tekintettel arra, hogy számos gyülekezetünk, azon építési szükségletét, melyre a segélyt kérte és nyerte, csak is részben gyűjtötte egybe, az épitkező egyházaknak adott segély leküldését azon feltételhez kötöttük, hogy ha az egyház esperesi úton teendő felterjesztésben kimutatja, hogy az épités befejezésére elégséges alappal rendelkezik; de, mert az egyetemes konvent megkívánta, hogy minden segélyezett nyugtája küldessék fel, a segélyezetteket utasítottuk a nyugták felküldésére, melyek igazgató-tanácsunk által a közalap-bizottságnak a maga idejében fel fognak terjesztetni. A konvent által a ref. egyetemes papi és tanári nyugdíj, valamint a tűzbiztosítás tárgyában kidolgozott szabálytervezetére nézve, felhívtuk az egyházmegyék és kollégiumok elöljáróságait véleményük beadására és azokra vonatkozó jelentésünket külön nyújtottuk be a főtiszt, egyházkerületi közgyűlés elé. 3. A br. Baldácsy prot. alapítvány igazgatósága folyó évi március 14-kéről iözölte az 1885. évi alapítványi számadás kiyonatáí

35 egybehasonlitva ugyanazon évi költség-előirányzat tételeivel, mely szerint tett: Befolyt Előirányzott 1) a bevétel . . 63,809 frt. 49 kr. 64,923 frt. 73 kr. 2) a kiadás . . 58,506 frt. 90 kr. 55,399 frt. 83 kr. maradt 1885 dec. 31-én 5,302 frt. 59~kr! Előterjesztette az 1886. évi költségelőirányzatot, mely szerint a bevétel . . 51,145 frt. 14 kr. a kiadás . . 18,152 frt. 31 kr. a bevételi többlet . . ~ 32,992 frt. 82 krral vétetett fel. Megjegyezzük tájékozásul, hogy az előirányzott kiadás öszszegéböl 9000 frtnál valamivel több vétetett fel törlesztési kölcsön apasztására, kamat és költségjárulékok fizetésére. A bevételi többletből, az igazgatóság ajánlatára, az alapítványibizottság 22,000 frtot az egyházkerületek részére kiadandónak határozott oly módon, hogy a kiszolgáltatás két egyenlő részben történjék. Egyházkerületünket illető 2000 frt összegnek, az alapítvány levélben felsoroltak közül, mely célra és minő arányban megállapítása tárgyában igazg.-tanácsunk külön előterjesztést nyújtott be a főtiszt, egyházkerületi közgyűléshez. 4. Igazgató-tanácsunk munkásságát a számadatok a következőleg tüntetik fel. Beadatott 2467 ügydarab, a múlt év megfelelő időszakához hasonlítva, ez évben több adatott be 259 darabbal, holott a nyomtatványok megrendelése és elküldése titkári kezelés alá adatván, ez által a hivatalos szám legalább 200-nál többel csökkent. A beadott ügydarabok közül elláttatott 2365, ellátatlan 62 drb. melyek főleg az utóbbi napokban nyujtattak be. Postai utón 3575, helyi kézbesítés mellett 1175, együtt 4750 határozat lett kiadva, 98 darabbal több, mint a múlt év megfelelő időszakában. Tartatott összesen 49 ülés, melyek közül 12 nagy és 37 rendes ülés volt és igy jelentékenyen több ülés tartatott. 5. Egyházkerületünk közigazgatásának fejlődő rendes folyamát nem csak ezen számadatok tüntetik fel, hanem azon tevékenység nyilvánulásai is, melyek az egyházak beléletének szervezésében, egyházi épületek építésében és alapos javításaiban nyernek kifejezést. A nagyobb építkezésekről ez idő alatt felülvizsgálatra felküldött tervrajzok és költségvetések és azokkal kapcsolatosan kiadott építési engedélyek e tekintetben dicséretes előhaladás mellett tesznek tanúságot. Bethlen-kollégiumunk díszes tanhelyiségét felépítette, sz.-udvarhelyi kollégiumunk már tarthatatlanná vált rozzant főépületének kiépítését munkálatba vette.

3*

30 Segesvári egyházközségütik részére papi lakással ellátott telek s templomhely vásárlására ujabban 2500 frt. kölcsönt utalványoztunk. Besztercei most alakult anyaegyházunk épülő temploma költségeire megszavazott 2000 frt. segélyt folyóvá tettük. Puszta-kamarási egyházunk temploma kijavítására, tornya s papi háza felépítésére 3000 frt segély kiutalását határoztuk el. 6. Egyházkerületünk pénzalapjairól az 1883-ik évről az összes számadások, 1885. évről az özvegy-árvai, teremi és missió-számadások beadattak. Elkészítette igazgató-tanácsunk a központi kezelés alatt levő minden egyes alapnak részletes és összesített leltárát, valamint ugy a tőke-vagyonnak, mint a jövedelemnek, az egyes vételjogosultak nevén s külön lapon vezetett főkönyvét úgy, hogy most már minden alapnak és minden vételjogosultnak úgy az összes vagyona, mint évi bevételének mennyisége bármikor és azonnal megtudható. A közvetlen egyházkerületi kezelés alatt álló alapokról, valamint központi felülvizsgálás alá tartozó pénztárakról vezetett számadások benyújtását, ellátását és a hátralékosokat feltüntető táblás kimutatást V. alatt mellékeljük. 7. Egyházkerületünk pénztárának rögtön ös vizsgálata ez évben is megtartatott s a pénztári készlet hiánytalanul és rendben találtatott. A „Gr. Mikó" alap kimutatását 2/. alatt csatoljuk. Mivel az alapítványi intézkedés értelmében bll2°/o-os m. földhitelintézeti záloglevelekbe fektetett tőkék ez év ápril végével kisorsoltaknak tekintetnek, s azok beváltása tovább nem halasztható, igazgató-tanácsunk felkérte a boldog emlékű alapító utódait az iránt nyilatkozattételre, hogy minő értékekbe kívánják ezen alap tőkéjét elhelyeztetni s a nyilatkozat beérkezte után megteszszük a lépéseket az alapítványi intézkedésnek szabályszerű és oly módon leendő módosítására nézve, hogy ez által a boldog emlékű alapító előtt állott cél lehető legsikeresebben éressék el. Az államsegély kiosztását tárgyazó kimutatást 3/. alatt csatoljuk. 8. A kollégiumok és alapítványi pénztárakról felterjesztett ez évi költségvetések, általában véve, vagyon- és jövedelem-emelkedést tüntetnek fel. A középtanodák rendezését tárgyazó törvény követelménye általában véve túlszárnyalja a meglevő alapokból várható anyagi erőt; ezen helyzetük vezették kollégiumaink elöljáróságait — a kolozsvárit kivéve — az államsegélyért folyamodványaik benyújtására s a beadott kérvények felterjesztettek az egyetemes konventhez, melyeknek kedve*/. Lásd a jegyzőkön? végén 1 számú mellékletet, /•

/'

"

ti

»

»

a ,

»

n

2

n

„

37 ző ellátásuk végett a szükséges lépések folyamatba tétettek; ez úttal csak azt emiitjük fel, hogy s.-szt.-györgyi kollégiumunk a múlt évben kénytelen volt, mintegy 1000 frtot tőke-vagyonából költeni el rendes háztartására, melynek azonban nagy része, a hátralékok megrendelt gyors felhajtása folytán, már visszahelyeztetett. Kollégiumaink költségvetései az évi bevételek összegének a következő százalékait tüntették fel bevételi többletül: a n.-enyedi 1*38 %, a kolozsvári 0'61%, maros-vásárhelyi 8'04% , sz.-udvarhelyi 25-49 %, szászvárosi 1'46%, sepsi-szt. györgyi 0-34% ; zilahi kollégiumunk költségelőirányzata 2'69% bevételi kevesbletet, illetőleg deficitet mutat ugyan fel, de a 2300 frtot tevő hátralék követeléséből mit sein irányzott elő bevételbe, mely hátralékok erélyes és gyors felhajtása által nem csak hiányát fedezheti, de a felhajtandó hátralékok nagy részének tőkésítése által, vagyoni egyensúlyát is helyrehozhatja, mi végett az utasítást megadtuk. Az egyházkerületi bizottság — a kolozsvári kivételével — mindenik kollégiumunkat megvizsgálta, de mert ezen megbízatását részben csak a legközelebbi időben teljesítette s észleleteiről szóló jelentését a közgyűlést közvetlen megelőző pár nappal nyújtotta be, nem, állott rendelkezésünkre elégséges idő ezen nagy fontosságú és terjedelmes ügy előkészítésére. A mennyiben a főt. közgyűlés szükségesnek ítélné, a vizsgálat eredményeit most tárgyalni, a jelentés rendelkezésre áll s egy kiküldendő bizottság véleményes jelentése alapján tárgyalható lenne. Ha pedig a netalán szükségesnek mutatkozó részletesebb tárgyalás indokából, ez ügy most a napi rendről elhalasztatnék: kérjük a főt. egyházkerületi közgyűlést, méltóztassék, felhatalmazni igazg.-tanácsunkat, a beadott jelentés ellátására s a szükségesnek találandó intézkedések megtételére. 9. Az egyházi épületek csoportos tűzbiztosítása tekintetéből az első magyar általános biztosító társasággal 12 évre kötött szerződési idő ezen második évében, tűzbiztosításokért fizettetett ügynökök utján 2446 írt. 87 kr, egyházi megbízottak közvetitésével 2231 frt 73 kr. együtt 4678 frt. 60 kr. A biztosításokért befizetett összegek után, az egyházkerületi özvegy-árvai gyámintézet részére eizerződvériyileg kikötött 6 % jutalékban a társulat által egyházkerületünk pénztárába befizettetett 280 frt. 71 kr. Ezen kívül, a megállapított biztosítási díjösszeg 10% -ka a biztosításokat eszközlő egyházi eljárók, vagy a közvetlenül biztosító egyházi és kollégiumi hatóságok javára leszámoltatott. Csak két esetben fordult elő tűzkár oly egyházi épületben, mely ezen társulatnál volt biztosítva és a kártérítésért fizetett összeg 1308 frtot tett. Nem hagyhatjuk megemlítés nélkül azt, hogy jóllehet az egyházi megbízottak részére szerződvónyileg 10% eljárási jutalók köttetett

38 ki az egyházi tűzbiztosítások közvetítéséért, mind a mellett az egyházi biztosításoknak több mint fele része, a társulat ügynökei utján közvetittettek; ugy azt sem, hogy vannak még most is oly egyházaink, melyek épületeiket tűzkár ellen nem biztosítják, jóllehet a gyülekezet képviseletét nemcsak erkölcsi, hanem tűzkár esetében súlyos vagyoni felelősség is terheli; vannak továbbá oly egyházaink is, melyek nem azon társulatnál biztosítottak, melylyel egyházkerületünk a kedvezményezett szerződvényt kötötte, de az ily szerződvények, lejártuk után, nem lévén megújíthatók, megvárjuk, hogy az ily egyházak is csatlakoznak a tömeges tűzbiztosításhoz. 10. A moldva-oláhországi missiói gyülekezeteinkben megszűntek ugyan a múltban gyakran ismétlődött viszályok, mind a mellett az egyházias élet nem verhetett mély gyökeret. Ennek egyik lényeges oka abban található fel, hogy papjaik a szűkölködés elől mindegyre elmenekültek s mig az egyházak más papot kaphattak, huzamos ideig szünetelt a vallás-gyakorlat, a tankötelesek oktatása, s a pásztor nélküli nyáj szétoszlott; s ez az eset majdnem minden két-három évben ismétlődött. Igazgató-tanácsunk, hogy jövőre ezen visszaeséseket megelőzze, a ploesti pap-tanitói állomás részére eddig rendszeresített évi 250 frt. missiói segélyt 400 frtra emelte s azon felül, a tankötelesek sikeres tanításától feltételezett segély-javadalmazást helyezett kilátásba. A galaci leány-egyházközségben, melynek lélek száma 1000-et meghaladja, pap-tanitói állomást rendszeresítettünk a főt. egyházkerületi közgyűlés és az egyetemes konvent jóváhagyásának fentartásával, ide csatolva, mint leány-egyházat, braillai gyülekezetünket, s munkálatba vettük Braillán a tanítói állomás létesítését. A galaci pap-tanitói állomás fentartására a ploesti fizetéshez hasonló javadalmat szavaztunk meg. A missiónariusi papi állomás véglegesen még mind ez ideig nem volt betölthető a missiói alap segély-forrásának elégtelen volta miatt. Bartalus János h. misszionárius afia fáradságának megjutalmazására és uti költségei fedezésére, az egyetemes konvent által megszavazott 300 frt évi segélyt folyósítottuk. A csángó magyar egylet múlt évben is nagybecsü figyelmére méltatta romániai missiói egyházainkat, azok szükségei fedezésére 900 frtot utalványozott ki. Meleg köszönettel fogadtuk ezen jótéteményt, mert csak annak segélyével volt fentartható a romániai missiói-alap vagyoni egyensúlya, s ezen bár időleges segélynek a jövő években való kiutalásába vetett bizalomban vettük igénybe ezen alapnak évi összes rendes bevételét a rendszeresített fizetések fedezésére, a rendkívüli szükségekre, építkezések költségei fedezésére és segélyezésekre, ezen egylettől várható gyámolitásra számítva.

39 A romániai missidi alapról vezetett 1885. évi számadást és idei költségelőirányzatot */• alatt csatoljuk s kérjük a számadás felülvizsgálását. 11. Eltekintve azon ügyektől, melyekről a főt. egyházkerületi közgyűlés elé külön előterjesztést nyújtottunk be, az év folytán fölmerült fontosabb és közérdekű intézkedések a következők voltak. a) Boldog emlékű gr. Teleki Sámuel kancellár által Marosvásárhelytt alapított könyvtár fentartására és gyarapítására rendelt vagyonnak az alapítványra, mint jogi személyiségre, telekkönyvezése végett indított per, sok vártatva, véglegesen elintéztetett. A. kir. curia ítélete folytán, nem telekkönyvezt ettek ugyan az alapítványi ingatlanok a könyvtárra, mint jogi személyiségre, hanem az alapítvány-levélben foglaltkorlátozások, mint terhek, jegyeztettek fel a telekkönyv B) lapjára; ugy de ezen intézkedés által is az alapítványi rendelkezések teljesítése reális alapon és igy megnyugtatóiag lett biztosítva. b) Nagy megnyugvásunkra lett eldöntve több perügy, melyeket oly papi és tanítói javadalmak megítélése és telekkönyvi biztosítása végett indíttattunk meg egyházkerületünk ügyvéde által, mely patronnsi javadalmak bizonyos megnevezett oly jószágból voltak kiadandók, melyek más hitfelekezetü tulajdonosok kezébe jutottak, kik a kötelezettség teljesítését megtagadták. Reméljük, hogy a folyamatban levő több hason természetű perügy is, szintén kedvező ellátást nyerend s ezáltal a javadalmak elvonása miatt fennállásukban megingatott s veszélyeztetett egyháztisztviselői állások biztosithatók lesznek. c) Az adó levonása után 4 frt. 88 krt. kamatozó magyar földtehermentesitési kötvények börzei árfolyama a 105 frt névértéket megközelítő 103—104 frtra emelkedvén fel, míg másfelől az adómentes és minden levonás nélkül 5°/0-ot kamatozó magyar papirjáradék-kötvények börzei árfolyama csak 93—94 között állván: igazgató-tanácsunk a központi pénztári kezelés alatt álló tőkéknek és jövedelmeinek emelésére kínálkozó ezen kedvező alkalmat megragadva, elhatározta, a földtehermentesitési kötvényeknek, ugyancsak állami, 5°/0 magyar papirjáradék-kötvényre konvertálását, mely müvelet által 8673 frt. évi jövedelem-emelkedést biztosított s a mellett még azon előnyre is kilátást nyitott, hogy a megvett papirjáradék-kötvények árfolyamának a névérték megközelítéséig remélhető emelkedése által, az ily kötvényekben elhelyezett tőke valódi értékében is nagyobb mértékben fog növekedni, mint ha továbbra is földtehermentesitési kötvénybe kezeltetett volna. A jövedelem-többletnek minő célokra fordítása iránt külön előterjesztés tétetett. d) Az egyházkerületi épület tovább építését munkálatba vétetve, több tekintetben szükségesnek mutatkozott pót-munkák megtétele s a belső berendezés költségeinek felvétele. Az erre vonatkozólag benyuj,

•

*/• Lásd a jegyzőkönyv végén 4 alatti mellékletet.

•

40 tott tervezet és költség-számítás elbírálás alatt állván, jelenleg még nem vagyunk azon helyzetben, hogy kimerítő jelentést tehessünk és a töbjb munkák s belső berendezés költségeit számszerűen kimutathassuk; azonban kötelességünknek érezzük, előre is jelezni a felmerülő szükségeket; az építkezési többlet-költségnek mi módon való fedezésére nézve, főt. püspök afia által tett s igazgató-tanácsunk által köszönettel fogadott ajánlat külön terjesztetett a főt. közgyűlés elé. e) Tapasztalván azt, hogy a körrendeleteknek közlésére nézve az egyházmegyékben fennállott azon gyakorlat, mely szerint azok egyes körök szerint küldöncök által községről-községre küldettek, nem felel meg sem a kivánt gyorsaságnak, sem biztonságnak: a körözvények közzétételére nézve közegül a „Protestáns Közlönyt", mint egyházi hivatalos lapot jelöltük ki s ez által teljes érvénybe léptettük a már 1870. évi közszentzsinatnak 29. jegyzőkönyvi, valamint igazgató-tanácsunknak 1872. évben 920. sz. a. kelt határozatát, melyekben kimondatott, hogy erkölcsileg segédkezet nyújt ezen egyházi lap fennállásának bizfositására s az addig szokásban volt köröztetés megszüntetése mellett, a körrendeletek ezen egyházi lap utján tétetnek közzé. /) Föfc. püspök afia elhatározván, hogy hivatalos körözvényeit hasonlóan nevezett lap utján teszi közzé, szükségessé vált a papi és tanítói állomásokra vonatkozó pályázatok hirdetés-dijának megállapítása; ennek folytán, a papi-állomások hirdetési dija következő összegekben lett meghatározva: első osztályú 5 frt. 2-ik osztályú 4 írt. 3-ik osztályú 3 frt. és 4-ik osztályú 2 frt; a tanári állomásokra vonatkozó hirdetési dij az első osztályú — a tanítói állomások hirdetési dija pedig a 4-ik osztályú — papi állomások hirdetési dijaival egyenlően. g) A nagy-körtvélyesi püspöki birtok megvétele végett, az eddigelő tett ajánlatoknál jóval magasabb vételár igértetvén, az 1875. évi közgyűlési 74. jkönyvi szám alatt nyert felhatalmaztatásunk alapján, 16,000 frt vételári összeg kikötése és lefizetése mellett, az adás-vevési szerződvényt megkötöttük és az eladott birtokot vásárló Trautmann Mártonnak tényleges használatába bocsátottuk. Előnyösnek véltük az eladást nem csak azért, mert minden eddig tett ígéretnél magasabb vételári összeg ajánltatott fel, hanem azért is, mert az új erdő-törvény életbeléptetése következtében, kezelése költségesebbé tétetett s ez által az eddig is nagyon csekély jövedelmet adó birtok, mondhatni, majd mi hasznot sem nyújtott, míg másfelől, a több mint huszonöt év óta folyó tulajdoni és szolgalmi jog megváltásával s kielégítésével egybekötött birtokrendezési per tetemes költsége, mind nagyobb teherképen nehezedett a püspöki alapra. A befizetett vételári összeg 5% papirjáradék-kötvény vásárlására fordittatott]s a püspöki-alap értékpapírjaihoz csatolva, központi kezelés alá vétetett.

41 h) Egyházkerületünknek Nagy-Enyed és M.-Fráta községekben fekvő püspöki birtokrészei oly csekély terjedelműek, hogy azok rendszeres gazdaság folytatására nem alkalmasak; elvileg kimondottuk a mintegy 18 hold területű enyedi, valamint 4 holdnyi m.-frátai birtokrésznek, a főt. közgyűlés jóváhagyása fentartásával, leendő eladását s az előbbinek megvételére ajánlatot tevő nagyenyedi egyházközségünket meg is biztuk a szerződvény tervezetének elkészítésére. Egyidejűleg óhajtásunkat fejeztük ki, alkalom nyiltával, a püspöki rész-birtokok eladásából beveendő tőkéknek, egy községben, nagyobb terjedelmű püspöki birtok szerzésére forditása iránt s a kivitel tekintetében, szükséges lépések megtételére főt. püspök afiát kértük fel ; továbbá, elhatároztuk az iránt a lépések megtételét, hogy a borosbocsárdi desolált egyház fekvősége, a b.-bocsárdi püspöki rész-jószághoz csatolása végett megvásároltassék oly módon, hogy a vételári összeg kamat-jövedelme által fedeztessék a jelzett egyházi fekvőkért befolyt évi jövedelem. Kérjük a főt. egyházkerületi közgyűlést, méltóztassék, ezen határozatainkat helybehagyni és azok foganatba vétele tekintetéből a további intézkedések megtételére felhatalmazni. i) Felmerült esetek alkalmából körrendeletet bocsátottunk ki, melyben figyelmeztettük egyházközségeinket arra, hogy ha az egyházi fekvők használatában bárki által és bármi módon jogtalanul meggátoltatnának, jogaik megvédése végett minő intézkedések teendők, egyidejűleg kimondottuk azt, hogy a gyülekezetek birtokháboritási per-költségeivel nem terhelhetők, mert maguk a gyülekezetek, mint ilyenek, birtökháboritást nem követhetnek el. k) Egyes egyházközségeinkben nagyobb mérvű zavarok és rendetlenségek felmerültével, tekintélyes egyházférfiakat kértünk fel a hely színére való kiszállásra, kik buzgó odaadással teljesítették a vett terhes megbízást. így sepsiszentgyörgyi egyházközségünkben felmerült zavarok és rendetlenségek megszüntetése ügyében Újvárosi József, algondnok, Kökösi Endre, ügyvéd és egyháztag és Kis Albert, ilyefalvi pap afiai, a bagói egyházközség ügyében mit. Pogány György, főgondnok afia. Ügybuzgó fáradozásukért ez alkalommal is szíves köszönetünket fejezzük ki. 11. A főt. egyházkerületi közgyűlés jóváhagyása featartásával, a következő intézkedéseket tettük: a) Múlt évi 44. közgyűlési szám alatt kelt megbízás folytán, javaslat tételre szólítottuk fel deési egyházmegyénk hatóságát az iránt, hogy a kővári megszűnt papi állomással egybekötött volt évi 142 frt. 41 kr kamarai javadalmat, a veszélyeztetett egyházak közül , mely papi állomás biztosítására óhajtja folyóvá tétetni: ezen felhívásra tett

42 előterjesztés figyelembe vételével, a 272 frt. 77 kr becsértéket képviselő bádoki papi fizetés emelésére utaltuk át az elenyészett kővári egyházközség kamarai papi javadalmát s egyidejűleg a papi állomással egybekötöttük a tanítói kötelességek teljesítését is. b) Kőhalmon lakó híveinknek leány-egyházzá alakulását s a Hévízről beszolgáló pap részére kiállitott dijlevelet helybehagytuk. c) A m.-décsei, kovásznai, angyalosi, dobokai, deésaknai papi állomásokkal egybekötött fizetések változása folytán kiállitott dijleveleket helybehagytuk, az előbb nevezett négy dijlevél módosítás által a papi fizetés emelkedett, az utóbbiban azonban szállott, de csak látszólagosan és azon okból, mert a régi dijlevólben a canonica portiók jövedelme, a módosított dijlevélbe vezetett katasteri jövedelem összegét jóval meghaladó értékben vétetett fel. d) Helybehagytuk a múlt évi rendkívüli közgyűlés 100 jkvi. sz. a. kelt határozatával megszavazott 100 frt államsegély hozzászámitásával módosított feketelaki, valamint ugyancsak központi segélylyel szervezett szelecskei énekvezér-tanitói dijleveleket, továbbá a fizetés értékének emelkedése mellett módosítva kiállitott deésaknai és szilágyfőkereszturi énekvezér-tanitói dijleveleket. e) Engedélyeztük a következő követelések törlését: 1. A Bethlen-kollégiumnak Stiebér Mária és Hársa Vaszilia utódai ellen 105 frt. és 3 frt. 92 kr. tőke s járulékai iránti követelését, mint felhajthatlanokát, s nyolc adós nevén fennállónak vezetett, de tényleg kifizetett 270 frt. követelés törlését, mint a melyek csak tévedésből nem töröltettek előbb a tőke-könyvből. 2. A kolozsvári kollégiumnak Szőcs János és József utódai ellen adomány utján szerzett 188 frt. 1 kr. felhaj thatlan és br. Kemény Ferenc utódai ellen 464 frt. 65 kr. elévült és biróilag meg nem ítélt kamat-követelései törlését. 3. A zilahi kollégiumunk Gralló József, Fülöp István, Szabó Elekné, Asztalos György, Tóth József, Molnár József és több nagydobai lakósok ellen fennállott részint adományból, részint kölcsönből keletkezett felhajthatlan követelései törlését. 12. Anyaszentegyházunk megalapítását meggyőződésűkhez a megpróbáltatások sötét korában is szívósan ragaszkodó őseink vallásos buzgóság által megszentelt áldozatkészségének köszönhetjük, de hogy a túlhajtott realismussal vádolt jelen időben is szép számmal vannak, kik lelkesedni s áldozni tudnak magyar protestáns nevelésügyünk és valláserkölcsi életünk felvirágoztatására: tanúsítja azt a múlt évi közgyűlés óta bejelentett alapítványoknak alábbi sorozata. 1. Főt. Szász Domokos, püspök afia, múlt évi egyházkerületi közgyűlés 67 jkönyvi száma alatt bejelentett 1000 frt alapítványt ren-

43 deltetése helyére befizette: és pedig egyházkerületünk házipénztára, papi özvegy-árvai alapja és Nagy Péter emlék-alap javára 100 — 100 írttal együtt 300 frtot egyházkerületünk pénztárába, az országos közalap, kolozsvári egyházközségünk orgona- és toronyóra-alapja részére 200 — 200 frtot, az erd. közművelődési egylet és kolozsvári kollégium tanári özvegy-árvai alap javára 100 — 100 frtot, végül, a kolozsvári ev. ref. kollégium kórház-alapja és a kolozsvári u. n. „Rongyosegylet" alapjára 50—50 frtot az illető intézetekhez. 2. Múcsi Józsefné, szül. Dobál Ilka őnga, a m.-záhi leányegyházközségünknek templomhelyül egy szép belső-telket adományozott. 3. Nagy Pál kisbarcsai lakos, az ottan alakuló egyházunknak temetkező helyül egy külső-fekvőt ajándékozott. 4. Zathurecki Gedeonná, szül. Kelemen Polixéna és Szigeti Miklósné, szüL Kelemen Katalin úrnők, a szucsáki egyházunk papi fizetése emelésére 2000 frt alapitványt tettek le. 5. özv. Bélteki Ferencné őnga néhai férje emlékének megörökitésére 1000 frt. erd. úrbéri kötvény alapitványt tett le a kolozsvári kollégiumba járó szegény sorsú, jó igyekezetü tanulók jutalmazására. 6. Dr. Székely József, m. kir. pénzügyi biró, a kolozsvári kollégiumnak volt növendéke, ezen tanintézettől nyert jótéteményekórt, elösmerése és hálája kifejezéséül, ugyancsak a kolozsvári kollégiumba járó szegény sorsú jó tanulók segélyezésére 1000 frt. m. papirjáradék kötvényt adományozott. 7. Köncei Gyula, fogarasi egyházunk jogi gondnoka és neje szül. Csongrádi Erzsébet úrnő ő nga. 200 frt alapitványt tettek le, a fogarasi egyházközség fiu- és leány-növendékeinek jutalom-alapjára. 8. Molnár Zsigmond, m.-vásárhelyi ügyvéd, a h.-bodoni egyházközség iskola alapjára 50 frtot adományozott. 9. A m.-vásárhelyi kollégiumban 1859-ben az I. k. osztályt együtt végezett 23 növendék, 25 éves összejövetelük emlékére, 125 frt adományt tettek le, oly céllal, hogy e tőke kamatja azon kolegium I. k. osztályos legjobb magaviseletü növendéke megjutalmazására fordittassék. Egyes gyülekezetek részére a patronusok és buzgó hivek által tett adományokat, a püspöki jelentés mellékletét képező kimutatás tünteti fel. A fennelősorolt célokra tett alapítványokat, egyházkerületünk nevében, meleg köszönet kifejezésével elfogadtuk s az alapitványi leveleket az alapítványok könyvébe beigtattuk. 13. Zeyk Kálmán, szebeni egyházmegyei algondnok afia. az egyházmegye területéről elköltözése s ez által az egyházmegyei ügyek vezetésében gátoltatása miatt, Földes Bálint orbai egyházmegyéből választott egyházkerületi képviselő afia betegeskedése okán és Balogh

44 Károly szilágyi egyházmegyéből választott egyházkerületi képviselő afia ezen állomásukról lemondásukat beadták. 14. Ez év folytán sok és súlyos veszteség érte egyházkerületünket; a közügyek tapasztalatdús és munkás tagjai sorában kíméletlenül pusztított az enyészet angyala. A főt. közgyűlés, az osztatlan ragaszkodás kifejezése mellett, csak a múlt évben kérte fel br. Bánffy Albert egyházkerületünk boldog emlékű főgondnok afiát, ezen állásáról, hanyatló egészsége miatt, beadott lemondásának visszavételére, s most már fájdalommal kell bejelentenüuk, hogy dús tapasztalatait s higgadt mérséklő szellemét sajnosán kell nélkülöznünk, nem csak egyházkerületünk kormányzásában, hanem a kolozsvári kollégium buzgón betöltött főgondnoki állásánál fogva közoktatásügyünk vezetésében is; igazgató-tanácsunk mély megilletődéstől áthatottan állta körül a szeretett főgondnok s vallásosságban tündöklő főúr ravatalát, s hálás elismerésének koszorú letételével adott kifejezést. Zilahi kollégiumunk megalapításának áldozattételekben kifogyhatlan pátronusa s munkásságban fáradhatlan főgondnoka, ifj. br. Vesselényi Ferenc fenkölt szellemének már csak emléke él protestáns tanügyünk kiváló nagyjai sorában. Vajdahunyad-zarándi egyházmegyénk főgondnoka Szilvássy László, marosi egyházmegyénk algondnoka Berecki Sándor, nagysajói egyházmegyénk algondnoka Bod Károly; továbbá egyházkerületi képviselők Berecki László, Deési Farkas, Timár Lajos és Kun István s végül nagyenyedi kollégiumunk kiváló észtehetségü tanára Löthe Lajos, bevégezték buzgó tevékenységük által egyházkerületünknek nagybecsü s méltányló elismeréssel s szeretettel kisért életüket. Engedje meg a főtiszt, közgyűlés pár szóval megemlékeznünk a múlt idők emlékéből magasan kiemelkedő nagy férfiáról, egyházkerületünknek a haladás zászlóját fenlobogtató volt főgondnokáról, Szacsvai Zsigmondról. Majdnem másfél év óta tartá vissza s lekötve testi gyengélkedése közügyeinkben való részvételtől, de mint a volt egyház-főtanács szép tehetséggel megáldott munkás elnöke, s mint egyházkerületünk egyik kiváló vezérférfia által kitűzött irányelvek, nagy befolyással voltak egyházkerületünk szervezetének biztos alapra fektetésére s közigazgatásának rendszeres fejlődésére. Ravatalát bánatos szívvel álltuk körül, egyházkerületünk részvéttét és háláját koszorú letételével fejeztük ki. Nyugodjanak csendesen! Szellemük szálljon át és éljen örökkön örökké az utó nemzedékben! Közgyűlésünk a jelentés átvizsgálására és véleményes jelentés-tételre kiküldi Kerekes József, Gyarmatin Zsigmond, Somkereki Miklós és Mezei Albert aait.

45 19. Parádi Kálmán, tanügyi előadó aa. előterjeszti következő évi jelentését: Mélyen tisztelt közgyűlés! Két éve immár, hogy a konventi iskolaszervezetet örömmel üdvözöltük és biztató remények közt óhajtottuk, hogy az új törvény iskolaügyünk jobbra fordultának kezdőpontja legyen. Yajjon, azzá lett-e ? Yajjon, kiállotta-e az élet kritikáját, melynek oly sokszor telik kedve a legszebbnek látszó theoria kinevetésében ? A felelet megadására kollégiumaink vannak hivatva, melyek- a fő tiszteletű közgyűlés határozata következtében, életre szóliták az új szervezetet az 1884/5. isk. évben, az igazgató-tanács átmeneti intézkedései szerint. Ez évi zárjelentéseik majdnem összhangzólag tanusitják, hogy ugy a tanterv, mint a rendszabályok végrehajtásánál, legyőzhetetlen akadályok nem merültek fel. Elismerik, hogy az új szervezettel a fegyelmezés behatóbb, részletesebb, a psychikus egymásutánt jobban, megőrző, s maga az oktatás is, összhangzatosabb lett. Az osztálytanácskozmányok és az évharmadonkinti osztályozás jő eszközének bizonyult az osztályvezetői intézmény általános érvényesítése. Azonban, a tanterv némely hiányai már az átmeneti évben is mutatkoztak, melyeket ez úttal csak jelezni kivannak a kollégiumok elöljáróságai, a nélkül, hogy a tananyag helyesebb elrendezése felett véleményüket nyilvánítanák, mert, nézetük szerint, egy év tapasztalata igen kevés arra, hogy az egészről, minden oldalról megokolt, tárgyilagos Ítéletet alkotni lehessen. E pillanatban, tehát, nem mondhatok többet sem az országos középiskolai törvényről, sem az ennek alapján létrejött konventi szervezetről és egyházkerületi rendszabályainkról, mint hogy próba alatt állanak s legalább is véget vetettek a zsibbadt állapotnak, fölserkentvén kollégiumainkat anyagi s szellemi erejök teljes kifejtésére. S valóban, ha tanügyi állapotaink megítélésében nem alkalmazunk eszményi mértéket, hanem ha a jelennek a múlthoz való viszonyításából indulunk ki; ha tanügyünk jelenlegi állapotait a magyar államis egyházi élet más téréin észlelhető állapotokkal hasonlítjuk össze: akkor a haladás nálunk félreismerhetetlen, akár az oktatás eredményeit tekintsük, akár a működő egyének tudományos kvalifikációját és kötelmeik teljesítését. Bármiként vélekedjenek is e dolog felől mások, én nem riadok vissza állításom ismételt kimondásától sem, mert tudom, hogy ha valamely törekvésnek sikert és jövőt akarunk biztosítani, szükséges, hogy annak igazságát s jogosultságát minél többször hangoztassuk s oda hassunk, hogy az minél általánosabb elismerésnek örvendhessen. Különben, ezen tán subjectivnek látszó állításomat igazolják és megerősítik azon tankerületi főigazgatók férfias s őszinte nyilatkozatai

46 is, kik már több izben látogatták meg összes tanintézeteinket és azokban beható megismerés s bírálat alá vették mind az oktatás módját s fokozatait, mind az intézetek felszereléseit. Nyilatkozataik, általában véve, elismerők az oktatás minőségére s eredményére nézve; e részben tehát nem talált minket készületlenül, avagy csak elmaradva is az országos középiskolai törvény. De ez irányú elismerésök mellett, rámutattak három kollégiumunknál bizonyos hiányokra is. Ezek között a legfőbbek: a rendes tanárok csekély száma; a téli tornaterem hiánya; a,tantermek s a gyűjtemények szűkös állapotban léte. Ezen hiányokon, azonban, az illető kollégiumok, ez idő szerint, segíteni nem tudnak az államsegély igénybevétele nélkül. Az államsegély ügyéről méltóztatott a főtiszt, közgyűlés, a legilletékesebb forrásból, tudomást meríteni; annálfogva, én csak az által igyekszem referáló tisztemet betölteni, hogy a főtiszt, közgyűlés érdeklődő tagjainak rendelkezése alá adom a •/• a l a ^ csatolt munkálatot, mely a kérelmező kollégiumok indokairól, költségszámításaikról, a kért összegek mennyiségéről s azok mire fordításáról, kimerítő felvilágosítást nyújt. Annyit ki kell emelnem, hogy a kérelmező kollégiumi elöljáróságokat, javaslataik készítésénél, nem annyira az országos középiskolai törvény, mint inkább egy életerős kollégium eszméje vezérelte s befolyásolta. Mindannyian arra törekedtek költségszámításaiknál, hogy kéréseik teljesítése által kollégiumaiknak nemcsak létjoga, hanem versenyképessége is biztosítva legyen teljes mértékben. Számadataik arra mutatnak, hogy nem mint egyszerű középiskolák, hanem mint igazi kollégiumok kérnek segélyt, hogy tanitó-hivatásuk mellett már a régmúltban is feladatukhoz fűződött szélesbkörű kulturmissiójukat teljesíthessék. Innét van, hogy a megkivántató évi szükséglet a hat kérelmező kollégiumnál aránylag magas s nagyon is eltérő számokban nyert kifejezést. E n y e d 41,718 írtban; M . - Y á s á r h e l y 37,841 írtban; S z . - U d v a r h e l y 27,567 írtban; Z i l a h 22,787 írtban; S z á s z v á r o s 27,560 írtban és S.-Szent-György 25,870 frtban állapítá meg f ő g y m n a s i u m a évi szükségletét.*) - A k o l o z s v á r i k o l l é g i u m nem lépett a kérelmezők közé, hanem megkisérli, saját erején, a törvény követelte igényeknek megfelelni. •) Egyenkint s összesen kérnek az államtól: Nagy-Enyed: évenkint — frttot, egyszermindenkorra: M.-Vásárhely: „ 7057 „ „ Sz. -Udvarhely: „ 4073 „ s, Zilah: „ 11,051 „ „ Szászváros: „ 10,025 „ „ S-Szentgyörgy: „ 12,614 „ „

30,000 12,000 10,000 10,000 16,000 -

frtoí. , „ „ „ „

Összesen: évenMnt 44,820 frtot, egyszermMenfera; 78,000 frtot

Az államsegély ügyében tett igazgató-tanácsi közvetítésnél fontosabb, mert elvi jelentőségű, az igazgató-tanácsnak azon nyilatkozata, melyet a közegésségtannak a gymnasiumi tantárgyak közé való felvétele tárgyában, a közoktatási miniszter úrhoz intézett vala. Ugyanis, a közoktatási miniszter úr 20,018—1885. szám alatt egy köriratot küldött egyházkerületünk igazgató-tanácsához, a melyben „a n é p s z e l l e m i és a n y a g i j a v á n a k e l ő m o z d í t á s á r a " irányzott törekvéséről értesíti és közreműködésre hivja fel egyházi hatóságunkat, hogy egyházkerületünk minden gymnasiumában az egésségtan tanítása, habár rendkívüli tantárgyképen, felvétessék és állandősittassék. Tanerőkül a miniszter úr orvosokat kivan alkalmazni, kiktől megfelelő szakképzettség megszerzését követeli. Ezeknek fontos feladatuk lenne még az iskoláknak és tanulóknak egésségi ellenőrzése is. Ezek ellenében, az igazgató-tanács, a kollégiumi elöljáróságok meghallgatása után és véleményes javaslataik alapján, feliratot terjesztett a közoktatási miniszter úrhoz, a melyben indokoltan előadá, hogy az egésségtan behozatalát a gymnasiumba nem tartja, a középiskolai törvény és a jelenlegi tanterv korlátai közt, valósithatónak. Egyszersmind kimutatá, hogy a miniszter úr intenciójának legnevezetesebb ága, az i s k o l a - o r v o s i i n t é z m é n y , nálunk régóta meg van valósítva, ki van próbálva. ífézete szerint, gyökeresebb intézkedés kivántatnék ez ügyben, mint a milyet a középiskolák útján el lehetne érni. Természetesebbnek s eredményében gyorsabbnak tartja, először az általános közegésségügyet országosan, legalább nagyjában, rendezni s megszilárdítani. Ennek rendezése, azonban, nem a közoktatási, hanem a belügyi minisztérium körébe tartozik, mely arra hivatott „égésségügy-őrök" által rendezhetné a községek és városok egésségügyeit. Bővebb eszmecsere s további intézkedés ezen ügyben, sem az igazgató-tanács, sem a közoktatási minisztérium részéről, kollégiumainkat illetőleg, nem történt. E lejárt év folyamában vette tudomásul és hagyta jóvá 16,510— 1885. szám alatt a közoktatási miniszter úr erd. ref. középiskoláink tantervét és rendszabályait; utóbbiakat két észrevétel kíséretében, u. m. o) A „ t a n u l ó k a t i l l e t ő r e n d t a r t á s és f e g y e l e m * t) pontjában (19-ik lapon) a magán vizsgálatoknál nem lévén megmondva, hogy a vizsgálatokrúl szóló jegyzőkönyvet az egyházi főhatósághoz kell felterjeszteni, azon pontnál az országos középiskolai törvény 15 §-ára utal, mely a jegyzőkönyv felterjesztését meghagyja. b) A tanulók fegyelmi büntetései közt (27-ik lapon), nem lévén megemlítve az összes tanintézetekből való kizárás, a középiskolai törvény 18. §-ára utal, mely nagy vétség, vagy hüntény esetében, ily kizárásnak helyet ád.

48 Miután az igazgató-tanács a fönnebbi észrevételek helyességéről meggyőződött, felhivta a kollégiumok elöljáróságait, hogy rendszabályaink illető pontjainál az országos középiskolai törvény idézett 15. és 18. §§-ait, felmerülhető esetekben, szem előtt s irányadónak tartsák. A mi a kollégiumok külső, statistikai képét illeti: e tekintetben majdnem tökéletesen megegyeznek az 1884/5. iskolai év adatai a megelőző év adataival. A hét kollégiumban fennállott 24 elemi, 48 gymnasiumi, 4 theologiai és 3 tanitóképezdei (egy gyakorló iskolával), összesen 79 osztály, a melyekbe 2567 nyilvános, rendes tanuló járt (azelőtt: 2553), kiknek oktatását 136 egyén végezte; köztük 44 rendes és 23 képesített segédtanár; a közvetlen felügyeletet pedig 31 gondnok gyakorolta. A részleteket illetőleg s mélyebb áttekintésül, idecsatolom az 1. és 2. számú rovatos kimutatásokat.*) A gondnoki s tanári karokról emlékezve, szomorúan jelentem, hogy e lejárt évben a Bethlen-főiskola kormányzó testületét súlyos csapás érte. Idősb Z e y k K á r o l y , buzgó főgondnok, 1885. ápr. 23-án bevégezte, érdemekben gazdag, földi eletét. A főiskola, a veszteség feletti fájdalom s az elhunyt iránti kegyelete jeléül, az iskolai év bezárása alkalmával, az elhunyt emlékének gyászünnepélyt rendezett. Hasonlóan, szomorú gyászszal végezte az évet a m.-vásárhelyi kollégium is, dr. A n t a l L á s z l ó , főgondnoka, igazi jóltevője s bölcs vezére elhalálozása miatti fájdalmában. Zilahon, mindjárt a tanév elején, elhunyt D u l l F e r e n c , az otthelyi ref. egyházközség inspektora s mint ilyen, az iskolai elöljáróság tagja, ki jó indulattal s buzgón vett részt a kollégium kormányzásában. Az ifjúság egésségi állapota N.-Enyeden kevésbé, egyebütt elég kedvező volt. N.-Enyeden elhalt 4 (roncsoló toroklobban), Kolozsvárt 3 és Szászvároson szintén 3 tanuló gyermek. A törvényszabta időben s szabályszerűen megtartott közvizsgálatokon megállapított tanulásbeli előmenetelre nézve, csatolom 3. szám alatt, a részleteket feltüntető, rovatos kimutatásomat. E szerint, nyert osztályzatot a gymnasiumok 48 osztályában, összesen 1292 ifjú, még pedig 10-83°/o jelest, 62-„°/0 I. rendűt, 26-40% H-od rendűt. A 23 elemi osztályban osztályoztatott, zárvizsgálat alapján, összesen: 909 növendék, és pedig: 32\t570 kitűnő v. jeles, 4401°/0 I, rendű és 23-54o/o H-od rendű osztályzattal. Papi hivatalra képesítve, kibocsáttatott 16 papjelölt; néptanítói s énekvezéri oklevéllel 8 tanítójelölt. Az é r e t t s é g i v i z s g á l a t o k eredményéről kimerítő tájékozást nyújt, a 4. szám alatt idecsatolt, rovatos kimutatás. A tanév végén tartott rendes vizsgálatokra jelentkezett mind a hat kollégiumnál ösz*) Lásd a Tanügyi mellékleteket.

49 szesen 113 ifjú; ezek közül 10 jelesen, 30 jól és 54 egyszerűen érettnek nyilváníttatott; végképen visszavettetett 2; egy évre 9; kevesebb időre 8. Javitó érettségvizsgálat tartatott 1885. szept. 8-án Kolozsvárt, a melyen 1 ifjú egész vizsgálatot állott; 6 ellenben javított. Majd december 19-kén Sz.-Udvarhelyt tartatott érettségi javitó vizsgálat, a hol 2 javított. Ezek szerint tehát, e tanév folyamában összesen 103 ifjú nyert érettségi bizonyítványt, a kik mindannyian kollégiumaink növendékei valának. Ezzel kapcsolatosan, jelezni kívánom és a főtiszt közgyűlés magas jóváhagyása alá terjeszteni az igazgató-tanácsnak egy hézagpótló intézkedését, mely az érettségi vizsgálatról visszautasított és a VÓl-ik gymn. osztályt önkint ismétlő ifjakra vonatkozik. Ugyanis, több kollégiumnál felmerült esetek s különösen a nagyenyedi gymn. igazgató kérdő jelentése ötletéből, szükségesnek látta az igazgató-tanács, hogy az országos érettségvizsgálati Utasítás 30. §-át, mely az érettségi vizsgálaton bukott s a VlII-ik osztályt önkint ismétlő tanulókkal Sfcemben követendő eljárást nem szabja meg, bővebben értelmezze és erd. ref. gymnasiumainkra nézve kimondja, hogy minden oly tanuló, ki az érettségvizsgálati Utasítás 30. §-a szerint, az illető tanári kar engedélye folytán, a nyolcadik osztályt ismétli, ezen osztály rendki-n v ü l i tagjának tekintendő s mint ilyen, újra nem osztályozandó, lévén neki már a YlII-ik osztályról kielégítő évi bizonyítványa, melynek alapján érettségire bocsáttatott. De másfelől, terheli az olyan tanulót a már egyszer megkisérlett érettségvizsgálat ténye, mely el nem enyésztethötő s annálfogva, a másodízben megkisérlendő vizsgálat reá nézve ismétlő érettségvizsgálatnak marad, melynek nem sikerülte esetében, további ismétlésnek helye nincsen. A tanításban elért siker mind a hét kollégiumban teljesen kielégítőnek mondható, a mi a tanuló ifjúság dicséretére legyen mondva, mert, több zárjelentés szavai szerint, nem az alkalmazott mérték és az osztó igazság volt szelídebb és elnézőbb, hanem az ifjúság szorgalma fokozódott dicséretes mértékben. Hasonló kitüntetés illeti az ifjúság magaviseletét, mely ez évben is meg volt óva minden veszedelemtől. Kisebb fokú fegyelmi vétségek fordultak ugyan elő, de komolyabb fenyitő eszközökhez alig kellett egy-két izben nyúlni s az ilyen eseteknél a fenyitésnek meg volt javító hatása. Consilium abeundi-val eltávolíttatott a szászvárosi kollégiumból 1 s a sepsi-szent-györgyiből szintén 1 növendék. A tanulóknak nyújtott jutalmak, ösztöndijak, segélyek és különböző javadalmak összegeiről az 5. sz. kimutatás*) ad részletes fel*) Lásd az 5. sz. tanügyi mellékletet. Jegyzőkönyv.

•

ít

50 világositást. E szerint kiosztatott a 7 kollégiumban összesen 24,067 frt. 38 kr. 26 drb cs. kir. arany és 24 véka gabona. S itt a hála s köszönet érzelmeivel regisztrálom azon kegyes adományokat, melyek e tanév folyamában az egyes kollégiumok részébe jutottak. N.-Enyeden, az egyházkerületi vizsgáló bizottság tagjai: L é s z a y F e r e n c , dr. J e n é i V i k t o r és D o m o k o s A n t a l aai úti- és napidijaikból 25—25, összesen 75 frtot bocsátottak az elöljáróság rendelkezésére valamely jótékony célra. Főtiszteletü S z á s z D o m o k o s , püspök aa. megválasztatása emlékére tett 1000 frtnyi jótékony adományából 100 frtot a kolozsvári özvegy tanárnék segélyalapjának és 50 frtot a kolozsvári kollégiumi kórház-alap javára volt kegyes juttatni. S z a b ó S á m u e l , tanár aa. szép reményű két gyermeke: néhai Samu és Gyula emlékére 200 frtnyi alapítványt jelentett be a kolozsvári kollégiumnál. Ugyanő a kolozsvári nagy könyvtár egyik szobáját neje, néhai Nagy Katalin, emlékére bebútoroztatta, mely nagylelkű áldozat 322 frt. 79 krba került. S c h i l l i n g Rudolf, közjegyző úr, ugyancsak a kolozsvári kollégiumnál egy 100 frtos alapítványt tett le atyja: Schilling János emlékére, ösztöndíjul egy jó tanuló fiu számára. M . - Y á s á r h e l y t t , a kollégium „táplálási alapja" javára az otthelyi takarékpénztár ajándékozott 100 frtot; br. K e m é n y D o m o k o s , főgondnok aa. pályadijakra s ösztöndíjul 60 frtot. E kollégium volt növendékei, összesen 23-an, kik 1859-ben voltak az I-ső gymnasiumi osztály tagjai, ottlétük 25-ik évfordulójának emlékére 125 frtot ajándékoztak. Fogadják a kegyes adományozók és nagylelkű jóltevők e helyről is köszönetünk hálás kifejezését! S végül, midőn az 1884/5. isk. év főbb mozzanatainak sorozatát befejezném, mély tisztelettel kérem a főtiszteletü közgyűlést, hogy méltóztassék az igazgatótanácsnak az egésségtan tanítására vonatkozó nyilatkozatát, valamint az érettségvizsgálatról visszautasított és a YlII-ik osztályt önkint ismétlő ifjakra vonatkozó intézkedését tudomásul venni s jóváhagyni. Közgyűlésünk a jelentést tudomásul veszi; a menynyiben az igazgató-tanács az egésségügy tanítására és érettségi vizsgákra vonatkozólag intézkedéseket tett: azokat jóváhagyja. Tanügyi előadó aának buzgó és szakértő működéseért elismerését nyilvánítja és jegyzőkönyvileg köszönetet szavaz. 20. Elnök afia bemutatja az igazgató-tanács által, vélemény kíséretében, benyújtott következő beadványokat, u. m.;

51 a) A kézdii egyházmegye indítványát az iránt, hogy a vallás tanítására alkalmas kézikönyv kiadásáról gondoskodás végett hozott határozat vétessék foganatba. Áttétetik az inditványi bizottsághoz. b) Az enyedi egyházközség kérését az iránt, hogy a nagyenyedi püspöki rész-birtok megvételéről benyújtott adás-vevési szerződvény hagyassák helybe. Áttétetik a kérvényi bizottsághoz. c) A gyulafehérvári egyházmegye felterjesztését, melyben kéri a gyulafehérvári papi nagyobb kamarai javadalomnak a tövisi templom építési költségeire való kiutalását. Áttétetik a kérvényi bizottsághoz. ci!) A gyulafehérvári egyházmegye felterjesztését, melyben kéri, hogy a váradgyai leány-egyházközség papi kamarai javadalma rendszeresen utaltassák ki a gyulafehérvári anyaegyházközség papi fizetése emelésére. Áttétetik a kérvényi bizottsághoz. e) Sorbán János, s.-szt.-györgyi pénztáros, Nagy István, gazdagondnok és Veres Gyula, ügyvéd által beadott semmiségi panaszukat. Áttétetik a sérelmi bizottsághoz. f) Gergelyfi György, gerend-kereszturi volt pap felfolyamodását 1885. évi ápril 24-ig lejárt fizetésének kiadása végett. Áttétetik a sérelmi bizottsághoz. , Elnök aa. az ülést holnap délelőtt 9 órára tűzvén ki, a mai ülést bezárja.

II-ik ülés. 1886, június 18-án. Elnök: br. Kemény Gábor, főgondnok.

Jegyző : Bodor Antal, titkár.

21. A múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatván, Hitelesíttetik. 22. Elnök afia bemutatja a következő beadványokat: a) Gyárfás Domokos, főgondnok afia jelentését, melyben tudatja/ hogy az őt mélyen lesújtó családi gyász miatt, a közgyűlés tanácskozásaiban nem vehet részt. Sajnálattal vétetik tudomásul. b) Deézsi egyházmegye közgyűlésének felterjesztését, melyben kéri a főgondnoki állás betöltésének elrendelését, s bejelenti ez állásra kijelölését.

4*

52 E közgyűlés folyamán a deézsi egyházmegyei főgondnoki állás betöltése el fog rendeltetni. c) A szebeni egyházmegye közgyűlésének felterjesztését az iránt, hogy az üresen levő algondnoki állás betöltése rendeltessék el, s bejelenti ez állásra kijelölését. A közgyűlés folyamán a szebeni egyházmegye algondnoki állás betöltése el fog rendeltetni. d) Molnár Albert, maros-vásárhelyi pap afia kérését, melyben az iránt folyamodik, hogy a maros-vásárhelyi papi állomással egybekötött fizetés után egyházmegyei gyámintézeti illeték fizetése alól oldoztassák fel. Áttétefcik a kérvényi bizottsághoz. e) A sepsi-szent-györgyi egyházközség volt pénztárosa, Sorbán János és ügyvéd D. Veres Gyula által az igazgató-tanácshoz 442—1886. sz. a. kelt határozata ellen beadott semmiségi panaszát. Áttétetik a sérelmi bizottsághoz. y) A sepsi-szent-györgyi egyházközség volt pénztárosa, Sorbán János, D. Veres tjyula és társai nevében beadott sérelmi panaszt. Áttétetik a sérelmi bizottsághoz. g) A deézsi egyházmegye tanácsának kérését, melyben az iránt folyamodik, hogy azon esetben, ha a fögondnoki állásra a kijelölt algondnok választatnék meg, az üresedésbe jövendő algondnoki állás betöltése is rendeltessék el, és megteszi kijelölését. Áttétetik a kérvényi bizottsághoz. Ji) Az egyházkerületi pénztár megvizsgálására kinevezett bizottság jelentését. Tárgysorozat rendjén tárgyaltatni fog. í) A lestvér egyházkerületek jegyzőkönyvei átnézésére kinevezett bizottság jelentését. Tárgysorozat rendjén fog tárgyaltatni. k) A tanári értekezletnek az egyetemes konvent által közölt „lelkészi és tanári nyugdíj-intézet" és „lelkészi és tanári özvegyárvái gyámintézet" alapszabály tervezetre beadott felterjesztését. Az igazgató tanács által beadott és a tárgysorozat 15. pont g) alpontja alatt jelzett előterjesztéssel kapcsolatosan fog tárgyaltatni. 23. Indítvány tétetett az iránt, hogy a múlt ülés 9-ik jegyzőkönyvi szám alatt kelt határozat folytán az egyetemes konventbe választandó egy világi képviselő ne két évre, hanem a folyó cyclusra terjedőleg választassák meg. Közgyűlésünk kimondja, hogy az egyetemes konventbe választandó egy világi képviselő megválasztási ideje a folyó cyclusra terjed ki

53 24. megejtett beadatott Grr. Kún

A szavazatszedő bizottság jelenti, hogy a június 17-én délután szavazás folytán az egyházkerületi főgondnok választására 125 szavazat. Ebből nyert: Lészai Ferenc 118 szavazatot, Géza 6 szavazatot; egy szavazat érvénytelen. Közgyűlésünk Lészai Ferenc aa.-fiát egyházkerületünk megválasztott főgondnokának nyilvánítja. Elnök afia szivélyesen üdvözli egyházkerületünk most választott főgondnokát, s örömét fejezi ki a felett, hogy e nagyfontosságu helyre, a közbizalom, személyében oly férfiút hivott el, ki a múltban tanúsított egyházi buzgósága és odaadó munkássága által nemcsak méltán kiérdemelte a közszeretetet, de egyúttal biztos zálogát nyújtá annak, hogy egyházkerületünk megnyugvással helyezheti kezeibe anyaszentegyházunk szakavatott gondos vezetését. Lészai Ferenc, egyházkerületi főgondnok afia, megilletődéssel fejezi ki köszönetét a személye iránt nyilvánított kitüntető bizalomért, s igéd, hogy a mindenható által neki adott tehetséget és munkaerőt teljes készséggel fogja anyaszentegyházunk közjavára szentelni. 25. Ugyanazon bizottság jelenti, hogy az igazgató tanácsos választására beadatott 126 szavazat. Ebből nyert: Domokos Antal 63 szavazatot, Hegedűs Lajos 39 szavazatot, Nagy László 20 szavazatot, Bartba Lajos 3 szavazatot. Egy szavazat konventi tag választásra adatván be, a bizottság véleménye szerint, e szavazat érvénytelennek tekintendő. Felmerült vita után, elnök afia felteszi a kérdést: a jelzett egy szavazatot érvénytelennek tekinti-e a közgyűlés, vagy nem ? Megejtett szavazás után, elnök afia, kijelenti, hogy a jelzett egy szavazatot a közgyűlés érvénytelennek tekinti, s annak folytán a 125 szavazatból általános szavazattöbbséget nyert Domokos Antal afiát az igazgatótanács egy évre megválasztott tagjául nyilvánítja. 26. Ugyanazon bizottság jelenti, hogy az egyetemes konventbe egy világi tagnak választására beadatott 124 szavazat. Ebből nyert: Dr. Szász Béla 106 szavazatot, Dr. Hegedűs István 14 szavazatót, Bihari Sándor 1 szavazatot, Kovács Lajos 1 szavazatot. Érvénytelen volt 2 szavazat. Közgyűlésünk Dr. Szász Béla afiát az egyetemes konvent megválasztott világi tagjának nyilvánítja. 2*7. Tárgysorozat rendjén, olvastatott az igazgató-tanácsnak az egyházkerületi pénztárban kezelt földtehermentesitési kötvényeknek 5fl/ö

54 magyar papir-járadék-kötvényekkel való konvertálásáról beadott jelentése s a konversió folytán keletkezett jövedelmi többletnek minő célokra forditását tárgyazó javaslata, a mint következik. Méltóságos Igazgató-tanács! Midőn a múlt évben 1715 sz. alatt kelt átiratom rendén, bátor valék, a központi kezelés alatt állott földtehermentesitési kötvényeknek járadék-kötvényekké konvertálását javaslatba hozni, egyszersmind tiszteletteljes véleményt nyilvánítottam azon nagyfontosságu kérdésben is, hogy a konversió folytán nyerendő tőketöbblet, illetőleg, annak kamatja, valamint azon összeg is, melyet a járadék-kötvények szelvényeinek adómentessége folytán, az eddigi kamatjövedelemmel összehasonlítva, nyerni fogunk, minő célokra fordittassék s mily irányban értékesíttessék. A mélt. igazgató-tanács bölcsessége akkor időelőttinek tartotta javaslatom ez utóbbi ágára nézve állást foglalni el s 2367 sz. alatt kelt végzésével, midőn egyfelől a konversió végrehajtására a megbízást s fölhatalmazást, főgondnok társaimmal együttesen, nekem megadni, méltóztatott, másfelől határozatilag kimondotta, hogy a kérdés ez ágára nézve a konversió végrehajtása s annak bejelentése után fog a főt. egyházkerületi közgyűléshez véleményes előterjesztést intézni. Miután 647—1886 sz. alatt a konversió végrehajtásáról tiszteletteljes jelentésemet immár megtettem, elérkezettnek látom az időt, fölkérni a méltóságos igazgató-tanácsot, méltóztassék, a konversió folytán létrejött tőketöbblet kamatja s a járadék-kötrények szelvényeinek adómentessége folytán létrejött évi 1616 forintnyi nyereségnek s igy összesen 8673 frt évi kamattöbbletnek fölhasználása kérdését érdemleges tárgyalás alá venni. Alázatos véleményem szerint, mindenek előtt eldöntendő kérdés az, hogy az évi kamattöbblet iránt formálhatnak-e a földtehermentesitési kötvények eddigi haszonélvezői jogos igényt, s ha igen, menynyiben? Az én meggyőződésem az, hogy a haszonélvezők jogos igényeinek mértékét azon kötelezettség határai szabják meg, melyet az állam az 1848-iki erdélyi országgyűlésen megállapított 4-dik törvénycikkelyben, mint kötelezettséget magára vállalt azon egyházi testületekkel és egyházi állásokkal szemben, melyek 1848-ig az egyházi dázma haszonélvezői voltak. Az 1858-ik évben szeptember 15-én kiadott pátens a megszüntetett dézmákért adandó kármentesítés ügyét szabályozván, az annak alapján kiállított földtehermentesitési kötvényeknek haszonélvezetébe az illetők tényleg beléptek. Most, midőn az egyházkerület központi kormányzó főhatósága a kezelésére bizott földtehermentesitési összes kötvényeknek járadék-kötvényekké konvertálását végrehajtotta, a haszonélvezők méltán kívánhatják meg azt,

58 hogy az állam által részükre biztosított s törvényes úton szerzett jogaik élvezetében, a konversió dacára, meg ne rövidittessenek; sőt ha nem is jogos, de méltányos igényt formálhatnak arra nézve is, hogy a konversió szerencsés végrehajtása folytán nyert anyagi előnyben is, legalább részben, részesittessenek. Az állam biztosította a haszonélvezőknek egyfelől azt, hogy a kiállított földtehermentesitési kötvények 5 °/0-os kamatját, a szelvényadó levonásával, fizeti nekik mindaddig, míg az általa megállapított terv szerint, az illető szelvényes, avagy szelvénytelen kötvények kisorsoltatnak, illetőleg, vásárlás útján amortisáltatnak. Biztosította másfelől azt, hogy a kisorsolt, vagy amortisált kötvények értékét, 105 frt. o. é. készpénzben, mint maximális értékben, javukra kiszolgáltatja. A haszonélvezőknek jogos követelése az egyházkerülettel szemben sem terjedhet tovább, mint a minő határt annak az állam hatalma előirt. A konversió folytán létrejött azon nyereség, mely a haszonélvezők e jogszerű igényeinek az alább felfejtendő mód szerinti kielégítése után fönmarad, nézetem szerint, teljes joggal illeti meg az egyházkerület egyetemét, annyival is inkább, mert a konversió végrehajtására jogosultnak kizárólag' az egy-' házkerület, nem pedig az egyes haszonélvezők külön-külön tekintendők. Az egyházkerület legmagasabb rendű kötelességét teljesiti akkor, midőn az egyes alantas testületek s egyházi állások szerzett jogainak érintetlen hagyásával, gondoskodik módokrúl és eszközökrűl, melyek által az egyház egyetemének, a kárpótlást élvezőkkel össze hasonlítva, nagy mérvben hátrányt sz°nvedő és szűkölködő tagjain legalább némi részben segíthet, hogy azokat az anyaszentegyháznak és nemzetnek megtarthassa. Fennebbiekben fölfejtett jogi s méltányossági szempontok figyelemben tartásával, a konversió folytán nyert tőke, illetőleg, évi kamattöbblet fölhasználása tárgyában, bátor vagyok, concret javaslatokat tenni, a melyek ha a mélt. állandó igazgató tanács jóváhagyásával is találkozni, szerencsések lesznek, véleményes előterjesztés alakjában, végeldöntés végett, a főtiszt, kerületi közgyűléshez terjesztendők. 1-ször. Az 1887-dik éven kezdve, fordittassék a nyert kamattöbbletből évenkint 1500 frt a kárpótlás haszonélvezőinek javára, és pedig a következő módon. Az állam által megállapított sorsolási terv szerint, az 1915-dik évben végződnie kellene az állam által kibocsátott összes földtehermentesitési kötvények kisorsolásának. E terv szerint, évenkint meghatározott arányokban mind nagyobb-nagyobb öszszegek erejéig történik a törlesztés, és pedig az utolsó évre 3.685,000 forint van törlesztésül előírva. Tény azonban az, hogy az állam által 1866-ban megállapított törlesztési terv szerint, a kisorsolás 1915ben be nem végződhetik. A múlt 1885-dik év zárszámadásai szerint,

56 65.257,666 frt névértékű magyarországi, és 130.664,420 frt. névértékű erdélyi s igy összesen 195.922,686 frt. névértékű földtehermentesitési kötvény maradt fön, mint kisorsolandó. Hogy tehát 1915-ben, vagyis 30 év alatt, a kisorsolás véget érhessen, évenkint, több mint 6.000,000 frt. névértékű kötvényt kellene kisorsolni; a mi, köztudomás szerint, távolról sem történik meg, s így minden látnoki tehetség nélkül, előre tudható, hogy a kisorsolási müvelet az 1915-dik évet meszszire túl fogja haladni. Ez adatokbúi nyilvánvaló, hogy ha mi évenkint 1500 forintot a haszonélvezők javára irunk, azok sokkal rövidebb idő alatt jutnak azon 5 frtnyi tőketöbblet haszonélvezetébe, a melyet számukra az állam, kisorsolás útján, kilátásba helyezett, illetőleg, biztositott. Az évi 1500 forint, ugyanis, 5 forintonkint számítva, évenkint 30,000 forint tőke kiegészítésének fedezetéül szolgál s e szerint kerek számban 1.300,000 forint névértékű, általunk most konvertált kárpótlási kötvényt véve alapul, 43 év alatt az összes alapok, egyházi testületek és egyházi állások az 5 frt tőketöbblet haszonélvezetébe lepnek: s igy számukra az egyházkerület nagyobb előnyt biatesit, mint az állam. Nézetem szerint, azon sorrend, mely szerint az egyes haszonélvezőknek évenkint 5 frt tőketöbblet, 1500 frt erejéig, javukra irassék, az igazgató-tanács által egyszer mindenkorra végrehajtandó sorshúzás útján állapítandó meg. Midőn a sorsolás útján, az összes haszonélvezők javára a tőketöbblet ki lesz szolgáltatva, és pedig 43 év letelte után, az 1500 forint az egyházkerület rendelkezésére felszabadul. 2-szor. Tekintettel egyfelől arra, hogy egyházkerületünk közgyűlése már 1876-ban 57. jk. sz. alatt a szolgálatképtelenné lett lelkészek javára felállítandó központi nyugdíjintézetnek tervezetét megállapította, de ennek megvalósítása érdekében, anyagi erő hiánya miatt, ez ideig nyomósabb lépéseket nem tehetett; tekintettel másfelől arra, hogy a papi özvegyek és árvák segélyezésére rendelkezés alatt álló segélyforrások oly csekélyek, hogy egy évi osztalék egy özv. illetőleg, árva részére, ez idő szerint, még 20 forintot sem tesz ki: megállapitandónak tartom, hogy a kamattöbbletből évenkint, papi nyugdíjintézet s özv.-árvái segélyalap címén, 1887-től kezdve, 50 évig, 1000 forint kamatos kamataival tőkésittessék. A jelzett idő alatt 5 °/0-kal számítva, 216,280 forintnyi összegre nő. 3-szor. Az előző ponttal kapcsolatban, méltányosnak tartom az?, hogy az egyházkerület nem csak a későbbi jövendő alapjait rakja le/ hanem terjeszsze ki gondját az eddiginél nagyobb mérvben, a most élő papi özvegyekre, árvákra is, s mondja ki azt, hogy addig i°, mig a jelzett alap- 50 év alatt létre jön, a kamattöbbletből évenkiat 500 f az öavégyek és árvák javára fordítandó.

57 4-szer. Hivatkozással a n.-enyedi theol. akadémia növendékei számára berendezendő convictus tárgyában 487—1886 szám. alatt tett véleményes előterjesztésemre, ki mondandónak tartom azt, hogy annak fentartása költségeire, az egyházkerület további határozatáig, a jövő éven kezdve, évenkint 1000 forint központi segély folyósittatik, és pedig a tárgyalás alatti kamattöbblet terhére. Úgy vélem, e javaslatom bővebb indokolásra nem szorul. Ismételt izben adtam én már kifejezést azon meggyőződésemnek, hogy a lelkészképzésnek s azzal kapcsolatban a lelkészi pályára lépendő ifjak szellemi s anyagi gyámolitásának nehéz kötelességét nem lehet kizárólag égy tanoda vállaira nehezitni, mert e feladatra, első sorban, az egyházkerület egye • teme hivatott. A lelkipásztorokat az egyházkerület bocsátja ki s midőn azok egyes egyházközségek szolgálatára szentélik föl életöket, szolgálattóteleik által közvetve az anyaszentegyház közjavának s elŐhaladásának is munkásai. Kell tehát, hogy az egyház jígyeteme nyújtsa nekik segitő jobbját az előkészület nehéz küzdelmeiben. Egy convictus .berendezése számukra, nemcsak anyagi gyámolíjfcást biztosító, de egyszersmind ethikai szcmpontbtíl is nagyjelentőségűi 5-ször. Az állami, községi s felekezeti népiskolákba, a legújabb statisztikai adatok szerint, kerek számban 38,000 reá vallásu gyermek tanul, kiknek legalább fele része a szegény sorsú faljasi néposztályhoz tartozik, mely nincs abban a helyzetben, hogy gyerjnekeit a szükséges tankönyvekkel elláthassa. Felekezeti szempontbúi, kiválóan érdekünkben áll, kiterjeszteni gondunkat főkint arra, hogy a szegény sorsú gyermekek a vallásoktatáshoz szükséges segédeszközök birtokába legyenek. Részemről az angol biblia-terjesztő társulattal egyességre léptem, mely szerint az kötelezte magát arra, hogy nekem nagyon mérsékelt árért egyes újszövetségi könyveket és a zsoltárok könyvét külön lenyomatban, rendelkezésemre bocsátja. Ez idő szerint, 14,000 darab ily könyvecskét vásároltam meg, s azokat a kisdedeknek ajándékul küldöm szét. Ezen kivül azonban, szükségesnek tartom a szegényebb sorsúaknak konfirmációi-kátékat és énekes-könyveket adományozni. Javaslom ennél fogva, hogy a kamattöbbletből évenkint é célra 200 forint folyosittassék. j 6-szor. Az előző pontokban javaslatba hozott, kiadások összege 4200 forint. A rendelkezésre maradó 4473 forintból 1000, egyezer forintot, rendelkezési alapul, évenkint, kamataival együtt, tőkésitendőnek javaslok, fölmerülhető rendkívüli szükségek fedezésére. Áz ezután fenmaradó 3473 forintot fele részben papi s tanitjíi állomások központi állandó segélyezésére, fele részben egyházi jípitkezé'sekre tartom forditandónak. E javaslatom minden további indokolását feleslegesnek vélem.

58 7-szer. Feltűnhetett a mélt. igazgató-tanács előtt az, hogy az előző 6 pont alatt tett javaslataim csak a jövő évre szólók, holott a kamattöbblet már a f. év február hava 7-étől kezdve, midőn az Általános Hitelbankkal az elszámolás megtörtént, egyházkerületünk javára folyó. Oka ennek az, hogy a konversió végrehajtása után következő első évet részemről átmenetinek tekintem s az erre eső kamattöbbletet egy speciális célra tartom forditandónak. Egyházkerületünknek múlt évben tartott rendkivüli közgyűlése ugyanis, 95 jk. sz. alatt az egyházkerület házának kiépitésére megszavazott 8000 forintot, és pedig oly formán, hogy az összeg adassák ki az egyházkerületi közpénztárból kölcsönképen s az államsegély egy részének a központi közigazgatási költségek fedezésére átutalása által rendelkezésére jövő közpénztári bevételi többletből, a kölcsön vett tőke, kamataival együtt, helyeztessék vissza. E közgyűlési végzés értelmében, rövidséget fogna szenvedni, és pedig évek hosszú során át, az államsegély, a mely p'edig imminens bajok orvoslására szükséges s különben is az igazgajtó-tanácsnak 2245—1885 sz. alatt kelt végzésével, közigazgatási költségek cimén, évenkint 2000 forintig immár meg van terhelve. Azi államsegélynek központi épitkezési célokra további igénybevétele kikerülhető lesz, ha a konversió folytán létrejött kamattöbblet az első éVben, teljes összegében, e célra fordittatik. A mi azon felülköltési összeget illeti, a mely a megszavazott 8000 forinton kivül, az épitke éseknél fölmerült többlet-munkák cimén fedezetre vár, erre nézve kijelentem, hogy e többlet-kiadás fedezéséhez a püspöki jövedelmekből, a mélt. igazgató tanács által megállapitandó évi részletekben, hozzájárulni, kész vagyok. E törlesztés fedezetéül, addig, míg isten engem éltet, a körtvélyesi püspöki jószág eladásából immár tényleg befolyt 16,000 forint kamatjának, mint a püspökség újonnan keletkezett évi jövedelmének annyi r,észét ajánlom föl, a mennyi a mélt. (igazgató- tanács által megállapitandó törlesztési cyclus szerint, évenkint szükséges. A fönnebbiekben, valék bátor, a konversió folytán létrejött jövedelem-többlet felhasználására vonatkozó tiszteletteljes javaslataimat_ körvonalozni. Lehbt, hogy felfogásom tévedésektől van árnyékolva s egész álláspontom;, melyből javaslattételeim rendén kiindultam, kifogás alá vonható. Meggyőződésem azonban azt sugalja, hogy a kisebb rendű érdekeknek; még ha a jogosultság látszatával birnak is, fölébe helyezendők az anyaszentegyháznak legmagasabb egyetemes érdekei s a jelen helyzet ^emberöltők során ritkán előforduló oly kedvező alkalom, midőn egyházkerületünk vitális közérdekeinek, egyesek s testületek szerzett jogainak sérelme nélkül, a messzi jövendőre kiható s áldásos eredményekben gazdag szolgálatokat tehetünk.

5$ Úgy általánosságban, mint annak részleteire kiterjedő beható és élénk tanácskozás folyamán, beadja Dózsa Dénes afia a következő inditványt: „A méltóságos igazg.-tanács által elfogadott püspöki előterjesztés küldessék ki az érdekelt testületekhez, s azok beleegyezése után, terjesztessék a jövő évi ker. közgyűlés elé." A tanácskozás folyama alatt Dr. Kovács Ödön beadja a következő inditványt: „Mondassék ki, hogy az igazgató-tanács javaslata 6-ik pontja alatt felsorolt 4473 frt tartalék-tőkeképpen kezeltessék mindaddig, míg minden vételjogosult teljesen meg nem kapja mindazt, mit az államtól kap8 nia kellett volna. A tárgyalás bevégeztével, 20 tag, a házszabályok 18-ik pontjának 6-ik alpontjára való hivatkozással, névszerinti szavazás elrendelését kéri. Elnök afia felteszi a kérdést: hogy miután a részletre nézve csak a 6-ik pontra vonatkozólag adatott be külön indítvány, ezen pont felett való határozás függőben tartása mellett, elfogadja-e a közgyűlés az igazgató tanács javaslatát": igen-e, vagy nem? A névszerinti szavazás megtörténvén: „Igennel" szavaztak: br Kemény Gábor, gr. Bánffy Miklós, br. Bánffy Dezső, Szász Domokos, Szász Gerő, Bihari Sándor, Gyarmathi Miklós, dr. Jenéi Viktor, dr. Kolosvári Sándor, Parádi Kálmán, dr. Kovács Ödön,dr. Szász Béla, Bodor Antal, Deák József, Szabó Ádám, Pogány György, Zeyk Gábor Tókoa Sándor, Elekes Viktor, Zeyk Dániel, gr. Thorockay Miklós, dr. Szabó Károly, Gyarmathy Zsigmond, Szakács István, Ignác Károly, Barcsai Domokos, Deésy Gyula, Sárkány Ferenc, Zeyk Károly, Nagy László, Surányi Gyula, Bakcsi Sándor, Dénes Lajos, id. Dombi Lajos, Kerekes József, Magyarosi István, Mezei Albert, Viski Pál, br. Bánffy Dániel, Roth Pál, Simó Lajos, Nagy Lajos, Pap István, br. Bánffy Ernő, Miklósi József, gr. Wass Albert, Somkereki Miklós, Péter Antal, Pergő Márton, Fejérvári Károly, Vályi Elek, Muzsnai K. Károly, dr. Vályi Gyula, br. Kemény Kálmán, Erese Miklós, br. Kemény György, id. gr. Teleki Domokos, Nagy Sámuel, br. Bánffy Zoltán, Rákosi Lajos, Vass Tamás, Deák Lajos. Madaras János, Ravasz János, Szász Károly, Kispál Sándor, Kovács Elek, Nagy Domokos, Barthalus Sámuel, Erősdi Pál, Nagy János, Sámuel József, Kiss Károly, Kelecsényi Károly, Putnoki Lajos, Solymosi István, Beké Dénes, dr. Felméri Lajos, Gryörke János, Kádár Domokos, Kelemen János, Zajzon Mihály, Révai Pál, IJjtáfosi József, Csiszár Gábor, Kiss Albert, Tóth Zsigmond, Horváth László, Péter Károly, Földes György, Székely János, Vályi Károly, Páncél Károly, Gáspár János, Bartalus János, gr. Bethlen Géza, Garda József, Herepei Károly, Nagy Lajos, Székely Ferenc, Szilágyi Gyula, Váró Ferenc, Geréb Márton, dr. Hegedűs István, br. Kemény Domokos, Demeter Károly, Konc József, Lakatos Sámuel, Páll Károly,

GO Félegyházi Antal, Szakács Mózes, Bacó Gábor, Berényi János, Bévai Lajos, Benke István. u szavaztak: Bartha Lajos, gr. Kún Géza, Sándor Ját)N'em -mél nos, Barabás József, Kovács Gyula, Incédy Sámuel, Benkő Lajos, ifj. Dombi Lajos, id. Erdélyi Sámuel, Hegedűs János, Keresztes József, Szabó Sámuel, dr. Török István, Dósa Dénes. Elnök afia kijelenti, hogy szavaztak összesen 129a en. „Igen^-nel 115-ön, és „Nem -me\ 14-en. Közgyűlésünk az egyházkerületi pénztárban kezelt földtehermentesitési kötvényeknek 5°/0 magyar papir-járadék-kötvényekkel lett konvertálását, helybehagyja; a konversió folytán,keletkezett jövedelem-többletnek mi célra forditását tárgyazólag, főt. püspök afia által beadott- és az igazgató-tanács által magáévá tett javaslatot elfogadja. 28. Elnök afia, dr. Kovács Ödön afia által beadott, és az előterjesztett javaslat 6-ik pontjának módosítását tárgyazó indítványt felolvasva, felteszi a kérdést: „az igazgató-tanács által beadott előterjesztés 6-ik pontjában foglalt javaslatot elfogadja-e, vagy nem?" Megejtett szavazás után, közgyűlésünk főt. püspök afia által beadott és az igazgató-tanács által magáévá tett javaslat 6-ik pontját elfogadja, és határozottá emeli. 29. Olvastatik a tanár jelölő bizottság előterjesztése, mely szerint: o) a kolozsvári mennyiségtani tanszékre dr. S á r k á n y L a j o s és T o k a i A l a d á r folyamodván, mindkét pályázót minősítettnek találta és mondotta ki, s megejtett titkos szavazattal, mindkét pályázót dr. Sárkány Lajost és Tokai Aladárt kijelölte. b) a kolozsvári magyar- és német-nyelv irodalmi-tanszékre dr. Csernátoni Gyula és Csűrös Pál mindkét folyamodó pályázó tanárjelöltet minősítettnek találta és mondotta ki s megejtett titkos szavazattal dr. Csernátoni Gyulát és Csűrös Pált kijelölte. Kéri a bizottság a főt. közgyűlést, méttóztassék, a jelölést tudomásul véve, nevezett két tanszékre a választást elrendelni. Közgyűlésünk a kijelölést tudomásul véve, a jelöltek közül mindkét tanszékre a választást elrendeli s a szavazatok beadására ma délután 4—6 órát tűzi ki. 80. Püspök afia, tekintettel arra, hogy Lészai Ferenc afiának egyházkei ületi főgondnokká lett megválasztatása folytán egy igazgatótanácsos helye üresedésbe jött: indítványozza, hogy ezen hely betöltése végett a választás rendeltessék el és a szavazás ma délutánra tűzessék ki. Az igazgató-tanácsosi helynek ezúttal való betöltése ellen tett felszólalás után, elnök afia felteszi a kérdést: „Be kivánja-e tölteni a közgyűlés ezúttal a jelzett igazgató-tanácsosi helyet: igen, vagy nem?

61 Megejtett szavazás után, közgyűlésünk kimondja, hogy az üresedésbe jött igazgató-tanácsosi helyet ez úttal betölti. 31. Elnök afia felhívja a közgyűlés tagjait, hogy a ma délután 4—6 óráig kitűzött időben adják be szavazataikat egy igazgató-tanácsosi hely betöltésére és a házassági főtörvényszék 12 világi tagjának megválasztására. Szolgál tudásul. Elnök afia a következő ülés idejéül holnap délelőtt 9 órát tűzvén ki, az ülést bezárja.

III. ülés. 1886, június 19-én, délelőtt. Elnök: Br. Bánffy Miklós. Később: Br. Bánffy Dezső.

Jegyző: Szász Gerö, közjegyző.

32. -A tegnapi ülés jegyzőkönyve felolvastatván: hitelesíttetik. 33. Gr. Báoffy Miklós elnök aa. sajnálattal jelenti közgyűlésünknek, hogy sürgős teendői miatt, tovább nem végezheti az elnöki tisztet, és az elnöklésre felkéri főgondnok-társát, br. Bánffy Dezső aát. Br. Bánffy Dezső aa. elfoglalja az elnöki széket. 34- A szavazatszedő bizottság nevében, dr. Szabó Károly jelenti: o) Egy igazgató-tanácsosra szavaztak 135-en. Ebből nyert Nagy László 69 szavazatot, Hegedűs Lajos 66-ot. b) A kolozsvári főtanodához a mennyiségtani tanszék tanárára beadatott 136 szavazat. Ebből esett dr. Sárkány Lajosra ] 3 1 ; Tokaji Aladárra 4; érvénytelen 1 szavazat. c) A kolozsvári főtanodához magyar- és német-nyelv és irodalom tanárára szavaztak 136-on. Ebből nyert, dr. Csernátoni Gyula 135 szavazatot; Csűrös Pál 1 szavazatot. d) A házassági főtörvényszék tizenkét világi birájára szavaztak 114-en. Ebből nyert: Gyárfás Domokos 106, Gyarmathy Miklós 106, Róth Pál 106, Kerekes József 106, Csató János 105, dr. Kolozsvári Sándor 105, dr. Jenéi Yictor 105, dr. Szabó Károly 104, gr. Bethlen Géza 102, Nagy Sámuel 99, Gáspár János 99, Veres Ákos 82, Szőcs Emil 22, Sárkány Ferenc 7, Incédi Sámuel 3, Zeyk Károly 2, és Deák Lajos, Konc József, br. Incédi Zsigmond, Szabó Pál, Parádi Kálmán, Szász Béla, Bodor Antal 1—1 szavazatot; nyolc szavazó-jegy üresen adatott be. Közgyűlésünk a szavazás eredményét tudomásul veszi és kijelenti, hogy megválasztatott igazgató-tanári

62 csosnak Nagy László; a kolozsvári főtanodához matheseos tanárnak Sárkány Lajos; ugyancsak a kolozsvári főtanodához magyar- és német-nyelv és irodalom tanárának Csernátoni Gyula; a házassági főtörvényszék biráivá: Gyárfás Domokos, Gyarmathy Miklós, Róth Pál, Kerekes József, Csató János, dr. Kolozsvári Sándor, dr. Jenéi Yictor, dr. Szabó Károly, gr. Bethlen Géza, Nagy Sámuel, Gáspár János és Yeres Ákos, aai. 35. Elnök aa. előterjeszti az ülés folyamán hozzá benyújtott következő beadványokat: a) A vajda-hunyadi egyház kéri, hogy egy birtokában levő, de a használatból régen kivett és műértők által becscsel biró urasztali poharát eladhassa, részint gyümölcsöző tőkévé változtatás végett; részint, hogy e műbecscsel biró tárgy ne lehessen kitéve az elveszhetés veszélyének. Közgyűlésünk, elintézés végett, átteszi az igazgatótanácshoz. 6) A költségvetés megvizsgálására kiküldött bizottság beadja jelentését. Tárgysorozat rendén tárgyaltatni fog. c) A kórvényi bizottság beadja jelentését. Tárgysorozat rendjén tárgyaltatni fog. d) A sérelmi bizottság beadja jelentését. Tárgysorozat rendjén tárgyaltatni fog. e) Miklósi József és Pap István tagtársaink indítványát, mely szerint egy bizottság volna kinevezendő, mely feliratot, illetőleg, kérvényt szerkesszen a nagymélt. vallás- és közoktatási miniszterhez a tekintetben, hogy miután egyházaink az országos tanitói nyugdij alapjához évenkint fizetik a törvényesen meghatározott 12 forintot, de azért a 40—50 évet szolgált felekezeti tanitóink a nyugdijban való részesedhetésből ki vannak zárva: sürgessék e jognak számunkra való megadását, vagy legalább felekezeti fizetésük felének segélyképpen való megnyerhetését. r Áttétetik az inditványozó bizottsághoz. 36. Elnök aa. előterjeszti, hogy még a következő választások vannak hátra: A vajdahunyadi egyházmegyében két algondnoki állás, melyre kandidálva vannak néhai Kirényi Lajos helyébe: Brádi Albert, Réthi Lajos és Pogány Károly; Balogh Sándor helyébe pedig: Bóc Sámuel, László Ignác és Dózsa Dénezs, aai; görgényi egyházmegyénkben, néhai b. e. gr. Teleki Miklós elhalálozásával egy főgondnoki állás, melyre ki vannak jelölve: br. Kemény Kálmán, gr. Teleki Sámuel és gr. Teleki Gusztáv, aai; gyulafehérvári egyházmegyénkben a

63 lemondott Barcsay Ákos helyett egy főgondnoki állás, melyre kijelöltettek, br. Kemény Kálmán, br. Kemény László és Zeyk Kálmán, aai; ugyanez egyházmegyénkben egy algondnoki állás, melyre kijelöltettek Zeyk Kálmán, Vadadi Gergely és Diószegi Lajos, aai.; szilágy-szolnoki egyházmegyénkben, néhai b. e. br. Bánffy Albert elhalálozásával megürült íőgondnoki állás, melyre kijelöltettek: br. Bánffy György, br. Wesselényi Miklós és Szikszai Lajos, aai. — Elnök aa. egyszersmind indítványozza, hogy mind e választások az ülés folyama alatt 10 órádtól 12-ig ejtessenek meg, főikérvén a szavazat-szedő bizottságot, hogy jelentését a lehetőségig még ma tegye meg. Közgyűlésünk elnök aa. indítványát helyesléssel fogadja; a szavazást elrendeli, főikérvén a bizottságot jelentésének megtételére. 37. Tárgysorozat rendjén olvastatik az igazg. tanács előterjesztése a canonica visitatio tárgyában. Nevezetesen, múlt évi rendkívüli közgyűlésünk 30. jkönyvi szám alatt utasította az ig. tanácsot, hogy az elvben már elfogadott reformálandó canonica visitatio számára oly időben készítse el a szabályrendeletet, hogy az kiküldhető legyen az illető testületekhez és az azok véleménye alapján készített javaslat, megállapítás végett, terjesztessék jelen közgyűlésünk elé. Az igazgatótanács beszerezte az adatokat, a véleményeket; de bár ezek túlnyomó része sürgeti a eanonica visitatio reformját, oly szétágazók, hogy tájékozódást, a célnak megfelelő irányt kijelölni, teljességgel lehetetlen, sem oly munkálatot készitni, mely minden kívánalomnak megfeléljen. Igazgató-tanácsunk hát kéri a főtiszteletü közgyűlést, hogy a kérdés eldöntése égető szükség lévén, a can. visitatio reformjára vonatkozólag állapítsa meg azon határozott elveket, azon körvonalozott irányt, melyen az igazg.-tanács ugy dolgozhassák, hogy munkálata a jövő évi közgyűlés elébe terjeszthető, és elfogadtatván, életbe léptethető legyen. E tárgyra vonatkozólag, főtiszt, püspök aa. a kérdés fontosságánál fogva hosszabb beszédben világítja meg a tárgyat, argumentumait részint a testvéregyházkerületek gyakorlatából, részint a szomorú tapasztalásból merítve; és tekintve, hogy egy küldöttség, mely heteken át utazik és ki van téve majdnem emberfeletti fáradalmaknak és még sem végezheti el feladatát; tekintve, hogy az egyházközségek vizsgálati dijak címén egymástól eltérő arányokban fizetnek és a fizetés még sem áll arányban a felelősséggel és a munkával; tekintve, hogy testületeknél soha sem érvényesülhet a személyes, erkölcsi és anyagi íelelősség elve: kimondatni kéri az esperes személyes felelősségét; az egyházmegyei számvevőszék felállítását; a költségeknek az egyházközségek által vagyoni erejűkhez mért hordozását, melyből 60% az esperest; 20% a számvevőt illetné, 20% pedig a létesítendő há

64, megyei házipénztár alapítására fordítandó. Egyszersmind beadja a következő „határozati javaslatát" : Tekintve, hogy a fennálló törvényes gyakorlat szerint, a canonica vi&itatiot az esperesből, egyházmegyei jegyzőből, közügyigazgatóból s esetleg egy egyházmegyei gondnokból s e szerint több tagból álló egyházmegyei küldöttség, illetőleg, egy testület hajtja végre s ily rendszer keretében a személyes, erkölcsi s anyagi, felelősség elve kellő hatálylyal nem érvényesülhet. Tekintve, hogy egy oly küldöttség, mely heteken át, napról-napra hosszadalmas utazás fáradalmainak, az idő viszontagságainak van kitéve, az egyházközségi keblileg ellátott számadásoknak, testi s lelki nyugodtságot s kellő időt igénylő alapos felülbírálását legjobb akarattal sem végezheti, a miből az egyházközségeknek vagyoni károsodása következhetik be, a mint tényleg nem egyszer be is következett. íekintve, hogy az egyházközségek által a vizsgálati dijak cimén az egyes egyházmegyékben egymástól eltérő arányokban fizetett s szabályrendeletileg meg sem állapított összegek az esperes, jegyző és közügyigazgató között osztalék tárgyát képezvén, az esperes osztaléka teljességgel nem áll arányban a ránehezülő felelősséggel s terhes munkával, mondja ki a főt. közgyűlés, hogy: , 1-ször. Az esperes évenkint legalább egyszer az anya- és leányegyhazakat személyesen meglátogatni s a megállapítandó kérdő-pontok szériát a vizsgálatot, felelősség terhe alatt, végrehajtani, köteles; a vizsgalat eredményéről, fő tekintettel az észlelt hiányokra, jelentést tévén egyfelől az egyházmegyei közgyűlésnek s másfelől, a vizsgálat végrehajtása után legföjebb 30 nap alatt, a püspöknek, ki saját hatáskörében azonnal intézkedik, illetőleg az egyházközségek vagyoni ügyeire vonatkozólag az igazgató-tanácshoz előterjesztéseket intéz. Az esperes által a vizsgálat az év folytán különböző időszakokban, félbeszakítással is eszközölhető, sőt nagyobb egyházmegyékben vizsgálati körök is alakíthatók, de a vizsgálat azon esetben is az egyházmegyei közgyűlés tagjai közül választandó papi egyén által, hasonlókép személyes felelősség terhe alatt, az esperesi kérdőpontok szerint hajtandó végre. 2-szor. Az egyházközségek által keblileg megvizsgált s kellőleg felszerelt számadások felülvizsgálata végett az egyházmegyei közgyűlés világi, vagy papi tagjai közül, hat ^évi, időtartamra, alkalmas számvevő választandó, ki az elkészítendő tőkekönyvek s vagyoni leltár alapján köteles az előző évi számadásokat, az esperesi visitaciót megelőzőleg, felülvizsgálni s vizsgálata eredményéről az egyházmegyei tanácsnak jelentést tenni. Ha egyfelől a számvevő s másfelől az érdeklett egyházközség, avagy az egyházmegyei tanács között differenciák ítterülnek följ a számadás harmadfokú felülbirálat s végleges elintézés

65 végett a központi számvevőséghez terjesztendő fel. Az egyházmegyei számvevő, elnézésből eredő károkért, felelős. 3-szor. Az esperes! visitació s a számadás-vizsgálat költségeit az egyházközségek hordozzák, és pedig vagyoni erejűkhez mért arányban. A begyülendő összegek 60°/0-át az esperes, 20%-át a számvevő kapja átalánykép. A fenmaradó 20% az egyházmegyei házi-pénztár javára fordítandó. A kisebb egyházmegyékben, hol a járulékok 60%-a nem tesz 200 frtot, mint minimalis esperesi átalányt, a hiányzó öszszeg a krajcáros élőtőke jövedelméből pótlandó. A kodifikáló bizottság utasittatik, hogy a fönnebbi vezérelvek szemelőtt tartásával, dolgozzon ki szabályrendeletet, szövegezze az esperesi kérdőpontokat, a számvevői utasítást s munkálatát oly időben terjeszsze be az igazgató-tanácshoz, hogy az véleményes jelentése kíséretében, az egyházmegyék előzetes meghallgatása után, a jövő évi közgyűléshez, végleges határozathozatal végett, javaslatot tehessen. Alapos és mélyreható tanácskozás után, közgyűlésünk főtiszt, püspök aafiának ^Határozati javaslatát" egész terjedelmében elfogadja, és átteendőnek határozza a kodifikáló bizottsághoz azon utasítással, hogy annak elvei szerint dolgozza ki a szabályrendeletet oly időben, hogy az kiküldhető legyen, véleményezés végett, az illető testületekhez, hogy legközelebbi közgyűlésünkén tárgyalható, és elfogadtatván, életbe léptethető legyen. 38. E tárgygyal kapcsolatosan, elnök aa. előterjeszti, hogy e kérdés még csak a jövőben lévén megoldható, és e függő kérdés miatt a mostani gyűlésünkre kitűzött becikkelyezése a kodifikáló bizottság munkálatának nem csak hézagos lenne, de egyáltalában majdnem lehetetlen, bár törvénykönyvünknek szerkesztése és gyakorlatba vétele is égető szükség, mindazon által, azon indítványt teszi: hogy a folyó év őszén, alkalmas időben, tartassák egy rendkívüli közgyűlés, melynek legfőbb feladata lenne a kodifikáció munkájának végrehajtása, kifejezvén egyszersmind azon óhajtást, hogy a fönnebbi szám alatt* hozott határozat értelmében, a kodifikáló bizottság is végezze el mun.káját, hogy igy a becikkelyezés, a maga teljességében, végrehajtható legyen. Közgyűlésünk elnök aa. indítványát határozattá emeli, mely szerint ez év őszén, alkalmas időben, rendkívüli közgyűlés lesz tartandó, melynek legfőbb tárgya a canonica visitatio reformjának keresztülvitelé Jegyzőkönyv.

..

g

66 életbe léptetése és a kodifikáció munkájának a maga egészében való végrehajtása lesz. 39. Tárgysorozat rendjén olvastatik az igazg. tanácsnak a br. Baldácsy-alapitványból folyóvá tett 2000 írt jövedelem-jutaléknak minő célra való fordítására vonatkozó következő előterjesztése: A br. Baldácsy-alapitvány igazgatósága 1884. évi ápril 26-án tartott üléséből, előre bocsátva azt, hogy a m. kir. pénzügyminiszter úr őnmlga 1882. évi 46815. sz. a. kelt határozatával kimondotta, hogy az alapítványi szerződés YIII. pontja a) és 6) alpontjaiban foglalt célok, u. m. pusztuló egyházak megmentése, Ínséges egyházak segélyezése és az építkező egyházak gyámolitása, valamint a superintendens urak illő díjazása és csekélyebb fizetésű lelkészek javadalmazása— illeték-kötelesekés csak a c) pontban foglalt cél, t. i. a lelkészek özvegyei és árvái ínséges sorsának némi enyhítése illetékmentes: felszólította az egyházkerületet, az iránt való nyilatkozattételre, hogy az alapítvány jövedelmének reá eső Vn-ed részéből mennyit kíván illetékköteles és mennyit illetékmentes célokra fordítani. Ezen felhívásra a főt. egyházkerületi közgyűlés 1884. 23. jkvi sz. a. kelt határozatával kimondotta, hogy 6/8-dot illetékmentesnek elismert és 2/8-dot illeték-kötelesnek jelzett célra fog fordítani. A mint évi működésünkről beadott jelentésünkben fölemlítettük, az alapítványi közgyűlés elhatározta, hogy a f. évi jövedelmekből 22,000 irtot, s így minden egyházkerület részére 2000 frtot kiutal még ez évben két részletben kiíizetendőleg. Ennek folytán, eljöttnek látja az időt igazgató-tanácsunk az a végre szükséges intézkedések megtételére, hogy részletesen határoztassanak meg azon célok és részarányok, a melyekre és mily mérvben használtassanak fel az egyházkerületünk részére kiutalandó alapítványi jövedelmek. Tekintettel azonban arra, hogy midőn 1884. évben a főt. egyházkerületi közgyűlés az alapítványi okmány VIII. fejezet a) b) és c) pont alatt jelzett célokra fordítandó arányt megállapította, az alapítványt tetemesebb adósság terhelte, akkor fenforgott körülmények s a dunamelléki testvér-egyházkerület számítása nem nyújtottak annyi kilátást a jövedelmeknek ily gyois emelkedésére, mint a bevételeknek, éveken át, a terhek törlesztésére fordítása következtében eléretett: igazgató-tanácsunk, a viszonyok változása folytán, szükségesnek látja azon határozat módosítását, melylyel megállapittatott az illeték-köteles és illetékmentes célokra fordítandó jövedelem aránya. Kétségbe vonhatatlanúl, kiváló gondot kell fordítani egyházkerületünknek a papok özvegyei és árvái mostoha helyzetének javítására s jniként a múltban ineghozta áldozatát a gyámintézet megalapítására és

67 erősbitésére, jövőre sem fogja megvonni a segélynyújtást; de a jóltevö alapitó által a-hivatott első két pontban megjelölt főbb célokra csakis 2 /8-ad rész juttatása nem csak az alapitó szándékától tér el, hanem egyházkerületünk érdekével sem hozható öszhangzatba. Igaz ugyan, hogy az alapítványi vagyon után a kincstári átruházási illeték kirovásánál azon bejelentés vétetett alapúi, melyben kijelentetett, hogy az alapítványi jövedelmeknek hányada fog illetékköteles és hányada illetékmentes célokra fordittatni és az alapítványi közgyűlés, tekintet nélkül arra, hogy az egyes egyházkerületek mennyi összeget kivannak illeték-köteles és mennyit illetékmentes célra fordítani, a kirótt átruházási illeték terhét az egyes egyházkerületekre egyenlő arányba rótta ki; ennélfogva, ha most a főt. egyházkerületi közgyűlés a jövedelmek nagyobb arányát kívánja illeték-köteles célra fordítani egyházkerületünk terhére, az átruházási illeték emelésének eshetősége is fenforog; tígy de, ezen mellék-tekintet nem szolgálhat indokul arra, hogy a főcél háttérbe szorittassék. Tisztelettel kérjük a főt. egyházkerületi közgyűlést, méltóztassék az 1884. évi 23. jkvi sz. a. kelt határozat megváltoztatásával kimondani, hogy a br. Baldácsy-alapitványból egyházkerületünket illető jövedelmekből 6/8-dot az alapítvány-levél VIII. pont á) b) alpontja és 2 /8-dot a c) alpontja alatt jelzett célokra forditandja s megbízza igazgató tanácsunkat azzal, hogy ezen változtatás folytán az átruházási illeték netaláni emelése tekintetéből tájékoztatást szerezve, a szükséges intézkedéseket tegye meg a felmerülhető akadályok elhárítására az alapítvány-levél VIII. a) b) pontjai alatt jelzett három célra, u. m.: 1. Pusztuló egyházak megmentésére, Ínséges egyházak segélyezésére és építkező egyházak gyámolitására. 2. Egyházkerületünk püspöki jövedelmének emelésére és 3. Csekélyebb fizetésű lelkészek javadalmazására egyenlő arányt 2 állapítva meg, ez idő szerint, mindenik célra /8—*/8-ad jövedelmet teszen folyóvá. Közgyűlésünk az igazgató-tanács javaslatát elfogadja, ez idő szerint, a segélyezési arányt a javaslat értelmében megállapítja, annyival inkább, mert az alapitó-lerél nem köti meg az egyházkerület kezét; még kevésbé az 1884. évi közgyűlésünknek 23. jkvi sz. alatt hozott határozata; egyáltalában, fentartja magának a jogot, hogy a szükséghez képest, határozzon. 40. OlTástatik az igazg.4anács előterjesztése, hogy miután az országos segélyből való részeltetés végett az egyházak és papok kérvényei részint elkésve jöttek, részint be sem adattak, de máskülönbeni is, közgyűlésünknek fontos teendői vannak és mert a kérvények meg.

bírálása szűkebb testület által sikeresebben végezhető: felhatalmazást kér arra, hogy e folyamodásokat a főtiszteletü egyházk. közgyűlés nevében terjeszthesse fel úgy a folyó évben, mint a jövőre nézve mindaddig, míg a közgyűlés e tekintetben másképpen nem intézkedik. Közgyűlésünk az országos segélyből való rószleltetés végett bejövendő kérvények megbirálására és a központba való felküldésére igazg.-tanácsunknak a felhatalmazást ezennel megadja. 41. Tárgysorozat rendjén olvastatik egy a nagy-enyedi Bethlenfőtanodával kapcsolatban levő theologiai akadémia érdekében felállítandó convictus tárgyában, a főtiszteletü püspök aa. által kezdeményezett és az igazgató-tanács által elfogadásra ajánlott következő javaslata: Püspöki állásombúi kifolyó magas rendű kötelességemnek tartom, egyházkerületünknek, ez idő szerint, a n.-enyedi Bethlen főtanodával kapcsolatban fönnálló theol. akadémiája érdekében megtenni mindazt, a mi annak szellemi s anyagi fölvirulását előmozdíthatja. Az 1885/6. tanév folyamában két izben látogattam meg ez intézetünket, hogy közvetlen szemlélet útján szerezzek magamnak alapos tájékozást annak belélete, fény- és árnyoldalai felől. Ezúttal, nem terjeszkedőm ki szerzett tapasztalataim tüzetesebb fölfejtésére; csupán egy oly hiány konstatálására szorítkozom, melynek pótlását, a lelkészképzés sikeres volta érdekében, elodázhatatlanul szükségesnek ítélem. E hiány abban áll, hogy a nagyobbára egészen szegény sorsú ifjak a mindennapi életfentartás nehéz gondjaival küzdenek, a mi nem csak szellemi fejlődésükre bénitólag hat, de tekintve azon körülményt, hogy jelentékeny részük a városban szerteszórva, nem egyszer zúghelyekeh lévén kénytelen, táplálkozási szükségeit fedezni, az erkölcsi jellem-fejlődésre is felette kártékony hatással van e kényszerű helyzet s a paedagogiai szempontbúi szükséges ellenőrzést és fegyelmezést nagy mértékben akadályozza. Részemről e hiányt észlelve, egy convictus berendezésének eszméjét vetettem föl s ez eszme úgy az akadémia tanári karának, mint a kollégium méltóságos elöljáróságának kebelében, mint a •/. alatt csatolt mellekletek tanúsítják, élénk és helyeslő viszhangra talált. A tanári karnak 6—1886. sz. alatt kelt átirata folytán, a mit. elöljáróság f. évi március hava 12—13. napjain tartott ülésében ez ügyet érdemleges tárgyalás alá vevén, ez új intézmény életbeléptetését a maga részéről feltétlenül szükségesnek mondotta ki s elhatározta, hogy: a) A kollégium közvetlen szomszédságában levő u. n. „ud várbírói szállás B -t a cönvictus helyéül díjtalanul átbocsátni, hajlandó. b) A theologus ifjaknak eddig évenkint segélyezésül kiadatott s átlag 1200 írtra menő összegből e célra évenkint 1000 frtot folyósitni kész, a fönmaradó 200 frtot föntartva arra, hogy felmerülő szükségek esetében, továbbra is készpénzül oszthassa ki.

A tanári kar által e felhívásom folytán elkészített s •/• lékelt „Előleges tervvázlat" szerint a convictus, évenkint 8 hóra számítva, 50 theologus közös étkezését biztositná s a felügyeletei a tanári kar gyakorolná, koronkint külön megbízottja útján. A költségvetés szerint, a föntartás évenkint 2200 frtba kerül, melynek fedezetéül szolgálna részben a fönnebb jelzett 1000 frt s esetleg az ifjak által fizetendő, de mindenesetre csekély hozzájárulási havi dij. A fönmaradó hiány, tekintettel arra, hogy általában véve, a leendő lelkészek képzése s ennek érdekében anyagi gyámolitása is, nem képezheti egy kollégiumnak kizárólagos feladatát, indokoltnak tartom, hogy az egyházkerület egyeteme is járuljon segítségével ez egyetemes jellegű cél valósításához. Kérem ennélfogva a méltóságos igazgató-tanácsot, méltóztassék ez álláspontomat magáévá tenni s ennek értelmében a f. évben tartandó kerületi közgyűléshez javaslatot terjeszteni be, s iniciálni annak határozatilag kimondását, hogy a theologus ifjak javára Nagy-Enyeden berendezendő convictus fentartási költségeijbjez, az egyházkerület további határozatáig, évenkint 1000 forint központi segélylyel járul. Arra nézve, hogy e központi segély minő alapból fedeztessék, tisztelettel hivatkozom 685. sz. alatt kelt beadványomnak, illetőleg, véleményes előterjesztésemnek 4-ik pontjára, melyben a konversio folytán nyert tőketöbblet kamatjövedelmének részben e célra fordítását, valék bátor, indítványozni. Közgyűlésünk a fontos előterjesztést elfogadja, harozattá emeli és megvalósulását meleg érdeklődéssel üdvözli. 42. Olvastatik egy a nagy-enyedi Bethlen-főtanodával kapcsolatban levő tanitó-képezde érdekében felállítandó convictus tárgyában, a főtiszteletü püspök aa. által kezdeményezett és az igazgató-tanács által elfogadásra ajánlott, következő javaslata: Azon indokok, a melyekre hivatkozással, szerencsés valék, a nagyenyedi theol. akadémia növendékei számára berendezendő convictus központi segélyezése tárgyában 487—1886. sz. alatt kelt s a méltóságos igazgató tanács által elfogadott javaslatot terjeszteni elő, még nagyobb mérvben fenforgók egyházkerületünk egyetlen tanitó-képezdéje növendékeire nézve. A néptanítói pályára a legszegényebb sörsü szülők gyermekei lépnek, kik a négy évi tanfolyam hosszú ideje alatt az önfentartás legnehezebb harcát vívják. Az anyagi segély, a? melyet ez idő szerint kapnak, alig nevezhető koldus-fillérnél egyébnek. A növendékek létszáma ugyanis 50 körül ingadozik s ezek közt oszlik évenkint 550 forint, a mennyi ez idő szerint, részint a központi alapoknak, részint a képezde javára az egyházmegyék és püspöki vizsgálat alatti egyházközségek járulékainak terhére folyósítva van. Ily •körülmények között nem lehet csodálkozni azon, íxa. a néptanítói pá-

70 lyára, fájdalom, csekély kivétellel, csak oly ifjak szánják el magukat, kik magokban képességet semmiféle más életpályára nem éreznek. Természetszerű következménye ennek az, hogy az állam által fentartott képezdékből, melyeknek növendékei egyfelől a miénknél sokkal nagyobb mérvű anyagi gyámolításban, másfelől szélesebb körű szellemi kiképzésben részesülnek s egyszersmind kilátást nyernek arra is, hogy a jobban dotált állami, avagy községi iskoláknál nyernek alkalmazást: oly tanerők kerülnek ki, a melyekkel felekezeti tanitóink, átlag véve, teljességgel nem állhatják ki a versenyt. Ebben találja magyarázatát azon gyakorta megújuló, ismételt izben vitatott kérdés: ha vájjon, az adott nehéz helyzetre való tekintettel, nem volna-e helyesebb, felekezetünknek a verseny teréről egészen visszalépni s képezdénk fentartásától abdikálni? Részemről, nem vagyok e véleményben; sőt legmélyebb megyőződésem szerint, a felekezeti tanítóképzés teréről a visszavonulás kikerülhetetlenül maga után vonná felekezeti népoktatásunk nagymérvű elhanyatlását, sőt szemben a többi felekezetekkel, melyek nagy erővel és áldozattal gondoskodnak sajátos szellemüktől áthatott néptanítók kiképzéséről, felekezetünk egyházi és vallásos életének oly visszaesése lenne, melynek következményei beláthatatlanok. Nem vagyok én teljességgel ellensége azon irányzatnak, mely a népoktatás ügyét, első sorban, az állami feladatok közé sorozza; sőt, lelki örömmel szemlélem azon lendületet és örvendetes haladást, melynek jelenségei a népoktatás terén az újabb időben nyilvánvalók s főkint annak köszönhetők, hogy az állam is kilépett a verseny terére s hatalmas erej élmérlegbe vetette. De mindezek dacára, elvitázhatatlan tény az, hogy az állam sem képes a fönforgó szükségleteket kielégíteni s nem is lehet tőle megkívánni,hogy sok oldalról igénybe vett erejét oda is kiterjeszsze, hol ránk nézve az iskola, a felekezetközi helyzet miatt, feltétlenül szükséges. Ily egyházközségeink pedig nekünk feles számmal vannak, sőt kiváló érdekünkben áll az is, hogy az állami s községi iskolákban mentői nagyobb számmal nyerjenek alkalmazást felkezetünkhez tartozó tanítók, kik azokban a protestáns szellem élő képviselői, vallásos hitünk terjesztői, templomi fenséges énekeink tanítói s általában az egyházias érzületnek s az iskola és templom közötti, felfogásunk szerint, elválhatatlan benső kapcsolatnak őrei s fentartói legyenek. Hogy azonban e magas rendű érdeknek szolgálhassunk, az eddiginél sokkal nagyobb mérvben kell az egyház egyetemének egyetlen képezdénk szellemi fölvirulása javára értékesitnie erejét. Kötelességemnek tartom, hatni ez irányban s iniciálni fogom, hogy a képezdénk nagyfontosságtí ügyében szakférfiakból alkotandó enquette behatóan tanácskozzék s a szükséges reformokrúl javaslatot .dolgozzon ki s véleményt nyilvánítson azon kérdésben is: ha nem volna-e, az adott viszonyok között, helyesebb, az egyházkerület képézdéjét nem Nagy-Enye-

.71 den tartani fön, hanem áthelyezni azt a Székelyföld központjába, Sepsi-Szent-Gryörgyre s ottani algymnasiumunkkal hozni azt szerves kapcsolatba s ez által alkalmat nyitni a székely-nemzet jóra törekvő ifjainak, hogy részükre a tanítói pályára az előképzés és kilépés megkönnyittessék. Addig is azonban, mig e nagyfontosságú kérdések megoldásra juthatnak, elodázhatatlanúl szükségesnek tartok egyet s ez az: hogy képezdénk növendékeinek, mondhatni, tarthatatlan anyagi helyzetén, egy convictus berendezése által, legalább részben, segítsünk. E tárgyban a képezde érdemes igazgatóját javaslat-készitésre szólitván föl, van szerencsém, hozzám intézett fölterjesztését •/• alatt legmelegebb ajánlattal benyújtani. E fölterjesztésben fel van tüntetve a convictus berendezésének prospectusa s költségvetése, mely szerint, azon esetben, ha nem csak a Ill-ad és IY-ed évesek számára rendeztetnék be convictus, hanem még a Il-od évesek közül is 10 jó tanuló hetenkint ötször ebédet kapna, a fentartás évenkint 1350 frtba kerülne. Ezekhez hozzászámítandó a convictusból egyelőre kimaradó Il-od éves képezdészek s a jóigyekezetü I-ső évesek számára némi csekély havi pénzsegély, valamint a folyó kiadások szükséglete. Ezek szerint, a költségvetés a következő tóteleket tünteti föl: a) ellátás 30 tanuló számára, . . . 1350 frt b) e g é s z é v i p é n z s e g é l y e z é s r e . . . 150 „ c) folyó kiadásokra 50 „ Összesen 1550 frt. Kérdés: lehet-e, s ha igen, minő módon a szükséglet fedezéséről gondoskodni. Erre nézve, van szerencsém, tisztelettel jelenteni, hogy az 1885-ik évi zárlat szerint, központi kezelés alatt van a képezdének alaptőkéje: 1-ször. 5°/0-os papir-járadók-kötvény . 7000 frt — kr. 2-ször. Takarékpénztárban . . . . 2962 „ 51 » Összesen 9962 frt 51 kr. Ez alaptőke évi kamatja 498 frt. 10 kr." A fedezethez számitandó továbbá az 1856-ik évi közszentzsinat által 30 jk. sz. alatt megállapított s ugyanazon évben a mit. egyházi főtanács részéről 290. sz. alatt jóváhagyott s az egyes egyházmegyékből s püspöki vizsgálat alatti egyházközségekből beszolgáltatandó évi járulék összege 953 frt. 47 kr. Rendelkezés alatti fedezet van e szerint . 1451 frt. 57 kr. Fedezetlen hiány . 98 frt. 43 kr. Tekintettel azonban arra, hogy a képezde érdekében nem csak ezen hiány fedezetéről kell gondoskodnunk, de egyszersmind ki kell

72 terjeszteni figyelmünket arra is, hogy azon teljesen biztos alap, mely a convictus havi kiadásainak halasztást nem szenvedhető fedezetéül szolgál, t. i. a központi kezelés alatt álló tőke felette csekély: szükségesnek Ítélem, részben a hiány pótlására, részben a központi tőke gyarapítására, új bevételi forrást nyitni. Tiszteletteljes javaslatom e tekintetben a következő : Az 1862-ik évi közszentzsinat 62. jk. sz. alatt megállapította a krajcáros élőtőke intézményét, melynek gyarapításához, a lélekszám aránya szerint, kötelesek hozzájárulni az egyházmegyék és püspöki vizsgálat alatti egyházközségek. Egyházkerületünk mostam lélekszámát véve alapúi, be kell folyni e cimen a közpénztárba évenkint 3431 frt. 50 krnak. Éhez hozzászámítva az élőtőke központi kezelés alatti öszszegének (kerek számban 20,000 frt) évi kamatját . . . ... . . . 1000 forintot, e szerint az évi bevétel összege , . 4431 frt 50 kr. E bevétel terhére rendszeresítve kiadatik: . 1-ször. Püspöki fizetés pótlásra . . . . 1050 frt. 2-szor. Az egyházker. házának fentartására 210 „ Összesen 1260 frt. Rendelkezésre fönmarad évenkint 3171 frt. 50 kr. Kötelességemnek tartandom, e tárgyban legközelebbről véleményes külön előterjesztést tenni. Addig is azonban, kérem- a mélt. igazgatótanácsot, méltóztassék határozatilag kimondani, hogy: 1-ször. Az egyházkerület tanitóképezdéje növendékei számára szükségesnek tartja, a jövő tanéven kezdve, a convictus intézményének életbeléptetését. 2-szor. E célra, valamint a fönnebb jelzett szükségletek cimén, a költségvetést 1550 írtban megállapítja. 3-szor. E szükséglettel szemben, fedezetül kijelöli a központi krajcáros tőkealap kamatjait s a beszolgáltatandó évi járulékokat. * 4-szer. A mutatkozó hiány fedezhetése s a központi alap gyarapítása céljából, a krajcáros előtőke jövedelmeinek terhére, a képezdei alap javára, évenkint kiutalandónak tart 500, ötszáz frtot. Közgyűlésünk a javaslatot, helyesli, elfogadja és megvalósulásához szerencsét kivan. 43. Múlt évi rendkívüli közgyűlésünk 94. sz. határozata értelmében, olvastatik az ig. tanács javaslata, mely szerint az eddig tőkésítésre szánt 6000 írtból 2000 frt volna fordítandó az egyházkerület közigazgatási költségeinek fedezésére, indokolván azt a munka szaporodásával, mely a személyzet megszaporítását vonja maga után; másfelől iudokolja a méltányossági szempont és a megélhetés föltétele. A

n 14,000 frt államsegélyi összegből eddig tőkésítésre fordított 6000 írtból 2000 frtot inditványoz kiutalni a következő javadalmazásokra: a) a helyettes-elnöki állomás javára rendszeresített évi fizetés 500 frt; b) a pénztáros fizetésének, minden eddig élvezett mellék-javadalmazások megszűnése mellett, 800 írtról ,1000 frtra fölemelése végett 200 frt; c) péuztárnoksegéd dijazása 200 frt; d) a számvevő fizetésének 600 írtról 800 frtra emelése végett 200 frt; e) rendelkezés alatt fentartandó 500 frt. a canonica visitaoió reformjának eldöntése után szükséges munkaerő javadalmazására, főleg segéd-számvevői; f) az építészeti referens részére tiszteletdíjul 200 frt^ ^)* tanügyi előadó fizetésének 100 írtról 200 frtra emelésére 100 frt; A) titkár fizetésének emelésére 100 frt, oly módon, hogy 1000 frt fizetése 1200 írtban és 400 frt szálláspénze 300 írtban, együtt 1500 írtban állapittassék meg. Kiosztásra fenmarad 4000 frt. Közgyűlésünk az igazg. tanács előterjesztését tumásúl veszi; javaslatait határozattá emeli. 44. A szavazatszedő bizottság nevében dr. Szabó Károly jelenti, hogy a) A vajda-hunyadi egyházmegyei egyik algondnokra beadatott 92 szavazat, melyből ifj. Pogány Károly nyert 91 szavazatot; 1 szavazat érvénytelen. 6) A vajda-hunyadi egyházmegyei másik algondnokra beadatott 92 szavazat, melyből nyert László Ignác aa. 78 szavazatot; Réthi Lajos 13-at, 1 szavazat érvénytelen. c) A gyula-fehérvári egyházmegyei főgondnokra beadatott 95 szavazat. Ebből nyert br. Kemény Kálmán 92 szavazatot; három érvénytelen volt. d) A gyula-fehérvári e. m. algondnokra beadatott 93 szavazat. Ebből nyert Zeyk Kálmán 92 szavazatot; egy érvénytelen. e) A görgényi e. m. főgondnokra beadatott 89 szavazat. Ebből nyert br. Kemény Kálmán 86 szavazatot, gr. Teleki Sámuel 1-et, gr. Teleki Gusztáv 1-et, 1 érvénytelen. f) A szil-szolnoki e. m. főgondnokára beadatott 96 szavazat. Ebből nyert br. Bánffy György 93 szavazatot; br. Wesselényi Miklós 2-öt, 1 érvénytelen. Közgyűlésünk a szavazás eredményét tudomásul veszi és kijelenti, hogy a vajda-hunyadi e. m. algondnokokká megválasztattak ifj. Pogány Károly és László Ignác; a gyula-fehérvári e. m. főgondnokká br. Kemény Kálmán; ugyanazon e. m. algondnokává Zeyk Kálmán; a görgényi e. m. főgondnokká br. Kemény Kálmán; a szilágy-szolnoki e. m. főgondnokká br. Bánffy György aai. 45. Elnök aa. előterjeszti a még hátralevő következő választásokat: 1. A marosi e. m. az elhunyt Berecki Sándor helyébe algondnoki

74 állás betöltése. Jelölve vannak: Cakó József, Dózsa Elek, Szentiványi Kálmán. 2. A sepsi-szt.-györgyi püspöki vizsgálat alatti ürességben levő főgondnoki állás, melyre kijelöltettek: Kökösi Endre, Gyárfás Lajos és Molnár Sámuel. 3. Küküllői e. m. főgondnoki állásra kijelöltettek: Kinizsi Mihály, Kispál Sándor és Gerendi István. 4. Ugyanazon e. m. egy algondnoki állásra ki vannak jelölve : Gáspár György, Apáthy Péter és Kabós Ferenc. 5. A szebeni e. m. betöltendő algondnoki állásra candidálva vannak : Szalánci Lőrinc, Imreh József és dr. Borosnyai L. Béla. 6. A deézsi e. m. betöltendő főgondnoki állásra jelölve vannak: Simó Lajos, br. Bánffy Ernő, Sombori Lajos. 7. A zilahi tanodánál betöltendő tanodái inspectori állásra candidáltattak: Gazda Ferenc, Lőrinci György és Cell Lőrinc. 8. Görgényi e. m. algondnoki állás betöltése céljából candidáltattak: Tolvaly Ferenc, Gál Albert és Éltető Albert, aai. — Elnök aa. indítványozza, hogy e választások ma délután ejtessenek meg 3 órától 5-ig. Közgyűlésünk elnök aa. inditványa értelmében a választást elrendeli a mondott időre; utasítván a bizottságot a szavazatok bevételére és jelentéstételre. 46. Olvastatik az ig.-tanács előterjesztése, mely szerint, múlt évi rendkívüli közgyűlésünk 94. jkönyvi sz. alatt kelt határozat értelmében, az államsegélyből eddig tőkésítésre fordított 6000 írtból 4000 frt, és a házi pénztárból 1000 frt volt egyházi építkezésekre, papi és tanítói állomások fentartására fordítandó. Igazg.-tanácsunk rendes úton bevette a segélyért folyamodók kérvényét, melyeknek nagy tömegével szemben inkább a sürgősségre és a rendelkezés alatt álló összeg szűk mértékére való tekintettel alkotta meg véleményét és a segélyezéseket, melynek táblázatos kimutatását mellékelve, ajánlja elfogadását annak kimondásával, hogy a papi és tanítói fizetések emelésére évenkint kiosztandó segély-összegekre csakis addig tarthatnak igényt az illetők, míg a gyülekezetek önerejükén, avagy alapítványok által szerzendő jövedelemből nem lesznek képesek egyházi életüket biztosítni. A kimutatás felolvastatván, szil.-szolnoki esp. Nagy László aa. kéri, hogy a javaslat megváltoztatásával, a lecsméri papi állomás fentartására ajánlott 50 frt egyesittessék a görcsöni papi állomás fentartására ajánlott 50 írttal, hogy az ekkint megerősödött lecsméri egyház papi állomása betöltethessék. Továbbá, tanácskozás tárgyát képezte, hogy a javaslatban 50 frt ajánltatott az alsó-csernátoni egyházban iskola-javításra, holott AlsóCsernáton virágzó népes első osztályú egyház; Köröspatak számára pedig csak 30 frt ajánltatott, holott szegény és levitái állomása oly csekélyül van dijjazva, hogy alig élhető.

?5 Közgyűlésünk, beható tanácskozás után, az Igazgató tanács ajánlatát elfogadja azon változtatással, hogy szil.szolnoki egyházmegyénkben a lecsméri egyháznak ajánlott 50 frthoz csatoltatik a görcsömnek ajánlott 50 frt; az alsó-csernátoni egyháznak tervezett 50 frt pedig egyesittetvén a köröspataki levitái állomás fentartására ajánlott 30 írttal, az ekkint 80 frtnyi összeg takarékpénztárilag fog kezeltetni a beállítandó levita segélyezésére. Egyszersmind kimondja egyházkerületi közgyűlésünk, hogy a segélyezettek csak addig tarthatnak igényt e javadalmakra, mig önerejükön fen nem tarthatják magukat. Elnök aa. a legközelebbi ülést délután 4 órára tűzvén ki, 1 és fél órakor az ülést bezárja.

IV, ülés. 1886, június 19-én, délután. Elnök: Br. Bánffy Dezső, e. ker. fó'gondnok.

'

Jegyző: Bodor Antal, -

titkár.

47. A mult ülés jegyzőkönyvének hitelesítése A jövő ülésre halasztatik. 48. Olvastatott főtiszt, .püspök afiának az igazgató-tanács által elfogadásra ajánlott előterjesztése, melyben hivatkozva a mult évben tartott rendkívüli főt. közgyűlés 67 jkönyvi szám alatt kelt azon határozatára, mely szerint megbizatott, hogy az ilyefalvi egyházközség ujabb szervezésére vonatkozólag, az adatok beszerzése után, véleményét terjessze elő: tudatja, hogy nevezett egyházközség jövőre i» a püspöki vizsgálat alatt álló egyházak sorában kivan megmaradni; s miután közjogi állásának megváltoztatása, ez idő szerint, nem indokolt, s azon egyházközség fejlődése, a püspöki vizsgálat alatt álló egyházak sorából kizárása, s az egyházmegyébe beosztás által nagy rázkodásnak tétetnék ki, melynek káros hatása be sem látható: ajánlja ezen egyházközségnek a püspöki vizsgálat alatt álló egyházak között további fentartását. Felolvastatott, továbbá, az egyházközség gyűlésének kapcsolatosan benyújtott azon kérése, melyben az iránt folyamodik, hogy a főgondnoki állás betöltése ezen közgyűlés folyamán rendeltessék el, valamint a felterjesztett jegyzőkönyvi kivonat, melyben a főgondnoki állásra kijelöli Gál István, Gazda István és László Lukács, afiait. Közgyűlésünk az előterjesztett javaslatot elfogadván, kimondja, hogy az ilyefalvi egyházközséget a püspöki vizsgálat alatt álló egyházak sorában fentartja; felhívja egyházi törvényeinknek a zsinati törvényekkel

76 öszhangzatba hozatala tekintetéből kinevezett bizottságot ezen határozatnak szem előtt tartására. A főgondnoki állás betöltését elrendeli, s a kijelöltekre a szavazatok beadása végett holnap d. e. 8—9 órát tűzi ki. 49. Tárgysorozat rendjén olvastatott az igazgató-tanácsnak az egyetemes konvent által a magyar országos/reformált lelkészi és tanári nyugdij-intézet és az országos ref. lelkészi és tanári özvegy-árvai gyámintézet megalkotásáról közölt alapszabálytervezetre vonatkozó ezen előterjesztése. Az egyetemes konvent által készitett alapszabály tervezetre vonatkozólag felhívta, véleményük közlésére, egyház-hatóságainkat. Megjegyezve, hogy egy pár egyházmegyéből és egy pár püspöki vizsgálat alatti egyházból nem jöttek még be a felterjesztések, konstatálnunk kell, hogy az összes egyházi és iskolai testületek közül egyetlen egy: a fehérvári egyházmegye az, mely a két kontemplált intézetet elfogadja. A többiek, kivétel nélkül, bár elismerik az egyetemes zsinati törvényen kivül is a két intézet hasznos, szükséges, humánus voltát, mindannyian alapos aggodalommal fogadták a velük közölt alapszabály-tervezeteket és azokat ily alakban, bár az egyetemes, konvent tárgyalási alapul elfogadta, kivihetetlennek és a magasztos célnak meg nem felelőnek tartják. Hogy csak egy párt említsünk: mindnyájan hiányosnak tartják, hogy a két intézet tervezete teljességgel figyelmen kivül hagyja a statistikai adatok összegyűjtését és felhasználását, holott ezek nélkül ilyes intézetek felállításába bocsátkozni, nem lehet, egészben nélkülözvén a positiv alapot, a reális számítást. Hiányosnak tartják, hogy a t özvegyek, árvák kegyéve félesztendőre szállittatik alá, mely az özvegyre évenkint 100 forintban, az árvákra egyenkint 25 forintban állittatik meg és azt is azon hozzáadással, hogy a convent bármikor leszállíthatja, vagy felemelheti; hogy a kiskorúak csak 20 éves korukig tekintetnek segélyezendőknek; hogy két intézet terveztetvén, az első évi befizetés és az évenkinti részletek oly magasra vannak felcsigázva, pl a nyugdíjnál 10, 8, 6, 4 frt, a gyámintézetnél, az első évi 25, 20, 15 és 10 frt, az évenkinti pedig mint fönnebb : hogy egyházkerületünk szegény sorsú papjai nem csak meg nem bírják, de nincs is arányban azzal az alamizsna-segélylyel, mely kilátásba van helyezne. De mindenek felett, a fennemlitett egyen kívül, mindnyájan a leghatározottabban visszautasítják ama gondolatot, hogy most meglevő és 300,000 frtra menő özvegy-árvai tőkéinket, melyeket nélkülözéssel, lemondással és a jövőbe vetett reménységgel gyűjtögettek össze, azokat most adják át a központi intézeteknek, melyekről azt lehet tudni, hogy mikor léptethetők életbe ténylegesen.

Í7 Ezeket felemlitve a sok közül, azt is jeleznünk kell, hogy a nyilatkozók egyben-másban mindannyian annyira eltérnek egymástól, mint a déli és északi sark. Ez nem azt teszi, mint ha nem volna mindenikben igen sok becses és felhasználható anyag, de teszi azt, hogy ez alapszabály-tervezetek minden számítás és egyházkerületünk papságának és tanárai helyzetének, életviszonyának figyelmen kivül hagyása mellett készültek, hogy elébb adnak okot megdöbbenésre, mint az illető testületek által való elfogadásra. Igazgató-tanácsunk a beküldött véleményeket megvizsgálta és higgadt megfontolás után azon meggyőződésre jutott maga is, hogy ez alapon életképes és a nagy célt, avagy csak megközelitő szolgálatot egyátalában nem tehet egyházkerületünk papságának és tanári karának. Ezen indokokbül, igazgató-tanácsunk ajánlja a főtiszteletü egyházkerületi közgyűlésnek, hogy a kontemplált két intézetnek velünk közlött alapszabály-tervezetét mint olyat, mely a szükségnek és a magasztos célnak még kiindulási pontját sem tartotta szem előtt: egyszerűen visszaküldeni, szíveskedjék, azon kifejezett okból, hogy egyházkerületünk a szentesitett törvényt mielőbb megvalósítva óhajtván látni, az egyetemes konvent gondoskodni méltóztassék oly alapszabályokról , melyek mig egyfelől a tudomány ilynemü számításainak teljesen megfelelnek, másfelől ne téveszszék szem elől, a lehető szebb jövendő kecsegtetéseiért, a mai nap szükségét, és midőn a humanismusnak akarnak tiszteletre méltó szolgálatot tenni, a tulajdonjog megsértésének még szándéka is kerültessék; annál kevésbé tekintessenek a birtokunkban lévő ily nemű tőkék egykoron „gazdátlan vagyonnak." Ennek kijelentése mellett, igazgató-tanácsunk szükségesnek tartja, hangsúlyozni azon föltételeket, melyeket az ezután készítendő alapszabályokban megvalósitandóknak vél. Ilyenek volnának a következők: 1.) A két intézet egyesittessék és alapját képezzék a minden kétséget kizáró statistikai adatok. Kik az intézetnek kötelezett tagjai lesznek, megnyugvással és teljes tájékozottsággal kell birniok a felől: hányan lesznek; minő fizetési arányok szolgálnak alapul; mi a föltételezhető aránykulcs a nyugdijazásnál, valamint a gyámolitásnál és igy tovább. 2.) Bármennyire humánus és elméletileg helyes is: de a nyugdijak és gyámpénzek nem lehetnek mindenkire nézve egyenlők, hanem arányban kell hogy álljanak a mindenki által évenkint befizetendő tagsági összegekkel. 3.) Az egyházak és tanintézetek kötéleztessenek, hogy ők is évenkint hozzájáruljanak az alaphoz, olyan arányban, a milyen javadalmazásban részelteti papját, vagy tanárait. E kötelezettség alól csak

78 abban az esetben menthetők fel, ha statistikai adatok alapján .kimutatható lesz, hogy az országos közalap a megfelelő aránybán segélyezi, illetőleg, növeli az intézet évi tőkéjét. 4.) Az egyházkerületünkben már létező tanári és pap-, tanitóözvegy-árvai intézetek vagyona sértetlenül hagyatik; nem zárván ki a lehetőséget, hogy egyes egyházi, vagy tanári testületek fel is olvadhatnak a központban, ha kedvező feltételek mutatkoznának, mindenkor az egyházkerület felsőbb hatóságainak tudomásával, beleegyezésével. 5.) A törvényeinkben megállapított özvegyi kegyév továbbra is feltétlenül fentartandó mindaddig, mig a kontemplált gyámintézet annál magasabb és ingadozásnak ki nem tett javadalmat nem tud biztositni. Közgyűlésünk a benyújtott javaslatot teljtartalmulag elfogadja; s megbízza az igazgató-tanácsot, az egyetemes konventhez a felterjesztés megtételére. 50. Kapcsolatosan olvastatott az, erdélyi ref. tanárok értekezletének az egyetemes konvent által „lelkészi és tanári nyugdíj-intézetről" és „lelkészi és tanári özvegy-árvai gyámintézetről" alkotott alapszabály-tervezetre benyújtott előterjesztése, mely szerint az igazgatótanács által felsorolt indokokon kivül, hátrányosnak s elfogadhatlannak tartja az alapszabály-tervezetet azon indokból is, hogy a gyámintézeti javadalombúi a papok és tanárok özvegyei és árvái egyenlő arányban részeltetnek, holott a tanárok később nyernek végleges alkalmazást, mint a papok s korábban gyámoltalanul hátrahagyandó családjuk nagyobb mérvű segélyre szorulnak; továbbá, a városon élő tanárok, a fa, élelem és ruházat nagyobb költségei miatt, kevésbé szerezhetnek vagyont és hátrahagyott családjuk még kevésbé fedezheti a mindennapi megélhetés szükségét ugyanazon csekély összeget tevő javadalombúi, mint a papok özvegyei és árvái. Kijelentve, hogy gyámintézete fentartásához ragaszkodik s a mellett, egy általános gyámintézet felállítását óhajtja, kéri az értekezlet a végett a szükséges lépések megtételét, hogy a főtiszt, egyetemes konvent dolgoztasson ki más alapszabály-tervezetet. Közgyűlésünk a fönnebbi szám alatt kelt határozattal egyházkerületünk minden papi és tanári özvegyárvai és nyugdíj intézetére kiterjedőleg hozván meg határozatát: ez által ezen tárgy is elintézést nyert. 51. Tárgysorozat rendjén olvastatott az igazgató-tanács véleményes előterjesztése az egyetemes konvent által a magyar ref. egyházi kölcsönös tüzkár-biztositó intézet létesítése végett közölt alapszabálytervezetre vonatkozólag, melyre nézve meghallgatván az egyházmegyék és kollégiumok képviseletét, röviden jelzi a nyilatkozatok lényegét.

79 A széki egyházmegye, kolozsvári és zilahi kollégiumok nem fogadják el a tervezetet nem csak azért, mert magasabbak a biztosítási dijak, mint a már működő más biztosító társaságoké, hanem mert a lehető előnyök elérését is nagyon kétségessé teszik a kezeléssel járó tetemes kiadások. A többi előttünk álló tizennyolc felterjesztés általában a tervezet elfogadása mellett nyilatkozik, hasznosnak, sőt szükségesnek jelenti ki. De egyetlen egy sincs, mely a biztosított tőke ViO/o fizetését drágának ne tartaná; majdnem mindenikben megjegyeztetett azon aránytalanság, mely a biztosítandó épületek anyagának tekinteten kivül hagyásából származik s ez által a kevésbé tűzveszélyes városi biztosításokra nézve a tervezett biztosítást nagyon hátrányossá teszi; terhelőnek nyilváníttatott a biztosítási dijak befizetésére rövid záros határidő kitűzése, melyen túl 8°/0 büntetés fizetendő, melyért a pénztárosok, illetve, gondnokok személyes vagyonukkal felelősek. Majd mindenik reá mutat, hogy az „Első magyar általános biztosító" sokkal olcsóbban biztosit s a mellett még kedvezményeket is ad; mind a mellett, tekintve a humánus célt, mely szerint a nyerendő haszon a lelkészi nyugdíj-intézet fentartására fordittatnék legalább részben, életbe léptethetőnek tartja, de csak akkor, mikor az egyházkerületünkben majdnem általánosan megkötött s még 10 évre terjedő cyclus lejár. Igazgató-tanácsunk véleménye az, hogy a mai szakszerű, óriási fejlettségben : itt egy kísérletezéssel állunk szemben, melynek pontos keresztülvitele, vezetése és lehető eredménye legalább is problematicus; mind a mellett, nem ajánljuk, hogy megvalósítása elébe egyházkerületünk részéről akadályok gördittessenek. Azonban, elvárjuk a főt. egyetemes konventtől, hogy a mostani alapszabály-tervezetnél alaposabbat dolgoztasson ki; statistikai alapokon tanulmányoztassa a kérdés minden oldalát; ne terhelje szegény egyházainkat súlyosabban, mint azt a most működő biztosító intézetek teszik; sőt, a lehetségig, nyújtson még azoknál is kedvezőbb föltételeket. A kérdés, egy átalában véve, nincs kellően előkészítve és ezen indokbúi azon véleményt terjeszszük a főtiszteletü egyházkerületi közgyűlés elé, hogy kérje fel a főtiszt, egyetemes konventet az ügy bővebb és alaposabb tanulmányozása végett az intézkedések megtételére s ezen alapszabály-tervezet mellőzésére. Közgyűlésünk a javaslatot teljtartalmulag elfogadja s megbízza az igazgató-tanácsot, hogy ezen határozat értelmében tegyen felterjesztést az egyetemes konventhez. 52. Olvastatott az igazgató-tanácsnak a papválasztási szabály Vik fejezetének módosítására vonatkozólag beadott javaslata, a mint következik.

A múlt évben tartott főt. egyházkerületi közgyűléshez 86. jkvi sz. alatt intézett felterjesztésben előre bocsátva azt, hogy pap választási törvényünk nem intézkedett arra nézve, hogy ha az elhalt papnak özvegye és ugyanazon, vagy különböző házasságbúi egy, vagy több árvája maradott hátra: az özvegy-árvai javadalombúi hányadrész illeti az özvegyet és árvát, vagy árvákat? Továbbá, megjegyezve azt, hogy a papválasztási törvények nem nyújtanak elég tájékoztatást az iránt: hogy a nyugalmazott pap özvegyét és árváit illeti-e özvegy-árvai javadalom?" A kételyek eloszlatása céljából javaslatot terjesztett be a papválasztási törvény illető cikkének kiegészítése végett. A jelzett jegyzőkönyvi szám alatt kelt határozattal az ügy behatóbb előkészítése céljából a javaslat levétetett a napirendről. Igazgató-tanácsunk e kérdéseket ujabban tanulmányozva, a papválasztási törvény V-ik fejezete szövegének módosítására nézve a következő javaslatod terjeszti a főt. egyházkerületi közgyűlés elé. V. Fejezet. Az özvegy-árvai kegyév-javadalomrúl. 20. Az özvegy-árvai kegy-javadalom áll az elhunyt pap által élvezett összes javadalomnak a halál után eső Szentgyörgy, illetőleg, Szentmihály napjától, a legközelebbi Szentmihály, illetőleg, Szentgyörgy napig terjedő f é l é v alatti t e l j e s , és e végponttól számítva, egy e g é s z é v i g a papi javadalom fele részben való élvezetéből, ez utóbbi év alatt azonban a papilak és telek használata nélkül. 21. E kegy-javadalomra jogosultak: A pap özvegye és gyámság, vagy gondnokság alatt álló gyermeke, avagy gyermekei; a leány gyermek, ha rendes keresete, vagy életmódja nincs, teljes korusága után is, míg férjhez nem megyén. Ha mint özvegy, mint ilyen jogosult gyermekek maradtak: a javadalmat közösen és egyenlő arányban élvezik. Egyik, vagy másik jogosult hiányában pedig, az, vagy azok, a ki, vagy kik a megjelölt módon jogosultak. Elveszti jogosultságát az Özvegy, ha a halál idején nem élt a pappal, valamint az országos törvények értelmében kitagadott gyermek. Ha kegy-javadalomra jogosult nincs, a kegy-javadalom a halál utáni első félév alatt az egyházmegyei özvegy-árvai alapot illeti. 22. A nyugalmazott pap halála után özvegye és minősült árvái, a nyugalmazott által élvezett javadalmak után ugyanabban az arányban húzzák a kegy-javadalmat, mint a szolgálata idején elhalt pap jogosult maradékai. 23. A kegy-javadalommal terhelt papi állomásra, az első félév letelte után, a fenforgó terhek megjelölésével irandő ki a pályázat.

81 Barabás József aa. indítványt nyújt be a javaslat tárgyalásának elhalasztása végett. Az indítvány mellőzésével s részletes tárgyalás után, közgyűlésünk az igazgató-tanács javaslatát teljtartalmulag elfogadja és határozottá emeli. 53. Olvastatott az igazgató-tanácsnak az egyházközségek vagyonáról új leltári, számadási és költségvetési mintázatok vezetését tárgyazólag beadott ezen javaslata: Egyházközségeink vagyonáról vezetett számadás mintázatai oly annyira kezdetlegesek, hogy a tőke-vagyon változásainak, egyeseknél elhelyezett kölcsönök szabályszerű biztosításának, valamint az évi rendes és rendkívüli bevételek és kiadások feltüntetésére egyáltalában nem alkalmasok. A számadási minták ezen hiányosságai miatt az egyházközségek vagyoni állásáról, annak emelkedéséről, vagy sülyedéséről, évi rendes és átlagos rendkívüli bevétele és kiadásai között létező arányról, csak is az egyházközség háztartásába már amúgy is beavatottak nyerhethetnek tájékoztatást. Úgy egyfelől a közpénzek szabatos kezelése iránt a közmegnyugvás terjesztése és a kezelő személyeknek minden méltatlan gyanúsítástól megóvása, mint a szabályszerű vagyon-kezelés helyes ellenőrzése s a netalán felmerülhető rendetlenségek, avagy visszaélések meggátlása és orvoslása tekintetéből, mint másfelől azon indokból, mert e részben tett javaslatunk elfogadása esetében az egyházközségi számadások nem az egyházmegyei visitációk által a hely szinén fognak megvizsgáltatni, mely alkalmakkor a számadás hiányai felől felvilágosítások voltak szerezhetők, hanem az egyházmegyei számvevők által irodailag láttatnak el: szükségesnek láttuk új számadási mintázatok életbe léptetését. A vagyonkezelés rendszeresebb feltüntetése végett elkészített leltár, számadás, napló és költségvetés-tervezetet közöltük, vélemény? nyilvánítás végett, ,az egyházmegyei hatóságokkal, azokra vonatkozólag 8 egyházmegye, u. m. a gyulafehérvári, enyedi, deézsi, szil.-szólnoki, görgényi, sajói, marosi és kézdii küldöttek fel megállapított véleményüket A gyulafehérvári, deézsi, görgónyi, marosi és kézdii egyházmegyék elfogadják a tervezetet, a görgényi azon hozzátétellel, hogy az egyes, u. m. közpénztár, iskola, papi fizetés és kepeváltság alapjai egymástól elkülönítve, vezettessenek a számadási mintázatba; továbbá, az általa mellékelt mintázat szerint, az évi beveendőkrűl egy külön kimutatás vezetését tartja szükségesnek, melybe a cimek szerint az egyes adósok nevei legyenek felsorolva. • Igazgató-tanácsunk a jelzett , módosítást, illetőleg kiegészítést élJegyzőkönyv.

3

82 fogadhatónak taraja, mert ez által esak könnyittetik a számadás egybeállítása és év folytán is könnyebben nyilvántarthatok a teljesített befizetések. Marosi egyházmegyénk azt kívánja, hogy a számadási minta bevételi, illetőleg, kiadási részében egyenkint soroltassanak fel a tőkebefizetések, illetőleg, tőke-elhelyezések. A tőke-befizetések és elhelyezések a mintázat bevételi és kiadás rovatába egyen-egyen és az adósok megnevezésével be kell hogy vezettessenek s e végre a főbb cim jelezve is van, önkint értetvén, hogy az illető cimnek annyi sorszáma leend, a hány tőke-befizetés, vagy elhelyezés történt év folytán. A sajói egyházmegye igen szövevényesnek, komplikáltnak tartja a mintázat szerint való kezelést s ez okból a régi mintákat kívánja fentartani A szü.-szolnoki egyházmegye elfogadja a tervezetet, de igen részletednek és túlterjeszkedőnek találva, óhajtja azok egyszerűsítését. Az enyedi egyházmegye mind a négy minta-tervet mellőzendőnek tartja és egy számadási minta-tervet küld fel, elfogadásra ajánlva, minden egyházközségre nézve. Ezen számadási-mintának az a nagyon lényeges a fogyatkozása, hogy a bevételi és kiadási tételek sorrendje nem egyezik meg a leltár és költségvetés tételei sorrendjével s egyebektől eltekintve, már csak ezen okból sem ajánlhatjuk elfogadásra. De másfelől, az általunk tervezett számadási mintának oly tág a kerete, hogy abban az enyedi egyházmegye által ajánlott számadási mintában felsorolt alcímek és tételek fennakadás nélkül bevezethetők. Helyeseljük és elfogadásra ajánljuk azonban az enyedi egyházmegye azon javaslatát, hogy a számadás bevételi rész I-ső tétele alatt az előző év pénztár-maradványa vezetendő be; valamint azt, hogy a számadás „Bevétel" része előbb fejeztessék be és aztán vezettessék be a „Kiadás" rész s ezen eljárás követését ajánlja a görgényi egyházmegye is. A költségvetésre vonatkozólag, az enyedi egyházmegye által tett azon észrevételt, hogy a bevétel első tétele alatt a múlt évi pénztármaradvány vezetendő be, nem tartjuk elfogadhatónak azon indokbúi, mert a költségvetések mindig előzetesen s az előző év őszén, pld. az 1887-ik évi költségvetés 1886. év őszén, tehát akkor készítendő el, mikor még nem tudható az, hogy vájjon a polgári év leteltével lesz-e pénztár-maradvány, avagy épen túlköltekezés fog-e mutatkozni, s nem tudható, hogy ha lesz év végével pénztár-maradvány, hogy az mennyi lesz? Nem ajánlhatjuk végül elfogadásra, a fönnebb felfejtett indokokbúi, a görgéayi egyházmegye azon indítványát sem, hogy a költség-

83 vetésben egy új rovat állíttassák fel, a múlt évi pénztár-eredmény bevezetése céljából. Tiszteletteljesen kérjük a főtiszteletü egyházkerületi közgyűlést, méltóztassék a fönjelzett s általunk is elfogadásra ajánlott módosításokkal elfogadni a mintázatokat és azok kinyomatásával igazgató-tanácsunkat megbízva, elrendelni, hogy 1887. év január 1-től kezdve, az egyházközségek vagyona ezen megállapított mintázatok szerint kezelendő. Barabás József, aafia, indítványozza, hogy a javaslat tárgyalása vétessék le a napirendről. Ezen indítvány mellőzése után, a részietekre vonatkozó tárgyalás alatt, Nagy László afia indítványt nyújt be az iránt, hogy rendeltessék el, hogy a leltárak már folyó év december 31-ik előtt készíttessenek el. Nagy László afia indítványa felett megtartott szavazás után Közgyűlésünk, az igazgató-tanács javaslatának elfogadásával, elrendeli, hogy az egyházközségek vagyonáról 1887. január 1-től kezdve a most megállapított mintázatok szerint vezettessenek a számadások és költségvetések s kimondja, hogy kötelesek az egyházközségek folyó év végéig az egyházközségek vagyonáról az új leltárt elkészíteni. 54. Olvastatott az igazgató-tanács előterjesztése, melyben felhatalmazást kér arra, hogy a papi és tanítói fizetéseket az 1890-ben lejárandó cyclus bevárása előtt, s esetleg még a folyó évben ujolág becsültethesse és állapíttathassa meg, melyben indokul hozva fel azt, hogy egyházközségeink vagyona bár többször összeiratott, mind a mellett, egy egyöntetű kulcs alapján, s eljárás szerint minden egyes egyházközségünk vagyoni állását feltüntető vagyon-könyv teljesen nem volt összeállítható, s miután az előző pontban kelt határozat szerint, az egyházközségek vagyonáról készítendő leltárak helyes egybeállításának megvizsgálása végett a hely színére bizottságok kiküldése lesz szükséges, mely bizottságok egyúttal az egyházi hivatalnokok fizetésének ujabb összeírását és megbecslését is megejthetik: igazgató-tanácsunk kéri a főt. egyházkerületi közgyűlést, méltóztassék igazgató-tanácsunkat felhatalmazni, hogy az egyházközségi hivatalnokok fizetését, az általa megállapítandó kulcs és utasítás szerint, az egyházközségek vagyoni leltárával kapcsolatosan, a folyó tíz éves cyclus lejárta előtt, esetleg még 1887-ben, becsültethesse és állapíttathassa meg. Közgyűlésünk az igazgató-tanács javaslatát elfogadva, megadja a felhatalmazást, hogy a papi- és tanitóifizetéseket, a megállapítandó részletes utasítás kibocsátása és szem előtt tartása mellett, a folyó cyclus lejártának bevárása előtt, s esetleg még ez évbenj ujabban megbecsültethesse.

84 55. Tárgysorozat rendén, főt. püspök afia előadja, hogy: jelenleg nincsen azon helyzetben, hogy b. e. Nagy Péter püspök síremlékének mely helyre emelésére vonatkozólag, valamint annak költségeire nézve határozott adatokkal szolgáljon: miután a sírhely kijelölése tekintetéből a város hatóságához benyújtott kérvénye véglegesen nem lett elintézve; azonban, előre is jelzi, hogy megnyugtató biztatást nyert az iránt, hogy a temető-bejárattal szemben, az emlékoszlop felállításához szükséges terület rendelkezésre fog bocsáttatni; s éhez képest, megboldogult nagy érdemü püspökünk emlékoszlopa kiváló helyen lesz felemelhető. A boldog emlékű püspök emléke megörökítésére befolyt adományösszeg az ig.-tanács jelentéséhez csatolt kimutatás tanúsítása szerint, 3483 frt. 11 krt. teszen. Az emlékoszlop felállítása, a bevett költségvetések és tervrajzok átvizsgálása folytán, mintegy 2800 frt. költséget vészen igénybe. Óhajtaná azonban, hogy egyházkerületünk szeretett néhai püspökének emléke, oly közcélokra teendő alapítványok letétele által is örökittessék meg, melyek iránt a néhai kiváló érdeklődést és életerős felvirágoztatásuk iránt nagy buzgóságot tanúsított. Ajánlja ennek folytán, hogy a nagy-enyedi theologiai académia szegény sorsú növendékei közül, a szónoklatban kiváló sikert tanusitó egy tanulónak jutalmazása alaptőkéjére 1000 frt, a kolozsvári kollégiumba járó egy szegény tanuló jutalom-alapjára 500 frt. és a központi papi özv.-árvai gyámintézet alaptőkéjének gyarapítására 500 frt tétessék le örökemlékü alapítványul. A fenjelzett célok elérésére, a rendelkezés alatt álló adományösszeg elégtelen ugyan, de a boldog emlékű püspök örökösei azon mély köszönettel fogadott nyilatkozatot tették : hogy a mennyiben az emlékalapból a fenjelzett kiadások nem volnának fedezhetők, a hiányt készséggel fogják pótolni. Kéri a főt. közgyűlést jelentésének tudomásul vételére, s örök emlékű alapítványok letételére vonatkozó javaslatának elfogadására; valamint, az emlékoszlop felállítása végett, a további intézkedések megtétele iránt az igazgató-tanács felhatalmazására. Közgyűlésünk főt. püspök afia által b. e. Nagy Péter püspök emlékének méltó megörökítésére tett buzgó fáradozását elismeréssel veszi tudomásul; s javaslatát elfogadva, kimondja: hogy a nagy-enyedi theologiai académia szegény sorsú növendékei közül a szónoklat terén kiváló sikert tanúsító egy tanulónak jutalom-alapjára 1000 frtot, a kolozsvári kollégium egy szegény sorsú tanulójának jutalom-alapjára 500 frtot, és az egyházkerületi központi papi özv. árvái gyámintézet alaptőkéjének gyarapítására 500 frt. örök emlékű alapítványt teszen le.

85 Köszönetét nyilvánítja a b. e. szeretett főpásztor örököseinek azon szives adomány-igéretért, mely által segédkezet nyújtanak a hála éa elismerés méltó kifejezésére, s megbízza az igazgató-tanácsot, a síremlék felállítása végett szükséges további lépések megtételére. 56. Olvastatik az igazgató-tanácsnak az aranyos-rákosi kamarai javadalombúi a bágyoni anyaegyház papját és tanítóját illető részek megállapítására vonatkozó előterjesztése, melyben előadja, hogy az aranyos-rákosi levitái állomás javára adományozott és évi 17 frt 25 krban folyóvá tett kamarai javadalmat, mivel ember-emlékezet óta az aranyos-rákosi levitái állomás megszűnt, s híveink csekély száma s szegénységük miatt nem remélhető ezen állomás ismételt felállítása, két-harmad részben a bágyoni anyaegyházközség pénztára vette fel, a papi fizetés fedezhetése végett, egy harmadrészét pedig a bágyoni énekvezér-tanitó élvezte. Ezen tényleges gyakorlat állott fenn 1881-ben, vagy is akkor, midőn a beszüntetett kamarai javadalmak egy része folyóvá tétetett, s az alsó-rákosi levitái kamarai javadalom is 33 frt. 90 krral feljebb emeltetett. Miután a megszüntetett állomások javára adományozott kamarai javadalmaknak mi célra fordítása felett az 1882. évi közgyűlés 46 jegyzőkönyvi szám alatt kelt határozattal, a főt. közgyűlés magának tartotta fenn az intézkedési jogot, javasolja annak kimondását, hogy az aranyos-rákosi levitái állomással egybekötött kamarai javadalom, mindaddig, mig ezen fiókegyház nem lesz azon helyzetben, hogy lévitai állomását visszaállíthatja, a bágyoni anyaegyház hivatalosainak fizetése fedezésére fordittatik, és pedig kétharmad jövőre is az egyházközség pénztárába fizetendő be, a papi fizetés fedezésére; egyharmad pedig kiadandó az eddigi módon a bágyoni énekvezér-tanitónak az aranyos-rákosi beszolgálásért. Közgyűlésünk az igazgató-tanács javaslatát teljtartalmulag elfogadja. 5*7. Olvastatott az igazgató-tanács ügykezelésének megvizsgálására kinevezett bizottság jelentése. 1. A vizsgálat ideje terjed 1885 május 22-től 1886 június 15-ig. 2. Az ügydarabok száma tett 1885-ben 1272. Kezdődött az 1091 számtól, és az év végéig tárgyaltatott 2363 ügydarab. Elintézetlenül maradt az egész időről 2 darab. 1886-ban beérkezett ügydarabok száma 1301 volt. Elintézetlenül maradt 74 darab. Eszerint, az ügydarabok összes száma volt, a vizsgálati év alatt, 2573. Elintézetlenül maradt 76 darab, melyeknek egy része előkészítve volt, egy része pedig közvetetlenül a vizsgálat napja előtti időben adatott be. 3. A betűrendes tárgymutató könyvet, valamint az igazgató-

86

,

tanács üléseiről vezetett jegyzőkönyvet rendben, és a mutatókönyvet a beadványi könyvvel teljesen összeegyezőnek találta. 4. Megjegyzi, hogy a vizsgálati idő alatt 50 ülésben tárgyalta az igazgató-tanács a beérkezett ügy darabokat. 5. A levéltárban az ügydarabok idői sorrendben elhelyezve, kellő rendben tartva, az egyházkerületet illető alapitó-levelek vasszekrényben, tokokban gondosan elhelyezve, lajstromozva, indexel ellátva, biztos állapotban találtattak. Az alapítványi könyvben talált 184 alapítvány levelet bevezetve. 6. A bizottság nem mulaszthatja el, hogy föl ne hivja a.főt. egyházkerületi közgyűlés figyelmét azon körülményre, hogy a levéltári ügyiratok száma évről-évre gyarapodván, nagy nehézségekbe ütközik az oly ügydarabok összekeresgélése, melyeknek előokmányai több évekre nyúlnak hátra. A c s o m ó z á s i rendszer és szabályszerű irattári sorkönyv vezetése volna behozandó. Ez a tiszta és világos áttekintést biztosítaná, és mint ilyent, ajánlja a bizottság; habár tudatában van annak, hogy e rendszer behozatala lényeges munka-szaporodást idézne elő. Közgyűlésünk az igazgató-tanács ügykezelésének megvizsgálásáról tett jelentést megnyugvással veszi tudomásul, a az egyházkerületi levéltárnak phileralis rendszer helyett csomózási rendszer szerint kezelésére vonatkozó javaslatot átteszi az igazgató-tanácshoz, tanulmányozás és a szükségesnek találandó intézkedések saját körében megtétele végett. 58. Olvastatott az egyházkerület 1887. évi költségvetésének megvizsgálására kinevezett bizottság jelentése. 1. A fedezeti részben a magánkötvények kamatjövedelme felvételénél nem vétettek figyelembe azon magánkötvények, a melyek ez idd szerint per tárgyát teszik; a mi a költségvetés reális alapokra fektetése céljából csak helyeselhető. 2. A vasúti kötvényeknek 5°/0-os papirjáradékra történt konvertálásával a közalapnál 89 frt. az akadémiai alapnál 6frt. évi kamatnövekedés éretett el. 3. A múlt évi közgyűlési határozat értelmében tőkésített 6000 frt. részben takarékpénztárban helyeztetvén el, a takarékpénztári tőke 13,158 frt. 48 krról 17,336 frt. 80 krra emelkedett. 4. Az igazgató-tanács előterjesztései során (közgyűlési tárgysorozat 15 /*.) pont) javaslatba hozza, hogy jövőre az államsegélyből évenkint 2000 frt. a központi közigazgatás költségeinek fedezésére fordittassék, s ennek alapján, a szükséglett részben a titkár fizetését 1000 frtról 1200 írtra, a pénztárnok fizetését 800 írtról 1000 írtra, a számvevő fizetését 600 frtról 800 frtra, a tanügyi előadó fizetését

87 100 frtról 200 írtra emeli, s építészeti előadónak 200 frt, segédszámvevőnek 500 frt. pénztáros-segédnek 200 frt. új tételeket vesz fel; egyszersmind, a titkár szálláspénzét 400 frtról 300 frtra szállítja le. Ha a főtiszteletű egyházkerületi közgyűlés, a tárgysorozat rendén, az igazgató-tanács ezen előterjesztése tárgyalásánál ezen javaslatot elfogadja, akkor a bizottság a költségvetést, mint ennek alapján szerkesztettet, elfogadásra ajánlja. Közgyűlésünk a jelentést tudomásul veszi és a központi közigazgatás költségeire az államsegélyből 2000 frt felhasználása tekintetéből hozott határozat értelmében, előterjesztett költségvetés-tervezetet teljtartalmulag elfogadja. 59. Olvastatott az egyházkerületi pénztár megvizsgálására kinevezett bizottság jelentése. Minthogy az egyházkerületi pénztár megvizsgálása az elnökség által megbizott vizsgáló biztosok, Szabó Ádám és dr. Kolosvári: Sándor által f. évi június 3-án történt, s a pénztár akkori állása számbavétetvén, hitelesíttetett: bizottság csak az azóta történt bevételekés kiadások számbavételére s a végeredmény megállapitására szorítkozott. A hét külön cim alatt kezelt egyházkerületi pénztár u. m. a) a köz*alap, b) a letéti alap, c) a missiói alap, d) a püspöki felügyelet alatt álló alapok, e) az özvegy-árvai alap, / ) a teremi egyház alapja, és g) az államsegélyi alap bevételeit és kiadásait összegezvén és hitelesen megállapítván: ezek egybevetése után ugy találta, hogy a pénztárban 754 frt 6 kr. készpénznek kell lenni. Számbavevén ezután a pénztári készletet, azt az általa lezárt és hitelesített számadás fönnebb kimutatott eredményével teljesen egyezőnek találta. Ugy a bevételek, mint a kiadások minden egyes tétele az utalványok és nyugtatványok által teljesen igazolva, a napló és pénztári főkönyv tételei egymással egyezőleg, rendesen bevezetve lévén, a pénztárnok, az utasítás értelmében, pontosan és lelkiismeretesen történt kezeléséről teljes meggyőződést nyert. Közgyűlésünk a bizottság jelentését tudomásul veszi. 60. Olvastatott a királyhágóntúli egyházkerületek jegyzőkönyvei átnézésére kinevezett bizottság jelentése, mely szerint az egyházkerületek gondjának legfőbb tárgyát a gymnaziumok berendezése s ebből kifolyólag az államsegély igénybevétele feletti tanácskozások és intézkedések képezték. Egyetemes ref. egyházunkban ezen ügyet a konvent vette kezébe. Eddigi eljárása a konventi jegyzőkönyvekbűi ismeretes. A többi közérdekű intézkedések közül felemlitendöknek tartja: 1. A tiszántúli egyházkerület püspöke 196. jkvi sz. alatt felhivja a közgyűlés figyelmét azon körülményre, iniszerint az egyházke-

88 rül étben igen nagy „a kellő vizsgát letett, de alkalmazásban nem levő segédlelkészek száma." Ennek folytán, a közgyűlés felkéri az espereseket, oda működni, hogy a nagyobb egyházakban és jobb helyzetben levő lelkészek vegyék legalább ideiglenesen maguk mellé ezen ifjú tiszteletes atyafiakat, hogy igy megélhetésük biztosítva legyen. Ugyanezen körülmény még fokozottabb mértékben mutatkozik nálunk. Tudja ugyan a bizottság, hogy a főt. püspök ur éber figyelmét erre is kiterjeszté, de azt is tudja, hogy nálunk sokkal kisebb azon népes gyülekezetek és jobb helyzetben élő lelkészek száma, sem hogy ezek által a szükségen teljesen segíteni lehessen. Nézete szerint, ugy az ifjú segédlelkészek gyakorlati képződésére, mint az egyházmegyék administraciójára és az illető egyházközség lelkészi ellátására igen célszerű és üdvös volna, ha az esperesek mellé segédlelkészek alkalmaztatnának. Ezen cél elérésére többféle eszköz szolgálhatna, mik között az illető egyházmegyei egyházközségek évi járuléka s esetleg némi központi segély is engedélyezhető volna. A terv részletezésébe nem bocsátkozik, azonban reméli, hogy ha nézete a t. közgyűlés helyeslésével találkozik, a főt. püspök ur elismert tevékenységének és befolyásának sikerülend oda hatni, hogy ezen cél hova-tovább minél több egyházmegyében eléressék. 2. Ugyancsak a tiszántúli egyházkerület 247. sz. alatt elhatározta, hogy jövőre minden hittanhallgató köteleztetik a tanítói oklevél megszerzésére és a debreceni főiskolában végzett és tanitó-képesitő oklevéllel biró lelkészjelölteket a más főiskolából ment és ilyen oklevéllel nem biró ifjakkal szemben a pályázatoknál előnyben részesiti. Tudva van, hogy a theologiai tanfolyam konventi szervezése az egyes egyházkerületek külön intézkedése tárgyául hagyta fenn az intézkedést azon kérdés felett, hogy a néptanítóságra képesítő oklevél megszerzése kötelezőnek mondassék-e ki, vagy nem. A mi egyházkerületünk e felett még nem intézkedett, holott az intézkedés annál sürgősebb, mert a nagy-enyedi főiskolában szokásos u. n. osztálytanítói vizsga ma már superálva van. Ennél fogva, ajánlja, hogy kérje fel a t. közgyűlés a főt. püspök aaflát, miszerint a theol. akadémia és a néptanító-képző intézet véleményének meghallgatása után, a jövő évi közgyűlésre terjeszszen be javaslatot e tárgyban. 3. Végül, felhívja a t. közgyűlés becses figyelmét azon szerződésre, melyet a dunáninneni ág. hitv. egyházkerület múlt évi jegyzőkönyve 26-ik sz. alatt tömeges tűzkár elleni biztosítás ügyében az „első magyar általános biztosító* társasággal" 10 évre kötött s mely minden tekintetben jelentékenyen előnyösebb annál, mit egyházkerü-

89 létünk ugyancsak a múlt évben ugyanezen társulattal 12 évre kötött meg. Közgyűlésünk a jelentést tudomásul veszi. A segéd-lelkészek nagyobb mérvű alkalmazására vonatkozó javaslatot átteszi főt. püspök afiához. A theologus ifjaknak a tanitó képesitő okmány megszerzésére kötelezését tárgyazó indítványt teljtartalmulag elfogadja. Végül, a dunáninneni ág. hitvallású egyházkerület által az egyházi épületek tűzbiztosítására vonatkozólag az első magyar általános biztosító társasággal kötött kedvezményes szerződési feltételeket figyelembe veszi, annak idejében egyházkerületünk részére hasonló kedvezmények biztosítása céljából. 61. Tárgyaltatott, az indítványok átvizsgálására és véleményes jelentés-tételre kinevezett bizottság előterjesztése következtében, a kézdii egyházmegye indítványa, melyben szorgalmazza, hogy az 1879 évi közgyűlésnek a vallástanitásra alkalmas kézikönyv kiadása tárgyában hozott határozata vétessék foganatba. Közgyűlésünk felkéri főt. püspök afiát, hogy az elemi iskolai vallás-tanitási kézikönyv létrehozása iránt a kellő lépéseket, a lehetőséghez képest, megtenni szíveskedjék. 62. Ugyanazon bizottság előterjeszti Pap István és Miklósi József közgyűlési tagok azon indítványát, hogy az országos néptanítói nyugdíjintézet szabályainak a kormánynál oly módosítása eszközöltessék ki, hogy a törvény szerint nyugdíjban nem részesíthető néptanítóknak némi segély biztosittassék. A közoktatási m. kir. kormány e csak csekély számú és folyton apadó esetek által indokolt kérés teljesítése kedvéért törvényhozási intézkedést amúgy sem leven hajlandó kezdeményezni: közgyűlésünk feleslegesnek tartja az indítvány értelmében való fellépést. 63- A kérvények átvizsgálására, s véleményes jelentés-tételre kinevezett bizottság előterjeszti a nagy-enyedi egyházközség kérését, melyben az iránt folyamodik, hogy egyházkerületünk püspökségének Nagy-Enyed községében fekvő részbirtoka 2000 frt. vételárért részére adassák el, a megvételről kiállított szerződvény hagyassák helybe. Közgyűlésünk a nagy-enyedi püspöki részbirtok eladását elhatározza, s az enyedi egyházközség által kiállított adás-vevési szerződvényt helybehagyja, azon

90 hozzátétellel, hogy a jelenlegi bérlőkkel szemben felmerülhető minden kötelezettség vásárló egyházközséget terheli; továbbá, egyházkerületünk püspöki alapja csakis az eladott részbirtok tulajdon- és zálogjogi tehermentességére nézve vállal felelősséget. 64. Ugyanazon bizottság előterjeszti, hogy a gyulafehérvári egyházmegye közgyűlése kérte, hogy a váradjai megszűnt papi állomással egybekötött 61 frt. kamarai javadalom rendszeresen utaltassák ki a gyulafehérvári papok részére, kik kötelesek, Váradja leány-egyházközségbe beszolgálni. Közgyűlésünk a váradjai kamarai javadalmat rendszeresen folyóvá teszi a gyulafehérvári pap részére, a beszolgálás díjazásául; a beszolgálást szabályozó dijlevél kiállitíatásával az igazgató-tanács megbizatik. 65. Ugyanazon bizottság előterjeszti a tövisi egyházközség kérését, melyben az iránt folyamodik, hogy a gyulafehérvári nagyobb kamarai javadalom összege, 393 frt. utaltassák ki romlásnak indult temploma helyreállítására. Közgyűlésünk a gyulafehérvári nagyobb összegű papi kamarai javadalmat, egy évre, a tövisi templom befedése költségeire utalja ki. 66. Ugyanazon bizottság előterjeszti Molnár Albert maros-vásárhelyi második lelkész afia kérését, hogy papi fizetése '/» részének a marosi egyházmegye gyámintézetéhez leendő befizetése alól mentessék fel. A kérvény áttétetik az igazgató-tanácshoz elintézés végett, s a mennyiben a határozat hozatala hatáskörén kivül esnék, utasittatik, hogy a jövő ker. közgyűlés elé tegyen előterjesztést. 67. Ugyanazon bizottság előterjeszti a deési egyházmegye azon kérését, hogy a mennyiben a most szőnyegen levő választások alkalmával egyik algondnoki állása megüresedvén, a már bejelentett jelöltek közül, egy algondnok választása is eszközöltessék. A mennyiben a szavazatszedő bizottság beadandó jelentéséből ki fog tűnni, hogy a deési egyházmegye főgondnoki állomására azon egyházmegye valamelyik algondnoka választatnék meg, az ennek folytán üresedésbe jövő algondnoki állás betöltése céljából, a jelöltek közül, az algondnok-választás még ez ülés folyamán el fog rendeltetni. 68. Tárgyaltatott, a sérelmi bizottság előterjesztésére, sepsi-szentgyörgyi egyházközség volt pénztárosa, Sorbán János, gazdagonduok

91 (megyebiró) Nagy István, és jogügyi tanácsos, ügyvéd D. Veress Gyula beadott semmiségi panaszuk, melyben sérelmesnek, s a fegyelmi törvényekbe ütközőknek állítják az igazgató-tanács azon határozatát, melylyel állomásoktul elmozdittattak, s kérik az igazgató-tanács határozatának megsemmisítését és a fegyelmi kereset elrendelését. Ugy a pénztárosi, mint a gazdagondnoki utasításban meg leven állapítva a közigazgatási hatóság azon joga, hogy panaszlókat állomásukból is elmozdíthatja, az ügyvédtől pedig a megbízás bármikor visszavonható lévén: közgyűlésünk a beadott semmiségi panaszokat visszautasítja, s az igazgató-tanács határozatát helybehagyja. 69. Ugyanazon bizottság előterjesztésére, tárgyaltatott, g.-kereszturi volt pap, Gergelyfi György sérelmi-panasza, melyben előadja, hogy a köztörvényszék 1885 évi ápril 27-én mondván ki azon ítéletet, melylyel állomásától elmozdittatott, miután az ítélet visszaható erővel nem birhat, az 1884-ik évi papi ősz-vetés őt illeti; ebből folyólag, kéri az igazgató-tanács azon határozatának megsemmisítését, melylyel az egyházmegye közgyűlésének e tárgyban hozott határozatát megváltoztatta, és az 1884-ik évi ősz-vetést tőle elvonta; kéri, hogy az részére kiadassák. Mivel panaszos 1884 évi október 1-én minden jogfentartás nélkül lemondott állomásáról, s lemondása elfogadtatott, a lemondás napján túl, a fegyelmi kereset lejártára való tekintet nélkül, papi fizetéshez nem tarthat igényt: közgyűlésünk az igazgató-tanács határozatát helybehagyja, s panaszost elutasítja. 70. Olvastatott az igazgató-tanács évi működésének megvizsgálására kinevezett bizottság jelentése, melyben előre bocsátja, hogy a jelentésből s ahoz csatolt ügyiratokból, kellemesen győződött meg az igazgató-tanács fáradhatlan munkásságáról, egyházkerületünk közigazgatásának erélyes és sikeres vezetéséről, s javasolja, hogy az elmúlt óv folytán tanúsított ügybuzgó és lankadatlan fáradozásáért fejezze ki a közgyűlés elismerését. Az igazgató-tanács jelentését általánosan véve, kéri tudomásul venni és a ker.-közgyűlés jóváhagyása fentartásával tett intézkedéseit helybehagyni. ad 8. A. kollégiumok megvizsgálására kinevezett egyház kerületi bizottság még nem fejezvén be teljesen munkálatát, részint ezen okbúi, részint az idő rövid volta miatt, indítványozza, hogy a beadott bizottsági jelentés tétessék át az igazgató-tanácshoz, oly megbízással és felhatalmazással, hogy a jelentést vegye tárgyalás alá, s érdemlegesen lássa el, s a mennyiben az egyházkerületi közgyűlés hatáskö-

92 rébe eső intézkedéseket is kellend tennie: arról a jövő évi közgyűléshez tegyen jelentést. Bizza meg a ker.-közgyűlés az igazgató-tanácsot, hogy a kollégiumok megvizsgálására kinevezendő bizottság részére, a meglevő utasítást újólag dolgozza ki. ad 10. Ajánlja a moldova-oláhországi missióhoz tartozó galaci és ploesti pap-tanitói dijlevelek helybehagyását; szükségesnek tartja Braillán, mint a Galachoz leányositandó egyházban, énekvezér-tanitói és bukaresti egyházunkban, addig mig a missionarius papi állomás véglegesen szerveztetik, egy káplán-tanitói állomás létesítését. A moldova-oláhországi missiói alap 1885 évi számadását helyesen vezetettnek találta, azon kivétellel, hogy a bevétel 1 és 5 tételeire vonatkozó okmányok nem csatoltattak, azon okmányok bevételének feltétele mellett, egyházkerületünk pénztárosát ezen számadás terhe alól feloldozásra ajánlja. ad 11. Megbizandónak véli az igazgató-tanácsot azzal, hogy a Teleki-könyvtár fentartására rendelt ingatlanok telekjegyzőkönyveibe, a curiai Ítéletben megállapított feljegyzés helyes foganatba vételét kisérje figyelemmel, s a telekjegyzőkönyvet az egyházkerületi okmánytárba helyezze el, ad 12. A nagylelkű adakozóknak és kegyes alapitóknak hálás köszönet kifejezését kéri a bizottság jegyzőkönyvileg megörökiteni, vallásos buzgóságuknak s áldozatkézségüknek anyaszentegyházunk felvirágzására lett megörökítéséért. Végül, indítványozza a bizottság, hogy találja módját a közgyűlés, hogy a terjedelménél fogva sok időt igénylő jelentés és mellékletei, a kerületi közgyűlés megnyitását megelőzőleg, küldessék meg a bizottság valamely tagjának. Tárgyalás folyamán, Nagy László esperes afia, azon indítványt teszi, hogy mondja ki a főt. egyházkerületi közgyűlés, hogy a 100 frt. fizetéssel nem javadalmazott tanítói állómások díjtalanul köröz^ tétnek. Közgyűlésünk az előterjesztést örvendetes tudomásul veszi, az igazgató-tanácsnak ügybuzgó munkásságáért elismerését fejezi ki, s tett intézkedéseit jóváhagyja. Megbízza az igazgató-tanácsot, tegye magát érintkezésbe a Prot. Közi. kiadójával a végett, hogy lehetőségig találja módját annak, hogy a 100 frtnál csekélyebb fizetéssel egybekötött tanitói állomások köröztetése, vagy minden dij nélkül, vagy esetleg csekélyebb dijért eszközöltessék. Megbízza továbbá, hogy a kollégiumok megvizsgálására kinevezett bizottság részére, a kollégiumi elől-

93 járóságok meghallgatása mellett, a vizsgálatoknak miként való megejtésére vonatkozó utasítást ujolag dolgozza át és állapitsa meg. A bizottságnak a Teleki-könyvtárra, valamint a moldova-oláhországi missióra vonatkozó indítványait elfogadja, s a buzgó alapitóknak és adakozóknak áldozatkészségükért meleg köszönetét nyilvánítja. Az igazgató-tanács évi működését tárgyazó jelentés átvizsgálására, jövőre, a bizottság előzetesen fog kineveztetni, a következő közgyűlésre jelentéstétel végett, s a bizottságnak a kerületi közgyűlés megnyitása előtt adandók át az ügyiratok tanulmányozás végett. Elnök afia ajánlatára, a jövő évi közgyűlésre benyújtandó igazgató-tanácsi jelentés megvizsgálására bizottsági tagokul: Kerekes József, Gyarmathy Zsigmond, Mezei Albert és Somkereki Miklós afiai neveztetnek ki. 71. A szavazat-szedő bizottság jelenti, hogy a mai napon 4—6 óráig tartott szavazás alatt szavaztak összesen 110-en és pedig: 1. A deési egyházmegye főgondnoki állás betöltésére beadatott 99 szavazat, melyből nyert Simó Lajos 98, br. Bánffy Ernő 1 szavazatot. 2. A küküllői egyházmegyei algondnoki állásra beadatott 91 szavazat, ebből nyert Kabós Ferenc 87, Apáthy Péter 3, és Gáspár György 1 szavazatot. 3. A marosi egyházmegye algondnoki állásra beadatott 107 szavazat; ebből nyert Dósa Elek 61, és ifj. Cakó József 46 szavazatot. 4. A szebeni egyházmegyei algondnoki állásra beadatott 96 szavazat; ebből nyert: Szalánci Lőrinc 95 szavazatot, egy szavazat érvénytelen volt. 5. A sepsi-szent-györgyi egyházközség főgondnoki állására beadatott 102 szavazat, ebből nyert: Kökösi Endre 101 és Gyárfás Lajos 1 szavazatot. 6. A zilahi kollégium inspectorságára beadatott 81 szavazat; mindenik szavazatot Gazda Ferenc nyerte. 7. Az egyetemes tanügyi bizottság 4 rendes- és 2 póttagjára beadatott 80 szavazat: ebből nyert, mint rendes tag, Gáspár János, Kerekes József és Parádi Kálmán 78—78, Bihari Sándor 57, Székely Ferenc 22 szavazatot; mint póttag Szathmári Ákos 74, Váró Ferenc 72, Bihari Sándor 7 és Geréb Márton 1 szavazatot. 8. A görgényi egyházmegye algondnokságára beadatott 94 szavazat; ebből nyert: Éltető Albert 68 és Tohaj Ferenc 26 szavazatot.

94 9. A küküllői egyházmegyei főgondnoki állásra beadatott 110 szavazat; ebből nyert Gerendi István 38, Kinizsi Mihály 36 és Kispál Sándor 36 szavazatot. Közgyűlésünk a jelentést tudomásul véve, kimondja, hogy megválasztattak: a) A deési egyházmegye főgondnokául Simó Lajos, b) Küküllői egyházmegye algondnokául Kabos FeFerenc, c) Marosi egyházmegye algondnokául Dósa Elek, d) Szebeni egyházmegye „ Szálánci Lőrinc, e) S.-Szentgyörgyi egyházközség főgondnokául Kökösi Endre, / ) Zilahi kollégium inspectorául Gazda Ferenc, g) Az egyetemes tanügyi bizottság rendes tagjaiul Gáspár János, Kerekes József, Parádi Kálmán és Bihari Sándor, póttagjaiul Szathmári Ákos és Váró Ferenc, h) A görgényi egyházmegye algondnokául Éltető Albert afiai. 72. Elnök afia konstatálja, hogy a küküllői egyházmegye főgondnoki állására pótválasztás elrendelésének szüksége forog fenn; tekintettel azonban arra, hogy legtöbb szavazatot nyert Gerendi István jelölt afia mellett, Kinizsi Mihály és Kispál Sándor afiai egyenlő szavazatot nyertek: szavavazás megejthetése végett, a két utóbb nevezett között a kijelölés sorshúzás által döntendő el. Kovács Elek és társai beadják a következő indítványt: a küküllői ref. egyházmegye főgondnoki állására általános szavazatot egyik jelölt sem kapván, mivel az új választásra jelen közgyűlés alkalmával kellő idő nincs, halasztassék el a jövő kerületi közgyűlésig az új választás. Közgyűlésünk a napirendre térés iránt tett indítványt nem fogadván el, elnök afia, Kinizsi Mihály és Kispál Sándor jelöltek között, a sorshúzás megejtését elrendeli. A megejtett sorshúzás folytán Kinizsi Mihály afia neve huzatván ki: Közgyűlésünk Gerendi István és Kinizsi Mihály afiai között a szűkebb körű választást elrendeli, és elnök afia felhívja a közgyűlés tagjait, hogy holnap d. e. 8—9 óráig adják be szavazataikat. 73. Ebök afia felhívja a közgyűlés tagjait, hogy miután a deési egyházmegye főgondnokává egyik algondnok választatott meg, s a 67. jegyzőkönyvi szám alatt kelt határozat értelmében, az algondnoki

95 állás betöltendő : szavazataikat holnap d. e. 8—9 óráig ezen állás betöltésére nézve is adják be; az egyházmegye által kijelöltettek br. Bánffy Ernő, Sombori Lajos és Pataky Dániel, afiai. Szolgál tudásul. Elnök afia a közelebbi ülés idejéül holnap délelőtti 9 órát tűzvén ki, a mai ülést bezárja.

Ötödik ülés. 1886, junhs 20-án, délelőtt. Elnök: Br. Bánffy Dezső, főgondnok.

Jegyző : Szász Gerö, közjegyző.

74. A szavazatszedő bizottság nevében, dr. Szabó Károly jelenti a) a küküllői egyházmegyei fogondnokságra szavaztak 41-en, melyből nyert Kinizsi Mihály 41 szavazatot; 6) a deézsi egyházmegyei algondnokságra beadatott 36 szavazat, melyből br. Bánffy Ernő nyert 36 szavazatot; c) az ilyefalvi püspöki vizsgálat alatti egyház gondnokságára beadatott 37 szavazat, ebből nyert Gál István 37 szavazatot. Közgyűlésünk a szavazás eredményét tudomásul veszi és elnök aa. a küküllői egyházmegye főgondnokáúl K i n i z s i M i h á l y , a deézsi egyházmegye algondnokáúl br. B á n f f y E r n ő , és az ilyefalvi egyház gondnokául Grál I s t v á n aait jelenti ki. 75. Elnök aa. jelenti, hogy még két választás lévén függőben; nevezetesen, nagy-enyedi főtanodánknál két főgondnoki állás, melyek közül az egyikre kijelöltettek: Zeyk József, br. Kemény Kálmán és Csathó János; a másikra: gr. Bethlen Géza, br. Kemény Kálmán és Csathó János aai, indítványozza: hogy e választások is ejtessenek meg ez ülés alatt, kitűzetvén a szavazatok beadása a 9—10 óra közti időre. Közgyűlésünk elnök aa. indítványát elfogadja; a választást elrendeli, utasítván a szavazatszedő bizottságot, hogy a szavazatokat vegye be és jelentését tegye meg. 76. Elnök aa. előadja, hogy hátra van még az igazgató-tanács ügykezelésének megvizsgálására és az egyházkerületi pénztár számadásainak megvizsgálására kiküldendő két bizottságnak megválasztása. A közgyűlésnek jogában áll, szavazást rendelni el a választandók felett; mindazonáltal, tekintve az előre haladott idő rövidségét, indítványozza: hogy e tiszt elvállalására kérje fel részint a múlt esztendőben megválasztottakat; részint kiegészítésül ujakat.

96 Közgyűlésünk elfogadva elnök aa. inditváayát, az igazgató-tanács ügykezelésének megvizsgálására kiküldi V e r e s Ákos, B a l ó S á n d o r és dr. H e g e d ű s I s t ván aafiait; az egyházkerületi pénztár számadásainak megvizsgálására pedig dr. S z a b ó K á r o l y , br. Bánffy E r n ő és S z a k á c s I s t v á n aait. 77. Elnök aa. elrendeli a tegnap délelőtti és délutáni jegyzőkönyvek felolvasását. Az előbbit közjegyző Szász Gerő, az utóbbit titkár Bodor Antal aai felolvasván: hitelesíttetnek. 78. Közjegyző, Szász Gerő aa. előterjeszti, hogy a lelkipásztori innepélyes kibocsátás végett nála jelentkezett 16 ifjú lelkész, és mindenik jelentkezőt kibocsátásra ajánlja. Közgyűlésünk közjegyző aa. jelentésót tudomásul veszi és az ajánlat értelmében a 16 iíju lelkész kibocsátását elhatározza. 79. A kibocsátandó ifjú lelkészek a következő sorrendben előszólittattak:

A kibocsátandó ifjú lelkészek névsora: Bartók Dénes, sepsii egyházmegye Oltszem. Berde Sándor, szilágyi „ Yérvölgy. Bodor János, orbai „ Zágon. Botha Sándor, v.-hunyadi „ Bácsi Ferenc Sámuel, n.-enyedi „ Décse. Irsai József, deézsi „ Babuc-Fodorháza. Juhász Izidor, Románia, Ploest. Káli József, marosi egyhmegye, Csóka. Kovács József, n.-enyedi „ Gerend-Keresztur. Káli-Nagy Elek, szilágyi „ Bogdánd. Nagy József, n.-szebeni „ N.-Szeben. Nagy Albert, marosi „ Backa-Madaras. Rákosi Lajos, marosi „ M.-Sámsond. Szalma Lajos, marosi „ M.-Szt.-Király-Náznánfalva, Veres Károly, udvarhelyi „ Csekefalva. Vince Ödön, szilágyi „ Kémer. Főt. püspök aa. lelkes, szívből omló rövid beszédet intéz az ifjú lelkészekhez, figyelmeztetvén őket az állásukból önkint folyó ama szép, és szent kötelességekre, hogy lelkiismeretesen használják a kezökre bizott kötő és oldó hatalmat. Legjobb tehetségeik szerint munkálják a kezükre bkott egyházak szellemi, erköl-

97 esi és anyagi jóllétét, előhaladását, tudván, hogy ez által szolgálnak az anyaszentegyháznak, hazánknak és nemzetiségünknek. Egyáltalában, legyenek hiv szolgák a kevesen, hogy többre bízassanak egykoron. 80. Elnök aa. ezután felbiván a közgyűlést, hogy testületileg vegyen részt az ifjú lelkészeket kibocsátó istenitiszteleten: a közgyűlés tagjai innepélyes rendben vonultak be a belső-farkasutcai templomba, melyet ekkorra nagy és diszes közönség színültig töltött meg. Az invokáció és gyülekezet megható éneke bevégződvén, főt. pöspök Szász Domokos aa.-nak vallásos szívből, fölemelkedett leiekből fakadt imája után, melyben istennek áldását kérte mindnyájunkra, hogy még erősebbek legyünk hitünkben és gazdagabbak anyaszentegyházunk és hazánk iránt való szeretetünkben; és miután a „Kolozsvári Dalkör" ritka szabatossággal előadott vallásos hymnusza elhangzott: kézdii egyházmegyénk jegyzője, B o r b á t h P á l tartott egyházi beszédet, Rom. 12, 11. alapján: „a jó igyekezetekben ne legyetek restek; lélekben buzgók legyetek; az urnák szolgáljatok." A textus alapján megható egyszerűséggel, néhol költői lendülettel, mindvégig meleg közvetlenséggel bizonyította, hogy a valódi keresztyénség Krisztus követésében áll. Ismét fölhangzott a „Dalkör" lélekemelő kardala, mely után főtiszt, püspök aa. lépett a szószékre és tartá meg az ifjú lelkipásztorokat kibocsátó, mélyen járó beszédét, melynek bekezdésében megmagyarázza ünnepélyességünk jelentőségét, mely azt bizonyítja, hogy Krisztus él és örökké élni fog. Bizonyítja, hogy az emberi szivekben örök szükség a hit. Ez a hit vezeti ez ifjakat arra a pályára, melyen nincs hír, dicsőség, hatalom; de van tövis, szenvedés és sok háborgattatás. De mint isten akarja, ugy történnek mindenek. Isten hivő szavának engedelmeskednek ők is, egy felsőbb hatalomnak, hogy jó lelkipásztorok legyenek. De, hát ki a jó lelkipásztor? Az, kiben Krisztus lelke él, s z ó l és c s e l e k s z i k ; ki át van hatva a küldetés szent elve, a hit által, és végzi azzal, hogy istennek áldását kéri az ifjú lelkipásztorokra, mely betöltse őket Krisztusnak leikével, mely bennök él, szól és cselekszik, A nagy hatást keltett beszéd után előszólitá az ifjú lelkészeket éa anyaszentegyházunk szertartása szerint, a szokott három kérdést intézve hozzájuk, majd bevéve az esküt és az esperesi és jegyzői kar által szépen elénekelt „ S z e n t L é l e k I s t e n , j ö v e l " felséges dallama után, őket a papi szent hivatal folytatására kibocsátotta, az apostoloktól örökölt hatalomnál fogva felhatalmazta. Összes rituálénkban tán e legmagasztosabb és igy legmeghatóbb szertartás után, főtiszt, püspök aa. ismét a szószékre lépvén: áldáséit esedezett anyaszentJegyzökönyv

'

98 egyházunkra, hazánkra, az uralkodó felséges családra, minden hitfelekezetre, kolozsvári virágzó egyházunkra, a városra: és ezzel az isteni tisztelet véget ért. 81. Az istenitisztelet bevégződése után, a közgyűlés tagjai ismét összegyűlvén a tanácsteremben és elnök aa. megnyitván az ülést, a szavazatszedő bizottság nevében, dr. Szabó Károly jelentést tesz a 9 —19 óráig megtörtént szavazás eredményéről, mely szerint, n enyedi főtanodánkban a főgondnoki állásokra szavaztak: o) Az egyik főgondnoki állásra 45-en, melyből id. Zeyk József nyert 44 szavazatot; egy érvénytelen. b) A másik főgondnoki állásra szavaztak ugyancsak 45-en, melyből nyert gr. Bethlen Géza 44 szavazatot; Gsathó János 1-et. Közgyűlésünk a szavazás eredményét Örvendetes tudomásul vevén, elnök aa. általános éljenzés között, id. Zeyk József és gr. Bethlen Géza aa.-it n.-enyedi főtanodánk főgondnokainak jelenti ki. 82. Ezzel ki lévén meritve ez évi közgyűlésünk tárgysorozata, elnök aa. röviden fejezi ki örömét ama tapasztalat felett, hogy a higgadt megfontolás nem hiányzik, sem az egyesekben, sem közgyűlési tárgyalásainkban, és hogy a valódi buzgóság, a jóakarat és lelkesedés kihat egész anyaszentegyházunkra. Midőn e percben bezárja közgyűlésünk üléseit, örömét fejezi ki a múlt felett és biztosan remél a szebb jövőben. Istennek áldása legyen anyaszentegyházunkon! Főtiszt, püspök aa. kifejezést ad ama meleg érzelmeknek és őszinte tiszteletnek, mely betölti a közgyűlés minden tagját elnök aa. mint oly férfiú iránt, kit az isteni gondviselés hivott el arra, hogy a felséges király bizodalmával tisztelje meg, anyaszentegyházunk pedig osztatlan ragaszkodással csüngjen fényes tehetségein. Avagy csak mostani közgyűlésünkén is tisztelettel és bámulattal győződhetett meg mindenki az értelem világosságáról, a gyors felfogásról és akaraterőrűl, melylyel a tanácskozásokat vezette, midőn el kellett távoznia azon férfiúnak, kinek bölcsessége és anyaszentegyházunk iránt való szeretete mindenkor erőt ad nekünk gyöngébbeknek. Istennek áldását kéri, hogy sikeresen, áldásosán működhessék ezután is sokáig ugy az elnöki széken, mint egyházkerületi főgondnokaink méltán tiszteletre méltó diszes koszorújában. Végül kéri, hogy tartsa meg az egyeseket és az összest megtisztelő szeretetében.

Az erdélyi ev. ref. egyházkerület püspöki székének Kolozsvárit, 1886. június 23-án tartott rendes üléséről fölvett

JEGYZÖKÖNYVE. főtiszt, püspök, Szása Domokos, aa. J E G Y Z Ő : Szász Gerö, gen. nótárius. ELNÖK:

J e l e n v a n n a k : az egyházmegyék esperesei és jegyzői. 1. Főtiszt, püspök aa. szívélyes, meleg szavakban üdvözölvén a szék tagjait; isten áldását kérve tanácskozásainkra: az ülést megnyitja. 2. B^őtiszt. püspök aa. fői emiitvén, hogy a püspöki szék jegyzőkönyvei az ujabb időkig egyik üléstől a másikig az érdeklődőkre nézve annyiban hozzáférhetetlenek voltak, a mennyiben csak két példányban léteztek, melyek közül az egyik a püspöknél, a másik a közjegyzőnél volt; fölemlítvén, hogy a pár évvel ez előtt hozott azon határozat, hogy a szék üléséről vezetett jegyzőköny is nyomassák ki önállólag és küldessék szét, nem bizonyult célravezetőnek: indítványozza, hogy ezután, mivel rövidsége miatt ugy sem kerül sok költségbe, másfelől érdekelheti az egész anyaszentegyházat, függelék gyanánt, nyomassék ki mindannyiszor az egyházkerületi közgyűlés jegyzőkönyvében. Főtiszt, püspök aa. indítványát székünk általános helyesléssel fogadja és határozattá emeli; megbízván közjegyző aát, hogy a végrehajtásról gondoskodjék. 3. Főtiszt, püspök aa. múlt évi püspöki székünk ülésének 8. j . könyvi száma alatt főikéretvén, hogy a néhai br. Báuffy Farkas-féle alapítványról felvilágosító jelentést tenni, kegyeskedjék: azt a következőkben adja elő.

100 Néhai br. Bánffy Farkas 1789, márc. 31-kén kelt végrendeletében kegyes alapítványt tett, mely központilag kezeltetik, és a melynek tőkéje 7660 magyar váltó forint. A tőke ma is érintetlenül áll és régebben 6°/o-os, 1885. január 1 -tol fogva 5°/0 kamatja a következő célokra és a következő arányban utalványoztatik és fizettetik ki. Magyar váltó forint. Osztr. ért. 5°/0 kamat. a) A szebeni pap számára . 3,000 . 1050 . 52 frt. 50 kr. b) A szebeni egyház számára 360 . 126 . 6 „ 30 „ c) Hat, állomás nélküli, szegény pap számára 2,000 . 700 . 35 „ — „ d) A bonchidai pap és kántor, vagy orgonista számára . . 1,000 . 350 . 17 „ 50 „ e) Egy bonchidai tanulónak 300 . 105 . 5 „ 25 „ /) A kolozsvári collegium számára l J ^ 0 1 3 5 0 . 1 7 „ 50 „ Öszszeg . . 7,660 . 2681 . 134 „ 05 , ' így áll a kegyes alapítvány ma, azon hozzáadással, hogy a c) alatti öszszeg kamatait, a dolog természete szerint, a püspök utalványozza és hogy e kamat két esztendőrül rendelkezés alatt áll, a melyre nézve, hogy a kegyes alapító intenciójának meg lehessen felelni, felszólítja esperes aait, hogy az egyházmegyéjükben netán élő és állás nélküli szegény lelkipásztorokrúl tegyenek jelentést. Főtiszt, püspök aa. jelentését székünk örvendetes tudomásul veszi és szives fáradságáért köszönetét fejezi ki. Esperes aai. felhivatnak, hogy jelentsék be az állomás nélküli lelkipásztorokat. 4. Olvastatik a központi özv. árvái gyámintézeti alapról vezetett 1885. évi számadás felülvizsgálására elnökileg kiküldött bizottság jelentése, mely szerint a mondott évben Yolt beveendő 100,535 frt. 15V» kr. l Bevétetett . . . . . . . . . . 48,393 „ 42 / t * Maradt beveendő . . . . . . . 52,141 „ 7 3 „ Kiadatott 48,331 „ 81 „ E szerint, 1885. végén pénztár-maradék 61 „ 6IV2 » A tőke-könyv is megvizsgáltatván, a központi özvegy-árvai gyámintézet vagyoni állása a következőkben tüntethető fel. 1885. év végén van tőkében . . . 50,800 frt. 14 kr. Kamatban 1,319 „ 65 „ 1886-ra átviendő vagyonállás . . . 52,119 „ 79 ~ Pénztár maradék . . . . 61 „ 6l a / 2 „ Beveendő 21 , 94 „ x Öszszesen . . 52,203 „ 34 /« »

101 E szerint volt a vagyon 1885 jan. 1-én „ „ „ „ „ 1886 „ „ Növekedés . .

43,843 frt. 26V2 kr. 52,203 „ 341/, „ 8,360 „ 0 8 „

Ugy a bevételi, mint a kiadási tételek nyugtákkal és más megfelelő okmányokkal igazolva vannak. A bizottság egyházkerületi pénztáros, Deák József aát. az 1885. évi számadás terhe alól feloldozandónak véleményezi. Székünk a bizottság jelentését örvendetes tudomásul veszi. Egyházkerületi pénztáros, Deák József aát az 1885. évi számadás terhe alól, a fenhagyandók fenhagyásával, feloldozza; buzgó, lelkiismeretes, pontos munkásságáért jegyzőkönyvileg köszönetet szavaz. 5. Tárgyaltatott a központi özv.-árvai alapból segélyezés végett benyújtott kérvények megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése, mely szerint ez esztendőre 3,155 frt 41 krnyi segély-öszszeg vált esedékessé és a mely, a megvizsgált kérvények szerint, 186 részletre osztandó. E szerint egy osztalék 16 frt. 96 krban állapíttatott meg és 85 kr. fenmarad a jövő évi számadás terhére. Székünk a bizottság jelentését tudomásul vevén, a segélyöszszegnek ajánlott módon való kiosztását elhatározza; a kimutatás pedig közlendő lesz az egyházkerületi közgyűlés jegyzőkönyvében. 6. Olvastatott a generális dictatura számadásának megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése, mely szerint a) bevétetett 10,926 frt. 42 kr. 6) kiadatott 10,925 frt. 57 kr. pénztármadék 85 kr. Bizottság ugy találta, hogy a gen, dictatura számadása minden tekintetben pontosan vezettetett, és gen. director aát a számadás terhe alól föloldozandónak véleményezi. Székünk a bizottság jelentését tudomásul veszi és aanak alapján, generális director aát, az 1885-dik évi számadás terhe alól, a fenhagyandók fenhagyásával, feloldozza. 7. Püspök aa, felhívja esperes aait, hogy a Deézsi- és gr. Bolzaféle kegyes alapitványokbúl az ez évre esedékessé vált 50—50 frtnyi kamatok kiosztására nézve ajánlataikat, illetőleg, nyilatkozataikat megtenni, szíveskedjenek: két részletben, avagy az eddigi gyakorlat szerint, négy részletben vélik kiosztandónak. Élénk megbeszélés után, székünk meghatározza hogy négy 25 frtos részletben osztassanak ki a kamatok és pedig, közmegállapodás szerint, a következő egyházakban iskolai célokra;

102 a) Kézdii egyházmegyénkben Alsó-Csernáton számára. b) Szilágy-Szolnoki egyházmegyénkben Cikó számára. c) Küküllői egyházmegyénkben Bethlen-Szt.-Miklós számára. d) Vajda-hunyad-zarándi egyházmegyénkben, Klopotiva számára. 8. Esperes, Rákosi Lajos, kérdést intéz főtiszt, püspök aához: mi az oka annak, hogy a krajcáros élőtőke cimén a dictaturára adminisztrált összegek, az eddigi gyakorlat ellenére, a generális dictator által egészükben viszszatartattak, holott eddig ez öszszegeknek a püspöki fizetés és a képezdei járulékok levonásáyal fönmaradt részlete az egyházmegyék és a püspöki vizsgálat alatti egyházközségek rendelkezésére viszszaadatott. Főtiszt, püspök aa. a hozzá intézett kérdésre kijelenti: hogy a generális direetornak ő adta az utasitást és pedig azért, mert a folyó évi kerületi közgyűlés az eddig viszszaadott öszszegek terhére a n.-enyedi tanitó-képezdénél berendezendő convictus költségeinek fedezéséül s a képezde alaptőkéjének gyarapítása végett évi 500 forintot szavazott meg s különben is szüksége forog fönn annak, hogy a krajcáros élőtőke fenmaradó részének minő célokra forditása tárgyában szabályrendelet alkottassák. Főtiszt, püspök aának felvilágosító válaszát, székünk jóváhagyó tudomásul veszi. 9. Székünk jegyzőkönyvének hitelesítésére főtiszt, püspök aa. főikéri Szakács István, esperes és Baló Sándor, jegyző, aait. Szolgál tudomásul. Több tárgy nem lévén, főtiszt, püspök aa. rövid visszapillantást vet egyházkerületünk választott férfiainak a közel múlt napokban folytatott s immár befejezett tanácskozásaira és azon mély meggyőződésének ad kifejezést, hogy a hozott s részben nagyfontosságu végzések s tett intézkedések anyaszentegyházunk jövőjére nézve messzi kiható áldásos eredményeknek előkészítői, és biztató jelenségei. Kiváló örömét fejezi ki a felett, hogy az anyaszentegyház ügyeinek intézésére hivatottak soraiban a szent cél felé törekvés buzgó indulatja s az atyafiságos egyetértésnek életadó lelke lett nyilvánvalóvá, a mi bizonyos zálogául szolgál annak, hogy haladni fogunk többrűl-többre, jobbrúl-jobbra. A nyert segedelemért hálát ad a kegyelem atyjának s meleg szavakban mond köszönetet székünk öszszes tagjainak iránta tanusitott barátságukért, szeretetükért. Továbbra is isten áldását kérve hazánkra, anyaszentegyházunkra, székünk minden egyes tagjának be-

103 cses életére, a viszonttalálkozás reményében, szívélyes szavakban mond búcsút és ezzel székünk ülését bezártnak jelenti ki. S z á s z Gr erő, közjegyző aa. adott ezután kifejezést a püspökiszék tagjai érzelmeinek, kiterjeszkedvén beszédében arra, hogy a múlt esztendő eseményei után nem egy jött fel e közgyűlésre némi tartózkodással; ugy szólván, várakozó helyzetbe téve magát, mint a katona a háborúban, fegyverére támaszkodván, lesve, hogy a ki jön: barát lesz-e, vagy ellenség? Meggyőződésének ad kifejezést, hogy e pillanatban már mindenki azzal a megnyugvással távozik, hogy főtiszt. püspök aában anyaszentegyházunk megtalálta a bölcs vezért, ki életét adja a rábizottakért; mindnyájan megtaláltuk a barátot. Ki is mondja, hogy e pillanat nem búosu, hanem kézszoritás. Az szokott elbúcsúzni, ki el akar szakadni a családi ház küszöbétől: mi kezet szorítunk, mert o közgyűlés, és e pillanat öszszeforrasztott egy családdá. Nem búcsúzunk, hanem szövetkezünk. Kívánja, hogy főtiszt, püspök aa. menjen elől szóval, tettel, példával, hogy őt mindnyájan követvén: lássuk anyaszentegyházunkat szép rendben, virágzásnak indulva; és hogy ezt el is érjük bizton reméli, hahogy isten püspök aát. sokáig élteti. Sokáig éljen!

HÁLÁNAK ÉS EMLÉKEZETNEK Losonci báró BÁNFFY ALBERT, az ev. ref. egyházkerület, a kolozsvári collegiúm, és a szil.-szólnokí egyházmegye főgondnokának

ÉLETRAJZA.

Egy férfiú emlékezetének szenteljük e sorokat, ki majdnem egy félszázadon keresztül ott állott a nemes munkásság terén és a gondviselés által nem volt kimutatva egyetlen tér sem, melyen maradandó érdemek ne beszélnének tetteiről. Ha édes hazánk szólitotta, a multak dicsőségében fénylő családjának szent hagyományaihoz hiven, védelmére, javára felajánlotta bölcsességét és tettre kész szeretetét. Volt része a dicsőség napjaiból és kijutott a szenvedésből is. Es midőn elmultak a megpróbáltatások napjai és az életre keltő társadalmi tevékenység keresett nála oltalmat, segedelmet: az áldó humanismus melegével nem csak szolgálta a szépet, a jót, az igazat, hanem mindenkit átható példával, mint vezér, az Írásnak szavai szerint: s o k a k a t v i t t f o g v a az i g a z s á g r a ; és felnyitotta a jobb jövőbe vetett reménységnek kapuit. Ha forrón szeretett egyházkerületünk, kollégiumaink nyújtották felé karjaikat, nem a rajongás túlbuzgóságával, hanem a vallásának megelevenítő szellemébe vetett hittel és tántoríthatatlan meggyőződéssel védte jogait, munkálkodta előhaladását. Ahhoz a csak az emlékezetben és a történet lapjain élő nemzedékhez tartozott, melynek a vallás nem volt szóbeszéd csupán, hanem lelki szükség, önmegtagadás, áldozatkészség. Neki a vallás nem volt érthetetlen dolgok halmaza, látszat, külsőség, ceremónia, hanem életének föltétele, az a megelevenítő szellem, mely lélek, élet és megtartás; nem szavakkal való hivalkodás, hanem tettek és cselekedetek láncolata, melyeknek bizonyságát adta életének utolsó lehelletéig, viselvén a főgondnoki állás bár magában véve megtisztelő, de sok felelősséggel is járó kötelességét. Ahhoz a nemzedékhez tartozott, mely nem a múlt hagyományaiért részesült minden tiszteletben, hanem mert mind halálig aj-

105 kán volt a bölcsesség, szivében a vallás melege és lelkében a tettre kész akarat. Egy élő tilalom volt a modern világban, mely csak a látszat, a siker után indul. Oly iskolában nőtt fel, mely vérébe olvasztotta fel a democrát eszmék újjá alkotó erejét és mindenek felett becsülte és szerette a munkát, mely azt is megneinesiti, ki a porban született. Természete, lelkének hajlamai irtóztak a feltűnéstől, a zajtól. Puritán protestáns főúr volt következetes érzülettel, rendithetetlen meggyőződéssel: hogy a valódi nemességet a sziv nemessége adja, az igazi rangot a jellem kiválósága. Férfiú volt, ki után helye mindig üres marad: mert ha szólott, szavának súlya volt; és ha tett, azt meggyőződése sugalta. Szabadelvű volt az előhaladás iránti szeretetből; következetes a biztonsághoz való ragaszkodásért; és szilárd, mert nem ismert érdeket, hanem elveket. Ez elvek vezették őt politikai és egyházi pályáján. A negyvenes évek reformmozgalmai maradandó nyomokat hagytak lelkében és azoknak sorában munkálkodott, kiknek neve szoros kapcsolatban áll a megifjodott, uj Magyarországgal. A forradalom alatt, a debreceni országgyűlésen tűnt ki, mint egyik legtevékenyebb tag. És a forradalom lezajlása után a mellett, hogy egyik legokszerübb gazda lett, megbecsülhetetlen munkásságot fejtett ki az Erdélyi Múzeum-egylet megalapítása körül, mint gr. Mikó Imre meghitt barátja, valamint a gazdasági egylet szervezésében. Mindenki tudja, hogy e társadalmi mozgalom, ama vészes időkben, ugy hatott, mint a megváltás igéje. És midőn a nemzet ismét életre kelt^ mint a Deák-párt tagját, ott látjuk, mint Kraszna és Szólnokmegye főispánját, mindenkor az* zal a szigorú következetességgel: védni a magyart, és erős nemzeti" pártot konstituálni. A fusio után, politikai meggyőződése nem engedte, hogy a kormánypártot támogassa, hanem erős ellenzéki színezettel, várakozási helyzetre kárhoztatta magát és inkább visszavonult, hogysem elveiből egy szemernyit elengedjen. Egyházpolitikai gondolkozása is e meggyőződéstűi volt áthatva. Az egyház és állam közti viszony meghatározásánál mindig iskoláink önállóságát, vallásfelekezetünk és egyházkerületünk autonómiáját védte. Midőn ama mozgalom, mely az összes magyarországi ref. superintendentiák szorosabb egyesítését, unióját vitatta, szorgalmazta; sőt, az 1882-ik évi egyetemes zsinaton törvénybe isigtatta: megnyugodott ugyan a bevégzett tényeken; de lelkében akkor is táplálta azt a meggyőződést, hogy az egyházkerületek külön-külön sokkal inkább megfelelhetnének a protestantismus valódi céljainak; dacára annak, hogy az erdélyi egyházkerületre nézve, törvényhozását és ad-

106 ministrációját illetőleg, bizonyos fentartások törvénybe igtattattak. De a helyzettel kibékülni, teljességgel soha nem tudott és a status-curatorságról, melylyel egyházkerületünk önmagát tisztelte meg, midőn ráruházta: már 1884-ben lemondott; és bár az 1885. évi egyházkerületi közgyűlés innepélyes nyilatkozatban kérte föl lemondásának visszavételére, az erős akaratu férfiú megmaradt elhatározása mellett, megtartván csupán a kolozsvári főtanoda és a szil.-szolnoki egyházmegye főgondnoki állását. Magán érintkezéseiben nyilt, őszinte és bizalmas volt s csupán szellemi fölénye éreztette a kiváló főurat. Mindenkihez barátsággal közeledett, a nélkül, hogy éreztette volna a leereszkedést és neki soha ellensége nem volt. Ilyen volt br. Bánffy Albert, ki született 1818. máj. 11-én, Válaszúton és meghalt J886 február 1-én, Kolozsvárit. Meghalt. Nem! Ő él ma is. Él családjában, mely virágzik és megőrzi nevének emlékezetét; és él példája, szelleme által kolozsvári főtanodánkban, sziL-szólnoki egyházmegyénkben és egyházkerületünkben, mely a hála és kegyelet koszorúját letette koporsójára és mint a jók javát emlegetni fogja az idők végezetéig. Legyen nyugalma csöndes; emléke áldott!

Hadadi ifj. báró W E S S E L É N Y I F E R E N C , zilahi collegiumunk fögondnokának

ÉLETRAJZA.

Hadadi ifj. báró "Wesselényi Ferenc született 1810-ben. Atyja István, anyja br. Kemény Rozália volt. A vallásos protestáns szülők egyetlen fiokat szigorú vallásos életnézetben növelték. Atyja, bár katona volt, mint ezredes lépett nyugalomba, de fiát távol tartotta e pályától. A kolozsvári ref. collegiumban növeltette, s miután ott tanulmányait bevégezte, azon kor szokása szerint, az erdélyi kir. táblán, M.-Vásárhelyit, letette az esküt s ott folytatta jogi tanulmányait s vizsgái befejezése után, haza ment atyja mellé s itt volt egészen 1832-ig, a mikor hadadi br. Wesselényi Máriát nőül vette, kivel 53 évig a legboldogabb házasságban élt. Politikai szereplése, barátai br. Wesselényi Miklós és Kendeffi Ádám geniusa alatt, tevékeny és hazáját lángolón szerető honfihoz méltó volt. Megyéje, hol a szabadelvű ellenzék vezére volt, többször választotta követnek. Politikai szereplése mellett, kedvvel és szakismerettel foglalkozott a gazdászattal, kiváló gonddal űzte a lótenyésztést és szép birtokát a virágzás magas fokára emelte.

107 Jobbágyai szeretve tisztelték; de szép jellemének s kitartó szorgalmának megérdemlett jutalmát, rendezett házi és gazdasági viszonyait megzavarták a forradalom felzaklatott rémei. Jobbágyai, kik csak atyai szeretetét érezték, most mint a lelketlen hajtogatok eszközei, ellene fordultak és kastélyát kifosztották, feldúlták. Önvédelmi harcunkban, mint önkintes vett részt; de kevés idő múlva, néhány csata után, kötelességét ez irányban is teljesítvén, családja kérésére, a csatamezőt az otthon nyugalmával cserélte fel. A forradalmi harc gyászos végével, ő is elvonulva, egy jobb jövő reményével enyhité fájdalmait. Saját ügyei rendezése mellett, barátja, Wesselényi Miklós halála után, ennek az ő gyámságára bízott két fiát: Miklóst és Bélát atyai szeretettel növeltette, birtokaikat a legnagyobb pontossággal és renddel kezelte, s gazdálkodással foglalkozva, élt birtokán az egész abszolút korszak alatt. A hatvanas évek elején, midőn az alkotmányos élet sorompói feltárultak a nemzet előtt, ő is a szereplés terére lépett. 1861-ben Közép-Szólnokmegye főispánja lett. A Deák elvét vallva, sok jóakarattal s nemes buzgalommal kormányozta megyéjét egész a Schmerling-féle provizóriumig, mikor állásáról leköszönve, birtokára vonult, hol 1865-ig a közügyektől elvonulva ólt; de ekkor újból a cselekvés mezején találjuk, Közép-Szólnokmegye élén, melynek előhaladása képezte vágyait, s hogy szolgálati buzgalma felsőbb helyen is elismerést érdemelt, tanúsítja azon kitüntetés, melyben 1875-ben, főispáni állásáról lemondásakor részesült, a Lipót-rend középkeresztjével diszittetvén föl. Azonban, a közügyek ezen vezetése mellett, nemzeti kultúránk más egyéb nagyfontosságu tényezőiről sem feledkezett meg. Egyik alapitója s jóltevője volt zilahi főtanodánknak, melynek, mint 30 éven keresztül buzgó főgondnoka (a mélt. egyházi főtanács február 10-ről 40—1856 sz. alatt értesítette elöljáróságunkat, hogy főgondnokká választatott) jóindulatát többszörösen éreztette tanodánkkal, fontosabb tárgyak feletti tanácskozásainkban munkás részt vett; az érettségi vizsgálatokon többször működött, mint egyházkerületi biztos • közvizsgálatainkon is sokszor részt vett, s érdeklődő fígyelemmét kiterjesztette a szegény, de jóigyekezetü tanulókra és ezeken kivül a deési egyházmegyének is számos éveken át főgondnoka volt. A derék, vallásos főúr nem lehetett ment a sors látogató kezétől. Ezek megrendítették s lassankint aláásták különben sem nagyon erős testi szervezetét. 1867-ben elvesztette kedves leányát, Bózát. Ezt a csapást még el tudta ugyan viselni, de a vesztés fájdalma mélyen befészkelte magát különben is érzékeny szivébe. 1885. augusztus havában szeretett, egyetlen fiát, Istvánt, rabolta el tőle a,

108 a végzet. Ez halálos csapás volt reá nézve. Gondos ápolás még egy darabig távol tartotta ugyan az enyészet kezét, de egy rohamosan jött szélhüdés 1885. november 10-én életének véget vetett Drágban. Temetése ugyanitt november 14-én, nagy részvét mellett, ment végbe s helyeztetett a családi sírboltba a Wesselényi-család drági ágának utolsó fia. Béke az áldott porokon! THURÓCI

PÁL,

küküllői egyházmegyei főgondnok

ÉLETRAJZA.

Néhai Thuróci Pál született 1816. január hó 14-én, Bernádon, Apja volt Thuróci György, anyja Kakucsi Katalin. Tanulását a m.vásárhelyi ev. ref. főiskolában kezdette és végezte. Majd mint kancalista, négy évig volt a királyi táblán, honnan haza kerülve, 1849-ig szolgabirói hivatalt viselt K.-Küküllőmegye marosmenti járásában. A szabadságharc gyászos, de dicső napjai után, visszavonult b.-besenyei birtokára és mint gazda, egészen elvonultan élt, s honfiúi bánatát szorgalmas és okszerű gazdálkodással igyekezett enyhíteni. 1860-ban, a mint viradni kezdett, ismét fellépett és mind haláláig tevékeny részt vett a megye ügyeinek alkotmányos intézésében; jelesen: a hol ingyenes bizottságokrtíl volt szó, a Thuróci Pál nevét mindenütt ott találjuk, a legtöbb helyt, mint elnökét. A b.-besenyei ev. ref. anyaegyház 1860-ban főgoridnokává választotta és ez egyháznak, a szó valódi értelmében, gondnoka volt egész haláláig. A küküllői ev. ref. egyházmegye 1868-ban az egyházmegyei al-, 1877-ben az egyházmegyei főgondnoksággal tisztelte meg egyházi ügyeink iránt tanúsított meleg érdeklődéseért. Családot nem alkotott, hanem rokonainak élt. Béke porain! Albisi B O D K Á R O L Y , a nagy-sajói egyházmegye algondnokának

ÉLETRAJZA.

A l b i s i Bod K á r o l y , a nagy-sajói ev. ref. egyházmegye algondnoka 1814-ben, november 9-én született Maros-Tordamegyében, Selyén. Atyja ref. pap volt, kit korán elvesztett. Anyja makfalvi Dózsa Klára. Életét, mint nagy előde Bod Péter, atyja is, lelki pásztorkodással kezdette. Azonban, anyja ismét férjhez menvén, a férje

109 után választott lelkészhez, a maros-vásárhelyi ref. kollegyumba adatott be testvérével Bod Sándorral együtt, a mostani vajda-szent-iványi pappal, hol úgy az alsóbb, mint felsőbb tudományokat, filozófiai, jogi és theologiai kurszusokat kitűnő eredménynyel végezte. Hajlama a papságra nem lévén, a keszthelyi gazdasági tanintézetbe ment és ezt is kitűnő eredménynyel végezte, s azonnal ott helyt alkalmazást nyert. Innen, egy pár év múlva, ismeretei kibővítése végett, útra kelt és meglátogatta Helvécia, Német- és Olaszország nevezetesebb helyeit, többnyire gyalog utazván. Önvédelmi harcunk Küküllővártt találta, de a mint a Bem tábora szorongatott állapotából kiszabadította, gazdatiszti állását ottttagyva, tüzér lett és ott volt Nagy-Szeben első ostrománál, s a csatatért, mint kanócos, utolsó hagyta el. Nem. sokára egy hid építésénél elfogták s hosszabb ideig volt fogoly. 1850-ben jószágigazgató lett gr. Kemény Sámuelnél és később gr. Bethlen Pálné s ennek halála után, gyermekeinél, mely tisztét teljesen odaadó lelkiismeretességgel, fáradhatlan buzgósággal teljesítette. És a mennyiben nagymérvű elfoglaltatása, 8 gyermekes családjának fentartásáért folytatott küzdelmei engedték, a napi irodalomnak is munkása volt. Főleg a közgazdaság körébe vágó cikkei vonták magukra a figyelmet. Utóbbi időkben sok nélkülözéssel és fáradsággal szerzett simontelki kis birtokán, a mennyiben a falusi gyarló eszközök engedték, a gabona-nemüeken élődő paraszitákat tanulmányozta és sikerült is egy eddig ismeretlen fajtát skizonevra cerkálium felfedezni, mely a búza és árpa gyökerein élődik és melyet dr.. Szaniszló Albert ismertetett és nevezett el. Mint hive anyaszentegyházunknak, ékeskedett keresztyéni erényekben, a költőkint: háza szent templom, s benne maga az áldozó pap volt. Hogy a saj ó-udvarhelyi templom ma nem rom, mint annyi a széki egyházmegyében, az ő hazafiui vallásos buzgóságának érdeme. 1870-ben lett a n.-sajói egyházmegye algondnoki állásával kitüntetve. És e téren is hű volt a kevesen. S midőn 1885. június 29-én a halál kiszólitotta az élők sorából, a közrészvét kisérte a sir csendes ölébe. Nyugodjék csendesen!

Oseszeücki SZILVÁSY LÁSZLÓ, v.-hunyad-zarándi egyházmegyei főgondnok

ÉLETRAJZA.

Cseszelickí Szilvásy László ős nemes család sarja, született Hu* nyadmegyében, O,-Brettyén, 1816-ban. Atyja volt Cseszelicki Szilvásy Farkas, anyja somogyomi Tordai Katalin. Édes atyját tiz éves korában elvesztvén, a aagy*enyedi főisko-

110 lába vitetett, hol kiváló tehetsége, ernyedetlen szorgalma és correct magaviselete által tanítói és tanárai, ezek közt egy Hegedűs Sámuel és Szász Károly szeretetét teljes mértékben ki tudta érdemelni. A Bethlen-főtanodából 24 éves korában, jogi tanulmányai folytatása és befejezése végett, Maros-Vásárhelyre, a királyi táblára ment, hol is ügyvédi vizsgát tevén, a korabeli nemes ifjak szokása szerint, a megyei élet terén lépett a közügy szolgálatába. Az aljegyzői, székbirói és szolgabirói tisztség fokozatain áthaladva, az 1848-ik év őt előbb mint saját megyéjének, Hunyadmegyének főszolgabiráját, később mint főjegyzőjét találta. A forradalmi küzdelmekben mint nemzetőr s mint Mátyás-huszárhadnagy vett részt. Az önkényuralom korszakában a politikai élettől visszavonulva, nem a semmittevő bús-magyarkodásban keresett vigasztalást, hanem erős munkaösztönénél fogva, tudott tért keresni és találni, melyen úgy önjavát, mint a közjót előmozdíthatta. Gazdaságát, melyet a forradalmi pusztítások tönkre tettek volt, ismét helyreállította, rendbe hozta, virágzóvá tette; bölcs tapintattal és önfeláldozással vezette és eszközölte gyermekei nevelését; és Őseitűl örökölt buzgósággal gyámolítottá és szolgálta egyházát, arról lévén meggyőződve, hogy a ref. egyház, kivált Hunyadmegye földjén, nem csak az erkölcsi előhaladás, hanem egyszersmind a nemzeti élet fenmaradásának és tovább fejlésének egyik legjelentékenyebb tényezője. Tettleges pátronusa lőn az ó.-brettyei egyházközségnek; ennek szép templomát, melyet száz évvel ezelőtt nagyanyja Kendeffy Judit és szülő-nagyatyja Kendeffy Miklós építtettek volt, rendbe hozatta és lassankint eszközölte, hogy az orgonával és csinos felszereléssel ellátott templom s az általa s más buzgó egyháztagok által újra fundált papi állomással megerősített s fennállásában biztosított egyházközség, mint virágzó ref. magyar Sión emelkedik ki az őt környező idegen vallási és nemzetiségi elemek roppant árjából, hirdetve a vidékén szótszórva élő ref. magyar nemesség, s kivált a Szilvásy-család áldozatkészségét. Vallásos buzgósága elismeréséül, a v.-hunyad-zarándi egyházmegye gondnokává választotta a 70-es években; e minőségében a benne helyezett várakozásnak és kötelességének teljesen megfelelt: bölcs tanácscsal, lankadást nem ismerő fáradozással, anyagi áldozatokkal gyámolítottá egyházmegyéjét; az egyházkerület közgyűlései tanácskozásain is gyakran megjelent. Politikai szereplése, az alkotmányos élet helyreállítása után, nem volt huzamosan tartó. Legjelentékenyebb szolgálata volt a megyei főbirói tisztség, melyre 1867-ben egy darab ideig vállalkozott, s mely állását részrehajlatlan igazságossággal töltötte be. A politikai tér helyett, a vallásin kivül, a társadalmi volt az, a mi őt kiválóan von-

111 zotta s melynek áldozta ereje, tehetsége igen nevezetes részét: számos jótékony, közhasznú intézetnek, egyletnek volt alapitója, elnöke, vagy pártoló tagja. Családi életében a boldogság mellett keserű csöppeket is kellett Ízlelnie. Első nejét, fehérvizi Bálint Máriát négy évi együttélés után elveszitvén, hasonlókép elveszité második nejét, borosjenői Hegyesi Amáliát is három évi házasélet után. Mély sebet ejtett szivén második házasságából született nagyobbik fiának, Lajosnak, a nagy-enyedi főiskola szép reményű növendékének elhalálozása; de a nemes szivü apára nézve még e fájdalmas eset is a jótékonyság forrása lön: szeretett fia emlékére egy 1000 frtos alapítványt tett az emiitett iskolánál, hogy annak kamatja évenkint egy hunyadmegyei származású tanuló segélyezésére fordittassék. Három gyermeket s ugyanannyi unokát hagyott hátra. Legyen ezek mindenike öröklője a néhai nemes és jótékony szellemének! Áldás emlékén!

DEMETER SÁMUEL, zágoni lelkész és orbai egyházmegyei főjegyző

ÉLETRAJZA.

Demeter Sámuel született 1826. szept. 9-én Háromszéken, Hidvégen. Édes atyja volt száldobosi Demeter Sándor hídvégi pap, édes anyja szemerjai Demeter Mária. Négy fiu és öt leány testvérei között korára nézve a második volt. Tanulását, gondos szülői felügyelet mellett, a hídvégi felekezeti népiskolában kezdette el, tovább folytatta az udvarhelyi főtanodéban; a bölcseimi és jogi két-két éves tanfolyamot Enyeden végezte, valamint a hittani tanfolyam első évét is, a másodiknak, a bekövetkezett 1848-iki viharos idők miatt, abban kellett maradnia. Ekkor, mint nevelő, N.-Szebenbe húzódott. Ugyanez időben édes atyja elhalálozván, az özvegy-árva család fentartásának terhe az ő vállaira nehezült, a minek elhordozhatása végett, a családjához ragaszkodó hídvégiek meghívását elfogadván, 1848. szept. 11-én segéd-papi hivatalba lépett. A papi vizsgát 1851-ben a marosvásárhelyi főiskolában kitűnő sikerrel letevén, a kolozsvári zsinaton rendes pappá avattatott. Kevéssel ezután nőül vette magyar-igeni Konc Annát,,kivel mind végig, ennek 1869. szept. 22-én történt haláláig, a legboldogabb családi életet élte. A szeretet hitves emlékére 100 frt alapítványt tett népiskolai célokra. Évek hosszú során keresztül, mint a zágoni népes és tekintélyes egyház lelkipásztora, munkált az Úr szőlőjében, élte utolsó percéig. Kivált ezen állásában sikeres, áldásos és példányszerü munkásságot

112 fejtett ki. Főkint az iskolaügynek volt fáradhatatlan bajnoka. A zágoni népiskolát mintaszerűvé varázsolta, úgy a tanerők számának, jóságának, mint az iskolai felszerelésnek és a jó rend létesitésének tekintetében. Ezen kivül, saját egyházában a kepeváltságot keresztülvitte; a sepsi-szent-györgyi gymnasium és a Rikán belőli özvegy-árvai gyámintézet létrehozásában őt illeti az oroszlán-rész. Mint ember, ritka példánya volt az ember-szeretetnek ; a társadalmi életben szerény, igénytelen és becsületes. Oly férfiúi és protestáns papi jellem, ki mindenkit meg tudott nyerni és a kinek nem voltak ellenségei. Őtet nem állása tette tiszteletre méltóvá, hanem az ő nemes indulatai, apostoli kedélye, idegenkedése minden emberi hamisságtól és annak eleven érzése, hogy egészben hivatásának éljen : az ő egyénisége tette a palástot még sokkal tiszteltebbé. Mint gyakorlati embert, annyira igénybe vette a cura pastoralis és a közélet minden más nyilvánulása, hogy csak igen kevés ideje maradt, foglalkozni az elméleti dolgokkal. Mégis, figyelemmel kisérte a theologiai irodalmat; és nem egy cikkel gazdagította az egyházi lapokat ; sőt, Szász Károlynak kézdi-vásárhelyi pap korában, részt vett vele mint társ és barát egy Beszéd-gyüjtemóny szerkesztésében, mely dicsőségére vált annak a körnek, melyből lételét vette és a melyben elterjedést nyert. Gondolkodását nem a képzelődés, hanem a józanság vezette és puritán maradt mind halálig. 1878-ban az orbai egyházmegye jegyzőjévé választatván, figyelemmel kisérte egyházmegyéje minden ügyét és mindig jelen volt az egyházkerületi közgyűléseken és nem csak érdeklődéssel, de erőteljes kézzel munkálta annak javát. A még élte delén állott hű lelkipásztort, a kifürkészhetetlen bölcsességü Isten, miután sok szenvedés próbáin vitte keresztül, az 1885-ik évben magához szólitá. Két gyermeke: Gizella és Sándor hullatá könnyeit az önfeláldozó édes apa hűlt tetemeire és a zágoni népes egyház máig is a kegyelet érzelmeivel gondol felejthetetlen lelki atyjára. Az igaznak emlékezete áldott!

MELLEKLETEK.

Jegyzőkönyv.

114

IKI

i m u t a t á s

a. b. e. NAGY PÉTER püspök emléke megörökítésére befolyt összegekről 1886 június 10-ig.

a

«c3 N 02 (_, O

Adomá- ArczA d o m á n y o z ó , g y ű j t ő nyozott képek összeg ára és megrendelő neve frt kr. frt kr.

Hagymásláposi egyhk. 5— — — ( Gr. Kun Géza 10 — —— e i Dulka Elek 1— — l Pogány György f. g. 89 — — — 5 Székely János főmérnök 29 — — — 20 50 — — 6 Sebesi Ákos gondnok. r 4 Damokos Antal t. eln. —— 8 Udvarhelyi tanoda 28 — — < Br. Kemény Gábor 50 — — 10 Molnár Károly 4— — 10 — — 11 Zilahi tanoda 10 12 Br. Bánffy Dezső gond. — 13 Földes Bálint 10 — —: 20 14 .Gr. Vass Albert f. g. — 38 — — 15 Bágya Károly gondnok. 16 Br. Inczédi Zsigmond 110 — — 17 Szabó Ádám 250 18 Kózdi-Vásárhelyi egyh. 18 80 — 145 — — 19 Tóth Zsigmond 8 20 Nagy Lajos f. g. — 3 21 Horváth Mihály f. g. —. 10 — 22 Tnroczi Pál gondnok 23 Dr. Vályi Gyula 10 24 Bartha Sándor 11 — 25 Barabás József •8 12 26 Kinizsi Mihály f. g. | 2— 27 Deák József pénzt. 27 — 28 Csiszér Gábor esperes 50 — 29 Szentpáli Ignáez gond. 5— 30 Réthi Lajos 10 50 31 Orbán József 2— 32 Dr. Hegedűs István \ 12 33 Parádi Kálmán 5 50 34 Apáti Péter 5— 35 Veres Ákos g. 5 36 Kerekes Sándor 26 80 Átvitel r 1048 22 "

•

—

_

—

—

—

.

—

—

—

•

—

—

—

—

—

•

—

—

—

_

—

—

—

—

—

—

.

—

—

.

—

—

—

—

—

—

—

—

.

—

—

—

—

—

—

!

í Adomá- ArezAdományozó, gyűjtő nyozott képek összeg ára i és m e g r e n d e l ő neve Áljött: 37 Keresztes Sándor 3B Gyarmathi Zsigmond g. 39 Solymosi István esperes 40 Székely-Udvarhely 41 Br. Bánffy Albert 42 Lószai Fereoez f. g. 43 Dr. Kovács Ödön 44 Zajzon Ferencz 45 Csiszér Gábor esperes 46 Nagy Lajos 47 Vásárhelyi László 48 Dr. Szőas Emil 49 Ágoston Pál 50 Szászvárosi tanoda 51 Marosvásár helyi tanoda 52 Br. Kemény György f. g. 53 Gáál EleknéMozelJolán 54 Bartha Lajos esperes 55 Magyari Károly 56 Bodor Zsigmond 57 Gsiszér Gábor esp. 58 Tokos Sándor esperes 59 Kis Albert 60 Solymosi István 61 Bodor Domokos 62 Fogarasi egyházközség 63 Bodor Antal 64 Br. Vay Miklós fogon d. 65 Gr. Bánffy Miklós f. g. 66 Gr. Vas Béla 67 Gidófalvi egyházközség 68 Nagy Dani 69 M.-vásárhelyi egyhk. 70 Kelecsényi Károly esp. 71 Kis Mózes 72 Székely Mikó tanoda Átvitel:

frt kr. frt ki

1048 22 — -j 1 105 34 — 5 —44 60 • 23 20 -i 100 — —'—i 40 — " - - -4 84 15 • 9 — —!_: 23 21 X .— _ 10 2 20 — -< 10 —— 1— —— 26 73 — 45 50 — 5 — •5 — — -i 97 50 — 2— — 5 — — —. — 11 -i 50 85 — -1 6 60 — —ij 20 i.o — —J1 24 — — 40 32 — 53 — — 100 — — 100 — — 5— — 3 70 —. 14 — — — — 10 54 31 — 2 — — 1 01 1 4 3 ™ 2154 53 •

—

•

4 4

11 1 1

1

1

115

rszá

a

Adomá- ArczA d o m á n y o z ó , g y ű j t ő nyozott képek összeg ára és megrendelő

neve

Adomá- Arcz-

a

Adomanyozö, gyűjtő nyozott képek

CQ

frt kr. frt kr.

megrendelő neve

O

ára

összeg

és

-C3

frt kr. frt kr.

Átjött: 2154 53 43 — Átjött: 3048 19 223 — Udvarhelyi tanoda — — 14 — 107 Horváth László 4— — — Nagy László esperes 120 — — j — 108 Kézdivásárhely 10 — — — Orbai egyházmegye 11 80 — — 45 — — — 109 Bartba Lajos Küküllöi 25 50 — — 110 Rákosi Lajos esperes 19 60 — — Hegedűs Lajos esperes 104 30 — — 111 Kun Bertalan püspök 48 01 — — Szász József esperes 36 92 — — 112 Szászváros 25 — — Kelecsónyi Károly — — 18 — 113 Nagy Lajos 7 50 — — Csiszár Gábor esperes 9 — 114 Incze János — — 3 —— Benkő Gergely — •— 24 — 115 Dézsi Gyula 25 — — Csiszér Gábor esp. 5 ._ — — 116 Rákosi Lajos esp. 10 90 — — S.-szentgyőrgyi egyhk. 11 10 100 —— 1 117 Szász Domokos püspök Igazgató-tanácsi iroda — — 85 118 Dr. Jenéi Viktor 3 . Nagy Benedek — 18 — 119 Kovácsi Antal 2„ Br. Wesselényi Ferencz 100 — — — 120 Rákosi Lajos 32 65 — — A v.-hunyadi egyházm. — — 22 90 121 Szilágyi Farkas 14 . — — Kövér András 2 50 •— — 122 Zajzon Ferenez __ 3 — Kolozsvári tanoda — 2 — 123 Tokos Sándor esperes 24 — Nagy Lajos esperes 34 96 — 124 Vályi Elek — — 15 — „ Szini János „ 32 69 — 125 Révész Bálint püspök 3 50 ;— _ Révész Bálint püspök 151 30 — — 126 Bodor Antal — — 11 Szini János esperes — 12 127 Somkereki Miklós — 9— — — 2 —1128 Benedek Ferencz esperes Révész Bálint püspök 6 48 .' — — 7108 — — 129 Hegedűs Lajos „ Rákosi Lajos esperes 15 20 18 — Rákosi Lajos „ — — — 130 Nagy Lajos esperes — 30 — Fogarasi egyházközség 7 — 131 Hegedűs Lajos esperes — — 30 30 —Szász József esperes — 132 Dézsi egyházközség 1 40 10 — — — Felmóri Lajos 2 — — — 133 Hegedűs Lajos esperes 3— 8— Solymosi István 13 60 — — 134 Solymosi István „ 8 40 — — Kis Mózes 1 10 135 Nagy-enyedi egyhközseg — — 29 — — — Zsombori Jánosné őngys 12 .6 — — — — 1136 Gáspár János főgond. Csató János gondook _ —11137 Hegedűs Lajos esp. 15 78 60 — — Kilyéni egyházközség 20 — — [138 Szakács István „ • 72 98 — — — — 105 Nagy-enyedi tanoda 8 — 139 Stein János — — 9— 109 11 — — 106 Benkő János esperes 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104

Átvitel:

: 3048 19 223 —

Adományok összege Arczképekböl befolyt

.

.

Főösszeg: .

.

Együtt . Leütendő az arczképekert fizetett

Rendelkezés alatt áll K o l o z s v á r t , 1886 június 9-én.

3623 350 3973 490 3483

frt frt frt frt frt

11 50 11 — 11

3623|11 350 —

kr. kr. kr. kr. kr.

CTósssef,

e. k. pénztárnok.

o

116

1. számú melléklet.

Kimu

az erdélyi ev. ref. egyházkerület áll. igazgató tanácsához megAz 1885-ki közgyűléskor fel volt

Az

a

Sori

a

alap megnevezése

A

s z á m a d á s

feltérj esz- megvizs-

nincs felterjesztve A)

1 2 3 4 5 6

Dr. Gecse-alap Dr. Mátyus-alap Makfalvi iskola-alap Székesi-lllyés-alap Pataki-Agotha-alap Filep-Péter-alap

7 8

Nagy-Enyed Kolozsvár Maros-Vásárhely Székely-Udvarhely Zilah Szászváros Sepsi-Szent-György

9 10 11 12 13

1883

1884 1884 i 1884 és 85 1884 1881 1882 és 83 1882 és 83 1884 1885 1885 — | 1884 1885 1885 » 1883 1884 és 35 1884 S ,

n n

1883 1883

1884 1884

1884

26 Közalapitv.-alap Deák J. Kárpótl. V Bányai V. 27 tőke-alap 1 Deák J. Letéti | Bányai V. 28 pénztár / Deák J. 29 Teremi e. k. alapja 30 Missio-alap 31 Generális- és övv .-árva-alap

1883 — 1882 — 1882 1884

—

1884 1884 és 85 1884 és 85

Más — 1885 —

n

„

Kolozsvárt, 1886. június 9-én.

—

1885-ről —

b)

T a-

1885-ről

n

— 1884 1881 1884 1882 1883 és 84 1883 1884 1883 1884 és 85 — 1883 1883 1884 1883 1884 — | 1884

23 Kolozsvári egyházközség 24 Nagy-szebeni „ 25 Bukaresti „

1884 és 1885-ről

—

K

n

1885 1885 C)

14 Nagy-Enyed löl Maros-Vásárhely 16 Székely-Udvarhely 17 Fogaras 18 Szászváros 19 Sepsi-Szeat-tiyörgy 20 Kezdi-Vásárhely 21 Ilyefalva 22 Deés

A l a p i t 1885-ről

i

—

1884 55 j ;

J)

1885 1883 1884

„

„

» —

1884 és 1885-ről 1885-ről «

s z á i o a a d á s s a l 1884 1885-ről — 1885 1884 1885-ről E) K ö z p o n t i 1882 1884 és 1885-ről

—

1883 — 1883 1885

P ü s p ö k i 1885-ről

1880 — 1880 1885

„ "

—

1884 és 1885-ről —

1884 és 1885-ről —

117

t a t á s

és illetve felülvizsgálás végett felterjesztett számadásokról. 1885-ki közgyűlés ótameglőn vizsgálva

J

e

g" 3r

z

e

t

v á n y o k. 1 1 az 1885. évi számadás most küldetett fel. 2 1 1 n o d á k. 1 az 1885. évi számadás most küldetett fel. 1 1 1 1 2 2 e g y h á z a k . 2 6 . 2 1 2 1 1 t a r t o a ó e g y n á z a k. 1 1 p é n z s t á r. még ninc 3 befejezve a vizsgálat. kezdetttői 1873-ig az erdélyi kárpótlási alap van hátralékban. 1882. évi vizsgálata még nincs befejezve. 1883. évi esak most adatott be. kezdettől 1873-ig ide tartozó alapokból még 2 van hátra, 1882. évi vizsgálat alatt áll. 1883. évi csak most adatott be. 1 1 * 1

Szabó Ádám, számvevő.

i kamatba

tel szám

.A. gr- IMilcó-alap 1885. évi IcimiitatásaIfc-T e TT e

1 '

a vételjogosultnak

az adósnak

? O

í

T ó 3s e takarékpénztárban

frt

kr.

Össze g

értékpapírban

frt

kr.

frt

I.

Törzs-alap

II.

Tartalék-alap n n

n n

Közpénztár

n V

1885. évi állás 1885. „ , 1884, „ gyarapodás

10,000 55,000 5,100 9,800

5 1 /, 5 5 5

\ / \ /

65,000 14,900 1,495

94

1495

94

1495 1041

94 90

79,900 77,900

—

81,395 78,941

94 90

454

04

2,000

__

2,454

04

K o l o z s v á r t , 1886. június 10-én. !

I Í ei

kr.

o

Deák József, pénztárnok.

119

3. számú melléklet.

az 1885. évi államsegélyből 8000 frtnak a már rendszeresített segélyek fenntartása mellett a Ili-ik segélyezési körbe tartozó egyházmegyék közt mikép leendő kiosztásáról.

A részesedés csime és oka

Részesitendó'k I. Deési egyházmegyéből. Hagymás-láposi egyházközség . Ördög-Kereszturi „ Borsai „ Ormányi „ Szinyei „ Válaszuti „ Deésaknai „ Szelecskei leány v Big<5 György b.-o.-budai lelkész Ballá Károly hidalmási „ Debreczeni Károly h.-láposi tanító Fodorházi énekvezór-tanitó . . Hagymás-láposi p a p . . . . B.-O-Budai ev. ref. tanitó . . Pánczélcsehi pap . . . . . Kaczkói körlelkészi állomás . . Kidéi pap Bsztényi pap . . . . . . Czioege Mihály alsó-töőki tanitó F a r k a s Sámuel némái „ I. Együtt

Papilak építésre. Takarékpénztárilag kezelendő. Temploma kijavítására. Papi lakja kijavítására. Papilak építésre. Takarékpénztárilag kezelendő. Papiháza kijavítására. Papiháza és tornya kijavítására. 30 frt iskola és tanítói lakbérére, 120 frt tan. fiz. Elemi csapások által szenvedett kára pótlására. >! ) ! . )) » !> )! Tekintettel csekély fizetésére. Fizetése emelésére. Évenként kiadandólag.

Rendszeresített segélyek Pap elhalálozása miatt takarékpénztárba.

, 1515

II. Marosi egyházmegyéből. Szovátai leány-egyházközség . 100 Templom építésre. Kebele-Szentiványi „ . j 100Temploma kijavítására. Várhegyi „ . 150 Iskolaház építésre. Udvarfalvi „ . 2 0 0 M.-Kereszturi „ . 100 Adósság törlesztésre. Selyei „ . 400 Templom építésre. Szentgerliczei „ . L00 Papilakja kijavítására. Szókesi „ . 100 Iskolaház építésre. Böői „ . 100 Temploma és papilakja kijavítására. Bogdán Józ sef gy alakú ti lelkésznek 30 Iskolai tanításért. Bartha Lajos lőrinczfalvi tanítónak 25 Csekély fizetésére tekintettel. Bartha Dénes gőcsi „ I 25 Elemi csapások által szenvedett kárai pótlására Balog Sándor vajai 25 B 11 ji ii !> ;; H M.-Szentkirály-náznánfalvi papi áll. 50 30frtrégebb rendszeresített, 20fitujabbi rndsz, Hagymás-bodoni papi állom, javad. 50 30 frt régebbi, 20frtuj rendszeresített segély. Pap Elek lörinezfalvi nyűg. lelkész 50 Csekély nyugdija pótlására rendszeresen kiátvitel

. 11605]

120

Részesiten&ó'k 17 18 19

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

13 14 15 19 1 2 3 4 5 6 7 8 g 10

A részesedés czime és oka

\m

áthozatal |l605J{ Madaras János andrásfalvi levitának —j Derzsi Albert íintaházi tanítanak Kis Dániel szent-iványi „ 15 II. Együtt . 1660

III. Kükülíői egyházmegyéből.

Dieső-Sztmártoni egyházközség . 200 Küküllővári „ 250 Kis-Kendi 50 w Kutyfalvi „ 50 Balavásári „ 50 Bernádi „ 100 Orbán Gábor balavásári lelkésznek 50 Nagy András kis-kendi „ 50 Fábián Domokos egrestői „ 50 Mózes István m.-ugrai tanitónak 25 Benedekfi F. szt.-benedeki „ 25 Benedek Ferencz ny.-haranglábi lelkész és esperes . . . . 100 Vass Ferencz sülyei lelkésznek 50 Gocz Zsigmond herepei „ 30 20 Káli Benjámin sztmártoni énekvez 15 Barthos Sándor t.-ujfalusi levitának III. Együtt 1115

IV. Szebeni egyházmegyéből. Alaniori egyházközség . . . 200 Balásfalvi „ . . . 200 Bürkösi „ . . . 100 O.-Ujfalusi „ . . . 100 Harii „ . . . 100 Imreh István fogarasi segédpapnak | 60 Esperesi hivatal költségeire . . 100 Balásfalvi egyháznak . . . . 100 Lukács Ferencz rnihályfaívi papnak 50 Nemes András balásfalvi tanitónak j IV. Együtt . JÍ1Ü3Ö

Rendszeresített segélyek:! V. Vajda-Hunyad-zarándi | egyházmegyéből. |

A pelrosényi 1. egyházba beszól- I gáló papnak !| Nagyrápolti tanitónak . . . . j V. Együtt

50 40|' 90|í

Rendszeresített segélyek.

Papilak építésre. Takarékpénztárilag kezelendő. 200 frt adósság törlesztésre, 50 frt elnőkileg adott iólcsőn megfizetésére. Papilak mellék épületei kijavítására. Temploma kijavítására. Elemi csapások által szenvedett kárai pótlására. Templom kijavításra. Elemi csapások által szenvedett kárai pótlására. Csekély fizetésére tekintettel. ÍJ

?Í

?*

Segédpap tartás költségeire. Állandóan. Csekélyfizetésére,családi viszonyaira tekintettel. Illand / Régebb rendszeresített.

Papilak kijavítására. Adósság törlesztésre. Énekvezéri laképitésre. Papiház kijavítására. Papi és tanítói lak kijavítására. O.-Ujfalusi egyházba beszolgálásért. Rendszeresített segélyek.

yószám |

121

"Isi A részesedés czime és oka

Eészesitendők

ÉL.

VI. Gy.-fehérvári egyhm. bői. 1 Gruzda Domokos tövisi papnak % Tövisi ónekvezér tanitónak . .

VI. Együtt

.

j

70 "> Rendszeresített segélyek 30 / a 30 frt kiadása függőben tartatik. 100

VII. Kote-kafotai e. m.-bof.

1 Zsoboki egyház tartozása kamatjában 2 Alsó-járai egyhközs. papi fiz. pótl. , „ „ „ 3 Kajtuitói 4 Egerééi pap Sófalvi Miklósnak . „ tanitó Kálmán Istvánnak 5 6 Dévai Mihály bábonyi levitának

7 Nyirő Lajos kajántói tanitónak VII. Együtt

.

30 80 30 20 15 15 10 200

Vili. Szilágy-szolnoki e.m.-ből. 1 Sülelmed-czikói papnak . . . „ „ tanitónak . . 2 3 Valkói beszolgáló papnak 4 Egerháti tanitó Molnár Miklósnak .

100 40 50 20 210

Viezei p a p - t a n i t ó n a k . . . . Apanagyfalusi p a p n a k . . . . Kudui pap Szathmári Sándornak L é g e n i p a p Szabó J ó z s e f n e k K.-iklódi levita T ö r ö k K á r o l y n a k IX. Együtt .

150 100 20 20 20 310

VIII. Együtt

IX. Széki egyházmegyéből. 1 2 3 4 5

i

X. Görgényi egyházm.-böl. 1 2 3 4 5 6

Komlód-oroszfái tanítói 'állomás Garda M. sáromberki nyűg. papnak Görgény-üvegcsüri pap és tanitónak Biró Józseí abafáji tanitónak Sipos József kis-ilyei tanitónak . Érsek Sándor köbölkuti tanitónak X. Együtt .

130 210 120 30 30 30 550||

XI. Udvarhelyi egyházm.-böl. 1 2 3 4

Homoród-Szentmártoni papnak . 100 Voldorfi papnak 50 Nagybuni „ 40 Olasi Domokos esekefalvi tanitónak 40 A gagyi és szent-ábraljámi vallástanitásért. átvitel . 230

122

Részesitendö'k áthozatal Dobófalvi levitának . . . . Benke Ferencz farczádi papnak . Bözödi nyugalmazott tanítónak . Benczédi János óczfalvi papnak Baka János alsó-siméníalvi „ 10 Boncz József hodgyai tanítónak 11 Nagy József hévizi papnak . . XI. Együtt .

A részesedés czime és oka 280 20 20 A dobófalvi beszolgálásért. ?0 20 20 15 20 365

XII. Erdővidéki egyhazm.-ből. Baróthi állami iskolai tanítónak Gáspár László bardoczi tanítónak XII. Együtt .

50 Vallástanitásért. 15 65

XIII. Sepsi egyházmegyéből. Albu Endre kis-borosnyói papnak XIII. Együtt .

40

XIV. Közgyülésileg megszavazott segélyek: Özv. Hiri Ferencznó nyugdija . Enyedi képezdei gy. isk. tanítónak XIV. Együtt

150 600 750

123

1 2 3 4 5 6 7 8

Deési egyházmegyéből . '. . Marosi „ „ . . . Küküllői „ „ . . . Szebeni „ „ . . . V.-Hnnyad-zarándi egyházmegyéből Gyulafehérvári „ „ Kolozs-kalotai „ „ Szilágy-szolnoki „

1515 1660 1115 1030 90 100 200 210

átvitel

Sstísz Domokos,

ev.. ref. püspök, mint elnök.

. . . 5920

Részesitendó'k áthozatal

9 10 11 12 13 14

Segély frt

Részesitendó'k

•o

Polyószám 1

ÍSJ 50

Segély frt

Összesítés.

. . 5920

Széki egyházmegyéből . . . Görgényi egyházmegyéből . . Udvarhelyi „ „ . . Erdővidéki „ Sepsii » „ Közgyűlésileg megszavazott segélyek Főösszeg

. . 8000

Bodor Antal, titkár.

310 550 365 65 40 750

124 4. szánra melléklet.

A moldova-oláhországi missió a a>

B e v é t e l


cn I! frt

03

kr frt í kr frt kr

Pénztár maradék 1884-ről átjött Tak. ptárban 5085 szkszt. 5-67) „ „ új tőkésítés . 2751 2715 kamat . 30.82J A sárospataki Főtanodától Horváth M. alapitványában848 sz. r. 83'Vg—8529/ 1400

46 1402 01 1349 38 700

700

1885

A máramaros sz. lyceumtól 884V)0—8529/9 600 600 a mellékelt levelek szerint A „Csángó egylet" igazgatóságától sz. utalványra 1800 1800 A tiszán túli egyh. kerülettől . . 84- ~-\ inneni „ . . . 17-82/ 101 82 101 82 A pitesti paptól a pitesti egyház kisajátitása czimen 1499\ l793"J85 sz. utalv. frankban 660 Ezen összeg beváltási értékében számlák szerint bevétetett 283 80 283 80i Diktatúrái jövedelem czimén 1823 sz. r. a)

1885

a m. szigeti isk. r. 16*87^ missió részére 16*87) Bevételek összege

33 74

33 74!

. 6979 21 4929

2049 3 o 0

E g y e n 1e Bevétetett Kiadatott Pénztár maradék . . . . Maradt beveendő . . . . Péüztármaradékkal . . . . Maradt kiadandót leütve . . Tényleges állás 1885 végén

4929 83 4921 8 7 96 2049 38 2057 34 80 1977

É\

1

li

125

o

.-slg o o £?

K i a d á s

frt

m

kr frt

Marad kiadandó

2

Kiadatott

a

Kiadandó

számadása az 1885-ik évről.

kr frt

kr

Átjött 1 2 3 4 5 6 7 8 9

10 11

;!

3 4 1 1 1 2 1 2

Láng Károly missionariusnak 1885 jan.—JUÜ. 300 150 „ » fizetéspátl. „ M 125 „ „ „ plojesti papifizetés „ „ Tamó Gyula pites ti papnak 1885 jan.—márez. 62 50 187 50 Dómján Fereucz „ „ apr.—decz. fl Nagy Sándor galaczitanitó 1884 1 /,,,,—885 31 / 12 150 50 A szászkúti egyh. község 1885 jan.—decz. 50 „ tanítónak „ „ „ A galaczi építkezésekre Bartalus J. lelkész200 nek 1388—1885 sz. utalv Kelemen Ferencz ideigl. tanitó 1885 július 20 és augusztus havára 1271—1885 sz. ut. . Bartalus János m. 1. útiköltség 1271—1885 25 sz. ut , Láng Károly rés^ére. Bodor Antal nyugtájára 50 segély czimen 1889—1885 A Csángó egylet pénzéből'719---1885 sz. ut. a. Dómján Ferencz pitesti pap r. . . 200 b. Láng Karolynak 200 c. Nagy S. galaezi tan 100 d. Andrásfalvi templom épit. . . . 100 e. Bukaresti isk 100 / . Teleki J. ploj. tan 150 g. Dobai György sz. kuti t. . . . 50 900 16 87 A máramarosszigeti lyeeum r. 1823—85 . Tak. ptári tőkésítésért kiadatott . . . . 2715 Kiadások Összege . . 5001 87

300 150 125 62 50 187 50 120 25 25 200 20 25 50

900 16 87 2715 4921 87

Kolozsvárt*; 1886 június 8-án.

D e ák

József,

e. ker. pénztárnok.

30 25 25 —

126 5. sz« melléklet. Tanügyi mellékletek. 1. A kollégiumokban tanuló ifjak kimutatása az 188*/5-ik tanévben.

,3

IS

«

o •§

°

1—1 •

M

1

W

P

ör. katholikui ör. keleti raelita

<

aj

óm. katholiku

<

ü

©

§

eformátus

neve

w

g i

émet omán

o co

Vallás szerini

•e

lsőrendü

03

kollégiumok

tanév végén

N

:o-g tanév elején

s

A

Előmenetelük jNemzetiség szerint

utheránus nitárius

A tanulók száma

M O O

1 Nagy-enyedi Bethlen-kollégium a,) atheologiai akadémiában . b) a főgymn. 8 osztályában . c) a t a n í t ó k é p z ő b e n . . . . d) az elemi s gyakorló isk. . Összesen . .

— 75 75 75 — — — —. — — — — —'— — 373 344 338 23 212 104 5 357 14 2 : 298 10 7 35 6 9 8 47 — — 46 1 — 47 41 51 11 21 9 : —— 263 230 189 93 73 64 31 187 12 1 27 19,12 5 225 758 690 653 127 306 177 5| 629 21 33 531 23 8 62 2521 13

2 Kolozsvári kollégium a) a főgymn. 8 osztályában . b) az elemi isk. 4 osztályában Összesen . .

260 232 242 23 155 54 — 251 1 8 215 7 — 22 O 8 168 152 145 58 58 34 2 165 — 3 128 6 — 21 4; 2 7 428 384 387 81 213 88 21 416 1 11 345 13 — 43 12! 2 15

3 Maros-vásárhelyi kollégium a) a főgymn. 8 osztályában . b) az elemi isk. 2—4 oszt. . Összesen . .

233 5 14 188 7 8 16 11 19 252 234 247 22 139 73 142 1 4 112 7 5 15 4 — 4 147 137 146 25 86 26 399 371 393 47 225 99 ^ l 375 6 18 300 14 13! 31 15 8 23

4 Székely-udvarhelyi kollégium a) a főgymn. 8 osztályában . b) az elemi isk. 4 osztályában Összesen . .

—

•

—

185 170 178 31 J15 24 — 182 2 1 168 2 4 9 — 123 5 — 107 5 6 9 128 111 115 38 47 26 305 313 281 293 69 162 50 1 275 7 10 18 ~

1

1 1 2

5 Zilahi kollégium a) a főgymn. V—VIII. oszt. b) az elemi isk. 4 osztályában Összesen . .

59 56 54 5 37 13 1 55 — 4 42 — 1 11 2 -i 1 185 176 160 60 69 39 8 160 — 25 1S6}— 21 15 8 5 32 17 10 6 244 232 214 65 106 52 9| 215 — 29 178 —

6 Szászvárosi Kún-kollegium a) a főgymn. 8 osztályában . b) az elemi isk. A osztályában Összesen . .

122 9 35 83 7 166 144 148 15 89 40 78 cy 104 99 91 18 56 17 50 2 270 243 239 33 145 57 8 200 n 133 9 MI

A

22 5 30 19 14 — 23 15 36 5 53 34

7 S.-szt.-györgyi Szék.-Mikó-kolleg. 121 i 6 112 — 1 6 — o 1 a) a gymn. I—IV. osztályában 128 118 120 21 64 33 26 X — 22 1 1 3 — — — 27 22 29 3 11 8 b) az előkészitő osztályban . Összesen . . 155 140 149 ! 24 75 41 —|| 147 2 6 134 1 2 9 — 8 1 Főösszeg . . 12567 2341 2328 446 1232 564,242287 48 157|jl894 67 341231 74 98 94 A múlt évben . . 12553 2328 - 678 1134 494 22Í2148 42 138 1776 60 40J229 49 91 82

Tanárok s tanítók száma

Öszszesen: A múlt évben:

1 3 3 3 1

1 3 4

3

1

1

oszt. tanitó szakoktató

segédtanár és szakoktató

igazg. tanár

ének-, zene- és torna-tanitó

3 3 3 2 2 1 2

! oa

4 4 3 2 2 4 4

| l

7 7 8 5 5 7 2

I

1

I

4 4 4 4 4 5 4 6

1

N.-enyedi Bethlen-kollégium Kolozsvári kollégium . . M.-vásárhelyi kollégium . . Sz.-udvarhelyi kollégium Zilahi kollégium . . . . Szászvárosi Kún-kollegium . S.«szt.-györgyi Sz.-Mikó-koll.

közoktató

t a n á r

szakoktató

A kollégiumok neve

Tanitó- elemi képz. int.

gymnasiumi

Gondnokok rendes segéd rendes segéd

Theol.

A tanerők öszszesen

j

2. A gondnoki, a tanári és tanitói személyzet kimutatása.

3 28 4 1 22 3 4 27 4 1 21 4 2 16 C A gymn. r. tanárok közé számíttatott ref. egyházközség két lelkésze is, kik 18 \J aállásuknál 4 fogva kötelezve vannak a 10 l tanításra.

t, ±

1

41 23

13

9

16

1

3 22

29

1 39 20

18

7

13

1

2 24 7 136

4

Megjegyzések

9 142

3. A tanulmányi előmenetel %-os kimutatása az 188*/5 tanév végén tartott vizsgálatok eredménye alapján. aa

Beiratott

sndü 03

03

•l—5

Vizsgálí osztály

a g

-+^

1

Az elemi iskolákban

£

Í

d -^

S Ö

S-l

.o "

t—í

a


=3

03

.1-1 T-5

1—(

osztályzatot nyert

ndü

o k b

$% Vizsgáls osztály

u xn

Beirato

g y m n a s i

ytán lyert

A

M

osztályzatot nyert

l

Nagy-Enyeden

.

.

373 339 6-78 62-54 30-68 263 230 40-44 31-74 27-83

2

Kolozsvárit

.

.

260 232 9-91 66-81 23-28 168 150 38-67 38-67 22-67

3

M.-Vásárhelyt

.

.

252 234 9-40 59-43 31-29 147

137

18-25 62-77 18-98

4

Sz.-Udvarhelyt

.

.

185 170 18-24 67-65 14-12 128

111

34-23 42-34 23-42

5

Zilahon

6

Szászvároson .

7

Sepsi-Szt.-Györgyön

.

.

.

. .

.

59

.

166

55 9-89 67-27 23-64 185 168 35-70 41-06 23-21 144

10-42 61-80 27-78 104

128 118 17-80 54-23 27-97

27

A thöol. akadémiában és a néptanitóképző intézetben

91 19-78 61-54 18-68 22 13-64 50-00 36-36

Összesen:

1423

1292 10-83 62-77 26-40 1022 909 32-45 44-01 23-54

A múlt évben:

1437

1321 24-45 54-52 21-03 970 863 33-85 45-50 20-65

P a p i s z i g o r l a t tartatott 1884. s z i g o r l a t r a állottak 5-ön. Papi hivatalra képesítettnek találtatott: jelesen 1, egyszerűen 2. S z a k v i z s g á l a t r a állottak 17-en. Papi hivatalra képesittetett 16. A l a p v i z s g á l a t r a állottak 16-on. Sikeresen kiállotta e vizsgálatot 15. Néptanító képesítő vizsgálat tartatott 1884. nov. 12—15-ik napjain. Vizsgálatra folyamodott 13. Vizsgálatot tett 11; még pedig 1 jeles, 7 elsőrendű, általános osztályzattal; 2 pótvizsgálatra, 1 új vizsgálattételre ntasittatott. Ezek szerint a lefolyt tanévben 8 egyén nyert

a. Az érettségi vizsgálatok eredménye az I88V5-& iskolai évben. Érettnek nyilváníttatott

3

4

16

23

2

Kolozsvárt

23

2

7

12

21

,

M.-Vásárh.elyt Sz.-Udvarhelyt

.

8

11

19

4

.

3

3 3

jelesen 23

. . . .

24

3

5

10

18

11

„

5

3

8

,„

5

2

1

2

5

m

. . 113

10

30

54

94

Zilahon Szászvároson Összesen

2

4

Visszautasítás az írásbeliek alapján történt.

2

Visszautasítás a szóbeliek alapján történt.

4

Visszautasítás az írásbeliek alapján történt.

mm_

6

Visszautasítás a szóbeliek alapján történt.

_

3

Visszautasítás a szóbeliek alapján történt.

i,

2

. .'

.

összesen

. .

9

8

M e g j e g y z é s e k

végképen

.

kevesebb időre

összesen

.

•I—S

egy évre

egyszerűen

27

Vizsgálatra jelentkezett

Nagy-Ínyeden

Visszavettetett

,

2

19

O*'

46. A szóbeli vizsgálatok eredménye tantárgyanként kimutatva.

12

8

7

8

3

8

12

1

3

5

3

8

11

3

11

8

2

3

2

3

—

8

11

3

11

10

5

3

6

8

5

7

4

10

3

*3

—i

ȣ

CD • i—S

03

.....

11

- i! i

••2,

00

J

1

jeles

elégtelen

6

ao

"3-

2

2

1

2

1

2

3

3

1

1

11

2

2

1

T-I

5

O5

-aj

Szászvároson 5 ifjú közül elégtelen

elégséges

7

•1—9

Magyar nyelv s irodalom Latin nyelv s irodalom Görög nyelv s irodalom Német nyelv s irodalom

Zilahon 11 ifjú közül

Sz.-üdvarhelyt 24 ifjú közül

jeles

<S> **©

M.-Vásárhelyt 19 ifjú közül elégtelen

CQ

! elégtelen

elégtelen

jeles

elégséges

A vizsgálat tárgyai

Kolozsvárt 23 ifjú közül

jeles

N.-Enyeden 23 ifjú közül

elégséges

1

1

4

5

14

8

3

12

4

7

12

3

6

14

5

6

12

9

4

8

Történelem

5

7

11

8

5

10

6

10

3

4

2

16

2

3

3

5

3

Mennyiségtan

5

5

13

3

7

13

2

8

9

1

11

8

4

2

6

3

3

2

Természettan

6

10

7

10

13

2

9

8

3

7

14

3

3

5

3

2

Összesen A tanjegyek öszszege %-ban

34

46

81

42

78

17

58

58

24

54

78

19

22

33

21. 12 28. 5I 50.31

—

39

— 24.2Í! 26. 09 48. 45

2

2 I-M

12

3

3

18

7

" _

10

43. 81 43. 6I — 14.29 32.14 46.43 7-, 4 24.67 28. 57 42. 8 , 3.90 51-43 20. 00 28. í7 —

Jegyzet. Egy, reáliskolai érettségi vizsgálatot tett ifjú a szászvárosi gymnasiumnál pótérettségire állott a latin nyelv s irodalomból, e l é g s é g e s eredménynyel. (Orsz. középisk. törv. 26. §.) Javitó érettségi vizsgálat 1885. szept. 8-án, Kolozsvárt. Elnök Lészai Ferencz, kormányképviselő dr. Szász Béla. Felállott 7 ifjú javítás végett. Javítottak 6-an; latinból 8, németből 1, mathematik. 2; a történelemből nem javított 1. Egy ifjú (Br. Kemény Pál) irás- éa szóbelit tett minden tantárgyból, jó eredménynyel. Javitó érettségi vizsgálat Sz.-Udvarhelyen 1885. dec. 19-én. Elnök: Sebesi Ákos gondnok, kormányképviselő dr. Szász Béla. Javítottakí Guidó János a német nyelvből e l é g s é g e s r e . Kiss Sándor a történelemből e l é g s é g e s r e .

131

5. A tanulóknak nyújtott segélyösszegek, jutalmak és ösztöndijak kimutatása az 1884/5-ik tanévben. írt

kr.

1. N a g y - E n y e d e n kiosztatott fejedelmi kegyelet cimén 36 theologus diák közt 892 16 A Jabloncai s más alapítványokból 62 tanuló közt . . . . 2228 62 Egyetemen tanuló ifjak számára tett alapítványokból (Sárpataki, Szotyori, Naláci-féle) 738 Az egyházkerület részéről a néptanitóképző növendékei közt ösztöndíj cimén 358 Cipóban . 4551 91 Kegykosztban 36 tanuló számára 1285 66 Tűzifa árában 1685 Kórházi ápolás 1109 Vegyes (világítás, téli vizhordás, kert, temetések) . . 825 23 Jutalom és pályadíj cimén 10 drb. cs. kir. arany és . . . 1149 44 Hivatalos szolgálatokért a tanulóknak . . 753 92 Ünnepi követeknek . 51 Összesen 10 drb. cs. kir. arany és 15627 99 Ezen közvetlen segélyezéshez számítandó m é g : a) Egyes hitközségektől az ünnepi legát. számára begyült 2000 frt. b) Magántanítványoktól begyült privatum összegében 3000 „ c) A kollégiumnak fizetendő illetékek elengedésében 2500 „ d) Jótékony családok által főzetett ebéd (16 tanulónak naponta) árában 600 „ Közvetett segélyezés összesen 8100 írt. 911 97 2. Kolozsvárt kiadatott alapítványokból és egyesek ajándékából 578 60 Cipóban 426 26 Egyházi árvái alapítványból 240 Állami ösztöndijakban 28 10 Könyvekben jutalomképen . . . Összesen . 21ö4 93 K ö z v e t e t t segély : a) tan-, lakás- és egyéb dijak elengedése folytán . . 1397 frt. b) ünnepi legátusok javadalma 1188 „ c) magántanitás s felügyeletért 4574 „_ Összesen 7159 frt. 3. M.-Vásárhely kiosztott családi alapítványokból (Inee József, Ince Ferenc, Bod-Csolnakosi, Palloeska Lajosnó-féle) és jutal2131 88 mak cimén (pénzben és könyvekben) 3 drb cs.. kir. aranyat és Szegény tanulók tandijából elengedett összeg: 745 frt. 4. Sz.-Udvarhely kiosztott pályamüvek jutalmazására s más pá174 66 lyadijakúl 69 tanulónak 13 drb. cs. kir. araiayat és . . • 31 79 Könyv- és pénzjutalmától 49 tanulónak . . . . . . . . Ösztöndíjban és segélyképen 137 tanulónak 24 TÓka ga2118 58 bonát és , . . . . . . 2325 Összesen: 13 drb. cs. kir. aranyat, 24 véka gab. és

9*

132 Közvetett segélyek: á) Tan- és lakásdij elengedések összege b) Jettim-féle állami ösztöndijak „ c) Legátusok javadalma . . ,

frt

kr.

430 frt. 220 „ 700 „ összesen: 1350 frt. 531 5. Zilah kiadott ösztöndij s jutalom cimén 43 drb. könyvet és . Közvetett segélyek: a) Legatióból 1254 frt. b) Tandijelengedés folytán 892 Összesen: 2146 frt. 115 6. Szászvároson kiosztatott jutalmak cimén 100Könyvékben 268 43 Gróf Kún Koesárd főgondnok segélyösszegéből 84 A szegény tanulók alapjából • •• Összesen . 1 567:43 7. Sepsi-Szt.-György kiosztott ösztöndij és pénzjutalom cimén ! 423,39 Könyvekben 65J 5 Családi alapítványokból _-_-J 210,68 Összesen . 69912 Iskolai dijaknak egészben vagy fele részben való elengedése folytán 762 frt 50 kr. Szegény tanulóknak nyújtott könyvekben . . 66 „ 73 „ Összesen: 829 frt 23 kr. Mind a hét kollégiumban kiosztatott összesen 26 drb. cs. kir. arany, 24 véka gabona és • 24067 ! 38 Ha éhez a közvetett segély fennebb kimutatott összegeit adjuk, 20329 23 Lesz a jótétemény főösszege: 44396 61

133

6. sz. melléklet.

Az 1886. évi egyházker. közgyűlés dictaturájának számadása a közpénzekről. Összeg

Bevétel.

Részletesen I Összesen

írt. jkr.|

Kiosztandó özv.-árvai gyámsegély közpénztárnoktól*) . . 3,15? Az illetékeseknek kiosztásra az igazgató-tanácstól: a) Telekiánum pótlék 165 349 b) Oonsistoriale beneficium 35 c) Br. Bánfly Farkas-féle alap 6 agg lelkész javára . Közpénztárnoktól, a hozzá befolyt közpénzek: 2,709 a) krajcáros élőtöké és püspöki fizetés cimen . . . 874 b) képezdei illeték 125 c) peres ügyek költségeire befolyt illeték 481 d) kerületi közgyűlési jegyzőkönyvekért 242 e) névkönyvekért 32 f) conventi jegyzőkönyvekért 33 g) sególypénz : aa) persely 7 bb) missiora . . , h) központi gyámintézeti tőkére: aa) egyházaktól és papoktól 1,188 1,346 bb) új házasoktól . . Gen. dictaturáról, központi gyámintézeti, alapra: 179 179 házassági válóper után a 1 frt. 10,926 Bevétel összege

frt. [kr 3,155 550

7,041 79

179 10,926 42

*) Á korod-szeut-iaártoui rétből, mely az özvegy-árvái gyámintózet javára szokott haszonbérbe adatni — ez évben sem jött semmi.

B) Z i a d á s .

Özv.-árváknak kiosztott segély 106 részlet a 16 frt. 96 kr. 3,154 Az illetékeseknek kiosztve: a) Telekianum pótlék.. . . . 165 b) Oonsistoriale benefieium . . 349 Püspökhöz: a) krajeáros élőtőkéből püspöki fizetés-pótlás . . 1,050 b) 6 agg lelkésznek kiosztásra br. Bánffy Farkasrfele alap 35 Közpénzek igazgató-tanácshoz : a) krajcáros élőtökéből püspöki lakbér cimen . . . . 210 6) krajcáros élőtőke 1,449 c) képezdei illeték 874 d) peresügyek költségeire 125 é) közgyűlési jegyzőkönyvek ára 481 f) névkönyvek ára 242 g) conventi jegyzőkönyvek ára . 32 h) segélypénz: aa) persely . . 33 bb) M. 0. missiora 7 51 Központi gyámintézeti ig.-tanáozhoz a) egyházaktól és papoktól 1,188 d) újj házasoktól 1,346 119 házassági válóper után központi gyámintózetre igazga179 tó-tanáeshoz Kiadás összege 10,925 Bevétel összege E g y B Í t e t é s: 10,926 Kiadás „ 10,925 Pénztármaradék

3,154 56 515 22 1,085

3,456 99

2,534 80 179 10,925 57

134 . sz. melléklet.

m

"UL-

|

„a generális" es özvegy-árvai " alapok beveDrszám

• eá

1 2

Q N O

s& 2

3 4 5 6

2

7

9 24

10 11 12

B e v é t e l

frt

\ kr.

frt Múlt évi pénztár maradék Magán kötvényben, a kérői és berkeszi egyházközségek 100-100 frt törlesztvén „ „ hátrálékkamat 474 frt 14 kr.\ „ , folyó „ 1097 frt 58 kr./ Erdélyi föld tehermentesitési kötvényben kamathátr 26 frt 23 „ » folyó kamat 147 frt 38 Magyar vasút kötvényben bevétetett . . . Ennek értékében 146-75 árf. sz. 21425 50\ lS857i_ 3 / in -ig kamat . . 170-32/ 21259] ! _ i 5 sz. 600 frtos kötvény kisorsoltatván értékében bevétetett 252—1885 sz. utalvány szerint , . . . . . * . . . Papirjáradók kötvényben . 2700 frt—I „ „ uj tőkésítés 22500 frt} kamatjában 18847xu—1885J

Marad Bevétetett j beveendő

Beveendő

64 337, utj / 2 15051 07 1571

72

! i

3171 -

I kr.

frt

64 337„ 14851 07

200

1293 42

278 30 _

3171 —

-

173 61 17520 —

147 38 17520

21595 82

21595

—

26 23 — —

•

720 — 25200 —

—

720 _

_

—

25200 —

1260 1260 Takarékpénztári tőkében 5510 sz. k. sz. 483b frt 49 kr. „ „ új tőkésítés 5603 frt 15 kr. „ „ kamat 238 frt 30 kr. 10677 94 3099 87 Esketett párok és egyházmegyei illetékekben 14, 15, 50. 73, 74, 82, 83, 317, 139, 164, 199, 243, 260, 431, 494, 511, 627, 699, 850, 890, 934, 866, 638 1823 sz. utalványokra . , . . 2890 — 2890 — Tűzbiztositási jutalékban 215—1885 sz. utalv. 127 44 127 44 A „Gar.alap" kamatjában 18837i — 18841/I 490 28 490 28 A Generális dictaturától Szigeti Istvánnéért bevárandó . — 21 94 — Bevételek összege . 100535 157, 48393 427,

7578 07

— — — 21 94 52141 73

Egyenleg. Bevételek összege Kiadások „ v Póztár maradék . . . Maradt bevendő Pénztérmaradékkal Tényleges állás 1885 év végén

kr

1 / 48393 42 * * 12 48331 81 61 617a 52141 73 522Ö3 34 V V W émí V t/ " * 12

52203 347,

í

135

t a t á s j Sorszám

Bizonyítva- 1 nyok dvb. sz. 1

teleiről és kiadásairól az 1885-ik évben.

frt !

i

Vasúti kötvényben convertalá* miatt kiadatott

! A kisorsolt vasúti kötvény helyett vásárolt i 251O7U_18 sz. kötvény értékében 252—1885 i sz. utalvány értelmében kiadatott . . .

2

225000 frt papirjáradék kötvényért94-57 árf.sz. 21278-25 970—1885 sz. utalvány folytán kamat tóritm. 321-75 4

2

5 6

Kiadandó

K i a d á s

2

1 ( í J

kr.

17520

733 75

21600

Marad kiadandó

Kiadatott írt

kr.

frt

17520

733 75

21600

A Generális dictaturáaak kiosztás végett 670—1885 sz. püspöki rendeletre . . .

2852 97

2852 97

Takarékpénztári tőkésítésre* 5510 sz. könyvbe

5603 15

5603 15

Özv. Szigeti Istvánnénak 811—1885 sz. pftspöki rendeletre a generális dictatnrától visszavárandólag

21 94

94

Kiadások összege . .

48331 81

48331 18 i

Kolozsvárt, 1886 junius 10.

IDeálc CTózsef, e. ker. pénztárnok.

kr.

136 S. sz. melléklet.

az egyházmegyei özvegy-árvai

frt kr. frt

1

1 V.-hunyad-zarándi

2 Nagy-enyedi . .

111 37

y

1 0

i

a> i

0

í-t

frt kr[ frt |kr] frt kr frt |kr frt kr frt kr

262

—

i

5

%

> >

c> p:

frt kr.

7 — 347 99 79 30 10 — 1838 92

3 Kolozsvári . . . 123 3 5 | 200 — — — — — — — 434 17 60 — 829 55^ 1647 4 Kolozs-kalotai

í

365 46 307 u 15 75 1061 72

—— —

5 16 1243 63 125 7 20 77

fcyj
t —i

Eószvóny

Kamatból

e v

Egyéb jöv delemből

(e P 0

Egyéb jövi delemből

TH

Eészvény j rulékból

00 00

Kamatból

neve

1 «*

t

V é H á t r a 1é l 1

Tőkéből

egyliáanxegye

1 1

jött készpói

'olyó szám

AB

e

8

— — 7478 52 151 20 182 40 — — 599 36 366 51 54 — 8831 99

5 Szilágy-szolnoki . 595 8

975 67 546 23 175 2 — — 512 24 — — 107 85 2912

6 Deósi

.

.

.

.

54 20

140 — 25 11 — — — —

7 Széki

.

.

.

.

——

219 79 20 84

9

33 45 — — 65 69

318 45

3 70 35 92

757 32

4 — 226 39 246 68

8 Görgényi: a) részv. pénztár b) Bajnóczi-alap

— '2 1079 51 — — — — 129 42 778 51 150 — 18 — 2155 46 126 12

30 — — — — — — — 240 42 — — — —

396 54

9 Marosi e. m. . . 580 79 1995 74 292 55 32 — 10 10 1119 60 26 8 1866 79 5923 65 10 Küküllői

.

.

.

157 33

289 68 138 14 23 — — — 128 34 69 — _ —

.

.

647 98

255 — — — — — __ — 586 92 27 22 347 20 1864 32

.

.

75 80

805 49

11 Udvarhelyi: á) papi

.

b) tanitói

12 Eikán belőli oommunitás

.

.

.

8 — — _ — — __ — 281 85 19 41 27 72

— __ 6143 34 — — —

412 78

— 740 92 183 18 217 37 7284 81

Megjegyzés. 1. A gyula-fehérvári és nagy-szebeni egyházmegyéknek, valamint a nagy-sajói kápoly zavarosan állíttatnak ki, hogy azokból a számadások betekintése nélkül tiszta

137 17 -A. T jéL S gyámintézeti pénztárak, 1885. évi állásáról.

Összes vagyoi

Egyéb jövedelmek

Eészvény járulék

Kamat

Tőke

CD M

5P Készpénz

ii

Átmegy az 1886 . évre H a t r á 1é k

Kiadások össz<

t -03

á s Másnemű kiadások

Kezelési illeti

M-03

d.

Tőkésités

M N33

illetménye

i a

O frt |kr |frt kr | frt |krj|frt|kr|| írt kr frt |kr. | frt|kr frt |kr|| frt |kr frt |kr|| frt kr. 1 í 27 80 27360 392 4912 40 30 88 724 28 337 44 3956 — 11465 504 13 — — — - 47 50 1751 47 — — 1798 97

39 95 5173 26 177 66 74 8 192 50

7407 45

— — 100 40 73368 758 14 1592 22

54 86

73 3

9168 57

35 34 56045 8236 20 — — 8831 99

—

4—

9521 46

—

9035 68

— —

5—

8236 20 254 28 1026 98

125 — 560 — 1700 — 190 16 2575 16 336 93 12629 27 1074 86 357 44 286 10

32 34

30 — 20467 495 39 25 2 755 8

2 24

27 — 18030

7880 — —

4099 44

4353

5294 43 138 39

— —

76 — 14474 50 — —

4142 97

25 90 407 34

5868 30 1

_ 59422 1467 48 46 532108 23 — — 140 — 210 —

141 21 602

1 20 351 20

48 97 234

45 34

3240 60

— —

— —

4684 31 18 — 5445 52 478 13 27702 25 1943 87 265 50

—

11147

5

3285 94

56 60 30446 35

j

46 65 95 — 381 68 — —

101 93465

— —

47 23 11099 82

861

4

1 j

20 —

523 33 282 16

3595 63 23484 625 71

—

4738 34

23 10 1451 7 413 25

7757 21

98 60

— —

— —

8269

1

3231 54

1744 — —

— —

3357 91

— —

— —

' —

303 85 108 93

6

. i

72 58 55821 6547 13 ' — — 7177 92 106 89 12245 13

— —

12352

talannak nincs özv.-árvai gyámintézete. 2. Némely egyházmegyék által a kimutatások áttekintés nem nyujtható s igy a jelen kimutatás csak hozzávetőleg volt egybeállithato.

2

138 9. sz. melléklet.

IBI i m u

t a t á s .

az egyházkerületi lelkészek és lelkész özvegy-árvák gyámintézetének pénzalapjából javadalmazásra jogosított papi özvegyek és árvák GEGÉLTEZÉSÉKŐL. A kiosztandó összeg 3155 frt 41 krt tesz, azonban ebből 85 kr. nem lévén felosztható, mint pénztármaradók tőkésittetett; a tényleg kiosztott összeg 3154 frt 56 kr., az egyházmegyék sorrendjén az alább nevezettek közt az 1885—86. évi osztalékban, az alapszabály értelmében igy osztatott ki: egy egész osztalék 16 frt 96 krban állapittatváu meg. Folyó szám I.

II. III.

iy.

Egyházmegye neve V.-hunyadzarándi Gyula-fehérvári Nagy-enyedi

Kolozsvári

V. Kolozs-kalotai

Részesedők neve Sándor József árv.fiaLászló 1/2 részi. Konca Józsefné s 4 árvája 2 részi. Fábri Józsefné s 1 „ IV2 » Dáné Istvánné 1 részlet . . . Takács Józsefné s 1 árvája V[2 részi. Elekes Györgynó s 4 „ 2 részlet Ince Jánosné 1 részlet Bartha Elekné s 1 árvája l*/2 részi. Mihály Endréné s 2 árvája 2 „ Páál Józsefné t részlet . . . Király Karolina rendkiv. 1 részlet Sándor Józsefné 1 részlet . . Téglás Istvánné 1 részlet . . . Benedek Keresztesné 1 részlet . Török Sándorné 1 részlet . . . x Lakatos Istvánné s í árv. l / 2 részi. Csűrös Józsefné s 3 árvája 2 részi. x Püspöki Józsefné s 1 „ • l / s » Ince Anna rendkívüli 1 részlet . Kovács Kálmánná 1 részlet . . Benedek Pálné 1 részlet . . . Biró Sándorné 1 részlet . . . Mátyás Györgynó 1 részlet . . Dali Sándorné 1 részlet . . . Kónya Andrásné 1 részlet . . Dómján Jánosné 1 részlet . . l Gilyén Jánosné s 1 árvájal /2 részi. Hereeg Sándorné 1 részlet . . Bányai Lajosné s 2 árvája 2 részlet Jónás Elekné 1 részlet . . . Vinee Ferencné s 1 árvája 1V2 részi. Guno Ferenc árvája Andor 7 2 részi. oTdalósszeg . .

Részlet szám

Segély frt

kr.

| 84

80

59

36

107, 178

8

j

j 7

118

72

137. 228

96

397, 669

92

139 Folyó szám

Egyházmegye neve

Eészlet szám

Részesedők neve

Segély frt

kr.

j

Áthozatal

VI.

Szilágy-szolnoki

Deézsi

VII.

VIII.

Széki

! IX.

Nagy-sajói

.

.

3»V S 669

Baló Józsefné s 2 árvája 2 részlet Bányai Istvánná 1 részlet . . Bíró Károly 3 egész árvája 3 részi. Boér Károlynó 1 részlet . . . Boros Lajosné s 4 árvája 2 részlet Faragó Józsefné s 1 árvája V/2 részi. Galló Józsefné 1 részlet . . . Horváth Jánosné 1 részlet . . Juhász Mihályné s 2 árvája 2 részi. Kovács Károly 3 egész árvája 3 részi. „ „ fél árv. Andor V2 » Meszesi László egész árva fia Gyu32 la 1 részlet Nagy Zsigmondné s 3 árvája 2 részi. Nagy Ferencné s 1 árvája 11/s „ Páál Istvánná 1 részlet . . . Palánki Károlyné 1 részlet . . Somogyi Andrásáé 1 részlet . . Szilágyi Károlyné s 1 árv. l x / 2 részi. Técsi Józselné s 4 árvája 2 részlet Szűcs Györgyné 1 részlet . . Szász Ágnes rendkívüli 1 részlet Balázs Jánosnó 1 részlet . . . Kozma Ádámnó 1 részlet . . . Ignác Istvánná 1 részlet . . . Szabó Sándorné s 2 árvája 2 részlet n I Péterfi József 3 félárvája 1 részlet Tunyogi Elekné 1 részlet. . . Barabás Tamásné 1 részlet . . Dobi Ferencné s 1 árvája V/2 részi. Kovács Mihályné 1 részlet . . Varga Jánosné 1 részlet . . . Bakos Ferencnó 1 részlet . . . Balázs Józsefné búzái 1 részlet • Kovács Zsigmond vak fia Gábor 10 1 részlet Nagy Eleknó s 1 árvája V/3 részlet Balázs Józsefné malomi s 4 árvája 2 részlet Mnzsnai Károlyné 1 részlet . . \ 2 Nagy Sámuelné 1 részlet . . . / 2 Oldalösszeg . . 90 7 2

92

542

72

1 1Q

79

169

60

llo

la

Q9

1534

88

140 Folyó szám

Egyházmegye neve

Í

Áthozatal

X.

XI.

Görgényi

Marosi

Készlet szám

Részesedők neve .

.

Segély

frt

90 7 2 1534

Eéthi Mózesnó 1 részlet . . . Nemes Gyulánó 1 '/ 2 részi. 1 árvájáv. Albert Györgyné 1 részlet . . Magyarosi Jozsefné 1 részlet 161 Bitai Mátyásné s 5 árvája 2 részlet Csiki Lászlónó 1 részlet . . . Szász Istváané s 6 árvája 2 részlet Agyagási Lajosné 1 részlet . . Agyagási Péterné 1 „ . . Bereeki Farkas félárv. Fark. 1/2 részi. Bodoni Jozsefné s 3 árvája 2 részlet Csombor Jánosné 1 részlet , . Gáspár Jozsefné 1 részlet. . . Horváth Ádámnó 1 részlet . . Imreh Mihályné 1 részlet . . Kiss Józsefaé 1 részlet . . . Kovács Ottilia rendkivűli 1 részlet Kiss Károlyné 1 részlet . . . Lőrinci Jánosné 1 részlet . . . Kovács Béla rendkívüli 1 részlet 457 27 Mihály Gergelynó s 1 árv. l x / 2 részi. Nemes Ferencnó s 3 árvája 2 részi. Pap Zsigmondné 1 részlet . . Pethő Györgyné 1 részlet . . Szőcs Lajosné í részlet . . . Szakács Jánosné 1 részlet . . j Tordai Sándorné 1 részlet . . | Vitus Jozsefné 1 részlet . . . Sebestyén Sándorné s 2 árv. 2 részi. Vályi Pálné 1 részlet . . . . Varga Györgyné 1 részlet . . • Dénes Samuné 1 részlet . . . ; Kovács Károly egész árv. Kár. 1 részi. Nagy Samuné 1 részlet . . . * Kolcsár Jánosné s 1 árvája Vj% részi. \ Újvári Jánosné 1 részlet . . . i Ecken Sándorné 1 részlet . .i Molnár Györgyné s 2 árvája 2 részi. ; Sebestyén Andrásné 1 részlet . ; 177, 296 / ú Szilágyi Károlyné s 4 árvája 2 részi. Bartha Antalné 1 részlet . . . Borosnyai Simonná 1 részlet . :' Raduly Zsigmond 2 árvája 1 részlet Orbán Ferencné 1 részlet . . . Dali Istvánné és leánya Johanna s rendkívüli 2 részlet . . . Oldalösszeg . . 144V 2 2450

kr. 92

12

92

•

XII.

Küküllöi

80

\

72

141 Folyó szám

l

Egyházmegye neve j

XIII.

XIV.

Szebeni

RészSegély let Iszám | frt kr.

Részesedők neve Áthozatal

.

.

1447, 2450

Szigeti Gy. Istvánné s 1 árvája l x / 2 részlet ! Szigeti Gy. István 3 egész árvája 3 részlet ^ 77. 127 Sebestyén Józseíné 1 részlet . . Izsák Józsefnó 1 részlet . . . Cseresznyés Györgyné 1 részlet . Ilyés Ilyésné 1 részlet . . . . UdvarhelyBortóth Lajosné s 1 árvája l x / 2 részi. széki Balázs Gergelyné 1 részlet . . Sándor Gergelyné 1 részlet . . Karácson Sámuelné 1 részlet Némethy Mihálynó 1 részlet 144 Palkó György egész árvája Mária 1 részlet Vékás Emilia és Sarolta rendkivüli 1 részlet Péter Lajosné s 2 árvája 2 részlet Erdövidéki Q Kft Józsa Istvánné 1 részlet . . . > ö Vitályos Jánosné 1 részlet . . Sepsii Kese Pálné 1 részlet . . . . Ince Györgyné s 2 árvája 2 részlet Biró Sándornó 1 részlet . . . Nagy Áronné 1 részlet . . . 97« 161 Sóós Józsefné 2 félárvája 1 részlet Pálffi Jánosnó 1 részlet . . . Solymosi Lajosné 1 részlet . . Letenyei Karolina rendkiv. V2 részi. Zajzon Andrásné 1 részlet . . Orbai Nagy Pálnó 1 részlet . . . . 67 4 Görög Györgyné 1 részlet . . Pál Sámuel vak rendkiv. 1 részlet Kölönte Józsefné 1 részlet . . Kezdi Vitályos Györgyné s 2 árvája 2 részi. 101 6 IV J Ferenci Jánosné 1 részlet . . Kovács Károlyné s 6 árvája 2 részi. \ Páncél Zsigmondné 1 részlet \ 16 Fogarasí egyhk. Kézdi-vásárhelyi Zajzon Áronné 1 részlet . . . \ 9 Oá Boda Sámuelné 1 részlet . . . ( ^ egyházközség Egész összeg . . 186 3154 i

>

XV. XVI.

A1

8

1

/

1 &

XVII.

XVIII.

XIX.

XX.

1

1)

2

72

20

16

QQ

12

84 \Jjt.

76 i KJ

96 QQ

56