Kolozsvártt szeptember ik napjain TARTOTT. ff r r KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZÖKÖNYVE SZERKESZTETTE SZÁSZ GERŐ ; egyházk. közjegyző

AZ ERDÉLYI EV. REF. EGYHÁZKERÜLET Kolozsvártt. 1891. szeptember 26-29-ik napjain TARTOTT

ff

r

r

KÖZGYŰLÉSÉNEK

JEGYZÖKÖNYVE SZERKESZTETTE

SZÁSZ GERŐ; egyházk. közjegyző.

KOLOZSVÁRIT, NYOMATOTT

A

„KÖZMŰVELŐDÉS"

RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

I89I.

( E V . REF, KOLLÉGIUM)

NYOMDÁJÁBAN.

QO9.2 10392

Első ülés, szeptember 26-án, d. e. Elnöh:

Báró Bánffy Dezső, fógondnok.

Jegyző:

Szász Gerő,

közjegyző.

Főtiszt, püspök, Szász Domokos, aa.-nak buzgó, istennek áldását, segedelmét kérő imája után 1. Elnök, Báró Bánfly Dezső, aa. az idei egyházkerületi közgyűlést a következő beszéddel nyitja meg: Főtiszteletü egyházkerületi közgyűlés! Egy lejárt év után ismét együtt vagyunk, protestáns őseink által kivívott szabad ügyintézési jogaink gyakorlására, élni azon önkormányzati jogokkal, melyek keretében mozgunk, országos törvényeink és legkegyelmesebben uralkodó királyunk által szentesitett egyházalkotmányunk megengedik. Egy lejárt év után, részben beszámolni a reánk bízottakban való eljárásainkról vagyunk hivatottak, mi, kikre a folyó ügyek intézése bízatott; részben a jövő teendői felett határozni hivatott a főtiszteletü közgyűlés. Javaslataink a teendőkre a tárgyalások rendjén kerülnek a közgyűlés elé, végzett munkánk felett az állandó Igazgató-Tanács Jelentésének tárgyalása alkalmával leend mód, bírálni és határozni. Én, ki a főtiszteletü püspök őméltóságával váltakozva, voltam szerencsés az állandó Igazgató-Tanács elnöki szókét ülni, biztatom magamat a reménynyel, hogy az intézéseink felett gyakorlandó bírálat kedvező leend, azért törekvésünk volt egyházkerületünk szellemi, mint anyagi érdekeinek védelme, sőt fejlesztése és hisszük, hogy némi sikerrel is járt fáradozásunk. Annyival inkább várjuk a kedvező bírálatot, mert a múlt évi közgyűlés óta egyházkerületi beléletünket, belviszályok és éles ellentétek meg nem zavarván, sőt magyar hazánk különböző felekezetei között is a nem rég múlt időkben jelentkezni kezdett súrlódások enyhülvén, egy fenyegető ftultur-harcz veszélyeit nem csak kikerülnünk sikerült, de az utolsó napofrb&iL Egerben, Pápán és Miskolczon elhangzott hitfelekezeti báx, de békés jellegű nyilatkozatai tekintélyes vezérlő egyéneknek biztosítanak egy kedvező jövő iránt, ha követjük, átértjük a felvilágosodás érzetétől sugalt intő szavakat s keressük azon parallel utat az állammal, mely az „eszmék" és nem az „érdekek" ál1*

tal irányittatva, vezet a hazaszeretet jelszavával a békés haladó fejlődés egyedül biztos czéljához. így a békés együttműködés áldásait élvezve, sikerült erőnk és időnk el nem forgácsolásával, nézetem szerint, helyes, és eredményes intézkedésekkel, jövedelmeink fokozódó emelkedését biztositanunk és ezen anjagi erőnk gyarapodása lehetővé teendi szellemi, lelki igényeink erősebb kielégithetését is remélem'. Ez év nyarán tartott rendkívüli közgyűlés által megalkotott segély-kölcsön alap, bár még csak a kezdet kezdetén vagyunk, már is kezd érvényesülni és ,ha számításaink nem csalnak, már a közel jövőben évenkint több ezer forintot fog jövedelmezni, melyekkel a szűkön javadalmazott papi és tanitói állások felségéi hetők, javitást igénylő templomaink helyreállíthatók és nyomoru iskoláink a kor és törvény által igényelt állapotba helyezhetők lesznek. Nem csekély jövedelmi többletet használhattunk fel előnyösen ez év folyamán a hirhedt milliós kölcsön nyereségéből is, melyet azonban időközben végleg lebonyolítottunk. Kezdeményezőleg léptem fel ez érdekben, bár nem tagadom, hogy nem teljes megnyugvással és nem őszinte meggyőződésből, mert mint a múlt bizonyította, több ezer forintra menő évi jövedelemtől esett el egyházkerületünk s mert, meggyőződésem szerint, annak további fentartása fenyegető veszélylyel nem járt volna. De akartam, még áldozatok árán is, megnyugtatva látni a bizalmatlankodókat és reméltem azzal a békét helyre állítani, a személyes torzsalkodásokat megszüntetve látni. Akariam beváltani azon igéretemet, melyet a kérdés felett hozott határozat kihirdetése alkalmával tettem, mondván: „Magára a dologra nézve legyenek nyugodtak a közgyűlés tagjai, mert féltékenyen fogunk őrködni és körültekintőleg gondoskodni, hogy czélirányos és előnyös fejlődés mellett a kisebbség is az eredményben megnyugodhassék. Most már a milliós kölcsön megszűnt létezni, adja isten, hogy annak egyedüli emléke az elért 10,600 frt nyereség előnyös felhasználásában maradjon meg és legyenek örökre feledve az annak tárgyalása előtt és rendjén felmerültek. Hogy személyes közbelépéseim eredményéről még szólhassak, elmondom azt is, hogy a tél folyamán sikerült szóbelileg folytatott tárgyalások következtében az Érdél} i Magyar Közművelődési Egylettel is a segélyezési kérdést megoldani és kölcsönös nyílt és őszinte kimagyarázások következtében, ma már az általa ígért segélyezések akadály nélkül tétetnek folyóvá. Jelzem azt is, hogy a múlt évi egyházkerületi közgyűlésen nyilvánult óhajnak megfelelően tett ígéretemhez hiven, az egyházkerület központjában kezelt különböző alapokról kimutatást szerkesztettem és az a főtiszteletü közgyűlés tagjai között ki fog osztatni. Végre, a kellő öszműködés érdekében ev. ref. protestáns egy-

házszervezetünk szellemének érvényesülése czéljából, a gondnoki kar közreműködésére igyekeztem fokozólag hatni; örömmel láttam, hogy a buzgók száma nem csekély,örömmel észleltem, hogy a vállalt kötelességek teljesítése parancsoló voltának tudatában többen vannak, sőt maga a gondnoki kar mondotta ki azt, hogy az elvállalt állás teendőit végezni, kötelesség, s ki arra nem képes, vagy nem hajlandó, adjon tért és helyet alkalmasabbnak. Hinni akarom, hogy a világi elem ezen az „esprit de corps" sugalta buzgó kijelentése és fokozódó buzgó közreműködése megtenni áldásos gyümölcseit. Dolgozni, tenni fog a hivatott, de másnak tért engedni az, ki magát elhivottnak nem órzendi. És legyen is ugy, mert csak ugy erősödik napról-napra egyházunk, és csak ugy adhatjuk át őseinktűl örökölt szabad protestáns alkotmányunkat biztos alapokon nyugodva a késő utódoknak. Az egyházkerületi közgyűlést ezennel megnyitom. 2. Olvastatik az egyházkerületi közgyűlés tagjairól az Igazg.Tanács által összeállított következő

HsTévsor: * * * *

*

* * * * * *

Ajtai Gyula Antos István Apáthy Péter Hakcsi Sándor Balogh György Balogh Károly Balogh József Baló László Barcsay Béla Bartha Lajos Bartha Miklós Bartha Sándor Bartha János Bartha Zsigmond Bartalus János Bartalus Sámuel Bari Zsigmond Bánffy Dezső br. Bánífy Ernő br. Bánífy György gr. Bánífy Jenő br. Bánffy Miklós gr. Bánffy Zoltán br.

* Bedőházi János Benedek Dénes * Benedek Sámuel * Benke István * Benkő Lajos Benkő Sámuel * Berónyi János * Bethlen Bálint gr. * Bethlen Gábor gr. Bethlen Géza gr. Bethlen Pál gr. * Bihari Sándor * Biró András * Bod Károly * Bod László * Bodor Antal Bodor Domokos * Bodor Géza Bodor János Bodor Tivadar dr. Bodor Zsigmond * Borbáth Pál * Borosnyai Béla dr.

* Both István dr. * Botka Károly Csalhó János * Császár Bálint * Osernátoni Gyula dr. Csia György * Osiki Károly * Osiszér Gábor Csongrádi Kálmán Csősz János Czakó József ifj. Damokos Albert * Darvay Lajos * Deák Gerő * Deák Lajos * Deák József * Deési Gyula * Dénes József * Dómján István * Domokos Antal Donáth József * Dósa Dénes Dósa Gábor , Dósa Elek Dull László * Elekes Károly * Elekes Viktor * Éltető Albert * Erese Miklós * JParnos Dezső dr. Fejérvári Jenő * Fejérvári Károly Félegyházi Antal * Fogarasi Albert * Földes György * Cíaál Gyula Gál István * Garda József * Gáspár János Gencsi Sándor * Geréb Márton * Gidófalvi István dr. * Gombás József

* * * * *

Gönczi János Gönczi Lajos Gyarmathy Ferencz Gyarmathy Miklós Gyarmathy Zsiga Gyárfás Albert Gyárfás Domokos Gyárfás Endre * Györffy Pál br. * Györké János Gyulai Gábor Hegedűs István dr. * Hegedűs János Hegedűs Sándor * Hegedűs Lajos * Hegyi Sándor * Herepei Gergely * Herepei Károly Horváth Gáspár Horváth Gyula Horváth József * Horváth Mihály * Hóry Béla Illyés Károly Ilyés Lajos * Inczédi Sámuel * Jíancsó Lajos * Janó Albert Jánosi Gábor * K a b ó s Ferencz Karácson Mózes Kassai F. Ignácz Kádár Domokos. * Kemény Béla br. Kemény Domokos br. * Kemény György br. Kemény László br. Kemény Kálmán br. * Kelecsényi Károly * Kelemen János * Kerekes József Kerekes Sándor Keresztes Eduárd

* * * * * * * *

* *

* * * * * * *

* * * * * *

Keszegh József Kincs Gyula Kiss Albert Kiss Károly gondnok Kis Károly lelkész Kis Mózes Kispál Sándor Knöpfler Elek Kolosvári Sándor dr. Koncz József Koós Ferencz Kovács Albert Kovács Dániel Kovács Dénes Kovács Elek Kovács Gyula Kovács István Kovács Károly Kovács Ödön dr. Kövér András Kuun Géza gr. Kuún Isíván gr. Kuún Kocsárd gr. I-akatos Sámuel Lányi Sándor Lázár István Lázár Mihály László Ignácz Lénárt József Lészay Gyula Lészay Ferencz id Lészay László dr. Lószay Lajos Lőrincz Gyula Lőrinczy György Magyarosi István Makkai Domokos Malik József Márkus János Menyhárt András Mezei Albert Mezeí Ödön dr. Mihály Pál

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

Mihálcz Elek Molnár Albert Musnai Károly Musnai Pál Hí agy Benedek Nagy Domokos Nagy József Nagy Lajos esperes Nagy Lajos főgondnok Nagy Lajos tanár Nagy Lajos képviselő Nagy László Nagy Pál Nagy Sándor Nagy Sámuel Olasz Gyula P a p István Parádi Kálmán Páll Károly Pálffy Mózes Pánczél Károly Pergő Márton Petri Mór Péter Antal Péter Károly Pogány György Pogány Károly Ravasz János Rákosi Lajos Réthy Lajos Réz Farkas Roth Pál Salamon János Sándor János tanár Sándor János lelkész Sándor József Sárkány Ferencz Sárkány Lajos dr. Schilling Ottó Sebesi Ákos Simó Lajos Simon Ferencz Solymosi Endre

8 Som bori Lajos * Somkereki Miklós * Somogyi Jenő Somogyi István * Szabó Pál * Szabó Sámuel * Szacsvay Sándor * Szakács Mózes Szalánozy Lőrinez * Szarvady Pál Szathmári Ákos * Szász Béla dr. * Szász Domokos * Szász Gerő Szász Károly püspök * Szász Károly lelkész * Szász Károly dr. ifj. * Székely Bendegúz dr. Székely Gergely Székely János ig. tanácsos * Székely János lelkész , * Székely Sámuel Szikszai Lajos * Szilágyi Farkas * Szilágyi Gyula Szilvásy Sándor Sylvester Dávid * Sylvester Domokos * Tarsoly Gábor * Tavaszi József Teleki Domokos gr.

* * * * * * * * * * *

* * * * * * *

Ti már Károly Todorffy Domokos Tokos Sándor Tóth Zsigmond Török István dr. Újvári Oz. József Ujvárossi József Ugrón János Tallér József . Várkonyi Endre Váró Ferencz Wass Ádám gr. Wass Béla gr Vas Tamás Vályi Gábor dr. Vályi Gyula dr. Veress Sándor Wesselényi Béla br. Wesselényi Miklós br. Vincze Ödön Viski Pál Vitus Lajos Zathureezky Gyula Zágoni Pál' Zeyk Dániel Zeyk Gábor Zeyk József id. Zeyk Kálmán Zeyk Károly Zoltáni Elek.

A *)-gal jelzettek a közgyűlésen jelen vannak.

A megjelent tagok számából kitűnvén, hogy a közgyűlés határozatképes, elnök aa. a szervezeti törvény 4-ik fejezete értelmében a gyűlést megalakultnak jelenti ki. 3. Elnök aa. rendes gyakorlat szerint, e gyűlésünk tartamára segédjegyzőkül felkéri Vas Tamás, Bodor Géza, Pefri Mór és Kovács Dániel, aait. Közgyűlésünk nevezett aait' e gyűlés tartamára segédjegyzokül kinevezi.

4. Elnök aa. az Igazg.. Tanács jelentése alapján, előadja, hogy erdővidéki egyházmegyénk esperese, Zajzon Mihály, bevégezte buzgó, odaadó munkásságával közelismerést kiérdemelt, közhasznú életpályáját; továbbá, lemondás által egyházkerületi közgyűlésünk tagjai sorából kiléptek gr. Bethlen Béla, sajói egyházm. algondnok; dr. Báthori Béla, a sepsii egyházmegyéből és Tavaszi József, a marosi egyházmegyéből képviselők. Közgyűlésünk néhai esperes aa elhalálozása felett kifejezve kegyeletes megemlékezését, az élők lemondását tudomásul veszi. 5. Az Igazg. Tanács ajánlattal terjeszti föl szászvárosi kollégiumunk elöljáróságának folyamodását, melyben kéri, hogy ez intézetünkhez miniszterileg kinevezett Csűrös Pál és Tokaji Aladár rendes tanárokat a közgyűlés rendes tagjaiul ismerje el. Ha nem volna már e tekintetben precedensünk, közgyűlésünk még akkor is méltányosnak tartván, hogy a miniszterileg kinevezett tanárok, ha az egyházi ügyek iránt hajlamot és ügyszeretetet tanúsítanak, olyan jogokban részesittessenek. mint felekezeti tanáraink : a sz.-városi kollégium kérését teljesiti és Csűrös Pál és Tokaji Aladár aait. közgyűlésünk rendes tagjainak ismeri el. 6. Igazolás rendjén, elnök aa. előadja az Igazg. Tanács jelentése alapján, hogy görgényi egyházmegyénk tanácsa kéri, hogy rendes jegyzője akadályozva lévén a közgyűlésen való megjelenésben, Tavaszi József, péterlaki pap és helyettes-aljegyző fogadtassék el e közgyűlésünkén jegyző-helyettes gyanánt. Közgyűlésünk e kérést teljesítvén, Tavaszi József * aát. e közgyűlésünkön a görgényi egyházmegye helyettes jegyzőjéül ismeri el. 7. Igazolás rendjén, az Igazg. Tanács jelenti, hogy szil. szol noki egyházmegyei algondnok, Bölöni Sándor aa. hajlott korára és ezzel járó betegeskedésére való tekintetekből beadta lemondását. Miután az Igazg. Tanácsnak ezzel és egyáltalában a lemondásokkal és gondnok-választásokkal öszszefüggésben álló javaslata fog tanácskozásaink rend • jén előfordulni, Bölöni Sándor, algondnok aa. lemondása ezzel kapcsolatosan fog tárgyaltatni. 8. Elnök aa. jelenti, hogy id. Lészay Ferencz főgondnok; gr. Bethlen Gréza főisk. gondnok; Pogány György, gondnok; Ugrón János, egyházmegyei algondnok; Hegedűs István, egyházm. algondnok; Koos Ferencz, képviselő; Schilling Lajos, Fejérvári Jenő és Ilyés Lajos, képviselő aai. részint egésségi okokbúl, részint más

10 elodázhatatlan foglalkozásuk miatt, e közgyűlésünkén nem jelenhet nek meg. Közgyűlésünk sajnálattal nélkülözi buzgó munkatársainkat; de igazolt távul-maradásukat tudomásul veszi. 9. Elnök aának a házszabályok d) pontja értelmében tett ajánlatára, közgyűlésünk kinevezi a következő bizottságokat: I n d í t v á n y o k á t v i z s g á l á s á r a : Mezei Albert, Bartha Lajos, Geréb Márton. K é r v é n y e k á t v i z s g á l á s á r a : Gyarmathy Zsigmond, Bihari Sándor, SomkerekI Miklós. S e r el mi ü g y e k á t v i z s g á l á s á r a : Nagy Sámuel, gr. Wass Béla, Deésy Gyula, Bodor Géza. Az e g y h á z k e r . p é n z t á r m e g v i z s g á l á s á r a : Br. Bánffy Ernő, Sárkány Ferencz, Herepei Gergely. A testvérpüspökségek jkönyvei átvizsgálására: Horváth Mihály, dr. Török István, Péter Károly. A s z a v a z a t o k b e s z e d é s é r e : Sárkány Ferencz, Deésy Gyula, Elekes Viktor, Konoz József, Balogh Károly, Musnai Károly, Lázár István. Az 1892. évi k ö l t s é g v e t é s e l ő t e r j e s z t é s é r e : Zeyk Gábor, Vályi Gyula, Lénárt József, Szilágyi Gyula. Az I g a z g . T a n á c s j e l e n t é s é n e k átvizsgálására: Szarvady Pál, Rákosi Lajos. Váró Ferencz. Fogarasi Albert, Elekes Károly, Kincs Gyula. 10. Erdővidéki egyházmegyénk újonnan választott esperese, Kövér András; és ugyanazon egyházmegye újonnan választott jegyzője, Lőrinczi Gyula, hivatalukba feleskettetnek. Egyházkerületi közgyűlésünk újonnan választott egyházi hivatalosainknak erőt, buzgóságot kivan, hogy eredményesen munkálkodhassak istennek országát. 11. Elnök aa. jelenti, hogy a görgényi ev. ref. egyházmegye folyamodik egy harmadik algondnoki állás rendszeresítéséért és egyszersmind megteszi kijelölését Putnoki Domokos, Fegyverneki Sándor és László Miklós aai. személyében. Közgyűlésünk e folyamodást az Igazg. Tanácsnak 7 sz. alatt emiitett javaslatával egyidejűleg fogja tárgyalni. 12. Elnök aa. jelenti, hogy e pillanatban érkezett kezéhez kolozsvári lakos, Kacsóh Lajos aának panasza a kolozsvári papválasztás ügyében; egyszersmind jelenti, hogy ugyanez ügyben még egy másik fölterjesztés is van; valamint hogy a szászvárosi egyházközség tanácsának is van egy felebbezése özv. Incze Jánosné kegyévi

11 illetményére vonatkozólag; ugy szintén a harasztosi pap választás ügyében is: elnök aa. ugy véli, hogy mindezek átteendők a sérelmi bizottsághoz. Közgyűlésünk elnök aa. kijelentését határozattá emeli. 13. Olvastatik az Igazg. Tanácsnak e közgyűlésünk Tárgysorozatát illető Javaslata. El fogadtatik. 14. Tárgysorozat rendjén, elnök aa. felkérésére, püspök aa. olvassa következő évi jelentését: Méltóságos báró, elnök ur ! Főtiszteletü közgyűlés! Midőn püspöki jelentésemet megkezdem, hadd legyen az első szó, mely ajkaimról elhangzik, az alattvalói hódolat s hála szava. Mert, bár a letűnt egyházkerületi év legutolsó pillanataiban történt, de az események sorában kimagasló fontossága s reánk nézve örvendetes volta miatt, első helyen kell megemlékeznem arról, hogy f. hó 13-án szerencsés valék Beszterczén azon vidéki papjainkat, kikhez az utolsó pillanatokban a közelebb fekvő egyházmegyék gondnoki karából is, a küldöttség fényét emelve, többen csatlakoztak, urunk, királyunk ő felsége legmagasabb szine elé vezethetni s kifejezni hódolatunkat s hálánkat azon felséges király iránt, kinek bölcs, igazságos és atyai dicsőséges uralkodása anyaszentegyházunk történetében egy uj korszak kezdetét jelzi, s mint ilyen, egyházkerületünk évkönyveiben meg van s meg lesz örökítve. Az elismerő válasz, melylyel ő felsége minket megörvendeztetett s melynek szövegét e jelentésemhez csatolva, annak egész terjedelmében jegyzőkönyvbe vételét tisztelettel kérem, szolgáljon buzdításul, hogy azon úton, melynek helyességét elismerte a királyi szó is, haladjunk tovább. Ez az út: a vallásos és hazafias érdekeink hű ápolása s ezek által a haza s az anyaszentegyház javának előmozdítása. Ő felsége, azonban, nemcsak elismerő szavával, de jóságos cselekedeteivel is kitüntette és pedig, az előző évekhez hasonlítva, sokkal fokozottabb mérvben egyházkerületünk s annak szűkölködő egyházközségei iránt táplált atyai kegyelmességét. Templon, építési czélokra a hosszufalusi, kristyorí és kékesi; iskolaépítésre a szeéri, paczalusai, szilágyszegi, gyekéi és kóbori egyházközségeknek magán pénztárából 100—100 frtot vala kegyes adományozni; felséges nevére szálljon fény és áldás! Egyetemes egyházunk közelmúlt életében is hosszú sora merült föl, az örvendetes mozzanatoknak, melyeknek jelentősebbjeit Igazgató Tanácsunk jelentése tünteti föl. Ezek közül első sorban, e helyről is jelzem azon széleskörű, meleg érdeklődést s a kedélyeket forrongásba tartó, élénk mozgalmat, mely a minden irányban

12 folyamatba indult zsinati előmunkálatok terén, a sajtó fórumán ugy, mint a tanácskozások zöld asztalai mellett, sőt a társadalmi érintkezések köreiben is észlelhető. Örvendetes jele ez annak, hogy egyetemes egyházunk egy élő egészet alkot, melynek egyes tagjaiban megmozdul a lappangó erő s fölpezsdül a vér, midőn közös létérdekeinek biztosításáról s ez által intenzív erejének fokozásáról van szó. Ez élénk mozgalom kiváltképpen a zsinati előkészítő nagy bizottság munkálatának megjelenése óta ver mind nagyobb s fokozódó erővel csapkodó hullámokat, s kétséget nem szenved, hogy a testvér-egyházkerületeknek épp e napokban, részben már be is végzett közgyűlései, a nagy bizottságnak a jövő hóban s a konventnek valószínűleg nov. elején végzendő tanácskozásaiban, még az eddiginél is nagyobb arányú lesz a hullámverés. Ez az élet jele s nyilatkozása, s igy protestáns anyaszentegyházunknak, mely a stagnáczió elvével szemben, a fokozatos fejlődés és haladás örök törvényét magáénak vallja s az előtt önkint meghódol, dicséretére szolgál. Vannak, azonban, egyes jelenségek s én kötelességemnek tartom, azokra rámutatni, melyek azt az aggályt keltik föl, hogy a hullámverés az észszerű haladás s természetes fejlődés medrén, és pedig a mi egyházkerületünket legközelebbről érdeklő kérdésekben, túlcsapong. Feles számú egyházmegye immár meghozott határozatainak, valamint nem egy hirlapi támadásnak éle, a zsinati törvények 9-ik §-ában egyházkerületünk részére biztositott s királyi szentesítést is nyert autonomikus joga ellen van irányítva, s követelő hangok emelkednek, melyek ennek megszüntetését sürgetik. Nekünk, ez áramlattal szemben, mely reánk nézve annyival is in kább fenyegető, mert feles számú választó kerület zsinati képvise lőjét, szavazatát megkötő utasítással látta el, elodázhatlan kötelességünk, álláspontunkat teljes őszinteséggel s egyszersmind határozottsággal körvonalozni. A főt. közgyűlésnek alkalma nyílik tárgysorozata rendjén, egyházkerületünk e vitális kérdésében, mely egyszersmind a testvér-egyházkerületekkel létre jött unió életkérdése is, bölcsességének szavát hallatni, a mely bizonynyal, mig egyfelől egyházkerületünk háromszázados múltjában kifejezésre jutott alkotmányos vezérelvekhez való tántorithatatlan ragaszkodásnak, de másfelől, a fenforgó körülményeket s a létre jött uniónak mindenek fölött kimagasló érdekeit figyelembe vevő egyházpolitikai eszélynek s mérsékletnek szava lesz, melynek az ellentóteket lehetőleg kiegyenlítő s a kedélyeket megnyugtató hatása nyilvánulni fog. Egyéni véleményem az, hogy egyetemes egyházunknak s abban a mi egyházkerületünknek is érdekében áll az uniónak hova-tovább mind teljesebbé válása. E végezel csak az által lesz megközelíthető, ha egyházkerületünk, a jelzett törvónyezikkek által részére biztositott s

13 a felség által is szentesitett autonomikus jogainak gyakorlását, a lehető legszűkebb korlátok közé szorítja, és pedig kizárólag az egyházközségi, egyházmegyei és egyházkerületi belszervezetnek konzerválására s a képviseleti rendszer elveivel öszhangzóan, annak tovább fejlesztésére s az egyetemes zsinat által hozandó s e belszervezetet nem érintő összes törvényeknek ugy egészében, mint részleteiben, egyházkerületünkre nézve is feltótlenül kötelező érvényét eleve proklamálja, ez által kétségbe vonhatatlan bizonyítékát szolgáltatja annak, hogy az uniót közös törvényekben s azoknak védelme alatt álló közös jellegű intézményekben, hova-tovább mind teljesebb kifejezésre juttatni, az egyházi élet talajában mind inkább meggyökereztetni s ez által a testvér-egyházkerületekkel való egybeköttetést mind bensőbbé tenni törekszik. Most is, mint az előző években, hálásan kell elismernem, hogy folyó évi konventünk, mely ápr. 7—12 napjain tartotta üléseit, s melyen, önkint érthetőleg, képviselő-társaimmal részt vettem, egyházkerületünk iránti jó indulatának jeleit láttatta, a mely jó indulat, a mint ezt az igazg. tanácsi jelentés számadatokkal is illustrálja, első sorban az országos domestika terhére folyósitott állandó jellegű s egyszer s mindenkorra való segélyezéseknek, a testvér-egyházkerületekkel összehasonlitva, ránk nézve felette kedvező s előnyös arányában nyilvánult. Csak például említem föl, hogy az egyszer s mindenkorra való segélyezésre rendelkezésre állott 26,000 írtból mi 6290 frtot kaptunk, és pedig, a mig a dunántúli papok összesen 430 frtot, a dunamellékiek 350 frtot, a tiszáninneniek 1700 frtot, addig a mi papjaink 3700-al segélyeztettek, csak 410 írttal kevesebbel, mint a több, mint Tíétszer akkora tiszántúli kerület papjai. Ily kedvező az arány a tőkesegélyezésnél is, mert az ujabb befektetésekre kiosztott 22,180 írtból 5950 írt. évi járulék lett javunkra lekötve, s igy több, mint az egésznek negyed része. íme, ékesen szóló számokban kifejezve ama jó indulatu viszonzás, melylyel megjutalmazta a konvent a domestikai hátralékok fölhajtásában s az évi járulékok pontos beszolgáltatásánál tanúsított buzgalmunkat, a minek igazolásául fölemlítem, hogy a mig az 1889 ik év végén fennállott összes domestikai hátralék, az azon évi járulóknak a tiszántúli egyházkerületben kerek számban, 57, a tiszáninneniben 32, a dunántúliban 29, a dunamellékiben 28°/0-át teszi, addig a mienkben csak 14-et, s igy éppen félannyit, mint a legszerencsésebb anyagi viszonyok közt élő dunamellékiben. A mi szegénységünkből legbuzgőbban mi áldoztunk, s a kedvező eljárásra ezért ítéltettünk méltóknak. A konvent iránt hálára kötelező azon meleg érdeklődés is, melylyel nagy-enyedi, sz.-udvarhelyi és sepsi-szt.-györgyi kollegiu-

14 maink államsegély-kérvényeit fölkarolta, s hathatós ajánlattal a magas kormány elé terjeszté. Igaz, hogy mind a három kollégiumunk kérelme teljesen indokolva is van. Az enyedinek nagy szabású épitkezése erejét túlhaladta s tekintve azt a szörnyű romlást, melyet a letűnt idők viharai miatt szenvedett, méltán tarthat igényt arra, hogy segitő jobbját nyújtsa felé a magyar állam. A sz.-udvarhelyire nézve az állandó segély megnyerése, a szó legmélyebb értelmében, a lét vagy nem lét kérdése, mert annak kényszerű reductioja csaknem egy értelmű a megsemmisüléssel, s nemcsak nemzeti, de egyházkerületünk ama keleti végvidékén, felekezeti érdekeinken is pótolhatatlan csorbát ejtene. Sepsi-Szt.-Gryörgyi kollégiumunk tényleg már meg is kezdett, nagy mérvű épitkezésének állami segélyezése is, tekintettel arra, hogy ott a nemes város ritka áldozatkészségének bizonyítékait adta s a székely nemzeti közmivelődésnek legmagasabb rendű érdekei forognak szóban, múlhatatlanul kedvező megoldásra juttatandó, ha máskint nem lehet, még egyházkerületünk központi erejének hozzájárulásával is. Magasabb fokú közművelődési intézeteink föntartása s a haladó kor kívánalmai szerint való fejlesztése, egész egyházkerületünk jövendője biztosításának első rangú föltétele s elengedhetetlen követelménye. Mint egyetemes jelentőségű kérdésről, a mint ezt már előző jelentéseimben is tettem, meg kell emlékeznem most is a „Prot. írod. Társaságról." Kettős a czél, melyet az maga elé tűzött: egyfelől, a prot. tudományosság fegyvereivel folytatni az ellentétes áramlatokkal szemben az önvédelmi harczot s a társadalom magasabb régióiban ébren tartani, ápolni a protestáns szellemet, mely nemcsak tiltakozás, hanem egyszersmind pozitív tartalommal s határozott czélzattal bíró világnézlet; s másfelől, a vallásos érzület s nemesebb ízlés irodalmi termékeivel tért hódítani a protestáns nép nagy tömegében s ez által szolgálni a legalsóbb rétegekben is a felvilágosodás s vallásos buzgóság fenséges érdekeit, mondom, e kettős czél mindenike, a mostaninál sokkal szélesebb körű s na gyobb mérvű támogatásra méltó. Nem szólok a többi testvér-egyházkerületekről, de elszomorító jelenségnek tartom azt, hogy egész egyházkerületünkből, a kezeim közt levő kimutatás szerint, csupán 3 pártfogó, 25 alapító, 61 rendes és ]61 pártoló tagja van a társaságnak. Ismételve fölkérem egyházkerületünk minden hű fiát, hogy tehetségéhez mérten, tegye le áldozatát e szent ügy oltárára s első sorban kérem világi urainkat, kik közül eddigelé alig egy pár szerepel az ügy támogatói között, s másod sorban esperes-társaimat, hogy jó példával járva elől, érintkezéseik széles köreiben vonjanak az ügy támogatóinak kicsiny seregébe mentői többeket, mert csak

15 azon esetben lehet a hazai más vallásu egyházak hason ozélu s virágzó társulataival a mi társulatunk versenyképessé. Ellenkező esetben, attól lehet tartani, hogy a fellobbant láng elalszik s marad utána hamu s nagy sötétség. Aláírási ivek a közgyűlés asztalán rendelkezésre állanak. Egyházkerületünk beléletében a fölmerült főbb mozzanatok sorából, és pedig anyagi érdekeink terén, kimagaslik az adott körülmények közt, kielégítő sikerrel befejezett milliós kölcsön-ügy után a f. évi június 17-ik napján tartott rendkívüli közgyűlés által egyhangúlag elhatározott nagyobb szabású pénzügyi miveletnek folyamatba indított keresztül vitele, s azzal kapcsolatban egy központi s e g é l y p é n z t á r megalakítása. Az igazg. tanácsi jelentés e kérdésekre tüzetesebben kiterjedő s a segély-kölcsön alapnak köz-kézen forgó szabályzata, a főtiszt, közgyűlés minden tagja előtt már bizonynyal ismeretes. En, e helyről, ezekre tüzetesebben reflektálni nem szándékozom, de kötelességemnek tartom, a kérdésnek egy igen fontos ágára különösen is felhívni a közfigyelmet. A segélypénztár megalakításának egyik, legfőbb czélzata az, hogy a hova-tovább magát mind inkább túlélő terményben" kepefizetés intézménye, a központi erő segítségének igénybe vételével, a hol csak lehetséges, megszüntettessék, illetőleg, végrehajtandó megváltás utján átalakíttassák, hogy szolgáljon az egyházi tisztviselőinknek nem folyton apadó, hanem lassankint gyarapodó javadalmazásuk biztositottabb forrásául. A kezeim között levő statistikai adatok szerint, egyes egyházközségeink már létező kepeváltási alapjainak összege megközelíti az egymilliót, s igy jelentékeny alap van már, mely a megváltási miveletnél fölhasználható, s az illető egyházközségeknek, csupán a még hiányzó összeg erejéig kell a központi pénztár segélyét igénybe venni, a megállapított módozatok szerint, hogy a megváltás, rövid idő alatt, tényleg keresztül vihető is legyen. A kérdés ez ágát esperes-társaimnak s az érdeklett egyházközségeknek nem tudom eléggé melegen figyelmébe ajánlani, mert azon meggyőződésben vagyok, hogy egyházkerületünk feles számú vidékein a terménybeli kepefizetés mizériái legégetőbben sajgó sebek, melyeknek csak részben való orvoslása is, egyházközségeink s egyházi tisztviselőink jól felfogott érdekében, legsürgősebb követelmények egyike. Nem hagyhatom fölemlités nélkül körlelkészí intézményünknek ez évben is örvendetes fejlődését, melyre az igazg. tanácsi jelentés részletes világot vet. Miért tagadnám ? Körlelkészségeink, melyeknek száma ez évben 25-ről 29-re emelkedett föl, nekem legkedvesebb gyermekeim, s midőn ezeknek gyarapodását s mind szélesebb körre terjedő áldásos működését szemlélem, szavakban ki sem fejezhető atyai öröm tölti be szivemet. Mert ezek megannyi ú} hóditások,

16 folyton erősbülő védbástyák: egyházkerületünknek éppen azon vidékein hol faji s felekezeti érdekeink eddig leginkább valának veszélyeztetve, sőt nem egy helyt egészen letiporva ugy, hogy azokat halottaikból kellett új életre hívnom- Anyaszentegyházunk őrködő gondjának védelme alatt, hadd nőjjenek és viruljanak azok a csemeték, mert anyaföldünken az isten kertjének oly részeibe vannak plántálva hol eddig nagyon sok gyom és dudva termett. A fény mellett, rá kell mutatnom az árnyékra is. Egyházkerületünk nem egy pontján sötét árnyék az, hogy igen sok felekezeti, kiváltképpen pedig a községi és állami iskolában népünk gyermekeinek vallásos oktatására teljességgel nincs kellő gond forditva. Kénytelennek érzem magamat, rámutatni arra, hogy papjaink és tanítóink közül feles számmal, az anyaszentegyház jövendőjét legközelebbről érintő vallás-tanitás ügyét nem hordják elég melegséggel szivükön, s ennek káros hatása a növekvő nemzedék vallásos érzületének meglazulásában s az egyházhoz és annak intézményeihez való buzgó szeretet hanyatlásában igen sok helyt fájdalmasan tapasztalható. Igaz, lehet a mulasztókkal szemben a megtorlás hatalmát venni igénybe, de jaj annak az egyháznak, melyben folyton a büntetés fegyverét kell villogtatni s nem az arra hivatottak önkenytes buzgalma vezérli őket a kötelesség hű teljesítésében. Felemelem e helyről atyailag intő szavamat s remélem, hogy az nem lesz pusztában kiáltó szó, mert meghallják és szivükbe fogadják azok, a kiknek szól. Tündökölnek előttünk az elmúlt évből is az áldozatkészségnek ragyogó példái. Egyfelől, az Igazg. Tanács jelentése s másfelől, az én jelentésemnek kinyomatott melléklete, ezeknek fénylő seregét tüntetik föl. Ezek az anyaszentegyház élő és termő fájának édes gyümölcsei, melyeknek szemlélése szivet inditó s lelket éltető. Egyházkerületünkben az önkenytes adakozások összege, pénzértékben kifejezve, kerek számban: 80,923 frt. 9 kr. Rámutassak-e arra az egyszerű székely pár emberre, ki a kovásznai kepeváltási alapra 30,000 forinttal áldozott? Avagy, arra az agg kálvinista papra, az abafájira, ki egész élete megtakarított filléreit, 1000 frtnál többet, a görgényi özvegy árvái gyámintézet javára atbocsátotta? Koszorúba füzzem-e neveit mindazoknak, kik vallásos buzgalmukat jóságos cselekedeteikkel tették nyilvánvalóvá; s rámutassak-e azokra, kik kerületi közgyűlésünk jelenlevő tagjai közül is, azoknak sorában tündöklenek? Nem. „Ne tudja a te bal kezed, mit cselekszik a te jobb kezed", monda Krisztus urunk; nevüket örökítik évkönyveink s az örökélet könyvébe isten is följegyzi. Nyilatkozott a vallásos buzgóság nem csak az alapitványok s önkenytes adakozásokban, de más téren is és pedig, első sorban, az egyházi építkezések terén. Építkezésekbe 124,414 frt lett újabban

17 befektetve. Igaz, hogy kerek számban 50,000 frttal kevesebb, mint az előző évben, de ha tekintjük azt, hogy az ez előtt négy évvel folyamatba indult nagy számú templom, iskola és papilak építések túlnyomó része már múlt évben befejezésre jutott, a jelen évben kimutatott építkezési összeg is örvendetesen kielégítő. Bizonysága annak, hogy az a hatalmas áramlat, mely a központi építkezési alap létrehozása folytán megindult s a romok felett új világokat hozott létre, most is folyton tartó. Nngymérvü a haladás a kepeváltási alapok gyarapodásában is, mert ez egy év alatt 60,064 frt emelkedést tüntet föl; immár megközelíti a 800,000 frtot. A kepeváltási alapokhoz, hasonczélu rendeltetésüket tekintve, hozzászámíthatok nagy részt a bor és magtárak is, melyeknek értéke ez évben 58,152 frttal emelkedett s most már, pár forint hijján, 203,000 frt Szorgalmi jövedelem czimón befolyt 17,457 frt. összehasonlítva az előző évi zárlattal, 3,000 forint csökkenés mutatkozik, de e hiányt az előzőleg emiitett alapok nagymérvű gyarapodása busásan kárpótolja. Perselypénz begyült 2]47 frt; 245 frttal több, mint az előtt. Tűzkár ellen egyházi épületeink 1.281,000 frtig vannak biztosítva. A legújabb építkezések miatt itt is 780 frt az emelkedés. Népingási adatainkat nem mondhatom egészen kielégítőknek. Megeskettetttt: 3260 pár; 6-al több, mint az előző évben s még is az újszülöttek száma csak 14,272, 1,040-el kevesebb. Meghalt: 10.680 hívünk, 183-mal kevesebb, mint az előtt s igy a lelkek száma 3593-mai gyarapodott ; sőt, ha hozzászámítjuk ehhez még azt is, hogy vallásunkat elhagyták 137-en s hozzánk áttértek 215 ön, tehát a gyarapodás e ozimen: 78; a lélekszám összes szaporodása: 3671. Konfirmáltattak összesen: 5484, de e számból hiányzanak a küküllői egyházmegyeiek. Ez a statistikai adat a püspöki jelentésben eddig nem szerepelt, de szükségesnek tartam, fölvenni ezt is, mert mutatója annak, hogy egyházkerületünk egy év alatt hány önálló egyházközségi taggal gyarapnzik. • Tanügyi előadónk nagy gonddal egybeállitott képét fogja bemutatni összes tanügyi állapotainknak, s igy ón e tekintetben csupán annak jelzésére szorítkozom, a mi szorosabb értelemben a püspöki jelentés keretébe tartozó. A tankötelesek száma ez évben 697-el nőtt s most már 58,955. Ebből tényleg tanuló 45,746; 2110-el több, mint az előző évben s igy a tanköteleseknek 77 60%-a, a mi nem elég kedvező arány. Felekezeti iskoláink száma öttel szaporodott s van most 430. Felekezeii tanitó működik 474. Saját személyemről, illetőleg, közvetlen akczióimról ezúttal kevés jelenteni valóm van Eletem nyitott könyv, melyből mindenki olvashat. Sok águ kötelességeimet igyekeztem, tőlem telhető buzga2

18 lommal teljesitni, s a hová kötelesség szava hivott, megjelenni; részt vettem a konventi, a zsinatot előkészítő nagybizottsági, az 1791-iki törvények 100 éves jubileumának rendező bizottsági s még feles számú ülésekben. Templom-szentelésre az idén fölkérve nem lettem, de van megint 10 új templomunk, mely felszentelésre vár; a vízaknai s kolozsvári újonnan választott papokat hivatalukba beigtattam. theol. akadémiánkban a papi szigorlatokat aug. 30-án és 31-én biztos-társaimmal együtt vezettem, s örömmel ismerem el, hogy a szigorlatra állottak,* általában véve, igen szép igyekezetüknek s képzettségüknek adták jeleit. Meg kell itt jegyeznem, hogy a konvent által megállapított s a mi egyházkerületünkben is életbe lépett üj vizsgálati rendszer szerint, most tartatott meg az első szigorlat, vagyis, az úgynevezett első képesítő vizsga, melyet, legalább egy óv muJva, követni fog a második, az úgynevezett gyakorlati vizsga s csak azután fognak az illetők a papi pályára végleg kibocsáttatni, a közbe eső időt köteleztetvén segédlelkészi, avagy azzal rokon természetű szolgálatban tölteni el. Szüksége forog fenn^ ennélfogva, az első képesítő vizsga letételét igazoló, hivatalos okmány szövege megállapításának, s miután ez a főtiszt, közgyűlés hatáskörébe tartozik, a tárgysorozat rendjén, lesz szerencsém azt jóváhagyás végett, bemutatni. A közelmúlt napokban részt vettem Miskolczon Kún Bertalan, tiszáninneni püspök-társamnak, lelkipásztori szolgálata 50-ik, miskolczi papsága 40 ik és püspöksége 25-ik évfordulati jubiláris ünnepélyén, tolmácsolva, ugy vélem, mindnyájunk nevében legszívesebb üdvözletünket s legjobb szerencse-kivánatunkat. Az isten őt, a rábizottakban való hűsége, szelíd lelkülete s nemes jelleme jutalmául, ritka kegyelmében részesítette. A mi egyházkerületünk eddig szolgált 38 püspöke közül szolgálata 25 éves jubileumát még egy sem érte meg. Az isten éltesse őt, a kivá'asztottat, még sokáig! Le kell rónom még hálás köszönetem kedves tartozását is. A múlt év nehéz küzdelmei s izgalmai miatt, melyeket át kellé élnem, ismételve kénytelen valék, gyógyulást keresve, félrevonulni és pihenőt tartani. Erőm gyönge s nőnek körülöttem az árnyékok. Hálásan ismerem el, hogy ez időközökben, s azokon kívül is, br. Bán ffy Dezső, egyházkerületünk érdemdús főgondnoka és világi vezérférfla, bölcsességével s ritka buzgalmával pótolta az én erőtlenségemet, az egyházkerület központi kormányzásában, közvetlen közreműködésre szentelve az állami szolgálattól fölszabadult ideje javarészét. Elismerő köszönetem kiterjedő egyházkerületünk egész tisztviselői karára és szól esperes-társaimnak is, kik egymással vetélkedve, végezték tisztükéi s támogattak engem. És végül, egy pillantást kell vetnem a halottak birodalmába is.

19 Ott látom megdicsoült alakját erdővidéki egyházmegyénk nagy buzgalmu és nemes lelkületű, már csak néhai esperesének, Z a j z o n Mihály, kedves szolgatársamnak. Legyen emléke áldott! Elköltözése folytán, az egyházmegye közbizalma, a megürült esperesi székre, K ö v é r András, közópajtai paptársamat hivta el, az egyházmegye eddigi főjegyzőjét s helyébe tiszt. L ő r i n c z Gyula, kis baczoni pap aa választatott meg. Főpásztori szeretettel köszöntöm őket egyházmegyéjük kormányzásának élén, s részükre isten segedelmét buzgón kérem. Megköszönve a főtiszt, egyházkerületi közgyűlés nagybecsü türelmét, jelentésemet zárom, és szivem mélyebői kívánom, hogy egyházkerületünk, egyetemes egyházunk s az édes anyaföld, melyen élünk, halunk, mindenek felett szeretett magyar hazánk éljen s viruljon örökké! Közgyűlésünk a mind végig érdeklődéssel hallgatott jelentést jegyzőkönyvre vétetni határozza; főtiszt, püspök aának buzgó, nem lankadó munkálkodásáért őszinte, meleg köszönetet szavaz. 15. Főtiszt, püspök aa. jelentéséből egyházkerületi közgyűlésünk örömmel vette tudomásul, hogy király urunk ő felsége folyó hó 13-án Beszterczén léte alkalmával, holott magas látogatásával hazánk erdélyi részeit látogatta meg, az előtte püspök aa. vezetése mellett megjelent és egyházkerületünket képviselő küldöttségnek a következő, jegyzőkönyvbe fölvétetni határozott, rendithetetlen alkotmányos érzületéről bizonyságot tevő, és részünkről hálás érzelmekkel fogadott válaszszal adott kifejezést irántunk táplált kegyelmének: „Az erdélyi evangélikus reformált egyházkerület hódolatát és hűsége kifejezését köszönettel fogadom. Megelégedéssel ismerem el, hogy önök önkormányzati jogaikat, egyházuk javára, eddigeló eredménydusan, s mindenkor a törvények korlátai közt érvényesítették, s ezért, szívesen biztosítom önöket további királyi kegyelmemről." 16. Tárgysorozat rendjén olvastatik az áll. Igazgató-Tanácsnak a nagy-enyedi k-ollegiumnál mennyiségtan, rajzoló-geometriai tanszék rendszeresítésére, s egy theologiai tanszék betöltésére vonatkozó következő előterjesztése. A Bethlen-kollégium elöljárósága az 1888-ik évben két rendes tanári állomás szervezését egyenkint .1000 frt. évi készpénz fizetésre, 240 frt. szálláspónzre, 16 méter-öl tűzifára, a successio kilátásba helyezésével, határozta volt el és ezt az intézkedést ideiglenes jellegével s a pénztár azon időbeli állapotával indokolta, midőn a kollégium uj szárnyépületének költségei voltak fedezendők. De csakhamar belátta azt, hogy a successio bizonytalan eshetőségeivel, a korpótlék 2*

20 hiányával, a méltányosság által som indokolható különbséggel a tanerők állandósítására, nem törekedhetik. Azért is, mihelyt a kollégium pénztára ezen teher elviselésére képesnek mutatkozott, első kötelességének tartotta, rendes tanárai közt fennálló ezen indokolatlan különbséget eltörölvén, kötelezettségekben egyenlő munkásairól egyenlő jogok alapján is gondoskodni. A fennebbi (93. és 114 — 1888. sz. a.) határozatával ideiglenesen felállított kisebb fizetésű rendes tanszé kek elvét s vele a successio kényszerét, mely a helyzet javulásának egyedüli reményét a tanártárs halálához kötötte, beszüntetvén, f. év 94. jkvi sz határozatával a rendes tanári fizetések egyenlősítésének elvét egyhangúlag elfogadta és beható tárgyalás alá vette a jövő 1892. évi költségvetésnek ezen czélra felhasználható s a jövőre állandónak bizonyitható tételeit Ezen tételek közt a legfontosabbak: 1. A miriszlói szőlő jövedelmének 10 évi átlag alapján 500 frttal való fölebb emelése. 2. Az 1891. évi költségvetésben. 10,500 frttal szereplő épületfentartási kiadásoknak 2000 frttal lejebb szállítása, mely összeg az uj kollégium korhadt gerendáinak pótlására, tehát átmeneti kiadásnak leven felvéve, 1892 évi költségvetésből indokoltan elhagyható. 3. A toroezkó-szentgyörgyi 1 irtok eladásából befolyt tőkének a birtok jövedelménél 1000 frttal több kamatjövedelme. 4. A n.-enyedi regale-váltság összegnek a kollégiumot adó alapján megillető, tehát bizonyos része, körül belül 2700 frt kamatjövedelem. Kisebb jelentőségű jövedelem emelkedést mutatnak ezek mellett a jelzálzgi kölcsönökben elhelyezett tőkék folytonos szaporodása s a vele járó nagyobb kamatjövedelem ; a tégla , cserép- és erdő üzlet forgalmának emelkedése. Az ekképpen kimondott 6200 frtból 200 frtot a megcsökkent regale-jövedelem pótlására számítván, 4200 frt. összeg áll már a következő 1892. évben az elöljáróság rendelkezésére, melyből ezen és más hasonló fontosságú tanügyi igényeinek eledet tehet. Olyan minimális összeg, mely semmi kérdéses tételt nem foglalván magában, állandó fedezetet szolgáltat minden további költségvetésben. Ezen adatok alapján, egyhangú határozatával kéri a nagyenyedi elöljáróság a főtiszt, közgyűlést, méltóztassék ez idő szerint három kisebb rendes tanári fizetésnek egyenegyen 350 frttal, összesen 1050 frttal és egyénkint 8 összesen 24 öl faillefékkel az 1888 évig szokásos rendes tanári fizetés mértékéig való felemelését tudomásul venni Ugyancsak 1 1 4 - 1891. sz. egyhangú határozatával óhajt a n.enyedi elöljáróság a theologia-akadémia és gimnasium szükségesnek bizonyult új tanszékeiről gondoskodni. E íészben felhívja a főtiszt, közgyűlés figyelmét arra a sajnos körülményre, hogy Keresztes Jó-

21 zsef tanár halála óta a biblica theologiára rendes tanár nincs alkalmazva és hogy a theologiai rendes tanárok részint a kortúl, részint a betegségtől elgyöngitve, teljes óraszámmal nem terhelhetők. A gimnáziumot illetőleg, utal a gimn. növendékek számának folytonos emelkedésére, s ennek fo'ytán a JI. gymn. osztály párhuzamosításának sokáig nem odázható szükségére, továbbá arra, hogy ideiglenesen alkalmazott tanerőkkel a tanügy érdekeiről eléggé gondoskodni, nem lehet. Tekintettel két gimn. tanár elaggott voítára, egy gimnáziumi tanszék rendszeresítése és betöltése sürgető szükségnek bizonyul. Ezeknél fogva, megszünteti a n-enyedi elöljáróság a theol akadémián a biblica theologiára, a gimnasiuraon pedig a mennyiségtan és rajzoló, geometriára fennálló segédtanári tanszékeket és kéri a főtiszt, közgyűlést, méltóztassék a Keresztes József tanár halála óta üresen álló theologiai rendes tanszéket választása által betölteni, a gimnáziumra vonatkozólag pedig a mennyiségtan és rajzoló geometriai tanszéket rendszeresíteni és intézkedni, hogy ez a szék is a közgyűlés jelen folyama alatt szabályszerűen betöltessék B két tanszék javadalmát az elöljáróság akkint óhajtja megállapítani, a rendes tanári fizetések egyenlősítése elvének alapján, hogy 1893. év szeptember 1-től, mikor a fennebb említett jövedelem-többlet az elöljáróság rendelkezésére esik, a rendes tanári fizetést: 1350 frt. készpénzt, 300 frt. szálláspén7t, vagy lakást, 24 méter-öl tűzifát és 50 frt. ötödéves korpótlékot élvezzenek; 1892. jan. 1-től, mikor a két rendes tanszék elfoglalandó lesz, 1893. szept. l-ig, ideiglenes javadalmukat 1000 frt készpénz, 240 frt. szálláspénz, 16 méter-öl tűzifa képezze. Igazgató Tanácsunk a rendes tanári fizetések egyenlősítésének elvét, ugy ezintén a theologiai és gimnáziumi tanszék sürgető voltát elismervén! a javadalmazásukra szükséges fedezet kimutatását alaposnak tapasztalván, a kivánt választást egy pályázati hirdetmény közzététele által előkészítette és elhatározta, hogy a n.-enyedi elöljáróság javaslatát egész terjedelmében a főtiszt, közgyűlés kedvező elintézése alá terjeszti. Közgyűlésünk az előterjesztést, indokainál fogva, magáévá teszi s a jelzett tanári állomásoknak jelen közgyűlésünk folyamán választás utján betöltését elhatározza. 17. Tárgysorozat rendjén, olvastatik az állandó Igazg. Tanácsnak a m.-vásárhelyi kollégiumnál egy klassika-philologiai tanszék rendszeresítésére vonatkozó következő előterjesztése. A m.-vásárhelyi ref. kollégium elöljárósága az ürgsen álló természetrajzi rendes tanszék betöltésére vonatkozó előterjesztésével kapcsolatosan, eljöttnek látja az időt, hogy egy teljes ó-klassikaphilologiai tanszék rendszeresítéséről is gondoskodjék. Igaz ugyan,

22 hogy két klassikai tanszék van M-Vásárhelyit betöltve, de azok egyike csakis a latin nyelvre volt felállítva és betöltve s nem egyszersmind a görög nyelvre is; annak betöltője tehát a görög nyelvre nem alkalmazható s így a másik a görög nyelvvel teljesen le lévén foglalva, az alsóbb osztályokban latin órákat nem adhat. Ily körülmények között, a latin nyelv tanítását az alsóbb osztályokban változó tanerőkre voltak kénytelenek bízni, a mi a tanulók fejlődésére nagyon hátrányos volt, tekintve a latin nyelv nagy óraszámát és alapvető fontosságát. A rendszeresitendő ó-klassika-philologiai tanszék javadalma lenne egyelőre évi 900 frt. fizetés és 200 frt. szállásbér, a mely successio folytán 1200 frt. fizetésre és természetbeli szállás . élvezetére emelkedhetik. E javadalmat az által biztosítja az elöljáróság, hogy Bihari Sándor tanár aa. fizetését, ki 31 év óta működik ezen intézetnél, áthelyezi a „Moós-alap'i-ra, melynek évi kamatjövedelme (ez idő szerint 6%) 3111 frt. 99 kr, tehát akkora, hogy belőle két tanár nyugdija, úgy a mint a végrendelet rendeli, teljesen kitelik. Megjegyeztetik, hogy Bihari Sándor aát. az elöljáróság működő tanárnak tekinti eddigi jogkörének teljes fentartása mellett, jóllehet fizetését ezentúl a Moós-féle nyugdijalap fogja fedezni. Igazgató-Tanácsunk, engedve a m. -vásárhelyi m. tt. elöljáróság kívánalmának és csak méltánylandó törekvésének, a mennyiben a rendszeresittetni kért új tanszék javadalmát az imént fölfejtett fizetés-áthelyezéssel biztosítottnak látja, a maga részéről pártolja az elöljáróság előterjesztését, kérve a főt. közgyűlést, hogy méltóztassék a m -vásárhelyi kollégiumra nézve a kért klassika philologiai tanszék rendszeresítését határozatilag kimondani, de betöltését, az elöljáróság kívánalmaihoz képest, a jövő évre halasztani. Közgyűlésünk, a felhozott indokok alapján, határozatilag kimondja, hogy m.-vásárhelyi kollégiumunknál egy klassika-philologiai tanszék rendszeresittessék s ennek betöltése a jövő *óvre halasztassék. 18. Tárgysorozat rendjén, előterjesztetik az áll. Igazgató-Tanács következő évi jelentése. Méltóságos és főtiszteletü egyházkerületi közgyűlés! Egyházkerületünk közigazgatásának a múlt évi ker. közgyűlés bezártától, majdnem egy teljes évi vezetéséről, midőn lg. Tanácsunk beszámol, mindenekelőtt előre bocsátja, hogy működésében legfőbb törekvése volt híveink vallás-erkölcsi érzésének és felvilágosodásának terjesztése s ez által a hitbuzgóság, művelődés s hazaflui szeretet ápolása. A különböző hitfelekezeteknek és nemzetiségeknek, a műveltség

23 és azzal szoros kapcsolatban nemcsak a szellemi, hanem egyúttal vagyoni erő fejlesztésével ttílsúlyra emelkedés nagy cs nemes versenyében, anyaszentegyházunknak is részt kell venni s hogy a haladó kor színvonalán elhivatását betölthesse, egyházkerületünk minden egyes tagjának, saját hatáskörében, teljes odaadással kell hogy a közügynek szentelje munkásságát, 1. Az együttműködés főirányának megállapítására hivatott egyetemes zsinat, a magyarországi ev. ref. egyház alkotmányos szervezetének nagy munkáját, Ö cs. és Apostoli kir. Felségének legkegyelmesebb hozzájárulásával, f. évi deczember 5-ére Budapestre összehívott gyűlésén fogja ujabb tárgyalás alá venni, az egyetemes konvent által előterjesztett s egyházkerületünkben is szétküldött törvényjavaslat alapján. Ezen törvényjavaslat a főt, egyházkerületi közgyűlés legtöbb tagja előtt ismeretes lévén, alkalmuk nyilt, arról meggyőződést szerezni, hogy a munkálatban kifejezett elvek és irányok, a protestáns szellem s önkormányzati szabad mozgás alapjára vannak fektetve. Anyaszentegyházunk alkotmányos szervezetének megállapítása nagy munkájához, Felséges Urunknak kegyes engedélyével való hozzájárulása által, atyai jóságának ezen ujabb kifejezése alkalmával, Tg. Tanácsunk, a trón zsámolyánál, egyházkerületünk minden tagja alattvalói hűségének s meleg szeretetének megörökitésével, hálás köszönetét nyilvánítja. A törvényjavaslat lg. Tanácsunk előterjesztése mellett, a főt. kö zgyüléshez beadatván, tárgysorozatába fölvétetett. Örömmel emlékezünk meg a magyarországi ev. egyetemes egyház világi főfelügyelője, bi\ Prónay DPZSŐ Ő mlgának azon értesitéséről, melyben tudatva azt, hogy király urunk Ő Felsége kegyes engedélyével, az egyetemes egyház zsinata, ugyancsak f. évi deczember 5 re hivatott össze, meleg hangon emlékezett meg arról, hogy a két testvér protestáns egyházegyetem bensőbb érintkezésére s az 179O/9L évi 26 törvényczikk százados emlékének a két hitfelekezet együttes megünneplésére kifejezett óhaj megvalósulására, alkalom nyilik. 2. A főt. egyetemes konvent áldásos működését, kiválóan a f. évi ápril 7—12-én tartott gyülésezéséről kibocsátott jegyzőkönyv tünteti fel. Mint általános érdekkel birót felemlítjük, hogy az egyetemes konventhez felterjesztést intéztünk, a m kir. vallás és közoktatási miniszter ur ő-mlga 32,661—89. sz. a kelt leiratában foglalt azon rendelkezés foganatbavételének függőben tartása végett szükséges intézkedések megtételéért, melyben kimondotta, hogy a lelkészi és a tanítói állomásoknak egyesítését általánosságban meg nem engedi és felhívta egyházkerületünket hogy a mennyiben hasonló egyesítés hitfelekezeti iskoláknál előfordult volna, a kettős állomások szét-

24 választása és a tanítói állomásoknak kellően képesített tanítókkal betöltése iránt intézkedjék; egyidejűleg kilátásba helyezte, hogy indokolt előterjesztésre esetről-esetre engedélyt ad lelkészi és tanítói állomások ideiglenes egyesítésére Egyházi életünkre nézve ezen rendelkezés káros hatását feltüntető felterjesztésünket az egyetemes konvent magáévá téve, feliratot intézett a m. kir. vallás- és közoktatási miniszter úr ő méltóságához, melyben a lelkész-tanítói állomások fentartását szükségesnek jelentvén ki kérte, hogy az ily állomások fentartását vagy továbbra is engedje meg, vagy ha a népoktatási törvény rendelkezésére tekin tettel azt nem tehetné, a törvénynek oly értelmű módosítását tnéltóztassék kezdeményezni, mely mellett vagy a szükségből létesített lelkésztanítói állomások fentarthatók legyenek, vagy a külön tanítóval nem biró elemi iskolák oly módon támogatta-sanak, hogy fentartásuk külön tanítóval lehető legyen Egyszersmind felkérte az egyházkerületeket, hogy ez ügyben a miniszteri rendelet értelmében járjanak el. Végül, az egyetemes konvent a lelkész-tanitói állomásoknak egyházi szempontbtíl is igen fontos ügyét a zsinati tárgyak közé felvette. Hogy egyházkerületünkre nézve ezen miniszteri rendelet szigorú végrehajtása úgy felekezeti, mint nemzetiségi tekintetből mily veszélyt idézend elő, a névkönyvi adatok elég bizonysággal szolgálnak, mely szerint, 46 oly egyházközségünk lesz kénytelen vagy a rendes papi szolgálatot, vagy a tanköteles gyermekek népiskolai oktatását nélkülözni, melyek majdnem kivétel nélkül idegen nemzetiségekbe való beolvadás által különben is veszélynek vannak kitéve, továbbá a pap-tanitók állása s szerzett jogai vannak megingatva 3. Az országos közalap 1889. évi bevétele az egyházaktól 106,105 frt. 01 kr volt. 1890-ben 82,339 forint 72 kr. és igy kevesebb az utóbbi évben 23,765 forint 29 krral. Ezen nagy különbség oka az egyházközségek évi járulékösszegének évről-évre sajnosán tapasztalható alábbszállásában, részben pedig 1889-ben tetemes hátralékfelvételben található fél. Ezen adatok teljesen indokolják az egyetemes konvent azon határozatát, melylyel az egyházmegyék közgyűlései felhatalnaaztattak, hogy a mennyiben a hátralékokra való tekintetből szükségesnek látszik, a mostani kezelőktűi a megbízást elvonhassák és másokra ruházhassák át, továbbá az egyházkerületek közgyűlései felhivattak e tárgyban a törvényes felügyeleti és ellenőrzési jog gyakorlására, megjegyezvén azt, hogy a polgári hatóságoknak a végrerehajtások ügyében való megkeresése ily esetekben is az esperes kötelessége. Egyházkerületünkben, 1888-ik évben, az országos közalap évi járuléka 12,262 frt. 27 krttett, azon évben felvétetett ebből 6995 frt. 18 kr, hátralékban maradott 5267 frt. 39 kr. 1889-ben a kirovás

25 11,881 frt. 22 kr, tehát 361 frt. 05 krral kevesebb volt, miut az előző évben, s felhajtatott 1889-ben 11,52] frt 90 kr, tehát több, mint az előző évben 452fi frt. 72 krral, az 1890 évre átvitt hátraléka pedig 8802 frt. 58 krról 359 frt. 32 krra apadott, s ennek folytán, az öszszehasonlitó számadatok, a járulók felvétele tekintetéből az összes egyházkerületek között részünkről a legkedvezőbb arányt tünteti fel. Miután a közalapjárulékok kirovásánál előfordult tévedések legnagyoblj részben már helyrehozattak, az egyházmegyék közgyűléseitől méltán elvárható jövőre a járulékoknak oly módon való megállapítása, hogy azok összegei emelkedést, ne pedig csökkenést mutassanak fel, hogy egyházkerületünk ne csak pontosság, hanem buzgóság tekintetében is a közelismerést érdemelje ki. A közalap tőkéjének emelkedése folytán, a rendelkezésre állott összeg ez évben, az előző évinél 8492 frt 65 krral több, vagyis 95,190 frt. 33 kr volt. Ezen összegből tőkésítésre 23,947 frt. 57 kr, missziói czélokra 19,951 frt. 60 kr, gyáinintózetre 7980 frt. 64 kr, egyszermindenkori segélyekre 17,330 frt. 26 kr, tőke-segélyekre 23 ezer 114 frt. 21 kr és kiegyenlítésekre 3466 frt. 05 kr fordittatott. Egyházkerületünk részére kiutaltatott: egyházaknak 3220 frt. papoknak 3070 frt, állandó segélyül bel- és romániai missziói czélokra 5950 frt, melyből 200 frt. egyszersmindenkori segély, és ujabban, lőkeképzési segélyre 180 frt, együtt 14,420 frt. Ezen kivül folyosittatott a már rendszeresen tőkeképzésre megszavazott 5604 frt. segély és pedig egyházak építkezési kölcsönei kamataira 3294 frt. papi fizetések emelésére 2310 frt. Sajnos, hogy egyházkerületünknek ily jelentékeny Összeggel lett segélyezése egyházaink szegénységét tükrözi vissza ; mostoha viszonyaink jóindulatú figyelembe vételéért s a nagyon is szükséges hathatós támogatásért annyival inkább indíttatva érezzük magunkat elismerésünk kifejezésére. Ugy az egyetemes egyház, mint egyházkerületünk ezé Íjainak megvalósítására hathatós anyagi támogatásra nyújt kilátást, a magyarországi ágostai egyetemes egyházzal közösen tett lépések folytán, n sorsjegy-kölcsönnek törvónyhozásilag lett engedélyezése A kérésnek hathatós támogatásáért és a törvényjavaslat benyújtásáért, ugy a rn. kir. pénzügyminiszter ő méltóságának mint a kormánynak köszönetül) ket fejezzük ki. 4. A br. Baldácsy-alapitvány intézőinek folyó évi május 31-én tartott közgyűléséről felvett jegyzőkönyvbűi megnyugvással értesültünk az 1890-ik évi vagyonkezelés kedvező eredményéről s az alapítványi vagyont érdeklő függő kérdéseknek gyors és előnyös lebonyolításának a befejezéshez közel juttatásáról. Az 1890. évi számadás 16,756 frt. 71 kr pénztár-bevételi több-

26 lettel záratott le, mely az előirányzatba vett összeget, 3670 frt. 87'/2 krral múlja felül. A f. évi költségelőirányzatban, a bevétel 78,303 frt. 35 krban, a kiadás 39,071 frt. 74 krban és így a bevételi többlet 39,231 frt. 61 krban vétetett fel, melyből 2000 frt. tőkésítése határoztálván el, a 37,231 frt. 61 kr. bevételből az alapítványi tulajdonos egyházkerületeknek egyenkint 2000 frt rendes járulék és a múlt évre áthozott jövedelemből fedezendőleg 500 frt, együtt 2500 frt. és igy a múlt évinél 500—500 írttal több jutalék kiadása állapíttatván meg, az ez által igénybe vett 27,500 frt. levonásával, az 1892. évre átviendő pénztármaradvány 9731 frt. 61 krban tüntettetett ki. Az alapítványi igazgatóság tagjainak megbizási idejük lejárván, választás folytán, a közbizalom az igazgatóság elnökéül gr. Tisza Lajos, tagokul Szász Károly, Veszprémi János, Bedő Albert és br. Prónay Dezső urak személyében összpontosult. Kiemeljük az ügyészi jelentés azon nagy előnyét, hogy egyes birtokok terjedelmét, jövedelmezőségét, az egyes perek állását és a még rendezetlen birtokviszonyok állását részletesen feltünteti s általában tájékoztatást nyújt az alapítványi ügyek minden jelentékenyebb mozzanatáról. A folyó évre egyházkerületünk részére megállapított s még csak részben kiutalt 500 frt többletből az egyházközségek és egyházi hivatalnokok segélyezésére kijelölt egynegyed rész a jövő év elején fog kiosztatni. 5. Áttérve kizárólag egyházkerületünk közigazgatásának vezetésére, mielőtt annak főbb mozzanatait feltüntetjük, általánosságban örömmel említjük fel, hogy egyházi életünk békés fejlődését sem külső, sem belső rázkodás nem zavarta s alkalma nyílt minden körnek, magasztos elhivatásának betöltése végett, szellemi és anyagi erejének kifejtésére. A vallásos élet ápolásának az erkölcs nemesítésére, a társadalmi rend fentartásához való ragaszkodás fokozására, hazánk és nemzetünk iránt féltve őrzött szeretetünk fentartására és ébrentartására mélyreható jótékony befolyása mind szélesebb körben nyervén elismerést, anyaszentegyházunk ügyei iránt a nemes érdeklődés kedvező emelkedése volt tapasztalható Egyházközségeink munkásságát számonkérő és feltüntető esperesi visitatiókról felvett jegyzőkönyvek, kevés kivétellel, a fejlődésről s előhaladásról tesznek szép tanúbizonyságot Egyházkerületünk legidősbb világi főgondnoka, gr. Bánffy Miklós ő nmlga, hajlott kora miatt erőtlennek érezvén magát arra, hogy egyházkerületünk ügyeit vezethesse, ezen állással egybekötött teendők végzésével br. Bánffy Dezső, egyiiázkerületi főgondnok ő mlgát bízta

meg, felkérve, hogy úgy az összeülendő főt. egyházkerületi közgyűlésnek, egyetemes konventnek és az egyetemes zsinatnak ezen megbizás bejentése iránt intézkedjék. Ezen megbízó nyilatkozatot br. Bánfly Dezső e ker. főgondnok ő mlga Igazgató Tanácsunkhoz juttatván, azt a főt egyházkerületi közgyűlés elé terjesztjük. Meleg rokonszenvvel kisértük br. Bánffy Dezső egyházkerületi főgondnok ő mlgának kezdeményezésére megtartott gondnoki értekezletnek a gondnoki tagokhoz intézett buzdító felhívását, melyben feltüntette, hogy egyházi alkotmányunk által az intézők legfőbb tényezői sorába emelt gondnoki kar csakis dús tapasztalatainak s befolyása egész súlyának anyaszentegyházunk közügyei támogatására szentelésével adhatja meg. a várva-várt egésséges életpezsgést. Bizalommal tekintünk kedvező hatása elé. 6. lg.-Tanácsunk ügyforgalma ez idő alatt- is egyházkerületünk életében a munkásság éberségét és fokozódását tünteti fel. A beadványok száma 2988, a kiadványoké pedig, mivel igen gyakran egy ügyben több érdekeltet kellett értesíteni a hozott határozatról, 5158 darabot tett. Az ellátatlan ügy 291, melyeknek legnagyobb része az utolsó hónapban adatott be s nem lóvén sürgősek, azok ellátásának kötelezettsége alól a főt. közgyűlés határozata értelmében felmentettünk, más része előadó ig. tanácsos aflának betegeskedóse következménye, ezen hátralékok feldolgozásáról, ezen állomás betöltésére vonatkozólag előterjesztés elintézésével, gondoskodva lesz. Ezen idő alatt 10 nagy és 29 rendes ülés tartatott, melyek közül l l a második és l a harmadik napon is folytattatott, hogy minden fontosabb tárgy ülésből nyerhessen ellátást s lehetőleg csak is a már megállapított eljárás szerint, a rendes ügykezelés körébe tartozó darabok intéztessenek el ülésen kívül. 7. lg.-Tanácsunknak ügyvitelével megbízott tisztviselők teendői végezésére, több ideiglenes intézkedés tótele vált szükségessé. Dr. Szász Béla előadó ig. tanácsos afia. betegeskedése folytán a beadványok időszerű ellátása fennakadást szenvedvén, f. évi febr. 2l-éről dr. Török István tanár afia. szólittatott fel az ügyek intézésébe való rósztvételre s a megbízás elfogadásával, havi 50 frt tiszteletdíj mellett, mint ideiglenes előadó alkalmaztatott. A folyó évben tartott rendkívüli egyházkerületi közgyűlés által szervezett egyházkerületi segélykölcsön pénztár ügyeinek előkészítésére s ellátására hivatott előadói állás, tekintettel arra, hogy az ügyforgalom még csak most indult meg, csak ideiglenesen töltetett be, Bodor Antal titkár afiát bizván meg a teendők vitelével, évi 300 frt tiszteletdíj megállapítása mellett. Mindkét állás ujabb szervezésére, valamint azokkal egybekötött teendőknek jövőre miképpen való végezésóre nézve tett előterjesztésünk,

28 a tárgysorozatba fel lévén véve, ez alkalommal csak annak bejelentésére terjeszkedünk ki, hogy a kölosön-kérvények szigorló bizottságába dr. Kolozsvári Sándor. Szász Grcrő, G-yarmathy Miklós és Domokos Antal, póttagokul Deák József és dr. Vályi Gábor aíiai választattak meg; az egyházkerületi ellenőri állás Maksay János pénztárnoksegéd megválasztásával töltetett be, ki biztositékát letette. A segély kölcsön-pénztári értékek beutaltattak, az értékpapíroknak a folyó évben tartott rendkívüli egyházkerületi közgyűlés határozata értelmében való elhelyezése munkálatba vétetett s a kölosönügyek folyamat'a indíttattak. Egyházkerületünk segély-kölcsön alapjának szabályzata, a kölcsön kötelezvényi mintázatokkal egvütfc, kinyomatott s szétküldetett, a hivatalos lapban egyházközségeink s általában az érdeklődők figyelme felhivatott, továbbá a gondnoki kar és esperes aíiai megbizattak, egyházközségeink javára — a körülmények szerint — a nyújtott előnyök felhasználására. Jóllehet az egyházközségek segély-kölosön kérései az idő rövidsége miatt az egyházmegyék által még nem tárgyaltattak, mindamellett a nyert tapasztalatok alapján azon véleményünknek adunk kifejő zést, hogy egyházkerületünk segélykölcson alapja, mind egyházközségeink és pap atyánkfiai vagyoni érdekeik kedvező lebonyolítása mind egyházkerületünk tőkéinek előnyös elhelyezése tekintetéből a kitűzött czélnak s hozzá fűzött várakozásnak meg fog felelni. 8. Az egyházkerületi vizsgálat és felülvizsgálat alá tartozó számadásokról, a 1.*) sz mellékleten közölt kimutatás részletezése szerint tesszük meg jelentésünket, megjegyezve, hogy az egyházkerü • leti pénztárról 1890. végéig terjedő számadások, a folyó évi közgyű lésen mind felülvizsgálatra terjesztetvén, a központi számadásokkal teljesen currentiába jöttünk. 9. Kollégiumaink 1891-iki költségelőirányzatai mind kedvező eredménynyel állapíttattak meg; az előirányzati felesleg a nagyenyedi kollégiumnál 0 5 % , a kolozsvárinál l'6°/0, a marosvásárhefyinél 2-2°/u, a székelyudvarhelyinél 16-7°/0, a szászvárosiná! 2-1%, a zilahinál r8°/ 0 , és a sepsiszentgyörgyinéi 3-l°/0. Még kedvezőbbek, de egyszersmind tanulságosak az 1890-iki számadások eredményei; ezek összehasonlítására a 2. sz. mellékleten ide csatoljuk kollégiumaink 1890-iki számadási forgalmának az egyházkerületi számvevő által kidolgozott összehasonlító kimutatását. Kitűnik a táblázatból hogy az 1890. évi költségelőirányzatok kedvező eredményei realizálva vannak a számadásokban, mert egynek kivételével, mindenik számadás tekintélyes pénztári felesleget mutat, s azon egynél is azért nincs felesleg kitüntetve, mert előző évi pénztármaradványát beruházásokra használta fel. *• ' ) Melléleteket lásd a jkönyv végén,

29 A táblázat legfőbb tanulságait röviden a következőkben soroljuk fel. A kamatjövedelem, túlnyomórészt magánkölcsönök (tehát általában magasabb kamatú kölcsönök) után foly be a m -vásárhelyi, sz.-ndvarhelyi és zilahi kollégiumoknál, e szerint, e kollégiumoknál a kamatláb csökkenő irányzata miatt jövedelem csökkenésre kell számítanunk ; ugyané kollégiumoknak egyszersmind a kamatjövedelem a legtekintélyesebb bevételi forrásuk, s e mellett legnagyobb arányszámmal szerepel bevételeik közötfra tandij-jövedelem (12 és 15°/0) mint jövedelmi forrás. A nagyenyedi és kolozsvári kollégiumok főjövedelmi forrása, a kevesebb, de állandó jövedelmet biztosító haszonbér (36 és 30°/0) ingatlanok után. Feltűnő nagy a beveendő hátralék-jövedelmek összege a marosvásárhelyi és székelyudvarhelyi kollégiumoknál (50 és 60 °/0). A kiadások lagnagyobb részét (70 és 67%^ tanárok s tanítók fizetésére fordítja a szászvárosi és zilahi kollégium, ellenben a jövedelemnek aránylag kisebb részét fordítják fizetésekre a nagyenyedi (31°/o) m.-vásárhelyi (39°/0) és sz.-udvarhelyi (40%) kollégiumok. A sepsiszentgyörgyi kollégium csekélyebb arányszáma a főgymnasium fokozatos kiegészítésével növekszik. A tanulók részére kiadott javadalmak, a nagyenyedi (12°/0) és sz.-udvarhelyi (8°/0) kollégiumnál feltűnő nagyok Gyűjtemények gyarapítása czimén, az állami segélyben részesített kollégiumokon kívül, melyek most szerelik fel nagyrészt a gyüj teményeket, a sz.-udvarhelyi kollégium áldozott legtöbbet (ö°/o)> s az épületek fentartási költsége, a magas haszonbérnek megfelelőlog, a nagyenyedi és kolozsvári kollégiumoknál legtöbb. Sokat költ épületeire a marosvásárhelyi kollégium is. Legnagyobb a sepsiszentgyörgyi kollégium feleslege (35°/0) a f. o évre áthozott államsegélylyel, s a sz.-udvarhelyi kollégiumé (18 /o), mely azonban a speezialis czélu alapítványoknál tőkésítendő A zilahi (144°/0) és a sz-udvarhelyi (77°/0), kollégiumok feltűnő nagy pénztári készlete elhelyezetlen tőkék beszámításával állott elő. 10. A szászvárosi kollégium pénziára az államsegély rendszere sitésével olyan kedvező helyzetbe jutott, hogy az állammal kötött szerződés szerint kilátásba helyezett tauári 5-öd éves fizetés-pótlékok, a folyó évben, igazgató-tanácsunk jóváhagyásával, folyósíthatok voltak. Most a törzs-fizetés minden rendes tanárra nézve 1200 frt., s minden rendes szolgálatban eltöltött 5 év után, 100 írttal emelkedik a fizetés 1500 frtig, mint ez időszerint megállapított maximumig. Az esedékes fizetés pótlékoknak f. év január 1-től való folyósítását engedélyezte ugyan Igazgató-Tanácsunk, de a végleges rendszeresítés a főt. közgyűlés jogkörébe tartozik.

30 11. Kollégiumaink ügyvitelének és vagyon-kezelésónek szabályozása s a kollégiumok megvizsgálására kinevezett egyházkerületi bizottság munkálkodása eredményének biztosítása végett, részletes utasítást bocsátottunk ki, melyben a vagyoni ügyeknek miképpen való intézése, tőkék elhelyezésének, nyilvántartásának módozatai megállapittattak s általában alkalom nyujtatott az időközi tőke értékváltozások és vagyonállás könnyű feltüntetésére és számbavételére. 12. Az egyes egyházmegyék területén jelenleg fpnnálló körlelkészségekről, a körlelkészek által a múlt 1890. évi egyházkerületi közgyűlés óta beküldött, illetőleg tárgyalt jelentésekről, ezek beérkezési idejéről s a bennök jelzett fontosabb mozzanatokrúl a következő kimutatás nyújt tájékozást.

I. V.-Hunyadi egyházmegye. 1. M a r o s - I l y e . Körlelkész Zajzon Lajos. Csak egy jelentés érkezett be, február 7-én, s ez is csak ismételt sürgetésre. E jelentés felöleli az 1889. január 1-től lefolyt időt, holott minden évnegyedben külön jelentést kellett volna beadni. A napló másolata nincs csatolva, s ugy látszik, hogy a körlelkész naplót nem is vezetett, vagy ha vezetett is, nem szabályszerűen, mert a vidéki látogatások alkalmával isteni tisztelet sehol sem tartatott, helyiség hiánya miatt. Igazgató-Tanácsunk rosszalását fejezte ki a körlelkész hanyag és szabálytalan eljárása felett, s ha október közepéig a 3 első évnegyedről be nem jön a szabályszerű jelentés, intézkedünk a fegyelmi eljárás meginditása iránt. A beérkezett jelentés inkább panaszokat, mint tényleges adatokat tartalmaz. A panaszok főleg a pap gyenge anyagi helyzetére, fizetése egy részének a központi tartozás törlesztése czéljából történt visszatartására, az iskolai felszerelés hiányosságára vonatkoznak. Az esperes kijelenti a jelentés hiányait, de a körlelkész egész működéséről határozott véleményt nem nyilvánít. A körlelkészségi presbitérium még nincs megalakítva. 2 P i s k i t e l e p . Körlelkész Juhász Izidor. Jelentések érkeztek okt. 29, febr. 17, ápril 5 és július 10-én. Egyes évnegyedekről csak napló-másolat érkezett, jelentés nélkül. Ez eljárás szabálytalanságára a körlelkószt figyelmeztettük. Az ujabb jelentések ' haladást mutatnak a vidéki látogatások számára vonatkozólag. Állandó panasztárgya a piskitelepi r. kath. pap téritgetési hajlama s a k.-barcsai hívekre legtöbb befolyással biró egyének közönye, kik az egyház részére aláirt segélyt sem fizetik. A petrozsényi már 1888-ban felszentelt templomban elhelyezendő harmoniurnra mlts. Szathmáry György miniszteri tanácsos ur, egy névtelen adakozó részéről 180 frtot adott. Az esperes a körlelkész működését buzgónak mondja. A körlelkész-

31 ségi presbitérium még nincs megalakítva. A naplók elhelyezése azonban megtörtént. II. Ííagy-Enyedi egyházmegye. 3. D e t r e h e m . Körlelkész Baló Bálint. Jelentések érkeztek okt. 22, január 25., ápril 24. és július 31-én. A jelentések annyiban szabálytalanok, a mennyiben egyikhez sincs kellően készített napló-másolat csatolva. A körlelkész panaszolja gyenge anyagi helyzetét, s ezt az esperes is igazolja, kiemelvén, hogy az utóbbi időben a körlelkészség községeiben látszik a haladás. Remélhető, hogy ha mlgs. gróf Bethlen Bálint ur átveszi a haszonbérlőtűi az örkei jószágot, a pap anyagi helyzete is javulni fog; mert jelenleg alig kap valamit Örkéről. A mlgs gróf ur már gondoskodott isteni tiszteleti helyiségről a hivek részére, kik többnyire az ő jószágában alkalmazott cselédek. A naplók el vannak helyezve, de körlelkészségi presbitérium még nem alakíttatott. 4. M.-Ludas. Körlelkész Vásárhelyi Lőrincz. Jelentések érkéz tek okt. 11., január 25., ápril 24 és jul 31'én. A szabályszerű napló-másolat csak a 2-ik helyen említett jelentéshez volt csatolva, mely az 1890. egész évről ad áttekintést. A ludasi egyház nehezen bírja terhét, ámbár ennek jelentékeny részét már az országos közalap és az egyházkerület fedezi. A hivek többnyire szegény iparosok és napszámosok A vallásunkon volt hivatalnokok közül többen eltávoztak s helyükbe más vallásuak érkeztek. A nagybirtokosok nem részesitik az egyházat évi rendes segélyben, sőt a templomépitéskor sem adott segélyt mindenik. Grezsén mlgs gróf Bethlen Sándor ur ad iskola-helyiséget, ki általában nagyon sokat tesz az egyházért. H a d r é v e n iskolát épitnek. Mindkét községben szép eredménynyel folyt le az iskolai vizsgálat. Az esperes elismeri a körlelkész buzgóságát, de a viszonyok megítélésében pessimistának mondja. A naplók elhelyezése megtörtént, de a körlelkészség közös presbitériuma nincs megalakítva. 5. M.-Z á h. Körlelkész Lengyel István. Jelentések érkeztek okt 11., január 25., ápril 24. és július 31-én. Szabályszerű napló-másolat egyikhez sincs csatolva, daczára ismételt figyelmeztetéseinknek s egyik sem tartalmaz elég ténybeli adatot. A hivek buzgósága mindenikben ki van emelve. A vidéki templomozás és látogatás azonban nem történt elégszer. A körlelkész ismételten kérte áthelyezését, vagy kicserélését, mert azt állítja, hogy nern jó egy helyen sokáig lenni. Utolsó jelentésében egy földalatti folyosóról panaszkodik, mely egyik oláh szomszédjától egyenesen az ő lakása alá vezet, ugy hogy az egész falu tudja mindjárt minden lépését, sőt élete és egéssége

32 sincs biztonságban Az esperes azt irja, hogy a körlelkész eddigi működésére és buzgóságára vonatkozólag semmi kifogás sem tehető. Figyelmeztettük, hogy legyen folytonos éber figyelemmel a körlelkész működésére és magaviseletére. A körlelkészség közös presbitériuma még nem alakult meg. A naplók elhelyezése csak 0 z i k ud o n nem történt még meg.

III. Kolozs-Kalotai egyházmegye.

6. P a t a . Körlelkész Kiss Péter, előbbi ottani pap, ki mint körlelkész ez óv eleje óta működik. Ezen körlelkószség a múlt évi kerületi közgyűlés óta szerveztetett. Jelentés érkezett ápril 11. és jul. 27-én. Rendes napló-másolat egyikhez sem volt csatolva. A székhelyen a körlelkész mint tanitó is működik, és 17 gyermeket tanit. A bozsiakat figyelmeztette, hogy használják nagyobb mértékben a közeli K.olozs-Barakkai jó iskolát, melyben a vallást ő tanítja. B o z s b a n már gyűjtés történt egy építendő templomra. A p a h i d á n a földesurak jószágait bérlők kezelik. Itt és D e z m é r e n csekély eredmény remélhető. A naplók elhelyeztettek, s a körlelkészségi presbitérium megalakult. Az esperes a következő jelentés beküldésekor fogja megtenni behatóbb megjegyzéseit, minthogy még nem ismeri eléggé a diasporák viszonyait. Ugyanakkor remélhetőleg nyilatkozni fog általában a körlelkész működéséről is.

IV. Szilágy-Szolnoki egyházmegye.

7. E r k ö r ö s . Körlelkész Borbély Sándor, ki ez évi márczius óta működik. Maga a körlelkészség is uj; egyike a múlt közgyűlés óta szervezetteknek A jul. 6-án beérkezett jelentés szerint, P e 1 e akarna székhelyivé lenni. Papi lak itt csakugyan legkönnyebben volna építhető; de az egyház nem hajlandó az építésre. É r k ö r ö s tervez egy papi lakot, de nincs elég ereje felépítésére. Az érkörösiek nem vették jó nevén, hogy P e 1 e is a körleJkészséghez csatoltatott. Az iskola mindenütt gyarló; nincs felszerelés. Az erkölcsi élet azonban jó. Az esperes megjegyzi, hogy a körlelkész nagyon setéten színez, s egyszersmind jelenti, hogy a körlelkészség uj szervezésére vonatkozó egyházmegyei vélemény nem sokára feljő. A naplók elhelyezéséről s a körlelkészi presbitérium megalakulásáról nem érkezett jelentés. 8. G ö r c s ö n. Körlelkész Versényi Miklós, ki f. é január 11-én foglalta el állomását. Két jelentést adott be, márcz. 31. és jul. 1-ről keltezve, melyek azonban M. esperestől együttesen jöttek fel, jul. 6-án. A követelések biztosítása erélyesen megkezdetett.. Az 1000 frt. konventi kölcsönbűl papi lakot épitnek, melyhez rnlgs br. Wesselényi Miklós főispán ajándékozza a téglát. A hívek buzgók. Az esperes sokat vár a körlelkész kiemelt buzgóságától.

33 9. I l o s v a . Körlelkész Csák Emil, ki 1890. szept. 22-i ülésünkben neveztetett ki. Jelentés tőle nem érkezett be, s ezért megsürgettetett. A naplók elhelyezéséről s körlelkészségi presbitérium megalakulásáról sem jött jelentés. 10. Ö r d ö g k ú t . Körlelkósz É. Ujváry István Jelentés érkezett okt. 26. márcz. 13. jul. 4. és jul. 16-án. Az oktb. 26-án érkezett jelentés az 1890. év három első negyedét összefoglalja, minthogy a két elsőről a maga idejében nem jött be jelentés. E szabálytalanság mentségéül a templom-ópités körüli elfoglaltság hozatik fel. A már a múlt évben felépült templom felszentelésére nézve, a belső felszerelés hiánya miatt nem intézkedhettek. V á r m e z ő n is terveznek templomot. Kár, hogy az ö r d ö g k ú t i óvodával csak egy eJemi iskolai osztály van kapcsolatban, s igy az idegen ajkú gyermekek nem végezhetik tanulásukat magyar iskolában. A v á r m e z e i vallástanitást a körlelkész nagyon terhelőnek mondja. A templomot buzgón látogatják a diasporákból is, sőt még idegen felekezetitek is. Az esperes kiemelte a körlelkósznek a templom-építés körül kifejtett buzgóságát.

V. Deési egyházmegye. 11. E s z t é n y. Körlelkész Pataky Grábor. Jelentés érkezett okt. ó. január 5. ápril 5. és jul. 4 én. Az esperes mindig kiemeli a körlelkész buzgóságát. A s z a r v a s - k e n d i kepe-fizetés megszűnte téso keresztül vitetett, s igy a folytonos téritgetési zavarok valószinüleg megszűnnek. Az e s z t é n y i Bokros-udvar részéről megtagad tatott ez évben az eddigi 25 frt fizetése. A t ö t ö r i templom újból fedetése még nem történt meg, ámbár a konvent 50 frtot s az egyházkerület is 50 frtot adott e czélra. Sok a panasz a törvényellenes adó-kiróvások miatt. A naplók elhelyeztettek, s a körlelkészségi presbitérium is megalakult. 12. K a c z k ó. Körlelkész Kovács Árpád, ki a f. év febr. havában foglalta el állomását. Nt. Berde Sándor volt körlelkész Nagy Enyedre távozása után t. Barabás Sámuel akkori szinyei körlelkész szolgált be. Az uj körlelkésztől még nem jött be évnegyedi jelentés, ámbár mindjárt a 2-ik évnegyed is eltelik állomása elfoglalásaóta. Külön jelentést küldött a galgói és szelecskei iskolai vizsgálatokról, valamint arról, hogy a n.-ilondai állami iskolában a heti egy órai vallás-tanítást a nmlgu vallás- és közokt. miniszter ur által kilátásba helyezett évi 50 írtért nem vállalhatja el, mivel az utazás többe kerülne; az egyház által a miniszter úrtól e czélra kért 100 írtért azonban elvállalná. A naplók elhelyezését s a körlelkészségi presbitérium megalakítását az esperes bejelentette. 13. Ö r d ö g - K e r e s z t u r . Körlelkósz Irsay József. Jelentés 3

34 érkezett okt. 18. jan. 15. febr. 2 ápril 25. és jul. 18-án. Egyes évnegyedekről csak napló másolat érkezett, jelentés nélkül; de a feb. 2-án bejött jelentés, mely az egész 1890. évet felöleli, elég részletes és kimerítő, s tanúskodik a kőrlelkésznek az esperes által is kiemelt buzgó működéséről Szolgálata terhes, mert sok községe van, s székhelyén az iskolai tanítást is kell végeznie. K i s - E s k ü l l ő n a templom-épités kezdetét vette. Mlgs Sombory Sarolta úrhölgy 1000 forintot fizetett le e czélra. Ezen községben és M . - F o d o r h á z á n a szorgalmi jövedelem is megindult Az iskolai tanításnak szép eredménye látszik mindenik községben A naplók elhelyezése megtörtént, s a körlelkeszségi presbitérium megalakittatott. 14. S z i n y e . Körlelkész Kovács Gábor, ki f. é ápril 30-án foglalta el állomását. Jelentése beérkezett jul. 18-án Az előbbi körlelkésztől, Barabás Sámueltől, érkezett jelentés okt. 11. jan 15. és rnárcz. 3-án. Az esperes mindkét körlelkész működését buzgónak jelentette. A székhelyen az iskolai tanítás is a körlelkész kötelessége. Az uj körlelkész kiemeli, hogy mennyire látszik már is az iskola hatása; a gyermekek már beszélnek magyarul, de a családi nyelv még most is az oláh, még egy volt ev. ref. pap fia házánál is, kinek gyermekei sem tudnak jól magyarul Ezért a körlelkész gyakran látogatja a híveket. T. Vajda János alparéti postamester ur (gör. kath.j 10.000 zsindelyt ajánlott fel a templom befedésére. T. Nyárády Károly ur a s e r n e s n y e i imaház helyéül egy 200 frt értékű telket ajándékozott. A tagosítás alkalmával nyolcz hold földet adtak az egyháznak a birtokosok, s még adnak valószínűleg négyet. A templomi énekeket az idősebb hívek nem ismerik. A körlelkész köteles fogatot tartani, de istálló s egyéb melléképületek nincsenek. Most a birtokos uraktól akar a körlelkész építési anyagot kérni. A naplók elhelyeztettek, a körlelkészségi presbitérium is megalakult.

VI. Széki egyházmegye. 15. N ő s z oly. Körlelkész Bedeházi János, ki f, é. január 25-én j foglalta el állomását. Jelentést csak egyet adott be, mely jul. 10-én J érkezett fel. A hivek elég buzgók, de egymás között oláhul beszél- : nek s hosszú hajat viselnek; az ifjabbak nem. A n o s z o l y i és g ö c z i templom rósz állapotban van. A székhelyen a körlelkész az iskolai tanítást is végzi; a tanszerek azonban hiányosak. A részi, utasításon változtatásokat ajánl a körlelkész, melyeket elfogadhatóknak nyilvánít az esperes is, ki a jelentés több pontjára tesz megjegyzéseket, de a körlelkész eddigi működésének minőségéről nem nyilatkozik. A körlelkészségi presbitérium megalakult s a naplók elhelyeztettek. 16. P u l y o n . Körlelkész Vályi János, ki azonban állomását csak

35 f. é. július 1 én foglalta el, s így még nem érkezhetett be tőle jelentés. Ez is egyike a múlt közgyűlés óta szervezett körlelkészségeknek. 17. S z á s z - B r é t e , Körlelkész Menyhárd Elek, ki 1890. nov. 3-án foglalta el állomását. Ez is uj körlelkészség, de a múlt közgyűlésen már be volt végezve szervezése. Jelentés érkezett január 18-án, ápril. 11. és jul. 15 én. A körlelkész nagy rendetlenséget talált községeiben. A számadások tisztázása s a követelések biztosítása körül sok történt. A P e 11 a k r a kirótt tanítói nyugdij-járulék most van felebbezés alatt. Itt soha sem volt rendes iskola, s az esperes a levitái állás megszüntetését ajánlja, mint Sz.-Németiben történt, tekintettel a tankötelesek közelségére a körlelkészi székhelyhez. Az esperes kiemeli a körlelkész buzgóságát. A köri presbitérium megalakult s a naplók elhelyezése is megtörtént. 18. S z a m o s - Ú j v á r . Körlelkész Vásárhelyi Boldizsár. Jelentés érkezett okt. 12. jan. 18. ápril 11. és jul. 7-én. Az esperes mindig kiemeli a körlelkész buzgóságát. A körlelkósz most az egyház telkén lakik, hol az egyházmegyei tanács is nyert tanácskozási helyet. Az egyházi adót négy részletben szedik, bárczakönyvekkel. VizS z i l v a s o n és S z . - N é m é t i b e n a templom javíttatott. V.-Szilvas o n az iskolai tanítás nem oly eredményes, m i n t l k l ó d o n . V.-Sziiv á s o n a tagosítás befejeztetvén, az egyház tagja növekedett. A köri presbitérium megalakult s a naplók elhelyeztettek.

VII. Nagy-Sajói egyházmegye. 14. Be sz te r e z e. Körlelkész Balázs József, ki f. évi július 5-én neveztetett ki. Jelentés tőle még nem érkezett be. A naplók elhelyezése bejelentetett.

VIII. Görgényi egyházmegye. 20. T a n c s. Körlelkész Kovács Ákos. Jelentés érkezett novbr. 17. febr. 12. rnárczius 24. ápril 28. és aug. 11-én. A jelentések részletesen tárgyalták a vagyoni viszonyokat is, melyek rendezése terén a körlelkész soknt tett. A napló-másolat nem volt minden évnegyedi jelentéshez csatolva. Az esperes bizonyítja a körlelkész buzgóságát, valamint annak szükségességét, hogy a papi telken melléképületek emeltessenek, különösen csűr. A köri presbitérium megalakult; a naplók elhelyeztettek.

IX. Kükülloi egyházmegye. 21. Dicső-Szt.-Márton. Körlelkész Cseresznyés Ödön. Jelentés érkezett novbr. 16. és jul. 25 én Az első vonatkozik a múlt évi ápril. szeptember két évnegyedre, az utóbbi pedig az azon innen letelt három évnegyedre. Az utóbbi jelentéshez napló másolat nincs 3*

36 csatolva, mert a körlelkész a napló vezetését feleslegesnek tartja, mint a/- esperes jelenti Az orgona elkészülvén, be van végezve a templom belső felszerelése, s igy már kérhetik a felszentelést. Mlgs Szilvássy Sándor úrtól összesan 288 frt. 30 kr. segélyt kaptak. A körlelkész tagja lett az állami iskolai gondnokságnak, s szerkeszti a „Kis-Küküllő" czimü lapot O s ü d t e l k é t nagyon meggyengítette a templom épités. D o m b o n a hivek apránkint valószínűleg mind áttérnek az unitáriusokhoz kikkel nagyon össze vannak házasodva. A jelentés késő beadásának okául a körlelkész azt hozza fel, hogy fizetése tőke-képzés czéljából levonással csonkittatott, s igy ő nem érezte magát kötelesnek minden előszabott teendője pontos teljesítésére; később azonban belátta, hogy az egyházkerülettel nem perelhet, s beadta mégis jelentését. A körlelkésznek meghagyatott, szigorú rendreutasitás mellett, hogy jövőben pontosan adja be jelentését, s mindig csatolja naplója másolatát is, mit a konvent határozottan megkiván Az esperes a körlelkész buzgóságát elismeri. 22. E r z s é b e t v á r o s . Körlelkész Incze Lajos. Jelentés érkezett okt 24. jan. 18 ápril. 10. és jul. 22-én. Készülnek templom építésre, s kérelmet adtak be e ozélra a városhoz és ő Felségéhez, a királyhoz is. A körlelkész az utasítás némi változtatását is kérte. Az esperes elismeri a körlelkész buzgóságát. A naplók elhelyezése s a köri presbitérium megalakítása megtörtént, de nem egészen kielégitőleg.

X. Nagy-Szebeni egyházmegye.

23. B o l y a v ö l g y . Körlelkész Putnoki Lajos, ki székhelyén az iskolai tanítást is végzi. Jelentés ^érkezett 18 90. aug. 22-én. Ez is csak sürgetésre. Azóta nem jött ujabb jelentés. A napló-másolat ; is csatolva volt, 1889. ápril 1 tői 1890. június 30-ig. A látogatások nem történtek elég gyakran, s a templomozások sem. Az esperes azt jelenti, hogy a körlelkész elég pontosan végezte teendőit, de nem ] elég erélyes az anyagi ügyek intézésében s nem elég gyors az administratioban; intette őt, hogy látogatásokat gyakrabban végezzen, különösen Bolyában, mely községre nézve a körlelkész maga is jelenti, hogy az iszákosság elterjedése miatt is végpusziulás lejtőjén áll. 24. O l á h - U j f a l u . Körlelkész Pál Károly. Jelentés érkezett okt. 17. jan. 13. ápril 11. és jul. 7-én A felekezeti bujtogatások megszűntek, s most aversiótól nem kell tartani. A torony leomlása miatt pert indítottak, s a válalkozó el is marasztaltatott. A/ esperes mindég dicséri a körlelkész buzgóságát. A naplók el vannak helyezve, s a köri presbitérium is megalakult.

XI. Udvarhelyi egyházmegye. 25. S e g e s v á r . Körlelkész Balázs Imre. Jelentések érkeztek

37 okt. 12. jun. 23. ápril 15. és jul. 12-én. Segesvár nem birja terbőt. A kis hivatalnokok zúgolódnak a fizetés 1%-át tevő egyházi adóért, s zúgolódnak a zsellérek és napszámosok is. Van másfelekezetü is, ki fizeti a ref. egyházi adót. Az unitáriusok, kik a templomot is használják, igénybe veszik a körlelkész papi szolgálatait is. Egyik takarékpénztártól evenkint érkezik ajándék, s a luth. nőegylet is küld segélyt a ref. házi szegények részére. F e h é r e g y h á z á n a templom kijavíttatott. S á r p a t a k o n uj iskolát akarnak építeni, miután az E M. K. E. segélyével tervezett közös iskola, a róm. kath. lakosok vonakodása miatt, meghiúsult. Á róm. kath. egyház rendbe hozta itt ügyeit püspöki segélylyel; a pap 600 frtot s a tanító 300 frtot kap, a hívek pedig semmit se fizetnek. Ezért volna kívánatos a ref. kepe megszüntetése is. Az esperes jelenti, hogy a körlelkészség fokozatos fejlődése szép reményekre jogosít; Segesváron és Fehéregyházán kitűnő rendezett viszonyok vannak; Segesváron a hívek is szaporodnak csak Sárpatak áll gyengén, hol felekezeti és nemzetiségi veszély fenyeget. A naplók elhelyezéséről s a köri presbitérium megalakulásáról az esperes nem küldött be ugyan jelentést, de a köiielkész jelentette, hogy a köri presbitérium megalakult s már ülést is tartott, az esperesi látogatás alkalmával. Ily ülésről ez az első jelentés.

XIí. Sepsii egyházmegye. 26. H é t f a l u v i d é k . Körlelkész Zsigmond Károly. Jelentés érkezett okt. 17. jan. 27. ápril. 18. és jul. 19-én. A templom-építés még mind csak terveztetik; a szép telek azonban inár meg van vásárolva. A körlelkész sokat panaszkodik a templom hiánya s a luth. papok ellenséges indulata miatt, kik nyíltan hirdetik, hogy a luth egyház közelebbb áll a róm. kath.-hoz, mint a ref.hoz. A hivek közül a f. tömösiekkel van legtöbb baj, kik kevesen vannak s keveset és nehezen fizetnek, s mégis a papi, templomozási szolgálatot túlságosan akarnák igénybe venni. A körlelkész több állami iskolában tanit vallást, s a folyó évben már 100 frt állami segélyt is kap ezért, miután kimutatta, hogy más felekezetek vallástanitói részére a minisztérium már előbb utalványozott hasonló segélyt. Az esperes elismeri a körlelkész buzgó törekvéseit. A naplók elhelyezése-bejelentetett, de a köri presbitérium megalakulása nem.

XIII. Kézdii egyházmegye. 27. Ősik m e g y e . Körlelkész jelenleg nincs, minthogy t Borbáth Pál, előbbi kitűnő buzgósággal működött körlelkész, vízaknai pappá választatott Most t. Kovács István, kezdi-vásárhelyi s. pap viszi az administratiot. A pályázat azonban már ki van hirdetve.

38 Jelentés érkezeti a volt körlelkésztől okt. 27. jan. 29. ápril 24. és június 12-én. Az egyik jelentéshez csatolt napló-másolatból látszik, hogy a múlt óv tavaszán tömegesen hozzánk átallott csicsói g. kath. magyarok már november 23-án jelentették a körlelkésznél, hogy a rom. kath. egyházba kivannak áttérni. Látszik tehát, hogy csak azért állottak át hozzánk, mivel a g. kath. egyházból a r. kath.-ba nem vették át őket egyenesen. Az esperes mindig kiemelte a volt körlelkész nagy buzgóságát. A naplók elhelyezése is megtörtént. Kitűnik ez áttekintésből, hogy a körlelkészek túlnyomó többsége elég pontosan adta be a jelentéseket, melyek nagy részo szabályosan is volt készítve. A jelentések tartalma is többnyire megnyugtatónak mondható, a viszonyok fokozatos javulásáról tevén bizonyságot. A főt. és mit. konvent azon határozatának, hogy a körlelkó szék eredeti jelentései a konventhez is felküldendők, valószinüleg jó hatással lesz a jelentések szabályszerű elkészitésére s pontos beadására. Ezen határozat értelmében már fel is küldtük a konvent f é. ápril havi ülésére a múlt évi s a f. év első negyedére vonatkozó jelentéseket, az esperesi kisérő iratokkal együtt. A körlelkészségek száma pár hét alatt ismét kettővel fog szaporodni, Küküllővár és Toplicza székhelyekkel (a küküllői, illetőleg görgényi egyházmegye területén). Az utóbbira pályázat hirdettetik, az előbbiben pedig a küküllővári egyház jelenlegi papja fog körlelkészképpen működni. A konvent által Toplicza részére 200, Küküllővárnak pedig 100 frt állandó évi segély van megszavazva. A torda-túri körlelkészség szervezése éppen akkor akadt meg, midőn már a pályázati folyamodványok is beérkeztek. Az egyházközség kijelentette, hogy csak ugy hajlandó körlelkészséggé alakakulni, ha a már megszavazott 100 frt konventi segélyhez még anynyi adatik. A többi tervezett körlelkészség felállítása a mltgs. és főt konventtől ezután nyerhető segély nagyságától függ. A r o m á n i a i missiói egyházmegyében szintén haladás mutatkozik. A b u k a r e s t i egyházközségben, nt. Bartalus János esperes afia indítványára, segélyalap gyüjtetik szép eredménynyel, hogy minél több tanulót lehessen a 24 frank évi tandíj alól felmenteni. Ugyanitt az egyház 1,200 frank évi bért kap a papi háznak az uj iskola felszerelése következtében bérbeadható részéért. A templomban nagy vas kemenczót állítottak fel s a múlt télen már fűtötték is. Az uj iskolánál fiuknak és leányoknak külön udvaruk van. Az egyháznak 1890. végén 13,377 frank 55 cent. pénze volt kölcsönre kiadva. P1 o e s t e n, Gönczi István lelkész, ki a most megnyílandó köz-

•39 gyűlésen kivánja magát felszenteltetni, buzgón működik, nejével együtt, ki magyar dalkört alakított, mely az egyház és iskola javára már többször rendezett szép sikerű hangversenyeket. Fősegitője ezen egyházközségnek Schuller Károly, gyógyszerész. P i t e s t e n Dómján Ferencz lelkész fizetése az új bérház építése óta évi 200—300 frankkal javult. A templomot és papi lakot rontó vizes talaj, a városi csatorna kiépítése következtében, szárazzá lett, s így a víz levezetésének 3—4 ezer frank költségétől megmenekült az egyház. A g a l a c z i egyház papjának, Nemes Sándornak, október 15-én telik ki próbaóve. 0 is a mostani közgyűlésen akarna felszenteltetni. Működését az espere*s buzgónak mondja. Ezen egyház részére Bató István, miskolczi polgár, ki valaha itt tiszteletbeli presbiter volt, 200 frtot hagyományozott. Van ez egyháznak egy 1000 frankos alapítványa is, melynek kamatját, a most 90 óv körül levő Szabó József alapító halála után, az egyház fogja kapni B r a i I á b a n Nagy Sándor levita szintén buzgón működik. A már megvásárolt szép telken építendő templom javára a romániai kormány által engedélyezett sorsjáték sorsjegyei még nem adattak el, mivel árulásuk Magyarországban nem engedtetett meg. A várostól külön temetőhelyet kapott az egyház. S s á s z k ú t o n Dobai öyörgy földmivelő tanítja vasárnaponkint a fiatalokat, 80 forint fizetésért. Eendes iskola itt nincs Az iskolai tanítás az előbb említett öt egyházban rendesen folyt Baj az, hogy csak ezen öt iskolát tudjuk fentartani, mert ezekbe a tankötelesek fele sem jár. A r. kath. gyermekek közül sokan járnak iskoláinkba, minthogy a r. kath. egyház egyetlen magyar iskolát sem tart fenn, pedig hivei nagyobb számmal vannak, mint a mieink. Iskoláink a romániai kormány által megvizsgáltattak, s ez alkalommal előkérettek a papok és tanítók oklevelei és az iskola-tartásra vonatkozó engedélyek. Bukaresti egyházközségünk az utóbbit, mivel eltévedt, nem tudta előmutatni, de tekintettel az iskolának 75 évi fennállására, nem háborgattatott. 13. Az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesülettel szemben fölmerült differentiák ez év folytán elenyésztek. Igazgató-Tanácsunk és az E. M. K E kiküldöttei ápril 18-án közösen állapították meg a két testület által követendő eljárás módozatait s ezeket mindkét testület elfogadta. Megállapittatott az igazolás módja arra nézve, hogy az építésre kiadott tőke valósággal be lett-e fektetve az épületbe; hogy a kölcsön adott tőke után esedékes, és az E. M. K. E. által kifizetett kamat átiratott-e a kölcsönadó építkezési alap javára: hogy miképpen irandó a javadalmazott állomás javára az E. M. K. E. által 32 évre biztosított személyi járadéknak megfelelő tőke; hogy az in-

40 tercalaris személyi járandóságok kit illetnek? Megállapilatott továbbá, hogy az E. M, K. E által segélyezett iskolákra az E. M. ív. E czimtáblák, Igazgató Tanácsunk közvetítésével, függesztessenek ki, és végül, hogy az építésre fordított tőke kamatját, mindig azon év elejétől számítva, fizesse az E. M. K. E , melyben a tőke kiadatott, mert igy a 32 éves tőke-szerzés mindig az év elejétől fog kezdődni. Az egyházkerület pénatárában igy fenmaradó felesleg kamat-részletek az előállítandó tőkéhez csatoltatnak, s ha ez által 32 évnél hamarább áll elő a szükséges tőke, az E. M. K. E kamatfizetési kötelezettsége is hamarább megszűnik. E szerint, az előállítandó tőkéhez csatoltattak az alsó-töőki, csomafái és ni. csaholyi iskolák építésére 1889. II felére kiadott 3 0 0 - 3 0 0 frt tőkének 1889. első feléről benmaradt 7-5-7-5 frt. kamatja, összesen 22 frt. 50 kr. Hasonlóképp engedélyeztetett a borbereki tanítói fizetés alapja javára az 1889. és 1890 évi 50—50 frt járadék tőkésítése; de az 1891. jan. 1. márczius 31-ig esedékes 12 frt. 50 kr. tőkésítése nem engedélyeztetett, mivel a borbereki tanító 1891. ápril havában foglalta el állomását. Egyébiránt, ez állomás javadalmazására, 1891. ápril 1-től kezdve, az illeték kiutaltatott. Sajnálattal kell megemlékeznünk arról, hogy a megelőző években fölmerült körülmények miatt, a gyekéi és pagocsai iskolák fölépítésére 10 évre biztosított 150 150 frtot az E. M. K. E. igazgató választmánya nem szolgáltatta ki éppen akkor, midőn ezen iskolák már készen állanak. Ez összegeket kiadta ugyan az igazgató választmány a magyarókereki és aranykúti ref. jellegű iskolákra s igy felekezetünkre nézve kötelezettségét téliesítetté; de sajnálkozásunkat még sem nyomhatjuk el, mert igen szűkös anyagi helyzetünk miatt, a két uj iskola alig kezdheti meg működését. A f. év ápril 8-án tartott közös értekezlet megállapodásait az E. M. K. E. igazgató választmánya magáévá tevén, az esedékessé vált 1950 frt. 14 krt. április 12-én átküldötte hatóságunkhoz, azon kijelentéssel, hogy a történendő igazolások után, a további összegeket készséggel bocsátja rendelkezésünkre. Ily módon, a gyekéi és pagocsai illetmények kivételével, rendben vagyunk s reméljük, hogy a békés egyetértést többé nem fogja zavarni semmi. 14. Az egymilliós lombárd-kölcsönt, miután a vásárolt papirjáradék-kötvények árfolyama felemelkedett, lebonyolítottuk. Az összes tiszta haszon 10,694 frt. 25 krt. tett. Ebből a főt. közgyűlés határozata értelmében fele rész, vagyis 5347 frt. 12V 2 kr. a Kolozsvárit felállítandó theol. fakultás-alapba helyeztetett, 1500 frt. egyházközségeknek adatott építkezési költségei fedezésére, 1604 frt. 13 kr. az

41 államsegélynek az egyházak és papok részére kiosztásával kapcsolatosan, a 3. sz. a. csatolt kimutatás szerint segélyezésül kiadatott és 2243 frt. tartalék-alap létesítésére forditíatott. 15. Az 1890. évre egyházkerületünk részére kiutalt 1400 frt államsegélyt összeg kiosztását az 4/. alatt mellékelt kimutatás tünteti fel. A br. Baldácsi-alapitvány évi jövedelméből egyházak és egyházi hivatalnokok segélyezésére kijelölt egynegyed rósz, vagyis 500 frt. a múlt évben hozott e. ker. közgyűlési határozat értelmében lett kiadva. Az államsegélyből rendszeres javadalmazások fedezésére mind nagyobb összeg vétetvén igénybe, az időleges szükségekre ugy egyházközségeinknek, mint pap aflainak mind kevesebb összeg juttatható, miért is helyén valónak, látjuk az ily időleges segélyre szoru'ó érdekelteket figyelmeztetni arra, hogy első sorban az egyetemes konventhez folyamodjanak segélyért, mert a rendelkezés alatt álló alap csekély volta miatt, az oly nagy számú és magas összegű szükséget felmutató kérelmezők igen nagy részének a legjobb akarat mellett sem nyújtható segély. 16. Az egyházkerületi építkezési alapból megszavazott s a múlt évben tartott főt. közgyűlés jegyzőkönyvében felsorolt törlesztő köl csöaök közül kiutaltatott holtmarosi egyházközségünknek iskola építésre 2000 frt, Alsó-Ilosvának ugyanezen czélra 300 frt, Körösfőnek iskola és paplak építésre 3000 frt, Sztánának papilak építésre 1500 frt, Kis-Esküilőnek templom-javitásra 2400 frt, feketéi leány egyháznak iskola és imaház-épitésre a 2400 frtból hátralékba volt összeg 1900 frt, Hadrévnek iskolaépítésre 500 frt, görgényi egyházmegyei építésre a hátralék 1506 frt. 8 kr. és szász-ujfalui egyházközségnek iskolaépítésre 200 frt. Általában véve, a megállapított tervezetben felsorolt egyházi építkezéseknek kivitele rendes folyamatban van. Ezen idő alatt 24 nagyobb egyházi épitkezésről felterjesztett tervrajz és költségszámítás hagyatott helybe s engedélyeztetett az építés kivitele. 17. A Kolozsvárit felállítandó theol. fakultás alap állását a Íj. alatt csatolt kimutatás tünteti fel Méltóztassék a főt. e. ker. közgyűlés a kibocsátott s IgazgatóTanácsunkhoz még vissza nem juttatott alapitó levél-ivek beküldésére ez év végét tűzni ki záros határidőül, az alapítványok aláírását és gyűjtését melegen ajánlva buzgó híveink becses figyelmébe. Ezen alapnak a helybeli belkirályutczai házának zsindelylyel fedett tetőzete elavulván, a városi építészeti szabályzat tiltván ily éghető anyaggal való befedését, bádoggal vonatott be, melynek 958 frt. 88 kr. költsége súlyosan nehezedik ezen alapra. 18. Tűzkár ez idő alatt az átlagosnál nagyobb mérvben érte

42 egyházközségeinket, s különösen Ilyefalva községében sújtotta számosabb hívünket. Az Első Magyar Általános bizt. társaság gyors és méltányos eljárásával mindig sietve nyújtott segélyt, a biztosított kárösszeg készséges kiutalása által, sőt bár e részben szerződési kötelezettség nem terhelte, peteki egyházközségünk száraz villám által megrongált templomának kijavítása költségére 200 frt, makói egyházközségünknek ugyancsak száraz villám által szenvedett károsodására tekintettel 83 frt 80 kr. összeget adományozott. Ezen kivül, felső torjai e.-községünknek 30 frt, kovásznainak 100 frt. székely-kocsárdiaak 30 frt, alsó esernátoninak 178 frt, és ilyefalvi e. községünknek 455 frt. 35 kr. összeget küldött meg. Az 18.90. évi egyházi csoportos tűzbiztosítások kikötött 6"/0-ába 240 frt 17 kr. összeget számolt be ezen biztosító intézet, egyházkerületünk pénztárába, mely összeg mint eddigelé, úgy ez úttal is, az általános papi özvegy árvái gyámintézet alapjára utaltatott be. 19. A segódlelkészek szolgálati idejének beszámítására nézve, a papi állomások botöltésénél működő kijelölő bizottságok egyházi törvényeink 296 és 300 § ainak, valamint a segédlelkészi intézményről szóló s az 1889. évi e. ker. közgyűlés 66. jk. sz. a. foglalt szabályzat VII. pontjának egymástól eltérő magyarázása folytán, különböző eljárást alkalmazván, addig is, a míg e részben a főt. e. ker. közgyűlés illetékes határozatát meghozná, lg. Tanácsunk köiievelileg utasította ahhoz alkalmazkodás végett az összes kijelelő bizottságokat, illetőleg elnökeit, hogy a t ö r v é n y e s e n k i b o c s á t o t t s e g é d l e l k é s z e k s z o l g á l a t á t a k i j e l ö l é s n é l r e n d e s p a p i szolgálat g y a n á n t számítsák. A papi állomások betöltésénél működő kijelölő bizottságoknak a fennidézett törvény és szabályzat pontjainak egymástól eltérő értelmezésére és eljárás alkalmazására az adott okot, hogy a főt. e. ker. közgyűlés a kérdéses szabályzatot a papnevelés, illetőleg a papi vizsgálatok új rendjének szempontjából szövegezte s ehhez képest a VII. pontban oly segédlelkészek kápláni szolgálatát mondotta ki rendes papi szolgálat gyanánt beszámitandónak, a kik a második papi vizsgálatot letették. E határozmány, illetőleg kedvezmény azonban, ma még nem alkalmazható, miután ez idő szerint egy segéd pap sincs egyházkerületünkben, a ki a második papi vizsgálatot letette volna s nem is lesz egészen 1892-ik évig, holott a szabályzat irányzata éppen a kápláni szolgálat általánosításának, illetve a papnevelós tökéletesebbé tótelének érdekében alkottatott. A papválasztási törvény is, bár egy más esetre nézve, de 300. §-nak második kikezdésében szintén a papjelöltek javára éppen visszaható erőt is tulajdonit a minősítésre vonatkozó kedvezménynek. Miután

43 a segédlelkészi intézmény 1889 évi szabályzatában a papi vizsgálatok új rendjének folyamatba indultáig átmeneti intézkedések nem foglaltattak, szükségesnek találtuk, a jogsérelmek megelőzése végett, ideiglenesen ezen intézkedést tenni. Kérjük a főt. e kerületi közgyűlést, méltóztassék eljárásunkat helybehagyó tudomásul venni és az átmeneti intézkedést ily értelemben megállapítani. 20. Egy felmerült kérdéssel kapcsolatosan, utasítottuk egyházkerületünk pénztári hivatalát, hogy a központi javadalmat élvezett elhalt papok özvegyének a pap halálát követő Szent-György, avagy Szent-Mihály naptól azon év október 24-ig, illetőleg következő év mártius 29-ig, egy félévi teljes, és azután október 24-től, illetőleg mártius 29-től a következő év október 24 ig, vagyis mártius 29 ig az illető javadalom hason fele részét adja ki az özvegy papnénak, avagy árváinak. Egyházi törvényeink Illik rész negyedik fejezet 282. § ban az özvegyi kegyjavadalom az elhunyt pap által élvezett összes javadalmaknak a halál után eső Szent György, illetőleg Szent -Mihály naptól a legközelebbi Szent Mihály, illetőleg Szent-György napig terjedő f é l é v a l a t t i t e l j e s , é s e végponttól számítva, egy e g é s z é v i g , a papi javadalom fele részben való élvezetében állapíttatott meg. A törvény félreérthetlenül kifejezett czélja az, hogy a pap özvegyét és árváit egy egész évre eső javadalomban részesítse, a pap halálát követő Szent-György, avagy Szent-Mihály naptól kezdve egy félév alatt az egész és ezt követőleg egész év alatt a papi fizetés hason felerészének kiadása által; azonban, mert még azon régmúlt időből hagyományul fentartva, midőn a papok Szent-György és Szent-Mihály napokon állomásukat változtattak, a félévi egész, és egy évi fél fizetés kiadásának időpontjául, Szent-György és SzentMihály napok jelöltettek meg, ezen időpontok pedig nem felelnek meg a polgári félévnek, miért is, ha a javadalom kiszámításánál nem a polgári év vétetik alapul, hanem Szent-Mihály és Szent-György napja, lényeges különbség tűnik ki a pap elhalálozása idejének különböző volta szerint vagy az özvegyre, vagy az egyházközségre nézve hátrányosan, avagy előnyösen. Jóllehet a törvény idézett értelmét kivehetőnek tartjuk, mind a mellett az osztó igazság rovíísára minden sérelem megelőzése végett, kérjük a főt. e. ker. közgyűléstől ezen intézkédésünkhez jóváhagyását. 21. A főt. e. ker. közgyűlés jóváhagyásának fentartásával tett intézkedésekről jelentésünk előterjesztése során, mindenek előtt, örömmel emeljük ki híveinknek a papi és tanítói fizetések emelésére való nemes törekvésük és áldozatkészségük tapasztalt fokozódását,

44 valamint azt, hogy egy pár új tanitói állomás szervezésével, a nép oktatás rendszeres fejlődése is némi újabb lendületet nyert. a) Selyei egyházközségünk, elismeréssel vett buzgóság tanusilása mellett, a pap tanítói állomást külön papi és tanitói állomásra változtatta, az uján szervezett énekvezér-tanitói fizetést 200 frt becsértéket képviselő javadalomban állapítván meg, a kiállított dijlevél helybehagyatott b) Magyar-kályáni egyházunk, a hivek áldozatkészségének hozzájárulásával, a pap-tanitói állomás helyett, külön papi és tanitói állomást óhajtván szervezni, miután az énekvezér-tanitói állomást a papi fizetés fentartása mellett 200 frtot meghaladó javadalommal képes eilátni, a szervezés elvileg megengedtetett c) Pusztakamarási egyházunk papi állomásának ideiglenesen a mocsi papi állomással való egyesítése megengedtetvén, a 466 frt. 89 kr. becsértékü fizetés megállapításával kiállított dijlevél helybehagyatott s az állomás betöltése végett az intézkedések megtétettek. d) Az esztényi körlelkészi dijlevél a papi állomást illető tőkepénz egy részének canonica portió vásárlására lett fordítása által történt változás bevezetése mellett módosítva, helybehagyatott. e) Sajó-udvarhelyi egyházközségünk papi állomásának a somkereki papi állomással egyesítése folytán, az egyesült egyházak papi dijlevele 580 frt. becsérték megállapításával, továbbá a sajó-udvarhelyi társ-egyházközségben 295 frt. becsértéket képviselő fizetéssel úján szervezett tanitói állomás dijlevele helybehagyattak. /) Magyar sülyei egyházközségünk a m.-herepeivel egyesittetvén, a papi fizetés 471 frt. 43 kr. becsértékben a m.-herepei levitái fizetés 96 frt. 73 krról 243 frt. 19 kr. becsértékre emelésével megállapittatott, s a kiállított dijlevelek helybehagyási záradékkal elláttattak. g) A sáros-magyar berkeszi egyház módosított papi dijlevele a fizetés becsértékének 887 frtról 921 frt. 40 krra lett emelése mellett, helybehagyatott. h) Magyar-gyerőmonostori papi terménykepének készpénzzel való megváltása megengedtetett s a papi fizetés becsértékének 616 frt. 81 krról 674 frt. 64 krra emelkedését feltüntető új dijlevól jóváhagyatott. i) Hidalmási egyházközségünk papi dijlevele, a fizetés becsértékének 534 frt. 90 krról 584 frt. 34 krra emelkedését kitüntetve, meg erősittetett. j) Magyar-köblösi egyházközségünk papi fizetésének 298 frt 55 krról 382 frt. 76 krra emelkedését feltüntető módosított dijlevelével helybehagyatott s az állomás betöltése engedélyeztetett, tekintettol arra, hogy a közbirtokosok hozzájárulásával, a fizetés 400 frtra fog felemelkedni, valamint híveinknek idegen nemzetiségbe beolvadással íenyegetett helyzetükre.

45 k) Vérvölgyi egyházközségünk papi fakepéjének évi 30 frt. becsértékről 50 frtra emelése mellett, 1000 frt központi tőke kamatjával való megváltása oly módon engedtetett meg, hogy a kepeváltó tőke 15 óv alatt a közbirtokosság által befizetendő évi 50 frt. kamataival együtt tőkésittetik a kepeváltó tőke visszahelyezése végett. /) Kudui egyházunk több tagja a határtagosit ás folyamán a papi kepét ingatlan átadásával megváltotta, gr. Bethlen Pál gondnok és meghatalmazott afia. kinek buzgó közreműködésével vitetett ki az előnyös megváltás, maga részéről 3, Rácz Vilma és Rácz Mariska urnők 1 becshuldat ajándékoztak a papi canonica portió gyarapítására m) Ozófalvi egyházközségünk papi és tanítói állomásával egybekötött zab-kepének 1265 frt. zálogjogi biztosíték mellett elhelyezett kepeváltó tőke kamataiból 47 frt. sö kr. és 23 frt. 92 kr, együtt 71 frt. 77 kr. összeggel való megváltása megengedtetett. n) Nagy-petiii tanítói módosított dijlevél, mely szerint a hívek ismételt buzgó hozzájárulásával a fizetés 174 írtról 222 frt. 61 kr. becsértékre emeltetett, helybehagyatott. o) Kis-petrii egyházközségünk a helybehagyott módosított dijlevél szerint az énekvezér-tanitói fizetést 194 frt. 33 krról 257 frt 45 kr. becsértékre emelte. p) Ketesdi egyházunk tagjai kérésére méltányló elismeréssel hagyatott helybe a módosított tanítói dijlevél, mely szerint a fizetés 99 frt. 45 kr. becsértékről 156 frtra emeltetett. q) Medgyesi egyházközségünk énekvezéri állomásával egybekötött teendők viteléért ideiglenesen megállapított 50 frt központi javadalomnál kiállított dijlevél helybehagyatott. 22. Egyházközségeink és kollégiumaink által egyeseknél elhelyezett tőkepénzeknek szabályaink értelmében vagy első helyen leg alább kétszeres értékű ingatlanokra zálogjogi bekebelezéssel való biztosítása, vagy felhajtása, a felügyelő hatóságok által mind erélyesebben szorgalmaztatván, számos eset fordult elő, midőn már a legtevékenyebb utánjárás mellett sem lehetett a gondatlan vagyonkezelés káros következményeit megelőzni, mert a már évtizedet is meghaladó időről csak kezesség mellett kiadott kölcsön adósa s kezesei is elhaltak, pótkötelezvény egyik utódjától sem vétetett, a bértartozásokról néhol még kötelezvény sem vétetett, vagy ha igen, kezesek nélkül s az eladósodott pontatlan fizető még tudni sem akar tartozásáról, így most már csak oktalan költekezés lett volna a felhajtás megkísérlése. Ig.-Tanácsunk ily esetekben a mulasztással terhelt egyházi hivatalosokkal szemben a felelősség megállapítása végett a lépéseket megtette, de a követelésnek s évről-évre szaporodó kamatoknak szá madáson való vezetése, csak a vagyon nyilvántartását nehezitvén, a követelés törlését számos esetben engedélyezte.

46 Bethlen-kollégiumunk elöljárósága még most is jött reá a régmúltban vitt rendetleu gazdálkodás egyes tényeire, igy Biró Miklós és Tatár Sándor megbízottak az adósoktúl felvett kollégiumi pénzt nem szolgáltatták l>c a pénztárba. Ezen ügyek rendezésére az intézkedések megtétettek. 23 Boldog emlékű Bányai Vitális e. kerületi volt pémtárnok által e. kerületünknek hagyományozott györgyfalvi-utozai major és ahhoz tartozó három rozzant házikó kezelése sok nehézséggel és költséggel lévén összekötve, a másodszor megtartott önkénytes árverezésen 3000 frt megállapított becsárban eladatott s a számadási ügygyei kapcsolatosan úgy ezen telekért, mint az előbb eladott szénafűért bevett összesen 3500 frt. eladási ár beutaltatott s ezen hagyatéki ügy, örökhagyó emlékének hálás megőrzésével, kedvező befejezést nyert. Néhai br. Bánffy Katalin által a múlt évi ker. közgyűlési jegyzőkönyvben felsorolt egyházkerületi és egyházközségi czélokra rendelt 4650 frt. hagyománya biróilag átruháztatott és a végrendeleti vég rehajtók által egyházkerületünk pénztárába befizettetett. Szabó Sámuel tanár afia a múlt évben tartott főt. egyházkerületi közgyűlésen b. e. Nagy Péter püspök emlékére bejelentett 500 frt. alapítvány felerészét, 250 frtot, befizette az általános papi nyugdijalap felállítására, kijelölve, hogy alapítványa kamatai fordittassanak valamely szolgálatképtelenné vált és nehéz családi körülmények közé jutott szegénysorsu pap szükségeinek enyhítésére. A kiosztást az e. kor. közgyűlések alkalmával ülésezni szokott püspöki szék legjobb belátására és ítéletére bizza, akkint, hogy évenkint esetről-esetre intézkedjék és határozzon; ki nem osztás esetében a fenmaradó kamatok mindannyiszor a tőkéhez lesznek csatolandók. 24. Anyaszentegyházunk közügyei iránt meleg érdeklődésből fakadóit áldozatkészség nyilvánulásának egész sorozatát tüntetik fel az örökemlékü alapítványok könyvébe vezetett új adományok. Nem terjeszkedve ki főt. püspök afiának jelentésében, valamint az egyházmegyék és egyházközségek közgyűlési jegyzőkönyveiben feljegyzettekre, itt esak azon kegyes adományokat és alapítványokat soroljuk fel, melyek hatóságunk ügykörében merültek fel, a protestáns ősi erények ápolásáért, valláserkölcsi életünk fejlődésének hathatós támogatásáért hálánk és meleg köszönetünk kifejezésével. a) Vizaknai özv. Veress Ferenczné, szül. Cseh Zsuzsanna úrnő tekintélyes értéket képviselő alapítványa jövedelmének egy részét vizaknai egyházközségünk kebelében emberbaráti és magyar nemzeti jótékony alapra hagyományozta, a közjegyzőileg kiállított okmányba honleányi szeretetének szép emlékét örökítvén meg. b) Özv. Biró Pálné, sz. Tóth Juliánná úrnő, 3600 frt tőkeössze

47 get hagyományozott s adott át a kamat-élvezetnek életfogytig való fentartása melleit, a középiskolai törvény nagy követelményeivel szemben majdnem elviselhetlen súlyos terhet hordó székelyudvarhelyi kollégiumnak c) Beregszászi Erzsébet és Beregszászi Klára úrnők boosi fiókegyházközségünknek egy nagy kiterjedésű belső telket adományoztak és adtak át tulajdonilag, lakályos kőházzal együtt templomhelyül, ez által hathatós segítséget nyújtván beolvadással veszélyeztetett híveinknek felekezeti iskolájuk felállítására is. d) Gyárfás Endrénó, szül. Katona Ilona és br. Kemény Béláné szül. gr. Haller Berta úrnők, székely-keresztúri egyházközségünk tagjait terhelő országos közalap-tartozás megváltása alapj ira, 100—100 frt. kegyes alapítványt tettek le, buzgó közreműködésükkel adományukat még 98 frt. 33 krt. gyűjtött összeggel szaporítva. e) Özv. Miklós Farkasné, szül Borbély Zsuzsanna asszony, kidéi egyházközségünknek egy darab külső fekvőt ajándékozott, közszüksége terhének hordozhatása végett. f) Gr. Bánffy Miklós, egyházkei ületünk szeretett legidősbb világi fogondnoka s bonczhidai egyházközségünk áldozatkész buzgó patronusa, bonezhidai egyházközségünk papi fizetése emelésére már korábban letett 500 frt. alapítványhoz csatolás végett, ujabban 100 frt 5°/o ni. papirjáradék-kötvényt kegyeskedett adományozni. g) Bull László, zilahi kollégiumunk érdemes algondnoka „Magyar-baksai Dull L á s z l ó n é , Gaffton Zsófia alapítványa" czimén, a zilahi kollégiumban tanuló, felekezetre való tekintet nélkül, viszonylag legszegényebb jó magaviseletü növendéknek megjutalmazása czéljából, 1000 frt. kegyes alapítványt tett le. h) Kévay Pál és neje, Pataki Feodora egy Első Székely Szövőgyári részvényt, és 25 frt. készpénzt adományoztak s inig nevezett alapítók ezen állásukon élnek, évenkint 5—5 frt. adományozására vállaltak kötelezettséget oly alap gyűjtése végett, mely a munkaképtelenné válható papok, lehető papi özvegyek és árvák lakhelyéül szolgáló ház vásárlására fordittassék. i) Néhai Zágoni id. Földes Bálint 500 frtot hagyományozott a székely-udvarhelyi kollégiumnak a zene- v és énektanári fizetés alapja gyarapítására. k) Száldöbosi egyházunk egyik hive, Simon József, földmives, saját költségén azon e. községünknek egy 131 kilós harangot Öntetett. l) Toldalagi Nyárádi Károly afia. és neje, szül. Keresztes Rozália úrnő semesnyei fiókegyházközségünknek iskola- és imaházépitésre egy alkalmas belső telket adományoztak. m) M.-kölpényi birtokos, Zongor Ferencz és neje Kelemen Rozália, mező-kölpényi egyházközségünk iskolája felépítésére egy becses belső telket adományoztak.

48 n) Néhai Jánosi József, több érdekeltekkel közösen, részbirtokának l/9-ed részét sz.-udvarhelyi kollégiumunknak hagyományozta s miután ezen adományrész kezelése felette nehézkes és költséges volt, ennek 150 írton való eladása megengedtetett. Szolgáljon nemes tettük buzditásul egyházaink és tanintézeteink szükségeinek minél szélesebb körben való vállvetett hordozására. 25, Egyházkerületünk kebelében viselt tisztükről lemondottak: br. Bánffy Dezső e. ker. főgondnok afla. sok oldalú elfoglaltatása indokából, a széki egyházmegyei főgondnoki állásáról, — Gyárfás Domokos udvarhelyi kollégiumi főgondnok, hajlott korára és sok oldalú elfoglaltságára tekintettel, a görgényi és az udvarhelyi e. megyei főgondnoki, — Cserényi Dániel afia hajlott kora miatt a nagysajói —- br. Bánffy Ernő kolozsvári kollégiumi gondnok afia. a sok oldalú elfoglaltságra tekintettel, deési e. megyei főgondnoki, — gr. Bethlen Béla afia. a sajói e. megyei algondnoki, — Vita Sándor afia. a küküllői e. megyei algondnoki, — Szentpáli Ignácz afia. a nagyenyedi e. megyei algondnoki állásról, továbbá dr. Báthori Béla és Tavaszy József afiai az e. kerületi képviselői állásról. A felterjesztett nyilatkozatokat azon ajánlattal terjeszszük a főt. közgyűlés elé, hogy méltóztassék a lemondások elfogadása mellett, fő és algondnoki, valamint e. kerületi közgyűlési képviselői állásukban kifejtett buzgó munkásságukért köszönetet szavazni. Marosvásárhelyi egyházmegyénk és a maros vásárhelyi egyházközség főgondnoka, Nagy Sámuel afia kettős megbízatására tekintettel, kérdést intézvén lg Tanácsunkhoz az iránt, hogy a közügy érdekében állónak tartja-e mindkét állásának megtartását, felkértük, hogy bő tapasztalatait, tanúsított kiváló munkásságával karöltve, mindkét állásában, valamint anyaszentegyházunk közügyei előbb vitelére, minél tágasabb körben továbbra is szíveskedjék értékesíteni, elismeréssel emlékezve meg egyházkerületünk ügyei vezetésében szerzett dús érdemeiről. . 26. Ez évben is több kiváló férfiát vesztette el egyházkerületünk, azon munka:körben, melyre elhivatva ügyszeretettel s kiváló buzgósággal építették anyaszentegyházunkat, sajnos ürt hagyva hátra magok után. Kegyelettel emlékezünk meg zilahi kollégiumunk egyik alapi tójának s főgondnokának, b. e. br. Wesselényi Feremz afíának elhunytáról. Mint egyházkerületünk ezen fontos kulrur-missiot teljesítő tanintézetének, a zilahi e. községünk kebeléből önálló életműködésre felemelő Wesselényi patronus család egyik tagja, alapítványa letételével s ugy szervezkedése, mint fejlődése nagy munkájában való buzgó részvétellel, elismerésre méltó érdemeket szerzett. Zajzon Mihály, erdővidéki egyházmegyénk érdemdús esperese s bardóczi egyházközségünk a szó legnemesebb értelmében vett lelki-

49

pásztora bevégezte munkás életét azon körben, melyben elhivatását odaadó buzgósággal töltötte be, az egyházi élet iránt fölkeltett meleg szeretetet s önmaga iránt az általános ragaszkodást és elismerést hagyva fenn szép emlékül. Baczó Gábor, zilahi kollégiumunk nyugalmazott tanárával, tanügyünk egyik legrégibb bajnoka költözött el az élők sorából. Ezen kollégium önálló intézetté szervezkedés nagy munkája kivitelében kiváló osztályrész jutott s lankadatlan buzgósággal s ügyszeretettel szolgálta hosszas életén át. Legyen áldás emlékezetükön Közgyűlésünk a nyomtatásban kiosztott jelentést felolvasottnak tekinti és ezen jelentés átvizsgálására kiküldött bizottság előterjesztésének meghallgatása utánra tartja fönn az érdemleges határozathozatalt. 19. Tárgysorozat rendjén, elnök aa. felhivására, tanügyi előadó, Parádi Kálmán, előterjeszti évi jelentését. Mélyen tisztelt közgyűlés ! Midőn itt állok, iskolaügyeink egy évi állapotrajzával a kezemben, szeretnék hevülni az eszmétől, mely a főtiszt, közgyűlést 15 év előtt a tanügyelőadói tiszt szervezésére birta; szeretnék, hevülni az ámbicziótól, a melylyel én akkor e tisztet a közgyűlés bizalmából betölteni, megindultam. Abban az időben, mint igazi önhatóság, telve ambiczióval, egyszerű, ideális világban éltünk. Itthon, házilag igazitottuk el a legfontosabb tanügyi kérdéseket is. Voltak gondolataink, eszméink ; volt szellemi koncurrentiánk a jobb és tökéletesbért. Kiforrott kívánalmainkat a magunk tapasztalata mérlegén, ha mindjárt csak provinciális tekintélylyel, de mindig patriarkhalis osztatlan meggyőződéssel emeltük diadalra. Abban az időben a közponíi tanügyforgalom, melynél az ügydarabok száma évenkint alig haladta tul a 250-et, lehetővé tette a tanügyi előadóra nézve is a komolyabb tanulmányozást, az áttekintést, de sőt a kritikát és irányjelzést is. Ámde, ez az egyszerű, ideális állapot és függetlenség lassankint megváltozott és ma már az illúziók birodalmába tartozik, részint az öt egyházkerületnek közkormányzati tekintetben való egyesülése, részint az országos középiskolai törvény hatályba lépése folytán, nem is említve a népoktatási törvényt, melynek komoly és szigora végrehajtása szintén abban az időben vette kezdetét. B nagy kihatású események befolyása alatt, egyházkerületünk központi tanügy forgalma mind szélesebb mederbe áradt; de fájdalom, extensiv növekedése mellett elsekélyesedett. Jelenleg a tanügyi előadó kezére évenkint 600-nál több ügydarab kerül; akkora tömeg, 4

50 melyet egy ember, mellékfoglalkozás gyanánt, teljes irodai zelozitás mellett is, csak nehezen végezhet el. Az ügyek komoly tanulrnányo zására és lehetőleg közkincscsé tételére idő nem jut Eendes tanáraink, kiknek száma az utóbbi években 35-ről 63-ra emelkedett, kevés kivétellel, mélyen hallgatnak a legégetőbb tanügyi kérdésekkel szemben is, valószínűleg azért, mert egy halom idegen eszmének, idegen észjárásnak elsajátítása által vannak elfoglalva s e miatt nem léphetnek át abba a költői működésbe melyet közönségesen teremtésnek nevezünk, a szónak görög értelme szerint. Nem kevésbé valószínű oka e zsibbadt állapotnak a czentralizáozió azon tulhajtása, melynélfogva az egyetemes konvent magáénak tartja a tanterv és rendtartás szakkérdéseiben is a kezdeményező, irányadó és döntő szót; holott, alig van ideje ennek az egyenenkint kitűnőségekből álló testületnek, évenkint pár napot is szánni a közoktatás és nevelés ügyének. Rendelkezésére áll ugyan az úgynevezett egyetemes tanügyi bizottság, mint szakközeg, de erről, legnagyobb sajnálatunkra, csak annyit tudunk, hogy kilencz évi szünetelés után, ez idei július hó elején összeült Budapesten, elhatározandó, hogy mit tegyen ezután.

Csodálkozhatni-e tehát azon, hogy a közmunkások mély hallgatással a kinos várakozás helyzetében vannak, hogy a vezértestületek csupán kijelentésekkel és paradox határozatokkal taszigálják tovább felekezeti oktatásügyünk terhes szekerét, melynek mohos tetejébe a sokféle biztos és felügyelő oly szívesen növeli bele fenkölt zsenialitásának boldogító csiráit. Bizony, iskolai önhatóságunk eloszlott; vele eltűntek reményeink és invenczióink az alkotásra, meggyengült önbizodalmunk; dogmaparagrafusok végrehajtóivá lettünk. > így állván a dolog, megengedi és elnézi nekem a főtiszt, köz- ] gyűlés minden tagja, ha hivatalos jelentésemet a tények és állapo- í tok egyszerű regisztrálására szorítom és ha ott is, hol a reflektálás \ elkerülhetetlenné válik, csupán egyéni nézeteimnek adhatok és adok \ kifejezést Adataim, a mennyiben általános érdeküek, vagy pedig speciális természetűek, jelentésemet két részre osztják: egy általános és egy különleges részre, amaz közkormányzati, emez statisztikai tényeket regisztrál. Legáltalánosabb érdekű mindnyájunkra nézve a múlt iskolai év j elején életbe lépett 1890. évi XXX. törvényczikk. \ Ezt a törvényczikket, mint tudjuk, a meglepetés első perczei- -| ben sokan veszélyes khimerának tartották. Egyházkerületünk is vá- \ rakozó állást foglalt el vele szemben, de egy évi meggondolás után, \

51 ugy hiszem, nevezetes újításnak tekinti a gimnáziumi oktatás terén ; s minthogy konventi intézkedés következtében, határoznunk kell benne érdemileg, még pedig jelen tárgyalásaink rendjén: ez az ujitás anynyira méltó a főtiszt, közgyűlés figyelmére és érdeklődésére, hogy ismertetését el nem kerülhetem Mielőtt azonban ismertetésébe fognék, nem tartom érdek nélkül való dolognak, előzményeit legalább főbb vonásokban itt megérinteni, s a róla olvasottakat emlékezetünkben felújítani. Már régóta igen nagy per folyik a görög nyelv barátjai és ellenségei közt azon kérdés fölött: váljon szükséges-e továbbra is a görög nyelvnek s irodalomnak a gimnáziumok felső négy osztályában való tanítása? Erre nézve nagyon eltérők a nézetek, melyek közül én itt csak az elvi jelentőségű ellentéteket említem fel, sine ira ét studio, quorum causas procul habeo. A görög nyelv barátai, a hellenisták, érvelésükben arra a formális értelmi haszonra hivatkoznak, melylyel a görögnyelv kategóriáinak felismerése, a szövegelemzés logikai műtéte jár S minthogy e logikai műtét modern nyelveken oly sikerrel soha végre nem hajtható, mint a bevégzett klaszszikus nyelveken, a latin, meg görög nyelvet e tekintetben pótolhatatlanoknak tartják. A gymnázium ideális jellemének megóvása érdekében arra hivatkoznak, hogy a görög nép volt az, mely az európai kultúra alapvetéseit a Középtenger partvidékein annyi erővel, természetességgel és bájjal oldotta meg, hogy munkája páratlanul áll a világtörténelemben. Ezen az alapon aztán végzetes tévedésnek tartják, ha szakítanánk a görög nyelv s irodalom tanulásával, mert elzárnók a történeti tájékozódás útját. Ezen érvek ellenében, a görög nyelv ellenségei, elismerve a görög nyelv tökélyét s szépségét, saját tapasztalatukból merített tényekkel azt bizonyítják, hogy a mi tanrenszerünkben a tanulók távúiról sem képesek a görög nyelv finomságaiba behatolni, mi különben is, bármily bő tanulás mellett, oly ifjú korban alig lehetséges; sőt ellenkezőleg, csak szomorúan töredékes eredményt tudnak felmutatni. Tényleg a tanulók legnagyobb része a grammatika nehézségeibe vész. S lehet-e helyes fogalma annak a görög irodalmi termékek nagyszerűségéről, ki nagy kinnal olvasott Homéroszból neháüy éneket, az egyhangú Anabasziszból egy-két katonai menetelés leírását, Hérodotoszból egy epizódot, Platonból, egy dialógot? Hiszen, a görög irodalmi termékek nagyszerűsége inkább az egésznek művészi szerkezetében, mint a részletek kiválóságában áll. A formális képzés elvét az antihellenisták is elfogadják és elismerik, hogy a nyelv tanulása a formális képzést elősegíti, de szerintök az is tény, hogy a formális képzést lehetetlen elválasztani a materialis képzéstől és min4*

52 den ismeret, helyes utón közölve, maga után vonja a formális képzést. Ki nyelveket tanul, begyakorlódik a logikai és grammatikai kategóriák alkalmazásába, de nem tesz még szert könnyüségre a térés szám-viszonyok szemléletében és a biztos osztályozásban. A formális képzés elve csak ugy teljes, ha minél több természetű anyagon vitetik végbe; csak ugy helyes, ha az iskolát összeköttetésbe hozza az élettel, az által, hogy az ismereti anyagot az életből és az élő műveltségből veszi, mert ember in abstracto nem létezik. Filo logiai tekintetben elégséges a latin nyelv tanítása, mely nemzeti műveltségünknek amúgy is egyik eleme A latin nyelv megmenti még a gimnáziumnak úgynevezett klasszikus jellemét is, mivel tényleg a gimnázium hosszabb ideig volt el a görög nyelv tanitása nélkül, mint tanításával. Hiszen, nemzeti műveltségünk létre jött a nélkül, hogy a görög műveltség lényegesen befolyt volna rá. Bessenyeitől Arany Jánosig, felsőbükki Nagy Páltól Deák Ferenczig, a kitűnő s nemzeti műveltségünket megalkoló férfiak egész sora még nem tanult görögül. Ma már, miután a modern czivilizáczió teljesen magába szivta az ókori czivilizáczió elemeit, senki sincs, ki az ó-kori hagyományt ismereteink egyedüli forrásának tekintené; senki sincs, ki hinné s vitatná, hogy a tudományos kutatás eredményeinek átörökítése a holt nyelvekre szorul. Ez főbb vonalaiban a görög nyelv kérdésében a két fél állás pontja. E két álláspontot áthidalja az 1890. évi XXX. törvényczikk, a mennyiben a görög nyelv védőinek elégtételt szolgáltat, midőn a gö rög nyelv tanulását szabad választásra bízza, mi által a tanulás in tenzitását és eredményét biztosítja; s másrészt, midőn a támadó félnek is megadja az alkalmat, hogy állításainak alaposságát gyakorlatilag bebizonyíthassa. El kell ismernünk, hogy a görög nyelv ellenségei, ha nem tudták is bebizonyítani támadásaik jogosult voltát, nagy szolgálatot tettek hazánk közoktatásügyének az által, hogy érveléseikkel felhívták az államkormány figyelmét azokra a visszás állapotokra, melyek nálunk a gymnázium és reáliskola merev elkülönitettségéből állottak elő. Ugyanis, hazánkban a gimnáziumoknak a reáliskolák felett való túlnyomó száma és közönségünknek a gimnázium iránt való részint megszokása, részint más okokból származó előszeretete azt eredményezte, hogy az ifjúság jó része egyéni hajlamainak és képességeinek meg nem felelő tanulmányutat választ. Nem is lehet rósz néven venni, ha a szülők a gimnáziumba adják fiaikat, mely minden pályára egyiránt előkészít. Mert mindenesetre nagy lelkiismereti felelősséggel jár egy 9 — 10 éves gyermek jövő élethivatása felett dönteni és egy bizonyos korlátolt körre szorítani. Helyesen mondja Váró Ferencz, n.-enyedi

53 gimnáziumi igazgató, az erdélyrészi érdekek szempontjából, már 188(Jban, tehát jóval az országos mozgalom megindulása előtt, egy a püspök úrhoz intézett memorandumában, „hogy az önfentarlás eszméjét politikai és társadalmi téren lelkesen és hangosan hirdetni, elegen vagyunk, de ezt az eszmét az anyagiak terén szakképzettséggel és kitartással valósítani, ma nem vagyunk elegen és a közel jövőbon még kevesebben leszünk, mert az erdólyrészi magyarság anyagi emelkedésének érdekét az 1884. évi konventi szervezet és szorosan gimnazialis tanrendszer kevésbbé mozdítja elő, mint az I861-diki% mely kollégiumainkban a kirekesztőleg gimnáziális irányt korlátozva, a szorosan vett gimnáziumi tanfolyamot hat évre szorította, s fölébe a reál-gimnázium jellemü bölcseimi tanfolyamot állította, alapjává pedig a négy osztályú nemzeti jellemü iskolát rendelte. Ez az ellenzéki hang a mai gimnáziumi oktatás tulságba vitt formalismusa ellen szól. Aggodalmas panasz, melynek elmondására a szerzőt társadalmi és territoriális helyzetünk felismerése s reáliskolai téren szerzett tapasztalata készteté és fel is jogositá. mert nyilvánvaló, hogy t a mai gimnáziumi tanterv egyoldalúsága ifjainkat a pályaválasztásban oly mértékhen korlátolja, s illetőleg, ifjaink a műegyetemen és más reális szakiskolákban annyira nem birják a versenyt a nyolez osztályú reáliskola növendékeivel kiállani, hogy intézeteink egyoldalúságát a református magyarság rövid időn megsirathatja." Már pedig anyaszentegyházunk „Köznevelési és közokta tási szervezete" középiskolául csak a gimnáziumot ismeri el. A többi felekezet is jórészt csak ennek az intézménynek áll a szolgálatában. Gondoskodnia kellett tehát az államkormánynak, hogy a növendékek a gimnáziumokban is lehetőleg reális hajlamaiknak és jövendő munkaköreiknek megfelelőbb kiképeztetést nyerjenek. Ezt czélozza az 1890. évi XXX. törvényezikk, mely ha elméleti szempontbnl talán támadható is, de gyakorlati tekintetben sok előnynyel bir. mert segít azokon a visszásságokon, melyek hazánkban a gimnázium" és reáliskola merev elkülönitettségéből származtak; segít e törvény a nemzeti elszegényedésen, a szellemi proletárság apasztása által is, mert alkalmat ad a különben tehetséges tanulóknak, hogy valódi hajlamaiknak megfelelő tanulmány-utat követhessenek. Az új törvényezikk mást nem czéloz, mint felmentését a rá nem termett tanulóknak a görög nyelv alól. Gyakorolták c felmentést az iskolai főhatóságok régebben is, mielőtt az 1883-ki törvény e gyakorlatot megszüntette volna. Igaz, hogy abban az időben a görög nyelv alól a felmentést igazságtalanná és gyűlöletessé tette az a szabadalom, melynél fogva a felmentett tanuló a köteles tantárgyak egyikétől menekült, de társaira nézve annak a kötelezettsége fenmaradt. Most azonban, 1890. óta, a felmentés a görög nyelv alól

54 maga után vonja más tantárgyak tanulási kötelességét, s éppen ebben rejlik a görög nyelv további behatóbb müvelésének erkölcsi biztosítéka. Az uj törvény határozottan tájékoztatja a tanulókat irány- és pálya-választásukban, kimondván a görög nyelv kötelezettségét mindazokra, kik papok, bölcsészeti, történelmi és latin, meg görög nyelvi tanárok akarnak lenni. Ellenben görög nyelv tanulása, nélkül lehet valaki ügyvéd, orvos, mennyiség-, természettani és természetrajzi tanár, törvényszéki, megyei, postai, pénzügyi hivatalnok és feljuthat görögtelen érettségi bizonyítványával akár a tudomány-, akár a mű egyetemre, ha a görög nyelv helyett, az V-ik osztályon kezdve, a mértani, meg szabadkézi rajzot és a magyar Irodalmat, bővítve a görög irók magyar forditmányaival, rendszeresen tanulta. A görög nyelvet pótló tanfolyam különösen azon tanulók számára ajánlatos, kik az alsó négy osztályban az idegen nyelvekből gyengébb előmenetelt s viszont, a reális tantárgyak tanulásában szembetűnő képességet tanúsítottak, mert az ily tanulókat még egy idegen nyelvnek tanulása nemcsak szerfelett megterhelné, hanem az egyéni rátermettségüknek megfelelő irányban való tovább haladásban akadályozhatná (1891. évi 8579. sz. miniszteri utasítás.). E szerint, a nyelvtehetséggel megáldott tanuló, a ki már a IV. osztályban a nyelvekben nagyobb előmenetelt tanusit, mint a reális tantárgyakban, választhatja jövő tanéveire (az V-iktől kezdve) a görög nyelvet, ellenben, az olyan tanuló, ki nagyobb tehetséget és hajlamot tanusit a reális tantárgyakban, mint a nyelvekre, hivatva van a görög nyelvet pótló tárgyakra, sőt az oly tanulónak, a ki már a IV. osztályban nehézségekkel küzd a latin, vagy német nyelvben, határozottan ajánlandó a görög nyelv mellőzése és a pótló tárgyak választása, hogy a másik két nyelvből (latin és német) ne koczkáztassa jövő előmenetelét Az előadottakbúi látható, hogy a magyar közoktatási minisztert és a törvényhozó testületet az 1890. évi XXX. törvényczikk megal kotására nem a görög nyelv korlátozása vezette, hanem a gimnázium egyoldalúsága és az az emberszerető tekintet, hogy a szülék jövőben fiaik pálya-választásában ne legyenek kénytelenek azok kilencz éves korában dönteni. A döntés ez új törvénynyel a 14—15 ik életévre esik, ha pedig meg lesz az egységes középiskola a 18—19-ik évre lesz halasztva. Ezek azok a szempontok, főtiszt, közgyűlés, melyeknél fogva anyaszentegyházunk tekintélyes főgimnáziumai, milyen a debreczeni, hódmezővásárhelyi, pápai, csurgói, stb. az 1890. évi XXX. törvényczikket örömmel fogadták és azonnal életbe is léptették, be nem várva az egyetemes konventnek e részben hozandó határozatát. S a kon-

55 venti zsinat-előkészítő bizottság is, melynek munkálata tárgyalandó javaslatkint kezünkre adva van, valószínűleg ez ujitás gyakorlati előnyei miatt határozta el, hogy a köznevelési és közoktatási szervezet 522. §-a toldassék meg a következő engedménynyel: „Oly gimnáziumokban, melyekben az 1890. évi XXX törvénjczikk alapján a görög nyelv tanításával párhuzamos tantárgyak behozatala megtörtént, a tanulók az V-ik osztályba lépéskor saját kivánatukra a görög nyelv tanulása alól felmentendők s az azzal párhuzamba helyezett tantárgyak hallgatására kötelezendők; kivételt képeznek azok, kik lelkészi, vagy tanári pályára készülnek, mert ezek a görög nyelv tanulása alól fel nem menthetők." Ez engedményes javaslat-pótlék hozatalára a zsinat-előkészitő bizottságot is valószínűleg az ujitás gyakorlati előnyei késztették, valószínűleg, mondom, mert ajánlatának megokolasába egyáltatalában nem bocsátkozik. De hinni akarom, hogy őt is gondolkozóvá tette a mai gimnázium filológiai egyoldalúsága és holt verbalismusa, és hinni szeretném, hogy a főt. közgyűlés által ebben az irányban hozandó határozat az ügynek nemcsak erkölcsi támogatására, hanem előhaladására is fog szolgálni. Aktuális érdekűnek mondható a közoktatási m. kir. miniszter úr azon intézkedése, melylyel (f. év febr. 10-én, 2591 sz. a.) a nagy szünidő alatt Budapesten pótló rajztanfolyamot rendezett oly tanárok számára, kik a görög nyelv helyett tanítandó ábrázoló mértan tanításában magukat tovább képezni óhajtják. Egyházkerületünk kollégiumaiból részt vett e tanfolyamban Greguss Imre, festőművész s zilahi gimnáziumi rajztanár. Az „Érettségi vizsgálati utasítás "-ok is kiegészítést nyertek a közoktatásügyi miniszter f. é. ápr. 11-én, 52341—1890. sz. a. közzétett rendeletében, mely meghatározni törekszik az érettségi vizsgálat mivoltát, néhány tárgyból részletezi a követelményeket, megállapítja a kérdezés módszerét s a bírálat mértékét. Ezzel véget kivan vetni a miniszter úr a, nézete szerint, sok helyütt még mindig dívó hoszszas praeparálásnak, a mutatványszerü írásbeli tételek kijelölésének, a betanult tankönyvi anyag puszta lekérdezésének és a túlságosan részletes ismeretek számonkérésének. Szívesen elismerem, hogy e gondoskodás igen alkalomszerű, mert e vizsgálatok főczélja csakugyan a tanuló felfogásának s értelmi fejlettségének, az alapfogalmakban és alapismeretekben való biztos tudásának s általában szellemi érettségének puhatolása és megállapítása lévén, sem külön e czélra szolgáló betanításnak, sem külső sikert kereső leczkeszerü vizsgálati eljárásnak, sem aprólékos adatok számonkérésének helye nem lehet. Csakhogy ezekre a momentumokra nem ánynyira a tanárok, mint a biztosi minőségben működő

56 kormányképviselők lennének figyelmeztetendők, mert ezek az urak, kevés kivétellel, egyszerű szakemberek, kik életükben a középiskolai didaktika és tudás feltételeivel keveset törődtek; s e mellett, alkalmuk sincs, egy intézet szellemi niveauját megismerniök, mert ma ide, holnap amoda küldetnek ki, mintha csak vidékek látása s nem egyegy intézet komoly megismerése volna elejökbe tűzve. így megesik aztán, hogy egy-egy intézet, állandó tanerők mellett is, az idei érettségi vizsgálatán figyelmessé tétetik, hogy a tananyag készségesebb reprodukálására több gondot fordítson s ráadásul még szelid hibáztatás is éri, hogy p. o. a természettudományokat túltengő ápolásban részesiti. A rákövetkező évben ugyanezt az intézetet ugyanazon nemű vizsgálaton egy más kormány képviselő azzal szerencsélteti, hogy a betanult tankönyvi anyag puszta lekérdezése ellen kel ki és helyteleníti, hogy a természettudományok kellőképen nem méltattatnak. A dolog úgy áll, hogy ha az újabb utasítás kívánalmait hozzáadjuk az eredeti országos utasításéihoz, oly követelmény-konglomerátumot kapunk, mely a legjobb tanulóban is oly fokú ijedelmet és önbizalmatlanságot ébreszt, hogy a mit tud sem tudja eléadni. Avagy, mit mondjunk az oly postulatumokról, melyek szerint a vizsgálaton a kérdés egyszerűen felteendő s a tanulóhoz semmi útbaigazító kérdést többet tenni, nem szabad; hogy a nyelvekből a gimnáziumban nem fordított auctorok használtassanak, hogy a történelemből a Magyarországgal történeti kapcsolatban lévő országok politikai viszonyai kérdeztessenek . . . . E szigorhoz illeszkednek aztán némelyik kormányképviselő részéről ily fajtájú kérdések: „Milyen volt III. Endre korában Európa képe?" „Sorolja elé a magyar nádorokat?" „Ismer-e adatokat a Morozini-családról ? „ Mondja meg, hogy az Athaeneum és a Figyelő között raiaő kapcsolat állott fenn?" stb. És az ilyen ugyancsak részlet-adatok után való tudakozódást tetézi némely kormányképviselő még azzal, hogy félbe hagyatja a tanuló megkezdett feleletét e szóval: „ezt úgy látszik tudja" és egy más kérdést tesz fel. így baktatni lehet, de úgy hiszem, az érettségi vizsgálatnak nem ez a czélja. A kijelentések korában élvén, legyen szabad, sok évi tapasztalaton alapuló meggyőződésemet az érettségi vizsgálati eljárásra vonatkozólag kimondanom, mely szerint a kormányképviselő sok esetben nem pusztán a megfigyelői álláspontra helyezkedik, a mint lenni kellene, hanem, hogy ne mondjam rendelkező, tehát irányadó szerepet visz. Pedig, a vizsgálatot vezeti az egyházkerület által kinevezett elnök, s minden rendelkezés s irányadás őt illeti. A szaktanár felteszi a kérdéseket, megvizsgálja a tanulót, a kormányképviselő is tehet kérdéseket, de a vizsgáló tanár kérdéseire tett feleletet köteles bevárni, a feleletet félbeszakítani, csak az elnöknek van joga.

57 Általában, kivánatos, hogy a kormányképviselő vidéklátogató, operett szerű fellépésének eleje vétessék. Ám, viselje képét az államkormánynak, őrizze ellen a vizsgálati eljárást a legszigorúbban, a visszaéléseket jelentse fel, mondjon Ítéletet a tanulmányi eredmény niveaujáról, de ne első és egyetlen érintkezése nyomán mert egy tanintézet organizátiója és az ifjúság tehetsége, a maga véghetetlen sokféleségében és változatosságában sokkal finomabb dolog, sem hogy arról valaki magának egy szempillantásra konkrét fogalmat és Ítéletet alkotni, képes legyen. Kedvezőbb fogadtatásban részesült a közoktatásügyi miniszler úr azon leirata (f. é. febr. 2'd án, 441. eln. sz. a.), melyben tudatja, hogy a f. é. máj. 17. és 18. napjain Budapesten rendezendő „Magyar tanulók országos tornaverseny-"ében az erd. ev. ref. kollégiumi ifjúság részvételét is óhajtaná. Felkéri az Igazg.-Tanácsot, hogy a tanulókat részvételre buzdítsa s nekik a megjelenésre a kellő eszközöket és módokat jelölje meg. Az Igazg.-Tanács a lelkes felhívást és a benne foglalt gondoskodást, a mennyiben abban a testi nevelés föllendülésének hajnalát látja, örömmel vette tudomásul és a részvételt ajánlotta a kollégiumok elöljáróságainak. Egyelőre azonban csak a szászvárosi kollégiumi ifjúság 12 tagja vett ténylegesen részt az idei versenyben, az illető tornatanár vezetése mellett. Hasonló szívességgel tudatta a miniszter úr, f. év ápril 9-én, 14.696. sz. a. kelt leiratában, hogy a sepsi-szentgyörgvi ev. ref. gimnázium V. VI. és VII. oszlályaira megadta a nyilvánossági jogot s erről a hazai öszszes középiskolákat egyidejűleg értesítette. Ezzel csaknem egyidejűleg, f. é. ápr. 15-én, 16.294. sz. a. két tanárt nevezett ki a miniszter úr a szász városi ev. ref. főgimnáziumhoz az illető elöljáróság és az Igazg. Tanács egyhangú ajánlatára, u. m. Tokaji Aladárt a mennyiség-természettani és Csűrös Pált a magyars német nyelv s irodalmi tanszékre. Fel kell még említenem a közoktatási minisztérium egy tilalmát is, melylyel (1891. jan. 17-én, 32.661—1889.) az 1868. évi XXXVIII. t. ez. 133 és 141. §§-ai alapján ref népiskoláinknál a lelkészi és tanítói állomások egyesítését, tehát, az n. n. paptanitói állomások szervezését meg nem engedi s olt is, a hol a helyi viszonyok rá kényszerítenének, az egyesítésre való engedély megadását magának tartja fenn. E tilalom ellen feliratot intéztünk az egyetemes konventhez, közbejárását kérve és hivatkozva a „köznevelési és közoktatási szervezet" 59 §-ára, mely a paptanitói állomások létezhetését elismeri és jogkörükre nézve határozottan intézkedik is. Ezek után, már csak még két általános érdekű, egészen egyházi jogkörbe tartozó mozzanat meghallgatására kérem ki a főtiszt, közgyűlés szíves türelmét. Az egyik a kollégiumok ügykezelésének

58 ellenőrzésére, a másik az alkalmas tanerőkben való hiányra, illetőleg, e hiány elenyésztetésére vonatkozik. Egyházkerületünk főfelügyelet! jogának a kollégiumok felett való gyakorlására nézve, kimondván a közgyűlés az 1882-ik évben. 35. jkvi számú határozatában, hogy öt évi leforgása alatt mindenik kollégium ügykezelése egy és ugyanazon bizottság által vizsgáltassék meg: az Igazg.-Tanács kiküldötte és megbízta volt (404 —1883. ig.tan. sz.) idősb Lószay Ferencz és gr. Bethlen Géza főgondnokokat, nem különben dr. Jenéi Viktor és Domokos Antal igazgató-tanácsosokat, kik megbizatásukban eljárván, megvizsgáltak hat kollégiumot, mikor Jenéi Viktor váratlan halála őket további működésükben megakadályozta. Függőben maradt volt a kolozsvári kollégium vizsgálata az 1889-ik évig. Ebben az évben (2776 ig.-tan. sz a.) felújította az Igazg.-Tanács a vizsgálat folyamát, kinevezvén a bizottság tagjaiul br. Bánffy Dezső, főgondnok, elnöklete alatt, dr. Kolosvári Sándor és Domokos Antal igazgató tanácsosokat, kik a tőlük nem függő okok miatt kissé hoszszura nyúlt cziklusi a kolozsvári kollégium megvizsgálásával (1890. decz. elején) be is fejezték. A n.-enyedi, m.-vásárhelyi, sz.-udvarhelyi, zilahi, szászvárosi és sepsi-szentgyörgyi kollégiumokra vonatkozó bizottsági jelentések tárgyában, minthogy oly régen megejtett tényekről szólanak, a melyek három kollégiumnál az államsegély igénybevétele miatt, kettőnél pedig az elöljáróságok buzgósága folytán tetemesen módosultak, átalakultak és javultak, az Igazg.-Tanács jónak látta, az e jelentésekben foglalt észrevételeket közölni az elöljáróságokkal és felhivni őket azok irányában tett intézkedéseik eléadására; a mi megtörténvén, az Ig.Tanács utólagos tárgyalásai közben, mind a hat kollégiumra nézve csak megnyugtató eredményt állapithatott meg. A kolozsvári kollégium vizsgálatáról szóló jelentés is egészen azt a benyomást tette az Igazg.-Tanácsra, hogy e kollégium elöljárósága és tanári kara tisztában van hivatása czéljaival. Ez intézetnek majdnem minden mozzanata szakszerű értelrnességről, lankadatlan buzgalomról és kifogástalan oekonomiai érzékről és hűségről tanúskodik. Az a néhány körülmény is (tantermek szűk volta, a levéltár egy részének rendezetlensége, némely eltérés a rendsz.-tól stb.), mely az Igazg.-Tanács közbejárását igényelte, inkább a hagyományos szokáshoz való erős ragaszkodásban és a megkivántató pénzerő hiányában, mint a felfogás és törekvés korlátoltságában leli okát. Midőn e kedvező és megnyugtató eredményt a főtiszt, közgyűlés becses tudomására hozom, egyszersmind bejelentem, a főtiszt, közgyűlés jóváhagyását kérve, hogy a f. év január 1-től számított öt éves uj időszakra az összes kollégiumok anyagi és szellemi állapotainak rendre-rendre leendő megvizsgálására br. Bánffy Dezső

59 főgondnok elnöki vezetése mellett, dr. Kolosvári Sándor, Domokos Antal és Bartha Lajos igazg.-tanácsosok küldettek ki. Az alkalmas tanerőkben mutatkozó hiányra gondolva, a kollégiumi elöljáróságok aggodalmában kell osztoznom, mely szerint évrőlévre érezhetőbbé lesz a szükség, melyben kollégiumaink vannak kisegítő tanerők dolgában, de sőt a rendes tanszékek betöltésénél is a közelebbi években nem volt a folyamodók versenye olyan, mely minden irányban kielégíthette volna az illető kollégiumok igényeit. Köztudomású dolog, hogy a mi protestáns tanárainknak az állami tanárokéin kivül még más kválifikáozióval is kell birniok; ezek szolgálják az országos köznevelési érdekeket, a nélkül, hogy különösen ragaszkodnának ahhoz az intézethez, amelynél alkalmazva vannak; hiszen, előléptetés, vagy áthelyezés által ma itt, holnap ott vaunak. A mi tanárainknak érzékkel kell birniok a felekezeti érdekek iránt, tisztában kell lenniök a helyzettel, melyet felekezetünk a nemzeti kultúra, az emberiség legszentebb eszményei valósitása, a lelkiismeret szabadsága érdekében folytatott küzdelemben elfoglal. Ha egyszer megválasztattak, öszsze kell forrniok az intézettel, nem csupán a színvonalon tartani, a törvényeknek egyszerűen megfelelni, hanem azt fejleszteni is kötelességük; részt kell venniök annak minden dolgában, kicsinyben-nagyban egyiránt; úgy kell tekinteniük azt, mint a földmivesnek a földjét, a melyből él, mint egészen a sajátjukat. Ezt e szellemet máshol el nem sajátíthatják, mint éppen ama kollégiumok szolgálatában, a hol egykor tanultak s később működéskörüket fogják találni. E szép és jogos igényekkel szemben, mi a tényleges valóság ; hogyan állunk? A tanári pályát végzett ifjak nagyon ritkán keresik fel kollégiumainkat, hogy próbaéveiket itt töltsék el A mióta a tanárje löltek egyetemi kurszusa öt évre terjed és mióta az órarendszerü kényszer-hallgatás által túlságosan meg van nehezítve, ifjaink közül csak igen kevesen választják a tanári pályát, mert viszszariasztják a jobb tehetségüeket is részint a képzés módjaiban rejlő nehézségek, részint az elviselhetetlen költségek és a bizonytalan jövő. Jelenleg p o. hiában keresünk okleveles rajztanárt, hiában természetrajzi, klaszszika-literaturai, német irodalmi tanárjelölteket, a kiket mint hitünk sorsosait kollégiumainkban alkalmaznunk lehetne. Ilyenek sem Kolozsvártt, sem Budapesten, sem sehol nem találtatnak. E valóban létező bajon nem segit egy protestáns tanárképző intézet felállításával való biztatás, mert annak létesítése, fájdalom, késő messziségben van Ha valamit lehet lendíteni ez ügyön, véleményem szerint, most csak úgy lehet, ha az egyházkerület bizonyos alapot létesítene, a

60 kollégiumok hozzájárulásával, a melyből tanári pályáti lévő református ifjak ösztöndíjat nyerjenek, oly forma kötelezettség mellett, hogy tanulmányaik végeztével, kollégiumaink bármelyikénél három évet, mint kisegitő tanárok szolgálnak. így el volna érve a ozél, hogy minden évben két-három végzett ifjú állana rendelkezésünkre, s tanárválasztások esetén sem állanánk ott, hogy teljesen, ismeretlen a mi viszonyainkba be nem avatott egyént kellene megválasztanunk. Következzenek már most a kollégiumok speciális állapotai, azok a mozzanatok, melyek a lejárt 1890—91. évet kitöltik. Kollégiumaink statisztikai képe fővonalaiban megegyezik a megelőző évivel. Mind a hót kollégiumba járt az 1890—91. isk. évben öszszesen 2689 (azelőtt 2666) tanuló, s ezek közül a n.-enyedi theol. akadémián 51 (azelőtt 53), a n.-enyedi néptanitó-képző-intézetben 39 (azelőtt 39); a gimnáziumokban 1718 (az előtt 1609), az elemi iskolákban 881 (az előtt 965) tanuló. A részletadatok felett tájékoztatnak az I. és II. számú táblás kimutatások. A gondnoki és tanári karokban történt változások közül szomorúan jegyzem ide, hogy a zilahi kollégiumnak 30 éven át volt fáradhatatlan főgondnoka és patronusa hadadi br. Wesselényi Ferencz cs. és kir. nyűg. alezredes meghalt Bécsben, 1890, november 17-én, 83 éves korában. A tanárok közül ugyancsak Zilahon, Baczó Gábor, nyűg tanár az 1891. febr. 10-én viszszatért az anyatermészet ölébe, melyet oly jól ismert, melyet anynyira szeretett. A tanárok sorai gazdagodtak, N.-Eűyeden: Lázár István, Zila hon: Németh Gyula dr. Benkő Grábor dr. és Székely Töhötöm, Szászvároson: Jánosi Gábor, Csűrös Pál és Tokaji Aladár, Sepsiszentgyörgyön : Várkonyi Endre, Székely Bendegúz dr. és Pap Lajos okleveles rendes főgimnázíumi tanárokkal, kik tanszékeiket mindanynyian ünnepélyesen, tudományszakjaikból merített felolvasással el is foglalták. Hivatalának élt és működött 27 gondnok és 163 tanerő, még pedig a) a n.-enyedi theol. akadémián 4 rendes és 2 helyettes tanár ; 6) a hét főgimnáziumban (S.-szt.-györgyön csak 6 oszt. még) 59 rendes, 19 helyettes tanár, 10 ev. ref. vallás-tanár, 20 óraadó, 7 rendkívüli tárgyat tanitó tanár; c) a n.-enyedi tanitó-képzőben 1 rendes, 2 helyettes és 4 óraadó tanár; cl) az elemi iskolákban 22 rendes és 13 óraadó tanitó. Részleteit lásd a VI. és VII. számú rovatos mellékleteken. A tanuló ifjúság egészségi állapotára nézve, nem számithatja mindenik kollégium ezt az évet a szerencsések közé. Nagy-Enyeden 15 súlyosabb jellegű, de nem járványos betegség fordult elő s abból 3 végződött halállal (1. 2 3. oszt. tanuló) Kolozsvárit 1 ifjú (VII.

61 oszt.) tífuszban halt meg; sok növendéket akadályozott tanulásában a vörheny, mely sok óratnulasztást vont maga után; Szászvároson három elemi isk. tanuló halt el, egyik közülök himlőben, a másik lüdőbajban, a htrmadik pedig agyvelőgyuladásban. A tanítandó anyag a három államilag segélyezett gimnáziumban az állami, a többi négyben egészen a konventi tanterv értelmében és keretében dolgoztatott fel; s bár a tanári testületek a konventi tantervnek sok részben hiányait érezték, s bár e testvér egyházkerületek iskoláinál sok részben eltéréseket is láttak, de remélve, hogy e tanterven a konvent úgy is változtatni fog közel jövőben, lépéseket a kifogásolt részek megváltoztatása iránt nem tettek. A nyilvános vizsgálatok rendes időben s szabályszerűen mindenütt megtartattak. A felmutatott eredmény szerint, osztályoztatott a gimnáziumok 5f> osztályában, összesen 1612 tanuló, még pedig minden tárgyból jelesen 7-16% (országos átlag 6-71%), minden tárgyból legalább jó 1 9 9 7 % (orsz. átlag 19*59), minden tárgyból legalább elégséges 49-98% (orsz. átlag 4931), egy tárgyból elégtelen 11-08% (orsz. átlag 11-06), két tárgyból elégtelen 6-44% (orsz. átl. 4-68), több tárgyból elégtelen 8-98% (orsz. átl. 865) A tanulmányi előmenetel bírálatánál figyelmet érdemel a nagyenyedi főgimnáziumra nézve Váró Ferencz igazgató észlelete, melynél fogva ő az elégtelen bizonyítványok nagy számát a következő speciális okokbúl magyarázza. „ l . A k i a 4 - i k elemi osztályt kollégiumunkban végezte, tekintet nélkül életczéljára, a gimnázium I. osztályába rendszerint belép s ide fölvételi vizsgálat nélkül beiratik Egy részök csakis elemi és ismétlő iskola helyett járja a gimnáziumi alsó osztályokat. 2. A tandíjmentességet, szolgai kedvezményeket, stb. szegénységi bizonyítvány alapján, alig elégséges bizonyitványnyal is, nálunk mindenki megkapja; azért az ily gyengébb elem más gimnáziumok vidékéről is idetolul, s a csak elégségesek és elégtelenek számát a normális mórtéken jóval túlnöveli s gimnáziumunk színvonalát, úgyszólván, lenyomja 3. Hogy az intézet tanulmányi színvonalát megóvjuk: az eredményt ugyanazon mértékkel mérjük, melylyel a kormány vezetése alatt álló intézetek mérik. Pedig ezekben a tanár, a kevesebb szünet miatt, az egész éven át nagyobb óraszámmal rendelkezik a tanitoltak begyakorlására és ismétlésére, a mi főleg, népes osztályban, és az önállósághoz kevésbé szoktatott tanulókra nézve igen fontos. 4. Tanítványaink egy részét a fennálló privátrendszer nem engedi szorgalmi önállóságra szert tenni, sőt leczkeórákon való figyelmességüket is gyengíti a privátában való bizakodás. Ennek következményeit aztán rendszerint a felső osztályokon át is erezhetni.

62 Az elemi iskolák 24 osztályából vizsgálatot tett 814 növendék, még pedig kitűnő, vagy jeles eredménynyel 34%, jó és elégséges eredménynyel 20—28°/0, elégtelen eredménynyel 16°/0. A részlet adatokra nézve csatolom a III. a) és III b) jegyű kimutatást. Papi szigorlat tartatott 1890. aug. 27. 28. és 29. napjain. Szigorlatra állott 17 ifjú, kik közül 12-en jeles, 5 en pedig jó érdem fokozattal állottak ki a szigorlatot. Alapvizsgálatok tartattak 1890. évi szept. 2—3 napjain, decz. 10-én és 1891. évi június 27-én. Vizsgálatra állott 15x3Xft ifjú, kik mindannyian sikerrel állottak ki a vizsgálatot. Tanképesitő vizsgálat tartatott a n.-enyedi tanitóképzőben az 1891. évi június hó 17—20. napjain vizsgálatra állott 13 egyén, kik mindnyájan képesítetteknek nyilváníttattak, még pedig 1 kitűnő, 4 jeles és 8 elsőrendű osztályzattal. Az érettségi vizsgálatok eredményéről kimerítő tájékozást nyújt az V. szám alatt idecsatolt rovatos kimutatás. Vizsgálatra jelentkezett a hat teljes főgimnáziumnál összesen 85 ifjú ; érettnek nyilváníttatott 66, (9 jelesen, 24 jól, 33 egyszerűen), javitóvizsgálatra utasittatott (egy évnél kevesebb időre) 13, a vizsgálat ismétlésére 1. A rendkívüli tantárgyak tanulásában elért eredményt, IV. számmal jelölt rovatos kimutatásban méltatom. Legtöbben s csaknem mindenik kollégiumban tanultak műéneket, zenét, rajzot és franczia nyelvet Az ifjúság önmunkássága élesztve volt a tanári karok részéről kitűzött pályakérdések és dijak által; szép termést is hozott a zárjelentések szerint: Nagy-Enyeden, Kolozsvárit, Sz.-Udvarhelyit és Zilahon. De ezek a termékek inkább egyes kiváló szorgalmú ifjak szép tehetségére, mint az ifjúság nagyobb tömegének önmunkásságára vallanak. A mai tanrendszer mellett, alig lehet szó az ifjúság önmunkásságáró! e szó valódi értelme szerint, mert a rendszer maga annyi mindenféle tárgyával és tanulmányi követelményeivel tulhalmozza a tanulókat. Egy gimnáziumi tanulónak kötelességei teljesítésére kell 32 rendes óra hetenkint, magán órák: mint franczia, német, vivás, zene, rajz, a mit vagy egyik, vagy másik vesz, átlag 4 óra, előkészületre naponkint legkevesebb 2 óra, tehát hetenként 12 óra, dolgozatok elkészítésére hetenkint 6 óra, ez tesz összesen 54 órát, vagy 9 órai napi munkát. A napból 15 órát számítva fenlételre, marad 6 órai szabadidő étkezésre, mozgásra, önmunkásságra, olvasásra, a mi egy fejlődő ifjúnál nagyon is kevés, tekintetbe véve, hogy a számítás csak igen jó eszü tanulókra áll. Ezen a túlhalmozáson nem segít az a nézet, melylyel a gimnáziumokat mai nap gyámolitani s biztosítani törekszenek, hogy t. i. a tanuló minden tudásraméltót az iskolában tanuljon meg, mert ez a nézet, az én ítéletem szerint dogmatikus, doctinaire irányt szolgál, melynek eredménye

63 csupa emlékezet terhelés. E nézet szerinti eljárás nem teszi képessé a tanulót arra, hogy erőit kifejtse, hogy majd az életben maga segitsen magán, s hogy minden feladványt saját erejével oldjon meg. Pedig nemzetünknek ilyen ifjúságra van szüksége. Nemzeti szempontbúl azt kell kivánnunk, hogy az iskolák s igy a gimnáziumok is, gyakorlott, munkás fiatalságot szolgáltassanak az életnek. A tulhalmozottság egyik sajnos következményének tekinthetni azt a könnyelműséget is, melynélfogva az érettségi vizsgálaton túlesett tanulók nagy része az egyetem nchány szemeszterét rendesen tétlenül tölti el. Akkora az örömük, hogy megszabadultak bosszúsággal űzött munkájuktól, hogy tetemes időnek kell rendesen eltelni, mig a szakjukhoz tartozó munkában ismét örömet találnak. A nagynevű Virchow, a gimnáziumi képzés értékéről mondott beszédében a többi közt ezeket mondja: „Nekünk sok oly hallgatónk van az egyetemen, ki nem részesült gimnáziumi oktatásban. Valamennyi amerikai és japán hallgatónk, az angolok nagy része nem részesült tulajdonképpeni gimnáziális képzésben s szégyennel kell itt az urak előtt bevallanom, hogy ezek a gimnáziumi úton nem iskolázott hallgatók nagyobb odaadással fognak hozzá dolgukhoz, mint azok, kik a gimnáziumot végezték. . . . A gimnazisták, kiknek hosszú kilenoz esztendőn át kellett kinlódniok az ó-klaszszikai nyelvekkel, mint megkinzott emberek igy kiáltanak fel: Valahára, a magún k kedvének élhetünk, professzoraink békét hagynak! Viszont, azok a tanulók, kik Amerikából jönnek hozzánk, azzal kezdik: Mi itt valamit tanulhatunk, a minek az életben majd hasznát vehetjük." íme, végeredményében is mekkora a különbség a túlterhelt és az önmunkásságboz szoktatott lélek aspiráeziói s nyilatkozatai között ! üe azért, mi nyomon követjük a német Thun-Exner-Bonitz-féle tanrendszer elveit és tulhajtásait Videant consules ! . . A tanuló ifjúság magaviselete a zárjelentések szerint általában kielégítő volt mind a hét kollégiumban. Nagy Enyeden ki kellett zárni egy.tanifóképezdei növendéket egyházkerületünk összes tanintézeteiből, egy theoíogus ifjút pedig az ott helyi akadémiából. Kolozsvártt consilium abeundival három benlakó és egy künlakó tanuló bocsáttatott el, ugyanily módon távolittatott el a sz.-udvarhelyi kollégiumból egy, a s.-szent-györgyiből szintén egy tanuló. A tanulóknak nyújtott jutalmak, ösztöndijak, segélyek és másnemű javadalmak összegeiről a VIII. sz. a. csatolt kimutatás ad részletes felvilágosítást E szerint, kiosztatott a hét kollégiumban 42 drb. cs. és kir. arany, 4 drb. 10 frankos arany és 27.096 frt 12 kr. Ezzel be is fejezem adataim már is hosszura nyúlt sorát, nem mintha a lefolyt év, mely a csendes, belkörü munkásság éve volt, több anyagot nem szolgáltatna a feldolgozásra, hanem mert kollegiu-

64 maink belkörü munkásságának mozzanatai annyira speciálisak és különbözők, hogy általánosításra nem a legalkalmasabbak. S ez jól is van igy. Közgyűlésünk ezen jelentést érdeklődéssel hallgatva, a jelentésnek tejtartalmilag jkvre vételét elhatározza, s tanügyi előadó aflának szakavatott, buzgó munkásságáért méltányló elismerését nyilvánitja. 2 0 . Olvastatik az áll. Igazgató-Tanácsnak a tanügyi előadó jelentésével kapcsolatos következő határozati javaslata. Tekintettel a tanügyi-előadó által jelzett s valóban fenforgó nagy hiányra, mely egyházkerületünk gimnáziumainál alkalmazható ev. ref. vallásu tanárjelöltekben mutatkozik: mondja ki az egyházkerületi közgyűlés, hogy a kollégiumainkban tanult tehetségesebb ev. ref. vallásu ifjakat a tanári pályára az által óhajtja buzdítani, hogy tanárjelölti ösztöndijakat alapit, melyeknek központi kiszolgáltatása által az illetőket anyagilag segélyezni és erkölcsileg kollégiumaink kötelékébe megtartani kívánja, azzal a kötelezettséggel, hogy egyetemi tanulmányaik sikeres bevégzése után, legalább néhány évet kollégiumaink valamelyikénél tényleges szolgálatban töltsenek el. Ehhez képest, utasítja az Igazgató-Tanácsot, hogy tegye magát érintkezésbe a kollégiumok elöljáróságaival a végre, hogy őket ily ösztöndijak elő állításához anyagi hozzájárulásra birja, eljárása és gondoskodása eredményéről pedig iegyen jelentést a közelebbi egyházkerületi közgyűlésnek. Közgyűlésünk meggyőződvén felekezeti felsőbb nevelésünk érdekében tanári pályára készülő hitsorsosa ink részére ösztöndijak alapításának szükségéről, megbízza az áll. Igazgató tanácsot, hogy a legjobb belátása szerint a czélra vezető lépéseket tegye meg. 21. Elnök aa. bejelenti a kolozsvári kollégium elöljáróságának kérését, mely szerint a Veress Ákos elhunytával üresedésben levő algondnoki állás betöltendő volna. Egyszersmind megteszi jelölését Schilling Rudolf, Horváth Kálmán és Nemes Sámuel aai. személyében. Közgyűlésünk kimondja, hogy a választások rendjén elinteztetik. 2 2 . Elnök aa. indítványára a mai napon, szept. 26. d. u. 3—5 óráig terjedőleg, a következő választásokra adandók be a szavazatok: 1. Z s i n a t i k é p v i s e l ő k : á) egyházi: 9 rendes, 3 póttag, b) világi: 9 rendes, 3 póttag. 2 K o n v e n t i t a g o k : a) egyházi: 3 rendes, 3 póttag. 6) világi: 3 rendes, 3 póttag.

.

65

3. A Baldácsi-alapot kezelő bizottság tagjai: 2 rendes tag és egy póttag. 4. A gimnáziumi tanszékre jelölő bizottságba o tagot. 5. A theologiai tanári székre jelölő bizottságba 4 tagot, az esperesi karból. 6. Az egyházkerületi számadásokat felülvizsgáló bizottságba: 3 tag. 7. Az Igazgató-Tanács ügykezelését megvizsgáló bizottságba: 3 tag. Ezzel az ülés 12 és 3/4 órakor bezáratott.

Második ülés, szeptember 26-án, d. u. Elnök:

Báró Bánffy Dezső,

Jegyző:

főgondnok.

Szász Gerő, közjegyző.

A délelőtti ülés jegyzőkönyve felolvastatván: Hitelesíttetik. 2 3 . Olvastatik az Igazg.-Tanács jelentése, mely szerint, a küküllői egyházmegye fölterjesztést intéz, hogy egy lemondás által ürességbe jött algondnoki állása töltessék be; továbbá, a sepsii egyházmegye folyamodik, hogy négy gondnoki állása ö t r e emeltessék; a görgéDyi egyházmegye folyamodik, hogy egy harmadik algondnoki állás rendszeresittessék; végre, hogy a szil.-szolnoki egyházmegyében egy algondnoki állás üresedésbe jött. Az Igazg.-Tanács azt az álláspontot foglalja el, hogy törvényeinkben meg leven határozva a gondnokok száma, azon tiíl menni, nem óhajt s ezért ajánlja, hogy a szil.szolnoki egyházmegyei algondnok lemondása tudomásul veendő; a többiek a törvény megtartására utasitandók. Közgyűlésünk ez értelemben hozza meg határozatát és igy a szil.-szolnoki egyházmegyei algondnok, Bölöni Sándor aának lemondását hosszas, buzgó munkásságának elismerése mellett, tudomásul veszi; a többi egyházmegyéinket utasítja a törvény megtartására. 2 4 Olvastatik az Igazg.-Tanács előterjesztése arra vonatkozólag, hogy a széki és görgényi egyházmegyéből több egyházközség ajánlkozik a n.-sajói egyházmegyéhez való csatlakozásra. Közgyűlésünk kimondja határozatát, mely szerint, a széki egyházmegyéből a m.-nemegyei, sajó-szent5

66 andrási, somkereki, sárvári és szászbrétei, a görgényi egyházmegyéből a tekéi egyházközségek a nagy-sajói egyházmegyéhez csatoltassanak. 2 6 . Olvastatik az Igazg.-Tanácsnak a segély-kölcsönügyi előadói állás betöltéséről szóló következő előterjesztése. Egyházkerületünk segély-kölcsön pénztárának szervezésével kapcsolatban, a f. évben tartott főt. rendkívüli egyházker, közgyűlés 10. jkönyvi szám 6-ik pontja alatt felhatalmazta lg.-Tanácsunkat, a nagyobb mérvű kölcsönzéssel járó teendők végzése, a segély-kölcsön pénztár minden nemű ügyeinek nyilvántartása és vezetése végett, ideiglenes előadó alkalmazására, az állomás rendszeresítését s a javadalom végleges megállapítását a ker. közgyűlés magának tartván fenn. A mint évi működésünkről szóló jelentésünkben előterjesztettük, a segély-kölcsön-pénztári ügyek ideiglenes előadói tisztével titkár aafiát bíztuk meg s a kölcsönzési ügyek keresztül vitelét a szabályzat értelmében megállapítva, életbe léptettük. Kapcsolatosan bejelentjük, hogy a főtiszt, rendkívüli közgyűlés határozata szerint, a segédpénztárnoki állás megszüntetésével, pénztári ellenőrré a rendszeresítet illetményekkel Maksai János eddigi segéd-pénztárnokot választotta meg Igazg.-Tanácsunk, ki a kikötött biztosítékot letevén, hivatalába beigtattatott. Kérjük intézkedésünk jóváhagyását. Ezen pár hónapi idő alatt is alkalmunk volt, meggyőződést szerezni arról, hogy Ig.-Tanácsunk működése körének ezen kiterjesztése által nagyon is sokfelől érzett szükség vár enyhítésre s a kérvényeknek mind tömegesebb benyújtásából azon alapos következtetés vonható, hogy míg egyfelől egyházainknak és a folyamodó egyeseknek hová-tovább mind szélesebb határok között nyújt előnyt, másfelől a lehető legnagyobb biztosíték mellett, kedvezőleg helyezheti el egyházkerületünk a kezelésére bízott tőkéket. Ezideig éppen a kellő munkaerő és idő hiánya miatt, nem nagy a betáblázás mellett elhelyezett tőke, de segély-kölcsön-pónztárunk jövője érdekében eljöttnek látjuk az időt, hogy segély-kölcsön-pénztári előadói állás rendszeresítése iránt javaslatot tegyünk, a f. évi rendkívüli közgyűlés határozata értelmében, annyival is inkább, mert a megtett első lépésekből alapos reményt meríthettünk, hogy a kölcsönök után beveendő kezelési költségekből az előadó javadalma fedezhető lesz. Javasoljuk, hogy a segély-kölcsön-előadó legyen szavazó tagjai az egyházkerületi közgyűlésnek és tanácskozó tagja az Ig.-Tanácsnak. Közvetlen alárendeltje az Igazg.-Tanácsnak és minden tekintetben az egyházkerület más hivatalnokaira megállapított törvények alá tartozzék.

67 Javadalma a segély-kölcsön pénztárból fedezve, évi 1500 írt. Ez állás a f. évi közgyűlésünkön lévén betöltendő: javasoljuk, hogy a főtiszt, közgyűlés kölcsön-ügyi előadóul Bodor Antal titkár aát méltóztassék alkalmazni, ki ideiglenes alkalmaztatásának rövid ideje alatt is kétségtelen jeleit adta annak, hogy az ezen állással összekötött sok körültekintést és tapasztaltságot igénylő teendők végzésére kiválóan alkalmas, és húsz évi egyházkerületi szolgálati ideje alatt, mint buzgó hivatalnoknak, titkárnak, legtöbb alkalma volt, megismerkedni egyházkerületünk benső ügyeivel, egyházaink s más testületeink szükségeivel. Eeá nézve a kölcsön ügyi előadói állásra alkalmaztatása szakszerű munkaköréhez el hivatását jelentené és egyházkerületünkre, különösen segély-kölcsön alapunk biztosítását illetőleg, nyereség volna. Ha a főtiszt, közgyűlés javaslatunkat magáévá teszi, fenforog a szüksége a titkári állás betöltésének, de ezzel kapcsolatban, szükségesnek látjuk, javaslatot tenni az adminisztracionalis teendők végzésének beosztására. Az Igazgató-Tanács ügyforgalma évről-évre rohamosan szaporodik. Különösen sok a kisebb jelentőségű átmeneti ügy, mely sokaságával megbénítja a szakelőadót, a nélkül, hogy az érdemleges munka eredményét elősegitné. Abban a reményben vagyunk, hogy olyan állandó munkaerők alkalmazásával, kik minden idejöket az egyházkerület érdekeinek szentelhetik, jövőre segíthetünk a munka tulhalmozódásán. E szerint, javasoljuk, hogy a titkári és segéd titkári állás töltessék be, az előbbi az 1886-ik évi közgyűlés 43-ik szám alatt hozott határozatával rendszeresített 1500 frt. javadalommal, s eltérően az 1887-iki közgyűlés 20. sz. 22 pont és 61. sz. a. kelt határozatától, hol a segéd-titkár fizetése 600 írtban volt megállapítva, méltóztassék a segéd-titkár javadalmául évi 800 frtot előirányoztatni, azon megjegyzéssel, hogy végleges alkalmaztatás esetén, a javadalom 1000 frtra emeltetik. A titkári és segéd-titkári állomásokat a jövő év elejére, nyilvános pályázás utján, az Igazg.-Tanács töltené be ideiglenesen, s a jövő évi közgyűlés határozna az alkalmazott hivalnokok véglegesítéséről. Ez intézkedés által megszűnik a szüksége az előadó igazgatótanácsosi és miszszió-ügyi előadói állás további fentartásának, mert mindkét ügy-kör beosztható a titkár és segéd-titkár teendői körébe. Szintén az ügyforgalom nagy mérvű felszaporodására tekintettel javasoljuk, hogy a tanügyi előadó eddigi 200 forint tiszteletdíja 400 forintra emeltessék. Az egyházkerület tanügyi előadója majdnem ugyanazon ügykört tölti be középiskoláink mellett, mint az állam rendelkezése alatti inté5*

68 zeteknél a tankerületi főigazgató, irodai teendői teki ntetében legalább bizonynyal nem áll hátrább, azon kivül pedig országrészünk összes ref. népiskolai ügyeinek nyilvántartása is a tanügyi előadót terheli, tehát tanfelügyelői munkaköre is tekintélyes. Az állami terjeszkedő törvényszerű beavatkozás a felekezeti nevelés ügyébe mind e teendőket megsokszorosította az utóbbi évek alatt. Ezeket tekintetbe véve, tisztelettel javasoljuk, a pénztárunk erejéhez mért, de attól eltekintve, igen szerény 200 forintnyi javadalom emelését. Javaslataink értelmében megfelő szükségletekről és fedezésökrűl a főt. közgyűlés elé terjesztett 1892-iki költségelőirányzatban teszünk előterjesztést. Közgyűlésünk az Igazg.-Tanács javaslatát határozattá emelvén, 1) Maksai János, volt pénztárnok-segédnek pénztári ellenőrré választását megerősiti; 2) Bodor Antal aát. 1892. január 1-től folyósítandó évi 1500 forint javadalommal, sególy-kölcsön pénztári előadóvá választja. 3) Az előadó ig.-tanácsosi és miszszió-ügyi előadói állás megszüntetésével, utasítja az IgazgatóTanácsot, hogy a titkári állomást .1500 frt., a segédtitkári állást egyelőre 800 frt., véglegesítés után, 1000 forintra emelendő évi javadalommal, nyilvános pályázás utján, ideiglenesen töltse be: e hivatalnokok véglegesítése a jövő évi egyházkerületi rendes közgyűlésnek tartatván fenn. 4) A tanügyi előadó tisztelet-díját 1892. jan. 1-től számítva, évi 400 frtra emeli. 2 6 . Elnök aa. felhívja a közgyűlés tagjait, hogy holnap, szept. 27-én d. u. 3—5 óráig adják be szavazatukat: 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7)

a széki egyházmegyei főgondnoki; a dézsi egyházmegyei főgondnoki; a n. sajói egyházmegyei első-főgondnoki; a n.-sajói egyhm. második-főgondnoki; a n.-sajói egyházmegyei algondnoki; a sz.-városi püspöki vizsgálat alatti egyház főgondnoki; a n.-enyedi egyházm. algondnoki választásra vonatkozólag. Szolgál tudásul.

Ezzé) az ülés hat órakor bezáratott.

69

Harmadik ülés, szeptember 27. d. e, Elnöh:

Báró Bánffy Dezső, főgondnok.

Jegyző:

Szász Gerő, közjegyző.

A tegnap szept. 26-án tatott ülés jegyzőkönyve felölvastatván : Hitelesíttetik. 2 7 . Elnök aa. bemutatja Bartalus János, romániai esperes felterjesztését, mely szerint, ajánlattal küldi fel bukaresti segédlelkész Jung Ferenc folyamodványát, melyben kéri, hogy ott töltött szolgálati ideje ugy számittassék, mint ha azt valamelyik külföldi egyetemen töltötte volna. Áttétetik a kérvényi bizottsághoz. 2 8 . Elnök aa. bemutatja egyházkerületi képviselő, Hegedűs Sándor aának. közjegyző aához Budapestről irt levelét, melyben sajnálattal jelenti, hogy egésségi okokbúl nem jelenhetik meg e közgyűlésünkén; de mert e kénytelen mulasztás most már másodikszor történik meg, ezért megbírságolja magát, és e két mulasztásért 50—50, és igy 100 forintot küld az özvegy-árvái alap javára, azon kötelező ígérettel, hogy bár kedves kötelességének tartja, anyaszentegyházunk javát munkálni a közgyűléseken való megjelenés által is, de valahányszor elmaradni, netán kényszerítve volna, az említett humánus czélra ezután is be fogja küldeni az ötven forintot. Közgyűlésünk buzgó képviselő aa.-nak igazolt elmaradását tudomásul veszi; özvegy-árvai alapunk javára hozott áldozatának gyöngéden és nemesen adott kifejezését köszönettel fogadja, azon óhajtással: vajha, a szép és felemelő példát mindazok követnék, kik közgyűléseinkről elmaradni szoktak. 2 9 . A szavazatszedő bizottság elnöke beadja jelentését a tegnap délután megejtett szavazás eredményéről, mely szerint 1. Az egyetemes zsinati, felerészben e g y h á z i , felerészben vil á g i 18 rendes és 6 póttag választására beadatott 120 szavazat, melyből nyertek a) Egyháziak, rendes tagok: 1. Hegedűs Lajos 119, 2. Szász Grerő 117, 3. Vas Tamás 117, 4. Somkereki Miklós 110, 5. Bartha Lajosl09, 6. Nagy László 108, 7. Deési Gyula 106, 8. Lénárt József 103, 9. Pánczél Károly 82. Dr. Kovács Ödön, 43, Szilveszter Domokos 19, Szilágyi Farkas 15. Póttagok: 1. Elekes Viktor 118, 2. Borbáth Pál 117, 3. Sándor János 113. b.) Világiak, rendes tagok: 1. Gr. Bethlen Gábor 119, 2. Gr. Kun Géza, 119, 3. Mezei Albert 118, 4. Gyarmathy Miklós 118, 5. Dr. Kolosvári Sándor 117, 6. Parádi Kálmán 117, 7. Hegedűs Sándor 116, 8. Zeyk Gábor 116, 9. Dull László 102. Dr. Kovács Ödön 9. Póttagok: l. Simó Lajos

70 109, 2. Zeyk Dániel 106, 3. Kerekes József 106 szavazatot. A többi szavazatok megoszlottak. 2. Az egyetemes konventbe 3 évre, felerészben e g y h á z i , felerészben v i l á g i 6 rendes és 6 póttag választására beadatott 120 szavazat, melyből nyertek a) Egyháziak, rendes tagok: 1. Szász Gerő 116, 2. Nagy László 82, 3. Bartha Lajos 82, Dr. Kovács Ödön 27. Póttagok: 1. Deési Gyula 109, 2. Somkereki Miklós 109, 3. Lénárd József 109; b.) Világiak, rendes tagok: 1. Dr. Kolosvári Sándor 109, 2. Dr. Szász Béla 109, 3 Parádi Kálmán 109. Póttagok: 1. Mezei Albert 109, 2. Dr. Sárkány Lajos 109, 3. Bihari Sándor 109 szavazatot. A többi szavazatok megoszlottak. III. A Br. Baldácsy-alapitvány igazgatóságába 2 rendes és 1 póttag választására beadatott 118 szavazat, ebből nyertek: a) r e n d e s t a g o k : 1. Szász Domokos 116, Br. Bánffy Dezső 115; b) pótt a g : Mezei Albert 116 szavazatot. Két szavazat semmis volt, néhány szavazatot nyert még Kovács Albert is. IV. A gimnáziumi tanárjelölő bizottságba 3 tag választására beadatott 100 szavazat, ebből nyertek: 1. Deósi Gyula 100, 2. Rákosi Lajos 99, 3. Róth Pál 97 szavazatot, 4 szavazat megoszlott. V. A theologiai tanárjelölő bizottságba 4 esperes választására beadatott 114 szavazat, ebből nyertek: 1. Osiszér Gábor 114. 2. Tókos Sándor 113, 3. Péter Károly 110, 4. Zoltáni Elek 110 szavazatot, a többi szavazatok megoszlottak. VI. Az egyházkerületi számadások megvizsgálására 3 tagú bizottság választására beadatott 117 szavazat, ebből nyertek •- 1. Gyarmathy Zsigmond 116, 2. Geréb Márton 11G, 3. Deési Gyula 111 szavazatot, 1 szavazat semmis. VII. Az Igazgató-Tanács ügykezelésének megvizsgálására 3 tagú bizottság választására beadatott 117 szavazat, ebből nyertek 1. Br. Bánffy Ernő 116, 2. Dr. Török István 116, 3. Biró András 115 szavazatot, Nagy Domokos 1 szavazatot, 1 szavazat semmis. Közgyűlésünk a szavazás eredményét tudomásul véve, elnök aa. kijelenti, hogy főtiszt, püspök, Szász Domokos aa. és főgondnok, báró Bánfíy Dezső hivatalból tagjai lévén, megválasztattak: 1. Az egyetemes zsinatra a) a világiak közül rendes tagokul: Gr. Bethlen Gábor, Gr. Kun Géza, Mezei Albert, Gyarmathy Miklós, Dr. Kolosvári Sándor, Parádi Kálmán, Hegedűs Sándor, Zeyk Gábor, Dull László. Póttagokul: Simó Lajos, Zeyk Dániel, Kerekes József, b) az egyháziak közül rendes tagokul: Hegedűs Lajos, Szász Gerő, Vas Tamás, Somkereki Miklós, Bartha Lajos, Nagy László, Deési Gyula, Lé- 't

71 nárd József, Pánczél Károly. Póttagokul: Elekes Viktor, Borbáth Pál, Sándor János. 2. Az egyetemes konventbe, miután főtiszt. Szász Domokos, püspök aa. és főgondnok br. Bánffy Dezső aa. hivatalból tagok, megválasztattak a) az egyháziak közül rendes tagokul: Szász Grerő, Nagy László, Bartha Lajos. Póttagokul: Deési Gyula, Somkereki Miklós és Lénárd József, b) a világiak közül rendes tagokul: Dr. Kolosvári Sándor, Dr. Szász Béla, Parádi Kálmán. Póttagokul: Mezei Albert, Dr. Sárkány Lajos, Bihari Sándor. 3. A Br. Baidácsy-alapítvány igazgatóságába: a) rendes tagok: Szász Domokos, Br. Bánffy Dezső. 6) póttag: Mezei Albert. 4. A gimnáziumi tanárjelőló bizottságba: Deési Gryula, Eákosi Lajos, fióth Pál. 5. A theologiai tanárjelőlö bizottságba: Osiszér Gábor, Tokos Sándor, Péter Károly, Zoltáni Elek. 6. Az egyházkerületi számadások megyvizsgálására: Gyarmathy Zsigmond, Geréb Márton, Deési Gryula. 7. Az Igazgató-Tanács ügykezelésének megvizslására: Br. Bánffy Ernő, Dr. Török István, Biró András. 3 0 . Közjegyző aa. jelenti, hogy a gyakorlat szerint, a lelkipásztori kibocsátás végett nála jelentkezett 17 ifjú lelkész, kiknek okmányait megvizsgálván, azokat rendben találta és igy mindannyit ajánlja a kibocsátásra. Közgyűlésünk a jelentést tudomásul veszi, s az ajánlat értelmében, a 17 ifjú lelkész kibocsátását elhatározza. 31. A kibocsátandó ifjú lelkészek névsora: Antal Lajos, lisznyói lelkész , a sepsii egyházmegyéből. Borbély Sándor, órkörösi körlelkész, a szilágyszolnoki „ Fábián Márton, mátisfalvi lelkész, az udvarhelyi „ Gönczi István, plojesti lelkész, mold va-oláhországi missiói „ Jánosi Béla, beresztelki lelkész, a görgényi „ Kis Gfyula, málnási lelkész, a sepsii „ Kócsí Dániel, vajai lelkész, a marosi „ Kovács Árpád, kaczkói körlelkész, a dézsi „ Kovács Gábor, szinyei körlelkész, a dézsi „ Lőrinczi József, farczádi lelkész, az udvarhelyi „

72 Nagy István, harasztosi lelkész, a nagyenyedi egyházmegyéből Péterfi Károly, pusztakamarási lelkész, a széki „ Szegedi Miklós, nagy-(ülpösi lelkész, a görgényi „ Técsi József, kajántói lelkész, a kolozskalotai „ Vályi János, pulyoni körlelkész, a széki „ Versényi Miklós, görcsöni körlelkósz, a szilágyszolnoki „ Zoványi Jenő, kolozsvári lelkész, a kolozsvári Főtiszt, püspök aa. meleg szavakban, atyai intelmekben gazdag beszédben adja tudtára az ifjú lelkészeknek, hogy egyházkerületi közgyűlésünk mindnyájukra nézve elhatározta az ünnepélyes kibocsátást. Inti őket, hogy anyaszentegyházunk tőlük sokat vár, mert minden egyházközség része a Krisztus testének, mely egésséges,' viruló csak akkor lehet, ha féltékenyen, lelkiismeretesen és élő hittel őrködnek azoknak anyagi és szellemi ügyei felett. Kötelességeik lesznek, melyeket törvénykönyvünk nem emlit ugyan fel, de a melyeknek súlyát érezniök kell szivökben, melyet át kpll hogy hasson a forró szeretet. Egy kötelességet azonban mégis fölemiit: szavaikban, magnkviseletében, a templomban, és iskolában, egész életökben tartsák ébren, ápolják a vallásos szellemet, mely a protestantizmusban nyilvávánul, mely ha kihal, nem lesznek gyülekezetek, de akkor pap sem kell; azt a vallásos szellemet, mely élt a reformátorokban, élt őseinkben, ama vezérlő fér fiákban, kiknek mi áldott nyomaikban járunk. Tőlük függ, hogy a napjainkban elbágyadó e szellem az igehirdetés, a tanitás által ismét életre keltessék a nép között, melynek örömeiben, bánatában részt véve, hassanak oda, hogy megjelenésük által terjedjen a vallásos szellem. Ekkor lesz virulás, uj élet és ha netalán szegények is, de boldogok lesznek, mert meg fogja nyugtatni a betöltött kötelesség öntudata. Anyaszentegyházunk biztositja jóakaratáról; forduljanak hozzá bizodalommal és soha megcsalódni nem fognak. Istennek áldását kéri működésükre, egész életükre. 3 2 . Elnök aa. ezután felhiván a közgyűlés tagjait, hogy testületileg vegyenek részt az ifjú lelkészeket kibocsátó istenitiszteleten, ünnepélyesen bevonulnak a belsőfarkas-utczai templomba. Az invokáció és gyülekezet éneke bevégződvén, a „Polgári Dalegylet" által énekelt vallásos hymnusz is elhangozván, püspök aa. buzgó imában emelkedett az egek urához, ki anyaszentegyházunkat kormányozza, és rendel lelkipásztorokat, kikre és mindnyájunkra se-

73 gedelmét kérte, hogy leHessünk hivek anyaszentegyházunk és hazánk szeretetében. Ima után ismét a „Polgári Dalegylet" karéneke következett, mely után főtiszt, püspök aa. tartá meg az ifjú lelkészeket kibocsátó beszédét. Mély meggyőződéstől áthatottan állítja fel a tételt, hogy minden pályák között a legfelségesebb, és egyszersmind a legboldogitóbb a lelkipásztor pályája. Nem a világ fiainak értelmében, kiknek fény, gazdagság, rang, hatalom kell, hanem abban az értelemben, ha az ur beszédének hű sáfárai vagyunk és ha a pályát helyesen választottuk és át vagyunk hatva annak áldó szeretetétől, ha táplálkozunk isten szelleméből és egyesülünk lélekben a Krisztussal. Kérdi az ifjú lelkipásztoroktül: szeretitek-e, fogjátok-e igy szeretni pályátokat? Ha igen, akkor a papi pálya rájuk nézve a legboldogitóbb lesz, mert akkor II. Tim. XI. 24. verse szerint alkalma sok lesznek a tanításra Nem abban az értelemben csupán hogy csillogni fognak a tudományok búvárkodásában, hanem alkalmasok lesznek hajlandóságaikkal, a kedélylyel, a szeretettel, a szívvel: hiszen, Krisztus vallása a szívhez szól és csak az lehet alkalmatos a tanitásra, kinek szive van. A kinek szive van, mondja tovább, Pál apostollal, nem háborog. Mennyi oka van pedig erre a papnak. Harczban áll a szenvedélyekkel, a világ gonoszságaival, de neki háborognia, nem szabad, és ha szive van, nem háborog, mert megnyugszik istennek akaratán és ennek birtokában pályája a legboldogitóbb, a legfölségesebb, mert megalázódásában megbocsát, tudván, hogy neki a nagy apostol szerint, engedelmesnek kell lenni mindenekhez. Engedelmesnek kell lenni isten törvényei és az anyaszentegyház iránt és engedelmesnek a néphez. Kitől várhatni ezt, ha nem a paptól, kinek szolgálnia kell mindenkinek, betegnek, haldoklónak, kicsinynek, nagynak, szegénynek, gazdagnak egyiránt. A mely pap ezt érzi, a ki igy hisz, igy cselekszik: az lesz szegényből gazdag, megalázottbúl felmagasztalt; inti az ifjú lelkipásztorokat, hogy csüngjenek benső érzéssel szent hivatásukon, hogy pályájuk legyen fenséges, boldogító. A nagy hatást keltett szép beszéd után, előszólitá az ilju lelkipásztorokat ; anyaszentegyházunk szertartása szerint, a szokott kér déseket intézte hozzájuk ; majd bevéve az esküt és az esperesi és jegyzői kar által meghatóan elénekelt „Szentlélek isten, jövel" felséges dallama után, őket a papi pályára kibocsátotta, felhatalmazva az apostoloktól nyert hatalmánál fogva Az egyszerűen magasztos szertartás bevégződvén, főtiszt, püs pök aa ismét a szószékbe lépett és áldásért esedezve anyaszentegyházunkra, hazánkra, az uralkodó családra, a hitfelekezetekre, a városra , az isten-tisztelet véget ért.

74

Negyedik ülés, 1891. szept. 28-n, d. e. Einöh:

Br. Bánffy Dezső, főgondnok,

Jegyző:

Szász Gerő, ] főjegyző.

\

ki előző ülés jegyzőkönyve felolvastatván : i Észrevétel nélkül hitelesíttetik. ; 3 3 . A szavazatszedő bizottság elnöke előterjeszti a f. hó 27-én • d. u. 3 —5 óráig végrehajtott szavazás jegyzőkönyvét, mely szerint: \ I. a széki egyházmegyei egyik főgondnoki állására a beadatott j öszszes szavazatokat (73) gr. Bánffy G-yörgy nyerte; j II. a deózsi egyházmegyei egyik főgondnoki állásra beadatott 71 | szavazat, ebből nyert: Szacsvay Sándor 69, Eoth Pál 2 szavazatot; | III. a nagy-sajói egyházmegyei egyik főgondnoki állásra beadatott 72 szavazat, ebből nyert: gr. Bethlen Pál 66, Fejérváry Károly 6 szavazatot; IV. a nagy-sajói egyházm. másik főgondnoki állására beadatott 71 szavazat, ebből nyert: Fejérváry Károly 67, gr Bethlen Pál 4 szavazatot; V. a szászvárosi egyházközség főgondnoki állására beadatott 70 szavazat, ebből nyert: id. Bocz Sámuel 70 szavazatot; VI. a nagy-enyedi egyházmegyei algondnoki állásra beadatott Vl szavazat, ebből nyert: Zeyk Dániel 72 szavazatot; VII. a nagy-sajói egyházmegyei algondnoki állásra beadatott 72 szavazat, ebből nyert: Incze Grerő 72 szavazatot A választás ezen eredményéhez képest, elnök aa. megválasztottaknak jelenti ki: I. a széki egyházm. főgondnoki állásra gr. Bánffy György; II. a dézsi egyházm. főgondnoki állásra Szacsvay Sándor; III. IV. a nagy-sajói egyházm. főgondnoki állásokra gr. Bethlen Pál, és Fejérváry Károly ; V. a szászvárosi egyházközség főgondnoki állására Bocz Sámuel; VI. a nagy-enyedi egyházm. algondnoki állásra Zeyk Dániel; VII. a nagy-sajói egyházm. algondnoki állásra Incze Gerő aait. 3 4 . Elnök afia jelenti, hogy a marosi egyházmegye egyházkerületi képviselője, Tavaszi József, aa. változott viszonyai folytán, ezen állásáról lemondván, ezen képviselői állás szabályszerűen betöltetett

75 Molnár Lajos, harasztkereki ref. lelkész afia személyébea és az egyházmegyei tanács újonnan választott képviselőjének igazolását kéri. Közgyűlésünk tiszt. Molnár Lajos afiát a marosi egyházm. IV. képviselő választó kerületében igazolt képviselőül jelenti ki. 3 5 . Elnök aafia. jelenti, hogy a közgyűlésünk által kiküldött bizottságok közül jelentésüket beadták: a) az 1892. évi költségvetés véleményes előterjesztésére; b) a királyhágón-túli testvér-szuperintendenoiák „Jegyzőkönyv"ei átvizsgálására s jelentéstételre; c) a sérelmi ügyek átvizsgálására és előterjesztésére, és d) az Igazgató Tanács évi jelentésének átvizsgálására kiküldött bizottságok. A beadott bizottsági jelentések tárgysorozat rendjén fognak közgyűlésünk által tárgyaltatni. 3 6 . Olvastatik a tanárjelölő bizottság jelentése, mely szerint kijelöltetnek: a) a n.-enyedi exegetika-theologiai tanszékre: Józsa Zsigmond, n. enyedi theol. helyettes-tanár; b) a n.-enyedi mennyiségtan és rajzoló geometriai tanszékre: Fogarasi Béla, n.-envedi segéd-tanár és Perjesy László, nagy-rőczei polg. és kereskedelmi isk. r. tanár. Közgyűlésünk ezen jelentést tudomásul véve, a választásoknak jelen gyűlésezéseink idején eszközlését határozatilag kimondja. 3 7 . Tárgysorozat rendjén olvastatik az Igazg.-Tanácsnak egyházi törvényeink 325 §-nak ideiglenes intézkedésül való kiegészitésére vonatkozó következő javaslata: Egyházi törvényeink harmadik rész 16-ik fejezet 325-ik § ban, a hivek papválasztási jogosultsága következőleg állapíttatott meg: „ P a p v á l a s z t á s i j o g g a l k i v é t e l n é l k ü l c s a k oly t e l j e s k o r ú és ö n á l l ó e g y h á z t a g b í r h a t , ki az e g y h á z k ö z s é g , v a g y k e b l i i s k o l á k c z é l j a i h o z r e n d s z e r e s a n y a g i áldozattal járul." Ezen pont bekezdő részében meghatároztatott az, hogy mely egyháztagok bírhatnak, azaz, ruházhatók fel papválasztási joggal, s ugyanazon §. alpontjaiban részletesen felsoroltatott, hogy mely egyháztagok bírnak papválasztási joggal, vagyis, jogosultak a papválasztásra szavazatukkal befolyni, minden feltétel, illetőleg, külön arra való megbízás nélkül; azonban, egyházi törvényeinkben sem itten, sem más helyen nem határoztatott meg az, hogy mely egyházközségben, vagy mely esetekben nyerhetnek papválasztási jogot a fennidézett §. bekezdő pontjában megjelölt egyháztagok •; továbbá, az a) alpontban csak

76 a kepefizető választók emlittetvén, azon félremagyarázásra adhat alkalmat, hogy azon egyháztagok, kikkel szemben a kepefízetés készpénzfizetésre átváltoztattatott, avagy kepeváltó-alap jövedelméből szabályszerűen megváltatott, papválasztási jogukat elvesztették. Általános jogi alapelv lévén az, hogy mindazon esetekben, melyekre vonatkozólag a törvényben speciális intézkedések nem foglaltatnak, a törvény szellemének s a természetes jognak iránya követendő: ezen elv szem előtt tartása mellett, mindazon egyházközségeinkben és mindazon esetekben megnyílik a 325. § első pontjában megjelölt egyháztagok választási joga gyakorlásának alkalma, a mely egyházközségekben és a mely alkalmakkor ezen törvényczikk a - c) pontjai alatt felsorolt papválasztási joggal biró egyháztagok azt nem gyakorolhatják. Egyházkerületünkben számos oly egyházközség van, melyekben a hivek rendszeres anyagi áldozattal járulnak ugyan az egyházköz; ség, vagy kebli iskolák czéljaihoz, azonban, papi bért nem fizetnek s igy a többször idézett §. a — c) pontjai alatt felsorolt szavazattal biró egyháztagok sorába nem tartoznak Ilyenek a többek között a kolozsvári, m.-vásárhelyi, n.-enyedi, szászvárosi, vízaknai, stb. egyházközségek. Az ily egyházközségek közül azok, melyek képviseleti közgyűléssel birnak, az 1887. évi ápril 30 án tartott egyházker. közgyűlés 86. jkvi sz. a. kelt határozatának meghozatala, illetőleg, annak alapján egyházkerületünk törvényeinek revisiója előtt, a képviseleti közgyűlések, a 200 kepefizetőnél kisebb és igy képviseleti közgyűléssel nem biró egyházközségekben pedig legtöbbnyire a közgyűlés tagjai választották a papot, valamint a tanítót, kodifikált törvényeink szerint azonban ezen jog az egyházközségek összes bérfizető tagjaira szállván át, az ily egyházközségek egyes esetekben a papválasztási jogot egymástól eltérő módon gyakorolták. Egyházközségeink 'autonóm jogkörébe tartozik ugyan a kebli ügyeknek minden oly esetben, melyre törvényeinkben külön rendelkezés nem foglaltatik, a törvényben kifejezett általános elveknek és protestáns szellemnek megfelelő módon való intézése: tekintve azonban a pap és tanitó-választás nagy jelentőségét, melynek gyakorlása híveinket majdnem általában tapasztalható nagy izgalomba hozza; tekintve továbbá azt, hogy az egyházközség nyugalmának s békés fejlődésének az ily izgalmak között fenforgó veszélyeztetésével szem ben való biztosítása végett egyházkerületünk érdekében áll a papválasztási törvényeknek oly részletes és világos szövegezése, hogy azoknak félremagyarázása a lehetőségig kizárassék: szükségesnek látta Igazg.-Tanácsunk addig is, niig az egyetemes zsinat által befejezendő új szervezet alapján, egyházi törvényeink rendszeresen átala-

77 kutatnának, az idézett törvényczikk a) alpontjának kiegészítéséről, valamint az egyházi tisztviselők javadalmához rendszeresen nem járuló egyháztagok választási joguk gyakorlása iránt ideiglenes intézkedésről gondoskodni; miért is javaslatba hozza, hogy egyházi törvényeink 325. §-nak a) alpontja a következő szövegben állapittassék meg: „A pap-, tanitó- és énekvezér-választásnál szavazati joggal bir minden papibér fizető gazda — ide értve az özvegyeket is — még pedig az egész kepét, v a g y a n n a k m e g f e l e l ő k é s z p é n z t fizető, egy; a félkepét fizető két egyén, egy és az azon alóli menynyiséget fizetők négyen egy szavazattal; továbbá, a c) alpontja után d) pontnak a következő szöveg beillesztését: „A mely egyházközségekben az a—c) pontban megállapított alapon papválasztásra jogosultak nem lennének, ottan ezen pont bevezető soraiban jelzett összes egyháztagok által általános szavazattal választandó papválasztó-gyűlés által gyakorolják úgy pap-, mint tanitó- és énekvezér-választási jogukat. A papválasztó bizottság tagjainak száma az összes választók egynegyedében állapittatik meg s a fennálló gyakorlat szerint, a választó jogosultak által vagy együttesen, vagy egyházközségi körök szerint a választók számának arányában választatnak. A mely egyházközségekben a rendes kepe fizetés a hívek által gyűjtött alapból, vagy fekvő átbocsátása által lett megváltás folytán szűnt meg, a kepemegváltás engedélyezésével kapcsolatosan megállapított módon gyakorolják híveink a pap-, tanitó- és énekvezérválasztást. Közgyűlésünk ezeu javaslatot teljtartalmulag elfogadja és határozattá emeli. 3 8 . Olvastatik az Igazgató-Tanács előterjesztése az egyetemes zsinati törvényjavaslatra vonatkozólag a következőkben: A zsinati törvények revisiójára vonatkozó előmunkálatok, véleményezés végett, egyházkerületünkhez is megküldetvén, Igazgató Tanácsunk e munkálatot az egyházmegyéknek, a kollégiumoknak és a püspöki vizsgálat alatt álló egyházközségeknek véleményezése alá bocsátotta. Igazgató Tanácsunk a beérkezett véleményeknek átvizsgálásával és az azokban foglalt álláspontnak magáévá tételével, a zsinati törvények revisióját czólzó törvényjavaslatra vonatkozólag, annak részleteibe nem bocsátkozva, ezúttal csak általánosságban kívánja kifejezésre juttatni azt az álláspontját, melyet törvényszabta kötelességénél fogva, mint elfogadásra ajánlott véleményét, a főtiszteletű egyházkerületi közgyűlésnek a következőkben terjeszt elő : Mondja ki az egyházkerületi közgyűlés, hogy az 1881—82-dik évi zsinati törvénybe iktatott egyesülés (unió) alapján, az öt egyházkerületnek egységes fejlődését a maga részéről is óhajtja és ennek

78 érdekében egyházi jogi életünk szervezetében és intézményeiben a legvégső határig elmenni kész. E végső határt az erdélyi egyházkerületnek háromszáz évesnél régibb külön életére, egyházi életének külön fejlődésére tekintettel, az ezt alkotó egyházközségi, egyházmegyei és egyházkerületi, oonsistorialis alapon fejlődött, alkotmányos és közigazgatási belső szervezete, más szókkal, egyházi belélete képezi, mely a zsinati törvények értelmében is, csak a képviseleti elv szem előtt tartásával nyerheti tovább fejlődését. Minden félreértés és félremagyarázás kikerülése ozéljából, kívánatosnak tartja Igazgató-Tanácsunk, hogy az egyházkerületi közgyűlés kijelentse, mely szerint a zsinati törvényeknek 9. §-ában, az egyházkerületünk részére biztosított jogot — melyhez jövőre is ragaszkodnunk kell — csakis a jelzett korlátok között kivápja érvényesíteni. Mindezekből önkint következik, hogy egyebekben a zsinat által megalkotandó és király urunk ő felsége által szentesítendő egyházi törvényeket egyházkerületünk is magáénak fogja vallani s magára kötelezőnek ismerni. Az Első rész negyedik fejezetét az Egyetemes konventről, Ötödik fejezetét A zsinatról, továbbá, a Második rész fejezeteit ( az Egyes egyháztagokról, Az egyházfiakról, Az egyházközségi gondnokokról, A szegények és árvák gondnokáról, A tanítókról, Az énekvezérekről, A tanárokról, A lelkészekről, Az egyházmegyei jegyzőkről, Az egyházmegyei gondnokokról, Az esperesekről, Az egyházkerületi jegyzőkről, Az egyházkerületi tanácsbirákról, Az egyházkerületi főgondnokokról, A püspökökről és A felelősségről, elfogadjuk a 9. §. által biztosított jog keretén belől. A Harmadik részt, mely a lelkészválasztási törvényeket foglalja magában, az egyöntetűség kedvéért, elfogadjuk, habár egyházközségeink sokkal kisebbek, szegényebbek, mint a testvér - egyházkerületekéi ; de alkalmat kívánunk nyújtani arra, hogy a többi egyházkerület papjelöltjei is pályázhassanak egyházkerületünkben, s a mieink viszont. Mindazonáltal, óhajtja egyházkerületünk, hogy űgy a konventi, mint a zsinati tárgyalások alkalmával, átmeneti intézkedések iránt javaslat tétethessék. A Negyedik és Ötödik részt elfogadjuk úgy, a mint van. Hatodik rész Az egyházi közigazgatási bíróság szervezete, hatásköre és eljárása. A mi e részt illeti, egyházkerületünk eddig sem érezte szükségét annak, hogy mint új intézményt törvénykönyvbe iktassa, mert mindazon közigazgatási bíráskodás körébe tartozó tárgyakat, melyek a törvényjavaslatban megnevezve vannak, a mi egyházi alkotmányos szervezetünkben működő presbyteriumok, egyházmegyei tanácsok és egyházkerületi Igazgató-Tan ács intézték és intézik el. Éppen ezért,

79 erdélyi egyházkerületünknek ezen szervezet javaslatba hozásában semmi része nincs. Azonban, ha az egyetemes konvent véleményezése alapján, majd a zsinat ezen intézmény felállítását elhatározza, egyházkerületünk magára nézve kötelezőnek fogja ismerni. II. E g y h á z i t ö r v é n y k e z é s

szervezete.

A mi e szervezetet illeti, a fegyelmi bíráskodás eddig is egységes volt; ennélfogva, az e tárgyú szabványokat egyházkerületünk jövőre nézve is kötelezőnek fogja ismerni. Ugyanezt jelentjük ki a köznevelési és közoktatási szervezetre nézve is. A mi a 224. §-t illeti, ennek második mondata helyébe ez iktatandó: „A választást indokolatlanul el nem fogadó lelkész az eljárás költségeiben marasztaltassék el s egy-évre zárassék el a pályázattól." A 234. §-ban az özvegyi és kegyeleti év negyedekben számítandó. Szövege igy lenne: „Ha a lelkész az első negyedet túlélte s özvegyet, vagy neveletlen árvákat hagy hátra, a kegyév a második félévben, ha pedig az első negyedet sem élte túl, a második negyedéven kezdődik az özvegyi, illetőleg, árvái kegyév. A 346. § kapcsolatba hozandó a 371. §-sal s kimondandó minden fegyelmi esetnél a büntetés maximuma. A 361. §. e. és /. pontja nyilt kérdésnek hagyatik. Közgyűlésünk az Igazg.-Tanács véleményét magáévá teszi, a törvényjavaslat 380. §-át azzal a kiegészítéssel: a vádlott a védelemről gondoskodhassék. 3 9 . Olvasta tik az Igazg. Tanács előterjesztése az egyházmegye tanácsának ideiglenes kibővítéséről, a mint következik: A kolozs-kalotai egyházmegye közgyűlése azon indítványt nyujtá be Igazg. Tanácsunkhoz ajánlattal az egyházker. közgyűléshez felterjesztés végett, hogy „az e g y h á z m e g y e t a n á c s á n a k a p é n z t á r n o k is r e n d e s t a g j a l e g y e n . ' ' Egyházi törvényeink codiflcatioja előtt az egyházmegyék esperesei vizsgálták meg az egyházközségek számadásait és rendezték háztartásukat a visitatio alkalmával s az egyházmegye tanácsának, mint elnök, az egyházközségek vagyoni helyzetéről mindig kimerítő felvilágosítást nyújthatott; azonban, miután egyházi törvényeink 55. §. 2-ik pontjában az egyházközségek számadásainak és költségvetéseinek megvizsgálását az egyházmegyei számvevő kötelességévé tette, a nélkül, hogy az egyházmegyei tanács-üléseken a számvevő által való előadását jogául és teendőjéül jelölte volna ki, s miután az 1888-ban tartott főt. egyházker. közgyűlés 37. jkvi szám alatt az egyházmegyei pénz-

80 tárakat is önállólag szervezte, az esperesek csak a felügyeleti és ellenőrzési hatáskörrel bízattak meg. Az egyházmegye tanácsának az egyházközségek vagyoni ügyeiről a lehető legtöbb tájékozással biró taggal, illetőleg, tagokkal való kiegészítését szükségesnek látjuk és pedig a fenjelzetteken kivül azért is, mert igen számos esetben egyes egyházközségek közigazgatási ügyei oly szoros kapcsolatban állanak a vagyoni viszonyokkal, hogy azoknak ismerete a helyes intézkedés megtételére nélkülözhetlen, az egyházmegyei tanácsoknak pedig az ezen szakkörben működő tisztviselők, nem tagjai. Ezeknek előrebocsátása után, Igazgató-Tanácsunk, ezen inditványnyal kapcsolatban, azon javaslatot terjeszti a főt. egyházkerületi közgyűlés elé, hogy a zsinati törvényeknek újabb megállapításával kapcsolatban, egyházi törvényeink átalakításának megtörténtéig, ideiglenes intézkedésképpen, méltóztassék kimondani, hogy mindazon egyházmegyékben, melyekhen a számvevői és pénztárnoki teendők vitelével nem az egyházmegye jegyzője, vagy közigazgatója bízatott meg: az egyházmegye tanácsának az egyházmegye számvevője és pénztárnoka is rendes szavazó tagja. Közgyűlésünk kimondja, hogy a zsinati törvényeknek újabb megállapításával kapcsolatban, egyházi törvényeink átalakításának megtörténtéig, ideiglenes intézkedésképpen mindazon egyházmegyékben, melyekben a számvevői és pénztárnoki teendők vitelével nem az egyházmegye jegyzője, vagy közigazgatója bízatott meg, az egyházmegye tanácsának az egyházmegye számvevője és pónztárnoka is rendes szavazó tagja. 4 0 . Olvastatik az Igazg. Tanács következő előterjesztése az egyházmegyei tanácsosok számának az egyházmegyék által a szükséghez képest való emeléséről A marosi egyházmegye közgyűlése, hivatkozva egyházi törvényeink 379. §-sára, melyben az egyh. megyei birák száma, beleértve az esperest, jegyzőt, közügyigazgatót és gondnokokat, egyik-egyik karból legfönnebb ötben állapíttatott meg, felfejtette, hogy a világi bírók mind gondnokokbúi állanak, kik sokoldalú elfoglaltságuk miatt az üléseken való résztvételben akadályozva lévén, a határozat-hozatalra szükséges öt tag megjelenésére bizton számítani nem lehet s e miatt a gyors ügyfolyam gyakori fennakadást szenved: kérte azon határozatának helybehagyását, mely szerint az egyházmegyei bíróságba egy világi rendes-, és egy pót, továbbá egy egyházi rendes-, és két pót-tag választását mondotta ki. Igazgató-Tanácsunk tekintettel arra, hogy a zsinati törvényben nem korlátoztattak az egyh. megyék az egyházmegyei bírók számának i

81 megállapításában; valamint arra, hogy a bíróság működésének a fennakadás eshetőségével szemben való biztosítása az igazságszolgáltatás érdekében áll, addig is, mig a zsinati törvények újabb megállapításával kapcsolatosan, egyházi törvényeink revisiója keresztül vitetnék, ideiglenes intézkedésképpen felhatalma zandónak véli az egyházmegyék közgyűléseit, hogy a zsinati törvény értelmében a tanács birák számát a fenforgó szükséghez képest, legjobb belátásuk szerint emelhessék a határozat-hozatalra megállapított számú tagok részvételének biztosítása végett. A marosi egyházmegye felterjesztésének a pótbirók választására vonatkozó részére megjegyezzük, hogy úgy a zsinati, mint az egyházkerületi törvény csak tanácsbirákról tesz említést, pótbirák választása szervezetünknek nem felel meg. Az Igazgató Tanács javaslatának elfogadásával, közgyűlésünk felhatalmazza az egyházmegyék közgyűléseit, hogy a zsinati törvény értelmében, a tanácsbirák számát a fenforgó szükséghez képest, legjobb belátásuk szerint, emelhessék határozat-hozatalra megállapított számú tagok részvételének biztosítása végett. 41. Olvastatik az Igazg.-Tanácsnak a kepe megváltási alapoknak kamatjövedelmi adó alól való fölmentésére vonatkozó következő előterjesztése. Egyházközségeink egyes alapjai tulajdonát képező s különösen a papi és tanitói kepék megváltására alapitott magtárak s egyeseknél kölcsönképpen elhelyezett tőkék kamatjövedelmi adó alá vonása tekintetéből, többször tapasztalván Igazg.-Tanácsunk az egyes adóhivataloknak a törvény szellemével és a m. kir. pénzügyminiszter úr ő nmltsga által 1879-44,855. sz. a. kiadott utasításával ellentétes és egyházközségeinkre nézve káros következményű eljárását, egyházközségeink érdekeinek megóvása végett, szükséges intézkedések megtétele czóljából, múlt évi 1883. szám alatt felszólította a kepeváltó alapokkal bíró egyházközségeinket, hogy a kamatjövedelmi adó bevallásáról és kivetéséről, nem különben a netalán tett jogorvoslati lépések eredményéről tegyenek részletes jelentést. A bár hiányosan felterjesztett adatok alapján, a követendő eljárásra nézve megadtuk a teendőkre nézve szükséges utasításokat, melyekhez alkalmazkodás folytán több megadóztatott iskolai alap a törvény értelmében fel is mentetett az adóztatás terhe alól; azonban, több egyházközségünk jogérvényes határozattal oly esetben is kötelezteteti kamat-jövedelmi adó fizetésre, midőn ugy a törvény szelleméből, mint tiszta szavaiból kivehetőleg, az illető alap adómentesvolta kétségtelenül ki volt tüntetve; sőt a m. kir. pénzügyi bíróság oly elvi jelentőségű határozatairól nyertünk tudomást, melyek egy6

82 házközségeink jövőben való vagyoni fejlődését alapjában ingatja meg, szükségesnek látjuk, ezekre a főt. egyhker. közgyűlés figyelmét felhivni. Igazgató-Tanácsunk 1878. évi február 24-ről 275. sz. a. a m. kir. vallás- és közoktatási miniszter ő nmltgához intézett felterjesztésében főifejtve azt, hogy egyházkerületünk tagjai, a papi és tanítói fizetésnek túlnyomó nagy részét termésük menynyisége arányára tekintettel, mint egész, fél, vagy negyed bérfizetők terményben kötelesek kiadni s legtöbb helyen gabonáikat addig a határról sem ^hozhatják be, mig a papnak, a tanítónak, vagy énekvezérnek a díjlevél szerint megillető búza-, vagy rozs-kepe kalangyát ki nem adják: feltüntette, hogy az ily adózás, mig egyfelől a rendes gazdaság-vitelt nagy mérvben hátráltatja, másfelől az egyházi hivatalnokokra is sok teherrel jár. Figyelembe ajánlotta továbbá a papi és tanítói fizetés kiszolgáltatás azon sok helyt fennálló módjának is az idő által túlhaladott s így alig tartható voltát, mely szerint az egyháztagok véka számra adják a' gabona-kepét az egyházi hivatalnoknak, melynek elfogadható, vagy el nem fogadható minősége feletti vita sok kellemetlenségre és súrlódásra adott okot, melyeknek megszüntetése végett egyházkerületünk már évtizektől fogva ösztönözte és ösztönzi egyházközségeinket a termény járandóságoknak készpénzzel való megváltása czéljából, magtárak alakítására, a magtári jövedelmek tőkésítésére s ily úton mindaddig a tőkék gyűjtésére, mig a tőke után biztosan beveendő kamataiból s a magtár jövedelméből, az egyházi hivatalnokok fizetése fedezhető lesz; sőt annak idővel való feljebb emelése tartalék-alap képzése által biztosittatik. Nem különben előadta, hogy tényleg számos egyházközségünkben létesittetett kepe-váltó magtárakat, melyekből a község megszorult tagjai sokkal kedvezőbb feltételek mellett juthattak gabona-szükségeik fedezéséhez, mint az előtt, hogy a magtárak felállittattak, mi által közjótékonysági czélnak tesznek szolgálatot a nélkül, hogy legtávolabbról is nyerészkedésre számithatna, mindezek daczára, ezen alapok évi jövedelmei után kamat-adó vettetett ki, mi által jövő fejlődésükben nagyban viszszaesnek: felkérte a m. kir. vallás- és közokt. miniszter úr ő nagyméltóságát, hogy egyházi és népnevelési érdekeinkkel kapcsolatosan, humanitárius, nemzeti és nemzetgazda sági érdekekből kegyeskedjék a m. kir. pénzügyminiszter őnagyméltóságához intézett felterjesztésünket becses ajánlatával tenni át akepeváltó alapoknak a törvény szellemében adómentes voltának kinyilatkoztatása végett. A m. kir. pénzügyminiszter úr ő nméltósága fenuidézett leiratában kimondotta, hogy „Ezen magtárak czélzatai tehát következők; 1) A földbirtoknak az egyházi járulékok szolgáltatásának terhétől leendő felmentése és e végre j

83 2) egy váltsági alap alapítása s végre 3) egy kisegítő magtár létesítése az önsegély alapján. Az első czélzat nemzetgazdasági tekintetben teljes elismerésre méltó magán-vállalat, mely az állam részéről is minden lehetséges gyámolitást érdemel s mint az egyház javára szánt községi járulék adótárgyat nem képezhet A tehermentesitési, vagy váltsági alap, mely a betevők által föl nem vett kamatok tőkésítése által képeztetik, az 1875. XXII t. ez. értelmében szintén nem képezhet adótárgyat, mivel az élvezetre jogosított egyszersmind az adós is s az önmagának fizetett kamatokat a fennórintett nemzetgazdasági indokból tényleg nem élvezi. De tekintettel az 1875. XXIV. törvényezikknek az önsegélyző egyleteket tárgyazó szabványára, a harmadik czélzat, t. i. kisegítő magtárak létesítése sem képezhet mindennemű adóalap hiányában adótárgyat, mivel a szóban lévő egylet nem nyereményre van alapítva, sem maga kamatokat nem élvez, sem tagjainak azokat nem fizet, szóval, nem pénzvállalat, hanem természetben nyújtandó s a kölcsönös segélyezés elvén alapuló intézet; s ennélfogva, az 1875. XXIV. t. ez. 4. §-a 2. pontjára való tekintettel is, mint humanitárius alapon nyugvó segély-egylet adómentességet igényelhet. Adóztatás tárgyát a fenforgó esetben csak a szóban forgó magtárakból élvezett haszon képezheti, adóalany tehát csak az lehet, kinek javára a magtár felállittatott, t. i. az illető lelkész, vagy tanító, járandóságaik mérvéhez képest, mely járandóságok az imént idézett törvény II. §. szerint a keresetadó IV. osztályába tartoznak. Az itt kifejtett, adómentesség mellett szóló indokokkal a pénzintézetek, részvény társulatok és egyletek üzletére vonatkozó bélyeg s illeték szabályozásáról szóló 1869. XVI t. czikknek az önsegélyező egyletek közvetett megadóztatására vonatkozó batározmányai is összhangzásban állanak." A kolozsvári s később a többi adó felügyelőségeket utasította a kepe-váltó-magtári alapok adómentességeinek respektálására. Egyházközségeink azonban ezen alapok kamatjövedelmi adómentességét csak rövid ideig élvezhették, mert zágoni s több mások között, legutóbb nagy-borosnyói egyházközségünket kepe-váltó-magtári gabona és készpénz tőkéi után kirótt kamatjövedelmi adó leírása végett beadott felebbezéssel a m. kir. pénzügyi bíróság nemcsak hogy elutasította, de sőt öt évre visszamenőleg megállapította az adóösszeget s ez által, a mellett, hogy tetemes terhet rótt az illető egyházközségekre, ezen alapok után évről-évre rendesen kivetve, felhajtatik az adó még oly egyházakon is, melyek a papi és tanítói kepét megváltották. Miután nemcsak az egyházközségek adóztatnak meg kamatjövedelmük után, hanem e megadóztatott alap jövedelméből a pap által 6*

84 húzott fizetés után a pap még külön személyes kereseti adót kénytelen fizetni, s mert az egyházközségek azért alakulnak, hogy papot s tanítót tartsanak, az adózó voltaképpen mind két esetben maga az egyházközség, kétségtelenül ily esetekben kétszeres adóval sujtatnak. Egyházközségeink azonban az adótörvények téves magyarázatának súlyát más tekintetben is kénytelenek hozdozni. ugyanis, jóllehet az 1875. évi XXII. t ez. 2. §. 14. pontjában határozottan ki van mondva, hogy a „315 f r t o t túl n e m h a l a d ó k a m a t , v a g y é l e t j á r a d é k , a m e n n y i b e n az i l l e t ő fél ö s s z e s j ö v e d e l m e adósságának levonása nélkül a nevezett összegnél n e m t ö b b : " tőkekamat és járadék adófizetés kötelezettsége alól kivétetik: a m. kir. pénzügyminiszt. úr ő nmlga 1879. évi máj. 29-én 21,641. sz. a. kelt s a „Pénzügyi Közlöny"-ben közzététel folytán az adófelügyelőkkel közölt körrendeletében kimondotta, hogy az idézett törvényezikk, a m a g á n f e l e k r e , de nem e r k ö l c s i személyek, vagy testületek megadóztatására nézve s z o l g á l i r á n y a d ó u l s jövőre is vessék ki az illetőkre (t. i. azon egyházközségekre is, melyeknek évi összes jövedelmük 315 frtot túl nem haladja) a tőke-kamat adót, holott a törvény általánosan adja meg a tőke-kamat adómentességet mindenkinek azon esetben, ha jövedelmük a 315 frtot meg nem haladja, az erkölcsi testületeknek éppen úgy, mint egyeseknek. Igazgató Tanácsunk, ezek előre bocsátása után, tisztelettel kéri a főt. egyházkerületi közgyűlést, méltóztassék az egyetemes konventhez felterjesztést intézni, annak javaslatba hozásával, hogy az egyházközségek kepe-váltó alapjai után a kamatjövedelmi adó fizetés kötelezettsége alól mentes voltuk, valamint az 1875. évi XXII. t. ez. 2. §. 14. pontjában foglalt jogkedvezménynek az egyházközségekre nézve is kiterjedése törvényhozásilag biztosíttassék. Közgyűlésünk a javaslatot határozattá emeli. Az egyetemes konventhez fölterjesztés intéztetik annak javaslatba hozásával, hogy az egyházközségek kepeváltó alapjai után a kamatjövedelmi adó-fizetés kötelezettsége alól mentes voltuk, valamint az 1875. évi XXII. t.-cz. 2. §. 14. pontjában foglalt jogkedvezmények az egyházközségekre nézve is kiterjedése törvényhozásilag biztosittassék. 4 2 . Olvastatik az Igazg. Tanácsnak az erdélyi ev. ref. tanárok általános özvegy-árva gyámintézete javára, a tanulók részéről fizetendő dijak fölemelése tárgyában következő előterjesztése: Az utóbbi években az erd. ref. tanárok általános tanár-özvegyárvai gyámintézetét a kamatláb csökkenése és halálesetek oly helyzetbe juttaták, hogy nagyobb csapások esetén legfönnebb az özvegyeknek;

85 kiszolgáltatandó illetékek leszállításával teljesíthetné kötelezettségeit, a mi által az amúgy is eléggé nyomasztó viszonyok közt tengődő tuiári özvegyek és árvák helyzete még súlyosabbá válnék. Ily körülmények közt az 1889 ben Nagy-Enyeden tartott közös tanári értekezlet elsőrendű és halaszthatatlan kötelességének ismerte, a baj orvoslására, illetőleg, megelőzésére segítséget keresni. A segítséget főleg a tanulóktól űzetett illetékek (20 kr.) 60 krra emelésében vélte feltalálni s ez iránt a főtiszt, közgyűlés határozatát kéri. Meggyőződvén arról, hogy az erd. ref. tanárok özvegy-árvai gyámintézetének erőforrásai csekélyek (a tanári fizetések 3°/0 és a tanulóktól fejenként 20 kr.) az arra nehezedő terhek pedig folytonosan nőnek; ugyanis, évenkénti bevétele (a közelebbi öt évi számadások szerint) 4242 frt. a kiosztandó segélyösszeg a múlt évben 4600 frt volt, tehát általában 42 frt. pénztári maradékra, illetőlég, tőkegyarapodásra lehet kilátása: Igazgató Tanácsunk meleg ajánlata mellett kéri a főtiezt. közgyűlést, méltóztassék kegyesen megengedni és elhatározni, hogy összes kollégiumaink tandijt fizető tanulói az erd. ref. tanárok özv. árvái gyámintézeti pénzalapjába fejenkint és évenkint 60 krt fizessenek. Összes kollégiumaink tandijt fizető tanulói az erd. ref. tanárok özv. árvái gyámintézeti pénzalapjába fejenkint és évenkint 60 kr. fizetésére köteleztetnek, a folyó iskolaévnek második felén kezdődőleg. 4 3 . Olvastatik az Igazg. Tanács előterjesztése a kollégiumi elemi iskoláktól követelt országos tanítói nyugdíj-illetékek alól való fölmentés tárgyában, a mint következik: A közoktatásügyi m. kir. minisztérium 57,066—1890. számú rendelete által utasittatolt a zilahi m. kir. adóhivatal, hogy a zilahi ev. ref. főgimnáziummal kapcsolatos elemi iskolánál fennálló tanítói állomások után az 1875—1891. évekre összesen 774 frt iskolafentartói dijat szedjen be az országos tanítói nyugdíj alap részére. E megrovás ellenében a zilahi kollégium elöljárósága IgazgatóTanácsunk pártolása mellett felfolyamodott a közoktatási minisztériumhoz, kérvén a reá nagy teherkint nehezedő díjösszeg elengedését. A minisztérium 33,673—1891. számú leiratában hivatkozással az 1875. évi 32. törv. ez. 29. §-ának 3-ik pontjára és ugyanannak 42. §-ára, a folyamodó elöljáróság kérelmét nem teljesíthetőnek nyilvánította ki. . E közben, a kolozsvári kollégium elöljárósága is felhívást kapott a helyi tanfelügyelőség útján a minisztériumtól 7972 — 1891. sz. alatt, melyben meghagyatik az elöljáróságnak, hogy a kolozsvári ev. ref. főgimnáziummal kapcsolatos elemi iskola tanítóinak az országos tanítói nyugdíjintézetbe való felvételűkhez megkivántató okmányaikat

86 késedelem nélkül terjeszsze fel. Az elöljáróság a zilahiéhoz hasonló megrovástól tartván, felfolyamodást jelentett be e kívánalom ellen, kérve Igazgató-Tanácsunkat, hogy az ügyet az egyetemes konvent elébe terjeszsze, lehetőleg kedvező s megnyugtató elintézés végett. Igazgató-Tanácsunk, jóllehet ismeri az országos tanítói nyugdíjtörvény fentebb idézett szigorú követelményeit, mégis kénytelen, a kollégiumi elöljáróságok álláspontjára helyezkedni, mint a melyek e törvénynek elemi iskolákkal szemben való végrehajtását méltánytalannak tartják; mert tény az, hogy a főgimnasiummal kapcsolatos elemi iskolák kivételes helyzetét az állarakormány 16 esztendőn keresztül elnézte s elismerte; tény az, hogy négy osztályú elemi iskoláink, mint a főgimnáziumot előkészítő tanfolyamai, csak ideiglenes alkalmazást nyújtanak a néptanítóknak s így az alkalmazottak nem juthatnak ezen iskoláinknál a nyugdíjaztatás helyzetébe, itteni állásfoglalásuk csak átmeneti lévén; de másfelől, tény az is, hogy gyakran alkalmaztatnak ezen iskoláinknál, szintén átmenetileg, tanítói oklevéllel bíró papjelöltek és okleveles középiskolai tanárjelöltek s általában olyanok, kik nem tartoznak az országos tanítói nyugdíjtörvény rendelkezései alá; s végül, tény az, hogy a jelzett miniszteri rendelkezés új terhet ró kollégiumunkra, midőn minden ellenérték szolgáltatása nélkül, hátralékok czimón, 700—800 frtot kellene fejenkint fizetni s ezután szintén mindegyik kollégiumnak az évi dijak fedezésére csaknem 1000 frt. tőkét kellene lekötni a kötelezettség fentartása esetében. E tényekre való tekintetből, az Igazg.-Tanács méltányosnak s szükségesnek látja, hogy ezt az ügyet a főtiszteletű közgyűlés pártoló határozatának kifejezése mellett, az egyetemes konvent elébe terjeszsze, kérve közbenjáró intézkedését, hogy erd. ev. ref. gimnáziumainkkal kapcsolatos elemi iskolák a gimnáziumra előkészítő jellegűek lévén, továbbra is megtartassanak abban a kivételes helyzetben, melyben ez ideig az országos tanítói nyugdíjtörvény követelményeivel szemben « voltak. Az Igazg.-Tanács javaslatának elfogadásával, az ügy az egyetemes konvent elé terjesztendő, kérve a közbejáró intézkedést, hogy erd. ev. ref. gimnáziumainkkal kapcsolatos elemi iskolák a gimnáziumra előkészítő jellegűek lévén, továbbra is megtartassanak abban a kivételes helyzetben, melyben ez ideig az országos tanítói nyugdíj-törvény követelményeivel szemben voltak. 4 4 . Olvastatik az Igazgató-Tanács 1628. számú előterjesztése a krros élőtőke 1890. év végéig terjedő, három évi 1474 frt. 87 krnyi jövedelem-többletének az egyházmegyei pénztárak között az egyház-

87 megyék népessége arányában leendő felosztására nézve, az 1887-iki rendkivűli közgyűlés 46. sz. a. kelt határozata szerint. A javasolt felosztás a következő : 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) 9) 10; 11J 12) 13) 14) 15) 16) 17) 18) 19)

Vajdahunyadi egyházmegye . . . 25 frt. 24 kr. Gyulafehérvári „ . . . 13 frt. 05 kr. Nagyenyedi „ . . . 97 frt. 04 kr. Kolozsvári „ . . . 45 frt. 26 kr. Kolozskalotai „ . . . 110 frt. 98 kr. Szilágy-szolnoki „ . . . 220 frt. 20 kr. Deósi „ . . . 41 frt. 77 kr. Széki „ . . . 94 frt, — kr. Nagysajói „ . . . 13 frt. — kr. Görgényi , . . . 91 frt 82 kr. Marosi „ . . . 175 frt. 81 kr. Küküllői egyházmegye . . . . 79 frt. 77 kr. Nagyszebeni , . . . . 26 frt 98 kr. Udvarhelyi „ . . . . 159 frt. 27 kr. Erdővidéki , . . . . 55 frt. 70 kr. Sepsii „ . . . . 95 frt. 74 kr. Orbai „ . . . . 58 frt. 31 kr. Kézdii „ . . . . 42 frt. 21 kr. Romániai „ . . . . 28 frt. 74 kr. Összesen 1474 frt. 87 kr. Midőn ez összegnek felosztását és kiutalását javaslatba hozza az Igazgató-Tanács egyszersmind kéri, hogy jövőre a krajczáros élőtőke jövedelem-többletének a zsinati költségek fedezésére felhasználását rendelje el a közgyűlés, az 1887-iki rendkivűli közgyűlés 46. sz. a. kelt határozata erre vonatkozó részének hatályon kivül helyezésével; mert a krajczáros élőtőke terhére rendszeresített kiadások mellett,, az évi felesleg oly csekély, hogy abból még a legnépesebb egyházmegyének is alig számbavehető összeg állhat rendelkezésére évenkint, mert a krajczáros élőtőke első rendeltetése szerint a püspöki fizetés pótlására s a központi közigazgatási költségek fedezésére fordítandó. A f. évben kezdődő zsinat költsége előreláthatólag legalább 3000 frtra tehető, mely fedezhető lesz a krajczáros élőtőke 10 évi feleslegéből, s a további feleslegek a tiz év múlva tartandó zsinat költségeinek fedezésére fordittatván, e javaslat által a zsinati költségek fedezéséről egyszersmindenkorra gondoskodva lesz. A közgyűlés az Igazgató-Tanács javaslatait határozattá emeli és kimondja, hogy 1) a krajczáros élőtőke 1888 — 90. évi 1474 frt.

88 87 krnyi jövedelem-többlete kiadandó az egyházmegyei pénztáraknak az egyházmegyék népessége arányában felosztva. 2) Az 1887-iki rendkívüli közgyűlés 46. sz. a. kelt határozatának a krajczáros élőtőke bevétele többletének felhasználását illető részét hatályon kivül helyezi és a jövedelem - többletet az egyházkerületi közpénztárba utaltatja át, az onnan előlegezendő zsinati költségek megtérítésére. Ezáltal a 10—10 évenkint tartandó zsinatok költségei fedezésének kérdése egyszersmindenkorra megoldatván. 4 5 . Olvastatik az Igazg. Tanács előterjesztése a szilágy-szolnoki egyházmegye kérésére, hogy a krajczáros élőtőke járuléka a diaspórákban a népesség 5°/0-ának leütésével szedessék fői. Közgyűlésünk, az Igazgató-Tanács helyeslésével, a szilágy-szolnoki egyházmegye határozati javaslatát nem fogadja el. 4 6 . Elnök aa. az ülést öt perezre felfüggeszti. Ülés folytatása fél egy órakor. 4 7 . Főtiszt püspök aa bemutatja a papi első képesítő vizsgálati bizonyítvány szövegét. A bizonyítvány szövege, a mint az bemutattatott, elfogadtatik, ekképpen: N. N. atyánkfia, ki született az 18 . .-ik évben a theologiai tanfolyamot végezte N. Enyeden évben. Első lelkészképességi vizsgára jelentkezvén, az egyetemes konvent által 1886. 75. sz, a. az erdélyi ev. ref. egyházkerületi közgyűlés által 1887. 40. sz. a. végzésekben foglalt theologiai vizsgák szabályzata értelmében az alább látható tudományokbúi megvizsgáltatott a következő eredménynyel : Ó szövetségi bibliamagyarázatból: Új szövetségi bibliamagyarázatból: Bibliai theologiából: Keresztyén hittanból: Keresztyén erkölcstanból: Szónoklati gyakorlatokból: Theologiai értekezése: Általános osztályzata: Ezeknek alapján, nevezett atyánkfia az erdélyi ev. ref. egyházkerület nevében segédlelkészi hivatalra képesítettnek nyilvánittatik és a szent szolgálatok teljesítésére, a sacranientumok kiszolgáltatására szokott mód és rendtartás szerint felhatalmaztatik.

89 Tegye a kegyelemnek istene az ő működését ev. ref. egyházunkra áldásossá és gyümölcsözővé ! 48- Elnök aa bemutatja a kiküldött bizottság által az egyházkerületi számadások felülvizsgálásáról szóló jelentést. Tárgyalás rendjén elővétetik. 4 9 . Elnök aa. ma d. u. 4 6 óráig a következő állásokra tűzi ki a szavazatok beadását: Nagysajói egyházmegyei algondnoki állásra, kolozsvári kollégiumi algondnoki állásra, nagy-enyedi theologiai s mennyiségtan-rajzoló geometriai tanszékre. Szolgál tudásul. Elnök aa. az ülést holnap d. e. 10 órára kitűzvén, a mai ülést egy órakor bezárja.

Ötödik ülés, 1891. szeptember 29 d. e. 10 órakor. Elnök:

Báró Bánffy Dezső, főgondnok.

Jegyző:

Szász Gerő,

közjegyző.

50. Olvastatik az előző ülés jegyzőkönyve Hitelesíttetik, azon megjegyzéssel, hogy a tanítói nyugdíj ügyre vonatkozó 43. szám alatti határozatba, következő indokolás beveendő „különben is ezen tanitók, mint ideiglenesen alkalmazottak, családtalan ifjak és nagyrészben végzett papjelöltek nem tartozván a tanítói nyugdíjtörvény szabványai alá. 51. Elnök aa. jelenti, hogy a közgyűlésünk által kiküldött bizottságok közül jelentéseiket beadiák a kérvények , és egyházkerületi pénztár megvizsgálására kiküldött bizottságok. A beadott jelentések tárgysorozat rendjén fognak tárgyaltatni. 52. Olvastatik a szavazatszedő bizottságnak a szept. 28-án, d. u 4 — 6. óráig eszközölt választásokrúl szóló jelentése, mely szerint a) a nagysajói egyházmegyei algondnoki állásra beadatott 95 szavazat, ebből nyert dr. Havas éyula 94, Bodó Kálmán 1 szavazatot; b) a kolozsvári kollégiumi algondnoki állásra béadatott 98 szavazat, ebből nyett Schilling Eudolf 96, Horváth Kálmán 1 szavazatot, egy üres ; c) a nagyenyedi theol. akadémia exegetika tanszékére beadatott 98 szavazat, ebből Józsa Zsigmond nyert 98 szavazatot; d) a nagy-enyedi mennyiségtan-rajzoló mértan tanszékére beadatott 98 szavazat, ebből nyert Fogarasi Béla 98 szavazatot.

90 Ezek alapján, elnök, aa. a nagysajói egyházmegye algondnoki állásra Dr H a v a s Gyula, a kolozsvári kollégium algondnoki állásra S c h i l l i n g Kudolf, a nagy-enyedi theol. akadémia exegetikai tanszékére J óz s a Zsigmond, a nagy-enyedi mennyiségtan-rajzolómértani tanszékre F o g a r a s i Béla aa.-it megválasztottakul jelenti ki. 5 3 . Olvastatik az egyházkerületi számadások felülvizsgálásáról szóló bizottsági jelentés. Alólirottak a múlt évi egyházkerületi közgyűlés 73. szám alatt hozott határozatával kiküldetvén az egyházkerületi számadások felülvizsgálására, a megejtett vizsgálatról van szerencsénk jelentésünket az alábbiakban elétőrjeszteni: 1. A felülvizsgálat tárgyát képezték: a.) Az e g y h á z k e r ü l e t i köz- és a k a d é m i a i a l a p számadásai 1888, 1889 és 1890 évekről. b.) L e t é t b e n k e z e l t a l a p o k számadásai 1888, 1889 és 1890. évekről c.) É g y h á z k e r ü l e t i é p i t k e z é s i a l a p számadásai 1889 és 1890 évről. d.) A c o n v e r s i ó - t ö b b l e t számadásai 1889 és 1890. évekrőle) A t e r e m i i e g y h á z k ö z s é g számadása az 1889 évről. 2. A felülvizsgálat rendjén meggyőződött bizottságunk arról, hogy a számadások egyes tételei helyesen vannak elszámolva és okmányokkal igazolva. Az egyházkerületi számvevő által a vizsgálat rendjón tett és a méltóságos Igazgató-Tanács által megállapított s a pénztárnok által elfogadott észrevételeket, kifogásokat, nehézményeket és helyesbítéseket helyeseknek és igazoltaknak találta bizottságunk. 3. Ezeknek előrebocsátása után, az egyes alapok c s e l e k v ő á 11 á s á t az 1890 év v é g é n a következő kimutatásban tüntetjük fel: a.) K ö z a l a p : Bevétel . . . 49,123 frt. 01 kr. Kiadás . . . 51,549 „ 93 „ Túlkiadás . . 2426 frt. 92 kr. Cselekvő állás: 212,411 17 94 Vs „ b.) A k a d é m i a i a l a p : 697 frt . 87 kr. Bevétel . . 681 n 28 „ Kiadás . . Pénztár-maradvány 16 frt. 59 kr. Cselekvő állás: 7289 , 29 ,

91 c.) L e t é t i a l a p o k : Bevétel . . . . 2.876,874 frt. 841/. kr. Kiadás . . . . 2.872,126 , 38 „_ Pénztár-maradvány 4749 frt. 46V2 krt. Cselekvő állás: . 2.006,272 frt 92 d.) E g y h á z k e r ü l e t i é p i t k e z ó s i a l a p : Bevétel . . . 77,646 frt. 77 kr. Kiadás . . . 77,016 , 76 , Pénztár-maradvány 630 frt. 01 kr. Cselekvő állás . 59,699 „ 07 „ e) A c o n v e r s i o t ö b l e t , számadásai szerint Bevétel . . . 31,358 frt. 81 kr. Kiadás . . . 30,095 , — „ Pénztár-maradvány 1263 frt. 81 kr. Cselekvő állás 110,601 , 21 „ 4. A teremii egyházközség 1889 évi számadásának végeredménye az 1890 évben a letéti alapba vitetett át és igy az 1890. évi végeredmény a lét végeredményébe van foglalva. 5. Mindezeknek alapján ajánlja bizottságunk, hogy Deák József, egyházkerületi pénztárnok, a köz- és akadémiai alap 1888, 1889 és 1890 évi, a letéti alap 1888, 1889 és 1890 évi, az építkezési alap 1889 és 1890 évi- és a conversio-többlet 1889 és 1890 évi számadásai terhe alól a szokott fentartással felmentessék. Egyházker. közgyűlésünk a jelentést tudomásul veszi, egyszersmind Deák József egyházk. pénztáros aának a fölmentóst megadja a köz- és akadémiai alap 1888, 1889 és 1890 évi, a letéti alap 1888, 1889 és 1890 évi, az épitkezési alap 1889, 1890 évi, a konversio-többlet 1889, 1890. évi, valamint a teremii egyházközség 1889. évi számadásaira vonatkozólag. 5 4 . Olvastatik az Igazgató-Tanács évi jelentésének átvizsgálására kiküldött bizottsgának kiküldött jelentése. Van szerencsénk eljárásunkról jelentésünket, illetőleg, vóleményes javaslatainkat a következőkben tisztelettel előterjeszteni. I. Indítványozzuk, hogy az Igazgató-Tanács jelentését a főtiszt, egyh. ker. közgyűlés általánosságban és mindazon pontjaira nézve, melyek különleges határozat-hozatalt az alább jelzendők szerint, nern kivannak, tudomásul venni, és az Igazgató-Tanács gondos és feladatainak minden ágára kiterjedett;munkásságát elismerni méltóztassék. II. A jelentés 7. pontjára vonatkozólag, a főtiszteletü közgyűlés, f. hó 26-án tartott ülésében, külön előterjesztés alapján, meghozván a maga határozatát, az igazgató-tanácsi tisztviselők munkakörének

92 és alkalmazásának eddigi ideiglenes elintézése jóváhagyottnak és jövőre való rendszeres elintézése megtörténtnek jelentendő ki Ili. A jelentés 10 pontja szerint az Igazgató-Tanács a szászvárosi kollégium tanárainak ötödévi 100 forintos fizetésemelését 1500 írtig, mint ez időszerint megállapított törvényes maximumig, f. évi január l-jétől folyósítani feltételesen engedélyezte. E fízetéspóilékok végleges rendszeresítését bizottságunk a főtiszt, egyh. ker. közgyűlésnek ezennel javasolja. IV. A jelentés 11. pontja szerint, az Igazgató Tanács a kollégiumok vagyoni ügyeinek intézése, a tőkék elnevezése, nyilvántartása tárgyában részletes utasítást bocsátott ki, még pedig a kollégiumok elöljáróságaitól előzetesen bekért és kellően figyelembe vett vélemények alapján. Alkotmányunk szerint az ily szabályrendeletszerü utasítások alkotása, az Igazgató-Tanács előterjesztése alapján egyh. kor. közgyűlésünk hatáskörébe tartozván, tisztelettel javasoljuk, hogy méltóztassék a főtiszt, egyh. ker. közgyűlés azon utasításokat fölolvastatva és tárgyalva, véglegesen érvényre emelni. V. A jelentés 17. pontja alapján tisztelettel javasoljuk, hogy a Kolozsvárit felállítandó theol akadémia és paedagogiuni ügyében, méltóztassék a főtiszt, egyházker. közgyűlés a kibocsátott és az IgazgatóTanácshoz még vissza nem juttatott alapító levélivek beküldésére a f. év végét tűzni ki záros határidőül, az alapítványok aláírását és gyűjtését melegen ajánlva buzgó híveink becses figyelmébe. VI. A jelentés 19. pontja szerint, az egyh. törvények 296—300 §§-ainak s az 1889. évi egyh. ker. közgyűlés 66 jk. szám alá foglalt szabályzat VII. pontjának átmenetileg való egyeztetése czéljából az Igazgató Tanács körlevélileg utasitotta a lelkészválasztásoknál működő összes kijelölő bizottságokat, illetőleg, elnökeiket, hogy a törvényesen kibocsátott segédlelkészek szolgálatát a kijelölésnél rendes papi szolgálat gyanánt számítsák. Tisztelettel javasoljuk ezen rendelkezés helybehagyó tudomásul vételét s az átmeneti intézkedésnek ugyanazon értelemben v.nló megállapítását. VII Az Igazgató-Tanács jelentésének, 20. pontja szerint felmerült eset alkalmából, akképp rendelkezett, hogy a papi özvegyi kegyjavadalom, tekintet nélkül a Szt.-György Szent-Mihálynapi és SzentMihály Szent-György napi két félév közt levő időszámitási különbségre, félévi egész, illetőleg, egész évre kiszámított arithmetikai félfizetésben szolgáltattassék ki. Tisztelettel javasoljuk, hogy ezen intézkedés elvileg és jövőre minden esetben atkalmazandó szabályképpen hagyassék jóvá. VIII. Egyházi törvényeink 106. §. s.) pontja értelmében az egyházi szolgák iiijlevelcinek végleges megállapítása az egyh. ker. közgyűlés hatáskörébe tartozván, van szerencsénk javasolni, hogy az

93 igazgató-tanácsi jelentés 2\. pontja alapján méltoztssék a főtiszt, közgyűlés jóváhagyni a következő uj díjleveleket: a) a selyei énekvezér-tanitóét, b) a magyar-kályáni énekvezér-tanitóét, c) a pusztakamarás-mocsi lelkészét, d) az esztényi körlelkész dijlevelének módosítását, e) a sajóudvarhely-somkereki lelkész és a sajóudvarhelyi tanitó dijlevelét, f) a magyarsülye ra. herepei pap és a m. herepei pap levita dijlevelét, g) a sárosmagyar-berkeszi pap módosított dijlevelét, h) a m.-gy.-monostori pap uj dijlevelét, i) a hidalmási papét, /) a magyarköblösi papét, k) a vérvölgyi papét, /) a kudui papi kepe-megváltást, »«) a czófalvi papi és tanítói zab-kepe megváltást, n) a nagypetrii tanitó módosított dijlevelét, o) a kispetrii énekvezér-tanitóét, p) a ketesdi tanítóét, q) a medgyesi énekvezér-tanitó dijlevelét. IX. A jelentés 25. pontjában Császár Bálint egyh. ker. képviselő aának lemondása is előterjesztetik. Ezen lemondás az egyh ker. közgyűlés f. hó 26-diki ülésében történt bejelentés szerint, visszavonatván, a jelzett 25 pont ezen változással együtt lesz tudomásul veendő. X. Bizottságunk azon elvből indulván ki, hogy az egyházkerületi közgyűlésnek, alkotmányunk jelleme szerint, egyik legnevezetesebb teendője az Igazgató-Tanács évi működésének megismerése, tárgyalása és elbírálása: azon czélból, hogy ezen feladatát mentői érdemlegesebben teljesíthesse, tisztelettel indítványozzuk, hogy jövőre az Igazgató Tanács évi működéséről szóló jelentések a rendes egyh. ker. közgyűlések előtt egy hónappal egybeállittassanak, kinyomattassanak és a közgyűlési tagoknak a közgyűlésre való meghívással egyidőben megküldessenek, a mi által az egyh. ker. közgyűlés tagjainak alkalmuk lesz, az egyes ügyekre vonatkozólag a jelentés fonalán alapos tájékozódást szerezniök, s az Igazgató-Tanács működését megfelelően méltatniok. Közgyűlésünk a kiküldött bizottság jelentésót tudásul veszi, vélemónyes javaslatait határozattá eme'i, a X. pontot azzal a módosítással, hogy az Igazg.-Tanács évi működéséről szóló jelentések a rendes egyh. ker. közgyűlések előtt nyolez nappal fognak szétküldetni a közgyűlés tagjainak.

94 55. zelésének sót, nem ellássuk; történjék.

Elnök aa. sajnálattal jelenti, hogy az Igazg.-Tanács ügykemegvizsgálására kiküldött bizottság nem adván be jelentélehetünk abban a helyzetben, hogy a tárgysorozat e pontját sajnálja e jelentését, azon lesz, hogy jövőre ez meg ne

Közgyűlésünk a jelentést tudomásul veszi. 5 6 . Olvastatik az egyházkerületi pénztár megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése. E szerint: 1. A pénztári főnapló bezáratván, s az összeadás revidiáltatván, az eredményül készpénzben nyert 3112 frt. 91 kr. tényleg megtaláltatott a pénztárban. 2. A főpénztárnak a leltárban kimutatott magán-kötvény, értékpapír tartalma, valamint a forgalmi pénztárban kezelt takarékpénztári könyvek a leltárban és a főnaplóban kitüntetett értékekben tényleg megtaláltattak. 3. A múlt évi jelentés szerinti vagyon-állás szerint kimutatott készletből a f. évben nem találtatott meg az osztrák-magyarbank 1.444,000 frtos zálogjegye, mert a milliós kölcsön-ügylet időközben lebonyolittatott. 4 A pénztárvizsgálat rendjén meggyőződött a bizottság, hogy a pénztári könyvek szabályszerűen vannak vezetve, a pénztári napló minden hét végével a pénztárnok és ellenőr által lezáratik; általában az egyházkerületi pénztár kezelése lelkiismeretes pontossággal történik. Különösen felemlítendő az a helyes intézkedés, hogy azoknak az értékeknek, melyek nem pénzintézeti tőkék, nyilvántartására egy czélszerü beosztású nyilvántartási könyv vétetett használatba, mely szerint a különnemü értékek könnyen és rövid idő alatt számbavehetők. 5. A múlt évi jelentés rendjén tett azt a megjegyzést illetőleg, hogy a magánkötvények kimutatása számbavételénél több esetben fordult elő, hogy főkint az építkezési alapból kiadott kölcsönökrűl nincs kötvény az egyházkerületi pénztárban, jelezni kívánjuk, hogy a múlt évi egyházkerületi közgyűlésnek az építési kölcsönökre vonatkozó határozata után, az adott kölcsönökrűl a szabályszerű kötvények berendeltetvén, az ellen-záru szekrényben megtaláltattak, Szolgál tudásul. 57. Olvastatik a köz- és akadémiai alapok 1892-dik évi költségvetéséről szóló bizottsági jelentés, mely a következő: Megbízatásunkhoz mérten a köz- és akadémiai alapok 1892-ik évi költségelőirányzatát megvizsgáltuk s azt tételenkint és egészében rendén valónak találván, 16,952 frt. 88 kr. fedezeti-, 16,909 frt. 78 kr. szükségleti összeggel és így 42 frt. 60 kr. felesleggel változatlan elfogadásra ajánljuk. Kapcsolatosan indítványozzuk: utasittassék az Igazgató-Tanács,

95 hogy az erre következő, 1893. évi költségelőirányzat mellékletekint r é s z l e t e s e n mutassa ki az a l a p i t v á n y i k i a d a n d ó k (Közalap I. 3320 frt. 14 kr.) tőkéit jövedelmeikkel együtt rendeltetésük czimeinek felsorolásával is ; továbbá, hogy a 80—1889. és 78—1890. sz. közgyűlési határozatok tekintetéből a közelebbi közgyűlésre mindenesetre terjesszen be javaslatot. A jelentés tudásul vétetik, a benne foglalt indítvány határozattá emeltetik. 5 8 . Olvastatik az Igazg.-Tanács előterjesztése az 1892-ik évre vonatkozó költség-előirányzatról, a mint következik. Az egyházkerületi közpénztár 1892-iki költség-előirányzatát •/. a. ide csatolva, azon tiszteletteljes kéréssel terjesztjük be, hogy a szokott módon tárgyalás alá ve vén, helybehagyni és megerősitni raéltóztassék. A költség-előirányzat egyes tételeinek eltéréseit a múlt évi előirányzattól a következőkben indokoljuk. A) F e d e z e t . 1. A múlt évi közgyűlés 77. sz. a. kelt határozata alapján felvettük a költség-előirányzatba a kamatozó tőkéket a különböző kamatláb szerint, s ezzel szemben a múlt évi állás a költség-előirányzat megállapítása idején a következő vált: 8%-kal kamatozó tőke . . . 2468 frt. 48 kr. 7 „ „ „ . . . 2160 , — „ 6 „ „ „ . . . 27,033 , 02 „ 5 „ „ „ . . . 165,788 , 50 „ Öszszesen . 197,450 frt. 00 kr. A kamatozó töke jelenleg 5.000 frttal több, mely részint a Bányai Vitális-féle ingatlan eladásából folyt be, részint a készpénz készlet tőkésitéséből állott elö. A 7- és 8°/o-ot hajtó tőkék összege apadt 2230 frttal, viszont az 5- és 6%-os tőkék szaporodása 7230 frt. Ennek megfelelőleg az előirányzott kamat 209 frt 18 krral több a múlt évinél. 2. Ad. II. b) A Oserényi Károly alap jövedelme szaporodott a convertált úrbéri kötvény tőke kisorsolása által. 3. Ad. II. c) A Bányai Vitális-féle ingatlan eladatván, e tétel megszűnt. 4. Ad. 11./) A f. évi rendkívüli egyházkerületi közgyűlés 11. jkvi szám 6-ik pont alatt hozott határozata alapján. 5. Ad. III. a) A rendkívüli kamatok czimén előirányzott jövedelem apasztandó volt 200 frttal, mert a pénztári készletnek jórésze tőkésítve van, s az államsegély terhére már előlegek adattak ki. 6. Ad. III. 6) A nyomtatványokból bevárható összeg apasztan-

96 dó 100 forinttal az előre látható forgalomnak megfelelőleg, mert a hátralékok jó része ez évben befoly, s csak a folyó bevételekre lehet számitni. B)

Szükséglet.

7. Ad. II. c) d) e) i) k) tételekben történt változások indokolása az Igaz.-Tanácsnak külön előterjesztésében van, melyben a hivatalnokok fizetései beosztásáról tesz javaslatot. 8. Ad. 11. l) m) indokolva van a f. évi rendkívüli közgyűlés 11. sz. alatt kelt határozatával. 9. Ad. 111. a) A folyton nagyobbodó forgalomnak megfelelő szükség igazolja az irodai általánynak 100 forinttal leendő fölemelését. 10. Ad. 111. b) A tényleg előre látható szükségnek megfelelőleg emelendő 60 frt. 64 krral. 11. Ad. IV. a) A nyomtatványok költsége leszállítható 400 forinttal, mert jelenleg nagy nyomtatvány-készlet van rendelkezésre, mely a jövő évi szükségletnek egy részét fedezheti. Az 1889-iki közgyűlés 80-ik sz. a. kelt határozatára ez évben sem tehet javaslatot Igazg.-Tanácsunk, de remélhető, hogy a segélykölcsön-pénztár alakítása módot nyújt arra, hogy talán már a közelebbi közgyűlésre megtehessük a kívánt javaslatot. Közgyűlésünk az Igazgató-Tanács előterjesztését tudomásul veszi, és annak értelmében az 1892-ik évi költségvetést megállapítja. 5 9 . Olvastatik a királyhágón-túli testvér-egyhkerületek jegyzőkönyveiről szóló bizottsági jelentés, a mint következik : Alólirottak a Királyhágón túl levő testvér-egyházkerületek jegyzőkönyveit átvizsgálván, van szerencsénk ezekből a következőket kiemelni: 1. A tiszántúli egyházkerület, 1890, okt. 30-án tartott közgyűlése 307. sz. a. kimondja, hogy az egyházi adó, adó forint után rovandó ki, tekintet nélkül arra, hogy a birtok tulajdonosa helyben lakik-e, vagy nem. 2. Ugyanaz a közgyűlés 333. sz. a. a Fonciére biztosító intézettel kötendő egyezségbe felvétetni rendeli, hogy a nyers díjbevétel 3°/0-a a lelkészi nyűg- és gyámintézet javára esik. 3. Ugyanazon egyházkerület 1891. máj. 21—23 napjain tartott gyűlésében 150. sz. a. a szatmár-németii felsőbb leánynevelő intézet javára, egyszersmindenkori segélylyül, 10,000 frtot szavazott meg a tűzkárbiztositásból befolyó tiszta jövedelemből; ezenkívül évenkint a tanári fizetések pótlására ad 1000 frtot. 4. Ugyanazon közgyűlés 186. sz a. kimondja, hogy segédlelkészek hiányában a 4-ed éves theologusok segédlelkészeknek alkalmazhatók. Szolgál tudásul.

97 6 0 . Elnök aa. jelenti, hogy inditványok az egész ülés alatt nem adatván be, a tárgysorozat e pontja tárgytalanná lett. Szolgál tudásul. 61. Olvastatik a kérvényi bizottság jelentése, mely szerint Jung Ferencz bukaresti segédlelkésznek, romániai esperes aa. által fölterjesztett ama kérése, hogy ottani szolgálati ideje ugy számittassék be, mintha azt külföldi egyetemen töltötte volna, mindaddig függőben tartassák, mig a közelebbről összeülendő zsinat a missiói egyházakra vonatkozó törvényes intézkedését megalkotja. Közgyűlésünk a véleményt határozattá emeli. 6 2 . Kacsó Lajos, Sándor József és társaik a kolozsvári 4-ik papi állomásnak 1891. évi június 21-én betöltése ellen folyamodást jelentenek, hogy a papválasztás nem egyházi törvénytárunk 325 §-a értelmében hajtatott végre, a mennyiben a papválasztás nem az egyes egyháztagok által eszközöltetett, hanem tizedenkint választott képviselőik által; miért kérik az állandó Igazgató-Tanács által e tárgyban hozott végzés megváltoztatását s illetőleg, a választás megsemmisiteset. Eltekintve, hogy egyházkerületi közgyűlésünknek a választások elbírálása feladata nem lehet; tekintettel- arra, hogy a választás megkezdése előtt a választató bizottság elnöke felszólította a választókat, hogy ha valakinek valami kifogása, vagy panasza lenne, adja elő, azonban ezen alkalommal sem az eljárás, sem a személyek ellen kifogást nem emelt senki, sőt a panaszlók az általuk jogtalannak jelzett alapon szavazási jogukkal éltek, s csak a választás bevégeztével jelentett felebbezést Sándor József, a nélkül, hogy felebbezése okait részletezte s ez által alkalmat adott volna a választató bizottságnak, hogy a panasz tárgyát elbírálja, akár ha hatáskörét meghaladónak találja, azt a fegyelmi bírósághoz utasíthassa : a kerületi közgyűlés a választás ellen beadott felebbezéseket visszautasítja s illetőleg az áll. Ig.-Tanács végzését helybehagyja!. 6 3 . Néhai Incze János szászvárosi ref. lelkész özvegye folyamodik az áll. Igazgató-Tanácshoz az ott helyi kebli tanács azon határozata ellen, mely szerint őt Szt.-György naptól Szt.-Mihály napig illeti az egész, és Szt-Mihálytól Szt.-Mihályig egy fél özvegyi illeték a dézma kárpótlásból, mi által megkárosittatnék 202 írttal; az Igazg-Tanács folyamodó kérésének helyet adva, utasítja az egyháztanácsot, hogy Szt. György naptól okt. 24-ig egész és okt. 24 tői a következő okt. 24-ig a félfizetés képezze az özvegyi illetéket. Az Igazgató-Tanács ezen végzése ellen a szászvárosi keblitanács felebbezést adott be.

98 Az egyházkerületi közgyűlés a szászvárosi keblitanáosnak az özv. kegyilletéket tárgyazó felebbezését elutasítja, illetőleg az állandó Igazgató-Tanács határozatát helybehagyva, határozatilag kimondja, hogy a készpénz fizetést élvező lelkészek özvegyeire nézve Szent-György, s illetve, Szt.-Mihály-napok a kegyévi javadalom tekintetében csak kezdő időpontot képeznek s ezen kezdő időtűi egy teljes félévig e g é s z s azon tul egy évig fél fi z e t é s élvezésére vannak jogosítva. 6 4 . Tárgysorozat rendjén olvastatik a sérelmi bizottság véle menyes jelentése Bartalus János, bukaresti lelkész aflának a harasztosi papválasztás ügyében az áll Igazgató-Tanács határozata ellen beadott felebbezésére vonatkozólag. Felebbező tiszt. Bartalus János afia. felebbezésétől elállván, közgyűlésünk ez ügy tárgyalásába nem bocsátkozik. 6 5 . Elnök aa. jelenti, hogy a közgyűlés letárgyalván az ügyeket, ülésének végére jutott, s miután a jövő évi egyházk. közgyűlés megtartása helyére és idejére vonatkozólag külön inditváuy nem adatott be : javaslatba hozza, hogy e tekintetben .tartassék fenn a múlt évi határozat, mely szerint a legidősebb egyházk. főgondnok megbizatik, hogy egyetértve az Ig.-Tanáescsal, alkalmas időben hívja össze a közgyűlést Kolozsvárra. Közgyűlésünk elnök aa. javaslatát határozattá emeli. 66. Elnök aa. tiz perezre az ülést felfüggeszti, mely alatt ez ülés jegyzőkönyve elkészíttetvén, az ülés megnyittatott és a jegyzőkönyv felolvastatván. Hitelesíttetik. 6 7 . Elnök aa. ezután meleg szavakban ad kifejezést azon őszintén érzett örömének, hogy annyi nehéz, küzdelmes közgyűlés után, végre szerencsésnek mondhatja magát, hogy a mostani közgyűlést is vezethetvén, az higgadt, tárgyilagos volt, mint a milyennek kell lenni minden közgyűlésünknek, ha azt akarjuk, hogy e téren való működésünk, szolgálatunk, eredményes, sikeres legyen. Őszinte köszönetének kifejezése mellett, azon óhajtással zárja be a közgyűlést, hogy azok jövőre is hasonló hangulatban bövölködjenek, és tárgyalásaink magas színvonala szolgáljon anyaszentegyházunk javára, felvirágzására. (Élénk éljenzés.) Főtiszt püspök aa. kifejezést ad amaz érzelmének, melyet a közgyűlés minden tagja érez, hogy valahányszor főgondnok aát. az elnöki szék magaslatán szemlélhetjük, a kiváló nagyrabecsülés és ragaszkodó rokonszenv hova-tovább mélyebb és bensőbb lesz. Mert a közgyűlés minden tagjának meggyőződését tolmácsolja akkor, midőn

99 főgondnok aát. olyan férfiúnak jelzi, kit az isteni gondviselés anyaszentegyházunknak kiváló mértékben javára, előmenetelére, felvirágzására nagy kegyelméből elhívott, nekünk adott, és a ki többi főgondnok-társaival -együtt részese az isteni kegyelem gazdag áldásának, mely felruházta oly tulajdonságokkal, melyek egyházkerületünk belső, békességes fejlődésének leghatályosabb tényezői. Szavait így végzi: „Szivünk mélyéből kívánjuk, hogy méltóságodat, ki ékessége anyaszentegyházunknak, az isteni kegyelem évek hosszú során át tartsa meg, hogy még sokáig szivből mondhassa anyaszentegyházunk minden tagja: az isten tartsa, áldja meg méltóságodat!" (Hosszas éljenzés.)

Az erdélyi ev. ref. egyházkerület püspökiszékének Kolozsvárit 1891. október 2-án tartott

rendes üléséről felvett

JEGYZŐKÖNYVE. Elnöh: Főtiszt. Szász Domokos, püspök, aa. Jegyző: Szász Gerő, közjegyző, aa. Jelen vannak: az egyházmegyék esperesei, és jegyzői. Főtiszt, püspök aa. szívélyes szavakkal köszöntvén a püspökiszék tagjait: az ülést megnyitja. 1. Főtiszt, püspök aa. előadja, hogy múlt évi püspökiszékünk 7. sz. alatt felhívta volt az egyházmegyéket, hogy a Nagy Domokos aa. által még 1887-ben javasolt „Papi temetkezési segély-egylet" felállitása tárgyában 1891. jun. 30-ig küldjenek be indokolt véleményt, hogy e fontos ügyben határozatot lehessen hozni; jelzi egyszersmind, hogy e határidőig csak a kol.-kalotai egyházmegye pártoló véleménye érkezett be, és igy az előmunkálatok megtehetők nem voltak: intézkedések megtételére figyelmezteti a püspökiszéket. Püspökiszékünk sajnálattal véve tudásul e jelentést, ismételten felhívja az egyházmegyéket, hogy e fontos, humanitárius egylet felállitása érdekében/indokolt véleményüket 1892. jun. 30-ig okvetetlenül küldjék fel főtiszt, püspök aához. 2. A fönnebbi ügygyei kapcsolatosan, főtiszt, püspök aa. jelenti, hogy az egylet ügye tárgyaltatván a kolozs-kalotai egyházmegye közgyűlésén, az ott jelen levő főgondnok, mélt. Lészay Ferencz aa. azon nagylelkű ajánlatot tette hogy a temetkezési egylet életbe lépése alkalmával, 50 írttal járul annak előmozdításához. Püspöki székünk mélt. Lészay Ferencz, főgondnok aa. nemes adományáért hálás köszönetet mond. 3. Olvastatik az egy házkerületi gyám-segélyben részesítendő lelkészi özvegyeknek és árváknak segélyezéséről összeállított kimutatás, mely szerint kiosztandó 4480 frt. 70 kr., melyből egy rész-

101 létre esik 21 frt. 43 kr És igy kiosztatik 4479 frt. 70 kr. pénztármaradék 1 frt. (Lásd a mellékletek között). Szolgál tudásul. 4. Olvastatik Somkereki Miklós, esperes, és Sándor János, jegyző afiai jelentése az egyházker. özvegy-árvai pénztár; az 1890ben hátralékban maradt és 1891. szept. 29-ig befolyt közpénzek; a folyó esztendőben beszolgáltatott közpénzek; az egyházker. gyámsegély összeg; a Oonsistoriale és Telekitnum beneficiumról szóló számodásokrúl, melyeket minden tekintetben helyeseknek találván, gen. director aát. feloldozandónak véleményezik. Püspökiszékünk a jelentést tudomásul veszi; gen. direktor aát. a fenhagyandók fenhagyása mellett, a számadás terhe alól feloldozza. 5. Püspök aa. felhívja esperes afiait, hogy a gr. Bolza és Dézsi-féle alapitványokbúl az ez évre esedékes 50—50 frtnyi kamatok kiosztására vonatkozólag tegyék meg ajánlataikat. Püspökiszékünk elhatározza, hogy négy 25—25 frtos részletben adassanak ki a kamatok, mint mindig, ugy most is kizárólag iskolai czélokra. És pedig, ez idő szerint 25 frtos segélyben részesülnek Sz.-Ujfalu, a n.-enyedi egyházmegyében; Sütő-Telke, a küküllői egyházmegyében; Abafája, a görgényi egyházmegyében; és Szovátha, a marosi egyházmegyében. 6 A görgényi egyházmegye folyamodott az Igazg.-Tanácshoz, hasson oda, hogy az összeülendő egyetemes zsinat mondja ki, hogy az adventi urvacsoraosztás, miután közel esik a karácsonhoz, egy protestáns ünnepnap teljes érvényre emelése czéljából, tétessék át a reformáczió évforduló napját követő vasárnapra. Az Igazgató-Tanács, véleményezés végett, áttette a folyamodást főtiszt, püspök aa.-ához' ki annak tárgyalását a püspökiszék elébe hozta. Elénk tudatában ugy az advent, mint a reformáezió évforduló napja nagy jelentőségének, valamint a századok kegyelete által megszentelt gyakorlatnak: püspökiszékünk nem tartja időszerintinek a tárgy felvetését és annak tárgyalásába nem bocsátkozik. Több tárgy nem lévén, főtiszt, püspök aa. meleg szavakban vesz búcsút a püspökiszék tagjaitól, végezve ott, a hol kezdtük. Munkánk elején istentől kórtünk segedelmet, ő hozzá térjen a hála, ki gyengeségünkben megsegitett és nem vonta meg tőlünk áldását. Isten után, köszönetét nyilvánítja a püspökiszék minden tagja iránt, hogy ez úttal is ragaszkodást, barátságot tanúsítottak és kéri az áldások adóját, hogy azt ezután is tartsa meg közöttünk, mert „gyönyörűséges

102 dolog az atyaflui szeretet." Külön rendet nem alkotunk, de alkotunk egy szent czélra törekvő családot, melynek alap-törvénye a szeretet és isten országának ernyedetlen buzgósággal való építése. Ez az érzés legyen és maradjon köztünk most is, midőn elválunk. Haza térve, egyházukban, otthonukban, családjuk körében istennek örök szeretete őrködjék munkálkodásuk, életük felett! (Lelkes éljenzés). Közjegyző aának rövid felelete után, szives kézszoritások közt, a püspökiszék bezáratott.

A hálának és emlékezetnek! H ADAD I

Báró ^A/esselényi Ferenez, a zilahi ev. ref. kollégium főgondnokának

ÉLETRAJZA. Br. id. Wesselényi Ferenez született 1807-ben, Hadadban, a Wesselényi-család szilágyi ősi kastélyában. Az élénk gyermeket, s később éles elméjű erős ifjút, ritka miveltségű szülői: br. Wesselényi Farkas és br. Bánffy Mária kiváló gondos nevelésben részesítették, a főúri családok akkori szokása szerint, a szülői házban. Derék nevelője Balogh Pál volt, (a zilahi kollégiumnak is bőkezű patronusa) s vele tette meg a felnőtt ifjú báró külföldi nagyobb szabású tanulmány-utját, a melyről visszatérve, rövid időt töltött szülő-házában, mert életét a közügyeknek szentelendő, az erdélyi udvari kanczelláriánál kezdett hivataloskodni. Itt azonban nem sokáig működött, mert tevékeny, tüzes lelke, a fizikai erőnek is kielégítésére megfelelőbb munkás tért óhajtván, a hadsereg kötelékébe lépett. S ezen a téren tanúsított pontossága és szakértelme által a legmagasabb elismerést érdemelve ki, fokrúl-fokra haladt a tiszti rangban, s mint vitéz bajtársaitól tisztelt, szeretett huszár-alezredes vonult jól megérdemelt nyugalomba. Jóformán ekkor kezdődik a zilahi kollégiumnál tevékeny élete. Mert „inter arma silent musae", de a béke idején áldást zengenek. A b. e. főgondnok is, mintegy érezve e jelmondást: örömmel és buzgósággal fogadta az egyházi főtanácsnak 186ü-ban 24. sz a. kelt kinevezési okmányát, mely őt is azon ősök díszes sorába állította, a kik mint a kollégium alapitó-főgondnokai, elévülhetetlen érdemeket szereztek a tudomány nemes szolgálatában. Erezte, hogy az egész hazától magasztalt név birtokosa lévén, lelke nemes sugallatát ez által is követnie kell; s ha lerótta a drága haza iránti kötelességét fegyverrel kezében: meggyüjtött s szépen gyümölcsöztetett feleslegéből, első sorban, magas családja nevét s

104 érdemeit a legszebben megvilágító s nemzeti missziót teljesítő Alma Mater oltárára kell valamit áldozatul hoznia. így tesz le a zilahi kollégiumnál már 1859-ben, 500 conv. ezüst forintot, mint alapitványt, hogy ennek kamatai a magyar nemzeti irodalom terén megjelent művek megszerzésére legyenek fordítva. És érdekes tény, hogy azon kollégium könyvtára a legújabb időig csakis ebből az alapból gyarapodott. Több éven keresztül jutalom-könyveket ajándékozott s osztatott ki a gimnáziummal kapcsolatos elemi iskola növendékei között; sőt osztott ki saját kezűleg, mert mikor csak tehette, személyes megjelenésével emelte a vizsgálatok és évzáró ünnepélyek jelentőségteljes komolyságát és diszét, s ő maga adta át a jutalomra érdemes kisdedeknek a könyvet, fejtegetve a jutalom erkölcsi becsét, s fokozva az illetőkben a nemes verseny méltánylandó hevét. Az iskola udvarán 1862-ben emelt épület egyik szobáját a szükséges beruházással ő szerelte fel; s azt az érdeklődést, a melyet ezen időkben tanúsított a kollégium élete iránt, mindvégig megtartotta, s legszebb örömperczei közé számította, ha kedvező hírt vett annak előhaladásáról s fejlődéséről, még külföldön tartózkodása ideje alatt is. Mert főgondnoksága utóbbi éveiben Bécsbe költözvén, az előljárósági üléseken részt nem vehetett. De élénken kérdezősködött mindig az ügyek menete iráut, s többször kifejezte azt az óhajtását, hogy szeretné már Szilágy-hazáját s benne kollégiumát is a viszontlátás kedves perczében üdvözölni. Nem érhette meg e pillanatot, mert korábbi szélhüdés miatt beállott gyengélkedő állapota súlyosodván, 1890. november havában, a haza határain kivül, zárultak le örök álomra a drága szemek, a melyek megelégedetten, örömteljesen tekintettek mindig a Wesselényiek intézete fejlődésére. Holttestét a hazai föld, s ebben a család ősi fészkének, Hadadnak sírboltja fogadta ölébe, a mely végső tisztességtételen a kollégium is képviseltette magát, s fájó érzéssel tétette le a ravatalra, a hálás kegyelet egyszerű jelvényéül, a koszorút. Legyen áldott emlékezete!

Baezó Gábor, zilahi tanár

EMLÉKEZETE. Vetési Baczó Grábor 1820. decz. 20-án született Ördögkúton, hova édes anyja szülei meglátogatására utazott. Édes atyja, László, diósadi birtokos volt, ki fiát ide, a falusi iskolába járatta. Az elemi

105 ismeretek elsajátítása után, a zilahi főgimnáziumba lépett 1834-ben, hol, az akkori szokás szerint, 1839-ben subscribált, mint tanulótársai közt első. A kolozsvári kollégiumban bevégezve a két éves jogi tanfolyamot, majd a theologiát, ugyanitt olassis-praeoeptori minőségben nyert egy évig alkalmazást. Hosszabb időre terjedő magán-nevelősködés után, 1850-ben megint Kolozsvárra tért vissza s a kollégiumnál három évet volt, mint szaktanító. A bécsi egyetemen egy évet töltött, a természettudományok hallgatásával s harmadízben Kolozsvárra ment, s ott, mint a természetrajz segédtanára működött. Mikor ez időtájban, s különösen 1855-ben, Zilah város lakói s az egész Szilágyság oly nagymérvű áldozatkészséget tanúsítottak anyaiskolájuknak megmentése, felvirágoztatása érdekében, maga # város is, mint testület, megmutatta, hogy érti és érzi az iskola becsét: egy rendes tanári tanszéket alapított s annak jövedelmét évi 525 írtban örökre biztosította. E tanszékre, a természetrajz s német nyelv rendes tanárául hivatott meg Baczó Grábor 1856-ban, ki tanszékét ez év szept. 3-án ünnepélyes beköszöntővel el is foglalta. Ez időtűi kezdve, részt vett teljes bu/gósággal és kitartással az iskola összes küzdelmeiben, melyek pedig a fejlődés eme korszakában soha meg nem szűntek; s mint tanártársai, ő is falúról-falúra járt, kéregetni az egyházmegye egyik papjával, hogy a Múzsáknak új hajlókot építhessenek. Sorrend szerint különféle iskolai hivatalokat viselt, és csak szerény igényei teszik érthetővé azt, hogy a munkában, a küzdelmekben, oly csekély javadalmazás mellett, mindvégig lankadatlanul megállót! Működésének súlypontja a tanítás s különösen a természetrajz tanítása volt. Bőséges nyelvismerete kulcsúi szolgált nekie a külföldi szakirodalom tanulmányozásához, a természet iránt való szeretete, vonzalma pedig tért nyitottak szakismeretei érvényesítésére Átkutatta, ismerte a vidék, a vármegye természeti viszonyait, mint talán senki más; az általa s tanítványai által összehordott kincsekből ő alapította meg az iskola természetrajzi múzeumát. Az állami hozzájárulás pár évvel ezelőtt kedvezőbb viszonyok közé juttatta ez iskolát. Ő még megérte ezt; de már 1889-ben, 33 évi szolgálat után, az öregség súlyát érezvén, kénytelen volt, nyugalomba bocsátását kérni, s ezt meg is nyerte Hosszú volt a munka, a küzdelem, rövid a pihenés: az oly erős szervezetü ember a folyó 1891. óv elején gyöngélkedni kezdett, s febr 10-én rövid szenvedés után, szívszélhűdésben meghalt, özvegyet s egy leánygyermeket hagyva hátra. Legyen áldott a munkás férfiú emlékezete 1

106

Zajzon Mihály, bardóczi ev. ref. pap és erdővidéki esperes

ÉLETRAJZA. Zajzon Mihály 182 ^ban, Háromszékmegyében, Ikafalván .-zületett, a hol édes atyja pap volt. A szülői háznál megkezdett tanulást a székelyudvarhelyi ev. ref. főtanodában folytatta, megszokva úgy ott, mint itt, a munkás, de nemes egyszerűségben tündöklő, zajtalan életet, a mit meg is tarlott mindvégig. Az 1848-iki dicső napok ő vele is félbeszakittaták a tanulói pályát, a mikor is, az alig 20 éves ifjú, a halhatatlan hősök sorába lépett, fölcsapott Kossuth-huszárnak s végig küzdötte az 1848—49-iki szabadságharczot, tevőleges részt véve Kőhalom-, N.-Szeben-, Vízakna- és Piskinél a hősök elszánt harczában, mignem végre, a világosi fegyverletétel után, több bajtársaival együtt, Orsovánál búcsút vesz a magyar haza magyar földjétől s Törökországba menekül. Innen, mint fogoly, csakhamar visszahozatik és Temesvárit besoroztatik osztrák katonának; de innen szökés által ugyan, rövid idő alatt kimenekül és leírhatatlan szenvedések közt haza jut a szülői házhoz Bár a legnagyobb titokban tölti itt napjait, mégis nyornára akad a rettegett Kovács kapitány s ő menekülni kénytelen. El, bujdokolva, félve, rettegve tölti idejét leginkább Bikafalván, egy régi jó princzipálisánál, míg végre 1850-ik évben ismét a sz.-udvarhelyi kollégiumban találjuk, hol félbeszakadt tanulmányait nagy szorgalommal folytatja tovább és végzi is. Innen, bevógezve a papi tudományokat, rövid köztanitóskodás után, 1854-ben, kimegy papnak Osekefalvára s csakhamar nőül veszi Boda Birit, kivel élte utolsó órájáig híven megosztá küzdelmes életének örömeit s a ki viszont odaadó szeretettel osztozék az ő terheiben. Itt szolgált 3 858-ig, mely évben az erdővidéki egyházmegyébe, az itt ürességben levő bardóczi egyházközség papi állomására lesz elválasztva, a hol aztán egész élete végéig, csaknem 33 évig, munkálkodik csendeden, zajtalanul, de oly kitartó buzgósággal, hogy ez által híveinek osztatlan szeretetét, közbecsülését mindvégig bírta s egyházmegyéje és ennek elöljárói jóakaratát és közbizalmát is kiérdemelte. így lett aztán 1868-ban egyházmegyei aljegyző, 1877-ben főjegyző, mignem végre az osztatlan közbizalom, 1885-ik évben, egyhangúlag emeli, ülteti az esperesi díszes székbe. Mint közhivatalnok is úgy tudott adminisztrálni, hogy a közszeretet és a közbecsülés egész sírjáig kisérték. Koporsójára borult gyászoló özvegye, öt fia, és egy leány gyermeke mellett az egész

107 egyházmegye s mondhatni egész Erdővidék minden lakója vallás és nemzetiség-különbség nélkül Csaknem páratlan vala gondossága és takarékossága, mit nagy családja, fiainak taníttatása s 5 — 600 forintot tevő évi jövedelme parancsoltak, és páratlan tapintata, mi által szigort szívjósággal, erélyt meleg szeretettel tuda párosítani. Önfeláldozó volt ügy családjával, mint egyházközségével és egyházmegyéjével szemben mindvégig, mignem folyó év július hava 7-én, papságának 38, boldog házasságának 35-ik évében, rövid szenvedés után, bevégzé az egyszerű, de nemes munkában töltött, 64 évre terjedt zajtalan életet, kipótolhátatlan veszteségére szeretett családjának, bánatára minden jó ismerősének és számtalan jó barátjának. Legyen emléke áldott!

MELLÉKLETEK.

110 I. szrtmu melléklet.

Kimutatás

iám 1

az Igazgató-Tanácshoz vizsgálatra és felülvizsgálatra beadott számadásokrúi.

CG

s-t

©

Az 1890-iki közgyűlés

Az alap neve

Nincs

alatt van

beadva

megvizsgáltatott

A) A 1 a p i 1 2 3 4 5 6

Vizsgálat

óta

előtt

Dr. Gecse-alap Dr. Mátyus-alap Makfalvi iskola-alap Székesi Ilyés-alap Pataky Agotha-alap Filep Péter-alap

t v á n yok

1889

1890 »

f*

n »

»

1887

— — — — — —

1888 — 90 Megéget™.

fi) K o 1 1 eg i u m ok. 7 8 9 10 11 12 13

Nagy-enyedi Kolozsvári Maros-vásárhelyi Székely-udvarhelyi Zilahi Szászvárosi Sepsi-szent-györgyi

14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25

Nagy-enyedi Maros-vásárhelyi Székely-udvarhelyi Fogarasi Szászvárosi Sepsi-szent-györgyi Kézdi-vásárhelyi Ilyefalvi Deési Kolozsvári Bukaresti Oraljaboldogfalvi

1889

1890

—

1888

1889—90

1889 »

1890 »

— — —

n

C) E g y

i ,

D) E j? 26 Marosi özvegy-árvai 27 Görgényi közpénztár 28 Udvarhelyi „ | E) K ö z p o n t i 29 Közalap 30 Letétek 31 Épitkezési alap

-

1

— — _ —

l á z a k . — — 1889-90 — — 1889—90 Megsürgetfe. — — — — — — — — — — — 1889—90 Megsürgetve. — — 1890 — — 1888—90 — — 1890

1889 1888 » 1889 i i '

—

—

1890 — — 1890 M

»

1888 1889 1887 1889

y há

Í m e g y é k.

1889 1888 1889

k e z e 1 é íi 1889

1890 1889 - 90 1890

— — —

a l a t t á l l ó 1890 V

— — —

— — — a l a p o k . _ —

1!

111

1

1

co

32 33 34 35

|

Az

alap neve *

,

Conversio többlet Generális özv. árva alap Belmissió alap Romániai missió alap

!

ii

i| 1;

i;

Az 1890-iki közgyűlés

,..,.

••

,,

előtt ota megvizsgáltatott

1889 „ „ „

F) S z á m a d á s o k

Nincs

Vizsgálat alatt van

beadva

—

—

1890 » n

é p i t k e z é s e k r ö 1.

36 Csomafái iskola felszerelés 37 Ördögkuti templom épités 38 Piski-telepi templom és papilak épités ; 1 K o l o z s v á r i t , 1891, szeptember 20. Dr. Sárkány Lajos, egyházkerületi számvevő.

112

II. sz. melléklet.

az

Összehasonlít ő-

erd.élyi e-v. ref. ( A . íövedelmi bevételek Kolozsvári

cq

/O

I. Rendes bevételek.

-03

£ •* 03 0/

°/o

P3 0/

/o

/o

/o

tralék

étel és adás

s

Marosvásárhelyi

tralék

1 3

tralék

Bevétel és kiadás eime

étel és iadás

Nagyenyedi 02

a

°/o

1

14 49 Kamat: kölcsönök után. 11 81 „ értékpapír „ — — „ pénzintézeti Haszonbér: külsők után 28 18 6 74 , belsőség „ I Erdő és üzleti jövedelem i 27 99 Tandíj 5 42 — — Alapítványi javadalom Államsegély — — Adakozások, segélyek — — Átmeneti és vegyes bevétel 5 37 I. Rendes bevételek ösz100 — szege

10 47

42 96 0 03 — — 0 14 1 91 — — — 0 04 — — — — 5 05

7 44

58 22 0 53 4 50 0 17 3 20 0 24 12 33 14 55 — 0 50 5 76 | 100-

2 74 — — —

9 93 16 46 1382 20 38 9 31 5 56 17 38 5Í68 — — — 07 1 41

— —j — 20 —— — —i — 14

24 46 100 —

-01

— — 1 47 — 08! 7 87 — — — — — — —

4 56

365J

——

71

1

50 13

II. Rendes kiadások. Tanitó személyzet fizetése Kezelő „ „ Alapítványi s kegyessógi kiadás Jutalom, ösztöndíj, czipó, koszt, stb. Adósság kamata Gyűjtemények gyarapítása Adó Erdők s üzletekre Epületek fentartása Átmeneti és vegyes kiadás Bevételi felesleg II. Eendes kiadások öszszege

III. A kollégiumok rendes bevételeinek öszszehasonlitása

i

30 85 384

— — —

51 55 5 73

—— —

38 74 4 79

~~ — —

3 68

— —

199

— —

10 43

— —

— — — — — — 4 19 — — — — — 32 — —

6 49

— — — —

3 83 0 36 1 68 0 74 — 8 38 20,88 10 17

— — — — — —

11 77 — 1 78

6 34

13 92 11 46 11 44 4 92

3 20 6 26 6 86 9 66 515 311

0 02

— — — —

— — — -

— — — — — — ,—

1

100 —

100 —

4 51 100 —

24 46

3125

il

í

l 1

0 02 100 —

— —

39 13

19 61

33

OO

l—>

i—>•

oo

00 Ül to ~5

1

o

o o

o

o ©

í

CD

CO - 3

© ^

1

O5 00 h- O

oo to to rf^

o

tO tO CD CD

00 oo

1

1

co

>(*• ~ q

I

I

OS - 3

OOIK 1 oo

o

1©

1

to 00

| 1

ÜI oo O5 ts3

1 1

1 to 1—l

l-l

l-l

I

I

Ül

>— © 1 O0 Ül

00

00 00 O5 Ül

oo to Ül ül

© | -3 © -5 O) 1 tOCO O)

l—i

h-i

© I

o —

00 1

to to

oo ©

oo *>.

1—'

I

1

Ol ©

tO tO n-i

OSCOÜlI l^^ll_i|

CDl-'OOtOCD ^OOJ-IO)

H

1o i—

|

fflMkJ

00 i © © © ©

o

©

©^ •

00

13 1

O5 © IN3

o

©

to

*>•>-» Ü I © co

O0

o

Bevétel és kiadás

Hátralék

CO 0 0

O i )f>- 1-*

1 1 1 1 1 O0

1 -3 © -q

Bevétel és kiadás

©

Hátralék

©

Bevétel és kiadás

CO

oo rfu. O CD O tO *»• CO ü i 00 oo oo co co ÜI -a

1 1 1 _ l

Zilahi

o

i- 1 O3 O

100

100

1

~3

o -a 1 if-

#>• Ü t O3

f—*•

to

1

OO

Ül

to to

- q CD - a O5

1 bO Ül

1

Cn i-i

1

1 1

© ©

Szászvárosi

CD

o

00 mcD

O5 H tO co -q ^

100

o

» o

-a

87 100

o

I | ooioi-i

Ül - J CB CO Í O t O

-^

to

l-l -)H^

| Székelyudvarhelyi

100

CO

h-1

-a

©

Hátralék

©

o

to

100

00

1—»

00

to CD

o

i—i

1 o

1—l

-a

1—*

00 1 4-1—• ü t 1 i—' 00 t i C Oi

— cJt ü l C5 O CD 00

Oí> >^-

c

cc #>- to

1 o ^

1

1

00 ©

O3 rf^CD

© ©

©

ül # ^ © CD

1— 00

OS *>• *- ül

1

-a

00 IF* - í I CO CO l—i l—i 1 CD

©

1

1

>—'

1—i

|

to

*>> H-l

11

1

©

1 ^

oo

1—1

00 Ül

to #>. © ©

©

00 üi Üt oo cn ü i © -3 -a ős

CO 0 0

©

Bevétel és kiadás

Hátralék

| Sepsiszentgyörgyi |

00 00

N *-

114

IV. Rendkívüli

1 bevételek.

Múlt évi pénztármaradvány Kölcsön tőkék Értékpapírok Eladott ingatlanokból Uj alapítvány Pénzintézetekből Vegyes bevétel IV. Rendkívüli bevételek öszszege

! 7»

7 79 29 23 197 41 2 15 221 17 ! 96 31

Mar osvásárhely

/o

20 26 30 85 147 56 2 85 332 38

í

4 63 46 80 215 25 64

0 16

j

0/

/o

9 55 5

Hátralék

Bevétel és kiadás

°/o

/o

Kolozsvári Hátralék

0/

:|

Bevétel éa kiadás

Hátralék

Bevétel és kiadás eime

Bevétel és kiadás

Nagyenyedi

!

0/

In

80 49 675 14 47 7 82

L° 1 11

36 42

59 60 418 58 131 03 695 04

70 87 719 38

50 93 0 09

55 55

V. Rendkívüli kiadások. Tőkésítés Ingatlanok ára, építés Adósság törlesztés V. Rendkívüli kiadások öszszege

51 02

111 99 9 58 9 58 .111 99 !

o 10

7 28

55 65

7 28

115

0/ '0

10.

a 3

í 70

a i ;

3

70

/o

Sepsiszentgyörgyi Hátralék

00

Hátralék

Bevétel és

Zilahi

Hátralék

g i

Szászvárosi Bevétel és

Bevétel és kiadás

Székelyudvarhelyi

11

7a

0/

/o

-.

-

77 75 85 691 65 1 23 66 0 — — — — — — — — 0 14 9 51

8 2 — — 2 0

153 65 702 39

14

65 12

609

13 189

0

109 20

— —

13 41

67

60

109 20

5 87

13 41

1

!

29 79 487 — 3 — 20 88 — —

16

491

41

—

6 62 — 0 5 —

52

72

25 313 88

40

42

54

17

94

59

99 53 _

5 87

78 70

i

l

81 144 14 110 19 33 — 412 37 — — — — 10 66 — _ 0 51 86 57 —

—

—

—

—

14 225 26 — 11 17 39 3 52 — 31 73 93

—

K o l o z s v á r t , 1891. szeptember 18. Dr. Sárkány Lajos, egyházkerttleti számvevő.

8*

—

116

III. sz. melléklet.

kimutatás

s

i

© CG

a 1.000.000-os kölcsön jövedelméből 1620 frt 88 kr. segély kiosztásáról. A segélyezett

megnevezése

Segély

összeg

Mi czélra adatott a segély

frt kr frt kr I. Vajdahunyad-zarándi egyházmegyéből

1 Krisfcyori

egyházközségnek

65|2l

65 21 Temploma építési költségére.

II. Gyulafehérvári egyházmegyéből 1 Zalatnai egyházközségnek

100

—

100 — Papi és iskola-telek vételár fedezésére.

III. Nagyenyedi e.-mböl 1 2 3

Marosludasi egyhközsógnek Maroskapudi Maros-szt.-királyi „

100 — 100 250

450

Adóssága törlesztő részletére visszatartva Papi lak építési költségre. Iskola-épitésve előlegezett segély visszahelyezésére.

IV. Kolozskalotai e.-mböl 1 2

Fejérdi egyházközségnek . Viski Zsigmond k -szt.-királyi papnak . . . .

100

Tanitói nyugdíj hátrál, kifizetésére.

50

150

Előlegezett segélye megtérítéséül visszatartva.

V. Dcési e.-mböl 1 Ormányi egyházközségnek 2 Czinege Mihály alsó-tööki tanítónak Király Mihály csomafái tanitónak

50

Tornya kijavítása költEégéro.

20 —

Csekély fizetése pótlására.

20

90

»

»

n

VI. Széki e.-mböl .

50

—

Beszterczei körlelkész özvegyének

100

—

1 Kesziii egyházközségnek

50 — Temploma kijavítása költségére.

VII. Nagysajói e.-mböl 1

100

Előlegezett segély megtérítéséül vissza tartva.

rszám]

117

A segélyezett megnevezése

co

Segély-

összeg

Mi czélra adatolt a segély

frt kr frt jkr

VIII. Görgéiiyi egyhmböl l' Tusoni levitának . . . 2 Komlódi egyházközségnek i

50 300 —

Előlegezett segély visszah. bcntartandó. l'/2o/o-kal visszatéÍ ntendó'leg.

350 — Templom javításra

IX. Marosi egyhmböl

1 Vizi János iklandi papnak

50 —

50 — Csekély fizetése pótlására.

50

50

50 —

50 — Előlegezett segélye visszahelyezésére.

X. Küküllöi egyhmböl b.-bese1 Székely Sámuel nyői papnak . . . .

Csekély fizetése pótlására.

XI. Udvarhelyi egyhm. 1 Menyi János sükői papnak

1

XII. Sepsii egyhmböl. 1 Nyéni egyházközségnek

.

100 •— 100 — Adósság törlesztésre.

XIII. Kézdii egyhmböl 1 Kökösi Sándor ikafalvi pap nak . . . . . . . Összesen

.

15 67

15 67 Terhes családi körülményein; tekintetül.

1620 88

118

IV. sz. melléklet.

Kli3XLaj.ta.teLS

az 189O. évi 14,000 frt és a 1889-ről fenmaradott 83 kr, együtt 14,000 frt. 83 kr. államsegély; kiosztásáról.

A segélyezett megnevezése

Segélyösszeg

M eg j e g y z é s e k

frt kril I. Vajdahunyad-zarándi egyházmegyéből. Piskii körlelkész fizetése . . Piskii egyházközségnek . . Piskii körlelkésznek . . . . A dévai vallástanitásért . . . A rákosdi egyházközségnek . . A petrozsényi segéd-papnak . . Páljános Károly rákosdi papnak Együtt T

390 200 50 80 50 50 50 1370

Rendszeresített segély. ciár.is élő tőke tartózd* apasztásáiv beiitartandó.

Kisbarcsai beszolgálásért rendszeres segély. A vallástanitást végező papnak. Temploma kijavítására. Csekély fizetésére tekintettel. Terhes családi körülményeire tekintettel, előlegül adatván visszatartva.

II. Gyulafehérvári egyhm. Vingárdi egyházközségnek . Gruzda Domokos tövisi papnak 0. Veress Sándor sárdi „ Együtt

50 50 30

Adóssága apasztására Családját ért csapásokra tekintettel. Terhes családja lévén.

130

III. Nagyenyedi egyhm. Lőrinczrévei papi fizetés emelésére Maros-kapudi „ „ Toroczkó szt.-györgyi papi fizetés emelésére Maros-gombási egyházközségnek Szász-ujfalusi „ Bányai Lajos bágyoni tanitónak Együtt .

50 65 60 100 50 20

Rendszeres segély.

Iskolaház-épités költségére. Csekély fizetésére s károsodására tekintettel

34Í

IV. Kolozsvári «'gyhm. Szamosfalvi papi fizetés emelésére Együtt .

50

Rendszeres segély.

50

V. Kolozskalotai egyhm. 11 Bábonyi levitái fizetés emelésére 2] Magyar-fenesi egyházközségnek 3 Kajántói „ Átvitel . ,

40 50 100 190

Rendszeres segély I Iskolája kijavítására. Papilak-javitás költségére.

119

s

Segélyösszeg

A segélyezett megnevezése Áthozatal

Alsójárai egyházközségnek . . Kusztos Gyula györgyfalvi papnak Ifj. Szakács István ajtoni „ Szakács János m.-létai „ Nagy Ferencz fejérdi tanítónak Nagy János daióczi „ Geri Katona Károly jákótelki tanítónak . . . . . . 11 Nyirő Lajos kajántói tanítónak Együtt .

4 5 6 7 8 9 10

M e g j e g y z é s e k

frt ki |l | 190 ;

50 50-

Adóssága apasztására. Elől gezett segély visszahtjjy zése végett visszatartva V

1)

ÍJ

Jt

Csekély fizetésére tekintettel. „ 30 — Terlies családjára Csekély fizetésére „ 30 — 2020450 —

/)

T5

Jt

ÍJ

J?

í>

VI. Szilágy-szolnoki cgyhra. 1 Sülelmed-czikói papi fizetés eme5 0 - Rendszeres segély. lésére 2 Czikói tanitói fizetés emelésére ; 1 0 0 3 Érkávási pap tanitóifizetéseme50 — Remlsziresiti'tt segély lésére 4 Ilosvai tanitói fizetés emelésére 65 — 5 Nyirsidi óvó tanitói fiz. emelésére 195 — 6 Valkói beszolgáló papi fizetés 5 0 - Személyi áUandó „ emelésére 7 Ördögkuti körlelkésznek a várme25 i zoi vallás-tanitásért . . . 50|—i Csekély íizo'ősére tekintettel. 8 Barabási Lajos völcsöki papnak 9 Diószegi Mór érkávási 50:„ » » » 3010 Pápai László czikói tanítónak . 11 Sípos Márton kusalyi tanítónak 20 — ; » n » — ; Együtt . 685 1

VII. Deési egyházmegyéből 1 Kide-csomafái pap-tanitói fizetés 180 — Rendszeresített segély. emelésére » n % Szelecskei tanitói fizetés emelésére 140 — 3 Hagymás-láposi papifizetéseme40 — lésére i 4 Esztényi körlelkészi fizetés eme65 —| lésére V ff 5 Pánczélcsehi papnak a cs.-gorbói beszolgálásért . . . . 50 — # )I Fodorházi tanitói fizetés emelésére 65- i G 65—il 7 Burjános ó-buda tanitói fiz. emel. n " Átvitel . . 605—l! H

ÍJ

J1

120

s O CQ

A segélyezett megnevezése Áthozatal

iSegélyösszeg

frt

M e g j e g y z é s e k

kr|

605

8 Surányi József ormányi papnak 9 Szinyei egyházközségnek . . 0 Galgói 1. egyházközségnek . . Együtt .

Csekély fizetésére tekintettel. 50 27 — Adóssága apasztására visszatartva. 50 — 732 —

VIII. Széki egyházmegyéből. 1 Alsó-ilosvai pap tanitói fizetés emelésére 200 2 Noszolyi körlelkészi fiz. emelésére 195 „ 130 — 3 Apanagyfalusi papi „ 4 Kudui „ „ 40 — „ „ 5 Alsó-szováti 50 100 — 6 Meleg-földvári „ „ 7 Kisiklódi levitái „ 130 — B 8 Viczei papi 150 — „ 100 9 Szászbrétei körlelk. „ „ „ 100 _ 10 Magyar-décsei tan 70 — 11 Veresegyházi egyházközségnek . 12 Pulyoni körlelkész évi 100 frt fizetéséből esedékes, . . . 69 33 13 Kudui egyházközségnek . . . 100 — Együtt . 1434 33

Rendszeresített segély. »

»

11

n

11

íí

V

V

n

i!

))

ti

»>

i}

Személyhez kötött évi segély. Iskola fentartására feltételhez kötve. Adóssága apasztására.

IX. Nagysajói egyhm. 1 Beszterczei körlelkészi fizetés emelésére 2 Szász-czegői papi fiz. emelésére 3 Szász-mátéi tanitói „ „ 4 Vályi Elek beszterczei nyűg. papnak . 5 Musnai Károly sz.-czegői papnak Együtt

.

150 — A nyugalmazott pap életére. 40 — Személyi segély. 100 )i » 100 60 — Buzgó munkásságára s káraira tekintettel. 450 —

X. Görgényi egyházm. 90 1 Köbölkúti tanitói fiz. emelésére 450 — 2 Szászrégeni egyházközségnek 3 Garda Márton sárom^erki nyűg. papnak . . . . . 210 4 Abafái egyházközségnek . . . 200 — Átvitel . . "950 —

Rendszeresített segély. Adóssága kamataira rendszeresen Személyi segély. Központi tartozása kamataira s törlesztésére.

121

s N

U

A segélyezett megnevezése

! Segély- : | összeg ;

o Áthozatal

M e g j e g y z é s e k

frt ikr 950

a

Erdőcsinádi egyházközségnek . 100 Iskolaház-épités költségére. 30 — Csekély fizetésére tekintettel. 6 Mózes Mihály unokái tanitónak 30 7 Varga József m. fülpösi levitának Együtt . 1110 5»

);

>J

XI. Marosi egyházm. 1 Maros szt.-király-náznánfalvi papi fizetés emelésére . . . . 2 Hagymás-bodoni papi fiz. emel. Bőo-mosoni „ „ „ Tompái „ c Fintaházi tanitói „ v „ 6 Feketéi levitái n 7 Nagy-ernyei egyházközségnek . 8 Májai „ c Szent-simoni „ 10 Bedéi „ 11 Bálint János nyárádtői levitának 12 Simon Elek vadasdi papnak Együtt .

65 — 65 — 65 — 39 — 26 .— 100 — 50 50 100 100 20 20 700

Rendszeresített segély.

150 130 125 32 400 50 50

Rendszeresített segély.

•

jí

>>

)J

5)

í>

>»

Személyi segély. Templom-javitásra. Iskolaépítésre. Orsz. tanitói nyugdij tartozása a, asztására

—

—

—

»

n

J)

n

T)

Nagy családjára tekintettel. Terhes családi körülményeinél fogva.

—

—

-

XII. Küküllöi egyházm. 1 Dicső-szt.-mártoni körlelkész fiz. emelésére Medgyesi körlelkész fiz. emelésére OláhdéllŐi tanitói „ „ 4 Herepei „ „ F Dicső-szt.-mártoni e. k. tartozására 6 Medgyesi énekvezér fiz. emelésére H i Haranglábi nyűg. papnak . . 8 Dicső-szent-mártoni papi tőke képzésre q Nemes András mezőbodoni papnak 10« Orbán Gábor balavásári „ 11 Nagy András kiskendi „ 12 Fábián Domokos egrestői „ 13 Kolozsvári Károly csapói „ 14 Mózes István m.-ugrai tanitónak 15 Pataki Károly csapói B 16 Medgyesi énekvezórnek . . . Együtt .

45 100 50 30 30 30 20 20 50 1312

—

—

—

»

V

i*

n

50 n — n — Személyi segély. — i n y

» »

s

— — Előlegezett segélye megtérítésére visszatartva — ;> Jí — ;; J1 >> )J )5 >5 >> " — Elemi káraira tekintettel. — Csekély fizetésére tekintettel. — !) r » — Előlegezett segély megtérítésére 50 ÍÍ

ÍÍ

122

s $ A segélyezett megnevezése

o n

Segélyösszeg

M e g j e g y z é s e k

frtkr

XIII Nagyszebeni egy hm. 1 Oláh-ujfalusi körlelkész fiz. emel. 65 2| Bólyavölgyi körlelkész tíz emel. 208 3 Balázsfalvi Emke iskolai tanitónak két évre 1004 Alamori tanítónak 405: Oláh-ujfalusi egyházközségnek . | 100 6 Pál Károly o.-ujíalusi körlel. . I 50 7 Újvári János vizaknai énekvezór 50 — Együtt . 613 -

Rendszeresített segéiy „ „ visszatartandó. Személyi segély. Templom építési költségre. Terhes családi viszonyaira tekintettel. Rendkívüli csapásra tekintettel

XIV. Udvarhelyi egyhni. 1 Segesvári e. községnek adósság 1 apasztásra 650 2 Alsó-siménfalvi papi fizetés 120 3 1 [omoród szentmártoni papi fizetés 80 — 4 Dobófalvi levita fizetés emelésére 156 •5 Hodgyai tanitó „ „ 20 — 6 Bözödi tanitó „ 30 v 7 Nagybuni pap 40 — 8 Bözödi nyűg. tan „ „ ! 20 9 Fehéregyházi e. községnek adós- í ság apasztásra . . . . 30 — 10 Magyarosi e. községnek levitái fizetés alapjára . . . . 20 — 11 Bodor István ujszékeli papnak . 20 12 Kovács István „ nyűg. papnak ! 20 '•. 2 0 13 líöjthe Sándor szolokmai 14 Miklósi János kányádi tanítónak : 20 „ 20 — 15 Nagy Elek telekfalvi Együtt . 1266

Rendszeresített segély. 1!

>'

5>

)>

Személyi

,,

Az állomás létesítése végett. Csekély fizetésére tekintettel. )J

V

>!

»

5» "

j)

;y

>)

)>

:;

••>

XV. Erdő vidéki egyhm ] Olaszteleki egyházközségnek | 2 Jakab Sándor száldobosi tanítónak Együtt .

Papilak-épitésre. 50 20 — Károsodásaira s nagy családjára tekintettel. 70 —

XVI. Sepsii egyházmegyéből. 1 Hosszuí'alusi körlelkészség t a r t o zása k a m a t á r a . . . . Átvitel .

63 — Rendszeresített segé'y. 63 —

123 A segély megnevezése

Segélyössze;;

M e g j e g y z é s e k

frt ikr,

ö 02 I

Áthozatal

63 -

%} Köröspataki tanítófiz.emelésére 80J—Rendszeresített segély. 3! Vas Dénes kilyéni papnak . . 5 0 ] - Csekély iiielét-ére s szeo»tídclt Brassói egyházközségaek . 200;—; Rendszeresített segély. Együtt 393

kárára tekintettel.

XVII. Orbai egyházmegyéből. 1 Benkő Gyula kovásznai pap öz-

vegyének Tamásfalvi 1. egyháznak . . . Együtt

XVIII. Kézdii egyházmegyéből. Felsőtorjai körlelkészi fizetés emelésére Karatnai nyűg. papnak . . . Csikszeredai énekvezér fiz. emel. Karatnai egyházközségnek . .

15O

6

S emélyi segély. Levitái lak építésre.

_°d|

200 —|

100—I Személyi segély a nyűg. papnak életére. .40!-j

100 5Q —j Templomkijavitásra.

EgyütTT 290p p||

1 2

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

Í

t,

C z i m Vajdahunyad-zarándi egyházmegyéből Gyulafehérvári „ Nagyenyedi „ . Kolozsvári „ Kolozskalotai Szilágyszolnoki „ Deési „ . Széki „ Nagysajói •„ . Görgényi „ Marosi „ Küküllői „ Nagyszebeni Udvarhelyi ,. Erdővidéki Sepsi Orbai Kezdi v ' • Központi közigazgatási költségek . . . Nagyenyedi gyakorló iskola tanárának . „ theol. tanár (Berde) részére Összesen

Segélyösszeg

~ frt ~~W 870 130 345 50 450 685 732 1434 33 450 1110 700 1312 50 613 1266 70 393 200 290 2000 70') 200 14000 I 83

O5

Ml CO

co co

os co 1—t oo to o

O

CO

©

ÍD

00

00

to

1

Ol

OS

bS

Ol

05

>—*

|—L

1—4

o

„^

OS

I 1

1

00 00

oo

CO

I '

OS

to

oo

Ül

1

1

00 OS

*=•

05

OS Ol

co oOS o o

c 1

1 1

1

Ol

Ol

M) CO

O3

05

Ol

OS

OS

H-t

ti)

Ve)

p^ 1

N

o

1 i

l 1

I 1

os co

oo

oo ©

2

N

5&

<

R (5

N

ÍO

co L0

J OS

oo

oo

00

O5

*=•

ni 05 {—)

cr

05

oo o 05^

rvn

Ül

iF* t>

co 05 1 • Ol

co CO

to

Ol

©

00 Ol

ÍJ

05 ül

© 00

O5

co

•-}

Kamatból

i

W

ÖT*

Részvényjárulékból

to

co

A

OS

1

co

1

G0 CO

OS Oi

CO

©

Ol Ül

CO

1

1 os

CO

©

Ü' Ol

©

o

1

1

to

OS

Ol

tí^

Ol

©

Ol

©

1—k

O3

o

OS CO

CO OS

oo co

*•

OS

Kamatból

*-í*

Részvény-járulékból

Ül

OS

co

ert-

CD

Oi

CO

-1

Egyéb jövedelemből

N

CD,

er N

s

^

ÍO

os OO US00 OS

1

co

Ol

hl

Tőkéből

11

1 1 co © co

s co

1889. évről át$ jött készpénzben

OS

1

o © to to

CO

1

Ül

CT

O5

cc

1 1

to

OS OJ.

1

h

1

1

i

Ol

CD

Ol

Egyéb jöve-

(D

c: H

O-

m

1-1

flftl Amhől

. .

©

941

Ol 00 OS

Q

mt

tr c

Oi

1 8 00

1—k

to

Ol

1 1

o

1—1

l*»

*=•

OS

1—l

co

1

to 05'

^ J l—l

22

—

OS

co

1

M

1

1

OS

1 OS

00

co co

1

1

o co co o

te!

O

1

1

to

©

981

OS

Ül

Ül

S

B

478

Ol

OS

675

O5

to

1

208

Ol

oo OS

o

o

OS ©

Ül

oo

co

846

00

00

OS

289

co

OS

660

00 OS

05

OS OS

co CO

1

1 1

fcí) Ol

86 eo

1

^s os

1 1—'

© o

arán

1

isS CO

o

h-•

c ©

enyedi

1

1

to

1

N

CD CD, CC t-i.

Folyó szám

co

22

1

05

ö

597

ü<

ISI <

418

05 CO

Ol

Q CO

énzt

co 00

Ol

00

'300

oo

ss-

116

OS

OS

to

o

OS

ajnóoz i-ala

©

oo

T5

1014

1

188

1

co

n~

121

co

Ül

£L 183

SS

CO

S to N ^s

ónzt

3

O Tolda lagi

iői

helyi

o

- a

^*

089

er

Ol

08

U'BJ

9S

W

OS

svárí

a •<

api

sr

nitói

GQ

belül

B
.»

oo

lágy-szok

c:

co

rge

g

B

©

s-kalot

H— 1—»

Bevételek összege

i ej

"-Í
©

K.

oo

oá i—*

i—*

co

co

© co

oo

4* 05

00 t-t CO

3*

1

H-t

cr

05 CO

1

~CO O5

12,059

Ül

o

4*

:*r ert~

*r i—K

-s

Kezelési illeték

H

Özvegy-árvai illetmények

Tőkésítés Másnemű kiadások

I•

OQ

W P p-

??

rulek

1—K

B

Tőke

Kamat

Egyéb jövedelmek

3 s

2 r M

00 ©

Készpénz

Készvény-já-

irt-

1

Kiadások öszszege

ert

Jkr

03

s

frt

PT -3-

Oi

1

bO

(rt-

05

frt

1

OS

246

©

Ef

451

1

CO

4681

1

í?

857

co

ert-

1

©

12,542

©

1

190

4*

00

PT

i—*

231

00

05

00

©

e*-

11,061

CO

co

203

50 1320

12,375 Ül

o

OS

i—L

OS

co

3852

2322

ht*

w

1191 46 19,287

co

o

411

5954

g

co 6607

37,308

2269

5990

03

© CD

co -a co

-a

CD

5158

107 Ül

'ős

Ül

1

© OS

b0

co

I

05

co CO ©

OS ©

OS

©

©

1

©

CD

oo Ül

ht»

ío

418

!

6S Ol ©

1562

468

to co

00

_©.._

J 5,926

i

Ül

5098

-a

CD

O3

© 00

00

©

US

CO

26

1021

309 OS

1

© OS

14,313 Ül

-a

03 OS

503

1

Co

2375

O3 OS bO ©

to

3645

00 OS

5

-a

te

4786

i OS

OS

o

CO

478

00 ©

CO -3

I

00

oo

33,822

co

00

Ül

OS

h—í

O3 Ül

00

OS

160

1—»

tf*.

OS

co

1

O3 ©

754

*:

_

OS 4=*

3514

O3 CO

2082

1 9855

00 ül

-a

54

3735

16,783

1

OS

267 44

282

!-*• 00 OS -3

164

139

1 1

19 5217

9228

3506

1678

^^

4*

|

1—^

00

Ül

1

OS 4* O3 4>

t—í

ti*

Ül

1 1

208

00

1 1

00 ©

Ül

Ül

1

Ül

os

©

1

OS

3752

o

00

1

1—k

1

607

~a

1

©

Os

849

O5 ©

1

co -a

819

00 OS

277

H-t

Ül.

00 ©

774

CO

CO

2383

1

©

744

1839 © OS

O5 Ül

Ül

I

1

©

3752

1

..

1

166

OS © OS

Ml Ül _

co

03

208

o

OS

05

© -a

t—A

5224

Ül

©

1.21

486

oo

"l*- _ _ OS

-3 00

1

144

Ül

©


OS

307

bo

&

-3

1620

CO

568

-a co

CO

008

00 ©

O3

8989

JNS *» 05

ÜI

139

co

oo

<~t

p-

N

H 00 (0 pm

7?

Összes vagyon

a0

83.

126

V. SSÍ. melléklet.

A Kolozsvárt felállitandó egyházkerületi theol. akadémia és paedagogium alapjára tett alapitványok és adományok

KIMUTATÁSA.

A múlt évi egyházkerületi közgyűlési jegyzőkönyvben megjelent kimutatás szerint az alap tett 29,548

Azóta adakoztak: Ilyés István . . . . Ilyés Lajos Brádi egyházközség . . Parádi Kálmán . . . Orbai egyházmegye . . Erdővidéki egyházmegye Zayzon Mihály . . Kolozs-kalotai egyhmegye Benkő Gergely . . Kovács Elek . . . . Keszegh József . . . Átvitel

Áthozat . . . 12 Bányai Vitális hagyatékából . . . . . ^— 13 Darvay Lajos . . . . 14 Egerpataki egyházközség 15 ür. Vályi Gyula . . 16 Domokos Antal . . . 17 Székely Sámuel . . . 18 Bikfalvi egyházközség . . 19 Gyárfás Albert _|20| Nagy-borosnyói egyhközs. _ 21 Zágoni Pál

200 200 100 50 200 100 5 -—; 500 50 50 20

-i í — — 3Tü2lT —

Összesen . . Ehhez adva Székely imiei gyűjtését Összesen . .

31023 100 50 50 100 100 35 50 10 100 40 31,658 4 31,662

—

127 Tanügyi mellékletek.

Intézet sze rint

I.

gimnáziumban

II. III. IV. V. VI.

> >

o

összesen

osztályonként

1. N.-Enyeden

9

Kr\]r\7G\rár\i

3 M.-Vásárhelylt^

4.Sz.-Udvarhelytt

5 Zilahon

6. Szászvároson

7. S.-Sztgyörgyön

"3 C :3 s ^£ ,£>

"o '~ <

II <

• il

Összesen

A

Az elemi isk.-ban

I. A tanulók összes száma.

felvétetett. 104 74 47 39 35 27 23 14 363 51 39 280 733 vizsgálatot 92 71 46 38 27 26 22 14 336 50 35 254 675 lett. felvételeit vizsgáin tol tett .

82 38 45 43 47 31 38 26 350

— 158 508

77 37 44 40 44 27 34 25 328

150 478

felvétetett vizsgálatot tett

ól

3í 31 29 25 16 20 21 227

119 346

47 34 29 28 25 16 2021 220

110 330

(elvetetett vizsgálatot tett

25 17 28 19 19 18! 27 11 164

118 282

felvétetett vizsgálatot tett

51 23 32 29 28 19 11 10 203

79 282

45 23 32 28 26 19 11 10 194

75 269

19 16 27 17 18 13 27 10 147

_

113 260

felvétetett vizsgálatot tett

50 33 34 23 22 16

6 9 193 __

127 320

45 33 33 23 18 15

4 8 179

112 291

felvétetett vizsgálatot

65 41 37 35 23 17

218 —

60 37 37 35 23 16

208

l tett

—. 218

208

felvétetett 428 260 254 217 199 144 125 91 1718 51 39 881 2689 1 vizsgálatot 385 251 248 209 181 132 118 88 1612 50 35 814 2511 1 tett *) Párhuzamos A) osztályban volt 52, a B)-ben is 52.

128

II. "Vallásra és anyanyelvre nézve volt a tanulók közt. Anyanyelvre i íezve

03

1. Nagy-Enyeden a) a theol. akadémiában b) a főgimnáziumban c) a tanítóképzőben d) az elemi és gyak. isk. Összesen 2. Kolozsvárt a) a főgimnáziumban b) az elemi iskolában Összesen 3. M. Vásárhelyit a) a főgimnáziumban b) az elemi iskolában Összesen 4. Sz -Udvarhelytt a) a főgimnáziumban b) az elemi iskolában Összesen 5. Zilahon á) a főgimnáziumban b) az elemi iskolában Összesen 6. Szászvároson a) a főgimnáziumban b) az elemi iskolában Összesen 7. S -Szt.-Györgvön a gimnáziumban Összesen Főösszeg

•CO

a

ff S-l

50 247 9 Hi 38 3 5 199 534 12 12

OS

-

í

:O

:O

—

39 9 13 1 — — 31 27 5 70 37 18

SR N 03 03

o

CS

ac

o>

— 50 50 — 12 336 309 5 — 39 38 — 10 280 246 2 22 705 643 7

7 3 26 328 319 1 1 — 10 158 157 — 8 3 36 486 476 l

158 11 9 12 1 1 9 92 250 12 18 13

2 —

6 5 10 123 9 8 83 9 206 15 14 18

4

2 2

4

127 2 3 29 11 42 — — 15 11 169 2 3 44 22

a

•03

S o e

•03

1 25 248 18 — 16 129 377 20 1 41

2

nye.

03

'>

ita

S-i

-S

kelé

J5

rí

kat

a

vanj

Intézet szerint

itá rius

Vallásra nézve

ff

CS

a

6 21 — 6 21 —

xn

•s

50 — 336 — 3; 1 — 280 32 — 55 — 705 —

8 1 9

— 328 158 — 486 —

3 25 220 213 3 5 110 108 — 3 30 330 321 3

4 — 220 2 6

— —

1 — 147 139 5 \ 1 113 108 3 2 1 260 247 8

3

2 5

— 147 113 260 —

8 14 194 174 1 19 60 — 15 4 3 75 12 17 269 234 1 34

— 194 75 — 269 — —

1 1

a> N

22

56 13 — 35 11 46 18 179 109 15 55 67 2 42 í 1 — 15 7 36 16 112 37 93 14 — 50 18 82 34 291 176 17 97 í 178 178

a

— —

110 330

179 112 291

2 208 207 1 — — 208 2 208 207 1 — — 208

1807 76 54 257 93 120 142 2549 2304 38 206 í 2549

ország í zépiskois

cn cn

O5 *—i

B 1—^ ) — >(»• CO

cn OJ OJ ©

!-*

CÓ

OJ O3 00 ü *

ds i—

oo co

cu

O5 c~> OJ -a CO CO bíí cn cn

o00

O5 CO

OS CO OS 05 OS

Üi OJ

i-*

©

00 OS Üt

h-»>

1—*

o o

OJ —>• t o O5 0 0

h—* h - *

C C O OS • < ! CO

co

©

OS

co

© Cn

egy tárgyból két tárgy-

ból

i—<

OS

có Cn

00 Üi

( l £Q CD OS i - "

co OS

05 OJ CO 05 * -3 oo CO 00 OS ZO CD OS Cn OS <1 0J 05 OJ

© 2?

több tárgyból kitűnő, v. jeles

ro

t o to i— h — CO OS CD co 1 ü> o o ^ 00 OS CD

1 1

CO 05 05 CO OJ OJ O5 - J cn 05 CO co 05 cn OJ OJ 05 Ül OJ

to

1 co

cx>

l-t*

0 CD

P

CD CD

^ J C D cn co OS Os * . CD no CD OS cn OS 0 0 CO

elégséges elégtelen

CO

CO

00

CD CD-

B

I

c-t-

•s-

NI CD

3

SS' t»r 93' CT B

.

CO

OS

OS CD O

Ül

CD OS

oo cn

©

OS

co

00

OJ

tsi

G.

1—«•

rs

CD

0 CT

B

OJ CO !-»• CO 0 5

,—^

CD OS CO

OJ

co co

CD

© 00

< 1 CO

8

1o

co

1 ro ro 00

t—k 1—*

os co *> cn

OJ OS -3 t—*

)—a


to os

CO OJ h^- CO

CO OJ 0 5 • CO OJ 0 0 OS

ro ©

1—k

OJ OS Cn 00

cn ©

ro

CO OJ

00 ~J

Cn © CO 05

>—* 05 £>- Cn 1 OJ oo © i—*

1 1

ro co

tsS

OS 1—k

1 co

—5

O

OJ

CO

CO OJ

1

co

1—i - q fO

co

OS

a

^

OJ CO OS

OJ CD CD

00

93, B

% co

CO CD

OJ Üi

o"23

1

co

Cn OS

O 93

B

CD

1—^

•j>

B" B" CD

B

h-1

CD CD

!

^

OS

©

CD 1

cn

242

CO 00

1

* .

ISI

B

O5 OS

oo

O

1

jó elégséges

* > -3Ü1 ü l Cn Ü l OS * » CD © CO 00 k-i 4> cn OS

00 OS CO t o 00 ü l OJ

CO

N

(Ti

O

13,

OJ 00

3. CD

co

h-t

O5 OS

jeles

© co cn oo

CD

Ü>

OJ

co ó

N

cn

N CD

B

~

©

1—»"

B

<-•- r-t"

<1

oo

O: cn

gyból

^-

5 g-

CD

42 7 48-9

OJ

B

499

CD

CD

23 B

w

le-

93

lytt

ese

D

O

-Vásái -Udva ahon iszvár Szt.-G

?y-Enyec ozsvártt Vásárhel -Udvarhe | Zila hon szvároso |S.-Í 3zt.-Györ

w

O

C^> H-k

F-k tí=>

CD OJ 0 5

W OJ CO

t— CO c n Üi

© tt»

minden tárgyból jeles minden tárgyból legalább jó minden tárgyból legalább elégséges egy tárgyból elégtelen két tárgyból elégtelen több tárgyból elégtelen

I CD

0>9

I cn

Összesen kitűnő, vagy jeles jó

> N CD CD

elégséges elégtelen Összesen

1

ír B

CD

130

62

21

72

20

Sz.-Udvarhelytt

8

70

16

1

23

70

12

1 1

4

51

16

84

60

6 17

68 3 203 5 488

96 31

S-Szt.-Györgyön Összesen

1

Szászvároson

1

M -Vásárhelyit

Zilahon

10

1 1

6 11

Összesen tk th«ol. ifjak közül ta4,

franczia nyelvet 197 /nuH l. angol nyelvet 5.

137

1

50

20 3

113

1

42 5 103

Megjegyzések

94

1


Gyorsírást Egésségtant Rendkívüli természettudományokat

£3

Zenét

Mintázást

Eendkivüli rajzot

O> •O>

105 71

11

S

1

Kolozsvárit

21

M

Nagy-Enyeden

Angol nyelvet

A gimnáziumban

Franczia nyelvet

| | 1 |

IT. A rendkívüli tantárgyak közül tanultak eredmenynyel az év végéig.

177

— 894

13

—

13

1

4

6

11

—

2

—

Kolozsvárit

23

19

—

23

2

7

11

20

—

3

—

M.-Vásárhelytt

22

16

2

20

3

4

8

15

—

4

1

Javító vizsgálatra 4-en jelentkeztek; mind a 4 javított.

Sz.-Udvarhelyit

10

5

3

7

—

2

3

5

—

2

—

Ismételte a vizsgálatot 1; véglegesen elutasittatott 1.

Zilahon

10

8

—

10

3

4

2

9

—

1

—

7

7

—

7

—

3

3

6

1

—

85

68

24

33

66

13

1

Szászvároson Összesen

5

80

—

kevesebb időre

egy évre

13

jelesen

Nagy-Enyeden

A főgimnáziumban

Szóbelire bocsáttatott

Összesen

ííj!

Javitó vizsgálatra utasittatott

A szóbelin érett

Ismétlő vizsgálatra 1 utasittatott a szó- 1 béli alapján ,[

Az írásbelin

egyszerűen

Vizsgálatra jelentkezett

Y. Az érettségi vizsgálat eredménye 1890/91-ben.

Megjegyzések

Egy reáliskolai tanuló pótló érettségi vizsgálatot tett a latinból.

132

VI. A tanári és tanítói személyzet. A theol. akadémiában

A gimnáziumban

N.-Enyeden Kolozsvárit M -Vásárhelyit Sz.-üdvarhelytt Zilahon Szászvároson S. Szt.-Györgyön Összesen

10 9 8 7 10 8 7 59

4 — 4 4 á 3 2 19

_

17 17 19 16 16 16 14 115

2 2 1 1 — 1 7

a

— — — — -— — —

2 — — — — — — 2

4 — -— 4

in 03

2 — — — — —

1 — — — — — — 1

Q

e

-0

'3

helye es ta

53

B

-O

*Q 53

rendé tanit

c

03

-53 C3

helye

03

rendé -tanái

*-'

rendé

to

-tana

c

es-tar

-tanái

-03

bejár

1?

•0

4 4 — 4 — — 4 — 3 4 — — 4 22

c B >o

bej ár ( óra a

53 Sí

te -O

2 1 1 5 1 4 2 2 1 2 4 1 1 3 10 20

-0

CS

rendé - helyet vallás rendé óráad rendk tanit

i

•O

•£

Össze

tana es tai tanitó tárgy at ta és to rnata

Intézet szerint

Az elemi iskolában

j

-dg

'3 3

A tanítóképzőben

7 2 — — 2 — — 1 — — 1 — — — 13

VII. A gimnáziumi tanárok képesítését tekintve.

5 6 3 5 8* 4 5 36

klev<íles

Nagy-Enyeden Kolozsvártt M-Vásárhelyit Sz.-Udvarhelytt Zilahon Szászvároson S.-Szt.-Györgyön Összesen

03

tn 03

03

O

03

0

03

nem

JA 2"

oklevele van

03

okleA

•03 -ej

-cí

13 tn

nem

03

okle\

la

N 03

s

3 — 4 4 2 3 — 16

2 3 4 4 2 5 4 24

3 1 — 1 — — 6

>

öldi

Intézet szerint

03

sem isme

törv 29. smer tete

A rendes tanárok íözül A helyette- Óraadók és rendk. tártornatanitók gyat tanítók közül közül

03 53

O

i-

-

—

3 5

—

2 4 2 23

—

—

—

-

—

•

—

—

—

— —

—1

—

—

2 3

•0

-

1

_ —

03

xr.

to

-2 a 0

£ 0

1

2 — 1 — — 3

*) Baczó Gábor nyugalmazott rendes tanár meghalt az 1891. évi február hóban.

a

03 te N to-

m •O

17 17 19 16 16 16 1 14 4 115

.— 2 1

VIII. A tanulóknak nyújtott segélyek, jutalmak és ösztöndijak.

1. N a g y - B n y e d e n

Alapítványokból és fejedelmi kegyletbó'l Czipóban A theologusok konviktusára az egyházkerülettől és főiskolától Gimnáziumi és elemi isk. tanulók élelmezésére . Tanitóképezdei növendékek élelmezésére . . . . . . Kórházi ápolásra, hivatalos szolgálatokért (tanulóknak), ünnepi követeknek, uszoda használatáért Jutalmak, pálya- s ösztöndijak ezimén 21 drb arany . . . . ^ ^ _ _ ^ ^ ^ _ ^ _ _ ^ ^ ^ ^ . Összesen: 21 drb arany és 2. K o l o z s v á r i t

frt

kr.

2610 3042 2415 1248

84 02 89 31 72

1594 1763

99 14

kioszlatott:

937

13612

kiadatott: . . . .

1149 54 550 240 712

Összesen: 4 drb cs. és kir. arany és

2705

Kegyes alapítványokból, pénzül és könyvekben Adományokból 4 drb cs. és kir. arany és Egyházi árvái alapítványból Erdélyi kincstári ösztöndíjban Czipóban

3. M a r o s - V á s á r h e l y t t

kiosztatott:

Ösztöndijak, könyv- és pénzjutalom ezimén egy drb cs. és kir. arany és 2 drb 10 frankos arany Családi alapítványokból, egyetemi és gimnáziumi tanulóknak Állami ösztöndijakban Pályadijakban 2 drb 10 frankos arany és Kegykosztban

981 1189 450 56 674

Összesen; 1 drb cs. és kir., 4 drb 10 frkos arany és

2950

4. S z é k e l y - U d v a r h e l y t t k i o s z t a t o t t : . . . .

140 38 2544

Összesen: 16 drb cs. és kir. arany és

2722

Pályadijak ezimén 16 drb cs. és kir. arany és Könyvjutalom cziraén Ösztöndijak ezimén és segélypénzek ezimén

—

134 5. Z i l a h o n

kiosztatott:

Alapítványokból, ösztöndíj czimén Coquia-javadalmakban Pályadijakban és jutalmakban Összesen: 6. S z á s z v á r o s o n

frt

kr.

1059 583 153

32 88 37

1796

57

540 410 183

20 96

1134

16

kiosztatott:

Gr. Kuun Kocsárd alapítványából segély czimén . . . . Alapítványokból ösztöndíj, könyv- és pénzjut, czimén . . Pályadijak és jutalmak czimén Összesen: 7. S e p s i - S z t . - G y ö r g y ö n

kiadatott:

Alapítványi ösztöndíj, könyv- és pénzjutalom czimén Állami ösztöndíjban Kegykosztban

.

.

2169

Összesen: Mind a 7 k o l l é g i u m b a n k i a d a t o t t

609 120 1440

összesen:

42 drb cs. és kir. arany, 4 drb 10 frankos arany és

.

.

27,096

12

135

.Kiírni tatása az egyházkerületi gyámsegélyben részesítendő lelkészi özvegyeknek és árváknak az 1891. évben.

Gyámsególyben részesítendő egyházmegyénkint

I. Vajda-htinyadi e.-megyéból: Baló Beniáminné Dáné Istvánné Fábri Józsefhé Koncza Józsefné és 3 árvája Elekes Kálmánné és 2 árvája

2143 2143 21143 42 86 42 86 150'01

Összesen II. Gyulafehérvári

c.-megyéből:

Jónás Elekué Takács Józsefné III, N.-enycdi 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

Összesen e.-megyéból:

Barta Elekné Pál Józsefné Incze Jánosné Téglás Istvánné Mihály Endréné Gergelyfi Györgyné (kérelmező) Albert Jánosné Benedek Keresztelné . Török Sándorné Király Karolina (kérelmező) Kovács Borbála (kérelmező)

. . . .

Összesen IV. Kolozsvári

2143 21|43 42'86

11

11

2143 2143 21 43 2143 2143 2143 2143 2143 21'43 2143 2143 235 73

e-megyéből:

Püspöki Józsefné Csűrös Józsefné Péterffy Józsefné i/i árvái Lakatos Istvánné Incze Sámuel Anna leánya (kérelmező) . . Pálfi Jánosné Összesen

2143 21,43 42 86 2143 2143 2143 15001

136 Segély

02

jí, jj Gyámsegélyben részesítendő egyházmegyénkint

;! ~ . o

o

frt V. Kolozs-kalotaí

;,

e.-megyébol:

Herczeg Sándorné Gilyén Jánosné Dómján Jánosné Biró Sándorné Timár Lajosné és 4 árvája Bodola Dénesné és 3 árvája Bányai Lajosné és 1 árvája Pazakas Andrásné Pálíi Jánosné

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

H

12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26

Összesen VI. Deési e.-megyéből: Tunyogi Elekné Kozma Ádámné Márton Andrásné Összesen VII. Sz.-szolnoki e.-megyéből: Balázs Jánosné . . . . . . . . . . Baló Józsefné Biró Károly 3 egész árvája Boros Lajosné és 4 árvája . . . . . . Boér Károlyné . Faragó Józsefné Galló Józsefné Horváth Jánosné Juhász Mihály 2 egész árvája Kovács Mihály egész árva Kovács Andor 1/í árva Nagy Zsigmondné és 2 árva Nagy Ferenczné Somogyi Andrásné Pataki Károlyné Szilágyi Károlyné és 1 árva Técsi József 3 egész árvája Szűcs Györgyné Fogarasi Lászlóné és 2 árva Rózsa Károlyné . . . . . . . . . Költő Lászlóné Szász Ágnes (kérelmező) Parlagi Elekné Osváth Lajosné és 3 árva . . . . . Dómján Sándorné Aracs Andrásné Összesen

kr.

; 1 |j 1 1 i| 1 I 2 íj 2 ! l1 ; 1 |1 .

Hjll

21|43 21 43 21 43 21 43 42 86 42 86 32 147, 21 43 21 43 ti1 1 1 l

21 43 21 43 21 43 64 29

1 1 3 2 1 1 1 1 2 1

21.43 2143 6429 42 86 21 43 21 43 21 43 21 43 42 86 21 43 32 121 42 86 21 43 21 43 21 43 32 141/ 64 29 21 43 42 86 21 43 21 43 21 43 21 43 42 86 42 86 21 43 77148

. . 1 1 3 2 1 1 1 1 2 1

V*

246 4*7.

72

2 2 1 1 1 1 1 1 1 IV, i 3 3 1 l 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 1 1 36 !36

137 CG . Í 3 -OS •o

ií" "o

Gyámsegélyben részesiiendő

egyházmegyénkiut frt

EH

FÍZÍ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Segély

Széki

e.-megyéböl:

kr.

j

Nagy Elekné és 1 árvája Dohi Ferenczné egy */* árvája Kovács Míhályné Bakos Ferenczné Balázs Józsefné (Búza) Móré Albertné 3 egész árvája . . . . . Nagy Elekné (Bonozhida) Salamon Györgyné . . . . . . . . Agyagási Lajosné Sándorházi Györgyné Balázs Józsefné (Malom) és 4 árvája . . Kovács (Zsigmond) Gábor (kérelmező) . Técsi (Károly) Katalin (kérelmező) . . . Köblös Istvánné és 2 árvája Összesen

32 14 1 ' 10 717, 21 43 21 43 21 43 64 29 21 43 21 43 21 43 21 43 42 86 21 43 21 43 42 86

il l 1 /.

y.

18

18

38a 74

IX. Nagy-sajóí e.-megyéböl: 1 2

21 43 21 43_ 42 86

Nagy Sámuelné Lakatos (Károly) Ilona egész árvája Összesen X. Gőrgényi e.-megyéböl:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Réti Mózesné Magyarosi Józsefné Nemes Gyuláné és 1 árva Bitai Mátyásné és 4 árva Szász Istvánné és 5 árva Csiki Lászlóné Nagy Sándorné Biró F e r e n c z n é és 4 árva Kertész Józsefné Albert J á n o s n é E m m a leánya

1 1

. . . .

. .

Jsszesen

2 2 1 1 || 2 || 1

1 1 ll 2 2 1 1 2 1 1

137, 137,

21 43 21 43 32 147. 42 86 42 86 21 43 21 43 42 86 21 43 21 43

289 30

XI. Marosi e.-megyéböl: 1 2 3 4 5

Agyagási Péterné . Bodoni Józsefné és Csombor Jánosné . Horváth Ádámné . Imre Mihályné . .

árvája

> | 2 1 Ál vitel

1T

6

21 43 42 86 21 43 21 43 21 128 58

*L

138 0-. . 3 -T3

" Segély

Gyámsegélyben részesitendö egyliázmegyénkint tó Áthozat 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 U 25 26 27 28 29

.

X1L

.

6

kr.

128 58 2143 2143 21 43 32 1*7 17ÍÍ 32 I 4 ' / 1 i! 2143 2143 2143 2143 2l|43 2143 1 21J-13 1 2IJ43 1 2143 32;14'/ 42J86 2 21Í43 1 21 43 1 32 ll , 147, 2l!43 1 2l'43 I 42 86 2 64 29 3 2143 1 77148 36 1 1 1

Kis Károlyné . . Lörincz Jánosné Lörincz Dénesné . M hály Gergelyné és árva Nemes Ferenczné és árva Pap Zsigmondné . . . . Pethő Györgyné Szőcs Lajosné Szakács Jánosné . . . . . Tordai Jánosné Vitus Józsefné Sebestyén Sándorné 2 fél árvája Vályi Pálné Varga Györgyné , . , . . . Horváth Sándorné és 1 árva . Elekes Györgyné és 4 árva Ráduly Sámuelné Pap Elekné . , Kakasi Mihályné és 1 árva Gergely Lajosné Zajzon Gézáné • Fábián Simonné és 5 árva . . Boozsi Elekné 3 egész árvája . Kovács Áron hülye fia Béla

1 1 t l 1 1 1 1 1 2 1 1

2

17.

Összesen 1 2 3 .4 5 6 7 8 9 10 11 18 13 14 15 16

Irt

03

fa

i 2 3 1 36

n

Küküllői e.-megyébol: 1 l

Dénes Sámuelné Nagy Sámuelné Kulcsár Jánosné és 1 árva Újvárosi Istvánné Eczken Sándorné Molnár Györgyné és 1 árvája Szilágyi Károlyné és 3 árva Borosnyai Simonné Orbán Józsefné Dali Istvánné Kis Sámuelné Tollas Gergelyné és 1 árva Sebestyén Andrásné Kovács Károly egész árva Benkő Györgyné . . . Cseresnyés Györgyné . . .

J7, í 2 1 1 1

>7s t í i1/, 2 1 1 1 1

t 17, 17, 1 í í

Összesen

í í í

2143 21 ! 43 32 147. á l 43 2143 32 147, 4286 21'43 2143 21 43 2143 32 14 7 2 22 43 2143 2143 21,43 396,45

139 |l S e g é l y o fel

Gyámsegélyben részesítendő egyházmegyénkint

! &•« , f H XIII.

1 2 3 4

j -f . §

N.-szebeni

kr

"

e.-megyéböl:

Szigeti Istvánné és l árva Sebestyén Józsefné y Szigeti István egy egész árvája Ráduly Zsigmondné 2 fél árvája

;

17 2 17, í 1 1

1 1 i Összesen

32147, 2l!43 2143 2143

472 47J

XIV. Sz.-iulvarhelyi e.-megyéböl: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Nemes Sámuelné Nagy Mózesné Baka Jánosné Ilyés Ilyésné Borbálh Lajosné Némethy Mihályné és 3 árva Zágoni Mózesné és 1 árva Sándor Józsefné Balázs Gergelyné Vékás József, Eromi és Sarolta

I1 I 1 1 |1 ji l jj 2 ! 17s ji 1 j1 ül

2143 2143 2143 21,43 2143 42 86 32 14

Ö Ssszesen Í

XV. Erdővidéki •e.-megyébol: Szász Józsefné és 1 árva Péter Lajosné és 1 árva 64 29

Öss:;zesen XVI. Sepsii e.-megyébol: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

Biró Sándorné Vitályos J á n o s n é Nagy Áronné Albu Endréné Ágoston Pálné és 3 árva . . . . Incze Györgyné Jákó Mózesné Letenyi (József) Karolina (kérelmező) Kéne Pálné Soós Józsefné 2 fél árvája . . . . Barta Antalné Összesen

1 1 1 1 2 1 1 1 1 1

J_ 12

1 1 1 1 2 J 1 1 1 1 1 12

2143 2143 2143 2143 42.86 21!43 21 43 21 43 21 43 21 43 21 43 .267116

140 Segély % í Gyámsegélyben részesítendő egyházmegyénkint

-t-J Ö

N

3 S-S XVII. Zajzon Andrásné Nagy Pálné Görög Györgyné Finla Islvánné

CG

Orbai e.-me<jyéböl: .

.

.

.

.

.

.

Pál Sámuel (kérelmező)

5

Összesen

XVII[. Kezdi e.-megyéből: Kovács Károlyné és 3 árva Vitályos Györgyné és 1 árva Ferenczi Jánosné Bodola Sámuelné Zajzon Áronné . . Összesen XIX. Fogarasi e-községből: Pánczél Zsigmondné

.

.

.

.

.

.

.

.

21 43 21 43 21 43 21 43 21 43 í 10715

1 1 1 1 67: 6

Összesítés egyházmegyénként: Vajda-hunyadi egyházmegye . . . . Gyula-fehérvári „ . . . . Nagy-enyedi „ . . . . Kolozsvári „ . . . . Kolozs-kalotai . . . . B Deési „ . . . . Szil.-szolnoki „ . . . . Széki „ . . . . Nagy-sajói „ . . . . Görgényi „ . . . . Marosi „ . . . . Küküllői „ . . . . N.-szebeni „ . . . . Sz.-udvarbelyi „ . . . . Erdővidéki „ . . . . Sepsii „ . . . . Orbai „ . . . . Kezdi „ . . . . Fogarasi egyházközség .

kr.

I

17*

.

Végösszeg

frt

2

Összesen I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX.

íj

42 86 32 141 21 43 21 43 21 43 139 8Ö.V.

1

2143

1

2143

150 01 42 86 235 73 11 7 Í50 01 246 441 3^ 3^ 64 29 36 36 771 48 18 18 3851 74 2 2 42 i 86 13* 13J 2891 30J 36 36 771 48 396 451 ^i 96 43£ Ui 246 441 64 29 3^ 3 12 12 257 16 5 5 107 15 139 29 1 ? 1* 21

7 2

7 2 11 7

.4

209 209!

ü 70

azaz, Kétszázkilencz részlettel a kiosztás alatt, álló 4480 frt 70 kr. (Négyezernégyszáünyolczvan frt 70 kr.) összeget elosztva, egy segélyrészlet, összege 21 frt és 4 t krban állapittatik meg. És igy kiosztatik 4479 frt 70 kr., azaz, Négyczernégyszázhfitvenkiloncz frt és 70 kr. Pénztármaradékban hagyatik 1 (Egy) o. é. frt. Kolozsvárit, 1891. okt. 1-én.

Név-, és tárgymutató. Egyesek.

Jkvi szám. Jkvi szám.

Bánffy Dezső br. megnyitó beszéde 1 Bánffy Dezső br. a br. Boldácsi alapilvány igazgatóságába választatik 29 Bánffy Ernő br. az ig. tanács ügykezelésének megvizsgálására kiküldött bizottságba választatik 29 Bánffy György gr. a széki egyházmegyei főgondnoki állásra megválaszt atik . . . . 33 Bartha Lajos zsinati taggá választátik . 29 Barlha Lajos konventi taggá választatik 29 Bethlen Gábor gr. zsinati taggá válaszlatik 29 Bethlen Pál gr. nagysajói egyházmegyei főgondnoki állásra megválasztatik . 3 3 Bihari Sándor konventi póttaggá választatik . 29 Biró András az ig.-tanács ügykezelésének megvizsgálására kiküldött bizottságba választatik . 29 Bocz Sámuel a szászvárosi egyházközség főgondnoki állására megválasztatik 33 Bodor Antal segély kölcsönpénzt ári előadóvá választatik . . . 2b Bodor Géza segédjegyzőül kineveztetik 3 Borbáth Pál zsinati póttaggá választatik 29 Bölöni Sándor lemondása a szil.szolnoki egyházmegye algondnoki állásáról . . . . 7, 23 Csiszér Gábor a theol. tanárjelölő bizottságba választatik . . . 29 Csűrös Pál közgyűlési tagsága kimondatik 5

Deési Gyula zsinati taggá választatik 29 Deési Gyula konventi póttaggá választatik 29 Deési Gyulaagimn. tanárjelölő bizottságba választatik . . . 29 Deési Gyula az egyh. ker. számadások megvizsgálására kiküldött bizottságba választatik . 29 Dull László zsinati taggá választatik 29 Elekes Viktor zsinati póttaggá választatik 29 Fejérvári Károly a nagysajói egyh. megyei főgondnoki állásra megválasztatik 33 Fogarasi Béla a nagyenyedi kollégium mennyiségt. rajzoló geom. tanszékére megválasztatik . 52 Geréb Márton egyh. ker. számadások meg\ izsgálására kiküldött bizottságba megválasztatik . 29 Gyarmathi Miklós zsinati taggá választatik . . . . . . 29 Gyarmathi Zsigmond az egyh. ker. számadások megvizsgálására ^ kiküldött bizottságba m é g v á - ^ r lasztatik js . 29 Havas Gyula dr. a nagysapit^egyh. megyei algondnokiáíy^lra megválasztatik ^ . . . . . 5 2 Hegedűs Lajos zsinatltaggá választatik 29 Hegedűs Sándor 100 frtot küld az özvegy-árvai aflap javára . . /28 Hegedűs S. zsinati taggá választatik 29 Incze Gerő a nagysajói e^yh.mé^'fíi _.,. algondnoki állásra m^gváíasz' tátik 33 Kacsó Lajos felebbezése a kolozsvári papválasztás ügyében 12, 66 Kerekei József zsinati póttaggá választatik 29 Kolozsvári Sándor dr. zsinati taggá választatik 29

142 Jkvi szám.

Kolozsvári Sándor dr konvent taggá választatik Kovács Dániel segédjegyzőül kmeveztelik Kövér András erdővidéki esperessé feleskettetik Kun Géza gr. zsinati taggá választatik Lénárt József zsinati laggá választatik Lénárt József konventi póttaggá választafik Lőrincz Gyula erdővidéki jegyzővé feleskettelik Maksai János volt pénzlárnoksegéd ellenőrré választatik . . . Mezei Albert zsinati taggá választalik . Mezei Albert konventi póttaggá választatik Mezei Albert a br. Baldácsi-alapitvány igazgatóságába választatik . Molnár Lajos a marosi egyházmegyéből igazolt képviselőnekjelentelik ki . . . : . . Nagy László zsinati taggá választatik . Nagy László konvenlí taggá választatik . Parádi Kálmán zsinati taggá választátik . , i Kálmán konventi taggá vá^asztal ik . . . . . . . . PánezéT \'íároly zsinati taggá válasz* tátik ^ . Péter KárolyHheol. tanárjelölő bizottságba válas]píatik . . . Petri Mór segédjegfzőül kineveztetik . . 3 Rákosi Lajos a gimjl tanárjelölő bizottságba választatik . . . Í X C ^ P ^ H gim. I anárjelölő bizottságba vÖa?«t|atik Sándor János \ísinati póttaggá választatik Sárkány Lajos dr. konvenli póttaggá választalik Schilling Rudolf, a kolozsvári kollégium algondnoki állására választatik . . . . . . .

29 3 10 29 29 29 10 25 29 29 29 34 29 29 29 29 29 29 3 29 29 29 29 52

Jkvi szám.

Simó Lajos zsinati póttaggá válaszlatik 29 Somkereki Miklós zsinati taggá választatik 29 Somkereki Miklós konventi póttaggá választatik 29 Szacsvai Sándor a dézsi egyh. megyei fögondnoki állásra választatik 33 Szász Béla dr. konventi taggá választatik 29 Szász Domokos püspök a br. Baldácsi-alapitvány igazgatóságába választatik . . . . . 29 Szász Gerő zsinati taggá választatik 29 Szász Gerő konventi taggá választatik . . . 29 Tavaszi József ehm. helyettes jegyzőül elismertetik . . . . 6 Tokaji Aladár közgyűlési tagsága kimondatik 5 Tokos Sándor a theol. tanárjelölő bi( zottságba választalik , . . 29 v Török István dr. az ig.-tanács ügykezelésének megvizsgálására kiküldött bizottságba választatik 29 Vas Tamás segédjegyzőül kineveztetik 3 Vas Tamás zsinati taggá választatik 29 Józsa Zsigmond a nagy-enyedi theol. akadémia exegetikai tanszékére meg választatik . . .52 lung Ferencz folyamodik, hogy bakaresti segédlelkészi ideje külföldi egyetemen töltött időnek számittassék 27, 61 Zeyk Dániel zsinati póttaggá választatik , . 29 Zeyk Dániel a nagyenyedi egyh megyei algondnoki állásra megválasztatik . . . . . . 33 Zeyk Gábor zsinati taggá választatik 29 Zoltáni Elek a theol. tanárjelölő bizottságba válaszlatik . . . 29 Egyházközség. Szászvárosi egyházközség fellebbezése özvegy Incze Jánosné kegyévi illetményére vonatkozólag . 12, 63

143 Jkvi szám.

Jkvi szám.

Előterjesztése a m.-vásárhelyi kolEgyházmegyék. légiumnál egy clas.-phil. tanszék rendszeresítésére vonatGörgényi folyamodik egy harmadik kozólag . . . . . . . 17 algondnoki állás rendszeresíElőterjesztése a nagy-enyedi kollétéséért s kijelölését is meggiumnál mennyiségt.-rajzoló teszi 11, 23 geometria rendszeresítésére és Küküllői felterjesztést intéz egy alegy theol. tanszék betöltésére gondnoki állás betöltése iránt 23 vonatkozólag 16 Nagysajóihoz csatlakozik néhány egy! Előterjesztése a segélykölcsönügyi házközség a széki és görgényi előadói állás betöltéséről . . 25 egyházmegyéből 24 Előterjesztése a zsinati törvényjavasSepsii folyamodik egy ötödik gondlatra vonatkozólag . . . . 38 noki állásért . . . . . . 23 Évi jelentése 18 Szilágyszolnokiban egy gondnoki állás megürült 23 Határozati javaslata tanári pályára készülő ifjaink részére összSzilágyszölnoki kérésére a kros élőtöndijak alapítása ügyében . 20 löke járulékának a diasporákban felszedése tárgyában . . 45 E g y h á z k e r ü l e t é s k ö z g y ű l é s . •: Kollégiumok Kolozsvári kérése az algondnoki állásra vonatkozólag . . . . 2 1

Igazgató-Tanács. Előterjesztése az egyházmegyék tanácsának ideiglenes kibővítéséről Előterjesztése az egyházmegyei tanácsosok számának emeléséről Előterjesztés az erdélyi ev. ref. tanárok özvegy-árvái gyámintézete javára a tanulók részéről fizetendő dijjak felemelése tárgyában Előterjesztése az 1892-ik évre vonatkozó költség-előirányzatról Előterjesztése egyházi törvényeink 325. §-ának kiegészítése tárgyában . . . . . . . Előterjesztése a kepe-váltási alapoknak kamatjövedelmi adó alól felmentése tárgyában . . . Előterjesztése a kollégiumi elemi iskoláktól követelt tanítói nyugdij-illeték alól felmentés tárgyában Előterjesztése a krajczáros élőtőke jövedelemtöbbletének felosztása iránt

39 40

42 58 37 41

43 44

A köz és akad. alapok költségvetésének véleményes előterjesztésére kiküldött bizottság jelentése 35. Az első lelkész-képességi vizsgálati bizonyítvány szövege . . . Bizottságok kinevezése . . . . Egyházkerületi pénztár megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése Egyházkerületi számadások felülvizsgálására kiküldött bizottság jelentése . . . . . 48. Elnök bezáró beszéde . . . Ig.-Tanács évi jelentésének gálására kiküldött ' jelentése . . Király urunk ő fr* válasza Királyhágón-túí) Jegyzőkö/ sara kiküK tése . . . Közgyűlés megnyita? Közgyűlés tagjainak *< Közgyűlés tárgysorozata ^ tatik Lelkészi kibocsátás . . 30, 31, Püspök évi jelentése Sérelmi ügyek átvizsgálására kiküldött bizotság jelentése . 35.

57 47 9 56 f*'

13 32 14 64

144 Jkvi. szám.

Tanárjelölő bizottság jelentése . . Tanügyi előadó évi jelentése . .Választások elrendelése . 22, 26, Jövő évi közgyűlés idejének meghatározása

36 19 49 65

Függelék. Lapszám.

Püspökiszék jegyzőkönyve 1891 okt. 2-áról Br. Wesselényi Ferencz zilahi ev ref. kollégiumi főgondnok életrajza Baezó Gábor zilahi tanár emlékezete Zajzon Mihály bardóczi ev. ref. pap és erdővidéki esperes életrajza

100 103 104 106

Mellékletek. Kimulatás az Igazgató-Tanácshoz vizsgálatra és felülvizsgálatra beadott, számadásokrul 110—111 Összehasonlító kimulatás az erdélyi

Lapszám. ev. ref. kollégiumok 1890-ik évi számadási orgalmáról 112 115 Kimulatás az 1 000.000-os kölcsön jövedelméből 1620 frt 88 kr. segély kiosztásáról . 116—117 Kimutatás 'az 1890. évi 14.000 írt. és az 1889-ről fenmaradott 83 kr, együtt 14.000 forint 83 kr államsegély kiosztásáról 118—123 Kimutatás az egyházmegyei özvegy- • árvái gyámintézeti pénzlárak 1890. évi állásáról 124 — 125 A Kolozsvárit felállítandó egyházkerületi Iheol. akadémia és paedagogíum alapjára tett alapítványok és adományok kimutatása 126 Tanügyi mellékletek I—VIII. 127-134 Kimutatása az egyházkerületi gyámsegélyben részesítendő lelkészi özvegyeknek és árváknak az 1891. évben . . 135—140

SQYETEMI KŐ^YVTUI 1

• 1906. JAN. 1 —

KOLOZSVÁR.