EV. REF. FŐGYMNASIUM

A

M I S K O L C Z I

EV. REF. F Ő G Y M N A S I U M

IRTA

Dr

KOVÁCS GÁBOR tanár.

MISKOLCZ, KIADJA

AZ

EV.

REF.

1885.

FŐGYMNASIUM.

460193

Forster

Rezső

könyvnyomdájából

Miskolczon.

ELŐSZÓ.

tanintézet történetének ismerete, főleg azokra nézve, kik életök nagyobb részét annak falai között töltik, bizonyára nélkülözhetetlen; de édes emlék ez azokra nézve is, kiket az iskolához az ifjúság hirtelen elröppenő és soha vissza nem térő arany idejének szép emlékei kötnek. Ezen régen érzett szükségen óhajtott

főgymnasi-

umunk tanárikara segiteni, midőn iskolánk történetének megiratását az iskolaitanács előtt 1884. szept. hó 8-án inditványba hozta. Iskolai tanácsunk a terv helyeslése után a munkálat kivitelét visszatette az iskolai székhez, amely — önkén­ tes vállalkozásom folytán — reám bizta azt. Felvállalt kötelezettségemnek, a mennyire tehetsé­ gem engedte, igyekeztem is megfelelni, és amely okmá­ nyokat, adatokat Borsodmegye, Miskolcz város, a tiszáninneni ev. ref. egyházkerület, a helybeli ref. egyház és tanintézetünk levéltáraiban iskolánk multjára vonatkozó­ lag találhattam, törekedtem is e kis munkánál felhasz­ nálni; azonban abban, hogy nem teljesithettem ugy fel-

adatomat, mint ahogy én igazán szerettem volna, nem tiszta szándékom és akaratom, hanem főleg azon akadá­ lyok gátoltak, melyeket legyőzni korunkban többé alig lehet, a mennyiben városunk tűz által sokszor elhamvasztatván, egyházunk okmányai is porrá lettek; a tanintézet levéltára pedig 1706. szept. 20-án a betörő labanczok által szintén elpusztittatván, az alapitás idejétől kezdődő mintegy másfél századot talán örökre olyan sűrű homály takarta be, melynek sötétségébe alig- hatol egy-egy vi­ lágitó sugár. E munkácskába tehát nemis vettem fel semmi olyat, mely okmányokkal nem bizonyitható, de viszont nem hallgattam el semmit, a mit — tudomásom szerint — adatok igazolnak. És miután jobbnak gondolok egy egyszerü, de hiteles adatokon épült történeti vázlatot, mint­ egy combinatiókon nyugvó terjedelmes dolgozatot, min­ den alanyi nézetet és elmélkedést kerülni igyekeztem. Kútforrásaim mindenütt megvannak nevezve, a hol pe­ dig reájok utalás nincs és mégis időző jelek találhatók, azon helyek vagy a helybeli ref. egyház, vagy az iskola jegyzőkönyvéből vannak szószerint kiirva. Nem mulaszthatom el végűl hálás köszönetemet ki­ fejezni az emlitett levéltárak hatóságainak s kezelőinek irányomban tanusított szivességökért, tanártársaimnak, kik utasitásaik és adatközléseik által ez igény nélküli munkácska elkészitését elősegitették. Miskolcz, 1885. márczius 1-én. A szerző.

I.

A miskolczi ev. ref. iskola alapitása, fejlődése és tanrendszere. Mint a rohanó szél zugása a fa lombjait, ugy járta át a XVI-ik század elején az elméket a reformatio, gon­ dolatszabadságot és vallásbeli szabad vizsgálódást köve­ télve s védelmet találva hazánkban is a mindinkább ter jedő humanista müveltség által előidézett szellemi moz­ galomban. A külföld egyetemein gazdag tudományos is­ mereteket gyüjtött hazánkfiai közül számos apostolai tá­ madtak az ujitott vallásnak, s terjesztették azt gyorsan, majdnem ellenállhatatlanúl a hirtelen feltámadt ellenhatás erőszakoskodása s gyülőlete között is, a közművelődés fáklyáját lobogtatva millióktól üdvözölt, bár sokszor tragicus véghez vezető pályájukon. A szellemi sikerhez szá­ mos főúr anyagi áldozata s hathatós pártolása járulván, mindjárt az első időkben központi főiskolák alapittattak, melyek az alakuló egyházakat lelkészekkel és tanitókkal látván el, mig egyrészről a tudomány hatalmával erősit­ gették meg azon positiokat, melyeket a nép lelkesedése a reformatio számára kijelölt, másrészről az ujitott vallás elveinek terjesztésénél a hullámzó tengerre fényt szóró világitó tornyokhoz hasonlók valának. Hogy a reformatió valóban életszükség gyanánt je­ lentkezett, mivel az egyház »a fegyelem felbomlása és az alsóbb papságnak culturai tekintetben teljesen elhanya­ golt állapotánál fogva magas erkölcsi és civilisátori hiva­ tását betölteni nem volt képes« azt a katholicus irók is

6 elismerik. 1 ) Igy a nép, mely az intézmények becsét és ér­ tékét azoknak gyakorlati eredményeiből és különösen képviselőinek, fentartóinak jelleméből itéli meg« 2 ), egy jobb és megnyugtatóbb vallásos nézet elfogadására igen hajlandó lett, a mely körülmény »a papságnak, mint a nép vezetőinek tudományban való nagy elhanyatlása mi­ att az ujitott vallás elterjedését hathatósan elősegitette. 3 ) A korviszonyok által előkészitett körülmények kö­ zött Miskolcz város polgárai is mindjárt a X V I . század közepetáján elfogadták az evangelium szerint reformált vallást, és miután az egész község az uj vallásra tért, itt rövid idő alatt virágzó egyház alakult. 4 ) 1566-ban már tekintélyes központi reformált egyház ez, mert lelkésze Hevesi Mihály mint borsodi senior igazgatja és rendezi a környékbeli kisebb egyházakat, 1568-ban pedig épen ezen tekintélyes állásában van jelen a kassai ref. zsina­ ton és irja alá annak végzéseit. 5 ) 1639-ben a miskolczi ref. egyháznak már két lelkésze van. 6 ) Ilyen tekintélyes egyházközségben, minthogy a X V I . századbeli zsinatok mindenike parancsolja, hogy a lelké­ szek mellett minden egyházban tanitók is legyenek, kik félretéve minden más foglalkozást, hivataluknak éljenek, minden idejöket a ref. vallás tételeinek, s az olvasásnak és irásnak betanitására forditsák; 7 ) továbbá, miután a re1 ) F r a n k i V i l m o s : A hazai és külföldi iskolázás a X V I . században. 1873- 3 — 4 lap. 2 ) R é v é s z I m r e : D é v a y B i r ó Mátyás élete. 1 8 7 3 . 1 7 . l a p . 3 ) Péterfi : S a c r a H u n g a r i a e C o n c i l i a I. 2 2 7 . 249, 2 8 8 1 . szerint az e g y h á z i pályára l é p ő k r e az 1 4 9 3 . esztergomi, az 1 4 9 4 . nyitrai és az 1 5 1 5 . v e s z p r é m i zsinatok v é g z é s e i r e f o r m k é p e n rendelik el, h o g y ezután csak azok vétessenek fel a papi rendbe, a kik o l v a s n i é s é n e k e l n i tudnak, s a z e l e m i ismeretekben n é m i l e g jártasok. 4 ) Az avasi t e m p l o m , m e l y előbb Szent-István t e m p l o m á n a k neveztetett, körülbelöl 1 5 5 4 - b e n lett a r e f o r m a t u s o k é a Papszer-utczával együtt, m e l y azután birtokukban is maradt, miután Z s i g m o n d királynak 1 4 1 1 - b e n adott szabad papválasztási p r i v i l é g i u m á t I. F e r d i n á n d 1 5 6 3 - b a n , R u d o l f 1 5 9 3 - b a n , stb. ujra megerősitették. 5 ) L a m p e : Historia ecclesiae reformatae in H u n g a r i a 1 7 2 8 . ( D e b r e czeni E m b e r P á l ) . 2 1 4 . é s 577. lapon. 6 ) V á r o s i j e g y z ő k ö n y v 1 6 3 9 . május 1 1 . - r ő l . Makiári Z o b o r Márton urunk, miskolczi m á s o d i k predicator v ő n a z A v a s v ö l g y b e n e g y pinczét stb. 7 ) A gönczi zsinat m á r 1 5 6 6 . j a n . 2 3 - á n X V I I I - i k articulusában igy i n t é z k e d i k : R e c t o r e s s c h o l a r u m diligentes sint in officio, nec extra c o n s c n sum P a s t o r u m discurrant, observentque pastores, quo m o d o J u v e n t u s per illos instituatur. L a m p e : Historia ecclesiae reform. 1 3 5 . lap.

7 formatio a nép felvilágosítására törekvő elveinél fogva épen iskoláira forditott eleitől fogva legnagyobb gondot: biztosan állithatjuk, hogy i s k o l á n k a z e g y h á z m e g ­ a l a k u l á s á v a l egy időben, a v á r o s összes reformált vallású l a k o s s á g á n a k hozzájárulásával, a város pártfogása mellett nyerte megalapitását. Nagyon természetes, hogy — miután ez időben még az elemi és gymnasiumi oktatás szabatos elkülönitéséről s rendszerezéséről nemcsak nálunk a fejlődésében levő ref. egyházközségek ügyeinek kezdetleges állapota miatt, hanem külföldön sem volt legkevésbé sem szó, — mint a kornak más tanintézetében, itt is csak a régi trivium tantárgyai: az olvasás, irás és számolás tanittatának ezen időben, és nem különböztette azt meg egyéb a reformatio előtti tanitástól, mint az erős protestans szinezet, mely a vallás alapelveinek a g y e r m e k lelkébe való beoltását minden tantárgyak felett túlterjesztette, és az ellennéze­ tek czáfolgatásával a tanitást mindig befolyásolta. Azonban, mivel a felsőbb humanista iskolák a re formatio korának eszményei valának és azokat a külföldi iskolarendszerekkel megismerkedett, lelkesen apostol­ kodó iskola alapitóink, a hol arra a hely és az egyház viszonyai alkalmasaknak mutatkoztak, mindenütt felálli­ tani buzgólkodtak: nagyon valószinű, hogy — valamint a környéken több s kevesebb ideig fenállott, és ezen korban alapitott szikszói, abauj-szántói, gönczi, tályai, szepsii, szentpéteri, ónodi, szendrői iskolák, — taninté­ zetünk sem maradt sokáig a trivium tantárgyainál, hanem mint a borsodi senior (esperes) lakóhelyén, egy, már azon időben tekintélyes számu lakossal biró város és ref. egy­ ház kebelében levő s anyagi jobb helyzettel biró iskola kiemelkedett még az említett latin alsóbb iskolák közül is, és egy olyan kis collegiummá nőtte ki magát, melyben a kisebb növendékek mellett 2 0 — 3 0 nagyobb tanuló is is oktatást nyert a theologiai, philosophiai, retoricai és logicai ismeretekben. 1 ) 1) L a m p e : H i s t o r i a e c c l e s i a e r e f o r m a t a e in H u n g a r i a 578. lap. S c h o l a e triviales in dristictu hujus ( B o r s o d i e n s i s ) s e n i o r a t u s sunt c o m p l u r e s in o r a -

8 Ezen latin iskolák berendezésére nézve a legelső intézkedést az I. Rákóczy G y ö r g y által Szathmár-Németibe 1 6 4 6 ik évben összehivott nemzeti zsinat végzéseiben s az ezen alapon Geleji Katona István superintendens ál­ tal készitett canonokban találjuk, ahol a 94-ik canon az iskolatanitóknak első kötelességökké teszi, hogy »az if­ júságot a ker. vallás ágazataiban s a kegyességben ké­ pezzék, hogy a jelesebb irók felhasználásával bevezessék a müveltebb irodalomba, a görög és héber nyelv közép­ szerű ismeretébe s a tisztességes tudományokba, gya­ korolják őket a fogalmazásban, szavallásban, vitatkozás­ ban; viseltessenek irántok atyai indulattal; ne legyenek hozzájok se lágyak se szerfölött szigoruak, stb.« Ezen általános elvek után az iskolaügy fogyatkozá­ sainak javitása és rendezése végett Sárospatakon a zempléni, abauji, borsodi és ungi egyházvidékek által 1 6 4 8 . junius 20-án tartott részzsinat az egész tanrend­ szert meghatározta. 1 ) Ezen részzsinat ugyanis, — miután elrendeli, hogy a könyörgéseket és éneklést, (Első pont) továbbá a bib­ lia fejezeteinek olvasását és magyarázását (Második pont) az összes iskolákban latinul kell tartatni — a nagyobb tanintézeteket négy osztályba sorozza, és szorosan meg­ jelöli azok tantárgyait, hogy a rectorok se másféléket, se másképen ne tanitsanak. Iskolánk itt (a hetedik pontban) azon nagyobb vá­ rosok iskolái között emlittetik, a »hol a felnőttebb ifjak is nagyobb számmal gyülhetnek össze, és a hol a grammaticán, syntaxison, poesisen kivűl a retorica, azaz a kötött és kötetlen beszédben való tisztább ékesszólás is nibus f e n n e p a g i s m a j o r i b u s ; p a u l o f l o r e r i t i o r e s i n oppidis S z i k s z ó , S z e n t ­ péter, Ónod, S z e n d r ő etc. M i s k o l c z i n i p r a e p r i m i s e t R i m a S z o m b a t i n i . M o x c o l l e g i i s m i n o r i b u s aequi p a r a n d a e sunt fundatae s c h o l a e , i n quibus praeter s p l e n d i d a m E p h o b p r u m s t u d e n t i u m c a t e r v a m s o l e n t interteneri studiosi v u l g o m a j o r e s 20, 2 5 , 30, i n t e r d u m e t i a m plures n u m e r o , qui ab eruditis L u d i n i a g i s t r i s e x e r c e n t u r in studiis T h e o l o g i c i s , p h i l o s o phicis, rhetoricis et l o g i c i s . ete. U g y a n c s a k S z o m b a t h y J á n o s n á l : Historia S c h o l a e S á r o s p a t a k i n i : 1 3 1 . lap. 1 ) S á r o s p a t a k i füzetek 1 8 6 2 évf. 4 4 6 l. H e g e d ű s L á s z l ó közli az 1 8 4 6 - i k i tanrendszert a z e m p l é n i ref. e g y h á z m e g y e a n y a k ö n y v é b ő l . T o ­ vábbá S z o m b a t h y : Historia S c h o l a e Sárospatakini 1 4 1 . lapon.

9 tanitható, sőt a logica és görög-nyelv elemei is azoknak, akik a latin ékesszólásban már meglehetős előmenetelt tettek «. Ime! tehát ezen első irott bizonyság szerint is­ kolánk 1648-ban m á r n a g y o b b t a n u l ó i f j ú s á g g a l b i r ó k i f e j l e t t k ö z é p i s k o l a , é s annak rendezésére az emlitett négy egyházvidék közösen tesz intézkedé­ seket. 1 ) Iskolánk multjára nézve tehát kiváló fontosságú e részzsinat végzése; és miután — a mint az idézett kút­ főből világosan kitünik — több hasonló társaival együtt már ezen időben a sárospataki collegium hatása alatt ál­ lott, és tantervére, berendezésére, tanárai s tanulói isko­ lai viszonyaira nézve ezen főiskolát tekintette szabályal­ kotójául: kevés hiánynyal valóban megrajzolhatjuk isko­ lánk e korbeli tanrendszerének és berendezésének képét, melyet megkisérlek én is röviden vázolni. A X V I . században a magyar közoktatásra legna­ gyobb hatást gyakorolt a wittenbergi egyetem, a hová 1 5 1 7 . október 31-étől kezdve, midőn Luther Márton a hires 95 tételt a vártemplom ajtajára felszögezte, Európa minden részéből csak ugy özönlöttek a tanulók, amely időtől 1599-ig csak hazánk fiai közül is mintegy ezer ifjú jegyeztetett be az egyetem anyakönyvébe. 2 ) Itt tanultak a reformatio első hirdetői, a reformált iskolák alapitói, köztük Batizi András, Geleji Katona István, Dévai Biró Mátyás, Heltai Gáspár, Kopácsi István, Szegedi Kis Ist­ ván stb; nagyon természetes tehát, hogy az általuk elta­ nult s helyeselt rendszert, a Melanchton rendszerét igye keztek az általuk alapitott intézetekben is érvényre emelni. A Melanchton közoktatási programmját pedig a Witten­ bergben 1 5 1 8 . august. 22-én tartott székfoglaló beszédje szerint az képezte, hogy: „a classicai irodalom alaki és tartalmi ismerete által az ifjuság szivében és lelkében új l ) A z i s k o l a ü g y e k b e n G ö m ö r - K i s h o n t é s B o r s o d m e g y e már 1 5 7 6 ban hozott 38 articulusból álló végzést, azonban ez általános és iskolánkat különösen nem érinti. 2 ) F r a n k i V i l m o s . A hazai és külföldi iskolázás a X V I . században 288, 299. lap.

10 élet s új törekvés ébresztessék és és tápláltassék." 1 ) Ebből kifolyólag az egész oktatás feladatául a classicai nyelv és irodalom tanulását, értelmezését, főleg a szónoki beszé­ dek által való retoricai képzést tette, s a tanulókat há­ rom csoportra osztván, a régi trivium tantárgyai mellett az egyes osztályok évfolyamait sem határozta meg, ha­ nem a tanulók képzettségéhez képest a tantárgyakban előhaladottabbakat időközönként előbb vitte, mig a las­ sabban haladók elmaradtak. A retoricai képzés abban állott, hogy a tanuló egy latin szónoknak beszédeit, vagy néha a maga által készitettet betanulva, élő szóval adta elő a többiek előtt, ez által előadásbeli gyakorlottságot szerzett. Ennek előmozditására szolgáltak a vitatkozások és színi előadások is. Ezen rendszer később a Trotzendorf befolyása alatt, ki 1527-től volt 1 5 3 1 - i g a wittenbergi egyetem tanára, egy olyan intézménynyel bővült, mely hazánk reformált iskoláiban a legujabb időig fenmaradt, t. i. a hat osz­ tályra osztott tanulóság nagyjait az intézetet vezető rector tanitotta ugyan, de a kisebb növendékek oktatását iskoláikat végzett nagyobb ifjakra bizta, igy „az egész organisatiót magok a növendékek közreműködésének igénybevételével hajtotta végre." Ezen hatások alatt fejlődött ki középiskoláink X V I . és X V I I . századbeli tanrendszere, mely a Kopácsi veze­ tése alatt, a Perényi Gábor anyagi pártfogásával már 1550-ben collegiummá emelkedett sárospataki iskolában jutott leginkább érvényre, a melyből, mint a központi napból a világosság, maradandó hatással áradt szét a befolyása alatti iskolákba, mint a milyen a miskolczi is volt 2 ), főleg miután a tanitók és az egyház lelkészei is mind e főiskolából kerűltek ki, fel sem tehető, hogy a tanitás is ne azon rendszer szerint folyt volna, a melyben ők is kiképeztetésöket nyerték. Tanittattak tehát: 1) V a l l á s t a n , a kisebb tanulók nak Syderius kátéja, a nagyobbaknak a heidelbergi káté 1

5 7 . lap. 2

) M o l n á r A l a d á r : A közoktatás története a X V I I I - i k században, stb. ) S z o m b a t h y J á n o s : Historia scholae Sárospatakini 1 3 1 . lap.

11 szerint. 1 ) 2) L a t i n n y e l v , mely mind a tanitásnak, mind a magánéletnek elfogadott egyedűli organuma volt. Grammaticai ismeretekre Molnár Gergely ko­ lozsvári rector sok kiadást ért „Elementa grammaticae"-jét, olvasmányul Erasmus „ C o l l o q u i á “ ját, Molnár Gergely „Prosodiájá"-t, Ciceró családi leveleit használták. A retoricára Péczeli Imre komáromi rector Melanchton után irt Rhetoricája, a classikusok közül Cicero, Ovidius, Vergil és Horatius olvastatott. A költészettan latin versirási gyakorlatok által, a szónoklat az oratiok előadása által tanittatott. 3) A t e r m é s z e t t u d o m á n y Magirus János phisiologiája és Keckermann „Systema phisicum"-ja szerint, de többnyire kéziratokból, a tanár előadása után tanittatott a nagyobb növendékeknek. 4) S z á m t a n i is­ meretek. 5) M a g y a r f o g a l m a z á s o k . 6) Éneklés. 7) L o g i c a , mintegy az ismeretek betetőzéséül Kecker­ mann logicája vagy Melanchton dialecticája szerint. 8) M e t a p h i s i c a , a Keckermann és Alstéd metaphisicája nyomán. 2 ) Ezen tantárgyaknak osztályonként való berendezé­ séről az 1 6 4 8 iki részzsinat nem intézkedik. Legvalószi­ nűbbnek az látszik, hogy a classicai tanitás adván meg az egyes osztályok jellegét és nevét, annak az egyes évekre beosztott tananyagához idomultak a többi tantár­ gyak, és nem voltak mereven külön, korlátozott mennyi­ ségre osztva; hanem a mint az iskolát igazgató tanár bölcs belátása és tapintata jónak látta, a főhatárvonalak megtartásával tetszése szerint intézkedett a beosztásra nézve. A tanrendszerben való ingadozást azonban nem so­ kára határozott intézkedések váltották fel tanintézetünk­ ben. Ugyanis az 1 6 3 5 . évi junius 20-án tartott bodrogkereszturi zsinaton a püspöki kormányzattól való idegen kedés miatt a tiszai kerülettől elszakadt 3 ) Zemplén, Bor 1 ) S á r o s p a t a k i 1 6 4 8 . zsinat v é g z é s e i b e n a 1 0 - i k pont. S á r o s p . füzetek 1 8 6 2 . é v f o l y a m 446. lap. 2 ) S z o m b a t h y J á n o s : Historia s c h o l a e S á r o s p a t a k i n i 1 3 9 . lap. 3 ) L a m p e : Historia e c c l e s i a e ref. in H u n g a r i a liber I I I . 5 7 3 . lap. E c c l e s i a r u m r e g i m e n r e f o r m a t a r u m esse debet n o n e p i s c o p a l e , sed p r e s b y t e r i a l e . Q u a t u o r seniores (Cotti. Zempleniensis, Borsodiensis, Gömöriensis, Abaujva-

12 sod-, Gömör, Abaujvár-Torna-Sáros és az ungvári senioratusok függetlenűl intézkedvén iskolai ügyeikben: 1 6 7 9 . február 9-én Gömör és Borsod egyesült egyház­ megyék a miskolczi ref. egyház felsőpapszerutczai lelkészi lakában részzsinatot tartottak, melyen iskolánkra nézve a következő határozatokat hozták: „Mivel az deákságon, neutralistákon és mendicansokon kivűl a tanulók közé felvett gyermekekből valók, ugy mint itt lakos becsületes emberek gyermekei és vidé­ kiek, különbözést kellett a dologba tenni, a fizetés azért a szerint igy különböztetik meg: Az itt való abeciarius gyermektől a rudimentáig li­ mitáltatott huszonnégy pénz, denár 24, az vidékitől penigh az etymologhiáigh egy-egy forint: I fl. Az itt való rudimentistatól den. 5 0 ; az grammatistától den. 7 5 ; az syntaxistatól fl. I den. 5 0 ; az vidéki etymologistátúl és syntaxistátúl egy tallér, tallér I. Az itt való poetatul fl. I den. 80 pénz; logicustul fl. 2.

70; oratortul egy fi-

Az vidékiektűl poetátúl ft. 2. den 5 0 ; oratortúl fi. 2. den. 7 5 ; logicustól fl. 3. idest három forint1). Ezen határozatból látható, hogy 1678-ban, az egész országban felgerjedt és már hatalmas hullámokat verő ellenreformatio és törvényes üldözések daczára is virágzó állapotban van tanintézetünk és kifejlett gymnasiumi tel­ jes tanfolyammal bir, melynek előkészítői, az elemi osz­ tályok sem hiányoztak. Látható, hogy már ekkor köz­ ponti tanintézet ez, melyben abeciariusok, elementariusok, conjugisták, grammatisták, syntaxisták, poéták, oratorok és logicusok tanulnak, még pedig nem csak helybeliek, hanem vidékiek is olyan nagy számmal, hogy az iskola kiadásainak könnyebb fedezhetése végett a város taná­ csa jónak látja a partialis synodust a tandij felemelésére kérni, hogy a helybeli tanulók, kiknek szülői az iskola riensis unionem 1 ) legrégibb iatban.

T o r n a i e n s i s - , Sárosiensis, U n g v á r i e n s i s . ) fratribus data dextera, sanctam confirnuirunt, e t s a n c t e mutuas sibi operas p r o m i s e r u n t . stb L i b e r annajis juratorum civium Civitatis Miskolcz. Miskolcz város j e g y z ő k ö n y v é b e n ; továbbá L i b e r l e g u m scholae Miskolcinae. kéz-

13 más terheit is viselik, előnyben részesittessenek a mind nagyobb számmal jelentkező vidéki tanulók felett. Az intézetet egy rector vezette, a ki miután a re­ formatusoknál a tanítóság átmeneti szolgálat- és a lelké­ szi pályára előkészitő hivatal gyanánt tekintetett, rende­ sen a sáros-pataki főiskolának hittani tanfolyamát vég­ zett ifjai közűl hozatott, és két három évi tanitóskodás után rendesen a külföldi egyetemek valamelyikét láto­ gatta meg, azon pénzösszeg segélyével, melyet ez állo­ máson, mint a főiskolához kötött academica promotión itt léte alatt szerzett. 1 ) A rector mellett az alsóbb osztályok tanitását a köztanitók (classis praeceptorok) vezették, a kik részint a főiskolákból hozattak, részint az iskola végzett növen­ dékei közül az évi vizsgák után képességök szerint vá­ lasztattak ki az alsóbb osztályok tanitóiul s ez állásokat két-három, sőt szükség esetén négy évig is tartoztak be­ tölteni azon jótétemények viszonzásául, melyekkel őket az iskola és az egyház közönsége tanulói pályájuk alatt segitette. A tanmenet, a mint az egykorú részzsinatok végzé­ seiből, a hasonló iskolák berendezéséből és az e l ő b b i e k a l a p j á n 1708-ban készült iskolai törvényekből megál­ lapitható, a következő volt : A növendékek mindennap reggel az Auditoriumban (a deákok tantermében) összegyűlvén, közösen énekeltek s egy kirendelt nagyobb deák előkönyörgése mellett imádkoztak, mely után a bibliának egy fejezete olvasta­ tott fel a hetenkénti sorban erre a senior által kijelölt deákok által. Ezen kivűl vasárnap reggel és szerdán dél­ után minden osztály templomba ment a köztanítók veze­ tése és felügyelete mellett. A naponkénti isteni tisztelet után kezdődött a tanitás, délelőtt 7—8 és 9 — 1 1 - i g , dél­ után 1 — 2 és 3 — 5 óráig, a közbeeső idő fogalmazások irására v a g y előkészűletre, esetleg a temetéseken való megjelenésre használtatván. Főgond fordittatott a vallá1

) G ö m ö r - K i s h o n t és B o r s o d e g y h á z m e g y é k által 1576-ban h o z o t t articulusok X X X I I - i k e a 2 — 3 évire terjedő r e c t o r s a g o t m e g e r ő s i t i . L a m p e : Historia eccles. reif in H u n g a r i a .

14 sos nevelésre, mely okból a vallástant a legnagyobb szor­ galommal tanitották, elhanyagolását legszigorúbban bün­ tették. Szintén igen erős buzgólkodást fejtettek ki a latin nyelv betanitása körül, melyet már az olvasni tudó gyer­ meknél elkezdtek, s a grammatistáktól fölfelé pedig szi­ gorúan követelték, hogy a növendék e nyelven beszéljen nemcsak a tanteremben, hanem a magán életben is. Az iskolai törvény nagy szégyennek s tanulóhoz nem illőnek tartotta a hazai nyelven való beszélgetést, és azt szigo­ ruan tilalmazta is. Az elvégzett tananyag ismétlésére hetenként a szer­ dát és a szombatot használták, a mely napoknak délután­ jain az iskola alsóbb osztályai a köztanitók vezetése mel­ lett a szabadba vonultak ki a mezőre vagy az avasi te­ metőre, hol közjátékok rendeztettek, melyekben a köz­ tanitók is részt vettek s esetleg újakat találtak ki. A téli hónapokban ezen játszás helyett a növendékek a cántor által énekre, a rector és köztanitók által pedig számolásra oktattatának. Vizsgálat egy évben kétszer, Pálnapkor és julius hó közepén tartatott, mely utóbbi ünnepélyesen, a városi tanács tagjai és a meghivott nemes czéhek küldötteinek jelenlétében, az egyház lelkészeinek elnöksége mellett történt meg, midőn az összegyűlt nagyszámú hallgatóság mulattatására és a retoricai képzésben való előhaladás bebizonyitására közszónoklatok, szavallatok, bibliai-, er­ kölcsi vagy történelmi tárgyú szindarabok is játszattak el a nagyobb deákok által. Ezen az évet befejező köz­ vizsgán történt rendesen a felsőbb osztályba való promoveálás is, azonban az előhaladás mértékéhez képest az év közepén is előbb vitettek néha a növendékek a követ­ kező magasabb osztályba, kivált az első időben 1678-ig, midőn az egyes osztályokra nézve nem volt szigoruan megszabva az időtartam, a jó felfogásu növendék pedig a kijelölt tárgyakat kevesebb idő alatt elvégezte, mint társai, igy az évközben való fellebbvitel reánézve érdem lett jog volt, a többire nézve pedig nem lehetett igaz­ ságtalanság. A közvizsgákon kivül magok a lelkészek ellenőriz-

15 ték a rector és köztanitók szorgalmát, mert kötelességök volt minden héten legalább egyszer végig járni az osztá­ lyokat, feleltetni a növendékeket és tapasztalataikról a városi tanácsnak, mely 1735-ig a ref. egyház és iskola minden ügyeinek főintézője és kormányzója volt, a gyű­ léseken előterjesztést tenni. Általában a tanmenet és berendezés az időhöz ké­ pest nem volt hiányos, főleg a X V I I . század közepétől kezdve. Elődeink nem adtak a legkisebb részletekre ki­ terjedő, sokoldalú olyan tanitási utasitásokat, a milyenek a legujabb időben a tanitás ügyét épen az ellenkező vég­ let felé hajtják, a formával a lényeget ölik meg; hanem arra forditottak gondot, hogy az iskola élére olyan egyén állittassék, a ki szellemi képességei, jó bánásmódja és gyakorlatiassága által az elfoglalt hivatal terheinek vise­ lésére képes legyen; mert jól tudták, hogy a ki saját sze­ mélyes tulajdonai által le nem tudja győzni azon akadá­ lyokat, melyek a nevelés és oktatás göröngyös és tövises mezején az igaz utat sokszor elfedik, nem fogja azt soha semmiféle rendszabály és paragraphus az igaz ösvényre vezetni. Ez okból a protestans iskolában a tanárok egyéni szabadsága erőszakos módszerekkel nem is nagyon kor­ látoltatott, igy egyéni képességeiknek kifejtésére tág terök nyilt és e miatt sokszor igen nagy sikert is tudtak felmutatni és nagy eredményeket értek el, a melyek az általok vezetett iskolák jóhirének megalapitására min­ denesetre igen sokat tettek. A X V I I . század két utolsó évtizedében azonban megnehezült az idők viharos járása nemcsak általában a hazának protestáns vallásu polgárai, hanem közelebbről városunk, igy iskolánk felett is. Eltekintve a század het­ venes éveiben megkezdődött vallási visszahatástól, midőn a rendszeres üldözés miatt számos ref. egyház és iskola elpusztult vagy visszafoglaltatott, de a melytől egyhá­ zunkat és iskolánkat a város polgárainak általában refor­ mált vallásra térése megvédelmezte: azon háborúk, me­ lyek a vallás ügyében előbb Tököli, majd Rákóczy Ferencz által megindittattak, azután pedig a török uralom végmegtörésére tett erős hadjáratok városunkkal is érez-

16 tették ezen izgalmas idők sanyarúságait és azáltal, hogy az átvonuló seregek sokszor igen terhes követeléseit kikellett elégitenie, több izben nyomorba és kétségbeesésbe taszittattak ennek lakosai, s a kivetett hadi sarczok által a szük idő miatt a megélhetés feltételeitől is többször megfosztattak. Igy 1682-ben valószinűleg a Fülek felé siető török sereg átvonulása miatt volt nagy inségben a város, mi­ dőn a — jegyzőkönyv szavai szerint — „biránkat, praedicatorinkat, deákinkat szekerekre rakatván, a táborra gyalázatosan hurczolták, s onnan is nagy kedvkereséssel szabadultak"; majd 1685-ben a Kassa, Ónod és Szolnok meghódolására siető császári seregek átvonulása neheze­ dett új csapásként városunk lakosaira, ugy hogy „csak Kassához többet kellett szolgáltatniok tizenkétezer ke­ nyérnél, más élelmi szerekkel, borokkal egyetemben", a midőn „a sok alá s feljáró hatalmasok miatt, három tá­ bornak rajtunk átmenetele miatt a szegénység annyira kifogyott marhájából, hogy a szántó földeket kapával kapálták s az erdőről a tűzrevaló fát hátokon hordották seregestől s a birák Egerbe s más helyekre gyalog jár­ tanak“. 1 6 9 1 . május 23-án pedig nagy árviz öntötte el városunkat, sok házat romba döntvén, sok embert el­ pusztitván, s maga után csak nyomort és reménytelensé­ get hagyván. Ilyen nehéz és csapásokkal teljes idők alatt az is­ kolai életnek sem lehetett virágoznia; azonban teljesen nem szűnt meg, mert a város a háboruk által közvetlenül még sem érintetett, az átvonuló hadseregek zaklatása rövid ideig tartott, a vallásügyi sérelmes rendeletek alap­ ján pedig erőszakos visszafoglalásoktól egyházunkat a lakosság egészen reformált vallású volta megőrizte, igy bár a magyarországi más hasonló intézetek közül sok beszüntette egy időre részint a háborúk, részint az üldö­ zések miatt munkálkodását, tanintézetünk ez időben sem szűnt meg hintegetni a nemzeti művelődés magvait és előbbi berendezése és tanrendszere szerint ezen sötét idők nyomorai között is fennállott. Összefoglalván az elmondottakat, állithatjuk, hogy

17 tanintézetünk 1 5 6 0 . körül nyervén alapitását, a X V I I . század letünő alkonyát már mint teljes gymnasiumi tanfolyammal, helybeli és vidéki számos növendékkel, egy rector igazgatása alatt több köztanitóval biró köz­ ponti iskola érte meg, melynek fenntartását a város és annak ref. vallású polgárai minden viszonyok és körülmé­ nyek között szivükön viselték s áldozatkészségük által, mely főként a nagyobb deákok élelmezésében nyilvánult, tekintélyesebbé emelkedni segitették. A főfelügyeletet teljesitő Gömör-Borsod egyesült egyházmegye is gondot forditott ez intézetre s gyűléseiben végzéseket hozott annak anyagi felvirágoztatása érdekében, a mi azt mu­ tatja, hogy ezen tanintézet a körűlte fekvő egyházvidé­ kek ref. vallású híveinek szellemi előhaladására, a borsodi senioratus tekintélyének emelésére már abban a korban nagy befolyással volt.

460193 2.

A XVIII. század kezdetén az elmúlt nehéz csapáso­ kat egy újabb és ránk nézve végzetesebb követte, mely a X V I . és X V I I . századokra vonatkozó nagyfontosságú okmányaink s intézetünk alapitására visszavezető becses irataink elpusztúlásának oka lett. Ugyanis 1 7 0 6 . szept. 20-án városunk a betört labanczoknak németekből és ráczokból álló hadai által ki­ raboltatván és felgyújtatván, az »ellenség fékezhetetlen dühe« iskolánk könyv- és levéltárát is zsákmányúl ejtette és bár az épületet az avasi templommal együtt megki­ mélte a felgyujtástól, okmányainkat minden más iratok­ kal és könyvekkel együtt — intézetünk kipótolhatatlatl kárára — örökre megsemmisitette. Miután e nagy szerencsétlenségben a város lakosai­ nak legnagyobb része — részint félelemből, részint a házak elpusztulása miatt — falukra költözött, a tanúlóság is hihetőleg szétoszlott egy időre, igy az iskola szintén szünetelt; azonban, miután a valószinűleg 1702-ben vá2

18 1

lasztott Simándy István ) rector csak 1707-ben ment innen a külföldi egyetemre és 1708-ban már Kemleky Gergely az iskola elpusztitott törvényei helyett az előb­ biek mintájára uj törvényeket ir; másfelől pedig az isko­ lának 1 7 1 5 - b ő l származó legrégibb okmánytárában a «Liber legum scholae Miskolczinae«-L ban, egész 1704-től kezdve fel vannak jegyezve az intézet beiratkozott togatusai, igy sem a rectorok következésében, sem a tanulók­ nál hézagot nem találunk: az iskolai élet szünetelése semmi esetre sem tarthatott sokáig, habár e szomorú idők csapásait, mint humanisticus intézet, melynek virág­ zása főleg a polgárok jólététől függ, sok ideig megérezte is. Az 17o8-ik évtől kezdődnek az iskola történetére vonatkozó biztosabb adatok, midőn »az egyház érdemes előljáróságának s ezen iskola nemes és nemzetes gond­ nokainak megbízásából« Kemleky Gergely rector az is­ kola beléletére és a tanulók viszonyaira vonatkozó tör­ vényeket »az előbbiek mintájára« ujra megszerkeszti, a melyeket aztán 1715-ben Nagymihályi Gergely rector a változott körülményekhez idomit és az ifjúság hivatal­ nokainak kötelességeivel és eskü mintáival megtold s azon nagybecsü könyvbe vezet, mely »Liber legum scho­ lae Miskolczinae« czimmel reform, főgymnásiumunk legré­ gibb eredeti okmánytárát képezi. E törvények, melyek általában az ifjúság kötelessé­ geit irják körül 2 ), iskolánk tanrendszerére ugyan álig vetnek világot, azonban e korban más tanintézeteknél is hiányzik a teljesen kifejlődött s irásba foglalt tanrendszer. A mit az adatok kétségtelenné tesznek, annyi, hogy ez időtől kezdve csendes békességben, sem külső, sem belső bajoktól nem háborgatva fejlődött iskolánk tovább, mint a vidék központjának, Miskolcz városának tanintézete. Minden két-három évben elküldött a városi magis1 ) V á r o s i j e g y z ő k ö n y v b e n 1 7 0 3 . jan. 24. Infrascripfi venerabibs status ecclesiastici ministri, videlicet d. d o m i n u s Buzinkay, h u m . item ac eruditus dominus Stephanus S i m á n d i , nec non praestantissimus dominus A n d r e a s S z e n t p é t e r i ; ille in verbi divini praeconium, hic in praeclari seminarn nostri rectoratum, hic vero in cantorum magisterium a n n o quoque continuandum sese cum alaeri promtitudine D e o ac ecclesiae ejusdem servituros c o m p r o m i s e r u n t . 2 ) A tanuló ifjúság élete ismertetésénél.

19 tratus két derék és tekintélyes tanácsost Sárospatakra, a kik »vivén magokkal egy ántalagos bort az általok adandó vendégséghez, egy aranyat pedig rectorprofessor uram­ nak kedveskedésül«; onnan — a bevett rendszer szerint — hittani tanfolyamukat bevégzett tehetséges és jóravaló rectorokat, többnyire e a főiskola seniorát v a g y contrascribáját, hozták ki az iskola vezetésére és igazgatására, a kik kötelességeiknek mindig hiven is megfelelni igyekeztek. A város azonban mindinkább emelkedvén és a vi­ déknek még jobban középpontjává levén: a tanulók száma iskolánkban annyira megszaporodott, hogy 1735-ben el­ érkezettnek látták az iskola előljárói, a városi magistratus és a lelkészek az időt arra, hogy a reformátio korá­ ban, körülbelől 1560-ban a város költségén és telkén épitett földszintes és az idő viszontagságai által másfél száz év alatt megrongált iskolai épületet a tanulóság nagy számának megfelelő korszerű berendezésben ujra épisék. Ki is lett nevezve a városi deputatió, mely az épü­ letet megvizsgálván, az épités tervet el is készitette; le is tétetett az uj épületrész alapja, melyhez a kő és épületanyag a város ref. vallású lakossága által közös erővel hordatott össze, midőn egyházunk és iskolánk életében egy korszak alkotó esemény történt. »Az 1 7 3 5 - i k év deczember hó 28-án ugyanis nemes Miskólcz városa magistratusának, u. m. főbírájának és hites tanácsának az bevett rendtartás szerint practicalni szokott elválasztások iránt electoria széket tartván, a mi­ dőn több s u l y o s d o l g a i é s m o s t a n i c i r c u m s t a n t i á i között legterhesebb és szükségesebb requisitumának találta volna azt, hogy a maga magistratusa (ki ekkoráig mind külső, mind belső moderatiókat vállain viselt) sok világi foglalatosságai miatt szent ecclésiánk occurálható dolgainak folytatására és közelebb iskolánk épittetése körül kivántató vigyázásokra magánosan nem érkezhet­ nék, erre nézve tetszett vala emlitett B. városnak nemes ecclesia részéről való inspectióknak okáért felállitani egy curatoriale consistoriumot, melynek praeseséül és főcuratoráúl tek. nemzetes Markusfalvi Máriássy László uramat, a latere ő klme mellé curatoroknak tek. nemzetes és

20 vitézlő Szepessy István, Nagy András, Boldizsár Zsigmond, Óváry István uraimékat, ugy miskólczi főbíró nemzetes Kozáry György és első tanácsos Váczy András uraimé­ kat, nemkülönben városunk előkelő tagjai közűl nemze­ tes Zsóry György uramat és Varga Mihály uramat, vicekurátorúl L o v a s Szabó István uramat denominalni, attribuálván ezen nemes consistoriumnak oly activitást, hogy valamiket jó lelkiismeretnek regulája szerint szent ecclésiánk külső igazgatásában hasznosnak és előmenetelesnek lenni adveniáland, mindazokat a maga factumának agnoscálván, pro ratis et vigorosis existimalni fogja« 1 ). Ezen igen fontos és a messze jövőbe kiható hatá­ rozatnak kétségkivül épen olyan fontos okának is kellett lennie, mert itt, a hol a város az egyház alapitása óta, te­ hát több mint másfélszázadon keresztül viselte a ref. egy­ háznak »mind külső, mind belső moderatióit«, hogy ezen minden esetre fontos kormányzási jogáról, csak azért, mert »világi foglalatosságai miatt az egyház dolgainak is végzésére magánosan nem érkezik«, külön e czélra összehivott közgyűlés nélkül, egyszerűen az év végén rendesen tartatni szokott electoriaszékben, a történeti fejlődés semmibevételével egyszer-mindenkorra lemond­ jon, és főként olyan időben, mikor a város támogatására az iskolaépités czéljából a ref. egyháznak legnagyobb szüksége lett volna: bizonyára mélyebb és mindent meg­ döntő okának kellett lennie. Tudjuk mindnyájan, hogy az 1670-ik év körül meg kezdődött a vallási visszahatás és az ellenreformatio ter­ jedni kezdett, melynek következményei gyanánt kitörtek a protestansok ellen a rendszeres üldözések, s egyházaik és iskoláik tettleges visszafoglalásai. A Sérelmek ellenhatásaként támadt a Tököli Imre-féle felkelés, mely el­ len I. Lipót király az országgyülést 1681-ben Sopronba összehivni kénytelen volt. Azonban ez sem hozhatta meg az óhajtott békét, mert a protestans rendek tiltakozásá­ val beiktatott X X V . és X X V I . törvényczikk, bár- meg­ erősiti az 1606-ban Bécsben biztositott szabad vallásgya­ korlatot, s az elűzött papokat és tanitókat állásaikba visz1

) V á r o s i j e g y z ő k ö n y v 1 7 3 5 . decz. 28-áról.

21 szahelyezi, de miután ezt csak az articularis helyeken en­ gedi meg, a protestansok lelkét még nagyobb csüggedéssel és elkeseredéssel töltötte el. Ezt követte az 1 7 0 1 - b e n kiadott királyi rendelet, melynek alapján a reformatusok iskolái közűl, részint a földesuraknak mint ezek patronusainak a kath. vallásra való térése által, részint a ref. is­ kolák előljáróinak félénksége, de főleg a tulnyomó erő szakoskodások miatt, sok ujra elfoglaltatott, v a g y párt­ fogás hiányában teljesen megszünt. De a sok sérelmes vallási rendelet között egy sem érintette oly mélyen a ref. egyházi ügyeket, mint a III. K á r o l y által 1 7 3 1 . marczius 21-én kiadott királyi elhatározás (Carolina resolutio), a mely csak azon helyeken engedi meg a szabad iskolá­ zást a reformatusoknak, a melyekre már előbb királyi engedélyt nyertek; ott pedig, a hol ilyen engedélyt kimu­ tatni nem tudnak, a tanfolyamnak a grammaticáig leszál­ litását követeli. Azon általános megdöbbenést, melyet e rendelet a királyi engedélyről eddig nem gondoskodó reformatusok körében keltett, itt Miskolczon még fokozta az, hogy a király e rendelet kiadása előtt már 1 7 2 4 . julius 18-án kelt legmagasabb elhatározásával megdorgáltatni ren­ delte a miskolczi reformatusokat a helytartóság által azon tiltakozásuk és ellenállásukért, melyet Kelemennek, a minorita rend magyarországi főnökének a vármegyé­ hez intézett kérelme teljesülhetése ellen kifejtettek. Ennek története pedig a következő: III. Károly ki­ adván az 1 7 2 3 . évi L X X I . törvényczikket, ennek alapján a helytartótanács 1 7 2 5 . január 9 ikén kelt leiratában Borsodmegyében szintén elrendelte, hogy minden egy­ házi és jótékonysági alapok és épűletek vizsgáltassanak meg, s a netalán tapasztalt pusztúlások okai nyomoz­ tassanak ki, és rólok a helytartótanács utján jelentés té­ tessék. Ennek következtében a megye gyülése 1 7 2 5 , május 11 -ikén egy vegyes nyomozó bizottságot nevezett ki, mely feladott munkáját, az alapok és alapitványok vizsgálatát meg is kezdette. E hihetőleg nem rosz szándékból származott rende­ let, a multakon keservesen okúlt reformatusok lelkében

22 nagy aggodalmat keltett, mert azt gondolták felőle, hogy ez csak ürügy arra, hogy a kormány itt is, »ahol ez idő­ ben csak öt nemes és négy nem nemes család volt róm. katholikus« a reformatusok féltett egyházi ügyeibe avatkozhassék, s a tanintézet alapitványait elfoglalhassa, s a katholikusoknak adhassa. Épen ez ok inditotta őket arra, hogy midőn a minoriták emlitett főnöke azért fo­ lyamodott Borsodmegyéhez, hogy a város közepén hajdan a boldogságos szűznek szentelt s jelenleg romokban heverő templom és temető helye, — mely vásártérnek használtatik, és amely a város régi adománylevelei sze­ rint a minorita szerzetet illeti, — a megyei vegyes nyo­ mozó bizottság vizsgálata után, nekik, törvényes tulajdo­ nosaiknak visszaadassék: a reformatusok tőlök telhetőleg mindent elkövettek arra, hogy a vizsgálat elkerültessék és a kérelem teljesitése meg ne történhessék, mert ezen rajok nézve nagyon kedvezőtlen időben — nagyobb­ nak látván a veszedelmet a valónál — azt hitték, hogy miután az ily ügyekbe itt Miskolczon az egri püspök is mindig beleavatkozott, még régi jogon az Avason levő ref. templom és az egyházi épületek s iskola is vissza­ szereztetni czéloztatnak a róm. katholikusok számára. A megye gyülésén a minoriták kérésének — a re­ formátusok erős ellentállása miatt — semmi eredménye nem lévén, a kérvény a helytartótanácshoz terjesztetett fel; igy következett be a királyi megdorgálás azon biz­ tositás mellett, hogy »a protestansok azon jogállapota, melyben a pesti nagy vizsgáló bizottság működése előtt voltak, az egyházi alapok és iskolák megvizsgálása által egyáltalában nem czéloztatik megháborittatni« 2 ). A nagy tiltakozásnak pedig semmi sikere nem lett, mert az »uj­ városi puszta templom és temető helye« csakugyan viszszaadatott a minoritáknak és .szerzetházuk templomukkal együtt 1729-ben a temető helyén csakugyan felépült. Ezen a reformatusokra nézve nagy aggodalmakat keltő s a jövőt reménytelenné tevő események után még 1

) K u n Miklós : M i s k o l c z multja és jelene, tekintettel j ö v ő j é r e . 1 0 . l a p . 2 ) M o l n á r A l a d á r : A közoktatás története M a g v a r o r s z á g o n , stb. 2 7 6 - 2 7 7 . lap.

23 megjelenvén 1 7 3 1 - b e n a Carolina resolutio, méltó okon lett az a városi magistratus »sulyos dolga« s nehéz »circumstantiája«. Méltó okon érlelődött tehát meg az egy­ ház és iskola ügyeit igazán szerető és előmozditani óhajtó városi hatóság lelkében azon megállapodás, hogy, mint az államhatalomnak nagy felelősséggel tartozó világi ha­ tóság e veszedelmes időben a ref. egyház és iskolaügyét egy teljesen független egyházi testület vállaira tegye ál­ tal, különösen, hogy a már el is kezdett iskolaépitésnél összeütközésbe ne jöhessen az e tekintetben hozott szi­ gorú törvénynyel. Az egyháznak mint erkölcsi testületnek kormány­ zása tehát teljesen függetlenittetett a városi közigazga­ tástól, buzgó férfiakból álló tanácsra bizatván annak ve­ zetése, a város teljesen megnyugodhatott a dolgok to­ vábbi helyes irányú igazgatása felől. De az egyházra nézve sem járt e változás semmi veszteséggel. Kiadásai eddig is csakugyan külön kezelt pénztárából fedeztettek és nagyobb áldozatot a városnak eddig sem kellett ér­ dekében, — az épűletek évenkénti javitgatásán, a rektor élelmezésére az első lelkésznek a közcassából fizetett összegen kivűl — hoznia, mivel az egyház alapitványai, s a hagyományozott szőllőbirtokok, melyek ez időben gazdagon jövedelmeztek, bőven fedezték az évi szüksé­ get. Most pedig még megszűnvén a város érdekei által befolyásoltatni, rendesebben kezelhette saját ügyeit, s biztosabb alapon teremthette meg jövőjét. A főgondno­ kok pedig, kik az egyháztanács elnökeiül választattak, ez időtől óta valóban az egyház felvirágoztatására hasz­ nálták fel az e korban nagy tekintélyt adó állásukat és áldozni kész férfiak lévén, nemes példájuk által az egy­ ház híveinek kebelében is élesztgették a buzgóságot ugy, hogy a - mint az évkönyvek bizonyitják — az egyház nemcsak hogy nem érezte meg a város felügye­ letének hiányát, sőt visszaadatván magának, gyarapodott és növekedett mind anyagi mind szellemi állapotára nézve. A városi magistratusnak és gyűlésnek a felsőbb hatóságokkal az iskola épitése miatt gyanitott összeütkö-

24 zése nem volt alaptalan. Mert midőn a »nemeslelkü patronusok és kegyes hivek adakozásából« a városi deputatió terve alapján az épités megkezdetett, 1 7 3 6 . május 3-án a továbbépités karhatalommal betiltatott. Ugyanis a május 2-án tartott megyei generalis gyűlésen az egri püspök »minden reménységen kivül megjelenvén, több injustitia közt a miskolczi oskola eránt a felséges Consi­ lium ujabb inhibitionalis parancsolatját olvastatván, ujab­ ban inhibeáltatta a miskolcziakat, hogy ő felsége to­ vábbi resolutiójáig leendő épittetéséről supersedeáljanak, ha pedig ugyancsak tovább is épittetni kívánnak, a vármegyebeli magistratus tiltsa meg azt és a mesterembe­ reket megfogatván, hányassa börtönre.« 1 ) Az egri püspöknek a király nevében történt ily ki jelentésére a megye Hódossy Gáspár szolgabiró, Koncsek Bernát esküdt és Szabadhegyi Ádám megyei fiskus aláirásával és pecsétjével ellátott parancsával az iskola továbbépitését betiltotta. A reformált egyház előljárósága, miután a már megkezdett épitkezés és az udvarokra hordott 80 öl kő miatt sem tanitásokat tartani, sem benntlakni nem lehe­ tett, ezen szorúlt helyzetében követül küldötte fel Szentpétery Andrást Bécsbe, hogy ő felségétől III. Károlytól kihallgatást kérvén, az egyház esdeklő folyamodványát legalázatosabban terjeszsze elő, egyszersmind felkérte a prot. egyházi ügyek ismert patronusait, a Bécsben lakó Szathmáry Király Ádámot, továbbá Zsolczáról V a y Ábra­ hámot, gróf Telekyt, Kenessey Istvánt, ki a dunántulról is eljárt a sárospataki főiskola vizsgálataira, Patayt, az ágostaiak közül Radvánszkyt Jeszenák Pált, ki III. Károly­ nak kedvelt embere volt és a pozsonyi iskola visszaadatása ügyében 1 7 3 4 ben igen eredményes buzgóságot fej­ tett ki, hogy felmenvén Bécsbe, »legyenek szószólók a felség előtt az iskola dolgában.« 2 ) 1 ) E g y h á z k e r ü l e t i levéltárban B pólcz I. fasciculus N r . 2. S z a t h m á r y K. G y ö r g y n e k 1 7 3 6 . május 3-án irott levele, bátyjához S z a t h m á r y K. Á d á m h o z Bécsbe. 2 ) Szilágyi S á m u e l agens Bécsből 1 7 3 6 . jul. 20-án már a felől tu­ dósitja V a y Á b r a h á m o t , h o g y a j ö v ő hónapban referendára készíttetik az iskola instantiája. »Most v o l n a — irja — szükséges bezzeg feljönni az

25 N a g y szerencséje volt tanintézetünknek minden­ esetre, hogy az 1 7 3 1 - i k i királyi elhatározásnak (Carolina resolutio) a prot. iskolákat sértő határozatai megváltoz­ tatása tárgyában mindkét felekezetű protestansok egy közös küldöttség által kérték a királyt, a neki 1 7 3 6 . május 15-én Laxenburgban személyesen átnyujtott emlék­ iratban a sérelmes és az iskolák tanfolyamát korlátoló rendeletek visszavonására és hogy e küldöttség egyik ref. tagja épen Szatmáry K. Ádám volt, aki iskolánk kérvényének pártolására is felkéretett. Szerencsénk volt főleg, hogy a protestansok ezen közös küldöttségének kérelmét a külhatalmak is támogatván: a király is enge­ dékenyebb lett a protestansok iránt,1) igy az előzmények fejlődése a miskolczi egyház küldöttségének utját el­ egyengette, és az engedély, — a helytartóság által meg­ inditott s az iskola romladozó állapotát s kibővitésének szükségét bizonyító vizsgálat alapján — megadatott; igy tehát » 1 7 3 7 . october havában t. Csáji Márton és Jánosi Gergely lelkipásztorsága, Göböl Gáspár rectorsága és Sebestyén István kántorsága idejében az egész dicső épület befejeztetett. « Méltán kiálthatott fel tehát Göböl Gáspár szivének örömében: » Szent és hatalmas istenünk! ki kezeidben tartod s tetszésed szerint kormányzod a fejedelmek és gazdagok szivét, örök dicsőséget zengünk azért nagy nevednek, hogy ellenségeink zsarnok haragját lecsendesitve, Muzsacsarnokunkat poraiból uj életre kel­ tetted. A d d óh jóistenünk, hogy belőle dicsőség áradjon reánk s nagyok és kicsinyek az evangelium világában neveltessenek falai között Urunk Jézus, ki vezérlő zász­ lónk vagy, oszlasd el — kérünk elménk homályát, hogy téged ismerjünk vezérünknek, s a te békés ország­ lásod alatt katonáskodjunk az evangelium harczterén; add óh Ur Jézus, hogy a sátán, a te országod ellensége, maradjon távol e falaktól, miglen eljövendesz. Jövel Jézus Krisztus! Amen!« 2 ) urnak, ( V a y n a k ) Pattay, R a d v á n s z k y , J e s z e n á k é s K e n e s s e y m á r feljön­ nek, gr. T e l e k y is j ö n . A 16 h o r d ó bort pro n e g o t i o publico m e g k a p t a m és ó h a j t a n d ó l e n n e , h o g y azok m é g a c o n f e r e n t i a előtt szétosztogathassan a k . « F u y h á z k e r . l e v é l t á r B p ó l c z I. fase. 47 nr. 1 ) M o l n á r A l a d á r : A közoktatás története M a g y a r o r s z á g o n . 2 ) » L i b e r L e g u m S c h o l a e Miskolczinae« cz. o k m á n y t á r u n k b a n « M e ­ m o r i a l e » czim alatt latinul.

26 Ettől fogva minden külső és belső háborgatástól menten, mind anyagi erejére, mind tanulóinak számára nézve folyvást gyarapodott a tudományok e szerény bölcsője, és bár Mária Terézia az atyja által kiadott s reánk reformatusokra szomorú eredményü rendeleteinek minden feljelentett esetnél érvényt szerzett, mindamellett iskolánk és egyházunk továbbra is élvezhette a béke áldásait, főleg miután városunk privilegiumai, s a ref. egyház minden javaiban való birtokjoga és vallásának szabad gyakorlata épen Mária Terézia által 1 7 5 5 ben megerősittetett. Az 1749-ik év január 3-án tartott gyülésben az egyháztanács állandósította a rectori hivatalt, melyben ez ideig 2 — 3 évenként változtak a Sárospatakról hozott egyének; és a külföldi egyetemekről épen hazaérkezett s Tályán tartózkodó Szalay Sámuelt, — a későbbi lelkészt és püspököt — hivta meg arra, a ki hivatalát az egyház hivőinek öröme és hű ragaszkodásának kifejezései között azonnal el is foglalta. 1 ) A rectori hivatal állandósitásával,— miután ez ideig a 3 éves rectorok az iskolában laktak, — egy a taninté­ zeten kivűl levő külön álló rectori lak épitése is szüksé­ gessé vállván: az egyháztanács e czélra saját hivei köré­ ben gyüjtést rendezett, a melynek szép eredményéből a rector professori lakot a felső papszer utczán (jelenlegi 1 5 . szám) saját telkén fel is épittette. Szalay Sámuel 1 7 6 1 . marc. 13-án.a Tokaji György lelkész halála után, helyére lelkésznek választatott, a rectorságban pedig utódának Miklós Sámuel hivatott meg, ki azonban előbb még a baseli egyetemre menvén, hiva­ talát csak 1 7 6 3 jan. 28-án foglalta el. Helyette két évig Szilágyi István sárospataki végzett hittanhallgató tanitott. Miklós Sámuel azon időtől fogva, midőn »ritka svavitású deák oratióval« rectori hivatalát elfoglalta, 1 7 8 5 . márc. 5 én bekövetkezett haláláig hiven és szorgalommal buzgólkodott abban, azonban 1782-ben elbetegesedett, és az egyház tanács »öregségére és beteges voltára való 1

) Lásd a S z a l a y S á m u e l életrajzát a tanárok közt.

27 tekintetből illőnek itélte, hogy 22 esztendőktől való hasznos szolgálatai tekintetbe vétetődvén, tovább is marasztassék,« sőt hogy a tanitás sikeresebb legyen és e tekintetben is alkalmazkodjék, iskolánk az anya iskolák rendszeréhez, mellé c o n r e c t o r i é s s u b r e c t o r i hiva­ talt állitott fel. Ez időtől kezdődik iskolánkban három rendes tan­ erő alkalmazása és a sárospataki főiskolából eddig ho­ zott nagyobb praeceptorok hivatalának megszüntetése; a kisebb praeceptorok azonban ezutánra is megmaradtak. A mi a tantervet és tanmenetet illeti, bár már több adatot találhatunk, mint az előbbi századból, mindamellett az egyház szabad rendelkezése által megállapitott tan­ tervről ez időben sem szólhatunk. Általában »gymasiumaink a X V I I I . század közepén sem valának egyebek, mint merev scholasticai értelemben vett deák iskolák, hagyományosan fejlődve a német minták után, melyek ismét csak folytatásai voltak a középkori klastromi tano­ dáknak, erős protestáns szinezettel a dogmákat tekintve, beaggatva némi töredékeivel a szabad mesterségek egynémelyikének, tudata nélkül a speciális hazai és reálisme­ reteknek, főczélúl azt tűzve ki maga elé, hogy a latinnyelv s irodalmi adatok tanúltatása által előkészitse a fiatal embert arra, hogy a felső cursusban majd képes legyen hallgatni a latinnyelven közlött tudományokat, mert a tudományoknak helye ott fenn van, itt alant minden csak ügyesitő mesterség ama felső czélra« 1 ). Azonban víga­ szunk lehet, hogy sem a külföld, sem a hazai más feleke­ zetek iskolái nem voltak különbek a mieinknél. Az 1648-ban Sárospatakon megállapitott és lassan­ ként az egyes iskolák körülményeihez idomitott tanrend­ szer vázlat utmutatása szerint folyt itt is a tanitás azon többszöri ingadozásokkal, melyeknek a rectorok 2 — 3 évenkénti változása által a század közepéig a tanintézet ki volt téve és azon hézagokkal, melyeket a tankönyvek ritkasága s a tankönyvek gyanánt használt kéziratok számtalan tévedése okozott, a mely körülmények között 1 ) Szilágyi István. A g y m n á s i u m i oktatásügy története stb. Sárospa­ taki füzetek 1 8 6 1 . é v f o l y a m á b a n 1 9 4 . lapon.

28 rendszeres tantervről már csak azért sem lehetett szó, mert némelyik tantárgy —a tankönyvek hiánya miatt — néha egész éven sem adathatott elő és azt akkor kellett a tanulóknak pótolniok, midőn a tankönyvek Debreczenről, Patakról vagy Pápáról hónapok, sőt évek mulva meg­ érkezhettek, a midőn az egyenlőtlenül beosztott tanhal maz miatt tulterhelés állott elő 1 ). Ezen tanrendszerbeli ingadozás a magyarországi ref iskolákban általában 1777-ig tartott, midőn nagy hala­ dást képviselő rendszerével, a hires »Ratio educationis totiusque rei litterariae per Regnum Hungariae et provincias eidem adnexas« megjelent, és bár az iskoláik feletti szabad rendelkezési jogot féltő protestansok által gyülölettel fogadtatott is, mind a mellett tanrendszerök bizonyos irányban való határozott kifejtésére — ezután tett intézkedéseikből nyomról-nyomra kimutatható — hatást gyakorolt, s őket iskoláik czélszerű rendezésére ösztönözte. Ezen nagyszabású, korszakalkotó királyi tanterv a tanfolyamot is szabályozza, a tantárgyakat is rendezi. A tanfolyamot alsó (grammaticai) és felső (humanisticai) részre osztván, a felső ismétli az alsó tantárgyait rend­ szeresebben és terjedelmesebben. Az alsó folyam három évre terjed s utolsó osztálya a syntaxis; a felső folyam két évet foglal magában, a poetai és retoricai éveket. A. gymnasium tantárgyai: 1) Vallástan. 2) Latin nyelv, 3) Német nyelv. 4) Magyar fogalmazás. 5) Számtan. 6) Ter­ mészetrajz s benne az embertan. 7) Természettan. 8) Földrajz. 9) Történet. 10) Gondolkodástan. 1 1 ) Szép és gyors irás. Mindezen kötelezett tantárgyaknak bizonyos számú órákon minden héten elő kell kerülniök. A tanitási nyelv a harmadik osztálytól felfelé a latin. Szünidő heten­ ként egy nap, nagy ünnepeken és az első félév végén nehány nap, őszszel pedig szeptember 21-étől November I-éig. ( C C X L V I §.) 1 ) A közlekedés n y o m o r u s á g a miatt m é g 1 8 0 8 - b a n is a Márton Ist­ vántól Pápáról m e g r e n d e l t grammatikák, a m e l y e k e t ő K i s István k ö n y v ­ kötőhöz küldött Pestre, csak másfél év múlva hozathattak el Miskolczra vásárosok által.

29 Ezen, csak a legrövidebb vonásokban ismertetett, de az iskolai élet minden ágára bőven kiterjedő czélszerű intézkedésekkel telt tanterv azonban ref. egyházkormá­ nyunk tetszését nem nyerhette meg, mert autonomicus jogai ellen oly sérelmes szakaszokat is foglalt magában, melyeknek esetleges elfogadása békekötések által bizto­ sitott s törvények által szentesitett jogaink önkéntes feladásával jártak s egyház szervezetünk féltett szabad­ ságát végveszélybe döntötték vólna. A »Ratio educationis« ugyanis kimondja, (LXIV. §.) hogy minden magyarországi iskolát e tanterv szerint kell átalakitani, a midőn tankerületi igazgatók alá fognak rendeltetni, a ki időről-időre meg fogja azokat vizsgálni. Elrendeli továbbá, hogy ezután minden iskola tartozik belső állapotáról félévenként kimeritő jelentést tenni ki­ vétel nélkül a helytartótanácshoz; hogy a tankönyvek a kir. egyetem által fognak megvizsgáltatni és annak hely­ benhagyása után az egyetem nyomdájában kinyomatni. Egyházunk vezérférfiai, az idők intő eseményei által figyelmeztetve, erélyesen tiltakoztak ezen intézkedések ellen, és nem is engedték annak legkisebb részét sem iskoláinkban meghonosodni; mindazáltal — a mint a későbbi fejlődés mutatja — igen jótékony hatással volt ezen ellentétes intézkedés az általános tanügyi érdek­ lődés felköltésére, mely egyházunkban korszerű és isko­ láink emelkedésére üdvösen ható mozgalomnak vetette meg alapját. Ez ideig tehát a miskolczi ref. tanintézetben sem találunk a régi rendszernél egyebet, azon ujitással, hogy Mária Terézia és József németesitő törekvései elől isko­ lánk sem zárkozhatván el, 1 7 7 8 . május, 29-én a német nyelv is »introducaltatik« a tantárgyak sorába, levén ő felségének kegyelmes igyekezete, hogy minden oskolák­ ban a német nyelvnek tanitása felállittassék, különben is a közönséges jó is azt kivánná és mivel már egyéb anya­ iskolákban is felállittatott.« E tantárgy azóta részint köztanitók, részint idegenek, 1809 óta pedig rendes taná­ rok által folyton tanittatik. Az 1787-ik év azonban meghozta a régtől fogva

30 óhajtott és szükségelt ujitást. Az egyház ugyanis, a sá­ rospataki iskola részére 1786-ban egyházkerületileg meg­ állapitott tanrendszer alapján a külföldi egyetemekről, legközelebb Hanauból ez időben visszatért rectorprofessorunk Komjáthy Ábrahám szakavatott tapasztalatai­ nak érvényesitésével, uj tantervet alkot iskolánk részére is, melyben kiszabja ugy az egyes osztályoknak, mint a tanitóknak tanitandó tárgyait. E tanterv, melynek készi­ tésében szakavatott férfiak vettek részt, a következő : » I . T i s z t e l e n d ő p r o f e s s o r u r a m tanitson: Hétfőn és kedden reggel 7—8, délután 4 — 5 óráig Metaphisicát, 9 — 1 0 és 2—3-ig Logicát. Szerdán 7—8 Theologiát, 9 — 1 0 Logicát. Csütörtökön délelőtt Universa­ lis historia, Geometria ; délután szintén. Pénteken Stilus és Magyarország historiája, délután szintén. Szombaton Theologia és Logica. Vasárnap templom előtt Helvetica confessio. 2 . C o n r e c t o r u r a m tanitson: H é t f ő n syntaxis magyarázatját, melyet az egész classis hallgasson. 9 óra­ kor revideálja a laborokat, melyeket otthon dolgoztak. Erre legyen author német és deák Muzelius, magyarra pedig keressen ki alkalmatos authort. Délután Cornelius expositiója és resolutiója. K e d d e n délelőtt Retorica magyarázatja és laborok revisiója, délután Arithmetica. S z e r d á n Generalis conspectus Geographiae és az ott­ hon Cellariusból kitanult szóknak és reguláknak repetitiója, délután vacal. C s ü t ö r t ö k ö n délelőtt Poësis az egész classisnak, a laborok revisiójával együtt; délután Flores poëtarum. Historia, Poëtica, Versio, Resolutio. P é n t e k e n délelőtt syntaxis laborral együtt, hol deákul, hol németül; délután Arithmetica, az auctor legyen aritmeticus normalis pro scholagrammatica destinata. S z o m ­ b a t o n délelőtt Generalis conspectus geographiae stb. a mi szerdán. V a s á r n a p templom előtt Catechesis palatinatensis. 3. S u b r e c t o r ur tanitson: H é t f ő n deák grammaticát cum generalibus syntaxeos regulis. K e d d e n német grammaticát. S z e r d á n délig Arithmeticát usque divisionem inclusive. C s ü t ö r t ö k ö n Geographiát. P é n-

31 t e k e n Cathechesist. S z o m b a t o n munkák revisiója, Resolutio, Variatio, Cellarius, et Regula rum grammaticarum repetitio et Cura scripturae; délután Cantus. 4. A syntaxisták, poëták és retorok egy classisban a conrector uram keze alá adatnak, ezen három classis elvégzésére adunk két évet. 5. A conjugisták és grammatisták egy classisban a subrector keze alá adatnak, ezen két classis elvégzésére adunk egy és fél évet. 6. A comparisták és duplicisták praeceptor keze alá adatnak. 7. A simplicisták, minthogy sokan vannak, egy má­ sik praeceptor keze alá adatnak. 8. Az elementariusok más classisba mennek« Ezen szabályzat szerint tanitott iskolánkban három tanár és három praeceptor tiz osztályt, u. m. elementarista, simplicista, duplicista, comparista, conjugista, gram matista, syntaxista, retor, poëta és logicus osztálybelieket, melyek közűl az öt felső gymnasiumi, az öt alsó elemi tankörbe tartozott. A tantárgyak — a mint láttuk, — a k ö v e t k e z ő k : 1) Vallástan 2) Latin nyelv és irodalom. 3) Német nyelv. 4) Magyar fogalmazás, 5) Általános törté­ net és Magyarország története. 6) Földrajz. 7) Számtan és Méréstan. 8) Logica és Metaphisica. 9) Ének. 1 0 ) Irás. Ime ! tehát a természettan és természetrajz kivéte­ lével a gyülölt Ratio educationis összes tantárgyai, bi­ zonyságául azon hatásnak, melyet reá ezen jeles kor­ mánytanterv gyakorolt. A »Ratio educationis«-nak volt még tanintézetünk­ re, illetve egyházunk elemi tanügyére más hatása is. A kormány — tudniillik — a kevés számu és felszereletlen elemi iskolák miatt elhanyagolt népnevelésen közigaz­ gatási uton akarván segiteni, az országot kerületekre osztotta, azok igazgatására tudományos és szakavatott tanfelügyelőket állitott, a kik a városok és községek iskoláit megvizsgálván, a Ratio educationis rendelkezé­ séhez képest az iskolákat jogszerint fenntartani kö telezett testületeket czélszerüen berendezett s elég számú elemi iskolák felállitására kényszeritsék; a h o l pe-

32 dig a parancsnak sikere nem mutatkoznék, ott községi u. n. mixta nationalis iskolákat állitsanak. Egyházunkat 1786-ban szólitotta fel az egyházkerület utján a nagy Kazinczy Ferencz, mint „a kassai litteratus districtusban levő nationalis iskolák királyi inspectora“ ilyen elemi iskolák felállitására, felhiván egyszersmind, hogy a normalis tanitás megtanulására a Kassán felállitott »capitalis« iskolába nehány — majd tanitóul alkalmazandó ifjút küldjön. 1 7 8 6 ban az egyház — ennek következté­ ben — Varsányi Ferencz, Csene István és Böszörményi András »kiszolgált praeceptorokat« saját költségén Kas­ sárafel is küldte. 1 7 8 7 . jul. 28-án pedig, miután az egyház az iskolák felállitásában késlekedett, Kazinczy Ferencz az egyházi tanácsban megjelenvén »a felsőbb rendeletekhez képest« az iskola felállitásának végső határidejéül 1 7 8 7 . szept. 1 -ét tűzte ki, tetszésére hagyván az egyházi tanácsnak, hogy akár a mixta nationalis iskola felállitásának költsé­ geihez járuljon, akár felekezeti rendes normalis (elemi) iskolát rendezzen be. E r r e azután az augusztus 28-án tar­ tott tanácsülésben elhatároztatott, és a püspöki hivatal utján a kir. tanfelügyelőnek is értésére adatott, hogy egy­ házunk kész normalis felekezeti iskolát állitani, de csak oly föltétel alatt, » h o g y ha a g y m n á s i u m e d d i g i j o g a i elismertetnek és az j ö v ő r e is épségben, minden mixtura nélkül á l l a n d ó a n m e g h a g y a t tatik.« A három ifju 1788-ban hazajövén a tanitóképző is­ kolából, 1 0 0 — 1 o o frt fizetés mellett hivatalukba a nor­ malis iskolába be is állittattak; azonban ezen intézkedés nem sokáig maradt meg, mert II. József halálával, a mint keletkeztek, oly gyorsan is elenyésztek a mixta és normalis iskolák, miután az 1 7 9 0 — 9 1 . országgyűlés a ref. egyház szabadrendelkezési jogát az iskolai ügyekben is teljesen visszaállitotta.

33

3. Az 1 7 9 0 — 9 1 . évi országgyűlés visszahelyezte az egyházat régijogaiba, midőn megalkotta a X X V I . törvényczikk 5 §-át, »melyben az ország törvényes hatóságai által gyakorlandó legfőbb felügyeleti jog épségben tartása mellett minden következő időkre szabadság adatik a protestansoknak, hogy alsóbb és felsőbb iskolákat állit­ hassanak, tanárokat, tanitókat hivhassanak, azok számát szaporithassák vagy kevesbithessék; iskolai igazgatókat, felügyelőket saját kebelökből választhassanak; a tanitás s tanulás módját, szerkezetét és rendét meghatározhassák.« Felszabadulván tehát azon nyomás alól, mely a szá­ zad elejétől minden intézkedéseire egyaránt nehezedett, e törvény életbelépte után azonnal nagy tevékenységben találjuk a reform, egyházat iskoláinak átalakitása s ren­ dezése körűl. Miután a tiszántúli és tiszáninneni egyházkerületek az erőszakos rendeletek ideje alatt még 1785-ben szept. 12-én Pesten tartott közös értekezlet alkalmával meg­ egyeztek abban, hogy a kormány sérelmes rendeleteinek ellentállva, ha szükség lesz, a debreczeni és sárospataki főiskolák ügyében közösen fognak intézkedni, 1 ) v a g y egymást legalább tanügyi rendelkezéseikről idejében tudósitandják, továbbá mivel az 1 7 9 1 . év szeptember és october havában tartott budai ref. zsinat a tanügyre nézve nem intézkedett, és azt mintegy hallgatólag az egyházkerületek jogköréhez tartozónak ismerte el: 1 7 9 1 után azonnal üdvös mozgalom indult meg az iskolai szervezet czélszerűbb és jobb irányú reformálására, különkülön mindenik egyházkerület és főiskola kebelében. Tanintézetünk is megérezte a szabadabb idők nyá­ jas napfényét, 1 7 9 1 után azonnal intézkedéseket tett főbb és lényegesebb dolgaiban. Először is, tekintve, hogy az iskolát körülvevő fa­ keritések rozzantsága miatt a bentlakó deákok ellen1

) S z o m b a t h y J. Historia scholae Sárospatakini 2 0 7 . lap a j e g y z e t e k közt.

3

34 őrzése teljesen lehetetlen; tekintve továbbá, hogy az ifjúság száma évről-évre növekszik 1 ), igy új tanter­ mekre nélkülözhetetlen szükség van: az egyháztanács elhatározta, hogy »az iskola épület északfelé való részét nyugatfelé a papmalom hidja irányában négy öl hosszú­ ságban és négy öl szélességben emeletesre épiti ki, felül négy tanteremmel, alól pedig a kirajzolt épületekkel,« továbbá hogy a Szinva felől való oldalon a vizáradás és az épület elcsuszamlásának meggátlása végett egy kemény­ kőből való védőfalat húzat, melyre évenként bizonyos öszszeg pénzt fog forditani mindaddig, mig befejezve nem lesz. A költségvetés és tervkészités szempontjából szám­ bavétettek az iskola tőkéi is 2 ). Ezek azonban bár az idő­ höz képest igen szép összeget tettek, nem bizonyúlván elégségesnek a tervbe vett épités költségeinek oly mó­ don való fedezésére, hogy az épitkezés mellett a tanári fizetések alapja is megmaradjon: az egyháztanács elha­ tározta, a nyolczvanas években szigorúan tilalmazott, de az 1 7 9 1 . X X V I . törvény által újra megengedett gyűjtés utján, a prot. áldozatkészség igénybevételével óldani meg tervbe vett szép feladatát. A ref. buzgóság most sem tagadta meg a multat és az egyház tagjainak lelkes fáradozását olyan szép anyagi siker koronázta, hogy az épités Klir Venczel épitőmesterre bi­ zatván, 1 7 9 1 - b e n megkezdethetett és a következő évben be is fejeztetett. Azonban a végleges átadás előtt az épű­ let Szinvafelőli fala a talaj laza volta és a megbolyga tott régi védőfal kevés tartó ereje miatt hasadozni kezd­ vén, szakértő bizottság vizsgálatára és javaslatára a fal mellé kőből erős támaszoszlop emeltetett és a kialkudott körülbelől 3 0 0 0 frtottevő épitési összeg csak akkor fizet1 ) 1 7 9 0 - b e n az e l e m e n t á r i u s o k o l y a n n a g y s z á m m a l voltak, h o g v az osztályt deszkával kétfelé választották és e g y másik praeceptort rendeltek be a félosztály tanítására. 2 ) A s z á m b a v e v é s k o r 1 7 9 0 - b e n az iskolának k ö v e t k e z ő k e g y e s ala­ p í t v á n y a i jegyeztettek fel : B o r b é l y M i h á l y 600 frt, S z e p e s s y I s t v á n 6000 irt, u g y a n ő 3000 frt, Szepessy Z s i g m o n d 1 3 0 Irt 60 kr, u g y a n ő 1 2 0 frt, u g y a n ő 1 2 6 frt, S z e p e s s y P é t e r 367 frt 10 kr, u g y a n ő 599 frt 44 kr, u g y a n ő 4 4 4 1 frt 68 kr., K u n A n d r á s 60 frt, — B a c z o n i C s e k e J á n o s 300 frt, u g y a n ő 300 frt, F o d o r Pál 204 frt. S z a t h m á r y K a t i c z a 1 3 9 frt 80 kr. G ö r ö g K i ó s z a M i h á l y 20 frt 40 kr., S o n k o l y M i h á l y 32 frt 64 kr., P u t n o k i István 12 frt 92 kr.. Ö t v ö s I s t v á n n é T ö r ö k Erzsébet 51 frt, S t e i e r J a k a b 1 8 0 frt, P u t n o k i I s t v á n n é 51 frt. Összesen 1 7 1 7 0 frt 68 kr.

35 tetett ki teljesen a válalkozónak, midőn 1797-ben a tá­ maszoszlop j ó s á g a s állandósága az idő által igazolva lett és a Szinva felől elkezdett uj védőfal az előirányzott költ­ séghez képest jól előre haladt, bár csak 1 8 0 6 ban végezte­ tett be teljesen. Ezen épités emlékére iratott fel az iskola falára a következő cronostichon, mely 1 7 9 7 - e t tüntet elő: ArtIbVs IngenVIs, V o t I V a et reLLIgIonI. F L o r e t nVtrICIIs fInIbVs apta D o M V s . — 1 ) . H o g y az anyagi intézkedéssel együtt, a béke nyu­ galmas idejében a szellemi felvirágzás is bekövetkezhes­ sék, és az egyház kormányzását vezető férfiak különben is sok dolga miatt az iskolai ügyek rövidséget vagy kárt ne szenvedjenek, 1 7 9 6 . február 14-én az egyháztanács által egy 16 tagból álló iskolai tanács (senatus) alakitta­ tott az iskola részére, melynek tagjai »a négy tiszteletes praedicator urakon kivűl két direktor nemzetes és vi­ tézlő Szabó G y ö r g y és Szakácsy Pál, továbbá Ordinarius fiskális Balogh Ferencz, főbiró Barkassy András urakhoz következő uri személyek, u m. tekintetes négyesi Szepessy László, Dőry Bálint, nemzetes és vitézlő Mezey J ó ­ zsef, R á s o János, Molnár Sámuel, Fodor Pál, főnótárius Szrogh Sámuel, (távollétében pedig viczenótárius urak közül egyik) és Molnár András urak választattak, kiknek valamint első, ugy következendő szükséges összehivatások Director uraktól fog függeni.« Ezen iskolai tanács kinevezése azon gondoskodó szeretet kifolyása, melylyel büszkeségét, az iskolát egy­ házunk eleitől fogva körülvette s annak előmeneteléért mindent megtenni igyekezett. Nem is maradt el ezen gondoskodásnak áldásos ha­ tása. A senatus, megalakulása után azonnal bebizonyi­ totta, hogy a benne helyezett bizalomra érdemes, mert az idő és kor által követelt több oly intézkedésekre ki­ terjesztette figyelmét, melyekre a sok taggal biró egy­ háztanács nehézkességénél fogva nem érkezhetett volna. Először is az egyházra nézve a leglényegesebb ügyet, az 1

)

A t u d o m á n y s n e v e l é s szent czélja e l ő b b v i t e l é r e É p ü l e föl s most m á r á l d v a viruljon e ház !

3*

36 alumnista deákok tartásának ügyét rendezte. Ez a jóté­ temények csekély volta miatt már oly válságpontra ju­ tott ez időben, hogy alig volt annyi deák, a kikből a le­ endő köztanitók kiteltek; a temetések és más egyházi szolgálatok pedig a kevés létszám miatt oly rendetlenül teljesittettek, hogy az egyháztanácsnak a hivők folyton megújúló panaszai és feljelentései sok keserű órát sze­ reztek. Az ügy oly tapintatosan lett elintézve, hogy ab­ ból az iskolai tanács bölcs megfontolására és erélyére lehet következtetni. 1 ) Majd 1798-ban kimondván, hogy » miután eleitől fogva ugy vesszük mi a pataki Collegiumot és a miskolczi oskolát és akárkitől is nem másképen tartatnak ezek, mint azon egy testnek tagjai«, elhatározta, hogy a sáros­ pataki főiskola tanrendszerét, (melyet 1 7 9 5 . máj 1 0 — 1 3 áig V a y István consiliarius elnöksége alatt összegyült bi­ zottság dolgozott ki, és Sárospatakon 1 7 9 6 . jun. 1 1 - é n hirdettetett ki és lépett életbe) iskolánkba is egész terje­ delmében beveszi, e czélból julius 1 1 - é n T ó t h András lelkészt és Szrogh Sámuel egyházi és iskolai tanácsost Sárospatakra el is küldte, hogy »az ottani tanitás mód­ j á t leiratván, hozzák el, hogy oskolánk minden részben ahhoz alkalmaztathasson «. E tanrendszer vázlata a következő: A középiskolai tanfolyam nyolcz osztályra szabatik úgy, hogy a két alsó osztályban latin nyelv nem taníttatik. Az osztályok a kö­ vetkezők: 1) nationalis vagy elementarius. 2) nationalis, 3) mixta v a g y conjugista, 4) grammatica, 5) syntaxis, 6) retorica, 7) poëtica, 8) logica. A négy felső osztályba ren­ des és állandó professorok állittatnak »humaniorum pro­ f e s s o r czimmel; a phisica, mathesis, természetrajz, neve­ léstan, gazdaságtan magyar nyelven adatnak elő és a mathesis, hazai jog, egyetemes földrajz, természetrajz, Magyarország története és a szépirás az alsóbb osztá­ lyokban is taníttatnak. 2 ) Ezen tanterv már nem egyedűl az eddig csalhatatlannak és czélravezetőnek vallott classicus irányt kép1

) A t a n u l ó ifjúság é l e t é n e k t á r g y a l á s á n á l b ő v e n ! ) S z o m b a t h y J á n o s : Historia S c h o l a e Sárospatakini 1 6 3 . és 2 1 4 . lapon.

2

37 viseli, hanem már a nemzeti irányú gyakorlati élet köve­ telményeit is szeme előtt tartani igyekszik, a magyar nyelven való tanitás és azon tantárgyak által, melyeket eddig, főleg az alsóbb osztályokból a classicus nevelés erőszakolása teljesen kiszoritott és a mely tantárgyak­ nak képző hatását eddig teljesen kétségbevonták. Ezen határozat alapján a tantervet keresztűl vinni tudó tanerők szaporitásáról is azonnal gondoskodni kel­ lett. Az iskolai tanács azért 1 7 9 8 . april 29-én — a tanterv elfogadásának ajánlásával egy i d ő b e n — a z t is javaslatba hozta az egyháztanács előtt, hogy a conrector 2 0 0 frt — és a subrector 1 3 0 frt fizetése a didactrummal összeadat­ ván, s három egyenlő részre osztatván, három professori fizetés gyanánt használtassék, a húsz alumnus deáknak havonként fizetni szokott 3 frt pedig 2 frtra leszállittatván, a fennmaradó 200 frt is egy új tanári állás betöltésére fordittassék, s a tanárok neve ezentul »humaniorum studiorum professor« legyen. A javaslat el is fogadtatott; azonban a 200 frt fizetésre »humaniorum professor« nem vállalkozott a sok meghivott közül sem, igy kénytelenek voltak a negyedik új állást »mig alkalmas subjectum találkozna« az abecisták eddigi köztanitójával betölteni. De még ezen intézkedés sem tartott soká, mert az alum­ nus deákok az elvont havi egy forint miatt elmenetellel fenyegetőztek s hivatkozván arra, hogy a 2 frt havidijból a mellék kereset csekélysége miatt semmi esetben sem tarthatják fel magokat, kérték a régi három frt havidij újra visszaállitását, a mit az egyház tanács kénytelen volt nekik megadni, igy a negyedik hum. professori állás még azon évben meg is szünt. A tanterv teljes keresztülvitele tehát a tanárok csekély száma miatt egyelőre nem sikerült; azonban mégis minden elkövettetett, hogy a mennyire a tanerő engedi, iskolánk a sárospataki tanrendszer szerint rendeztessék be. E czélból szabályoztatott újra a tanévek száma és a tanfolyam is. Ugyanis »minden classisok kitanúlására syntaxison alól egy esztendő, azonfelül pedig a syntaxisra és retoricára összekapcsolva, továbbá a poesisre és logicára együtt két-két esztendő határoztatott meg;

38 egyik osztályból a másikba való előbb vitelre nézve pedig az eddig időközben is gyakorolt promoveálás eltöröl­ tetvén, kimondatott, hogy ezután csak az »aratási vizsga alkalmával lesz lehetséges az alsóbb osztályból a felsőbbe való elővitetés, sőt a rosz tanuló be is marasztassék.« Az 18oo-ik évben Sárospatakon a német nyelv tani­ tása rendes tanárra bizatván, itt is jobb intézkedések tétettek annak elővitelére, s a grammaticai osztálytól tanittatni határoztatott. 1802-ben miután a latin nyelv elhanyagolása miatt történtek panaszok, az iskolai tanács utasitotta a tanárokat, hogy 50 darab Liviust hozatván a növendékek részére, a diákúl való beszédet a grammatistáktól kezdve a legszigorúbban parancsolják meg, s az ellenőrzés czéljából minden osztály számára signumokat csináltassanak 1 ), hetenként négy stylust tartsanak, és a magyar nyelven beszélőket keményen büntessék. Azon­ ban ezen a latin nyelvet erőszakoló intézkedéseknek többé a nemzeti irodalom felbuzdúlása s a nagy nyelv­ mivelők törekvései által megváltoztatott korszellem be­ folyása következtében többé nem lehetett meg a kivánt hatása, mert a költők remek művei a nemzeti önérzet felébresztésére buzditó hatással lévén, a tanuló ifjuságot sem lehetett többé a merev scholasticai rendszer korlátai közé erőszakolni, hogy egyedül a classicismus uralkodjék lelkében azon törekvés felett, mely utóbb csakugyan megteremtette bájos magyar nyelvünk minden téren való diadalát. Csakugyan ez időtől kezdve 1839-ig, midőn az iskola általános és egyedüli tannyelvéűl a magyar nyelv elfogadtatott, egyetlen vizsgálat sem múlhatott el isko­ lánkban a nélkül, hogy az évi eredményről számoló iskolai tanácsülésben, a vizsgáló bizottságok a növendékeknek 1 ) A s i g n u m o k Iából v a g y b á d o g b ó l készitett l a p á t f o r m a ( r á k v a g y n a g y k ö n y v e k i s ) eszközök voltak, m e l y e k e t a m a g y a r ú l b e s z é l ő k tartoz­ tak m a g o k n á l tartani m i n d a d d i g , m i g m á s m a g y a r ú l b e s z é l ő n e k o d a n e m tudták adni. H a m á s n a p r a m a r a d t v a l a k i n é l , a z a kijelölt szótárból 1 o o — 1 5 0 latin szót tartozott m e g t a n ú l n i , s azt a t a n á r előtt f e l m o n d a n i , v a g y a C o l l o q u i u m o k b ó l b i z o n y o s részt k ö n y v nélkűl, e l l e n k e z ő esetben a z o s z t á l y előtt m e g p á l c z á z t a t o t t . A k i n é l tehát a s i g n u m v o l t , m i n d e n e r e j é v e l a z o n volt, h o g y azt m á s n a p i g m á s tanulótársának o d a a d h a s s a , a t i l a l m a z o t t m a g y a r beszédért. A s i g n u m elsikkasztásáért az iskolából kizáratott a növendék.

39 a latin nyelvben való általános és folytonos hanyatlását ne constatálnák és e feletti sajnálatuknak kifejezést adván, a tanári kart egyszersmind fokozottabb erőfeszi­ tésekre ne buzditanák. A tanrendszer Sárospatakon 1803-ban ujra meg­ változott, a mennyiben a magyar nyelv csak a legalsóbb osztályban hagyatott meg, a logicán felül pedig egy új (u. n. repetens - ismétlő) osztály állittatott fel, mely­ nek következtében a gymnasiumi tanfolyam 8 éves lett, nem mint előbb 6 éves, két elemi osztálytól meg­ előzve. 1 ) Ennek életbe léptetését iskolánkban is megkisérlették, azonban az iskolai tanács végzése csak jegyző­ könyvi határozat maradt, mert a tervezett uj tanári széket az egyház a »fundus« gyengesége miatt nem tudta betölteni, igy »az logicán felül való tudományokat még egy ideig kénytelen volt a meglevő tanitók dexteritására bizni,« jóllehet teljes szivvel s lélekkel azon volt, hogy a tanerők számát mind a tanitáspénzzel, mind a papszerből az egyházat illető jövedelemmel 2 ) szaporitsa, még sem sikerűlt csak a syntaxist sem a poétai classistól elválasztani. Az iskolai tanács a tanrendszerre vonatkozó intéz­ kedései mellett más üdvös határozatokat is hozott ez időben. 1 7 9 8 . jan. 19-én elhatározta, hogy a tanács végzé­ sekről ezentul rendes jegyzőkönyv fog vezettetni, továbbá megengedte, hogy közvizsgák alkalmával a deákok néző játékokat adhassanak elő, melyek egyideig el voltak tiltva. 1800-ban uj törvényeket alkotott az ifjuság részére. 1 8 0 1 - b e n az iskola directora számára 50 frt lakáspénzt és 6 öl fát szavaztatott meg az egyháztanács által, 1 8 0 4 ben a rosz cserépkályhákat a tantermekben vaskályhák­ kal cserélteti fel, gyüjtéseket eszközöl az iskola különféle czéljaira, tagjai által hetenként meglátogattatja az egyes osztályokat, szóval az intézet szellemi és anyagi előme­ netelét munkálni buzgón törekszik. 1

) S z o m b a t h y J á n o s : Historia s c h o l a e S á r o s p a t a k i n i 2 2 0 — 2 2 1 lap. ) A ref. e g y h á z a t földesúri j o g o n , az A l s ó - és F e l s ő p a p s z e r - , to­ v á b b á a T o r o n y a l l j a utczákon l e v ő 73 telektől j á r ó taxa illette, a mi é v e n k é n t 1 8 4 8 körűi 42 frtot tett összesen v é v e . 2

40 Az 1 8 0 9 ik évben végre eljött azon régtől várt idő is, melyben a tervezett uj tanári állás valóban fel is állit­ tathatott. Rajczy András, ki conrectori hivatalát 25 évig viselte, leköszönvén, az egyháztanács elhatározta, hogy a vidéki tanulók tandiját felemeli (ekkor vidékiek 137-en voltak) s az ebből bejövő összeget az egyház pénztárából kipótolván, három humaniorum professori állást alapit 3 0 0 — 3 0 0 frt fizetéssel. Azonban a háborus idők és az év terméketlensége miatt nagy szükség levén az országban, a 300 frt fizetésre Sárospatakon nem vál­ lalkozott senki a hum. professorságokra és az egyház előbb 400, majd 500 frtra kénytelen volt emelni a fize­ téseket, mig ezen állomásokat csakugyan sárospataki végzett hittanhallgatókkal betölteni sikerült. Ezután 1809. julius 26 án az iskolai tanács elhatározta, hogy »a tudo­ mányok sora természetesebb módon e szerént legyen, u. m. grammatica, syntaxis, retorica egymásután sorban egy-egy esztendőben különös tanitók által tanittassa­ nak Ezek után következzék a poëtica classis, melynek is cursusa légyen két esztendő. Ezen classisban nemcsak a poësis, hanem a logica is az adnectálandó tudományok­ kal tradáltassék. Többi adnexumai lesznek ezen kettős classisnak: a németnyelv és a litteralis arithmetica. Első esztendőben a poësist tanulják meg az ifjak és ugy má­ sik esztendőben absolváljak a logicát stb. Ezentul végre a syntaxist, retoricát és poësist tanitók humaniorum professoroknak fognak hivattatni.« 1 8 1 0 ben a nagyobb is­ kolák példájára behozatik a tanulók osztályozása (classificatio). 1812-ben pedig elhatároztatik, hogy ezután min­ den tanulóról rendes és szabályos anyakönyv vezettessék. Ezek után azon lényegtelen változtatásokat leszá­ mitva, melyeket 1 8 1 3 . január 25-én a poëtai és logicai összekapcsolt classis tantárgyaira nézve az iskolai tanács tett, 1 8 1 9 - i g sem a tanrendszerben, sem az iskola életé­ ben lényegesebb változás nem történt. Megemlitendő az, hogy 1809-ben iskolánk épületét a franczia háborúban megsebesült katonák részére a katonai hatóság kórházul jelölte ki és az elfoglalástól csak a megye, város és egy­ ház előljáróságának hathatós közbenjárása által menekült

41 meg. 1 8 1 3 - b a n január 25-én pedig- a téli vizsgák alkal­ mával Klobusiczky József cs. kir. kamarás, valóságos belső titkos tanácsos, Borsodmegye főispánja is megláto­ gatta a felső osztályokat és a tanulók előhaladása felett tökéletes megelégedését jelentette ki. 1814-ben az iskola udvarán egy kút ásatott, azonban vize nem találtatván jónak, 1820-ban betömetett. 1 8 1 7 január 30-án eltöröl­ tetett az 1 7 0 8 óta fennállott pénzbüntetés a magyar be­ szédért és latin labor irására változtattatott át, a minek az lett a következése, hogy az iskola ellenségei ebben a fegyelem hanyatlását, a jó rend és előmenetel csökkené­ sét látván, rosz hireket terjesztgettek a tanintézet felől. A tanári kar azonban nyilvánosan megczáfolván e rosz hireket, a szülők és érdekeltek teljesen megnyugodtak s az iskola jövőjére a dolog semmi hatással nem lett. 1 8 1 7 ben adatott először nyomatott bizonyitvány is az eltávozó tanulók részére. Az 1819 ik évtől kezdve nemcsak a kormány tett a helytartóság utján erősebb intézkedéseket a középis­ kolai ügyek jobb karban tartására, megparancsolván, hogy minden magyarországi iskola relatiói és informationalis tabellái, — m e l y e k b e n a tanárok rövid életrajza, jellemök, hivatalbeli szorgalmuk, a tanuló ifjuság névsora, érdemjegyeik s a tantárgyak rövid vázlata iratott le, — félévenként pontosan felterjesztessenek, hanem egyházi tanácsunk is igyekezett a folytonos anyagi bajokkal küzdő iskolának, a tanárok csekély létszáma miatt valóban hiá­ nyos rendszerét a kor kivánalmainak megfelelőbbé tenni, azért 1 8 1 9 . julius 8-án el is határozta «oskolánk classisainak a sárospataki anyaiskola alkotásával megegyező rendszerbe vevését.« E tanrendszer egy egyházkerületi küldöttség által 1 8 1 0 . jun. 13-ától Miskolczon tartott közgyűlés alatt készittetett a főiskola részére és 1 8 1 5 ben némi változásokkal bővittetett ki 1 ). Ez uttal nem maradt a határozat csupán jó szándék, hanem hála az egyház buzgóságának és áldozatkészségé­ nek! a julius 28-án Sárospatakra küldött Szathmáry József 1

) S z o m b a t h y J á n o s : Historia s c h o l a e Sárospatakini 226,

2 2 7 . lap.

42 lelkész-esperes által el is hozatott s a nagy V a y Ábrahám főgondnok lelkes intézkedése következtében életbe is lépett. E tanterv, mely iskolánkban oly hosszú időn keresz­ tül fennmaradt, a következő: »Az I. o s k o l á b a n , mely az alsóbb és felsőbb elementáriusoké, tanittatni fognak: Az a l s ó b b e l e m e n t á r i u s o k a betük esmére­ tére, syllabizálásra, olvasásra, a római és arabiai számok esméretére, betüknek és számoknak leirására. Az úri imádságnak, apostoli hit formájának, tiz pa­ rancsolatoknak, reggeli és estveli imádságoknak, asztal­ áldásoknak, templomban való menetelkori fohászkodá­ soknak könyvnélkül való tanulásokra. Minden vasárnap délelőtt és délután, mig a templomban az isteni tisztelet tart, a praeceptor a klassisban könyörgést fog tartani tanitványaival és ugyanakkor a keresztyén vallásra bevezetést annak első szakasza sze­ rint fogja magyarázni, értelmekhez képest jól értésekre adni és azután az elmagyarázottakat érthető kérdésekkel kérdezgetni, de nem könyv nélkül szóról-szóra tanitani. Az erkölcsi regulákra a pataki abéce szerint könyv nélkül fognak tanittatni. Mely abéce a betük esméretének s olvasásnak tanúlására szolgáló könyv gyanánt is bevétettetni ezennel meghatároztatott. A f e l s ő b b e l e m e n t á r i u s o k mindazokon felül, melyeket már mint alsóbb elementariusok tanultak, a magyar és deák olvasásban fognak gyakoroltatni. Bibliai historiát fognak tanulni Seiler szerint, továbbá a vallásra való bevezetésnek második szakaszát. Magyar declinatiót és comparatiót a pataki magyar nyelv grammaticája szerint, mely rövid kérdésekben irásba foglalva, a mint Patakon tanittatik, elfogadtatott. Az arithmeticából a simplex additióra és subtractióra, a geographiából a tiszáninnen levő vármegyéknek leirását Miskolczon kezdve, könyv nélkül, érthetőleg fogja a tanitó tanitani s tanitványaitól könyv nélkül, kérdezgetni. Az irás mesterségében exemplárok után fognak

43 gyakoroltatni. A folyvást való és bátor kimondásban s beszélgetésben oly móddal fognak gyakoroltatni, hogy a tanitó tanitványai előtt azoknak értelmekhez alkalmazott könnyü és hasznosan gyönyörködtető rövid historiákat, történeteket és meséket fog előbeszélni s ugyanazokat tanitványaival el fogja beszéltetni. A világ és esztendő négy részeinek s a hét napjai­ nak az esztendőtől való megkülönböztetésére tanittatnak. Mindazok, melyek az iskolában tanittatnak, különös órákon privatus praeceptorok előtt repetáltatni fognak. A templomba menetel helyett mint az alsó, ugy a felsőbb elementáriusok is a classisban tanitójuk után fog­ nak könyörgést hallgatni. Végre ajánltatik a tanitónak, hogy gyenge tanitványai tanitását könnyü, érthető és kedves móddal vigye végbe. A II. o s k o l á b a n , mely a mixta prima vagy conjugistáké, tanittatni fognak: Vallás historiája Seiler szerint. Vasárnaponként két­ szer a szokott órákon tanitójuk vezérlése alatt fognak templomba menni; egyébaránt mindennap, úgy reggel, mint délután a tanitás mindenkor éneklésen és könyör­ gésen kezdődjön a tanitó jelenlétében. A tanitó által kiválasztandó és szükséges előkészü­ lettel felruházandó érettebb értelmü gyermekek az Ur asztalához fognak bocsáttatni. Kis Cellarius, valamely deák könyvből a szók kisze­ désére használtasson. Magyar conjugatio, deák szók declinálása, motiója, comparatioja és conjugatiója a Márton eddig is bevéve volt grammaticája szerint taníttasson. Az Orbis pictus olvastatni fog. Magyar leveleknek, kötelező és nyugtató leveleknek irásaiban és a magyar conceptusoknak élő szókkal való előadásaiban s leirásai­ ban gyakoroltassanak. Próbálgattassanak a tanulók olyan rövid mondások leirása kezdésében, melyeket a praeceptor fog dictálni. Természet historiája. Geographiából Magyar- és Erdélyországnak s az ausztriai tartományoknak rövid le­ irását ilyen czimü könyvből: »Tudományok summája.«

44 Az arithmeticából multiplicatio, divisio és simplex aurea regulát fognak tanúlni. Magyarország civilis historiáját »a Tudományok summája« nevezetű könyv szerint. Az irás minden héten egyszer vizsgáltasson meg. Az éneklés mesterségének tanulására fognak tanit­ tatni az eddig is szokásban volt közönséges órákon. Szerdán és szombaton közönséges repetitio a classisban, minden tanitás után pedig privatus praeceptorok előtt fog tartatni. A III. i s k o l á b a n , mely mixta secunda vagy a g r a m m a t i s t á k é , fog tanittatni: A kis Catechesis szent irásbeli helyek nélkül s a ker. vallás históriája folytattatni fog Seiler szerint. Vasár­ naponként kétszer fognak templomba menni. A deák beszéd minden részéről szóló tractatus fog tanittatni Marton grammaticája szerint. Langius Colloquiuma fordittasson, grammatica sze­ rint resolváltasson. A colloquiumok dialogus formában a tanulók által a tanitó előtt könyv nélkül mondassanak fel. Horalis laborok magyarul dictáltassanak, a tanulók által deákra fordittassanak. A kis Cellárius tanúlása foly­ tattasson. Próbálgassanak a tanúlók a magyar historiából ki­ vett sententiáknak, sőt egész pontoknak is deákra való általforditásában. Magyarország históriája bővebben ezen könyv szerint: »Tudományok summája.« Rövid mechanica magyarúl. Természet históriának második cursusa bővebben, jelesen pedig az állatok or­ szága a Funk réztáblája használása mellett. Az arithmeticából az az előtt való oskolában tanul­ takon kivül a proportio és fractio. Geographiából a világ öt részei közönségesen; Eu­ rópáé, az ausztriai tartományoké, Magyarországé, és az ahhoz tartozó országoké rövideden. A szépirás mestersége. A deák laboroknak tisztán leirása s megvizsgálása. Az éneklés theoriája. Publica és privata repetitio.

45 A IV-ik o s k o l á b a n , mely az inferior syntaxistáké, fognak tanittatni: A palatinatusi eatechesis, szentirásbeli helyek nélkül a sacramentomokig. A keresztyén vallás históriája folytattatni fog Seiler szerint. Vasárnaponként kétszer tem­ plomba mennek. Cornelius Nepos magyarra fordittasson, a syntaxis regulái szerint resolváltasson s az auctor stylusa szerint magyar conceptusok deák nyelvre fordittassanak. A syntaxis regulája Márton grammaticája szerint. Magyar conceptusok ottan ottan deáknyelvre fordit­ tassanak. A deák auctorokból a szebb phrasesek szedettessenek ki s az azokban előforduló constructiókhoz szoktattassanak a tanitványok. Arithmeticából a már előbb tanultakon kivül a szá­ moknak negativus és positivus jelekkel való megkülön­ böztetése. A természethistoria bővebben a vegetabilékről. A régi Geographiára ezen normalis könyvből: Anhang zur alten Weltkunde és D'Anvill, szedje ki a tanitó azokat, melyek a tanulók kezek alatt forgó régi auctorok meg­ értésére szükségesek. Továbbá folytattasson az ausztriai imperiumnak s Prussiának leirása. A magyar hazai törvény compendiuma magyarul. A német nyelvből declinado, motio, comparado, con­ jugado. A tisztán leirt laborok revisiója. A nagy Cellarius használtasson. Éneklés mesterségének theoriája. Publica repetitio csak a classisban, annálfogva, mint­ hogy a publicus praeceptor privata helyett a classisban egy órával tovább fog tanitani. A z V-i k o s k o l á b a n , mely a superior syntaxistáké, fognak tanittatni: A palatinatusi eatechesis szentirásbeli helyek nélkül, a sacramentomoktól fogva végig. Vasárnaponként az is­ teni tisztelet a templomban gyakoroltatik. Periodologia és Ornata syntaxis Márton szerint. Cor­ nelius Nepos és Faedrus fordittassanak; az ornata syntaxisra tartozó szebb constructiók s phrasesek szedettes-

46 senek ki, s a nevezetesebb és szebb dolgok könyv nél­ kül tanittassanak. A nagy Cellárius használtasson. Peri­ odusok, levelek s egyéb conceptusok magyarul formál­ tassanak a tanulókkal, ugyanazok által deákra fordíttas­ sanak. A Globologia. Rövid logica magyarúl. Természet históriája, a második rész bővebben a mineralékről. A geographiából Franczia, Spanyol, Portugalországokról és a földközi tenger szigeteiről. Geometria, annak elsőbb részeiből kiszedegetett ne­ vezetesebb theoremák és problemák, magyarúl minden demonstratiók nélkül csak populariter, vagyis az egész geometria summája. A litteralis arithmeticából az additio, substractio, multiplicatio és divisio. Német nyelvből kezdődni fog a német stylus fordi­ tása magyarra és deákra. Laborok revisiója. Cantus harmonicus. Publica repetitio. A VI-ik o s k o l á b a n , mely arhetorica vagy prima humanitatis, tanittatni fognak: Palatinatusi catechesis szentirásbeli helyekkel a sac ramentomokig. Vasárnaponként az isteni tisztelet gya­ korlása a templomban. Livius historiájának első decasa fordittasson, mint szinte Cicero is »De oratore«, s mindezekből a neveze­ tesebb helyek nyomattassanak be a tanulók emlékeze­ tekbe. A retorica regulái Hasse és Stanislaides deákra for­ dittatott encyclopedicus könyve szerint. Órákra és hetekre themákat kell kiadni az ifjaknak chriák, orátiócskák és levelek irására. A tanitványok a professorok előtt könyv nélkül gyakran declamáljanak, hogy eképen a szókban, gestu­ sokban s memoriában észrevett hibákat a professor tüs­ tént igazithassa. A geometriából a normalis könyv szerint a longimetria és planimetria demonstratiókkal és geometriai praxissal a mezőn.

47 A litteralis arithmeticából az elébbéni oskola pensuma repetáitasson, idetétetvén még a litteralis fractio. A természet historiából a három legbővebb cursus, az állatokon kezdve. Magyarország historiája, a tiszteletes professor Szombathy János compendiumából. Geographia, Európának északi országai, ugy mint Dánia, Svéczia, Norvégia és Russia. Németnyelvből valamely német könyv, Muzelius vagy más fordittasson. Laborok revisiója. Cantus harmonicus. Publica repetitio. A VII. o s k o l á b a n , mely a poëtica vagy secundae humanitatis, tanittatni fognak: Palatinatusi cathechesis szentirásbeli helyekkel a sacramentumoktól fogva végig. Vasárnapokon isteni tisz­ telet a templomban. A deák és magyar poësis regulája. Mythologia. Ovidiusnak »Tristium liber"-jéből a de Ponto, Fastorum, Metamorphosis nevezetü könyveiből a nevezete­ sebb és szebb helyek fordittassanak s könyv nélkül tanit­ tassanak, Virgilius és Horatius magyaráztassanak; a ver­ sek scandalásaiban s különbféle deák és magyar versek irásaiban gyakoroltassanak. Arithmeticából a potentiák és radixok kihuzásáról való tractatus. Geometriából a solidimetria demonstratiókkal. Physicából somatologia vagy a testekről való trac­ tatus. Stoicheologia vagy az elementaria materiákról való tractatus. Természethistoria az ásványok országa és a plánták históriája. Geographia: Anglia, Sardinia, Sicilia és Graecia. Németnyelvből németkönyv forditása. Litteraria historiából a Stanislaides Compendiumának második része. Laborok revisiója. Cantus harmonicus. Repetitio publica. A VIII ik o s k o l á b a n , vagy encyclopedica prior, vagy humanitatis tertiae, tanittatni fognak:

48 Theologia Pictet Medullája első fele része. Isteni tisztelet. Régi historia Buday Ezsaiás után. Physica: Kézi professor úr phisicája első részének kihúzása magyarúl. Antropologia Snell szerint. Az aequatiók és proportiók tudománya. Német nyelvből könyvek fordittassanak. Eschenburg litteraturája folytatva tanittasson. Terentius, Julius Caesar, Livius chrestomatice ma­ gyaráztasson. Geographiából: Europai, Törökországi és Ázsiai. Diariumok recensiója. Cantus harmonious. Publica repetitio. Hetenként oratiók és versek irattassanak deák nyelven. A I X - i k o s k o l á b a n , vagy encyclopedica secunda vel humanitatis quartae, tanittatni fognak : Pictét Medullájának utolsó felerésze. Isteni tisztelet. A pura mathesisből a progressiókról s logarithmusok ususáról és a trigonometria plana. A logica professor Rozgonyi uré. Philosophiából folytattasson a Snell Enchridion philosophicuma. Görögnyelv kezdete, mely mig másoknak tanittatik, az azt nem tanuló ifjak a Chriák, levelek és Oratiok irá­ saiban gyakoroltassanak. Physica, Kézi professor ur compendiuma másik fele magyarúl. Geographia az Európán kivűl levő, de Euró­ pával kereskedésben" nexusban álló népekről. A diplomaticának s heraldicának elementumai. Né­ met nyelvből könyvek fordittassanak Hetenként oratiók, ottan-ottan deák versek irattassanak. Cantus harmonious, Repetitio publica.« A tantárgyaknak óraszerinti beosztására nézve a kisebb gyermekek délelőtt 8—1o-ig, délután 2 — 5 - i g ; a nagyobb tanulók 7—8 és 9 — 1 1 - i g , délután pedig 2 — 3 4—6-ig tanittattak. Miután pedig ez ideig a globologia nem adatott elő, ennek kipótlására egy »uj földgolyóbissa« vétetvén, a régi pedig megjavittatván, jóllehet a tanterv szerint csak az egyik syntacticai osztály tantárgyául ren-

49 deltetett, mindazáltal hogy annak ismeretétől a többiek se maradjanak el: határoztatott, hogy minden szerdán s szombaton délután az énekóra elvégeztével a humaniorum classisban gyüljenek össze ennek gyakorlati tanú­ lására. A vallástani vizsgálatok a retoricai osztályig ez­ után is a templomban tartatnak meg. Hogy ezen nagyszabású, a humanisticus és reális tantárgyakat magában elég szerencsésen egyesitő tan­ terv minden részében kivihető legyen, az egyháznak ter­ mészetesen gondoskodnia kellett uj tanerőkről is, mert a tanulóság folyvást nagyobbodó számánál fogva nem le­ hetett volna azt csak megközelitőleg sem kivinni az ed­ dig alkalmazott négy rendes tanár legnagyobb erőfeszí­ tése és az osztályok összecsatolása mellett sem. Az egyház azonban az éveken által be nem haj­ tott egyházbértartozás nagy mennyisége miatt 1 ) maga is tul levén terhelve kötelezettségei által, legjobb akarata mellett sem tudott módot találni az iskolának oly mér­ tékben való további segélyezésére, hogy a felállitani ter­ vezett tanári szék alapja kellőleg biztositva legyen. A mit az egyház anyagi körülményei miatt nem te­ hetett, megtette azon áldozatkészség, mely a reform, egy­ házat annyi megpróbáltatások között mindez ideig fenn­ tartotta, s intézményeit hitelvei szabadságai szerint min­ den beavatkozástól menten megőrizte. Ugyanis az egyház főgondnoka V a y Ábrahám, ki­ nek érdemeit egyházunk és iskolánk ügyei körűl kibe­ szélni alig lehet, maga menvén elől magasztos példával, áldozathozatalra serkentette az egyház híveit és buzgó fá­ radozását a legszebb siker koronázta, mert az 1820-ban megindított gyüjtésnek már azon évben oly szép ered­ ménye lett, hogy a tanárok számát egygyel szaporíthat­ ták, a tanári kar tehát a rectorprofessorból, négy humaniorum professorból és a theologia tanitására felkért helybeli egyik lelkészből, tehát hat tagból alakult meg. Hogy pedig az alsóbb osztályok tanitására is kép-

levő

l ) A f ő g o n d n o k i b e s z á m o l ó beszéd szerint 13 e g y h á z b é r tartozás.

ezer frt volt a kint­

4

50 zettebb egyéneket nyerhessenek, az év végén juliusban kijelölt és az iskolai tanács által megválasztott köztanitókat arra kötelezték, hogy az általok tanitandó osztály tantárgyaiból ezután september elején, mielőtt állásukat elfoglalnák, az iskolai tanács és a tanári kar előtt tanitói képességöket igazoló szigorú vizsgálatot tartoznak kiál­ lani. Igaz ugyan, hogy ez után is mindig érezhető egy ál­ landó tanár alkalmazásának szüksége az alsó osztályok­ ban és az iskolai tanács nem is mulasztotta el annak alap­ ját gyüjtögetni, azonban az anyagi körülmények annak valósitását nem engedték, sőt a tanárok számához mér­ ten kénytelenitve voltak a két humanitatis és a két encyclopediai classist két-két évi tanfolyammal összekötni és egy-egy tanár vezetésére bizni. Ezen tanterv iskolánkban némi csekély változtatás sal az 1 8 3 9 évig fennmaradt. — A változások csaknem mindazon küzdelem eredményei, melyet a latin nyelv a mindinkább nagyobb tért nyerő nemzeti nyelvvel vívott, egyszer egyiknek, máskor másiknak előnyével. 1827-ben ugyanis ujra kérlelhetlenül üldöztetik a magyar beszélgetés, a signumok megszaporittatnak, bár eredményök nagyon csekély. 1828-ban a poëtica classis tantárgyai közé Ma­ gyarország pragmatica historiája, a görög- és deák litteratura, a közhistoria is felvétetnek; 1830-ban a superior syntaxis tantárgyai közül az Ornata syntaxis kihagyatik, 1832-ben a Tarczalon sept. 23-án tartott egyházkerületi közgyülés határozatából a statistica és Magyarország tör­ ténete is bevétetett a tantárgyak közé, hogy a sárospa­ taki iskolába menők illető osztályaikba felvétethessenek. 1834-ben, miután a magyar beszéd minden tilalom da­ czára is terjed, az egyetemes történelemnek e nyelven tanítása határoztatik el, bár 1 8 3 5 . augusztus 29-én az is­ kolai tanács ujra szigorúan ráparancsol a tanárokra, hogy tanitványaikkal mindig latinul beszéljenek. A szabadkézi rajz mint melléktantárgy 1 8 2 0 . óta tanittatott egyes ki­ tünőbb rajzoló ifjú által. Az 1 8 1 9 - i k évtől 1839-ig a kormány részéről a hely­ tartóság utján a tanügyre nézve következő fontosabb in­ tézkedések hozattak. 1 8 2 1 - b e n megtiltotta a katholicus-

51 tanulóknak a ref. iskolákban való tanulást, s felhívta mind az egyházkerületet, mind az iskola igazgatóságát, hogy e rendeletének érvényt szerezzen; azonban hivatkozván az 1 7 9 0 — 9 1 . X X V I . törvényczikk által adott jogokra, egyházkerületünk kijelentette, hogy iskoláit a más val­ lású tanulók előtt valamint eddig nem zárta el, ugy ez­ után sem óhajtja elzárni. Ugyanezen évben rendelte el, hogy minden tanuló bizonyitványt kapjon minden iskolai év végén, melyből a tantárgyakban tett előmenetele vi­ lágosan kitünjék. 1826-ban elrendeli, hogy a más vallású tanulók — miután el nem utasittattak a ref. tanintéze­ tekből, — a vallást illető tantárgyakban saját lelkészeik gondozása alá adassanak. 1830-ban megengedvén a ma­ gántanulást, annak módját és rendszerét megállapitotta. 1 8 3 3 . julius 1 1 - é n megparancsolja, hogy a tantárgyakból másodosztályzatot (most elégtelen) nyert tanulókat tovább az intézetben nem szabad megtűrni. Ugyanezen év októ­ ber 3-án a félévi vizsgálatokra nézve az eddig szokásban volt kérdéshúzást eltörölvén, ajánlja, hogy a tanulóktól a feleletek helyett az egész félévi tananyag leirását kell kivánni és ezen munkálat alapján meghozni az érdemlett tanjegyeket, melyeket a szülőkkel is tudatni kell; továbbá a nyilvános ellenőrzés helyességénél fogva, ki is kell nyo­ matni. 1836-ban végre kivánja, hogy a tantárgyak min­ denikére külön érdemjegy állapittassék meg a tanulók bizonyitványaiban és az informationalis tabellákban. Ezen idő alatt az egyházi és iskolai tanács is előbbi gondoskodó szeretetével ápolta a tanintézetet. Eddig az iskolai épület, folyosók, tantermek rendben s tisztán tar­ tását a bentlakó deákok mellett segédkező inastanulók teljesitették. 1820-ban e régi elavult és czélszerűtlen szo­ kás helyett, az iskolai tanács állandó iskolai szolgát (pe­ dellus) fogadott az ily szolgálatok teljesítésére. Majd 1 8 2 1 - b e n a rosz vize miatt betömött iskolai kút helyett az épület kőfala mellett keletről a Szinva felé levezető közben, az egyik humaniorum professori lak palánkjánál új kutat ásatott (a jelenlegi kút), a Szinva felőli védő falat ujra megerősitette, bár az e miatti vizszükségben a Vágó-malom (mely az 1878. aug. 31-iki nagy árviz után 4*

52 a szabályozás czéljából romboltatott le) megállván, mig a munka tartott, az egyház kénytelen volt a bérlőnek minden 24 órára saját malmából öt véka búzát fizetni. 1 8 2 2 . év november 17-én délután egy órakor az 1 7 5 0 ben közadakozásból épitett rector professori lak (jelen­ leg a Felső-Papszer utczai 1 5 . szám) leégvén, az még az évben ujra felépittetett, mintegy 2000 frt erejéig. 1 8 2 3 ban azon gyakorlat, hogy a tandijt és fapénzt a tanárok magok szedték be tanitványaiktól és ugy számoltak be az egyház pénztárnokának, eltöröltetvén, mindenféle is­ kolai tartozások beszedése a generalis perceptorra biza­ tott. 1826-ban a theologiai tantárgyak tanitása az egyik lelkészi hivatalhoz köttetett azon időig, mig a bölcsészeti tanfolyam számára a rector professor mellé más professor is hozathatnék. 1827-ben a tanulók nagy száma és Dálnoky Sámuel hum. professor betegeskedése miatt az inferior és superior syntaxisták külön választatnak és az inferiorok tanitására egy deáktanitó rendeltetik 80 forint fizetéssel. 1831-ben a cholera miatt vizsgálatok nem tar­ tattak, kormányintézkedés által előbb eloszlattatott a ta­ nuló ifjúság. Ez évben az eddig téglával kirakott folyo­ sók is kideszkáztatni rendeltettek. Ezen apróbb intézkedések mellett 1829-ben egy igen fontos körülményre terjesztette ki az iskolai elöljá­ róság a figyelmét. Tanintézetünk ugyanis a lassanként kifejlődött ref. tanrendszer követelményeihez képest ugy volt berendezve, hogy a gymnasiumi osztályokat elvég­ zett növendékek és különösen a kik a nyert alumniumi jótétemények viszonzásául köztanitói minőségben k é t — három évre itt maradni kényszerültek: ne veszitsék el e körülmény miatt felsőbb tanfolyamaikra kiszabott évei­ ket, hanem az intézetben bölcsészeti és theologiai tan­ tárgyakat hallgatván, köztanitóságuk kitelte után is illető osztályaikba vétethessenek föl a főiskola kebelében. Ez volt a logicai osztály után következett philosophiai tan­ folyam, mely éveinek tartamára nézve a kor és viszo­ nyokhoz képest különböző volt, három, négy, öt évig tar­ tott tanintézetünkben, mig az 1848. utáni nagy átalaku­ lás azokat teljesen meg nem szüntette. Ezen bölcsészeti tanfolyam csak olyan iskolákban

53 levén megengedve, melyek »Lyceum« névvel a gymnasiumioknál magasabb tudományok előadására kormányengedély által hatalmaztattak fel: az egyháztanács 1829. év julius 9-én az iskolai tanács javaslatára elhatározta, hogy eshető törvényes zaklatások kikerülése czéljából folyamodni fog az egyházkerületi közgyűléshez, hogy en­ gedje meg iskolánkat lyceumnak nevezni, egyszersmind a magas kormánynál tegyen lépéseket intézetünknek a törvényesen elismert lyceumok sorába leendő felvétetéséért. E kérvényre az egyházkerület még ugyanazon év julius 13-án tartott közgyűlésében megengedte a maga részéről a lyceum név használatát, s az egyház folyamod­ ványát szivesen és pártolólag terjesztette fel a helytartó­ tanácshoz, azonban az 1 8 3 2 . év julius 2-án 1 7 0 7 6 . sz. a. az egyházkerületnek leküldött végzés szerint, iskolánk a magas kormány által lyceumnak el nem i s m e r t e t h e ­ tett. Az egyháztanács méltó okon félvén attól, hogy e kormányintézkedés után, ha tovább is fenntartja a böl­ csészeti tanfolyamot, az esetleg be fog tiltatni: ujra lé­ péseket tett a lyceumi czim és jog elnyeréseért és Revicz­ ky Ádám kanczellár közbenjárása által (ki előbb Borsod­ megye érdemekben gazdag főispánja és a Reviczky pénztár alapitója volt) sikerült kieszközölni, hogy a hely­ tartótanácsnak 1 8 3 5 . év szept. 27-én 1 7 2 3 9 . sz. a. a superintendensi hivatalhoz intézett leirata szerint »ő fel­ sége V. Ferdinand iskolánknak a lyceumok sorába le­ endő felemeltetését legkegyelmesebben elrendelni mél­ tóztatott.» A lyceumi rang megnyerése után tehát teljes sza­ badságban és békében tanittathattak intézetünkben a bölcsészeti tanfolyam tárgyai, melyek ekkor a követke­ zők voltak: I-ső é v b e n : Aesthetica, Psychologia, Dogmatica theologia utolsó része. Magyar litteratura második és har­ madik része. Ókori historia. Statistica. Görög litteratura. II-ik é v b e n : Jus naturae. Jus publicum universale, moralis theologia, historia philosophiae, magyar littera­ tura, középkor historiája, mathematica pura, görög lit­ teratura, statistica.

54 III-ik é v b e n : Phisica és Mathesis applicata, philosophia moralis, magyar litteratura, ujkori historia, statistica, görög litteratura. IV-ik é v b e n : A dogmatica theologia első része. Metaphisica. Magyar litteratura, természet historia vagy technologia, magyar pragmatica historia, diplomatica, görög litteratura. Ezeken kivül minden évben logica és paedagogia. Iskolánknak gymnásiumi tanrendszere az 1839-ik évben ujra megváltozott. Az egyházkerület 1837-ben, a sárospataki iskola 1819-ben alkotott és 1828-ban módo­ sitott tanrendszerén azon lényeges változtatást tette a kath. intézetek ilynemü intézkedéseihez hasonlóan, hogy a nemzeti (elemi) osztályok számát négyre emelte és ezek közül a két alsóban latinul semmi sem taníttatott, felül­ ről pedig a logica az akadémiai tanfolyamba tétetett át s a tanitás nyelvéül a latin litteratura kivételével minden tárgyra nézve a magyar nyelv határoztatott meg s az iskolai bizonyitványok is ezen a nyelven adattak ki. Is­ kolai tanácsunk az egyházkerületnek 1838. febr. 28-án hozzá intézett felhivása folytán e tanrendszer életbe lép­ tetését szintén elhatározta. A változás nem nagy és főleg a logica kihagyását és a tannyelvnek üdvös megváltoztatását illette. De a gymnásium eddigi alsó s kiegészitő osztályainak elemi­ ekké változtatása és a logicának az académiába való áttevése által a gymnásium hat osztályúvá változott, melylyel a tanitás ügye az előbbi időkhöz képest is ha­ nyatlásnak indult volna, ha azon hatalmas eredmény, hogy a magyar nyelv végre valahára a tanitás körében is el­ foglalhatta az őt méltán megillető helyet, az oktatás ügyét meg nem könnyitette s a tantárgyakat érthetőb­ bekké, felfoghatóbbakká nem tette volna. E hatosztályú berendezés csakugyan nem bizonyult hossszu életünek, mert hátrányai mihamar kitüntek. Az ismeretek köre a kevés évre szabott tanfolyam alatt igen alászállott s a tanuló ifjuság éretlensége főleg a felsőbb tudományok hallgatása alkalmával feltünően mutatkozott.

55 Tanintézetünkben még ezekhez járulván a kevés tanerő, a tanulók előmenetelének hiányai nemcsak a latinnyelv­ ben, hanem a reál tantárgyakban is kezdtek kitünni és a vizsgáló bizottságoknak e tekintetben évről-évre megujuló panasza nem ok nélkül való. De érezték ezt nemcsak iskolánknál, hanem a főis­ koláknál is az intézők, hogy a hatosztályu gymn. tanrend­ szer nem felelhet meg azon igényeknek, melyek a gymn. oktatás köréhez kötve vannak, épen azért inditványozta az alsó zempléni egyházmegye 1846-ban a sárospataki gymn. tanrendszer átvizsgálását és átalakitását. A javas­ lat következtében ki is küldetett egy bizottság s javasla­ tát 1 8 4 7 . julius havában el is készitette s nyolcz osztályú szorosabb értelemben vett gymnásiumot tervezvén, viszszatette bele a logicát is és kiterjesztette figyelmét a re­ ális élet követelményeire is a mellett, hogy az iskola tannyelvéül kizárólagosan a magyart tette: azonban az 1848-iki átalakitó s minden elmét magával ragadó nagy mozgalom e tanrendszer békés megfontolgatását s eset­ leg elfogadását egyelőre meghiúsította 1 ). Mit tehetett volna egyebet a mi iskolánk, a melyik régtől óta megszokta a sárospataki főiskola után szer­ vezni saját tanfolyamait: minthogy gyenge anyagi erejé­ hez mérten igyekezzék a meglevő tanrendszerben mindent elkövetni, hogy az iskola a többi hasonló gymnásiumokkal versenyezni birjon s a megyének és a vidéknek központi tanintézete lehessen ezutánra is. A mi ezen időben a fontosabb intézkedéseket illeti, legelsőbb kell emlitenünk az 1842-ik évben megpenditett egyesülést a helybeli ág. ev. kisgymnásiummal. Gróf Zay Károly ugyanis az 1 8 4 1 — 2 . országgyűlés folyama alatt, mint az ágostaiak magyarországi főfelügyelője felemelvén lelkesitő szavát a két protestans felekezet egyesitésére, ez eszme városunk előkelő protestáns férfiainak lelkében is visszhangra talált és üdvös mozgalom indittatott meg a két prot. gymnasium egyesitése iránt. Az inditványt megyénk l

füzetek

) S z i l á g y i I s t v á n : A m a g y a r közoktatás 1861-ik évfolyamában.

története stb.

Sárospataki

56 első alispánja Szathmáry K. József, ref.egyházunk segédfőgondnoka tette meg- és az mindkét felekezet egyház­ tanácsa által szivesen fogadtatván, az egyesülés tervének és a közös tanítási rendszernek kidolgozására az itt idő­ zött Szontagh Gusztáv m. tud. akadémiai tag elnöksége alatt 1 8 4 2 . január 30-án egy mindkét felekezet kebeléből választott 28 tagú bizalmi bizottság neveztetett ki, (tag­ jai: Szathmáry József püspök, Apostol Pál, Fekete István lelkészek, Korponai József rectorprofessor, Szilassy József kir. biztos, Nagy Gedeon, Vadnay Gábor, Szűcs Sámuel stb.). a mely a rábizott munkálatot hiven el is készitette, de az egyesülés a felekezetek magánérdekeinek összeegyeztethetetlensége miatt a tervezet többszörös tárgya­ lásai után sem sikerült. Az 1843-ik év julius 19-én a várost szörnyű tüzvész pusztitotta el, mely egyházunk épületeiben körülbelől 20 ezer frt kárt okozott s csak az iskola és igazgatói lak maradt meg a veszedelemben, de ezen utóbbiról is telje­ sen leveretett a zsindelyfedő, tehát cseréppel fedetett be ujra. 1844-ben az iskola pecsétnyomója magyar körirat­ tal láttatott el. 1846-ban a budapesti ref. főgymnasium tanári kara felszólitván a ref. iskolákat egy tanári egye­ sület alakitására, iskolánk Pap János igazgatót az e tárgy­ ban tartott értekezletre felküldte. 1847-ben elhatároztatott, hogy jövőre az iskola udvarán torna-eszközök fognak felállittatni a 420-ra növekedett tanulóság testi erősödé­ sének előmozditására; a következő évben kitört szabadságharcz viharai azonban valamint a politikai, ugy a tan­ ügy terén is mindent gyökeresen megváltoztattak s a szerencsétlen végeredménynél fogva egy sötét kornak vetették meg alapját, melynek gyászos következményeit tanintézetünk is sokáig érezte.

57

4. Az 1849-ik évvel a magyarországi ref. iskolákra nézve az elnyomatás évtizedig tartó szomorú kora kez­ dődött, mely az ősi jogokért vívott dicső küzdelmek után tulnyomó és diadalmaskodó erő által bilincsekbe verve a nemzetet, az önálló szabad rendelkezésnek még reményét is megsemmisiteni törekedett. Voltak azonban e sötét időnek verőfényes előzményei is, melyeket nem hagyha­ tunk emlités nélkül. A forradalom lelkesedése hirtelen gyújtott minden­ felé. Alig jelent meg a magyar nemzet ifjúságának 1848. márcz. 15-iki kiáltványa, az iskolai ifjúság szivét és lelkét is szabadabb eszmék, merészebb vágyak szállották meg mindenfelé. Iskolánk nagyobb tanulói is kilencz pontba foglalt kivánságot terjesztettek márczius 28-án az egy­ háztanács elé, melyben külön csapat alakítását, magok­ nak fegyverben gyakorolhatását, a feltanodai rendszer megváltoztatását s az iskolai jótétemények bővitését kérik s mielőtt bevárnák a kérvény elintézését, kivánságaikat ki­ áltvány alakjában az iskola falaira több példányban felra­ gasztották. Az egyháztanács szigorú intézkedése azonban a vérmesebb kedélyeket nemsokára lehűtötte, mert a kére­ lem teljesítését a jövő eseményektől tevén függővé, erélye­ sen figyelmeztette az ifjúságot a törvények tiszteletére; kimondván, hogy a kinek az iskolai előljáróság intézke­ dései nem tetszenek, annak bizonyítványa kezébe adatván, tetszése szerint bármikor eltávozhatik a tanintézetből. Az ifjúság tehát nyugodtan folytatta tovább tanúlmányait és a 421-re menő tanulóság a b. Eötvös József közoktatási miniszter ápril 24-én kelt rendeleténél fogva a rendes időnél előbb szétbocsáttatván, a junius 25-én befejezett vizsgálatokon a bizottságok által a tudományokban a legnagyobb rendben találtattak. Az események ezután gyorsan fejlődtek. Lázas tevé­ kenység fejtetvén ki az önálló nemzeti hadsereg létesitése körül, a hadügyminister rendelete következtében iskolánk öt köztanitója is besoroztatott s bár az egyházkerületi gyű-

58 lésnek Ungvártt szept. 24-én kelt kérelmére felmentettek is, kettő közülök önként beállott katonának 1 ). Az általá­ nos lelkesedésben a nemzetőrség felállitására szólitó mi­ niszteri rendelet következtében iskolánk egyik ifjú tanára is táborba szállott 1 ) és csak november végén jött haza, helyetteséül egy segédlelkész alkalmaztatott. Tanári fize­ tését azonban, az egyháztanács azon határozatánál fogva, »mivel a haza megmentése minden mások felett való legszentebb kötelesség és bárkinek a harcztérre való menetele csak dicséretére válik«, ez időre is teljesen megkapta. Az 1848—49-ik tanév a közoktatási miniszter julius 18-án kelt rendeleténél fogva csak november hó I-én kezdődött; azonban a tanulóság a császári seregnek Kas­ sára történt bevonúlása hírére már deczember 12-én újra szétbocsáttatott és 1849. febr. I-én gyüjtetett ujra egybe. A nagyobb deákság azonban, mivel nagyobb részök — hazaszeretettől dobogó szivök sugallatát követve — a csatamezőn teljesítette honfiui kötelességét, ez időre nem jött vissza tanintézetünkbe, azért az egyháztanács részint a nagyobb növendékek hiánya, részint azon szo­ morú sejtelem miatt, mely autonomicus jogaink elvesztése felől a jelennel számot vetett férfiak lelkét már előre el­ töltötte, 1849. márczius 15-én megbizta az iskolai taná­ csot, hogy készitsen czélszerü javaslatot az alsó osztályok­ nak rendes tanerő által való további vezetése tárgyában. A javaslat csakugyan elkészült s a következő fontosabb ajánlatokat foglalta magában: »Az elemi három alsó osztály egybekapcsoltatván, állandó tanitóval láttas­ sék el, a hat felső osztályban pedig a szakrendszer beho­ zatván, a jelenlegi három oktató által aképen taníttassék, hogy az eddigi elnevezések megszüntetésével két nyel­ vészeti, két szófüzési és két humanisticai osztály állittassék fel és páronként összecsatoltatván, a három tanár által ezután is 22 heti órán tanittassanak. Hogy pedig az elemi tanitói állásnak alapja legyen, javasolja, hogy 1) M o l n á r P á l superior syntaxisták, — Kaposi G y ö r g y senior és inf. synt. praeceptora. 1) K o v á c s G á b o r .

59 használtassanak fel e czélra az alumnium tőkéi s a fenn­ maradó 1 4 0 váltó forint pedig a bölcsészeti osztályok szegényebb sorsú hat hallgatója közt stipendium gyanánt évenként osztassék ki, a tandij 1 0 — 1 6 frtra emeltessék fel és a sárospataki iskola részére eddig évenként gyűj­ teni szokott pénzösszeg mind iskolánk czéljára fordíttas­ sék s takarékosság kedvéért a contrascribaság a seniori hivatalhoz köttessék és a senior a temetésekre való já­ rástól mentessék fel«. Ezen javaslatot az egyházi tanács 1849. szept. 2-án egész terjedelmében elfogadván, az elemi osztályok tanítóságát szept. 9-én betöltötte. A többi reformok ki­ vitelét azonban az események gyors fejlődése megaka­ dályozta, s egész más irányba terelte. A nemzeti hadsereg győzelmeinek fényes napja alkonyodni kezdett, s az egész Európa csodálását kiví­ vott hadi tettek nem birták megmenteni a haza ügyét, s a túlnyomó ellenséggel szemben a szabadságharcz gyászos véget ért. Az orosz sereg 1849. junius 21-én városunkba is benyomúlván, tanintézetünket erővel el­ foglalta, s annak tantermeit rohamosan kivetkeztette formájukból, a székeket, asztalokat összerombolta, »igy százakra, sőt ezrekre menő kárt okozott. « Az intézet azonban valami nagyon soká nem szünetelt, mert az orosz segítő sereg Magyarország teljes leveretése után october elején kivonulván az országból, tanintézetünk is ujra visszaadatott rendeltetésének, és a kórháznak hasz­ nált épület kitisztítása és ujra berendezése után a tani­ tások october hó 22-én megkezdődtek. Az iskolai tanács azonnal intézkedéseket tett, hogy a tanintézet kára az állam által megtéríttessék s becslevéllel ellátott kérvé­ nyével gr. Zichy Ferencz országos főbiztoshoz, majd később Máry Pál megyei főnök utján a kormányhoz folyamodott is, azonban a kárpótlás örökre elmaradt. A nemzeti elnyomatás után azonnal megjelent a híres »Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen in Oesterreich. Vom Ministerium des Cultus und Unterrichts. Wien 1 8 4 9 « czímű tantervezet, mely az 1849. év October 9-én kelt ministeri rendelet által

60 minden gymnasiumra nézve kötelezővé tétetett, ha nyil­ vánossági jogát s bizonyítványai államérvényességét elve­ sziteni nem akarta. Az Entwurf tartalma főbb vonásokban röviden a következő: 1 ) 1) A gymnasium czélja, hogy a növendéket maga­ sabb általános képzettségre segitse s előkészitse az egyetemi tanulmányokra, végre hogy az ifjak művelt s nemes lelküekké váljanak. E czélt az osztályokba beren­ dezett tudományok és a tanárok közre munkálása által éri el. 2) A tantárgyak a következők: 1) Vallástan. 2) A nyelvek közül a latin, görög, német és az anyanyelv és azok irodalma. 3) Mennyiségtan, kiterjedve a szám- és mértan ágaira. 4) Természetrajz és természettan a vegy­ tan és phisiologiával. 5) Történelem és Földrajz egyete­ mes és hazai irányban. 6) A bölcsészetből a lélektan és logica. 7) Szépirás. 8) Rajz. 9) Ének. 1 0 ) Testgyakorlat. 3) Ezen tantárgyaknak osztályonkénti beosztás­ módja a következő: A nyelvek közül elsőben a latin, azután a görög következzék s előbb grammaticai, később irodalmi szempontból tárgyalva. A természetrajz a termé­ szettan előtt, a közszámvetés az algebra előtt, a földrajz a történelem előtt tanittassanak, s általában a gyermeki fokozatos fejlődés mindenütt és mindenben figyelembe vétessék. 4) A gymnasium két részre oszlik, al- és felgymnasiumra, melyekben a tantárgyak majd mind ismételtet­ nek, természetesen a felgymnasiumban magasabb szem­ pontból; az algymnasiumot a régibb grammaticai évek, a felgymnasiumot a humanitási osztályok és két philosophiai év teszik. 5) A tanárok száma teljes gymnasiumban legalább tizenkettő, kik közül egy az igazgató. Ezeken kivűl értetnek a nem kötelezett tantárgyakra, a rajz-, ének- és tornára a segéd- és melléktanárok. 6) A tanitás mindenütt határozottan szakrendszer 1) S z i l á g y i I s t v á n : A g y m n a s i u m i füzetek 1 8 6 1 . é v f o l y a m 2 5 9 . lap.

oktatás

története.

Sárospataki

61 rint történjék, de azért minden osztálynak is legyen egy főnöke, a ki a fegyelmezést vezesse. E g y tanár hetenként húsz óránál többet nem tanithat; az igazgató pedig csak 8 — 1 4 - e t . A tanúlók 2 4 — 2 6 órát tartoznak hetenként kötelezett tantárgyaikkal eltölteni. 7) Minden gymnasium v a g y állami v a g y magángymnasium, az állami nyilvános is, a magán pedig nyil­ vánossági jogot csak az államtól nyerhet, ha azon feltéte­ leknek, melyek e szervezetben ki vannak tűzve, megfelel; különben nem lehet nyilvános s bizonyitványai j o g e r ő v e l nem birnak. V a l a m e l y gymnasium vagy négy, v a g y nyolcz osztályú, hat osztályú nem lehet. 8) A nem állami gymnasiumi tanárok állami vizsgá­ latot tartoznak tenni, s hivatalukban a ministerium által erősittetnek meg. 9) Az intézet minden ügyéről a ministeriumnak felelős, s évről-évre jelentést tartozik tenni, a kézi köny­ vek is csak a ministerium j ó v á h a g y á s á v a l tanittathatnak. 10) A tanitási nyelvet meghatározni azon testület j o g á b a n áll, mely a gymnasiumot fenntartja. A mely gymnasium csak részben kap is segélyt az államtól, ott a ministerium nevezi ki az igazgatót. Az »Organisations-Entwurf« ezen tételei, a mint láthatjuk, nagyon sok jeles elvet s a közoktatás előbbvitelére hatalmas újitásokat foglalnak magokban, me­ lyek békés időben, közmegegyezéssel alkottatva, minden a tanügyet szerető egyén által óhajtás tárgyai lettek volna; azonban oly korban, midőn az általános elkesere­ dés és aggodalom miatt az elvek helyessége vagy hely­ telensége felett birálatot mondani — azon gyűlöletes erőszak miatt, melylyel azok a leigázott nemzetre tolat­ tak — nem lehetett, nagyon természetes, hogy a törté­ nelmi fejlődés jogai és méltánylása nélkül parancsoltat­ ván, egyházunk is csak azon nagy megterheltetést te­ kintette, melyet e szervezet a tizenkét tanári állás köve­ telése által az iskolát fenntartó testületre zökkentett, igy mindenütt nagy ellenszenvvel és gyülölettel fogadtatott. Növelte a keserűséget az alkotmányos 1848-iki X X . törvényczikknek megsemmisitése, melynél czélszerűbb in-

62 tézkedés a törvényhozás részéről a magyar közoktatás­ ügy felvirágoztatására sohasem tétetett. E törvény 3 ik §-a igy szól: » Minden bevett vallásfelekezetek egyházi és iskolai szükségei köz álladalmi költségek által fedez­ tessenek. 4. §. A bevett vallásfelekezetek iskoláiba jár­ hatás valláskülönbség nélkül mindenkinek megenged­ tetik.«

Ezen törvény lett volna hivatva arra, hogy a köz­ oktatást feloldja az anyagi szegénység bilincseiből, s hogy azon kivánalomnak, miszerint a hasonló intézetek ha­ sonló szervezettel is birjanak, teljesen elég tétessék; hogy leomolj ék azon válaszfal, mely a felekezetek iskoláit eddig mereven elválasztotta egymástól; sőt ez volt hi­ vatva arra, hogy kiemelvén a tanintézeteket azon szel­ lemi ingadozásból, melybe a létérti küzdelem terelte őket, a közös tanügy és a kor kivánalmainak megfelelőkké válhassanak. Annál fájó keserű valóság, minél erélyesebben parancsolta az absolut kormány az Entwurfnak záros határidő alatti el­ fogadását.Ki volt azonban zárva minden lehetősége a megkísérlett alkudozásoknak s a nyilvánossági j o g elvoná­ sával való fenyegetés ref. felekezetünket is arra serken­ tette, hogy ha ősidők óta féltékenyen őrzött iskoláit a végenyészettől meg akarja menteni, módokról és eszkö­ zökről gondoskodjék, melyek által az irgalmat és mél­ tányosságot nem ismerő erőszak és zsarnok uralom fe­ nyegetéseinek beváltása kikerülhető legyen. Előttünk állt a nehéz problema: » lenni vagy nem lenni? « m i n d e n nehézségeivel. E g y felől a rideg hatalom parancsa, másfelől a szegénység tehetetlen­ sége. A kormány szétküldte kerületi tanfelügyelőit, a kik ha szép szóval nem boldogultak, nem voltak fuka­ rok a durva fenyegetésekben sem, hogy az Entwurf iránt a makacsabb kedélyeket jól me Egyháztanácsunkat 1850. január 3-án szólitotta fel Szőnyi Pál pestkerületi prot. tanfelügyelő, hogy a minis­ teri tanterv értelmében alakitsa át a gymnasiumot, s még

63 az évben nyilvánossági jogot nyervén, államérvényes bi­ zonyitványokat adhasson ki. E leirat vételekor — bár soha kétségbe nem vonta a magas kormány és fenség főfelügyelési jogát, — a mint a jegyzőkönyv szól, — az egyháztanács minden tagja valóban megrendült, mert e rendelet által a protestansok vérrel szerzett s békeköté­ sek által nyert, törvényeken alapuló jogai, a ref. iskola­ ügy szabadságának háromszázados gyakorlata voltak a legmélyebben megtámadva s a végenyészetre előkészitve. Ugyanazért, mielőtt intézkedést tett volna, 1 8 5 1 . február havában alázatos feliratot intézett a budapesti cs. kir. helytartóság utján a magas kormány közoktatási ministeriumához, hogy az uralkodó felség kegyelme ut­ ján eszközölje ki, hogy » mielőtt a tanintézetek ügyében kiadott új szervezési szabályok életbe léptettetnének, engedtessék meg a protestansoknak, maga a felség ál­ tal is elismert autonomiájok következtében törvényes uton egyházi és iskolai ügyeik elintézése végett közön­ séges zsinatot tartani, mert csak ily zsinati intézkedés férhet meg a protestantismus természetével, mely vala­ mint az összes protestansokat megnyugtathatja, másfelől biztos támaszt adhat a fenség népei boldogitására, kitű­ zött czélja sikeres kivitelére.« E felirathoz az egyház sok reményt kötött, főleg miután reá nemcsak megro­ vás, de legkisebb észrevétel egész év folyama alatt nem tétetett. Azonban, bár e körülmény kedvező jeléül tekin­ tetett is annak, hogy a kormány a ministeri tanterv kivi­ telét az országos törvények által biztositott autonomiá­ val szemközt erőszakos eszközök alkalmazásával talán nem akarja megkísérleni: mindazonáltal azon túlhajtott intézkedésekből, melyekkel más felekezetekkel szemben eljárt, nemsokára belátta egyháztanácsunk is, hogy gyen­ ge szava nem hatott el a trón zsámolyáig. Az iskolai tanács ajánlatára, azon egyházkerűleti végzésen okulva, mely 1 8 5 0 . szeptember 23-án kelt és a mely szerint maga a sárospataki főiskola is e tanterv ki­ vánalmaihoz alkalmaztatni határoztatott: egyháztaná­ csunk is elhatározta 1 8 5 1 . november II-én, hogy »azon biztos hiedelemmel, miszerint protestans szellemi szabad-

64 ságunkon ez által sérelem ejtetni nem czéloztatik«, anyagi erejéhez mérten az Entwurf kivánalmainak gymnasiumunkban is eleget fog tenni. A határozat ugyan meg lett hozva, de kivitele nagy akadályokba ütközött. Az iskola tőkéi az eddigi tanári állások alapjául sem voltak elegendők; a tandijból pe­ dig, bár az időhöz képest igen magasra emeltetett, oly jövedelmet remélni, mely négy újonnan szervezendő ta­ nári állást csak megközelitőleg is biztositson, semmiesetre sem lehetett. Azonban, ha az iskola tanfolyamait leszállí­ tani, vagy a reménybeli nyilvánossági jogot hosszú időre elvesziteni nem akartuk, mindenesetre tenni kellett va­ lamit. Az egyház, mint a multban annyiszor tevé, most is jelét adta őszinte szeretetének az iskola iránt, és 1 8 5 1 . november havában e tárgyban több tanácsülést tartván, az előirányzott 3806 frt iskolai évi költség fedezésére az alumneum eltörlése által maradt tőkepénz felhasználhatásán, a tandij felemelésén és egy-egy forint beirási költ­ ségnek e czélra való forditásán kivül az Óváry Fodor Miklós által a nagy leánynevelő intézet alapjára hagyott összeg évi kamatját 300 frtot is e czélra engedte át — a végrendelkezéssel is egybehangzólag — és elhatározta, hogy mivel az iskola fennmaradása minden ref. egyház­ tag érdekében történik, az egyházbér emeltessék fel, és az eddig évenként befolyó összegen felüli jövedelem az iskola fenntartására fordittassék mindaddig, mig az egy­ háznak iskolája feletti szabad rendelkezési joga sértetle­ nül meghagyatik. Az egyháznak ezen örök hálát érdemlő nemes ha­ tározata azonban a várva-várt eredményt, az egyházbér­ nek a hivők anyagi rosz helyzete miatt kevés kilátással biztató behajtása mellett, csak a szervezés munkájának megkezdésére sem hozhatták volna meg, ha azon áldo­ zatkészség, mely ősi intézményeinek megtartása czéljáért mindig nyilatkozott, most is a már hanyatló ügy segitsé­ gére nem jön. U j r a előlépett az 1819-ik évi áldozatkész főgondnok, jelenleg már vajai és luskodi gróf Vay Ábra­ hám, ki az 1 8 5 2 . év május 9-én az egyháztanács emlitett

65 határozatának szentesitése czéljából tartott egyházi köz­ gyülésen megindulástól remegő, de igaz lelkesedéstől áthatott hatalmas beszédével, melyben egyházunk tekin­ télyét emelő ezen tanintézet feltartásának szükségét meggyőző okokkal bizonyitván be, annyira szivéhez szólt az egész gyülekezetnek, hogy a közgyülés az iskola tel­ jes uj szervezését elveihez hű protestans lelkesedéssel megszavazta és a kidolgozott tervet helybenhagyván, felhatalmazta az egyházi tanácsot annak keresztül vi­ telére. Ezután megható jelenet következett. Gróf V a y Áb­ rahám kijelentvén, hogy a nehezen beszedhető egyházbér nem lehet biztos alapja a szervezésnek, itt pedig okvetetlen tenni kell, ha elbukni nem akarunk, remélve, hogy példáját kiki tehetsége szerint követni fogja, az 1 8 5 2 . január 17-én tartott egyháztanácsban az iskola tőkéjéül általa ajánlott száz aranyhoz ujra száz darab aranyat ajánl fel. Viharos »éljen«, az igaz lelkesedés örömteljes szava hangzott fel a nemes főúr e lélekemelő áldozat­ it készségének nyilatkozatára, mely egyszersmind tolmácsa is volt ama hálának, melyet tisztelt főgondnoka iránt az egyház minden tagja érzett, a ki 32 év óta vészben és viharban mindig őre, gondoskodó atyja volt az egyház minden humanisticus intézményének, s a ki valahányszor a körülmények kivánták, igaz szivvel és lelkesedve tudott tenni s megtisztelő állását nem hiúsága legyezgetésére, hanem az egyház és iskola j a v á r a igyekezett fel­ használni. A magasztos példa nem is maradt hatás nélkül s a közgyűlés gyűjtő ivek kibocsátását határozván el, azokon az év végéig már oly szép összeg iratott alá, hogy a szer­ vezés munkája azon reményben, hogy a felajánlott össze­ gekhez még újabbak is fognak járúlni, azonnal megindittathatott. E szervezet főbb pontjai a következők voltak: Nyolcz rendes tanár alkalmaztassék 1 1 0 0 váltóforint fizetéssel, igy a meglevő öthöz még azonnal három új választassék, és a kötelezett tantárgyakon kivül a rajz, szépirás, közös és összhangzatos ének két melléktanár 5

66 által taníttassék. Miután pedig a ministeri tanterv tizen­ két rendes tanárt követel, hogy ez is megközelittessék, kéressék fel az 1 8 4 9 . junius 10-én választott rendes lelkész Kun Bertalan a kilenczedik rendes tanári szék betölté­ sére, továbbá addig, mig egyházunk az önkormányzati jogot az iskola ügyeiben visszanyeri, a vallástanitás té­ tessék a negyedik lelkész kötelességévé. A szervezet életbeléptetése 1 8 5 2 . szeptember I-ére határoztatván el, a három hiányzó tanár 1 8 5 2 . julius II-én Kun Ábrahám, L é v a y Jósef és Finkey Pál személyé­ ben meg is választatott, hogy az 1850-ik junius 3-án elhalt Pap János helyére julius 21-én megválasztott Pásztor Dániel igazgatása alatt a már előbbi négy rendes tanárral V á g ó Jósef, Solymossi Samu, Orbán Jósef és K o v á c s Gáborral együtt a reájok váró nehéz feladatot megoldhassák, az egész gymnasiumban a szakrendszert életbe léptethessék. El is foglalták állomásaikat, és miután érettök a pesti tanodai hatóság előtt a felelősséget az egyházi tanács magára vállalta, az új szervezet szerint kezdetét vette az 1 8 5 2 — 5 3 - i k iskolai év, és a megerő­ sitést kérő folyamodvány a magas kormányhoz felter­ jesztetvén, a tanitás és iskolai élet, a nyilvánossági j o g megnyerésének reményében csendben és rendben folyt tovább. A várva várt engedély azonban a Ministerium 1 8 5 3 - i k marcius 17-én 3 5 3 . prot. sz. a. kelt leirata sze­ rint, miután a felterjesztett gymnasiumi szervezet a kivánt ministeri tervezetnek csak részben tesz eleget, nem adathatott meg, s kifogásoltatott főleg a két ifju lelkész­ nek rendes tanári minőségben való felvehetése. Miután az egyház nagyobb áldozatokra nem volt képes, a jóltevők pedig még a megajánlott összegek be­ fizetésével is késlekedtek, és a további gyűjtés meg­ a k a d t : az iskola helyzete valóban leverő és szorongatott lett, mert megválasztott tanári kara fizetéseit is alig birta fedezni, nem hogy még újabb rendes tanári állásokat alapithatott volna. Ezen aggodalmas helyzete birta rá az egyháztaná­ csot, hogy az egyházmegyéhez forduljon segélykérés végett; különösen, hogy engedje meg a negyedik lel-

67 készi állomás beszüntetését és a hozzákötött jövedelem­ nek két uj tanári fizetésre való fordithatását; továbbá, miután az iskola növendékeinek nagy része vidékiekből, főleg borsodmegyebeliekből áll, vállalja el még két új tanári szék felállitását, azokat alkalmas e g y é n e k k e l minélelőbb legyen szives is betölteni. A Mező-Csáthon 1 8 5 3 . május 19 — 21-ikéig tartott egyházmegyei gyűlés a negyedik lelkészi állomás jöve­ delmének két tanári szék felállitására forditását csak­ ugyan meg is engedte 1 ), de a kérelem másik részét, hogy ő m a g a két új tanári széket alapitson, nem találta megadhatónak, igy az 1 8 5 3 . év junius 19-én felterjesztett s nyilvánossági j o g o t kérő folyamodvány is sikertelen maradt, bár az egyház igérte is, hogy a jelenlegi tiz tanár mellé még rövid időn két segéd tanárt fog állitani. A ministerium azonban hajthatatlan maradt, és 1 8 5 4 . febr. 18-án 1 0 , 3 1 4 . sz. a. kelt rendeletével, a nyilvánossági j o g megnyerhetésének föltételéül kijelentette, hogy »megelégszik a tiz rendes és két segédtanárral, ha a tanterv teljes keresztülvitele az idevonatkozó kormány­ rendeletek szabatos és valóságos teljesitésében az inté­ zet beléletében nyilatkozni fog; ha azon kivánalmaknak, melyeket az 1 8 5 0 . junius 27-én kelt s a kormánylap 309-ik számában kiadott császári nyilt parancs rendel, — hogy ugy az e g y e s osztályokban, mint a gymnasiumi p á l y a vé­ geztével a tanitványok tudományos műveltsége a nyil­ vános iskolák növendékeiével egyenlő szinvonalon álljon — elég lesz téve. Az egyház 1 8 5 4 . marcz. 10-én u j r a megujitotta ké­ relmét a kormánynál, hozzácsatolván folyamodványához: 1) az egyházmegye és az egyházkerület engedélyét a negyedik papi állás megszüntetése és két tanári állás fi­ zetésére való fordithatása tárgyában. 2) Az iskolaépület kivánt alaprajzát. 3) A tanárok 1848-ban viselt dolgairól

1 ) E z e n e n g e d é l y t a z e g y h á z a z 1 8 5 5 . j a n u á r I - é n m e g j e l e n t kor­ m á n y r e n d e l e t m i a t t n e m h a s z n á l h a t v á n fel, a z e g y h á z m e g y e april 2 9 - é n v i s s z a v o n t a azt, és b á r a n e g y e d i k lelkészi á l l o m á s t m e g s z ü n t e t t e , j ö v e d e l ­ m é t n e m adta két u j t a n á r i á l l o m á s alapjára, h a n e m a h á r o m l e l k é s z közt egyenlően- lelosztani rendelte.

5*

68 szóló hivatalos bizonyitványait és életrajzait. 4) A taná­ rok jellemzéséről az előljáróság bizonyitványát. 5) K é t uj rendes és két póttanár fizetése alapjának kimutatását. 6) A könyvtár, természettani szertár és természetrajzi gyüjtemények becsértékéről szóló hivatalos lelettárakat. Ezen felterjesztésnek sem lett azonban meg a ki­ vánt sikere, mert a kormány ugyanazon évben 1 3 , 8 2 7 . sz. a. kelt intézvényében föltételül azt szabta, hogy a tiz rendes és két póttanár azonnal állittassék be és kezdje meg munkálkodását, akkor az év végén a teljes létszám szerint fog a kérvény elintéztetni. Ez okból 1 8 5 4 . aprilis 23-án új tanári állás szerveztetett, melyre Kun Pál választatott meg oly föltétel­ lel, hogy csak az 1 8 5 4 / 5 . tanévben fogja megkezdeni ta­ nári működését, miután remélhető, hogy a nyilvánossági jog addig meg fog adatni. Azonban a ref. iskolák eleitől fogva a nemzeti lét hatalmas ébresztői lévén, az ezt igen jól ismerő absolut kormány gondoskodott arról, hogy minden nemes törek­ vése daczára is leszoritsa iskolánkat a nyilvánosság te­ réről. A kérelem teljesitésének halasztgatásához hozzá­ járulván még azon vérlázitó rendeletek halmaza, melye­ ket az Austriába bekebelezés és elnémetesités czéljából a kormány napról-napra elbizakodottabb gőggel intézett a magyarországi összes tanintézetekhez: elvégre is odahaj­ tották ref. egyházunkat is, hogy — belátván az eredmény­ telenséget, — azon jogért, melynek megnyerhetése vé­ gett már eddig is erejét meghaladó áldozatokat hozott, hosszabb ideig e tegyen lépéseket. H o g y a kormány erőszakos és igazságtalan rende­ letei közül egynehányat megemlitsünk: 1853-ban meg­ szüntette a kath. tanúlóknak prot. gymnasiumokba való felvehetését s kivételesen csak olyan helyeken engedte meg, a hol a katholikusoknak a protestansokéval egyenlő tanintézetök nem volt; azután eltiltotta azon tankönyvek használatát, melyekben Magyarország önállóságáról vagy némi hazafias szellemről legkisebb kifejezés foglaltatott s esetleg az 1848-iki szabadságharczról emlités tétetett 1 ). 1) Igy tiltatott el V a r g a J á n o s , nak több t a n k ö n y v e .

Táncsics Mihály

és B a l l a g i K á r o l y ­

69 1 8 5 3 . január 8-án a tanári kar, »mint az álladalmi tiszt­ viselői testület kiegészitő része« eltiltatik az egész szakállviseléstől, majd állami tanári vizsga letevése követeltetik tőlök, ha 1 8 4 8 óta vannak állomásaikon. 1 8 5 4 . febr. 23-án 3929. sz. a. elrendeltetett, hogy a tanári tanácskozmányok jegyzőkönyvei v a g y németül v a g y latinul irassanak és a ministeriumhoz évenként átvizsgálás végett felküldessenek. 1 8 5 4 . márczius 13-án 4 5 2 0 . sz. a. megpa­ rancsoltatik az intézet előljáróságának, hogy a nyolcz heti nagy szünidő alatt Bécsben megnyitandó középisko­ lai pótló tanfolyamra a tanintézetnek legalább egy tanára okvetetlen felküldessék 1 ), 1 8 5 4 . deczember 16-án pedig utasittatik a tanári kar, hogy odamunkáljon, miszerint a német nyelv, mely m i n d e n m ű v e l t o s z t r á k n a k nél­ k ü l ö z h e t e t l e n , a lehető legnagyobb szorgalommal tanittassék. Majd 1 8 5 5 . január I-én 2496. sz. a. a nyelv­ viszonyok szabályozásának ürügye alatt a magyar-erdélyországi, a szerb-vajdasági és temesbánsági részekben szigoruan elrendeltetik, hogy ezután nehány tantárgyban minden gymnasiumnál a német nyelv legyen a tanitás nyelve; h a t é v leforgása után pedig — ezen évet is be­ számitva — minden tudomány, a magyar irodalom és vallás kivételével német nyelven adassék elő, e n n e k t u d á s á t ó l é s a l k a l m á z a s á t ó l t é t e l e z t e t v é n föl j ö v ő r e a n y i l v á n o s s á g i j o g m e g a d á s a é s a ta­ nárok hivatalban való megmaradása. Ezen, a nemzeti lét alapját megtámadó s az Entwurftól eltérő absolut rendelet a fájdalmat és elkesere­ dést, melyet a nemzet zsarnokai minden igaz magyar ember lelkében ébresztettek, most már daczos ellenál­ lássá fokozta. Ennek kifolyása azon erélyes tiltakozás, mely a tanári kar által szerkesztve, a miskolczi ev. ref. egyház előljárósága által 1 8 5 5 . april 1-én a helytartósági osztály utján a birodalmi közoktatásügyi ministeriumhoz intéztetett, melyet emlékezet okáért, bátor és nemes hangjáért egész terjedelmében érdemes ismerni. Ez a kö­ vetkező : 1) K o v á c s G á b o r ajánlkozott s fel is m e n t

és szept.

1 7 - é n jött elő

70 »Nagyméltóságú cs. kir. közoktatási magas ministerium! A miskolczi helv. hitv. szentegyház előljárósága, a felügyelése alatt létező tanintézet nyilvánossági jogra emeltetése tárgyában mindazt, a mit a magas kormány a birodalmi tanintézetek ujra szervezésében lényeges kellékekül kiván és követel, a legbuzgóbb törekvés s áldozat­ készséggel megtevén, azon édes reményben volt, hogy századok óta törvényesen fennálló s annyi gondoskodás­ sal ápolt tanintézetét a magas kormány a legközelebbi jövőben a hazai több organisált s nyilvánosaknak ismert tanintézetek sorába felveendi s igy részeltetni kegyeske­ dik azon erkölcsi előnyökben és hasznokban s fölmenteni azon veszteségek és hátramaradások terhe alól, melyek egyrészt a nyilvános, másrészt a magános intézetek sor­ sához kötvék. Ezen reményben annyival inkább megerősödött, mert a szervezés tárgyában eddig tett felterjesztések nyomán a Budapest kerületi cs. kir. helytartóságnak f. é. január 16-án 2 7 . 2 7 3 . sz. a. a miskolczi helv. hitv. szent­ egyház előljáróságához intézett magas leiratában a ne­ vezett egyházi előljáróságnak tudtára adatik, miként a magas kormány az egyházi gyülekezet részéről a legbuz­ góbb törekvés jeléül veszi azt, hogy nyolczosztályu gymnásiumát az államgymnásiumok terve szerint rendezni óhajtja s igy iskolájának közeljövőbeni megerősittetését eszközli, a honnan a mult évi szept. 9-én 1 3 , 8 7 7 . sz. a. magas rendelet nyomán a tanintézet kül- és belkiállitására vonatkozólag emelt nehézségek, az adott felvilágositás és biztositás által el vannak háritva, következésképen, ha a nyilvánossági j o g elismerésének létfeltételéül meg­ követelt tiz rendes és két póttanár hivatalukba beállittatnak, eként az egész tanszervezet keresztülvitele eszkö­ zöltetik, a tanintézet nyilvánossági j o g a azonnal megada­ tik, s megerősitését megnyerendi. A magas kormány ezen atyáskodó elismerését a miskolczi helv. hitv. sz. egyház a legmélyebb tisztelet- és köszönettel fogadta s a magas rendelet értelmében a nyilvánossági j o g megnyerésére még szükségelt megkivántatóság teljesitésére is magát örömmel és készakarva

71 fölajánlotta, sőt f. é. február 18-án tartott egyházi tanács­ ülésben a még hiányzó tanárt megválasztá s ugy ennek, mint a már régebben megválasztott, de nem működő ta­ nároknak még e jelen iskolai év végével hivatalukba leendő behelyezését végérvényesen el is rendelé. A tanintézet szervezése ügyében e stádiumra jutott már a miskolczi h. h. szentegyház előljárósága, midőn a Budapest kerületi cs. kir. helytartóságnak f. é. febr. 5-én 2496. sz. a. kelt leiratával együtt megküldetett a val­ lás- és közoktatási ministerium f é. jan. I-én kelt azon legujabb rendelete, mely a tanintézetekben a német­ nyelvnek tannyelvüli behozatalát egyenesen parancsolja, sőt a nyilvánossági j o g megnyerhetését, ugyszinte a ta­ nároknak j ö v ő r e alkalmazását is egyedűl annak elfoga dása s tudásától feltételezi. A miskolczi helv. hitv. egyház előljárósága, bár soha kétségbe nem vonta a magas kormány és felség főfelügyelési jogát az egyház és iskolai ügyekre nézve, bár a fent tisztelt legujabb rendeletben foglalt nézeteket is ugy tiszteli, mint a melyek a birodalmi egység eszméjéből természetesen folynak, de miután azok nemcsak a tan­ intézetek beléletébe lényegesen belévágnak, hanem prot. egyházunk és vallásunk szerkezetét is alapelveiben érin­ tik, a nevezett egyház kebelében az érdekelt magas ren­ deletben kifejezett feltételek a legsajgóbb fájdalmat éb­ reszték fel. Ugyanis hazánkban a reformatio, s az akkori or­ szágos viszonyok történetében gyökerező okoknál fogva helv. hitvallásunk a magyar nemzetiséggel oly elválha­ tatlan kapcsolatban áll, hogy a vallásos intézeteinket jel­ lemző ezen nemzeties szinezetnek csak gyöngitésével is magának vallásunknak vérrel szerzett békekötések által nyert s még eddig erejökből ki nem vetkeztetett törvé­ nyeken a l a p ú l ó szabad gyakorlata rendittetnék meg. T o v á b b á Magyarországban a helv. hitv. népség általában a legtisztább magyar, és igy természetesen tanintéze­ teinkben, melyek a ref. nép buzgó adakozásaiból, fillérei­ ből alapittattak s tartatnak fönn, a nyelv nem is lehet egyéb, mint magyar, elannyira, hogy bármely más idegen

72 nyelvnek tanitási nyelvül leendő elfogadása által a val­ lásához oly szilárdul ragaszkodó reform nép bizonyára nemcsak iskoláinktól vonná meg adakozó jóltevőségét, hanem egyszersmind vallásában és nemzetiségében is, legdrágább védkincseiben támadtatnék meg. Felekezetünknek vallásával szorosan összeforrott ezen nemzeties szellemét eltitkolnunk szabad nem lévén, mint hű alattvalók s békeszerető hű polgárok épen a magas kormány iránti tiszteletből, mely helyzetünket va­ lószinűleg nem is ismeri, őszintén nyilvánitani kénytelenittetünk: hogy minden kedélyzavarok elháritása tekin­ tetéből is, ha iskolánk nyilvánossági joggal meg nem ajándékoztatnék s igy a hazai több magánintézetek so­ rába jutna is, teljes erővel oda törekszünk, hogy a szá­ zadok óta fennálló tanintézetünk továbbra is fenn ma­ radjon s önkormányzatunk alatt ügye ugy vezettessék, hogy abban a ministeri tanterv szerint kijelölt tndományok s azok között a német nyelv is, valamint eddig, ugy jövendőre is oly terjedelemben s oly sikerrel tanit­ tassanak, minőt a civilisatio terjedése, a tudomány hala­ dása, a tiszta erkölcsiség, vallásosság kiván, az időnek lelke, a haza, trón és emberiség érdekei várnak és köve­ telnek. Nagyméltóságú cs. kir. közoktatási magas ministerium! Midőn a fentebbiekben, mint buzgó és keresztyén protestansok keblünk érzelmét őszintén és alattvalói mély tisztelettel feltárók, ezen lépést a prot. egyház autonomiáját s a tanitás szabadságát örökre biztositó s királyi eskük által szentesitett törvények tekintetbe vé­ tele s a történetnek azon komoly intése mellett, hogy egy számos milliókból álló s bár egy koronás fő alatt lé­ tező, de különböző nyelven beszélő néptömeg egy nyel­ ven tanuló s egy nyelven beszélő néppé változtatni min­ dig hasztalan törekvés volt, s az is leend: azon törhetet­ len hűség és bizalomból tevénk, melyre bennünket az 0 cs. kir. ap. felsége által 1849. marczius 4-én az austriai bi­ rodalom összes népei számára önkegyelmes indúlatából adott s birodalomszerte kihirdetett alkotmány szelleme, a különböző nemzetiségek egyenjogúsági nagy elve fel-

73 jogositott, a mely elvnek jótékonyságát a lombard és velenczei királyságokbeli alattvalók s igy ugyanazon egy felkent koronás fő jobbágyai már eddig is háládatos el­ ismeréssel élvezik. A különböző nemzetiségek ezen egyenjogúsági nagy elve hinnünk engedi, hogy a birodalmi kormány alatt nem leend olyan nép, vagy nemzetiség, mely istenét azon a nyelven ne imádná és tisztelné, melyet az anyai tejjel szivott be, s így született anya nyelve; s nem le­ het föltennünk, hogy legyen nép vagy nemzetiség, mely ismeretét ne azon a nyelven szerezné, melyen nemzetségről-nemzetségre szól, beszél, gondolatait közli s gon­ dolatközlésében irodalmát s ezzel nemzetiségét, mint szent örökségét fenntartani kivánja. Az egyenjogúság nagy elvét látnók megingatva a fent tisztelt rendelet érvényre emelésével, ha felséges urunk és császárunk s magas kormányának ismeretes loyalitásában még ily körülmények közt is határtalanul nem bizakodnánk; s épen azért, mert igy bizakodunk, az egyenjoguság nagy elvén alapuló magyar nemzetiség ápolásának buzgó szeretete ösztönöz bennünket, hogy egy részről a legkomolyabb érzéssel, másrészről pedig a királyi kegyelem iránti fiui bizodalom hangján esedezésünket a következőkben előterjesszük: Miután a protestantismus, miként több mint három­ százados élete bizonyitja, az állami hatalomtól különválva önerejéből kelt, önmagát önmaga által hozta létre, ki­ küzdött bárminemű rendező s igazgatási jogát önmagá­ ból terjeszté ki a részekre, igy egy benső szükség és kö­ vetkezetesség fejté ki ama rendszert, melynek jelleme az, hogy a presbyteriumok és zsinatok, mint főorganumaik által nyilatkozhatik az egyes gyülekezetek autonomiája s miután a magyarhoni protestansok életével az egyházi és iskolai ügyek oly szoros és lényeges összeköttetésben vannak, hogy egyiket a másik nélkül képzelni sem lehet; az önkormányzati jog pedig annyira létföltétele, hogyha erről lemondunk, keresztyén protestansok lenni megszű­ nünk ; s miután végre minden idetartozó ügy nem egyes különvált testületek élet- és halálkérdése és ügye, hanem

74 közös ügye és kérdése a mindkét felekezeten levő több mint három millió magyar protestansoknak: ezen közös ügy elintézése tekintetéből a miskolczi helv. hitv. szent­ egyház előljárósága alattvalói legmélyebb tisztelettel esedezik a magas kormány előtt, méltóztassék a dicső­ ségesen uralkodó felség atyáskodó kegyelméből kiesz­ közölni, hogy a magyar prot. egyház egy minélelőbb tar­ tandó zsinaton rendesen és körülményesen kihallgattat­ ván, az egyházat és tanintézetet érdeklő tárgyak ugy in­ téztessenek el, hogy a magyar nemzet és az uralkodó fel­ ség közötti kölcsönös bizalom rendületlenül megszilárdittassék s a protestansok aggodalmai végképen megszűntettessenek. Mely alázatos felterjesztés és esedezésünk mellett vagyunk hódoló tisztelettel Miskolczon, 1 8 5 5 . ápril I-én. A miskolczi helv. hitv. egyház tanácsgyülése.« Ez önérzetes és igaz magyar érzelemmel fogalma­ zott felterjesztés a helytartóság által visszavettetvén, má­ jus 17-én egyenesen a közoktatásügyi miniszteriumhoz küldetett fel postán, azonban ott sem talált meghallga­ tásra, sőt szigorúan megparancsoltatott, hogy ezután a felterjesztések mellé latin vagy német forditás mellékel­ tessék, ellenkező esetben nem fognak elfogadtatni. Az önkénytes rendeletek sem szűntek meg legkisebb időre sem, sőt nemsokára kitörőltetni rendeltetett a tantárgyak közül Magyarország története is, mivel olyan »többé nem létezik«. 1 8 5 5 . aug. 28-án 18,452. sz. a. az osztrák néphymnusnak énekeltetése az iskolai ifjúság által főleg a király születés- és névnapján, különösen figyelmébe ajánltatik a tanári karnak; ugyanazon év szept. 8-án 20,802. sz. a. pedig az iskolai főnévsor felküldése kivántatván, egyszersmind tudtára adatik az intézet előljáróságának, hogy miután a mult tanévben a még hiányzó három ta­ nári állás be nem töltetett és a ministeri tanterv nem vi­ tetett keresztül, sőt a hetedik s nyolczadik osztály össze­ kapcsoltatott, ezen körülmények általi n a g y h a n y a t ­ lás a z i s k o l á n a k a n y i l v á n o s s á g i j o g e l n y e r é ­ s é r e l é t e z e t t j o g a i t t e t e m e s e n a l á b b szálli­ totta. Ezen nem sok reménynyel kecsegtető

állapotban,

75 g e n örvendetes jelenség gyanánt tünt fel a miskolczi ág. evang. testvéreknek 1 8 5 6 . junius 15-én egyháztanácsunk­ hoz intézett azon átirata, melyben a nyilvánossági jog megnyerhetése czéljából a helybeli két protestans gymnasium egyesítésére magokat szivesen felajánlják. Az eszme nagy lelkesedéssel fogadtatott, s az egyesülés mó­ dozatainak kidolgozására azonnal vegyes bizottság ne­ veztetett ki, a melynek munkálatai alapján ref. egyhá­ zunk közgyülése 1 8 5 6 . julius 25-én és folytatólag aug. 3-án a két gymnasium egyesülését meg is szavazta, azon­ ban miután az ág. ev. egyház mereven ragaszkodott ah­ hoz, hogy a német nyelvnek tanitási nyelvül való bevé­ tele által a nyilvánossági jog mindenesetre szereztessék meg: az egyesülés, a nemzetiségéhez s nyelvéhez még a nyilvánossági jog elvesztése árán is törhetetlen hűséggel ragaszkodó reformatusok ellenszegülése következtében ismét nem létesülhetett. A mindig elviselhetetlenebbekké vált rendeletek nyomása alól I. Ferencz József czászárnak 1856-ban Ma­ gyarországon tett körutja némi reményt adott a szaba­ dulásra. Ez alkalmat iskolánk előljárói is fel akarták hasz­ nálni, hogy a szept. 2-án történő fényes bevonuláskor,— melyre a tanári kar az ifjúsággal együtt nemcsak ki volt parancsolva, hanem dicsőitő költemények készitésére is utasittatott, — Ő felsége elé az iskola szomorú helyze­ tét festő s nyilvánossági jogot kérő folyamodványt terjeszszenek. Már a kérvény is meg volt irva jó előre, hogy a bizonytalanul, már hónapokkal előbbre hiresztelt bevonuláskor készen legyen, midőn megbukván a Haynau-féle kormányrendszer, az egyházkerületek ezen élet­ kérdést képező ügyben elhatározták szavukat közösen felemelni, igy egyházunk is ez intézkedéstől remélvén minden jót, lemondott a felség elé terjesztendő folyamod­ ványról. Ezen örökké várakozó helyzetében mindazonáltal nem maradt az iskolai előljáróság tétlenül, sőt amennyire az anyagi helyzet és a körülmények engedték, a szabad­ rendelkezési jog elvétele óta kétszerezett erővel igyeke­ zett a tanintézet ügyeinek jobb állapotba helyezésén.

76 Első helyen érdemli az utókor háláját azon buzgóság, melylyel 1 8 5 2 — 1 8 5 4 - i g az uj tanári székek alapját meg­ vetni törekedtek, melyben ügy az egyház közönsége, mint a vidék karöltve részt vett, és a mely mintegy 5000 írtra menő szép összeget eredményezett a tanintézet ja­ vára. 1) Az 1858-ik évben iskolánknak az egyházkerülethez való viszonya szorosabban meghatároztatott. Ugyanis az aprilis hó 20-án Miskolczon tartott egyházkerületi köz­ gyűlés (50-ik jegyzőkönyvi pontjában) értesitette egyhá­ zunkat, hogy miután jó időtől óta megtágult azon vi­ szony, mely a miskolczi iskolát az egyházkerületi felsőség felügyelete alá helyezte volna, ezen természetellenes sza­ bálytalanság bekövetkezhető káros következéseinek ki­ kerülése czéljából megvárja, hogy ezután minden évben hiteles tudósítást fog az iskola állásáról és tanrendszeré­ ről az egyházkerületi kormány elé terjeszteni. Egyházta­ nácsunk örömmel fogadván a határozatot, annak értel­ mében azonnal be is terjesztette évi tudósitását és kérte az egyházkerületet, hogy miután az iskola nemcsak a vá­ rosé, hanem a megyéé és a kerületé, találjon utat és mó­ dot arra, hogy intézetünk kerületileg is segélyeztessék. Az 1858. szept. 21. és több napjain Tályán tartott egy­ házkerületi közgyűlés »örömmel és teljes megelégedés­ sel vette a miskolczi egyháztánács nyomós és részletek­ ben is felvilágosítást adó előterjesztését s szivéből fakadó örömét fejezi ki a miskolczi felgymnásium virágzó (???) álla­ pota felett, szives elismerését és méltánylását nyilvánitja a buzgó gyülekezet azon áldozatkészségéért, melylyel jeles tanintézetét több kebelében létező iskolákkal együtt rég­ idő óta önerejűleg tartja el; egyszermind — azon szíves és forró óhajtás mellett, hogy az ily buzgó gyülekezet­ nek nemes törekvései után adjon az ég kitartást és ked­ vező sikert kijelenti, hogy a miskolczi feltanoda szük­ ségletének fedezéséhez tehetsége szerint járulni fog s az iránt több részvétet gerjeszteni időnként kedves felada­ tának fogja ismerni.« 1

jóltévöi

) A gyüjtés e r e d m é n y e 1 8 5 3 . dec. 4-én kinyomatott. közt az e g y e s adakozók m e g vannak nevezve.

Az

iskola

77 Ugyanezen évben a tanári kar egy az iskola jövő­ j é r e főleg kihatással biró intézménynek, a t a n á r i nyug­ d í j - i n t é z e t n e k vetette meg alapját 1 ); s ugyanezen év­ ben határoztatott el, hogy az iskolai év ezután ünnepé­ lyes isteni tisztelettel fog megnyittatni, mely után a taná­ rok idősbségi sorrendben a gyülekezet és a tanúlóság előtt tudományos értekezést tartandnak. Mig egyházunk igy tanintézete erejének növelésére minden módot megkisérlett: az egyházkerület a szabad rendelkezési jog visszanyerése tárgyában 1 8 5 8 . april 20. Miskolczon tartott közgyüléséből a császári kir. apostoli felséghez egy folyamodványt intézett, melyben a megszo­ ritó rendeletek visszavétetése mellett azt kérte, hogy »egyházkerületünk főgondnokokat és superintendenseket szabadon választván, találtatnék út és mód, hogy mielőbb convent tartathatnék, melyen egyházi és iskolai ügyeink önmagunk által intéztethetnének el.« A d d i g is azonban, mig e kérelem elintéztetett volna, a nagyobb iskolák, mint Patak és Debreczen, a kormány intézkedései da­ czára ref. egyetemes tantervről kezdtek szívós kitartás­ sal gondolkozni. E k k o r jelent meg 1 8 5 9 . szept. I-én a császári nyilt parancs (patens), mely liberálisnak látszó czikkelyeivel »a gróf Thun minister által 1855-ben a protestans egy­ ház részére készitett, de annak idején mind a nyolcz egy­ házkerület által egyező véleménynyel elvetett szerveze­ tet, most a fejedelmi tekintély felhasználásával akarta az egyházkerületekre nyomni«, és a mely az 1 7 9 0 — 9 1 . X X V I . törvényczikk foganatositásának ürügye alatt, a középoktatás ügyére nézve — többek között — ugy in­ tézkedik, hogy a fejedelmi fő felügyeleti j o g kikötése mel­ lett (XI. §.) minden iskola élén egy főnök álljon, a ki a kormányhatóságok irányában az intézet állapotáért fele­ lős legyen, továbbá, hogy nyomatott s a kormány által helybenhagyott tankönyvek használtassanak és a tanárok a felséges uralkodóház iránti hűségre feleskettessenek. ( X I V — X V I I I . §-ok.) E nyilt parancs, bár a kilátásba helyezett zsinat tarczim

1) A l a p s z a b á l y a i t alatt.

s

ismertetéséi

lásd

»A

tanári

nyugdijintézet«

78 tás engedélyezése által egyházi és iskolai ügyeink önha­ talmú rendezésére adott reményt, igy némileg szabadabb idők előjele volt, mégis ellenhatást keltett félrendszabá­ lyai által mind a két protestans felekezet kebelében és annak visszavételéért 1859. november 15-én épen ez ügyben Miskolczon tartott rendkivüli közgyűléséből egy­ házkerületünk is folyamodott a királyhoz, hogy »miután ezen nyilt parancs iskoláinkban a tanúlási és tanitási rendszernek egész szervezését, kormányzását, a tanitók képesítését még a tan-könyveknek meg, vagy meg nem engedését, szóval mindazt, a mi gyermekeink s utódaink értelmi, szellemi, vallásos és erkölcsi képezését érdekli, a magas kormány kezeibe adni czélozza, és mivel ez in­ tézkedés az 1 7 9 1 . X X V I . t. cz. 5. § ával homlokegyenest ellenkezik: engedtessék meg, hogy a két evang. feleke­ zet az egyházkerületek közös egyetértése után, egy idő­ ben és helyen törvényhozó zsinatot tarthasson, melyen egyházunk és iskolánk ügyeit rendezhesse s határozatait ő felsége eleibe terjesztetvén, legmagasabb jóváhagyá­ sával megerősittetvén, azok életbe léptethessenek.« 1 ) Azalatt azonban, mig ezen felirat eredménye a köz­ figyelmet várakozásban tartotta, nem maradt az egyház­ kerület a jövőtől mindent váró bizonytalan reménynél, hanem a többi egyházkerületekkel való közmegegyezés alapján azonnal egyetemes tanügyi bizottságot alakitott, el levén határozva régi autonom jogai megvédésére—a netalán bekövetkezhető ujabb erőszak ellen — minden erejetői telhetőt megtenni. Az egyetemes tanügyi bizottság, mely az összes ref. egyházkerületek küldötteiből alakittatott, 1859. october 30-án Sárospatakon összegyülvén, közös tanügyi javaslat készitésével a debreczeni tanári kart bizta meg, mely a megbizásnak hiven eleget is tevén, a tanügyi javaslatot el is készitette és a négy egyházkerülettel való közlés után, az 1860. apr. 13-án Pápán összegyült egyetemes tanügyi bizottság birálata alá bocsátotta. Itt abban álla­ podtak meg, hogy még azon évben Pesten egy egyete­ mes tanári gyülés tartassék, mely ezen javaslat alapján 1 ) A felirat Zsarnay Lajos főjegyző által fogalmazva füzetek 1 8 6 1 . é v i . 857.-58. lapján van.

a

Sárospataki

79 készitse el az általános tantervet és alkalmazkodás végett minden egyházkerületnek küldje is meg 1 ). A tanári gyülés 1 8 6 0 . szept. 20—24-ig Budapesten csakugyan meg is tartatott s rajta 17 ref. gymnasium képviselője jelent meg, köztük iskolánk részéről Pásztor Dániel igazgató, a ki megbizásához hiven kifejté és védte azon elveket, melyek egyházunk tanácsa által a gymnásiumi oktatásra nézve nélkülözhetetleneknek jelentettek ki, ugymint: I) A tanitás nyelve kizárólag magyar legyen. 2) A nyilvánossági jog és a bizonyitványok állami érvé­ nyessége minden prot. gymnásiumra egyenlően kiterjesz­ tessék. 3) Az alsó osztályokban osztálytanári rendszer alkalmaztassék. — Az értekezlet azonban némely főbb dol­ gokra nézve, az éles elvi ellentétnél fogva közös megál­ lapodásra nem juthatván, az iskolai ügyek rendezése ujra az egyes egyházkerületek körébe szállt vissza. Miután pedig a tanügy rendezése valóban égető és sürgős kérdéssé vált, egyházkerületünk nem óhajtott to­ vább várakozni, hanem az 1 8 6 1 . april 30-ától május 3-ig Miskolczon tartott közgyüléséből egy küldöttséget neve­ zett ki tanügyi javaslat készitésére, elébe adván a vezér­ elveket, melyek a következők: I) A gymnasium nyolcz osztályú legyen. 2) A nyolcz osztályban nyolcz tanár le­ gyen. 3) A tisztán philosophiai tárgyak a gymnasiumiaktól különittessenek el. 4) A nyolcz osztály ne különittessék el alsó és felső részre. A küldöttség 2 ) ugyanazon év augusztus 3 — 5 . nap­ jain Erdőbényén, a tiszántuli kerület tanügyi bizottsága tagjaival közös megállapodás végett összejövén, a szept. 2 7 — 2 8 - á n Abauj-Szántón tartott értekezletében a tan­ tervet el is készitette és az ugyanitt szept. 29. oct. I-ig tartott közgyülés elébe is terjesztette. A terv a gyűlés által helybenhagyatott s megerősittetett; egyszersmind intézkedés tétetett a felől is, hogy a használatban levő könyvek némelyike helyett czélszerübbek készittessenek 3 ). 1) S z i l á g y i I s t v á n : A g y m n . o k t a t á s ü g y története stb. S á r o s p a t a k i füzetek 1 8 6 1 . évf. 295 — 348. lap. 2) A küldöttség t a g j a i : R a g á l y i K á r o l y , K u n B e r t a l a n , H e g e d ü s L á s z l ó , É d e s Albert, Z s a r n a y I m r e , S z a t h m á r y K . Pál, E r d é l y i J á n o s , C s o m a M i h á l y , Á r v a y J ó z s e f é s Pásztor D á n i e l . 3 ) S á r o s p a t a k i fűzetekben fellelhetők. 1 8 6 2 . é v f o l y a m 2 9 0 — 3 1 6 . lap.

80

5.

Az egyházkerületek ezen intézkedései közben a sza­ badabb idők tavaszi szellői is megérkeztek. Az 1859-iki nyilt parancs (patens) az 1860, május 5-én kelt és egy­ házkerületünkhöz 1 0 1 8 . sz. a. intézett királyi rendelet ál­ tal teljesen hatályon kivül helyeztetett; 1 8 6 1 . január 10-én pedig a m. kir. udvari kanczellária 2 1 1 7. sz. a. ren­ deletével »oda utasitotta a prot. tanintézetek előljáróit, hogy az 1848 előtti szokás és mód szerint azon tanrend­ szer iránt, mely jelenleg az illető superintendentiának rendelkezése nyomán a tanintézetben tettleges gyakor­ latban van, az 1 7 9 1 . X X V I . törvényczikk 5-ik §-ában foglalt rendeletnek megfelelő jelentését a maga idején a magyar kir. helytartótanácshoz terjeszsze föl.« Ezen jóakaratu hang nem tévesztette el hatását. A lidércznyomás alól megmenekülvén, az iskolák teljes kész­ séggel engedelmeskedtek a rendeletnek s intézetünk is felküldte azonnal leczkerendjét, tankönyvei jegyzékét, tantervezetét; a növendékek számáról, előmeneteléről, az ösztöndijakról szóló jelentését. 1 8 6 2 . augusztus 30-án pedig elhatározta az iskolai tanács, hogy az egyházkerü­ leti bizottság által 1861-ben készitett s már a sárospataki iskolában elfogadott tantervet az 1 8 6 2 — 6 3 . évre gymnásiumunkban is teljesen életbe lépteti. E terv lényeges és főbb pontjai a következők: A gymnasium czélja az általános érdekü tudomá­ nyok által az egyetemes emberi müveltség alapjait biz­ tosan letenni, a szellemi tehetségeket összehangzólag fejleszteni s ezek által az ifjakat nagyobb mérvü önmunkásságra s a szaktudományok példájára is képezhetni. Ezen czélt nyolcz évi tanfolyam alatt éri el, mely már az 1 7 9 6 , 1 8 0 3 , 1810. és 1828-ban megállapitott tanrendszer­ ben megvolt, csak 1837-ben szállittatott le hatra, a kath. gymnasiumok hatéves tanfolyamának tekintetbe vételé­ vel. A gymnasium al- és felgymnasiumra nem választható külön; a grammaticai osztályokban az osztályrendszer ál­ litandó vissza egészen, csak a természettudományok tanitandók szaktanár által a tudomány érdekében.

81 T a n t á r g y a k : I) Vallástan. 2) Magyar nyelv és iro­ dalom. 3) Latin nyelv és irodalom. 4) Görög nyelv és iro­ dalom. 5) Német nyelv. 6) Történelem. 7) Földrajz. 8) Mennyiségtan. 9) Természetrajz. 10) Természettan 1 1 ) Logica lélektani alapon. 1 2) Éneklés, Szépirás, Rajz és Testgyakorlat mint melléktárgyak. Ezeknek beosztása a következő: Az I-ső o s z t á l y b a n : Vallás 2, Magyar 3, Latin 8, Földrajz 4, Mennyiségtan 3 órán, összesen 20 órán. A I I - i k o s z t á l y b a n : Vallás 2, Magyar 2, Latin 8, Földrajz s történet 3, Mennyiségtan 3, Állattan és nö­ vénytan 2 órán; összesen 20 órán. A III - ik o s z t á l y b a n : Vallás 2, Magyar 2, La­ tin 6, Német 3, Magyar történet 3, Mennyiségtan 3, Ás­ ványtan és természettan 2 órán; összesen 21 órán. A I V - i k o s z t á l y b a n : Vallás 2, Magyar 2, Latin 6, Német 2, Ókori történet és ó geographia 3, Mennyi­ ségtan 3, Természettan 3; összesen 21 órán. Az V - i k o s z t á l y b a n : Vallás 2, Magyar 2, Latin 5, Német 2, Görög 5, Középkori történet és földrajz 3, Mennyiségtan 3, Természetrajz 3, összesen 25 órán. A V I - i k o s z t á l y b a n : Vallás 2, Magyar 2, Latin 5, Német 2, Görög 5, Ujkori történet és földrajz 3.Menynyiségtan 3, Természetrajz 3, összesen 25 órán. A V l l - i k o s z t á l y b a n : Vallás 2, Magyar 2, Latin 5, Német 2, Görög 4, Magyar történetes földrajz 3,Menynyiségtan 3, Természettan 3, összesen 24 órán. A V I I I - i k o s z t á l y b a n : Vallás 2, Magyar 2, La­ tin 5, Német 2. Görög 4, Tapasztalati lélektan 2, Logica 2, Természettan 4 órán; összesen 23 órán. A mélléktantárgyak közül az éneklés mind a nyolcz osztályban, a szépirás az elsőben, és a testgyakorlat az első és második osztályban kötelezett tantárgy. Ezen tanrendszer alkalmazásában érte már gymnásiumunkat a helytartótanácsnak 1 8 6 3 . május 23-án 3 7 , 7 2 2 . sz. a. egyházkerületünkhöz intézett azon határozata, melyben értésünkre adja, hogy a fennálló szabályok sze­ rint az érettségi bizonylatok kiállitására csak kellően szer­ vezett főgymnasiumok s főiskolák hivatvák, érettségi 6

82 vizsgákra is egyedűl a fennálló szabályok szerint képesi­ tett tanulók bocsáttathatnak, és az ily érettségi vizsgától netalán visszautasitandott tanulók csupán a visszautasitó főgymnasiumnál vagy iskolánál ismételhetik érettségi vizsgájokat. Továbbá, hogy az érettségi vizsgálatok mind tartalmilag, mind alakilag egészen a fennálló szabályok szerint állitandók ki, — a kormányi közeget pedig, melyet állami és egyéb nyilvánossági joggal biró főgymnasiumoknál a kerületi kir. tanulmányi főigazgatók képe­ zik — protestans főiskolákra nézve egyelőre az illető kerületi superintendensek képezendik, kik tehát a vizsgák rendeltetésénél fogva azokon jelen lenni s a vizsgákról szóló bizonylatokat aláirni kötelesek. Minélfogva a superintendensi hivatalnak meghagyatik, hogy azon kerületbeli főiskolákat, melyekben az érettségi vizsgálat megtartása czéloztatik, névszerint megjelelve, annak világos meg­ jegyzése mellett, minő szervezettel birnak azok? szerve­ zésök annak idején felterjesztetett-e? a királyi kormány­ székhez haladéktalanul feljelentse, hogy azokról az egyetem s illetőleg jogakademiák kellő időben értesit­ tetvén, a jövő tanévrei felvétel körül felmerülhető aka­ dályok idejében elhárittassanak.« Ezen rendeletet egyházkerületünk a Sárospatakon julius 13. és több következő napjain tartott közgyülésében tárgyalván, bár szivesen vette tudomásúl, hogy az érett­ ségi vizsgák— melyeket főgymnasiumaink az akadémiába lépő növendékekre nézve már azon időben is gyakorol­ tak, midőn az állami tanintézetekben a nyilvánosság és az érettségi vizsgák eszméje létre sem jött, — ujra életbe léptettetnek a kormány rendelete által; azonban, miután az 1 7 9 0 — 9 1 . X X V I . t. cz. 5. §-a az iskoláknak ugy bel-, mint külélete feletti szabad rendelkezést, úgy szinte az azokban alkalmazandó tanrendnek, szabályza­ toknak megállapitását egyenesen az egyház közönségére ruházza; kijelenti, hogy ezen utasitás értelmében az érettségi vizsgákat mint eddig úgy ezután is az eddigi mód szerint, iskolánk autonom igazgatásának elveiből folyó rendszerben, saját törvényes organumaink befolyá­ sával, szigoruan fel fogja tartani, de a dolog lényegére

83 mit sem határozó formaságok általi korlátozástól teljes tisztelettel kéri m a g á t felmentetni.« 1 ) A tantervnek az 1 8 6 2 — 3 tanévben való életbelép­ tetése óta fogymasiumunkban is megtartattak az egyház­ kerületi szabályzat értelmében, a superintendens egyházi, s az iskolakormányzó világi elnöksége alatt, az egyház­ tanács által kinevezett iskolatanácsosok jelenlétében s részvételével az érettségi vizsgálatok; a tanterv pedig, azon csekély módosítással, hogy az ásványtan a harma­ dik osztályból a negyedikbe, a lélektan a nyolczadikból a hetedikbe tétetett s a természettan egészen kihagyatott a negyedik osztályból — az 1883-ik évi X X X . t. czikknek, a középiskolai törvénynek alkotmányos úton meg­ hozásáig érvényben maradt. A kormányrendeletek nem zavarták meg többé el­ fogadott tanrendszerünket, 1 8 6 2 . marcz. 21-én 9092. sz. a. megtiltotta ugyan a kath. vallású tanulóknak ref. gymnasiumokba való felvehetését, s annak igyekezett is itt a róm. kath. lelkész, az egri érsek nevében való többszöri tiltakozása által érvényt szerezni, azonban egyházkerüle­ tünknek az 1 7 9 0 — 9 1 . X X V I . t. czikkre való érvényes hivat­ kozásával az ügy elintéztetett és iskolánk a kath. növen­ dékek belépése ellen valamint eddig, ugy ez után sem tett rendeléseket. Még 1865-ben kisérlette meg a hely­ tartótanács az iskola dolgaiba avatkozást, szigoruan uta­ sitván az előljáróságot, hogy nyolcz tanárnál többet al­ kalmazzon s a tantárgyakat szakok szerint oszsza be stb. Azonban a tanintézet az egyházkerület felsősége alatt állván, az előbbi állapotban és tanrendszerben maradt to­ vább is. Azonban az előljáróság mig egyrészről mindig «lel­ kiismeretes kötelességének tartá megtenni mindazt, a mit egy vallásos és nemzeti irányra fektetett protestans gymnasiumi oktatás feladatául tűzött ki magának», másrész­ ről minden alkalmat felhasznált, hogy az anyagi alapot növelvén, az iskola függetlenségének és önállóságának megszerezhetését is előmozditsa. 1 ) E g y h á z k e r ü l e t i j e g y z ő k ö n y v 85-ik pontja 1 8 6 3 . julius 1 3 - i k á r ó l .

6*

84 1859. octóber 17-én a hála és kegyelet érzelmeivel ülte meg a tanintézet a várossal együtt Kazinczy Ferencz, a magyar nemzeti nyelv és irodalom koszorús bajnoka születésének százados évfordúlója ünnepét, melynek em­ lékére L é v a y József tanár, az ünnepély egyik jeles szó­ noka, a gymasiumi ifjak közt ujra felelevenitette s a négy felsőbb osztálynak az irodalom iránt érdeklődőbb növen­ dékeiből a K a z i n c z y ö n k é p z ő k ő k ö r t megalakitotta. Ezen kör azóta, gymnasiumi ifjaink szellemi haladására semmi más által nem pótolható jótékony hatást gyako­ rol, s a magán szorgalom kifejtésére az igen szép szám­ mal levő alaptványokból kitűzni szokott pályadijak által folyton alkalmat ad, s alapítójának ugy is elismert érde­ meit egy mindig zöldülő babérral növeli. 1 ) 1860. april 15-én »a hazafiúi fájdalom legmélyebb érzetével borult le a legnagyobb magyar Gróf Széchenyi István halotti ünnepélyének oltára előtt«, később Melanchtonnak, a hit nagy bajnokának halála három százados év­ fordulója alkalmából (meghalt 1560. aprilis hó 19-én) tartott kegyeletünnepet; jelenvolt az egyházkerület nagy­ érdemű püspökének, iskolánk egykori tanárának, Apostol Pálnak 1860. május 14-én, majd Borsodmegye nagy fiá­ nak Palóczy Lászlónak, egykori nagytekintélyű kormány­ zónknak 1 8 6 1 . május 3-án tartott gyászünnepélyén; 1 8 6 1 . május 22-én pedig gróf Teleky Lászlónak szentelt iskolánk emlékünnepet, hogy nagyjaink emléke által az ifjúság nemes indulatai fejlődjenek, és a nagy férfiak eré­ nyeinek követésére buzdúljanak. 1 8 6 2 . nov. 12-én iskolatanácsunk egy testgyakorló felállítására tett intézkedéseket. Tanitványaink szülőit és egyházunk hiveit közadakozásra szólitván, a kibocsátott gyűjtő-íveken oly szép összeg gyűlt be e czélra, hogy a ter­ vezett testgyakorló, intézetünk kelet felé fekvő udvarán a következő év tavaszán fel is állittathatott; tornamesternek ügyes tanuló ifjak s 1 8 7 7 . szept. I-eje óta pedig okleveles tornatanár vezetése alatt a tanulók testi ügyességének, erejének fejlesztésére azóta fontos szolgálatokat tesz. 1) L á s d a K a z i n c z y - k ö r r ö l szóló részt.

85 1864. május I-én egyházi tanácsunk kimondta, hogy »miután érti és tudja, hogy a nevelés és tanitás fontos ügyével foglalkozó tanáraink nagyon mérsékelt dijjal vannak ellátva, fizetésük javitására azonban a megnehe­ zült idők s nyomott pénzügyi viszonyok mellett jelenben a legjobb akarat mellett sem hozhat áldozatot, másrész­ ről erkölcsi kötelességének tartván megtakaritott fillé­ reiből jövőre oly alapot teremteni, melyből majdan ta­ náraink fizetését pótolni lehessen, határozza, hogy a beiratási dij egy része ezután t a n á r i f i z e t é s n ö v e l é s i a l a p i t v á n y czim alatt tőkésítés végett mindig a taka­ rékpénztárba helyeztessék, s a pénztárnoki számadásban is mindig ily czim alatt vezettessék, kimondatván egyszer-mindenkorra az is, hogy az időnként igy begyülendett tőkét soha és semmi esetben más czélra forditani vagy elkölteni nem lehet» 1 ) 1866. april 29-én elhatározta az egyháztanács, hogy miután a közvizsgák megkezdése előtt a tanárok által tartatni szokott tudományos értekezés a közönséget nem érdekli, ezután az igazgató fog az iskola állapotáról s évi történetéről rövid jelentést felolvasni. 1 8 6 7 . julius 17-én elhatároztatott az intézet előnyei növelésének czéljából egy tápintézet felállitása is, a melynek érdekében ujra a közadakozás jótékony forrása vétetett igénybe s a ref. buzgóság 1 8 7 1 . szept. haváig oly szép összeget adott össze e nemes czélra, hogy az az 1 8 7 1 — 72. tanév elején hét tanuló tartásával már meg is nyittatott. 2 ) 1867. augusztus 30-án a gymnasium épü­ letében eddig elhelyezve volt első és második elemi osz­ tályt az egyháztanács a negyedik paplak helyén a Palóczy-utczán épült elemi iskola épületébe áttétetni hatá­ rozta, a mely határozat azonban tényleg csak 1 8 7 1 . szept. I-ével lépett életbe. Iskolánk anyagi előmenetelére áldásosan hatott az 1867-ik évben néhai b. e. Palóczi Horváth Mária junius 16-án kelt végrendelete által tanintézetünkre hagyott azon nagyszerű alapitvány, melynek jövedelme évenként 1) Az alapitványok között. 2) A tápintézet cz. a.

86 körülbelől 1 2 0 0 frtot tesz; továbbá a b. e. SzathmáryMihalovics Karolina nagybecskereki lakos által ugyan­ ezen év november 2-án végrendeletileg hagyott 5000 frtnyi összegből álló alapitvány. 1 ) Ezen nemes lelkű, min­ den jóért áldozni kész jóltevők emlékének iskoláink elől­ járósága 1 8 7 3 . év május 25-én emlékünnepet szentelt, a mely alkalommal arczképeik lelepleztettek, s Halmy Gyula azon évi igazgató jeles emlékbeszédet tartott, mely ki is nyomatott. 1868. január 5-én az egyházi tanács elhatározta, hogy a tanárok temetési költségeinek fedezéséhez ese­ tenként 6o frttal járúl saját pénztárából, az egyházi szol­ gálat dijtalan teljesitésén kivül. 1869. junius 19-én iskolánk nagytekintélyű igazga­ tója Pásztor Dániel, egészségi tekintetből leköszönvén, az egyházi tanács az igazgatói hivatalt többé nem töl­ tötte be, hanem elhatározta, hogy ezután idősbségi sor­ rendben évről-évre egymásután viselik ezen hivatal ter­ heit a tanárok; az igazgatósághoz csatolt könyvtárnoksá­ got pedig elválasztotta attól. Az 1870-ik év május 25-én az iskolai szék és isko­ lai tanács jegyzőjének 40 frt évi tiszteletdij állapittatott meg. 2 ) Az 1 8 7 2 — 7 3 . év szeptemberétől fogva az iskolai pénztár- az egyház pénztárától teljesen külön választatott, a mennyiben ekkor bízatott külön pénztárnok keze­ lésére. Ez alatt az iskolai élet a már előbb vázolt tanrend­ szerben csendesen folyt tovább, mint a jótékony lassú patak, mely nem ver ugyan olyan habokat, melyek szik­ lákat mozditanának ki helyükből, de éltető, kristály tiszta vizével áldást áraszt a körülte levő csendes völgy ölén. Az alkotmányos élet felpezsdűlése s a független fe­ lelős magyar kormány megalakulása óta, valamint a köz­ oktatási ministerium mindent elkövetett, hogy a tanügy terén czélszerű újitásokat hozhasson létre, épenugy a fe1

) Az a l a p i t v á n y o k közt. ) Ez ideig külön j e g y z ő j e volt az iskolai tanácsnak, a ki n e m volt tanár és n e m volt fizetése, az iskolai szék j e g y z ő j e pedig 2 pfrtot kapott irodai szerekre. 2

87 lekezetek is igyekeztek iskoláikat részint a megváltozott kor viszonyainak, más részről a kilátásba helyezett kö­ zépiskolai törvény kivánalmainak megfelelőkké fejlesz­ teni. Iskolánk előljárósága is megtett minden erejétől telhetőt, hogy a Borsodmegyének mindinkább központi tanintézetévé váló s a más vallás felekezetű növendékek által nagy mértékben igénybe vett, a növendékek szá­ mára nézve folyton emelkedő iskolát tantermeire és be­ rendezésére nézve is minden kivánalmaknak megfelelővé tehessen. A tanárikar a maga részéről 1877-ben már elhalaszthatatlannak látta az iskolai épület átalakitására fel­ hivni a felsőbb hatóság figyelmét, azért is junius 10-én »egy emlékiratot terjesztett fel az iskolai tanács utján az egyházi tanácshoz, melyben elmondván az iskola helyisé­ geinek, tantermeinek hiányait, a mennyiben a megszapo­ rodott természettani, természetrajzi s más taneszközöket szakszerűen berendezni, s azokat az előadásoknál czélszerűen felhasználni nem lehet, azon tiszteletteljes kér­ dést intézte az intézet szellemi és anyagi ügyeit vezető előljárókhoz: vajjon nem látják-e már elérkezettnek azon időt, midőn tanintézetünk hiányainak javitására, az intézet helyiségeinek gyökeres átalakitására a közokta­ tásügyi ministerium által készitett középiskolai törvény­ javaslattal szemben a szervezés anyagi és szellemi mun­ kájának megkezdésére az első lépés haladék nélkül meg­ tétessék? Ezen emlékiratban előadott körüiméinek meggyőző hatást gyakoroltak ugy az iskolai, mint az egyházi ta­ nács tagjaira, s egyhangúlag elhatároztatott, hogy az iskola épületének a kor kivánalmaihoz mért átalakitására az elő­ munkálatok azonnal megkezdessenek. Kun Bertalan püspök s kir. tanácsos és Szathmáry K. Pál elnöklete alatt egy sok tagból álló, vallás és felekezeti különbség nélküli bizottság alakittatott, melynek feladata lőn mó­ dokról és eszközökről gondoskodni, hogy az átalakitás és szervezés keresztülvitelére szükséges pénzösszeg mily uton volna megszerezhető? Ezen bizottság minde­ nek előtt a protestans tanintézeteket századokon ke-

88 resztül fenntartó egyedüli forráshoz, a hivek áldozatkész­ ségéhez folyamodott s miután a nm. m. kir. belügyministerium 1 8 7 7 . octóber 29-én 44,565. sz a. kelt leiratá­ ban az országos segélygyüjtést megengedte: ugyanazon év octóber havában Kun Bertalan püspök, idősb Szathmáry K. Pál elnökök és Molnár Bertalan jegyző aláirá­ sával egy felhivásban szólitotta fel a nevelés és tanügy barátait az adakozásra. A felhivás ezer példányban küldetett szét és habár hazánk kedvezőtlen pénzügyi viszonyai, majd a beállott több rendbeli sulyos elemi csapások, maga az 1878-ik auguszt. 30-iki miskolczi nagy árviz,szeptember hóban pe­ dig Szegednek rombadőlése, tanintézetünkről másfelé forditották a közfigyelmet, de azért a nehéz körülménye­ ken felülemelkedő hazafias és vallásos érzület a prot. buzgóság és áldozatkészség iskolánk javára is meghozta az áldozat filléreket s az 1879-ik év tavaszán már oly szép összeg gyült össze, hogy a nagy bizottság elérke­ zettnek látta az időt arra nézve, hogy az iskola szervezé­ sére adakozóknak tett igéretét beváltsa, tehát egy szűkebb körű bizottságot nevezett ki a maga kebeléből, mely az iskola épületének czélszerű átalakitására szakértővel ter­ vet készittessen. Ez megtörténvén, a terv és költségvetés az egyháztanács által is helybenhagyatott, és a keleti ol­ dalon egy könyvtári helyiségül szolgáló emeletes szárny­ épület felhuzása július 10-én megkezdetvén, még azon év nyarán be is fejeztetett.1) Azon egész gyüjtés eredmé­ nye III ro frt. 70 krt. tett, mely azon időben, midőn az áldozatkészség minden oldalról annyira igénybe volt véve; valóban tetemes összeg volt, s örök hálára kötelezi jóltevőí iránt tanintézetünket.2) Az átalakitás és épités befejezése után van az épületben tiz tanterem, egy ter­ mészettani-, egy természetrajzi-, egy vegytani helyiség, egy könyvtár, egy tanácsterem, egy szeniori szoba, egy pedel­ lusi lak, az épület alatt húzódó tágas pincze helyiségekkel. Az épités és átalakitás került 13,738 frt. 90 krba. 1

tésében. 2

) Az 1 8 7 7 — 7 8 - i k évi

értesitő

szerint.

Kun

Pál

igazgatói

jelen­

) Az iskolai jóltevői közt az 1 8 7 8 — 7 9 - i l ő adakozói; sora is m e g van.

89 Az iskolai alapból e czélra — visszatérités feltétele alatt — kölcsön vett 2628 frt 20 krt, mely összeggel az épi­ tés, az e czélra begyült kegyes adományoknál többe ke­ rült, két év alatt az iskolai pénztár bevételeiből helyre­ pótoltatott. Az 1878-ik év ama megrenditő csapás miatt, hogy augustus 30-án éjjel a várost a gyorsan és váratlanúl jött rendkivüli nagy árviz egy részben romba döntötte, halált s nyomort hagyott maga után, azért is szomorú emlékű marad tanintézetünkre, mert közvetlenül a Szinva part­ ján állván annak épülete, pincze helyiségei s az alsó tan­ termek, melyek a patak rendes viztükrénél körülbelül 3 méterrel magasabban fekszenek, mintegy harmincz czentimeternyire elborittattak az áradás vizével és iszapával, nyugotra fekvő udvarunk mindkét kőkeritése megsemmi­ sittetett, s az áradástól hozott háztetők gerendáitól isko­ lánk fala több helyen megsértetett, iskolaszolgánk is áldozaátúl esett. Tanintézetünk kára mintegy 1 5 0 0 frtra rú­ gott e szomorú alkalommal. Az 1880-ik évben a kormány már erősebben meg­ inditotta a középiskolai törvény életbeléptetésére az in­ tézkedéseket s ezen törekvése az ország minden feleke­ zeti középiskolájánál beható birálat tárgyát képezvén, erős küzdelem fejlődött ki az elvek helyessége körül. Reformált egyházunk, hogy a benyújtandó javaslat ké­ születlenül ne találja, egyetemes tanügyi bizottságot ala­ kitván, kötelességévé tette minden ref. gymnasiumnak, hogy gymnasiumi szervezet javaslatot készitsen, és azt az egyetemes tanügyi bizottságnak, a magyar középiskolák­ ban használt könyvek birálatával együtt felküldje. Tan­ intézetünk is elkészitette az 1880-ik év tavaszán Miskolczon tartott egyházker. közgyűlés felszólitására a közép­ tanodák szervezésére, rendtartására s a tanárok képzé­ sére az egyetemes tanügyi bizottság által készitett javas­ latról szóló birálatát s teljes bizalommal várta a minden tanügyi érdekeket kielégítőnek remélt törvény esetleges életbeléptetését. »Az 1 8 8 1 — 2. iskolai év tanintézetünkre nézve örök emlékű ünnepélylyel kezdődött. 1 8 8 1 . szept 9-én ko-

90 ronás királyunk I. Ferencz József ő Felsége a katonai nagy hadgyakorlatokra városunkba érkezett. Az ünnepé­ lyes bevonulásnál tanintézetünk növendékei is, élükön a tanári karral igyekeztek emelni a fogadás fényét s örö­ müket egyesitek polgártársaink méltó örömével. Szept. II-én délelőtt 10 órakor Ő Felsége a megye házánál a tisztelgő testületek küldötteit fogadván, tanintézetünket ott igazgatónk képviselte. Szept. II-ike délután 3 és 4 óra közt érte tanintézetünket azon szerencse, mely isko­ lánk életében első és egyetlen. I. Ferencz József apostoli királyunk legmagasabb látogatásával tisztelte azt meg. Koronás királyaink közül még egyik sem lépte át azelőtt annak küszöbét; legalább reánk ily esemény emléke nem maradt. Egyházunk és iskolánk előljárói, a tanári kar és a tanuló ifjuság az őszinte öröm kitöréseivel fogadták a leg­ magasabb látogatót. A tanuló ifjuság által képezett so­ rok között vonult be ő Felsége az ezen alkalomra feldi­ szített könyvtári helyiségbe, a hol Kun Bertalan püspök, kir. tanácsos ékes szavakban fejezte ki az előljáróság örömét a megtisztelő látogatás fölött. A Felség az előljá­ róság és a tanári kar több tagjával nehány szót is váltott s kormányzónk kérésére nevét emlékkönyvünk első lap­ jára fel is jegyezte. Majd a nyolczaclik osztály tantermét és a természettani muzeumot tekintette meg s eltávozá­ sakor a látottak fölött megelégedését fejezvén ki, kisére­ tével, melyben Tisza Kálmán miniszterelnök, Jekelfalusy Lajos ministeri tanácsos, b. Vay Béla főispán, báró Mondel hadsegéd, a város polgármestere Soltész N. Kálmán, rendőrfőkapitánya Zsarnay Győző voltak, a tanári kar és ifjuság megújuló éljenzései között hagyta el taninté­ zetünket. 1)« Az 1882-ik év tavaszán tartatott meg Debreczenben a ref. egyház egyetemes szervező zsinata, mely a közép­ iskolákban már némely ujításokra és rendezkedésre hivta fel az előljáróságok figyelmét, hogy a kilátásban levő középiskolai törvény készületlenül ne találjon bennünket. A középiskolai törvény az 1883-ik évben csakugyan 1) Az 1 8 8 1 — 8 2 . évi értesítőből P o r c s J á n o s igazgató évi jelentése.

91 meg is hozatott az országgyülésen; és általa, mint a mely alkotmányos uton, a nemzet képviselőinek nagy többsége által szavaztatott meg: a magyarországi összes gymnasiumok mind egyenlőkké tétettek egymással tanrendszerökre nézve. A felekezeti gymnásiumokra is kötelező lévén »a középiskolákról és azok tanárainak képesitéséről szóló X X X - i k t. cz., egyetemes ref. egyházunk Conventet hivott össze, a mely Budapesten 1884. márczius havában egyhá­ zunk elveinek a középiskolai törvénynyel való egybevetése alapján a magyarországi ref. középiskolák tanrendszerére, belrendtartására és fegyelmezésére egyetemes szabályza­ tot dolgozott ki. Ezen tanrendszer egyházkerületünknek Sárospatakon 1884. junius 30-án és julius 1-én tartott gyű­ lésében nehány, a helyi körülmények által kivánt módo­ sitásokkal elfogadtatván, tanintézetünkben az 1 8 8 4 — 8 5 . iskolai évre már életbe is léptettetett. Ezen tanrendszernek, — mely az állami tantervtől lényegében nem különbözik — iskolánkban való életbe­ léptetésével befejeztetett azon ujabb szervezés, mely in­ tézetünket a kor szinvonalára emelte, igy annak minden háborgatástól ment további békés fejlődését biztositotta; igy teljes reményünk lehet arra, hogy ez iskola, mely három századon keresztül csupán a hivek buzgósága ál­ tal tartotta fenn magát, jövőben is támogatást fog nyerni a protestantismus ismert áldozatkészségétől, nagy és ma­ gasztos feladatának elérhetésére és azon hiányok, melyek az épületnek az egészség- és tanügy ujabb vivmányaihoz és követelményeihez képest átalakitásában és teljes be­ rendezésében s a tanári fizetések javitásában s biztositá­ sában még ez időszerint mutatkoznak, ha másként nem, esetleg az 1883. X X X . t. cz-ben biztositott államsegély igénybe vétele által, már a közel jövőben végleg el fog­ nak enyészni. A mit minél előbb adjon is a jó isten!

II.

Az iskola kormányzása. A reformatio után megalapitott egyházközségek az igazgatás és védelem czéljából rövid idő mulva egy­ házmegyékké alakultak. A jelenlegi egyházkerület, mely 1734-ben szerveztetett, az első időkben négy, később hét, majd nyolcz egyházmegyéből állott, melyek különkülön esperesi (senior) igazgatás alatt voltak. Mindenik esperes püspöki jogot gyakorolt saját megyéjében, a miért aztán többször superintendens névvel is élt, köz- és részzsinatot tartott, az egyházakat vizitálta, egyházi fe­ gyelmet is gyakorolt, azonban mindent csak a megyei confraternitással egyetértőleg.1) Igy történt, hogy iskolánk az alapitása utáni időben a borsod-gömör-honti egyházmegye főhatósága alatt állott, a mely az intézet ügyében az 1678-ban Miskolczon tartott részzsinaton (partialis synodus) a tandijra nézve, a már előbb emiitett fontos határozatokat hozta; igy történt, hogy midőn a Carolina resolutiónak 1731-ben való megjelenése után a confraternitásban élő borsodgömör-honti, abauj-tornai, zempléni, ungi egyházmegyék a fejedelmi parancs következtében tiszáninneni egyház­ kerületté alakultak, iskolánk is közvetlenül ezen egyház­ kerület főfelügyelete alá helyeztetett. Az igazgatás és közvetlen rendelkezésjoga azonban nem szállott át az egyházkerületre, hanem mindezideig a város reformált vallásu közönségét illette az, miután ez 1 ) Lásd Hegedűs L á s z l ó : A tiszáninneni egyházmegyék kormányzása a Carolina resolutio előtt, Sárospataki füzetek 1859. évf. 4 7 5 — 4 8 5 . lap.

93 intézetnek feltartására sem az emlitett egyházmegye, sem az egyházkerület áldozatokat nem hozott, hanem egye­ dül a miskolczi ref. egyház hivei segitették és fejlesztet­ ték azt. A kormányzás joga 1735-ig magát Miskolcz városát illette, melynek hatósága a lakosság általában reformált vallású voltánál fogva »az ecclesia mind külső, mind belső moderatióit vállain viselte», igy az iskola ügyeinek rendbentartásáról közgyülésein intézkedett, akár a tanintézet külső állapotára, épületére, anyagi vi­ szonyaira, akár rectorának hozatására, deákjainak fegyel­ mezésére vonatkoztak; tehát nemcsak a lelkészekre és egyházi gondnokokra bizta azokat, hanem közvetlenül maga intézte el; mert iskolánk azon időben nemes büsz­ keségét képezte Miskolcz városának, mely az intézet »szorgalmas épittetésére« főbiráit ősidőktől óta mindig feleskette. 1 ) Az 1735-ik évben a város, a már emlitett »súlyos dolgok és circumstantiák« miatt a ref. egyház vezetését egy curatoriale consistoriumra bizván: tanintézetünk minden dolgainak közvetlen intézője is ezen egyháztanács lett, s a város még a jóváhagyás jogát sem tartotta fel magának semmiféle egyházi ügyben. Azonban a mily hagyományos nemes indulattal ve­ zérelte a város tanácsa eddig iskolánk ügyeinek intézé­ sét, épen olyan buzgóan igyekezett az egyháztanács ez időtől óta a város által benne helyezett bizalomnak meg­ felelni. Ápolta, védte, segitette e tanintézetet ; éber gond­ dal őrködött felette, mint a hű dajka a gyenge gyermek felett ; elháritott tőle mindent, a miről gondolta, hogy fejlésében akadályozhatná ; nemes gyönyörét találta benne, midőn ref. vallásunk és elveink azon magvait ki­ kelni látta ennek kebelében, melyből a türelem, béke, egyetértés és szeretet teremnek az emberek között; fo­ kozott örömet érzett, midőn a közműveltség és haza sze1) Csapó István főbirósága alatt 1656-ban a főbiró esküjében a következők fordulnak e l ő : »Az istent, kinek az képét viseled, igazán tisz­ teled, féled, szent parancsolatait őrzöd, óltalmazod, annak igaz szolgáinak, praedicatorinak g o n g y o k a t viseled, a T e m p l o m o t , Parochiákat é s S c h o l á t hűségesen és szorgalmasan épitteted.

94 retet e kis tüzhelye körűl időről-időre nagyobb számban gyülekezett a város-, megye-, a közel s távol vidékek ta­ nulni vágyó fiatalsága; szóval igazán úgy szerette e tan­ intézetet, mint az édes anya az ő jó gyermekét. A főgondnokok díszes sorából első helyen magas­ lik ki négyesi S z e p e s s y I s t v á n , egyházunknak 1 7 3 9 től 1767-ig huszonnyolcz éven keresztül buzgó főgondnoka, ki 1767. april hóban kelt végrendeletével iskolánk alaptőkéjéül kilencz ezer forintot hagyván, annak első halhatatlan emlékü jóltevője lett. Követte őt a főgondnokságban négyesi S z e p e s s y Z s i g m o n d , cs. k. kapi­ tány 1768. május 27-ig, ki egyházunk és iskolánkra ha­ gyott alapitványai s tevékenysége által szintén megér­ demelte, hogy az avasi nagy templom alatti sirboltba helyeztessék, a hol most is aluszsza örök álmait. Utánna négyesi S z e p e s s y P é t e r következett, ki 1 7 7 3 . január 3-án halt meg, s elődeihez méltó nemes és fenkölt gon­ dolkozásával, áldozatkészségével, alapitványaival éreznél maradandóbb emléket emelt magának az utódok hálaérzetében. A XVII. század vége felé a korlátlan számban választgatott egyháztanácsosok kétszázat is meghaladván, az igy nehézkessé vált testületben az iskola ügyeinek közvetlen vezetésére egy külön kormányzó testület ala­ kításának szüksége állott elő. Ez hozta létre 1796. február 14-én az egyháztanács által kinevezett tizenhat tagból álló iskolai tanácsot, mely a tanintézet dolgainak intézését ez időtől kezdve fe­ lelősség és fontosabb dolgokban az egyháztanács jóvá­ hagyásának kikérése mellett közvetlen átvette. Ez isko­ lai tanács élére ügybuzgó, a tanitás ügyével ismerős elnök az iskola kormányzó (director) állittatott, ki azt bármikor összehivhatta, s a kisebb ügyekben pedig — későbbi jó­ váhagyás reményében — maga is intézkedett. Ezen iskolai tanács megalakitása előtt is volt ugyan már tanintézetünknek az egyházi tanácsban tanügyi elő­ adója, a ki megtekintvén időnként az iskolát, annak tantermeit, tanitási óráit, a deák-szobákat, azoknak álla­ potáról az egyháztanácsnak jelentést tett; azonban ezen

96 inspector nem levén rendelkezési joggal felruházva, az iskolai tanács megalakitása a multhoz képest örvendetes haladást képezett. Ezen intézkedéssel azonban teljességgel nem akarta az egyházi tanács az intézet felvirágoztatásának fontos feladatát egy más testületre ruházni, sőt ezután is épen ugy igyekezett ápoló, védő gonddal növelni, büszkesége tárgyának, az iskolának mind anyagi, mind szellemi ere­ jét; épen ugy látjuk az egyház főgondnokainak gondvi­ selésszerű figyelmével iskolai ügyünket felkaroltatni ál­ dozatra kész szivük melegével, aggódó szeretetökkel a veszélyeket felőle elháritani, azt virágzásra segiteni. Igy emelkedik ki lelkesitő példájának egész nagy­ ságában előttünk az 1819-ben főgondnokká választott V a y Á b r a h á m , később gróf, cs. kir. aranykulcsos, b. titkos tanácsos, Máramarosmegye főispánja, a m. tud. Akadémia alapitó tagja, kinek harminczöt éves kormá­ nya egyházunk legvirágzóbb korát tünteti előnkbe. Mind­ járt hivataloskodása első évében 1820-ban nemcsak maga kétezer forintot adott a tervezett uj tanári székek alapjául, hanem lelkesitő beszéde és példája által az egy­ ház tagjainak iskolánk iránti buzgóságát fokozni igyeke­ zett. »A mindig tevékeny nagy férfiu azonban nagyobb­ nak sohasem mutatkozott, mint élete utólsó évében nevelő intézetünk irányában.« A magas kormány egy ismeretes tanterv szerint az iskolákat rendeztetni kivánta, de a nagy czél kivitelére az anyagi erő, mint mindenütt, ugy egyhá­ zunkban is elégtelennek mutatkozott, tisztelt főgondnokunk elragadó előadására a miskolczi egyház közön­ sége minden tétova nélkül, lélekemelő készséggel megszavazta a szükséges alapot, itt is maga menvén elől jó példával, kétszáz darab aranyat tett le a nevelés oltá­ rára alapúl.« 1 ) Az egyházi tanács ezen áldozatkész gondnokai mellett az 1796-ban kinevezett iskolai tanács is legjobb szándékkal és ügybuzgósággal fáradozott a reá bizott in­ tézet felvirágoztatásán. A tanügy iránti buzgóságukról is1) Soltész N a g y J á n o s . Adatuk a m i s k o l z i ref. e g y h á z történeté­ hez, Sárospataki füzetek 1 8 5 9 . 982. lap.

96 mert felvilágosodott férfiakból alakitott erőteljes testület volt ez, mely az intézet érdekében az egyháztanács ke­ belében is igen sokat ki tudott eszközölni, s a pártfogók jóindulatának felgerjesztésével annak anyagi gyarapodá­ sát elősegitette; kivált midőn olyan kormányzókat sike­ rűlt annak élére megnyerni, a kik a társadalmi élet min­ den körülményei közt általános tekintélynek örvendhet­ tek, s ha szavukat az iskola érdekében felemelték, többet használtak egy szóval, mint más nemes törekvésű, de ismeretlen emberek hosszas fáradozásaikkal. Az iskola kormányzók kötelességük teljesitésében mindnyájan pontosak, közbecsülésben állók valának, és az iskola örök háláját jutalom nélküli, önzetlen fáradozá­ saikért kivétel nélkül kiérdemelték; mindamellett ré­ szint ezen nehéz állás terheinek szivós és kiváló erélylyel való viselése, részint egyénisége által kitűnik azok díszes sorából elsőben is P a l ó c z y L á s z l ó , a híres ország­ gyűlési szónok, a puritán ősi magyar jellem példányképe, megyénk halhatatlan érdemü férfia, kinél egyházának ügyeit — hosszu segfédfőgfondnoksága alatt 1 8 2 5 . jan. 2-ától 1848. junius 29-ig — senki sem viselte melegebben szivén; mint iskolánk kormányzója pedig ennek javára önzetlen szivének teljes erejével mindent megtett, s még az országgyűlésen időzése alatt is mindig tudósittatta ma­ gát barátjai által iskolánk ügyei felől, s a szükséghez ké­ pest azokról rendelkezett is. Örök hálával tartozunk továbbá S o l t é s z N a g y J á n o s iskolakormányzó emlékének is, ki a nagy Pa­ lóczy után elfoglalt diszes állásán a tanárikar iránti igaz jó indulattal munkálta különösen azok csekély fizetésé­ nek javitását; ki hivatalának letevése után sem szünt meg az intézetnek pártfogója lenni, sőt mint a miskolczi taka­ rékpénztár igazgatója, 1864-ben e jótékonyságáról is­ mert pénzintézet igazgató tanácsánál kieszközölte, hogy ezen intézet, »mig a takarékpénztár anyagi helyzete lejebb nem száll«, a ref. főgymnasiumi t a n á r i f i z e t é s n ö v e l é s é r e évenként kétszáz forintot határozott ado­ mányozni, mely örök hálára kötelezi tanintézetünket mind az alapító nemes pénzintézet, mind az inditványozó dicső férfiú iránt.

97 A hatvanas évek kezdetén azonban a miskolczi ref. egyház kebelében — főleg politikai okok miatt — szo­ morú jelenségek kezdtek feltünedezni. »Az egyház jobb­ jai elvonultak a térről, hol munkálkodniok kellett volna, értelmesebbjei a visszavonulási okok felhordásában lele­ ményesek voltak, némelyek még boszús arczot is őltöttek, ha egy vagy más hivatalra felkérettek ; ha pedig vala­ melyik nagy rábeszélések után fölajánlotta magát, szinte számlálta a napokat, midőn szép szavakkal a bizodalmat megköszönhette« 1 ), igy a vallásos élet és az egyház ügyei a hivők részvétlensége miatt nehéz állapotba jutot­ tak. Ehhez járult a mult idők nehány csapása, t. i. egy­ házunk és iskolánk tőkéit az 1811 márc. 15-én kihirde­ tett financiális rendelet alapján bejött váltó czédulákat ért devalvatio csaknem megötödölte s még a régi arany és ezüstben kiadott kölcsönök is papirra változtattak át ; továbbá az 1 8 4 3 ik év julius 19-iki nagy tűzvész miatt legalább is huszezer forintnyi kárt szenvedvén, leégett temploma, malma, paplakainak épittetésére kénytelen volt több tőkéjét elkölteni, majd több inséges év alatt a nagy mennyiségben kint levő s többnyire behajthatatlanná vált egyházbér miatt jutott egyházunk anyagilag válsá­ gos helyzetbe, melyben eddigi jóakaratú segitségét a tanintézet iránt nem gyakorolhatta többé ; sőt azok, kik az egyház iránti tartozásuknak nem szivesen tettek ele­ get, az esetleges áldozatoktól pedig féltek és áldástalan befolyásukat mégis személyes érdekeiknek javára óhaj­ tották érvényesiteni, azt a balvéleményt terjesztgették, hogy az egyház ily szorúlt helyzetbe jutásának oka egye­ dül az iskola, mely megemészti annak teljes bevételét. És nem gondolván meg sem az emlitett csapásokat, sem a kint levő egyházbér tartozásokat s nem ismervén azon tényállást, a mit az ezen időbeli számadások kétségte­ lenné tesznek, hogy a tanintézet bevétele annak minden­ nemü kiadásait nemcsak fedezte, hanem némi fölösleg is min­ dig maradt az egyház pénztárában, a tanintézet iránti gyü­ löletet főleg az egyház miveletlenebb elemei között annál 1) Soltész N a g y J á n o s Adatok a miskolczi ref. e g y h á z hez. Sárospataki füzetek 1 8 5 9 . évf. 983. lap.

történeté­ 7

98 erősebben terjesztették, minél inkább engedett iskolánk a protestantismns elveinek, melyeknél fogva a város emelke­ désével mindig nagyobb számmal sereglettek abba a más vallásu, de nagyrészt helybeli lakosok tanuló gyermekei. Hogy ezen már-már veszedelmes mérveket öltő gyülölet a tanintézet veszélyére és kárára ne törhessen, erős férfiut rendelt annak élére a gondviselés, ki az egy­ háztanács több jóakaratu tagjainak segitségével, törhetet­ len buzgalommal igyekezett minden eshetőleges táma­ dásnak s az iskola megkárositásának ellenállani ; ki az intézet anyagi állását ismervén, azon kinos helyzeten, melybe az egyházi pénztár állapota miatt a tanári kar igen sokszor jutott, hogy t. i. csekély fizetésére, bár a tandij jövedelem azt teljesen fedezte is, gyakran hosszu időn keresztül kénytelen volt a sok egyházi szükségek miatt várakozni, az által óhajtott segiteni, hogy az egy­ házi és iskolai pénztárnak két külön személyre való bizá­ sát sürgette és azt az iskolai tanács segitségével ki is vitte; igy a tanintézet szabad fejlődésének, anyagi előme­ netelének hathatós előmozditója lett. Ezen elődeihez méltó, fáradhatatlan munkásságú férfiú jelenlegi kormányzónk Bizony Tamás vala, ki tan­ intézetünk ügyeinek eléri húsz. év óta áll és ez idő alatt önzetlen és nagy körű tevékenységével meggátolta azon veszélyeket, melyekbe tanintézetünket a tudatlanság és rosz akarat több izben beledönteni igyekezett; ki minden tettével kétségbe vonhatatlanul bizonyitja, hogy e taninté­ zet virágzását, anyagi és szellemi előmenetelét lelke egész erejével igazán munkálja s annak jóvoltáért idejét, anyagi és szellemi erejét áldozni kész, ugy hogy hálával mondhatjuk, de bizonyitják a pénztári számadások is, hogy kormányzósága alatt tanintézetünk ügyei eddig nem ismert jobb állapotba jutottak s nagy reményt adnak an­ nak teljes felvirágzására. Az iskolakormányzók a következők voltak: 1) Ó v á r y L á s z l ó 1 7 8 3 — 1 7 9 1 - i g , még inspectornak neveztetett. 2) S z a b ó G y ö r g y 1 7 9 1 - 1798-ig, az iskolaépi­ tés alkalmából kéretett föl Szakácsy Pál mellé directornak.

99 3 ) S z a k á c s y P á l 1 7 9 1 — 1 8 1 0 - i g , Egyszerre volt Szabó Györgygyei director, az iskola épités miatt. 4 ) Z s ó r y L á s z l ó 1 8 1 0 . szept. 2 . — 1 8 3 1 . marc. 6-ig. Ügyvéd s több megyék táblabírája volt. 5) K a p c z y J á n o s 1 8 3 1 márc. 6-tól- 1837-ig. Miskolczi ügyvéd és birtokos, több megyék táblabírája. Mig elfoglalhatta hivatalát 1 8 3 1 . novemberig Palóczy László segédfőgondnok helyettesítette. 6 ) G a r a s S á m u e l 1 8 3 7 — 1 8 4 2 . Született Miskolczon 1802-ben, hites ügyvéd volt, meghalt 1 8 5 0 . május II-én. 7 ) H e r k e L a j o s 1 8 4 2 — 1 8 4 4 . Született S . Kazán 1801-ben, miskolczi ügyvéd volt. 8) P a l ó c z y L á s z l ó 1 8 4 4 — 1 8 4 9 májusig. Ország­ szerte ismert nagy férfiú, híres országgyűlési követe Bor­ sodmegyének. Született Miskolczon 1 7 8 3 oct. 14-én. Egyházunk segédfőgondnoka volt 1 8 2 5 — 1 8 4 8 - i g . Meg­ halt 1 8 6 1 . april 27-én. 9 ) S o l t é s z N a g y J á n o s 1849. májustól—1857 febr. 5-ig. Született M. Csáthon 1802-ben. Iskoláit Sáros­ patakon kezdte, hol hittani és jogi tanulmányait is be­ fejezte. A negyvenes években Miskolcz város főbírája, ké­ sőbb a takarékpénztár vezérigazgatója volt. Egyházunk­ nak segédfőgondnoka is volt a nagy Palóczy után. Meg­ halt 1869. ápril 25-én. 10) K o l o s y S á n d o r 1 8 5 7 . febr. 5 . — 1 8 6 2 . m á r czius 1 9 . 1 1 ) B i z o n y T a m á s 1862.márc. 1 9 . — 1 8 6 9 . szep­ temberig. 12) L á c z a y S z a b ó J ó s e f 1869. s z e p t . — 1 8 7 1 . juliusig. 13) B i z o n y T a m á s 1 8 7 1 . szepttől — a mai napig Született Miskolczon 1 8 1 2 . év március 7-én. Gymnasiumi tanfolyamát részint az ág. evangelikus, részint a ref. főgymnasiumban végezte, mely után 1828-tól 1 8 3 1 - i g ugyanitt három évig bölcsészethallgató volt. A jogot Debreczenben végezte el, és 1832-ik év őszén Miskolczra jött joggyakorlatra, s az ügyvédi vizsgát 1 8 3 6 . november-

100 ben Budapesten letévén, ott maradt mint ügyvéd, is. A váltó törvényekből 1 8 4 1 marc. I-én tette le az ügyvédi vizsgát, s 1848 ig, a forradalom kitöréseig mint ügyvéd teljesitette honpolgári kötelességét, a midőn a törvény­ kezés és perlekedés szünetelvén, tudományos folyóiratok számára való irodalmi dolgozatokkal foglalkozott. Azon­ ban a «Figyelő«, melynek munkatársa volt, betiltatván, miután jól tudta, hogy egy lelkiismeretes biró bármely rendszer alatt hasznára lehet hazafiainak, 1851-ben járásbirói hivatalt vállalt, s a pilisi járás birája lett s Monorra ment lakni. 1854-ben áttétetett Nagykőrösre, hol 1856. au­ gusztus hó végeig maradt, ekkor Aranyos-Maróthra az úrbéri tszékhez birónak neveztetvén ki, ezen állását elfog­ lalta ugyan, de ügyvédnek hazájába Miskolczra leendő kineveztetése végett folyamodványát azonnal benyujtotta s midőn kérelme kedvező elintézést nyert, szülővárosába Miskolczra tette át lakását mint ügyvéd, a hol 1 8 7 2 év elején a miskolczi kir. törvényszékhez első helyen birónak neveztetett ki, mely hivatalát 1876. junius 15-ig folytatta, midőn a nyitrai törvényszékhez történt áthelyeztetése folytán hivataláról ismét lemondott.

III.

A tanári kar. Iskolánk, az alapitás utáni időkben, ha mint városi iskoláról fel nem teszszük is, hogy maga a lelkész által vezettetett, kétségkivül, mint alsóbb elemi iskola a főis­ kolák hittani folyamát végzett ugynevezett rector által igazgattatott. A legrégibb idő óta academica promotio volt ez, vagyis a sárospataki főiskolához kötött oly hiva­ tal, melynek jövedelméből a két-három évre ez iskola veze­ tésére kihozott végzett theologus, rectorságának elvégezte után, magasabb kiképzése czéljából — a ref. tudósok általá­ nos szokása szerint — a külföldi egyetemeket megláto­ gatni, ott két-három évet bölcsészeti és hittani tanulmányok­ kal tölteni tartozott. Az igazgatói hivatalnak ilyen betöltése aztán az iskolának gymnasiummá emelkedése után is a régi szokás szerint maradt, azon mellékes intézkedéssel bővitve, hogy a tanulóság nagy száma miatt a sárospataki főiskolából hozott rector mellé még kisebb tanitókat, praeceptorokat is hoztak az alsóbb osztályok vezetésére. Igy változott a rectorság 2 — 3 évenként egész 1749-ig, a midőn január 3-án a tiszáninneni egyházkerü­ letnek mint főhatóságnak engedélyével, az egyház állan­ dósitotta azt, és a végzett theologusokkal való betöltés helyett ezentúl oly rectorokat igyekezett választani, a kik már a külföldi egyetemek látogatásáról visszatértek. Azonban az első ily megválasztott »akademicus« bár több izben folyamodott az egyházi tanácshoz a »rector« czimnek professori czimre való változtatásáért, ezt az egyháztanács 1782-ig, mig a con- és subrectori hivatal

102 a rectorság mellé — a nagyobb classis praeceptorok változó állása helyett — fel nem állittatott, nem en­ gedte meg. Az 1782-ben állandósitott conrectori és subrectori hivatal 1809-ig maradt meg ez állapotában, s ekkor számuk még egygyel növeltetvén, »humaniorum studiorum professor« czimet nyertek, melyet egész 1848-ig viseltek, és számuk az 1819-iki szervezés után ujra egygyel szaporittatott, mig a rector professor mellett a hittani tan­ tárgyak tanitása a bölcsészeti osztályokban az egyik helybeli lelkészi hivatalhoz köttetett. A classis praeceptorok intézménye azonban a conés subrectori hivatal és később a humaniorum professorok mellett is megmaradt az elemi három és két alsó gymn. osztályok tanitására, de nem a főiskolából hozat­ tak, hanem saját iskolánk bölcsészetet hallgató növendé­ kei közül választattak. Ezen intézkedéseket 1852-ben az absolut kormány által követelt tanrendszer szerinti berendezkedés szüntette meg,, midőn a tanintézettől különválasztatván az elemi iskolák, a nyilvánossági j o g megnyerhetésére a gymnasiumba julius 1 1 - é n még két tanár választatott; miután pedig a kormány még ezt is keveselte, 1854-ben ismét egy új rendes tanári állás szerveztetett, tanitván a hely­ beli ref. egyház lelkészei is több tantárgyat. Miután azonban a nyilvánossági jogot iskolánk minden törekvése daczára sem tudta egész az 1 8 6 2 — 6 3 - i k tanévig, a sza­ badabb idők beálltáig megnyerni, az egyház megszüntette 1855-ben a lelkészek által való tanitást és a tanári kar 1869-ig nyolcz rendes tanárból állott, a mellett, hogy az elemi osztályok mindenikének külön rendes tanitója volt. 1869-ben az állandó igazgató leköszönvén tanári állásá­ ról, helye többé nem töltetett be, hanem évenként vál­ tozóvá tétetett hivatali idősbség sorrendje szerint. Az 1883-ik évi X X X . törvényczikknek a középiskolai tör­ vénynek meghozatása után tervbe vétetvén az iskola előljárósága által tanintézetünknek a törvény kivánalma szerint való teljes berendezése, az 1 8 8 3 — 8 4 - i k tanévre a meglevő nyolcz rendes tanári szék mellé egy segédta-

103 nárság szerveztetett, mely 1884. julius 18-án rendes mi­ nőségüvé változtattatott. A tanároknak rendes kötelességeik teljesitésén ki­ vül a felsőbb hatóságokkal szemben való viszonyát illetőleg, miután a X I V . századbeli zsinatok végzései a rectorokat teljesen a lelkészek felügyelete alá rendelték, nagyon kevés önállóságot fejthettek ki az iskola bel­ ügyeinek intézésében még azon időben is, midőn 1735-ben az egyház teljesen átvette a várostól a tanintézet minden ügyeinek vezetését. A rector egyszerüen tanitott s az egyházi tanács a classisokat hetenként egyes kirendelt tagja által vizsgáltatta és referáltatott általok magának a tanintézet állásáról, azonban a rectorokat, — ámbár köztük igen jeles és tudós férfiak is v o l t a k , — az egyház­ tanácsba, melynek tagjai korlátlan számban választat­ tak a 18. század végeig soha be nem választották. Az 1796-ik évben változott meg a helyzet, a midőn az iskolai tanács felállittatván, annak a rector professor hi­ vatalból tagjává neveztetett, és mint ilyen, az egyházta­ nácsba is bejutott; a többi rendes tanárok csak az 1819-iki szervezés után lettek az iskolai tanács tagjai; az egyháztanács tagjaiúl pedig a hatvanas évek elejétől óta választattak be, a hol főleg az egyházi számadások­ nál és más terhek viselésénél igen hasznos szolgálatokat is tettek. Az 1882-ik évben tartott debreczeni zsinat ren­ delkezésénél fogva az egyháztanács ujra szerveztetvén, abba a gymnasiumi tanári kar, az elemi iskolák tanitóival együtt három képviselőt küld, kik közül ez idő szerint kettő gymnasiumi tanár, s továbbá ugyancsak ezen zsi­ nat végzése szerint ujolag alakult iskolatanácsnak, — az egyháztanács végzésénél fogva — minden rendes tanár hivatalból tagja, azonban azon ügyekben, melyek az iskolai szék itélete alapján fellebeztetnek az isk. tanács­ hoz, szavazati joggal nem birnak. A mi a tanárok fizetését illeti, a 2 3 évenként vál­ tozó rectori állásnak igen előkelő és jól fizetett acade­ mica promotiónak kellett lennie még a sárospataki fő­ iskolához tartozott számos más ilyen rectorságok között is, mert mig egyrészről többnyire a seniorok és contra-

104 scribák foglalták el időről-időre; másrészről mindig meg­ tudtak kijelölt éveik alatt annyit takaritani jövedelmük­ ből, hogy a külföldi egyetemeket meglátogathatták. Még 1712-ben is kétségtelennek állitja Rimaszombathy Mihály lelkész, hogy a schola mester fizetése nagyobb az első praedicator fizetésénél. Ezen fizetést a legrégibb időből nem ismerjük, az 1650-ik év körül az egyház első lelkészének asztalánál való mindennemű ellátáson vagy a lelkész által e helyett fizetett tartásdijon kivül állott az a tanulóktól szedni szokott tanitáspénzből, nehány hordó majorsági, és a hivek által összehordott u. n. cubularis borból, sabbatale és nundinalis pénzből1), s a templomban részére rendelt perselyben gyűlt segélyadományból. Az 1678. febr. 9-én tartott miskolczi partialis synoduson a megalapitott tandijakon kivül »a mester« fize­ tése is meghatároztatott, még pedig következőleg. »Ezen didactrumon kivül Mester ur ő kglme esztendőnkint való sallariuma lészen: 1) A második praedicatornak minden szőllős gazdától obveniálni szokott cubulare boroknak directa medietássa. 2) Mensalis intertentiója lészen az első Praedicator asztalárúl, hogyha penigh asztalhoz nem akarna ő kglme járni, szabados ő kglmének Predicator urammal ő kglmével bizonyos decordára és conventióra menni. 3) Minthogy penigh a Templomban celebrálandó Isteni Tiszteletnek idején, ugy az Hallotti temetségekkor is az Cantoria Mester uramot illetné, de quod melius esset, a becsületes város bizonyos fogadott Cantort tart, ki is egy részrűl a Mester Uram éneklésbeli tisztit viszi végben, ezokáért esztendőnkint fizet Cantor uram­ nak Mester Uram huszonöt forintokat, idest fl. 25.« Az iskolamester tartása bizonyára nagy teher vólt az első lelkészre nézve és Rimaszombathy Mihály első praedicator 1 7 1 2 . junius 29 én valóban panaszkodik is 1 ) A tanulók szerdán és szombaton a rector által kivezettettek a mezőre játszani, a m e l y é r t csirkét és tojást tartoztak a rectornak fizetni. Ez itt pénzre volt átváltoztatva s képezte a s a b b a t á l é t, m e l y később a praeceptorokat illette. A nundinalis pénz pedig országos vásárok alkalmával adni kötelezett ajándékpénz (?) volt, melyet a helybeli tanúlók fizettek.

105 e miatt, és a városi tanács elé terjesztett kérelmében »miután - szerinte — kétség nélkül vagyon, hogy a scholamester fizetése nagyobb az első praedicator fizeté­ sénél« kéri magát e teher alól felmentetni; a város azonban m e g a d v á n neki a »scholamester asztaltartására« emberemlékezet óta a városi közcassából fizetni szokott évi 25 frtot, csak oly föltétellel marasztotta meg továbbra hivatalában, hogy »a scholamesternek v a g y asztalt tartson ő kglme v a g y pedig ezen tartásért megki­ vántató pénzt, és az ahhoz kivántató pénzt (t. i. a tartás­ dijat és a város által fizetett 25 frtot) az mesternek resolvalja ő kglme. 1 ) 1 7 3 0 . január 3-án a városi tanács, mivel panasz té­ tetett a rector bormértéke ellen, melylyel minden szőllős g a z d a az ő részére mustot fizetni tartozott, (a v á r o s i j e g y z ő k ö n y v 1 5 9 8 . jan. 22-én hozott végzésénél fogva még azok is, kiknek a diósgyőri hegyen volt szőllőjük) elhatározta, h o g y : »2) Az köblöt is penigh, melylyel scholamester ur borbeli annuale sallariuma beszedettetik, occupálják és sero investigalják birák uraimék, és hogy ha augealtatott volna, in statum integrum et ad aequatum hozattassék, és város pecsétjével meg is pecsételtessék 3) Scholamester didactruma penigh hogy investigaltassék, az is determinaltátott és abban is ha mi hiba és exorbitantia tapasztaltatik in bonum ordinem reducáltassék. 4) Az sabbatálénak scholamester ur által pénzre való átváltoztatása és az nundinalis pénznek az didactrnmhoz v a l ó applicáltatása tovább meg nem enged­ tetik, mivel mind a sabbatale, mind penigh a nundinalis pénz est tantum accedentale, pro rato et fixo haberi non possunt propter avitundum abusum.« Az 1 7 3 6 - i k évvel, midőn az iskola feletti rendelke­ zést a v á r o s teljesen az egyházra ruházta, megszünt a 1) A l e l k é s z p a n a s z a m i n d e n e s e t r e j o g o s ú l t v o l t ; a t e r h e s köteles­ s é g e t m a g o k a h á r o m é v e s r e c t o r o k i s s o k s z o r m é g t e r h e s e b b é tették h a ­ g y o m á n y o s k ö v e t e l é s e i k k e l , a m é l y e k miatt m á r 1 5 7 6 - b a n k é n y t e l e n v o l t a h e r c z e g s z ó l l ő s i z s i n a t k i m o n d a n i , h o g y : « M a n d a m u s , ne ultra v i r e s a P a s t o r i b u s d a p e s r e g a l e s e x í g a n t , sed q u o d P a s t o r a d m e n s a m h a b e r e p o terit, e o sint c o n t e n t i ! etc. X X V I . articulus. L a m p e H i s t o r i a e c c l e s . ref. 288. lap.

106 rectornak az első lelkész által való további élelmezése, hanem a helyett részére a malomból 14 köböl élet, vagy annak rendes piaczi ára 28 frt rendeltetett, e mellett meg­ maradt régi borfizetése, mely körülbelől 30 hordóra ment, 15 öl fája, didactruma a tanulóktól, sabbataléja és nundinalis pénze, melyekhez járultak az iskolának teme­ tésekre való kirendeléséért az egyháztanács által meg­ szabott dijak (1749-ben egész oskola 24, féloskola 12 poltura.) Az 1782-ben felállitott conrectori és subrectori hi­ vatal jövedelme a következőképen határoztatott meg. 1) A conrectornak 200 frt és accidentiák: u. m. privata instructione, minden tanulótól 1 rft, a promotioért 1 rft, ezen kivül leszen egy hordó bora a rectoréból és lakása az iskolában. 2) A subrectornak 1 2 5 frt, a vásárpénz és a tavaszi játszásért járó tojás és vacsora, a templomba ünnepek alkalmával kitett perzsely jövedelme s az általa tanitott gyermekek didactruma. Ezen fizetések az 1805-ik évi nagy szükségben egy pár köböl élettel javitva 1809-ig megmaradtak. E k k o r uj humaniorum professorság állittatván, a tanári fizetések julius 6-án a következőképen határoztattak m e g : 1) A rector professor fizetése lesz 600 ft, 12 köböl élet, fele buza, fele gabona, 12 hordó congest bor, 15 öl fa, továbbá a mit az iskolánkba j ö v ő extraneus ifjak az ingrematióért fizetnek 1 frtot. 2) A conrector fizetése lesz: 3 5 0 frt, 6 köböl élet, 3 öl fa. 3) A subrector fizetése: 300 frt, 6 köböl élet 3 öl fa, 4) Az uj professor fizetése 3 0 0 frt, 6 köböl élet, 3 öl fa, 5) A grammatisták praeceptorának 1 0 0 frt, a többi alsóbb praeceptoroknak egyenként 60 rft, fennmaradván privát jövedelmök Az uj professori fizetésre azonban nem akart jönni senkisem, azért előbb 400, majd 500 frtra emelték azt; a többit pedig 2 — 2 köböl élettel megjavították. Az 1819-iki szervezés után 1 8 2 0 . julius 5-én ujra megváltoztatta az egyházi tanács a tanári fizetéseket. 1) A rector professornak 600 vczfrt, beiratási dij 1 frt, bizo­ nyitvány dij, (2 frt deákoknak 1 frt tanulóknak) 14 köböl

107 élet, fele buza, fele gabona a malomból, 12 hordó congest bor, 15 öl fa, külön lakóház kerttel és pinczével (Fel­ ső papszer utcza 1 5 . szám) rendeltetett. 2) A humaniorum professorok fizetése egyenként: 300 vczfrt, tanitvá­ nyaik bizonyitványáért járó 1 frt, 12 köböl élet, a ma­ lomból, melyből 8 köböl búza, 4 köböl kenyérnek való, 4 hordó congest bor, 4 öl fában határoztatott meg. Ezen kivül az I. encyclopediai és II. humanitatis classisok professorainak külön lakóház az oskolán kivül 1 ) (a Felső­ papszer utczai 14- és 22-ik szám) az I. humanitatis és en­ cyclopediai classisok professorainak pedig tisztességes la­ kás az iskolában ; ha pedig a classisok szaporodása miatt ott helyök nem lenne, szállásbér fejében a sárospataki mód szerint évenként 50-50 frtot fognak kapni. E fizetések némi javitással egész 1852-ig fennma­ radtak, kivévén a rector professorét, a kinek fizetése 1841-ben 300 pfrtban 12 köböl búza, 12 köböl gaboná­ ban 6 hordó majorsági és 6 hordó congest borban, 15 öl fa illetőségben határoztatott meg. 1852-ben julius 11-én a nagy szervezés alkalmával a nyolcz rendes tanár fizetése 500, a rector professoré 600 frtban állapittatott meg. Ezen összegek azonban nem adattak ki készpénzben, hanem következő részletekben. Lakáspénzül 40 frt, készpénzül a régi fizetés 260 frt, 12 mérő búza, (ára 36 frt), 12 mérő gabona (ára 30 frt), 4 hordó majorsági bor ára 40 frt, 4 hordó gyülevész bor ára 32 frt, 9 öl bikkfa ára 63 frt. A malomból a gróf Vay Ábrahám által az iskolának adott száz arany befek­ tetése (értéke 1462 frt 50 kr) után az egyháztanács által minden tanár részére megszavazott hat köböl búza és hat köböl gabona árát, azon esetre, — ha életneműben fizetni nem lehetne — 1 8 5 3 márczius 25-én a tanács egyszermindenkorra 1 5 0 vfrtban vagyis 60 pfrtban álla­ pitotta meg. Ezen fizetéseket, melyek a város emelkedése által 1) Ezen lakóházak közül a Felső-papszer utcza 1 4 . számú előbb 1798-ig alumniumi fözőházúl, 1 8 1 9 - i g subrectori lakásúl szolgált. A 22-ik számú conrectori lakás volt 1 8 1 9 - í g . 1882-ben leégvén, lerontatott s telke az iskola keleti udvarához csatoltatott.

108 mindinkább drágúló életmóddal teljességgel nem állottak arányban, 1867 ben némileg javitotta a b. e. Palóczy Horváth Mária féle birtoknak az egyházkerület által a tanári fizetések javitására rendelt jövedelme, és az 1864-ben alapitotttanárifizetés-növelésialapnak osztaléka; azonban mindezideig sincs az által eléggé biztositva a létfentartás gondjai ellen iskolánk tanári kara, s e tekin­ tetben egyedül a jövőtől remél és vár jobb intézkedést. A mi a tanári karban időről-időre előállt változáso­ kat illeti, bár azokról életrajzaikból egyenként tudomást nyerhetünk, mind amellett nem érdektelen tudni összefüggőleg az egymásután következést, mely a következő. Az 1749-ik évig két-három évenként váltották fel egy­ mást a rectorok, s ekkor hozatott állandó rectornak Szalay Sámuel, ki később püspök lett. Őt követte e hivatal­ ban 1763. Miklós Sámuel, ki mellé már 1782-ben conrectorul Beregszászy Pál, subrectornak pedig felsővályi Nagy Ferencz hozatott Sárospatakról. Miklós Sá­ muelt 1785-ben Komjáthy Ábrahám követte a rector professorságban, a ki mellett Rajczy András vitte a con- és Nagy Ferencz a subrectorságot. 1792-ben »Komjáthy szolgálatával az egyház megelégedvén,« helyére Várady Gerzsont hivta meg, ki e hivatalt 1820-ig viselte. Conrectora Rajczy András volt, subrectora pedig 1793tól 1795-ig Kovács Károly, 1795-től Dálnoky Nagy Sámuel. Az 1809-ik évben humaniorum studiorum professorságok állittatván, Rajczy András 25 évi szolgálata után — különben is vagyonos ember lévén — leköszönt conrectori állásáról, s helye Portörő Mihálylyal töltetett be, ki mellett Dálnoky Nagy Sámuel is hum. prof. ma­ radt, az ujonnan szervezett állásra pedig Szeremley Jó­ zsef hozatott Patakról. Ő azonban egy év mulva külföldi egyetemekre menvén, helyét 1811-ben Hegedüs István töltötte be, ki 1815-ben t. tarjáni lelkészszé választatott. Ez állásra ekkor Mészár Pál hivatott meg, ki 1823-ban hirtelen és váratlanul meghalt. Portörő Mihály 1820-ban lemondván tanári állásáról, helyére Sipos István hozatott, midőn a bényei pappá választatott Várady Gerzson rec-

109 tor professor helye is 1820-ban Korponay Jóseffel tölte­ tett be. Az 1819-iki szervezéskor ujabb tanári szék állitta­ tott s reá Kiss József választatott meg; az 1822-ben el­ távozott Sipos István helye pedig Bodnár Mihálylyal tölte­ tett be. A theologiai tantárgyak tanitására az egyháztanács 1819-ben Nyusztay Istvánt kérte fel, ki azokat 1826-ig hiven tanitotta is. Az 1823-ban meghalt Mészár Pál he­ lyére Ferenczy József hivatott meg, de ő nem sokáig ma­ radt intézetünkben, 1826-ban már a bécsi egyetemre menvén, helyét Szabon János töltötte be, míg Nyusztay lelkész a theologia tanitásáról leköszönvén, azokat Apos­ tol Pál lelkész — a későbbi püspök — vette át. Bodnár Mihály 1826-ban segédlelkésznek ment s évközben tá­ vozván el, az év végéig Szűcs János segédlelkész vezette osztályát, 1827-ben pedig tanszékére Molnár József vá­ lasztatott meg. — Dálnoky Nagy Sámuel 1827-ben meghalván, Szabon János 1828-ban külföldre menvén, helyökre Németh József 1828-ban, Édes Albert 1829-ben válasz­ tattak meg; ezen utóbbi 1835-ben t.-keszii lelkésznek hi­ vatván meg, helyét Rugócz Kovács János töltötte be; az 1836-ban váratlanul elhalt Molnár József helyét pedig Regéczy Nagy István. Kiss Józset 1839-ben leköszönvén, helyére V á g ó József hozatott, Németh József pedig 1840-ben meghalván, Osváth Lajos foglalta el tanári szé­ két. 1 8 4 1 -ben Korponay József igazgató helybeli lelkészszé választatott s helyére Papp János hozatott M-Szigetről. 1843-ban Rugócz Kovács János meghalt s helyére Kovács Gábor jött; 1845-ben pedig Osváth Lajos halt meg és helye Solymossi Sámuellel töltetett be. 1848-ban lemondott Regéczy Nagy István, kinek tanári székét Orbán József foglalta el; 1 8 5 0 ben pedig Papp János igazgató halt meg, ki helyett Pásztor Dániel választatott meg M.-Szigetről. Az 1852-ik évben iskolánk a kormány tanrendsze­ réhez óhajtván alkalmazkodni, három uj tanári állomást szervezett, melyekre julius 1 1 - é n Lévay Józsefet, Finkey Pált és Kun Ábrahámot választotta meg. — Majd ujra egygyel szaporitotta a tanárok számát, 1854. april 23-án Kun Pállal töltvén be az uj állomást. Ettől fogva 1861-ig

110 csak azon változás történt, hogy Finkey Pál 1855-ben a sárospataki főgymnasium első osztályának vezetésére hi­ vatott meg. 1 8 6 1 . novemberben Orbán József szintén Sárospatakra vitetett s a tanári kar kiegészitésére Finkey József választatott meg 1 8 6 1 . november 1-én. 1864 april 10-én Vágó József lemondott tanári hi­ vataláról s tanszéke május 12-én Szivos Mihály által töl­ tetett be, azonban ő felsőbb iskolák látogatására menvén, hivatalát csak 1865 febr. 19-én foglalta el. 1865. octóber 15-én Lévay József Borsodmegye főjegyzőjévé választat­ ván, tanári hivataláról lemondott s helyére Solymossy Sámuel a gymn. negyedik osztály tanára ment át, mig a 4-ik osztály vezetése egy évre ideiglenesen Négyessy Imrére bizatott. 1866 május 6-án Szivos Mihály Sárospa­ takra távozott el a második osztály tanszékére s helyére junius 22-én Veskóy Zs. Jenő, a negyedik osztály tanszé­ kére pedig Halmy Gyula választattak meg. 1867. május 12-én Kun Ábrahám Borsodmegye levéltárnokává ne­ veztetvén ki, helyére Tóbiás József választatott meg. 1868.jan. 30-án Kovács Gábor iskolánk 25 évig kedvelt tanára meghalván, az év végéig tantárgyait Porcs János és Antalfy László segédlelkészek tanitották, 1868. augusz­ tus 2-án pedig ezen tanszék tantárgyait Kun Pál vevén át, helyére a 3-ik osztályba Porcs János választatott meg. 1869. junius 19-én Pásztor Dániel iskolánknak 19 éven keresztül igazgatója lemondván hivataláról, állása többé nem töltetett be, hanem az idősbség sorrendje sze­ rint évről-évre a tanárok által viseltetett az, mig az 1884. márc. 1 7 — 2 3 - á i g Budapesten tartott conventi gyülés az 1883. évi X X X . t. cz. alapján el nem határozta, hogy ezentul az igazgató három évenként választassék. Ezen határozatot a tiszáninneni ref. egyházkerület Sárospata­ kon 1884. jun. 30. és jul. 1-én tartott gyülése 33-ik jegy­ zőkönyvi pontja szerint magáévá tévén, az igazgatónak a conventi szabályzat értelmében három évre való vá­ lasztását az 1885—86-ik évvel iskolánkban is életbe léptetendőnek mondta ki. Az eltávozott igazgató által tanitott tantárgyak ugy osztattak be, hogy Veskoy Zs. Jenő a görög, német és

111 természetrajz tanitását, Halmy Gyula pedig a természet­ tant és mennyiségtant vevén át, a megüresült negyedik osztály tanszékére aug. 29-én Kérészy Barna választatott meg. Őt azonban 1 8 7 3 - b a n a sárospataki főgymnasiumba választván meg az egyházkerület, helye Szücs Sándorral töltetett be, ki hivatalát 1 8 7 3 szept. 1-én foglalta el. Ezután az 1877-ik év novemberig változás nem történt, ekkor azonban T ó b i á s József a gymn. első osz­ tály erőteljes tanára hirtelen és váratlanul meghalván, az iskolai kormányzóság K o v á c s G á b o r tanárjelöltet hivta meg az első osztály ideiglenes vezetésére, 1 8 7 2 . apr. 7-én pedig ugyanőt ez állomásán az egyházi tanács rendszeresí­ tette. Majd 1 8 8 1 dec. 13-án Szücs Sándor a 4-ik osztály tanára halt meg, kinek osztályát az év végéig Bodolay István segédlelkész tanitotta, 1 8 8 2 . junius 1 1 - é n pedig Szabó Barnabás választatott meg rendes tanárnak. Az 1882-ik év szept. 30-án Solymossy Sámuel tanári karunk Nesztora, 37 éven keresztül fáradhatatlan tanára halt meg és helyére Gelenczei Miháltz Ödön választatott meg, ki állását oct. 23-án foglalta el. Az 1883-ik évben szentesitést nyervén a középisko­ lákról szóló X X X . t. cz., az előljáróság a törvény kivá­ nalmainak betöltése czéljából 1 8 8 3 . julius hóban egy új segédtanári állomásra pályázatot hirdetett és reá K ó n y a Ferenczet meg is választotta, ki 1884. julius hóban rendes tanárrá választatott. Ezen rendes tanárokon kivül az iskolai előljáróság mindig gondoskodott arról, hogy azon tantárgyak, melyek a tanrend szerint mellék- v a g y nem kötelezett tan­ tárgyak voltak, kellő képzettségű kisegitő tanerők által tanittassanak. Ilyen tantárgy volt eleitől fogva az éneklés, melyet az egyház kántora és később az orgonista is hivataluknál fogva tartoztak a gymnasiumi növendékeknek tanitani. Ilyen volt továbbá a mult század utoljáig a német nyelv, mely II. József németesitő törekvései következtében vé­ tetett fel a gymn. tantárgyak közzé s 1803-ban lett ren­ des tantárgy. A vallástan tanitására 1 8 6 7 . szept. óta a helybeli

112 segédlelkészek kérettek fel. Igy tanitották azt 1867/8-ban Antalfy László; 1868 szept. — 1873 juniusig Fekete Jósef; 1873/4-ben Kis Károly; 1 8 7 4 — 7 7 - i g Molnár Lajos, akkor a 3-ik el. osztály tanitója, jelenleg sárospataki főgymn. igazgató; 1 8 7 7 . szept. — 1 8 7 9 juniusig Bodon Barna; 1879. szept. — 1 8 8 0 juniusig Pap Jósef; 1880. szept. — 1 8 8 2 . szept.-ig Kazay Sándor; 1 8 8 2 . szept.-től a mai napig Bodollay István. A testgyakorlatot 1 8 6 3 óta egy rendes tanár fel­ ügyelete alatt 1 8 7 7 szeptemberig gymnasiumunk ügye­ sebb ifjai tanitották az alsóbb osztályokban; 1 8 7 7 . szep­ tembertől fogva pedig Pásztor Miklós okleveles tornata­ nár által tanittatik. A rajz a régibb időben szintén kiválóbb tehetségü ifjaink által tanittatott, valamint a szépirás is, mig Finkey József rendes tanár 1861-ben a rajz tanitását át nem vette.

Tanintézetünk rendes tanárainak neveire s életraj­ zaira nézve, a mennyire a hiányos adatok lehetővé teszik, következőket tudtuk kinyomozni. I) A X V I I . századból csak egynek nevét ismerjük, ez P a t a k y A. M i h á l y , ki 1617-ben jött ide, és 1 6 2 1 ben ment külföldi egyetemek látogatására. (Szombathy J. Historia scholae Sárospatakinae. 130-ik lap.) 2) S i m á n d y I s t v á n , ki 1703-ban január 24-én magát t o v á b b r a is az isten és a szent ecclesia szolgá­ latára ajánlotta. (Lásd városi jegyzőkönyv!) s 1707-ig volt itt rector, a midőn külföldi egyetemre ment, a hon­ nan visszatérvén, 1708-ban Sárospatakra választatott meg professornak a theologia és más felsőbb tudomá­ nyok tanitására. Szombathy J. azt jegyezte meg róla, hogy ő tanitott Sárospatakon legelőször experimentalis phisicát. 1 7 1 0 - b e n pestisben halt meg. 3 ) K e m l e k y G e r g e l y 1 7 0 7 — 1 7 0 8 . Sárospatak­ ról hozatott az iskola vezetésére, s ő irta meg az 1 7 0 6 . szept. 20-iki pusztulás után az iskola törvényeit az előb­ biek mintájára.

113 4) V á l y i J á n o s . 1 7 0 9 — 1 7 1 0 . 5) T u n y o g i Miklós. 1 7 1 1 — 1713 6) N a g y M i h á l y i G e r g e l y . 1 7 1 3 - b a n hozatott «ludimagister«-nek, és az iskolát 1 7 1 6 - i g vezette. A városi jegyzőkönyvben 1 7 1 5 . junius 7-éről az van róla felje­ gyezve, hogy »megtekintvén az város N. G. scholamester uram ő kglme két esztendők alatt való itt lakása alkalmatosságával az esztendőknek meddősége miatt lött csekély proventusát, ehez képest harmadik esztendőre való ő kglme megmarasztása is (hogy annyival is inkább belső hivatalbeli szent szándékába boldogúlhasson) determinaltatott.« Hivatalában pontos és rendes embernek kellett lennie, mert a Kemleky Gergely által fogalmazott iskolai törvényeket tanintézetünk »Liber legum Scholae Miskolczinae« cz. értékes okmánytárába vezette, igy a feledéstől megőrizvén, hálánkat valóban kiérdemelte. In­ nen külföldi egyetemre ment, honnan haza jövén 1 7 1 9 ben Sárospatakra hivatott theologiai tanárnak 300 frt és 20 köböl búza, I hordó bor fizetésre. (Szathmáry K. György. A sárospataki iskolára vonatkozó kézirata 924. lapján.) Itt tanitott 1733-ig, midőn Csécsi János tanártár­ sával a tanúló ifjúságot két pártra választó elkeseredett viszálkodásba elegyedvén, az előljáróság által Csécsivel együtt megfosztatott tanári hivatalától. 7) B á n h o r v a t h y János. 1 7 1 6 — 1 7 1 9 . 8) S z e n t p é t e r y István. 1 7 1 9 — 1 7 2 1 . 9) C s á j i M á r t o n 1 7 2 2 — 1 7 2 4 . Mint sárospataki senior hozatott iskolánk igazgatására, s innen 1724-ben Belgiumba ment egyetemre. 1726-ban visszatérvén, előbb kereszturi, majd aszalói, 1728-tól pedig miskolczi lelkész lett, s ezen hivatalban 1745-ben a tiszáninneni egyházke­ rület superintendensévé választatott. 1 7 7 0 . junius 2-án halt meg;. 10) V a t a y J á n o s . 1 7 2 4 — 1 7 2 5 . 11) B á n h o r v á t h y Márton. 1 7 2 5 — 1 7 2 6 . 12) K i s p a t a k y J á n o s . 1 7 2 8 . jan. I-től 1729-ig. Sárospataki senior volt. 1 3 ) D ó k o s J á n o s . 1 7 3 0 — 1 7 3 1 . Előbb a sáros­ pataki főiskola seniora volt, s már innen felelt azon ki8

114 fogásokra, melyek seniori számadása ellen tétettek. (Egyházker. levéltárban 1731-ről.) 14) S z o b o s z l a y I s t v á n . 1 7 3 1 . decz. 2 8 . — 1 7 3 3 . Előbb senior volt Sárospatakon. 15) K á d a s M i h á l y . 1 7 3 4 — 1 7 3 5 . Rectorsága alatt az iskolát ujra épiteni kezdték. 16) G ő b ö l G á p á r . 1 7 3 6 — 1 7 3 8 . Rectorsága alatt az iskolaépités befejeztetett. Később valószinűleg pápai tanár lett. 17) M i s k o l c z y M i h á l y . 1 7 3 8 — 1 7 4 0 . A jegyző­ könyv »oskola moderator«-nak nevezi. 18) B á n y a y A n d r á s . 1 7 4 0 — 1 7 4 1 . 19) T a s n á d y I s t v á n . 1 7 4 1 — 1 7 4 2 . 20) S z ű c s I s t v á n . 1 7 4 3 — 1 7 4 4 . Sárospatakon contrascriba volt. 21) K o l l á t i J á n o s . 1 7 4 5 — 1 7 4 6 . 22) V á r a d y Mihály. 1 7 4 7 — 1 7 4 9 . A rendes időn tul viselvén rectori hivatalát, az egyháztanács négy aranynyal »kedveskedett« neki. 23) S z a l a y S á m u e l . 1 7 4 9 — 1 7 6 1 . Született 1 7 1 2 ben; iskoláit Sárospatakon végezte, ott 1743-ban senior is volt. 1744-ben Rimaszombatba ment rectornak, a honnan nem sokára külföldre ment, s az 1748-ik év utól­ ján visszatérvén, egyideig Tályán, valószinűleg születése helyén tartózkodott, a honnét Rimaszombatba hivatott meg lelkésznek, mely hivatalra magát meg is igérte; azonban 1 7 4 9 . január 3-án, a miskolczi ref. egyház az eddig 2 — 3 évenként változó s az azon időhöz képest igen szép jö­ vedelemmel biró rectorságot megörökösitvén: őt hivta meg az iskola vezetésére. Rimaszombat azonban már magáénak tartotta és csak is ugy bocsátotta el, hogy az eddig érette járt küldöttség minden költségei megtérit­ tetnek, a melyet Miskolcz szivesen is megigérvén, őt azonnal elhozta, s »itt mindenféle élelmi szerekkel, főze­ lékkel, borral, sertéssel kedveskedtek neki fizetésébe való betudás nélkül.« Tanári hivatalát 1 7 6 1 . marc. 18-áig, általános tekintélynek örvendve folytatta, a midőn T o k a y Györgynek az egyház második lelkészének halála után, helyére miskolczi ref. lelkésznek választatott. Ez állo-

115 másán szerzett érdemei méltánylásáúl 1 7 7 0 . julius 1 -én az egyházkerület superintendensévé választatván, nagy buzgósággal folytatta diszes hivatalát 1 7 9 2 . július 12-én 80 éves korában bekövetkezett haláláig. Végrendeleté­ ben több jótékonyczélú hagyományai között iskolánkra 500 frtot hagyott 24) S z i l á g y i I s t v á n 1 7 6 1 — 1763-ig. Sárospatak­ ról hozatott arra az időre, mig a megválasztott, de kül­ földre ment Miklós Sámuel elfoglalja hivatalát. 25) M i k l ó s S á m u e l 1 7 6 3 — 1 7 8 5 . Szalay Sámuel­ nek lelkészszé való választatása után azonnal meghivatott az iskola vezetésére, ő azonban csak oly föltétel alatt fo­ gadta el ez állomást, ha megengedtetik, hogy előbb még külföldre mehessen. 1 7 6 1 - b e n tehát Sárospatakról egye­ nesen Bazelbe ment és a miskolczi ref. egyház engedélyé­ vel 1763-ig ott is maradt. E saját képzésére forditott idő alatt egyházunk még 25 aranynyal is segitette. Vissza­ térvén 1 7 6 3 . január 28-án »ritka svávitású deák orátióval foglalta el« hivatalát és 1 7 8 5 . márc. 5-én bekövetkezett haláláig közkedvességű rectorprofessora volt intézetünk­ nek, kit Borsodmegye nemes családai szép szónoki tehet­ ségéért halotti oratiók tartására igen sokszor felkértek. Ezen oratiókat halála után barátja Barczafalvy Szabó Dávid sárospataki tanár gyüjtötte össze és adta ki 1790ben Pozsonyban és Komáromban. 26) B e r e g s z á s z y P á l 1 7 8 2 — 1 7 8 4 . Miklós Sá­ muel 1782-ben elbetegesedvén, mellé conrectornak ho­ zatott Sárospatakról s a poëtai classist tanitotta. 27) Felsővályi N a g y F e r e n c z 1 7 8 3 — 1 7 9 3 Szü­ letett Felső-Vályon Gömörmegyében 1 7 6 5 . szept. 30-án. Gymn. iskoláit Sárospatakon kezdte s Miskolczon végezte be, mely után 1783-ban a grammaticai osztály tanitására »subrector« czimmel gymnasiumunknál maradt 1793-ig, midőn a zürichi egyetemre ment, a hol a theologián kivül főleg a görög és római irodalom tanúlmányozásával fog­ lalkozván, két év mulva a háborus idők miatt visszatért s nem sokára Dorogma választotta meg lelkészének. 1798-ban novemberben a sárospataki főiskola hivta meg ez állásából humaniorum professornak s hivatalát 1 7 9 8 8*

116 nov. 11-én el is foglalta és 1819-ig folytatta, midőn az egyházkerület bizalma az exegetica és egyháztörténelem theologiai tanszékére emelte. Nagy lelkiismeretességgel végzett tanári hivatalának terhei és folytonos irodalmi munkássága azonban különben is gyenge testi erejét nemsokára fölemésztették s 1820. január 15-én 54 éves korában meghalt. Mint műforditó igen tekintélyes irodalmi férfiú volt. 28) K o m j á t h y Á b r a h á m 1785 — 1 7 9 2 . nov. 18. Miklós Sámuel halála után, még külföldről Ha nauból hivatott meg a rectorprofessori állás betöltésére. Miután az egyetemi éveket épen elvégezte, elfogadta s az egy­ ház költségén hazautazván, azonnal el is foglalta hivatalát. 1792-ben azonban világi pályára óhajtván átlépni, november 18-án állásáról lemondott s valószinűleg ügy­ véd lett. E g y ily czimü munkája »Disputatio juridica de venia discedendi e civitate a principe impetranda. Trajectum ad Rhenum 1 7 8 2 « könyvtárunkban is meg van s azt valószinűleg még külföldön irta. 29) R a j c z y A n d r á s 1 7 8 5 . jan. 2 7 — 1 8 0 9 . A csaknem haldokló Miklós Sámuel mellé hozatott Sáros­ patakról conrectornak és 1809-ig a syntaxist, retoricát, poësist, mellékesen a németet is tanitotta. Ekkor leköszönt hivataláról, melyet 25 évig viselt s nemsokára meghalt. Óhajtása szerint neje Halászy Mária 1 8 1 5 . j a n . 20-án kelt végrendeletével 1000 frtot hagyott iskolánkra. 30) V á r a d y G e r z s o n 1 7 9 2 — 1 8 2 0 . Született Erdő-Bényén Zemplénmegyében; iskoláit a sárospataki főiskolában végezte, honnan külföldi egyetemre ment. Visszatérte után a vásáros-naményi egyház hivta meg rectorának s ez állását 1792-ben cserélte fel iskolánk igazgatóságával, melyre az egyház által a Komjáthy Áb­ rahám elmenetele után meghivatott. Mint nagytekintélyü és jeles képzettségü emberről emlékszik róla az egyházi jegyzőkönyv. 1820-ban bényei lelkészszé választatott. 3 1 ) K o v á c s K á r o l y 1 7 9 3 — 1 7 9 5 . Nagy Ferencz helyett hozatott subrectornak s a conjugistákat és grammatistákat tanitotta, majd az egyesült syntaxisták osztá­ lyát vezette 1795-ig.

117 32) D á l n o k y N a g y S á m u e l . 1 7 9 5 — 1 8 2 7 . Szü­ letett Ónodon, Borsodmegyében 1774-ik évben, hol atyja lelkész volt. Iskoláit a sárospataki főiskolában végezte, a honnan mint végzett theologus 1795-ben a Kovács Károly elmenetelével megüresült subrectori állásra hiva­ tott gymnasiumunkba, az inferior és superior syntaxisták osztályainak tanitására. Az 1809 iki szervezés alkalmá­ val » humaniorum studiorum professor « czimmel a poëtá­ kat tanitotta. 1826-ban elbetegesedvén, az előljáróság deák praeceptort rendelt mellé az inferior syntaxisták vezetésére. 1827-ben halt meg. Irodalmilag is munkálko­ dott. »Az elszenderedett nyugvó tetemeket keseregve kisérő Melpomené avagy halotti énekek « czimű mun­ kája, melyet Miskolczon 1823-ban Szigethy Mihály adott ki, az időhöz képest több szép hangulatú halotti éneket tartalmaz. 33) P o r t ö r ő M i h á l y . 1 8 0 9 — 1 8 2 0 . Született Szepsiben Abauj megyében 1787-ben. Iskoláit a sáros­ pataki főiskolában végezte, a honnan ide 1809-ben humaniorum studiorum professornak hozatott, és a leköszönt Rajczy András helyén a retorokat tanitotta 1820-ig, mi­ dőn hivataláról leköszönt, magánéletbe vonult. 34) S z e r e m l e y Jósef. 1 8 0 9 — 1 8 1 0 . Az 1809-ben szervezett uj humaniorum professori állásra Sárospatakról hivatott meg, egy év multával külföldi egyetemre ment. 35) H e g e d ü s I s t v á n . 1 8 1 0 — 1 8 1 5 . Szeremley Jósef helyére jött Sárospatakról, s innen 1815-ben tarjáni lelkészszé választatott. 36) M é s z á r P á l 1 8 1 5 — 1 8 2 3 . Született Bégányban Beregmegyében 1785-ben. Mind gymnasiumi, mind theologiai tanfolyamát a sárospataki főiskolában végezte el, melyek után a rimaszombati iskola vezetésére hivatott meg, és azt 1 8 1 5 - i g igazgatta is. Ekkor Hegedűs István tiszatarjáni lelkészszé választatván, helyére hivatott meg gymnasiumunkba, s hivatalát 1 8 1 5 . augustus 23-án el is foglalta. E g y ideig a poëtákat és logicusokat, majd az encyclopédistákat tanitotta 1 8 2 3 . julius 3-án bekövetke­ zett haláláig. 37) S i p o s I s t v á n . 1 8 2 0 - 1822. Született Vámos-

118 Ujfaluban, Zemplén megyében 1792-ben. Iskoláit a sáros­ pataki iskolában végezte, honnan 1820-ban a Portörő Mihály leköszönésével megüresedett tanári állomásra főgymnasiumunkba hivatott. Tanitotta az encyclopediai osztályokat. 1822-ben azonban igen éles elentétbe jövén az iskolai előjárósággal, hivatalát el kellett hagynia. 38) K o r p o n a y J ó s e f . 1 8 2 0 — 1 8 4 1 . Született Ri­ maszombatban, Gömör megyében 1 7 8 7 - i k évben. Iskoláit a sárospataki főiskolában végezte, a mely után a lelké­ szi vizsgákat letévén s a kellő előismereteket meg­ szerezvén, ugyanott tanárrá választatott s két évig 1 8 1 8 — 1 8 2 0 - i g a történelem és irodalom rendes tanára volt. 1820-ban Várady Gerzson iskolánk igazgatója bényei pappá választatván, az egyház őt hivta meg a gymnasium vezetésére, s hivatalát 1 8 2 0 . augustus 8-án el is foglalta. 1841-ben Nyusztay István halála után helybeli lelkészszé választatott s 1 8 5 0 . julius 5-én meghalt. 39) N y u s z t a y I s t v á n 1 8 1 9 — 1 8 2 6 . Született Rimaszombatban, 1784-ben. Iskoláinak Sárospatakon elvégzése s kápláni éveinek eltöltése után 1819-ben miskolczi lelkész lett. Ily minőségében kéretett fel a böl­ csészeti osztályokban a theologia, dogmatica, moral és görög litteratura tanitására, melyeket 1826-ig szorgalma­ san tanitott. 1841-ben halt meg. 40) K i s s J ó s e f . 1821 — 1 8 3 9 . Született Miskolczon 1791-ben. Gymnasiumi tanfolyamát Miskolczon, theologiai tanfolyamát pedig a sárospataki főiskolában végezte. Az 1 8 2 1 - i k évben felállitott uj hum. professori tanszékre hozatott gymnasiumunkba, hol 1839-ig tanárkodott, ekkor leköszönvén, magánéletbe vonult. 4 1 ) B o d n á r M i h á l y . 1 8 2 2 — 1 8 2 6 . Született Bor­ sodon Borsod megyében, iskoláit előbb a miskolczi, később a sárospataki főgymnasiumban elvégezvén, hittani tanulmányait is ezen utóbbi főiskolában végezte el. 1822-ben a Sipos István elmenetelével megüresült alsóés felső encyclopediai tanszékre a miskolczi ref. főgymnasium tanárává választatott, s e hivatalát 1826-ig szorgalmasan viselte. Főczélja lévén azonban a papi pályán ma­ radás, 1826-ban a helybeli püspök mellé ment segédlel-

119 késznek, s később szirmai lelkész lett. Mint ilyen, hálásan emlékezett iskolánkra s 1862. marc. 2-án kelt [végrende­ letében 1 0 5 frtot hagyott össztöndij alapúl. 42) F e r e n c z y J ó s e f . 1 8 2 4 — 1 8 2 6 . Született Ri­ maszombatban 1799-ben. U g y gymnasiumi, mint hittani tanfolyamát a sárospataki főiskolában végezte, honnan 1824-ben gymnasiumunk »humaniorum professori« ál­ lására hivatott meg. K é t év mulva azonban 1 8 2 6 . június 30-án külföldi egyetemre ment, hol hittudori vizsgát tevén, hazajött, s később kassai lelkész lett, és egyházmegyei esperes. 1 8 7 1 - b e n halt meg. Igen széles tudományú, nagytekintélyű ember volt. 43) S z a b o n J á n o s . 1 8 2 6 — 1 8 2 8 . Született Vadnán Borsodmegyében 1800-ban földmives szülőktől. Gym­ nasiumi tanulmányait és theologiai tanfolyamát Sárospa­ takon végezte el; tudományos képzettsége folytán primariussá lett. Azután egy évig a retorokat tanitotta a gymnasiumban, a honnan 1826-ban a miskolczi főgymnasiumba hivatott tanárnak, a harmadik és negyedik hu­ man. osztály tanitására. Innen 1828-ban Zsarnay Lajos­ sal a későbbi superintendenssel a külföldet látogatta meg, a honnan visszajövén, több lelkészi állomásra hivták meg, a melyek közül a jánosi-i papságot fogadta el, hol 1 8 7 5 . octóber 30-án bekövetkezett haláláig egyházmegyei tanácsbiró, dékán s később esperes lett, s hiven és buzgóan betöltötte kötelességét. 44) A p o s t o l P á l . 1 8 2 6 — 1 8 3 5 . Született Zsarnón Tornamegyében 1788-ban. Iskoláit a sárospataki főisko­ lában elvégezvén s azután a külföldi egyetemeket meg­ látogatván, losonczi gymn. tanárrá választatott, a hon­ nan 1826-ban Miskolcz hivta meg lelkészének. Ezen ál­ lásában — miután lelkészi állomásához hozzá volt kötve a theologiai tudományok tanitása — a dogmaticát, mo­ ralt, görög litteraturát, theologiát tanitotta a bölcsészeti tanfolyamon. 1848-ban az egyházkerület püspökévé vá­ lasztatott, 1 8 6 0 . marc. 14-én agyszélhűdésben 73 éves korában meghalt. 45) M o l n á r J ó z s e f . 1 8 2 7 — 1 8 3 6 . S z ü l e t e t t Kis-Sallón Bars megyében 1799-ik évben. Iskoláinak elvégzése

120 után A.-Szántón lett rector, és onnan hivatott 1827-ben a miskolczi főgymnasium syntacticai osztályának veze­ tésére. Itt léte alkalmával, — vágya lévén az egyházi pályára lépni — az egyházkerület megengedte neki, hogy tanári állásában még a püspök mellett is lehessen segédlelkész. 1835-ben betegeskedni kezdett, osztályát is Bodolay Sámuel 3-ad éves bölcsészethallgató vezette helyette, s 1836-ban csakugyan meg is halt. 46) N é m e t h J ó z s e f 1 8 2 8 — 1 8 4 0 . Született Erdőbényén Zemplénmegyében 1790-ben. Iskoláit Sárospa­ takon végezte, hol a hittani és jogi tudományok mellett főként a latin és görög irodalmat is tanulmányozta. Isko­ lái elvégzése után a gr. Dessewfy ifjak mellett volt hat és fél évig nevelő, a mely állomásáról 1828-ban válasz­ tatott meg gymnásiumunk poëtai osztályának vezetésére. Erőteljes férfi korában 1840.január 20-án érte a halál s az avasi temetőben aluszsza örök álmait. 47) É d e s A l b e r t 1 8 2 9 — 1 8 3 5 . Született Csóron Fehérmegyében 1805-ben. Gymnasiumi osztályait Pápán végezte be s theologiai tanfolyamát is ott kezdette meg, azonban anyagi viszonyai miatt két évig nevelősködni volt kénytelen, a mely után Sárospatakra ment. Itt bevé­ gezvén a hittani tanfolyamot, 1825-ben Beregszászba ment ki rectoriára, mely állomáson két évet eltöltvén, a segédlelkészi vizsga letevésére ujra Sárospatakra ment. 1829-ben hivatott meg a miskolczi főgymnasium harma­ dik és negyedik human. osztálya vagyis az encyclopedisták tanári állomására, mely hivatalában 1 8 3 5 april 10-ig szorgalommal s az egyház teljes elismerését kiérdemelve munkálkodott. Ekkor a tiszakeszii egyház lelkésze lett, melyet 1843-ban a t.-tarjáni lelkészséggel cserélt fel. Iro­ dalmi munkássága s ügybuzgósága által köztiszteletet vivott ki magának s 1858-ban az alsóborsodi egyházme­ gye által esperesnek is választatott, melyet 1864-ben lel­ készségével együtt letevén, a magánéletbe vonult. Az 1 8 6 5 — 6 8 . országgyülésen a mezőcsáthi kerület ország­ gyűlési képviselője volt. A vidám, nyugodt öregség de­ rült kedélye jellemzi az öreg urat ma is. 48) R u g ó c z K o v á c s J á n o s

1835 — 1 8 4 3 .

Szü-

121 letett Szerencsen Zemplénmegyében 1807-ben. Iskoláit a Sárospataki főiskolában elvégezvén, 1835-ben Édes Al­ bert elmenetelekor gymnasiumunk encyclopediai osztá­ lyainak tanitására hivatott meg. 1843-ban váratlanul és korán meghalt. 49) R e g é c z y N a g y I s t v á n 1836—1848-ig. Szü­ letett Bényén Pestmegyében 1808-ban. Iskoláit Miskolczon és Sárospatakon végezte s gr. Vay Ábrahám főgondnok ajánlatára 1836-ban a syntaxisták tanitására gymnasiu­ munk tanárává választatott. Hivataláról 1848. april 9-én egészségi tekintetből lemondott s haláláig a miskolczi ta­ karékpénztár hivatalnoka volt. 50) V á g ó J ó z s e f 1 8 3 9 — 1 8 6 4 . Született Czegléden Pestmegyében 1807. deczember 31-én. Iskoláit Czegléden és Sárospatakon végezte s a segédlelkészi vizsga után Heő-Csabára a Bárczay László gyermekei mellé hivatott nevelőnek, mely állomásán egyszersmind segédlelkész is volt. 1839.szept. 8-án a miskolczi ev. ref. főgymnasiumba hivatott meg a mennyiség és természet­ tudományok tanszékére, azonban hivatalának elfoglalása előtt még Bécsbe ment az egyetemre, hogy leendő tan­ tárgyaiban bővebb ismeretet szerezzen. E czélból a mis­ kolczi ref. egyház száz forinttal segélyezte is. Tanári székét 1840-ben Németh József halála után elfoglalván, nevezett tantárgyai mellett a görög és latin irodalmat, kézműtant és statistikát is tanitotta. 1850-ben Pap János igazgató halála után a rectorprofessori állással is megki­ nálta az egyháztanács, azonban kárhoztatván az állandó igazgatóságot, azt elvből el nem fogadta. 1864-ben april 10-én lemondott hivataláról s a magánéletbe vonult, hol 1 8 7 2 . január 27-én meghalt. 51) O s v á t h L a j o s 1 8 4 0 — 1 8 4 5 . Született Szalóczon Gömörmegyében 1817-ben. Gymnasiumi és theologiai tanulmányait a sárospataki főiskolában bevégezvén, 1840-ben onnan hivatott meg a miskolczi ref. főgymnasium 8-ik és 9-ik osztályának az ugynevezett felső szó­ noklati és költészeti osztályoknak tanári állására. Azon­ ban 1845. october 23-án élete 28-ik, hivatala 5-ik évében ideglázban váratlanul és hirtelen meghalt.

122 52) P a p p J á n o s ( 1 8 4 2 — 1 8 5 0 ] született Hódmező­ vásárhelyen Csongrád megyében 1806-ban. Iskolái el­ végzése után Máramaros-Szigetre ment tanárnak a főgymnasiumba, a hol 1841-ig négy éven keresztül viselte hivatalát. Korponay Jósef 1841-ben lelkészszé választatván, a rector professori állás megüresült gymnasiumunkban és arra P. J. hivatott meg, ki 1842. szept. 4 én el is fog­ lalta hivatalát. Általános tekintélyben és közbecsülésben igazgatta intézetünket 1850. jun. 3-án bekövetkezett haláláig. Az iskola növendékei hálájok jeléül szép em­ lékkövet állittattak sirja fölé az avasi temetőben. 53) K o v á c s G á b o r ( 1 8 4 3 — 1 8 6 8 ) született Gör­ gőn Torna megyében 1 8 1 3 . szept. 21-én, hol atyja lelkész volt. Gymn. iskoláit a losonczi ref. gymnasiumban kezdte 1821-ben, azonban atyja 1825-ben meg­ halván, özvegy édes anyja Miskolczra költözött, a hol az 1825 - 6 tanévtől az 1 8 2 7 — 8 . tanév végéig a köl­ tészeti és szónoklati osztályokat végezte, majd 1 8 2 8 — 9 . évben a német nyelv tanulása végett Lőcsére ment, hon­ nan egy év mulva iskolánkba visszatérvén, a tanfolya­ mot bevégezte. Az 1 8 3 2 — 3 3 . tanévre az abecisták köztanitóságával bizatott meg, a mely után a sárospataki fő­ iskolában az 1 8 3 7 — 8 . év végéig a theologiai tanfolya­ mot elvégezte, 1838-tól Boronkay Albert rákóczi birto­ kos fiai mellett, 1841-től pedig Vladár József csörgői birtokos Ervin fia mellett volt nevelő, midőn 1 8 4 3 . január 15-én a miskolczi ref. egyháztanács által az alsó szónoklattani tanszékre rendes tanárnak meghivatott s azt 1844. auguszt. 28-án foglalta el, a meghivástól ez ideig terjedő időt a bécsi egyetemen töltvén el. Az 1 8 5 2 — 3 . tanév elején a V—VIII-ik osztályokban a történelem, földrajz és a német nyelv tanitásával bizatott meg, melyeket 1868.jan. 30-án 55-éves korában bekövetkezett haláláig hiven és lelkiismeretesen tanitott. (Bővebb életrajza van a Prot. egyházi és isk.lapok 1868.évf. 11.számában Halmy Gyula tanártól 3 5 4 — 3 5 5 . lapon). 54) S o l y m o s s y S á m u e l ( 1 8 4 5 — 1 8 8 2 ) született Sályban Borsod megyében 1 8 1 7 . szept. hó 14-én. Édes atyja, ki ott ref. lelkész volt(Sólcznak neveztetett), korán

123 beadta a miskolczi főgymnasiumba tanulni, a hol a gymn. tanfolyam elvégzése után az 1 8 3 7 — 3 8 , , valamint az 1 8 3 8 — 3 9 . tanévekben az inferior syntaxis (most II. gymn. osztály) köztanitója lett. Azután a sárospataki főiskolába ment, és ott a theologiai tanfolyamot elvégezvén, 1842ben miskolczi segédlelkészszé lett, s ez időben az alsó szónoklati osztály helyettes tanára is volt. 1845-ben Osváth Lajos elhalván, helyére rendes tanárnak választatott meg november hó 17-én, és ezen hivatalában s 1865-től óta a négy felső osztályban a magyar és latin irodalom fáradhatlan munkásságú tanára volt 37 éven keresztül 1 8 8 2 . szept. 30-án bekövetkezett haláláig. Munkássága s elismert tanári jó neve közbecsülést vivtak ki számára s több irodalmi jelesünk, mint Kazinczy Gábor, Tompa Mihály, Lévay József barátjai voltak. Tanitványai há­ láját igen szépen jellemzi az, hogy halála hirére a buda­ pesti egyetemen levő »Borsodi kör«, melynek tagjai nagyrészben az ő tanitványai voltak, 1 8 8 2 . octóber 5-én elhatározta, hogy mindaddig, mig a kör állani fog, »Solymossy dij« czimen évenként mindig egy magyar aranyat (1849-ik évit) fog a miskolczi ref. főgymn. önképzőkör­ n e k — melynek a megboldogúlt 1865 óta elnöke volt — egy a Borsodi kör által kitűzendő pályakérdés dijául ado­ mányozni. 55) P á s z t o r D á n i e l 1 8 5 0 - 1 8 6 9 . Született Kemecsén Szabolcs megyében 1814-ben. Iskoláit a sárospa­ taki főiskolában végezte, hol bölcseletet, jogot, és theologiát tanult, a melynek befejezte után 1844. octóber 23án a m.-szigeti lyceum egyik rendes tanári állomását foglalta el, s hat éven keresztül a bölcseleti tudományo­ kat tanitotta. 1850-ben a Papp János halálával megüresült igazgató tanári állásra hivatott főgymnasiumunkba s tanszékét 1 8 5 0 . július 21-én elfoglalván; azon nagy te­ vékenységet fejtett ki egész 1869-ig, midőn június 19-én egészségi tekintetből hivataláról leköszönt és MáramarosSzigetre ment lakni, hol 1882. deczember 31-én érte a halál. Erdemei iskolánk történetében elévülhetetlenek, azon nehéz korszak keserű emlékeivel fűződnek össze, melyben ő megtörhetetlen erélylyel, tanártársai és az

előljáróság szeretetétől buzditva, nagy erélyt fejtett ki iskolánk ügyeinek fejlesztésében, felvirágoztatásában. 56) O r b á n József. 1 8 4 9 — 1 8 6 1 . Született Nagy Barczán Borsodmegyében, 1 8 1 8 . november 21-én, hol atyja néptanitó volt. Gymnasiumi és theologiai tanulmá­ nyait a sárospataki főiskolában végezte el, a mely után 1845-ben a gymn. negyedik osztály köztanitója, a követ­ kező évben pedig a görög irodalom segédtanára volt, s utóbb senior lett. A miskolczi ref. főgymnasium tanárává 1848-ban a Regéczy Nagy István leköszönésekor válasz­ tatott meg, de állomását a forradalom miatt, — melyben szintén részt vett — csak 1849. ápril 9-én foglalhatta el, a mely időtől 1861-ig különböző osztályokat s a tanrend­ szer többféle változásai szerint különböző tantárgyakat tanitott. 1861-ben a sárospataki főgymnasiumi negyedik osztályának rendes tanárává választatván, gymnasiumunkból eltávozott s Sárospatakra ment, hol 1 8 6 2 óta az academiai tanfolyamon az egyetemes történelem, oklevéltan és latin irodalom tanszékén, 1 8 7 5 óta pedig az egyete­ mes europai jogtörténet és magyar alkotmány történet stb. tanszékén nagy buzgalommal és nagy tudománynyal munkálkodik. 57) L é v a y J ó z s e f . 1 8 5 2 — 1 8 6 5 . Született Sajó Szentpéteren Borsodmegyében 1 8 2 5 . november 18-án. Gymnasiumi osztályait Miskolczon bevégezvén, miután ugyanitt köztanitóságot is viselt, az 1845-ik évben Kés­ márkra ment a jogtudományok hallgatására. Ennek befe­ jezte után Borsodmegye hires követe Szemere Ber­ talan mellett volt joggyakorló, ki őt az 1847 - 48. hires országgyülésre is magával vitte. Az első felelős magyar minisztérium megalakulásával Szemere mellett a belügyminiszteriumban lett fogalmazó, a forradalom után pedig 1850-ben a Császár Ferencz által alapított » Pesti napló« munkatársa volt. Gymnasiumunkban 1852-ben a hires Organisations-Entwurfhoz képesti szervezése alkalmával három uj tanári szék állittatván fel, Lévay Jó­ zsef a magyar irodalom tanárává választatott meg julius 11-én. Ezen hivatalában érte Borsodmegye bizalma a rö­ vid ideig tartó alkotmányos 1 8 6 1 -ik évben a megyei

125 aljegyzőségre való megválasztatása által. E mellett azon­ ban folytatta tanári munkálkodását, mig 1865-ben a tel­ jesen alkotmányossá lett megye által főjegyzővé válasz­ tatván, azon év octóber 15-én tanári hivatalát letette. Ezen idő óta köztiszteletben és szeretettől környezve foly­ tatja főjegyzői hivatalát. Ismert és kedvelt költőnk, a m. tudományos Akadémia és Kisfaludy társaság rendes tagja. 58) F i n k e y P á l . 1 8 5 2 — 1 8 5 5 . Született SzendrőLádon Borsodmegyében 1820-ban, hol atyja lelkész volt. Iskoláit a szikszói és a sárospataki gymnasiumokban vé­ gezte, ez utóbbi főiskolában a hittani tanfolyamot is be­ fejezvén, a forradalomban mint önkéntes vett részt, s an­ nak lezajlása után 1850-ben a szikszói gymnasiumba, on­ nan pedig 1 8 5 2 . július 11-én a miskolczi ref. főgymnasium egyik ujonnan szervezett állomására hivatott meg tanár nak, mely hivatalát 1855-ben a sárospataki főgymnasium első osztályának tanári állásával cserélte fel, s itt érte az 1 8 7 2 ben dühöngött cholera idején a halál. Irodal­ milag is munkálkodott. (Életrajza terjedelmesen meg van a Prot. egyházi és isk. figyelmező 1874. évf. IX. fü­ zetben.) 59) K u n Á b r a h á m . 1 8 5 2 — 1 8 6 7 . Született Miskolczon 1 8 2 2 . november 1-én Kun László és Debreczeni Zsuzsánna szülőktől. Elemi iskoláit egy utczai vegyes is­ kolában kezdte, hol németül is megtanult irni és olvasni; 1829-ben a miskolczi ref. főgymnasium növendéke lett, melyben — az 1 8 3 4 ik évi késmárki tartózkodását le­ számitva — a tanfolyamot be is fejezte, s 1841-ben az elemi első osztály köztanitóságát is viselte. 1842-ben Sá­ rospatakra ment, s ott a theologiai tanfolyamot elvégez­ vén, 1846. január 12-én Ároktőre ment ki rectornak, s ott maradt 1849. szept. végéig, midőn a miskolczi ref. egyház, az addig külön praeceptorok vezetése alatt volt elemi osztályokat egyesitvén, szept. 9-én ezen állásra vá­ lasztatott meg, melyet 1 8 5 2 . julius 11-ig viselt. A gymnasium ekkor az Organisations-Entwurf kivánalmai szerint szerveztetni óhajtatván, az algymn. osztályok tanitására lépett elő, és 1854. julius haváig a földrajz és történelem

126 tanitását vezette. 1854. szeptembertől mint az első gymnasiumi oosztály tanára munkálkodott 1867 május 10-ig, midőn Borsodmegye levéltárnokává neveztetvén ki, ta­ nári hivatalát letette és máig is a megye hű és gondos levéltárnoka. 60) K u n Pál, 1 8 5 4 — . Született Felső Nyáradon Borsodmegyében 1 8 2 7 . szept. 4-én. Gymnasiumi és böl­ csészeti tanulmányait Miskolczon, a jogi tanfolyamot Losonczon végezte, a mely után 1 8 5 3 . octóber hóig Jakabfalvay András gagy-bátori birtokos gyermekei mellett nevelősködött. Az 1845/6. és 1846/7. tanévben a miskolczi főgyimnasiumhoz csatolt nemzeti I. és II. osztályok köztanitója volt és ezen hivatalát szorgalommal töltötte be, azért 1853-ban az iskolai tanács újra megemlékezett róla és az elemi fiúiskola tanitójává választotta. 1 8 5 4 . april 23-án az ujonnan szervezett gymnasiumi tanári székre lépett elő, és előbb a gymn. második osztályt, később pedig a harmadikat tanitotta. Kovács Gábor halála után 1868. augusztus 2-án a felső osztályokba ment át, s ott a bölcsészetet, történelmet, németet, 1883—84-től óta pedig a történelmet és magyar irodal­ mat tanitja. 61) F i n k e y J ó z s e f 1 8 6 1 — . Született Szendrőn Borsodmegyében 1826. jun. 13-án. Középiskolai tanulmá­ nyainak befejezte után Sárospatakon a theologiát is el­ végezte és 1 8 5 0 — 1 - b e n az inferior syntaxisták köztanitója lett, a következő év első felében pedig az akkor szerve­ zett nyolczadik osztály vallástanára volt. 1 8 5 2 január havában az alsó-vadászi egyház három éves tanitóságát fogadta el, ahol a negyedik évre is megmarasztatott. Az 1855-ik év szeptemberében a segédlelkészi vizsgát letette és 1 8 5 5 . november 1-én a miskolczi gymnasiumhoz csatolt elemi osztályok tanitójává választatott, a honnan 1 8 6 1 . november 2-án az egyháztanács által a gymnasiumi második osztály rendes tanári állására léptettetett elő és jelenleg is ezt tölti be. 62) S z i v o s M i h á l y 1 8 6 5 — 1 8 6 6 . A Vágó József lemondása által megüresedett mennyiség-természettudo­ mányi tanszékre választatott meg Sárospatakról 1864.

127 május 12-én; azonban — saját kértére — az egyház ta­ nácsa megengedte neki, hogy tanitandó tantárgyaiban való nagyobb ismeretszerzés czéljából felsőbb iskolák látogatására mehessen s erre 1 8 2 frttal segélyezte is. Tanulmányai után visszatérvén, állását 1865. febr. 19-én foglalta el, azonban már 1866. május 6-án lemondott ar­ ról, miután a tiszáninneni egyházkerület által a sárospa­ taki főgymnasium második osztályának tanárává válasz­ tatott, a mely állásában van jelenleg is. 63) N é g y e s s y I m r e . 1865—66-ban. Solymossy Sámuelnek a magyar irodalmi tanszékre való átlépése által megüresült gymn. negyedik osztály helyettes taná­ ráúl alkalmaztatott 1865. novemb. I-étől az iskolai év végéig. A következő évben az elemi negyedik osztály tanitását vette át, azonban még azon évben 1866. dec. 7-én hirtelen meghalt. Losonczról mint képesitett lelkész jött ide. 64) H a l m y G y u l a . 1 8 6 6 . — Született Szepsiben Abauj-Torna megyében, 1 8 3 9 . deczember 18-án. Elemi iskolázása után a sárospataki főiskolába ment, a hol mind a gymnasiumi, mind a bölcsészeti, képezdei, mind a theologiai tanfolyamot elvégezte, a mely után az 1 8 6 3 — 4 . tanévben esküdt deák (primarius) volt. Majd a sárospa­ taki főgymnasium 5—8. osztályaiban három évig, mint a vallás, költészettan, magyar irodalom, történet segédtanára az 1 8 6 5 — 6 . évvégéig működött. Az 1866. év julius 22-én a miskolczi ev. ref. főgymnasium negyedik osztályának rendes tanárává választatott s azt az 1 8 6 8 — 9 . tanév végéig tanitotta, midőn 1869. julius 18-án a felső négy osztályban a mennyiség-és természettudomány tanítására választatott meg, a mely tudományokat jelenleg is elő­ adja s tanitja. 65) V e s k ó y Z s i g m o n d J e n ő . 1 8 6 6 . — Született Szepes-Olasziban Szepes megyében, 1828. dec. 24-én. A gymnasiumi osztályokat Lőcsén, az akademiai tanfolya­ mot Kassán végezvén, a premontrei tanitórendbe lépett, s a szerzet szabályai szerinti tanári vizsgákat Bécsben az 1 8 5 3 — 5 6 - i g eső időközben letette, a mely alatt 1 8 5 3 . octóber 3-ától mint tanár tanitott a szerzet iskoláiban

128 Kassán, Eperjesen, Rosnyón és Nagy-Váradon. A miskolczi ev. ref. főgymnasiumba 1866. julius 22-én válasz­ tatott meg Szivós Mihály helyére, ki Sárospatakra tá­ vozott. Később a görögnyelv, állat- és növénytan tanitá­ sát, majd a németet és philosophiai propedeuticát vette át, s maig is ezeket tanitja a felső négy osztályban. 66) T ó b i á s J ó s e f . 1 8 6 7 — 7 7 . Született Vilyban Abauj megyében 1829-ben. Elemi iskolázása után Sáros­ patakra ment, s a főiskolában végezte el mind gymna­ siumi, mind theologiai tanfolyamát. Azután Ároktőre ment ki három éves rectornak, melynek eltelte után a a lelkészképesitő első vizsgát letevén, 1858-ban a miskolczi ev. ref. főgymnasiumhoz csatolt elemi fiiskola tani­ tójává választatott és ezen hivatalából 1867-ben Kun Ábrahámnak megyei levéltárnokká lett kinevezése után az első gymn. osztály rendes tanárává lépett elő, s 1877-ben oct. 13-án teljes férfikorában váratlanul és hirtelen meghalt. 67) P o r c s J á n o s . 1 8 6 8 — . Született Miskolczon Borsodmegyében 1838-ban november 7-én. Gymnasiumi tanfolyamát Miskolczon, theologiai cursusát pedig Sáros­ patakon végezte el, a mely után négy évig nevelő, majd segédlelkész lett, mely állásában 1867. május 12-étől az iskolai év végéig a miskolczi ref. főgymnasium első osz­ tályának volt helyettes tanára, az 1 8 6 7 — 8 . tanév má­ sodik felében pedig a történelmet tanitotta az V, VI. és VIII. osztályban, továbbá a német nyelvet a VII. és VIII-ik osztályban. 1868. augusztus 2-án a ref. egyháztanács ál­ tal a ref. gymnasium harmadik osztályának rendes taná­ rává választatván, e hivatalában működik jelenleg is. 68) K é r é s z y B a r n a b á s . 1 8 6 9 — 1 8 7 3 . Született Alsó-Vadászon Abauj-Tornamegyében 1846. april 17-én. Elemi tanulmányait atyja házánál — ki lelkész volt — bevégezvén, Sárospatakra ment, a hol 1 8 5 5 . szeptem­ bertől mind gymnasiumi, mind hittani tanfolyamát ezen iskolában végezvén, 1867-ik év juniusban a segédlelkészi vizsgát letette. Az 1 8 6 7 — 8 . évre előbb a gymnasiumban, később az akademiai tanfolyamon tanitott mint rendkivüli tanár, 1868-ban pedig nevelő lett. 1869-ben

129 pedig letevén a papi vizsgát, a Halmy Gyula felsőbb osztá­ lyokba menetele által megüresült gymn. negyedik osztály tanszékére választatott meg 1869. augustus 29-én a miskolczi ref. egyháztanács által. Ezen hivatalban 1 8 7 3 . szeptig maradt, midőn Sárospatakra ment a gymn. harmadik osz­ tály tanárának. Ezen állását 1 8 7 7 . februárban Alsó-Va­ dász ref. egyházának meghivására, az ottani lelkészi hiva­ tallal cserélte fel, s jelenleg is alsó-vadászi lelkész. 69) S z ű c s S á n d o r . 1 8 7 3 — 1 8 8 1 . Született Csobajon Szabolcsmegyében 1 8 3 5 . julius havában. Gymnasiumi és theologiai tanfolyamát a sárospataki főiskolá­ ban végezte, a honnan 1858-ban Tisza-Tarjánba ment három éves tanitónak. Ezen három év alatt a tarjáni nép annyira megszerette a szelid és tevékeny férfiút, hogy ujra megmarasztotta ujabb három évre a tanitóságban. Ezután 1864-ben karczagi tanitó lett, és 1867-ben pályázat utján a miskolczi főgymnasiumhoz csatolt elemi fiu iskola negyedik osztályának tanítóságát nyerte el, mely hivatalá­ ból 1 8 7 3 szept. 1-én a gymnasiumi negyedik osztály rendes tanári székére választatott meg. Ezen hivatalában érte 1 8 8 1 . december 13-án hosszu sorvadás után a halál. 70) D r . K o v á c s G á b o r (1877. nov. 1. —) szüle­ tett Nagy-Mihályon Borsod megyében 1854. april 9-én, hol atyja tanitó volt. Gymnasiumi osztályait Miskolczon, theologiai tanfolyamát Sárospatakon végezte, mely után a segédlelkészi vizsgát 1 8 7 5 . juniusban letévén, a buda­ pesti m. kir. tudomány egyetemre ment, s ott a tanári vizsgákat a magyar nyelv és irodalom, továbbá a bölcse­ letből 1 8 7 7 . deczember 13-án letette, majd bölcsészettudori oklevelet is nyert 1878. junius 5-én. 1 8 7 7 . nov. 1-én Tóbiás Jósef elhunyta után ideiglenesen a miskolczi gymn. első osztály tanitásával bizatott meg, 1878. apr. 7-én azonban ez állomásán véglegesittetett, s ma is az első gymn. osztály tanára. 7 1 ) S z a b ó B a r n a b á s (1882 - ) született KisGyőrben Borsod megyében 1856-ik év august. 5-én, hol atyja lelkész. Gymnasiumi osztályait Miskolczon, theolo­ giai tanfolyamát Sárospatakon végezvén, ugyanott egy évig az előkészitő osztály tanitója és főiskolai senior volt. 9

130 A segédlelkészi vizsga letevése után a kolozsvári m. kir. tudomány egyetemre ment, és a bölcseleti éveket elvé­ gezvén, 1882. junius 11-én a miskolczi ref. egyháztanács által a Szűcs Sándor halálával megüresült gymn. negye­ dik osztály rendes tanárává választatott, s ez állásában — tanári vizsgáit a bölcseletből és német nyelvből lete­ v é n — 1883. febr. 3-án véglegesíttetett. Jelenleg is ez osztály tanára. 72) G e l e n c z e i M i h á l t z Ö d ö n (1882 —) szüle­ tett Szilágy-Somlyón 1 8 5 5 . május 10-én. Gymnasiumi ta­ nulmányait Zilahon elvégezvén, 1876. szeptemberben a budapesti m. kir. egyetem bölcseleti szakosztályának hallgatója lett, s onnan a következő évben Kolozsvárra menvén át, tanulmányait ott fejezte be. Az 1 8 7 9 — 8 0 . tanévben Beszterczebányán az ág. ev. gymnasiumban volt helyettes tanár, az 1 8 8 0 — 8 1 és 8 1 — 8 2 . tanévekben pedig a zilahi főgymnasiumban lett a classica-philologia segédtanára. Innen 1882. octóber hóban a miskolczi ev. ref. főgymnasiumba Solymossy Sámuel halála által meg­ üresült classica-philologiai tanszékre választatott meg, s ez állomásán van jelenleg is. A tanári vizsgákat a latin és görög nyelvből 1 8 8 1 . január 3-án tette le Kolozsvártt. 73) K ó n y a F e r e n c z (1883. —) született Drágon Kolozs megyében 1857. nov. 30 án. Gymnasiumi, vala­ mint bölcseleti tanfolyamát is Kolozsvártt végezte, mely után két évig a nagy-enyedi Bethlen főtanodánál mint osztály tanitó (juratus), majd Zilahon a ref főgymnasium­ ban mint segédtanár egy évig tanitott. Az 1 8 8 3 — 4 . tan­ évre pályázat utján a miskolczi ev. ref. főgymnasiumba a classica-philologiai egyik tanszékre helyettes tanárnak választatott s az egyházi tanácsnak 1884. julius 18-án kelt határozatával ezen állomásán — mint rendes tanár véglegesittetett. Jelenleg a négy felső osztályban a latint, az V. és VI. osztályban a magyar nyelvet tanitja. Tanári vizsgálatait a görög és latin nyelvből 1884. febr. 5-én tette le Kolozsvártt 1 ). 1) A jelenleg élő tanárok életrajzi adatai a főgymnasium levéltárá­ ban letett, saját maguk által irt eredetiekből vannak kiszedve.

IV.

A köztanitók. Miután hazánkban a reformatio a külföldi egyete­ meken járt s ott az ujitott vallás elveivel megismerkedett férfiak által terjesztetett el: az iskolai élet is azon tan­ rendszer és berendezés szerint alakult, a melyet az iskola alapitó reformatorok ezen külföldi tartózkodásuk ideje alatt ismerni tanultak. Igy történt, hogy főleg a német egyetemeken fordulván meg legtöbb reformatorunk, ezen iskolák tanrendszerével — a classicai képzéssel, mint az oktatás eszménye és végczéljával — azok külső beren­ dezésének elvei is érvényre jutottak iskoláinkban. F ő l e g Trotzendorf Bálint, a hires humanista paedagogus rendszere gyakorolt legállandóbb hatást tanintézeteink berendezésére, akinek 1 5 2 7 — 1 5 3 1 -ig a wittenbergi, 1 5 3 1 — 1 5 5 6 - i g az általa szervezett goldbergi egyetemen igen sok magyar tanitványa volt, igy elvei azok által széles körben elterjesztettek. Az ő intézete hasonlitott egy törvényekkel jól be­ rendezett államhoz, melyben az ifjuság az oktatás által vallásos életre neveltetett s beavattatott a hit igazságaiba és egyszersmind elemeibe azon tudományoknak, melyek az egyházban és az emberi társaságban szükségesek. E jól berendezett állam dictatora ő volt, ki a nagyobb ta­ nulókat maga tanitotta, az alsóbb osztályok tanitására pedig nagyobb tanulókat alkalmazott, kiknek ez által arra is alkalmat akart adni, hogy a tanult ismeretekben ma­ gokat gyakorolják és megszilárditsák; továbbá valamint a tanitásnál, ugy az egész intézeti élet és fegyelem keze9*

132 lésénél is segitségül vette a tanulókat, kik közül e czélra különféle tisztviselőket választott 1 ). Ezen berendezés hazánkfiaira, kik ott épen a hazai tanügy zilált állapota miatt keresték fel a tudomány és müveltség forrását, igen maradandó hatást gyakorolt nemcsak azon időben valóban meglepő s ma is alkalmaz­ ható elveinek helyességénél fogva, hanem főleg azon anyagi haszon miatt, melylyel a kezdet nehézségeivel és az ellenhatás gyülöletével küzdő hazai protestáns isko­ lákban minden nagyobb kiadás nélkül alkalmazhatónak bizonyult. Valóban igazi áldása is lett e rendszer szegénység­ ben levő s csupán hiveinek áldozatkészségére, minden lépten-nyomon kimeritett jótékonyságára szorított egy­ házunknak, mert egyenlő haszon mellett hasonlithatatla­ nul kevesebbe került minden másnemű berendezésnél, már pedig ezen időben a gazdag alapitványokkal nem biró iskolák csakis oly berendezés mellett tarthatták fel magokat, a mely sem uj tanári székek felállitását, sem valami nagyobb évi kiadást nem igényelt. Igy fogadtatott el a Trotzendorf-féle berendezés minden ref. iskolában, igy tartatott az fenn némi javitással és változtatással is­ kolánkban egész 1848-ig, a Királyhágóntul pedig egész az 1 8 8 3 . évi X X X . t. cz. életbe léptéig. Tanintézetünk már a X V I I . század közepén nagy tanulókkal birván: valószinű, hogy már ez időben ugy volt az intézet berendezve, hogy a kisebb tanulók a na­ gyobbak gondjaira bizattak, sőt ugy látszik, hogy a rector, a ki a nagyobbakat tanitotta, a kisebb növendékekre nézve rendes időben csak ellenőrző volt, azaz vigyázott, hogy az év elején a nagyobb deákokhoz általa tanitás végett beosztott kisebb tanulóság azok által gondosan vezettessék a tantárgyakban; azért is minden szorgalom­ szak végén vizsgálatot tartott az osztályokban és ha va­ lamelyik növendéket gyengének találta a kiszabott tan­ anyagban, a jelenlevő felügyelő deák figyelmét reá azon­ nal felhivta s a hiányt vele kipótoltatta. Igy fejlődött ki 1) M o l n á r A l a d á r : A m a g y a r közoktatás története. 1 0 7 . lap.

133 ezen magántanitóskodásból a praeceptorság intézménye, mely a X V I I I . század kezdetén már kétféle, u. m. privatus és classicus praeceptorság, azaz a privatus praeceptorok, mint nevelők készitgették elő a növendékeket a tanórákra, a classicus praeceptorok (köztanitók) pedig az alsóbb osztályokat vezették, mint azok tanárai. A tanulóság számának növekedésével a gymnasiumi osztályok is népesülvén, a rector mellé — ki a gymnasiumot betetőző bölcsészeti tantárgyakat a nagy deákok­ nak tanitotta — az anyaiskolából rendesen theologiát végzett, v a g y bölcsészetet hallgatott két köztanitó hoza­ tott a gymn. tantárgyak tanitására, mig az elemi osztályok vezetésére saját iskolánk végzett növendékei alkalmaz­ tattak, kiknek választásáról minden iskolai év végén az iskolai előljáróság gondoskodott. A közköltségen tartott s az iskolában lakást és pénzbeli jótéteményeket élvező deákok az iskolai törvé­ nyek által előre leköteleztetvén arra, hogy tanfolyamuk­ nak elvégezte után, ha az iskolának reájok szüksége lesz, 3, sőt 4 évig is viselendik a köztanitóságot: az iskolai előljáróság a közvizsgák után rendesen gyülést tar­ tott, melyen első időben a rector, később pedig az iskolai szék ajánlatára az alumnus deákok jelesebbjeiből a szükséges számú kisebb praeceptorokat meg­ választotta, (a senior mindig praeceptor volt, és több fizetése volt mint a többinek,) s azokat maga elébe híván, a tanitandó osztályokat számukra kijelölte, hogy az aratási nagy szünidőt önképzésükre s a tani­ tandó tantárgyakban bővebb ismeret szerzésre fordíthas­ sák. H o g y a kisebb tanulóság előmenetele ezen két-há­ rom évenként változó s mintegy előgyakorlatúl szolgáló tanitóskodás által ne szenvedjen: később (1820.) az általok tanitani felvállalt osztály tantárgyaiból vizsgate­ vésre köteleztettek. Ha pedig megtörtént, hogy az iskola s annak jóltevői által három-négy évig tartott alumnus deák, e választáskor kijelentette, hogy ő praeceptor lenni nem akar, azon jótétemények megfizetésére köteleztetett, a melyeket itt tanulása alatt az intézettől nyert, ellen esetben nem kapott bizonyítványt, hogy tanulmányai folytatására a főiskolák el ne fogadhassák.

134 A nagyobb praeceptorokat illetőleg pedig az isko­ lai előljáróság vagy saját költségén tanittatott nehány ifjút valamelyik főiskolában, hogy szükség esetén bármi­ kor visszahivhassa, vagy a főiskolák igazgatóinak közben­ járását vették igénybe, hogy alkalmas egyéneket nyer­ jenek e czélra. Igy tanittatott az iskola két ifjút 1 7 3 9 — 1 7 4 1 - i g Pozsonyban, igy küldött Kármán András losonczi rector több izben (1745-ben is) praeceptorokat; 1754-ben pedig épen ez okból határozta el az iskolai előljáróság, hogy a köztanitók hiányából eredő kellemetlenségek kike­ rülése végett ezentúl mindig a sárospataki főiskolából fog praeceptorokat három éves kötelezettséggel hozatni. E határozatát egész 1782-ig tartotta fenn, ekkor azonban e praeceptorságok helyett felállittatván a conrectori és subrectori hivatalok, nagyobb köztanitók hozatása fölös­ legessé vált. 1 7 5 4 — 1782-ig a sárospataki főiskolai ifjú­ ság a miskolczi ref. iskolai praeceptorságokat valóságos jótéteménynek tekintette, a minek bizonysága az is, hogy midőn az egyház 1775-ben a rendes időn túl is megma­ rasztotta a praeceptorokat, az ezen állomásokat elnyerni ohajtó ifjak Sárospatakról folyamodványt intéztek egy­ háztanácsunkhoz, hogy ereszszék el őket, «hogy más ér­ demes subjectumok is ezen kevés promotióval és beneficiumocskával élhessenek.« Ezen »beneficiumocska« pedig állott az iskolaépületé­ ben többekkel közös szobában nyert lakás, fűtés és inas ta­ nuló által való kiszolgáláson, a ref. hívek által naponkint szolgáltatott élelmezésen kivül 1752-ig körülbelül 2 5 — 6 0 frtig terjedő évi fizetésből, egy-egy hordó congest borból, 1752-től kezdvepedig 1 0 0 — 1 0 0 frtból állott, melyhez mellékjövedelmül járult a vidéki tanulók által (extraneusok) fi­ zetett tandij; mert a helybeliek, minthogy szülőik a praeceptorok élelmezésére házról-házra főztek, tandijt nem fizettek; továbbá az alsóbb osztályból a felsőbbe való elővitelkor (promotió), minden tanuló által fizetett ajándékpénz (40 k r t ó l — 1 frtig), valamint a magánuton tanitott uri privatusoktól járó évi két-három máriás. Az 1730-ik év előtt — ugy látszik — az Avason a gyöngyvirág, rózsa és mo­ gyorószedés, valamint szerdán és szombaton némi curatió

135 (vagy vacsora) is jogaik közzé tartoztak, azonban az 1730-ik év január 3-án tartott városi közgyülés ezen »beneficiumocskát« tőlük elvette. 1 ) A mi a köztanitók kötelességeit illeti, azokat az isko­ lai törvények mellett az iskolai élet szükségei és a szo­ kás fejtették ki. Mint az öt alsó osztály rendes tanitói a tanrend szerint kiszabott órákon (délelőtt 7 - 1 0 , délután 1 — 4 óráig) tartoztak »szüntelen classisaikban lenni« még akkor is, ha egy gyerek volna is az iskolában (1748), temetésekre, templomba, ünnepélyekre tanitványaikat el­ vezetni, ott közéjök ülve reájok vigyázni, őket illemre, a felsőbbek iránti tiszteletre, az iskolai törvények pon­ tos megtartására szoktatni, osztályaiknak előmeneteléről az év utólján az egyházi előljáróság és vizsgáló bizottság előtt nyilvánosan számot adni. Ezeken kivül szedték a fapénzt és tandijat is, és azok egy részével az egyházi pénztárnoknak beszámoltak. A rector távollétében, s megbizása esetén őrködni tartoztak a tanintézet mind külső, mind belső dolgaira. A nagyobb praeceptorok a tanitás ügyét érdeklő kérdések és intézkedések feletti tanácskozásra a rector által tartott gyülésbe mindig meghivattak, s ott vélemé­ nyeik tekintetbe vétettek. Káplán nem léte esetén egy­ házi szónoklatokat is tartottak, s a kántor helyett sok­ szor énekeltek, midőn ezen szolgálatokért természetesen mellékdijazásban is részesültek, például elmenetelökkor nehány (3—8) aranynyal, vagy a tett szolgálatokhoz ké­ pest borral, buzával, sőt 1749-ben száz font hússal ajándé­ koztattak meg. Ezen kötelességeik pontos teljesítésére nemcsak a törvény által intettek, hanem az iskola előljárósága által köztanácskozási határozat által is több izben figyelmez­ tettek. 1 7 3 0 . január 3-án például a városi tanács elhatá­ rozta, hogy »8) Ennek utánna penigh sem classicus, sem privatus praeceptoroknak az gyermekeken eddig végben 1 ) A városi j e g y z ő k ö n y v b e n 1 7 3 0 . jan. 3-áról v a n : 5) Az g y ö n g y ­ virágszedés, rózsa és m o g y o r ó s z e d é s az classicus praeceptoroknak quod annis practizált vendégeskedésekkel együtt a m o d o imposterum tollaltassék. 6) Hasonlóképen u g y a n a z classicus praeceptoroknak szerdán és s z o m ­ baton eddig gyakorlott curatiójuk is tollaltassék.

136 vitt mód nélkül való kegyetlenség és verés meg nem engedtetik, hanem kiki maga tanitványit paternis et placidis verbis et virgis oktassa és ta­ nitsa« 1748-ban pedig az egyházi tanács megparan­ csolja nekik, hogy tekintélyöknek megőrzése czéljából »halotthoz, templomba, emberséges emberekhez longában (hosszú papos őltöny) és pálczával menjenek, a me­ zőre brevisben (rövid kabát) mehetnek, de szinte pálczá­ val és a helybeli deákokhoz képest magokat felsőbbek­ nek tartsák.« 1763-ban pedig az itt levő deákok primariusaivá eskettettek, és rendes fizetésükön felül a felügyelésért 2 0 — 2 0 vonás forintot kaptak. A mi a felsőbb hatóságokhoz való viszonyukat illeti, egészen a rector felügyelete alá voltak rendelve, fegyelmi tekintetben pedig épen azon törvényeknek tartoztak en­ gedelmeskedni, mint a többi deákok. Ha vétettek a tör­ vény ellen, p. kapuzárás után kivül maradtak a város­ ban, vagy engedelemkérés nélkül vendégségbe vagy vendéglőkbe találtak elmenni, igen szigoruan meg is büntettettek. A nagyobb praeceptorok pénzbirságra és elzárásra, a kisebbek 24—48 órai elcsukásra, sőt 1 2 — 3 0 pálcza ütésre is büntettettek, a mely szigoru elbánás azzal indokoltatott, hogy azok, a kiknek az ifjuság előtt jó példát kell mutatni, ha vétenek a törvény ellen, kettős büntetést érdemelnek. A köztanitók száma a különböző tanrendszer és az osztályok népessege szerint változott. Eleinte csak ketten voltak midőn mindenik több alsó osztályt vezetett; ké­ sőbb pedig, főleg 1 7 9 0 óta rendszerint mind az öt alsó osztály vezetésére volt egy, sőt ha — kivált a legalsó osztályban — a tanulók száma nagyon meg­ növekedett, mint 1790-ben, a classis ketté választatott deszkával és még egy praeceptor rendeltetett annak ve­ zetésére. A köztanitók neveit a XVIII. század kezdetéig nem ismerjük, ámbár a későbbi iratok azt mutatják, hogy ek­ kor már többen voltak. Az 1740-ik év képez e tekintet­ ben forduló pontot, midőn az egyház, az 1738-tól saját költségén Pozsonyban tanittatott két ifjut visszahivja,

137 hogy irásbeli kötelező levelök értelmében foglalják el praeceptori hivatalukat. Ezen idő óta — bár több helyen hiányosan — megtalálván egyházunk és iskolánk jegy­ zőkönyveiben azok neveit, emlékezet okáért az általok tanitott «classisok« jelzésével együtt érdemesnek tar­ tottuk feljegyezni. 1 7 4 1 . Ujhelyi Sámuel P o z s o n y b ó l Lisznyai Mihály 1 7 4 2 . Makay Ferencz orator és poëta Vámosy Mihály syntaxis és gram. 1 7 4 3 . Kovács Mihály Sárospatakról Réti Orbán 1 7 4 5 . Kőrösi András Losonczról. Veszprémy István syntaxis. 1 7 4 9 . Bodgál János syntaxis. Molnár János grammatica. 1 7 5 0 . Bodgál János syntaxis. Molnár János grammatica. 1 7 5 2 . Nagy István grammatica. Szudy István syntaxis és poësis. 1 7 5 6 . Varanyai. 1 7 5 8 . Pálfy János. 1 7 6 0 . Vattay János poësis. 1 7 6 1 . Csernel János. 1 7 6 3 . Pap Sámuel senior. Sáray Sámuel. Szabó András. Kecskés András, declinisták. Csorba Mihály, sen. lectorok. 1 7 6 4 . Csorba Mihály, conj. és comp. Csiszár Mihály declinista. Kenyeres Gábor lector. Vásárhelyi Sámuel collector. 1 7 8 5 . Vadnay Jósef, grammatica. Csene István conjun. Albert declinista. Gőőz István conpar Simon element. 1 7 8 7 . Vadnay Jósef grammatica.

138 1789- Kaszonyi Sándor conj. és comp. 1 7 9 3 . Bató Dániel sen. conj. és comp. Gondol Gedeon simpl. Horváth Gábor declinista. 1794. Horváth Gábor conj. és comp. 1795. Kádas János declinista. 1796. Földi János senior conj. Várady Jósef comp, és decl. Danavár Sámuel simp. és dup. 1797. Gondol Dániel simpl. és dup. Homonnay Jósef abc. Danavár Sámuel comp. Várady Jósef conj. 1 7 9 8 — 9 . Bencsik János conj. Boros Sámuel comp. Ambrus Sándor declinista. Kajtor János grammatica. Kazay István abc. 1 7 9 9 — 1 8 0 0 . Molnár Albert grammatica. F i n k i Ábrahám conj. Kardos Gábor comp. Kecskeméti Sámuel dupl. Gilányi János simpl. 1 8 0 0 — 1 . G. Csányi Jósef grammatica. Halászy György conj. Kovács Mihály comp. Müller János simpl. Kis János abc. 1 8 0 1 — 2 . G. Csányi János grammatica. Kovács Mihály conj. és senior. Szathmáry Pál comp. Kálniczky András simpl. Kis János abc. 1 8 0 2 — 3 . Müller János grammatica. Szathmáry Pál conj. Kálniczky András comp. Otrokocsi Jósef declinista. Fazekas János abc. 1 8 0 3 — 4 . Eperjessy Jósef grammatica.

139 1 8 0 3 — 4 . Szücs Sámuel conj. Kálniczky Sámuel comp. Palóczy János simp. V a s Jósef abc. 1 8 0 4 — 5 . Báthori István grammatica. Szikszay Mihály conj. F a r k a s Károly comp. K á d a s Mihály simpl. Kökényesdy Jósef abc. 1 8 0 5 — 6 . Csemusz László grammatica Bódogh Mihály conj. Szabó Jósef comp. Kálniczky Benedek declinista. Szilágyi István abc. 1 8 0 6 — 7 . Pásztor Sámuel grammatica. Szabó Mihály conj. Bényei László comp. Szilágyi István declinista. K o v á c s Mihály element. 1 8 0 7 — 8 . Győrfy Mihály grammatica. Tóth László conj. Koczka György comp. Barna György declinista. Lőkös György element. 1 8 0 8 — 9 . Hubay Jósef grammatica. Kis Jósef conjug. Lőkös György comp. Csécsi András declinista. Palóczy Pál abc. 1 8 0 9 — 1 0 . Kis Jósef grammatica. Kalmán László conj. Gallyas Péter comp. Kalas János declinista. E g e i Jósef abc. 1 8 1 0 — 1 1 . Nagy István grammatica. Szabó János conj. Vitzentz Ferencz comp. Berzetei András declinista. Petri János abc.

140 1811—12. Rácz György grammatica. Bódogh Péter conj. Szobonya Ábrahám comp. Petri János declinista. Héti Sámuel abc. 1 8 1 2 — 1 3 . Rácz György grammatica. Bartók János conj. Tóth Sámuel comp. Maklári János declinista. Marton István abc. 1 8 1 3 — 1 4 . Boros János grammatica. Misley Mihály conj. Kaposi György comp. Kazay Péter declinista. Bódogh Jósef abc. 1 8 1 4 — 1 5 . Takács Mihály grammatica. Lenkey Zsigmond conj. Hidegh Ábrahám comp. Szabó Tamás declinista. Takács Sámuel abc. 1 8 1 5 — 1 6 . Hallgató Gábor grammatica. Losonczy Ferencz conj. Gellér János comp. Átányi Jósef declinista. Kossuth János abc. 1 8 1 6 — 1 7 . Danavár Jósef grammatica. Budaházy László conj. Borsi Sámuel declinista. Szombati Jósef abc. 1 8 1 7 — 1 8 . Bodnár Mihály grammatica. Nagy Gábor conj. Juhász Mihály comp. Átányi Dániel declinista. Selley Jósef abc. 1 8 1 8 — 1 9 . Balogh János grammatica. Juhász Mihály conj. Juhász Pál comp. Barkay János declinista. Tóthfalusi Péter abc.

141 1 8 1 9 — 2 0 Budaházy István inferior syntaxis. Éles Lajos grammatica. Bereczky Károly conj. Kőrösy János 2. elemi. Bereczk Samu 1. elemi. 1 8 2 0 — 2 1 . Budaházy István superior syntaxis. Sóváry Jósef inferior syntaxis. Egresy Pál grammatica. Kőrösy János conj. Mólnár Antal 2. elemi. Büdy András 1. elemi. 1 8 2 1 — 2 2 . Sóváry Jósef superior syntaxis. Egresy Pál inferior syntaxis. Kemény János grammatica. Maksa János conj. Regéczy Jósef 2. elemi. Tóth István 1. elemi. 1 8 2 2 — 2 3 . Nagy János superior syntaxis. Bakó János inferior syntaxis. Berzy Péter grammatica. Maksa János conj. Nemes Sándor 2. elemi. Lengyel Dénes 1. elemi. 1 8 2 3 — 2 4 Bakó János superior syntaxis. Nagy János inferior syntaxis. Berzy Péter grammatica. Szathmáry Samu conj. Lengyel Dénes 2. elemi. Király Dániel 1. elemi. 1 8 2 4 — 25. Szathmáry Sámuel grammatica. Galambos János conj. Király Dániel 2. elemi. Szuhay Mátyás 1. elemi. 1 8 2 5 — 2 6 . Bihary György grammatica. Bene Mihály conj. Bedécs Sámuel 2. elemi. Szücs Károly 1. elemi. 1 8 2 6 — 2 7 . Kőrösy György grammatica. Pethő István conj.

142 1 8 2 6 — 2 7 . Kis Josef 2. elemi. Sóltész János 1. elemi. 1 8 2 7 — 2 8 . Regéczy István inferior syntaxis. Emődy Pál grammatica. Kalas László grammatica. Soltész János 2. elemi. Sütő Sámuel 1. elemi. 1 8 2 8 — 2 9 . Molnár Jósef inferior syntaxis. Kalas László grammatica. Tarjányi János conj. Képes András 2. elemi. Teleky Sámuel 1. elemi. 1 8 2 9 — 3 0 . Morvay János inf. syntaxis. Tarjányi János grammatica. Orbán Jósef conj. Egresy Imre 2. elemi. Giczey Miklós 1. elemi. 1 8 3 0 — 3 1 . Demeter András inferior syntaxis. Szabó Dávid grammatica. Pásztor Jozsef conj. Regéczy Miklós 2. elemi. Horváth Károly 1. elemi. 1 8 3 1 — 3 2 . Kun Dániel inferior syntaxis. Vályi Pál grammatica. Dobrosy István conj. Vályi Jósef 2. elemi. Török György 1. elemi. 1 8 3 2 — 3 3 . Izsó Jósef inferior syntaxis. Herke Miklós grammatica. Gálos Vincze conj. Vattay Pál 2. elemi. Kovács Gábor 1. elemi. 1 8 3 3 — 3 4 . Bereznay István inferior syntaxis. Osváth Jósef grammatica. Soltész Dániel conj. Szentiványi Lajos 2. elemi. Kun Tamás 1. elemi. 1 8 3 4 — 3 5 . Osváth József inferior syntaxis. Pogány Adám grammatica.

143 1 8 3 4 — 3 5 . Esztergomi Pál conj. Kun Tamás 2. elemi. Kun Bertalan 1. elemi. 1 8 3 5 — 3 6 . Kruspér István inferior syntaxis. Vatthay Károly grammatica. Debreczenyi Gábor conj. Kun Bertalan 2. elemi. Kocsis Samu 1. elemi. 1 8 3 6 — 3 7 . Vatthay Károly inferior syntaxis. Szini Josef grammatica. Bodolay Sámuel conj. Lipcsey Pál 2. elemi. Bencsik Ignácz 1. elemi. 1 8 3 7 — 3 8 . Sólcz Sámuel inferior syntaxis. Kerékgyártó Mihály grammatica. Dálnoky Gábor conj. Fróna Dániel 2. elemi. Majomi Gábor 1. elemi. 1 8 3 8 — 3 9 . Sólcz Sámuel inferior syntaxis. Szép Károly grammatica. Fróna Dániel 3. nemzeti. Éles János 2. nemzeti. Vállyi Lajos 1. nemzeti. 1 8 3 9 — 4 0 . Losonczy Imre inferior syntaxis. Török István grammatica. Tóbiás Dániel 3. nemzeti. Szabó János 2. nemzeti. Zádori Károly 1. nemzeti. 1 8 4 0 — 4 1 . Gyurkó Dániel inferior syntaxis. Bakó János grammatica. Kassay Bálint 3. nemzeti. Nagy László 2. nemzeti. Apostol Mihály 1. nemzeti. 1 8 4 1 — 4 2 . Piskolczy János inferior syntaxis. Debreczeni Sámuel grammatica. Poroszlay Dániel 3. nemzeti. Szabó János 2. nemzeti. Kun Ábrahám 1. nemzeti. 1 8 4 2 — 4 3 . Demjén István inferior syntaxis.

144 1 8 4 2 — 4 3 . Fazekas József grammatica. Palóczy Ábrahám. 3. nemzeti. Szabó Ignácz 2. nemzeti. Veress Tamás 1. nemzeti. 1 8 4 3 — 4 4 Bodor Károly inferior syntaxis. Serfőző József grammatica. Rigó József 3. nemzeti. Molnár Lajos 2.nemzeti. Várady Károly 1. nemzeti. 1 8 4 4 — 4 5 . Bodor Károly inferior syntaxis. Nagy Boldizsár grammatica. Nyusztay Péter 3. nemzeti. Lukács János 2. nemzeti. Józsa Imre 1. nemzeti. 1 8 4 5 — 4 6 . Fülep Mihály inferior syntaxis. Lévay Jósef grammatica. Sáray Sándor 3. nemzeti. Kun Pál 2. nemzeti. Sassy Szabó István 1. nemzeti. 1 8 4 6 — 4 7 . Kiss Péter inferior syntaxis. Béky János grammatica. Kun Pál 3. nemzeti. Pap Jósef 2. nemzeti. Dobos Dániel 1. nemzeti. 1 8 4 7 — 4 8 . Sáfrány Mihály grammatica. 1 8 4 8 — 4 9 . Kaposi György inferior, s később helyette Juhász Mihály. Molnár Pál.

V.

A tanuló ifjuság. I s k o l á n k b a n a tanulóknak, főleg a n a g y o b b d e á k o k ­ n a k k i s e b b s z á m á n á l fogva, ha n e m volt is oly e r e d e t i és v á l t o z a t o s a d e á k élet, mint a s á r o s p a t a k i főiskolában, mind a mellett, miután ú g y a tanrendszer, mint az iskolai t ö r v é n y e k é p e n a s á r o s p a t a k i főiskoláéi után készültek és a v á r o s folytonos e m e l k e d é s e a tanintézet ü g y e i t is v i r á g z á s r a segitette, itt is e l é g élénk és é r d e k e s ifjúsági életet találunk m á r a X V I I I - i k század elején. H o g y a X V I I . század v é g e felé m á r bölcselmi tanf o l y a m o t h a l l g a t ó d e á k j a i n k voltak, az e l ő b b i e k után n e m kell b ő v e b b e n bizonyitgatnunk, utalhatunk e g y s z e ­ rűen G ö m ö r - B o r s o d - H o n t e g y e s ü l t e g y h á z m e g y é k n e k 1667-ben az i s k o l a ü g y e k r e n d e z é s e v é g e t t hozott végzé­ sei X X V I . articulusára, m e l y b e n m e g s z a b j a m é g a na­ g y o b b t a n u l ó s á g ruházatát is, a kik ez időben az e g y e ­ sült e g y h á z m e g y é k területén c s a k Miskolczon és R i m a ­ s z o m b a t b a n létezhettek, m e r t m á s h e l y e n n a g y o b b deák­ s á g g a l biró i s k o l a n e m volt. 1 ) E l s ő önálló kútforrásunk az ifjúság iskolai viszo­ n y a i r a n é z v e azon iskolai törvény, m e l y a k ö n y v t á r n a k 1) L a m p e : Historia ecclesiae r e f o r m , in H u n g a r i a . A G ö m ö r - B o r sod-Hont m e g y é k által hozott iskolaügyi végzések X X V I . articulusa i g y s z ó l : Q u i a autem s c h o l a e sunt illa ecclesiae seminaria, ex quibus Deus in suam m e s s e n operaríos e v o c a r c solet, studiososque ipsos, qui in S c h o l i s bonis litteris o p e r a m navant, oportet n o n solis in moribus, sed in externo etiam habitu pietatem et s i n g u l a r e m modestiam prae se ferre, et vestitum huic ordini c o n v e n i e n t e m gestare. N o n decentem autem ipsos vestem m i litarem, dissectos pileos, coturnos, turcicam rasuram et id genus alia sibi usurpantes, armaque importune gestantes et grassantes ex schola explodendi sunt. 10

146 1706. szept. 20-án a rácz és német hadak által történt elpusztitása után az előbbiek mintájára Kemleky Ger­ gely rector által 1708-ban készittetett, melyből a tanuló­ ság azon időbeli viszonyait, minden leirásnál jobban és alaposabban megismerhetvén, egész terjedelmében kö­ zölni érdemesnek tartjuk. E törvények a következők: 1 ) I. Mindannak, ki szabályszerű életkorában a tudo­ mányok elsajátitása végett ez iskolába kiván felvétetni, kötelessége először és mindenek előtt ebbeli szándékát a senior által bejelentetni az iskola igazgatójának. Az igazgató szine elé bocsátva, rövid és alkalmas beszédben ajánló levelei (bizonyitványai) alapján fölvétetését kéri; előlegesen vizsgálatot tevén, fölvétetik, az iskola törvé­ nyei előtte felolvastatnak, azoknak nyomban alája ir s miután a névsorba bejegyeztetett, az iskolának mindenféle kiváltságaiban részesűl. II. §. Az után az iskola növendékei közzé fölvétetve, komolyan el kell magát határoznia, hogy igyekezni fog szivét nyájas, szelid indulattal, elméjét komoly ismere­ tekkel kiművelni s egész életét feddhetetlen erkölcsi magaviseletével kifogástalanná tenni. III. §. Minthogy ezen növendékseregnek is isten nevében kell kezdenie és végeznie minden munkáját, meghagyjuk, hogy ezen keresztyén felekezetű iskolánk­ ban (azon külön isteni tiszteleteken kivül, melyeket kiki a maga helyén és idején végezni tartozik) minden nap, időről-időre, reggel és estve a szokott órákban a tanúlók mindnyájan gyűljenek össze az Auditoriumban, s egy elzengett ének után forduljanak hálaimákkal istenhez, ajánlják szent kegyelmébe magukat, hozzátartozóikat, s ez intézetnek minden nagylelkü pártfogóját s kérjék ál­ dását munkájukra s egész életükre. Az egyes könyörgé­ sek után végül bibliát olvassanak. A ki ezen ünnepélyes

1) Eredeti latin s z ö v e g e » L i b e r l e g u m scholae Miskolczinae« kézira­ tunkban 1 7 1 5 - b ő l . N e m mulaszthatom el hálás köszönetemet itt is kifejezni K ó n y a F e r e n c z tanártársamnak azon szivességéért, h o g y ezen törvényeket, az elfakult és csaknem olvashatatlanná vált régi latin irásról m a g y a r r a forditotta.

147 isteni tiszteletről elmarad, mindannyiszor 12 denár pénz­ birsággal büntettessék. IV. §. Minthogy a vallásos kegyelet nyilvános egy­ házi isteni tiszteleteket is szab reánk, kivánjuk, hogy a tanulók hétköznapokon osztályonként rendre, napról­ napra részt vegyenek a nyilvános isteni tiszteleteken; vasárnapokon pedig kivétel nélkül az összes tanuló ifju­ ság megjelenését követeljük; a kik ezen templomi ünnepélyességekről elmaradnak, 6 denárra büntettetnek, s ha e mulasztást gyakrabban ismétlik, mint gonosz vallástalanok, ki is tiltathatnak a tanintézetből. V. §. A tanintézet növendékeitől olyan engedel­ mességet és tiszteletet követelünk, hogy valahányszor az igazgató valamely köztiszteletben álló egyén temetésén az ifjuság részvételét elrendeli, az iskola felsőbb és al­ sóbb osztályai kivétel nélkül tartoznak megjelenni, főleg ha a patronusok, egyházi tanácsosok, vagy nagyobb hi­ vatalnokok valamely családtagja hal meg, készséggel kell részt venniök a végtisztességben. De hogy a tanú­ lóknak ne kelljen ez által tanulmányaikban mulasztást elkövetni, és tanúlási órájok meg ne zavartassék, tilta­ kozásukkal legyenek rajta, hogy az oly temetések, me­ lyeken mindnyáj oknak részt kell venni (funera concionalia) reggel kilencz, vagy délután két órakor tartassanak; a köztemetések (funera generalia) pedig, melyeken az igazgató és a tanuló ifjúság részvétele nem kivántatik, valamint a részleges temetések (funera partialia) 11 vagy 12 órakor, vagy a leczkeórák tartásához képest más al­ kalmasabb időben. Ha valaki a togatus deákok közül elmarad, a köztemetésért 1 6 , a részlegesekért 12 denárra büntettetik. VI. §. Iskolából a templomba mindnyájan zaj-, kiabá­ lás és zsibongás nélkül, illedelmes testtartás- és magavi­ selettel, páronként kettős sorban, lassú léptekkel és ájta­ tos arczczal kötelesek felvonulni; belépve, helyét kiki el­ foglalja, az istenhez buzgón és áj tatosan imádkozik, az isten igéjét figyelemmel hallgatja; isteni tisztelet végezte után époly sorban fölállanak, s egyik a másikát megnem előzve szép rendben térnek vissza az iskolába. Temetési mene­ 10*

148 tek alkalmával is épily rendet tartani s épily szerény magaviseletet kell tanusítania minden növendéknek. VII. §. Ugyanezen vallásos érzés követeli, hogy ko­ molyan megfontoljuk, mily helyen vagyunk s mint isten képére alkotott teremtmények mily magasztos hivatásra, szent és kegyes életre vagyunk istentől elszólitva. Ezért az elvetemült és gonosz életbe merűlt egyéneket társa­ ságunkban meg nem türhetjük. A miért is szigorúan megköveteljük, hogy minden egyes tanuló feddhetetlen erkölcsi magaviseletének tanúsitása végett előbbi tani­ tóitól erkölcsi bizonyitványt mutasson fel. VIII. §. Minthogy pedig a közerkölcsiség megki­ vánja, hogy kinek-kinek illő tisztelet adassék, felsőbb is­ kolánk növendékei tartoznak hatóságaik, lelkészeik s kiváltképen tanáraik iránt engedelmességgel és tisztelet­ tel, kor- és tanúló-társaik iránt hüséggel és bizalommal, az alsóbb osztályúak iránt szelid, nyájas indulattal viseltetni. A ki tehát hatósága, tanára vagy bármely tisztelt férfiú el­ len fellázad, vagy pedig konok makacsságot tanúsit, ugy szintén ki tanuló társai között veszekedést és czivódást tá­ maszt, alsóbb osztályú társait lenézi, vagy bármely jogtalan­ ságot követ el, gyalázatosan megvesszőzve az iskola kebe­ léből kizáratik. Ugyanezen büntetés sujtja azokat is, kik iskolában vagy iskolán kivül fegyvert ragadnak, vagy bár­ minő uralkodó-ellenes mozgalomban részt vesznek. IX. §. Minthogy az ember lénye tudvalevőleg két részből: lélekből és testből áll, szükséges, hogy a tanu­ lók lelke ment legyen minden gonosz indulattól, a harag, gyűlölet, tunyaság és magánbosszú nemtelen érzelmeitől, testük pedig érintetlen maradjon a bűnöktől, káromko­ dás, hazugság, aljas beszéd, dalolás és adomázásoktól, ugyszintén a gyakori elpuhitó s keresztyén emberhez épen nem illő tánczolástól, csoportosulás, veszekedés s más hasonló cselekedetektől. Egyéb nemes szórakozást azonban nincs miért kerülniök. Az ez ellen vétők 25 de­ nárral büntettetnek, ismétlődés esetén a büntetés meg­ kétszereződik. Ugyanez sujtja azokat is, kik iskolához tartozó egyének, főleg tanitóknak udvar-keritéseit lehuz­ zák, vagy az iskola épületeit megrongálják s azokon át­ mászkálnak.

149 X. §. A ki akár iskolában, akár iskolán kivül vala­ mely lopáson éretik, vagy valamely becstelen kéjelgéssel magát bemocskolta, megvesszőzve az iskolából eltávolittatik. X I . §. A kik ezen intézetet, mely a Múzsák hajléka, idegeneket is behiva, tivornyázás és mindent betöltő mámoros kurjantgatásaikkal latrok és dőzsölők barlang­ jává, nyilvános korcsma- és bordélyházzá teszik, vagy a tanitói illemmel össze nem férő bármely tettet követnek el, a tanintézetből kizáratnak. Ugyancsak ily büntetés alá esnek azok is, kik több társaikkal korcsmákban dor­ bézolnak. X I I . §. A ki pedig magán házhoz hiva, valamely családi lakomában vesz részt, az illemet mindig szemelőtt tartva, megjelenésében, étkezési modorában komolynak és illedelmesnek, a vendégek iránt pedig udvariasnak mutassa magát. Az utczákon nem szabad csatangolnia, hanem haza siessen! Mert a ki a rendes időnél később tér vissza, 12 denárra büntettetik, ha pedig az egész éj­ szakát távol tölti s hitelt érdemlő tanukkal nem tudja igazolni, hogy tisztességes helyen volt, első izben 25, másodizben 50 denárra büntettetik, s ha harmadszor is ismételi, intézetünk kebeléből kizáratik. X I I I . §. Mivel pedig az iskola nem a tunyaság fészke, hanem a tudományok elsajátitásának megszentelt csar­ noka, iskolánk minden növendékétől ernyedetlen szorgal­ mat követelünk; otthon mindenki könyveivel foglalkoz­ zék, s a városban, piacz-téreken, mezőn vagy hegyek között czéltalan ne barangoljon. Mert a ki valamely leczkeóráját elmulasztja, 6 denárra; a ki pedig irásbeli fel­ adatait nem teljesiti, 16 denárra büntettetik, s ha ily­ nemű mulasztásait gyakrabban ismétli, az intézetből is eltávolittatik. X I V . §. Senki se vegye magának azt a szabadságot, hogy tanitója engedélye nélkül akár csak a szomszéd falu­ ba is elmenjen. Mert ha megteszi, első izben 25, másod­ ízben 50 denárral, harmadizben kitiltással büntettetik. X V . §. Senkinek sem szabad házi tanulmányainak elhanyagolásával, ok nélkül, huzamosabban vidéken tá-

150 vol maradni az iskolától, mert az ilyen oknélküli elmaradozások szomorú következményeket vonhatnak magok után. Ugyanis ki akár utazgatás, akár szülőföldjén késedelmezés által egy hónapnál tovább marad el az iskolá­ ból, neve a névsorból kitörűltetik s a tanulók közül kizáratik. X V I . §. Heves beszédet, valamint bárminő durva és goromba kifejezést iskolánk minden kisebb és nagyobb osztályú tanulójának egyiránt szigoruan megtiltunk. Mi­ ért is, ha az erről tanuskodó jel (signum) valamelyik togatusnál marad egy éjszakán át, minden éjszakáért 14 denárt fizet. A kisebb tanulók fölött e tekintetben praeceptoraik és fölebbvalóik őrködnek kötelességükből ki­ folyólag. X V I I . §. Minthogy pedig a ruházat is épen ugy, mint a beszéd a lelkületről tesz tanúságot, minden nö­ vendékünktől ez intézetnek megfelelő ruházatot követe­ telünk. Tartózkodjék tehát mindenki a csakis idegenek­ nél szokásos őltözködési modortól. Különösen alsó kabátja (tunica) legyen mindenkinek térdéig érő. A togatusoktól ugyancsak azt is megkivánjuk, hogy hajzatuk hivatásuk­ hoz illően simára nyírassék, s ne omoljon fürtökben vál­ laikra. A kik e tekintetben szabályainknak nem engedel­ meskednek, mint ilyenek, iskolákban meg nem tűretnek. XVIII. §. A dohányzás, kártya, koczka, s más a szentirásban (sacer codex) meg nem engedett szeren­ csejáték élvezése minden tanitványunknak szigorúan tiltva van. E tekintetben éberül felvigyázni az iskolai seniornak kötelessége hivatalából kifolyólag. Ha valaki ily vétsé­ gen rajta kapatik, első izben 30, másodizben 60 denárra büntettetik, harmadizben már az igazgató elé idéztetik, ki aztán a vétség nagyságához képest belátása szerint szab reá büntetést. X I X . §. Iskolánkban senkinek meg nem engedjük, hogy szó- vagy tettbeli sértésért ő maga vegyen ma­ gának elégtételt, hanem minden szóbeli vagy tettleges sérelem, ha kisebb mérvű, kiegyenlités végett a senior­ nak, ha nagyobb mérvű, az igazgatónak jelentessék fel. X X . §. Nyáron át a gyakori kirándulásokat, vala-

151 mint a kertek és szőllők rongálását az igazgatónak min­ den egyes esetre szabandó büntetése terhe alatt osko­ lánk minden növendékének szigoruan tiltjuk. Erre felü­ gyelni s az igazgatónak előadandó alkalmakkor jelen­ tést tenni a seniornak hivatalából kifolyó kötelessége. X X I . §. Midőn az egész tanuló ifjuság testi és lelki felüdülés végett a tanulástól pihenő időt nyer, a lapda s más hasonló játéknemen kivűl minden egyébb tiltva van, mint például: nyilazás, birkozás, kővel dobálás, és más sérűlésekkel járható időtöltés. A reggeli és ebéd után megengedett szabad időn kivüli játszás érdem szerint fog büntettetni az iskola igazgatója által. X X I I . §. Évközben a togatusok közül senki sem távozhatik el iskolánkból. Ha pedig valaki semmi módon nem akar maradni, az iskola pénztárába coquiáért 6 frtot köteles fizetni. X X I I I . §. Ha iskolánk ezen törvényei valami módon megsértetnének s az igazgatók nem tudnák az ügyet szép szerével saját hatáskörükben elígazitani, az ecclésiának választott és hivatott előljárói keresztyéni indulat­ tól vezéreltetve, tudományuk, s tapasztalataikkal közös tanácskozásban szintén hozzájárulnak az ügy lebonyoli­ tásához; s ha látják, hogy nagyobb mérvű törvénysértés­ vagy az iskola érdekének veszélyeztetése forog fenn, eszméiket kicserélve, azt megakadályozni és elháritani igyekeznek; sőt ha az ügy fontossága s az iskola érdeke ugy kivánja, a tanintézet összes patrónusai meghivatnak s az ügy az ő segitségük és tanácsukkal intéztetik el vég­ érvényesen.« Ezen törvények később nehány czikkelylyel tóldat­ tak meg; Nevezetesen: Az I. czikkhez. A régebbi idők­ ben ugyan a tanúló ifjúságnak templomba vonúlása nem­ csak vasárnapokon, hanem temetések alkalmával is az északi ajtón történt, de mivel az által, hogy a gyülekezet az ifjúság bevonulása előtt már jórészt összesereglett, s a helyek főleg az asszonyok része felől egyesek által el lettek foglalva, a padsorok közti átjárók szük volta miatt az ifjúság belépésekor tolongás származott: elhatározta­ tott, hogy jövőre hasonló kényelmetlenségek kikerülése

152 czéljából a tanúló ifjúság a régi szokástól eltérőleg ne az északi, hanem a déli ajtón vonuljon be, mely egyenesebb irányban és közelebb esik az iskolai chórushoz. A II-ik czikkhez: Minthogy a togatus diákoknak nemcsak erkölcsben s isteni bölcsességben, hanem viseletök- és ruházatukban is Krisztus tanitványainak kell magukat mutatniok: épen azért, ha akár hivatalosan, akár magánosan az iskolán kivül kell megjelenniök, tisztessé­ ges öltözetben, talárjukat nem vállaikra vetve, hanem kiöltve, s hogy lábszáraik is fedve legyenek, végig legom­ bolva jelenjenek meg (a mint már a t. t. törvény is meg­ rendeli). A subscriptiora szintén ily öltözetben kell meg­ jelenniök, ha a különbeni visszautasitás által magukat compromittálni nem akarják. A III-ik czikkhez. Minthogy az isteni és emberi tör­ vényekből önként következik, hogy a sérelmek megtor­ lásában senki sem lehet önmagának itélő birája, oskolánk minden növendékének egyenként és összesen szigoruan megtiltjuk, hogy a más iskolásokat s a gondjaikra nem bizott gyermekeket, még ha talán kihágást követnek is el, annál kevésbé pedig pusztán pajkosságból s ok nélkül szidalmazzák, piszkolják vagy épen ütlegeljék s bárminő testi sértés- és sebekkel illessék. Egyedül a rendes és hi­ vatalos oeconomusnak adatik annyi szabadság, hogy az ilyen gyermekeket kihágásaikért szeliden rendre utasitsa. A többiek azonban sérelmes panaszaikkal az illetők praeceptoraihoz vagy rectoraihoz tartoznak fordulni, kiknek joguk van tanitványaik kihágásait érdemlett büntetéssel sujtani s a vett sérelmeket megtorolni. Óvakodni kell azonban ilyenkor is a féktelen haragtól és szerfölötti ke­ gyetlenségtől, annyival inkább a sebesülést, vérvesztést vagy épen a testtagok megnyomorodását magával von­ ható ütlegeléstől. Mert ha ez valaha megtörténnék, a sértő és sebző fél a sértett és sebzett félnek viselni tar­ tozik fajdalma diját s mindennemü gondozási és gyógyi­ tási költségeit. A IV-ik czikkhez. Bizonyos lévén, hogy a tanuló if­ júságnak a katonai fegyverek, főleg a pisztolyok (sclopetum) használata a tanulásra nézve hátrányul szolgál s a

153 tudományok elhanyagolását vonhatja maga után; mint­ hogy különben is az iskolában nem a katonaság, hanem a tudomány fegyvereit illik forgatni, az ifjuságnak már csak jól felfogott érdeke is azt kivánja, hogy a fegyverek használatától, mindennemü katonai gyakorlatoktól tartóz­ kodjék. Az V-ik czikkhez. Miután némely classis praeceptorok által az a rosz szokás hozatott divatba, mely szerint bizonyos alkalmakkor, mint promotio (egyik osztályból a másikba való feljebbmenetel) s szünidő kiadás alkalmá­ val tanitványaikat bizonyos kényszeritett ajándékozgatásokkal terhelik, szükségesnek látjuk figyelmeztetni, hogy jövőre minden ilynemü visszaéléstől tartózkodjanak, ki­ vévén, ha a tanitványok önként s minden erőszakolás nélkül megteszik. Mert ha valaha még ilyen kényszeritett megadóztatásnak jövünk nyomára, már csak a kárpótlás és méltányosság elvénél fogva is a tanitók fizetéséből és illetményeiből fog ez levonatni és megtérittetni. A VI-ik czikkhez. Az is megkivántatik, hogy a temp­ lomba és temetésekre meneteleknél az ifjuság teljes szám­ ban jelenjen meg. Senkinek sem szabad ily menetelekről elmaradni, hacsak valami fontos és elfogadható ok nem jött közbe, mit mindig idején s előlegesen kell bejelen­ teni az iskola igazgatójának, mely ha aztán elfogadtatik és tudomásul vétetik, büntetést nem von maga után. De a ki makacsságból, alapos ok nélkül, restségből nem je­ lenik meg s maga helyett mást nem állit, mindannyiszor 60 denárra büntettetik. Ezen pótlásokhoz 1 7 3 1 - b e n november 7-én határoztattak a következők: 1) Minthogy az iskola az ifjuságnak közös lakóhelye, az éjjeli őrködésnek is közösen kell történnie. Ezért meg­ követeljük, hogy a tanulók mindnyájan rendre végezzék az éjjeli őrködést. A ki ezt elmulasztja, három napig szakácskodik, vagy fizet 34 dénárt. 2) Minthogy pedig az anyanyelv használata tudo­ mánynyal foglalkozó ifjú ajkára épen nem illő, a ki még is ennek használatán rajtakapatik, fizet 14 dénárt, vagy mindannyiszor egy-egy éjszakán át őrködni tartozik.

154 3) A kik a vitatkozás jogával élve, vitatkoznak, de e miatt elhanyagolják rendes repetitióikat, a fentebbi törvények értelmében kétszer, háromszor még csak pénz­ birsággal büntettetnek, de ha többször ismételik, az isko­ lából kizáratnak. 4) Ugyancsak el lett határozva, hogy a köztanitók nyilvános helyeken, mint p. a templomban tanitványaik közzé üljenek, hogy a netalán helytelenkedő gyermekeket rendre utasithassák. Ugyanily módon kisérik és szemmel tartják őket játékuk, valamint temetési menetek alkal­ mával is. A tanitási órák közül pedig egyetlen egyet sem szabad elmulasztaniok, különben mindannyiszor 1 2 0 de­ nár pénzbirsággal büntettetnek. A már ismert iskolai törvényekkel egy időben határoztattak meg az ifjuság hivatalnokainak kötelességei is, melyek a következők: A s e n i o r k ö t e l e s s é g e i . I. Az iskola seniora, mint az igazgatóhoz legközelebb álló egyéniség mindazt, mi az ifjuság javára s általában az egész iskola jóhirének megtartása- és gyarapitására szolgálhat, mint a közigaz­ g a t á s é l é r e á l l i t o t t m á s o d i k s z e m é l y , hatáskö­ rébe tartozónak tekinti s épen ezért a közjó fölött oly hiven és szorgalommal őrködik, mint a hogy tanuló társai, az egész ifjuság, az iskolai igazgató s mindenek fölött a szent és hatalmas isten szine előtt becsületszavára fogadta. II. Másfelől azonban az ifjúság minden tagja is kivé­ tel nélkül tisztelettel és engedelmességgel tartozik a seniornak; a ki tehát makacsúl és vakmerően elleneszegűl, különösen oly dolgokban, melyek a közjó előmozditására és gyarapitására vonatkoznak, elveszi érdemlett bün­ tetését. III. A senior a közjó előmozditására irányúló tettei­ ben nemcsak az igazgatónak és ifjúságnak adott becsü­ letszavát, hanem méginkább a mindenható isten és a lel­ kiismeret szózatát igyekezzék követni. A közpénzek ke­ zelése-, és kiosztásában, az étkezés vezetésében s más hasonló dolgokban az igazság és méltányosság lebegjen szemei előtt. Nyáron 9, télen pedig 8 órakor rendesen kaput zárjon, s a kulcsokat magához véve az igazgató tudtán kivül azt senki kedveért ki ne nyissa.

155 Ezekkel szemben ha észrevétetik, hogy a senior kö­ telességeit nem teljesiti, vagy az ifjúságnak reá bizott javait hűtlenűl kezeli, valamint hogy erkölcsi magavise­ lete roszra változott, senki se merészkedjék ezt a nyilvá­ nosság előtt szellőztetni, vagy magának mellékes utakon keresni elégtételt, hanem minden ilyes alkalomkor az ifjúság az igazgatóhoz folyamodjék, hogy a seniort köte­ lességére figyelmeztesse s ha aztán a senior az igazgató figyelmeztetéseit sem veszi számba, joga lesz az ifjúság­ nak őt elmozditani hivatalából. Az o e c o n o m u s k ö t e l e s s é g e i . I. Az oeconomus kötelessége a leczkeórákról, iskolai s egyházi istentiszte­ letekről s általában mindennemü hivatalos összejövete­ lekről elmaradottakat, — senkit, sőt fontos ok nélkül magát a seniort sem véve ki — pontosan feljegyezni és számon tartani. II. Reggel és estve a szokott istenitiszte­ letekre, bibliaolvasásokra, mint színtén a felkelésre jelt ad az igazgató rendeleteihez képest. III. Vigyáz az audi­ torium, folyosók és udvar tisztaságára, szerdán és szom­ baton a délelőtti órákban a szolgatanulók munkáira s dolog végeztével gondoskodik a seprők összeszedéséről. IV. Megakadályozza a gyermekek kiabálását az iskolá­ ban, továbbá mindennemü beszélgetést, czivakodást, rút és erkölcstelen beszédet, helytelenkedést, valamint az anyanyelvnek használatát V. R e á tartozik továbbá estve, a meghatározott órákban az iskola kapujának bezárása s az éber őrködés, mert ha kisül, hogy valakinek kinnmaradását titkolni akarja, a tettessel egyenlő büntetésben részesűl. VI. E kötelességeket egy egész hét folyamán át teljesitvén, végre egy meghatározott időben, nyilváno­ san egy önerején szépen kidolgozott s könyvnélkül beta­ nult szónoklatot tart. A ki pedig ily nyilvánosan elmon­ dandó szónoki beszédet nem képes szerkeszteni, köteles­ sége e helyett nehány fejezetet akár az ó- akár az újtestamentomból betanúlni. Egyébiránt ha az oeconomus e kötelességeinek csak egyikét is elhanyagolja, 14 de­ nárra büntettetik, s ha könnyelműen többször ismételi, büntetése 24 denárra emelkedik. A p r a e c e p t o r o k k ö t e l e s s é g e i . I. Az iskolába

156 hozott uj tanulók gondozását az igazgató tudta és bele­ egyezése nélkül senki magára nem vállalhatja; a ki pe­ dig az igazgató engedelmével gyermekeket fogad el, kö­ telessége férfias komolysággal hiven és szorgalmasan ve­ zetni és oktatni őket a tudományban és jó erkölcsben; önként nincs joga róluk lemondani, vagy elkergetni: s ha az igazgatótól nyert engedélylyel valahová — bár csak rövid időre is — távozik, visszatérteig tanitványá­ nak gondozását és oktatását valamely megbizható tár­ sára bizza, nehogy az ő távolléte miatt tanitványai a tanulásban hátramaradást és kárt szenvedjenek. II. A gondjaira bizott gyermekeket senki se tartóztassa vissza magán házánál, sőt kényszeritse őket, hogy a közleczke órákon, vizsgálatokon, istenitiszteleteken s névsor olvasás alkalmával mindig pontosan megjelenjenek; naponként tüzze ki feladataikat, hagyja ki felfogásukhoz mérten leczkéjüket, s szerdán és szombaton az eltanúltakat is­ mételtesse. III. A ker. vallás legfőbb hitelveit: az apos­ toli hitformát, tizparancsolatot, úri imádságot, asztaláldást, reggeli és estvéli imát, vasárnapokon egyéb tanitásnak megszüntetésével pontosan tanitsa be és vésse emléke­ zetükbe. IV. A gyermekek büntetésénél tartózkodjék a dühöngéstől, mert a gyönge gyermekkor gyakran sikere­ sebben javitható szép szavak, mint verések által. — V. A tanév végén a gyermekek, főleg a második, harma­ dik és negyedik osztályosok sohase bocsáttassanak szét a praeceptorok által vizsgálatlanúl. A negyedik és kisebb osztálybeliek szellemi felfogásukhoz képest ismételjenek. Az ifjúság ezen törvényekbe foglalt kötelességeinek teljes megértéséhez az akkori körülményeknek még némi ismerete kivántatik. Tanintézetünk ugyanis, bár 1735-ig teljesen a város magistratusának felügyelete alatt állott, így mintegy a város iskokolájáúl volt tekinthető, mind a mellett, mi­ után a lakosság általában véve reformált vallású volt, az iskola az egyházzal ekkor is oly szoros viszonyban állott, hogy ugy a templomi, mint a temetési éneklést itt is az iskolás gyermekek a rector, s később a kántor vezetése alatt végezték, épen mint ma is a falusi egyház

157 községekben. Midőn később az iskola latiniskolává, gymnásiummá nőtte ki magát és az alsóbb osztályok mellett néhány nagyobb, bölcselmi tanfolyamot hallgató deákja is lett: a temetések diszesebbé tételének czéljából, ezen nagyobb deákokra ruházták az éneklés teljesitését és e szolgálatok viszonzásául az ilyen togatusok részére 1 ) az iskolában adott lakáson kivül a város polgárai házanként és utczánként sorban főztek. Ezen köztartás a nagyobb deákok számát hirtelen megnövelte, főleg miután a la­ káson és élelmezésen kivül többféle jótéteményben is részesültek. Ugyanis a kisebb tanúlók a rector által közöttök kiosztatván, azokat ugy az egyes órákra előké­ szitették, mint erkölcsi magaviseletökre vigyáztak és ezért tőlök bizonyos mérsékelt fizetést nyertek. ( 1 7 4 0 körül három máriást egytől.) T o v á b b á gyertyapénzt kap­ tak szobánként az iskolától, s részökre vasárnaponként a templomban persely volt kitéve, a melyből a begyült pénz szorgalomszak végén a senior által egyenlő részle­ tekben osztatott fel köztük. Szünidőnként és ünnepek alkalmával felkeresték az iskola vidéki patronusait némi segedelemért, szüretkor pedig hordóval jártak sorban a szőllőkön, és azt a városi polgárok vagyonosabbjai ren­ desen tele töltötték musttal, ugy hogy bő termés idején 1 0 — 1 2 hordó bort is összegyüjtöttek. Ezen nagyobb deákok, kik a temetési szolgála­ tokon kivűl a templomi dictálást, gyakran — főleg kán­ tor nem léte esetén — az éneklést, sőt segédlelkészek hiányában sokszor egyházi szónoklást is végeztek, és az alsóbb osztályokban 2 — 3 , sőt 4 éven keresztűl is köztanitóskodni tartoztak, az iskolában laktak nehány s 1740-től kezdve hat szobában, melyeket lager, siberia, pokol, menyország stb. nevekkel neveztek el egymás közt. Mindenik szobában volt velök e g y k é t kisebb inas tanuló, ki a szobát tisztán tartani, a kályhát a bent­ lakó deákok által vett fával fűteni, vizet hozni tartozott, ebéd és vacsora idején pedig a senior által kijelölt ház­ hoz elment, s onnan a deákok számára — az előre való 1 ) T o g a t u s o k n a k neveztettek, mert hosszú papi ö l t ö n y t ( t o g a ) tar­ toztak viselni, mint leendő papjelöltek.

158 bejelentés alapján — elkészitett ételeket elhozta, s a legnagyobb lakószobában felteritett asztalra elhelyezte. A deákok mindenik szobából összejövén, az iskolai senior elől ülése és imádkozása után helyet foglaltak s az ebédet csendben fogyasztották el, miután egy közűlök — »kinek illendő portiója meghagyatott« — mindig bibliát olvasott az ebédelés ideje alatt. Az étel maradé­ kok a felszolgáló kis tanulók között osztattak fel, a kik közül ha valamelyik az iskola által vett edényeket elta­ lálta törni, azoknak ára az általa kiszolgált deákoktól részére fizetni szokott illetőségből vonatott le a senior által.1) Reform. egyházunknak a togatus deákok tartásánál szokásos ezen százados rendelkezését azonban 1 7 7 1 - b e n megbolygatták a helytartó tanácsnak a ref. intézmények iránt ellenséges állást foglaló rendeletei, melyek az adózó nép kimélésének ürügye alatt iskoláink létfentartásának alapját óhajtották megingatni. A megye által ugyanis 1771-ben a helytartóság parancsára ezen iskolánknál szokásban lévő közélelmezés véglegesen és szigorúan betiltatott. Az egyháztanács tehát — több évi ingadozás és ezen parancsolat ellenére is tett előbbi rendelkezései után végre 1 7 7 4 . deczember 27-én — az e tárgy megfontolására kinevezett küldöttség véleménye alapján kénytelen volt deákjainak segélyezését más módszerinti intézkedéssel elhatározni. Részint tehát az 1771-iki rendelet után a ke­ gyes jóltevőkhöz intézett kérelem folytán általok igért alapitványokra, részint a remélt évi gyüjtésre és a deákok tartására ez ideig tett régi alapitványokra támaszkodva, elhatározta, hogy a temetési, templomi és más egyházi szolgálatokat teljesitő husz deák részére egy alumneumot állit fel. A terv teljesedésbe is ment, az alumneum fel is ál­ littatott, s abban két deákra és két inasra naponként egy és fél font hús és főzelék, hetenként a deák részére 1 ) Országos levéltárban N . R . A . 1 1 6 5 . nro. 1 2 . 1 7 5 5 - r ő l : T o g a t i sunt numero 29. Hos Omnes oppidum intertenet in septem partes suprepartitum, ita ut uno die una, altera vero sequens platea alternatim cibaria sufficiente praestet.

159 14 fontos, az inas tanuló részére 12 fontos kenyér rendel­ tetett, főzőházúl pedig az iskola egy régi épülete (a je­ lenlegi felső papszer utczai 14. számú tanári lakás) jelöllöltetett ki. Ezen alumneumban 1775-től kezdve több olyan ágost. ev. vallású ifjak is nyertek élelmezést, a kik Magyarország felső vidékéről, Szepes, Sáros, Liptó me­ gyékből a magyar nyelv megtanulása végett városunkba s iskolánkba jöttek; sőt későbben 1780-ban számuk anynyira megszaporodott, hogy az egyháztanács — a váro­ sunk evang. lakosai által részükre tett évi ajánlatok­ hoz képest — számukat előbb nyolczra, 1787-ben pe­ dig négyre kénytelen volt leszállitani; 1790-ben pedig miután az ily ágost. vallású deákok részére előbb tett alapitványok visszavonattak, vagy a kamatok nem fizet­ tettek, csak 12 frt fizetés mellett határoztattak felvé­ tetni. Ezen alumneumban tápláltattak továbbá 1 7 8 3 és 1784-ik évben, később 1805-ben is minden fizetés nélkül azon cseh és morva lelkészek gyermekei, kik az ezen időben Cseh- és Morvaországban ujonnan alapitott ref. egyházak lelkészeiűl főiskoláinkból oda kiköltöztek, de fiaikat hazai tanintézetekben óhajtották növeltetni. 1 ) A togatus deákok száma azonban az 1788-ik évben nagyon megfogyott, a melynek oka az volt, hogy az iskolánkból Sárospatakra menők »semminemü gradussal nem vigasztaltattak meg«, miután ez időben nálunk a geometria és phisica nem tanittatott olymértékben, mint az Sárospatakon kivántatott. Még inkább meglátszott a deákok számának hanyatlása 1790-ben, a miért is az egyházi előljáróság — aggodván az eddig általok telje­ sitett szolgálatok teljes elmaradása miatt, — ennek oka felől őket kikérdezte. A togatusok erre 1 7 9 1 . december 13-án a következő s a tanárok által is megerősített relatiót adták irásban az egyháztanácsnak. »A deákok szá­ mának apadása a következő okokból állt elő: I) Az alumniumban az ellátás nagyon szűk, s csak ebédre ter­ jed ki, mig az ez előtti időkben, szerdán és szombaton, 1 ) Az alumneum az iskolának évenkint 350—400 frtnyi kiadásába került, mely összeg legnagyobb részét az egyes kegyes adakozók és alapitók fizették.

160 a közönséges játszásnak idején vacsorát is adtak. A sátoros ünnepekre némely kegyes jóltevők által küldött ajándék hús s más e félék sem osztatnak ki, hanem az ünnepeket követő mindennapi élelemre tartatnak fel, és ekkor is ép ugy koplalni kell, mint máskor. 2) K e v é s a promotio. 1789-ben az ecclésia még a deákoknak járó congest bor harmadrészét is elvette a könyvtár gyara­ pitására. 3) A deákok Sárospatakon is megkevesedvén, oda mennek, mert ott jó ünnepeket kaphatnak, ugy, hogy ottani jövedelmük vetekedik az itteni senior jöve­ delmével, az itt maradók pedig még a rendes grádusba se vétetnek fel Sárospatakon. 4) Igen sok a temetés és a templomi szolgálat, érette pedig kevés a fizetés, a privatusok is csak egy huszast fizetnek egész évre. Régen névnapokon és lakadalmakon magoknak sokat keres­ hettek, de most még cántálni sem szabad. Fizetésök is kevés, didactrumot se szabad szedniök.« A 23 deák emez előterjesztése, miután őszintén ki­ jelentették, hogy a jövő évre majd mind Sárospatakra fognak menni, az egyháztanácsot gondolkozóba ejtette, s az eddigi szűk élelmezést hetenként két font hussal és egy fél kenyérrel megjavitotta, s elhatározta, hogy a hivek három hónaponként az alumnusok pártolására felfognak szólittatni a templomi szószékből; egyszers­ mind a kegyadományok beszedésére könyvformáju kilencz perselyt csináltatott, az egyházkerűlet pedig meg­ kéretett, hogy a miskolczi deákoknak ugy az ünnepre já­ rást, mint a supplicatiót engedje meg, melyet az 1 7 9 2 . oct. 16-án meg is adott. Továbbá felemelte a privát tanitás diját egy máriásról (33 kr.) háromra, ujra meg­ adta a senior és contrascriba választás jogát a deákok­ nak; azonban mindennek sem lett egyelőre eredménye, mert 1792-ben már oly kevés deák volt iskolánkban, hogy az egyházi szolgálatok teljesithetése czéljából kénytelen volt az előljáróság Debreczenből kérni togatusokat, (Pa­ takra is irt, de az innen odament deákok elijesztették őket az idejöveteltől,) honnan nyolczan el is jöttek s uta­ zási dijokul 2 — 2 frtot is kaptak. Ezen deák szükség azonban nem tartott sokáig, mert már a következő

161 évben oly sokan lettek, hogy az alumneusok száma a szűk idő miatt 20-ra restringáltatott. Az 1796-ik évben február 14-én felállittatván az is­ kolai tanács, ez teljes erejéből igyekezett e téren is mi­ nél jobb intézkedéseket hozni létre. Azért a temetésre nézve ugy rendelkezett, hogy »a halottrajárás ezután egye­ dül a 20 alumnus számán felül leendő deákoknak le­ gyen kötelességök, kik között a a halottaktól bejövendő két garas fizetés egyaránt osztasson fel, a temetkező pe­ dig az ily halottra menő deákoknak, mivel ezeknek az ecclesiától egyéb jövedelmök nem lenne, valamely ételbeli adakozással lenni tartoznak.« »Az deákoknak fentartása pedig oly formán változtatott, hogy városunk min­ den korban levő tagjai requiraltatni fognak a végett, hogy kiki fejenként, maga tetszése szerint, esztendőnként a kérdésben levő fentartás iránt bizonyos summát a deá­ kok részére offeráljon és azon oblatuma szerént ennek utána minden esztendőben azon maga önként való aka­ rata szerént magára vett és vállalt adóját az oskola cassájába beadni köteleztessenek.« Az 1774-ben felállitott alumneum tehát megszünt létezni, a főzőház subrectori lakás lett, a húsz alumnus de­ ák pedig havonként 3 — 3 frt fizetést kapott az eddigi élelmezés helyett, azon temetési, praeceptori és didactralis díjakon kivül, a melyekben eddig is részesült. A deá­ kok húszon felüli számban lévén, a többiek csak 1 frt 30 krt kaptak havonként; ha pedig a húsz első közül valamelyik elégtelen osztályzatot kapott, szintén csak 1 frt 30 krban részesült. Az iskolának a templomi, temetési és iskolai szol­ gálatokat teljesitő deákok iránt eleitől fogva különböző alakban fennállott segitsége egész 1848-ig meg volt tanin­ tézetünkben, ekkor azonban a gymnasium egészen uj rend­ szer szerint rendeztetvén be, a bölcseleti osztályok telje­ sen eltöröltettek, az alsóbb osztályok tanitására pedig ren­ des tanárok választattak. A deákok tartására tett régi alapitványok kamatai ez időtől egész 1 8 7 1 - i g ösztöndijképen 7.ik és 8-ik osztályú nyolcz tanulónak adattak ki, akkor pedig tápintézet állittatván fel, ezen ösztöndij, 11

162 melynek évi összege 65 frt 68 kr, annak évi jövedelmé­ hez csatoltatni rendeltetett.

Az iskolának 1708-ban alkotott, s később bővitett törvényei az egész századon keresztül fennmaradtak tan­ intézetünkben. Nagy változtatás szüksége akkor állott elő, midőn a rector mellé több »humaniorum professor« választatott az ügyek vezetésére, igy a deákok és tanu­ lók viszonyai is némi átalakulást szenvedtek. Az iskolai tanács — mint minden téren — ugy itt sem mulasztotta el a czélszerű újitást, azonban lényegesebb változtatásokat a törvényen nem tett. Kiválóbb alkotást találunk e tekintetben az 1820-ik évi ujabb rendezkedés után, a mely időben hozott tör­ vények oly lényegesek, hogy azon minden dologra kiter­ jedő figyelemnél fogva, melylyel irva vannak, méltán megérdemlik, hogy egész terjedelmökben ismertetve le­ gyenek. E törvények a következők: I. A b ö l c s e l k e d é s i

osztályt

illető

törvények.

1. A ki ezen iskolába tanúlás végett jövend, az os­ kolai esztendő kezdetében rendesen Sámuel napkor jelen legyen, az iskolai igazgató urhoz menjen el, harmadnap alatt mutassa elő erkölcséről s tudományáról szóló bi­ zonyság levelét. Tudományi megvizsgáltatása, s a be­ jegyzési s aláirási pénz kifizetése után elolvasván az os­ kola törvényeit, azok eránti engedelmességének bizonyi­ tására saját kezével irja be nevét a névkönyvbe, igy beiratván, az oskola minden kiváltságaival élni fog. 2. A különös tanitók kötelessége lészen tanitványaik erkölcsére és szorgalmára felvigyázni, azokat a tudomá­ nyok tanúlásában vezérleni, naponként legalább két kü­ lön órán a kiszabott tanulmányokra, melyeket a közön­ séges tanitóktól hallottak, ismételés s ha tökélletesen nem értenék, magyarázás utján megtanitani. A külön ta­ nitók esztendei jutalmát, mely egytől két váltó forintra határoztatott meg, a tanitványok félévenként tartoznak

163 befizetni. A késedelmezők az oskolai tanácsnak jelentes­ senek be, mely azok szülőit megszólittatja, és azon mó­ don, melylyel más tanitáspénzek tárgyában fog elégtételt eszközleni; mi ezen uton sem nyeretvén meg. nem fog­ nak feljebb vitetni; s ugy közönséges, mint külön tanitóik a bizonyság levelet meg fogják tőlök tagadni. 3) A magok professoraik tanitásain mindnyájan je­ len legyenek. A ki elfogadható ok nélkül, melyet jelen­ tenie kell Professorának, mulaszt: 1-ső izben idéztetvén, megdorgáltatik; 2-odizben ugyanazon dorgálás, de ke­ ményebben ismételtetik: 3-adizben neve a hallgatók előtt kihireltetik, s maga mint tanitásokat mulasztó a közönség előtt megpirongattatik; 4-edizbeni mulasztásért szülői vagy gondviselője az oskolai szék által tudósíttatnak ; 5-ödször börtönbe záratván 12 nappali órán; 6-odszor 24 órán; 7-edszer három napon keresztül fog bezárattatni, ahol nehogy tunyán heverjen, valamely elvégezendő munka adatik neki és nem előbb, mint annak végeztével fog szabadon becsáttatni. Hogyha ugyan az esztendő le­ forgása alatt 8 adizben is mulatna, a 7-edszeri mulatás büntetését ujra elszenvedje, a szülék házukhoz elvitelére szólittatván fel. A kinek pedig akár ezen, akár más ok­ ból az oskolai tanács által az oskolábóli kirekesztés bün­ tetése tudtára adatott, feljebb hivatkozás az egyházi ta­ nácsra csupán birtokon kivül engedtetik meg. 4) Hogy a távol levők a tanitási órákon könnyebben észrevétessenek, a bölcselkedők mindenike renddel és sorozat szerint fogjon helyet s csengetéskor azonnal jelen legyen. A mulasztókat feljegyezni tartozó jelenészek, a távolvoltak névjegyzékét az Ellenőrnek adja át, ki azt mindjárt első izben az illető Professorral fogja közölni, hogy a távollevők felszólittathassanak; vagy midőn az os­ kolai tanács elé kell idézni, ugyanazok visszavigyék; itt különösen az jegyeztetvén meg, hogy ha tudomására jő, hogy a jelenész kötelességében nem hiven járt el, és avagy csak egy órát valakinek elengedett az ilyen 24 órai börtönre itéltetik. 5) Mindenki valamely classicus latin munkát, mely­ lyel leginkább kiván megesmerkedni, tetszése szerint vá­ ll*

164 laszszon, azt figyelemmel olvassa, annak előadási módját utánozza, tartalmáról a szerző stylusával rövid előadást készitsen, és azt az oskolai esztendő végével mutassa be. A latin nyelv tökéletesebb értésének megszerzése ked­ véért a professorok által hónaponként feladott tárgyak­ ról latin beszédeket irjanak. A ki a gyakorlás ezen nemét elhanyagolná vagy tulajdona helyett más dolgozatát mu­ tatná be, e kiszabott munkát őrizet alatt tartozik elké­ sziteni. 6) Tudomány könyvek nélkül nem szereztethetvén, a bölcselkedők a professorok által ajánlt könyveket ma­ goknak megszerezzék. A segedelmezettek főképen a ka­ pott jótétemények legnagyobb részét könyvek vételére forditsák. 7) A korhelyek, kiknek henyeségök a kiszabott tu­ dományokból való felszólittatás alkalmával a professorok előtt kinyilatkozik, három- vagy négyizbeni intés után szülőiknek jelentessenek be; a még sem javúlók az oskola elhagyására unszoltassanak, vagy a körüményekhez ké­ pest abból távozni is kényszerittessenek, 8) A latin nyelven kivül, melyet alaposan kell ismer­ niök, a görög és német nyelvet is megtanúlni szorgalma­ tosan iparkodjanak. 9) Könyveik jegyzékét, naplókönyveiket, általnézés okáért az illető professoroknak bemutassák. 10) A kik közvizsgálat alkalmával 2-ik osztályzatba 1 ) tétettek vólna, az elhanyagolt tudományok ismétlésére szorittatnak, az első osztályba igy se emelkedvén föl, szülőikhez visszaküldetnek. 1 1 ) A ki ez vagy amaz közvizsgálatot elkerülte vólna, nem vitetik fönnebbi iskolába, a ki pedig az utólsó közvizsgálat alúl kivonja magát, attól a bizonyságlevél megtagadtatik. II. A z i s k o l a i i f j ú s á g e r k ö l c s é r ő l . 1) Minthogy a tanuló ifjaknak az erényben és ke­ gyességben gyarapodniok s a haza és vallás reményeivé növekedniök kell s e tekintetbeni előhaladásukat külső tetteikkel s életök egész módjával bebizonyitani tartoz1

) Jelenleg elégtelen osztályzat.

165 nak: ur- és innepnapokon ugy reggeli mint estveli órákon az isteni tiszteleten, a szent gyülekezetben mindnyájan jelen legyenek. A szent egyházba menendő bölcselkedési oskolabeliek harangozáskor a lyceumban gyüljenek össze, az oskola kapuján kivül pedig kettőnként rendet tartva tisztességes arczczal és lépéssel együtt menjenek. Az egy­ házba bemenvén, buzgón imádkozzanak, énekeljenek s szives könyörgéseikkel tanusitsák kegyességöket. A predikáczióra figyelemmel hallgassanak, óvakodjanak az al­ vástól, ne olvassanak, ne suttogjanak, avagy beszéljenek; külső öltözeteik- és viseletökkel isten iránti belső és leg­ főbb imádást, alázatot és áhitatosságot; a szent gyüleke­ zet iránt tiszteletet nyilvánitsanak. A botránkoztatók sa­ nyarul dorgáltassanak meg, v a g y a tett sulyjához képest közhelyen való engedelem-kérésre büntettessenek. A távollevők a jelenész által feljegyeztetvén, az igazgató professornak jelentessenek s első izben ugyan az igazgató által megfognak intetni, a 2-ik izben távollevők latin mun­ kálat készitésére szorittatnak, 3-szori templom mulasztás­ ért az iskolai szék előtt keményen megdorgáltatnak, 4-ed izben egy hónapi segedelempénzöktől fosztatnak meg. Azoktól, kik ezen törvény ellen 5-öd izben is vétenének, minden segedelempénzök elfogatik. A segedelempénzt nem kapók 4-ed izben börtönnel, 5-öd izben pedig a kö­ rülményekhez képest szabott büntetéssel lakoljanak a törvény és vallás megutálasáért. T o v á b b á mivel szükség, hogy az iskolai ifjak oly annyira erényes életet éljenek, hogy sohasem érezzék magokat az urvacsorájára méltat­ lanoknak; ez okáért az isten- és vallásos szokások eránti tiszteletben másoknak is például szolgálhassanak; az itteni szentegyházban (a szomszéd egyházakbani elmenetel til­ tatván) minél számosabban járuljanak az ur asztalához. Ezen kötelességet vakmerőn elmulasztók az igazgató ál­ tal maga elé hivatnak (az elmulasztás oka kinyomoztatik) s oly rendelés tétetik, milyet a körülmények kivannak. 2) Határozott órákon a lyceumban végezendő reg­ geli és estveli könyörgésekre mindnyájan összejöjjenek. Az elmaradók 1-ször ugyan az igazgató által megdorgáltatnak, 2-szor az igazgató szabad tetszése szerint szabandó

166 büntetést szenvedik. Ha pedig valamelyik az ismételt és fokonként sanyarúbb büntetés után is a könyörgést el­ mulasztani merészelné, a segedelmezettek jótéteményétől megfosztatik. E fölött az erkölcs megbirálásakor és bizonyságtételekben leginkább ezen kegyességi kötelesség teljesitésére vagy elmulasztására leszen tekintet. E végett a távollevőket az ellenőr napról-napra jegyezze föl, azok­ nak neveiket az e czélra rendelt napló könyvbe oly mó­ don iktassa be, hogy kiki hányszor mulasztott légyen kö­ nyörgést, egy tekintetre kitünjék. 3) A halottak kivitele vagy halotti beszédek tartása közben e szent cselekményekhez illő tisztelettel légyenek. Az ugynevezett közönséges temetésre az oskola nagyobb és kisebb tagjai ki fognak menni; mi akkor történik, mi­ dőn valaki a helybeli pártfogók, egyházi személyek, város tanácsosai és tisztesebb férfiak közül meghalálozott, vagy az oskola tagjai temetendők, kiknek az utolsó tisztessé­ get a tanulók önként megadni tartoznak. A rész szerinti temetésekre a deákokat a temettetők megkérése után az oskola idősbje (senior) a bevett szokás szerint ren­ delje ki, kiknek kötelességökben fog állani korán meg­ jelenni, a meghatározott helyen magokat tisztességesen és emberségesen viselni s gondosan kikerülni minden olyan cselekményeket, melyek botránkozásra avagy pa­ naszra okot adhatnának. Ezen törvény általhágói a szent egyházban elkövetett vétségre kimondott büntetést fog­ ják szenvedni. A külföldiek temetésére az igazgató által kibocsátott éneklők kötelessége leend távoztatni bármely tréfás, annyival inkább fajtalan dalokat. A felelet terhe az ezt történni megengedő vagy a vétőket be nem jelentő s az éneklők milyen viseletéről a helybeli illető paptól kiadott bizonyság levelet nem hozó karelnököt illetendi. 4) A tanúlók minden különbség nélkül a felsőbbek, u. m. gondviselők, kormányzó, lelkipásztorok és professorok eránt tisztelettel, figyelemmel és engedelmességgel légyenek. Egyéb akármely rangu, kivált hivatalban levő pártfogókat és jóltevőket tiszteljenek, azokat meg ne bántsák. A különben cselekvő első és második izben sa­ nyarún megdorgáltatik, ha a vétek sulyja keményebb

167 büntetést nem kivan, 3-ik izben az oskola börtönébe zá­ ratik, v a g y ha a méltatlanság nagyobb s az engedetlenség makacs volt, az oskolából kirekesztetik. 5) Az oskolai hivatalt viselőket, Idősbet, Ellenőrt és a többi előkelő diákokat megbecsüljék, azoknak, mi­ dőn kötelességökben járnak el, engedjenek. A különben cselekvő közhelyen megdorgáltatik, vagy ha a vétség su­ lyosabb volna, keményebb büntetéssel fenyittetik. 6) Mivel pedig valamint a beszéd, ugy a külső vi­ selet is a lelket tükrözi: azért megkivánja az előljáró­ ság, hogy minden tanúlónak helyzetéhez legillőbb öltö­ zete legyen. E g y n e k se legyen tehát olyan viselete, mely őt egyrészről puhának, és teste csinosgatására felettébb ügyelőnek, másfelől pedig elhanyagolt és aljasult lelkü­ nek jelentené. Minélfogva fekete, setétkék szinű magyar dolmányt, akár pedig ugynevezett frakkot, v a g y kaputot hordjanak; öltözetük többi része is, u. m. a derékra va­ lójuk, mellényök, nadrágjok fekete vagy sötétkék szi­ nűek legyenek; nyakravalóik pedig fehérek vagy fekete szinűek; korántsem pedig tarkák, hímzettek vagy czifrák; kalapjuk tisztességesek és a mennyire lehet, egyformájúak legyenek. Az ellencselekvők 1-ső ízben az Idősb és Ellenőr által pirongattassanak meg, 2-odizben az Igazgatónak öntetszése szerinti megbüntetés végett je­ lentessenek be, 3-ad ízben a tilos ruha a könyvtár ré­ szére foglaltassék le. Köpenyeget ámbár a határozott szinű posztóból készittetett legyen is, dolmány v a g y a fennirt öltönyök nélkül és hideg esős v a g y havas időn kivül viselni szabad nem lészen. A nem segedelmezett ifjak szinte óvakodjanak disztelen vagy botránkoztató és oskolás ifjakhoz illetlen öltözetet viselni, az efféléktől a professorok által tiltassanak e l ; a nem engedelmeskedők pedig az iskolai szék által tetszés szerént büntettes­ senek. 7) Akárhova sem szabad a lakó szobán, annyival inkább a lyceumon kivül, hanem a törvény által rendelt minőségű ruhában menni. Pipa készséget közhelyen vi­ selni nem szabad. Az elsőbb ellen vétőktől tiltott ruháik, a 2-ikat megtartóktól füstölő szereik a könyvtár részére

168 elfoglaltatnak, azonkivűl magok a vétők tetszés sze­ rinti büntetés alá vettetnek. 8) A haszontalan és undok beszéd, szidalom, károm­ kodás, átkozódás, esküvés, káromlás, mint alávalóság és kicsiny lélek bizonyságai a legkomolyabban megtiltat­ nak; a haszontalan beszédű s szitkozódó értekezést fog irni a fecsegés és szitok rutságáról, s az ellenkező eré­ nyek szépségéről, melyet az összegyüjtetett oskolai ifju­ ság előtt fel fog olvasni. Az iszonyúbb káromkodó első izben megvesszőztetik, 2-odizben kicsapatik. 9) Minthogy a tanúlóknak a békességet és egyet­ értést szeretniök szükséges, a pártütést, zendűlést szer­ zők, azok, kik akármely szin vagy ürügy alatt összejöveteleket tartanak, a felsőbbek ellen összeesküvők vagy összebeszélők pártfogói megvesszőztetvén, száműzetnek. Sőt tiltatnak a magános visszálkodások és háboruságok is. A nyugtalanitók, a veszekedők egy két megintés után alább való lakba rendeltetnek, hol utolsó hely jelöltetik ki számokra; ha eszökre nem tértek, az oskolai szék jó tetszése szerint érdemökhöz alkalmazott börtönre itél­ tessenek. A kik pedig szóval és tettel magános bosszút állanak vagy tanúlótársaikat megütni merészlék, azok vagy börtönbe záratnak, vagy megvesszőztetnek, vagy a tett sulyja kivánván, kirekesztetnek. — Gúnyoló vagy rutalmazó iratokat a kik találtak s másokkal olvasás vé­ gett közöltek, és azonnal meg nem semmisitették, kö­ zönséges példás büntetéssel illettessenek. A ki maga üres hireket költött, vagy a mások által koholtakat ter­ jesztette, vagy a közönségre tartozó dolgokról, a maga előljáróiról, u. m. gondviselőkről, kormányzóról, professorokról nem szabados vagy legalább illetlen dolgokat emlegetett, érdeme szerént közhelyen való engedelemkérés, börtön vagy kicsapás büntetését is szenvedje. Az előszámlált vétkek egyikében vagy másikában bűnösök vagy részesek érdemök szerint börtönre, vesszőre, vagy kicsapásra fognak büntettetni. 10) Ugy az oskolábani mint kivüle minden pajkos­ ságtól, zörgéstől, beszélgetéstől, lármától süvöltéstől, futosástól és más illetlen tettektől óvakodjanak. Az ellen

169 cselekvők hét vagy több napi jelenészetre vagy a tett­ hez képest börtönre is büntettetnek. 1 1 ) Közvizsgálatok, névnapok szine alatt és bár­ mely nevezettel tartatni szokott tivornyázások, vendég­ ségek tiltatnak. Ezen törvényt megsértők egy, vagy a körülményekhez képest több hónapi segedelem pénzek­ től is megfosztatnak. A nem segedelmezettek pedig egyenlő értékű büntetéssel korlátoztatnak. Pártfogóknál és tisztességes polgároknál szabad lészen a tanúlóknak ebédelni, vagy a szabad óráig vacsorálni is; de polgárok vendégségében keresztelő vagy lakadalom idején meg­ jelenni, vendégeket vagy idegeneket részegségig itatni, és a legkisebb botrányra is alkalmat szolgáltatni tilos. Ez ellen járók a körülményekhez képest büntettessenek. 12) A Lyceum kapui esti 9 órakor bezárattassanak. Az ellenőr a kapukat, vajjon igazán bezárva legyenek-e megvizsgálja, mindenik hálószobát, melyet éjjel soha sem szabad bezárni, megtekintse s a távollevőket följe­ gyezze. De megtekintés ürügye alatt az esküdt deákok­ nak oskolából kimenni tilos. Az esküdt deákok a város­ ban lakó tanúlókról tudomást vehetnek a szüléktől vagy a gazdáktól, kik a szabad óra után, miután a Lyceum kapui bezárattak, hamarább vagy később jő elő, 1-ször ugyan jelenész kötelességet viseljen; 2-szor három hó­ napi segedelem pénzétől; 3 szor a segedelmezettek min­ den jótéteményétől megfosztassék. Minden segedelem pénzétől megfosztatik az első izben künn maradott is, ha kivilágosodik, hogy gyanús vagy nem szabados he­ lyen mulatott. Kukoricza fosztáson nem szabad megje­ lenni. Az ellen mivelők hat hónapi segedelempénzöktől fosztatnak meg, vagy testi büntetéssel illettetnek. A Lyceumon kivül lakó deákok esti 9 óra után honn nem lé­ vén, ugy büntettessenek, mint azok, kik a lyceum kapui bezáratása után későn, vagy épen nem térnek vissza. A ki éjjel a lyceumból, a lakatot vagy zárt elrontván, ke­ ritésen által szökvén, vagy rést nyitván, kimenend, első izben három hónapi segedelem pénzétől, 2-od izben pe­ dig a segedelmezetteknek járuló minden jótéteményektől megfosztatik.

170 13) Az oskola közhelyeit, melyek hogy tiszták legyenek, ugy az egészség mint az illedelem parancsolják, vizelettel vagy ganéjjal undokitani tilos. A különben cselekvő első izben az ellenőrtől, másodszor az iskolai széktől dorgáltassék meg, harmadszor vétkéhez alkalma­ zandó büntetéssel fenyittessék. — A lakhelyek és buto­ rok tisztaságára a gondviselőn kivül az ugynevezett e l s ő vigyázzon, ez pedig, ha ezen kötelességet nem tel­ jesitené, tetszés szerinti büntetéssel lakoljon. Tüzi fát nehogy a megrázott boltozatok romoljanak, a kamarában és tornáczokon vágni el vagyon tiltva. E törvény áthágói önkény szerinti büntetés alá esnek. 14) Kártyázni, ugy szorgalom-mint szünidőben avagy csak időtöltés kedvéért is tilos. A törvény általhágói, ne­ vezetesen az időtöltés és mulatás végett játszók első izben tetszés szerint büntettetnek. A rút nyereség okáért játszók pedig első izben a szerencsekoczkájára feltett pénz elfoglalásán s a könyvtár javára forditásán kivül pénzfizetésre itéltetnek. A kártyák birtokosai, kártyáik elvétele mellett pénzt fizetni tartoznak. Másodizben mindkétnemü játszók ugy a kártyák birtokosai és sáfári (gondviselői) tanuló társai és a humanitatis oskolabeliek előtt elmondandó engedelemkérésre; 3-adszor 1 2 , — 4-edszer 24 vesszőütésre,— 5-ödször kicsapásra büntet­ tessenek. Más tisztességes, a lélek felderitésére és a test gyakorlatára veszély nélkül intézett játékok, a zenemű­ szerek használatával szerda és szombatnapok délesti óráin, szünidőkben napestig, helyén és idején megenged­ tetnek. A Sajó folyamban halászni s vadászni a miskolczi határban s szomszéd erdőkben sem szorgalom-, sem szün­ időben nem szabad. Akárminemü fegyvert bennt vagy künnt a Lyceumban hordozni és tartani a kegyes királyi rendeletek és tettleges törvény ellenére is, azok elvesz­ tésének és a körülményekhez szabandó keményebb bün­ tetés terhe alatt tilos. Minthogy pedig a hideg fördő az inak erősitésére szolgál, a Szinva patak pedig e czélra nem tartatik alkalmasnak, a nagyobb tanúlók fürödhetnek a Sajó vagy előér folyamban az e végre ki­ tüzendő helyen, az igazgató által rendelendő felvigyázónak

171 gondja alatt. A tapolczai meleg ferdőbe az igazgató engedelme nélkül menni tilos. Az ellen cselekvők a körül­ ményekhez képest tetszés szerint büntettetnek. 15) A felsőbb tudományokat tanuló deákoknak a mértékletes dohányozás megengedtetik; mindazáltal a gyermekek tanitásakor vagy midőn mások esznek, éjjel alusznak avagy épen szünetlenül és tulságosan füstölni s igy másoknak alkalmatlanságot szerezni: I-ször ugyan komoly dorgálás, azután pedig kényszerinti nagyobb büntetés terhe alatt tiltatik. Esti 9 óra után a szobában, sem az ágyban fekve, az utczákon pedig és az oskola közterén sohasem szabad dohányozni. 16) K i k a lyceum középületét, kályháit, ajtóit, abla­ kait vagy a lyceumon kivüli épületeket, keritéseket szőllőket, fákat, gyümölcsöket, veteményeket és akármiféle dolgokat megkárositották, valakit megvertek vagy lop­ tak, szóval megbántottak, a rontás vagy kár kijavitásán kívül a pajkosság vagy gonoszság minémüségéhez képest tetszés szerint vesszővel vagy börtönnel büntettessenek, sulyosabb tettekért pedig és az imént emlitett kihágások egyéb fajaiért kicsapattassanak. 17) K i k akár városi, akár külföldi asszonyokat vagy lányokat, — kivétetvén anyjok vagy leánytest­ véreik — az igazgató engedelme nélkül a lyceumba és a szobába bevezettek, vagy a hozzájok menőket elfogadták, v a g y az igazgató engedelmével hozzájok bocsáttatott bármely asszonyokat vagy leányokat maguknál tartóztat­ tak, először ugyan megdorgáltatnak; másodszor engede­ lem kérésre itéltetnek, harmadszor pedig a segedelmezettek minden jótéteményeitől megfosztatnak Azok, akik aszszonyokhoz vagy lányokhoz, jóllehet azok tisztességes házból légyenek, gyakrabban járnak, mint illenék, vagy ezeknek tetszeni vágyván, puhaságra és bujaságra hajól­ nak, komolyan dorgáltassanak meg. Végre a romlott és semmirekellő emberekkel való társalgás általában megtiltatik. 1 8 ) Ki a tüzre és gyertyára nem vigyázott, a körül­ mények és veszedelem minősége szerint keményen dorgáltassék meg vagy börtönbe is rekesztessék.

172 19) Ki tudva és akaratból, gyanus helyen, korcsmá­ ban és kávéházban ivás, játszás vagy nézés okáért meg­ jelen: első izben 24 órai börtönre büntettessék; másodszor ezen 24 órai börtönhöz 24 vessző ütleg köttetik. Har­ madszor, minthogy eszére nem jött, a körülmények sze­ rint kicsapásra itéltessék. A köz táncztermeket a ki­ rályi kegyes rendeleteknél fogva, komolyan és kivétel nélkül mindenkinek tiltatik gyakorolni. Az ellen vétők első izben közhelyen való engedelem kérésre, vagy 12 órai börtönre, és e fölött testi büntetésre, 6 vagy 12 vessző ütésre, végre pedig kicsapásra itéltetnek. Játékszinekbe nézés kedvéért menni legfelsőbb kegyes rendelet erejé­ nél fogva tilos. Ki e törvényt vakmerőn megsérti, első izben ugyan az igazgató által megdorgáltatik. Másodszor közhelyen való pirongatást szenvedjen. Harmadszor köz­ helyen kérjen engedelmet. Negyedszer börtönnel-, ötöd­ ször börtönnel s e felett kemény testi büntetéssel lakol­ jon. Ugyanezen büntetés alá esnek azok, kik bármely tisztességes polgárok vendégsége- vagy lakodalmakor szülőik vagy az igazgató engedelme nélkül tánczolni me­ részlenek. 20) Korcsma nevezet alatt értetnek úgy azok, a me­ lyek Miskolcz város kebelében vagynak, és pedig akár kö­ zösek, akár magánosak vagy titkosak; mind pedig annak határán kivül valók, melyekhez t. i. a menet és jövet há­ rom órába kerül. Midőn ezen korcsmákban mulatást kerülhetetlen szükség nem kivánja: azokban mulatni vagy inni a játékszin eránt fokok szerint kijelölt büntetés terhe alatt tilos. A távol eső korcsmákba, valamint megpihenésre, ugy a szükség kényszeritvén, mértékletes italra való betérés ezen tilalomhoz nem értetik. 21) Midőn az egész tanúlóság lélek és test vidámitása végett szünidőt nyer, lapdázáson vagy más hasonló játékon kivül minden mások tiltatnak, például dárdave­ tés, küzdés, kővel hajigálás és a hasonlók, melyek köz­ ben veszélyes sérelem könnyen történhetnék. 22) Az igazgató tudta és engedelme nélkül akármi okból a városból kimenni tilos. Ki az ő engedelme nél­ kül az oskolából vagy városból a szomszéd helyekre ki-

173 ment, a netalán mulasztott tanitási óra büntetésén kivül 24 órai börtönnel fenyittessék. 23) Minthogy a mértéktelen életmód, főképen a bor­ ral és égett italokkal bőven élés igen árt a test egészségének és a lélek tehetségeinek; és mivel a segedelempénzt sokkal jobb haszonra, u. m. különféle könyvek szerzésére s más szükséges dolgokra lehet és tartoznak forditani: minden tanulóknak a józanság és takarékosság szivökre köttetik. Kik magukat e részben kitüntették, azokra kü­ lönös tekintet lészen; a kik pedig a bort vagy más ha­ sonló italokat bőven inni tapasztaltattak, vagy épen meg­ részegedtek, tetszés szerint büntettessenek, ha pedig az ittasság szokásukká vált, az oskolából kirekesztetnek. 24) Kik akármely szorgalomidő kitüzött napjára meg nem jelentek s távollétöknek törvényes okát adni nem tudták, mindenik elmulasztott óráért az idősb (senior) ke­ zelése alatt levő elvonási pénztárba két garast fognak fizetni; másod izben az első osztályzatú segedelmezettek 3 hónap alatt másodosztálybeli jótéteményt vesznek. A második osztályzatú segedelmezettek pedig ugyanannyi idő alatt segedelempénzök felétől fosztatnak meg. Har­ madszor, a segedelmezettektől minden jótétemény el fo­ gatik. Negyedszer mint herék az oskolából kicsapatnak. A nem segedelmezettek a szorgalom idő kezdetén korán meg nem jelenvén, ha távollétök elegendő okát nem ad­ hatták, vagy kik a szünidő határnapját be nem várván az igazgató engedelme nélkül elmentek, az iskolai szék által a körülmények és a vétség foka szerint büntet­ tetnek. 25) Az aratáskori kéregetés az ekklésiákhoz kikül­ dött deákok és akárhová kimenők a gyanús helyeket és korcsmákat kerüljék, senkit meg ne botránkoztassa­ nak, becsületesek, mértékletesek és szerények legyenek, utközben vagy vásárokban ne csoportozzanak. Az ezek ellen vétőktől vétkök sulyához képest havi zsoldjuk fele elfogatik vagy sulyosabb büntetéssel is fenyittetik. 26) Mind a hajnal, a tanulók barátja, mind az öt órakor végzendő reggeli könyörgés megkivánják, hogy az oskolai ifjuság ezen óra előtt felkeljen. A jelenész kö-

174 telessége leend ezen óra közelgetésekor minden szobába elmenni, s a fekvőket felserkenteni. Reggeli 5 óra után a ki ágyban találtatik, az elmulasztott könyörgés bünteté­ sén kivül: I-ször rendkivüli éjjeli őr, 2-szor egy hétig je­ lenész tisztében fog eljárni. 27) Ugy közönséges, mint magános tanitók tanitvá­ nyaik nevelésében és tanitásában hivek, szorgalmasok és szelidek legyenek. A ki vagy a fenyités gyakorlatá­ ban a módot áthágja, vagy korhelységéről jegyeztetett meg, I-ször keményen megdorgáltatik; nem javulván, hivatala s tanitványai tőle elvétetnek. A közönséges ta­ nitók kötelessége leend tehát szorgalmasan felvigyázni és megtudni, milyen gonddal tartják a magános tanitók tanitványaikat, ha megtekintés közben valamely hiányt tapasztalnának, akár tanitási ügyességökben, akár a tanitványokkali bánásban, megintés után az ilyen tanitók meg nem javultak, a felügyelő professornak tétessék je­ lentés. Kik magános tanitványaikat halott temetés miatt elhagyni kénytelenek, azokat hivatalosan munkálkodó más tanitókra kell bizniok. 28) Kik romlott erkölcseik és rosz tetteiknél fogva közönséges megjegyzés alá esnek, a kik kóborolni, s többeket társaságukba vonni észrevétettek, azok a fe­ nyegető veszély elháritása és egyebeknek üdvös példa­ adás tekintetéből nagyobb kihágási első tettükért is az is­ kolától eltiltassanak, vagy ha vétségök azt tanácsolja, minden tekintet nélkül közhelyen vesszőztessenek meg. 29) A tetszés szerinti büntetéseken értetnek az ezen törvényekben előfordulók. Az pedig a biró bölcs itéle­ tére bizatik, hogy a börtönt vétek vagy más körülmények­ hez képest a kenyerén és vizén kivül más tápszerek el­ vonásával is tegye terhesebbé. 30) Ha valaki a diákok közül az akár pénzben, akár termesztményben adott jótéteményt hűtlenül kezeli és a Lyceumot vagy társait bármiképen megcsalja, a kár tüsténti megtéritésén kivül kicsapatik. 3 1 ) Ki a megtekintésben foglalatos esküdtet, idősbbet vagy ellenőrt akármiképen merészen megsértené, kenyéren és vizén kitöltendő 3 napi börtönre büntettetik.

175 Ha pedig ugyanazon esküdtek ellen valaki kezét föle­ melni, v a g y ugyanazokat megverni bátorkodnék, vétke sulyjához képest megvesszőztessék és különbség nélkül kicsapattassék. 32) Nem annyira az életkor, mint a jóság és tudományokbani előmenetel és alkalmatosság tekintetéből mindenik szobába a többiek elébe tett elsők kötelessége lészen laktársaikra szüntelenül felvigyázni, őket a kóbor­ lástól eltartóztatni, a szokott könyörgéseken megjelenésre sürgetni, s ugy rendelkezni, hogy együtt ismételjenek, s az igazgató által kijelölt és helyeselt szerzőket olvassák, s laktársaik törvény elleni tetteiket, kóborlásaikat, az os­ kolán kivül töltött idejöket, egy e végre készitett napló könyvbe irják be, s bármely törvénytelen cselekvényt haladéktalanul jelentsenek be az igazgatónak. A be nem jelentett törvény elleni tett büntetése a bejelenteni mu­ lasztó elsőre fog szabatni. Az imént emlitett módon rendelt első törvényesen megakadályoztatván vagy távol lévén, az utána legközelebb következő fog az ő tisztében eljárni. T o v á b b á az elsők tartoznak a magok napló köny­ veiket minden héten egymással közölni, minden hónap végén pedig az oskola kormányzónak — kemény bünte­ tés terhe alatt — fölterjeszteni. 33) A kéregető deákok a kiválasztott megyét semmi esetben sem adhatják el, azt elcserélni s magok helyett mást állitani az igazgató engedelmével csak annak lészen szabad, ki hirtelen megbetegedvén, kéregetői tisztében el nem járhatna. 34) Az ekklésia által a diákoknak adandó segede­ lempénzek elosztásában ilyen rend lészen. Azon diák, a ki ámbár első évü bölcselkedő, de buzgó tanulása, szor­ galma és más erényei által tanulótársai közül annyira kitünik, hogy méltán első osztályzatban helyeztessék, a három váltó forintra menő segedelempénzt, a felsőbb oskolabeli, de második osztályzatra méltatott deák előtt fogja kapni, s ezeknek végre csak akkor adatik j o g és tehetség az egész segedelempénz vételére, midőn az első osztályzatu deákok száma 20-ra nem emelkedik. 35) Kik német nyelv tanulása végett más oskolákba

176 mennek, az ottani törvények alatt lesznek, és csak ugy fogadtatnak a Lyceum kebelébe vissza, ha magokkal bizonyságlevelet hoztak mind erkölcsi épségök felől, mind arról, hogy a köztanitó termeket ott is szorgalma­ san gyakorlották. 36) Gyanus, a lyceum professorai előtt rosz oldal­ rul jegyes és kimutatandó helyeken szállást fogadni sen­ kinek sem lészen megengedve. 37) Az énekléskör elnöke nemcsak a hármóniás kart lészen köteles igazgatni, hanem minden diákokat a dicséretek éneklésére szorgalmasan serkenteni. 38) Az oskolák köztanitói ünnepek alkalmával a kormányzó vagy igazgató engedelme nélkül nem több, mint összesen hat napokon lehetnek Miskolcztól távol, és ha történnék, hogy azok később térnének vissza, és kezdenék el a tanitást, mint köteleztetnének, szoros fe­ leletre fognak vonatni. 39) Azon bölcselkedők, kik tanitási és segedelempénzi jótéteményekkel négy éven által éltek, azon esetre, ha az ő munkájokra és segitségökre a gyermekek tani­ tásában szükség volna, ötödik esztendőre is itt helyben maradni, s ezt az időt a közhaszonra szentelni tartoznak és annyira köteleztetnek, hogy az e törvények ellen szegülők, mint a vett jótéteményekről meg nem emléke­ zők és háládatlan segedelmezettek s a közjóra nézve nyakasok, minden elfogadott jótétemények visszatérité­ sében marasztaltassanak s bizonyság levelök nem előbb, mint a visszafizetés teljes megtörténtével adassék ki. 40) Nehogy az iskolai ifjúság arról panaszkodjék, hogy csak büntető törvények által terheltetik, kedvezés vagy orvoslással pedig semmi részben sincs ellátva: meg­ engedtetik akármely nagyobb vétség miatti kicsapatás esetében a helybeni egyházi tanácsra birtokon kivül való hivatkozás.

Ezen törvények szerint tehát ifjuságunknak hivatal­ nokai a következők voltak: I) Szenior. 2) Contrascriba

177 (ellenőr). 3) Primariusok (esküdt deákok). 4) Énekkarelnök. 5) Oeconomus (jelenész(?). 6) Szoba elsők. 7) Őrök (vigilek,) kiknek kötelességeit a fentebbiek után elmon­ dani fölösleges, egyedül azt kell megjegyeznünk, hogy mindezen hivatalnokokat az iskolai tanács által adott jognál fogva, 1823-ig szavazat többséggel maga az ifjú­ ság választotta, mig a köztanitókat az iskolai szék jelölte ki. 1823-tól kezdve az ifjúság szabadválasztási joga korlátoztatott, később a visszaélések miatt teljesen el is tö­ röltetett. Ezen törvények 1844-ig maradtak meg tanintéze­ tünk ifjúságára kötelező erőben; ekkor azonban a testi büntetés csak a legvégső esetekre nézve hagyatott fenn, és az iskola épületének rendben tartására, s a nagyon elharapózott falra firkálások szigorú kinyomozására az ifjúság közül egy gondnok (curator) választatott, ki egy­ szersmind a tanári kar irnoka is lett. Az átalakitott s ki­ nyomatott törvények az ifjuság minden tagja által meg­ vétetni rendeltettek. Az 1848. év márcz. 15-ike iskolánk ifjuságát is oly lá­ zas tevékenységre ösztönözte, hogy már márczius 20-án kénytelen volt Szepessy László a megye alispánja Palóczy László iskolakormányzónak átirni, hogy »a tanulók itt-ott elszórt vigyázatlan szavaikkal, falra firkálásaikkal megzavarják azon szent örömet, melyet hazánk ujjászü­ letése felett minden tisztább gondolkozású polgár érez,« melynek következtében az Auditoriumban összegyüjtött ifjúság komolyan megintetvén, inquisitio indittatott annak kipuhatolására, hogy a felvégben kik szónokoltak a kapá­ sok s más összegyült nép előtt; erre az ifjúság vezetői, érezvén a szabadabb idők következését, márczius 28-án kilencz pontba foglalt követelést terjesztettek az egyházi tanács elé, azt egyszersmind éjjel az iskola falaira is kira­ gasztották. Ebben külön deák csapat alakithatását, s ma­ goknak a fegyverben való gyakorolhatását, a feltanodai rendszer teljes átalakitását és az iskolai jótétemények bővitését kérték; azonban az egyházi tanács erélyesen utasitván őket a törvény tiszteletére, kijelentette, hogy a kinek az iskola jelenlegi berendezése s intézkedései nem 12

178 tetszenek, kiveheti ellenszegülés nélkül iskolai bizonyitványát és eltávozhatik a tanintézetből. Az ifjúság tehát egy­ előre nyugodtan maradt, azonban kitörvén a szabadságharcz, és a tanitások szünetelvén, igen sokan elmentek közülök honfiui kötelességeiket a csatamezőn teljesiteni. Ennek következése lett az 1 8 5 0 márcz. 14-én kelt azon helytartótanácsi 3606/29. sz. a. rendelet, miszerint »meg­ hagyatott a miskolczi ref. lyceum tanári karának, hogy tanitványaik bizonyitványait ujonnan és szigorú vizsgálat alá vévén, a forradalom idejének a ref. lyceumi tanulók által hol és mimódon lett eltöltése iránt magoknak tiszta tudomást szerezvén, azokat, kikre nézve akár az igy meg­ vizsgált bizonyitványokból, akár más uton tudhatja, hogy honvédek voltak, név szerint feljelenteni tartsák oly szo­ ros kötelességöknek, melynek mulasztása vagy bármely tekintetben hanyagul teljesitése mind a nevezett taná­ rokra, mind lyceumukra nézve szomorú következéseket vonhat maga után.« Tanári karunk azonban egy igen ta­ pintatos feleletben tudtára adta a helytartó tanácsnak, hogy »mivel köztudomású tény, hogy az előadások 1848. november 11-étől 1849. junius 23-ig folyvást és rendesen tartattak, más részről a forradalom után 1849. octóber 22-én megnyilt iskolai évben a tanulók bevétele tárgyá­ ban kiadott rendelethez magát lyceumunk szorosan alkal­ mazta, annyira, hogy ennek kifolyása nagyobb tanúlóink számának az előbbi évekhez képesti apadása; továbbá az is köztudomású dolog, hogy a tanintézet növendékei épen azok, a kik a forradalom alatt voltak, tehát tanintézetünk e tekintetben teljesen nyugodt, hogy ezen alapon a legki­ sebb kellemetlenség is érhetné.« Az 1849-ik év szept. 2-án az iskolai tanács által elő­ zetes megbizás folytán az egyháztanács elé terjesztett és elfogadott javaslat a tanuló ifjuságra nézve is forduló pon­ tot képez, mert eltöröltetvén általa a bölcselmi tanfolyam, ugy a köztanitóság, mint a magántanitás megszünt; az ifjusági hivatalnokok közűl egyedűl a senior maradt meg, a kinek hatásköre ezután főleg a temetési szolgálatok pontos teljesitése feletti felügyeletre és az ifjuság ebből befolyó jövedelmének kezelésére terjedt ki. Az iskolai

179 bennt lakás megszüntettetett, a deák lakószobák tanter­ meknek rendeztettek be; a temetési és más egyházi szol­ gálatok teljesitése pedig olyan önként vállalkozó VII-ik és VIII-ik osztálybeli tanulókra bizatott, a kik ez időtől kezdve »jótéteményesek«-nek neveztetvén, tandijelengedésben, s szolgálataikért az eddiginél magasabb dijazás­ ban részesültek, s ha e mellett szorgalmasak és jó maga­ viseletű tanulók is voltak, a deákok tartására tett és 1796-tól pénz segélyben kiosztott alapitványoknak egy bizonyos részéből még ösztöndijban is részesültek. Ezen változások szerint idomultak át az ifjúságra vonatkozó iskolai törvények is, melyeknek ismertetése az előbbiek után már fölösleges, miután egyedül a fegyel­ mezési mód humanisticusabbá, gyengébbé változása és a tanrendszer átalakulása miatt eltörölt ifjúsági szolgálatok és hivatalok teljes megszünése különbözteti azokat meg a már ismertektől. Ez idő óta is többször változtak ugyan az iskolai törvények, azonban a változások inkább az óramulasztá­ sok sikeresebb megszüntetésére, mint más aprólékos fe­ gyelmezési ügyekre terjedtek ki. Általában ugy találjuk, hogy iskolánknak az ifjúságra vonatkozó intézkedései a legujabb időben minden tekintetben megfelelnek azon kivánalmaknak, melyeket a korszellem, a czélszerü tanitási rendszer és a törvény kivánnak. Jelenleg a magyar­ országi egyetemes ref. konvent által Budapesten 1 8 8 4 . év márczius hóban az összes ref. iskolákra nézve megál­ lapitott fegyelmezési szabályok vannak iskolánkban — a tiszáninneni egyházkerületnek Sárospatakon 1 8 8 4 . julius I-én tartott közgyülése határozatánál f o g v a — elfogadva.

A mi a tanuló ifjúság erkölcsi magaviseletét illeti, általában azt tapasztalhatjuk, hogy minél előbbre megyünk vissza a régi időbe, annál szilajabb, annál féktelenebb volt az ifjúság és daczára a nagy mértékben alkalmazott testi fenyitéknek, elzárásnak, koplaltatásnak, pénzbirság­ nak és segélyezéstől való megfosztásnak, a fegyelmi ki12*

180 hágások, s a város polgárainak sok panaszra okot adó deák-csínyek napirenden voltak. Lehet ugyan az is, hogy most egészen más szemmel tekintjük ezen dolgokat, ta­ lán elnézőbbek s a korviszonyok folytán engedékenyeb­ bek vagyunk az ifjuság ballépései iránt, mint elődeink; lehet, hogy nem csinálunk minden kis dologból fontos tanácskozási tárgyat, mint ők; vagy talán már nincs is oly nagy türelmünk, mint nekik, hogy a javitó büntetése­ ket apróra alkalmazzuk a megjavulni nem akarón, hanem egyszerüen minden kisérletezés nélkül mihamar eltávolit­ juk a tudományos pályáról azokat, a kik nem odavalók­ nak látszanak; az is igaz, hogy mai nap városunkban a növendékek magaviseletének ellenőrzése végtelen nagy akadályokba ütközik és ha maga a szüle vagy gondviselő — a mi gyakran megtörténik — még meg is neheziti az iskola e nehéz feladatát, teljesen lehetetlen, igy aztán szabadabb is az élet, bár fájdalom! ennek haszna azon tanulókra épen nincsen, kiknek érzékeire a tanári kar intései a családi kör miveletlenségénél fogva épen nem hatnak, vagy a kik oly viszonyok közt nőnek fel, melyeknek rontó hatását az iskola ellensúlyozni nem ké­ pes; hanem annyi bizonyos, hogy minél közelebb jövünk korunk felé, annál kevesebb ifjúsági vétségekkel találko­ zunk a tanintézet évkönyveiben, a mely körülmény — sze­ rintem — a fentiek mellett is csak az állapotok javulását jelenti e tekintetben is. A fegyelem a régi jó időben, a mint az iskolai tör­ vényekből láthattuk, igen szigorú volt. A kis tanúlók igen sokat szenvedtek tanitóik durvasága miatt, kik a mellett, hogy majdnem csekélységek miatt jól elverték s körmei­ ket ütötték, gyakran még éjjelre is a tanterembe csukták őket. Már az 1708-iki törvények szigorúan megtiltják ezen rosz bánásmódot; az 1 7 3 0 . január 3-án tartott vá­ rosi közgyülés pedig ujra kénytelen megtiltani a »gyenge gyermekeken mód nélkül való kegyetlenkedést«; s ké­ sőbb is mindig tárgyát képezi ez az év végén tartatni szokott záró tanácskozmánynak; mindamellett a köztanitók humanisticusabb bánásmódja csak a jelen század harmadik tizedének elejétől kezdődik, midőn a kisebb

181 osztályok feletti főfelvigyázásra rendes tanárok rendel­ tettek, kik a köztanitókat kellőleg ellenőrizték. A nagyobb tanúlók magaviselete szintén többször adott okot a panaszra. Régi példaszó, hogy a »tiltott édesebb«. Bizony eljárt a tanulóság akkor is az Avas szép bokrai alá pipázgatni s kunyhókat rakni tanulgatás czéljából, a hol aztán tüzet is rakogattak; volt idő, midőn egy sereg »kócs-puskát« (lyukas kulcsból csinált kis pisz­ tolyfélét) szedtek el tőlük, majd meg a nagyon elterjedt bunkós botokat kellett inquirálnia a tanári karnak; s a divatba jött arany paszomántos kis sapkákat, követvá­ lasztási kokárdákat, tollakat eltiltania. Volt idő és pedig több éveken keresztül, midőn a Sajóban való fördés köz­ ben összekapván tanulóink a helybeli más gymnasiumok növendékeivel, közös kihivásnál fogva egész seregben s általok választott vezérök parancsára vonultak ki a Sajó mellé, vagy a Felső-Szinva felé, hol formaszerű csatáro­ zásokat vivtak az ellenféllel. Majd a Felső-Szinvára men­ vén fürödni csapatosan, a felvégi parasztgyermekek kőzá­ porral fogadó seregét verték szét, melynek megtorlásául őket meg a megsebesitett parasztgyermekek apjai ker­ gették el a fürdőhelyről. A mult század közepén divatban volt a polgárok neve estvéjén csoportosan összegyülni s az ablak alatt énekelni, a melyért bizonyos ajándékban részesültek. Ezen szokás az ünnepi kántálásokkal együtt 1 7 8 0 felé annyira elfajult, hogy a tanulóság, mely e régi jogára igényt formált és a mester inasok közt, kik az ajándékok által csalogatva szintén kezdték magok között ezen eltanult jó szokást meghonositani: gyakran véres verekedés ütött ki, ugy hogy a belőle származott sok kellemetlenség miatt azt a megye kértére 1 7 8 1 . novem­ ber 19-én a helytartótanács határozottan betiltotta. Az egyes osztálybeliek saját tantermüket fűttetni tartoztak. A mult század utólján is még 1805-ig e czélból a kisebb tanúlók vagy naponként vittek fel az iskolába egy darab fát, vagy pedig megváltották ezen fahordást egy szekér fával, néha annak árával: három máriással; továbbá a fűtő gyermeknek, ki a kályhában rendesen megrakta a tüzet, minden tanuló egy garast tartozott

182 egész évre fizetni. A deákok a fütésért járó évi dijat a seniornál fizették be; mely összegpénzből vétetett nem csak az ő auditoriumnak nevezett tantermök fütésére szükséges fa, hanem a rectorprofessor 15 öl failletősége is. A deákok, vagyis a bölcsészet hallgatók kétfélék voltak. Azok, a kik az iskola jótéteményeit élvezték, köz­ tartásban részesültek vagy később segélypénzt kaptak: t o g a t u s o k n a k , azok pedig, a kik az iskola semminemü jótéteményében nem részesültek, p u b l i c u s o k n a k ne­ veztettek. A togatusok majdnem mindig papi vagy jogi pályára lépő szegényebb sorsú egyének voltak; a publicusok pedig rendesen gazdagabb földbirtokosok gyer­ mekei. A t o g a t u s o k a fapalánkozattal és a Szinvafelől őrkarókkal körülvett iskolaépületben laktak, melyben a jórendet az ifjúságnak — fentebb a törvényekben már emiitett — hivatalnokai őrizték. Mindezek daczára azon­ ban mégis sokszor megtörtént, hogy a bezárt kapu mel­ lőzésével túltették magokat a magas palánkon, meglá­ togatván a szigoruan tiltott tánczházakat, komédiákat és korcsmákat, szerzett és csapongó jókedvökben a polgárok békés nyugalmát is sokszor megzavarták. Már az 1 7 3 0 . január 3-án tartott városi közgyülés végzéseinek I-ső pontjában mondja, hogy »Az becsületes város lakosainak az scholabeli immorigerus togatus ifjak által véghez vitt és ennek utánna is viendő injurialtatásokat birák uraiméknak czenzurára venni illő dolog és rei veritate érdem­ lett büntetését hogy kiki elvegye, determináltatott.« Ezért határoztatott el 1749-ben, hogy »a togatusoknak lakadalmakon, czehek lakásán két párnál többnek meg­ jelenni, vagy ott sokat inni, énekelni tiltatik, csak köszön­ téssel tiszteljék a társaságokat.« Igy tiltatott meg szigo­ rúan a táncz, melyre nézve a tilalom még az 1830-ik év­ ben is fennállott, ugyhogy azért nem engedtetett meg a szo­ kásos évi majális, mert az 1 8 2 9 . évben többen felkötött sarkantyúval mertek tánczolni a tanúlók közül, s csak 1848-ban szünt meg ezen intézkedés. A szigorú büntetések azonban sokszor nem használnáltak, a fiatal vér, melynek csapongásait erős békókba

183 verni igyekeztek, épen azért sokszor választott tiltott mó­ dokat pezsgő életkedve kimutatására. Ez vitte őket ki gyakran a szőllőhegyekre is, a hol a pásztorokkal több­ ször erősen összetüztek, az ily n ö v é n y t a n i k i r á n d u ­ l á s a i k b a n lebotanizált szőllőfürtök miatt. Ez a pezsgő vér zaklatta őket, hogy erős tél idején szobájok melegi­ tésére nehány deszkát és másféle fákat az iskola palánk­ ján keresztül huzgáljanak, s annak lángjainál hevülő vidám arczaik mosolygó vonásait egy-egy jó élcz vagy adoma még vidorabbá tegye. Pedig a büntetések valóban kemények voltak. Ha a gradusban lejebb tevés, az alumniumi jótéteménytől kéthárom hónapra, félévre vagy egészen megfosztás nem használt, s ha illetlen viseletök miatt adott kötelező leve­ leikben tett fogadásaik daczára ujra elfeledkeztek ma­ gokról, az előljáróság kimélet nélkül kiszolgáltatta a leg­ első deák részére is a megszégyenitő botütéseket, és pedig nem kis mértékben és alkalmazta melléjük a koplalás­ sal s munkával összekötött bezárást. 1 2 — 1 5 botütés a kisebb, 2 5 — 3 0 a nagyobb vétségért az iskolai előljáró­ ság és minden classisból két tanúló jelenlétében, a meg­ szokott büntetések közzé tatoztak; 48 órai elzárás ke­ nyéren és vizén munkairással összekötve elég eszköz volt a megcsökönösödöttebb kedély megpuhitására. Ha pedig mindezek nem használtak, nem utasitották ki egyszerűen a tanulót, hanem az iskola udvarán, az egész ifjúság je­ lenlétében 30-ig vágván, »deáki ruhájából csúfosan kivet­ kőztetvén «, kicsengették a tanintézetből. Ezen büntetések — a mint láthatjuk, — nagyon tulzottak voltak, és még sem, vagy talán e miatt nem tud­ tak annyit használni, mint a mennyit ártottak, kivált azon szélsőségbe való hajtás által, melylyel némely időben al­ kalmaztattak. Például 1803-ban apr. 21-én husvétkor a deákok részére a templomba kitett persely mellé esett 7 krajczárt a perselyre felvigyázó két deák eltévén, az egyik 25, a másik 30 botütésre itéltetett. A nagyon elharapódzott »deákexcessusok« meg­ itélésére 1 8 1 0 . junius 12-én az iskolai tanács a rector professor elnöksége alatt a három humaniorum profes-

184 sort kérte fel, kik e tekintetben teljes hatalommal in­ tézkedvén, az épen e czélból és a kisebb iskolai ügyek elintézésére alkotott iskolai széket képezték, mely a ta­ nulók mindennemű tanulmányi és fegyelmi ügyeinek elsőfokú elintézője maradt a legujabb időkig. Az ifjuságot, emlitett és többnyire meggondo­ latlanságból, vidám pajzánságból eredő csinyjei mellett azonban iskolánkban a legrégibb időtől óta jellemzi a barátságos összetartás és a lelkesedés szép erénye. Alig lehetne olyan iskolát megnevezni, melynek tanuló ifju­ sága, főleg az iskola kebelében levő humanisticus czélok mindenikéért oly nemes indulattal és oly készséggel ál­ doznék, mint intézetünk ifjusága. Örömmel ismerjük el, hogy nemcsak meginditott országos gyűjtésekben vesz­ nek részt, hanem életrevalóságuk által bármely felkaro­ landó czélt is elő tudnak segiteni, jótékonyczélú előadá­ sokat rendeznek, tánczvigalmakat tartanak, magok közt gyűjtenek, ha kell; ugy, hogy a legrégibb idő óta mint­ egy átszármazottnak tűnik fel előttünk ezen nemes jel­ lemvonás, mely bizonyára kibékithet mindenkit a múlt­ tal és jogos reményt ád a jövőhöz. — Ezen lelkesedés­ nek szép példája már az 1791-92 iskolai épités alkal­ mával, a deákok által e czélra magok között gyűjtött összeg; szép példája, hogy Szathmáry György deák 1797-ben az egyházért, — a melyet szintén egy katona adására kötelezett a kormány, — insurgens lett; hogy 1848-ban a köztanitók közül többen beállottak a sza­ badság harcz kezdetén azonnal honvédeknek, s bármely nemes czélt, mely a városban és közelebbről az iskolá­ ban a legujabb időkig a közsegélyezést igénybe vette, tehetségök szerint segiteni igyekeztek. A kegyelet nyil­ vánitásában sem maradtak el, emlékoszlopot emeltek több elhunyt tanáruknak, az élőknek pedig ünnepélyes al­ kalmak idején tiszteletöket és örömüket igyekeztek nyil­ vánosan és díszesen kifejezni; szóval azt mondhatjuk, hogy ifjuságunk általában nem feledkezett meg soha azon erkölcsi kötelességekről, melyekkel a tanintézet iránt tartozott.

185 A mi a tanulóság számát illeti, ámbár már az 1 6 7 8 . év február 9-én tartott miskolczi rész-zsinat az abecedariusoktól kezdve logicusokat is emlit iskolánkban, mind­ azáltal számukra nézve bizonyost nem tudunk, mert az 1 7 0 6 szept. 20-adiki pusztuláskor okmányaink s anya­ könyvünk megsemmisültek. Csak 1715-ben jegyezte fel Nagy-Mihályi Gergely az 1704-ik évtől tanintézetünk tör­ vényeinek aláirt togatusokat, mely időtől fogva a névsor a következő rectorok alatt 1749-ig folytattatott is; ek­ kor azonban félbeszakittatván, 1765-ig ujra hézagot talá­ lunk, és ez időtől kezdve is csak nagyon hiányos anya­ könyvünk van egész 1812-ig, a midőn megkezdődvén a szabályos és rendszeres névsoroknak a helytartó tanács­ hoz félévenként való felterjesztése, az anyakönyv is nagy pontossággal kezdett vezettetni. A Nagymihályi Gergelytől kezdve 1749-ig vezetett névsor szerint (Liber legum Scholae Miskolczinae) beirott togatusok száma:

Ezek azonban, — miután a bölcsészeti tanfolyam ezen időben öt évig tartott tanintézetünkben, — nagy részben mind az öt év alatt itt maradván, oly nagy szám­ ban voltak, hogy már 1730-ban nem győzte őket a város tartani, és január 3-án tartott közgyülésében »az togatus

186 ifjaknak számok restringáltatik minus ad numerum 20, majus vero ad numerum 25.« Az 1765-ik évtől kezdve, — több évi kihagyással — meg levén a tanulók névsora, a következőkben azok­ nak számát egész a legujabb időig megtalálhatjuk.

J e g y z e t . 1765-tól 1769-ig. továbbá 1791 -től 1797-ig retorok azért nincsenek, mert a poétákkal együtt taníttattak, egy osztályban és egy ta­ nár által, a különböző rendszer változás szerint 2— 2 l / 2 év alatt. A deákok mellett szolgálatot teljesitő tanulók pedig négy évről külön vannak irva.

187

J e g y z e t . A z 1 8 2 5 . évtol — 1 8 2 9 - i g a z encyclopedisták e g y osztályban e g y tanár által két évi tanfolyammal tanittattak; a superior és inferior syntaxisták szintén együtt tanultak az 1 8 2 5 - - 2 6 , és 1 8 2 6 — 2 7 - i k tanévek alatt, azért irattak össze a névsorban is.

188 J e g y z e t . Az 1817—48. évről az alsó szónoklati osztály névsora hiányzik, az 1848—49. évről pedig csak két osztály névsora van meg, bár a kormányhoz később tett felterjesztésben a tanulók száma 421-re van téve, tehát hihetőleg később, talán az 1850. marc. 14-éről kelt 3906/29. számú fen­ tebb emiitett helytartósági parancs miatt a vizsgálattól való félelemben semmisittetett meg.

Az 1 8 5 2 — 5 3 - i k iskolai évvel a bölcsészeti osztá­ lyok, melyeknek tanfolyama 1838-tól 1842-ig öt, 1842től 1845-ig négy, 1845-től 1852-ig három évig tartott, teljesen megszüntettetett, és a gymnasium nyolcz osztá­ lyúvá tétetvén, az elemi osztályoktól elkülönittetett. Isko­ lánkban ugyan ezek még továbbra is mintegy előkészitő osztályait képezték a gymnasiumnak, és annak épületé­ ben lévén tantermeik, ugyancsak a gymnasium igazgató­ jának vezetése alatt voltak egész 1882-ig, midőn részökre külön iskolaszék és külön igazgató rendeltetett. Azonban miután tanrendszer tekintetében teljesen külön váltak már ez időtől kezdve; a következőkben csak a gymnasiumi osztályokban tanuló növendékek számát közöljük.

189

A mint e számadatokból kitűnik, iskolánk növen­ dékeinek száma, — nem vévén tekintetbe azon időt, mi­ dőn az elemi osztályokkal összeköttetésben volt, — fő­ leg akkortól emelkedik, midőn az érettségi vizsgák tart­ hatását, igy a nyilvánossági jogot az 1863-ik évben meg nyerte. Ez időtől kezdve városunk minden felekezetbeli polgárai hoztak ide növendékeket, s ez időtől megyénk tanulóinak legnagyobb része tanintézetünkben nyerte kiképeztetését, igy ez iskola régi központi jellegét a legujjabb időig megtartotta. Vallásra nézve tanintézetünk, mint felekezeti iskola e tekintetben protestans jellegét a jelen század elejéig teljesen megőrizte, nem tanulhatván abban más vallású növendék, mint egyedül protestans. Midőn azonban a kormány erőszakos intézkedéseivel szemben, mintegy a felekezet erejének bizonyitásául, minden tiltó rendeletek daczára, megnyitotta az előljáróság e tanintézetet is min­ den más vallásfelekezetű tanulók részére: azóta tanult is ebben több más vallásfelekezethez tartozó tanuló, habár azoknak számok egész a hatvanas évekig nagyon csekély volt, legfellebb 10-től 30-ig emelkedett az összes osztá­ lyokban.

190 A hatvanas évek nagy vivmányai, a tanintézet viszszanyert nyilvánossági joga, a felekezetek közti harczok elcsendesűlése, és főleg a zsidók emancipatiójának életbe­ lépése, városunk nagyszerű és rohamos emelkedésével és népesűlésével a más felekezetű tanulók számát iskolánk­ ban nagyon megnövelte. Ha az utolsó 15 év adatait vizsgáljuk, valóban azt tapasztaljuk, hogy ref. vallású növendékeink száma inkább apad, s a más vallású tanulóké pedig emelkedik.

A mely adatok szinte megdöbbentők lehetnének reánk nézve annak meggondolásánál, hogy miután e ta­ nulóság legnagyobb része Borsodmegyéből és főleg vá­ rosunkból való: a reformatus vallású, tős-gyökeres ma­ gyar polgárok folyvást kevesbednek és főleg szegényed­ nek; ha nem vigasztalna bennünket az, hogy az ujabb időben megnyilt számtalan más gyakorlati életpályákon próbálnak — hihetőleg — előhaladni, a mely téren az előbbi időkben semmi hóditást nem tettek. Tanulóink lakóhelyét tekintve, az utóbbi tizenkét év adatai szerint arról győződünk meg, hogy a tanulók 50 százaléka rendesen városunkból való; a melyhez még 1 5 — 2 0 százalék borsodmegyei járúl; tehát más megyékre 3 0 — 3 5 százalék esik. Ezeknek legnagyobb részét, sőt mondhatni egészen a szomszédos megyék Zemplén, Abauj,

191 Heves, Szabolcs, Gömör és a magyarnyelv megtanulása végett régidők szokása szerint iskolánkba jövő Szepes megyeiek szolgáltatják, ugy, hogy — a mint az 1869. óta évről-évre kiadott iskolai értesitőkből mindenki meg­ győződést szerezhet magának, — az ezen emlitett me­ gyéken kivül Magyaroszág más vidékéről kerülő tanulók száma, az összes tanulóságnak évenként alig teszi 6 — 1 0 százalékát.

A mint ez adatokból is látható, tanintézetünkre Borsodmegyének mindenesetre szüksége van, s valamint a multban a szellemi felvilágosodás terjesztése körül nagy szolgálatokat tett, jövőben is magasztos hivatása van a megye intelligentiájának, szellemi praepotentiájának eme­ lése czéljából.

VI.

Az iskola tudományos gyüjteményei. a)

A

könyvtár.

A reformátionak főelve lévén a nép felvilágosodá­ sát, művelődését előmozditani, e czél elérésére gondoskod­ nia kellett arról, hogy a nép könyvekkel, főleg bibliával elláttassék. E végett számos könynyomtató intézet állit­ tatott, melyekben a vallásos és vitatkozó irányú munkák egész raja jelent meg, a küzdelem mezejére szállva az újított vallás elveiért. A felpezsdült irodalmi mozgalom­ ban az iskolák alapitói is nagy gondot forditottak arra, hogy a felvilágosodás terjesztésére és a vallás védelmére szánt könyvek összegyüjtése által könyvtárak alapittas­ sanak a tanintézetekben, a melyekbe a görög és latin classicusok munkáinak, valamint a reformatio ellen irá­ nyult vitairatoknak megszerzése is a legnagyobb gond és áldozat tárgyát képezte. Iskolánk, mint a X V I . század közepén alakult miskolczi ref. egyház büszkesége, kétségkivül szintén ellátta­ tott már alapitása után mindjárt azon segédforrásokat nyújtó munkákkal, melyekre minden nyilvános taninté­ zetnek nélkülözhetetlen szüksége volt, már csak azért is, hogy a vallás elveinek ostromlói ellen annak vezetői si­ kerrel küzdhessenek, de főleg, hogy a tanitandó tantár­ gyakra nézve kellő kútforrásaik legyenek a tanférfiaknak, miután tankönyvek teljes hiányában az előadás után leirt jegyzetek szolgáltak kézi könyvekűl. Épen azért a legnagyobb csapás érte tanintézetün­ ket akkor, midőn a városnak tűz általi többszörös nagy

193 pusztulása és számtalan viszontagsága között épen meg­ maradt könyvtárát 1706-ik év szeptember 20-án a vá­ rosba betört német és rácz hadak elpusztitották s meg­ semmisitették azon iratokat, melyek egyházunk és isko­ lánk multjára, valószinűleg alapitására is nagybecsű ada­ tokat foglaltak magokban, hihetőleg azon csalódás feletti dühösségükben, hogy ezen könyvtárban, — mely a gaz­ dagabb tanintézeteknél a történelmi emlékű s néha nagy becsű arany és ezüst régiségek s értékes szerzemények, ajándékok letéthelye szokott lenni, — ilyen drága zsák­ mánytárgyat vagy épen nem, vagy nagyon kis mennyi­ ségben találhattak. E kipótolhatatlan veszteség, habár egy időre le­ verte is az iskolai előljáróság buzgalmát, végképen azon­ ban nem csüggesztette el, mert nemsokára ujra nyomait találjuk annak, hogy a tudomány segédeszközeiről, a könyveknek minél nagyobb számban való beszerzéséről gondoskodni igyekszik, csak az sajnálható, hogy e nagy kár megtörténte után nem találkozott senki, a ki az is­ mert, de elpusztitott adatok alapján a multnak legalább főbb vonásait feljegyezte volna, hogy igy az idők folya­ mán feledékenységbe ne merült volna e tanintézetnek talán legérdekesebb régi története. Az iskolai rectoria 1749-ben az egyházkerület en­ gedélyével állandósittatván, az egyháztanács egyszersmind elhatározta, hogy a tanintézetben ujra könyvtár állittas­ sák és miután arra maga is ajánlott bizonyos évi összeget, a hiveket is felszólitotta annak pártolására. A tanintézet pártfogói nem is rettentek vissza az áldozatoktól, sőt a könyvtár alapjára részint pénz-, részint borbeli adományo­ kat oly mennyiségben ajánlottak, hogy 1 7 5 1 - b e n le­ hetővé vált annak számára a pesti bibliothekából számos könyveket hozatni, 1760-ban pedig már az ajándékozá­ sok és vétel által oly szép számú könyv halmozódott össze, hogy azoknak feljegyzésére és rendezésére az egy­ háztanács bizottságot nevezett ki, mely kiküldetésének be­ csületesen meg is felelt. Igy növekedett aztán könyvtárunk évről-évre váro­ sunk- és felekezetünknek a tanügy iránt érdekkel visel13

194 tető egyénei pártfogása és az iskolát fenntartó egyház gondozása mellett. Az 1797-dik évben a kettős példányok száma is olyan nagy volt, hogy elhatároztatott, miszerint »a könyvek rendbeszedetvén, a duplumok és haszontalan könyvek adassanak el,« 1820-ban pedig már egy más teremmel is meg kell bőviteni a könyvtár részére eddig kijelölt elég tágas helyiséget. A mi a könyvtárra való közvetlen felügyeletet illeti, mint az intézet legféltettebb kincse, mindig az igazgató felügyelete alatt állott; az évi bevételről, kiadásról, az iskolai előljáróság által kijelölt munkák meghozatásáról, az ajándékozott és vett uj könyveknek a catalogusba való bevezetéséről, rendezéséről az olvasásért járó ( 1 8 2 0 — 1 8 4 0 - i g kötetenként egy-egy garas) dijak besze­ déséről, szóval annak mindennemű rendbentartásáról ő gondoskodott. Az 1869-ik évben azonban tanintézetünk­ ben az állandó igazgatóság megszűntettetvén, az intézet e nagybecsű s már nyolczezer kötetet tevő könyvtárának kezelésére az iskolai előljáróság egy állandó, évenként megszámoltatott, pontos könyvtárnokot óhajtott nyerni, a ki a már hosszú időn keresztül csak mellékesen és hé­ zagosan teljesitett, fárasztó ugyan, de okvetlen szükséges rendezés terheit megbirja és annak embere legyen. Igy bizta meg Kun Pál tanárt annak felügyeletével, ki a foly­ ton gyarapodó s az eddigi szűk helyiségekben felhalmo­ zódott, ugyszólván rendezhetetlen állapotban levő köny­ veket az 1879-ben épen e czélra épitett emeletes, tágas és díszes könyvtárba helyezte át, azokat a legujabb és leghelyesebb rendszer szerint hosszas és elismerést ér­ demlő fáradsággal berendezte, azoknak jelenleg is hű gondviselője. A mi a könyvtár gyarapodásának forrásait illeti, erre nézve a legrégibb időtől, körülbelől 1796-ig, mindig az egyháztanács szavazott meg bizonyos évi összeget, melyből aztán az igazgató rendelte meg a kijelölt mun­ kákat. 1796-tól az iskolai tanács ajánlatára, a vidéki supplicatióból begyűlt összeg egy meglehetős része is e czélra adatott, 1820-tól kezdve pedig minden ujonnan beirt ta­ núlótól I váltó frt vétetett e czélra, továbbá a jótétemé-

195 nyes tanulóktól büntetésből elvett havi pénzilletőség is a könyvtár részére rendeltetett. Az 1846-ik évben — min­ den protestans intézetben dívó szokás szerint — a böl­ csészeti évekre magokat az iskolai törvényeknek aláiró ifjak subscriptionális dija (1. 2. 3. 4. frt) u j r a e czélra for­ dittatni határoztatott. Ezen segédforrások mellett az 1867-ik évben b. e. Pálóczy Hováth Mária iskolánkról is megemlékezvén, kegyes alapitványának intézetünket illető évi részéből az iskolai előljáróság intézetünk e kincsének nevelésére annak egy tizennyolczadrészét rendelte forditani; a mely idő óta bevétele évenként az ötszáz forintot megközelit­ vén, könyvtárunknak más intézetekkel bátran versenyez­ hető gyarapodását örvendve tapasztalhatjuk. A fenntartó testület gondozása mellett több lelkes gyarapitói is voltak időről-időre ezen értékes könyvgyüj­ teménynek, Igy emlékezett meg arról már 1809 ben no­ vember 8-án széki gróf Teleki Sámuel, ki 500 frtos ala­ pitványának kamatait hosszú időn keresztül fizette könyv­ tárunknak, 1837-ben pedig a változott pénzviszonyok miatt ez alapitványt 1 4 4 frt 30 és fél krajczárban iskolai pénztárunkba be is fizette. Tomkaházi T o m k a László 1811. szeptember 30-án 1 0 0 frttal, Óváry Fodor Miklós 1820-ban 500 frttal gyarapitották annak alapját. Ez utóbbi összeg 1844-ben 1 8 2 5 v. cz. frtban fizettetett be. Könyvadományokkal a következők emlékeztek meg róla: Barta András felsőnyárádi lelkész 1 8 1 2 - b e n min­ den könyveivel, Barkassy János 1816-ban nov. 9-én szin­ tén könyvtára nagy részével, bár némi fizetés mellett; (457 frt) Barkassy Imre 1 8 1 7 - b e n több értékes könyv­ vel, melyek közül Rousseau munkáinak másod pél­ dánya Mocsáry Andrásnak 1 5 0 forintért el is ada­ tott. Tolnai gróf Festetich György 1818-ban Magyaror­ szág összes térképével ajándékozta meg. Gróf T e l e k y József 1838-ban 10 darab, Csyk Mihály 1843-ban 17 drb, Miskólczi Bodnár Sámuel diósgyőri lelkész 1850-ben 1 8 7 drb. könyvet adott, melyek közül 34 duplum a losonczi gymn. könyvtár részére küldetett el. Korponay rectorprofessor örökösei 1850-ben 203 drbot, Szűcs György egy13*

196 házi gazdasági elnök 1858-ban 1 0 2 drbot, Jakabfalvy And­ rás 1858-ban 1 5 0 drbot, Jakabfalvy Ferencz, András test­ vére 1859-ben egész könyvtárát igérte halála esetére. Apostol Pál püspök örökösei 1860-ban 106 darabot, Jászay Sámúel 1862-ben 30 drbot, Losonczy József megyei mérnök 1866-ban minden könyveit, Csesznok József noszvaji lelkész 1870-ben 86 drbot; 1871-ben Jóny Tivadar 2 1 , Rácz Ádám 1 7 , Kun Pál 11 drbot; 1873-ban Jóny Tivadar 1 5 2 drbot, Petrovics Gyula 32 drbot, Puky Jó­ zsef 12 drbot, Rácz Ádám 40 drbot, Vendéghy Gábor 1 1 6 drbot; 1874-ben Fazekas József 27, Tolcsvay Nagy Gedeon 622, Tóth Pál tanár 24, dr. Csáthy Szabó István 2 1 1 drbot adott 1876-ban Butykay József 12 drbot, 1 8 7 8 ban Vendéghy Gábor 40 kötet folyóiratot, 1879-ben Ven­ déghy Gábor 25, Bódogh János 25, Rácz Ádám 55 drbot, az országos statistikai hivatal 15 kötetet; 1880-ban Jóny Tivadar 1 1 , Péchy Alexandra és Zsuzsanna 10 kötetet, 1882-ben Butykay József 48, 1883-ban Tatár Béla 1 9 , Zahornáczky Bálint 44, Szűcs Sámuel és Miklós 14 kötetet és mások számos kisebb adományokat adtak könyvtárunk részére. Ezen adományok, melyek évenként száz kötetet csaknem mindig meghaladnak, továbbá a Magyar Tud. Akadémia azon kegyessége, hogy 1876. óta minden ki­ adványát dij nélkül megküldi, és a könyvkiadók által nagy mennyiségben küldeni szokott kézikönyvek, az éven­ kénti szép számú s igen becses szerzeményekkel együtt könyvtárunk könyveit az 1 8 8 3 — 8 4 . évre már 1 0 8 3 1 kötetre emelték. Ritka és értékes könyveink is vannak. Ilyen nagy becsű 1) azon kézirat, melyet 1 8 7 7 . junius 28-án iskolánk egykori növendéke Szeremley József t.-dobi lelkész hálája jeléül adott könyvtárunknak. Ez az 1882-ik évben Buda­ pesten tartott országos könyvkiállitáson » M I S K O L C Z I C O D E X « nevet nyert, s nyelvészeti tekintetben fontos ereklyéje irodalmunknak, legközelebb a régi magyar nyelvemlékek között nyomtatásban is meg fog jelenni. 2) S z e n e z i M o l n á r A l b e r t : Secularis Concio

197 Euangelica; az az Jubileus esztendei praedikatzo: Mely­ ben az Euangeliumnac ez eloett száz esztendoevel, Isten kegyelméboel uyonnan kinyilatkoztatása, terjedése és megtartása oervendetes hálaadással eloeszámláltatic és megdiczirtetik. Németuel praedicaltatott Haydelbergában, szép innepi szenteletben, az sz. Lélec nevoe oereg Egyházban, Mindszent Hónac 2. napján 1 6 1 7 . esztendoe­ ben S c u l t e t u s A m b r a h a m által. (Ez praedikatzo mellé adattac azon tanuságrul hat régi énekec.) kiadatott Oppenheimban 1618-ban, csak öt ismert példányban van meg Magyarországon. 3) K e c s k e m é t i C. J á n o s . Pazmany Peter Kalavzzanak, Tizen Harmadik koenyvére való Felelet. Mellyet irt De Invocatione Sanctorum; Az szenteknek segitségoel való hivásokról, és esedezésekroel, Keczkemeti J. C. Ungvári Praedicator által. Bartfan, Nyomtatttatott Klez Jakab által 1 6 2 2 . Esztendoeben. (Egyetlen ismert példánya könyvtárunkban van.) 4) K e c s k e m é t i C. J á n o s . Az Papistak koezoet es mi koezoettuenk, vetelkedesre vettetet, harom foe Articulusokról. A keresztsegroel. Ur Vaczorájárol, és az Antichristusról való praedikatiók. Irattattanak és praedikaltattanak Ungvárat. Anno 1 6 1 9 . Keczkemeti C. János. Ungvári Praedikator által. Nyomtattatot: M. D C . X X I I . Esztendoeben. (Egyetlen ismert példánya főgymnasiumunk könyvtárában.) 5) A l v i n c z i P é t e r . Az Urnak Szent Wacsorairol valo reovid intés az Szent Fal Apostol tanitása szerent. E g y nehany szuekséges kerdésekkel és feleletekkel egye­ temben. Irattatot Alvinci Peter altal. Nyomtatta Cassan Nicolaus Mollerus. Anno 1 6 2 2 . (Egyetlen ismert példá­ nya főgymnasiumunk könyvtárában van.)

b.)

A természettani eszközök és szerek tára.

Iskolánkban a természettan, a mint a tantervből is kitünik, a mult század végétől kezdve, a hasonló isko­ lákra nézve elfogadott tananyag beosztással, mint rendes

198 tantárgy folyvást taníttatott, s az e l ő a d á s o k — a mennyire a kezdet nehézségei engedték, — már az első időkben kisérletekkel voltak összekötve. A tanintézet előljárósága e czélból 1799-ben már több »phisicum instrumentum«ot is hozatott, és mivel ezen eszközök tetemes kiadást igé­ nyeltek, az iskola patronusainak figyelmét is felhivta a természettani gyüjtemény gyarapitására. Igy kérte meg már 1798-ban az iskolai tanács a jeles képzettségű s kül­ földön járt Szathmáry Király Pál kapitányt, az egyház és iskola lelkes pártfogóját, — ki magán uton a természet­ tudományokkal kedvtöltésből foglalkozván, több ahhoz szükséges eszközökkel és szerekkel birt, — hogy ha életé­ ben nem is, de halála esetén ezen készülékeit legyen kegyes az iskolának hagyományozni. A természettudományok a X I X . század kezdetével rövid idő alatt nagy haladást tevén: elkerülhetetlen lett a természettani előadásoknak kisérletekkel való felvilá­ gositása, s a tananyag rendszeres tárgyalása. E czélból a tudomány fejlődésének megfelelő eszközök szerzése válván szükségessé, az előljáróság intézetünk anyagi erejéhez mérten évről-évre meghozta áldozatát a tudo­ mány oltárára, és habár nem oly szerfelett nagy összegeket szavazott is meg e czélra, az mégis mindenesetre élénk bizonysága ezen tudományág iránti érdeklődésé­ nek és azon igyekezetének, hogy a tanintézetet a korral és a tudományok fejlődésével együtt való haladásra segitse. Az 1820-ik évtől kezdve a könyvtári kiadásokkal együtt találhatjuk évről-évre a phisicai eszközökre tett költségeket, a melyekből kitünik, hogy már 1842-ben meglehetős számu ily tárgyakkal rendelkezett tanintéze­ tünk, mert részökre az iskolai tanács külön helyiséget rendel muzeumúl, mig eddig azok csak a könyvtárban voltak elhelyezve. A természettan óriás haladása a század közepétől kezdődik. A gyakorlati életben általa kivivott fényes eredmények, az ipar vivmányai, s azon csodálatos, ugy­ szólván a varázslathoz hasonló jelenségek, melyek, mig egy részről megdöbbentenek, semmiségünkre emlékez-

199 tetnek, másrészről a tudomány hatalmának hatása alatt gyönyörrel töltik el lelkünket, e tudományt az iskolai életben is fontosabbá, mintegy központtá tette, a mely­ nek előadása a legujabb és legjobb phisicai eszközök se­ gélyét igényli, hogy annak sikere gyakorlati megértés által biztosittassék. Az időnek ilyen intését iskolánk előljárósága és tanári kara nemcsak megértette, hanem minden erejétől telhetőt is megtett arra nézve, hogy természettani gyüj­ teményünk lehetőleg teljes legyen. Erre nézve, mig a szaktanár elismerést érdemlő buzgósággal elkövetett mindent, hogy intézetünk a hasonlófokú iskolák ilynemü gyüjteményeivel való összehasonlitás esetén meg ne szé­ gyenülhessen, és az eszközök megszerezhetését saját áldozatai és az ifjuság buzgólkodása, anyagi segélyezé­ sének felgerjesztése által lényegesen előmozditotta, az egyházi tanács is hálás köszönetet érdemlő határozatot hozott az által, hogy 1867-ben a b. e. Pálóczy Horváth Mária kegyes alapitványából iskolánkat illető évi jöve­ delem kilenczedrészének felét (másik fele a könyvtáré) a természettani szertár felszerelésére és eszközökkel ellátására rendelte. Ezen időtől kezdődik azon gyüjtemény legnagyobb részének évről-évre való összeszerzése, a melylyel tanin­ tézetünk jelenleg bir; a mely az 1878-ik évben már oly szép számú és értékes eszközökből állott, hogy az iskola­ épületnek 1879-ben történt kiépitése után a természet­ tani szertár régi és szük helyisége egy uj teremmel bő­ vitetett ki, a vegyészethez szükséges konyha pedig ismét külön alkalmas helyiségben állittatott fel. E gyüjtemény Halmy Gyula szaktanár felügyelete alatt az 1 8 8 3 — 8 4 . év végén a következő eszközökből áll: 1) A villanyossághoz volt 244 darab 1 100 frt 54 kr. értékben. 2) A delejességhez 12 darab 1 1 1 frt. 3) A légnyugtan és moztanhoz 34 darab 478 frt 30 kr. 4) A hangtanhoz 17 darab 361 frt 40 kr. 5) A fénytanhoz 89 darab 1 2 4 1 frt 83 kr. 6) Az erőműtanhoz 76 darab 2 7 1 frt 90 kr. 7) A légnyugtan és a moztanhoz 34 darab 238 frt 50 kr. 8) A hőtanhoz 14 drb 180 frt. 9) A vegy-

200 tanhoz 1 2 4 darab 108 frt 12 kr., összesen 643 darab 4 1 0 0 frt 49 kr. értékben. E szertár gyarapitására évenként 1 5 0 — 2 0 0 frt fordittatik, és hatalmas segédeszköze a természettudo­ mányok helyes tárgyalásának, elővitelének, s a tanulók helyes irányu vezetésének.

c)

A természetrajzi gyüjtemény.

Mióta a természetrajz a középiskolai oktatás ren­ des tantárgyai közzé tartozik, azóta iskolánk is foly­ vást gyüjtögette azon tárgyakat, melyek e tantárgy tani­ tásának sikerét a közvetlen szemléltetés által biztosabbá, megértését könnyebbé teszik, mint a milyenek a kitömött állatok, borszeszbe tett hüllők, száritott bogarak és nö­ vények, továbbá meghatározott ásványok. Ámbár ezen természeti tárgyak az idő folyamán meglehetős mennyiségben összegyültek, a tanintézet reájok főleg azért nem fordithatott olyan figyelmet, mint többi gyüjteményeire, mert külön helyisége e czélra nem volt, csak a könyvtárban elhelyezett egy pár szek­ rény szolgált azoknak kimutatott helyéül. Mindamellett az 1872-ik évre ezen gyüjtemény tárgyai, az adományo­ zások és szerzemények által annyira felszaporodtak, hogy az iskolai előljáróság azok elrendézhetésére czélszerü üvegszekrényeket csináltatott, melyeket a könyvtár azon időbeli helyisége közepén helyeztetett el. Az iskolának 1879-ik évben történt épitése után e gyüjtemény részére is külön terem rendeltetvén, a tár­ gyak szakszerű berendezése is lehetővé vált és a már ekkor több száz példányra menő meghatározott ásvány­ ból, kitömött állatokból, borszeszben eltett hüllők-, kagy­ lók-, csigák-, madártojások-, bogarak-, növényekből álló gyüjtemény azóta számos kegyes adományok által szépen megnövekedvén: a tanitás sikerének előmozditása czéljából ma igen becses segédforrást képez. Nagy hatással lett főleg e gyüjtemény becsének emelésére a városi képviselő testületnek azon hálával

201 fogadott intézkedése, hogy 1884-ben a diósgyőri volt or­ vos dr. Hermann Ignácz közel tiz ezer darabból álló gyö­ nyörű rovargyüjteményét megvásárolván, tanintézetünk­ nek adta oly föltétellel, hogy azt Miskolcz város többi tanintézeteinek tanárai és tanitói alkalmas időben a hely szinén tanulmányozhassák. Szintén hálára kötelezte a tan­ intézet előljáróságát a nevezett orvos ur azon szivessége hogy több száz válogatott példányból álló igen értékes kagyló gyüjteményét 1884-ben, mint egykori növendék, hálája jeléül szintén tanintézetünknek adományozta. Ezen nagybecsü s a szaktudósok előtt megfizethetlen értékü gyűjtemények mellett természetrajzi tárunkat az ujabb időben 1868-tól óta a következők gyarapitották nagyobb adományokkal: Tóth István kisdednevelő 55 darab kitömött madárral, Schreiber Tivadar egy értékes növénygyüjteménynyel, a diósgyőri m. kir bányaigazga­ tóság 35 db. vasércz- és 22 drb. determinált ásványnyal, Dobsina bányaváros 34 db. ásványnyal, Regéczi Vilmos 71 db. madártojással, Butykay József kövült kagylókkal, Fazekas József mammuth-csontokkal, dr. Csáthy Szabó István 792 db. kagylóval és csigával, Wagner János tiz darab urnával, Maderspach Livius bányamérnök 1 0 2 db. meghatározott vasérczczel, Freund Jenő és Gutmann Sándor 7-ik oszt tanulók egy szép rovargyüjteménynyel, Hercz László 6 db. kagylóval, dr. Kovács Gábor tanár egy barlangi medve koponyával a pesterei barlangból s egy X V I . századbeli vassisakkal, Horváth László egy szép falap-gyüjteménynyel, Losonczy Károly 7 db. régi vaseszközzel, Diószeghy György 6 db. padozat-mozaikkal az aquincumi ásatásokból. Ezen különböző gyüjtemények az 188 3 / 4 . tanév vé­ gén mintegy kétezer darab ásványból, a dr. Hermannféle öt-hatszáz darabból álló, rendezés alatt levő gyüjte­ ményen kivül, körülbelől hatszáz kagylóból, több ezer száritott növényből, borszeszben eltett számos hüllőből, a tiz ezerre menő dr. Hermann-féle hires bogárgyüjtemény­ ből, 258 darab madártojásból, felhalmozott ritkaságok és régiségekből állnak. d) Ezen gyüjteményekkel együtt van elhelyezve a

202 történelem segédforrásául használható é r e m - és p é n z g y ü j t e m é n y ü n k , mely jelenleg 8 1 9 darab különféle éremből és pénzből áll s a melyhez járultak: Édes Ábra­ hám 1 arany, 8 ezüst, Kocz József 2 ezüst, Simkovics Ferencz 2 ezüst, Gyöngyösi Sámuel 1 0 5 különféle, Halmy Gyula 13 Kossuth-bankó, Gubás Ferencz több Kossuthbankó, Szalay Antal 12 db. régi bankó, Kemenczky Dá­ niel 43 db., Solymossy Sámuel 27 db., Hercz László 7, Rózsavölgyi László 3 1 , Kun Ábrahám 55, Vendéghy Gá­ bor 4, Bay Bertalan 2 1 , Forster Rezső 4, Nagy Boldizsár 6, Pásztor Dániel 9, Várady Nagy János 1 5 , Lossonczy Károly 3, Wagner János 2 1 , Groák Adolf 18, Kun Andor 1 3 , Bodolay István 6 darab részint ezüst, részint réz- vagy bronzéremmel és pénzzel.

VII.

Az iskola jótékony egyletei. a)

A tanári nyugdijintézet.

Iskolánk, mint gazdag alapitványokkal nem biró tanintézet tanárait, kiknek száma az 1 8 5 2 . évi szervezés alkalmával nyolczra emeltetett, nem fizethette úgy ez ideig sohasem, mint azt a kor igényei, s folyvást emelkedő váro­ sunk nehéz megélhetési viszonyai megkivánták, igy a ta­ nári állások, főleg a régibb időben, mintegy átmeneti ál­ lomásaikúl szolgáltak az önfentartás gondjaitól sokszor aggodalomba ejtett s esetleg jobb állomásra pályázható tanároknak. Hogy a tanári állomások értéke növekedjék, 1 8 5 7 ben a gymnasiumi tanári kar, a tanintézethez csatolt elemi fiúiskolák tanitóival egyesülve, egy oly nyugdijin­ tézet alapitását határozta el, mely a kegyes jóltevők re­ mélt pártfogása által a szerény kezdetből egykor nagy és áldásos intézménynyé fejlődvén : a nehéz és rögös pálya terheitől meggörnyedt s biztosított anyagi helyzetet nem teremthető tanférfiaknak vagy azok szegénységben hát­ rahagyott özvegyeinek, árváinak az élet sötét napjaiban némileg segélyökre lehessen. A nemes czél alapjául öt év alatt fizetendő száz­ száz forintnyi összeget ajánlottak fel egyenként, s kidol­ gozván és az 1858-ik év február 27-én tartott iskolai székben megvitatván az alapszabályokat, azokat ápril 17-én az egyháztanácsnak megerősités végett benyuj­ tották.

204 Ezen alapszabályoknak, melyek azóta többször ja­ vittattak, lényegesebb pontjai ma a következők: »Az intézet czélja: akár testi, akár lelkigyengeség miatt elerőtlenedett, munkaképtelenné vált vagy elag­ gott tanárok, mint alapitók, részvényesek segélyezése, hátramaradt özvegyeik, árváik sorsának enyhitése, bizto­ sitása. Az intézet tagjai a főgymasium rendes tanárai, kik hivataluknál fogva köteleztetnek arra, és ha husz év előtt elhagynák ezen tanintézetnél viselt tanári állomásu­ kat, befizetett tőkéjüket kamat nélkül visszakapják. Nyugdijosztalékban a rendes tagok húsz évi szolgálat után ré­ szesülnek, akár folytatják tovább hivatalukat, akár nem; továbbá a rendes tagok özvegyei ujabb férjhezmenetelökig, illetve halálukig, és a kiskorú árvák. Nyugdijalapul a tőkék kamatjának kilencz tizedrésze szolgál, mely a nyugdijosztalékban alapszabályszerűleg részesülő nyug­ dijasok között egyenlően osztatik fel és félévenkint fizet­ tetik ki. A nyugdijintézet mindennemű ügykezelését és kormányzását az összes tanári testület mint közgyűlés végzi, a miskolczi ref. egyháztanács felügyelete és a ti­ száninneni egyházkerület pártfogása alatt.« Az egyháztanács örömmel vette tudomásúl a tanári karnak a tanintézet és a tanári állások emelésére irány­ zott ezen szép törekvését s a beterjesztett alapszabályo­ kat egész terjedelmökben megerősitvén, az intézet iránti jóindulatának igen szép bizonyságát adta az által, hogy az iskolai beiratásokból eddig tőkésitett 497 frt 11 krt e czélra rendelvén, azt oly összegig rendelte kipótolni, mely az alapitó tagok által egyetemesen befizetendő öszszeggel lesz egyenlő, a m i akkor 1 1 6 6 pengő forintot, vagyis 1 2 2 4 frt 30 krt tett osztrák értékben. Ezen hálá­ val elismert indulatának kifolyása volt az is, hogy midőn ez összeg a beirások által 1864. szeptember 14-én kiegyen­ litetett, az iskolaszék kérelmére, az uj tanulók beirási dijából személyenkint ötven-ötven krajczárt rendelt e ne­ mes czélú intézet alapjának gyarapitására továbbra is, mely a kegyes alapitók és adományozók évről-évre tett nemes ajánlatai által az alapitás után tíz évre már két tanárözvegynek adott szép nyugdijosztalékot.

205 Valóban örök hálát érdemelnek az alapitók tőlünk utódoktól, kiknek helyzetünket reményteljesebbé, jö­ vőnket vigasztalóbbá igyekeztek tenni; hogy azon idő­ ben, midőn a befizetendő alapösszeg fizetésöknek igen lényeges részét tette, közakarattal, jövőbe vetett biza­ lommal alapitották meg ezen intézetet, melynek áldá­ saiból alapitása után 25 év mulva, most huszonhárom tagja közül kilencz részesül, kik között hét özvegynő van. Ezen alapitók voltak: Pásztor Dániel, Vágó Jósef, Kovács Gábor, Solymossy Samu, Orbán Jósef, L é v a y Jósef, Kun Ábrahám, Kun Pál gymnasiumi tanárok, Finkey Jósef, Tréki Török Jósef és Tóbiás Jósef elemi tanitók. A tanári kar fáradozását azonban mindenesetre a kegyes jóltevők kiapadhatatlan buzgósága tette gyümöl­ csözővé, mely ez intézet alapjára évről-évre meghozta a legujabb időkig áldozatát, és midőn neveiket ide jegyez­ zük, csak végnélküli hálánknak ohajtunk ezzel is kifeje­ zést adni. Az 1 8 5 8 . január I-evel életbelépett nyugdijintézet alapjára kegyes alapitványokat és adományokat tettek a következők: Az 1 8 5 8 — 59-ik t a n é v b e n : Kun István egyházi segéd főgondnok 10 aranyat, 47 frt 40 kr. értékben. Soltész Nagy János évenként 6 frtot, melynek fizetését, az alapitó tag halála után érdemekben méltó fia Soltész Nagy Kálmán Miskolcz város főpolgármestere vállalta magára, s 1884-ig befizetett 1 5 6 frtot. Horváth Antal alapitványképen évenként 2 frt 10 krt, összesen 1879-ig 44 frt 10 krt. Láczay Szabó Jósef és neje alapitványké­ pen évi 3 frt 15 krt, 1 8 5 9 - t ő l — 1 8 8 1 - i g 69 frt 30 krt. Orbán Mihály tiszanánai ref. lelkész 1858-tól— 1871.-ig évi 5 frtot, összesen 85 frtot. Bató István 10 frtot, Szathmáry Gyula 5 frt. Szűcs István 10 frt. Bodnár Mihály szirmai lelkész 10 frt, Regéczy Miklós 5 frt. Csizy Mi­ hály 10 frt. T o m k a Ferencz 5 frt. Szathmáry Jósef, KisTokajból 8 frt, Kőmives Károly 17 frt. Kalauz Sámuel 5 frt. Édes Albert 20 frt. Vladár János 5 frt. Farkas István 10 frt Futó Sámuel bőcsi lelkész évenként egy köböl árpa árát alapitványképen 1858-tól máig. Sztrányai Mik-

206 lós 5 frt. Kun Bertalan 10 frt. Csabay Jósefné 5 frt. Szűcs Sámuel 10 frt. Szűcs Miklós 10 frt. Misley Károly 10 frt. Simon Jósef 10 frt 55 kr. Kónya Pál 10 frt 50 kr. A mező-keresztesi egyház ivén 31 trt 50 kr, Somossy Sá­ muel 10 frt. Az 1 8 5 9 — 6 0 t a n é v b e n : Szűcs János 5 frt 25 kr., Kun Jósef 30 frt, Horváth Lajos 40 frt, Szepessy Ágoston 20 frt, Kun Bertalan 13 frt, Vladár Ervin 10 frt, Tompa Mihály 5 frt, Jesze István ivén 10 frt 50 kr. A z 1 8 6 0 — 6 1 . t a n é v b e n : Tólcsvai Nagy Gedeon 50 frt, A miskolczi izr. közönség 15 frt, Lévay Jósef 11 frt 10 kr., Zsarnay Lajos püspök 40 frt, Szivos Pál 5 frt 25 kr. Az 1 8 6 1 — 6 2 . t a n é v b e n : Dr. Popper Jósef 5 frt, Lukács Lajos 5 frt, Kazinczy Gábor 10 frt, Sebő Lajos ivén 21 frt, Szabó István 10 frt. Az 1 8 6 2 — 6 3 . t a n é v b e n : Lukács Lajos 5 frt, Puky János 5 frt. Az 1 8 6 3 — 6 4 . t a n é v b e n : Lukács Lajos 5 frt, Nánásy Lajos 21 frt, Dobos Dániel ivén 8 frt 42 kr. Az 1864 -65. t a n é v b e n ; Lukács Lajos 5 frt, Vattay Sándor 5 frt, Hercz Adolf 5 frt, Zsóldos János 5 frt, Kaczander Aron 14 frt 90 kr., Groák Dávid 18 frt 10 kr., Szabó János 5 frt, Kalas Benjamin 10 frt, Teleky Péter 15 frt. Az 1 8 6 5 — 6 6 . t a n é v b e n : Lovász Miklós 20 frt, Teleky Péter 4 frt, dr. Kun Tamás 5 frt. Az 1 8 6 6 — 6 7 . t a n é v b e n : Czakó Lajos ivén 16 frt, Runyai Zsóldos Zsigmond 44 frt. Az egyházkerületi hollandi tárból 1 0 0 frt, Kun Bertalan 20 frt. Az 1 8 6 7 — 6 8 . t a n é v b e n : Pilta Jánosné 1 0 0 frtos alapitványának kamatjában 6 frt, Propper Ignácz 5 frt, Balogh István 50 frt, Szemere István 5 frt, Szalay Antal 30 frt, Sovány Péter 5 frt, Téglássy Ferencz 10 frt, Puky János 5 frt, Nagy Péter 30 frt, Fazekas Jósef 10 frt, Szűcs Bertalan 5 frt, Szeremley Jósef 5 frt 50 kr., Bizony Miklós 5 frt, Dobozy Dániel 1 0 0 frt, I. Ferencz Jósef magyar király 500 frt, dr. Bódogh Albert 10 frt, Szabó Jósef szalonnai lelkész 8 frt, Kiszely Jósef 10 frt, Hézser Endre 5 frt.

207 A z 1 8 6 8 — 6 9 - i k t a n é v b e n : Czakó Lajos 1 5 frt, Potoczky Imre 10 frt, dr. Csáthy Szabó István 1 0 0 frt, F ő z y Ábrahám 17 frt, Dobozy László 10 frt, Sassy István 10 frt, Czakó Lajos 5 frt, Pilta Jánosné urhölgy 6 frt. A z 1 8 6 9 — 7 0 . t a n é v b e n : Czakó Lajos 1 0 frt, K a l a s László 40 frtos alapitványának kamataiban 1 8 6 5 től 1879-ig fizetett 23 frt 60 krt. Haaz Rezső 10 frt, Csengeri József 8 frt, Jászay István 5 frt, Orosz Tamásné 5 frt, N a g y Péter gyüjtő ivén 62 frt, Korláth Kálmán 10 frt, Váncza Mihály évenként 10 frtot; 1868-tól 1884-ig befizetett kegyes adománya 1 7 0 forintot tesz. Dobozy László 10 frt, Pilta Jánosné urhölgy 6 frt. A z 1 8 7 0 — 7 1 . t a n é v b e n : B . V a y Lajos főispán úr évenként 10 frt alapitványában 1 8 6 8 — 1 8 8 4 - i g 1 7 0 frtot, Misley Károly 9 frt 14 kr, Thuranszky Marczel 20 frt. A lyceumi ifjuság által tartott bál tiszta jövedelme 1 2 3 frt 40 kr. Szombathy János 5 frt. Az ev. kiházasitó egylet 40 frt. Csengeri József 10 frt. Pilta Jánosné urhölgy 6 forint. Az 1 8 7 1 — 72. t a n é v b e n : Czakó Lajos 40 frt. ala­ pitványa negyedik részletét 5 frt. Az egyház ker. hollandi tárból 50 frt. Misley Károly ivén 1 2 7 frt. Veskóy Zs. Jenő 40 frt. A felső magyarországi első kiházasitó egylet 50 frt. A városi rendőrkapitányi hivatal 20 frt. Szobránczy Sámuel 5 frt. Pilta Jánosné úrhölgy 6 frt A z 1 8 7 2 — 7 3 . t a n é v b e n : Dobozy László 1 0 frt, Czakó Lajos 5 frt, a tiszáninneni államsegélyt osztó bi­ zottságtól 1 0 0 frt, Csengeri József 10 frt, Ferenczy La­ jos alapitványa 1 0 0 frt, Tóth Menyhért kápolnai lelkész 10 frt, Dobozy László 1873-ra 10 frt, Fazekas József 5 frt, Pilta Jánosné urhölgy 6 frt. A z 1 8 7 3 — 7 4 . t a n é v b e n : Czakó Lajos 5 írt, Kun Bertalan püspök 20 frt, Fazekas József 20 frt, Csen­ geri József 10 frt, Dobozy László 10 frt, Sassy János 1 0 frt. A z 1 8 7 4 — 7 5 . t a n é v b e n : Czakó Lajos 5 frt, Fazekas József 10 frt, Dobozy László 10 frt, Pilta Jánosné urhölgy 12 frt. Az 1 8 7 5 — 7 6 - tanévben: Czakó Lajos 5 frt, Fa-

208 zekas József 10 frt, a tanuló ifjuság 1 8 7 6 . márczius 15-én tartott szini előadásból 45 frt 2 kr., Kun Bertalan püs­ pök, kir. tanácsos 25 frt, Pilta Jánosné urhölgy 6 frt. A z 1 8 7 3 — 7 7 . t a n é v b e n : Csengeri József 2 0 frt, Fazekas Józsefné 13 frt. A z 1 8 7 7 — 7 8 . t a n é v b e n : Pilta Jánosné urhölgy 1 2 frt. A z 1 8 7 8 — 7 9 . t a n é v b e n : Pilta Jánosné urhölgy 6 forint. A z 1 8 7 9 — 8 0 . t a n é v b e n : Pilta Jánosné urhölgy 6 forint. A z 1 8 8 0 — 8 1 . t a n é v b e n : Pilta Jánosné urhölgy 6 forint. A z 1 8 8 1 — 8 2 . t a n é v b e n : Márk Ferencz MezőCsáthról 50 frt, Margo Emilián g. kel. lelkész végrendeletileg 25 frt, Berger Mór 10 frt, Menyhárd Lajos 10 frt Bulla G y ö r g y 10 frt, Parnóy Molnár János 10 frt, Skuteczky József 10 frt, Kiss Károly 10 frt, Pilta Jánosné ur­ hölgy 6 frt, Molnár Zsigmondné 5 frt, dr. Widder Berta­ lan 5 frt, Frankel Izidor 5 frt, Sümeghy Sándor 5 frt, Braun Mór 5 frt, Forster Resső öt év alatt fizetendő 10 frtot, a tanuló ifjuság által tartott tánczestély jövedelme 5 3 7 frt 48 kr., majálisi maradvány 50 frt 68 kr. Az 1 8 8 2 — 3. t a n é v b e n : A m. kir. államvas­ utak helybeli társasköre 1 0 0 frt 25 kr., A főgymn. ifjúság 36 frt 74 kr., Skuteczky Jósef 10 frt, Pilta Jánosné ur­ hölgy 6 frt, Edelmann Simon 5 frt, Spitzer J . J . 5 frt, Gutmann Dávid 5 frt, Munk Rozália 5 frt, Téglássy Ferencz 5 frt, Czambell Mátyás 5 frt, Glück Sámuel 5 frt, Kellner Bernát 5 frt, Pintér Gyula 10 frt, Kohn Lipót 10 frt, Igaz Károly 10 frt, Diószegi G y ö r g y 5 frt. A z 1 8 8 3 — 4 . t a n é v b e n : Apostol Jósef 5 frt, Pilta Jánosné 6 frt, Édes Vincze 10 frt, Honisch G y ö r g y 10 frt, Kertész Bertóthy Ágnes urhölgy 10 frt, Csépányi Ignácz 10 frt, Kun Bertalan püspök 10 frt, Rott E. M. 5 Sarkady Jánosné 10 frt, dr. Csáthy Szabó István 10 frt, Almássy István 10 frt, dr. Juhász Pál 10 frt, Herke Ida urhölgy 5 frt, Simonyi Károly 20 frt, E g y névtelen ur­ hölgy 20 frt.

209 Ezen jótékony intézet megalapitása után már az ötödik évben 1863-ban megkezdette áldásos munkálkodását és egy özvegyet részesitett jótéteményeiben; 1866-ban már két nyugdijas, 1868-ban három, 1869-ben négy, 1878ban hét, jelenleg pedig kilencz tag részesül az alapszabá­ lyok szerint kiosztandó évi összegben. Az alaptőke az 1884-ik év deczember 31-ével lezárt számadások szerint 2 3 . 8 8 1 forint 86 krt s a kilencz felé osztandó összeg 909 frtot tesz, a melyből eső csekély részlet habár nem nyujthat is a megélhetés gondjaitól biztositékot, mégis minden esetre sok könnyet le tud törőlni azoknak arczá­ rói, kik elvesztvén gyámolukat, az élet nehéz harczában biztos támogatás nélkül kénytelenek helyt állani. Való­ ban ha azt tekintjük, hogy a jelenlegi 23 tag és a meg­ levő alaptőke mellett ezen intézet nyugdijazott tagjainak, elhalt tagjai özvegyeinek, árváinak az 1884-dik év vé­ géig összesen már 1 1 . 7 8 0 frt 90 krt adott ki évi segélyekül: lehetetlen a legmélyebb hálával nem gondolnunk azokra, kik ennek alapját megvetették és azokra, kik ke­ gyes alapitványaik s adományaikkal az intézet igazán nemes czélját elősegitették. Szálljon örök dicsőség ne­ vükre !

b) A tápintézet. A protestans tanintézetek megalapitásuk idejétől óta segélyezték a szegény anyagi körülmények között levő szorgalmas és jó magaviseletű tanulókat, s őket vagy teljes ellátásban vagy bizonyos pénzsegélyben, ösztön­ dijban részesitették. Ezen valóban nagy áldozatokat nem tehette meg más, mint azon önzetlen lelkesedés, mely a jótettek ju­ talmát csak a keresztyéni tiszta öntudat nyugtató érze­ tében kereste, a vallás és iskola ügyéért munkálkodó lankadatlan buzgóság, mely ez áldozatoknak hasznos gyümölcseit azon szivós ragaszkodásban remélte, melylyel az ily közsegély utján czéljokhoz segitett ifjak val14

210 lásuk és egyházuk iránt az életben hálájukból kifolyólag viseltettek. Iskolánkban is részesültek az 1736-ik évtől kezdve a tanulók ilyen közélelmezésben, azonban csak azon togatus deákok, kik egyházi szolgálatokat, temetést, diktálást, éneklést, sőt többször egyházi szónoklatokat is végezvén, a ref. egyház hiveinek azon áldozatáért, hogy számukra ilyen közélelmezést szolgáltattak a házankénti főzés által, viszont meg is szolgáltak. Ezen házankénti főzést azonban 1771-ben a hely­ tartó tanács — az adózó nép kimélése iránti tekintetből — a megyei hatóság utján megtiltván, az egyház 1 7 7 4 december 27-én az ezen tárgy megfontolására kiküldött bizottság terve alapján előbb egy tápintézetet állitott fel, melyben maga főzetett alumnus deákjai részére, 1796-tól kezdve pedig e helyett pénzsegélyt, ugynevezett »ultimát« 3 váltó forintot adott havonként segélyezett »jótéteményes« deákjainak, a mely intézkedése 1848-ig megmaradt, midőn a korviszonyok és a gymnasium tel­ jes rendezése ezt megszüntették. Iskolánk tanári kara, mely a tanintézet emelkedését minden időben teljes erejével előmozditani törekedett, 1867 julius 17-én az iskolai tanácsnak tett felterjeszté­ sében, az intézet virágzásának czéljából oly hosszú szűnet után ujra egy tápintézet felállitására hivta fel az előljáróság figyelmét, melyet az iskolai tanács aján­ lata folytán az egyházi tanács szivesen fogadván, azon­ nal gyüjtőiveket bocsátott ki e nemes czél pártolása végett. Az igy tervezett tápintézet megalapitása ugy hely­ ben, mint vidéken oly buzgó pártolásra talált, hogy 1 8 7 1 szept. 9-ikéig már e czélra 2633 frt 13 kr. kegy­ adomány folyt be, a mely lehetővé tette, hogy a tápinté­ zet az 1 8 7 1 — 2 . iskolai év elején hét taggal megnyittat­ hatott. Ezek közül három fizetett 4 0 — 4 0 frtot, kettő 2 5 — 2 5 frtot, kettő pedig dij nélkül nyert lakáson kivül teljes élelmezést. Ezen időtől óta a közönség áldozatkészsége e pár-

211

tolásra méltó intézet alaptőkéjét az 1 8 8 3 — 8 4 . tanév végéig 500 frt 2 1 / 2 kr. összegre nevelvén, jóllehet a város emelkedésénél fogva az élel a tőkepénz kamatja pedig folyton kisebb, jelenleg is e számban részesiti a tanintézet a jó erkölcsű szorgalmas tanulókat teljes és jó élelmezésben. Hálával emlitjük fel azon kegyes alapitók és ado­ mányozók neveit, kik tanintézetünk jótékony egyletét eddigi pártfogásukkal a nemes czélhoz segitették. Ezek időrendben a következők: A lyceumi tanuló ifjuság 1 8 7 1 . február 14-én tartott tánczvigalmából adott 159 frt 91 krt. Gr. Teleky Sándor Gyömrőről 25 f. A lyceumi ifjuság 1 8 7 1 . dec. 19-én tar­ tott szini előadásából 265 f. A miskolczi hitelintézet 50 f. Nagy Boldizsár városi kapitány gyüjtése 21 f. 20. Az ág. első kiházasitó egylet 30 f. Szombathy Jósef 10 f. Gecse István 8 f. Hegyi Zsigmond 10 f. Farkas István 50 ft. Zsoldos Zsigmond Hevesről 1 0 0 ft. Sztreho András 10 f. Futó Sámuel bőcsi lelkész évenként egy köböl búzát. Almásy Oszkár 10 f. F a r a g ó Sámuel 10 ft. A miskolczi takarékpénztár 25 f. Nagy Boldizsár 1 0 0 f. Farkas Jósef harsányi lelkész évenként mig lelkész lesz, két köböl ga­ bonát. Kun Bertalan püspök 20 frt. Szücs Miklós ügyvéd 20 f. Mocsáry Lajos 1 0 0 f. Mocsáry Miklós 100 f. Szepessy Gyula 50 f. Tolcsvai Nagy Gedeon 50 f. Prónay Jósef 50 f. gr. Vay Ádám 50 f. Zsedényi E d e 20 f. Tisza Kálmán 20 f. Hevessy Bertalan 10 f. Csanády Sándor 10 f. Tisza László 10 f. Várady Gábor 10 f. Grommer 10 f. Koós Jósef 10 f. Vendéghy Gáborné 20 f. Lónyay Gábor 20 f. b. Wodianer Béla 20 f. Móricz Pál 10 f. Bató István 9 f. Névtelenektől 50 f. Szűcs János 10 f. Édes Albert 20 f. Horváth Károly Budapestről 10 frt. Bizony Tamás iskolakormányzó 10 f Szabó Gábor zsérczi lelkész öt éven keresztül egy-egy köböl gabonát és fél véka babot. Gr. V a y Tihamér évenként 5 f. Fekete Károly, ónodi ref. lelkész évenként egy köböl gabonát. Dr. Regéczi Nagy Miklós 20 f. Misley Károly lelkész gyüjtése 40 f. Dr. Hőke Lajos 10 f. Dr. Glück Miksa járás orvos gyüjtése 25 f. 50 kr. A tanulóifjuság táncz-

212 vigalmából 1 8 7 2 . febr. 10-én 80 frt. 72 kr. Lenkey Ta­ más 10 f. Felső magyarországi kiházasitó egylet 50 f. Miskolczi takarékpénztár 25 frt. Miskolczi hitelintézet 50 frt. Borsod-Miskolczi gőzmalom lisztben 18 frt 38 kr. A főgymn. énekkar 20 frt, Jelenik Antal 10 frt, F e k e t e Dezső 10 frt, Kun Ábrahám 10 frt, a főgymn. ifjuság szini előadásból 1 8 7 2 . máj. 15-én 109 frt, Szalay Elek daróczi birtokos alapitványa 1 8 7 1 — 1 8 8 1 ig évi 30 frt, összesen 300 frt. E g y jótékony adakozó 10 frt, L. Far­ kas Gusztáv 20 frt, Ferenczy Lajos 1 0 0 frt, a sárospa­ taki ifjuság a Miskolczon tartott hangverseny jövedelmé­ ből 50 frt, Kun László 10 frt, a miskolczi régi magán dalkör 18 frt 65 krt, Pilta Jánosné 10 frt, Szentpétery Sámuel 12 frt, Fraenkel Bernát 20 frt, Bay Barna évi 4 frt, összesen 18 frt, Darvas András 18 frt, özv. Szücs Sámuelné 10 frt, a főgymn. énekkar adománya 20 frt, Kun Bertalan püspök 10 frt, özv. Nyakó Andrásné szül. Jakab Zsuzsanna végrendeletileg hagyott 1 0 0 frtot, I. Ferencz József magyar király 1 8 8 1 . szept. II-én legmaga­ sabb látogatása alkalmával 200 frt. Ragályi György 1 0 0 frt, Kun Bertalan püspök 10 frt stb. és számos kisebb adományok 1 ). Ezekhez járulnak évenként az egyházkerületből, az egyházmegyék- és egyházakból templomi hirdetés utján gyült összegek; az 1870-ik évi egyháztanácsi határozat alapján a szüreti szünidő alatt addig a szegény tanulók segélyezése czéljából a helybeli kegyes jóltevőktől gyüj­ tött, továbbá a régi alumnium alaptőkéjéből fennmaradt és 1872-ig a jótéteményes ifjak ösztöndijául az iskolai pénztár által fizetett évi 65 frt 68 krnyi összeg, és az egyes kegyes jóltevők adományai, melyek együtt ezen még gyermekkorát élő, de pártolásra méltó egyletnek alapját megvetették, magukat pedig méltókká tették azoknak örök hálájára, kik ezen tápintézet segitsége ál­ tal kivergődvén a tudatlanság és földhöz kötött szegény­ ség bilincseiből, ha az életben állást foglalhatnak, örök l ) A tápintézeti v a n n a k vezetve.

k e g y e s a d o m á n y o k k ö n y v é b e n mind a legkisebbig be

213 áldással kisérhetik azoknak neveit, kik jószivükből eredt felebaráti adományaik által iskolánk emelkedését is elő­ segitették. A tápintézet vezetője s felügyelője 1 8 7 1 . szeptem­ bertől 1 8 7 9 . szeptemberig Halmy Gyula tanár volt, 1 8 7 9 . szeptembertől máig Porcs János tanár.

VIII.

Az ifjusági egyletek. a)

A

Kazinczy

önképző társulat.

Irodalmunk s nyelvünk halhatatlan érdemű bajno­ kának, Kazinczy Ferencznek emlékére születése százados évfordulóján kegyeletes ünnepélyt rendezett az egész magyar nemzet. Erdélyi Jánosnak a Sárospataki Fűzetek­ ben 1857-ben e tárgyban megjelent kis felhivása, majd Lévay Jósefnek a Szépirodalmi Közlönyben ugyanazon év november hó 18-án az ünnepély eszméjét kifejtő, terje­ delmes és szivhez szóló czikke nem maradt kiáltó szó a pusztában, hanem óhajtott visszhangra talált ugy a hir­ lapokban, mint a nemzet jobbjainak szivében és »a kellő időben érkezett eszme testet vőn magára.« A magyar tudományos Academia 1858. november 22-iki ülésében Toldy Ferencz inditványára egyhangulag elfogadta az emlékünnep megtartását, s példáját testületek és váro­ sok vetélkedve követték. 1 8 5 9 . oct. 27-én városunk is négy különböző he­ lyen ünnepelte a dicsőült férfiú szivetemelő emlékünne­ pélyét, melyen nem csak a város, hanem a megye min­ den rendű s rangú polgárai részt vettek. »Dicsőitő hódolatának bemutatásában legelső volt a ref. főgymnasium, melynek számos tanuló ifjusága, az ügy mellett lelkesült tanárok vezérlete alatt, az egyházi és világi előljárók jelenlétében, díszes közönségtől ko­ szorúzva, az iskola nagy hallgatótermében Pásztor Dá­ niel igazgató és L é v a y Jósef tanár alkalomszerű szép beszédeikkel, nehány szavalattal s az összhangzatos ének-

215 kar szabatos dalaival demeit « 1 )

dicsőitette a

nagy

Kazinczy

ér­

Nem emlitve azon lelkesitő és ébresztő hatást, me­ lyet ez országszerte tartott ünnepélyek a lethargiából felocsúdni kezdő nemzetre tettek, a helybeli emlékünnep­ nek tanintézetünkre legközelebb igen áldásos követke­ zése lett. Ugyanis L é v a y Jósef a költő, gymnasiumunkban ekkor a magyar irodalom tanára, a Kazinczy-ünnepélyek sikeres inditványozója, 1 8 5 9 . november hó 12-én az is­ kolai szék ülésében azt inditványozta, hogy az ifjúság képzése czéljából az iskolában már a régibb időben fenn­ állott önképző társulat elevenittessék fel és a halhatat­ lan érdemű nyelvújitó emlékére »Kazinczy-önképzőkör «­ nek neveztessék. A tanári kar örömmel fogadta az inditványt, s meg­ bizta az inditványozót, hogy a régi önképző társulat alap­ szabályait átnézvén, az alakitandó kör számára uj alap­ szabályokat dolgozzon ki. Tanintézetünkben ugyanis már 1 8 4 1 . szept. 18-án a három felső osztály növendékeiből egy önképző társulat alakult, mely Rugócz Kovács János, V á g ó Jósef kettős elnöksége s később Pap János és V á g ó Jósef vezetése alatt munkálkodását szépirodalmi kisérletek, birálatok irására, szavalatokra és más élőszóbeli előadásokra ter­ jesztette ki s minden tanév végén az uj templomban tar­ totta diszes közönség előtt elnöki megnyitó beszédből, titkári jelentésből, szavalatokból és az érdemkönyvbe irásra méltatott munkák kiválóbbjainak felolvasásából álló évi ünnepélyét. Ezen, a növendékek magánszorgal­ mának fejlesztésére áldásosan ható önképző társulat azonban 1848. marcz. 19 én tartott utolsó ülése után a bekövetkezett zivataros idők miatt egészen megszűnt. L é v a y Jósef az iskolaiszék megbizásának hiven ele­ get tett s az alapszabályokat elkészitvén, miután a ta­ nári kar azokat egész terjedelmökben elfogadta, a Ka­ zinczy önképző-kör a négy felső osztály örömmel és ve1 ) A miskolczi K a z i n c z y - ü n n e p é l y bő és szép leirása » K a z i n c z y e m l é n y « czim alatt 1 8 6 0 - b a n R á c z Á d á m n á l M i s k o l c z o n m e g j e l e n t .

216 télkedve beiratkozó növendékeiből megalakult, s mun­ kálkodását 1859. decz. 4-én azonnal meg is kezdette 1) Ifjusági önképzőkörünknek eleitől fogva mindez ideig igen számos tagja volt. Alapitójának vonzó egyé­ nisége a négy felső osztály növendékeit már az első év­ ben kivétel nélkül egyesitette ennek barátságos gyűlé­ sein, melyek az irodalom szeretetét, a magyar nemzeti­ ség hű ápolásának érzelmeit napról-napra jobban erősi­ tették a tanuló ifjuság kebelében, s a közösen szerzett szellemi élvezet által szorosan csatolták egymáshoz; a későbbi időben pedig a növendékek szivében mély gyö­ keret vert buzgóság a kör iránt, az elődökről folyvást átszármazott az utódokra, igy minden év elején igen szép számu lelkes kis csapat sorakozott azon zászló alá, melyre a kör nemes hivatása irva van, melynek megfe­ lelni, a közönség folyton megujuló biztató nyilatkozatai s rokon érzelme kifejezései között ma is buzgósággal törekszik. Az alapszabályok szerint annak elnöke a magyar nyelv és irodalom tanára; ifjusági hivatalnokai a titkár, a jegyző és a könyvtárnok voltak. A munkák a titkárhoz adattak be, s a rendes üléseken általa nyilvánosan felol­ vastatván, vállalkozás utján vétettek ki a tagok által bi­ rálatra, melyeknek a kitűzött határidő alatti elkészitése után, a birálók magok olvasták fel azokat. A műhöz és birálatához a kör tagjai hozzászólhattak, elvetésre, dicsé­ retre, vagy érdemkönyvbe írásra itélhették azokat, azon­ ban döntő joga csak az elnöknek volt, a kinek végül ki­ mondott véleménye szerint fogalmaztatott a jegyzőkönyvi határozat. A nem tetsző birálat ellenbirálatra is kiadatott, melyek nagy vitára adtak alkalmat, s többnyire bizottsá­ gokban érték végöket. A munkák irásán kivül, melyek leginkább versek, műfordítási kisérletek, szépprózák vol­ tak, kiterjedt a tagok munkálkodása a szónoki művek előadására, versek szavalatára is, melyek szintén nyilvá­ nos birálat tárgyát képezték. 1) A K a z i n c z y ö n k é p z ő k ö r alapszabályait az e g y h á z t a n á c s 1 8 6 0 . február 1 5 - é n , az egyházkerület pedig S.-A.-Ujhelyben 1 8 6 0 . octóber 1 0 — 1 2 - é n X L I . j e g y z ő k ö n y v i pontjával erősítette m e g .

217 A kör a közvizsgák alkalmával az avasi nagy temp­ lomban minden évben dísz ülést szokott tartani, melyen évi munkálkodásáról az iskolai előljáróság előtt beszámol, és a közönség gyönyörködtetése czéljából szavalatokat tart, melyeknek szüneteit rendesen az ifjúsági énekkar dalai töltik be. E dísz ülés ünnepélyességét a kör alapitványi dijaira az év elején kitűzött és tanári bizottság által megbiráltatott pályamunkákról szóló jelentés is emeli, mely­ nek eredménye szerint az ifjuság jutalomra érdemesitett pályázó tagjai között a pályadijak nyilvánosan kiosz­ tatnak. L é v a y Jósef 1 8 6 5 . octóber 15-én Borsodmegye fő­ jegyzőjévé választatván, tanári állásával együtt az önkép­ zőkör elnökségét is letette, melyről a kör hálája s igaz tisztelete kisérte ujabb díszes állására, melyen ma is álta­ lános elismerés között hiven munkálkodik. Utóda, ugy az irodalmi tanári széken, mint az önképző kör elnöksé­ gében Solymossi Sámuel lett, ki szintén hivatott fejlesz­ tője volt az ifjuság nemesebb érzelmeinek, kinek örök ifjú lelke, költői kedélye 17 éven keresztül sok fiatal ember lelkében gyujtá fel a magyar irodalom iránti szeretet lángját. 1882-ik év szeptember hó 30-án történt halála után az iskolai szék az önképző kör vezetésével Dr. Ko­ vács Gábor tanárt bizta meg. A változott viszonyok némi módositásokat kivánván, a kör alapszabályai 1882-ben egy kinevezett tanári bi­ zottság által átalakittattak és az iskolai tanács által megerősittetvén, november hó 8-án életbeléptettettek. E szabályok az előbbiektől annyiban térnek el, hogy a munkákat, melyek a titkárhoz adatnak be, a tagok nem a kör ülésén, a felolvasás után nyilvánosan veszik ki birálatra, hanem a titkár által titkosan adatnak azok ki, és ugy is adatnak vissza a birálattal együtt szinte ő hozzá, a ki azokat a kör ülésén felolvasván, a tagok mind a munkára, mind a birálatra megtehetik észrevételeiket a nélkül, hogy azok szerzőinek neveit tudnák, igy az ed­ dig nagyon elfajult személyeskedés és ellenbirálatok tel­ jesen kikerülteinek. Az elnök — tetszése szerint — sza­ vazattal döntetheti el az itéletet, vagy egyszerűen elmond-

218 ván saját véleményét, vele a jegyzőkönyvi határozatot is végérvényesen kimondja. A kör évi bevétele egy ifjú­ sági pénztárnok által kezeltetik, ki a társulat kötelezett­ ségeit csak az elnök utalványára fizetheti ki, számadását pedig — az elnök kivánatára — bármikor a kör elé ter­ jeszteni tartozik. A kör könyvtárába csak a kör gyűlése által megszavazott könyvek hozathatók meg, a könyvtár­ nok pedig hivatalból maga a senior, kinek bizonyitványa addig ki nem adatik, mig egy kinevezett bizottság előtt a rábizott könyvtárral pontosan be nem számol, stb. A mi a kör anyagi viszonyait illeti, örömmel állit­ hatjuk, hogy e tekintetben az ország főgymnasiumai kö­ zött önképző körünk a legelsők között áll, mert számos alapitványai mellett, melyek az iskola pénztára által ke­ zeltetnek, a kör munkálkodását figyelemmel kisérő s ha­ ladását örömmel tapasztaló egyes pártfogók által évrőlévre több kegyes adományok tétetnek pályakérdések ju­ talmazására, melyek növendékeink magánszorgalmának nevelésére, munkálkodásának előmozditására igen üdvös hatást gyakorolnak. Alapitványaink ez ideig a következők: I. A nagy Kazinczy Ferencz születésének évszáza­ dos ünnepe ébresztő hatása alatt inditványoztatott 1 8 5 9 . novemberben az egyháztanácsban, hogy tétessék egy alapitvány közadakozásból a halhatatlan érdemű irodalmi férfiú neve alatt az iskola részére, melynek kamatja a ta­ nári kar által kitüzendő pályakérdés jutalmazására szol­ gáljon. Az inditvány elfogadtatván, a gyüjtéssel megbi­ zott Szücs György, Szücs István és Bató István egyház­ tanácsosok lelkes fáradozásainak 1859. deczember 18-ára már 330 frt és egy két forintos tallér lett az eredménye. Ez összeg az iskolai tanács ajánlatára E g y h á z i K a ­ z i n c z y ö s z t ö n d i j czimen két alapitványi tőkévé ala­ kittatott, s a takarékpénztárba helyeztetvén, kamatjai évenként a Kazinczy önképzőkörben egy 10 és egy 8 frtos pályadij kérdéseinek jutalmazására fordittatnak. 2. Ugyancsak a Kazinczy ünnepély lélekemelő ha­ tása inditotta a miskolczi polgári éneklőkart arra, hogy iskolánknak 80 frtot ajánljon fel ily czim alatt: »A mis-

219 kolczi p o l g á r i é n e k l ő k a r tagjai által felaján­ l o t t K a z i n c z y a l a p i t v á n y « , melynek kamatja éven­ ként a pályázat útján készitendő legjobb magyar munka dijazására fordittass ék. 3. A K o v á c s G y u l a e m l é k a l a p í t v á n y a. Az 1862-ik év april hó 22-én Varga Jósef, a debreczeni fő­ iskola seniora és az önképzőkör elnöke 1 3 6 frtot küldött L é v a y Jósefnek a Kazinczykör elnökének, hogy ez öszszeg, a miskolczi főgymnasium egykori jeles növendéké­ nek, a korán elhunyt Kovács Gyulának hátrahagyott költeményeiből bejött összeg fele lévén, az » K o v á c s G y u l a d i j « czim alatt magyar fogalmazások dijazá­ sára kamatozzék. Ugyanezen alkalommal a fennmaradt költeményekből 1 1 2 példányt is küldött önképző körünk­ nek, melyek eladásából 19 frt 60 kr. jövén be, az az ala­ pitványi összeghez csatoltatott, mely igy 1 5 5 frt 60 krt tesz. 4. Liszkay Gubás Ferencz, iskolánk egykori jeles növendéke, később nagyváradi ref. vallástanár, majd helybeli polgáriskolai igazgató, korán elhunyt szeretett neje iránti kegyeletből: » G u b á s K o v á c s M á r i a a l a ­ p i t v á n y a i czim alatt az 1 8 7 1 - i k évben száz forintot adott Kazinczy önképző körünknek, hogy annak kamatja évenként bárminemű pályakérdés dijazására fordittassék. 5. A S z e m e r e B e r t a l a n emlékére, a főgymnasiumi ifjuság 1 8 7 8 . február havában száz frtot adományo­ zott alapitványképen az önképzőkörnek, hogy annak ka­ matja évenként » S z e m e r e B e r t a l a n dij« czim alatt pályakérdés dijazására fordittassék. Ezen alapitvány az ifjúság által tartott jótékonyezélú tánczmulatság jöve­ delme volt. 6 . F e r e n c z y L a j o s a l a p i t v á n y a . Ferenczy La­ jos egyházi és iskolai tanácsos, a tanügy buzgó pártolója, azon többszörös adományain kivül, melyeket önképző körünkben időről-időre a legszorgalmasabb tagok részére kitüzött, az 1 8 8 1 -ik évben pályadijalapúl száz frtot adott a körnek, melynek kamatja az iskolai szék határozatánál fogva a kegyes alapitó neve alatt évről-évre pályakérdés jutalmazására fordittatik.

220 7. M a r g ó E m i l i á n miskolczi görög-keleti lelkész alapitványa, melyet 1 8 8 1 ben végrendeletileg hagyott önképző körünk pályadij alapitványául 50 frtnyi összeg­ ben. A felvilágosodott szellemű, hazafias érzelmű jeles lelkész alapitványának kamatja évről-évre szintén pályadijúl használtatik. 8. B. E ö t v ö s J ó s e f e m l é k é r e gyüjtött szavalási dij, mely az 1 8 7 1 . julius 3-án tartott Kazinczy örömün­ nep alkalmával gyüjtetett iskolánk szives pártfogói között szavalási dij alapúl. Ez alapitvány kamatjáúl évenként 5 frt szokott szavalások jutalmazására kiosztatni. Ezen alapitványok tőkéi az iskolai pénztárban van­ nak elhelyezve, kamatjaik évről-évre az alapitványok szellemében használtatnak fel. Ezeken kivül számos évi adományban részesült ön­ képző körünk mind e mai napig. I. Első helyen kell emlitenünk Rácz Ádám urnak azon szivességét, hogy 1863 óta minden évben öt forin­ tot szokott felajánlani pályakérdés dijazására. 2. A budapesti magyar kir. tudomány egyetemen levő » B o r s o d i k ö r « a tanitványi kegyelet jeles példá­ jáúl Solymossi Sámuel önképzőköri elnöknek 1882. szep­ tember 30-án történt halála hirére azonnal elhatározta, hogy mig a borsodi kör áll, minden évben egy magyar aranyat fog küldeni a miskolczi ref. főgymnasium önképző­ körének » S o l y m o s s i - d i j « czim alatt, egy általa kitü­ zendő pályakérdés dijazására. E határozatát évről-évre hiven teljesiti. Ily hálával fogadott, emlékezetre méltó kegyes adomá­ nyokat tettek még önképző körünk részére a következők: Az 1870-ik é v b e n . Bató István és neje 30 frt; az 1 8 7 1 - ik é v b e n Bató István és neje 30 forintot; 1 8 7 2 - b e n : Nyilas Sámuel ref. lelkész egy arany, Ferenczy Lajos 10 frt, Balogh Kálmán 5 frt, Ráth Mór 29 kö­ tet értékes könyvet; 1 8 7 3 - b a n : Nyilas Samu egy arany, Bizony Tamás iskolakormányzó 10 frt, Ferenczy Lajos 15 frt; 1 8 7 4 - b e n : dr. Bódogh Albert egy arany és 2 jrtos tallér; 1 8 7 5 - b e n : dr. Bódogh Albert 3 frt, Tóbiás Jósef 5 frt; 1 8 7 6 - b a n : Váncza Mihály 5 frt, dr. Bódogh

221 Albert I arany, Porcs János tanár egy arany, Tóbiás József tanár egy tallér, Molnár Lajos tanár egy tallér, Szathmáry Király Pál 8 frt; 1 8 7 7 - b e n : Váncza Mihály 10 frt, Fe­ renczy Lajos 12 frt, Szűcs Sándor tanár egy arany, Molnár Lajos tanár egy tallér, a Kazinczy-kör egy kültagja 5 frt, egy névtelen jóltevő 4 frt; 1 8 7 8 - b a n : Solymossi Samu ta­ nár 5 frt, egy jóltevő 2 frt; 1 8 7 9 - b e n : Kazinczy-kör tagjai 7 frt, Kun Pál tanár 5 frt, Ruszt Jósef 5 frt, Kis Jósef tanuló emlékére rokonaitól 10 frt; 1 8 8 0 - b a n : Halmy Gyula tanár 5 frt, Ferenczy Lajos 10 frt, dr. Ixel Soma 5 frt, olvasó-kör 14 frt, Bizony Tamás iskolakormányzó 3 db. huszast; 1 8 8 1 - b e n : Ferenczy Lajos 10 frt, dr. Ixel Soma 20 frcos arany, dr Guttmann Soma 20 frcos arany, Veskóy Zs. Jenő tanár 5 frt, három tanuló együtt egy arany; 1 8 8 2 b e n : dr. Winternitz Antal 10 frt, Porcs János tanár egy cs. arany; 1 8 8 3 - b a n d r . Winternitz Antal 10 frt, dr. Kovács Gábor tanár egy cs. arany, Bizony Tamás iskolakormányzó 2 frt, Mikuleczky István főgondnok 2 frt; 1 8 8 4 - b e n : Kun Pál tanár egy cs. arany, Kónya Ferencz tanár két arany. Ezen számos alapitványok és kegyes adományok mig egy részről a kör tagjainak munkálkodását, szorgal­ mát növelték, buzditották, melynek bizonyitéka a pályá­ zatra beadott évenként nagyszámu és valóban legnagyobb részökben dicséretes igyekezetet tanusitó pályamüvekben nyilvánult; más részről a számos tagok által befizetett mérsékelt tagdijak lehetővé tették, hogy az ifjusági kör alapitása után azonnal egy könyvtár alapját vethesse meg, mely az idővel folyvást növekedvén, ma már az ön­ képzésnek szintén erőteljes kutforrását képezi. b)

Ifjúsági énekkar.

Az összhangzatos éneklés, mint a sziv nemesebb érzelmei nevelésének igen fontos tényezője, tanintéze­ tünk növendékei által már a mult században miveltetett. Reformált vallásos szertartásaink szerint valamint a templomban az isteni tiszteletnél, ugy a temetéseknél és más ünnepélyes alkalmakkor mindenkinek joga, sőt né­ melyiknél kötelessége levén közreműködni: az éneklés

222 tanitására nagy gondot forditottak elődeink, s az egy­ ház kántora eleitől fogva hivatalánál fogva köteles volt iskolánk növendékeit e tantárgyban vezetni. A temetési éneklést az egyházhozi kegyeletes vi­ szonynál fogva a legrégibb idő óta szintén a tanintézet növendékei teljesitvén, már csak ez okból is bizonyos gya­ korlottságot kellett az éneklésben elsajátitaniok. Az 1708. évben irt iskolai törvények 5. §-a szerint ezen temetések háromfélék voltak: I) f u n e r a c o n c i o n a l i a, melyeken az iskola összes növendékei megjelentek, 2) f u n e r a ge­ n e r a l i a, melyeken az alumnusok mind, 3) f u n e r a p a r t i a l i a , melyeken a halottas felek által kivánt ne­ hány alumnus vett részt. Ezen szokás az 1785-ik évben némi változást szen­ vedett. Az egyháztanács ugyanis a köztartásban része­ sülő alumnistáknak némi mellékkeresetet óhajtván bizto­ sitani, másrészről pedig belátván a régi intézkedésnek a kis tanulók egészségére és előhaladására egyenlően ká­ ros voltát, azokat a temetési szolgálatok alól egyszermindenkorra felmentette, s azt a jövőre nézve egyedül az alumnisták kötelességévé tette, megszabván egyszers­ mind az ily éneklés diját személyenként egy-egy garasban. Ezen határozattal egyidőben szerveztetett az ifju­ sági énekkar azon czélból, hogy a nagyobb iskolai és te­ metési ünnepélyek, — melyeken eddig az összes tanuló ifjuság közös éneklése kétségkivül imposans hatást gya­ korolt, és a melyet az egyháztanács megszüntetett — diszesebbekké tétessenek. Ezen összhangzatos énekkar az ifjuság tömeges részvételével rövid idő alatt oly vi­ rágzó állapotba jutott, hogy nemcsak iskolánk ünnepé­ lyeit, egyházunk vallásos és temetési szertartásait tehette diszesebbekké, hanem gyakran kikérettek az intézet kor­ mányzójától a vidék előkelőbb és vagyonosabb polgárai­ nak temetéseire is, a honnan az intézet alaptőkéjének gyarapitására majd mindig hoztak némi segedelmet. Tagja lehetett minden tanuló, azonban a ki egyszer belépett, ha csak egészségi tekintetből orvosilag el nem tiltatott az énekléstől, egész tanuló pályáján végig meg­ maradni köteleztetett abban, hogy magát évről-évre tö-

223 kéletesebbithesse s annak használható tagja legyen. A köz tanitók is rendesen tagjai voltak az énekkarnak, az alumnisták pedig okvetetlenül kötelesek voltak abba be­ állani s joguk az volt, hogy — ha hasznavehetőknek bi­ zonyultak — el nem tiltathattak az ünnepélyeken és te­ metéseken való szerepléstől. Hivatalnokai voltak: I) a k a r e l n ö k , leginkább a köztanitók vagy a tekintélyesebb deákok közül az egész ifjuság által szavazattöbbséggel választva, ki főleg a nem helyben történt szereplések alkalmával teljes hatalmu és felelős igazgatója volt ez ifjusági egyletnek s parancsá­ nak minden tag szigoru büntetés és jótéteményének el­ vesztése terhe alatt engedelmeskedni tartozott. 2) Az é n e k v e z é r (praeceptor), ki a kart a nem helybeli sze­ replések alkalmával vezette, az órákon pedig, ha az egy­ házi énekvezér távol volt, az énekkart tanitotta s gyako­ rolta. 3) A f ő é n e k e s e k (protocantorok) a legjobb éneklők közül választattak és az énektanár által már be­ tanitott darabokat külön órákon gyakorolták az egyes hangnemekkel, továbbá az uj tagokat a hangjegyek is­ meretébe bevezették. 4) A d i c t a 1 ó, ki a különböző al­ kalmakra részint a tanárok, részint az énektanár vagy karelnök által irott elénekelendő darabot az éneklés előtt felolvasta vagy elszavalta. Ezen ifjusági hivatalnokok mellett az iskolaiszék ál­ tal 1820-tól óta minden évben egy gymnasiumi rendes tanár tétetett az énekkar felügyelőjévé, ki az alapszabá­ lyok szigoru megtartására, az óramulasztók megfenyitésére, az énekkar pénztárának kezelésére ügyelt fel, s a tagok közt esetleg felmerült egyenetlenségeket elsi­ mitotta. A mi az énekkar kötelességeit alapitásától fogva illeti, minden iskolai ünnepélynél tartozott — ha arra alkalmas tagjai voltak — minden dij nélkül az ünnepély rendje szerint gyász- vagy vigdalokat énekelni, az egy­ házi hivatalnokoknak, tanároknak és tanulóknak temeté­ sein szintén részt venni; ezen kivül az egyházitanács ál­ tal meghatározott dijért kivánatra a felekezetünkhöz tartozó hivek temetésén énekelni.

224 Ezen szolgálatok dijazására nézve 1785-ben »az egész harmónia dija 2 frt, a félhármóniáé pedig I frtban« állapittatott meg, melyből nyolcz poltura az ifjuság köz­ pénztárába tétetett, a többi pedig a temetésen megjelent kartagok dijazására fordittatott. 1809-ben azonban a »har­ mónia dija« 12 frtra emeltetett, melyből 2 frt az iskolai pénztár részére tartatott vissza. Ezen időtől óta máig a dijazás igen sok változáson ment keresztűl, azonban le­ het mondani, hogy az idő kivánalmaihoz képest mindig emelkedett. A régibb időben a temetési dijak mellett a deákok részére egész lakomák, ugynevezett »collátiók« rendez­ tettek, melyek igen nagy jótétemények voltak a szegé­ nyes ellátással biró alumnisták részére, de másrészről igen sok iskolai kihágásnak is kezdetét, okát képezték, miután a kissé felvidult, felmelegedett tagok ritkán tud­ ták megtartani magokat az ifjuság szokása szerint attól, hogy még az ily collatiók után szolgálatukért kapott dijai­ kat is fel ne áldozzák a barátság oltárára, mely oltárt gyakran tiltott helyeken is kerestek. Ez inditotta később az iskolaszéket arra, hogy miután az énekkar tagjainak ily megvendégelése legtöbb fegyelmi kihágásra szolgál­ tatott okot, azt teljesen betiltsa, felemelvén ennek kár­ pótlásául 1867-ben a mai nap érvényes összegre a teme­ tési dijat. Ezen ifjúsági egylet, melyre az intézetnek részint az egyház vallásos szertartásainak, részint az iskolai ünne­ pélyeknek diszesebbé tételénél szüksége van; mely a be­ lépő tagokra a kötelességet kellemessé, a dal szivhez szóló erejénél fogva könnyűvé teszi; az ifjúság lelkét ne­ mesíti, őket némi mellékjövedelemhez juttatja: alapitása óta szünet nélkül virágzó állapotban van. Alapszabályai legujabban 1860. január 28-án az idő és kor kivánalmai­ nak megfelelőleg alakittattak át, s 1869. február 26-án az egyháztanács által ujolag megerősittetvén: az énekta­ nár szorgalmas és szakavatott vezetése mellett, hivatásá­ nak ma is megfelel, s nemcsak az ifjúságnak, hanem az iskolának is büszkeségét képezi.

225

c)

Az

ifjúsági zenekar.

A szépészeti érzék, a hallás és izlés kifejtésére, a gyöngéd érzelmek ápolására nagyfontosságú zenét gymnasiumunk ifjai igen régen művelték már magánosan, miután az ifjuság törvényei azt nemcsak megengedték, hanem mindig ajánlották is. E g y l e t t é azonban — tudo­ másunk szerint — csak az 1865-ik évben egyesűltek elő­ ször, a mely idő óta, midőn az ifjuság között elég szám­ ban találkoznak olyanok, kik a vonóhangszerek kezelé­ sében némi előismerettel birnak, minden iskolai év elején szervezkedni szoktak a közös képzés czéljából, s már több év végével mutattak fel minden zenebarátot meg­ örvendeztető szép eredményt.

15

IX. Az iskola jóltevői. A ref. vallás híveit jellemző áldozatkészség taninté­ zetünk iránt ennek alapitása óta időről-időre szépen nyi­ latkozott. Nem szólhatunk ugyan mindekkoráig olyan nagy, s talán iskolánk életében korszakot alkotó alapitványozásról, mely ennek alapitása óta tartó szerény anyagi helyzetét egyszerre a nagy vagyonnal biró inté­ zetekkel egyenlő jó állapotba helyezte volna, vagy taná­ raink mindig igen szűken mért fizetését emelhette vagy számuk szaporitását lehetővé tette volna. Azonban még is vannak sokan, kikről a legnagyobb hálával emlékez­ nünk jól esik, mert a nevelés szent ügyének saját jó lel­ kük sugallatából, vagy midőn arra felszólittattak, kegyes adományokat hoztak, igy a tanintézet emelkedhetését elősegitették. Bizonyára legnagyobb jóltevője volt ez iskolának eleitől fogva a reform. egyház, mely mint az édes anya az ő gyermekét, bőlcsőjéből nevelte ezt azon állapotra, mig a maga lábán járni nem tudott; segitette, védte, mig saját anyagi ereje azt megengedte; sőt midőn állapota nem volt is valami kecsegtető, még akkor is »azon anyai igaz indulatból, melyet egyházi gyülekezetünk a kebelé­ ben virágzó s nagyobbrészint ön fiai nevelés helyéül szolgáló oskola eránt állandóan viseltetik s ezzel anyai szeretetét és jóltevősködését minduntalan éreztetni ki­ vánjam az időhöz és körülményekhez képest tekintélyes összeget ajándékoz annak. 1 ) Természetesen, a hála e jó1) 1 8 3 8 . február 28-án a L ó n y a y L á s z l ó n a k 1 8 1 1 . óta kinnt volt 3000 frt tőke 4 9 3 0 frt 43 krt tevő kamatjával visszafizettetvén, á m b á r az e g y h á z e kamatokat a kiadás óta é v r ő l - é v r e fizette az iskolának a tanárok

227 tettekért nem maradt el, az iskola eleitől fogva az egyház ügyét szolgálta, annak tekintélyét emelte s tanárai foly­ ton teljesitették kötelességeiket, és tanulói a legrégibb idő óta templomi temetési és szolgálatokat végeztek és vé­ geznek ma is. Mielőtt a ref. egyház átvette volna a tanintézet kor­ mányzását s anyagi ügyeinek vezetését, addig a város és annak tanácsa kötelezte le örök hálára e tanintézetet maga iránt, azon jótéteményeivel, melyeket évről-évre részint az iskolai épület jókarban tartása, részint a rectori fizetések beszedése körül elkövetett. 1658-ban Lakatos György főbiróságában az iskola épületét »böcsületesen« bekeritette és »sindel« alá vetette, 1692-ben ujra kiren­ delte a főbiró a város polgárait »az schola épittetésére« szekérrel is, gyalogszerrel is egy forint büntetés alatt, s a rectorok fizetéséhez 1 7 3 5 - i g évenként bizonyos összeg pénzzel járult. 1 ) 1. Az alapitványt tevők közül elsőnek ismerjük T ó l n a y B o r b é l y G e r g e l y t , k i 1644. deczember 15-én több más kegyes alapitványai között a schola épületére 50 magyar forintot hagyott. 2. E g r i A n d r á s 1 7 3 6 . october 13-án a bábonyi bérczen levő szőllőjét a miskolczi templom és schola épi­ tésére hagyta. 3. Négyesi S z e p e s s y I s t v á n egyházunk főgondnoka, 1740-ben az iskolaépitésre 1 0 0 frtot ad, majd 1 7 4 5 ben az iskola csengetyüjét száz fontosra kipótoltatván, ujra öntette, 1 7 6 7 . aprilisben kelt végrendelete 2-ik punctuma szerint pedig »mivel legnagyobb és legelsőbb előtte az Isten és az ő Felsége dicsőssége, azért mindenek előtt emlékszik a nemes miskolczi reformata Ecclesiáról és annak fenntartására s előmenetelére és segitségére hagy és legál h a t e z e r magyar forintokat oly mód és conditió alatt, hogy a sárospataki nemes Collegiumból hozatandó praeceptoroknak annuale sallariumok ezen summának infizetésére, igy a 4 9 3 0 frt 45

kr őt illette

volna,

m é g i s átadta azt a

tan­

intézetnek. l ) Miután egész külön k ö n y v lenne azoknak névsorából, a kik e tanintézetről alapitványok- és a d o m á n y o k k a l m e g e m l é k e z t e k , itt csak azokat vettük lel, kiknek a d o m á n y a i m é g i s tetemesebb összegeket tesznek.

15*

228 teressébői fizettessék, a felülvalója pedig az Ecclesiának más hasznos szükségére fordittassák. 4-ik punctum: Mint­ hogy a scholának is sok egy s más szükségei gyakran fordulnak elő, arravaló nézve ennek felsegéllésére is hagy és testál h á r o m e z e r magyar forintokat.« 4. B o r b é l y M i h á l y roffi lelkész 1 7 4 0 . october 10-én, az akkori városbiró Kozáry Györgyhöz irott leve­ lében »ecclesiánknak oskolájában tanuló ifjak szüksé­ geinek elősegéllésére kegyes és istenes indulatjából hat­ s z á z magyar forintokat pium legatumban conferalni kiván.« 5. Szabó L o v a s I s t v á n egyházi algondnok 1 7 4 5 ben az iskola számára egy ötven fontos csengetyüt vesz. 6. Négyesi S z e p e s s y Z s i g m o n d főgondnok 1764. febr. 4-én a comparisták praeceptorának tartására egész élete végeig havonként 8 magyar forintot »resolvál«, 1 7 6 6 . május I-én Miskolczon kelt »testamentumának tenora szerint« pedig az oskolának 1 2 0 frtot hagy, 1 7 6 7 . april 24-én »ugyanazon isten dicsősségéhez való forró­ sága szerint másfélszáz magyari forintokról való conctractusokat ad, ugy hogy a titulált ur éltéig és hólta után is, valamig ez iskola fel fog maradni, a comparisták prae­ ceptorának az irt summának interesse, u. m. 9 mfrtok fizettessenek.« 7. N a g y m i h á l y i G y ö r g y kapitány az iskolára 1768-ban 1 0 0 frtot hagy. (Vajjon nem Nagymihályi Ger­ gely volt-e ez, a ki 1 7 1 5 - b e n rector volt itt?) 8. M e z e y J ó s e f épitő mester és egyházi al­ gondnok 1769-ben az iskola udvarán saját költségén egy kutat ásatott és azt ki is rakatta kővel. 9. S t e i e r J a k a b 1772-ben alumnusok tartására 1 5 0 frtos contractust ád. 1 0 . Négyesy S z e p e s s y P é t e r főgondnok 1 7 7 3 . január 2-án kelt végrendelete 2-ik pontjában a követ­ kező kegyes alapitványt teszi: »A contractusokban ta­ lálható minden activa adóságaimnak s halálomkor tisz­ tességes eltemettetésemtől felmaradandó készpénzemnek ugy minden boraimnak hasonfele részit hagyom a sá­ rospataki ref. Collegiumnak, a más hasonfele részit pe-

229 dig a miskolczi ref. oskolának szükségeire, mindazonál­ tal, hogy azon summák mindenkor in capitali megtartas­ sanak és csak az időnkint való interesse fordittassék a nevezett iskolák szükségeire.« E végrendeletnél fogva a későbbi elszámolás szerint maradt iskolánkra: I) 236 hollandi arany értékének fele 599 frt 44 kr., kötvénye­ ken és készpénzben 4 4 4 1 frt 76 kr., borban 30 hordó bor ára 367 frt 20 kr. 1 1 . Kun A n d r á s hagyott az iskolára.

1 7 7 6 . augusztus 20-án 6 0 frtot

1 2 . Baczoni C s e k e J á n o s 1 7 7 9 . november 14-én kelt végrendeletének 2-ik pontja szerint az A v a s oldal­ ban levő pinczéjét és piacz-utczai házát oly conditióval hagyja V a y Jósefnek és feleségének Mocsáry Erzsébet asszonynak, hogy fizessenek érette a miskolczi oskolabeli diákok intertentiójára (tartására) 1 0 0 0 frtot, melyre hagyja a halála után fennmaradt pénzét is 93 mfrtot és 14 pénzt. 1 3 . L i p c s e y J á n o s 1 7 8 0 . april 27-én 5 0 vfrtot adott az iskolára. 14. F o d o r P á l 1 7 8 0 junius 23-án azon 400 frtot, mely Ragályon Katona Ferencz uramnál vagyon a nála levő egy házhelyért, mely jövő esztendőben bizonyosan befizetődik, felerészben a miskolczi ref. egyháznak, fele­ részben pedig »az itt való deákok tartására in perpe­ tuum « adja. 1 5 . S z a t h m á r y K a t i c z a kisasszony a T o m k a János urnál levő 1 0 0 vfrtról szóló contractusát az isko­ lára adja 1784-ben, mely bevétetvén, tett 1 3 9 frt 80 krt. 1 6 . Ötvös Istvánné T ö r ö k E r z s é b e t 1 7 8 6 . jul. 5-én a deákok tartására 51 frtot hagyott. 1 7 . S z a l a y S á m u e l superintendens, 1 7 4 9 — 1 7 6 1 ez iskola rectora, 1 7 9 2 . julius I-én kelt végrendeleté­ ben az iskolára 500 mfrtot hagyott. 18. D e b r e c z e n i M i h á l y 1 7 9 5 . apr. 3-án 300 frtot hagy közösen az egyházra és iskolára, mely az egyház­ tanács által azok között egyenlően megosztatni határoztatott.

230 19. T ó t h F e r e n c z tarjáni lakos az iskola épitésre 1805-ben 100 frtot adott. 20. M o l n á r A n d r á s egyháztanácsos 1802-ben 225 frt követelését majd 500 frtot, 1 8 1 3 - b a n pedig 1 0 0 0 vczfrtot adott az iskolára. 2 1 . Papszász Györgyné E r d é l y i K r i s z t i n a 1803ban 50 frtot adott. 22. J a n o v i c s F e r e n c z görög kel. vallású keres­ kedő 1804. august. 15-én az iskola épitésére 240 frtot ha­ gyományozott. 23. V a s s . . . főstrázsamester küldött az iskolának.

1806-ban 75 frtot

24. V i z s o l y i J á n o s 1806. deczember 31-én végrendeletileg 205 frtot hagyott. 25. T o k a y György özvegye D o b o s É v a 1 8 1 0 . május 10-én férje meghagyásából végrendeletileg 1 0 0 frtot hagyott az iskolára. 26. Sóvári S ó ó s S á m u e l 1 7 1 1 - b e n a humaniorum professorok fizetésének pótlására 500 frtot aján­ lott, mely 1 8 4 3 . aug. 25-én kamataival együtt 1 1 8 9 frt. 35 kr. összegben Sóós János által fizettetett ki. 27. B o t k a G y ö r g y 1 8 1 1 . april 1 1 - é n 5 0 frtot adott az iskolának. 28. R a j c z i A n d r á s n é szül. Halászy Mária 1 8 1 5 . január 20-án kelt végrendeletében, férjének maghagyá­ sából, ki iskolánknak 1 7 8 5 — 1 8 0 9 - i g tanára volt, 1000 frtot hagyott. 29. K u n J á n o s n é 1819-ben az alumneumra 1 0 0 frtos kötvényt ad.. 30. S e l l i n g i I s t v á n 1 8 1 9 . jan. I-én végrendeletileg 1 0 0 frtot hagyott. 3 1 . Szepesi S z a b ó G y ö r g y 1820-ban 1 0 0 0 frtos kötvényt, neje pedig 1826-ban 300 frtot hagyott isko­ lánknak. 32. T o m k a M i k l ó s 1820-ban 200 frtos alapit­ ványt tett az iskolára. 33. D u r s z a D e m e t e r 1820-ban 1 0 0 frtos köt­ vényt adott az iskolának.

231 34- A nemes varga czéh 1820-ban 1 0 0 frtot alapi­ tott, melyet 1837-ben fizetett be az iskola pénztárába. 35. G r ó f V a y Á b r a h á m egyházunknak nagyér­ demű főgondoka 1820-ban az iskola uj berendezése al­ kalmából 2000 frtot ajánlott fel, melyet 1846. január 1 1 - é n kamatostól 4 9 3 1 frt 40 krban be is fizetett. Majd 1 8 5 2 ben az absolut kormány erőszakolt intézkedéseivel szem­ ben, a nyilvánossági jog megnyerhetése végett tett nagy áldozatok alkalmával 200 aranyat ajánlott fel az uj tanári állások alapjául, melynek fele 1 8 5 2 . jan. 17-én 1 3 9 5 frt 50 krért váltatott be, másik fele pedig 1 8 5 2 . május 9-én 1 4 6 2 frt 50 kr értékben az egyház tulajdonát képező »papmalom«ban egy ötödik kerék és kő állitátására használtatott fel. 36. Dr. B ó d o g h M i h á l y 1820-ban a nagy gr. V a y példáját követve 1 0 0 0 frtot ajánlott fel az uj tanári állások alapjára, mely 1 8 4 7 . aug 13-án 2 5 1 7 frt 10 kr­ ban be is fizettetett. 37. K a z i n c z y P é t e r 1820-ban az uj tanári ál­ lások alapjára szintén 1 0 0 0 frtos alapitványt tett, mely 1 8 3 9 . január 22-én fizettetett ki kamataival együtt 2 5 2 1 frt 41 1 / 2 kr. összegben. 38. S z ű c s E r z s é b e t kisasszony tanáriszék alapra 1822-ben 1 0 0 frtot hagyott. 39. S z é p G y ö r g y kovácsmester 1 8 2 2 . decz. 31-én tanáriszék alapra 1 1 4 frtot adott. 40. D o n g a S á m u e l 1 8 2 2 . julius 12-én tanáriszék alapra 1 0 0 frtot hagyott. 4 1 . V á r a d y G e r z s o n volt rectorprofessor bényei papságra menvén, 1 0 0 frtos követelését 1820-ban az iskolának hagyta, 1 8 2 3 . april 30-án pedig 270 frtot adományozott a tanári uj állások alapjara. 42. C s a t l ó s J á n o s 1823-ban 40 frtot ajánlott tanári állások alapjára és ez 1857-ben fizettetett ki 1 0 5 frt 15 kr. összegben. 43. S z é c s i P é t e r 1822-ben 50 frtot adott a ta­ nári állások alapjára. 44. V é g h J á n o s miskolczi ref. lelkész 1 8 2 4 . ju-

232 nius 13-án végrendeletében 1 0 0 frtot hagyott tanári ál­ lások alapjára. 45. S z i g e t h y M i h á l y 1 8 2 6 . april 16-án a tanári állások alapjára 1 3 3 frt 45 krt gyüjtött. 46. K e n y e r e s M á r t o n 1 8 2 7 ben végrendeleti leg 50 frtot hagyott iskolánkra. 47. T e l e g d y S á m u e l 1 8 2 9 . decz. 24-én 78 frtot gyűjtött tanári állások alapjára. 48. G a r a s S á m u e l iskolakormányzó 1 8 3 0 . febr. 28-án tanári állások alapjára 50 frtot adott. 49. J u h á s z B o r b á l a 1835-ben 1 1 7 frtos kötvényt adott az iskolának. 50. Dr. T ó t h f a l u s y K á r o l y 1835-ben 500 vfrtot hagyott iskolánknak, azonban ezen alapitvány, hogy be­ fizették-e, biztosan nem tudjuk. 5 1 . K u l i n M i k l ó s 1 8 3 7 . decz. 31-én 1 0 2 frtot adott tanári alapra. — B é n y e i L á s z l ó budapesti ügyvéd 1840-ben 450 frt peres keresetét az iskola alapjára adta. (1005. jk. szám.) 52. K u n J á n o s (lakatos) 1840. szept. 19-én 1 6 3 frtot adott az iskolai alapra. 53. F ő z y A n d r á s 1841-ben az iskolatanács szá­ mára egy asztalt és 12 széket ajándékozott. 54. N y u s z t a y I s t v á n helybeli lelkész, gymnasiumunk bölcsészeti tanára 1841.június 21-én 1 2 2 frtot gyűj­ tött az iskola alapjára. 55. T a t á r J ó s e f 1 8 4 2 . május 16-án 1 1 4 frt 38 krt gyűjtött az iskola alapjára. 56. D e b r e c z e n i S á n d o r 1 8 4 7 . jan. 6-án tanári alapra 1 0 5 frt tőke ajánlat és annak kamatjában fizetett 258 frt 6 krt ezüst pénzben. 57. S z a t h m á r y J ó s e f püspök, miskolczi lelkész 1 8 4 7 . deczember 31-ig évi részletekben tanári alapra fi­ zetett 1 6 4 frtot. 58. V ö r ö s m a r t y I s t v á n n é 1847. april 13-án tanári alapra hagyott 1 0 0 frtot, mely az örökösök által ké­ sőbb kamatostól 2 5 3 frt 36 krban fizettetett be. 59. M i s k o l c z y P á l 1848. junius 29-én tanári

233 alapra 100 frt ajánlatát és annak kamatját 97 frtot, öszszesen 197 frtot befizette. 60. K a r s a G á b o r 1848. szept. 19-én 1 0 0 frt ala­ pítványát és annak kamatait 265 frt 39 krnyi összegben befizette. 6 1 . K o v á c s J á n o s helybeli ref. kántor, 1 8 4 9 . ja­ nuár 4-én a tanári alapra ajánlott 1 0 0 frtot és kamatjait 270 frtnyi összegben befizette. 62. S z ü c s L á s z l ó örökösei, 1849. a u g - 4 - é n a z általa tett 1 0 0 frt alapitványt és annak kamatait 1 3 3 frt 45 krban befizették. 63. B a r t h u s J ó s e f ügyvéd 1849-ben 225 frtos kötvényt adott az iskolának. 64. B a k o s P á l utódai, az általa alapitott száz frtot kamatjaival együtt 272 frt 9 kr. összegben 1849. május 9-én befizették. 65. B a l o g h Á b r a h á m utódai 1849. febr. 22-én az általa tett 50 frtnyi ajánlatot és kamatját, összesen 1 2 6 frt 4 kr. összegben befizették. 66. T e r h e s B e n i á m i n 1 8 5 0 . decz. 16-án 305 frt 20 1 / 2 krt adott az iskolára. 67. Az 1852-ik évben nagy gyüjtés indittatván meg az iskolának az Organisations-Entwurf kivánalmai sze­ rinti szervezésére, a nevezett czélra a következők tettek nagyobb alapitványokat: A molnár és csizmadia czéh 1852-ben 50 frt, Kapczy János iskola kormányzó 1 8 5 3 . jan. 24-én 1 0 0 frt, Bató Istvánné 1 8 5 3 . marcz. 25-én 24 aranyat 360 frt értékben, Soltész Nagy János 1853-ban 1 0 0 frt, Barkassy Benedek 1853-ban 1 0 0 frt, Regéczy Nagy Miklós 1853-ban 100 frt, Katona Jósef 1 8 5 3 ban 40 frt, Szalay Antal 1853-ban 1 0 0 frt (befizettetett 1 8 6 2 . május I-én kamatjaival 1 6 3 frt 80 krban), Hosszúfalusy Ferdinánd 1853-ban 1 0 0 frt (befizettetett 1 8 7 3 . jan. I-én kamatostól). A miskolczi izr. egyház 1853-ban 25 frt, Dobozy Antal 1853-ban 40 frtos részvényt, Pilta testvé­ rek 1853-ban 1 0 0 frt, Dudás Lajos kazsui lelkész e czélra két izben 1854-ig gyüjtött 1 1 6 frt 15 krt, Hubay Jósef budapesti ügyvéd 1853-ban 200 frtot, (befizettetett 1867. august. 30-án 280 frt 30 krban), Bakó János heő-

234 papi birtokos 200 frt, (befizettetett 1 8 7 3 . jan. I -én kama­ tostól), Tolcsvai Nagy Gedeon 1853-ban 100 frt,Szathmáry Király Pál F.-Zsolczáról 1853-ban 200 frt, Dobozy Dániel Kesziből 1863-ban 50 frt, (befizettetett 1859. jun. 25-én 72 frt 97 krban), Gencsi Jósef Kesziből 1853-ban 80 frt, (befizet­ tetett 1857. nov. 9-én 104 frtban), Faragó Sámuel és György 1 8 5 3 . márcz. 27-én 1 1 2 frt 30 krt adtak és gyüjtöttek, Máriássy László Senyéről 1854. febr 15-én 1 2 5 frtot adott és gyüjtött. Kun István 1853-ban 100 frt, ifj. Kun János 1853-ban 100 frtot ajánlott (befizettetett 1873-ban kama­ tostól), Dudok Pál 1853-ban 1 0 0 frtot ajánlott, melyet örökösei 1864. april. 28-án kamatostól 187 frt 70 krban befizettek. Molnár Bertalan 1853-tól haláláig éven­ ként 15 frt. László József 1854. február 2-án adott 50 frtot, gyüjtött 82 frt 30 krt. Gróf Pallavicini Roger 1 8 5 4 marcz. 24-én 200 frtot adott, 330 frtot e mellett gyűjtött. Kun Jósef 1853-ban 50 frtot aján­ lott s azt 1862. febr. 24. kamatjaival 81 frt 32 1/2 krban befizette. Darvas Jósef 1853-ban 50 frtot aján­ lott, melyet örökösei 1873-ban 1 3 1 frt 25 krban befi­ zettek. Törös Tamás 1853-ban 50 frtot ajánlott s 1860. jan. 12-én 74 frt 55 krban befizetett, Rácsok István 50 frt 1853-ban, Piskolty János 40 frt, Dr. Kun Tamás 40 frt, Bátky József 1854-ben. szept. 24-én a természetrajzi muzeum részére gyűjtött és adott 1 2 5 frtot. Édes Albert tisza-tarjáni lelkész, esperes s iskolánk egykori tanára 1856-ban e czélra 1 5 0 frtos kötvényt adott. Ezen nagyobb összegek az egyházmegyék által gyüjtöttekkel és kisebb adományokkal együtt körülbelől 5000 forintot tettek. 68. Szepesi S z a b ó I s t v á n 1 8 5 7 . december 23-án tanári alapra 1 3 2 frt 42 krt adott és gyüjtött. 69. N é m e t h I s t v á n tábornok 1 8 5 7 . szept. 1 1 - é n 500 frtot alapitott az iskolára. 70. V a d n a y G á b o r 1860-ik május 16-án tanári­ alapra 1 4 1 frt 97 krt adott és gyüjtött, 7 1 . K u n J ó s e f a m. első biztositó társaság főügynöke 1860-ban 1000 frtra biztositotta magát halála esetére az iskola javára, s az évi járulékot ez összegért azóta pontosan fizeti.

235 72. K a l a u z S á m u e l 1860. december 31-én 5 0 frtot hagyott az iskolára. 73. L e n g y e l J ó z s e f örökösei 1 8 6 1 -ben 1 0 0 0 frtos alapitványt tettek az iskola részére, melyet 1883ban fizettek be. 74. K a r a b é l y o s M i h á l y n é Erdős Zsuzsanna 1862-ben 1 0 0 frtot hagyott az iskolára. 75. Z s a r n a y L a j o s püspök 1 8 6 1 . julius 31-én 40 frtot adott az iskolára. 76. Z s ó r y L á s z l ó 1 8 6 3 . julius 17-én tanári alapra 94 frt 57 1 / 2 . krt adott és gyüjtött. 77. Zsérczi M o l n á r J á n o s 1 8 6 5 . december 27-én 72 frt 45 krt adott és gyüjtött 78. A m i s k o l c z i t a k a r é k p é n z t á r 1864. ápril. 29-én tartott igazgatósági ülésében Sóltész Nagy János vezérigazgató inditványára elhatározta, hogy mindaddig, mig a takarékpénztár anyagi helyzete lejebb nem száll, a ref. f ő g y m n a s i u m i t a n á r i d i j n ö v e l é s i a l a p r a évenként 200 frtot fog adni. Ez összeg azóta rendesen kifizettetik. Az egyháztanács 1864. szept. 13-án ez ösz­ szeghez csatolni határozta a felemelt tandijból befolyó fölösleget is, és az alapitvány kezelését a tanári nyugdijintézeti tanácskozmányra bizta. Ezen tanári fizetés növe­ lési alapitvány a takarékpénztárnak az 1884. évig e czélra összesen adott 4000 frtnyi összege, s a beiratási díj­ ból minden évben hozzácsatolt s tőkésitett összegekkel együtt oly szépen felnövekedett, hogy annak kamataiból a tanári kar azóta már némi évi pótlékot is kap. 79. Palóczi H o r v á t h M á r i a 1867. junius 16-án kelt végrendeletében főgymnasiumunkról is megemléke­ zett a következőleg: »VI. A mennyiben néhai Palóczi Horváth Simon testvérem több tanintézetről is gondos­ kodni kivánt, e részben is akaratát teljesiteni kivánván, a m. szigeti h. h. iskolának hagyom Szabolcs megyében fekvő simai pusztabeli egy tagban levő részbirtokomat minden haszonvételekkel és épületekkel, — a simai pusztában külön tagban levő beszehalmi kocsma, kettős malom, molnárház, és hozzátartozó 83 hóldat tevő szántó-

236 föld s legelő kivételével következő szorosan megtartandó szabályok alatt: a) Ezen hagyományozott birtok a főtiszt. tiszántuli superintendentia felügyelete alatt haszonbérbe adatván, a jószágból beveendő jövedelemnek egy tizedrésze éven­ ként a moldva-oláhországi h. hitv. ecclesiáknak, a lelké­ szek és tanitói fizetések javitására s templomok, pap és tanitólakok épitésére fordittassék. b) Miután tudományos müveltség terjesztése tekin­ tetéből a máramaros-szigeti iskolában több tanszékek felállitását szükségesnek tartom, azért a hagyományozott jószág kilencztizedrész jövedelmére rendelem, miszerint a kilencztizedrész jövedelemnek fele a máramaros-szigeti iskolában alkalmazandó tanárok fizetésére fordittassék, a kilencz-tizedrész jövedelemnek más hasonfele a miskolczi és pápai h.hitv. tanintézeteket egyenlően illetendi. A nevezett tanintézetek a hagyományozott évi jövedel­ met az illető ft. superintendentiák által meghatározandó legszükségesebb czélokra forditani kötelesek lévén. A hagyományozott jószágokat eladni nem szabad, hanem az illető superintendentiák felügyelete mellett a jószágok mindenkor a lehető legnagyobb áron, kellő biz­ tositék mellett haszonbérbe adassanak.« Ezen végrendeletileg hagyományozott évi jövede­ lem 1 2 0 0 — 1 2 5 0 frtot tesz iskolánk részére. 80. M i h a l o v i c s K a r o l i n a nagybecskereki lakos, néhai S z a t h m á r y S á m u e l n e k Torontálmegye fő­ mérnökének s pénztárnokának özvegye (ki gymnasiumi tanfolyamát főgymnasiumunkban végezte, majd Sáros­ patakon jogot, bölcsészetet tanult, Bécsben mérnöki ok­ levelet nyert s érdemeiért kir. tanácsosi czimet nyert, és 1865. augusztus 30-án Nagy-Becskereken 69 éves korá­ ban meghalt) férje óhajtása szerint 1867. szeptember 22-én élte 67. évében bekövetkezett halála előtt tett végrendeletében több nemes czélra tett hagyományai, u. m. a magyar tud. Academia alapjára 10.000, a szép­ müvészeti egyletnek 5000, Nemzeti muzeumnak 3000, a sárospataki iskolának 5000 frt mellett tanintézetünk-

237 ről is megemlékezett, 5000 forintot hagyván annak czéljaira.1) 8 1 . Holczer Györgyné K . P a p p E r z s é b e t 1868. február 23-án kelt végrendeletével 100 frtot hagyott iskolánkra. 82. P i s k ó t i J á n o s egyházi ügyész az iskola tőkéje nevelésére 200 frtot hagyott, mely 1872-ben be is fizet­ tetett. 83. H o r v á t h K á r o l y budapesti ügyvéd, a b. e. Szalay István által iskolánknak hagyott ösztöndij-alap rendezéséért, előljáróságunk által részére tiszteletdijul megállapitott összegnek felét, mely 287 frtot tett, isko­ lánk alaptőkéjének gyarapitására »Horváth Károly alapitványa« czim alatt visszaajánlotta, a mi hálával fogad­ tatván, 1881-ben a tőke gyümölcsözőleg elhelyeztetett. 84. Az 1877-ik évben az iskola szervezésére és épi­ tésére meginditott gyüjtés alkalmával 1878. márczius I-étől a következő kegyes adományok gyültek be: I. Id. Losonczy Károly S.-Szentpéteren 50 frt. 2. Soltész Nagy János alamosi lakos s a gróf Tele­ kiek jószágigazgatója Erdélyben 50 frt. 3. Szabó Károly kir tanfelügyelő az 1877-ik évi fel­ felolvasásokból 45 frt. 4. Melczer Gyula Sajó-Örösről 10 frt. 5. Ujfalusi Ujfalussy Miklós főispán Lugosról 20 frt. 5. Zúber Jósef főispán Komáromból 5 frt. 7. Kis Gyula szederkényi lelkész 5 frt, a szederkényi egyház 5 frt. 8. Bárdosi István szombathelyi polgármester gyüjtő ivén: a gyüjtő 2 frt, B. Károlyi Antal 2 frt, Haider Imre I frt, Pillich Ferencz 2 frt, Gaar Frigyes I frt, Uj Ká­ roly I frt. 9. Szűcs Sámuel kondói lelkész ivén 1 frt, az egyház 40 kr, Komlósi János 50 kr, többen 15 kr. 1 0 . Sántha Sámuel törökszentmiklósi polgármester ivén 7 frt 20 kr. 1) L á s d b ő v e n H a l m y G y u l a emlékbeszédét, m e l y e t e m l é k ü n n é p é ­ l y é n 1 8 7 3 . május 2 5 - é n az új t e m p l o m b a n tartott. K i n y o m a t o t t Miskolezon R á c z Á d á m k ö n y v n y o m d á j á b a n .

238 1 1 . Vadászy Pál sajószentpéteri lelkész ivén, a gyüjtő 5 frt, az egyház hivei 3 frt 1 kr. 1 2 . Bodnár András sajókazai lelkész ivén 6 frt. 1 3 . A miskolczi izr. chewra-kadischa egylet részéről 1 0 frt. 14. A nógrádmegyei népbank gyüjtő ivén, a népbank Losonczon 2 frt, Búsbak Ádám 1 frt, Gellén Endre 1 frt, László István 1 frt, Losoncz város 1 frt, a gőzmalmi rész­ vénytársaság 1 frt, takarék és hitelbank 2 frt, Tóldi Ferencz 50 kr, Halászi Ferencz 50 kr, Szigyicsi Samu 60 kr, Pongó Pál 50 kr, Bulyi János 50 kr, Muraközi István 50 kr, Bereczky János 30 kr, Szentpéteri 60 kr, Szabó Jósef 50 kr, Pokorny Sándor 50 kr, Ritter Borbála 50 kr, Szlávy Lajos 50 kr, Hacsik Lajos 50 kr, Bellágh András 50 kr, Orosz Jósef 50 kr, Alk György 50 kr, Selmeczi Sándor 50 kr, Kovács Ferencz 40 kr; összesen 17 frt 90 kr. 1 5 . Sugár Sámuel ivén Keresztes-Püspökiben,a gyüjtő 1 frt, Braun Antal 2 frt, Braun Ádám 1 frt, Klein Lajos 1 frt, T e p e r Lőrincz 1 frt. 16. A ref. főgymn. t a n ú l ó ifjúság által febr. 16-án tartott tánczvigalom jövedelmének felerésze 84 frt 47 kr. 1 7 . Ferenczy Lajos adománya 1 0 0 frt. 1 8 . Jóny Tivadar a sárospataki népbank két darab 5 0 — 5 0 frtos részvényt. 19. Mikó Mihály főispán Csik-Szeredán 4 frt. 20. Répászky Alajos ivén a gyüjtő 10 frt, Szomjas testvérek 10 frt, Mahr Károly, Albert Ede, Friedmann Károly, Kúlcsár Károly, Leszih Barna, Lang Sámuel, Mikuleczky István 2 — 2 frt, özv. Szomjas Lipótné 4 frt, Ré­ pászky Béla 2 frt; összesen 40 frt. 2 1 . Dr. Regéczy Nagy Miklós ivén, a gyűjtő 40 frt, Regéczy N. Jósef Nyéken 10 frt; összesen 50 frt. 22. Dr. Schuszter Konstantin kassai püspök 1 0 0 frt. 23. Greuter Antal Diós-Győrből 20 frt. 24. Svingor Jósef alacskai ref. lelkész gyüjtő ivén 4 frt 1 0 kr. 25. Az ifjúsági báljövedelemből utólag 1 frt. 26. Mikó Mihály főispán Csik-Szeredáról utólag 50 kr. 27. Magyar Károly városi és iskolai pénztárnok ivén:

239 Fraenkel Bernát 25 frt, Borosovics János 2 frt 72 kr, Vandrák Jósef 2 frt 40 kr, T o k a y István 2 frt 30 kr, Hodik Jakab 2 frt 20 kr, Hochmann Ignácz 2 frt 13 kr, Koos Soma és Miksa, Koos Vilma kisasszony, Füzy Ábrahám, Weisz Jakab 2 — 2 frt, Kelemen János 1 frt 80 kr, K ó s a Jósef 1 frt 63 kr, Friedmann testvérek 1 frt 25 kr, Gás­ pár Barna 1 frt 20 kr, T e s k y Károly, Lachs Gyula, Stei­ ner Lipót, Schuller István, Pick Ignácz, Pádics Jósef, Mihalovics Sándor, Bethlenfalvy István, Ruttkay Imre, Stuncz Jósef, Katona Samu és Kiss János 1 — 1 frt, Gettó Gyula, Szombathy Dániel, Szatmáry Pál, Vadnay Pál és Szűcs Gyula 66—66 kr, Klein és Kobek 58 kr, Buday Antal, Kóris Kálmán, Horváth Sándor, Gyöngyössy László és Szőke Ferencz 5 0 — 5 0 kr, Koháry Sámuel, Vilheim Vil­ mos, Fischer Gyula 3 3 — 3 3 kr, Kovács Károly és Fried Heimann 3 0 — 3 0 kr, Kleich Mátyás, Prahács István, Ruszt Jósef és G e l l é r István 2 0 — 2 0 kr, összesen 72 frt 3 kr. 28. Lugyik János gyűjtő ivén a gyűjtő 5 frt. 29. Édes Vincze t.-tarjáni lelkész gyűjtő ivén a gyűjtő 1 frt, Édes Albert 1 frt, az egyház 1 frt 40 kr, Sztankovics István 50 kr. Lipovniczky Gyula 50 kr, Szabó Já­ nos 40 kr, gyűjtés 3 frt 60 kr; összesen 13 frt 42 kr. 30. Tóth István kisdednevelő gyűjtő ivén a gyűjtő 6 frt, gr. Teleky Gyula Budapestről 20 frt, Szabó János Budapestről 10 frt, dr. Tóth Béla Szabadkáról 10 frt, özv. gr. Teleky Sándorné Budapestről 5 frt, b. Vay Lilla, gr. Szapáry Károly, gr. Teleky Jósef, 1 — 1 frt, ifjú gr. T e l e k y Gyula 2 frt, Mányik Mátyásné kisdednevelőnő 3 frt, Soós Kálmán segédkisdednevelő 3 frt, Szőllősy Manó 2 frt, Pongor Gábor 2 frt, Schwarz Dávid, Soós Károly, Forster Jósef és Hesz Miklós 1 — 1 frt, összesen 70 frt. 3 1 . Szász-Coburg Gothai Fülöp herczeg kegyes ado­ mánya 100 frt. 32. T o k a y Nagy György poroszlói lelkész gyűjtése 8 frt 72 kr. 33. Szakai Jósef bódvai ref. lelkész gyűjtő ivén a gyűjtő I frt, Zsóry Barna és a bódvai ref. egyház 5 0 — 5 0 kr., összesen 2 frt.

240 34. Dr. Glück Miksa gyűjtő ivén Kövesdről a gyűjtő 5 frt, ifj. Schmied Jósef 3 frt, Holló Kálmán és Czeisler Salamon 1 — 1 frt, összesen 10 frt. 35. Bizony Tamás iskolakormányzó kegyes adomá­ nya 100 frt. 36. A miskolczi takarékpénztár 100 frt. 37. A miskolczi takarékegylet 50 frt. 38. Juhász Alajos Mező-Kövesdről 5 frt. 39. Leszih Barna gyűjtő ivén a gyűjtő 10 frt, Prágay Lajos gyógyszerész Keresztesről 5 frt, Fischman Jó­ zsef és Friedmann Károly 2 — 2 frt, Kulcsár Károly 1 frt 20 kr., Stuhlmüller Ottó I frt 10 kr., Szabó Gábor és Trillhaas Henrik 1 — 1 frt, Aszalay István, Béres József, Honéczy Géza 5 0 — 5 0 kr., Szedlák Dániel, Hanko István, Éles István 2 0 — 20 kr., Cseh István, Horváth József, Nagy János, Bortnyik István, Bató Sámuelné, Tóth László 1 0 — 1 0 kr, összesen 26 frt. 40. Dobozy Dániel gyűjtő ivén a gyűjtő 50 frt, id. Komjáthy György 6 frt, Szabó János 2 frt, Garas Antal 1 frt, összesen 59 frt. 4 1 . Balogh János járásbiró gyűjtő ivén Edelényből a gyűjtő 1 frt, Császtek Ferencz 5 frt, Szaffka Pál 1 frt, Zsóry István 1 frt, Szalay Gyula 1 frt, Szaffka János 1 frt, összesen 10 frt. 42. Tisza Kálmán miniszterelnök 20 frt, Komáromy Gábor 5 frt, Lukács György 2 frt, Illyés Lajos 1 frt. 43. A miskolczi ref. főgymnásiumi nyolcz tanár ado­ mánya 1 0 0 frt. 44. Kiscsoltói Ragályi György adománya 50 forint. 45. A f. borsodi ref. egyházmegye 10 frt. 46. Debreczeni Gábor felsőborsodi ref. esperes 3 frt, a felsőnyárádi egyház 1 frt. 47. Palcso Károly f.-kelecsényi lelkész 50 kr., az egyház 62 kr. 48. Miklós Gyula országgyűlési képviselő ivén a gyűjtő 20 frt, Ghyczy Kálmán a képviselőház elnöke 20 frt, gr. Lónyay Menyhért 20 frt, báró Simonyi Lajos, Somssich Imre, Gorove István, Wodianer Albert képvise­ lők 1 0 — 1 0 frt, Trefort Ágoston vallás és közokt. minis-

241 ter, Bedekovics horvát minister, báró Rudics József, Bittó István, Wodianer Béla, Plachy Tamás, Babics János és Móricz Pál képviselők 5—-5 frt, Kachkovich Sándor 2 frt, Ágoston József 2 frt, Bartal János, Hunkáry Sándor, dr. Knöpfler Vilmos, Ugron Ákos, Péchy Manó és Szitányi Bernát képviselők 1—1 frt, összesen 1 5 0 frt. 49. Soltész N. Kálmán ivén a gyüjtő 50 frt, ifj. Jesze István 20 frt, Schweizer Sámuel 5 frt, Lang Károly 2 frt, összesen 77 frt. 50. Horváth Sámuel nemesbikki lelkész 2 frt, hivei­ től 4 frt 89 kr. 5 1 . Steinfeld és Reisz ivén a gyűjtők 5 frt, dr. Krausz Mór 2 frt, Klein Sámuel, Weiszberg Adolf és Rosenfeld Pál 1 — 1 frt. 52. Soltész Nagy Albert segédgondnok ivén a gyüjtő 1 0 0 frt, Friedmann Károly 2 frt, Balkovics János és Mázer Lajos 1 — 1 frt. 53. Apostol Mihály varbói lelkész ivén a gyűjtő 2 frt, egyesektől 2 frt 54 kr. 54. Csizy Károly nyugalmazott kapitány ivén a gyűjtő 5 frt, Dobozy Dániel 5 frt, Poócs kir. alügyész 1 frt, Hosszufalusy László 1 frt. 55. Hercz Adolf és fia ivén a gyűjtő 1 frt, kis ada­ kozások 14 frt 3 kr. 56. Lichtenstein József országgyűlési képviselő 50 frt 57. Özv. Fazekas Józsefné 25 frt. 58. Beller József apát gyűjtése: a gyűjtő 10 frt, Párvy Alajos 5 frt, Belky József 5 frt, Szmrecsányi Lajos 5 forint. 59. Pilta Miklós kegyes adománya 40 frt. 60. Spuller József gyűjtő ivén a gyűjtő 5 frt, Radimoy Ignácz 2 frt. 6 1 . Tóth Menyhért kápolnai lelkész gyűjtő ivén, a gyűjtő 1 frt, a ref. egyház 1 frt. 62. Édes Ábrahám sályi lelkész gyűjtő ivén a gyűjtő 5 frt, báró Seckendorf Ármin 10 frt, Takács János 1 frt, Brieger Simon 1 frt. 63. Katona József gyűjtő ivén a gyűjtő 5 frt. 64. Dr. Hőke Lajos adománya 10 frt.

242 65. Ipolyi Arnold beszterczebányai püspök 50 frt. 66. Bakó János birtokos H.-Papiból 50 frt. 67. Kun István ur Miskolczról 50 frt. 68. ld. Rácz József gyüjtése, a gyűjtő 25 frt, Kis István 2 frt, Bodnár János, Wassermann Jakab, Szabó András, Karnis Károly és Kerékgyártó László 1 — 1 frt. 69. Batta István gyűjtő ivén Felső-Nyárádról: a gyűjtő 2 frt, Pető István 3 frt, Groszmann József és Kun Gábor 5 0 — 5 0 kr. 70. Kovács László hamvai lelkész gyűjtő ivén, a gyűjtő 5 frt, a lénártfalvi leányegyház 5 frt, Hamvay Aladár 5 frt, a hamvai égyház hivei 4 frt, a csizi leány­ egyház 3 frt 70 kr, a leányfalvi hivek 3 frt, a hamvai egyház 2 frt, özv. Darvas Pálné, Lakatos Ferencz, N. N. és N. N. 1 — 1 frt. 7 1 . Takács Lajos szombathelyi főispán 5 frt. 72. Ragályi Béla Balajtról, a gyüjtő 5 frt, Farkas Ábrahámné 1 frt. 73. Berger Mór Miskolczról 10 frt. 74. Fekete Károly ónodi ref. lelkész ivén, a gyűjtő 5 frt, Miskolczy Jósef 3 frt, Valko László és Tischler Gyula 2 — 2 frt, Dr. Hanzr Mór 1 frt. 75. Özv. Páli Bálintné ivén Szepessy Ferenczné 2 frt, Wagner János és Fazekas Mariska 1 — 1 frt. 76. Soltész Sándor s. vámosi lelkész gyüjtő ivén a gyűjtő 5 frt. 77. Apostol Gyula laki lelkész gyűjtése, a gyűjtő 65 kr., adakozók 1 frt 35 kr. 78. Szabó András ungi esperes gyűjtő ivén: a gyűjtő 2 frt, a csicseri egyház 4 frt, Orosz András és neje, Bernáth Simonné 2—2 frt, Magyar Jósef, Jakab István, Szabó Jósef, Kekésházy Jósef, vajáni ref. egyház, Haraszti Gyula, Köröskényi Bertalan, Mokcsay Sándor, a mokcsai ref. egyház és Abrahámy István mokcsai lelkész 1 — 1 frt, dr. Mijó Kálmán 50 kr, Mokcsay Gyula és Mokcsay Kálmánné 2 0 — 2 0 kr. Mokcsay Béla 10 kr. összesen 21 frt. 79. Lovass Sámuel tornai esperes ivén: Ardai Janka Dániel gyűjtése: Darvas János 5 frt, Lükő Géza,

243 Farkas Jósef és Putnoky István, 2 — 2 frt, Minister, Várady Károly, Horkovics S. és N. N. 1 — 1 frt, Gyarmaty Jósef, Brosztel Jósef 50 — 50 kr. Kacsóh Lajos és Arday Dániel 3 0 — 3 0 kr. 80. Rácz Ádám gyüjtő ivén: a gyüjtő 20 frt, a borsod-miskolczi hitelbank 30 frt, Leőchei Károly honvéd­ százados 5 frtot; Simon Pál edelényi jegyző gyüjtő ivén: az edelényi czukorgyár 10 frt, Simon Pál, dr. Menner Adolf, Hörk Pál és Várady János 1 — 1 frt, Demeter Pál 40 kr. 8 1 . Özv. Dessewffy Ferenczné adománya 5 frt. 82. Fürész Pál adománya 5 frt. 83. T e l e g d y Miklós gyűjtő ivén, a gyűjtő 40 frt, Kun Árpád és Kun Géza 5 — 5 frt, Altmann Pál 3 frt, Boros István, Kronberger Mór és Klein Vilmos 1 — 1 frt, Stern Miksa 60 kr, Goldstein Mór 50 kr, Frank Mór 40 kr, Róth Sámuel 16 kr. 84. Köncs Ferencz gyüjtő ivén, a gyűjtő 15 frt, Merkl Gyuláné 3 frt, Hubinszky Ferencz, Waldmann Emánuel, Spitzer J. J . , Friedmann Gábor, A á g Zsigmond, és Keresztessy Károly 1 — 1 frt. 85. Futó Sámuel bocsi lelkész 2 frt, a bocsi egy­ ház 3 frt. 86. Sassy István kegyes adománya 50 frt. 87. Kun Kálmán kegyes adománya 50 frt. 88. Szeremley Lajos kegyes adománya 50 frt. 89. Farkas István gyűjtő ivén, a gyűjtő kegyes ado­ mánya 1 0 0 frt, Nagy Jósef Buzitáról 5 frt, Borsos András orvos Szántóról 5 frt, Szepessy Jósefné Áfra Zsuzsanna 20 frt, Szélig Antal 3 frt, Friedmann Károly, Fekete Imre, Tóth Vincze és Főzy Ábrahám 2 — 2 frt, Kerékgyártó Já­ nos, Lovich János, Dienes Illés, Mezey Gyula, Vajda Ist ván és Dobos Sámuel 1 — 1 frt, özv. Tóth Istvánné Vetésy Therézia, Simkovics Ferenczné, Kállay Lajosné, Mezősy Vilmosné, Dienes Illésné, Gyöngyösy Biri és Pataky Sándorné 1 — 1 frt 90. Szathmáry K. Barnabás 10 frt. 9 1 . Debreczeni Imre 10 frt, Leszih Dániel 10 frt, Soós Gábor országgyűlési képviselő Hajdú-Nánásról 10 frt. 16*

244 92. Márk Ferencz gyüjtő ivén Mező-Csátról, a gyűjtő 5 frt, Márk Ferenczné 5 frt, Rosenfeld Lőrincz 5 frt, Ungár Sándor 2 frt, Horovicz Jakab 1 frt, Grünbaum Lőrincz 1 frt, Márk István 1 frt, Bartha István 30 kr. 93. Kis Péter Nemes-Bikkről, mint gyüjtő 10 frt, Kandra Kabos r. kath. lelkész Heő-Bábáról 1 frt. 94. Simon Jósef balajthi ref. lelkész 1 frt, Csontó Károly damaki ref. lelkész 2 frt, a damaki egyház 1 frt 50 kr, Törös Ferencz lád-besenyői ref. lelkész mint gyüjtő 1 frt, Berzeviczy Kelemen esperes-plébános 4 frt, Deme Emma k. a. 50 kr, Rácz Lidia 40 kr, Rácz Zsuzsanna 30 kr és id. Fileky János 30 kr. 95. Dr. Kaczander Áronné gyűjtő 3 frt, Weisz Ár­ min 2 frt, Pollák Móricz 2 frt. 96. Serfőző Jósef mint gyűjtő 10 frt, Szilágyi Mártonné 2 frt. 97. Szobránczy Sámuel gyűjtő ivén, ő maga 3 frt, Imre József 2 frt, Szekrényessy Lajos 1 frt. 98. Engel Sámuel 1 frt. 99. Felméry Lajos kolozsvári egyetemi tanár 2 frt. 100. Fogarassy Gábor karczagi tanár ivén: Nagy Lajos ügyvéd, Rosenberg Vilmos, Bedő Lajos, Hizli K á ­ roly, Medgyesy Zsigmond, Ádám András, Gyenes Jósef, a karczagi ref. tanári és tanitói testület, Várady László, Feriáncz Dániel, Csávás Imre, Hó István 1 — 1 frt. 1 0 1 . Nagy Péter gyüjtő ivén: a gyűjtő 20 frt. Frank Albert többektől 16 frt, Wechsler Antal, dr. Hercz Mór gyógyszerész, Nagy Péterné és Tóth Ilonka k. a. együtt, dr. Ernst Péter 5 — 5 frt, Kubacska Istvánné, Frank Sá­ muel, Bródy Jósef, Kuhn Jósef és társa, Kohn Lipót, Groák Hermann, Weinberger Sámuel Besenyőról, Máriássy László Senyéről, Török Imre Dobszáról, F á y György Jánosdról, Haas és Neu 2 — 2 frt, Berthold Friedling, Frank Heimann, Feuerstein tertvérek, Bagaméri Pál, Nagy Ferencz, Hercz Vilmos, Müller Sándor, Rosenthal Vilmos, Goldstein Mór, Ujházy Kálmán, Sternfeld Jósef, Schwarz Mór, Fried Zsig­ mond, Fischer Lajos, Pfliegler Ferencz, Sugár Vilmos, Csik Imre Hangácsról, Hegyi Zsigmond, Frank Albert, Frank Pál, Czekei Katona Jósef, Kisszely Ernő Bódváról,

245 Törös János Senyéről, Törös Pál Senyéről, Vajda Ferdi­ nand, Jakabfalvy Györgyné Senyéről 1 — 1 frt, Klein Mór, H. L., Friedmann Mór, Törös Sándor, Balogh Kálmán 5 0 — 5 0 kr. 102. Vladár Jósef radistyáni lelkész ivén, a gyüjtő 2 frt, az egyház 1 frt. 1 0 3 . Szilveszter Jakabné mint gyüjtő 10 frt, Prevoszti Oszkár 10 frt, Turyné 1 frt, Ujhelyi Miklós 1 frt. 104. Tóth Pál (szűcs) gyüjtő ivén, a gyűjtő 15 frt, dr. Kóta Jósef 5 frt, Kuhn Jósef 2 frt. 1 0 5 . Sáfrány Mihály visnyói ref. lelkész 5 frt. 106. Kiss Albert ügyvéd Budapestről 5 frt. 1 0 7 . Holczer György 3 frt. 108. Antalfy László szikszói ref. lelkész gyűjtő ivén, a gyűjtő 1 frt, Sipos Pál 5 frt, dr. Michnay Lajos 2 frt, Farkas István Léhről 2 frt, Szőke János, Michnay Berta­ lan, Reisz Andor, Horváth György 1 — 1 frt, Gutmann Dávid, Reichmann Samu, Michnay Kálmán és Kaliczky Sándor 5 0 — 5 0 kr. 109. Rigó Ferencz gyüjtése Biharról: a gyűjtő 2 frt, ifj. Rigó Ferencz 1 frt 50 kr, Antalóczy Adolf, Kis Elek, Antalfy István, Rózsavölgyi Jósef, Frics N., Lehoczky Sán­ dor, Ungvári Imre, Némethy Lajos, Bayerle László, Safir Emil és Rózsavölgyi Piroska k. a. 1 — 1 frt, Osváth Gyula 50 kr. 1 1 0 . Török Pál superintendens kegyes adománya 25 frt. 1 1 1 . Grün Emánuel gyűjtő ivén Gyöngyösről, a gyűjtő 2 frt, Bardach Salamon 2 frt 50 kr., Grűn Ignácz, Grün Jakab, Barna Ábrahám 1 — 1 frt, Kellner Bernáth 50 kr, Schwarz Jósef 30 kr. 1 1 2 . Kalauz Sámuelné gyüjtő ivén, a gyüjtő 10 frt, Barthus Sámuel 5 frt, Schlick Gyuláné 2 frt. 1 1 3 . Törös Pál gyűjtése Senyéről a gyűjtő 5 frt, Törös János, Nikházy István 5 — 5 frt. 1 1 4 . Bárd Simon gyűjtése, a gyüjtő 1 frt, Pick Ignácz, Glatter Henrik 5 0 — 5 0 kr. 1 1 5 . Feyér Endre Mező-Csáthról 5 frt.

246 1 1 6 . Miskolczy Pál czigándi ref. lelkész gyüjtő ivén a gyüjtő 50 kr, Láczay Gyula 10 kr. 1 1 7 . Kovács Gábor kisgyőri ref. tanitó adománya 5 forint. 1 1 8 . Fodor József gyűjtőivén Aranyosról, a gyűjtő 1 frt, Bene Lajos 1 frt, Kohányi István, Teleky János, Zeichner Péter, Madarassy Károly 5 0 — 5 0 kr, Schwarz József 30 kr, Jámbor József, Márkus Lőrincz, Sztraka Jósef, Bajnok Jósef, Székely János és Dargai János 2 0 — 2 0 kr. 1 1 9 . Molnár Jósef ref. lelkész ivén Hangácsról a gyűjtő 3 frt, Lossonczy Jenő 5 frt, Kis Jenőné 1 frt, Szűcs Bertalan 50 kr, N. N. 20 kr. a hangácsi hivektől 70 kr, a nyomáriaktól 50 kr. 1 2 0 . Grószmann Jósef Ónodról 3 frt. 1 2 1 . Bajkor Tamás kegyes adománya 50 frt. 1 2 2 . Nyilas Alajos ref. lelkész ivén Aranyosról, a gyűjtő 1 frt, az egyház hiveitől 1 frt 35 kr. 1 2 3 . Varnay Bertalan gyüjtő ivén Szalonnáról, a gyűjtő 3 frt, özv. Varnay Jósefné, Varnay József, Varnay Károly 1 — 1 frt. 1 2 4 . Szabó Jósef szalonnai ref. lelkész ivén a gyűjtő 2 frt. Az egyház és Kolos István 1 — 1 frt. Szalonna köz­ sége 42 kr. Kondi András 8 kr. 1 2 5 . Horváth Károly Budapestről 5 frt. 1 2 6 . Simon Károly ref. lelkész gyüjtő ivén Szilvás­ ról, a gyűjtő Fehér Jósef és Gaylhoffer István 1 — 1 frt, az egyház 50 kr. 1 2 7 . Halmy Károly ivén Szepsiből, a gyűjtő 5 frt, Szepsi város, Szentpéteri András 2 — 2 frt; a szepsii ta­ karékpénztár 1 frt. 1 2 8 . Ráczkevy István Kis-Tokajból a gyűjtő 5 frt, Krenner János 5 frt, a közbirtokosság 12 frt 29 kr, ifj. Szathmáry Jósef, Ráczkevy Istvánné 2 — 2 frt. Soltész Nagy Jósefné és Szathmáry Mariska 1 — 1 frt. 1 2 9 . Debreczeny Dániel adománya 20 frt. 1 3 0 . Bozsik István adománya 3 frt. 1 3 1 . Beőthy Lajos főispán gyűjtő ivén a Beőthy család, Brezovay Pálné, Bedekovics Vilma Szólátról, Uj-

247 helyi Kálmán, Darvas N. Gyöngyösről 1 — 1 frt, kisebb adomány 82 kr. 1 3 2 . Kis Mátyás gyüjtőivén, a gyüjtő 3 frt, Prokob Antal 1 frt, Ortanovics Pepi k. a. 60 kr, Meixser Ferencz, Daubek Jakab, Weisz Jakab 5 0 — 5 0 kr. Dombositz S. és Breuer A. 2 0 — 2 0 kr. 133. Béres János gyüjtőivén Nagy-Kátáról, a gyüjtő 10 frt, b. Prónay Elek Tó-Almásról 10 frt. Mészáros Sándor, Klementisz Ferencz, Krajcsik Rezső, Kossuth László, Szabó Albert, Gaál István, Kubinyi Géza, Dessewffy János, Szilassy Kálmán, Patay Gyula, Báttky András, Dessewffy Géza 5 — 5 frt. Udvardy Kálmán, Dessewffy Emil, Kubinyi Lajos, Dessewffy Béla, Katona Gyula 3—3 frt. Migó Alajos, Lukács Gábor, Bicskey Zoltán, Pilisy Kálmán, Zlinszky Károly, Markovics An­ tal, Kovács Gábor 2 — 2 frt. 1 3 4 . Dusza Lajos ref. lelkész Alsó-Bátkáról 1 frt. 135. Gombos György gyűjtő ivén Szendrő-Ládról a gyűjtő 10 frt, Pallavicini Hyppollit őrgróf 10 frt, Ra­ gályi Miklós Dövenyből 5 frt, Ujhelyi Lajos, Maruski Károly, Kárász Alajos, Priviczer András 1 — 1 frt. 1 3 6 . Komjáthy Ferencz ref. lelkész ivén Tisza-Nánáról, a gyűjtő 5 frt. Bodnár István tanitó 3 frt. Dom­ ján János 2 frt, a ref. egyház 2 frt, Somogyi Gergely 1 frt, Somogyi Lajos 1 frt, Tóth György 1 frt, Demeter Károly 10 kr. 137. F a r a g ó Sámuel ivén a gyűjtő 20 frt, Bikkszegi Károlyné 1 frt. 138. Faragó Zsuzsánna ivén, a gyüjtő 20 frt, Fa­ ragó Erzsébet 10 frt. 139. Kenyeressy Károly egy darab ipartársulati részvény 50 frt. 140. Horváth Lajos országgyűlési képviselő kegyes adománya 200 frt. 141. Váncza Mihály gyüjtő ivén, a gyűjtő 50 frt, Friedländer Jósef 1 frt. 1 4 2 . Simon Jósef lelkész Budapestről 50 frt. 1 4 3 . Sisáry Gyula Kakról 20 frt.

248 144. Kalas László ivén, a gyüjtő 10 frt, Weltner Mór Emődről 2 frt, Pásztor Lajos 1 frt. 1 4 5 . Tóth Pál tanár ivén, a gyüjtő 10 frt, a leánynövelde növendékei 10 frt, Rudassy Ignácz 5 frt, Kácsor Hermin k. a. 3 frt, Bodon Barna, Horváth Bertalan, Methudy Miksa 1 — 1 frt. 146. Veres Antal ivén T.-Kesziből, a gyűjtő 10 frt. Veres Dániel 5 frt, Gulyás János 1 frt. 1 4 7 . Makláry Károly ref. lelkész ivén T.-Kesziből a gyűjtő 2 frt, a ref. egyház 2 frt. 148. Hézser Endre ref. lelkész ivén Palkonyáról, a gyüjtő 3 frt, a hivektől 3 frt 50 kr. 149. Szakai László ref. lelkész ivén Borsodról, a gyűjtő 1 frt, Papp Dániel, a borsodi egyház és N. N. 5 0 — 5 0 kr. 1 5 0 . Tóth Miklós ref. lelkész ivén Bánfalváról, a gyüjtő 2 frt, Vladár-Lónyai Sarolta urhölgy 10 frt, a ref. egyház és valaki 1 — 1 frt. 1 5 1 . Id. Varga István gyüjtőivén, a gyűjtő 3 frt, a magyar szabó ipartársulat 20 frt, Karla Bertalan 5 frt, Bródy Jósef 2 frt, Bendrin János, Czókoly Károly, Zilbiger Ármin, Varga Mihály, Füzeséry Mórné 1 — 1 frt, Varga István 1 frt 50 kr, Friedmann Sámuel 75 kr, Zalczer Lajos, Kühne Adolf, id. Szabó Dániel, ifj. Szabó Dániel, Kalmár Sámuel, Szánthó Gergely, id. Karla Ferencz, Rosenzweig Sámuel, özv. Fodor Miklósné 5 0 — 5 0 kr. Filakovszky Ferencz, Seiler Zsigmond, Dudlák Jósefné 40—40 kr, Blumenstock 30 kr, Bucsányi Lajos és ifj. Rácz Jósef 2 0 — 2 0 kr, Karla Sándor 10 kr. 1 5 2 . Szabó Gábor ügyvéd 5 frt. 1 5 3 . Batta Antal Bódváról 10 frt. 1 5 4 . Bodnár Dániel ivén a gyüjtő 5 frt, Spitzer J. J . 1 frt. 1 5 5 . Kerékgyártó Bertalan iván a gyűjtő 5 frt, Bodnár János és Kerékgyártó Elek 1 — 1 frt. 1 5 6 . Tóth Lászlóné urnő 5 frt. 1 5 7 . Pácz Beniámin 5 frt, Nyakó András 2 frt. 158. Czeglédy Elek 2 frt. 1 5 9 . Margó Emilián g. kel. esperes ivén a gyűjtő,

249 10 frt, Xiffkovics Pilta Erzsébet 10 frt, Zinzifa György Koncsek János, Pádics Antal,Madarász Zsuzsánna, Péchy növérek 1 — 1 frt, Peszkár Tamás 50 kr, Popovics Ist­ vánné, Kis Erzsébet 50 kr. 160. Tóth Károly ivén a gyüjtő 2 frt, Gróf János, Nagy István, Farkas Árpád 2 — 2 frt, Tóth János, Tóth Jósef, ifj. Schneider Mihály, N. N., Friedmann Gyula, Kenyeressy György, Balkovics Jánosné 1 — 1 frt, Domonkos György, Kardos Jósef, Schwarz Károly, Pataky Gábor, Csapó Sámuel, Demeter Pál, Madzsar Károly, Mrencso Pál, Schneider Erzsike 5 0 — 5 0 kr., Bartko Jósef, Tóth János, egy valaki, Fektor Györgyné 4 0 — 4 0 kr., Rollik Mihály, Jakubcso Sándor, Fektor György, N. N. és N. N. 20 kr. 1 6 1 . Kovács György adománya 5 frt. 162. Tóth Dániel barczai ref. lelkész ivén, a gyüjtő 1 frt, Uray Mór 5 frt, az egyház 50 kr. 163. L. Farkas Gusztáv kegyes adománya 40 frt. 164. Fodor Gyula járásbiró ivén Csáthról, a gyüjtő 5 frt, Boros Jósef, Gyurkó Jósef, dr. Schuller Dávid, Márk Jósef 2 — 2 frt, Kubiczky Károly 1 frt 5 kr., Márk Ferencz, Nagy Bálint, Fróna Béni, Gyurkó Mihály, Makláry István és Márk Istvánné asszonyság 1 — 1 frt. 1 6 5 . Diószeghy György ivén, a gyüjtő 10 frt, L a x Gyula 5 frt, Reichmann N., N. N. és N. N. 1 — 1 frt. 166. Hudák Jósef ivén Harsányból, a gyűjtő 4 frt 50 kr., Sebestyén Ferencz 2 frt, Vörös Lajos, Stessel Gyula, Hudich Jósefné 1 —1 frt, Szatlokál Ferencz 50 kr. 167. Nagy Boldizsár ivén, a gyüjtő 5 frt, Bisiczky Antal 2 frt, Visnyai Károly és Hodiczius Ferencz 1 — 1 forint. 168. Balogh Béla ref. lelkész ivén Putnokról a gyüjtő 2 frt, Farkas Gyula, Ruszkay Jósef, Hubay Jósef, Tompa Mihályné 1—1 frt, Kolláth János 40 kr., Mács János és egy valaki 3 0 — 3 0 kr. 169. Bizony Miklós ivén Nyékről, a gyűjtő 5 frt, Czvére Béla 1 frt, Pócs Imréné 50 kr. 1 7 0 . Weisz Soma gyűjtő ivén, a gyűjtő 5 frt, Weisz Jósef 1 frt.

250 171. Mayer Rezső ivén, a gyüjtő 5 frt, Csiszár Ber­ talan 1 frt. 1 7 2 . Ifj. Teper Lajos megyei főügyész 5 frt. 173. Veres Sámuel ref lelkész ivén Szesztáról a gyüjtő 1 frt, a szesztai és a komoróczi egyházak 2—2 frt. 174. Ráczkevy Sándor ref. lelkész ivén A.-Ábrányból, a gyüjtő, Foltin János és Mahr Sándor 1 — 1 frt, Szabó Jánosné 50 kr. 1 7 5 . Takaró Jósef lelkész ivén Bábonyból a gyüjtő és az egyház 1 — 1 frt. 176. Sütő Károly ref. lelkész ivén F.-Méráról a gyüjtő 60 kr., Megyasszay Pál 40 kr., Tóth Albert, Gömöri Pé­ ter, Szinay Lajos, Kovács Károly 2 0 — 2 0 kr., Makay Já­ nos és Teigeszer János 1 0 — 1 0 kr. 1 7 7 . Szalay Pál Szuhogyról 1 frt. 178. Görgey Márton 1 frt. 179. Lévay József megyei főjegyző, mint gyüjtő 25 frt, Baruch József 5 frt, dr. Józsa András 2 frt, dr. Lórencz Gyula 1 frt, dr. Baruch Mór 2 frt, Hvezda Károly 3 frt, Görömbei Péter, Schurina István, Beretőy János, Forberger Vilmos, Janthó Lajos, Madarász Gusztáv, Kiss Rezső 1 — 1 frt, Miklós László 2 frt, dr. Grün Zsigmond, Számetz Márkus, Simáskó Venczel 1 — 1 frt, Kállay Ubald 2 frt, Nagy Károly, Igaz György, Jeney Károly, Pethő András 1 — 1 frt. 180. Dr. Csáthy Szabó István 25 frt. 1 8 1 . Bárány Dezső, Puchlin János és dr. Grósz Jósef 5 — 5 frt. 182. Ifj. Karácsondy Jósef ivén T.-Kesziből, a gyüjtő 5 frt, Tornalljai Jósef 2 frt, Szabó Barna Kis-Győrből 1 frt, Klein Jósef 1 frt, Stern Izsák, Bródy Miksa, Bródy Jónás 5 0 — 5 0 kr., Kovács András 10 kr. 1 8 3 . Sáfrány Mihály visnyói ref. lelkész az egyház részéről ujolag 1 frt. 184. Berzy László ivén, a gyűjtő 2 frt, Dakó György Bőcsről 2 frt. 1 8 5 . Szalay Antal ivén Beretről, a gyűjtő 10 frt, Bazsó Imre 5 frt, Szőke Károly 3 frt, Putnoky Imre és id. Zsitnyai Mihály 2 — 2 frt, Szilcz István, Naményi Ber-

251 talan, Pámlényi Pál, Kiss Pál Ferencz, Kádas Sámuel, Szalay István, Kállay Miklós, Hadházy Jósef, Illési Jósef, Bogoly Lajos, Szobonya Jósef, Bogoly Jósef, Jancso István, Mikola András és Kis Jánosné 1 — 1 frt. 1 8 6 . Rock Gyula ivén a gyüjtő 1 frt, egy társaság 30 kr., Sz. J. 20 kr., B. O. 5 kr. 187. Vadászy György ivén Sajó-Szentpéterről, a gyüjtő 1 frt, Szeghő Ferencz 1 frt. 188. Horváth István főispán ivén Beregszászból, a gyüjtő 10 frt, Bay Ferencz, Jászay Antal 5—5 frt, Papházy Péter 3 frt, Abonyi Emil 2 frt, Paksy János, Detko János, Beniczky Alajos, Meisels Jósef, Lőrinczy Jenő, Morvay Pál 1 — 1 frt. 189. Orbán Károly Nyiregyházáról 2 frt. 190. Hercz Adolf és fia ujra beadott V. S. részéről Kassáról 1 frt, Weiszberg Sámuel 1 frt. 1 9 1 . Kun Jósef kegyes adománya 200 frt. 192. L. Farkas Károly főpolgármester 15 frt. 193. Bakos Antal kegyes adománya 50 frt. 194 Dapsy Sándor kegyes adománya 20 frt. 195. Zahornáczky Bálint 5 frt, Csesznok Jósef 5 frt. 196. Id. Izsó István ivén, a gyűjtő 3 frt, Pelikán Alajos, Klein Ágoston, Bodorfy Mór, Piltz Netusz 1 —1 frt, Benkő Gábor, Wittenberg Ferencz 5 0 — 5 0 kr., Verlikovics N. 30 kr. 197. Lenkey György ivén Barczikáról a gyüjtő 2 frt, Almásy Lajos ref. lelkész 1 frt, alsó és felső-barczikai lakosok 2 frt 59 kr. 198. Csordás Dániel m.-csáthi ref. lelkész 3 frt. 199. Deák Ferencz ivén Tisza-Kesziből, a gyüjtő 10 frt, Deák Elek, ifj. Deák Ferencz, Kohn Emánuel és Altmann Fülöp 1 — 1 frt. 200. Weisz Éliás ivén, a gyűjtő 1 frt 50 kr, Weisz Éliásné 1 frt, Weisz Ignácz és Weisz Henrik 5 0 — 5 0 kr., Tóth Pálné és N. N. 2 0 — 2 0 kr. 201. Dobronoky László Martonyiból 3 frt. 202. Szűcs Miklós kegyes adománya 50 frt. 203. Balogh Kálmán Senyéről 5 frt, id. Jesze István 5 frt, Butykay Jósef 5 frt.

252 204. Ferenczy Barnabás ivén a gyüjtő 50 frt, Karg Károly 5 frt. 205. Keresztesi Sámuel ivén a következő debreczeni lakosok: Beke Mihály, id. Bánki István, Megyesi Gáborné 1 — 1 frt, Simon Kálmán, ifj. Bánki István és Király Mihály 5 0 — 5 0 kr. 206. Miskolczy Pál ügyvéd 2 frt. 207. Lévay Jósef utólag Tindly Károly részéről 1 frt. 208. Dr. Kovács Sebestyén Endréné Budapestről 20 frt. 209. A tokaji takarékpénztár 10 frt. 210. Szabó Károly ügyvéd, a tokaji takarékpénztár igazgatója 4 frt. 2 1 1 . Tamkó Ferencz ref. lelkész Mező-Keresztesről 5 frt, Kolonics Lajos 5 frt. 2 1 2 . Bornemisza Jósef ref. lelkész M.-Keresztesről 1 0 frt. 2 1 3 . A miskolczi szűcs ifjuság adománya 2 frt. 2 1 4 . Kun Bertalan superintendenshez a felső bor­ sodi egyházmegyéből 10 frt 19 kr., a tornai egyházme­ gyéből 3 frt 72 kr. küldetett. 2 1 5 . Rozgonyi László ref. lelkész Ivánkáról a lako­ soktól 1 frt 30 kr. 2 1 6 . Farkas Jósef ref. lelkész Harsányról 2 frt 16 kr., hivei adakozásából 6 frt 14 kr., U. Tóth János ado­ mánya 10 kr. 2 1 7 . Apostol Pál 2 frt. 2 1 8 . Dr. Kardos Imre M.-Csáthról 5 frt. 2 1 9 . Kohn Salamon ivén a gyűjtő 3 frt, Kohn Vil­ mos 2 frt, Simon Mór 1 frt. 220. Bereczky Károly ivén Csabáról, a gyűjtő és Lajtos Antal 1 — 1 frt, Tóth Sámuel, Flamm Jósef, Breuer Gusztáv, Weiszman Zsigmond 5 0 — 5 0 kr., Nagy Sámuel, Balha Miklós 4 0 — 4 0 kr., Csene Márton és Csorba Gá­ bor 1 5 — 1 5 kr. 2 2 1 . Wachtler és Szabó ivén, mindenikök 2 — 2 frt. 222. Héczey Kálmán ivén, a gyüjtő 2 frt, Hirsfeld Majer, Malatidesz Mihály, Kirner Dániel, Wilhelm család, Buday Istvánné 1 — 1 frt, Schwarz Jakab 80 kr., Ungár

253 Márton, Müller Sámuel; ifj. Schneider Mihály, Friedmann Dániel, Mündl Mária 5 0 — 5 0 kr., Fuchs Márton 30 kr., Engelhart Hermann 20 kr. 223. Bay Barnabás főszolgabiró 10 frt. 224 Terhes Lajos ügyvéd Edelényből 3 frt. 225. Sáray Szabó Sándor kis-tokaji ref. lelkész 2 frt. 226. Fekete László szolgabiró ivén M.-Kövesdről, a gyüjtő, Fridély Ödön, Kudlovich Imre 5 — 5 frt, Fridély János 3 frt, id. Kóczián Alajos 2 frt, Zatlokál Gyula, Köszler Jósef, Sebe Alajos, Szerényi Jósef, Zsolnay Sá­ muel, Klein Kálmán, Harangi Menyhért, Ráczkevy Jósef, Harangi Gyula, Kudlovich Lajos ifj. Kóczián Alajos, Kolek Géza, Harangi Vilmos, Ragályi Lajos 1 — 1 frt, Szana Jósef 80 kr., Gaszner Gyula, Orosz Károly, Kudlovich Andor 5 0 — 5 0 kr. 227. Szalay Elekné kegyes adománya 1 5 0 frt. 228. Szombathy Jósef 1 frt 229. Vizsolyi Károly ivén Igricziből, a gyűjtő 5 frt, Vizsolyi Berta k. a. 58 kr., Blumberger Sámuel, Csiszár István 5 0 — 5 0 kr., Berecz Károly 40 kr., Kenyeresi Pál, Pásztor András, Szilvási György, Kása György, D. Nagy János, Seres Jónás és özv. Nagy Ferenczné 20 —20 kr., id. Nagy Bálint, ifj. Potos János, Bódvai János, Virág Beniámin, Ábrahámi Istvánné, Molnár Sámuelné, Poczók Istvánné, Kovács Bálintné, Gombos Sámuel, Kis Jósef, Gombos Dániel, Nagy Dániel, Lőkös János, Kis Márton és egyvalaki 1 0 — 1 0 kr., Kis Vincza, Simon István, Varga Simeon 4—4 kr. 230. Szűcs Sámuel kegyes adománya 10 frt. 2 3 1 . Ajtay Mihály polgármester ivén Marosvásár­ helyről, a város pénztára 10 frt, ref. egyház 5 frt, egy kir. táblai tanácselnök 2 frt, Tellmann Jósef 2 frt, Gyár­ fás Jósef, kir. törv. biró, Vass Tamás ref. lelkész, Meszner János Frigyes, Fenyő István. Bernady Dániel 1 — 1 frt, Jeddi Sándor 50 kr. 232. Nagy Ferencz ref. lelkész ivén Eegerlövőről, a gyüjtő 2 frt, Jakab János és Letanovszky István 1 — 1 frt, Fűri Lajos, P. Molnár István, Szabó András, Korpás Sá­ muel 5 0 — 5 0 kr, Szabó András 25 kr.

254 233. ifj- Rock István ivén, a gyüjtő 2 frt, Fischer Soma Egerből 1 frt. 234. Ráczkevy Károly ref. lelkész Aszalóról 3 frt. 235. if. Lossonczy Károly Sajó-Szentpéterről 20 frt. 236. Balogh Frigyes Bódváról 2 frt. 237. Az ifjusági bál jövedelméből maradvány 9 frt. 238. Szabó Károly tanfelügyelő adománya 10 frt. 239. Petro Jósef, városi ügyész 5 frt. 240. Özv. Vithen Jánosné adománya 3 frt. 2 4 1 . Major György ivén Aszalóról, a gyüjtő 1 frt, Csernátonyi Gyula 3 frt, Aszaló község 2 frt, Nagy Jó­ sef 60 kr. 242. Szögyén Marich László Fehérmegye főispánja gyüjtése 26 frt 59 kr. 243. Veres Tamás ongai ref. lelkész ivén, a gyüjtő 3 frt, Guttmann Fábián 4 frt, Várady György 2 frt, Léka Szilárd és Csorba János 1 — 1 frt, Franyeczky Elek 50 kr. Neusohner Aron 30 kr., hét adakozó 70 kr., Onga községből többen 80 kr. 244. Laky András felső-zempléni esperes gyűjtése: Lónyay Gábor 5 frt, abarai egyház 8 frt 10 kr, kolbásai egyház 5 frt, deregnyői egyház 2 frt 50 kr, ladoméri egyház 3 frt, kis és nagy toronyai egyház 3 frt, Boronkay Károly és Szemere Lajos 2 — 2 frt, jesztrebi egyház 1 frt 50 kr., kis-azari egyház 1 frt 40 kr., kassai lel­ kész 1 frt. 245. Kiss Lajos járásbiró ivén, 3 frt, Peszkár Sán­ dor és Csányi László 5 0 — 5 0 kr. 246. Edes Albert nyug. esperes ivén T.-Tarjánból a gyűjtő 5 frt, Boir János Udvarhelyről és Fejér János Bereczkről 1 — 1 frt. 247. Kis Gyula árvaszéki előadó 25 frt. 248. Csorba János adománya 50 kr. Dr. Dolechall Gábor 1 frt, Propper Ignácz 5 frt. 249. Simonffy Imre Debreczen város polgármestere ivén, a gyüjtő 3 frt, Szesztina Lajos 2 frt, gymn. tanári kar 2 frt, Álmos B., Sinyei Károly, Tril Antal, Gelenczey Pál, Vecsey Jósef, Balogh Károly, Magyar Gábor, Kövesdy János, Miklósy Mózes, Bérczy Sámuel, Kola

255 János, Nagy Ferencz, Simonffy N., Varga Lajos, Balogh János, Sáp S., Márton Lajos, Bereti Pál, Telegdy Gyula, Szabó Lajos, Pap Jósef, Tóth István, Domokos Kálmán, Komlósy Imre, dr. Medve Kálmán, id. Csóka Sámuel, Udvarhelyi Károly, Csáky Gergely 1 — 1 frt., Tóth Gyula, Kardos László, Németh Gábor, Czegely Ferencz 5 0 — 5 0 kr. 250. Répászky Alajos ivén még Greichmann E d e 2 frt., Fábián L. 2 frt. 2 5 1 . Dálnoky N. László Nyékről 5 frt. 252. Koós Jósef tornai alispán ivén a gyüjtő 2 frt, Vécsey Jósef, Zsóka György, Vécsey István 1 — 1 frt., Bacskay Ferencz, Szlávi János, Naményi Pál, Kovács Zsigmond 5 0 — 5 0 kr. 253. Nagy Pál N.-Győr polgármestere ivén, a gyüjtő 5 frt, Szalácsy Lajos, Balogh Gábor, id. Peregi Mihály, 2 — 2 frt, szentmihályi N., Szentmihályi Ferenczné, Vetésy Pál, Máyer Mihályné 1 — 1 frt, Pereszlényi János 40 kr. 254. Dr. Ixel Soma ivén, a gyűjtő 15 frt, Jászay Ist­ ván Fügedről 5 frt. 255. Balajthy Károly 2 frt, Mahr Nándor 2 frt, Pehán Jósef 50 kr., Szánthó János ig. tanár 1 frt, Kaszás Jósef 1 frt. 256. Dr. Dulánszky Nándor pécsi püspök kegyes adománya 50 frt. 257. Vattay Sándor ref. lelkész S.-Kereszturból, a gyüjtő 5 frt, az egyház és község, Sáray Gyula jegyző 1 — 1 frt. 258. Ráczkevy Dániel ivén Kis-Tokajból, a gyüjtő 1 frt, Kistokaj község 2 frt 50 kr., özv. Négyessy Dánielné 1 frt, egyesektől 58 kr., Varjassi Vrana Jósef 20 kr. 259. Nánási Oláh Károly T.-Büdről 20 frt. 260. B. Kemény György tordai főispán 2 frt. 2 6 1 . Édes Dezső H.-Papiból 1 frt, Bölönyi Sándor Ugráról 5 frt. 262. Baksay István Rimaszombatból, a gymn. ta­ nári kar részéről 5 frt, a gömörmegyei nép és iparbank részéről 5 frt. 263. Csorba György ivén, a gyűjtő 5 frt, Fűrész Pál

256 3 frt, ifj. Csorba István, Balogh Pál, K. Pap Lajos, Kán­ tor Dániel 2 — 2 frt. Csorba Jósef 2 frt 50 kr., Tóth András, Kornis Károly, Németh Lajos, Hochmann Ignácz, Árvay Dániel, Matuskovics Jósef, Kollát András, Majercsik Jó­ sef, Demacsek András, id. Szűcs István Zsoldos Károly, Zsoldos Károlyné, özv. Debreczeni Sándorné 1 — 1 frt. Klinga Jósef 50 kr. 264. Pap Gábor superintendens 2 frt, özv. Vattay Tamásné 1 frt, Groszmann Zsigmond 1 frt. 265. Molnár Bertalan kegyes adománya 50 frt. 266. Büchler Nándor ivén, Aradról: a gyüjtő 2 frt, Lányi Pál 1 frt, Büchler Ilona, Fleischer Ferencz, Tóth Lajos és Brada János 5 0 — 5 0 kr. Wolfsam Sándor, Nagy Jósef 3 0 — 3 0 kr. Majoros Mátyás, Gelbner János, Sándor Gábor, Jakhini Antal, Kebeli Jósef, Koronyiv N., Hera József, Wiltracs Jósef, Stadler N., Losonczy Lajos, Olajos István 2 0 — 2 0 kr. Szeghő Arthur, Balázs Jósef, Stumper Jósef, Boszosan Márton és Sagly Sándor 1 0 — 1 0 kr. 267. Dóczy Gedeon tanár Debreczenből 2 frt, Bár­ sony György Gelejről 4 frt, ifj. Izsó Jósef 1 frt. 268. Csiszár István gyüjtése Igricziből; a gyüjtő 50 kr., Vizolyi Károly 1 frt, Fodor Bertalan 50 kr., Berecz Károly 40 kr., Blumberger Sámuel 30 kr., Nagy Károly 10 krajczár. 269. Szepessy András kegyes adománya 10 frt, Szathmár-Némethi város pénztára Böszörményi Károly polgármester utján 30 frt. 270. Báró Vay Béla borsodmegyei főispán 50 frt, Ferencz Jósef unitárius püspök 5 frt. 2 7 1 . Bódogh Károly ivén Sárospatakról a gyűjtő 5 frt, Bódogh Antónia 5 frt, Terhes Barna ref. lelkész, az egyház, Csécsy Pál tanitó, Végh Bertalan, Katona Zsig­ mond, Bakó Sándor, Bódogh Ida 1 — 1 frt. B. J., Eperjesy Jósef, Szakácsy János, Bódogh Barna 5 0 — 5 0 kr. 272. Svingor Jósef ref. lelkész ivén, a gyűjtő 60 kr., a vadnai egyház 40 kr. 273. Marsalkó Endre ref. lelkész ivén Diósgyőrből, a gyűjtő 5 frt, Szabó Jósef, jegyző, Vida Dániel, Diósgyőr városa 1 — 1 frt. Piatrik András, Henzler István, Aszalay

257 J., Nagy János, Kerekes Imre és az egyház 5 0 — 5 0 kr, Szekendy Gyula 20 kr. 274. Szabó István ref. lelkész ivén Kis-Győrből a gyüjtő 6 frt, Csenge Károly 1 frt, Czeglédy István és Bihary Márton 5 0 — 5 0 kr, Petro Jósef 35 kr., Kun Imre 25 kr, Barsi Filep, Fegyverneki István, Bordás István, Barsy István, Bihary István 2 0 — 2 0 kr., kisebb gyüjtések összesen 12 frt 21 krajczár. 275. Gomba Mihály Legyes-Bényéről 5 frt, Zsolczay Ferencz, 5 frt, Királyi Pál orsz. képviselő Budapestről 15 frt, Wladár Jósef damaki lelkész 1 frt, Sonkoly János 1 frt, Faragó Gergely Kis-Tokajból 2 frt, Szinay István 3 forint. 276. Tóth Sámuel ref. lelkész ivén Serkéről, a gyüjtő és F á y Barnabás 1 — 1 frt, Bányay A. Szabó Jánosné, Ba­ logh Sámuelné 5 0 — 5 0 kr, Csorba Endre 30 kr., a ser­ kei egyház 20 kr. 277. Tóth Sámuel ref. lelkész Gelejről; a gyűjtő 10 frt, Rozgonyi Jósef tanitó 5 frt, Szűcs Pásztor Lajos 3 frt, Kun Josef, E. Kis János, id. Somodi János, Bódvay István, F e k e t e György, Pásztor Károly, Kun Lajos, Pász­ tor Mihály, Kis Jósef 2 — 2 frt, Horváth Gábor, ifj. K o ­ vács Ferencz, Jóczik Károly, Egri Kis János, Vincze Ta­ más, Pinczés Tamás, Egri Kis András, ifj. Pásztor Jósef, Kovács Péter, Kovács Tamásné asszony 1 — 1 frt, Pin­ czés Mihály 1 frt 40 kr, Kovács Pál, Pásztor Sámuel 8 0 — 8 0 kr, E. Kis Lajos, Kékedy István 6 0 — 6 0 kr, Kovács Károly, ifj. Szomody János, ifj. Pásztor Károly, Kékedy Ferencz, Kékedy Jósef, Vincze Mihályné 5 0 — 5 0 kr, Bódvay Bertalan, Pásztor Ábrahám 4 0 — 4 0 kr, Vin­ cze János 30 kr, összesen 54 frt 30 kr. 278. Markó Pál 5 frt, dr. Markó László 5 frt. 279. Bay Bertalan alispán kegyes adománya 50 frt. 280. Nádpataky László 5 frt, Perczel István főispán Szegszárdról 5 frt. 2 8 1 . Szarka János ügyvéd ivén, a gyűjtő 2 frt, Manschel Vincze, Forray Jósef, Helurba Mór 1 — 1 frt, Czekei Katona Jósef, Sipos Péter, Lányi Henrik, Nagy Áron 50 - 5 0 kr. 17

258 282. Vattay István ref. lelkész ivén A. Zsolczáról, a gyüjtő 5 frt, A. Zsolcza község 4 frt, Gál Antal tanitó 1 forint. 283. Ujj János ref. lelkész Korlátról 2 frt 26 kr, Leskó László Berentéről 25 kr, a berentei ref. egyház 50 kr. 284. Sir Ferdinánd 5 frt, Leszih Lajos 5 frt, Kiszely Pál, 5 frt, dr. Forty Károly 2 frt, Kiripolszky Lajka k. a. 2 frt, Balogh Ferencz Bódváról 2 frt. 285. Miskolczi hitelintézet kegyes adománya 50 frt. 286. Eötvös Ferencz gyűjtő ivén, a gyűjtő 2 frt, Paczauer Mór 5 frt. 287. Kóródy Ferencz gyűjtése S. Őrösről, a gyűjtő 3 frt 62 kr, R ö c k Sándor 50 kr, Kovács Jósef 40 kr, Balla Pál 28 kr, Kiss József 20 kr. 288. Ifj. Puky Miklós kegyes adománya Száraz-Beőről 20 frt. 289. Kis Sándor 10 frt, Kun Ábrahám 2 frt, Vladár Lónyai Sarolta urnő Bánfaláról 10 frt, Szabó Jósef ref. lelkész Nagy-Mihályról 1 frt, Oremus Dániel salamoni ref. lelkész 3 frt, Kozma Sándor 1 frt. 290. Orbán Jósef igazgató ivén Sárospatakról, a gyűjtő 10 frt, Kun Pál, Molnár Lajos, Dr. Kun Zoltán, 5 — 5 frt, Nemes Ferencz, Varga Lajos 2 — 2 frt, Baczoni Lajos, Radácsy György, Nagy Gusztáv, dr. Ballagi Géza, Szinyei Gerzson, Krüzsely Bálint, Maklári Pap Miklós, Ivánka Sámuel, Kovácsy Sándor, Buza János, Zsindely István tanárok 1 — 1 frt, összesen 40 frt. 2 9 1 . Bizony Ákos ügyvéd 10 frt, Kody Benő ref. lel­ kész ivén Ládházáról a gyüjtő 1 frt, Nagy Sámuel, Szabó Dániel Nyékről és a ládházi ref. egyház 5 0 — 5 0 kr. 292. Terhes Pál rimaszombati ref. lelkész gyüjtő ivén a ref. közönség 21 frt 35 kr, a ref. egyház 8 frt 65 kr. 293. Vadászy István ref. lelkész ivén Noszvajból a gyüjtő 2 frt, a ref. egyház tagjai 14 frt, Lovász Dezső Martonyiból 2 frt. 294. Róth Jósef gyüjtő ivén, a gyüjtő 5 frt, N. N. 1 frt, Rabelle Gyula 1 frt.

259 295. Kopácsy Károly 5 frt, Básthy Ábrahám A.-Vadászról 1 frt, Básthy Barna 1 frt. 296. Giczey Miklós ref. lelkész gyüjtő ivén Vattáról, a gyüjtő 1 frt, N. N. 1 frt 50 kr, a vattai egyház hiveitől 3 frt 74 kr. 297. Mikuleczky István ügyvéd 10 frt. 298. Özv. Oláh Miklósné szül. Zsoldos Krisztina ivén Tokajból a gyüjtő 5 frt, a tokaji ref. egyház 1 frt. 299. Kiszely Jósef ivén Daróczról a gyűjtő 2 frt, Kiszely László 2 frt, F o d o r Ferencz ügyvéd Kövesdről 2 forint. 300. Tóbiás István gyüjtő ivén, a gyűjtő 10 frt, K á c s o r Béla 1 frt, Steig Ferencz 50 kr. 3 0 1 . Lossonczy Jenő Hangácsról 10 frt, özv. F o r g ó Lászlóné 3 frt, Szentimrey Jósef szolgabiró Igricziből 3 frt, Dobozy Mihály Gáváról 1 frt, Bátky Jósef 10 frt, Borosovics János 2 frt 8 kr. 302. Szentgyörgyi E d e ügyvéd ivén, a gyüjtő 2 frt, Markovics Mór 2 frt, Jedlicska Lőrincz, Csomós Zsig­ mond, Nagy István, Jámbor István, Máj ercsik József, Matuskovics Jósefné, Schick Anna 1 — 1 frt. 3 0 3 . Mogyorósy Imre ivén Cserépfaluból, a gyűjtő 2 frt, báró V a y Béla főispán még ez iven is 10 frt, Lu­ kács Endre 20 kr. 304. Mocsáry Miklós Szemeréről 25 frt. 3 0 5 . Tóth Dániel ref. lelkész ivén Emődről, a gyűjtő 10 frt, Tóth Dánielné szül. V á g ó Ilona 10 frt, Czövek István 5 frt, Blau Markus 1 frt 50 kr, Kassai János, Kiss Mihály és Spitzer Lőrincz 1 — 1 frt, Zeisler Jósef, Fischer Lőrincz, Tóth Beniámin 5 0 — 5 0 kr, Blau G. és Spitzer Ignácz 4 0 — 4 0 kr, Zucker Zsigmond, Hauer Jakab, egy valaki 3 0 — 3 0 kr, Klein Ignácz, Klein Bernát 2 0 — 2 0 kr, összesen 31 frt 10 kr. 306. Bölönyi Sándorné, báró Józsinczy urnő NagyVáradról 10 frt, Lehrer Károly verseczi polgármester 5 frt 50 kr, Csengeri Jósef ref. lelkész Átányról 9 frt 30 kr, Kőrösy István alsó-zempléni esperes 5 frt, Lyubibratich István Homonnáról 5 frt, Idrányi Ferencz ref. lelkész gyüjtése Büdön és Gibárton 5 frt 33 kr. 17*

260 307. Somogyi László nyug. törv. széki elnök 3 frt, ifj. Somogyi László és Somogyi Dezső 1 — 1 frt. 308. Tóth Lajos ref. lelkész gyüjtése S.-Hidvégről, a gyűjtő 10 frt, az egyháztagoktól 10 frt, a lúczi egyház tagjaitól 10 frt, összesen 30 frt. 309 Pap Gábor superintendens a révkomáromi egyház hiveitől 50 frt. 3 1 0 . Irányi Dániel orsz. gy. képviselő Budapestről 1 forint. 3 1 1 . Novák Sándor ref. lelkész gyűjtése Cserép­ faluból, a gyűjtő 3 frt, neje Praznovszky Róza 2 frt. 3 1 2 . Csider Károly orsz. képviselő gyűjtése Rima­ szombatból, a gyűjtő 4 frt, a takarékpénztár 10 frt. 3 1 3 . Bodollay Jósef ref. lelkész gyűjtése Kesznyétemből 7 frt. 3 1 4 . Lengyel Sámuel gyűjtése Mező-Keresztesen, a gyűjtő 15 frt, a borsod-mező-keresztesi takarékpénztár 25 frt. 3 1 5 . Tóth Lajos budapesti egyetemi tanuló 44 frt 22 kr. 3 1 6 . Regéczy N. Andor budapesti egyetemi tanuló 44 frt 22 kr. 3 1 7 . Dapsy Gábor 8-ik oszt. tanuló 45 frt 14 kr. 3 1 8 . Bátky Gyula 8-ik oszt. tanuló 45 frt 14 kr. 3 1 9 . Gyurkó János ivén A.-Vadászról, a gyűjtő 1 frt, Osváth Bertalan, Grósz Maximilián 5 0 — 5 0 kr., Csató Jósef, Farkas Miklós 4 0 — 4 0 kr, Makkay János 20 kr., Nagy Bertalan és Buchhalter Ábrahám 1 0 — 1 0 kr. 320. A gergelyei ág. hitv. egyház Veszprém m e g y e ből 5 frt 40 kr. 3 2 1 . Magyar Károly városi pénztárnok második ivén Eigner Jakab 5 frt, Fodor Endre 3 frt, Gáspár Barna 1 frt 66 kr., Sártory Istvánné, Lusztig Sámuel, Szűcs Gyula, Győri N. Sámuel, Friedmann Hermann, Reichmann N. 1 — 1 frt, Fantoli János 53 kr., Pikk Ignácz 50 kr. összesen 16 frt 59 kr. 322. Fái F á y Gusztáv főispán 1 0 frt.

Rimaszombatból

261 3 2 3 . Fodor Pál vilmányi ref. lelkész ivén a gyüjtő és egyház 1 — 1 frt, Jeney Jósef L.-Bényéről 2 frt. 324. Zelenka Pál ág. ev. lelkész 1 frt, Teörök Vilma és Szontagh Luiza 2 — 2 frt. 3 2 5 . Horváth László 10 frt dr. Bódogh Albert orsz. képviselő 20 frt. 326. Simon Elek polgármester Kolozsvárról, a gyüjtő 5 frt, Földesy Sándor, Gyulay László, Szatay Iván 1 — 1 frt. 327. Dr. Lengyel Endre kegyes adománya Sáros­ patakról 50 frt. 328. Eperjessy Ferencz ref. lelkész 20 kr., egyháza 50 kr., — Ágoston Sándor ref. lelkész Valkról 3 frt. 329. Dr. Fredmann Bernát gyűjtése, a gyűjtő és Bródy Mór 1 0 — 1 0 frt, Kohn Lázár 2 frt. Kis Miklós főispán Kecskemétről 5 frt. 3 3 0 . Török Jósef esperes ivén Baloghról, a gyűjtő 2 frt, Lovcsányi Soma és Császár Gábor 1 — 1 frt, Pol­ gár Teréz 50 kr. 3 3 1 . A szadai ref. egyház részéről Zitás Ferencz ref. lelkész 3 frt. 3 3 2 . Fejes István ref. lelkész S.-A.-Ujhelyből való gyűjtése 20 irt. 3 3 3 . Tóth Lajos ref. lelkész az alsó-zempléni egy­ házmegye czigándi járásából hirdetés utján bejött össze­ get beadta 4 frt 60 kr. 334. Debreczeni Bertalan ügyvéd ivén S.-Szentpéterről, a gyűjtő, Ragályi Miklós, Ragályi Ábrahámné urnő 5 — 5 frt, Thuránszky László, Ragályi Andor, egy valaki, Ragályi Miklósné urnő 2 — 2 frt, N. N. 50 kr. 3 3 5 . A felső-borsodi egyházmegyében gyűlt összeg 1 2 frt 36 kr. 336. Mitrovics Gyula hittanár 2 frt, dr. Szánthó Gyula jogtanár 5 frt. 337. Mogyorósy Bertalan Átányról 1 frt, Pónus Pál 50 kr., Gránáth Jakab T.-Dobról 1 frt, Gránát Jósef, Lichtschein Zsigmond és N. N. 1 — 1 frt, Szeremley Jó­ sef, t.-dobi ref. lelkész 2 frt.

262 338. Rácz Endre tardonai ref. lelkész gyűjtése 3 frt 2 kr., a hegymegi ref. egyház 1 frt. 339. Bárczai Bárczay Miklós ivén Csabáról, a gyűjtő 8 frt, Valdeck herczegnő 5 frt, özv. gróf Teleky Sándorné 5 frt, báró Vay Lajosné 3 frt, Kelcz Pálné, Patay Györgyné és herczeg Odeszcalchy Paulina 2 — 2 frt, Uj­ helyi Frigyes, gr. Teleky Gyula, Szabó János 1 — 1 frt, összesen 30 frt. 340. Szabó Gábor ref. lelkész ivén Zsérczről a gyűjtő és az egyház 1 — 1 frt, a hivektől 3 frt 13 kr. 3 4 1 . Papszász György adománya Száraz-Beőről 10 frt, Mahr Károly 8 frt, Palóczy Ábrahám Tornallyáról 2 frt. 342. Révész Bálint superintendens Debreczenből 10 frt, Szrogh István Gelejről 1 frt, Vecsey Oláh Károlyné Budapestről 10 frt, Kandó Jenő 5 frt, Szabó Károly ref. lelkész Dorogmáról és Béres Imre 1 — 1 frt. 343. Prágay Lajos esperes gyűjtése Maklárról, a gyűjtő 4 frt, Prágay Lajos gyógyszerész, Prágay Gyula ügyvéd, Prágay Aurél kasznár, a maklári ref. egyház, az egri ref. leány-egyház, az andornaki leány-egyház 1 — 1 frt. 344. Sólyom Gyula csabai ref. lelkész gyüjtése, a gyüjtő 1 frt, az egyház hiveitől 2 frt 72 kr. 345. Pető Dániel ref. lelkész Radnótról 5 frt. 346. Kovács Gábor tanár özvegye 2 frt. 347. A dunántúli ref. egyházkerület pénztára 57 frt 73 kr. 348. A miskolczi ref. lyceumi ifjúság a majálisból 33 frt 68 kr. 349. Főzy Ábrahám alpolgármester kegyes adomá­ nya 50 frt. 350. Szepessy Gyula Berentéről 10 frt, Pollák Mó­ ricz Miskolczról 5 frt, Pasteiner Ferencz 1 frt. 3 5 1 . A tiszáninneni helv. hitv. egyházkerület kegyes adománya 1 0 0 0 frt. 3 5 2 . Árviz után az egyház és iskola felsegélésére begyült közös összegből az iskolának adatott 1 6 7 6 frt 60 kr.

263 3 5 3 . Báró V a y Miklós ő nagyméltósága 200 frt. 354. Dr. Szabó Gyula kegyes adománya 100 frt. 3 5 5 . Vitányi Szűcs Karolina 5 frt. 356. A Joseffy Rafael zongora-művész által rende­ zett hangverseny tiszta jövedelme 118 frt 58 kr. 3 5 7 . Tóth Mihály ügyvéd gyüjtőivén Rothauser testvérek 10 frt, Glósz Károly Egerből 5 frt, Kohn Vil­ mos, Klein Mór, Gerstner Jósef 2 — 2 frt, Fried Márton szikszói, dr. Magaziner Jósef beregszászi, Mehler Vilmos budapesti, Löbl Sámuel poroszlói, Goldner Lipót nagytapolcsányi lakosok 1 — 1 frt, összesen 26 frt. 358. Tóth Lajos hidvégi ref. lelkész 4 frt 75 kr. 359. Csékus István ág. ev. superintendens 5 forint, Szűcs Jósef m.-keresztesi jegyző 4 frt. 360. A sajó-bódvai ifjuság e czélra rendezett szini előadásának tiszta jövedelme 12 frt. Ezen hálás emlékezet czéljából itt kimutatott össze­ geken kivül számos kegyes adományok érkeztek még is­ kolánk részére, melyekkel együtt az egész gyüjtés ered­ ménye 1 8 7 9 . szeptemb. 8-ig 1 0 6 5 3 frt 97 kr, és később érkezett még 456 frt 73 kr, melylyel a végeredmény 11110 frt 70 krt tesz. *** 85. M a r g ó E m i l i á n miskolczi gör. keleti lel­ kész, esperes és szentszéki ülnök 1881-ben tanintézetünk alapjára 100 frtot hagyományozott, e mellett a Kazinczy körnek 50 frtot, a tápintézetre 25 frtot hagyott. 86. F a r a g ó S á m u e l ügyvéd, egyháztanácsos 1882-ben végrendeletileg 200 frtot hagyott iskolánk tő­ kéje gyarapitására. 87. Barkassy Gyulai Klára urnő 5 2 5 frtot ajánlván fel régebben az iskola alapjára, ez összeg 1884. október­ ben az iskola részére ki is fizettetett kamatjaival együtt. 88. J ó n y T i v a d a r ügyvéd 1 8 8 3 . márczius 26-án kelt s a miskolczi kir. törvényszéknél 1 8 8 3 . apr. 5-én 2256. sz. a. kihirdetett pótvégrendeletével, »könyv­ tára szekrényeit és részvényei felét emlékűl« gymnasiumunknak hagyta. Ez alapitvány még per alatt áll.

264 Ösztöndij

alapitványok.

1 . Ó v á r y F o d o r M i k l ó s 1823-ban kelt vég­ rendeletének 10-ik pontja szerint (1847-ik évi egyházta­ nácsi jegyzőkönyv 480. pont) »feltanodánk részére 3000 vfrtot ugy hagyott, hogy annak 180 vcfrtot tevő évi ka­ matjából három jó erkölcsü és talentomú, de különben szegény ifjak egyenlően segittessenek.« 2. B a r k a s s y I m r e 1820-ban az iskola szervezése alkalmával 200 frtos alapitványt tett »szegény sorsú ta­ nulók« ösztöndij alapjáúl, mely összeg 1 8 3 3 . deczember 31-én (246. jk. szám) 252 frtban be is fizettetett. 3. B é n y e i L á s z l ó budapesti ügyvéd, iskolánknak régi hálás tanitványa 1848-ban kelt végrendelete 8-ik pontjával 840 frtot hagyott lyceumunknak, hogy ez öszszeg a végrendelkező nevét viselő ösztöndij alapitvány maradjon, s annak kamatját évről-évre reform. vallású, jó erkölcsü és szorgalmas igyekezem tanúló élvezze, azon­ ban e hagyomány birtokába iskolánk csak a végrendel­ kező nőtestvérének halála után jusson. Ez 1880-ban kö­ vetkezett be, az alapitvány tehát azon évben fizette­ tett ki. 4. Bogdányi Farkas Károlyné szül. S z a b ó B o r ­ b á l a asszony 1 8 4 3 . junius 11-én 200 vfrtot oly kikötéssel hagyott lyceumunknak, hogy az »két olyan árva nemes gyermek táplálására fordittassék, kiknek szüleik tanulá­ sok ideje alatt elhaltak és oly árvaságra jutottak, hogy magokat sem élelemmel, sem ruházattal ellátni nem ké pesek.« Miután ilyen gyermekek iskolánkban nem vol­ tak, az iskolai tanács ajánlatára az egyházi tanács e tő­ két ösztöndij-alappá tette, melynek kamatai az alapitó nevét viselő ösztöndij gyanánt évenkint ref. vallásu, jó tanuló, szegény sorsú, gymn. tanulóknak osztatnak ki. 5. D e b r e c z e n i G á b o r 1 8 5 7 . jul. 10-én, bol­ dog házassága 50 éves fordulója emlékéül 100 frtot adott iskolánknak oly feltétellel, »hogy az összeg kamata éven­ ként a miskolczi oskola alsóbb gymn osztályában tanuló, erkölcsi és szorgalmi tekintetben legkitünőbb növendé­ kének adassék jutalmul!«

265 6. K o v á c s J á n o s a gymn. VIII-ik osztály nö­ vendéke, Forinyák Gézának a budapesti egyetemi fiatal­ ságnak a katonaság által lelőtt tagja arczképét lerajzol­ ván, ezt kisorsolta és a begyült 42 frt összeget 1860. szept. 23-án r a j z ö s z t ö n d i j alapúl ajánlotta fel. Ezen összeg, a korán elhalt szép tehetségü ifju kesergő édes anyja Heer Erzsébet által 1879-ben 1 0 0 frtra kiegészit­ tetvén, kamatja évenként a rajzban kitűnő tanulók jutal­ mazására fordittatik. 7. B á r c z a y L á s z l ó a felső-borsodi egyházmegye segédgondnoka 1 8 6 1 . april 24-én »Bárczay alapitvány« czimen 400 frt alapitványt tett, »hogy annak kamata a felső-borsodi egyházmegyébe kebelezett és a miskolczi helv. hitv. főgymnasiumban legjobban tanuló papfiúnak, ha pedig többen volnának, kik jutalmat érdemelnek, mindenkor a kisebb iskolabelinek adódjék, hogy an­ nál több mód és ösztön szolgáltassék tudományai foly­ tatására. Az összeg az iskolai év végével lesz kiadandó az iskolai igazgató s tanárok kölcsönös belenyugvásával.« Ez összeget a felsőborsodi egyházmegye kezeli s az espe­ res küldi meg. 8. B o d n á r M i h á l y szirmai lelkész, iskolánk egy­ kori tanára ( 1 8 2 3 — 2 6 . ) 1 8 6 2 . márczius 2-án kelt vég­ rendeletében »egy hatodik gymn. osztályú szegény sorsú, jó erkölcsű, tudományos pályára készülő, szorgalmatosan tanúló ifjúnak« ösztöndij alapul 1 0 0 frtot hagyományozott. 4. P a l ó c z y L á s z l ó ösztöndija. Borsodmegye feled­ hetetlen nagy férfia, egyházunk segédfőgondnoka, isko­ lánk kormányzója 1 8 6 1 . april 27-én meghalván Buda­ pesten, hólt teste hazahozatala alkalmával az utköz­ ben és itthon felette elmondott emlékbeszédeket a megye »Palóczy emlékkönyv« czim alatt 5000 példány­ ban kinyomatni rendelte. A kinyomatással L é v a y Jósefet bizta meg, s reá 450 forintot utalványozott. Az al­ kotmányos megye azonban hirtelen feloszolván, a pénz L é v a y Jósef által 1861-ben november 29-ikén taka­ rékpénztárba helyeztetett, 1862-ik év elején a beszerzett jelentékeny papirkészlettel együtt a ref. egyháztanács felügyelése alá adatott. Ezen összegre nézve az 1868.

266 febr. 4-én tartott megyei közgyülés 1 1 3 . sz. jegyzőkönyvi határozatával, az e tárgyban kinevezett küldöttség aján­ latára szivesen beleegyezett abba, hogy »az átvétel ide jétől számitott kamatjaival s az emlékkönyvhöz beszer­ zett, szinte a miskolczi ref. egyház birtokába jutott jelen­ tékeny papirkészlet árával együtt a miskolczi ref. főgymnasiumban »Borsodmegyei Palóczy alapitvány« czim alatt kezelendő és fentartandó ösztöndijra fordittassék, mely­ nek kamataiból évenként szegénysorsu, szorgalmas, ki­ tünő tanulók segélyeztessenek. Ez által mind vármegyénk 1861-iki eredeti határozata lényegében teljesíttetik, mind dicsőült hazánkfiának emléke a legkegyeletesebb és ál­ dásosabb módon fentartatik.« Ez összeg 1868-ban az átvétel idejére 602 frt 7 krra nőtt kamatjaival. 10. Finkey József rajztanár 1 8 6 1 . julius 21-én a nö­ vendékek által készitett 12 felajánlott rajzot kisorsolván, és a bejött 107 frt 88 krt, a Zsarnay Lajos püspök által e czélra adott 20 frttal s más kisebb adományokkal kipó­ tolván: »ref. g y m n . r a j z d i j a l a p i t v á n y « czim alatt 1 3 4 frtnyi összegben a takarékpénztárba helyezte s ka­ matai azóta rajzösztöndijúl szolgálnak. 1 1 . L o s s o n c z y Andrásné szül. Bárczai B á r c z a y K l á r a 1862-ik év jul. 12-én (78. jk. szám) 4 0 0 . é. frtot adományozott iskolánknak ösztöndijalapul. 1 2 . S z a l a y I s t v á n miskolczi születésű budapesti házbirtokos, iskolánknak egykori növendéke 1881-ben kelt végrendeletével tanintézetünknek tizezer forintot hagyományozott ref. vallásu, szorgalmas és jóerkölcsű tanulók ösztöndijának alapjául. Hátrahagyott vagyoná­ nak értéke azonban leszállván, a hagyaték rendezése után 5 1 0 4 frt folyt be a hagyott összegből pénztárunkba, mely a végrendelkező nevét viselő ösztöndij alapitvány gyanánt kezeltetik s kamatjai évenként az iskolai tanács határozatánál fogva egy 1 0 0 frtos és három 50 frtos ösztöndijul osztatnak ki. A régibb időben voltak még más ösztöndijaink is, igy H e r k e I s t v á n 1798. január 13-án szegény árva jó tanuló jutalmazására 204 frt alapitványt tett; továbbá M e s z n e r S á m u e l 100 frtot alapitott szegény sorsu jó

267 tanulók segélyezésére 1810-ben,ugy szinte Rozsnyói P a p I s t v á n 1809-ben 1 0 0 frtot adott a szegény tanulók tartására; azonban ezen ösztöndijak a pénz devalvatio után értékök nagyobb részét elvesztvén, a jótéteményes ifjak tartására fordittattak s végleg elenyésztek.

Értelemzavaró sajtóhibák. 8-ik lapon alólról 2-ik sorban »1846-iki« helyett olvasandó »1648-iki« 12-ik lapon felülről 3-ik sorban »1679«: helyett olvasandó »1678«. 48-ik lapon felülről 12-ik sorban »Europai Törökországi és Ázsiai« helyett »Európai Törökország és Ázsia«. 75-ik lapon felülről 1-ső sorban »gen« helyett »igen«. 88-ik lapon alólról 13-ik sorban »Azon egész gyüjtés eredménye 111r0 frt « stb. helyett olvasandó: »A gyüjtés egész eredménye 1 1 1 1 0 frt« stb. 89 ik lapon felülről 2-ik sorban »krt« helyett »kr«. 89-ik lapon felülről 18-iksorban «áldozaátul« helyett »áldozatáúl«. 91 -ik lapon alólról 6-ik sorban »képest« helyett »képesti«. 223-ik lapon felülről 21-ik sorban »dictaló« helyett »dictáló«. 227-ik lapon felülről 4-ik sorban »templomi temetési és« helyett »templomi és temetési.« 230-ik lapon felülről 18-ik sorban »1711« helyett »1811-ben«. 230-ik lapon felülről 25-ik sorban »maghagyásából« helyett »meghagyásából«. 232-ik lapon felülről 14-ik sorban »alapítvány« helyett »alapitványt«. 234-ik lapon alólról 7-ik sorban »alapitott az iskolára« helyett »adományozott az iskolának«. 236-ik lapon alólról 13 ik sorban »Mihalovics« helyett »Mihanovics«.

TARTALOM. Lap Előszó..................................................................................................................................................1 I. A miskolczi ev. ref. iskola alapitása, fejlődése és tanrendszere................................................5 I I . A z iskola kormányzása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 2 I I I . A tanári kar................................................................................................................................101 I V . A köztanitók...............................................................................................................................131 V. A tanuló ifjuság. ..........................................................................................145 V I . A z iskola t u d o m á n y o s g y ü j t e m é n y e i . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 9 2 a) A könyvtár. ........................................................................................................................192 b) A természettani g y ü j t e m é n y . ....................................................................197 c) A természetrajzi g y ü j t e m é n y . ........................................................................................200 V I I . A z iskola j ó t é k o n y egyletei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 0 3 a) A tanári nyugdijintézet. ..................................................................................................203 b) A tápintézet. ........................................................................................209 V I I I . Az ifjusági egyletek ..................................................................................214 a) A K a z i n c z y önképző társulat ..........................................................................................214 b) Ifjusági énekkar. ..................................................................................221 c) Az ifjusági zenekar. ........................................................................................................225 I X . Az iskola jóltevői ..................................................................................................................229 Ösztöndij alapitványok ..............................................................................264

460193