AZ
ERDÉLYI EV. REF. EGYHÁZKERÜLET KOLOZSMTT1879. NOFEMBER HÖ 2-5-ilí NAPJAIN TAKTOTT
KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE. SZERKESZTETTÉK:
SZÁSZ DOMOKOS ÉS B O D O R ALNTAL KÖZJEGYZŐ.
TITKÁÉ.
KOLOZSVÁRTT. NYOMATOTT STBIN JÁNOS M. K. EGYET. NYOMD. AZ EV. EEF. TAN. BETŰIVEL
18 7*6.
10 3922
I-ső ülés november 2-án. Elnökölt: Zeyk Károly,
Jegyzett: Szász Domokos,
fó'gondnok.
közjegyző.
1.) Elnök afia a közgyűlés tanácskozását a kővetkező köztetszéssel fogadott s teljes szövegében jegyzőkönyvre vétetni rendelt beszéddel nyitotta meg: Tisztelt Egyházkerületi közgyűlés! Miután ez időszerént egyházkerületünkben legidősebb egyházkerületi világi főgondnoka, br. Kemény Gábor ő nagyméltósága, a haza közügyei vezetése miatti elfoglaltsága, br. Bánffy Albert ő méltósága pedig sajnos rosszulléte miatt gátolva van az egyházkerületi közgyűlés tanácskozásainak vezetésében, én vagyok hivatya ezen elnöki széket elfoglalni. Midőn szerencsés vagyok a t. Egyházkerületi közgyűlés tagjait üdvözölni, nem érzem magam hivatva önöket Uraim! feladatuk fontos" voltára figyelmeztetni, és higgadt megfontolt tanácskozásra hivni fel, miután azon testület, mely egyházkerületünkben a törvényhozói és igazgatói szerepet vitte és viszi; századokon át ugy vezette egyházkerületünk egyházi és iskolai ügyeit, hogy azok egyfelől a korral haladva, az erkölcsi fejlődés színvonalán álljanak, s másfelől mentve legyenek a túlságos haladási vágytól, mely gyakran a haladási törekvések ellenkezőjét eredményezi, s visszaesést idéz elő. Nem érzem magamat indíttatva azok előtt, kiknek törekvése mindig a vallásos érzés öregbítése és a miveltségnek nevelés általi fejlesztése volt, fejtegetni az egyházi és nevelési ügyek fontos voltát és csak is arra kérem fel az egyházkerületi közgyűlés t. tagjait, szenteljenek néhány napot ezen ügyek elintézésére, s igy az óhajtott czél — nem kétlem — el lesz érve. Mielőtt a gyűlést megnyitnám, kötelességemnek tartom a kegyelet érzésével adózni azon jeleseknek, kiktől a gondviselés közelebbi együttlétünk óta megfosztott. Ki ne emlékeznék közülünk kegyelettel, az egyházkerületi igaz1*
gató-tanácsnak, míg testi ereje megengedte, buzgó tagjára, az udvarhelyi egyházmegye és főtanoda, ugy a fogarasi egyháznak, évek hoszszu során át főgondnokára, id. gróf Bethlen Jánosra, ki fiatal korárától fogva mindég a legnagyobb odaadással vett részt egyházi és iskolai ügyeink elintézésében; ki háttérbe szorította mindig magán ügyeit, midőn közügyről volt szó, s kész volt minden ily megbízást, bármily nehézségekkel járt is az, elvállalni, lelkiösmeretes buzgalommal folytatni, s jó eredményre vezetni. Elragadta a kérlelhetetlen halál körünkből a maros-vásárhelyi főtanoda buzgó gondnokát, a megvesztegethetlen igazságos birót, a maros-vásárhelyi kir. Tábla érdemdús elnökét, Kabos László buzgó tagtársunkat, ki tanácskozásunkban lelkiösmeretes buzgalommal részt vett, s mint a törvények mezején elismert tekintély, éltette egyházkerületünket e téren bölcs tanácsával. Elveszte a kolozs-kalotai egyházmegye Szentiványi Ferenczben derék gondnokát, egyházkerületi közgyűlésünk pedig buzgó tagját, ki tanácskozásainkban mindig űgybuzgalommal és szakértelemmel vett részt, s méltán kiérdemelte a köz-elismerést. Áldás kisérje az idvezültek emlékét, s poraik nyugodjanak csendesen az anyaföldben! Az egyházkerületi közgyűlést megnyitottnak nyilvánitom. 2. Olvastatik á közgyűlés által egybeállitott következő
tagjairól, az állandó igazgató-tanács
Egykázkerületi j'ógondnokok. * Gyarmathi Miklós ig. tan. xr > nti. * Incze Mihály ig. tan. DY. TKolosvári Kolosvári Kemény Gábor. *r> ^ ,i . A„• Sándor a* J T), n. 1,1 , DY. Sándor „ „ T LKolosvári é s z a i F e r eSándor n c z DY Bánffy Albert. •. . * Zevk Károlv »" »" Tisza László. . ™ - u-i " " *Gr. Bánffy Miklós. Szabó Pal „ „ * Nagy Péter püspök. * Parádi Kálmán ig. tanácsos és tanügyi előadó. //. Tiszteletbeli tag. *Br< B á n f f y Dániei j g . tan. Kovács Sándor. *Dr. Jenéi Viktor „ „ III. Az egyházkerület hivatalnokai. ^ ^ Pal „• „, „ . -r. , .... „ * Bodor Antal titkár. : * özász Domokos közjegyző. ' * Benkő János közügyigazgató. Deák József pénztárnok. Benkő János igazgató tana- * Szabó Ádám számvevő, csos (1. f.) • * - Balogh György ügyvéd. /. T> Br. T> *Br.
IV.
Egyházmegyei gondnokok, espe- *Dr. Szőcs Emil, algondnok. * Szász Gerő, esperes. resek, jegyzők és képviselők.
A vajdahunyad-zarándi egyházmegyéből
Gr. Kűn Kocsárd* főgondnok. Pogány György „ Gr. Toldalagi Yiktor. „ Bágya Károly algondnok. Balogh Sándor „ Bodola János „ Kirényi Lajos „ * Bartha Lajos esperes. * Janó Albert jegyző. Szilvási László képviselő. * Réthy Lajos „
*
* *
Baló Sándor, jegyző. Szabó Károly, képviselő. Gr. Batthiany József, „ * Benedek József, „ A kolozs-Jcalotai egyházmegyéből.
*Gr. Csáky György, főgondnok. Lészai Ferenez, „ (1. f.) Lészai Lajos „ * Szakács István, esperes. * Benedek Pál, jegyző. *Ifj. Zeyk Károly, képviselő. * Timár Lajos, „ * Ignácz Károly, „ A gyula-fehérvári egyházmegyéből. * Gyarmathy Zsigmond, képv. *Br. Kemény István főgondnok. Lészai Gyula, képviselő. Barcsay Ákos algondnok. * Paál Ferenez „ Br. Kemény László, „ A szilágy-szolnoki egyházmegyéből. * Elekes Gfyörgy, esperes. Br. Bánffy Albert, főgond. (1. f.) * Tokos Sándor, jegyző. Br. Wesselényi Miklós, algondn. Szilágyi Sándor, képviselő. Br. Győrffy Lajos, „ * Weress Sándor, „ Toka Zsigmond, „ A nagyenyedi egyházmegyéből. Szabó Pál, esperes (1. f.) Br. Kemény István, főgond.)(l. f.) * Nagy László, jegyző. Tisza László, „ (1. f.) Biró Károly, képviselő. Pogány György „ (1. f.) Szathmári Dániel, „ Gálfy István, algondnok. . Dulka Elek, „ Ifj. gr. Thoroczkay Miklós álgond. * Yiski Pál, Szentpáli Ignácz algondnok. Surányi Gyula, „ * Hegedűs Lajos, esperes. Kiss Elek, „ * " Sándor János, jegyző. Lukács László, „ Gr. Thoroczkay Miklós, képviselő. Fábián Dániel, „ * Gáspár János, „ Mezey Albert, ., * . Zeyk Dániel, „ . * Kiss Lajos, , * Kállai Sándor, * Kerekes József, „ Török Dániel, „ A kolozsvári egyházmegyéből.
A deési egyházmegyéből.
Br. Wesselényi Ferenez, főgond. Nagy Péter, püspök, fogond- Br. Bánffy Dániel, főgond. (1. f.) Roth Pál, algondnok ' n o k (1. f.) • • . * Simó Lajos, „ Gr. Bánffy Béla, algondnok.
* * * *Br. * Br. Gr.
* *Br. (|r. * * Br. * *
Nagy Lajos, esperes! Kónya László, jegyző. Szacsvay Sándor, képviselő, Bánffy Ernő, „ Dózsa Imre, „
Nagy Sámuel, főgondnok. Gr. Tholdalagi "Viktor, algondnok (1. f) Bothos Kálmán, algondnok. Bereczky Sándor, „ A széki egyházmegyéből. Vályi Pál, esperes (1. f.) Bánffy Dániel, főgond. (1. f.) * Rákosy Lajos, jegyző. Wass Albert, „ * Szász Károly, képviselő. Földvári József, Ilyés István, „ Inczédi Zsigmond, algondnok. * Madaras János, „ Wass Ádám, „ Sánta Károly, „ Báthori Dániel, esperes. * Szentkirályi Sándor, képvis. Csiszár László, jegyző. Jenéi József, „ Bánffy Dezső, képviselő. Nagy Pál, Boros József, „ * Tóth Márton, „ Pergő Márton, „ * Knöpfler Vilmos „ Ugrón Sándor, „ Péter Antal, „ A MküllŐi egyházmegyéből.
A nagy-sajói káptalanból. Gr. Bethlen Sándor, főgondnok. Cserényi Dániel „ Gr. Bethlen Béla, algondnok. Bod Károly, „ * Yályi Elek, decán. Muzsnai Károly, jegyző. Koós Ferencz, képviselő. * Vályi Gábor, „ , A görgényi egyházmegyéből:
Gr. Teleky Miklós, főgondnok. Gyárfás Domokos, „ Horváth Mihály, „ Br. Kemény Kálmán, algondnok. * Deési Sándor, „ Gr. Teleky Géza, Benkő János, esperes. (1. t) * Szabó József, jegyző. Br. Kemény György, képviselő. írj. gr. Bethlen János, „ * Bod Sándor, „ Gyárfás Benedek, „ * Erese Miklós, „
*
A marosi egyházmegyéből.
Szilvási Sándor, főgondnok. Thuroczi Pál, „ Pallos István, algondnok. Kinizsi Mihály, „ Vita Sándor, „ Réz Mihály, „ * Benedek Ferencz, esperes. * Kovács Elek, jegyző. * Bartalus Sámuel, képviselő. * Nagy Domokos, képviselő. Sámuel József, „ Szász Róbert, „ Dr, Magyari Károly, „ A nagyszebeni egyházmegyéből.
Zeyk Károly, főgond. (1. f.) Br. Bánffy Jenő, „ Kis Károly, algondnok. Timár Károly, „ * Sylvester Domokos, esperes. Szigethy Gy. István, jegyző. Szalánczy Lőrincz, képviselő. Soltész Nagy János, „
Az udvarhelyi
egyházmegyéből.
Az orbai egyházmegyéből.
Székely Gergely, főgond. (1. f.) Gyárfás Domokos, főgondnok Lázár Mihály, „ (1. f.) (1- f-) Osia Albert, algondnok. *Br. Kemény Béla, főgondnok. Donáth József, „ Mihály Pál, algondnok. * Magyarosi Ferencz, esperes. ::: Gr. Haller János, „ Demeter Sámuel, jegyző. * Solymosi István, esperes. Incze György, képviselő. * Dáné Mózes, jegyző. *Gh\ Bánffy György, „ * Györké János, képviselő. * Földes Bálint, „ Zágoni Mózes, „ Molnár Károly, * Kádár Domokos, „ A kezdi egyházmegyéből. * Kovács Mózes, „ Székely Gergely, főgond. (1. f.) * Kelemen János „ Lázár Mihály, ' „ (1. f.) * Karácson Mózes „ Kovács István, algondnok. Bartha Miklós, „ Bodor Zsigmondj „ * Szakács Mózes, „ * Szini János, esperes. * Borbáth Pál, jegyző. Az erdővidéki egyházmegyéből. Székely János, képviselő. Székely Gergely, főgondnok. Yitályos György, „ Lázár Mihály, „ *Ifj. Kovács Károly „ Lányi Sándor, algondnok. Dr. Bartók György. Bartha Sándor, „ V. Püspöki vizsgálat alatti egyházSzász József, esperes. * községek gondnokai és képviselői. * Zajzon Mihály, jegyző Nagy Lajos, képviselő. A m.-vísárhélyi egyházközségből. Bartha Jánűs, „ Dr. Antal László, főgondnok. Nagy János, „ * Bodola János, képviselő. *. Wass Tamás, „ A sepsi
* * * * *
egyházmegyéből.
A fogarasi
egyházközségből.
Székely Gergely, főgond (1. f.) A főgondnoki hely üres. Lázár Mihály, „ (1. f.) * Pánczél Károly, képviselő. Béldi István, algondnok. A deési egyházközségből. Újvárosi József, „ Dr. Szőcs Sámuel, főgondnok. Szilveszter Dávid, „ Csiszér Gábor, esperes. A sz.-udvarhelyi egyházközségből. Kisantal Sámuel, jegyző. Kassai Ignácz, főgondnok. Csulak Zsigmond, képviselő. Fülöp Géza, „ A szászvárosi egyházközségből. Tóth Zsigmond, „ Egy hely üres. Nagy Sándor, „ A kézdi-vdsárhelyi egyházközségből. Szász Károly, „ Kovács Áron, főgondnok. Császár Bálint, „
8 A nagy-enyedi egyházközségből. Sándor Elek, ©gondnok.
* * A sepsi-szt.-györgyi egyházközségből. * Daczó János, főgondnok. * * A bukuresti egyházközségből. * Salamon János, főgondnok. Gyárfás Albert, képviselő.
Szentiványi Kálmán, álgond. Bihari Sándor, tanár. Demeter Károly, „ Horváth Gáspár, „ Koncz József, „ Mentovich Ferencz, tanár. Páll Károly, ü r r György, „
A székely udvarhelyi főtanodétól. Gyárfás Domokos, főgondVI. Tanodák gondnokai és tanárai. nok (1. f.) A nagy-enyedi főtanodétól. Nagy Lajos, főgondnok. „ Br. Kemény István, főgond. (1 f.) Gr. Haller János, Sebesi Ákos, algondnok. Zeyk Károly, „ (1. f.) * Bod Károly, tanár. -a Zeyk József, algondnok. * Félegyházi Antal, tanár. Gr. Bethlen* Géza, „ Gönczi Lajos, „ * Décsei Károly, tanár. Kiss Ferencz „ ' * Elekes Károly, „ Szakács Mózes, „ (1. f.) * Garda József, „ Hegedűs János, „ A zilahi főtanodétól. * Herepei Károly. „ Id. br. Wesselényi Ferencz, főDr. Kovács Ödön, „ gondnok. Löthe Lajos, „ Ifj. br. Wesselényi Ferencz, fő* Makkai Domokos „ gondnok. Mihályi Károly, „ Br. Wesselényi Miklós, algond* Székely Ferencz, „ nok (1. f.) A kolozsvári főtanodétól. Szikszai Lajos, algondnok. Kaizler Imre, „ Br. Bánffy Albert, főgond. (1. f) Baczó Gábor, tanár. Lészai Ferencz, „ (1. f.) Berónyi János, „ Gyarmathy Miklós, algond- * Kerekes Sándor, „ nok (1. f.) Török István, „ * Debreczeni József, tanár. * Geréb Márton, „ A szászvárosi középtanodától. * Hegedűs István, „ Gr. Kún Kocsárd, főgond. (1. f.) * Jancsó Lajos, „ „ Parádi Kálmán, „ (1. f.) Gr. Kún Géza, Sámi László, „ Gr. Kún István, „ * Sárkány Ferencz, „ Nagy Ignácz, algondnok, * Szabó Sámuel, ., *Dr. Lészai László, „ A maros-vásárhelyi főtanodétól. * Dózsa Dénes, tanár. Sándor János, „ Dr. Antal László, főgondn. (1. f.) *
9 A sepsi-szt.-györgyi Jcözéptanodától. Székely Gergely, főgohdnok(1. f.) Donáth József, főgond. (1. f.) *
Lázár Mihály, álgond. (1. f) Zathureczky Gábor, algondn. Réz Farkas, „ Görög István, tanár.
A *-gal jelöltek a közgyűlésen jelen yoltak. A jelen volt tagok számából kitűnvén a közgyűlés határozat képessége, elnök aa. a szervezeti törvény 4-ik fejezete értelmében" a közgyűlést törvényesen megalakultnak nyilvánitja. 3. Titkár afia jelenti, hogy az orbai egyházmegyében Demeter Sámuel, a kezdi egyházmegyében Borbáth Pál afiai jegyzőkké választattak s az illető egyházmegyék fölesketésöket kérik. Ezzel kapcsolatban jelenti, hogy Sylvester Domokos nagy-szebeni esperes, valamint Baló Sándor kolozsvári egyházmegyei jegyző afiai, utóbbi a múlt évi oetober hava 6-ik és 7-ik napjain tartott rendkivüli közgyűlés 3-ik j . k. sz. alatt kelt határozata értelmében, felesketendők. Föl fognak eskettetni. 4. Püspök afia, mint a múlt évi június 16— 22-ik napjain tartott közgyűlés 34-ik j . k. sz. alatt kiküldött bizottság elnöke, bemutatja az esperesi és jegyzői esküminták szövegét. Közgyűlés a bemutatott esküminták szövegét minden változtatás nélkül elfogadja s azokat jegyzőkönyvre vétetni rendeli. Esperesi eskü minta. En K N. esküszöm az élő, igaz Istenre, hogy mint a egyházmegyének tör-vényesen megválasztott esperese, e hivatalom kötelességeit hiven, igazán és lelkiismeretes buzgósággal teljesítem. Egyházkerületünk törvényeit mind magam megtartom, mind hivatali hatáskörömben is szorosan megtartatom. A felügyeletem alá bízott egyházközségek anyagi és szellemi ügyeit szorgalmasan felvigyázom, gyarapodásukat lehetőségig eszközlöm. Atyának, Fiúnak, Szentl él éknek nevében: Isten engem ugy segélyen. Jegyzői eskü minta. En N. K esküszöm az élő, igaz Istenre, hogy mint a egyházmegyének törvényesen megválasztott jegyzője, e hivatalom kötelességeit hiven, igazán és lelkiismeretes buzgósággal teljesítem; a
II ?. A közgyűlés tagjai ünnepi rendben a templomba menvén, a gyülekezet dicséret-éneklése s. a polgári dalegylet karéneke után püspök afia az istenitiszteletet hálaadó s Isten segedelméért esdő buzgó imával kezdette meg, majd Demeter Sámuel zágoni ref. pap lépett a szószékre s a Galatákhoz irt levél I. 8, 11, 12-ik versében foglalt alapige nyomán nemes egyszerűséggel s meggyőző erővel fejtette föl azon igazságot, hogy: „A keresztyen vallás akkor teszi meg valóban rendeltetése szerinti hatását, ha tisztán Krisztus kijelentése szerint predikáltatik," mely kijelentésben a s z a b a d s á g és s z e r e t e t . a maga telyességében és szépségében nyer kifejezést. Ez alaptétele nyomán felmutatta azon utakat és eszközöket, melyek a vallásnak Krisztus kijelentése szerint való hirdetését biztositják, ilyenekül tüntetvén fel a Krisztus személye iránti lelkesült szeretetet, a szentirások beható ösmeretét, az előhaladást a tudományban, közoktatásunkban s nevelésünkben a vallásos világnézlet érvényre emelését. Yégül Isten lelki voltát, az erkölcsi világrendet s az örök élet hitét ugy mutatta fel, mint Krisztus kijelentésének alapigazságait. Ezután a főt. püspök ur lépett újra a szószékre s papszentelósi beszédében e tételből indulva ki: „Vettetek-é szei>t Lelket?" elragadó ékesszólással fejtette fel, hogy igazi keresztyén pap csak az lehet, a kit a Krisztus lelke áthatott s e leiektől ihletve, szereti az I s t e n t , h i v a t á s á t és e m b e r t á r s a i t . Nagy hatású beszéde végeztével előszólitotta az ifjú pap afiakat s a szokott három kérdésre igenlő feleletöket bevévén, a szószékről leszállóit s esperes és jegyző aíiaival az ünnepélyes kibocsátást végrehajtotta Majd újból szószékre lépvén, buzgó imában kért áldást a királyi felséges családra, békességet hazánkra, anyaszentegyházunkra, a helybeli gyülekezetre s a kibocsátott ifjú papokra.
II-ik ülés november 3-án. Elnökölt: Zeyk Károly,
Jegyzett: Bodor Antal,
fó'gondnok.
titkár.
8. A múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatván : Hitelesíttetik. 9. Elnök afia bemutatja a következő beadványokat: a) A szilágy-szolnoki egyházmegye algondnoka Toka Zsigmond afia jelentését, mely szerint elfoglaltatása miatt a kerületi közgyűlésben részt nem vehet.
11 7. A közgyűlés tagjai ünnepi rendben a templomba menvén, a gyülekezet dicséret-éneklése s. a polgári dalegylet karéneke után püspök afia az istenitiszteletet hálaadó s Isten segedelméért esdő buzgó imával kezdette meg, majd Demeter Sámuel zágoni ref. pap lépett a szószékre s a Galatákhoz irt levél I, 8, 11, 12-ik versében foglalt alapige nyomán nemes egyszerűséggel s meggyőző erővel fejtette föl azon igazságot, hogy: „A kereszty.m vallás akkor teszi meg valóban rendeltetése szerinti hatását, ha tisztán Krisztus kijelentése szerint predikáltatik," mely kijelentésben a s z a b a d s á g és s z e r e t e t . a maga telyességében és szépségében nyer kifejezést. Ez alaptétele nyomán felmutatta azon utakat és eszközöket, melyek a vallásnak Krisztus kijelentése szerint való hirdetését biztositják, üyenekül tüntetvén fel a Krisztus személye iránti lelkesült szeretetet, a szentirások beható ösmeretét, az előhaladást a tudományban, közoktatásunkban s nevelésünkben a vallásos világnézlet érvényre emelését. Yégül Isten lelki voltát, az erkölcsi világrendet s az örök élet hitét ugy mutatta fel, mint Krisztus kijelentésének alapigazságait. Ezután a főt. püspök ur lépett újra a szószékre s papszentelési beszédében e tételből indulva ki: „Vettetek-é szert Lelket?" elragadó ékesszólással fejtette fel, hogy igazi keresztyén pap csak az lehet, a kit a Krisztus lelke áthatott s e leiektől ihletve, szereti az I s t e n t , h i v a t á s á t és e m b e r t á r s a i t . Nagy hatású beszéde végeztével előszólitotta az ifjú pap afiakat s a szokott három kérdésre igenlő feleletöket bevévén, a szószékről leszállóit s esperes és jegyző aíiaival az ünnepélyes kibocsátást végrehajtotta Majd újból szószékre lépvén, buzgó imában kért áldást a királyi felséges családra, békességet hazánkra, anyaszentegyházunkra, a helybeli gyülekezetre s a kibocsátott ifjú papokra.
IMk űlés november 3-án. Elnökölt: Zeyk Károly,
Jegyzett: Bodor Antal,
fó'gondnok.
titkár.
8. A mult ülés jegyzőkönyve felolvastatván : Hitelesíttetik. 9. Elnök afia bemutatja a következő beadványokat: a) A szilágy-szolnoki egyházmegye algondnoka Toka Zsigmond afia jelentését, mely szerint elfoglaltatása miatt a kerületi közgyűlésben részt nem vehet.
12 b) Gróf Batthányi József egyházker. képviselő afia jelentését, mely szerint betegeskedése miatt a ker. közgyűlés tanácskozásában részt nem vehet. c) Szilvási László egyh. ker. képviselő afia jelentését, mely szerint gyengélkedő egészsége miatt a ker. közgyűlésen részt nem vehet. d) Szász Károly egyh ker. képviselő afia jelentését, mely szerint hivatalos elfoglaltatása miatt a ker. közgyűlésen nem jelenhet meg. Szolgál tudásúi e) A bitai egyházközség kérését, melyben a várhegyi leány egyházközségnek, azon egyházközségtől a czófalvi egyházközséghez csatoltatása engedélyezéséért folyamodik. /) Konöz Sándor ig. tanácsi írnok kérését, melyben 500 frt évi fizetés mellett rendes irnoki állomáson megtartatását kéri. Áttétetnek a kérvényi bizottsághoz. g) A dunántúli ref. egyházkerület 1878 october hóban tartott közgyűlésének 120 sz. a. kelt határozata jegyzőkönyvi kivonatát, melyben egy protestáns egyetem felállítása tárgyában Molnár Béla által benyújtott indítványt elfogadásra ajánlja. h) Ugyanazon egyházkerületnek a Szlavón missio gyámolitása végett. megküldött felhívását, melyben kijelenti, hogy a moldva-oláhországi missio segélyezését, felhívása pártolásától teszi függővé. i) A marosi egyházmegye közgyűlésének indítványát, melyben a vallás- és közokt. miniszter ur ő nagyméltóságához felirat intézését javasolja a végett, hogy egyházkerületünk papjai csakis a vagyontalan kiskorú árvák részére köteleztessenek az anyakönyvi kivonatok díjtalan kiállítására. Áttétetnek az inditványi bizottsághoz. k) A bölöni egyházközség felterjesztését, melyben az áll. ig. tanács határozatának megváltoztatásáért és kepemegváltási szabályainak helybenhagyásáért folyamodik l) Vizi György m.-sámsondi papnak semmiségi panaszát, melyben az 1878 évi october 6-án tartott közfőtörvényszék 8. sz. a kelt ítéletének megváltoztatását kéri. Áttétetnek a sérelmi ügyek megvizsgálására előterjesztésére kinevezett bizottsághoz.
és
10. Elnök afia e közgyűlés tartamára segédjegyzőkül ajánlja: Greréb Márton, Görög István, Berényi János, tanár,—Sándor János és Kónya László pap afiait.
Közgyűlésünk elnök afia ajánlata értelmében Geréb Márton, Görög István, Berényi János tanár,—Sándor János és Kónya László pap afiait segédjegyzőkké kinevezi. 11. Elnök afiának a házszabályok b. pontja értelmében tett ajánlatára Közgyűlésünk: á) az indítványok átvizsgálására és véleményes jelentés tételre, Csiszér Gábor, Szász Béla és Sebesi Ákos; b) Kérvények átvizsgálására és jelentéstételre: Solymosi István, Rákosi Lajos, Réthi Lajos, Dr. Jenéi Viktor és Br. Bánffy Ernő; c) Sérelmi ügyek átvizsgálására s véleményes jelentéstételre: Br. Inczédy Zsigmond, Elekes György és Bihari Sándor; d) Feliratok és felterjesztések szerkesztésére: Gyarmathy Miklós, Hegedűs István és Bartha Lajos; e) Egyházkerületi pénztár megvizsgálására: Gr. Bánffy György, Szakács István és i^zabó Károly; f) Püspöki kezelés alatt álló pénzekről vezetett számadások megvizsgálására: Pogány György, Sárkány Ferencz és Szabó József; • g) Királyhágóntuli superintendentiák jegyzőkönyveinek átnézésére: Sándor Elek, Dr. Kovács Ödön és Hegedűs Lajos; Ji) Tanári kijelölő levélkék felbontására és összeszámitására: Dr. Knöpfler Vilmos, Sylvester Domokos és Elekes Károly; i) Szavazatok beszedésére : Gyárfás Domokos, Szabó Károly, Kisantal Sámuel, Szabó Sámuel, Koncz József, Herepei Károly és Csiszár László afiait kinevezi s jelentésöket elvárja. 12. Elnök afia felhívására az állandó igazgató tanács jelenti, hogy: a) A sepsi egyházmegyében Nagy Sándor képviselő lemondása folytán üresedésbe jött helyre Szász Károly; b) Az orbai egyházmegyében Demeter Sámuel helyébe Földes Bálint; c) A n.-enyedi egyházmegye tordai kerületében Kállai Sánáor; d) A szilágy-szolnoki egyházmegyében Kiss Albert helyébe Viski Pál e) A kolozsvári egyházmegyében Dr. Jenéi Victor helyébe g.r. Battyáni József;
f) A nagy-szebeni egyházmegyében Sylvester Domokos helyére Soltész Nagy .János afiai képviselőkké választatván, megválasztásukat igazolta. Szolgál tudásúi. 13. Tárgyaltatik az áll. igazg. tanácsnak a tárgysorozatra vonatkozó javaslata. Közgyűlésünk a javaslatot elfogadja azon módosítással, hogy a 18-ik pont alatt megnevezett választások ügyét a 8-ik pont után veszi tanácskozás alá. 14. Tárgysorozat rendjén előterjesztetik hogy: a) a maros-vásárhelyi főtanodá elöljárósága néhai id. gróf Teleki Domokos főgondnok és Kabos László algondnok halála következtében üresedésbe jött fő- es algondnoki állás betöltését kérve, a főgondnoki állásra kijelölte: br. Kemény Domokos, br. Kemény Kálmán és id. gr. Teleki Domokos; az algondnoki állásra dr. Dózsa Miklós, Ilyés Károly és Hildebrand József afiait. 6) A kolozsvári egyházmegye közgyűlése Incze Mihály főgondnok hajlott életkora és gyenge egészsége okán beadott lemondásával üresedésbe jött főgondnoki állomás betöltését kérve, kijelölte: dr. Szőcs Emil, dr. Jenéi Tiktor és Bónis István aait. c) A kolozs-kalotai egyházmegye közgyűlése néhai Szentiványi Ferencz algondnok halála következtében üresedésbe jött algondnoki állomás betöltését kérve, kijelölte : Gryarmathy Zsigmond, Vájna Miklós és Bán István aait. Közgyűlésünk Incze Mihály főgondnok afia lemondását hosszas és buzgó működése elismerése mellett, sajnálattal vevén tudomásul, a jelzett fő- és algondnoki állomások betöltését elrendeli s elnök ajánlata folytán a szavazatok beadására ma d. u. 5 — 7 és holnap reggel 8 — 9 órát tűzi ki. 15. Főtiszt, püspök afia felolvassa elmúlt évi működését feltüntető következő jelentését: Főt. egyházkerületi közgyűlés! Közel másfél éve lesz, hogy a főt. egyházkerületi közgyűlés előtt hivatalosan eléadtam munkálkodásom eredményeit és nézeteimet a mindnyájunkat érdeklő. egyházi ügyekről. E hosszú idő alatt sok történt, a mi ha nem is épen korszakképző, de a magyar reformált egyház életében bizonyára egy új korszakot előkészítő események közé sorozandó. Ugyanis a zsinati előmunkálatokról véleményt készítő konventi bizottság feladatát bevégezte, az egyház szervezetéről munkálatát még ez év elején közrebocsátván, azt az egyházkerületek, egyházmegyék és egyesek bírálatai alá adta. A bírálatok meg is indultak, és nekünk örülnünk kell rajta, hogy any-
15 nyi oldalról és különböző alakban nyilvánultak a vélemények; mert ezek egyházunk közügyei iránt meleg érdeklődésről és egyszersmind arról tesznek tanu-bizonyságot, hogy az öt reformált egyházkerületnek egy magyar reformált egyházkerületté egyesülése általánosan érzett szükség és az egyesülés zsinattal vagy zsinat nélkül elébb-hátrébb létesülend, csak módozataiban találjuk meg a helyes mértéket; erre pedig az ellenkező vélemények küzdelme fog elvezérelni, a mint hogy az igazság mindig ily küzdelmek bére. Hogy e birálatok némelykor idegesen polemikus hangba csapnak át, azon nincs miért megütköznünk; a ki ismeri a magyar kálvinista jellemet, annak azon kellene megütköznie, ha lefolyhatna egy mélyén beható érdekű ügyben a vélemények harcz a ilyszerű kitörések nélkül. De mint a háború után mindenik fél eltemeti halottait, kórházba helyezi sebesültjeit és örül a helyreálló békének; vagy hogy bibliai hasonlattal éljek, mint az anya újonnan született kisdedét szemlélve feledi akiállott kínokat: ugy mi is — vagy azok, a kik megérik — bizonyára feledni fogjuk a vajúdás küzdelmeit, örülve az új szülöttnek, kivált ha az ép és életteljes lesz. Hogy pedig a helyes és okszerű módozatú egyesülés mennyire categoricus imperativussa a körülményeknek, azt a legközelebbi múlt is eléggé tanúsítja, mikor csak a magyarországi testvér protestáns konventek egyértelmű és komoly föllépése birta megértetni kormányunkkal, hogy a középtanodáink feletti legfelsőbb felügyelet szabatos meghatározására nem azt az utat választotta, a mely a magyar protestáns egyháznak békekötések és szentesitett törvények által biztosított önkormányzati jogával, — legalább az egyház egyetemének nézete szerint — összeférhető. Nekünk azonban végeredményében hálás indulattal kell fogadnunk a kormány ez eljárását, nem csak azért, hogy az öt reformált egyházkerület egyesülése szükséges voltának érzetét fokozta és a testvéries viszonyt közöttünk és a magyar évangyélikus egyházkerületek között melegebbé tette; hanem azért is, mert addidit calcaria sponti currenti, értem középtanodáink még munkában levő reformjának létesülését siettette, annyira, hogy ha a főtiszt, egyházkerületi közgyűlés a tárgysorozat rendjén eleibe terjesztendő konventi határozatokat elfogadja, a megállapítandó reformok életbeléptetése már 1880—81-iki tanévvel megkezdhető lesz. És itt helyén látom megjegyezni, hogy erdélyi ref. egyházkerületünk fő és kedves gondjai közé tartoztak középtanodái, a mint ezt a szervezkedésre vonatkozó több rendbeli munkálatok és határozatok mutatják; s hogy a végleges szervezés nem jött létre, annak főbb oka az volt, mivel a középtanodai törvény megalkotására vártunk, hogy ahhoz alkalmazkodhassunk a mennyiben jónak látjuk. Középtanodáink mind e mellett is koránt sem állanak oly rósz lábon, a mint ezt saját kébe*
16 lünkből emelkedett, kétség kivül jóakaratú, de tán épen ezért túlszigorú bírálói hang után azok állítják, a kik az egész közoktatás ügyét az állam monopóliumává szeretnék tenni. Ez állításom kézzel fogható bizonyítéka az, hogy a helybeli egyetemen pályadíjt nyert egyének nagyobb része középtanodáink növendékeiből telt ki. Ezzel azonban korántsem azt akarom jelezni, hogy a reform szükségtelen; igen is főt. egyházkerületi közgyűlés ! reformáljunk, folytonosan vigyük előbbre a protestáns közoktatás ügyét és igy tartsuk meg azt a fölényt, a melyet hazánkban a protestáns iskolák számára elődeink bölcsessége, buzgósága hivatott. Ez alkalomból határozottan nyilvánítom azon nézetemet, hogy a reformált egyháznak nem több és gyenge, hanem kevesebb és jó középiskolákra van szüksége. Jól tudom, hogy e nézetem helyi érdekekbe ütközik; de ez érdekeknek nem gzabad a közérdeket uralniok. ífem találom teljesen mellőzendőnek a helyi érdekeket is, kivált hol azokkal a nemzetiségiek és hitfelekezetiek is kapcsolatosak, de szabályt hozni, roformot eszközölni csupán ezekre való tekintettel károsnak vélem. Emlékezzünk az 50-es évekre, mikor az absolut kormánytól kiadott ,,Entwurf" közép tanodáink nyilvánossági jellegének fenntartását a kiadásainkat nagy mérvben fokozó hozzá alkalmazkodástól feltételezte, mily szépen felgyűlt egyházkerületünkben a buzgóság szent tüze, mennyire siettek szegények, gazdagok adományaikkal megmenteni egyházunk szemfényeit, közép tanodáinkat Azt mondják az áldozatkészség tüze elhamvadott. Ezt hinni nem tudom, nem akarom, mert a protestantismusnak az áldozat-készség éltető szelleme, a mely testből pedig a szellem kiköltözött, az nem él, csak hulla. Kisértsük csak meg a lankadt áldozat-készséget kellő eszközökkel és módon feléleszteni, kisértsék meg főleg az illetők azokon a helyeken, a melyeknek érdeke köyeteli az ujabb szervezet kívánalmainak jelenleg nem egészben megfelelő középiskolák fenntartását, és meglátjuk, hogy e hiányos tanintézetek fokonként ki fogják nőni magokat; de nekünk ezekért a mértéket igen csekélyre szabnunk nem szabad. A konvent által általánosságban elfogadott tanügyi szabályzattal egy nagy eszme is jön a főt. egyházkerületi közgyűlés asztalára. Az eszme nem új; mert lelkök előtt lebegett erdélyi protestáns fejedelmeinknek, főleg a nagy Bethlen Gábornak; ez a protestáns egyetem eszméje, a mely theologiai, bölcsészeti és jogi karból állva, magában foglalna egy tanár-képezdét is. Nekem ugy tetszik, hogy ez a régóta kétes ködben lebegett eszme, kilépve a pium desideriumok keretéből, mind inkább határozottabb alakot kezd ölteni és igy közeledik megvalósulásához. Remélem, az öt egyházkerület egyesülésének ez lesz legkoraibb és legszebb gyümölcse, mihelyt lesz bennünk elég szeretet a köziránt és elég önmegtagadás a helyi féltékenységek legyőzésére.
17 Melegen ajánlom ez eszmét a főt. közgyűlés becses figyelmébe és pártolásába. Hisz még eddigelé — fájdalom — a két millió lelket számláló magyar reformált egyház a protestáns tudományos theologia irodalmában csaknem üres helyével dicsekedhetik. És ha fenn akarjuk tartani teljes autonómiánkat középtanodáink tekintetében, mulhatlanul kell arról gondoskodnunk, hogy e tanodák tanárai protestáns tanintézetben nyerhessék tudományos kiképeztetésöket. De tán igen is hosszason foglalkoztam a tanügygyei, ki nem vagyok tanügyi előadó, mentsen ki meleg érdeklődésem és azon hitem, mely a protestáns egyházat iskoláival elválhatlan kapcsolatban levőnek vallja. Rátérek már a lefolyt időköz eseményeire. A múlt évben végezte be pályáját a magyarországi protestáns egyházkerületek nagy jóltevője br. Baldácsy Antal; megérdemli tőlünk a hála és méltánylat koszorúját koporsójára; mert mint a tárgysorozat rendjén előjövő alapitványi bizottság jelentéséből ki fog derülni, nagyszerű hagyománya négyöt évi czélszerü rendezés után, jelentékeny mérvben fogja segíteni szegényebb egyházközségeinket és elhagyott állapotban lévő papi özvegyeinket, árváinkat. Ha elgondoljuk, hogy ez alapítványt oly férfi tette, a ki nem volt hitünk sorsossa, és alapítványában a magyarországi összes protestáns egyházkerületeket összefoglalta és ez által úgy szólva ujjmutatást adott a magyarországi protestánsok összetartására, lehetetlen megindult szívvel áldottnak nem mondani emlékezetét! A múlt év nyara és a jelen tavasza végzetes volt a királyhágón túl több magyar városra, a csapás egész súlyával nehezedett e városokban létező reformált egyházközségekre. Az illető egyházkerületek részéről a bizalom és testvériesség hangján lettünk felhiva segélygyűjtésre ; és meleg köszönetemet kell nyilvánítanom mindazoknak, a kik a gyűjtésben fáradoztak, hogy a segélyért kiáltó szózat nem hangzott el a pusztában, hanem adtunk, a mi szegénységünktől kitelhetett. Itt ki kell emelnem mindenek felett középtanodáink növendékeit, a kik megtakarított filléreiket készségesen nyújtották az ínségesek fölsegélésére. Az én közvetítésemmel juttattak segélyt a miskolczi egyházközségnek : a n.-enyedi, gy.-fehérvári, v.-hunyad-zarándi, kolozs-kalotai, sepsii egyházmegyék, a kezdi-vásárhelyi egyh.-község, a kolozsvári és s.-szentgyörgyi Mikó-tanoda ifjúsága. A szegedi egyházközségnek a n.-enyedi, erdővidéki egyházmegyék, a fogarasi, szászvárosi, ördöngösfüzesi egyházközségek, a kolozsvári, n.-enyedi, m.-vásárhelyi, sz.-udvarhelyi középtanodák ifjúsága; az adományok összege részletesen is ki van mutatva benyújtott számadásomban. Remélem, hogy, e felsorolásból hiányzó egyh.-megyék és püspöki vizsg. alatti egyházközségek, kiknek mindenikéhez megment a felhívás, szintúgy teljesítették felebaráti kötelességöket és vagy közvetlenül be-
2
18 küldték az illető helyre adományaikat, vagy ezután be fogják küldeni, de ily nemes és szent ügyben hátra nem maradnak. De nem csak adtunk, hanem vettünk is: a dunán-ttíli, tiszán-inneni és tiszán-túli egyházkerületek, mint rendesen, úgy ez időközben is iskoláink és a missió számára segélylyel járulni szíveskedtek, A közelebbről Debreczenben tartott konvent alkalmával illőnek tartottam egyházkerületünk nevében egyházunk e jelenleg közös testületét egyházkerületünk kebelébe Kolozsvárra hivni meg. A konvent a meghívást kegyeskedett elfogadni és igy kilátásba van helyezve, hogy a jövő év tavaszán összehívandó konvent epochalis határozatait egyházkerületünk kebelében hozandja, E meghívásom remélem nem szorult indokolásra és a főt. közgyűlés sietni fog magáévá tenni; egyszersmind a m. ig. tanácsot, mint képviselőjét megbízni, illetőleg felhatalmazni, hogy a kedves vendégeket testvéries melegséggel és magyar vendég-szeretettel fogadhassa. A közgyűlés asztalára kitett kimutatás a népingásra nézt nem oly kedvezőtlen mint volt a múlt évekből való, ugyanis, 12359 halálesettel szemben a szülöttek száma 12843 és igy a halottakét 484-el múlja felül. S hogy e szám oly csekély, annak oka, hogy az egyházmegyék legalább felerészében • a halottak száma múlja felül tetemesen a szülöttekét. Hisz, országszerte pusztít a gyermekek öldöklő angyala, mely ellen biztos gyógyszert mind eddig nem talált a különben előre haladt orvosi tudomány. Az építkezések és adományozások rovata azt mutatja, hogy lassan bár, de folytonosan haladunk és az egyház iránti buzgalom nem halt ki a hívekből. Múlt évi jelentésemben felhatalmazást kértem volt a közös énekes könyv szerkesztése folytán szükségeltetendő költségek fedezésére, azonban e kérésem a jelentésemben foglalt indítványok előterjesztésére kinevezett igen tisztelt bizottság becses figyelmét alkalmasint kikerülte, mert a fötiszteletű közgyűlés erre vonatkozólag határozatot nem hozott. Igy hát kényszerülve vagyok ismételni kérésemet, annyival inkább, mivel ily kiadások már is fordultak elé és valószínűleg fokozottabb mérvben fognak eléfordulni; de ezek a kiadások csak befektetések, melyek az énekes könyv árából bizonyosan meg fognak fordulni. És itt már enmagamról, hivatalos saját működésemről kellene szólanom, de engedje meg a fötiszteletű közgyűlés, hogy hallgassak, működésem nyilvános; ítéljen az, a k i hivatva van ítélni, értem a főtiszteletü közgyűlés; részemről csak hálát kell adnom, a kegyelem atyjának, hogy hajlott koromban roncsolt egészségemet annyira megtartani kegyeskedett, hogy hivatalom évenként fokozódó terhei elhordozását megkíséreljem, •
Yégül örömmel jegyzem meg, hogy ez évi jelentésem nem végződik neerologban; a különben megszakadás nélkül működő halál megkímélte ezúttal t. esperes és jegyző társaim diszes karát s nekem nincs egyéb teendőm azon óhajtásom nyilvánításánál, hogy ha részembe jút még más alkalommal is tisztelni a főtiszteletű közgyűlést, jelentésemet szintily megjegyzéssel zárhassam be ; mindnyájunknak lelki testi erőt, egészséget kívánva és a minden jók adójának áldásáért esedezve egyházkerületi közgyűlésünk tagjaira, egész anyaszentegyházunkra s szeretett hazánkra! Közgyűlésünk főt. püspök afiának egyházi életünk ez évi nevezetesebb eseményeit kiváló és élénk színekkel feltüntető jelentését köztetszéssel fogadja, s fáradhatatlan, buzgó működéséért .elismerést s köszönetet szavaz. • ; A jövő évben tartandó konventnek Kolozsvárra lett meghívását helyeslő tudomásul veszi és felhatalmazza az áll. ig. tanácsot a konvent tagjai fogadása végett a szükséges intézkedések megtételére. Felhatalmazza továbbá püspök afiát, hogy az énekes könyv kinyomatása költségeit a rendelkezése alatt álló pénzekből fedezze. 16. Előterjesztetik az állandó ig. tanács múlt évi működését tárgy azó következő jelentése: Egyházkerületünk legfőbb kormányzatával megbízott igazgató-tanácsunk, a múlt évben tartott egyházkerületi közgyűlés bezártától ezen jelentése benyújtásáig tett főbb intézkedéseiről a következőbenszámol be: 1. A 16 hónapot meghaladó idő alatt beadatott ig. tanácsunkhoz 2202 ügydarab, melyek 14 kivételével elláttattak; az ellátatlan ügydarabok nagy részben csak a legközelebbi napokban adattak b*e. ' Az ügydarabok számának évről évre folytonos emelkedésével, ig. tanácsunk teendője is aránylagosan növekedvén, az ügydaraboknak jkönyvébe igtatására, mutatókönyvbe vezettetésére, a leiratok és mellékletei lemásolására, azok kiadványozására stb. két irnok munkaereje elégtelennek bizonyult. Mivel az egyházkerületi közpénztár jövedelme a fennálló két irnoki állomás mellett, egy díjnoki állomás rendszeresítésére ez idő szerint nem elégséges: ig. tanácsunk elhatározta az évi 600 frt fizetéssel rendszeresített egyik irnoki állomásnak 1880 év kezdetével leendő megszüntetését és ezen állomáson alkalmazásban lévő irnok helyett, két dijnok felvételét. Kéri ig. tanácsunk ezen határozatának helybenhagyó tudomásul vételét.
2*
' 2. Jóllehet egyházkerületünk közigazgatása úgy gyorsaság, mint a szükséges erély tekintetében, általában v-éve sok kívánni valót hagy fenn, egyes tanodáink és egyházmegyéink elöljárói által tanúsított buzgó tevékenységét örömmel emliti fel ig. tanácsunk. Sajnosán tapasztalta ig. tanácsunk azt, hogy számos egyházközségünk egyházi és iskolai vagyonának — különösen tőkepénzének — kezelése és elhelyezése, az egyházközség jövője biztosításának és fej • lődósének nem megfelelő. A múlt évben tartott "egyházkerületi főt. közgyűlés 63. jkönyvi szám alatt kimondta ugyan az irányelvet, hogy miképen helyezendők el egyházközségeink tőkepénzei, de ig. tanácsunk szükségesnek látja, hogy addig is, mig ezen elvi határozatnak gyakorlati alkalmazásba vétele szabályoztatnék ,. a főt. egyházkerületi közgyűlés általánosan kötelezőleg mondja ki a volt egyházi főtanácsnak 1805 évi 514 szám 27 pontja alatt kelt határozatának oly értelmezését, hogy egyházközségeink egyházi, iskolai, magtári stb. tőkéi csak azon esetben kölcsönözhetők ki 100 frton alóli részletekben— két készfizető kezes jótállása mellett — zálogjogi biztosíték nélkül, ha az illető alap kikölcsönözhető tőkéje nem teszen 100 frt összeget; azon esetben pedig, ha a kölcsön kiadható összeg 100 frtot teszen vagy azt meghaladja , kötelesek az egyházközségek 100 frt vagy azt meghaladó részletekben, kétszeres értékkel bíró fekvőkre első helyen nyújtandó zálogjogi biztositék mellett helyezni el. A 100 frtot meg nem haladó kölcsönök elhelyezése alkalmával pedig csak oly birtokosok kezessége fogadható el, kik az egyházközséggel szemben 100 frtnál kevesebb összegig állanak kötelezettségben, származott legyen bár ezen kötelezettség egy vagy több kölcsön ügyletből, akár adósság felvételből, akár kezességek elvállalásából. Ezen határozat 1881 évi javuár l-ig végrehajtandó. 3. A múlt évi egyházkerületi közgyűlés 63 jkönyvi szám 13-ik pontja alatt kelt határozatával útasitotta ig. tanácsunkat a fegyelmi esetekről és fegyelmi eljárásról törvényjavaslat kidolgozására, és az egyházmegyék közgyűléseinek és a tanodák elöljáróságainak meghallgatásával ezen egyházkerületi közgyűlésre jelentéstételre. Tekintve azt, hogy a fegyelmi eljárás szabályzatát az egyetemes konvent czéljául tűzte ki és munkálatát meg is kezdette : ig. tanácsunk czélszerünek vélte az egyetemes cónvent javaslatának bevárását és kéri a főt. egyházkerületi közgyűlést, méltóztassék az ig. tanácsunknak adott utasítást ez értelemben módosítani. 4. A főt. egyházkerületi közgyűlés jóváhagyása fenntartásával ig. tanácsunk a következő intézkedéseket tette: a) Egyházkerületünk épületével keletről szomszédos házastelek ejadóvá tétetvén, ig. tanácsunk tekintve azon telken lévő faépítmények
n tűzveszélyes voltát, tekintve az egyházkerületi telekre nézve már most érezhető épitkezés szükségét, s végül tekintve az eladóvá tett telek jutányos árát: a jelzett házastelket 3300 frt összegen megvásárolta. 6) A homorod-szentpáli egyházközségünk papi állomása, a fizetés csekély volta miatt nem lévén betölthető, ideiglenesen a homorod-szt.mártoni anyaegyházközséghez leáuyositását megengedte. c) A voldorfi egyházközségnek, a fizetés csekély volta miatt, hoszszas időn át betöltetlen volt papi állomásának a tanítói állomással egyesítését megengedte és a papi fizetés emelésére az államsegélyből évi 50 frtot rendszeresített. cl) A zilahi egyházközség papi állomásával egybekötött 600 frt évi fizetésnek 800 írtra felemelését engedélyezte és a módosított papi díjlevelet megerősítette. e) A m.-macskási és b. ó-budai társ-egyházközségek által kiállított papi díj-levelet a papi fizetés megállapításával megerősítette. /) A kisenyedi egyházközségnek, a papi fizetés felemelése folytán módosított, dij-levelét helybenhagyta. g) A kutyfalvi egyházközség papi fizetése a dátosi leányegyházközség részére adományozott fekvők haszonélvezetével növekedvén, a módosított díj-levelet helybenhagyta. h) Az alamori egyházközségben a tanítói állomás rendszeresítését engedélyezte és a kiállított díj-levelet helybenhagyta. k) A nagy-búni egyházközségben tanítói állomás rendszeresítését megengedte és a kiállított díj-levelet helybenhagyta. l) Alsó rákosi egyházközségünkben a tanítói állomás községi oskola felállítása folytán, megszüntettetvén: az énekvezéri állomás részére kiállított díj-levelet megerősítette. ro) A m.-valkói leányegyházközség levitái állomása részére kiállított díj-levelet megerősítette. .5. Tanodáink vagyoni ügyei megvizsgálására kinevezett 3 tagú bizottságok részére ig. tanácsunk az utasítást megállapította és a bizottságok tagjainak, valamint a tanodák elöljáróságainak megküldötte. A nagyenyedi főtanodához kinevezett bizottság egyik tagja, Sípos Sámuel, elhalálozása folytán, bizottsági tagul Domokos Antal kolozsmegyei pénztárnok, — Szász Róbert, bizottsági tagnak, egyházkerületünkből elköltözése folytán az udvarhelyi tanodához, Göldner Nándor m.vásárhelyi főtan, pénztárnok — neveztettek ki, hogy
6. A nagyenyedi főtanoda vagyoni ügyeire vonatkozólag jelenti,
a) a főt. egyházkerületi közgyűlésnek múlt évi 54. jegyzőkönyvi szám alatt kelt határozatával vett utasításnak eleget teendő, haladékta-
lanul intézkedett a nagyenyedi főtanodai volt kezelő személyek által beadott számadások ellátásához szükséges adatok beszerzése iránt, de mert a főtanoda több évi pénztári számadása és avval kapcsolatos más számadási okmányok a vizsgáló bizottságnál voltak, a nagyenyedi főtanoda elöljárósága a számadások megvizsgálásához szükséges adatokat későn küldötte fel, sőt egy része máig sem áll a számvevő rendelkezésére, Kovács Gyula volt főtanodai erdősz számadásait nem láthatta el; azonban ezen számadások vizsgálata oly annyira előhaladott állásban van , hogy a hiányzó adatok felküldése után haladéktalanul befejezhető. 6) A főt. egyházkerületi közgyűlés múlt évi 41 jegyzőkönyvi sz. alatt kelt megbízásából ig. tanácsunk a nagyenyedi főtanoda jószágés jogügyigazgató jogait és kötelességeit szabályozó utasítást megállapította. A főtanoda elöljárósága ezen állomásra, múlt évi július 4-kén tartott ülésében, tkts. Msígyari Pál afiát választotta meg. A tanoda vagyoni viszonyai rendezésében tapasztalt buzgó és tevékeny működése azonban — épen hivatali kötelessége teljesítésében kapott zúzás következtében f. évi febr. 21-én történt — elhunyta miatt rövid időre terjedett. Mivel a korán elhunyt jószág- és jogügyigazgató a tanodával szemben sem közvetlen, sem közvetve számadási kötelezettséggel nem tartozott, biztosítéki kötelezettsége megszűntnek nyilváníttatott. A tanoda elöljárósága ezen állomást f. évi ápril 5-én, a szavazatok többségével, báró Splényi Henrik megválasztásával töltötte be, kitől a biztosítékot 2900 frt pp. névértékű úrb. kötvényben bevette és a szabályszerüleg kiállított jószág- és jogügyigazgatói utasítást aláíratva ig. tanácsunkhoz feíküldötte. c) A múlt évi egyházkerületi közgyűlés, idézett jkönyvi sz. alatt kelt határozatával, a n.-enyedi szőlők eladását kimondván, részletes becsü alapján öt drb szőlő, összesen 1594 frt 22 kr. vételári összegen eladatott, a felküldött szerződvényeket ig. tanácsunk helybenhagyta, s felhívta a tanoda elöljáróságát a vételári összegnek, mint elkölthetlen törzs-tőkének elhelyezésére. d) A főtanodának angol-bank részvényekben elhelyezett pénzének lehozatala végett ig. tanácsunk a szükséges lépéseket megtette, véletlen akadályok miatt azonban a pénz felvétele csak f. évi november hó végére helyeztetett kilátásba. e) A főtanoda fekvőségeinek bérbeadását tárgyazó szerződvények szabályszerüleg kiállíttatván helybenhagyattak. 7. Az ig. tanácsunk ellátása alatt álló számadások ügyállására vonatkozólag jelenti, hogy: a) Bányai Vitális, egyházkerületi volt pénztárnok afia által 1859-től 1866-ig a közpénztári alapról vezetett számadásai számvevőileg megvizsgáltattak. Ig. tanácsunk kéri a' főt. egyházkerületi közgyűlést : méltóztassék a Bányai Vitális által beadott és a jövő évi köz-
gyűlés egybehivásáig beadandó és megvizsgálandó számadások felülvizsgálására bizottságot nevezni ki. b) Deák József egyházkerületi pénztárnok afia által az 1877-ik évről vezetett közpénztári, letéti és dézma kárpótlási alap számadásai megvizsgáltattak: felülvizsgálás és azokról jelentéstétel végett áttéteitek a múlt évi egyházkerületi közgyűlés által 59. jkönyvi szám alatt kinevezett bizottsághoz. c) Egyházkerületünk kézi pénztárában kezelt értékeket az ig. tanácsunk elnöke által kiküldött bizottság a megejtett vizsgálat folytán, hiven kezelve és rendben találta. 8. Az egyházkerületi házipénztár megalapitására begyült adományok összegét a l/ 1 ) alatt mellékelt kimutatás tünteti föl. 9. Az ig. tanácsunk felülvizsgálata alatt álló pénzalapokról vezetett számadások beadását és ellátását feltüntető kimutatást 2/.2) alatt mellékeli, a b. e. Gróf Mikó Imre egyházkerületi főgondnok által a sepsiszentgyörgyi székely Mikó-tanoda részére tett 60,000 frt alapítvány állását a ö/.3) alatt csatolt kimutatás tünteti fel. 10) Igazgatótanácsunk múlt évi jelentésének 4. pontja 1 — 7. sorszáma alatt felsorolt felhajthatlan közpénztári tőkék kitörlése felett a főt. egyházkerületi közgyűlés nem határozván, kéri azon tőkék kitörlésének engedélyezését, 11. A múlt évi egyházkerületi közgyűlésnek 29. jkönyvi sz. alatt kelt megbizása folytán ig. tanácsunk jelenti, hogy tanügyi előadó, Parádi Kálmán afia, részére fáradozásai megjutalmazásául — az 1877. évi pénztármaradványból f. évi július l-ig terjedő időre 200 frt tiszteletdijat utalványozott. 12. Az 1878-ik évre utalványozott államsegélyi összegből a főt. egyházkerületi közgyűlés határozata értelmében 6800 frtot kiosztatott a segélyezésért folyamodó egyházközségek és egyházi személyek között a 4/.*) alatt mellékelt kimutatásban részletesen felsorolt javadalmazottaknak, 6500 frtot pedig tőkésitett az egyházkerületi házi pénztár alapjára. Ig. tan. inditványozza, hogy a f. évre utalványozott és felvett államsegélyi összeg ugyanazon czólokra fordittassék és ugyanazon arányban. 13. Az első magyar általános biztositó-társaság erdélyi főügynöksége az egyházi épületeknek tűzkár ellen biztosításáért befizetett dijakból, — a kötött szerződvény értelmében, — egyházmegyéinket és egyhkerübti papi özvegy-árvai gyámintózetünket illető %-ban ig. tanácsunkhoz 178 x
) *) 3 ) *)
Lásd Lásd Lásd Lásd
á a a a
jegyzőkönyv jegyzőkönyv jegyzőkönyv jegyzőkönyv
végén végén végén végén
1. 2. 3, az
számú kimutatást. számú kimutatást. sz. kimutatást. 4. számú kimutatást.
24 frt. 70 kr. összeget fizetett be; a biztosító egyházi hatóságoktól a tüzbiztositási dijak mennyiségét feltüntető kimutatások azonban későre küldetvén be ig. tanácsunkhoz, ezen összeg a jogosultak között nem volt még felosztható. A moldova oláhországi inissiói egyházközségeink felügyeletével és a missiónárius-papi teendők vitelével ig. tanácsunk Láng Károly afiát, ploesti egyházközségünk papját, bizta meg s részére a missiói pénztárból 600 írtban megállapított évi missiónárius-papi fizetést utalványozta. Tapintatossággal párosult erélyes és tevékeny működése folytán a missiói egyhközségek békés fejlődésnek indultak, s remélhető, hogy vezetése alatt rövid idő múlva teljesen rendezett állapotba jutnak. Ugyanis: a) a pitesti egyházközségünk hivei között hosszan tartott és nagy mérvet öltött viszály lecsendesittetett; kijavíttattak az idő által már nagyon megrongált egyházi épületek, melyek költségei fedezésére a missiói pénztárból 370 frt utalványoztatok s most már mi sem áll útjában annak, hogy a jelenleg üresedésben levő papi és tanitór állomás a jövő év elején betöltessék. b) A ploesti egyházközségünk parochiális épületei, a missiói pénztárból utalványozott 250 frt segély-összeggel, kijavítás alá vétettek; a csekély népességű galaczi egyházközség énekvezér tanítója, Kelemen Ferencz, állomását a valamivel jövedelmezőbb ploesti egyházközség énekvezér-tanitói állomásával cserélte fel. A missiói alapból rendszeresített 150 frt évi segély-összeget ig. tanácsunk, mint ploesti énekvezér tanító részére is, folyóvá tette. c) A missiói alapok rendezését akadályozza az egyházközség és híveinek szegénysége és a missiói-segély csekély vol+a.' Még a nagy népesség mellett aránylag vagyonos bukuresti egyházközségünk sem biztosit papja részére oly fizetést, mely állásához mért megélhetésére módot nyújtana, a többi egyhközségeink papjai és tanítói pedig legnagyobb részben a missiói segélyre vannak utalva, mely, alap terhére esnek még az egyházi épületek fenntartási költségei. Boldog emlékű Paloczi Horváth Mária által tett alapítvány után kirótt 1100 frt átruházási illeték felvétele elrendeltetett és a sárospataki tanoda kezelése alatt álló alapítványi jószág jövedelméből a missiót illető rész lefoglaltatott. A missiói pénztár jövedelmének ily tetemes megapadása miatt nem volt betölthető a pitesti egyházközség papi és tanítói, valamint a galaczi 1. e. község énekvezér-tanitói állomása. d) A missiói pénztár állását feltüntető és 5/.*) alatt mellékelt számadási kimutatás tanúsítása szerint a Királyhágóntuli testvér egyházkerületek a múlt évben is meghozták a missió gyámolitására szíves áldozatukaf. Király urunk Ő Felsége magán pénztárából a ploesti és *) Lásd a jegyzőkönyv végén az 5. számú kimutatást.
25 pitesti egyhközségeinknek templom-építésre 200 írt o. é. Összeget utalványozott, mely atyai jótéteményért ig. tanácsunk hálás köszönetét fejezi ki, 15. A dicsőén uralkodó felséges Királyi Párnak huszonöt éves házasságuk megünneplése alkalmával, a királyhágóntuli testvér egyházkerületekkel együttesen anyaszentegyházunk nevében ig, tanácsunk is örömmel adott kifejezést üdvözletének, valamint Ö Felségeik iránt érzett őszinte szeretetének és ragaszkodásának. 16. Ig. tanácsunk elismeréssel hozza a főt. egyházker. közgyűlés tudomására, ezen lefolyt idő alatt anyaszentegyházunk és nemzetiségünk oltárára egyesek által hozott áldozatokat. 1. Dr. Antalffy Alajos Svájczban Maladeyré Montreni lakos múlt évi október hó 20-án közjegyzőileg kiállított végrendeletével, a bukuresti egyházközségünk részére 1770 ++ napoleondort, vagy harminczötezer négyszáz francot hagyományozott, egy felállítandó reáliskola fentartása költségei fedezésére, mely hagyományösszeg lejárandó kamataival együtt lesz átadandó. 2. B. e. Kovács Márton kolozsvári polgár, 1877. évi július 19-én kelt végrendeletével, a kolozsvári egyházközség belső- és külső temploma igazítására 2O00 frt, a kolozsvári főtanoda részére, szegény fiuk segélyezése végett, 1000 frt és kolozsvári egyhközségünknek, szegény aggnők segélyezésére, 1000 frt kegyes alapítványt tett. 3. Már b. e. özv. Újvári Czirják Gryörgyné, szül. Dévai Mária 1877. évi január 8-án kelt végrendeletével: a) a szt.-lászlói egyházközségnek 500 frt; 6) kolozs-kalotai egyhm. papi özv. árvái gyámintézete javára 50 frt.; c) a Kolozsvárit felállítandó ev. ref. tanár-és lelkészképző intézet javára 1000 frt.; 4. Gróf Batthiany József 3000 frt o. é. alapítványi összeget tett le és pedig: 9 a) egyházkerületünk- központi papi özvegyek és árvák gyáminfézete részére 1000 frtot. fi) A Kolozsvárt felállítandó egyhker. papi és tanitóképezde részére 500 frtot. c) A zsoboki egyhközségünk temploma felépítési költségei fedezésére 500 frtot. d) Az egyhker. házi-pénztár részére 300 frtot é) A kolozsvári egyhközségünk belfarkasutczai templomában építendő orgona-alapra 300 frtot. J) A kolozsvári főtanoda tanári özv. árvái gyámintézete alapjára 200 frtot.
26 g) györgyfalvi egyházközségünk temploma felépítésére 200 frtot. 5. Molnár Rozália férj. Kovács Ferenczné — első férje emlékére — „Benkő Dániel és Molnár Rozália alapítvány" czimen a kézdi-vásárhelyi egyhközségnek a kepeváltsági alapra 5 hold fekvőt adományozott. A nemes alapítók hálával fogadott áldozatkészségüket tanúsító alapítvány-levelük, örök emlékül, az alapítványi könyvbe vezettettek. 17. Fájó érzéssel emlékezik meg ig. tanácsunk egyházkerületünknek ez idő alatt elhunyt tagjairól: kolozskalotai egyhmegyénk algondnoka, ügyvéd Szentiványi Ferencz; igazgatótanácsos, a sz.-udvarhelyi egyhmegye egykori, a sz.-udvarhelyi főtanoda és fogarasi egyhközség főgondrioka: bethleni idősb gróf Bethlen János, — és a m.-vásárhelyi főtanoda algondnoka, kir. itélő táblai alelnök, Kabos László, anyaszentegyházunk buzgó, tevékeny vezetői bevégezték munkás életüket — Béke hamvaikra! Elnök" afia ajánlatára átvizsgálás s vélemónyes j elentés tétel végett Simó Lajos, Szacsvai Sándor, Hegedűs Lajos, Szakács Mózes és Kiss Lajos személyökben kinevezett bizottságnak kiadatik. 17. Paradi Kálmán tanügyi előadó afia előterjeszti következő évi jelentését: L A
népiskolákról,
Népiskoláink állapotait rajzoló jelentésem anyagát az 1878/9 tanszakról a népiskolai Rendszabályok 53. és 68. §§. 9-ik pontja értelmében beterjesztett statisztikai kimutatásokból, néhány egyházmegyei tanügyi előadó évi jelentéséből, az egyházmegyei közgyűlések véleményes beadványaiból és a méltóságos Igazgatótanács által évközben tárgyalt népiskolai ügyiratokból merítettem. Mindenekelőtt sajnálattal kell jelentenem, hogy a nagy-sajói káptalantól és a széki egyházmegyéből kétszeres megsürgetés daczára sem küldettek fel a statistikai kimutatások és e miatt összes népiskoláink statistikai állapotait kellő alakban föl nem tüntethettem. Tavaly sem tehettem ezt, és ha nem csalódom: nem volt még újabb alakban érdemileg föltárva összes népiskoláink statistikája. Ha valamikor, napjainkban bizonyára szomorú eredményei lehetnek az oly gondatlan gazdálkodásnak, mely az ügyszeretet hiányával a véletlennek van kitéve. Hogy a netán fennforgó akadályokat le lehet győzni és a számbavételt annak idején meg lehet ejteni, azt az alábbi 16 egyházmegye adatai bizonyítják.
27
A) Az erd. ev. ref, egyházkerület felekezeti népiskoláinak statistikai kimutatása az 1878/» tanszakról. (Lásd a jegyzőkönyv végén a 6. sz. mellékletet.) Szomorú állapotokat rajzolnak ez adatok és még szomorúbbakat az ezek kíséretében felküldött jelentések. A népiskolaügy községi alapon rendezése ma-holnap csakugyan egy értékű lesz a kiközösítéssel, ha az egyházközségi ref. lelkészek a közoktatási törvény által biztosított jogaikat jobban nem érvényesitik. Némely egyházmegyében a reform, tankötelesek jelentékeny száma községi iskolába jár és az illető egyházmegyei hatóság a vallásos tanitás és nevelés irányáról hivatalos ismerettel nem bir. Sok községi iskolában vallást nem is tanítanak s általában nagy az indoleutia a vallás tanítása iránt az arra hivatottak részéről. Általános a panasz, hogy az ellenőrző iskolai jegyzőkönyvek későre adatnak be; a beszolgáltatott adatok hiányosak és nem felelnek meg a való tényállásnak, mert az illetők a sokszoros sürgetésre csupa emlékezetből kapkodják össze azokat. De nem folytatom tovább a mulasztások lajstromát, hanem kérem a méltóságos Igazgató tanácsot: méltóztassók nekem időhaladókot adni arra, hogy — a főtiszteletü egyházkerületi közgyűlés befejezése után — e beadványokat egyenként elbírálhassam és előterjeszthessem, hogy a mltgs. Igazgató tanács a részletes állapotok ismerete alapján azok elenyésztetésére a kellő szigorú intézkedéseket megtehesse. Űj törvényre és új utasításra szükség nincsen; a népiskolai Rendszabályok foganatba vétele minden bajnak elejét veheti, kivált ha a tiszteletes urakban önként fölébred az ügybuzgalom és jó példával mennek előre. A jelzett hanyatlást ellensúlyozzák némileg törekvő egyházmegyéink kedvező tanügyi állapotai; a nyilatkozó buzgóság és erélyes intézkedés némely egyházmegyei közgyűlések részéről. Általában üdvösnek bizonyul az egyházmegyei tanügyi előadói intézmény, mely fölszínre hozza az elhárítandó bajokat, az iskolaügyet evidentiában tartja és — a mennyire egy éves múltja mutatja — valószínűnek tartom, hogy a rendszeres haladásnak is útját fogja egyengetni.
B) Az erd. reform, népiskolák osztályozása az illető egyházmegyei t. közgyűlések javaslatai alapján. Miután az 1877. évi egyházkerületi közgyűlés 69 jkvsz. határozatával kimondotta, „állapittassék meg tervszerűen, hogy egész egyházkerületünk népiskolái közül, melyek a törvény követélményei szerint fentarthatók, melyek felekezeti és nemzetiségi szempontból minden áron fentartandók, melyekből remélhető, hogy "a nyújtandó
28 segélyezés alapján idővel a törvényes kellékeknek megfelelőkké tehetők és melyek végül azok, melyek anyagi erőnk hiányában községivé, vagy államivá alakittatás végett az államkormánynak felajánlandók:" a m. állandó igazg.-tanács a népoktatási rovaíos táblák 1878. ^évi adatai alapján egy osztály-javaslatot készített, melynek a múlt évi egyházkerületi főtiszt, közgyűlés elébe történt terjesztése alkalmával (28 jksz. II. rész 1 , 2 , 3 , 4 , 5 alpontjai szerint) utasittatott, hogy népiskoláink ezen osztályozását küldje le az egyházmegyékhez, hogy az egyes egyh.-megyei t. közgyűlések, tekintettel az illető egyházak vagyoni képességére, iskoláiknak javaslatba hozott osztályozását tüzetes bírálat alá vegyék és megállapodásuk eredményéről, további intézkedés végett, a m. állandó ig. tanácsot értesítsék. A közvetítés 247 — 1879 ig. tanácsi szám alatt megtörtént és a t. egyházmegyei hatóságoktól befolyt javaslatok összege az alábbiakban foglaltatik.
a) Az osztályozás irányéi vei. 1. Az országos népo'.tatási törvény követelményei szerint fenntartható népiskolák közé soroztattak azok, a hol a tariitó, (ha többen vannak, mindegyik külön) tisztességes szállást, s legalább 300 frt. évi fizetést élvez; a hol a gyermekek létszámához mérten elegendő számú, tágas, világos, könnyen szellőztethető s padozott tantermek vannak, az iskola felszerelése kielégitő; s a hol végül az iskola fentartására, jó karban tartására és szerelvényei gyarapitására kellő alap s illetőleg biztos évi jövedelem volt kimutatható. 2. Felekezeti és nemzetiségi szempontból minden áron fentartandók közé soroztattak azok, melyek berendezése s felszerelése hiányos; a tanitói fizetés oly csekély, hogy képzett tanitók nem pályáznak a megürült állomásokra. Községi alapon való rendezésüket gátolja az idegen ajkúak nagy* száma; állami alapon való szervezésüket pedig lehetetlenné teszi vagy a tankötelesek csekély száma, vagy más felekezeti iskola fennállása. 3. Segélyezendők közé soroztattak legszegényebb népiskoláink, melyek rendezése községi vagy állami alapon, a fennebbi okok miatt, ez időszerint nem lehetséges Ezek, valamint az előbbi pont alatt említettek voltaképen egy kategóriába összefoghatok, Fentartásuk és felvirágoztatásuk egyházkerületünk közös érdeke lévén, egyelőre a krajezáros alap évi 300 frtnyi kamataiból láttatnak el rendre-rendre a legszükségesebb taneszközökkel, mig később a házipénztár' alapítására folyó gyűjtések befejezése után, a domestika erejéhez képest, az osztó-igazság mértéke szerint, gondoskodva lesz a tanitói fizetések javításáról is. 4. Eshetőleg községi iskolákká lehetnének a javaslat szerint azokf hol a tanitói fizetés igen csekély és a felszerelés hiányos, hol a tan-
kötelesek nagy száma miatt egy második, sőt harmadik tanítói állomás rendszeresítésének és új tantermek építésének szüksége forog fenn, de ezekhez az egyházközségek áldozat-képessége hiányzik. A községi alapon való rendezés lehetősége hitsorsosaink s általában a magyarság túlnyomó számától van feltételezve. 5. Eshetőleg az államkormánynak felajánlandók, azaz állami alapon rendezendők közé soroztainak a javaslat szerint azok, melyek az előbbi pontban elősorolt okok miatt a törvény követelményeinek meg nem felelnek s a hol nemzetiségi veszély fenyeget. b) Az osztályozás részletei
cgyliá/anegyéuként.
1. A vajda hunyadi egyházmegyében f e n n t a r t h a t ó a törvény követelményei szerint: Déva, Tordos népiskolája, M i n d e n á r o n f e n n t a r t a n d ó : Brád, Haró, Hátszeg, Kristyor, Lozsád, M.-Németi és N.-Rápolt népiskolája. Á l l a m i v. k ö z s é g i a l a p o n rendezhető lenne: Hosdát népiskolája. 2. A gyulafehérvári egyházmegyében saját erejükön f e n n t a r t h a t ó k : Abrudbánya, Gy.-Fehérvár, M.-Igen és Borberek-ref. népiskolái. M i n d e n á r o n és pedig s e g é l y e z é s s e l fenntartandó: Vajasd, Tövis, Zalathna, Vingárd és Sárd ref. népiskolája. 3. A n.-snyedi egyházmegyében a törvény kívánalmai szerint fenntartható: Egerbegy, Ó-Torda, Új-Torda, Keresed, Ozd, Nagy-Lak, M.-N.-Csán és Bükkös népiskolája, F e l e k e z e t i és n e m z e t i s é g i s z e m p o n b ó l m i n d e n áron fenntartandó: Fel-Enyed, T.-Szt.-György, Szent-Király ref. népiskolája S e g é l y z e n d ő : Sz.-Ujfalu, Csornbord, Gombás, Sz,-Földvár, Gerend, Hadrév és Istvánháza ref. népiskolája. K ö z s é g i v é á t a l a k í t a n d ó : Lőrinczréve, G.-Keresztur és Csekelaka ref. népiskolája. Á l l a m i v á á t a l a k í t a n d ó : Miriszló és Décse ref. népiskolája. 4. A k o l o z s v á r i e g y h á z m e g y é b e n f e n n t a r t á t i k a t ö r v é n y k ö vetelményei szerint: Kolozsvár városában 4 és Szamosfalván 1 ref. népiskola, 5. A küioZS-kaioiaí egyházmegyében a törvény követelményei szerint fenntartható : Nagy-Almás, Középlak , Fej érd, Kolozs és M.Gyerő-Monostor. F e l e k e z e t i és n e m z e t i s é g i s z e m p o n t b ó l m i n d e n á r o n f e n n t a r t a n d ó : Bábony (leány-egyház), Egeres, Kajántó, Kórod (leány-egyház), Ajtón és Sztána ref, népiskolája.
30 S e g é l y e z é s s e l vagy c s o p o r t o s í t á s s a l idővel a törvénynek megfelelőkké tehetők: Nagy-Petri, Farnos (leány-egyház), M.-Bikal, Kis-Petri, Ketesd, Gyerő-Vásárhely, Tűre, Szucsák, Pata, O-Fenes, M.-Léta, Sárvásár (most Nyárszó leány egyháza), Magyarókerék, Damos, .lakótelke, Nyárszó és Kis-Kapus ref. népiskolái Anyagi erő hiányában az á l l a m k o r m á n y n a k f ö l a j á n l a n dó k: Zsobok, Darócz, Bogártelke (leány egyh), Vista, Györgyfalva, Szász -Lóűa, Nagy-Kapus és Körözsfő ref. népiskolái. 6. Szilágy-szolnoki egyházmegyében a törvény kivánalma szerint f e n t a r t h a t ó : Ákos, Bagos1), Bogdánd, Diósad2), M.-Csaholy, N.Doba, Hadad3), Szilágy fők eresztur, Érkörös, Kraszna, Lele, Lompért, Menyő, Kr, Mihályfalva, Mocsolya, H.-Nádasd, Perecsen*), Sámson, Sarmaság, Szakácsi, Érszentkirály, Tasnád és Vérvölgy ref. népiskolája. M i n d e n á r o n f e n t a r t a n d ó : Borzas, Bőősháza, Egrespatak, Görcsön, Horváti-Petenye, Ilosva, Érkávás, M.-Keczel, Kusaly, Lecsmér, Ermindpzent, Egerhát, Paczalusa, Récse, Sz.-Kövesd, Sül elmed, Czikó, T.-Szántó, T.-Szarvad, Szilágyszeg, Érszodoró, Erhatvan, Sződemeter, Somlyó-Ujlak, Szamos-Udvarhely, Völcsök, Zálnok ref. népiskolája. K ö z s é g i a l a p o n r e n d e z e n d ő : Ballá, Sz.-Cseh, Diósad (leány isk. állítandój, Goroszló, Hadad (leány isk. állitandó), Erked, Perecsen (leány iskolája községivé teendő), Sarmaság (leány iskolája községivé teendő), Szeér ref. népiskolája. 7. A deési egyházmegyében f e n t a r t h a t ó : M.-S.-Berkesz, Hoszszufalva ref. népiskolája. S e g é l y zen d ő : Kozárvár, Kérő, Hagymás-Lápos, Kendi-Lóna, Köblös és Bádok. K ö z s é g i a l a p o n r e n d e z e n d ő : Koltó-Katalin, Magyar-Macskás és Válaszút népiskolája. Á l l a m i i s k o l a á l l i t a n d ó : Alsó-Tők, Felső-Tők, Esztény és Sz.-Kend községek számára egy alkalmas központon. 8. A Széki egyházmegyének egyetlen egy népiskolája sincs, mely a törvény követelményeinek megfel előleg saját erején fenállhatna. S e g é l y l y e l f e n t a r t a n d ó : Árpástó, Bacza, Csicsó-Mihályfalva, Borzas, Búza, Czege, Nagy-Devecser, Szent-Egyed, Feketelak, Meleg-Földvár, Magyar-Fráta, Mező-Záh, Mező-Méhes, Ördöngös-Füzes, Füzkut, Álsó-Ilosva, Pusztakamarás, Katona, Kékes, Keszü, Szt.Margita, Apa-Nagyfalu, Szász Nyires, M.-Palatka", Pulyon, Sárvár, v
) ) a ) ') 2
Fiu- és leány-iskolája. ' . Leány iskolája községivé teendő. Községi leány isk. felállítása föltétele mellett. A fentartás a fiú-iskolára vonatkozik; a leány isk. községivé teendő.
31 Szász-Fellak, Szépkenyerü-Szt.-Márton, Alsó-Szovát, Kis és Nagy-Iklód, (egyesült leányegyházak), Szamosujvár-Némethi, Yicze és Visa ref. népiskolája. K ö z s é g i a l a p o n s z e r v e z e n d ő : Bonczhida, Magyar-Décse és Vajda-Kamarás népiskolája. 9. A nagy-Sajói ref. -káptalanba kebelezett egyházak közt G van olyan, melyeknek tanköteles gyermekeik létszámához képest népiskolát kellene fentartaniok. Ezen 6 egyházközség közül Tacson állami elemi iskola van, a többi egyházak oly anyagi viszonyban vannak, hogy iskolájukat önerejükön fentartani nem képesek, minek következtében a nagy-sajói káptalannak az a véleménye s indítványa, hogy egyházi főhatóságunk szorgalmazza, a körülményekhez képest, az illető egyházközségekben állami elemi népiskolák felállítását. A n . s a j ó i k á p t a l a n i s k o l á t f e n t a r t ó k ö z s é g e i : Sz,Czegő, Sz.-Máté, Szász-ITjős, N.-Sajó, Sófalva. Megjegyeztetik, hogy Sz.-Czegőben van 252 magyar és 120 nem magyar; Sz.-Mátéban 434 magyar és 251 nem magyar; Szász-Ujősön 380 magyar és 516 nem magyar; N.-Sajón 287 magyar és 1349 nem magyar; Sófalván 390 magyar és 353 nem magyar. 10. A görgényi egyházmegyében a törvény követelményei szerint f e n t á r t h a t ó : Beresztelke, Disznajó, E.-Csinád, Nagy-Erese, Felfalu, Gernyeszeg, Poka-Keresztur, Komlód, Körtvefája, Ludvég, Magyaró, Oroszfája, Péterlaka, Eadnótfája, Magyar-Régen, Szász-Régen, Sárpatak, Sáromberke, Vajda-Szt.-Iván, Dcdrád-Széplak, Tancs, MezőUjlak, Vécs ref. népiskolája. M i n d e n árori fen t a r t a n dó (segélyezéssel): Abafája, Bála, Köbölkút, Erdő-Szengyel, Görgény-Szt.-Imre, Uzdi-Szt.-Péter, Teke, Tuson ref. népiskolája. S e g é l y z e n d ő k , hogy idővel a törvény követelményeinek megfeleljenek : Magyar-Bölkény, Holt-Maros, Kis-Ilye, Kis-Fülpes, NagyFülpes, Póka, Toldalag, Unoka és Jára ref. népiskolái. K ö z s é g i n e k egy sem á t a d a n d ó . 11. A marosi egyházmegyében a törvény követelményeinek megfelelőleg fentartható: M.-Bergenye, M.-Csávás, N.-Ernye, Harasztkerék, K.-Szt.-Mildós, Koronka, M.-Kölpény, L.-Ilenczfalva, B.-Madaras, Makkfalva, M.-Panit (két tanítóval), M.-Sámsond, Somosd, Só-Várad (két tanítóval), Erdő-Szt.-Cxyörgy, Cs.-Szt.-Ivány, Székes és Vájna re,f. népiskolája. S e g é l y z e n d ő k , hogy idővel a törvény kellékeinek megfeleljenek: Abod , K-Adorján , Ny.-Andrásfalva , Bedé, Bére, Fintaháza, Harczó, Ny.-Karácsonyfalva, B.-Keresztur; Kendő, Ménes, Rig-
32 mány, Seprőd, M.-Szt.-Anna, Ny.-Szt -Anna, Szt.-Gerlicze, Szt.-Háromság, K -Szt.-Ivány, Szt.-István, Tompa, Torboszló, Udvarfalva, Yadasd, Várhegy egyházközségek népiskolái. K ö z s é g i i s k o l á v á l e h e t n e k : Atosfalva, (csatolva a közel fekvő Csokfalvához, vagy állami segély mellett önállóan azaz egyedül is), Boos, Böő-Moson, Osikfalva, Ikland, Cserefalva, (az ákosfalvi községi iskolához lett csatlakozása meghagyásával,) M.-Keresztur (államsegély mellett), Csóka (államsegély mellett), Márkod, Ny.-Szt.-Benedek (Ákosfalvához csatolva), Selye, Ny.-Szt.-Imre (államsegély mellett) és Szt.-Simon egyházközségek népiskolái. Ö n e r e j ü k ö n m a g o k a t f e n t a r t a n i Í g é r t é k : H.-Bodon, Csejd, M.-Fele, Gyalakut, Geges, K.-Görgény, Havad, Havadtő, Jedd, Kakasd, Kelementelke, M.-Kövesd (tanítói fizetést javított), Lőrinczfalva, Mája (787 frt alapvagyona van), Szövérd és Galambod egyházközségek. A marosi egyházmegyei közgyűlés méltányolva ez utóbb nevezett egyházközségek elöljáróságainak buzgó törekvését s iskoláik jobb karba hozatalára vonatkozó nyilatkozatait, oly ajánlattal terjeszti a m. igazgató-tanács elébe, hogy a tett ígéretek komoly beváltását bevárni méltóztaesék. 12. A küküliőí egyházmegyében a törvénynek megfelelőleg fentarthatók: M.-Bogát, M.-Bodon, Kulyfalva, Csapó, B.-Besenyő, NagyKend, Balavására, Héderfája, Királyfalva, Csávás, Bonyha, V.-Gálfalva egyházközségeknek népiskolái. N e m z e t i s é g i és f e l e k e z e t i szempontból — még áldozattal is — fenn kell tartani: Radnóth, Ó-Déllő, Teremi, Egrestő, Széplak, Sövényfalva, Küküllővár, Boldogfalva, B.-Szt.-Miklós, Sülye, Herepe, Almás, Medgyes, Erzsébethváros, Deesfalva, Bernád egyházközségek népiskoláit. K ö z s é g i v é l e h e t n e k : Adámos, Ugra, Déllő, Teremi-Ujfalu, Kis-Kend, Mikefalva, K.-Szt.-Márton, Szőkefalva, Harangláb, G.-Váralja, Gogány, Dányán és Medvés egyházközségek népiskolái. 13. A Szebeni egyházmegyében a törvény követelményei szerint f e n t a r t h a t ó k : Bocsárd, Lapád és Tür egyházközség iskolái. F e l e k e z e t i és n e m z e t i s é g i s z e m p o n t b ó l m i n d e n á r o n f e n t a r t a n d ó : Alamor, Kis-Ényed és Hari egyházközség iskolája. Á l d o z a t t a l is s e g é l y e z e n d ő k , hogy idővel a törvényes kellékeknek megfelelhessenek, Balázsfalva, Bénye, Mihályfalva és Újfalu egyházközségek iskolái.
Az á l l a m k o r m á n y n a k a j á n l a n d ó : Mikeszásza.
állami iskola felállítása végett fel-
14. Az udvarhelyi egyházmegyében fenntarthatok a törvény követelményei szerint: Eted, Farczád, K.-Galambfalva, Kóbor, KányádKeresztur, Petek, A.-Sófalva, F.-Sófalva, Szederjes, Sz.-Erzsébet, Agyagfalva, Dálya, Bögöz (egyik iskolája), Kecset, Körispatak, Küsmöd. Siklód, Moha és Musna egyházközségek iskolái. N e m z e t i s é g i és f e l e k e z e t i t e k i n t e t b e n o k v e t l e n ü l f e n n t a r t a n d ó k : Sárpatak, Bún és Héjasfalva egyházközségek iskolái. S e g é l y e z v e f en n á l l h a t ó k : Ége, Bágy, Matisfalva, Silkő, Szt.-László, Szolokma, Telekfalva, Árvátfalva, Sándorfalva (Oczfalvával) egyházközségek iskolái. K ö z ö s h i t f e l e k e z e t ü : Bözöd. K ö z s é g i v é l e h e t n e k : R-Gralambfalva, A,-Boldogasszonyfalva, Csekefalva, Bethfalva, Bikafalva, Fiáthfalva, Hodgya, Patakfalva, Rugonfalva, EL-Szt-Márton, K.-Sólymos egyházközségek iskolái. 15. Az erdővillékiegyházmeflyébe.il fenntarthatok a törvény követelményeinek megfelelőleg: Bölön, Közép-Ajta, Száraz-Ajta, Kis-Baczon, Bardócz, Bodos, Füle, Köpecz, Olasztelek és Száldobos egyházközségek népiskolái. S e g é l y z e n d ő : Miklósvár és Baróth. 16. A sepsi egyházmegyében fenntarthatok a^ törvény követelményeinek megfelelőleg: Bikkfalva, Al-Doboj, Étfalva, Gidófalva, Szenlerja, Uzon és Angyalos ref. népiskolái. S egé ly z e n d ők: Oltszem, Kökös, Káinok, Komolló, Lisznyó, Szotyor és Besenyő egyházközségek iskolái. K ö z s é g i v é f e l a d h a t ó : Magyaros egyházközség iskolája. 17. Az Orbai egyházmegyének egyetlen felekezeti iskolája Tamásfalván a törvénynek megfelelőleg fentartható. 18. A kezdi egyházmegyében fenntarthatok a törvény követelményei szerint: Albis, Léczfalva (a polgári, község által felajánlott segítséggel,) Mártonfalva (fiu, leány isk.), Al-Csernáton (fiu, leány isk.), és Fel-Csernáton egyházközségek népiskolái. " S e g é l y z e n d ő : Bita és Léczfalva fiu isk. lévén) egyházközség iskolája. ,
(leányiskolájába fentebbi .
K ö z s é g i i s k o l á v á l e h e t : az ikafalvi vegyes iskola. Jegyzőkönyv.
^
34
neve
ll Is
Államivá lehet ||
egyházmegye
Községivé lehet ||
Az
, Segélyezendő
Fenntartható
c) Az osztályozás összevont rovatos kimutatása 1 | Jeli nben Íj van, i észber : az ül ető ref j! ! egyllázak 1 hozzíjárul! uival CO
!
|
reform,
i
1 Vajda-hunyadi
1 2
7
Gyulafehérvári
4
5
i
Nagy-enyedi
8
Kolozsvári
5
Kolozs-kalotai
6
Szilágy szolnoki
7 Deési egyházm.
5
24
2
3
6
1
7 3 2
17
9
?
1
6
i
Állami isk. van: V.-Hunyadon, Rákosdon, Alpestesen, Bácsiban és Brád-Ribiczén, Algyógyon, Körösbányán, Borbátvizen, Nagypestényen; Községi van: Bretyén, Fehérvizen, Kitiden. Klopotiván. Állami iskola van: Alvinczen.
2
Állami isk. van : Csucs-Koppándon, Kapudon; Községi van : Bágyonban, Egerbegyen; (1 fiu, 1 leány isk.) Gyéresen, Kocsárdon; (1 fiu, 1 leány isk.) Szt.-Mihályfalván; (1 fiu, 1 leány isk.) Turbán, Felvinczen, (1 fiu, 1 leány isk.; Ujvártt (fiu-leány), Polyánban (fiu-leány isk.)
3
Állami és állam által segélyezett községi iskola van: B.-Hunyadon, Gyaluban, Járában, Inaktelkén, Makón, Mérában, Szt.-Lászlón, K,-Szt.-Királyt, M.Valkón.
10 2
5
Állami isk. van: Borsán, Deésaknán, Hidalmáson, Kidében, Magyar-Laposon, Községi: Domokoson, Pánczélcsehen.
3
12
Állami isk. van: Bethlenben, Mocson, Szász-Brétében, Malomban, M.-Neinegyében, Rettegen, Somkeréken, SajóSzt.-Andráson, Székben, Bálványos-Váralyán, Veresegyházán; Községi van \ Kuduban, Gyekén, Feló'rön.
„ •
1
49 63 19 19 34
33
9
28
6
33
9 Nagysajói kápt.
—_
50
4
9
8
1
Községi isk. van: Bülgezden, Ippon, Kémeren, Nagyfaluban, Szentkirályon, Rátonban, Sz.-Somlyón, Zilahon, Zoványon, Zsibón.
8 Széki
Átvitel
s;
iskola
Megjegyzések
3 4
a 5
,
.,
Állami isk. van: Tacson.
|
_ Áthozatal
10' flörgényi
50
49
23
8
11 Marosi
34
12 Küküllői
12
63 19 19
állami
• reform, iskola
Jelenben van, részben az illető ref, egyházak hozzájárultával községi
I
p
Községivé lehet |
neve
il
Államivá lehet
1
egyházmegye
Segélyezendő
Az
Fenntartható
|
35
34
33
9
Állami isk. van: N-Ölyvesen, GödeMesterházán , Görgény-Szt. Jmrén, (a ref. felekezeti is fennáll), Üvegcsürön, Dédán (Bisztra-Galonya), Szász-Erkeden Nagy-Idán, Mező-Örményesen, MezőPagocsán, Septéren, Mező-Szt.-Mártonban, Mevő-Szilváson, Jádon.
3
2
Állami isk. van: Mező-Bándon, M.Szt.-Királyt, Náznán ; Községi van : Magyaroson, Nyárádtőn, Nyárád-Szeredán. A fenntarthatok közé számíttatott az a 16 iskola is, melyeknek elöljáróságaik önerejükön leendő fennállást ígértek.
?
?
9
24 13 13
16
1
3
3
4
14 Udvarhelyi
19
3
9 11
p
15 Erdővidéki
10
2
4
7
7
13: Szebeni
Sepsii
17
1
1
Qrbai
CDI
18 Kezdi Összesen
2
1
~ í .
Megjegyzések
6 ?
Állami isk. van: Bürkösön, N.-Szebenben, Vízaknán. Állami iskola felállitása engedélyezve és tervezve: Asszonynépén, Beczén és Péterfalván. Közös hitfelekezetü: Bözöd.
13
Községi isk. van: M.-Hermányban, N.-Baczonban, Bibarcfalván, Vargyason. Községi isk.'van : Eresztevényben, Erösdön, Árapatakon, Zalánban, Rétyben, F.-Dobolyban, Nyénben, N.-Borosnyon, Árkoson, Bodolán, Málnáson, Bodokon, Kilyénben.
11
Községi isk. van: Szörcsén, Zabolán, Páván, Kovásanán, Körösön, Papolezon, Zágonban, Pákéban, Barátoson, Czófalván, Teleken.
7
Községi isk. van: Albisban, Dalnokon, Maksán, Márkosfalván, Fel-Csernátonban, Karatnán, Feltorján. . ,..
165 79 120 58 20 72
50
8*
3S E javaslatba fölvett és ref. egyházkerületünk tényleges birtokában levő népiskolák száma: 442; ha ezekhez a püspöki vizsgálat alatt álló egyházak jól dotált 9 népiskoláját számitjuk: van összesen 451. Ezek közül önerején fennállhat a népokt. törvény kívánalmainak megfelelőleg: 174 (165 + 9 püsp. vizsg. alatti egyházaké); felekezeti és nemzetiségi tekintetben minden áron fenntartandó s igy tehát első sorban segélyzendő: 79; továbbá segélyzendő, hogy idővel a törvénynek megfeleljen: 120; községi és állami alapon rendezendő: 78. Utóbbiak leszámításával marad reform, felekezetinek 373, azaz marad 230 al kevesebb népiskolája egyházkerületünknek, mint a menynyi az 1875. évi kimutatásban föl van tüntetve (603). Népiskoláink létszámának ezen tetemes apadása figyelmeztet és fölhiv arra, hogy a külterjedelemben mutatkozó fogyatkozást a megmaradt iskolák ügyeinek bensőbb fölkarolása által pótoljuk. Ezt nem csupán ideális czélok kitűzésével, hanem a ténylegesen fennálló állapotok és viszonyok gondos rendezésével fogjuk elérni. Nem felekezeti szükkeblüség, nem is annyira nemzeti féltékenység, mint népünk anyagi helyzete szabott határt törekvéseinknek és azt hiszem, hogy határt fog szabni a jövőben is. A haj dánkor egyik bő segélyforrása: az önmegadóztatás most a sokféle kényszeradózás következtében silány eredményű. A néhány évvel ezelőtt megindított gyűjtés a házi-pénztár (domestica) javára, mélyből a népiskolai közszükségek is fedeztetnének, igen szerény eredménynyel kecsegtet. Yajha a gyűjtők szivökre vennék és a lelkesedés tüzével szolgálnák ez ügyet! Yajha a tiszteletes urak a „Népiskolai Rendszabály" 11. §-ban megszabott módon iskolai alapok alkotásában és gyarapításában fáradnának! Nem azért kérjük az anyagi áldozatot, hogy népiskoláinkat pa2M fénynyel egyforma minta-niveaura emelhessük, Jól tudjuk, és éppen a túlzott követelések eredménytelenségéből tudjuk, hogy a mai népiskola elemi oktatása a szegény, sőt mint nálunk sok helyt a legszegényebb és élete fentartásával napról-napra küzdő, mindennapi kenyerét nehéz munkával kereső népre nézve, minél kifejlettebb, minél átalánosabb, annál meddőbbé, annál üresebbé, sőt magaslatán bizonyos ideális állapotot föltételezve és tartva szem előtt, valódi hasznavehetetlen luxus-tárgygyá lenne. Nekünk reális állapotokhoz kell szabnunk az oktatást, de ugy, hogy általa a közkulturát is emeljük és népünk protestáns öntudatát fejleszszük és megőrizzük. Éhez képest első sorban valóban képzett protestáns szellemű tanítóságra "Vfan szükségünk, mely módszeresen tudja oktatni az ifjú nemzedéket, gyakorlati utasításai által emelni a nép helyzetét és erkölcsös-vallási nevelés által nemesíteni a népéletet. Oly tanítóság kell, mely mindezeket nem a felsőbb oktatás kedvéért, mintegy a felsőbb tanfolyamok szolgálatában (mint eredetileg orszá-
87 gosan tervezve van), hanem a gyakorlati szükségnek hódolva, a nagy tömeg műveltségi állapotával összeegyeztethető módon tudja végrehajtani. De hogy ezt elérhessük sok helyt a jó iskoláztatás első és elengedhetetlen föltételét kell megteremtenünk: a jó tanítói állomást. A tanítói állomások előállításához és javításához kell tehát első sorban nagy anyagi áldozat, és hogy a megjobbitott állomásokra méltó munkások pályázzanak: a nagy-enyedi néptanitó-kópezde ügyét kell egyházkerületünk közös ügyévé tennünk és lelkesen fölkarolnunk. E kettő egymástól elválaszthatatlan. A fenntartandóknak kiirt népiskolák száma oly nagy, hogy egy tanítóképző intézet neveltjeinek elhelyezésére bő alkalmat nyújt, s e mellett tekintetbe jöhet az, hogy ref. énekvezéreink a már községi alapon rendezett iskoláknál feles számmal tanítói minőségben is működnek. Szolgáljanak ezen alkalmak buzdításul képezdénk minden áron fenntartására és emelésére, hogy minél több versenyképes tanítót bocsáthasson ki kebeléből. De másfelől szolgáljanak a felhozottak megnyugtatásul arra nézve, hogy a buzgó hívek adományából alakuló házi-pénztár ereje a legégetőbb szükségek fedezésére: népnevelés ügyünk megmentésére fog fordittatni, a mely legszentebb ügy elhanyagolása következtében anyaszentegyházunk önállósága is hanyatlani fogna. Miután a fennebbi javaslat az iskola-fenntartó egyházközségek elöljáróságainak meghallgatásával, az illető egyházmegyei közgyűlések véleménye és megállapodása alapján készült: kérem a méltdságos Igazgató-tanácsot, hogy méltóztassék e javaslatot pártoló véleménye kíséretében a főtiszteletü egyházkerületi közgyűlés elébe terjeszteni megerősítés végett, fentartásával annak, hogy a községi vagy állami alapon rendezendő iskolák elöljáróságai a czélba vett rendezés megindítása előtt Állandó Igazgató-tanácsunknak jelentést tenni és a szerződés okmányait •— az eddigi gyakorlat szerint — megerősítés végett felküldeni tartozzanak; megjegyeztetvén, hogy minden egyház az iskolai uj rendezés s illetőleg átalakulás alkalmával, mid&n az énekvezér-tanitói dijlevelet módosítja, egy bizonyos összeget tőkésíteni tartozik felekezeti iskolai alap czimén. A magas államkormánynak állami alapon szervezés végett fölajánlandóknak jelzett népiskoláink átalakitása ügyében figyelembe veendő a kultusminiszter úr folyó évi 4465 számú leirata, melyben tudatja, miszerint az állampénztár jelenlegi helyzete nem engedi —bármennyire kívánatosnak mutatkozik is állami iskoláknak veszélyeztetett pontokon leendő felállítása — hogy tetemesb költségekkel járó beruházások eszközöltessenek. Mindazonáltal tekintve az egyházközségek hozzálárulási készségét, hajlandó a valódi szükségnek megfelelő pontokon kellő anyagi támogatás mellett állami iskolákat létetitenl Mielőtt azonban ez irányban a tárgyalásokat foganatba v^nné, fölkéri Állandó Igazgató-tanácsunkat, hogy — megjelölve aaon keasségekat,
38 melyekben legszükségesebbnek véli — az illető reform, egyházközségek részéről remélhető segély mértéke iránt fölterjesztését megtenni szíveskedjék. Ezen leirat értelmében tehát fölszólítandó azon, a kimutatásban jelzett 20 egyházközség, melyek népiskolájukat államivá óhajtják tenni, hogy a czél megvalósításához megkivántató anyagi hozzájárulásuk s illetőleg a segély mértéke és minősége iránt nyilatkozzanak. Nyilatkozataik a tanügyi előadó összegezésében Állandó Igazgató-tanácsunk által a kultusminiszter ur elébe fognak terjesztetni további intézkedés végett.
C) A részint vásárolt, részint ajándékba kapott taneszközök kiosztása ügyében, Az 1877. évi egyházkerületi főtiszt, közgyűlés 69 jk. sz. 3-ik alpontja alatt elhatározta, hogy a krajczáros alapból már tőkésített 5000 írtnak jelenleg rendelkezésére álló s iskolai czélokra rendelt 300 frt évi jövedelméből taneszközök és tankönyvek vásároltassanak s hogy azokból, a tanügyi előadó javaslatára, a szegény iskolák és növendékek ingyen láttassanak el fali táblákkal, térképekkel s más taneszközökkel. E határozat foganatosítása érdekében Állandó Igazgatótanácsunk a lefolyt évben a nevezett tőkének f. é. július l-ig lejárt kamataibői (600 frt) — a szállítási, pakolási költséggel együtt — 497 frt 30 kr árú taneszközt vásárolt a budapesti kir. kőnyomdában, összesen 16 gyűjteményt, melyek mindegyikében van: 1. Grönczy-féle fali olvasó táblák, 24 lapon (2 frt); 2. A. B. C. olvasókönyv (12 kr.); 3. Yezérkönyv ahoz (15 kr.); 4. Gönczy-féle Magyarország fali térképe (4 frt 40 kr.); 5. Grönczy-féle osztrák-magyar monarchia fali térképe (4 frt 40 kr.); 6. Gönczy-féle fali térkép a föld öt részéről (4 frt 40 kr.); 7. Easch-féle természetrajzi fali táblák (6 frt 60 kr.); Bopp-féle természettani fali táblák (4 frt); 9. Bopp-féle métermérték gyűjtemény (5 frt). Megjegyzendő, hogy két gyűjteményből hiányzik a 6-ik szám, vagyis Rasch természetrajza, mert a budapesti nyomdában végkép elfogyott. Rendelkezés alatt állott még egy a n.-szebeni egyháztól felküldött tanszergyüjtemény, mely ott feleslegessé vált egy állami iskola felállása következtében. E gyűjteményekből kapott egy-egy példányt: S z é k e l y-F ö 1 d v á r (Rasch nélkül) a nagy-enyedi egyházmegyében, P a t a , S z t á n a , B o g á r t e l k e . T ű r e , F a r n o s , D a r o c z , Kis-Petfi, NagyP e t r i a kolozs-kalotai egyházmegyében; K ö b ö l k ú t , Szász-Ludv é g a görgényi egyházmegyében, B a l á z s f a l v a , M i h á l y f a l v a a szebeni egyházmegyében; B ö g ö z , Hornorod-Szt.-Mártón, S á r p a t a k (Rasch nélkül) és S z e n t - E r z s é b e t (a szebeni egyház ajándékát) az udvarhelyi egyházmegyében.
Á magas kultusminiszterium Igazgató-tanácsunknak f. é. 197 számú részletes kimutatása és kérelme következtében ajándékba külgött 66 példány Gönczy-féle fali olvasó táblát és ugyanannyi vezérkönyvet ahoz, 40 drb. fali térképet a föld öt részéről, 40 drb. Magyarország fali abroszát azon egyházközségek népiskolái számára, melyek az iskolai épületeknek újból történt fölépítése avagy átalakítása alkalmával anyagi erejöket annyira kimerítették, hogy a szükséges tanszerek beszerzését sajátjokból eszközölni most már nem képesek. Ezen köszönettel fogadott taneszközökből részesült (kapván fali olvasó táblákat és vezérkönyvet azokhoz, Magyarország fali térképét, a föld öt részeinek fali abroszát): M.-N.-C s á n , C s e k e l a k a , Gomb á s , L ő r i n c z r é v e a n.-enyedi egyházmegyében; K a j á n t ó , Szűcs ák a kolozs-kalotai egyházmegyében; B ö ő s h á z a , Nagy-Món, Szilágy szeg a sz.-szolnoki egyházmegyében; 0 r d ö n g ö s-F ü z e s a széki egyházmegyében; Abafája, N.-Ercse, T o l d a l a g , Tuson, U n o k a a gőrgényi egyházmegyében; Abod, Nagy-Adórj á n , Ny.-Andr ásf alva, B e d é , C s e r e f a l v a , Csejd, Csóka, Kendő, M.-Szt.-Anna, Ny.-Szt.-Anna a marosi egyházmegyében; Ádámos, Almás, Boldogfalva, Csapó, Dányán, Kis-Kend, Sövényfalva, Szőkefalva, Nagy-Teremi, M.-Dellő á küküllői egyházmegyében; C s e k e f a l v a , S á n d o r f a l v a , S ü k ő , H é j a s f a l v a az udvarhelyi egyházmegyében; S z o t y o r a sepsii egyházmegyében, összesen 40 egyházközségünk. Fennmaradt még kiosztásra 26 példány fali olvasó tábla és ugyanannyi A. B. 0. vezérkönyv. Ezek folytán elláttatott 57 egyházközségünk népiskolája a legnélkülözhetetlenebb taneszközökkel.
D) Egyes tanügyi mozzanatok. A kultusminiszter ur múlt évi - ^ ^ - sz. alatt 1261—1878. számú felterjesztésünkre értesítette a méltós. Igazgató-tanácsot, hogy az erd. helv. hitü elemi népiskolák számára kiadott s múlt évi egyházkerületi közgyűlésünk 67 számú határozata által törvényerőre emelt „ T a n t e r v , U t a s í t á s és R e n d s z abályok"-ra észrevétele nincsen, sőt megelégedéssel jegyzi meg, hogy mind a Tanterv, mind a Rendszabályok életbeléptetése és gondos keresztülvitele reform, egyházkerületünk iskoláiban kétségen kivül örvendetes eredményeket fog előidézni. A malomi felekezeti iskola megszüntetése (1874) utólagosán 241 —1879 ig. tan. sz. a. jóváhagyatott; a m.-bándi fel. iskola megmegszüntetése 455—1879 ig. tan. sz. a. megengedtetett, miután mind a két községben állami elemi népiskola állíttatott fel. A k i s b u d a k i ref népiskola államivátétele ügyében kötött szerződés 942—1879 ig. tan. sz. a. megerősittetett.
40 A s z é k i és b.-v á r a l j a i ref. népiskolák megszüntetése 846— 1878 ig. tan. sz. a. megengedtetett, miután Széken állami BálványosVárálján községi iskola keletkezett. A n.-baczoni ref. isk. megszüntetése és községi alapon történt szervezése 638—1879 ig. tan, sz. a. utólag jóváhagyatott. Az i k a f a l v i (1281—1879), a h a r a n g l á b i (947 — 1878), a v.-gálfalvi (981—1878), a n.-borosny ói (1328 -1878), az i n a k t e l k i (1215—1878) ref. iskolák megszüntetése és azok helyébe községi iskolák állitása megengedtetett. A felsorolt ref. népiskolák megszüntetése s illetőleg községi vagy állami alapon történt átalakítása ügyében hozott ig. tan. határozatokat a főtiszt, egyházkerületi közgyűlés elébe terjeszteni kérem helybenhagyó tudomásvétel végett. íme mélt. Igazgató-tanács, előadtam iskolaügyünk egy évi mozgalmát és ennek eredményeit. Érzem és tudom, hogy rajzom vonásai egyszerűek és töredezettek. Igyekezetem odairányult, hogy a tényeket megmásitatlanul és leplezetlenül mutassam be, mert meg vagyok győződve a felől, hogy a helyzet és az állapotok alapos felismerése egyik szükséges föltétele a küzdelem helyes irányának, sőt magának a baladásnak is. Az itt-ott ejtett reflexióimban a középmértéket tartottam szemem előtt, nehogy az ügyek békés fejlődését heves és kihivó nyilatkozatok által felzavarjam és megnehezitsem. De azért véleményemet a ref. népiskolaügy jelen állására vonatkozólag határozottan ki kell mondanom, és ez az, hogy a népoktatásügy terén egyházkerületünk a múlt évi állapotokhoz képest előrehaladott. Sok népiskolánk állapota anyagi, szellemi tekintetben javult és még ott is, hol a haladásnak az anyagi képtelenség vetett határt, tudjuk: miért, mivel és mily mértékben kell segítenünk ? Elvtársakat avagy bizalmatlan testvéreket gyámolitunk-e a közáldozat filléreivel? Népiskoláink ügye ma már könnyen áttekinthető, viszonyai szabályozottak. Igaz, hogy mindezek külső kellékek és hasonlítanak némileg a gazdaság azon kellékeihez, melyek a külviszonyok és a birtok rendezésében határozódnak. De nem szabad felednünk, hogy valamint a külviszonyok és birtok rendezése nélkül belterjes gazdaságot folytatni nem lehet, ugy nem várhattuk a lét és nem-lét viszonyai felette ingadozás és küzdelem eldöntése előtt népiskoláink benső, nevelés-oktatástani gyarapodását. Ez a közel jövő feladata. Én reménylem és szivemből óhajtom, hogy népiskoláink ezen igazi feladatának a megvalósulását akarjuk s fogjuk áldozat árán is eszközölni.
41
II. A Collégiumokról rósági zártudósitásokból kimutatásokból szedtem lító alakban terjesztem
szóló jejentésem adatait az 1877/8 évi előljáés az 1878 évi hivatalos költségelőiráuyzati ki. Nagyobb világosság kedvéért összehasonelő a rokon adatokat, a mint következnek-
^) Általános statistikai adatok. 1. A Gollegiumokban tanuló ifjak kimutatása 187V8 tanévben.
A collegiutnok neve
N.-enyedi Bethlen-Collegium o) A 4 theologiai osztályban >>) A 8 gymnasiumi „ c) A tanitóképezde 3 osztályáb. d) A 4 elemi iskolai osztályb. Összesen Kolozsvári Collegíum «) A 8 gymnasiumi osztályban i) A 4 elemi isk. osztályban Összesen . . . Maros-vásárlielyi Collegium o) A 8 gymnasiumi osztályban l>) A 2. 3. 4-ik elemi isk. oszt. Összesen . . . Székely-udvarhelyi Collegium «) A 8 gyinnasium osztályban l>}- A 4 elemi isk. osztályban Összesen . . . 5 Zilahi Collegium a) Az V—VIII gymn. oszt. ?-) A 4 elemi isk. osztályban Összesen . . . Szászvárosi Kún-Collegium «) Az I—VI gymn. osztályban *) A 4 elemi isk. osztályban Összesen . . . S.,szt -györgyi sz. Mikó-Collegium a) Az I— IV gymn. osztályban b) A 4-ik elemi (előkészitő) oszt. j Főösszeg
22 25 104 121 86 10' 10 4 86 74 21
25 - I - 156 li 1
83 :: 134 : 52 55 63 20 296 274 1 9 l | 173 487i 447
138 3 2 858;5 295! 273 124; 1U4!
J
133 J . ! l | 15| 6: 4
34!! J=4j_].!— 10 4Í-
f
29!238 56!65,60
42 E táblás kimutatás a múlt évihez képest átlag véve gyarapodást jelez. Ugyanis a 7 gymnasiumba beiratta magát összesen: 1443 ifjú, a múlt évben 1375; a gymnasiumokkal kapcsolatos elemi iskolákba beiratta magát: 1075 növendék, a múlt évben 1071; a theologiai tanfolyamra 49 ifjú, a múlt évben 47 ; a tanitóképezdébe 25, a múlt évben 19. A 7 collegium népességének létszáma: 2592, a múltban (l87 6 / 7 tanévben) 2512 volt; gyarapodott e szerint 80-al. Gyarapodás a kolozsvári, m-vásárhelyi és sepsi-szent-györgyi gymnasiumokban mutatkozik.*) Didacticai tekintetben tájékozást nyújtanak a rovatos kimutatás következő adatai: volt a szóban forgó tanév elején a 7 eollegiumban összesen 2592 ifjú, a tanév végén 2326. A különbség s illetőleg apadás év közben 266. Ezen apadás 12 ifjú elhalálozása, továbbá — főleg a gymnasiumok alsó osztályaiban — az első félévi vizsgálatok és osztályozás kellő szigora következtében állott be. A 7 gymnasiumban megvizsgáltatott a tanév végén összesen 1310 tanuló; elesett s illetőleg elmaradt év közben 130. Tanulmányi előmenetelök a következő arányt mutatja: Enyeden 22-22% kitűnő vagy jeles, 27-47% II. rendű; Kolozsvárit 3O40°/0 kitűnő vagy jeles, 19-06% II. rendű; Maros-Vásárhelyt 34-45°/0 kitűnő vagy jeles, 22-26% H. rendű; Kzékely-Udvarhelyt 43-54% kitűnő vagy jeles, 7-48% IL rendű; Zilahon 32-69% kitűnő vagy jeles, 5-73% IL rendű; Szászvároson 42'85% kitűnő vagy jeles, 9-52°/0 II. rendű; S.-Szt.-Györgyön 23-75°/0 kitűnő vagy jeles, 30"03% II rendű. Két izben tartott papi szigorlaton képesittetett 12 papjelölt; egy javitó vizsgálatra utasittatott. Néptanitói tanképesitő vizsgálatot tett és tanitói oklevelet nyert 20 ifjú. A gymnasiumokkal kapcsolatos elemi iskolákban megvizsgáltatott és osztályoztatott a tanév végén összesen 893 növendék. ElőmeneteÉ lök szerint: Enyeden 47 51% kitűnő vagy jeles, ir60°/ 0 II. rendű; Kolozsvárit 39-85% kitűnő vagy jeles, 14-49% II. rendű; Maros-Vá sárhelyt 45-08% kitűnő vagy jeles, 12-71% II. rendű; Sz-Udvarhelyt 55-04% kitűnő vagy jeles, 12-84°/0 IL.rendű; Zilahon 30'30% kitűnő vagy jeles, 25-45% Ö. rendű; Szászvároson 30-85% kitűnő vagy jeles, 11-70% II. rendű; S.-Szt.-Györgyön 28-57% kitűnő vagy jeles, 34-28% II. rendű. *) Jegyzés. Miután akadtak egyesek, kik különféle okokból collegiumaink megnéptelenedését sajtó utján is jósolgatták, indíttatva érzem magamat a népességi mozgalom növekedését kiemelni és hangsúlyozni, annyival inkább, mivel a közel lettint 187 8 / 9 tanévről befolyt hivatalos kimutatásokból is tudom, hogy ezen következő évben szintén tetemesen emelkedett a létszám.
2. A fölavatási szigorlat (rigorosum subscriptionis) eredménye. bc
oS
NO)
be
XD
OH
A Collegiumok neve
aj M
t o
«
Is S M
o
oS
Utasittatott
2
ííagy-enyedi Bethlen-Collegium
31
Kolozsvári Collegium
. .
M e g j e g y z é
31
24
6
1
24
22
18 —
4
M.-Vásárhelyi
„
. . .
34
32
27
5
Sz.-Udvarhelyi
„
. . .
20
20
19 —
1
Zilahi
„
. . .
16
16
15
1
Szászvárosi
Kún-Collegium Összesen
.
. .
8 133 129 111
6
12
Szervezeti törvényünk szerint senki deákká nem lehet, azaz a bölcseimi tanfolyam I. osztályába (VII. gymn. osztályba) be nem irathatja magát, ha e fölavatási szigorlatot sikerrel ki nem állottá 'a VI. gymn. osztály végeztével.) A szigorlatnak irás- és szóbeli része van s utóbbin már az egész tanári karnak s valamelyik curatornak is jelen kell lennie. Miután a felvihetők névsora meg van állitva, ünnepélyesen az Elöljáróság szine elé szólittatnak az ifjak, kik egy arra készült fölavatási könyvbe jegyzik nevöket, kötelezvén magokat az is-? kolai törvények megtartására; ezt kézadással is erősitik s ezentúl a, deákság egyenruháját viselik.
Ííagy-Enyedi BethlenCollegium . . .
15 15
Kolozsvári Collegium .
26 26
M.-vásárhelyi
„
24 23
Sz.-udvarhelyi
„
12 11 8
85 83
—
03
CO -CO
7
6 19
•2
1
sze
Bizor
Bány Gazd
-o O
Megjegyzés
o
A mult évi érettségi vizsgálaton visszautasított 4 ifjú közül az évi szept. 9-én tartott vizsgálaton 2 javított, 2 nem.
—
1 7 5 2 3 6 1—
i
x
4
7 — 1 3 2— 2 1 2
26 52
1
oa as
4 4 1— 4 1
—
'7 16 — 5 6 5 — — 1 ! 4
.-< CJJ
pályára léptek
$
7:
—-
CG
Tana
i c8
-5T1
Mér no
tetesse c
— 1 —— — — —
8
.
aj
C3
a> íá
a> :J3
£ a
<
Összesen • .
ialépe
ilv.
neve
gái i tanul
is
"5 .PH
-
Papi Jogi Orvos
á
Zilahi
Érettnek nvilvánittatott
Vizsgálatra jelentkezett
o
A Oollegiumok
zetii
3. i z érettségi vizsgálatok eredménye 1878-l)an.
3 —-
_
3 1 1 1— 1 — 1— 4
P 8 19 11
3 13 3
—
4
4. A gondnoki, a tanári és tanitói személyzet kimutatása, kapcsolatoséit í;t a tanerő pénzbeli évi javadalmával. " ' 1 a n ci r
A
1 l .Í
•Collegiumok neve
•
0
:
5b
o —
ű tanár tanár
"S
o
s:
O
cr
to
•"S
OT '.<J
I
;;
A rendes tanárok fizetésének maximuma 1500 frt (lakás és tűzifa). A theologiai tanárok közül hárman a gymn.• • ban is tanítanak. A gymnas. tanárok egv része tanit egy' szersmind a tanit iképezdében, melynek igazgatóját szintén : egy gymn. tanár patolja, üresedésben lévén a képezdei 24(ríl473 — igazgatói állomás. 1 A rendes tanárok fizetése ! 1200 frt (lakás vagy lakbér), 1 a segédtanároké 500— 700 frt, j a szakoktatók közül a németnyelv-tanáré 900 frt, a két 2r. IÜ4.96 bO vallástanáré együtt 600 frt. 1
1
S
4 1 -' 2 1
4
—:
1
Kolozsvári Collegiutn M.-Vásárhelyi Gollegium Sz.-üdvarhelyi Oollegium
Zilahi Collegium
Szászvárosi Kún-Oollegium
-
8 á
1 3
4
i
i
3 -
5
4
3
i 7 3
—
! & 2
L
1
—
2
2
8
3 4 3: 4
4—
1—
—
.
13834
A rendes 'stanárok fizetése 1200 frt (lakás vagy lakbér), 10 a segédtanároké 500-800 frt
A rendes tanárok fizetése 1000 frt ,'és szállás), a se2J 10150 — | gédtanároké 600 frt. A fó'gvmnasium V. VI, VII. VIII. osztályokból áll. Az ! I-IV. osztályokát az állami1 lag segélyezett polgári iskola ' helyettesíti, melyben a collegiumi elöljáróság a latinnyel• vet egy állandósított szakerő 1 által taníttatja az V. gymn, 1 osztályba lépni kívánóknak. 1 A collegiumi rendes tanárok fizetése 900 frt (és szál118 5555 — lás), a segédtanáré 600 frt.
r
A gymnasium I—VI osztályokból áll. A rendes tanárok fizetése 900 frt és 90 frt évi pótlék (és szállás), egy-egy segédtanáré 700 frt "és szállás). Kiegészítése 8 osztályúvá folyamatban van a gróf Kún Kocsárd 50,000 frt ala| l b (5665 'á'á pítványa erején.
3 2
! S.-szentgyörgyi Míké-Ooílegium
••Megjegyzések
javadalma .. .. frt ki
-§ c
!
Nagy-Eoyedi Bethlen-Oolleg.
Az összes tanerő pénzbeli
E! :mi • fe
1 "1
i
' 93
- : • &C
G ytnnasmrm ~~ — — "if
Theol
szak
"
•
|
! |
í»
7 4612 — —i l 3 2 1 1 1 Osszesea . 30 4| lj|34 15 14 14 171241 2[|125 78785 93
Négy osztályú gymnasium. A rendes tanár fizetése 1200 forint (és lakás), a segédtanároké 700 frt. Kibővül 8 osztályúvá b. e. gróf Mikó Imre 60,000 frtnyi alapítványa erején.
46 Az egyes collegiumok évi biztos jövedelme s illetőleg födözete az 1878 évi költségelőirányzatok szerint a következő: a nagy-enyedi collegiumé 73,524 frt 82 kr. és 41,030 frt 45 kr. kamathátralék lassanként befolyó részletei; a kolozsvári collegiumé . . 25,173 frt — kr. a m.-vásárhelyi „ . . 22,797 „ 80 „ a sz.-udvarhelyi „ . , 14,541 „ 60 „ a zilahi * . . 17,121 „ 18 „ a szászvárosi „ . . 11,664 „ 19 „ a s.-szentgyörgyi „ . . 11,009 „ — „
B) A törvényes Tanterv és Rendszabály kivitele ügyében. Egyházkerületünk collegiumaiban fennálló elemi-, közép- és bölcseimi tanfolyam tanterve és rendszabályai az 1861 évi „Szervezeti Javaslat*-ban s az ennek toldalékául 1864-ben kiadott „Rendszabályok, Törvények és Utasítások "-ban, — különösen az előmeneteli fokozatok megállapításában s illetőleg az osztályozásban követendő eljárásra vonatkozólag — az Egyházfőtanács 1870 évi június 12-én tartott népes ülésében elfogadott „Bizottsági Vélemény" czimü nyomtatvány illető szakaszában foglaltatnak. Ezen még mindig kötelező erejű szabályok szellemében folyt a nevelés-oktatás és igazgatás öszszes reform, collegiumainkban. Az itt-ott észlelt eltérések igazgatótanácsi közvetítés folytán részint elenyésztettek, részint az illető elöljáróságok indokolása alapján helybenhagyó tudomásul vétettek.
C) A tanulóknak nyújtott segély- és jutalom-összegek. N a g y - E n y e d e n kiosztatott készpénzben „fejedelmi", „különféle", „egyetemi" és „szotyori" beneficiumképen . 4129 frt 68 kr, Czipóban, süttetési költségekkel, pénzre reducalva 6111 „ 84 „ Kegykosztban 980 „ 31 „ Tűzifa árában a lakszobák és tantermek fűtésére 1357 „ 80 „ A collegiumi kórházra tett költségekben . . 1563 „ 68 „ Irópapirban, újévi ajándékul 100 „ — „ Pénz- és könyvjutalmak, pálya- és ösztöndijak czimén 8 drb cs. kir. arany, 1 drb ezüst húszas és 941 „ — „ Összesen 8 drb arany, 1 drb ezüst huszasés 15184 frt 31 kr. K o l o z s v á r i t kiosztatótt készpénzben alapokból . . . . Czipókban, pénzre reducalva
különböző
Átvitel
.
.
.
778 frt 61 kr. 670 „ 70 „ 1449 frt 31 kr
47 Áthozatal Jutalomkönyvekben Egyházi alapítványban Állami ösztöndíjban Pályadíjban összesen
.
.
.
.
.
.
.
1449 frt 31 kr. 40 400 360 75
frt „ „ „
— — — ~
kr. „ „ „
2424 frt 31 kr.
A kolozsvári collegiumban a kegyes alapítók száma év folytán kettővel szaporodott. Mágyar-valkói birtokos, néhai K i l y é n Ferenez, oly végakarattal tett le a collegiumi elöljáróság gondozása alá 1000 forintnyi alapítványt, hogy ezen tőkének kamatai 50 évig tőkésittessenek, azontúl pedig az egész tőke kamatai fordittassanak' évenként két vagy több jóreményü, szegénysorsu tanuló teljes ellátására. Néhai K o v á c s M á r t o n , kolozsvári polgár az 1878-ik év tavaszán történt elhalálozása alkalmával, sok más jóczélu hagyománya mellett, a collegiumnál is letett 1000 frt alapot az erkölcsös magaviselet és tanulásbeli igyekezet ösztönzésére, és ezzel tanúságot tett a felől, hogy mig karjai az eke szarván fáradoztak, addig lelke közművelődésünk magasb kérdésével is foglalkozott és annak fölvirágoztatására meghozni a maga részéről telhető áldozatot: honfiúi kötelességének ismerte. Áldott legyen e kegyes alapítók emléke és nevök a collegium falai közt kegyelettel emlegetve az idők hosszú során! M . - V á s á r h e l y t kiosztatott családi alapítványok czimén Egyesek alapítványa s illetőleg ösztöndíj czimén Könyvjutalmakban A tanári kar rendelkezése alatt álló alapokból az önképzőköri munkásság jutalmául . , Egyesek ajándékából 3 cs. k. arany és . . . Az ifjúsági önképzőkör ajándékából . . . . Összesen 3 drb cs. kir. arany és . . .
1098 frt 02 kr. 582 „ 47 „ 64 „ — „ 59 „ — „ 20 „ — „ 20 „ — „ 1846 frt 49 kr.
Özv. Pap Sándorné, született Péterfi Karolina úrnő, néhai férje emlékére 1877 deczember 22-én 200 frt alapítványt tett, hogy annak 6°/0 kamatját (12 frt) kapja (évenként „érettségi vizsgálatot tett két szegény sorsú, de jó tanuló s mindenek felett jó erkölcsü ifjú." Legyen hálás köszönettel megőrizve e gyöngéd figyelem emléke nemzedékről nemzedékre! S z é k e l y - U d v a r h e l y t kiosztatott különböző alapítványokból 12 drb arany, 24 véka gabona és .
1982 frt 60 kr,
48 Z i l a h o n kiosztatott a Balogh Pál-féle alapítványból a bölcseimi osztályok ifjai közt 200 forint, a községi polgári iskola növendékei közt 500 Irt, összesen Jutalmul egyesek s a tanári kar ajándékából 35 drb' könyv és . . . . . . . .
700 frc — kr. 80 „ 50 „
Összesen 35 drb könyv és . . . S z á s z v á r o s o n kiosztatott gr. Kún-segély czimén Különböző alapokból Kincstári ösztöndíjban Összesen . . .
780 3;J9 177 60 576
frt frt „ „ frt
50 19 33 — 52
kr. kr. „ „ kr.
S,-Szt.-GyÖrgyön kiosztatott különböző alapokból Egyesek ajándékából Könyvjutalmakban Összesen . . . '
90 10 38 139
frt „ „ frt
55 — 50 05
kr. „ „ kr.
Mind a 7 collegiumban kiosztott segély és jutalom főösszege: 23 drb cs kir. arany, 1 drb ezüst húszas, 35 drb könyv, 24 véka gabona és . . 22,933 frt 78 kr. Nem kevésbbé állandó forrásai a segélyezésnek: az ünnepi legatio javadalmai, a magán tanítói illetékek, a lak- és tandij alóli fölmentések. Egyes hitközségektől és buzgó egyháztagoktól a három sátoros ünnepen a collegiumokból kibocsátott legátusok számára begyült 6.528 frt — kr. A felsőbb tudományokat hallgató ifjak (theologusok és bölcsészek, részben tanárjelöltek) részére magántanítványaiktól begyült . . . . . . . . 13,746 frt —- kr. A lak- és tandijilletékekből fölmentés folytán elengedtetett a 7 collegiumnál . . . . . . 5,244 frt — kr. Ezek szerint a közvetett segélyezés főösszege 25,518 forintra tehető, mely a fennebb kimutatott alapítványi, segélyes jutalom-összeggel együtt 48,451 frtot tesz. A tanuló ifjúság segélyezésére és a szorgalmasabbak jutalmazására rendelkezés alatt álló tekintélyes összeg arra mutat, hogy eollegiumaink a közművelődés érdekében nemes missiot gyakorolnak s méltán foglalnak helyet a humánus intezetek sorában. A gazdag jövedelmi forrás arról is nyilván tanúskodik, hogy collegiumainkban a szegénysorsu, szorgalmas és jó magaviseletü ifjaknak, kik különben — meglehet — nyom nélkül tűnnének el a világ zajában, a művelődésre és az önerejökön való kiképzésre igen kedvező alkalom van nyílva. És ezen kedvező körülmény eloszlathatja egyszersmind sokak-
49 nak azon aggodalmát, melyet — tudomásom szerint — rosszul értesült kebli emberek is táplálnak, hogy t. i. collegiumainkban a szegény ember gyermeke ma már nem is tanulhat az elöljáróságok azon eljárása és intézkedése miatt, melynél fogva szintúgy versenyezni látszanak egymással a fizetni valók fölemelésében, általában a tanulhatás drágábbá tételében. Sajnos, hogy e vádlók észre nem veszik, vagy észrevenni nem akarják, hogy collegiumainkban a szegénysorsu és jeles előmenetelü tanulók egész serege nemcsak egészen díjtalanul részesül a tanítás és lakás jótéteményeiben, hanem módot és alkalmat is talál ott egész önfentartására. Nincs tudomásuk, vagy tán nem akarnak tudni arról, hogy a fizetendő dijak alól indokolt kérelem alapján egész, vagy fele részben való fölmentés mindig és mindenütt eszközölhető ; hogy a jobbmódu tanulókra nézve (I—VI oszt.) a fizetni valók maximuma nem haladja túl egy collegiumunknál sem — egész éven át — a 23 frtot és 20 krt; s ezt fizetik lakás-, takarítás-, fűtés-, világítás- tanitásdij és olvasó-könyvtári illetékek czimén, fizetik tehát saját tisztességes föntartásuk és mivelődésök érdekében.*) S minthogy a benn- és együttlakás intézménye okvetlenül föltételezi és megkívánja a közvetlen felügyeletet: fizet minden tanuló (I—VI. oszt.) — a legszegényebbek kivételével — magántanitójának s illetőleg felügyelőjének félévenként legalább 4 frtot. Valóban csodálni lehet azt az önző, stagnáló állapotokat óhajtó felfogást, mely a szerzésben és áldozatkészségben dicső múlt hagyományait, alapítványait. haszonra forditani sürgetné, a nélkül, hogy egy fillérrel járulna is azok gyarapításához, a nélkül, hogy a haladó kor követelte törekvését és gazdálkodását a collegiumi elöljáróságoknak méltányolná és az intézmények fejlődésére nézve czélszerünek ismerné.
D) A coilegiumi belélet főbb mozzanatai. Az ifjúság erkölcsi magaviselete mind a 7 collegiumban általán dicséretes volt. Az érettebb ifjúság-az egyes tudományokkal tüzetesebb foglalkozásra és önmunkásságra vala serkentve különféle pályakérdések kitűzése által, melyeknek megfejtésében általán több buzgóságot és nagyobb sikert tapasztaltak a tanári karok, mint a múlt évben. Az önképzőköri munkálkodásnak, a művészi tárgyak, a franczia és angol nyelvek tanulásának is szebb eredményei voltak. Ezen jelenséget oktatásügyünk kedvező criteriumának lehet tekintenünk, mivel hogy régi tapasztalás bizonyítja, hogy az olyan oktatás, mely érdeklődést nem kelt, mely az ifjak önmunkásságát nem ápolja, sőt arra időt s alkalmat sem enged — legyen az bármily kimért és for*) Összehasonlítás kedvéért idejegyzem, hogy az osztrák állami középiskolákban egyedül a tandij évenként 30—40 frt, a magy. állami középiskolákban 12 frt, a községiekben 20 frt. Jegyzőkönyv. 4
60 mailag sikerült — fecsegő, hig velejü és Fönhitt nemzedéket növel, mely komoly tudományos munkára soha sem lesz képes. Egészségi tekintetben Enyeden egy súlyos év után egy kedvező következett. A collegium mentve maradt minden járványos betegségektől ; - a betegülési esetek többnyire rövid időn gyógyulással végződtek. A tanuló ifjúság, fájdalom, négy tagját vesztette, el a halál által; kettő otthon a szülői háznál, kettő pedig a collegiumi kórházban halt meg. E veszteség mellett szomorúan jelenti a tanári kar, hogy jeles zenészeti képzettségű karmesterét, Szuck Györgyét, a halál kiragadta az élők sorából 1878 márczius 22-ik napján, Kolozsvárt nemcsak hogy a betegek száma igen nagy volt, hanem a roncsoló toroklob is ijesztő módon elragadott 6 növendéket az illető szülők gondozó karjai közül. A m.-vásárhelyi, sz.-udvarhelyi, zilahi és szászvárosi collegiumainkban az ifjúság egészségi állapota egész év folytán kedvező volt; haláleset egy sem fordult elő. A szászvárosi tanítói kar gyászolja egyik buzgó tagját, váradi Biró Ferenczet, ki a typhusnak esett áldozatul. Sepsi-Szentgyörgyön, a hol a rendszeres bennlakás e tanévvel kezdődött, a szeptember 14-én kiütött szembetegség zavarta meg a tanítást. Az első haláleset november 15-én fordult elő, s ezt oly gyorsan követte a 2-ik, hogy a vidéken valóságos rémületet keltett, nagyítva a hír által is, ugy hogy a szülék egymásra jöttek gyermekeik után; ezek által a tanári kar kényszerítve lőn decz. 1-én az egészet elbocsátani 1878 évi január 3-ig.
E) A tudományos gyűjtemények állapota és gyarapodása. Oollegiumaink az 1878 évi költségelőirányzatok szerint Összesen 3406 frt 50 krt fordíthattak tudományos gyűjteményeik gyarapítására; különösen Enyed 600 frtnyi, Kolozsvár 920 frtnyi, M.-Yásárhely 802 frt 50 krnyi, Sz.-Udvarhely 184 frtnyi, Zilah 200 frtnyi, Szászváros 500 frtnyi és S.-Szentgyörgy 200 frtnyi előirányzattal rendelkezett a nevezett czélra. A gyűjtemények nemei és a gyarapodás részletei felől az alábbiak nyújtanak fölvilágositást. N.-Enyeden van: a) O o l l e g i u m i k ö n y v t á r , melyben — a hivatalos zártudósitás szerint — a középiskolákban taníttatni szokott tudományok és a theologiai irodalom minden ága legkiválóbb termékeiben van képviselve. Bendezés aiatt lévén, a részletekről most még nem lehet biztos adatokat írni. Gyar a p o d o t t v á s á r l á s u t j á n : 5 theologiai, 26 bölcseimi, 14 történelmi, 11 természetrajzi, 17 philologiai, 9 vegyes természettudományi munkával, összesen 82 munkával 96 kötet s 74 füzetben; továbbá 13 külföldi'és 14 belföldi tudományos folyóirattal és szaklappal; a j á n d é k o z á s u t j á n a m. tud. akadémia,
M a budapesti és kolozsvári tudomány egyetemek és a Franklin társulat több kiadványával. b) Az ifjúsági k ö n y v t á r , mely gyarapodott a lefolyt évben 36 munkával; jelenleg van benne összesen 863 mű 1732 kötetben. c) Érem- és r é g i s é g t á r . Az éremtárban van összesen a különböző korszakokat képviselő pénz és érem 2769 drb (119 drb arany, 1665 drb ezüst, 950 drb réz, 22 drb bronz, 7 drb ólom és 6 drb gypsz-lenyomat). G y a r a p o d o t t 8 drbbal. A régiségtárban van 9 drb kőkorszaki, 25 drb bronz-korszaki, 67 drb római és 13 drb hazai tárgy. d) A t ö r t é n e l e m és f ö l d r a j z tanitásához : Heck-féle Bilder-Atlas, 3 földgömb, 6 kézi atlas, 27 drb fali térkép. é) T e r m e s z e t t a n i g y ű j t e m é n y . E gyűjteményben van jelenleg: 1 éggömb, 1 földgömb, 14 erőműtani, 8 hignyugvástani, 3 légnyugvástani, 3 hangtani, 21 opticai, 9 villanytani, 4 hőtani, 4 galvanious, 5 delejes és 2 villanydelejes készülék. G y a r a p o d o t t 2 pár B e t t - f é l e t e l e p h o n n a l (100 méter hosszú elszigetelt huzallal) és 20 drb W e t t s t e i n - f é l e f a l i képpel. f) T e r m é s z e t r a j z i g y ű j t e m é n y : a) Az állat-, n ö v é n y t a n i gy ü j t e m é n y b e n van jelenleg: emlős (kitömve) 5, madár (kitömve) 158, hüllő-kétéltü stb. (borszesz-készitmény) 42 ; emberi csontváz, egészben 1, szétszedve 1, madár csontváz 1, koponya váz, egészben 9, szétszedve 2; csontváz rész 18; elefánt agyar 1; szarvas szarv 1; madár tojás és fészek 129; fog 20 ; iz-állat 710, has-állat 522; növény 633 drb; górcső 1,-górcsői készítmény 273; fali tábla 6-féle kiadásban 188 drb. /í) Az á svány-, kőzet- és k ö v ü l e t - g y ű j t e m é n y b e n van jelenleg: ásvány 700 drb kőzet 907 drb ; kövület 4000 drb. Továbbá a neoh'th korszakból 30 drb kőbalta, vagy 20 drb kőék; továbbá kŐvésők, kőkések, csontárak, tűk stb, nagy mennyiségű edény-töredék, házi és vad állati csontok és egy pár száz szilánk. Az ásvány-, kőzet- és kövülettani gyűjtemény, különösen a két utóbbi csoportja, valódi dísze s tudományos tekintetben nagy kincse az enyedi collegiumnak, a mennyiben a gymnasium oktatástani szükségletein túlterjedőleg Erdély jelentékeny részének földtani viszonyainak tanulmányozásához bő anyagot tartalmaz az illető fáradhatatlan tanár gondos és szakszerű gyűjtése következtében. g) V e g y t a n i m ű h e l y . A vegytani műhelyben van: 4 kemencze, 3 mérleg, 4 drb graphit tégely, 4 drb agyag-tégely, 5 lámpa, 1 légtár, 13 porezelán-, 106 üveg-, 6 drb tűz álló agyag-, 4 olom-edény; 1 piátina tégely, 12 tartó; egy szekrényeeske kémszerekkel terjesen beállítva, a forrasz-csöi kísérletekhez szükséges eszközök és anyagok; egy Bunsen-féle 6 elemből álló galvantelep; 1 voltameter, különféle medenezék és burák; a ritkább elemek közül W; a nevezetesebb sók, savanyak, aljak és alkaloidok 70 üvegcsében; 1 pirometer, 1 spektroskop, 1 Bunsen-lámpa. h.) B a j z t e r e m , mely czélszerü új asztalokkal van ellátva, a rajztanitáshoz szükséges eszközökkel kielógitőleg fel van szerelve. Az egyes bútoroktól és eszközöktől eltekintve, van: 157 darab fősz- és faminta; 5 drb fősz-szobor; 43 drb kemény fa-alak; 78 fali tábla (rajz-minta); 297 különféle füzetben összesen 1888 lap rajzminta; 416 lap szines rajzminta. Kolozsvárit van: «) C o l l é g i u m i n a g y könyvtár. Eendezés alatt áU; eddigeló 14951 czimlevól készült. G y a r a p o d o t t a l e f o l y t é v b e n 116 munkával, 15 belföldi-és 7 külföldi tudományos folyóirattal és szaklappal.
b) I f j ú s á g i k ö n y v t á r . Önerejökön szerzik be ide az ifjak a legszükségesebb új könyveket és olvasó szobájok számára járatnak folyóiratokat. c) T e r m é s z e t t a n i g y ű j t e m é n y . Van e gyűjteményben jelenleg : erőmfitanra és pedig a szilárd testekére 38, a folyadékokéra 33, a légnemű testekére 25 készülék. Hőtanra 19, hangtanra 20. fénytanra 85 készülék. Delejességre 15, villanyosságra 77 készülék. G y a r p o d o t t óv f o l t y á n 4 drb. hangvillával. Egy pár készülék kijavíttatott. A vásárlás és javítás együtt tett 68 frtot o.é. d) V e g y t a n i m ű h e l y é s g y ű j t e m é n y . G y a r a p o d o t t egy mosó készülékkel; egy asztal újra festve az anyag vásárlásával együtt 15 forint 20 kr. o. é. e) T e r m é s z e t r a j z i gyűjtemény. ce) Allat-növénytani tár. Van e gyűjteményben 20 emlős (kitömve); 243 madár (kitömve), 150 drb tojás, 5 drb hüllő és hal (kitömve); 1 emberi és 4 állatcsontváz ; 10 állati fejváz ; 250 rovar, 12 borszesz-kószitmény (rovarmetamorphosisok); a puhányok, férgek, tüskebőrüek és virágállatok köréből összesen 12 készitmény (borszeszben); 75 góresői készítmény; Aehille Oomte és Lehman-féle zoológiái atlasok; Mikroscop. A növénytani gyűjteményben főleg az erdélyi flóra van képviselve 270 nem és 5740 faj által. Sehimper-féle mohgyüjtemóny; Hartinger-Gönczy: a mérges gombák ábrái; dr. IJodel-Port: Anatomiseh-physiologiseher Atlas der Pflanozen, eddigelé megjelent 3 füzet 16 szines táblával (27 frton)atöbbi megrendelve. G y a r a p o d á s az i f j ú s á g saját g y ű j t é s e folytán' történt. /J) Az ásványok tárában van 1333 drb ásvány Naumann rendszere szerint rendezve; a földtani képletek fontosabb kövületei; jegeezalak fából: 250; kéziszögmérő, földtani fali táblák Fraastól. •f) A t ö r t é j i e l e m és földrajz tanításhoz van históriai fali térkép 14 drb, természeti viszonyokat feltüntető fali térkép 21 drb, domborkép 13 drb, a politikai viszonyokat feltüntető fali térkép 11 drb, nagy atlas 1, General-Oarte von Oentral-Europa, földgömb 2, éggömb 2, Planetárium 1, csillagászati térkép 1. gr) A rajz tanításához: gypsz-alak (fő és díszitmény) 52, készülék a távlattanhoz 2, a vetülettanhoz 1, faalak 15, Wiederman-féle rajzminta 1000 drb., Haertel- és Deschner-féle fali minta 47, Sehropf-féle minta 59, Sehreiber Studnieka és Hermes-féle árnyékolt minta 44. Herdtle-féle virág-díszitmény 48, Hermes-féle geometriai alakok 56, Hermes-féle tájkép-minta 103, TaubingerHermes-féle virágminta 32, Taubinger-Hermes-féle állatminta 38, másféle, részben szines minta 282, geometriai minta 71. M.-Vásárhelyt gyarapodott: á) a c o l l ó g i u m i k ö n y v t á r 136 kötet és 35 füzettel; ebből a magyar tudományos akadémia ajándéka 33 kötet; könyvárusok és kiadók ajándéka 23 kötet; magánosok ajándéka 12 kötet; a pesti és kolozsvári egyetem, úgyszintén a József-műegyetem küldött beszédeket, almanachokat és apró fűzeteket; a bupesti statistikai hivatal küldött % kötetet. P é n z e n v á s á r o l t a t o t t 37 tudományos mű 56 kötetben 197 frt 59 krajczárral. Az erdélyi múzeum többes példányaiból kiegészítés végett vásároltatott 7 kötet és 26 fűzet 10 frton. A tanári kar járat az iskola költségén 7 tudományos lapot és 10 folyóiratot 112 frt 55 kr értékben. Könyvkötésre adatott 95 frt 60 kr. J e l e n l e g áll a f ő t a n o d a i k ö n y v t á r 17,668kötet és2269 füzetből. b) Az ifjúsági olvasó k ö n y v t á r szaporodott 22 szépirodalmi, 6 tudományos művel és 1 folyóirattal. Jelenleg van szépirodalmi mű 444, tudományos M 346, folyóirat 26. Együtt 816.
Az egylet ezen müveket részint részvény dijakból, részint 1000 frt tőkéje kamataiból vásárolta. c) A g y e r m e k - o l v a s ó k ö n y v t á r szaporodott 15 darabbal. Jelenleg van 189 drb könyve. cT) A t e r m é s z e t t a n i s z e r t á r szaporodott Bunsen-féle 12 elemből álló villany-teleppel, 1 villany-inditóval; ezen kiviil több készülék kiígazittatott. e) A v e g y t a n i l a b o r a t ó r i u m gyarapodott a következő eszközökkel és készülékekkel: Deville-féle kén-hydrogén fejlesztő készülék, 1 Liebig-féle lepárló, 1 Liebig-féle gömb-készülék, 1 Kipp-féle szénsav fejlesztő edény, 1 Daniel-esap, 18 kémszer palaozkban, 3 lábos üveghenger dugóval ellátva, 1 gázfelfogó kád, 2 szűrő-állvány, 5 darab lombik, 6 darab főző-palaczk, 48 darab kémcső. / ) Az á l l a t t a n i g y ű j t e m é n y szaporodott; madár (kitömve) 2 drb., borszeszkószitmóny 22 drb., bogár 60 drb. g) Az á s v á n y t a n i g y ű j t e m é n y gyarapodott 3 drb ásványnyal és 1 kézi nagyitóval. h) A f ö l d r a j z i g y ű j t e m é n y szaporodott 3 nagy térképpel; értéke 42 forint. Sz.-Udvarhelyt a) a o o l l e g i u m i k ö z k ö n y v t á r gyarapodott: 1. Vétel u t j á n : 3 belföldi tudományos folyóirattal és egy térképpel. 2. A j á n d é k u t j á n : 12 tud. folyóirattal és 36 kötet művel. A k ö z k ö n y v t á r k ö t e t e i n e k s z á m a 7390 és most van rendezés alatt. b) Az i f j ú s á g i k ö n y v t á r szépirodalmi, történelmi, természettudományi és folyóirati szakokból áll; ez évi gyarapodását is oda véve, köteteinek száma 1120. A lefolyt évben 60 drb könyvet köttetett be. c) A g y e r m e k k ö n y v t á r . A lefolyt évben volt a gyermekkönyvtárnak a négy algymnasiumi és a két felsőbb elemi osztály tanulói közül átlag 100 tagja; a megelőzött évben 120. Az egész isk. évi bevétel volt: 51 frt 54 kr., ebből 25 o. é. frt, mint jótékonyczélu műkedvelői szini előadások tiszta jövedelmének fele része lett ezen pénztár javára ajándékozva. A bekötött könyvek darabszáma 60, a lefolyt évi gyarapodás 25 drb. Tagdíj az alapszabályok értelmében egy isk. évre 30 kr. d) A t e r m é s z e t t a n i gyűjteményben van: erőműtanhoz tartozó 26 drb, hangtanhoz 1 drb., fénytanhoz 6 drb., hőtanhoz 1 drb., delejessóghez 12 drb, villanyossághoz 53, összesen 99 drb készülék. 1877-ben a szertár 53 darab (200 frtot érő) eszközzel gyarapodott. 1878-ban egy pár telephon vétetett a szertár számára (10 írtért), de 25 frt a használat közben régibb idő óta megromlott eszközök javitására fordittatott. Ezek szerint a természettani eszközök száma 154-re megy. Ez eszközökön kivül 1876-ban a természettani és vegytani kísérletekhez 15 darab (5—6 forint értékű) segédeszköz vétetett, melyek a természettani szertárban foglalnak helyet. Ugyancsak itt vannak a mennyiségtani előadásokhoz szolgáló segédeszközök, melyeknek száma 52; ezek közül 50 tömörmértani alak, 1 összehajlitható öles rúd, 1 pedig 10 öl hosszú mérő láncz. e) T e r m é s z e t r a j z i g y ű j t e m é n y . A természetrajzi gyűjteményről ujabban készült registrum szerint az 1877—78-ik isk. év végén van: emlős.(kitömve) 8 drb.; madár (kitömve) 32 drb; hüllő, kétéltű és hal (borszeszben) 15 drb; gerincztelen (ide nem számítva 100 drb csigahéjat) 6 drb; madártojás 51 drb; emberi sziv-, szem-, és fülminta, papir-machéból, egy-egy darabban, mindegyik szétszedhető, csontváz 5 drb, 1 fejváz. Ásvány- és kőzet gyűjtemény mintegy 1000 drbból áll, melyet az erd. muzeumegylet mélt. igazgató választmánya az idén 75 drb ásványnyal gyarapitott.
f) K ép-, érem- és r é g i s é g t á r . A képtárban a eolleghim nagylelkű alapitványtevőinek, buzgó gondnokainak és egy-két tanárának képei vannak elhelyezve. A lefolyt isk. évben a képtár nem gyarapodott. Az érem- és régi pénzgyiijtemény az 1874-ben újra készített ozimtár szerint tartalmazza: 1. A nagy-kedei Fekete Sámuel és neje 1868-beli, két külön szekrényben elhelyezett, 417 darabból álló arany, ezüst és réz régi pénzeket s érmeket tartalmazó nagy-becsü ajándékát. 2. A zaturcsai Zatureezky Károly os. és kir. lovasszázados 1862-ik évi 29 darabból álló adományát. 3. 239 darab arany, ezüst, réz régipénzt és érmet; továbbá 25 drb görög s római pénzt. A l e f o l y t évi g y a r a p o d á s e g y ü t t 20 d a r a b b ó l áll. Ezek szerint az érem- és régi pénzgyüjtemény áll összesen 730 drbból. Zilsihoii: á) A c o l l e g i u m k ö n y v t á r a — beleszámítva a számos kettős példányokat is — áll 7401 k ö t e t b ő l . G y a r a p o d o t t 5 foly óiraittal. 6) Az I. és II. b ö l c s e i m i o s z t á l y o k ö n k é p z ő k ö r é n e k könyvt á r a áll jelenleg 179 műből, összesen 312 darabban. c) Az V. és VI. k ö z é p t a n o d a i o s z t á l y o k ö n k é p z ő k ö r é n e k k ö n y v t á r a áll jelenleg 123 műből, 233 darabban. d) A t e r m ó s z e t t a n i g y ű j t e m é n y magában foglal jelenleg 221 darabot, és pedig: a testek általános tulajdonaira 31 dbt., a szilárd testek statikadynamikájára 25 dbt., hydrostatika és hydrodynamikára 18 dbt,, aérostatika és aérodynamikára 10 dbt., hőtanra 10 dbt., fénytanra 55 dbt., hangtanra 9 dbt., delejességre 16 dbt., dörzs-villanyosságra 23 drbt., érintkezési villanyosságra 24 darabot. e) A v e g y t a n i m ű h e l y és g y ű j t e m é n y áll jelenleg: Kísérlethez szükséges eszközökből 129 darabban. Vegyszerek (elemek, vegyületek) összesen 96 üvegben. Ezeken -kiyül savak és aljak. f) A t e r m é s z e t r a j z i tár. 1. Az állattanhoz: gerinczes állat 36 drb., gerincztelen 485 drb., 8 zoológiái atlas, részint gymnasium, részint elemi iskolai használatra. 2) A növénytanhoz: szárított növény-gyűjtemény 1200 drbban; 3 növénytani atlas. 3. Az ásvány- és földtanhoz: 1197 egyszerű ásvány és 83 kőzet-darab, rendezve Breithauptnak Dorner által módosított rendszere szerint. Ezen kivül van még 258 darab, jobbadán többszörös példány. A kövület-gyűjtemény, a szaktanár által gyűjtve, 200 drbból áll. Jegecz-minták fából és kemény papírból 125 darab. Mohs keménysógi fokmérője, Kobel olvadási fokozatai; szögmérő; Mohs sür-mérője ásványokhoz, pyknameter, turmalinfogó, forraszeső, platinlemez, huzal, csiptető és kalán. g) F ö l d r a j z h o z : 7 atlas, 64 fali abrosz, 2 földgömb, 1 Tellurium és Lunarmm. K) A meny is ég tan h o z : 1 mérnöki asztal, 1 mérnöki mérő lánez, 1 nivellirozó eszköz, 1 dioptra, a tömör mértan tanításához szükséges alakok fából és vastag papírból 50 drb, a méter-mértékek rendszerei, 2 drb számoló-gép. i) A tornászat tanításához: alkalmas nyári tornatér, 48 drb torna eszköz. Szászvároson:: a e o l l e g i u m i k ö n y v t á r a lefolyt évben több mint 100 kötet könyvvel gyarapodott, legnagyobb részt adományozás útján.
55 Az á s v á n y - g y ű j t e m é n y gyarapodott 60 drb ásványnyal a kolozsvári muzeum-egylet ajándékából; a r é g i s é g t a n i g y ű j t e m é n y Torma Zsófia ő nagysága és gr. Kún Koesárd főgondnok úr kegyes ajándékából több értékes darabbal. A r a j z t e r e m új padokkal és egy nagy üveges szekrénynyel láttatott el. S.-Szent-Györgyön: a) a c o l l e g i u m i k ö n y v t á r gyarapodott vétel u t j á n : % tudományos folyóirattal; a j á n d é k utján 93 kötettel. A könyvtár most áll rendezés alatt; ez és az iskola szűkös anyagi helyzete nem engedte a kellő gyarapítást. b) Az ifj. k ö n y v t á r részére megvetettek: Petőfi költeményei illustrált kiadása. Dolinay Gy. Hasznos mulattató 1877—8. Somogyi Ede: Magyar Lexioon. Az ifjúsági könyvtár szintén rendezésre vár; ez ok miatt a növendékektől e ezélra gyűlt pénz takarék-pénztárilag kezeltetik. c) A t e r m é s z e t i a ni s z e r t á r minden szükséges eszközzel pár év előtt elláttatott. d) A t e r m ó s z e t r a j z i gyűjtemény most rendeztetik s ez évi gyarapodása: az erdélyi muzeum-egylet 115 darab ásvány- és kőzetből álló ajándéka.
A ki coUegiumaink nevelés-oktatástani segédeszközeinek imént vázolt registrumain szakértő figyelemmel végig tekint, el nem tagadhatja tanárelődeinktől a törekvést, melylyel ők a tudományok haladása követelte segédeszközök minden nemét beszerezték és fölhasználva megőrizték. Azon coUegiumaink, melyek százados múlttal dicsekedhetnek, oly kiváló gyüjteménykészletekkel birnak, melyek szakbuvárokra nézve is valóban tudományos becsüek, és általában felszerelésök a mai kor oktatástani követeléseivel szemben teljesen kielégítőnek mondható. Ifjabb coUegiumaink igyekeznek e részben az ősieknek nyomába lépni. S ha a fentebb számmal kifejezett évi átalányok czélszerüen és folytonosan fölhasználtatnak, ha a rendezés dolgában ittott jelzett hátralevő teendők serényen végrehajtatnak, ha mindenik collegiumi elöljáróság tudományos gyűjteményeit leltárilag rendben és nyilván tartatja s a netán fölöslegest, de használhatót a szűkölködő testvérnek adja: nincs okunk kételkedni abban, hogy szerény évi átalánynyal rendelkező coUegiumaink is a nevelési segédeszközök dolgában versenyképesek lesznek.
F) Az egytiázkerOleti központi tankönyvtár és a tankönyvbirálás ügye. - A központi tankönyvtár a kolozsvári collegium gyüléstermében egy külön szekrényben van állandólag elhelyezve, őre és kezelője a tanügyi előadó. Gyarapodott vásárlás utján a m. Igazgató-tanács 1374 — 1877 számú határozata által megállapított 100 frtnyi átalányból 19 munkával 25 drbban 30 frt. 70 kron; ajándékozás folytán 28 munkával 48-drbban. Jelenleg van a könyvtárban 112 munka fi56 frt 01 k. o. értékben). Vásároltatott egypecsétnyomó 7 frt 20 kron. (1251—Í878 ig. tan. sz. hat.) Egy leltári napló 10 frt 50 kron (1251—878 igt. hat.) és egy festett szekrény 10 frton.
Bírálatra kiadatott: Brassai Sámuel földiratának második vagy polgári része. Irta Buzogány Áron. Harmadik javított kiadás. Kolozsvárt, 1878. Jancsó Lajos, dr Török István és Gergely Sámuel tanárok összhangzó bírálata alapján fölvétetett a használható tankönyvek közé. Szepesi Ijnre Görögnyelvtana. Hetedik kiadás. Teljesen átdolgozta Szamosi János a kolozsv. tud. egyetem tanára stb. Budapest 1878. Ki van adva bírálatra Urr György, Szakács Mózes és Geréb Márton tanároknak. Göldner Nándor, m.-vásárhelyi ref. német nyelvtanár, „Németnyelvtanának" 2-ik javított kiadása (kéziratban) ki van adva bírálatra Vincze Dániel, Bod Károly és Gráf Jakab tanároknak. Hogy a hazai tankönyvirodalom terén megindult élénk mozgalom méltatása s illetőleg az újabban megjelent tankönyvek ismertetése és bírálata nálunk némileg háttérbe szorult, annak az oka egyfelől az, hogy tanáraink a gymnasiumi s részben a tanitóképezdei új szervezet megalkotásával valának elfoglalva; másfelől az, nogy az 1878-ban Szászvároson tartott tanári közértekezlet megállapitá a használható tankönyvek jegyzékét és ez által eleget vélt tenni a mai oktatás követelményének az új szervezet életbeléptetése idejéig. Közgyűlésünk tanügyi előadó afiának e kiváló szorgalommal és szakértelemmel összeállított munkálatáért, elösmerésének kifejezése mellett, köszönetet szavazván, jelentésének a népiskolák osztályozását tárgyazó részét az áll. igazgató-tanácshoz azon utasítással teszi át, hogy népiskoláink állásáról beszerezendő ujabb és részletes adatok alapján állapitsa meg véglegesen népiskoláink osztályozását s eljárása eredményéről a jövő évi közgyűlésünknek tegyen jelentést. Főtiszteletü püspök aa felkéretik arra, hogy utasitsa esperes afiait, hogy jövőre évenként terjeszszenek hl részletes kimutatást arról, hogy az illető egyházmegye papjai a népiskolai Tanterv, Utasítás és Rendszabályokban körülirt kötelességeiket állami, községi, felekezeti népiskolákban miként teljesitik. Azon esetben, ha a felküldendő kimutatásból hanyagság vagy mulasztás tűnnék ki, a fegyelmi eljárás iránt a szükséges lépéseket tegye meg —. Középtanodáink tanügyi 'haladását örömmel veszi tudomásul közgyűlésünk, s a tanügyi állapotok fölötti , megelégedését nyilvánítván, köszönetet szavaz a tanodái elöljáróságoknak buzgó fáradozásukért. 18. Olvastatik az áll. igazgató tanácsnak középtanodáink tanterve módosítására vonatkozó következő javaslata:
57 A múlt évben tartott egyházkerületi közgyűlésnek 69 jkönyvi sz. a. kelt határozata folyián ig. tanácsunk a Szászvároson tartott tanári értekezletnek tanodáink tanterve módosítását tárgyazó javaslatát közölte tanodáink elöljáróságaival, érdemleges tárgyalás és véleményes jelentéstétel végett; a beküldött véleményeket pedig egy egyöntetű javaslattétel czéljából áttette a tanári értekezlethez azon megtalálással, hogy munkálatát — a f. évben tartandó egyházkerületi közgyűlésen tárgyaihatás végett — kellő időben nyújtsa be ig. tanácsunkhoz. Ezen megbízás folytán a folyó évben Sepsi-Szeutgyörgyön tartott tanári értekezlet tanodáink tantervének módosítását tárgyazó javaslatát megállapítván, felküldötte ig. tanácsunkhoz, mely munkálat az idézett határozat értelmében lett volna benyújtandó a főt, egyházker. közgyűléshez. Tekintve azonban ig. tanácsunk azt, hogy a magyarországi ev. ref. egyetemes tanügyi bizottság, tanodáink tantervének egyöntetű megállapítása végett, javaslata megállapítására f. évi november hó 24-én s következő napjaira egybehivatott; tekintve azt, hogy az egyetemes tanügyi bizottság elnökének, dunamelléki püspök főtiszteletü méltóságos Török Pál urnák, azon kifejezett óhajtása és ajánlata, . mely szerint egyházkerületünk részéről tanodáink tantervének megállapítása előtt az egyetemes tanügyi bizottság munkálatának közzététele várassák be, nyómos okoknál fogva figyelembe veendő : igazgató-tanácsunk a tanári értekezletnek tanodáink tanterve módosítására vonatkozólag beadott munkálatát azon javaslata mellett nyújtja be a főtiszteletü egyházkerületi közgyűlésnek, hogy méltóztassék a munkálatot az egyetemes tanügyi bizottságba egyházkerületünk részéről 1875 évi egyházkerületi közgyűlésen 61 és 74 jkönyvi sz. alatt kinevezett bizottsági tagokhoz áttenni azon megbízással, hogy azt rendszeresen átdolgozva folyó évi november hó 24-re Budapestre összehívott egyetemes tanügyi bizottságnak nyújtsák be. Mivel az egyetemes tanügyi bizottságba egyházkerületünk megbízottai megválasztása alkalmával a tanügyi előadói állomás még nem volt rendszeresítve, és igy tanodáink tanügyi állásáról alaposan tájékozva lévő tanügyi előadó a bizottságba nem volt beválasztható, ig. tanácsunk ajánlja a főt. egyházkerületi közgyűlésnek az 1875. évben tartott egyházkerületi közgyűlés 74/a jegyzőkönyvi szám alatt kiküldött bizottságnak a tan ügyi előadó kinevezése által kiegészíttetését. Közgyűlésünk az ig. tanács jelentését tudomásul veszi, az 1875 évi egyházkerületi közgyűlés 74 jkönyvi sz. alatt megválasztott egyetemes tanügyi bizottságba Parádi Kálmán tanügyi előadó afiát kinevezi, s bizottságot felkéri, hogy az idei tanári értekezlet munkálatát rendszeres egészbe öntve, terjeszsze a folyó évi
98 november 24-re Budapestre egybehívott egyetemes tanügyi bizottság elé. 19. Tárgyalásra kitüzetik az áll. igazgató tanács jelentése az állam által elvont kamarai javadalmak kártérítése és íblyóvá tétele végett tett lépésekről, Tett inditvány folytán az ügy zárt ülésen tárgy altatván, Közgyűlésünk az ig. tanács előterjesztését helyes lő tudomásul veszi 20. Tárgyaltatik az áll igazgató tanácsnak a múlt évi ker. közgyűlés 63 j . k szám alatt kelt határozata folytán a kepe megváltása esetében a kepe váltsági alapnak központi kezelés alá bocsátását tárgy az ó következő javaslata: Igazgató-tanácsunknak a múlt évben tartott főt. egyházkerületi közgyűléshez benyújtott évi jelentése 5-ik pontja alatt helybenhagyó tudomásul vétel" végett előterjesztett azon határozata, melylyel kimondotta, hogy a kepeváltsági magtár vagy más alap jövedelméből a kepe megváltását vagy lejebb szállítását csak azon esetre engedélyezi, ha a kepeváltság alapjául szolgáló tőke igazgató-tanácsunkhoz — központi kezelés végett — felküldetik, a 63-ik jkönyvi szám 8-ik pontja alatt kelt határozat utasitása szerint közöltetvén az egyházmegyékkel véleményezés végett, a nagy-sajói káptalan kivételével az egyházmegyék közgyűlései nyilatkozatukat felküldötték. A nyilatkozó tizenhét egyházmegye közgyűlése közül ig. tanácsunk határozatát elfogadta három feltétlenül, öt pedig feltételekhez kötve, mely feltételek a központi kezelés módozataira vonatkoznak, egy rész a kikölcsönzést, más rész állampapírokba helyezést ajánlva. Ellene van a határozat törvényerőre emelésének kilencz egyházmegye, különböző eltérő, sőt ellentétes indokokat hozva fel ellene. Mivel ig. tanácsunk a fennidézett elvi határozatának helybenhagyó tudomásul vétel végett bejelentése alkalmával határozata főbb indokait felfejtette és a múlt évi egyház kerületi közgyűlés óta nyert tapasztalata folytán azon határozata törvényerőre emelésének szükséges voltáról még inkább meggyőződött, kéri a főt. egyházkerületi közgyűlést: méltóztassék a múlt évben elvileg helyesléssel fogadott határozatot törvényerőre emelni. Közgyűlésünk kimondja, hogy az eddigi keperendszernek pénzfizetésre változtatását csak azon esetben engedélyezi, ha a kepe megváltása alapjául szolgáló tőke közvetlen központi kezelés alá bocsáttatik. Utasítja az áll. ig. tanácsot, hogy az ily kepe váltsági alapok kezelését szabályozó tervezetet a jövő közgyűlésen terjeszsze elő.
Ill-ik ülés november 4-ikén, Elnökölt: Zeyk Károly., fégondnok.
Jegyzett: Szász Domokos, közjegj ző.
21. A közelebbi ülés jegyzőkönyve felolvastatván Hitelesíttetik. 22. Elnök afia bemutatja a következő beadványokat: a) a gyulafehérvári egyházmegye kérvényét, melyben ürességben lévő egyik főgondnoki állomásának betöltéséért folyamodik s a főgondnoki állomásra kijelöli: br. Kemény László, Barcsay Ákos és Köblös Miklós afiait. A főgondnoki állomásra a választás el fog rendeltetni. b) Özvegy Dáné Istvánná kérvényét özvegy-árvai kegydij-illetményének teljes kiszolgáltatása tárgyában. c) A görgényi egyházmegye kérvényét, melyben a sáromberki papi és kántor-tanitói uj dijlevelek megerősitéséért folyamodik. d) A görgényi egyházmegye fölterjesztését a gernyeszegi egyházközségben jelenleg divó papi és rectori garas-pénz megváltásának engedélyezése tárgyában. e) A görgényi egyházmegye felterjesztését, melyben a vajda szt.iváni egyházközségnek a tanitó és birtokosság között létrejött egyezmény következtében megváltoztatott tanitói dijlevelét megerősiteni kéri. f) A kezdi egyházmegye kórvényét az iránt, hogy Zajzon István fel-torjai ref. lelkész „nyugalmazott főjegyzői" czimet viselhessen. g) Kovács Gyulának, a n.-enyedi főtanoda volt erdőszónek kérvényét, melyben számadásai sürgős ellátásának megrendeléséért folyamodik. Áttéteinek a kérvényi bizottsághoz h) Borbáth Pál inditványát a népiskolai tanév kezdete és az ismétlő iskolák életbeléptetése tárgyában. Áttétetik az inditványi bizottsághoz. 23. Olvastatik a tanári kijelölő levélkék felbontására és összeszámítására, kiküldött bizottság következő jelentése: a) A n.-enyedi Bethlen-főtanodánál betöltendő paedagogiai és class. litteraturai tanszékre beadatott összesen 53 kijelölő levélke, a melyek szerint: Nagy Lajos 53, Faluvégi Albert 48, Keresztes József 46 szavazatot nyertek. b) a n.-enyedi Bethlen-főtanodánál betöltendő 5-ik theologiai tanszékre beadatott összesen 53 kijelölő levélke, a, melyek szerint Keresztes József 53, Nagy Lajos 45, Szc»es: Sándor, 44 szavazatot nyertek.
éo c) A szászvárosi Kún-tanodánál betöltendő magyar- és német irodalmi tanszékre beadatott összesen 49 kijelölő levélke, a melyek szerint:. Vitás Lajos 47, Simó Dénes 41, Csősz János 36 szavazatot nyertek. d) A szászvárosi Kún-tanodánál betöltendő ó-class. literatúrai tanszékre beadatott összesen 50 kijelölő levélke, a melyek szerint: Deák Gerő 49, Hajdú Ferencz 37, Simon Ferencz 37 szavazatot nyertek. A c) és d) pontokkal kapcsolatosan Demeter Sámuel képviselő beadja a következő inditványt: A szászvárosi Kún-tanodánál a tanoda életének gyarapodása s annak az idő kivánataihoz képest kiegészitése tekintetéből mulhatlanul szükségessé vállván két tanszéknek u. m. az ó-class. literatúrai és a magyar s német irodalom tanszékének rendszeresítése, a múlt 1878 évi egyházkerületi közgyűlés 65 sz. alatti határozata alapján mondja ki egyházker. közgyűlésünk azt, hogy nevezett állomásokat rendszeresítve, azokat már jelenlegi közgyűlésünkön választás utján betölti. A közgyűlés a n.-enyedi Bethlen fő tanodánál betöltendő paedagogiai és class. literatúrai tanszékre Nagy Lajos, Faluvégi Albert és Keresztes József; ugyanezen tanodánál betöltendő 5-dik theol. tanszékre Keresztes József, Nagy Lajos és Szőcs Sándor afiait jelöli ki. A c) és d) pontokra vonatkozó inditvány elfogadtatván, a választás elrendeltetik, s ennek folytán a közgyűlés a szászvárosi Kún-tanodánál betöltendő magyar és német irodalmi tanszékre Vitus Lajos, Simó Dénes és Csősz János; az ugyanezen tanodánál betöltendő, óclass. literatúrai tanszékre Deák Gerő, Hajdú Ferencz és Simon Ferencz afiait jelöli ki. 24. Elnök afia, felhivja a közgyűlés tagjait, hogy adják be szavazataikat 1. ma délután 5—7 óráig: á) a n.-enyedi tanodánál a paedagogiai és class. literatúrai tanszékre ; b) a n.-enyedi tanodánál az 5-ik theologiai tanszékre; c) a szászvárosi tanodánál a magyar és német irodalmi tanszékre; d) a szászvárosi tanodánál az ó class. literatúrai tanszékre; 2. holnap reggel 8—9 óráig: e) a néhai Elekes Károly elhalálozása folytán megürült konventi bizottsági tagságra; f) az állandó igazg. tanács jövő évi működésének megvizsgálására kiküldendő bizottság 3 tagjára; 9) a gy.-fehérvári egyházmegye főgondnoki állomására. Szolgál tudomásul.
25. Olvastatik a Molnár Aladár által készitett s az egyetemes konvent által általánosságban elfogadott köznevelési és közoktatási szabályzat tárgyában az áll. igazgató-tanács által egybehívott enquettnek következő jelentése: ' Azon paedagogiai és didaktikai elveket, melyeken a Molnár Aladár által készitett és az egyetemes konvent által általánosságban elfogadott szabályzat nyugszik, értekezletünk is kétségbevonhatlan iga • zaknak tartja, ugyanazért a már megnevezett szabályzatot melegen üdvözli és a főtiszt, ker. közgyűlésnek általánoságban elfogadásra ajánlja. Azon útra azonban, melyet a javaslatkészitő a szabályzat gyors, mondhatnók rögtöni életbe léptetésére ajánl, csak a legnagyobb óvatossággal és körültekintéssel léphetünk rá. Reformált tanintézeteinket a protestántismus életösztöne hozta létre. Ez életösztönről fel lehet tenni, hogy azon tanodákat, melyeket erő megfeszítéssel létrehozott, erő megfeszítéssel fenn is fogja tartani s az idő követelményeihez mérten tovább fejleszti s reformálja. A hiányoknak felösmerése reformált egyházközönségünk buzgóságát reményünk szerint fokozott tevékenységre serkenti s e fokozott tevékenység felekezeti tanodánk fejlődésében egy új virágzó korszakot idézhet fel, mely egyházunk és nemzetünk erőteljes kifejlődésére a legjótékonyabb befolyást gyakorolhatja. Ugyanazért tanodáink redukcziójára csak a legvégső esetben gondolhatunk, akkor, midőn a sikerhez való juthatás minden más útját zárva találtuk. Különösen erd. ref. tanodáinknál kell a legnagyobb óvatossággal és megfontolással eljárnunk. Nem ringatjuk magunkat azon hiu álomban, hogy tanodáink a kor színvonalán állanak. Tudjuk, hogy szegénységünk és a megelőző évtizedek mostoha viszonyai következtében sok hiány van erdélyi ref. tanodáinknál is. Azt azonban határozottan tagadjuk, hogy a mi tanodáink a fejlettség amaz alacsony fokán állanának, melyek javaslatkészitőnek, javaslata indokolása alkalmával, szemei előtt lebegtek. Erdélyi ref tanodáink, nem csak hogy nem tespednek és nem hanyatlanak , hanem ellenkezőleg a csak 15—20 évvel ezelőtt létezett viszonyokhoz mérten is, jelentékeny haladást tettek a fejlődés utján. A nélkül, hogy részrehajlás vádjának tennők ki magunkat, az igazság érdekében a javaslat indokolása sötét hátterével szemben, kötelességünknek tartjuk kifejezni azon meggyőződésünket, hogy erd. ref. tanodáink, különösen a tanitás végeredményét tekintve, nem csak a más felekezetek tanodáival, hanem az állami tanintézetekkel szemben is bátran kiállhatják és tényleg ki is állják a versenyt. Különös figyelmet érdemlő körülmény az is, hogy erdélyi ref. tanintézeteink közül többen, sőt mondhatnók mindnyájan, nem csak a prot. tudományosság fejlesztői, hanem egyszersmind megtámadott nem-
zetiségünknek is védbástyái. Már pedig mentői fontosabb és mentői többféle érdeknek szolgál valamely intézmény, redukcziója vagy épen megszüntetése annál inkább megfontolandó és Veszély nélkül csak akkor végrehajtható, midőn a redukálandó vagy megszüntetendő intézmény helyett más intézményt állítottunk, mely az előbbi által végzett szolgálatot fokozott mértékben képes teljesiteni. Az alapítványoknak más helyre való elhelyezése, vagy az eredeti alapító levelekben megjelölt czéltól eltérő más czélra való fordítása pedig legyőzhetetlen jogi és egyéb elvi akadályokba ütköznék. Ezek folytán a Molnár Aladár-féle, más különben helyes elveken nyugvó javaslatot, csak fokozatosan és oly mérvben ajánljuk életbe léptetni, hogy az életbe léptetés tanodáink fennállhatását és fejlődését meg ne akaszsza. Ez általános elveket és egyházkerületünk speciális szervezetét tartva szem előtt, az élőnkbe terjesztett javaslaton több módosítást tettünk, melyeket tisztelettel ide iktatunk s elfogadás végett a főtiszt, ker. közgyűlésnek ajánlunk. A javaslatnak a népnevelési és oktatási intézetekről szóló első részére vonatkozólag általánosságban megjegyezzük, hogy a népoktatás ügyének a népiskolákra vonatkozó része nálunk már törvény által van rendezve, ugyanazért jelen alkalommal a javaslat ezen ágára nem terjeszkedünk ki, hanem egyszerűen mellékeljük a kész szabályzatot, annyival inkább, mert a két munkálat alapelveiben teljesen megegyező. A többi részekre vonatkozó javaslataink a következők: A 2. §. második sorában, és „felső népiskolák" után beteendőnek véljük: „esetleg polgári iskolák". A 9. §. 4. pontjában a „tanítás nyelve" helyett „a magyarnyelven való tanítás" teendő. A 14. §. második bekezdése első sorában „akár" után „úgynevezet" teendő. A 15. §. 4. alpontja alatt Frőbel-féle helyett, „gyermekkert" teendő, A 18. §. második bekezdését a szövegből töröltetni ajánljuk. A 21. §. megtoldandó a következő mondattal: „és addig is, mig rendszeres óvodákat lehet állitni, legalább gyermek-menedékhelyek állitandók minden egyházközségben". A 22. §. az első rend 2-ik szava „óvodák" után teendő: „vagy gyermek menedék-helyek". Az 54. §. 3 első rendjének következő szövegezését ajánljuk: A képesitő vizsgálatok á képezdei egész tanfolyam elvégeztével letehetők, de legfennebb 2 év alatt minden esetre leteendők valamelyik stb. A 60. §. harmadik bekezdését kihagyandónak ajánljuk.
63 A 62. §. ezen szövegezését ajánljuk : A megüresedett tanítói állomások az egyházkerületek szabályai szerint minél előbb betöltendők. A 63. §. első bekezdésé ekkép szövegezendő: Tanév folyama alatt az eltávozás akár rendes-, akár segéd vagy ideiglenes tanítónak csak rendkívüli esetekben engedhető meg. A 64. §. törlendő s helyébe irandó: A tanitó halála esetén özvegye és árvái oly elbánásban részesülnek, milyet az illető egyházkerület szabályzata megállapított A 65. §. második bekezdése törlendő. A 66. §. első bekezdése negyedik rendjében jóváhagyásával után zárjelbe teendő: (az erdélyi egyházkerületben, az egyházközségi tanács, egyházmegye és igazgató-tanács javaslatára az egyházkerületi közgyűlés.) Ugyanezen §. a) pont alatt 400 helyett 300 teendő. Ugyanezen §. utolsó bekezdésében a második sorban levő képest szó után ez teendő: lehetőleg külön díj adandó. A többi törlendő. A 67. §. ezen szók helyet^: „adandó neki a temetési dijak jövedelme, ez teendő: „méltányos fizetés adandó". A 69. §. első bekezdése utolsó rendjében „biztosítanak" helyett: „biztosítottak" irandó, és megtóldandó ezzel: a törvényben megszabott határ időn belül. 71. §. 3-ik rendjében e tétel: ha az képesítő vizsgálatot tesz le, s erről a tanításra felhatalmazó oklevelet nyer, egyszerűen törlendő. A 86. §. 1) alatti része megtóldandó ezzel: kivételt képeznek az oly képezdék, melyek valamely többféle tanfolyamból combinált collegium kebelébe vannak beillesztve. Ezek kevesebb külön tanerővel is fenntarthatok. Megkivántatik azonban, hogy az igazgatón kívül 1 rendes tanár és a gyakorló oskolának külön tanítója legyen. A 91. §. első bekezdése 4-ik rendjében, reáliskola után a vagy szó kihagyandó és ez irandó: gymnasium vagy polgári iskola 4 alsó sib. Ugyanazon czikkek utolsó bekezdésében utolsó előtti rendben 5 helyett 4 teendő. 93. §. g) pont alatt a németnyelv törlendő. Az 1) pont végére oda teendő: facultativ tantárgy a németnyelv. A 94. § első bekezdésének a végére 28 helyett 30 teendő. A 96. §. első bekezdés első rendjében igazgató-tanács után ez teendő zárjelbe (erdélyi egyházkerületben az elöljáróság). A 98. § az első bekezdés első rendjében „képezdében" sző után ezen szó irandó l e h e t ő l e g . A 103. §. végéhez ez ragasztandó: az erd. egyházkerületben az igazgató-tanács helyét az elöljáróság pótolja a gyakorlatban levő hatáskörrel.
u
A 104. § második bekezdés második rendjében igazgató-tanács után ez teendő: (ez erdélyi egyházkerületben az elöljáróság). A 125. §. 3-ik rendében ideiglenesen szó után ez irandó: rendkívüli és segéd tanárok is alkalmazhatók stb. Ugyanezen §. második bekezdése első rendjében (az igazgatón kivül) helyett ez irandó : az igazgatóval együtt. A 126. §. második bekezdése teljesen kihagyandó. A 129, §. második bekezdése után ez irandó: erdélyi egyház kerületben a tanárok fegyelmi ügyeiben első fokon az 1830—430 számú szabályrendeletben megszabott bíróság (lásd Dózsa Elek jogtanát) másodfokon az egyházkerületi főtörvényszék, és harmadfokon a fölállítandó országos főtörvényszék itél. Ugyanezen §, utolsó bekezdésében országos tanács helyett országos főtörvényszék teendő. A ]30. §. utolsó bekezdése első rendjében püspök szó után zárjelbe irandó: (az erdélyi egyház kerületben az igazgató-tanács). A 131. §. a) pont alatt 12 helyett 10, b) pont alatt 8 helyett 6, c) pont alatt 5 helyett 4 irandó. A 133, § második bekezdése második rendjében 1000 helyett 800 irandó. Ugyanezen czikk harmadik bekezdése második rendjében „fizetésnek" szó után ez irandó : eredeti összege évenként bizonyos százalékkal emelkedik. Ezen százalékos növekedés mértékét és módozatát azonban a tanodái elöljáróság és igazgató-tanács javaslatára a ker közgyűlés határozza meg. A bekezdés többi része törlendő. A 135. §. 1 pont második alpontjában „általános" szó után oda irandó : mennyiségtani földrajz és elemi osillagászattan. A „mindeniknél" szó kihagyandó, s helyébe irandó: a földrajz tanításánál stb. A 140. §. második mondata így szövegezendő: de az alsóbb osztályokban a legközelebbi szakok csoportositandók. A 145. §. ekép szövegezendő: Egy tanév 10 hónapból áll. A közbeeső szünidők meghatározása az egyes egyházkerületeknek hagyatik fenn. A 146. §. 9 helyett 10 irandó. A 147. §. második bekezdése teljesen kihagyandó. A 149. §. első bekezdése első rendjében a „tanácslólag" szó törlendő; a második bekezdés eként szövegezendő: a más oskolákból végkép kizárt tanulók a tanodába fel nem vehetők. A harmadik bekezdés törlendő. A 151. §. utolsó bekezdése helyett ez teendő: a magán vizsgálatokról, osztály összevonásról szóló jelentés a zártudósitásokkal kapcsolatban terjesztetik fel a felügyelő testülethez* A 154. §. első része helyett ez teendő: A középtanodák 4 alsó osz-
ŐS
A A
A A A A
A A A A
tályában félévenként, a 4 felsőbb osztályában pedig a tanév végével stb. mint a hogy az eredeti szövegben következik. 155. §. második bekezdésében „püspöknek" szó után zárjelbe ez irandó: az erdélyi egyházkerületben az igazgató-tanácsnak sat. 3 58. §. ekép szövegezendő: A hol kimutatható, hogy anyagi erő hiányában nem képesek egyszerre a jelen szabályzat követelményeinek eleget tenni, ott megengedhető, hogy a jelen szabályzat életbe lépte után is a 131 és 133 §§-ban foglalt határozványok érvényesítése iránt az egyes egyházkerületek saját viszonyaikhoz képest intézkedjenek; de csak azon kikötéssel, hogy a rendes, rendkívüli és minősített segédtanárok száma, a javadalmazásra nem tekintve, ezen szabályzat által kivánt mennyiséget felérje, és az illető tanodák időről-időre tényekkel igazolják^, hogy az emiitett szakaszokban kitűzött kívánalmak megvalósítása felé közelednek. 177. §. 2 ik pont alatt „iskolaszék" után zárjelbe i r a n d ó : (erdélyi egyházkerületben az elöljáróság). 178. §. első bekezdése második mondata kihagyandó. 181. §. utolsó bekezdése kihagyandó. 182. §. első bekezdése után ez irandó: (az erdélyi egyházkerületben az iskolaszék a tanodái elöljáróság, melynek tagjai: a gondnokok és rendes tanárok és oly rendkívüli és segédtanárok, kiket az igazgató-tanács erre feljogosít) 184. § törlendő, mivel a 129. §. e tárgyban már intézkedik. 197. §. negyedik bekezdésében „megerősítés" helyett „tudomásvétel" irandó. 200. §. 6-dik pontja végén bölcsészet története után „és paedagogia" irandó. 204. §.. utolsó bekezdése még egy bekezdéssel pótlandó, következő szöveggel: Az országos egyház-tanács engedelmével a 203. §-ban körülirt bölcsészeti tanfolyamnál, ha az a nevelés- és oktatástan előadására még 2 tanszékkel bővíttetik és gyakorló iskolával láttatik el, ideiglenesen, addig mig teljes tanárképezde állítható fel, az illető szakokban gymn. tanárok képezhetők és külön szabályzat értelmében mellette szervezendő tanár vizsgáló-bizottság előtt képesithetők is.
Az enquette által ajánlott ezen modósitások tüzetes tárgyalás alá vétetvén, , Közgyűlésünk a köznevelég és közoktatás szervezetének az egyetemes konvent által elvileg magáévá tett szabályzatát a következő módosításokkal fogadja el: 1. a 62. §• igy szövegez,endő: Jegyzőkönyv. Ö
„A megüresedett tanítói állomások az egyházkerület szabályzatai szerint minél előbb betöltendők." 2. A 64. §. következőleg szövegezendő: „A tani tó halála esetében özvegye s árvái oly elbánásban részesülnek, a minőt az illető egyházkerületi szabályrendelet megállapít." 3. A 65. §. második alineája kihagyandó. 4. A-66. §. első alineája negyedik sorában e szó után „jóváhagyásával" zárjelbe ez teendő: „(az erdélyi egyházkerületben az egyházközségi tanács, az egyházmegye és igazgató tanács javaslatára az egyházkerületi közgyűlés)." 5. A 71-ik §. negyedik és ötödik sorából a következő szavak kihagyandók: „ha képesítő vizsgálatot1 tett le s erről a tanításra felhatalmazó oklevelet nyert." Ugyanezen szakasz második sorából kitörlendő az „ott" szó, mint felesleges. 6. A 86-ik §. első alineája következőleg kiegészítendő : „kivételt képeznek az oly képezdék, melyek valamely többféle tanfolyamból combinált collegium kebelébe vannak beillesztve. Az ilyenek kevesebb külön tanerővel is fenntarthatok. Megkivántatik azonban, hogy ez igazgatón kivül egy rendes tanára s a gyakorló iskolának külön tanítója legyen." 7. A 91-ik §. első alineája 4-ik sorában a „reáliskola" szó után a „vagy" szó kihagyásával ez teendő: „gymnasium vagy polgári iskola 4 alsó osztálya" stb. .8. A 96-ik §. első alineája első sorában e szó után: „igazgató-tanács," zárjelbe ez teendő: „(az erdélyi egyházkerületben az elöljáróság.)" 9. A 103-ik §. végéhez ez teendő: „Az erdélyi egyházkerületben az igazgató-tanács helyét az elöljáróság pótolja, gyakorlatban levő hatáskörrel." 10. A 125 ik §. igy szövegezendő: „Minden gymnasiumban és reáliskolában rendszerint csak rendes tanárok alkalmazandók. Szükség esetén azonban a rendes tanárok mellett, minősített rendkívüli, helyettes és segédtanárok is alkalmazhatók illető szakmáikra. A tanárok száma (az igazgatóval együtt) bármely intézetnél az abban fennálló osztályok számánál kisebb nem lehet." 11. A 126. §. második alineája egészen kihagyandó,
ST 12. A 129-ik §. második alineája ekép kiegészítendő: „Az erdélyi egyházkerületben a tanárok fegyelmi ügyeiben, első fokon az 1830-430 számú szabályrendeletben megszabott bíróság, másodfokon az egyházkerületi köztörvényszék és harmadfokon a felállítandó országos főtörvényszék ítél." Ugyanezen §. utolsó alineájában „országos tanács" helyett „országos főtörvényszék" teendő. 13. A 130-ik §. utolsó alineája első rendjében a „püspök" szó után zárjelbe ez teendő: „(az erdélyi egyházkerületben az igazgató-tanács.)" 14. A 131 -ik §. szövege így módosítandó: Az egy tanintézetben alkalmazott tanárok létszáma, a szépírás, testgyakorlás, rajzolás és a nem kötelezett tantárgyak külön tanítóin, valamint a más felekezetüek vallástanitóin kivül (azonban a reáliskolában a rajztanárral együtt) az igazgatóval: a) nyolcz osztályú, teljes gymnasiumban vagy reáliskolában legalább is . 10 b) hat osztályúnál legalább 6 c) négy osztályúnál legalább 4 oly tanár, kik kizárólagosan az intézetben vannak alkalmazva és a 125-ik §-ban foglalt követelménynek eleget tettek. 15. A 133-ik §. második alineája második sorában „1000" helyett „800" Írandó. Ugyanezen § harmadik^ alineája második sorában e szó után: „fizetésük" ez írandó: „eredeti összege évenkint bizonyos százalékkal emelkedik. Ezen százalékos növekedés mértékét és módozatát azonban a tanodái elöljáróság és igazgató-tanács javaslatára a ker. közgyűlés határozza meg." Az alinea többi része kihagyandó. 16. A 135. §. első pontjának i) alpontjában e szó után: „általános" ez teendő: „mennyiségtani földrajz és elemi csillagászattan." Ugyanezen alpontban e szó „mindeniknél" kihagyandó s helyette ez irandó: „a földrajz tanításánál stb." 17. A 140-ik §. második mondata igy szövegezendő: „de az alsóbb osztályokban a legközelebbi szakok csoportositan dók." 18. A 145-ik §< ekép sző.Tegezendő: „Egy tanéy .
•
•
.
5 *
6 8
-
10 hónapból áll. A közbeeső szünidők meghatározása" az egyes egyházkerületeknek hagyatik fönn. 19. A 146-ik §-ban 9 helyett 10 irandó. , 20. A 147-ik §. második alineaja kihagyandó. 21. A 151-ik §. utolsó alineaja helyett ez teendő: „a magán vizsgálatokról, osztály összevonásról szóló jelentés a zártudósitásokkal kapcsolatban terjesztetik föl a felügyelő testülethez." 22. A 155 ik §. második alineajában e szó után: „püspök" zárjelbe ez teendő: „(az erdélyi egyházkerületben az igazgató tanácsnak)" sat. 23. A 158-ik §-ban a'negyedik sorban „három év" helyett „tiz év" teendő. Továbbá utolsó mondata igy módosítandó: „Azonban a tanárok száma sehol sem lehet kevesebb a 125 §. illetőleg a 131 -ik §-ban megállapítottnál." 24. 177-ik §. második pontjában e szó után: „iskolaszék" ez teendő zárjelbe: (az erdélyi egyházkerületben az elöljáróság.)" 25. 182-ik §. első alineaja után ez teendő: „Az erdélyi egyházkerületben az iskolaszék a tanodái elöljáróság, melynek tagjai: a gondnokok, rendes tanárok .• . és oly rendkívüli és segéd tanárok, kiket az igazgatótanács erre feljogosít." . 26. A 200-ik §. hatodik pontja végén e szavak után: „bölcsészettörténete" ez irandó : „és paedagogia." 26. A szavazatszedő bizottság jelenti, hogy: a) a kolozs-kalotai egyházmegyei algondnoki állomásra szavaztak összesen 82-en; ebből Gryarmathy Zsigmond afia 81-et, Vájna Miklós afia 1 szavazatot nyert. b) A kolozsvári egyházmegyei főgondnokságra szavaztak összesen 82-en; ebből dr, Szőcs Emil afia 81-et, dr. Jenéi Viktor -afia 1 szavazatot~ nyert. • c) A maros-vásárhelyi fő tanoda főgondnokságára szavaztak Öszszesen 82-en; ebből ifj. br. Kemény Domokos 77, br. Kemény Kálmán 5 szavazatot nyert. d) A maros-vásárhelyi főtanoda algondnokságára szavaztak öszszesen 82-en; ebből dr. Dózsa Miklós 81, Ilyés Károly 1 szavazatot nyert. Elnök kijelenti, hogy a megejtett szavazatok folytán megválasztattak: a) a kolozs-kalotai egyházmegye algondnokává Gyarmathy Zsigmond; -
69 b) a kolozsvári egyházmegye fogondnokává dr. Szőcs Emil; c) A m.-vásárhelyi főtanoda fogondnokává ifj. br, Kemény Domokos; d) A m.-vásárhelyi főtanoda algondnokává dr. Dósa Miklós afiai. 37. Olvastatik az áll ig tanácsnak a nagy*enyedi tanitó képezde újjászervezése ügyében tett következő előterjesztése. A népiskolai bizottság, igazgató tanácsi felhívás folytán, f. é. november hó 1-én tartott ülésében tárgyalás és beható tanácskozás alá vevén a népiskolai bizottság és a n.-enyedi főiskolai elöljáróság képezdei tantervjavaslatait, arról győződött meg, hogy a két javaslat között lényeges elvi ellentétek vagy eltérések nincsenek;* ennélfogva elfogadta bizottság a végleges megállapítás czéljából az enyedi tantervjavaslatot és azt, miután a szükségeseknek mutatkozott változtatásokat a bizottsági tantervjavaslat szerint eszközölte, mint végleg megállapított javaslatot — kiküldetéséhez képest -=•* a főtiszteletü egyházkerületi Közgyűlés elé terjesztetni határozta,
A tanterv rövid áttekintése.
Tantárgyak f
© OQ
Jegyzés
i
! l;
I.i! Hit- és erkölcstan . . . 11.: Nevelés oktatástani tárgyak . III. Magyarnyelv és irodalom IV.I Mennyiségtani tárgyak : i a) Számtan |i b) Mértan V.;| Történelem és alkotmánytan VJ.|| Földrajz VII! Természetrajz és vegytan VIII.; Természettan IX.jj Ének és zenetan . . . . X;j Eajzolás XI.j Szépírás . . XII.:- Gazdaságtan XIII:! Testgyakorlat . . . . XIV.;Í Háziipar, szabad órákra beoszt, XV.l! Németnyelv önkéat Tállalkozók fi Az ált. kötelezett órák összeg.
2ÍÍEgyütt a három osztály 11
2|jEgyütt a három osztály [Együtt az I. és II. „
Ezen javaslat magasabb színvonalra kivánja emelni ugy magát a tulaj dónképeni tanítóképzést, mint különösen az énekvezéri képzés ügyét. Felöleli ugyanis — noha viszonyainkhoz alkalmazva — mindazon tananyagot, melyet az állami képezdei tanterv a tanítóképzés anyagául megállapított és kiszabott; e mellett nagyobb súlyt fektet és több időt szab emennél az ének- és zenei oktatásra, a nélkül, hogy e miatt a képezdei növendékek túl-terhelve lennének, akár tanórákkal, akár a tananyag menynyiségével. A czél azonban, mely az ide mellékelten beterjesztett javaslat által eléretni szándékoltatik, csak ugy lesz némileg is megvalósítható, ha a tanitóképezdénél legalább annyi és olyan tanerő lesz alkalmazva, a mennyi és minő ezen javaslatnak egyelőre csupán életbeléptetéséhez s később teljes kiviteléhez múlhatatlanul szükséges. Éhez képest a bizottság teljesen meg van győződve a felől, hogy a tanitóképezdének mindenek felett első sorban egy gyakorló iskolára és ezen iskola mellé egy valóban szakavatott gyakorló tanítóra van szüksége. A gyakorló tanító egy oly szükséges tényező a gyakorlat mezején, mint az összes tanitó testület az elmélet terén: szükségessége kétségbevonhatatlan. E tekintetben az enyedi főiskola elöljárósága is teljesen egy véleményen van a bizottsággal — mint ez a 439—1879. j . k. sz. alatt az igazgató tanácshoz intézett felterjesztésből kitetszik; épen ezért egy gyakorló iskola felállítását és egy gyakorló tanitói állomás rendszeresítését az enyedi főiskolai elöljáróság nem csak óhajtja, hanem a gyakorló iskola számára egy alkalmas tantermet is felajánl. A gyakorló tanitói állomással járó fizetést azonban — egyfelől azon okból, mert az ahoz szükséges alapot kimutatni nem képes, sőt jövőben is a középtanodai oktatás terén érzett hiányok miatt egyhamar alig is lesz képes ezt tehetni, másfelől azon alapon is, mert a képezde berendezése és felszerelése kiválóan összes egyházkerületünket érdeklő ügy és mint ilyen, nem is róható csupán az illető főiskolára — ezen okok alapján a gyakorló tanitói állomással járó fizetést egyházkerületi alapból véli és kéri fedeztetni az enyedi főiskolai elöljáróság. Bizottság, mindezeket tekintetbe véve, azon javaslatot terjeszti a főtiszteletü egyházkerületi közgyűlés elé, hogy az enyedi tanitóképezde mellé minél előbb egy gyakorló tanitói állomás rendszeresítessék évi 600 frt, szállás vagy megfelelő lakbér és 12 öl tűzifa illetmény fizetéssel; és hogy ezen pénzbeli fizetés egyházkerületi alapból, jelesen egyelőre addig is, mig a domestica cassa alapj.a oda nevekedhetnék, az egyházkerület részére járó évi államsegélyből fedeztessék. Hogy a képezdei tanterv teljesebb kivitele kellőleg eszközöltessék, a bizottság második sorban kívánatosnak, sőt szükségesnek tartja azt, hogy az enyedi főiskola által fizetett igazgatón-, ének-z.ene-, rajzs szépírás és testgyakorlás tanítóin kivül legalább még egy olyan ál-
n landó tanerő is alkalmaztassák, a ki egyedül a tanitóképezdének szentelje egész munkásságát. Ezen állandó tanerő szükségességét a bizottság ezen alkalommal csak jelezni kivánja, mint olyant, melynek előbbutóbb (ha a szükséges anyagi képesség hiánya miatt egyelőre nélkülöznie is kell) múlhatatlanul rendszeresítetnie kell. Egyébiránt a bizottság a tanítóképzés ügyét eléggé biztosítottnak látja azon feltétel alatt is, ha az első sorban szükséges gyakorló iskola felállittatik és egy gyakorló tanitói állomás haladéktalanul rendszeresítetik; ha a képezde növendékei — mint ez a megkezdett uj tanévben már folyamatban is van — osztályonként külön-külön oktatásban részesülnek és az igazgató tantárgyain kivűl a többieket gymnasialis tanárok vagy legalább tanárképezde-végzett okleveles tanárjelöltek tanítják, — a mint jelenleg is ilyenek tanítják. A mi a képezdei növendékek segélyezését illeti, a Bethlen-főiskola a napontai pár czipó és ingyen lakás élvezetén kivül több segélyt ez idő szerint nem adhatván, bizottság óhajtja, hogy az egyházmegyék segélye, a mennyiben netalán megszűnt volna, • . felelevenít* tessék és igénybe vétessék. A j elén tantervjavaslat életbeléptetésére vonatkozólag, bizottságnak az a véleménye, hogy az — tekintettel az egyetemes ref. egyház tanügyi mozgalmaira, a melyek mindez ideig forrongásban vannak s végleges megállapodást nem jeleznek, de másfelől alkalmazkodást követelnek — az igazgató tanács közvetítése folytán ideiglenesen eszközöltessék; annyival inkább, mivelhogy az enyedi képezde, mint a gymnasiummal kapcsolatos tanintézet rendszabályai, az egyetemes reformált egyház tanügykormányzati törvényeinek végleges megállapodása után lesznek megszabhatok. Közgyűlésünk az áll. igazgató tanács előterjesztését, illetőleg javaslatát teljtartalmulag magáévá teszi, s ennek folytán a képezdével kapcsolatban egy gyakorló tanitói állomás szervezését határozatilag kimondja; az 1880—81-ki tanévre a közgyűlés által megválasztandó tanítónak egyelőre az államsegélyből fedezendő évi fizetését 600 frtban o. ó. állapítja meg, elvárván, hogy a nagy-enyedi főtanoda elöljárósága a. szükséges szállás és failleték kérdésében a kellő intézkedést megteendi. 28. Püspök afia, mint az egyházmegyék uj beosztására vonatkozó tervjavaslat készítésére 1876 — 76 közgyűlési szám alatt kiküldött bizottság elnöke jelenti, hogy a bizottság—az egyházmegyék beküldött véleményére lehető tekintettél — munkálatát bevégezte s azt a közgyűlés asztalára letette. .
n Indítványozza, hogy a közgyűlés ezúttal a javaslat elvi megvitatásába se bocsátkozzék bele, hanem szorítkozzék csupán arra, hogy a javaslatot egész terjedelmében vegye föl jegyzőkönyvebe s hivja föl az egyházmegyéket, hogy 1880 május végéig a javaslatot beható tárgyalás alá vevén, indokolt véleményüket terjeszszék föl az áll. igazgató tanácshoz, hogy azok alapján előterjesztését megtehesse. Közgyűlésünk püspök afia jelentését tudomásúl veszi s tett javaslatának elfogadásával kimondja, hogy a tervjavaslat egész terjedelmében jegyzőkönyvre veendő s az egyházmegyéktől elvárja, hogy e nagy fontos-' ságu ügyben véleményes jelentésüket 1880 május hó végéig megteendik, hogy annak alapján az áll. igazgató tanács által elkészítendő javaslat érdemleges tárgyalás alá vétethessék.
Tervjavaslat az egyházmegyék uj beosztáséi ól.
Az egyházmegyék uj beosztásánál szem előtt tartandó azon vezérelv, mely szerint a történelmi fejlődés rendjén létrejött tényleges állapot megváltoztatásának nehézségeire kiváló tekintet fordítandó s az átalakítás k i z á r ó l a g ott végrehajtandó, a hol ezt: 1-ör A törvényhatóságoknak az állami törvényhozás által megállapított uj beosztása folytán az egyházi közigazgatás érdekei múlhatatlanul megkövetelik. 2-or. A hol az egyházközségeknek szétszórtsága, e miatt az administratiónak nehézségei az egyházközségek más forma csoportosítását okvetlen szükségessé teszik. 3-or. A hol egyes egyházközségek topográfiai fekvése, a hegylánczok s folyamok által kijelölt természetes határok a vasúti s közlekedési vonalok nyilván arra utalnak, hogy azok valamelyik szómszédus egyházmegyébe kebelezendők. 4-er. A hol egyes egyházmegyék népességének aránytalan csekélysége s főleg nagyobb számú erőteljesebb egyházközségeknek hiánya s a miatt azoknak anyagi s szellemi erőtlensége az illető egyházmegyének vagy teljes feloszlatását indokolja, vagy a föninaradhatás érdekében való kiegészítését s megerősítését megkívánja. E szempontok figyelembevételével érintetlenül fenntartandók továbbra is: . a) A vaj d a h u n y a d - z a r á n di e g y h á z m e g y e , melynek összes egyházai ugyanazon egy törvényhatóság területén feküsznek s így könnyen administralhatók. Egyszerűen azonban „hunyadi" egyházmegyének nevezendő. b) A s z i l á g y s z o l n o k i e g y h á z m e g y e az előző pont alatt fölhozott indok alapján. Kiegészítendő ez azonban azon diasporákkal,
73 melyek eddig a kolozs-kalotai egyházmegyéhez tartoztak, de az uj politikai beosztással Szilágymegye területéhez csatoltattak Az elnevezésből a „ s z o l n o k i " jelző kihagyandó. c) A m a r o s i e g y h á z m e g y e , melynek jól csoportosított valamennyi egyházközsége Maros-Tordamegye területén fekszik. . d) A g ö r g é n y i e g y h á z m e g y e , mely jóllehet két törvényhatóság t. i. Maros-Torda és Kolozsmegye területén fekszik, de a Kolozsmegyében fekvő egyházközségek elszakitása által felettébb meggyöngülne. •••••... Alább részletezendő tertületváltoztatásokkal fönn tartandók továbbra is a deési, kolozs-kalotai, kolozsvári, nagy-euyedi, gyulafehérvári, küküllői, udvarhelyi s erdővidéki egyházmegyék.; Ellenben föloszlatandók: a) A s z é k i e g y h á z m e g y e , melynek legnagyobb részben felette gyönge egyházközségei Szolnok-Doboka, Kolozs és Torda-Aranyosmegyék területén, nagy távolságokban vannak szétszórva. Egyházközségei a deési, kolozs-kalotai, kolozsvári, továbbá az újonnan szervezendő sajómenti és tordai egyházmegy ékbe kebelezendők. b) A s z e b e n i e g y h á z m e g y e , melynek alig egy néhány ki-. vételével mind negyedrangu s leányegyházai Szeben, Alsó-Fehér, KisKüküllő megyék területén feküsznek s igy administratiójuk felette nagy nehézségekbe ütközik. Egyházai a gyulafehérvári, nagy enyedi. küküllői s az újonnan szervezendő fogarasi egyházmegyébe kebelezendők. c) A n a g y s a j ó i k á p t a l a n , mely összesen nyólcz egyházközségből áll s ebből is öt negyedrangu, s ezenkívül van még huszonöt alig tengődő leány egyháza, s igy arra, hogy továbbra is mint önálló egyházmegye tartassék fenn, sem anyagi, sem szellemi qualificatióval nem bir. Egyházközségei az egészen újonnan szervezendő Sajómenti egyházmegyébe kebelezendők. Szervezendő ugyanis három uj egyházmegye és pedig: a) A Sajó m e n t i e g y h á z m e g y e , melyet alkotnának egyfelől a nagy-sajói káptalannak jelenlegi összes egyházai, továbbá a széki egyházmegyéből az u. n. sajómentiek és pedig névszerint: Bréte, Füzkut, Sárvár, Somkerék, Sajó-Szt.-András, Sajó-Udvarhely, Nemegye, Bethlen, N. Falu és Malom s igy összesen tizeukilencz anyaegyház, kerekszámban 6000 lélekkel 6 D mértföld területen, b) A t o r d a i e g y h á z m e g y e , melyet alkotnának: «) azon összes mezőségi egyházak, melyek Apahidától kelet és délfelé eddig a széki egyházmegyéhez tartoztak, névszerinti Fráta, Puszta- és Vajda-Kamarás, Keszü, Szováth, Palatka, Légen, Katona összes leányegyházaikkal; /?) az enyedi egyházmegyéből azon egyházak, melyek az Aranyos balpartján s illetőleg Kolozsvár felé és a mezősógen fekü&znek; név-
74 szerint: Ó- és Uj-Torda, Túr, Egerbegy, Mező Csán, Gr.-Keresztur, Hadrév leányegyházaikkal; Y) a küküllői egyházmegyéből azon egyházak, melyek TordaAranyosmegye területén, a Maros jobbpartján s részben a mezőségen í'eküsznek; névszerint: Mező-Bodon, Maros-Dellő, leány egyházaikkal. <*) a kolozs-kalotai egyházmegyéből az Aranyos-Tordamegye területén fekvők; névszerint: Sz.-László, Léta, Jára leányegyházaikkal. E szerint ez uj egyházmegye állana összesen húsz anyaegyházból, alább részletezendő lélekszámmal s felsorolandó leány egyházaikkal. c) A f o g a r a s i e g y h á z m e g y e , melyhez tartoznának a szebeni, udvarhelyi és küküllői egyházmegyékből mindazon egyházak, melyek Nagy-Küküllőmegye területén feküsznek; és pedig: «) a szebeni egyházmegyéből Bürkös, Kövesd, Bolya, Mihályfalva leány egyházaikkal; P) az udvarhelyi egyházmegyéből Kóbor, Moha, Volldorf, Muzsna, Fejéregyház, A.-Rákos, Hóviz, leányegyházaikkal; y) a küküllői egyházmegyéből, vasúti egybeköttetésénél fogva, Erzsébetváros, leányegyházaival; ő) Fogaras, melyre nézve kimondandó, hogy az egyházmegye központja s fenntartandó azon joga, hogy az. egyházi törvényszék székhelye legyen továbbra is. E szerint ezen uj egyházmegyének összesen tizenhárom anyaegyházai, az egy Erzsébetváros kivételével, mind egyetlen törvényhatóság területén feküdnének s Fogaras központtal könnyen administrálhatófc Fenntartandók, kisebb-nagyobb mérvű területváltoztatással, a következő egyházmegyék: d) A k o l o z s - k a l o t a i e g y h á z m e g y e , mely elveszitené a Tordamegyéhez csatolandó s fentebb jelzett egyházakat, valamint a kolozsvári egyházmegyéhez csatolandó s alább felsorolandókat, de kiegészittetnék azon egyházközségekkel, melyek Kolozsmegye területén feküsznek, de eddig a deési egyházmegyéhez tartoztak. b) A d e é s i e g y h á z m e g y e , mely továbbra is magába foglalná mindazon egyházközségeit, melyek Szolnok-Dobokamegye területén feküsznek, de ezenkivül kiegészíttetnék a feloszlatandó széki egyházmegyének ugyancsak Szolnok-Dobokamegye területén fekvő egyházaival, kivéve azokat, melyek — mint fentebb elősoroltatott — a sajómenti uj egyházmegye kiegészítő részét fognák képezni. c) A n a g y - e n y e d i e g y h á z m e g y e , mely elvesztené ugyan a tordai egyházmegyébe kebelezendő s fentebb emiitett egyházait, de azok helyett nyerné a feloszlatandó szebeni egyházmegyéből Bocsárd, Balázsfalva, Asszonynépe, Becze, Hari, Lapád, Péterfalva, Mikeszásza egyházakat. dj A g y u l a f e h é r v á r i e g y h á z m e g y e , mely eddigi egyházközségeinek megtartásával kiegészíttetnék a szebeni egyházmegye-
T5 bői Alsó-Fehérmegye területén fekvő Pókafalva, Kis-Enyed, Alamor, Örményszékes, Tür, Yizakna és N.-Szebenmegye területén fekvő N.-Szeben egyházközségekkel. e) Az u d v a r h e l y i e g y h á z m e g y e , mely elveszítené a fogarasi egyházmegyébe kebelezendő s fentebb elősorolt egyházakat. / ) Az e r d ő v i d é k i e g y h á z m e g y e , mely eddigi összes egyházaink megtartásával, kiegészittetnék a sepsi egyházmegyéből Hidvég, Árapatak és Erősd egyházközségekkel s e szerint magában foglalna összesen 17 anyaegyházat 13,917 lélekkel s O l t m e l l é k i egyházmegyének volna nevezendő. g) A s e p s i , o r b a i és k e z d i e g y h á z m e g y é k b ő l , tekintettel főleg a két utóbbi kicsinységére s az egyházközségek topográfiai fekvésére, két egyházmegye lenne alkotandó, és pedig: «) H á r o m s z é k i alüó (vagy Sepsi) egyházmegye, mely magában foglalná Angyalos, Árkos, Bikfalva, Bodok, Bodola, Kis- és Nagyborosnyó", Brassó, Al-Doboj, Egerpatak, Étfalva-Zoltán, Gidófalva, Dalnok, Kilyén, Komolló, Kökös, Lisznyó, Magyaros, Martonos, Málnás, Ny én, Oltszem, Réty, Szacsva, Szemerja, Szentkirály, Szotyor, Uzön, Zalán egyházközségeket, továbbá a házassági s köztörvényszéki ügyekben Sepsi-Szt.-György és Ilyefalva püspöki vizsgálat alatti egyházakat s igy összesen 31 anyaegyházat leányegyházaikkal s 21,632 lélekkel. /?) H á r o m s z é k i f e l s ő (vagy Kézdi-Orbai) egyházmegye, mely magában foglalná Besenyő, Eresztevény, Feldoboly, Albis, Barátos, Bita, Alsó- és Felső-Csernáton, Czófalva, Dalnok, Ikafalva, Karatna, Kovászna, Körös, Léczfalva, Maksa, Márkosfalva, Mártonfalva, Matisfalva, Páké, Papolcz, Páva, Szörcse, Telek, Felső-Torja, Zabok, Zágon egyházközségeket, továbbá a házassági s köztörvényszéki ügyekben Kezdi-Vásárhely püspöki vizsgálat alatti egyházat s igy összesen 28 anyaegyházat, azoknak leányegyházaival s 26,791 lélekkel. Yégül: h) A k o l o z s v á r i e g y h á z m e g y e , Kolozsvár központtal, mint közigazgatási és törvénykezési székhelylyel, kiegészitendő a kolozs-kalotai egyházmegyéből Kolozs, Pata, Ajtón és Györgyfalva, — a széki egyházmegyéből Bonezhida, Szava, Visa, — a deézsi egyházmegyéből Macskás, Kidé, Bádok, Borsa, Csomafája, Babucz, ÖrdögKeresztur egyházközségekkel s azoknak leányegyházaival. E szerint ez egyházmegyének volna 16 anyaegyháza. Kimondandó továbbá vezérelvül, hogy azo» lelkészek, kiknek egyházközségük az uj beosztás folytán más egyházmegyébe kebeleztetik, illetékeiket azon egyházmegye özvegy-árva gyámintézetébe szolgáltatják be továbbra is, a melyhez ez idő szerint tartoznak s özvegyeik s árváik is abból fogják húzni évi járadékaikat; hivatali utó-
76 daik azonban e tekintetben is a felosztás szerinti uj egyházmegye kötelékébe fognak tartozni. Kimondandó továbbá az is, hogy a fenntarr tandó egyházmegyek közvagyonából azon egyes egyházközségek, melyek más egyházmegyékhez esatoltatnak, részt magoknak nem követelhetnek, mig a teljes n feloszlatandó egyházmegyéknek közvagyona azon egyházmegye tulajdonába megy át, melybe a feloszlatott egyházmegye egyházainak többsége kebeleztetik be. A fentebbiek szerint az egyházkerület egyházmegyéinek configuratiója — egybehasonlitva a jelenlegi állapottal s lehető tekintettel a beérkezett véleményekre — a névkönyv sorrendje szerint a következő volna: I. H u n y a d i e g y h á z m e g y e . Fekszik Hunyadmegye területén s maradna benne továbbra is 25 anya- és 87 leányegyház 6136 lélekkel, II. G y u l a f e h é r v á r i
egyházmegye.
Fekszik Alsó-Fehérmegyében. Magában foglalná továbbra is eddigi 12 anya- és 16 leányegyházait 2889 lélekkel. Hozzá csatoltatnának még a szebeni egyházmegyéből Alsó-Fehérmegye területén fekvő következő
A) Anyaegyházak: Alamor . . . . Kis-Enyed . . . Örményszékes . . Pókafalva . . . Tür : . . . . Vízakna . . . . N.-Szeben . . . Összesen
157 lélek. 73 „ 49 „ 60 „ 113 „ 1098 „ 791 „ . 2341 lélek.
B) Leányegyházak: Szerdahely . . . ) Bűzd . . . . . 24 lélek. Szelistye . . . . j Kiskerék . . . . ] Ó-Bogát . . . . ( 3 5 é Veresegyház . . ' Preszáka . . . . Összesen 59 lélek.
E szerint volna az egyházmegyében 19 anya- és 22 leányegyház, az eddigi lélekszám megszaparodván 2400-al, összesen 5289 lélekkel. III. N a g y e n y e d i
egyházmegye.
Fekszik Torda Aranyos és Alsó-Fehérmegyékben. Eddig volt 32 anya, 10 önálló és 30 szórványos leányegyháza, 18,766 lélekkel. Elveszitené Ó-Torda, Uj-Torda y Tur, Egerbegy, M.-Csán, G.-Keresztur és Hadrév községeket s azoknak leányegyházait, összesen 7310 lelket, de azek helyett a szebeni egyházmegyéből hozzá csatoltatnának:
E) L e á n y é g y h á z a k A) A n y a e g y h á z a k : 382 lélek. Bocsárd . . . . Forró 22 lélek. Balázsfalva . . . 158 „ Hosszuaszó . . . 32 n Asszonynépe 94 „ 24 Fugád Becze . • 487 „ Hari . . . . • 120 „ Karácsonfalva . . 50 » M.-Lapád . . • 707 „ 45 Szancsal . . . . Bénye . . . 112 „ Péterfalva . . 397 „ Kis-Solymos . . . 118 Mike-Szásza • 154 „ Összesen 287 lélek. Összesen 2617 lélek. Továbbá a küküllői egyházmegyéből azon községek, melyek Alsó-Fehérmegye területén feküsznek, és pedig. .d) A n y a e g y h á z a k : B) L e á n y e g y h á z a k : Sülye 242 lélek. — — — M.-Herepe . . . 72 „ — — — Medvés . . . . 387 „ — — — Sz.- Benedek . . 238 „ — — — Összesen 939 lélek. Összesen — — E szerint vesztene 7 anyaegyházat leányegyházaikkal, nyerne 13-at s 6 leányegyházat, lélekszám azonban apadna 3547-el s igy maradna 15,241 lelke. IV. K o l o z s v á r i e g y h á z m e g y e . Fekszik Kolozsmegye területéi', jelenleg 1 anya- és 1 leányegyházzal, 8806 lélekkel. Éhez járulnának a kolozs-kalotai egyházmegyéből A) A n y a e g y h á z a k: Kolozs . . . . . 624 lélek. Pata 79 „ Ajtón 550 „ Györgyfalva . . . 920 „ Összesen 2173 lélek.
B) L e á n y e g y h á z a k : Kara 45 lélek. Rőd
27 Összesen
„ 72 lélek
A deési egyházmegyéből, A) A n y a e g y h á z a k : B) L e á n y e g y h á z a k : Bádok . . . . 124 lélek. Gyula 80 lélek. Borsa . . . . 259 _ , , „ .,,, ö Sol mko l 5 M,Macskás. . . 184 I y° '.' ' ' " Kidé 397 „ M.-ITjfalu . . . . 20 „ Csomafája . . . 139 „ W Eakfillö 30 Babucz-Fodorháza 119 „ iN.-üskullo . . . dO „ ÖrdÖg-Keresztur . 60 „ K.'Esküllő . . . 40 „ Összesen 1382 lélek. Összesen 185 lélek.
78 A széki
egyházmegyéből.
A) A n y a e g y h á z a k : Bonczhida . . . . 559 lélek. Szava 85 „ Visa 214 „ Összesen 858 lélek.
B)
Leányegyházak: — —- — — — — Kötelend . . . . 22 lélek. Összesen 22 lélek.
E szerint szaporodnék az egyházmegye lélekszáma összesen 4692vel s volna 15 anya- és 9 leányegyháza, összesen 13,498 lélekkel. V. K a l o t a i e g y h á z m e g y e . A jelenlegi Kolozs-kalotai egyházmegye fekszik Kolozs-, Torda-, Aranyos- és Szilágymegye területén 39 anya-, 16 leányegyházzal, 23,502 lélekkel. Elveszítené a Tordamegyébe kebelezendő Sz.-László, Léta, és Jára községeket; továbbá a kolozsvárihoz csatolandó Kolozs, Pata, Ajtón és Györgyfalva községeket, összesen 2812 lelket, de e helyett hozzá csatoltatnának a deési egyházmegyéből: A) A n y a e g y h á z a k : Hidalmás . . . . 148 lélek. Zsombor
. . . .
210
„
Összesen
358 lélek.
B) L e á n y e g y h á z a k : Drág, Almás és Egregy együtt 225 lélek, Zutor, Kendermái, Dal, Puszta-Szt.-Mihály, össze56 lélek. Összesen
281 lélek
E szerint veszítene 2173 lelket s maradna 34 anyaegyháza, 21,339 lélekkel s területe csupán egy törvényhatóságra terjedne ki. VI. S z i l á g y i
egyházmegye.
A jelenlegi Szilágy-szolnoki, ezután Szilágyinak nevezendő egyházmegye fekszik Szilágymegye területén, 65 anya-, 20 leányegyházzal s 46,527 lélekkel. Fenntartandó továbbra is, hozzá adatván a kolozs-kalotai egyházmegyéből a Szilágymegye területén fekvő diasporák s azok közt Vármező leányegyház. VII. D e é s i e g y h á z m e g y e . Fekszik jelenleg Szolnok-Doboka-, Kolozs- és Szathmármegye területén 28 anya-, 27 leányegyházzal s 8817 lélekkel. Mostani egyházaiból elveszítené Hidalmás, Zsombor, Bádok, Borsa, Macskás, Kidé, Csomafája, Babucz-Fodorháza és Ördög-Keresztur községeket, leányegyházaikkal, összesen 2206 lelket, e helyett azonban hozzá csatoltatnának a széki egyházmegyéből:
A)
Anyaegyházak: Szék * 2438 lélek. Sz.-Ujvár . . . . 415 „ Sz.-Egyed . . . . 70 „ Pujon 157 „ Feketelak . . . . 325 „ Földvár . . . 290 „ Búza 522 „ Czege . . . . . 124 „ Noszoly . . . . 140 „ Zsombor . . . . 101 „ Szent-Márton . . . 141 „ Ördöngös-Füzes . . 771 „ N.-Devecser . . . 96 M Kékes . . . . . 351 „ Borzas 224 „ Vicze . . . . 450 „ Apa-Nagyfalu . . 195 „ B.-Váralya . . . 1229 „ M.-Décse . . . . 1467 „ Árpástó . . . . 342 „ Kudu . . . . . 239,, A.-Ilosva . . . . 150 „ F.-Őr 483 „ Baoza 267 „ Retteg 518 , Sz.-Nyires . . . . 643 „ Sz.-Margita . . . 221 „ Összesen 12,218 lélek.
B) L e á n y e g y h á z a k :
Ó-Vásárhely és Erdő-Szombattelke összesen 60 lélek.
Csicsó-Keresztur, Négerfalva, Csicsó-Hagymás, együtt 28 lélek, Cs.-Mihályfalva 114 lélek.
Összesen
_ _ _ _ _ 174 lélek.
E szerint veszítene 9 anyaegyházat 2206 lélekkel s ezzel szemben nyerne 27 anya- s 6 leányegyházat 12,892 lélekkel, tehát szaporodása lenne 18 anya-, 6 leány egyház s 10,186 lélek s valamenynyi egyházai egyetlen törvényhatóság területén feküdnének. VIII. S a j ó m e n t i
egyházmegye.
Alkotnák a nagy-sajói káptalannak jelenlegi 8 anya- és 25 leányegyháza 2624 lélekkel. Továbbá a széki egyházmegyéből ide csatolandók A) A n y a e g y h á z a k : B) L e á n y e g y h á z a k : Sz.-Bréte . .' . . 193 lélek. Sz.-Fellak . . . . 91 lélek. Füzkut . . . . 80 Sz.-Keresztur . . . 24 Sárvár . . . . 139 n
Átvitel
„
403 lélek.
.
Átvitel
115 lélek.
A)
Anyaegy házak: 403 lélek. Áthozatal Somkerék . . 371 lélek S.-Szt.-András 138 yj S.-üdvarhely . . 80 7! M.-Nemegye 615 n Bethlen . . . . 661 V
B) L e á n y e g y h á z a k : Áthozatal 115 lélek. Virágos - Berek, Kőfarka, Középfalva, Radna, Csépán összesen
.
117 lélek
Szeszárma . 26 . . . . 536 7J Összesen 2772 lélek. Összesen 258 lélek. E szerint állana ez uj egyházmegye 17 anya- és 32 leányegyházból 5672 lélekkel, egy törvényhatóság területén. IX. G ö r g é í r y i e g y h á z m e g y e . Fekszik Maros-Torda- és Kolozsmegye területén 33 anya- és 8 leányegyházzal, 37 diasporával, 18,7 94 lélekkel s fennmaradna továbbra is érintetlenül. Malom
X. M a r o s i e g y h á z m e g y e . Fekszik Maros-Tordamegye területén 63 anya-, 30 leányegyházzal, 38,570 lélekkel s fennmaradna továbbra is érintetlenül. XI. K ü k ü l l ő i e g y h á z m e g y e . Fekszik jelenleg Kis-Küküllő, Nagy-Küküllő, Torda-Aranyos és Alsó-Fehérmegyék területén 36 anya-, 55 leány egyházzal s 17,170 lélekszámmal. Elvesztené Torda-Aranyosmegyében levő községeit, névszerint: M.-Bodont, M.-Dellőt leányegyházaival, melyek Tordamegyébe kebelezendők: Alsó-Fehérmegyében levő községeit és pedig Sz.-Benedeket, Herepét, Sülyét és Medvést, melyek az enyedi egyházmegyéhez csatoltatnának• végül JST.-Küküllő területén fekvő leányegyházait, melyek Erzsébetvárossal együtt Fogarasmegyéhez tartoznának. E szerint összes vesztesége lenne 7 anyaegyház leányegyházaikkal, 1863 lélekkel s igy maradna 29 anya-, 32 leányegyháza 15,307 lélekkel, egyetlen törvényhatóság területén. . XII. T o r d a i e g y h á z m e g y e . Ez uj egyházmegyét alkotnák a következő egyházak: A jelenlegi széki egyházmegyéből. A) A n y a e g y h á z a k : B) L e á n y e g y h á z a k : •N.-Gyeke . . . . 8 1 lélek. M.-Légen . . . 76 lélek. Aranykut és M-Kályán összeM.-Palatka . . . 300 „ Katona . . . . 89 „ sen 20 lélek. Berkenyes 120 léA.-Szováth . . . 496 „ lek. Mező-Záh 74 lélek. Mező617 „ V.-Kamarás . . Méhes 108 lélek. Czikud 12 léP.-Kamarás . . . 247 „ lek Báld 10 lélek, Szopor 5 1. M.-Fráta . .. ., 123 „ Sz.-Jakab 11 1. Tohát 11 lélek. összesen 564 lélek, Összesen 1948 lélek.
81 A küküllői
egyházmegyéből.
A) A n y a e g y h á z a k : M.-Bodon . . . .
4 3 5 lélek,
M.-Dellő
233
.
. . .
Összesen Az
R) L e á n y e g y h á z a k : M.-Lengyel . . . . 3 8 lélek. M.-Kapus 19 „ Szakái 13 „ M,-Sályi . . . . . 88 „ M.-Ikland . . . . . 10 „ Kéménytelke . . . 3 „ Oláh-Dellő . . . . 240 „ Margita, Újlak, Sóspatak, Pete, K.-Szt.-Pál együtt 67 „
„
6 6 8 lélek. enyedi
Összesen
4 2 5 lélek
egyházmegyéből.
A) A n y a e g y h á z a k : B) L e á n y e g y h á z a k : M.-Csán . . . . 1 4 6 lélek. Detrehem , A.-Detrehem , Hadrév-Gecse . . 179 Kook együtt . . . 7 2 lélek Keresztur . . . 461 „ ^ K e c z e 5 Egerbegy . . . 1260 , ^ S M Ui-Torda . . . 1953 „ Ö-Torda . . . . 3030 „ Bányabükk, Mikes, KomTúr • , . . . . 184 „ játszeg együtt . 24 , Összesen 7203 lélek. Összesen 107 lélek. A kolozs-kalotai egyházmegyéből. A) A n y a e g y h á z a k : Szt-László . . . 1063 lélek. M.-Léta . . . . 337 „ Jára . . . . . 134 " Összesen
1535 lélek.
B) L e á n y e g y h á z a k : Érczpataka és Kisbánya .... a O . _ , e u t t 3 2 lélek ^ " Összesen
32 lélek.
E szerint ezen uj egyházmegyét 19 anya- és 33 leányegyház alkotná 12,482 lélekkel, Kolozs- és Torda-Aranyosmegyék területén. XlC
Udvarhelyi egyházmegye.
Fekszik jelenleg Udvarhely és N.-Küküllőmegyék területén 51 anya-, 41 leányegyházzal és 34,231 lélekkel. Elvesztené N.-Küküllőmegye területén fekvő s Pogarasmegyéhez csatolandó következő egyházközségeit: Muzsna, Fehéregyház, A.-Rákos, Moha, Héviz, Volldorf, Kóbor egyházakat leányegyházaikkal, összesen 3734 lelket.
8
E szerint maradna 45 anyaegyháza, leányegyházaikkal s 30,497 lelke, ugyanazon egy törvényhatóság területén. XIV. F o g a r a s i
egyházmegye.
Ezen uj egyházmegyét alkotnák a következő egyházak: Fogaras 946 lélek. Az u d v a r h e l y i e g y h á z m e g y é b ő l : A) A n y a e g y h á z a k : Muzsna
.
.
.
J , D Fehéregyház . •
-
.
•
.
B) L e á n y e g y h á z a k :
615 lélek. a
Volldorf . . . . Héviz . . . . . A.-Rákos . . . .
7
k 84 9
8
120 498 910
" k
,
„
„ „ „
A szebeni
.
.
Összesen
Leányegyházak:
Ó-Ivánfalva . . . . Rovás, Salkó, Sáldorf. Vesződ N.-Selyte, Hidegőv . .
29 lélek. 39 „ 30 „ 29 ,,
egyházmegyéből.
A) A n y a e g y h á z a k : ; Erzsébetváros
83 lélek.
Olt-Bogát, Kőhalom, s ' ' ' Kucsuláta lélekszám öszszesen . . . 63 lélek.
B)
162 lélek. 18 „ 75 „ 65 „
A küküllői
. . . .
egyházmegyéből.
A) A n y a e g y h á z a k : Bürkös. . . . . Kövesd . . . . Bolya . Mihályfalva . . .
P.-Gzelina
284 lélek.
5408 lélek.
B)
Leányegyházak
Sz.-Ernye . . Keresd . . Almakerék . Bese . . . Földszin . . Sz.-László Sz-Sáros . . Holdvilág . Berethalom ..
. . . . . . . Összesen
54 lélek48 » 10 » 2 13 2 •a 2 V 1 •n 1 361 lélek.
E szerint ez uj egyházmegyét alkotná 13 anyaegyház, leányegyházaikkal s összesen 5769 lélekkel, egy törvényhatóság területén.
83 XV. O J t m e l l é k i (Erdővidéki) e g y h á z m e g y e . Fekszik jelenleg Udvarhely-, Háromszék- és Nagy-Kük üllőmegyék területén; van* 14 anya-, 4 leányegyháza 12,191 lélekkel, Kiegészíttetnék a sepsi egyházmegyéből Hidvég, Árapatak és Erösd egyházközségekkel s ez által- gyarapodnék 1982 lélekkel. E szerint volna összesen 12 anya-, 4 leányegyháza s 14,173 lelke. XVI. H á r o m s z é k i a l s ó (Sepsi) e g y h á z m e g y e . Magában foglalná a fentebb elősorolt 31 anyaegyházat 21,632 lélekkel, Háromszék s Brassómegyék területén. XVII. H á r o m s z é k i a l s ó (Kézdi-Orbai) e g y h á z m e g y e. Magában foglalná a fentebb elősorolt 28 anyaegyházat lélekkel, Háromszékmegye területén.
26,791
29. Az állandó igazgató-tanács jelenti, hogy br. Wesselényi Fe* rencz afia a zilahi tanodánál dr. Elekes Victor gy.-fehérvári pappá választása folytán megürült Wesselényi-tanszékre, alapitói jogánál fogva, a zilahi tanoda elöljáróságának véleményét meghallgatva, Somogyi Jenőt nevezte ki s e kinevezés megerősítését kéri. Közgyűlésünk Somogyi Jenő afiának a zilahi főtanodánál a Wesselén yi-tanszékre br. Wesselényi Ferencz afia, mint egyetlen életben lévő alapitó által, a kegyes alapítvány értelmében való kineveztetését megerősíti, s elvárja, hogy kinevezett tanár afia két év lefolyása alatt a tanári vizsgát leteendi.
IV-ik ülés november 5-én. Elnökölt: Zeyk Károly, főgondnofc.
Jegyzett: Bodor Antal, titkár.
30. A mült ülés jegyzőkönyve felolvastatván Hitelesíttetik. 31. Elnök afia bemutatja a következő beadványokat: o) Nagy László és társai azon indítványát, hogy a közgyűlés ideje pünköst utáni első vasárnapra és megtartása helyéül Kolozsvár sz. kir. városa tűzessék ki; , '; b) A deési egyházmegye közgyűlésének indítványát a papoknak útöyinkatétel alól felmentesitése tárgyában;
6*
c^ Demeter Sámuel és társai indítványát, melyben kérik annak kimondását, hogy ezentúl középtanodáinknál rendszeresítendő akár melyik tanári állomásra csak törvényszerű tanári oklevéllel biró egyének leszaek alkalmazhatók; Attétetnek az inditványi bizottsághoz. 32. Tárgyaltatik a f. évi szeptember 10 — 13-án Debreczenben tartott egyetemes konvent jegyzőkönyvének a) 22-ik pontja, mely a kormány által felekezeti tanintézeteink felett a suprema inspeetio gyakorlatának szabályozására vonatkozik. A konvent eljárása helyesléssel tudomásul vétetik. 6) 27 ik pontja, melyben egyházkerületünknek a moldova-oláhországi missió ügye rendezése tárgyában tett intézkedései s az áll. igazgató tanács előterjesztései helybenhagyatnak. Szolgál tudásul. c) 32-ik pontja, melyben szükségesnek mondván ki egy központi énekügyi bizottság szervezését, felhívja egyházkerületünket ezen bizottságba küldendő tagok kinevezésére. Közgyűlésünk a központi énekügyi bizotságba egyházkerületünknek 3 tag által leendő képviseltetését kimondja s a bizottsági tagok kinevezését az áll. igazgató tanácsra bízza. d) 34-ik pontja mely szerint a konventi bizottságnak a köznevelés és közokt. szabályozásáról beadott és általánosságban elfogadott javaslata oly felhívással közöltetik az egyházkerületekkel, hogy legközelebbi közgyűléseiken s légfeniiebb 1880 évi június haváig nyilatkozzanak felőle', és miután közoktatás ügyünk rendezése halaszthatatlanul és sürgősen szükséges, az egyházkerületek hatalmazzák fel az egyetemes konventet, hogy azon. esetre, ha a zsinat legközelebb' nem ülhetne össze, addig is a konvent állapitsa meg ezen tervezet értelmében közoktatásunk szervezetét s azt már az 1880-dik év őszével megnyíló tanévre léptesse életbe. Egyszersmind miután az egyetemes tanügyi bizottság újból szervezését mindenik egyházkerület kimondotta és Török Pál dunamelléki püspök úr afia föl is kéretett az egyes egyházkerületek kinevezett tanügyi bizottsági tagjainak egybehivására, hogy igy a szervezkedési munkálat megkezdhető legyen: a megalakulandó egyetemes tanügyi bizottság felhivatik és megbizatik, hogy ezen iskolaügyi szervezetet az egyházkerületeknek e tárgyban tett nyilatkozataikkal együtt vizsgálja át s véleményes jelentését, esetleg reá vonatkozó javaslatait, az egyetemes konventre terjessze föl, hogy az, ha a konvent Összejöttéig beadatik, szintén felhasználható legyen a közoktatási szervezet minél előbbi megállapításánál. Fölkéretnek tehát az egyes egyházkerületek, hogy az iskolaügyre vonatkozó javaslatukat vagy a tervezetre teendő észrevételeiket az egyetemes tanügyi bizottsághoz kellő időben juttassák el.
Tudomásul vétetik és közoktatási s köznevelési ügyünk rendezése végett a végérvényes szabályzat megállapítására az egyetemes konvent felhatalmaztatik azon reményben, hogy e szabályok megalkotása alkalmával az egyetemes konvent tekintettel lesz az átmenet nehézségeire. 3 3 . Olvastatik az áll. igazgató tanácsnak a br. Baldácsy alapítvány kezelésére vonatkozó előterjesztése, mely szerint a , dunántúli testvér egyházkerület közgyűlése 1878 évi október 20-kán és következő napjain tartott ülésében 308. jkönyvi sz. alatt kelt és tudomás vétel végett igazg. tanácsunkkal közölt határozatával kimondotta, hogy a br. Baldácsy Antal által tett alapítvány kezelésére és ellenőrzésére választott kezelő • bizottságban az egyházkerületek az egyenlőség elve szerint képviseltessenek és e végből azon egyházkerület részéről Beöthy Zsigmond bizottsági tag mellé Pap Grábor püspök és tekintetes Molnár Béla ker. központi ügyvéd urakat beválasztotta, fenntartván jogát a netaláni további beválasztás eszközlésére; utasította képviselőit az egyházkerület érdekei megóvására, elvárván a kezelő-bizottságtól azt, hogy ezen—részben azon egyházkerület tulajdonát is képező tömegről — félévenként jóváhagyás s megerősítés végett a ker. közgyűlés elé véleményes jelentést terjeszt be. Igazgató tanácsunk az alapítványt kezelő bizottságnak 1878. évi november 11-ről kelt átiratából értesülvén a felől, hogy azon kezelő bizottság az alapítványi vagyon sértetlen megtartását tűzte ki czélul, s annak valósítása végett a szükséges intézkedéseket megtette : közgyűlésünk jóváhagyása reményében, az alapítvány kezelő bizottságnak bizalmat szavazott és előrelátó tevékeny működéséért köszönetét fejezte ki. Midőn igazg. tanácsunk tett intézkedésének jóváhagyó tudomásul vételét kéri, egyidejűleg a dunántúli egyházkerület közgyűlésének jelzett • átiratát, pártolás nélkül, egyszerűen tudomásul veendőnek véleményezi. Közgyűlésünk az igazgató tanács eljárását jóváhagyó tudomásul veszi s javaslatát elfogadja. ! 34. Olvastatik az áll. igazgató tanácsnak, ugyancsak a báró Baldácsy alapítványra vonatkozó jelentése, mely szerint a kezelő bízott-; ság, f. évi febr. 2-án felvett jegyzőkönyve megküldése által tudatja, hogy számítás alá vette a gr. Hunyadi József örökösök javára az alapítványi vagyont terhelőleg már jogérvényes ítélettel megállapított s végrehajtás alatt álló zálogváltási követelések összegét, melynek folytán azon meggyőződésre jutott, hogy a per tárgyát képező ingatlanok értéke 258,860 frt. 41 krra tehető; evvel szemben az alapítványnak zálogváltási összeg, tagositási költség és épületek megváltása stb. czimen érvényesíthető követelése teszen 56,670 forintot, vagyis a pertárgyát képező birtok az érvényesíthető viszontkövetelések levonásával 202,190 •frt.41 kr. értéket képvisel. Tekintve azonban azon körül-
86 ménvt, hogy a zálogváltási per tárgyát képező, összesen mintegy 2,800 holdat tevő ingatlanok, az alapitványi birtoknak nem csak kiegészítő részét képezik, hanem azon birtokba néhol egészen beékelt birtokrészletekből állanak, s ezeknek kiszakitása esetében a rendszeres gazdaság folytatása feltűnő akadályokba ütköznék ; tekintve továbbá azt, hogy a kiszakítandó birtok-részekkel együtt oly gazdasági épületek és beruházások esnének el az alapitványi birtoktól, melyek csak nagy költséggel volnának pótolhatók: az alapítványi vagyon értéke úgy jövedelmezősége tekintetéből, a kérdéseit birtokrészeket a rendes becsárnál is értékesebbeknek jelzi. A kezelő bizottságban előterjesztetvén az alapítvány tulajdonosai nevében egyfelől gr. Lónyai Menyhért úr ő nagyméltósága-, másfelől a gr. Hunyadi örökösök megbízottja között létrejött azon megállapodás, mely szerint 150,000 frt. összegért felperesek minden követeléseknek kölcsönös megszüntetése mellett követelésüktől teljesen elállanak, a kezelő bizottság ezen ajánlatot elfogadta, és az egyezséget a jkönyvben részletezett feltételek mellett megkötötte^ Mivel a 150,000 frtban kiegyezett megváltási összeg törlesztésére az alapitványi pénztárból csak 50,000 frt. volt fordítható^ a még fedezendő 100,000 frt összeg gróf Degenfeld Imre alapitványi bizottsági elnök, gróf Lónyai Menyhért alelnök és br. Kochmeister Frigyes urak által elvállalt személyes kötelezettség mellett az „első magyar ált. biztos, társaság-"tói ideiglenes kölcsönképen vétetett fel. Az első magyar ált. biztosító társaság a- személyes hitelre adott 100,000 frt kölcsön összeget késznek nyilatkozott az alapítvány részére megadni, illetőleg átutalni, azon esetben, ha 6 % kamat fizetés mellett 7 év alatt évi 20,000 frt. törlesztési részletekben visszafizetendőleg a kölcsön összeg biztosítására az alapitványi fekvők zálogjogilag leköttetnek és e végre a tulajdonos egyházkerületek szabályszerű nyilatkozatot állítanak ki. A kezelő bizottság igazg.-tanácsunkat, a többi egyházkerületekkel egyidejűleg, f. évi márczius 17-én megtalálta a végett, hogy egyházkerületünk főt. közgyűlése által a 100,000 frt. kölcsön összeg felvételét tárgyazó nyilatkozat kiállítása és annak július l-ig megküldése iránt intézkedjék. Igazg. tanácsunk meggyőződvén a kötött egyességnek az alapítványi vagyonérték emelkedése és jövedelmezősége tekintetében előnyös voltáról, a szervezeti alaptörvény Yll-ik fejezete b.) és c.) pontjai értelmében reá ruházott jogánál fogva, egyházkerületünk részéről az egyesség elfogadása mellett nyilatkozott és szabályszerű alakban kiállított nyilatkozatát az alapítványt kezelő bizottságnak megküldötte. Kéri e jelentése s intézkedése jóváhagyó tudomásul vételét. Közgyűlésünk az állandó igazgató tanács jelentését s intézkedését jóváhagyó tudomásul veszi.
85. Olvastatik az áll. igazgató tanácsnak előterjesztése, mely szerint múlt évi 63 j . k. szám alatt kelt megbízatása értelmében valamennyi tanodánk elöljáróságát fölszólitá a tanodák igazgató testületei szervezése és vagyonkezelése tárgyában vélemény nyilvánításra. A beérkezett vélemények tekintetbe vételével előterjeszti, hogy — meggyőződése szerint — közgyűlésünk érintett határozatának hozatalakor azt tartotta szem előtt, hogy a tanodák vagyoni ügyei kezelése körében ténylegesen tapasztalt hiányok orvoslandók, valamint a tanodái évi költségvetések előleges megállapítását s fensőbb jóváhagyása végett felküldését s legújabban egy törvényjavaslat elkészítését is azért rendelte meg, hogy a tanodái közvagyonok lehetőleg biztosíttassanak s túlterheltetésök elhárittassék. Másfelől nem mutatkozván szükségesnek, hogy az elöljáróságok, gondnokok, rector professorok s pénztárnokok jogai és kötelességei körülírásában ez idő szerint módosítás történjék, ennélfogva kimondásával annak, hogy az elöljáróságokat, gondnokokat, rector professorokat, tanodái pénztárnokokat és ügyvédeket illető szabályok teljes érvényükben fentartatnak, a vagyon-kezelés ellenőrzésének szigorúbbá tételére nézve megállapítandó volna, hogy:. a) A tanodái vagyonok rendesen vezetett s évenként kiigazított leltára mellett állandó t ő k e k ö n y v vezetendő, melyben a tanodái alapítványi tőkék — akár értékpapírokban vannak elhelyezve, akár kikölcsönözvék — folytonosan evidentiában tartandók, a különböző számolati ágak szerint. b) Rendkívüli bevételek és kiadások csakis előljárósági utalványokra vehetők be és adhatók ki, a rector által vezetett szelvényes utalványozási könyv mellett. ' , c) A rendes bevételekről és kiadásokról, beveendők és kiadandók, bevétettek, kiadattak és hátralékok rovataival ellátott külön főkönyv vezetendő. ; d) A pénztárnoki napló rendes vezetését ellenőrzi a rector-professor, időközönként is, de mindenesetre minden hónap végén, ekkor a pénztárnok megcsinálván a havi zárlatot s ennek tételeit bevezetvén saját jegyzékébe is, mindkét zárlaiot a rector-professor és a pénztárnok aláírásukkal hitelesítvén; ezen felyül tartozik az ellenőrzési könyvet időről-időre bemutatni a tanoda elöljáróságának. , e) E rectori vizsgálatok nem helyettesithetik a gondnoki: pénztár-vizsgálatokat, sőt ez utóbbiaknak a rector itt megjelölt kötelességei ellenőrzését is magukban kell foglalniok. / ) A keblileg ellátott számadások és a költségvetések felterjesztésére vonatkozó korábbi határozatok terjes érvényükben fenntartandók. g) A tanodák megvizsgálásával megbízott egyházkerületi biztosok útasitandók, hogy vizsgálatukat e pontozatok megtartásának ellenőrzésére is kitérjeszszék, , •>.
A mi illeti Szakács Mózes r. tanár afia különvéleményét, ki az elöljáróság felterjesztésétől eltérőleg azt indítványozza, hogy a tanodák jelenlegi 4 gondnoka mellé az illető egyházak 3-as és az illető egyházmegye 6-os candidatiója nyomán, az egyházker. közgyűlés még 3 gondnokot válasszon, kik az előljárósági gyűlésekben szavazat jogosultak volnának: nem látszik indokoltnak s épen Sz.-Udvarhelytt, hogy az a viszony, melyből tanodáink a históriai fejlődés rendén kibontakoztak, elmélet kedvéért ismét helyreállittassék s illetőleg a magukat önállósított tanodák, csak részben is megint az illető egyházközség, vagy egyházmegye befolyása alá vétessenek. E befolyás majd mindenik tanodánknál megvolt egykor, s az a tény, hogy az idők rendén majd mindenütt megszűnt, a tanodák individuális önállóságának fenntartandó volta mellett szól, legkivált azon nem nagyon örvendetes tapasztalatok után, melyeket a tanodák az egyházak s egyházmegyék részéről igért s utóbb visszavont segélypénzek ügyében tehettek. Ha ily segélyezés ujolag történnék, esetről-esetre lehetne gondoskodni annak a befolyásnak a mértékéről, mely a segélyezőket vagy az illető testületet a tanodával szemben megilletné. A mint hogy Zilahra nézve ily gondoskodás szüksége tényleg fennforogván, s maga a tanoda kívánván e befolyás fentartását, ig. tanácsunk -megadandónak tartja e kívánságot s illetőleg irott joggá változtatandónak a fennálló s mint látszik jónak bizonyult szokásjogot Helyesebbnek tartja vala ugyan, ha e szokás nem minden felsőbb engedély nélkül keletkezett volna, de a már meglevő tényt, e . formahiba okán, nem tartja ignorálhatönak. Éhez képest Zilahra nézve, az előbb részletezett pontok kapcsán, kimondandó volna, hogy a zilahi tanoda elöljáróságának a törvény ' szerint jogosítottakon kivül tagjai: a zilahi egyházközség időszerinti gondnoka és két papja, valamint azon két egyén, a kiket szabályszerű felterjesztés alapján az egyházközségi képviselőtestület hat jelöltje közül, az egyházker. közgyü-/ lés, mint „előljárósági tagokat" hat-hat évre megválaszt. Nem tartja ellenben áll. igazgató tanácsunk helyesnek sem Udvarhelyre, sem Zilahra nézve, hogy a vagyon-tigyek és a pénztár ellenőrzésével törvény szerint megbízott rector-professor helyett e tisztet évenként erre külön választott tanár végzi. E szabályellenes gyakorlat tehát a szabályszerűvel volna helyettesítendő. Ez előterjesztés érdemleges tárgyalása előtt azon indítvány tétetvén, hogy a javaslat a tárgysorozatról ez úttal vétessék le s kö zöltetvén véleményezés végett tanodáink elöljáróságaival, annak érdemleges tárgyalása halasztassék a jövő évi egyházker. közgyűlésre,— Közgyűlésünk ez indítvány mellőzésével a javaslatot általánosságban elfogadja és részletes tárgyalásra tűzi ki. A részletes tárgyalás rendén inditványoztatván, hogy tekintettel azon befolyásra, melyet a Rikánbelőli communitás a Székely-Mikó-
$9 tanoda igazgatására gyakorol, s melynek folytán azon tanodának szervezése a többiekétől eltérő; továbbá tekintettel arra, hogy az állandó igazgató-tanács fentebbi javaslatára azon tanodánk elöljárósága még nem nyilatkozott: a sepsi-szentgyörgyi tanoda vagyoni kezelésének szabályozása halasztassék el addig, mig az elöljáróság e tárgyban nyilatkozatát megteendi. Közgyűlésünk a tett indítványt elfogadja s ennek értelmében a Székely-Mikó-tanoda vagyona kezelésének szabályozása kérdését ez úttal függőbe hagyja, elvárván az állandó igazgató-tanácstól, hogy azon tanoda elöljáróságától beveendő nyilatkozat alapján javaslatát a jövő évi közgyűlésre beterjesztendő. A többi tanodákra nézve pedig általánosan kötelezőieg kimondja, hogy: a) a tanodái vagyonok rendesen vezetett s évenként kiigazitolt leltára mellett állandó tőkékönyv vezetendő, melyben a tanodái alapítványi tőkék* akár értékpapírokban vannak elhelyezve, akár kikölcsönözvék, folytonosan evidentiában tartandók, a különböző számolati ágak szerint. b) Rendkívüli bevételek és kiadások csak is előljárósági utalványokra vehetők be és adhatók ki a rector által vezetett szelvényes utalványozási könyv mellett. c) A rendes bevételekről és kiadásokról, beveendők és kiadandók, bevétettek, kiadattak és hátralékok rovataival ellátott külön főkönyv vezetendő. d) A pénztárnoki napló rendes vezetését ellenőrzi a reetor-professor időnként is, de mindenesetre minden hónap végén, ekkor a pénztárnok megcsinálván P havi zárlatot s ennek tételeit bevezetvén saját jegyzékébe is, mindkét zárlatot a reetor-professor és a pénztárnok aláírásukkal hitelesitik, s ezen felyül a rector professör tartozik az ellenőrzési könyvet időről időre bemutatni a tanoda elöljáróságának. e) E reotori vizsgálatok nem helyettesithetik a gondnoki pénztár vizsgálatokat, sőt ez utóbbiaknak a rector itt megjelölt kötelességei ellenőrzését is magukban kell foglalniok. . f) A keblileg ellátott számadások és a költségvetések felterjesztésére vonatkozó korábbi határozatok teljes érvényükben fennfartandók. g) A tanodák megvizsgálásával megbízott egyház-
kerületi biztosok felhivatnak, hogy vizsgálatukat e pontozatok megtartásának ellenőrzésére is kiterjeszszék. E szabályzat 1880 január hava 1-én életbe lép. Továbbá a sz.-udvarhelyi tanoda elöljáróságának javaslata értelmében, közgyűlésünk kimondja, hogy azon tanodánk elöljáróságának, szervezete, a négy gondnoki állomás meghagyásával, továbbra is föntartátik. Végül zilahi főtanodánkra nézve kimondatik, hogy azon tanodánk elöljáróságának a törvény szerint jogositottakon kivül, tagjai: a zilahi egyházközség időszerinti gondnoka és két papja, valamint azon két egyén is, a kiket szabályszerű felterjesztés alapján az egyházközségi - képviselő testület hat jelöltje közül az egyházkerületi közgyűlés, mint „előljárósági tagokat" hat-hat évre meg fog választani. 36. A szavazatszedő bizottság jelenti, hogy: 1 ör: A november 4-én megejtett szavazás folytán «} a nagy-enyedi főtanoda paedagogiai tanszéke betöltésére beadatott 77 szavazat, s mindenik szavazatot Nagy Lajos nyerte ; b) a nagy-enyedi -főtanoda 5-ik theologiai tanszék betöltésére beadatott 77 szavazat s mindenik szavazatot Keresztes József nyerte ; c) a szászvárosi tanoda magyar és német irodalmi tanszékére beadatott 71 szavazat, ebből Vitus Lajos 66, Csősz János 2 szavazatot nyertek, 3 szavazójegy üresen adatott be. d) a szászvárosi tanoda classica-literaturai tanszéke betöltésére beadatott 71 szavazat, melyből Deák Gferő 69 szavazatot nyert; két szavazójegy üresen adatott be. 2-or. A november 5-én megtartott szavazás folytán: a) a gyulafehérvári egyházmegye főgondnoki állomására beadatott 77 szavazat, melyből Barcsay Ákos 62, Köblös Miklós 14, Köblös István 1 szavazatot nyertek. b) A konventi bizottság egy tagjára beadatott 77 szavazat, melyből Szász Grerő 50, Benkő János 25, Demeter Sámuel 2 szavazatot nyertek, 1 szavazójegy üres volt. c) Az áll. igazgató tanács ügykezelése megvizsgálására kiküldendő három tagú bizottságra beadatott 7 6 szavazat, melyből Dr. Szőcs Emil 71, Hegedűs István 71, Debreczeni József 70, Szabó Samu, Jancsó Lajos, Debreczeni István 2—2, Sámi László, Deézsi Sándor afiai 1 — 1 szavazatot nyertek; 2 szavazójegy üresen adatott be. Elnök afia kijelenti, hogy a megejtett szavazatok folytán megválasztattak:
a) a nagy-enyedi főtanoda paedagogiai tanszékére Nagy Lajos; 6) a nagy-enyedi főtanoda 5-ik theologiai tanszé* kére Keresztes József: • c; a szászvárosi tanoda magyar és német irodalmi tanszékére Vitus Lajos: d) a szászvárosi tanoda classika-literaturai tanszékére Deák Grerő; e) a gyulafehérvári egyházmegye főgondnoki állomására Bárcsay Ákos; / ) a konventi bizottság tagjául Szász öerő; g) az áll. ig. tanács ügykezelése megvizsgálására dr. Szőcs Emil, Hegedűs István és Debreezeni József afiai. 37. Olvastatik az áll. ig. tanácsnak az egyházi épületek kölcsönös tűzbiztosítását tárgyazó indítványra tett következő előterjesztése: Az 1878. évi egyházkerületi közgyűlés 103 jkönyvi szám alatt kelt útasitása folytán igazgató tanácsunk a nagy-enyedi egyházmegye által az egyházi épületeknek kölcsönös tűzbiztosítása tárgyában beadott tervezete az egyházmegyékkel közöltetvén, a beküldött vélemények főbb pontjaikra való tekintettel, a következő három csoportba foglalhatók : 1. Egyáltalán nem fogadja el a javaslatot s igy a szabálytervezetet sem: a nagy-szebeni, gyulafehérvári, erdővidéki, kézdii, sepsn, orbai, széki és kolozsvári, vagyis 8 egyházmegye. 2. Elfogadja mind elvileg, mind a gyakorlati kivitel szempontjából a tervet: a kolozs-kalotai, v.-hunyad-zarándi. a küküllői, szilágyszolnoki és a nagy-enyedi egyházmegye. 3. A deési, görgényi, marosi és udvarhelyi egyházmegyék további előmunkálatokat kivannak. A n.-sajói káptalan nem nyilatkozott. Igazgató-tanácsunk meg van a felől győződve, hogy ha az egyházkerület javára lehet megtakarítani a biztosító intézetek által húzott nyereséget: az intézmény életbe léptetendő/Nem tagadhatja azonban, hogy azok az ellenérvek, melyek az egyházi szolgák hivatásuktól való elvonatását, az esetleg előfordulható nagymérvű károsodást és igy talán végzetes koczkázatokat hangsúlyoznak; komolyan megfontolásra méltók. Az is tény, hogy minden rendelet mellett körülbelől egyharmada egyházaink épületeinek jelenleg biztositatlan s az általánosan kötelező biztosítás oly terheket róhatna egyik-másik egyházunkra,-melyeknek elhordozására 'egyáltalán képtelenek. Nem lehet továbbá figyelmen kivül hagyni azt a tényt, hogy a magán biztosító intézetek a biztositások elfogadásakor becslést nem hajtanak végre; hanem csak a kár
n felvételek alkalmával és igy, ha — a miként kellene — részünkről egyetemes becslés rendelteinek el, ez, a kölcsönösség elvén alapuló biztosítás révén remélhető nyereményt mind felemésztené, talán több évre terjedőleg is. Nevezetes kérdés továbbá, hogy a becslés a tényleges érték, vagy az ujon előállitás költségei szerint történjék-e s ha vajon kár esetén a tényleges kárösszeg, avagy az újra épités költségei lesznek-e megtérítendők, s hogy a kárbecslés concrét eseteiben miként lesz kikerülhető a túlságos költekezés és netaláni részrehajlás ? Aztán ha nem -akarjuk kizárni papjainkat, tanítóinkat abból a kedvezményből, hogy saját tulajdonaikat, termékeiket (kepéjüket), házi berendezésüket stb. biztosithassák, ez esetben majdnem lehetetlen lesz a részvét által támogatott részrehajlástól a becslőknek menekűlniök. Természetes az is, hogy az általános becsléseket, az ügy evidentiában tartását, az illetékek kirovását stb., sem a szakismeret követelményénél, sem a végzendők halmazottságánál fogva nem lehetne jó szerével igazg. tanácsunk vállára nehezíteni s igy egy központi szakközeg alkalmazása, s annak legalább egy segéddel, vagy bár egy tollnokkal való ellátása válnék szükségessé, a mi ismét apasztaná, ha föl nem emésztené, az uj intézménytől remélhető előnyt és nyereséget. De mindenekfölött súlyos és majdnem legyőzhetlen azon érveléá, mely a nem elég részletesen összegyűjtött statistikai adatok beszerzésének szükségére hivatkozik, ez idő szerint sem az nem állván igazgató tanácsunk előtt, hogy körülbelől mennyi érték volna az egész egyházkerületben a kötelező biztosítás kimondása esetén biztosítandó, sem az, hogy mennyi volna az érték biztosítási dija a magány intézeteknél és hogy p. o., visszamenve tiz évre, mennyi s mily mérvű káresetre lenne a valószínűségi számítás alapitható, hogy e szerint mind az előzetesen befizetendő dijakr mind a kár esetén kirovandó illetékek, bár hozzávetőleg meg volnának határozhatók, hogy igy a központi kezelés alig mellőzhető költségeinek hozzászámitásával körülbelől ki lehessen mondani, ha egyátalán lehetne-é kilátás arra, hogy az uj intézmény létesitése csakugyan hasznos volna az egyházkerületre nézve, s az ily körültekintő eljárás annyival indokoltabbnak mutatkozik, mivel tudtunkra, sem külföldön, sem hazánkban, nem tétetett még kísérlet egyetlen egyházkerület részéről is kölcsönös tüzbiztositó intézet létesítésére. ' Mindezeknek összefoglalásával, ez idő szerint nem tud igazgatótanácsunk javaslatával tovább menni, mint ajánlja a főt. egyházker. közgyűlésnek, hogy szereztesse be előbb a részletezett statistikai adatokat s bizza meg igazg. tanácsunkat, hogy azok összegezése után hivjon fel valamely szakértőt véleményadásra, esetleg terv készítésre. És pedig mindenekelőtt meg volnának e szakértővel egyetértőleg állapitandók á következő irányadó elvek: kitnondandó-é az általánosan kö-
m telező biztosítás, vagy sem ? előleges egyetemes, vagy csak a tüzesetekre kiterjedő becslés sziikséges-é? Csak az egyházi épületek vagy pedig a papi-és tanítói magán-vagyonok is biztosithatók? Csupán tartaléktőke alakítása, vagy pedig valamely mérsékelt nyeremény is számitandó-é a rovatalok kiszabásánál ? "Központi külön hivatal felállítása vagy csak ig. tanácsi kezelés czélszerübb-é ? Az első forgó tőke miből alakítandó? Az előre láthatólag előfordulandó hátralékok mily úton lesznek felhasználhatók ? stb. Ily alapos és lehetőleg minden irányban kiterjeszkedő előmuakálatok nélkül nem tartja igazgató-tanácsunk megvalósíthatónak az esetleg nagy koczkázattal is járható intézményt. Az állandó igazgató-tanács javaslatát közgyűlésünk teljtartalmulag elfogadja, a jelzett előmunkálatok megtételét és annak alapján a véleményes előterjesztést az állandó igazgató-tanácstól elvárja. 38. Olvastatik az állandó igazgató-tanácsnak következő előterjesztése : Az 1878-ik évi főt, egyházkerületi közgyűlés 21 sz. alatt kelt határozatával utasította ig. tanácsunkat, hogy a kolozs-kalotai egyházmegyénk által beadott következő indítványt: „az egyházközségekben a kebli gondnokságot és egyházfiságot elvállalni vonakodók 5 ~ 10 frtig büntetendők", az egyházmegyékkel közölve, arra vonatkozólag tegyen véleményes jelentést. A vélemény nyilvánításra felhívott egyházmegyék — széki és erdővidéki egyházmegyék kivételével — be is küldöttek nyilatkozatukat , melyek szerint csak is az indítványozó kolozs-kalotai és szilágy-szolnoki egyházmegye tartja szükségesnek a megbízást elvállalni vonakodó számadó-gondnokokkal és egyháznakkai szemben pénzbüntetés alkalmazását; tizennégy egyházmegye ellenben határozottan az indítvány elfogadása ellen nyilatkozik ; főleg azon indokot hozván fel, hogy ily esetekben pénzbüntetés alkalmazása ellenkezik a protestántismus elveivel, a fennálló szokással; sőt az következményeiben még károssá és veszélyessé is válhatik. Igazgató-tanácsunk, mig egyfelől a fennebb jelzett* indokokat figyelembe veendőknek véli, másfelől azon meggyőződésben van, hogy egyházközségeinkben a számadó-gondnoki és egyházfi teendők elvállalása iránt mutatkozó vonakodás az illető egyházközségnek papja, az egyházmegyei vizsgálóbizottság és esperes tapintatos fellépésével megszüntethető; ennélfogva az indítvány felett a napirendre tétéat ajánlja, azon hozzáadással, hogy a felmerülendő esetekben egyházmegyéink intézkedjenek saját kebli viszonyaikhoz és körülményeikhez képest, jónak bizonyult régi szokásaik, autonomikus hatáskörükben alkotott vagy alkotandó szabályaik alkalmazásával.
Közgyűlésünk az állandó igazgató tanács javaslata értelmében az inditvány felett napirendre tér. 39. Tárgyalás alá vétetik az áll. igazgató tanácsnak az egyházker. közpénztár 1880. évi költség-előirányzatára vonatkozó javaslata. Közgyűlésünk a javaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadja s ennek folytán a közpénztár 1880. évi költségvetését következőleg állapitja meg: Előirányzat az erdélyi ev. ref. egyházkerület közpénztárának 1880-dik évi bevételeiről s kiadásairól. Fedezet
Külön
Együtt
frt ikr
frt Ikr
Közalap. a) 34,743 frt 54 kr magánkötvény 8% kamatja 2779J48 i 50 „*) A. betűs erd. földteherm. b) 1,123 kötvény 4.88%-a . *. . 52J24 50 „ B. betűs erd. földteherm. i c) 90,352 kötv. 4.88%-a . . . . 420l|40 ] 50 „ B. betűs. magyarorsz. földd) lí,287 tehm. kötv. 4.88%-a . . 524 ?>3 e) 21,000 „ — „ magy.fldhit. intéz.lev. 5V2%- 1155/) 8,100• .„ — „ egys. államkötvény 4,2% . 340 — g) 4,743 „ 76 „ takarékpénztári tőke 5% -a 237Í19 9290 14 | Vegyes beveendők. i
a) Püspöki szállásbér . . . . . . 210b) Agentíalis jövedelem «•• egyházaktól 107.31 0. tanodáktól 2 8 . — 135 c) Hátralék kamatokból . . . . . . . . . 500
845
Akadémiai-alap. a) 9 3 5 ft magánkötv. ebből kamatozó 8 6 0 f 1 8 % b) 945 „ B. betűs földthm. kötvény 4.88% . c) 1400 „ magyarorsz. földh.int. záloglev. 5V2% d) 176 „ 34 kr takarékpénztári tőke 5% . Fedezet összege Szükséglet összege Mutatkozik felesleg
68 80 43 95 77
82
*) A kamatok osztrák értékre átszámított tőkék után vétettek fel.
198 57
11
10333 10271 51
62\W
Külön
S z"Cil5:s é g-le t
a) b) ej d) e) /) g)
Alapítványi kiadandók Külföldi egyetemeken tanuló Fizetések: 12 igazgató tanács t. dija á T i t k á r fizetése . . . . . P é n z t á r n o k fizetése Számvevő „ . . . Ügyvéd „ . . . Tanügyi előadó fizetése írnokok „ Yegyes
a) b) c) d) e)
Együtt :
Irt Tkr ~frt"ikrifjaknak 100 frt. . . . . . . . . .
3142 94 3142J94 198 57 198|57 1200 1000 800 600j — 200:1001230 — 5130
kiadások.
Igazgató-tanácsi szolga fizetése . Titkári szálláspénz Irodai átalány, fűtés, világítás stb Közgyűlési s más nyomtatványok Status-ház fenntartási költség .
30;);1 400 300! 400Í
1509;
R e n d k í v ü l i kiadások. Előre nem látható szükeéglet . . Szükséglet összege
300 —
30Ü TiöT 10271151
Yégül közgyűlésünk utasítja az állandó igazgató tanácsot, hogy jövőre a költség-előirányzat előterjesztésével egyidejűleg nyújtson be részletes kimutatást az alapítványi tőkékről és azoknak kamatairól; a költség-előirányzatot pedig a tárgyalás könnyítése érdekében jövőre a többi bizottságokkal egyidejűleg elnöki ajánlatra kinevezendő bizottsághoz" adja ki véleményes előterjesztés végett, 40. Olvastatik az egyházkerületi pénztárról vezetett 1877. évi számadás felülvizsgálatára kiküldött bizottság jelentése, mely szerint: 1. A közpénztár állása az 1877. év végén következő volt: A) M a g á n k ö t v é n y e k b e n : a) biztosan elhelyezett tőkékben b) kétes felhajtású „ . . . . . . .
B) Takarékpénztárban .
36.438 frt 54 4.315 frt 221/,
3.812 „ 10
C) É r t é k p a p í r o k b a n : Ö) b) c) d) e)
Erdélyi szelvényteleri földteherment. kötvényekben 1123 „ szelvényes „ „ 90.352 M a g y a r o r s z á g i szelvényes kötvényekben . . . 11.287 egyesitett államkötvény 12.100 magy. föld. hit. int. záloglevelekben . . . . . 20.Q00 ÖsszéséH . 179.429
„ 50 „ 50 „ 5 0 „ — „ — frt 367i
2. A közalaphoz csatolva takarékpénztáriig van kezelve az 1877 évi államsegélyből 11,300 frt., mely összeg hozzáadatván a fennebb irt, 1878. évre átmenő 179,429 frt 36 l / 2 kr. összeghez, kijön az 1877 évi számadási végösszeg: 19u,729 írt 36VS kr. Bizotság azért vonta le az 1877. évi 11.300 frt. államsegélyt a számadási végösszegből, hogy a közalap pénztárának változatlan, saját vagyoni állását tüntesse fel. * 3. A „ D o m e s t i e a e a s s a " alapja tett az 1877. év végén, 18,810 frt. 71 krt, mely összegbe az 1877. év folytán egyesek gyűjtéséből csak 153 frt. 57 kr. folyt be; a nagyobb rész az 1876. és 1877-ik évi államsegélyből és a gróf Mikó-féle alapítványból növekedett a fennebbi összegre. 4. A k ö z a l a p b e v é t e l e k I. czim, A „cselekvő hátralékok között az 5. tételszám alatt a n.-enyedi tanodát terhelő, több mint harmincz éves agentialis tartozás van bevezetve 571 frt. 20 krban. Bizotság ajánlatba hozza a t. egyházkerületi közgyűlésnek, hogy ezen régóta függőben álló ügy végleges elintézése felől határozni méltóz• tessék..'-. 5. IV. czim. „ R e n d e s j ö v é d e l m e k " a, b, c, d, e, pontjai alatt „agentialis jövedelem" czimén 142 frt. 41 kr. van bevételbe téve, mely öszzeg.nem arányos kulcs szerint szedetik az egyes egyházmegyéktől és tanodáktól. " Bizottság azon indokból, hogy jelenleg az egyházkerületnek ügyvéde van, ki a közalapból külön fizetést húz, az ágenség megszűntével ezen czim alatti rovatai megszüntetését véleményezi. Vagy ha a főt. egyhker. közgyűlés továbbra is fenntartandónak itéli ezen összeg szedését, méltóztassék azt arányos kulcs szerint kiróni az egyes egyházmegyékre és tanodákra és ügyvédi fizetés czimén vezettetni számadásba. 6) A p ü s p ö k i a l a p b ó l a számadás rendén kiadásba van téve 161 frt. 76 kr., mely összegből a számadás mellé csatolt nyugtatványok szerint 157 frt. 80 kr. van igazolva, tehát 3 frt. 96 krraí kevesebb, mint a mennyi kiadásba van vezetve. Pénztárnok utasítandó, hogy ezen nehézséget az 1878. számadás rendjén enyésztesse el. 7. Ezeknek előre bocsátása után Deák József egyházker. pénztár-
nokot az 1877. évi számadások felelősségének terhe a l ó l — a törvényesen fennhagyandók fennhagyásával — felold ozhatónak véleményezi. Közgyűlésünk a bizottság jelentését tudomásul veszi s ennek alapján Deák József pénztárnok afiát a köz-pénztár és kárpótlási alap 1877. évi számadása terhe alól, szokott fenntartással, feloldozza; a jelentést átteszi az állandó igazg.-tanácshoz, az abban foglalt két inditványra vonatkozólag a jövő évi egyházkerületi közgyűlésre véleményes jelentés tétel végett. 41. Olvastatik az egyházkerületi pénztár megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése, mely szerint a számadásokat rendesen vezetve, a számadások rendén megállapított tőke-összegeket és pénztármaradékokat hiánytalanul pénztárra helyezve találta. Kiemeli, hogy a pénztármaradékok és a folyó kiadások fedezésére rendelt összegek, a pénztárnok kezelése alatt álló kézi (Wertheim) pénzszekrényben, a központi kezelés alatt álló tőkék pedig, a pénztárnok és főt. püspök afiai gondozása alatt az egyházkerületi levéltárba elhelyezett ellenzáros nagy (Wertheim) szekrénybe teljes biztosságba és oly rendesen kezeltetnek, hogy minden egyes alapnak vagy alapítványnak mennyisége s az abban történt változások felől részletes tudomás szerezhető, s hangsúlyozza főleg főt. püspök afiának egyházkerületünk közvagyona hű gondozása és szakértő pontos kezelése körül tanúsított nagy buzgóságát. Közgyűlésünk megnyugvással veszi tudomásul egyházkerületünk központi kezelés alatt álló vagyonának szabatos és hű gondozását; főt. püspök afiának a rendezés és felügyelet körül tanúsított buzgóságáért köszönetét fejezi ki. 42. Olvastatik az állandó igazg.-tanácsnak hadadi egyházközségünk vagyoni ügyei rendezése tárgyában tett előterjesztése. Közgyűlésünk a hadadi egyházközség ügye rendezése végett az igazgató tanács által tett intézkedéseket jóváhagyó tudomásul veszi s megbízza az igazgató-tanácsot a további lépések megtételére. 43. Olvastatik a püspök kezelése alatt álló pénzekről vezetett számadások megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése, mely szerint: a főt. püspök afia által rendelkezésre bocsátott „kimutatást" tételről-tételre megvizsgálván, a bevételeket igazoló 94 drb és a kiadást igazoló 98 drb okmánynyal, valamint a takarék-pénztári könyvekkel egybehasonlitván, hibátlannak találta. E szerint: Bevétetett . . . 8.092 frt 231/* kr. Kiadatott . . . 8.070 „ 98 „ Pénz-maradvány . 21 ,, 25;(g # Jegyzőkönyv, f
ugyanazon számadás mellett találta a püspöki felügyelet alatti alapok jelen állásának kimutatását is u. m.: 1. Krajczáros élő-tőke jelen állása 11.771 frt. 7lV 2 2. Eépezdei-tőke jelen állása . . 3.732 „ 22 3. Agenda-alap „ „ . . 905„16 4. Bodola-alap „ „ . . 458 „ 96 mely előterjesztés után főtiszt, püspök afiát a szokott fennhagyással ezen számadás terhe alól feloldozandótak s a pontos kezelésért elismerés nyilvánítását javallja. Közgyűlésünk a bizottság jelentését tudásúi veszi s főtiszt, püspök afiát, a pontos kezeléséért elismerése kifejezése mellett, a számadás térne alól — szokásos fennhagyással — feloldozza. 44. Olvastatik az állandó igazgató-tanácsnak a múlt évi kerületi közgyűlésén végbement, azonban a jegyzőkönyvből kihagyott gondnok választásokra vonatkozó előterjesztése, mely szerint a múlt évi közgyűlés 49 és 50 szám alatti határozataival elrendelte a küküllői egyházmegyében két-, és a deési egyházmegyében egy algondnoki állomás betöltését és a szavazatok beadására június 20-ik napja délutáni 5—7 órát tűzte ki. A szavazatszedő bizottság a szavazatokat — a kitűzött időbe — bevette, összeszámította s a szavazás eredményéről szóló jelentését a június 21-én tartott ülésen be is adta. Ezen jelentés szerint legtöbb szavazatot nyertek: a küküllői egyházmegye második algondnoki állomására Vita Sándor, a küküllői egyházmegye harmadik algondnoki állomására Réz Mihály, a deési egyházmegye algondnoki állomására Simó Lajos afiai. A. főt. egyházkerületi közgyűlés a szavazás eredményét határozatul kimondotta. Mivel ezen határozat tévedésből nem vezettetett be a közgyűlési jegyzőkönyvbe, ig.tanácsunk a főt. egyházkerületi közgyűlés jóváhagyása fenntartásával a jelzett gondnok választásokra vonatkozó határozatot úgy az illető egyházmegyék elöljáróságaival, mint a megválasztott gondnokokkal közölte s kéri ezen eljárása tudomásul vételét. Közgyűlésünk az állandó igazgató-tanács intézkedését helybenhagyó tudomásul veszi. 45. Olvastatik a n.-enyedi főtánoda elöljáróságának az állandó igazgató-tanács ajánlatával beadott felterjesztése, melyben felfej ti, "hogy a zene-tanitói állomást, az edddig rendszeresítve volt évi 300 frt. javadalmazás csekély volta miatt, szakképzett egyénnel nem tölthetvén be, kérésére az áll. igazgató-tanács a zenetanitás fennakadásának megelőzése végett, a kerületi közgyűlés jóváhagyása fenntartásával, ideiglenesen engedélyezte ezen állomással egybekötött fizetésnek évi 500 forintra felemelését: kéri ezen intézkedés helybenhagyó tudomásul véte-
lét és a zenetanitói fizetésnek 300 írtról évi 500 forintra felemelése végleges engedélyezését. Közgyűlésünk helybenhagyja az állandó igazgatótanács azon intézkedését, hogy a nagy-enyedi főtanoda zenetanitói fizetésnek ideiglenesen 500 frtra felemelését engedélyezte és a folyó tanév kezdetétől a zenetanitói fizetést évi 500 írtban állapitja meg. 46. Olvastatik a n.-enyedi főtanoda felterjesztése, melyben felfejti, hogy a jószág- és jogügyi igazgatói teendők időszerű és pontos elintézhetése végett szükségesnek találta a jószág- és jogügy igazgató mellé egy irnoki állomás rendszeresítését; az igazgató-tanácshoz folyamodott ezen állomás rendszeresitéséért és betöltése engedélyezéséért, mely kérését azonban az áll. igazgató-tanács nem tartotta teljesíthetőnek azon indokból, mivel a főt. egyházkerületi közgyűlés által az 1879 évre megállapított tanodái költségvetésben, az irnoki fizteés nem lett felvéve és új fizetések rendszeresítését hatáskörén kivül esőnek találja. Mivel a jószág- és jogügy igazgatói ellátás alá tartozó ügyek száma éven át az 1600-at meghaladja és ily sok teendő segédszemélyzet nélkül a jószág- és jogügy igazgató által a tanoda érdekének megfelelőleg nem végezhető: saját felelősségére az irnoki állomást ideiglenesen rendszeresítette és betöltötte. Kéri az egyházkerületi közgyűlést ezen ideiglenesen tett intézkedése jóváhagyó tudomásul vételére és a jószág- és jogügyi igazgatói állomás mellé egy irnoki állomásnak évi 365 frt készpénz fizetéssel, 24 köbméter tűzi fa és természetben adandó szállás javadalommal egybekötve, végleges rendszeresítését. Közgyűlésünk a n.-enyedi főtanoda elöljáróságának • a jószág- és jogügy igazgatói teendőkben segédkezésre egy írnok felvétele és díjazása iránt tett intézkedését jóváhagyó tudomásul veszi és az irnoki állomást 1880 év Január 1-től kezdődőleg 365 frt. készpénz fizetéssel, 24 köbméter tűzifa és természetben adandó szállás javadalommal egybekötve, rendszeresiti. 47. Olvastatik a n.-enyedi főtanoda elöljáróságának az igazgatótanácshoz beadott és illetékes ellátás végett áttett felterjesztése, melyben jelenti, hogy nem tudván elhatározni azt, ha vájjon a múlt évi június 16-tól kezdődőleg tartott főt. egyházker. közgyűlésnek az ügyvédi fizetés megállapítására vonatkozó határozata 1878 évi július 1től kezdve irányadó-é, avagy azon tanoda bevételeiről és kiadásairól megállapított költség előirányzattal egyidejűleg f. évi január 1-től volt életbe léptetendő; kéri az 1878 év második felére eső ügyvédi fizetés menynyis égének megállapítása tekintetéből meghatározni, a múlt évi egyházker. közgyűlés 41. jkönyvi sz. alatt kelt határozata életbe, léptetése időpontját.
íöb Közgyűlésünk a n.-enyedi főtanodai tisztviselők fizetését a múlt évi egyh. ker. közgyűlés 41 jkönyvi szám alatt az 1879. évi költségvetéssel kapcsolatban állapitván meg, az 1879 évi január 1-ét megelőző időről ki nem vett ügyvédi fizetés, a régebben fennállott javadalmazás arányában adandó ki. 48. Az inditványi bizottság előterjesztése alapján tárgyalás alá vétetik a marosi egyházmegye azon inditványa, hogy a vallás és közokt. minister utján eszközöltessék ki az 1877. évi XX. t. ez. 230. §.-ának óda való módositása, hogy a pap csak a vagyontalan kiskorú' árvák részére köteles anyakönyvi kivonatokat díjtalanul kiállítani. Közgyűlésünk az indítványt elfogadja s utasítja az áll. igazgató-tanácsot a törvény illető §-lye módosítása végett a szükséges lépések megtételére. 49. Ugyanazon bizottság előterjeszti, hogy a dunántúli ref. egyházkerület 1878. október 20—25, napjain tartott közgyűlése egy magyar protestáns egyetem felállításának szükségességét mondotta ki, szemben az államkormány azon czélzatával, hogy Pozsonyban vagy talán az Alföld valamely városában is állami egyétemet szándékozik felálittatni, a mi, előre-láthatólag nem csak hogy a protestáns szellem terjedését előmozdítani nem fogja, sőt a protestáns egyetem létesülését is gátolja; a protestáns egyetem létesítését a testvér egyházkerületek által leendő felkarolásától teszi függővé. Az indítványt és indokait közölvén egyházkerületünkkel, kéri a hozandó határozat közlését. Közgyűlésünk aggodalommal tapasztalván az állam kormány azon törekvését, mely szerint a protestáns autonómia mind szűkebb körre szorittatik s viszont nem csak egyházi, hanem épen oly mértékben magyar nemzetiségi érdeknek ösmervén a protestáns szellem fönntartását és öregbitésót: a magyar protes+áns egyetem eszméjét melegen üdvözli, az intézet fölállítását óhajtja s a maga részéről mind erkölcsi, mind anyagi támogatását előre is biztosítja, miről a dunántúli egyházkerület értesítendő. 50- Ugyanazon bizottság előterjeszti, hogy a dunántúli egyházkerület 1873. évi okt 20—25 napjain tartott közgyűlésében elhatározta fölszőlitni a testvér egyházkerületeket, hogy a sziavon missiot gyámolitsák, a maga részéről e gyámolitástól tevén függővé a moldova-oláhországi missió támogatását. Közgyűlésünk belátván a sziavon missió fontossá-
101 gát, az inditvány elfogadásával fölkéri főtiszt, püspök afiát, hogy egyházközségeinkben évenként egy vasárnapi perselypénznek a sziavon missió javára leendő fordítását köröztesse, az igy begyülendő segélypénz illő helyre juttatásával szintén főt. püspök afia bízatván meg. 51. Ugyanazon bizottság előterjesztésére tárgyalás alá vétetik Borbáth Pál azon indítványa, hogy a népiskolai tanév szeptember 1-én való megnyitása és az ismétlő iskoláknak rendszeres vezetése iránt hozott egyházkerületi határozatnak teljes érvény szereztessék. Közgyűlésünk előtt nem lévén tényekkel igazolva, hogy a népnevelés szabályozására alkotott utasítás egyik vagy másik pontja érvényesítve nem volna, az indítvány áttétetik az igazgató-tanácshoz, hogy a menynyiben az indítványban jelzett hiányok fönnforognának, szerezzen saját hatáskörében érvényt a törvénynek. 52. Ugyanazon bizottság előterjesztése folytán tárgyalás alá vétetik Demeter Sámuel azon indítványa, hogy a tanügy elodázhatlan fejlesztésének érdekében mondja ki az egyházker. közgyűlés, hogy „ezentúl középtanodáinkban rendszeresítendő akármelyik tanári székre esak törvényszerű tanári oklevéllel biró egyének fognak beállittatni. Közgyűlésünk elvben magáévá tévén az indítványt, utasítja az igazgató-tanácsot, hogy a tanodái előljárőságok meghallgatása nyomán terjesszen a jövő évi közgyűlés elé javaslatot a megválasztandó tanároktól mégkövetelendő qualificatióra nézve, minden jövőre választandó rendes tanár e javaslat alapján megállapítandó szabályzat értelmében fogván megválasztatni*. 53. Ugyanazon bizottság előterjesztése folytán tárgyalás alá vétetik a deési egyházmegye azon indítványa, hogy intéztessék fölirat a nmltgu belügyminister'úrhoz, szükség esetén a törvényhozó testülethez, hogy ref. papságunk vagy a megyei útmunkatétel alól mentessék fel, vagy pedig a külhatóságok felszólítására hivatalból teljesítendő papi szolgálataik abban az arányban dijaztassanak az állam által, a melyben az államhivatalnokpk szoktak dij áztatni rendkívüli szolgálataikért. Közgyűlésünk elfogadja az indítványt s utasítja az igazgató-tanácsot, hogy érvényre emelését minden lehető úton kisértse meg. 54. Ugyanazon bizottság előterjesztése folytán tárgyalás alá vétetik Nagy László és tizenhat társa azon indítványa, hogy az egyházker. közgyűlések tartási ideje helyeztessék vissza a régi gyakorlat rendén jónak tapasztalt időre, a pünköst utáni elsfr vasárnapra, a jövő 1880. évi közgyűlés Kolozsvár városában lévén megtartandó.
Közgyűlésünk kimondja, hogy jövő évi ülését pünköst után első vasárnapon kezdődőleg tartja meg. 55. A fennebbi inditványnyal kapcsolatban tárgyalás alá vétetik Nagy Sándor és társai azon indítványa, hogy a jövő évi közgyűlés helyéül Sepsi-Szt.-György városa jelöltessék ki. Közgyűlésünk az 1880-ik évi közgyűlés helyéül Sepsi-Szentgyörgy városát jelöli ki. 56. Olvastatik az állandó igazgató tanács évi működéséről szóló jelentés átvizsgálására kiküldött bizottság jelentése, mely szerint: I. A jelentés általában véve az igazgató tanácsnak egyházkormányzatunkban kifejtett elismerésre méltó buzgó és lelkiismeretes munkásságáról tesz bizonyságot. II. A mi a jelentés egyes tételeit illeti, bizottság az igazgató tanácsnak a közgyűlés utólagos jóváhagyása fenntartása mellett intézkedéseit helybenhagyandóknak, a jelentésben foglalt indítványokat elfogandandóknak javalja, a következő módosításokkal: 1. A jelentés első pontja alatt foglalt igazgató tanácsi határozat helybenhagyás mellett tudomásul veendő, a mennyiben a határozat életbeléptetése által az egyházkerület pénztára ujabb megterheltetést nem szenvedne, egy eshetőleges nyugdíj vagy végkielégítés iránt támasztható igényper által. 2. A 2-ik pont 3-ik szakasza alatt foglalt indítvány azon hozzáadással volna határozattá emelendő, hogy a kétszeres értékkel bíró fekvőkre első helyen nyújtandó zálogjogi biztosíték mellett történő tőke elhelyezések alkalmával kölcsönző egyházi testületeink a birtok értékéül a kataszteri tiszta jövedelem tízszeresét vegyék föl. 3. A 6-ik pont a) alpontjában foglalt, jelentés tudomásul vétele alkalmából kifejezendő, miszerint az egyházkerületi közgyűlés elvárja, hogy a jövő évi közgyűlésig a nagy-enyedi Bethlen főtanoda volt kezelő személyzete minden számadásainak megvizsgálása okvetlen befejeztessék. 4. A 7-ik pont a) alpontja szerint volt egyházkerületi pénztárnok Bányai Vitálisnak 1866-on inneni számadásai nem lévén megvizsgálva, s tán részben be sem adva, az igazgató tanács utasítandó, hogy a jövő közgyűlésig Bányai Yitálisnak minden számadásait felelősség terhe alatt vegye be s vizsgálja meg. A már megvizsgált számadások felülvizsgálása végett egy 4 tagú bizottság kinevezését ajánlja. 5. A jelentés végén látható 2-ik számú kimutatás szerint hátralékban levő számadások bevételére, megvizsgálására és arról a jövő évi közgyűléshez jelentéstételre az igazgató tanács utasítandó. Kapcsolatban tárgyalás alá vétetik Koncz Sándor igazgató tana-
103 esi első írnok azon kérése, melyben az igazgató tanács azon határozatának megváltoztatásáért folyamodik, mely szerint kimondotta a 600 frt évi fizetéssel egybekötött első irnoki állomásnak 1880 évi január 1-veí két dijnoki állomásra átváltoztatását és kéri 500 frfc évi fizetéssel rendes irnoki minőségben alkalmaztatása. Közgyűlésünk a bizottság jelentését tudomásul veszi, javaslatait elfogadja azon módosítással, hogy Konez Sándor igazgató tanácsi írnokot évi 400 frt fizetéssel rendes irnoki állomásán meghagyja.. Az igazgató tanács múlt évi jelentése 4-ik pontja 1—7 száma alatt felsorolt felhajthatlan követelések kitörlését engedélyezi. Egyházkerületünk volt pénztárnoka Bányai Vitális által 1859—1866-ig vezetett és számvevőileg megvizsgált, valamint az év folytán még beadandó és megvizsgálandó számadások felülvizsgálására elnöki ajánlat értelmében Dr. Szőcs Emil, Sárkány Ferencz és Jancsó Lajos afiait; a Deák József pénztárnok által közpénztári és mellék alapokról beadott számadásoknak kebli megvizsgálat után leendő felülvizsgálására Br. Bánffy Ernő, Geréb Márton és Debreczeni József afiait nevezi ki.
V-ik ülés november 5-én. Elnökölt: Zeyk Károly, fó'gondnok.
Jegyzett: Szász Domokos, .
közjegyző'.
57. A kérvényi bizottság előterjeszti Koncz Sándor igazgató tanácsi írnok felfolyamodását az igazgató tanács azon határozata ellen, hogy az első irnoki állomás helyett két dijnoki szerveztessék. Elintéztetett fentebb 56 j . k. szám alatt. 58. Ugyanazon bizottság előterjeszti a bitai egyházközség az iránti kérelmét, hogy a várhegyi leányegyházközség a czófalvi anyaegyházhoz csatoltassék. Közgyűlésünk az indokolt kérvény értelmében a várhegyi leányegyházközségnek a czófalvi anyaegyházközséghez csatolását engedélyezi. 59. Ugyanazon bizottság előterjeszti a sáromberki papi és énekvezértanitói állomások módositott dijleveleit s azoknak megerősítését jaralja.
Közgyűlésünk a sáromberki papi és tanitói módosított dijleveleket megerősíti.
énekvezér-
60. Ugyanazon bizottság előterjeszti a gernyeszegi egyházközség az iránti kérelmét, hogy a papi és énekvezér-tanitói állomások javadalmát képező évi 11 frt 15 kr. garaspénznek 150 frt szorgalmi tőke kamataival való megváltása engedélyeztessék. Közgyűlésünk a kért megváltást azon fenntartással engedélyezi, hogy ha idő folytán a kamatláb a mostaniról alább szállana, köteles leend az egyházközség a hiányt szorgalmi úton előállitandó tőke jövedelmével fedezni; a felajánlott 150 frt megváltási tőkét pedig az áll. igazgató tanács közvetlen felügyelete alá helyezi. 61. Ugyanazon bizottság előterjeszti a vajda-szentiványi egyházközség és tanitó között létrejött azon egyezményt, mely szerint azon egyházközség a tanitó adómentes használatába bocsátja az évi tandij váltságául és részben fizetés pótlásul a közbirtokosság által iskolai czélokra adományozott 10 hold 31 • öl területű szántóföldet. Közgyűlésünk az egyezményt megerősíti s utasítja kérelmes egyházközséget ez értelemben uj dijlevél kiállítására. 62. Ugyanazon bizottság előterjeszti a kezdi egyházmegye az iránti kérelmét, hogy Zajzon István feltorjai pap afia hosszas szolgálata folyamán szerzett érdemei elismeréséül azon egyházmegye nyugalmazott főjegyzői czímét viselhesse. Miután egyházkerületünk szabványai a jegyzők nyugalmazásáról említést nem tesznek, a kérelem nem teljesíthető. 63. Ugyanazon bizottság előterjeszti özv. Dáné Istvánné szül. Boncz Rozália az iránti kérelmét, hogy néhai férjének, mint volt esperesnek, egyházi tartozásai törlesztésére letartóztatott kegyóvi járuléka számára hiánytalanul szolgáltattassék ki. Kérelmes kérelmével elútasittatik. 64. Ugyanazon bizottság előterjeszti Kovács Gyula, n.-enyedi főtánödánk volt erdősze, az iránti kérelmét, hogy beadott számadásainak általa többször megsürgetett felülvizsgálására s a közte s a n.-enyedi fÖtanoda közt már évek óta függőben levő ügy elintézésére találjon módot. Attétetik az áll. igazgató tanácshoz azon utasítás-
105 sal, hogy ezen ügy lehető befejezését a folyó év végéig eszközölje. 65. A sérelmi bizottság előterjeszti Vizi György m.-sámsondi pap afiának az ellene lejártatott közkereseti ügyben múlt évi october 6-án 8 szám alatt kelt közfőtörvényszéki itélet megsemmisitése végett benyújtott semmiségi panaszát. Közgyűlésünk a lefolytatott közkereseti ügyben a közfőtörvényszék eljárását szabályszerűnek találván, folyamodót benyújtott semmiségi panaszával elútasitja. 66. Ugyanazon bizottság előterjeszti a bölöni egyházközségnek az áll. igazgató tanács 1878 évi 880 szám alatt kelt azon határozata ellen beadott felfolyamodványát, mely szerint meghagyatott az egyházközségnek, hogy az egyházközség erdejéből eladott fák árában bevett összegekből képződött kepeváltsági tőkéket az adósoktól vegye fel, a befizetendő részlet összegeket ideiglenesen helyezze takarékpénztárba és fordítsa fekvők vásárlására vagy szabályszerű elhelyezés végett küldje fel. Közgyűlésünk az áll. igazgató tanács határozatát helybenhagyja, a bölöni egyházközséget — felfolyamodványának helyet nem adván — utasítja a határozat teljesedésbe vételére. 67. Elnök afia néhány perezre az ülést felfüggesztvén s annak elteltével az elnöki széket újra elfoglalván, a délelőtti s délutáni ülések jegyzőkönyve Hitelesíttetik. 68. Elnök afia meleg szavakban fejezi ki örömét a fölött, hogy közgyűlésünk tanácskozásai kellő gyorsasággal, higgadtsággal s óhajtott sikerrel értek véget; köszönetét fejezi ki a közgyűlés tagjainak s különösen főt. püspök afiának, a tárgyalások' folyamán tanúsított tapintatáért s bölcsességeért, melylyel a fölmerült fontos kérdések megoldását jelentékenyen elősegité. Elnök afia szívélyes szavaira viszonzásul főt. püspök afia válaszolván, kiemeli, hogy az óhajtott s elért eredmény érdeme, első sorban, elnök afia bölcs s az ellentéteket kibékitő vezérletének köszönhető s kéri Istent, hogy elnök afia becses életét egyházkerületünk s hazánk javára sokáig tartsa meg. A megható szavakra fölhangzott lelkes éljenzés után a közgyűlés eloszlott.
106 1. melléklet.
Az „egyházkerUleti házi pénztár" — (domestika) 1878 Június l-töl 1879. November l-ig folyó kimutatása. Egyenként
Öss,ízesen
frt
kr
frt
| frt
58 49 5 18
38 96 29 —' 26 — — — 25
254
14
1378-TDan. Solymosi István udvarhelyi e. m. Benkő János esperes Tóth Márton pap Garda József tanár Szabó Pál esperes Dr. Kovács Ödön tanár . . . Kolozsvári tanodái elöljáróság Szabó Sámuel tanár Kezdi-Vásárhely egyházközség
10 Elekes György esperes
esp. küldeménye „ „ „ „ . „ . . . „ .
.
M
„
. . . küldeménye S.-szentgyőrgyi tanodái elöljáróság „ n Karácson Mózes pap „ 12 Szászváros egyházközség . . . . .„ 13• Ravasz János pap „ 14 Benkő János esperes „ 15 Szabó Ádám számvevő . . . . „ 16 Székelyudvarhelyi tanodái elöljáróság „ 17 Vályi P á l esperes három izben . „ 18 Solymosi István esperes . . . . „ 19 Kolozsvári tanodái elöljáróság . . „ 20 Bartha Lajos esperes . . . . „ 21 Maros-vásárhelyi tanodái elöljáróság „ 22 Dali János lelkész „ 23 Szász József esperes „ 24 Benkő J á n o s esperes „ 25 „ 26 A K u n - t a n o d a elöljárósága . . . F ő t i s z t e l e t ű P ü s p ö k aa. a d o m á n y a 27 . . küldeménye '28 A M i k ó - t a n o d a i g a z g a t ó s á g a . . . . . . 29 Gr. B a t t y á n i József a d o m á n y a B e n k ő J á n o s közügyigazgató a d o m ánya . . . 30 E l e k e s György esperes . . . . küldeménye 31 „ 32 H e r e p e i K á r o l y t a n á r Szaesvai egyházközség „ 33 Csiszér Gábor esperes „ 34!
13 20 28 10 51
42 11 22 2 29 3 12 30 11 56 33 11
17 3
65
19 10 200 10 300 200
30 3
21 — 42 50 03
85 81
50 78 — 26 10 65 20 — 40 — — — 17
1127 — | 1382
02
1, melléklet. 3
Összesen
Egyenként
Sor
IS)
kr
frt
frt
kr
Az „egyházkertíleti házi pénztár" 1879. október 30-iki állása. 1 Gyűjtések, kamatok s az állsególyből takarékpónztárilag tőkésítve 1568. sz. könyv szt. 14631
19
.
8000
—
. . . .
375
—
5Ö0
—
2
Maros-vásárhelyi egyházközségtől beveendő .
3 Nagy-Laki egyházközségtől beveendő 4
Zsoboki
„
„
.
.
.
.
31
5 Készpénz 6 Földtehermentesítési kötvényben o. ért. . . Együtt
.
—
.
—
177* 23537 36V2 10080 — — | 33617 867,
DEÁK
JÓZSEF,
pénztárnok.
108 8. melléklet.
Kimu
az erdélyi liélv. hí tv. egyházkerül, áll. igazg. tanácshoz meg-
a zn
i-t
o 50
Az alap megnevezése
a s z ám a d á s felterjesztetett,
megvizsgáltatott,
nincs felterjesztve, A) Alapit
1 2 3 4 5
Dr. Gecse alap Dr. Matyus B N. Teremi „ Makfalvi iskola alap Székesi-Illyés „
6
Nagy-Enyed
7 8 9 10 11 12
K' lozsvár Maros-Vásárhely Székely-Udvarhely Zilah Szászváros *Sepsi-Szt.-György
1878-ig 1876-ig — 1876-ig 1878-ig
— — ugyanaddig
1875-ig
1871-ig
1878 lg
1877-ig
„
1877-ig 1878-ig 1877-ig
ugyanaddig
TI
»
B) T a
r>
n n n
„
13 14 15 16 17 18 19 20 21
Nagy-Enyed (közalap) Maros-Vásárhely Székely-udvarhely Fogaras Szászváros Sepsi-Szt.-György Kézdi-Vásárhely Ilyefalva Deés
1876-ig 1874-ig 1878-ig n
1873 ig ugyanaddig lS77ig »
1876-ig 1878-ig
ugyanaddig 1877-ig
22 23 24
Kolozsvári egyh. község N.-Szebeni „ „ Bukaresti „ „
1877-ig 1878-ig
25
Közalapitv. alap < 1 - ) a ^? a i
26
Garasos pénzt á r i ^ a ° y a i ^ Deák Kárpótlási tőkealap Letéti pénztár Gr. Mikó-alap Missio-alap Domestika-alap Államsegély Teremi e. község alapja
1866-ig 1878-ig 1864-ig 1878-ig 1877-ig 1877-ig 1878-ig 1878-ig 1878-ig 1878-ig 1878-ig
27 28 29 30 31 32 33
n
n
„
— — 1877. és 1878-ról — — 1877. és 1878-ról — — 1876—1878-ról _ _. — — 1878-ról — — 1878-ról C) Püspöki 1877—1878-ról 1875—1878 ról — — — ,—
1877. és 1878-ról — — — — n — _ „ D) Más, számadással 1868-ig 1878-ról ngyanaddig — —. — — » lí) Központi ugyanaddig 1867—1873-ról 1877-ig ugyanaddig 1865—1873-ról 1877% ugyanaddig 1878-ról u 7>
n n
____ __ —
—
t a tá s
és illetve felül vizsgálat végett felterjesztett számadásokról. 1878-ki közgyűlés óta meg lőn vizsgálva
3" e
z
©t
ványok. 2 évről
az 1877. és 1878. évi fel volt terjesztve kebli vizsgálat nélkül s ezért vissza lőn küldve 1878. elejétől kezdve ez alap a központban kezeltetik lásd alább 33, s. sz. alatt
l évről
nodák. 2 évről
az lS78-ki számadás fel volt terjesztve, de alaki hiány miatt kiegészítés rendelte'tett; visszaküldetett e kimutatás beadásakor, számadási kivonat. teljes számadás. kétféle: a közalap és Gr. Kun-alap
3 évről
egyháaak. kétféle számadás van, a torony-alap 1874. october óta niiics felterjesztve,
3 évről 2 „
kétféle számadás van: közalap és leányiskolaalap. háromféle számadás van: köz , orgona- és leány-iskelaalap.
.1 évről 1 évről
háromféle számadás van: köz , templom- és kepealap. négyféle számagás van: közalap, iskolaalap, magtár- és Oroszfalui alapja. kétféle ,, „ közalap és iskolaalap. hárpmféle ,, ,, közalap,fi-és leányiskolaalap.
tartossó egyházak. 6 évről 1 . 1 «
az 1869—1877-ig terjedő számadások most vannak vizsgálat alatt.
pénztár.
ITévröI 1 1 1 1 1
évről , » „ «
Ez alapokról Bányai volt pénzfcárnok 1864-1873-ig terjedő időszakról még nem adott számadást.
3-ik
melléklet.
Tétel szám
HA
P
p_
P
ogosultnak
ó-alap
Összeál
énztárban
F* „ s
>
O
P
cl-
tsi
co
pénz
m #
tsi
Há
^c-t-
1721
1879.
w
§•
m
Kötelezvény száma
p
e-
c-t-
*
tdósn
o--
sszeg
olozs
W
P
W O:
P
N
E5
29.
í^r Üt
o o
»~" í? o
o
%
Százalékos kamatok
p
1N»
e
(D
e-*-
CD
HA HA
C5 Oi ^—s
o
CTD-
ET
HA
~óo
Q •
-a ó
H*
o
o
o
ÜT O
"o o o
"o o o
.
3^
5
Ni
V I ]
OS
CD-
CD CD
•
o <j\
"•• H A
oo
o
"o o
o
o
OK
c-t-
O CD»
pr
O: co co CB CO CD
3
111
1. melléklet a 12. ponthoz.
Az 1878-ik évi államsegély"! összeg kiosztása
KIMUTATÁSA. Utalványos egyh. község vagy egyh. személy
1. Vajdahnnyadzarándi egyh. megyéből. Fábri József őralya-boldogf. leik. 2 A. nagy-rápolti iskola tanitó Maros-üyei egyházközség 4 Vajda-Hunyadi „ 5 Rákosdi „ Sármási Áron hosdáti pap Összesen:
g. »
A s e g h Vy
0
czélja és elhelyezés módja.
!
50 40 100 150 10O 40
A zsil-petrozsényi egyhközségbe beszolgálásért; kö telessége pontos teljesitéséról felmutatandó bizonyítvány mellett utólagosan kiadandó. A tanítói állomás betöltéséig tak. pénztárilag keza lendő. Állandósított segély. Temploma kijavítására tak. pénztárilag kezelendő', iskolaház és tanítói lak fedele kiujitására. A felépített k.-tanitói lak és gyermek-menhely belső felszerelésére. Csekély fizetése, öregsége és gyakori betegeskedése tekintetéből.
480
2. Gyulafehérvári egyhm.-böl. Grruzda Domokos tövisi pap Székely László tövisi tanitó Összesen:
70\ Rendszeresített segély. 30/ 100
3. N -Enyedi egyházmegyéből. Maros-deesei egyházközség 2 Bágyoni „ „ 3 Nagylaki 4 Maró suj vári „ „ 5 Maroscsúcsi „ Összesen:
100 200 100 100 100 600
4. Kolozs-kalotai egyhm.-böl. Györgyfalvi egyházközség Patai egyházközség ^ Magyarúkeréki egyházközség 4 Balázs István járai pap Dómján János kajántói pap Tulogdi István m.-bikai tanitó. Dévai Mihály bábonyi levita 8 Dézsi Domokos farnosi levita 1
A m. ig. tanács által előlegesen kiutalt 100 forint törlésére. Temploma építésére; ugyanennyire előjegyeztetik 1879. és 1880-ra. Múlt nyári viharokozta romlásai kiigazítására. Uj temploma belső felszerelésére. Építkezéseire elköltött tőkéje visszahelyezésére.
100 150 100 50 30 15 15 15
Témpola építésére tak. pénztárilag kezelendő 1879, és 1880-ra 200—200 írttal előjegyeztetik. Parochiális épületei kijavítására. Temploma kijavítására. Rendszeresített segély. Csekély fizetésű régi szolga. Régi szolga csekély fizetéssel. Öregségére és szegénységére való tekintettel. A tagosítás miatt okozott hátramaradása pótlásául egyszersmindenkora.
Utalványos
1 egyh. község vagy
s
egyh. személy
Utalviínyo-1 hzott ö sszeg
;ám
112
9 Viski József jákótelki levita
A
s e g é l y
czélja és elhelyezés módja.
15 Csekély fizetésű terhes családdal. 15 Öreg és szegénysége miatt.
10 íálmán István egeresi kán.-tanitó
505
Összesen:
5. Sz.-Szolnoki egyhm.-böl. 50 Múlhatatlanul szükséges építkezési költségei pótlásául.
1 Kraszna-czégényi egyházközség 2 Sülelmedi egyházközség 3 Sülelmed-czikói pap és tanitó 4 Juhász Mihály böösházi pap 5 Molnár Miklós egerháti tanitó Összesen :
és tornya kijavítására, jövőig tak. pénz80 Temploma tárilag kezelendő.
140 Rendszeresített segély 100 frt a papnak 40 forint a
tanítónak. 30 Több egyhk.-ben szolgálatáért egyszersmindenkorra. 20 Csekély fizetéssel és terhes családdal.
320
6. Deési egyházmegyéből. 1 Kidéi papi fizetés
50 Rendszeresített segély.
2 Saczkói papi fizetés
3 60 A.z Ujfalvi alapítvány /4 része pótlásául, jelenleg
pap nem lévén, tak. pénztárilag kezelendő.
200 Temploma és tornya kijavítására, jövőre ugyanenynyivel előjegyeztetik. 80 Megkezdett építkezései bevégzésére. 50 Öreg szolga csekély fizetéssel.
Déésaknai egyházközség 4 Fodorházi „ „ 5 Bántó Mihály esztényi pap 6 Balázs János válaszúti pap 7 Czinege Mihály alső-tőki tanitó 8 Farkas Sámuel némái tanitó Összesen: Q
7. Széki egyházmegyéből. 1 Apanagyfalusi pap és tanitó
fi) Q
Viczei pap és tanitó Szathmári Sándor kudui pap
30 Elbetegesedett régi szolga csekély fizetéssel.
20 Csekély fizetése pótlásául. 15
n
»
n
505 |
150 (Rendszeresített segély. » n 150 fizetése, terhes családja s nejének 5 évi be 40 Csekély tegeskedése tekintetéből.
4 Szabó József légeni pap 20 Csekély fizetése pótlásául. n » » 5 Székely József feketelaki pap 20 6 Horváth Dániel keszűi kán.-tanitó 20 „ „ „ r Balázs István feketelaki tanitó 15 » » » 8 Nagy Elek katonai pap 40 Tak. pénztárilag kezelendő jövőre ugyanennyivel előQ Alsóilosvai egyházközség 100 jegyeztetik. Összesen:
555
8. Nagysajói káptalanból. -
Nagysajói egyházközség Összesen:
150 Adósságai törlesztésére 150
9. Görgényi egyházmegyéből. Komlód-Oroszfája Görgény-üvegcsüri levita
130\ 150j Rendszeresített segély,
113 Utalványos
6C
egyh. község vagy egyh. személy
A
s e g é l y
czélja és elhelyezés módja.
3|.Garda Márton nyugalmazott pap! 210 Rendszeresített segély. 4||Holtmarosi egyházközség \ 100 A. múlt évi előjegyzés nyomán. 30) 5jBiró József abafáji tanító 30 Csekély fizetésük pótlásául. 6j [Érsek Sándor köbölkúti tanítói 30j 7 Sipós József k.-ilyei levita Összesen: 10. Marosi egyházmegyéből. Havadi egyházközség 2 M.-paniti ,, 3 JGyalakuti _, 4 Seprődi „ Ny.-szt.-annnai egyházközség Kiss Pál h.-bodoni pap Veress Mózes csikfalvi pap Bordi Károly n.-adorjáni tanító Kiss Dániel kebele-szt.-iváni tan
Összesen:
680 100 Temploma kijavítására. 50 30 100 30 30 15 15
A. 2-ik tanítói állomás alapjául; 1879. és 80-ra ugyanennyivel előjegyeztetik. Tak. pénz. kezelendő Tanítói lak építésre, tak. pénztárílag kezelendő. Ideiglenes tanítói fizetésül, tak. pénzt, kezelendő, míg esperesi bizonyitványnyal nem tanusitja a tanitó működése sikerességét. Égés által szenvedett kárai pótlásául. Csekély fizetésű régi szolga. Bét leány-egyhközségbe szolgál csekély fizetéssel. Csekély fizetésű régi szolga. Ötvenegy éves szolga csekély fizetéssel.
470
11. Ktikflllöi egyhmegyéböl. Abosfalvi 1. egyházközség Mikefalvi „ Haranglába „ Gocz Zsigmond herepei pap Vass Perencz sülyei pap 6 Mihály József d.-szt.-mártoni lév. Ossz;esen:
50 50 50 30 20 20
törlesztésére. Paplak bevégzésére. A múlt évi yihar által megrongált templom-fedé kijavítására. Csekély fizetésű régi szolga. Csekély fizetése pótlásaid. Terhes családdal, csekély fizetéssel.
220
12. Szebeni egyházmegyéből. Esperesi fizetésben 100 Rendszeresített segély. Balázsfalvi egyházközség 100 Paplak építésre, tak. pénztárban kezelendő. N.-szebeni egyhk. a pap számára 50 Különböző intézetekben vallás tanitásértLukács Perencz mihályfalvi pap 50 Szegénysége és buzgósága tekintetéből. Muzsnai József mihályfalvi tanitó 20 Csekély fizetésű régi szolga. Jákó Mózes o.-ujfalusi pap 30 Papi és tanítói hivatalában kifejtett buzgalmáért. Összesen:
350
13. Udvarhelyszéki egyhm.-böl. Egei egyházközség H.-szentpáli egyházközség Dobofalvi „ EL-szentmértoni „'
200 50 40 100
Kiutalt és kezéhez vett 200 frt törlesztésére. Papi fizetés alapjául tak. pénztárilag kezelendő. Levitái alapra, és adminíst. lelkész fizetésül t pénztárilag kezelendő. (Papi fizetésül állandósitottt segély.
114
egyh. község vagy egyli. személy
o
a I'c3
A
ssz
Utalványos
:O -4-S
s e g é l y
czélja és elhelyezés módja.
oCS3
Sándor József esekefalvi pap Székely István bözödiijfalusi ny. t. Maksai Áron patakfalvi pap Koncz József hodjai tanítói Gábos Ferencz óozfalvi tanitó 10 Nagy Mózes nagybúni pap Összesen:
4. Erdő vidéki egyhm.-böl.
Bardoczi egyházközség
2 Kis-baczoni „ 8 Barothi áll. iskolai vallás tanitó. Összesen:
15. Sepsii egyházmegyéből.
40 20 30 15 15 40 550
100 Templom építésre, tak. pénztárba előjegyezve 1879 és 1880-ra.
50 Kántor-tanitói lak épitésre, takarékpénztárba.
vizsgákról bemutatott hiv. bizonyítvány ntán ki50 A. adandó. 200
2 Albu Endre kis-borosnyói pap 3 Benkő János málnási pap 4 Ágoston Pál s.-szentkirályi pap Puskás Lajos szacsvai pap
100 40 40 20 20
Összesen:
220
1 Erősdi egyházközség
16. Orbai egyházmegyéből. Barátosi egyházközség 2 Papolezi [Havadtői Gerő körösi pap jZajzon András nyugalm. pap. 5|Molnár Dániel nyugalm. tanitó 6íTamó Káioly kovásznai kántor
100 100 30 25 20 20
Összesen:
295
I. 17. Kezdi egyházmegyéből. jMárkusfalvi egyházközség Maksai egyházközség IBodola Sámuel márkusfalvi pap Összesen:
Folyósította a m. ig. tanács 551—878, sz. alatt. Szegénysége okán. Betegeskedése miatti költsége ifedezésére egyszersmindenkorra. Régi szolga csekély fizetéssel. Terhes családja csekély fizetése. Csekély fizetése pótlásául.
Adósságai törlesztésére. Szembetegsége és csekély fizetése okán. Szenvedett tűzkárai pótlásául. Csekély fizetésű. Félfizetéssel szolgál.
Temploma fedelének kijavítására. Templom épitésre, tak. pénztárba: jövőre ugyanennyi. Félfizetéssel szolgál. Semmi biztos jövedelme. Szegénysége okán. Csekély fizetésű. .
100 CJj-temploma belsejének felszerelésére. 100 Előjegyzés következtében temp. épitésre 3-ik részlet. 30 Vizár miatt károsult. 230
18. Püspöki egyhk. és egyesek 1 iOroszfalui 1. egyházközség
|M.-Yásárhelyi „ 3Í|Özv. Hiri Perenczné
ö,'sszesen:
100 Temploma belfelszerelésére.
1 2 0 A domestikából kölcsönzött 2000 frt 6% kamatjában. 150 ÍEgyházker. közgyűlési határozat következtében.
370
115
Összesítve:
liiV.hunyad-zar, egyhmegyében 2J|Gyulafehérvári „ 3 iííagyenyedi „ Kolozs-kalotai „ Szilágy-szolnoki „ Déési egyházmegyében Széki „ Nagysajói Görgényi Átvitel:
480 100 600 505 320 505 55 r> 150 680 3895
Áthozatal: I 3895 lOjMarosi egyházmegyében 470 ll'jKüküllői * „ 220 12'Szebeni „ 350 13:|üdvarhelyszéki egyhmegyében 550 14'ÍErdŐYÍdéki „ 200 220 15||Sepsii egyházmegyébe 295 O b i 230 17j[Kézdi 370 l8l;Püspöki egyhköz. és ogyesek Összesen:
68ÖÖ"
116 3. JEelléklet.
m.oldova.-olálioi*@zfi>gi m i s beveendő
B e v é t e l o
s
frt
|kr|
Múlt évről 1573 könyv szt. átjött 1716 — takarék pénztári kamatban: 1877,ről 84 frt. 32 kr.l 210 53 1878-rűl 126 frt. 21 kr.f ' Máramaros Szigetről a simái puszta haszonbérében 1878 620 — april 1-től, 1879 april l-ig . A sárospataki tanodától Horv. Mária alapítványából 1876'ÍS 1400 1 8 8 * 8 / ig 9 A dunántúli egyh. kerületből 27 ft 39 — A tiszáninneni . „ , 1233—1878 sz 12 „ j A magyar ref. segélyegylettől Galaez, Braila és Szászkút egyh. községek részére 1073 240 _ —1878 sz. u . Kelemen Fereneztől 368—1877 6 25 sz. rend Uj tőkésítés 2843 sz. új könyv -99 65 szerint 85 Ideiglenes kölcsön utáni kamat Bevételek összege .
marad bevétetett beveendő frt | k r | frt | kr 1716
210 53 620 —
—
700 —
700
39 -
—
240 6 25 85 —
— 99 65
4416 43 1690 25 2726 18
Bevétetett
. . . .
—
—
1690 25
—
Kiadatott .
.
.
—
—
1493 37
—
Pénztár maradék . .
—
—
196 88
—
Marad beveendő . .
—
—
2726 18
—
Pénztármaradvánnyal együtt
—
—
2923
6
—
Kiadandót leütve . .
_
—
Cselekvő állás 1878 végén .
—
__ 2793
.
130 — 6
— —
1878
j*»io-alap 03 <S
o
kiadankiadatott marad dó kiadandó
Kiadás
N O
frt
1
4 Láng Károly plojesti papnak 1878
2
3
3
4
4
5
5
4
6
2
•7
2
8
3
9
3
10 11 12 13
14
2, 7
ápr. 20-tól 1878 decz. 31-ig 815— 1878 sz. u Láng Károly missionariusnak august. 1-től decz. 31-ig 1174—1878 sz. utalv. Németh Gábor pitesti tanitónak 18781/' -1878 3 1 /, 2 -ig •' Kelemen Ferencz galaczi tanitónak 18381/, — 187831/,a-ig eső fizetésébe . Kelemen Perencznek drágasági pótlék czimén B*°g4'"4S sz. utalványokra A szászkúti egyház községnek 187777 1878"V„-ig • ' ; ' . . . . . . Dobai György szászkúti tanitónak 18771/,—187831/12-ig Tomka Károly yolt missionarius pap részére úti-költség czimén 100 frt. Gyárfás Albert bukuresti lelkész pitesti úti költségei megtérítésére 121 — 1878 sz. utalványra 50 frank 1878 februári árfolyam szerint 24 ft együtt A plojesti parochialis épületek javítására 50frt s Gyárfás Albert pap plojesti útiköltsége megtérítése czimén 1344— 1878 sz. rendeletre A pitesti parochialis épületek javítására 1511 — 1878 Láng Károly úrhoz A m. ref. segélyegylet adományában Galacz- és Szászkútnak . . . Ugyanezen összegből Brailának . Bodor Antal titkárnak a Missio terhére tett kiadásai megtérítéséül 160 és 1741 sz. utalványokra . 1878 Tőkésítésre Kiadások összege .
évről.
[kr[ frt | k r | frt kr
173 89
173 89
166 66
166 66
229 16
229 16
150 —
150 -
100 —
100 -
75 —
50 —
25
75
-
50 —
25
124 —_
124 —
80 _
80 —
100 —
100 —
160 — 80 _
_
160 —
—
80
10 01 . 10 01 99 65 99 65
1623 37 1493 37
130
118
Iskolát 'enntartó! egyház, rözségek népessé
6—12 éves
10
10
1714
245
102
347
196
51
247
9
8
2758
331
88
419
240
57
297
26
27
12599 1329
583
1912
692
170
862
405
1235
357
—
357
Összesen
éves
c
j 13 — 15 éves
Iskolába járnak
i
Összesen
aeve
A tankötelesek száma 13 — 15 éves
:. száma
Aa eg-yhásaaegye
Tanítók száma
|
Az erdélyi ev. reform, egyházkerület felekezeti
V.-hunyad-zarándi
.
Gyulafehérvári .
.
.
.
Nagyenyedi
5 12
Kolozsvári Kolozs-kalotai .
.
Szilágy-szolnoki
.
. .
.
9359
830
.
36 36
14240 1601 680
.
73 73
34583 3210
1543
3602 1691 5293 2268 1017 3285 153
203
23
226
3210 1457 598
2055
24640
3408 1560 4968 2516 982
3498
28
16027
1667 731
2398 1015 329
1344
9
2235
364
9
9
42
44
17998 2104 1106
Marosi
66
68
Kükülló'i .
37
Nagyszebeni
11
Udvarhelyi
52 52 32340
Erdővidéki
14
15
8750
869
15
19
8390
Orbai
1
1
Kezdi
10
11
Deézsi
2281 1086 457 517
Széki Nagy-sajói k á p t a l a n
10 Grörerénvi 11 12 13 14 15 16 17 18
Sepsii . . . .
.
Összesen
164
22
186
3654 1609 5263 2372 759
3131
431
1300
726
289
1015
814
301
1115
605
172
777
391
50
12
62
49
12
61
6044
568
191
759
419
91
510
258
73
331
416 422 195278 21694 9716 31410 14365 5029 19394
Ennélfogva tanított 422 elemi néptanító 416 csaknem kizárólagosan vegyes háznál vagy magán-intézetben taníttatott 2058; törvényes okon mentesítve volt 16 egyházmegyében összesen 4 5 6 8 iskolaköteles ref. gyermek, kik semminemii őket iskolábajárásra kényszeríteni.
a
1
••—a
a cv. oS
s
*-oá
ön
71
I *CO
o
SS
Összese
>^§ a!
xn
éves
.0
a
Törvényes okon mentesittetett a folyó tanszakon
113—-1
6—IS éves |l3—1 j éves
Nem járnak iskolába
lelyt tanul
iskoláinak statistikai kimutatása az 1878/9 tanszakról. g ? o '| B^$ °M.Ü
Az egyházmegyei tanügyi előadók
. & H-í
neve
49
51
100
28-82
23
26
49
51
48-98
Kis Mózes, ref. lelkész.
91
31
122
26-73
43
6
49
63
69-22
Yeres Sándor, ref. lelkész.
637
413
1050 54-92
90
34
124
85
70-16
Sándor János, ,,
473
—
—
,,
?
473
56-98
—
—
738
32-35
256
125
381
19
76-42
Timár Lajos,
,,
„
1334 674 2008 37-94
364
162
526
62
80-04
Benkő Lajos,
,,
,,
56-29
135
70
205
86
31-71
Szentes Áron, fiuisk. tanitó.
515 223 161
130
291
878
—
Újvári József, ref. lelkész. Tőkés József,
„
„
647
508
1155 35-98
644
511 1155
166
72-77
Albert János,
„
,,
892
578
1470 29-59
583
555 1138
137
33-15
Gönczi János, ,,
,,
652
402
1054 43-95
238
132
370
229
83-27
Sámuel József, „
,,
94
51
43-80
41
25
66
10
80-33
Szilágyi Gyulaj áll. gym. tanár.
1282 850 2132 40-51
401
348
749
141
59-89
Szakács Mózes ref. gym. tan.
145
143
142
285 2 1 9 1
132
108
240
16
46-25
Kévay Pál ref. lelkész.
209
129
338 30-40
145
74
219
73
74-06
Pünkösti Ferencz, ref. lelkész.
1
1-61
1
—
1
—
100-00
?
249
32-80
101
120
40
75-00
Borbátb. Pál, ref. lelkész.
1
—
149 100
19
7329 4282 11611 36-96 3197 2195 5392 2056 53-67 népiskolánkban összesen 19394 gyermeket. Más népiskolában, felsőbb tanodában, 5392 növendék, kiknek fele sem olvasni, sem irni nem tud; és végül, van a fenti oktatásban nem részesültek, nem állván módjában az illető egyházi hatóságoknak
120
7-dik melléklet.
A „Generális" pénztári és az egyh.-kerületi özvegy-árvai alapokról vezetett számadás az 1878-ik évről, 2 % ISA
a
*° a 0
*c3
I
a
Bev é t e l Bevétel és kiadás
czime.
Kiadás
Érték pa- Készpénz- Érték pa- Készpénzben )irokban pírokban ben frt
b
frt
kr
frt
1878. jan. 21-én volt: a) Készpénz 31 257* b) Magán kötvény . . . 2630 94 c) Földtment, kötvény . 6856 50 d) 1987 és 2538 sz. tak. pénztár könyvek szerint 3880 66 e) Magán kötvények után kamat hátralék . 127 86 1878 jun. 6-án átvétetett főt. 2 püsp. úrtól 2581 sz. k. szt. 916572 Uj tőkésítések a tak.-pénz3 tárnál: a) 1987 sz.k. szt. 498 f. 13 6) 2538 „ „ „ 65 „ 1 c) 2581 „ „ „ 1477 „60 204073 1 Tak. pénztári kamat 1878 4 év végéig 67059 j 1 o Uj tőkésítés magán kötvényb. 5 ioooo:~ „ „ földteh. „ 6 787 50 177 — 7 6 Magán kötvény, kamatjában Halmágyi Sándor úrtól köz8 és garasos-pénztári tartozá*sainak úrbéri kötvénnyel j való törlesztése alkalmával felül fizetés-pótlék . . . 65 10 i 9 5 pont alatti kötv. urb. papírral fizettetvén ki 13400 frt ban; ennek 187877—7816/9 esőleg szelvényei értékében, valamint a kölcsön-tőke 10000 frt. 7810/9—7910/3-ig eső 8%-ban befizetett 650 frt. névértékű kötvényen felül eső részben bevétetett . 58 55 |j 10 Főtiszt, püspök úrhoz kiosz1 Átvitel . 316 50 331 9O72 1
1
I
11 || 1 I
1
| |
Í5T.
frt
kr.
zám j
elléklet j|
czime.
K22
pPolyö, tétel
sz:
Bevétel és kiadás
11 12 í 13 2
14 5 15
16 14
Kiadás
Bevétel
Érték pa- Készpénz- Érték pa- Készpénz- [| pírokban ben ben pírokban frt
kr
frt
kr
frt
ír
Áthozat . 3160|50 331 907* .— — tás véét átadandó 777?— 797 7 eső kamatok potlá 1561 19 1561 19 sara tak. pból bévétetett Földthm. kötv. kamatjában 146 22 bevétetett jan.—jul. fél évben A sárosm. berkeszi egyh.köz100 — ség tőke törlesztésben fiz. Perdíjban a 1878 jan. 28án tartott házassági törv. széktől 65 frt; okt. 8-ki99 — ről 34 frt. együtt . . . 1394 35 Házaspárok esketés dijában 8400 frt. földthm. kötvény vásárlására főtiszt, püspök úr rendeletére tak. pból 6366 95 6366 95 2581 sz. k. szerint. . . 213 — Generális kassza részére. ,
Ki a d á s 17 2 7400 frt. névértékű földthm. kötvényért fizettetett . A köz és garasos pénztár 18 részére befizetett 1100 frt. földtm kötvényért 73-50 árf. szt. fizettetett . 19 1 Főtiszt, püsp. úrnak takar.
|
frt
kr
—
—
5600 —
873 60
pénztárilag kezelt 7 7 7 Í —
7878-ig
J20 í21
5
es
ő kamatokban
1650 3 Levél hordónak . . . . Tak. pénztári tőkésítésért a 3 könyv szerint kiadatott. 2071 97 I Hátralék kamat, magán kötv. után 78 végén . . . . 116 25 — — Főösszeg . . 36276 75 10212 617* 7928 14 10195 60 7928 14 10195 60 Folyó évi tőke . 28348 61 17 017. 1878 évi pénztár maradék Múlt évi tőke . 13495 96 Folyó évi gyarapodás . 14852 65
122 8. meMéklet.
A gen. diktatúra kimutatása ezen közgyűlés tartama alatt bevett s kiadott pénzekről A) Bevételek: l Korod-szt.«mártoni rét haszonbére 1879-ik évre . 2 Központi gyámintézeti kamat 1878 július 1-től 1879 július l-ig . , , Püspöki fizetésre a kros élőtőkéből 3 . . . . 4 Krajczáros élő tőke megmaradt része 5: Képezdére gyűlt 6 Agentiális czimen •7 Névkönyvekért jött bé 8 Egyházker. rendes és kivüli kgy. jegyzőkönyvekért 9 Consistoriáló beneficium 10 Telekiánum beneficium 11 Központi gyámintézetbe: a) h á z a s o k d i j á b a n b) k ö z p o n t i ö z v . i l l e t é k b e n c) P e r d í j 2 2 2 e l l á t o t t p e r é r t . . . . . . d) Kolozsvári-, s szil.-szolnoki egyh.-megyei papok és egyházak illetéke x / 2 évi kamat .
frt
kr
10 j 01 1872 1223
94 09 03 98 96 55 42 77 58
352 86 222
80 —
760 816 97 292 675 419 198
77
Segélyezések: a) b) c) d)
szegedi egyház részére . romániai missió részére Miskolcz részére . . . Szigeti iskola részére Összesen
122 9 7 9
73 26 241/,
7190
azaz: hét ezer egy száz kilenczven forint és tizenhárom s fél krajczár. Jegyzés: A föt. m. Püspök úrhoz központi gyámintézetbe s házasok dijában fizetett 17 egyházmegye és 9 püspöki egyház 2015 frt 82 krt; ugyanoda befolyt a gen. diktatúrától 270 frt. összesen 2285 frt. 87 kr. A gen. diktatúrán fizettek házasok dijában: Kolozsvár. Kolozs-Kalota, Szilágy, Szék, (Udvarhely csak 2 frtot) (Szék a papok és egyházak illetékét).
123 B)
10 11 12 13
Kiadás:
Özvegy-árváknak kiosztatott Telekiánumból ( 1 3 4 lap.) . . . . . . . . Consistoriale beneficiumban ( 1 3 2 l a p ) . . . . K r o s élő-tőkéből 1 3 e g y h . - m e g y é n e k v i s s z a a d a t o t t P ü s p ö k i fizetésben P ü s p ö k i l a k b é r czimen . . . . . . . . . Krajczáros élő-tőkében tőkésitendő Központi gyámintézetbe: a) perdij b) házasok dija c) papok és egyházaktól fizetett k. ponti illeték d) kamat Kolozsvárról és Szilágyból. . Segélyezés: a) szegedi ref. egyháznak b) Miskolcz részére c) Romániai missiónak . . . . . . . . . d) Szigeti iskolának Agentiális pénz Képezdére Rendes és rendkivüli egyházker. közgyűlési jegyzőkönyv Egyh. névkönyvre Kiadás összege . .
frt
kr
1882 198 419 371 1050 210 356
95 58 77 24
222 352 86 8 122 . 7 9 9 97 816
88 80 77 73 1 24 / 26 96 98
675 42 292 55 1 7190 13 /:
Pénztármaradék semmi. Hátralékosok: a nagy-enyedi, ilyefalvi, sepsi-szt.-györgyi, maros-vásárhelyi p. egyházak a házasok- és központi özv. illetéken kivül mindennel. A kolozsvári egyh.-megye a névkönyv és egyházker. jegyzőkönyvek árával. Krajczáros élő tőkébe külön czimea nem szoktak adni: a szilágyi, sepsi, kezdi, orbai egyházmegyék.
124
i M xr-
9 melléklet
aa egyházmegyei özvegy-árvái V
É
T
E
•3
M
CD
t
&
frt kr frt [krll frt | kr !| frt !kr frt 1
V.-hunyad-zarándi
2
Nagy-enyedi
3
Kolozsvári
2141 206 04
. . .
61 87
1837 36 1469' 92; 119 58
. . .
122 66
75
4
Kolozs-kalotai . . .
3564 69
112 27; 294 84
5
Szilágy-szolnoki
. .
104 27
583 36
6
Deési
. . . . . .
56 98
164 21
7
Széki
8
Görgényi
.
Marosi
509 04
15
206 87
84 14,
59 20
17 85 294 50 .
. . . . .
10
Kűkülló'i
11
Udvarhelyi Gr.
31 59
246 86 58 35
4030 15
826 08
22
1538 71
117
96 42
I —
221 10
Bajnoczi alapitvány 9
250
[ kr ifrtTkT
18 . . . .
Tholdi-Horváth alapitv.
221 10 180 31
195 47 699 70
30 91
434 61
50 69
543 35
59 45'/, 254 927,
46 41 640 95
222 36 425 43
82 26
34 32
172
128 307 2
29 89 435
170 14V2
20 48 192 21
58 47
178 50i 378 89
862 80| 551 57
2065 76 116 76
256 74'/, 1022
08'/,
441 30'/,
12
Bikánbeló'i communitás . .
13
A gyulafehérvári, nagy-szebeni egyházmegyéknek és a nagy-sajói káptalannak özvegy-árvai
15
1970 91
o
O
o
CO
©
tr S:
•0 p
Kezelési illeték
Özvegy-árváknak kiadatott
Tőkésítés
M
ö
o
05
-a
05
(JS
©
1
JS
OO
00 00
CC
to
oo
05
05
to
to
35 —t
30 •a
tr
s
to
P 35
í»
X
-0
to
00
íl
to to OS
OS (—•
ET
Jl Jl
s 33
tr
2 co to
Pénztár maradék
Hatrarék
Tőke összeg
tr Tőke szaporodás
H
CO
p.
es
M
A tényleges állás
3S 00
Kiadás összege
ET
I frt
i
05
430
1
4728
©
cD
frt
•a
1 8
©
CO
frt
ji
i
Jl
995
00
|Ií > co öl
to
frt
98
Ü3
tr
fit
9901
O5
©•
4722
h-l
-a ©
S. fc 1
170
1
oo
^5
3735
1
00
215
00
í
3220
1
8 8 3188
to
Ol
2750
OS '
oo
oo
••o
O5 CO
&
Ol
OS
OS
4329
s
©
100
OS
1
h-«
to 05
337
157
I
138
730 to
i
05 OS
O5
oo
05
497
OS
to
1
to
©
2631
8
oo
1
2439
Ol CO
05
35 X
CO
191
to
gai
17019
to
i—*
©
8
JS 50
5555
Ol 00
Ol 05
—i
11945
1
©
2513
1
>—1
5819
1 1
D 30
to -a
©
480
•i
4360 07
#
00 00
-a oo
OS Ol
465
00
I--
i
1244
190
00
88
1
1 1 254
OS
t»
Ol
713
831
108
-a
OS
*>—
C
s
1351
367
86
to
to
©
-]
c
598
OS
1
Sí
©
363
1
>f-
1
to
l-i *-3
480
OS
©
00
1—1
t>0
Ol
frt
O5
to to
0 M
279
to
OS H-t
00
to
Ol
203
CD
1
100
co
Ül
105
1
©
to
696
CO
>—i
05
495
to
157
05
oo
to
416
! í' m
175
390
Szete
Ol 05
*••
©
955
OS CD
207
g
159
OS
H B
r
p.
126 10. melléklet.
KIMUTATÁS
az egyházker. lelkészek és lelkész özvegy-árvák gyámintézetének pénzalapjából javadalmazásra jogosult papi özvegyek és árvák segélyezéséről. A kiosztandó összeg tesz 1882 frt 10 krt, mely az egyházmegyék sorrendjén alább jelzettek közt 145 osztalékban az alapszabály értelmében igy osztatik ki, egy egész osztalék tevén 12 frt 98 krt. fit
kr.
Áthozatal
/. V.-hunyad-zarándi egyházmegyében. — •
Yarró Mártonná 1 árvája II. Gyulafehérvári egyházmegyében. Takács Józsefné Árvái III. Nagyenyedi egyházmegyében. Incze Jánosné. Bartha Elekné. Sándor Jánosné. Gyulai Sándorné. fándor Józsefné. Szász Józsefnó. Szabó Elekné. Mihály Endréné 3 árvája. Benedek Keresztesné. í*ál Józsefné. Basa Mihálynó. Finta Sámuelné 4 árvája. IV. Kolozsvári egyházmegyében. Herepei Gergelyné. 1 Lakatos Istvánná , 1 árvája. J Átvitel . .
GG
í
N •»
S-t
frt
19 47
kr.
259 60
F. Kolozs-kalotai egyházmegyében.
Bányai Lajosné és árvái | Konya Andrásné. Biró Sándorné.* Herczeg Sándorné. 25 96 Id. Yincze Ferenczné Ifj. Yincze Ferenczné. Szakács Pálné. Antal Györgyné Püspöki Jánosné Sebestyén János fractus. Mátyás Györgyné. Szakács Jánosné. j
1
z
N
168 74
CO
t—i
VI. Szilágy-szolnoki egyházmegyében. Szász Józsefné. 1 Q 1 7í) l o l { í Szilágyi Károlyné és árv. Faragó Józsefné és árvái Meszesi László és árvái Pataky Károlyné Z 1 árvája Fogarasi Istvánná. Barabás Györgyné. fPalánki Károlyné. Török Eerenczné. Fekete Jánosné. Somogyi Andrásné. 32 45 fPalánki Károlyné 2 árvája. 259 60 Átvitel . . •
T—t
fcfl
1 88 91 loo uX
616 55
frt
Áthozatal
.
.
VII. Deési egyházmegyében. Püspöki Józsefné. Szabó Sándorné. 03 Péterfi József 4 árN vája. 00 Kelemen Sándornó. u Albisi Sámuelné. Ignácz Istvánné. Tunyogi Elekné." VIII. Széki egyházme gyében. Dohi Ferenczné 3 árvája. Bartalis Józsefné 1 árvája. Kovács Mihályné. Bakos Ferenczné, Varga Jánosné.
03 N
IX. N.-sajói káptalanban. Musnai Károlyné ]-a
l-g
. 1 árvája.
Us
X. Görgényi egyházmegyében. Albert Györgyné. Zsigmond Ferenczné. ^Viski Zsigmondné. Magyarossi Józsefné. Csiki Györgyné. Jtéthi Mózesné 2 árvája. Átvitel
.
.
frt
kr.
616 55
Áthozatal XI.
19 47
90 86
902 11
.
902 11
Marosi egyházmegyében.
Csombor Jánosné 2 árvája. Albert Jánosné. Kiss Józsefné. Vitus Józsefné és 1 90 86 Kiss Károlyné és 1 Szőcs Lajosnó és 3 Nagy Sámuelné. j Gáspár Józsefné 4 árvája. Bodoni Józsefné 5 árvája. Pető Györgyné. Szász Jánosné. Tegzi Mihályné. 84 37 Nemes Ferenczné 5 árvája. Varga Györgyné. Lörincz Jánosné és 2 Horváth Ádámné. Xll.
.
kr.
,
árv. árv. árv.
*> a)
i—i
CQ
u
298 54
-
árv.
Küküllöi egyházmegyében
Csanádi Istvánné. Erősdi Mihály 2 árvája. Nagy Samuné Józsa Zsigmond 2 árvája. Bartha Antalné. Agyagási Péterné. Dali Istvánné. Borosnyai Simonné. Molnár Györgyné és árv. Dénes Sámuelné. Sebestyén Andrásné. Boda Sámuelné. Átvitel
.
.
03 —•
z
169 19
cn
1369 84
128 frt
Áthozatal
. .
XIII.
Szebeni egyházmegyében. Sebestyén Józsefné )j 1 árvája. jl Koncza László, árvája
Udvarhelyi egyházmegyében. Palkó Györgyné és 1 árv Karácsoni Sámuelné. Kállai Istvánné. N Ilyés Ilyésné. Kis Sámuelné. * Sándor Mihályné. Hegyi Mihályné. o> Dáné Mózesné. Kiss Pálné. >
kr.
11369 84 |
Oá
45
XIV.
XV.
frt
Áthozatal
. .
kr.
1590 90
X VI. Sepsi egyházmegyében. Péter Antalné. Pálfi Jánosné. Soós Józsefné és 2 árv. Nagy Istvánné. Biró Sándorné és 3 árv. NI *O3 Jákó Antalné. Kese Pálné és 2 fia Solymosi Lajosné. Dáné Istvánné és 2 árv. Soós Ferenczné. j
lo 1 i Z
1—1
X VII. Kezdi egyházmegyében. i n o 1-i
í 1
Erdövidéki egyházmegyében. Péter Lajosné és 4 árv. o> Józsa Ágnes árva. 64 QO u Benkő Grergelyné. Dobai Józsefné. 1590 90 Átvitel . .
Kölönte Józsefné. Ferenczi Jánosné. Zajzon Áronné. Barabás, papné.
)^ (1 í2 j
KI űfl
O í V á
XVIII.
Orbai egyházmegyében. Görög Györgyné és 1 árv.l^ Nagy Pálné. f Zajzon András fractus. Jjj" 45 43 Szacsva Ferenczné K.-Yásárhely 12 98 Összesen 145 1882 95
Megjegyzés. A püspöki szék 7—1879. szám alatt jövőre nézve esperes afiainak kötelességükké tette ellenőrizni azt, hogy a folyamodványokhoz az árvák keresztlevele, illetőleg, ha több árva van, azoknak családi kimutatása mellékeltessék; az ily mellékletek az anyakönyvezetők által díjtalanul állitandók ki. Ugyancsak esperes afiai által körlevél utján a segélyre jogosultak fölhivandók, hogy folyamodványaikat a kerületi közgyűlés előtt legalább egy héttel terjesszék be esperes afiaihoz, miután csak ez utón bejövendő folyamodványok fognak ezután figyelembe vétetni. A küküllői egyházmegyében Molnár György árváinak 45 kr., az udvarhelyi egyházmegyében Palkó György árváinak 40 kr. a rendes illetéken felül ajándékba adatott.
KABOS LASZLO maros-vásárhelyi főtanodai algondnok ÉLETRAJZA. Magyar-gyerőmonostori Kabós László, erdélyi előkelő ős-nemes család sarja, született Nagy-Szebénben 1816-ban. Apja András, anyja: Barcsay Júlia. Rendes gymnasiumi, philosophiai és jogi tanulmányait kolozsvári főtanodánkban 1837-ben fejezte be. Még azon évben felesküdött a maros-vásárhelyi kir. itélő táblához és Földváry Perencz, akkori hires itélőmester mellett irnokoskodott egy évig, a midőn átjött Kolozsvárra, hol a főkormányszéki tiszteletbeli írnokok sorába vétetett föl s kilenczedfél évi tiszteletbeli szolgálat után, fogalmazó gyakornoknak neveztetett ki. Első nejét csakhamar elveszítve, másodszori házasságra lépett 1854-ben Gidófalvy Szabinával,. a ki két, most is élő gyermekkel ajándékozta meg: Ferenczczel és Etelkával, Hosszas, csaknem 20 évig tartó, jogi gyakorlat után 1857-ben birói vizsgát tett, még pedig kitűnő eredménynyel, a minek folytán kerületi törvényszéki tanácsossá, pár hó múlva egyszersmind úrbéri törvényszéki ülnökké, 1861-ben pedig a maros-vásárhelyi kir. itélő táblához rendes biróvá neveztetett ki. Mint ilyen, lelkiismeretes buzgóságával, széles körű és alapos törvényismeretével, feltétlen igazság-szeretetével s birói meggyőződésétől semmi körülmények között el nem tántorítható szilárdságával csakhamar nemcsak kartársai méltányló elismerését, hanem a nagy közönség becsülését és tiszteletét is kivívta magának. Mert, bár minden alkalommal elömlött lényén a hivatali méltóság önérzete, fellépése férfiasán nyilt s bánásmódja humánus és elkötelező volt. Az alkotmányos aera beköszöntével gróf Péchy Manó, erdélyi kir. biztos, Maros-Vásárhely városa alkotmányos szervezkedésének títba indítására 1867-ben őt nevezte ki kormánybiztosnak, A szervezést tapintatosan és annyira közmegelégedésre vitte keresztül, hogy a városi közgyűlés, „elismerése és méltánylása" jeléül, tiszteletbeli képTiselővé választotta meg. Jegyzőkönyv.
9
130 Hosszas birói pályája tetőpontját 1870-ben érte el, a midőn a maros-vásárhelyi kir. itélő tábla tanács-elnökévé neveztetett ki. Több éven át volt maros-vásárhelyi egyházközségünk kebli tanácsának tagja s az egyházközségnek a kerületi közgyűlésen képviselője. 1875-ben a kerületi közgyűlés maros-vásárhelyi főtanodánk algondnokává választotta meg. Es ő e megtiszteltetést azon ünnepélyes Ígérettel fogadta a tanoda elöljárósága előtt, hogy egész önzetlenséggel fog munkálni az intézet érdekeinek előmozdítása :i. ígéretét be is váltotta, de mielőtt mélyebb vonásokat véshetett volna egyházkerületünk avagy csak tanodánk történetének lapjaira is: — a legfőbb biró kiszólitotta az élők sorából. Az erőteljes, egészséges külsejű férfi, életének 62-ik évében, augusztus hó 28-án Budapesten szivszélhüdés következtében váratlanul meghalt. Eltemettetett aug. 31-én és a kerepesi-út melletti köztemetőben alussza örök álmát. Legyen a derék férfiú emléke áldott!
