ERDÉLYI EV. REF. EGYHÁZKERÜLET. KOLOZSVÁRT MÁJUS HÖ és JÚNIUS HÖ 1-4-f t NAPJAIN TAKTOTT JEGYZŐKÖNYVE. SZERKESZTETTÉK: KOLOZSYART

AZ

ERDÉLYI EV. REF. EGYHÁZKERÜLET KOLOZSVÁRT 1882. MÁJUS HÖ 31-11 és JÚNIUS HÖ 1-4-ft NAPJAIN TAKTOTT

KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE. SZERKESZTETTÉK:

jSzÁsz

DOMOKOS ÉS BODOR

KÖZJEGYZŐ.

TITKÁR.

KOLOZSYART. NYOMATOTT STEIN Ji.NO|SNÁB, AZ ET. KEF. TAN. BETŰIVEL,

X 8 8 2.

103922

I-ső ülés 1882 május 31-én. Elnök: Br. Kemény Gábor, főgondnok.

Jegyző: Szász Domokos, közjegyző.

1. Elnök afia a közgyűlés tanácskozását a következő köztetszéssel fogadott beszéddel nyitja meg: Tisztelt egyházkerületi

közgyűlés!

Ismét eltelt egy év. Ha nem csalódom, már tizedike azoknak, melyekben mint főgondok vehetek részt eme tisztelt egyházkerület közgyűléseiben, megosztva Önökkel munkát, fájdalmat és reményt. Egy viszonyosán hosszú életszak, melyben sokszor tolult ajkaimra a fohász: vajha többet és jobban tudnék tenni; szentegyházunknak és hiveinek érdekeit sikeresebben tudnám előmozdítani! És mentői tovább haladunk az élet rögös pályáján, benső ösztönünk annál inkább vezet arra, hogy visszapillantást tegyünk, keresve: mit nyertünk, mit vesztettünk? Mit nyertünk és mit vesztettünk a lefolyt esztendőben? — tolul elmémbe a kérdés jelenben is. Egyházkerületünket illetőleg két főtárgy kötötte le a figyelmet, vette igénybe a szellemi munkásságot, táplált reményeket, újított meg bizalmat és munkakedvet. Az egyik egy nagyfontosságú elvi kérdés és erkölcsi vívmány; a másik szintén erkölcsi vívmány, habár távolról sem bir azon elvi fontossággal, mint az előbbi. Értem: az öt ref. egyházker, közös zsinatának megtartását és értem az úgynevezett cameraticum beneficium kérdésének végleges megoldását. Végre tehát sikerült az annyi munkával, oly sok gonddal előkészített ügy, és „a magyarországi reformált egyház országos zsinata" megtartatott a múlt 1881 évben Debreczénben október 31-től november 24-ig. Ezt, tisztelt kerületi közgyűlés, egy igen fontos ténynek tartom. Korunk nem tűri a kis alakulásokat. Erdély maga megszűnt létezni, mint külön ország: egyesült szt. István birodalmának nagyobbik felével.

1*

Egyházkerületünk pedig kereste és megtalálta a belső szövetséget a Királyhágón túl lévő ref. egyházkerületünkben. Nem hiszem, hogy hitünk ereje nyerne ez által; hiszen a hit ereje nem á hivők számában, hanem a hit tisztaságában rejlik. Szent hitünk pedig messze túl van az alakulás stádiumán, nincs mit tartani s z a k a d á s t ó l . De hiszem igen is, hogy nyerni fogunk hitünk gyakorlatának hatalmában: kell hogy nyerjünk azon szövetség által egyházi alkotmányunkra, szervezetünkre nézve. Igen nagyfontosságúnak és megnyugtatónak tartom, hogy mig egyfelől az országos zsinat kimondotta, hogy: az egyházi törvényhozás jogát az országos egyházi törvényes zsinat gyakorolja, és a zsinat által alkotott törvényeket csak törvényes zsinat magyarázhatja vagy törölheti el; úgy másfelől rögtön maga állapítja meg, hogy „az erdélyi egyházkerületnek az AC. és CCí. részeiben és az 1691 évi Leopoldinum 2, 3 pontjaiban biztosított joga és a több százados különállás folytán kifejlett alkotmányos szervezete érintetlenül hagyatik, és részére fentartatik, hogy alkotmányát jövőben is a képviseleti rendszer elveivel összhangzóan fejleszthesse, kötelessége lévén a teendő módosításokat a konventnek, illetőleg a zsinatnak bejelenteni. Önként értetik, hogy: a) ez a fentartás az erdélyi egyházkerületnek csakis belügyei autonóm intézésére vonatkozik; &) e törvénynek az erdélyi egyházkerület alkotmányától el nem térő részletei ez egyházkerületet is kötelezik; c) az öt egyházkerületet egyetemesen érdeklő ügyekben a zsinat az erdélyi egyházkerületre nézve is törvényhozó testület. Köztudomású dolog ugyanis, hogy a múlt időben és egészen korunkig, egyházunknak állása szabadabb, függetlenebb volt, mint a. magyarországi ev. ref. egyházé. A mennyiben előnyökkel most is bírunk, ne azok feláldozásával váljunk egyenlőkké, hanem inkább az által, hogy másokat is azok megszerzésére segítsünk. Mint egyházkerületünknek ez idő szerint legidősb világi főgondnoka hivatva lettem volna a debreczeni zsinaton, ezen hivatali minőségemben, résztvenni; azonban miután más, nem kevésbbé fontos hivatalos teendők távol-maradásra köteleztek: br. Bánffy Albert főgondnok ur volt szives abban engem helyettesitni, És most legyen szabad pár szóval a cameraticum kérdésére térni. A kamarai javadalmak kérdésének elintézését szintén a lefolyt év vívmányai közé számítom. Ugyanis: már 1879-ben megállapodott volt az állandó igazgató tanács az azon ügyben igazságunk érvényesítésére szolgáló teendők módjára nézve; és már ugyanakkor megválasztatott a perintéző bizottság és kerületi közgyűlésünk, mint azt

a 40 j . k. szám alatti határozat tanúsítja, már a múlt 1881-ik évben azon helyzetben volt, hogy az elvont kamarai javadalmak ügyének békés megoldását örvendetes tudomásul vegye s az elért sikerért tígy gr. Bánffy Miklós főgondnok urnák, valamint a perintéző bizottságnak meleg köszönetet szavazzon. Miután azonban a kincstárra nézve végérvényüvé az arra vonatkozó szerződós csakis az országgyűlés jóváhagyása, illetőleg az arra vonatkozó kiadási tétel megszavazása által vált, a mi már csak jelen évben történhetett meg: úgy hiszem méltán számithatom a kamarai javadalmak ügyének végleges elintézését a lefolyt év vivmányai közé. Mint már volt is szerencsém azt előzetesen jelezni: nem számitóm ezt az elsőrangú elvi vivmányok közé, de mindenesetre olyan az, mely mig egyfelől az arra jogosultaknak évi jövedelmét mintegy 10 ezer írttal emeli, a mi magában sem megvetendő eredmény, úgy másfelől a királyi kincstárnak méltányos felfogását tünteti fel, mely által egyházunknak egy, mintegy kétszáz éves gravamene vétetett le a napirendről, enyésztetett el, és igy fontossággal mindenesetre bir. T. kerületi közgyűlés! Általán véve nem szeretem oly nyilatkozatokra reflectálni itt, melyek nem e helyen történtek. De ha elvitázhatlan jogainknak tiszteletben tartása, megvédése követeli, habár kedvetlenül is, kötelességemnek tartom megtenni. Azon vitákban, melyeket a kamarai javadalmak ügye keltett az országgyűlési képviselőházban, voltak, kik olyannak tekintették ezen kamarai javadalmazást, mint azon évenként megszavaztatni szokott állami segélyt, minőben közelebbről egyházkerületünk is részesül, és melynek hovaforditása csak a kormány beleegyezésével eszközölhető. Tiltakoznom kell e felfogás ellen; midőn a kamarai javadalmak megváltásával csakis, egy oly jövedelemhez jutottunk, mely ugyan régi idő óta meg volt szüntetve, de melyhez százados jogunk volt, és a mely felől saját autonóm hatáskörében minden felsőbb jóváhagyás kikérése nélkül, a fenálló törvények és törvényes szabályzatok korlátain belől, szabadon intézkedni elvitázhatlan jogunk van. . És bírálat alá vétetett az a szerződés, melyet az igazgató tanács kötött a perintéző bizottsággal, melyet pedig a kerületi közgyűlés jóváhagyott, és a melynek nyomán kötött egyezményt dicsérő elismeréssel hagyta jóvá a ker. közgyűlés! Jól tudom és szerfelett nagyra tartom, hogy oly államnak vagyok polgára, melyben teljes vélemény és szólásszabadság uralkodik; hódoló tisztelettel hajlok meg a koronának legfőbb ellenőrzési joga előtt, mely pedig parlamentáris országban nem gyakorolható máskép, mint a felelős miniszterek által; de, hogy midőn autonóm egyházunk, illetve egyházkerületi közgyűlésünk minden kétséget kizárólag, saját jogkörében és teljes jőhisze-

6 müleg, semmi egyebet nem tartván szem előtt, mint a közjó követelményeit, intézkedik, az kormányi beavatkozást vonhasson maga után : ezt vissza kell utasítanom. Annyival szabadabban szólhatok ez ügyről, mert a jegyzőkönyv tanúsága szerint azon ülésben, melyben a kamarai javadalmak ügyében kötött szerződés jóváhagyatott, nem én elnököltem. Különben mély köszönettel kell elismernem, hogy a kormányelnök ő nagyméltósága a törvényellenes kormányi beavatkozás insinuatioja ellen rögtön felemelte hatalmas szavát. A mondottakban volt szerencsém felhozni, tisztelt kerületi közgyűlés, a lefolyt évnek szembeötlőbb nyereségeit. Nem kell azonban gondolni, hogy a veszteség-lapon semmi sem lenne följegyezve. Szembeötlőleg kezdenek ugyanis sorainkban apadni a „régi gárda" tagjai. A „régi gárdának" nevezem most, tiszt. ker. közgyűlés, azokat' kik még 48 előtt, egyenlő bátorságot, önfeláldozó, küzdő tevékenys éget fejtve ki minden irányban szolgálták egyházunkat és hazánkat. A okát, kik talán nem mindenben a legújabb és tán csak ideig-óráig kö kelendőségben lévő tanoknak megfelelőleg gondolkoztak és cselekedtek, de kik véghetetlen szeretettel csüngöttek hazánk ügyein, tántor.thetlan hivei valának egyházunknak, kik a közgyekben részt venni, tiszteletbeli hivatalokat folytatni minden kérdésen felül álló honfiúi kötelességüknek tartották, mivel tudták, hogy csakis az önkormányzat tettereje tudja biztosítani bármely országnak alkotmányos szabadságát, és a kik tudtak, a mi már most alig megérthetőnek tűnik fel, majdnem semmibe sem kerülő közigazgatást tartani fenn. Ezen férfiak száma szembetünőleg apad. A lefolyt év folyama alatt ragadta el mi tőlünk a halál ezek közül a legnemesebbek egyikét: br. K e m é n y I s t v á n t , egyházunknak buzgó hívét, a gyulafehérvári, n.-enyedi egyházmegyénk és nagy-enyedi főiskolánk főgondnokát, a~ tiszt. ker. közgyűlésnek fáradhatlan tagját, egyházközségének támaszát, a szenvedőknek, a nyomorban lévőknek gyámolát. N Meg voltak kétségen kívül néhai tagtársunknak is gyarlóságai, meg voltak hibái; hiszen ki tudna a porhüvelyben mindezektől ment lenni? De gyarlóságai és hibái főleg túláradó jó szivének, emberszerető munkásságban határt nem ismerő tevékenységének voltak kifolyásai, melyek még hibáiban is vonzóvá tették őt és minduntalan a legnemesebb kedélyt engedték feltündökölni. Nyugodjanak békében hamvai; legyen áldott emlékezete. Ezek után a kerületi közgyűlés ily szép számmal egybegyült tagjait a legmelegebben üdvözölve; az egyházkerületi közgyűlést megnyitottnak nyilvánítom.

2. Olvastatik a közgyűlés tagjairól által egybeállitott következő

az állandó igazgató tanáeá

©

B:

7. Egyházkerületi fögondnokok:

Bágya Károly, algondnok. Balogh Sándor, „

" Bánffy Albert.

Barc

Gr. Banffy Miklós. Nagy Péter, püspök.

j

J

á n ó

R é t h y

//. Tiszteletbeli taq.

i

A bert

/jegyző.

L a j ö g ?

képYÍSelő

.

A gyulafehérvári egyházmegyéből.

Kovács Sándor.

Barcsay Ákos, fogondnok. Br XII. Az egyházkerület hivatalnokai: Kemény László, algondnok X ) * Zeyk Gábor, f Szász Domokos, közjegyző. * Tokos Sándor,, esperes. p 1* Benkő János, közügyigazgató. * Elekes Yictor, jegyző. *Br. Bánffy Dániel, ig. tanácsos, * Gsató János, képviselő. * Benkő János, „ „ (1. f.) Weress Sándor, , * Gyaimathy Miklós, ig. tan. A n.enyedi egyházmegyéből. *Dr. Kolosvári Sándor, „ „ * Lészay Ferencz, „ „ Tisza László, fogondnok (1. f.) *Dr. Szász Béla, „ „ Pogány György, „ „ Szabó Pál,, „ gr- Thoroczkay Miklós, algondn. *Dr. Jenéi Victor, „ „ Szentpáli Ignácz, algondnok. •* Parádi Kálmán, ig. tanácsos* Hegedűs Lajos, esperes. és tanügyi előadó. ** Sándor János, jegyző. *Dr. Kovács Ödön, ig. tanácsos. * Damokos Antal, képviselő. * Bodor Antal, titkár. Gáspár János, „ * Deák József, pénztárnok. Zeyk Dániel, „ * * Szabó Ádám, számvevő. Kállay Sándor, „ * * Balogh György, ügyvéd. Török Dániel, „ IV. Egyházmegyei gondnokok, esperesek, jegyzők és képviselők.

Péter püspök főgond.(L.f.) k *Gr. Bánffy Béla, al „ Dr. Kolozsvári Sándor, algondnok. * Szász Gerő, esperes.

A vajdahunyad-zarándi egyházmegyéből. Gr. Kun Kocsárd, fogondnok. * Pogány György, „ * Szilvási László, „

Kolozsvári egyházmegyéből.

8 * *Dr. Gr. *

Baló Sándor, jegyző. Szabó Károly, képviselő. Batthiány József, „ Benedek József, „

* * * * *Br.

A kolo^s-kalotm egyházmegyéből. *Gr. Csáky György, főgondnok. Lészay Ferencz, „ (1. f.) gr_ Lészay Lajos, „ QTI Gyarmathy Zsigmond, álgond. * Szakács István, esperes. *gr_ * Ignácz Károly, jegyző. (jr< Ifj. Zeyk Károly, képviselő. * Timár Lajos, „ * * Mihálcz Elek, „ *Br. Barcsay Domokos, „ * Lészay Gyula, „ * ' Paál Ferencz, „ . ,,. ,. ,, ,,„, •* 7 A szilágy-szolnoki egyházmegyéből. Br. Bánffy Albert, főgondnok, (l.f.) „ Wesselényi Miklós, algondnok. G r y

" S r%

aJ

S

° 'J

"

I ^ ^ ' Szabó Pál esperes. a

S F

of!?'

Je

"

g

, r - i-

Bakm Sándor, képviselő.

^Sr^'i v" TS '

'

" "

Simó Lajos, algondnok. Nagy Lajos, esperes, Papp István, jegyző. Szacsvay Sándor, képviselő. Bánffy Ernő, „ A

széU

egyházmegyéből. Bánffy Dániel, főgondnok (l/f.) Wass Albert, „ / Földvári József, „ | I n c z é d i Zsigmond, algondnok. Wass Ádám, Báthori Dániel, esperes. / Csiszár László,' jegyző. Bánffy Dezső, képviselő. / Boros József, „ j p e r g ő Márton, „ ) Ugrón Sándor, „ ' ! Péter Antal, „ A

n.-sajéi káptalanból.

B e t M e n

S á n d o r )

% o n d n o k

_

Cserényi Dániel,

G^..Bethlen Béla, algondnok.

*

»

B o d

K á r o l

Vályi Elek, decán.

M u z g n a i

^ j

.

* Fehérvári Károly képviselő. Dr. Yályi Gábor,

J „ ' " „ MzmegyéUl. Á görgényi m „ „ Gr. Teleki Miklós, főgondnok. „ Gyárfás Domokos, „ * „ Horváth Mihály, „ * „ Br. Kemény Kálmán, algondnok. * „ Deésy Sándor, „ , „ Benkő János, esperes. (í. f.) A deési egyházmegyéből. * g z a b ó J6za^ j e g y z ő > Br. Wesselényi Ferencz, főgond. *Br. Kemény György, képviselő. „ Bánffy Dániel, ,. (1. f.)*Id. Gr. Teleki Domokos, „ * Róth Pál, algondnok. * Bod Sándor,

Viski Pál, Surányi Gyula, Jviss Elek, Lukács László, Fábián Dániel, Mezei Albert, Kiss Lajos, Kerekes József,

*

Gyárfás Benedek, képviselő. Erese Miklós, „

Az udvarhelyi egyházmegyéből.

Gyárfás Domokos, főgondn.(l.f.) Kemény Béla, „ Br. A marosi egyházmegyéből. Mihály Pál, algondnok. Nagy Sámuel, főgondnok. *Gr. Haller János, „ * Bereczky Sándor, algondnok. * Solymosi István, esperes. * Ilyés Károly, „ * Dáné Mózes, jegyző. * Vályi Pál, esperes. * Györké János, képviselő. * Rákosi Jenő, jegyző. * Zágoni Mózes, „ Szász Károly, képviselő. * Kádár Domokos, „ Ilyés István, „ * Kovács Mózes, „ * Madaras János, „ * Kelemen János, „ Sántha Károly, „ * Karácson Mózes, „ * Szentkirályi Sándor, képviselő. Bartha Miklós, Nagy Pál, „ * Szakács Mózes, „ Tóth Márton, „ Az erdővidéki egyházmegyéből. *Dr. Knöpfler Vilmos, „ * Ravasz. János, „ Székely Gergely, főgondnok. Lázár Mihály, „ Küküllői egyházmegyéből. Lányi Sándor, algondnok. Szilvási Sándor, főgondnok. Bartha Sándor, „ * Thuroczy Pál, „ * Szász József, esperes. Kinizsi Mihály, algondnok. * Zajzon Mihály, jegyző. Yita Sándor, „ Nagy Lajos, képviselő. Réz Mihály, Bartha János, „ * Benedek Perencz, esperes. Nagy János, „ * Kovács Elek, jegyző. A sepsii egyházmegyéből. * Barthalus Sámuel, képviselő. * . Nagy Domokos, „ Székely Gergely, főgondn. (l.f.) Sámuel József, „ Lázár Mihály, „ „ * Szász Róbert, „ Béldi István, algondnok. Dr. Magyari Károly, „ Újvárosi József, „ Szilveszter Dávid, „ A n.-szebeni egyházmegyéből. # Csiszér Gábor, esperes. Zeyk Károly, főgondnok (1. f.)* Kisantal Sámuel, „ Br. Bánífy Jenő, „ * Csulak Zsigmond, képviselő. Fülöp Géza, „ Kiss Károly, algondnok. * * Tímár Károly, „ * Tóth Zsigmond, „ * Sylvester Domokos, esperes. * Nagy Sándor, „ Szász Károly, „ * Kelecsényi Károly, jegyző. Fejes Károly, „ * Szalánezi Lőrincz, képviselő, * Pünkösti Ferencz, „ Soltész Nagy János, „

10 Az orbai egyházmegyéből.

A k.-vásárhelyi

eggházközségból.

Kovács Áron, főgondnok.

Székely Gergely, főgondn. (1. f.) Lázár Mihály, ,, „ Donáth József, ., Horváth Eászló, algondnok. Magyarosi Ferencz, esperes. Demeter Sámuel, jegyző. Kovács Albert, képviselő. Gr. Bánffy György, „ Földes Bálint, ,, Molnár Károly, „

A n.-enyedi egyházközségből.

Sándor Elek, főgondnok. A sepsi-szt.-györgyi egyházközségből.

Daczó János, főgondnok. A bukuresti egyházközségből.

Salamon János, főgondnok. Barthalus János, képviselő.

A kezdi egyházmegyéből.

Székely Gergely, főgond. (1. f.) V. Tanodák gondnokai és tanárai. Lázár Mihály, A n.-enyedi collegiumtól. Kovács István, algondnok. Bodor Zsigmond, „ Zeyk Károly, főgQndnok (1. f.) : Szini János, esperes. * Zeyk József, algondnok. : Borbáth Pál, jegyző. *Gr. Bethlen Géza, Székely János, képviselő. * Elekes Károly, taná r . Ifj. Kovács Károly. „ * Garda József, „ Dr. Bartók György, „ * Hegedűs János, „ Damokos Albert, Herepei Károly,

* Keresztes József, V. Püspöki vizsgálat alatti egyhá- iQr, Kovács Ödön, K. _ J zakf. gondnokai

•

f 7 s • 71, • és képviselői.

.

* A m.-vásárhelyi egyházközségből. *

Dr. Antal László, főgondnok. Bodola János, képviselő. * Vas Tamás, " „ A fogarasi egyházközségből.

*Gr. Bethlen Gábor, főgondnok. * Pánczél Károly, képviselő. A deési egyházközségből.

Dr. Szőcs Sámuel, főgondnok. A sz.-udvarhelyi

egyházközségből.

Kassay Ignácz, főgondnok.

'

Lőthe Lajos, Makkai Domokos,

Nagy Lajos, Székely Ferencz,

A kolozsvári collegiumtól.

Br. Bánffy Albert, főgondnok (1. f.) Lészai Ferencz, „ „ Gyarmathy Miklós, álgond. „ Weress Ákos, algondnok. Debreczeni József, tanár. Geréb Márton, „ Hegedűs István, „ Parádi Kálmán, „ (1, f.) Sárkány Ferencz, B Szabó Sámuel, n

11 A m.-vfoárhelyi collegiumtól.

Kaizler Imre, algondnok. B a c z ó

Gábor

tanár

Dr. Antal László, főgondnok (1. f.) > *Br. Kemény Domokos, „ Berényi János, „ Szentiványi Kálmán algondnok. Kerekes Sándor, „ *Dr Dósa Miklós, „ * Somogyi Jenő, „ T ö r ö k István * Bedőházy János, tanár. > » Bihari Sándor, „ j_ szászvárost collegiumtól. *Dr. Demeter Károly, „ Gr K u n * Koncz József, „ Kocsárd, főgondnok (1. f.) Gr Páll Károly, „ - f u n Géza, Gr Urr György, „ - Knn xstvan, Dr. Lészay László, algondnok. i4 sz.-udvarhelyi collegiumtól. Bágya Zsigmond, „ D e á k Gerö tanár Gyárfás Domokos, főgond.(l.f.) * > D ó z s a Dénes . Nagy Lajos, „ * > » Gr. Haller János, „ (1. f.) Sándor János, „ ^ S i m o n Sebesi Ákos, algondnok. Ferencz.. tanár. Y l t u s La 0S Bod Károly, tanár. * J > Félegyházi Antal, tanár. . coll A iumtól F Jy yy * Gönczi Lajos, „ * Szakács Mózes, „ (1. f.) Székely Gergely, főgond. (1. f.) , . , , . „ . , , , Donáth József, „ A ztlaU collegtumtol. ^ ^ ^ ^ „ algondnok Id. br. Wesselényi Ferencz, fogd. (l.f.) Réz Farkas, „ Ifj. „ "Wesselényi Ferencz, „ Révay Lajos, „ Br. Wesselényi Miklós, algondnok. * Benke István, tanár. Szikszay Lajos, „ Bodor Domokos, tanár. A *-gal jelöltek a közgyűlésen jelen vannak. A megjelent tagok számából kitűnvén a közgyűlés határozat képessége, elnök afia a szervezeti törvény 4-ik fejezete értelmében a közgyűlést törvényesen megalakultnak jelenti ki. 3. Titkár afia jelenti, hogy a deési egyházmegye Pap István s.m.-berkeszi pap afiát egyházmegyei jegyzővé törvényesen megválasztotta s felesketését kéri. Nevezett afia a közgyűlés szinén az esküt leteszi. 4. Titkár afia jelenti, hogy az időközben végrehajtott képviselői választások szabályszerűsége ellen felszólalások nem történvén, a közgyűlés által eldöntendő igazolási kérdés nem forog fenn. Szolgál tudásúi.

12 5- Elnök afia Borbáth Pál, Dr. Elekes Victor egyházmegyei jegyző, Nagy Lajos és Berényi János tanár afiait közgyűlésünk tartamára segédjegyzőykül kinevezi. Szolgál tudásúi. 6. Titkár' afia bejelenti a következő beadványokat: a) Gr. Batthíány József képviselő afia jelentését, mely szerint bokros teendői miatt közgyűlésünkön nem vehet részt. Szolgál tudásúi. b) A marosi egyházmegye közgyűlésének inditványát a szervezeti törvény II. fejezet é) pontjának módosítása tárgyában. c) A marosi egyházmegye inditványát a kepének részben való megválthatása tárgyában. d) A nagy-sajói káptalan inditványát, mely szerint azon gondnokok, kik az egyházi ügyek vezetésében egy évig nem vesznek részt, állomásukról lemondottaknak tekintessenek. e) A kezdi egyházmegye inditványát az iránt, hogy gondoskodjék a közgyűlés az elemi iskolák számára vallástani kézikönyvek előállításáról. Attétetnek az inditványi bizottsághoz. f) A kezdi egyházmegye kérvényét, annak eldöntése iránt, hogy hány világi képviselő választásra jogosult a kézdi-vásárhelyi püspöki vizsgálat alatti egyházközség. g) A tasnádi egyházközség kérvényét az iránt, hogy papi állomását, terhei törleszthetése végett, három évig üresen hagyhassa. h) Korondi József volt pap, jelenleg szilágy-szegi körjegyző afiának kérvényét papi állomásra pályázhatás engedélyezése tárgyában. i) Az enyedi egyházmegyei közgyűlés felterjesztését, a csombordbagói egyházközség módosított papi dijlevele megerősítése végett. k) A n.-sajói káptalan kérvényét egy uj gondnoki állomás szervezése tárgyában. l) A brassói egyházközség kérvényét az iránt, hogy egy segédlelkészi állomást szervezhessen. m) A sepsii egyházmegye közgyűlésének kérvényét az iránt, hogy döntessék el, hogy a külön képviseletre jogosult egyházközségek tartoznak-e hordozni az egyházmegyei terheket. Attétetnek a kérvényi bizottsághozc n) Váradi Mihály és érdektár spinek, m.-lapádi egyházközségi tagoknak panaszát, püspök aflának az egyházközségi magtár felhasználása tárgyában kelt elutasító döntvénye ellen. Áttétetik a sérelmi bizottsághoz. 7. Elnök afia ajánlatára a házszabályok b) pontja értelmében tett ajánlatra «

13 Közgyűlésünk: a) az indítványok átvizsgálására s vélemény adásra, br. Inczédi Zsigmond, Csiszér Gábor és Dr. Szász Béla; 5) a kérvények tárgyában véleményes jelentés tételre : Solymosi István, Rákosi Lajos, Dr. Jenéi Victor és Zeyk Gábor; c) a sérelmi ügyek megvizsgálására s jelentés tételre: gr. Bethlen Géza, Kisantal Sámuel és Bihari Sándor; d) feliratok szerkesztésére: br. Kemény György, Bartha Lajos és Hegedűs István; e) az egyházkerületi pénztár megvizsgálására: Szabó Károly, Szakács István és br. Bánffy Ernő; f) a püspöki kezelés alatt álló pénzekről vezetett számadás megvizsgálására: Pogány György, Yályi Pál és Bihari Sándor; g) a királyhágóntúli testvér egyházkerületek jegyzőkönyveinek átnézésére: Sándor Elek, Dr. Kovács Ödön és Hegedűs Lajos; h) Szavazatok beszedésére : Sárkány Ferencz, Koncz József, Bedőházy János, Mezei Albert és Timár Lajos; i) az 1883-ik évi költségvetés átvizsgálására: gr. Haller János, Szini János és Kiss Lajos afiait kinevezi s jelentéseiket elvárja. 8. Elnök afia hivatkozással a múlt évi egyházkerületi közgyűlés által 37 jksz. alatt megállapított tanárválasztási szabályzat 5 ik pontjának e) alpontjára, fölhívja közgyűlésünket a kijelölő bizottságba az egyházmegyék gondnokai, esperesei és képviselői közül, három évi idő tartamra, négy tag választására. Közgyűlésünk határozatilag kimondja, hogy a tanár választásra a kijelölő bizottságba négy tag választása a folyamatban levő délelőtti ülésen megejtendő. 9. Tárgysorozat rendén olvastatik az állandó igazgató tanácsnak javaslata a kamarai járandóságok kiosztása tárgyában, mely szerint boldog emlékű nemzeti fejedelmeink által adományozott, — azonban kormányi egyoldalú intézkedések következtében részben teljesen elvont, részben csekély összegben folyósított adományok kártérítése végett megindított s perköztti béke által befejezett per folytán a javadalmas egyházi testületek részére évi 10,641 frt 75 kr. javadalomtöbblet biztosíttatván és folyósittatván: igazgató-tanács ezen kárpótlási öszszeghek a javadalomra jogosítottak között leendő kiosztásáról, — ki-

14 nevezett bizottság által — tervezetet állíttatott meg, melyet a múlt évben tartott egyházkerületi közgyűlés 41. jkv. sz. a. kelt megbízása folytán tiszteletteljesen benyújt a főtiszt, egyházkerületi közgyűlés elé.'' A bizottság javaslatát azon ajánlattal terjeszti igazgató-tanács a főtiszt, egyházkerületi közgyűlés elé, méltóztassék a tervezet elfogadásával határozatilag kimondani, hogy : 1-ör. A fennjelzett kamarai javadalomtöbbletből részeltetésre azon egyházi testületeket és egyházi személyeket tartja jogosultaknak, melyek és kik 3 699-ik évben a volt ogyházfőtanács által egybe állított kimutatásban megneveztettek és a kiknek nevében lett a jelen elbékélt per elkezdve. 2. A megnevezett egyházi területek és személyek aránylagosan és azon mérvben részesittetnek a javadalomból, a mily mérvben jogosultaknak ösmertettek el ezen század elején megállapított és az országos levéltárból kürott megváltási táblázatos kimutatásban (specificatio); azon módosítással, hogy a quarta a kárpótlandó összegbe nem vétetik fel, az 1881. évi egyházkerületi közgyűlés 41. jkv. sz. III. fejezet alatt kelt határozata érteimébén. 3. A kisebb javadalmak, mint a hüvelyes termények, méz stb., valamint a természetüknél fogva nem évi járulékjavadalmak, mint rókabőrös bunda stb. a kárpótlási öszszeg felosztásánál nem vétetnek számításba azon indokból, mert az ily kisebb s különben is csekély értékű javadalmak megbecslése és a többiekkel aránylagos kárpótlásnak kiszámítása oly nehézségekbe ütközik, melyek miatt igazságos osztozás alig ejthető meg, másfelől pedig, részint dézma természetűek, részint pedig az egyházi személyeknek csak egyszer, például állomásuk elfoglalásakor szolgáltattak ki. 4. mely egyházközségünkben megszűnt azon állomás, melynek javadalmazására az adomány tétetett, az ily adományok kárpótlásába eső összegnek mi czélra fordítása felett a főtiszt, egyházkerületi közgyűlés esetről-esetre határozand. 5. A gyulafehérvári két tanári állomás javára tett adomány kárpótlási összege a n.-enyedi collégium rendelkezésére bocsáttatik, mivel a gyulafehérvári collégium helyeztetvén át Nagy-Enyedre, annak jogai a n.-enyedi collegiumot illetik. 6. Mivel a gyulafehérvári egyházközség első és második papi állomása részére is létezik adomány, jelenleg pedig csak egy papi állomás van, maga az egyházközség népessége is megapadott, annyira hogy jelenben az összes lélekszám 640, következőleg két papi állomásnak szüksége egyáltalában nem forog fenn; a meglevő papi állomás fizetése hivatalos kimutatás szerint 1282 frt. s igy a többi papi

15 állomásainkat tekintve szép fizetéssel ellátva; ez indokokból igazgató tanács javaslatba hozza, a jelenlegi papiállomás részére, a csekélyebb javadalom összeg adassék ki, a magasabb összegű javadalom pedig fordittassók a gyulafehérvári egyházmegyében fekvő szegény egyházközségek felscgéllésére. Igazgató-tanács a ház asztalára szemlére tett kimutatást, valamint az összes ez ügyre vonatkozó iratokat azon tiszteletteljes kéréssel terjeszti a főtiszt, egyházkerületi közgyűlés elé, hogy méltóztassék egy kinevezendő bizottság által igazgató-tanácsnak ez ügyben tett intézkedéseit beható vizsgálat alá vétetni -— igazgató-tanács által kinevezett bizottság készséggel nyújtván felvilágosítást — s a bizottság munkálata s javaslata benyújtása után méltóztassék határozatot hozni. Közgyűlésünk az állandó igazgató-tanács véleményének elfogadásával, mielőtt e nagyfontosságú ügy érdemleges tárgyalásába bocsátkoznék, Pogány György főgondnok elnöklete alatt: Yeress Ákos, Szabó Sámuel, Dr. Szőcs Emil, Zeyk József, Makkay Domokos, Vályi Pál, Dr. Dósa Miklós, Sylvester Domokos, Demeter Sámuel, Solymosi István, Kassay Ignácz, Tokos Sándor, Szacsvay Sándor, Szakács István, Bod Károly és Hegedűs Lajos személyükben az állandó igazgató-tanács javaslatának felülvizsgálatára s tüzetes véleményadásra, bizottságot küld ki s jelentését elvárja. 10. Elnök afia ajánlatára: Közgyűlésünk a br. Baldácsi alapot kezelő bizottságba egyházkerületünk részéről választandó két rendes és egy póttagnak, továbbá az egyetemes konventbe három egyházi s világi rendes s ugyanannyi póttagnak megválasztására s illetőleg a szavazatok beadására holnap reggeli nyolcz órát tűzi'ki. lí.' Titkár afia jelenti, hogy a gyulafehérvári egyházmegye közgyűlése br. Kemény István halála folytán megürült főgondnoki állomásra, a szabályszerű kijelölést fölterjesztette. Közgyűlésünk a jelentést tudomásul veszi s a választás megejtését elfogja rendelni. 12. Az állandó igazgató-tanácsnak közgyűlésünk tárgysorozatára vonatkozó javaslatát. Közgyűlésünk egész terjedelmében elfogadja s határozattá emeli. 13. Tárgysorozat rendén főtiszteletü püspök afla felolvassa múlt évi működését feltüntető következő jelentést.

16 A kegyelem Istene újból részeltetett abban a szerencsében, hogy egyházkerületünk közgyűlésének t. t. tagjait egyen-egyen és öszszetesen üdvözölhessem; s midőn ezt a jóságos mennyei Atya megtartásáért hálás szivvel teszem, legelsőben is jelentésemnek a ház asztalán levő és a tisztelt tagok között kiosztott nyomtatott részére hivom fel becses figyelmöket. E jelentés elején levő kimutatásból kitűnik, hogy ámbár a múlt év, s különösen annak őszi és téli szaka, az országrészünkben uralkodó járványok miatt, egészségi tekintetben kedvezőnek egyáltalában nem volt mondható (hisz köztudomás szerint három tanodánkban kellett a tanitásnak huzamosabb ideig szünetelni) a szülöttek száma 2543-al múlja feljül a halottakét, a mi 298-al kedvezőbb az 1880. évi eredménynél; továbbá a más hitfelekezetekből való áttérés általi szaporodás 98, a mi viszont 16-al tesz többet az 1880. évinél. De a tanulók és tankötelesek közötti viszony nem látszik ily kedvezőnek; mert mig a múlt évi kimutatás szerint a tankötelesek 71°/0 járt iskolába, (a múlt évi kimutatásban nyomda hibából van 73°/0-ra téve) a jelen évi szerint e százalék szintén 71-et tesz. E tényből azonban, ha népnevelésünk stagnatióját következtetnők, az elsietés hibájába esnénk; ugyanis a jelen évi kimutatás szerint a tankötelesek száma 803-al több a múlt évinél, hogy tehát a tankötelesek és tanulók száma közötti arány ugyanaz lehessen mint volt 1880-ben, a tanulók számának is szaporodnia kellett, a minthogy tényleg szaporodott is 751-el; van hát némi tényleges haladás, habár az arányszám helytállásra mutatna. Nem mondom azt, hogy e haladás minden kívánalmat kielégit, és mégis ha tekintetbe veszem azt a nagy szegénységet, melylyel küzdenek ugy egyházközségeink, valamint ezekben a híveknek legnagyobb része, lehetlen nem örülnöm e kicsinyke haladásnak is, mert ez jógosit arra a reményre, hogy ez a haladás megszűnni nemcsak nem fog, hanem abban a mérvben lesz tetemesebb, a minőben népünk a növelés előnyeiről saját tapasztalatából mind inkább meggyőződik. Egy másik nevezetes részét teszi kinyomtatott jelentésemnek egyházközségeink anyagi gyarapodásának kimutatása, az egyházközségek takarékossága, szorgalma és gazdálkodása úgyszintén egyes egyháztagok adományozása következtében. Itt is láthatja a főtiszteletü egyházkerületi közgyűlés az életnek, a haladásnak jeleit, valamint megjegyezheti magának azokat is, a kikről és a melyekről — hogy úgy szóljak — hallgat az irás. Én részemről jelentésem ez ágát némileg a protestáns buzgóság és áldozatkészség hőmérőjének tartom, épen azért mindazoknak a kik egyházközségeink gyámolitására bármily kevéssel járulni szíveskedtek, egyházkerületünk nevében meleg köszönetet szavazok. De midőn meleg köszönetet mondottam azon egyéneknek, a kik egyházközségeink; iskoláink, tanodánk számára ke.-

17 gyes adományaikkal járultak: hálás tisztelettel és mély hódolattal kell megemlékezem apostoli királyunk Ő Felségéről, a ki nagylelkű bőkezűséggel több szegény egyházközségünknek kegyeskedett tetemes segélyt nyújtani. Koronázza áldásaival a királyok királya nemes szivü Uralkodónkat s tartsa meg drága életét népei javára, boldogitására! Óhajtom egyszersmind azt is, vajha a püspöki jelentésnek ez a szakasza, nemcsak azon rövid napokig mig én leszek annak előadója, hanem az idők hosszú során keresztül terjedelemben és tartalomban egyiránt növekedjék, mert addig, a mig ez megtörténik, nemcsak fennáll, hanem évről évre gyarapodik és virágzik az erdélyi ev. ref. anyaszentegyház! Mikor a múlt évre visszapillantok, annak egyházunkra fontos eredményei között kimagaslik a magyar reformált egyház életében korszakot alkotó esemény: a múlt év november havában Debreczenben tartott országos zsinat. Nem a legkedvezőbb auspieiumok alatt történt ennek megnyitása, hisz előre nagyon tekintélyes és belátásának mélységét többszörösen tanúsított, ajkokról hallotta az azokra figyelő reformált magyarság fölvetve e kérdést: quid synodus? és rá a választ: „nodus!" De istennek hála ez a „nodus" korántsem vált be Gordius-félének, nem is kellett hozzá Nagy Sándori megoldás; megoldotta azt a zsinat világi elnökének bölcsesége, tapintatossága és a zsinat úgy vüági mint egyházi tagjainak testvéries indulatja, Önmérséklése és ügybuzgalma. Úgy hogy mi mindnyájan, a kiknek részünkbe jutott az a szerencse, hogy e zsinaton, mint egyházkerületünk képviselői megjelenhettünk, lehetlen magasztosult érzelmekkel nem gondolnunk vissza, az ott előttünk nyilvánult bölcseségre, buzgóságra és áldozatkészségre, melynek eredménye a tanácskozások szabatos és higgadt folyamatjában és mindenek felett az alkotások nagyszerűségében nyilvánult; csak az fájt nekünk, hogy a magyar reformált egyház annyi fénycsillaga között, nem láttuk tündökleni egyházkerületünk elnök főgondnoka ő Nagyméltóságát, a kit magas hivatala gondjai akadályoztak a megjelenésben. Valójában főt. egyházkerületi közgyűlés e zsinat folyamában mindnyájunkban élénkült, erősödött nagyméltóságu zsinati elnökünk zsinatot bezáró beszédének végszavaiban nyilvánult e meggyőződés „a magyarországi reformált egyház, nemcsak volt, hanem lesz is." A szentirásban olvassuk, hogy Jónás próféta elment Ninivébe és hirdette e nagy város elpusztulását, e jövendőlésében a próféta anynyira hitt, hogy a városból kivonulva azzal szemben telepedett meg, hogy szemtanuja legyen jóslata beteljesedésének, a vész azonban őt ne érhesse; de az Úr megkegyelmezett a bűnbánó és megtérő városnak, a mi Jónásnak annyira zokon esett, hogy életét megunva halaJegyzőkönyv. J|

18 ért könyörgött az Urnák. Ha voltak is zsinatunknak Jónásai, meg vagyok győződve, hogy jóslatuk be nem teljesedésének velünk együtt szivökből örülnek, mert sokkal inkább kálvinisták, mint próféták; oly magyar kálvinistát pedig képzelni nem tudok, a ki lelke mélyéből ne idvezelné és jövő fölvirulás zálogául ne tekintené a többek közt a zsinat két alkotását. De mielőtt erről szólanék, legyen szabad egy pár szót ejtenem enmagamat illetőleg. Isfem saját érdemem, sem a zsinati tagok bizodalma, hanem a körülmények és a hivatali idősebbség engem octroyaltak a zsinat egyik elnöki székébe; engem, a kit szervezeti törvényeink, habár az egyházkerület főgondnokának elismertek és a főgondnokság minden egyéb teendőivel megbíztak, n:igy bölcsen jónak láttak kizárni az egyházkerületi közgyűlés elnöki székéből. Ezt föt. egyhkerületi közgyűlés koránt sem panasz, vagy neheztelés gyanánt emlitem fel, mert ez intézkedés bölcseségét mindig átláttam, s e törvény alkotói iránt mindig hálás elismeréssel voltam ; hanem azért, hogy annál teljesebb fogalmat nyújtsak arról a remegésről, a mely elfogta szivemet, midőn át kellé vennem e gyűlésnél sokkal fényesebb és nevezetesebb gyűlés bár részben való vezetését; de számitottam a zsinat érdemes tagjai kegyes elnézésére és számitottam azon férfiúnak — a kit bár rövid időre elnök-társamnak lehettem szerencsés nevezni és a kiben a magyarországi reformált egész egyház a gondviselésszerű vezérférfiát tiszteli, szereti, — bölcseségére és leereskedő kegyességére, melylyel engem a gyengét gyámolitand; és számításomban nem is csalódtam; s ha lehettem egyházunk szervező nagy gyűlésen némi halvány világu holdacska ezt a gyűlés tisztelt tagjai jóindulatjának köszönhetem, a melyért meleg hálámat mindég és mindenütt nyilvánitni kedves kötelességemnek ismerem. Meg kell még azt is említenem, főt. egyhkerületi közgyűlés, hogy e tapasztalat után a kettős elnökséget koránt sem tartom oly képtelen intézvénynek, mint annak előtte; és e tapasztalat arra a meggyőződésre is vezérel, hogy a királyhágón inneni és túli ref. egyházkerületek közötti szorosabb kapcsolat és közelebbi érintkezés folytán lesz alkalmunk és módunk egymástól kölcsönösen sokat tanulni. De a zsinat főbb alkotásairól akartam szólani, kettőt emelek ki ezek közül u. m. az egyetemes konventet és az országos ref. egyházi segély-alapot. Hogy a magyaroszági reformált Öt egyházkerületnek életszüksége e gy °ly kormányzó testület, mely az egyházkerületeket egyetemesen érdeklő ügyekben, végérvényesen határozhasson és egyik zsinattól a másikig a magyarországi reformált egyházat mind az állam, mind a hitfelekezetek irányában képviselje, azt átalánosan érezte mindegyik egyházkerület, csak a létesítésére vezető utak felett volt nézeteltérés

19 s e miatt haladott ez ügy éveken keresztül. Most már valahára ezen túl vagyunk és az egyetemes konvent be van illesztve a magyarországi reformált egyház szervezetében gondoskodva van arról, hogy sem dicasteriummá ne fejlődhessék, sem hatalmi túlterjeszkedés által az egyházkerületek önkormányzati jogát ne csonkítsa. A zsinat másik nagy alkotása az országos reformált egyházi segélyalap. Egy hason czeltí, de szűkebb körű intézrény elkerülhetlen szükséges voltát a főtiszt egyhkerületi közgyűlés már ezelőtt 8 évvel belátta, midőn 1874-ben elvileg elfogadta 1875-ben pedig határozatilag kimondotta egy egyházkerületi házi pénztár (domestica cassa) felállítását. Létre is jött e házi pénztár, de mind a mellett, hogy boldog emlékezetű gr. Mikó Imre, egyházkerületünk feledhetlen főgondnoka e házi pénztár számára 6000 o. é. frtot adományozott; mind a mellett, hogy egyházkerületünk az államsegélynek csaknem fele részét minden évben e czélra tőkésítette, a valóságban létesült házi pénztár messzi maradott a protestáns buzgóságra és áldozatkészségre alapított előszámitástól és a valóság által megkövetelt szükséglettől; mert házi pénztárunk, noha a begyült össszegből segélyezésre semmit ki nem adtunk, hanem a tőke kamatjait is a tőkéhez csatolva kamatoztattuk, fennállásának e hét éve alatt sem ment két annyira, mint a mennyit a zsinat lefolyása alatt — jobbrészint e gyűlés néhány tagja — az országos reformált segélyalapra megajánlott. Főtiszteletü közgyűlés, a mi demostikánk e lassú gyarapodásának — mert nem akarom mondani megbukásának — okait fürkészni nem tartom időszerűnek; hanem igenis időszerűnek hiszem a zsinat e nagy és idves alkotásának felemlitésével egész tisztelettel és meghatottsággal fordulni a főtiszt, közgyűlés minden tagjához, igen, erdélyi reformált egyhkerületünk minden hívéhez, kérve mindenekre a mi előttünk szent, ne hagyják ez ügyet elesni, hanem karolják fel lelkesen, buzgón; mert ennek sikerülésétől függ országrészünkben sok csekély népességű szegény egyházközségünknek, idegen elemek között a létért küzdő iskolánknak fennmaradása; ne feledjék, hogy főleg országrészünkben egyházközségeink és iskoláink ügye szoros kapcsolatban áll nemzetiségünkkel; ezek apadása és desertáink szaporodása a magyarság apadásával és az idegen elem szaporodásával együtt jár. És fordulok lelkész társaimhoz, nekik kötöm mindenek felett szivökre, hogy legyenek ez ügynek buzgó apostolai, értessék meg a czélt és munkáljanak arra, hogy a legszegényebb egyháztag is meghozza fillérét e szent ügy előmozdítására. Itt az alkalom, itt az út, s ha ez alkalmat elszalaszt]uk; ha a megtartás ez utján el nem indulunk, méltán megérdemeljük, hogy az utókor pálczát törjön felettünk és kimondja, hogy méltatlan szolgái voltunk az Urnák, 2*

20 Ezzel kapcsolatosan vagyok bátor azt indítványozni, hogy noha ez országos ref. egyházi segély-alap szabályzatai még nem nyerték meg a legfelsőbb megerősitést; de biztos reményünk lehet e megerősítés rövid időn megtörténtéhez; e szabályzat 8, §-ának c) pontja szerint pedig a közalap tőkéjének gyarapitására egyebek között. „Évenkint egyszer, október utolsó vasárnapján, mint a reformatio évfordulatán a templomi hirdetések jövedelme" kell hogy szolgáljon. Mondja ki határozatilag a főt. közgyűlés: hogy e hirdetés megkezdését egyházkerületünk minden templomában már a folyó évi október utolsó vasárnapjára elrendelni, kötelességökké teszi a t. lelkész afiainak, hogy ez alkalommal a segély-alap czélját, rendeltetését hallgatóik felfogása köréhez mérten ismertetvén, őket e szent czélra való adakozásra buzdítsák; a begyülendő öszszeget még november hóban mindegyik lelkész küldje be illető espereséhez, a kik kellő kimutatás mellett az év végéig kötelesek legyenek a központba beszolgáltatni, honnan újévi adományként, a segély-alap pénztárába lesz küldendő. Második indítványom saját domestikánkra vonatkozik s arra irányúi, hogy ez alap általában az ily természetű alap iránt, jótékonyságának kézzel fogható eredményei által, fokozzuk az érdekeltséget; gyüjtsünk ugyan az utókor számára is, de azért ne feledkezzünk meg a jelenben szükölködőkről. Ez okból, mondja ki a főtiszt, közgyűlés: hogy meglevő demostikánk tőkéjéből 20,000 frt 5% kamatját, tehát évenkint 1000 azaz egy ezer forintot a szegény egyházközségek í'ölsegélésére folyóvá tesz és ez iránt javaslat tételre felhívja az egyházmegyéket, a melyek indokolt ajánlataikat úgy a segélyzendő egyházközségek, mint a segély-összeg mennyisége iránt a jövő évi február végéig küldjék be az igazgató-tanácshoz; az igazgató-tanács pedig ezek alapján terjeszszen véleményt a jövő évi egy ázkerületi közgyűlés elhatározása alá. Fenntartja magának az egyházkerületi közgyűlés, hogy a domestika tőkéjéből, annak gyarapodása szerint újabb részlet kamatjait folyósítsa a kitűzött czélra, úgy szintén azt is, hogy az országos reformált segély-alapról készült zs'nati törvény legfelsőbb megerősítés után külön domestikánkra ámbár a segélygyüjtést felfüggeszti de fenntartja azon egyházkerületi végzést, mely szerint az államsegély fele része a domestikára a meghatározott évekig tőkésítendő. S minthogy benne vagyok az indítványozásban, még egy harmadik és ez úttal utolsó indítványomat vagyok bátor letenni a ház asztalára. Méltóztatott a főt. egyházkerület, belátva szükségét, elrendelni a családkönyvek készítését, és rendben tartását; az állandó igazgató Tanács igyekezett e határozatot végrehajtani; fölmerült eset következtében körrendeletben azt is meghatározta, hogy a családkönyv meg-

21 készítése és rendben tartása első sorban a t. lelkész afiai kötelessége - és egyszersmind a legközelebbi népszámlálás alkalmával, utasította is az illetőket, hogy a központba még be nem küldött népszámlálási lapok segedelmével kevés fáradsággal összeállitható a családkönyv. De mindezek mellett tiszta tudomásom van arról, hogy e rendelet nem mindenütt van végrehajtva, s hogy a hói végrehajtatott is, a családkönyvet ott sem mindenütt tartják rendben, azaz nem jegyzik bele az időközben történt változásokat, születéseket, halálozásokat, új családok alakulását, elköltözéseket, beköltözéseket stb. Ez okon indítványozom: tegye kötelességévé a főt. közgyűlés az egyházmegyei visitationak, hogy minden egyházközség vizsgálati jegyzőkönyvében egy külön pont alatt szabatos, határozott felelet legyen e kérdésekre: van-e családkönyv ? minő állapotban ? miként vezettetik és tartatik rendben? Egyszersmind mondja ki a főt. közgyűlés, hogy a családkönyv nem létét vagy rendetlen vezetését az anyakönyv pontatlan vezetésével egyenlő vétségnek tartja és fegyelmi kereset utján megbüntetendőnek határozza. Es ezzel be is rekesztem hosszura terjedt jelentézemet, örömmel jegyezvén meg, hogy ámbár a halál ez időközben sem pihent1 de istennek hála, esperesi és jegyzői karunkat megkímélte, s én necrolog helyett azzal a meleg óhajtással végezhetem jelentésemet, hogy a kegyelem istene tartsa meg egyházkerületünk egyházi és világi elöljáróit lelki testi erőben egészségben, hogy buzgón és sikerrel munkálkodhassanak fontos és szép feladatuk teljesítésén, egyházunk javára és isten dicsőségére. Utolsó szavam pedig hálaadás a jó mennyei Atyának, a ki nekem az élet-lejtőjének aljához közeledettnek, a lefolyt időszakban kegyelmesen megtartotta erőmet, egészségemet, hogy a belém adott tehetségeket egész odaadással megszakadás nélkül ^szentelhettem hivatásomnak. Közgyűlésünk püspök afia jelentését köztetszéssel fogadja s buzgó működéséért elösmerést és köszönetet szavaz. A jelentés rendén előterjesztett indítványokat véleményes jelentéstétel végett az inditványi bizottsághoz átteszi. 14. A szavazat szedő bizottság jelenti, hogy a tanár-választási kijelölő bizottság négy tagjára beadatott összesen 100 szavazat s ebből általános szavazat-többséget Gáspár János (89-et), Vályi Pál (58at) nyertek; viszonylagos szavazat-többséget kaptak: br. Bánffy Dezső, Szabó Pál, Pogány György, Hegedűs Lajos és Sylvester Domokos aafia. Közgyűlésünk Gáspár János és Vályi Pál aafíai megválasztását tudomásul veszi s viszonylagos több-

22 ségett nyert báró Bánffy Dezső, Szabó Pál, Pogány György, Hegedűs Lajos és Sylvester Domokos aafiai közül a szűkebb választás megejtését elrendeli. 15. Tárgyaltatik az állandó igazgató-tanácsnak a nagy-enyedi eollegiumnál egy classika-íilologiai s magyarnyelv irodalmi tanszék rendszeresítése tárgyában tett előterjesztése, mely szerint: A múlt évi közgyűlés jkvének 27-ik pontja alatt foglalt határozat szerint elhalasztatván a n.-enyedi Bethlen-collegium philosophiai és classica literatúrai tanszék betöltése, utasittatott a n -enyedi coílegium elöljárósága, hogy ezen tanszék tárgyainak czélszerübb s a főiskola jelen szükségeinek inkább megfelelő berendezéséről tegyen javaslatot, az igazgató-tanács pedig meg lőn bizvx, hogy a pályázatot a teendő módosítás értelmében kihirdettesse. Ezen utasítás követkevtében beható vizsgálat alá vetje a nagyenyedi elöljáróság úgy a tanszékek történelmi alakulását, valamint a tényleg meglévő szükségletet és az ürességben lévő tanszékek betöltése feldl, 5—1882, egyh. jk, sz. felterjesztése szerint, a következő eredményrn jutott. Névleg és alakilag üresedésben van: 1. Gáspár János távozása után betöltetlenül maradt képezdeigazgatói tanszék; 2. A néhai Mihályi Károly halála által megüresedett bölcsészeti és class. literatúrai tanssék; 3. A Décsei Károly lemondása folytán ürességbe jött exegeticai theol. tanszék. A jelenleg megadott helyzetben, a változott és sok tekintetben módosult viszonyok és ténylegesség szerint szükség van jelenleg a következő tanszékekre: 1. Classica literatúrai, illetőleg specialiter l a t i n n y e l v t a n i tanszékre. 2. A magyar nyelvtan és irodalom tanszékére. Ilyen czimű tanszék a főiskolánál eddig nem volt. Az idevonatkozó tanórák meg voltak osztva részint a változó osztálytanítók, részint más tanszékek tanárai között. Most már nem csak a nemzeti közvélemény, hanem az országos törvényhozás intentiója is oly kiváló súlyt fektet a nemzeti anyanyelv gymnasiumi tanítására, hogy a n.-enyedi elöljáróság gymnasiuma elodázharatlan első szükségének tekinti ezen tanszék rendszeresítését, vagyis az ürességben levő egyik tanszék átalakítását és betöltését. 3. Harmadik betöltendő tanszék volna az u. n. 5-dik theologiai tanszék. Erre volt. választva Keresztes József tanár aa., kit az előljá-

23 róság Décsei Károly tanszékére alkalmazott nem a pillanatnyi szükség által kényszerítve, hanem azon meggyőződéséből, hogy ezen tanszék tárgyainak tanításáról helyesebben és czélszerübben ezután sem intézkedhetnék. Ennek az 5 ik theologiai tanszéknek úgy a theol. akadémia, mint a gymnasium szükségére való tekintettel első és főtantárgya lenne a bölcsészet úgy a gymnasiumban, mint a theol. akadémián. A bölcsészet mellé volna csatolandó a theologiának némely tárgya. Hogy éppen melyik? ez mindig a meglévő helyzettől, illetőleg a meglévő tanerőktől függ. De ezen tanszékre nézve jelenleg kéri az elöljáróság, hogy ennek betöltése egyelőre halasztassék el, tekintve, hogy három tanszék egyidejű betöltése a főiskola kiadását már önmagában is nagyon terhelné, annyival inkább, mert üres tanári szállás már is csak egy van s igy a választandó két tanár közül is egyiknek pénzen kellend szállást fogadnia, Ezen tanszék tantárgyainak ideiglenes beosztásáról és kezeléséről következőleg gondoskodott. d) A gymnasiumban a bölcsészeti előtant tanitná, mint jelenleg Nagy Lajos tanár aa., vagy esetleg a magyarnyelv is irodalom tanszékére választandó tanár. b) Á theologiai tanfolyamon a bölcsészet történelmének tanitására ideiglenesen vállalkozott dr. Kovács Ödön tanár aa. c) Ugyancsak a theol. tanfolyamon az erkölcs-bölcsészet tanítására vállalkozott Garda József tanár aa. d) A theologiának sz. írásra vonatkozó részeit egyedül Keresztes József tanár aa. tanítaná. Elöljáróság reményű, hogy ezen tanszék betöltése a közel jövőben sikerülni fog akár úgy, hogy a főiskola jövedelme a nagymérvű építkezések daczára is pár év alatt oly módon rendbe jő, hogy ezen kiadást megbirja, akár úgy, hogy ezen 5-ik theol. tanszék költségeinek fedezésében, mint az 1876-iki közgyűlésen kimondva is volt, az egyházkerület is képes lesz járulni. A főiskolai elöljáróság indokoltan felfejtett javaslata alapján, melynek itt csak kivonata volt adva, kérte az igazgató-tanácstól, hogy: A) Nagy Lajos tanár aa.-nak a képezde-igazgatói tanszékre és Keresztes József tanár aa.-nak az exeget. theol. tanszékre való áthelyezését tudomásul vegye és véglegesen megerősítse; hogy B) a most folyó kerületi közgyűlésen foganatositandólag pályázatot hirdessen: «) a latin nyelv s irodalom, fi) a magyar nyelv és irodalom tanszékére, összekötve az utóbbi eshetőleg a gymnas. bölcsészeti előtan tanításával.

24 c) Hogy az ürességben levő 5-ik theol. tanszékre vonatkozólag tett intézkedéseit helyben hagyja. Igazgató-tanács a főiskolai elöljáróság javaslatát egészben indokoltnak, a tényleges szükség és kor követelményeinek megfelelőnek találván, kihirdette a pályázatot az elöljáróság által kitűzött két tanszékre a főtiszt, közgyűlés előleges megbízása alapján; ajánlja a tanárválasztási szabályzat 1-ső pontjában kimondott eljárásra hivatkozva — a módositott két tanszéknek, u. m. a) a latin nyelv s irodalom, b) a magyar nyelv s irodalom tanszékének rendszeresitését és a közgyűlés ez ülésszakán leendő betöltését. Közgyűlésünk az állandó igazgató-tanács előterjesztését illetőleg javaslatát helyeselvén, ennek értelmében a nagy-enyedi collegiumnál a klassika-filologiai s magyarnyelv s irodalomi tanszékek rendszeresitését határozatilag kimondja. 16. Olvastatik az állandó igazgató-tanácsnak mulfc évi működését tárgyazó következő jelentése: Az új szervezetre alapitott egyházkerületünk életének szép reményekre jogosító egyik legeseménydúsabb éve folyt le a múlt évben tartott egyházkerületi közgyűléstől mostanig, s ez idő alatt felmerült fontosabb eseményekről és évi működéséről jelentése megtételével igazgatótanácsunk kedves kötelességet teljesít. 1. Múlt évi október 31-től november 24 napjain Debreczenben tartott magyarországi reformált egyházi egyetemes zsinaton összegyűltek az öt egyházkerület választottjai s őszinte örömmel s kölcsönös bizalommal üdvözölték a testvéri egyesülés ünnepét. Megalkották azon törvényeket, melyek biztosítják egyházi alkotmányunk megvédésében és fejlesztésében az egyesülést és egyöntetű eljárást, ezzel kapcsolatoson megvetették az alapját a magyar országos reformált egyházi közalapnak, mely hivatva leend első sorban oly szegény egyházközségek felsegélésére, melyek önerejükön s egyházmegyei és egyházkerületi támogatással fenn nem tarthatók s általában a segélyre szorult egyházak s egyházi hivatalnokok gyámolitására. Megállapittatott továbbá a köznevelési és közoktatási szervezet és az egyházi törvénykezés szervezete. Ezen törvények felterjesztettek legfelsőbb megerősítés végett, apostoli Királyunk ő Felségéhez. Az elvont és egyoldalulag csekély összegben megváltott kamarai javadalmak kártérítése végett egyességgel befejezett perügyben megállapított évi 14,000 frt összeg a képviselőház által megszavaztatván, f. évi január 1-től kezdve folyóvá tétetett és az első évnegyedi részlet felvétetett. Egyházkerületünknek majdnem két századon át szenvedett jogsérelme méltányos orvoslást nyervén, az ezen ügyben, beadott külön

25 jelentésben megnevezett 60 egyházi javadalmas biztosíttatott, hogy az oly hoszsason nélkülözött adományt jövőre háboritlanul élvezheti. Sajnos, hogy az egésségügyi viszonyok általában kedvezőtlenek voltak, a himlő sok községben járvány képen terjedett el, számos áldozatot követelt s nem csak több népiskolánkban, hanem a n.-enyedi, BZ.-udvarhelyi és kolozsvári kollégiumainkban is hosszabb időre be kellett szüntetni a tanítást. Vagyoni tekintetben a múlt évi silány termés következménye károsan hatott különösen a széki és szilágy-szolnoki egyházmegyékben fekvő egyházközségeinkre, hói az egyházi jövedelmek, tőkék kamatai általában hiányosan folytak be, s e miatt még a rendes kiadásokat sem volt képes fedezni sok egyházközségünk, s annyival kevésbé áldozhattak a népiskolák szabályszerű berendezésére. 2. A főt. egyházkerületi közgyűlés becses figyelmét igazgatótanács felhívja a zsoboki egyházközségünk helyzetére. Ezen egyházközségünk temploma és tornya leégése által tetemes kárt szenvedvén, másfelől a torony és templom felépítése alkalmával a hívek buzgósága és áldozatkészsége nagy mérvben igénybe vétetvén: ezen kedvezőtlen anyagi körülményeket önhaszonleső izgatok felhasználták az egyházközség tagjainak a pap ellen való felbujtogatására s az előidézett egyenetlenség és viszály oly magas fokra hágott, hogy több alkalommai kiszállott bizottságok tapintatos fellépései, majd igazgató-tanács erélyes intézkedései csakis rövid időre voltak képesek az elámítottakat lecsendesiteni; de a mindegyre megújuló zavar nem csak az egyházi élet békés fejlődését teszi lehetetlenné, hanem a baj gyors és gyökeres orvoslása nélkül ezen egyházközség rövid idő alatt a felbomlás örvényébe sodortatik. Kéri igazgató-tanács a főt. egyházkerületi közgyűlést, hogy méltóztassék igazgató-tanácsot utasítani a teendők iránt. 3. Egyházkerületünk közigazgatása rendesen és fennakadás nélkül végeztetett. Igazgató-tanácsunkhoz beadatott ezen idő alatt 1786 ügydarab, ezek közül ellátatlanul maradott 14, melyek a közgyűlés megnyitását közvetlenül megelőző napokban adattak be. A múlt év hason dőszakához hasonlítva több volt az ügyforgalom 130 darabbal. Tartatott összesen 13 nagy ér, 21 rendes ülés, összesen 34 ülés. 4. Egyházközségeink fennállását veszélyeztető adósságok, adók s egyéb kiadási hátralékok felszaporodásának megelőzése s általában vagyoni ügyeinek s háztartásuknak rendezése végett igazgató-tanács mielőtt a múlt évi egyházkerületi közgyűlés 55. jkvsz. 2-ik pontja alatt vett megbízatása értelmében előterjesztését megtenné, szükségesnek látta a múlt évben tartott magyarországi zsinat által alkotott törvények közzétételének bevárását, mivel a rendezés szoros összefüggésben van a felelősség megállapításával, mely felelősséget a zsinati törvényekkel öszhangzatosan kívánja megállapittatni.

26 5. Az igazgató-tanács felülvizsgálata alatt álló pénzalapokról felküldött és helybenhagyott folyó évi költségvetések általában a kiadások fedezésére elégséges bevételt tüntetnek fel. Egyes collegiumaink bevételi többlete teszen az évi bevétel összegéhez arányitva a nagy-enyedi Bethlen collegium költségvetése szerint 1.6%-ot. a kolozsvári 2.l'Vo'Ot, a m.-vásárhelyi 0.5°/0-ot, a zilahi 23°/0-ot, a sz.-udvarhelyi 5.5%-ot, a szászvárosi Kún-collegiura 3.5°/0-ot, a sepsi-szentgyörgyi székely Mikó-collegium költségvetése pedig 3.4°/0-ot. 6. A nagy-enyedi Bethlen-collegium elöljárósága felfejtvén, hogy a 7 szobát és a nagy termet magában foglaló úgynevezett „ó eollegium" épülete oly rozzant állapotban van, hogy kénytelen volt használaton kivül helyezni, tekintettel a tanulók számának folytonos emelkedésére : elhatározta a különben is szűkös tanodái épület kiépitésót; igazgató-tanács az épitést elvileg helyeselve, három tagú szakértő bizottságot kért fel a felküldött tervezet felülvizsgálására, s a bizottság munkálatát ajánlata kíséretében leküldötte a collegium elöljáróságának; építési alapul, főleg az angol bankban elhelyezett tőkét és ka • matait jelölve ki. Az angol bankban elhelyezett tőkét és lejárt kamatait azonban mind e mai napig nem sikerült felvenni. 7. A központi kezelés alatt álló alapokról vezetett számadások közül Bányai Titális volt pénztárnok beadta a garasos pénztárról 1865-től 1873-ig és a protestáns- és Calvin-alapokról vezetett számadásait. A közpénztárról s mellékalapjáról vezetett, s volt pénztárnok által beadott és megvizsgált számadások ellátása folytán terhére irott liquidumot, és pénztárnoksága megszűntétől folyó 6°/0 kamatját nevezett volt pénztárnok egyházkerületünk pénztárába befizette. 8. Az igazgató-tanács felülvizsgálata alatt álló alapokról szóló számadások beadását és ellátását feltüntető kimutatás 1/. alatt csatoltatik. A kimutatásból láthatólag több évi számadás láttatott el, mint hány alap van 29-el s igy az igazgató-tanácsnak a számadások rendes időben felküldésüket és ellátásukat czélzó törekvésben lényeges előhaladás tapasztalható. 9. Az egyházkerületi házi pénztár megalapítására az adakozási felhívás tíjból szövegezve szétküldetett az egyházi és collegiumi elöljáróságokhoz, a gyűjtéssel megbízottak részére kézbesittetés végett : jelezve a múlt évi egyházkerületi közgyűlés 55. jksz. a. kelt határozatában megállapított czél nagy fontosságát s azt, hogy általában szegény egyházközségeink fenntartása, — silányul dijazott papi és tanítói állomásaink gyámolitása iránt, felekezeti és különösen nemzetiségi tekintetekből mindnyájunk által mélyen érzett felelősség terhét egyházkerületünk csak azon esetben képes elhordozni, ha vallásos buzgóság ') Lásd az 1/. számú kimutatást a jegyzőkönyv végén.

2? és hazafiui szeretet által vezetett áldozatokkal egyházkerületünk házi pénztára oly életerős alapot nyer, mely az oly nagy mérvben és oly sokfelől fenyegető veszély elhárítására elégséges segélyt képes nyújtani. Az egyházkerületi házi j>énztár alapjára befolyt összeg mennyiségét az 2/. alatt mellékelt kimutatás tünteti fel. Remélhető azonban, hogy a jövő évi egyházkerületi közgyűlés egybehivása napjáig beveendő gyüjtőivekkel együtt az ezelőtti évekre eső átlagos összeget jóval felülhaladó adomány fog befolyni. 10. A múlt évre folyósított államsegélyből 7500 frt kiosztását tárgyazó kimutatás 3/. alatt mellékeltetik. Múlt évben tartott főt. egyházkerületi közgyűlés 42. jksz. a. kelt határozatával kimondotta, hogy a Debreczenbe egybehívott magyarországi ref. egyetemes zsinatra egyházkerületünk részéről küldött 18 képviselő útiköltsége és mérsékelt napidija fedezésére szükségesnek jelzett legalább 1000 frt összegből 500 írt a krajczáros élőtőke kamataiból és azon felül eső összeg pedig az államsegélyből fedezendő. Tekintve azonban azt, hogy a mellékelt kimutatásból láthatólag ezen alap terhére korábban rendszeresített kiadásokon felül a n.-enyedi gyakorló iskola tanítója részére 600 frt, miÜt évi előleg visszahelyezésére 100 frt, együtt 700 frt adatott ki s tekintve, hogy az államsegély kiosztásakor a zsinati költségek összegéről igazgató-tanács még nem volt tájékozva s a segélyezésre szánt aránylag csekély összeg alig volt elég a legsürgősebb szükségek fedezésére ; tekin+re hogy az •/• alatt mellékelt kimutatás szerint a zsinati költségek összege 1S50 frt 93 krra, vagyis oly magas összegre ment, hogy ily tetemes összegnek az államsegélyből való elvonása határos volt a lehetetlenséggel: igazgató-tanács a krajczáros élő tőkéből 500 frtnak felhasználása után fennmaradott 1350 frt 93 kr zsinati költséget a közpénztárból előlegezte, s kéri a főt. egyházkerületi közgyűlést ezen eljárása tudomásul vétele mellett intézkedni az iránt, hogy ezen 1350 frt 93 kr összeg mely alapból és hosszabb időre beosztva, mily módon téríttessék meg a közalapnak. Jóllehet a zsinati költség meghaladta az e czélra előirányzott összeget, megnyugtatásul megjegyzi igazgató-tanács, hogy egyházkerületünk a legtakarékosabban járt el a költségek folyósításánál és az egyházközségek ezen költségek hordozásával egyáltalában nem terheltettek. Mikó-alap állását a 4/. alatti kimutatás tünteti fel. 11. A moldova-oláhországi missió felügyelete kiváló figyelmet vett igénybe. Múlt év szeptember havában Molnár Zsigmond, ki hol f. szelei volt ev. pap, hol pogány hittérítő s angol és franczia nyelvtanár czi2

) Lásd a jegyzőkönyv végén a 2/. alatti kimutatást.

)

)

t)

n

n

»

n */•

t)

28 meket használt — az igazgató-tanácshoz folyamodott annak megengedése végett, hogy a galaczi ref. missiói egyházközségben szünetelő iskolánkat megnyithassa és a papi teendőket végezhesse. Mivel nevezett, folyamodványát nem szerelte fel s képesítettségét nem igazolta, később pedig kitűnt, hogy nem is tartozik hitfelekezetünkhöz, kérelmének nem adatott hely. Nevezett azonban — papválasztási szabályaink és törvényeink teljes mellőzésével, múlt évi augusztus 14-én megválasztatta magát — állítólag a galaezi ev. ref. közönséggel — azon egyházközségünk papjául, s egy Reich Károly József nevű egyént megválasztatott a galaczi egyházközség tanítójául, s ugy Molnár Zsigmond, mint később Reich Károly József, — missionárius pap afia tiltakozása daczára — hivatali működésüket megkezdették. Az igazgató-tanács sikertelenül tiltván el nevezetteket egyházi ügyeinkbe való minden beavatkozástól, a m. kir. vallás- és közoktatási miniszter úr ő uagyméltósága közvetitésével többször felkérte a közös külügyminiszter úr ő nagyméltóságát nevezett zavargók eltávolítása végett a Román kormánynál erélyes intézkedések megtételére s a követség és consulatus által Láng Károly missionárius támogatására utasításai foganatba vétele végett, de felterjesztéseire kitérő választ nyert, és hogy a mind nagyobb mérvet öltött zavarok lecsendesittettek csak azon véletlennek volt tulajdonitható, hogy a galaczi énekvezór-tanitói állomásra, ideiglenesen Nagy Sándor megválasztatott s híveink által karhatalommal a parochialis épületbe beköltöztetett. Mivel az egyetemes ref. convent által felügyelete alá adott missiói egyházak vallás-erkölcsi ügyei kormányzatában igazgató-tanács több esetben tapasztalta, hogy a közös külügy miniszter úr által nem támogattatik s az egyes izgatok által könyen előidézhető zavarok lecsendesitése végett támogatása jövőre sincs kilátásba helyezve, holott az igazgató tanács, valamint egyházkerületünk csak is azon esetben vállalhat felelősséget a missió reá bizott felügyeletének és kormányzásának helyes és pontos vitele iránt, ha a hatóságok részéről elégséges támogatásban részesittetik határozatainak végrehajtása iránt: kéri a főtiszteletü egyházkerületi közgyűlést, méltóztassók felterjesztést intézni az egyetemes conventhez az iránt, hogy tekintélyes befolyásával a közös külügyminister úr által eszközöltesse ki igazgató-tanácsunknak az iránt való biztosítását, hogy a moldova-oláh országi ref. missió egyházi közigazgatása és vallás-erkölcsi életének felügyelete végett teendő intézkedései és határozatai végrehajtásában —indokolt előterjesztésre — mind a romániai consulok, mind a követség és román kormány részéről kellő támogatás nyujtatik. A pitesti papi és egyszersmind tanítói állomásra Veres Sándor pap afia választatott-meg, ki állomását múlt évi deczember 14-dikén elfoglalván, részére a 250 frt missiói segély utalványoztatott.

29

J

A missiói alap 1881. évi számadását 5/. alatt mellékelve, kéri ezen jelentés átvizsgálására kinevezett bizottság által leendő felülvizsgálását elrendelni. A niissiói alap folyó évi költségvetése szerint az évi bevétel teszen 1381 frt 05 krt, a rendszeresített kiadás 1465 frfc, s igy a fedezetlen kiadás teszen 83 frt 95 krt, tekintve azonban azt, hogy a galaczi tanítói állomás csak azon esetben tartható fenn, ha évenkint legalább 100 frt segély nyujtatik, azonkívül a missiói egyházközségek parochialis épületei fenntartására jövőre is nagy részben a missiói alapot kell igénybe venni, továbbá a missiónárius pap xíti költségei fedezésére s némi segélynyújtásra évenként átlag legalább 150 frt jövőre is nélkülőzhetlenül szükséges, s végül, mert a ploesti tanító nem élhet meg az eddig nyújtott évi 50 — 100 frt segély nélkül: első tekintetre szembe tűnik, hogy a missiói alap a legszükségesebb kiadások fedezésére is elégtelen és ha a pitesti papi állomás ürességben léte alatt megtakarított s takarékpénztárba helyezett 421 frt 17 kr pénztármaradék elköltetik, a missió közigazgatása lehetetlenné válik. Láng Károly missiónárius afla? ki több évi működése alatt a benne helyezett bizalomnak megfelelt, többször felfejtette, hogy az életmód nehézségei, élelmi-ezikkek drágasága, a hivatalos körúttal járó tetemes kiadások miatt a részére rendszeresített fizetéssel nem jöhet ki, s fizetése felemelését kérte. Igazgatótanács a kérést méltányosnak találta, de a missioi-alap csekély volta miatt csak esetenként nyújthatott némi segélyt; azonban melegen ajánlja a főt. egyházkerületi közgyűlésnek a fizetés felemelése végett benyújtott kérvény kedvező ellátását; s e czélból, valamint a missioi egyházközségek és egyházi hivatalok fenntarthatása végett ajánlja a királyhágó^túli testvér egyházkerületeknek az iránt való felkérését, hogy szives adományukkal nyújtsanak segédkezet, részünkről pedig templomi kihirdetés útján egyházkerületünk híveinek e czélra adomány-gyűjtésre felszólítása ismételten rendeltessék el. 12. A •/• alatt mellékelt kimutatás szerint 1881. évben biztosíttatott egyházi testület közül az első magyar általános biztositó társaságnál biztosított 129. Ez utóbbiak által biztosítási díjban fizettetett összesen 2133 frt 37 kr ; mely összeg után az egyházkerületi papi özvegyárvái gyámintézet javára szerződésileg biztosított jutalékban bevétetett 144 frt 21 kr. s a biztositóknak visszaadatott 119 frt 24 kr. A múlt közgyűléstől jelenig szenvedett tűzkár megtérítéséül az első magyar ált. biztositó-társaság által kárpótoltatott 2 egyházközség 677 frt 67 kr. értékben. Ezen biztósitó-intézet újólag kedvezményt nyújtott egyházkerületünk részére az által, hogy az ügynökségek által eszközölt egyházi Lásd a jegyzőkönyv végén az 5/, alatti kimutatást.

30 biztositások után is felajánlotta az egyházkerületi özvegy-árvai gyámintézet részére ez 5% jutalékot. A biztosító egyházközségek az 8 )7alatt csatolt kimutatásban vannak feltüntetve. 13. A főt. egyházkerületi közgyűlés jóváhagyása fenntartásával a következő intézkedéseket tette : a) Sz.-Földvár s N.-Paczal községekben állami iskola állittatván fel a felekezeti iskolánk megszüntetését és a sz.-földvári egyházközségünk papjának az állami iskolai tanítással lett megbízatását engedélyezte. b) K borzási egyházközségnek, a bagosi, a lecsmóri egyházközségnek az ippi egyházközséghez, a récsei egyházközségnek a varsolczi egyházközséghez csatoltatását megengedte. c) A zsibói egyházközség papi állomásával egybekötött fizetés felemelésével kiállított dijlevelet helybehagyta, a goroszlói papi fizetés módosítását megengedte, a s.-szt-györgyi egyházközség által — kevés fizetés-emeléssel kiállított kis-papi dijlevelet helybenhagyta. d) A szászvárosi leány-tanitói állomásnak megszüntetése és a leány-tanitónak a szászvárosi Kdn-collegium 3-ik elemi osztályú növendékei tanításával leendő megbízása engedélyeztetett. Az al-dobolyi egyházközségünk felekezeti iskolája mellé új tanítói állomás rendszeresítése helybehagyatott. Az egerbegyi, kidéi és ajtóni egyházközségünk által fizetés emeléssel módosítva kiállított énekvezér-tanitói dijlevelek megerősittettek, a márkosfalvi módosított énekvezéri dijlevél ideiglenesen — a jelenlegi pap életére — a maksai egyházközség módosított énekvezéri dijlevele véglegesen helybehagyatott. e) A szászvárosi Kun-kollégium tanárai által alakítandó tanári özvegy-árvai gyámintézet szabályzatát megerősítette. / ) A kódori desolált egyházközség fekvőségei eladása folytán befizetett 535 frt vételári összeg be vétetett s központi kezelés alá helyeztetett. Engedélyezve lett a következő követelések kitörlése: A.) A kolozsvári collegium tőkekönyvéből a) Szőcs Lajos bérlő ellen 171 frt 20 kr. haszonbér. b) Br. Jozsika Miklós „ 22 frt 61 „ bihai majorbér. c) Pataki Sándor „ 64 frt — elszámolás folytán. d) Mezei István „ 35 frt 70 kr. n.-csáni haszonb. e) Bartha József „ 232 frt 93 „ elszámolás folytán. J) Tholvaly Zsigmond „ 950 frt 66 „ haszonbér. g) Péchi Elek s társa „ 65 frt 10 „ adomány. fi) Szakács István „ 50 frt adomány beszám, folytán. t) Debreczeni József tanár 100 frt segély. k) Bors Albertné ellen fennállott követelés törlése, mivel a m.gyerő-vásárhelyi birtok átvétele folytán a birtok vételára hátraléka fedezve lett. 6

) Lásd a jegyzőkönyv végén a 6. alatti kimutatást.

31 B) A m.-vásárhelyi collegium tőkekönyvéből: a) Csató Grábor ellen 54 frt 60 kr. kegyadomány törlése engedélyeztetett. D.) A szászvárosi Kun-collegiumtőkekönyvéből: Br. ISÍopesa László csődbe jutott adós ellen 3515 frt és 5145 frt követelések törlése engedélyeztetett , a követelés részben való fedezése végett megvásárolt lierczegányi birtok 4560 frt vételárának leszámítolásával. C.) A zilahi collegium tőkekönyvéből: 17 adóssal szemben vezetett s legnagyobb részben önkéntes adományokból keletkezett 542 frt 30 kr. tőke és 352 frt 84 kr. kamat felhajthatlan követelés kitörlése engelyeztetett. 14. Anyaszentegyházunk vallás—erkölcsi és nemzetiségi érdekei megvédésére s a szegény sorsú jó tanulók gyámolitására nagybecsü alapítványt tettek az alább megnevezett fennkölt szellemű alapitók: a) B. e. Kendeffy Pál nagy terjedelmű főúri birtokának feltételes örökösévé tette a szászvárosi, hátszegi, brettyei és ö.-boldogfalvi egyházközségeinket. Az ö.-boldogfalvi egyházközségünknek úrasztali készletek beszerzésére 500 frt, a papi teendők díjazásáért 500 frt p. p. úrbéri körtvényt hagyományozott s intézkedett, hogy az ó.-brettyei egyházközség papi fizetése pótlására évi 40 frt szolgáltassák ki. Tekintve a hagyaték hitbizományi természetét és azt, hogy ha az örökösödési joghoz kötött feltételek netalán be is következtek volna, hozzávető számítás szerint legkevesebb 100 év folyna le a hagyaték tényleges birtokbavételéig: a hitbizományi várományosokkal oly békeegyesség köttetett, mely szerint mélt. Kendeffy Sámuel úr nevezett négy egyházközségeink feltételes örökösödési joga megváltásába 10001000 frt, együtt 4000 frtot fizet, az öralya-boldogfalvi egyház és pap részére tett 1000 frt p. p. úrbéri kötvényt befizeti és az ó.-brettyei egyházközség részére kikötött évi 40 frt járulékot 800 frt tőke letétele által váltja meg. b) B. e. Cserényi Károly nagy részben családi alapítványra és tanulók segélyezésére, 1/6-oá részben pedig egyházkerületünk rendelkezésére, tekintélyes összeget hagyományozott oly meghagyással, hogy az alapítványból a kaczkói, árpástói és a.-balásfalvi egyházközségünk papi fizetése emelésére 400-400 frt, A.-Balásfalván egy kis imaház építési költségei fedezésére 800 frt fordittassék, s könyvtára szállíttassék el az adományos deési egyházközségünkhöz. c) Már néhai Gazda Rozália b. e. Somogyi Sándor veresegyházi pap özvegye 100 frt alapítványt hagyományozott a m.-vásárhelyi collegiumnál kezeíéndőleg azon családból leszármazó szegény jó tanulók sedélyezésére. d) Ugrón István birtokos 500frt alapítványt tett le b. e. anyja Ugrón Jozsefné szül. Székely Borbára emlékére a sz.- udvarhelyi collegium-

32 1

hoz */» részben szegény jó tanulók segélyezőre /a-aá részben a collegium szükségei fedezésére e) Haver Mihály, a hátszegi egyházközségünk már megboldogult áldozatkész buzgó hive s ezen egyházközségünk anyagi ügyeinek rendezője, végrendeletileg telyesen biztositotta nevezett egyházközségünk anyagi jóllétét s jótéteményét azon kivül több egyházi területre is kiterjesztette. 15.) Egyházkerületünk főgondnoka mélt. Zeyk Károly afia, sokoldalú elfoglaltatása miatt akadályozva lévén a szebeni egyházmegyénk főgondnoki állomásával egybekötött teendői tovább folytatásában, — ezen állomásáról lemondását beadta. Lemondott továbbá állásáról Császár Bálint sepsi egyházmegyei tanitók részéről megválasztott egyházkerületi képviselő. 16.) Fájó érzéssel emlékezik meg egyházkerületünk közgyűlésének ez idő alatt, elhunyt jeles tagjairól: Báró Kemény István, a n.enyedi Bethlen-collegiuin, a gy.-fehérvári és n.-enyedi egyházmegyék. főgondnoka, a csombordi egyházközség pátronusa, és egyházi közügyek lankadatlanul tevékeny vezetője s az ősi főúri jellem kimagasló alakja nincs többé. Csak a múlt évi egyházkerületi közgyűlésen marosi egyházme • gyénk főgondnokául megválasztott Gróf Bethlen István, a küküllői egyházmegyénk al^ondnoka Pallos István, a görgényi egyházmegyénk ifiu algondnoka, Teleki Géza gróf, továbbá Sátni László és Jancsó Lajos kolozsvári eollegiumi tanárok, a közügyek tevékeny, buzgó munkásai bevégezték pályafutásukat. Béke hamvaikra ! Közgyűlésünk az állandó igazgató-tanács jelentése átvizsgálására s véleményes jelentéstételre: Hegedűs János, Kerekes József és Ilyés Károly aafiai személyekben bizottságot küld ki. 17. Tárgysorozat rendén olvastatik az állandó igazgató-tanácsnak a br. Baldácsy-alapitvány ügyéről vonatkozó előterjesztése; mely szerint A br. Baldácsy-féle prot. alapítványi ideigl. bizottság f. év ápril 1-től az összes magyarországi prot. egyházkerületekhez s ezek közt erdélyi ref. egyházkerületünkhöz is, az alapítványi javak birtok-viszonyainak rendezéséről, többrendbeli jelzálogilag betáblázott terheknek törléséről s a már végrehajtott s ezutánra czélba vett építkezésekről; valamint a Tisza és Berettyó szabályozása körül folytatott munkálatokról és ezek eredményeiről, a múlt éz mártius 16-ról tett e tárgyú jelentésének kiegészítéséül, beszámoló ujabb jelentést tévén, ebben tgyfelől reá mutatott azokra a további, teendőkre, a melyek részint némely közelebb alkotott országos törvények, részint kormány rendé-

33 letek alapján, részint pedig a jószágok administratiójából merültek fel; másfelől kijelenti, hogy tekintettel a magyarhoni ág. hitv. evang. négy egyházkerület 1881. évi október havában tartott egyetemes gyűlésének kifejezett kivánatára is, eljöttnek látja az időt arra: hogy a br. B a l d á c s y p r o t . a l a p í t v á n y j ö v e n d ő k e z e l é s é r e állandó b i z o t t s á g s z e r v e z t e ssék, a m e l y n e k j o g a i t , k ö t e l e s s é g e i t és az e g y h á z k e r ü l e t e k h e z v a l ó v i s z o n y á t k ö z ö s m e g e g y e z é s e n a l a p u l ó s z a b á l y o k h a t á r o z z á k meg. E tekintetben az emiitett ág. hitv. prot. négy egyházkerület a k e z d e m é n y e z é s t az alapítvány ügyeit vezető, mostani ideiglenes bizottságtól várván, ez a kijelentett várakozásnak eleget teendő, az alapítványt jövőre képviselni és kezelni hivatott állandó alapítványi bizottságnak szervezetére, hatáskörére s az egyházkerületekhez való viszonyának meghatározására vonatkozólag kijelöli azokat az elvi főszempontokat, a melyeket az alapítvány viszonyainak tekintetbe vételével, annak fenntartására, örök időkre való biztosítására, czéljainak megfelelő képviseletére és kezelésére nézve kivánotosoknak tart. Igazgató-tanács a kijelölt elvi szempontokra vonatkozó véleményét, pontonként követve az alapítványi bizottság nézetét, a következőkben terjeszti elő : 1. Tekintve a most működő alapítványi ideiglenes bizottságnak azt a kifejezett óhajtását, hogy a prot. egyházkerületek az alapitváayi javak r e n d e s admin i s t r a t ioj á n a k m e g k e z d é s e é r d e k é ből, az általa kivánt, s alább itt is méltatott intézkedéseket már most megtegyék, az igazgató-tanács nézete szerint erdélyi ev. ref. egyházkerületünk részéről kijelentendő lenne, hogy sokkal kívánatosabb lesz rala az: hogy az eddigi működésével egyházkerületünknek hálás elisnerését és teljes bizalmát méltán kiérdemelt alapítványi ideiglenes bisottság működését, az általa is — jelentése 1— 8 pontja alatt — feliorolt hátralevő nagy fontosságú teendők elvégezéséig s az öszszes ilapitvány-rendezési ügyek végbefejezéséig folytatta volna; már csak izon czélszerüségi okoknál fogva is, a melyek fezen bonyolult viszotyok rendezésében a már tapasztalt sikeres működés tovább folytatása tekintetéből, leginkább az eddig működött bizottságra utalnak. Mindazonáltal tekintetbe véve azt is, hogy a testvér prot. supeintendentiák részéről meghatalmazottjaikat tényleg már többen megálasztották, a további eljárás és magatartás egységének és egyönteüségének lehető fenntartása érdekéből, a meghalmazottak egyházkeületünk részéről is a kivánt számban (két rendes és egy póttag) legválasztandók lennének, hogy az alapítványi első szervező gyűlés íegalakulhasson. Kijelentendőnek tartja az igazgató-tanács azonban, ogy a szervező gyűlésen, mindenik egyházkerület ily arányban való Jegyzökönyr

v

34 képviseltetésének tényéből, a végleges szervezés keresztül vitelénél, semmi consequentiát vonni ne lehessen; miután meggyőződése szerint az alapítvány ügyeinek intézésére az érdekelt egyházkerületeket a népességük aránya szerinti befolyás kell hogy megillesse. 2. Az átmenetet tekintve, hogy az alakitandó új alapítványi képviseletnek első és legfontosabb feladatául az tűzessék ki, hogy a birtok és egyéb hátramaradt rendezési ügyeknek mielőbbi befejezése után mindenek előtt az alapítványi ingatlanokra bekebelezett adósságokat fizesse le, e tekintetben az igazgató-tanács véleménye szerint egyházkerületi közgyűlésünk is csak helyeslését nyilváníthatja, hogy így az alapítványi javak a jelzett 3— 4 év alatt teljesen tehermentessé tétessenek. 3. A halhatatlan testületek javára tett alapítványnak, emberi számítás szerint örök időkre biztosítása s üdvös hatásának fokozása tekintetéből, a bekebelezett terheknek törlesztése után, az alapítványi vagyon jövedelmének egy bizonyos %-ka tőkésítésével való öregbítését — a bizottság nézetével összhangzólag — az igazgató-tanács is czélszerűnek és üdvösnek tartja; még pedig oly módon, hogy az évenkénti tiszta jövedelemnek 10%-ka, a folytonosan egymást követő 5—5 évi ciclusokban, alapítványi tártai ék-tőke alakítására fordittassék, a melynek kamatai, sőt a rendkívüli esetekben, a szükség által igényelt mérvben, maga a tartalék-tőke is, első sorban az előre nem látható rendkívüli kiadások és véletlen károsodások fedezésére szolgáljanak. E szerint az évenkint tőkésített százaléknak évi kamat menynyisége nem járulna — ugy a mint az alapítványi bizottság véleményezi— minden következő évben az egyházkerületek között kiosztandó alapítványi jövedelem összegéhez, hanem csak minden 5 év után s ekkor is csak annyi részében, a mennyi az említett rendkívüli kiadások és véletlen károsodások fedezése után — ha ilyenek előfordultak — a kiosztásra fennmaradandó lesz. 4. A boldog emlékű alapító előbb elhalálozván, mintsem megállapíthatta volna — a mit magának fenntartott —• azt az arányt, a melyben az alapítványi javak jövedelmei az általa kitűzött három czélra fordítandó lesznek, azon két mód közül: hogy vagy az egyh.kerületek önmaguk állapítsák meg a részükre eső jutaléknak a három czél között való felosztási arányát; vagy pedig az egyházkerületek felhatalmazottjaiból alakuló szervező gyűlés határozza "ezt meg,— íta bár az alapítványt kezelő bizottság az előbbi módot hozza is javaslatba, az igazgató-tanács nézete szerint az utóbbi tartható helyesebbnek. Még pedig egyebeket mellőzve már azon figyelmen kívül nem hagyható okból is, mert a magyar ref. 5 egyházkerületnek 1881 évi közzsinata az országos ref. segély-alapról alkotott szabályzatának

35 10-ik pontja alatt kötelezöleg kimondotta, hogy a Baldácsy-alapitványnak, mind az 5 ref. egyházkerületben, a s z e g é n y és ú j o n n a n a l a k í t a n d ó e g y h á z a k , a m i s s i ó , az e l a g g o t t p a p o k s a p a p i ö z v e g y e k és á r v á k r é s z é r e eső a r á n y j u t a l é k a , az o r s z á g o s s e g é l y - a l a p évi k ö l t s é g v e t é s é b e v é t e s s é k fel. Ezért a mig egyfelől egyetemes közakarattal alkotott törvényünkbe ütköző volna, másfelől reánk ref. egyházkerületekre nézve is épen nem lenne czélszerü, hogy a különben is ugyanazon elvek szerint megállapítandó aránynak meghatározása a nagy népességű egyházkerületi közgyűlések vita tárgyává és Erisalmájává tétessék. Egyebekben osztva az alapítványi bizottságnak irány elveit, s az alapítványi javak rendes administratiója tárgyában életbe léptetni czélzott szervezetnek vázlatát, igazgató-tanács ajánlja ezeknek közgyűlésünk részéről való elfogadását. Közgyűlésünk az állandó igazgató-tanács előterjesztését helyeslő tudomásul veszi, tett javaslatait elfogadja, s kimondja, hogy a határozattá emelt javaslatok a megválasztandó bizottsági tagoknak, azokhoz alkalmazkodás végett, utasításul kiadandók. 18. A szavazat szedő bizottság jelenti, hogy a tanár-választási kijelölő bizottság két tagjára megejtett szűkebb körű választás rendén beadatott összesen 87 szavazat s ebből báró Bánffy Dezső 51-et és Szabó Pál aafia 45 szavazatot s így általános többséget nyertek. Közgyűlésünk a jelentést tudomásul veszi s báró Bánffy Dezső és Szabó Pál aafiait a kijelölő bizottság tagjaiul jelenti ki. 19. Zeyk Károly n.-enyedi collegiumi főgondnok afia bejelenti, hogy a tanár-választási szabályok 5-ik pontja 6) alpontja értelmében a n.-enyedi collegium elöljárósága a választandó tanárok kijelölő bizottságába a gondnokok közül Zeyk József és gr. Bethlen Géza, a tanárok közül Székely Ferencz és Makkai Domokos aafiait választotta meg. Szolgál tudásul. 20- Hegedűs István kolozsvári collegiumi igazgató-tanár, az előző ponttal kapcsolatban, jelenti hogy a kolozsvári collegium elöljárósága a választandó tanár-kijelölő bizottságba a gondnokok közül Lészai Ferencz és Gyarmathy Miklós, a tanárok közül Szabd Sámuel és Hegedűs István aafiait jelölte ki. Szolgál tudásúi.

36

II-ik ülés 1882. junhs 1-én. Elnök: Br. Kemény Gábor, fó'gondnok.

Jegyző: Szász Domokos, közjegyző.

21. A közelebbi ülés jegyzőkönyve felolvastatván Hitelesíttetik. 22. Elnök afia előterjeszti az időközben beérkezett következő beadványokat: a) Tisza László főgondnok afia táviratát, mely szerint halasztást nem szenvedhető magán ügyei miatt, nem jelenhet meg; 6) Révay Lajos gondnok afia levelét, mely szerint akadályozva van, jelen közgyűlésünkben részt vehetni; c) Szentpáli Ignácz gondnok afia értesitését arról, hogy közgyűlésünkön nem vehet részt; d) Szilvásy László főgondnok afia levelét, mely szerint közgyűlésünkön nem jelenhet meg. Szolgálnak tudásul. e) Nagy Domokos képviselő afia indítványát az iránt, hogy közgyűlésünk megnyitása alkalmával imádság tartassák. Áttétetik az inditványi bizottsághoz. / ) Láng Károly romániai misionárius afia kérvényét az iránt, hogy az államsegélyből vagy más forrásból évenként 1000 frrtól segélyeztessék. g) A sövényfalvi egyházközség kérvényét, a tanítói kepefizetés leszállítása tárgyában. h) Babos Gábor magy.-frátai kebli gondnok és társai kérvényét Nagy Géza tanitó ellen. i) Soos Károly h.-láposi pap afia kérelmét, az egerháti leányegyház hivei által elvont papi fizetése kiadatása tárgyában. Áttétetnek a kérvényi bizottsághoz. 23. Olvastatik a tanár-választási kijelölő bizottság jelentése, mely szerint a pályázók közül: a) a n.-enyedi collegiumnál a klassika-filologiai tanszékre: Fogarasi Albert, Szilágyi Gyula és dr. Boros Gábor; 6) ugyanazon collegiumnál a magyar nyelv-irodalmi tanszékre: Váró Ferencz, Jánosi Grábor és Varga Bálint j

37 c) a kolozsvári collegiumnál a földrajz történelmi tanszékre: dr. Török István és Lenárt József aflai jelöltettek ki. Közgyűlésünk a kijelölés eredményét tudásúi veszi s a jelzett tanszékek betöltésére a szavazatok beadására ma d. u. 4 — 6 órát tűzi ki. 24. Ugyanazon bizottság előző jelentésével kapcsolatban előterjeszti, hogy a tanár minősítési szabályzat 1-ső pontjának mikénti értelmezésére, a két évi gyakorlat kifejezését illetőleg, ellentétes nézetek merültek fel: kéri az idézett pont értelmének szabatos meghatározását. Közgyűlésünk a felvetett kérdés élénk és beható megvitatása után határozatilag kimondja, hogy az eltérő értelmezések kikerülése érdekében a tanár minősítési szabályzat 1-ső pontjának következő szavai: „két évi g y a k o r l a t " eléé jelző teendő: „ k ö z é p i s k o lai, i l l e t ő l e g e z z e l e g y e n r a n g ú intézetekben." 25. Parádi Kálmán tanügyi előadó afia következő sét terjeszti elő:

évi jelenté-

Az 1880—81. tanév legtermékenyebb előkészítője vala azon kimagasló egyetértésnek, melynél fogva annyi sok esztendei feszült várakozás után magyar ref. egyházunk a közoktatás terén határozott álláspontot foglalhatott. Megértve a kor intő szavát, mely a fokozatos tevékenységet követeli a haladhatás föltételéül, magyar ref. egyházunk a haladás, a reform, útjára lépett, midőn a „ k ö z o k t a t á s i s z e r v e z e t s z a b á l y z a t a " czimű, oly sok erő közreműködésével készült konventi javaslatot az egyetemes zsinaton (1881. nov.) tárgyalás alá vette és végleg megállapította. A konventi javaslat és a már megállapított törvény közt alapelvi különbség nincsen és a tőrvény csak anynyiban különbözik a javaslattól, hogy belőle — a stilaris módosításokat és a csekélyebb kihagyásokat nem számítva — törölve vannak mindazon szakaszok^ melyek nem a szervezetre és iskolai rendszerre, hanem inkább a rendtartás körébe tartoznak; ennek következtében érintetlenül maradt az egyes egyházkerületek azon joga, hogy kisebb fontosságú ügyekben, a helyi viszonyok és körülményekhez képest szabadon intézkedhessenek. Nem lehetvén czélom ezen új alkotás részletes ismertetése, melyet különben a közkézen forgott nyomtatott javaslatokból a főtiszt, közgyűlés t. tagjai jól ismernek, addig is, mig kihirdettetnék és foganatba vétetnék, felemlítem, mint mivelődési missionk egyik igen fontos eseményét, mely felett örömmel kell eltelnünk mindnyájunknak, hogy elvégre itt az idő, melyben összes magyar reformált egyházunk

38 köznevelés és közoktatásügyének rendezése megvalósul; itt az idő egyházkerületünkre nézve is, hogy az évek óta és sok tekintetben avultnak tapasztalt oktatási rendszerünket átalakítsuk, a várakozó helyzetből kilépjünk, mert bizony a nevelés és oktatás terén megállapodni nem lehet hanyatlás nélkül. Ma már a hazai középiskoláknak többé nem alakulási, mint inkább előhaladási stádiumában vagyunk s ezen előhaladási korszak oly fontos és sürgős feladatok megoldását teszi kötelességünkké, melyek elől, ha létjogunkról lemondani nem akarunk, ki nem térhetünk! A mi kollégiumaink külső — statisztikai — képét illeti, e tekintetben majdnem tökéletesen megegyeznek az 1880—81. tanév adatai a megelőző 1879—80 tanév adataival. A hét kollégiumnál fenállott 24 elemi, 48 gymnasiumi, 4 theologiai és 3 tanitóképezdei (egy gyakorló iskolával), tehát összesen 79 osztályban tett az 1880 — 81 tanévben a tanulók száma 258l-et, a megelőző évben pedig 2608-at, kiknek oktatását (a szintén tanulókbői kitelő magántanitókat, az irás, ének és rajz segédtanítóit nem számitva) 141 egyén végezte, a felügyeletet pedig gyakorolta a két kollégiumnál 31 gondnok. Népességi gyarapodás mutatkozik N.-Enyed és Szászváros össszes osztályaiban, ellenben apadás a m.-vásárhelyi és s.-szt.-györgyi gymnasiumi és elemi osztályokban, a mi egyébiránt oly csekély, hogy tisztán a körülmények hullámzásának tulajdonitható. Az úgynevezett közoktatók száma a gymnasiumoknál évről-évre apad, az idén már csak 11 nyert alkalmazást, ellenben a segédtanárok száma növekedőben van. Különben szóljon hét kollégiumunk statisztikai állapotáról az 1. 2. számok alatt csatolt táblás kimutatás.

I. Általános statisztikai adatok. 1. A kollégiumokban tauuló ifjak kimutatása az 188°/81-ik tanévben. A tanulók száma S

A kollégiumok n e v e

Előmeneteleik Nemzetiség szerint

Vallás szerint

a

$

3 s

PH

Nagy-enyedi Bethlen-kollogium: aj a theologiai akadémiában b) a főgym. 8 osztályában c) a népt. képezde 3 osztályáb. cl) az elemi iskola 4 „ Öszszesen:

65 60 49 39 20 367 333 313 72 152 104 42 33 26 12 12 3 243 223 21! 107 76 35 717 649 600230 260 142

60 314 32 205 611

60 18 260 32 172 "524

13 16

Kolozsvári kollégium: a) a főgymn. 8 osztályában b) az elemi isk. 4 osztályában Öszszesen:

285 267 29Í 56 151 162 149 127 46 70 447 416 419 1Ö2 221

257 148 405

209 127 336

10

Maros-Vásárhelyi kollégium: a) a főgymn. 8 osztályában b) az elemi isk. 2—4 oszt.-ban Öszszesen:

306 291 310 177 181 169 229 77 487 460 539 140 254

276 165 441

IC 229 141 12 370

Sz.-Udvarhelyi kollégium: a) a főgymn. 8 osztályában b) az elemi isk. 4 oszt.-ban Öszszesen:

177 167 168 123 118 131 300 285 299

88 67 155

164 112 276

152 99 251

Zilahi kollégium: o) a főgymn. 5—8 oszt.-ban b) az elemi isk. 4 „ Öszszesen:

51 49 43 154 157 171 205 206 214

24 60 84

47 145 192

35 126

Szász-városi Kún-kollegium: o) a főgymn. 8 osztályában b) az elemi isk. 4 „ Öszszesen:

165 148 115 104 94 100 269 "242 215

Sepsi-szentgyörgyi székely Mikókollegium: a) a gymn. I—IV. osztályában b) az előkészítő osztályban Főösszeg: A múlt évben:

81 74, 12 15; 53 57 138 35 21 127 18

138 126 13& 34 53 36 3 120 6 — 12 18 18 33 18 156! 144 168 38 65 "38 f3 138 6|_— 2581 2402 2454Ü743 1177 1177 424 424 58; 58|j2190 46166 2608 2454 2371721 1156 458.36] 37 130

161 53

J59

92

12 15

:i8

11 13

15 22

13

18 4412 10 25 6 28 28 69 18

107 15 _3 15 "18 122 .856 51|35 220 7886 76 .867 45127J221 68 65 78

40

2. A gondnoki, a tanári és tanítói személyzet kimutatása. T a n e r ő Theol. Gymnasiumi !Tan lElemi kép.

A kollégiumok

fac o>

tS! N 05

:O

neve oo C3

c3 3

tanár tanár Nagy-Enyedi Bethlenkollégium

38

Kolozsvári kollégium

27|

Maros-Vásárhelyi kollégium

27;

Székely-Udvarhelyi kollégium

24!

Zilahi kollégium

22

Szász-városi Ktín-kollegium

20J

Sepsi-szt.-györgyi szék. Mikó-kollegium

14

Öszszesen : A múlt évben:

31

35 18 15 11 15!

21 18 172

36

21 21 172|

16!

A tanulmányi előmenetelt a tanév vévén tartott közvizsgálatok eredménye alapján mutatja a 3. szám alatt csatolt rovatos kimutatás.

3. A tanulmányi előmenetel %-bm kimutatva az 1880—81 tanév végén tartott vizsgálatok eredménye alapján. 1

ü z elemi isk.-baa SS

-*^

Beíratott

o

I-ső

Il-od

rendű rendű

O

osztályzatot nyert

328 21-95 46-34 31-71

243

2 Kolozsvárt

285

263 21-29 5742 21-29

162

3 Maros-Vásárhelyt

306

289 25-14 61-13 13-73

181

4 Sz.-Udvarhelyt

177

166 34-95 5 3 0 1 12-04

123

6-39

154

165

142 26-05 57-04 16-91

104

138

123 27-66 43-08 29-26

18

1489 1358 26-28 53-62 20-10

985

6

Szászvái-oson

7 S.-Szt.-GyCrgyön Összesen: Á múlt évben :

47 42-55 51-06

KI O

I-ső

Il-od

rendű rendű

-ti vS

367

51

—> -t-s -^

1 Nagy-Enyeden

5 Zilahim

1

^

-5 >> M

Vizsg oszt

03

•2 S

Vizsg oszt

a

vas cq

A theol. akadémiában és tanitó-képezdében

osztályzatot nyert

A theologiai akadémiára beíratott 65 ifjú (a múlt évben 60); a tanév végén volt 60. Ezek közül kitűnő vagy jeles 39: I. rendű 2 3 ; osztályzatot 145 31-72 48-28 2 0 0 0 nem nyert 1. 167 40-61 46-22 13-17 A néptanitóképezdére beíratott 42 (a múlt évben 35) ;j a tanév végén volt 33. Kitűnő v. jeles 36-4%; I. rendű 118 33-76 57-77 8-47 36-4°/„; II. rendű 9-lo/0; osztályzatot nem nyert 18-1%. 155 42-58 38-71 18-71 Rendes papi szigorlat tartatott 1880 szept 3—5 napjain. Szigorlatra állott 79 13-94 72'17 13-89 13; papi hivatalra képesittetett 13 és pedig kitűnően 1, jelesen 4, egy18 22-22 66-66 11*12 szerűen 4. 218 49-09 34-86 1605

900 38-12 46-55 15-33

1487 1361 28-20 51-61 20-19 1069 966 32 84 47-61 19-55

Néptanító képesítő szigorlat tartatott 1880 szept. 15—17 napjain, Folyamodott 10; visszautasittatott 2 ; tanítóságra képesittetett 8, és pedig jelesen 4; jó 2, elégségesen 2.

42 A felsorolt adatok határozottan illustrálják a különböző magaslatot, melyről az egyes tanárkarok a tanulásbeli előmenetelt megítélik. Távol legyen tőlem, hogy comparatiók felhozása által a kegyelmesség gyakorlásához szokottakat feszes didactikai korlátok közé szorítsam, de annyit még is ki kell mondanom, szemben a kegyelem osztogatóivál, hogy a mai gymnasium tudós iskola s illetőleg a tudományra előkészitő lévén, megnyomorítja a tehetségtelen s általában nem hivatott ifjakat, midőn látszatos haladásukat a kegyelem létráján elősegitgeti. Ott van a sokféle kisebb szabású szakiskola, melyek a speciális hajlamok fejlesztésére rendelvék; van hol tanuljanak, kiknek a tudományok magasabb sphaeráihoz nincs vonzódásuk s ennélfogva a gymnasium csak úgy gyakorolja igazában kulturális missióját, ha minden mellék tekintettől függetlenül intézi el a kiválás processusát. A felavatási szigorlat és érettségi vizsgálat eredményéről felvilágosítást nyújt a 4. szám alatt csatolt rovatos kimutatás.

40

21

Kolozsvári kollégium

40

37

31

Maros-Vásárhelyi kollégium

24

21

21

Szék.-Udvarhelyi

„

14

12

11

Zilahi

„

13

12

12

6 137

5 127

5 101

12

14

118

112

101

4

7

Szászvárosi

B

összesen: A múlt évben:

Osztályismétlésre

40

neve

Pótvizsgálatra

Szigorlatra jelentkezett

Nagy enyedi Bethlen-kollegium

A kollegiumak

Pelaváttatott

A VI-ik gymn. oszt. népessége

4. a) A felavatási szigorlat (rigorosum suhscriptionis) eredménye.

utasittatott 12

7 6

1

43

A kollégiumok

neve

„

Nagyenyedi Bethlen-kollégium

• Kolozsvári i

«

n

Sz.-Udvarh. „*)

o

1 M.-Vásárh.

Zilahi

A múlt évben:

1 Szászvárosi „ Összesen:

I

1 101

00

a*.

Hl

Hl

O

O<

1

1 1

05

1

bS

A VlII-ik gym. osztály népessége Nyilvános tm. Magántanuló

Visszalépett v. visszautasittatett

-a

Egyszerűen

«

o

O3

03

bS

Hí

>

*»•

00

O3

Jogi

b£

l—i

bS

O3

Hl

Orvosi

Hl

t

Hl

Hí

bS

b«

1

Hl

Hí

Hl

Hl

Hl

1

1

Hl

O5

bS

Hl

O

f

Hl

*>

ü»

H*

OS

te

Hl

Hl

-q

A

Hí

tol

1

1

1

_.

1

Hl

> 03

1

1 1 1

Hl

1 Hl 1

i

09

Papi

bS

O3 -g

i

Visszavettetett

1

bS

O

Éret tnek nyilv ánittat utt

Kitüntetéssel

o. Hl

1

Hl

Hl

O3

*>

Hi

1

Hl

c OS O3

bS

u>

i

LO OS

-a

bs

Vizsg álatra jelent <ezett

108 107 bS

Hl

CD. Hi cl-

ÜT"

CD

Mérnök-épitészeti Tanári Bányászati Erdészeti Gazdasádi Katonai Gyógyszerészeti Bizonytalan

E rovatok adatai mutatják a viszonyt, mely a felavatási szigorlat és az érettségi vizsgálat közt van; mutatják, hogy Enyed és Kolozsvár kellő súlyt fektet- a felavatási szigorlatra; mutatják azt is, hogy a gymnasiumainkból kikerült ifjak nagyrészt theologiai és jogi pályára lépnek ez idő szerint. Ez idő szerint, ismétlem, mert csak néhány évvel ezelőtt a tanári és orvosi pályára léptek a legtöbben. Itt meg-

44 kell jegyeznem, hogy ez évben bővült ki a szászvárosi gymnasium 8 osztályúvá és hogy ez évben jogot nyert az illető kollégium érettségi vizsgálat tartására. Az erkölcsi és egészségügyi állapotokra nézve ezen év a kedvezők közé tartozik, mind a hét kollégiumban. Az ifjúság önmunkássága, önképzőköri tevékenysége teljesen kielégitő termést hozott N.-Enyeden, Kolozsvárt, Zilahon és Szászvároson; közepest M.-Vásárhelyt és Sz.-Udvarhelyt. A gyűjtemények és iskolai szerelvények gyarapitása az e czélra rendelkezés alatt álló évi átalányok arányában megfelelőleg történt. A n. enyedi könyvtárfelügyelő tanár ez évben vette át nagynevű alapitónk, néhai gr. Mikó Imre becses hagyatékát: 3604 kötet könyvet. Szabó Sámuel tanár ajándékából gazdagodott a kolozsvári kollégium földrajzi gyűjteménye: a Chatelain-féle fali térképpel, mely az öt világrész közlekedésének szárazon és tengeren vezető útjait, posta- és táviró hálózatát tünteti föl. Gróf Kún Géza főgondnok 42 fűzet akadémiai értesitőt és saját nagybecsű kiadványát a Codex cumanicus-t ajándékozta a szászvárosi kollégium könyvtárának. A tanulóknak nyújtott segélyezés és javadalmazás a különböző kollégiumoknál a következő adatokat tünteti, föl. I. Nagy-Enyedeil kiosztatott: Bethlen Gábor feledeimi kegyeletéből egyes családok s kegyes alapítók alapitványaiból, a Sárpataki-, Szotyori- és Naláczy-féle akadémicum stipendiumokból és az egyházkerület ösztöndija czimén tanitó-képez dei növendékeknek (a Szotyori és ifaláczy-féle stip. 2 évi részlete 524 frt. 09 kr.) 4527 frt. 71 kr. Czipóban (tavaly 4829 forint 32 kr.; azelőtt 4237 forint 76 kr.) . . . . . . . 5037 frt, 82 kr. Kegykosztban 1232 „ 13 ,> Tűzifa árában (tavaly 1585 frt. 25 kr.; azelőtt 1124 frt. 20 kr.) . . . . . . 1623 „ 50 „ Egészségügyi kiadás (tavaly 1254 frt. 36 kr. 1145 „ 03 „ Jutalom-, pálya- és ösztöndijakban . . . 1128 ,, 15 „ és 8 drb, cs. kir. arany. A kollégiumnak tett kisebb szolgálatokért (senior, contra, könyvtárnok, szolgák főnökének stb) 563 „ 12 „ Ünnepi követek jutalmazása . . . . . . 51 „ — „ Összesen 8 drb. arany és 15309 frt. 26 kr. Tavaly 8 drb. arany és 14590 frt. 33 ki.

45 2. KolOZSVártt kiosztatott alapítványokból és egyesek ajándékából 2 drb. arany, 4 drb. ezüst tallér és . . 814 frt. 54 kr. Czipóban 767 „ 25 „ Egyházi árvái alapítványban (6 növendéknek) 426 „ 25 „ Állami ösztöndíjban (6 növendéknek) . . . 480 „ — „ Összesen: 2 drb. arany, 4 drb. ezüst tallér és 2488 frt. 04 kr. 3. MaroS-Vásárhelytt kiosztatott családi alapítványok, jutalmak és ösztöndijak czimén: 3 drb. arany, 6 drb. ezüst tallér és . Könyvjutalmat nyertek 66-an Összesen: 3 drb. arany, 6 drb. ezüst tallér .

1692 frt. 85 kr. ? ? 1691 frt. 58 kr.

4. Székely-Udvarhelytt kiosztatott ösztöndíjban és segélypénzben (24 véka gabona) és . . Pályadijakban és jutalmakul 12 drb. arany és Állami (Jettim) ösztöndijt kapott egy tanuló Összesen: 24 véka gabona, 12 drb. arany és

1852 „ 218 „ 60 „ 2130 frt.

50 30 — 80

„ „ „ kr.

5. ZilahOtl kiadatott ösztöndíj, alapítványi segély, pályadíj és jutalom czimén 1 drb, arany 42 drb. könyv és

647 frt. — kr.

6. Szászvároson kiosztatott gr. Kun-segély czimén A kollégium pénzsegélye czimén . . . . Kincstári ösztöndíjban A szegény tanulók alapjából (1635 frt. 75 kr.) Jutalom czimén 4 dr. arany és Könyvekben . Összesen 4 drb. arany és

250 „ 24 „ 184 „ 96 „ 60 „ — „ 76 „ — „ 63 „ — „ 96 „ — „ 730 frt. 20 kr.

7. S-Sz.-Györgyön kiadatott családi alapítványok, jutalmak és ösztöndijak czime alatt 6 drb. tallér 15 drb. ezüst húszas és . . és 2 drb. érem Könyvekben Összesen: 6 drb. tallér, 15 drb. ezüst húszas 2 drb. érem és A n y ú j t o t t a n y a g i s e g é l y e z é s főöszs z e g e 30 drb. arany, 16 drb. ezüst

437 frt. 98 kr. 44

„ 50 „

482 frt. 4S kr.

tallér, 15 drb. ezüst húszas, 4 drb. könyv és 23479 frt. 30TT. 24 véka gabona és 2 drb. érem. Ezek szerint közvetlen segély, jutalom és ösztöndijak czimén átlag véve a (a kisebb értékek elhagyása mellett) 10 drb. arannyal.

46 16 drb. ezüst tallérral és 422 frt. 80 krral több adatott ki, mint tavaly; a többlet az enyedi és szászvárosi kollégiumi ifjúság javára esik. A közvetített segélyt illetőleg utalok az elmúlt évekről adott kimutatásaim részleteire, melyek szerint annak főösszegét lehet — az idei adatok alapján is — kerek számban 28 ezer forintra tenni. A hála és kegyelet érzelmeivel teszek itt említést azon adományokról, melyek e tanév folyama alatt az egyes collegiumok részébe jutottak. Az 1867—68-iki tanévben theologiát végzett tanulók 1880. szept. 1-én Kolozsvárit tartott összejövetelük alkalmával 300 frt. alapítványt tettek össze, melynek kamatja már e tanév végén ösztöndíj czimén folyósittatott az enyedi collegiumnál. Özvegy Yeress Józsefné 1000 frt. készpénzt tett le a kolozsvári kollégium elöljáróságához, hogy annak kamatját „Yeress József-alap" czimén egy kitűnő előmenetelű s jó magaviseletű tanuló élvezze. Gr. Bethlen Géza és dr. Jenéi Victor, mint a kolozsvári kollégium vagyon ügyeinek megvizsgálására kiküldött biztosok, munka-dijukat, együtt 50 frtot, felajánlották a kolozsvári tanári nyugdij-alapra. Szász Domokos buzgó kezdeményezésére és felhívására kegykosztban részesült 33 szegénysorsú növendék, kiket e jótéteményhez 34 asszonyság kegyessége juttatott. A m.-vásárhelyi kollégiumban 1869. évben érettségi vizsgálatot tett ifjak közül többen, akkor tett elhatározásuk következtében, e tanév elején M.-Vásárhelyit találkozván, a viszontlátás örömei között 81 frtot o. é. tettek le, oly feltétellel, hogy az 10 évig, azaz 1890 decz. végéig úgy kezeltessék, hogy kamatai évenként a tőkéhez csatoltassanak. 1890-ben ismét össze fognak gyűlni és az alapitvány felett véglegesen határozni. Ha pedig akkor senki sem fogna megjelenhetni, ez által az összeg feltétlenül a kollégium alapítványi tőkéjévé válik. M.vásárhelyi collegiumi főgondnok dr. Antal László ez évben is, mint már oly sokszor, 50 frtot ajándékozott az ének-zenekari alapjavára. A Szászvárosi kollégiumnak érdemekben megőszült főgondnoka és patronusa gr. Kún Kocsárd az illető kollégium kiépítési költségeihez 4600 írttal járult. • Fogadják e kegyes adományozók és jótevők egyen-egyen a főtiszt, közgyűlés méltányló elismerését és köszönetét! Az egyházmegyék és püspöki vizsgálat alatt álló egyházak népiskola ügyeiknek ez évi "folyamában kevés figyelemre méltó történt. Külhatósági feljelentések az észlelt hiányokra vonatkozólag, panaszok az iskola kényszer elviselhetetlensége, a tanítói nyugdij-illetékek méltánytalan felhajtása ellen, controversiák egyes községi népiskolák ügyében az idén is napi renden valának és sokszor igénybe vették az

47 igazgató-tanács közbenjárását és intézkedését. A főtiszt, közgyűlés jóváhagyása reményében : Sz.-Ujvárnémeüli felekezeti népiskola megszüntetése 696 — 1880. igazgató-tanács sz. alatt engedélyeztetett, minthogy ott a ref. tankötelesek a községi iskolába járnak; Asszonynépén szervezendő állami népiskolára vonatkozó szerződés megköttetett 1562—1880. ig. tan. szám alatt. A n.-ga!ambfaívi egyházközség felekezeti népiskolájának megszüntetése, az iskolát átbocsátása községi iskolai czélokra szerződés mellett megengedtetett, 1674—1880. ig. tan. szám. alatt. Nagy-Paczal községében felállítandó állami népiskola ügyében az i llető egyházközség és az állam-kormány közt létrejött szerződés megerősittetett, 393—1881. ig. tan. sz- alatt. Az erősdi egyházközségnek megengedtetett, hogy felekezeti iskoláját végleg községivé változtassa, 564—1882 igazg.-tanácsi sz. alatt. Kérem a főtiszt, közgyűlést: méltóztassék ezen öt egyházközség iskola-ügyeiben tett igazgató tanácsi intézkedéseket tudomásul venni és helybenhagyni. Az összes népiskolák állapotaira nézve, az idén sem vagyok azon helyzetben, hogy kimerítő és sommás jelentést nyújtsak a statistikai viszonyokról, az iskola-ügy fejlésének akadályairól, azok elhárítására tett lépésekről, mert több egyházmegye adatokat nem küldött; a felküldöttek egy része pedig hiányos, részleteiben megbízhatatlan. Adatokat s illetőleg kimutatást nem küldött a kolozsvári, a kolozskalotai, az udvarhelyi egyházmegye és a nagy-sajói káptalan; a püspöki vizsgálat alatt álló egyházak közül a deési és a székelyudvarhelyi. Miután e sajnos körülményt a f. évi május 23-kán tartott igazgató tanácsi ülésen, jelentésem kapcsán, constatálnom kellett, elhatározta a mólts. igazgató-tanács, hogy az illetőket megintés végett bejelenti a főtiszt, közgyűlésnek. De másfelől tekintettel arra, hogy a beküldött kimutatások egy része hiányos s ezért kiegészítendő, a mi csak az által lesz elenyésztetve, ha az illetőknek kiegészítés végett visszaküldetnek; tekintettel arra, hogy a népiskolai ügyek rendszerint és egyenként elláttatnak az igazgató-tanács által és a közgyülésről-közgyülésre történő főbb mozzanatok és intézkedések bejelentetnek a közgyűlésnek; tekintettel arra, hogy az egy évi statistikai adatok és más iskolai mozzanatokból alig lehet érdemleges tanulságot vonni, oly csekélyek az évről-évre mutatkozó eltérések: indítványozza a mélt. igazgató-tanács, hogy mondja ki a főtiszt, ker. közgyűlés, miszerint jövőre népiskoláink összes állapotairól szóló jelentést csak három évenként

48 kivan. E mellett fenntartja a népiskolai rendszabályokat egész terjedelmökben, utasítván az igazgató-tanácsot, hogy az egyházmegyék és püspöki vizsgálat alatt álló egyházak részéről évenként benyújtandó kimutatásokat átvizsgálja és elbírálja, melynek eredménye alapján az egyházkerületi tanügyi előadó három évre vonatkozó jelentését összeállítani fogja. Közgyűlésünk a tanügyi előadó áfia jelentését tudomásul veszi, s kiválóan buzgó és szakértő működéséért elösmerését s köszönetét nyilvánítja s előadó afia javaslatára jövőre nézve határozatilag kimondja, hogy a népiskolák állapotáról az egyházmegyék az állandó igazgató-tanácsnak évenként tegyenek szabályszerű jelentést, s arról az igazgató-tanács három évenként tegyen előterjesztést közgyűlésünknek. 26. Tárgysorozat rendén olvastatik az állandó igazgató-tanácsnak az egyházmegyei gyámintézeti számadások felülvizsgálata tárgyában kelt előterjesztése, mely szerint: Az igazgató-tanács utasítva lévén múlt évi egyházkerületi közgyűlés 86. jkv. sz. a. kelt határozattal az iránt, hogy az egyházmegyék véleményének meghallgatásával, nyújtson be javaslatot azon inditvány felett, hogy az egyházmegyei özvegy-árvai gyámintézetek pénztárnokai köteleztessenek keblileg ellátott számadásaikat mellékleteikkel együtt, főtiszt. Püspök afia utján, igazgató-tanácshoz felterjeszteni végellátás végett: ez ügyre vonatkozó jelentését és véleményét következőkben terjeszti elő: Beérkezett összesen 11 egyházmegyének u. m. a v.-hunyadi, enyedi, kolozsvári, szil. szolnoki, deési, görgényi, küküllői, szebeni, erdővidéki, sepsii és orbai egyházmegyéknek véleménye. Ellenben nem terjesztették fel véleményüket a gy.-fehérvári, kolozs-kalotai, széki, marosi, udvarhelyi, kezdi egyházmegyék és a n.-sajói káptalan. A deési egyházmegye kivételével, a mely közgyűlésének a felhivás vételét megelőzőleg történt megtartása miatt, az ügyet csak egyházmegyei tanácsában tárgyalhatta, a beérkezett vélemények mind az egyházmegyei közgyűléseken keltek s szabályszerüleg lettek felterjesztve. Tartalmukat tekintve, két egyházmegyének véleményét kivéve t. i. a) a g ö r g é n y i n e k , a mely előre bocsátván, hogy az egyházmegye papi-özvegy-árvai alapjának múltja és jelene, az érdekelt testület éber őrködéséről tanúskodik „nem kívánja az igazgató tanácsot jelzett alap számadásainak végellátásával terhelni" és b) az e n y e d i n e k , a mely kérdésben forgó számadásainak „beterjesztését" s igazgató-tanácsi „ellátását" „sem czélszerünek sem

49 kivihetőnek, sőt inkább szükség felettinek tartja, miután — a mint kijelenti — az egyházkerületi közgyűlés által megerősített özvegyárvái gyámintézeti alapszabályaiban a számadások ellenőrzéséről és végellátásáról ki elégitőleg van intézkedés téve;" A többi egyházmegyei vélemény mind czélszerünek és szükségesnek tartja azt, hogy az özvegy-árvai számadások évenként igazgató-tanácshoz felterjesztessenek. A felterjesztés czélszerüségének és szükségességének okára, t. ikellő ellenőrzés gyakorolhatására nézve véleménykülönbség nem létezik. Egyedül a közvetlen czélra vonatkozólag vannak eltérések, a mennyiben némely egyházmegye, a keblileg már megvizsgált számadásoknak — minden mellékokmányok nélkül — c s a k „ f e l ü l v i z s g á l a t " végett való felterjesztését véleményezi (pl. a v.-hunyadi és orbai egyházmegye); mások meg minden különbségtétel nélkül a felterjesztés szükségessége iránt tett kérdésre felelnek „igen"-el (pl. a szil. szolnoki és kolozsvári); mig a többiek közelebbi meghatározás nélkül a számadásoknak igazgató-tanács által való „vég el l á t á s á t " tűzik ki a felterjesztés czéljául. Ezek alapján igazgató-tanács a következő véleményt terjeszti a főt. egyházkerületi közgyűlés elé : Habár az egyházmegyei özvegy-árvai számadásoknak, a melyek ez idő szerint mondhatni csak egy fokú megvizsgálásban részesülnek, felülvizsgálás és ellenőrzés végett való felterjesztését igazgató-tanács határozottan czélszerünek és szükségesnek látja; mindazonáltal, Tekintve, hogy az egyházmegyék mindenikének véleménye be nem érkezett, s igy csak a beérkezett véleményeknek többsége coitstatálható; továbbá Tekintve, hogy a számadások felküldésének szükségességét hangsúlyozó vélemények is a czélra nézve egymástól eltérnek, holott épen nem közömbös dolog, hogy — a már is munkával túlterhelt igazgatótanácsi számvevőség — a számadások teljes végellátására vagy pedig csak a már keblileg megvizsgált számadások és ezek eredményeinek felülvizsgálására köteleztessók és Tekintve, hogy bármelyik esetben egy — pénzáldozatot igénylő — számvevői segédnek beállitása, ha az egyházmegyei özvegy-árvai számadásoknak felterjesztése elhatároztatik, kikerülhetetlen fog lenni, a mi pedig a közpénztár által, fedezet hiánya miatt, nem teljesíthető s végül Tekintve, hogy ezen ügynek az 1883-iki közgyűlésig való elhalasztása épen nagy veszélyei nem fenyeget, azért ezen kérdésnek érdemleges eldöntését ez idő szerint elhalasztani s az egyházmegyéket Jegyzőkönyv.

*

50 behatóbb s a felterjesztés czéljára és módozataira nézve is kiterjedő újabb vélemény felküldésére utasítani javasolja az igazgató-tanács. Közgyűlésünk az állandó igazgató-tanács javaslatát elfogadja s utasítja az egyházmegyéket e nagyfontosságú ügyben beható vélemény nyilvánításra, akkora tartván fönn az érdemleges határozathozatalt. 27. Tárgysorozat rendén olvastatik az állandó igazgató-tanácsnak előterjesztése a kaezkó vidéki missionarius állomás szervezése tárgyában, mely szerint deési egzházmegyénkben Kaczkó községében és környékén más nemzetiségű és hitfelekezetü lakósok között elszórtan lakó hitsorsosaink vallás-erkölcsi életének felügyeletére s vallásos vigaszba részesítésére, dijlevelileg a kaczkói anya-egyházkör és papja volt kötelezve. Az egy anya- és nyolcz leány-egyházközséget magában foglaló kör lelkészi hivatala egyike volt egyházkerületünkben a legterhesebbnek s a mellett, hogy híveink nemzetiségének és vallásának a nagy mérvben fenyegető beolvadás veszélyétől megóvása végett lankadatlan tevékenység kivántatott, az utazás sok költséget vett igénybe. Jóllehet az Ujfalvi és Cserényi család több jeles tagja sok buzgóságot és áldozatkészséget tanúsított ezen nagyfontossággal biró papi állomás biztosítása végett, mind a mellett a papi fizetés — lakáson kívül — a 400 frtot alig érte el s így könnyen kimagyarázható azon ok, mely miatt ezen papi állomás betöltése sok nehézséggel volt egybekötve s a megválasztott papok miért kívánkoztak nyugalmasabb s anyagilag is előnyösebb állomás elnyerésére s mely miatt legközelebbről három év óta folyton betöltetlenül áll ezen papi állomás. Igazgató-tanács ezen vidéken lakó hitsorsosaink nemzetiségi és hitfelekezeti érdekei megvédése tekintetéből szükségesnek látja egy körlelkészi állomás rendszeresítését és a papi fizetés felemelését. A Kaczkó és "vidéke számára rendszeresítendő körlelkészi (missionarius) állomás működési köre kiterjed Kaczkóra, 24 1. Szeíecskére, 87 1. sz. Galgóra, 65 1. sz. Alörre, 5 1. sz. Blenke-polyánra, 27 1. sz. Nagy-Hondára, 20 1. sz. Sósmezőre, 27 1. sz. Gugára 10 1, sz. és Kapjonra 5 lélekkel, állandó lakhelyül Kaczkó jelöltetvén ki, miután a papi lak ott van, noha az egyházközségek lélekszámát tekintve előnyösebb volna, ha a székhelyet Szeíecskére (87 1.) vagy Galgóra (65 1.) lehetne áthelyezni. Miután azonban a valóság kényszerűsége előtt meg kell hajolni, a gondoskodást arra kell fordítani, hogy valamennyi odakapcsolt egyházközségben s különösen a népesebbekben rendszeresen működjék a missionarius, mi végett különös buzgóságú, fiatal, erőteljes egyénre lesz e nagy területen lakó híveink lelki gondozása bízandó s a sikeres működés e feltételeinek biztosítására a leendő körielkész nem életfogytiglan, hanem csak néhány évre terjedő cyklus

51 tartamára lesz választandó s e föltételek az életkor előhaladásával szükségkép hanyatlásnak lévén alávetve, az alkalmazott egyén megbízatása legfőlebb még egy cyklusra volna meghosszabbítható, a midőn szükségkép új alkalmas egyén volna a körlelkészi állomásra alkalmazandó. Az ily academica promotio jelle'gével felruházandó állomást azonban, épen mivel csak meghatározott időtartamra volna elnyerhető, oly előnyösen kellene javadalmazni, hogy ez egy vagy két cyklus leteltével szükségkép távozni kénytelen alkalmazott, valamint Bleve kecsegtetőnek tekinthette az állomást, szolgálata alatt is gyűjthetett légyen egy kis tőkécskét, melyből magát új és állandó állomás nyeréséig tisztességesen fönntarthassa, s hogy az új állomás elnyerésében is segitve legyen, minden körlelkészi cyklus kiszolgálása törvényes qualiflcatióját egy-egy fokkal előbbre vihetne s rendes papi állomásra pályázása alkalmával candidatio nélkül a kijelöltek sorába föl volna veendő, mihelyt qualificatioja az illető egyházközségbe való pályázásra alkalmassá teszi. Hogy pedig az egymástól távol fekvő egyházközségek rendszeres látogatása biztosittassék: az alkalmazandó egyén kötelezendő volna fogattartásra, mi végett rendes fizetésén kivül bizo» nyos összeg volna számára évenként kiszolgáltatandó. A mi e terhes kötelezettségekkel össszekötött tiszt javadalmazását illeti, a csoportosított egyházak után jelenleg befolyó jövedelmek, a fölterjesztett papi dijlevél tervezete szerint, az eddig is húzott 60 frtnyi államsegély beleszámításával csak is 443 frt 59 krra rúgván, melyekből azonban egyesek ajánlatai fölszámitásával 138 frt 50 kr. nem tekinthető egészen biztosan befolyó jövedelemként: szükségesnek mutatkozik a központi-segélyezés és pedig egyfelől a 60 frt évi államsegélynek 100 frtra emelése által, másfelől pedig az által, hogy a domestica cassa húszezer forint tőkéjének kamatai már a következő éven kezdve a domestica kijelölt czéljaira lévén fordítandók, az igy rendelkezés alá kerülő évi 1000 frtnyi összegből 200 frt. a kaczkói feőrlelkészi fizetés emelésére, 100 frt pedig ez állomás fuvarozási dijára biztosittassék évenként. Ily aránylag előnyösen javadalmazott állomásra azután, a terhes föltételek mellett is, remélhetőleg mindig lesz megfelelő erő megnyerhető s ez által biztosítottnak ígérkezik az ott fennforgó nagy nyomatéku felekezeti és nemzetiségi érdek. De hogy e biztosíték annál nagyobb legyen, s azért is, mivel a központ jelentékeny részét fogná a papi fizetésnek hordozni, szükségesnek látszik, hogy a kaczkói körlelkészi állomás betöltésére nézve az általános papválasztási szabályok alól kivétel tétessék és pedig oly képen, hogy a választás joga hagyassék ugyan az illető közvetlen érdekelt kepe-fizetőknél, a candi-

4*

52 dálás azonban bizassék az áll. igazgató-tanácsra, oly megszorítással, íiogy a hármas kijelölés megtétele előtt, köteles legyen a folyamadókra nézve a főtiszt. Püspök tír és a n. enyedi theologiai tanári kar véleményét kikérni, az igazgató-tanács döntvén a fölött is, ha a körlelkészi szolgálat első cyklusának lefolyása utánra meghagyandó-é az alkalmazott ez állomáson a második cyklusra is, vagy sem, a minek eldöntése alkalmára legyen köteles a kaczkói érdekelt egyházkör véleményét is kihallgatni. A harmadik cyklusra azonban a pap semmi körülmény között meg nem marasztható. Megállapítandó továbbá, hogy az igazgató-tanács három jelöltje közül, a választás kik által és miképen ejtendő meg ? E czélra ki volna mondandó, hogy a kaczkói egyházkör hiveinek kepe minimuma 2 o. é. forintban, vagy ugyanannyi értékű terményben állapittatik meg; minden egyháztag, ki legalább ennyit fizet évenként, rendszeresen papválasztási joggal bir, az évenként rendszeresen 1 frtot fizetők ketten, a kevesebbet fizetők négyen együtt jogosultak egy egész szavazat beadására, az egyházak administrativ testületeinek megalkotása az illető egyházközségek kihallgatásával az egyházmegyére, illetőleg végfokozatilag az áll. igazgató-tanácsra bízatván. Mindezeknek nyomán az igazgató-tanács a következő pontokban óhajtja a kaczkói körlelkészségre vonatkozó határozmányokat a főtiszt, egyházkerületi közgyűlés által kimondani: 1. A kaczkói egyházkör, ez idő szerint Kaczkó központtal, áll a kaczkói, szelecskei, galgói, alőri,*) blenke-polyáni, nagy ilondai, sósmezői, gugai és kapjoni egyházközségekből, melyek egyházkerületi segélylyel együtt tartanak egy papot. 2. A kaczkói egyházkör papja ez idő szerint Kaczkón lakva, köteles minden hónap első és harmadik vasárnapján fölváltva délelőttönként és délutánonként Kaczkón, Szelecskén, Kapjonban, Alörött és Gugán isteni tiszteletet tartani, a hónap második és negyedik vasárnapján pedig Gralgón, Blenke-Pólyánban, Sósmezőn és Nagy-Hondán; az Urvacsora kiosztása az innep első és második napján egyszer szintén az alsó, máskor a felső községi csoportban történvén meg. Mindez isteni tiszteletek végzésére a pap saját alkalmatosságával és költségére utazik az illető községekbe. Ezen kivül köteles a pap, a hivek fölszólitására és az igazolt szegénység eseteit kivéve, a felszóllitó fuvarával, papi teendők végzésére egyházközségeiben időközönként is megjelenni, valamint az anyakönyvek vezetését s a cura pastorális gyakorlását és a növendékek confirmálását egyházközségeiben végezni. *) Alőr idő és alkalom szerint Dééshez volna affilialandó.

53 3. A kaczkói egyházkör papjának javadalmai lakáson kivül: a kaczkói egyház pénztárából 180 írt 29 kr; ugyanott egyesektől 47 frt; a szelecskei egyháztól 44 frt, ugyanott egyesektől 28 frt 50 kr; a galgói egyháztól 21 frt, ugyanott egyesektől 18 frt 40 kr; a többi egyházközségekben egyesektől 44 frt 20 kr; összesen 383 frt 59 kr; Cserényi Károly-féle alapitványból 20 frt, az államsegélyből 100 frt, a domestica cassából 200 frt*) és 100 frt fogattartásra, összesen 703 frt 59 kr. fizetés és 100 frt fuvarbér. Stola jövedelem: Keresztelésert Kaczkón, vagy a többi községekben, hivatalos megjelenése alkalmával: 40 kr; a többi községekben, ha külön meghívásra utazik oda: a fuvar és 1 frt. Esketés Kaczkón, vagy a többi községekben hivatalos megjelenése alkalmával 1 frt 50 kr., a többi községekben, ha külön meghivásra utazik oda 2 frt és a fuvar. Temetés Kaczkón, vagy a többi községben hivatalos megjelenése alkalmával 1 frt, a többi községben, ha külön meghivásra utazik oda, fuvar és 2 frt. — A canonica portiok utáni adókat és rovatalokat az illető egyházak fedezik, a kaczkói tagosítás megtörténtével pedig az egyháznak jutandó erdőrészből évenként 6 C] öl tűzifát kap a pap, a hivek által beszállítva. 4. A kaczkói egyházkör papja öt évre választatik, az öt év elteltével, az egyházak kértére az állandó igazgató-tanács még 5 évig meghagyhatja az illetőt állomásán; tíz év elteltével azonban e megbízatás meg nem hosszabbítható. 5. Az állomásra szabályszerű köröztetés nyomán pályázhat minden 30 éven alóli pap és papjelölt, ki az 1. 2. és 3-ik osztályú egyházakba való pályázásra jogosult. A pályázati folyamodványok az áll. igazgató-tanácshoz adandók be, s az igazgató-tanács a főtiszt. Püspök ur és a n.-enyedi theologiai tanári kar véleményének kikérése után hármat kijelöl a folyamodók közül. 6. A három jelölt közül az egyházkör kepe fizető hivei a szabályszerű módon választják meg a papot, és pedig minden egyháztag, ki legalább 2 frtot fizet évenként rendszeresen — avagy ezen évi dijat fedező alapítványt tett — egy egész szavazat beadására; az évenkint rendszeresen 1 frtot fizetők ketten, a kevesebbetfizetőknégyen együtt jogosultak egy szavazat beadására. A folyamodók nem kötelezettek próba praedicatióra, de. kívánságuk kifejezése után attól el nem zárhatók. 7. A kaczkói egyházkör papja öt évi szolgálat által egy fokkal előbbre lép törvényes qualificatiójában s ha kaczkói szolgálata leteltével más rendes papi állomásra pályázik, mihelyt az illető állomásra való pályázásra qualificatiója van, a kijelöltek sorába fölveendő. 8. A kaczkói egyházkör papja és egyházközségei, minden, itt külön meg nem határozott pontra nézve, ugyanazon törvények alá tartóz*) A főt. Püspök úr 1000 frtos alapítványának 50 frtnyi kamatja, saját vánságára a kaczkói pap fizetésére lévén fordítandó, ebben foglaltatik.

kí-

54 nak, melyek az egyházkerületben a többi pontokra és egyházközségekre nézve érvényesek. Azon kivétellel, hogy ha az illető pap hivatásának meg nem felelne, főt. püspök afia bejelentésére az igazgatótanács által állomásáról azonnal elmozditható, 9. A kaczkói egyházkör egyházközségeiben az administrativ testület vagy testületek megalkotása, az egyházközségek meghallgatása után; az egyházmegyére, végfokozatilag az áll. igazgató-tanácsra bizatik. Igazgató tanács e tervezet alapján a kaczkói egyházkör papjának missio szerű működését biztosithatni reméli. Nem hagyható azonban figyelmen kivül, hogy a kilencz egyházközség közzül egyben sincs sem kántori állomás, sem pedig iskola, sőt a mennyire a rendelkezésre álló tanügyi statistikai kimutatásokból kivehető, még csak községi, avagy állami iskola sem áll fönn sem a kaczkói, sem a hozzácsatolt 8 egyházközség egyikében is. Már pedig ha lehető volna, talán az államsegélynek kikérésével, az egyházkör felső csoportjának központján s az amúgy is nagyobbacska Galgón(65 1. sz.) iskolát létesíteni, az iskola tanítója idővel segélyére lehetne a papnak, legalább a vidéki templomozás egy részének végzésében. A midőn tehát a kaczkói egyházkör papi állomásának az itt körülirt értelemben leendő rendszeresítését a főtiszteietü egyházkerületi közgyűlésnek igazgató-tanács ajánlja, indítványozza egyszersmind, hogy szereztessenek be adatok arra nézve is, hogy az egyházkör melyik egyházában és miképen volna lehető kántori, vagy kántortanitói állomás alapítása? Yégülmegjegyziigazg. tanács, bogyakaczkói kepe hátraléknak az esperes által 700 frtra számított összegét, melynek egy része állítólag föl lesz hajtható, a papi fizetés tételeinek összeállításánál nem vette számításba; egyfelől bizonytalan voltánál fogva, másfelől azért, mivel az egyházközségi kiadásoknak némi alapjáról is kell gondoskodni, s a menynyi e hátralékból föl lesz hajtható, erre a czélra volna tőkésítendő; a főt. püspök ur által a kaczkói egyházközségnek adományozott kötvények értéke után befolyó kamatok pedig az egyházi épületek fenntartásával járó költségek fedezésére tőkésitendők, Közgyűlésünk az állandó igazgató-tanács javaslatát egész terjedelmében elfogadja, azon hozzáadással, hogy papválasztási jogosultsággal azon pátronusok is bírni fognak, kik a kepe értékének megfelelő tőke alapítványt tettek eddig, vagy tesznek a jövőben.

55 28. Tárgyaltatik az állandó igazgató-tanácsnak a dislocatio kérdésére vonatkozó előterjesztése, mely szerint a felmerült esetekből azon tapasztalatra jutott, hogy egyes egyházközségeinkben feltűnő szellemi és anyagi hanyatlás oka sokszor abban rejlik, hogy az egyházközség papja iránt a hivek bizalmatlanak, ellenszenvvel sőt gyülölséggel viseltetnek. Az egyházi életre megmérhetlen káros hatású egyenetlenségek keletkezése nagyon különböző okokra vihetők vissza; de oly esetek is fordultak elő, midőn az egyenetlenkedést az illető papnak pastoralis inprudentiája, tapintatlansága vagy szeszélyessége idézvén elő, a pap hibájának tulajdonitható ugyan, de e miatt canonamk értelmében sem fegyelmi, sem közkereseti eljárás meginditásának helye nincsen. Ily esetben a vallásos buzgóság, áldozatkészség kialszik a hívekben s helyét egyenetlenség, visszavonás, pártoskodás foglalja el, melyet az egyházi hatóságok törvényes közbelépései, ha ideiglenesen le is tudnak csillapítani, de minden legkissebb alkalommal fokozott mérvben törnek ki, mig nem az egész egyházközséget felbomlással fenyegető nagyra nőnek. Az igazgató-tanács ily esetekben az illető egyházözség megmentésére és abban a vallás-erkölcsi élet újra ébresztésére jótékony hatásúnak véli a- pap személyében változtatás eszközlését (dislocatio); miután azonban Egyházkerületünk törvényei erről nem gondoskodnak, tiszteletteljesen fordul a főtiszt, egyházkerületi közgyűléshez: méltóztassék e több egyházközségünkben fenyegető baj orvoslásáról intézkedni, s ha a főtiszt, egyházkerületi közgyűlés nézete igazgató-tanácséval egyezne, az elvet kimondva, a végrehajtás részletei és feltételei iránt az egyházmegyéket felhívni, hogy szabatos jelentéseiket oly időben terjesszék az igazgató-tanácshoz, hogy az a jövő évi egyházkerületi közgyűlés eleibe erre vonatkozólag törvényjavaslatot terjeszthessen. Közgyűlésünk mielőtt e nagy fontosságú kérdés érdemleges tárgyalásába bocsátkoznék, fölszólitandóna* tartja az egyházmegyéket, hogy az állandó igazgatótanács előterjesztésében jelzett bajok miként orvosolhatására nézve adjanak beható véleményt. 29. A szavazat-szedő bizottság jelenti, hogy: Az egyetemes konventi tagságra beadatott összesen 105 szavazat, s ebből a következők nyertek általános többséget: A v i l á g i a k k ö z ü l : gr. Bánffy Miklós 105, dr. Kolozsvári Sándor 105, Tisza László 102, dr. Szász Béla 75, dr. Jenéi Yictor 73, Mezei Albert 71 szavazatot; Az e g y h á z i a k k ö z ü l : dr. Kovács Ödön 104, Benkő János 104, Szász Domokos 102, Vályi Pál 74, Sylvester Domokos 72, Szabó Pál 70 szavazatot.

56 Közgyűlésünk a szavazás eredményét tudomásul veszi, s annak alapján gr. Bánffy Miklós, dr. Kolozsvári Sándor és Tisza László aafiait az egyetemes konventnek megválasztott rendes,— dr. Szász Béla, dr. Jenéi Victor s Mezei Albert aafiait világi póttagoknak ; továbbá dr. Kovács Ödön, Benkő János és Szász Domokos afiait az egyetemes konvent megválasztott egyházi rendes-, Vályi Pál, Sylvester Domokos és Szabó Pál afiait egyházi póttagoknak jelenti ki. 30. A szavazat-szedő bizottság jelenti, hogy a báró Baldáesyalap kezelő-bizottságában két rendes- és egy póttagra beadatott öszszesen 105 szavazat, ebből a két rendes tagságra br. Kemény Gábor103, Nagy Péter püspök afia 102, a póttagságra Szász Domokos 94 s igy általános többséget nyertek. Közgyűlésünk a br. Baldácsy-alap kezelő bizottságába br. Kemény Gábor és Nagy Péter afiait megválasztott rendes tagokúi, Szász Domokos afiát póttagul jelenti ki. • 31. Tárgysorozat rendén olvastatik az állandó igazgató-tanácsnak, közgyűlésünk múlt évi 81 és 66 jk. sz. a. kelt utasítása értelmében a tanárok, továbbá az iskola tanitók és kántor tanifók eskümintájára vonatkozó következő javaslata:

I|Tanárdk eskümintája. Én K N. esküszöm az élő Istenre, hogy mint a. n.-i tanodának törvényesen megválasztott rendes tanára, e hivatalommal járó minden kötelességemet lelkiismeretesen betölteni teljes erőmből igyekezem; életemet a tanítás és nevelés ügyének szentelem; a tanoda javát, előIfctenetelét minden igaz és szabados eszközökkel előmozditom, annak érdekében nyerendő megbizatásaimban hiven eljárok, az egyhári törvényeket mind magam megtartom, mind másokkal megtartatni törekszem. Atyának, Fiúnak, Szentléleknek nevében, Isten engem ugy segélyjen.

II. Iskola-tanítók, kántor-tanítók esküoiintája. Én ÜT. N. esküszöm az élő Istenre, hogy mint a a. n ri egyházközség törvényesen megválasztott iskola-tanitója (kántor-tanítója) e hivatalommal járó minden kötelességeimet, a nekem adatott tehetségek mértéke szerint hiven, igazán és lelkiismeretesen betölteni igyekezem. Hivatalos állásommal megegyező erkölcsös életet élek. Egyházközségem javát, előmenetelét tehetségem szerint előmozditom; megbizatá-

57 saimban hiven eljárok; törvényes elöljáróim iránt tartózd engedelmességgel viseltetem; magamat mindenekben egyházkerületem törvényeinek alája rendelem. Atyának, Fiúnak, Szent Léleknek nevében, Isten engem ugy segélyjen. Közgyűlésünk az igazgató tanács javaslatát változatlanul elfogadja, s a tanárok, valamint az iskola-tanitók és kántor-tanítók által leteendő esküt az előterjesztett szövegben megállapítja. 32. Tárgysorozat rendén tárgyaltatik az állandó igazgató-tanácsnak előterjesztése, mely szerint fölmerülvén az az eset, hogy egy egyházközségi számadó-gondnok a kezelése alatt álló pénzekről nem számolt s az egyházi vagyon átadását a számadó gondnoki állomástól történt elmozditása után is megtagadta, igazgató-tanács ellene a törvényes lépések megtételét szükségesnek mondotta ki, de miután az illető számadó gondnok egyszersmind egyházmegyei algondnok is, kérdést intéz az iránt, hogy saját hatáskörében jogosult-é vele szemben törvényesen föllépni. Közgyűlésünk általánosságban határozatilag kimondja s az állandó igazgató-tanácsnak utasításul adja, hogy bármely egyházi hivatalnok kötelességmulasztása, visszaélése, vagy bárminemű vétsége esetében a kültörvényszék előtt épen ugy járjon el, mint egyházunk bármely más tagja ellen kötelességszerüleg eljárnia kell s igy a fönforgó esetben is tegye meg a szükségesnek mutatkozó törvényes lépéseket.

III-ik ülés, 1882. június 1-én. Elnök: Br. Kemény Gábor, fó'gondnok.

Jegyző: Bodor Antal, titkár.

83. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesitése A jövő ülésre halasztatik. 84. Elnök afia bemutatja a következő beadványokat : a) Az állandó igazgató-tanács előterjesztését a collegiumok vagyoni ügyei megvizsgálására bizottság kinevezése tárgyában ; b) Ugyanannak előterjesztését a m. kir. vallás- és közoktatási minister ur ő nagyméltóságának az anyakönyvek hiteles másolatának a megyei levéltárak részére beszolgáltatását tárgyazó leiratára. * . . A jelen ülés napirendjére tűzetnek.

58 c) Az állandó igazgató-tanács ügykezelésének megvizsgálására kinevezett bizottság jelentését; d) A királyhágón túli testvér egyhárkerületek jegyzőkönyvei átnézésére kinevezett bizottság jelentését. Napi rendre tűzetnek. e) Dr. Kovács Ödön indítványát az állomás nélkül maradott theologusoknak collegiumainkban magán tanitói minőségben alkalmaztatásuk tárgyában. Áttétetik az inditványi bizottsághoz. /) A n.-szebeni egyházközség kérvényét az iránt, hogy a katonai szolgálatban álló hitsorsosaink körül végzett papi szolgálatok díjazására a pap részére évi 200 frt kormányi javadalom utalványozása eszközöltessék ki;
59 nál hol nagyobb hol kissebb szigort alkalmaztak, egy szóval nem ugyanazon mértékkel mérlegeltek ; tekintve továbbá azt, hogy az egyes collegiumokhoz kinevezett külön bizottságok összehasonlitó, átnézetet nem szerezhetnek, s igy egyes hiányok kipótlására s előnyösnek tapasztalt intézkedéseknek szélesebb körben való alkalmazásba vétele tekintetéből kevesebb alkalom nyilik javaslataik megtételére, mintha mindenik collegium ügyéit egy és ugyanazon bizottság vizsgálná meg, igazgató-tanács javaslatba hozza, hogy valamennyi collegium vagyoni ügye megvizsgálására ugyanazon egy bizottság neveztessék ki. Közgyűlésünk az igazgató-tanács javaslatát teljtartalmulag elfogadja és felhatalmazza az igazgató-tanácsot, utólagos jelentéstétel mellett, a bizottság kinevezésére. 36. Kapcsolatosan Dr. Jenéi Victor afia inditványozza: ' mondja ki a főtiszt, egyházkerületi közgyűlés, hogy jövőre a collegiumok ügykezelésének megvizsgálására kinevezendő bizottságok megbízási idejét az 1877. évi 52. jkv. sz. a. kelt határozatban megállapított három év helyett, öt évre terjeszti ki, oly hozzáadással, hogy mindenik collegium ügykezelésének egy izben való megvizsgálása lehetőleg az öt évi cyklus első felében ejtessék meg. Közgyűlésünk az inditványt elfogadja és a kinevezendő bizottság megbízási idejét öt évi időtartamra terjeszti ki. 31?. Titkár afia előadja, hogy Szolnók-Dobokamegye közigazgatási bizottsága felszólítást intézett az állandó igazgató-tanácshoz az iránt, hogy a népesedési mozgalom nyilvántartása végett, rendelje meg az illető lelkészeknek az anyakönyvi kivonatok hiteles másolatainak a megyei levéltár részére leendő pontos beszolgáltatását. — Az igazgatótanács azon megye közigazgatási bizottságához intézett átiratában, valamint a m. kir. vallás- és közoktatási minister úr ő nagyméltóságához intézett felterjesztésében felfejtette, hogy egyházközségeink az 1874. XXY-ik t. ez. 5. §. értelmében a megyei hatóságokhoz minden évben beszolgáltatják közállapotuknak és változó közérdekű viszonyaiknak nyilvántartása tekintetéből kivánt adatokat, s az illető hatóságok megtalálása folytán, a mint eddigelő kiszolgáltatta, úgy a jövőre is készséggel rendelkezésére bocsátja mindazon szükséges adatokat, melyek népmozgalmi, tanügyi, vagy bármely közérdekű állapot megítélésre kívántainak, azonban ezen fölül még az anyakönyvek másodlatainak, a megyei levéltárak részére való beadását nem rendelheti el, mert:

60 a) arra egyházkerületünk törvény által nem kötelezett, az 1827. évi 23. t.cz. rendelkezése csakis a királyhágón túli részre vonatkozván; b) mert az anyakönyvek másolatának beadása egyházkerületünkben gyakorlatilag sem volt életbe léptetve, és c) mert a mellett, hogy az anyakönyvek elkészítésével a különben is átlag nagyon silányul díjazott s az állam által sok ingyenes munkára kötelezett papjaink, tetemes fáradsággal s az anyakönyvi lapok beszerzésével az egyházközségek nagyon érezhető kiadásokkal terhelteinek, igazgató-tanácsunk azok beadását nem tartja sem szükségesnek, sem előnyösnek; felkérte tehát a m. kir. vallás- és közoktatási minister iír őnmltságát a közigazgatási bizottság határozatának hatályon kivül helyezésére. Az igazgató tanács ezen felterjesztését s a m. kir. vallás- és közoktatási minister úrnak 1882. évi 4218. sz. a. kelt elutasitó leiratát azon véleménye kíséretében terjeszti a főtiszteletü egyházkerületi közgyűlés elé,hogy tekintettel arra hogy az 1827. óvi23.t.cz. egyhkerületünkre nem terjed ki, s mert ily fontos ügyben a m.kir. vallás- és közoktatási minister úr ő nmltga ezen leiratán nem nyughatik meg; tekintve hogy papjaink az állam részére dijjal nem járó sok munkával terhelteinek most is: Szolnok-Dobokamegyében fekvő egyházközségeink anyakönyveinek, a megyei levéltár részére külön díjtalan kiállítását s e végett egyházközségeinknek még a nyomtatványok beszerzésével járó költségekkel terhéltetését, nem látja sem szükségesnek sem indokoltnak; azonban az e tárgyban hozandó törvény előtt tisztelettel meghajlik. Közgyűlésünk az igazgató-tanács véleményét-elfogadja és megbízza, hogy benyújtott javaslata értelmében a m. kir. vallás- és közoktatási minister úr ő nmltgához, közgyűlésünk nevében, intézzen újabb felterjesztést. 38. Tárgysorozat rendén olvastatik a n.-enyedi collegiumnál alkalmazva volt erdősz Kovács Gyula számadásainak felülvizsgálatára kinevezett bizottság jelentése, mely —tekintettel a létező viszonyokra és a n.-enyedi collegiumnál fennállott állandó gyakorlatra, valamint a collegium elöljáróságának nyilatkozatára — collegiumi volterdőszt, Kov ács Gyulát úgy a megtérítendőnek jelzett, valamint a további igazolásig felelősségére irott összegek s így összes számadása terhe alól feloldozandónak véleményezi. Közgyűlésünk a n.-enyedi collegium volt erdőszét Kovács Gyulát 1871-1874. évi számadása terhe alól a bizottság jelentése folytán, szokott fenhagyással, feloldozza és utasítja az állandó igazgató-tanácsot hogy a n.-

61 enyedi collegium és volt erdősze között a kölcsönös végelszámolások végett szükséges lépéseket tegye meg. 39- Olvastatik a királyhágón túli testvér-egyházkerületek jegyzőkönyvei átnézésére s véleményes jelentéstételre kinevezett bizottság jelentése, mely szerint : A testvér-egyházkerületek múlt évi működésének — s igy a közgyűlési jegyzőkönyveknek is, — minden mások felett kimagasló mozzanatát a zsinatnak és a zsinati tárgyaknak előkészítése képezte. A magyarországi evangélium szerint reformált egyház életének ezen nagyfontosságu ténye, mint tudva van, a múlt évben megvalósulásra is jutott. Miután azonban remélhető, hogy ezen korszakalkotó lépésről külön, részletes jelentés fog a m. t. közgyűlésnek tétetni, annál fogva a rendelkezésére bocsátott jegyzőkönyveknek erre vonatkozó részeit jelentésében mellőzendőnek tartotta. De ez által a különös felemlitésre méltó fontos tárgyak is nagyon megapadtak, annyival is inkább, mert ép a küszöbön levő zsinatra való tekintetből az egyházkerületek nagyobb mérvű és közérdekübb intézkedésekbe nem kezdtek, sőt a már megkezdetteket is, mint pl. a lelkészválasztási és tanügy rendezési kezdeményezéseket, felfüggesztették vagy a zsinati törvényhozás alá bocsátották. A zsinatra vonatkozó pontokon kivül felemlitésre méltónak tartja; A) A t i s z á n t ú l i ref. e. k e r ü l e t

jegyzőkönyvéből

1. 59 p. a. Az egyházkerület még 1875-ben folyamodott a kormányhoz a debreczeni főiskolának Apafii Mihály fejedelem által adományozott s részben már a 17-ik század végén, részben a 18-ik század elején megvont kősóbeli járandóság folyóvá tételéért, mire nézve most értesítve lett, hogy „ezen kérelem a kormány által figyelembe nem vétethetett." Az egyházkerület „szomorúan látván, hogy a kérelem útja előtte bezárult, elhatározta a törvényes jogkereset útjára lépést", s megbízta a főiskolai gazdasági tanác&ot, hogy az államkincstár ellen indítsa meg a keresetet. Azonban az őszi közgyűlésen 280. p. a. a gazdasági bizottság ajánlotta, hogy e kereset megindításával várjanak, mig a hasonló erdélyi cameraticum ügye felett a törvényhozó testület határoz. — Vajha most midőn már a törvényhozó testület egyhangúlag elismerte a mi egyházkerületünk jogát, hasonló elismerésre találna tiszántúli hitfeleink jogos követelése is. A nemzetnek és a közmivelődésnek bizonyára nagy előnyére válnék azon összeg, mit a nagy és méltán hirea debreezeni főtanoda nyerne.

62 Akkor tán egy lépéssel közelebb jutna a megvalósuláshoz azon szép eszme, melyet ugyanezen jegyzőkönyv 2. 91. p. alatt behatólag tárgyal, a ref. .tanárképezdével összekötött önálló bölcsészeti szakosztály felállításának ügye. Ezen pont alatt közölve van a bizottság javaslata, mely szerint a debreczeni főtanoda 3 (theologiai, jogi és bölcsészeti) facultása teljes berendezéséhez szükségeltetnék a bölcsészeti szakra 21 tanár, a theologiai szak kiegészítésére a meglevő 4-en kivül még 3 rendes és 2 segédtanár, a jogi szakhoz szintén annyi. Az ily berendezkedés költsége 2000 frt fizetést és 400 frt lakbért véve számításba: 66,200 frt lenne. Azonban e számítás eredményétől maga a bizottság is visszaijjedt, s részint az eredetileg tervezett fizetések alább szállítása, részint némely tanszékek elhagyása, vagy csak rendkívüli tanárokkal való betöltése által lehúzza a számítást 29,300 frt szükségletre. Ennek fedezetére adna: a a a a

Dunántúli egyházkerület Dunameiléki „ Tiszáninneni „ Tiszántúli „

4395 frtot 7325 „ 7325 „ 10255 „

„Az erdélyi egyházkerületet — írja a bizottság — már előre is azért véltük a számításból kihagyandónak, mert épen kebelében esvén a kolozsvári egyetem s a kolozsvári főiskolánál már bizonyos intézkedések is lévén téve a végett, hogy a papképezdei tanfolyamot végzett vagy' tanári pályára szándékozó ifjak az egyház segélyével s olcsón juthassanak az egyetemen tanulhatáshoz, nem találtuk valószínűnek, hogy az.általunk is csak a jobb jövő elérkeztéig, ideiglenesnek vett terv kiviteléhez hajlandó legyen anyagi segélyével is, hozzájárulni. " A gyűlés a bizottság ajánlatát elfogadta s a többi egyházkerületeket újból is felszólittatni határozta, „hogy e nagyfontosságtí, magyar ref. egyházunkra nézve a tanügy felvirágozhatása érdekéből életkérdéssé vált ügyben" a maguk részéről is bizottsági tagokat válasszanak. Ezen ajánlatot a Dunameiléki egyházkerület is tárgyalván 1881. 51. jkv. p. alatt „teljesen méltányolja azon érveket, melyek folytán a debreczeni főiskolának újból leendő szervezése és kibővítése javaslatba hozatott; annyira érettnek azonban ezen ügyet még mai stádiumában sem látja, hogy az említett bizottsági tagok választásába u bocsátkozni szükségesnek tartaná. A Dunántúli egyházkerület azonban már régebben minden fenntartás nélkül csatlakozott e törekvéshez, mig a Tiszáninneni egyházkerület (1881. 41. jkv. p.) be akarja várni a zsinat intézkedését.

63 A zsinat pedig 210. jkv. sz. alatt „belátva szükségét annak, hogy a magyarországi ev. ref. egyháznak egy magasabb tanintézete legyen, ezennel kimondja, hogy egy teljes bölcsészeti és természettudományi, valamint theologiai teljes facultás alapittassék, melyben a lelkészek és középtanodai tanárok képeztethessenek; e végre az egyetemes konventet megbízza, hogy az egyházkerületeket e czélra felhiva, véleményüket meghallgatva, a nevezett facultások létesítésére a kellő lépéseket megtegye és e tárgyban a zsinat elébe kimerité javaslatot terjeszszen." 3. Yégül megemlíti bizottság még a 301 .p. a. látható azon intézkedést, mely szerint egyik egyházmegye (a felső szabolcsi) „a rendes lelkészi fizetésnek minimumát 600 írtban állapítván meg, egyszersmind elhatározta, hogy azon egyházak, melyek ezen fizetési minimumot a lelkészválasztás előtt kimutatni nem tudnák, esetről-esetre affiliáltatni fognak s a körülményekhez képest lelkésztanitóval vagy csak tanítóval fognak elláttatni." A közgyűlés ezen végzést t u d o m á s u l ves z i azon megjegyzéssel, hogy a társítás esetről-esetre az egyházkerületi gyűlésnek bejelentessék. Úgy hiszi bizottság, hogy most, midőn a minimum megállapítását — tudvalevőleg — a zsinat az egyházkerületek külön intézkedésére bizta, el jött volna ideje, hogy egyházkerületünk is tegyen ez ügyben elhatározó lépést, mert lehetetlen mély fájdalom nélkül nézni egyházkerületünk múlt évi jegyzőkönyve kimutatásában, mily számos lelkészi állomás van 300 sőt 200 frt fizetésen is alól, s néhány ép 100 forinton is alól. — Nézete szerint az egyházmegyék felhivandók lennének, hogy ez ügyben saját legjobban ismert viszonyaikhoz képest kisértsék meg tervet készíteni, s azt terjesszék föl az egyházkerületi közgyűléshez. B) A D u n a m e l l éki e g y h á z k e r ü l e t . 1. A püspöki jelentés szerint az 1880-ik évben a gyülekezetek részéről hozott áldozatok összege 7 6,000 frtot; egyesek áldozatainak összege 80000 frtot tesz. 2. 55. p. a, tárgyalván főtiszt. Nagy Péter püspök ur azon felkérését, hogy a Moldva-Oláhországi missiót vegyék ez évben különösebb gyámolitás alá, határozatul kimondatott: „Miután a saját egyházkerületünk által fenntartott szlavon-szerémi missio is súlyos anyagi bajokkal küzködik, a fennebb érintett felhívásnak, a közgyűlés legjobb akarata mellett is, nem tehet eleget." Bizottság e két tételt csak esetlegesen s nem az összehasonlítás provokálása kedvéért irta egymás mellé.

C) A D u n á n t ú l i e g y h á z k e r ü l e t j e g y z ő k ö n y v é b ő l felemlíti bizottság a 366. p.a. olvasható azon egyezményt, melyet az első magyar általános biztosító társasággal kötött s mely szerint nevezett társulat kötelezi magát arra, hogy az e d d i g i k e d v e z m é n y e k e n felül azon előnyben is részesiti az egyházkerületet, hogy a tiszta nyereményből, t. i. azon összegből, mely 10 év lefolyásával a károk és költségek levonása után a tisztán befizetett dijakból fennmarad, 2 5%-kot az egyházkerület rendelkezésére bocsát. Egyszersmind a szerződésbe felvétetni határoztatott következő passus is: „a lelkészek, tanítók, tanárok, egyházkerületi s egyházmegyei, egyházi s világi tisztviselők, egyházi gondnokok és elöljárók ingatlan és ingó magán vagyonának biztosítását, a szerződésben kikötött dijakért és feltételek alatt,- a társulat vonakodás nélkül elvállalni köteles." Bizottság múlt évi jelentésében is bátor volt a m. t. közgyűlés figyelmét felhívni azon kedvező ajánlatra, melyet a trieszti ált. biztosító társulat tett volt ezen egyházkerületnek. Úgy látszik, épen azon ajánlat indította az első magyar általánost ujjabb kedvezmények nyújtására. Bizottság tisztelettel ajánlja, hogy a m. t. közgyűlés utasítsa az állandó igazgató-tanácsot, hogy szerezzen bővebb tudomást ezen szerződésről és a mennyiben előnyösebbnek látszik annál, melyet az első magyar általános velünk kötött, igyekezzék saját egyházkerületünk részére is hasonló előnyöket kikötni. Legvégül az Összes jegyzőkönyvekbolfelemliti bizot. azon tényt, hogy mindenik egyházkerület s különösen az intézetek küzködnek a kamatláb alászállásával; úgy látszik a 8°/0 kamat többé nem tartható; a Dunamelléki egyházkerület már is elhatározta (1881. 14. vagyonügyi jkv. 154. 1.), hogy a kamatlábot azonnal 6 és fél %-ra szállítja alá. Ezen aggasztó jelenség saját egyházkerületünkbe is mutatkozik s tanintézeteink jövedelmét jelentékeny apadással fenyegeti. Közgyűlésünk a bizottság jelentését tudomásul veszi s a papi fizetések minimumának megállapítására, valamint a tűzbiztosításra nézve lehetőleg előnyösebb feltételek kieszközlésere vonatkozó indítványait elfogadja s utasítja az állandó igazgató-tanácsot ezekre nézve a további lépések megtételére. 40. A szavazatszedő bizottság jelenti, hogy a mai délután 4—6 óráig megtartott szavazási idő alatt beadatott: a) a n.-enyedi klassika literatúrai tanszékre 138 szavazat, melyből Szilágyi Gyula 137 szavazatot nyert; 6) a n.-enyedi magyarnyelv és irodalmi tanszékre 138 szavazat, valamennyi szavazatot Yáró Ferencz nyerte. c) a kolozsvári történelmi és földrajzi tanszékre 138 szavazat, melyből Dr. Török: István 80, Lenárt József 58 szavazatot nyert.

65 Elnök afia a n.-enyedi klassika-literaturai tanszék re Szilágyi Gyula, — ugyanazon collegium magyarnyelv és irodalmi tanszékére Váró Ferencz és a kolozsvári collegiumi történelem-földrajzi tanszékre dr. Török István aíiait megválasztott rendes tanárokúi jelenti ki. 41. Elnök afia az idő előhaladott volta miatt ajánlatba hozza, hogy a tanácskozás holnap délelőtt 9 órakor folytattassék s egyidejűleg felhívja a közgyűlés tagjait, hogy holnap reggeli 8—9 óráig adják be szavazataikat a szilágy-szolnoki-, szebeni- és gyulafehérvári egyházmegyei főgondnoki, a küküllői egyházmegyei és a nagy-enyfidi collegiumi algondnoki állomások betöltésére; továbbá a zilahi eollegium elöljáróságába két tagra. Közgyűlésünk elnök afia ajánlatát elfogadja.

IV.-ik ülés 1882 június 2-áo. Elnök: Br. Bánffy Albert, főgondnok.

Jegyző: Szász Domokos, közjegyző.

42. A június 1-én délelőtt és délután tartott ülések jegyzőkönyvéi felolvastatván. Hitelesíttetnek. 43. Elnök afia előterjeszti az időközben benyújtott következő beadványokat: a) A gerendi egyházközség kérelmét kántori új díjleyele megerősítése tárgyában: b) Tolvaly Zsigmond sz.-udvarhelyi pap afia kérelmét az irántj hogy a reversalis alól mentessék föl: c) Az udvarhelyi egyházm. közgyűlésének folyamodását az iránt, hogy az egyházmegye területén, a birtokot örökölt s azt önállóan kezelő nőtlen férfiak is^ köteleztessenek az egyházterhek hordozására. Áttétetnek a kérvényi bizottsághoz. 44. Tárgysorozat rendén olvastatik az állandó igazgató-tanáes évi működését tárgyazó jelentés felülvizsgálására kiküldött bizottság jelentése, mely szerint: 1. Az igazgató-tanács jelentésének 2-ik pontjára vonatkozólag javasolja, hogy a zsoboki egyházközségben tapasztalt kedvezőtlen anyagi viszonyok rendbehozása és az egyházközség belbékéjét felzavaró izgatok rendre utasítása végett hatalmaztassék föl és utasittassék az igazgatótanács, hogy hivatalos hatáskörében tegyen meg minden lehetőt a fölmerült bajok orvoslására, ha szükségessé válnék rendkívüli eszközökkel is, Jegyzőkönyv.

5

66' 2. A 4-ik pontra nézve, a bizottság véleménye az, hogy ha időközben — remélhetőleg — a zsinati törvények szentesítést nyernének, utasítandó az igazgató-tanács, hogy a megerősített tőrvények értelmében az egyházközségek háztartásának rendezése czéljából, a netalán szükségessé válandó intézkedéseket tegye meg. 3. A 6-ik pontra nézve: a n.-enyedi Bethlen főtanodánál tervbe vett építkezési intézkedései az igazgató-tanácsnak helyeslő tudomásul veendők azon utasító észrevétellel, miszerint az építkezési alapul kijelölt s az angolbankban elhelyezve lévő tőke és kamatok felvehetésének akadályait elháritni igyekezzék, nehogy a megkezdendő építkezés e miatt káros fennakadást szenvedjen. 4. A 10-ik pontra nézve: ajánlja a bizottság, hogy az igazgatótanács által a zsinati képviselők költségei fedezésére a közalapból előlegezett 1350 frt. az évenként kiosztásra szánt államsegélyi összegből kamat nélkül 10 'év alatt téríttessék vissza a közalapnak. 5. A 11-ik pontra nézve: az igazgató-tanácsnak a moldva-oláhországi missio felügyeletére vonatkozó intézkedései helyeslő tudomásul veendők s miután az igazgató-tanács a missió felügyelete és kormányzása gyakorlata körül az ottani hatóságok részéről kellő támogatásban nem részesült, daczára annak, hogy a vallás- és közoktatás ügyi miniszter ő nagymóltóságához e tárgyban felterjesztést intézett : az igazgató-tanács azon javaslata, hogy az egyetemes konventhez előterjesztés intéztessék, helyeslő tudomásul veendő. Addig is azonban, tekintve a romániai missió zavart ügyei rendezésének sürgősségét, utasítandó az igazgató tanács, hogy miután az ujon kinevezett romániai" osztrák-magyar konsultól kedvezőbb magatartás várható, e tárgyban szükség esetében, a vallás- és közoktatásügyi miniszter ő nagyméltóságához -ismételten felterjesztést intézzen, A mennyiben pedig a missió alap az ottani egyházközségek és egyházi hivatalok fenntartására nem elégséges, "az igazgató-tanács azon ajánlatának elfogadását, hogy & czélból a hirályhágontuli egyházkerületek szíves adakozásra felkéressenek, s részünkről templomi kihirdetés utján egyházkerületünk hivei között adomány-gyűjtés eszközöltessék, bizottság is melegen ajánja. 6v A 14-ik pontra nézve: az a) b) c) d) e) pontban felsorolt nagylelkű adományozások, mint a keresztyéni hitbuzgóság, a nemzeti és felekezeti áldozatkészség szép tényei, örvendetes tudomásul veendők"s Utasítandó az igazgató-tanács, hogy az adományok és alapitványok hű és pontos kezelésére és kitűzött czéljaikra leendő fordítására vonatkozólag a további intézkedéseket tegye meg. A b . e. Haver Mihály adományai, illetőleg végrendeletileg tett alapitványaira nézve , mint a melyek egy egyszerű, de nemesen. és

67 munkásán töltött életnek hű tükrei, részint a boldogult nagylelkű adományozó iránti köteles és méltó kegyelet kifejezhetése, részint a buzditó példa-adás végett illőnek sőt szükségesnek véli a bizottság, hogy a boldogultnak több rendbeli adományai és alapitványai lehetőleg részletesen és jegyzőkönyvileg kifejezést nyerjenek. Ennél fogva utasittassék az igazgató-tanács azokra nézve a jövő egyházkerületi gyűlésre részletes jelentését megtenni. Az igazgató-tanács évi működését tárgyazó jelentésének többi pontjai helyeslő tudomásul vételét ajánlja a bizottság s egyszersmind indítványozza, hogy az egyházkerület sok águ ügyei feletti éber felügyeletért és a felmerült fontos és mélyre ható ügyekre vonatkozó erélyes, bölcs és tapintatos intézkedéseiért és eljárásaiért az igazgatótanácsnak elismerő köszönet szavaztassák. Közgyűlésünk a bizottsági jelentés 1-ső pontjába foglalt javaslat módositásával az egyházkerületi főgondnokok, továbbá közjegyző és közügyigazgató afia személyökben bizottságot küld ki azon felhatalmazással, hogy a zsoboki egyházközség anyagi körülményeinek tisztázása s az egyházi jó rend és békesség helyreállítása végett a belátása szerint czélra vezető intézkedéseket tegye meg, rendkívüli eszközök felhasználásával is. A bizottsági jelentés 4-dik pontjára vonatkozólag közgyűlésünk az állandó igazgató-tanácsot utasitja, hogy a zsinati képviselők költségei fedezésére a közalapból előlegezett 1350 frtot az- erre fordítható bevételekből helyezze vissza. A bizottsági jelentés 5-dik pontjára vonatkozással közgyűlésünk utasitja az állandó igazgató-tanácsot, hogy intézzen felterjesztést az egyetemes konventhez, közgyűlésünk nevében, azon határozott kijelentéssel, hogy ha a konventnek nem sikerül az osztrák-magyar közös külügy miniszter részéről és közegei utján a romániai . . külhatóságokkal szemben egyházkerületünk intézkedéseinek foganatosítása érdekében kellő támogatást kieszközölni : egyházkerületünk sajnálattal bár, de kénytelen lesz a missiónak eddig magára vállalt, s felette sok nehézséggel járó felügyeletéről lemondani. Az igazgató-tanács jelentésének többi pontjaiban jelzett intézkedéseket s javaslatokat közgyűlésünk helyeslő tudomásul veszi s az igazgató-tanácsnak egyházkerületünk ügyei vezetésében tanúsított buzgó és sikeres működéséért elösmerést s köszönetet szavaz.

5*

68 45. A szavazat-szedő bizottság jelenti hogy : a) a szilágy szolnoki egyházmegye főgondnoki állomására beadatott összesen 97 szavazat s valamennyit br. Györffy Lajos afia kapta; b) a nagy-szebeni egyházmegye főgondnoki állomására beadott 95 szavazatot Timár Károly afia nyerte; c) a küküllői egyházmegye algondnoki állomására beadott 95 szavazatot Kispál Sándor afia kapta; d) a gyulafehérvári egyházmegye íogondnoki állomására beadott 96 szavazatból id. Zeyk Károly afia 95 szavazatot nyert; e) a n.-enyedi collegium algondnoki állomására beadatott öszsze • sen 97 szavazat s ebből Csató János afia 96-ot nyert; f) a zilahi collegium elöljáróságába az egyházközség részéről kijelölt hat tag közül két tag választására beadatott 97 szavazat, s ebből Dáll Ferencz 97, Varga Endre 92- szavazatot kapott. Közgyűlésünk a bejelentett szavazások eredményét tudomásul veszi, s kijelenti, hogy megválasztattak a szilágy-szolnoki egyházmegye főgondnokává báró Györffy Lajos; a nagy-szebeni egyházmegye főgondnokává Ti' . már Károly; a küküllői egyházmegyében algondnokúl Kis Pál Sándor; a gyula-fehérvári egyházmegye főgondnoki állomására Zeyk Károly; a n.-enyedi collegium algondnokává Csató János és végül a zilahi collegiumnál az elöljáróság tagjaiul Dull Ferencz és Varga Endre afiai. 46 Tárgyaltatik a kamarai javadalmaknak a részesedésre jogosítottak között leendő kiosztására vonatkozólag az igazgató-tanács által beadott javaslat felülvizsgálatára 9. szára alatt kiküldött bizottság előterjeszfése, mely szerint a bizottság jelenti, hogy a javaslatban vétel-jogosultaknak jelzettek minden egyes, a keresethez mellékelt okmányait, az 1698-diki u. n. produkcziónális listában, valamint az 1699-iki egyházi kimutatásban feltüntetett követeléseket pontrób-pontra szigorúan megvizsgálta, az igazgató-tanács kimutatása szerinti követelésekkel összehasonlította, a javasolt kiosztási arány kulcsát s e kulcs szerint tett számításokat figyelmes áttekintés és többszörös próba, számfejtési kísérlet tárgyává tette, s mindezek következtében, az érdekelt egyesek és testületek, valamint az ezen ügy iránt érdeklődő közvélemény megnyugtatására, azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy a beterjesztett igazgató-tanácsi munkálat, — mely a javadalma&ottak jogigényei alapjául az eredetiben meglevő adomány-leveleket, az 1698-iki prodúkcziónális listát, az 1699-diki átalános egyházi kimutatást, s az ezekben jelzett állandó járulékokat tekinti s ennél-

69 fogva minden, adománylevelét bemutatott, a nevezett hiteles kimutatások valamelyikében javadalmazandónak jelzett egyest és testületet, az élvezetjog felsőbb rendeletből való elvonása daczára is, a javadalomban részesitendőnek javasol, s mely ez elv megvalósítására, . a javadalmazás arányára nézve, az eredeti alapító levelek némelyikében határozottan körülirt megváltási árt, az 1700-as évek elején vógrehaj tott megváltás adatait s az eddig alkalmazott felosztási kulcsot vette föl sinormértékül — : helyes, szabatos, méltányos igazságos, sőt az adott körülmények között egyedül lehetséges. Ennél fogva, minthogy vételjogosultaknak csak az okmányaikat kellő időben bemutatott, vagy legalább az 1698 diki produkczionalis listában vagy az 1699-diki egyházi kimutatásban jelzett egyének és testületek tekinthetők, bizottság a zilahi főtanodának hoszá áttett azon kérelmét, hogy egy csak a napokban felfedezett, Apafi Mihály-fóle s 50 magy. írtról szóló alapítvány levél értelmében a javadalomban részesittessék, mivel nevezett fötanoda sem alapitóleveiét kellő időben elő nem mutatta, sem pedig a fenn jelzett 1698 és 99-iki okmányokban javadalmazandónak nem tekintetik, s ennélfogva semmi meglevő adat nem bizonyítja, hogy e javadalmat valaha élvezte volna: telyesithetönek nem tartja, s illetékes elintézés végett a főtiszt, egyházkerületi közgyűléshez tisztelettel beterjeszti. Az állandó igazgatótanács 618—882. sz. a. beterjesztett javaslatában határozatilag kimondatni ajánlott átalános elvek és viszonylagos intézkedések tek
70 d) A kiosztási tervjavaslat 59. száma alatt a m e d g y e s i papnak illetéke gyanánt jelzett javadalom, minthogy a rendelkezésre álló iratokban javadalmazandónak nem M e d g y e s , hanem az alsó-fejérmegyében fekvő M ed vés, illetőleg annak lelkésze emlittetik, a medvési lelkésznek adandó. e) Mivel a kiosztási tervezetet készitő bizottságnak, az igazgatótanácshoz beadott előterjesztésében emiitett azon körülményt, hogy az Apafi Mihály által a bözöd-ujfalusi papnak tett adományról szóló e r e d e t i alapító levélben utólag azon hamisitás követtetett el, hogy a . „Bözöd" és „Újfalu" nevek közé egy „és" kötszó esúsztattatottbe, az alapító levélnek megtekintése szembetünőleg igazolja: az ezen hamisitás figyelembe vétele nélkül készült 1699-iki egyházi kimutatással ellenkezőleg, a kérdéses 300 kősó megváltási ára nem a b ö z ö d i é s u j f a l u s i , hanem kizárólag a bözö d u j f a l u s i papot illeti, s igy a kiosztási javaslat 30. és 40. számai alatti tételek, az eredeti hamisítatlan adománylevél, illetőleg adománylevelek értelmében helyesbítendők. Közgyűlésünk a bizottság előterjesztése értelmében azon alapelveket, melyek az állandó igazgató-tanács javaslata szerint a kamarai járandóságok kiosztásánál szem előtt tartandók, magáévá teszi s határozattá emeli. A részletes tárgyalás rendén határozatilag kiwmondja, hogy: a) A zilahi collegium elmulasztván jogigényének a per megindítása előtti bejelentését, kérelmét ezúttal figyelembe nem veheti. b) Azon javadalmak, melyek jelenleg nem létező állomások javára voltak adományozva, az egyházkerület rendelkezésére tartatnak fönn s azoknak mily czélra, s mily arányban való felhasználása tárgyában, esetrőlesetre, közgyűlésünk fog határozni. c) A gyulafehérvári két papi állomásra tett adomány közül a kisebbik a jelenlegi lelkószi állomás javadalmazására, a nagyobb összegű javadalom a gyulafehérvári egyházmegye területén fekvő, szűkölködő egyházközségek segélyezésére fordítandó s ennek elbírálását esetről-esetre az egyházmegye kihallgatásával s az állandó igazgató-tanács véleménye alapján, közgyűlésünk magának tartja fenn. d) A gyulafehérvári két tanári állomás javadalmára nézve, közgyűlésünk a bizottság javaslata mellőjzésével, az állandó igazgató-tanács azon javaslatát fogadja él, mely szerint az illető összeg a nagy-enyedi Bethlen collegium részére kiadandó.

71 e) A táblázat szerint a sófalvi egyháközzség papi állomása részére megállapított javadalom, miután ezen % egy papi állomás, későbbre az alsó és felső sófalvi, tehát két papi állomássá alakult át, e kettő között egyenlő arányban osztandó meg. /) A táblázat 59-ik sz.a. a medgyesipapi állomás javára javaslatba hozott javadalom, miután az okmányok tanúsítása szerint nem Medgyes, hanem az Alsó fehér megyében fekvő Medvés részére adományozhatott, ennek élvezetére a medvési papi állomás jogosult.. g) A táblázat 39 ik száma alatt kimutatott javadalom összegre nézve közgyűlésünk határozatilag kimondja, hogy annak élvezetére nem a bözödi és üjfalusi hanem a böződujfalusi papi állomás jogosult. Közgyűlésünk a táblázat többi tételét az előterjesztés szerint változatlanul megállapítja, s'utasítja-az állandó igazgató-tanácsot, hogy a perre előlegezett költség visszatérítése végett, közgyűlésünk. múlt évi 41-ik jkv. sz. a. kelt határozata szerint járjon el. A bizottság javaslatának többi pontjait közgyűlésünk határozattá emeli. 47. Az előző tárgygyal kapcsolatban püspök afia több nemű intézkedések szükségességét, hangsúlyozza s indítványozza, hogy a kamarai javadalmak kiosztási táblázata hitelesítendő s a nagy-enyedi, maros-vásárhelyi s székely-udvarhelyi collegiumoknál, hiteles másolatokban megőrzés végett, elhelyezendő; továbbá az érdekelt collegiumok és egyházközségek a rajok vonatkozó tételekről kivonatilag értesitendők; a kiosztási táblázatokban jelzett tizedrész krajczárok nem ösztandők ki; végül kimondandónak tartja, hogy a hol az egyházközség kiegyezés alapján, eddig is saját pénztára javára vette be a kamarai illetéket, ott a többlet javadalom is, az egyházközség javára szolgáltassák ki, s ott hol régebben csak egy, de jelenleg több papi állomás van, a kamarai javadalom azok között megosztassék. Kéri ez indítványok tárgyalását a közelebbi ülés napirendjére kitűzni, a mikor is azokat Írásban beadja. Közgyűlésünk püspök afia indítványait a közelebbi ülés napirendjére tűzi ki. 48. Püspök afia előadja, hogy azon napon, melyen a kamarai javadalmak ügyében kiküldött pörintéző bizottság munkadijjai kifizettettek, egy levelet vett azo^ kéréssel, hogy a kamarai javadalmak ügyeinek közgyűlési elláttása előtt senkivel ne közölje, annak idején pedig a közgyűlésnek jelentse be, — A kiosztási terve'

72 zet elfogadtatván, eljöttnek látja az időt arra, hogy a levél tartalmát a közgyűlés tudomására juttassa s ezennel leteszi azt a ház asztalára. Ennek előrebocsátása után olvastatik a következő alapitó# levél: Főtiszteletü és méltóságos Püspök rtr! Tisztelettel alólirottak a mai napon vettük kezünkhöz azt a fejenként 4308 frt 122/3 krt. tevő összegeket, a melyek részünkre a kamarai javadalmak ügyében meginditott kereset sikerre juttatása esetére ajánltattak föl az egyházkerület által, miután az állandó igazgató tanács 627—1882. számú határozatával a pörintéző bizottság számára kiutalt 17851 frt 49 krnyi összegből az ügyvédet 4927 frt 11 kr. illette s az igy fönnmaradó 12924 frt 38 kr. közöttünk, mint a bizottság másik három tagja közt, egyenlően vala fölosztandó. Annak idején fölemelő vala reánk nézve, hogy az állandó igazgató tanács méltóknak és alkalmasoknak itélt arra, hogy egyházkerületünk e két évszáz óta szenvedett sérelmét, a rendes kereset, vagy békés kiegyenlítés utján, a mi munkavégzésünk által remélte orvosolhatni s ez önérzetünk fokozódott akkor, a midőn a jó Isten és a körülmények segedelmével sikerült a kamarai járandóságok ügyét oly megoldásra juttatnunk, hogy egyházkerületünket 1883. elején kezdve, több mint 200000 frtnyi tőke kamatainak örök időkre szóló élvezetéhez juttathatók. De nemcsak azért érezzük magunkat egyházkerületünk iránt mély hálára kötelezve, hogy ez általunk nem keresett tiszt reánk bizása által alkalmat nyújtott nekünk ily munka végzésére; nem csak az által, hogy eleve tett ajánlata beváltásával fejenként 4308 frt 12*/3 kr. munkadíjhoz juttatott, hanem és főként az által, hogy nevelkedésünket, pályakezdésünket egyenesen ennek az egyházkerületnek köszönjük, mely felekezetünk és oktatás-ügyünk iránt érzett őszinte törekvéseink számára eddig munkatért engedett s mely, reméljük, jövőre sem vonja meg tőlünk az alkalmat, hogy csekély erőnket e magas rendű eszmék szolgálatában érvényesíthessük. Jól esik tehát szivünknek, hogy most, a midőn az egyházkerület ígéretének beváltásával, a mai napon kiszolgáltatta e rendkívüli munkánk rendkívüli diját, teljesíthetjük a perközti egyezség megkötése alkalmával tett elhatározásunkat, hogy anyagi erőnk, szegénységünk mértéke és aránya szerint valamit visszaforditunk Anyaszentegyházunk czéljaira, külsőleg is bebizonyitandók hálánk őszinteségét, felekezetünk szent érdekeihez való ragaszkodásunk és hűségünk erejét. Engedje meg azért, főtiszteletü és méltóságos Püspök úr, hogy, mint Egyházkerületünk áll. igazgató Tanácsának ez idő szerinti rendes Elnökéhez, aval a tiszteletteljes kéréssel járulhassunk, kegyeskedjék az erdélyi ev. ref. Anyaszentegyház nevében az idemellékelt 4500 frtnyi erdélyi földtehermentesitési kötvényt, mindeniket f. e. július 1-sőjétől

73 folyó szelvényeivel együtt, egyelőre letétemény képen elfogadni, addig is mig a főt. Egyházkerület az itt kijelölendő czélokra ez összeg birtokbavételét elrendeli. Mindenikünk adva annyit, a mennyit, mint egyedül munkánk után elő családfők, viszonyainkhoz képest adhatunk, a következő alapítványokat tesszük: I. Szász Béla boldog emlékű édes atyja, n. id. Szász Károly nevére és emlékezetére adományoz kétezer p. frt névértékű erdélyi földtehermentesitési kötvényt, f. e. július l-jétől járó szelvényeivel és pedig: a) Ötszázat a kolozsvári tudomány-egyetemmel kapcsolatban fölállítandó reformált tanárképzőre, oly megjegyzéssel, hogy ha az egyetemes magyar reformált egyház illetékes közege (zsinat, konvent) a reformált tanárképzőt máshol kívánja felállittatni, ez alapítvány addigi kamat-növekedésével együtt adassék át az új intézetnek, az illetékes egyházi hatóság határozván a fölött is, ha a tőke kamatainak egy részét továbbra is a töke szaporítására kivánja-e fordittatni? 6) Ötszázat az erdélyi ev. ref. tanárok özvegy-árvai gyámintézetének. c) Négyszázat az erdélyi ev. ref. papok özvegy-árvai gyámintézetének. d) Négyszázat az erdélyi ev. ref. Egyházkerület Domesticájának. e) Kétszázat a marosvásárhelyi ev. ref. Collegiumnak jutalomdij alapul; egy jó igyekezetü árva szolga gyermek számára, az évi kamat odaitéiésére a nevezett Collegium tanári karát kérve fel II. Dr. Jenéi Viktor, b. e. szülőinek, n. id. Jenéi Józsefnek és Zudor Rakhelnek nevére és emlékére adományoz kétezer p. forint névértékű erdélyi földtehermentesitési kötvényt, f. e. jul. l-jével járó szelvényeivel és pedig: ' a) A mező-csávási ref. egyház népiskolájában évenként kiosztandó jutalomdijak alapjául 100 frtot. b) A mező-csávási ref. egyház úrasztalára való készülékekre 150 forintot. c) Az erdélyi ev, ref. egyházkerület Domestica cassájának 250 forintot. d) A felállítandó ref tanárképzőre, a I. a) pont alatti,körülírással 500 frtot. e) A maros-vásárhelyi ref. Collegium részére, a tanoda Elöljáróságával egyetértőleg megállapítandó módozatok mellett és czélokra. 1000 forintot. . .

.74 III. Dr. Kolozsvári Sándor b. e. tanára és tanácsadója, n. Dósa Elek nevére és emlékezetére, ötszáz frtnyi névértékű erd. földtehermentesitési kötvényt, f. e. jul. 1-től járó szelvényeivel, a fölállítandó reformált tanárképzőre, ugyanazon körülírással, mint az I a) pont alatt olvasható. A midőn e szerény adományainkat a főtiszteletii és méltóságos Püspök űr kezeibe letesszük, bátrak vagyunk aval az alázatos kéréssel folyamodni Méltóságodhoz, kegyeskedjék e négyezerötszáz frtnyi alapitványainkat annak idején a főt. Egyházkerületi közgyűlésnek bejelenteni s nevünkben elfogadásukat kérni. Fogadja, Főtiszteletü és Méltóságos Püspök úr, megkülönböztetett tiszteletünk nyilvánítását, a kik vagyunk, Kolozsvárt, 1882. május 12-ik napján Méltóságos és Főtiszteletü Püspök úr alázatos szolgái: Dr. S z á s z Béla. Dr. J e n é i V i k t o r . Dr. K o l o z s v á r i S á n d o r . M e l l é k l e t : 4500 frt erd. földtehermentesitési kötvény. Az alapító levél felolvasása után Róth Pál afia indítványozza, hogy közgyűlésünk az adományozóknak nemes ezélu adományaikért szavazzon elősmerést s köszönetet, valamint az állandó igazgató tanácsnak is azon tapintatos és sikeres eljárásáért, melyet a kamarai javadalmak ügyének lebonyolítása s a nagy munkával járó kiosztási tervezet kidolgozása által tanúsított; végül fejezze ki a közgyűlés tisz • teletteljes elosmerését s köszönetét a magas kormánynyal szemben is ezen ügyben tanúsított méltányos magatartásáért. Közgyűlésünk áv. Szász Béla, dr. Jenéi Yictor és dr. Ko^pzsvári Sándor áfáinak, mint adományozóknak, nemes czélu adományait elfogadja, s áldozatkészségükért meleg köszönetét fejezi ki, valamint az állandó igazgató-tanácsnak is azért a tapintatos, buzgó és sikeres eljárásért, melyet ez ügyben az 1868 ik éven kezdve tanúsított; nemkülönben a inag-as kormánynak is, egyházkerületünk jogainak e méltányos érvényre juttatásáért. Az állandó igazgató-tanács utasittatik, hogy pénztárnokával vétesse át püspök afiától a nála letett 4500 frtnyi erdélyi földtehermentesitési kötvényeket, folyó évi július 1-től folyó szelvényeikkel, s az alapító levél értelmében járjon el.

75

V-ik ülés 1882 június 3-án. Elnök: Br. Bánffy Albert,

Jegyző : Bodor Antal,

fó'gondnok.

titkár.

•49. A mult ülés jegyzőkönyve felolvastatván. Hitelesíttetik. 50. EJlnök afia bemutatja a következő beadványokat: a) Pétre Mózes kis-enyedi volt pap kérését az iránt, hogy a papi állomástól eltiltó közfőtörvényszéki itélet hatályon kivíil helyezésével jogosittassék fel papi állomásra pályázhatásra. Áttétetik a főtörvényszékhez vélemény adás végett. b) A széki egyházmegye felterjesztését az iránt, hogy a betegség miatt megjelenésében akadályozva lévő esperest helyettesitő egyházmegyei jegyző mellé Pergő Márton, közügyigazgató, helyettes jegyzőül fogadtassák el. Közgyűlésünk tudomásul veszi, hogy Csiszár László afia esperes afia akadályoztatása okán ez alkalommal a közgyűlésen mint helyettes esperes vesz részt, s Pergő Márton közügyigazgató afiát felhatalmazza a helyettes jegyzői teendők vitelével. c) Tokaji János bogáti pap kérését az iránt, hogy a marosludasi állami iskolában a vallás tanitás végezhetóseért, M.-Ludasra átutazásával járó költségei fedezésére az államtól fuvardij utalványozása eszközöltessék ki. Áttétetik a kérvényi bizottsághoz. 51. Püspök afia előterjesztésére napi rendre tűzetvén az ifjú lelkészek számba vétele : Közjegyző afia felolvassa a kibocsátandó ifjú papok neveit s jelenti, hogy mind a 14 ifjú lelkész beadott bizonyítványait rendben és szabályszerűeknek találta; megjegyzi azonban, hogy a bukuresti egyházközség papja bizonyítványait, katonai ügyben, püspök afia közvetítésével feltérj esztvén^ azokat nem mutathatta elő, de illetékes helyről vett értesülése - szerint bizonyítványai szabályszerűek s ez okon valamennyit kibocsátásra ajánlja.

76 Közgyűlésünk közjegyző afia jelentését tudomásul veszi s mind a 14 ifjú pap aflának kibocsátását elhatározza. 52. A kibocsátandó ifjú papok előszolittatván, püspök afia hozzájuk komolyan intő s nagyfontosságú elhivatásuk betöltésére buzdító s munkálkodásukra áldást kérő szavakat intézett.

A papi pályára kibocsátandó ifjú papok betűrendes névsora 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9-. 10. 11. 12. 13. 14.

Ballá Károly hidalmási pap a deési egyházmegyéből, Barthalus János bukuresti pap, Benedek Lajos búzái pap a széki egyházmegyéből, Gál Gergely ny.-szt-annai „ „ marosi „ Jancsó Lajos m.-ujvári „ „ n. enyedi „ Józsa Ferencz völcsöki „ „ sz.-szolnoki „ Köblös István nemegyei „ ., széki „ Nemes Árpád m.-bodoni „ „ küküllői „ Teleki József pókai „ „ görgényi „ Tollas József k.-szt.-mártoni „ küküllői „ Régeni Ferencz bikali pap „ kol.-kalotai „ Surányi József ormáryi „ „ deési „ Veres Sándor zsibói „ „ sz-szolnoki „ Vízi János Bede-szt.-háromsági pap a marosi egyházmegyéből.

53. Napi renden tárgyaltatnak püspök afiának múlt ülésünk 47. sz. jk. sz. a jelzett s jelen ülésen Írásban is beadott inditványai. Közgyűlésünk püspök afia indítványait pontonként tárgyalván, az 1, 2, 3, 4 6. sz. alattiakat változatlanul, az 5. szám alattit némi hozzáadással elfogadván, határozatilag kimondja, hogy: 1. A kamarai javadalmakra vonatkozó s fentebb 46. jegyzőkönyv szám alatt .helybehagyott kiosztási kimutatás táblázata elnök és jegyző aláírásával hitelesítendő. 2. Ez a hiteles példány az igazgató-tanács levéltárában őrzendő; ennek három másolata hitelesítve elhelyezendő a nagy-enyedi, m. vásárhelyi és udvarhelyi tanodák levéltárában

77 3. Azon egyházmegyék, tanodák, püspöki vizsgálat alatti egyházközségek, a melyekben vételjogosultak vannak, kivonatilag az igazgató-tanács áltál értesitendők, úgy a jelenben folyamatban lévő, mint a húsz év leteltével folyamatba jövendő részesedési összegről. 4. A vételjogosultaknak illetékük felévenként utólagosan küldendő el, a krajczártörtek levonásával. 5. A mely egyházközség eddig is saját pénztárába vette be a kamarai járandóságot, a jávadalom többlet is oda szolgáltatandó be, a vételjogosultak tulajdonjogának érintetlen hagyásával. 6. A mely egyházközségben csak egy pap számára szól az adománylevél, mivel annak kelése idején csak egy papja volt az egyházközségnek, de azóta több papi állomás is létesült abban az egyházközségben, — miután az adománylevél kelése idején egy pap által teljesített kötelesség most két vagy több pap között oszlik meg — a kamarai járandóság is a szolgálattevő papok között oszoljék meg. 54. Olvastatik az 1883. évi költségvetési előirányzat átvizsgálására kinevezett bizottság előterjesztése, mely szerint az állandó igazgató-tanács javaslatát elfogadhatónak tartja. Közgyűlésünk az igazgató-tanács által beadott költségvetési előirányzatot az adott utasítások szerint és szabályszerűen egybeállitottnak találván, azt ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadja s az 1883-ik évi költségvetést következőleg állapítja meg:

78

ö 1 t s

é

Az erdélyi ev ref. egyházkerület köz-

'1

Külön

Fedezet

Együtt

frt jkril frt |kr

Közalap. a) 24,702 frt 80 kr. magánkötvény 8% kamatja 1976 22 b) 2,131 frt 50 kr. o. é. erd. szelvénytelen földteherment. kötvény 4-88% kamat . . . 99 84: c) 91,822 frt 50 kr. o. é. erd. szelvényes földteherment. kötvény 4 88°/0 kamat . . . 4273 41 d) 11,287 frt 50 kr. o. é. m.-orsz. szelvényes földteherment. kötvény 4-88°/0 kamat . 524 83 e) 8100 frt. szelvénytelen egys. államkötvény 340 4-2% kamat. . . . . . . / ) 18,500 frt m. földhint, záloglevél 5-5°/0 kam. 1017 50 g) 2500 frt „ „ „ „ 5% „ 125 h) 3220 frt magyar vasúti kötvény 5% „ 156 i) a. h. pont alatti kamat 16% ágiojában 24 96 k) 7509 frt 78 kr. takarékpénzt, tőke 5°/0 kam. 375 451 8913 21

Vegyes beveendők: a) Püspöki szállásbér 210 b) Agentialis jövedelem a) egyházaktól 11545{j b) tanodáktól 2 8 ' — | c ) Jegyzőkönyvek árában . . . . . . 400 d) Hátralék kamatban 600

1353 45

Akadémiai alap: 820 irt 55 kr. magan-J A l n b) c) d) e) /)

ft0/

945 frt erdélyi szelv. földt. m. kötv. 4 88%-a 1400 frt m. földh. int. záloglevél 5-5°/0 kamat 6 0 0 frt m. vasúti kötvény 5 % - a . . . . ennek 16°/0 ágiojában 2 5 0 frt 74 kr, takarékpénzt tőke 5 % kamatja Fedezet összege Szükséglet összege Mutatkozik felesleg

44 73 43 95 77 30 80 12 50

212 98

10479 64 10380 92 98Í72

v

e

t

é

s

e

pénztárának az 1883-dik polgári évre.

Szükséglet Alapítványi kiadandó Külföldi egyetemeken tanuló ifjaknak .

Külön

Együtt

frt jkr

frt

kr

3142 94 3142 94 212 98

212 98

Fizetések: a) 12 igazgató tanácsos tiszteletdija á 100 frt 1200 1000 6)' Titkár fizetése 800 c) Pénztárnok fizetése 600 d) S z á m v e v ő „ 200 e) Ü g y v é d „ / ) T a n ü g y i előadó fizetése . . . . . . 100 g) í r n o k o k fizetése á 5 0 0 , 4 0 0 , 3 6 5 . . . 1265

5165

"Vegyes kiadások: a) b) c) d) e) /)

Igazgató tanácsi titkár szálláspénze „ „ szolga fizetése . . . . Irodai átalány fűtés, világítás stb. . . Közgyűlési s más nyomtatványok . Statusház fentartási költség Központi tankönyvtár .

400 300 300 400 210 50

1660

200

200

Bendkivüli kiadások: a) Előre nem látható szükségletre . . Szükséglet összege

10380 92

80 55. Olvastatik a püspök afia kezelése alatt álló alapokról vezetett számadások megvizsgálására kinevezett bizottság jelentése, mely szerint a számadásokat, mind bevételi mind kiadási tételei tekintetében, teljesen rendesen vezetetteknek és igazoltaknak találván, püspök afiának a számadások terhe alól, szokott fennhagyással, feloldozását véleményezi. Közgyűlésünk a püspöki kezelés alatt álló pénzekről vezetett 188V2- évi számadás terhe alól püspök aíiát a szokott fenntartással feloldozza, köszönetét fejezvén ki a hű és pontos kezelésért. 56. Napirendre tűzetik a kérvényi bizottság jelentése s ennek folytán tárgyaltatik: A tasnádi egyházközségnek a szilágy-szolnoki egyházmegye tanácsa által ajánlattal felterjesztett azon kérvénye, melyben az egyházközséget terhelő mintegy 800 tartozásának kiflzethetése végett engedélyt kér arra, hogy papi állomását három évig ne töltesse be és ez idő alatt a papi jövedelem adóssága törlesztésére fordittassék. Nem mutatván ki az egyházközség sem azt, hogy miből keletkeztek adósságai, sem azt, hogy azok minő természetűek, közgyűlésünk a kérvényt átteszi az áll. igazgató-tanácshoz, azon utasitással, hogy a kérvényt szabályszerüleg szereltesse fel, felhatalmazván a kérvény érdemleges ellátására. 57. Ugyanazon bizottság előterjeszti, hogy a kezdi egyházmegye közgyűlése kérdést intézett az iránt, hogy tekintettel arra, hogy a kézdi-vásárhelyi egyházközségünknek két felszentelt papja van; azon egyházközség az egyházmegyei közgyűlésre, hány világi képviselő küldésére jogosult? Közgyűlésünk — tekintettel arra, hogy a szervezeti törvény L, 2., fejezet d) pont alatti utasítás szerint a világi rendből annyi képviselő választandó, a hány szolgálattevő rendes pap van az egyházmegyében; a 3. fejezet b) pontja szerint pedig minden egyházközség presbyteriuma annyi képviselőt választ, a hány szolgálat tevő rendes papja van: kimondja, hogy a k.-vásárhelyi egyházközség az egyházmegyei közgyűlésre, két világi képviselő küldésére jogosult. 58- Ugyanazon bizottság előterjeszti Korondi József nyugalomba lépett volt pap afia az iránti kérését, hogy azon betegségéből, mely papi teendői vitelében akadályozta felgyógyulván, engedtessék meg neki, hogy a papi pályára visszaléphessen.

81 Közgyűlésünk, miután kérelmes igazolta azt, hogy a papi szigorlatot dicséretes első osztálylyal letette, öt éven át bőő-mosoni egyházközségünkben közmegelégedéssel szolgált papi minőségben és azon innen is tisztességes és egyházias életet élt: papi szolgálatra lépését megengedi azon feltétellel, ha az igazgató-tanács előtt igazolja, a marosi egyházmegye elöljáróságától kiállítandó bizonyítvánnyal azt, hogy papi állomását nem valamely canonicus hiba következményei elől való menekülés miatt hagyta el. 59. Ugyanazon bizottság előterjeszti a n.-sajói egyházmegye közgyűlésének azon kérését, hogy engedtessék meg számára a harmadik gondnoki állomás szervezése és betöltése. Közgyűlésünk a n. sajói egyházmegyében a harmadik algondnoki állomás szervezését engedélyezi. 60. Ugyanazon bizottság előterjeszti, hogy az uzoni egyházközség, miután 1880 ik évi 60 jk. sz. a. kelt közgyűlési végzés által jogot nyert külön képviselőt küldeni közgyűlésünkre s e jogával azóta él, terhelőnek tartja magára nézve az egyházmegye azon követelését, hogy az egyházmegye részéről választott egyházkerületi képviselők díjazására is köteleztessék. Közgyűlésünk kimondja, hogy uzoni egyházközsé-> günk, bár külön egyházkerületi képviselő küldésére jogosult, miután azonban jogában áll részt venni az egyházmegye által küldött egyházkerületi képviselők választásában is, az utóbbiak képviselői díjainak fedezéséhez aránylagosan hozzájárulni köteles. 61. Ugyanazon bizottság előterjeszti brassói egyházközségünknek az egyházmegye közgyűlése által ajánlattal felterjesztett kérvényét, melyben felfejtve egy segéd papi állomás felállításának s fenntartása végett segélyezésének halaszthatlan és égető szükségét, kéri hogy a 400 írtban és 100 frt szálláspénzben megállapított segédpapi fizetés felerésze azaz 250 frt az állam-segélyből rendszeresen adassék ki» Közgyűlésünk a fennforgó nyomós indokokból a brassói egyházközség segédpapi állomásának felállítását megengedi és addig mig az egyházközség kedvezőbb anyagi helyzetbe jut és ezen állomás fentartásáról önerején gondoskodhatik, az egyházkerületi házi pénztárból évi 200 frt, rendszeres segélyt szavaz meg. 62. Ugyanazon bizottság előterjeszti a csombórdi egyházközségnek az egyházmegye ajánlatával felterjesztett kérvényét, melyben az Jegyzőkönyv

6

82 eddig jobbágy telkek után űzetett papi kepe helyett, a házas párok által ágyszám szerint fizetésre változtatva kiállállapitott papi dijlevél helybenhagyását kéri. Közgyűlésünk tekintve, hogy a papi-kepe ezen módosítással némileg emelkedik s annak kirovása arányosabb kulcs szerint eszközöltetik, a dijlevelet helyben hagyja. 68. Ugyanazon bizottság előterjeszti Láng Károly missionarius pap kérvényét, melyben fizetése felemeléseért folyamodik. Közgyűlésünk a kérvényt, lehető elintézés végett, az állandó igazgató tanácshoz teszi át. 64. Ugyanazon bizottság előterjeszti Babos Gábor m.-frátai iskola gondnok kérését, melyben azért folyamodik, hogy Nagy Gréza ének-vezér-tanító állomásáról mozdittassék el. Közgyűlésünk utasítja folyamodót, hogy panaszát az illetékes egyházi hatósághoz adja be. 65. Ugyanazon bizottság előterjeszti a sövényfalvi egyházközség kérelmét, melyben a tanítói kepe leszállításáért folyamodik. Közgyűlésünk a különben is csekély tanitói fizetés lejebb szállítását nem engedélyezi. 66. Ugyanazon bizottság előterjeszti Soós Károly h.-láposi pap kérelmét az egerháti egyházközség által 1873 —1879 években visszatartott fizetése kiadatása iránt. Nem lévén a kérelem felszerelve, s különösen nem lévén kitüntetve, hogy dijlevelileg mily fizetésadásra köteleztetett az egyházközség: a kérvény közgyűlésünk által figyelembe nem vehető. 67. Ugyanazon bizottság előterjeszti a n.-szebeni egyházközség keblitanácsának az iránti kérelmét, hogy papjuk által a katonaság részére tett felesszámu papi szolgálatokért az állam-kormány által évi 200 írttal leendő dijaztatása eszközöltessék ki. Közgyűlésünk a kérvényt átteszi az állandó igazgató-tanácshoz azon utasítással, hogy a szükséges adatok beszerzése után, a vallás- és közoktatási minister úrhoz e tárgyban intézzen felterjesztést. 68. Ugyanazon bizottság előterjeszti az unokái leány-egyházközségnek az egyházmegyei közgyűlés által ajánlattal felterjesztett kérvényét, melyben a papi és tanitói falsepének a Csobán nevű erdő jövedelmével megválthatása végett folyamodik. Közgyűlésünk tekintettel arra, hogy azon közhely, honnan ezelőtt a fakepe fizettetett, felosztatott s a régi kepének megfelelő fa-illetőség biztosíttatott az egyházi

83 jövedelem csökkenése nélkül, a kepeváltoztatást engedélyezi. 69. Ugyanazon bizottság előterjeszti a gerendi egyházközségnek az iránti kérelmét, hogy az iskolának államivá tétele által csak énekvezéri teendőket végező kántor-tanitó részére kiállított dijlevél erősittessék meg. Közgyűlésünk a kérvényt visszautasítja az egyház megyéhez határozathozatal és szabályszerű utón leendő felterjesztés végett. 70. Ugyanazon bizottság előterjeszti Tolvaly Zsigmond sz.-udvarhelyi pap az iránti folyamodását, hogy a reversalis alól oldoztassák fel. Közgyűlésünk a kérvényt átteszi a közfőtörvényszékhez vélemény adás végett. 71. Ugyanazon bizottság előterjeszti a sz.< udvarhelyi egyházmegye közgyűlésének kérvényét, hogy az önálló gazdasággal biró érettkorú nőtlen egyének és özvegy gazdák kepefizetési kötelezettsége állapittassék meg. Közgyűlésünk kimondja, hogy az önálló gazdaságot folytató felnőtt nőtlen egyének, özvegy gazdák éppen úgy mint az önálló gazdaságot folytató özvegy nők, a dijlevél szerinti egész kepét űzetni kötelesek. 72. Ugyanazon bizottság előterjeszti Tokaji János m.-bogáti pap kérvényét, melyben a maros-ludasi állami iskolában végzett vallástanitásért, tiszteletdíj kieszközlését kéri a m. kir. vallás • és közoktatási minister urnái. Közgyűlésünk a kérvényt átteszi az állandó igazgatótanácshoz elintézés végett. 73. Ugyanazon bizottság előterjeszti a fintaházi egyházközségnek a marosi egyházmegye közgyűlésének pártoló ajánlatával felterjesztett az iránti kérvényét, hogy a harmadik kalangya búza- és az egész zabkepe 5 hold 385 Q öl területű földbirtokkal megváltathassék, illetőleg kicserélése engedélyeztessék. Miután a marosi egyházmegyének a kepe részletes megváltása tárgyában beadott indítványa ez idő szerint tárgyalás alá vehető nem volt,— e kérelem elintézése függőben hagyatife. 74- Ugyanazon bizottság előterjeszti a rigmányi 1. egyházközség" nek a marosi egyházmegye közgyűlésének pártoló ajánlata mellett felterjesztett azon kérvényét, hogy eddig terményben kiszolgáltatott s összesen 295 frt. 86 krra becsült kepe illetőséget, 5025 frtra szaporodott keperáltsági tőkéje kamataiból évi 350 írttal megválthassa. Közgyűlésünk a kérvényt átteszi az állandó igazgató-tanácshoz azon utasítással, hogy ha a kepe-váltsá-

6*

'

84 gi tőkét teljesen biztosítottnak s a tőke kamatai által a papi fizetést eddigi értékében fedezhetőnek találja, a kepe megváltást érdemlegesen intézze el. 75. Az inditványi bizottság előterjeszti a marosi egyházmegye közgyűlésének indítványát a szervezeti alaptörvény II., e) pontja oly módón való megváltoztatása iránt, hogy elenyészszék azaz aránytalanság, mely az egyházkerületi közgyűlés tagjai közt az által áll fön, hogy a 350 ezer lelket számláló egész egyházkerületnek 68 választott képviselője van, mig a kollégiumi 2621 tanulót 42 rendes tanár képviseli. Közgyűlésünk szervezetének s tagjai összeállításának kérdésével összefüggő e nagyfontosságú ügy nem lévén a kellő előkészítés nélkül tárgyalás alá vehető : az indítvány áttétetik az állandó igazgató-tanácshoz, azzal az utasítással, hogy ez iránti véleményes előterjesztését, a collegiumok és egyházmegyék meghallgatásával, tegye meg jövő évi közgyülésünkhez. 76- Ugyanazon bizottság előterjeszti a marosi egyházmegye inditványát az iránt, hogy a kepe megváltás részletesen és fokozatosan is végrehajtható legyen. Közgyűlésünk az indítványt átteszi az áll. igazgató tanácshoz, azon utasítással, hogy ez iránti véleményes előterjesztését az egyházmegyék és püspöki vizsgálat alatti egyházak meghallgatásával, tegye meg a jövő évi közgyűléshez. 77. Ugyanazon bizottság előterjeszti a n.-sajói káptalan indítványát, mely szerint azok a gondnokok, kik egy évig indokolatlanul nem vesznek részt a gondjaikra bizott terület vagy intézet ügyeinek intézésében, lemondottaknak tekintessenek. Közgyűlésünk az indítványt egész terjedelmében elfogadja s határozattá emeli. 18. Ugyanazon bizottság előterjeszti a kezdi egyházmegye azon indítványát, hogy a hit és erkölcstan tanításához, tantervünkben kiszabott tananyagokhoz képest szükséges vezér és tankönyvekről történjék gondoskodás. Közgyűlésünk ez indítványt elvileg helyeselvén, utasítja az állandó igazgató-tanácsot, hogy a tanári; értekezlet kihallgatásával a lehetőségig gondoskodjék a hiány pofásáról. 79. Ugyanazon bizottság előterjeszti Br. Kovács Ödön inditmely szerint az állandó igazgató-tanács megbízandó, hogy

85 intézkedjék, miszerint az állomás nélkül maradt, tanítói vizsgálatot tett jó bizonyitványu theologusok helyeztessenek el ideiglenesen és részesittessenek érdemeikhez képest az iskolai beneficiumokban azon tanintézeteknél, melyeknél érettebb ifjak hiányában, mint magántanitók, különben is fontos és hasznos szolgálatot teljesíthetnek. Közgyűlésünk ezen indítványt oly utasítással teszi át az állandó igazgató-tanácshoz, hogy a collegiumi elöljáróságokkal egyetértőleg lehetőleg és sürgősen intézkedjék jó bizoDyitványú végzett theologusaink ily értelmű segélyezése iránt. 80. Ugyanazon bizottság előterjeszti Nagy Domokos pap afia az iránti indítványát, hogy miután az uj papok kibocsátása a közgyűlés megnyitása után negyednapra történik, és igy a közgyűlés megnyílta alkalmával isteni tisztelet nem tartatik, mondassék ki, hogy a közgyűlési tanácskozások megkezdése előtt rövid ima tartandó a gyülésteremben, az imádságot a püspök vagy egy általa kinevezett fölszentelt egyházi egyén teljesítvén. Közgyűlésünk az indítványt elfogadja és felkéri püspök afiát a közgyűléseket megnyitó ima megtartására. 81. Ugyanazon bizottság előterjeszti a püspök afla működéséről szóló évi jelentésben foglalt következő indítványokat: 1. Miután az országos közalap tőkéjének gyarapítására az egyetemes zsinat által megállapított szabályzat 8. §. e) pontja szerint minden évben egyszer, octóber utolsó vasárnapján, mint a reformatió évfordulóján, a templomi hirdetések jövedelme kell hogy szolgáljon, mondja ki határozatikig a főt. egyházkerületi közgyűlés hogy e hirdetés megkezdését egyházkerületünk minden templomában már a folyó évi october utolsó vasárnapjára elrendeli, kötelességükké teszi a t. lelkész afiainak, hogy ez alkalommal a segélyalap czélját, rendeltetését, -hallgatóik felfogása köréhez mérten ismertetvén, őket e szent czélra való adakozásra buzdítsák, a begyülendő összeget még november hóban, mindegyik lelkész küldje be illető espereséhez, a kik kellő kimutatás mellett az év végéig kötelesek legyenek a központba beszolgáltatni, honnan újévi adományként a segély-alap pénztárába lesz küldendő. 2. Miután egyházkerületi domesticánk gyarapodása az által remélhető, ha ez alap jótékonyságának kézzel fogható eredményei által fokozzuk az érdekeltséget, gyüjtsünk ugyan az utókor számára is, de azért ne feledkezzünk meg a jelenben szükölködőkről. Ez okból mondja ki a főtiszt, egyházkerületi közgyűlés: hogy meg levő domesticánk tőkéjéből 20000 frt 5°/0 kamatját, tehát évenként 1000 azaz

86 egyezer forintot a szegény egyházközségek fölsegélésére folyóvá tesz és ez iránt javaslaté télre felhívja az egyházmegyéket, a melyek indokolt ajánlataikat, úgy a segélyzendő egyházközségek, mint a segélyösszeg mennyisége iránt a jövő évi február végéig küldj ék be, az igazgató-tanács pedig ezek alapján terjeszszen véleményt a jövő évi egyházkerületi közgyűlés elhatározása alá.Fentartja magának az egyházk. közgyűlés, hogy a domestica tőkéjéből, annak gyarapodása szerint ujabb részlet kamatjait folyósitja a kitűzött czélra, úgy szintén azt is, hogy az országos reformált segély-alapról készült zsinati törvény legfelsőbb megerősítése után, külön domesticánkra ámbár a segélygyüjtést felfüggeszti, de fenntartja azon egyházkerületi végzést, mely szerint az államsegély fele része a domesticára a meghatározott évekig tőkésítendő, 3. Elrendelte vala a főtiszt, egyházkerületi közgyűlés a család könyvek készítését és rendben tartását; tudomása van azonban arról, hogy e rendelet nem mindenütt van végrehajtva, s hogy a hol végrehajtatott is,|a családkönyvet ott sem mindenütt tartják rendben, az az nem jegyzik bele az időközben történt változásokat, születéseket, halálozásokat, uj családok alakulását, elköltözéseket, beköltözéseket stb. Ez okon indítványozza: tegye kötelességévé a főtiszt, egyházkerületi közgyűlés az egyházmegyei visitatiónak, hogy minden egyházközség vizsgálati jegyzőkönyvében, egy külön pont alatt szabatos határozott felelet legyen e kérdésekre: van-e családkönyv? minő állapontban ? miként vezettetik és tartatik rendben ? Egyszersmind mondja ki a főtiszt, közgyűlés, hogy a családkönyv nem létét vagy^ rendetlen vezetését az anyakönyv pontatlan vezetésével egyenlő vétségnek tartja és fegyelmi kereset utján megbüntetendőnek határozza. Közgyűlésünk püspök afia mind három rendbeli indítványát teljes szövegében, minden változtatás nélkül elfogadja s határozattá emeli azon kijelentéssel, hogy az egyházkerületi házipénztárból, a 27. és 61. jegyzőkönyvi számok alatt a kaczkóvidéki rendes és brassói segédpapi fizetésekre rendszeresített 500 frt segélyösszegen kivül osztandó ki évenként 1000 frt o. é. összeg. 82. Olvastatik egyházkerületi volt pénztárnok Bányai Vitális által a közalapról és avval kapcsolatos mellékalapokról beadott számadások felülvizsgálására kinevezett bizottság előterjesztése, mely szerint a fennirt 1867—70. és 1871 — 73. évi egyházkerületi számadásokat átvizsgálván, a bizottság az ezen számadásokra vonatkozó számvevői észrevételeket helyesnek találta. Ezen észrevételek értelmében volt pénztárnok Bányai Vitális terhére íratott összesen 3899 ftt 431/* kr. Volt pénztárnok ezen terhére tudott összegből 166 frt 22 krt nem fogad el, minthogy ezen összeget az akkori egyházfőtanács utasítása

87 szerint utalványra és nyugtára adta ki volt titkár Olasz Károlynak, s igy ezen összeg őt nem terhelheti, hanem a volt titkártól követelendő annak megtérítése. Az ezen el nem fogadott 166 frt 22 kr. kivételével terhére eső 3733 írt 211/* krfc kész az egyházkerületi pénztárba befizetni azon kikötéssel azonban, hogy ha a különböző alapokra vonatkozólag a számadásokban elő nem forduló kiadásokat igazoló nyugták, vagy okmányok kerülnének kezéhez, ezeknek alapján visszatérítéshez igénye fennmaradjon. A fennebbi 3733 frtot és 21 1 /. krt és ennek 1864. jan. 1-től 1881 decz. 31-ig folyó 6%-os kamatát 1702 frtot, összesen: 5525 frtot és Stl'/í krt 96 —1882. számú igazgató tanácsi okmány tanúsítása szerint az egyházkerületi pénztárba valósággal be is fizette és igy a vele szemben támasztott nehézség, a fennebb emiitett 166 frt 22 kr. kivételével, elenyészett. Ezeknek előrebocsátása után Bányai Vitális volt egyházkerületi pénztárnokot az 1871 — 73. évi egyházkerületi közpénztári számadások terhe alól alólirott bizottság feloldozhatónak nyilvánítja. E jelentéssel kapcsolatban bizottság a következő megjegyzéseket teszi: a) Méltányosnak tartja volt egyházkerületi pénztárnok fennebb jelzett azon kikötését, hogy ha a különböző alapokra vonatkozólag, az általa vezetett számadásokban elő nem forduló kiadásokat igazoló hiteles nyugták, vagy okmányok kerülnének kezéhez, ezeknek alapján azok erejéig a visszatérítéshez igénye fennmaradjon. 6) A volt pénztárnok terhére irt, de általa el nem fogadott 166 frt 22 krt illetőleg bizottság utasitandónak véli az állandó igazgató-tanácsot, hogy Bányai Vitális volt pénztárnoktól az általa kiadott egyházfőtanácsi utalványt, melylyel ezen 166 frt 22 kr kiadása elrendeltetik, kérje be, és ha ezen utalványozást correctnek fogja találni, oldozza fel őt ezen összeg terhe alól; de másfelől volt titkár Olasz Károlytól, mint a ki záros határidő kitűzése mellett sem válaszolt az állandó igazgató-tanácsnak az irt összeget illetőleg hozzá intézett felszólítására, törvényes úton hajtsa fel a fennirt 166 frt 22 krt. Közgyűlésünk a bizottság előterjesztését tudomásul vévén, volt pénztárnok Bányai Vitálist a közpénztár és mellékalapjairól 1867—1873. évig terjedő számadása terhe alól, szokott fentartással, feloldozza a jelentés értelmében és az ujabb igazolásra 5 évi határidőt m w. A még be nem adott számadások bevételével és kebli megvizsgálásával az igazgató-tanács bizatik meg.

88 83. Olvastatik a Deák József pénztárnok által beadott számadások felülvizsgálására kinevezett bizottság jelentése, mely szerint a bizottsághoz időközben áttétettek az állandó igazgató-tanács által felülvizsgálás végett: a) Közalap és több mellék alapok 1879. és 1880. évi számadásai és b) Nagy-teremii alapítványi pénztár 1880. évi számadása. E számadásokat bizottság felülvizsgálván, azokra nézve a következő megjegyzéseket teszi: I. Az 1879. évi közalap számadására nézve: o) A bevétel I. czim 7 folyó száma alatt az enyedi tanodától bevárandónak irt 604 frt 80 kr. agentiale nem 1879. végéig, hanem csak 1878. végéig terjedő időre szól. 6) Ugyanazon a czimen az 1879-re esedékes 16 frt 80 kr. kimaradott a bevétel IV. czim 2, folyó sz. alól. Ezek szerint 1879. év végéig agentiale czimen tartozik az enyedi tanoda 621 frt 60 krral. c) Ugyancsak a Bevétel I. czim 2. folyó száma alatt Dr. Kolozsvári Sándor budapesti útiköltsége megtérítése czimen az enyedi tanoda nem 100 frttal, hanem 104 frt 93 krral tartozik. A 5) alatt jelzett 16 frt 80 kr. és a c) alatti 4 frt 93 kr. alterálván a közalap mérlegét, tehát 21 frt 73 krral több marad beveendő és igy lesz 197,249 forint 161/, kr. helyett 197,270 forint 89Vt krd) A közalap Kiadás V. czim 21. folyó száma alatt helytelenül tétetett kiadásba 1 drb kisorsolt !00 frtos úrbéri kötvény 109 frt értéke, mert nem lévén a közalapban bevételbe téve, annak terhére kiadásba sem tétethetik. Ennélfogva a kérdéses 109 frt számadót terheli s ez összeggel a kiadás összege megapasztatik, illetve az 1880. évre átmenő készpénz maradvány 109 frttal megszaporittatik s lesz az a számadás rendén kimutatott 738 frt 20 kr. helyett: 847 forint 20 kr. II. Az 1880. évi közalap számadására vonatkozólag: a) Minthogy a közalap Tőkekönyv I. czim b) biztos tőkék utáni kamathátralék szerfelett nagy, utasitandó egyházkerületi pénztárnok, hogy minden félévben mulhatlanul tegyen jelentést a kamathátrálékosokról az igazgató-tanácshoz, az ügyvéd utján leendő intézkedés megtehetése végett; ez annyival inkább szükséges, mert az 1880. évi számadások szerint a biztos tőkék utáni hátralék és folyó kamat czi-

89 mén bevárandó 6457 frt 05 kr. követeléséből csak 1815 frt 86 kr. folyt be, azaz jóval kevesebb, mint egy évi folyó kamat, mely 2398 frt 36 krt tesz. b) A közalap számadása Bevétel I. czim 16. folyó száma alatt bevárandónak vezetett 44 frt 86 krt még nem számolván el pénztárnok, utasítandó, hogy igazgató-tanácsos dr. Kolozsvári Sándor afiával az 1882. évben mulhatlanúl számolja el. III. A nagy-teremii alapítványi pénztár 1880. évi számadás tételei helyesek és igazoltak. Ezek alapján Deák József egyházkerületi pénztárnokot a közalap és több mellék alapok 1879. és 1880. évi és a teremii alapitvány 1880. évi számadásainak terhe alól, a törvényesen fennhagyandók fennhagyásával, feloldozhatónak nyilvánítja bizottság. Bizottság jelentését nem zárhatja be azon körülmény felemlitése nélkül, hogy a t i z e d k á r p ó t l á s i és l e t é t i alapokról 3 évről, u. m. 1879. 1880. és 1881. évekről, a köz- és mellék-alapjairól és a teremii alapitványról 1 évről (1881.) van számadásával hátralékban a pénztárnok. Bizottság tisztelettel kéri az egyházkerületi közgyűlést, méltóztassék pénztárnokot oly értelemben utasítani, hogy minden egyes évi számadást külön-külön a törvényszabta határidőn belől minden egyes évben terjeszsze fel az állandó igazgató-tanácshoz megvizsgálás végett. Közgyűlésünk a bizottság ajánlatát elfogadva, az abban jelzett utasítás teljesedésbe vétele mellett a jelzett számadások terhe alól Deák József pénztárnok afiát szokott fentartással feloldozza, s az igazgató-tanácsot megbízza a kamathátralékok gyors felhajtása iránt a további lépések megtételére,

VI-ik ülés 1882 junhs 3-án d u. Elnök: Br. Bánffy Albert, fó'gondnok.

Jegyző: Szász Domokos, közjegyző

84. A délelőtti ülés jegyzőkönyve felolvastatván, Hitelesíttetik azon megjegyzéssel, hogy a múlt évi közgyűlés 60 jkv. sz. a. kinevezett bizottság Bányai Vitális volt pénztárnoknak 1859—1863. évig bezárólag vezetett számadásai felülvizsgálásáról jelentését

90 nem terjesztvén be, az 1866—1873. évig vezetett számadások azon utasítással tétetnek vissza az állandó igazgató-tanácshoz, hogy az illető bizottságtól az előző számadásokra vonatkozó jelentést vegye be, s az ujabb számadásokra vonatkozó jelentéssel együttesen terjeszsze be jövő évi közgyülésünkhez. 85. A sérelmi bizottság előterjeszti a m, lapádi egyházközség 17 tagjának, püspök afla 97—1881. sz. a. kelt végzése ellen beadott felfolyamodványát. Közgyűlésünk tekintettel arra, hogy püspök afiának kifogásolt döntvénye teljesen törvényszerű, felfolyamodókat elutasítja. 86. Ugyanazon bizottság előterjeszti Pétre Mózes felfolyamodását az egyházkerületi közfőtörvényszéknek 5—1881. sz a. kelt ítélete ellen, mely szerint a papi hivatalból elmozdittatott s kéri visszahe^ezését. Közgyűlésünk a közfőtörvényszéknek saját hatáskörében szabályszerűen hozott jogérvényes ítélete érintetlen hagyásával, felfolyamodót elutasítja. 87. Olvastatik az egyházkerületi pénztár megvizsgálására múlt évi közgyűlésünk által kinevezett bizottság előterjesztése, mely szerint: Az egyházkerületi pénztárban kezelt különféle alapokról 1—15 szám alatt vezetett külön naplókat lapról lapra átvizsgálván, minden egyes alap bevételi és kiadási tételeit megvizsgálta, összegezte s azokat hibátlanoknak találván, a naplókat lezárta s a végeredményt aláírásával hitelesítette. . A vizsgálat végeredménye azt mutatta, hogy a vizsgálat napján, május 26-án, az összes alapok folyó évi bevételeiből a folyó évi kiadásokat levonván, pénztári készletben 3775 frt 20 l / 2 krnak kell lenni; mely összeget, a pénztári készletet számba vévén, pontosan és hiány nélkül megtalálta. A beadványokról és utalványokról vezetett jegyzőkönyvet is átvizsgálván, annak rendes és szabályszerű viteléről meggyőződött. Ezek következtében bizottság kedves kötelességének tartja kinyilatkoztatni, hogy az egyházkerületi pénztár kezelése az érvényben levő utasítás értelmében pontosan és lelkiismeretesen történik. Ohajtandónak tartja azonban, hogy a tisztelt egyházkerületi közgyűlés a könyvvezetés, illetőleg a számadásvitel oly egyszerűbb, gyakorlatiasabb, a pénzintézeteknél és egyesületeknél általában alkalmazott és jónak bizonyult módozatát állapítsa meg, mely mellett a pénz* tárnokra nézve igen terhes számadáskészités, s annak sok időt s fáradságot kívánó letisztázása feleslegessé váljék, a pénztár számbavétele

91 s a mérleg kimutatása bármely perczben a legrövidebb idő alatt megtörténhessék, s a számadás megvizsgálásának most gyakorlatban levő módja czélarányosabbal helyettesittessék. Közgyűlésünk a. bizottság jelentését tudomásul veszi, s elvárja az állandó igazgató tanácstól, hogy a múlt évi 70 jkv. sz. a. kelt határozat értelmében a számadásoknak lehető egyszerűsítése érdekében javaslatát előterjeszti. 88. Olvastatik az 1881. évi egyházkerületi közgyűlés 84. jkv. sz. alatt az állandó igazgató-tanács működéséről vezetett beadványi, mutató és jegyzőkönyveknek megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése, mely szerint: Mindenekelőtt bizottság megjegyzi, hogy miután 1880. máj. 6-tól 1881. Jun. 12-ig terjedő időközre vonatkozólag vizsgálat nem történt, kötelességének esmerte az emiitett időközre is a vizsgálatot megejteni a igy jelentése az igazgató-tanácsnak 2 egész évre terjedő ügykezeléséről szól: 1. A „beadványi jegyzőkönyv "-et átvizsgálva, azt tisztán vezetve és rendben találta. A beadványok száma volt: az 1880-ik évi vizsgálat napjától (máj. 6-tól) számítva 1880. deez. végéig 1037. Az 1881-ik év folyamán beadott 1863. ügydarab; folyó 1882-ben pedig a vizsgálat napjáig — mely folyó év máj. 26-án történt meg •— az ügy darabok száma 757. tett. Az emiitett évek alatt beadott összesen 3657. ügydarab; tárgyalva volt 3630 ügydarab; tárgyalva nem lehetett 27 ügydarab, melyeknek legnagyobb része a vizsgálat előtt csak egy pár nappal adatott bé. 2. A „betűrendes mutatókönyv" et valamint az igazgató-tanács üléseiről vezetett „jegyzőkönyvek"-et rendben, s egymással teljesen összeegyezőknek találta. 3. A levéltárt megvizsgálván, abban az ügydarabokat idői sorrendben elhelyezve, kellő rendben tartva, valamint az egyházkerületet illető alapítványi leveleket is vasas szekrényben elkülönítve, kellően biztosított állapotban kapta. Szolgál tudomásul. 89. Elnök afia ajánlatára Közgyűlésünk a múlt évi 84. sz. a. az igazgatóanács évi működése megvizsgálására kinevezett bizottságota jövő évre is felkéri s kiegészítve azt Geréb Márton afiával jelentését elvárja. 90. Elnök afia ajánlatára Közgyűlésünk a jövő évi egyházkerületi közgyűlés helyéül Kolozsvár városát s megtartása napjául 1883. évi pünköst 4-ed napját állapítja meg.

92

TO-ik ülés 1882. június 4-én d. e. Elnök: Br. Bánffy Albert, fó'gundnok.

Jegyző: Szász Domokos, közjegyző.

91. A miílt ülés jegyzőkönyve felolvastatván. Hitelesíttetik. 92. Az egyházkerületi számadások felülvizsgálására Közgyűlésünk Sárkány Ferencz, Dr. Szőcs Emil és Geréb Márton afiait küldi ki. 93. Elnök afla fölhívására közgyűlésünk tagjai testületileg a templomba vonulván, a gyülekezet éneke s a helybeli polgári dalegylet megható karéneke után, püspök afla az Istentiszteletet hálaadó s Isten segedelmeért buzgón esdeklő imával kezdette meg; majd Ignácz Károly, b.-hunyadi pap; s kolozs-kalotai egyházmegyei jegyző afla lépett a szószékre s alapúi vévén Pál apostolnak az efezeusbeliekhez irt levele IV-ik r. 14—15 verseit, arra int, hogy a jelenkor rohamos ujitási kísérletei által ne engedjük magunkat Krisztustól és az ő evangéliumától eltántorittatni s mielőtt elfogadnánk valamely ujitást, tegyük komoly vizsgálatnak tárgyává, ha váljon s z ü k s é g e s , czél. s z e r ű s k i v i h e t ő - e az? Az újra fölzendült karének után püspök afía lépett ismételten a szószékbe s papszentelési beszédében e krisztusi mondás alapján: „Ti v a g y t o k a föld s a v a i " (Mát, V. 13.) nemes egyszerűséggel, elragadó ihlettel és szónoki erejének meggyőző hatalmával fejtette föl, hogy a protestáns pap az által lehet a föld sava, ha Isten igéjét hirdeti a templomban s annak szellemében szól és cselekszik a templomon kivül is. Nagy hatású beszéde végeztével előszólitotía a fölszentelendő ifjú pap afiakat s a szabályszerű három kérdésre igenlő válaszukat bevévón, a szószékről leszállóit s esperes és jegyző aflaival az ünnepélyes kibocsátást végrehajtotta. Végül újra szószékre lépvén, buzgó imában kért áldást király Ő Felségére s annak felséges családjára, hazánkra, anyaszentegyházunkra, az ifjú papokra s a helybeli gyülekezetre. 9 4 Istentisztelet után közgyűlésünk tagjai a tanácskozás termébe újra összegyűlvén, a jelen ülés jegyzőkönyve Hitelesíttetik. 95. Elnök afia közgyűlésünk tanácskozásait a következő köztetSigéssel fogadott beszéddel zárta be :

93 Pőtiszteletü egyházkerületi közgyűlés! Sorsom kegyének tulajdonítom azon kiváló szerencsét, hogy tanácskozásaikat jelen befejezésig vezethetem. Nem erőmben vetett bizalom, mert érzem korom természetes gyengeségeit, de a hivatali állomásnál fogva rám nehezedő kötelesség érzete és mindenek felett a tisztelt közgyűlés elnézésében helyezett reményem bátorított arra, hogy jogosult elődöm tapintatos és bölcs vezetése után kisértsem meg az elnöki tisztet viselni. Az egyetértés és az egymás nézetei iránt nyilvánult kölcsönös tisztelet fentartását megkönnyiték nekem önök mindnyájan, miért fogadják köszönetemet. Megkönnyiték azon elnézés ajándékozásával, melylyel irányomban viseltetének. Tették ezt közös anyaszentegyházunk magas rendű czéljai szolgálatában, melyeknek érdekében vallásos buzgalomtól áthatott akarattal működtek közre a tanácskozás alá bocsátott ügyekben. Hálás köszönetemet kell nyilvánítanom első sorban a méltóságos és főtiszteletü püspök urnák, nemcsak az irányomban ez alkalommal is, mint mindig, változatlanul tanúsított támogatásáért, de méltán fejezhetem ki az egész egyházkerületi közgyűlés köszönetét is azon fáradhatlan közreműködéséért, melylyel igazgató-tanácsunkat bölcs előrelátása világánál tapintatosan vezette és lehetővé tette, hogy anyaszentegyházunk fontos ügyei szerencsés és sikeres elintézése elé gördülő nehézségek elhárittassanak; kiváltképen kell mindnyájunk köszönetét kifejeznem azon kitűnő magatartásáért, mélyre pillantó bölcseségéért, melylyel a közelebbi országos zsinat alkalmával egyházkerületünk érdekeit, őseinktől öröklött jogait védeni tudta, a testvér egyházkerületek képviselőit képes volt ékesszólása erejével meggyőzni a felől, hogy némi tartózkodásunkat nem separalisticus törekvések idézték elő, hanem vérünkké vált hagyományos ragaszkodásunk törvényesen biztosított jogainkhoz, intézményeinkhez. Tisztelt elődöm a fájdalom és kegyelet szent kötelességét teljesité, midőn felujitá emlékét két világi gondnokunk elvesztése által bennünket ért veszteségnek; nem akarom a fájó sziveket érinteni, de akaratlanul is elém idézi az emlékezet két buzgó tanár emlékét is, kik ép ez intézetet szolgálták, melynek vendégszerető hajléka e közgyűlést befogadta. Áldott legyen emlékezetük! Mielőtt bucsut vennék és a jelen közgyűlést berekeszteném, nem mulaszthatom el kifejezést adni a mindnyájunk által érzett hálának a jelen közgyűlés folyama alatt is nyilvánult áldozatkészségért, melylyel anyaszentegyházunk magas érdekeit — saját érdekük háttérbe szorításával, szép czélu alapítványok tétele által — nem csekély mértékben szolgálták egyesek és kifejezem azon mindnyájunk keblében élő óhajtást, hogy anyaszentegyházunk legbuzgóbb hive? áldozataiban ki

94 nem fáradó megteremtője és fentartója egyik tanodánknak, a mindnyájunk által mélyen tisztelt gr. Kun Kocsárd drága életét tartsa meg a mindenek ura, hogy sikeres áldozatkészségének örömeit még sokáig élvezhesse. Adja Isten, hogy az ő segedelméből nevelt ifjabb nemzedék mély háláját bebizonyíthassa a jóltevő alapitó iránt. A hála és elismerés e szavai után a jelen egyházkerületi közgyűlést berekesztettnek nyilvánítom. Elnök afia szívélyes szavaira viszonzásul püspök afia, hivatkozva ama példaszóra, mely szerint a napot lementével kell dicsérni, örömmel hangsúlyozza, hogy véget ért közgyűlésünk hanyatló napja a sikeres munkálkodás, az atyaflságos egyetértés s békesség napja vala, mely egyházkerületünk életében bizonynyal áldásthozó nyomokat hagy hátra. Közgyűlésünk eredménydús lefolyásának érdeme első sorban elnöklő főgondnok afiait illetvén, meleg köszönetet mond közgyűlésünk nevében azon buzgó kitartásért s bölcs tapintatért, melyet a tanácskozások vezetésében tanusitni szíveskedtek s becses éltökre s egész egyházkerületünkre Isten áldását kérve, a kölcsönös bucsu szavakra felhangzott lelkes éljenzés után a közgyűlés eloszlott.

FÜGGELÉK.

96 1. Melléklet

IBI

Í

Hl

11

Sorszám

az erdélyi helv. hitv. egyházkertilet áll. igazgató tanácshoz meg-

Az alap megnevezése.

a szám adás felterjesztetett

megvizsgáltatott

nincs felterjesztve A)

1 2 3 4

Dr. Gecse alap Dr Mátyus alap Makfalvi iskola alap Székesi Illyés „

5 6 7 8 9 10 11

Nagy-Enyed Kolozsvár Maros-Vásárhely Székely-Udvarhely Zilah Szászváros Sepsi-Szent-György

12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23

24 25 26 27 28 29 30 31 32

33

1880-ig 1879-ig

ugyanaddig 1879-ig

1880-ig

1880-ig

n

1878—81-gi ugyanaddig 1880-ig 1880-ig 1881-ig 1881-ig 1880-ig 1880-ig 1879-ig ugyanaddig 1879-ig 1877-ig

Nagy-Enyed Maros-Vásárhely Székely-Udvarhely Fogaras Szászváros Sepsi-Szt.-György Kézdi-Vásárhely Ilyefalva Deés

1880-ig 1879-ig 1880-ig

Kolozsvári egyházközség N -szebeni „ Bukaresti „

1880-ig 1881-ig

.. , . t , / Bányai V. Kozalapitv. alapj D e a k j „ . J Bányai V. Garasos penzt.\ Dea £ j Kárpótlási tőke-/ Bányai V. alap\ Deák J. TLeteti i'x- pénztár - .. (/Bányai V. Deᣠj

1873-ig 1881-ig 1873-ig 1880-ig — 1880-ig

ugyanaddig 1880-ig 1873-ig 1878-ig — 1878-ig

1880-ig 1881-ig

1878-ig 1880-ig 1881-ig 1880-ig !)

v

Gr. Míkó-alap Missió-alap Domestica-alap Államsegély-alap Teremi egyh. közs. alapja Generális és özv. árva-alap

1873-ig ugyanaddig 1880-ig

A l a p i t 1881-ről 1880 és 81-ről » » 1881-ről B) T a n o—

1881-ről — —

1881-ről (0)

1880 és 1881-ről P ü s p ö k i 1881-ről 1880 és 1881-ről .

37

1879-ig 1881-ig 1880-ig

1879-ig 1880-ig

1880 és

—

„

»

1881-ről

n

7)

D\ Más számadással tartozó ugyanaddig 1881-ig

1881-ről — —

E) K ö z p o n t i

y>

1880-ig 1881-ig »

j)

1881-ig

1874-ben megszűnt megszűnt 1881-ről kezdettől 1873-ig 1881-ről kezdettől 1873-ig 1881-ről — — »

n — —

97

t a t á s

és illetve felülvizsgálás végett felterjesztett száiuodásokról. 1881-kiközgyülés óta meg lőn vizsgálva v á n y o k1 évről 1 „ 3 » Az 188í-ki fel volt küldve, de kiegészités végett viszszaküldetett. 2 „ o d á 2 évről 1872—77. évekről nem terjesztett fel.

2 2 1

„ „ »

A felülvizsgálat függőben van az épitési számadás fel nem terjesztés íniatt.

e g y h á z a 3 évről 3 1 2 n 3 » 2 2 »

k.

Kiegészités miatt a felülvizsgálat nem fejeztethetett be.

2

e g y h á z a k 2 évről p é n a t á r. 3 évről

2

9

„ .

Ez alap 1879 tói fogva a letéti pénztári számodáson fordul elő, ntely 1880-ról most adatott be. Ez alapról Bányai Vitális még nem számolt. Ez alapríl Bányai Vitális még nem számolt.

2 évről 1 2 1 1

l

1874 előtti időről Bányai Vitális hátralékban van, '

Jegyzőkönyv

983. melléklet.

Kimutatás

Az egyházkerületi „ H á z i p é n z t á r " részére 1881 június líől 1882 május 23-ig befolyt gyűjtésekről.

Megnevezés

Külön frt.

kr.

Együtt frt.

I kr.

lSSl-Toen. 28

Kezdi egyházmegye gyűjtése. . Deési „ „ „ . . Szászvárosi collegium gyűjtése

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

.

Zilahi egyházközség gyűjtése Marosi egyházmegye gyűjtése »

n

n

r>

» *

Kolozsvári egyházközg. „ . . . Kibédi „ „ . . . Deési esperes „ . . . Főt. Nagy Péter püspök ur adománya A kolozsvári collegium gyűjtése A fogarasi egyházközs. „ . . Marosi egyházmegye gyűjtése Öszszesen .

2 9 15 13 17 30 8 . 2 200 30 21 26

Ezen alap 1882 évi májas 23-ki állása. 1 2 3 4 5 6 7 7i. 8 9 10

Magán kötvényben a maros-vásárhelyi egyháznál a nagylaki a zsoboki tasnádi „ bülgezdí H.-láposi egyházközségnél . . . . •. . Földtehermentesitési kötvényben . . . . Magyar vasúti „ . . . . . Takarékpénztári tőkében 3585 sz. k. szerint Öszszesen Kolozsvártt, 1882. mátus 23-án.

. . . .

38 14 70

35

22

377

10

91 72 76 50

75 46

412

frt. 5000 250 500 1133 856 2480 800 300 10080 30240 7207 58846

DEÁK- JÓZSEF, e. ker. pénztárnok.

kr.

18

25 43

99 S. Melléklet.

Az 1881. évi államsegély! öszszeg kiosztásának

KIMUTATÁSA. frt. o. é.

Segélyezettek. I. V.-Hunyad Zarándi egyházmegyéből.

Iskola építésből származott adósságai kamatjának törlesztésem A papi ház fedelének kijavítására. Papilak építésre. ^ Rendszeresített segély.

Dévai egyházközség . . . . N.-rápolti egyházközség . . . O.-bretytyei „ „ • •• Petrozsénybe beszolgáló lelkész. N.-rápolti kántor tanitó . . . Jánosi József alpestesi énekvez. oszszésen .

.

II. Gy. fehérvári e.-m.-böl. Alvinczi egyházközség . Sárdi „ „ . . . . Gruzda Domokos tövisi lelkész . Székely László „ tanitó . öszszesen

III. N.-enyedi egyh. m.-höl. Bágyoni egyházközség. . . Benedek Dénes nyűg. lelkész.

. .

öszszesen .

.

A segélyezés czime és oka.

Családjában betegség, fizetése csekély.

510 200 Temploma kijavítására. Tak.-pénzt. kezelendő. „ „ bél szárm. adósságai törleszt. 50 70 l Rendszeresített segély. 30 350 építési költségei fedezésére. 200 Templom Csekély nyugdija s betegsége okán egyszersmin50 denK.orra. 250

IV. K.-kalotai egyh.-m.-böl. 100 100 100 50 100 50 50 10 "560 '. T

Györgyfalvi egyházközség. . . Patai , „ . . . Al-járai „ „ . . . Karai „ „ . . . Ajtoni „ „ . . . N.-petrii „ „ . . . Szász Sándor györgyfalvi tanitó Tatai Ferenez k.-kapusi ny. „

AlvitéT

Templom építésre, takarékpénzt, kezalendő. Temploma kijavítására. Papilak építésre, takarékpénzt, kezelendő. Templom építésre. Iskolája felszerelésére s tanitóilak kiigazítására. Temploma kiigazítására. Előlegesen kiutalt segélyElaggott öreg csekély nyugdíjjal.

|Sorszám||

100 frt. o.é.

Segélyezettek.

Áthozatal . . Balázs István alj árai lelkész . . Dómján János kajántói lelkész . Sebestyén János nyűg. „ Sófalvi Miklós egeresi „ Dévai Mihály bábonyi levita Kálmán István egeresi tanitó . 15 Tulogdi István m.-bikali „ 16 Tatai Ferencz k -kapusi ny. tan. 17 Nyirő Lajos bogártelki ny. tan. öszszesen . 9 10 11 12! 13 14

A segélyezés czime és oka.

560 80 Csekély fizetése pótlásául. 30 Kégi szolga csekély fizetéssel. 10 Elaggott öreg.

20 \

15 l Csekély fizetésű. 15

1

15 Az 1880. évi áll. segélyből kiutaltatván most be10 számittatik.

10 Csekély fizetésű. 765

V. Szilágy-szolnoki e.-m.bó'l 1 Sűlelmed-czikói pap és tanitó .

2 A N.-Valkóra beszolgáló lelkész öszszesen .

.

140 50 V Rendszeresített segély. 190

VI. Deési egyházmegyéből. 1 Kidéi lelkészi fizetés pótlék . 2 Kaczkói leik. „ „ . 3 Válaszúti egyházközség . . 4 Miklósi József pánczélcs. leik. 5 Bántó Mihály esztényi lelkész 6 Czinege Mihály a. töőki tanitó 7 Farkas Sámuel némái „ öszesesen .

. . . . . .

50 60 V Rendszeresített segély.

120 A papilak kijavítására. 50 Csekély fizetése pótlására egyszermindenkorra. 50 1 20 ( Csekély fizetése pótlására. 15 365

J

VII. Széki egyházmegyéből. 1 Apanagyfalusi lelkész és tanitó . 2 Viczei lelkész 3 4 5 6 7 8 9

Kudui egyházközség . . . . Somkeréki „ „ . . . . Veres Ferencz kékesi tanitó Szabó József légeni lelkész . Székely József feketelaki „ Szathtöári Sándor kudui „ Török Károly k.-iklódi tanitó . öszszesen .

.

150 > Rendszeresített segély. 150

100 Temploma kijavítására; takarékpénzt, kezelendő. 100 15 1 20 20 > Csekély fizetése pótlásául. 20 20 ) 595

VIII. N.-sajói káptalanból. 1 Sófalvi egyházközség

. . • . . 200 öszszesen , . 200[

O

cc

frt. o.é.

Segélyezettek.

Segélyezés cziine és oka.

IX. Görgényi egyházm.-böl. Komlód-oroszfái egyházközség . Görgény livegcsüri levita . . . Garda Márton nyugalm. lelkész Biró József abafái tanitó Sipós József k.-ilyei tanitó . . Érsek Sándor köbölkuti tanitó . Tancsi egyházközség . . . . oszszesen .

130 150 Rendszeresített segély, 210 30 30 Csekély fizetése pótlásául. 30 100 Iskolaház építésből keletkezett adóssága törlesztésére. 680

X. Marosi egyházmegyéből. M.-paniti egyházközség . . . Ny.-szt.-benedeki egyházközség . Lörinczfalvi „ „ Luka-ilenezfalvi „ „ Seprődi „ „ 6 Kiss Pál h.-bodoni lelkész . . Ráduly Sámuel szt.-kir. őnekvez. Veres Mózes esikfalvi lelkész. . Bogdán József gyalakuti lelkész . id Kiss Dániel k.-szt.-iváni tanitó . oszszesen .

.

XI. Kttkttllöi egyh.-megyéböl V.-gálfalvi egyházközség . . . Teremi ujfalusi egyházközség . Gocz Zsigmond herepei lelkész . Vas Ferencz sülyei lelkész . Mihály József d.-szt.-márt. levita

oszszesen . XII. N.-szebeni egyh.-m.-böl. Szebeni esp. rendes járandósága Balázsfalvi egyházközség . . . N.-szebeni s. lelkészi állomás . Lukács Ferencz mihályfalvi leik. Nemes András balázsfalvi tanitó Benedek Tivadar harii tanitó . oszszesen

100 10Ó 100 100 50' 30 30 20 20 15; 5651

A második tanítói fizetés alapjául. Adósságai törlesztésére. Új iskolaházátak felszerelésére. Temploma befedésére. Iskolaház építésre.

íoo; íoo:

Iskolaház építésre. Temploma kijavításából származott adósságai törlesztésére.

-i

Csekély fizetése pótlásául.

30; 20 Csekély fizetése pótlásául.

20 J 270

100 Eendszeresitett sagély. 150 Építkezéseire. 50 Eendszeresitett segély. 50 > Csekély fizetése pótlásául. 20 30 A múlt évben elemi csapások miatt szenvedett kárai pótlására. 400

XIII. Udvarhelyi e.-m.-böl. Fehéregyházi egyházközség . Bögözí Ujszékeli

Átvitel

.

100 Temploma kijavítására, takarék-pénzt, kezelendő. 100 Adósságai törlesztésére. 50 Egyházi épületei kijavítására, •".'"'

260

1 Sorszám II

102 frt.

Segélyezettek. Áthozatal

T-I

4 l> íí r á1 i) i 1 ) 11. 15i ISs y U) 113

o.ó, .

.

A segélyezés czime és oka

260

Csekefalvi egyházközség . . . Medeséri „ „ . . . H.-szt.-mártoni lelkész fizetése . H.-szt.-páli „ „ alapra Voldorfi egyh. papja Menyi János. Nagy Mózes n.-buni lelkész . . Sándor József csekefalvi lelkész Dobofalvi beszolgáló lelkész . . „ levita , . . . . Székely István böződi ny. tanitó Benczédi János oczfalvi lelkész. Baka János alsiménfalvi lelkész Boncz József hodgyai tanitó öszszesen . .

50 > Egyházi épületei kijavítására. 20

100

50 Rendszeresített segély. 50 40! 40 20i

201

90 20 20 15 715

Csekély fizetése pótlásául.

XIV. Erdövidéki e.-m.-böl. 1 Barothi iskolai vallástanitó . 2| Bardoczi egyházközség . . öszszesen .

50 Rendszeresített segély. 100 Templom építésre. 150

. . .

XV. Sepsii egyházmegyéből. 1 2 a 4i 9 6|

Oltszemi egyházközség . . . Eresztevényi egyházközség . . Álbú Endre k.-borosnyói lelkész Ágoston Pál s.-szt.-Mrályi „ Deák Farkas bikfalvi 1. tanitó Kelemen Ferencz szt.-királyi tan. öszszesen . .

50 Temploma kiigazítására. 50 Papilakja kijavítására. 40 Szembetegségből származó kiadásai fedezésére. 35 ) 20 > Csekély fizetése pótlásául. 10 205

XVI. Orbai egyházmegyéből. 1 Papolczi egyházközség . . . 2 Molnár Dániel tamásfalvi ny. tan. öszszesen .

XVII. Kezdi egyházm.-böl.

20C Templom építésre; takarékpénztáriig kezelendő.

1 Bitai egyházközség

20C )

öszszesen .

XVIII. Püspöki vizsgálat a. álló egyházakból. 1 M.-vásárhelyi egyházközség . || öszszesen .

100 Templom építésre; takarékpénztárilag kezelendő. 20 Nagy szegénységben_él. 120

. .

12C)\ Tüz által szenvedett kárai pótlásául.

103 frt. o.é.

Segélyezettek.

A segélyezés czime és oka.

XIX. Egyh. ker. közgyül. hatáiozat folytán. 1 A múlt évben kiosztott többlet megtérítésére 2 Özv. Hiri Ferenczné nyugdija . A n.-enyedi gvakorló iskola tanítójának öszszesen . .

íod

_

150

6001 850|

Oszszesités: fcafl CD

t

1 2 3 4 5 6 7 8 9; 10

V -hunyad-zarándi egyházm. Gyulafehérvári „ Nagy-enyedi „ Kolozs-kalotai „ Szilágy-szolnoki „ Deési „ Széki „ Nagy-sajói káptalanból Görgényi egyházmegyéből Marosi „ •« • oldalöszszeg

J

Hí

áthozatal 4470 51 270 350111 Küküllői „ „ 5011 400 „ „ -25012 N -szebeni 715 „ „ 765 13 Udvarhelyi 150 „ „ 190 14 Erdővidéki 205 „ „ 3651 15 Sepsü 120 595 16 Orbai . „ „ 200 200 17 Kezdi „ „ 120 680 18 Püspöki vizsg. alatti egyházak 565 19 Egyh. ker. közgy. határozat folytán 850 ||7500 4470 öszszesen

4 melléklet.

IEIim-u.ta.tas

Tételszám

a „Gr. Miké alap és tartaléka" állásáról az 1881 év végén.

31"

E

á vételjogosultnak Mikó-alap

1

i

2

V

o "el

E

az adósnak

n

*) A tartalék-alap n

v

n

r>

JS

7!

ÉrtétíajirMí

tőke

tőke

kr.

—

63000

—

—

8900

—

5-5

30000

—

33000

n

»

5-

n

»

5-5

5100

T>

n

5-

3800

Takarékpénztár

kr.

kr.

frt

5-

330

Összesen frt

frt

o

Közpénztár

o

TalcaréííéEZt.

38

330

38

•

1881 évi állás .

330

38

71,900

—

72,230

38

1880 évi állás volt

385

34

69,900

—

70,285

34

1881 évi gyarapodás .

—

—

2000

—

1945

04

*) A fő-alap kötvényeiből folyó évben 20,000 forint kisorsolása miatt szenvedett jövedelem csökkenés, a tartalék alap szaporítására rendelt kamatból potoltatotf ki 5 2°/0-ra.

Kolozsvárt 1 8 8 2

májú 3 21-én

DEÁK JÓZSEF, e. kei•. pénztárnok.

105 5. szánra melléklet.

A moldva-oláhországi missio-alap számadása 1881. évről. B e v é t e l

O

krj[ frt kr frt |kr 1!

j frt

4

1 2 1 1

Múlt évről átjött pénztármaradvány . — 39 — 39 Takarék pénztári tőke 528 frt 64 kr. *i 36 95 36 465 „ kamat 3t frt 72 kr. / 560 B A sárospataki tanodától Horváth Mária alapítvány czimen 1879"%—1881'%ig 57-1881 sz. u. . . ' . . . . 1400 7 0 0 - 700 — A mármarosszigeti lyceumtól s Simái puszta haszonbérének Vio"^ részében 188lVj—1882*/4-ig 612, 688, 1437620 1881 sz. utalv. szer. . . . . . • . 620 Láng Károly plojesti lelkésztől 836— 1880 sz. utalv. előleg . . 150 frt. \ 200 50 1679—1881 „ „ . . 100 frt./ 250 12 A tiszántúli egyházkerülettől . . . • 12 25 49 25 49 A dunántúli „ . . . . Gzelder Márton f.-bányai paptól . . . A generális dictaturától 10 92 10 92 Összesen . . . 2882 16 1667 16 1215

títtetés: Bevétetett Kiadatott

1667 16 . . . . .

Pénztármaradék Marad beveendő Pénztármaradékkal Marad kiadandó

. . . . . . . . . .

Cselekvő átlás 1881 végén

1620 51 46 65 1215 1261 65 50 1211 65

106

A moldva-oláhországimissio-alap számadása 1881. évről. s .la

C/2

K i a d á s frt Ikr'j frt lkr| frt |kr

Ica a

Láng Károly missionarius lelkésznek 1881 1 /,— 1881sl/,2-ig eső fizetésében 600 Láng Károly ploesti pap 1881 évi fize4 2 tése 250 Láng Károly ploesti papnak segély 1221— 2 3 100 1881 sz. ut. . . Kelemen Ferencz plojesti tanítónak 4 4 18811/!—188131/J4-ig eső fizetésében 150 60 Kelemennek segély 1632—1880 sz. ut. 5 2 6 Láng Károly papnak előleg 1679—1881 100 2 75 7 A szaszkuti egyháznak 18801/,—188131/! 2 2 8 75 „ tanítónak „ „ • 2 B 9 Teleki Mózes bukuresti tanítónak 1044— 3 1881 sz. ut. útiköltségre segély . . 50 10 A simái pusztán építkezésekre és hati. bev. szonbéri leengedésre 612—1881 sz. rend 200 A simái puszta haszonbéri árverési hir11 L. bev detmény és költségben 79. A dunántúli és tiszántúli egyházkerüle12 és 7levétel j . 8Z. tek által küldött segély portója . . 72i

1

4

Összesen .

600 250 100 150 60 100 50 50

25 25

50

200 79

. 167051162051

50-

K o l o z s v á r i t , 1882 május 20-

József,

e. ker. pénztárnok.

107 6. melléklet.

K I M U T A T Á S

az erdélyi ev, ref. egyházkerületben lévő egyházi- és iskola-vágyon „tűzbiztosításáról" az 1882-ik évre. eh

b i s t , o s i t o t -ső magy. ált. M.-torda m. különböző bizt . társ-nal köles. tb. tónál intézeteknél

s N 10

u o

•a

•3

130

§1 1882-re t q Ni

11 A IC

t-a

C/2

1882-re

í

frt |kr S 1

bO

„

„

29 56739 — —

Kolozsvári „ 5 Kolozs kalotai „ 6 Szilágy-Szolnoki „

„ „

1 31610 — — — 43 46562

„

21

3 N.-enyedi 4

7

Deési

8 Széki 9

„ - • - . , ,

frt.

4420

—

1

—

—

200 —

—

—

—

—

2

1450 — —

—

2 1650

B

„

„

16

?

13 N.-szebeni

„

„

18

14 Udvarhelyi

„

„

53

„

„

17 Orbai „

3

4

„

18 Kezdi

—

—

—

„

2 8050

24478 — —

—

15 Erdővidéki 16 Sepsii

—

24 —

Küküllői

1000

„

—

12

1

- ,„

„

„

„

n

— 41 102870 — - 81 93150 ' — 9

29816 20 -

9 —

Jegyzet

. frt

39249 — — 30 28298 —

N.-sajói

10 Görgényi 11 Marosi

£-1

•»•!

I -

1 V.-h-zarándi egyházmben 20 30629 „ „ 6 17360 — — 2 Gy.-fehérvári

<s

1

1882-

Az egyházmegye neve

3

— — 11550 — — ?

Algyógy, Rákösd Sólymos nincs biztositva Benedek, Krakkó, Zalathna, Vajasd n bizt. Sz.-Király, M.-üjvár, Csekelaka, Bágyon nincs biztositva. 45 egyházközség nincs biztositva. 22 anyaés481.e. község nincs biztositva. A. Baiázsfalya, Czegő, Kenteiké, Ős, n. bizt. biztositatlan nincs. 10 egyházközség nincs UlZlUDllVai

2 10650 O-Ujfalu n. biztositva. — —

50882 - — 12 8285 — —

— —

3

1960

30 25275 — — 12 7235 — —

—

6

4440 Besenyő nem biztott. —

10 5775 — —

—

—

-

—

A kollégiumok és püspöki vizsgálat alatti egyházak mind biztositva vannak.

H-A

bS

*

. •

co

co

SsS

1

üt

~a

1

-a co • r^

bO CD OS

CP

OS

co

o

co H-A

o

00 Ül.

o

-a

1

1

•

r

I

1

1

1

1

-a 'CO

1

l f ^

1—*

üt üt bS

H-A

co

ejt

OS H-A

5

rf *-

üt üt

CO

t-A

co

C~)

CO

bS CO

05

bO

Üt

\

co

OS

1

üt

1

o

co

o

üt

CD ts

00

CO

o»

o

to

1

co 1—k

OS

CD Üt

—a

CO 00

OS

I

1

1

1

1

CD

co

w

ip-

•4 Oi

o

co •-A

s

H-A

1 1

1

bS

o

oo *«•

-a ^. OS

-

bD OS

o 00

1

co OS Üt

b3 bS OS

üt

üt

© bS

I-^

P

co

CO

00 00 CO

OS

00 Üt OS

bO

co CD

£A üt ^.

co

rfí-

Ül üt

-a

00 _ c X)

oo H-*

OS 00

o

co

00

00

Üt Üt

'H-*

o

co

00 CO

H-".

ÖT

H-A

H-A

co

o

co 05

*>. t-A

CO

00 OS

co

co

OS

to t-k

o

CO

1

1

H-A

ía

£^ OS

OS b3

H-A

•
-a

00 H-A

CO OS 00 lf>»

tsS bS bS

üt 00

CD

t? Pénztár maradék

1 1

tsr1

-4

H-A

CO

Üt co

1 1

co co

CD CO

-a

00 to

OS

00

1^

üt CD

rí-

'H!

J

Kamat

1

H-*

to

1 o

1

-a 00

o o

Befizetett tőke

05

o 1

b5 üt H—

Hí

rt1 r+-

Jövedelmek

-a

OS H-A

üt co

o >-*

-a •^a 00

$

os -a

i^

HJ

M

83

Részvény járulék

H)

tt^-

1

Alapbetét

i-S

co

CJt

OS

CO

OS üt to 00

&

| OS

Q __ 1

H - *

bO bS

|

H-»

1

1

O

H-A

j

CD

t-i»

^ A

1

Üt

co OS

i

1 1

bO

1 1

j

bO

"' üt

bO

bS —a t^ OS üt

o

OS

oH-» m

—i^H-A

.1

H-l

üt

o co

ta *<

tndi

Ö

w

Folyó szám

-hunyad-z

1

ír

00

üt OS üt bS

to

agy-Enyec

1

H^

-a

OS'

olozsvári

co co OS

o 1

H-A

80

a o

W

olozs-kalo

OS CO ' OO

bp OS 00

zilágy-szol

o

t—*

co

w

O2

. .

be

H-'

-4 bS

00

üt

eési

on

1 1

eo Üt

séki

i[^

I-A

CD

ta

OS

-

1

B'

örgényi .

on co

bS 00

oo

I

-a

~"

ii

•a

CD

o-

Q

186

üt

m

HÍ

arosi .

^

.00 .

p

oo

.

B

i 00

s

w

co

s

a

Ö •

d

ükülloi

50

nitói . ikánbelöli munitás .

A gyula-f

w

w

o

66

H-A

Bevétel egész összege

109

t a t á s intézeti pénztárak 1881. évi állásáról.

3 H

Tőke szapor adás

i

Tőke összeg

i

A tényleges egész össze

u

v ee Hátralék

Kiadás öszszege

•o

m

SÍ

Tőkésítés

a ©

Özvegy-árvák-

K. i a d

frt b frt kr frt kr frt kr frt kr| frt kr! frt kr

frt

kr

frt

kr

55 86 — — 1030 — 1085 86 360 88 1124 55 3441 ~_ 4926 43 1556 55 •

—

33 81

377 48 100 30 4049 81 4475 11 4475 11

325

2 55 290 40 193 80 486 75 43 66 1613 13 5400 43 7057 22

1452 395 48 786 24 1196 24 — 100 — 400 —

—

- 500

18 — 180 41

184 35 382 76

30 26 205 63

—, —

—

—

248 10

—

— 5232 22

193 80 785 24

258 88 2464 63 10648 35 14763 02 3645 45 93 51

39 85 3623 26 3756 64

180 73

5145 41

272 16

235 89 3378 78 1766 63

41 50 220 70 11132 — 1408 58 1360 105 — ( 125—

—

325 —

—

-

32 35 130 95 5125 76 5289 06 | 201|80 3 17 197 77 2749 93 2950 87 (

í-

20

136 85 41999 4041 56 4598 40 861 01 2071 49 17338 09 20270 59 1057 81 48 — 237 72 466 41 752 13 100 74 450 71

5 92 — —

31 28 795 86 3244 13 4039 99

600 - 1168 25 287 56 45 —

50 92

1 96 5967 50 6257 02

6451 — —

4768 201 40 3Q0 — 54008

73 31

58 03 50707 1415 — 1980 56

58 —

özvegy-árvai gyámintézete nincsen.

8— —

—

101 36 300 —

360 09

45 —

2806 -

2887 31

246 50

—

9959 98

570 54

295 58 —

K

I

M

U

T

A

T

Á

S

a „generális" és „központi özvegy-árvai" alapok bevételeiről ról az 1881-ik évben. T

á

r

g

II Marad Beveendő Bevetetett j ) e v e e n d

y

frt

Múlt évről átjött pénztár-maradvány . . . Magán kölcsön kötvényben . . • . • . . „ „ „ kamatjában . . A. és B. betűs földtehermt. kötvényben . . 4 » » . » , * » kamatja 5 6 Magyar aranyjáradék kötvényben . . . . 7 „ „ „ kamatja agióval 8 „ » „ eladási árában*) 9 vasúti kötvényben 10 „ uj tőkésítés 16drb. 120 frtos 11 „ kamatjában ágióval . . . . 12 Tak. pénztban régi tőke 771"68uj tőktés'4779-93 13 „ „ » » kamatban . . . . 1419 Esketett párok, egyházak, lelkészek, váló perek dijában és osztalékban . . . . Az I. m. ált. bizt. társ. tüzbizt. jutaléka . . A rendkívüli házassági törvényszéktől . . . Halmágyí Sándor késedelmi kamat . . . . Lőrinczi Jánosné ki nem adott részletében . A garasos pénzt. 1881 1 / l —1881 31 /i 2-ig eső kban

Bevétel öszszege

23Z

és kiadásai-

i a d á s

kr.

84009 11871 07 1400 83 2751 — 127 86 1000 34 85

1172 90 13200 — 3840 — 830 65 5551 61 52 80

frt

|kr.

e t

Bevétetett Kiadatott . Pénztár maradék . . . . Marad beveendő . . . . Pénztár maradékkal . . . Cselekvő állás 1881 év végén *) Lásd kiadás 1 tétel szám alatt.

jkr

840 09 i 10751 07 1120 968 31 432 52 111 25 100034 85 1172 90 192083065 181442

2751 — 16 61

113200 1920373719 52 80

2645 31 2645 31 6 61 281 64 288 25 48 16 48 16 24 — 24 — 13 76 13 76 524 10 _524 10 46217 24J 13349|44| 32867 80 frt Ikrlí frt

A 196159 sz. 1000 frtos m. ar. jár. kötv. á 109.60 árf. szrt 1103 50 1000 — Ezen kötvény eladatván 16 drb. 120 frtos m. vasúti kötvény vételárában kiadatott 2189 92 1920 á 16 drb. 120 frt. kötvény értékben A generális dictáturának kiosztás végett . . . . . . 2339 52 4779 93_ Takarékpénztári tőkésítésre kiadatott . 13331 87" Kiadások összege

XT t t

frt

ö

kr

1103 50 1000 — 2189 92 19202338 4779

13331

és 13349 44 13331 87 17 32867 80 32885 374 32885 374.

Ili

Az 1882. évi egyházkerületi közgyűlés dictaturajanak számadása a közpénzekről. A)

B e v é t e l

Kiosztandó özvegyi segély. a) gyámintézeti tőke kamatja 1880 jul. 1 — 1881 jul. 1 ig l) garasospénztár kamatja 1881 január 1—1882 jan. l-ig c) Korod-szentmártoni rét haszonbére 1881-re . . . . Kiosztásra %z igazgató-tanácstól a) Consistoriale b) Telekiánum pótléka . . Krajczáros tőke a) püspöki fizetésre . b) tőkésítésre Képezdére Agentiale 542 drb. névkönyv á 50 kr. . 537 „ közgyűlési jegyzőkönyv Segélyezés Gyámintézeti tőkére a) jelen házassági törvényszéken perdíj . b) Házas párok díja 1274 pártól . . . c) Egyházaktól és papoktól Öszszesen . . K ö z p o n t i g y á m i n t é z e t tőke s z a p o r o d á s a : Főtiszt, püsp. ur által bevett a) Házasok dija, papok, egyh. illetéke b) rendkívüli házassági törvényszéktől c) Szilágyból visszaküldött 1 özvegyi segély Ezen számadásban lásd kiadás 5. c) d) Széki egyházmegyéből beveendő 240 házaspár dija Öszszesen

B) Z i a d á s

Együtt I r t |kr 194720 470 82 10 01 2428 03 419 77 198 618 35 1239 1115 2354 19 796 48 102 21 271 429 60 97 31 213 509 60 498 50 1221 10 8318 27 518 40 24 13 76 155616 1236 48 96 1888 64

Özvegy árváknak kiosztatott 182f részlet á 13 frt. 22 kr. . 2412 65 Telekiánum és consistoriale illefékeseknek . 618 35 Krajczáros tőke 15 egyházmegye és 1 egyháznak . . . . 547 94 Püspöki fizetés 1050 — Főüszteletü püspök úr kezébe átkezelés végett: a) Püspöki lakbér 210 546 25 b) krajczáros tőke tőkésítendő c) központi gyámintézetbe tőkésítendő 1221 15 d) gyámsegély osztalékból maradék 796 48 e) képezdei illeték / ) agentiale 102 21 g) névkönyvek ára 271 h) jegyzőkönyvek ára 429 60 i) segély a romániai missiónak 12 60 h) „ „ slavoniai 94 6 63 l) „ „ szigeti iskolának . , m) „ „ ' homonnai egyháznak , 35 7 n) „ „ kaposvári egyháznak 3689 33 27 o) „ „ Révész Imre emlékére Kiadás öszszesen 8318 2i Bevétel öszszege 8318 27

Pénztár maradék

112

K i m u t a t á s az egyházkerületi lelkészek és lelkész özvegy-árvák gyámintézetének pénzalapjából javadalmazásra jogosult papi özvegyek és árvák segélyezéséről. A kiosztandó Összeg tesz 2412 frt 65 krt, mely az egyházmegyék sorrendjén alább jegyzettek között 182V2 osztalékban az alapszabály értelmében igy osztatik ki: egy egész osztalék teszen 13 frt 22 krt frt

I. V.-hunyad-zarándi eqvházmeqyében.

Áthozatal

Váró Mártonné és fia )j&

Károly

Sándor József

frt ]ír. 317 28

r

V. Kolozs-kalotai egy-' házmegyében

[J

26 44

J<£j

Gurzó Andor Sebestyén János Mátyás Györgyné Antal Györgyné Konya Andrásné 52 o8 Szakács Pálné Herczeg Sándorné Biró Sándorné Vincze Ferenczné és egy leánya Püspöki Jánosné Bányai Lajosné és 4

/ / . Gy. -fehérvári egyházmegyében. Takács Józsefné és -g 13 3 árvája Elekes Györgyné és 4 árvája

i—t

N QQ

VD

158 64

U

III. N.-enyedi egyház1-t megyében. Szász Józsefné Benedek Keresztesné Sándor Józsefné ai Vájd © Sebesyén Józsefné Szabó Elekné VI. Szilágy-szolnoki egyBartha Elekné és 1 árvája m házmegyében. v» Király Karolina 165 25 S-l Pál Istvánná Mihály Endréné és Palánki Károlyné kefc árvája Török Ferencznó sí Pál Józsefné Técsi Józsefné és 4 Incze Jánosné árvája Gyulai Sándorné Kovács Károlyné és IV. Kolozsvári egyházegy árvája megyében. Kovács Károly és két Herepei Gergelyné ^ anyátlan árvájla Csürős Józsefné és 3 árv. [-3 Bányai Istvánná 7 7 l i. Pataki Károlyné és 1 Lakatos Istvánná és („ árvája. egy árvája Ji£ Átvitel • Átvitel 31 2

37E 9

113

Áthozatal

.

Farkas Antal anyátlan árvája Somogyi Andrásné Fekete Jánosná Baló Józsefné és 3 árvája. Nagy Zsigmondné és 4 árvája Balázs Jánosné Sófalvi Ferenczné Nagy Ferenczné és 1 árvája Fogarasi Istvánná Faragó Józsefné és 2 árvája Meszesi László árvája Szilágyi Károlyné és 2 árvája Szász Józsefné Szász Mária Boér Károlyné és egy Szűcs Györgyné Boros Lajosné és 4 árv. Horváth Jánosné

Jrt krj

475 921

IX. N.-sajói káptalanban Dobi Ferenczné és egy árvája Nagy Samuné

]§ l^ jg^

33 05

X. Görgényi egyházra.-ben

462 70

Albert Györgyné Csiki Györgyné Viski Zsigmondné Magyarosi Józsefné Réthi Mózesné Szathmári Jánosné

79 32

XI, Marosi egyházmegyében.

Vitus Józsefné Karácson Sámuelné Pethő Györgyné Szőcs Lajosné és 1 fia. Szász Jánosné Imre Mihályné Csombor Jánosné és 1 fia Horváth Ádámné Agyagási Lajosné Agyagási Péterné Varga Györgyné VII. Deési egyházmegyében Nemes Ferenczné é*s Péterfi József 4 árvája 3 árvája Szabó Sándorné és 3 Gáspár Józsefné és 1 Albisi Sámuelné árvája Ignácz Istvánná 105 76 Lőrinczi Jánosné és Tunyogi Elekné egy árvája 00 B.arabás Tamásné Kiss Józsefné Kozma Ádámné Szakács Jánosné VIII\ Széki egyházmegyében Bodoni Józsefné és 5 Kovácsi Mihályné árvája Bakos Ferenczné Kovács Gábor 52 88 Musnai Károlyné Balázs Zsuzsa Varga Jánosné Átvitel Átvitel 1097 26 ; Jegyzőkönyv

frt kr. 1097 26

Áthozatal

383 38

1593 01

114 frt

Áthozatal Püspöki Józsefné és két árvája Albert Jánosnó Fintha Sámuel 4 árv. Kiss Károlyné Tegzi Mihályné.

i

krj

frt

1593 01

Áthozatal ] |

kr.

1923 51

\ Sándor Mihályné Balázs Gergelyné <& N Bencze Andrásné Vte B Kiss Sámuelné 138 81 f-, Kiss Pálné Sándor Gergelyné O \ Ilyés Ilyésné XV. Erdövidéki egyházmegyéi en. Benkő Gergelyné ) -g Józsa Istvánné [*> 10 U \J Dobai Józsefné (*£ Péter Lajosné és 4 árv. J *P ai

XII. Küküllöi egyházm.-ben Sebestyén Andrásné Dali Istvánné • Molnár Györgyné és 4 árvája Bartha Antalné -+^ Orbán Józsefné
115

BR. KEMÉNY I S T V Á N fötanodái és egyházmegyei fögondnok

ÉLETRAJZA. \ hazafias közügy egyik legrégibb és legtevékenyebb munkása, a férfiasságban, önfeláldozásban, feddhetetlen jellemben a magyar arisztokrácziának disze és példányképe hunyt el az 1881-dik év szeptember hava 14-én br. K e m é n y István-ban, a gyula-fehérvári és n.enyedi ev. ref. Bethlen-főtanoda főgondnokában. Br. Kemény István — ősi magyar fejedelmi család sarjadéka — született Csombordon, 1811-ben. Apja br. Kemény Simon, alsó-fehérvármegyei főispán — egyike az akkori Erdély legtisztább jellemü főlírainak—még 1826-ban meghalván, anyja gr. Teleki Anna, özvegységében Enyeden lakott s vendégszerető háza Erdély notabilitásainak szellemi központjává lett. Br. Kemény István, más két fivére (a még élő br. Kemény Domokos és br. Kemény György) között születésre nézve középső, korán átvette a csombordi birtokot és kastélyt. Alsó-Fehérvármegye, mely azon időben a többi erdélyi vármegyéi; fölött vezérszerepet vitt, már korán oly szeretettel környezte őt, hogy nyilvános szereplésének első* éveiben, a még alig 26 éves ifjút 1837-ben követévé választotta. 1837 óta, egészen az 1878-dik évvel megkezdődött országgyűlési cyklusig — melyen már akkor súlyosbodni kezdett szívbaja miatt nem vehetett részt — valamennyi erdélyi országgyűlésen és az unió kimondása óta a budapestieken kivétel nélkül részt vett, mindig Alsó-Fehérvármegye követjeként folytatván nagy befolyású hazafias működését. De br. Kemény István nemcsak a politika terén, hanem az egyházi és iskolai élet mezején is az igaz magyar hazafi példányképe. Érdemei itt is korán elismerésre találtak. A nagy-enyedi és gyulafehérvári egyházmegyék a nemes bárót főgondnokukká választották; a nagy-enyedi Bethlen-főtanodának pedig 1848-ig buzgó algondnoka, azon innen fáradhatlan tevékenységű főgondnoka volt.

8*

116 Az 1848-iki vésznapok Alsó-fehérvármegye íoispáni székében találták őt. Az oláhok lázadása mindenek között az ő megyéjét fenyegetvén, a veszély színhelyére sietett, ellenállást szervezett, támadott és védett; majd a pusztulás után mentett, a mit menthetett és segítette a menekülőket. A maga életét semmibe vette, hogy a másokét menthesse; saját birtokát pusztulni hagyta, hogy fontosabb pontokra helyezhesse a véderőt. Emberfölötti munkát végzett, emberfölötti önzetlenséggel. És, midőn barátai intették, unszolták, hogy kímélje életét, meneküljön el, hiszen Erdély ugy is örökre elveszett, azt válaszolta: „Nem! családi viszonyaim, multam, jelenem ide kötnek; itt maradok, mig lábaim alól a föld kifordul. Midőn engem futni láttok, tudjátok meg, Erdély élő szomorít jelentése kelt útra. E gyász idő történeteiből, azokkal a vonásokkal, melyeknek maga volt tanuja, vagy melyeket első forrásból szedett össze, irta kéziratban hátrahagyott hires „Fekete kÖíiyv-"ét. A gyászos. véget ért szabadság harcz utáni években főtörekvése •fi romba dötött enyedi kollégium szétzüllőtt tanárainak és tanulóinak egybegyűjtésére irányult s ez utóbbiak közül főként a szegényebb ref. papok és iskola-tanitók fiait segítette, gyermekei nem lévén, mondhatni, gyermekeivé fogadta és hű gondozójuk lett. Azonban nemcsak az enyedi kollégium hirdeti el nem évülő emlékezetét a buzgó és áldozatkész főgondnoknak, hanem a nagy-enyedi és gy.-fehérvári egyházmegyék is. Főleg ez utóbbiban nem egy újra épült templom és iskolaház köszönheti lételét annak,, hogy br. Ketirény István főgondnok, ép ama legválságosabb napokban, — melyekben még az erdélyi ref. status létjoga is kérdés alá vétetett volt — törhetlen vallásos buzgóságában, a magyarság legjobbjaival kezet fogva, nem csak befolyásos szavának hatalmával, hanem nemes áldozatkészségének teljes bőkezűségével is küzdtérre szállott a megsemmisülés ellen. A politikai, egyházi és iskolai élet terén kivül a nemzeti vagyonosodás és jóllét emelésének mezején is kezdeményező és úttörőként járt elől. Mint nemzet-gazda, a mezei s különösön a gyümölcs- és szőlő-gazdaságban fejtett ki nagy tevékenységet és mutatott föl nem közönséges sikert. Az 1860-diki éven innen — az alkotmány 'helyreállta után — újra kilépett a magán élet köréből és képviselőül jelent meg a pesti országgyűlésen 1878-ig. Özvegyen maradott neje, a ritka erényü br. Bánffy Katalin, néhai br. Bánffy Ferencz leánya, kivel — mint lelki . nemességének és

117 szívj óságának méltó társával — 48 éven át élt zavartalan boldog házasságban. A vallásos buzgóság és hazaszeretet mély bennsősége — ezek azon drága kincsek, melyeket br. Kemény István minden földi vagyonnál becsesebb hagyomány gyanánt örökölt nagy nevű elődeitől s melyeket oly bőven tudott kamatoztatni nemzete, hazája és anyaszentegyháza javára. Áldott, örökké áldott legyen az ő emlékezete!

GRÓF BETHLEN ISTVÁN marosi egyházmegyei főgondnok ÉLETRAJZA. Gróf Bethlen István született 1840-ben mártius 8-án, Kolozsvárt Nagy névnek s nemes erényeknek volt örökössé s legjobbjaink egyikévé lett. Tanulmányait eleinte a pesti „Szőnyi intézetben;" majd pedig a kolozsvári Berde-féle magán tanintézetben folytatta. 1853ban a kolozsvári ev. ref. főtanodában lépett be, s 1857-ben ott tette le kitűnő sikerrel az érettségi vizsgát. Majd gazdasági tanfolyamot hallgatott, a berlini egyetemre ment s később körutat tett Francziaés Németországban, 1870-ben nőül vette a fennkölt szellemű gróf Teleki Ilonát, egyházmegyénk nagy nevű főgondnokának, gróf Teleki Domokosnak leányát. A boldog családi élet körén kivül szép gazdaságának rendezése, politikai és társadalmi mozgalmak, a tudományos és irodalmi működés vették igénybe mindig fennszárnyaló szellemét. Széles ismeretei, mélyreható itélő tehetsége, törhetlen erélye, nemes gondolkozása, nagylelkűsége, vezér szerepre hivták el. A marosi ev. ref. egyházmegyének fögondnokává választotta az 1881-ik évi egyházkerületi közgyűlés, de mielőtt nagy reményű működését e téren megkezdhette volna 1881, okt. 28. Bécsben, hol* hosszas szenvedéseitől menekülendő orvosi műtétnek veté magát alá, az .életben bizva, remélve, eljövendő idők tervével foglalkozva meghalt 41 éves korában, férfi korának delén. Benne aristocratiánk fiatalabb nemzedékének egyik kitűnősége, politikai s egyházi életünknek egyik nagy reményű bajnoka szállott kora sírjába, melyre ifjú özvegyének s kiskorú gyermekeinek mély gyásza borult. Áldott legyen emléke!

118

PALLOS ISTVÁN .'

küküllői egyházmegyei a'gondnok ÉLETRAJZA.

Pallos István született Alsó-fehérmegye Kis-Enyed községében 1805-ben. Atyja Pallós István, anyja Zeyk Rakhel, mindketten ősi nemes családból valók. A n.-enyedi Bethlen tanodában tanulmányait szép sikerrel végezvén, Maros-Vásárhelyen a királyi táblánál mint joggyakornok szélesité ösmereteit, s három év múlva alsó-fehérmegyei aljegyzőnek választatott meg. Ezen állásában csak két évig maradott, midőn Zsigmond Máriával házasságra lépvén aljegyzői állásáról lemondott s gazdasága rendezése végett családi körébe viszszavonúlt. Azonban kevés ideig élvezhette a boldog családi élet örömeit, mert két fiát szeretett nejével együtt rövid idő alatt eltemette. E megrendítő nagy veszteségek miatt mélyen meghatva, fáradhatlan szorgalommal, kitartással s szakértelemmel vezetett gazdaságában keresett és talált vigasztalást. A bánat fellegei a mint oszolni kezdettek homlokáról, s kedélye felvidúlt birtokos és kir. táblai ülnök, néhai Boór Ferencz leányával, Czecziliával 1844-ben házasságra lépett; s ezen második házassága meghozta életkedvét, meg a közügyek iránti érdeklődésót 1847-ben megválasztatott szolgabirónak, mely hivataláról a szabadság harcz bekövetkezte miatt kénytelen volt ugyan lemondani; azonban az alkotmányos élet beálltával, 1861-ik évben újból megválasztatott s állásában mint rendtartó, erélyes tisztviselő köz-elismeréssel találkozott. 1868-ban második nejét is elvesztvén, egészen gazdaságának, a költészetnek és az egyházi ügyeknek szentelte idejét. 1366-ban megválasztatott a küküllői egyházmegye algondnokáúl s tevékeny részt vett az egyházmegye kormányzásában, mély belátást, higgadtságot és tapintatot tanúsító véleményének őszinte közlésével, nagy szolgálatott tett az egyházmegye közigazgatásában előforduló fontosabb és szövevényesebb ügyek elintézésénél. A hazai szépirodalomnak, nem csak lelkes, áldozatkész pártolója, hanem szorgalmas munkássá volt. Kéziratban hátrahagyott számos költeményei hőn szerető szivet s nemesen gondolkozó észt tükröznek vissza. Áldott legyen emléke!

119

NÉHAI GR. TELEKI GÉZA görgényi egyházmegyei algondnok ÉLETRAJZA. Gróf T e l e k i G é z a a történelmi nevezetességü nagy Teleki Mihálynak egyenes ágon leszármazott sarja, mely ág évszázadokon át annyi buzgó, áldozatkész pártfogót adott prot. egyházaink és iskoláinknak, oly sok halhatlan érdemekkel koszoruzott nemes keblü honfiút a hazának! Született 1850 szeptember 4-kén; atyja volt a feledhetlen emlékű egyházkerületi és egyházmegyei főgondnok, az 1876-dik évben elhalt legidősb gróf Teleki Domokos; anyja: a jó tettekben máig kifogyhatlan nemes szivű gróf Teleki Kletnentina. Mint szülőinek egyetlen életben maradt, fia a leggondosabb nevelést nyerte szülői éber felügyelete alatt, előbb az ősi gernyeszegi kastélyban; azután a maros-vásárhelyi főtanodában, és külföldi egyetemen. A szép reményű ifjú gróf az 1877-dik évi ker. közgyűlésen a görgényi egyházmegye algondnokának egyhangúlag megválasztatotfc. E megbízatás fontosságát kellően felfogta és érezte: ezt igazolja azon eljárása, hogy szülőitől örökölt s z i v j ó s á g , v a l l á s o s b u z g ó s á g és á l d o z a t - k é s z s é g jelölték e téren is működését, hivatalos első fellépésétől kezdve szive utolsó dobbanásáig, mely nemes tulajdonai szeretetet és bizalmat keltettek, rövid életpályáján családi, társadalmi és hivatali körében. Gernyeszegi községe ottani egyházközségünk póldányszerű pártfogóját s jóltevőjét tiszteié a néhai grófban, ki áldott nevű szülői által alapított „ g y e r m e k m e n h á z a t " kiváló gondozása alá vette Az ifjú gróf, kinek háza a társas élet központja, és személye a társadalom minden rétegében osztatlan közszeretet, tisztelet tárgya volt, — folyó évi február 4 kén rövid szenvedés után meghalt Kolozsvárt és febr. 16-án Gernyeszegen, általános közrészvéttel kisérve temettetett el a családi sírboltba. Özvegyére, az áldott jó lelkű Bethlen Margit grófnőre, kivel 1878. január 17-kén lépett házasságra; e hóra halállal nehéz gyász

120 borult; két kis fia árvaságra jutott még mielőtt képesek lennének felfogni veszteségük megmenthetlen voltát. A korán elhalt gróf emlékét híven őrzi a kegyeletes tisztelet. Nyugodjanak porai csöndesen!

MIHÁLYI KAROLY n. enyedi főiskolai tanár ÉLETRAJZA. Mihályi Károly (bögözi) született 1808-ban október 5-kén, Deósen. Atya Mihályi Mihály, deési ev. ref. pap; anyja .Gyöngyösi Karolina, a poéta Gyöngyössi János, újtordai ev, ref. papnak legidősb leánya. Iskoláit 4 éves korában kezdette Dézsen, Pataki Miklós rector idejében; de már 1820. szeptember havában N.-Enyedre ment rhetornak, hol 1824-ben subscribált. Ugyanott végezte felsőbb tanulmányait is, mi közben 5 évig vala harmóniáé praesi3S. Az 183S/S. tanévben, mint osztály-tanitó, működött az akkor u. n. suprema humanitatis classisban. Az 1834/5. tanévet külföldi egyetemeken, névszerinti Halléban és Berlinben töltötte; utóbbi egyetemen főleg Beneke Eduárdot hallgatta, kinek philosophiai alapelveit később, mint -tanár, irataiban híven ugyan, azonban mindig eredeti és önálló felfogással követte is Külföldről haza térve, szülő városa hivta meg papnak 1835 július havában. Mint lelkész kilencz éven át működött szülő varasában 1844-ig, midőn 2í -Enyedre a Csórja Ferencz halálával üresedésbe jött bölcsészeti tanszékre rendes tanárnak választatott. Az enyedi főiskolát 1849-ben ért pusztulás után, Yajna Antal mellett Mihályi Károly volt az, ki a bécsi absolut kormány által megszűntnek deciaráit főiskola feltámadása és visszaállítása körül halhatatlen érdemeket szerzett. Ez időre — 1850-től 1866-ig — esik Mihályi K. áldásos és hatásos tanári működésének fényes korszaka. Mint tanár, ki eleinte latin és görög nyelvet, számtant és természettant, utóbb pedig a csak rendre-rendre kiegészült intézetnél latin és görög irodalmat és bölcsészetet tanitott, bámulatos tanitói talentumával, mindig magvas és öngondolkozásra ösztönző tanításával és lelkesült szavaival csodálatos módon hatott a tanuló ifjúságra. Tanításait minden tanévben tanítványai érettségéhez mért beszédekkel szokta megnyitni,

121 melyekből a tanuló ifjúság a tantárgy iránt érdeklődést s nemes versenyre felbuzdulást merített. Nem csekély érdeme Mihályinak a tanuló ifjúság szépmüvészetek iránti érzékének ébresztése és fejlesztése is. Már az ötvenes évek elején gyermekdalkürt alakított, s azt maga tanította be többszólamú kedves gyermek-dalokra; s később is, midőn már rendes szaktanító alkalmaztatott az ének tanítására és dalkar vezetésére, soha sem szűnt meg irányadóiag hatni és ösztönözni. Évrőlévre nagy számmal irt az ifjúsági dalkar számára istent, természetet, hazát, népet, nemest, erényt dicsőitő dalokat. Ugyanazon időben 1854—1862-ig vitte a papi szolgálat egy részét is, az enyedi egyházközség felhívása folytán, mely a forradalom által megrongált vagyoni állapota miatt két rendes papi állomást fen-^ tartani nem birt. Mint pap, szintén nagy hatással működött. Mikor ő prédikált az enyedi templom mindig zsúfolásig megtelt. Bölcsészeti kézirataiból az első kötet, melynek első része: bevezetés a bölcsészeti tudományokba, második része a lélektan, 1864ben megjelenvén, a magyar tudományos akadémia azzal tüntette ki, hogy 1865-ben levelező taggá választá. Azon hatás, melyet 1866-ig gyakorolt a tanuló ifjúságra, később sem csökkent. Magvas beszédei és eleven előadása mindig megkapták és magokkal ragadták a tanuló ifjúság szellemét, még a legkésőbbi években is. 1879. november havában hirtelen rosszul lett, s a miatt előadásait is félbenhagynia kényszerült. Az annyira kedvelt tanári szószéken azonban újból megjelennie fájdalom! nem vala nekie többé megengedve, mert teljes hét havi kinos szenvedés után 1880. június hő 14ikén földi pályáját bevégezte, Jellemző, hogy még szenvedései közben is élénken érdeklődött a főiskola anyagi és szellemi ügyei iránt; még ez idő alatt is dalokat szerzett ég azokhoz szöveget irt az ifjúsági dalkar számára. Vajha úgy dalai, mint bölcsészeti kéziratai rendre-rendre napvilágot láthatnának!? Nyomtatásban megjelent

müvei:

1. Zsinati beszéd: „Az iskola a kicsinyek temploma, a templom a nagyok iskolája." M.-Vásárhely 1841. 2. Származtató philosophia tanfolyama, I-ső kötet. Kolozsvár 1864. 3. Keresztyén templomba és házba Wö erkölcsi rajzok. I.-ső köt. Kolozsvár 1865. . 4. Svada Romána: latin nyelvben gyakorló, latin irodalomba bevezető kézikönyv; I-ső köt. Pest 1867; Il-ik köt. Kolozsvár 1871.

122 5. 6. 7. dei ép

Príma grammaticae latináé patestra, egy kötet. Pest 1867. Altéra grammaticae latináé paksira, 1 köt. Kolozsvár 1869. Nyomtatásban még meg nem jelent válogatott egyházi beszémost vannak sajtó alatt.

SÁMILÁSZLÓ kolozsvári főiskolai tanár ÉLETRAJZA. Sámi László a kolozsvári ev. ref. collegium hírneves tanára, országrészünk egyik vezér férfia született jó módú iparos szüléktől 1817ben Zilahon. Iskoláit előbb Zilahon, később Kolozsvárit végezte, majd Pozsonyba ment jogra. Az ügyvédi vizsgálatot le is tette; de a báró Wesselényi családdal jővén bensőbb összeköttetésbe a br. Wesselényi Miklós által alapított zilahi tanszékre hivatott meg tanárnak. A meghívást elfogadván, tanszékére 1846-ban igtatta be ez intézet hírneves igazgató-tanára Hiri Ferencz. A forrada'om őt is a nemzeti küzdelembe sodorta. Kossuth bizalmát anynyira megnyerte, hogy nem egy kényes természetű ügyben kapott tőle megbízatást, Hűséggel és a szabadság ügye iránt változhatatlan odaadással teljesité kötelességét Az elnyomatás korszakában hányódott-vetődött.-Az üldözések elől Kolozsvárra menekült, hol a br. Wesselényi családnál nevelősködött és egy néhány előkelő család ifjaiból alakult kis körnek tartott előadásokat. 1857
123 23-án esti s/á8 órakor szívszélhüdés következtében halt meg. Temetése imposans részvét mellett október 26 án reggeli 11 órakor történt meg minden pompa nélkül, mint életében többször nyilvánított óhajtása volt. Emlékét kegyelettel őrzik számtalan tanítványai, tisztelői, de első sorban azon kollégium, melynek nagynevű tanára és 1867/8, — 187°/i- tanévekben jeles igazgatója volt. özvegye, Könyves Tóth Kálmán, debreczeni lelkész gyám-leánya: Király Janka három fiával gyászolják halálát. Élni fog a jobbak szivében emléke!

JANCSÖLAJOS kolozsvári főiskolai tanár ÉLETRAJZA. Jancsó Lajos született 1823-ban Árapatakon (volt Felső-Fehérmegye, most Háromszékmegye); tanulói pályáját kezdette 183^-dik tanévben és végezte mint II. éves jogász a nagy-enyedi Bethlen collegiumban; az 1847-ik évtől 1856-ig a br. Bánffy János családjánál volt magán nevelő; az 1856/7-ik évet a berlini egyetemen töltötte; az 186x/2"ik éven kezdve volt a kolozsvári ev. ref. coiregiumnál segédtanár és magán nevelő; 1871 ben választatott ugyanez intézethez rendes tanárrá a középtanodai menynyiség-természettani tanszékre; az 1 2 2 187 /*- és 187 /a-dik években tanvezető tanár lett; l87 /3-ik tanév második, felében a természettan tanítását a bölcseimi előtanok tanításával cserélte föl; 1877c-tól kezdve egészen a végső betegségéig igaz1 gató tanár. Az.l88 /2-ik tanévben már kénytelen valat,a tanítás alól fölmentését kérni, mig aláásott egészségét és a gyenge szervezetének a túlfeszített munkában megtört erejét visszanyeri. E reményben, melyet vele együtt feles számú tisztelői, barátai és a nyájas gyöngéd modoráért őt szerfelett kedvelő ifjúság csatlakoztak. Hosszú, kinos szenvedések alatt kimerült porhüvelyét 1882 febr. 15-én hagyta el a nemes lélek. Munkás tevékenység, nevelői tapintat, nemes idealismuö, bölcseimi szellem, feddhetetlen jellem, szerény bölcseség jellemzik. Működése termékenyítő vala. Emléke feledhetetlen, kivált azon intézet történetében, melynek szentelé lelkét, életét.