jegyz polgármester

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISEL TESTÜLETÉNEK 19/2007./VI.20./ sz. r e n d e l e t e a HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVR L ========================================

Szigetszentmiklós Város Képvisel -testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§. (1) bekezdésében, a hulladékgazálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény35.§. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a 126/2003. /VIII.15./ sz. Kormányrendelet rendelkezéseire figyelemmel – az alábbi rendeletet alkotja.

1.§. Szigetszentmiklós Város helyi Hulladékgazdálkodási Terve a rendelet 1. számú mellékletét, a felülvizsgálat alapján készült módosított terv a 2. számú mellékletét képezi.

2.§. E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Szigetszentmiklós, 2007. június 19.

Pammerné Gaál Ágnes

Szabó József

jegyz

polgármester

ZÁRADÉK Szigetszentmiklós Város Képvisel -testülete ezen rendeletét 2007. június 19-i ülésén alkotta, 2007. június 20-án kihirdetésre került.

Pammerné Gaál Ágnes jegyz

1. számú melléklet I. fejezet. Általános adatok I.1. A tervkészítés jogi alapja, adatszolgáltatás, együttm ködés A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény el írja a helyi hulladékgazdálkodási terv kidolgozását. A helyi hulladékgazdálkodási terv elkészítésének jogszabályi kereteit a fent említett törvény mellett a 110/2002. (XII. 12.) OGY határozattal elfogadott Országos Hulladékgazdálkodási Terv határozza meg. A hulladékgazdálkodási terveket a különböz szinteken egységesen hat évre szólóan kell elkészíteni a Nemzeti Környezetvédelmi Programban, a tervezési területre vonatkozó környezetvédelmi programban, a terület- és településfejlesztési, valamint terület- és településrendezési dokumentumokban foglaltakkal összhangban. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 37. § (1) bekezdése értelmében az elkészült hulladékgazdálkodási terveket 2 évente felül kell vizsgálni, és beszámolót kell készíteni a tervben foglaltak végrehajtásáról. Ennek alapján szükség szerint módosítani kell a terveket Tervezési szint: helyi, Szigetszentmiklós Város közigazgatási területe A tervezésért felel s szerv: Szigetszentmiklós Város Önkormányzata Készít k neve: Sol Oriens Környezetvédelmi és Biztonságtechnikai Bt 2310 Szigetszentmiklós, Szilágyi L. u. 54/ c. Telefon: 06 24 441 751 e-mail: [email protected] Kelenviron Kft 1119 Budapest, Solt u. 28. 06 30 9272 270 Id szak: 2004-2008. A tervezés bázis éve: 2002. Dátum: 2004. III. né. Adatszolgáltatók neve :

Szigetszentmiklós Polgármesteri Hivatal, ARIES Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Észak Csepel Szigeti Víz- és Csatornam Kft., AD Kft. Szakorvosi Rendel intézet Szigetszentmiklós-Gyártelep, KLAV Kft Szigetszentmiklós Város Önkormányzat EGOMIR (háziorvosi, fogorvosi rendel k, Véd i Szolgálat), Septox Kft. ATEV Rt. Tököli és Debreceni Gyára

Felhasznált dokumentumok, információk: A terv a KvVM által kiadott „SEGÉDLET a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítéséhez” cím anyag alapján készült. Az összeállítás tartalmazza a „Szigetszentmiklós Város Településfejlesztési Koncepciója II. kötetében regisztrált adatokat, valamint figyelembe veszi „Szigetszentmiklós Város Környezetvédelmi Programja 2003-2008” cím anyagban leírt adatokat., továbbá az adatszolgáltatok által átadott anyagok vonatkozó részeit. A tervezés és cselekvési program elkészítésénél figyelembe vettük a területi tervek felépítettségét és tartalmát. A mellékletben és függelékekben jogszabályok, szakmai kiegészít anyagok találhatók, amelyek részletesebben ismertetik az érintett problémaköröket, pályázati lehet ségeket. Tervezésbe bevont hatóságok, szervezetek, együttm ködések formái A Hgt. 34. § (1) bekezdése értelmében a helyi hulladékgazdálkodási tervet készít knek a területen lév , illetve m köd hatóságok, érdekképviseleti és környezetvédelmi társadalmi szervezetek bevonásával kell a tervezést és a kés bbi felülvizsgálatot, valamint a tervben foglaltak végrehajtásának ellen rzését megoldani. A tervkészítést megel id szakban a, különösen az illegális hulladéklerakás feltárására volt széleskör véleménykikérés. A Kisváros cím helyi újságban tesztlapok jelentek meg a hulladéklerakással, illetve a közterületek tisztaságával kapcsolatosan, a felmérésekr l tájékoztató cikk jelent meg, több civil szervezet képvisel jével történt konzultáció, a szolgáltatókkal és konkrét témákban a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyel séggel, ÁNTSZ-szel, esetenként a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakembereivel folyamatos véleménycserét folytattunk.

I.2. A tervkészítés általános adatai I.2.1 Szigetszentmiklós Város területi bemutatása 2.1. Demográfiai adatok Szigetszentmiklós Pest megye délnyugati részén, a f várostól délre, Csepel szigetén fekszik. A település a megye 27 városának egyike, 1986-tól bír városi ranggal. A város kedvez elérhet ségét a ráckevei hév (mellyel Budapest Közvágóhíd 20 perc alatt elérhet ) az M0-s körgy közelsége (mely közvetlen összeköttetéssel rendelkezik az M1-es, M5-ös, M7-es autópályákkal) és a Csepel szigeti f út biztosítja. Szigetszentmiklós területe 4.576 ha. Méretmutatóit tekintve a megyei települések sorában 8-10., az agglomerációs települések sorában a 7-8. helyet foglalja el. Szigetszentmiklós sz kebb környezetében hármas köt dés : egyrészt Pest megye egyik regionális vonzásközponti szerepkört betölt városa, másrészt a f város körüli agglomeráció egyik centrális települése, harmadrészt a Csepel-sziget és Környéke Önkormányzati Településfejlesztési Társulás (CSÖSZ) résztvev je és méreteit súlyát tekintve a kistérség legnagyobb települése.

A 2001-ben magtartott népszámlálás idején 23.359 élt a városban. A legfrissebb önkormányzati adatok szerint jelenleg a település 25.504 lakost számlál (2003). A gyarapodás mögött részben a természetes szaporodás pozitívuma áll, részben pedig a városba történ bevándorlás. A természetes szaporodás egyenlege mind a 80-as , mind a 90-es években pozitív volt a városban (tehát többen születtek, mint haltak meg ezen id szakok alatt), ez ritkaságnak számít, hiszen Pest megyében (ahogy országosan is) e két évtizedben már halálozási többlet –természetes fogyás- jelentkezett. Azonban a természetes szaporodás üteme egyre inkább lassul, s ezzel együtt a lakosságszám töretlen növekedése mögött egyre nagyobb szerepet játszik a beköltözés. A nagyarányú bevándorlás hatása a város kedvez , fiatalosabb korösszetételén is megmutatkozik, a vándorlók ugyanis jobbára az aktív korúak. Ennek megfelel en a településen a megyei aránynál 3 %-kal, az országos arányoknál 5%-kal kevesebb a 60 évesnél id sebbek aránya, ugyanakkor nagyobb az aktív korosztályoké (15-59 éveseké). Az elöregedés folyamata az utóbbi két évtizedben azonban már lassan megindult, de az aktív korosztályok, bevándorlásnak köszönhet megduzzadása még némileg ellensúlyozta ezt a folyamatot. Azonban a fiatal, 14 éven aluli generáció aránya egyre csökken az összlakosságon belül, 2001-ben öt százalékkal kevesebb volt, mint 10 éve, míg egyre több az id s korú (60 éven felüli) lakosok száma. A jöv ben hasonló mérték bevándorlás mellett is az elöregedés további folytatására lehet számítani, bár kedvez jel, hogy az élve-születések éves száma viszonylag stabil, tehát nem csökken. A város teljes lakosságának 40 %-a volt aktív keres (foglalkoztatott) 2001-ben, miközben 789 f volt munka nélkül. Ez 3,37 %-os munkanélküliségi rátát jelent, amely megyei viszonylatban éppen az átlagosnak megfelel arány (azonban Pest megye helyzete országos viszonylatban is kedvez nek mondható). A lakosság 28, 6%-a tartozik az inaktív keres k csoportjába (nyugdíjasok, gyesen, gyeden lév k, vagyonból él k stb.), és 27, 3 % az eltartottak aránya. A város aktív keres inek 2/5-e dolgozik csak helyben, 60%-uk a városon kívül talált munkát. Az ingázók ezen magas, megyei viszonylatban is kiemelked aránya, a f város közelségével magyarázható. Míg a helyben foglalkoztatottak nagyjából fele férfi, fele pedig n , addig az ingázók 60 %-a férfi, míg csak 40 %-a n . A n i foglalkoztatottak tehát nagyobb arányban dolgoznak a településen belül, míg a férfiak között több az ingázó. A foglalkoztatott státuszúak a teljes lakossághoz képest fiatalabb koruknál fogva magasabb iskolai végzettséggel jellemezhet k, azonban az ingázók és nem ingázók között nincs jelent sebb iskolai végzettségbeli különbség. Az ingázók ilyen magas aránya már a rendszerváltás el tt is jellemz volt a településre, azonban e jelenség nem a helyi munkahelyek hiányával magyarázható: a városban foglalkoztatottak 40 %-a ugyanis más településekr l jár be dolgozni, a város vonzóereje a munkahelyek tekintetében tehát még nagyobb is, mint azt az iskolák esetében láttuk. Az iskolai és a munkahelyi földrajzi mobilitásra vonatkozó adatokból az t nik ki, hogy a Budapest szomszédságában fekv Szigetszentmiklós nem csupán egy ’alvóváros’ jelleg település, igen er s, kölcsönös kapcsolatok jellemzik mind a környez településekkel, mind a város szomszédos kerületeivel. A város aktív keres inek mindössze 1,9%-a dolgozik a mez gazdaságban, 31,2%-az iparban, épít iparban és 66,9% a szolgáltatói szférában foglalkoztatottak aránya. A foglalkoztatotti szerkezet jelent s átalakuláson ment keresztül a rendszerváltás óta: míg korábban az aktív keres k több mint fele a pesti, csepeli nagy gyárakban talált munkásként, szakmunkásként munkát, addig mára a szolgáltatói szektorban dolgozók kerültek többségbe. Jelenleg 1253 társas és 1309 egyéni vállalkozás m ködik a településen, zömmel a szolgáltatói, kereskedelmi

szférában. Kiskereskedelmi üzlet 465 van, kétszer annyi, mint a 90-es évek elején. Az M0-s autóút mellett ipari park épült. Szigetszentmiklóson a 2001-es népszámláláskor 8610 háztartást írtak össze. Ebb l 21 % az egyszemélyes háztartások aránya, amely nem magas, megyei összehasonlításban átlagosnak mondható. A háztartások 60 %-a család-jelleg : azaz házas ill. élettársi kapcsolatban él párok élnek benne, 11 % az egy szül +gyermek típusú háztarások aránya. A háztartások valamivel kevesebb, mint 1/3-ában él fiatalkorú (15 évesnél fiatalabb) gyermek. A sokgyermekes (min. 3 gyermek) háztartások aránya kb.5 %. Ezek az arányok szintén nem mutatnak jelent sebb eltérést a megyei átlagtól. 2001-ben 272 háztartásban élt munkanélküli háztartástag, a munkanélküliség tehát a háztartások 3,16 %-át érinti. A városban összesen 9072 lakás ill. lakott üdül található, szinte mindegyik magántulajdonban. Az önkormányzati lakások száma mindössze 85. A lakások ¾-e a 2. világháború és a rendszerváltás között épült. A 90-es években 1500 új lakás épült fel a városban, ez a teljes lakásállomány 16 %-a. 100 lakásra átlagosan 260 szoba és 95 fürd szoba jut, míg 100 szobában átlagosan 99 f él. A megyei átlagnak megfelel en a lakások fele összkomfortos. 2001-ben a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya már 99,3% volt, ami teljesnek mondható. A szennyvízcsatorna-hálózatba azonban a lakások 51%-a van még csak bekötve. E számok mögött azonban jelent s közelmúltbeli fejl dés áll: 1995-ben a lakások alig több mint ¾-e volt még bekapcsolva a közüzemi vízhálózatba, s 39%-a a csatornahálózatba. A szennyvízhálózat gerinchálózatának kiépítettsége azonban már 80%-os. Központi f tés a lakások 5,5%-ában van. A belterületi utak 50%-a burkolt út. Érdemes még megjegyezni, hogy a város lakónépességének 4,46 %-a (1034 f ) külterületeken lakik, 446 lakásban. Szigetszentmiklóshoz 6 külterület tartozik. A város lakosságában elenyész a nem magyar nemzetiség ek aránya, három kisebbségi önkormányzat is m ködik a településen: bolgár, cigány és német. A településen az egészségügyi ellátást 14 háziorvos, 3 fogorvos, 9 véd , egy szakorvosi ellátást nyújtó rendel intézet biztosítja. A város ment állomással rendelkezik. Az id sek és rászorultak gondozását a 40 fér helyes id sek klubja (20-nak éjszakai ellátást is biztosítanak) ill. a házi szociális gondozó szolgálat biztosítja. A városban Családsegít Szolgálat és Gyámhivatal is m ködik. A város könyvtárral, közm vel dési házzal (150 fér helyes színházteremmel), két múzeummal (Városi Galéria, Városi Helytörténeti Gy jtemény), egy magángalériával (Patak Galéria) és egy mozival rendelkezik, továbbá itt található az Ádám Jen Emlékház. A lakosság kikapcsolódási lehet ségeit mindezeken kívül a környék horgásztavai, a soroksári Duna-ág és annak természeti környezete (pl. úszólápok ritka orchideafajokkal) gazdagíthatja. 2.2. Gazdasági tevékenységek A város gazdasági szerkezetében az 1989-90-es fordulat nagy változást hozott. A helyi munkaer nagy része a gyárakban, azon belül is f leg a Csepel Autógyárban dolgozott, így a gyárbezárások kedvez tlenül érintették a város iparát és foglalkoztatását. Mintegy tíz év

kellett ahhoz, hogy a város gazdasága alkalmazkodjon az új helyzethez. Ez részben bels átstrukturálódás eredménye volt, részben pedig annak volt köszönhet , hogy létrejött a leshegyi ipari park az M0 autóút mentén. Szigetszentmiklóson nagy számban vannak jelen a kereskedelemmel, gazdasági szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozások, melyek átvették a f szerepet a város gazdasági szerkezetében. A f bb tevékenységek: gazdasági szolgáltatás, szállítás-raktározás, ingatlanforgalmazás, vendéglátás (kb. 43 %) és a kereskedelem, javítás (kb. 31 %). A változás el nyös a gazdasági szerkezetre nézve, és további b vülés várható e gazdasági ágazatokban. Az ágazatok kapcsolata a helyi gazdasággal minimális. A várossal való kapcsolat sz k, lényegében csak a terület- és az infrastruktúra használatra, az adófizetésre, illet leg a munkahelyek biztosítására vonatkozik. A cégek tevékenységében, profilválasztásában a helyi piac nem meghatározó. Az ipari és épít ipari tevékenység a korábbinál jóval kisebb arányt képvisel a város gazdaságszerkezetében (24 %). Az iparszerkezet széles skálán mozog, mert gyártanak elektronikus alkatrészeket, ipari tisztító- és üzleti berendezéseket, papírt, de foglalkoznak fafeldolgozással, cip gyártással, f téstechnikával, festékgyártással, stb. is. Jelent s az élelmiszeripar, különösen a hengermalom-, kenyér- és süt ipar. Számottev a helyi vállalkozói kedv Szigetszentmiklóson. A vállalkozások zömmel kis- és közepes méret ek. 18 cég foglalkoztat 51 f nél több munkaer t, ezek közül 3 foglalkoztat 250 nél többet. A vállalkozások 10 %-a az épít iparban tevékenykedik. A mez gazdasági ágazatokban dolgozók, illet leg m köd vállalkozások száma is jelent sen lecsökkent (2 %). A helyi gazdaság által foglalkoztatottak száma közel 6000 f . A város gazdasági életében rendkívül nagy szerepe van a 2000-ben ipari parkká nyilvánított M0 melletti területnek, amelynek a területe 53 hektár. A terület a Szigetf Mgtsz tagjainak tulajdonában volt, és már korábban is jelent s zöldmez s beruházásokra került sor. Leshegyen épült fel többek között Magyarország legnagyobb virágpiaca a Flora Hungaria, a Nico Áruház, a Diffusione Tessile, üzemanyagtölt -állomások, McDonald's étterem, és egy gépjárm veket ellen rz m szaki állomás. 1996-ban megalakult a Leshegy Kft. mint vállalkozó-fejleszt gazdasági társaság, amely 1997-98-ban a terület közm vesítését elvégezte. Az ipari parkká nyilvánítás után Leshegy a Szigetszentmiklós-Leshegy Innovációs Centrum és Ipari Park nevet kapta. Ide csak a környezetet nem szennyez cégek, vállalkozások települhetnek be, mivel a felszín alatt terül el a f város egyik legjelent sebb ivóvízbázisa. A terület közm vesítése csaknem 100 százalékos. Az olasz érdekeltség Delta-Chem anyagfeldolgozással foglalkozik, illetve a holland Revco vállalkozás festékgyártásra szakosodott. 2000-ben települt be a dél-koreai Samsung csoporthoz tartozó Samsung Elektro-Mechanics Co. Ltd. (SEMCO). A gyár 15 ezer négyzetméter területen fekszik. A beruházás értéke 21 millió dollár és kb. 400 f t foglalkoztat. A gyár színes televíziók és számítógépek számára gyárt alkatrészeket, a jöv ben várható a termékskála b vítése.

A park területén több kereskedelmi cég m ködik: Rozmár H ház, Metra Kft., Toro kertigép-nagykereskedelem, TTC M0, Delta Truck, Buderus F technika, valamint a SUM és Társa virág nagykereskedelmi cég. Összességében a park területének 30%-a építhet be. A Lakihegyen épült Magyar Plastiroute német-magyar vegyes vállalat a forgalomtechnika terén folytat jelent s kereskedelmi és termel tevékenységet. Az M0-tól északra es területek iránt is nagy az érdekl dés. A francia érdekeltség Auchan is ezen a területen nyitotta meg új áruházát. Az ipari park területén m köd vállalatok pozitívan hatnak a város gazdasági életére: jelent s helyi munkaer t foglalkoztatnak, és jelent s adóbevételekhez juttatják a várost. A város egyik nagy múltú iparterülete, a volt Csepel Autógyár helyén m köd ÁTI-Sziget Ipari Park. Az ipari park területe 82 + 7 hektár, a felépítmények területe 220.000 négyzetméter. Az ipari park jelenlegi tulajdonosa és üzemeltet je az ÁTI-Sziget Kft., amely 2002-ben vásárolta meg a Csepel Autógyár megmaradt részét, és ipari parkot hozott létre. Az ipari parkban kis- és közepes vállalatok m ködnek. Részben és kis mértékben megmaradt az autóipari hagyomány, a hazai gépkocsi és autóbuszgyárak beszállítójaként. A nagy kiterjedés fejlesztés során jelent s szerepet kapott a logisztikai, raktározási tevékenység is (ÁTI DEPO Rt.). A terület hasznosításában két f irány lehetséges: önálló ipari parkként m ködik, illet leg egy része városi funkciót kap és közvetlenül betagozódik a várostestbe, kihasználva a meglév infrastruktúra kapacitást. A Kft. f célja volt a terület megtartása és bérbeadása, amit egyel re a piac nem igazolt vissza. Egy-egy épületet értékesítenek, amelyb l t keakkumulációt hajtanak végre. Az infrastruktúra kapacitásuk jelenleg 10-20 százalékos kihasználtságon m ködik. A terület alkalmas energiaigényes, gépipari jelleg tevékenységek fogadására. A logisztikai adottságok jók, kivéve a vasúti szállítást és az iparvágányt. Mez gazdaság Szigetszentmiklóson jellemz a magas, 17 aranykorona feletti, jó talajadottságú mez gazdasági területek mintegy 75 %-os aránya az összes mez gazdasági területhez képest. Domináns a szántóföldi m velés, el fordul gyümölcstermesztés és igen alacsony – jelentéktelen – a rét-legel és a sz velési ágba tartozó mez gazdasági területek aránya. Alacsony arányú a tájfásítottság, külterületi fasorok, erd sávok elenyész mértékben fordulnak el . Fentiek következtében a táj kevéssé attraktív, inkább monotonnak nevezhet . Ezen távlatban módosíthat az, hogy a nagyparcellás, nagyüzemi, kevés él munka ráfordítású termelési mód várhatóan háttérbe fog szorulni a nagyobb él munka igény termeléssel szemben (pl: dísznövénytermesztés), így a tájkép is el nyösen változhat. Erd területek Szigetszentmiklós teljes közigazgatási területének mindössze 0,1 %-a erd , 24,5 %-a kivett (beépített, beépítésre szánt) terület, 75,4 %-a, azaz túlnyomó része mez gazdasági terület. Megjegyzend , hogy az el készített településszerkezeti tervek megvalósulásakor – els sorban

az M0 autópálya térségében – jelent sen megn a kivett, kereskedelmi-gazdasági hasznosítású területek aránya és a térségben a mez gazdasági tájhasználat vissza fog szorulni. Erd területek leginkább a Csepeli Autógyár területén maradtak meg, mely terület a XIX. sz.ban Szigetszentmiklós összefügg erdeje volt. Továbbra is a táj markáns része a két Dunapart, valamint a kavicsbánya tavak rontott tájnak min síthet térsége. Külterületek A külterületek képét jelent sen megváltoztatta a kavicsbányászat. Az útépítésekhez kapcsolódó kavicskitermelés a település északi szántóföldjein egy nagyobb, összefügg , de szigetekkel és félszigetekkel tagolt, valamint 9 db kisebb, egyszer mértani formájú tóból álló tórendszert hagyott maga után. Els sorban a nagy Kavicsos-tó, de néhány kisebb mellett is horgásztanyák és spontán megtelepedett üdül házikók és mini telkek sora foglalta el a vízpartokat (-még a szigeteken is!), anarchikus parthasználatot teremtve ezáltal. Hasonló módon épült be a Ráckevei (Soroksári)-Duna menti partszakasz is, ugyancsak lehetetlenné téve a közösségi parthasználatot, egyben felszámolva a természetes folyóparti tájat. A tájkép drasztikus átalakulását okozta az M0 autópálya megépítése. Ennek északi és déli oldalán – kihasználva a jó megközelíthet séget – ipari, raktározási és kereskedelmi vállalkozások telephelyei, doboz-szer épületcsoportjai és parkolói, burkolt útjai vették át a korábbi szántóföldek helyét. Idegenforgalom A terület idegenforgalmi szempontból kiváló adottságokkal rendelkezik, azonban nem teremt dtek meg azok a feltételek, amelyekkel megfelel en vonzó lenne a hazai és külföldi turisták számára. A vízpartok közelében lév üdül területek a megközelítése, az épületek léptéke, formavilága, anyaghasználata igen változatos. Az itt lakók közösséget alkotnak, többségük állandó lakhelye Budapest. A megközelítés és a csatornázás hiánya mellett a túlépítés és az ideiglenes jelleg az, ami egy kissé rontja az összképet. Hiányzik a telkek megfelel megközelítése, nem biztosított a szemétszállítás, a keletkez szennyvíz elvezetése, elszállítása, a telkek tulajdonviszonyainak rendezése. 2.3 Út-, vasút- és vízi út hálózat Mint Budapest agglomerációjához tartozó település, minden tekintetben jelent s mértékben függ a f várostól, így az id k során kialakult bels közúthálózatának legfontosabb elemei észak-dél irányúak és mint annyi más n tt településen, átszelik a városközpontot. Az új fejlesztések közül az M0 autóút gyakorolja a városra a legjelent sebb hatást, amelynek a települést érint 15,6-18,4 km szelvények közötti szakaszán az ÁNF (ÁTLAGOS NAPI FORGALOM) 2002-es értéke 60659 E/nap. A város belterületének legjelent sebb közlekedési „üt ere” az 51101. jel országos beköt út, amelynek belterületi szakasza a Bercsényi utca- F tér- Tököli utca- Ifjúság utca- Gyár út útvonal, melyen a legjellemz bb 2002-es ÁNF értéke 12935 E/nap.

Ez a forgalmi terhelés jelent sen meghaladja a hasonló besorolású utaknak megfelel értéket, de érthet , ha az út hálózati szerepét tekintjük. Szintén a Budapest központból kiinduló sugaras szerkezet úthálózat észak-dél irányú eleme. Az országos közúthálózatnak még egy eleme található a településen: a HÉV-állomáshoz vezet 51301. jel út A Pest Megyei állami Közútkezel Kht. tájékoztatása szerint megtörténtek az el készületek a Csepel-szigeti gerincút tanulmánytervének elkészítésére. A városi szakemberek véleménye szerint az átmen forgalom és a teherforgalom csökkentése az egyik legfontosabb feladat. Erre a Csepel –szigeti gerincút várost elkerül szakaszának megépítése lesz a legalkalmasabb, amivel együtt járhat a településközpontban a forgalomcsillapítás. Szigetszentmiklós közúthálózata nem mutat tiszta rendszert, ami n tt települések esetében megszokott. A város közösségi közlekedésének legfontosabb eleme a BKV által üzemeltetett, BudapestRáckeve vonalon közleked HÉV, amely csúcsid ben 15, napközben 20 percenként jár. A telepélésnek egyéb, MÁV által üzemeltetett kapcsolata nincs. A legközelebbi vasútállomások Budapesten illetve a Duna túloldalán a Campona bevásárlóközpontnál Budatétényben vannak. A BKV helyi autóbuszjáratai közül a 38 A és a 138 jel járatok érintik a települést, de csak Szigetszentmiklós-Lakihegy városrészt érintik. A város belterületén nincs helyi tömegközlekedés, a közösségi közlekedés feladatát a VOLÁNBUSZ Csepel-szigetei települések között közleked autóbuszok látják el. A kerékpáros közlekedést kiszolgáló hálózati elemek hiányoznak Az M0 mentén, a Duna-hídon a kerékpárosok közlekedését lehet vé tev nyomvonal a település külterületén halad, további hálózati elemek kiépítése és a szemmel láthatóan fennálló igények kielégítésére összefügg , kerékpározásra alkalmas hálózat megvalósítása a jöv ben feltétlenül indokolt. A településen jelenleg nem m ködik parkolás-szabályozás. Jelent sebb parkolási igények a Polgármesteri Hivatal környékén, és a bevásárló-belvárosban jelentkeznek, valamint a Leshegyi iparterületen, ahol a parkolást minden cég saját területén oldja meg. Jelenleg a Ráckevei (Soroksári) Duna-ágon a motorcsónakok számára sebesség- és forgalomkorlátozás van érvényben, ami csak korlátozott mértékben teszi lehet vé a vízisport célú használatot. A korlátozás a közeljöv ben várhatóan enyhülni fog. A hajó – de még a kishajó forgalmat is - akadályozza a megfelel kotrás hiánya. A település jelenleg nem rendelkezik még idegenforgalmi kiköt vel sem. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium illetékes f osztálya szerint lehet ség van idegenforgalmi, s t akár kereskedelmi kiköt kialakítására is, természetesen megfelel egyeztetések után. Ennek érdekében a tervkészítés során fenn kell tartani egy kés bbi potenciális kiköt lehetséges helyét, a partvonal teljes beépítése nem lehetséges. A város közlekedési szakemberei szerint érdemes lenne a kishajós tömegközlekedés lehet ségét megvizsgálni. Ilyen régen is m ködött és a rajta közleked k számára talán kikerülhet a közúti forgalomtorlódás. A tervezési területt l nem messze helyezkedik el a tököli repül tér. Jelenleg nem nyilvános használatú, így a város közlekedésére semmilyen hatást nem gyakorol.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium illetékes f osztályának tájékoztatása szerint a repül tér jelenleg az ÁPV Rt. kezelésében van, központi fejlesztési terv pillanatnyilag nem ismert, értékesítésére vonatkozóan nincs konkrét adat, de a polgári repül tér funkció változatlanul megmarad. A Településszerkezeti Terv készítése során területe semmiképp nem csökkenthet . Amennyiben a hasznosítás megtörténik, számítani kell a repül tér közúti forgalom-vonzó hatására. 2.4 Geológiai, hidrogeológiai jellemz k Földtani közeg A terület földtani szempontból a Budai-hegység DK-i el terében, a Budai-hegység és a pesti síkság között kiöblösöd Duna-völgyben helyezkedik el. Szerkezetileg ez a terület már a Nagy-Alföld ÉNy-i peremén van, ahol a Budai-hegység f tömegét alkotó id sebb, zömében triász és harmadkori képz dmények a hegységperemi lépcs s vet rendszer mentén fokozatosan a mélybe zökkentek és fölöttük a folyamatosan süllyed üledékgy jt medencében nagy vastagságú pannóniai, finomszemcséj üledékösszlet halmozódott fel. A közvetlen térség további sajátossága, hogy a negyedkor folyamán, az utolsó, würmi eljegesedési id szakot követ en az s-Duna a saját korábbi üledékeibe bevágódva, a medrét a mindenkori vízviszonyoknak megfelel en változtatva, fokozatosan alakította ki jelenlegi medrét, valamint hordalékából létrehozta magát a Csepel-szigetet is. A szigetet felépít különböz szemcsenagyságú folyóvízi hordalék sokfélesége jelzi a folyó szállító energiájának id beli változékonyságát. A Csepel-sziget földtani felépítése alapvet en egyszer képet mutat. A folyóvízi terasz üledékek feküjét fels pannóniai, többnyire k zetlisztes agyag, agyagmárga képz dmények alkotják. Az erodált pannoniai térszínre települ a néhány m vastagságú - 3-10 m - fels pleisztocén, würmi folyóvízi kavics összlet. A teraszkavicsra ugyancsak folyóvízi eredet , de finomabb szemcsenagyságú homok, homokliszt, iszap rétegek települnek. A folyóvízi üledékek felhalmozódása id szakos elöntések következtében a pleisztocén után is folytatódott, a Duna mindenkori vízállásának megfelel en, egészen napjainkig. Az általában 10-20 m vastag kavicsos rétegsor (a vizsgált terület alatt 10-12 m) jó víztároló és jelent s kavics készletet tartalmaz. A sziget kialakulását követ en a pleisztocén utáni zömében szárazulati id szak során lösz és futóhomok halmozódott fel a folyóvízi üledékek felszínén. Az eredeti felszínt holocén képz dmények fedik. A Duna hordaléképít hatásának következtében az ó és új holocén képz dmények egymás mellett akkumulálódtak, melyre a terepviszonyok függvényében helyenként változó vastagságú feltöltés került. A felszíni geológiai képz dmények állapota, a felszínközeli sérülékeny ivóvízbázis közelsége és ezek függvényeként a terület szennyez désérzékenységi besorolása alapján a 33/2000.(III.17) Korm. rendeletben szabályozottak szerint a vizsgált terület „A” fokozottan érzékeny terület, intézkedési szennyezettségi határérték Ci=C1. Felszínalatti vizek A térség vízháztartásának vizsgálata szempontjából els sorban a durvaszemcsés teraszkavics játszik szerepet. Feküjét mindenhol a fels -pannóniai összlet vízrekeszt , vagy vízzáró

zetlisztes agyag, agyagmárga rétegei alkotják. Fed je szintén finomszemcsés, k zetlisztes, homokos folyóvízi hordalék, valamint szárazföldi, a homokliszt frakciónak megfelel lösz és futóhomok. A talajvíz a kavicstestben helyezkedik el. Nyugalmi szintje általában nem éri el a fed jében települ finomszemcsés üledékeket, legfeljebb nagyon magas Duna vízállás esetén. A kavicsösszlet - mint az a vízföldtani szelvényeken is látható - sem térben, sem k zettanilag nem teljesen homogén kifejl dés . A kavicstesten belül szabálytalan eloszlásban finomabb szemcséj , homok, k zetlisztes, szórványkavicsos homok-lencsék is találhatók. A víztartó szivárgási tényez je k = 2x10-3 m/s, a fed képz dmények szivárgási tényez jét k = 5x10-5 m/s. Mivel a folyóvízi üledékek felhalmozódása egy erodált felszínen következett be, így a fekü vízzáró képz dmények felszíne térben egyenl tlenül tagolt. A talajvízszint átlagos mélysége a terep adottságoktól függ en 4-7,5 m.. A talajvíz szintjét a szigetet körül ölel Duna ágak vízszintje befolyásolja. Ebb l a szempontból a Nagy-Duna-ág és a parti sz rés kutak (F városi Vízm vek Rt. Csepeli és Halásztelki Vízm Kútsorai) vízszint és termelési hozam változásai a dominánsak, de a partközeli figyel kutak vízszint id sorai alapján ez a hatás csak a partmenti maximum 1000 m-es sávban jelentkezik. A sziget belsejében a talajvíz mozgását a dunai vízállások késleltetett hatásai és dönt en a beszivárgás-párolgás egyensúlya határozza meg. A SoroksáriDuna-ág medre elkolmatálódott, feliszapolódott, a talajvízzel való kommunikáció minimális. Az évi csapadék összege 530-550 mm, az ariditási index 1,28-1,32. Er sen vízhiányos. Vízháztartási szempontból csak a Duna tekinthet nek állandó utánpótlási lehet ségnek. Szigetszentmiklós térségében az els vízadó rétegb l kivehet víz min ségére jellemz ek: a víz nagy keménysége, jelent s, nitrát tartalma miatt ivóvíznek alkalmatlan, vas és mangántartalma is emelkedett. Felszíni vizek A környék vízgy jt je és közvetett befogadója a Duna, melynek vízmin sége a f városi szennyvízbebocsátások következtében II. osztályú, t rhet min ség . A tízéves trend vizsgálatok alapján éves átlagban 20%-kal növekedett a nitrát tartalom. Vízgy jt je a Dunántúli középhegységb l a Budai hegység, Pilis és Visegrádi hegység résztájait, az Északi középhegységb l a Börzsöny, Cserhát, Nógrádi medence és a Gödöll i dombvidék résztájait, az Alföld Duna-völgyi rendszerének kis hányadát foglalja magába. A Közép-Duna vízgy jt területén a csapadék mennyisége közepes. A Dunán általában két árvíz vonul le, az egyik a tavaszi hóolvadás idején, a másik pedig a kora nyári es zések idején. A Ráckevei- Soroksári Duna ág (RSD) hossza 56 km, vízgy jt je 1141 km². Az 1908-1914 között épült Kvassay-zsilippel és az 1927-ben épült Tassi-zsilippel a Duna ág lezárható. Vízmin ségét a Duna aktuális vízmin sége és a vízpótlás mértéke határozza meg. Jelent sen terheli a Duna ágat a Soroksáron bevezetett szennyvíz. A Duna alacsony vízállása esetén a Duna ág gyakorlatilag állóvízzé válik, amely a vízmin ség jelent s romlásával jár együtt.

A kistérségben nincs természetes tó, a tájképet jelent sen befolyásoló mintegy 45 tó kavicstermelésb l keletkezett. Ezeknek a tavaknak a vízmin sége a használattól függ en jelent sen különböz A geológiai és hidrogeológiai kép alapján megállapítható, hogy a f város közvetlen közelében olyan természeti képz dmény keletkezett, amelynek legjellemz bb eleme a víz, ezért legfontosabb feladat a vízmin séggel és a vízmennyiséggel történ ésszer gazdálkodás.

I.2.2. A környezetvédelmi tervek készítésének általános szempontjai. Minden esetben alapszempontként kell kezelni a terület sziget-jellegét, az édesvíz nyerési lehet séget. Minden olyan környezeti hatást okozó tevékenységet kerülni kell, amely a vízkészleteket károsan befolyásolhatja. A jöv ben alaposabban és szigorúban kell átgondolni a és kezelni természet és tájvédelmet. Mindez azt jelenti, hogy a térséget lehet leg folyamatosan figyelembe kell venni, az elkészített terveket pedig a szükséges mértékben módosítani kell. A környezethasználat veszélyeivel fenyegetett közösségeknek elegend információra van szükség ahhoz, hogy a kockázat mértéke, természete megérthet legyen. Emiatt a környezeti állapotfelmérésnek, mint az információs rendszer módszerének olyannak kell lenni, amely a szaki, jogi, és szervezeti fejlesztésekhez alapot szolgáltat. A helyi tervezés során alapvet , általános szempont a jogszabályi követelmények teljesítése, a környezethasználat szabályozása, programok készítése, koncepciók megalapozása, m szaki fejlesztések, kutatások irányainak meghatározása, PR tevékenység, tájékoztatás, oktatás megszervezése, a fenntartható fejl dés biztosítása, környezetvédelmi célú teljesítményértékelés, környezetvédelmi igazgatás kialakítása. Sz kebb értelemben a lehet ségekhez mérten cél: - a hulladék-alapadatok összegy jtése, - az esetleges adathiány áthidalása, - az adatgy jtés és felhasználás javítása, - a jelenlegi helyzet értékelése, - az értékelési módszerek fejlesztése, - átfogó információkeret kialakítása, - döntéshozatalra alkalmas információs rendszer kialakítása, - az információk dokumentálása, - elektronikus hálózatok kialakítása, - az adatok feldolgozása alapján az országos és regionális szinten megfogalmazott célok és célkit zések helyi szint meghatározása, - valamint a célok és célkit zések megvalósítását szolgáló intézkedések, - eszközök és cselekvési programok kidolgozása. A tervezés szakaszait az alábbiakban határoztuk meg: - alapadatok összegy jtése a kiadott irányelvek szerint - jelenlegi helyzet értékelése a kiadott tervezési segédlet szerint - a célok és célkit zések meghatározása helyi szinten

- az intézkedések és a cselekvési programok kidolgozása helyi szinten - helyi hulladékgazdálkodási terv összeállítása - az összeállított helyi hulladékgazdálkodási terv ismertetése az érintett hatóságokkal, szakmai szervezetekkel - a helyi hulladékgazdálkodási terv véglegesítése a bevont szervezetek javaslatainak figyelembevételével, költségek tervezése.

II. fejezet. Nem veszélyes hulladékokra vonatkozó terv II. 1. A tervezési területen keletkez , hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusai, mennyisége és eredete II.1.1. Az adatgy jtés köre, forrásai, pontossága, problémái, becslési módszerek A hulladékgazdálkodási terv elkészítésének min sége nagymértékben függ a rendelkezésre álló adatok megbízhatóságától és körét l. A hulladékgazdálkodás alakulását azonban nem kizárólag a rendelkezésre álló adatok határozzák meg. A hulladékgazdálkodás színvonala, többek között függ az adott területen végzett tevékenységek jellegét l, a terület környezeti állapotától, a természeti étékek védelmét l stb. A kialakult adminisztráció visszatükrözi az adott terület környezetvédelmi ráfordításait, ugyanakkor a rendelkezésre álló adatok nem olyan mér számok amelyekb l a rendszer egészére lehetne következtetni. Adatgy jtésünk során már a kezdeti id szakban kiderült, hogy a tervezéshez elegend és minden szempontból kielégít adatok maradéktalanul nem állnak rendelkezésre, valamint, hogy a tervezés számos, jelenleg nem jegyzett területre ki kell, hogy terjedjen. A következ hulladékfajták adatait kívántuk áttekinteni: Települési szilárd hulladék A települési szilárd hulladékokat érint adatokat az ARIES Kft adatbázisából vettük. Különböz felmérések is készültek a települési szilárd hulladékok mennyiségére vonatkozóan és kérd íves felmérést is végeztünk az illegálisan elhelyezett hulladékok adatainak összegy jtése érdekében. Települési folyékony hulladék A közüzemi vízhálózat kiépítése közel teljesnek tekinthet . A közcsatorna-hálózat átlagosan 80%-os kiépítettsége ellenére a rákötöttség csak mintegy 38 %-os, emiatt az elszikkasztott szennyvizek a talaj, talajvíz, illetve a felszíni vizek veszélyeztetettségét tovább fokozzák. Települési bontásban egyértelm en a városias részek és ipari területek helyzete a legkedvez bb, a nagyobb elmaradás a falusi területeken, a buckában mez gazdasági karakter kistérségekben mutatkozik.

A szennyvíztisztító kapacitása nem kielégít , kihasználtsága jelenleg 100 %-os, a közcsatorna-hálózat további kiépítése, a rákötések számának növekedése miatt a szennyvíz mennyiségének növekedésével számolnak, emiatt a fejlesztések elkerülhetetlenek. Jelenleg problémát jelentenek a sokfelé megfigyelhet házilagos átereszek, szikkasztásra szolgáló árkok, a szennyvízelvezet hálózatra házilag rákapcsolódó csapadékvíz bevezetések, alkalmi átemel k. A szippantott szennyvíz egyetlen leürít helye a szennyvíztelepen van. A folyékony hulladék szállítását az AD Kft végzi Kommunális szennyvíziszap A kommunális szennyvíziszapok mennyiségi adatai az ÉCsVCS Kft szennyvíztisztító telep adatszolgáltatása alapján lettek megadva, azonban ezek becsült és nem mért mennyiségek. Építési, bontási hulladék Az építési-bontási hulladék mennyiségére a Kisváros helyi újságban lakossági felmérési, továbbá helyszíni szemlén felbecsült mennyiségi adatok állnak rendelkezésre. Az építési és bontási hulladék összetétele az országos átlag szerint: beton, tégla: 40%, aszfalt: 12%, egyéb (fa, m anyag, fém, gipsz, mész, üveg, stb.): 48 %. Az építési-bontási hulladék egy kisebb hányada veszélyes lehet: Mo, Cd, Cu, Pb, Zn elemekkel, ásványolajokkal, poliaromás szénhidrogénekkel, stb. történ szennyez dés, illetve kátrány jelenléte miatt. Mez gazdasági hulladék A mez gazdaságban keletkez hulladékokra jelenleg nincs kötelez adatszolgáltatás. Az alapadatok összegy jtése a nyilvántartás hiánya miatt nem volt lehetséges. A mez gazdasági hulladékokkal kapcsolatos problémák megoldása nem közvetlen önkormányzati feladat! Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok A termel knél keletkez nem veszélyes kommunális jelleg szállítja el. Ennek mennyiségét számítások alapján tártuk fel.

hulladékokat az ARIES Kft

Összességében azt tapasztaltuk, hogy az alapadatok nem pontosak és nem teljesen megbízhatóak. Ennek megváltoztatására mérések, vizsgálatok kellenek, szükséges továbbá az egységes méréseken alapuló kötelez adatszolgáltatási rendszer kiépítése, valamint ehhez kapcsolódó számítógépes adatbázis létrehozása.

Amíg az átfogó információs adatbázis nem épül ki, a hulladékgazdálkodási terv elkészítése megfelel szakmai tartalommal lehetetlen, mivel a rendelkezésre álló adatok nem alkalmasak a korrekt hulladékgazdálkodási terv elkészítéséhez. II.1.2. Nem veszélyes hulladékok II./1. Táblázat: A keletkez nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük: Mennyiség(t/év) Hulladék 2002(bázisév) 2003 6477,57 8415,00 Települési szilárd hulladékok 280.000 250.000 Települési folyékony hulladék 1460,00 1460,00 Kommunális szennyvíziszap 413,66 Építési, bontási hulladékok és egyéb inert 217,58 hulladékok Nincs Mez gazdasági és élelmiszeripari nem Nincs önkormányzati önkormányveszélyes hulladékok felel sség

Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes 620,47 hulladékok 288558 Összesen

zati felel sség 691,83 260980,5

2004.I.fé. 4246,00 105.000 1000,00 129,4 Nincs önkormányzati felel sség 448,6 107004

A táblázatban a bázisév adatai mellett a 2003 éves és a 2004 I. féléves adatokat is szerepeltettük annak érdekében, hogy az egyes hulladékfajták tekintetében a trend érzékelhet legyen. A továbbiakban az alapadatok 2002 évre vonatkoznak. Megjegyzés: Az építési bontási és egyéb inert hulladék adat a táblázatban az ARIES Kft által elszállított mennyiséget jelenti. Az illegálisan lerakott építési, bontási hulladék évi mennyiségér l nincs adat. II.1.3. Szelektíven gy jtött, kiemelten kezelend hulladékáramok II./2. táblázat: Az önkormányzat felel sségi körébe tartozó, a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gy jtött, kiemelten kezelend hulladékáramok és éves mennyiségük (tonna/év) Mennyiség (t/év) Veszélyes hulladékok n.ö.f n.a Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek 5,8 n.ö.f n.a Elektromos és elektronikai hulladékok n.ö.f n.a Kiselejtezett gépjárm vek Egészségügyi hulladékok 1,66 0,9 Állati eredet hulladékok Növényvéd -szerek és csomagoló eszközeik n.ö.f n.a Azbeszt n.ö.f n.a Egyéb hulladék n.ö.f n.a Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok összesen n.ö.f. n.a Gumi n.ö.f n.a Egyéb hulladék (lom) 535,84 Hulladék

A településen hivatalosan csak az egészségügyi szelektíven Megjegyzés: n.ö.f – nincs önkormányzati felel sség n.a - nincs adat

és állati eredet

hulladékokat gy jtik

II.1.4. Csomagolási hulladékok II./3. táblázat A csomagolási hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év) Hulladék

Szelektíven gy jtött mennyiség (t/év) Papír és karton csomagolási hulladék n.a. anyag csomagolási hulladék n.a. Fa csomagolási hulladék n.a. Fém csomagolási hulladék n.a. Vegyes összetétel kompozitn.a. csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék n.a. Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék n.a. Összesen n.a. A csomagolási hulladék szelektív gy jtése még nem megoldott a településen. Az iskolai akciók keretében a diákok gy jtenek els sorban papír-hulladékot, továbbá a kereskedelmi egységek külön kötegelt papír hulladékainak gy jtése történik még szelektíven.

II.2.

A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége

II.2.1. Nem veszélyes hulladékok

A település területér l származó vegyes kommunális felhalmozott hulladék, mintegy 715.000 m³ tömör hulladékot a taksonyi hulladéklerakóban tárolják, amelyebe a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyel ség KF.4771/19/04 sz. határozatában a hulladéklerakást véglegesen megtiltotta, egyben e határozatban a rekultivációt el írásokkal elrendelte. A rekultivációs terv elkészült, hatósági vizsgálata jelenleg folyamatban van Jelen összeállításban a hulladéklerakóval és a lerakott hulladékkal a folyamatban lév eljárások miatt nem foglalkozunk. Foglakozunk viszont a közigazgatási különböz területein lerakott, a végleges elhelyezését tekintve a bázisévet megel en ( 2002 január 1. el tt) nem megoldott (illegálisan lerakott, elhagyott hulladékokról, amelyek kezelését a településen az önkormányzatnak (is) tervezni kell. A keletkez építési, bontási hulladék nem kerül hasznosításra. Ezen hulladékokat a alakosság többnyire a keletkezési helyükhöz közel, települési szilárd hulladékkal keverve illegálisan lerakja. Az alábbi táblázatban a település különböz helyein évek óta lerakott jelenleg még nem kezelt illegálisan lerakott hulladékok mennyiségei szerepelnek: II./4. táblázat A településen felhalmozott, hulladékok és (becsült )mennyiségük.

további kezelést igényl

nem veszélyes

Hulladék Mennyiség (t) Települési szilárd hulladék 930 Települési folyékony hulladék 0 Kommunális szennyvíziszap 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert 26125 hulladékok Mez gazdasági és élelmiszeripari nem veszélyesn.ö.f hulladékok* Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyesn.ö.f hulladékok* Összesen 27055 * itt csak az önkormányzatok felel sségi körébe tartozó tevékenységekb l keletkez hulladék mennyiségét kellene feltüntetni, de ezek a hulladékok nem tartoznak önkormányzati felel sségi körbe. Az illegálisan lerakott hulladék egy része önkormányzati kezelés , másik része magánterületeken található. A megoldásra a cselekvési programban teszünk javaslatot. II.2.2. A területen felhalmozott, kiemelten kezelend hulladékáramok II./5. táblázat: Az önkormányzat felel sségi körébe tartozó, a településen felhalmozott, további kezelést igényl kiemelten kezelend hulladékáramok és mennyiségük (tonna) Mennyiség (t) Veszélyes hulladékok n.a. n.ö.f Hulladékolajok n.a. n.ö.f Akkumulátorok és szárazelemek n.a. n.ö.f Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárm vek n.a. n.ö.f 0 Egészségügyi hulladékok Állati eredet hulladékok n.a Növényvéd -szerek és csomagoló eszközeik n.a. n.ö.f Azbeszt n.a. n.ö.f Egyéb hulladék n.a. Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok összesen n.a. n.ö.f Gumi n.a. n.ö.f Egyéb hulladék n.a. Hulladék

Az építési-bontási hulladékokra vonatkozóan a hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltér , speciális területi, helyi vagy egyedi m szaki követelmények nincsenek II.2.3. Csomagolási hulladékok II./6. táblázat A településen felhalmozott, további kezelést igényl csomagolási hulladékok nem tartoznak önkormányzati felel sségi körbe és mennyiségükre nincs adat (tonna)

Hulladék

Szelektíven gy jtött mennyiség (t) Papír és karton csomagolási hulladék n.a. anyag csomagolási hulladék n.a. Fa csomagolási hulladék n.a. Fém csomagolási hulladék n.a. Vegyes összetétel kompozitn.a. csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék n.a. Üveg csomagolási hulladék n.a. Textil csomagolási hulladék n.a. Összesen n.a.

II.3.

A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége

II.3.1.

Nem veszélyes hulladékok

II./7. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Hulladék

Településre beszállított Településr l kiszállított (t/év) (t/év) Települési szilárd hulladék 11257,59 17735,16 Települési folyékony hulladék nincs 0 Kommunális szennyvíziszap nincs 1460,00 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert nincs 217,5 hulladékok* Mez gazdasági és élelmiszeripari nemnincs n.a. veszélyes hulladékok* Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyesnincs 620,3 hulladékok* Összesen 11257,59 20032, 96 * csak az önkormányzatok felel sségi körébe tartozó tevékenységekb l keletkez hulladék mennyisége

II.3.2. A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelend hulladékáramok II./8. táblázat: Az önkormányzat felel sségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelend hulladékáramok és éves mennyiségük

Hulladék Veszélyes hulladékok

Településre beszállított (t/év) Hulladékolajok n.a. n.a. Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok n.a. n.a. Kiselejtezett gépjárm vek

Településr l kiszállított (t/év) n.a. 5,8 n.a. n.a.

Településre beszállított (t/év) 0 0

Hulladék

Településr l kiszállított (t/év) 1,66 0,9

Egészségügyi hulladékok Állati eredet hulladékok Növényvéd -szerek és csomagolóeszközeik n.a. Azbeszt n.a. Egyéb hulladék n.a. Nem veszélyesCsomagolási hulladékok összesen n.a. hulladékok Gumi n.a. Egyéb hulladék n.a.

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

II.3.3. Csomagolási hulladékok II./9. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékok és éves mennyiségük Hulladék

Településre beszállított (t/év) Papír és karton csomagolási hulladék n.a. anyag csomagolási hulladék n.a. Fa csomagolási hulladék n.a. Fém csomagolási hulladék n.a. Vegyes összetétel kompozitn.a. csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék n.a. Üveg csomagolási hulladék n.a. Textil csomagolási hulladék n.a. n.a. Összesen

II.4.

Településr l kiszállított (t/év) n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása

A területen jelenleg hasznosításra, vagy ártalmatlanításra kerül , illetve nem kezelt hulladékok típusai, mennyisége, a hulladékok hasznosítási arányai, külön kitérve a veszélyes és csomagolási hulladékokra. II.4.1. Nem veszélyes hulladékok II./10. táblázat A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék

Hasznosítás* Égetés**

Lerakás

Települési szilárd hulladék

t/év 0

Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap

0 0 1460 100

% 0

t/év 0

% 0

t/év % 6477,57100

0 0

0 0

0 0

0 0

Egyéb kezelt*** t/év %

13072 100 0 0

Hulladék

Hasznosítás* Égetés**

Építési-bontási hulladékok és egyéb0 0 inert hulladékok Mez gazdasági és élelmiszeripari nem0 0 veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem0 0 veszélyes hulladékok Egyéb hulladék, lomtalanítás Összesen 1460

Lerakás

0

0

Egyéb kezelt*** 217,58 100 0 0

0

0

0

0

0

0

0

620,47 100 0

0

0

535,84 7851,46

0

13072

* anyagában történ hasznosításra átadott mennyiség ** energianyerés céljából végzett hasznosítás *** az „Egyéb kezelt” oszlopban kell feltüntetni az égetést, ha az nem párosul energiahasznosítással vagy pl. a biológiai stabilizálással kezelt hulladékokat. Ezzel szemben azonban pl. a komposztálás hasznosításnak min sül, ezért azt a „hasznosítás” oszlopban kell jelezni. II.4.2. Kiemelten kezelend hulladékáramok II./11. táblázat Az önkormányzat felel sségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék

Hasznosítás* Égetés**

Lerakás

t/év Veszélyes hulladékok Hulladékolajok 0 Akkumulátorok és szárazelemek 5,8 Elektromos és elektronikai hulladékok 0 Kiselejtezett gépjárm vek 0 Egészségügyi hulladékok 0 Állati eredet hulladékok 0 Növényvéd -szerek és0 csomagolóeszközeik Azbeszt 0 Egyéb hulladék 0 Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok összesen 0 Gumi 0 Egyéb hulladék 0

%

t/év

%

t/év

%

Egyéb kezelt*** t/év %

0 100 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0,14 0,9 0

0 0 0 0 100 100 0

0 0 0 0 1,52 0 0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0

* anyagában történ hasznosításra átadott mennyiség ** energianyerés céljából végzett hasznosítás *** az „Egyéb kezelt” oszlopban kell feltüntetni az égetést, ha az nem párosul energiahasznosítással vagy pl. a biológiai stabilizálással kezelt hulladékokat. Ezzel szemben azonban pl. a komposztálás hasznosításnak min sül, ezért azt a „hasznosítás” oszlopban kell jelezni. II.4.3. Csomagolási hulladékok

II./12. táblázat A csomagolási hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék

Hasznosítás*

Égetés**

Lerakás

Egyéb kezelt*** t/év % 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

t/év % t/év % t/év % Papír és karton csomagolási hulladék 0 0 0 0 0 0 anyag csomagolási hulladék 0 0 0 0 0 0 Fa csomagolási hulladék 0 0 0 0 0 0 Fém csomagolási hulladék 0 0 0 0 0 0 Vegyes összetétel kompozit0 0 0 0 0 0 csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 0 0 0 0 0 0 0 Üveg csomagolási hulladék 0 0 0 0 0 0 0 0 Textil csomagolási hulladék 0 0 0 0 0 0 0 0 Összesen 0 0 0 0 0 0 0 0 * anyagában történ hasznosítás ** energia nyerés céljából végzett hasznosítás *** az „Egyéb kezelt” oszlopban kell feltüntetni az égetést, ha az nem párosul energiahasznosítással, vagy pl. a biológiai stabilizálással kezelt hulladékokat. Ezzel szemben azonban pl. a komposztálás hasznosításnak min sül.

III. fejezet.

A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvet m szaki követelmények

A jogszabályokban meghatározott m szaki követelmények hulladékkezelésre el írt követelmények ismertetése

és

a

területen

folyó

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 59. § (2) bekezdése értelmében a környezetvédelemért felel s miniszternek kell rendeletben szabályoznia a hulladékkezelés végzésének, az egyes hulladékkezel létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes m szaki szabályait; a hulladék komposztálásának technikai követelményeit. A Hgt. 59.§ (3) bekezdés értelmében a földm velésügyi feladatok ellátásáért felel s miniszternek kell rendeletben szabályoznia a mez gazdasági nem veszélyes hulladékok kezelésének részletes szabályait. A kés bbiekben a fentiek szerint megjelent rendeletekben foglaltaknak megfelel en kell az egyes hulladékkezelésre vonatkozó alapvet m szaki követelményeket érvényre juttatni. A települési hulladékokra vonatkozóan a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeir l szóló 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet el írásai az irányadóak. Az 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes m szaki szabályait tartalmazza. A begy jtési, szállítási tevékenység végzését a 213/2001. (XI.14.) Kormány rendelet szabályozza. A közszolgáltatással kapcsolatos közegészségügyi követelményeket a 16/2002. IV.10.) EüM rendelete részletezi.

A kés bbiekben a Hgt. 59. § (2) bekezdése szerint a környezetvédelemért felel s miniszternek rendeletben kell szabályoznia a betelt lerakók lezárásának és utógondozásának technikai feltételeit. A szennyvizek és szennyvíziszapok mez gazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szól az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet. A tervezési területen, a helyi hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági feladatokat a az önkormányzat jegyz je, az illetékes környezetvédelmi felügyel ség látja el, (engedélyek kiadása, ellen rzések) az érintett szakhatóságok bevonásával. Szigetszentmiklós Város Képvisel -testülete 19/2003./X.29.)számú rendelete a helyi környezet védelmér l, a közterületek és ingatlanok rendjér l, a település tisztaságáról intézkedik. Szigetszentmiklós Város 2006-ig megalkotott Környezetvédelmi programmal rendelkezik, amely alapján valamennyi környezeti elemre vonatkozóan átfogó tervet fogadott el a Képvisel -testület. III/13. táblázat: A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma

Engedélyes neve

Cím

Telephely

Tárgy*

Engedély száma

Engedély érvényességi ideje

ARIES Ipari,2310 Szigetszent- 2310 Szigetszent- Szilárd, nemKF:9020/02 Kereskedelmi ésmiklós Határ útmiklós Határ útveszélyes Szolgáltató Kft 12-14. 12-14.

2005. 31.

augusztus

Rumpold- Bicske2060 Bicske, Bicske , Külterület Szilárd településiKF: 4717-28/95 Kft Kossuth u. 60-62 hulladék lerakás

2005. december 31

hulladék begy jtésre, szállításra, el kezelésre vonatkozó hulladékkezelé si engedély

Észak Cepel2310 Szigetszent-2310 Szigetszent-Szennyvíztisztító KF:5010-3/2003.- 2004. december szigeti Víz- ésmiklós, Gyári útmiklós, Gyári útüzemeltetési 2 31. Csatornam Kft 21 21 vízjogi engedély AD Kft 2310 2310 Települési KF engedély Szigetszentmiklós Szigetszentmiklós folyékony folyamatban Dr. Varga l. u. 42 Dr. Varga l. u. 42 hulladék szállítás KLÁV Kft 1134 Bp., Lehel 1134 Bp., Lehel Egészségügyi 2005 december u. 59 u. 59 hulladékok 31. (Szakorvosi rendel Int.) Szállítása, H-845/5/3003 ártalmatlanítása KF:1963/2003

Engedélyes neve SEPTOX Kft.

ATEV Rt.

ATEV Rt.

Cím

Telephely

Tárgy*

1142 Bp. Komáromi u. 2. 1097 Bp. Illatos út 23 1097 Bp. Illatos út 23.

1142 Bp. Egészségügyi Komáromi u. 2. hulladékok szállítása, ártalmatlanítása Tököli Gyár Állati eredet 2316 Tököl hulladékok Ráckevei út begy jtése, szállítása és ártalmatlanításán ak el készítése eredet 1097 Bp. Illatos Debreceni Gyár Állati út. 23. 4002 Bánk hulladékok ártalmatlanítása Pf.:106

Engedély száma

Engedély érvényességi ideje n.a

H-285/2/2000 KF: 5011-6/2002 240/000/2004

nincs megjejlölve

1257-2/99

n.a.

* az a tevékenység, amelynek végzését engedélyezték

IV. fejezet. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések A nem veszélyes hulladékok kezelésére kiadott engedélyekben általánosan megjelen el írások a következ k: a kezelési tevékenység során a nem veszélyes hulladékok veszélyes anyaggal, illetve veszélyes hulladékkal nem keveredhetnek a bekövetkezett környezetszennyezésr l a felügyel séget haladéktalanul értesíteni kell. A települési szilárd hulladék tekintetében a régióban csak a f városban, valamint néhány településen indult el a szelektív hulladékgy jtés, melynek formája gy jt szigetes. A gy jt szigeteket a közszolgáltatók helyezték ki a különböz városrészekben a helyi adottságokhoz igazodva. A szelektív gy jtési rendszer kiépítése a közszolgáltatást megszervez önkormányzatok és ennek keretében a közszolgáltatást végz k feladata. A szelektív hulladékgy jtés megoldásáig nem lehet elkerülni, hogy a települési szilárd hulladékba veszélyes anyagot is keverjenek. Az illegálisan lerakott hulladékok egy része veszélyes hulladék, amelyek a környezetre közvetlen veszélyt jelentene. A közigazgatási területen több helyen található olyan terület, (Csepel Autógyár területe, Bucka tó, stb.) ahol a tevékenység folytatása közben a talaj és talajvíz jelent s területeken komoly mértékben elszennyez dött. Ezeknek a nagy egészségi kockázatot el idéz , de az állami tevékenység miatt nem önkormányzati felel sségi körbe tartozó területeknek a kármentesítése halaszthatatlanul fontos. A szennyezett területekr l a kármentesítés során kitermelt veszélyes hulladékok szakszer szállítása és ártalmatlanítása az önkormányzat részér l is kiemelt figyelmet igényel.

V. fejezet A hulladékok kezelése, a kezel telepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások A településen folytatott hulladékhasznosítási és ártalmatlanítási tevékenységekhez kapcsolódó begy jtés, kezel létesítménybe való szállítás, valamint el kezel és hasznosító technológiák, kapacitásuk, a telephely és üzemeltet ismertetésével a következ k: V.1. Települési hulladékgazdálkodás V.1.1 Hulladékok gy jtése és szállítása V./14. táblázat: bemutatása Hulladék*

Települési szilárd hulladék Települési szilárd hulladék

A nem veszélyes hulladékokat begy jt

Begy jt , Székhely szállító (település) neve

Begy jtött hulladékmennyiség (t/év) ARIES KftSzigetszent 18495,1 miklós

ARIES KftSzigetszent- 18495,1 miklós

szervezetek táblázatos

Begy jt kapacitása (t/év)

Begy jtésre Kezel használt megnevezése szállítóeszköz

25000

Lásd lent!

25000

ARIES Kft (begy jtés, -1 db SKODA LIAZ 18 m3-estömörítés, felépítménnyel átrakás) -1 db SKODA LIAZRumpold16 m3-es Bicske Kft felépítménnyel (lerakás) -l db MAN tip. 16 m3-es felépítménnyel -4 db IFA Uniporm 8 m3-es felépítménnyel -2 db IFA Unitech konténeres -l db IFA KCR 3000 darus -1 db IFA Billencs

Szigetszent- 13072,0 Települési AD Kft miklós folyékony hulladék Kommunális ÉCsVCsM Szigetszent- 1460,0 miklós szennyvíz Kft iszap Építési, ARIES KftSzigetszent- 217,58 bontási miklós hulladékok és egyéb inert hulladékok

16340

KAMAZ 10 m³ ÉCsVCsM Kft

2000

-

ÉCsVCsM Kft

2000

Konténeres, Unitech 3 m³ és 5 m³

RumpoldBicske Kft

Hulladék*

Begy jt , Székhely szállító (település) neve

Begy jtött hulladékmennyiség (t/év) Ipari ésARIES KftSzigetszent- 620,47 miklós élelmiszerip ari nem veszélyes hulladékok

Begy jt kapacitása (t/év)

Begy jtésre Kezel használt megnevezése szállítóeszköz

2000

IFA RumpoldUniporm Bicske Kft tömörít s, Skoda Liaz, tömörít s

V./15. táblázat: A területen m köd , egyéb kiemelt hulladékot begy jt szervezetek a tervezés id pontjában Hulladék*

Begy jt , Székhely szállító (település) neve

Begy jtött hulladékmennyiség (t/év) 5,8

Begy jt kapacitása (t/év)

1,522

1250

Budapest

0,14

2500

Tököl

0,9

16 céljárm +pótkocsik

Akkumulátor ARIES Ipari, SzigetszentKereskedel- miklós mi és Szolgáltató Kft Egészségügyi KLÁV Kft Budapest hulladék Egészségügyi SEPTOX hulladék Kft. Állati eredet ATEV Rt. hulladék

*

Begy jtésre Átvev kezel használt megnevezése szállítóeszköz

Nem gy jt aZárt konténer Metaloglobus továbbiakban Kft.

Zárt konténer,KLÁV Kft tehergépjárm Zárt konténer,SEPTOX Kft tehergépjárm ATEV Rt db. KAMAZUNITECH, Debreceni Gyára MAN FORD, MAZDA tip. kocsik

a II. fejezet táblázataiban megjelen hulladékok szerinti bontásban

V.1.2 A kommunális szilárd hulladék begy jtése, szállítása és el kezelése, kezelése Közszolgáltató az ARIES Ipari, Kereskedelmi és Szolgálatató Kft. A tevékenység végzését a vonatkozó jogszabályok mellett az Önkormányzattal kötött Szolgáltatási Szerz dés és a „Helyi környezet védelmér l, a közterületek és ingatlanok rendjér l, a település tisztaságáról” szóló 19/2003/X.29/ sz. helyi rendelet szabályozza. A rendelet célja, hogy Szigetszentmiklós város közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelel en rendezze. A település egész területén a szervezett szemétszállításról az önkormányzat gondoskodik, a többségi tulajdonában lév ARIES Kft útján.

A keletkez települési szilárd hulladék begy jtési aránya közel 100 %. A szolgáltató telephelyén l db hulladék átrakó-állomás m ködik. Az átrakó-állomás kapacitása: 25.000,- t/év kihasználtsága: 74 % Szigetszentmiklós Város közigazgatási területén szeméttelep nem alakítható ki! Az ARIES Kft. által végzett szilárd kommunális hulladék begy jtése, szállítása: Keletkez hulladék: - lakossági háztartási - üdül övezeti háztartási - közületi (ipari, kereskedelmi) vegyes - intézmények vegyes A kommunális hulladék gy jtése, elszállítása ütemterv szerint történik. - lakótelepi övezet - heti 2x-i szállítás - családi házas övezet - heti 1x-i szállítás - üdül övezet: április 15-t l - október 15-ig heti 1-szer szállítás, az üdül övezetben állandó lakostól egész évben heti 1-szeri szállítás Lomtalanításra évi egy alkalommal kerül sor a Polgármesteri Hivatal és a Szolgáltató között egyeztetett id pontban, amelyr l a lakosságot id ben értesítik. A szolgáltató a rendszeres hulladékszállításba bevont valamennyi ingatlantulajdonos tekintetében rendszeresen köteles teljesíteni. Technológiai folyamat ismertetése Kommunális hulladék begy jtése, elszállítása az átrakó-állomásig: A hulladékkezelés technológiai folyamatának els fázisa, a hulladéknak a keletkezés üteméhez igazodóan, szervezetten, a környezetet nem szennyez módon kialakított eszközök segítségével történ összegy jtése és elszállításáig való tárolása. A pormentes elszállítás lényege, hogy a gy jt területen a kommunális hulladékot a keletkezés helyén az ingatlantulajdonosok, a gy jt járm beürít szerkezetéhez tervezett, zárt edényzetben gy jtik és tárolják. A megtelt edényzet tartalmát, szerz désben rögzített gyakorisággal, zárt rendszerben, speciális hulladékgy jt -járm vekbe ürítik és a hulladékot elszállítják. A szervezett kommunális hulladék elszállítás folyamatának a gy jtést követ en, ahhoz szorosan kapcsolódó és attól el nem választható része a hulladék elszállítása. Átrakó-állomás technológiai leírása: A lerakóhelyre történ gazdaságos szállítás érdekében a településekr l begy jtött kommunális hulladék el ször az ARIES Kft. telephelyén létesített átrakó-állomásra kerül.

Az átrakó-állomásra érkez kommunális hulladékot szállító célgép gépkocsivezet je, az átrakó-állomás telepvezet jénél mérlegelés után mérlegjegyen átveteti a hulladékot. A mérlegjegy tartalmazza: - beszállítás dátumát - hulladék mennyiségét /to/ - hulladék típusát - EWC kód szerinti besorolását - hulladék származási helyét - a beszállító nevét A telepvezet rnaplót vezet az átvett hulladékról a mérlegjegy alapján, kib vítve a beérkezés dátuma mellett a pontos id t, valamint az ürítés és a távozás idejének megjelölésével. Az adminisztráció után a célgép a hulladékot típustól függ en zárt, vagy nyitott konténerbe üríti. a.) A tömörítés átrakás technológiája: Az állomásra érkez gy jt járm vek a rámpára tolatnak és a hulladékot a présgép garatjába ürítik. A garat terel lemezeinek kialakítása olyan, hogy hulladék elszóródás nem lehet. A garatból az SP 18 típusú tolólapátos présfej préseli a hulladékot a rámpára és garatra mer legesen elhelyezett zárt, 27 m3-es fémkonténerbe, a dokkoló nyíláson keresztül. A tolólapok kézi m ködtetés ek, a kezel személyzet által. A megtelt konténert a présfejr l le kell dokkolni. A megtelt konténerek mozgása a sínen mozgatható kocsikon történik, egyenként.

b.)

Tömörítés nélküli átrakás technológiája: Az ürítési helyet a hulladékgy jt járm vek szintén a rámpára tolatva érik el. A garat ennél az átrakási technológiánál is terel lemezekkel van ellátva, a hulladék elszórás megakadályozása érdekében. A garatból a hulladék az alatta található nyitott konténerbe hullik. A konténer a megtelés után a sínpályán el re eltolható és a rámpa alatt található tartalék konténerre cserélhet .

Átrakó-állomástól Bicskére történ szállítási, lerakási technológia: A tömörít s részen megtelt konténerek elszállítása folyamatosan történik pótkocsis szerelvénnyel, melyen 2 db 27 m3-es konténer helyezhet el. A szállító járm multiliftes emel gémje a konténert a görg k segítségével a járm platójára emeli. A pótkocsira a konténer a vontatóról, a hidraulikus gém és görg k segítségével áttolható. A szerelvény indítása el tt a konténerek dokkoló nyílásait ponyvával kell lezárni, így a hulladék szóródását megakadályozni. A pótkocsis szerelvény közúton jut el, az engedéllyel rendelkez bicskei kommunális hulladék-lerakóra. A lerakón történik a konténerek kiürítése, a hulladék ártalmatlanítása. A tömörítés nélküli technológiai folyamatnál a megtelt konténerek elszállítása multiliftes emel gémmel ellátott járm vel történik, hasonlóan, mint a tömörít s átrakási eljárásnál. Az elszállítás el tt a nyitott konténert ponyvával kell lezárni.

A Szolgáltató kisebb mennyiség építési-bontási hulladékot alakalomszer en befogad, a nagyobb mennyiség hulladék elszállítását térítés ellenében kihelyezett konténerekkel bonyolítja. Bejelentés, észlelés esetén gondoskodik a közterületeken elhullott állatok elszállításáról. Ügyfélszolgálati iroda A szolgáltatás problémamentes lebonyolítása érdekében az ARIES Kft Ügyfélszolgálati Irodát ködtet. Az iroda tevékenységi köre: - számlázás ( lakossági, közületi ) - ügyintézés - díjbeszedés - célgépek üzemeltetésével kapcsolatos ügyintézés, - nyilvántartás Gépjavító tevékenység m szaki technológiai leírása A Kommunális egység Gépjavító m helye az alábbiak szerint végzi a tehergépkocsik - megel karbantartását, - folyamatos üzemmód esetén napi karbantartását, - meghibásodás esetén a javítást, - vizsgára való felkészítést. V.1.3. A települési folyékony hulladék, valamint a kommunális szennyvíziszap gy jtése, szállítása, kezelése illetve hasznosítása Folyékony hulladék szállítás: Szolgáltató az AD Kft. A szállításra vonatkozó információk sz k-kör ek. A szállítás 1db. KAMAZ típusú 10 m³ rtartalmú tartályos tehergépkocsival történik, lakossági megrendelésre. A folyékony hulladékot minden esetben a Szigetszentmiklósi szennyvíztisztító telepre szállítják, ahol a beérkeztetést követ en a folyékony hulladékban lév kisz rhet , kiülepíthet anyagok eltávolítása céljából a csatornán érkez szennyvízhez a homokfogó m tárgy el tt folyamatosan hozzákeverik. Folyékony hulladék kezelés, kommunális szennyvíziszap kezelés és hasznosítás: Szolgáltató az Észak Csepel Szigeti Víz- és Csatornam Kft.

A tevékenységet a vonatkozó jogszabályok betartása mellett az Önkormányzattal kötött Vállalkozói, illetve Bérleti-Szolgáltatási Szerz dés szabályozza. A folyékony hulladékot befogadó és a kommunális iszapot keletkeztet Szigetszentmiklósi biológiai szennyvíztisztító telep a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság H. 67008-4/1992 sz. (vizikönyvi szám: 6.2/12/457) létesítési engedélye alapján épült. Az üzemeltetés jogi alapját jelenleg is ez a vízjogi létesítési engedély képezi. A folyékony hulladék és kommunális szennyvíziszap szállítására és kezelésére helyi rendelet nincs.

Szennyvíztisztítási technológia A szennyvíz tisztító telepet az ANperOX Kft az alábbi f bb tisztítási lépcs kre tervezte: Mechanikai el tisztítás dobsz n Biológiai tisztítás teljes biológiai tápanyag eltávolítással Tisztított szennyvíz fert tlenítése klórgázzal Keletkez iszap el rítése, víztelenítése és granulálása A megépített víztisztító rendszer nyilvánvaló tervezési hiányosságai, valamint a beérkez szennyvíz min ségének változása a kívánt hatásfokú szennyvíztisztítást megnehezíti, olykor lehetetlenné teszi. A vízfogyasztási szokások változása (a vízfogyasztás csökkenése) koncentráltabb, míg a csapadék-vizeknek a kommunális hálózatba történ bevezetése lökésszer , hígabb szennyvizet eredményez. Jelent s hatású továbbá a szippantott, kell mértékben min ségileg nem ellen rizött szennyvizeknek (folyékony hulladékoknak) a biológiai folyamatokra gyakorolt hatása. A szennyvíz különböz paramétereinek stochasztikus változásai a folyamatok ugrásszer lelassulását eredményezik, a megfelel m ködéshez szükséges egyensúlyi állapot elérése viszont aszimptotikusan, hosszabb id alatt történik. El bbiek miatt a szennyvíztisztító telep által kezelt vízben a Környezetvédelmi Felügyel ség ellen rzései alapján számos esetben határérték feletti érték ek a következ paraméterek: dikromátos oxigénfogyasztás, az ammónia-ammónium, összes oldott anyag. Kifogásolt a telep kommunális iszapkezelési és ideiglenes tárolási-technológiája is. Komoly probléma, hogy a szennyvíztisztító telep kifogásolt m ködése miatt a hatóságok az üzemelési engedélyt nem adják meg, a telep pedig az üzemelési engedély hiányában a szükséges fejlesztési pénzeszközökhöz nem tud hozzájutni. A m ködést a következ üzemeltetési problémák nehezítik:

Mechanikai el tisztítás A több ágról nyomócsövön érkez szennyvíz egyidej , teltszelvény m ködése a beépített forgódobos sz t olyan módon terhelte meg, hogy az elvárható tisztítást már nem tudta biztosítani. Csapadékos id ben a szennyvíz jelent s mennyiség homokot és egyéb ásványi szemcséket szállít, amely a homokfogó megépítéséig a biológiai tisztító egységbe került. 2004-ben üzembe helyezték az AKVI-PATENT Rt. által gyártott mechanikai tisztítót. Ezzel a berendezéssel az 5 mm-nél kisebb átmér szilárd anyagok gépi sz rése, valamint a finom szemcsés, könnyen üleped szennyez k kiülepítése és mindezeknek egy surrantón keresztül a gy jt konténerbe történ elhelyezése történik. Az így keletkezett iszap mennyisége nem növeli a telepen keletkezett hulladék mennyiségét.

Egyesített m tárgy Az ún. egyesített m tárgy tartalmazza a szennyvíz szerves anyag eltávolításához szükséges résztechnológiai elemeket, úgymint az anaerob, az anox és a leveg ztet medencét. Az anaerob és anoxikus medencék keverése a lejátszódó folyamatokat jelent sen befolyásolja, ezért ezek kifogástalan m ködése alapvet en fontos a m köd kever k meghibásodása igen gyakori. Az aerob folyamatokat dönt en befolyásolja a leveg bevitel. A légbefúvók méretezési hibák és elhasználódás miatt nem biztosítják a folyamatok lejátszódásához szükséges oxigénmennyiséget. A leveg ztet medencében oldott oxigénmér nem került beépítésre, így azokban az oxigénszint nem mérhet és nem szabályozható. Külön gondot jelentenek a gyakori áramkimaradásból adódó gépleállások. A rendszer bels recirkulációja nem szabályozható, ezért a recirkuláció pontosan nem állítható be. Utóülepít Az utóülepít hidraulikailag jelent sen alul méretezett, emiatt folyamatosan iszapfelúszás tapasztalható. Az üzemeletetés során folyamatosan szükséges az iszap összegy jtése és recirkuláltatása. Iszapvonal A keletkez fölös iszap higiénikus kezelése, stabilizálása, víztelenítésének megoldása és végs elhelyezése alapvet feladat. A jelenleg használt víztelenít centrifuga kapacitása nem megfelel . A granulátum készít berendezés nem került beüzemelésre. A telepen keletkezett iszapot jelenleg az erre a célra kialakított, burkolattal ellátott, nyílt, fedetlen iszap-elhelyez térben tárolják. Az összegy jtött mennyiséget a mez gazdasági hasznosítás el tt a Pest Megyei Növényegészségügyi- és Talajvédelmi Állomással az el írások szerint megvizsgáltatják, majd a vizsgálati eredmények birtokában az engedélyezett mez gazdasági területen, a talajfelületre számolt mennyiségben, arra alkalmas szórószerkezettel ellátott járm vel kiszórják. Az érintett mez gazdasági terület talaját a továbbiakban els sorban nehézfémekre ellen rzik. A mez gazdasági hasznosításnak a talajra eddig negatív min ségi hatásai nem voltak. Távlati tervekben azonban a szennyvíztelepen keletkezett iszap kontrollált kezelése nem megoldott.

V./16. táblázat

A hulladékkezel telepek bemutatása

Kezel vállalkozásokKezelési (D)Kezelt hulladék** Kapacitás (t/év) megnevezése, címe kód* ARIES Ipari, KereskedelmiD14 Települési szilárd25 000 és Szolgáltató Kft D15 hulladék 2310 Szigetszentmiklós Határ út 12-14.

Kihasználtság (%) 74 %

Kezel vállalkozásokKezelési (D)Kezelt hulladék** Kapacitás (t/év) megnevezése, címe kód* Rumpold-Bicske Kft D5 Települési szilárd hulladék Észak Cepel szigeti Víz- ésD8 13072 Települési Csatornam Kft D2 folyékony 2310 Szigetszent-miklós, hulladék Gyári út 21 Kommunális szennyvíziszap 2000 KLÁV Kft D9 Egészségügyi 1250 1134 Bp., Lehel u. 59 hulladék SEPTOX Kft. D9 1142 Bp. Komáromi u. 2.

Egészségügyi hulladék

Kihasználtság (%)

90%

73 % Nem adott adatot!

2500

n.a

ATEV Rt. Debreceni Gyár D9

* **

Allati eredet n.a n.a hulladék a Hgt. 3. számú mellékelte szerinti D kód a II. fejezet táblázataiban megjelen hulladékok szerinti bontásban

V./17. táblázat A tervezés id pontjában m köd válogató szervezetek bemutatása A tervezés id pontjában válogató szervezet nem tevékenykedik a közigazgatási területen

V./18. táblázat A tervezés id pontjában a településen m köd bemutatása Telephely

hasznosító szervezetek

neve, Hasznosítási Kezelt Létesítmény Kezelt (R) kód* hulladék** kapacitása hulladék (t/év) mennyisége (t/év) Észak Cepel szigeti Víz-Észak Cepel szigeti Víz-R10 Kommunális 2000 1460 és Csatornam Kft és Csatornam Kft szennyvíz2310 Szigetszent-2310 Szigetszentiszap miklós, Gyári út 21 miklós, Gyári út 21 * **

Üzemeltet címe

a Hgt. 4. számú mellékelte szerinti R kód a II. fejezet táblázataiban megjelen hulladékok szerinti bontásban

V./19. táblázat Engedélyezett, illetve hosszabb távon tovább m köd lerakók bemutatása Telephely

Lerakó típusa

Gy jtési körzet

Lerakott hulladék

Lerakott hulladékmennyiség (t/év)

Engedélye- Potenciális zett szabad kapacitás kapacitás (m3) 3 (m )

A Csepel szigeten a természeti adottságok miatt hulladéklerakó nem üzemelhet

A tervezés id pontjában lerakó nem m ködik a közigazgatási területen V.1..4. A felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének (problémakörének) ismertetése Ezt a fejezetet érintettségt l függ en kell kidolgozni. Tartalmazza azon telephelyek adatait korábbi és jelenlegi üzemeltet jének megnevezését, a tárolás körülményeit, az esetleges környezeti veszélyeknek, károknak a bemutatását - ahol felhalmozott hulladék található. 2005. évig bezárólag fel kell számolni az engedély nélküli, illegális (vad), használaton kívüli vagy nem rendszeresen használt lerakókat. Ezért számba kell venni azokat a telepeket, helyszíneket, ahol ilyen hulladék található. El bbiek figyelembevételével 2004. április 13-án és április 19-én bejárás történt a településen található általunk fontosnak tartott, alábbiakban felsorolt illegális hulladéklerakók feltérképezése, az elhelyezett hulladék mennyiségének felmérése, az ártalmatlanítási lehet ségek számbavétele céljából. A felmérés eredményeit az alábbi összefoglaló táblázatban közöljük. V./20. táblázat Engedély nélküli, illegális (vad) lerakók, használaton kívüli vagy nem megfelel m szaki védelemmel rendelkez lerakók és az ott lév hulladékok mennyisége Helyszín

1./ Bucka-tó környéke:

2./ Bucka-tó környéke:

3./ Bucka-tó környéke:

Lerakott hulladékLerakott hulladék mennyiség (t) megnevezése vegyes hulladék: építési kb. 500 m³ törmelék, kommunális hulladék - Emelked u. Boglya utcát összeköt úton 150 m x 15 m területen - építési, 1300 m³ építési-bontási, kommunális, veszélyes hulladék - Emelked úton lerobbant állattartó épület kb. 250 m³ mellet: építési, bontási, növényi hulladék

Helyszín

4./Bucka-tó környéke:

5./ Bíró L. u. 24. sz. ház el tt

Lerakott hulladékLerakott hulladék mennyiség (t) megnevezése - Boglárka u. Sarok: kommunális kb. 3 m³ hulladék

Építési törmelék

1300 m³

-aszfalt -feltehet en 6./ DÉLKER Raktár el tt - Rév u.építési és 5 m³, kommunális összeköt út mellett: 20 m³ vegyes hulladék zöldnövényzettel takart 7./ Teleki u. 23. sz. ház el tt :

8./ Sportpálya oldalánál:

aszfalt

0 ,25 m³

aszfalt, homokos kb. 2 m³ talaj

9./ Sport u. - Kardos I. u. sarok:

építési és hulladék

fa

10./ Régi temet hátsó részén:

15 m-20 m széles - 150 m hosszú - l m magas területen 3000 m³ els sorban építési valamint kommunális hulladék

kb. 5 m³

11./ Temet régi bejáratával szemben: kommunális 4 m³ vegyes hulladék

Helyszín

Lerakott hulladékLerakott hulladék mennyiség (t) megnevezése építési, bontási, kommunális, veszélyes hulladékok, gk. elemek kb. 100 m hosszú - 20 m széles - l m magasságban 12./ A Pet fi úti Szennyvíz telep láthatóak 2000 m³ oldalánál, a kiserd mellett: valamint a telep háta mögött 10 m széles - 80 cm magas - 50 m hosszú területen szintén fenti hulladék fajták vannak lerakva kb. 100 - 150 m3 építési, bontási, kommunális 13./ Pet fi úti Almáskert mögött és még kb. 150 m³ hulladék, tovább a szántóföld mellett elszórtan fanyesedék, gk. alkatrészek 14./ Lakihegy Puskás T. u. végén a építési, bontási zcsapnál: 50 m³ hulladék 1 m magas - 150 m hosszú - 3 m széles építési, 15./ Lakihegy Puskás T. u.-tól - Leadó bontási, 450 m³ útig: kommunális hulladék

építési, bontási törmelék, 16./ Lakihegy Leadó u. 111- l végig azkommunális kb. 40m³ hulladék út végéig elszórtan több kupac:

17./ Lakihegy Málna u. 153. el tt hátul

építési, bontási törmelék, kommunális 20 m³ , hulladék

Helyszín

Lerakott hulladékLerakott hulladék mennyiség (t) megnevezése építési, bontási törmelék kb. 1000 m³ 18./ Komp u. végén töltés után kommunális hulladék 4 m széles - 0,5 m magas - 100 m 19./ Lakihegy - Halásztelek Almáskert hosszan építési, 400 m³ oldalánál bontási törmelék, kommunális hulladék

20./ Adótorony mögött

21./ Lakihegy Adótorony mellett

építési, bontási, kommunális kb. 500 m³ hulladék, valamint nylon zsákos gomba30 m³ trágya építési, bontási, kb. 1000 m³ kommunális hulladék, valamint aszfalt kb. 5 m³ hulladék

a Szebeni út mindkét oldalán rostálni való törmelék, kb. 200 m³ valamint távolabb kézzel gyüjthet hulladék található 100 m hosszú - 1 m magas - 2 m 22./ OÁZIS Fitness Park mögötti széles területen területen Bal oldalon: építési törmelék, kommunális hulladék, gk. kb.3000 m³ elemek 5 m széles - 600 m hosszú – l m magasságban

Helyszín

23./ L tér környéke

Lerakott hulladékLerakott hulladék mennyiség (t) megnevezése bontási, kb. 5 m³ kommunális vegyes hulladék, jobb oldalt 200 m-nél beton nagy darabos törmelék, jobb oldalt azkb.5 m³ épület után 300 m-re építési, bontási, kommunális vegyes hulladék, - 2-3 m széles 100 m hosszú kb. 1 m magasságban 300 m³

feltöltés jelleg dombok, növényzettel borítottak, pillanatnyi felszámolásuk 24./ Pest Vidéki Gépgyárral szembennem indokolt, de a kés bbiekben végig ezt a területet is fel kell mérni, illetve a hulladékot el kell távolítani 25./ A Szebeni utcával párhuzamos kommunális Gyümölcsös út szélén hulladék

10 m³

kommunális kb. 70 m³ hulladék beton törmelék 26./ „Jó szerencsét Horgász Egyesület” M0 Autóút kb. 50 m³ területén melletti részen kommunális kb. 10 m³ vegyes hulladék

Helyszín

Lerakott hulladékLerakott hulladék mennyiség (t) megnevezése Vegyes hulladék, amelynek kárelhárítását célszer en a 27./ Jet-Sky pálya melletti /halastó/tavak rendezési több 100 m3 hulladék, tervével területén összhangban végezni.

28./ Taksonyi híd mellett üzemel Nyári id szakban várható Kisduna Étterem Panzió Parkoló kb. 25-30 m mennyiség

Összesen

Fenti hulladékok becsült megoszlása:

15 420,25 m³

90 % -ban építési - bontási 10 % -ban kommunális hulladék.

A kármentesítés többnyire gépi feldolgozást igényel, de több helyen elegend megmozgatás.

a kézi

Az általunk fontosnak tartott helyeket jártuk be és térfogat alapján próbáltuk megbecsülni a hulladék mennyiségét. A hulladékot sok helyen a gaz ben tte, így a dimenziók nehezen megállapíthatóak. A mennyiséget a kárelhárítás során lehet pontosítani folyamatos szakmai irányítás, felügyelet mellett. A táblázat célja a felszámolandó lerakóhelyek meghatározása.

V.2. A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzésénél el írtakon túl ismertetend tényez k V.2.1. A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen Jelenleg a településen nincs szervezett keretek közötti másodnyersanyag visszanyerés. A jelenlegi 2700-3000 hulladéklerakó helyett a következ fél évtizedben 100 m ködhet hazánkban, és 2009-t l már csak 42 lerakó fogadhatja a települések hulladékait. A hulladékgazdálkodási törvény kimondja, hogy meg kell oldani, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzék, emellett el térbe állítja a hulladékhasznosítást: ilyen pl. a termikus energia el állítása. Ha ez nem megoldható, akkor következik az újrahasznosítás és csak az utolsó fázis a hulladék lerakása, tárolása. A biológiailag lebontható hulladékok lerakását ez év július 1-ig 25 %-kal kellett csökkenteni, a csomagolási hulladék 5 %-át pedig már 2004 januártól vissza kell gy jteni, s ennek a

mennyiségnek legalább 15 %-át anyagában újra kell hasznosítani. Ez az önkormányzatokat közvetlenül is érinti, mert a lakosság által kibocsátott csomagolási hulladékok mennyiségének már 8 %-át kell visszagy jteni, ami komolyan érinti a hulladékszállítási közszolgáltatást. Az önkormányzatoknak tehát nem közvetlen feladatuk a hulladék-hasznosítás, de az országos és regionális tervekben szerepl hasznosítási arányok eléréséhez szükséges feltétel a szelektív hulladékgy jtés bevezetése, egyben az egyes hulladéktípusok lerakására vonatkozó részleges vagy teljes tilalom, valamint a lerakási költségek várható emelkedése is szükségessé teszi az egyes hulladéktípusok eltérítését a lerakástól. A szelektív hulladékgy jtés nem csak környezetvédelmi szükségszer ség, hanem gondos mérlegelést kívánó komoly közgazdasági elemzést feltételez munka is. A települési szilárd hulladékból történ másodnyersanyag visszanyerés céljából biztosítani kell a hasznosítható papír, fém, üveg, m anyag stb. frakcióknak a hulladék többi részét l történ elkülönített gy jtését és begy jtését. A hasznosítás legfontosabb feltétele a szelektív hulladékgy jtési infrastruktúra biztosítása, a hulladékgy jt szigetek kialakítása, a szigeteken üveg, papír, m anyag, fém hulladékok elkülönített gy jtésére alkalmas konténerek elhelyezése. A szelektív gy jtés másik kritikus pontja azoknak a hasznosítási lehet ségeknek a feltérképezése, amelyek még gazdaságosan szállítható távolságon belül fogadni képesek a szelektíven gy jtött hulladékot. A tervezéshez javasolt az 1.sz mellékletben szerepl összeállítás alapos áttekintése. A szelektíven gy jtött hulladékokat átvev , hasznosító cégek közül néhányat az alábbiakban jelölünk meg. Papír DUPAREC Kft., XXI. Duna utca 42. tel/fax: 227-1224 ERECO Rt., X. Maglódi út 18. tel: 261-7539, tel/fax: 261-2948 FEDEPA Kft., X. Jászberényi út 18-20. tel: 261-9148, 260-1773, fax: 262-1373 Lendület 2000 Kft., XVI. Nagy Lajos király útja 116. tel: 30/422-959 Loacker Recycling Kft., XXI. Gyepsor u. 1. tel: 277-0877, fax: 277-6913 Nagy és Hettich Kft., X. Liget utca 5. tel/fax: 2607791, 30/400-626 Stróber László, XXI. Árpád út 21. tel/fax: 276-0965, 30/422-284 Tóthné Böhm Alíz, XI. Fehérvári út 46. tel: 181-2331 WE CARE - irodai papírhulladék-hasznosító program, tel: 206-5598, 20/448-024 Betétes üveg Bring Back Göngyölegforgalmazó és Kereskedelmi Kft., kp.: XIV. Nagy Lajos király útja 108., tel: 251-1316, 183-1185, átvev helyek: II. Keleti u. (Rózsadomb Áruház), II. Ostrom u. 14., IV. Bercsényi u. 8., VII. Garai téri piac, XI. Villányi út (Móricz Zs. körtér), XIV. Kántorné sétány 1-3. Fém

ERECO Rt., Központi Vas- és Fémtelep, X. Gránátos utca 1-3., tel: 262-2770 FEFE és FEHAFÉM Kft., X. Jászberényi út 18-20., tel: 261-9148, fax: 262-1373 Loacker Recycling Kft., XXI. Gyepsor u. 1. tel: 277-0877, fax: 277-6913 Stróber László, XXI. Árpád út 21. tel/fax: 276-0965, 30/422-284 Fém ipari mennyiségben Metalloglobus Rt., X. Sírkert utca 2-4., tel: 260-4635, 262-3944, fax: 260-5205 Netta Környezetvéd és Hulladékhasznosító Kft., XVIII. Zádor u. 4., tel: 294-4158 anyag Plastinform Bt., V. Városház u. 10., IV/1., tel: 228-3252, tel/fax: 137-8211 Sicoplast Kft., I. Logodi u. 59., tel: 202-3731, 212-2485, 60/320-237 anyag ipari mennyiségben Recyclen M anyagfeldolgozó Kft., XXII. Bányalég u. 80-84., tel: 226-1027, 266-4283, fax: 226-1028 Kerti zöldhulladék kert Rt., Komposztüzem, X. Keresztúri út 130., tel: 260-9981, fax: 342-9730 Körép-Szolg Kft, 2330 Dunaharaszti, Tavasz u. 16. t/fx: 06.24.492.082 ASA Magyarország Kft, 2360 Gyál, Körösi u. 63.

t: 06.29.540.250, fx: 06.29.540.251

Komposztáló keret Recyclen Kft., XXII. Bányalég u. 80-84., tel: 226-1027, 266-4283, fax: 226-1028 Bevásárló központok (Lásd Praktiker, OBI) Autógumi újrafutózás TÜV Hannover KTI Kft., XI. Thán K. u. 3-5., tel: 166-7053 Hasznosítható háztartási hulladékok FKF Rt kezelésében a hulladékudvarok hálózata Hulladékudvar, XVIII. Kondor Béla sétány 10. Általános iskola, tel: 290-2863 Diósi János, XIX. Nagysándor József u. 16., tel: 178-2445 Veszélyes hulladék Palota Kft 1151 Budapest, Szántóföld u. 4. Netta Környezetvéd és Hulladékhasznosító Kft., XVIII. Zádor u. 4., tel: 294-4158 Akkumulátor és szárazelem Palota Kft 1151 Budapest, Szántóföld u. 4. Design Kft., XIV. Gizella utca 24-26., tel: 252-6379, fax: 251-6988 ERECO Rt., X. Maglódi út 18. tel: 261-7539, tel/fax: 261-2948

FEHAFÉM Kft., tel: 261-9148 Földgép-Rumpold-Netta Kft., XI. Bogdánfy út 4/B., tel/fax: 166-6914, fax: 185-0240 Stróber László, XXI. Árpád út 21. tel/fax: 276-0965, 30/422-284 Használt süt zsiradék és étolaj Biofilter Környezetvédelmi Kft., 2040 Budaörs, Farkasréti utca 94., tel/fax: 153-6479, 1733997 Gépjárm vekb l származó fáradt olaj MOL Rt. Üzemigazgatósága, XXI. Petróleumkiköt , tel: 276-3333/390 Fénymásolók, nyomtatók festékkazettái, patronjai Farbax Kft., XIII. Kresz Géza utca 44., tel: 149-7133, fax: 149-0922 Ökoszolgálat Környezetvédelmi Tanácsadó Szolgálat, 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 63., I/3., tel: 269-4460 (díjmentes), tel/fax: 111-7855 Hulladékkal foglalkozó hivatalok Budapest F város Polgármesteri Hivatala Környezetvédelmi Ügyosztály, 1052 Bp., Városház u. 9-11., tel/fax: 117-4194 Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Hulladékgazdálkodási F osztály, 1011 Bp., F u. 44-50., tel: 201-4133 Közép-Duna völgyi Környezetvédelmi Felügyel ség Hulladékkal foglalkozó szervezetek Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete, 1066 Bp., Jókai u. 6., I/14., tel: 111-1477 Lakossági Hulladékhasznosítási Egyesület, 1181 Bp., Havanna u. 55., IV/13. Köztisztasági Egyesülés, Gárdony, Bóné K. u 47. t: 06.22.355.065, fx: 06.22.355.253 Településtisztasági Egyesülés 2310 Szigetszentmiklós, Határ út 12-14 V.2.2. A területen a települési hulladék részeként keletkez biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége, és ebb l a lerakásra kerül mennyiség, a jelenlegi komposztáló- és egyéb kezel kapacitás és a kés bbiekben le nem rakható mennyiség összevetése. A települési szilárd hulladékban a biológiailag lebontható hányadot a papír és a zöld (növényi), háztartási (konyhai) hulladék mennyisége jelenti. Els dleges feladat ezek képz mennyiségének meghatározása. V./21. táblázat

A biohulladékokat kezel telephelyek adatai

Telephely

Kezelés módja

-

-

Kezelt hulladék Kezelt hulladék Létesítmény mennyisége (t) kapacitása t/év 0 0

Keletkez termék (t/0év) 0

Biohulladékot kezel telep jelenleg nincs a közigazgatási területen. A biohulladékok gy jtésére, kezelésére és hasznosítási lehet ségeire vonatkozó megoldásokat az 1. sz. mellékletben ismertetjük

V.3.

A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése

V.3.1. A településen keletkez gy jtés -körzetenként

települési folyékony hulladék mennyisége, lerakóhelyi

A Hgt. úgy rendelkezik, hogy azokat a lakosságnál hulladékká vált folyadékokat, amelyeket nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezet hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül, folyékony hulladéknak kell tekinteni és arra a törvény rendelkezései az érvényesek (3. § d). A települési folyékony hulladékkal (továbbiakban TFH) kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet szabályozza. A Hgt. el írja azt, hogy az önkormányzat köteles közszolgáltatást biztosítani, a közszolgáltatót helyi rendeletben megnevezni. A köztisztaságról szóló helyi rendelet csupán nevesíti a tevékenységbe bevonandó hulladékok körét, ám gyakorlatilag a települési szilárd hulladékok (TSZH) kezelésével foglalkozik, a TFHval nem. Az önkormányzat felel ssége a kiválasztás során vizsgálni azt, hogy a szükséges engedélyekkel rendelkezik-e a szolgáltató, és csak azt választhatja, amelyik az összes jogszabályi feltételnek megfelel. Lásd fent, azaz a kiválasztásnak és kijelölésnek az önkormányzat a jöv ben felelhet meg. A Hgt. 20. §-a egyértelm en meghatározza a TFH-ra vonatkozó el írásokat, az ingatlantulajdonos kötelezettségeit. Az ingatlantulajdonosok felel ssége az ingatlan területén keletkez szennyvíz tárolására szolgáló létesítmények el írás szerinti megvalósítása, a keletkez szennyvizek elszállíttatása, amely az erre a feladatra jogosult, megfelel engedéllyel rendelkez közszolgáltató vállalkozók igénybevételével lehetséges. Amint az érintett táblázatokból kiderül, a begy jtött TFH -mennyiség a keletkez nek(280.000 et/m3) töredéke (ca. 5%). Azaz a követelmény nem teljesül. A hulladékszállítási tevékenység engedélyköteles tevékenység, mely tevékenységet a környezetvédelmi el írások betartása mellett a hulladék sajátosságait figyelembe vev speciális szállítójárm vel lehet végezni. A tevékenység végzése megfelel szaktudást és felszereltséget

igényel. A szállítást végz felel ssége, hogy a birtokában lév rendelkez kezel nek adja át további kezelésre.

hulladékot engedéllyel

A kezelésre történ átvétel a szennyvízkezel telepen valósul meg. V./22. táblázat

A településen keletkez települési folyékony hulladék mennyisége m3/év/f

Települési folyékony hulladék 365x0,08=29,2 V./23. táblázat

Mennyiség t/év ~ 280.000

A begy jtött települési folyékony hulladék mennyisége

Begy jt k, szállítók Begy jt neve

Székhelye

Begy jtött mennyiség t/év

AD Kft

Szigetszentmiklós 13072,0

Kapacitás, Kezelési mód engedélyezett mennyiség t/év Szennyvíztisztító telep, leengedés a n.a homokfogó m tárgy el tt

V.3.2. A települési folyékony hulladék kezelése

V./24. táblázat mennyisége

A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt

Kezelés módja*

Kezelt mennyiség (m³/év)

Kezel telep üzemeltet je

Szennyvíztisztító telep

13072,0

Észak Csepel Csatornam Kft

Szigeti

Víz

és

* A tengelyen szállított hulladékot szennyvíztisztító telepre szállítják és a fogadást követ en a csatornán érkez szennyvízhez hozzákeverik a homokfogó m tárgy el tt.

V. 4.

A települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzése

V.4.1. A településen keletkez települési szennyvíziszap mennyisége Itt csak a lakossági szennyvíztisztítás során keletkez iszapmennyiségeket adjuk meg célszer en a további kezelés során használt dimenzióban (t/év-ben) V./25. táblázat

A szennyvíztisztítók közm veiben keletkezett iszap mennyisége

Szennyvíztisztító m telephelye

Összes (t/év)

Szigetszentmiklós

1460

mennyiségÖsszes mennyiség Szárazanyag (t/év) 440

V.4.2. A tervezési terület szennyvíziszap-kezelési jellemz i, hasznosítási módjai, hasznosított mennyiség és aránya, további hasznosítási lehet ségek, ártalmatlanított mennyiség (lerakás) és aránya A települési szennyvizek, valamint a kezelésükb l származó szennyvíziszapok mez gazdasági hasznosításának feltételeir l az 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet intézkedik (módosítva a 208/2003. (XII. 10. Korm. rendelettel). V./26. táblázat

A települési szennyvíziszap hasznosítása

Szennyvíziszap hasznosítás Hasznosítást neve

végz Hasznosítás módja

Hasznosí- Alkalmazott Engedélyezett tási terület technológia mennyiség [t/év] nagysága (ha) Markolóval ellátott platós szórókocsira TárolásÉszak Csepel Szigeti rakják és az mez gazdasági 210 ha/év Víz és Csatornam ellen rzött iszapotn.a. területre történ (számított) Kft a kijelölt, kiszórás ellen rzött területre kiszórják. Jelenleg a hasznosítás csak mez gazdasági területre történ kihelyezéssel történik, az egyéb hasznosításra alternatív megoldások kidolgozása még nem történt meg. V./27. táblázat

A települési szennyvíziszap ártalmatlanítása

Ártalmatlanítást végz neve/telephelye n.a.

Ártalmatlanítás módja

Alkalmazott technológia

Engedélyezett [m3/év]

n.a.

n.a.

n.a.

mennyiség

A teljes keletkez iszapmennyiséget hasznosítják.

VI. fejezet.

Az elérend hulladékgazdálkodási célok meghatározása

Ennek a fejezetnek célja a hulladék keletkezési viszonyainak és a jelenlegi kezelési és hasznosítási lehet ségeknek az összevetése után a feltárt kezelési, hasznosítási hiányosságok megoldásához szükséges célok megfogalmazása. A f területi célkit zéseket a Hgt., az OHT és a területi terv irányszámai alapján a területre jellemz hulladékáramokra mutatjuk be megjegyezve, hogy a kit zött helyi célok, és azok ütemezése az országos irányszámoknál lehet szigorúbb, ha az a helyi és területi lehet ségek vagy viszonyok alapján alátámasztható.

VI.1. A hulladékkeletkezés csökkentési célkit zései a tervezési területen, a tervid szak végére várhatóan keletkez hulladékok mennyisége és összetétele VI.1.1. A képz

hulladék mennyiségének várható alakulása

VI./28. táblázat

A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége (t/év)

Hulladék

2002 (t/év) 6477,57 280000 1460 inert217,58

2005 (t/év) 9500 100000 2300 1500

Települési szilárd hulladék* Települési folyékony hulladék** Kommunális szennyvíziszap** Építési-bontási hulladékok és egyéb hulladékok*** Mez gazdasági és élelmiszeripari nem veszélyesn.ö.f n.ö.f hulladékok**** Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes620,47 650 hulladékok***** Egyéb hulladék, lomtalanítás 538,84 900 Összesen 289314,46 114850

2008 (t/év) 10500 70000 3000 1600 n.ö.f 700 1100 86900

Megjegyzés, indoklás: *Az általános ismertet részben közöltek szerint a település állandó lakosságának száma dinamikusan fejl dik. Ezzel és a fogyasztói szokásokkal jár együtt a tervezhet mennyiség is. **A 80%-os csatornázottság és a 39%-ra becsült rákötési arány közti olló a talajterhelési díjról szóló rendelet, valamint az önkormányzati intézkedések hatására sz külni fog. Ennek eredménye részben a rákötési arány növekedése (ezzel együtt a szippantandó és/vagy elszikkasztásra kerül folyékony hulladék mennyiségének csökkenése) *** a ** megjegyzésben foglaltak egyenes következménye kell legyen a szennyvíziszap mennyiségének –és kezelési feladatainak- növekedése **** nem önkormányzati felel sségi körbe tartozó hulladék, feladat ***** gyakorlatilag megfelelhet a lakosságnál keletkez inert hulladék mennyiségének.

VI./29. táblázat A képz települési hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év) Hulladék Veszélyes hulladékok

szilárd

hulladékból szelektíven gy jtött

2002* (t/év) 0 Hulladékolajok** 5,8 Akkumulátorok és szárazelemek** Elektromos és elektronikai hulladékok*** 0 0 ill. n.ö.f. Kiselejtezett gépjárm vek 1,66 Egészségügyi hulladékok 0,9 Állati eredet hulladékok Növényvéd szerek és csomagoló eszközeik 0 ill. n.ö.f. Azbeszt n.ö.f.

2005* 2008* (t/év) (t/év) 2 4 10 14 0 5 0.ill.n.ö.f. .0 ill.n.ö.f. 2n.ö.f. n.ö.f. 2,5 1 1,2 0 ill. n.ö.f. 0 ill. n.ö.f. n.ö.f. n.ö.f.

2002* (t/év) 0 0 n.ö.f. 0

Hulladék Egyéb hulladék Nem veszélyesCsomagolási hulladékok összesen hulladékok Gumi Egyéb hulladék

2005* (t/év) 0 10,5 n.ö.f. 0

2008* (t/év) 0 35 n.ö.f. 0

Megjegyzés, indoklás: *A várható mennyiségek ±10 %. **a cselekvési programban javasolt lakossági hulladékgy jtés-kiszélesítés várható eredménye ***a közeljöv re (2005) tervezett országos termékdíjas szabályozás várható eredménye Minden más esetben: az önkormányzati felel sségi körbe tartozó hulladékok mennyiségének növekedése legfeljebb az állandó lakos-szám növekedésével korrelál. VI./30. táblázat

A képz

csomagolási hulladék tervezett mennyisége (t/év)

Hulladék Papír és karton csomagolási hulladék** anyag csomagolási hulladék** Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék** Vegyes összetétel kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék** Textil csomagolási hulladék** Összesen

2002* (t/év) 0 0 0 0 0 0 0 0 0

2005* (t/év) 5 1,5 0 1 0 0 3 0 10,5

2008* (t/év) 17 4 0 4 0 0 10 0 35

Megjegyzés, indoklás: *A várható mennyiségek ±10 %. **a változások kizárólag azoknak a csomagolási hulladékoknak az esetében kerültek tervezésre, ahol célszer és a cselekvési programban is javasolható az elkülönített gy jtés bevezetése. Az egyéb, a táblázatban feltüntetett hulladékfajták várhatóan –és egy önkormányzat tehervisel képességének megfelel en- a vegyes települési szilárd hulladékkal kerülnek kezelésre (lerakásra).

VI.1.2. Csökkentési célok Az OHT-val és a területi tervvel összhangban megfogalmazott csökkentési célokat és mennyiségeket táblázatban célszer feltüntetni a csökkenteni tervezett hulladék típusok szerint. A csökkentési célok meghatározásánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: Települési szilárd hulladék: Ebben a lerakott mennyiség csökkentési céljait adjuk meg.

A települési szilárd hulladékra vonatkozó (országos) csökkentési célkit zések alapjai a Hgt. 56.§-a szerint: A helyi hulladékgazdálkodási terveknek tartalmaznia kell a települési hulladéklerakóban lerakott hulladékok - szabványnak megfelel en mért - összetételét és az összetev k tömeg szerinti megoszlását, ezen belül a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat. A TSZH összetétele Szigetszentmiklós Önkormányzata adatai alapján 2000. évben Hulladék Papír Üveg Fémek anyagok Szerves lebomló anyagok Textil Veszélyes összetev k Egyéb Összesen

% 15 4 4 7 40 2 1 27 100

tonna 1140 304 304 532 3040 152 76 2052 7600

A mért értékhez viszonyítva a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyagtartalmat 2004. július 1 napjáig 75%-ra 2007. július 1 napjáig 50%-ra 2014. július 1 napjáig 35%-ra kell csökkenteni. A hulladékká vált csomagolóanyagok esetében 2005. július 1. napjáig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok: legalább 50% hasznosításra kerüljön, ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen. Települési folyékony hulladékok: A települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentési célkit zéseit alapvet en magában hordozza a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program, amely a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közm ves elvezetését és a szennyvizek biológiai tisztítását, illet leg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését valósítja meg három ütemben (2008, 2010, illetve 2015-ig). A program folyamatos el rehaladásának megfelel en a gy jtött és elszállítandó települési folyékony hulladék mennyisége fokozatosan csökkeni fog. Szigetszentmiklós területe a programnak olyan módon a részese, hogy megépült az új szennyvíztisztító telep, de kapacitásának növelése technológiájának fejlesztése szükséges. A csatornahálózat kiépítettsége az országos átlagos kiépítettséghez képest nagyobb mérték . Kommunális szennyvíziszap: A kommunális szennyvíziszap mennyisége a csatornázási, szennyvíztisztítási program el rehaladásával abszolút értelemben folyamatosan növekedni fog. A keletkez és hasznosítandó iszapmennyiségek relatív csökkentése a szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiákkal lehetséges lesz. A hasznosításra nem alkalmas iszapok mennyiségét

fokozatosan csökkenteni kell a közcsatornákba vezetett ipari szennyvizek min ségének szigorú ellen rzésével, szükség esetén korlátozásokkal. Építési-bontási hulladék és egyéb inert hulladék: Csökkentési célkit zés a technológiák ismeretében nem lehetséges, tekintettel arra, hogy a szakért i vélemények hosszútávon is a keletkez hulladék mennyiségének évenkénti kis mérték növekedését jósolják, 15 éves távlatban is. A lerakandó inert hulladék mennyiségének csökkentése egyedül a feldolgozói, hasznosítói kapacitás növelésével lehetséges. Mindez akkor érhet el, ha a keletkez építési-bontási hulladékot, a fokozatosság elvét betartva, a közszolgáltatók, vagy erre szakosodott vállalkozás kezeli és részben, vagy teljes mennyiségükben hasznosítják. Számítani kell arra, hogy a dinamikus fejl dés eredményeként a meglév épített területek jórészt átépülnek. Ugyancsak számolni kell azzal, hogy a jelenleg komolyan kifogásolható települési utak, továbbá a településen kívüli utak építéséhez az építési-bontási hulladékok gazdaságosan felhasználhatók. A csökkentési célok meghatározásakor az országosan kit zött célok mellett tehát dönt szempont a település infrastruktúrájának, környezeti háttériparának, gazdasági fejl dési prognózisának figyelembevétele, illetve a hulladékkeletkezés csökkentésére vonatkozó megoldások költséghatékonysága. A csökkentési célok id beli ütemezését a ’csökkentési cél’ rovatban kell felt ntetni (lásd területi terv). Ezen célok alapján kell meghatározni a várható mennyiségeket.

VI./31. táblázat Hulladék

A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó csökkentési célok*

Csökkentési cél

Várható mennyiség (t/év)

A cél kizárólag a biológiailag lebontható, ésA cselekvési program elfogadását ezen belül is az un. Zöldhulladékkövet en határozható meg. vonatkozásában fogalmazható meg. Emellett Várható mennyiség (VI.28. tábla: középtávon még a lerakásra tervezhet 10.500) össztömeg növekedése prognosztizálható 2008-ig akár a negyedére mérsékl dhet.Várható mennyiség (VI.28. tábla: Települési Csökkenése a rákötések kikényszerítési70.000) folyékony hatékonyságának függvénye. hulladék szennyvízmennyiség tervezhet Várható mennyiség (VI.28. tábla: Kommunális A 1600) szennyvíziszap növekedése miatt nem értelmezhet VI.28. tábla: 700. Építési-bontási Az építkezések miatt nem értelmezhet . hulladék és egyéb inert hulladék *önkormányzati felel sségi körbe tartozó hulladékfajtákat feltüntetve Települési szilárd hulladék

VI./32. táblázat

A kiemelten kezelend hulladékáramokra vonatkozó csökkentési célok*

Hulladék

Csökkentési cél

Várható mennyiség (t/év)

Hulladékolajok (házt.)

Növekedés várható a begy jtés javulásával

4

Akkumulátorok, elemek Stagnálás, kismérték növekedés az elemeknél 14 Elektronikai hulladékok A termékdíj bevezetése látszólagos növekedéshez 5 vezet, ami a lerakásban jelent csökkenést Egészségügyi hulladék Növekedés a lakosságszám emelkedésével 2,5 Állati eredet ek Minimális növekedés 1,2 *önkormányzati felel sségi körbe tartozó hulladékfajtákat feltüntetve VI./33. táblázat Hulladék

A csomagolási hulladékokra vonatkozó csökkentési célok Csökkentési cél

Várható mennyiség (t/év)

Négy frakció (papír, Elkülönített gy jtés bevezetése a hulladékok35 anyag, fém, üveg) összmennyiségének növekedése mellett *önkormányzati felel sségi körbe tartozó hulladékfajtákat feltüntetve

VI.2.

Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkit zések tervezése

Az önkormányzatnak közvetlen módon nem feladata a területén keletkez hulladék hasznosítása, nem feladata hasznosító létesítmények kialakítása, azonban a jogszabályok ismeretében terveznie kell a területén keletkez hulladék jöv beni hasznosítási céljait, amelyet a szelektív gy jtés után hasznosító szervezeteknek történ átadással teljesít. Majd ezen hasznosítási célok és a jelenleg lehet ségre álló létesítmények ismeretében lehet helyi vagy regionális szinten tervezni a hasznosítási kapacitások b vítését, kialakítását. Tekintettel a Hgt. által megfogalmazott biológiailag lebomló hulladékok végleges lerakási tilalmára vonatkozó el írásokra, 2008-ig els dleges prioritása kell, hogy legyen a zöld- és biohulladékok komposztálásának. Alkalmazkodni kell azon tervhez, hogy az országban összesen 100-120 lerakó üzemeljen 2008-ban, a kiegyenlítettséget tekintetbe véve. A hasznosítható hulladékok esetében az el készít , feldolgozó és hasznosító rendszert helyi szinten kell kialakítani, vagy az adott településnek csatlakoznia kell a területi vagy országos rendszerekhez. A területen keletkez szennyvíziszap hasznosítási arányát országos szinten 2008-ra minimálisan 56 %-ra kell növelni. (Komposztálás, mez gazdasági elhelyezés, energianyerés), ennek érdekében a helyi tervekben szerepl tervezett szennyvíziszap hasznosítási arányoknak is meg kell közelítenie ezt a szintet, természetesen a helyi adottságok figyelembevételével. A veszélyes hulladékok mennyiségének 30 %-a 2008-ig hasznosításra kerüljön (vörösiszap nélkül), ennek érdekében a helyi tervben a települési szilárd hulladék veszélyes komponenseinek elkülönített gy jtési rendszerét ki kell alakítani, és a település számára elérhet hasznosító szervezetek számára át kell adni. VI./34. táblázat célok Hulladék

A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél

%

Mennyiség (t/év) 10.500

A cél kizárólag a biológiailag lebontható, és ezen belül is az -40 un. zöldhulladék vonatkozásában fogalmazható meg. Emellett középtávon még a lerakásra tervezhet össztömeg növekedése prognosztizálható 70.000 2008-ig a mennyiség akár a negyedére mérsékl dhet. -60 Települési Csökkenése a rákötések kikényszerítési hatékonyságának és folyékony a szennyvíztisztító telep megfelel m ködésének függvénye. hulladék Kommunális A szennyvízmennyiség tervezhet növekedése miatt kiemelt +100 1600 szennyvíziszap fontossággal bír, szabályozott körülmények közé kell szorítani (ellen rzés, mérések stb.) Települési szilárd hulladék

Hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél

%

Az építkezések miatt mennyiségi növekedés mellett meg kell +10 Építésivalósítani az elkülönített gy jtést, a térségi lehet ségekhez bontási hulladék ésmérten csökkenteni a lerakással való ártalmatlanítás arányát.. egyéb inert hulladék *önkormányzati felel sségi körbe tartozó hulladékfajtákat feltüntetve

Mennyiség (t/év) 700.

VI./35. táblázat A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási , ártalmatlanítási célok összehasonlítása *Közép-Magyarországi Statisztikai Régió, lásd a 15/2003. (XI.7.) KvVM r. 7. mellékletét Hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Helyi Területi Települési A cél kizárólag a biológiailag lebontható, és A lerakásra kerül hulladék mennyisége ezen belül is az un. zöldhulladéka jelenleginek 75%-a legyen 2008-ban. A szilárd biológiailag lebomló hulladék vonatkozásában fogalmazható meg. Emellettlerakott szervesanyag-tartalom hasznosítás az középtávon még a lerakásra tervezhet 1995-ös bázisévhez viszonyítva: össztömeg növekedése prognosztizálható 2004-ig: 25% 2007-ig: 50% Települési 2008-ig a mennyiség akár a negyedére Véglegesen meg kell oldani a folyékony mérsékl dhet. Csökkenése a rákötésekhulladékok szennyvíztisztító telepeken hulladék kikényszerítési hatékonyságának és atörtén kezelését.

szennyvíztisztító telep megfelel ködésének függvénye. szennyvízmennyiség tervezhet A jelenleg nem mindenben megfelel Kommuná- A és -elhelyezés növekedése miatt kiemelt fontossággal bír, iszapkezelés lis hiányosságainak megszüntetése mellett a szennyví- szabályozott körülmények közé kell fejlesztések hatására megnövekv szorítani (ellen rzés, mérések stb.) ziszap

mennyiségek kezelése és elhelyezése, ill. hasznosítása (els sorban termikus és anyagában történ hasznosítása) növekedjen A hasznosítás arányát 2008-ra a jelenlegi 30%-ról minimálisan 56%-ra kell növelni. Az építkezések miatt mennyiségi növekedés A hulladékok hasznosítási arányának Építésimellett meg kell valósítani az elkülönítettnövelése bontási hulladék ésgy jtést, a térségi lehet ségekhez mérten 2008-ig az 50%-os hasznosítási arány a a lerakással való cél egyéb inertcsökkenteni

ártalmatlanítás, növelni a hasznosítás arányát.. *önkormányzati felel sségi körbe tartozó hulladékfajtákat feltüntetve

hulladék

Megjegyzés: amint a fenti táblázatból kit nik, a célok a nagyobb er vonalak mentén egyeznek. A helyi, sz kebben vett térségi viszonyok –els sorban a szükséges kapacitások, erre igénybe vehet beruházási összegek nem teszik lehet vé konkrétabb helyi önkormányzati tervek megfogalmazását.

VI./36. táblázat A kiemelten kezelend ártalmatlanítási célok Hulladék

hulladékáramokra vonatkozó hasznosítási ,

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél

%

Hulladékolajok (házt.) A begy jtés javulásával csökken ártalmatlanítás n.é. Akkumulátorok, elemekKismérték növekedés, a begy jtés javulásával180 csökken ártalmatlanítás. Elektronikai hulladékok A termékdíj bevezetése látszólagos növekedéshez n.é. vezet, ami a lerakásban jelent csökkenést. A kiadásra kerül rendelkezések önkormányzatokra vonatkozó részeinek megfelel en kell eljárni Egészségügyi hulladék Növekedés a lakosságszám emelkedésével, a45 hulladék ismeretében a hasznosítás nem lehet cél, csupán a begy jtés javítása Állati eredet ek Minimális növekedés mellett, a hulladék20 ismeretében a hasznosítás nem lehet cél, csupán a begy jtés javítása Négy frakció (papír, Elkülönített gy jtés bevezetése a hulladékokn.é. anyag, fém, üveg) összmennyiségének növekedése mellett *önkormányzati felel sségi körbe tartozó hulladékfajtákat feltüntetve n.é: nem értelmezhet , hiszen nincs szervezett begy jtés

Mennyiség (t/év) 4 14 5

2,5

1,2

35

VI./37. táblázat A kiemelten kezelend hulladékáramokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása Hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Helyi Területi Hulladékolajok A begy jtés javulásával csökken Szükséges a begy jt rendszer teljes kör kiépítése. Cél a hulladékolajok anyagában (házt.) ártalmatlanítás

történ hasznosítás, regenerálás preferálása a hasznosítással szemben Akkumulátorok Kismérték növekedés, a begy jtés Akkumulátor hulladékok visszagy jtését ki kell , elemek javulásával csökken ártalmatlanítás. terjeszteni

A termékdíj bevezetése látszólagos Szelektív gy jtés és szervezett begy jtési hálózat növekedéshez vezet, ami a lerakásbankiépítése szükséges jelent csökkenést. A kiadásra kerül rendelkezések önkormányzatokra vonatkozó részeinek megfelel en kell eljárni Egészségügyi Növekedés a lakosságszámA régiós HGT nem tartalmaz ezzel hulladék emelkedésével, a hulladék kapcsolatos utalást ismeretében a hasznosítás nem lehet cél, csupán a begy jtés javítása Állati eredet ekMinimális növekedés mellett, a Meg kell oldani a nagy kockázatú (SRM) hulladék ismeretében a hasznosítás anyagok vágóhídon belüli elkülönített gy jtését nem lehet cél, csupán a begy jtés javítása Elektronikai hulladékok

VI./38. táblázat célok Hulladék

A csomagolási hulladékokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél

%

Mennyiség (t/év) Négy frakció (papír, Elkülönített gy jtés bevezetése, kiterjesztése a Max. 135 anyag, fém, üveg) vegyes hulladékok mennyiségének növekedése mellett Biomassza A cél kizárólag a biológiailag lebontható, és ezenn.é. n.a. belül is az un. zöldhulladék vonatkozásában jellemz en az elkülönített gy jtés bevezetését követ komposztálásban fogalmazható meg.

VI./39. táblázat A csomagolási hulladékokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása Hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Helyi Területi Négy frakció Elkülönített gy jtés bevezetése, 2005-ig el kell érni az 50%-os hasznosítási (papír, m anyag,kiterjesztése a vegyes hulladékokarányt Ebb l 25%-ot anyagában kell hasznosítani. fém, üveg) mennyiségének növekedése mellett Biomassza A cél TSZH biológiailag A hulladékok hasznosítási arányát növelni kell, lebontható, és ezen belül is az un. korszer komposztáló telepek létesítésével A tervezési id szak végére el kell érni, hogy a Zöldhulladék-tartalma képz biomassza hasznosítása a talajba történ vonatkozásában, jellemz en az bedolgozással történjen meg. elkülönített gy jtés bevezetését követ komposztálásban fogalmazható meg. Megjegyzés: amint a fenti táblázatból kit nik, a célok a nagyobb er vonalak mentén egyeznek. A helyi, sz kebben vett térségi viszonyok –els sorban a szükséges kapacitások, erre igénybe vehet beruházási összegek abban az esetben teszik lehet vé konkrétabb helyi önkormányzati tervek megfogalmazását, amennyiben azokhoz központi, nemzetközi, és/vagy térségi források elérése biztosított.

VII. fejezet. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program. Ebben a fejezetben összefoglaljuk mindazon programokat, érintetteket és határid ket, amelyek az el bbi fejezetekben föltárt problémák megoldására, illetve a célok megvalósítására irányulnak. Meg kell jegyezni, hogy az adatszolgáltatás hiányosságai miatt (pl. TFH-kezelés, TSZHösszetétel, közszolgáltatási ill. önkormányzati rendeleti hiányok kérdésköre) a cselekvési program, az összeállítóktól független okokból, kell óvatossággal kezelend . Ezt támasztja alá az a tény is, hogy az el zetes adatgy jtés során az érintettek nem foglaltak állást a tervezhet tevékenység-, eszköz- és létesítményfejlesztési kérdésekben.

VII.1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok

ismeretterjeszt ,

szemlélet-formáló,

A programok célja (hulladékgazdálkodási szemlélet fejlesztése) els sorban az önkormányzat rendelkezésére álló intézmény-és eszközrendszer felhasználásával, mozgási körének következetes b vítésével érhet el. Ilyenek az oktatási, kulturális intézmények bevonása, a média (helyi TV, újság, önkormányzati honlap) felhasználása, a közszolgáltató(k) tevékenységének ismertetése, ellen rzése, akcióikról szórólapok megjelentetése. Új tevékenység (pl. szelektív hulladékgy jtés, komposztálás stb.) bevezetése el tt a közvélemény tájékoztatása, a kapott információk felhasználása a tervezés során. Önkormányzati, intézményi szervezetet érint intézkedés lehet környezetvédelmi bizottság létrehozása, a változtatás lakosság elé tárásával, az így el ttük megnyíló lehet ségek ismertetésével. Nem hanyagolható el a tárgyban hozott testületi határozatok, rendeletek indoklással történ , legszélesebb kör ismertetése (honlap!), amely feltételezi a határozatok meghozatalának ugyanilyen el készítését is (pl. tervezetek felvitele a honlapra, a vélemények kinyilvánítási lehet ségének ugyanilyen módon való megteremtése mellett). Kutatás-fejlesztési, módszerfejlesztési tevékenység végzése az önkormányzat szintjén nem indokolt. Meg kell jegyezni azonban azt, hogy a hulladékgazdálkodással összefügg adatok felvétele, rendszerezése ha nem is kutatási, ám komoly felmérési munkát igényel a jöv ben. Erre az önkormányzat els sorban a (köz)szolgáltatókat kell igénybe vegye.

VII.2.

Hulladékgazdálkodási cselekvési program

A cselekvési program az el fejezetben kit zött csökkentési, hasznosítási, ártalmatlanítási célok gyakorlati megvalósításához szükséges intézkedések felsorolását jelenti, megállapítva az érintettek körét, az intézkedések határidejét, és költségét. A Közép-magyarországi Környezetvédelmi Felügyel ség által összeállított területi terv Cselekvési program fejezete, valamint a helyi és térségi célok összehasonlító táblái is egy fajta iránymutatást adhatnak arra nézve, hogy milyen intézkedéseket tervezzen az önkormányzat. VII.2.1. A hulladékhasznosítási, intézkedések meghatározása

ártalmatlanítási

célkit zések

elérését

szolgáló

A településen a vegyes települési szilárd hulladék gy jtés, szállítás, helyi és térségi (TSZH: Bicske) szinten megoldott. Ez csupán részben igaz a folyékony hulladékra (TFH). A gy jtésre, szállításra a telep üzemeltet je mindössze egy céljárm vel rendelkezik. Amennyiben a központi indíttatású helyi intézkedések a TFH- mennyiség gyors növekedését váltanák ki, mind a szállítási, mind pedig a kezelési (a helyi szennyvíztisztító kibocsátási határérték- problémákkal küzd, a fogadott TSZH növekedésével ez a helyzet tovább romolhat. Szelektív hulladékgy jtés, lakossági veszélyes hulladék átvétel, kifejezetten zöldhulladék gy jtés nincsen. Ezek bevezetése nélkül az országos, területi célok megvalósulásához a település nem járulhat hozzá. Ugyanakkor komoly el tanulmányokat kell folytatni annak érdekében, hogy milyen módon, eszközzel, ütemben induljon be a tevékenység. Nagy szerep jut a (köz)szolgáltatóknak nem csupán a helyi, hanem a térségi feltételek megteremtésében, meglev kapacitások feltárásában, kihasználásában. Azaz dönteni kell mind a cél, a bevezetés mértéke, mind pedig

a beruházási, üzemeltetési, és/vagy esetleges küls szolgáltatás-igénybe vételi (azaz nem beruházási jelleg ) megoldások alkalmazása vonatkozásában is. Pl. a TSZH-összetev k elkülönített gy jtése vonatkozásában: - milyen a hulladék valós összetétele (un. hulladékanalitika), milyenek a vásárlási szokások, - milyen ütemben tervezett a lakosság bevonása, - milyen létesítményeket, eszközöket terveznek beszerezni, kialakítani, ill. ezek önkormányzati, közszolgáltatói, vagy küls szolgáltatói beruházással, üzemeltetéssel valósulnak-e meg, azaz: - tervezett-e és hány helyen hulladékgy jt szigetek kialakítása, - ezeken mit lehet majd szelektíven gy jteni, - lesz-e hulladékudvar, - illetve egyéb, a szelektív gy jtés el segítésére irányuló akciók (pl. alkalmi begy jt járatok lakossági veszélyes hulladék, nagydarabos hulladék „lom”, zöldhulladék átvételére) Ebben a fejezetben vesszük számba, hogy a VI. 3. fejezetben leírt mennyiségi hasznosítási célkit zések megvalósítására mekkora kapacitásigény szükséges, és hogy a hasznosítás, ártalmatlanítás helyben, régión kívül, országos szinten oldható meg, vagy országos szinten sem megoldható. VII./40. táblázat A településen keletkez kapacitásigények bemutatása

hulladékáramok hasznosításához szükséges

Hulladék Helyzet, keletkezés, rendelkezésre álló kapacitások Települési *A csomagolási jelleg összetev k mennyisége évi 35 tonnában prognosztizált. szilárd hulladék Ennek begy jtésére elegend –folyamatos fejlesztéssel- 10 db négyfrakciós gy jt sziget. A veszélyes komponensek kis mennyisége miatt hulladékudvar tervezése nem indokolt, elegend a kisméret akkumulátorok és elemek folyamatos gy jtése hátterének megszervezése (pl. erre feljogosított vállalkozással), ill. évi néhány gy jt járattal egyéb veszélyes komponensek (növényvéd szerek, süt olaj, festékek, fáradtolaj stb.) átvételére. Mind a csomagolási, mind pedig a lakossági veszélyes hulladék átvételére a településen keletkez mennyiséget jóval meghaladó kapacitások állnak rendelkezésre mind a régióban, mind pedig országos szinten (KHT-k, egyéb vállalkozások). Települési Bár a tervben a folyékony hulladékok keletkez mennyiségének prognózisa folyékony csökkenést mutat, a valós begy jtés még a keletkezés (min. 70 E t/év)töredékére hulladék sem terjed ki. A begy jtend mennyiség egy, a talajterhelési díj tárgyában hozott helyi rendelet alapján –a bekötések felfutásáig- hirtelen megugorhat, ami kérdésessé teszi a szennyvíztisztító telep TFH-fogadó kapacitásának elegend mértékét. A kezelés, hasznosítás sem a térségben, sem pedig országosan nem megoldott, elegend kapacitás nem áll rendelkezésre.

Kommunális A 3 E t/évre becsült iszapmennyiség kezelésére (megfelel mérték víztelenítés) szennyvíziszap a jelenleg alkalmazott technológia nem alkalmas. A hasznosítás kapacitásadatai ismeretlenek (pl. talaj terhelhet ségének és a mennyiségnek a viszonyai). A kezelés, hasznosítás a országosan nem megoldott, elegend kapacitás országosan nem áll rendelkezésre. Ugyanakkor a térség feltételei a hasznosítás vonatkozásában nem rosszak: zöldhulladékkal való együttes komposztálás, lerakó rekultiváció céljára évi több ezer tonna kapacitás épült ki ill. áll fejlesztés alatt. Ebben szerephez juthat a település is, nem kizárólag a termel ill. kezelésre kötelezett körben. Szerves Mivel gy jtés ill. adatszolgáltatás nincsen, a mennyiség nehezen becsülhet . hulladék Hivatalos fajlagost alkalmazva évi 2000- 2500 t keletkezhet a településen, aminek mintegy 50%-a lehet alkalmas a további kezelésre, hasznosításra. A gy jtés, kezelés helyzete országos szinten is csupán javul, és csak hosszabb távon oldódik meg. Évi több ezer tonnás átvételi kapacitás van a térségben, melynek kihasználásához els sorban a közterületekr l és a lakosságtól való begy jtés megszervezése szükséges. Építési-bontási A begy jtött ill. tervezett (1600 t/év) mennyiség az országos gyakorlatnak hulladék ésmegfelel en nem hasznosul. Ma sem helyi, sem országosan kiépült kapacitás egyéb inert gazdaságos távolságban nincsen, térségir l sincs információ. hulladék A program része kell legyen a zömében ilyen hulladékokból „kialakult” vadlerakások felszámolása, esetleg hasznosítással egybekötve. A térségi kezdeményezések folyamatos figyelésére szükség van. Egészségügyi Jellegénél fogva nem hasznosulhat, ilyen elemzése nem indokolt. hulladék Állati hulladék Jellegénél fogva nem hasznosulhat, ilyen elemzése nem indokolt. * egységes szerkezetben tárgyalva a TSZH-ban lev , ma még külön nem gy jtött csomagolási és lakossági veszélyes komponensekkel, ill. az elkülönítetten kezelt állati, egészségügyi eredet hulladékokkal. A kés bb bevezetésre kerül termékdíjas hulladékokra (elektromos, elektronikai, gépjárm roncs) adat, kötelezettség, kezel hálózat híján csupán megjegyezhet , hogy kezelési, hasznosítási lehet ségek nem állnak rendelkezésre.

VII./42. táblázat A nem veszélyes hulladékáramok ártalmatlanításához szükséges kapacitásigények bemutatása Hulladék Helyzet, keletkezés, rendelkezésre álló kapacitások Települési Az évi 10.500 tonnával prognosztizált mennyiség ártalmatlanítása térségi szilárd hulladék szinten megoldott (Bicske –Rumpold), a kapacitás hosszú távon biztosított (egyéb szolgáltatóknál is rendelkezésre álló kapacitásokról nem is beszélve). A TFH begy jtött része jelenleg hasznosul a szennyvíztisztító – mez gazdasági Települési folyékony kihelyezés vonalon. A keletkez , 280 E t/évre becsült mennyiségnek a hulladék begy jtés töredékét teszi ki, azaz a jellemz a felszín alatti talaj és vizek terhelése. Ártalmatlanítási kapacitások a helyszínen és a térségben nem értelmezhet k, hiszen a cél a szennyvíztelepi befogadás, az azt követ hasznosítás feltételeinek biztosítása, a csatornázottság és a rákötések prioritása mellett. Kommunális A 3 E t/évre becsült iszapmennyiség kezelésére (víztelenítés) a jelenleg szennyvíziszap alkalmazott technológia nem alkalmas. A kezelés, hasznosítás a országosan nem megoldott, elegend kapacitás országosan nem áll rendelkezésre. Amennyiben a térség feltételeit a hasznosítás vonatkozásában nem használja ki a település (zöldhulladékkal való együttes komposztálás, lerakó rekultiváció céljára évi több ezer tonna kapacitás épült ki ill. áll fejlesztés alatt), a mez gazdasági hasznosítás egyre szigorodó feltételei mellett fennáll az ártalmatlanítás veszélye. Építési-bontási A begy jtött ill. tervezett (1600 t/év) mennyiség a mai országos gyakorlatnak hulladék ésmegfelel en lerakással kerül ártalmatlanításra. A folyamatosan keletkez egyéb inert mellett problémát okozhat a településen elszórt, kialakult vadlerakók hulladék felszámolásából származó, egyszerre több ezer tonna ilyen hulladék megjelenése. Országosan kiépült kapacitás kizárólag lerakásra van, ami gyakorlatilag a vegyes TSZH-val való együttes lerakást jelenti. Egészségügyi Az önkormányzati egészségügyi intézmények szerz déses viszonya (égetéssel hulladék történ ártalmatlanításra való átadás) megfelel . Az átvev kapacitása (2500 t/év) messze meghaladja a településr l kiszállítható mennyiséget (ca. 2,5 t/év) Állati hulladék Jellegénél fogva az ÁTEV-es kezelése (gyakorlatilag ártalmatlanítással végz folyamat) megoldott mind a helyi, mind pedig országos szinten, és a települési igényt (ca 1 t/év) jóval meghaladó mértékben. Szerves Az évi 2-2,5 E t keletkezéssel becsülhet szerves hulladék a vegyes TSZH-val hulladék együtt kerül lerakásra. A településnek saját, üzemel lerakója nincsen. Az ilyen ártalmatlanítási kapacitás mind országosan, mind pedig a térségben rendelkezésre áll. Ugyanakkor nem cél a jelenlegi gyakorlat folytatása, ezért az ilyen ártalmatlanítás alkalmazásának csökkenésével kell minden szinten számítani. * egységes szerkezetben tárgyalva a TSZH-ban lev , ma még külön nem gy jtött csomagolási és lakossági veszélyes komponensekkel, ill. az elkülönítetten kezelt állati, egészségügyi eredet hulladékokkal. A kés bb bevezetésre kerül termékdíjas hulladékokra (elektromos, elektronikai, gépjárm roncs) adat, kötelezettség, kezel hálózat híján csupán megjegyezhet , hogy kezelési, hasznosítási lehet ségek nem állnak rendelkezésre.

VII.2.2. Hulladékgazdálkodási cselekvési programok Megjegyzés: az illeszkedés megkönnyítése érdekében a helyi cselekvési program szerkezete a régiós HGT-ét követi, nem az un. Segédlet-ét Nem veszélyes hulladékok VII/43. táblázat: A nem veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program Hulladék Települési szilárd hulladékok

Cselekvési program Résztvev Id zítés Önkormányzati kötelezettségek teljesítése Lakosság 2005.12.31. (közszolgáltatók kiválasztása, helyi rendeletekÖnkormányzat, testület megalkotása, szakterületi rendeletek betartása és Önkormányzatok társulásai betartatása) Civil szervezetek A hulladékanalitika elvégzése, a szelektív Szakhatóságok, tervkészítésre, hulladékgy jtés bevezetésének el segítése, Széles felmérésre, kivitelezésre kör lakossági tájékoztatás, tudatformálás. szakosodott vállalkozások Térségi elkülönített gy jtési, hasznosítási kapacitások Közszolgáltatók, szolgáltatók, Ill. feltárása, kihasználása. Programot meghirdet , kezel 2008. 12. 31-ig Lehet ség szerint részvétel a kiépítésben (Duna-Tisza országos és térségi szervezetek, folyamatosan fejlesztve közi ISPA projekt, önkormányzati térségi ill. célzott tanácsok társulásokban rejl lehet ségek kiaknázása) A szelektív hulladékgy jtés bevezetése Lakosság 2005. 12. 31. ( hulladékgy jt szigetek, veszélyes, szerves alkotók Önkormányzat, testület külön begy jtése) Önkormányzatok társulásai Biológiailag lebontható hulladékok lerakási arányának Civil szervezetek csökkentése, elkülönített begy jtés, hasznosításSzakhatóságok, tervkészítésre, Ill. megszervezése, esetleg a házi komposztálás felmérésre, kivitelezésre 2008. 12. 31-ig el segítése, népszer sítése szakosodott vállalkozások folyamatosan A csomagolási hulladék hasznosítási arányának Közszolgáltatók, szolgáltatók fejlesztve növelése A felszámolás, rekultiválás prioritási szempontjainak Lerakók tulajdonosai és 2005.12.31. meghatározása, ütemterv kidolgozása (illegálisüzemeltet i illetve lerakások felszámolására, a taksonyi lerakóÖnkormányzat, mint a lerakó(k) 2008. 12. 31-ig rekultivációjának elvégzésére). tulajdonosa A felszámolás, rekultiválás (lezárás) megvalósítása, Egyéb tulajdonosok folyamatosan a nem önkormányzati tulajdon esetén kikényszerítése (amennyiben ilyenek vannak) KF-határozatok Közszolgáltatók, szolgáltatók szerinti ütemezésben üzemeltet k KDV KF, szakhatóságok Települési A meglev hálózatra való rákötések szorgalmazása, Önkormányzat 2005. 12. 31-ig folyékony illetve kikényszerítése (talajterhelési díjLakosság hulladék Üzemeltet k, (köz)szolgáltatók érvényesítése). -a megnöveked feladatoknak megfelel közszolgáltatás kialakítása (kiválasztás, rendeletalkotás) Tisztítatlan formában történ , talajba, él vízbe vezetés felmérése, intézkedés a megszüntetésre. 2005.12.31-ig A szennyvíztisztító telep fogadókészségének növelése, folyamatosan el kezel létesítése Kommunális A mez gazdasági hasznosítás kapacitás-, min ség-, KDV KF, szakhatóságok 2008. dec. 31. szennyvízés igényfelmérése, szükség esetén szennyvíziszap Önkormányzat ill. folyamatos iszap komposztálók igénybe vétele Szennyvízkezel , lerakók Ipari szennyvízkibocsátók kizárása a csatornába üzemeltet i eresztésb l, folyékony hulladék beszállításból városi és megyei A hulladéklerakók rekultiválásánál e komposztanyag FM Hivatalok felhasználásának ösztönzése Építési és A nagyobb illegális lerakóknál, építkezéseknél mobilÖnkormányzat 2008. dec. 31.

bontási hulladékok

hasznosító berendezések Hasznosító telepek igénybe vétele

alkalmazása Bontásban érdekelt ill. a KFvállalkozások határozatokban foglaltak szerint Szolgáltatók KDV KF, szakhatóságok

Kiemelten kezelend hulladékáramok VII/44. táblázat: A kiemelten kezelend hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program Hulladék Cselekvési program Résztvev Id zítés Akkumulátorok, elemek Begy jtési lehet ség m szakiÖnkormányzat 2004. dec. 31. feltételeinek megteremtése (pl. id szakos,Átvételre, begy jtésre elemekre intézményes gy jtés jogosult vállalkozások bevezetése) KDV KF, szakhatóságok Elektronikai hulladékok Adatgy jtés a régióban keletkez KDV KF, szakhatóságok 2005. dec. 31. elektronikai hulladékokról Gyártók, forgalmazók, Tényleges begy jtési, hasznosításiBegy jt , kezel 2006. dec. 31. kapacitás meghatározásavállalkozások 2008. dec. 31. Hasznosítási kapacitások kialakítása Szakmai szövetségek Állati eredet hulladékok A települési környezetvédelmi rendelet Önkormányzat 2004. dec. 31. korszer sítése Állat-egészségügyi hatóság Átvev (ATEV) Egészségügyi hulladékok A települési környezetvédelmi rendelet Önkormányzat 2004. dec. korszer sítése ÁNTSZ Eü. Hálózat Szakhatóságok Növényvéd szerek és A lakossági növényvéd szer hulladékokÖnkormányzat 2004. dec. csomagolóeszközeinek átvételi lehet ségének biztosítása Lakosság hulladékai Begy jtésre jogosult vállalkozások Csomagolási hulladékok A keletkez csomagolási hulladékok KDV KF 2004. dec. mennyiségének és min ségénekÖnkormányzat (adatok) felmérése, adatok, átvételi lehet ségek Gyártók és forgalmazók, pontosítása illetve ezek koordináló Lakossági tudatformálásszervezetei Folyamatos Szelektív hulladékgy jtés rendszerének Közszolgáltatók 2005. dec. kiépítése és üzemeltetésének megkezdése (szelektív) Biomassza

31.

31.

31.

31.

Laboratóriumi hulladékanalízisek végzése KDV KF 2004. 12.31., A közszolgáltatás kiterjesztése a lakosságiLerakók üzemeltet i illetve folyamatosan és közterületi zöldhulladék elkülönítettLaboratóriumok gy jtésével, kezelésével Közszolgáltató, kezel kapacitások üzemeltet i

VII.2.3. A környezetvédelmileg nem megfelel és illegális kezel , lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai Az V/20. táblázatban felsorolt környezetvédelmileg nem megfelel és illegális kezel , lerakó telepekre vonatkozó rekultiválási és felszámolási feladatok részletes ismertetése, a létesítményeken végrehajtandó szükséges intézkedések (korszer sítés, felszámolás, rekultiváció, kármentesítés stb.) nem valósítható meg a jelen terv keretein belül. Amint az V. fejezetben említésre került, egyedül a taksonyi lerakó felülvizsgálata történt meg, hatósági határozattal a felülvizsgálat elfogadásáról, a rekultiváció engedélyezett módjáról az Önkormányzat nem rendelkezik. A határozatnak eleget kell (majd) tenni. Szakért i felmérés alapján a közigazgatási területen több tucat, jellemz en építési törmeléket tartalmazó illegális hulladéklerakó ill. lerakási helyszín van. Összetételük egyéb feltárás híján (2003.12.31-ig a jogszabály a felülvizsgálatok elvégzését el írta) ismeretlen, tulajdonosuk, elhelyez ik szintén. Méretük a több ezer tonnától néhány köbméterig terjed. Felülvizsgálat, engedélyek nélkül csupán a kisebb (pl. a 100 t/m3-ig terjed méret ) illegális lerakások felszámolása javasolható rövid távon, ahol gyakorlatilag a felszedést követ en a hulladék lerakón kerülhet ártalmatlanításra. A várhatóan (több) ezer tonnás lerakások egyedi felmérést igényelnek (mindezek tervkészít l ered , a KF-fel egyeztetve kivitelezhet javaslatok). Települési folyékony hulladék leürít helyr l a tervkészítés során nem merült fel adat. Itt kell ütemezni a -jogszabályi határid ellenére- még el nem végzett lerakó felülvizsgálatokat is. A felülvizsgálatok nélkül is rögzíthet (lásd korábban), hogy ilyen okból az önkormányzat közigazgatási területén új, m szakilag megfelel lerakókat nem kell építeni. Amennyiben a megoldás lerakóban történ elhelyezésr l szól, meglev térségi lerakókat kell igénybe venni (a 2000. évi XLIII. hulladékgazdálkodási törvényben megfogalmazott regionalitás és közelség elvének megvalósulása mellett). Mivel a közigazgatási határokon belül m köd lerakó nincsen, a 2009-ig határid zött, környezetvédelmi követelményeknek meg nem felel lerakók lezárására vonatkozó követelmény értelemszer en figyelmen kívül hagyható. Ugyanakkor meg kell gátolni újabb illegális lerakások kialakulását, amiben –többek közt- a körültekint en kialakított, s t fejlesztett (pl. lomtalanítások s rítése, lakossági veszélyes hulladékgy jt akciók) közszolgáltatásnak, valamint a mez rök m ködése, gyors önkormányzati hatósági reakció elejét tudja venni. Az illegális és környezetvédelmileg nem megfelel lerakó telepek rekultiválási, felszámolási feladatai a fentiek miatt sem egyenként, sem pedig összességükben nem költségelhet k. Csupán a felülvizsgálat nagyságrendje rögzíthet a feladat nagyságának függvényében (és a szakmai tapasztalatok alapján) egyt l tízmillió forintosig terjed nagyságrendben. Az önkormányzati gyakorlat szerint ez jellemz en bizonyos szint versenyeztetés, komolyabb esetben – a mindenkori Kbt. szerinti határokat is figyelembe véve- közbeszerzés tárgya. Mindezek alapján részletes táblázat kitöltésére nem kerül sor.

VIII. fejezet A megvalósításhoz szükséges becsült költségek

A tervek tartalmi követelményeir l szóló kormányrendelet külön fejezetet tartalmaz a becsült költségek megjelenítésére. Az egyes cselekvési programok becsült költségei - ahol ez lehetséges (lásd lerakók felülvizsgálata) - táblázatokban jelennek meg. Bizonyos feladatok költségelésében nagy segítséget nyújtanak a különböz támogatási formák (települési közszolgáltatás fejlesztése, címzett és céltámogatások) tárcarendelkezésekben megjelent változatai. (Lásd függelék!) A cselekvési program megvalósulásában a szakmai rendeletek, helyi kezdeményezések kivitelezésére rendelkezésre álló forrás (lásd saját er , amit az önkormányzat költségvetésben kell betervezzen ill. ebb l kell biztosítson) mindig kevés, vagy nem is áll rendelkezésre, legyen szó beruházásról (és az eszközök, létesítmények üzemeltetésér l), vagy „csak” meglev vagy küls szolgáltatótól igénybe vett tevékenységr l. Elvben (Hgt: szennyez , azaz jellemz en a lakosság fizessen) az üzemeltetés még nem haladja meg a rendelkezésre álló, vagy kikényszeríthet önkormányzati ill. lakossági forrásokat. A fejlesztés eszközvásárlási ill. létesítmény-kialakítási tételeire a Hgt. is a „Címzett és céltámogatásokat és egyéb pályázati forrásokat…” jelöli meg. A hivatkozott fajlagosok is egyes támogatási forrásokhoz rendeltek ill. mások ezeket kell alkalmazzák a tervezés során. Általános szabály, hogy az öner t és a fajlagosok feletti hányadot a pályázó (esetünkben az önkormányzat) kell biztosítsa. Meg kell jegyezni, hogy az európai csatlakozás égisze alatt a korábban központi kezelésben köd források részben vagy egészben decentralizálódnak. Így az önkormányzat szerepe nem korlátozódik csupán a pályázat összeállít(tat)ására, hanem tevékenyen befolyásolhatja a döntés meghozatalát is. A települési cselekvési program költségeinek összehasonlítása érdekében jelezzük, hogy a kormányrendelettel kihirdetett térségi tervek közt a cselekvési program becsült teljes költsége a Közép-magyarországi Statisztikai Régióban a 2003-2008 tervid szakban 124 milliárd Ft volt. A helyi HGT cselekvési program- költségelés formája is a regionális terv felépítését követi, kizárólag az önkormányzati felel sségi körbe tartozónak tekintett tevékenységek, és jellemz en (kivétel: intézményi fejlesztés) a létesítéssel, beszerzéssel összefügg ráfordítások körében.

Intézményfejlesztés VII/45. táblázat: A hulladékkezelési cselekvési program intézményfejlesztési költsége Intézményfejlesztés Becsült nettó költség (millió Ft) Hulladékgazdálkodási tervezés (helyi HGT készítése, szakért k 1,5 bevonása, adatfeldolgozási kapacitás igénybevétele stb.) Létszámfejlesztés 0 Technikai fejlesztés (informatikai rendszer fejlesztése, 2 számítástechnikai eszközökhöz és egyéb technikai eszközök fejlesztése stb.) Oktatás, képzés, tudatformálás (lakossági tájékoztatás, média 3 közrem ködése, tanfolyamok, tanulmányutak, tréningek stb.) Intézményfejlesztés összesen 6,5

VII/46. táblázat: A hulladékkezelési cselekvési program költsége nem veszélyes hulladékok esetén Létesítmény, tevékenység

Meglév mennyiség Tervezett mennyiség

Becsült nettó költség (millió Ft)

Döntéshozatalt megalapozó intézkedések* TSZH elkülönített begy jtésés 0 Nem értelmezhet 1 hasznosításra el készítés adatgy jtése TFH-kezelés fejlesztésének ugyanilyen el készítése Döntéseket megalapozó (pl. Nem értelmezhet 2 1 megvalósíthatósági) tanulmánykészítés Közszolgáltatás lefedetlen területein a 2 (1 TSZH, 1 TFH) 2 vagy a jelenlegi 1 tevékenység el írásszer kialakítása, korszer sítése fejlesztése, rendeletalkotás Begy jt , hasznosító és ártalmatlanító rendszerek TSZH elkülönített begy jtésés 0 10 db gy jt sziget 5 hasznosításra el készítés Zöldhulladék, nagydarabos hulladék, 0 1 db céljárm 30 elkülönített gy jtése Korszer települési folyékony hulladék 1járm és 1 telep 1 begy jt járm , ill. azJárm : 30 begy jt rendszer kialakítása és a el kezelés Iszapcentrifuga: 30 szennyvíztisztító telep iszapkezel korszer sítése létesítményének korszer sítése Nem veszélyes hulladék áramokra 0 Létesítés nem tervezett, 0 (gumiabroncs, üveg, m anyag, építésiszolgáltatási költségek bontási hulladék) kezel telepek aktuális adatok szerint létesítése: a jöv ben Nem veszélyes hulladék lerakók 1 felülvizsgált és 1 felülvizsgált és több Felülvizsgálatok, rekultivációja, beleértve ebbe az építési több tucat részben tucat részben felmért felügyel ségi hulladékokat is (felülvizsgálatok alapján felmért helyszín, helyszín, lerakó jóváhagyó ütemezve) lerakó határozatok tartalma szerint Átrakóállomás [az 5/2002. (X. 29.) 1 0 0 KvVM rendelet szerint] Korszer gy jt -válogató és el készít 0 0 0 hulladék udvar létesítése [az 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet szerint] Kommunális hulladék éget , 0 0 0 szelektált hulladékok ártalmatlanítására Inert hulladék lerakó 0 0 0 Összesen nem veszélyes hulladékok* 98 *HGT-n és felülvizsgálaton, rekultiváción ill. felszámoláson kívül.

Veszélyes hulladékok VII/47. táblázat: A hulladékkezelési cselekvési program költsége veszélyes hulladékokra, kizárólag a lakossági körben keletkez hulladékok esetére Létesítmény Hasznosító rendszerek: Ártalmatlanító és kezel telepek* Veszélyes hulladékok (akkumulátorok, elemek, festékek, süt olaj stb.) ütemezett

Meglév mennyiség Tervezett mennyiség

0 db

Küls szolgáltatás igénybevétele esetén

Becsült költség (millió Ft) nem tervezett 2

begy jtésének kialakítása, megszervezése beruházási költség Veszélyes hulladék ártalmatlanító és kezel telepek összesen:

2

Megjegyzés: egy hulladékudvar létesítése nem csupán a csomagolási, hanem a lakossági veszélyes hulladékok folyamatos átvételére alkalmasan kínál el nyöket a hulladékkör vítésének (pl. elektronikai hulladékok). Ugyanakkor hátránya, hogy joger s építési engedély alapján létesíthet , és mint a lakosság egy részének szemében potenciális szennyezés – és veszélyforrás, már a kijelölés fázisában komoly akadályok leküzdését jelenti. Létesítésének tervezhet költsége önkormányzati és/vagy közszolgáltatói, meglev ingatlan, épület igénybe vétele esetén is több tízmillió forintot érhet el. Szigetszentmiklós Város 2004-2008. évi cselekvési programjának tartalma Intézményfejlesztés összesen Összesen nem veszélyes hulladékok* Veszélyes hulladék ártalmatlanító és kezel telepek összesen: Cselekvési program költsége összesen

Költség, millió Ft*.

6,5 98 2 116,5

* figyelembe véve a fejezet bevezetésében foglalt, ill. a konkrét táblázatokhoz f zött megjegyzésekb l ered eltéréseket: az ilyen költségeket a táblázatok és az összesítés nem tartalmazzák.

MELLÉKLETEK, FÜGGELÉKEK 1. sz. melléklet. Szelektív hulladékgy jtés A jelenlegi 2700-3000 hulladéklerakó helyett a következ fél évtizedben 100 m ködhet hazánkban, és 2009-t l már csak 42 lerakó fogadhatja a települések hulladékait. A hulladékgazdálkodási törvény kimondja, hogy meg kell oldani, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzék, emellett el térbe állítja a hulladékhasznosítást: ilyen pl. a termikus energia el állítása. Ha ez nem megoldható, akkor következik az újrahasznosítás és csak az utolsó fázis a hulladék lerakása, tárolása. A biológiailag lebontható hulladékok lerakását ez év július 1-ig 25 %-kal kell csökkenteni, a csomagolási hulladék 5 %-át pedig már 2004 januártól vissza kell gy jteni, s ennek a mennyiségnek legalább 15 %-át anyagában újra kell hasznosítani. Ez az önkormányzatokat közvetlenül is érinti, mert a lakosság által kibocsátott csomagolási hulladékok mennyiségének már 8 %-át kell visszagy jteni, ami komolyan érinti a hulladékszállítási közszolgáltatást. Az önkormányzatoknak tehát nem közvetlen feladatuk a hulladék-hasznosítás, de az országos és regionális tervekben szerepl hasznosítási arányok eléréséhez szükséges feltétel a szelektív hulladékgy jtés bevezetése, egyben az egyes hulladéktípusok lerakására vonatkozó részleges vagy teljes tilalom, valamint a lerakási költségek várható emelkedése is szükségessé teszi az egyes hulladéktípusok eltérítését a lerakástól. A szelektív hulladékgy jtés nem csak környezetvédelmi szükségszer ség, hanem gondos mérlegelést kívánó komoly közgazdasági elemzést feltételez munka is. A települési szilárd hulladékból történ másodnyersanyag visszanyerés céljából biztosítani kell a hasznosítható papír, fém, üveg, m anyag stb. frakcióknak a hulladék többi részét l történ elkülönített gy jtését és begy jtését.

A hasznosítás legfontosabb feltétele a szelektív hulladékgy jtési infrastruktúra biztosítása, a hulladékgy jt szigetek kialakítása, a szigeteken üveg, papír, m anyag, fém hulladékok elkülönített gy jtésére alkalmas konténerek elhelyezése. A szelektív gy jtés másik kritikus pontja azoknak a hasznosítási lehet ségeknek a feltérképezése, amelyek még gazdaságosan szállítható távolságon belül fogadni képesek a szelektíven gy jtött hulladékot. A települési szilárd hulladékok szelektív gy jtése amiatt alakult ki mintegy 10-15 évvel ezel tt a fejlett országokban, mert a hagyományos gy jtési rendszerhez kapcsolódó, számos fizikai és mechanikai osztályozási m veletet alkalmazó, gépesített válogató, hasznosító üzemek gazdaságossága egyértelm en megkérd jelez dött. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatták, hogy a keletkezés helyén történ meghatározott anyagcsoportok elkülönített gy jtésével és az azt kiegészít , m szakilag lényegesen egyszer bb utóválogatási módszerekkel olcsóbban, tisztábban, jobb min ségben lehetett másodnyersanyagokat kinyerni a hulladékból. Európában a tagállamok számára kötelez irányelvek a hulladék másodnyersanyagkénti, illetve energetikai hasznosítását kívánják el segíteni, amelyek a csomagolóanyagokra, csomagolási hulladékok kezelésére (94/62/EK irányelv), másrészt a lerakásra kerül hulladék biológiailag lebomló szerves-anyag tartalmának csökkentésére (99/31/EK irányelv, illetve az ezt honosító 22/2001/X.10./KöM rendelet) vonatkoznak. Az uniós irányelvek figyelembevételével kerültek meghatározásra részben a Nemzeti Környezetvédelmi Programban, részben a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvényben többek között olyan hosszú távú célkit zések, amelyek a települési szilárd hulladékok kezelését a jöv ben jelent sen megváltoztatják: - A települési hulladékkezelésben ki kell alakítani a hasznosítható és a veszélyes összetev k szelektív gy jtésének infrastrukturális hátterét és fokozatosan be kell vezetni a szelektív gy jtési módszereket - Az EU irányelveknek megfelel en fokozatosan redukálni kell a lerakásra kerül hulladék biológiailag lebomló szerves-anyag tartalmát (2005-ig 75%-ra, 2008-ig 50%-ra, 2015-ig 35%ra). - 2006-ig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagoló anyagok legalább 50%-a hasznosításra kerüljön, ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen. A települési szilárd hulladék jelent s hányadát kitev csomagolási hulladékok hasznosítását segíti a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének szabályairól szóló 94/2002. (V.5) Korm. rendelet, amely lényegében az Európai szabályozási elvekre támaszkodik. El bbi célkit zések egyrészt a szelektív gy jtéssel kapcsolt másodnyersanyag hasznosításával és a szerves anyagok komposztálásával valamint a termikus hasznosítási eljárások alkalmazásával érhet k el. A szelektív hulladékgy jtés eredményességét maghatározó kardinális kérdések, a jogi szabályozás és a feldolgozó ipar fogadókészségének megteremtése országos lépték megalapozást igényel Ezek nélkül önkormányzati szinten a problémák nem kezelhet k.

Célszer olyan megoldásokat alkalmazni, amelyek egyaránt tartalmaznak hulladékudvarokat, gy jt szigeteket és lakóházakhoz kötött szelektív elhordásos megoldásokat. A szelektív hulladékgy jtés kiterjedhet a település egészére, illetve a beépítési módoknak megfelel en lehatárolható területére is. A hulladékgy jtést célszer fokozatosan bevezetni, úgy hogy a lakosság folyamatosan hozzászokjon. A gy jt területeket szervezési szempontok miatt is jól meg kell különböztetni. A gy jt terület kijelölését alapvet en befolyásolják a következ k: a terület jellege, beépítettsége az ellátandó lakosságszám, a keletkez hulladék mennyisége a hulladék térfogats sége, jellemz i, a szelektíven gy jtend összetev k mennyisége, és részaránya a hulladékgy jtés gyakorisága szállításszervezési és gazdaságossági szempontok A családiházas, kertes beépítés területeken a gy jt edényzet rendszerint korlátozásokkal, de elhelyezhet . A zártsorú, többszintes beépítés területeken településcentrumokban a gy jt edényzet épületen belüli elhelyezése korlátozott, ezért a szelektív gy jtés edényzetének egy részét a közterületen kell elhelyezni. Hasonló a helyzet az egyedi magasházas területeken. A lakótelepeken a szelektív gy jtés a zöldterületeken létesített közterületi gy jt szigeteken oldható meg legel nyösebben. A szelektív gy jtés megszervezése során figyelembe veend fontosabb szempontok: - a hulladékkeletkezési helyhez minél közelebbi és lehet legkényelmesebb elkülönítést biztosító gy jt helyek kialakítása, - a megközelítési távolság az érintett lakosok számára a lehet legkisebb legyen, - rugalmas, igényekhez alkalmazkodó kialakítás, - a települési környezetbe való harmonikus illesztés, esztétikus kivitel. A házon (telken) belüli gy jt helyek: A házon (telken) belüli gy jt helyek lehetnek lépcs házban, közös helyiségekben, szeméttárolókban, kapu alatt, illetve a családi házaknál az udvaron. Fontos a praktikus helykihasználás, az olcsó és egyszer m szaki megoldások alkalmazása, a jó hozzáférhet ség és a könny ürítés, valamint a könny tisztíthatóság. Lényeges, hogy ne zavarja a lakóház funkcionális m ködését. A kertes, családiházas beépítés területeken kezdetben célszer a kétedényes gy jtés alkalmazása (a biohulladék és a nem hasznosítható hulladék elkülönített gy jtése), ami a rendszer kiépülésével szükség szerint, fokozatosan állítható át a másodnyersanyagok további szelekcióját lehet vé tev gy jtési módra. A gy jt edényzetb l a hulladékok elszállítása a hagyományos gy jtési rendszer célgépeivel, de elkülönítetten és módosított gy jtési-szállítási logisztikai rend szerint történik. Ebbe a kategóriába sorolható a városias beépítés területeken alkalmazott, a vegyes hulladékot tároló edényzet mellett elhelyezett, általában egyféle hulladékgy jt edényzettel (pl. papír) megvalósított szelektív gy jtés. Ugyancsak itt említend a családiházas övezetekben alkalmazható zsákos gy jtés vagy a kötegelt újságpapírok meghatározott napokon a gy jt edény mellé történ kihelyezése.

Bármelyik rendszer mellett döntünk is, nagyon fontos, hogy a gy jtésbe bevont lakosság el tt ismert legyen a gy jtött hulladékok gy jtési naptára. A hulladéknaptárnak minden fontos információt tartalmazni kell, amely a lakossági magatartást formálhatja. Ennek elkészítése és az érintettek számára történ megismertetése alapvet fontosságú! A közterületi hulladékgy jt szigetek: A lakóházak közelében, illetve közterületeken kialakított gy jt szigetek (gy jt - pontok) esetében - az el kritériumok betartása mellett - fontos az edényzet zárhatóságának biztosítása, az egyes hulladékok könny beürítési lehet ségekkel való ellátása, a közterületi funkciók zavartalanságának biztosítása, az esztétikus és környezetbe illeszked , de figyelemfelkelt (színes, felirat, stb.) kivitel, valamint a gy jt járm vek számára a jó megközelíthet ség. A minél egyszer bb, gazdaságosabb m szaki megoldásokra kell törekedni. A közterületeken telepített gy jt szigetek hálózata képezi a szelektív gy jtés gerincét. A gy jt sziget funkciói: - a lakosság által odahordott szilárd hulladékféleségek elkülönített, akadálytalan és id ben folyamatos gy jtési lehet ségének biztosítása, az elkülönítetten gy jtött hulladékféleségek közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból kifogástalan módon történ , rövid idej , átmeneti tárolása (az elszállítás menetrendjét l függ en). A gy jt szigeteken kizárólag a másodnyersanyagként hasznosítható összetev k, úgymint: - a papír, - a m anyagpalack és -fólia, - a színes és fehér üveg, - a fém italosdobozok gy jtése tervezhet (ezek dönt en csomagolási hulladékok). A fém italosdobozok a m anyaghulladékkal közös konténerben is gy jthet k, mert az utóválogató soron elkülönítésük - akár kézi, akár automatikus módon - egyszer en megoldható. Az italosdobozok önálló konténeres gy jtését leginkább a nagyforgalmú kereskedelmi központoknál alkalmazzák. Gy jt szigeteken veszélyes hulladékok (szárazelemek, festékes dobozok stb.) továbbá bomló szerves hulladékok és más az egészségre káros, továbbá nagy- darabos hulladékok nem gy jthet k! A gy jt szigetek telepítését a városszerkezeti adottságok (beépítettség, lakós ség, út- és közlekedési viszonyok kiépítése minden esetben egyedi tervezést igényel. A telepítési helyek meghatározásánál figyelembe veend szempontok: - a hulladékkeletkezés valószín sít súlyponti helyei - a kényelmes és viszonylagos rövid idej gyalogos megközelítés, lehet vé téve egyuttal a gyalogos megközelítést is - a szelektíven begy jtött hulladékot tároló edényzet gépi ürítésének és gy jt járm vek számára az akadálytalan megközelíthet ségnek a biztosítása - rugalmas, a változó igényekhez alkalmazkodó kialakítás

- az adott települési környezetbe harmonikusan illeszked , esztétikus és közegészségügyi szempontból kifogástalan kivitel A gy jt szigetek el nyös telepítési helyei a lakókörzetek terei, utcakiszögelések, a kereskedelmi és bevásárló központok parkolói. A lakótelepeken alkalmas telepítési helyek rendszerint rendelkezésre állnak, a kertes övezetben el nyös telepítési lehet ségek vannak a kereskedelmi és intézményi centrumok közelében. A gy jt szigeteket a hulladékudvarok közelében nem célszer telepíteni, mert jó kihasználtságuk nem valószín . A gy jt szigetek sajátos el nye az áttelepíthet ség, azaz, ha az üzemelés során kiderül, hogy kiderül, hogy a tervezéskor feltételezett kihasználtság mértéke csekély, az edényzet gyorsan és egyszer en kedvez bb helyre áthelyezhet (rugalmassság a lakosság kiszolgálásában). A kényelmes lakossági megközelítés - gyalogos ráhordás esetén - ne legyen nagyobb 200-300 m-nél. Fontos, hogy a gy jt szigetek a telepítsi hely környékének szokásos funkcionális m ködését ne zavarják A gy jt szigetek rzés nélkül és id beni korlátozás nélkül üzemelenek. A gy jt szigetek engedélyezése önkormányzati hatáskör (közterület-foglalási engedély), környezetvédelmi szakhatóság bevonása nem szükséges, véd távolság nincs. Az alkalmazható gy jt eszközök (gy jt edényzet) megválasztásánál követelmény: - a gy jtend hulladék-összetev jellegének megfelel kialakítás - az alkalmasan kiképzett bedobó-nyílás - az illetéktelen kivétel elleni biztosítás (zárható kivitel) - a könny üríthet ség és tisztíthatóság - a minimális zajjal járó funkcionálás (f leg az üveggy jt edényeknél) - a figyelemfelkelt színezés feliratozás és piktogramok használata - esztétikus megjelenési forma - id járás-állóság és szándékos rongálás elleni védelem. - az esztétikus megjelenési torma, - továbbá az id járás-állóság és a szándékos rongálás elleni védelem.

A gy jt szigetek esetében az alábbi gy jtési rendszerek használatosak: A) hagyományos tömörít lapos hulladékgy jt célgép, B) speciális, helyszíni ürítést biztosító daruval és nyitott; vagy zárt szállító nagykonténerrel felszerelt gépjárm egy- vagy többkamrás gy jt edényzettel kombináltan, C) görg s nagykonténer szállítására alkalmas hulladékgy jt célgép cserekonténeres rendszerben m ködtetett gy jt edényzettel kombináltan.

többkamrás,

Az egyes gy jtési - szállítási rendszerek jellemzái a következ kben foglalható össze. A) Hagyományos gy jt járm és átalakított szabványedényzet kombinációja. A gy jt szigeteken elhelyezett szabvány edényzetnél az átalakítás a fedél alkalmas bedobónyílásokkal való módosítását és fedélrögzít zárral történ felszerelését jelenti. A kiürítést és szállítást tömörít lapos célgép végzi az edényzet helyszíni kiürítésével.

A rendszer el nye, hogy ugyan módosított, de végül is a vegyes gy jtésben alkalmazott szabvány edényzettel és a szintén hagyományos gy jtésben használatos tömörít lapos célgépekkel oldja meg a feladatot. Hátránya viszont, hogy - az eltér színezés és feliratozás ellenére - zavaró az igénybevev lakosság számára, továbbá, csak tömörít lapos célgépek használata esetén alkalmazható. A gy jtési-szállítási m velet munkaer igénye járatonként 2-3 f . A fogódobos célgépek a feladatra nem megfelel ek, ugyanis azok zúzó, kever hatása miatt az utóválogatás lényegesen körülményesebb.

B) Helyszíni kiürítést biztosító konténeres gy jt járm gy jt edényzet

és egy- vagy több- kamrás

A legszélesebb körben alkalmazott rendszer. Az edények helyszíni ürítése vagy a fenéklap nyitásával, vagy a tartály szétnyitásával történik. A többkamrás edény ürítéséhez a kiszolgáló autódarut két vagy három munkahengerrel kell felszerelni, az ürítend kamrák számától függ en. Az edényzet tartalmának fogadására és elszállítására az autódaruval felszerelt, nyitott nagykonténert mozgató céljárm szolgál. A többkamrás edényzet használatakor a célgép nagykonténerét bels elválasztó falakkal elkülönítve alakítják ki az egyes hulladékfajták számára. A feladat kifogástalanul megoldható autódaruval felszerelt, nyitott platójú tehergépjárm vel is. A gy jt edényzet telepítése rendszerint különösebb építészeti kiképzést nem igényel, azonban ha lehet, a gy jt szigeteket célszer – különösen a belvárosi és a lakóterületeken - a környezetbe illesztve, de jól azonosítható megjelenéssel megvalósítani. A rendszer el nye, hogy kifejezetten a szelektív gy jtési feladatra szolgáló, könnyen kezelhet és kiszolgálható edényzetet használ, amely a lakosság szám egyértelm en azonosítható és a változó igényekhez rugalmasan illeszthet . A vegyes hulladékgy jtési rendszert l teljesen függetlenül m ködtethet . Nem igényel drága célgépeket a hulladékok begy jtéséhez és szállításához. A begy jtés szállítás feladata egy munkaer vel megoldható. A különböz másodnyersanyag külön járatokban szervezve ugyan, de lényegében azonos gy jt járm vel gy jthet k és szállíthatók. Hátránya, hogy önálló gy jt -szállító rendszer kiépítését igényli. C) Görg s nagykonténeres gy jt járm cserekonténeres gy jt edényzettel kombináltan Az alkalmazott gy jt edényzet többrekeszes, egybeépített nagykonténer, amely speciális konténerszállító célgéppel szállítanak az utóválogatóba, ott ürítik a majd tisztítást követ en az üres konténert cserekonténerként a gy jt szigethez visszaszállítják. A gy jtési ciklusok függvényében megfelel számú cserekontért kell biztosítani. A használatos gy jt -szállító járm multilift rendszer célgép, amely a gy jt nagykonténert magára húzza és rögzíti. A gy jtési - szállítási feladat itt is egy f vel megoldható. Az alkalmazott többrekeszes nagykonténereknek az elhelyezése kifejezetten a bevásárlóközpontoknál és P+R parkolóknál ajánlható, a szokásos városi gy jt szigeteken ritkábban használatosak. A rendszer el nye, hogy nincs szükség a gy jt helyen átürítési manipulációra a többféle másodnyersanyag egy járattal elszállítható. Munkaer igénye minimális, hasonlóan az el höz, független rendszerként m ködtethet .

Hátránya az, hogy az edényzet telepítése a méretek miatt korlátozott, a változó igényekhez illesztése nehézkes, továbbá a cserekonténeres megoldás miatt megfelel számú üres edény biztosítása szükséges, valamint speciális célgépigénye van. Bármelyik rendszer kiépítésénél fontos követelmény, hogy azonos típusú, egysége, a kiszolgált körzetek várható hulladék-keletkezéshez igazodó, eltér térfogatú gy jt edényzet kerüljön alkalmazársa. Erre nem csupán az egységes települeskép érdekében van szükség, hanem a tervezend hálózat m szakilag hatékony gazdaságilag legkedvez bb üzemeltetése miatt is (egységes gy jt - és szállítóeszközök, problémamentes és áttelepíthet ség az igénybevev lakosság számára a könny azonosíthatóság, az id szakos tisztítás miatti cserélhet ség stb.) Közegészségügyi szempontból nincs kötöttség, hiszen nem veszélyes, biológiailag nem bomló hulladékokról van szó. A szokásos ürítési gyakoriságot havi egyszeri vagy két-, illetve háromhetenkénti alkalomra lehet tervezni, figyelembe véve a telepített edényzet kapacitását és a lakossági igénybevétel mértékének a használati id során várható növekedését. Logisztikai és üzemszervezési szempontból kedvez bb, ha az ilyen szelektív gy jtési rendszer a hagyományos vegyes gy jtési rendszert l lényegében független (ez a függetlenség relatív, hiszen a hagyományos hulladékgy jtés logisztikájának módosítási szükségessége nem hagyható figyelmen kívül). Részben a lakossággal történ elfogadtatás id igénye, részben a valóban eredményes ködtetés megvalósítása (a tervezési hibák menet közbeni korrekciója a gyakorlati üzemelési tapasztalatok alapján), valamint a létesítés nem csekély gazdasági vonzatai egyaránt szükségessé teszik a gy jt szigetek hálózatának fokozatos, ütemezett kiépítését. Az els ütemben olyan helyeket célszer kiválasztani, amelyeknél a lakossági fogadtatás a legpozitívabb, továbbá a terület funkciója következtében a legnagyobb ráhordási mennyiségek várhatók. Az els ütem kb. 2 éves m ködési tapasztalata alapján kerülhet sor a hálózat további vítésére, illetve teljes kiépítésére. A gazdasági lehet ségek függvényében, még optimális körülmények között is, megítélésünk szerint a teljes rendszer kiépítése reálisan legalább 5-7 éves id igénnyel jár. A hulladékudvarok A szelektív gy jtési rendszer sajátos, azt kiegészít elemei a hulladékudvarok, ahol a lakosság leadhatja a háztartásában elkülönítve gy jtött hasznosítható hulladék-összetev ket, a nem rendszeresen keletkez nagydarabos hulladékait (lom), a lakások kisebb átalakítása során keletkez bontási és építés hulladékait, a háztartásokban keletkez veszélyes hulladékait. Funkciói a következ k: - a lakosság által behordott hulladékok átvétele, - az átadott hulladékok mennyiségi és min ségi adatainak nyilvántartása, - a begy jtött hulladékok rövid idej szelektív tárolása (az elszállítás menetrendjét l függ en), a begy jtött hulladékok rendszeres elszállításának szervezése hasznosító vagy ártalmatlanító telephelyre.

A hulladékudvarnak nem feladata a hulladékok fizikai el kezelése (aprítás, bálázás, válogatás). A szelektíven gy jtött hulladékok elszállítását végz járm vek és gy jt eszközeik karbantartása, tárolása sem az udvarban, hanem az üzemeltet más telephelyén történik. Ez a szolgáltatás a települési hulladékkezelési közszolgáltatás elválaszthatatlan része, mivel részben azoknak a hulladékoknak az átvételére szakosodott, amelyek a háztartási gy jt edényzetben nem helyezhet k el, illetve azokat a lomtalanítási akciók során sem szállították el. A hulladékudvar megközelíthet személygépkocsival, utánfutóval, 3,5 tonnánál kisebb tehergépkocsival és természetesen gyalogosan is. A hulladékudvarban képzett személyzet végzi a beszállított hulladékok átvételét. A hulladékudvarokban gy jthet hulladékok köre: - másodnyersanyagként hasznosítható összetev k (papír, üveg; m anyagflakon, fólia, fémhulladék, fém italos doboz, fahulladék, textilhulladék), darabos hulladékok (gumiabroncs, h szekrény, háztartási tárgyak és berendezések, elektronikai hulladékok, gépkocsi-roncs), - lakossági körb l származó veszélyes hulladékok (szárazelem, akkumulátor, gyógyszer, festék- és lakkmaradékok csomagolóeszközeikkel, süt zsírok, növényvéd szer-maradékok, fénycs és izzó), lakossági körb l származó építési, bontási hulladékok. A zöldhulladékok gy jtésére (nyesedék, f , lomb) annak idényjellege és területi koncentráltsága (f leg kertváros) miatt, lomtalanítási jelleggel külön gy jt járatok szervezése javasolható az ingatlanok el l, illetve azok közeléb l. Erre a gy jt szigetek, hulladékudvarok hálózata valójában nem alkalmas, bár az udvarokon egy-egy ilyen célkonténer kihelyezése megoldható. A gépkocsi-roncsok gy jtésére célszer egyetlen központi helyet kijelölni, mert innen gazdaságosabb a továbbszállítás. A hulladékudvar helyszínének kiválasztásánál a következ kre kell tekintettel lenni: -

a településszerkezet (a hulladékudvart a település s n lakott részén célszer kialakítani), a könny megközelíthet ség (mind a lakosok, mind a szállító járm vek szempontjából), a terület látogatottsága, a közúti forgalom rendje (pl. egyirányú utcák, jól elhatárolható és bekeríthet területen), a m ködtetéshez szükséges közm csatlakozások megléte, a regionális hulladékhasznosító létesítmények elhelyezkedése és megközelíthet sége.

A hulladékudvar m ködésével járó forgalom a lakossági beszállításra és a szelektíven gy jtött hulladékok elszállítására korlátozódik, tehát nem jár nagyobb forgalommal, mint általában a kereskedelem. Belvárosi, s n beépített területeken a f útvonalakról nyíló mellékutcákban célszer az udvart telepíteni. Küls városközpontokban az önkormányzati hivatalok, intézmények, bevásárlóközpontok környékén célszer hulladékudvarok kialakítása. A hulladékudvar területigényét az alábbi tényez k befolyásolják: - a fogadóépület és a fedett-zárt építmény területe, a tet vel ellátott, illetve a szabad területen elhelyezett edényzet helyigénye, az edényzet mozgatásához, szállításához, illetve a lakosság beszállításának

zavartalanságához szükséges hely, a kiegészít létesítmények és eszközök elhelyezéséhez szükséges terület (pl. - . homoktároló, targoncatároló), a b vítési lehet ség területigénye. Egy hulladékgy jt udvar minimális helyszükséglete az elhelyezni kívánt edények alapterületének tízszerese, de legalább 400 m². A hulladékudvarok által begy jtend hulladékok mennyiségét a települési szilárd hulladék ellátási területre vonatkozó elemzése alapján lehet meghatározni. Ehhez az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben megadott hulladék-összetételre és annak várható változására szolgáló adatok jól felhasználhatók A gy jtend hulladékmennyiségnél figyelembe kell venni, hogy a vonzáskörzetében lév lakosságnak - legalábbis az els 3-5 évben - csak a 20-40%-a veszi igénybe, a külföldi és az eddigi hazai tapasztalatok szerint. A kezdeti id - szakot követ en rendszerré váló, megszokott szolgáltatásnál is csupán az érintett lakosság legfeljebb 70-80%-os részvételével lehet számolni (ez igaz a teljes szelektív gy jtési rendszerre is). Ennek minimális feltétele: - ha jogszabály is er síti a használatot (pl. önkormányzati rendelet írja el a szelektív hulladékgy jtést), - ha a hulladékgy jt udvar igénybevétele nem okoz különösebb kényelmetlenséget a lakosság számára (távolság, helyszín stb.), - ha az udvar m ködtetésér l, annak használatáról rendszeres és részletes információkkal rendelkezik a lakosság. A hulladékudvarba beszállított hulladékmennyiséget befolyásolják: - a lakosság által elfogadott ráhordási távolság, elérhet ség, - a nyitvatartási rend (mennyire igazodik a lakosság szabadidejéhez), - a fogadási feltételek megfelel sége (pl. könny parkolás). Ismerve a külföldi tapasztalatokat és tekintettel a hazai lakosság környezeti tudatosságának relatíve alacsony szintjére, azzal kell számolni, hogy még a szelektív gy jtésért valóban tenni akaró lakosság sem lesz hajlandó túl nagy távolságokat megtenni. Ezért legfeljebb 1 -1 ,5 km ráhordási távolság vehet figyelembe a kezdeti id szakban, ami nem zárja ki ennek fokozatos b vülését (tapasztalatok szerint ez a ráhordási távolság legfeljebb 2-2,5 km-re b vülhet, f ként a gépkocsival rendelkez lakosok miatt) Kisvárosokban az els id szakban elégséges egy, esetleg két hulladékudvar kialakítása, ami a helyi igények alapján változhat. A hulladékudvarok kialakításánál alapvet szempont a lakosság és a környezet biztonsága, de a költségtakarékosságot is figyelembe véve, a minimálisan szükséges edényzet egy részét fedett-zárt területen kell elhelyezni, míg más részük tet alatt (fedett-nyitott) vagy szabad területen tárolható. Fedett, zárt építményben, vagy konténerben, illet leg nyílt téren kett s falú vagy kárment vel felszerelt, zárható ; gy jt edényben vagy konténerben kell elhelyezni a veszélyes hulladékot.

Fedett-zárt vagy fedett-nyitott területen célszer elhelyezni a hasznosítható hulladékokat, Nyílt téren helyezhet el á biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladék és az építési, bontási hulladék. A nyílt téri tárolást edényzetben kell megoldani és a tároló térnek burkoltnak kell lennie. A hulladékudvar kialakításánál biztosítani kell az rzést, a szakszemélyzetet, az átvételt és nyilvántartást szolgáló adminisztrációs helyiséget, az ott dolgozó személyzet megfelel munkakörülményeit, a burkolt közlekedési felületet, a térvilágítást, a biztonságos kerítést, a beszállítók egyértelm , világos és mindenki számára érthet tájékoztatását, a biztonságos hulladékátvétel feltételeit. Amennyiben egy településen több hulladékudvar létesül, célszer azokat azonos elemekb l, azonos stílusjegyekkel megvalósítani. Gy jt edények mérete és min sége: Hulladékösszetev

Gy jt edény mérete

Papirhulladék

Akkumulátor

1100 l-es vagy konténer 1100 l-es vagy konténer 1100 l-es vagy konténer 1100 l-es vagy konténer Spreciális konténer

Fáradt olaj

220 l-es hordó

fém

Süt zsír maradék Gyógyszer-maradék Szárazelem Festék Növényvéd szer (szilárd) Növényvéd szer (folyékony) Fénycs

220 l-es hordó 120 l-es kuka 120 l-es kuka 120 l-es kuka 120 l-es kuka

Fém, illetve m anyag anyag anyag anyag anyag

Üveghulladék anyag hulladék Fémhulladék

220 l-es hordó Speciális konténer

Min sége (anyaga) 5,2 m3-es fém 5,2 m3-es fém 5,2 m3-es fém 5,2 m3-es fém anyag

anyag fém

A hulladékudvarokban a hulladékokat legfeljebb néhány hétig lehet tárolni, célszer azonban azokat egy-egy fuvarnyi mennyiség összegy jtését követ en azonnal a felhasználóhoz továbbítani. Az indokolatlanul hosszabb id n át tárolt hulladékok feleslegesen kötnek le tárolási kapacitást és helyet, ez gazdasági szempontból nyilvánvalóan kedvez tlen. Ezért nagyon lényeges, hogy a potenciális átvev kkel rendszeres, hosszú távú szerz désekkel biztosított együttm ködés jöjjön létre. Megjegyzend , hogy a veszélyes összetev ket is gy jt hulladékudvarok megvalósításához a környezetvédelmi hatóság erre vonatkozó engedélye sem nélkülözhet . A konkrét létesítményszámot befolyásolja a településnagyságon és laks ségen túl a területen keletkez települési szilárd hulladék mennyisége, összetev k szerinti megoszlása és összetétele, valamint a lakossági közrem ködés várható mértéke.

Nagyobb településeken javasolt a fokozatos kiépítés, el ször a településközpontokban, - ahol nagyobb a laks ség és a kereskedelmi forgalom - kerüljön kiépítésre és azt követ en létesüljenek a körzeteket érint egységek. A települési szilárd hulladék veszélyes összetev inek szelektív gy jtésére hulladék-udvarok hálózata mellett, azt kiegészítve, a mobil begy jtési módszer használata is javasolt. Ez lényegében egy speciális, zárt, a különböz veszélyes összetev k elkülönített fogadására alkalmasan kiképzett felépítménnyel rendelkez járm meghatározott id rendben történ üzemeltetését jelenti, melynek segítségével célszer en negyedéves, vagy féléves gyakorisággal, szakképzett személyzet részvételével oldják meg a veszélyes összetev k begy jtését. Ennek a módszernek és a hulladékudvarok hálózatának kombinációjával a veszélyes összetev k visszagy jtési .hatékonysága tovább javítható. A válogató szükségessége és m szaki kialakítása A gy jt szigetekr l, közvetlenül a házon belüli gy jt helyekr l összeszedett, valamint a termel és szolgáltató szervezetekt l szelektíven begy jtött hulladékok megfelel piaci értékesítéséhez nélkülözhetetlen az utóválogató, tisztító funkciót is betölt , dönt en kézi válogatásra épül technika alkalmazása. Tekintettel a másodnyersanyagokat hasznosító ipar min ségi igényeire, e nélkül a szelektív gy jtés nem valósítható meg, a rendszer csak így teljes és eredményes. A kezdeti id szakban mindaddig, amíg az érintett lakosság ezt a fajta gy jtési módot nem szokja meg, azzal nem azonosul - és ez évekbe telik -, a gy jt szigetek edényzetének tartalma nagy valószín séggel er sebben szennyezett lesz (tartalmaz idegen hulladék-összetev ket) mint a már bejáratott, kiforrott m ködési id szakban. Külföldi tapasztalatok igazolják, hogy még egy megszokott és jól m köd hálózat esetében sem biztosítható a szelektíven gy jtött összetev k ipar által megkövetelt tisztasága, ezért az edények tartalmát mindenkor utóválogatással kell kezelni. Legfeljebb a kés bbi id szak alatt az utóválogatás gyorsabban és egyszer bben hajtható végre. Az utóválogatást végz létesítmények számát és helyét dönt en a gy jtés-szállítás logisztikai tervezése során lehet meghatározni (szállítás optimalizálása). Az utóválogató kapacitásának tervezésekor a gy jt szigetekr l beszállított hulladékmennyiségeken túl figyelembe kell venni az egyedi, lakóházaknál megjelen szelektív gy jtési (itt a hasznosítható összetev k egy edényben, keverten gy jtend k), valamint a vállalkozásoktól és intézményekt l szelektíven begy jtött hulladékmennyiségeket is. Ezek határozzák meg, hogy az egyes válogató létesítményeknél hány és mekkora kapacitású kézi válogatóvonal építend ki. A válogatóm technológiáját és telepítését olymódon kell megvalósítani, hogy: - képes legyen a különböz módon gy jtött hulladékok fogadására és feldolgozására, tehát egyaránt alkalmas legyen a kevert csomagolási hulladék és a különböz mértékben el szelektált szállítmányok fogadására (rugalmasság); - a technológia zárt rendszer legyen, zárt épületben nyerjen elhelyezést és messzemen en gondoskodjon az egészséges munkakörülményekr l éppúgy, mint a környezete védelmér l;

- a válogatóm nek a kívánt kapacitást a feldolgozandó hulladékok tulajdonságai fajták szerinti feladási tömegarányoknak, valamint a válogatás eredményeként keletkez frakcióknak ("termékeknek") megfelel en kell teljesítenie; - több válogatószalag esetén a kiszolgáló részegységek (szállítószalagok, dob- rosta stb.) alapvet feladata annak biztosítása, hogy a szalagon egymással párhuzamos - egyidej üzemmódban - az eltér gy jtésbál származó hulladékok feldolgozására is mód legyen (pl. könny csomagolási hulladékok az egyik szalagon és az iparból származó - dönt en papír - a másik szalagon egyidej leg is feldolgozható legyen) ; - a vas kiválasztása gépi úton történik; - a nem vas fémek (dönt en Al) leválasztása kézzel és géppel történhet. Ha kézi úton történik az A1-tartalmú hulladékkinyerés (ez ma a leggyakoribb), akkor célszer helyet biztosítani a kés bbi gépi megoldásra; a csekély mennyiségben el forduló veszélyes hulladék vagy idegen anyagok kiválogatásáról gondoskodni kell (gy jt edények, azok helye, telepítése és mozgatása); a kézi válogatás tiszta munkahelyi körülményeinek és a "termékek" tisztaságának biztosítása érdekében gondoskodni kel) a gy jtött hulladékban el forduló - nem értékes résznek a technológiai folyamat elején történ leválasztásáról (rendszerint a válogatóhely elé kapcsolt dobrostával), továbbá a gépeknél a megfelel porelszívásról (kiporzás elleni védelemr l), a poros leveg szabad légtérbe való kibocsátás el tti megtisztításáról; a válogatás után keletkez frakciókat tároló boxokból-figyelembe véve a várhatóan egyidej leg kiválogatott frakciókat (termékfajtákat) - a kézi válogatószalag alá általában 6-8at telepítenek, amelyek mindegyike rendszerint alkalmas eurokonténer befogadására; - a kézi válogatószalagot zárt térben kell elhelyezni, amelyben gondoskodni kell a megfelel tiszta leveg ellátásáról és klimatikus viszonyokról; - a létesítmény egészében és részleteiben is feleljen meg a t zvédelmi és környezetvédelmi el írásoknak. . A válogatóm maga is "termel" hulladékot, ami a teljes feldolgozott mennyiségnek mintegy 15-20 m/m %-a jól bejáratott, kiforrott szelektív gy jtési rendszer esetén (külföldi tapasztalatok szerint). Ennek további ártalmatlanításáról gondoskodni kell (dönt mértékben égethet , kisebb mértékben rendezetten lerakható). A válogatóm technológiai folyamata az alábbi m veleteket foglalja magába: - a feldolgozási folyamat els lépcs jében a beszállított hulladék tömegének mérése és számítógépes adatfelvétele történik meg; a szállítmány kiürítése és tárolása a válogatóm épületében történik. Az épület alapterületének kb. 60 %-a szolgálja azt a célt, hogy a beérkez hulladék el szelektált formában kerüljön különböz rakatokban tárolásra. Ezzel elérhet , hogy az azonos módon gy jtött és közel azonos tartalmú szállítmányok ugyanazon rakatba kerüljenek;

- a válogatórendszerre a hulladék feladása bordázott gumiszalaggal valósul meg. A feladás a lerakatból meghatározott rendben, markológéppel történik. - A finom rész rostálással történ leválasztásának célja a finom szennyez dések anyagáramból történ eltávolítása. A rostálásra rendszerint 20-50 mm lyukméret forgó dobrostát alkalmaznak. Több válogatószalag esetén az egyik sorra dobrostát, a másik sorra vibrációs rostát célszer telepíteni. - A finom és a durva részb l vagy a feladás anyagáramából a vas leválasztása egyaránt mágneses szeparálással valósul meg. A finom részre dobszeparátor, egyéb esetekben célszer en szalag feletti szeparátor alkalmazott. - A hasznos összetev k szortírozása a válogatószalagon kézi er vel történik. A f bb hulladékcsoportok: üveg, alumínium, m anyag fólia, kemény m anyag-, palack-, pohár-, egyéb m anyag, kartonpapír, nyomdai papírhulladék, egyéb papír. A szalagon egy ember által mélységben átfogott (átfogható) távolság 0,6 m; a szalag hossztengelye mentén egy f munkahelyének szélessége 1,5-1 ,8 m, összes munkahossz 2-2,5 m. A válogatást végz személyzet a szalag mindkét oldalán dolgozik. - A hulladék bálázógéphez juttatására szállítószalag szolgál (szokásosan papír és m anyag frakciók kerülnek bálázásra). - A végtermékek tárolása gy jt boxokban, vagy az ott elhelyezett konténerekben történik. - A boxok kiürítését vagy tolólapos rakodógép, vagy szállítószalag végzi el. Konténeres gy jtésnél (görg s konténerek) az elszállítást alkalmas konténeres szállító célgépekkel oldják meg. - A bálák mozgatását, szállítását alkalmas rakodógéppel biztosítják. A válogatóm üzemvitele a vázolt megoldással igen rugalmasan alkalmazkodik a válogatósoron éppen feldolgozni kívánt hulladék összetételéhez, amely egyúttal meghatározza a telepítend válogatószemélyzet létszámát is. Alapvet en két üzemmódot különböztetünk meg; - negatív válogatás (negatív, mert a válogatás nem a f összetev re irányul, hanem az azt szennyez re) ez esetben egy valóban szelektíven begy jtött hulladékot dolgoz fel a válogató pl. csak két-három fajta m anyagot tartalmaz a hulladék - és a feldolgozandó hulladékban az egyik összetev a dönt , míg a másik egy vagy két komponens mennyisége az el bbihez képest lényegesen kisebb. Ilyenkor a kisebb mennyiségben jelenlév komponensek kiválogatása történik meg, a hulladék zömét a szalag a legutolsó boxba üríti; - pozitív válogatás: ezt a megoldást a vegyes összetétel hulladék feldolgozása esetén választjuk, amikor a kinyerni kívánt összetev k (vagy fajtacsoportok) közel ugyanazt az arányt képviselik a feladott hulladékáramban. Ez esetben is célszer a legnagyobb arányt képvisel részt tovább engedni és a szalagvégen megfogni. A válogatószalag és a többi berendezés egymáshoz illesztése igen változatos. A f bb megoldásokat a feladó- és a válogatóhely viszonya, valamint a bálázóra kihordó szalag elrendezése alapján különböztethetjük meg, amelyek lehetnek:

- egy-válogatószalagos megoldások · lineáris elrendezéssel, · keresztirányú elrendezéssel, - két-válogatószalagos megoldások · lineáris elrendezéssel, · keresztirányú elrendezéssel (mindkét esetben a bálázóra történ feladás küls vagy bels - a két válogatószalag közé helyezett - bálázó, kihordószalag telepítéssel megvalósítható). Egy-válogatószalagos megoldás technológiája. Ez a rendszer a háztartásokból, az iparból, és a szolgáltatásból származó szelektíven gy jtött hulladékokat rendszerint közös válogatószalagon dolgozza fel. Az iparból, szolgáltatásból származó, de válogatást nem igényl csomagolási hulladékokat közvetlenül a bálázóra adják fel, rendszerint önálló gy jt szalagon keresztül. Ez teszi lehet vé a válogatást nem igényl csomagolóanyagok (papír, m anyag) közvetlen bálázóba juttatását a válogatószalaggal párhuzamos üzemmódban. A kézi válogatószalag klimatizált kabinban nyer elhelyezést. A kézi válogatósoron feldolgozandó hulladék finom frakcióját dobrostával különítik el és az így megtisztított durva részt vezetik a válogatószalagra. A válogatószalag végén a maradványból a mágnesezhet részt mágneses szalagszeparátorral választják le. A maradvány külön gy jt konténerbe kerül. A válogatókabin alatti boxok, illetve az ott elhelyezett konténerek a válogatott hulladékok 1 -2 napi tárolására is képesek. A kiválogatott papír- és m anyagfrakciók átadószalag(ok) segítségével jutnak a bálázóba. A ledobóaknák rendszerint elzárhatók, ekkor a konténer vagy a box ürítése alkalmával pufferként szolgálnak. A válogatósor tó elemei: - feladószalag - felhordó szalag - dobrosta - válogatószalag - átadószalag(ok) - mágneses szeparátor - maradványt kihordó szalag - leveg befúvó és -elosztó egység - kabinf tés klimatizálás központi egység - gy jt boxok konténerekkel - porelszívó és -sz egység. Az egy-válogatószalagos megoldás el nyei: közepes beruházási költség (válogatószalagra vetített fajlagos beruházás) energiaigény, - közepes válogatási teljesítmény, - alacsony üzemelési költség, - a válogatást nem igényl hulladék közvetlenül bálázható, - relatíve kis alapterület-igény.

kis

A megoldás hátrányai: - kevésbé rugalmas rendszer, - f ként egyfajta hulladékcsoport (pl. háztartási eredet ) feldolgozására használható, nagyobb mennyiség ipari, szolgáltatói szelektíven gy jtött csomagolási hulladék feldolgozása csak korlátozottan lehetséges. Két válogatószalagos megoldás technológiája. Ez a rendszer a háztartásokból és az iparból, szolgáltatásból származó szelektíven gy jtött hulladékokat rendszerint elkülönített válogató szalagon dolgozza fel. A két válogatószalagot rendszerint ugyanabban a klimatizált kabinban helyezik el. A két sort a gy jt szalag, illetve a bálázó és a maradvány kihordása kapcsolja össze. Az egyik sorón a dobrostával történik a finom rész leválasztása, míg a másik sor rostaberendezést rendszerint nem tartalmaz.

A mágneses szeparálás a két soron vagy a válogatóhelyek el tt, vagy azok végén kerül beépítésre. A két sort közös maradványkihordó és termékgy jt szalag (bálázó, feladószalag) szolgálja ki. A gy jt szalag alkalmas a kézi válogatást nem igényl hulladékoknak a bálázóhoz való közvetlen eljuttatására is A rendszer elemei - 1. válogató sor: feladószalag - felhordószalag - válogatószalag - mágneses szeparátor átadószalag - leveg befúvó és -elosztó egység. - 2. válogató szalag: feladószalag - felhordószalag - dobrosta - válogatószalag - mágneses szeparátor - átadószalagok - leveg befúvó és -elosztó egység. - Közös elemek: maradványkihordó szalag - gy jt - és bálázó feladószalag - kabinf tés klimatizálás központi egysége - porelszívó és -sz egység. A két válogatószalagos megoldás el nyei: - kis beruházási költség (válogató szalagra vetített fajlagos beruházás), relatíve kis összes szalaghossz, - nagy válogatási teljesítmény, - kedvez üzemelési költség, - rugalmas üzemmód, - a válogatást nem igényl hulladék közvetlenül bálázható, - relatíve jól kihasználható, kis alapterület-igény, A megoldás hátrányai: - nagyobb energiaigény, - a terméktároló boxok ürítése komplikált, ami a válogatószalagok közé helyezett gy jt szalaggal ellensúlyozható, - az egyik soron rendszerint nincs finom frakció leválasztás (rostálás). A szelektív gy jtésben többéves gyakorlati tapasztalattal rendelkez fejlett országok nagykapacitású üzemeiben a rostaberendezéseken és a mágneses szeparátorokon túlmen en a válogatás hatékonyságát javító berendezések m ködnek, amelyeknek feladata: - a hulladék méretkategóriák szerinti osztályozása rostaberendezésekkel, - nem-vas fémek leválasztása örvényáramú szeparátorokkal, - a válogatandó hulladék el zetes szétválasztása alakosztályozó berendezések - kel a darabok alakja szerinti osztályokra, pl. háromdimenziós és lapos felület darabokra, - a kézi válogatás részbeni vagy teljes kiváltása automatikus válogatással (a kézi válogatást már csak utó-, illetve ellen rz válogatáshoz használva). Az alkalmazandó szabályozástechnikai rendszer fél-automatikus. A rendszer indítása, leállítása, a szabályozott berendezések és egységek szabályozóinak beállítása központi helyr l történik. Ugyanitt valamennyi gép m ködésér l (áll, m ködésben van, hibás) a kijelz rendszer informál. Az indítási és leállítási sorrend betartásáról az automatika gondoskodik. A kézi válogatószalag vészleállítására valamennyi szalagmunkahelyen, a dolgozók által elérhet helyre vészleállító gomb nyer elhelyezést. A válogatóm könny szerkezetes zárt épületben nyer kialakítást, Az épület alapterületének kb. 40%-át a válogatórendszer foglalja el. A földszinten helyezkednek el a rendszert tápláló szállítószalagok. Az alapterület fele a frissen érkezett hulladék fogadását, el szelektált

tárolását (átmeneti tárolás a feldolgozás el tt 24-48 órás tárolási kapacitással), valamint a bálázott végtermékek egy részének átmeneti tárolását szolgálja. A válogatószalag a földszintt l kb. 3 m magasságban zárt részben - kabinban - nyer elhelyezést, amely biztosítja a megfelel tiszta munkahelyi leveg t és klimatizált munkahelyi körülményeket. A gy jt boxok közvetlenül a válogatószalag alatt helyezkednek el, a boxokat tolólapos munkagép üríti ki a bálázó felhordó szalagjára. A boxokban gy jt konténerek telepítend k, amelyek elszállításáról alkalmas célgép gondoskodik. I A boxok száma 6-8, méretük 2,5 x3x8-10 m. Az idegen és veszélyes hulladékok részére két ledobónyílást kell kialakítani a szalagház végén, amelyhez ledobó csövek csatlakoznak, így ezek a hulladékok szintén gy jt konténerbe kerülnek. A porsz egységek az épületen kívül helyezend k el. A válogatóm m ködtetését szigorú biztonságtechnikai követelmények betartásával kell biztosítani. A válogatórendszert a település iparterületén kell elhelyezni. Az üzemeltetést a hulladékhasznosításra felkészült gazdálkodó szervezet végezheti. Egy minimálisan 5-6 ezer t/év teljesítmény egy m szakos üzemmódban dolgozó válogatóm befogadására szolgáló könny szerkezetes csarnok szükséges területigénye kb. 2000 m², minimális belmagassága 7,5 m, a papírbálák átmeneti tárolására célszer egy kb. 300 m² terlet féltet s szín építése. A válogatótelepen a be- és kiszállít rögzítéssel ellátott hídmérleget kell telepíteni. A telephelyen a személyzet számára fekete-fehér öltöz vel, tisztálkodási és étkezési lehet ségek biztosításával ellátott szociális létesítményt kell megvalósítani, A szelektív gy jtési rendszer tervezésénél figyelembe veend szempontok A lakossági gy jtés mellett külön figyelmet kell fordítani a termel üzemek, szolgáltató intézmények települési szilárd hulladékainak szelektív gy jtésére, már csak azért is, mert ezeknél a hasznosítható részarány gyakran jelent sen meghaladja a szokásos háztartási hulladékét. A használatos konténeres gy jtési formát megtartva, célszer en a kétedényes gy jtés valósítandó meg, Ennek lényege, hogy a hasznosítható összetev ket vegyesen gy jtik egy edényzetben és a nem hasznosítható maradékot külön konténerben. A nagymennyiség egyfajta hulladékot termel knél, így az egyféle hulladékot (pl. papfrt) az egyik konténerben, az ártalmatlanítandót pedig egy másik konténerben gy jtik. A kisebb hulladéktermel knél) a kisebb mennyiség , de többféle hasznosítható hulladékot vegyesen gy jtik az egyik konténerben, a maradékot pedig szintén egy másik konténerben. Egy település, vagy szolgáltatási régió számára a fenti elemek kombinációjával kialakítandó gy jtési rendszer megvalósítása sajátos logisztikai tervezést igényel, amelyet a hagyományos hulladékgy jtésben már alkalmazott számítógépes járat- szervezéssel kell összehangolni. A szelektív gy jtés bevezetése a meglév gy jt járm -állomány célgépeinek felhasználása mellett, esetenként azok részbeni lecserélését, korszer sítését, ill. kiegészítését is megköveteli. A forgódobos járm vek kizárólag a maradékhulladék gy jtéséhez alkalmazhatók. A tömörít lapos célgépek és a konténeres szállítójárm vek viszont jól illeszthet k a szelektív gy jtési rendszerhez.

A szállítások, gy jt járatok egzakt megtervezésével és irányításával rugalmas, a bels tartalékokat kihasználni tudó és gazdaságosan üzemeltethet logisztikai rendszer hozható létre. Az el ekben részletezett okok miatt, - els sorban a gy jtési rendszer m szaki, technikai hátterének szükségszer változtatása - okán a szelektív gy jtés a hagyományos gy jtéshez viszonyítva költségesebb megoldás. Ezért csak alapos el készítést követ en javasolható az alkalmazása. A hulladékkezelés teljes rendszerét tekintve azonban, figyelembe véve f ként az elérhet lerakási kapacitás-megtakarítást, ez a megoldás valós gazdasági el nyökkel járhat. A vázolt felépítés szelektív gy jtési rendszer létrehozása valamennyi el feltétel, pénzügyi és technikai eszköz megléte esetén is legalább 5-7 éves id igénnyel jár. Mértékadó külföldi tapasztalatok szerint egy hasonló, jól m köd rendszer a lakosságnak legfeljebb 70-80%-os részvételét veheti reálisan figyelembe. Ezen túlmen en, objektív okok miatt (pl. a visszanyerhet összetev k min sége, tisztasága és feldolgozási költségei, a feldolgozási háttér hiánya stb.) sem lehet a másodnyersanyagként hasznosítható összetev knél a teljes mennyiség visszagy jtésével számolni. A jelenlegi ismeretek szerint az optimálisan elérhet értékekkel tervezhet k; - papirféleségeknél60-70%, - m anyagoknái 30-40%, - fémeknél80-90% , - üvegnél60-70 %, - textilhulladéknáló0-70%, - veszélyes összetev knél 60-70%,

visszagy jtési arányok a következ

Mindez akkor igaz, ha a hasznosítható összetev k a szelektív gy jtést követ en utóválogatásra kerülnek. Figyelembe véve a jelenlegi hulladékösszetételt, ezek alapján a hulladék legfeljebb 15-20 m/m %-ának másodnyersanyagként történ visszanyerésével lehet reálisan számolni, ami a jelzett tízéves ciklus várható összetétel-változása miatt növekedhet (becslések szerint 20-25 m/m %-ra). A kezdeti id szakban (3-5 év alatt) viszont, tekintettel a lakosság várhatóan mérsékeltebb részvételi arányára, a jelzett visszanyerés mértéke lényegesen kedvez tlenebb értékkel valószín síthet (1.0 m/m % alatt). A hulladék többi, visszamaradó hányada további kezelésre, ártalmatlanításra szorul (zöld- és biohulladék esetében komposztálással történ hasznosítás, egyéb maradékoknál részben termikus hasznosítás, illetve rendezett lerakás). A szelektív gy jtés alkalmazásának további alapfeltétele, hogy a visszanyert összetev k ipari hasznosítása, kereskedelmi értékesítése (lehet leg minél kedvez bb kondíciók mellett), valamint a veszélyes összetev k bizonyos típusainak az ártalmatlanítása biztonságosan és hosszú távon megoldott legyen: Magyarországon ebben a tekintetben egyáltalán nem megnyugtató a helyzet, s t esetenként kifejezetten kedvez tlen állapotok uralkodnak. Gyors változásokra nem lehet számítani. A hasznosítható összetev k értékesítési kondíciói er sen függnek a piactól, a másodnyersanyagok iránti igény növekedését l vagy éppen visszaesését l. Ezek a piaci (konjunktúrális-dekonjunktúrális) hatások jelent sen nehezítik a megnyugtató értékesítést.

A zöld- és biohulladék szelektív gy jtése A települési szilárd hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmának zömét a zöld és biohulladék képezi. Ezek mennyisége a tapasztalatok alapján kb. 100-130 kg/f /év, amib l a háztartásokban keletkez zöldhulladék (f , lomb, ágnyesedék) 20-40 kg/f /év részarányt képvisel. A zöldhulladék részben a kertes építési övezetekben, részben a közterületi és intézményi parkfelületeken, valamint az erd sített települési zöldfelületeken keletkezik. Gy jtése a települési hulladék gy jtésénél alkalmazott rendszerbe illesztve, elkülönítetten történik. A gy jtés módja alapvet en a keletkezési helyekr l való rendszeres, szervezett elszállítást jelent. Kivételt képeznek a hulladékudvarok, ahová a lakosság saját zöldhulladékát beszállíthatja és a szolgáltató onnan továbbítja azt a komposztálótelepre. A zöldhulladék elkülönített gy jtését a lehet legegyszer bben és legolcsóbban kell megvalósítani. A gy jtési terület, dönt en a település családiházas-kertes és társasházas-kertes övezeteire koncentrálódjon. A zöldhulladék keletkezésének szezonális csúcspontjai a tavaszi (márciusmájus) és az szi (szeptember- november) hónapok, amit tervezésénél figyelembe kell venni. A lakóegységeknél legegyszer bb megoldásként a zsákos gy jtési rendszer javasolható. Ez ként a lomb, f és a kisebb méret nyesedék begy jtésére felel meg. A tavaszi és szi hónapokban a nagyobb méret , zsákban el nem helyezhet nyesedék zömének keletkezésével kell számolni, amit a tulajdonos rendezetten összerakva, a szállítási sajátosságoknak megfelel en kötegelve tárol saját területén vagy a közterületen az elszállításig. Ehhez nem szükséges külön tárolóedényzet biztosítása. A tulajdonosok által rendezetten tárolt hulladék, rövid id szakra esztétikailag is elfogadható és tekintettel a hulladék környezetbarát jellegére, semmilyen környezeti hatással nem kell számolni. Az átlátszó m anyagzsákok hozzáférési lehet ségét az önkormányzatokon keresztül lehet biztosítani, célszer en térítésmentesen. A zsákok gy jtését a meglév tömörít s célgépekkel, illetve laza állapotban akár konténeres gy jt járm vekkel, akár nyitott platós tehergépjárm vekkel is meg lehet oldani. A. szállítási költségek csökkentése érdekében a tömörít s, célgépek el nyben részesítend k. A zsákos gy jtés javasolt gyakorisága a heti egyszeri gy jtés. A hosszabb idej helyszíni tárolás a meginduló rothadási folyamat miatt a komposztálandó hulladék min ségromlását eredményezi. A nagyméret nyesedék elszállítását a csúcsid szakban heti gyakorisággal lehet tervezni, ami természetesen a helyi tapasztalatok alapján módosulhat. A közterületeken, parkokban elvégzett fenntartási munkák során keletkez zöldhulladék elszállítását a fenntartó, kezel szervezetek biztosítják. A nyesedék laza állapotú begy jtésére a szokásos konténeres célgépek és esetleg nyitott platós tehergépjárm vek alkalmazhatók. A gy jtés gazdaságosságát nagykonténeres célgépekkel lehet javítani. Természetesen nem kizárt a tömörít s célgépek, vagy az öntömörítí s konténerek használata, ha ezt a nyesedék mérete lehet vé teszi. A biohulladék gy jtése a szelektív hulladékgy jtés megvalósításának a függvénye. A biohulladék elkülönített gy jtésének reális lehet ségére els sorban a lakóházon (telken) belüli egyedi gy jtési módszernél, illetve korlátozottan hulladékudvarok esetében van mód. Az így

szelektíven gy jtött biohulladék, amely óhatatlanul fog tartalmazni bizonyos mennyiség zöldhulladékot is (kertekb l f , lomb), hagyományos hulladékgy jt célgépekkel gy jthet és szállítható. A biohulladék szelektív gy jtésére rendszerint a szabvány edényzet alkalmazható (többnyire 120, vagy 240 l-es m anyag szabvány edényzet). A zsákos gy jtés alkalmazása természetesen nem zárható ki. A biohulladék komposztálással történ feldolgozásához a hulladék el zetes, tisztító célú válogatása (kézi válogatószalagon) nélkülözhetetlen. Nincs garantálva ugyanis a lakosság olyan fegyelmezett magatartása, ami kifogástalan, szennyezetlen, jó min ség hulladék biztosítását eredményezi. A szelektív gy jtési rendszer válogatóm véhez történ illesztés kérdése fontos tervezési szempont. Az alkalmazott gy jtési rendszert, mivel a kiszolgáló célgépek azonosak, célszer a hagyományos, a szelektív gy jtés maradékainak gy jtésére szolgáló rendszerhez illesztve, természetesen eltér járatrendszerben üzemeltetve kialakítani. A külföldi tapasztalatok alapján a szelektíven gy jtött biohulladék gy jtési gyakorisága heti egy alkalom (esetenként heti két alkalom). Nagyobb tárolási id tartam közegészségügyi szempontból nem elfogadható, mert viszonylag gyorsan beindulnak a szerves anyagok bomlási folyamatai, különösen a nyári id szakban. Ennek megfelel en kell a telepítend gy jt edényzet rtartalmát is megválasztani. A települési szilárd hulladék biológiailag lebontható szervesanyag-tartalmának kezelésére vonatkozó szabályozás a Hgt.-ben megfogalmazott általános szabályok alapján vezethet le, illet leg indirekt szabályozással - a hulladéklerakóra csökken mennyiségben vihet zöld- és biohulladék mennyiségb l következtetéssel - állapítható meg. A törvény végrehajtását segít kormányrendelet és miniszteri rendelet szint jogszabályok a speciális szabályokat tartalmazzák. A kezelt zöld- és biohulladék végtermékének - a komposztnak - kereskedelmi forgalornba hozatala az FVM el írásait veszi figyelembe. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter a biohulladékok kezelésér l és a komposztálás környezetvédelmi követelményeir l jogszabályt alkotott, a Hgt. felhatalmazása alapján. A rendelet hatálya a települési szilárd hulladék szervesanyag-tartalmú részének kezelésére, leg a kezelés környezetvédelmi követelményeire vonatkozik, nem terjed ki a kezelés eredményeként keletkez komposzt vagy más termék min sítésére, tekintettel arra, hogy a min sítést a földm velésügyi miniszter rendelete alapján kell végezni és a forgalmazást engedélyeztetni. A KvVM rendelet hatálya kiterjed a biohulladék-kezel telep létesítésével, kialakításával és üzemeltetésével kapcsolatos feltételekre. Nem vonatkoznak az el írások a mez - és erd gazdasági tevékenység során keletkez felszínen visszamaradó növényi maradványokra, valamint a hulladéklerakókban természetes módon keletkez biogázra. A rendelet hatálya az állati hulladékra csak annyiban terjed ki, amennyiben arról külön jogszabály másképp nem rendelkezik. A rendelet meghatároz néhány definíciót, így a biohulladékét és a zöldhulladékét. A rendelet alkalmazásában: - "biohulladék: minden olyan növényi és állati eredet szerves hulladék, amely aerob, vagy anaerob úton biológiailag lebomlik, vagy lebontható".

- "zöldhulladék: olyan biohulladék, amely kertekb l, parkokból származik [(fanyesedék, ág, gally, f , lomb (úttisztításból származó hulladék kivételével), f részpor, faforgács, és egyéb fás hulladék]." Fontos szabálya f dik a jogszabálynak a stabilizált biohulladékhoz, amely a kevert hulladékból (kevert hulladék: a hulladékok jegyzékér l szóló 16/2001 . (VII. 1 8.) KöM rendelet alapján 20 03 01 EWC kóddal jelölt hulladék), illetve a maradék hulladék mechanikai-biológiai kezeléséb l származó hulladék. Ez a jogszabály - a komposztálás fogalmát lényegesen sz kíti az FVM rendelethez képest, amikor csak a szelektíven gy jtött biohulladék ellen rzött körülmények között, oxigén jelenlétében történ autotermikus és termofil - mikro- és makroorganizmusok segítségével történ - biológiai lebontását határozza meg. Új fogalom: - a házi (kiskerti) komposztálás: a háztartásból származó biohulladék saját kertben történ komposztálása, valamint a kész komposzt felhasználása saját célra, és - a stabilizálás: biohulladék bomlóképességének csökkentése olyan mechanikai- biológiai eljárással, amelynek következtében a szagemisszió minimalizálódik a légzési intenzitás egyidej csökkenése mellett; kezelt biohulladék: a biológiai kezelés során keletkezett komposzt, illet leg szilárd lebontási maradék; Alapfeltétel, hogy komposztálás esetén a biohulladékot a keletkezés helyén elkülönítetten kell gy jteni, és el kell kerülni annak egyéb hulladékkal vagy anyaggal való szennyez dését. A biohulladék elkülönített begy jtését követ en azt kezelni kell. A biohulladék- kezel telep létesítése telepengedély-köteles tevékenység. A biohulladék-kezel telep létesítésénél figyelembe kell venni: - az ellátott körzet nagyságát, pl. a lakosszámot, ingatlanszámot, a hulladék- termel k számát, - a kezelni tervezett hulladék összetételét, mennyiségét, ami befolyásolja a kezel telep tervezett kapacitását, - a kezel telep közlekedési kapcsolatát, közm igényét, a hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítményekkel való kapcsolatát (közlekedési, forgalomtechnikai stb.), - gazdaságossági szempontokat. A biohulladék-kezel telep m ködését üzemeltetési szabályzatban rögzítik. Ez vonatkozik - az adminisztrációra, ezen belül a szállítás rendjére, a hulladékfajták mennyiségi és min ségi nyilvántartására, - a hulladékkezelés rendjére, - a munkavégzés munkavédelmi kérdéseire, - a t zvédelmi szabályok betartására, - a nyitvatartásra. A kezeló telep kialakításának feltételeinél figyelembe kell venni a felszín alatti vizek min ségét érint tevékenységekkel összefügg egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet szabályat is.

Ha a biohulladék-kezel telep lakosságnál keletkez biohulladékot is fogad, úgy annak ködési rendjér l az önkormányzat, illet leg az üzemeltet tájékoztatja a lakosságot. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a leadható hulladék fajtáira, mennyiségére vonatkozó információkat; az igénybevétel feltételeit (szállítás, nyitva tartás, ingyenesség stb.), tájékoztatást a létesítmény használatának el nyeir l, a káros környezeti hatások megel zésének módjairól stb. Hazai viszonyok között a komposzt iránt jelenleg a kereslet mérsékelt, ezért a komposzt értékesítése nehéz feladat. Értékesítési lehet ség hiányában a komposzt egyik felhasználási lehet sége a régi rekultiválandó lerakók felületének borítása. A rekultiválás az el írások szerint mintegy 1 m vastag réteg kialakítását jelenti. A legfels záró - rétegnek mindenképpen term képes talajnak kell lennie, amelyhez a komposzt felhasználható. A ZÖLD- ES BIOHULLADÉK KOMPOSZTÁLÁSSAL KAPCSOLATOS ÖNKORMÁNYZATI ÉS LAKOSSÁGI FELADATOK

A zöld- és biohulladékkal kapcsolatos feladatokat a hulladékgazdálkodási törvény és végrehajtási jogszabályai egyértelm en meghatározzák. Az általános alapszabályok ezekre a hulladékokra is érvényesek, vagyis: - A hulladékban rejl anyag és energia hasznosítása érdekében törekedni kell a hulladék legnagyobb arányú ismételt felhasználására, a nyersanyagoknak hulladékkal történ helyettesítésére, - A keletkezett hulladékot, ha az ökológiailag el nyös, m szakilag lehetséges és gazdaságilag megalapozott, hasznosítani kell. Ezt a célt szolgálja a komposztálás. - Amennyiben a hasznosítás gazdasági és technológiai feltételei adottak, a hulladékot a hasznosítás el segítése érdekében a hasznosítási lehet ségeknek megfelel en elkülönítve kell gy jteni (szelektív hulladékgy jtés). - Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történ hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására, a m szaki, illet leg gazdasági lehet ségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. A hulladékgazdálkodási törvény meghatározza a fogyasztó és az ingatlantulajdonos feladatait is, így a lakosságra vonatkozó szabályok a következ k szerint foglalhatók össze: - Az ingatlan tulajdonosa (birtokosa vagy használója) köteles az ingatlanán keletkez települési szilárd hulladékot az el írások szerint - a környezet szennyezését megel , károsítását kizáró módon - gy jteni, továbbá az annak begy jtésére feljogosított hulladékkezel nek átadni. - Az ingatlantulajdonos a települési hulladék egyes összetev it (pl. a biohulladékot) az önkormányzat rendeletében el írtaknak megfelel en köteles elkülönítetten, a környezet veszélyeztetését kizáró módon gy jteni; a meghatározott begy jt helyre vinni vagy a begy jtésre feljogosított hulladékkezel nek átadni. - A fogyasztó köteles a szervezett hulladékbegy jtést, - ideértve a szelektív hulladék begy jtési rendszereket is - igénybe venni.

Szigorú el írásokat fogalmaz meg a törvény a települési önkormányzatokra: - A települési önkormányzat kötelez en ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkez települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn, - A közszolgáltatás kiterjedhet begy jt helyek - hulladékgy jt udvarok, átrakóállomások, gy jt pontok -, el kezel és hasznosító - válogató, komposztáló stb. - telepek létesítésére és ködtetésére is. - A települési önkormányzat a helyi feltételekhez igazodva, rendeletében el írhatja a települési szilárd hulladék egyes összetev inek szelektív gy jtését, közszolgáltatás keretében történ begy jtését, illet leg meghatározhatja az erre vonatkozó részletes szabályokat. Az el általános követelmények teljesítése a biohulladék kezelésének esetében tehát az önkormányzat részér l a közszolgáltatás keretében megszervezett szelektív hulladékgy jtés, és annak kihirdetése helyi rendeletben, míg a lakosság részér l annak igénybevételét jelenti. A szelektív hulladékgy jtés megoldása többféle lehet - hulladékudvar, háztól történ elkülönített begy jtés -, a lakosság részére pedig fennáll annak a választási lehet sége, hogy a saját biohulladékát maga kezeli, komposztálja. A végrehajtási jogszabályok részletes el írásokat is tartalmaznak a szelektív gy jtésre vonatkozóan, amelyek közül a "hasznosítható hulladék"-ra vonatkozókat kell alkalmazni a biohulladékra: - A települési hulladék gy jtése és tárolása csak zártan, gy jt edényben, illetve más edényzetben vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben (pl. konténerben) történhet, a további kezelésnek megfelel módon elkülönítve. - A települési szilárd hulladék gy jtésére szolgáló gy jt edényt a szolgáltatással érintett ingatlanon belül kell tárolni. - A hulladékgy jt udvar, illetve gy jt sziget használatáért a közszolgáltatást igénybe vev ingatlantulajdonos számára a közszolgáltatás díján felül külön díjazás nem számítható fel. - Elkülönített gy jtés esetén az elkülönítetten gy jtött, biológiailag lebontható hulladék szervezett begy jtésének és elszállításának feltételeit az önkormányzat rendeletben szabályozza. A települési szilárd hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalma többségében zöld-, illet leg biohulladékból tev dik össze. A zöld- és biohulladékot célszer már a keletkezés helyén – a háztartáson belül elkülönítetten gy jteni, természetesen igazodva ahhoz, milyen a hulladékkezelési közszolgáltatás keretében a biohulladék begy jtés és elszállítás rendszere. A lakóingatlanon belüli szelektív gy jtés minimálisan azt igényli, hogy a közszolgáltató szállítóeszközéhez illeszked gy jt edényzettel rendelkezzen a lakos, vagyis pl. biztosított legyen egy második gy jt edény erre a célra. Hogy pontosan milyen gy jt edény rendszeresítése a legcélszer bb, azt a közszolgáltató gy jt rendszere határozza meg. A szóba jöhet megoldások: - a biohulladékot a lakóingatlanról a közszolgáltató gy jti be, megadott id közönként, - a biohulladékot a lakos szállítja el a közszolgáltatás részeként m köd hulladékgy jt udvarba, vagy komposzttelepre - a lakos saját ingatlanán maga kezeli biohulladékát

A biohulladéknak a lakóingatlanról a közszolgáltató által történ begy jtése olyan gy jt edényt igényel, amely biztosítja a hulladék biztonságos gy jtését és célgépbe történ ürítését is lehet vé teszi. Az edény megválasztásánál a keletkez mennyiség függvényében – tekintettel az ürítési gyakoriságra, valamint a hulladék bomlására - az edénytérfogat megválasztása fontos tényez . Ha a biohulladékot a lakos szállítja a közszolgáltatás részeként m köd hulladékgy jt udvarba, vagy komposztálótelepre, az elszállítási gyakoriságot a lakos maga szabhatja meg, érdemes azonban a szaghatások elkerülése érdekében ezt rendszeresen megtenni.

A legegyszer bb megoldás, amikor a lakos saját ingatlanán kezeli hulladékát (házi komposztálás). Már a biohulladék szelektív gy jtésének bevezetése el tt fel kell mérni azt, hogy milyen mennyiség és összetétel , szerkezet biohulladék keletkezésével kell számolni egy település esetében. Ezt a felmérést célszer a közszolgáltatónak elvégeznie és legalább a következ szempontokra figyelemmel kell azt megvalósítani: - milyen számú lakóingatlanról kell megoldani a begy jtést; - milyen a családiházas, zárt beépítés övezetek aránya, - milyen a lakosok életvitele, - milyen és mennyi biohulladék keletkezésével kell számolni A lakóingatlanok és az ott él k száma befolyással van a begy jtend hulladék mennyiségére, leg a háztartásban (konyhában) keletkez zöldség és gyümölcs maradékra. A zárt beépítés területekr l a konyhai hulladék teljes mennyisége a gy jt edénybe kerül, szelektív biohulládék gy jtése esetén az e célra rendszeresített edénybe. A családi házas övezetek esetében a konyhai hulladékon kívül a kertben (virágos és/vagy veteményes) keletkez zöldhulladék is keletkezik. Hogy ez a biohulladékot befogadó edénybe kerül e, vagy saját felhasználásra (házi komposztálás), ezt a felmérésnek kell kiderítenie. A lakosok életvitele befolyással van biohulladékuk kezelére is : a több id vel rendelkez , kisebb jövedelm lakosok, valamint azok, akik termelnek növényeket, nyitottabbak a biohulladék saját kezelésére. A keletkez biohulladék mennyiségét jelent sen befolyásolja a lakóingatlanok növényesítése. Nem csak azt kell azonban figyelembe venni milyen arányban fedi növényzet a területet, azt is számításba kell venni, hogy ebb l milyen a fák, bokrok és a lágyszárúak aránya. A fák, bokrok tavasszal- sszel jelentenek biohulladékot (nyesésb l származó gallyak), - amit célszer aprítani -míg a f és kisebb méret zöldségek, gyümölcsök és virágok nagyobb nedvességtartalmú nyíradékot jelentenek. A közszolgáltatónak kell döntenie arról - természetesen az önkormányzat beleegyezésének megszerzése mellett -, hogy milyen módszert választ a szelektív gy jtéshez. A cél, hogy a biohulladék ne kerüljön a hulladéklerakóba, vagyis ne vegyesen gy jtött hulladék begy jtésére kerüljön sor, és az elkülönítetten gy jtött biohulladék hasznosítható legyen. A biohulladékok szelektív gy jtésének bevezetését nem feltétlenül kell a település teljes területére kiterjeszteni, megvalósítható ez oly módon is, hogy csak egyes lakóövezetekre terjeszti ki azt az önkormányzat. AZ ÉPITESI-BONTÁSI HULLADÉKOK

Az építési hulladék fogalomkör az épületek és építmények felújítása, illetve bontása során keletkez szilárd hulladékok átfogó megjelölésére szolgál. A nemzetközi gyakorlat, kifejezetten a m szaki praktikum szempontjai alapján, az építési-bontási hulladékok következ csoportosítását alkalmazza.

Kitermelt föld. A földkitermeléssel járó föld- és mélyépítési munkáknál keletkez , hidraulikusan vagy bitumennel kötött összetev ket nem tartalmazó természetes eredet ásványi anyagokból (homok, agyag, kavics, k vagy k zetek) álló maradék, tekintet nélkül arra, hogy helyszíni természetes el fordulásról van-e szó vagy a természetes el fordulásból származó anyagot egy korábbi építési tevékenység során helyezték oda. A talajkitermelés csaknem minden építési tevékenységnél el fordul. Mennyiségében a legnagyobb arányt képezi az építési hulladékok között. Útbontási hulladék. A közlekedési és a közterületi építésb l, bontásból és karbantartásból származó, dönt en szilárd ásványi anyagokból álló hulladék, amely az út, illetve közterület kopó/záró, köt és tehervisel rétegeib l származik, és azok fajtájától függ en az alkalmazott anyagokból tev dik össze (autópályák, országutak, d utak stb.). Az útbontási hulladék tartalmazhat hidraulikus köt anyagú betont, bitumenes kötés anyagokat és aszfaltokat, valamint burkolóés szegélyköveket. Építési hulladék Az épületek, építmények építésekor, részleges vagy teljes bontásakor, felújításakor keletkez , ásványi anyagokat tartalmazó szilárd hulladék (k , tégla, beton, cserép, gipsz, csempe, homok stb.), amelynek összetételét jelent s mértékben meghatározza az alkalmazott építési mód, az építmény kora és funkciója. Kevert építési hulladék. Az épületek, építmények építésekor, részleges vagy teljes bontásakor, felújításakor keletkez szilárd hulladék, amelynek összetételére jellemz az ásványi és nem ásványi eredet összetev k kevert megjelenése. Dönt en nem ásványi eredet összetev kb l (fa, papír, m anyagok, fémek stb.) áll, hasonlóan az iparból és kereskedelemb l származó szilárd települési hulladékhoz. Nemritkán veszélyes komponenseket is (pl. festékmaradékok, azbeszt szigetel anyag hulladékok) tartalmaz. Ezt a hulladékot rendszerint nem gy jtik szelektíven, nem ártalmatlanítják elkülönítetten a települési szilárd hulladéktól (szokásos gy jtési-szállítási módja a konténeres gy jtés). A kitermelt föld, az építési és az útbontási hulladék, valamint a kevert építési hulladék a nemzetközi gyakorlatban nem tartozik a különleges kezelést igényl , veszélyes hulladékok közé. Ennek persze lényeges feltétele, hogy az útbontási hulladékoknál az aszfalt- és bitumentartalmú maradékokat, illetve az építési hulladékoknál az azbeszttartalmú hulladékokat szelektíven gy jtsék és kezeljék. A kevert építési hulladék - hasonló jellemz i miatt - a települési szilárd hulladékkal együtt kezelhet . Az építési hulladékok veszélyes összetev tartalma általában 1 tömegszázalék alatti és ez is dönt en a finomabb szemcsefrakcióban koncentrálódik. A feldolgozás során osztályozással ez elkülöníthet , továbbá a darabos szennyez dések (pl. impregnált fa részek, kátránypapír) az el válogatással kigy jthet . Ez csekély mennyiség, amely a feldolgozás során eltávolításra kerül, és így a hulladékból származó másodnyersanyagok hasznosítása szempontjából nem jelent valódi gondot.

Az építési-bontási hulladékok mennyiségére néhány közelít becslés kivételével az országban nincs mérésen alapuló adatsor. Az építési-bontási hulladékok mennyisége függ a településszerkezett l, az építési munkák jellegét l, az építési, bontási, felújítási tevékenységek dinamikájától, az infrastruktúra és a termelés b vítését l, az adott ország gazdasági fejlettségét l, tehát konkrét felmérések híján egzaktan nem határozható meg. A becslések szerint viszont mennyisége folyamatosan n . Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv mértékadó szakmai becslésekre támaszkodva évente mintegy 10 millió tonna építési és bontási hulladék keletkezésével számol, aminek kb. 70%-a a kitermelt föld (kb. 7 millió tonna). Az útépítési hulladék kb. 1,1 millió tonna. az építési hulladék kb. 1,3 millió tonna, a kevert építési hulladék kb. 0,6 millió tonna. A kitermelt föld mintegy 15%-a kerül hasznosításra (területfeltöltés, rekultiváció stb.). Az útbontási hulladéknál ez az arány jelent sen magasabb, mintegy 75-80%-os, míg a különböz építési hulladékok esetében gyakorlatilag elenyész a hasznosítás mértéke. A legértékesebb másodlagos nyersanyagot az útbontásból és az építmények bontásából származó hulladékok biztosíthatják. AZ ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉKOK FELDOLGOZÁSA ÉS HASZNOSÍTÁSA

Speciálisan az építési-bontási hulladékok begy jtését szolgáló gy jtési körzetek nincsenek. A közszolgáltatás rendszerén kívül számos vállalkozó szállít építési-bontási hulladékot, de ezek csak egyedi megbízás alapján történnek, és nem gazdaságossági vagy logisztikai szempontokat figyelembe véve. Az egyéni, esetleges szállítások többnyire nem felelnek meg a hatályos jogszabályokban feltételként támasztott környezetvédelmi és közegészségügyi követelményeknek. Jelenleg a régióban nincs kialakulóban komplex rendszer, mely az építésibontási hulladékok begy jtésére és szállítására szakosodna. A fejlett európai országokban a tervszer hulladékgazdálkodásra való áttérés nyomán új szemlélet és gyakorlat alakult ki, amely az építési hulladékok körére is kiterjedve létrehozta a maga saját hulladékhasznosító iparágát, valamint az ezt kiszolgáló berendezéseket és technológiákat. Az építésb l-bontásból keletkez hulladékok hasznosítása az épít iparban világszerte terjed. Az EU tagországaiban 1990-ben kb. 150 millió tonna bontott építési hulladék keletkezett, amely mennyiség folyamatos növekedésével számolnak a 2015-ig szóló prognózisok. A hasznosítás hagyományai és törekvései az egyes tagországokban eltér ek. A tagállamok egy részében (Hollandia, Németország, Ausztria, Franciaország), illetve Svájcban az építési-bontási hulladékok másodnyersanyagként történ hasznosításának aránya eléri vagy meghaladja a 45-50%-ot, míg a többi tagállamban ez jelent sen kisebb mérték . Általánosságban a hasznosítás külföldi gyakorlatában a gazdaságosságot nagymértékben befolyásolják a jelent sen megnövelt lerakási díjak (pl. Hollandiában öt-hatszorosára növelték a törmeléklerakási díjakat). A központi és helyi befolyásoláson túlmen en az ilyen célú vállalkozások létrehozását és eredményes m ködését országos szinten támogatják, a másodnyersanyag el állítókat megillet nyereségadó- és forgalmiadó-mentességgel, illetve a felhasználókat megillet adókedvezménnyel, illetve helyi beruházási támogatásokkal segítik. Az európai szabályozásra jellemz , hogy mindenhol többlépcs s folyamatról van szó: - alapvet kiindulási követelmény a politikai akarat, a politikai döntés, amely els sorban a témára irányuló törvénykezés, rendeletek, intézkedések formájában nyilvánul meg, az egyes országok hulladékgazdálkodási szabályozásának keretein belül,

- ezt követi a végrehajtási, m szaki-gazdasági szabályozási háttér kialakítása, - majd a politikai akaratot megvalósító vállalkozók egymással szövetkezve igyekeznek a ködési feltételeket kialakítani és a piaci körülményeket figyelembe véve a célirányos ködtetést biztosítani. Általános tapasztalat, hogy m köd piaci feltételek között a másodnyersanyagok termelési körfolyamatba való visszavezetésének kiinduló alapja: - a termékmin sítés és ennek egységes rendje, - a gazdasági tényez k, ezek között is a feldolgozási költségek és a lerakási költségek egymáshoz viszonyított aránya (mértékadó feltétel egy országosan minimális lerakási díj meghatározása); - a hasznosító vállalkozások és másodnyersanyag felhasználókat megillet különféle kedvezmények (adó, hitel, beruházási támogatás stb.). Általános alapelvként rögzíthet , hogy a min ség a hasznosított épít anyagok piacának kulcskérdése. Ezt kell a magyar min sítési rendszer kritériumainak kialakításakor szem el tt tartani. Az építési-bontási hulladékok hasznosításával kapcsolatos tevékenységek beindulásakor szinte minden országban egyöntet tapasztalat volt az, hogy a vállalkozások nehezen fogadták el a hasznosítási technológiával el állított épít anyagokat, félve attól, hogy ezek hátrányosan befolyásolják a termékek min ségét. Ezért azok a vállalkozások, amelyek hasznosító telepeket m ködtetnek, mindenütt egyesületekbe tömörültek, amelyek összehangolták er feszítéseiket az alkalmazás különböz területein, úgymint: - termékeik különböz területeken történ engedélyeztetése, - termékmin sít vizsgálatok elvégzése, - termékmin sítési irányelvek kidolgozása, - termékek min ségellen rzési irányelveinek kidolgozása, - kapcsolattartás a hatóságokkal és a közvéleménnyel. A teljes szakterületre vonatkozóan átfogó szabályozással az EU tagállamok közül jelenleg csak Németország, Ausztria és Hollandia, illetve az EU-n kívül Svájc rendelkezik. A nemzeti szövetségek ugyanakkor a németországi székhely nemzetközi szövetségbe tömörültek, amely segíti a területen az egységes szabályozási rendszer kialakítását. AZ ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉK HASZNOSÍTÁSI LEHET SÉGEI

Feldolgozott hulladék Származási hely A hasznosított termékek Betonhulladék

Utak,hidak, ipari Aprított betontörmelék létesítmények

Aszfalthulladék

Útszerkezetek

Aprított aszfalttörmelék

Alkalmazási lehet ségek Kötés nélküli útalapok, adalékanyag beton el állításához, vízvezet réteg kialakítása stb. Köt anyag nélküli fels útalap, köt anyaggal ellátott

Aszfalt betonhulladék

Építési hulladék

Építési téglatörmelék

Kevert eredet hulladék

útalap, adalékanyag aszfalt el állításához és Utak, hidak, Aprított keverék betonból, Köt anyag nélküli közterek aszfaltból és természetes fels útalap, kövekb l köt anyaggal ellátott fels útalap, mez gazdasági utak Építmények, Hasznosítható építési Stabilizált és ipari homok, építési apríték feltöltések alapozások, létesítmények (téglatartalom sportpályák 25%-nál kevesebb) alapozásai Házak, építmények

Hasznosítható homok, építési (téglatartalom 25% felett)

ásványi Építmények, Hasznosítható építési házak, ipari építési zúzalék létesítmények

építési Adalékanyag apríték falazótéglák el állításához, beton és könny beton adalékanyag, stabilizálások, töltés, alapozás, padlóburkolatok ásványi Feltöltések, alapozások, sportpályák alsó rétegén, vízelvezetések

A kezelést és a hulladékból el állított termék min ségét környezetvédelmi szabványokkal, el írásokkal szabályozzák. Külön kell szabályozni a veszélyes hulladék leválasztását, ilyen anyagokkal szennyezett anyagot feldolgozni nem szabad. A feldolgozó létesítményekben fontos, hogy m ködjön egy olyan többszempontú ellen rzésátvételi rendszer, amely három fázisú min ségi sz rést alkalmaz. A feldolgozó létesítmény beüzemelésekor akkreditált küls szervezet vizsgálatai alapján adják ki a m ködési engedélyt. A vizsgálatok a beszállított hulladék analízisét, a telje feldolgozási folyamat –el készítés, tárolás, aprítás, osztályozás, szelektálás, késztermék tárolás – értékelését, valamint a termék min ségvizsgálatát tartalmazzák. Az önellen rzést saját laboratórium végzi és adja ki az értékesítend másodnyersanyag min ségi tanusításával. 1. függelék. Jogszabályok A tervezés során figyelembe veend hulladékgazdálkodási jogszabályok jegyzéke A jogszabályokat érintettségt l függ en kell alkalmazni1

2000. évi XLIII. Tv. a hulladékgazdálkodásról 1

Megjegyzés: Ez a jegyzék a jöv ben még változni fog, ezért a terv készítése el tt meg kell gy dni arról, hogy nem jelent-e meg új jogszabály vagy módosítás (például a közeljöv ben várható a komposztálással, a roncsautók kezelésével, az elektronikai hulladékkal kapcsolatos joganyagok megjelenése).

4/1984. (II. 1.) ÉVM rendelet a településtisztasági szolgáltatás ellátásáról és a települési folyékony hulladékok ártalmatlanításáról 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefügg tevékenységekr l 55/1987. (X. 30.) Mt rendelet az emberi környezetre veszélyt jelent egyes anyagok külföldr l történ behozataláról 11/1991. (V. 16.) KTM rendelet a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeinek és az azok alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról 101/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékok országhatárokat átlép szállításának ellen rzésér l és ártalmatlanításáról szóló, Bázelben, 1989. Március 22. Napján aláírt egyezmény kihirdetésér l (szövegét a nemzetközi szerz dések részben közöljük.) 241/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerz désr l 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól 4/2001. (II. 23.) KöM rendelet a hulladékolajok kezelésének részletes szabályairól 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól 9/2001. (IV. 9.) KöM rendelet az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályairól 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mez gazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeir l 192/2003. (XI.26.) Korm. Rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeir l szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet módosításáról 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeir l 241/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet a jegyz hulladékgazdálkodási feladat- és hatáskörér l 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékér l, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékér l 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeir l 8006/2003. (K.Ért.13.) KvVM tájékoztatója a céltámogatással, illetve 1 milliárd forint felett címzett támogatással megvalósuló térségi szilárdhulladék kezelést szolgáló beruházások 2004. évre szóló fajlagos költségér l, valamint m szaki követelményeir l 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkez hulladék kezelésér l 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének m szaki követelményeir l, m ködési feltételeir l és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeir l 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekr l 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól 2/2002. (VII. 9.) KvVM rendelet a titán-dioxid gyártás hulladékairól 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes m szaki szabályairól 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól

126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményér l 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekr l 103/2003. (IX.11.) FVM rendelet a növényvéd szerrel szennyezett csomagolóeszközhulladékok kezelésér l

2. függelék EWC kódok, azonosító számok A települési hulladékban megjelen hulladék összetev k és EWC kódszámaik a hulladékok jegyzékér l szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet alapján2 EWC kód

Megnevezés

20

TELEPÜLÉSI HULLADÉKOK (HÁZTARTÁSI HULLADÉKOK ÉS AZ EZEKHEZ HASONLÓ, KERESKEDELMI, IPARI ÉS INTÉZMÉNYI HULLADÉKOK), BELEÉRTVE AZ ELKÜLÖNÍTETTEN GY JTÖTT HULLADÉKOKAT IS

20 01 20 01 01 20 01 02 20 01 08 20 01 10 20 01 11 20 01 13* 20 01 14* 20 01 15* 20 01 17* 20 01 19* 20 01 21* 20 01 23* 20 01 25 20 01 26* 20 01 27* 20 01 28 20 01 29* 20 01 30 20 01 31* 20 01 32 20 01 33*

elkülönítetten gy jtött hulladék frakciók (kivéve 15 01) papír és karton üveg biológiailag bomló konyhai és étkezdei hulladékok ruhanem textíliák oldószerek savak lúgok fényképészeti vegyszerek növényvéd szerek fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok klór-fluor-szénhidrogéneket tartalmazó kiselejtezett berendezések étolaj és zsír olaj és zsír, amely különbözik a 20 01 25-t l veszélyes anyagokat tartalmazó festékek, tinták, ragasztók és gyanták festékek, tinták, ragasztók és gyanták, amelyek különböznek a 20 01 27-t l veszélyes anyagokat tartalmazó mosószerek mosószerek, amelyek különböznek a 20 01 29-t l citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek gyógyszerek, amelyek különböznek a 20 01 31-t l elemek és akkumulátorok, amelyek között 16 06 01, 16 06 02 vagy a 16 06 03 kódszám alatt felsorolt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók elemek és akkumulátorok, amelyek különböznek a 20 01 33-tól veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21 és 20 01 23 kódszámú hulladékoktól kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21, 20 01 23 és 20 01 35 kódszámú hulladékoktól veszélyes anyagokat tartalmazó fa fa, amely különbözik a 20 01 37-t l m anyagok fémek

20 01 34 20 01 35*

20 01 36 20 01 37* 20 01 38 20 01 39 20 01 40 2

A 2. függelékben felsoroltakon kívül az önkormányzatok felel sségi körébe tartozóan még más hulladékok is keletkezhetnek (pl. állati hulladékok EWC 02 f csoport, építési bontási hulladékok EWC 17 csoport, egészségügyi hulladékok EWC 18 f csoport). * veszélyes hulladék

EWC kód 20 01 41 20 01 99

Megnevezés kéménysöprésb l származó hulladékok közelebbr l nem meghatározott egyéb frakciók

20 02 20 02 01 20 02 02 20 02 03 20 03 20 03 01 20 03 02 20 03 03 20 03 04 20 03 06 20 03 07 20 03 99

kerti és parkokból származó hulladékok (a temet i hulladékot is beleértve) biológiailag lebomló hulladékok talaj és kövek egyéb, biológiailag lebonthatatlan hulladékok egyéb települési hulladék egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is piacokon keletkez hulladék úttisztításból származó hulladék emészt gödrökb l származó iszap szennyvíz tisztításából származó hulladék lom hulladék közelebbr l nem meghatározott lakossági hulladékok

15

HULLADÉKKÁ VÁLT CSOMAGOLÓANYAGOK; KÖZELEBBR L NEM MEGHATÁROZOTT ABSZORBENSEK, TÖRL KEND K, SZ ANYAGOK ÉS VÉD RUHÁZAT

15 01

csomagolási hulladékok (beleértve a válogatottan gy jtött települési csomagolási hulladékokat) papír és karton csomagolási hulladékok m anyag csomagolási hulladékok fa csomagolási hulladékok fém csomagolási hulladékok vegyes összetétel kompozit csomagolási hulladékok egyéb, kevert csomagolási hulladékok üveg csomagolási hulladékok textil csomagolási hulladékok veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémb l készült csomagolási hulladékok, ide értve a kiürült hajtógázos palackokat

15 01 01 15 01 02 15 01 03 15 01 04 15 01 05 15 01 06 15 01 07 15 01 09 15 01 10* 15 01 11*

* veszélyes hulladék

2. számú melléklet az 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelethez A hulladékgy jt udvarban begy jthet hulladékok azonosító száma, megnevezése 02

02 01 02 01 04 02 01 08 02 01 09 03

03 02 03 02 99 07 07 03 07 03 99 07 06

07 06 99 07 07 07 07 99 08

08 01 08 01 11 08 01 12 08 01 17 08 01 18 08 01 21 08 03 08 03 17 08 03 18 08 04

MEZ GAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSB L, ERD GAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZEREL ÁLLÍTÁSBÓL ÉS -FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK mez gazdaság, kertészet, vízkultúrás termelés, erdészet, vadászat és halászat hulladékai m anyag hulladék (kivéve a csomagolóeszközöket) veszélyes anyagokat tartalmazó, mez gazdasági vegyi hulladékok mez gazdasági vegyi hulladékok, amelyek különböznek a 02 01 08-tól FAFELDOLGOZÁSBÓL ÉS FALEMEZ-, BÚTOR-, CELLULÓZ ROST SZUSZPENZIÓ-, PAPÍRÉS KARTONGYÁRTÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK faanyagvéd szer hulladékok közelebbr l nem meghatározott faanyagvéd szerek SZERVES KÉMIAI FOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK szerves festékek, pigmentek és színezékek termeléséb l, kiszereléséb l, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok (kivéve 06 11) közelebbr l nem meghatározott hulladékok zsírok, ken anyagok, szappanok, mosószerek, fert tlenít szerek és kozmetikumok termeléséb l, kiszereléséb l, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok közelebbr l nem meghatározott hulladékok finom vegyszerek és vegyipari termékek termeléséb l, kiszereléséb l, forgalmazásából és felhasználásából származó, közelebbr l nem meghatározott hulladékok közelebbr l nem meghatározott hulladékok BEVONATOK (FESTÉKEK, LAKKOK ÉS ZOMÁNCOK), RAGASZTÓK, TÖMÍT ANYAGOK ÉS NYOMDAFESTÉKEK TERMELÉSÉB L, KISZERELÉSÉB L, FORGALMAZÁSÁBÓL ÉS FELHASZNÁLÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK festékek és lakkok termeléséb l, kiszereléséb l, forgalmazásából és felhasználásából, valamint ezek eltávolításából származó hulladékok szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakkhulladékok festék- vagy lakk-hulladékok, amelyek különböznek a 08 01 11-t l festékek és lakkok eltávolításából származó, szerves oldószereket vagy egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok festékek és lakkok eltávolításából származó hulladékok, amelyek különböznek a 08 01 17-t l festékek és lakkok eltávolítására használt, hulladékká vált anyagok nyomdafestékek termeléséb l, kiszereléséb l, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner hulladékká vált toner, amelyik különbözik a 08 03 17-t l ragasztók és tömít anyagok termeléséb l, kiszereléséb l, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok (a vízhatlanító termékeket is beleértve)

08 04 09 08 04 10 09 09 01 07 09 01 08 09 01 10 09 01 11 09 01 12 13 13 02 13 02 05 13 02 06 13 02 07 15

15 01 15 01 01 15 01 02 15 01 03 15 01 04 15 01 05 15 01 06 15 01 07 15 01 09 15 01 10 15 01 11 16 16 01 03 16 01 14 16 01 15 16 01 17 16 01 18 16 01 19 16 01 20 16 02 16 02 11 16 02 13 16 02 14

szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömít anyagok hulladékai ragasztók, tömít anyagok hulladékai, amelyek különböznek a 08 04 09-t l FÉNYKÉPÉSZETI IPAR HULLADÉKAI ezüstöt vagy ezüstvegyületeket tartalmazó fotófilm és -papír ezüstöt vagy ezüstvegyületeket nem tartalmazó fotófilm és -papír egyszerhasználatos fényképez gépek, áramforrás nélkül egyszerhasználatos fényképez gépek, amelyek a 16 06 01, 16 06 02 vagy a 16 06 03 kódszámú tételekhez tartozó áramforrást is tartalmaznak áramforrást is tartalmazó, egyszerhasználatos fényképez gépek, amelyek különböznek a 09 01 11-t l OLAJHULLADÉKOK ÉS FOLYÉKONY ÜZEMANYAGOK HULLADÉKAI (kivéve az étolajokat, valamint a 05, 12 és 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat) motor-, hajtóm - és ken olaj hulladékok ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtóm - és ken olajok szintetikus motor-, hajtóm - és ken olajok biológiailag könnyen lebomló motor-, hajtóm - és ken olajok HULLADÉKKÁ VÁLT CSOMAGOLÓANYAGOK; KÖZELEBBR L NEM MEGHATÁROZOTT ABSZORBENSEK, TÖRL KEND K, SZ ANYAGOK ÉS VÉD RUHÁZAT csomagolási hulladékok (beleértve a válogatottan gy jtött települési csomagolási hulladékokat) papír és karton csomagolási hulladékok m anyag csomagolási hulladékok fa csomagolási hulladékok fém csomagolási hulladékok vegyes összetétel kompozit csomagolási hulladékok egyéb, kevert csomagolási hulladékok üveg csomagolási hulladékok textil csomagolási hulladékok veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémb l készült csomagolási hulladékok, ideértve a kiürült hajtógázos palackokat A JEGYZÉKBEN KÖZELEBBR L NEM MEGHATÁROZOTT HULLADÉKOK termékként tovább nem használható gumiabroncsok veszélyes anyagokat tartalmazó fagyálló folyadékok fagyálló folyadékok, amelyek különböznek a 16 01 14-t l vasfémek nem vasfémek m anyagok üveg elektromos és elektronikus berendezések hulladékai klór-fluor-szénhidrogéneket (HCFC, HFC) tartalmazó használatból kivont berendezések veszélyes anyagokat tartalmazó használatból kivont berendezések, amelyek különböznek a 16 02 09-t l 16 02 12-ig felsorolt tételekt l használatból kivont berendezések, amelyek különböznek a 16 02 09-t l 16 02 13-ig felsoroltaktól

16 02 16 16 06 16 06 01 16 06 02 16 06 03 16 06 04 16 06 05 17 17 01 17 01 01 17 01 02 17 01 03 17 01 07 17 02 17 02 01 17 02 02 17 02 03 17 04 17 04 01 17 04 02 17 04 03 17 04 04 17 04 05 17 04 06 17 04 07 17 05 17 05 04 17 06 17 06 04 17 08 17 08 02 17 09 17 09 04 20

20 01 20 01 01 20 01 02 20 01 10 20 01 11 20 01 13 20 01 14 20 01 15

használatból kivont berendezésekb l eltávolított anyagok, amelyek különböznek a 16 02 15-t l elemek és akkumulátorok ólomakkumulátorok nikkel-kadmium elemek higanyt tartalmazó elemek lúgos akkumulátorok (kivéve 16 06 03) egyéb elemek és akkumulátorok ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKR L KITERMELT FÖLDET IS) beton, tégla, cserép és kerámia beton téglák cserép és kerámiák beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól fa, üveg és m anyag fa üveg m anyag fémek (beleértve azok ötvözeteit is) vörösréz, bronz, sárgaréz alumínium ólom cink vas és acél ón fémkeverékek föld (ideértve a szennyezett területekr l származó kitermelt földet), kövek és kotrási medd föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól szigetel anyagokat és azbesztet tartalmazó épít anyagok szigetel anyagok, amelyek különböznek a 17 06 01 és 17 06 03-tól gipsz alapú épít anyagok gipsz alapú épít anyag, amely különbözik a 17 08 01-t l egyéb építkezési és bontási hulladékok kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól TELEPÜLÉSI HULLADÉKOK (HÁZTARTÁSI HULLADÉKOK ÉS AZ EZEKHEZ HASONLÓ, KERESKEDELMI, IPARI ÉS INTÉZMÉNYI HULLADÉKOK), BELEÉRTVE AZ ELKÜLÖNÍTETTEN GY JTÖTT HULLADÉKOKAT IS elkülönítetten gy jtött hulladék frakciók (kivéve 15 01) papír és karton üveg ruhanem textíliák oldószerek savak lúgok

20 01 17 20 01 19 20 01 21 20 01 23 20 01 25 20 01 26 20 01 27 20 01 28 20 01 29 20 01 30 20 01 31 20 01 32 20 01 33 20 01 34 20 01 35 20 01 36 20 01 37 20 01 38 20 01 39 20 01 40 20 02 20 02 01 20 02 02 20 03 20 03 07

fényképészeti vegyszerek növényvéd szerek fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok klór-fluor-szénhidrogéneket tartalmazó kiselejtezett berendezések étolaj és zsír olaj és zsír, amely különbözik a 20 01 25-t l veszélyes anyagokat tartalmazó festékek, tinták, ragasztók és gyanták festékek, tinták, ragasztók és gyanták, amelyek különböznek a 20 01 27-t l veszélyes anyagokat tartalmazó mosószerek mosószerek, amelyek különböznek a 20 01 29-t l citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek gyógyszerek, amelyek különböznek a 20 01 31-t l elemek és akkumulátorok, amelyek között a 16 06 01, 16 06 02 vagy a 16 06 03 kódszám alatt felsorolt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók elemek és akkumulátorok, amelyek különböznek a 20 01 33-tól veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21 és 20 01 23 kódszámú hulladékoktól kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21, 20 01 23 és 20 01 35 kódszámú hulladékoktól veszélyes anyagokat tartalmazó fa fa, amely különbözik a 20 01 37-t l m anyagok fémek kerti és parkokból származó hulladékok (a temet i hulladékot is beleértve) biológiailag lebomló hulladékok talaj és kövek egyéb települési hulladék lom hulladék

3. függelék. Önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladatai A lakosság és az önkormányzatok hulladékkezeléssel kapcsolatos feladatai

A Hgt a lakosság számára el írja, hogy: - A fogyasztó köteles a szervezett hulladékbegy jtést - ideértve a szelektív hulladékbegy jtési rendszereket is - igénybe venni. - Törvényben meghatározott esetekben a fogyasztó köteles a hulladékká vált terméket az annak visszavételére kötelezettnek, illetve feljogosítottnak visszaszolgáltatni. - Az ingatlantulajdonos a települési hulladék egyes összetev it (pl. a veszélyes hulladékokat) az önkormányzat rendeletében el írtaknak megfelel en köteles elkülönítetten, a környezet veszélyeztetését kizáró módon gy jteni; a meghatározott begy jt helyre vinni vagy a begy jtésre feljogosított hulladékkezel nek átadni. A Hgt a települési önkormányzatok részére kötelez feladatként határozza meg a következ feladatokat: - közszolgáltatás megszervezése (szilárd és folyékony hulladékokra), - közterületen elhagyott hulladékok begy jtése, kezelése - a kezel vek létesítése és üzemeltetése, vagy más szervezésében m köd közszolgáltatáshoz való csatlakozás - közterületek tisztántartásának megszervezése, - a közszolgáltatás a díjainak megállapítása - helyi hulladékgazdálkodási tervek elkészítése A Hgt alapján az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják továbbá: - szelektív gy jtés megszervezését, - hulladékgy jt udvarok és szigetek kialakítását, - válogatóm vek és komposztáló üzemek létesítését. A közszolgáltatás megszervezésével és a lerakók üzemeltetésével kapcsolatos további jogszabályi kötelezettségek a települési önkormányzatok számára: Kötelez a települési szilárd és folyékony hulladék kezelési közszolgáltatás megszervezése: 2000 f és a fölötti állandó lakos esetén 2002. január 1. napjáig; 2000 f állandó lakos alatt 2003. január 1. napjáig (Hgt. 56.§ (1) bekezdés). - Az üzemeltet nek (nem minden esetben az önkormányzatra vonatkozó el írás) a már üzemel hulladéklerakók teljes kör környezetvédelmi felülvizsgálatát 2 éven belül el kell végezni. A felülvizsgálat elvégzésének törvényi határideje 2003. január 1. volt (Hgt. 56.§ (5) bekezdés). - A településen jelenleg m köd állati hulladéktemet m ködését környezetvédelmi szempontból 2003. december 31-ig felül kell vizsgálni (71/2003. (VI. 27) FVM rendelet 18.§ (1) bekezdése alapján).

- Az üzemeltet (nem minden esetben az önkormányzatra vonatkozó el írás) – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – 2002. március 31-ig köteles (volt) a meglév , engedéllyel rendelkez vagy üzemel hulladéklerakót, illetve leürít helyet az illetékes környezetvédelmi felügyel ségnek bejelenteni (203/2001. (XI. 14.) korm. rendelet 28.§ (1) bekezdés). Leürít hely esetében a környezetvédelmi hatóságnak a kötelezést elrendel határozata esetében felülvizsgálatot kell lefolytatni. - A lerakással ártalmatlanított hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmát csökkenteni kell: 2004. július 1. napjáig 75%-ra, 2007. július 1. napjáig 50%-ra, 2014. július 1. napjáig 35%-ra (Hgt. 56.§ (7) bekezdés) - A Hgt. hatálybalépéséig létrejött, települési hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására irányuló szerz dések 2003. január 1. napján megsz nnek, kivéve, ha azt a szerz felek a törvényben, a közszolgáltatás ellátására vonatkozó szerz dés részletes feltételeit szabályozó végrehajtási rendeletben meghatározott feltételeknek és tartalomnak megfelel en módosították (Hgt. 56.§ (9) bekezdés). A hulladéklerakással kapcsolatos el írások önkormányzati feladatokat érint 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet (továbbiakban: Lr.) alapján:

szabályai a

A különböz kategóriájú hulladéklerakóban - a hulladékok jegyzékér l szóló külön jogszabály figyelembevételével - a következ hulladékok lerakása engedélyezhet : - veszélyes hulladék lerakóban történ elhelyezéssel veszélyes hulladékok; - nem-veszélyes hulladék lerakóban történ elhelyezéssel: települési szilárd hulladék, amely kielégíti a nem veszélyeshulladék-lerakóban átvehet hulladékra a Lr. 2. számú mellékletének megfelel en megállapított átvételi követelményeket, egyéb nem veszélyes hulladékok, melyek kielégítik a Lr. 2. számú melléklet szerinti átvételi követelményeket, biológiai, kémiai, illetve h kezeléssel, tartós (legalább 6 hónapig tartó) tárolással vagy más kezeléssel nyert olyan szennyvíztisztításból származó hulladék és csatornaiszap, amelyben a fekál coli és a fekál streptococcus szám ml-ben mért mennyisége a kezelés során az eredeti érték 10%-a alá csökkent, az el kezelés (befoglalás, beágyazás) után, nem veszélyes hulladékként kezelhet veszélyes hulladékok, melyek kielégítik a Lr. 2. számú melléklet szerinti átvételi követelményeket; inerthulladék lerakóban való elhelyezéssel csak inert hulladéknak min sül hulladék. Tilos elhelyezni a hulladéklerakókon: - folyékony hulladékot; - nyomás alatti gázt; - robbanásveszélyes hulladékot, - maró, oxidáló, t zveszélyes hulladékot, - fert kórházi vagy más egészségügyi, illetve állat-egészségügyi intézményb l származó klinikai hulladékot; - használt egész gumiabroncsot 2003. július 1-je után, a hulladéklerakó-építés m szaki létesítményeinek céljára használt gumiabroncsok, valamint a kerékpár gumiabroncsok és az 1400 mm küls átmér nél nagyobb gumiabroncsok kivételével, továbbá az aprított használt gumiabroncsot 2006. július 1-je után,

- el kezelés nélküli szennyvíziszapot, - állati hulladékot, - minden más típusú hulladékot, mely nem elégíti ki a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott átvételi követelményeket. A lerakásra vonatkozó szabályokat összegezve megállapítható, hogy a települési lerakókra vonatkozóan részleges, de nagy mérték lerakási korlátozás van életben a biológiailag bontható hulladékokra, 2006 közepét l teljes lerakási korlátozás lesz a gumiabroncsokra, illetve csökkenteni kell a lerakott települési hulladékban a veszélyes komponensek hányadát. Mindezen követelmények teljesítése csak úgy lehetséges, ha a települési önkormányzat megoldja ezek elkülönített gy jtését, illetve az ezt követ külön kezelését. Ugyanakkor a települési hulladékban számos hasznosítható frakció is van, amelyek elkülönített gy jtése gazdasági el nyökkel járhat, ugyanakkor a lerakott mennyiség csökkenése meghosszabbítja a lerakó üzemeltetési élettartamát. A települési hulladékból elkülönítetten gy jthet frakciók, valamint a települési hulladéktól els dlegesen elkülönítve gy jtött csomagolási hulladék frakciók megnevezését és EWC kódszámát a segédlet 2. függelék tartalmazza. A 2. függelékben felsoroltakon kívül az önkormányzatok felel sségi körébe tartozóan még más hulladékok is keletkezhetnek (pl. állati hulladékok EWC 02 f csoport, építési bontási hulladékok EWC 17 f csoport, egészségügyi hulladékok EWC 18 f csoport). A települési önkormányzatoknak tehát elemi érdeke a szelektív gy jtés megszervezése. A szelektív gy jtés oka és az érintett hulladékok tehát az alábbiak lehetnek: a lerakási tilalom miatt külön gy jtend és kezelend hulladékok gy jtése = biológiailag lebomló hulladékok, = veszélyes frakciók (lásd 2. függelék „*”-gal megjelölt tételeit), = gumihulladék másodnyersanyag értékesítése céljából külön gy jtött vagy utólag válogatott hulladékok (pl. fém, m anyag, papír, üveg, textil), a gyártói-forgalmazói felel sség körébe tartozó hulladékok települési hulladékból való elkülönített gy jtése és átadása hasznosítónak, koordináló szervezettel kötött szerz dés alapján (pl. kiselejtezett gépjárm vek és berendezések, hulladék olajok, elemekakkumulátorok, csomagolóanyag-hulladékok). Az els pontban fölsorolt tevékenység általában költséget jelent az önkormányzat számára, bár a biológiailag bontható frakció komposztálása során piacképes, de legalábbis lerakó takarására alkalmas termék keletkezik, ami csökkentheti a kiadásokat. A másik két tevékenység azonban megfelel hasznosítókkal kötött szerz dés alapján akár nyereséges is lehet. A régióban m köd hulladékhasznosító vállalkozásokról az illetékes környezetvédelmi felügyel ségek adnak információt, de tájékozódhatnak ezekr l az önkormányzatok a területi tervek megfelel fejezeteib l is. A szelektív hulladékgy jtés bevezetésekor alapelvnek kell tekinteni a jelentkez piacképes igények, valamint az azok feldolgozását biztosító kapacitások harmonikus egyeztetését, figyelembe véve a vállalkozói alapon történ megvalósítást. A szelektív gy jtéssel elérhet a teljes hulladékmennyiség mintegy 30 %-os csökkentése, ami igen jelent s helymegtakarítást

eredményezhet például a lerakók esetében. A szelektív hulladékgy jtés a hulladék tömegének csökkentésén túl még egyéb el nyökkel is jár: csökkenti a környezet terhelését (lerakók veszélyességét, éget káros anyag kibocsátását), a hasznosítható anyagok kinyerésével csökkennek a kezelés költségei, és egyben csökken a természeti er források igénybevétele is, er síti a lakosságban a környezeti tudatot (aktív részvétel a környezet állapotának javításáért). A szelektív hulladékgy jtés intenzív bevezetésének ma még ugyanakkor számos akadálya van, amelyek közül a két leglényegesebb: a lakossági közrem ködés mértékének valószín síthet alacsony foka, a másodnyersanyag feldolgozó iparág gyengesége, egyes hulladékfajtákra vonatkozóan teljes hiánya. Nagyon fontos, hogy egy adott területen a szelektív hulladékgy jtés ne rövid ideig tartó kísérleti jelleggel, hanem alapos, gondos el készítés után, folyamatosan történjék. Nagy szerep hárul a szelektív gy jtés bevezetésében az önkormányzatra, mivel a lerakókapacitás biztosítása, a hulladékkezelési (szemétszállítási) díjak meghatározása, a hulladékszállítást végz szervezet kiválasztása és felügyelete, ellen rzése az feladata. A gy jtési rendszer szervezeti felépítésén túl biztosítani kell az annak zavartalan ködéséhez szükséges eszközrendszert is. Egy adott település vagy régió gy jtési rendszerének és a hozzátartozó eszközrendszernek szerves egységet kell képeznie. Nyilvánvaló, hogy például szabványos gy jt edényzet el írása csak akkor indokolt, ha a szervezett, intézményes hulladékgy jtés megoldott (ez pedig jogszabályi el írásból következ en kötelez ). Szelektív gy jtés esetén a szelektivitás fokozatos bevezetését lehet vé tev eszközrendszerr l is gondoskodni kell. Az eszközrendszer lehetséges elemei: közterületeken elhelyezett szabványos gy jt edényzet (gy jt sziget), mobil gy jtést lehet vé tev speciális gy jt szállító gépjárm , lakossági gy jtés céljára hulladékgy jt udvarok hálózatának kiépítése, beleértve a komplex (gy jt -átrakó-átcsomagoló funkciókat biztosító) hulladékudvarokat is. Szervezett, de szelektivitás nélküli hulladékgy jtés esetén a gy jt edényzet és a szállítójárm típusainak megfelel megválasztásával biztosítani kell a mikrokörnyezet szennyezésének elkerülését (pormentes, b zmentes tárolás, ürítés, szállítás). Közegészségügyi szempontból legalább hetente meg kell oldani a lakóterületen összegy jtött hulladék elszállítását, ha az biológiailag lebomló összetev ket is tartalmaz. A szelektíven gy jtött hasznos másodlagos nyersanyagok értékesítése gazdasági hasznot (bevételt) is jelenthet az önkormányzatok számára.

4. függelék. Támogatható eszközök, létesítmények fajlagos költségei 2. számú melléklet a 8004/2004. (K. Ért.6.) KvVM-BM tájékoztatóhoz TÁMOGATHATÓ ESZKÖZÖK, LÉTESÍTMÉNYEK FAJLAGOS KÖLTSÉGEI

Gy jt sziget támogatása esetén (az itt megadott értékek megegyeznek a céltámogatással, illetve 1 milliárd forint felett címzett támogatással megvalósuló térségi szilárdhulladék kezelést szolgáló beruházások 2004. évre szóló fajlagos költségér l, valamint m szaki követelményeir l szóló a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8006/2003. (K. Ért. 13.) KvVM tájékoztatójában megjelent értékekkel) A támogatás számításának alapja a minimum három hulladékfrakciós gy jt sziget kialakítására és a m ködtetéséhez szükséges új, speciális - nem a rendszeres hulladékgy jtéshez használatos - edényzet beszerzésére és telepítésére vonatkozik. Megnevezés

Fajlagos költség/létesítmény (E Ft)

3 gy jt edényes gy jt sziget

330 + ÁFA

4 gy jt edényes gy jt sziget

440 + ÁFA

5 gy jt edényes gy jt sziget

550 + ÁFA

Térburkolat kialakítása

100 + ÁFA

beruházási

A támogatás számításának alapja a minimum három hulladékfrakciós gy jt sziget kialakítására és a m ködtetéséhez szükséges új, szabványosított - a rendszeres hulladékgy jtéshez használatos, de bedobószerkezetében átalakított - edényzet beszerzésére és telepítésére vonatkozik. Megnevezés

Fajlagos költség/létesítmény (E Ft)

3 gy jt edényes gy jt sziget

180 + ÁFA

4 gy jt edényes gy jt sziget

240 + ÁFA

5 gy jt edényes gy jt sziget

300 + ÁFA

Térburkolat kialakítása

100 + ÁFA

beruházási

Hulladékgy jt udvar támogatása esetén (az itt megadott értékek megegyeznek a céltámogatással, illetve 1 milliárd forint felett címzett támogatással megvalósuló térségi szilárdhulladék kezelést szolgáló beruházások 2004. évre szóló fajlagos költségér l, valamint szaki követelményeir l szóló a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8006/2003. (K. Ért. 13.) KvVM tájékoztatójában megjelent értékekkel). A támogatás számításának alapja az igénybe vev lakosszám, amelyre a szelektíven gy jthet települési szilárd, valamint a lakosságnál keletkez veszélyes hulladékok gy jtésének és az elszállításig történ , a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények

kialakításának és üzemeltetésének részletes m szaki szabályairól szóló 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet szerinti kezelésének bevezetését tervezik. Igénybe vev lakosszám (f )

Fajlagos beruházási költség (Ft/f )

1 000 alatt

6 500 + ÁFA

1 000-4 500

5 900 + ÁFA

4 501-10 000

3 800 + ÁFA

Komposztálótelep támogatása esetén Pályázható egy-egy részelem a meglév k jobb kihasználása érdekében, de nem pályázható csak az el készítést szolgáló területkialakítás és csurgalékvíz-kezelés, valamint nem pályázható egyidej leg zárt rendszer takaróanyaggal és zárt rendszer építménnyel. Újonnan létrehozandó komposztálótelep kialakításához kizárólag az 5000 t/évet meghaladó kapacitás esetében igényelhet támogatás. Az ennél kisebb kapacitású komposztálótelepek esetében csak a már meglév telep fejlesztéséhez szükséges további eszközök pályázhatók. E Ft Támogatható részelemek 1 000-4 999

5 000-9 999

10 000-24 999 25 000-t l

t/év Területkialakítás Csurgalékvíz kezelés

16 500 ÁFA gy jtés, 3 900 + ÁFA

+

22 000 ÁFA

+

27 500 ÁFA

+

5 500 + ÁFA

8 300 + ÁFA

10 500 ÁFA

+

Homlokrakodó

12 100 ÁFA

+

16 500 ÁFA

+

16 500 ÁFA

+

16 500 ÁFA

+

Aprítógép

6 600 + ÁFA

13 200 ÁFA

+

18 700 ÁFA

+

27 500 ÁFA

+

Forgatógép

7 700 + ÁFA

13 200 ÁFA

+

19 800 ÁFA

+

24 200 ÁFA

+

Rosta

8 800 + ÁFA

13 200 ÁFA

+

16 500 ÁFA

+

22 000 ÁFA

+

rendszer

21 500 ÁFA

+

35 800 ÁFA

+

52 300 ÁFA

+

Zárt rendszer építménnyel

72 500 ÁFA

+

104 500 + ÁFA

Zárt takaróanyaggal

137 500 + ÁFA

Házi komposztálást segít speciális eszköz támogatása esetén Pályázat nyújtható be olyan speciális eszközre, amely a házi komposztálást segíti, és ahol a komposzt felhasználása a növényi eredet biohulladék keletkezésének helyén megoldható.

Az eszközigény meghatározása: lakóingatlanonként (min. 2f ) maximum egy 0,3-0,5 m3 térfogatú komposztláda adható. A támogatásba kizárólag olyan összefügg kertes, állandó lakhelyül szolgáló övezetek ingatlanai, településrészei vonhatók be, ahol nem m ködik a közszolgáltatás részeként intézményes növényi eredet biohulladék-gy jtés, nincs komposztáló telep, továbbá a bevont lakosok vállalják: - a komposztálás Útmutató (letölthet a KvVM honlapjáról: www.kvvm.hu ) szerinti, saját felel sségre történ végzését, - az el állított komposzt saját telken belüli felhasználását, az önkormányzat vállalja: - az Útmutató átadását a lakosnak, ennek alapján történ ingyenes képzést a kihelyezés el tt, - az eszköz-elosztást és a rendeltetésszer üzemeltetés ellen rzését. Eszköz típusa

Beszerzési ár (Ft)

Speciális komposztláda

8000 + ÁFA

Szennyvíztisztító telepen támogatása esetén

folyékony

tárgy Egyedi igény (szakmai indokolással)

hulladékot

befogadó

m tárgy

létesítésének

Költség (E Ft) szaki specifikációt tartalmazó költségvetés alapján (ÁFA-val)

Hulladékgy jt , -szállító járm támogatása esetén Alábbi kategóriákba sorolt járm vekre pályázat nyújtható be a szelektíven gy jtött hulladékgy jtéséhez szállításhoz is (ebben az esetben azonban az itt feltüntetett fajlagos költségeket kell figyelembe venni). Járm f bb jellemz i 8 m3-es minimum félpormentes, tömörít s 10 m3-es minimum félpormentes, tömörít s 13 m3-es minimum félpormentes, tömörít s 16 m3-es minimum félpormentes, tömörít s Egyedi igény (szakmai indoklással)

Költség (E Ft) 16 500 + ÁFA 20 900 + ÁFA 22 500 + ÁFA 26 400 + ÁFA szaki specifikációt tartalmazó árajánlat alapján (ÁFA-val)

Speciális szelektív hulladékgy jt , -szállító járm támogatása esetén* Járm típusa 3

8 m -es 10 m3-es 13 m3-es

Költség (E Ft) 19 000 + ÁFA 23 500 + ÁFA 25 500 + ÁFA

16 m3-es Egyedi igény (szakmai indoklással)

29 500 + ÁFA szaki specifikációt tartalmazó árajánlat alapján (ÁFA-val) *Amelynek kialakítása kizárólag a megcélzott eszközrendszer kiszolgálására, a szelektíven gy jtött hulladék gy jtésére, szállítására alkalmas.

Korszer települési folyékony hulladék szippantó, -szállító járm beszerzésének támogatása esetén* E Ft Járóképes Felépítmény alváz Összes költség Tartályméretek költség költség 6 m3 5 500 + ÁFA 11 000 + ÁFA 16 500 + ÁFA 3 8m 6 000 + ÁFA 13 000 + ÁFA 19 000 + ÁFA 3 10 m 6 300 + ÁFA 15 000 + ÁFA 21 300 + ÁFA 12 m3 6 600 + ÁFA 17 000 + ÁFA 23 600 + ÁFA Egyedi igény (szakmai, m szaki szaki specifikációt tartalmazó árajánlat alapján indoklással) (ÁFA-val) *Csak komplett gépjárm támogatható, felépítmény vagy alváz külön-külön nem!

5. függelék.Együttes miniszteri tájékoztató a közszolgáltatás fejlesztésének feltételeir l A környezetvédelmi és vízügyi miniszter és a belügyminiszter 8004/2004. (K.Ért.6.) KvVM-BM együttes tájékoztatója a települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása igénybevételének 2004. évi részletes feltételeir l A települési hulladék közszolgáltatás fejlesztési támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeir l a következ – pénzügyminiszterrel egyeztetett – tájékoztatót adjuk ki: A támogatás célja: a települési önkormányzatok települési hulladékkezelési közszolgáltatás fejlesztéseinek a támogatása. Támogatott elemek és a támogatás aránya a megadott fajlagos költségek figyelembe vételével: a) hulladékgy jt sziget, gy jt pont 70% b) hulladékgy jt udvar 60% c) komposztáló telep 70% d) házi komposztálást segít speciális eszköz 60% e) szennyvíztisztító telepen települési folyékony hulladékot befogadó m tárgy 60% f) hulladékgy jt , -szállító járm 70% (beleértve a speciális szelektív hulladékgy jt , -szállító járm vet, illetve a települési folyékony hulladék szippantó, -szállító járm vet is)

A támogatott elemekhez kötött szakmai követelmények, fogalmak A lakosságnál, illetve önkormányzati közintézményben keletkez települési hulladék gy jtési, szállítási és kezelési rendszer fejlesztésére támogatás igényelhet . Folyékony hulladék esetében támogatás a településen nem csatornázott (hatósági igazolással alátámasztottan gy jt vezetékkel el nem látott), lakossági és önkormányzati közintézményben keletkez a kommunálishoz hasonló összetétel folyékony hulladék kezelésének fejlesztésére és a közszolgáltatásba való bevonására igényelhet . Támogatás igényelhet a lakosságnál illetve önkormányzati közintézményekben keletkez veszélyes hulladék szelektív gy jtésére , Települési folyékony hulladék: a szennyvízelvezet hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely a) emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közm pótló berendezéseinek ürítéséb l, b) a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekb l, valamint c) a gazdasági de nem termelési, technológiai eredet tevékenységb l származik. [a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeir l szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 3. §-ának b) pontja]. a) Hulladékgy jt sziget (gy jt sziget): Olyan, lakóövezetben, közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló, szabványosított, valamint egyedi módon tervezett edényzettel rendelkez begy jt hely, amely a háztartásokban keletkez , hasznosításra alkalmas, legkevesebb három frakcióban elkülönítetten gy jtött háztartási hulladék begy jtésére szolgál, és amelynek kialakítása megfelel a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes m szaki szabályairól szóló 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet (a továbbiakban: R.) el írásainak. [a Kr. 3. §-ának g) pontja] b) Hulladékgy jt udvar (hulladékudvar): Az elkülönítetten begy jthet települési szilárd és a külön jogszabályban meghatározottak szerint a veszélyes hulladékok átvételére és az elszállításig elkülönített módon történ tárolására szolgáló, felügyelettel ellátott, olyan zárt begy jt hely, amelynek kialakítása megfelel a R. el írásainak. [a Kr. 3. §-ának f) pontja] c)

Komposztáló telep A háztartási és közterületi hulladékokból az ingatlanokon, valamint a közterületen szelektíven gy jtött biológiailag lebontható hulladék (biohulladék) kezelésére tervezett telephely (eszközök és létesítmények).

d) Házi komposztálást segít speciális eszköz Speciális komposztláda, kizárólag házi komposztálásra kialakított kivitelben. e)

Szennyvíztisztító telepen folyékonyhulladékot befogadó m tárgy Olyan m tárgy, melynek kialakítása kizárólag a települési folyékony hulladék szennyvíztelepi kezelését megel befogadására alkalmas.

f)

Hulladékgy jt , -szállító járm A hulladékkezeléshez szükséges gy jt , -szállító járm , mely szállítóeszköz korszer (tömörít s, félpormentes), szabványos felépítmény és a gy jt edényzethez illeszked ürítést tesz lehet vé.

Speciális szelektív hulladékgy jt , -szállító járm Kizárólag a szelektív hulladékkezelés létesítményein (gy jt szigeteken, hulladékgy udvarokon) telepített gy jt edényzetek kiszolgálására alkalmas, amely a meglev rendszerhez illeszkedik. Korszer települési folyékony hulladék szippantó, -szállító cél-járm Olyan gépjárm , amely az un. undort kelt anyagok (korábban ADR 6.2. osztály) vagy egyéb, ADR hatálya alá nem es , nem aktívan korrozív, alacsony (max. 15%) szárazanyag-tartalmú települési folyékony hulladék környezet-egészségügyi szempontból megfelel felszívására, biztonságos közúti szállítására, gravitációs vagy túlnyomás alatti ürítésére alkalmas eszköz.

Az igénylés feltételei 1.

A támogatás igénylésére a települési önkormányzatok (a továbbiakban: önkormányzatok) – társulások esetén a gesztor önkormányzatok – jogosultak a települési hulladékkezelési közszolgáltatás meglév rendszerének fejlesztéséhez. A támogatás a Regionális Fejlesztési Tanácsok által közzétett pályázati felhívás alapján igényelhet . A támogatásról a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetésér l és az államháztartás három éves kereteir l szóló 2003. évi CXVI. törvény 64. § (4) bekezdésében, valamint e tájékoztatóban foglaltak alapján a Regionális Fejlesztési Tanácsok – a külön jogszabály el írásai szerint – döntenek a hatáskörükbe utalt pénzeszközökr l. Társult pályázó az, az önkormányzat, aminek a megvalósuló beruházás részben a tulajdonába, illetve a kezelésébe kerül, feltéve, hogy a támogatás tárgyát képez eszköz, létesítmény tulajdoni viszonyait, igénybevételének pénzügyi és egyéb feltételeit testületi határozat alapján a társult pályázókkal megállapodásban rögzítette.

2.

Minden pályázó önállóan egy pályázatot – mely igény szerint több támogatási elemet is tartalmazhat – nyújthat be, és legfeljebb további egy pályázatban társultként vehet részt. A kötelez en ellátandó települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatáshoz szükséges hulladékgy jt , -szállító járm re a 2000 f alatti állandó lakosú önkormányzatok pályázhatnak.

3.

A pályázatot az 1. számú mellékletben felsorolt dokumentumokkal és tartalmi követelményekkel, valamint a 3. számú mellékletben szerepl adatlappal kell benyújtani, minden esetben tartalomjegyzékkel ellátva.

4.

Hulladékkezel létesítmény(ek) a telepítés helye szerinti önkormányzat, kizárólagos, teher-, per- és igénymentes ingatlanán valósítható(k) meg, kivéve a szennyvíztisztító telepen létesítend befogadó m tárgy esetében. Egy telephelyen több létesítmény is kialakítható.

5.

A támogatással létrehozott vagyon az önkormányzat tulajdonát képezi, ami építmény, létesítmény és gépjárm esetén 10 évig (illetve gépjárm esetén legfeljebb a selejtezés id pontjáig), egyéb eszköz esetén 5 évig nem idegeníthet el. Az üzemeltetésért a támogatásban részesült önkormányzat (társulás esetében a gesztor) a felel s.

6.

Támogatásra azok az önkormányzatok pályázhatnak, ahol

a)

jogszabályokban el írt feltételekkel m ködik települési szilárd-, ill. folyékonyhulladék-kezelési közszolgáltatás, b) hatályos helyi közszolgáltatási önkormányzati rendelet alapján megtörtént a közszolgáltató kiválasztása és vele érvényes közszolgáltatási szerz dést kötöttek, c) nyilatkozatban vállalják, hogy a tevékenység fejlesztésével összefüggésben a hatályos önkormányzati rendeletet, valamint a közszolgáltatási szerz dést szükség szerinti módosítják. 7.

Amennyiben a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjér l szóló 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendeletben meghatározott kistérség határain belül az adott kistérséghez tartozó önkormányzatok több, mint felének részvételével hoznak létre társulást, úgy a pályázó önkormányzat szerinti maximális támogatási mértéken felül további +5%-os támogatás adható.

7.

1. El nyt jelenthet az elbírálás során: a) több önkormányzat összefogásával, társulással megvalósuló fejlesztés, b) komplex (több támogatható elemre készült) megoldások alkalmazása, c) térségi szemlélet érvényesítése, d) a megadott fajlagos költségnél alacsonyabb költség mellett, a szakmailag elvárható, illetve rendeletben szabályozott m szaki tartalommal megvalósuló beruházás, e) környezetvédelmi szempontból megfelel , m köd regionális, agglomerációs létesítményhez, befogadóhoz való kapcsolódás, amit a pályázó a létesítmény, befogadó szándéknyilatkozatával támaszt alá, f) ha a beruházás a b), c) támogatott elemek esetén a rekultivált hulladéklerakó területén valósul meg, g) ha a keletkezett komposztot a c) támogatott elemek esetén a felhagyott hulladékkezelési létesítmények rekultivációjára használják fel.

7.

2. A települési folyékonyhulladék-kezelési közszolgáltatás fejlesztése körébe tartozó szennyvíztisztító telepen települési folyékony hulladékot befogadó m tárgy és települési folyékony hulladék szippantó, -szállító járm támogatási elemekre benyújtott pályázatok közül el nyben részesülnek azok, amelyek a 7.1. a-e) pontjaiban meghatározottakon túl az alábbi szempontoknak is megfelelnek: a) amelyeket a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002 (II. 27.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében felsorolt település(ek) nyújt(anak) be, amennyiben a település(ek) nem csatornázott(ak), b) amelyek térségi vagy térségfejlesztési szemléletet tükröznek: a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program agglomerációival megegyez , akár azt meg is haladó térségek ellátásának fejlesztésére irányulnak, és a Programban a felszín alatti érzékenység magasabb érzékenységi fokozatában szerepelnek, c) amelyek a hulladékot befogadó szennyvíztisztító telepen keletkez iszapot hasznosítják, d) amelyek környezetileg érzékeny területen zárt (m szaki védelemmel kialakított) tárolókban oldják meg a keletkez hulladék gy jtését, e) ahol a hulladék szállítója önellen rzési tervet készít, betartva a használt és szennyvizek kibocsátásának mérésér l, ellen rzésér l, adatszolgáltatásáról, valamint a vízszennyezési bírság sajátos szabályairól szóló 7/2002. (III. 1.) KöM rendelet és a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekr l szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet vonatkozó szabályait,

f)

amely a beruházás hulladéknak a felszín alatti vízbe történ bevezetéséb l származó, igazolt környezeti károk felszámolását, ennek csökkentését szolgálja.

8.

Nem támogatható az a pályázat, amely: a) a támogatási igény benyújtása el tt megkezdett beruházáshoz, fejlesztéshez kér támogatást, b) használt eszköz beszerzésére, illetve a meglév eszköz felújítására, átalakítására, cseréjére irányul.

9.

A támogatható beruházási költség a 2. mellékletben megadott fajlagos értékig – ha az nincs meghatározva, akkor a m szaki specifikációt tartalmazó árajánlat értékéig – vehet figyelembe. Ha a beruházás költsége meghaladja az el ekben kiszámított értéket, akkor a különbözet az önkormányzat saját forrását terheli. Amennyiben a megvalósítás során a nyertes önkormányzatnak a pályázatban tervezettel szemben többletköltsége keletkeznek, azt szintén saját forrásból kell fedeznie.

10. Önkormányzati saját rész 10. 1. Az önkormányzati saját rész a támogatás és a teljes beruházási költség közötti különbözet az igénybe veend fejlesztési elemt l függ en. 10. 2. A képvisel -testület határozatban dönt a beruházás megvalósulásáról, a megvalósítás összegér l, a rendelkezésre álló saját forrásról, valamint a tervezett egyéb forrásokról. (A határozat forrásrészének összhangban kell állnia az önkormányzat hatályos költségvetési rendeletével.) 11. Pénzügyi elszámolás 11. 1. A támogatás utalását egy összegben – a Regionális Fejlesztési Tanácsok értesítése alapján – a Belügyminisztérium végzi. 11. 2. A támogatásban részesült önkormányzat (gesztor) a támogatás és az önrész rendeltetésszer felhasználásáról a munkák befejezését követ 30 napon belül, de legkés bb a tárgyévet követ év február 28-ig a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságának (továbbiakban: Igazgatóság) 2 példányban, illetve a Regionális Fejlesztési Tanácsnak 1 példányban elszámol a hatályos jogszabályi el írások szerint. Az igénylés 3. melléklete tartalmazza a beruházás (eszközbeszerzés) alapdokumentumát, amely egyben a megvalósítás és az elszámolás alapjául szolgál. 11. 3. A támogatásban részesült önkormányzat az elszámoláshoz csatolja a hitelesített számlamásolatokat, amelyekr l pénzügyi összesít t készít, valamint benyújtja az átutalási bizonylatok hitelesített másolatait is. Az építési és létesítési engedélyhez kötött beruházásoknál az elszámoláshoz csatolja a használatbavételi engedélyt. Az engedély tartalmazza a fejlesztés tárgya szerint illetékes hatóság(ok) nyilatkozatát arról, hogy a tárgyi beruházás a jóváhagyott terveknek megfelel en készült el. 11. 5. A dokumentumok meg rzésér l, önkormányzat (gesztor) gondoskodik.

számvev széki

ellen rizhet ségér l

az

11. 6. Ha az önkormányzat a támogatást részben vagy egészben nem a pályázatban szerepl közszolgáltatás fejlesztésére használta fel, köteles azt – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) rendelkezései szerint – haladéktalanul visszafizetni. 11. 7. A pályázati kiírásban rögzíteni kell, hogy az önkormányzati megtakarítások felhasználása csak a Regionális Fejlesztési Tanács engedélye alapján történhet.

Egyéb tudnivalók A pályázatokat az Igazgatósághoz kell benyújtani a pályázati felhívásban el írt példányszámban. Az Igazgatóság megvizsgálja a pályázat szabályszer ségét és – hiányosság észlelése esetén – az Áht. 64/B. § (3) bekezdése alapján az önkormányzatot hiánypótlásra szólítja fel. Az önkormányzat a hiánypótlásról 8 munkanapon belül gondoskodik a benyújtás szerinti példányszámban. A pályázat benyújtási id pontjának a pályázati felhívásnak hiánytalanul megfelel pályázat beérkezése id pontját kell tekinteni. A pályázati felhívásnak nem megfelel , hiányos pályázat esetén a beérkezés id pontjának a hiánypótlás teljesítését kell tekinteni. Hiánypótlásra csak egyszer, a felszólítás kézhezvételét l számított 8 munkanapon belül van lehet ség. Az Igazgatóság a pályázatokat véleményével ellátva 10 munkanapon belül megküldi – 1 példány visszatartásával – a Regionális Fejlesztési Tanácsnak. A támogatási döntésr l a Regionális Fejlesztési Tanács írásban értesíti az Igazgatóságot és az érintett önkormányzatot. A támogatás odaítélésér l, illetve elutasításáról szóló döntés a megyei önkormányzatok hivatalos lapjában jelenik meg.

6. függelék. Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Pályázati Felhívása

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Települési hulladék közszolgáltatásfejlesztés támogatása

2004. Lebonyolító:

Közép-Magyarországi Fejlesztési

és

Regionális

Szolgáltató

Kht.

Postacím: 1 1 4 6 B u d a p e st , H e r m i n a ú t 1 7 . T: (1) 471 8955 Fax: (1) 471 8975 Honlap:

w ww .k o z p o nti r eg i o. hu

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Települési hulladék közszolgáltatás-fejlesztés támogatására

A Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács (KMRFT) – a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetésér l és az államháztartás hároméves kereteir l szóló 2003. évi CXVI. számú törvény 64. §-a (3) bekezdése alapján készült 66/2004. (IV.15.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) mellékletében meghatározott XI. Belügyminisztériumi fejezet: Települési hulladék közszolgáltatás-fejlesztés támogatására el irányzatból átadott 300 millió Ft terhére – pályázatot hirdet, települési hulladék közszolgáltatás-fejlesztés támogatására. A rendelkezésre álló keret a 2004. évben használható fel. Éven túli determináció vállalására nincs lehet ség. 1. A támogatás célja

A települési önkormányzatok települési hulladékkezelési közszolgáltatás fejlesztéseinek a támogatása. A el irányzat felhasználása vonatkozásában az alábbi jogszabályokat kell alkalmazni: az államháztartás m ködési rendjér l szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ámr.) a települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása igénybevételének 2004. évi részletes feltételeir l a környezetvédelmi és vízügyi miniszter és a belügyminiszter 8004/2004. (K.Ért.6.) KvVM-BM együttes tájékoztatója a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe utalt fejezeti kezelés el irányzatok régiók közötti felosztásának elvér l, a régiók forrásairól, a támogatások odaítélésének és felhasználásának szabályairól szóló 66/2004. (IV.15.) Korm. rendeletet a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékér l szóló 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletet a területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló fejezeti kezelés el irányzatok pályázati rendszerben történ felhasználásnak rendjér l szóló 24/2003. (III. 4.) sz. Korm. rendeletet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelent sen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékér l szóló 7/2003. (I. 14.) Korm. rendeletet a számvitelr l szóló 2000. évi C törvényt az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvényt és módosításait A fenti cél elérése érdekében az alábbi jogcímeken igényelhet támogatás: 1. jogcím

Hulladékgy jt sziget, gy jt pont

2. jogcím

Hulladékgy jt udvar

3. jogcím

Komposztáló telep

4. jogcím 5. jogcím

Házi komposztálást segít speciális eszköz Szennyvíztisztító telepen települési folyékony hulladékot befogadó tárgy Hulladékgy jt , -szállító járm (beleértve a speciális, szelektív hulladékgy jt -szállító járm vet, illetve a települési folyékony hulladék szippantó- szállító járm vet is)

6. jogcím

A pályázatban a jogcímet meg kell jelölni, a jogcímet (eket) a pályázó határozza meg. Egy beruházásra az el irányzatból csak egyszer adható támogatás. 2. A pályázók köre Támogatásra azok a települési önkormányzatok (továbbiakban önkormányzatok) pályázhatnak, ahol d) jogszabályokban el írt feltételekkel m ködik települési szilárd-, ill. folyékonyhulladék-kezelési közszolgáltatás,

e)

hatályos helyi közszolgáltatási önkormányzati rendelet alapján megtörtént a közszolgáltató kiválasztása és vele érvényes közszolgáltatási szerz dést kötöttek, f) nyilatkozatban vállalják, hogy a tevékenység fejlesztésével összefüggésben a hatályos önkormányzati rendeletet, valamint a közszolgáltatási szerz dést szükség szerinti módosítják. Ezen feltételeknek egyidej leg kell teljesülniük. 3. Nem nyújtható támogatás olyan projekt számára, amely nem a Közép-magyarországi régió területén (Budapest és Pest megye közigazgatási területe) valósul meg; azon pályázat számára, amely a támogatási igény benyújtása el tt megkezdett beruházáshoz, fejlesztéshez kér támogatást azon pályázat számára, amely használt eszköz beszerzésére, illetve a meglév eszköz felújítására, átalakítására, cseréjére irányul 4. A pályázattal elnyerhet támogatás aránya 4.1. A támogatás formája: vissza nem térítend támogatás. 4.2. A támogatási intenzitás mértéke: 1. jogcím 2. jogcím 3. jogcím 4. jogcím 5. jogcím 6. jogcím

70% 60% 70% 60% 60% 70%

4. 3. A támogatási intenzitás az alábbi esetben növekedhet: Amennyiben a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjér l szóló 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendeletben meghatározott kistérség határain belül az adott kistérséghez tartozó önkormányzatok több, mint felének részvételével hoznak létre társulást, úgy a pályázó önkormányzat szerinti maximális támogatási mértéken felül további +5% pontos támogatás adható. Csak 2. 3., 5. és 6. jogcímek beszerzésére lehet társulni, amennyiben az(ok) közös használatba kerül(nek)! 5. Pályázati általános feltételek 5.1 A támogatás igénylésére önkormányzatok – társulások esetén a gesztor önkormányzatok – jogosultak a települési hulladékkezelési közszolgáltatás meglév rendszerének fejlesztéséhez. A támogatás a Regionális Fejlesztési Tanács által közzétett pályázati felhívás alapján igényelhet . A támogatásról a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetésér l és az államháztartás három éves kereteir l szóló 2003. évi CXVI. Törvény 64. § (4) bekezdésében, valamint e

tájékoztatóban foglaltak alapján a Regionális Fejlesztési Tanács – a külön jogszabály el írásai szerint – dönt a hatáskörébe utalt pénzeszközökr l. Társult pályázó az az önkormányzat, amelynek a megvalósuló beruházás részben a tulajdonába, illetve a kezelésébe kerül, feltéve, hogy a támogatás tárgyát képez eszköz, létesítmény tulajdoni viszonyait, igénybevételének pénzügyi és egyéb feltételeit testületi határozat alapján a társult pályázókkal megállapodásban rögzítette. 5.2 Minden pályázó önállóan egy pályázatot – mely igény szerint több támogatási jogcímet is tartalmazhat – nyújthat be, és legfeljebb további egy pályázatban társultként vehet részt. A kötelez en ellátandó települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatáshoz szükséges hulladékgy jt , -szállító járm re a 2000 f alatti állandó lakosú önkormányzatok pályázhatnak. 5.3 A pályázatot a Pályázati Felhívás 1. számú mellékletben felsorolt dokumentumokkal és tartalmi követelményekkel, valamint az Adatlaphoz csatolt, ott megnevezett dokumentumokkal kell benyújtani, minden esetben tartalomjegyzékkel ellátva. 5.4 Hulladékkezel létesítmény (ek) a telepítés helye szerinti önkormányzat, kizárólagos, teher-, per- és igénymentes ingatlanán valósítható (k) meg, kivéve a szennyvíztisztító telepen létesítend befogadó m tárgy esetében. Egy telephelyen több létesítmény is kialakítható. 5.5 A támogatással létrehozott vagyon az önkormányzat tulajdonát képezi, ami építmény, létesítmény és gépjárm esetén 10 évig (illetve gépjárm esetén legfeljebb a selejtezés id pontjáig), egyéb eszköz esetén 5 évig nem idegeníthet el. Az üzemeltetésért a támogatásban részesült önkormányzat (társulás esetében a gesztor) a felel s. 5.6 A támogatható beruházási költség a 2. számú mellékletben megadott fajlagos értékig – ha az nincs meghatározva, akkor a m szaki specifikációt tartalmazó árajánlat értékéig – vehet figyelembe. Ha a beruházás költsége meghaladja az el ekben kiszámított értéket, akkor a különbözet az önkormányzat saját forrását terheli. Amennyiben a megvalósítás során a nyertes önkormányzatnak a pályázatban tervezettel szemben többletköltsége keletkezik, azt szintén saját forrásból kell fedeznie. 6. A támogatott elemekhez kötött szakmai követelmények, fogalmak A lakosságnál, illetve önkormányzati közintézményben keletkez települési hulladék gy jtési, szállítási és kezelési rendszer fejlesztésére támogatás igényelhet . Folyékony hulladék esetében támogatás a településen nem csatornázott (hatósági igazolással alátámasztottan gy jt vezetékkel el nem látott), lakossági és önkormányzati közintézményben keletkez a kommunálishoz hasonló összetétel folyékony hulladék kezelésének fejlesztésére és a közszolgáltatásba való bevonására igényelhet . Támogatás igényelhet a lakosságnál, illetve önkormányzati közintézményekben keletkez veszélyes hulladék szelektív gy jtésére. Települési folyékony hulladék: a szennyvízelvezet hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely a) emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közm pótló berendezéseinek ürítéséb l, b) a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekb l, valamint

c) a gazdasági de nem termelési, technológiai eredet tevékenységb l származik. [a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeir l szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 3. §-ának b) pontja]. 6.1. Hulladékgy jt sziget (gy jt sziget): Olyan, lakóövezetben, közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló, szabványosított, valamint egyedi módon tervezett edényzettel rendelkez begy jt hely, amely a háztartásokban keletkez , hasznosításra alkalmas, legkevesebb három frakcióban elkülönítetten gy jtött háztartási hulladék begy jtésére szolgál, és amelynek kialakítása megfelel a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes m szaki szabályairól szóló 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet (a továbbiakban: R.) el írásainak. [a Kr. 3. §-ának g) pontja] 6.2. Hulladékgy jt udvar (hulladékudvar): Az elkülönítetten begy jthet települési szilárd és a külön jogszabályban meghatározottak szerint a veszélyes hulladékok átvételére és az elszállításig elkülönített módon történ tárolására szolgáló, felügyelettel ellátott, olyan zárt begy jt hely, amelynek kialakítása megfelel a R. el írásainak. [a Kr. 3. §-ának f) pontja] 6.3. Komposztáló telep A háztartási és közterületi hulladékokból az ingatlanokon, valamint a közterületen szelektíven gy jtött biológiailag lebontható hulladék (biohulladék) kezelésére tervezett telephely (eszközök és létesítmények). 6.4. Házi komposztálást segít speciális eszköz Speciális komposztláda, kizárólag házi komposztálásra kialakított kivitelben. 6.5. Szennyvíztisztító telepen folyékonyhulladékot befogadó m tárgy Olyan m tárgy, melynek kialakítása kizárólag a települési folyékony hulladék szennyvíztelepi kezelését megel befogadására alkalmas. 6.6. Hulladékgy jt , -szállító járm A hulladékkezeléshez szükséges gy jt , -szállító járm , mely szállítóeszköz korszer (tömörít s, félpormentes), szabványos felépítmény és a gy jt edényzethez illeszked ürítést tesz lehet vé. Speciális szelektív hulladékgy jt , -szállító járm Kizárólag a szelektív hulladékkezelés létesítményein (gy jt szigeteken, hulladékgy udvarokon) telepített gy jt edényzetek kiszolgálására alkalmas gépjárm , amely a meglev rendszerhez illeszkedik. Korszer települési folyékony hulladék szippantó, -szállító cél-járm Olyan gépjárm , amely az un. undort kelt anyagok (korábban ADR 6.2. osztály) vagy egyéb, ADR hatálya alá nem es , nem aktívan korrozív, alacsony (max. 15%) szárazanyag-tartalmú települési folyékony hulladék környezet-egészségügyi szempontból megfelel felszívására, biztonságos közúti szállítására, gravitációs vagy túlnyomás alatti ürítésére alkalmas. 7. Saját forrás 7.1. Az önkormányzati saját rész a támogatás és a teljes beruházási költség közötti különbözet az igénybe veend fejlesztési elemt l függ en.

7.2. A képvisel -testület határozatban dönt a beruházás megvalósulásáról, a megvalósítás összegér l, a rendelkezésre álló saját forrásról, valamint a tervezett egyéb forrásokról. [A határozat forrásrészének összhangban kell állnia az önkormányzat hatályos költségvetési rendeletével.] 8. Pályázat elbírálása 8.1. El nyt jelenthet az elbírálás során: h) több önkormányzat összefogásával, társulással megvalósuló fejlesztés, i) komplex (több támogatható elemre készült) megoldások alkalmazása, j) térségi szemlélet érvényesítése, k) a megadott fajlagos költségnél alacsonyabb költség mellett, a szakmailag elvárható, illetve rendeletben szabályozott m szaki tartalommal megvalósuló beruházás, l) környezetvédelmi szempontból megfelel , m köd regionális, agglomerációs létesítményhez, befogadóhoz való kapcsolódás, amit a pályázó a létesítmény, befogadó szándéknyilatkozatával támaszt alá, m) ha a beruházás a 2. jogcím, 3. jogcím esetén a rekultivált hulladéklerakó területén valósul meg, n) ha a keletkezett komposztot a 3. jogcím esetén a felhagyott hulladékkezelési létesítmények rekultivációjára használják fel. 8.2. A települési folyékonyhulladék-kezelési közszolgáltatás fejlesztése körébe tartozó szennyvíztisztító telepen települési folyékony hulladékot befogadó m tárgy és települési folyékony hulladék szippantó, -szállító járm támogatási elemekre benyújtott pályázatok közül el nyben részesülnek azok, amelyek a 8.1. a-e) pontjaiban meghatározottakon túl az alábbi szempontoknak is megfelelnek: g) amelyeket a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002 (II. 27.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében felsorolt település(ek) nyújt(anak) be, amennyiben a település(ek) nem csatornázott(ak), h) amelyek térségi vagy térségfejlesztési szemléletet tükröznek: a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program agglomerációival megegyez , akár azt meg is haladó térségek ellátásának fejlesztésére irányulnak, és a Programban a felszín alatti érzékenység magasabb érzékenységi fokozatában szerepelnek, i) amelyek a hulladékot befogadó szennyvíztisztító telepen keletkez iszapot hasznosítják, j) amelyek környezetileg érzékeny területen zárt (m szaki védelemmel kialakított) tárolókban oldják meg a keletkez hulladék gy jtését, k) ahol a hulladék szállítója önellen rzési tervet készít, betartva a használt és szennyvizek kibocsátásának mérésér l, ellen rzésér l, adatszolgáltatásáról, valamint a vízszennyezési bírság sajátos szabályairól szóló 7/2002. (III. 1.) KöM rendelet és a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekr l szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet vonatkozó szabályait, l) amely beruházás a hulladéknak a felszín alatti vízbe történ bevezetéséb l származó, igazolt környezeti károk felszámolását, ennek csökkentését szolgálja. A pályázat befogadásának és érdemi bírálatra bocsátásának el feltétele a pályázati alapkövetelmények maradéktalan teljesítése. Mivel a pályázat benyújtása nem jelenti automatikusan annak befogadását is, arról – esetleg a hiánypótlás szükségességér l - a pályázat beérkezését követ en írásbeli értesítést küldünk.

A pályázatokat a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságához (Igazgatóság) kell benyújtani az el írt példányszámban. Az Igazgatóság megvizsgálja a pályázat szabályszer ségét és – hiányosság észlelése esetén – az Áht. 64/B. § (3) bekezdése alapján az önkormányzatot hiánypótlásra szólítja fel. Az önkormányzat a hiánypótlásról 8 munkanapon belül gondoskodik a benyújtás szerinti példányszámban. A pályázat befogadás id pontjának a pályázati felhívásnak hiánytalanul megfelel pályázat beérkezése id pontját kell tekinteni. A pályázati felhívásnak nem megfelel , hiányos pályázat esetén a befogadás id pontjának a hiánypótlás teljesítését kell tekinteni. Hiánypótlásra csak egyszer, a felszólítás kézhezvételét l számított 8 munkanapon belül van lehet ség. A hiánypótlás után az Igazgatóság a pályázatokat véleménnyel ellátva 10 munkanapon belül megküldi a KMRFT-nak A támogatási döntésr l az KMRFT írásban értesíti az érintett önkormányzatot és az Igazgatóságot. A KMRFT határozata ellen fellebbezésre nincs lehet ség. A nyertes pályázók nevét, a megítélt támogatás célját, mértékét és a megvalósulás helyét az KMRFT a pályázók külön hozzájárulása nélkül közzéteszi a Tanács internetes honlapján (www.kozpontiregio.hu).

A nyertes pályázókkal a Támogatási Szerz dést a KMRFT köti meg munkaszervezetén (Pro Régió Kht.) keresztül. A benyújtott pályázatot, annak kiegészítéseit, valamint az ezek alapján kötend támogatási szerz dést, és annak teljesítésére vonatkozó egyéb adatokat az KMRFT és a nevében eljárók üzleti titokként kezelik.

9. A támogatás folyósítása A támogatás utalásáról egy összegben az Önkormányzatok számlájára – a KözépMagyarországi Regionális Fejlesztési Tanács értesítése alapján – a Belügyminisztérium intézkedik.

10. Pénzügyi elszámolás 10.1. A támogatásban részesült önkormányzat (gesztor) a támogatás és az önrész rendeltetésszer felhasználásáról a támogatási szerz désben rögzített id pontig a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságának (továbbiakban: Igazgatóság) 2 példányban, illetve a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácsnak 1 példányban elszámol a hatályos jogszabály el írásoknak megfelel en. A pályázati adatlap szolgál a beruházás (eszközbeszerzés) alapdokumentumaként, amely egyben a megvalósítás és az elszámolás alapjául is szolgál. 10.2. A támogatásban részesült önkormányzat az elszámoláshoz csatolja a hitelesített számlamásolatokat, amelyekr l pénzügyi összesít t készít, valamint benyújtja az átutalási bizonylatok hitelesített másolatait is. Az építési és létesítési engedélyhez kötött

beruházásoknál az elszámoláshoz csatolja a használatbavételi engedélyt. Az engedély tartalmazza a fejlesztés tárgya szerint illetékes hatóság(ok) nyilatkozatát arról, hogy a tárgyi beruházás a jóváhagyott terveknek megfelel en készült el. 10.3. A dokumentumok meg rzésér l, önkormányzat (gesztor) gondoskodik.

számvev széki

ellen rizhet ségér l

az

10.4. Ha az önkormányzat a támogatást részben vagy egészben nem a pályázatban szerepl közszolgáltatás fejlesztésére használta fel, köteles azt – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) rendelkezései szerint – haladéktalanul visszafizetni. 10.5. Az önkormányzati megtakarítások felhasználása csak a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács engedélye alapján történhet.

11. A pályázati díj A pályázónak a pályázat benyújtásakor pályázati díjat NEM kell fizetnie.

12. ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZER A Pályázatok értékelését a KMRFT mellett m köd ún. Szakért i Bizottság végzi, szavazati jogot biztosítva a Belügyminisztérium, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium egy-egy képvisel jének – a Minisztérium és a KMRFT között (e pályázati rendszer m ködtetésére) létrejött Megállapodásnak megfelel en.

7. függelék. Nemzeti Fejlesztési Terv Pályázati keres Nemzeti Fejlesztési Terv Pályázati Keres <> Pályázati kód:

KIOP-2004-1.3.0.F

Támogatás megnevezése:

Egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelését célzó beruházások megvalósítása

Intézkedés neve:

NFT

Egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelése

Támogatás formája:

vissza nem térítend

Támogatás elnyerésének módja:

pályázat

Forrás megnevezése: Európai Regionális Fejlesztési Alap Forrás összege:

3 257 000 000.- HUF

Megjelenés dátuma:

2004-01-29

Beadási határid :

2006-08-31 folyamatos

Elérhet ség:

http://www.kvvm.hu/cimg/documents/PalyazatiFelhivas_eu_bontasi_hulladek040716.doc

Támogatás célja:

a, Az egészségügyi hulladékok kezelésénél a ma m köd kórházi hulladékéget k alkalmassá tétele az új hulladékégetési szabályozás szerinti követelmények teljesítésére, a lakosságnál található gyógyszerek hulladékainak ellen rzött begy jtése és kezelése b, Az építési-bontási hulladékok -a többi hulladéktól való elkülönített- gy jtési, begy jtési, kezelési,

ezen belül hasznosítási rendszerének kiépítése, illetve ezek létrehozási feltételeinek megteremtése, begy j rendszerek kialakításának támogatása, a hasznosítás el segítése, a veszélyes összetev k csökkentése. Kedvezményezettek köre:

Egészségügyi hulladék: Települési önkormányzatok, önkormányzati társulások, állami vagy helyi önkormányzati többségi tulajdonban lév egészségügyi intézmények, állami egészségügyi fels oktatási intézmény többségi tulajdonában lév közhasznú társaság; Építési-bontási hulladék: Települési önkormányzatok, önkormányzati társulások.

Támogatási feltételek:

Támogatható tevékenységek a, - A nem megfelel en m köd , térségi feladatokat ellátó egészségügyi hulladékéget k korszer sítése. (2005. július 30-ig a m köd kórházi hulladékéget ket alkalmassá kell tenni az új hulladékégetési szabályozás szerinti követelmények teljesítésére, vagy be kell zárni azokat.) - Az egészségügyi hulladék begy jt és el kezel rendszerének fejlesztése és kialakítása. A lakosságnál található gyógyszerek és gyógyszerhulladékok begy jt és el kezel rendszerének fejlesztése és kialakítása. b, - Az építési és bontási hulladék átfogó jelleg kezel rendszerének fejlesztése és kialakítása. - Lakó- és középületek azbesztvakolatainak, azbeszttartalmú szigeteléseinek biztonságos eltávolítása és az azbesztmentesítés során képz hulladék kezelése (beleértve az ártalmatlanítást is). Egy hulladékgazdálkodási projekt több támogatott célt is tartalmazhat.

Támogatás mértéke(%):

95

Támogatás minimum a, Egészségügyi hulladék esetében: 100 millió Ft; b, Építési - bontási hulladék esetében: 150 millió Ft; összege: a, cél esetében: 400 millió Ft; b cél esetében: 600 millió Ft. Éven túli kötelezettség vállalható a Támogatás maximum következ évek terhére is, mivel a 2004-2006 közötti id szakban a komponensre összesen 3257 millió összege: Ft áll rendelkezésre; Támogatható projektek (min.-max.):

száma 2 - 9

Kiíró szervezet:

Neve: Gazdasági Címe: 1051 Tel.: Honlap: www.gkm.hu

Közrem köd Neve: Környezetvédelmi szervezet Címe: 1011 (információ, adatlap): Tel.: Honlap: E-mail: [email protected]

és BUDAPEST, (01) és

Vízügyi BUDAPEST,

(

Közlekedési Vigadó

Minisztérium F 1)

-

utca

Fejlesztési u.

Minisztérium 6. 374-2700 Igazgatóság 44-50. 224-9114 www.kvvm.hu

További információért hívja a EU Pályázati Információs Központot munkaid ben a 06-40-200-494-es kék számon.

8. függelék. Nemzeti Terv Pályázati Keres II. Nemzeti Fejlesztési Terv Pályázati Keres

<>

Pályázati kód:

KIOP-2004-1.4.0.F

Támogatás megnevezése:

Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelmét célzó beruházások megvalósítására

Intézkedés neve: Támogatás formája:

NFT

Környezeti kármentesítés, felszín alatti vizek és az ivóvíz bázisok védelme érdekében

vissza nem térítend

Támogatás pályázat elnyerésének módja: Forrás megnevezése: Európai Regionális Fejlesztési Alap Forrás összege:

6 513 000 000.- HUF

Megjelenés dátuma:

2004-01-29

Beadási határid :

2006-08-31 folyamatos

Elérhet ség:

http://www.kvvm.hu/cimg/documents/PalyazatiFelhivas_Karmentesites_20040713.doc

Támogatás célja:

A felszín alatti vizek tényleges és potenciális szennyez désének csökkentése a legsúlyosabban

szennyezett területek kármentesítésével, és a kiemelten érzékeny felszín alatti vízmin ség védelmi területek szennyez dési kockázatának csökkentése. A kiemelt védelmi területek meghatározásához lásd a Kármentesítési Füzetek 7., kiadta a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Kedvezményezettek köre:

Gazdasági társaságok, beleértve az állami és önkormányzati tulajdonban lév gazdasági társaságokat

Támogatási feltételek:

Támogatható tevékenységek Az intézkedés keretében megvalósuló tevékenység az intézkedés céljánál meghatározottak szerint kiválasztott szennyezett területek esetében a kármentesítési m szaki beavatkozás lebonyolítását, a kockázat felszámolásához szükséges beruházás végrehajtását jelenti.

Támogatás mértéke(%):

100 Ha a pályázó nem felel meg a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 16. §-ban leírtaknak, akkor a pályázó a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 29-30. § és a 3. Melléklet (Útmutató a támogatási intenzitás számításához) alapján jogosult támogatásra.

Támogatás minimum 200 000 000.- HUF összege: Támogatás maximum 3 000 000 000.- HUF összege: Támogatható projektek (min.-max.):

száma 1 - 8

Kiíró szervezet:

Neve: Gazdasági Címe: 1051 Tel.: Honlap: www.gkm.hu

Közrem köd Neve: Környezetvédelmi szervezet Címe: 1011 (információ, adatlap): Tel.: Honlap: E-mail: [email protected]

és BUDAPEST, (01) és (

Közlekedési Vigadó

Vízügyi Minisztérium BUDAPEST, F 1)

-

utca

Fejlesztési u.

Minisztérium 6. 374-2700 Igazgatóság 44-50. 224-9114 www.kvvm.hu

További információért hívja a EU Pályázati Információs Központot munkaid ben a 06-40-200-494-es kék számon.

9. függelék. Nemzeti Fejlesztési Terv Pályázati Keres III. Nemzeti Fejlesztési Terv Pályázati Keres

<>

Támogatás megnevezése:

LIFE - Környezetvédelem

Támogatás formája:

vissza nem térítend

Támogatás elnyerésének módja:

pályázat

Beadási határid :

2004-11-30

Elérhet ség:

http://www.kvvm.hu/palyazatveg.php?content_id=136

Támogatás célja:

LIFE-Környezetvédelem specifikus célja, hogy hozzájáruljon az innovatív és integrált technikák és módszerek, valamint a Közösség környezetvédelmi politikájának további fejlesztéséhez. A LIFE-Környezetvédelem innovatív kísérleti- és demonstrációs tevékenységeket finanszíroz tehát, melyek célja a következ : Földhasználat fejlesztése és tervezése: integrálja a környezetre és a fenntartható fejl désre vonatkozó meggondolásokat a földhasználat fejlesztése és tervezése terén Vízgazdálkodás: el segíti a felszíni- és felszínalatti vizek fenntartható gazdálkodását Gazdasági tevékenységek hatásai: minimalizálja a gazdasági tevékenységek környezetkárosító hatásait Hulladékgazdálkodás: biztosítja a hulladék keletkezésének megel zését, valamint a hulladékáramokkal való megalapozott gazdálkodást Integrált termelési politika: lehet vé teszi a termékek környezeti hatásának csökkentését

Kedvezményezettek köre:

A LIFE-Környezetvédelem bár nyitva áll bármely, természetes, vagy az Európai Unióban alapított jogi személy számára (beleértve az új tagállamokat) különösképpen az ipari szektor és az állami hatóságok részére szól.

Támogatási feltételek: A demonstrációs projekteknek tartalmazniuk kell egy környezetvédelmi probléma innovatív megoldását, annak tesztelési folyamatát, és a projekt során létrejöv konkrét, gyakorlati eredményeket. Olyan méretben kell megtervezni a projekteket, mely lehet vé teszi a szóban forgó megoldás nagyméret bevezetésének m szaki és gazdasági megvalósíthatóságának kiértékelését. Az pályázatoknak átláthatónak, valamint m szakilag és pénzügyileg megalapozottaknak kell lenniük

A LIFE-Környezetvédelem által elnyerhet támogatása nem irányul sem kutatásra, sem a meglév technológiába történ beruházásra, célja, hogy áthidalja a kutatási és fejlesztési eredmények, valamint a széleskör felhasználás/piaci bevezetés közötti hézagot. A 2004-ben beadásra kerül LIFE-Környezetvédelem alá tartozó projekteknek 2004. december 1 és 2005. december 1 között kell elkezd dniük. A LIFE-Környezetvédelem projektek végrehajtása rendszerint 1,5 - 3 évet vesz igénybe. A teljes projektköltségek durván 1.000.000 és 5.000.000 között változnak. Az Európai Unió pénzügyi hozzájárulása a jogosult költségek 30%-a olyan projektek esetében, melyek a projektb l kifolyólag jelent s jövedelemre tesznek szert. A többi projekt esetében a támogatás mértéke 50%. Az EU hozzájárulás rendszerint nem lépi túl az 1.500.000 Euro összeget (az átlagos hozzájárulás 500.000 Euro nagyságrend ). A LIFE támogatás kizárja egyidej leg más EU-s pályázatból történ

támogatás elnyerését.

A projektjavaslatokat a szabványos pályázati formanyomtatványokon kell benyújtani a LIFE- projektért felel s nemzeti hatóság, azaz a KvVM számára. Támogatás mértéke(%):

50 30%-a olyan projektek esetében, melyek a projektb l kifolyólag jelent s jövedelemre tesznek szert

Kiíró szervezet:

Neve: Környezetvédelmi és Címe: 1011 BUDAPEST, Tel.: (01) Honlap: E-mail: [email protected]

Közrem köd Neve: Környezetvédelmi szervezet Címe: 1011 (információ, adatlap): Tel.: Honlap: E-mail: [email protected]

és (

Vízügyi F

Vízügyi Minisztérium BUDAPEST, F 1)

utca

-

Fejlesztési u.

Minisztérium 44-50. 457-3300 www.kvvm.hu Igazgatóság 44-50. 224-9114 www.kvvm.hu

További információért hívja a EU Pályázati Információs Központot munkaid ben a 06-40-200-494-es kék számon.

10. függelék. Nemzeti Fejlesztési Terv Pályázati Keres IV. Nemzeti Fejlesztési Terv Pályázati Keres <> Pályázati kód:

KIOP-2004-1.1.2.F

Támogatás megnevezése:

Szennyvízelvezetés és -tisztítás fejlesztését célzó beruházások megvalósítása

Intézkedés neve: Támogatás formája:

NFT

A vízmin ség javítása

vissza nem térítend

Támogatás pályázat elnyerésének módja: Forrás megnevezése: Európai Regionális Fejlesztési Alap Forrás összege:

11 378 000 000.- HUF

Megjelenés dátuma:

2004-01-29

Beadási határid :

2006-08-31 folyamatos

Elérhet ség:

http://www.kvvm.hu/cimg/documents/Palyazati_felhivas___Szennyviz_20040713_2.doc

Támogatás célja:

Az országon belüli ellátottsági különbségek kiegyenlítése érdekében szennyvízgy jt és-kezel rendszerek/létesítmények építése, az összegy jtött szennyvizek megfelel tisztítása, a 83 %-os csatornázottsági arány eléréséhez szükséges fejlesztések elvégzése a települési szennyvíztisztításról szóló 91/271/EGK tanácsi irányelvnek megfelel en a 2000-50000 lakosegyenérték közötti szennyvíz agglomerációkban*. * lásd a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. Rendeletet és a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefügg szennyvízelvezetési agglomerációkat tartalmazó településlistáról szóló 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelete

Kedvezményezettek köre:

Önkormányzatok, önkormányzati társulások, melyek megfelelnek a 25/2002 (II.27.) Korm. Rendeletben és annak felülvizsgálatában lehatárolt agglomerációnak, illetve az állami tulajdonú vízközm vállalatok nevében eljáró állami szervezetek

Támogatási

Támogatható

tevékenységek

feltételek:

új szennyvízgy jt rendszerek építése - a teljes kiépítettség elérése érdekében a meglév szennyvízgy jt rendszerek fejlesztése, b vítése új szennyvíztisztító telepek építése - meglév szennyvíztisztító telepek kapacitás-b vítése, hatásfok-növelése, rekonstrukciója iszapkezel létesítmények építése szennyvíztelepeken vagy önállóan szennyvíziszap mez gazdasági felhasználását célzó beruházások szennyvíziszap lerakók létesítése A jelen tervezési fázisban az 50%-os csatornázottsági aránynál alacsonyabb mutatóval rendelkez megyékb l, a 15000 lakosegyenérték feletti pályázatokat részesítjük el nyben.

Támogatás mértéke(%):

95

Támogatás minimum 500 000 000.- HUF összege: HUF 6 000 000 000.Támogatás maximum Éven túli kötelezettség vállalható a következ évek terhére is, mivel a 2004-2006 közötti id szakban a összege: komponensre összesen 11378 millió Ft áll rendelkezésre.; Támogatható projektek (min.-max.):

száma 1 - 4

Kiíró szervezet:

Közrem köd szervezet (információ, adatlap):

Neve: Gazdasági Címe: 1051 Tel.: Honlap: www.gkm.hu Neve: Környezetvédelmi Címe: 1011 Tel.: Honlap: E-mail: [email protected]

és BUDAPEST, (01) és

Vízügyi BUDAPEST,

(

Közlekedési Vigadó

Minisztérium F 1)

-

utca

Fejlesztési u.

Minisztérium 6. 374-2700 Igazgatóság 44-50. 224-9114 www.kvvm.hu

További információért hívja a EU Pályázati Információs Központot munkaid ben a 06-40-200-494-es kék számon.

11. függelék. Pályázat szelektív hulladékgy jt rendszer kiépítése Szelektív hulladékgy jt rendszerek kiépítése A pályázat címe:

Szelektív hulladékgy jt rendszerek kiépítése

A pályázat célja:

A települési hulladék hasznosítható vagy egyes veszélyes összetev inek szelektív gy jtéséhez szükséges és/vagy az összetev k hasznosításának, ártalmatlanításának el segítését lehet vé tev eszközök, berendezések beszerzése, létesítmények kialakítása, beleértve a szerves hulladék házi komposztálásának, illetve az állati hulladék szelektív gy jtésének el segítését.

A támogatás igénybe Vissza nem térítend az önkormányzatok és közszolgáltatók vételére jogosultak köre: számára, kamattámogatás a gazdasági társaságok számára

A támogatás formája:

Vissza nem térítend , vagy kamattámogatás

A támogatás határa:

-önkormányzatok számára a beruházás/projekt teljes költségének 90%-a, de legfeljebb 10 millió forint helyi rendszerek esetén, és legfeljebb 25 millió forint több települést érint rendszerek kialakítása, illetve fejlesztése esetén, - gazdasági társaságok számára maximum 10 millió Ft kamattámogatás.

fels

A támogatás feltételei:

a támogatandó beruházás a hatályos jogszabályok szerinti engedélyekkel rendelkezik, a pályázónak be kell mutatnia, hogy miként ösztönzi a lakosságot a kialakítandó szelektív hulladékgy jtésben való részvételre, az átvev knek, kezel nek rendelkeznie kell érvényes hulladékkezelési engedéllyel, szabad kezel i, hasznosítási kapacitással és el szerz dést vagy szándéknyilatkozatot kell adnia a szelektíven gy jtött összetev k és a hasznosítható összetev k mennyiségének kezelésére, amit a pályázathoz csatolni kell. A támogatott fejlesztés bemutatásának, ismeretterjesztésének vállalása, kommunikációja Nem támogatható a pályázat, ha a tervezett megoldás nem felel meg az adott hulladékáramra vonatkozó hatályos jogszabályoknak; nem illeszkedik az OHT-ban és a területi hulladékgazdálkodási tervekben foglaltakhoz. A pályázatok elbírálásának szempontjai: - a támogatás feltételeinek való megfelelés mértéke; - el nyt élvez a települési hulladék veszélyes összetev inek szelektív gy jtését is megoldó program; -el nyt élveznek azok az önkormányzatok, melyek a rendszer létrehozásában nagyobb önrészt vállalnak.

A pályázatok A pályázatot a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatósághoz (KÖVIZIG) kell benyújtani 5 példányban, a benyújtásának felhívás „általános szabályok” részében szerepl határnapokig. szabályai: A szükséges pályázati adatlapot („Zöld Forrás” pályázati adatlap környezet- és természetvédelmi valamint vízgazdálkodási célú fejlesztések megvalósításához), a kitöltési útmutatót és a kötelez en csatolandó mellékleteket a PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ tartalmazza.

Értékelési szempont A beruházás megalapozottsága: A költségvetés realitása, 20 indokoltsága, pénzügyi megalapozottsága, fajlagos költség 20 A projekt eredményeinek fenntarthatósága szakmai, intézményi, pénzügyi szempontból 2. Érintett lakosságszám (több település 10 összefogása) A helyi szükségletekhez való 10 illeszkedés mértéke, a fejlesztés (társadalmi, gazdasági, környezeti) hatásának mértéke a közvetlenül érintett térségre 5 Térség elmaradottsági szintje 3. A fejlesztés szakmai megfelel sége, 10 indokoltsága: Környezetvédelmi és m szaki szempontok alapján való megfelelés 10 A projekt megalapozottsága, a tervezett ütemezés realitása 4. Kistérségi, megyei, regionális, országos programokhoz, koncepcióhoz való illeszkedés 5. A projekt ellen rizhet sége, átláthatósága, illetve a megadott mér számok, „indikátorok” milyen mértékben alkalmasak az eredmények objektív bemutatására Összesen:

Adható pontszám

Adott pontszám

1.

40

25

20

5

10

100

12. A PÁLYÁZATI EGYSÉGCSOMAG TARTALMA A pályázati egységcsomag tartalmazza a Pályázati Felhívást annak mellékleteivel 1. sz. melléklet: Benyújtandó dokumentumok jegyzéke a beszerezni kívánt elemek (jogcímek) függvényében 2. sz. melléklet: Támogatható eszközök, létesítmények fajlagos költségei 3. sz. melléklet: Pályázati Adatlap, Költségtáblák és Nyilatkozatok A pályázati kiírás és egységcsomag letölthet : www.kozpontiregio.hu honlapról.

Csak az a pályázat felel meg a formai követelményeknek, amelyik tartalmazza az Adatlapot, Költségtáblákat valamint a Nyilatkozatokat, a 1. számú melléklet alapján a szükséges, valamint az adott jogcímre vonatkozó dokumentumokkal felszerelt, minden oldala szignóval van ellátva, cégszer en aláírt és összef zött.

13. A pályázat benyújtása A pályázat benyújtásának határideje: 2004. augusztus 31. A pályázatokat a megadott határid n belül folyamatosan a következ címre kell kizárólag postai úton benyújtani (a benyújtás dátumának a pályázati csomag borítóján lév postabélyegz t tekintjük 2004. augusztus 31.): Magyar Államkincstár Budapesti Igazgatóság Címe: 1139 Budapest, Váci út 71.

A pályázatot 8 összef zött példányban, egy csomagba csomagolva kell benyújtani, amelyb l: - 1 példány komplett azaz minden mellékletet tartalmazó, eredeti dokumentumokkal felszerelt és “E” jellel megjelölt, - 7 komplett másolati példány Az adatlapokat és a nyilatkozatokat elektronikus adathordozón (floppy/CD) is be kell adni. A pályázat beérkezése nem azonos a pályázat befogadásával! A csomagra kérjük ráírni a pályázat azonosítóját: BM-KMRFT 2004 A pályázatok összeállításához szükség esetén felvilágosítás a Pro Régió Ügynökségnél kérhet hétf , szerda 10-13 óráig: Pro Régió Ügynökség Tel: 1/471-8955 Fax: 1/471-8975

A Pályázati Felhívás mellékletei: 1. Benyújtandó dokumentumok jegyzéke a beszerezni kívánt elemek (jogcímek) függvényében

2. Támogatható eszközök, létesítmények fajlagos költségei 3. Adatlap, Költségtáblák és Nyilatkozatok TARTALOMJEGYZÉK

I. FEJEZET. ÁLTALÁNOS ADATOK I.1. A tervkészítés jogi alapja, adatszolgáltatás, együttm ködés I.2. A tervkészítés általános adatai

129 2 131

I.2.1 Szigetszentmiklós Város területi bemutatása 2.1. Demográfiai adatok 2.2. Gazdasági tevékenységek 2.3 Út-, vasút- és vízi út hálózat 2.4 Geológiai, hidrogeológiai jellemz k I.2.2. A környezetvédelmi tervek készítésének általános szempontjai.

131 131 131 131 131 131

II. FEJEZET. NEM VESZÉLYES HULLADÉKOKRA VONATKOZÓ TERV

132

II. 1. A tervezési területen keletkez , hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusai, mennyisége és eredete II.1.1. Az adatgy jtés köre, forrásai, pontossága, problémái, becslési módszerek II.1.2. Nem veszélyes hulladékok II.1.3. Szelektíven gy jtött, kiemelten kezelend hulladékáramok II.1.4. Csomagolási hulladékok

132 132 132 133 133

II.2. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége II.2.1. Nem veszélyes hulladékok II.2.2. A területen felhalmozott, kiemelten kezelend hulladékáramok II.2.3. Csomagolási hulladékok

134 134 135 135

II.3. A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége II.3.1. Nem veszélyes hulladékok II.3.2. A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelend hulladékáramok II.3.3. Csomagolási hulladékok

136 136 136 137

II.4. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása II.4.1. Nem veszélyes hulladékok II.4.2. Kiemelten kezelend hulladékáramok II.4.3. Csomagolási hulladékok

138 138 139 139

III. FEJEZET. A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVET KÖVETELMÉNYEK

M SZAKI 140

A jogszabályokban meghatározott m szaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre el írt követelmények ismertetése 21

IV. FEJEZET. AZ EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK 140 V. FEJEZET. A HULLADÉKOK KEZELÉSE, A KEZEL TELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK

140

V.1. Települési hulladékgazdálkodás 140 V.1.1 Hulladékok gy jtése és szállítása 140 V.1.2 A kommunális szilárd hulladék begy jtése, szállítása és el kezelése, kezelése 141 Technológiai folyamat ismertetése 26 Kommunális hulladék begy jtése, elszállítása az átrakó-állomásig: 26 Átrakó-állomás technológiai leírása: 26 Átrakó-állomástól Bicskére történ szállítási, lerakási technológia: 27 Ügyfélszolgálati iroda 28 Gépjavító tevékenység m szaki technológiai leírása 28 V.1.3. A települési folyékony hulladék, valamint a kommunális szennyvíziszap gy jtése, szállítása, kezelése illetve hasznosítása 142 Szennyvíztisztítási technológia 29 Iszapvonal 30

V.1..4.

A felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének (problémakörének) ismertetése

144

V.2. A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzésénél el írtakon túl ismertetend tényez k 145 V.2.1. A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen 37 V.2.2. A területen a települési hulladék részeként keletkez biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége, és ebb l a lerakásra kerül mennyiség, a jelenlegi komposztáló- és egyéb kezel kapacitás és a kés bbiekben le nem rakható mennyiség összevetése. 40 V.3. A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése V.3.1. A településen keletkez települési folyékony hulladék mennyisége, lerakóhelyi gy jtés -körzetenként V.3.2. A települési folyékony hulladék kezelése

145 145 145

V. 4. A települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzése 146 V.4.1. A településen keletkez települési szennyvíziszap mennyisége 146 V.4.2. A tervezési terület szennyvíziszap-kezelési jellemz i, hasznosítási módjai, hasznosított mennyiség és aránya, további hasznosítási lehet ségek, ártalmatlanított mennyiség (lerakás) és aránya 146

VI. FEJEZET. AZ ELÉREND MEGHATÁROZÁSA

HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK 146

VI.1. A hulladékkeletkezés csökkentési célkit zései a tervezési területen, a tervid szak végére várhatóan keletkez hulladékok mennyisége és összetétele 146 VI.1.1. A képz hulladék mennyiségének várható alakulása 146 VI.1.2. Csökkentési célok 148 VI.2. Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkit zések tervezése

152

VII. FEJEZET. A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM. 157 VII.1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjeszt , szemlélet-formáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok 157 VII.2. Hulladékgazdálkodási cselekvési program VII.2.1. A hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkit zések elérését szolgáló intézkedések meghatározása 158 VII.2.2. Hulladékgazdálkodási cselekvési programok

157

160

VIII. FEJEZET. A MEGVALÓSÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES BECSÜLT KÖLTSÉGEK 164 MELLÉKLETEK, FÜGGELÉKEK

62

1. sz. melléklet. Szelektív hulladékgy jtés

62

1. függelék. Jogszabályok

88

2. függelék EWC kódok, azonosító számok

91

3. függelék. Önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladatai

97

4. függelék. Támogatható eszközök, létesítmények fajlagos költségei

100

5. függelék.Együttes miniszteri tájékoztató a közszolgáltatás fejlesztésének feltételeir l

104

6. függelék. Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Pályázati Felhívása

109

7. függelék. Nemzeti Fejlesztési Terv Pályázati keres I.

117

8. függelék. Nemzeti Terv Pályázati Keres II.

118

9. függelék. Nemzeti Fejlesztési Terv Pályázati Keres III.

119

10. függelék. Nemzeti Fejlesztési Terv Pályázati Keres IV.

120

11. függelék. Pályázat szelektív hulladékgy jt rendszer kiépítése

121

2. számú melléklet

Sol Oriens Környezetvédelmi és Biztonságtechnikai Bt 2310 Szigetszentmiklós, Szilágyi L. u. 54/c. Tel/fax: 06 24 441 751 E-mail: [email protected]

SZIGETSZENTMIKLÓS

Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2004-2008

Felülvizsgálat 2007. március

I. fejezet. Általános adatok

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény el írja a helyi hulladékgazdálkodási terv kidolgozását. A helyi hulladékgazdálkodási terv elkészítésének jogszabályi kereteit a fent említett törvény mellett a 110/2002. (XII. 12.) OGY határozattal elfogadott Országos Hulladékgazdálkodási Terv határozza meg. A hulladékgazdálkodási terveket a különböz szinteken egységesen hat évre szólóan kell elkészíteni a Nemzeti Környezetvédelmi Programban, a tervezési területre vonatkozó környezetvédelmi programban, a terület- és településfejlesztési, valamint terület- és településrendezési dokumentumokban foglaltakkal összhangban. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 37. § (1) bekezdése értelmében az elkészült hulladékgazdálkodási terveket 2 évente felül kell vizsgálni, és beszámolót kell készíteni a tervben foglaltak végrehajtásáról. Ennek alapján szükség szerint módosítani kell a terveket Felülvizsgálati hely: Szigetszentmiklós Város közigazgatási területe A felülvizsgálatért felel s szerv: Szigetszentmiklós Város Önkormányzata A felülvizsgálatot készít neve: Sol Oriens Környezetvédelmi és Biztonságtechnikai Bt 2310 Szigetszentmiklós, Szilágyi L. u. 54/ c. Telefon: 06 24 441 751 e-mail: [email protected] Tervezett id szak: 2004-2008. A tervezés bázis éve: 2002. A felülvizsgálathoz az adatszolgáltatók neve:: Szigetszentmiklós Polgármesteri Hivatal, ARIES Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Észak Csepel Szigeti Víz- és Csatornam Kft., AD Kft. Szakorvosi Rendel intézet Szigetszentmiklós-Gyártelep, Sterifant Kft Szigetszentmiklós Város Önkormányzat EGOMIR (háziorvosi, fogorvosi rendel k, Véd i Szolgálat), Septox Kft. ATEV Rt.

Tervezésbe bevont hatóságok, szervezetek, együttm ködések formái A Hgt. 34. § (1) bekezdése értelmében a helyi hulladékgazdálkodási tervet készít knek a területen lév , illetve m köd hatóságok, érdekképviseleti és környezetvédelmi társadalmi szervezetek bevonásával kellett a tervezést és a kés bbi felülvizsgálatot, valamint a tervben foglaltak végrehajtásának ellen rzését megoldani.

I.2. A tervkészítésnél annak felülvizsgálatánál figyelembe vett általános adatok

I.2.1 Szigetszentmiklós Város területi bemutatása A tervkészítés során figyelembe vettük a demográfiai adatokat, a gazdasági tevékenységeket, az út-, vasút- és vízi úthálózatot, a geológiai, hidrogeológiai jellemz ket I.2.2. A környezetvédelmi tervek készítésének általános szempontjai. Minden esetben alapszempontként kezeltük a terület sziget-jellegét, az édesvíznyerési lehet séget. Figyelembe vettük, hogy minden olyan környezeti hatást okozó tevékenységet kerülni kell, amely a vízkészleteket károsan befolyásolhatja. Célul t ztük ki, hogy a jöv ben alaposabban és szigorúbban kell gondolni és kezelni a természet- és tájvédelmet. Mindez azt jelenti, hogy a térségi jelleget fokozottabban figyelembe kell venni, az elkészített terveket, pedig a szükséges mértékben módosítani kell. A környezethasználat veszélyeivel fenyegetett közösségeknek elegend információra van szükség ahhoz, hogy a kockázat mértéke, természete megérthet legyen. Emiatt a környezeti állapotfelmérésnek, mint az információs rendszer módszerének olyannak kell lenni, amely a szaki, jogi, és szervezeti fejlesztésekhez alapot szolgáltat. A helyi tervezés során alapvet , általános szempont a jogszabályi követelmények teljesítése, a környezethasználat szabályozása, programok készítése, koncepciók megalapozása, m szaki fejlesztések, kutatások irányainak meghatározása, PR tevékenység, tájékoztatás, oktatás megszervezése, a fenntartható fejl dés biztosítása, környezetvédelmi célú teljesítményértékelés, környezetvédelmi igazgatás kialakítása.

II. fejezet. Nem veszélyes hulladékokra vonatkozó terv teljesítése

II. 1. A területen keletkez , hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusai, mennyisége II.1.1.

Nem veszélyes hulladékok

II./1. Táblázat: A keletkez nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük (t/év): 2002(bázisév) Hulladék Települési szilárd hulladékok(nem szelektíven 6477,57 és szelektíven gy jtött)

2003

2005

2006

8415,00

Nsz. 8623,14 Sz:-

Nsz. 7602,8 Sz:165,87

260000 280.000 250.000 260000 Települési folyékony hulladék 1460,00 1460,00 1460 1460 Kommunális szennyvíziszap 413,66 390,32 191,56 Építési, bontási hulladékok és egyéb inert 217,58 hulladékok Nincs Nincs Nincs Mez gazdasági és élelmiszeripari nem Nincs önkormányönkormányz önkormányz önkormányzati veszélyes hulladékok zati felel sség ati ati felel sség

Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes 620,47 hulladékok 288558 Összesen

felel sség

felel sség

691,83

1588,14

1893,2

260980,5

272061,6

271313,43

Megjegyzés: Az építési bontási és egyéb inert hulladék adat a táblázatban az ARIES Kft által elszállított mennyiséget jelenti. Az illegálisan lerakott építési, bontási hulladék évi mennyiségér l továbbra sincs adat. A 2005-ös évben és a 2006-os évben a hulladékmennyiség enyhe csökkenése figyelhet meg a bázisévhez viszonyítva. A TSZH elkülönített begy jtésére és hasznosításra 10 db gy jt sziget kialakítása és 1 db céljárm beszerzése történt meg. A családi házas övezetekben a PET palack gy jtés 2006 évben szintén beindult.

II.1.3. Szelektíven gy jtött, kiemelten kezelend hulladékáramok II./2. táblázat: Az önkormányzat felel sségi körébe tartozó, a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gy jtött, kiemelten kezelend hulladékáramok és éves mennyiségük (tonna/év) Mennyiség (t/év) 2005 2006 Veszélyes hulladékok Hulladékolajok n.ö.f n.a 0,08(Aries) 0,21(Aries) -? -? Akkumulátorok és szárazelemek 5,8 Elektromos és elektronikai n.ö.f n.a -? -? hulladékok gépjárm vek n.ö.f n.a Kiselejtezett 1,66 3,075 2,873 Egészségügyi hulladékok 0,9 0,9 1,29 Állati eredet hulladékok Növényvéd -szerek és csomagoló n.ö.f n.a n.ö.f n.ö.f eszközeik n.a n.a Azbeszt n.ö.f n.ö.f n.a n.ö.f n.a n.a Egyéb hulladék n.ö.f n.a n.ö.f n.ö.f Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok összesen n.ö.f. n.a n.ö.f. n.ö.f. Gumi n.ö.f n.a n.ö.f n.ö.f Egyéb hulladék (lom) 535,84 443,17 538,26 Hulladék

Megjegyzés: n.ö.f – nincs önkormányzati felel sség n.a - nincs adat Elektromos hulladékot az Aries Kft is gy jteni kívánja, szükséges engedélyek beszerzése folyamatban. Az egészségügyi hulladékok mennyisége megnövekedett, jelent s további növekedés azonban nem várható,

II.1.4. Csomagolási hulladékok

II./3. táblázat A csomagolási hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év) Hulladék Papír és karton csomagolási hulladék anyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetétel kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen

Szelektíven gy jtött mennyiség (t/év) n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

2005 -

2006 50,27 93,43 -

-

22,17 165,87

A csomagolási hulladék szelektív gy jtésének továbbfejlesztése szüksége. Lakossági igény van a családi házas övezetekben is hulladékgy jt szigetek létesítésére.

II.2.

A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége

II.2.1. Nem veszélyes hulladékok

A település területér l származó vegyes kommunális felhalmozott hulladék, mintegy 715.000 m³ tömör hulladékot a taksonyi hulladéklerakóban tárolják, amelybe a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyel ség KF.4771/19/04 sz. határozatában a hulladéklerakást véglegesen megtiltotta, egyben e határozatban a rekultivációt el írásokkal elrendelte. A rekultivációs terv elkészült, hatósági vizsgálata jelenleg folyamatban van Jelen összeállításban a hulladéklerakóval és a lerakott hulladékkal a folyamatban lév eljárások miatt nem foglalkozunk. Foglakoztunk viszont a közigazgatási különböz területein lerakott, a végleges elhelyezését tekintve a bázisévet megel en ( 2002 január 1. el tt) nem megoldott (illegálisan lerakott, elhagyott hulladékokról, amelyek kezelését a településen az önkormányzatnak (is) tervezni kell. A keletkez építési, bontási hulladék nem kerül hasznosításra. Ezen hulladékokat a lakosság többnyire a keletkezési helyükhöz közel, települési szilárd hulladékkal keverve illegálisan lerakja.

II./4. táblázat A településen felhalmozott, hulladékok és (becsült )mennyiségük. Hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék

további kezelést igényl

nem veszélyes

Mennyiség (t) 2006 930 35,82 (Aries) 0 0

Hulladék Mennyiség (t) Kommunális szennyvíziszap 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert 26125 hulladékok Mez gazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes n.ö.f hulladékok* Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes n.ö.f hulladékok* Összesen 27055

2006 0 26125 n.ö.f n.ö.f 26160,82

* itt csak az önkormányzatok felel sségi körébe tartozó tevékenységekb l keletkez hulladék mennyiségét kellene feltüntetni, de ezek a hulladékok nem tartoznak önkormányzati felel sségi körbe. Az illegálisan lerakott hulladék egy része önkormányzati kezelés , másik része magánterületeken található. Az illegális lerakók részleges megszüntetésére az önkormányzat pályázati pénzek felhasználáséval 2007 tavaszán 9,32 MFt összegben kármentesítést végez. II.2.2. A területen felhalmozott, kiemelten kezelend hulladékáramok II./5. táblázat: Az önkormányzat felel sségi körébe tartozó, a településen felhalmozott, további kezelést igényl kiemelten kezelend hulladékáramok és mennyiségük (tonna) Mennyiség (t) Veszélyes hulladékok Hulladékolajok n.a. n.ö.f n.a. n.ö.f Akkumulátorok és szárazelemek n.a. n.ö.f Elektromos és elektronikai hulladékok n.a. n.ö.f Kiselejtezett gépjárm vek 0 Egészségügyi hulladékok n.a Állati eredet hulladékok Növényvéd -szerek és csomagoló eszközeik n.a. n.ö.f Azbeszt n.a. n.ö.f Egyéb hulladék n.a. Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok összesen n.a. n.ö.f Gumi n.a. n.ö.f Egyéb hulladék n.a. Hulladék

Felhalmozott hulladékokról nincs adat. II.2.3. Csomagolási hulladékok II./6. táblázat A településen felhalmozott, további kezelést igényl csomagolási hulladékok nem tartoznak önkormányzati felel sségi körbe és mennyiségükre nincs adat (tonna)

Hulladék

Szelektíven gy jtött mennyiség (t)

Papír és karton csomagolási hulladék n.a. anyag csomagolási hulladék n.a. Fa csomagolási hulladék n.a. Fém csomagolási hulladék n.a. Vegyes összetétel kompozitn.a. csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék n.a. Üveg csomagolási hulladék n.a. Textil csomagolási hulladék n.a. Összesen n.a.

2005

2006

-

57,86 80,52 -

-

138,38

A felhalmozott mennyiség a még ki nem szállított, szelektíven gy jtött anyagmennyiséget jelenti. II.3.

A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége

II.3.1.

Nem veszélyes hulladékok

II./7. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Hulladék

Települési szilárd hulladék

Település beszállított (t/év) 11257,59

Települési folyékony hulladék nincs Kommunális szennyvíziszap nincs Építési-bontási hulladékok és egyéb nincs inert hulladékok* Mez gazdasági és élelmiszeriparinincs nem veszélyes hulladékok* Ipari és egyéb gazdálkodói nem nincs veszélyes hulladékok* Összesen 11257,59

Település kiszállított 2005 2006 (t/év) 17735,16 Be18541,28 Be16681,4 Ki18532,05 Ki16647,4 0 1460,00 217,5 n.a.

1460(BK) 1460(BK) 446,03(BK) 209,96(BK) n.a.

n.a.

620,3(BK) 1588,14 1893,2( BK) (BK) 20032, 96 B22035,45 B20244,56 K22026,22 K20210,56

* csak az önkormányzatok felel sségi körébe tartozó tevékenységekb l keletkez hulladék mennyisége Az adatok alapján megállapítható hogy jelent s mennyiségi változás nincs.

II.3.2. A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelend hulladékáramok II./8. táblázat: Az önkormányzat felel sségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelend hulladékáramok és éves mennyiségük

Hulladék

Veszélyes hulladékok

Település beszállított (t/év)

Hulladékolajok n.a. n.a. Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok n.a. n.a. Kiselejtezett gépjárm vek 0 Egészségügyi hulladékok Állati eredet hulladékok 0 Növényvéd -szerek és csomagolóeszközeik n.a. Azbeszt n.a. Egyéb hulladék n.a.

Nem veszélyes Csomagolási hulladékok összesen Gumi hulladékok Egyéb hulladék

n.a. n.a. n.a.

Településr l kiszállított (t/év) 2005

2006

n.a. 5,8

n.a

n.a

n.a. n.a. 1,66 0,9

n.a.

n.a

0.6

1,2

n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a.

BK841,29 983,72

II.3.3. Csomagolási hulladékok II./9. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékok és éves mennyiségük

Hulladék

Településre beszállított (t/év)

Papír és karton csomagolási hulladék n.a. anyag csomagolási hulladék n.a. Fa csomagolási hulladék n.a. Fém csomagolási hulladék n.a. Vegyes összetétel kompozit n.a. csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék n.a. Üveg csomagolási hulladék n.a. Textil csomagolási hulladék n.a. n.a. Összesen II.4.

Telepü lésr l 2005 2006 kiszállí tott Ki Be Ki (t/év) Be n.a. 10,58 10,58 145,79 87,92 n.a. 8,96 8,96 189,18 108,66 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

9,31 9,31 77,49 77,49 28,85 28,85 412,46 274,07

A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása

A területen jelenleg hasznosításra, vagy ártalmatlanításra kerül , illetve nem kezelt hulladékok típusai, mennyisége, a hulladékok hasznosítási arányai, külön kitérve a veszélyes és csomagolási hulladékokra. II.4.1. Nem veszélyes hulladékok II./10. táblázat A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) 2006 évben. Hulladék

Hasznosítás* Égetés**

Lerakás

Egyéb kezelt*** t/év % t/év % 16681,4100 -

t/év % t/év % Települési szilárd hulladék 274,07 1,6 Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap 1460 100 1460 100 Építési-bontási hulladékok és egyéb209,96 100 inert hulladékok Mez gazdasági és élelmiszeripari nemveszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem1893,2 100 veszélyes hulladékok Egyéb hulladék, lomtalanítás 983,72 100 19768,28 100 1460 100 Összesen 1737 * * anyagában történ hasznosításra átadott mennyiség ** energianyerés céljából végzett hasznosítás *** az „Egyéb kezelt” oszlopban kell feltüntetni az égetést, ha az nem párosul energiahasznosítással vagy pl. a biológiai stabilizálással kezelt hulladékokat. Ezzel szemben azonban pl. a komposztálás hasznosításnak min sül, ezért azt a „hasznosítás” oszlopban kell jelezni.

II.4.2.

Kiemelten kezelend hulladékáramok

II./11. táblázat Az önkormányzat felel sségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) 2006 évben. Hulladék

Hasznosítás* Égetés**

Lerakás

t/év

t/év

%

Veszélyes hulladékok Hulladékolajok 0,21 Akkumulátorok és szárazelemek n.a Elektromos és elektronikai hulladékok n.a Kiselejtezett gépjárm vek n.a Egészségügyi hulladékok Állati eredet hulladékok Növényvéd -szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok összesen 274,07 1,6 Gumi Egyéb hulladék

t/év

%

-

%

Egyéb kezelt*** t/év %

-

1,2

100

* anyagában történ hasznosításra átadott mennyiség ** energianyerés céljából végzett hasznosítás *** az „Egyéb kezelt” oszlopban kell feltüntetni az égetést, ha az nem párosul energiahasznosítással vagy pl. a biológiai stabilizálással kezelt hulladékokat. Ezzel szemben azonban pl. a komposztálás hasznosításnak min sül, ezért azt a „hasznosítás” oszlopban kell jelezni. AriesKft autógumi hasznosításra engedélykérelemet nyújtott be.

II.4.3. Csomagolási hulladékok II./12. táblázat A csomagolási hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) 2006 évben Hulladék

Hasznosítás*

Égetés**

Lerakás

t/év % 87,92 100

t/év -

t/év

Papír és karton csomagolási hulladék

% -

% -

Egyéb kezelt*** t/év % -

Hulladék

Hasznosítás*

anyag csomagolási hulladék 108,66 100 Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetétel kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék 77,49 100 Textil csomagolási hulladék 274,07 100 Összesen

Égetés**

Lerakás

-

-

-

-

Egyéb kezelt*** -

-

-

-

-

-

-

* anyagában történ hasznosítás ** energia nyerés céljából végzett hasznosítás *** az „Egyéb kezelt” oszlopban kell feltüntetni az égetést, ha az nem párosul energiahasznosítással, vagy pl. a biológiai stabilizálással kezelt hulladékokat. Ezzel szemben azonban pl. a komposztálás hasznosításnak min sül.

III. fejezet. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvet változtak az eltelt id szakban.

m szaki követelmények nem

IV. fejezet. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések Nem változott. V. fejezet A hulladékok kezelése, a kezel telepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások A településen folytatott hulladékhasznosítási és ártalmatlanítási tevékenységekhez kapcsolódó begy jtés, kezel létesítménybe való szállítás, valamint el kezel és hasznosító technológiák, kapacitásuk, a telephely és üzemeltet ismertetésével a következ k:

V.1. Települési hulladékgazdálkodás V.1.1 Hulladékok gy jtése és szállítása V./14. táblázat: bemutatása Engedélyes Cím neve

A nem veszélyes hulladékokat begy jt Telephely

Tárgy*

szervezetek táblázatos

Engedély száma

Engedély érvényességi ideje

Engedélyes neve

Cím

Telephely

Tárgy*

Engedély száma

Engedély érvényességi ideje

ARIES Ipari,2310 Szigetszent- 2310 Szigetszent- Szilárd, nemKTVF:21727Kereskedelmi ésmiklós Határ útmiklós Határ útveszélyes 6/2005 Szolgáltató Kft 12-14. 12-14.

2008 szept. 30

Rumpold- Bicske2060 Bicske, Bicske , Külterület Szilárd települési40719-44/2005 Kft Kossuth u. 60-62 hulladék lerakás

2010. december 31

hulladék begy jtésre, szállításra, el kezelésre vonatkozó hulladékkezelé si engedély

Észak Cepel2310 Szigetszent-2310 Szigetszent-Szennyvíztisztító KF:5010-3/2003.- 2004. december szigeti Víz- ésmiklós, Gyári útmiklós, Gyári útüzemeltetési 2 31. Engedély Csatornam Kft 21 21 vízjogi engedély folymatban AD Kft 2310 2310 Települési KF engedély Szigetszentmiklós Szigetszentmiklós folyékony folyamatban Dr. Varga l. u. 42 Dr. Varga l. u. 42 hulladék szállítás Sterifant Kft 1134 Bp., Lehel 1134 Bp., Lehel Egészségügyi 2009 április 30. u. 59 u. 59 hulladékok (Szakorvosi rendel Int.) Szállítása, 14/5381-10/2005 ártalmatlanítása KTVF:2672-5/2006 SEPTOX Kft. 1142 Bp. 1142 Bp. Egészségügyi n.a Komáromi u. 2. Komáromi u. 2. hulladékok 1097 Bp. Illatos szállítása, H-285/2/2000 út 23 ártalmatlanítása KF: 5011-6/2002 ATEV Rt. 1097 Bp. Illatos Tököli Gyár Állati eredet nincs út 23. 2316 Tököl hulladékok 240/000/2004 megjejlölve Ráckevei út begy jtése, szállítása és ártalmatlanításán ak el készítése eredet 1257-2/99 1097 Bp. Illatos Debreceni Gyár Állati n.a. ATEV Rt. 4002 Bánk hulladékok út. 23. ártalmatlanítása Pf.:106

*

a II. fejezet táblázataiban megjelen hulladékok szerinti bontásban

V.1.2 A kommunális szilárd hulladék begy jtése, szállítása és el kezelése, kezelése Közszolgáltató az ARIES Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A szelektív hulladékgy jtés elkezd dött, amelynek továbbfejlesztése szükséges.

V.1.3. A települési folyékony hulladék, valamint a kommunális szennyvíziszap gy jtése, szállítása, kezelése illetve hasznosítása Folyékony hulladék szállítás: Szolgáltató az AD Kft. A szállításra vonatkozó információk továbbra is sz k-kör ek. A szállítás 1db. KAMAZ típusú 10 m³ rtartalmú tartályos tehergépkocsival történik, lakossági megrendelésre. A folyékony hulladékot minden esetben a Szigetszentmiklósi szennyvíztisztító telepre szállítják. Beszerezésre került 1db. folyékony hulladék szállító tehergépjárm , amelyet az ÉCsVCsM Kft üzemeltet. Folyékony hulladék kezelés, kommunális szennyvíziszap kezelés és hasznosítás: Szolgáltató az Észak Csepel Szigeti Víz- és Csatornam Kft.

A tevékenységet a vonatkozó jogszabályok betartása mellett az Önkormányzattal kötött Vállalkozói, illetve Bérleti-Szolgáltatási Szerz dés szabályozza. A folyékony hulladékot befogadó és a kommunális iszapot keletkeztet Szigetszentmiklósi biológiai szennyvíztisztító telep a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság H. 67008-4/1992 sz. (vizikönyvi szám: 6.2/12/457) létesítési engedélye alapján épült. Az üzemeltetés jogi alapját jelenleg is ez a vízjogi létesítési engedély képezi. A folyékony hulladék és kommunális szennyvíziszap szállítására és kezelésére helyi rendelet nincs. A hálózat karbantartására és üzem zavar elhárítására új célmunkagép beszerezve.

V./16. táblázat

A hulladékkezel telepek bemutatása

Kezel vállalkozásokKezelési (D)Kezelt hulladék** Kapacitás (t/év) megnevezése, címe kód* ARIES Ipari, KereskedelmiD14 Települési szilárd25 000 és Szolgáltató Kft D15 hulladék

Kihasználtság (%) 74 %

Rumpold-Bicske Kft

67%

2310 Szigetszentmiklós Határ út 12-14.

D5

Települési szilárd300000 hulladék

Kezel vállalkozásokKezelési (D)Kezelt hulladék** Kapacitás (t/év) megnevezése, címe kód* Észak Cepel szigeti Víz- ésD8 1,825,000 Települési Csatornam Kft D2 folyékony 2310 Szigetszent-miklós, hulladék Gyári út 21 Kommunális szennyvíziszap 2000 Sterifant Kft D9 Egészségügyi 1250 1134 Bp., Lehel u. 59 hulladék

Kihasználtság (%) 90%

SEPTOX Kft. D9 1142 Bp. Komáromi u. 2.

Egészségügyi hulladék

n.a

ATEV Rt. Debreceni Gyár D9

Allati hulladék

* **

2500

eredet n.a

73 % n.a

n.a

a Hgt. 3. számú mellékelte szerinti D kód a II. fejezet táblázataiban megjelen hulladékok szerinti bontásban

V./17. táblázat A tervezés id pontjában m köd válogató szervezetek bemutatása A tervezés id pontjában válogató szervezet nem m ködött a közigazgatási területen. A városban 2006. április 01-t l valósult meg a szelektív hulladékgazdálkodás. A szelektált hulladék begy jtését gy jt szigetes és zsákos módon végzi a közszolgáltató. A begy jtött anyag szelektív hulladék el kezelése az alábbi módon történik: - kézi válogatás - perforálás - bálázás

V./18. táblázat A tervezés id pontjában a településen m köd hasznosító szervezetek bemutatása Telephely Üzemeltet neve, Hasznosítási Kezelt Létesítmény Kezelt címe (R) kód* hulladék** kapacitása hulladék (t/év) mennyisége (t/év)

Telephely

neve, Hasznosítási Kezelt Létesítmény Kezelt (R) kód* hulladék** kapacitása hulladék (t/év) mennyisége (t/év) Észak Cepel szigeti Víz-Észak Cepel szigeti Víz-R10 1460 Kommunális 2000 és Csatornam Kft és Csatornam Kft szennyvíz2310 Szigetszent-2310 Szigetszentiszap miklós, Gyári út 21 miklós, Gyári út 21 * **

Üzemeltet címe

a Hgt. 4. számú mellékelte szerinti R kód a II. fejezet táblázataiban megjelen hulladékok szerinti bontásban

V./19. táblázat Engedélyezett, illetve hosszabb távon tovább m köd lerakók bemutatása Telephely

Lerakó típusa

Gy jtési körzet

Lerakott hulladék

Lerakott hulladékmennyiség (t/év)

Engedélye- Potenciális zett szabad kapacitás kapacitás (m3) (m3)

A Csepel szigeten a természeti adottságok miatt hulladéklerakó nem üzemelhet A tervezés id pontjában lerakó nem m ködik a közigazgatási területen V.1..4. A felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének (problémakörének) ismertetése Ezt a fejezetet érintettségt l függ en kell kidolgozni. Tartalmazza azon telephelyek adatait korábbi és jelenlegi üzemeltet jének megnevezését, a tárolás körülményeit, az esetleges környezeti veszélyeknek, károknak a bemutatását - ahol felhalmozott hulladék található. 2005. évig bezárólag fel kell számolni az engedély nélküli, illegális (vad), használaton kívüli vagy nem rendszeresen használt lerakókat. Ezért számba kell venni azokat a telepeket, helyszíneket, ahol ilyen hulladék található. El bbiek figyelembevételével 2004. április 13-án és április 19-én bejárás történt a településen található általunk fontosnak tartott, alábbiakban felsorolt illegális hulladéklerakók feltérképezése, az elhelyezett hulladék mennyiségének felmérése, az ártalmatlanítási lehet ségek számbavétele céljából. Az általunk fontosnak tartott helyeket jártuk be és térfogat alapján próbáltuk megbecsülni a hulladék mennyiségét. A hulladékot sok helyen a gaz ben tte, így a dimenziók nehezen megállapíthatóak. A mennyiséget a kárelhárítás során lehet pontosítani folyamatos szakmai irányítás, felügyelet mellett. A szigetszentmiklósi önkormányzat b nmegel zési pályázaton nyert támogatás segítségével 9.362,000 Ft-ot költhet hulladékmentesítésre.

V.2. A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzésénél el írtakon túl ismertetend tényez k Nincs változás V.3.

A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése

V.3.1. A településen keletkez gy jtés -körzetenként

települési folyékony hulladék mennyisége, lerakóhelyi

Szigetszentmiklós Város Képvisel testületének 10/2005/IV.20/ sz. rendelete a település folyékony hulladék szállításával és kezelésével kapcsolatos helyi közszolgáltatásról a26/2005.XII.21/ sz rendelettel módosított rendelet egységes szerkezetben jelent meg. A rendelet egyértelm en leszabályozza a TFH szolgáltatási rendjét. A tervben leírtakhoz képest jelent s változás nincs.

V./22. táblázat

A településen keletkez települési folyékony hulladék mennyisége m3/év/f

Mennyiség t/év ~ 280.000

Települési folyékony hulladék 365x0,08=29,2 V./23. táblázat Begy jt k, szállítók Begy jt neve

AD Kft

A begy jtött települési folyékony hulladék mennyisége

Székhelye

Szigetszentmiklós

Begy jtött mennyiség t/év

2005 év -17229 2006 év- 13567

Kapacitás, engedélyezett mennyiség t/év n.a

Kezelési mód

Szennyvíztisztító telep, leengedés a homokfogó m tárgy el tt

V.3.2. A települési folyékony hulladék kezelése

V./24. táblázat mennyisége

A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt

Kezelés módja*

Kezelt mennyiség (m³/év)

Kezel telep üzemeltet je

Szennyvíztisztító telep

2006 év - 13567

Észak Csepel Csatornam Kft

Szigeti

Víz

és

* A tengelyen szállított hulladékot szennyvíztisztító telepre szállítják és a fogadást követ en a csatornán érkez szennyvízhez hozzákeverik a homokfogó m tárgy el tt.

V. 4.

A települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzése

V.4.1. A településen keletkez települési szennyvíziszap mennyisége Itt csak a lakossági szennyvíztisztítás során keletkez iszapmennyiségeket adjuk meg célszer en a további kezelés során használt dimenzióban (t/év-ben) V./25. táblázat

A szennyvíztisztítók közm veiben keletkezett iszap mennyisége

Szennyvíztisztító m telephelye

Összes (t/év)

Szigetszentmiklós

1460

mennyiségÖsszes mennyiség Szárazanyag (t/év) 365

V.4.2. A tervezési terület szennyvíziszap-kezelési jellemz i, hasznosítási módjai, hasznosított mennyiség és aránya, további hasznosítási lehet ségek, ártalmatlanított mennyiség (lerakás) és aránya A tervben leírtakhoz képest nem változott.

VI. fejezet.

Az elérend hulladékgazdálkodási célok meghatározása

VI.1. A hulladékkeletkezés csökkentési célkit zései a tervezési területen, a tervid szak végére várhatóan keletkez hulladékok mennyisége és összetétele VI.1.1. A képz VI./28. táblázat

hulladék mennyiségének várható alakulása A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége (t/év)

Hulladék Települési szilárd hulladék* Települési folyékony hulladék**

2002 (t/év) 6477,57 280000

2005 (t/év) 9500 10000 0

2008 (t/év) 10500 70000

Hulladék

2002 (t/év) 1460 inert217,58

2005 (t/év) 2300 1500

Kommunális szennyvíziszap** Építési-bontási hulladékok és egyéb hulladékok*** Mez gazdasági és élelmiszeripari nem veszélyesn.ö.f n.ö.f hulladékok**** Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes620,47 650 hulladékok***** Egyéb hulladék, lomtalanítás 538,84 900 289314,46 114850 Összesen

2008 (t/év) 3000 1600 n.ö.f 700 1100 86900

Megjegyzés, indoklás: *Az általános ismertet részben közöltek szerint a település állandó lakosságának száma dinamikusan fejl dik. Ezzel és a fogyasztói szokásokkal jár együtt a tervezhet mennyiség is. **A 80%-os csatornázottság és a 39%-ra becsült rákötési arány közti olló a talajterhelési díjról szóló rendelet, valamint az önkormányzati intézkedések hatására sz külni fog. Ennek eredménye részben a rákötési arány növekedése (ezzel együtt a szippantandó és/vagy elszikkasztásra kerül folyékony hulladék mennyiségének csökkenése) *** a ** megjegyzésben foglaltak egyenes következménye kell legyen a szennyvíziszap mennyiségének –és kezelési feladatainak- növekedése **** nem önkormányzati felel sségi körbe tartozó hulladék ***** gyakorlatilag megfelelhet a lakosságnál keletkez inert hulladék mennyiségének.

VI./29. táblázat A képz települési hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év)

szilárd

hulladékból szelektíven gy jtött

2002* (t/év) Veszélyes 0 Hulladékolajok** hulladékok 5,8 Akkumulátorok és szárazelemek** Elektromos és elektronikai hulladékok*** 0 0 ill. n.ö.f. Kiselejtezett gépjárm vek 1,66 Egészségügyi hulladékok 0,9 Állati eredet hulladékok Növényvéd szerek és csomagoló eszközeik 0 ill. n.ö.f. Azbeszt n.ö.f. Egyéb hulladék 0 Nem veszélyesCsomagolási hulladékok összesen 0 hulladékok Gumi n.ö.f. Hulladék

2005* 2008* (t/év) (t/év) 2 4 10 14 0 5 0.ill.n.ö.f. .0 ill.n.ö.f. 2n.ö.f. n.ö.f. 2,5 1 1,2 0 ill. n.ö.f. 0 ill. n.ö.f. n.ö.f. n.ö.f. 0 0 10,5 35 n.ö.f. n.ö.f.

2005* (t/év) 0

2002* (t/év) 0

Hulladék Egyéb hulladék

2008* (t/év) 0

Megjegyzés, indoklás: *A várható mennyiségek ±10 %. **a cselekvési programban javasolt lakossági hulladékgy jtés-kiszélesítés várható eredménye ***a közeljöv re (2005) tervezett országos termékdíjas szabályozás várható eredménye Minden más esetben: az önkormányzati felel sségi körbe tartozó hulladékok mennyiségének növekedése legfeljebb az állandó lakos-szám növekedésével korrelál. VI./30. táblázat

A képz

csomagolási hulladék tervezett mennyisége (t/év)

Hulladék

2002* (t/év)

Papír és karton csomagolási hulladék** 0 anyag csomagolási hulladék** 0 Fa csomagolási hulladék 0 Fém csomagolási hulladék** 0 Vegyes összetétel kompozit csomagolási hulladék0 Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 Üveg csomagolási hulladék** 0 Textil csomagolási hulladék** 0 Összesen 0

2005* (t/év)

2008* (t/év)

5 1,5 0 1 0 0 3 0 10,5

100 180 0 4 0 0 45 0 329

Megjegyzés, indoklás: *A várható mennyiségek ±10 %. **a változások kizárólag azoknak a csomagolási hulladékoknak az esetében kerültek tervezésre, ahol célszer és a cselekvési programban is javasolható az elkülönített gy jtés bevezetése. Az egyéb, a táblázatban feltüntetett hulladékfajták várhatóan –és egy önkormányzat tehervisel képességének megfelel en- a vegyes települési szilárd hulladékkal kerülnek kezelésre (lerakásra). 2007-re már 80 t papír 150 t PET 100t vegyes üveg begy jtés tervezett!

VI.1.2.

Csökkentési célok

A csökkentési célok meghatározásánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: Települési szilárd hulladék: A TSZH összetétele Szigetszentmiklós Önkormányzata adatai alapján 2000. évben Hulladék

%

tonna

Papír Üveg Fémek anyagok Szerves lebomló anyagok Textil Veszélyes összetev k Egyéb Összesen

15 4 4 7 40 2 1 27 100

1140 304 304 532 3040 152 76 2052 7600

A mért értékhez viszonyítva a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyagtartalmat 2004. július 1 napjáig 75%-ra 2007. július 1 napjáig 50%-ra 2014. július 1 napjáig 35%-ra kell csökkenteni. A hulladékká vált csomagolóanyagok esetében 2005. július 1. napjáig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok: legalább 50% hasznosításra kerüljön, ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen. A tervben jogszabályi el írásokat a megadott adatok alapján nem sikerült teljesíteni. Települési folyékony hulladékok: A települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentési célkit zéseit alapvet en magában hordozza a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program, amely a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közm ves elvezetését és a szennyvizek biológiai tisztítását, illet leg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését valósítja meg három ütemben (2008, 2010, illetve 2015-ig). A program folyamatos el rehaladásának megfelel en a gy jtött és elszállítandó települési folyékony hulladék mennyisége fokozatosan csökkeni fog. Szigetszentmiklós területe a programnak olyan módon a részese, hogy megépült az új szennyvíztisztító telep, de kapacitásának növelése technológiájának fejlesztése szükséges. A csatornahálózat kiépítettsége az országos átlagos kiépítettséghez képest nagyobb mérték . Kommunális szennyvíziszap: A kommunális szennyvíziszap mennyisége a csatornázási, szennyvíztisztítási program el rehaladásával abszolút értelemben folyamatosan növekedni fog. A keletkez és hasznosítandó iszapmennyiségek relatív csökkentése a szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiákkal lehetséges lesz. A hasznosításra nem alkalmas iszapok mennyiségét fokozatosan csökkenteni kell a közcsatornákba vezetett ipari szennyvizek min ségének szigorú ellen rzésével, szükség esetén korlátozásokkal. Építési-bontási hulladék és egyéb inert hulladék: Csökkentési célkit zés a technológiák szakért i vélemények hosszútávon is mérték növekedését jósolják, 15 mennyiségének csökkentése egyedül

ismeretében nem lehetséges, tekintettel arra, hogy a a keletkez hulladék mennyiségének évenkénti kis éves távlatban is. A lerakandó inert hulladék a feldolgozói, hasznosítói kapacitás növelésével

lehetséges. Mindez akkor érhet el, ha a keletkez építési-bontási hulladékot, a fokozatosság elvét betartva, a közszolgáltatók, vagy erre szakosodott vállalkozás kezeli és részben, vagy teljes mennyiségükben hasznosítják. Számítani kell arra, hogy a dinamikus fejl dés eredményeként a meglév épített területek jórészt átépülnek. Ugyancsak számolni kell azzal, hogy a jelenleg komolyan kifogásolható települési utak, továbbá a településen kívüli utak építéséhez az építési-bontási hulladékok gazdaságosan felhasználhatók. A csökkentési célok meghatározásakor az országosan kit zött célok mellett tehát dönt szempont a település infrastruktúrájának, környezeti háttériparának, gazdasági fejl dési prognózisának figyelembevétele, illetve a hulladékkeletkezés csökkentésére vonatkozó megoldások költséghatékonysága. A csökkentési célok id beli ütemezését a ’csökkentési cél’ rovatban kell felt ntetni (lásd területi terv). Ezen célok alapján kell meghatározni a várható mennyiségeket.

VI./31. táblázat A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó csökkentési célok* Hulladék

Csökkentési cél

Várható mennyiség (t/év)

A cél kizárólag a biológiailag lebontható, ésA cselekvési program elfogadását ezen belül is az un. Zöldhulladék követ en határozható meg. vonatkozásában fogalmazható meg. Emellett Várható mennyiség (VI.28. tábla: középtávon még a lerakásra tervezhet 10.500) össztömeg növekedése prognosztizálható 2008-ig akár a negyedére mérsékl dhet.Várható mennyiség (VI.28. tábla: Települési Csökkenése a rákötések kikényszerítési70.000) folyékony hatékonyságának függvénye. hulladék szennyvízmennyiség tervezhet Várható mennyiség (VI.28. tábla: Kommunális A 1600) szennyvíziszap növekedése miatt nem értelmezhet VI.28. tábla: 700. Építési-bontási Az építkezések miatt nem értelmezhet . hulladék és egyéb inert hulladék Települési szilárd hulladék

*önkormányzati felel sségi körbe tartozó hulladékfajtákat feltüntetve

VI./32. táblázat

A kiemelten kezelend hulladékáramokra vonatkozó csökkentési célok*

Hulladék

Csökkentési cél

Várható mennyiség (t/év)

Hulladékolajok (házt.)

Növekedés várható a begy jtés javulásával

4

Akkumulátorok, elemek Stagnálás, kismérték növekedés az elemeknél 14 Elektronikai hulladékok A termékdíj bevezetése látszólagos növekedéshez 5 vezet, ami a lerakásban jelent csökkenést Egészségügyi hulladék Növekedés a lakosságszám emelkedésével 2,5 Állati eredet ek Minimális növekedés 1,2

*önkormányzati felel sségi körbe tartozó hulladékfajtákat feltüntetve

VI./33. táblázat

A csomagolási hulladékokra vonatkozó csökkentési célok

Hulladék

Csökkentési cél

Várható mennyiség (t/év)

Négy frakció (papír, Elkülönített gy jtés bevezetése a hulladékok329 anyag, fém, üveg) összmennyiségének növekedése mellett *önkormányzati felel sségi körbe tartozó hulladékfajtákat feltüntetve Lényegesen nagyobb mennyiségek begy jtése várható.

VI.2. Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkit zések tervezése Az önkormányzatnak közvetlen módon nem feladata a területén keletkez hulladék hasznosítása, nem feladata hasznosító létesítmények kialakítása, azonban a jogszabályok ismeretében terveznie kell a területén keletkez hulladék jöv beni hasznosítási céljait, amelyet a szelektív gy jtés után hasznosító szervezeteknek történ átadással teljesít. Majd ezen hasznosítási célok és a jelenleg lehet ségre álló létesítmények ismeretében lehet helyi vagy regionális szinten tervezni a hasznosítási kapacitások b vítését, kialakítását. Tekintettel a Hgt. által megfogalmazott biológiailag lebomló hulladékok végleges lerakási tilalmára vonatkozó el írásokra, 2008-ig els dleges prioritása kell, hogy legyen a zöld- és biohulladékok komposztálásának. Alkalmazkodni kell azon tervhez, hogy az országban összesen 100-120 lerakó üzemeljen 2008-ban, a kiegyenlítettséget tekintetbe véve. A területen keletkez szennyvíziszap hasznosítási arányát országos szinten 2008-ra minimálisan 56 %-ra kell növelni. (Komposztálás, mez gazdasági elhelyezés, energianyerés), ennek érdekében a helyi tervekben szerepl tervezett szennyvíziszap hasznosítási arányoknak is meg kell közelítenie ezt a szintet, természetesen a helyi adottságok figyelembevételével. A veszélyes hulladékok mennyiségének 30 %-a 2008-ig hasznosításra kerüljön (vörösiszap nélkül), ennek érdekében a helyi tervben a települési szilárd hulladék veszélyes komponenseinek elkülönített gy jtési rendszerét ki kell alakítani, és a település számára elérhet hasznosító szervezetek számára át kell adni.

VI./34. táblázat célok

A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási

Hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél

%

Mennyiség (t/év) 10.500

A cél kizárólag a biológiailag lebontható, és ezen belül is az -40 un. zöldhulladék vonatkozásában fogalmazható meg. Emellett középtávon még a lerakásra tervezhet össztömeg növekedése prognosztizálható 70.000 2008-ig a mennyiség akár a negyedére mérsékl dhet. -60 Települési Csökkenése a rákötések kikényszerítési hatékonyságának és folyékony a szennyvíztisztító telep megfelel m ködésének függvénye. hulladék Kommunális A szennyvízmennyiség tervezhet növekedése miatt kiemelt +100 1600 szennyvíziszap fontossággal bír, szabályozott körülmények közé kell szorítani (ellen rzés, mérések stb.) Az építkezések miatt mennyiségi növekedés mellett meg kell +10 700. Építésivalósítani az elkülönített gy jtést, a térségi lehet ségekhez bontási hulladék ésmérten csökkenteni a lerakással való ártalmatlanítás arányát.. egyéb inert hulladék Települési szilárd hulladék

*önkormányzati felel sségi körbe tartozó hulladékfajtákat feltüntetve

VI./35. táblázat A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási , ártalmatlanítási célok összehasonlítása *Közép-Magyarországi Statisztikai Régió, lásd a 15/2003. (XI.7.) KvVM r. 7. mellékletét Hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél

Helyi Területi A lerakásra kerül hulladék mennyisége A cél kizárólag a biológiailag lebontható, és Települési a ezen belül is az un. zöldhulladék jelenleginek 75%-a legyen 2008-ban. A szilárd biológiailag lebomló hulladék vonatkozásában fogalmazható meg. Emellett lerakott szervesanyag-tartalom hasznosítás az középtávon még a lerakásra tervezhet 1995-ös bázisévhez viszonyítva: össztömeg növekedése prognosztizálható 2007-ig: 50%

Települési 2008-ig a mennyiség akár a negyedére Véglegesen meg kell oldani a folyékony mérsékl dhet. Csökkenése a rákötésekhulladékok szennyvíztisztító telepeken hulladék kikényszerítési hatékonyságának és atörtén kezelését. szennyvíztisztító telep megfelel ködésének függvénye. szennyvízmennyiség tervezhet A jelenleg nem mindenben megfelel Kommuná- A és -elhelyezés növekedése miatt kiemelt fontossággal bír, iszapkezelés lis hiányosságainak megszüntetése mellett a szennyví- szabályozott körülmények közé kell fejlesztések hatására megnövekv szorítani (ellen rzés, mérések stb.) ziszap

mennyiségek kezelése és elhelyezése, ill. hasznosítása (els sorban termikus és anyagában történ hasznosítása) növekedjen A hasznosítás arányát 2008-ra a jelenlegi 30%-ról minimálisan 56%-ra kell növelni. A hulladékok hasznosítási arányának miatt mennyiségi növekedés Az építkezések Építésinövelése mellett meg kell valósítani az elkülönített bontási hulladék ésgy jtést, a térségi lehet ségekhez mérten 2008-ig az 50%-os hasznosítási arány a a lerakással való cél egyéb inertcsökkenteni

hulladék

ártalmatlanítás, arányát

növelni

a

hasznosítás

*önkormányzati felel sségi körbe tartozó hulladékfajtákat feltüntetve Megjegyzés: amint a fenti táblázatból kit nik, a célok a nagyobb er vonalak mentén egyeznek. A helyi, sz kebben vett térségi viszonyok –els sorban a szükséges kapacitások, erre igénybe vehet beruházási összegek nem teszik lehet vé konkrétabb helyi önkormányzati tervek megfogalmazását.

VI./36. táblázat A kiemelten kezelend ártalmatlanítási célok

Hulladék

hulladékáramokra vonatkozó hasznosítási ,

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél

%

Hulladékolajok (házt.) A begy jtés javulásával csökken ártalmatlanítás n.é. Akkumulátorok, elemekKismérték növekedés, a begy jtés javulásával180 csökken ártalmatlanítás.

Mennyiség (t/év) 4 14

Hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél

%

Elektronikai hulladékok A termékdíj bevezetése látszólagos növekedéshez n.é. vezet, ami a lerakásban jelent csökkenést. A kiadásra kerül rendelkezések önkormányzatokra vonatkozó részeinek megfelel en kell eljárni Egészségügyi hulladék Növekedés a lakosságszám emelkedésével, a45 hulladék ismeretében a hasznosítás nem lehet cél, csupán a begy jtés javítása Állati eredet ek Minimális növekedés mellett, a hulladék20 ismeretében a hasznosítás nem lehet cél, csupán a begy jtés javítása Négy frakció (papír, Elkülönített gy jtés bevezetése a hulladékokn.é. anyag, fém, üveg) összmennyiségének növekedése mellett

Mennyiség (t/év) 5

2,5

1,2

329

*önkormányzati felel sségi körbe tartozó hulladékfajtákat feltüntetve n.é: nem értelmezhet , hiszen nincs szervezett begy jtés

VI./37. táblázat A kiemelten kezelend hulladékáramokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása Hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Helyi Területi Hulladékolajok A begy jtés javulásával csökken Szükséges a begy jt rendszer teljes kör kiépítése. Cél a hulladékolajok anyagában ártalmatlanítás (házt.)

történ hasznosítás, regenerálás preferálása a hasznosítással szemben

Akkumulátorok Kismérték növekedés, a begy jtés Akkumulátor hulladékok visszagy jtését ki kell , elemek javulásával csökken ártalmatlanítás. terjeszteni Elektronikai A termékdíj bevezetése látszólagos Szelektív gy jtés és szervezett begy jtési hálózat hulladékok növekedéshez vezet, ami a kiépítése folyamatban lerakásban jelent csökkenést. A kiadásra kerül rendelkezések önkormányzatokra vonatkozó részeinek megfelel en kell eljárni Egészségügyi Növekedés a lakosságszám A régiós HGT nem tartalmaz ezzel hulladék emelkedésével, a hulladék kapcsolatos utalást ismeretében a hasznosítás nem lehet cél, csupán a begy jtés javítása Állati eredet ekMinimális növekedés mellett, a Meg kell oldani a nagy kockázatú (SRM) hulladék ismeretében a hasznosítás anyagok vágóhídon belüli elkülönített gy jtését nem lehet cél, csupán a begy jtés javítása

VI./38. táblázat célok Hulladék

A csomagolási hulladékokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél

%

Mennyiség (t/év) Négy frakció (papír, Elkülönített gy jtés b vítése a vegyes hulladékokMax. 1329 anyag, fém, üveg) mennyiségének növekedése mellett Biomassza A cél kizárólag a biológiailag lebontható, és ezenn.é. n.a. belül is az un. zöldhulladék vonatkozásában jellemz en az elkülönített gy jtés bevezetését követ komposztálásban fogalmazható meg.

A négy frakciós elkülönített gy jtés jelent s nagyobb lesz, mint a kit zött cél.

VI./39. táblázat A csomagolási hulladékokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása Hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Helyi Területi Négy frakció Elkülönített gy jtés bevezetése, 2005-ig el kell érni az 50%-os hasznosítási arányt (papír, m anyag, kiterjesztése a vegyes hulladékok Ebb l 25%-ot anyagában kell hasznosítani. fém, üveg) mennyiségének növekedése mellett

Biomassza

A cél TSZH biológiailag A hulladékok hasznosítási arányát növelni kell, lebontható, és ezen belül is az un. korszer komposztáló telepek létesítésével A tervezési id szak végére el kell érni, hogy a Zöldhulladék-tartalma képz biomassza hasznosítása a talajba történ vonatkozásában, jellemz en azbedolgozással történjen meg. elkülönített gy jtés bevezetését követ komposztálásban fogalmazható meg.

Megjegyzés: amint a fenti táblázatból kit nik, a célok a nagyobb er vonalak mentén egyeznek. A helyi, sz kebben vett térségi viszonyok –els sorban a szükséges kapacitások, erre igénybe vehet beruházási összegek abban az esetben teszik lehet vé konkrétabb helyi önkormányzati tervek megfogalmazását, amennyiben azokhoz központi, nemzetközi, és/vagy térségi források elérése biztosított.

VII. fejezet. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program. VII.1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok

ismeretterjeszt ,

szemlélet-formáló,

A programok célja (hulladékgazdálkodási szemlélet fejlesztése) els sorban az önkormányzat rendelkezésére álló intézmény-és eszközrendszer felhasználásával, mozgási körének következetes b vítésével érhet el. Ilyenek az oktatási, kulturális intézmények bevonása, a média (helyi TV, újság, önkormányzati honlap) felhasználása, a közszolgáltató(k) tevékenységének ismertetése, ellen rzése, akcióikról szórólapok megjelentetése. Új tevékenység (pl. szelektív hulladékgy jtés, komposztálás stb.) bevezetése el tt a közvélemény tájékoztatása, a kapott információk felhasználása a tervezés során. Önkormányzati, intézményi szervezetet érint intézkedés lehet környezetvédelmi bizottság létrehozása, a változtatás lakosság elé tárásával, az így el ttük megnyíló lehet ségek ismertetésével. Nem hanyagolható el a tárgyban hozott testületi határozatok, rendeletek indoklással történ , legszélesebb kör ismertetése (honlap!), amely feltételezi a határozatok meghozatalának ugyanilyen el készítését is (pl. tervezetek felvitele a honlapra, a vélemények kinyilvánítási lehet ségének ugyanilyen módon való megteremtése mellett). Kutatás-fejlesztési, módszerfejlesztési tevékenység végzése az önkormányzat szintjén nem indokolt. Meg kell jegyezni azonban azt, hogy a hulladékgazdálkodással összefügg adatok felvétele, rendszerezése ha nem is kutatási, ám komoly felmérési munkát igényel a jöv ben. Erre az önkormányzat els sorban a (köz)szolgáltatókat kell igénybe vegye.

VII.2.

Hulladékgazdálkodási cselekvési program

A cselekvési program az el fejezetben kit zött csökkentési, hasznosítási, ártalmatlanítási célok gyakorlati megvalósításához szükséges intézkedések felsorolását jelenti, megállapítva az érintettek körét, az intézkedések határidejét, és költségét. A Közép-magyarországi Környezetvédelmi Felügyel ség által összeállított területi terv Cselekvési program fejezete,

valamint a helyi és térségi célok összehasonlító táblái is egy fajta iránymutatást adhatnak arra nézve, hogy milyen intézkedéseket tervezzen az önkormányzat. VII.2.1. A hulladékhasznosítási, intézkedések meghatározása

ártalmatlanítási

célkit zések

elérését

szolgáló

A településen a vegyes települési szilárd hulladék gy jtés, szállítás, helyi és térségi (TSZH: Bicske) szinten megoldott. Ez csupán részben igaz a folyékony hulladékra (TFH). A gy jtésre, szállításra a telep üzemeltet je mindössze egy céljárm vel rendelkezik továbbra is. Amennyiben a központi indíttatású helyi intézkedések a TFH- mennyiség gyors növekedését váltanák ki, mind a szállítási, mind pedig a kezelési (a helyi szennyvíztisztító kibocsátási határérték- problémákkal küzd, a fogadott TFH növekedésével ez a helyzet tovább romolhat. A szelektív hulladékgy jtés és a lakossági veszélyes hulladék átvételének b vítése, továbbá a zöldhulladék komposztálásának megoldása. Ezek bevezetése nélkül az országos, területi célok megvalósulásához a település nem járulhat hozzá. Ugyanakkor komoly el tanulmányokat kell folytatni annak érdekében, hogy milyen módon, eszközzel, ütemben induljon be a tevékenység. Nagy szerep jut a (köz)szolgáltatóknak nem csupán a helyi, hanem a térségi feltételek megteremtésében, meglev kapacitások feltárásában, kihasználásában. Azaz dönteni kell mind a cél, a bevezetés mértéke, mind pedig a beruházási, üzemeltetési, és/vagy esetleges küls szolgáltatás-igénybe vételi (azaz nem beruházási jelleg ) megoldások alkalmazása vonatkozásában is. Pl. a TSZH-összetev k elkülönített gy jtése vonatkozásában: - milyen a hulladék valós összetétele (un. hulladékanalitika), milyenek a vásárlási szokások, - milyen ütemben tervezett a lakosság bevonása, - milyen létesítményeket, eszközöket terveznek beszerezni, kialakítani, ill. ezek önkormányzati, közszolgáltatói, vagy küls szolgáltatói beruházással, üzemeltetéssel valósulnak-e meg, azaz: - tervezett-e és hány helyen további hulladékgy jt szigetek kialakítása, - ezeken mit lehet majd szelektíven gy jteni, - lesz-e hulladékudvar, - illetve egyéb, a szelektív gy jtés el segítésére irányuló akciók (pl. alkalmi begy jt járatok lakossági veszélyes hulladék, nagydarabos hulladék „lom”, zöldhulladék átvételére) Ebben a fejezetben vesszük számba, hogy a VI. 3. fejezetben leírt mennyiségi hasznosítási célkit zések megvalósítására mekkora kapacitásigény szükséges, és hogy a hasznosítás, ártalmatlanítás helyben, régión kívül, országos szinten oldható meg, vagy országos szinten sem megoldható.

VII./40. táblázat A településen keletkez kapacitásigények bemutatása

hulladékáramok hasznosításához szükséges

A tervben bemutatott kapacitások a szelektív hulladékok kivételével nem változtak

VII./42. táblázat A nem veszélyes hulladékáramok ártalmatlanításához szükséges kapacitásigények bemutatása E táblázatot a fontossága miatt itt újra szerepeltetjük

Hulladék Helyzet, keletkezés, rendelkezésre álló kapacitások Települési Az évi 10.500 tonnával prognosztizált mennyiség ártalmatlanítása térségi szilárd hulladék szinten megoldott (Bicske-Rumpold), a kapacitás hosszú távon biztosított (egyéb szolgáltatóknál is rendelkezésre álló kapacitásokról nem is beszélve). A TFH begy jtött része jelenleg hasznosul a szennyvíztisztító – mez gazdasági Települési folyékony kihelyezés vonalon. A keletkez , 280 E t/évre becsült mennyiségnek a hulladék begy jtés töredékét teszi ki, azaz a jellemz a felszín alatti talaj és vizek terhelése. Ártalmatlanítási kapacitások a helyszínen és a térségben nem értelmezhet k, hiszen a cél a szennyvíztelepi befogadás, az azt követ hasznosítás feltételeinek biztosítása, a csatornázottság és a rákötések prioritása mellett. Kommunális A 3 E t/évre becsült iszapmennyiség kezelésére (víztelenítés) a jelenleg szennyvíziszap alkalmazott technológia nem alkalmas. A kezelés, hasznosítás a országosan nem megoldott, elegend kapacitás országosan nem áll rendelkezésre. Amennyiben a térség feltételeit a hasznosítás vonatkozásában nem használja ki a település (zöldhulladékkal való együttes komposztálás, lerakó rekultiváció céljára évi több ezer tonna kapacitás épült ki ill. áll fejlesztés alatt), a mez gazdasági hasznosítás egyre szigorodó feltételei mellett fennáll az ártalmatlanítás veszélye. Építési-bontási A begy jtött ill. tervezett (1600 t/év) mennyiség a mai országos gyakorlatnak hulladék ésmegfelel en lerakással kerül ártalmatlanításra. A folyamatosan keletkez egyéb inert mellett problémát okozhat a településen elszórt, kialakult vadlerakók hulladék felszámolásából származó, egyszerre több ezer tonna ilyen hulladék megjelenése. Országosan kiépült kapacitás kizárólag lerakásra van, ami gyakorlatilag a vegyes TSZH-val való együttes lerakást jelenti. Egészségügyi Az önkormányzati egészségügyi intézmények szerz déses viszonya (égetéssel hulladék történ ártalmatlanításra való átadás) megfelel . Az átvev kapacitása (2500 t/év) messze meghaladja a településr l kiszállítható mennyiséget (ca. 2,5 t/év) Állati hulladék Jellegénél fogva az ÁTEV-es kezelése (gyakorlatilag ártalmatlanítással végz folyamat) megoldott mind a helyi, mind pedig országos szinten, és a települési igényt (ca 1 t/év) jóval meghaladó mértékben. Szerves Az évi 2-2,5 E t keletkezéssel becsülhet szerves hulladék a vegyes TSZH-val hulladék együtt kerül lerakásra. A településnek saját, üzemel lerakója nincsen. Az ilyen ártalmatlanítási kapacitás mind országosan, mind pedig a térségben rendelkezésre áll. Ugyanakkor nem cél a jelenlegi gyakorlat folytatása, ezért az ilyen ártalmatlanítás alkalmazásának csökkenésével kell minden szinten számítani.

* egységes szerkezetben tárgyalva a TSZH-ban lev , ma még külön nem gy jtött csomagolási és lakossági veszélyes komponensekkel, ill. az elkülönítetten kezelt állati, egészségügyi eredet hulladékokkal. A kés bb bevezetésre kerül termékdíjas hulladékokra (elektromos, elektronikai, gépjárm roncs) adat, kötelezettség, kezel hálózat híján csupán megjegyezhet , hogy kezelési, hasznosítási lehet ségek nem állnak rendelkezésre.

VII.2.2. Hulladékgazdálkodási cselekvési programok Megjegyzés: az illeszkedés megkönnyítése érdekében a helyi cselekvési program szerkezete a régiós HGT-ét követi, nem az un. Segédlet-ét Nem veszélyes hulladékok VII/43. táblázat: A nem veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program Hulladék Települési szilárd hulladékok

Települési folyékony hulladék

Cselekvési program Résztvev Id zítés Önkormányzati kötelezettségek teljesítése Lakosság 2005.12.31. (közszolgáltatók kiválasztása, helyi rendeletek Önkormányzat, testület Teljesítve megalkotása, szakterületi rendeletek betartása és Önkormányzatok társulásai betartatása) Civil szervezetek A hulladékanalitika elvégzése, a szelektív Szakhatóságok, tervkészítésre, hulladékgy jtés bevezetésének el segítése, Széles felmérésre, kivitelezésre kör lakossági tájékoztatás, tudatformálás. szakosodott vállalkozások Térségi elkülönített gy jtési, hasznosítási kapacitások Közszolgáltatók, szolgáltatók,Ill. feltárása, kihasználása. Programot meghirdet , kezel 2008. 12. 31-ig Lehet ség szerint részvétel a kiépítésben (Duna-Tisza országos és térségi szervezetek, folyamatosan közi ISPA projekt, önkormányzati térségi ill. célzott tanácsok fejlesztve társulásokban rejl lehet ségek kiaknázása) A szelektív hulladékgy jtés bevezetése Lakosság 2005. 12. 31. ( hulladékgy jt szigetek, veszélyes, szerves alkotók Önkormányzat, testület Teljesítva külön begy jtése) Önkormányzatok társulásai Biológiailag lebontható hulladékok lerakási arányának Civil szervezetek csökkentése, elkülönített begy jtés, hasznosításSzakhatóságok, tervkészítésre, Ill. megszervezése, esetleg a házi komposztálásfelmérésre, kivitelezésre 2008. 12. 31-ig el segítése, népszer sítése szakosodott vállalkozások folyamatosan A csomagolási hulladék hasznosítási arányának Közszolgáltatók, szolgáltatók fejlesztve növelése A felszámolás, rekultiválás prioritási szempontjainak Lerakók tulajdonosai és 2005.12.31. meghatározása, ütemterv kidolgozása (illegálisüzemeltet i Részben lerakások felszámolására, a taksonyi lerakóÖnkormányzat, mint a lerakó(k) teljesítve rekultivációjának elvégzésére). tulajdonosa A felszámolás, rekultiválás (lezárás) megvalósítása, Egyéb tulajdonosok 2008. 12. 31-ig nem önkormányzati tulajdon esetén kikényszerítése (amennyiben ilyenek vannak) folyamatosan a Közszolgáltatók, szolgáltatók KFüzemeltet k határozatok KDV KF, szakhatóságok szerinti ütemezésben A meglev hálózatra való rákötések szorgalmazása, Önkormányzat 2005. 12. 31-ig illetve kikényszerítése (talajterhelési díjLakosság Teljesítv, illetve Üzemeltet k, (köz)szolgáltatók folyamatban érvényesítése). -a megnöveked feladatoknak megfelel közszolgáltatás kialakítása (kiválasztás, rendeletalkotás) Tisztítatlan formában történ , talajba, él vízbe vezetés

felmérése, intézkedés a megszüntetésre. A szennyvíztisztító telep fogadókészségének növelése, el kezel létesítése

2005.12.31-ig folyamatosan Teljesítve, illetve folyamatban Kommunális A mez gazdasági hasznosítás kapacitás-, min ség-, KDV KF, szakhatóságok 2008. dec. 31. szennyvízés igényfelmérése, szükség esetén szennyvíziszap Önkormányzat ill. folyamatos iszap komposztálók igénybe vétele Szennyvízkezel , lerakók Folyamatban Ipari szennyvízkibocsátók kizárása a csatornába üzemeltet i eresztésb l, folyékony hulladék beszállításból városi és megyei A hulladéklerakók rekultiválásánál e komposztanyag FM Hivatalok felhasználásának ösztönzése Építési és A nagyobb illegális lerakóknál, építkezéseknél mobil Önkormányzat 2008. dec. 31. bontási hasznosító berendezések alkalmazása Bontásban érdekelt ill. a KFhulladékok Hasznosító telepek igénybe vétele vállalkozások határozatokba Szolgáltatók nf KDV KF, szakhatóságok oglaltak szerint Nem teljesült

Kiemelten kezelend hulladékáramok

VII/44. táblázat: A kiemelten kezelend hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program Hulladék Cselekvési program Résztvev Id zítés Akkumulátorok, elemek Begy jtési lehet ség m szakiÖnkormányzat 2004. dec. 31. feltételeinek megteremtése (pl. id szakos, Átvételre, begy jtésre Részben teljesítve elemekre intézményes gy jtés jogosult vállalkozások bevezetése) KDV KF, szakhatóságok Elektronikai hulladékok Adatgy jtés a régióban keletkez KDV KF, szakhatóságok 2005. dec. 31. elektronikai hulladékokról Gyártók, forgalmazók, Nem teljesült Tényleges begy jtési, hasznosításiBegy jt , kezel 2006. dec. 31. kapacitás meghatározásavállalkozások Részben teljesült Hasznosítási kapacitások kialakítása Szakmai szövetségek 2008. dec. 31. Állati eredet hulladékok A települési környezetvédelmi rendelet Önkormányzat 2004. dec. 31. korszer sítése Állat-egészségügyi hatóság Részbent teljesült Átvev (ATEV) Egészségügyi hulladékok A települési környezetvédelmi rendelet Önkormányzat 2004. dec. 31. korszer sítése ÁNTSZ Részben teljesült Eü. Hálózat Szakhatóságok Növényvéd szerek és A lakossági növényvéd szer hulladékokÖnkormányzat 2004. dec. 31. csomagolóeszközeinek átvételi lehet ségének biztosítása Lakosság Nem teljesült hulladékai Begy jtésre jogosult vállalkozások Csomagolási hulladékok A keletkez csomagolási hulladékok KDV KF 2004. dec. 31. mennyiségének és min ségénekÖnkormányzat (adatok) felmérése, adatok, átvételi lehet ségek Gyártók és forgalmazók, Teljesült pontosítása illetve ezek koordináló Lakossági tudatformálásszervezetei Folyamatos 2005. Szelektív hulladékgy jtés rendszerének Közszolgáltatók dec. 31. kiépítése és üzemeltetésének megkezdése (szelektív) Teljesült Biomassza

Laboratóriumi hulladékanalízisek végzése KDV KF 2004. 12.31., A közszolgáltatás kiterjesztése a lakosságiLerakók üzemeltet i illetve folyamatosan és közterületi zöldhulladék elkülönítettLaboratóriumok Nem teljesült Közszolgáltató, gy jtésével, kezelésével kezel kapacitások üzemeltet i

VII.2.3. A környezetvédelmileg nem megfelel és illegális kezel , lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai Az V/20. táblázatban felsorolt környezetvédelmileg nem megfelel és illegális kezel , lerakó telepekre vonatkozó rekultiválási és felszámolási feladatok részletes ismertetése, a létesítményeken végrehajtandó szükséges intézkedések (korszer sítés, felszámolás, rekultiváció, kármentesítés stb.) nem valósítható meg a jelen terv keretein belül. Amint az V. fejezetben említésre került, egyedül a taksonyi lerakó felülvizsgálata történt meg, hatósági határozattal a felülvizsgálat elfogadásáról, a rekultiváció engedélyezett módjáról az Önkormányzat nem rendelkezik. A határozatnak eleget kell (majd) tenni. Szakért i felmérés alapján a közigazgatási területen több tucat, jellemz en építési törmeléket tartalmazó illegális hulladéklerakó ill. lerakási helyszín van. Összetételük egyéb feltárás híján (2003.12.31-ig a jogszabály a felülvizsgálatok elvégzését el írta) ismeretlen, tulajdonosuk, elhelyez ik szintén. Méretük a több ezer tonnától néhány köbméterig terjed. Felülvizsgálat, engedélyek nélkül csupán a kisebb (pl. a 100 t/m3-ig terjed méret ) illegális lerakások felszámolása javasolható rövid távon, ahol gyakorlatilag a felszedést követ en a hulladék lerakón kerülhet ártalmatlanításra. A várhatóan (több) ezer tonnás lerakások egyedi felmérést igényelnek (mindezek tervkészít l ered , a KF-fel egyeztetve kivitelezhet javaslatok). Települési folyékony hulladék leürít helyr l a tervkészítés során nem merült fel adat. Itt kell ütemezni a -jogszabályi határid ellenére- még el nem végzett lerakó felülvizsgálatokat is. A felülvizsgálatok nélkül is rögzíthet (lásd korábban), hogy ilyen okból az önkormányzat közigazgatási területén új, m szakilag megfelel lerakókat nem kell építeni. Amennyiben a megoldás lerakóban történ elhelyezésr l szól, meglev térségi lerakókat kell igénybe venni (a 2000. évi XLIII. hulladékgazdálkodási törvényben megfogalmazott regionalitás és közelség elvének megvalósulása mellett). Mivel a közigazgatási határokon belül m köd lerakó nincsen, a 2009-ig határid zött, környezetvédelmi követelményeknek meg nem felel lerakók lezárására vonatkozó követelmény értelemszer en figyelmen kívül hagyható. Ugyanakkor meg kell gátolni újabb illegális lerakások kialakulását, amiben –többek közt- a körültekint en kialakított, s t fejlesztett (pl. lomtalanítások s rítése, lakossági veszélyes hulladékgy jt akciók) közszolgáltatásnak, valamint a mez rök m ködése, gyors önkormányzati hatósági reakció elejét tudja venni. Az illegális és környezetvédelmileg nem megfelel lerakó telepek rekultiválási, felszámolási feladatai a fentiek miatt sem egyenként, sem pedig összességükben nem költségelhet k. Csupán a felülvizsgálat nagyságrendje rögzíthet a feladat nagyságának függvényében (és a szakmai tapasztalatok alapján) egyt l tízmillió forintosig terjed nagyságrendben. Az önkormányzati gyakorlat szerint ez jellemz en bizonyos szint versenyeztetés, komolyabb esetben – a mindenkori Kbt. szerinti határokat is figyelembe véve- közbeszerzés tárgya.

Mindezek alapján részletes táblázat kitöltésére nem kerül sor.

VIII. fejezet A megvalósításhoz szükséges becsült költségek A tervek tartalmi követelményeir l szóló kormányrendelet külön fejezetet tartalmaz a becsült költségek megjelenítésére. Az egyes cselekvési programok becsült költségei - ahol ez lehetséges (lásd lerakók felülvizsgálata) - táblázatokban jelennek meg. Bizonyos feladatok költségvetésében nagy segítséget nyújtanak a különböz támogatási formák (települési közszolgáltatás fejlesztése, címzett és céltámogatások) tárcarendelkezésekben megjelent változatai. (Lásd függelék!) A cselekvési program megvalósulásában a szakmai rendeletek, helyi kezdeményezések kivitelezésére rendelkezésre álló forrás (lásd saját er , amit az önkormányzat költségvetésben kell betervezzen ill. ebb l kell biztosítson) mindig kevés, vagy nem is áll rendelkezésre, legyen szó beruházásról (és az eszközök, létesítmények üzemeltetésér l), vagy „csak” meglev vagy küls szolgáltatótól igénybe vett tevékenységr l. Elvben (Hgt: szennyez , azaz jellemz en a lakosság fizessen) az üzemeltetés még nem haladja meg a rendelkezésre álló, vagy kikényszeríthet önkormányzati ill. lakossági forrásokat. A fejlesztés eszközvásárlási ill. létesítmény-kialakítási tételeire a Hgt. is a „Címzett és céltámogatásokat és egyéb pályázati forrásokat…” jelöli meg. A hivatkozott fajlagosok is egyes támogatási forrásokhoz rendeltek ill. mások ezeket kell alkalmazzák a tervezés során. Általános szabály, hogy az öner t és a fajlagosok feletti hányadot a pályázó (esetünkben az önkormányzat) kell biztosítsa. Meg kell jegyezni, hogy az európai csatlakozás égisze alatt a korábban központi kezelésben köd források részben vagy egészben decentralizálódnak. Így az önkormányzat szerepe nem korlátozódik csupán a pályázat összeállít(tat)ására, hanem tevékenyen befolyásolhatja a döntés meghozatalát is. A települési cselekvési program költségeinek összehasonlítása érdekében jelezzük, hogy a kormányrendelettel kihirdetett térségi tervek közt a cselekvési program becsült teljes költsége a Közép-magyarországi Statisztikai Régióban a 2003-2008 tervid szakban 124 milliárd Ft volt. A helyi HGT cselekvési program- költségvetésének formája is a regionális terv felépítését követi, kizárólag az önkormányzati felel sségi körbe tartozónak tekintett tevékenységek, és jellemz en (kivétel: intézményi fejlesztés) a létesítéssel, beszerzéssel összefügg ráfordítások körében.

Intézményfejlesztés VII/45. táblázat: A hulladékkezelési cselekvési program intézményfejlesztési költsége Intézményfejlesztés

Becsült nettó költség (millió Ft)

Hulladékgazdálkodási tervezés (helyi HGT készítése, szakért k 1,5 bevonása, adatfeldolgozási kapacitás igénybevétele stb.) Létszámfejlesztés 0 Technikai fejlesztés (informatikai rendszer fejlesztése, 2 számítástechnikai eszközökhöz és egyéb technikai eszközök fejlesztése stb.) Oktatás, képzés, tudatformálás (lakossági tájékoztatás, média 3 közrem ködése, tanfolyamok, tanulmányutak, tréningek stb.) Intézményfejlesztés összesen 6,5

VII/46. táblázat: A hulladékkezelési cselekvési program költsége nem veszélyes hulladékok esetén Létesítmény, tevékenység

Meglév mennyiség Tervezett mennyiség

Döntéshozatalt megalapozó intézkedések* TSZH elkülönített begy jtésés 0 hasznosításra el készítés adatgy jtése TFH-kezelés fejlesztésének ugyanilyen el készítése Döntéseket megalapozó (pl. Nem értelmezhet megvalósíthatósági) tanulmánykészítés Közszolgáltatás lefedetlen területein a 2 (1 TSZH, 1 TFH) tevékenység el írásszer kialakítása, fejlesztése, rendeletalkotás Begy jt , hasznosító és ártalmatlanító rendszerek TSZH elkülönített begy jtésés 0 hasznosításra el készítés

Becsült nettó költség (millió Ft)

Nem értelmezhet

1

2

1

2 vagy a jelenlegi 1 korszer sítése

További 10 gy jt sziget

db 5

Zöldhulladék, nagydarabos hulladék, 0 1 db céljárm 30 elkülönített gy jtése Korszer települési folyékony hulladék 1járm és 1 telep 1 begy jt járm , ill. azJárm : 30 begy jt rendszer kialakítása és a el kezelés Iszapcentrifuga: 30 korszer sítése szennyvíztisztító telep iszapkezel létesítményének korszer sítése Nem veszélyes hulladék áramokra 0 Létesítés nem tervezett, 0 (gumiabroncs, üveg, m anyag, építésiszolgáltatási költségek bontási hulladék) kezel telepek aktuális adatok szerint létesítése: a jöv ben Nem veszélyes hulladék lerakók 1 felülvizsgált és 1 felülvizsgált és több Felülvizsgálatok, rekultivációja, beleértve ebbe az építési több tucat részben tucat részben felmért felügyel ségi hulladékokat is (felülvizsgálatok alapján felmért helyszín, helyszín, lerakó jóváhagyó ütemezve) lerakó határozatok tartalma szerint Átrakóállomás [az 5/2002. (X. 29.) 1 0 0 KvVM rendelet szerint] Korszer gy jt -válogató és el készít 0 1 0 hulladék udvar létesítése [az 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet szerint] Kommunális hulladék éget ,0 0 0 szelektált hulladékok ártalmatlanítására Inert hulladék lerakó 0 0 0 Összesen nem veszélyes hulladékok* 98 *HGT-n és felülvizsgálaton, rekultiváción ill. felszámoláson kívül.

Veszélyes hulladékok

VII/47. táblázat: A hulladékkezelési cselekvési program költsége veszélyes hulladékokra, kizárólag a lakossági körben keletkez hulladékok esetére Létesítmény

Meglév mennyiség Tervezett mennyiség

Becsült költség (millió Ft) nem tervezett

Hasznosító rendszerek: Ártalmatlanító és kezel telepek* Veszélyes hulladékok (akkumulátorok, 0 db Küls szolgáltatás 0 elemek, festékek, süt olaj stb.) ütemezett igénybevétele esetén begy jtésének kialakítása, megszervezése beruházási költség Veszélyes hulladék ártalmatlanító és kezel telepek összesen: 0

Megjegyzés: egy hulladékudvar létesítése nem csupán a csomagolási, hanem a lakossági veszélyes hulladékok folyamatos átvételére alkalmasan kínál el nyöket a hulladékkör vítésének (pl. elektronikai hulladékok). Ugyanakkor hátránya, hogy joger s építési engedély alapján létesíthet , és mint a lakosság egy részének szemében potenciális szennyezés – és veszélyforrás, már a kijelölés fázisában komoly akadályok leküzdését jelenti. Létesítésének tervezhet költsége önkormányzati és/vagy közszolgáltatói, meglev ingatlan, épület igénybe vétele esetén is több tízmillió forintot érhet el. Szigetszentmiklós Város 2004-2008. évi cselekvési programjának tartalma Intézményfejlesztés összesen Összesen nem veszélyes hulladékok* Veszélyes hulladék ártalmatlanító és kezel telepek összesen: Cselekvési program költsége összesen

Költség, millió Ft*.

6,5 98 0 116,5

* figyelembe véve a fejezet bevezetésében foglalt, ill. a konkrét táblázatokhoz f zött megjegyzésekb l ered eltéréseket: az ilyen költségeket a táblázatok és az összesítés nem tartalmazzák.