KISS GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Kiss Géza Általános Iskola Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény pedagógiai programja

KISS GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2010

1


„Higgy a gyermekben! S érezze meg ezt határozottan rólad!” (Kiss Géza)

Kiss Géza fa domborműve (Szatyor Győző alkotása)

2


Az intézmény egészére vonatkozó pedagógiai program ……………………………..6 Kiss Géza Általános Iskola Intézményegység ………………………………………..67 Alapfokú Művészetoktatási Intézményegység ………………………………………107 Csányoszrói tagiskola…………………………………………………………………..146 Tücsök és Napsugár Óvoda ….………………………………………………………..215

3


1

Preambulum ....................................................................................................... 7

2

BEVEZETŐ .......................................................................................................... 9

3

Helyzetkép ........................................................................................................ 11

4

INTÉZMÉNYEGYSÉGEINK .............................................................................. 13 4.1 Az óvoda ............................................................................................................ 13 4.2 Az iskola: ............................................................................................................ 14 4.3 Az alapfokú művészetoktatás ........................................................................... 15

5

A nevelőtestület együttműködése ................................................................. 16 5.1 A szakmai munkaközösségek tagjainak együttműködése: .............................. 16 5.2 Az egy évfolyamon tanító pedagógusok együttműködése: ............................. 17

6

PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK ......................................................................... 17 6.1 Céljaink: ............................................................................................................. 17

7

A célok megvalósítását segítő feladatok, alapvető módszerek, eszközök, eljárások ............................................................................................................ 18 Feladat ....................................................................................................................... 21 Módszer, eszköz, eljárás .......................................................................................... 21 7.1 A gyermekek, tanulók jogainak tiszteletben tartása: ........................................ 23 7.2 A személyiségfejlesztés .................................................................................... 24 során célunk, hogy gyermekeink minden lehetőséget megkapjanak a következők szerint: ....................................................................................................................... 24 7.3 A közösségfejlesztés ......................................................................................... 28 7.4 A tehetséggondozás: ......................................................................................... 30 7.5 Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége a szociális hátrányok enyhítése érdekében: ............................................................................................... 31 4


7.6 A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését, felzárkóztatását segítő programok: ................................................................................................................ 33 7.7 Az esélyegyenlőség ........................................................................................... 36 7.8 Az inkluzív pedagógia alapelvei ........................................................................ 37 7.8.1 Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása ................... 38 7.8.2 Az integráció célja, értékei: ........................................................................ 39 7.8.3 A sikeres integráció néhány kulcsszempontja: ......................................... 39 7.8.4 Néhány alapelv az integrált csoportokban dolgozó pedagógusok számára: 40 7.8.5 A gyógypedagógus szerepe és feladatai az integrációban: ..................... 40 7.8.6 Az osztálytanító, osztályfőnök szerepe és feladatai az integrációban: .... 41 7.8.7 A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció ................... 42 7.8.8 A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei........................................ 43 7.8.9 A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők ....... 43 7.8.10

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység céljai és feladatai ................ 44

7.8.11

Az egyéni fejlesztés tárgyi feltételei ....................................................... 44

7.8.12

A mozgáskorlátozott tanulók iskolai fejlesztése .................................... 45

7.8.13

A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók fejlesztésének alapelvei, célja

és kiemelt feladatai................................................................................................ 46 7.9 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység: ............................................................................................................. 47

8

7.10

A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek:.......................... 48

7.11

Pályaorientáció, pályaválasztás: ................................................................... 49

7.12

Kapcsolattartás a szülőkkel ........................................................................... 50 Az intézmény egészségnevelési programja: ............................................... 51

8.1 Az intézmény és az egészségügy kapcsolata: ................................................. 52 8.1.1 Az orvos és a védőnő ................................................................................ 52 8.1.2 Védőnői feladatok: ..................................................................................... 53 8.1.3 Az iskolai egészségügyi tevékenység keretében az orvos és a védőnő által ellátandó feladatok: ....................................................................................... 53 8.1.4 Közegészségügyi és járványügyi feladatok: ............................................. 54 5


8.1.5 Egészségnevelő tevékenység: .................................................................. 54 8.1.6 Ütemezés szerinti iskolafogászati ellátás és dokumentálása................... 54 Környezeti nevelési program ......................................................................... 55

9

9.1 Az intézmény jövőképe: .................................................................................... 55 9.1.1 Az egyes műveltségterületek kiemelt környezeti nevelési lehetőségei: .. 56 10

Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok............................................. 58

10.1

A fogyasztóvédelmi oktatás célja .................................................................. 58

10.2

Módszertani elemek ....................................................................................... 59

10.3

A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei .................................................. 59

10.4

A fogyasztóvédelmi oktatás szinterei ............................................................ 61

11

Közlekedésre nevelés ..................................................................................... 62

12

A tanulók teljesítményének mérési, értékelési, ellenőrzési rendszere .... 63

12.1

Oktatási eredmények vizsgálata ................................................................... 63

12.2

Nevelési eredménymérések alkalmai ........................................................... 64

13

ZÁRADÉKOK: ................................................................................................... 66

6


1 Preambulum Az intézmény neve: Kiss Géza Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Székhelye: 7960 Sellye, Zrínyi u. 13. Intézmény típusa: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény Óvoda egységes óvoda-bölcsődei csoporttal Általános iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Intézményegység: Tücsök Óvoda tagintézménye: Napsugár Óvoda Intézményegység: Kiss Géza Általános Iskola tagintézménye: Általános Iskola, Csányoszró Intézményegység: Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

7


Név, cím

csoportszáma 5 1

alaptevékenysége

prioritásai

Óvodai nevelés, egységes óvodabölcsődei ellátás

Napsugár Óvoda, Csányoszró Petőfi u. 2.

2

Óvodai nevelés

Kiss Géza Általános Iskola, Sellye, Zrínyi u. 13.

16

Általános iskolai oktatás 1-8 évfolyam napközis ellátás

Általános Iskola, Csányoszró, Szabadság u. 2.

6

Általános iskolai oktatás 1-6 évfolyam napközis ellátás

integrált és inkluzív nevelés; kompetencia alapú nevelés; egészséges életmódra nevelés mozgással, játékkal, zenével; nemzetiségi nevelés integrált és inkluzív nevelés; egészséges életmódra nevelés mozgással, játékkal, zenével; kompetencia alapú oktatás integrált és inkluzív nevelés és oktatás; kompetencia alapú oktatás; horvát nemzetiségi nyelvoktatás; cigány népismeret tanítása; iskolaotthonos oktatás – 1. évfolyamon; változatos tanulásszervezési eljárások; NSzO integrált és inkluzív nevelés és oktatás; kompetencia alapú oktatás; cigány népismeret tanítása, NSzO; egészséges életmódra nevelés, „Ép testben ép lélek” művészeti nevelés – hangszeres képzés klasszikus művészeti ágban zongora, szintetizátor, , trombita fuvola, furulya és népzenei ágban citera

Tücsök Óvoda, Sellye, Széchenyi u. 1.

Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Sellye, Bodonyi u. 10.

Alapfokú Művészetoktatás - zeneművészeti ág

8


2 BEVEZETŐ Intézményünk az Ormányság településeinek központjában alapfeladatként biztosítja az óvodáztatással, az általános iskolával kapcsolatos ellátást, szülői igény alapján egy egységes bölcsőde-óvodai csoportot működtet. A tájegységet a határmentisége hosszú évtizedeken keresztül elzárta a gazdasági fejlődés átlagos ütemétől. Az elzártság egyetlen előnye, hogy a kistérség megőrizte a táj, a természet, az itt élők néprajzi, építészeti értékeit. Jellemző, hogy sok és nehéz munkával kevés jövedelemhez és megbecsüléshez jutottunk az Ormányságban. A város és a környező falvak lakossága ma is az országos átlagot lényegesen meghaladó munkanélküliséggel küzd. Bár a családok többsége – néhány lumpenizálódó életvitelű kivételével – kivételezetten gondoskodik a gyermekekről, a napi megélhetési gondok következményei (köztük a mentálisak is) az intézményeinkben is egyre inkább jelen vannak. Intézményünk Kiss Géza ormánysági református lelkész, néprajztudós nevét viseli. Kiss Géza élete során kutatómunkájával, írásaival hozzájárult a térség történelmi múltjának és értékeinek szélesebb körű megismeréséhez. Sokat foglalkozott az ifjúsággal, munkája során maga köré gyűjtötte a tehetséges gyerekeket, felismertette velük a tanulás fontosságát, szükségességét és a szülőföld szeretetét plántálta beléjük. Mindennapi munkánkban méltóak szeretnénk lenni szellemiségéhez. Nevének felvételével az Ormánysághoz való tartozásunkat is hangsúlyozzuk. Nekünk is szándékunk annak értékeit megismerni, megőrizni. Gyermekeinket arra ösztönözzük, hogy minél teljesebb ismereteket szerezzenek környezetükről, mert ahhoz lehet igazán kötődni, amit ismerünk. Szeretnénk átadni azt a szemléletet, hogy a jelenben mindig a jövő lehetőségeit és a múlt tapasztalatait kell számba venni, és ennek birtokában tenni a családunkért, a településünkért, önmagunkért. „Nem az számít, hogy milyen lapokat oszt nekünk az élet, hanem az, hogy hogyan játsszuk le a partit” (Kay Redfield Jamison)

9


Küldetésnyilatkozatunk: Pedagógiai hitvallásunk lényege, hogy gyermekeinket hozzásegítsük egyéni képességeik és tehetségük kibontakoztatásához, személyiségfejlődésük optimális biztosításához, az alapkompetenciák magas szintű elsajátításához. Célunk, hogy intézményünk diákjai az élethosszig tartó tanulási igény kialakításával képessé váljanak önállóan megtalálni helyüket a társadalomban. Hátrányaik leküzdésében egyenlő esélyek biztosításával segítjük őket. Intézményünk elkötelezett aziránt, hogy az egyének és csoportok sokféleségét elfogadva végezze munkáját, felkészüljön minden gyermek befogadására és ellátására. Ennek érdekében támogatjuk gyermekeinket abban, hogy •

megismerjék és fejleszthessék önmagukat, értékeiket, képességeiket,

•

egyéni tanulási útjukat bejárva megvalósíthassák önmagukat.

•

tanulják meg a világban való eligazodás módját,

•

saját döntéseikért, tetteikért vállaljanak felelősséget,

•

egymás világát és kultúráját megismerve és elfogadva tudjanak együttműködni.

Intézményünk pedagógus- és alkalmazotti közössége mindent megtesz annak érdekében, hogy minden egyes gyermek a neki legmegfelelőbb ellátásban, képzésben részesüljön. Pozitív tanulási attitűd, tanulási motiváció kialakításával, fenntartásával, az életkori sajátosságok figyelembevételével biztosítjuk az egyéni képességek optimális fejlődését.

10


3 Helyzetkép Intézményünk a többcélú kistérségi társulások megalakulását követően 2007-ben a Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás fenntartásába került, ami egyidejűleg feladatbővítéssel is járt. Az intézményi kihasználtság, a költséghatékonyság javítása érdekében és főként a költségvetési szabályozók változásával elkerülhetetlenné vált a struktúraátalakítás. Következésképpen a fenntartó önkormányzatok megállapodása szerint az a három település, amely eddig Csányoszrón az általános iskolát és az Óvodát működtette, a továbbiakban tagintézményként csatlakoztatta hozzánk óvodáját és általános iskoláját. Így 10 településre vonatkozóan biztosítjuk megállapodással a kötelező felvételt az óvodások és az általános iskolások részére. Az intézményi szerkezet átalakulásával – reményeink szerint – végre megnyílik a lehetőség, hogy a székhelyen és a tagintézmények működését biztosító telephelyeken korszerű, megfelelő feltételrendszerrel bíró nevelési-oktatási egységek működjenek. Az intézményi integrációt követően szükségessé vált az eddig önálló pedagógiai programmal dolgozó óvodák, iskolák nevelési, pedagógiai alapelveinek összehangolása. Az egyes pedagógiai programok elemzése során kiderült, hogy nagy eltérések nem tapasztalhatók, hisz a társadalmi környezet nagyon hasonló és az adekvát válaszok keresése nyomán a nevelőtestületek hasonló következtetésekre jutottak. Ugyanakkor eltérő ritmusú, metodikájú a megvalósítás, amelynek során érvényesülnek a települési különbségek és a hagyományok. Ezért úgy döntöttünk, hogy a pedagógiai programok összhangba hozásánál az alapelvekben és a jövőképben jutunk megegyezésre, a részletekben, a feladatok teljesítésében az eddigi gyakorlatnak megfelelő intézményi sajátosságok érvényesülnek. A rendszerben levő gyerekek és szüleik érdeke is ezt kívánja. A következő évek gyakorlata fogja megmutatni, hogy az egyes intézményegységek és tagintézmények mely területeken és milyen mélységben gazdagítják egymás gyakorlatát. A tartalmi korszerűsítést valamennyi intézményegységben és tagintézményben tovább kívánjuk folytatni, oly módon, hogy az intézmény partnerei és a környezet által indukált hagyományokat, eredményeket megőrizzük (nemzetiségi oktatás, roma program, alapfokú művészeti oktatás zeneművészeti ágon, hátrányos helyzetű tanu11


lók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítése), az önálló intézményként vállalt kötelezettségeknek (pl.: pályázatok) eleget teszünk. Egyetértünk és fontosnak tartjuk a kulcskompetenciáknak megfelelő nevelést és oktatást. Helyzetelemzésünkből következik, hogy kitörési pontot jelent, ha tanítványainkra vonatkozóan sikerül elérnünk, hogy: - képessé tesszük őket arra, hogy életük során olyan személyes célok elérésére törekedjenek, amelyek kijelölését személyes érdeklődésük, törekvéseik és a folyamatos tanulás iránti vágy, vagy legalább a szükséglet belátása határozza meg. - szűkebb és tágabb környezetükben aktív állampolgári szerepet készek és képesek vállalni. - képességeik, ismereteik, rugalmas alkalmazkodóképességük lehetővé teszi, hogy tisztességes munkához jussanak a munkaerőpiacon, ott foglalkoztatható munkaer őként jelenjenek meg. A várhatóan alkalmazhatóbb tudást eredményező kompetenciaalapú nevelést, oktatást a HEFOP 3.1.3-as pályázatban vállaltak szerint folytatjuk, tagintézményi szintre is kiterjesztjük, illetve a megfelelő évfolyamokon bevezetjük. Nevelési-oktatási gyakorlatunk során ennek megfelelően: az egyes műveltségterületek ismeretanyagát oly módon közvetítjük, hogy az ismeretek alkalmazásához szükséges képességeket f olyamatosan, rendszerszerűen és differenciáltan fejlesztjük. Az ismeretek alkalmazásához szükséges attitűdök, motivációs bázis kialakításáról gondoskodunk. A kompetencia alapú oktatás elterjesztése érdekében a 2009/10-es tanévtől TÁMOP 3.1.4 pályázat keretein belül újabb tanulócsoportok bevonására és új kompetenciaterület – szociális és életviteli kompetenciaterület bevezetésére vállalkoztunk óvodai intézményegységünkben és tagiskolánkban egyaránt. E program keretén belül új tanulásszervezési eljárások alkalmazásával is gazdagodunk (epochális/tantárgytömbös oktatás, műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása, moduláris oktatás felmenő rendszerben), lehetővé tesszük a hagyományos tanórai oktatás mellett a rugalmas, nem feltétlenül tanteremhez kötött órák szervezését (erdei iskola, projektoktatás, témahét, témanap). A nem szakrendszerű oktatás keretében az ötödik és hatodik évfolyamokon a kötelező és választható órák 25%-ában képességfejlesztést folytatunk. A pedagógiai szakmai, módszertani, eszközbeli feltételek fejlesztése, a nevelők felkészültsége lehetővé teszi, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók közül mindazokat, akikről a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs B izottság megállapítja, hogy a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható, 12


felmenő rendszerben integráljuk a többségi csoportokba, osztályokba a székhelyen működő iskolában is. A 2009/2010-es tanévtől a felmerülő igényeknek eleget téve értelmileg akadályozott sajátos nevelési igényű tanulók ellátását is vállaljuk, az ehhez szükséges szakembert az EGYMI segítségének igénybevételével biztosítjuk. Intézményünkben tiszteletben tartjuk az intézmény használóinak vallás-, lelkiismereti szabadsághoz való jogát, véleményét. Pedagógiai programunkban biztosítjuk az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos közvetítését. Világnézeti és politikai kérdésekben intézményünk működése során semlegesek maradunk. Az erkölcsi ismeretek közvetítése során vállaljuk a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmának tárgyszerű és elfogulatlan ismertetését. Intézményünkben biztosítjuk, hogy a gyermekek, tanulók az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban – együttműködésünk mellett –részt vegyenek a jogszabály által meghatározott rendben.

4 INTÉZMÉNYEGYSÉGEINK 4.1 Az óvoda Az intézményegységben és a tagóvodában a nevelési program egységes alapon, a helyi eltéréseket figyelembe véve készült. Ahogy az egész intézményben, az óvodában is meghatározó az elfogadó, bizalmat sugárzó légkör, a gyermekek óvása, az együttérzés és segítőkészség, a toleráns magatartás, a differenciált bánásmód, a gyermekek érdekeinek mindenek feletti érvényre juttatása. Mindez nem zárja ki a pontos, egyértelmű követelményeket, a módszertani szabadságot. Az óvoda gondozza, ápolja és védi a gyermekeket, és mindent megtesz azért, hogy a családi közösséget kiegészítve szocializálja őket. Szokásalakító, gondozó, nevelő és fejlesztő munkát végez. A kompetencia alapú óvodai programcsomag szakmai koncepciójának lényeges elemei jelenleg is részét képezik az óvoda intézményegység nevelési programjának. Ezek: 

a gyermek jogának tekintjük, hogy az óvodában megkapja a neki meg felelő gondoskodást és nevelést, amely igazodik egyéni szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz, fejlődési üteméhez. 13




a legfontosabb tevékenységi formának a játékot tekintjük, mint legalapvetőbb szükségletet, örömforrást. Ugyanakkor a személyiség fejlesztésének, a tanulásnak, a készség- és képességfejlesztésnek is legfontosabb eszköze.



a nevelési cél az aktivitás, a motiváltság, a kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése.

4.2 Az iskola: Kiemelt figyelmet fordítunk az önálló ismeretszerzésre, a különböző tanulási technikák elsajátítására. Ezért alapkövetelménynek tekintjük az alapkészs égek szilárd elsajátítását és az iskola minden évfolyamán ennek további fejles ztését. Alapfeladatunknak tekintjük a személyiség harmonikus fejlesztését, a testi és lelki egységet. Ennek megfelelően kiemelt területként kezeljük a testi és lelki egyensúly megtartására nevelést, a tehetségek fejlesztését minden területen (intellektuális, manuális, stb.). A kiegyensúlyozott életmód, életvitel részeként a társadalmi bűnmegelőzés, az áldozattá válás, az erőszakmentes konfliktuskezelés kérdéseit a gyerekek életkorának és befogadóképességének megfelelő mélységben a foglalkozások, tanórák anyagába, illetve a tanórán kívüli foglalkozásokba illesztjük. Kiemelt szerepet szánunk a családi életre nevelésnek és a problémamegoldó gondolkodásnak. Az együttnevelés elvei szerint minden gyermek/tanuló számára lehetőséget biztosítunk az eredményes tanuláshoz, egyéni képességeinek kibontakoztatásához mind a tehetséggondozásban, mind a felzárkóztatásban, kompenzáló nevelésben. Feladatunknak tekintjük mikrotérségünkben élő nemzeti és etnikai kisebbségi igények szerinti nyelvoktatást, kultúra és hagyományőrzést, a nemzetiségi és etnikai identitástudat erősítését, legalább egy élő idegen nyelv elsajátítását. A társdalom modernizálódása, az érvényesüléshez szükséges információk megszerzése szükségessé teszi az informatikai ismeretek elsajátítását. Alapszinten (felhasználói) valamennyi tanulónk számára biztosítani kívánjuk, mint a foglalkoztathatóság és az aktív állampolgári szerepvállalás fontos eszközét. 14


Alapvető értéknek tekintjük környezetünk megismerését és óvását. Pedagógiai célunk, hogy a környezettudatos magatartás és életvitel iránti igényt kialakítsuk gyermekeinkben. Kiemelten köteleznek erre minket a Duna- Dráva Nemzeti Park környezete, településeink természeti értékei. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, – amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis csoportot üzemeltetünk, ha ezt a szülők legalább tíz gyermek számára kérik. A konkrét feladatok meghatározása a csoportok összetételének, sajátosságainak figyelembevételével történik. Lehetőségünk van arra, hogy az összes jelentkezett tanulót felvegyük a napközibe.

4.3 Az alapfokú művészetoktatás Nevelési célunk olyan értékek közvetítése, melyek a művészetek által egy teljesebb, boldogabb emberi élethez segítenek hozzá: 

A művészetek örömének megismertetése



A művészeti képességek fejlesztése



A művészetek befogadására való igény kialakítása



A kreatív személyiség formálása



A közösségi élet zenei, kulturális értékeinek továbbadása.

Pedagógiai alapelvek: Alapfokú művészetoktatási intézményként növendékeink számára biztosítjuk a zenei képességek kibontakoztatását, figyelembe véve az életkori sajátosságokat és az egyéni adottságokat. Alapelvünk a tehetséggondozás: 

felkészítés az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a művészetek alkalmazására, befogadására,



amatőr művészetkedvelők nevelése



rendkívüli zenei képességekkel rendelkező tanulóink zenei pályára való felkészítése 15


Az alapfokú művészetoktatás célja 

A növendékek rendszeres, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése



A társművészetek iránti nyitottság kialakítása



Tanulóink hangszeres tudásának olyan szintre fejlesztése, hogy képesek legyenek amatőr együttesek hasznos tagjává válni.



Kapcsolattartás a kistérség közoktatási intézményeivel annak érdekében, hogy minél több diák kapjon lehetőséget a művészetekkel való foglalkozásra

5 A nevelőtestület együttműködése Iskolánk nevelőtestülete változtatni, változni tudó közösség. Ez a biztosítéka annak, hogy erőink átcsoportosításával a változó környezeti igényeket észlelve, azoknak megfelelve és a belőlük fakadó elvárásoknak is eleget téve, ugyanakkor a hagyományainkat folytatva képesek vagyunk a folyamatos megújulásra. A célok teljesülési kritériuma döntő mértékben függ a nevelőtestületek összehangolt tevékenységétől, szakmai felkészültségétől. Ezért kiemelten fontos az egy osztályban, csoportban dolgozó pedagógusok együttműködése az osztályfőnök irányításával. -

a csoporthoz, osztályhoz igazított jellemző nevelési eljárások kidolgozása, alkalmazása,

-

a napi problémák megbeszélése,

-

a gyermekek változásának, fejlődésének, tevékenységének folyamatos megfigyelése, a tapasztalatok megbeszélése legalább negyedévente (kiemelten az IPR programban részt vevő tanulókkal),

-

a tehetséges és a gondot okozó tanulókkal kapcsolatos feladatok egyeztetése

5.1 A szakmai munkaközösségek tagjainak együttműködése: - a tanítási módszerek folyamatos frissítése, - pályázatokon vállalt szakmai továbbképzéseken elsajátítottak adaptálása és továbbadása belső képzés keretében - rendszeres hospitálás egymás óráin, a tapasztalatok megbeszélése, - a magatartás értékelésének, a szöveges értékelésnek és az osztályzatoknak közös kialakítása, 16


- a szakmai munkaközösségek munkaprogramjának összehangolása.

5.2 Az egy évfolyamon tanító pedagógusok együttműködése: -

tankönyvrendelés egyeztetése,

-

a kirándulások, egyéb programok évfolyami szinten történő szervezése.

6 PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK nevelési, oktatási tevékenységünk folyamatában, szervezésében a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve  a tevékenység- és problémaközpontúság  a módszertani sokszínűség  a differenciálás  a fokozatosság és folyamatosság  a tudáshoz való egyenlő hozzáférés  a horizontális tanulás elfogadása, támogatása gyerekek és pedagógusok között egyaránt  az életszerű, életközeli ismeretek közvetítésére épülő fejlesztés.  a környezettudatosság  a testi-lelki egészség.

6.1 Céljaink:  a kulcskompetenciák fejlesztése  pozitív tanulási attitűd kialakítása, fenntartása  egyéni képességek optimális fejlesztése  élethosszig tartó tanulás megalapozása  hátránykompenzálás, a tanulási kudarcok megelőzése  életkori sajátosságok figyelembe vételével a tanulók kreativitásának fejlesztése  tehetséggondozás

17


7 A célok megvalósítását segítő feladatok, alapvető módszerek, eszközök, eljárások

Feladat

Módszer, eszköz, eljárás

Tanulási képességek folyamatos fejlesztése, a részfunkciók, részképességek fejlesztése

Egyéni és kiscsoportos fejlesztő foglalkozások,– fejlesztő, játékos feladatok a megfelelő eszköztárral. Tanítási óra, óvodai-, napközis-, fejlesztő foglalkozás. Verbális – memoriterek, vizuális – kép, képsorozat, tárgyak és sorrendjük stb. Minden foglalkozáson, Sindelar terápia

Tanulási alapképességek fejlesztése: emlékezet, figyelem, koncentráció Tanulási alapkészségek fejlesztése: olvasás, írás, számolás, beszéd Tanulási technikák, módszerek kialakítása, elsajátíttatása, fejlesztése, Változatos oktatásszervezési eljárások alkalmazása Érzékszervi tapasztalásra épülő ismeretszerzés az értő olvasás fejlesztése

Differenciált tanulásszervezés, egyéni és/vagy kiscsoportos foglalkozások. Írásvetítő, fóliasorozat, betű-, szó-, számkártyák, oktatótáblák. Tanulásmódszertani ismeretek az életkori, az egyéni fejlődésnek megfelelő szintű elsajátíttatása, differenciált csoportos és egyéni foglalkozások, feladatra szerveződő csoportok munkája. Tevékenységség-központú pedagógiai gyakorlat: projekt, témahét, kooperatív technikák könyvtárhasználat IKT eszközök használata valamennyi tantárgy esetében- tanulásmódszertani témahét keretében is - tanári, tanulói laptop, aktív tábla, internethasználat. Gyűjtőmunka, katalógusok, internet használata, tájékoztatók, kiselőadások készítése. Vita, projektmódszerek valamennyi tantárgy keretében

IKT technikák elsajátíttatása és alkalmazása A könyv, a könyv-és médiatár, mint információforrás használata, a kompetenciaalapú oktatás követelményeinek megfelelően A teljesülés kritériuma: a 6. osztály végére intézményünk tanulóinak 75%-a rendelkezzen olyan bővíthető, biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt a biztos továbbhaladásra, az önálló ismeretszerzésre.

18



Feladat Az egészséges testi fejlődés érdekében a mozgáskultúra, a motorikus képességek fejlesztése, a rendszeres testmozgás iránti igény felkeltése: az érdeklődésre számot tartó sportágak alapjainak elsajátíttatása

- élményt nyújtó testnevelés órák, óvodai foglalkozások, mozgáskotta, Veronika zeneprojekt, gyógytestnevelés - természetjárás, - kirándulások, túrák, - tömegsport, -ISK foglalkozások

Az intézmény hagyományainak, Edzések, versenyek, házibajnokságok, kistérségi, hírnevének és tekintélyének növe- megyei, országos sportrendezvények, óvodai progralése a következő sportágak kimok, kistérségi óvodai és iskolai sportnap emelésével: kézilabda, labdarúgás, természetjárás. Az egészséges életmód, higiénia, - személyes példamutatás, az egészségvédelem, az egész- - életmód- életviteli órák és foglalkozások, egészségség, mint érték fontosságának nevelési hét, témanap, projekt tudatosítása - beszélgetések, viták, gyűjtőmunka a témáról - osztályfőnöki órák - tábor, erdei iskola - külső szakemberek által vezetett foglalkozások (iskolaorvos, védőnő, egészségnevelő, sportoló, edző stb.) Küzdelem a káros szokások, - személyes példamutatás, szenvedélyek kialakulása ellen. - a káros szokások, szenvedélyek hatásának (fizikai, A nézetkülönbségek megoldásá- biológiai, szocializációs, személyiségromboló, morának kulturált módozatai. lis) sokoldalú bemutatása szakemberek bevonásával, A szabadidő hasznos eltöltésének drog-prevenció formái településeinken - aktuális konfliktusok megoldása segítséggel, barátok közreműködésével, kiscsoportban. - napirend, szokásrendszer, életvitel. A mozgás, a tömegsport színvo- - vonzó programok és körülmények teremtése, nalának, vonzerejének növelése - elismerés, megbecsülés kifejezése, - rendszeres értékelés, - önértékelés, önbecsülés, önfegyelem erősítése A teljesülés kritériuma: a tanulók legalább 75%-a szívesen kapcsolódik be a sport foglalkozásokra. Egészséges, a kiegyensúlyozott életvitelt megalapozó szokások alakulnak ki a tanulók körében, a rendszeres fizikai aktivitás az életmódjuk részévé válik.

19


Feladat


A gyermekek, tanulók személyiségének megismerése, tiszteletben tartása, a pozitív tulajdonságok transzferábilis hatásának kihasználása. Lemorzsolódás minimálisra csökkentése

Családlátogatások, fogadóórák, integrációs fogadóórák, évfolyam, évfolyamközi, illetve osztálymegbeszélések. A tanulók, gyermekek személyiségének megismeréséhez különböző módszerek alkalmazása. Időben történő korrekció (magatartás, tanulási aktivitás, hiányzás)

A másság elfogadása, az empátia készségének kialakítása, fejlesztése. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált fejlesztése. Deviancia kialakulásának megelőzése. Reális önértékelés kialakítása.

Osztályfőnöki órák, óvodai foglalkozások, szociometriai mérések és elemzések, egyéni megfigyelés, fejlesztő foglalkozás, tréning. Konfliktuskezelés technikái, segítő szerep. Kudarckezelési technikák elsajátíttatása.

A hátrányos helyzetű tanulók segítése, az egyénre szóló személyes törődés, segítés, mentorálás,

Az IPR tevékenység- és élményközpontú pedagógiai módszerei. Felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások

Szegregációmentes, együttnevelést biztosító környezet kialakítása.

Útravaló program.

Befogadó, inkluzív pedagógia alkalmazása, az ehhez szükséges feltételek biztosítása.

Minden gyermek eljuttatása a lehetőségeinek maximumára Egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése

Folyamatos pedagógusképzések Egyéni fejlesztések, habilitációs és rehabilitációs foglalkozások Akadálymentesítés, szakemberek biztosítása Differenciált foglalkozások, szakkörök, fejlesztő foglalkozások, tevékenységközpontú pedagógiai gyakorlat alkalmazása.

Képességkibontakoztatás

Szakkörök, önképzőkörök, versenyek, vetélkedők intézményegységenként (tanulmányi, sport, ügyességi, kulturális, iskolaújság), pályaorientáció.

A gyermekek szociális helyzetének, szociokulturális környezetének megismerése

Családlátogatás, kapcsolattartás a társintézményekkel (gyermekjólét, családsegítő, egészségügyi), a pedagógiai szakmai szolgáltatóval, szakszolgálattal, lakóhelyi önkormányzatokkal.

Szocializációs problémák kompenzálása

Ösztönző értékelés, konfliktuskezelés tanítása, motivációs technikák alkalmazása, magatartáskorrekciós eljárások alkalmazása, pedagógiai műhelymunka, tanítási dráma

ön-és csoportértékelés gyakorlati alkalmazása

A teljesülés kritériuma: arra törekszünk, hogy a gyermekek, tanulók 70%-a 20


megfeleljen a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható tanulási teljesítménynek, követelménynek, a normakövető viselkedés – és magatartáskultúrának.


Feladat Az élő hagyományok, nemzetiségi, etnikai kultúra megismertetése

Gyűjtőmunka, kiállítás, ppt, népszokások felelevenítése, népdalok, zene, viselet, tájmúzeum anyagának ismerete, vetélkedők, bemutatók, nemzetiségi napok, témanapok, projektek.

Motivációs bázis építése a nyelvtanulás iránt, a nyelvi kommunikáció fontosságának tudatosítása.

Kapcsolatteremtés, tájékozódás. testvérkapcsolatok ápolása, közös programok szervezése, fellépések, szereplések, nyelvi tábor.

A tanórán szerzett ismeretek hasznosítása más közegben

Anyanyelvi közeg (nemzetiségi), testvérkapcsolatok, delegációk a városban, programok (kulturális, sport stb.), versenyek, vetélkedők, játékok.

Legyen a tanulóink többsége a tanult idegen nyelv birtokában az Európai Unió teljes értékű polgára

- nyelvi táborok, - internet, - cserekapcsolatok.

A teljesülés kritériuma: a tanulók 40%-a gátlások nélkül, szívesen használja az adott nyelvet, érdeklődik más népek kultúrája iránt, szívesen teremt kapcsolatot, a kapott információkat érti és tudja közvetíteni.

21


Módszerek, eszközök, eljárások

Feladat

- közvetlen környezetünk megismerése, tudatos védelme, - a szelektív hulladékgyűjtésről ismeretek, - környezetbarát anyagok használata az iskolában, óvodában, otthon Természetismeret elmélyítése - természetjárás, kirándulás, erdei iskola - a Duna-Dráva Nemzeti Park általános, a településeinket érintő részének alaposabb ismerete, a régiónkról készült természetfilmek megtekintése, a sellyei kastélypark, Kisrét megismerése, Az élő természet értékeinek megóvása Természeti értékeink, az intézmények környezetének gondozása, a természeti értékek ismerete, védelme, a környezet állapotának mérése, monitorozás (Fekete-víz). Tanítási óra, szakkör, Madarak és Fák Napja, Föld Napja, Erdők hete Közvetlen környezetünk tisztaságának Osztályterem, csoportszoba, folyosók, megóvása mosdók, udvar rendben tartása, szelektív hulladékgyűjtés.. Személyi higiéné. A gyerekek/tanulók életmódjának, életÉletviteli órák, foglalkozások, az iskola viteli szokásainak pozitív befolyásolása. munkarendjének a mintaadó követelméAz értékrend alakítása. nyek szerinti alakítása, környezetvédelmi jeles napok, egészségnevelési projektek. A teljesülés kritériuma: a gyerekek értékrendjének részévé válik a környezet tisztelete, megóvása, megvédése, a környezettudatos viselkedés. Környezetbarát, környezetkímélő szemléletmód, környezettudatos magatartás kialakítása, megerősítése,

22


7.1 A gyermekek, tanulók jogainak tiszteletben tartása:

Módszerek,eszközök, eljárások

Feladatok A gyermekek személyiségének ismeretében annak fejlesztése

- Ösztönző, az önismeretet fejlesztő visszajelzés, értékelés Valamennyi órán és foglalkozáson, - ötletláda, - kérdőíves elégedettségi vizsgálatok Az önkormányzás képességének fej- Naposok lesztése - DÖK ülései és témái, - DÖK működésének segítése, - osztályközösségek alakítása, öntevékenység segítése. A tolerancia – készség fejlesztése a - közös játék, Veronika program alkalmanevelők és a zása, foglalkozások gyermekek körében egyaránt - szociometriai mérések a tanulók körében, - klimateszt a nevelők körében, - házirend szükség szerinti módosítása, - esetmegbeszélések rendszere. A szabályozókban megfogalmazott Jogszabályi ismeretek alapossága a neveelvek, eljárások, magatartásmódok be- lőknél, tartatása, mintaadás és mintakövetés - a házirend ismerete, értelmezése a neverendszeres értékelése lőkkel, gyermekekkel, szülőkkel. A teljesülés kritériuma: a gyermek/tanuló és az intézmény minden dolgozója egyaránt jól érzi magát az intézményben. A világos, egyértelmű szabályozás kiszámítható folyamatot eredményez, a demokratikus alapelvek érvényesülnek. A közösség által hozott szabályok betartása az intézményi közösséget szolgálja. Az elégedettségi vizsgálatok eredménye 70 %.

23


7.2 A személyiségfejlesztés során célunk, hogy gyermekeink minden lehetőséget megkapjanak a következők szerint:

A gyermek és a tanuló Kiegyensúlyozott, rugalmasan alkalmazkodó, nem szorong, nem fél az ismeretlentől Nyitott, érdeklődő, figyelmét a feladatokra képes irányítani

...mert az intézmény biztonságot nyújt

Törekszik a beilleszkedésre, vágyik az elfogadottságra Vállalkozó szellemű, aki szereti a kihívásokat, az erőpróbákat Képes az együttérzésre, az empátiára Önbizalma megfelelően alakul Tudatában van annak, hogy érdemes erőfeszítéseket tennie, nem kiszolgáltatott Társaival, környezetével toleráns

Megbízható, őszinte, aki tetteiért vállalja a felelősséget

...mert nevelői, családja kellő motivációt biztosítanak ehhez, eredeti gondolatait nem kell elfojtania ... mert szükségleteiről egyeztethet nevelőivel, társaival ...mert érzi, hogy környezetében segítőkre, támogatókra talál ...mert vele is tapintatosak, érzékenyek, örömében és kudarcában osztozni tudnak ...mert számíthat környezetére, az önérzetét nem sértő, fejlődését segítő értékelésekre ...mert a normákat vele közösen alkották ...mert tudja, hogy a tudomásulvétel nem jelent feltétlenül egyetértést, de mindent meg lehet beszélni, folyamatosan fejlődik konfliktusmegoldó képessége ...mert ismeri a szabályokat, tudja, hogy hibái orvosolhatók, megbeszélhetők

A személyiség fejlesztés megvalósítását támogató feladatok

Eszköz, eljárás

Feladatok Gyermekismeret: Tanulók megismerése. A tanulók motiválása. A tanulók életkorának,egyéniségének megfelelő képességek kialakítása Új oktatásszervezési eljárások alkalmazásával a személyiség komplex fejlesztése

• • •

• •

pedagógus és a tanuló közvetlen kapcsolata pedagógus és szülő kapcsolata, tanórák és más foglalkozások, szabadidős tevékenységek (szakkörök és játékdélutánok) tapasztalatai alapján a tanulók bevonása különböző tevékenységekbe egyénre szabott megismerési folyamat az érdeklődés felkeltése, szinten tartása, új célok, lehetőségek kijelölése, egyének és csopor24


Helyes tanulási szokások kialakítása egyénenként • • • • • • • • • Szociális kompetencia fejlesztése: Olyan iskolai légkör kialakítása, amely elősegíti, hogy a tanulók folyamatosan megtapasztalhassák az egyének, csoportok megértésének, segítőkészségének előnyeit, hiányuk káros következményeit. A tanulói együttműködés különböző formáinak alkalmazása Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatók, egyértelműek. Az elvárás mindenkivel szemben következetes A felelősségvállalás megalapozása az együttműködésre épülő kooperatív csoportmunkában Önismeret, önértékelés, önszabályzás: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. Reális, a képességeket is figyelembe vevő teljesítményértékelés. A tanulók ön- és társasértékelési kompetenciájának fejlesztése

• • • • • • • • • • • • • • • •

tok jelentkezése önkéntes feladatokra, rendezvényekre tudományos diák munkák, tanulmányi vetélkedőkön elért eredmények sikerélmény biztosítása a foglalkozásokon az elméleti ismeretek alkalmazása a gyakorlatban képesség felmérés, értékelés, feladat megjelölés a tanulási módszerek felvetései, azok megbeszélése, játékos alkalmazása (pl.: te hogy tanítanád?) a tanórák színessé tétele a rendelkezésre álló IKT eszközökkel interaktív tanulás, önállóan a számítógép segítségével folyamatos és rendszeres számonkérés, beszámoltatás követelmény és jutalmazási rendszer következetes alkalmazása szociális szokások, minták elsajátítása tanórákon, tanórán kívüli foglalkozásokon önkiszolgálás, segítés, felelősök szerepe szokásrend kialakítása a tanteremben, tanítási órákon, az eszközök kezelésében, udvaron, ebédlőben, társakkal, felnőttekkel szemben páros és csoportmunka, projektmunka. Otthoni egyéni feladat vállalása egységes jutalmazás és büntetési rendszer alkalmazása viselkedés alapvető szabályainak megismerése, gyakorlása szituációs játékokban egyéni „érzékenység” elfogadása, csoportok, közösségek, barátságok kialakulása az egymás mellett élés alapvető szabályainak alkalmazása a társas kapcsolatok kialakításában, fenntartásában választékos, közérthető kommunikáció a reális „ÉN kép”, és környezeti kép kialakítása játékos önismereti beszélgetések, szociometriai felmérések a tanuló által megfogalmazott elvárások bővítése a realitás érzék fejlesztése pozitív visszacsatolások, önbizalom erősítés a különböző képességek és készségek figyelembe vételével segítség a pozitív és negatív élmények feldolgozásában egyéni és csoportos tréningek a pszichológus 25


A tanulás tanítása: A tanulók életkorának, egyéniségének megfelelő tanulási módok ajánlása, tanítása. Fokozatos önállóságra nevelés, lényegkiemelés képességének fejlesztése.

• • • • •

Vitakultúra, együttműködés, egyéni és közös feladat-vállalás: Kialakítani és fejleszteni a tanulók vitakultúráját, a saját vélemény kialakítását, érvelést, illetve más véleményének elfogadását, és az azzal való azonosulást. Együttműködési készség kialakítása, legyenek képesek a tanulók munka és feladat megosztásra a közös cél elérése érdekében. A tanulókban felkelteni az érdeklődést az egyéni és közösségi feladatvállalás iránt.

• • • • • •

Az információszerzés és feldolgozás képességének fejlesztése: Az információszerzés és információfeldolgozás, felhasználás módjainak elsajátítása.

• • • • •

• Problémamegoldó gondolkodás és alkotóképesség előtérbe állítása: A tanuló váljék kreatív emberré, foko-

• •

bevonásával gyakorlás, segítő szempontok adása, nevelői korrekciók, a tanulók véleményének tisztelete szemléletes, szemléltető tanítás és tanulás a tanulás értelmének megmutatása a tanulók fejlődésén keresztül fokozatos önállóságra nevelés (életkor, készség, képesség függvényében) tanórai anyag differenciálásában önálló munkák, feladatok, versenyfeladatok alkalmazása szövegértési feladatok, emlékezetfejlesztés alkalmazása vélemény kialakítás, meggyőző érvelés technikájának, módszereinek elsajátítása osztályfőnöki órákon, tanórákon a kompromisszumkészség fejlesztése vitakörök, fórumok keretében versenyfeladatok megoldása egyénileg és csoportokban tanulmányi versenyeken, órai munka során az „önkéntesség” díjazása a jutalmi rendszerben az egyén és csoport közötti különbségek (hatékonyság, minőség, stb.) bemutatása gyakorlati példákon keresztül - a tanulók közötti kapcsolatok új formájának megjelenése a közös munka, feladatvégzés során az információhoz jutás folyamatainak bemutatása, (nyomtatott és elektronikus média, internet, könyvtár, stb.) az információ feldolgozásának szükségessége, a hitelesség ellenőrzésének gyakorlati bemutatása (újságírás, cikkek, közlemények írása) az információ osztályozásának lehetősége, módja, gyakorlati felhasználása (látogatás a rendvédelmi szerveknél, postánál, stb.) az információ felhasználásának szükségessége (tér és időbeliség) a visszacsatolásokban, döntési folyamatokban való alkalmazás bemutatása az információtovábbítás lehetőségeinek vizsgálata, eszközeinek bemutatása játékos feladványokon keresztül a probléma megoldás folyamatainak bemutatása a felismeréstől a feldolgozásig pszichológus bevonásával szituációk, szerepjátékok alkalmazása a folyamatok felismerése 26


zatosan alakuljon ki az alkotó és problémamegoldó gondolkodás módja. Kognitív képességek, illetve intellektuális készségek fejlesztése, logikus gondolkodásra nevelés valamennyi tanórán és foglalkozáson. Feltárni az alkotó tevékenységre alkalmas tantárgyi tartalmakat.

• • • •

A tanulásszervezésben a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása: Kialakítani a tanulókban, hogy képesek legyenek megszervezni az önálló tanulásukat, figyelembe véve saját korlátaikat, illetve az elsajátítandó, ismétlendő tananyagot. Biztosítani a tanuló számára az önálló tanulás objektív feltételeit. Lehetőség teremtése a tanulók együttműködésére: Demokratikus magatartás, felfogás alakítása társadalmi tevékenységeken keresztül. A kezdeményezőkészség és a szervezőkészség erősítése a diákönkormányzati tevékenység keretén belül. A diákönkormányzat, osztályközösségek, szülői szervezetek, munkaközösségek munkájának segítése. A mozgás megszerettetése, egészséges életmódra nevelés: Egyénre szabott mozgásterápia öszszeállítása, figyelembe véve az életkori sajátosságokat, fizikai állóképességet. Az attitűdformálás, a sportolást kedvelő, abban élményt, felüdülést találó gyermekek pozitív hozzáállásának alakítása. A mozgás megszerettetése, a rendszeres sportolásra, sétálásra nevelés.

• • •

és elkülöníthetősége érdekében az érdeklődés felkeltése, szinten tartása, új célok, lehetőségek kijelölése alkotóképesség új dimenzióinak megnyitása, festés, rajzolás, szobrászat, digitális művészet, stb.) a tanuló irányított fejlesztése az egyszerű geometriai ábrázolástól az összetett alkotásig, (rajzfoglalkozás, szakkör, stb.) - a tanuló motiváltságának megőrzése, az általa készített alkotások elbírálásával, kiállításával, stb. elméleti és gyakorlati tanácsok, módszerek az időbeosztás megszervezésére széleskörű elérés, illetve hozzáférés biztosítása a tananyagok, dokumentációk, háttér információkhoz, törzsanyaghoz - a könyvtár, számítástechnikai terem látogatottsága nő

• • •

testnevelés, versengések közművelődési és tanulmányi versenyek DÖK által szervezett, támogatott programok

• •

a helyes testtartás kialakítása ritmikus mozgás fejlesztése, népdalok, népi játékok alapelemeinek elsajátításával állóképesség fejlesztése az életkor, fizikum figyelembe vételével pl.: szabályjátékok, labdajátékok, KRESZ vetélkedő, délutáni edzések sportdélutánok, túrák, kirándulások szervezése uszodalátogatás sportversenyeken való részvétel szülők, hozzátartozók bevonása a tanórán kívüli szabadidős tevékenységekbe közös játékok játszása

• • • • • • •

27


7.3 A közösségfejlesztés A gyermekek/tanulók személyiségének fejlesztésére irányuló nevelési és oktatási munka egyrészt a nevelők és a gyermekek/tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén, másrészt közvetett módon, a közösségi hatáson keresztül valósul meg. A közösségben, illetve a közösség által történő nevelés megszervezése, irányítása az intézmény nevelő, nevelő-oktató munkájának alapvető feladata, amely az egész intézmény életét átfogja. Az intézményi integráció nyomán különösen fontos, hogy a „mi tudat” intézményi és intézményegység szinten is kialakuljon, erősödjön. Céljaink: 

az összetartozás érzésének erősítése, a másság, a nemzetiségi és etnikai hovatartozástól függetlenül

 Közösségi szellem kialakítása, fejlesztése  A pozitív értékek iránti fogékonyság erősítése  A demokrácia mindennapi és iskolai életben való alkalmazása.  A szolidaritás érzésének kialakítása  A hazaszeretet érzésének erősítése, a hagyományok ápolása, ünnepségek értékének megőrzése  Szűkebb és tágabb környezet értékeinek védelmére való nevelés

Eszköz, eljárás

Feladat Közösségkialakítás, közösségfejlesztés • Kapcsolattartás a gyermek környezetével

•

Közösségi szellem kialakítása, fejlesztése. Egészséges versenyszellem kialakítása, az összefogás szükségességének felismertetése cso-

•

• • • •

•

Tanuló-tanuló, tanuló-tanár, tanár-szülő kapcsolat alakítása. szülői értekezletek, szülői munkaközösség, családlátogatás: feljegyzés készítése közös osztály, iskolai és iskolán kívüli programok, projektek ahol a szülők is részt vehetnek, kirándulás, túra, erdei iskola, múzeumi foglalkozások, a tanítási –tanulási környezet kitágítása Klubdélutánokon közös játék, ügyességi, szellemi vetélkedők Gyermeknapi rendezvény, farsangi bál, jelmezverseny, közös programok az intézményegységek között 28


portos tevékenységek útján Erkölcsi szemlélet fejlesztése: becsületesség, küzdőszellem, negatív magatartásformák elítélése, pozitívak elfogadása. Ismerjék meg a helyi természeti és emberi környezetet. Óvják a természet értékeit, vigyázzanak szűkebb és tágabb környezetük értékeire. Egészséges életmódra nevelés. Legyenek nyitottak a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt.

• •

Környezeti értékek védelme és gyarapítása

•

• • • •

• • A demokrácia fogalmának megismertetése, jelentősége. Jogok és kötelességek megismerése és gyakorlása. Konfliktushelyzetek kezelésének fejlesztése. A helyi demokrácia színtereinek biztosítása. Kommunikációs kultúra fejlesztése: önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének képessége. Az összetartozás, közösség erejébe vetett hit érzésének fejlesztése (osztályközösség fejlesztése is!) Egymás sikerének elismerése, együtt örülni tudás, az empatikus készség fejlesztése. A beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítá-

• • • • • • •

• • •

•

Projektek, témanapok, témahetek, Osztályfőnöki és tanórákon: beszélgetés, tesztek, feladatlapok, szituációs játékok, dráma foglalkozások, szociometriai felmérés. Természetvédelmi terület. Túrák: őszi vagy tavaszi túra, akadályverseny, vetélkedők, sportversenyek, csapatversenyek, projektek Egészséges életmóddal kapcsolatos versenyek Helyi hagyományok, népszokások őrzése, továbbadása: etnikai folklór – tánc, zene, hon-és népismeret c. modul, horvát és roma projektek, multikulturális napok, drámapedagógia, osztályfőnöki óra. Iskolai munkaeszközök védelme, óvása, rendbentartása. környezettudatosság /áram, víz fűtés, szellőztetés/. Az iskola környékének közös rendben tartása, rendezése, parkosítása, közösen végzett munka a DÖK vezetésével. Beszélgetések az osztályfőnöki órákon. Demokratikus viselkedésformák alkalmazása a tanórákon. Jogorvoslat lehetősége. Fegyelmi tanács működtetése. Iskolai diákönkormányzat működtetése, amely rendelkezik SZMSZ-szel, munkatervvel, házirenddel Iskolaújság készítése, amely képet ad az iskola életéről, eseményeiről és tükrözi a tanulók véleményét. Iskolarádió: a zene mellett tudósítson a mindennapi eseményekről, használja fel lehetőségeit az információnyújtás, véleményformálás terén. faliújság Csoportos és egyéni versenyeken való részvétel (tanulmányi, műveltségi) Sportversenyek

Közösségi rendezvényeken és a mindennapi életben való részvételük segítése.

29


sa. A hazaszeretet, magyarság érzésének erősítése. Legyenek büszkék iskolájukra, öregbítsék annak jó hírnevét.

• • •

Ünnepségek rendezése. Iskolai hagyományok őrzése. Részvétel a városi ünnepélyeken.

7.4 A tehetséggondozás: A tehetség jellemzőinek tekintjük az életkori átlagot meghaladóan:

-

a környezet iránti fokozott érdeklődést,

-

a gazdag és színes fantáziát,

-

a kreativitást és kombinatív készséget,

-

a mozgásban az ügyességet, harmóniát,

-

a kedvet, szorgalmat, kitartást az alkotásban a kiemelkedő eredményekért.

Az adottság, képesség, tehetség korai kibontakoztatásának segítése, fejlesztése, különös tekintettel a szociális hátrányokkal induló gyermekekre, tanulókra minden nevelő feladata (testnevelés, művészetek) Feladat

Eszköz, eljárás

Sokoldalú képzés, változatos szabadidő biztosítása Minőségbiztosítás, színvonalas oktató-nevelő munka Tehetségkutatás

Fakultatív képzés tanórán kívül. Szakkörök indítása (számítástechnika, énekkar ,stb.) Egységes nevelési eljárások, sokoldalú szemléltetés, koncentráció, Tanulók és munkáinak megfigyelése órán és órán kívül. A sikerélményt nyújtó adottságok, képességek felfedezése a tanulókban. A tehetséges tanulók fejlődésének Önképzés elsajátítása, kiállítás tanulói munfigyelemmel kísérése, ösztönzése. kákból, tanári irányítás. Érdeklődés felkeltése a tanulókban, tanulói teljesítmény aktivizálásai, egyéni feladatok, kutatói munkára nevelés – tantárgytömbösítés, projektek, témahét, témanapok. Útravaló program Ismeretszerzési és tanulási tech- Könyvtárhasználati órák, az iskolai könyvállonikák alkalmazására szoktatás. mány bővítése, tanulmányi kirándulások, színház, múzeumlátogatások. A tanuló számára a legmegfelelőbb tanulási technikák elsajátítása. Az értő olvasási készség elsajátítása, mentorálás Esélyegyenlőség biztosítása. A tehetséges, a hátrányos helyzetű tanulók 30


Egyéni tanulási utak biztosítása

Tudatos médiahasználatra nevelés.

Sikeres továbbtanulás, pályaválasztás.

Együttműködés, kapcsolattartás.

motiválása, bevonása a közösségi és a képesség-kibontakoztató programokba A szociális és kulturális hátrányok leküzdését támogató foglalkozások a szülők bevonásával. IPR program, Útravaló Csoportbontások nyelvi órákon, tanulóra szabott egyéni plusz feladatok. Csoportmunka. Kooperativitásra épülő tanulásszervezési eljárások, Képességfejlesztés Mértéktartás! (TV, számítógép) Iskolarádió, iskolaújság. A szabadidő helyes eltöltése. Egészséges életvitel. A médián keresztül kísérjék figyelemmel a napi eseményeket. A műsorok és sajtótermékek tudatos szelektálása Középiskolai előkészítők, szándékfelmérések, pályaválasztási szülői értekezlet, iskolalátogatások. Minden tanuló a képességeinek megfelelő középiskolát válassza, és nyerjen is felvételt. Óvodákkal, szülőkkel, szaktanácsadókkal, szaktanárokkal, hospitálások, családlátogatások. Nőjön szülői értekezletek látogatottsága, fogadóórák és a nyílt tanítási napok látogatottsága. Közös rendezvények lebonyolítása (pl. túrák)

7.5 Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége a szociális hátrányok enyhítése érdekében: A gyermekvédelmi munka a nevelőmunka szerves része. A pedagógiai tevékenységgel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy minden gyermek részére biztosítsa a fejlődéshez szükséges feltételeket, a lehetőségeket a képességének, tehetségének kibontakoztatásához. Segítse abban, hogy leküzdhesse az esetleges hátrányokat, amelyek születési, családi, vagyoni, jövedelmi helyzeténél fogva, vagy bármilyen más okból fennállnak. Az intézménynek célja, hogy a hátrányos és a veszélyeztetett gyermekeket, tanulókat ismerje, sorsukat figyelemmel kísérje, a hátrány leküzdéséhez hatékony pedagógiai segítséget nyújtson, az együttműködés keretében a gyermekvédelem, a családsegítő szervezeteket tájékoztassa. Feladatok: 31


- a csoportvezetők és az osztályfőnökök a gyermek, a tanuló személyiségének megismerése keretében a körülményeiről is tájékozódik. - A hátrányos helyzetű illetve a veszélyeztetett gyermeket, tanulót nyilvántartásba veszi, a gyermekvédelmi felelőst teljeskörűen tájékoztatja. - A gyermekvédelmi felelős a veszélyeztetettség típusát és súlyosságát mérlegeli, egyeztet a gyermekvédelmi szolgálattal. - A gyermek, tanuló csoportvezetője, osztályfőnöke megbeszéli a csoportban, osztályban, a napköziben dolgozó nevelőkkel a teendőket, ha szükséges külső szakember segítségét kéri az intézményvezetéssel egyeztetve. Teendők valamennyi gyermekre vonatkozóan: -

hiányzások figyelemmel kísérése,

-

az indokolatlan hiányzások megelőzése,

-

általános prevenciós tevékenység, az intézmény szociális és társadalmi környezetének függvényében,

-

kapcsolattartás a DÖK-kel ebben a vonatkozásban is,

-

a szociális ellátás lehetőségeinek számbavétele, a változások követése,

-

a környezetben működő segítő szervezetekkel együttműködés,

-

a gyermekek, tanulók érdekeinek képviselete.

A nevelőtestület feladatai: együttműködés az egyes gyermek, tanuló érdekében, kapcsolattartás a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel és az intézményvezetéssel, az információk átadása, a témát érintő továbbképzéseken aktív részvétel, a szakmai, pedagógiai felkészültség növelése, szakirodalomban tájékozottság. A szülők körében végzendő feladatok: - együttműködés, - tanácsadás, - szükség esetén szakemberhez irányítás, - családlátogatás. Az intézményi együttműködés színterei: a más szervezetekkel. A hatóságokkal való együttműködés a prevenció és az aktuális esetek kapcsán elengedhetetlen a gyermek, a tanuló érdekében. 32


Ezek: - a gyerekek, tanulók lakóhelye szerint önkormányzatok, - a gyermekjóléti szolgálat, - a gyámügy, - az ÁNTSZ, - a rendőrség bűnmegelőzési részlege, - közművelődési intézmények, - középfokú intézmények, - civil szervezetek, - kisebbségi, nemzetiségi önkormányzatok, - sportegyesületek, - munkaügyi központ kirendeltsége.

7.6 A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését, felzárkóztatását segítő programok: Az intézmény beiskolázási körzetében, ahol a kötelező felvételt biztosítja a családok szociális, anyagi és kulturális helyzete nagyon heterogén. Célunk: a.) a nehéz körülmények között élő, a tanulásra való motiváltság hiányával induló gyermekek, tanulók hátránykompenzálása a személyiség pozitív erőinek mozgósításával. Egyéni bánásmóddal az érdeklődés felkeltése, a tanulási körülmények biztosítása. b.) A tanulási nehézséggel, tanulási zavarral ( SNI - tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott) küzdő gyermekek, tanulók szakszerű segítése.

Feladatok: a.) A szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók esetében az IPR kötelező elemeinek megfelelően: -

motivációs bázis építése,

-

alapozó időszak megnyújtása

-

az óvodában megkezdett fejlesztések folytatása

-

az érzékszervi tapasztalásra épülő tanulás az óvodában, a kezdő és alapozó szakaszban, 33


-

a tanulásnak, mint értéknek elfogadtatása,

-

az egymástól való tanulás lehetőségének biztosítása,

-

verbális és vizuális információhordozók együttes alkalmazása a tanítás folyamatában,

-

egyéni haladási, fejlődési ütemnek megfelelő terhelés, sikerélményhez jutt atás, egyéni fejlesztési tervek

-

önértékelés és csoportértékelés alkalmazása,

-

mentorálás,

-

önismeret, önbizalom fejlesztése, pozitív énkép kialakítása,

-

hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása

-

a tanulási feltételek biztosítása az intézményben,

-

a szülők megnyerése az együttműködésre,

-

gyermekvédelmi, családsegítő támogatás igénybevétele,

-

ösztöndíjak.

b.) Tanulási nehézséggel, tanulási zavarral küzdő gyermekek, tanulók esetében: -

a tanulási probléma okának feltárása,

-

a nevelési tanácsadó, illetve a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság igénybevétele, együttműködés,

-

a kommunikációs képesség fejlesztése,

-

az SZRB, illetve a nevelési tanácsadó szakvéleményének megfelelően fejles ztési terv készítése,

-

a szükséges habilitáció, rehabilitáció biztosítása szakemberekkel, utazó gyógypedagógussal

-

az SZRB szakvéleményének megfelelően integrált, illetve megfelelő intézmény biztosításával szegregált nevelés, oktatás biztosítása,

-

az integrált gyermekek, tanulók esetében a csoporton, osztálykeretben egyéni segítségnyújtás.

Feladat, cél A speciális tanulási nehézség felismerésének kritériumai az iskolába lépés időszakában.

Eszköz, eljárás, módszer • • •

Észlelési funkciók megfigyelése: látás, hallás, tapintás, téri tájékozódás Mozgás Figyelem, emlékezet 34


Tanulási kudarc (zavar) esetén a tünetegyüttes szűrése

Viselkedési zavar (magatartászavar) tünetegyütteseinek feltárása Az elmaradt részképességek, pszichikus területek fejlesztése. Nyelvi problémákkal, beszédhibákkal küzdő gyermekek kiszűrése. Hallásgyengeség kiszűrése. Mozgásproblémák, testi hibák kiszűrése. A tanulók felzárkóztatása tanórai foglalkozások keretében illetve a tanítási órákon kívül. A gyermekeket érő kudarcok megszüntetése, a sikertelenség megelőzése. A helyes tanulási technikák elsajátítása, a megfelelő tanulási stratégiák kiépítése. A tanulás megszerettetése. Szabadidő helyes eltöltésének megszervezése. A hátrányt nem jelentő képességterületeken a gyermekek kiemelkedési lehetőségeinek biztosítása. A tanulók felkészítése a következő iskolafokozatba kerülésre. Pályaválasztás. A felzárkóztatást, fejlesztést segítő programok finanszí-

• • • • • • •

•

Verbalitás Munkatempó megfigyelése Megfelelő ülésrend Anamnézis felvétele interjú, kérdőív segítségével környezettanulmány készítése Pedagógiai-pszichológiai tesztek elvégzése (szorongás, koncentrálási nehézségek) Viselkedés megfigyelése A magatartás folyamatos megfigyelése tanórán, az óraközi szünetekben, a napközi otthonos foglalkozásokon. Pszichopedagógus bevonása Családlátogatás Speciális, egyénre, ill. kiscsoportra szabott fejlesztőprogram összeállítása. Prevenció illetve korrekció alkalmazása. Logopédiai vizsgálat megszervezése. Pályázatírás logopédiai foglalkozások, fejlesztő órák lebonyolításának finanszírozására. A gyermek szakemberhez való irányítása. A tanulók hallási képességeinek megfigyelése. A beszédértés minőségének vizsgálata, tesztek, hangkazetták. Gyógytestnevelés, könnyített testnevelés

• • • • • • •

Csoportbontás Differenciált órai munka Egyéni képességekhez mért feladatok Napközi otthonos foglalkozások Egyéni fejlesztő órák szervezése Pszichopedagógus segítségének igénybe vétele. Differenciált órai munka.

• •

Rendszeres tanulásra szoktatás. A gyermekekkel együtt felépíteni a számukra megfelelőbb tanulási stratégiát. Tanulópárok, tanulócsoportok létrehozása.

• • • • • • • • • • •

• • • •

Érdeklődési területeknek megfelelően szakkörök beindítása. Sportversenyek szervezése. Drámajáték, tánc, mozgásos, ritmikus tevékenységek beépítése a tananyagba.

•

A tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek megfelelő középiskolába jutása.

• •

Pályázatok írása Önkormányzati támogatás 35


rozása. Szakmai kapcsolatok kialakítása az iskola keretein túl.

• •

Állami normatíva Állandó ill. időszerű kapcsolattartás a nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, önkormányzattal, pedagógiai szakszolgálattal, gyermekorvossal

7.7 Az esélyegyenlőség megteremtésére és az előítélet-mentes szemlélet kialakítására, a piacképes tudás megszerzését segítő kulcskompetenciák fejlesztésére törekszünk a teljes tevékenységrendszerünkkel. Az intézménynek segítenie kell a társadalmi integrációt. Az enyhe fokban értelmi fogyatékosok épek társadalmába való integrálódását többnyire nem értelmi képességeik döntik el, hanem a neveltetés hatására kialakult pozitív személyiségjegyeik, a munkaképességük. Ezzel érhető el, hogy a befogadó környezet pozitívan viszonyuljon az értelmi fogyatékos fiatalokhoz. A tanulók esélyegyenlőségét egyéni bánásmóddal, differenciált foglalkoztatással segítjük elő. Figyelembe vesszük az eltérő képességű, tapasztalatú, érdeklődésű, vallású, egészségű, családi és társadalmi hátterű tanulók sokféleségét. Nem csupán egyéniségük, jellemük fejlesztésére, önállóságuk, felelősségtudatuk és függetlenségük megélésére neveljük őket, hanem a különbözőségek elfogadására, megértésére is. A nevelés és az oktatás folyamatában tekintettel vagyunk a fiúk és a lányok különbözőségeire, eltérő beállítottságára. Ennek érdekében tudatosan törekszünk az inkluzív környezet kialakítására. A célt és feladatot szolgáló tevékenységformák, programok, projektek: 

Integrációs és képességkibontakoztató felkészítés (Az Országos Oktatási és Integrációs Hálózattal kötött megállapodás szerint),



roma kisebbségi nevelés és oktatás,



nemzetiségi horvát nyelvoktatás, célként megjelölve az alapfokú nyelvvizsga megszerzését



kompetencia alapú oktatás – HEFOP 3.1.3, TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében



iskolaotthonos oktatás 1. évfolyamon



napközis foglalkozások



mozgáskotta alkalmazása

36




új tanítási módszerekkel történő oktatás: kooperatív technikák, projektpedagógia, Komplex Instrukciós Program, Lépésről lépésre, epochális oktatás, témahét, témanap, moduláris oktatás, műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása, erdei iskola



egyéni tanulási utak biztosítása differenciálással, fejlesztő pedagógusok alkalmazásával



„Útravaló” ösztöndíj program



egyéni mentorálás a Munkaügyi Központ által támogatott mentor-tanár alkalmazásával



gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjai nyolcadik évfolyam végén: 

minden tantárgyból megfelelnek az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek,



számukra megfelelő iskolában folytatják tanulmányaikat,



rendelkeznek olyan bővíthető ismeretekkel, készségekkel, amelyek képessé teszik őket arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljenek,



ismerik és alkalmazzák a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedésés magatartásformákat.

7.8 Az inkluzív pedagógia alapelvei Pedagógiai nézetünk, hogy a különböző etnikumú, kultúrájú vagy a többségtől valamilyen szempontból eltérő gyerekek, akik felnőtt életüket is különféle társadalmi szerepekben egymással együttműködve töltik el, már az óvodában, iskolában elsajátítsák az együttműködés készségeit. Az együttnevelkedés, befogadás, az inkluzivitás alapja a bármiféle hátránnyal, testi vagy lelki sérüléssel élő gyerekek együttnevelése, bevonása a többségi oktatásba. A sajátos nevelési igényű gyerekek nevelése az elkövetkező időszakban a pedagógiai szakmai munkánk részévé kell, hogy váljon. (Ezt a törvény is előírja.)

37


7.8.1 Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása A tárgyi és személyi feltételek javulása, a kompetencia alapú oktatási programhoz való csatlakozás intézményünk számára kínálta a lehetőséget, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók közül mindazok számára az integrált nevelés és oktatás lehetőségét biztosítsuk, akik a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók.(Tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott) A mozgásfogyatékos tanulók integrációja az intézményben szintén megvalósul. A feladat jelentős mind a szemlélet alakítását, mind a pedagógiai módszerek és elj árások alkalmazását tekintve. Olyan feladatokat kell megoldanunk, ami szervezési, formai és pedagógiai tartalmát tekintve is minden intézményi dolgozót jelentős feladat elé állít. Tudjuk, hogy időben, energiában, együttműködési készségben, toleranciában egyaránt komoly terhelés hárul elsősorban a pedagógusokra, de az intézmény más dolgozóira is. A legnagyobb kihívásnak az iskolahasználók együttműködésének elnyerését, els ősorban a családok támogató magatartásának elérését tartjuk. Tudjuk, hogy minden szülő a legjobb tanulási feltételeket, körülményeket szeretné a gyermeke számára, ha ezt nem látja biztosítottnak, vagy úgy vélekedik, hogy sérül a gyermeke érdeke a jelenlegi intézményben, akkor – aki tehet i-, más iskolát választ. Megindulhat egy nemkívánatos spontán szegregáció, ami mindenkinek hátrányokat okozna. Intézményünk nevelőinek meghatározó többsége tudja, hogy az eredményességünket nem fogja visszavetni az SNI gyermekek, tanulók integrálása, de fel kell készülnünk arra, hogy erről naponta szükséges meggyőznünk a kételkedőket. Az értelmileg akadályozott tanulók ellátását, amennyiben integrálhatók, utazó gyógypedagógus igénybevételével vállaljuk. Az integrált neveléstől, oktatástól azt várjuk, hogy az együttnevelés hatására gyorsabb ütemben és teljesebb mértékben fejlődik az érintett tanulók kommunikációs készsége, a spontán tanulás képessége, a játék tanulása (szabályok, fegyelem, önfegyelem, figyelem), valamint a szociális kompetenciáik. Az integráció eredményessége érdekében fontosnak tartjuk, hogy az intézmény vezetése (beleértve a szülői képviseletet) és valamennyi munkatársa az alapkérdésekben és feladatokban egyetértsen.

38


7.8.2 Az integráció célja, értékei: .Az integráció folyamatának középpontjában a szocializáció áll. A hátrányos állapotú gyerek segítése abban, hogy másokkal „normalizált” környezetben lépjen interakcióba, lehetőséget teremt a személyiség azon vonásainak erősítésére, amelyek nem állnak közvetlen kapcsolatban a hátránnyal vagy a nehézségekkel. Ez az erősítés előmozdítja a nehézségekre adott válasz és a nehézségek kiegyenlítése adekvát folyamatainak megindulását. A többségi intézménybe járó sajátos nevelési igényű gyermekeknél a különbözőség, a szegregáció érzései nem alakulhatnak ki. A hátrányt elfogadja a többi gyermek és a szülő is. Nagyon fontos, hogy megfelelő szakember (pl. gyógypedagógus, konduktor, pszichológus, fejlesztő pedagógus) vegyen részt a pedagógiai folyamatban.

7.8.3 A sikeres integráció néhány kulcsszempontja: A többségi közösségbe történő integrálás csak bizonyos feltételek együttes megléte esetén eredményes. -

a szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása

-

inkluzív szemlélet az intézményben

-

a család pozitív támogatása

-

formatív értékelés

-

rugalmas tanulási rend

-

rugalmas tanterv és követelményrendszer

-

minden csoportban csak 1-2 sajátos nevelési igényű gyerek van

-

a gyógypedagógus fő állásban segít

-

az egész tantestület együttműködik további szempontok:

-

megfelelő együttműködés az egészségügyi szakemberekkel (pszichológusok, pszichiáterek) stb.

-

támogató (vagy legalább nem ellenséges) magatartás a többi tanuló szüleinek részéről

-

a tanárok rendszeres konzultációja a gyermekről

-

a többségi tanítók, tanárok bevonása a hátrányos helyzetű tanulók didaktikai tervének elkészítésébe és végrehajtásába

39


-

a személyiség különböző vonásainak normális fejlődéséről való ismeretek bővítése, annak megismerése céljából, hogy mi a normális a kivételes helyzetekben is

-

készség több-funkciós didaktikai javaslatok kialakítására (t.i. hogyan lehet haladni olyan osztályban, ahol a tanulók életkora, fejlettségi szintje különböző)

-

kis csoportokban folyó munka gyakorlata osztályközösségen belül

-

differenciált óravezetés

7.8.4 Néhány alapelv az integrált csoportokban dolgozó pedagógusok számára: 

Kiemelt fontosságú a gazdag és multifunkcionális tematika. Az oktatási programokat párhuzamosan fontos kidolgozni az osztály és a sajátos nevelési igényű gyerek számára. Szükséges, hogy a tanár és a gyógypedagógus egymással együttműködjön.



A gyerek az iskolában töltött idő túlnyomó részében az osztályteremben van. Osztálytermen kívül speciális fejlesztésben a törvényben előírtak szerint része-

-

sül (gyógypedagógus, konduktor). Speciális oktatási forma lehet a kéttanítós modell. A gyógypedagógus és a taní-

-

tó együtt tanítása, a differenciált tanulásszervezési modellek beépítésével működik

7.8.5 A gyógypedagógus szerepe és feladatai az integrációban: 

A gyógypedagógus szaktudásával, a nehezen tanuló gyermekekre vonatkozó többlettudásával segíti a tanulókat fejlesztési szükségleteik alapján. A fejlesztés a tanuló szükséglete szerint lehet egyéni és kiscsoportos. Nem feltétlen csak az SZRB által vizsgált gyerekekre terjedhet ki a munkája.



A fejlesztő foglalkozásokról naplót vezet.



Segíti a nevelőtestület szemléletének formálását, a képességfejlesztés különböző területén meglevő tudást és gyakorlatot formálja.



A tanítási órák, egyéb foglalkozások tervezésében az azokon való közvetlen részvételével is segíti a nevelők munkáját.



Rendszeresen látogatja a tanulócsoportok óráit, foglalkozásait, megfigyelései, feljegyzései alapján tapasztalatait kicseréli a nevelőkkel.

40




Szervezi és irányítja a tanulásban akadályozott gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez szükséges nevelőtestületi munkát.



Segítő tanácsokat ad az érintett gyermekek, tanulók szüleinek a közös feladatokban történő együttműködéshez.

7.8.6 Az osztálytanító, osztályfőnök szerepe és feladatai az integrációban: 

megismeri és elsajátítja a tanulásban akadályozott tanulók nevelés ének,oktatásnak legfontosabb sajátosságait.



Előkészíti osztályában a befogadáshoz szükséges képességeket, készséget.



Folyamatos kapcsolatot tart a gyógypedagógussal, fejlesztő pedagógussal, a napközis nevelővel. Hetente érdemben megbeszéli a tapasztaltakat a gyógypedagógussal.



Megismeri és elsajátítja a differenciált oktatáshoz szükséges taneszköztárat és használatát.



Differenciált óravezetéssel és házi feladattal segíti az egyéni fejlődési ütem szerinti haladást.



A gyógypedagógussal közösen tervezi és szervezi meg a tanulásban akadályozott tanulók kompetencia alapú fejlesztését.



Folyamatos kapcsolatot tart a szülőkkel.



Folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermekek tanulási és figyelmi teherbíró képességét.

Tapasztalatairól meghatározott időközönként tájékoztatja az intézményvezetést, a nevelőtestület tagjait, a szülőket. A titoktartási kötelezettséget fokozottan megtar tja.. 

A csoportos munka különösen fontos az integráció céljainak szempontjából:

A sajátos nevelési igényű gyermekkel folytatott minden munka, akár rövid időtartamban, az osztályban, akár alkalmanként az osztályon kívül, eltérő jelentésű. Van, amikor az egész osztály együtt dolgozik, van, amikor a munka kis csoportokban vagy egyénileg folyik. Az egyéni munka nem csak a problémával küzdő gyerek számára szükséges.

41


7.8.7 A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció célja, hogy az iskolai fejlesztéshez, tanórai foglalkozásokhoz szervesen kapcsolódva jelentősen csökkentse a fogyatékosságból eredő szomatikus és pszichés hátrányokat, elősegítse a szociális érést. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése egyéni fejlesztési terv alapján történik.. Az egyéni fejlesztéshez szükséges tartalmak, eszközök, módszerek megtalálásának, az egyéni fejlesztési program kidolgozásának alapja a pedagógiai diagnózis elkészítése. A foglalkozások célja nem a tanórai tananyag átismétlése, hanem – a meglévő képességelőnyökre építve – az eredményes személyiségfejlesztés megvalósítása, a képességek, készségek terápiás fejlesztése. Kiemelten:  az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, koncentráció, grafomotoros ügyesség, tájékozódás, gondolkodás, vizuomotoros koordináció fejlesztése,  a bazális stimuláció, a logopédia, a szociális és kommunikációs tevékenys égek segítése,  a művészeti foglalkozások során a zene, az ábrázolás személyiségfejlesztő hatásának érvényesítése,  a mozgásállapot javítása, sporttevékenység. A gyógypedagógus, terapeuta – esetenként más szakember véleményének a figyelembevételével – készíti el az egyéni fejlesztési tervet, amely a tanuló különleges gondozási igényére épül, és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja. A fejlesztés az alábbi területekre irányul: 

A korszerű alapműveltség megalapozása az egész személyiség fejlesztésével egyetemben (motiváció)



A fejletlen vagy sérült funkciók korrigálása, kompenzálása (differenciált fejlesztés és egyéni korrekció révén)



A nem vagy kevéssé sérült funkciók továbbfejlesztése (korrekciós nevelési jelleg)



Eszköztudás fejlesztése



Felzárkóztatás



Tanulási technikák elsajátítása



Szociális képességek fejlesztése 42




Önálló életvezetés kialakítása



A tanítási- tanulási folyamat irányítása a tanulók sokoldalú tevékenységére, munkájára építve.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos, vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további - másodlagos - tünetek megjelenését. (A fejlesztő programok készítésekor és elemzésekor azt kell figyelembe venni, hogy a gyógypedagógiai nevelés, a terápiás eljárás és eszközrendszer miként tud hozzájárulni a pszichikai, fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenéséből,a funkciók fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkent éséhez.)

7.8.8 A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei a) A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését egész nevelési-oktatási rendszerünket átfogó, hosszú távú habilitációs, rehabilitációs célok és feladatok határozzák meg. b)A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók vagy tanulócsoportok eltérő igényeinek megfelelő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teszi szükségessé.

7.8.9 A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők a) A fogyatékosság típusa, súlyossága. b) A fogyatékosság kialakulásának ideje. c) A sajátos nevelési igényű tanuló - életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, - képességei, kialakult készségei, - kognitív funkciói, meglévő ismeretei. d) A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel.

43


A habilitációs, rehabilitációs tevékenység céljai és feladatai

7.8.10

a) A fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. b) A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. c) A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. d) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. e) Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése.

Az egyéni fejlesztés tárgyi feltételei

7.8.11

a) Barátságosan berendezett, inkább az otthon légkörére emlékeztető fejlesztőszoba, íróasztallal, könyvespolccal, fotelokkal, szabad polccal b) Parafatábla c) Tükör d) IKT eszközök ( számítógép, tanulói laptop, magnó, CD-lejátszó, videó, diavetítő,) e) Könyvek, tankönyvek f) Fejlesztő játékok, (puzzle, társasjáték, memóriajáték, konstrukciós játékok, építőjátékok, célba dobó játékok) g) A különböző terápiás eljárásokhoz használt fejlesztő eszközök h) Gyermekjátékok (kellékek a szerepjátékokhoz, szabályjátékok) i) Különböző íróeszközök, festékek,olló, a tevékenységek során használható apróságok j) Számítógép, számítógépes játék, fejlesztő programok A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket tartalmazza: a) az intézmény pedagógiai programja, b) az intézmény minőségirányítási programja (tervezési és ellenőrzési szinten), c) a helyi tanterv műveltségi területek szerinti, tantárgyi programja, d) a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási program, e) e) az egyéni fejlesztési terv. 44


A szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta kompetenciája: 1. a programok, programcsomagok összeállítása, 2. a habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés, 3. közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációban. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkerete az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra. -

15%-a tanulásban akadályozott tanulók,

-

15%-a értelmileg akadályozott tanulók,

-

40 %-a mozgásfogyatékos tanulók esetén.

7.8.12

A mozgáskorlátozott tanulók iskolai fejlesztése

7.8.12.1

Alapelvek

A mozgáskorlátozott tanuló nevelésének, oktatásának, mozgásfejlesztésének alapelve, hogy a sérülésből adódó hátrányos következményeket segítsen csökkenteni vagy ellensúlyozni. A képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan történik annak érdekében, hogy a gyermekek mozgáskorlátozottként is meg tudják állni a helyüket a környezetükben, a társadalomban. Mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét, az iskolában – a tanuló állapotának megfelelően – biztosítjuk az akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgásés életteret, illetve az ehhez szükséges eszközöket (pl. lejtő, kapaszkodó).

7.8.12.2

Célok

Megteremteni az esélyegyenlőség alapjait, hogy a mozgáskorlátozott gyermekek az iskolai tanulmányok adott pontján az önálló életvitelre felkészültek legyenek. Ennek érdekében: – ki kell alakítani a tanulókban az egészséges énképet és önbizalmat, – növelni kell a kudarctűrő képességüket, – az önállóságra kell nevelni őket. 45


7.8.12.3

Kiemelt feladatok

A mozgáskorlátozott tanuló iskolai tanulásának nehézségeit leginkább a mozgásszervi károsodás következtében kialakult kommunikációs zavarok és a mozgásteljesítményt igénylő feladatok kivitelezése jelentik. Mindkettő befolyásolja az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is, ezért ezt kiemelt fejlesztési feladatként kezeljük. A mozgáskorlátozott tanuló egyedi, speciális megsegítést igényel. Ennek során figyelembe vesszük kommunikációjának formáját, szintjét, a gyermek érzelmi állapotát, értelmi képességeit és fizikai adottságait is. A speciális módszerek, terápiák és technikák alkalmazásával és a technikai jellegű segédeszközök igénybevételével segítjük – a mozgásbiztonságot, – a mozgásreflexek célszerűségét és gyorsaságát, – az író, rajzoló és eszközhasználó mozgást, a hallásra, beszédészlelésre támaszkodó tevékenységeket.

7.8.13

A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai

A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók oktatásának és nevelés ének legalapvetőbb célja a szociális beilleszkedés megvalósítása. Ennek érdekében a nevelés-oktatás feladata: a) a személyiség harmonikus fejlődésének biztosítása, b) a szocializációs képességek kiemelt fejlesztése, c) a tanulói aktivitás serkentése, a folyamatos motiváció biztosítása, d) gyakorlatorientált képzés, e) az életvezetési technikák elsajátítása, gyakorlása, f) a képességek korrekciója és fejlesztése egyéni és kiscsoportos formában, g) egyénre szabott terápiás eszközök, eljárások alkalmazása a hátrányok csökkentésére, h) az épen maradt, kevésbé sérült részképességek feltárása és fejlesztése, i) a személyiség gazdagítása: az önelfogadásra, mások elfogadására, toleráns magatartásra való nevelés, j) az eredményes társadalmi integrációra törekvés. A képzés során a tanulók egyéni képességeihez igazodva kell elsajátíttatni minden olyan tevékenységet, amellyel az iskolai oktatás bef ejeződése után találkozhatnak.

46


A személyiség alakítására a játék van a legnagyobb hatással. Nevelő, fejlesztő hatása a tanulás és a munka tevékenységébe is beágyazódik. Ezért a képzés minden területén alkalmazni kell.

7.9 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység: A beilleszkedési, magatartási zavarok gyakran szocializációs eredetűek és együtt járnak a tanulási problémákkal. A teljesítménykudarcot törvényszerűen kíséri az interperszonális kapcsolatok megromlása. Ugyanakkor fordítva is igaz. Az alacsony szinten szocializálódott gyermek, tanuló éppen azért nem tud teljesíteni, mert nem rendelkezik azzal a pszichés, intellektuális készséggel, amely képessé tenné az eredményes kommunikációra, a tudás befogadására, az ismereteinek közlésére. Ennek tudatában vállaltuk a TÁMOP pályázat keretében a szociális – életviteli kompetenciaterület bevezetését. Cél: az okok felderítése, a beilleszkedés segítése, a személyiség pozitív szegmenseinek transzferálása.

Feladat: -

bizalomépítés,

-

motivációs bázis építése,

-

együttműködés a családdal,

-

érzelmi kötődéssel rendelkező vonatkozási személy bevonása,

-

magatartáskorrekció szakember segítségével, nevelési tanácsadó,

-

tanulói és nevelői tolerancia erősítése,

-

önismeret, önfegyelem fejlesztése,

-

pozitív szokások kialakítása,

-

a gyermek, a tanuló szándékának, igényének felkeltése a helyzet feloldása iránt,

-

rendszeres értékelés, önértékelés.

-

A csoport, az osztály kohéziós erejének fejlesztése.

Eszköz, eljárás: -

pszichológiai vizsgálat, javaslat megbeszélése, megtartása, 47


-

egyéni beszélgetés,

-

kiscsoportos feladatok,

-

szabadidős tevékenységben sikerélményhez juttatás,

-

szituációs játékok,

-

drámapedagógia,

-

családlátogatás,

-

mentor.

7.10 A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek: A helyzetelemzésben is vázoltuk a kistérség gazdasági gondját (az ország legszegényebb települése a szomszédos község), a tartós szegénység kihat az iskoláztatási lehetőségekre is, aminek következménye, hogy a szülők között nagy számban vannak, akik az általános iskolai tanulmányoknál megrekedtek, illetve szakmunkás bizonyítványt szereztek. Intézményünk éppen ezért évek óta folytat igény szerint felnőttoktatást, az általános iskolai tanulmányok befejezése érdekében. Törekvésünk, hogy jelenlegi tanítványainkat a szociális helyzetükből adódó hátrány ne akadályozza meg tehetségüknek megfelelő tanulmányaikban. Cél: minden gyermek, tanuló időben és szükség szerint részesüljön szervezett anyagi és pedagógiai megsegítésben.

Feladatok: -

Helyi, regionális és országos programokhoz kapcsolódás a célzott támogatások elérése érdekében.

-

Az óvodai, iskolai étkezések biztosítása,

-

Napközi, tanulószoba biztosítása,

-

Tartós tankönyvek kölcsönzési lehetősége,

-

Tapintatos, megértő, de nem sajnálkozó segítségnyújtás.

Eszközök, eljárás: -

differenciált bánásmód,

-

személyre szóló segítségnyújtás, 48


-

egyéni szükségletek megoldása (taneszközök, ruházat, tisztálkodási eszközök) a szociális hálózaton, segítőkön keresztül,

-

szabadidő eltöltéséhez, nyári szünetben pedagógiai segítségadás,

-

számítógép használatának, könyvtárhasználatának biztosítása nevelői irányítással.

7.11 Pályaorientáció, pályaválasztás: Cél: kellő önismeret és motiváltság birtokában a tanuló olyan területen folytatja tanulmányait, amelyre: -

képességei alkalmassá teszik, erőfeszítést hajlandó azért tenni, hogy folyamatos tanulással az aktív, foglalkoztatható munkaerő körében legyen.

Eszköz, eljárás: -

kiemelt segítségnyújtás, középfokú intézménnyel szakmai egyeztetés,

-

önismeret, önértékelés segítése,

-

vágyak, lehetőségek, alkalmasság ütköztetése,

-

a továbbtanulás körültekintő előkészítése,

-

a kondicionáló beszélgetések folytatásának felkínálása a középfokú tanulmányok ideje alatt is,

-

a tanulási problémák megoldásához további segítség felajánlása,

-

a középfokon történő beilleszkedéshez segítségnyújtás.

-

Intézményi pályaválasztási, megyei pályaválasztási tanácsadás ajánlása,

-

pályaválasztási kiadványok eljuttatása a tanulókhoz, azok megbeszélése,

-

részvétel a középfokú intézmények által felajánlott nyílt napokon,

-

az egy osztályban tanító nevelők értékelő esetmegbeszélései, ajánlásai és felajánlásai.

49


7.12 Kapcsolattartás a szülőkkel

Módszerek, eszközök, eljárások

Feladatok Úgy együttműködni a szülőkkel, hogy a szülő és az intézmény dolgozói egyaránt érezzék, hogy közösek a céljaink. Az intézmény a család feladatában segít, de nem vállalhatja és nem is tudja átvállalni azt.

- rendszeres, érdemi tájékoztatás az intézmény céljairól, feladatairól (pedagógiai program, osztály és csoportcélkitűzések, - intézményi szabályozók, - együttműködési szabályok, tartalmak. (szülői értekezlet, SZM –megbeszélések, kisebbségi és nemzetiségi önkormányzatok). - Fogadóóra, nyílt nap, projektzárók - családlátogatás, - nevelési értekezletek, - munkaközösségi foglakozások, - közös rendezvények a szülői szervezetek szervezésében,, iskolai ünnepélyek ünnepélyes alkalmak. A nevelési problémák megoldásában - Érdemi tájékoztatás írásban is, pedagógiegyüttműködés ai tanácsadás (nevelő, óvónő, osztályfőnök, megbeszélés alapján Nevelési Tanácsadó), - Szülők klubja (pedagógiai, egészségügyi, pszichológiai tájékoztatók, ankétok) - a képesség-kibontakoztató és integrációs program alapján a tanulók fejlődésének figyelemmel kisérése. A teljesülés kritériuma: az elégedettségi vizsgálatok eredménye: 80 %. Nyugodt, együttműködő kapcsolatrendszer az intézményi munka hatékonyságát növeli, az egyéni eredményesség következtében.

50


8 Az intézmény egészségnevelési programja: A korszerű egészségnevelést cselekvésorientált tevékenységnek tekintjük.

Célok Az egészséges táplálkozás érvényesítése Mozgásigény kielégítése, a rendszeres mozgás igényének kialakítása

Az alkohol-, a drog- és a dohányzás káros hatásának tudatosítása, egészséges életmód követelményeinek elsajátítatása, motiválás az egészséges életvitelre A testi és lelki egészségvédelem megerősítése

Egészséges környezet, testi egészség biztosítása

Feladatok

Eszközök, tevékenységek

Helyes étkezési szokások, egészséges táplálkozás követelményei, kulturált étkezés. Megfelelő mozgástér biztosítása az intézményben, mindennapos testnevelés biztosítása, tömegsport, versenysport. A személyes tisztálkodás feltételeinek biztosítása a mozgástevékenységet követően, az igény felkeltése. Felvilágosító foglalkozások, drog-prevenciós program, a nevelők célzott továbbképzése.

Elméleti ismeretek: osztályfőnöki óra, egészségnevelési pályázatok, vetélkedők, előadások, napközi, óvoda Testnevelés órák, tömegsport foglalkozások, edzés, természetjárás, napközi,óvodai sportfoglalkozások. Szabadtéri és teremsport lehetőségek, életkornak és teljesítménynek megfelelő változatos eszközök biztosítása.

A gyermekek/tanulók személyiség fejlődésének figyelemmel kísérése. A változások okának megkeresése, segítségnyújtás, megerősítés, szakember segítségének igénybevétele szükség esetén. Az intézményi környezet egészséges, esztétikus alakítása, a tantermi, csoportszobai berendezés megfeleltetése az ergonómiai követelményeknek, a világítás kor-

Problémamegoldó, konfliktuskezelő foglalkozások, tréning, mentori rendszer működése, Megfelelő közösségi szinten értékelés, családdal való kapcsolat erősítése, családsegítőkkel kapcsolat.

51

Osztályfőnöki órák, kiscsoportos foglalkozások, egyéni beszélgetések, médiahírek feldolgozása, a gyermekek környezetében levő veszélyforrásokra a figyelem felhívása, szülői klub az óvodában.

Pályázatok, gazdasági erőforrások megteremtése, karbantartás, napközbeni takarítás, tanulók öntevékenysége. Pozitív szokásrendszer kialakítása, rögzítése. Folyamatos értékelés.


szerűsítése. A mellékhelyiségek tisztaságának megőrzése, rendeltetésszerű használatának megkövetelése, öltözők, mosdók rendben tartása.

8.1 Az intézmény és az egészségügy kapcsolata: Az intézmény egészségnevelési tevékenysége közös munkát jelent a pedagógusok és az iskolaegészségügy szakemberei között.

8.1.1 Az orvos és a védőnő - az intézményi szűrővizsgálatokat, oltásokat és a betegellátást használják fel arra is, hogy felhívják a figyelmet az egészség védelmének fontosságára, - az egészségvédelem módozataira, eszközeire, - az egészséges táplálkozás fontosságára, tartalmi jellemzőire, - választ adjanak a tanulók egészséggel kapcsolatos kérdéseire. Az iskolaegészségügy fontos feladatának tartjuk, hogy megtanítsa tanítványainkat az egészségügyi szolgáltatások helyes, célszerű, okszerű igénybevételére. Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek kialakítása érdekében javasolt témák: -

higiénés ismeretek,

-

egészséges táplálkozás,

-

szexualitás, fogamzásgátlás, nemi betegségek,

-

az utódok egészségéért érzett felelősség,

-

rendszeres mozgás.

-

Az egészségkárosító magatartásmódok megelőzése (alkohol, drog, dohányzás)

-

erőszakos, meggondolatlan, fegyelmezetlen magatartásmódok elutasításának motiválása, konkrét esetek tanulsága.

Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vizsgálatához a szükséges nyomtatvány kitöltése.

52


8.1.2 Védőnői feladatok: Alapszűrések végzése a szakmai módszertani irányelvek szerint: -

testi fejlődés,

-

pszichomotoros, mentális, szociális fejlődés nyomon követése,

-

eltérés esetén jelzés az intézménynek, szülőnek.

-

Érzékszervek működésének szűrése,

-

Mozgásszervek működésének szűrése,

-

Golyva szűrés, vérnyomás ellenőrzése.

A tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése, testi, szellemi fejlődésének nyomon követése, regisztrálása. Az orvosi vizsgálatok előkészítése. Védőoltásokkal kapcsolatos előkészítés, szervezési feladatok. Krónikus betegek, magatartási zavarokkal küzdők életvitelének segítése. Az egészségtan oktatásában részvétel a következő témákban: -

egészségi alapismeretek,

-

személyi higiéné,

-

egészséges életmód,

-

betegségek, fertőzések megelőzése,

-

betegápolási alapismeretek,

-

családtervezés,

-

káros szenvedélyek megelőzése.

Kapcsolattartás a szülőkkel, a pályaalkalmasság, pályaválasztás segítése. Az egészségügyi ellátás dokumentumainak (e.ü. törzslap, védőoltás, szakorvosi beutalások, veszélyeztettek) vezetése, az adatvédelmi követelmények biztosítása. A szakrendelésre irányítottak dokumentumainak ellenőrzése, kapcsolattartás a háziorvossal, szülőkkel, érintett védőnőkkel.

8.1.3 Az iskolai egészségügyi tevékenység keretében az orvos és a védőnő által ellátandó feladatok: -

a tanulók egészségi állapotának szűrése és követése: az 1., 3., 5., 7. évf olyamokon.

53


-

A krónikus beteg, valamint a testi, értelmi, érzékszervi fogyatékos tanulók háziorvossal egyeztetett fokozott ellenőrzése, kiemelt gondozása, szakrendelések, gondozóintézetek igénybevételével.

-

Az üdülések, táborozások előtti orvosi vizsgálatok elvégzése,

-

Sportversenyek, iskolai szervezett úszás előtti orvosi vizsgálatok elvégzése.

-

Csoportbesorolás a testneveléshez.

8.1.4 Közegészségügyi és járványügyi feladatok: az életkorhoz és aktuális szükségességhez kötött oltások elvégzésének dokumentálása, -

járványügyi feladtok betartásának ellenőrzése,

-

fertőző betegségek esetén járványügyi intézkedések,

-

megelőző tisztasági vizsgálatok végzése.

8.1.5 Egészségnevelő tevékenység: Nyilvántartás vezetése az ellátott gyermekekről, külön jogszabályok szerinti jelentés elkészítése.

8.1.6 Ütemezés szerinti iskolafogászati ellátás és dokumentálása.

54


9 Környezeti nevelési program Általános cél: A környezeti nevelés alapvető célja, hogy sokoldalúan segítse a gyermekek, tanulók környezettudatos magatartásának, életmódjának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a következő felnőtt generáció képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, segítse elő az élő természet fennmaradását, a társadalom fenntartható fejlődését.

9.1 Az intézmény jövőképe: Célunk, hogy az intézményfejlesztést követően egész intézményünk olyan legyen, ahol a gyermekek, a tanulók a pedagógusok, a szülők és minden odalátogató jól érzi magát. A külső- és belső terek harmonikusak, kiegyensúlyozottak, hangulatosak lesznek, megfelelnek az intézmény szellemiségének, funkciójának. Az információk és a dekoráció kiegyensúlyozott, sok növény, tanulói munka hat bizalmat ébresztően a használókra. Az udvarok célszerűek, a közös helyiségek és osztálytermek, tantermek, csoportszobák tiszták esztétikusak, tágasak, a kiszolgáló- és mellékhelyiségek mintaszerűek maradnak hosszú távon. Valamennyien figyelünk a környezetünkre és tevőlegesen hozzájárulunk a takarékos energia és vízfelhasználásra. Csökken a hulladék mennyisége, melynek többségét szelektíven gyűjtjük. Tanulóink aktív, kezdeményező szerepet játszanak a környezettudatos szemlélet terjesztésében, lakóhelyükön is gyakorolják az intézményben elsajátított tevékenységet. Fogékonyak lesznek a globális problémákra is. Hosszú távú cél: gyermekeink környezettudatos állampolgárrá váljanak Cél

Feladat

Eszköz

Az életmódot, életvitelt hatékonyan irányítsa a környezettudatos magatartás

A nevelők, intézményi dolgozók kulturált magatartásukkal, személyes példamutatással legyenek a feladatnak hiteles terjesztői Takarékosság az energiá-

Képzések, továbbképzések, munkamegbeszélések és értekezletek, tanítási órák és minden foglalkozás.

Környezetkímélő, taka-

55

Figyelemfelhívás, az ener-


rékos szemlélet kialakítása minden tanulóban

val, vízzel. Környezetkígiafelhasználás ellenőrzése. mélő takarító- és tisztítóA beszerzések követése, szerek használata. A hulértékelése. Szelektív hullaladék szelektív gyűjtése. dékgyűjtők beszerzése. A természetes és az A környezetünk értékeinek Évszakokhoz kötődő jeles épített környezet iránti ismerete, védelme. Vetél- napok megtartása. Témafelelős magatartás kikedők szervezése. Az innapok. Egy nap a környezealakítása tézmény esztétikai értéke- tünk megújításáért. inek gondozása. A tantárgyi koncentráció Az intézményi munka elA munkaközösségek tevéfokozott érvényesítése. lenőrzésében szempontkenységének összehangoként jelenjen meg a cél lása ebből a szempontból érvényesülése. is. Sikerkritérium: a tanulók ismerjék a környezettudatos magatartás követelményeit. A tanulók 60%-a alapvetően a környezettudatos magatartás szerint él. A nevelők 80%-a a mindennapi munkájában fontos feladatnak tartja a környezeti nevelést .

9.1.1 Az egyes műveltségterületek kiemelt környezeti nevelési lehetőségei: Mozgáskultúra/testnevelés: a tanulók fedezzék fel és értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják az egészséges testi fejlődést. Legyenek tisztában azzal, hogy a rendszeres mozgás személyiségfejlődésüknek fontos eleme. A különböző sportágakban való jártasság fejleszti vonzó tulajdonságaikat, toleranci ára, fegyelemre, kitartásra nevel. Ugyanakkor segíti őket a társas kapcsolatok kialakításában, a barátok megtalálásában. Anyanyelv és irodalom: ismerjék meg és értékeljék a környezetet bemutató irodalmi alkotásokat, kiemelten az Ormányságra vonatkozó leírásokat. Képesek legyenek színesen megfogalmazni a környezethez fűződő érzelmeiket. Dolgozzanak föl a természethez kötődő irodalmi alkotásokat, filmeket. Ember és társadalom: a tanulók tudják, hogyan és milyen emberi tevékenység révén alakult át a természet. Tudják értelmezni hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására. Helytörténeti ismeret keretében sajátítsák el, hogy lakóhelyük életében milyen szerepet játszott/játszik a természeti környezet. Matematika: a tanulók legyenek képesek arra, hogy a más tantárgyak keretében tanult környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják. Legyenek képesek a környezeti mérések értelmezésére, elemzésére, a statisztikai módszerekkel készített táblázatok értelmezésére. Tudjanak táblázatokat, grafikonokat 56


készíteni és elemezni. Legyenek képesek reális becslésekre. Alakuljon ki bennük a rendszerben gondolkodás képessége. Alakuljon ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készség. Ember és természet: váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára, megértésére. Ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások /sugárzás, zaj, rezgés, vegyi/ veszélyét, és ezek csökkentésének lehetőségét. Ismerjék fel az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat. Tudják értelmezni a környezeti változások törvényszerűségeit. ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, az ok-okozati összefüggéseket. Legyenek fogékonyak a környezet-egészségügyi problémákra, azok felismerésére, megelőzésére, mérséklésére. Alakuljon ki bennük az ökológiai szemléletmód. Legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára. Értsék meg az alapvető technológiák hatását a környezetre. Földünk és környezetünk: a tanulók szerezzenek tapasztalatokat, gyűjtsenek élményeket a közvetlen földrajzi környezetükről. Ismerjék meg és védjék a természeti és az ember alkotta táj értékeit, szépségeit. Művészetek: ismerjék a zenei környezetszennyezést és tudjanak védekezni ellene. Az akusztikus élmény igényét keltse fel a tantárgy tanítása. Ismerjék fel a természeti, illetve a művészeti esztétikum rokonságát. Ismerjék az épített környezet értékeit lakóhelyükön, a használati tárgyak esztétikai értékét. Tudjanak példát megnevezni a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre. Tanórán kívüli lehetőségek: a tanulmányi kirándulások, túrák, kézműves foglalkozások, játszóház teremtsen lehetőséget a lakóhelyi környezet, a népszokások és néphagyományok, a népművészeti értékek megismerésére, megbecsülésére. A táj és az emberi környezet harmóniájának lehetőségére. Módszerek: kooperatív tanulási technikák, játékok, projektmódszer, riport, terepgyakorlati módszerek, közösségépítés.

57


10 Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok 10.1 A fogyasztóvédelmi oktatás célja „A fogyasztásvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (NAT) Munkánk során figyelmet fordítunk arra, hogy tanulóinkban kialakuljon a magyar termékek vásárlásának előtérbe helyezése. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a rés zvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Ennek során az egyén megismeri a f ogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatós ág irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt, sokoldalú tájékoztatás és információáramlás. Feladatunk megismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket a területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját él etükre alkalmazni tudják.

58


10.2 Módszertani elemek A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos, hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. 

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól



Riportkészítés az eladókkal



Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika



Egyéni és csoportos döntéshozatal



Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása



Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában



Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel



Szimulációs játék, esettanulmány



Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése)



Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

10.3 A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a rés zvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett.

59


A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt, sokoldalú tájékoztatás és információáramlás. Az értékek formálásában lényeges például: 

A kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése



Az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása,



A természeti értékek védelme.

Fontos továbbá: 

A tájékozódás képessége,



A döntési helyzet felismerése és



A döntésre való felkészülés.

Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket a területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját él etükre alkalmazni tudják.

60


10.4 A fogyasztóvédelmi oktatás szinterei 

Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak.



Például: Technika - életvitel – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései



Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások



Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz, mérőórák)



Földrajz – eltérő fogyasztási struktúrák és szokások



Magyar – reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái



Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás



Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk



Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia



Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb.



Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai



Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz.)



Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények)



Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása)



Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)



Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó, és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások.

61


11 Közlekedésre nevelés célja, hogy a gyermekek/tanulók ismerjék meg a közlekedés leggyakoribb egészs éget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait.

Eszköz, eljárás

Cél

Feladat

A gyalogos közlekedés jellemzői, szabályai. Láthatóság fontossága.

Jártasság a gyalogos közlekedés szabályainak alkalmazásában (gyalogosforgalom helye, alapszabályok)

Megfigyelés, videó, diasor. Gyakorlati tapasztalatok megbeszélése. Gyalogjáró, úttest. Elővigyázatosság. Gyakorlás. Láthatóságot biztosító eszközök, ruházat.

Baleseti lehetőségek a közlekedési eszközök használatakor (autóbusz, vonat, személygépkocsi. Gyakorlati tudnivalók bevésése, valós helyzetek gyakorlása.

Helyes magatartásformák bemutatása, szituációs játék, tapasztalatok megvitatása

A helyi és a távolsági közlekedés szerepe, használata. Az utazással kapcsolatos illemszabályok

A kerékpáros közlekeKirándulások, oktatófilm, tadés alapkövetelményei, pasztalatok megbeszélése, a biztonsági felszereltfelelős magatartás jellemzői. ség, a kerékpáros közlekedés rendje. Közlekedési eszközök Lényeges jegyek felismeRajzok, leírások elemzése, megismerése, működé- rése, egyszerű szerkezeösszevetése a valós eszközsük jellemzői tek alapvető működése zel, modellek készítése A teljesítés kritériuma: tanulóink 80%-a 4. évfolyam végére a gyalogos közlekedés szabályai elsajátítja, ismeri megyénk területén a tömegközlekedés lehetőségeit, az utazással kapcsolatos alapvető illemszabályokat, az intézmény székhelyén és saját településén a közlekedési szempontból veszélyes helyeket. A 6. évfolyam végére a biztonságos közlekedés alapszabályai és legalább 80% be is tartja. Ismeri és gyakorolja a közlekedéssel kapcsolatos helyes magatartási szokásokat. A 8. évfolyam végére az előzőkön túl, ismeri és gyakorolja a tömegközlekedés, a gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályait. Meg tudja ítélni a közlekedési helyzeteket és helyes döntésre képes.

62


12 A tanulók teljesítményének mérési, értékelési, ellenőrzési rendszere 12.1 Oktatási eredmények vizsgálata A) Oktatási eredmények vizsgálata az országos kompetenciamérés eredményei alapján 4. 6. 8. évfolyamokon Helyi mérések Bemenetkor: bemeneti mérések azt a célt szolgálják, hogy az iskolába érkező és tanulmányaikat megkezdő 1. évfolyamosok iskolakészültségi fokát megállapítsuk. Ez egyrészt jelzi az iskola teendőit az iskolaéretté tétel további feladatairól, másrészt jelzésül szolgál az érkezők képességeiről és várható teljesítményükről. A mérésre minden tanév októberének első felében kerül sor. Folyamatmérés: az iskolai munka belső szabályozásának döntő eleme. Eredményeként megállapítható a napi iskolai oktatómunka szintje, s megítélhető az aktuális t udásszint. Módot ad az egyszeri tanulói megmérettetésre, hogy hol tart az adott tudás elsajátításában, s milyen teendők állnak még a nevelő előtt a kívánatos – vagy legalább a továbbhaladáshoz elégséges – tanulói teljesítmény eléréséig. 2. és 3. évfolyam végén az elemi készségek vizsgálata. A továbbhaladás minimális feltételei meglétének megállapítása: helyesírás, értő olvasás, matematika. Átmenetkor 4. évfolyam végén az eszközjellegű alapkészségek színvonalának a megállapítása: szövegértés, helyesírás, alapműveletek végzése. A fejlesztő időszak végén 6. osztályban a továbbhaladás minimális feltételei meglétének megállapítása: szövegértés-szövegalkotás, helyesírás, matematika, A folyamatmérések eredményei a tanulók minősítésének az eszköze is lehet. Kimenetkor: A kimeneti mérés lehetőséget teremt az iskola és az egyes tanulók eredményeinek összevetésére az előző teljesítményeikkel, standardokkal. 8. évfolyam végén szövegértés. helyesírás, matematika. Matematika, helyesírás, szövegértés területén az 1-4. évfolyamon tanév végén az elemi készségek vizsgálatára kerül sor. Az 5-8. évfolyamon a gondolkodási műveletek és logikai munkaformák alkalmazásában való jártasságot vizsgáljuk. Ezeket a méréseket a tanítók, szaktanárok végzik. A mérés lebonyolítására, az eredmények dokumentálására a minőségirányítási cs oport intézkedési tervet dolgoz ki, mely az IMIP mellékleteként jelenik meg. 63


12.2 Nevelési eredménymérések alkalmai 3. évfolyam kezdetén: az elemi szokások állapotának vizsgálata. 5-8 évfolyamon: az osztályok szociometriai összetételének, a tanulók kapcsolódásainak vizsgálata. 7. évfolyam mérései a legfőbb emberi értékekhez való viszonyulást, elfogadást vizsgálják. A mérések osztályfőnöki órán történnek.

64


A közös alapelvekre építve az intézményegységek és a tagintézmények saját programjukban árnyalják a célokat, feladatokat, eszközöket és eljárásokat a helyi sajátosságoknak megfelelően. . A pedagógiai program érvényes a visszavonásáig. A pedagógiai program módosítása a nevelőtestület és az egyetértési, véleményezési jogot gyakorló szervezetek joggyakorlását követően a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A módosításra javaslatot tehet: - az intézmény igazgatója, - a nevelőtestület tagja, - a szakmai munkaközösség, - a szülői szervezet - az intézmény fenntartója. A módosítás a mindenkori jogszabályi eljárás szerint történhet. A módosított pedagógiai programot, a jóváhagyást követő év szeptember 1. napjától kell felmenő rendszerben bevezetni. A pedagógiai programban megfogalmazott célok, feladatok megvalósítását az intézmény vezetése folyamatosan vizsgálja az éves ellenőrzési terv (IMIP). A fenntartó az intézményi tevékenységet, a pedagógiai programmegvalósítását az ÖMIP-ben meghatározottak szerint vizsgálja, értékeli. Átfogó értékelésre 4 évente kerül sor. Nyilvánosság: az érvényes pedagógiai programot (nevelési programmal együtt) a székhelyintézmény könyvtárában, az intézményegységek, tagintézmények könyvtárában, nevelői szobájában minden érdeklődő szabad hozzáférését biztosítva kell elhelyezni. Az intézmény honlapján meg kell jelenjen. Az aktuális fejezeteket a szülői értekezleteken, a szülői szervezetek ülésein fel kell kínálni megbeszélésre, értelmezésre.

65


13 ZÁRADÉKOK: 1. A nevelőtestület döntése az intézményi pedagógiai program elfogadásáról. 2. Az intézményegységek és a tagintézmények döntése a saját intézményegység, tagintézmény kiegészítő pedagógiai programjának elfogadásáról. 3. A szülői szervezet véleményezése az intézményi pedagógiai programról. 4. A szülői szervezetek véleményezése az intézményegységek és a tagintézmények pedagógiai programjáról. 5. Az intézményi szék véleményezése az intézményi pedagógiai programról. 6. A diákönkormányzat véleményezése az intézményi pedagógiai programról. 7. A diákönkormányzat véleményezése az intézményegység és a tagintézmény pedagógiai programjáról. 8. A horvát kisebbségi önkormányzat véleményezése az intézményi pedagógiai programról. 9. A horvát kisebbségi önkormányzat véleményezése az intézményegységek pedagógiai programjáról 10. A cigány kisebbségi önkormányzat véleményezése az intézményi pedagógiai programról. 11. A cigány kisebbségi önkormányzat véleményezése az intézményegységek pedagógiai programjáról 12. Az iskola egészségügyi szolgálatok véleményezése a Kt. (48.§ (3) szerint.

66


A KISS GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYEGYSÉG

67


Nevelő-oktató munkánk egyéb sajátosságai.......................................................... 70 1

Hatékony együttműködés .............................................................................. 70

2

Nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés és oktatás feladatai ..................... 71 2.1 Horvát nemzetiségi nyelvoktatás ...................................................................... 71 2.1.1 Témakörei: ................................................................................................. 71 2.1.2 Várható eredmények: ................................................................................ 73 2.2 Magyar nyelvű, cigány kisebbségi oktatás ....................................................... 74 2.2.1 Feladataink:................................................................................................ 74 2.2.2 Várható eredmények: ................................................................................ 74

3

Integrációs és képesség kibontakoztató program ..................................... 75 3.1 Feladataink: ....................................................................................................... 75 3.2 Várható eredmények: ........................................................................................ 76

4

Hagyományőrző tevékenységeink ................................................................ 77 4.1 Iskolánkban a tehetséggondozás szinterei: ..................................................... 79

5

A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: ........................................................................................... 81

6

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása................................... 82

7

HELYI TANTERV .............................................................................................. 85 7.1 Tantervek ........................................................................................................... 85 7.2 Szakrendszerű, nem szakrendszerű oktatás ................................................... 86 7.2.1 Felhasznált időkeretünk: ............................................................................ 86 7.2.2 A megvalósítás szervezeti formái: ............................................................ 87 7.2.3 Munkamódszereink: ................................................................................... 87 7.2.4 Fejlesztendő területek:............................................................................... 88 7.2.5 Mérés, értékelés: ....................................................................................... 88 7.3 Kompetencia alapú oktatás............................................................................... 89 68


7.3.1 MODULOK A 2010/11-ES TANÉVBEN .................................................... 90 7.4 ÓRASZÁMOK A Kt. ALAPJÁN ......................................................................... 91 7.4.1 Nem kötelező tanórák felhasználása ........................................................ 94 8

A tankönyvek és más taneszközök kiválasz-tásának elvei ....................... 95

9

Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészülés-hez előírt házi feladatok meghatározásának elvei és korlátai ............................................................. 96 A tanulók értékelésének, ellenőrzésének helyi rendszere ........................ 96

10

10.1.1

Az írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a beszámolás

eredményének súlya, szerepe a tanulói minősítésben ....................................... 97 10.1.2 10.2

A magatartás és a szorgalom értékelése ............................................ 100

A tanulók fizikai állapotának mérése .......................................................... 103

11

Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei .................................... 104

12

A magasabb évfolyamra lépés feltételei .................................................... 105

69


Nevelő-oktató munkánk egyéb sajátosságai

1 Hatékony együttműködés közös szakmai programok megszervezését vállaljuk az alábbi területeken: 

továbbképzések, konferenciák, bemutató foglalkozások, előadások szervezése a következő területeken:  Fejlesztés  Fejlesztő pedagógusaink Sindelar-terapeuták is, mérések végzésére vállalkoznak, melyek segítségével időben kiszűrhetők a részképességzavaros tanulók, és megkezdhető fejlesztésük  Kompetencia alapú oktatás, képzés - A program ismertetése – szakmai konferencia, bemutató órák, tapasztalatcsere havi rendszerességgel a TÁMOP 3.1.4-es pályázat keretein belül, valamint konzorciumi tagként a TÁMOP 3.2.2-es pályázatban.  Mozgáskotta ismertetése, alkalmazási lehetőségeinek bemutatása  A dráma szerepe a tanulók megismerésében, nevelésében, a szem élyiségfejlesztésben

 Projekt – A Föld Napja és/vagy az Erdők Hete alkalmából térségi szinten a Duna Dráva Nemzeti Park lehetőségeinek kihasználásával  Multikulturális találkozók szervezése a kistérség iskoláinak részvételével  Térségi tanulmányi és/vagy kulturális versenyek  Óvoda - iskolai átmenet segítése, csányoszrói 6. osztályos diákok befogadásának előkészítése  Sportnap, sportrendezvények (hagyományként kistérségi szinten) Minden partnerünkkel továbbra is kölcsönös és kétoldalú kapcsolatokat kell fenntartanunk, erősítenünk; érdekeink ugyanis közösek: az intézményben jó légkörben, komoly és eredményes munka folyjék.

70


2 Nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés és oktatás feladatai 2.1 Horvát nemzetiségi nyelvoktatás A 130/1995 (X.26) Korm. Rendeletben kiadott Nemzeti Alaptantervben és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvében (kisebbségi iskolai oktatás irányelve) foglaltakkal összhangban valósítjuk meg célkitűzéseinket. Biztosítjuk a kisebbség nyelvének tanulását, a kisebbség történelmének, szellemi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést, a kissebségi jogok megismerését és gyakorlását. Oktat ásunk segíti a kisebbséghez tartozást abban, hogy megőrizze és fejlessze identitását. A kisebbségi oktatást és nevelést folytató intézményekben – így a mi intézményünkben is – arra törekszünk, hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei és alakuljon ki a tanulókban a reális nemzetkép és kisebbségkép. Intézményünkben, a hagyományos nyelvoktató horvát oktatás folyik, amelyben a tanítás nyelve a magyar nyelv, a horvát nyelv és irodalom tantárgyat tanítási óra ker etében az első évfolyamtól oktatjuk. Ezen kisebbségi oktatásban kiemelt szerepe van a horvát nyelv, irodalom és kultúra tanításának. A nyelv tudása lehetővé teszi az irodalmi értékek megismerését. A nyelv közösségalakító és megtartó erő. Ezt a feladatát a horvát népismeret, kultúra megismerésével együtt képes ellátni. A kisebbségi népismeret tananyag kapcsolódik a NAT több műveltségi területéhez (különösen anyanyelv és irodalom, ember és társadalom természetismeret, földünk és környezetünk, művészetek).

2.1.1 Témakörei: -

nyelv, nyelvjárások, nyelvváltozatok;

-

vizuális kultúra (építészeti emlékek, képzőművészet, iparművészet, népművészet);

-

ének, zenei és tánckultúra;

-

hagyományok, szokások, mesterségek, gazdasági élet, ünnepek és jelképek, település földrajzi ismeretek;

-

a kisebbség magyarországi történelme és irodalma;

71


-

anyaország történelme és irodalma;

-

a kisebbségi és állampolgári jogok;

-

nemzetközi kapcsolatok.

A népismeret oktatására az eső négy évfolyamon minimum évi 18 órát, a felsőbb évfolyamokon évi minimum 37 órát kell fordítani, amit a különböző tantárgyakba integrálva valósítunk meg. Sellye az Ormánság déli részén fekszik. A várost több horvát anyanyelvű falu vesz körül, amelyekből évek óta sok család városunkba költözött. A nagyszámú horvát ajkú lakosság jelenléte teszi lehetővé iskolánkban a horvát nemzetiségi nyelvoktatást. A horvát nemzetiségi nyelvoktatás heti négy órában történik minden évfolyamon. A kötelező tananyag mellett a gyerekek más tantárgyakba integrálva népismeretet is tanulnak. Iskolánkban tambura zenekar működik, melyet a HÖK finanszíroz. Célunk: A horvát nyelv megtanítása, a horvát irodalom megismertetése (mind a magyarországi horvát költők, mind az anyaországi költők). Megismertetni a tanulókkal az itt élő horvátok népszokásait, dalait, történelmét, földrajzát, művészetét. Egymás kultúrájának megismerése, elfogadása, valamint a kulcskompetenciák birtokába juttatva hozzásegíteni őket a társadalmi integrációhoz. Feladatunk: Kommunikatív, beszédközpontú, emberbarát, multimédiás nyelvoktatás kialakítása. Tevékenységközpontú módszerek alkalmazása tanórákon. Tudatosítani a szülőkben az otthoni nyelvgyakorlás fontosságát, a nyelvtudás előnyeit. Motiváltság növelése a tanórákon, és tanórán kívüli foglalkozásokon. Kapcsolataink folyamatos ápolása. Rendszeresen látogatni (havonta egy alkalommal) az óvodát. Jó a kapcsolatunk a horvátországi – Grubišno Polje, – általános iskolával. Évente két alkalommal találkozunk a testvériskolával. A gyerekek és a szülők is várják ezeket a találkozókat, a szülők szívesen segítik programjainkat. A 2008/2009-es tanévben vettük fel a kapcsolatot a szintén horvátországi Dakovo általános iskolájával, ahol a tanulók egy része magyar nyelvet is tanul, így mindkét fél részére adott a nyelvgyakorlás lehetősége. Ezen kívül természetesen rendszeres és jó kapcsolataink vannak a szomszédos horvát lakta községekben működő általános iskolákkal. Velük rend-

72


szeresen találkozunk, hiszen minden évben megrendezésre kerül a regionális, megyei szavaló versenyek, olvasási versenyek, horvát iskolák találkozói. Ezekre a tanulóinkat felkészítjük, és szép eredményekkel szerepelünk. Rendszeresek még a tanárok számára szervezett továbbképzések, szakmai napok, bemutató tanítások, amelyeken mindig részt veszünk.

2.1.2 Várható eredmények: A mindennapi életben való helyes, kulturált, magabiztos nyelvhasználat. A többnyelvűség előnyeinek, a nyelvtanulás hasznának és örömének felfedezése, felismerése. A nyolcadik év végén a jobb képességű gyerekek számára alapfokú nyelvvizsga let étele. Hagyományok, népszokások ápolása, a nemzetiségi kultúra és művészet megóvása, más kultúrák megbecsülése. Most az európai Unió tagjaként még fontosabbá vált a nyelvtudás, hiszen az Unió tagjai között sok a szláv nyelvet beszélő ország. A hagyományos nyelvoktatás esetén az általános iskola 8. évfolyam végére a tanulónak az európai hatfokú skálán a magasabb szintű, önálló nyelvhasználóvá kell válnia, azaz a skála B1 (európai küszöbszint) szintjére kell eljutnia. Ezen a szinten a diák megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola, a szabadidő, a kisebbség helyzete terén. Elboldogul legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Részt tud venni a nyelvterületen utazás közben felmerülő helyzetekben, valamint ismerős, mindennapi témákról adódó beszélgetésekben felkészülés nélkül. Megérti a rádió- és tévéműsorokban az aktuális eseményekről, érdeklődési köréhez kapcsolódó témákról, a kisebbségről szóló információkat. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni. Le tudja írni véleményét, röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontjait és terveit. Képes az adott nyelv nyelvi és nyelvhelyességi törvényszerűségeinek alkalmazására. Össze tudja hasonlítani a magyar nyelvet a horvát nyelvvel. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló írásokat. Képes néhány irodalmi alkotás értelmezésére a saját népcs oport kultúrájából (vers, novella, mese). Tudásszintjének megfelelően képes egyszerűbb szövegek fordítására.

73


2.2 Magyar nyelvű, cigány kisebbségi oktatás Iskolánkban a horvát nemzetiségű tanulók mellett nem elhanyagolható a cigány etnikumhoz tartozók létszáma. Beilleszkedésük feltétele a szociális kompetenciák fejlesztése mellett a diszkrimin áció mentes környezet kialakítása. Célunk: egymás kultúrájának megismerése, elfogadása, valamint a kulcskompetenciák birtokába juttatva hozzásegíteni őket a társadalmi integrációjukhoz.

2.2.1 Feladataink: 

Befogadó pedagógiai környezet kialakítása, fenntartása.



Tevékenységközpontú módszerek alkalmazása tanórákon.



Kommunikációs képességek fejlesztése.



Cigány népismeret integrálása a helyi tantervbe.



A szülői ház és az iskola közötti rendszeres kapcsolat tartása.



Követendő életviteli, magatartási minták bemutatása.



Tanulók motiválása a tanórán, tanórán kívüli foglalkozásokra.



Kapcsolat a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal.

2.2.2 Várható eredmények: 

Csökkenő igazolatlan mulasztás.



Kevesebb iskolai kudarc.



Javuló továbbtanulási arány.



Az iskola és a CKÖ segítő szerepének javulása.

A gyermek életeleme a játék. A közösségalakítás első szakaszában sok csoportos játékot kell szervezni számukra, melynek során elsajátítják a szabályokat, viselkedési formákat. Rá kell irányítani a figyelmüket arra, hogy azok a tanulók is nyújthatnak kimagasló teljesítményt a játékban, sportban, zenében, táncban és képzőművészetben, akik a tanulás terén szerényebben teljesítenek. Munkakultúrájukat nem csak a tanítási órákon, hanem a délutáni foglalkozásokon, a napköziben is folyamatosan fejlesztjük. A népismeret oktatására az 1– 4. évfolyamon évi 18 órát, az 5 – 8. évfolyamon évi 37 órát biztosítunk, a különböző tantárgyakba integrálva.

74


3 Integrációs és képesség kibontakoztató program A tanulóink szociális helyzetéből és a képességeik fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozásának céljából képesség-kibontakoztató felkészítést szervezünk. Ennek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, tanulási, továbbtanulási esélyének megsegítése történik. Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere az iskolákban az együttnevelés szempontját emeli ki, viszont kinyilvánítja az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességét. A differenciálás új értelmezésben mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti. Szerződésünk van az OOIH-val, melynek értelmében évente elkészítjük az integrációs intézményi önértékelést. A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez, s ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a környezethez, amelynek részese.

3.1 Feladataink: 

Az óvodából iskolába való átmenet segítése.



Heterogén osztályok kialakítása. [11/1994. (VI.8)MKM 39/D § és 39/E §(1)]



Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése Szülői házzal Gyermekjóléti és családsegítői szolgálattal Szakmai és szakszolgálatokkal Középiskolákkal Kisebbségi önkormányzatokkal. Az érintett jegyzőkkel



Önálló tanulást segítő felkészítés.



Szociális kompetenciák fejlesztése.



Integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek szervezése.



Tanórán kívüli egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások tartása



Együttműködésen alapuló módszerek alkalmazása.

75




Értékelő esetmegbeszélések szervezése.



Árnyalt, szöveges értékelés.



Multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban.



Továbbhaladás feltételeinek biztosítása.



Tanulók továbbtanulásánál nyomon követés.

Az integrációs és képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integráltan történik. A tanulócsoportok, osztályok alakulásánál a jogszabályban előírtakat figyelembe vesszük. A programban résztvevő tanulókat azzal is segítjük, hogy negyedévente kötelező értékelésünket a tantestületi munkacsoport által kidolgozott szöveges, árnyalt értékeléssel készítjük el. Minden integrált tanuló számára egyéni fejlesztési tervet állítunk össze. A tantestület szakmai képzését, a feladatok megvalósítását nagymértékben segíti, hogy a HEFOP 2004/2.1.3. jelű pályázati programban konzorciumi tagként vettünk részt.

3.2 Várható eredmények: 

Iskolánk tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, együttnevelés ére.



Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe, elősegítve egymás kultúráinak kölcsönös megismerését.



Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma.



Csökken a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma.



Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma.



Az országos kompetenciamérések eredménye az előzőkhöz képest javul.

Integrációs programunk megvalósítására éves munkatervet dolgozunk ki.

76


4 Hagyományőrző tevékenységeink 

Iskolánk névadójáról háromévenként a Kiss Géza Napok keretében megemlékezünk. Évenként halálának évfordulóján (április 28.) Kákicson felkeressük sírját.



Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: október 6-a, október 23-a, március 15-e évfordulóján. Hagyományos rendezvényeink: Erdők Hete, mikulásnap, farsangi karnevál, Ormányság kupa, Föld Napja, anyák napja, projektnapok, gyermeknap, pedagógusnap, ballagás, öregek napján köszöntés a Gondozási Központban, falunapokon ünnepélyek, rendezvények.



Iskolánkban neveléstörténeti gyűjtemény, iskolamúzeum található.

Iskolaotthonos nevelés. Iskolánkban egész napos tanítás folyik az első évfolyamon, ahol lehetőségünk van különböző tevékenységi formákon keresztül az oktatás és nevelés egységes folyamattá alakítására. Ez a forma biztosítja az óvodából való átmenetet, az iskolai szokásrend kialakítását az önálló tanulási képesség fejlesztését, közösségi nevelést. Az iskolai életbe való zökkenőmentes bekapcsolódást segítjük elő az ún. „ráhangoló napokkal”, melynek során augusztus utolsó hetében meghívjuk az iskolánkba beiratkozott első osztályosokat, szüleiket, óvónőiket, hogy kötetlen, játékos formában ismerkedhessenek meg új környezetükkel. Az iskolaotthonos nevelés keretén belül a kötelező tanórai foglalkozásokat, a napközis foglalkozásokat, és a mindennapos testedzést biztosítjuk tanulóinknak. A napi órák elosztásánál a tanulók arányos terhelését figyelembe véve készülnek az órarendek. Iskolánkban lehetőség van a rugalmas napi foglalkozási rend kialakítás ára. A tanórák keretein belül mód nyílik az egyéni foglalkozásra, tehetséggondozásra, illetve korrepetálásra, felzárkóztatásra. Az iskolaotthonos nevelés a pedagógus számára lehetőséget ad a gyermek sokoldalú megismerésére, egyéni bánásmódra a szabadidő pedagógiai irányítására. Mindezek az előnyök is alátámasztják az iskolaotthon további működését.

77


a) Tehetséggondozó és fejlesztő foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és fejlesztő foglalkozások segítik. 

Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két fejlesztő órát szervezünk.



Az 5-8. évfolyamon a tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete a felhasználható órakereten belül dönt.



A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére felkészítő foglalkozásokat tartunk heti egy-egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból.



A hátrányos helyzetű tanulók közül azok, akik a jogszabály feltételeinek megfelelnek, integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésben részesülnek (IPR szerint).



Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a kézilabda, labdarúgás, természetjáró sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.



Szakkörök. A különféle szakkörök működése nem csak a jó tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Szükség esetén az önköltséges finanszírozás lehetőségével élünk.

b) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A ver-

78


senyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. c) Osztálykirándulások. A nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal kirándulást szervezünk. A kiránduláson való részvétel önkéntes, a normatív ill. költségvetési finanszírozáson felül a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A szülői hozzájárulást csökkenteni lehet különböző pályázatokkal és alapítványi támogatás igénylésével. d) Erdei iskola. A tanórán kívüli tanulás egyik fontos lehetősége, hogy 3-4. évfolyamos tanulóink 3 napos erdei iskolában vesznek részt. e) Városi múzeumi, kiállítási, könyvtári foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. f) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. (Pályázati lehetőségek alapítványi támogatás kihasználásával.) A testileg – lelkileg egészséges személyiség kialakulásához elengedhetetlenül fontos, hogy a gyermeknek minél több szabadideje legyen. A szabadidős tevékenységek funkciói közül kiemelten tartsuk szem előtt a személyiségfejlesztés elősegítését, a pihenés és regenerálódás biztosítását. A szabadidő telhet játékkal, művelődéssel, sporttal, munkával és szórakozással. Pedagógiai szempontból fontos, hogy a szabadidő kapcsolódjon az iskola egész nevelési folyamatához. Ezért nélkülözhetetlen, hogy abban a gyermekeken kívül a nevelők és szülők is részt vegyenek.

4.1 Iskolánkban a tehetséggondozás szinterei: Alsó tagozat: 

Tanulmányi versenyek 79




Vers- és prózamondó verseny



Olvasási verseny



Zrínyi Ilona matematika verseny



Rajzpályázatok



Horvát nyelvi iskolai, kistérségi, megyei, regionális, országos versenyek, találkozók (vers- és prózamondó, színjátszó, tánc, zene, sport)



Sportversenyek, kézilabda, labdarúgás (házi, megyei bajnokság)



Népdaléneklési verseny

Felső tagozat: 

Vers- és prózamondó verseny városi könyvtárral együtt



Tanulmányi versenyek



Zrínyi Ilona matematika verseny



Sportversenyek (kézilabda, labdarúgás, természetjáró sportágban a házi, megyei, országos versenyeken)



LOGO országos számítástechnikai verseny



Horvát nemzetiségi tanulmányi és sportversenyek



Művészeti pályázatok



Népdaléneklési verseny



Föld Napja,



Erdők Hete

80


5 A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: 

Pályaorientáció: a tanulók önismeretének fejlesztésével összehangolhatók a lehetőségek, a vágyak, realitások. Pályaválasztási tájékoztató a környező középfokú oktatási intézmények vezetőinek részvételével, önismereti, pályaalkalmassági tesztek a Munkaügyi Központ segítségével, esetenként a pályaválasztási tanácsadó felkeresése,



helyi, regionális, országos pályázatokon való részvétel, támogatások igénylése (pl. Arany János Tehetséggondozó Program, Cinka Panna, Útravaló Ösztöndíj program),



a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása,



felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése,



egészségvédő programok szervezése: betegségek, balesetek megelőzése, az egészség megőrzése szakemberek bevonásával (egészségügyi dolgozók, rendőrök),



a tehetséges tanulók versenyeken való részvételének anyagi támogatása (pl. nevezési díjak, jutalmak),



iskolaotthonos oktatás;



napközis ellátás;



ingyenes étkeztetés biztosítása a törvénynek megfelelően;



táborozási hozzájárulások (alapítványok, pályázatok),



Segítségnyújtás a szociális hátrányok enyhítését segítő szervezetek elérés éhez.



Drog- és bűnmegelőzési programok;

81


6 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása A felzárkóztatást segítő tevékenységformák iskolánkban: 

2004. IX. 1.-től Sindelar-méréssel az 1. és 2. osztályban a tanulók részképesség zavarainak szűrése elindult. Az elkövetkezendő években az óvónők és tanítók jelzése alapján a tanulók vizsgálata megtörténik. A mérés után fejlesztési terv szerint a gyermek részképesség zavarának enyhítésére nyílik lehetőség, melyet a fejlesztő pedagógusok irányítanak. Differenciált óraszervezéssel a tanítók is bekapcsolódnak a munkába. A magatartási zavarral és más részképesség zavarral küzdő tanulóink ellátásában, logopédiai és pszichológia problémák megoldásában a fentieken kívül a Pedagógiai Szakszolgálat Sellyei Kirendeltségének szakemberei nyújtanak segítséget. Tanulóink pedagógusi javaslat alapján vehetik igénybe ezt a szolgáltatást, melyhez szülői beleegyezés is szükséges.



szoros kapcsolatot tartunk tagintézményeinkkel, a nevelési tanácsadóval, és a gyermekjóléti szolgálattal



integrációs és képesség kibontakoztató felkészítés



Mozgáskotta eszközrendszerének használata



az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése



Útravaló Ösztöndíj program



a nívócsoportos oktatás



a napközi otthon



a fejlesztő foglalkozások



az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata



a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai



a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése



a továbbtanulás irányítása, segítése



az óvoda-iskola átmenet segítése

82




alapozó időszak megnyújtása – alkalmazkodva a tanulók egyéni képességeihez



Kompetencia-alapú programcsomagok használata (HEFOP 3.1.3; TÁMOP 3.1.4)

83


A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. sz. melléklet előírásának megfelelően elkészítettük a hiányzó eszközök jegyzékét, melynek összeállításakor a következő szempontokat vettük figyelembe: Az elavult felszerelések, eszközök, folyamatos cseréje, Az új technológiáknak, követelményeknek megfelelő felszerelések beszerzése, Egészséges munkakörülményekhez szükséges felszerelések biztosítása. A jegyzékben foglaltak végrehajtását szolgáló – tanítási évekre lebontott – ütemtervet az OKÉV 2008-ig meghosszabbította (ld. 2. sz. melléklet).

84


7 HELYI TANTERV Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények

7.1 Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: A NAT 2007 alapján a Nemzeti Tankönyvkiadó által készített kerettanterv, valamint a kompetencia alapú oktatás szövegértés-szövegalkotás, matematikai logika, szociális és életviteli kompetenciaterületek (A és B) kerettanterveivel összeépítve (ld. valamennyit a mellékletekben). Kivételt képez a technika-életvitel tantárgy, melynél JAM tantervét használjuk. . Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként angol, német nyelv tanulását választhatják, illetve nemzetiségi nyelvoktatásban (horvát) vehetnek részt. A cigány és horvát népismeret a tantárgyakban integráltan található. Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: 

Az első-negyedik évfolyamon o a heti három kötelező testnevelés óra, o a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztő testmozgás a tanítási órákhoz kapcsolódva, o az iskolaotthonos osztályokban a szabadidős foglalkozások terhére heti 2 játékos foglalkozás, illetve 3 testnevelés óra beépítésre került.



Az ötödik-nyolcadik évfolyamon o a heti kettő vagy három kötelező testnevelés óra, o az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai, o a hét bizonyos napján szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak.



A napközi otthonban és a tanulószobán

85


játékos, egészségfejlesztő testmozgás a szabadidős foglalkozás kere-

o

tén belül teljesül.

7.2 Szakrendszerű, nem szakrendszerű oktatás Az alapozó szakaszban (5-6. évfolyam) a rendelkezésre álló tanítási időkeret 25-50 %-át nem szakrendszerű oktatás keretében, az iskolai alapozó funkciók hatékonys ágának növelésére kell fordítani a KT.8.§ (3) alapján. A KT. 133.§ (1) bekezdése alapján az 5. évfolyamon első ízben a 2008/2009-es tanévben, majd azt követően az 5. és 6. évfolyamon felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást. Az erre való felkészülés érdekében a 2007/2008-as tanévben 3 fő, a 2008/2009-es tanévben 2 fő 120 órás pedagógus-továbbképzésen vett részt. Cél:  Alapkészségek, anyanyelvi, matematikai, természettudományos, idegennyelvi, kulcskompetenciák fejlesztése  hatékony önálló tanulás kialakítása,  digitális, szociális, állampolgári, kezdeményező és vállalkozói, esztétikaiművészeti kifejezőképesség Feladat:  Esélyegyenlőség segítése,  tartalomba ágyazott képességfejlesztés A nem szakrendszerű oktatásban a nem szakrendszerű foglalkozásokon nyújtott teljesítményt szövegesen értékeljük.

7.2.1 Felhasznált időkeretünk: A rendelkezésre álló időkeret a kötelező és a nem kötelező órák terhére évi 25 % ban határozzuk meg, mely évi 259 óra. A megvalósításához átcsoportosított szaktárgyi órák: 5. osztályban: Magyar:

1 óra

Matematika:

1 óra

Természetismeret:

0.5 óra 86


Történelem:

0.5 óra

Informatika:

0.5 óra

Életvitel:

0.5 óra

Osztályfőnöki

0,5 óra

6. osztályban: Magyar:

1 óra

Matematika

1 óra

Természetismeret:

0.5 óra

Történelem:

0.5 óra

Informatika:

0.5 óra

Életvitel:

0.5 óra

Osztályfőnöki:

0.5 óra

Mindkét évfolyamon az idegen nyelvű órákba, heti 0.5 nem szakrendszerű óra kerül beépítésre. (naplóban, tanmenetben n.sz. rövidítéssel jelölve)

7.2.2 A megvalósítás szervezeti formái: 1. Tanulás módszertani hét az első és második félév első hetében 2x25 óra = 50 óra 2. Projekt (1hét) - témája évente kerül meghatározásra 3. NSZO elnevezéssel témanap, a hét meghatározott napján 4. Kirándulás, terepgyakorlat

1x26 óra = 26 óra 34x4,5 óra = 153óra 2x6 óra = 12 óra

5. Nyelvi órába beépítve

37x0.5óra = 18 óra

Összesen:

259 óra

7.2.3 Munkamódszereink: Egyéni foglalkoztatás, páros munka, kooperatív, differenciált csoportmunka, projekt, erdei iskola. A téma napokon minden osztályban egy-egy órán a fejlesztő pedagógus is bekapcsolódik, párhuzamos óravezetéssel segítve a legjobban lemaradó tanulók felzárkóztatását. A nem szakrendszerű órák tematikáját, részletes kidolgozását az ÖTRŐL HATRA, a RAJT és az IRÁNYTŰ módszertani kézikönyvek alapján a tanmenetek tartalmazzák.

87


7.2.4 Fejlesztendő területek: •

Olvasáskészség, olvasástechnika, szövegértő, élményszerző olvasás, szóbeli és írásbeli szövegalkotás, kommunikáció

•

Íráskészség

•

Jegyzetelési technika

•

Elemi számolási készség, számírás, mértékegység-váltás és a négy alapművelet 100-as számkörben.

•

Elemi rendszerező képesség

•

Térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódás.

•

Gondolkodás és tanulás fejlesztése.

•

Szociális kompetenciák fejlesztése

•

Életpálya-építés

7.2.5 Mérés, értékelés: 5. osztály elején bemeneti mérést végzünk az alapkészségekről előre összeállított szöveges értékelés alapján. A tanuló regisztrált egyéni szintjétől való elmozdulást folyamatosan jelezzük az egyéni értékelő lapokon, illetve 5. és 6. osztály végén, a kimeneti mérést végzünk. (lásd táblázat)

7.2.5.1 Szöveges értékelés szempontjai: Név: _______________________ 1

Beszédkészsége

2

Szókincse

3

Emlékezete, megfigyelő képessége Együttműködő képessége

4

5

Egyéni tanulása

6

Önellenőrző képessége

7

Olvasása

választékos, érthető, kevés nyelvhelyességi hibát ejt, nehezen fejezi ki magát, sok lényegtelen elemet használ, beszédhibás gazdag, választékos, átlagos, megfelelő, szegényes, fejlesztendő pontos, átlagos, pontatlan, felületes, alacsony szintű, fejlett, csoportvezetésre képes, együttműködő, változó, együttműködésre nem képes, akadályozza az együttműködést, önálló, kevés segítséggel dolgozik, csak segítséggel dolgozik, nem képes a feladatra koncentrálni magabiztos, fejlett, kicsit bizonytalan, külső ellenőrzésre van szüksége, elsiklik hibái felett, bizonytalan, nem képes rá, kifejező, folyamatos, lendületes, kevés hibát vét, sok hibát vét, akadozós, újra olvas szavakat, szóképekben

88


8

Szövegértése

9

Szövegalkotása

10 Írása 11 Helyesírása 12 Számok írása olvasása 13 Alapműveletek végzése 14 Mértékegységek, mennyiségek, kapcsolata, használata 15 Szöveges feladatok 16 Gondolkodása 17 Tudását, ismereteit a gyakorlatban 18 Az összefüggéseket

olvas, szótagolva olvas, biztos, a kérdésekre pontos választ ad, pontatlan hibás választ ad, csak részben érti amit olvas, nem érti az elolvasottakat, érthető, hibátlan, nehezen fejezi ki gondolatait, nem képes önálló szövegalkotásra, olvasható hibátlan, olvasható kevés hibával, megfelelő, olvashatatlan, betűket kever, betűket kihagy, tempója gyors, megfelelő, akadozó, kissé lassú, nagyon lassú, kifogástalan, jó, megfelelő, kevés hibát vét, sok hibát vét, leggyakrabban a: _________________________________ pontos, biztos, megfelelő, keveset hibázik, sokat hibázik, pontos, biztos, megfelelő, keveset hibázik, legkevésbé a:___________________________________________ pontos, biztos, megfelelő, kevés hibát ejt, sokat hibázik, nem tudja, érti a szöveget, megoldási terét jól végrehajtja, kicsit hibázik, szövegértésben magyarázatra szorul, nem tudja értelmezni a szöveget, gyors, logikus, kicsit nehézkes, segítségre szorul, nincsenek önálló gondolatai alkalmazni tudja, részben alkalmazza, nem tudja alkalmazni, megérti, részben érti meg, nem érti meg

Bemeneti mérés színe: 5. osztály végén az értékelés színe: 6. osztály végén kimeneti mérés színe:

7.3 Kompetencia alapú oktatás Intézményünkben kompetencia-alapú oktatás folyik a 2006/2007-es tanévtől, a HEFOP 3.1.3 pályázati program keretében szövegértés-szövegalkotás „A” és „B”, , matematikai logika „A” és „B”, valamint idegen nyelv – angol – „A” kompetenciaterületeken. A 2009/2010-es tanévtől az elnyert TÁMOP 3.1.4 pályázatban vállaltak szerint újabb tanulócsoportok kapcsolódtak be a munkába, valamint a szociális és életviteli kompetencia

fejlesztése

is

elindult

89

egy

2.

és

egy

7.

osztályban.


7.3.1 MODULOK A 2010/11-ES TANÉVBEN Osztály 1.a

A MODUL

B MODUL

Szövegértés, szövegalkotás Matematikai logika

1.b

Szövegértés, szövegalkotás Matematikai logika

2.a

2.b

Szociális és életviteli komp

Szövegértés, szövegalkotás (Matemati-

Szövegértés, szövegalkotás

ka)

Matematikai logika Szövegértés, szövegalkotás

3.a

Szövegértés, szövegalkotás Szociális és életviteli komp.

3.b 4.a

Matematikai logika Matematikai logika

4.b

Matematikai logika

5.a

Matematikai logika

Történelem: szövegértés, szövegalkotás

5.b



6.a

Matematikai logika


6.b



7.a

Idegen nyelv - német


7.b

Matematikai logika


Szociális és életviteli komp. 8.a

Idegen nyelv - angol

Fizika: szövegértés, szövegalkotás Történelem: szövegértés, szövegalkotás

8.b

Matematikai logika

Fizika: szövegértés, szövegalkotás

Szociális és életviteli komp.


HEFOP: zöld

TÁMOP: piros

Követő: kék

90


7.4 ÓRASZÁMOK A Kt. ALAPJÁN Tanév

2009/10 Ált. isk. Napközi Iskolaotthon magántanuló SNI

Kötelező óraszám Kt. 52.§ (3) bek.

Nemzetiségi nyelv Kt. 52. § (4) bek..

Választható óraszám Kt. 52. § (7) bek.

355 97,5 45

19,75

60,1

Egyéni fejlesztés Kt. 52. § (11) bek. 42,6

10 23,25

91

Besz. óraszám II/a

17

1.o Tantárgy/évf. Á Magyar ny és i. 8 Történelem Idegen nyelv Horvát Matematika 5 Fizika Kémia Biológia Term. ism. 1 Földrajz Ének-zene 1 Rajz 1 Tech. életv. 1 Informatika Testnevelés 3 nem szakrendszerű Oszt.fői. Modulok: Tánc és dráma Etika Mozgókép és m. Egészségtan Hon és népism. Kötelező a trv. 20 Nemz.10% Horv Választható órák Horvát 2

2.o Á

H 8

3.o Á

H 8

8

4.o Á

H 8

8

5.o Á

H 7

7

3 5

5

5

5

5

4

2 1 4

1

1

1

1

1

2

2

1 1 1

1 1 1

1 1 1

1 1 1

1 1 1

3

3

3

3

3

20 2 2

20

20 2 2

20

20 2 2

1 1 1 0,5 3

22,5

1 1 1 0,5 3

22,5 2 1

6.o Á

H 3 1 3

7.o Á

H 3 1 3

3

3 1 2 1 3

3

3 1 2 1 3

1,5

1,5

1,5

1,5

1 1,5 0,5 1 2,5

1 1,5 0,5 1 2,5

1 1,5 0,5 1 2,5

1 1,5 0,5 1 2,5

3 0,5

3 0,5

3 0,5

3 0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5 22,5

0,5 22,5 2 1

0,5 22,5

0,5 22,5 2 1

8.o H

4 2 3

Á

H

3 1,5 1,5 1,5

4 2 2 1 3 1,5 1,5 1,5

3 1,5 1,5 1,5

4 2 2 1 3 1,5 1,5 1,5

1,5 1 1 1 1 2,5

1,5 1 1 1 1 2,5

1,5 1 1 1 1 2,5

1,5 1 1 1 1 2,5

0,5

0,5 0,5

0,5

25

25 2,5

25

25 2,5 0,5

4 2 3

0,5


német Magyar ny és i. nem szakrendszerű Biológia Történelem Testnevelés Oszt.fői. Matematika Informatika Összes óraszám

1

1

1 0,5 1

20

24

20

24

21

24

0,5 24

93

0,5 26

0,5 1 1

1

0,5 0,5 0,5

0,5 0,5 0,5

0,5 0,5 0,5

0,5 0,5 0,5

26,5

28,5

26

28

0,5 1

0,5 1

0,5 1

0,5 1

26,5

29,5

26,5

29,5

7.4.1 Nem kötelező tanórák felhasználása A mindenkori tantárgyfelosztásban (a fenntartó hozzájárulásával) rögzítettek szerint Kt.52.§.(7.) bekezd. alapján: csoportbontásra választható órákra szakkörökre ISK foglalkozásokra Nemzetiségi nyelv - a Kt 52.§ (4) bekezdés alapján: csoportok száma alapján (horvát nyelv) Kt.52.§.(11) bekezd. alapján: egyéni foglalkozásokra felzárkóztatásra versenyekre való felkészítésre habilitációra, rehabilitációra Beszámítható óra (II/a) osztályfőnöki teendőkre munkaközösség vezetők órakedvezményére

94


8 A tankönyvek és más taneszközök kiválasz-tásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított és megfelelnek a kompetencia alapú oktatási szemléletnek . A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál (testnevelés, technika, rajz) egyéb eszközökre is szükség van: Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tan ulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján, egyeztetve az iskola szülői szervezetével. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév félévi szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. Az első osztályosok szüleit a beiratkozáskor tájékoztatjuk a szükséges eszközökről. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: 

A taneszköz feleljen meg a NAT követelményeinek, az iskola helyi tantervének!



A kompetencia-alapú oktatás szemléletét tükröző taneszközök, tanári segédeszközök prioritást éleznek.



Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.



A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

95


9 Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészülés-hez előírt házi feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az új ismeretek elsajátításának, a tanult tananyag begyakorlásának valamint a következő tanítási órára való felkészülésnek egyik biztosítéka a házi feladat. Lehetőség szerint képességek alapján differenciált házi feladatot adunk. A tanulás terhelés szabályozása érdekében iskolánk tantestülete a következő elveket és korlátokat állapítja meg: 1. A tanítási napokra adható házi feladat lehet írásbeli és szóbeli is de, ennek mennyiségét úgy kell megállapítani, hogy az elkészítése/a felkészülés ne haladja meg – az átlagos képességű tanuló esetében – a napi 1 – 1,5 órát az alsó tagozatban, a felsőben a napi 2- 2,5 órát. 2. Az 1-4. évfolyamon a tanulók a hét végi pihenőnapokra, a tanítási szünetekre sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot nem kaphatnak. (Szorgalmi feladat, gyűjtőmunka adható.) 3. Az 5-8. évfolyamon a hétvégi pihenőnapokra, a szorgalmi időben biztosított tanítási szünetekre sem adható fel több házi feladat, mint az egyes tanítási napokra. Kivételt képez a memoriter, házi dolgozat, kötelező olvasmány.

10 A tanulók értékelésének, ellenőrzésének helyi rendszere Az értékelést megalapozó ellenőrzés célja 

a tanulók minősítése



a visszajelzés a szülőknek, az iskolának a tanuló tudásáról, az esetleges hiányosságokról



az önértékelés képességének kialakítása



a személyiség fejlesztése

Az ellenőrzés és az azt követő értékelés legyen 

pedagógiailag kifogástalan



folyamatos, rendszeres, tervszerű és aktuális



kiszámítható, nem kampányszerű



sokoldalú, vegye figyelembe a tanuló valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét 96




módszertanilag változatos



konkrét, objektív és igazságos, szükség esetén méltányos /vegye figyelembe, hogyan változott a tanuló teljesítménye önmagához képest/



lehetőség szerint kollektív, vegye figyelembe az osztályközösség véleményét is



természetes kísérője a tanulási folyamatoknak, ne kísérje túlzottan feszült légkör!



Személyre szabott

Az ellenőrzés és értékelés során figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét a tanuló önmagához viszonyított fejlődését is. Az osztályozás nem lehet a fegyelmezés, büntetés eszköze. Az ellenőrzés, értékelés formái 

szóbeli beszélgetés, összefüggő felelet, kiselőadás, stb.



írásbeli feladatlap, teszt, dolgozat, témazáró, házi dolgozat, stb.



gyakorlati munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény, hangverseny, versenyeredmény



Egyéb tanulói tevékenységek: olvasmánynapló, prezentáció, projektek

Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést – ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára. Az integrációs felkészítésben résztvevő tanulókat háromhavonta szövegesen is értékeljük.

10.1.1

Az írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a beszámolás eredményének súlya, szerepe a tanulói minősítésben

A beszámoltatás formái 

röpdolgozat



témazáró dolgozat

A beszámoltatás rendje, korlátai: o Egy tanítási napon legfeljebb két írásbeli beszámoló íratható az iskolában (pl. egy röpdolgozat és egy témazáró). o A témazáró 30 percnél hosszabb, 3 leckét meghaladó anyagrészt ölel fel, időpontját a szaktanár egyezteti az osztállyal/csoporttal. o A beszámoltatási órát összefoglaló-rendszerező, áttekintő óra előzi meg, amely segíti az otthoni felkészülést. Ilyen esetben a beszámoló eredménye a félévi/év végi osztályzatok megállapításában kiemelt szerepet kap. 97


o Ugyanilyen kiemelt, súlyozott módon kell figyelembe venni az év végi felmérések eredményét is. o Az év eleji felmérések tájékoztató jellegűek, ezért %-os formában értékeljük. o Az egyes évfolyamok tantárgyi ismereteiről év elején az előző tanév év végi felmérése tájékoztat, így lehetőség nyílik a tanév végi és tanév eleji tudásszint összevetésére. Az év eleji ismétlés súlypontjait meghatározzák a hiányosságok. Röpdolgozat (kb. 10-15 perces megoldási/elkészítési időt igénylő) bármikor előzetes bejelentés/egyeztetés nélkül is íratható. Ennek eredménye egyenértékű a szóbeli felelettel. Elégtelen témazáró dolgozat esetén a tanuló a szaktanárral egyeztetve választhat: Írásban vagy szóban tesz beszámolót a témakör anyagából. Hiányzás esetén a tanuló a tananyagot a szaktanárral megbeszélve, a mulasztás idejével arányosan, legfeljebb 5 munkanap alatt pótolja. A tanuló évente és tantárgyanként 2 alkalommal megfelelő indok esetén felmentést kérhet/kaphat a szóbeli és/vagy írásbeli számonkérés alól. Kivétel az előzetesen egyeztetett témazáró dolgozat. Az értékelés módjai k) szöveges l) értékelés 5 fokozatú számskálával A) Alsó tagozat 1-4. évfolyam 

A 2004/05-ös tanévtől kezdődően felmenő rendszerben működik a szöveges értékelés a negyedik évfolyam első félévig.

 

A tanulók félévkor és év végén értékelő lapot kapnak.

Az értékelés a pedagógusok által kidolgozott mondatbank alapján történik. Év közben más módon is értékelünk (piros pont, jutalomkártya).



A negyedik évfolyamon tanév végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.



Az integrációs programban résztvevő tanulók (alsós, felsős) negyedévenként szöveges értékelést kapnak a pedagógusok által kidolgozott és erre rendszeresített nyomtatványon, amit egy közös találkozás során a szülőknek is alá kell írni.

B) Felső tagozat 5-8. osztály 

A tanulók teljesítményét félévkor és tanév végén osztályzatok fejezik ki.



A félévi és év végi osztályzatok a tanulók tantárgyankénti összteljesítményét tükr özik. A heti 1 és1,5 órás tárgyak esetén félévente minimum 2 érdemjegy szükséges, 2 és ennél több heti óraszám esetén legkevesebb 4 osztályzat szükséges. 98




Az osztályzatok kialakításában a témazáróknak kiemelt szerepe van.



Az értékelés alapja a helyi tanterv követelményrendszere



A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő ért esíti a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az os ztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az estlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.



A belépő tantárgyak közül az 5. évfolyamon történelemből nem osztályozunk, szöveges értékelést adunk: kiválóan teljesített (5) jól teljesített

(4)

megfelelően teljesített(3) részt vett (2) 

Az egészségtan és etika modulokat kivéve a modulokat önálló tantárgyként oktatjuk, az előbbieket az osztályfőnöki órákba integrálva tanítjuk.



A tánc és dráma, mozgókép és médiaismeret, hon és népismeret modulokból, valamint technika és életvitelből osztályzat helyett szöveges értékelést kapnak a tanulók: kiválóan teljesített (5) jól teljesített

(4)

megfelelően teljesített(3) részt vett (2) 

A 2. idegennyelvet nem kötelező tanórai keretben tanulók osztályozó vizsgát tehetnek, félévkor érdemjegy kerül az ellenőrzőbe, év végén szöveges értékelést kap a tanuló a bizonyítványába, a megjegyzés rovatba

Az osztályzat (érdemjegy) akkor Jeles (5): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni is képes. Jó (4): ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit, kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását. Közepes (3): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti, csak nevelő segítségével tudja alkalmazni tudását. Elégséges (2): ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz szüks éges ismereteit sajátította el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladatvégzésre. Elégtelen (1): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői s egítséggel sem képes önálló feladatvégzésre. A szöveges értékelés szempontjai 99




tartalmazza milyen mértékű a tanuló fejlődése önmagához képest a tantervi követelmények alapján



a tanuló milyen ismereteket sajátított el, hol vannak a hiányosságai



tájékoztasson a tanuló tantárgyhoz fűződő viszonyához



a tanuló munkavégzése során milyen az önállósága, önellenőrzése, feladattudata, alkalmazkodása, szervezkedése



irányt mutat a továbbfejlődéshez

Az érdemjegy (osztályzatok) osztálykönyvi bejegyzésének formái piros tintával: év eleji-, félévi-, év végi dolgozatok, témazáró dolgozatok kék tintával: gyakorlat (testnevelés) írásbeli és szóbeli feleletek munkadarab, munkafeladat (technika, életvitel, rajz) hangos olvasás, íráskép, külalak(alsó 2-4 oszt.) félévi, évvégi osztályzatok zöld tintával: gyűjtőmunka szorgalmi feladatok kiselőadások füzetek rendje, külalak (felső tagozat) memoriter hangos olvasás (felső tagozat)

10.1.2

A magatartás és a szorgalom értékelése

Alsó tagozaton (1-4. évfolyamon) a tanulók magatartásának és szorgalmának félévi és év végi értékelése szövegesen történik. Az 5-8. évfolyamon félévkor osztályzattal, év végén szövegesen történik. (példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2)) A első-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását és szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén szövegesen vagy érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: 100


Példás (5) az a tanuló, aki: 

a házirendet betartja;



a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;



kötelességtudó, feladatait teljesíti;



önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;



tisztelettudó;



társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, s egítőkészen viselkedik;



az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;



óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;



nincs írásbeli figyelmeztetése vagy megrovása;

a) Jó (4) az a tanuló, aki: 

a házirendet betartja;



tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;



feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;



feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;



az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;



nincs írásbeli intője vagy megrovása.

b) Változó (3) az a tanuló, aki. 

az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;



a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;



feladatait nem minden esetben teljesíti;



előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;



a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;



igazolatlanul mulasztott;



osztályfőnöki intője van.

c) Rossz (2) az a tanuló, aki: 

a házirend előírásait sorozatosan megsérti;



feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;



magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;



társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; 101




viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadá-lyozza;



több alkalommal igazolatlanul mulaszt;



több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a fels orolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szü kséges. A felső tagozaton a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A tanulók szorgalmát az1-4. évfolyamon az osztályfőnök szövegesen minősíti és azt az értesítőbe ill. a bizonyítványba bejegyzi. Az 5-8. évfolyamon félévkor osztályzattal, év végén szövegesen értékelünk. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: 

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;



tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;



a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;



munkavégzése pontos, megbízható;



a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;



taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

b) Jó (4) az a tanuló, aki: 

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;



rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;



a tanórákon többnyire aktív;



többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való rés zvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;



taneszközei tiszták, rendezettek.

c) Változó (3) az a tanuló, akinek: 

tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;

102




tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;



felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;



érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;



önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: 

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;



az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;



tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;



feladatait többnyire nem végzi el;



felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;



a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;



félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a fels orolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

10.2 A tanulók fizikai állapotának mérése 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok: 1.

feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése)

2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) 103


Maximális időtartam: négy perc. 3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. 4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. 4. feladat: COOPER TESZT (12 perc futás)

11 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei 1. Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: 

a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;



a szülő személyi igazolványát;



a gyermek lakcímkártyáját;



a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt);



a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem voltóvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta);



a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;



szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: 

a tanuló anyakönyvi kivonatát;



a szülő személyi igazolványát;



az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;



az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 104


5. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. 6. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a t anuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 7. Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödiknyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.)

12 A magasabb évfolyamra lépés feltételei 1. Az első-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. A szülő külön kérésére is lehet évfolyamot ismételni az 1 – 3. osztályban. 2. A sajátos nevelési igényű tanulóinknál az első évfolyamot előkészítő jellegűnek t ekintjük. 3. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. 105


4. Sajátos nevelési igényű tanulóinknak a negyedik évfolyam követelményeinek teljesítésére 2 tanév áll rendelkezésükre. 5. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A negyedik-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a t ovábbhaladáshoz. 6. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon tanév végén elégtelen osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. 7. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon a javítóvizsgán elégtelen osztályzatot szerez, az évfolyamot ismételni köteles. 8. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika, kémia, biológia, idegen nyelv, természetismeret, informatika stb. tárgyakból, ha: 

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;



az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírttól eltérő idő alatt teljesítse;



egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, emiatt nem osztályozható és a nevelőtestület így döntött;



ha mulasztásai miatt nem tett eleget beszámolási kötelezettségének az adott tantárgyból



magántanuló volt.

9. Ha a 250 óránál többet mulasztó tanuló igazolatlan óráinak száma meghaladja a 125-öt, osztályozó vizsgát nem tehet, az évfolyamot ismételni köteles.

106


ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE

107


Helyzetelemzés ....................................................................................................... 110

1. 1.1.

Nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelvei:.................................................... 110

1.2.

Nevelő-oktató munkánk pedagógiai céljai: .......................................................... 111

1.3.

A tehetséggondozás feladatai.............................................................................. 113

1.4.

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................. 113

1.5.

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ..................................................... 115

1.6.

A tanulói jogviszony létesítésének feltételei ........................................................ 115

1.7.

A Képzés rendje ................................................................................................... 115

1.8.

A beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .... 115

1.9.

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ............................................... 116

1.10. A tanulók teljesítménye és szorgalma értékelésének, minősítésének formája.. 117 1.11. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő – oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ............................................................................... 119 1.12. Az alkalmazható tankönyvek, tanulási segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: ...................................................................................................... 120 1.13. Személyi feltételek ............................................................................................... 120 1.14. Pedagógusok továbbképzése: ............................................................................. 120 1.15. Pedagógusok teljesítményértékelése, minősítése .............................................. 120 1.16. A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái ......................... 121 HELYI TANTERV TANSZAKOKKÉNT ÉS ÉVFOLYAMONKÉNT ....................... 122

2. 2.1.

Iskolánkban tanított tantárgyak: ........................................................................... 122

2.2.

Iskolánkban tanított tantárgyak óraszámai .......................................................... 123

2.3.

Klasszikus zene .................................................................................................... 125

2.3.1. Zongora ............................................................................................................. 125 2.3.2. Szintetizátor ...................................................................................................... 127 2.3.3. Harmonika......................................................................................................... 129 2.3.4. Furulya .............................................................................................................. 131 108


2.3.5. Fuvola ............................................................................................................... 133 2.3.6. Klarinét .............................................................................................................. 135 2.3.7. Trombita ............................................................................................................ 137 2.4.

Népzene................................................................................................................ 139

2.4.1. Citera ................................................................................................................. 139 2.5.

Kötelező tantárgy: ................................................................................................ 141

2.5.1. Szolfézs............................................................................................................. 141 2.6.

Kötelezően választható tantárgy:......................................................................... 144

2.6.1. Zenetörténet...................................................................................................... 144 2.7.

Választható tantárgy:............................................................................................ 145

2.7.1. Kórus: ................................................................................................................ 145

109


„Egy nemzet zenei műveltsége nemcsak alkotó és előadóművészeinek számával mérhető, hanem még inkább azzal, hogy a zene szeretete és ápolása mily széles körben terjedt el.” (Bárdos Lajos)

1. Helyzetelemzés Iskolánk régi hagyományokkal rendelkező, 8 évfolyamos alapműveltséget oktató általános iskola és óvoda, melynek keretein belül működik az alapfokú művészetoktatási intézmény zeneművészeti ága. Fenntartója a Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás. A város egyetlen általános- és zeneiskolája, ahová 14 település tanulói járnak Együttműködési szerződés alapján biztosítjuk a kistérségi társuláshoz tartozó vajszlói Kodolányi János Általános Iskola, Szakiskola és Óvoda tanulóinak hangszeres oktatását. A hangszeres oktatás a Bodonyi úti épületben folyik, csatlakozva a délelőtti tanításhoz, a tanulók egyéb elfoglaltságaihoz igazodva. Fontos feladatnak tekintjük a zene értékeinek közvetítését, a zenei tevékenységhez kötődő élmények megismerést, a zene szeretetének átadását. A szülők jogos kívánsága, hogy gyermekeik a tehetségüket kibontakoztathassák, fejleszthessék iskolánkban. Ennek egyik színtere az alapfokú művészeti oktatás

1.1.

Nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelvei:

Oktató – nevelő munkánkat elsősorban a zene szeretetére, annak hallgatása és művelése iránti igény felkeltésére építjük. Hisszük és valljuk, hogy a zene nemesebbé tesz, személyiségformáló hatása az élet valamennyi területére befolyással bír. Zenét tanuló növendékeink gazdagodnak ezáltal, ez egyéb eredményeikben is tükröződik. A zenetanulás folyamata, a mindennapos gyakorlás kitartást, szorgalmat igényel, ennek fejlesztése kiemelt feladatunk. A hangszeres órákon erre különösen nagy hangsúlyt fektetünk. A csoportos órákon való részvétel, a közös éneklés, muzsikálás a másokra való odafigyelésre is szoktatja növendékeinket. A szerepléseken, hangversenyeken felelősséget kell vállalniuk saját magukért, és társaikért. Ez a közösségi szellem erősödését is szolgálja, de az egyén szempontjából is fontos. A gyermekeket életkori sajátosságaihoz igazított követelmények elé állítjuk, azok teljesítése erőfeszítést követel ugyan, de a cél sosem elérhetetlen. Ped agógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése áll. Minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerinti önmegvalósítás lehetőségét. 110


Arra törekszünk, hogy növendékeinkben kialakuljon a reális önértékelés képessége és az egészséges önbizalom. Pedagógiánk alapvető célja egyrészt, hogy a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, motivációjú, kultúrájú növendékekkel - képességüknek és tehetségüknek megfelelően foglalkozzunk, másrészt arra törekszünk, hogy növendékeink képesek legyenek a művészetek befogadására, értésére és művelésére, minél több művészeti ág iránti érdeklődésre, nyitottságra. Ezt segíti az alkotó pedagógiai légkör, melynek jellemzői egyfelől az igényesség, másrészt a növendékek jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság. A zeneiskolásainkat meg kell tanítanunk a zene írására és olvasására. Vezessük rá őket a zene logikájára, formai összefüggéseire. Ismertessük meg őket a főbb zenei stílusok sajátosságaival, a zenetörténeti összefüggéseivel. A népzenével foglalkozó növendékeket ismertessük meg szűkebb és tágabb környezetük népzenei kultúrájával, kiemelten kezeljük egy némuló népzenei táj, az ormánsági nép népdalkincsének újjáélesztését és terjesztését.

Nevelő-oktató munkánk pedagógiai céljai:

1.2. 

A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése.



A zenei olvasás és írás készségének megalapozása és kifejles ztése.



A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése.



Az alapfokú zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását.



A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket.



A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására.



A zeneoktatás a különböző zenei műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. 111




Tanulói többségének tudását olyan szintre kell fejlesztenie, hogy képesek legyenek amatőr muzsikálásra kamaraegyüttesben vagy zenekarban.



Az átlagosnál jobb képességű növendékeit fel kell készítenie közép – illetve felsőfokú intézményben való továbbtanulásra.



Neveljen az értékes zene szeretetére.



Ösztönözze tanulóit hangverseny- és operalátogatásra, a rádió és televízió zenei műsorainak meghallgatására, értékes hangfelvételek gyűjtésére.



Motiválja növendékeit a zenei tárgyú könyvek és ismeretterjesztő művek olvasására.



A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített és ezáltal motivált munkában kell fejleszteni a növendékek felelősségtudatát, a kitartás képességét és az érzelemvilág gazdagodását;



A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása).



A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása.



Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása.



A zenei műszavak és jelentésük megismertetése.



A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése.



A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése.



A kortárs zene befogadására nevelés.



Az értékes zene megszerettetése.



A növendékek zenei ízlésének formálása: a tanulók életkorának megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására való ösztönzés.



A társművészetek iránti nyitottság kialakítása.



A zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben.



Tehetséggondozás: a zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra. 112




A növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése.



A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése, közreműködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein. Az amatőr zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusban történő aktív részvételre való előkészítés, ösztönzés.



Cserekapcsolatok ápolása, létesítése hazai és – lehetőség szerint – külföldi zeneoktatási intézményekkel.



Erősíteni kell az Európához való tartozás tudatát és késztetni más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére;

1.3.

A tehetséggondozás feladatai

Elsődleges feladatunk, hogy a zenei téren tehetséget mutató tanulóknak a zenetanulást biztosítsuk, számukra tehetségük kibontakoztatására és fejlesztésére lehetős éget adjunk, az ehhez szükséges körülményeket biztosítsuk. Tanulóinknak lehetőséget biztosítunk a házi növendékhangversenyeken, az iskolai hangversenyeken és a különböző intézmények, illetve a város rendezvényein való szereplésre, a megyei hangszeres találkozókon való részvételre. A kiemelkedően jó zenei képességű növendékek esetében a főtárgy tanár, az azonos, vagy rokon tantárgyat tanító tanárok véleményének figyelembevételével javasolja a tanuló szüleinek a zenei pályára való felkészülést. A szülőkkel történő egyeztetés alapján a kiemelkedő képességű tanulóknak lehetőségük van a zeneiskola „B” tagozat szerinti oktatásban részesülni. A „B” tagozatos tanulók eltérő, emelt szintű képzést kapnak, mely megmutatkozik az óraszámban, a tantervi követelményekben, az elvégzendő anyagmenynyiségben. A zenei pályára készülő növendékeknek a második évfolyamtól biztosítjuk az emelt szintű képzést. A „B” tagozatos tanulók tanítása fokozottan igényli a tanárai együttműködését, ahol a főtárgy tanár az elméleti órák tanáraival együttműködve, a tanszak többi tanárának és a szaktanácsadók véleményének meghallgatásával készíti fel a növendéket a zenei pályára. A szülő folyamatos tájékoztatást kap az előmenetelről, a pályára ker ülés reális kilátásairól.

1.4.

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A zenei nevelést – mint Kodály is vallotta – 9 hónappal a születés előtt kell elkezdeni. Fontos kérdés, hogy milyen zenével. Kokas Klára gondolatait kölcsönözve „… napjaink zenei környezetszennyezése, a gyakran dübörgő hangerővel folyamatosan áradó zenei szemét, 113


az egyéb zajokkal együtt felmérhetetlen károkat okoz. A zene eszközeivel, tömegméretekben előállítható az eladható silány és vacak zenei áru. A kisgyermek teljesen kiszolgált atott környezete zajártalmainak és zenei ízlésének. Ezért érzelmi fejlődését is jelentősen befolyásolja az őt ért zenei hatások minősége.” A művészeti tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetős égét. Valljuk, hogy személyiséget formálni csak az egész személyiségre hatni tudó művészetek jelenlétével lehet. A művészetek táplálják a növendékek kialakuló érzésvilágát, egyfajta minőségre való igényességet alakítanak ki bennük, s egyben szűrőként is szolgálnak az őket ma érő inger özönben. A művészeti nevelés biztosítja a személyes tapasztalatszerzést, mint tanulási módszert. A tanulók élményszerűen tapasztalják meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a zeneművészetben ötvöződnek. A művészeti neveléssel lehetőséget biztosítunk arra, hogy minden tanuló élje át a siker élményét, és ezzel fejlődjön önismerete és erősödjön egészséges önbizalma. Az alapfokú művészeti nevelés feltárja a növendékekben a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség. Művészeti nevelésünk megalapozza a tanulók esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az értékes alkotások iránti igényét. A művészeti oktatás által létrejött pozitív élmények hozzásegítenek azokhoz az emberi tulajdonságokhoz, magatartási szokásokhoz, amelyek a műveltség területén az eredményes haladás, szereplés összetevői. A naponkénti gyakorlások eredményeképp fejlődik a memória, a motívumsorok, dallamok memorizálása edzi a bevésés képességét. A népdalokon gyarapodott színes és gazdag szókincs, a tanulók fogalmazási és kifejezésbeli készségét fejleszti. A kiművelt növendék mozgáskultúrája is hatványozottan fejlődik. A tempó és dinamika betartása, a figyelmet és a koncentrációt fejleszti. A művek előadása különös figyelem-összpontosításra és rendre is szoktat. A zeneiskolába járó növendékek „szép” iránti elkötelezettsége, igényessége fokozatosan megnyilvánul a munkához való hozzáállásukban és a magatartásuk kulturáltságában is.

114


1.5.

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Ösztönözze tanulóit az aktív társas együttmuzsikálásra, éneklésre, mely erőt, hitet, akaratot, s a másokra való odafigyelés képességét fejleszti, ugyanakkor fegyelemre szoktat. Sikerélmény eléréséhez lehetőséget kell adni az iskolai, városi, városkörnyéki rendezvényeken való nyilvános szereplésre.

1.6.

A tanulói jogviszony létesítésének feltételei

A tanulói jogviszony beiratkozással jön létre. Ehhez a szülőnek írásban kell nyilatkoznia, hogy a művészeti oktatást igénybe kívánja venni gyermeke számára. A tanuló jogviszonya tanév közben csak különösen indokolt esetben szűnhet meg. A beiratkozás időpontja minden tanévben előképzősök részére május 31-ig, magasabb évfolyamra lépés esetén szeptember 5-ig.

1.7.

A Képzés rendje

A képzési idő: 12 év (maximálisan) A képzés szakaszai: - előképző: max. 2 év - alapfok: max. 6 év - továbbképző max. 4 év A képzés formája: - egyéni és csoportos Csoportlétszámok: - szolfézs, zenetörténet tanszakon min. 8 max. 15 fő - kamarazenénél min. 2 max.15 fő - kórusnál a 15 főt is meghaladhatja A képzés kimenetei: - művészeti alapvizsga (az alapfok befejeztével, rövid tanszakon a 4. év, hosszú tanszakon a 6. év végén) - művészeti záróvizsga (a továbbképző befejeztével) A térítési díj, a tandíjfizetési kötelezettséget, a kedvezményeket az OM 8/2000.(V. 24.) rendelete alapján a fenntartó szabályozza.

1.8.

A beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelmé-

nyei és formái Hangszeres tárgyak esetén: Kötelező jellegű beszámoltatásra félévkor és a tanév végén kerül sor. A növendékeknek beszámoló keretében számot kell adniuk mind technikai felkészültségükről, mind az el őadási készségükről. A beszámoló bizottság előtt történik. Hangszeres előkészítő esetén a 115


beszámoló nem kötelező, illetve a főtárgy tanár megítélése szerint a növendékkel való rövid foglalkozás keretében is meg lehet tartani. A bizottság tagja a főtárgy tanár, a munkaközösség vezetője, valamint az iskolavezetés valamelyik tagja. A félévi érdemjegyet a szaktanár állapítja meg, az értékelés alapja az éves munka, a havi osztályzatok. Az évközi meghallgatáson nyújtott teljesítmény nem játszik közvetlen szer epet az érdemjegy kialakításában. Az év végi beszámoltatáskor a főtárgy tanár javaslata alapján az osztályzatról a bizottság dönt. Rendkívül indokolt esetben a főtárgy tanár javaslata alapján a beszámolót kiválthatja f őtárgyszerű foglakozás a növendékkel a bizottság előtt. A beszámolónak ezt a formáját az igazgató engedélyezi, a döntés alapja minden esetben az, hogy a növendéket ne érhesse olyan jellegű negatív élmény, ami beidegződésként az egész zenetanulás folyamatára gyakorolna rossz hatást. Elméleti tárgyak esetén: A beszámolás év végén összefoglaló óra keretében történik, melyen az adott tantárgy t anárán kívül a munkaközösség vezetője, egy rokon tárgyat tanító tanár, és az iskolavezetés egyik tagja is jelen van.

1.9.

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

A magasabb évfolyamba lépésről az év végi beszámoló alapján dönt a beszámoltatást végző vizsgabizottság. A magasabb évfolyamba lépés feltétele a helyi tantervben megh atározott minimális követelményeknek való megfelelés. Amennyiben a bizottság döntésével a főtárgy tanár nem ért egyet, a magasabb évfolyamba lépésről a végső döntést a nevelőtestület hozza meg. Elméleti tárgyakból a magasabb évfolyamba lépés feltétele az év közben szerzett érdemjegyek alapján kapott legalább elégséges osztályzat. Amennyiben a tanuló a minimális követelményeknek nem felelt meg, pótvizsgát tehet, annak sikertelensége esetén tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja, évf olyamonként legfeljebb egy alkalommal. Az alapfok elvégzése után művészeti alapvizsgán való megfeleléssel jelentkezhet a továbbképző évfolyamokra. Felsőfokú továbbtanulás feltétele a művészeti záróvizsga, a továbbképző befejeztével. A tanuló 22 alkalommal történő igazolt mulasztása esetén nem osztályozható, tanulmányait a következő tanévben a megkezdett osztályban folytathatja.

116


1.10.

A tanulók teljesítménye és szorgalma értékelésének, minősí-

tésének formája A tanulók teljesítményét a hangszeres tárgyak esetében a főtárgy tanár folyamatosan képes ellenőrizni. Az egyéni oktatásból kifolyólag az elvárások jelzése és az ér tékelés minden óra szerves része. A szülő és a növendék felé a visszajelzés konkrét formája a havi osztályozás, ami jelzés a tanuló teljesítményének egyenletessége f elől is. Elméleti tárgyak esetén a tanuló évközi munkája értékeléseként érdemjegyek születnek, melyek alapján alakul ki a félévi, illetve az év végi osztályzat. A teljesítmény értékelésénél a következő érdemjegyeket használjuk: 

5 – jeles



4 – jó



3 – közepes



2 – elégséges



1 – elégtelen

Szolfézs előképző és kórus tantárgyak esetén az értékelés szöveges formában történik, az alábbiak szerint: 

Kiválóan megfelelt



Jól megfelelt



Megfelelt



Nem felelt meg

A

tanuló

szorgalmának

értékelésére

az

alábbi

érdemjegyeket

használjuk:

(Szolfézs előképző esetén csak szöveges formában.) 

5 – példás



4 – jó



3 – változó



2 – hanyag

A tanulók teljesítményének értékelése a minimum követelményekből kiindulva tört énik, ami a magasabb évfolyamba lépésnek is feltétele. Az érdemjegyek skálája azt fejezi ki, hogy a minimum követelményektől elmozdulva, mind a technikai, mind az előadói készség tekintetében mennyivel nyújt többet a tanuló. Ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja elsajátítani az anyagot, tanulmányait – évfolyamonként egy alkalommal – a megkezdett osztályban folytathatja.

117


A tanulók zenei tanulmányaik alapján egy szorgalmi jegyet kapnak. A főtárgy tanár feladata összegyűjteni a tanuló által felvett egyéb tárgyak tanárainak szorgalmi jegy javaslatát. A szorgalmi jegyet a főtárgy tanár az összes részjegy figyelembe vételével kell, hogy megállapítsa. A szorgalmi jegy kialakításánál a tanuló órára való készülése, az órán való aktivitása, az iskolai rendezvényeken való részvétele, a választható foglalkozások felvétele, a zenei élet eseményei iránti érdeklődés egyaránt szerepet játszik. A művészeti alapvizsga követelményszintjét, az alapfok utolsó évfolyamának követelményszintje határozza meg. A művészeti záróvizsga követelményszintjét, a továbbképző utolsó évfolyamának követelményszintje határozza meg.

118


A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő –

1.11.

oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke  Valamennyi hangszer oktatásához: 

A tanárok részére jó minőségű hangszer – mint munkaeszköz



Kölcsönözhető hangszerek a tanulók számának megfelelően



Megfelelő akusztikájú, szellőztetethető, hangszigetelt, jó megvilágítású tanterem.



Szerszámok, eszközök a hangszerek legalapvetőbb javításához, karbantartásához (csavarhúzók, kombinált fogó, tű, méhviasz, csipesz, púderpapír, hangszerolaj, hangolókulcsok, stb.)



Tantermenként legalább 3 db állítható magasságú kottaállvány



Metronom (tantermenként)



Hangoló (legalább 1 db)



Magnetofon (külön mikrofonnal), jó minőségű CD lejátszó, videó a növendékek produkciójának értékeléséhez



Folyamatosan gyarapodó könyv- és kottatár



A hangszeres irodalom szóló- és kamarazene művészi felvételei



Tantermenként zárható szekrény a fentiek tárolásához

 A fúvós hangszerek oktatására használt tantermekbe: 

A teljes alakot visszaadó tükör

 A citeraoktatáshoz: 

Legalább 3 garnitúra citerahúr

 Harmonika oktatásához: 

Forgatható zongoraszékek vagy különböző magasságú székek a növendékek testalkatának megfelelően

119


1.12.

Az alkalmazható tankönyvek, tanulási segédletek és tanesz-

közök kiválasztásának elvei: A tantervi követelmények figyelembe vételével a szaktanárok saját elképzeléseik szerint szabadon válogathatnak anyagot, minden tanuló esetén testre szabottan, az évfolyam nehézségi szintjét szem előtt tartva. Csoportos tantárgyak esetén az alkalmazható tankön yvek kiválasztásánál tekintettel kell lenni a csoportok átjárhatóságára, több évfolyam anyagát tartalmazó kiadvány használatára. Azonos minőségű és szerkezeti felépítésű tankönyv, tanulmányi segédlet, taneszköz es etén a kedvezőbb beszerzési árral rendelkezőt kell előnyben részesíteni. Az iskola által használt tankönyvek, kották, segédletek jegyzékét és azok árát a jogszabályi előírásoknak magfelelően az érdekeltek tudomására kell hozni.

1.13.

Személyi feltételek

A zeneiskola keretében két főállású és négy megbízási jogviszonyban dolgozó tanár látja el az órákat. A megbízással tanító tanárok általános iskolai (ének – zene szakos) tanárok. középfokú hangszeres végzettséggel rendelkeznek. Amennyiben új hangszer indítása válna lehetővé, úgy mindenképpen szükséges a hangszeres tanári állomány újabb szaktanárokkal való bővítése.

1.14.

Pedagógusok továbbképzése:

Intézményünkben a pedagógusok továbbképzésének az alábbi céljai vannak: - A meglévő, korábban szerzett ismeretek további mélyítése, - A pedagógiai program színvonalas végrehajtásához szükséges ismeretek megszerzése, - Felkészülés a minőségirányítási program megvalósítására. A konkrét éves tervet az iskola továbbképzési programja tartalmazza.

1.15.

Pedagógusok teljesítményértékelése, minősítése

Az 1992 évi XXXIII. törvény 2008.október 13-án elfogadott módosítása, az 1993 évi LXXIX. Törvény 40.par. és a 11/ 1994.(VI.8) MKM rendelet 32/ 2008 (XI.24) OKM 8. paragrafusa alapján a közalkalmazottak minősítésének és teljesítményértékelésének részletes kidolgozása (értékelő, önértékelő lapok, óralátogatási szempontok, tanulói kérdőívek,) az intézményi minőségirányítási programban található.

120


1.16.

A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének for-

mái Iskolánkban már hagyománya van annak, hogy mindkét félév folyamán tanszaki hangversenyt tartunk, ilyenkor minden növendék szerepel, s erre a szülőket meghívjuk. A hangszeres tanár illetve a kötelező tárgyakat tanító tanár ilyenkor a szülők számára tájékoztatást ad a gyermek előrehaladásáról, szorgalmáról. Lehetőség nyílik ilyenkor a személyes konzultációkra, az esetlegesen felmerülő problémák megbeszélésére is. Viszonylag kis településen működünk, így a szülők és a pedagógusok szinte napi kapcsolatban vannak, illetve a kapcsolattartás nem ütközik nehézségekbe. A szülők gyakran elkísérik gyermekeiket a szereplésekre is, néhányuk munkahelyén is szervez a növendékeknek bemutatkozási lehetőséget. Ezeket a szerepléseket továbbra is szívesen vállaljuk, hiszen így nem csak a jelenlegi n övendékek, de a leendő növendékek szülei is képet kapnak munkánkról

121


2. HELYI TANTERV TANSZAKOKKÉNT ÉS ÉVFOLYAMONKÉNT 2.1.

Iskolánkban tanított tantárgyak:

Népzene

Klasszikus zene Főtárgy

Zongora

citera

Furulya Fuvola Klarinét Trombita Harmonika Szintetizátor Kötelező tárgy Kötelezően

Szolfézs

Szolfézs

válasz- Szolfézs

Szolfézs

tandó tárgy

Választható tárgy

Második hangszer

Népzenei ismeretek

Kórus

Második hangszer

Zeneirodalom, zenetörténet

Kórus

Szolfézs

Szolfézs

Második hangszer

Népzenei ismeretek

Kórus

Második hangszer

Népzenei ismeretek



Kórus

A korrepetíció (zongorakíséret) az óratervnél található.

122


2.2.

Iskolánkban tanított tantárgyak óraszámai

A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok képzési ideje egy heti időtartamra értendő. Az előképző elvégzése nem kötelező.

Klasszikus zene „A” tagozat Évfolyam

Főtárgy***

Kötelező tárgy

Előképző 1-2 évfolyam

Köt. válasz- Választható Összesen tandó tárgy tárgy 2 x 30 perc

2 x 30 perc 2 x 45 perc egyéni

egyéni vagy

2–6

2 x 45 perc

csoportos

csoportos* Alapfok 1-4 évfolyam

2 x 30 perc 2 x 30 perc 2 x 45 perc egyéni

egyéni vagy

4–6

2 x 45 perc

csoportos

csoportos* Alapfok 5-től Továbbképző 4. évfolyamig

2 x 30 perc 2 x 30 perc 2 x 30 perc egyéni

egyéni vagy egyéni vagy

4–6

2 x 45 perc 2 x 45 perc csoportos*

csoportos*

A korrepetíció furulya tanszakon az 1. évfolyam végéig 5 perc, 2-3. évfolyamon 10 perc, 4. évfolyamtól 15 perc. * A tantárgy jellegétől függően

123


Klasszikus zene „B” tagozat Évfolyam

Főtárgy***

Kötelező tárgy

Választható tárgy

Összesen

Alapfok 3. évfolyamtól képző

tovább4.

évfo-

2 x 45 perc 2 egyéni

x45

perc 2 x 30 perc egyéni 4 – 6

csoportos

vagy 2 x 45 perc

lyamig

csoportos**

** A tantárgy jellegétől függően *** valamennyi főtárgy esetén („B” tagozat csak 4. évfolyamtól van) mind „A”, mind „B” tagozaton heti 2 x 45 perc csoportos főtárgy óra, minden évfolyamon 2 x 30 perc egyéni vagy 2 x 45 perc csoportos kötelezően választandó óra, illetve választható óra a táblázat szerint szerepel.

Népzene Évfolyam

Főtárgy

Köt. tárgy

Előképző

2 x 30 perc 2

(1 évfolyam)

egyéni vagy perc

x

Köt. válasz- Választható tandó tárgy tárgy

45 cso-

2 x 30 perc -

egyéni vagy

2 x 45 perc portos

2 x 45 perc

csoportos

csoportos*

Alapfok

2 x 30 perc 2

x

1 – 4 évfolyam

egyéni vagy perc

45 cso-

-

egyéni vagy 2 x 45 perc

csoportos

csoportos*

2 x 30 perc

5-6 évfolyamig

egyéni vagy

2–6

2 x 30 perc

2 x 45 perc portos Továbbképző

Összesen

4–6

2 x 30 perc 2 x 30 perc -

egyéni vagy egyéni vagy

2 x 45 perc

2 x 45 perc 2 x 45 perc

csoportos

csoportos

124

csoportos*

4–6


2.3.

Klasszikus zene

2.3.1.

Zongora

Feladata: A növendékek ismerjék meg a zongora alapvető sajátosságait, felépítését működésének elvét. A hangszer irodalmának legjelentősebb zeneszerzőit és előadóművészeit. Adottságaik alapján, megfelelő hangszerkezelést, zongoratechnikát. Követelményszint Alapfok „A” tagozat 1. évfolyam: Hangszerkezelési ügyesség kialakítása, készségfejlesztés kottaolvasás gyakorlása. Non legato, legato játék gyermekdalok és népdalok külön kézzel és váltott kézzel (min. két darab ormánsági népdal legyen). Kezek függetlenítése, a különböző billentésmódok, játékformák megismerése. Egészséges zongorahang, formaérték megalapozása. Népdalfeldolgozások, rövid előadási darabok, karakterdarabok, kortárs művek megszólaltatása. 2. évfolyam: Játéktér kiterjesztése, billentésmódok mélyebb ismerete és ábrázolása. Dúr és moll skála külön kézzel. Egyszerű polifónia, XVII-XVIII. Századi táncok, XX. századi kortárs művek megszólaltatása. Minimum 5 mű kotta nélkül. 3. évfolyam: Bevezetés a barokk és romantika világába, klasszikus szonatinák. XX. századi kortárs és Bartók művek. Minimum 6 mű kotta nélkül. 4. évfolyam: Az évfolyam zenei és technikai követelményeit kifejező stílusokban jártasság elérése a tudásszintnek megfelelő darabválasztással. Bach vagy más barokk mű, szonatina-tétel, romantikus, XX. századi kortárs, illetve Bartók-mű. Skálajáték több oktávon keresztül, különböző dinamikával. A megtanult művek egyharmada fejből játszandó. 5. évfolyam: Technikai, zenei megoldások elmélyültebb, felkészültebb alkalmazása. Az előző osztály zenei anyaga magasabb nehézségi fokon. A megtanult művek egyharmada fejből játszandó. 6. évfolyam: A növendékek képességeinek megfelelő művek értő előadása, a különböző játékmódok, játékformák tudatos alkalmazásával. Az előadásmód tükrözze a jártasságát a zenei stílusokban és kötődését a zenéhez. Technikai és zenei téren önállóságra nevelés. Polifon művek, klasszikus szonatina, szonáta, romantikus előadási darabok, XX. századi művek. A megtanult művek egyharmada fejből játszandó.

125


Alapfok „B” tagozat: A növendékek felkészítése szakirányú tanulmányok megkezdésére /4. évfolyamtól/ Menynyiségileg és minőségileg emelt szintű anyag megtanulása és igényes előadása. Rendszeres fellépés iskolai és városi rendezvényeken. A megtanult művek fele fejből játszandó Továbbképző „A” tagozat: Az elért tudásszint eredményes megőrzése és a zenélési kedv ébrentartása. Az előző években felhalmozott tudásanyagra építve és azt továbbfejlesztve, bonyolultabb művek elsajátítása. Tanulmányainak befejezése után a növendék legyen képes tudásának, érdeklődésének megfelelő művek önálló feldolgozására, techn ikai és zenei feladatainak megoldására. „B” tagozat: A pályaválasztáshoz szükséges szint elérése megfelelő darabválasztással, a növendék felkészítése a választott zenei intézmény felvételi követelményeire. Művészeti alapvizsga követelményszintjei Alapfok „A” tagozat befejeztével: 1 barokk mű 1 klasszikus szonáta (szonatina) tétel 1 romantikus mű 1 XX. századi mű Alapfok „B” tagozat befejeztével: 1 Bach mű 1 teljes klasszikus szonáta 2 különböző előadású darab 1 etüd Művészeti záróvizsga követelményszintjei Továbbképző „A” tagozat befejeztével: Az elért tudásszintnek megfelelő 3 különböző stílusú darab Továbbképző „B” tagozat befejeztével: A szakirányú továbbtanuláshoz a felsőfokú intézmény felvételi követelményeként előírt tananyaga.

126


2.3.2.

Szintetizátor

Feladata: A növendékek felkészítése az elektronikus zenei hatások felismerésére, bef ogadására és ilyen jellegű zenei önkifejezésre. A tánc-, jazz-és a klasszikus zene együttes tanítása. Követelményszint Alapfok „A” tagozat 1. évfolyam: A szintetizátor működési elvének megismertetése, összehasonlítás a zongorával. Helyes kéztartás, billentéstechnika megismertetése. Kottaolvasás gyakorlása.C-dúr skála jobb és bal kézzel. Zenedarabok kiválasztása a zongoraiskola 1. évfolyamának anyagából és egyszerű tánczenei számok arranger kísérettel. 2. évfolyam: A szintetizátor alapfunkcióinak önálló kezelése. Klasszikus zenei gyakorlatok a zongoraiskola 2. évfolyamának anyagából. Hármashangzatok és fordításai. Dúr és moll skálák. Különböző tánczenei ritmuskíséretek. 3. évfolyam: A szintetizátor lehetőségeinek bővebb megismerése. Klasszikus zenei gyakorlatok a zongoraiskola 3. évfolyamának anyagából. Többféle tánczenei stílus begyakorlása, transzponálása. 4. évfolyam: Négyeshangzat és megfordításai, a hetes harmóniák használata és begyakorlása. Tánczenei számoknál a jobb kéz is játszik harmóniahangokat. Klasszikus zenei gyakorlatok a zongoraiskola 4. évfolyamának anyagából. 5. évfolyam: Beat, rock, slow és swing stílusú darabok játszása arrangerrel és arranger kiséret nélkül. Minimum 15 különböző stílusú tánczenei szám megtanulása. Klasszikus zenei darabok a barokk és klasszikus korból. 6. évfolyam: Az előző 5 év anyagából repertoár összeállítása, bővítése. Beugine, rumba, bossa nova, samba, cha-cha-cha stílusú számok játszása. Egyszerűbb darabok transzponálása. Klasszikus zenei darabok a romantika és kortárs zeneszerzők műveiből. Alapfok „B” tagozat: Mennyiségileg és minőségileg emelt szintű anyag megtanulása. Művészi előadásra való nevelés előtérbe helyezése. Művészeti alapvizsga követelményszintje Alapfok „A” tagozat befejeztével: 1 klasszikus darab előadása kotta nélkül 2 különböző ritmusú tánc-, vagy jazz-zenei szám előadása arranger kísérettel és önálló ball kéz kísérettel. Alapfok „B” tagozat befejeztével: 127


2 klasszikus darab előadása kotta nélkül 4 különböző ritmusú tánc-, vagy jazz-zenei szám előadása önálló kísérettel.

128


2.3.3.

Harmonika

Feladata: A növendékek ismerjék meg a harmonika alapvető sajátosságait, felépítését, működésének elvét, akusztikai sajátosságait,regisztereit, azok elnevezéseit, a hangszer használatát. Zenei képességek megalapozása, fejlesztése. Követelményszint Alapfok „A” tagozat 1. évfolyam: Harmonika részei, helyes tartása, jobb és ball kéz beállítása. Kis hangterjedelmű gyermekdalok játszása, melyek közül minimum 2 ormánsági és 2 horvát gyermekdal. 2. évfolyam: A jobb kéz ujjalátevés nélküli dallamának kísérete dúr és moll akkordokkal. Harmonika iskola dalaiból, a hangszerkezelés fejlettségi szintjéhez igazodva etüdök, gyermek és népdalok, minimum három ormánsági és horvát népdal. 3. évfolyam: A jobb kéz ujjalátevéses dallamának kísérete dúr, moll és domináns szeptim akkordokkal, valamint dúr szext és kvartszext fordításokkal. Dinamikai váltások begyakorlása. Harmonika átiratok Bach, Händel kisebb zongoraműveiből. 4. évfolyam: Akkordfogások a jobb kézben. A légvezetés tovább fejlesztése, dinamika határának kiterjesztése. Kétszólamú tisztán polifon játék két kézzel. A fejlettségi szinthez igazodó barokk tánctétel, szonatina, etüd, mai magyar szerzők műveiből válogatás. 5. évfolyam: A hangterjedelem kibővítése kromatikusan. Differenciált dinamika és artikuláció. Regiszterkapcsolók stílusos használata. Az ismeretekhez és a hangszerkezelés fejlettségi szintjéhez igazodó klasszikus tánc, szonatina, egyéb klasszikus mű. 6. évfolyam: Összetettebb zenei formák elemzése, felismerése Virtuózabb jellegű művek tanulása, futamtechnika fejlesztése. Az elmúlt évek zenei anyagából nehezebb darabok választása. A zeneművek stílusának, karakterének megfelelő előadásmód. Alapfok „B” tagozat: Mennyiségileg és minőségileg emelt szintű tananyag megtanulása. Művészi előadásmódra nevelés előtérbe helyezése. Továbbképző „A” tagozat : Az elért tudásszint megőrzése és a zenélési kedv ébrentartása. Tudásának, érdeklődésének megfelelő művek feldolgozása, technikai tudás tovább fejlesztése. Minél több mű igényes megformálása. „B” tagozat: Növendék felkészítése zenei pályára. Hangszeres és zeneelméleti tudás ának elmélyítése. Művészeti alapvizsga követelményszintjei 129


Alapfok „A” tagozat befejeztével:

„B” tagozat befejeztével:

1 etüd

2 etüd

1 barokk mű

2 barokk mű

1 szonatina tétel

1 szonatina

Művészeti záróvizsga követelményszintjei „A” tagozat befejeztével

„B” tagozat befejeztével

1 etüd

2 etüd

1 Bach mű

2 Bach mű

1 szonatina

1 kortárs mű

130


2.3.4.

Furulya

Feladata: Ismertesse meg a növendékkel életkorának megfelelő szinten a furulya lehetőségeit, a hangszerkezelés technikáját, a furulyacsalád tagjait. Hangszertudásának megfelelő zenei anyagot. Adjon átfogó képet a furulyairodalom valamennyi zenei korszakáról, stílusáról. Követelményszint Alapfok „A” tagozat: 1. évfolyam: A hangszer helyes összeállítása. Jól megalapozott testtartás, légzés, hangindítás, ujjtechnika. Gyermekdalok, népdalok és egyszerűbb táncdarabok megszólaltatása. A dalválasztásban minimum 2 ormánsági és 2 horvát gyermekdal is szerepeljen. 2. évfolyam: Az alapfunkciók (testtartás, légzéstechnika, kéztartás) folyamatos fejleszt ése. Dúr skálák (G-, C-, F-, D) gyakorlása, rövidebb lélegzetű etüdök, egyszerű táncdarabok, népdalok (min. 2 ormánsági, 2 horvát) megszólaltatása a már megismert artikulációk és trillák alkalmazásával. A dalanyag egyharmada kotta nélkül. 3. évfolyam: Ismerkedés a furulyacsalád tagjaival. Az alt furulya használatának gyakorlása. A már tanult egyszerű dallamok transzponálása. Nevezetes ritmusok begyakorlása. A dalanyagban legalább 1 etüd, 1 menüett, 1polonéz, 1 szonáta tétel szerepeljen. Egy darab kotta nélkül. 4. évfolyam: A fogástáblázat önálló használata. Továbblépés az altfurulyán. Az ABC-s névvel való helyes, nem transzponáló gondolkodás elmélyítése. A hangszertudás nehézségi fokának megfelelő dalválasztás a reneszánsz és a barokk korból. Két darab kotta nélkül. 5. évfolyam: A játszott anyaghoz kapcsolódó trilla és egyéb segédfogások. A trillatáblázat használata. A moduláció fogalma, egyszerű hangnemi kitérések felismerése. A dalanyag minimum 1 etüd, 1 szonáta és 1 szvittétel trillákkal és egyéb egyszerűbb ékesítésekkel, kísérettel. Két darab kotta nélkül. 6. évfolyam: Egyszerűbb trillák forgódíszítéssel, a trillatáblázat önálló használata. A növendék alkalmazzon önállóan minimális belső dinamikát zenei motívumok és kisebb zenei egységek megformálására. A kromatikus skála. A hangszertudásnak megfelelően 1 etüd, 2 különböző karakterű előadási darab, vagy egy tétel nagyobb lélegzetű művek esetében. Két darab kotta nélkül Alapfok „B” tagozat: Mennyiségileg és minőségileg emelt szintű anyag megtanulása. 131


Továbbképző „A”tagozat: Az elért tudásszint megőrzése, fejlesztése. Az életkornak megfelelő zenei anyag elsajátítása. Legyen tájékozott a furulya szerepéről a különböző zenei korokban. „B” tagozat: A növendék felkészítése zenei pályára. Hangszeres és zeneelméleti tudásának elmélyítése. Művészeti alapvizsga követelményszintjei Alapfok „A” tagozat befejeztével :


- egy skála, alap, terc, hármas-

- egy skála, alap, terc, hár-

hangzat

mashangzat,triola menet

- egy etüd

- két etüd

- egy barokk tétel

- egy barokk tétel

- egy klasszikus darab Művészeti záróvizsga követelményszintjei Továbbképző „A” tagozat befejeztével:


- egy skála, triolamenet

- két skála, hármashangzat variációk

- egy etüd

- két etüd

- egy barokk

- egy barokk

- egy klasszikus darab

- egy táncszvit - egy versenymű tétel

132


2.3.5.

Fuvola

Feladata: Fejlessze a növendék zenei képességeit. Tanítsa meg a fuvola könnyed kezelését, légzéstechnikáját, kifejező fuvolahang megszólaltatását. Ismertesse meg a hangszer történetét, irodalmát, a jelentősebb alkotó-és előadóművészek munkásságát. Térjen ki részletesen az 1809-ben Sellyén született európai hírű fuvolaművész Amtmann Prosper életútjára, zenei munkásságára. Követelményszint Alapfok „A” tagozat 1. évfolyam: A fuvola részei, a hangszeren való játék kialakításának helyes test-, hangszer és kéztartása. Alapvető légzéstechnika megalapozása, helyes szájtartás és a befúvási szög beállítása. A megadott hangterjedelmen belül lehetőleg tisztán intonált, szép hang elérése. Rövid gyakorlatok, gyermek és népdalok, melyek közül minimum kettőnek ormánságinak kell lenni. 2. évfolyam: Fokozott törekvés a helyes technikával képzett kifejező fuvolahangra. Hangterjedelem bővítése d1-f3-ig. Enharmónia fogalma. Hangsorok gyakorlása különböző kötésvariációkkal. Mérsékelt tempójú, egyszerűbb ritmusképletekből álló etüdök. A tanult darabok egyharmada kotta nélkül. 3. évfolyam: A hangok olvasása és fogásainak ismerete c1- g3-ig, kromatikusan. Törekvés a hangtalan és egyre gyorsabb levegővételre, a támasz automatikussá tételére. Különböző karakterű és tempójú etüdök. 2darab kotta nélkül. 4. évfolyam: Hangterjedelem a3-ig. Folyamatos egyenletes tempójú skálázás. Közepes terjedelmű, mérsékelt tempójú, többféle technikai feladatot tartalmazó etüdök megszólaltatása. Barokk tánctétel, vagy egyszerűbb előadási darabok eljátszása a klasszikus és r omantikus korból. 3 darab kotta nélkül. 5. évfolyam: A hangok olvasásának és fogásának ismerete c1-h3-ig, kromatikusan. Egységes hangszín kialakítása az alsó és a felső regiszterekben egyaránt. Skálázás gyorsabb tempóban. Különböző karakterű etüdök, barokk táncok, szonáták XX. sz-i darabok megszólaltatása. 3 darab kotta nélkül. 6. évfolyam: Dúr és moll hangnemek. Hangterjedelem c1-c4-ig. A vibráto szerepe, fokozatos fejlesztése. A három regiszter összekapcsolása rövid és könnyű gyakorlatokon keresztül. Nagyobb lélegzetű etüdök, szonáták, szonatinák, egyéb a hangszertudásnak megfelelő nehézségű darabok, válogatás Amtmann Prosper műveiből rövid részletek. 4 darab kotta nélkül. 133


Alapfok „B” tagozat: Mennyiségileg és minőségileg emelt szintű anyag megtanulása. Biztos hangszeres tudás. Megfelelő tájékozottság a zenei korszakokban. Továbbképző „A” tagozat: Alakuljon ki a növendékben erős motiváció az öntevékeny muzsikálás iránt. Hangszertudásának, játéktechnikájának megfelelő nehézségű darabok megtanulása, Zenehallgatási iránti igény kialakítása. „B” tagozat: Tegyen szert olyan zenei műveltségre, amely a művészetek egészében találja meg zenei igényének helyét és tartalmát. Rendelkezzen olyan szakmai és zenei t udással, amely alkalmassá teszi őt szakirányú felsőfokú tanintézetbe történő felvételire, illetve öntevékeny, aktív zenei tevékenységre. Művészeti alapvizsga követelményszintjei Alapfok „A” tagozat befejeztével:


- 1 skála

- 1 skála

- 1 etüd

- 2 etüd

- 1 barokk tánc

- 1 klasszikus szonáta

- 1 XX. sz-i mű

- 1 XX. sz-i mű

Művészeti záróvizsga követelményszintjei Továbbképző „A” tagozat befejeztével:


- 1 skála

- 1 skála

- 1etüd

- 1 hangversenyetüd

- 1 romantikus darab

- 1 romantikus darab

- 1 XX. sz-i mű

- 1 XX. sz-i mű

134


2.3.6.

Klarinét

Feladata: Ismertesse meg a növendékekkel a klarinét akusztikai sajátosságainak alapjait, a klarinétirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit. Alakítson ki megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, hangszer-és kéztartást, egészséges klarinéthangot. A technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat. A hangszertudásnak megfelelő zeneművek igényes kidolgozását és előadását. Követelményszint Alapfok „A” tagozat 1. évfolyam: Klarinét részei, összeállítása, a nád szerepe és beállításának módjai. Helyes test-, hangszer, és kéztartás kialakítása. Helyes légzéstechnika Törzshangok olvasása, és fogásainak ismerete e-f2-ig. Egyszerű gyermekdalok, népdalok, melyek közül minimum kettő ormánsági gyűjtésű. 2. évfolyam: A hangterjedelem bővítése a2-ig. Légzéstechnika tökéletesítése, kéztartás billentés állandó javítása. Előjegyzés nélküli gyakorlatok, népdalok (min. 2 ormánsági), műzenei darabok a megismert hangterjedelemben. 2-3 dal kotta nélkül. 3. évfolyam: Hangterjedelem bővítése kromatikusan f1-ig. A legegyszerűbb segédfogások ismerete és alkalmazása. A kromatikus skála, különböző hangközmenetek felépítése. Triós forma, dalforma. Etüdök, különböző karakterű előadási darabok biztonságos eljátszása. 2 darab kotta nélkül. 4. évfolyam: Klarinét szerepe a különböző zenei műfajokban. Hangterjedelem bővítése kromatikusan g3-ig. Négyes hangzatok, domináns- és szűkített szeptimfelbontások. Rondóforma, szonátaforma. Nagyobb lélegzetű, különböző karakterű és tempójú, többféle technikai feladatot feldolgozó etüdök, műzenei példák feldolgozása. 2 darab kotta nélkül. Alapfok „B” tagozat:

A növedék hangszeres játéka elsősorban hangminőségben, a

hangszerkezelés biztonságában, virtuozitásban és az előadás kifejező erejében h aladja meg az „A” tagozaton tanulók szintjét. Továbbképző „A” tagozat: 5-8. évfolyam: Az alapfokon megszerzett ismeretek, készségek folyamatos tökéletesítése. A növendék teherbírásához alkalmazkodó hangzatfelbontások, hangközmenetek. A párna- és parafacsere, illetve –pótlás elvégzésével kapcsolatos tudnivalók. A hangszertudásnak megfelelő nehézségű darabok választása. 2-3 darab kotta nélkül. Továbbképző „B” tagozat: Zeneművészeti felsőfokú tanulmányokra történő felkészítés, mennyiségileg és minőségileg megfelelő nehézségű darabokkal. 135


Rendszeres kamarazenélés vagy zenekari játék. Művészeti alapvizsga követelményszintjei Alapfok „A” tagozat befejeztével:


- 1 skála

- 1 skála

- 1 etüd

- 2 etüd

- 1 klasszikus tétel

- 1 klasszikus szonáta - 1 XX. sz-i mű

Művészeti záróvizsga követelményszintjei Továbbképző „A” tagozat befejeztével:

„B”tagozat befejeztével:

- 1 skála

- 1 skála

- 1 etüd (Jean-Jean)

- 1 etüd (Klose-ból)

- 1 romantikus mű

- 1 romantikus mű

- 1 XX. sz-i mű

- 2 XX. sz-i mű

136


2.3.7.

Trombita

Feladata: Ismertesse meg a növendékekkel a trombita akusztikai sajátosságainak alapjait, a trombitairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit. Alakítson ki megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, hangszer-és kéztartást, egészséges trombitahangot. A technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat. A hangszertudásnak megfelelő zeneművek igényes kidolgozását és előadását. Követelményszint: ALAPFOK „ A” tagozat 1. évfolyam: Hangterjedelem a-c” Tananyag: V-N-SZ trombitaiskola 180-as gyakorlatig 2. évfolyam: Hangterjedelem: g-d” Tananyag: V-N-SZ trombitaiskola 180-as gyakorlatig 3. évfolyam: Hangterjedelem: g-e” Tananyag V-N-SZ trombitaiskola II. 50-es gyakorlatig Hangsorok: 3# - 3b egy oktávon keresztül 4. évfolyam: Hangterjedelem: fisz-f” Tananyag: V-N-SZ trombitaiskola II. 116-os gyakorlatig Hangsorok: 4# - 4b egy oktávon keresztül 5. évfolyam: Hangterjedelem: fisz-g” Tananyag: V-N-SZ trombitaiskola III. 65-ös gyakorlatig Hangsorok. 2# - 2b, dúr és moll egy oktávon keresztül 6. évfolyam: Hangterjedelem: fisz-a” Tananyag: V-N-SZ Trombitaiskola IV. 53-as gyakorlatig Clodomir I. :29-es gyakorlatig, Arban: Ritmustanulmányok Trillák, díszítések Továbbképző A tagozat: Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjában leírtak az irányadóak. Nagy hangsúlyt kell fektetni a közös muzsikálás iránti igény fejlesztésére (kamarazene, zenekar). Alapfok „B” tagozat: Mennyiségileg és minőségileg emelt szintű anyag megtanulása. Biztos hangszeres tudás. Megfelelő tájékozottság a zenei korszakokban. Továbbképző „B” tagozat: A zeneművészeti szakközépiskolai tantervben megfogalmazott követelmények az irányadóak. Művészeti alapvizsga követelményszintjei 137


„A” tagozat befejeztével: Öt képletes másfél oktávos skála, minimum az 1, 3, 5 képlet kívülről. Egy etüd a V-N SZ Trombitaiskola III. kötetéből és egy a P.Clodomír I. kötetéből. „B” tagozat befejeztével: Egy dúr és egy moll másfél oktávos skála mind az öt képlete. Egy-egy etüd a P Clodomír I. és II. kötetéből. Arban: skálatanulmányok, hármas és négyeshangzat felbontások, intervallum gyakorlatok és 2 kadencia. Művészeti záróvizsga követelményszintjei „A” tagozat befejeztével: Egy másfél oktávos és egy két oktávos dúr, illetve moll skála Három választott etüd a P. Clodomír kötetek és a Böhme etüdiskolákból „B” tagozat befejeztével: Egy dúr és egy moll másfél oktávos, illetve egy két oktávos skála. Három etüd a P. Clodomír kötetek, az Arban illetve a Böhme etüdiskolák szintjén.

138


2.4.

Népzene

2.4.1.

Citera

A citera tanítás feladata: Fejlessze a növendékek általános zenei képességét, készítsen fel a hangszeren való minél tökéletesebb játékra. A hangszerjáték elsajátítása olyan szintű legyen, hogy a növendékek együtt tudjanak zenélni más népi hangszeresekkel. Legyenek alkalmasak népzenei műsorokon való szereplésre. Alakítsa ki bennük a népzene szeret etét, a népzenei- népművészeti élet eseményei iránti érdeklődést. Dalanyagában kapjon kiemelt szerepet az ormánsági gyermek-és népdalok megszólaltatása. A kiemelkedő népdalgyűjtők sorában ismerjék meg a kákicsi születésű Kiss Géza munkásságát is. Alapfok 1. évfolyam: A növendékek ismerjék meg a citera részeit, egyszerűbb pengetési módokat (negyed és nyolcad mozgást), húrlenyomást különböző ujjakkal. Biton, bichord, triton, trichord, tetraton hangkészletű gyermekdalok citerán való pengetését. Min. 3 gyermekdal ormánsági legyen. 2. évfolyam: Pengetési technika fejlesztése, A szinkópa ritmus pengetése pergetés nélkül. Tremolo bevezetése. Pentaton, pentachord hangkészletű népdalok játszása megfelelő ujjrend kialakításával. Régi stílusú népdalok jellemzői. A dalanyagban minimum 5 ormánsági népdal szerepeljen. 3. évfolyam: A tremolo játék továbbfejlesztése. Éles és nyújtott ritmus pengetése. Dúr, eol és mixolid hangsorú népdalok játszása, megfelelő ujjrend kialakításával. Az új stílusú népdalok jellemzői. Dalcsokor összeállításának kritériumai. Minimum egy dalcsokor ormánsági népdalokból legyen összeállítva. 4. évfolyam: A tremoló alkalmazása parlando, rubato dallamokon. Hajlítások, tizenhatodok pengetése. Nyomóeszköz használata. A glissando alkalmazása. Sorzárások díszít ése körülírással. A fríg és a csángó fríg hangsor. Dalcsokrok összeállítása népdalgyűjtők szerint (egy csokor Kiss Géza által gyűjtött népdalokból.) Továbbképző 5. évfolyam: A tremolo játék tökéletesítése, stílusos alkalmazása. Húrlefogás lassú dűvő és esztam kíséretű dallamok játszása során. Tizenhatodos díszítések körülírással, fél oktávnyi futamok játszása. A citera dallamhúrjainak hangolása. Dalanyag választás különböző népzenei területről. 6. évfolyam: A jobb kéz valamennyi eddig tanult pengetési technikájának továbbfejlesztése. A bal kéz virtuóz játékának fejlesztése, biztonságos négy újjal történő játék. A citera 139


valamennyi húrjának behangolása. Dalanyag választás a hangszertudásnak megfelelő nehézségi fokon, különböző zenei tájegységekről. Művészeti alapvizsga követelményszintje Alapfok befejeztével: -

2 egyénileg összeállított dalcsokor megszólaltatása.

-

1 ormánsági népdalcsokor csoportos előadásban (2 - 3 fő)

Művészeti záróvizsga követelményszintje Továbbképző befejeztével: -

2 egyénileg összeállított dalcsokor előadása citerán és saját énekét kísérve. 1 csoportos előadás, különböző népi hangszerekkel, énekkel kiegészítve ormánsági népdalok

140


2.5.

Kötelező tantárgy:

2.5.1.

Szolfézs

Előképző: Tudjon a tanuló legalább 15 dalt önállóan szöveggel szolmizálva énekelni, közülük legalább kettő ormánsági gyermekdal legyen. Ismerje fel a negyed, nyolcad, fél, egész, pontozott fél-értékű hangokat, a megfelelő szüneteket, valamint a szinkópa ritmust. Tudjon tájékozódni a vonalrendszerben, ritmikai és dallami elemeket írásban összekapcsolni. Ismerje a szolmizációs hangok kézjelét, betűjelét, tudja elhelyezni a hangokat c-, g, és f-dóban. Rendelkezzen a zenetanuláshoz szükséges alapvető magatartásformákkal. Alapfok „A” tagozat 1. évfolyam: Legegyszerűbb ütemek, ütemsúly, ütemezés. (2/4, 3/4, 4/4,) az osztinátó. Zenei írás-olvasás 1b, 2 #, előjegyzéssel. Dallamok írása betűkottával, és hangjegyekkel, hallás után. A motívum, hasonlóság, azonosság, különbözőség megfigyeltetése, zenei kérdés-felelet. ABC-s hangok g- és f-kulcsban. A feloldójel és az előjegyzések szerepe. Pentaton és pentachord hangsor felismerése, átmenőhang, váltóhang, díszítőhang. A tiszta prím, a kis-és nagy szekund és a tiszta oktáv és a tiszta kvint. A kvintváltó, kvinteltolás, kvintpárhuzam felismerése. Régi stílusú népdalok jellemzői. Minimum 20 népdal szöveggel, szolmizálva, közülük legalább 3 ormánsági népdal. 2. évfolyam: Váltakozó ütem és az alkalmazkodó ritmus megéreztetése. Augmentálás diminuálás, éles és nyújtott ritmus, korona, és az értéknyújtó pont, a tizenhatodok és páros formációi. A kánon, és a barokk táncok (menüett, gavott) jellegzetességei. Kétszólamú ritmusgyakorlatok. Ritmus-, metrum- és formaérzék fejlesztése. Zenei írás-olvasás 3b, 3#, előjegyzéssel. A periódus, a motívum és a szekvencia. Hangkészlet, hangsor, sorszerkezet fogalmának elmélyítése, a pentaton és pentachord hangsor tudatosítása, a hexaton és hexachord hangsor felismerése. A tiszta kvart, a kis és nagy terc hangköz. Új stílusú népdalok jellemző jegyeinek felism erése. 25 népdal szöveggel, szolmizálva, közülük legalább 3 ormánsági és 2 horvát népdal. 3. évfolyam: 3/8, 6/8-os ütem, a triola, volta és mazurka ritmus, a felütés, az átkötés és a pontozás. A kis éles és a kis nyújtott ritmus hangoztatása. . Zenei írás-olvasás 4b, 4#, előjegyzéssel, transzponálás. A kis és nagy szext, szeptim hangközök felismerése. Modális hangsorok (dúr, dór, mixilid és eol). Különböző előadásmódok, tempók, dinamikák megéreztetése tudatosítása. Régi és új stílusú népdalok elemzése. Homofon és polifon

141


szerkesztésmód, kürtmenet megfigyelése, felismerése. 25 dal szöveggel, szolmizálva, közülük legalább 3 ormánsági és 2 horvát népdal. 4. évfolyam: 5/8 8/8 (3+3+2) gyakorlása ritmusfeladatokkal. Triós forma és a rondó. Dúr és moll hármashangzatok alaphelyzetben és fordításaik. A hangköz-, hangzat- és funkciós hallás összekapcsolása tudatosítása. Alteráció, kromatika. Zenei írás-olvasás 5b, 5#, előjegyzéssel, transzponálás. Zenei műszavak, a bécsi klasszikus zeneszerzők neveinek h elyes kiejtése és írása. 10 bécsi klasszikus dallam, 10 népdal, 5 Kodály-bicinium éneklése szöveggel és szolmizálva. A népdalgyűjtők között kiemelten foglalkozzanak Kiss Gézával, mint az első ormánsági népdalok lejegyzőjével. 5. évfolyam: Ritmus és formaérzék fejlesztése. Bolgár ritmusok. Egyszerű, két-és háromtagú klasszikus formák, rendhagyó periódusok, bővülések. Szonáta és variác iós forma. Zenei írás-olvasás 6b, 6#, előjegyzéssel, transzponálás. Hangközmenetek, könnyű hangzatmenetek éneklése, felismerése, lejegyzése. Zenei műszavak, a romantika és a XX sz ázadi zene hangzásvilága. Tonalitás, atonalitás. 15 romantikus dallam, 5 Kodály-bicinium éneklése szöveggel szolmizálva. 6. évfolyam: Jellegzetes barokk ritmusok és a XX századi művek ritmusvilága. A barokk áriák, táncformák, színpadi betétdalok, jellegzetes hangszeres darabok megismerése, elemzése. Imitáció, tonális és reális válasz. Néhány XX. századi hangszeres, énekes zenemű megismerése. Folklorizmus, dodekafónia. Zenei írás-olvasás 7b, 7#, előjegyzéssel, transzponálás. Zenei műszavak. 15 mű a barokk és klasszikus korból, 3 Kodály mű, 2 Bartók mű éneklése szöveggel és szolmizálva. Az 1809. 06. 25-én Sellyén született európai hírű fuvolaművész zenei életének megismerése. „B”tagozat: Az „A” tagozaton tanultak kiegészítve nehezebb hangközmenetekkel, hangsorokkal, népdalokkal, kétszólamú dalokkal. Nehezebb dallamok szolmizálása, lejegyzése hallás után. Zenetörténeti korszakok bővebb ismerete.

142


Művészeti alapvizsga követelményszintje Alapfok „A” tagozat befejeztével: -

20 magyar népdal melyből 5 ormánsági, stílusos eléneklése szöveggel, és szolmizálva. A népdalok stíluscsoportjainak felismerése. Könnyű olvasógyakorlatok lapról-éneklése.

-

10 műzenei szemelvény a barokk, a klasszikus, a romantika és a XX század zenéjéből.

-

Hangközök, hangsorok, hangzatok felismerése, szolmizálása, kisebb zenei formák ismerete.

-

Zenetörténeti tájékozottság.

„B” tagozat befejeztével: Az „A” tagozat követelményein felül: -

Hangköz, hangzatmenet, könnyű 2 szólamú dallam leírása.

-

Funkcióváltások, hangnemi kitérések, modulációk felismerése.

-

Lapról-éneklés.

143


2.6.

Kötelezően választható tantárgy:

2.6.1.

Zenetörténet

Intézményünkben a zenetörténet tantárgy, kötelezően választható, illetve választható tantárgyként szerepel. Ezért az általános feladat- és követelményszintet ennek figyelembe vételével határozzuk meg. Általános célok és feladatok: A zene iránt érdeklődő, zeneileg művelt embereket neveljen. Legyen lehetős ég a zenei műveltség megszerzésére azoknak is, akik hangszeres tanulmányaikat csak kisebb intenzitással képesek folytatni, illetve egyéb elfoglaltságuk miatt, a hangszeres osztályának megfelelő szolfézs tananyagot jó eredménnyel nem tudják elvégezni. A zenetörténeti órák általános feladata a zenei fogékonyság elmélyítése, a zenei ismeretek bővítése, a zenetörténet átfogó megismertetése. Eredményeképpen a növendékek rendszeres hangversenylátogatókká válhatnak, jobban tudnak tájékozódni a zene bármely műfajában, s nyitottabbá válnak a kortárs zene és táncművészet iránt. Általános követelményszint: A növendékek mutassanak kellő tájékozottságot a tanult zenetörténeti stíluskorszakokban. Ismerjék fel a tanév folyamán meghallgatott, elemzésre elkészített zenei példákat, tudjanak tájékozódni az egyes zenetörténeti korszakokban. A konkrét, meghallgatásra, elemzésre szánt anyagot az adott csoport tanára állítja össze, figyelembe véve a csoport hangszeres összetételét és érdeklődési körét.

144


Választható tantárgy:

2.7.

2.7.1.

Kórus:

Intézményünkben a kórus választható tárgyként szerepel. Az általános feladat és követelményszintet ennek figyelembevételével határozzuk meg. A gyakorlásra és előadásra szánt művek kiválasztása a csoport összetételét figyelembe véve történik. A konkr ét tananyag a naplóban kerül rögzítésre. Általános célok és feladatok: -

Teremtsen lehetőséget az aktív együtt-éneklésre.

-

Alakítson ki jártasságot a lapról olvasásban.

-

Ismerjék meg a gyermek-, női-, vegyes-és férfikar szólamainak elosztását.

-

Legyenek képesek figyelni saját szólamuk mellet a másik szólamok együtthangzására.

-

Fejlessze a növendékek igényességét a szép kórushangzásra, stílus hű előadásra.

-

A kórusirodalom széles skálájából ismerjenek meg a különböző zenei korokra, stílusokra jellemző műveket.

-

Ismerkedjenek a magyar és más népek népdalainak feldolgozásaival.

-

Jelentsen egy jó hangulatú közösséget, mely a növendékek életformájává fejleszti a közös éneklést.

145


" Legyél azzá, aki vagy! Ne azzá legyél, akivé én akarlak tenni. (...) Az al ternatív iskola nem leventéket és szocialistákat, hanem individuumokat akar kibontakoztatni, akik majd mélyen gyökereznek abban, amit ők maguk v álasztanak. Ha akarnak, magyarságukban, ha akarnak, cigányságukban, ha akarnak, magyar-cigány, ha akarnak, cigány-magyar mivoltukban. És mélyen gyökereznek, ha akarnak, katolicizmusukban vagy ateizmusukban, ha individualitásuk szabadon azt választja". (Dr. Vekerdy Tamás) „A mohácsi vészt megtanították az iskolában, de hogy hogyan legyek boldog, azt nem.” (egy iskolázott fiatalaszszony)

146

Tartalom* Az intézmény társadalmi környezete: az Ormányság társadalmi, gazdasági és egyéb folyamatai ma A paradigmaváltó pedagógiai programunk sajátosságai és céljai

148 4.

Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok, eszközök és eljárások

4.

Szociális hátrányok enyhítése

4.

Személyiségfejlesztés

4.

Tehetség- és képességkibontakoztatás

4.

Közösségfejlesztés

4.

Beilleszkedési, magatartási nehézségek kezelése

5.

Gyermekvédelem

5.

Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása

5.

A szülőkkel való kapcsolattartás

6.

A program struktúrája

3.

Feltételrendszer

38.

Szervezeti fölépítés

38.

A személyiségfejlesztés feladatai

38. Az értelem kiművelése

39.

Segítő életmódra nevelés

45.

Egészséges, örömteli és kulturált életmódra nevelés

57.

A TÁMOP 3.1.4-es pályázathoz kapcsolódó fenntarthatóság

67.

Integrációs és képességkibontakoztató program

67.

Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése

67.

Egészségprogram

75.

A gyermekvédelmi feladatok ellátása

77.

Cigány kisebbségi oktatás

78.

Hagyományos tevékenységek és színtereik

80.

Összefoglaló célmeghatározás (garanciák és veszélyek)

81.

Kötelező órákon kívüli tevékenységek

83.

Ellenőrzés/értékelés/a magasabb évfolyamra jutás feltételei

85.

Jutalmazás/elmarasztalás

86.

A magatartás és szorgalom értékelése

87.

A család és az iskola együttműködésének formái

41.

Iskolán kívüli kapcsolatok

43.

A fogyasztóvédelmi oktatás elemei

44.

Óraszámok és tantárgyak

47.

A tankönyvkiválasztás elvei

48.

A Pedagógiai program alkotói

49.

Hatályossági záradék Mellékletek: a tantárgyak tantervei

147


Az intézmény társadalmi környezete: az Ormányság társadalmi, gazdasági és egyéb folyamatai ma Szociológusok szerint (is) az Ormányságot ma sokkal inkább fenyegeti a kihalás veszélye, mint Kiss Géza tudós tiszteletes idejében. 

A családok többsége felbomlott vagy – mint család – működésképtelen.



A lakosok mélyszegénységben tengetik mindennapjaikat, és feszültségoldásként virágzik az alkoholizmus, a kisstílű bűnözés, de már helyi maffiacsoportok is működnek (a helyi rendőrség kétségbe vonható potenciájának és szemléletének is köszönhetően), és az élet ellenes bűntettek, valamint a prostitúció elharapózását is érzékelni lehet.



A munkaképes lakosság jelentős része már évek óta kiszorult a munkaerőpiacról v. sohasem végzett tartós és rendszeres munkát: segélyből, állami kvótákból, önkormányzati és alkalmi munkákból tengődik.



Az adósságcsapda sokszorosan telített.



Az egészen vékony alkalmazotti réteg (a pedagógusokat is ideértve) életminősége nem alkalmas arra, hogy a felnövekvő nemzedék számára követendő például szolgáljon, a néhány sikeres vállalkozó pedig első generációs, tehát még az eredeti tőkefelhalmozás egyéni versenyét futja: társadalmi érzékenysége, így szélesebb körű hatása nincs.



Ugyanakkor a médiumok által önkényesen súlypontozott és közvetített hamis világ ismét csak erősíti az értékválságot.



A helytelen táplálkozás és mozgáshiány miatt térségünkben is jellemző a – főleg a szülők frusztrációja miatt - túlsúlyos/elhízott (és így már korán érrendszeri v. mozgásszervi degenerációval küszködő) gyermek.



Az általános társadalmi válság leginkább a belterjes, egynemű falvakban élő cigány lakosságot sújtja: hagyományos értékrendjének mára már eltorzult jelenségei a még standard életmódú l akosokban ellenérzést váltanak ki, ezért a szélsőséges politikai nézetek is felütötték fejüket.



Az egymást váltó politikai hatalmak nem tudnak autentikus válaszokat adni a helyi társadalmi problémákra: az idepályázott, súlyos milliók nem jelentenek igazi megoldást; bár iskolák, egyéb középületek, utak és infrastrukturális fejlesztések valósulnak meg, az emberi erőforrás minősége nem nő.



Az iskolai erőszak a térségben is megjelent, viszont az oktatásirányításnak a helyi iskolákkal együtt csak időleges és a felületet kezelő – sokszor ebben is eredménytelen – válaszuk van, tehát csak egy kreatív, szakmaiságában és pedagógustisztességében kiemelkedő, egységes, paradigmaváltó nevelőgárda képes gátat vetni a súlyos frusztrációkból adódó deviáns megnyilvánulásoknak, és negatív energiákat pozitívvá nemesíteni segíteni.

Mindezek alapján úgy tűnik tehát, hogy az emberi minőség fejlesztésének egyetlen színtere az iskola maradt, ha az autentikus válaszokat tud adni a súlyos problémákra, azaz teljes szakmaiságával lép a működésképtelen cs alád és az értékvesztett társadalom helyébe úgy, hogy megadja az eszközrendszert a gyermek egészséges fejl ődéséhez.

A paradigmaváltó pedagógiai programunk sajátosságai és céljai 1.

Magunk fejlesztette, ún. Egészséges iskola néven nevezett

148

Pedagógiai alapelvek, célok,

Kiss Géza Általános Iskola Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény pedagógiai programja programunkkal végső célunk tehát: a tanulók képessé tétele arra, hogy testi-lelki szempontból egészséges, magukat

feladatok, eszközök és eljárások

önmagukban kitalálni/megfogalmazni, a negatív hatásokat értelmezni és elutasítani tudó, az évezred első felének kihívásaira kooperáció útján megoldást találó, szülőföldjüket saját maguk kiteljesítésével fejlesztő, kreatív, harmonikus és szabad egyéniséggé váljanak, azaz testileg-lelkileg egészséges személyiségekké. 2.

Iskolánk gyermekpopulációja kb. egyharmad részben ún. 3 h-s,

Szociális hátrányok enyhítése

a többi pedig – töredéknyi kivétellel – 2 h-s, ezért a helyi tendenciákra és a társadalmi folyamatokra alapuló pedagógiai programunkkal olyan eszközrendszert kínálunk fel, amellyel tanítványaink saját kreativitásukat felismerve és felszínre hozva fejlesztik személyiségüket, azaz jelentős mértékben kompenzálják hátr ányaikat. 3.

Nevelőtestületünk tagadja, hogy egy iskola pedagógiai program-

Személyiségfejlesztés

ja mereven elkülöníthet nevelési és tantervi részeket, hiszen ezzel elismernénk, hogy tantárgyi óráinkon csak oktatás folyik, a nevelés pedig mindössze egyéb iskolai foglalkozási idők és osztályfőnökök „úri huncutsága”, ezért integrált Életvitel tantárgyunk tkp. a hagyományosnak mondható tantervek egy részét fogadja be, hogy azok tartalmai, módszerei – a merőben új tantárgyrészekkel együtt – permanensen és komplexen közelebb vigyenek valóban hátránykompenzáló embernevelésünkhöz. 4.

Érzékelve tehát a helyi és globális veszélyeket, különös figyel-

Tehetség- és képességkibon-

met fordítunk az individuum kooperatív fejlesztésére, azaz a

takoztatás

feltétlen kooperációs kompetenciák kifejlesztésével segítjük őket ahhoz, hogy a különböző válságokat kollektíve megoldandó problémaként kezeljék, és sikerrel jöjjenek ki belőlük. 5.

A kooperáció feltétlen szükségessége miatt iskolánkban háttér-

Közösségfejlesztés

be szorul a hagyományos egyéni verseny minden fajtája, így a szokásos körzeti (és egyéb) tanulmányi, művészeti, sport(stb.) versenyeket csak a közösségfejlesztés céljait is figyelembe véve vállaljuk, hiszen a birtokunkban lévő sokféle információ azt mutatja, hogy az új évezredben az egyéni verseny már nem lesz elég a méltó emberi élethez és a problémák túléléséhez, és semmiképpen sem a kiegyensúlyozott, örömteli életvitelhez. 6.

Iskolánkban nem tűrjük meg a verekedést és egyéb erőszakot

Beilleszkedési, magatartási

sem még akkor sem, ha a tanuló ezzel próbálja levezetni otthoni

nehézségek kezelése

– és egyéb – frusztrációit. A különböző devianciákra azonnal – a szakszolgálatiak, a családsegítők stb. segítségét is igénybe véve, valamint analizáló képességünket felhasználva és elhivatottságunkat soha nem feledve – megoldást keresünk. 7.

Extrém esetben a sulizsaru, ill. a rendőrség segítségét kérjük.

149

Gyermekvédelem

Kiss Géza Általános Iskola Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény pedagógiai programja Ugyanakkor a családilag bűnözésben élő, és az iskolában is ezt próbáló gyermekkel is türelemmel, ám az együttélés alapvető szabályait betartatva bánunk, és a családsegítőket is bevonjuk az iskolában benntartó folyamatokba. 8.

A speciális eseteket a gyermek fejlettségi szintjének megfelelő helyzetben tárgyaljuk: nem tesszük ki gyermeklelkét semmilyen fegyelmi tárgyalásnak és egyéb, már csak a büntetésről szóló megaláztatásnak. Minálunk nem fordulhat elő a „Nyilas Misi-szindróma”.

9.

A gyermekek mindennapjainak történései számunkra ismertek, hiszen érdeklődéssel fordulunk feléjük, tehát veszélyeztetettségükről is időben értesülünk. Amennyiben a tanulók problémái már túlnőnek az iskolán, igénybe vesszük a családsegítő szolg álat, ill. az önkormányzatok hatósági segítségét is.

10. Iskolánk befogadó iskola: senkit nem utasítunk vissza, bárhonnan és bármilyen okkal is bocsátották el. Tesszük ezt azért, mert jó eredményeink vannak a különböző intézményekből „áttett”, deviáns tanulók befogadása és rendszerben tartása tekintetében: az igazán „nehéz” gyerekek sikeres beintegrálása erősíti szakmai önbizalmunkat, gazdagítja módszertani kultúránkat, fejleszti pedagógusszemélyiségünket, és mentálisan is jóllétben tart bennünket. 11. Céljainkat – amelyek tkp. neveltjeink egyéni céljainak összessé-

Tanulási kudarcnak kitett ta-

gét képezik – mindenképpen az iskolába járás, az új ismeretek

nulók felzárkóztatása

szerzésének, a sokféle típusú és folyamatú tanulásnak az örömével kísérve kívánjuk elérni: buktatással nem alázunk meg egyetlen gyermeket sem, hanem eredménytelenségét fölfedezvén módszert, ill. szemléletet váltunk, valamint igyekszünk sikertelensége valódi okait megtalálni, majd hozzásegíteni a továbbjutáshoz. 12. Hasonló szemlélet alapján – a többség szociális és egyéb kompetenciái kialakulása és fejlesztése lehetőségének tudatával is integráljuk be sni-s tanulóinkat is.

13. Az iskoláztató szülőket minden helyzetben partnernek tekintjük

A szülőkkel való kapcsolattar-

még akkor is, ha nézeteltéréseink támadnak. Tudatában va-

tás

gyunk annak, hogy mi vagyunk a szakemberek, tehát megfelelő konfliktuskezelő eszközrendszer gazdagítja fejlett empátiás képességeinket/szemléletünket. A gyermek mindennemű iskolai ügyeit elsődlegesen mi tartjuk figyelmünkben, és személyiségfejlődése nehézségeit segítjük megoldani. Nálunk nem divat az ellenőrzőben hazaküldött „pofoncsekk”, hiszen a kapcsolattartásnak ez a módja bizonyítottan eredménytelen. A szülői házzal tehát napi szinten tartunk fönn telefonos, ill. személyes kapcsolatot.

150


A program struktúrája

am

151


Feltételrendszer

Tárgyi Az iskola a sellyei intézmény 6 osztályos tagiskolája. Az épületek folyamatosan karbantartottak, az oktatástechnikai ellátottság – különös tekintettel a kiemelkedően modern informatikai eszközökre és a tekintélyes állományú könyvtárra – jó. Van méltó hely a kiscsoportos/egyéni foglalkozásoknak, valamint a diákönkormányzatnak is. Az esztétikus ebédlő nem csupán az éhség csillapításának, hanem a nevelési rendszernek a része, ahol a pedagógus szívesen ebédel együtt gyermekcsoportjával. A benti testnevelésórák megoldottak, mellettük ún. örömmozgást biztosítunk gyermekeinknek a mozgásfejlesztő szoba és a sokrétű napi kínálat (labdajáték, futás, bicikli, túra stb.) segítségével. Célunk, hogy a rendszeres mozgás a gyermekek mindennapjainak a része legyen, és felnőttkorra már interiorizálódjon. A felajánlott mozgásnemek szabadon választhatóak, és – a példaadás miatt egy-egy pedagógushoz kötődnek. Az iskola – kültéri játékokkal bővülő, többnyire pályázati nyereményből és önerőből kialakított – virágos-kertes udvara példásan esztétikus környezet diákság és lakosság számára egyaránt. Személyi föltételek A pedagógustestület összetétele Megnevezés

Fő

Munkakör/feladat

Szakvizsga/másoddiploma

Képzettség

Tanító

4

Osztálytanító

Fejlesztőpedagógus

1

egyéni/kiscsoportos fejlesztés

1

Tanár

4

szaktanár/tagiskola-vez.

3

Szociálpedagógus

2

napközis nevelő/mentorpedagógus

Beás animátor

1

kapcsolattartás a családokkal; szabadidős tevékenységek generálása/felügyelete

összesen

12

4

A tantestület minden tagja elkötelezett a pedagógiai munka fejlesztése/alternatív rendszerek megismerése/konkrét gyermekszemélyiségre szabott módszerek elsajátítása mellett, azaz felelősségteljesen nyitott az újításra. Példamutatóan útkereső, befogadó és elhivatott minden egyes tagja, követelményrendszerében és pedagógiai hitvallásában egységet képező személyiség. A testület a környékben

páratlan módon önfejlesztő, ezért az iskola

problémacentrikusan – folyamatosan fejlődik.

152

– mindig


A nevelőtestület minden tagja – a törvényi előírásokat meghaladva – teljesíti a továbbképzési követelményeket, szívesen ismerkedik a belső innovációs kezdeményezésekkel, mert igazán szolgálatnak tekinti hivatását, és mindezt a mentális jóllétét fenntartva tudja cselekedni. Az iskolában – több PHARE-pályázat által is támogatott – integrációs/képességfejlesztő program működik, melynek köszönhetően 1 fő beás animátor segíti a hátrányos helyzetű diákok nevelését, valamint a nehezen megszólítható családok bevonását a rendszerbe. Hasonló feladatkörrel működik a mentorpedagógus is, valamint hetente egy napot logopédus, kéthetente egy délelőtt pedig gyermekpszichológus dolgozik nálunk. Az ép növést, ill. a korrekciót szintén hetente egy alkalommal egy gyógytornász segíti. Az iskolában 3 - a nevelési célokhoz lojális - technikai munkatárs (2 takarítónő és 1 fűtő) dolgozik még, valamint a külön egységként működő óvoda élelmezésvezetője is együttműködik az „egészséges iskolai” program megvalósításában.

153


A tagiskola szervezeti fölépítése

 kistérség  szakszolgálat, szociális és egészségügy  civil szervezetek  kulturális szféra

Összefoglaló célmeghatározás tömören: modern személyiségfejlesztő pedagógiai program, ún. egészséges iskola, amely megadja a tanulóknak mindazt a tudást/eszközrendszer, amellyel a gyermekek saját egyéniségüket formálni, saját céljaikat megtalálni kész, kooperatív, minden vonatkozásban egészséges, kiegyensúlyozott és derűs ifjakká válhatnak, és mindezzel a tudással képesek lehetnek kompenzálni a súlyos szociális, érzelmi és kulturális hátrányaikat.

154


A személyiségfejlesztés feladatai 1. AZ ÉRTELEM KIMŰVELÉSE Szilárd és pozitív kognitív/tanulási motívumokat alakítunk ki a mindenkori tanulási folyamatok érdekességével, kreativitás igényével. Széles körű kollektív és egyéni kezdeményezést engedünk, valamint örömmel vesszük az egyéni – nem szokványos/különös – megoldásokat is. Tudjuk ugyanis, hogy a pozitív tanulási motívumok életre szóló jelentőségűek, hiszen alapjai, belső erőforrásai 1. 1.A tanulási motívumok fejlesztése

a személyiség adaptivitásának/fejlődésének. Alapvető érdekünk a kíváncsiság öröklött motívumaiban rejlő energiaforrások kihasználása: a kíváncsiság állandó táplálása, gyakorlása, leépülésének megakadályozása személyiségfejlesztésünk egyik alapvető feladataként

1.1.1. A megismerési vágy fejlesztése

fogalmazható meg. A játékszeretet fejlesztése kettős feladatunk: az öröklött motívumok rendszeres gyakorlásának a lehetővé tétele, valamint újabb és újabb fejlesztő hatású játékok megis-

1.1.2. A játékszeretet és az alkotásvágy

mertetése, elsajátíttatása, megszerettetése: pozitív atti-

fejlesztése

tűdök létrejöttének elősegítése. Tanítási-tanulási folyamataink sikerének egyik központi feltétele, eredménye és feladata az optimális tanulási teljesítményvágy kialakítása/fenntartása, hiszen ez a személyiségfejlődés fontos feltétele és eszköze is. Ehhez mindenképpen felhasználjuk a gyermeki személyiség integritásáról és gazdag képiségéről meglevő ismereteinket. A tanulók optimális sikervágyának kialakulásához és fennmaradásához már elsőben megismertetjük az agykontroll

belső

képiségen

alapuló

rendszeré-

vel/technikáival azért is, hogy a gyermek kezelhetővé tegye a kudarcfélelmet. Fontos, hogy a kudarcot a tanulási folyamat természetes velejárójának és a fejlődés fontos elemének, ill. tanulási lehetőségnek, nem pedig tragédiának fogja fel, és hogy ezt a frusztrált, szegény1.1.3. A tanulói teljesítményvágy optima-

séggel bajlódó és akaratlanul is negatívan befolyásoló

lizálása

szülők ellenére is megtehesse.

155


A kutatások és tapasztalatok szoros összefüggést mutatnak a pedagógus iránti kötődés/szeretet és a nevelés eredményessége között. A kötődés tehát fontos tanulási motívum. Lényege az az érzés/tudat, hogy szükség esetén a gyermek figyelmet/megértést/védelmet kap, kisegítik a bajból, egyszóval: számíthat a pedagógusára. Ugyanakkor – és ez nem ismételhető elégszer - eszközrendszerünknek el kell juttatnia a gyermeket ahhoz a felismeréshez is, hogy saját fejlődés tkp. a saját – társaival együtt megvalósuló – feladata, tehát a külső körülmények nem befolyásolhatják visszavonhatatlanul személyes sorsát. A tanulói kötelességtudat kialakulásának/fenntartásának segítésével kapcsolatban az iskola/a pedagógus dolga mindenekelőtt az, hogy reálisan elvégzendő feladatokat jelöljön ki, továbbá azok teljesítését rendszeresen/következetesen értékelje. kihangsúlyozandó, hogy a feladatvégzést, és semmi esetre sem a gyermeket, aki kicsiként még azonosítja magát a minősítéssel. Az értékelés – a numerikus kivételével – sokféle lehet: egyik alapvető a rajzos/szöveges. Mindenképpen foltos a semmitmondó közhelyek E/2.-es dicsérő-elmarasztaló formájának („ügyes/ügyetlen vagy” stb.) elkerülése, és a tanító E/1.-es – éppen a gyermeki integritást figyelembe vevő – értékelő megnyilvánulásainak („örülök, hogy ilyen jól megoldottad/nekem ez most nem esett jól, hát máskor ne így csináld, kérlek.” stb.) uralkodóvá tétele. Fontos tehát, hogy a pedagógus a gyermek produkcióját saját személyiségének tükrébe állítja: így lesznek nyilvánvalóak a tanuló számára a pedagógus személyiségének határai, azaz hogy meddig mehet el a rokonszenv elvesztése nélkül. És így alakulnak ki személyiségének értékes, alkotó kompetenciái is. Nagy jelentőségű feladatunk a tanulási életprogram kialakulásának segítése. A tanuláson azonban sokkal többet

értünk,

mint

holmi

ismeretek,

szabá-

lyok/szabályrendszerek memóriába rögzítését. Nálunk igen fontos tanulási folyamat a sikeres kooperáció, a 1.1.4. A tanulási életprogram fejlődésé-

megoldható konfliktusokkal tűzdelt, derűs életvitelhez

nek segítése

vezető út, ill. a rendszer technikáinak, napi szokásainak

156


megtanulása (lásd: siker- és jóllétterv). Az általában tanulásként értelmezett, rendszerszerű iskolai tanulást tehát nem tartjuk a boldog felnőttélet elengedhetetlen föltételének. Az iskolázottság ugyanis a mai Magyarországon – de bárhol a XXI. sz.-ban – nagy százalékban csak a tisztes szegénységű/jóllétű alkalmazotti létre elég, ám a század már nem az alkalmazottak százada. Igen eredményesen használhatók a különböző rendszerek (így az agykontrollé is) memóriafejlesztő technikái, amelyek könnyűvé, játékossá tehetik a tanulást, valamint a bevésés így sokkal időállóbb is lesz. Ugyanakkor ez a pedagógusgárda fokozott felelősségét is magával vonja: mit érdemes bevésetni, és mi dobható a fölösleges ismeretek szemétdombjára. Itt az autentikus választ megint csak a gyermekszemélyiség irányultsága adja meg: a mindenki számára kívánatok alapkészségek mellett széles teret kell hagyni az egyéni képességek/készségek fejlődésének. A lehetőséget a kooperációt igénylő csoportmunka nagyban biztosítja, hiszen a jól megválasztott feladat sok – és rendszerint eltérő – képességek együttes alkalmazását igényli. Igen nagy hangsúlyt kell, hogy fektessünk arra, hogy a tanítási gyakorlatunkban uralkodó írásbeliséget/szöveguralmat trónfosszuk, azaz hogy a ma már bizonyítottan sokféle (a mozgásostól az auditíven át a szaglásosig) érzékelés – és így tanulási mód – létezik: ne fosszunk hát meg egyetlen gyereket sem a sajátjától holmi berögzült – papíralapú, merev – iskolásdi nevében! Vegyük figyelembe – és tudatosítsuk is -, hogy pl. a vizuális típusú tanulás semmivel sem értékesebb, mint ha valaki tapintással vagy mozgással rögzít. (A fogalmi szintű tapasztalati tanítási/tanulási mód a mai iskolában egyeduralkodó szerepet játszik. Túlzott alkalmazása a tanulást/az iskolát megutáltató verbalizmus melegágya.) Az iskola első évfolyamainak az a feladata, hogy a környezetben megtalálható tárgyakkal, játékokkal, eszkö1.2. A kognitív képességek fejlesztése

zökkel a dolgok, események ábráival gyakoroltassa a

1.2.1. A kognitív rutinok/műveletek

tucatnyi alapvető rendezési viszony szerinti sorképzést.

157


Továbbá a sorszámnevek húszas számkörbeli biztonságos tudása és az abc tökéletes elsajátítása után a címkéző rangsorolás begyakorlása a feladat. Ez a kognitív rutin játékos módszerekkel direkt módon is gyakorolható. Az absztrahálás/konkretizálás rutinja azoknak okoz nehézségeket, akikben szegényes a tulajdonságfogalmak készlete. A feladat az, hogy megismerjük a gyerekek alapvető tulajdonságfogalmainak készletét, és a hiányokat törekedjünk pótolni. Ezáltal nemcsak az absztrahálás/konkretizálás, hanem az összehasonlítás rutinja is kellően begyakorlódhat. A kombinatív képesség rutinjait ugyancsak játékos módszerekkel és direkt gyakorlással - a környezetben hozzáférhető tárgyak/képek, valamint a tantárgyak kínálta tartalmakból készített feladatokkal - legkésőbb a 6. osztály végére minden gyerekben ki kell fejleszteni. Fontos feladat a megfigyelési képesség kialakítása. Az alsó tagozatban jó hagyományai vannak a megfigyeltetésnek. A felsőben megkezdődhet jegyzőkönyvvezetésük elsajátíttatása, ill. az ellenőrző és a kísérleti megfigyelések bevezetése. Az iskolának az is feladata, hogy megtervezze és megvalósítsa a bizonyítási képesség folyamatos fejlesztését/rendszeres gyakorlását. A matematika tanításában elterjedt módszer általános és következetes alkalmazása azért jelentős különösen, mert szokássá/igénnyé fejlesztheti az ellenőrzést/bizonyítást. Fontos, hogy a tanulók a tapasztalati bizonyítást maguk végezzék el. Az értelmezés képességének fejlesztése egyszerű természeti/biológiai rendszerek viselkedésének/működésének a fölfedeztető/értelmeztető tanításával, a feltárt szabályszerűség közös megfogalmazásával és alkalmazási gyakorlatokkal végezhető. A kommunikáció két alapvető funkciót szolgál: a szociális

kölcsönhatások

szervezését/lebonyolítását

(l.:

alább!), valamint a kivitelező tevékenységet és a kogníciót (a megismerést, a gondolkodást és a tanulást): ez a kognitív kommunikáció, mely szemléletes, verbális 1.2.2. Kognitív kommunikáció

és formalizált eszközökkel működik.

158


A kognitív kommunikáció komplex képességének fejlesztését hagyományosan a rajz, az anyanyelv, az idegen nyelv és a matematika tantárgy segíti. Mivel e tárgyak tartalmai a helyi tantervben adottak lesznek, itt kizárólag a kognitív kommunikációs képesség fejlesztésének alapvető szemléletbeli kérdéseiről lehet szó, amelyek valamennyi tárgyra, ill. az iskolai élet egészére vonatkoznak. Az ábraolvasás és az ábrázolás a megismerés, a gondolkodás, a tanulás és a kivitelező tevékenység eszköze, ebből következően e képesség fejlesztése valamennyi tantárgy feladata sokféle szemléltető ábra, modell használatával,

rajzos-színes

(vizuális)

vázla-

tok/elmetérképek stb. készíttetésével. A tankönyvek/taneszközök megválasztásakor fontos szempont, hogy változatos, magas színvonalú, didaktikailag és esztétikailag kifogástalan ábráikkal mennyiben járulnak hozzá - a tananyag megértése mellett - az ábraolvasás képességének fejlődéséhez. Pedagógiai programunk a kifogástalanhoz közelítő artikulációs készség és a jól fejlett szóbeli közlési/befogadói képesség kialakítását legkésőbb hatodikig megvalósítandó feladatként kezeli. A tantárgyak tartalmaival rendszeresen gyakoroltatnunk kell a többszempontú viszonyítást, a szelektálást, a keresést és a szortírozást. Az alsóbb évfolyamokon egyszerűbb, kevesebb szemponttal/elemmel működő feladatokkal, a felsőbb osztályokban fokozatosan növelve a komplexitást. Előrevivő lehet a fölfedező tanulás/fölfedeztető oktatás. A kutatások szerint a valószínűségi szabályszerűség felismerése a 3. osztályban éri el a csúcspontot, majd fokozatosan csökken. Bizonyára oka lehet ennek a viszszafejlődésnek, hogy az iskolákban - általában - szinte kizárólag csak szükségszerű összefüggések tanítása folyik. A helyi tantervnek lehetővé kell tennie, hogy a tanulók

rendszeresen

szembesüljenek

korrela-

tív/valószínű szabályszerűségekkel is. Igen fontos, hogy lehetőségük legyen – játékos gyakorlatokkal – arra, hogy a fogalmakat/helyzeteket külö-

159


nös/rendkívüli/szokatlan összefüggésbe rendezhessék: ez az igazi alkotás útja (és nem a tanár által szokványosan felkínált – így aztán többnyire érdektelen - vonatkozások). A tanulási képességek fejlesztése - a személyiség fejlődésének segítése mellett - speciálisan a kognitív képességek fejlesztésével és a tanulási módok optimalizálásával valósítható meg. Mindenekelőtt azonban meg kell adni az eszközrendszerét és a lehetőségét annak, hogy a gyermek saját személyisége és lelkialkata szerint, saját tanulási útját járja, és emiatt soha hátrány ne érje: ez a biztosítéka annak, hogy a felsőbb osztályokban sem veszik el a tanulás öröme. A sikeres tanulás alapköve azonban a gyermek célképző képessége, amelyet megint csak – a tanár által felkínált technikák segítségével – a gyermek maga – önmagában – hajt végre, de szabadon – mindenféle bírálat nélkül – közölhet/elfogadtat csoporttársaival. A cselekedtető tanulás eredendően szándéktalan (spontán/indirekt).

A

cél

valamilyen

feladat

elvégzé-

se/probléma megoldása, miközben jól motivált, igen hatékony spontán tanulás folyik. A serdülők főleg cselekedtető oktatással segíthetőek. A szemléletes tanulás/szemléltető oktatás - az informatikai eszközök birtokában - szinte korlátlan lehetőséget kínál. A szövegfeldolgozó tanulás stratégiáinak/módszereinek (szemantikai/logikai értelmezés, feltárás, egyes részek kibontása, mások tömörítése, vizuális vázlatkészítés, az ismeretlen/kevésbé érthető részek előfeltételismereteinek megszerzése más forrásból stb.) tanórai gyakorlására rendszeresen – és minden műveltségi területen – sor kerül, hiszen a kompetenciaalapú oktatás ezt meg is kívánja.

2. SEGÍTŐ ÉLETMÓDRA NEVELÉS A segítő életmódra nevelés a szociális értékrendek megismerésének, a pozitív értékrendek elfogadásának és az e szerinti viselkedés/magatartás elsajátításának, a szociális képességek kiépülésének, a személyiség kreativitása növekedésének elősegítését jelenti.

160


Ez a kompetencia az öröklött és tanult komponensek (szociális motívumok, hajlamok, szokások, készségek, minták, ismeretek) készleteivel rendelkezik. Az ezirányú nevelés/fejlesztés feladata kettős: a szociális komponenskészletek gyarapítása, valamint a pozitív egyéni értékrend és a képességrendszer kiépülésének, kreativitása növekedésének segítése. Ennek a sokszínű/sokösszetevős kompetenciának a kifejlesztése főleg az Életvitel tantárgy feladata, de nem tekinthetünk el az egyéb tantárgyak (projektek és más tanulásszervezési egységek) lehetőségeitől sem. A szociális kompetencia proszociális értékrendje az érdekek olyan érvényesülését szolgálja, amely a másik ember, a csoport, a nemzet túlélését nem veszélyezteti, szükség esetén az önérdek korlátozásával is segíti. A proszocialitás a szociális értékrend alapja. Nincs olyan sajátos,

pozitív

szociális

értékrend,

amely

a

proszocialitással szemben állna, ugyanakkor nem létezik olyan aszociális/antiszociális szándék, magatartás, tett, ami ne állna szemben a proszocialitással. A XXI. században felnövő gyermekek az egész (globális) emberi nem túlélésének gyakorlati kérdéseivel szembesülnek. A globalizáció folyamatai azt jelentik, hogy a proszocialitás a nemzetiségek (kisebbségek), nemzetek, országok, tömbök közötti kölcsönhatásokban is megjelenik. Ennek reménye/igénye már ma is létezik, és az értelmetlen, kegyetlen konfliktusok sokaságának közepette terjed a fölismerés, hogy az emberi nem túl2.1. Szociális kompetencia

élése/létfeltételeinek javulása minden etnikum, nemzet, társadalom alapvető önérdekévé vált. A proszocialitás a másik ember, a csoport, a társadalom és a másik társadalom, az emberi nem túlélését, létfeltételeinek javulását szolgáló segítő életmódként értelmezhető. A globális szociális értékrend elsajátításának és elfogadásának segítése megalapozhatja a sajátos egyéni értékrend kialakulását; az eme értékrend szerinti nevelésben részt vevők látókörét kitágítva pedig csökkentheti a

2.1.1. Sajátos szociális értékrendek és a

beszűkült/előítéletes személyiségek kialakulásának ve-

globális szociális értékrend

szélyét.

161


A fölismerés talán adott, ám a globális szociális értékrend kifejlesztésére csak halvány kísérletek adódtak eddig. Az oktatásirányításnak sem volt autentikus válasza arra, hogy miként nevelhető kooperatív, magas humánummal megáldott, kiegyensúlyozott, derűs személyiség, aki kiválóan – nyer-nyer alapon – kezeli a konfliktusokat, és soha, egyetlen politikai hisztéria sem tudja belevinni más ember/népcsoport megalázásába. Mi – proszociális jóllét- és sikerterveink technikáinak szokássá nemesítésével – megkíséreljük ezt. A szociális kompetencia működését az egyéni szociális értékrend és a szociális képességrendszer szabályozza. A szociális magatartás/viselkedés az aktuális külső és belső hatások, az egyéni tudat (világtudat/éntudat) és a szociális kompetencia működésének eredőjeként valósul meg. Az egyéni tudat és a szociális kompetencia fejlettsége a spontán és szándékos szocializációtól, a neveléstől függ, ezért a nevelés központi feladatai közé tartozik az egyéni tudat és a szociális kompetencia fejlődésének segítése. A mi iskolánkban jóllét- és sikertervek készülnek (lásd: fentebb!), amelyek megtanítják a rendszeres, napi fogásait/technikáit a kiegyensúlyozott/örömteli és sikeres problémamegoldó életnek. Aki számára teljesen megszokott a segítségadás- és elfogadás, aki a saját képességeit/tudását természetesen és magától értetődően bocsátja a köz javára, az – és ennek nagy a valószínűsége – nem fog csak a mássága miatt elítélni tőle független rendszereket, személyeket és csoportokat, és semmi esetre sem fog féle2.1.2. A szociális kompetencia működése

lemkeltően masírozva erőt fitogtatni. A szociális kompetencia - lényegét tekintve - a szociális komponenskészletek gyarapodása (szokások, minták, attitűdök, meggyőződések, készségek, ismeretek sokaságának elsajátítása), az egyéni szociális értékrend proszocialitásának erősödése, a képességrendszer kreativitásának növekedése révén valósul meg. Az iskolai nevelés alapvető feladata a tapasztalati szociális kompetencia kialakulásának - a megfelelő szociá-

2.1.3. A szociális kompetencia fejlődése

lis szokások, minták, attitűdök, meggyőződések stb. -

162


elősegítése. Fontos, hogy a szociális kompetencia kreativitása értelmező szintre fejlődjön, aminek az a feltétele, hogy a tanulók elsajátítsák a szociális viselkedés alapvető szabályait, hogy megértsék a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét/jelentőségét. Ez azt jelenti, hogy az embertudományok (különösen a humánetológia, a pszichológia, az antropológia és a szociálpszichológia) szociális kölcsönhatásokkal kapcsolatos alapvető felismeréseit gyakorlatias szinten tanítani szükséges. E nélkül a felnövekvő gyerekek nem lesznek képesek megbirkózni a globalizálódó világ szociális konfliktusaival. Az egyéni szociális értékrend fejlesztésének általános feladatait/nevelési követelményeit (a fentiek értelmében) a proszocialitás dominanciájának erősítésében és a szociális viselkedés kreativitásának növelésében jelölhetjük meg. Az egyes pedagógusok - saját tartalmi/tanórán kívüli programjaik által kínált lehetőségeikkel – főként a kooperációs tanítási rendszerek és az agykontroll lazító/személyiségfejlesztő módszereivel az iskolai közösség mindennapi életében elősegítik az egyén és a cso2.2. Az egyéni szociális értékrend fejlesz-

port kölcsönös megértésé-

tése

nek/együttérzésének/segítőkészségének fejlődését. A szociális hajlamok öröklött motívumok; működésük és szerepük a tudattalan/szándéktalan érdekértékelésben, döntésben, kivitelezési késztetésben nyilvánul meg. A szociális kötődés olyan proszociális személyközi kapcsolat, amely a bizalomra épül, a ragaszkodás az összetartó ereje és a szeretet az érzelmi alapja. Ismernünk kell azokat a tanulókat, akikben gyenge a kötődési hajlam, és elő kell segítenünk annak megerősödését. Alkalmas lehet erre olyan, ún. kötődési hálók készítése - tekintve, hogy a személyközi kötődés mindenkinek a legbensőbb magánügye -, hogy a benne szereplők azonosítására csak a felmérő pedagógus (osztályfőnök) legyen képes. A kötődési háló fejlesztésének feladata pedig azt jelenti, hogy közvetett módon kell törekednünk a hátrányos

2.2.1. Szociális hajlamok

hatású kötődések közömbösítésére. Ennek egyedül

163


időtálló és eredményes módja az, ha a gyermek önbizalmát, önmagába vetett hitét segítünk fenntartani, azaz megtanítjuk örülni magának akkor is, ha a családjában nem bízhat, annak nem örülhet, és az – tudatosan v. egyszerű tudatlanságból – nem hogy segítené, de akadályozza az ő fejlődését. Magyarul: a gyermek otthoni és egyéb környezeti körülményei nem akadályozhatják az ő személyiségének kiteljesedését. A mi iskolánk nem konzerválhatja/erősítheti a szociális hátrányokat. Mindehhez nagy segítség, ha mi, pedagógusok bizalmat ébresztenünk a tanulókban (ami csak úgy lehetséges, ha legalább általános szinten a pedagógus is vonzódik a gyerekekhez). Ha a kapcsolat létrejött és folyamatosan működik, a pedagógus eredményesen járulhat hozzá a gyerekek csoporthoz való kapcsolódási/kötődési – és nem utolsó sorban - önmegvalósító készségeinek fejlődéséhez. Az iskolai életet olyanná kívánatos alakítani, amely a rangsorképzési hajlam működését lehetővé teszi/ösztönzi, amelyben az elismert rangsorképző sajátság a kompetencia (a sokféle kompetencia), és amelyben mindenki előbbre juthat valamilyen kompetencia rangsorában, de csak az eredménye/teljesítménye alapján. Ez azonban nem jelentheti teljesítménykényszeres iskola működtetését; a tanulók túlhajszolása meg nem engedett, mert súlyosan károsítja a személyiséget (fals önkép). Az ember öröklött kényszerpályás csoportképző, ugyanakkor önazonosság-védő mechanizmusai nincsenek. Ennek következtében az ember - a feltételekhez tanulással alkalmazkodva - rendkívül sokféle kultúrát képes létrehozni és fenntartani. Ez a nyitottság egyszersmind a szélsőségesen diktatórikus, életellenes kultúrák létrejöttének lehetősége is. Az ember esetében a csoportképzési hajlam a szocializáció/a csoportkultúra (a csoportnormák/szociális szokások) elsajátítása által telik meg tartalommal, vagyis végső soron a szándéktalan és a szándékos szocializáción, a nevelésen múlhat, hogy kiben milyen egyéni szociális értékrend alakul ki, így egyszersmind ez a ne-

164


velés félelmetesen nagy lehetősége/felelőssége (és veszélye is). Fontos, hogy kiépüljenek és működjenek az iskolai életben olyan csoportok, ahol a felnövekvők csoportmotívumai (csoportképzési, hovatartozási-kötődési és vezetőképzési hajlam) kielégüljenek, és ezáltal pozitív szocializáló hatásuk érvényesüljön. Tartósan létező csoportok csapatsportjai, -játékai, a szakkörök és a diákönkormányzat, esetleg egy-egy egész osztály jó közegei lehetnek a csoportmotívumok fejlesztésének. (A csoportoktatás sokféle változata közül az osztályon belüli elemi csoportok motívumai működését és fejlődését szolgálja pl. a Benda József-féle "humanisztikus-kooperatív tanulás" elnevezésű nevelési rendszer.) Az ún. évfolyam nélküli csoportok kísérleti eredményei azt mutatják, hogy a vegyes életkorú csoportokban erőteljesebb az intellektuális fejlődés, és lényegesen jobban fejlődnek a szociális képességek is (velük pedig az egész szociális értékrend). Ezért nem baj, ha bizonyos foglalkozások alkalmával a különböző korosztályok – tkp. másságok – együttesen dolgoznak és alkotnak. Iskolánkban jó terepe ennek a szocializációnak pl. az étkezések kötetlensége, ahol a csoportok önszerveződőek és önelosztóak (az ételt – éppen a másság elfogadása miatt – legalább meg kell kóstolni, és a szükségletek szerint – lehetőleg semmit sem kidobva - a társakkal elosztani). A csoportok tagjai között a testi adottságokban és a viselkedésben megnyilvánuló eltérések ellenszenv/gúny/üldözés tárgyává válnak a csoportönazonosságot védő hajlam következtében. Az ilyen tanulókat nem egyszerűen védeni kell, hanem föl kell vállalni a velük szembeni - részben öröklött - averzió lebontását és a proszocialitás (védelem/segítés) felébresztését. A csoportképzési és hovatartozási hajlam szocializálási feladatának eredményes megoldása hozzájárulhat a csoportok, a kisebbségek, a nemzetek közötti szembenállások, előítéletek természetének, okainak megértésé-

165


hez/oldásához. (Lásd mint fenn!) Folyamatos előrelépés csak akkor lehetséges, ha a bármilyen szintű/jellegű történettanítás szemléletmódját e feladathoz alakítjuk, ha az erre alkalmas irodalmi alkotásokat fölhasználjuk e probléma elemzésére (stb.). A birtoklás - mivel hozzájárulás az egyén/a közösség túléléséhez, életminőségének javulásához, valamint az együttélés szabályozásához - eredendően pozitív/proszociális hajlam/funkció. Mivel azonban nyitott, az aktuális késztetések/helyzetek/lehetőségek antiszociális viselkedést eredményezhetnek, a negatív szocializáció antiszociális birtoklási motívumrendszert alakíthat ki. A birtoklás pozitív jellegét kell mindenekelőtt szemünk előtt tartanunk, ezért nem a felszámolását/elfojtását kell fölvállalnunk, hanem a pozitív szocializálását. Ki kell alakítanunk továbbá a javak megszerzésének és megtartásának - mivel az emberben nincsenek ilyen viselkedést szabályozó öröklött mechanizmusok - pozitív szabályait. Alapvető nevelési feladat még a megosztási/felajánlási (adakozási)/ajándékozási hajlam rendszeres működési lehetőségeinek megteremtése és az ilyen magatartás gondos megerősítése. A családi életre nevelés alapvető feladata/végső célja, hogy a tanulók megismerjék/megértsék a gondoskodó (paternalisztikus) diktatórikus és a demokratikus családmodell működését, a szilárd/kiegyensúlyozott családi élet kialakításának/elsajátításának feltételeit/módjait, sokféle akadályát/veszélyét. Szilárd meggyőződésükké kell válnia, hogy az ember öröklötten monogám, így a monogám családot számos öröklött késztetés hozza létre és tartja fenn. Ugyanakkor tudniuk kell, hogy az ember e vonatkozásban is nyitott lény, ennek következtében sokfajta konfliktus bomlaszthatja a családi köteléket. A gondoskodó diktatórikus családmodell az emberek/a társadalom mai intellektuális színvonalával összeférhetetlen, egyre inkább működésképtelen. A cél a demokratikus családi élet elsajátítása/kialakítása/működtetése, amely tudatos, szándékos, folyamatosan megértő proszociális együttműködéssel/konfliktuskezeléssel va-

166


lósítható meg. Az attitűd tanult motívum, amely a kellemes (pozitív) vagy kellemetlen (negatív) magatartási/viselkedési tapasztalatokba beépülve az ismételten előforduló hasonló helyzetek szándéktalan érdekértékelését végzi, és a megfelelő érzést kiváltva előrejelzi a helyzetre adandó válasz várható kellemes (attraktív) vagy kellemetlen (averzív) következményét. Pedagógiai szempontból fontos megkülönböztetni az aktuális

attitűdöket,

amelyek

az

adott

magatar-

tás/viselkedés eredményeként létrejönnek ugyan, de rövid idő múlva lebomlanak, valamint a tartós attitűdöket, amelyek hosszú időre, esetleg életre szólóan végzik a hasonló helyzetek érdekértékelését, a várható kellemes vagy kellemetlen élmény előrejelzését. Az attitűd elsajátításának tartóssága az élmény erejétől, egzisztenciális jelentőségétől és az ismételt megerősítéstől függ. A szociális attitűdök egyes élő és történelmi személyek, csoportok, szociális magatartások, viselkedések, társadalmi események, szimbólumok iránt kialakult pozitív vagy negatív motívumok. A szociális kompetencia fejlődéséhez hozzájáruló attitűdök elsajátítása túlnyomóan a spontán szocializáció eredménye. Ki kell emelnünk azokat a legfontosabb magatartási, viselkedési módokat, szociális, történelmi eseményeket, személyiségeket, szimbólumokat, amelyek iránt pozitív vagy negatív attitűd kialakítását tartjuk szükségesnek: ez fontos nevelési feladat. Az agykontrollos kollégák a kinesztetikus módszereket /azaz az izmok – egy-egy jelenségre/személyre adott válaszát/ is eredményesen alkalmazhatják az ítéletalkotás folyamatában. A szociális meggyőződés az emberre, rasszokra, etnikumokra, nemzetiségekre, nemzetekre, népekre és sajátságaikra, magatartásukra, cselekedeteikre vonatkozó ismeretekbe, eszmékbe beépült elfogadó vagy elutasító tanult motívum. Az egész személyiség szempontjából alapvető jelentőségű, mivel ettől függ, hogy milyen szo2.2.2. Szociális attitűdök és meggyőző-

ciális meggyőződés alakul ki az iskolai nevelés hatásá-

dések

ra.

167


Vállalkoznunk kell arra, hogy az előítéletes magatartás történelmi/irodalmi példáit, az aktuálisan előforduló eseteket fölhasználjuk az előítélet által befolyásolt viselkedés

értelmetlen/káros

jellegének

megismerésé-

re/megértésére. A szociális képességrendszer a szociális kompetencia 2.3. A szociális képességrendszer fej-

működésének szabályrendszere, a szociális viselkedés

lesztése

szervezője. Nevelésünk feladata továbbra is, hogy a pozitív szociális szokások kialakulását olyan iskolai életrenddel biztosítsuk, amelyben a tanulók biztonságban és jól érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak és mindenkitől egyértelműen és következetesen elvárhatóak. A gyermekszemélyiségek alakulásában igen nagy szerepe van az észlelhető, elsajátítható szociális mintáknak. Tudatában a tömegkommunikáció által sulykolt, mindent elárasztó, negatív, antiszociális minták romboló hatásának, csökkentésére reményünk van. Különleges feladatunk ezért, hogy minél több és hitelesebb, élményszerű pozitív mintát kínáljunk fel. Fontos, hogy a gyermek szokásrendszerébe épüljön a negatív tvműsorok visszautasítása, ill. a hallottak helyes értelmezése és semlegesítése. Az iskola - mint szociális közeg - akkor járulhat hozzá a szociális készségek (kapcsolatképző és -ápoló, kötődésképző és -ápoló, empatikus, tolerancia-, érdekelemző, szociális értékelő, siker- és kudarcfeldolgozó, konfliktuskezelő, vita-, szervező- és alkalmazkodási készség {stb.}) eredményes fejlesztéséhez, ha minél jobban lehetővé teszi /megkívánja a szociális képességek működését: a szociális kommunikációt, a proszociális segítést, az együttműködést, a demokratikus vezetést, a tisztességes – és egyre inkább – segítő versengést. A történelmi/irodalmi ismeretek tanításának funkciói közül kiemelendőek azok, amelyek a szociális kompetencia fejlődéséhez járulhatnak hozzá. Az egyedi szociális kölcsönhatásokat (történéseket/eseményeket) mint

2.3.1. A szociális komponenskészletek

rendszerviselkedéseket és rendszerműködések meg-

gyarapodásának segítése

nyilvánulását kell vizsgálnunk és bemutatnunk. Nem-

168


csak megállnunk szükséges az egyes személyközi, csoportok, társadalmak közötti konfliktusok okainak, lefolyásának ismertetésénél, hanem a korábban már megismert, hasonló konfliktusokat felidézve rendszeresen el kell végeznünk az összehasonlítást. Így nemcsak a szóban forgó konfliktust, hanem a szociális rendszerek viselkedését is fokozatosan megismerhetik/megérthetik a tanulók. Az ilyen ismeretek hozzájárulhatnak a megfontoltabb/eredményesebb szociális döntésekhez/viselkedéshez. A szociális kölcsönhatás/viselkedés - lényegét tekintve szociális kommunikáció. Funkciója tehát a szociális kölcsönhatások szervezése, öröklött alapja, nem szóbeli eszköze az érzelmi kommunikáció, amit kiegészít a szóbeli, valamint – jelentős mértékben – a non-verbális kommunikáció sokfélesége. A nevelés fontos (talán legfontosabb) feladata és eszköze az érzelmi kommunikáció: a gyakori érzelmi kontaktus és a szociális közeg pozitív érzelmi kommunikációjának dominanciája. Kívánatos, hogy olyan meghatározóan pozitív érzelmi légkört tartsunk fenn az osztályokban, a tantestületben, az iskolában, amelyben a pedagógusok is és a tanulók is biztonságban és jól érzik magukat,

ill.

amelyben

a

tanulók

érzelmi

karakte-

re/személyisége optimálisan fejlődhet. A szociális kölcsönhatások eredendően érzelmi kölcsönhatások. Ha a szociális funkciójú szóbeli közlések tartalma megfelel az aktuális érzelemnek, akkor kölcsönösen erősítik egymást: javul az üzenet egyértelműsége. A szóbeli szociális kommunikáció eredményessége mindenekelőtt a verbális eszközök gazdagságától és megfelelőségétől függ. A nem megfelelő szóbeli eszközök a helyzettel, a céllal, az érdekekkel ellentétes hatást válthatnak ki, csökkenthetik a szociális kölcsönhatás eredményességét. Gyermekeink szociális közege - ami meghatározza az aktiválható készlet gazdagságát és megfelelőségét 2.3.2. A szociális kommunikáció fejlesz-

többnyire szűknek és zártnak mondható; a mai bonyo-

tése

lult, nyitott világban kommunikatív képességeik és a

169


hozzájuk tartozó verbális komponensek nem elegendőek/megfelelőek: gyakran kínos helyzetek, értelmetlen konfliktusok forrásai. A nevelő-nevelt szociális kölcsönhatásának, a nevelő segítőképességének optimalizálása azt jelenti, hogy a nevelés öröklött szabályait egyesítjük a spontán szocializáció szabályaival: az együttműködést segítő együttműködéssé, a vezetést segítő vezetéssé fejlesztjük. A tanulók segítőképességének fejlődése jórészt attól függ, hogy milyen mértékben és arányban sikerül segítő nevelésként megvalósítani. Feladatunk, hogy a segítés sokféle lehetőségét/módját kínáljuk fel, hogy olyan segítő légkört alakítsunk ki és tartsunk fenn, amelyben a segítés elvárt és elismert viselkedés/tevékenység. Az alkalmas mintákat úgy kell kiemelnünk a megfelelő műveltségi területekből, hogy a segítés mintáival a tanulók - életkori sajátosságaiknak megfelelően - rendszeresen szembesülhessenek. A segítőkészség fejlődéséhez hozzájárulhat a segítő viselkedés/tevékenység értelmezése: az altruizmus, a segítés legfontosabb etológiai, humánetológiai, antropológiai, szociálpszichológiai ismereteinek gyakorlatias feldolgozása. A tanórai, az iskolai tevékenységeket úgy kell szerveznünk, hogy a tanulóknak elég alkalmuk legyen a segítő együttműködést gyakorolni. (Lásd: kooperatív tanulás elmélete és gyakorlata!) A segítő nevelő leginkább kívánatos képessége a segítő demokratikus vezetés (irányítás). Ebben a képességben - optimális esetben - a segítő nevelés alapszabályai és a demokratikus vezetés, valamint az együttműködés alapszabályai egymást támogatva érvényesülnek. Ez járul hozzá leginkább a nevelés, a tanulás eredményességéhez, ez a segítő életmódra nevelés hatékony mintája. A demokráciára nevelés, a demokratikus vezetésképesség fejlesztése (a spontán csoportosulások demokratikussá alakulásának segítésével, meghatározott funkciókat szolgáló, formális vezető-vezetett kölcsönhatások létrehozásával/működtetésével, a vezető-vezetett vi-

170


szony megfontolt váltásával) iskolánk egyik alapvető feladata, hiszen enélkül tanulóink nem szerezhetnek tapasztalatokat. Az iskola feladata – legfeljebb - a segítő versengés képességének kifejlesztése. E képesség fejlesztésének útja a szabályozottság (szabálykövetés), az esélyesség elismertetése és megkövetelése, valamint a segítés alapszabályainak (fair play) megtartatása. Jó szolgálatot tehet a versengés, a harc, a háború különböző negatív és pozitív módjainak összehasonlító értelmezése ahhoz, hogy a tanulók megértsék az antiszociális és a lojális, a proszociális versengés közötti különbségeket, hogy megismerjék a versengés természetét, és belássák a segítő versengés jelentőségeit/előnyeit.

3. EGÉSZSÉGES, ÖRÖMTELI ÉS KULTURÁLT ÉLETMÓDRA NEVELÉS Az egészséges életmód olyan aktivitás, amely a szervezet, a pszichikum szükségleteinek optimális kielégítését, működését szolgálja. A kulturált életmód a személyes szükségletek/vágyak igényes/színvonalas kielégítése. Az előbbi az aktivitás célja, az utóbbi inkább a módja. Az örömteli életmód az élet – óhatatlan – buktatóinak a lélek és a fizikum megbetegedése nélküli át- és megélése, valamint – a hétköznapokban is – az örülni tudás képességének birtoklása. Az egészséges, örömteli és kulturált életmódra nevelés a személyes kompetencia fejlesztését, eredményességének növelését jelenti. Alapvető feladatunk ezért a személyes kompetencia fejlődésének segítése. A személyes kompetencia - mint komponensrendszer sajátos öröklött és tanult komponensekből szervezi a viselkedést/aktivitást implicit, ill. explicit alapszabályainak/szabályozóinak megfelelően. A személyes kompetencia fejlődésének kiinduló feltétele a komponensek gyarapodása. A mennyiségi növekedés azonban önmagában véve még nem fejlődés. Az egyes komponensek ugyanis előnyösen, mások hátrányosan befolyásolhatják a személyes életmódot attól függő mértékben, hogy az előnyös és hátrányos hatású komponensek milyen aránya alakul ki. A fejlődés további fontos feltétele a komponensek szabályozó rendszerré: motívum- és képességrendszerré, személyes világtudattá, éntudattá szer3.1. Személyes kompetencia

veződésének segítése.

3.1.1. A személyes kompetencia szabá-

A személyes motívumok az egészséges és kulturált

171


lyozói és komponenskészletei

életmód szempontjából előnyösek vagy hátrányosak. Előnyös pl. az egészséges önbizalom, de hátrányos a kisebbrendűség vagy a realitásoktól fényévnyire került magabiztosság. Az egyes személyek abban különböznek egymástól, hogy mely motívumaik mennyire dominánsak. Nevelésünk feladata, hogy az alapvető jelentőségű személyes motívumok dominánssá válásának segítésével járuljunk hozzá a személyes kompetencia motívumrendszerének fejlődéséhez. A személyes képességrendszer a személyes kompetencia implicit, ill. explicit szabályrendszere, amelynek alapján az egészséges és kulturált életmód/viselkedés szerveződik a motívumok aktiválásával, a szokások, minták, készségek és ismeretek fölhasználásával. Mivel a szabályrendszer összefüggő, a nevelés feladata nemcsak az egyes képességek fejlesztése, hanem rendszerré alakításuk is. A személyes világtudat motívumok és ismeretek átfogó, koherens rendszere: a személyiség egységgé szervezője, egységének őrzője, a viselkedés végső viszonyítási alapja, szabályozója. Nem kerülhetjük meg a személyes világtudat (természet- és társadalomtudat, benne az éntudat) kialakulásának segítését. Az iskolai nevelés feladata az önpusztító (hátrányos) komponensek

kialakulásának

megelőzé-

se/közömbösítése/lebontása és az előnyös komponen3.1.2. A személyes kompetencia és az

sek gyarapítása, valamint az eredményesség, a kreativi-

egyéni tudat fejlődése

tás fokozatos növelése.

3.2. A személyes motívumok fejlesztése Az önkiszolgálási motívumrendszer túlnyomóan a spontán szocializáció eredménye, így gyakran távol van az optimumtól: az egészséges és kulturált életmód szempontjából hátrányos, káros, esetleg önpusztító hatású. Feladatunk, hogy hozzásegítsük a tanulókat a biológiai szükségletek optimális kielégítéséhez, valamint az egészséges és kulturált szükségletkielégítés elsajátításához, szocializálásához. Az előnyös és hátrányos szoká3.2.1. Önkiszolgáló motívumok

sok/minták/attitűdök/meggyőződések, téves és helyes

172


ismeretek szembeállításával/megvitatásával/tudatosításával kell hozzájárulnunk ahhoz, hogy tanulóink a szükségletek egészséges és kulturált kielégítésének motívumait/motívumrendszerét elsajátítsák. Elő kell segítenünk a komfortszükséglet pozitív szocializálását az előnyös motívumok elsajátíttatásával, ugyanakkor hozzá kell járulnunk a hátrányos motívumok, káros szenvedélyek, függőségek kialakulásának megelőzéséhez/lebontásához. A megelőzésnek a bensőből kell fakadnia: egy derűs/kiegyensúlyozott lélek valószínűleg nem szorul drogokra. A mozgásszükséglet kielégítéséhez - ami nálunk nem csak a testnevelőtanár feladata - a spontán/szabad mozgások mindennapos lehetőségeinek megteremtésével kell hozzásegítenünk tanulóinkat. Mint fentebb leírtam, a mozgás a kognitív befogadás eszköze is lehet. Az iskolai testnevelés és sport – nálunk megfejelve az ún. örömmozgás rendszeres programjával - feladata, hogy a mozgásszükséglet kielégülésének örömét felhasználva kialakítsa a rendszeres testedzés/sportolás/természetjárás, a harmonikus/esztétikus mozgás iránti igényt. Az élményszükséglet öröklött motívum, amelynek az a funkciója, hogy az élmény által létrehozott, aktuálisan felfokozott feszültséggel hozzájáruljon a pszichikum egyensúlyának optimalizálásához - köznyelvi szóhasználattal -, a lelki egészség fenntartásához/ápolásához. Az iskolának az a feladata, hogy a lehető leggyakrabban találkoztassa a gyerekeket az igényes zenével és más művészetekkel, és ezzel az élményszükséglet szocializálását megvalósítsa. Az élményszükséglet szocializálása azt jelenti, hogy olyan szokások/minták/attitűdök/meggyőződések elsajátítását segítjük, amelyek igényes esztétikai élmények keresésére és létrehozására késztetnek. Az önvédelmi motívumok alapjai az öröklött önvédelmi hajlamok: az egészségvédő és identitásvédő hajlam, amelyekre sok és sokféle önpusztító/hátrányos, szeren3.2.2. Önvédelmi motívumok

csés esetben pedig előnyös, fejlődést segítő motívum

173


(szokás/minta/attitűd/meggyőződés) épül rá. Az így kialakuló önvédelmi motívumrendszer nagymértékben befolyásolja a testi és lelki lét, az egészséges és kulturált életmód színvonalát. Az egészséges életmódra nevelés érdekében feladatunk az egészségvédő motívumok fejlesztése, amelytől a szemléletváltást remélhetjük. Az identitás védelme konfliktusokban nyilvánul meg, így az önazonosság-védő motívumrendszer optimális fejlődésének segítésére a konfliktuskezelés elmélete és gyakorlata kínálhat megoldási módokat. Olyan légkört/szellemet/elvárásrendszert kell fenntartanunk, amelyben nem sérül a pedagógusok és a tanulók szabadságvágya, amelyben a korlátok egymás szabadságvágyának érvényesülését szolgálják. E feladat megoldása minden fáradságot megér, hiszen amellett, hogy a

szabadságvágyra

előnyös

szokáso-

kat/mintákat/attitűdöket építünk rá, az eredményes ne3.2.3. A szuverenitás motívumai

velés egyik legfontosabb feltételét teremtjük meg. Mivel a felnövekvők a szabadságvágy sokféleképpen szocializált megnyilvánulásával, a szabadság mint érték sokféle értelmezésével szembesülhetnek, azt is föl kell vállalnunk, hogy rendszeresen vitára kínáljuk a szabadságvágy sajátos érvényesítési törekvéseit. Nevelésünk feladata az önállósulási/öntevékenységi vágy optimális szocializálódásának elősegítése is. Feladatunk a reális önbecsülés kialakulásának/megerősítésének és fenntartásának segítése. Az önbecsülés hátrányos alakulása azoknál a tanulóknál következhet be, akik külsejükben/fejlődésükben/adottságaikban feltűnően eltérnek a többiektől, ill. azoknál, akiket a szociális közeg kitartóan túl- vagy alulértékel. Minden osztályban akad néhány, kisebbrendűségben vagy – ritkábban - önteltségben szenvedő gyermek, aki segítségre szorul, hogy önbecsülése reálisabbá váljon. Föl kell vállalnunk a reális önbizalom kialakulásának/megszilárdulásának/fennmaradásának segítését is. Olyan feladatokat kell kitűznünk, amelyek megfelelnek a

3.2.4. Önértékelési motívumok

tanulók kompetenciáinak: erőfeszítést igénylőket, de

174


sikert ígérőket. A teljesítmény értékelésének reálisnak kell lennie, azaz nemcsak az eredményt, hanem a tanulók képességeit/kompetenciáik aktuális színvonalát is szem előtt kell tartanunk. Különös figyelmet szükséges fordítanunk azokra a tanulókra, akikben alábecsülő vagy túlbecsülő önbizalom alakult ki. A túlbecsülő alatt azt értjük, ha valaki nagy céljáért egyáltalán nem tesz erőfeszítést, és semmiképpen sem azt, ha viszonylagos fejletlen állapotához képest magas célt tűz ki, de azért elszántan dolgozik. Nevelésünknek ugyanis alapelve, hogy bárki és bármilyen életszakaszában/fejlettségi állapotában megtalálhatja magában a zsenit, tehát még a nevelője sem prejudikálhat céljait illetően. Az Életvitel követelményei alkalmasak arra, hogy az önellátás képessége megfelelően kifejlődjön, ha a teljesítmény cselekedtetéssel, szokások, készségek kialakításával a képességfejlesztést szolgálja. A zenei befogadóképesség szándékos fejlesztését mindenekelőtt megfontoltan válogatott zeneművek rendszeres hallgatásával valósíthatjuk meg. Ennek érdekében az iskolai életet olyanná kell alakítani, hogy minden arra alkalmas mozzanatának (a legkülönbözőbb tanóráknak és az azokon kívüli életnek) szokássá vált része legyen a művészi értékű zene hallgatása legfőképpen a személyiség- és memóriafejlesztés érdekében. Ugyanakkor a primitív tömegművek nem jelenhetnek meg az iskolában. Folyamatosan lehetővé kell tennünk a gyermekek vizuális élményszükségletének kielégítését. A vizuális kultúra fejlesztő erejének érvényesítéséhez/elsajátításához, az esztétikai döntésekhez és cselekvésekhez szükséges feltételeket meg kell teremtenünk: minden korosztálynak hozzá kell jutnia az életkornak megfelelő vizuális esztétikai befogadás és megismerés lehetőségeihez. Iskolánknak továbbra is törekednie kell arra, hogy minden részletében igényes/esztétikus közeg legyen, amiben a tanulók jól érzik magukat, ami fejleszti ízlésüket, igényességüket. 3.3.1. Önkiszolgálási képességek

Mivel a természetes önkifejezési folyamatok a család-

175


ban/a helyi közösségekben megfogyatkoztak (pl. egyre kevesebbet énekelünk csak úgy önmagunknak), az önkifejezés repertoárjai szegényesek maradnak, az önkifejezés képességei (zenei alapképességek {melódia-, harmónia-, ritmus-, hangszín-, dinamika-, formaérzék stb.}, előadói és improvizációs képesség, szövegalkotó és műértelmező képesség) nem fejlődnek ki, ezért nevelésünkre különös felelősség hárul e képességek kialakításával kapcsolatban. A sokféle motivációval működő önkifejezés élmény- és örömforrás is; az önkifejezés egyúttal a hatékony tanulás egyik fontos eszköze lehet. Súlyt és időkeretet kell biztosítanunk az egészségvédő képesség fejlesztésére is. Mintaszerűen egészséges iskolai életmódot kell kialakítanunk és fenntartanunk, hogy az e képesség működéséhez szükséges tudást 3.3.2. Önvédelmi képességek

tanulóink elsajátíthassák. Mivel az önértékelés, az önmegismerés és az önfejlesztés képességének fejlesztése az egyes tantárgyakhoz nem köthető, az iskolának az a feladata, hogy olyan hatékony pedagógiai kultúrát hozzon létre, amely a tanulók értékelését, az ellentétek, a konfliktusok kezelését folyamatosan felhasználja az önértékelés, az önmegismerés és az önfejlesztés működtetésére. Ennek legfőbb

3.3.3. Önreflexív képességek

eszköze az agykontroll rendszere. Az egyéni tudat az identitás alapja, az egzisztenciális

3.4. Az egyéni tudat fejlődésének segíté-

jellegű döntések mércéje, a viselkedés legmagasabb

se

szintű szabályozója. A világképi jelentőségű motívumokat és ismereteket (képzeteket/tényeket/fogalmakat/összefüggéseket) a világ egészére vonatkozóan ki kell emelnünk és el kell rendeznünk. Ezeket az összetevőket folyamatosan ismételnünk kell; az átfogó egységek ún. folyamatos rendszerező ismétlést kívánnak. A legalapvetőbb ismeretek nagyon szilárd elsajátítása nélkül ugyanis nem jöhet létre a tanulókban átfogó/rendszerezett világtudat. Megtanultuk, hogy a világ rendkívül bonyolult, továbbá hogy az alapvető kérdésekre nem lehet abszolút bizonyossággal válaszolni, holott az egyéni tudat funkciói szempontjából a hit erejével ható bizonyosságokra lenne

3.4.1. Általános személyes világtudat

szükség. Az alapkérdésekkel

176

kapcsolatos

hipotézi-


sek/elméletek

végeredményben

olyan

meggyőződé-

sek/"hitek", amelyekről tudjuk, hogy esetleg megcáfolhatók. Tudatosítanunk kell, hogy világunkban minden mindennel összefügg, tehát gondolatainkat és az azokból származó történéseket/cselekedeteket tartsuk mindig ellenőrzésünk alatt, és vállaljunk érte felelősséget! Az éntudat - amelynek központi magja az azonosságtudat (az identitás) - hierarchikus komponensrendszer, amelynek (a szakirodalom szerint) fontosabb összetevői a személyes éntudat (a tárgyi, a biológiai, az érzelmi, a kompetencia-éntudat) és a szociális éntudat (a személyközi, a rangsorbeli, a hovatartozási, a kompetenciaéntudat) identitása által létezik. Az éntudat a személyiség viselkedésének központi szabályozója. Az éntudat fejlődésének segítése a nevelés alapvető, talán legfontosabb feladata, és fejlődésében a dráma3.4.2. Éntudat

pedagógiai elemek jelentős eredményeket hoznak. Ahányféle speciális kompetencia létezik, elvileg annyiféle tehetség jöhet szóba. Egy hat osztályos iskola természetesen nem tudja a sok-sok ezer speciális kompetenciával kapcsolatos tehetségeket kiművelni, de az általános alapokat fejlesztheti: a bemeneti mérés megállapíthatja a gyermek tanulási típusát, segítheti az érdeklődési, a továbbtanulási irányt, a pályaorientációt. A tehetséggondozás tulajdonképpen az optimális fejlődés feltételeinek megteremtése és működtetése, azaz megfelelő eszközrendszer biztosítása. Figyelembe kell vennünk és eredményesen kell kezelnünk a tanulók közötti fejlettségbeli/fejlődési, valamint a sajátos adottságbeli/érdeklődési/tanulási stílusbeli különbségeket. Ennek érdekében sokféle/változatos szervezeti és módszerbeli megoldásokat kell alkalmaznunk, amelyek elősegítik, hogy minden tanuló elsajátítsa legalább a társadalmi beilleszkedéshez és az egyszerűbb szakmák elsajátításához szükséges színvonalú általános felkészültséget, ugyanakkor e minimum fölött minden tanuló optimális alkalmat és segítséget kapjon, hogy felismerje, kipróbálhassa, miben a legjobb, milyen tevé-

4.Tehetséggondozás

kenységi körhöz van leginkább tehetsége, melyik tevé-

177


kenység okoz számára valódi örömöt. A jó iskola nem az ismeretek mennyiségével, a "minél korábban minél több ismeretet"-törekvéssel, a tartalmak sorrendjével (korábbi vagy későbbi elhelyezésével), hanem az elsajátítás mélységével, a képességek, a személyiség hatékonyabb fejlesztésével végezhet eredményes tehetségfejlesztést. A jó iskola „megengedi” a gyermeknek, hogy önmagában találja meg azokat a célokat, amelyekhez hozzárendelhető a személyes tudás. 4.1. A differenciálás formális eszközei

Mi jó iskolát működtetünk. Alapvető feladatunk, hogy a tanórai differenciáló kiscsoportok és a kooperatív tanulás legkülönbözőbb formáit fölhasználjuk annak érdekében, hogy a tanulók közötti különbségeket az osztály együtt-tartásával/nevelésével jobban lehessen kezelni, hogy a lassú tanulóknak legyen esélyük a beilleszkedési minimum elsajátítására, a tehetségeseknek pedig adottságaiknak megfelelő fejlődésre. Pedagógiai programunk fontos jellemzőjének kell lennie a tanórán kívüli foglalkozások gazdagságának, amelyek közül a gyermek felelősségteljesen, de szabadon választ. Az iskolán kívüli tehetséggondozásnak gátat szab várostól való jelentős távolságunk, így a múzeumok, képtárak, egyéb rendezvények (stb.) látogatása csak a tanulmányi kirándulások és a nyári táboroztatás alkalmaikor - és a teljes tanulóifjúság számára nehezen - elérhető. Bár az internet-hozzáférés sokat enyhít a városba jutás nehézségein, azonban a mélyszegénységben élő gyerekpopulációnak szüksége lenne a találkozásra más kultúrkörökkel és kultúrkörbeliekkel. Tervünk minden-

4.2.2. A differenciálás szervezeti lehető-

képpen egy más táj- és kultúrkörbeli – szerves – kap-

ségei

csolat kiépítése. A lassítás és gyorsítás az idővel operál. A rugalmas beiskolázás lehetővé teszi, hogy a lassan fejlődő gyerekek még egy évig az óvodában maradjanak, ugyanakkor a hat év körüli gyorsabban fejlődők korábban legyenek iskolások. A tanítás és megtanítás

4.2.3. Differenciálási módok

az elsajátítás mértékével és színvonalával szembeni

178


követelményekkel differenciál. A tanítás - ebben az öszszefüggésben - azt jelenti, hogy a tanított tartalmakból mindenki annyit és olyan színvonalon sajátít el, amenynyit a motivációi és a képességei lehetővé tesznek a rendelkezésre álló idő alatt. Mivel a lassú tanulóknak az átlagos idő kevés, ezért egyesek jóformán semmit sem sajátítanak el a tanítottakból. Ebből következik az a képtelen helyzet, hogy tanulóink egy része hat év alatt a legalapvetőbb

készségeket/képességeket/ismereteket

sem sajátítja el, tehát tovább – egyéni – fejlesztésre szorul, bármely iskolát is látogatja azután. Az értékelési követelmények szerinti differenciálás azt jelenti, hogy a tanítandók egy részét (a NAT minimális követelményeit) beilleszkedési minimumnak minősítve a szükséges idő ráfordításával - mindenkinek meg kell tanítanunk. Csak a tartalmak ezen túlmenő részével engedhető meg az a szokásos mód, hogy mindenki anynyit és olyan színvonalon tesz magáévá belőle, amenynyire a rendelkezésre álló idő alatt képes.

TÁMOP 3.1.4-es pályázathoz kapcsolódó fenntarthatóság Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Tanulásszervezési forma Tömbösítés

Osztály 5. 3.

Kompetencia alapú oktatás

2. 4. 1.-6.

Projekt

Integrációs és képességkibontakoztató program

179

Tantárgy/műveltségi terület/téma Természetismeret-matek Matematika Életpálya Művészetek Szövegértés-szövegalkotás Matematika C modul Zöld-Föld projekt


A tanulóink szociális helyzetéből és a képességeik fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozásának céljából képességkibontakoztató felkészítést szervezünk. Ennek keretei között a tanulókat - egyéni képességeiknek, készségeinek megfelelően – segítjük, hogy tanulási és továbbtanulási esélyeik növekedjenek. Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere az iskolákban az együttnevelés szempontját emeli ki, viszont kinyilvánítja az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességét. A differenciálás új értelmezésben mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti. A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez, s ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a környezethez, amelynek részese.

Feladataink: 

Az óvodából iskolába való átmenet segítése.



Együttműködés a szülői házzal; a gyermekjóléti és családsegítői szolgálattal; a szakmai és szakszolgálatokkal; a sellyei fogadóiskolával; a kisebbségi önkormányzatokkal

Az integrációs és képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integráltan történik.

Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció A gyógypedagógiai nevelés célja az értelmi fogyatékos fiatalok szocializációját, eredményes társadalmi integrációját, örömteli felnőttéletét elősegíteni. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése egyéni fejlesztési terv alapján történik. A gyógypedagógus, terapeuta – esetenként más szakember véleményének a figyelembevételével – készíti el az egyéni fejlesztési tervet, amely a tanuló különleges gondozási igényére épül, és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja. A fejlesztés az alábbi területekre irányul: 

A korszerű alapműveltség megalapozása az egész személyiség fejlesztésével együtt (motiváció)



A fejletlen vagy sérült funkciók korrigálása, kompenzálása (differenciált fejlesztés és egyéni korrekció révén)



A nem vagy kevéssé sérült funkciók továbbfejlesztése (korrekciós nevelési jelleg)



Eszköztudás fejlesztése



Felzárkóztatás

180




Tanulási technikák elsajátítása



Szociális képességek fejlesztése



Önálló életvezetés kialakítása



A tanítási- tanulási folyamat irányítása a tanulók sokoldalú tevékenységére, munkájára építve.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további - másodlagos - tünetek megjelenését. (A fejlesztő programok készítésekor és elemzésekor azt kell figyelembe venni, hogy a gyógypedagógiai nevelés, a terápiás eljárás és eszközrendszer miként tud hozzájárulni a pszichikai, fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenéséből,a funkciók fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez.) A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei a) A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését egész nevelési-oktatási rendszerünket átfogó, hosszú távú habilitációs, rehabilitációs célok és feladatok határozzák meg. b)A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók vagy tanulócsoportok eltérő igényeinek megfelelő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teszi szükségessé. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység céljai és feladatai a) A fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. b) A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. c) A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. d) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. e) Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. Az egyéni fejlesztés tárgyi feltételei a) Barátságosan berendezett, inkább az otthon légkörére emlékeztető fejlesztőszoba, íróasztallal, könyvespolccal, fotelokkal, szabad polccal b) Parafatábla c) Tükör d) Audiovizuális eszközök (magnó, CD-lejátszó, videó, diavetítő,) e) Könyvek, tankönyvek f)

Fejlesztő játékok, (puzzle, társasjáték, memóriajáték, konstrukciós játékok, építőjátékok, célba dobó játékok, stb.)

g) A különböző terápiás eljárásokhoz használt fejlesztő eszközök

181


h) Gyermekjátékok (kellékek a szerepjátékokhoz, szabályjátékok) i)

Különböző íróeszközök, festékek, olló, a tevékenységek során használható apróságok

j)

Számítógép, számítógépes játék, fejlesztő programok

A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők a) A fogyatékosság típusa, súlyossága b)

A fogyatékosság kialakulásának ideje

c)

A sajátos nevelési igényű tanuló - életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, - képességei, kialakult készségei, - kognitív funkciói, meglévő ismeretei

d)

A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel.

A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket tartalmazza: a) az intézmény pedagógiai programja, b)

az intézmény minőségirányítási programja (tervezési és ellenőrzési szinten),

c)

a helyi tanterv műveltségi területek szerinti, tantárgyi programjai

d)

a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási program,

e)

az egyéni fejlesztési terv.

A szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta kompetenciája: 1. a programok, programcsomagok összeállítása, 2. a habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés, 3. közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációban. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára A nevelés-oktatás-fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a közoktatási törvény foglalja össze. A közoktatási törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára, mint például: - speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek, - speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök. Az iskolai fejlesztés szakaszai Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelését, oktatását ellátó intézményben az alapfokú nevelés, oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik és a hatodik évfolyamig tart.

182


1–4. évfolyam Ebben a szakaszban nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldásokkal, terápiákkal kell alkalmazkodni a tanulók között meglévő nagyobb eltérésekhez. A képességfejlesztésben hangsúlyosan jelen kell lennie a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. A tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulnia a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének. Az iskolakezdés évei különösen fontos időszakot jelentenek. Ebben a szakaszban javasolt – a közoktatási törvény által biztosított lehetőséggel élve – egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időtartamot tervezni. Például az első évfolyam tananyagának átadását két, az első két évfolyam tananyagának átadását három tanévre tervezni. A hosszabb időkeret nagyobb esélyt nyújt az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítására, amennyiben megfelelő motiváltság mellett, ismétlődő tanulási folyamatban, állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási tevékenységre készteti a tanulókat. A gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyiség fejlesztésére kell törekednie. E szakaszban nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése. Az iskolák helyi tantervükben határozzák meg azokat a pedagógiai diagnosztikán és fejlesztési stratégián alapuló konkrét gyógypedagógiai eljárásokat – szükség esetén terápiákat –, amelyek az iskoláskor kezdő éveiben hatékonyan segítik a készségfejlesztést. Az iskolatípus módosításának esetenkénti szükségessége a folyamatos gyógypedagógiai diagnosztizálás nyomán a tanítás-tanulás folyamatában állapítható meg biztonsággal. 5–6. évfolyam A tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is. Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében az irányelvben leírtakat kell alkalmazni, figyelembe véve intézményünk pedagógiai programját, helyi tantervét. A pedagógiai programban szerepelnie kell a fogyatékos tanuló nevelésének, oktatása sajátos elveinek, és figyelembe kell venni a tanulást, fejlődést nehezítő körülményeket is. Ezen belül meg kell határozni és biztosítani kell azokat a segítő eljárásokat, amelyek az eredményes integráció feltételei lehetnek. A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához, a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár együttműködése szükséges. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy

183


más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is be kell vonni a fejlesztő munkába. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció célja, hogy az iskolai fejlesztéshez, tanórai foglalkozásokhoz szervesen kapcsolódva jelentősen csökkentse a fogyatékosságból eredő szomatikus és pszichés hátrányokat, elősegítse a szociális érést. Az egyéni fejlesztéshez szükséges tartalmak, eszközök, módszerek megtalálásának, az egyéni fejlesztési program kidolgozásának alapja a pedagógiai diagnózis elkészítése. A foglalkozások célja nem a tanórai tananyag átismétlése, hanem – a meglévő képességelőnyökre építve – az eredményes személyiségfejlesztés megvalósítása, a képességek, készségek terápiás fejlesztése. Kiemelten: 

az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, koncentráció, grafomotoros ügyesség, tájékozódás, gondolkodás, vizuomotoros koordináció fejlesztése,



a bazális stimuláció, a logopédia, a szociális és kommunikációs tevékenységek segítése,



a művészeti foglalkozások során a zene, az ábrázolás személyiségfejlesztő hatásának érvényesítése,



a mozgásállapot javítása, sporttevékenység.

Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása A kompetencia alapú oktatási programhoz való csatlakozás intézményünk számára kínálta a lehetőséget, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók közül mindazok számára az integrált nevelés és oktatás lehetőségét biztosítsuk, akik a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók. A mozgásfogyatékos tanulók integrációja az intézményben szintén megvalósulhat, hiszen az épületek akadálymentesek, a könyvtárba –szükség esetén – lépegetős lift vezet. A feladat jelentős mind a szemlélet alakítását, mind a pedagógiai módszerek és eljárások alkalmazását tekintve. Az együttnevelés célja A tanulási nehézségekkel küzdő tanuló bizonyos értelemben csapda helyzetbe kerül, melyből segítség nélkül nem tud kikászálódni. A sorozatos kudarcok megrendítik hitét önmaga képességeiben, elbátortalanítják, kedvét veszti, esetleg pszichoszomatikus tünetek jelennek meg, amelyek betegségekbe torkollnak, jönnek a hiányzások, és még nagyobb szorongással lép be legközelebb az osztály ajtón. Leplezve félelmeit reagálhat agresszióval, magatartási zavarral az órán keletkező szituációkra. Ha a tanulás folyamatát, az iskolához való viszonyt negatív érzelmek kísérik, érthető, hogy a gyerekek elkerülik a tudás megszerzéséhez vezető utakat. Az ismeretek megszerzéséhez, készségek beépüléséhez kapcsolódó pozitív érzelmi és értelmi viszonyulás kialakulása előlegezi, hogy a gyerekek

184


kellő öntudattal és önbizalommal, megfelelő értékképzetekkel és reményteli jövőképpel érkezzenek el a felnőtt élethez. Cél:„A fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása" (1.§). A 2.§ kimondja, hogy az „állam köteles gondoskodni a fogyatékos személyeket meg illető jogok érvényesítéséről, a fogyatékos személyek hátrányait kompenzáló intézményrendszer működtetéséről”. Kiemeli a környezet, a közlekedés, a kommunikáció, a támogató szolgálat, a segédeszközök területén a fogyatékos személyt megillető jogokat. Rendelkezik a fogyatékossági támogatásról. Az esélyegyenlőség célterületeként az egészségügy, az oktatás, képzés, a foglalkoztatás, a lakóhely, a sport és a kultúra területét jelöli meg. Az integrált nevelés-oktatás előnyei Miért jó az ép gyermek szempontjából a sérült gyermek befogadása? - Beépül a másság tapasztalata - Teljesebbé válik a szocializáció - Kialakulnak morális értékek (empátia, segítőkészség, tolerancia) - Megtanulja az együttműködés más formáit - Saját egészsége, épsége felértékelődik - Elfogadóvá válik - Önismerete, önértékelése erősödik -

Fejlődik az alkalmazkodóképessége

Miért jó a sajátos nevelési igényű gyermek szempontjából az integráció? -

Megtanulja, hogy ő más

-

Konfliktuskezelő stratégiákat sajátít el

-

Megtanul küzdeni

-

Megsokszorozott szociális kölcsönhatások érik

-

Társadalmilag elfogadott magatartás-repertoárt sajátít el

-

Fejlődik az alkalmazkodóképessége

-

Szocializációs készsége magasabb szintet ér el - Az együttnevelés vállalása jelentős önfejlődést gerjeszt az ép gyerekek közösségében és a pedagógusközösségben is, amelynek eredménye, hogy az integráció vállalása véletlenszerű próbálkozásból tudatosan választott úttá válik, a fogyatékos gyermek sajátos nevelési igényével egy idő után egyáltalán nem lóg ki a sorból.

-

A sajátos nevelési igényű tanulók számára hatalmas húzóerőt jelent, ha egy osztályba járhatnak testi, érzékszervi és intellektus tekintetében egészséges társakkal.

-

Az ép tanulók az együttnevelődés során egész életükre kiható, meghatározó humán értékek és viszonylatok kifejlődésével, elfogadásával és felértékelésével gazdagodnak. Minél kisebb életkorban találkozik az egészséges gyermek sérülttel, annál könnyebben alkalmazkodik a helyzet-

185


hez. Természetessé válik az elfogadás, a tolerancia, és észrevétlenül épül ki bennük a segítőkészség. Az integrált nevelés előnyei 

a lassan tanuló gyermek számára előnyös a közös játék, a közös tanulás, mert serkenti őt az együtthaladásra, viselkedésének alakítására.



A másság elfogadásának nevelési eszköze az intézményben az integráció. A lakóhelyen, később a munkahelyen amúgy is heterogén összetétellel kell számolni.

Az integráció feltétele  

az elmaradó gyerekek befogadásának megfelelő előkészítése, elfogadtatása a csoportokban. A tanítás-tanulás folyamatában a kooperatív tanulás-szervezési és tanulás-irányítási módszerek következetes és célszerű megtervezése, alkalmazása.



A tehetséggondozásra és a felzárkóztatásra fordítható időkeret, taneszköztár maximális kihasználása.



A gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógiai/pedagógiai asszisztens munkájának igénybevétele, szervezése az intézményi munkában.



A szöveges értékelés előtérbe helyezése, a tanulók munkáját illetően folyamatos visszacsatolás.



A szülők folyamatos tájékoztatása osztályonként, nyílt napok számának emelése, szülői értekezletek, beszélgetések lehetőségének szélesítése.

A szülők szerepe és feladatai az integrációban 

az integrált gyerekek szüleinek felkészítése a nagyobb felelősségre, odafigyelésre, az iskolával való kapcsolattartásra a gyermekük számára több lehetőséget biztosító nevelési-oktatási forma sikere érdekében.



A család életének szervezéséhez, a szokások kialakításához a gyermek segítéséhez segítő tanácsadás igénybevétele.



Az iskolai programok, rendezvények látogatása, a problémák időbeni jelzése.

A gyógypedagógus szerepe és feladatai az integrációban 

A gyógypedagógus szaktudásával, a nehezen tanuló gyermekekre vonatkozó többlettudásával segíti a tanulókat fejlesztési szükségleteik alapján. A fejlesztés a tanuló szükséglete szerint lehet egyéni és kiscsoportos. Nem feltétlen csak az SZRB által vizsgált gyerekekre terjedhet ki a munkája.



A fejlesztő foglalkozásokról naplót vezet.



Segíti a nevelőtestület szemléletének formálását, a képességfejlesztés különböző területén meglevő tudást és gyakorlatot formálja.



A tanítási órák, egyéb foglalkozások tervezésében az azokon való közvetlen részvételével is segíti a nevelők munkáját.

186




Rendszeresen látogatja a tanulócsoportok óráit, foglalkozásait, megfigyelései, feljegyzései alapján tapasztalatait kicseréli a nevelőkkel.



Szervezi és irányítja a tanulásban akadályozott gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez szükséges nevelőtestületi munkát.



Segítő tanácsokat ad az érintett gyermekek, tanulók szüleinek a közös feladatokban történő együttműködéshez.

Az osztálytanító, osztályfőnök szerepe és feladatai az integrációban 

megismeri és elsajátítja a tanulásban akadályozott tanulók nevelésének,oktatásnak legfontosabb sajátosságait.



Előkészíti osztályában a befogadáshoz szükséges képességeket, készséget.



Folyamatos kapcsolatot tart a gyógypedagógussal, fejlesztő pedagógussal, a napközis nevelővel. Hetente érdemben megbeszéli a tapasztaltakat a gyógypedagógussal.



Megismeri és elsajátítja a differenciált oktatáshoz szükséges taneszköztárat és használatát.



Differenciált óravezetéssel és házi feladattal segíti az egyéni fejlődési ütem szerinti haladást.



A gyógypedagógussal közösen tervezi és szervezi meg a tanulásban akadályozott tanulók kompetencia alapú fejlesztését.



Folyamatos kapcsolatot tart a szülőkkel.



Folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermekek tanulási és figyelmi teherbíró képességét.



Tapasztalatairól meghatározott időközönként tájékoztatja az intézményvezetést, a nevelőtestület tagjait, a szülőket. A titoktartási kötelezettséget fokozottan megtartja.

Egészségprogram Mint a fentiekből kitűnik, az iskola programjának nem egy része csak az egészségnevelés, hanem az egészségnevelés – mint komplex, nagy egység – áll össze kisebb cselekvési és szervezeti egységekből. 1.

A testnevelés tantárgy egészségnevelési koncepciója: 

úszásoktatás;



a tanórai testnevelés élettani terhelésének és pozitív érzelmi hatásainak összehangolása (jó hangul atú órák);



a keringési és légzési rendszer fejlesztése tartós, folyamatos, közepes iramú futás rendszeresen;



speciális tartásjavító gyakorlatok rendszeres alkalmazása;



motoros próbák -, szigorúan a konkrét gyermekszemélyiséghez igazodó - felmérések őszi-tavaszi összevetése, beépítése a testnevelésórák anyagába;



órák utáni tisztálkodási igény kialakítása, feltételeinek biztosítása (meleg vizes zuhanyozási lehetőség);



egészségügyileg sajátos igényűek számára autentikus fejlesztés (könnyített testnevelés, gyógytorna, felzárkóztatás);

187

Kiss Géza Általános Iskola Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény pedagógiai programja 

a testnevelési érdemjegy megállapítása és az egyéb értékelés (utóbbi dominanciájára törekszünk az előbbivel szemben) a gyerekek egyéni képességeinek és önmagukhoz mérhető fejlődésüknek megfelelően.

A tanórákhoz tartozó nevelés keretében: a tanórákon az adott témához hozzárendeljük a megfelelő egészségnevelési vonatkozásokat. Életvitel: lásd: tanterv! Idegen nyelv: -

napirend témái,

-

helyes időbeosztás és szokások,

-

sport és mozgáskultúra,

-

a másság elfogadása, befogadása.

Irodalom és nyelvtan: -

pozitív és negatív irodalmi alakok az olvasmányok alapján,

-

a személyiségformálás közvetlen/közvetett módjai: agykontroll

-

jellemzés, önjellemzés, önértékelés, önnevelés,

-

nyelvhasználat igényessége,

-

szituációs játékok,

-

irodalmi művek konfliktushelyzetei, megoldási variációk,

-

okfejtés, vita, érvelés, meggyőzés nyelvi eszközei,

-

drámapedagógiai eszközök

Történelem: -

az egyes történelmi korok egészségügyi eredetű tragédiái,

-

középkori járványok,

-

a háborúk egészségre káros hatásai (járványok, betegségek, fogyatékosságok),

-

mai kor: tisztálkodási alapkövetelmények, közlekedés, káros szenvedélyek, életmód, életvitel,

-

korok embereinek értékvilága

Matematika: kompetenciafeladatok testi-lelki egészséggel kapcsolatos számításai, adatai, ábrázolásai, elemzései Fizika: -

a zaj- és fényártalom (diszkó, fülhallgatók stb.),

-

elektroszmog,

-

energiatakarékosság mint a környezettudatos magatartás része,

-

elektromos készülékek használatának alapvető szabályai.

Természetismeret (földrajz, biológia): -

immunrendszerünk védelmének, erősítésének lehetőségei,

-

kontinensek, kultúrkörök egészségügyi jellemzői,

-

turistautak, külföldi munkavállalás egészségvédelmi előkészületei,

-

az egészséges táplálkozás, életmód hatása életminőségünkre,

-

lokális és globális környezeti problémák,

Számítástechnika: -

az Internet használat előnyei, a pozitív honlapok ismerete,

-

az Internet használat veszélyei.

Rajz és vizuális kultúra, technika:

188

Kiss Géza Általános Iskola Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény pedagógiai programja -

esztétikai értékrend alakítása (harmonikus megjelenés mintái, igényes, esztétikus munkaeszközök, a munkavégzés esztétikája)

-

a művészetek, így a képzőművészet hatása a lelki egészségre

-

reális önismeret, önkifejezés a vizuális kommunikáció eszközeivel

-

kreativitás, az önálló ötletek kivitelezése – alkotás, sikerélmény, önbizalom, lelki egészség

-

tolerancia, mások vizuális jeleinek megértése, elfogadása, értékeinek felismerése

-

sport és életmód

Könyvtár: -

aktuális cikkek, könyvek bemutatása

-

érdeklődés felkeltése, olvasmányok közös feldolgozása,

-

ajánlások a pedagógusok számára havi rendszerességgel,

-

tanulók gyűjtőmunkájának ösztönzése.

Tanórán kívüli tevékenységek: -

egészséges étrend,

-

fogmosás,

-

délutáni foci;

-

mindennapos örömmozgás, 

A dohányzás, alkohol, drog és a mozgás, egészséges életmód hatásainak bemutatása, az utóbbiak irányába mutató példaadó magatartás.

A gyermekvédelmi feladatok ellátása A családban élő gyermekeknél nem dominánsan, de szórványosan előforduló bizonytalan szociális helyzet/a személyiségfejlődést károsan befolyásoló szülői életviteli és magatartási attitűdök miatt a gyermekvédelmi feladatok koordinálását (az 1997. évi XXXI. tv. alapján is) pedagógus gyermekvédelmi felelősnek kell ellátnia. A nevezett tv. alapján kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy a gyermekek családjukban nőjenek föl, ezért: - biztosítjuk az ingyenes vagy kedvezményes (háromszori) étkezést a szociálisan rászoruló (a tv. által meghatározott anyagi viszonyok között élő) gyermekek számára; - a rászorulókat - minden korosztályban - délutánonként pedagógus segítsége/felügyelete mellett az iskolában foglalkoztatjuk (a napköziben, ill. rendszeres délutáni programokon). - Bár a klasszikus családlátogatás intézményét - hatóságias/túl intézményes jellege miatt - elavultnak, egyoldalúan kezdeményezőnek és kevésbé célravezetőnek tartjuk, alkalmazzuk abban az esetben, ha a gyermekkel folytatott beszélgetésekből és egyéb információkból kiderül szükségessége. Elsődleges célja azonban mindenképp a családsegítés: a gyermek, a családtagok és az iskola kapcsolatának kiegyensúlyozottá formálása: a gyermek egészséges személyiségfejlődése. - A szülői háznak az iskolai életbe való bevonására (bizonyos, az iskolától idegenkedő szülők megszólítására) továbbra is autentikus módszereket/programokat fejlesztünk ki és alkalmazunk, valamint igénybe vesszük a beás animátor és a családsegítő szolgálat értékes segítségét.

189


- A szakemberre szoruló gyermekeket hozzájuttatjuk a speciális fejlesztéshez, a mentálhigiénés tanácsadáshoz, ill. gondozáshoz. - A szenvedélybetegségeket megelőzendő az 1. évfolyamtól életvezetési ismereteket tanítunk, hogy a gyermekek függőségmentes életvezetési készségeit kifejlesszük. - Az iskola a gyermeket komplex környezeti és egészségnevelési programja alapján fejleszti (lásd: melléklet!). - A gyermek jogainak megismertetése, a rendszeres tájékoztatás, az érdekérvényesítő készségek és technikák elsajátíttatása a diákönkormányzat tevékenységében prioritás. - Komplex feladatkörben szerveződik az erdei iskola/iskolai tábor is, melyben – erőfeszítéseinknek köszönhetően – minden tanulónk részt vesz.

Magyar nyelvű cigány kisebbségi oktatás Célunk: egymás kultúrájának megismerése, elfogadása, valamint a kulcskompetenciák segítségével eljuttatni gyermekeinket az integráció igényéhez. Feladataink: 

Értő és elfogadó pedagógiai környezet kialakítása, fenntartása.



Széles körű kommunikációs képességek fejlesztése.



Cigány népismeret integrálása a helyi tantervbe.



A szülői ház és az iskola közötti rendszeres kapcsolat tartása.



A többség életviteli, magatartási mintáinak bemutatása, elfogadtatása.



Tanulók motiválása a tanórán és a tanórán kívül egyaránt.



Kapcsolat és közös akciók (pályázatok) a cigány kisebbségi önkormányzatokkal

Várható eredmények: 

Csökkenő igazolatlan mulasztás.



Kevesebb iskolai kudarc.



Javuló továbbtanulási arány.



Az iskola és a CKÖ együttműködésének látható – a gyermekek mindennapjaiban is megjelenő – eredményei.

A népismeret oktatására az 1– 4. évfolyamon évi 18 órát, az 5 – 6. évfolyamon évi 37 órát biztosítunk különböző tantárgyakba integrálva.

190


Összegzés Mivel a NAT elfogadása óta nincsenek központilag előírt nevelési alapelvek, a kialakulóban lévő bemeneti szabályozási rendszerben a pedagógiai és a tanulói tevékenységre vonatkozó előírások és elvárások csak a közoktatási törvény általános szintjén adottak. A neveléssel/személyiségfejlesztéssel kapcsolatos követelmények megtervezése/szabályozása az iskola feladata. Ahhoz viszont, hogy iskolánk személyiségfejlődést segítő nevelése eredményes legyen, mindenekelőtt olyan pedagógiai programra (részeként pedig egységgé formált tantervre) van szükség, amely elegendően konkrét és rendszerezett, azaz meghatározza a nevelési célokat és követelményeket.

191


Hagyományos tevékenységek és színtereik 

Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk: október 23-án, október 6-án, március 15-én.



Hagyományos rendezvényeink: Erdők hete, mikulásnap, farsangi karnevál, projektnapok és -hetek, gyermeknap, pedagógusnap, ballagás

a)

Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik saját szmsz-e alapján. Vezetőtestülete az osztályokban megválasztott küldöttekből álló, tulajdonképpeni diákönkormányzat. A diákszervezet tevékenységét pedagógus segíti.

b)

Napköziotthon. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, – amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-3. és 4.-6. évfolyamon napközi otthon működik. A konkrét feladatok meghatározása a csoportok összetételének, sajátosságainak figyelembevételével tört énik. Lehetőségünk van arra, hogy az összes jelentkezett tanulót felvegyük a napközibe.

Általános cél: 

Az életkornak megfelelő érzelmi viszonyok, erkölcsi tulajdonságok kialakítása.



Az egészségprogram délelőtti történéseinek délutáni folytatása/kiteljesítése.



Elemi tanulási stratégiák (tanulási technikák) elsajátítása.



Alternatív tanulási stratégiák és technikák megszerzése.

Az alsós napközi feladatai: 

Az iskolai élet működését szabályozó szokások elsajátítása.



Jóllét- és sikertervek naprakész karbantartása.



Lazítás, feszültségoldás, pihenés.



A tanulók azon igényének kialakítása, hogy szabadidejét hasznosan és értelmesen töltse el.



Elemi tanulási stratégiák megismerése.



A helyes étkezési szabályok automatizálása: az ebéd a szabadidő első egysége, valamint a k özösségformálás lehetősége



Helyes tanulási szokások kialakításához tanácsok adása (rituális szokások, sorrendiség kérdése, szünetek beiktatása, szenzoros kanalitás elve, gondolkodva tanulás, segédletek használatának elsajátítása, önellenőrzés fortélyai, önjutalmazás).



Erkölcsi tulajdonságok, értékrend kialakítása (becsületesség, udvariasság, felelősségtudat, felelősségvállalás).



Környezetünk és annak rendjének, tisztaságának védelme.



Játékstratégiák és far play



Rendszeres mozgás.

Házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabály érvényesül iskolánkban: 

A hagyományos házi feladattal szakítunk: a napközi nem a délelőtti tanórák kiterjesztése, hanem a komplex program céljait a maga a sajátos módszereivel szolgáló nevelési egység.

A felsős napközi otthon feladatai: Tanulópárokat alakítunk ki, kooperatív tanulási technikákat alkalmazunk. A rendszeres munkát, fegyelmezett magatartást tanulniuk kell. Nevelési célkitűzések, feladatok:

192

Kiss Géza Általános Iskola Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény pedagógiai programja 

Jóllét- és sikertervek naprakész karbantartása.



A helyes étkezési szabályok automatizálása: az ebéd a szabadidő első egysége, valamint a k özösségformálás lehetősége



Lazítás, feszültségoldás, pihenés.



Az egyéni- és közösségi normák, szabályok betartása.



Egymásra odafigyelés – önmérsékletre szoktatás.



Környezetünk tisztaságának fontossága.



Kulturált étkezés betartása.



Felelősségvállalás önmagunkkal és társainkkal szemben.



Szabadidő helyes eltöltése – mozgás.



Játékstratégiák és far play

Diákétkeztetés: 

A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori – az egészséges iskolai céloknak megfelelően egészséges - étkezésben (reggeli, ebéd, uzsonna) részesülnek,



Együtt ebédelnek pedagógusaikkal, akiktől elsajátítják a helyes étkezés és az ilyenkori társas kapcsolatok szabályait,



A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény.

Összefoglaló célmeghatározás: arculat (minden érdeklődőnek)  A csányoszrói iskola 6 évfolyamos, a körzeti átlagoshoz viszonyítottan jó feltételekkel működő, az alapozó szakaszban a sokrétű kompetenciafejlesztést felvállaló iskola.  A célhoz vezető kiemelt pedagógiai elve a gyermeki személyiség lehető legoptimálisabb fejlesztése úgy, hogy mindvégig a mentális és fizikális egészség legyen az eredményesség legalapvetőbb fokmérője. A tanulás különböző szívtereinek, folyamatainak, módszereinek és céljainak alapvető meghatározója a gyermekszemélyiség szükséglete és érdeklődése. 

A program garanciái:

- sok éve innováló, fölkészült, gyermekközpontú pedagógusközösség, mely rendszeresen mér, értékel és problémamegoldóan, rendszerszemlélettel gondolkodik; - iskoláztató generációk hűsége és bizalma; - a sellyei anyaiskola vezetésének – a paradigmaváltás iránti – türelme, megértése és támogatása 

Veszélyei: -

a fenntartó nem rendelkezik hozzáértő szakmai tanácsadó testülettel (még szakértővel sem), aki képes lenne fölmérni programunk jelentőségét a mikrotérségben, így az iskola permanensen fejlesztő, rendszerszemléletű szakmai magja elvesztheti lendületét és hitét, melynek következtében az iskola annak a nagy átlagnak a szint-

193


jére csúszik vissza, amelynek programja köszönő viszonyban sem áll környezete objektív valóságával; -

az Ormányság – a rövidlátás, a fásultság és az emberi kisszerűség miatti - értékvesztő tendenciáinak érvényesülése (lásd mint fent!);

- a fogyó létszám és az egyértelműen létszámszemléletű oktatásirányítás intézkedései miatt az iskola teljes beintegrálása

194


Kötelező órákon kívüli tevékenységek

1./ Napközi Az 1.-4. osztályosokból szerveződött alsós, valamint az 5.-6.-os felsős csoport délutáni foglalkozásainak célja a személyre szabott fejlesztés: szakítunk a hagyományos napközinek a délelőtti tananyagot egységes házi feladat formájában bifláztató, időleges (így elavuló/csak a rövid időre bevésődő) ismereteket ismételtető gyakorlatával. - A napközis foglalkozások célja tehát: - a délelőtti alternatív rendszereknek és módszereknek megfelelően – az egyé-

o

ni/személyre szabott készségeknek a fejlesztése változatos – többnyire – csoportformában; a napközis pedagógusok folyamatos/naprakész információja által a gyermek aktuális fi-

o

zikai/intellektuális és mentális állapotának ismerete; fizikális és mentális jóllétének segítése (itt a siker- és jóllétterv személyre szabott ápolá-

o

sa, feladatainak gyakoroltatása); érdeklődésének kielégítése és ébrentartása

o

2./ Szakkörök/diákkörök A lehető legváltozatosabb kínálatot biztosítjuk – akár külső szakemberek, kompetens szülők segítségével is - az időszerű speciális érdeklődések és képességek fejlesztése céljából (dominánsan térítésmentesen). 3./ Tánciskola A helyi pedagógiai programot kiteljesítendő az iskola készséggel ösztönzi a különböző alapfokú (tánc-, zene-, stb.) művészeti iskolák tagozatainak működését, és teremti meg az oktatás föltételeit. 4./ Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a kézilabda, labdarúgás, természetjáró sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. 5./ Diákönkormányzati képviselők - a testület szmsz-e szerinti – o tanácskozásai/programjai; o diákújság-szerkesztés 6./ Hagyományok/hagyományos rendezvények: o

évnyitó ünnepély;

o

a diákönkormányzat évi rendes közgyűlése;

o

október 23-ai ünnepély;

o

karácsonyi műsor;

195


o

farsangi jelmezbál (az osztályok/csoportok színpadi műsoraival);

o

március 15-ei ünnepély,

o

1-3 napos, térítéses tanulmányi kirándulás (többnyire iskolai/alapítványi támogatással);

o

gyermeknap (egyesületi kooperációval és támogatással);

o

ballagás;

o

évzáró;

o

erdei iskola (térítéses/pályázati/alapítványi/fenntartói támogatással)

o

nyári – főként pályázati finanszírozású - tábor

196


Ellenőrzés/értékelés/a magasabb évfolyamra jutás feltételei

A mindenkori 4.-es osztályfőnök az óvoda nagycsoportját látogatja, hogy az óvónő/a tanító/a fejlesztőpedagógus (szükség esetén még a szakszolgálat szakemberei is) és a szülő összehangolt/megalapozott munkája/véleménye alapján iskolaérett gyermekek lépjenek az 1. osztályba, ill. hogy az iskola-előkészítő munka - a csoportra/egyes gyermekszemélyiségre szabottan - időben megkezdődhessen. Ez a szerves együttműködés többféle – a hátrányos kompenzálását megcélzó – pályázat (ipr/támop) folytán működik komplex módon. A nagycsoportban dolgozik – heti rendszerességgel – a logopédus is, hogy az iskolába jövő gyerekekről autentikus kép alakuljon ki (mérései által), valamint hogy a személyre szabott fejlesztés már az óvodában megkezdődjön A tantárgyi ismereteket - tantervi óraszámtól függően, de lehetőleg havonta - írásban és szóban megbecsüljük/diagnosztizáljuk és minősítjük. A szülőket naprakészen tájékoztatjuk. Az 1.-4. osztályban numerikusan nem, csak szövegesen értékelünk. Életvitel néven nevezett tantárgyunkban 1.-6. osztályig szövegesen értékelünk, melynek alapját a folyamatos – sokrétű – mérés adja. Iskolánkban csak a szülő írásbeli kérése és az igazgató együttes döntése alapján ismételhet tanuló osztályt: a lassabban fejlődőknek egyéni haladási ütemet állapítunk meg (egyéni fejlesztési terv alapján), és foglalkoztatásukat osztályszintű differenciálással vagy – az eredeti csoporttól nem elszakítva – fejlesztőpedagógus általi egyéni fejlesztéssel végezzük. Az 1.-6. évfolyamot a fejlődési folyamat első egységének tekintjük, tehát az 4. évfolyammal nem tekintjük lezártnak az alapkészségek fejlesztésének időszakát. Tesszük ezt a kompetenciaalapú oktatás tervszerű rendjével és módszer- és eszközrendszerével. Az ipr követelményeinek megfelelően negyedévente szövegesen értékeljük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat. A félévi - a tájékoztató füzetekbe beírt -, valamint az év végi (az oktatásirányítás által dokumentumnak elismert és engedélyezett) bizonyítvány mellé minden gyermek - éppen az értékelési alapelveket (Lásd: lejjebb!) kiteljesítendő - perspektívát adó/személyre szóló szöveges értékelést kap. A tanévi kétszeri szöveges értékelés – a pedagógusok egyéni törekvése/szemlélete és a konkrét tanuló/tanulócsoport szükséglete szerint – negyedévi vagy ennél gyakoribb (témazáró stb.) szöveges értékeléssel is bővülhet. Mindennemű értékelés célja a tanuló egyéni fejlődési üteméhez mért perspektívaadás, a tanulási kedv fenntartása és a személyiség kiegyensúlyozott fejlesztése. A szöveges értékelések formáját a pedagógusok egyénileg szabadon alkotják meg az alábbi követelmények figyelembevételével: 

az értékelés megállapító;

197




mellőzi a felszólító módú igéket, utasításszerű mondatokat, valamint a gyermek feje fölött elszálló egyes szám 3. személyt;



tartózkodik az olyan minősítéstől, amellyel a tanuló azonosíthatja magát („gyenge vagy”);



az értékelés konkrét gyermekszemélyiségre szóló, tehát kerüli az általánosságokat („legyél ügyesebb”); 

jól áttekinthető/értelmezhető, de ugyanakkor tárgyszerű;



mutasson utat (perspektívát) a jobb eredmények eléréséhez;



ajánljon fel segítséget/segítőt;



adjon lehetőséget a gyermek és a szülő véleményének megjelenítésére.

A szöveges értékeléseket a pedagógusok a gyermek egyéni fejlődési naplójában gyűjtik össze.

Jutalmazás/elmarasztalás

Egészségprogramunkban a gyermek és nevelői (v. legalább egy nevelője) szoros érzelmi kapcsolatban is áll egymással, ezért a kisgyermek mindenképpen szeretne megfelelni nevelőjének. Káros ezért, ha olyan értékelést kap, amely az ő autoritását, azaz személyiségének struktúráját érinti. Nem tartjuk ezért helyesnek - sem a dicséret hagyományos formáit, - sem pedig az elmarasztalás megszokott módjait. Nevelési folyamatunkban tehát a gyermeki cselekedet saját személyiségünkre gyakorolt hatását közöljük verbálisan vagy non-verbálisan, mely módon úgy tartunk tükröt a gyermek elé, hogy személyiségét nem sértjük v. önértékelését – pro és contra – nem befolyásoljuk erőszakosan. Pl.: „Ügyes voltál!” helyett: „Boldoggá tesz, hogy ezt ilyen jól elvégezted!” - A kiemelkedő versenyeredményért és egyéb kiemelkedő teljesítményért is a fenti módon kap írásbeli iskolavezetői dicséretet a tanuló, amit az igazgató a tanulóifjúság/tantestület jelenlétében- együtt örülve - ad át. - A szóbeli iskolavezetői dicséret is az egész iskola előtt hangzik el. - A tanulmányi és egyéb területen kiemelkedő osztályok jutalomkiránduláson vehetnek részt (lásd: fentebb!). - A tanévzáró ünnepélyen a kiemelkedő speciális és általános kompetenciák - az illető gyermekszemélyiséghez választott - könyvvel/oklevéllel jutalmazandóak. - A 6 évig példamutató személyiségfejlődést és kitűnő tanulmányi eredményt elért tanuló - A Múlt a Jövőért Alapítvány Alapító okiratának megfelelően/az iskolavezető előterjesztése, ill. a kuratórium döntése alapján - pénzjutalomban részesül, melyet az évzáró ünnepélyen a kuratórium titkára ad át.

198


- A sorozatos fegyelmezetlenségről akkor írunk be a fentebbi stílusban a gyermek ellenőrzőjébe, azaz vonjuk be a fejlesztésbe a szülőt, ha ennek várhatóan és valóban személyiségformáló hozadéka van. Ha ez csak formális, inkább konzultálunk a kollégáinkkal a további lépéseket illetően. - Gyakorlatunkká vált a szabályszegő tanulókkal leíratni a magatartási korrekcióra vonatkozó döntéseiket. Ebben a folyamatban fontosnak tartjuk, hogy tudja, mi értelme/haszna van annak a szabálynak, amelyet megszegett. - Az osztályfőnök és iskolavezetői fegyelmi fokozatok csak súlyos esetekben és elvárható hasznos hatással együtt elfogadhatóak. A magatartás és szorgalom értékelése

Alapelvek: - a tanuló mindkét minősítésénél figyelembe veendő: - elsődlegesen: a gyermek személyisége, azaz az értékelés alapjául az adott személyiség önmagához viszonyított személyiségfejlődését kell figyelembe venni; kiemelkedő értéknek tekintendő az alkotó/önálló ötletekkel kezdeményező, majd azt - egyeztetések útján - kivitelezni képes, felelősségteljes, kisebb/nagyobb gyermekközösségek vagy az egész iskola számára hasznos, segítő, kooperáló tanulói magatartás; - másodlagosan: az iskolának - a Házirendben meghatározott - munkarendjéhez való alkalmazkodás mértéke.

199


A tanuló bizonyítványában/egyéb értékelésében megjelenő konkrétumok: Magatartás Érdemjegy(értelemszerűen) Értékelési

példás (5)

szempont

jó (4)

Feladattudat

Tennivalóit kiemelkedő aktivitással, így példamutatóan végzi.

változó (3)

rossz (2)

Kijelölt feladatait hiányosan végzi el: tevékenységei

Kijelölt feladatait pontosan elvégzi.

hullámzó színvonalúak.

tő képesség

Érdekegyezte-

Saját érdekeit megfelelteti kisebb és nagyobb közösségei olyan céljainak,

Útmutatás alapján megfelelteti saját és közössége

amelyek az adott közösség/többség

céljait.

Kijelölt feladatait nem végzi el.

Saját érdekeit többnyire fölé helyezi közössége céljainak, azaz a közös célokat rendszerint nem érzi magá-

Saját érdekeit mindig fölé helyezi a közösségieknek.

énak is.

haladását/fejlődését/érdekeit szolgálják. Adott esetben képes és hajlandó kiállni egy-egy kisebb közösség/ tanulótárs

Konstruktivi-

tás/kreativitás

vagy a saját véleménye/kezdeményezése mellett is a többséggel szemben, ha úgy látja, hogy az

Útmutatás alapján képes a konstruktív kezdeményezések mellé állni.

Ritkán hajlandó követni egy-egy alkotó kezdeményezést, ám ha melléáll, csak tévékegység nélkül szemlélődik.

Az alkotó kezdeményezéseket nem követi/ a részvételt visszautasítja, esetleg bántóan lebecsüli.

indokok megalapozottak és a közösség hasznára is lehetnek.

Segítőkészség

Társaira hatással bíró egyéniségét

Kérésre szívesen segít, így az alkotóképes társak

segítésre, ill. bármilyen vonatkozású

hatására és vezetése mellett alkotásra is hajlan-

alkotásra használja fel.

dó.

Nem mindig segít kérésre sem: a segítség érdekében létrehozott alkotás nem érdekli.

Általában kérésre sem segít, sőt: a segítségre szorulót közömbösségével vagy durvaságával gátolja/helyzetét súlyosbítja.

Érdemjegy (értelemszerűen) Értékelési szempont

példás (5)

jó (4)

változó (3)

200

rossz (2)


A Házirendhez való viszony

Betartja.

Betartja.

Kommunikációképes: hibáKommunikációképesség

Rendszabályait súlyosan meg-

intellektuálisokra) nem mindig tart igényt.

szegi.

Bekorlátozott egyénisége miatt főleg erősza-

it/tévedéseit képes belátni anélkül,

Többnyire kommuniká-

kos/ellenséges hangnemben próbál befolyásolni:

hogy személyiségét csorbulni érez-

cióképes.

csak egyszerűbb érdekegyeztetés alkalmával ké-

né.

Személyiségfejlődés

Rendszabályait néha megszegi, jogaira (főleg az

Személyisége fejlett/fejlődést mutat.

Kommunikációképtelen.

pes valóban kommunikálni.

Személyisége - megfelelő hatásokra - fejlődik.

Személyisége rossz irányban Személyisége lassan fejlődik.

halad: speciális segítséget igényel.

201


Szorgalom Érdemjegy (értelemszerűen)

Képességekhez/adottságokhoz mért értékelési szempontok Munkavégzése pontos, igényes. Az órákra kifogástalanul felkészülten, fejlett feladattudattal érkezik, társaival kooperáci-

példás (5)

óban értéket állít elő. Önálló v. társas ismeretszerzésre hajlandó, önellenőrzése megbízható. Munkájának minősége állandóan példaértékű. A rábízott feladatokon kívül szívesen keres új - tanórákon kívüli - információkat. Feladatait lelkiismeretesen elvégzi, fölkészülten érkezik az iskolába. Kisebb ösztönzés hatására az órákon is feladattu-

jó (4)

dattal, de különösebb érdeklődés nélkül dolgozik, noszogatásra kooperál társaival, és ugyanígy hajlandó önálló v. társas ismeretszerzésre.

változó (3)

hanyag (2)

Munkavégzése ingadozó: időszakonként jó, majd pontatlan. Önálló v. társas munkára így kisebb fokú hatékonysággal képes, önellenőrzése hiányos. Készületlenül érkezik az iskolába, órákon ritkán hajlandó valamiféle értelmes tevékenységre. Fejletlen kötelességtudata sikertelenné teszi.

202


A család és az iskola együttműködésének formái A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a pedagógusok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják, azaz a gyermeket közvetlenül nevelő team a szülővel az iskolában is konzultál. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőjével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezet elnökével. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskolavezető és az osztályfőnökök folyamatosan tájékoztatják: 

az iskolavezető aktuálisan szóban és írásban;



az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein;



vidéki családlátogatásokon

A kapcsolattartás célja a)

családlátogatás: a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve kooperáció/tervezés a gyermek optimális fejlesztésének érdekében;

b) szülői értekezlet: 

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, fenntartása,



a szülők tájékoztatása o

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

o

a kompetenciaalapú oktatásról,

o

az iskolai dokumentumok hozzáférhetőségéről,

o

az országos és a helyi közoktatás politika alakulásáról, változásairól,

o

a helyi tanterv követelményeiről,

o

az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

o

a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

o

az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,

o

a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatóságának

c) fogadóóra: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül a gyermek előmenetelének, fejlődésének megbeszélése. (Szülői értekezlet után, négyszemközti megbeszélés keretében is történhet, illetve rendkívüli esetben külön időpont-egyeztetéssel.) d)mindig nyílt foglalkozások/programok: lehetőséget adunk, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályk özösség iskolai életéről. Szívesen vesszük a szülők aktív részvételét egyéb programjainkban is. e) írásbeli tájékoztatók: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy mag atartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról.

203


f)

ünnepélyes alkalmak

204


Iskolán kívüli kapcsolatok

- A pedagógiai program megvalósításának sikere érdekében két alapítványunk működik: a már említett A múlt a Jövőért elnevezésű a kiemelkedően eredményes végzősök továbbtanulásához viszonylag jelentős pénzösszeggel járul hozzá. A Kultúráért elnevezésű pedig a tanulóifjúság kulturális lehetőségeinek bővítéséhez (színház-/hangverseny-/múzeumlátogatás stb.) ad az 1997/98-as tanévtől támogatást. - Az önkormányzatokkal – holott már nem fenntartóink – korrekt, a környéken példaértékű kapcsolat alakult ki, melyet továbbra is fenntartani szándékozunk. Zöld-Föld projektünk segítője és egyik kedvezményezettje is a csányoszrói önkormányzat, ill. a község. - Az óvodával - tekintve, hogy nevelésünk nem előzmény nélküli - a TÁMOP 3.1.4.es pályázat hozadékaként óvoda-iskola átmenet programunk van. - A közelmúltban és jelenleg is kiválóan működő szülői munkaközösség anyagi támogatását (az alapítványiakhoz hasonlóan) pedagógiai programunk sikere érdekében használjuk fel. - Partnerközpontú szervezetünknek megfelelően beszélő viszonyban vagyunk azokkal a középiskolákkal, amelyek rendszeresen képezik volt tanulóinkat. - A gyermekjóléti szolgálattal, az iskolaorvossal és a védőnővel az iskola gyermekvédelmi felelőse, ill. az osztályfőnökök tartják a kapcsolatot. - Szoros szervezeti és szakmai kapcsolatban állunk az anyaiskolával, mely neveltjeink többségét fogadja a 8. osztályig. - Mindkét egyházzal - a hagyományoknak megfelelően - kiegyensúlyozott munkakapcsolatban állunk.

205


A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Fogyasztói magatartásunk sokféle hatásnak köszönhetően, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt, sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás. Az értékek formálásában lényeges például: 

A kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése



Az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása,



A természeti értékek védelme.

Fontos továbbá: 

A tájékozódás képessége,



A döntési helyzet felismerése és



A döntésre való felkészülés.

Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket a területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják.

206


A fogyasztóvédelmi oktatás szinterei 

Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak.



Legfőképpen: Életvitel: pénzügyi intelligencia



Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások



Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz, mérőórák)



Földrajz – eltérő fogyasztási struktúrák és szokások



Magyar – reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái



Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás



Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia



Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb.



Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai



Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz.)



Tanórán kívüli tevékenységek (táborok, kirándulások, rendezvények)



Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása)



Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)



Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó, és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások.

Módszertani elemek A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos, hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. 

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól



Riportkészítés az eladókkal



Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika



Egyéni és csoportos döntéshozatal



Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása



Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában



Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel



Szimulációs játék, esettanulmány



Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése)

Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

207


Tantervek Óraszámok és tantárgyak Tantárgyi rendszer és heti óraszámok (2010-2011-től ) Tantárgy/évfolyam Szövegalkotás-szövegértés/Magyar Történelem és állampolgári ismeretek +etika Idegen nyelv – angol Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Művészetek (rajz-ének-zene) Életvitel (pénzügyi intelligencia+mentális jóllét+nemiségtan+örömmozgás+”Zöld föld” projekt) Testnevelés és sport Honismeret Kötelező óraszám:

3. 8

4. 8

5

5

5

1

1

1

1,5

5. 5 2 3 4 2

6. 5 2 3 4 2

2 2

2

2

2

2,5

2 0,5 3

3

3

3

3

3

3

2

2

2

2

2

20

20

20

22,5

2 1 22,5

22,5

10%

10%

10%

10%

25%

25%

22

208

Informatika

22

1

Egyéni fejlesztés

1

Egyéni fejlesztés

Összes óraszám

2. 8

3 5

Egyéni fejlesztés

Választható

1. 8

1 22

24,5

1 27,5

27,5


 Közoktatási törvény által megszabott feladatok ellátására fordított idő - a kötelező és választható tanórákon kívül.

Óraszáma Foglalkozás megnevezése

napi

összes/hét

heti

NAPKÖZI (1.-3. osztály)

4,5

22,5

NAPKÖZI (4.-6. osztály)

3

15

Összesen:

37,5

A tankönyvkiválasztás elvei

- Az adaptált tantervek többnyire meghatározzák a tankönyv- és taneszközválasztás meglehetősen széles körét; - ugyanakkor - a hármas iskoláztató oldal nevelésszemléleti konszenzusának megfelelően - a gyermekek által használt tankönyvek csak egy lehetséges taneszköz jelentőségével bírnak: a pedagógusok gondoskodnak az egyes diszciplínatartalmak és személyiségfejlődési lehetőségek innovatív szemléletű/koncepciójú (papíralapú és elektronikus formájú stb.) megismertetéséről. - A kompetenciaalapú oktatás és a gyerekek haladási ütemét alapul vevő szemlélet alapján a taneszközöket a pedagógusok teljesen szabadonl választhatók ki. A program preferálja a mindig megújító/jobbító/útkereső igényt a taneszközök kiválasztásának folyamatában is. - A rendeletileg szabályozott tartós tankönyveknek iskolánkban a szöveggyűjtemények, a példatárak, a feladatgyűjtemények és az atlaszok minősülnek.

209


A Pedagógiai program alkotói

A programkészítés csaknem 2 évtizedre visszanyúló folyamata Időszak

1992-1997.

1997-2007.

igazgatói kinevezés

megújított igazgatói kinevezés

Ok  a nevelőtestület visszatekint;  jó értelemben elbizonytalanodik a tanítási rendszer továbbvihetőségét illetően;  megállapítja az innováció szükségességét;  megalkotja pedagógiai hitvallását, mely szerint a megváltozott körülményekhez alkalmazkodni kell;  a tanítási feltételek – mind személyiek, mind tárgyiak – versenyképessé válnak;  kiépül a Comenius minőségfejlesztési rendszer  a nevelőtestület az új pedagógiai programban meghatározza az egységes nevelési irányvonalat  uniós előcsatlakozási pályázatok a magyarmecskei iskolával, melyek a hátránykompenzáció eszközrendszeréhez juttatják el a nevelőtestületet;  az ipr-konform kialakítása az iskolában;  az iskola tárgyi feltételrendszere – megyei vonatkozásban is – kiemelkedővé válik;  a vezető ösztöndíja Franciaorszában, ahol a magyar cigány pop ulációhoz hasonló problémákkal küzdő zsitánok autentikus oktatási rendszerével ismerkedett meg, és gyűjtött gondolatébresztő tapasztalatokat;  folyamatos képzés és önfejlesztés;  a testület – csaknem egészében - informatikai jártasságot szerez (ECDL-vizsga)

210

Okozat

új pedagógiai program: útkeresés:



 

tantestületi jártasság az autentikus tanítási rendszerekben: a kooperativitás módszereinek uralkodóvá válása a napi pedagógiai gyakorlatban; végleges szakítás a hagyományos magyarázó-visszakérdező-minősítő-buktató iskolával; a hagyományos versenyeztetésnek háttérbe szorulása az együttműködő értékképzés javára

Időszak

2007-2010.

2010. szeptember

megtörténik az integráció: az iskola – hangsúlyozottan és kizárólag a kis létszám miatti finanszírozási gondok okán hivatalosan is kistérségi fenntartásba és 6 osztályos tagiskolai státuszba kerül (a 7. osztály Selylyén tanul tovább)

Ok  az alternatív szemlélet és tanítási gyakorlat gyakran vált ki furcsálkodást, értetlenséget és elutasítást a nagy iskola ped agógusaiból, de a vezetés – többször hangsúlyozottan – pedagógiai filozófiánkba, napi gyakorlatunkba és innovációs törekvéseinkbe nem kíván beleszólni;  nyilvánvalóvá lesz, hogy a kistérség mélyszegénységéből olyan társadalmi gondok keletkeztek, amelyeket kormányok, uniós milliárdok, önkormányzatok és hagyományos iskolák – a legjobb jó szándék mellett – sem képesek megoldani;  az értékválság és kiúttalanság mindenféle lenyomata (devianciája) megjelenik az iskolában, tehát a testület elfogadja, hogy a célés értékképzés kívülről – hosszú távra – eredménytelen; a személyiségfejlesztés gyökeresen új útjait kell kitaposnunk, azaz elérkezett a paradigmaváltás ideje, amely a 2009-es TÁMOP pályázat által preferált új – jelen - pedagógiai programban testesül meg az új pedagógiai program bevezetése

211

Okozat 

    

az agykontroll memóriafejlesztő, valamint fizikális és mentális egészségmegőrző és –javító módszereinek beemelése a napi pedagógiai gyakorlatba; az értelmi mellett az érzelmi intelligencia fejlesztése eszközeinek/módszereinek megjelenése; különös figyelem az iskolai élet minden szegmensének fejlesztési lehetőségeire; a nyer-nyer konfliktuskezelés gyakorlata; a folyamatos és tartós jóllét mindennapos szokásrendszerének kialakítása és gyakorlása; a pénzügyi intelligencia tárgyába tartozó öngondoskodás készségének megjelenése az 1. osztály tanítási gyakorlatában

önmagát meghatározni tudó, kreatív, céltudatos, kiegyensúlyozott, komplexe egészséges, autonóm gyermekszemélyiség

Kiss Géza Általános Iskola Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény pedagógiai programja A Pedagógiai program hatályossági záradékai

I. Jelen pedagógiai program első változatát a nevelőtestület az 1998. febr. 18-i ülésén hagyta jóvá az alábbiakkal: 1./ Az 1998-99-es tanévben a program a tv.-i szabályozásnak megfelelő évfolyamokon 1998. szeptember 1-jétől kerül bevezetésre. 2./ Módosítható: az igazgató, az iskolavezető vagy bármely pedagógus/ok innovációs (tartalmi/szerkezeti változást igénylő) kezdeményezése alapján, ha azt a nevelőtestület egyszerű többsége (50%-a + 1 fő) megszavazza. II. Jelen pedagógiai programot a nevelőtestület 2004. április 27-ei ülésén módosította az alábbiakkal: 1./ A program 2004. szeptember 1-jétől kerül bevezetésre. 2./ Módosítható: az igazgató vagy bármely pedagógus/ok innovációs (tartalmi/szerkezeti változást igénylő) kezdeményezése alapján, ha azt a nevelőtestület egyszerű többsége (50%-a + 1 fő) megszavazza. III. Jelen pedagógiai programot a nevelőtestület 2009. június 15-ei ülésén módosította az alábbiakkal: 

a pp. a paradigmaváltás előkészítő szakasza után teljesedett ki;



lehetővé teszi az egyéb – az oktatásirányítás által szabályozott – szervezeti és tartalmi elemeket.

III. Jelen pedagógiai programot a nevelőtestület 2010. május 20-i ülésén hagyta jóvá az alábbiakkal: 

a pp. a paradigmaváltást tükrözi: rendszerszemléletű kerek egésznek tekintendő;



a nevelőtestület a 2010. szeptemberi bevezetésre készen áll

Hozzáférhetőség:  Az érdeklődők számára a Pedagógiai program egy-egy példánya hozzáférhető: 1./ Iskola (Csányoszró, Szabadság u. 2.) 2./ KGÁIÓAMI, Sellye, Zrínyi u. 41. 3./ Könyvtár (Csányoszró, Szabadság u. 6.) Csokona Ilona tagisk.-vez. (s. k.)

212

TÜCSÖK ÉS NAPSUGÁR ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA

Tücsök és Napsugár Óvoda helyi nevelési programja

213


TARTALOMJEGYZÉK

Az óvoda jellemző adatai ......................................................................................... 216 1. Bevezető ................................................................................................................ 220 1.1. Intézményünk és környezete ................................................................................................ 223

2. Gyermekkép .......................................................................................................... 226 Óvodakép ................................................................................................................................... 227 2.1 Az óvodai nevelés céljai ........................................................................................................ 228

3. Az óvodai nevelés feladatai ................................................................................ 245 3.1. Az egészséges életmód alakítása ........................................................................................ 245 a) Gondozás:.......................................................................................................................... 246 b) Testi nevelés ...................................................................................................................... 248 c) Egészségvédelem, edzés ................................................................................................... 249 d) Mozgás .............................................................................................................................. 251 3.2. Érzelmi, erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása ........................................................ 253 3.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása ............................................. 259 A szociális hátrányban lévők felzárkóztatása és tehetséggondozása....................................... 264

4. Az óvodai élet megszervezésének elvei ............................................................ 269 4.1. Az óvoda személyi feltételei ................................................................................................. 269 4.2. Az óvoda tárgyi feltétele ....................................................................................................... 272 4.3. Az óvodai élet megszervezése ............................................................................................. 273 Az óvoda csoportszerkezete ................................................................................................... 274 Beszoktatás............................................................................................................................ 275 Napirend ................................................................................................................................ 277 Hetirendi javaslat .................................................................................................................... 282 Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei ........................................................... 283 4.4. Az óvoda kapcsolatai ........................................................................................................... 285

5. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai ......... 295 5.1. Játék .................................................................................................................................... 295 5.2. Mese, vers, irodalmi nevelés ................................................................................................ 310 5.3. Ének, zene, énekes játékok, zenei nevelés, zenevarázs, „Veronika” zeneprojekt .................. 317 5.4 Rajzolás, mintázás, kézimunka ............................................................................................. 326 5.5. Mozgás ................................................................................................................................ 330 5.6. A külső világ tevékeny megismerése .................................................................................... 339 A környezet megismerése ...................................................................................................... 339 Környezetünk mennyiségi és formai összefüggései ................................................................ 348 5.7. Az óvoda munkajellegű tevékenységei ................................................................................. 354 5.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás ........................................................................... 359

6. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére......................................................... 366 214


6.1. Az iskolába lépés feltétele .................................................................................................... 366 6.2. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére .................................................................................. 366

7. Sajátos feladatok – Gyermekvédelem az óvodában ........................................ 369 8. Az óvoda szakmai dokumentumai ..................................................................... 376 9. Legitimációs záradék ........................................................................................... 378 Felhasznált irodalom ................................................................................................ 380 Ajánlott irodalom ...................................................................................................... 382 Mellékletek: ................................................................................................................ 385

A programon belül a színek jelentése: Fekete - alapprogram Zöld - kompetencia Kék - SNI Narancs - óvoda-bölcsőde

215


Az óvoda jellemző adatai Az intézmény hivatalos elnevezése: Kiss Géza Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Székhelye: 7960 Sellye, Zrínyi u. 13. Intézményegység: Tücsök Óvoda

Az intézményegység pontos címe, telefonszáma: 7960 Sellye, Széchenyi út. 1.

tel.sz.:

06/ 73/ 480-277

fax:

06/ 73/ 580-038

Intézményegység tagóvodája: Napsugár Óvoda Csányoszró A tagóvoda pontos címe, telefonszáma: 7964 Csányoszró, Petőfi u. 2.

tel.sz.:

06/ 73/ 492-076

tel.sz.:

06/73/580-900

Az intézmény alapító és fenntartó szerve: Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás 7960 Sellye, Dózsa út. 1. fax: Az intézmény típusa:

216

06/73/580/900


Óvoda Az intézmény tevékenységi köre: Óvodai nevelés Az csoportok száma: Tücsök Óvoda –

óvodai csoport

5

óvoda-bölcsődei csoport

1

Napsugár Óvoda -

2

Alaptevékenységek: Óvodai nevelés, ellátás Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára integrációs óvodai fejlesztő program biztosítása. 

Az óvoda a gyermek három éves (2,5 éves kortól a jogszabály által előírt feltételek mellett) korától a tankötelezettség – a közoktatási törvény 6. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint – kezdetéig nevelőintézet.



Az óvoda nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások keretében folyik kiegészítve a családi nevelést,



Az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja – a gyermekek védelméről

és

a

gyámügyi

igazgatásról

szóló

törvényben

meghatározottak szerint – a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is, 

Az óvoda a nevelési év kezdő napjától biztosítja az ötödik életévét tárgyévben betöltő gyermekeknek a napi négy óra óvodai nevelésben való kötelező részvételt,



Véleményt ad a tankötelezettség kezdetének megállapításához a közoktatási törvényben meghatározottak szerint.

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása 217


Integráltan  testi, érzékszervi (hallás és látássérült) valamint értelmi fogyatékos enyhe és egyes középsúlyos esetei, beszédfogyatékos, több fogyatékosság

együttes

előfordulása

esetén

halmozottan

fogyatékos,  a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő, 

a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek

 a szakértői és rehabilitációs bizottság által készített szakvélemény alapján ellátja a fenti sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését-oktatását gyógypedagógus segítségével. Bölcsődei ellátás: Egységes óvodai és bölcsődei csoport keretében 5 fő kétéves kort betöltött gyermek bölcsődei ellátása. Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás Ennek keretei: etnikai nevelési-oktatási célok és egyéb feladatok, felzárkóztató magyar nyelven. Horvát nyelv oktatása. Óvodai intézményi étkeztetés

218


Programunk mottója „Érezd jól magad!”, azt az általunk legfontosabbnak tekintett célt hivatott kifejteni, mely szerint a gyermek a család után az óvodában tölti el idej ének a legnagyobb részét. Ebben az időben alakul ki személyisége, képességei, itt formálódik „naggyá”, ezért olyan lehetőségeket, tevékenységeket, tapasztalatokat, élményeket kell biztosítanunk számára, melyeken keresztül szabadon kibontakozhat személyisége, és amelyek olyan derűs, nyugodt légkört teremtenek, melyben jól érezheti magát.

" Ha a jövő évről akarsz gondoskodni - vess magot, Ha egy évtizeddel számolsz - ültess fát, Ha terved egy életre szól - embert nevelj! " /Kínai mondás/

219


255/2009. (XI.20.) korm. rendelet módosította az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII.28.)m korm. rendeletet és figyelembe kell venni a Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramját is.

1. Bevezető

Az Óvodai nevelés országos alapprogramja (a továbbiakban: Alapprogram) a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok, valamint a gyermeket megillető jogok biztosítása érdekében a Magyar Köztársaság által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve - meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból indulunk ki, hogy a) az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia; az egyenlő hozzáférés biztosításával; b) a gyermeket - mint fejlődő személyiséget - gondoskodás és különleges védelem illeti meg; c) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak. Az Alapprogram szerint az óvodai nevelésben érvényesülhetnek az innovatív pedagógiai törekvések, mivel az alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek és széles körű módszertani szabadságának érvényesülését. Az óvodai nevelési program elkészítésekor az Alapprogram mellett figyelembe vettük a) a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelveit, mivel az óvoda nemzeti, etnikai kisebbségi nevelést végez; 220


b) a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét. Minden gyermek számára egyenlő hozzáférést biztosítunk. A kapcsolatok kialakításában az óvoda nyitott és kezdeményező. Egységes óvoda-bölcsődei csoport bevezetése működtetése 2009 szeptemberétől törvényileg adott a lehetőség az intézményi forma bővítésére, melyben a 2-6-7 éves gyermekeket lehet fogadni az intézményben. Az egységes óvoda-bölcsőde új többcélú közoktatási intézmény. Egységes óvodabölcsőde a legalább második életévüket betöltött, illetve az óvodai nevelésben ellátható (3-7 éves) gyermekek közös neveléséhez hozható létre. A Tücsök óvodában lehetőség nyílt az egységes óvoda-bölcsődei csoport kialakítására 2010-2011-es nevelési évtől.. Az egységes óvoda-bölcsődei csoportban 2 év – 2,5 év közötti gyermekeket fogadja: 

Lehetőséget biztosítunk a 3 éven aluli, köztük a hátrányos helyzetű gyermekeknek a szolgáltatás eléréséhez,



segítjük a kisgyermekes, dolgozni kívánó szülők munkavállalását.

Az egységes óvoda-bölcsődére - a közoktatási törvényben - meghatározott rendelkezések végrehajtására, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/M. §- át kell alkalmazni. Ugyanakkor szükséges figyelembe venni azt is, hogy bölcsődés korú gyermekeket is ellátó óvodáról van szó, tehát az egységes óvoda-bölcsőde kialakításánál a 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendeletbe foglalt Óvodai nevelés országos alapprogramján túl ismerni kell A Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramját. is. Az egységes óvoda-bölcsőde csoportra vonatkozó szakmai elvek: a családi nevelés elsődlegességének tisztelete, a gyermeki személyiség tiszteletének elve, a nevelés és gondozás egysége, az egyéni bánásmód elve, az aktivitás, az önállóság segítésének elve, 221


a bizalom és a stabilitás elve, az egységes nevelő hatások elve.

222


1.1. Intézményünk és környezete

Helyzetkép Óvodánk Sellyén, Baranya megye déli részén az Ormánságban található. A kistérs éget határmentisége, és a zsáktelepülési rendezése elzárta a gazdasági fejlődéstől. Sellye, a halmozottan hátrányos helyzetű kistérségek közé tartozik. Közigazgatásilag hat település tartozik a városhoz. A hátrányos helyzetű térségből adódóan igen magas a munkanélküliek száma. Sellyén, 1946 óta működik óvoda, a jelenlegi óvodaépület átadására 1981. augusztus 19-én került sor. Az épületet, déli fekvésű, nagy füvesített játszóudvar veszi körül. Az épület állagmegóvása, korszerűsítése folyamatosan történik. Tornaszobával még nem rendelkezik az intézmény. A tárgyi feltételek a pályázatoknak köszönhetően, folyamatosan bővülnek. 1996-ban létrehozott „Óvoda a gyermekekért” alapítvány, folyamatosan segíti az eszközállomány bővítését.

1999-ben vette fel az óvoda a Tücsök Óvoda nevet. TÜCSÖK, ami egyben a nevelési programunk rövidítése volt, Tevékeny Ügyeskedő, Családias, Ötletgazdag Közösség

Az óvoda hat vegyes életkorú csoporttal működik, melyből az egyik egységes óvodaibölcsődei csoport. A településen lakók 10%-a horvát nemzetiségű, ezért, két csoportban kerül sor horvát nyelvápolásra.

223


Intézményünk tagóvodája a csányoszrói Napsugár óvoda. Két vegyes életkorú csoporttal működik. Közigazgatásilag négy település tartozik a faluhoz.

1971 óta működik óvoda Csányoszróban. 2004 április 1 óta az intézmény a Napsugár Óvoda nevet viseli. Nevét csillagrendszerünk középpontjában álló napról kapta. Teremtő energiát, biztonságot, fényt, meleget árasztó, az ember útját és célját szimbolizálja. 2006 szeptemberétől korszerű, új óvoda épült a ROP pályázat keretében. Az óvoda saját főzőkonyhával rendelkezik, tetőtérben tornaterem lett kialakítva. Az óvodát füvesített, fásított terület veszi körül. Az udvari játékok bővítése pályázatok segítségével történik.

Az intézményeink nevelőmunkáját segítő módszerek: Mozgáskotta – komplex mozgás és személyiségfejlesztő program Veronika zeneprojekt – zenepedagógiai segítség a különleges bánásmódot igénylő, valamint sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésében Integrált pedagógiai rendszer (IPR) Kompetencia alapú Óvodai Program Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése

Nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés, ki-

Óvodai nevelés játékkal mesével

sebbségi kultúra átörökítése Egységes óvoda-bölcsőde program

Fontos, hogy a programunk a törvényi előírásoknak megfelelő, szakszerű, a helyi sajátosságok és a szülői igények figyelembevételével feleljen meg annak a legfont osabb igénynek, hogy az óvodai nevelés a gyermeki személyiség teljes kibontakozta224


tására, az emberi jogok és a gyermekeket megillető jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia, egyenlő hozzáférés biztosításával. A program „alappillérei”: „a követve nevelés”, kötetlenség, a folyamatosság, az önkéntesség, az egyéni bánásmód, a mozgás, a játék, a mese. Az óvodába lépés első pillanatától a nevelés szerves részeként van jelen a hagyományápolás, a néphagyományok megőrzése, ezen belül a horvát nemzetiségi és a cigány kisebbségi kultúra átörökítése. Az intézményben dolgozó alkalmazottak számára kiemelt fontossággal bír a magas színvonalú minőségi munka. Szolgáltatásaink: 

horvát néptánc,



magyar néptánc,



ovi-foci,

225


2. Gyermekkép

A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja alapján a bölcsődei alapelvek érvényesülnek az egységes óvoda-bölcsődei csoportban. A sokszínű bölcsődei gyakorlat, figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, biztosítja a gyermekek sokoldalú fejlődését. Óvodánk a gyermeki személyiség egészének harmonikus fejlesztésére törekszik. Ennek megfelelően alakítjuk programunkat, és ehhez a célhoz alkalmazkodunk nevelői magatartásunkkal. CÉL: A gyerekek rendelkezzenek pozitív énképpel, ismerkedjenek meg a mozgás örömével, legyen kulturális identitásuk, őrizzék meg kíváncsiságukat, legyenek önállóak, ismerjék meg saját értékeiket, erősségeiket. 

Szerezzenek sok pozitív tapasztalatot, éljenek meg sok élethelyzetet, amelyek hozzájárulnak testi, szociális, emocionális és intellektuális fejlődésükhöz.



Érezzék magukat biztonságban, élvezzék bizalmunkat. Kivárjuk, hogy megérjenek a tanulás tágabban vagy szűkebben vett feltételeire.



Egészségük megőrzése érdekében figyelmet fordítunk a preventív testi nevelésre.



Szeressék a természetet, védjék a környezetet és az élőlényeket.



Tiszteljék a hagyományokat, ápolják érzelmi kötődéseiket, legyenek érzékenyek mások problémáira, fogadják el társaik másságát.



Személyiségük szabad kibontakoztatásában fő tevékenységük a játék legyen, keressék az együttműködést társaikkal, megőrizve személyiségük autonómiáját, a kreativitást és az ötletességet.



Kiemelt nevelési feladat a HHH-s gyerekek szocializációjának segítése.



Szoros kapcsolat a gyermek természeti és nevelő környezetével.



Az óvoda befogadó.



Biztosítja minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést.



Tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését.

226




Elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását.

Óvodakép

Az egységes óvoda-bölcsőde megőrzi a korosztálynak megfelelő elvi és módszertani sajátosságokat, gyermekközpontú szemléletét, a mértékletességet. Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvodáink felvehetik azt a körzetben lakó gyermeket, aki a harmadik életévét a felvételtől számított fél éven belül betölti. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció. Feladatunk alakítani, formálni a ránk bízott óvodásokat, s megmutatni számukra a világot olyannak, amilyen, minden kényszer nélkül. A szeretetteljes légkör, a gyermekek óvása, az együttérzés és segítőkészség, a toleráns magatartás, a differenciált bánásmód, a gyermekek érdekeinek mindenekfelett érvényre juttatása a feladatunk, mindez nem zárja ki a pontos, egyértelmű követelményeket, a módszertani szabadságot. „Hajolj felém, tanulj meg engem, Próbáld meghallani csepp hangomat, Hogy rám ismerj.” /SzabóMagda/

227


Az óvoda gondozza, ápolja és védi a gyermekeket és mindent megtesz azért, hogy a családi közösséget kiegészítve szocializálja őket. Megtanítja arra a gyermekeket, hogyan éljenek egy nagy közösségben. Szokásalakító, nevelőfunkciójú és fejlesztő munkát végez. Az óvoda •

biztosítja az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit.

•

segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését.

•

a pedagógiai tevékenységrendszer és tárgyi környezet segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását.

•

az intézkedések a gyermekek személyiségéhez igazodjanak és minden gyermek joga érvényesüljön.

•

gondoskodik a sokszínű tevékenységről, a szabad játékról

•

biztosítja a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek nyelvi nevelését, multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét

•

biztosítja (migráns) gyermekek önazonosságának megőrzését, ápolását, erősítését, interkulturális nevelésen alapuló integrációt

•

a nevelés eszközei közül a játékot biztosítja, mely a gyermek legelemibb pszichikus szükséglete. A játék semmi mással nem helyettesíthető.

•

biztosítja a migráns gyerekekre vonatkozó nevelési koncepciót.

•

fontos az interkulturális pedagógia érvényesítése

•

segíti a cselekvésbe ágyazott tapasztalatszerzés formáit, módjait, szervezeti kereteit

•

a tágabb és szűkebb környezetének közvetlen, tapasztalati úton történő megismerésével elérhetővé teszi, hogy a gyermek tisztelje a környezetét, kövesse a felnőttek jó példáját.

2.1 Az óvodai nevelés céljai

Óvoda-bölcsődei nevelés-gondozás célja: 228


A családban nevelkedő kisgyermek számára a családi nevelést segítve, napközbeni ellátás keretében a gyermek fizikai- és érzelmi biztonságának és jóllétének megteremtésével, feltétel nélküli szeretettel és elfogadással, a gyermek nemzetiségi /etnikai hovatartozásának tiszteletben tartásával, identitásának erősítésével kompetenciájának figyelembevételével, tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával, viselkedési minták nyújtásával elősegíteni a harmonikus fejlődést. A hátrányos helyzetű, a szegény és a periférián élő családok gyermekei esetében a hátrányoknak és következményeiknek enyhítésére törekvés, szükség esetén más intézményekkel, szervezetekkel, szakemberekkel együttműködve. A valamilyen kisebbséghez tartozó gyermekek esetében fontos a nemzetiségi/etnikai hovatartozás tiszteletben tartása, az identitástudat kialakulásának segítése. A csoportban gondozható, nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek esetében pedig minél fiatalabb életkortól kezdve a gondozásba ágyazott fejlesztés formájában segíteni a habilitációt és a rehabilitációt. Mindezek segítik az egyenlő esélyekhez jutást, a társadalmi beilleszkedést.

Óvodai nevelés célja Munkánk során célunk a boldog és derűs gyermekkor biztosítása, az embernevelés, a kisgyermekkor pszichofizikai lehetőségei között. Olyan gyermekkor megteremtése, mely a legtágabb értelemben vett tanulásnak és az életfontosságú beállítódás kialakulásának kora. Célunk az egészséges, harmonikus személyiségfejlesztés, testi, szociális és értelmi érettség kialakítása. Meghatározó a 3-7 éves kor alapvető sajátossága: 

az érzelmi biztonság alapszükséglete, az érzelem által vezérelt megismerés, az élmény fonalán haladó gondolkodás.



A testi, lelki szükségletek kielégítése a gyermekek alapvető joga, melyre programunk messzemenően törekszik.



Mozgásfejlesztés,



Kompetencia 229




Környezettudatos nevelés



A közösségi életre történő felkészítés.



A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése és fejlődésének segítése.



Integrált nevelés



Sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI) inklúziója (befogadása)



Az elfogadás, tolerancia, empátia az együttnevelésben



Befogadó pedagógusi magatartás, az SNI gyermekekkel szemben



Együttműködés a sérült gyermekek családjával, a szülők megfelelő tájékoztatása



A gyermekek és a művészetek közötti érzelmi kötődés kialakítása.



A másság elfogadtatása.

Részcél: „Akármiben különbözünk is, a közös bennünk, hogy szeretni vágyunk, és azt is szeretnénk, hogy szeressenek.” /Hazrat Inayat Khan/ 

A cigány kisebbséghez tartozók identitástudatának erősítése, tárgyi kultúrájuk megismertetése.



Cigány kultúra hagyományainak átörökítése.



A horvát nemzetiségi kisebbséghez tartozók identitástudatának erősítése, nyelvi kultúrájának fejlesztése, hagyományaik ápolása.



A helyi kisebbségi szokások, hagyományok és tárgyi kultúra értékeinek megismertetése, annak tiszteletére és megbecsülésére nevelés.



A többszörösen halmozottan hátrányos helyzetű és cigány származású gyermekek beóvodázása 3, de legkésőbb 4 éves korban.



Igazolatlan hiányzások minimalizálása.



Óvoda iskola átmenet megkönnyítése

230




Egyéni, fejlődési ütemeltolódásokkal minden egyes gyermek testi, lelki, szellemi szükségleteinek kielégítése.



Tanulás – illetve teljesítmény – motivációk kifejlődésének serkentése.



A szociális készségek, a szociális kompetencia és a szociális érettség kibontakoztatása.



A társas viszonyok, gyermek-felnőtt viszony kialakulásának serkentése.



A pedagógusok etnikai és módszertani felkészültségének növelése.

A nevelésükben valamilyen okból akadályozott gyermekek egyéni fejlesztése speciális szakember segítségével. (fejlesztőpedagógus, logopédus, gyógytornász, pszichológus) Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése: A közoktatásról szóló törvény 121. § (29.) bekezdése szerint sajátos nevelési igényű gyermek: az a gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján Sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI): a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége. Több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos. o Testi, /mozgáskorlátozott// o Érzékszervi, 

látássérült – gyengénlátók



hallássérült – enyhefokban hallássérült: nagyothalló

o Értelmi fogyatékosok 

enyhén értelmi fogyatékos



középsúlyosan értelmi fogyatékos

o Beszédfogyatékos 

megkésett/akadályozott beszédfejlődésű gyermekek



hangképzési (artikulációs) zavarok (pöszeség)

b) megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége 231


o mutizmus o hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar célok: 

az intézményi elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez,



fejlesztésük a számukra megfelelő területen valósuljanak meg,



a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, fejlesztés ne terhelje túl,



a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiák váljanak az óvodai nevelési program tartalmi elemeivé



a sajátos nevelési igényű gyermekek képességeikhez mérten fejlődjenek



a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségleteinek figyelembe vétele az óvodai fejlesztő munka során

A sajátos nevelési igényű gyermek fogadásakor feladatunk: 

Elfogadó környezet biztosítása.



Az elvárásoknak a súlyosság mértékéhez, valamint a gyermek fejlődési üteméhez való igazítása.



Annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes.



Kiemelt figyelmet kell fordítani az alkalmazkodó készség, akaraterő, önállóságra törekvés, együttműködő készség terén való segítségnyújtásra.



Csoportos, kiscsoportos, egyéni formában különböző technikák, terápiák alkalmazásával való segítségadás.



A kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével.



A diagnózisra építő sokoldalú képességfejlesztés.



A fejlesztést csak komplex kivizsgálás után szabad megkezdeni, amennyiben részesült a gyermek korai fejlesztésben, a korai fejlesztésre kell építeni.



A sérült funkciók miatt biztosítani kell a folyamatos stimulációt és kondicionálást, a fejlesztés folyamatosságát, rendszerességét és a kiszámíthatóságát.



A pedagógus türelmes, nyugodt, érzelmi támaszt biztosító habitusa elengedhetetlen (ez a kivárás képessége).



Az ismeretnyújtás fokozatainak kis lépésekben való lebontása, tervezése és végrehajtása.



Cselekvésbe ágyazott gondolkodás figyelembevétele. 232




Kellő idő, alkalom, vagyis a munkához való időtöbblet biztosítása.



Nagy mennyiségű változatos ingerek (taktilis, mozgásos, látási, hallási) biztosítása a tapasztalati és ismeretkör bővítése érdekében.



Az alapmozgások kialakítása, fejlesztése.



A szociális készségek fejlesztése.



Az önkiszolgálás fejlesztése.



A kognitív funkciók fejlesztése.



Az adekvát játékhasználat elősegítése.



A változatosság biztosítása (ugyanazon funkció változatos módon való gyak oroltatása).



Tudatos önállóságra nevelés.



Egyéni adottságokhoz alkalmazkodó bánásmód, differenciált fejlesztés.



Az eltérő terhelhetőség figyelembevétele.



A fejlesztés folyamata a szakemberek csoportmunkájával, a gyermekre vonatkozó tapasztalatok rendszeres megbeszélésével.

Az eredményes nevelés érdekében az óvodapedagógus feladata: Az óvodai nevelőmunka során figyelemmel kell lennie arra, hogy: 

a sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segíti,



a gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg,



terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága, személyiségjegyei befolyásolják.



együttműködik a szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba,



egyéni fejlesztési tervet készít, egy-egy nevelési helyzet problémamegoldásához alternatívákat keres,



alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez,



a kompenzációs lehetőségek körét bővíti a nem, vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével,

233




a sérülés-specifikus módszereket, technikákat szakszerűen megválasztja és alkalmazza, a gyermek fejlődésének elemzése alapján - szükség esetén - eljárásait megváltoztatja,



az egyéni szükségletekhez igazodóan speciális segédeszközöket használ, a segédeszközöket elfogadtatja, azok következetes használatára és megóvás ára nevel,



rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához,



az óvoda pedagógusai, pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására,



együttműködik a sérült gyermek családjával.

A közösségbe történő beilleszkedés szempontjából fontos faktor a csoporttársak elés befogadóképessége. Sok múlik az óvónőkön, azon, hogy mennyire természetesen kezelik a csoport tagjaitól valamiben eltérő gyermeket. Minél kisebbek a gyermekek, annál természetesebb ez az elfogadás. Óvodásoknál szinte nem is merülnek fel problémák, rövid eligazítás után magától értetődően fogadják be társukat. Fontos, hogy a csoporttársak lássák, milyen jellegű erőfeszítéseket kell tennie a fogyatékos kisgyermeknek az azonos eredmények eléréséhez, és lássák azt is, hogy miben jó, sőt igen jó a gyermek. A csoporttársak személyisége sokban gazdagodhat azzal, ha megismerik, mire képes fogyatékos társuk, milyen erősségei vannak. Végül is így tanulják meg a fogyatékosokkal való együttélést. Fontos, hogy megismerjék a segítségnyújtás lehetőségeit és azok helyes mértékét. Ha az intézmény minden gyermeke tudomást szerez fogyatékos társáról, elejét vehetjük a csúfolódásnak, az esetleges goromba megjegyzéseknek. A külsőleg feltűnőbb jegyeket nem mutató, gyógyászati segédeszközöket nem viselő, pl. enyhe értelmi fogyatékos gyermek esetében a csoport figyelmét semmi esetre sem kell erre a körülményre felhívni. A pedagógus jó hozzáállása, a gyermek erős oldalainak tudatos felhasználása mellett – s különösen, ha módszertanilag a következetes differenciálás jellemzi egyébként is a munkát, a gyermekek észre sem veszik, hogy társuk révén nap mint nap az együttnevelés részesei.

234


A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek fejlesztésének feladatai az óvodai nevelés során

A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermeknél a mozgás-szervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. A különleges gondozási igényt meghatározza a károsodás keletkezésének ideje, formája, mértéke és területe. Az óvoda feladata: A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott és halmozottan sérült mozgáskorlátozott) gyermek óvodai nevelése során kiemelt feladat a speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása, s ezek segítségével a tágabb és szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése, és ily módon az életkornak megfelelő tapasztalatok megszereztetése, a megtanult mozgás alkalmaztatása. Az óvodában biztosítjuk - a gyermek állapotának megfelelően - az akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgás- és életteret (az ehhez szükséges eszközöket, például lejtő, kapaszkodó), mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét. A mozgásnevelést az óvodai tevékenységek körébe építjük be. Az elsajátított mozgásminták rögzítése, a szükséges korrekciós helyzetek alkalmaztatása a napirend egészét átszövő feladat. A fejlesztés eszközei: a mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő eszközök, akadálymentes közlekedést biztosító környezet.

A látássérült gyermek fejlesztésének feladatai az óvodai nevelés során

A speciális, gyermekre szabott pedagógiai fejlesztés meghatározója a látásélesség mellett: a látássérülés kóroki tényezője, a látássérülés bekövetkeztének időpontja, és a látássérüléshez esetleg csatlakozó egyéb fogyatékosság, rendellenesség. A látási kontroll hiányosságainak korrigálására minden látássérült gyermek esetében segítjük a részvételt a közös játékban, a közösséghez való alkalmazkodást, a viselkedési formák megtanulását és gyakorlását, a közösség előtti szereplést.

235


Kiemelt hangsúlyt kap az önkiszolgálás megtanítása, a tárgyak és helyük megismertetése, a rendszeretet, a higiéné, különösen a szem és a kéz tisztán tartása. Az óvodai nevelés során mindvégig figyelembe vesszük a látássérült gyermek fizikai terhelhetőségének korlátait, különös tekintettel az adott szembetegségre. Az integráltan nevelhető gyengénlátó gyermekek (vízus: 10%-os látásteljesítménytől 33%-ig) főleg látásuk útján tájékozódnak a világban, de az ép látásúakhoz képest sokkal közelebbről, kisebb térben tudják azt használni. Nevelésük speciális optikai eszközök segítségével a vizuális megismerés útján történik, de jelentős szerep jut a nevelésben a többi, elsősorban a hallási és tapintási analizátor kompenzatív működésének is. Kiemelten fontos a testtartási hibák megelőzése, a helyes testtartás megtanítása, az ehhez szükséges környezet (pl. dönthető asztallap, egyéni megvilágítás) biztosítása. A gyengénlátó gyermek fejlesztésének kiemelt feladatai az óvodában: A gyengénlátó gyermek gondolkodás- és beszédfejlődését a látásos élmények hiányossága jelentősen befolyásolja, ezért különösen fontos a környezet vizuális megismertetése, melynek területei: 

Látásnevelés: a látás használatának megtanítása a távoli és a közeli környezetben.



A nagymozgás fejlesztése: mozgáskoordináció, mozgásbiztonság.



Térbeli tájékozódás a látás felhasználásával.



A finommozgás fejlesztése: a kézügyesség fejlesztése, az írás előkészítése.



A látás-mozgáskoordináció fejlesztése: finommozgások és nagymozgások esetében egyaránt.

A fejlesztés eszközei: hatrekeszes doboz, gombás tábla, szöges tábla, csörgő labda.

A hallássérült - nagyothalló - gyermek fejlesztésének feladatai az óvodai nevelés során

Az enyhébben hallássérült - nagyothalló - gyermekek hallásvesztesége a főbb beszédfrekvenciákon olyan mértékű, hogy ennek következtében a beszédnek hallás útján történő megértésére csak részben képesek.

236


A halláskárosodás miatt - az állapot fennmaradása esetén - a beszédkommunikációban az érthető ejtés teljesen elmarad, vagy erősen sérül. Fentiek miatt korlátozott a nyelvi alapokon történő fogalmi gondolkodás kialakulása, aminek következtében módosul a gyermek megismerő tevékenysége, esetenként egész személyisége megváltozhat. A legkorábbi életkortól alkalmazott orvosi-egészségügyi és speciális pedagógiai ellátás együttes alkalmazása megvalósításával a súlyos következmények csökkenthetők. Az enyhébben hallássérült (nagyothalló) és a korai életkorban cochlea implantált kisgyermekek képessé válnak a hallásra épített kommunikációra. A nyelvi és pszichoszociális fejlettség kedvező esetben olyan szintű lehet az óvodás kor kezdetére, hogy a hallássérült kisgyermekek egy része további speciális segítséggel halló társaival együtt vehet részt óvodai nevelésben. A hallássérült gyermekek óvodai nevelésének központi feladata - a korai pedagógiai és audiológiai gondozásra építve - a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése. A fejlesztés eredményességét döntően meghatározza, hogy a gyermek az óvodába lépés időszakában milyen beszédmegértési, beszédkészenléti állapotban van. Ez függ a hallásállapottól és a beszéd kialakulását egyénenként is nagymértékben és eltérő módon befolyásoló egyéb tényezőktől (például mentális állapot, szociokultur ális környezet stb.). Az anyanyelvi-kommunikációs fejlesztés az óvoda egész napi tevékenységében megjelenik. Minden, a szocializációt hatékonyan segítő munkajellegű tevékenységbe is bevonjuk a hallássérült gyermekeket. A fejlesztés feladatai: A nagyothalló óvodás korú gyermekek az emberi beszédhang, a környezeti hangok korlátozott felfogására, differenciálására képesek. Beszédfejlődésük késve, általában spontán (hallókészülék segítségével), esetenként azonban csak speciális segítséggel indul meg. A nagyothalló gyermekek óvodai fejlesztésében hangsúlyt kap a nyelvi kommunikáció megindítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése, a beszédértés, a szókincsfejlesztés, a szintaktikai elemek nyelvhasználatba építése, a beszédérthetőség folyamatos javítása, melynek eredményeként a nagyothalló gyermekek különböző mértékben közelítik meg a halló társak nyelvi teljesítményét.

237


A hallássérült kisgyermek eredményes fejlesztésének feltétele a gyermeket körülvevő környezet minden elemében a nyelvi kommunikáció helyzetekhez kötött alkalmazása, szükség esetén a beszédértést és a konkrét megnyilvánulást segítő egyéb eszközrendszerek használata, valamint a családi szociális háttér bekapcsolása a kommunikáció-fejlesztés rendszerébe. A hallásukat műtéti úton helyreállított/létrehozott (pl. cochlea implantált) hallássérült gyermeknél - egyik vagy mindkét oldalon végzett hallásjavító műtét után - fizikai értelemben közel ép hallás mérhető. Fejlesztésük stratégiája döntően a beszédhallásra alapozott módszerek alkalmazásával történik. Szövegértésük, hangzó beszéd produkciójuk fejlődése hasonlóságot mutat a hallók beszédfejlődésével. Fejleszthetőségük, fejlődési ütemük döntően függ a műtét időpontjától. A minél korábban végzett hallásjavító műtét előtti és utáni pedagógiai habilitációs és rehabilit ációs fejlesztés - valamint azzal párhuzamosan -, az audiológiai gondozás eredményezi a nyelvi fejlődés gyorsabb, magasabb szintű elsajátítását. Fejlesztésük kívánatos színtere az ép hallásúak környezetében van. Teljesítményüket döntően befolyásolja intellektusuk, esetleges - a pszichés fejlődés zavara miatti beszéd-, nyelvtanulási akadályozottságuk. A fejlesztés eszközei: dallamíró, vezetékes vagy vezeték nélküli egyéni illetve csoportos adó-vevő készülék, vizuális nevelés eszközei.

Az értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésének feladatai az óvodai nevelés során

Az értelmileg akadályozott gyermekek a gondolkodás területén térnek el leginkább nem akadályozott társaiktól, pedig a szociális kapcsolatokban és a problémamegoldáshoz elengedhetetlen az elemi gondolkodási képesség. Érzékelési és észlelési folyamataik differenciálatlansága, a korlátozott és szűkös tapasztalatszerzés a játékban, a manipulációban, valamint a beszédfejlődésbeli elmaradás együttesen okozzák a gondolkodási tevékenység fejlődésének zavarait. Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés. A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok 238


és minták, amelyeket a gyermek a kortárscsoportban megél. Az integrált óvodai nevelés keretében szükség szerint gondoskodunk a folyamatos gyógypedagógiai megsegítésről.

A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermekek óvodai nevelése a korai fejlesztésre épül. A kis lépések elvét alkalmazva, a gyermekekre jellemző cselekvésbe ágyazott gondolkodást figyelembe vevő képességfejlesztésük kellő időt, alkalmat biztosít: 

az alapmozgások kialakítására, fejlesztésére,



a minimális kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztésére,



a beszédindításra, a beszédmegértés fejlesztésére, az aktív szókincs bővítésére,



az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítására,



az adekvát játékhasználat elsajátítására, a kognitív funkciók fejlesztésére.

Ezek kialakításánál kiemelt szerepe van a rendszerességnek, az utánzásnak, a gesztussal kísért, egyszerű verbális utasításnak, a zenének, a ritmusnak, a sok ismétlésnek. Az egymáshoz való közeledés, az egymás melletti tevékenykedés fejlesztését a csoportos foglalkozásokon valósítjuk meg. A fejlesztés eszközei: az értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitást fejlesztő anyagok és eszközök.

A pszichés fejlődés zavarai Magatartás zavar esetén: A súlyos beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképességzavarok, hiperkinetikus (kórosan felfokozott mozgástevékenység) vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy mindezek halmozódása áll.(Hiperkinetikus zavarok Viselkedési zavarok, Kevert magatartási és emocionális zavarok, A szocializáció jellegzetesen gyermek- és serdülőkorban jelentkező zavarai, Tic-zavarok)

239


Körültekintést és hozzáértést igényel a csoportok szervezése, az eszközök kiválas ztása, feladatszervezés, egyéni értékelés. A magatartás-zavaros gyermeknek lehetőség szerint mindig olyan helyet biztosítunk, hogy tekintettünkkel bármikor elérhessük. A szabályokat előre és közösen hozzuk létre; érezze a gyermek azt, hogy ő is részese volt a döntéseknek. A beilleszkedési problémás gyerekek ne csak negatív visszajelzéseket kapjanak társaiktól, mindig van olyan terület, téma, amelyben ők a kiemelkedők. Erősítjük az énképüket, az önértékelésüket! Részképesség zavar esetén: Tünetcsoportjai: 

Részképesség zavarok



Komplex tanulási zavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia)



A viselkedés, az önértékelés zavarai

A mindennapi tapasztalat, hogy nem tud úgy teljesíteni, mint társai, szükségszerűen juttatja el a gyermeket az alacsony önértékeléshez A részképesség zavaros gyermekek terápiájában kiemelt szerepet kap a mozgásfejlesztés. A mozgás az egyik legfontosabb eszköz, amelynek a segítségével hatni lehet az idegrendszerre. A téri tájékozódással kapcsolatos szavak gyakoroltatása mellett a percepciófejlesztés során adódik alkalom a szómagyarázatra, a szókincs aktivizálására. Az emlékezetfejlesztő gyakorlatok a tanulás tartósságát, az idői tájékozódás fejlesztését, gondolkodási funkciók erősítését, illetve a beszédteljesítmény fokozását célozzák.

A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek fejlesztésének feladatai az óvodai nevelés során

A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek szenzoros, motoros vagy szenzomotoros problémája (megkésett beszédfejlődés, centrális dyslalia, súlyos orrhangzósság stb.), illetve a beszédhibához csatlakozó tanulási és/vagy magatartási zavara miatt eltérően fejlődik. Mindez az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében, a beszédszervek gyengeségében, a beszédhangok tiszta ejtésének hiányában, a szegényes szókincsben, a beszédmozgásokról szerzett emlékképek fel-

240


használásának hiányában, a grammatikai fejletlenségben, az utánzóképesség gyengeségében nyilvánul meg. A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, speciális terápiákat alkalmazó intenzív, komplex - az életkori sajátosságokat, a játékosság elvét szem előtt tartó nevelési környezetben valósulhat meg az óvodapedagógus a logopédus és a szülők szoros együttműködésével. Az óvodai nevelés során az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció, illetve a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése, a speciális terápiák alkalmazása (diszlexia-prevenció, grafomotoros fejlesztés stb.) segít az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésében. A fejlesztés eszközei: az anyanyelv és a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei, logopédiai alapkészlet. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének dokumentumai: 

a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye,



óvodai felvételi és mulasztási napló, mely tartalmazza a gyermekről készült szakvéleményt kiállító szakértői és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, valamint a felülvizsgálat időpontját,



jelentés a szakértői és rehabilitációs bizottság részére minden év június 30-ig azoknak a gyermekeknek a nevéről – a bizottsági szakvélemény számával együtt – akiknek felülvizsgálata a következő nevelési évben esedékes,



óvodai csoportnapló, mely tartalmazza az óvodapedagógus feljegyzéseit,



egyéni fejlődési napló, egyéni fejlesztési tervek.

A tudatos és hatékony pedagógiai hatások lényeges feltétele az egyéni fejlesztési terv kidolgozása. Az integráltan nevelt fogyatékos gyermekek esetében szakmai feltétel e terv megléte, hiszen a tudatos fejlesztő munkában ez elengedhetetlen. Az egyéni fejlesztési terv mindig egy adott gyermek részére készül. Biztosítja a fejlesztő munka fázisainak egymásra épülését, meghatározza a diagnosztikus mérések helyét és idejét, módot ad új fejlesztési célok megfogalmazására. Lényege abban 241


rejlik, hogy a fejlesztés eredményeit felhasználva újabb célok kitűzésével és megvalósításával biztosítsuk a fejlesztés hatékonyságát. Az egyéni fejlesztési terv készítésének kiindulópontja az adott gyermek állapota. A gyermek megismerését biztosítja: 

a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye,



szülő kikérdezése,



az óvodapedagógus megfigyelései,



a gyermek produktumai.

A fejlesztés lényege a környezeti feltételek illesztése a belső érési folyamatokhoz. Tehát egyik oldalon a gyermek áll a maga adottságaival, a másik oldalon az optimális fejlődést biztosító, tudatosan megtervezett környezet (pedagógusi kompetencia, módszerek, eszközök, együttműködés más szakemberekkel stb.). Az egyéni fejlesztési terv készítésében döntő a fejlesztést végző, illetve a fejles ztési tervet készítő pedagógus kompetenciája, pedagógiai kultúrája, empátiája. Lényeges, hogy kedvező tanulási tapasztalatokat nyújtson, s ezzel pozitív beállítódást, egés zséges motivációt alakítson ki a tanulás iránt. A külső motivációnak csak kezdetben van nagy jelentősége, a belső motiváció kialakítása és fenntartása a cél. Ez pedig csak az irányított tevékenység sikerével alakulhat ki. A fejlesztés fő célja az egészséges, harmonikus személyiség, a beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítása, valamint az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése. Az iskolaérettség feltételeit a testi fejlettség mellett öt területen határozzák meg: a mozgásfejlettség szintjében, a kognitív képességek minőségében, a gondolkodás, a szocializáció, a beszédkészség területén. A fejlesztési terv ezeket a területeket öleli fel. A hatékony egyéni fejlesztési terv messzemenően a gyermek érzelmi-belső motivációjára épít, lehetőség szerint a gyermek spontán tevékenységéhez kapcsolódik, az óvodai nevelés egész időtartamára elosztott, folyamatos, következetes alkalmazást igényel, az óvoda egésznapos életrendjének minden mozzanatához kapcsolódik, valamint elősegíti és biztosítja a gyermek jó közérzetét. A másság elfogadása, elfogadtatása. A legtöbb sajátos nevelési igényű kisgyermek kisebb-nagyobb nehézségekkel küzd a társadalmi beilleszkedés területén. Cél ezért, hogy hozzásegítsük a gyermeket ko242


runk és társadalmunk kultúrájában való tájékozódásához és ezen keresztül a társ adalmi beilleszkedéshez. Komplexitás érvényesülése a nevelésben. Az SNI gyermekeknek is szükségük van az életvezetési készségek kialakulását előmozdító környezetre és a folyamatos nevelésre. Kiválasztjuk a sok készség, szokás, norma és viselkedésforma közül azokat, amelyek a fogyatékos kisgyerek előnyös jellemvonásait emelik ki, és amelyek megkönnyítik a többi gyerekhez és a körülményekhez való alkalmazkodást. Nyitottság és rugalmasság érvényesülése. Az SNI gyermekek részére támogatjuk a szülői szerepet, bátorítjuk az önkezdeményezést,. mindenféle családstruktúrának megfelelve, rugalmas, egyénre szabott fejlesztés kidolgozásával A szülők partnerek, így lehetőséget adunk arra, hogy a családi szokások beépüljenek a gyermek készségfejlesztésébe, Figyelünk arra, hogy a fejlesztési terv az egyedi gyermekhez, családhoz, csoporthoz, közösséghez is alkalmazkodjék Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező, az integrált fejlesztésben tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus, terapeuta segíti a Baranya Megyei T anulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság igazgatójával kötött megállapodás alapján. Közreműködése kiterjed a gyermeket fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére, az óvoda sajátos teendői ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra, mely az óvodai nevelőmunkán túl a szülők és az óvoda együttműködésére is kellő hangsúlyt helyez. A gyógypedagógussal folytatott rendszeres konzultáció feleletet ad sok kölcsönös kérdésre, és kiterjed a részletekre is. A gyógypedagógus: 

segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását,

243




javaslatot tesz gyógypedagógia-specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására,



segítséget nyújt a szükséges speciális (segéd)eszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzés lehetőségéről,



együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait,



kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával.

A korai habilitációban dolgozó szakembereknek – orvosnak, gyógypedagógusnak, óvónőnek kell felvállalniuk a szülőgondozást. A lelki megsegítés végső célja a helyes szülői attitűd kialakítása kell, hogy legyen, amelynek főbb területei: - a sokkélmény feldolgozása és a racionális elfogadás kialakítása, - a természetes szülő-gyermek kommunikáció támogatása, - a szülők bátorítása, önbizalmuk erősítése, - a fejlesztő program egészének és apróbb lépéseinek elmagyarázása. A szülők megsegítése valójában az önmagán való segítés támogatása. A beszélgetések során ne csak az információkra, hanem a biztatásra is fektessünk hangsúlyt! Fontos, hogy önbizalmat adjunk a szülőnek, mert egy kiegyensúlyozott szülő többet ér önmaga és a gyermek számára is. Támogatni kell a szülőt abban is, hogy helyzetét másokkal szemben képviselni tudja. Meg kell tanulnia megoldani a környezettel való konfliktusait, mert reakcióit nemcsak a környezete, hanem gyermeke is élénken figyeli. A szülő szorongása átragad a gyermekre is, és így ő maga még nehezebben fogja megérteni az emberek közötti kapcsolatrendszert. Ha a szülő nyitottan és bátran közelít a világ felé, akkor a világ is megtanulja elfogadni ezt a „különleges” helyzetet.

244


3. Az óvodai nevelés feladatai Az óvoda-bölcsődei csoport nevelés-gondozási feladatai: A kisgyermekek napközbeni ellátásának és kiegészítő szolgáltatásoknak biztosításával 2-3 éves egészséges és a 2-6-7 éves sajátos nevelésű igényű gyermek testi- és pszichés szükségleteinek kielégítése, az optimális fejlődés elősegítése. A hátrányos helyzetű gyermekek esetében a hátrányok és következményeik enyhítésére törekvés. A sajátos nevelési igényű gyermekek habilitációjának és rehabilitációjának segítése a gondozás, nevelés, az egyéni és a csoportos foglalkozások keretében, a gyógypedagógus irányítása alapján.

Az óvodai nevelés általános feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. A sérülésspecifikus módszerek, technikák szakszerű megválasztása, alkalmazása, speciális segédeszközök használata. Rugalmas szervezeti keretek kialakítása, sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósítása. Ezen belül: 

az egészséges életmód alakítása,



az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása,



az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

3.1. Az egészséges életmód alakítása Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozásához biztosítjuk: 

a harmonikus testi és lelki fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtését, a fejlődés támogatását,



a primer szükségletek egyéni igények szerinti kielégítését,



az egészségvédelem, egészségnevelés, a környezethez való alkalmazkodás és az alapvető kultúrhigiénés szokások kialakulás ának segítését (a testi-lelki harmónia kialakulását és megőrzését segítő napirend – ezen belül: étkezés, mosakodás, öltözködés, alvás, szobatisztaságra nevelés, pihenés, levegőzés, játék, mozgás),

245




szükség esetén speciális szakember bevonásával prevenciós és korrekciós feladatok ellátását,



a hangsúlyos az egészség megőrzését, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítását,



a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítását,



a szülő és az óvodapedagógus együttműködését,



a megfelelő életvitel és egészséges életmód iránti igény kialakítása,



az adekvát és rendszeres életritmus, a megfelelő napirend kialakítását,



az óvodapedagógusok és a dajkák fontos szerepét a helyes tisztálkodási és táplálkozási szokások kialakításában,



a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodóan a felfokozott mozgásigény kielégítését,



az SNI gyermekek számára az egészséges és kulturált életmód megvalósulását.



önellátási képesség fejlesztését,

Az egészséges életmód kialakításának területei: a) gondozás b) testi nevelés c) egészségvédelem, edzés d) mozgás a) Gondozás: Bensőséges interakciós helyzet gondozónő és gyermek között, melynek elsődleges célja a gyermek testi szükségleteinek kielégítése. A személyes és a szociális kompetencia kialakulásának egyik feltétele, hogy a gyermek 2 éves kortól kezdve aktívan vehessen részt a gondozási helyzetekben, lehetősége legyen úgy próbálkozni, hogy közben érzi a gondozónő figyelmét, biztatását, támogató segítségét. Sikeres próbálkozásait a felnőtt megerősítéssel, dicsérettel jutalmazza (ez növeli az együttműködési kedvet), a sikertelenségért viszont nem jár elmarasztalás. Lényeges

246


az elegendő idő biztosítása, mivel az egyes mozzanatok megtanulása hosszú gyakorlást igényel. A felnőttel való kommunikáció érzelmi töltése, a gondozónőnek a gyermekről adott jelzései kihatnak az önelfogadásra, a személyiség egészséges alakulására. A gondozás jelentős mértékben befolyásolja a szokáskialakítást és az önállósodást. A gondozásnak alapvető szerepe van, amely átszövi az egész óvodai életet. A gondozás elsősorban az óvodapedagógus feladata, aki folyamatos odafigyeléssel biztosítja a gyermekek komfort érzetét. A gyermek jó közérzete adhat alapot az öszszes óvodai tevékenységhez. A legjobban szervezett tevékenység is csak akkor lehet pozitív (fejlesztő) hatású, ha azt a gyermek kellemes, nyugodt, biztonságos környezetben, jó közérzettel, örömmel végzi. A gondozási feladatok teljesítése bensőséges gyermek-felnőtt kapcsolatot feltételez. A felnőtt mintát ad (szülő, óvodapedagógus, dajka), tanítja és gyakoroltatja a napi élethez szükséges szokásokat, melyek egy része óvodáskor végére szükségletté válhat. (A gondozási tevékenységben fontos, hogy ismerjük a gyermek otthoni szokásait is). Testápolás, öltözködés, étkezés, önkiszolgálási tevékenységek közben természetes módon fejlődik és fejleszthető a gyermek. Az önkiszolgáló feladatok elvégzése alakítja a gyermek énképét, segíti önállóvá válását a rábízott feladatok sikeres teljesítésével. Az elvégzendő feladatok, az ismeretek nehézségi foka a képességekhez mérten egyénenként is növelhető. Feladat: 

Nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó kialakítása.



Minden tevékenységet fokozott szóbeli megerősítés kísérjen.



Biztosítsunk elegendő időt az egyéni tempónak megfelelő befogadásra, fogadjuk el, hogy vannak gyorsabban és lassabban érő gyermekek (a normál határokon belül).



Anyapótló testközelség lehetőségét igény szerint biztosítsuk.



Törekedjünk az óvodai életritmus és a családi életrend közötti összhangra.



Környezetünket széppé, mintaadóvá alakítjuk.

247




Fontos számukra a helyes és egészséges táplálkozási szokások kialakítása, a kultúrált étkezés illemszabályainak megismertetése.



A játék, az étkezés, a mozgás lehetőség szerint a szabadban történjen.



A szervezet ellenálló képességének növelése.



A gyermekek egyéni igényeinek figyelembevétele (étkezés, alvásidő) az ehhez szükséges személyi feltételek biztosítása.



Egészségmegőrző szokások kialakítása.



Öltözködési szokások fejlesztése.



Önkiszolgálásra nevelés.



A helyes testtartás elsajátítása.



A napi felkínált tevékenységek alkalmával lehetőség nyílik a HHH gyerekek szociális hátrányaiból adódó hiányok pótlására.

Részfeladat: 

A horvát nemzetiségi csoportnál a szokások kialakítása során a nyelvhasználat. (Tudjanak tájékozódni a kommunikációs helyzetekben, biztonsággal vállalják a válaszadó szerepét.)



A cigány kisebbséghez tartozó gyermekek szellemi és testi lemaradás ának kiküszöbölése érdekében érjük el rendszeres óvodába járásukat, járattatásukat.



Igazolatlan hiányzások minimalizálása.



A gyermekek eredményes gondozása érdekében működjünk együtt a cs aláddal, neveljük a családokat is.



A hátrányos helyzetből adódó különbségek csökkentése.



A HHH gyermekek óvodai beíratásának támogatása

b) Testi nevelés A testi-lelki szükségletek kielégítése a gyermekek alapvető joga. A testi nevelés magába foglalja a gyermekek testi szükségleteinek (levegőzés, pihenés, egészséges táplálkozás) természetes mozgásigényének kielégítését, a gyermek egészségének, testi épségének védelmét, edzését. A testi nevelés, egészséges életmódra nevelés, akkor érvényesül, ha a fejlődéshez szükséges optimális környezet lehetőség szerint biztosított (pl. udvar, megfelelő játéktér, játékeszközök, betonozott terület, stb.). 248


A testi szükségletek civilizált kielégítése mindenek előtt való. Ezek önkéntes késlelt etése kínzó feszültséget okoz. Tehát: vizet inni, WC-re menni, szabadon mozogni mindig lehet. Feladat: 

Az óvodapedagógus törekedjen arra, hogy a gyerekek minél több tevékenységüket a szabad levegőn végezzék (játék, pihenés, étkezés, mozgás).



Pihenésnél nyugodt légkör biztosítása (halk mese, halk zene, ének).



A gyermekek egyéni alvásigényének figyelembe vétele a szükséges tárgyi és személyi feltételek megteremtése.



Az egészséges táplálkozás szokásrendszerének kialakítása (minél több zöldség és gyümölcsfogyasztás, az édesség helyett gyümölcs).



A másság elfogadása.



Egymás iránti bizalom kialakítása.



A csoportszokásokhoz való alkalmazkodás képességeinek fejlesztése.



Önállósági és öntevékenységi vágy alakulásának segítése.



Sokirányú gondozási tevékenységgel a gyermek komfortérzetének biztosítása, a gyermek ilyen irányú igényeinek felkeltése, jó szokások kialakítása.



A természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgás megszerettetése.



Rendszeres mozgással egészséges életvitel kialakítása.



Testi képességek, fizikai erőnlét, edzettség fejlesztése.



Az IPR-es programban résztvevők számára szükséges sportruházat biztosítása lehetőség szerint.

c) Egészségvédelem, edzés Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban (melyet az erőteljes testi fejlődés jellemez) kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. A gondozási, testi nevelési és a mozgásfejlesztési feladatok megfelelő ellátása, megvalósítása elősegíti a gyermek egészségének megóvását. Ezen kívül nagy hangsúlyt kell fektetni a higiéniai előírások betartására: környezet tisztántartása, por249


talanítás, szükség szerint fertőtlenítés, időjárásnak megfelelő réteges öltözködés, a napi tevékenység minél nagyobb részének szabad levegőn való megszervezése, folyamatos levegőcsere, a teremben minél több zöld növény elhelyezése, megfelelő páratartalom biztosítása, nyugtató hatású színharmónia. Mindezek biztosítják a szervezet általános védekezőképességének fokozását, a betegségek megelőzését. A levegő, víz, napfény együttes hatása biztosítja a gyermek edzettségét. Feladat: 

A ritkán előforduló, az óvodai közösségbe kerülést nem f eltétlenül akadályozó betegségek felderítése (pl. allergia, asztmatikus tünetek, lázgörcs, epilepszia, cukorbetegség, stb.).



Az egészségi állapot egyensúlyba tartásához szükséges környezet megteremtése.



Folyamatos és rendszeres védőnői-orvosi szűrés, melynek lebonyolításában az óvodapedagógusnak fontos szerepe van.



A gyermek testi épségének védelme és a baleset-megelőzés magába foglalja a személyi, tárgyi feltételek biztosítását, az eszközök, használati tárgyak ellenőrzését és karbantartását, a hibaforrás megszüntetését.



A gyermeki tevékenységek figyelemmel kísérése, önmaguk és társaik testi épségének megóvására nevelés (konfliktuskezelés, tolerancia).



Töltsön a gyermek minél több időt a szabadban, az időjárásnak megfelelő ruházatban.



Figyelembe kell venni a gyermekek közötti különbségeket, egészségi állapotukat.



A szabadban töltött idő alatt óvni kell őket a nap káros hatásától.



Egészségügyi szűrővizsgálatok szervezése, lebonyolítása, szakorvoshoz való eljuttatása minden gyermeknek, különösen a HHH gyermekeknek.

A fentiek megvalósulása hozzájárul a derűs, érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtéséhez, így kialakulhat az igény a későbbi egészséges életvitelhez.

250


d) Mozgás A mozgás jelentős szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelésben. A sokféle mozgáslehetőség, melyet a programban biztosítunk, kedvezően befolyásolja az egész szervezet fejlődését. Megfelelő terheléssel, az aktivitási szintek változtatásával a testi képességek fejlődését segíthetjük. A különböző mozgásformák sokszori gyakorlásával a mozgásokhoz kapcsolódó szabályok megtanulásával egyre biztonságosabban használják a szereket, eszközöket, egyre jobban eligazodnak a térben, így a baleseteket is megelőzhetjük. Feladat: 

A gyermek mozgásigényének kielégítése, a mozgás fejlesztése.



Megteremteni a feltételeket a gyermekek egészséges fejlődéséhez, jó levegőjű, tiszta, biztonságos környezetet.



Megfelelő kényelmes öltözék a szabadban és teremben egyaránt.

Rendszeres, örömmel végzett mozgással a gyermeket az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk és mintát adunk a szülőknek is. Jó, ha alkalmanként a szülőkkel közösen mozgásos programot szervezünk, (pl. gyermeknap, kirándulás, Víz Világnap, Föld napja), ezzel is pozitívan befolyásoljuk a családi nevelést. Mozgás témájának bővebb kifejtése a " MOZGÁS " című fejezetben.

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére

a.)Gondozás A gyermek legyen önálló: 

a tisztálkodásban, a tisztálkodási eszközök megválasztásában és azok használatában,



a WC használatakor,



a fogápolásban,



az öltözködésben képes megválasztani a helyes sorrendet is,



önkiszolgáláskor, 251




a kimerített étel mennyiségének megítélésében,



az adott hőmérsékleti viszonyoknak megfelelő ruházat kiválasztásában.

Használja megfelelően: 

az evőeszközöket (kanál, kés, villa),



a játék és egyéb eszközöket (olló, kalapács, fúró, stb.),



az óvoda és az épület egyéb helyiségeit,



a környezet tisztántartására szolgáló eszközöket (lábtörlő, takarító eszközök),

Tudjon: 

cipőt fűzni és kötni,



gombolni,



teríteni,



hajtogatni (szalvéta, takaró, ruházat),



ajtót nyitni, csukni, csendben közlekedni,



természetes ülő tartással asztal mellett ülni.

Ismerje: 

a kultúrált étkezési szokásokat, (csukott szájjal rág, ügyel az asztal rendjére, tisztaságára)



a zsebkendő használat módját,



ruházatának tisztántartási lehetőségeit,



a rendetlenség megszüntetésének módjait.

Segítsen: 

a környezet tisztántartásában, a rend megőrzésére irányuló tevékenys égekben,



a kisebbeknek különböző önellátásra irányuló tevékenységeiben.

b.)Testi nevelés 

Önállóan tudja kielégíteni alapvető testi szükségleteit.



Tudjon kapcsolatot teremteni.



Az óvodáskor folyamán lejátszódó én-fejlődő mechanizmusok tudatában a gyermek vágyait fokozatosan hozza összhangba a valósággal.



Ösztöntörekvések fokozatos alávetése a közösséget meghatározó törvényeknek.

252


c.) Egészségvédelem, edzés 

Udvari és csoportszobai mozgásfejlesztő eszközök biztonságos használata



Szabad levegőn való mozgással fejlődjön ellenálló képességük.



Séták alkalmával tartsák be a közlekedési szabályokat, illemszabályokat.



Törekedjen a gyermek egészségének megőrzésére, az alapvető egészségvédő és egészségmegőrző szokások megtartására.



Vigyázzanak önmaguk és testi épségük megóvására.

d.)Mozgás 

Mozgásokhoz kapcsolódó szabályokat sajátítsák el, tartsák be azokat.



Biztonságosan használják a szereket, eszközöket, igazodjanak el a térben.



Tiszta, biztonságos környezetben sokat mozogjon, ugráljon, kerékpározzon, stb.



Legyenek toleránsak gyermektársaikkal.

Az SNI gyermekek fokozatosan szoknak hozzá az óvodai elvárásokhoz: utánzási vágy, a belső folyamatok tudatossá válása, önálló étkezés, szobatisztaság, kézmozdulatok biztossá válása 3.2. Érzelmi, erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása A szociális és egyéni nevelés célja, a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján. Az óvodáskorú gyermekek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteljes légkör vegye körül a beszoktatástól az óvodáskor végéig. Az erkölcsi magatartás formálása mellett fontos feladat a társadalmi együttélés viselkedési szabályainak megismertetése és az ezek megtartására nevelés is. A gyermekek helyes önismeretének kialakításához feltétlenül szükség van érzelmi biztonságra, ésszerű követelményekre, és önmérsékletre. A követelményrendszert intézményi szinten egymásra kell építenünk, ahhoz, hogy a gyermekeknél a majdani intézményváltás regresszív folyamatokat indíthasson el egyes gyermekeknél.

253


A nemek közti különbség tudatosítása, tisztelete, a férfi és a nő egyenrangúságának elfogadtatása fontos szabálytudati terület legyen. A szabálytudat kialakítása nagyon fontos területként kapcsolódik az egészségneveléshez, mely az iskola előkészítés egyik alappillére, ehhez hozzá tartozik a testi nevelés is. Feladat: 

derűs légkör biztosítása, a beszoktatással járó nehézségek lehetőség szerinti megelőzése, csökkentése, a gyermekek segítése az esetlegesen átélt nehézségeik feldolgozásában,

 a gondozónő-gyermek között szeretetteljes, érzelmi biztonságot jelentő kapcsolat kialakulásának segítése,  az egyéni szükségletek kielégítése a csoportban élés helyzetében, az én-tudat egészséges fejlődésének segítése,  a bizalmon és elfogadáson alapuló társas kapcsolatok alakulásának, az együttélés szabályai elfogadásának, a másik iránti nyitottság, empátia és tolerancia fejlődésének segítése,  lehetőségteremtés a gondozónővel és/vagy a társakkal közös élmények szerzésére az én-érvényesítés és a tolerancia egyensúlyának irányába befolyásolva a gyermek fejlődését,  a kommunikatív képességek fejlődésének segítése a kommunikációs kedv felébresztésével és fenntartásával (meghallgatás, figyelem, kérdések megválaszolása),  a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, érzékszervi és/vagy mozgássérült, a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű, az elhanyagolt gyermekek nevelése-gondozása speciális többlet-törődéssel, szükség esetén más szakemberek bevonásával.  a gyermek-dajka kapcsolatban a pozitív attitűd  az önkifejező és önérvényesítő törekvések biztosítása  a különbözőségek elfogadása, tisztelete  a szokás és normarendszer megalapozása  a szűkebb és tágabb környezet megismertetése, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja

254


 az óvodai dolgozók kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű legyen - hh és a hhh nevelése •

a más gyermekekkel és felnőttekkel való kapcsolatok során pozitív, kedvező hatások, élmények érjék

•

a gyermek az óvodapedagógusokban és az óvodában dolgozókban társra, ha kell, természetes támaszra találjon

•

az SNI gyermekeknél a szociális viselkedéshez szükséges komponensfajták (szükségletek, hajlamok, attitűdök, meggyőződések, rutinok, szokások, minták, készségek, ismeretek) erősítése

•

a napirend biztosítása, az óvodai élet egészében az elmélyült tevékenységre.

Az óvodapedagógus, gondozónő feladatai: 

empatikus, meleg, elfogadó, szeretetteljes kapcsolatot alakítson ki a gyermekekkel,



legyen a közösségi élet irányítója, modell értékével hasson a csoportszerveződés egészére, a csoporton belüli kapcsolatokra (a gyermekek egymás iránti érzelmeire és magatartására),



a visszahúzódó, gátlásos gyermekekben próbálja meg felfedezni a jó tulajdonságokat,



viszonya a közösségi értékekhez egyértelmű legyen,



magatartása barátságos, szeretetteljes, őszinte, megértő, türelmes legyen,



vegye figyelembe a gyermekek fejlettségét.

A gyermekek fejlődési tempója, élet- és nevelési körülményei eltérőek. Egyéni bánásmódra minden gyermeknek szüksége van, de fokozott figyelmet kapnak: 

a lassúbb értelmi fejlődésű, retardált gyermekek,



az elkényeztetett gyermekek,



az elhanyagolt gyermekek,



a veszélyeztetettek,



a félénk, visszahúzódó, szorongó gyermekek,



a túl mozgékonyak,



a dacos, erőszakos, bohóckodó gyermekek,



és a passzívak. 255


Részfeladat: A horvát nemzetiségi kisebbséghez tartozó gyermekek identitástudatának erősítése. 

A gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése, (összetartozás, biztonságérzet, védettségérzet erősítése, szeretetigény kielégítése).



A nevelési feladatokat mindig erőltetettség nélkül, jól érthető anyanyelven végezzük.



A nyelv elsajátításához pozitív érzelmi beállítottságot alakítsunk ki a gyermekekben.



A gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése mellett, rendszeresen visszatérő kommunikációs helyzetekkel biztosítjuk az utánzáson alapuló nyelvelsajátítást.



Tárgyi kultúrájukhoz pozitív érzelmi viszonyuk alakítását.



Hagyományaik, szokásaik ápolása, tisztelete, szeretete, védelme.



A gyermekek felkészítése a kisebbségi nyelv, iskolai tanulására, a nyelvre jellemző artikulációs bázis kialakításával.

A cigány kisebbséghez tartozó gyermekek kapcsolatteremtő képességének kialakítása, fejlesztése, gyermek-felnőtt, gyermek-gyermek között. 

Érezzék az állandó kiemelt figyelmet, törődést, segítjük beilleszkedésüket, nyugodt körülményt biztosítunk számukra.



Identitástudatukat erősítjük népmeséik megismertetése által.



A cigány gyermekek komplex, mindenre kiterjedő nevelést igényelnek.



Ismerkedjenek a gyermekek az anyanemzet kultúrájából merített dalokkal, mesékkel, versekkel, mondókákkal és játékokkal.

A nevelésükben valamilyen okból akadályozott gyermekek elfogadtatása csoporttársaikkal, az akadályozottság milyenségéből adódó feladatok szerinti érzelmi nevelés és szocializációjuk segítése.

Nemzeti, etnika kisebbségi feladatok A nemzeti, etnikai feladatok ellátása szülői igényként jelenik meg, fontos, hogy a gyermekek megismerjék kultúrájukat és hagyományukat az intézményben folyó nevelés során és identitásukat megerősítsük.

256


A megjelent dokumentumok és az Óvodai Nevelés Alapprogramjának figyelembevételével szervezzük a nevelési, fejlesztési tartalmakat az óvodai etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek számára és a horvát nemzetiségi kisebbség gyermekei számára. Sajátos feladatunk, hogy jelen legyen programunk minden egyes nevelési területén. A gyermekek pozitív érzelmeire, pozitív tulajdonságaira építünk. Az óvodavezető tartja a kapcsolatot a Horvát Önkormányzat elnökével és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökével. Nyelvi kultúrájuk átörökítésére több esetben felhívjuk a szülők figyelmét, és annak fontosságára a családon belül. Fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére A gyermek legyen önálló: 

a kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás következő területein: kérés, köszönés, köszönetnyilvánítás, válaszolás, megszólítás.



a véleménynyilvánításban,



döntésekben, választásokban,



vállalt feladatai elvégzésében.



Legyen tisztelettudó a viselkedése.



Ismerje és értse az óvodapedagógus metakommunikatív jelzéseit.



Törekedjen az igazmondásra.



Megkezdett munkáit fejezze be.



Vegye észre a környezete rendjét megbontó elemeket, korrigálja az ilyen jellegű helyzeteket.



Működjön együtt a közös cél érdekében.



Örüljön a csoport sikereinek.



Fogadja el a közösséget, alkalmazkodjon társaihoz, környezetéhez.

A horvát nemzetiségi nyelv fejlődésének jellemzői az óvodáskor végére 

A családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a gyermekben alakuljon ki a pozitív érzelmi viszony a horvát nyelv iránt.



Életkoruknak megfelelően rendelkezzenek olyan szókinccsel, amely lehetővé teszi, hogy a megszerzett ismereteiket a kisebbség nyelvén is tudják közvetíteni. 257




Kommunikációs helyzetekben tájékozódni tudjanak, biztonsággal vállalják a válaszadó szerepét.



Sajátítsák el a horvát nemzetiségi kultúrából merített dalokat, meséket, verseket, mondókákat, játékokat (a helyieket tájnyelven is).



Ismerjék meg a helyi horvát nemzetiségi szokásokat, hagyományokat és a tárgyi kultúra értékeit. Szeressék és tanulják meg azok tiszteletét és védelmét.

258


3.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Feladat: •

kiemelt az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása a beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabály-közvetítéssel (a javítgatás elkerülésével)

•

fontos az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése

•

változatos tevékenységek élmények, tapasztalatok szerzése, az ismeretek bővítése, különböző élethelyzetekben való gyakorlása

•

a gyermekek érdeklődésének, kíváncsiságának felébresztése, a különböző, változatos, biztonságos tevékenységek által

•

sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása a természeti és társadalmi környezetről, tapasztalataik rendszerezése, az anyanyelv fejlesztése

•

a gyermek nyitottságára építve, az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje, becsülje azt

•

az anyanyelv fejlesztése kiemelt feladat, mert térségünkben sok a rosszul beszélő gyermek, ezért nagy jelentősége van a helyes mintaadásnak

•

fontos az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, kreativitás fejlesztése.

•

a HHH gyermek egyéni képességeihez igazodó differenciált fejlesztésben r észesül, ezek eredményeként csökken az óvodában maradt tankötelesek száma.

•

az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést, tartalma a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek, ezért kiemelt jelentőséggel bír

•

a gyermek a játékon, a művészeteken, az alkotómunkán, saját tevékenységén keresztül szerezhesse meg azokat az élményeket, amelyek megnyitják és ébren tartják benne a vágyat a környező világ megismerésére, a tanulás örömének átélésére

259


•

a sajátos nevelési igényű gyermekek értelmi nevelésének lényege abban rejlik, hogy a fejlesztés eredményeit felhasználva újabb célok kitűzésével és megvalósításával biztosítsuk a fejlesztés hatékonyságát

•

az óvoda egészét úgy kívánatos alakítani, hogy az SNI gyermekek számára minél több szociális kontaktusra, kötődésre, szociális kommunikációra kínáljon lehetőséget. Az óvodai élet információi és élményei minél változatosabbak legyenek

Részfeladat: A horvát nemzetiségi csoportnál: 

Tudatos kétnyelvű nevelés hassa át az óvodai nevelőmunka minden területét.



Kétnyelvű szókincsüket gyarapítsuk, tudatosítsuk, késztessük beszédre őket.



A nemzetiségi nyelv iránti kíváncsiság, érdeklődés felkeltése, erősítése.



A szókincs fejlesztése (szín, forma, nagyság) valóságos környezetben a gyermek tevékenysége által, ill. kép, fotó segítségével (munkafolyamatok, magatartásformák).



Viszonyító szavak megismerése, használata (gyűjtőszavak, térbeli viszonyító szavak, ellentét párok, időbeli viszonyító szavak).



Különféle tevékenységformák változatos alkalmazásával biztosítjuk a gyermekek számára a sokoldalú tapasztalatszerzést, a világ élményszerű megismerését, beszédkészségük fejlesztését. A mindennapi élet során adódó beszédhelyzetek kihasználásával segítjük a produktív beszéd fejlődését.

A cigány kisebbséghez tartozó gyermekek esetében: 

Hetente és naponta mikrocsoportos és egyéni képességfejlesztés.



Minél több érzékszervi és mozgásos tapasztalatot szerezzenek.



Magyar szókincsüket gyarapítsuk, tudatosítsuk, késztessük beszédre őket.



Fedezzük fel bennük és erősítsük meg pozitívumaikat (pl. egy-egy részképesség) amely fejlesztőleg hat más területekre.

A fejlesztés tartalma: Értelmi képességeik fejlesztése 

érzékelés (látás, hallás, bőr, szaglás, íz, mozgás, egyensúly)



észlelés (analizáló, szintetizáló képesség fejlesztése) 260




figyelem (önkéntelentől jusson el a tartós figyelem képességéig)



emlékezet (önkéntelentől jusson el a szándékosig)



képzelet (alakuljon ki a mesetudat)



gondolkodás (jusson el a cselekvő szemléletes gondolkodástól a szemléletesképszerű gondolkodáson keresztül a nyelvi gondolkodás szintjére).

Végezzenek gondolkodási műveleteket 

analízis-szintézis,



összehasonlítás,



általánosítás.

Kommunikációs és metakommunikációs képességeik alakítása, fejlesztése a beszédkedv fenntartása. Az anyanyelvi nevelés hassa át az óvodai nevelőmunka minden területét. A különböző korosztályok együttneveléséből adódó értelmi szinteltérés elfogadásának képessége alakuljon ki. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére 

A nevelési év végére minden gyermek a saját képességéhez mérten fejlődjön, és jusson el hatodik - hetedik életévének végére az iskolába lépéshez szükséges feltételekhez.



Az iskolaérettségnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához.

Közösségi életre való felkészítés A gondozási, nevelési és oktatási feladatokat az intézmény vállalja fel. A pedagógus egyszerre érvényesíti az egyéni bánásmódot és a közösségi nevelést. A csoportban kapjon hangsúlyt az egymás iránti elfogadás, tolerancia, empátia, együttműködésre való nevelés. Mindkét korcsoportra (bölcsődés és óvodás gyermekekre) vonatkozóan azonos attitűddel rendelkező pedagógusi hozzáállás szükséges az egyes gyermekek sajátos igényeinek figyelembevételéhez, képességeik kibontakoztatásához, a közösséghez illesztéshez, és a társkapcsolatokban betöltött szerepük kialakításának részvétel261


éhez. A bölcsődés és óvodás gyermekek nem különülnek el a nap folyamán, ugyanakkor nem is erőltethetőek sem együttjátszásra, sem együtttanulásra. Egy közösségről van szó, de a differenciált nevelés mindennapi gyakorlatában szétválasztódnak a gyerekek egy-egy életszervezésben, illetve programokban. (Pl. séta a természet adott évszakban történő megfigyelésére, könyvtárlátogatás, stb.) Önként vehetnek részt a közös játékban, a játékba integrált tanulásban. A csoporton belül is lehetnek olyan tevékenységek, amelyek a bölcsődés korúak számára még nem nyújtanak élményt, vagy a használt eszközök veszélyesek lehetnek a számukra. Ezzel együtt a pedagógusok rendszeres együttműködését igényli annak eldöntése, hogy az eltérő korosztályú és az eltérő képességű gyermekek milyen szervezésű és mennyiségű játékidőt, és milyen egyéb tevékenységi formákat kapnak. Az óvodás gyermekek számára kezdeményezett tevékenységek rendszerét, tervezését a helyi nevelési program rögzíti. A bölcsődei nevelés-gondozás területén ennek a fajta tervezésnek a rendszere kialakulóban van. Nyilvánvaló, hogy a nevelési-gondozási folyamat valamiféle végiggondolására a bölcsődés korú gyermekek esetében is szükség van, hiszen ennek alapján biztosíthatók pl. a tárgyi feltételek is. Az egyes gyermekekért a bölcsődés és óvodás csoporttagokért a tervek megírásában, valamint a fejlődés és fejlesztés biztosításában a gondozónő és az óvodapedagógus elkülöníthető felelősségköröket kap. A mindennapok folyamatában azonban egyeztetniük kell az egyes tevékenységek tervezésénél és irányításánál, hogy mely f olyamatba kik, mely gyerekek kapcsolhatók be. Természetesen ez a megvalósítás során változhat, nem erőszakos bekapcsolódásról, késztetésről van szó, hanem arról, hogy az egyes játékeszközök, az egyes témák, az egyes tanulási tevékenységek tervezése és szervezése kikre érvényes. Ily módon, ha pl. kialakul egy játék vegyes életkorú gyerekekből, vagy egy tanulási tevékenység, akkor nem választhatók szét a gyermekek pusztán azért, mert más korcsoporthoz tartoznak és más személy a felelős értük. Minden kisgyermeknek - akárhány éves is - joga van az egyedüllétre, a magányos játékra, vagy a semmittevésre. Ez oly annyira igaz, hogy az intézmény berendezése akkor jó, ha léteznek a visszavonulásra alkalmas helyek, kuckók. Ugyanakkor a bölcsőde is és az óvoda is elsősorban a közösségi együttlét tere. A közösség azonban nem külsődlegesen diktált létezési forma (csak a formális közösség), hanem önkéntes, adott tevékenységre vonatkozó együttesség. A barátválasztás, annak tartóssága és tartalma a két életszakaszban nem azonos, mégis, mindkét esetben a pedagógus feladata ennek tiszteletben tartása és támogatása, ha kell segítése. Viszonylag ritkán 262


alakul ki együttjátszás (lényegében ez tekinthető ebben az életkorban barátságnak) egy 2 éves és egy 7 éves között. A természetes folyamatok maguktól alakulnak. A kapcsolatok spontán alakulását tiszteletben kell tartani a pedagógusoknak akkor is, ha a két, egymástól eltérő életkorú gyermek közös tevékenysége külön szervezést igényel. (Pl. közös festés, játék az építőkockákkal stb.) A megismerési folyamatok fejlődésének segítése  az érdeklődés kialakulásának, fennmaradásának, erősödésének, az érdeklődési kör bővülésének segítése,  a gyermek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek lehetőségének biztosítása,  a gyermek igényeihez igazodó közös tevékenység során élmények, viselkedési és helyzetmegoldási minták nyújtása,  az önálló aktivitás és a kreativitás támogatása,  az önálló véleményalkotásra, a döntésre, a választásra való képessé válás segítése,  ismeretnyújtás, a tájékozódásnak, a tapasztalatok és élmények feldolgozás ának segítése,  a gyermek tevékenységének támogató-bátorító odafigyeléssel kísérése, megerősítése, az önkifejezés lehetőségeinek megteremtése az egyes helyzetekben. Az óvodai nevelés messzemenően támaszkodik a családi nevelésre, a család és óvoda szoros együttműködésére törekszik. Az együttéléshez szükséges erkölcsi normák és tulajdonságok csak akkor fejlődnek ki, ha a gyermek állandóan gyakorolja a társaihoz való helyes viszonyulást. Az óvodás korosztály számára meghatározó a gyermek és az óvodapedagógus kapcsolat ának minősége. A felnőttekhez fűződő viszony nyújtja azt az érzelmi biztonságot a gyermek számára, amely jó közérzetet, nyugodt, harmonikus tevékenységet tesz lehetővé. Az óvodapedagógus az elsőszámú modell, példakép a társas viselkedés alakulás ában, ő szervezi meg a gyermekek életrendjét és azokat a közös tevékenységeket, amelyekben a társas kapcsolatok alakulnak.

Feladatai: 263




Minden esetben az óvodába lépéstől kezdve figyeljük meg, hogyan érzi magát a gyermek a közösségben, milyen a helyzete a társai között.



Keressük az okát, miért vált az egyik gyermek rendkívül népszerűvé társai körében, miként alakulhatott ki a másiknál a tartósan félrehúzódó magatartás, „peremhelyzet”.



Megfigyelések során tudatosan törekedjünk a nehezebben észrevehető gyerekek közérzetéről és kapcsolatairól tapasztalatokat szerezni.



Mindig a gyermek igényeire figyelve kíséreljük meg a kapcsolat közvetítését.



A HHH gyerekek szociális érettségének fejlesztéséhez szükséges feltételeket biztosítsuk. (gyermek csoportba való beilleszkedése, kapcsolattartása)

Részfeladatai: 

A cigány kisebbséghez tartozók identitástudatának erősítése, tárgyi kultúrájuk megismertetése.



Cigány kultúra hagyományainak átörökítése.



A horvát nemzetiségi kisebbséghez tartozók identitástudatának erősítése, nyelvi kultúrájának fejlesztése, hagyományaik ápolása.



A helyi kisebbségi szokások, hagyományok és tárgyi kultúra értékeinek megismertetésére, tisztelésére és megbecsülésére nevelés.

A szociális hátrányban lévők felzárkóztatása és tehetséggondozása Vannak olyan gyermekek, akik az életkori sajátosságoknak megfelelően, optimálisan élnek-fejlődnek, vannak, akik részképességeikben megkésett fejlődést mutatnak, ám vannak olyanok is, akik sokkal gyorsabban érnek az adott fejlődési szakasz szenzitív szakaszában, amikor megfelelő gondozás mellett tehetségekké is válhatnak. A vegyes életkorú, bölcsődés és óvodás gyerekekkel működő csoportokban, a differenciálás egyszerre könnyebb és nehezebb, mint azokban a csoportokban, ahol vagy csak bölcsődés, vagy csak óvodás gyerekek járnak, még akkor is, ha ez utóbbiban vegyes életkorú gyerekek alkotják a csoport egészét. A bölcsődés gyermekekért felelős gondozónőknek és az óvodás okért felelős óvodapedagógusoknak azonos módon szükséges gondolkodni az eltérő fejlődésű gyer ekekről, a velük történő integráció gyakorlatáról. Mindkét korosztályra vonatkozik a sérült gyermekek befogadása, az együttnevelés sajátos módszerei.

264


A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekre vonatkozó nevelőmunka is azonos gyakorlaton alapuljon a két korosztállyal foglalkozó nevelők munkája során. A szülők támogatása, a velük való együttműködés alapkérdésnek tekintendő, különösen abból kiindulva, hogy a két éves gyermekek óvodai csoportba történő elhelyezése elsősorban értük van, azokért a gyermekekért, akik így kapnak esélyt a viszonylagosan egyenlő feltételekkel való élethez, hiszen a korai életszakaszban a megerősítések, a képességek kibontakoztatása és fejlesztése a feltétele annak, hogy az iskolai életben, és majd később is megállják a helyüket. Ily módon a szakemberekkel való együttműködés (orvosok, védőnők, szociális munkások, családgondozók, családsegítők stb.) mind a gondozónő, mind az óvodapedagógus alapfeladata

Felzárkóztatás A gyermek óvodába lépésétől kezdve fel kell mérni képességeit, személyiségét, cs aládi körülményeit. Amennyiben hátrányos helyzetre utaló jeleket fedezünk fel, az okok feltárása a feladatunk. Ezután kell elkészíteni a személyre szóló fejlesztési terveket. Az egyéni fejlesztési terv alapján kell foglalkozni a gyermekkel. A fejlődési ütemet, elért eredményeket, meghatározott időközönként rögzítjük és erről a szülőket folyamatosan tájékoztatjuk. A HHH gyerekek szüleit félévenként tájékoztatjuk. Szükség esetén szakember segítségét is igénybe kell venni. (pszichológus, fejlesztőpedagógus, logopédus, gyógytornász) A 2003. évi LXI. törvény 14.§. szabályozza a hátrányos helyzetű gyermekek és a szociálisan rossz helyzetben lévő családok gyermekeinek védelmét. 23/2009. (V.22) OKM rendelet az integrációs nevelésről. Integrált nevelésben vesznek részt azok a gyermekek, akik szociális helyzetükből és fejlettségükből eredően halmozottan hátrányos helyzetben vannak. Őket a többi gyermekkel együtt, azonos óvodai csoportban foglalkoztatják. Az óvoda tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyermekek fogadására és együttnevelésére.

265


Tehetséggondozás A játék nem más, mint a külső és belső valóság egyik érvényes feldolgozási módja. Az óvodapedagógus a feltételek megteremtésével segítse elő a játék fejlődését. Az együttjátszás során játszótárs, minta a gyermek számára. Olyan barátságos, szer etetteljes légkört alakít a csoportban egész nap, amelyben a gyermek motivált, tevékeny és állandó megerősítést kap sikerélményei által. A játékban egyrészt fejlődnek a megismerő folyamatok (érzékelés, észlelés, emlékezet, képzelet, gondolkodás és a figyelem.), másrészt ezen megismerő folyamatok megfelelő fejlettségi szintjén mást és mást tanul a gyermek, így jut el a fejlődés egy magasabb fokára. Ha megfelelő mennyiségű és minőségű inger éri az idegrendszert, akkor a különböző képességek fejlődésében más-más időpontban ugrásszerű változások figyelhetők meg. Ezek az úgynevezett szenzitív fázisok, amelyekben a gyermek különösen érzékeny egyes külső hatásokra, fejlesztésre. Ezeket az érzékeny periódusokat különös fogékonyság jellemzi, egy-egy pszichikus funkció (pl. percepció, mozgás, beszéd) fejlődése szempontjából. Nem szabad szem elől téveszteni e fogékonyság átmeneti jellegét. Az óvodás korosztály értelmi fejlődésének alapvető sajátossága az észlelési, és az észlelési-mozgásos funkciók intenzív fejlődése és integrációja.

Az óvodapedagógus feladatai: 

Segítsük hozzá a gyermekeket tehetségük kibontakozásához.



Biztosítsuk a szabad önkifejezés lehetőségét.



A gyermekekkel való kapcsolat legfőbb jellemzője a szeretet és az elfogadás legyen.



Segítsük elő a divergens (eltérő) gondolkodás és a kreativitás fejlődését, problémahelyzetek teremtését.



Biztosítsunk tevékenységlehetőségeket, amelyekben egész testével, valamennyi érzékszervével részt vesz.



A folyamatos és rugalmas napirendet biztosítsuk.



A gyerekek teljes körű, alapos ismerete (anamnézis, jelenlegi állap ot, a fejlődés nyomon követése.



Ösztönzés, bátorítás, elismerés gyakori alkalmazása. 266




Óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés, részletes anamnézis készítése.

A fejlődési lap alapján folyamatosan nyomon kell követni és meghatározott időközönként rögzíteni kell a gyermekek fejlődését. A HHH gyermekek DIFER mérése 4 éves kortól. A tehetséges gyermekek egyéni fejlesztését ez alapján tervezzük és a terv szerint foglalkozunk a gyermekekkel. Az elért eredményekről a szülőket időközönként tájékoztatjuk és javaslatot teszünk az óvodán kívüli tehetséggondozás lehetőségére. DOKUMENTÁCIÓ Az egységes óvoda-bölcsőde csoportban is fejlődési lapok alapján történik a gyermekek fejlődésének nyomon követése. A dokumentáció vezetésénél fontos szempontok: a tárgyszerűség (objektivitás), a validitás (érvényesség), a hitelesség, az árnyaltság, a rendszeresség ill. a folyamatosság. A dokumentáció készítéséhez alkalmazott módszerek és eszközök kiválasztásánál különösképpen tekintettel kell lenni a kisgyermekek fokozott biztonságigényére (személyi- és tárgyi környezet állandósága, az adott helyzetnek a kisgyermek megszokott, számára elfogadott élethelyzetekhez való hasonlósága). A dokumentáció vezetésénél és őrzésénél a személyiségi jogokat a legmesszebbmenőkig figyelembe kell venni. Sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a korai fejlesztés és gondozás feladatait – a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményére épített – fejlesztési évre készített egyéni fejlesztési terv alapján kell végezni. Az egyéni fejlesztési tervet a korai fejlesztést és gondozást végző vagy irányító gyógypedagógus (terapeuta) készíti el. Az egyéni fejlesztési tervnek tartalmaznia kell az értelmi fejlesztés, a hallásfejlesztés, a látásfejlesztés, az adaptációs tréning, a mozgásfejlesztő terápiák, a pszichológiai fejlesztés feladatait. Az óvodapedagógus feladatai a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban. 

Havi, éves nevelési-tanulási terv (négy őselemnek megfelelően, - levegő, tűz, víz, föld - ) 267




Egységes óvoda-bölcsődei csoportban a tervezés összehangolása



Horvát csoportnak horvát nyelvű nevelési terv is.



Hetirend és napirend összeállítása



A gyermek fejlődésének megfigyelését szolgáló feljegyzések, fejlődési lapok folyamatos vezetése, DIFER felmérés (HHH gyermekek)



Cigány gyermekek hagyományápolását, fejlesztését szolgáló tervek.



A nevelőmunka folyamatos értékelése



Csoportnapló vezetése



Felvételi-mulasztási napló vezetése



Óvodai nyilvántartó lap vezetése

A gyermek megismerése, mérése Az egységes óvoda-bölcsődei csoport gyermekeinek mérése az óvodában használt méréssel történik A kompetencia alapon történő játékirányítás és tanulásszervezés éppen arra irányul, hogy minden gyerek a saját szintjén tuja elindítani a saját fejlődési folyamatát, széles értelemben vett tanulását, hogy csoportokba szerveződve, együtt tudjanak tovább lépni, esélyt adva ezzel minden gyereknek, hogy saját képességeinek maximumára juthasson el. A 2-3 éves gyermekek neveléséhez, gondozásához gondozónői kompetenciák szükségesek, melyek sok tekintetben mások, mint az óvodapedagógus kompetenciái. A nevelés alapvetően fontos személyi feltétele a valamennyi korosztályhoz értő nevelői team.

268


4. Az óvodai élet megszervezésének elvei 4.1. Az óvoda személyi feltételei Az egységes óvoda-bölcsőde intézmény személyi feltételeinek teljesülésére irányuló előírások: A 11/1994. (VI.8) MKM rendelet 39/M. § (4)-(6) bekezdései rögzítik az egységes óvodabölcsőde személyi feltételeit. A Rendelet értelmében az egységes óvodabölcsődében napi tíz órás nyitva tartás esetén kötelező alkalmazotti létszám 

két fő óvodapedagógus,



egy fő bölcsődei gondozó vagy szakgondozó, valamint



egy fő dajka.

A Rendelet értelmében az egységes óvoda-bölcsődében az óvodapedagógusi munkakör betöltésének feltétele, hogy az óvodapedagógus rendelkezzen a közoktatási törvényben meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, valamint a) legalább hatvan órás felkészítésben elsajátította a három évnél fiatalabb gyermekek gondozásához szükséges alapismereteket, vagy b) rendelkezik a bölcsődei gondozói, bölcsődei szakgondozói munkakör betöltéséhez szükséges, külön jogszabály szerinti szakképzettséggel, külön jogszabályban meghatározott szerint. A 11/1994. (VI.8) MKM rendelet kimondja, hogy ugyan több területen is az óvodára vonatkozó rendelkezések az irányadók, azonban a bölcsődei gondozó és szakgondozó munkakört ellátók képesítési előírásaira nem a közoktatási törvény, valamint nem a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet rendelkezései alkalmazandók, hanem a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet szabályai. Az egységes óvoda-bölcsőde intézményegység esetén nem lehet reggelente, illetve délután egy másik óvodai csoporttal összevonni a gyermekeket, még akkor sem, ha kevesen vannak!

269


Személyi feltételek az intézményben •

az óvodapedagógus szerepe, elfogadó, támogató attitűdje, amely modell a gyermek számára

•

az óvodai dolgozók összehangolt munkája

•

A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit.

•

a migráns gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk lehetős éget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét.

•

az óvoda óvó-védő, nevelő, személyiségfejlesztő funkciójának új tartalommal való megtöltésére,

•

a céltudatosabb, tervezettebb, hatékonyabb gondozó-, nevelő-, oktatómunka megélésére,

•

nevelési színterek (család, óvoda, iskola) folytonos nevelő hatásának érvényesítésére

A személyi feltételek tekintetében a sérüléstől függően a fogyatékos kisgyermeket a következő jogok illetik meg: 

Szakirányú végzettségű fejlesztőpedagógus, pszichológus, logopédus, gyógytornász, stb., valamint a gyermekvédelmi felelős segítse a fejlesztését.

Tücsök Óvoda személyi feltételei:

18 alkalmazottat foglalkoztat, ebből 13 fő óvodapedagógus. A törvényi előírásoknak megfelelően 13 óvodapedagógus felsőfokú végzettséggel rendelkezik. 5 óvodaped agógus szakvizsgázott, 2 óvodapedagógus horvát nemzetiségi diplomával rendelkezik. A nevelőtestület tagjai szakmai ismereteik bővítését, folyamatos megújítását fontosnak tartják, ezért rendszeresen részt vesznek konferenciákon, továbbképzéseken, tanfolyamokon, érdeklődnek a szakirodalom után és tervezik a szakvizsga megszerzését a továbbképzési terv ütemezése alapján. A pedagógiai munkát 4 dajka segíti. Részt vesznek a gondozásban, rendben tartják a csoportszobákat és az ahhoz tartozó helyiségeket, és az óvoda egész belső részét, részt vállalnak a virágoskertek gondozásában. 270


A dajkák rendelkeznek szakképesítéssel. A melegítő konyhai feladatokat 1 fő látja el. A nevelés egész időtartamában biztosított az óvodapedagógus jelenléte. Valamennyi dolgozó összehangolt, egymást segítő tevékenységére szükség van ahhoz, hogy óvodai nevelés eredményes legyen. A horvát nyelv oktatása, hagyományápolása, szülői igény felmérése szerint két cs oportban történik. Minden csoportban integrált nevelésben részesülnek a gyermekek. A cigány gyermekek olyan kulturális nevelésben részesülnek, melyben a cigány hagyományaik magyar nyelven örökítődik át. A csoportok beosztása: Hat osztatlan életkorú csoportban történik a gyermekek nevelése-oktatása, ebből egy csoportban óvoda-bölcsődei nevelés folyik. A vezető óvónő koordinálja, irányítja a pedagógiai, tanügy-igazgatási, munkáltatói, gazdálkodási feladatokat. A fenntartó biztosítja a fejlesztőpedagógust, logopédust, gyógytornászt. A munkáltató biztosítja az iskola és óvoda számára a pszichológus végzettségű szakembert.

Napsugár Óvoda személyi feltételei

12 alkalmazottat foglalkoztat, ebből 4 fő óvodapedagógus. A törvényi előírásoknak megfelelően 3 óvodapedagógus felsőfokú végzettséggel rendelkezik, 1 fő óvónői szakközépiskolai és emeltszintű gyógypedagógiai asszis ztensi végzettséggel rendelkezik. 1 óvodapedagógus szakvizsgázott. A nevelőtestület tagjai szakmai ismereteik bővítését, folyamatos megújítását fontosnak tartják, ezért rendszeresen részt vesznek konferenciákon, továbbképzéseken, tanfolyamokon, érdeklődnek a szakirodalom után és tervezik a szakvizsga megszerzését a továbbképzési terv ütemezése alapján. A pedagógiai munkát 2 fő képesített gondozónő segíti, akik a gondozási feladatokon felül, rendben tartják a csoportszobákat és az ahhoz tartozó helyiségeket, szükség szerint besegítenek az épület rendbetartásában. 1 fő képesített takarítónő látja el az óvoda takarítását, mosási, vasalási teendőket. Konyhai alkalmazottak 5 fő, ebből 1 fő szakképzett élelmezésvezető, 1 fő szakképzett szakácsnő, 3 fő konyhai kisegítő. 271


A nevelés egész időtartamában biztosított az óvodapedagógus jelenléte. Valamennyi dolgozó összehangolt, egymást segítő tevékenységére szükség van ahhoz, hogy óvodai nevelés eredményes legyen. Minden csoportban integrált nevelésben részesülnek a gyermekek. A cigány gyermekek olyan kulturális nevelésben részesülnek, melyben a cigány hagyományaik magyar nyelven örökítődik át. A csoportok beosztása: Két osztatlan életkorú csoportban történik a gyermekek nevelése-oktatása. A tagintézményben az intézményegység vezető és a munkaközösség vezető koordinálja, irányítja a pedagógiai, tanügy-igazgatási, munkáltatói, gazdálkodási feladatokat. Az óvoda biztosítja a fejlesztőpedagógust, logopédust, gyógytornászt. 4.2. Az óvoda tárgyi feltétele Egységes óvoda-bölcsődei nevelés feladatait ellátó intézmény tárgyi feltételeinek előírásai: 

• Az egységes óvoda-bölcsőde csoportszobájában az egy gyerekre jutó alapterület nem lehet kevesebb három négyzetméternél.



• Az egységes óvoda-bölcsöde a három évesnél fiatalabb gyermek életkorának megfelelően biztosítani kell a megfelelő bútorzatot.

A játékeszközök kiválasztásnál fontos kritérium az egészségügyi és a pedagógiai szempontoknak való megfelelés. A játékeszközöket nyitott játéktároló polcon kell elhelyezni, úgy, hogy azok a gyermekek számára átláthatók és elérhetők legyenek Az udvaron mindenképpen biztosítani kell a korosztály számára a nagymozgást fejlesztő eszközöket, például: mászókát, triciklit, motorozáshoz használható biciklit, labdát stb.- t, homokozót. Az étkeztetésben az egészséges táplálkozás irányelveinek kell érvényesülni azért, hogy a táplálék összetételében kielégítse a gyermekek napi energia- és tápanyagigényét (67/2007.(VII.10.) GKM-EüM-FVM-SZMM együttes rendelet ajánlásával). A három év alatti gyermekek (bölcsődés korúak) számára napi négyszeri étkezést kell biztosítani. Törekedni kell arra, hogy az étrend minden tekintetben változatos legyen és sokféle ételt, illetve táplálékot megismerjenek a gyermekek.

272


Óvoda tárgyi feltételei •

A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelemmel kell elhelyezni

•

Az óvoda biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, teremtsen lehetőséget a szülők fogadására.

•

Az óvodapedagógusok úgy alakítják az óvoda csoportszobáit, udvarát, berendezéseit, hogy azok a lehető legjobban szolgálják a gyermekek nevelését, fejlesztését.

•

A tiszta, gondozott, esztétikus környezet a feltétele annak, hogy a gyermekek egészséges életmódját biztosítsuk.

•

A gyermekek mozgásának, játékigényének kielégítéséhez szükséges eszközök a legfontosabb feltételként szerepelnek.

•

A program megvalósításához szükséges tárgyi feltételeket a felszerelési jegyzék tartalmazza.

•

A HHH gyermekek számára ágynemű, ágyhuzat, pizsama, törölköző biztosítása.

•

Fejlesztő hatású környezet

•

Kedvező hatások

•

Fejlettségi szint figyelembe vétele

•

A SNI gyermekek számára a tárgyi környezet alakításának sajátosságai a sérülés-specifikus szempontok figyelembevételével történik a csoportszobában, az összes helyiségekben, udvaron.

•

A mozgásban akadályozottak számára a közlekedés, akadálymentesítéssel csökkenthető.

4.3. Az óvodai élet megszervezése •

a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységekhez

•

igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, a helyi szokásokhoz és igényekhez

•

fontos a játék, mese kitüntetett szerepének szem előtt tartása, a gondozási feladatok ellátása

•

a dokumentálás hangsúlyozása 273


•

a nyitvatartási időben minden foglalkozást az óvodapedagógus irányít

•

a pedagógusokkal szemben támasztott, megváltozott követelmények és szerepek teljesítése, betöltése

•

komplex nevelés

•

a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása.

Az óvoda csoportszerkezete Gyermekcsoportok szervezése Az egységes óvoda-bölcsődei gyermekcsoport létszámát jogszabályok határozzák meg, amely szerint 15 óvodáskorú gyermek mellett 5 kétéves korú gyermek vehető fel. Az óvoda csoportszerkezetének kialakításakor figyelembe vesszük a gyermekek személyiségét, a szülők igényeit, a gyermeki barátságokat, testvérkapcsolatokat. A legfontosabb kritérium, hogy a csoportokban a gyermekek és az óvodapedagógusok egyaránt jól érezzék magukat. A csoportokban a HHH gyermekek aránya megf elel a jogszabályban előírtaknak. Horvát nemzetiségi csoport Nemzetiségi nyelvápolást folytat óvodánk, ezért mindkét nyelv fejlesztését szolgáljuk. A csoport kialakításánál a szülők igényeit figyelembe vesszük. Az óvodai élet, tevékenységi formáiban a két nyelv használata érvényesül. Ennek arányát nevelési programunkban az óvoda megkezdésekor a gyermekek nyelvismerete határozza meg. Törekszünk arra, hogy nemzetiségi csoportunk vegyes összetételű legyen. A cigány kisebbséghez tartozó gyermekeket integráltan neveljük. Lehetőségük van az utánzásos mintakövetés alapján az óvodai szokások gyors elsajátítására (pl. WC., mosdóhasználat, étkezési szokások), magyar szókincsük gyarapítására, érzelmi képességeik fejlesztésére, az óvodai közösségbe való beilleszkedésre, baráti kapcsolatok kialakítására.

274


Jelenlétük elősegíti a tolerancia, a másság elfogadásának kialakulását. A spontán tanulást, a társakkal történő együttműködést, a kommunikáció fejlődését segíti számtalan élmény és minta, amelyet a közösségben megél a kisgyermek. Beszoktatás A szülővel történő fokozatos beszoktatás fontos a kisgyermek számára, mert megkönnyíti az új környezethez való alkalmazkodását. A gyermekeket a gondozónő fogadja segíti a gyermekeket új környezet elfogadásában, megkönnyíti a beilleszkedést a közösségbe. A beszoktatás során cél a fokozatosság, ami biztonságot ad a szülőknek, a gyer ekeknek a többi gyereknek és a pedagógusoknak egyaránt. A beszoktatás egyaránt vonatkozik a bölcsődés korú gyerekekre és az óvodás korúakra, független attól, hogy hány éves a gyermek. A csoportba lépő új kisgyermek esetében alkalmazandó. A beszoktatást az a pedagógus irányítsa, aki a gyermek saját nevelője lesz. A beszoktatás alatt a szülő csoportban való jelenléte segítség a gyermeknek és a gondozónőnek, óvodapedagógusnak egyaránt. Ehhez azonban a beszoktatás előtt tisztázni érdemes a szülők kompetenciahatárait, és azt, hogy miben kérik a nevelők a segítségüket. Lényeges elvárás a szülővel szemben, hogy más gyermekek ellátásába, nevelésébe, gondozásába ne kapcsolódjon be, és ne sajátítsa ki a pedagógust. A nevelési év első két hetében a zökkenőmentes beszoktatás érdekében mind a két óvodapedagógus részt vesz. Az első találkozás az óvodával, alapvetően befolyásolja a gyermek óvodához fűződő későbbi kapcsolatát. Fontos: 

Fokozatosság.



Az óvodapedagógus türelmes, szeretetteljes magatartása.



Óvodapedagógus-gyermek közti szoros érzelmi-testi kapcsolat megteremtése, mely biztonságot ad.



Óvodapedagógus - szülők együttműködése (előzetes családlátogatás, szülői igények figyelembevétele, szülői részvétel a beszoktatás során). 275




Az óvodai beíratást követően a leendő óvodások meghívása a gyermeknapi rendezvényre.



A beíratott gyermekek nyár elején történő meglátogatása, a HHH gyermekek szüleivel közvetlenebb kapcsolat kiépítése.

A közösségi szokások előfeltételei annak, hogy a gyermekek beilleszkedjenek a közösségbe, biztosítsák a közös élet biztonságát, nyugalmát, a gyermekek védettségét, közösségi érzelmeinek alakulását: 

a szokásokhoz pozitív érzelmek társuljanak,



lassan ismerjék fel a szokások értelmét is,



egyéni fejlettségnek megfelelően azonosuljanak a közösségi erkölcsi igényekkel,



az óvodai évek alatt a szokások finomítása, fejlesztése,



fontos a fokozatosság, önállóság a szokások alakításánál.

A gyermekek fejlődése, társas kapcsolataik alakulása, maga a közösségi élet a tevékenységek rendszerében valósul meg: 

a különböző tevékenységek alkalmazkodjanak a gyermekek életkorához és egyéni fejlettségéhez,



kedvük és érdeklődésük szerint választhassák meg a tevékenységet a gyermekek,



lehetőséget kell adnunk arra, hogy az élményeket változatosan dolgozhassák fel, a különböző tevékenységek zavartalanul folyjanak.



biztosítsuk az értelmes fegyelmet, aktivitást.

Ismerkedés az óvodával már a nyár elején megkezdődik. Névre szóló levelet küldünk minden gyermek számára, mely köszönti őt abból az alkalomból, hogy ősztől óvodássá válik. A levél további része egy rövid mesét és apró ajándékot tartalmaz. Ismerkedés a Napsugár Óvodával A nevelési év kezdetén az új gyermekek számára óvodai játszóház napot tartunk. Díszbe öltöztetjük az óvodát, a gyermekmunkákból kiállítást rendezünk. Meghívjuk az új és a régi óvodásokat a szülőkkel együtt. Bemutatjuk az intéz276


ményt. Játszunk, beszélgetünk. A régi szülők, gyerekek a hagyományokat ismerve sokat segítenek az ismerkedésben. A továbbiakban is lehetőséget biztosítunk arra, hogy a szülőkkel együtt játszanak a gyerekek az óvodában. Időtartama a gyermek érzelmi érettségétől függ. Érzelmileg érettebb gyermek esetében rövidebb idő, érzelmileg kevésbé érett gyermek esetében hosszabb. A sok érdekes, értékes játék mellett az óvodapedagógusok mesével, ölbeli játékokkal, verseléssel, mondókákkal kedveskednek a gyerekeknek. A gyermekek már az óvodába lépés első napjától kezdve a tervezett szokásoknak megfelelően végzik mindennapi tevékenységüket, amit az óvodapedagógus, gondozónő sok-sok érzelmi megerősítéssel, játékos módszerrel gyakoroltat. Szem előtt tartva a gyermek egyéni képességeit, tempóját és az otthonról hozott szokásait. 5-6-7 éves gyerekek segítenek a kiscsoportosok öltöztetésében, gyengédséggel, szeretettel veszik körül őket. Napirend A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend a gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt, folyamatos gondozás feltételeit, annak megvalósít ását kívánja biztosítani, megteremtve a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. A napirenden belül az egyes gyermek igényeit úgy kell kielégíteni, hogy közben a csoport életében is áttekinthető rendszer legyen, a gyermekek tájékozódhassanak a várható eseményekről, kiiktatódjon a felesleges várakozási idő. Ez egyben a csoport belső nyugalmát is biztosítja. A folyamatos gondozáson belül az egymást követő események (tisztálkodás, étkezés, alvás) a gyermek biztonságérzetét, jó közérzetét teremtik meg – s egyben kiiktatják a felesleges várakozási időt. Az óvodai élet keretét a napirend adja. A jól szervezett, folyamatos, rugalmas keret a gyerekek kiegyensúlyozott életritmusának, biztonságérzetének a záloga. Így az óvodai napirendben vannak rendszeresen ugyanabban az időben végzett tevékenységek (étkezés, mindennapos testnevelés), melyek segítik a gyermeket eligazodni az időben, szabályozzák tevékenységeit, ritmust adnak napjának, és mindezek kihatnak életfolyamataira is. 277


Az évszakhoz igazodva az óvoda sajátosságait figyelembe véve, a gyermekek mozgásigényét előtérbe helyezve tervezzük meg a csoportok napirendjét. Szeptembertől – szeptemberig terjedő időszakban az időjárástól függően fokozatosan tudjuk növelni a szabad levegőn eltöltött tevékenységek idejét, amely a gyermekek mozgásában és egészséges életmódra nevelésben döntő szerepet játszik. A napirend kialakításának szempontjából, állandó és meghatározott és étkezések és az azzal kapcsolatos gondozási feladatok elvégzésére biztosított időkeret (amely a gyermekek szükségletei szerint változhat). Fontosnak tartjuk a téli időszakban is a szabad levegőn végzett rendszeres testmozgást, mert ezzel is a gyermekek szervezetének ellenálló képességét növeljük (pl. szánkózás, csúszkálás az udvari jeges felületen, séta a parkban, stb.). A napirend, hetirend kialakítása helyi adottságok, igények, lehetőségek figyelembevételével, a helyzethez rugalmasan alkalmazkodva történik (szülők munkába menetele, vidéki gyermekek érkezése busszal). A szeptember 1-től május 31-ig terjedő időszak napirendjét a gyermek biológiai, (életkor, alvás-mozgásigény-étkezés rendszeres időpontja) társas szükségleteit szem előtt tartva alakítottuk ki. Mivel a nevelés nem zárul le május 31-én, ezért a nyári időszak is (június 1-től augusztus 31-ig) tartalmas, a gyermeki szabadságot tiszteletben tartva, gondosan megtervezett. TÜCSÖK ÓVODA Egységes óvoda-bölcsődei csoport NAPIREND szeptember 1-től május 31-ig 6 óra 45-től

Gyülekezés

7 órától - 11 óra 30-ig

Játék, egyéb szabadon választott tevékenység, kezdeményezések vagy kötött foglalkozások, egyéni beszélgetések, mindennapos testnevelés, öltözködés, udvari játék, mozgás. Benne: 8 órától 8 óra 30ig reggeli 10 órától

11 óra 30-tól - 13 óráig

tízórai

Készülődés az ebédhez Ebéd 278


Testápolás Pihenés előkészítése (altató mese, halk zene, ének) 13 órától - 14 óra 45-ig

Pihenés

14 óra 45-től - 15 óra 30-ig

Folyamatos felkelés, mozgás, uzsonna


Játék, egyéb szabadon választott tevékenység az udvaron vagy a csoportszobában. Zárás.

NAPIREND június 1-től

augusztus 31-ig

6 óra 45-től

Gyülekezés


Levegőzés, játék, egyéb szabadon választott tevékenység, mindennapos testnevelés, strandolás. Benne: 8 órától 8 óra 30ig reggeli 10 órától


tízórai

Készülődés az ebédhez, Ebéd, Testápolás, Pihenés előkészítése (altató mese, halk zene, ének)


Pihenés

14 óra 45-től - 17 óráig

Folyamatos felkelés, mozgás, uzsonna, levegőzés, játék, egyéb szabadon választott tevékenység. Zárás.

Óvodai csoport NAPIREND szeptember 1-től május 31-ig 6 óra 45-től - 7 óráig

Összevont gyülekezés


Játék, egyéb szabadon választott tevékenység, kezdeményezések vagy kötött foglalkozások, egyéni beszélgetések, mindennapos testnevelés, öltözködés, udvari játék, mozgás. Benne: 8 óra 30-tól - 9 óra 15-ig


Készülődés az ebédhez 279

Folyamatos tízórai


Ebéd Testápolás Pihenés előkészítése (altató mese, halk zene, ének) 13 órától - 14 óra 45-ig

Pihenés

14 óra 45-től - 15 óra 30-ig

Folyamatos felkelés, mozgás, uzsonna



NAPIREND június 1-től augusztus 31-ig 6 óra 45-től - 7 óráig

Összevont gyülekezés


Levegőzés, játék, egyéb szabadon választott tevékenység, mindennapos testnevelés, strandolás. Benne: 8 óra 30-tól - 9 óra 15-ig





Pihenés



NAPSUGÁR ÓVODA

NAPIREND szeptember 1-től május 31-ig 7 órától - 11 óra 15-ig

Játék, egyéb szabadon választott tevékenység, kezdeményezések vagy kötött foglalkozások, egyéni beszélgetések, mindennapos mese, mindennapos testnevelés, öltözködés, udvari játék, mozgás. Benne: 8 óra 15-től - 9 óráig 280

Folyamatos reggeli


10 órától 10 óra 30-ig 11 óra 15-től – 13 óra 15-ig


Készülődés az ebédhez – a két csoport felváltva eszik Ebéd Testápolás, Pihenés előkészítése (altató mese, halk zene, ének)


Pihenés


Folyamatos felkelés, uzsonna



NAPIREND június 1-től 7 órától - 11 óra 30-ig

augusztus 31-ig Levegőzés, játék, egyéb szabadon választott tevékenység, mindennapos testnevelés, strandolás. Benne:



Folyamatos reggeli

10 órától 10 óra 30-ig




Pihenés



Az SNI gyermekek tekintetében az óvodai nevelés feladata, hogy a pozitív szociális szokások kialakulását, gyarapodását segítse. Ezt elsősorban olyan napirend kialakításával, működtetésével lehet megvalósítani, amelyben a gyermekek biztonságban és jól érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatók, kiszámíthatók, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. 281


Hetirendi javaslat A hetirend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő az óvodai csoportban, és lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezésében. A hetirend összeállításánál figyelünk arra, hogy jusson elegendő idő a gyermeki tevékenységek, kezdeményezések, ötletek és javaslatok meghallgatására, kipróbálására vagy közös végrehajtására. A rugalmasság, a helyzethez való alkalmazkodás elősegíti, hogy a hetirend a gyermek észrevétlen szabályozója legyen. A hetirend kialakítása az óvodapedagógus feladata. Számtalan variációval az adott óvodai csoport és gyermek igényeinek, képességeinek figyelembevételével nemcsak a komplex foglalkozások helyei, de az időkeretek is megváltoztathatók. A hetirend ne napokhoz kötött tevékenységet jelentsen, hanem egy-egy környezeti téma köré csoportosítva, - projekt, jeles nap, témahét - azt körbejárva dolgozza fel az élményeket, tapasztalatokat, ismereteket a különböző foglakozási területeken keresztül. Kivételt képez a testnevelés sajátos feladatai, céljai, speciális eszköz és helyigényei miatt.

282


Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei Programunkban a hagyományőrzést, a népi kultúra ápolását az óvodapedagógusok egyik fő feladatának tekintjük. Az óvodapedagógusok építsék be a kisgyermekek nevelésébe mindazon értékeket, amelyeket a környezet megőrzött vagy a folklór az óvodások számára megőrzésre érdemesnek tart (Ormánság hagyományai). Az óvodapedagógus teremtse meg azt a miliőt, amelyben az óvodába lépés első pillanatától a nevelés szerves részeként van jelen a hagyományápolás. Így a modern világgal ötvöződve népünk nemzeti gyökerei tovább élnek, s a mai gyermekek is megismerhetik szépségét, értékét. Környezetünkben a szülők igényeinek figyelembe vételével tervezzük meg az óvoda hagyományosan évről - évre megrendezésre kerülő ünnepeit, rendezvényeit. Az ünnepekre fokozatosan készülünk. Az óvoda hagyományos ünnepei: 

Terményáldás, – szeptember utolsó hete,



Advent hava (lassú adventi készülődés),



Mikulás (titokzatos ajándékozás),



Karácsony várás (családias hangulat, süteménykészítés, ajándékozás),



Farsang (mókázás, bolondozás, tánc, versenyjátékok,),



Húsvét (tojásfestés, locsolkodás, ajándékozás),



Anyák napja,



Évzáró, ballagás (folyamatos készülődés, szeretet átélése),



Gyermeknap (közös játékok, versenyek),

Egyéb rendezvények, népi hagyományok ápolása: 

Sportnap



Játszóház nap



Nagyszülők napja (az ősz folya-



Sportnap

mán),



Erdélyi nap

Szüreti mulatság (az ősz folya-



Magyar nap

mán)



Ormánsági nap



Anyatejes Világnap



Cigány multikultúrális nap



Márton nap (nov.11.)



Szüreti mulatság (az ősz folya-



283




Luca napi népszokások, játékok



Idősek



mán) 

Márton nap (nov.11.)

(örömszerzés),



Luca napi népszokások, játékok

Névnap (a gyermekek köszönté-



Idősek

otthonának

látogatása

Születésnap

(ajándékozás

örö-



mének átélése), 

Csoportkirándulás (ősszel, tavasz-



örö-

Csoportkirándulás (ősszel, tavaszszal, közösen szervezett a szü-

báb égetés),

lőkkel),

Májusfa állítás - majális (közös



Téltemetés (február vége, kiszebáb égetés),



kal),



(ajándékozás

Téltemetés (február vége, kisze-

szervezés az első osztályosok

Születésnap

mének átélése), 

lőkkel),



Névnap (a gyermekek köszöntése),

szal, közösen szervezett a szü

látogatása

(örömszerzés),

se), 

otthonának

Májusfa állítás - majális (közös

Májusfa döntés (közös kitánco-

szervezés az első osztályosok-

lás),

kal),

Pünkösdölés (húsvét utáni 50.



Májusfa döntés (közös kitáncolás),

napon) 

Bábelőadások, mesejátékok





Séta (ismeretek szerzése, megfi-

Pünkösdölés (húsvét utáni 50. napon)

gyelése)



Bábelőadások,



Víz napja



Séta (ismeretek szerzése, megfi-



Föld napja (kirándulás, természet-

gyelése)

védelem)



Víz napja



Állatok Világnapja,



Föld napja (kirándulás, természet-



Madarak és fák napja,



Március 15.

védelem) 

Állatok Világnapja,



Madarak és fák napja,



Március 15.



Környezetvédelmi világnap (jún. 5)

284


A SNI kisgyermekek óvodáskorban általában nehezen értik a néphez való tartozás fogalmát, sérüléstől függően képesek megtanulni népi mondókákat, gyermekjátékokat, de az említettek formális tanulása nem jár mindig együtt a megértéssel. A mondókák, és egyéb szövegek szókincsének megértésekor hasznos lehet a jelentések vizuális megjelenítése. 4.4. Az óvoda kapcsolatai Az óvoda nyitott, szolgáltató intézmény. Az óvodai nevelés és családi nevelés együtt és egymást kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig. Az óvoda kapcsolatot tart mindazokkal az intézményekkel, amelyek a gyermek későbbi életében szerepet tölthetnek be. •

A regionális módszertani bölcsődék feladata az egységes óvoda-bölcsődei csoport szakmai működésének segítése és folyamatos figyelemmel kísérése.

•

az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait kapcsolatot tart az óvoda azokkal az intézményekkel, melyek meghatározó szerepet töltenek be a gyermekek életében - új a gyermekjóléti szolgálat, gyermekotthon, egészségügyi intézmények, közművelődési intézmény kiemelése

•

a kapcsolatok kialakításában az óvoda nyitott és kezdeményező

•

a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó önkormányzatokkal kapcsolattartás.

•

a családok nevelési szokásainak a megismerése, közelítése

•

a családokkal való együttműködés, a családok segítése, erősítése.

•

az együttműködés érdekében a folyamatos párbeszéd feltételrendszerének kialakítása

A szülőkkel való kapcsolattartás fontos aspektusa a segítő tanácsadás. A fogyatékosság tényének megismerésékor olyan krízishelyzetet élnek át a családok, amely csak lassan, kis lépésekben oldódik meg, idő és nem egyszer külső segítség kell hozzá, melynek egyik lényeges szereplője az óvodapedagógus.

285


Család A bölcsődei nevelés-gondozás a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. A családi és a bölcsődei nevelés-gondozás összhangja, a szülők és a gondozónők közötti partneri kapcsolat kialakítása elengedhetetlen feltétele a gyermekek harmonikus fejlődésének. A szülő ismeri legjobban a gyermekét, így közvetíteni tudja szokásait, igényeit, szükségleteit, nagymértékben segítve ezzel a gondozónőt a gyermek ismeretén alapuló differenciált, egyéni bánásmód kialakításában. A gondozónő pedig, mint szakember, szaktudásával, tapasztalataival tudja segíteni a szülőt gyermeke nevelésében. Kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermek fejlődéséről. A kapcsolattartásnak, tájékoztatásnak több formája van, egyéni kapcsolattartási formák: pl. beszélgetés érkezéskor és hazamenetelkor, üzenőfüzet, családlátogatás, csoportos kapcsolattartási formák: szülői értekezletek és szülőcsoportos beszélget ések, hirdetőtábla, nyílt napok, írásos tájékoztatók, szervezett programok, stb. A családlátogatás célja: a családdal való kapcsolatfelvétel, a gyermeknek és a szülőknek otthoni környezetben való megismerése, ezért lehetőség szerint az első cs aládlátogatásra a beszoktatás megkezdése előtt kerüljön sor. A családlátogatás arra is lehetőséget nyújt, hogy a szülő bővebben informálódjon az óvoda-bölcsődei életről, jobban megismerje azokat a gondozónőt és az óvónőket, akikre gyermekét bízza. Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül. Fontos a családlátogatás, így betekintést nyerünk a gyermek környezetébe. A kölcsönös információ csere, beszélgetés, jó hatással van a kapcsolatra. A szülőkben él az igény, hogy gyermekeik mindennapjaiba betekinthessenek, véleményüket meghallgassák, akár egyetértésüknek, akár kételkedésüknek adnak hangot. Cél az együttműködés egyenrangú nevelőtársi viszonyban valósuljon meg. Alapja a kölcsönös bizalom és segítségnyújtás. Az óvodapedagógus ismerje meg a családok életmódját, a gyermekek helyét a családban. Fogadja el a szülők kérését , javaslatát, esetleg bírálatát. Vegye figyelembe egyéni igényeiket, szokásaikat. Az óvoda minden dolgozója előítélettől mentesen közeledjen minden családhoz. A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett környezetben élő gyermekek szüleivel megértő, bizalmat ébresztő magatartással kezdeményezzen kapcsolatot. Amennyiben szükséges, kérje a gyermekvédő hatóságok segítségét. 286


Az óvodapedagógus a gyermek személyiségének megismerése érdekében feltétlenül ismerje meg a családi tényezőket: 

család szerkezete, a szülők kapcsolata,



testvérek száma, helye a családban,



a család életvitele, étrendje, a családi élet nyitottsága,



a szülők ambíciói, értékrendje, szokásai,



a szülők gyermekismerete, a gyermeknevelés kérdéseiben való jártassága, elképzelései,



a gyermek korábbi élményei, fejlődésének jellemzői



az óvodai neveléssel szembeni elvárások.

Kapcsolattartás formái: 

Az óvodába kerülés előtti családlátogatás, visszatérő látogatás a HHH gyerekeknél.



Anyás beszoktatás



Napi kapcsolattartás (tájékoztatás a napi eseményekről)



Naponkénti párbeszéd.



Írásbeli tájékoztatás (házirend, óvoda programja, nevelés nélküli napok, szünetek, ünnepek, stb.)



Fogadóóra: szükség szerint óvodapedagógusi vagy szülői indítványra.



Szülői értekezletek: évente 2-3 alkalommal.



Lehetőség biztosítása az óvodai életbe való betekintésre, szülői kérésre. Nagyszülők napja



Nyilvános ünnepek:, gyermeknap, évzáró-ballagás.



Családlátogatás



Kirándulások



A HHH gyerekek szüleinek háromszori külön fogadása, a gyermekek fejlődésének értékelése miatt.

Szülői Szervezet A szülő és óvoda együttműködésének szervezeti formája. Összekötő kapocs óvoda és szülők között. Feladata, hogy segítséget nyújtson az óvoda célkitűzéseinek megismertetésében, a nevelési elvek tudatosításában, támogassa az óvodát a nevelő287


munka feltételeinek fejlesztésében. A Szülői Szervezet legyen koordináló és kezdeményező a folyamatos együttműködésben. Intézményünknek világnézeti kérdésekben semlegesnek kell maradnia, ugyanakkor nevelési időn kívül - amennyiben a szülők igényt tartanak rá - a vallásoktatáshoz szükséges feltételeket biztosítjuk. Kapcsolattartás formái: 

Szülői Szervezet elnökének meghívása nevelőtestületi értekezletekre.



Rendezvényeken való szervezési, lebonyolítási feladatok ellátásában való aktív közreműködés. (gyermeknap, Föld-Víz Világnap)



Évente 1-2 alkalommal beszámoló, feladatok, problémák megvitatása.



Írásbeli tájékoztatás



Alkalmankénti párbeszéd (óvodapedagógus, óvodavezető)

Iskola Cél, az óvoda és iskola együttműködése az óvodások zavartalan iskolai beilleszkedése érdekében. Az óvodából az iskolába történő zavartalan átmenet, megkívánja az óvoda és az iskola nevelőmunkájának összekapcsolását, a két intézmény együttműködését. Az óvoda és az iskola kapcsolatában, tartalmi együttműködésében érvényesüljön a kölcsönös nyitottság. Az óvodapedagógus és a tanítónő tegye lehetővé, hogy a gyerekek pozitív élmények útján ismerkedjenek meg az iskolai életmóddal. Az óvoda és az iskola együttműködésében érvényesüljön a kölcsönös bizalom, egymás munkájának ismerete és megbecsülése. A kapcsolattartás formái: 

A tanévnyitó ünnepélyre az óvodapedagógusok elkísérik, a leendő elsősöket, akik kis műsorral mutatkoznak be.



Amennyiben az iskola lehetőséget biztosít az óvodapedagógusok számára, úgy a tanítás első napjaiban részt vesznek a kezdeti nehézségek és az átmenet megkönnyítésében.



A gyermekekről az óvodapedagógusok tájékoztatást adnak a tanítónőknek. (március, április) 288




Az iskolába készülő gyermekek szüleinek az iskola igazgatója az iskolában tartott szülői értekezleten tájékoztatást ad a tanévvel kapcsolatos tudnivalókról. (március)



Közös majális az iskolásokkal az óvodában.



Közös sportnap



A nagycsoportos gyermekek óralátogatása az első osztályban (április, május).



A leendő elsős tanítónők meghívása az ünnepségekre, nagycsoportosok közös óvodai ballagására.



Az óvodai gyermeknap alkalmával lehetőséget biztosítunk a volt óvodások visszalátogatására.



óvoda-iskola együttműködési tervének elkészítése (szeptember).



Az óvoda és az iskola gyermekvédelmi felelőseinek kapcsolattartása.



Közös részvétel rendezvényeken, továbbképzéseken, tapasztalatcserék.

Idősek Otthona Célunk, hogy gyermekeink még nagyobb tisztelettel vegyék körül az idős embereket. Tiszteljék a kort, legyenek toleránsak, tudjanak alkalmazkodni az idősebb korosztál yhoz. Tudják kifejezésre juttatni érzelmeiket a találkozások által. A kapcsolattartás formái: 

A mindenkor kijelölt csoport köszönti az idősek hete alkalmából az ott tartózkodó időseket (október) kis műsorral.



Karácsonyi műsor



Májusban műsorral köszöntjük az idős embereket. (anyák napja)

A tagintézmény és a térség óvodái Fontos az intézmények közötti folyamatos kapcsolattartás. Az intézmények alakíts anak ki olyan tartalmi kapcsolatot, mely során egymás nevelőmunkáját megismerhetik, segíthetik. Kapcsolattartás a régióban megtalálható nemzetiségi óvodákkal. Kapcsolattartás formái: 289




Kirándulások keretében egymás meglátogatása.



Megbeszélés, szakmai nap, tapasztalatcsere.



Szakmai segítségnyújtás



Közös sportnap, szüreti mulatság, egyéb rendezvények szervezése a gyermekeknek.

A horvát önkormányzat Fontos olyan tartalmi kapcsolat kialakítása, amelynek során a horvát önkormányzat megismerkedhet az intézmény munkájával, betekintést nyerhet az életébe. Gyermekeink az év folyamán kis műsorral szívesen szerepelnek a különböző rendezvényeken, ha szükséges. (horvát bál, horvát est, ormánsági napok). Kapcsolattartás formái: 

igazgató és intézményegység vezető tartja a kapcsolatot



üléseken való részvétel



egymás rendezvényein való megjelenés



továbbképzéseken, konferencián való részvétel (óvodapedagógusok)

A testvérváros óvodájával – Suho Polje Fontos az intézmények közötti folyamatos kapcsolattartás. Az intézmények alakíts anak ki olyan tartalmi kapcsolatot, mely során egymás nevelőmunkáját megismerhetik, segíthetik. Évente 1-1 alkalommal cserelátogatás óvodapedagógusi szinten. Gondolataink, tapasztalataink kicserélése. Szakkönyvek adományozása által egymás munkájának segítése. Kapcsolattartás formái: 

intézményegység-vezető és a nemzetiségi óvodapedagógusok tapasztalatcseréje.



Egymás rendezvényein való részvétel.



E-mail, telefon

290


Fenntartó Önkormányzatok, SKTT Ismerjék az intézmény munkáját, pedagógiai programját. Közös megbeszéléseken való részvétel, kapcsolattartó az iskolaigazgató. Az intézményegység vezető éves beszámolója a nevelési év rendjéről.

Egészségügyi Központ Anyatejes Világnap alkalmával gyermekműsorral köszöntjük az anyákat. Kapcsolattartás a gyermekorvossal, védőnővel, fogorvossal, üzemorvossal. (baba-mama klub, egészségügyi szűrés, stb)

Művelődési Központ Sportcsarnok, könyvtár, Múzeum, strand, művelődési ház, ezek látogatása, rendezvényeken való részvétel a gyermekekkel közösen. 

Művelődési Ház által szervezett programokon részvétel – kép- rajzkiállítás, játszóház, naív művészeti kiállítás – közös élményszerzés, ismerkedés más világgal.



Rendszeres látogatás a sportcsarnokba – nagycsoportos óvodásaink testnevelését szolgálja. Nagy tér, több eszköz. Cél, a gyermekek mozgásigényének kielégítése.



Évente egy-egy alkalommal ellátogatunk a Könyvtárba, Múzeumba, Strandra, – közös élményszerzés, viselkedéskultúra nevelés.

Cigány önkormányzat A folyamatos kapcsolat a családi és az óvodai nevelés összehangolását segíti. Seg ítik a cigány családok meggyőzését minden szükséges esetben, az óvodai nevelés fontosságáról. 

Intézményi dokumentumok esetén egyetértési jogok gyakorlása, tájékoztatás.



Beiratkozás segítése.



Kölcsönös meghívások rendezvényekre, értekezletekre.

291




A roma koordinátor közreműködésével a szülők megnyerése a hiányzások csökkentésére.

Egyházak Az óvoda biztosítja a helyet és az eszközöket a foglalkozásokhoz. Kapcsolattartás módja: a gyermekeknek szervezett foglakozás hetente a felekezeti hovatartozás szerint. Kapcsolattartó az intézményegység-vezető.

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat a sellyei telephelyű Családsegítő és Gyermekjóléti Társulás által fenntartott családsegítő központ keretén belül biztosítja. A gyermekjóléti szolgálat feladatait a Gyvt. 39-40. §.-ai határozzák meg. A kapcsolattartás célja, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, illetve megszüntetése. Ennek érdekében folyamatos a kapcsolattartás az óvoda körzeti felelősével. Kapcsolattartás rendje: 

A felmerülő problémák megbeszélése, tanácsadás, közbenjárás.



Folyamatos illetve szükség szerinti részvétel az esetmegbeszéléseken óvodába járó gyermekekkel kapcsolatos ügyekben.



Nevelési év végén értékelő megbeszélés.



Az óvoda gyermekvédelmi felelőse és a szakszolgálat képviselője vagy vezetője folyamatos kapcsolatot tart fenn.



Az óvoda figyelembe veszi a szakszolgálat által javasolt szakemberek véleményét, javaslatát.

BPSZSZSZK - Pedagógiai Szakszolgálat A szakszolgálat pszichológiai, logopédiai, gyógypedagógiai szakrendelés keretén belül foglalkozik a gyermekekkel és szüleikkel. Feladatkörükhöz tartozik ezek diagnosztikai vizsgálata, foglalkoztatása és más terápiás tevékenységek. Pedagógiai-, szakmai-, szolgáltató intézmények: Nevelési Tanácsadó, speciális képességeket vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs bizottság, a Korai fejlesztő.

292


Kapcsolattartás rendje: 

Nevelési év elején a felmérés által problémásnak ítélt gyermekeket javasolják további vizsgálatra, nevelési tanácsadóba, szakértői bizottsághoz.



Írásbeli tájékoztatás, visszajelzések a két intézmény között. (időpont egyeztetés, szakvélemény megküldése)



A szakszolgálat által kihelyezett utazó pedagógusok felmérik a logopédiai eseteket, illetve a felzárkóztatásra szoruló gyermekeket.



Esetenkénti konzultáció



Minden év december 15-ig jelezzük a szakmai szolgáltató felé a vizsgálatra javasolt gyermekeket.



A HHH gyermekek félévi és év végi értékelése írásban.

Regionális módszertani bölcsőde Feladat a szakmai működés segítése, folyamatos figyelemmel kísérése, Szaktanácsadás. Továbbképzéseken való részvétel.

Eseti kapcsolatok Az óvodát külső kapcsolataiban az igazgató és az intézményegység vezető képviseli. A feladatát megoszthatja, átadhatja - a kapcsolat jellegétől függően - eseti megbízás alapján a nevelő testület tagjainak. 

Rendőrség, polgárőrség, Mentőszolgálat, Tűzoltóság – rendezvényeken való közreműködés, tanácsadás, ellenőrzés.



Alapítvány Kuratóriuma



Civil Szervezetek (Tér-Erő Egyesület,)



TTSE – Sellye (társastánc egyesület)



Bíróság



Horgász egyesület



Duna-Dráva Nemzeti Park



Munkaügyi Központ



Gyermek Ideggondozó



Ormánság Fejlesztő Társulás 293




Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatási Továbbképző és Szaktanácsadó Intézet



Szponzorok



Program bevizsgálást végző szakértő

294


5. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai 5.1. Játék •

a gyermekkor legfontosabb tevékenysége, amely segít a világ megismerés ében és befogadásában, elősegíti a testi, az értelmi, az érzelmi és a szociális fejlődését

•

a gondozónő a játék feltételeinek (megfelelő hangulat, hely, idő, eszközök) biztosításával és nevelői magatartásával támogatja az elmélyült, nyugodt játéktevékenységet, a kreativitást

•

a gyermek igényeitől és a helyzettől függően kezdeményez, szerepet vállal a játékban, annak tartalmát ötleteivel, javaslataival színesíti

•

a játék ad elsősorban lehetőséget a társas kapcsolatok fejlődésére is. A többi gyermekkel való együttlét örömforrás a kisgyermek számára, a társak viselkedése mintát nyújt, segítve a szociális képességek fejlődését

•

a szabad játék túlsúlyát kell biztosítani

•

fontos, hogy a játék a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő, erősítő élményt adó tevékenység legyen

•

biztosítani kell a feltételeket a gyakorló játékhoz, a szimbolikus szerepjátékhoz, a konstruáló játékhoz és a szabályjátékhoz

•

az óvodapedagógus tudatos jelenléte hangsúlyos

•

a gyermek számára a legfőbb élményforrás, ugyanakkor a személyiség fejlesztésének színtere, a tanulás, a készség- és képességfejlesztés leghatékonyabb módja.

•

játék-tapasztalás-tanulás

•

szabálytudat

•

szereptanulás

•

az SNI gyermekek számára kezdetben egyéni helyzetben tanítjuk a játéktevékenységeket és a játékeszközök használatát. A későbbiekben a szabadidős tevékenységek közé egyre csökkenő mennyiségű segítséggel végzett önálló, vagy páros tevékenységként építjük be

•

a megfelelő játékeszközök biztosítása 295


•

a játékeszközök kiválasztása, játékszeretet fejlesztése azt jelenti, hogy az óvoda az SNI gyermekek számára gazdag játékprogramot dolgoz ki és működtet, az életkortól és fejlettségi szinttől függően fokozódó komplexitású játékok megtanítását, megszerettetését tűzve ki célul

A játék a gyermek önmegvalósítása, érzelmeinek, vágyainak, lelki állapotának önkifejezése, fejlettségének legjobb mutatója. A játékban a gyermekek megtanulják sok pozitív példa alapján önállóan megoldani konfliktusaikat. A konfliktusok esetenkénti jelenléte természetes. Az óvodás korú gyermekek legtöbb játéka közösségi játék. Ez adja az óvodai közösségi nevelés sajátosságát, amit a legjobb család sem tud gyermeke számára nyújt ani. Célunk: hogy minél sokrétűbb tájékozódó tevékenységgé váljon a játék, s a játékba integrált tanulás. A játékban kiemelten fontosnak tartjuk az óvodapedagógus szerepét. Feladatai: •

A szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása a szabad játékban és a játékba integrált tanulás során.

•

A gyermekek beszédkészség fejlesztése a játékban.

•

Az óvodapedagógus játéksegítő metódusai, a játék irányítás feladatai.

•

A szabad játék folyamatosságának megteremtése.

•

A belülről indított és vezérelt játéktevékenység célja a gyermekek szabad képzettársításának elősegítése. Az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok, élmények többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyainak és ötleteinek kibontakoztatása. A játék minél sokrétűbb tájékozódó tevékenységgé váljon.

•

A csoportban csak annyi szabályt vezessen be az óvodapedagógus, ami segíti a rugalmas, oldott légkör fenntartását, az alkotó cselekvést, a sokféle manipulációt, az elképzelések valóra váltását. A kreatív légkör segíti az ötletek szabad áramlását, a másik gyermek meghallgatását, az alkotó együttműködés kialakulását. A szabad játék során a gyermekek feszélyezettség nélkül tudjanak önállóan vagy társaikkal önfeledten játszani. 296


•

Az óvodapedagógus irányító, segítő, ötletadó szerepe mindig a játszók igényeihez igazodjon. Az irányítás nem lehet, nem válhat állandó fegyelmezéssé, a gyermekek zaklatásává.

•

Különböző fejlettségű gyermekek együttjátszásának segítése. Az óvodapedagógus teremtse meg annak feltételeit, hogy minden gyermek saját igényeinek megfelelően játszhasson gyakorló-, szerep-, konstrukciós-, építő-, szabályjátékot, barkácsolhasson, bábozhasson, ha akar.

A cél: A tevékenység, a játék öröme, az öntevékeny részvétel a tanulásban, a tudás szülte sikerélmény pozitívan befolyásolja a gyermek viszonyát a tanuláshoz, kiküs zöböli a tanulásban a kudarcot, ami a tanuláshoz, iskolához való viszony alakítása szempontjából rendkívül fontos. Kitűnő lehetőség nyílik arra, hogy a gyengébb képességű, (HHH és az SNI,) gátlásos gyermekek a játékban megfeledkezzenek, legyőzzék félelmüket, és minden esetben sikerélményhez jussanak az ő képességeiknek megfelelő játékfeladat megoldásával - óvodapedagógusi segítséggel, vagy önállóan -, melyet fokoz az óvodapedagógus elismerése. A feladatadás változatosan történhet attól függően, kinek szól. Részfeladatai: A horvát nemzetiségi csoportnál a nyelvi nevelésben a játéknak kiemelkedő szerepe van. A gyermek sokféle módon valósíthatja meg önmagát. 

Az irányított játéknál eldöntheti a gyermek, hogy él-e a felkínált lehetőséggel. Feldolgozzuk a közös élményeket. A játék ismétlése biztonságérzethez, kiegyensúlyozottsághoz vezet. A játék során a gyermek spontán és imitálva tanul.



A gyakorlójátékokat (ujj-játékok, ügyességi játékok, értelmi és gondolkodást fejlesztő játékok,) könnyen megértik, s az ismétlések miatt gyorsan megtanulják. Az óvónőt utánozva, jól artikulálva gyakorolják a kiejtést, és pozitív benyomást nyernek a produktív nyelvhasználatban. (Megnevezik a tárgyakat, dolgokat, élőlényeket és ráébrednek a könnyen tanulhatóságra.)



A szabad irányított szerepjáték, a szabad előadás egy formája. A párbeszédek a szerepcsere által a nyelvi nevelés fontos területe. A jól ismert mese dramatizálásával felébresztjük a gyermekben a kíváncsiságot. A mesefigurák

297


megalkotása közben mimikával, gesztikulációval, magatartásmódokkal is a nyelvet gyakorolja a gyermek. 

A kör és mozgásos játékoknak is nagy szerepük van a nyelvképzésben, s a gyermek identitásának pozitív erősítésében. Ezekkel a játékokkal ápoljuk a nemzetiségi szokásokat, hagyományokat.



A szabályjátékok (memóriajáték, társasjátékok) hozzájárulnak a gyermek szókincsfejlesztéséhez, aktív nyelvhasználatához, kifejezőképességek gyakorlásához. Összegyűjtöttük nemzetiségi játékainkat, melyek felelevenítése a tr adíciók ápolását szolgálja.



A cigány kisebbség kultúrájának megismertetését a szülők és nagyszülők s egítségével alakítjuk ki (játékok, játékkészítés, népdalok, népmesék).



Segítjük először a szerepjátékok kialakulását, megismertetjük a különböző játékok funkcióját, használhatóságát.



A zárkózott, gátlásos gyermekeket bevonjuk az együttes tevékenységbe.

A feltételek megteremtése: Megfelelő légkör A gyermekek kiegyensúlyozottságához, közösségi életük fejlődéséhez szükséges nyugodt légkör a játékra közvetlenül is hatással van. Segítsük a gyermekeket abban, hogy különböző élethelyzetekben és tevékenységekben növekedjék önállóságuk, mert ez a feltétele annak, hogy a játékban is önállóak lehessenek. Törekedjünk arra, hogy az óvodába érkezéstől a hazamenetelig sokféle játékot indíthassanak el és szervezhessenek önállóan. Legyen módjuk a játékhoz szükséges eszközök kiválasztásában az önálló kezdeményezésre, a játék kidolgozására, elmélyítésére. Gyakorolják a konfliktusok önálló megoldását. Támogassa az óvodapedagógus a legkisebb gyermekek önállóságra törekvését a játékfajták és a játszótársak megválasztásában is. A magányosan játszó gyermekeket segítse abban, hogy a közös játékba is bekapcsolódhassanak. Megfelelő hely

298


A gyermekek szabad mozgása, a játék térbeli kibontakozása, az egymás mellett játszó csoportok és az egyedül játszó gyermekek számára az óvodapedagógus alakítsa ki a legmegfelelőbb helyet. A különböző jellegű játékok más és más helyet igényelnek. A 2 - 3 - 4 éves gyermekek még szívesen játszanak egyedül, vagy egy-egy sarokba húzódva, vagy kisebb csoportokban. Számukra az óvodapedagógus, gondozónő alakítson ki egymástól elhatárolt, meghitt játszóhelyeket. A játéksarokban elhelyezett bútorok, játékszerek és eszközök könynyen áttekinthetők legyenek, keltsék fel a gyermekek érdeklődését. Az óvodapedagóguson múlik, hogy egymást ne zavarják a játékban, és mindenki nyugodtan játs zhasson. A nagyobbak számára is legyenek megfelelő játéksarkok. Ezek elősegítik, hogy a gyermekek a különbözőfajta játékok szervezésében ne akadályozzák, ne zavarják egymást, tudjanak elmélyülten és tartósan játszani. Az óvodapedagógus szoktassa a gyermekeket arra, hogy önállóan alakítsák ki maguknak a játékhoz szükséges helyet, rendezzék át ennek érdekében a csoportszobát, s ez maradjon mindaddig, amíg a játékhoz szükséges. A játék befejezése után a bútorokat rendezzék vissza. A játékidő A csoportok számára a napirendben a játékra biztosított idő a nap minden időszakában, akár a teremben, akár a szabadban, lehetőleg összefüggő legyen. Az óvodapedagógus indokolatlanul ne szakítsa meg a játékot. A 2 - 3 - 4 éveseknél az étkezés, a tisztálkodás és az alvás kivételével, a gyermekek csaknem minden időt fordítsanak a játékra. A kötetlen foglalkozások megszervezése az elmélyült játékot ne szakítsa meg. A kicsik számára fontos a minél hosszabb, megszakítás nélküli időnek, mint feltételnek a megteremtése, mivel az óvodába érkezéskor egyesek csak nehezen kezdik el a játékot, majd több félébe is belefognak, míg végül a játék tartósabban leköti figyelmüket. A 4 -5 éves gyermekek már jól összeszoktak, már kialakulnak az együtt játszó csoportok is. Az óvodapedagógus feladata a megfelelő hely megtalálás ához, a játékszerek kiválasztásához a folyamatos játék kialakulásához elegendő idő biztosítása.

299


Az 5 - 6 - 7 éves gyermekek számára a játékhoz még hosszabb idő szükséges. Fontos, hogy több napon keresztül is játszhassák ugyanazt, és kedvük szerint más tevékenységekkel is foglalkozhassanak (pl. rajzolhassanak, mintázhassanak). Játékeszközök A játékszer részben motiválja, ösztönzi, gazdagítja a gyermek elképzeléseit, segíti elgondolásainak megvalósítását. Ezért olyan játékszereket adjunk, amelyek elősegítik az elmélyült játék kialakulását és a motiváló, fejlesztő hatást is kiváltják. A 2 - 3 - 4 éves gyermekek érzelmileg kötődnek a játékszerekhez, nehezen válnak meg tőlük. Legyen lehetőség, hogy otthoni kedvelt tárgyaikat is behozhassák az óvodába. A kiscsoportos gyermekek játéka tárgyhoz, eszközhöz kötött, ezért ezt mennyiségileg elégítsük ki.

A játékfajták: Gyakorló játék A véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó siker újra és újra ismétlésre készteti a gyermekeket. Lényege valamilyen újszerű cselekvés ismételgetése, amely örömöt okoz. A gyermekek a különböző anyagok, eszközök tulajdonságaival, a tárgyak egymáshoz való viszonyával ismerkednek meg. Az óvodapedagógus feladata, hogy biztosítsa a mozgásteret és azokat a játékszereket, eszközöket, anyagokat, amelyek alkalmasak a gyermekek mozgásigényének és manipulációs vágyának kielégítésére. A megfelelő eszközök, anyagok a csoportszobában és a szabadban is álljanak a gyermekek rendelkezésére. Ezekből nagyobb mennyiségre van szükség. A 2-3 - 4 évesek számára legyenek öltöztethető, húzható, rakosgatható játékszerek, természetes anyagok. Legyenek olyanok, amelyekbe rakodhatnak, beleülhetnek, szállíthatnak. Játék közben ne zavarják egymást, tartsák tiszteletben egymás játékát és ez az óvodapedagógus feladata, ha szükséges mutasson meg egy-egy mozdulatot vagy játszszon együtt a gyermekekkel, kísérje figyelemmel a gyermekek játékát a gyakorló játéktól a szerepjátékig és segítse azt. 3 - 4 éves korban: hangok, szótagok, szavak, mozdulatok, halandzsa ismételgetése. Nem a szöveg, hanem annak a ritmusa és a hozzá kapcsolódó mozgás a lényeges. 300


Ez örömöt okoz, és ismétlésre készteti a gyermekeket. Az óvodapedagógus ösztönözze őket újabbak és újabbak elmondására. (pl. homokszórás, kavarás, vízöntögetés, gyúrás, papírtépés, mázolás). 4- 5 - 6- 7- éves korban: a gyakorló játékban tartósan akkor jelentkezik, ha a gyermek a fejlődésében lemaradt, képességei fejletlenek, tapasztalatai, élményei szegényesek vagy egy új játékszer, eszköz használatát ismeri meg. Szerepjáték A gyermekek szerepjátéka tapasztalataikat, ismereteiket, elképzeléseiket és az ezekhez fűződő érzelmeiket tükrözi. A szerepjátékban a gyermekek valóságos közösségi életüket élik, benne és általa alakul maga a gyermekközösség. A gyermekek játékukban a hozzájuk érzelmileg közel álló felnőtteket és társakat utánozzák. Azonosulnak az óvodapedagógus, a szülő cselekvéseivel, szavaival, gesztusaival. Megjelenítik a felnőttek és a gyermekek közötti kapcsolatokat, közben új magatartásformákat sajátítanak el. Kedvező csoportlégkörben, megértő, elfogadó, szeretetteljes óvodapedagógusi magatartás esetén az azonosulás intenzívebb. Az óvodapedagógus segítse az önkéntességnek, szabad választásnak, önállóságnak érvényesülését a játék megszervezésében, a téma megválasztásában, a szerepek kiosztásában, a szereplők közötti viszonyok életre keltésében, a játékszerek, eszközök kiválasztásában, a játékhelyzetek kialakításában. Gondoskodjék arról, hogy a gyermekek biztonságban érezhessék magukat. Magatartása hasson ösztönzőleg a játékötletek kibontakozására, a színvonalas társas együttműködésre. Az óvodapedagógus, gondozónő feladata, hogy a félénk, bátortalan, passzív vagy a csoportba újonnan érkező gyermekeket bekapcsolja a játékba, szerepvállalásukat kísérje figyelemmel, segítse, buzdítsa őket, esetleg játsszon velük együtt. Törekedjék arra, hogy minden gyermek szerepjátéka egyéni képességeinek legfejlettebb szintjén bontakozhassék ki. Konfliktus esetén törekedjék a gyermek szándékának, belső indítékának megértésére. 2 - 3 - 4 éves korban: a gyermekek jól érzik magukat társaik között, szívesen játszanak egyedül, egymás mellett vagy két-három gyermekből álló csoportban. Önállóan megkeresik az eszközöket, megegyeznek használatában, az elemi szabályokat ismerik. Képesek egyszerű cselekvések és kapcsolatok eljátszására. 301


4 - 5 éves korban: már kialakul a kisebb-nagyobb csoportokban való együttjátszás igénye. Megértik környezetük egyszerűbb jelenségeit és készek ezeket játékukban újra alkotni. A gyakori szerepcserét és az eszközökhöz ragaszkodást felváltja a szerephez való kötődés. Képesek a cselekvések összehangolására. A szereplők magatartása megfelel a szerep által megkívánt tevékenységeknek és emberi kapcsolatoknak. Képesek az egyszerűbb közös játékok megszervezésére, a szükséges játékszerek kiválasztására. 5 -6 -7 éves korban: megértik és elfogadják játszótársaik elgondolásait, tevékenys égük logikáját. Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz. Le tudnak mondani egy-egy kedves játékszerről. Vállalják a számukra kevésbé érdekes, kedvezőtlenebb szerepeket is. Tudnak vezetni, és játszótársaikhoz alkalmazkodni. Képesek olyan játékhelyzeteket létrehozni, amelyekben tapasztalataik, érdeklődésük alapján ábrázolhatják a felnőttek tevékenységét és különféle kapcsolatait. A megfelelő tapasztalatok és élmények birtokában önállóak a játék közös megtervezésében, a szerepek kiválasztásában, az eszközök megválasztásában, a szabályok betartásában. A játszócsoportok tagjai között tartós és szoros kapcsolat alakul ki. Barkácsolás A barkácsolás a játék igényéből induljon ki, legyen kötetlen. Azok vegyenek részt benne, akiknek kedvük van az eszközökre. Az óvodapedagógus teremtse meg annak feltételeit, hogy a gyermekek bármikor barkácsolhassanak a játékidőben, ezért olyan anyagokat bocsásson a rendelkezésükre, amelyeket könnyen, egyszerűen megmunkálhatnak. Legyen egy olyan hely vagy sarok, ahol ezek könnyen áttekinthető és elérhető módon tárolhatók. Folyamatosan gyűjtögessenek olyan anyagokat, amelyeket meg tudnak munkálni és ismerjék meg az egyszerűbb technikai fogásokat. 4 -5 éves korban: beszéljék meg közösen, hogy egy-egy játékhelyzetben mire lenne szükségük és ösztönözze őket ezek elkészítésére és segítsen ebben. 5 - 6 - 7 éves korban: az óvodapedagógus segítse elő, hogy a barkácsolás a szerepjáték, a bábozás természetes eszköze, alkotó része legyen. A létrehozott eszközt minden esetben használják is fel a játékban, a dramatizálásban. 302


Dramatizálás, bábozás, árnyjáték A szerepjátékot gazdagítja, ha a gyermekek irodalmi élményeiket szabadon, kötetlen módon dramatizálják. Ennek feltétele, hogy az irodalmi alkotások érzelmileg megragadják a gyermekeket, és esztétikai élményt jelentsen a számukra. Tegye lehetővé, hogy a mesék hőseinek tetteit, a cselekmény menetét, a szereplők mondanivalóját, hangját, mozdulatait a gyermekek saját elgondolásaik alapján játszszák el. Segítse a megvalósítást, hívja fel figyelmüket a jelentős mozzanatokra. A dramatizáláshoz gondoskodjék különféle eszközökről, jelmezekről, kellékekről. Ezek mindig legyenek kéznél, hogy bármikor felhasználhassák azokat. A bábjáték fontos a gyermekek számára, mert abban közvetlenül nyilvánulhatnak meg, az átélt cselekvés vagy történés általuk felfogott tartalmát tükrözi. A bábot közel érzi magához, mert az még nála is kisebb, cselekvéseit, sorsát ő irányíthatja. Az óvodai bábelőadások témájául fölhasználhatók népmesék, dalok, versek, rövid elbeszélések. Bábjáték igazi kifejező eszköze maga a mozgás és ez vizuális élményt is jelent a gyermekeknek. Az óvodapedagógus színes, megragadó, érdeklődést felkeltő bábjátékkal ébresszen kedvet a gyermekekben a bábozáshoz. A bábjáték, utánzásra készteti a gyermekeket. Adjon lehetőséget, hogy ők is eljátszhassák a látottakat, ehhez nyújtson segíts éget, de ne erőltesse, hogy pontos mása legyen a felnőtt játékának. Tanítsa meg a gyermekeket a bábuk mozgatására, amely a gyermekek kézméretének megfelelő legyen (lehet paraván mögött és paraván nélkül is). A kifejező mozgást gyakoroltassa, de ez mindvégig játékot jelentsen a számukra. 2 - 3 - 4 éves korban: legyen a csoportszobában a gyerekeknek lehetősége kesztyűbábok, ujjbábok, stb. használatára. 4 - 5 -6 -7- éves korban: legyenek a gyermekek kézméretének megfelelő bábuk, paraván is, ha szükséges. A bábuk kiválasztása feleljen meg a gyermekek által kedvelt meséknek, kapcsolódjék élményeikhez. Időnként cserélje a bábukat, hogy több mesét, történetet eljátszhassanak. (pl. kislány, kisfiú, bácsi, néni, állatok, stb.). Készítsenek közösen egyszerű, sík- és fakanálbábukat fából, terményből vagy más anyagból. Építő, konstruáló játék 303


A gyermekek kockákból, legóból, különböző alkatrészekből, anyagokból építményeket, különféle tárgyakat alkotnak. A tapasztalatok hatására a spontán létrejövő alkotások mellett fontos helyet kap az előre elgondolt, meghatározott céllal végzett építés. A gyermekeket az alkotás öröme, a sokféleképpen összeállítható játékszer és építőelem ösztönzi a konstruálásra, „a valamit alkotásra". Az óvodapedagógus a beszerzésnél vegye figyelembe a csoport összetételét, a gyermekek egyéni sajátosságait, azt hogy a játékszerek különböző fajtái más-más fejlettségű gyermekeknek felelnek meg. Az eszközök és anyagok legyenek változatosak. A hagyományos építőkockák mellett szükség van olyan építőelemekre is, amelyek összekapcsolhatók, egymásba illeszthetők. Ezek mérete és mennyisége megfelelő legyen, hogy a gyermekek tetszetős építményeket alkothassanak. 2 - 3 - 4 éves korban: az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermekek számára az összerakosgatás és a szerkesztés örömét. Gondoskodjék arról, hogy az összeállítható játékokkal foglalkozó gyermekek nyugalmas helyet találjanak. 4 -5 - 6 -7 éves korban: a gyermekek a konstruáló, építő játékelemekből játékszereket is tudnak készíteni. Az építés, konstruálás gyakran a szerepjátékhoz kapcsolódik. Az óvodapedagógus késztesse őket arra is, hogy az elemekből a valóság tárgyaihoz vagy egyszerű modellekhez hasonlót készítsenek. A konstruálás fejlettebb fokán a gyermekek mind igényesebbekké válnak alkotásaikkal szemben. Képesek arra, hogy alkotásaikat egyéni ötleteik alapján hozzák létre és a különböző anyagokat, eszközöket kombinálják. Szabályjáték Jellemzője, hogy pontos, meghatározott szabályok szerint zajlik. A szabályok meghatározzák a játék módját, menetét. A játék jellegéből következik a szabályok pontos betartása, a szabályoknak megfelelő viselkedés. Hallgatni kell a játékvezetőre, meghatározott módon lehet segíteni egymásnak, illetve mindenkinek a saját csoportja érdekeit tanácsos szem előtt tart ania. A szabály betartása vagy megszegése különböző érzelmeket vált ki a gyermekekből, ez nagymértékben meghatározza magatartásukat, egymáshoz és a csoporthoz való viszonyukat. A szabályjátékban a gyermekek önállósága a szabály önkéntes vállalásában fejeződik ki. Ez már a gyakorló játéknál is megtalálható, bár itt még nincs enek tudatosan vállalt szabályok, a gyermekek ragaszkodnak a maguk által felállított sza304


bályokhoz. Ezt a természetes megnyilvánulást fejleszti tovább az óvodapedagógus a szabályjátékok segítségével. Megtanulják a helyes magatartás alapvető formáit: a szerénységet, mértéktartást, az eredményekre törekvést. Fejlődik közösségi érzésük és felelősségtudatuk. Az óvodapedagógus figyelmeztesse a gyermekeket a szabályok betartására, és ne marasztalja el őket. A szabályjátékok egyes fajtái a gyermekek mozgását, mások az értelmi képességeiket fejlesztik. Mozgásos szabályjátékok: testnevelési játékok, dalos és mondókás népi játékok, fogócskák, bújócskák, körjátékok, szembekötősdik, labdajátékok, mozgásos versenyjátékok. Értelmi képességet fejlesztő játékok: különböző társasjátékok, képes kirakók, dominók, kártyajátékok, nyelvi játékok. 3 - 4 éves korban: olyan szabályjátékokat alkalmazzon az óvodapedagógus, amelyek a gyermekek mozgásszükségletét elégítik ki, szabályaik egyszerűek, közel állnak a gyermekekhez, nincs benne különösebb kötöttség és nem szükséges hozzá az egész csoporttal való együttműködés sem. 4 - 5 éves korban: olyan szabályjátékok választhatók, amelyek megkívánják, hogy a győzelem elérése érdekében a gyermekek egyéni kívánságaikat egyeztessék társaik érdekében, közösen őrködjenek a szabályok betartása felett. 5 - 6 - 7 éves korban: már olyan szabályjátékok választhatók, amelyek már nagyobb ügyességet vagy nagyobb szellemi erőfeszítést igényelnek. A nagyok már képesek a bonyolultabb szabályjátékok megtanulására és gyakorlására, miközben nagy kedvvel, örömmel játsszák, figyelmeztetik egymást a szabályok betartására. Az udvari játékoknál még fokozatosabban ügyeljünk a gyermekek biztonságára, testi épségére, a szabályok betartására. (a nagyobb téri lehetőség miatt).

A játékirányítás módszerei Az óvodapedagógus biztosítsa, hogy a gyermekek saját elgondolásaikat valósíthassák meg a játékban, hogy fantáziájuk, hangulataik, érzelmeik szabadon megnyilvánulhassanak. Fontos, hogy ne avatkozzék indokolatlanul a gyermekek játékába.

305


Ezért a segítés módját és mértékét mindig a konkrét játékhelyzetnek, a csoport és az adott gyermek fejlettségének, igényének megfelelően alkalmazzon. A közbelépés csak akkor szükséges, ha a gyermekek egymást zavarják, és ha a játékszerek használata testi épségüket veszélyezteti, vagy ha a konfliktusokat a játszó csoport nem képes önállóan megoldani. Segítsen, ha a játék közben a gyermekeknek technikai tanácsra van szüksége. Segítségnyújtással fokozhatja a játékkedvüket és elmélyítheti a játékot. (SNI, HH és HHH) Vegye figyelembe a fejlődés egyéni sajátosságait is: fejlettségük különböző szintjét, aktivitásuk eltérését, érdeklődésük különbözőségeit. Az óvodapedagógus maga is tudjon és szeressen játszani. Teremtse meg a játék lehetőségeit a szabadban és az udvaron is. Legyen ott a gyermekek között. Változatos játékok szervezésével érje el, hogy a gyermekek szívesen tartózkodjanak a szabadban. Igyekezzen elérni, hogy minden gyermek szabadon és elmélyülten játsszon. Játékba integrált tanulás A gyermekek a tevékenységeik során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmények alapján tanulnak, s általuk fejlődnek. A szociális és intellektuális tanulási képességek fejlődését az óvoda felerősíti. Ennek elsődleges terepe a játék és a teljes óvodai élet. Nem fér kétség ahhoz, hogy az óvodás gyermek értelmi képessége: érzékelése, és zlelése, emlékezete, figyelme, képzelete, képszerű szemléletes gondolkodása a ját ékon keresztül fejlődik. A gyermekek örömmel és teljesen önként, spontán tanulnak. Ehhez társulnak olyan szervezett tanulási lehetőségek, mint az óvónő által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, ami a gyermek kérdésekre és válaszokra épülő ismeretszerzését is magában foglalja. A játékba integrált tanulás azt jelenti, hogy az óvónő által kezdeményezett tevékenységek a játékidőbe ékelődnek, tagolódnak, úgy, hogy nincs közben játékelrakás. A gyermekek a tevékenységek befejezése után, igényük szerint visszatérhetnek eredeti játékukhoz vagy újat kezdhetnek. Kivétel ez alól a szervezett mozgástevékenység.

306


A fejlesztés várható jellemzői óvodáskor végére Egészséges életmódra nevelés terén 

mozogjon sokat a szabadban, találjon ki játékokat,



bátran mozogjon a játékszereken, tartsa be a szabályokat,



tudja megszakítani játékát, alapszükségletei kielégítése érdekében,



játsszon szerepjátékokat, legyen tisztában saját testsémájával,



vegyen részt sétákon, kirándulásokon, tartsa be a közlekedési szabályokat,



végezzenek a szabad levegőn mozgásos, énekes szabályjátékokat,



a környezet változásaihoz (ősz, tél, tavasz nyár) tudjon alkalmazkodni játékában, az évszaknak megfelelő mozgásos játékot szervezzen önállóan,



öltözetén tudjon változtatni, a hőmérsékletnek és a szabad mozgásnak megf elelően,

Érzelmi nevelés és szocializáció terén, 

a gyengébb képességű, gátlásos gyermekek győzzék le félelmüket a játékban,



jussanak sikerélményhez az ő képességeiknek megfelelő játékfeladat megoldásával,



a nap folyamán önállóan indítsanak, kezdeményezzenek és szervezzenek játékot,



önállóan válasszák ki a szükséges eszközöket, ha a játékhoz szükséges, rendezzék át a szobát,



konfliktushelyzetekben önállóan döntsenek,



tudjanak a közös játék során együttjátszani, mások játékába bekapcsolódni,



fogadják el a játékhelyzetekből adódó alá- és fölérendeltségi viszonyokat, fogadják el társaikat,



játszanak együtt kisebb társaikkal, segítsék őket játékban,



legyenek toleránsak egymással, a szociális hátránnyal rendelkező gyerekeket fogadják el,



alakuljon ki felelősségtudatuk, közösségi érzésük,



játék közben ne zavarják egymást, tartsák tiszteletben egymás játékát,



szerepjáték során szerezzen sok tapasztalatot, ismeretet, tükrözze elképzeléseit, érzelmeit, 307




legyen önálló a játék megtervezésében, a szerepek kiválasztásában, az es zközök megválasztásában, a szabályok betartásában,



tudjon vezetni, és játszótársaikhoz alkalmazkodni,



tudjon lemondani egy-egy kedves játékszerről,

Értelmi fejlesztés terén 

szerezzen tapasztalatokat a természeti és tárgyi környezetből,



beszéljen, kérdezzen sokat, érzelmeit, élményeit, ötleteit mondja el,



korához mérten játsszon logikai játékokat, vegyen részt nyelvi játékokban, társasjátékokban,



irodalmi élményeiket szabadon, kötetlen módon dramatizálják,



készítsenek a konstruáló játékokból játékszereket, használják azt a játékukban,



legyenek igényesek saját alkotásukkal, érvényesüljön egyéni ötletük,



fogadja el a játékszabályokat és tartsa be azokat,



valósítsák meg saját elgondolásukat a játékban, fantáziájuk, hangulatuk, érzelmeik szabadon nyilvánuljon meg,



tudja a helyes magatartás alapvető formáit,



építsenek, konstruáljanak, barkácsoljanak a természetben gyűjtött eszközökkel, fantáziájuknak megfelelően.

Funkcionális eszközök a tevékenységformához: csoportszobai játékok

udvari játékok

308


o Autók, pötyik, babák, húzogatós já-

o Homokozó játék

tékok (Pl. vonat, csiga, elefánt,

o Roller, kerékpár, talicska

stb.) babaedények.

o Favárak, mókuskerék, csúszdák,

o Mozgásfejlesztő játékok (trambu-

focikapu,

homokozók,

favonat,

lin, billenő deszka, füles labdák,

egyensúlyozó gerenda, faelefánt,

billenőrács-hinta, bady roll, medve-

faló.

talp, egyensúlyozó teknő, go-go

o Hullahopp karika, gólyaláb, zsákok, kötél, gyerekméretű pancsoló

roller, stb). o Összegyűjtött kellékek (ruhák, tás-

medence, horgászjáték, labdák.

kák, övek, dobozok, üvegek stb.)

o Kosárpalánk, kosárlabda

bőrönd, takarók, jelmezek, vasutas

o Gyermekméretű kerti szerszámok,

sapkák, fejdíszek.

o Rugós játékok,

o Termények, termések, fakanalak, hurkapálca,

gombok,

gyöngyök,

csomagolópapírok, kukorica, csuhé, szalma, viasz. o Kesztyűsbábok, bábparaván, ujjbábok, síkbábok, fejdíszek, mágneses tábla, fakanálbábok, terménybábok, ujjbáb-tartó, kesztyűbáb tartó. o Fakockák,

műanyag

kockák,

edushape kockák, wesco téglák, legó, legóasztal, o Társas játékok, képességfejlesztő játékok, fűzőcske, puzzle, dupló játék. o Íráskészséget, tapintást, érzékelést, szaglást fejlesztő eszközök. o Meseláda o

309

o Színpad, - dramatizálás


5.2. Mese, vers, irodalmi nevelés •

A vers, mese nagy hatással van a kisgyermek érzelmi-, értelmi- (ezen belül beszéd, gondolkodás, emlékezet és képzelet) és szociális fejlődésére.

•

A versnek elsősorban a ritmusa, a mesének pedig a tartalma hat az érzelmeken keresztül a személyiségre. A verselés, mesélés, képeskönyv-nézegetés bensőséges kommunikációs helyzet, így a kisgyermek számára alapvető érzelmi biztonság egyszerre feltétel és eredmény.

•

A gyermek olyan tapasztalatokra, ismeretekre tesz szert, amelyeknek megszerzésére más helyzetekben nincs lehetősége.

•

Az egységes óvoda-bölcsődei csoportban a népi és az irodalmi műveknek egyaránt helye van. A helyzetek alakítását, alakulását a gyermekek pillanatnyi érzelmi állapota és ebből fakadó igényei befolyásolják elsősorban.

•

a gyermek saját vers és mesealkotása, annak mozgással vagy ábrázolással történő kombinálása – önkifejezés egyik módja

•

a népi, a klasszikus és kortárs irodalmi művek felhasználása

•

a gyermek érdeklődésére és cselekvésére, előzetes tudására, tapasztalataira épüljön az ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységrendszer.

•

elképzelés, spontaneitás

•

játék öröme, humor

•

a fejlesztés területei a beszédszervek ügyesítése, a beszédhallás, az auditív ritmus, az auditív emlékezet,

•

az anyanyelv használata áthatja az óvoda egész napi életét, ezért az anyanyelvi nevelés nem tekinthető kizárólag a foglalkozásokon megvalósítandó feladatnak.

•

tevékenység, manipuláció, eszközhasználat, játék, ábrázolás közben is ösztönözzük beszédre a gyermeket.

Cél, a nyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetésével, a helyes nyelvhas ználattal, mondatszerkesztéssel a biztonságos önkifejezés megalapozása, a korosztálynak megfelelő irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi érdeklődés felkeltése. Az óvoda fejlesztési feladatainak a család, a környezet megismeréséből kell kiindulni, és a gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül kell hatást kifejteni. 310


Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak. A beszéd és a gondolkodás egymással szoros kapcsolatban áll. Ha tehát az anyanyelvi nevelés feladatait fontosnak tartjuk és a gyermeket nyelvi fejlesztésben részesítjük (magyar, horvát), nemcsak tisztábban és jobban f og beszélni, hanem a gondolkodása is fejlődik. Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen van. Minden feladatot, minden tevékenységet áthatva s egíti a gyermek önbizalmának fejlődését, szociális kapcsolatainak kialakítását és elősegíti a gyermek zökkenőmentes iskolai tanulásának megkezdését. Az óvodapedagógusnak arra kell lehetőséget biztosítani, hogy nyugodt légkörben, életszerű helyzetekben minden gyermek beszélhessen arról, ami érdekli, ami foglalkoztatja. Az óvodapedagógus beszéde legyen érthető, egyszerű és világos. Figyeljen arra, hogy a gyermekek mindig választ kapjanak kérdéseikre. Figyeljen arra a gyermekre, amelyik beszédhibával, beszédgátlásossággal, beszédbeli elmaradással küzd. Szükség esetén kérje szakember segítségét. Feladat: 

Beszédre alkalmas nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megvalósítása.



A beszédöröm biztosítása: arra neveli a gyermeket, hogy bátran nyilatkozzanak meg, mondják el élményeiket.



Lehetőséget teremteni minden gyermeknek a folyamatos beszéd gyakorlására.



Képessé tenni a gyermeket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni.



A gyermekek szókincsének folyamatos bővítése.



A beszédszínvonal emelése olyan formában, hogy a gyermekek képesek legyenek a nyelvi kifejezés eszközeit variálni.



Beszédmegértés fejlesztése.



Beszédtechnika fejlesztése, a helyes kiejtés gyakorlása.



A gyermeki kérdések inspirálása, megválaszolása.



A beszédhibák megfelelő módszerekkel történő javítása.



A HHH adódó hátrányok kompenzálása, lemaradások pótlása, beszélgetéssel, szerepjátékkal, szituációs játékkal.

311


A mese és a vers az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését. Mindig többről szól, mint amennyit szavakkal kimond. A népi eredetű mesének erkölcsi tartalma van, belső indulatai élményeket közvetít. Erkölcsi rendszerében a jó és az igaz győz, a gonosszal és a hazuggal szemben. A mese oldja a szorongást, amelyet a nagyrészt ismeretlen világ, a feldolgozatlan indulatok váltanak ki a gyermekekből. A mese az indulatok feldolgozására, belső képteremtésre tanít. A belső képteremtés képességének kifejlődése nélkül lehetetlen az olvasóvá válás. Szükséges az is, hogy a gyermekek kézbe vegyék, nézegessék a könyveket, amelyekben kedves meséik, verseik találhatók. Így hamarosan szívesen lapozgatják majd a gyermekkönyveket óvodáskorban a képek, iskolásként az olvasással megfejthető szöveg kedvéért. A népmeséknél - nem kell szó szerint ragaszkodni az eredeti szöveghez. Ilyenkor a mese fordulataiban, stílusában, előadásmódjában, az óvodapedagógus saját személyisége nyilvánul meg. Mondókához, vershez fontosabb az alkalomszerűség, mint minden más játék, naponta bármikor elkezdhető és befejezhető. Az óvodapedagógus a mesemondás alkalmait a mesehallgatásra utaló ismétlődő szokásokkal teremtse meg. Éreztesse, hogy a mesemondás a nap lényeges eseménye. A mondóka-, vers- és mesemondás során a hangsúly a szöveget mondó, a gyermekkel játszó felnőtt kapcsolatteremtő beszédén, cselekvésein van. Az érdeklődés tárgyai elsősorban a hallgatható, utánozható szöveg és a mozgásos játék, ritkábban a szép kiállítású, részletező, felismerhető, szemnek, kéznek tetszetős képek, tárgyak, szemléltető eszközök. Az igazi meséhez csend szükséges, amelyet az óvodapedagógus erőszakos, harsány eljárások nélkül pedagógiai tapintattal, a személyi kapcsolatokat erősítő érzelmi eszközökkel teremthet meg. Részfeladat: 

A horvát nemzetiségi csoportnál az irodalom a gyermekek számára az öröm forrása, játék a beszéddel, ritmussal, rímek összecsengésével.



A népi mondókákat, verseket természetes helyzetekben beépítjük a gyermekek életébe. Megfelelő alkalmat találva, gyakran ismételgetve könnyen sajátítják el őket. 312




A népköltészetből olyan anyagot választunk, amelyek fokozzák a gyermekek fantáziáját, és lehetőséget nyújtanak az egyéni kreativitásra.



A népi mondókák a nyelvi dallam és ritmus segítségével jól felfoghatóak, s nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak a kiejtés tanulásánál. (ritmus, hangutánzás, szójátékok) Ezeknél a játékoknál nem a szó jelentése a fontos, hanem a rím és a ritmus (ujj-játékok, lovagoltatók, vigasztalók, kiszámolók...).



A népköltészet hozzájárul a nyelvi érdeklődés fenntartásához, benne örömet talál a gyermek, s kívánja az ismétlést, gyakorlást. Megismeri, és tovább ápolja ezáltal a tájnyelvet.



A mesék kiválasztásánál figyelembe vesszük a gyermek életkori sajátosságait, fejlettségi szintjüket. (Az ijesztő, félelmet keltő élményeket a hiányos nyelvismeret miatt kerüljük.)



A képeskönyvek egyszerű történetekkel igen jól szolgálják a sikeres nyelvi nevelést. Átmenetet jelentenek a gyermek számára a játékeszközök és a könyv között. Jól szolgálják a szókincs fejlesztését, a hallottakat szemléletessé és érthetővé teszik.



A tájnyelvi ejtésmód nem hiba. Sőt, kívánatos, hogy a köznyelvi ejtés és szóhasználat mellett az óvodapedagógus beszélje, és mesemondáskor használja azt a tájnyelvet, amelyet óvodásai és azok szülei beszélnek.

A cigány gyermekek már nem beszélik a cigány nyelvet. Magyar szókincsük szegényes, sokszor nem ismerik a környezetükben használt alapfogalmakat. 

A szókincsgyarapításra képolvasást, hangutánzó játékot, bábozást és rövid mese dramatizálását használjuk.



Az irodalmi anyag kiválasztásakor élünk a lehetőséggel és válogatunk a cigány népmesékből.

Helyes viselkedési szabályok A kommunikációhoz szorosan kapcsolódnak a helyes viselkedési szabályok. Ahhoz, hogy a gyermekek az élet produkálta helyzetekben mindig gyorsan és megfelelően tudjanak eligazodni, meg kell nekik tanítani a helyes viselkedés és együttélés elemi szabályait, melyeket természetes élethelyzetekben gyakorolhatnak: 

a köszönés módjára vonatkozó illemszabályok, 313




a bemutatkozással kapcsolatos illemszabályok,



megszólítás, tudakozás, kérés,



étkezés, vendégfogadás, vásárlás szabályai,



illemszabályok az udvaron,



a jó megjelenés illemszabályai,



az óvodán kívüli viselkedés, öltözködés kulturális és más intézményekben,



az ajándékozás illemszabályai.



A HHH gyermekek viselkedési szokásainak fejlesztése, elfogadhatóvá tétele.

A fejlesztés tartalma 2 - 3 - 4 éves korban A családból érkező gyermekek számára szokatlan az új környezet, az új életritmus. Az óvodapedagógus testi közelsége biztonságot nyújt a kezdeti nehéz időszakban. Egyenként ölbe véve a gyermekeket, játékos mozdulatokkal, verssel mondókázik (tapsoltató, hintáztató, ujjkiszámoló, vigasztaló mondókák). A mondókák alkalmasak arra is, hogy felkeltsék a gyermekek figyelmét az évszakok változására, a természet és az időjárás közötti összefüggésekre. A képeskönyvvel való első találkozás, kellemes együttléttel kapcsolódjon össze. A képeket bármikor kedvük szerint nézegethessék. A képekről mesélve éreztesse az óvodapedagógus a szöveg érzelmi és hangulati tartalmát. Az év folyamán 8-10 mondókát, verset ismételgessen az óvodapedagógus a gyermekekkel. Meghallgatás céljából is sokat verseljünk. 2 – 3 - 4 éves korban fontos, hogy a mese vagy elbeszélés ne legyen hosszú, a tartalma világos, a mondanivalója a gyermekhez közelálló, szerkezete egyszerű, a nyelve lendületes és képszerű legyen. Új mesére 10-12 alkalommal kerüljön sor. A mesélés időtartama 5-10 perc. 4 - 5 éves kor A középsősöknek már sokkal több tapasztalata, ismerete van, jobban látják az öszszefüggéseket, érdeklődési körük bővült, a hosszabb, bonyolultabb, elágazó szerkezetű meséket követni tudják. A valóságot határozottan elválasztják a mesétől.

314


Az óvodapedagógus a környezetről, az időjárásról, az évszakok megfigyeléséről, állatok megszemélyesítésével létrehozott mondókákból válogasson. Előadáskor ügyeljen a szövegmondásra, az állatok valódi hangjának érzékeltetésére. A legjobb költőink verseiből is válogassanak. Kapjanak helyet vidám, groteszk, humoros versek is. 2-3 kiolvasót, 6-7 verset ismételgessenek rendszeresen a gyermekek, de mondjon az óvodapedagógus sok verset szórakoztatásul is. Kerüljön sor prózai állatmesére, halmozó és láncmesékre, egyszerűbb szerkezetű tündérmesékre is. 12-14 alkalommal mondjon új mesét. A mesélés időtartama 10-15 perc. 5 - 6 - 7 éves kor A korábban megkedvelt, megtanult mondókáknak, verseknek gyakori alkalomszerű ismételgetése. A természeti jelenségekre illő mondókák mellett a társakkal való közös játékhoz tanítson az óvodapedagógus 4-5 kiszámolót, hintázó, labdázó, párválasztó, felelgetős mondókát. 15-20 magyar verset válogasson, melynek témaköre a gyermekkor élményvilágára épüljön. A sok tapasztalat következtében a mesei kettős tudat már teljesen kialakult. Ezért a nagyok megértik és élvezik a hosszabb terjedelmű, bonyolult szerkezetű, összetett mondanivalókat tartalmazó tündérmeséket, realisztikus novellaszerű meséket, a klasszikusaink által gyermekeknek írt elbeszéléseket. A mesélés időtartama ne haladja meg a 10-20 percet. Feltételek: 

az óvodapedagógus személyisége, irodalmi, pedagógiai felkészültsége,



a gyermek irodalmi fogékonysága,



tárgyi feltételek megléte (bábok, bábparaván, ruhadarabok, kiegészítők, nézegetésre alkalmas könyvek ).

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: 

Szívesen mondjon spontán módon is mondókákat, verseket, meséket.



Várja, kérje a mesemondást, a feltételek megteremtésében segítsen.



Figyelmesen, csendben hallgassa végig a mesét.



A mesekönyv képeit önállóan, hosszan nézegesse, meséljen társainak. 315




Képes legyen korának megfelelő bábelőadás cselekményének követésére.



Legyen igénye a hallott irodalmi művek újra hallgatására.



Vegyen részt dramatikus és mimetikus játékokban.



A gyermekben pozitív érzelmi viszony alakuljon ki a nemzetiség nyelve és kultúrkincsei iránt (népmesék, népköltészet, népi mondókák, kiszámolók).



Lehetőség szerint tájnyelvvel is ismerkedjen meg.



A nemzetiségi kultúrából merített meséket, verseket, mondókákat, egyéni fejlettségi szintjének megfelelően tanulja meg.



Az iskolaérettséghez szükséges szociális viselkedési formák elfogadása.

Funkcionális eszközök a tevékenységformához: 

Mesekönyvek, verses kötetek, művészeti könyvek, lapozók, Albumok a tanult mondókákról, versekről és mesékről.



Mesekuckó, puha párnák, kincsesláda, gyertyák.



Bábok, babák, paraván, dramatizációs eszközök, fejdíszek, koronák, jelmezek, anyagok.



Magnó, mese és zenekazetták, videó, Tv, videokazetták.

316


5.3. Ének, zene, énekes játékok, zenei nevelés, zenevarázs, „Veronika” zeneprojekt •

A bölcsődés korú gyermek számára a sokrétű zenei élmény átélésére, tapas ztalatszerzésre ad lehetőséget a környezet hangjainak megfigyelése, a gondozónő kellemes ének- és beszédhangja, spontán dúdolgatása, ritmusos szövegmondása, a dallam és ritmushangszerek hallgatása, megszólaltatása, a közös éneklés.

•

A gyermek életkori sajátosságaihoz, egyéni fejlettségéhez, érzelmi, hangulati állapotához igazodó, felelősséggel kiválasztott és alkalmazott játékos mondókák, gyermekdalok, népdalok és értékes zeneművek felkeltik a kisgyermek érdeklődését, formálják esztétikai érzékenységét, zenei ízlését, segítik a hagyományok megismerését és továbbélését.

•

A személyes kapcsolatban, játékhelyzetekben átélt mondókázás, éneklés, zenehallgatás pozitív érzelmeket keltenek, örömélményt, érzelmi biztonságot adnak a kisgyermeknek.

•

kiemelt szerepet kap a válogatott kortárs művészeti alkotások – zenei kreativitás fejlesztése

•

nemzeti, etnikai nevelés esetén a zenehallgatásnál figyelemmel kísérjük a gyermekek hovatartozását

•

A „Veronika zeneprojekt” zenepedagógiai segítség a különleges bánásmódot igénylő, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésében.

•

A zenélés élményt ad, ami belső összerendezettséget eredményez.

•

értékek átadása

•

szépség, harmónia, esztétikum iránti igény

•

A zenei alapképességek elsajátításának feladatai közül legfontosabb az éneklés, de a hangszeres előadásra (csörgőket, dobokat és más ritmushangszereket mi is készítünk) is figyelmet fordítunk.

•

Az óvodában a mozgással és játékkal kísért előadás és az éneklés mellett a ritmusalkotással, tempóbeli és dinamikai ellentétek, illetve fokozatos átmenetek kivitelezését is gyakoroljuk. Főbb területei a hallás (magas-mély), a ritmusérzék, éneklési készség fejlesztése, a hangszerhasználat bevezetése.

317


Célja: hogy az óvodai zenei nevelés a gyermeket élményhez juttassa. Formálja a zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Fejlődjön a gyermekek zenei hallása, ritmusérzéke, zenei emlékezete, játékos zenei alkotókedve. A gyermekdalok ritmusából fakadó harmonikus mozgás segítse elő mozgáskultúrájuk fejlődését. Az énekes gyermekjátékok sokaságával alapozzuk meg a zenei anyanyelvet. Feladat: 

A zenei anyag zömét a népi mondókák, dalos játékok adják. Amikor csak lehet énekeljen az óvodapedagógus és a gyermekek is. A felnőtt ebben is biztos támasz legyen.



A különböző zenei képességek fejlesztésével kapcsolatos feladatokat fokozatosan egymásra kell építeni.



Az ének, a zene fontos szerepet tölt be életünkben. A zene fogékonnyá tesz a „szép” befogadására, ösztönöz a „szép” létrehozására.

Részfeladat: 

Az óvodai zenei nevelés is hangsúlyozottan szolgálja a nemzetiségi nevelés feladatait. A nemzetiségek zenei kultúrkincsei visszaigazolják a nép érzéseit, örömét, bánatát és utat nyit az emberi szokások megismeréséhez. A nemzetiségek zenéjét éneklő felnőttel a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, mely megsokszorozhatja az összetartozás érzését, kötődésüket.



Nemzetiségi gyermekeink ismerjék meg a kisebbség, az anyanemzet (anyaország) kultúrájából merített dalokat, mondókákat, dalos játékokat és az ahhoz kapcsolódó népviseletet.



A horvát nemzetiségi anyagunk átadásával a gyermekeket nyelvi élményekhez, sikerekhez juttatjuk, ezáltal önbizalmukat erősítjük.



A körjátékokat, a zenehallgatás anyagát a nemzetiségi népi kultúrából választjuk. A gyermekdalok és népdalok hangkészletét, zenei nehézségét és tartalmát a gyermekek adott életkorához igazítjuk, ez erősíti a gyermekek biztonságérzetét.



A nemzetiségi ünnepekre készülve gazdagodik a szókincsük. Az énekes táncos népi gyermekjátékok átadásával a gyermekek kétnyelvi identitását szeretnénk megalapozni.

318




A zenei nevelésben a gyermekek számára a hallás, a beszéd, az ének és a mozgás egységet képeznek. Éneklés és játék közben a gyermek jól artikulálva fejezi ki magát, az óvónőt utánozva sajátítja el az anyagot, megtanulja a hangképzéssel kapcsolatos szavak helyes értelmezését (magas-mély, hangos-halk, gyors-lassú). A dallam és ritmusérzék fejlesztése igazodik az alapprogramunk feladataihoz, amelyeket a fentiekben felsoroltunk.



A cigányok zenekedvelő emberek. Ritmusérzékük jó, különösen kedvelik a táncos játékokat. Gyermekeik is hordozzák magukban ezt a képességet, készséget. Zenehallgatás anyagaként válogatunk a cigány népzenéből, cigány dalokból. Élünk a lehetőséggel és időnként felkérünk egy-egy hozzátartozót, hogy alkalmanként énekeljen, esetleg táncoljon gyermekeinknek.

Veronika zeneprojekt A „Veronika zeneprojekt” felöleli a 2-3-7 éves korú sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű és más okból akadályozott fejlődésű gyermekek személyiségfejlesztését zenepedagógiai módszerek alkalmazásával. A Veronika zenepedagógiai módszerei tapasztalatot adnak a sérültnek arról, hogy ő is képes valamilyen szinten ráhangolódni a másikra. Az élmény közvetlen hatása nehezen lemérhető, de hosszútávon bizonyítható a pozitív változás. Javul az állapota, jobban képes a környezetével együtt lenni az őt körülvevők számára elviselhetőbbé válik. A csoportban a résztvevők egymásra hangolódása, a kapott sikerélmény átélése, az a tapasztalat, hogy képes valamit csinálni, hogy képes tanulni a másiktól, hogy megvilágosodik számára egy összefüggés, hogy megengedi magának az együttzenélés örömét, ezek összessége a zenepedagógiai módszerek hatásmec hanizmusát bizonyítják. A Veronika zeneprojekt alapelvként vallja, hogy a zene erőteljes kommunikációs csatorna mindenki számára, szociális kapcsolatokat épít ki és ápol. A zenemódszer egy komplex kognitív fizikális, motorikus képességfejlesztésre, erősen hat érzelmi - emocionális területekre.

319


A zene tér a szabadságra és biztonságra, melyben a kreativitás, önkifejezés, önbecsülés egyénileg bontakozik ki. Biztosítja, hogy minden gyermek számára nyitott legyen, - így a sérült, és egészséges gyermek is bekapcsolódhat a zenei játékba a saját maga módján. Kialakít egy csoportot, melyben az összetartozás, a biztonság teremti meg az egységet közös zenei alappal. A zene – mozgás – kommunikáció segítségével lehetőséget biztosít a gyermek számára az önmagához viszonyított fejlődésre, - a kreativitásra, a szabad asszociációkra, az önbizalom és a pozitív én-kép kialakítására. Elve, A játékosság, a fokozatosság, - egyszerűtől a bonyolultig -, a sikerorientáltság, így a mozgás mindenki számára élménnyé válik. Nincs deficit, nincs megfelelési kényszer, csak oldott, derűs légkör, melyben mindenki jól érzi magát. Ebből következik a Veronika zeneprojekt hitvallása: A zene egy folyamat, amelyben mindenki megtalálja kifejezésmódját, mindenki számára azt nyújtja, amire saját individuumának szüksége van. Veronika zeneprojekt módszerei: zene, zenehallgatás, zenefeldolgozás. játék, játékosság, mozgás tánc, beszélgetés, kommunikáció, hangulatfestés szóban, képben, ritmikus hangzásgyakorlatok, testhangszerekkel és hangszerekkel, elementális drámajátékok, testkontaktus orientált mozgáspedagógiai módszerek, relaxációs gyakorlatok. Komplex készség és képességfejlesztés figyelemkoncentráció, gondolkodás, logika 320


mozgás, mozgáskultúra fejlesztése szabad és kötött formában verbális és zenei memória hallásfejlesztés ritmusérzék, egyensúly utánzó képesség, beleérző képesség térpercepció, testséma verbális és vizuális kifejezőkészség szociális érzelmek, szociális kapcsolatok kreativitás, improvizációs képességek önuralom, önbizalom, önbecsülés.

A fejlesztés tartalma 2 - 3 - 4 éves kor A zene a beszoktatás szerves része és nélkülözhetetlen segítője, mivel a dallam, a ritmus, a ritmikus mozgás pozitív hatása érzelmi feloldódást vált ki, és megnyugtatja a kisgyermeket. A játékok elsősorban kétszemélyesek (felnőtt-gyermek) illetve egyszerű mozgással kísért megszemélyesítő szerepjátékok. A dalok válogatásának szempontjai: 

hangterjedelem,



aktuális érzelmi állapot,



a játékszabályok áttekinthetősége,



a térformák és a mozgásanyag változatossága.

A mondóka a legelső költői műfaj, amivel a gyermek találkozik. Kiegyensúlyozott, derűs lesz, öröm lesz számára a közös játék. Dalanyag: 5-7

mondóka

10-14 játékdal Dalok megoszlása: sz-m

(3-4 dal)

l-sz-m

(3-4 dal)

m-r-d

(2-3 dal)

sz-m-r-d

(2 dal) 321


d-l-sz

(1 dal)

Zenehallgatás: befogadásra szoktatás. 4 - 5 éves kor Dalanyag: mondóka

4-6

12-15 játékdal műdal

3-4 Dalok megoszlása: sz-m

(2-3 dal)

l-sz-m

(2-3 dal)

m-r-d

(2-3 dal)

sz-m-r-d

(2-3 dal)

d-l-sz

(1-2 dal)

m-r-d-l

(1 dal)

Zenehallgatás: magyar és más népek dalai, könnyű kánonok és kétszólamú darabok, amit a két óvodapedagógus együtt ad elő. A dalokhoz kapcsolódó játékformák csoportos jellegűek (körjáték, szerepcserélő, sorgyarapító, párválasztó játékok). 5 - 6 - 7 éves kor A gyermekek ismerkedjenek meg új térformákkal, sor- és ügyességi játékokkal, esztétikus mozgást igénylő párjátékokkal és bonyolult mozgást igénylő játékokkal. Dalanyag: 4-6

mondóka

16-20 népdal 5-6

műdal

Dalok megoszlása: s-m

(2 dal)

l-sz-m (f)

(2 dal)

sz-m-d (l)

(1-2 dal)

m-r-d

(1-2 dal)

sz-m-r-d (f) (2-4 dal) l-sz-f-m-r-d

(6-8 dal) 322


m-r-d-l (t)

(2 dal)

m-r-d-l-sz

(2-3 dal)

r-d-l-sz

(2 dal)

Zenehallgatás: magyar és idegen népdalok énekes és hangszeres műzenei darabok.

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére 

Tudjon természetes tempóban járni, segítség nélkül tempót tartani.



Énekeljen hat hangterjedelmű dalokat, dúdolja az ismert dalokat.



Felelgetős dalokat énekeljen társával vagy a csoporttal.



Énekeljen vissza dallamot.



Különböztesse meg és reprodukálja a halk-hangos, magas-mély, gyors-lassú fogalom párokat dallamban, ritmusban.



Fejezze ki cselekvéssel a dal ritmusát, és az egyenletes lüktetést.



Tudjon egyszerű táncos mozgásokat végezni, helyes testtartással.



Törekedjen a tiszta éneklésre.



Énekeljen alkalmi dalokat ünnepkörökhöz kapcsolódva.



Ismerjen fel dallammotívum alapján, ismert dalt, különböző zörejeket, hangszerek hangjait.



Ismerjen néhány térforma alakítási lehetőséget (csigavonal, kör, hullámvonal).



Próbálkozzon dallam rögtönzéssel.



Találjon ki dallamhoz mozgást, játékot.



A horvát nyelvet is tanuló gyermekek sajátítsanak el 5-6 mondókát, és dalos játékot.



A gyermekben alakuljon ki pozitív érzelmi viszony a nemzetiség zenei kultúr ája iránt.



Életkorának és egyéni képességeinek megfelelően a kisebbség nyelvén tudja közvetíteni a megtanult dalokat, mondókákat.



Ismerje meg a helyi kisebbségi szokásokat, hagyományokat, a hozzájuk tartozó dalanyaggal és tárgyi kultúrával együtt (népviselet). 323


Néptánc „A mozgással való megismerkedést abban a korban kell elkezdeni, amikor az élmények életre szóló emlékké vésődnek a gyermekek agyában, érzelmi emlékezetében.” /Pappné V. Klára: Óvoda ének-zene foglalkozások feladatainak tervezése/ Zenei nevelésünk alapja a közös ének, ez irányítja az együttmozgást. A tánc a mozgásfejlesztés egyik eszköze. Hatására, a mozgás többszöri ismétlésére fokozódik az összerendeződés, a mozgás céltudatosabb, pontosabb, mozgástempó egyenletesebb, gyorsabb lesz. A nehezebb táncmozdulatok egyre tökéletesebb mozgást, a mozgások koordinációját követeli meg a gyermektől. Mozgás közben fejlődik az egyensúlyérzék, a mozgás rugalmassá válik. A tánc hatására ügyesebbek, hajlékonyabbak, rugalmasabbak lesznek, javul a testtartásuk, egész mozgásuk esztétikusabbá válik. Jelentős az együtt táncolás közösség erősítő hatása, hisz a gyermekeknek egymáshoz is alkalmazkodni kell. A mozgási képességek elsajátítása utánzással történik, ezért az óvodapedagógusi minta segíti a gyermeki mozgás fejlődését, tökéletesedését. Az egyenletes ismétlődő mozgás a gyermek feszültségeit oldja, a dallam pedig érzelmileg megnyugtatja. A társas együttmozgás formái (kör, páros forgó, csigavonal, stb.) a társakkal közös együttműködésre késztetnek. Nagyon fontos és motiváló a gyermek számára az esztétikus öltözet. A szöveg, a ritmus és a mozgásérzet öröm a gyermek számára. A táncnak nagyon sok személyiségfejlesztő hatása van. A legfontosabbnak tartjuk, hogy a gyermekek szeressék meg a zenét, a zenére feloldódva, önfeledten tudjanak táncolni, érzelmeiket kifejezni. A táncnak fegyelmező, de ugyanakkor serkentő ereje is van. A néptánc során gyermekeink megismerkednek a népi játékokkal, mondókákkal, a népzenével, a népi hagyományokkal, annak lépésmotívumaival. Nagyon fontos, hogy az óvodapedagógus által átadott mozgás, népdal, játék érzelmileg, lelkileg átélt legyen, vagyis élményt nyújtson. A zenében, mozgásban feloldódó, önmagát kifejező, boldog gyermek látványa a legnagyobb öröm, mely célunk, eredményünk egyaránt. A néptánc két területen zajlik

324




az egyik magyar nyelven, megelevenítve a helyi hagyományokat, Ormánsági népszokásokat



a másik horvát nyelven, ápolva a horvát településen élők hagyományőrző kultúráját.


Dobok, csörgők karácsonyi csengők, triangulum, cintányér, xilofon, rumbatök, csattogó, kasztanyetta, nyeles csörgő, csukló csörgő, csörgő dob. Nyeles fadob, kereplő, csengősor, ritmusfa, kitt-katt. Kő, stb.



Hangszínfelismerő (rázós) játék, hangszín megkülönböztetéséhez eszközök (fém, fa, üveg, porcelán,)



Zene kazetta, komolyzenei kazetták és CD-k, magnetofon, CD lejátszó.



Gyermekek és óvodapedagógusok által barkácsolt ritmushangszerek.



Kották, ének-zenei könyvek.



Népviseleti ruha (horvát), néptáncos ruhák (szoknya, alsószoknya, kötény, szalag, kalap, mellény)



Énekes játékok eszközei (szoknya, korona, fejdíszek, kalap, kendő, zsebkendő, stb),

325


5.4 Rajzolás, mintázás, kézimunka Alkotó tevékenységek •

Az öröm forrása maga a tevékenység – az érzelmek feldolgozása és kifejezése, az önkifejezés, az alkotás – nem az eredmény.

•

A gondozónő a feltételek biztosításával, az egyes technikák megmutatásával, a gyermek pillanatnyi igényeinek megfelelő technikai segítéssel, az alkotókedv ébren tartásával, a gyermek alkotásának elismerésével és megbecsülésével, megőrzésével segítheti az alkotó tevékenységek iránti érdeklődést és a személyiségfejlődésre gyakorolt hatások érvényesülését.

•

a népművészeti elemekkel, esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés

•

a gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül

•

igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására

•

Önkifejezés igénye, önálló alkotás vágya

•

Alkotó cselekvésre ösztönözve, kitágítva a játék határait, szépség, harmónia, esztétikum kiteljesítése

•

A vizuális kommunikációs képesség az ábraolvasás és ábrázolás, vagyis a forma- és színlátás, méretlátás, térlátás, a téri tájékozódás, valamint a formaábrázolás, színábrázolás, méretábrázolás és térábrázolás területeinek fejlesztésével erősödik.

•

Lényeges, hogy az SNI gyermekek minél többféle képi kifejezésmódot megtanuljanak, mert gyakran fontos önkifejezési eszközhöz jutnak. A sérült szociális-kommunikáció kompenzálására és az alkotások elkészítése örömforrást is jelent

Az ábrázoló tevékenység célja, nem maga a tevékenység során létrejövő bármiféle alkotás, annak esztétikai értéke. A cél a vizuális észlelés, emlékezet, képzelet, a vizuális gondolkodás pontosabbá, könnyedebbé tétele. A vizuális nevelés az óvodai nevelés egészét áthatja. Ezenfelül, résztevékenységnek tekinthetjük az ábrázoló tevékenységet, amely ugyanúgy alaptevékenység, mint a játék. A közvetlen környezet a spontán vizuális hatások közül a legjelentősebb, hiszen mindennapos, állandó ingert jelent. Éppen ezért fontos, hogy a gyermekeinket eszt é326


tikus, funkciójukban is szép, ugyanakkor egymással is minél inkább harmonizáló tárgyak vegyék körül. Ezek ugyanis eleve állandóan jelen vannak, így nem annyira az inger erősségével, mint inkább az inger tartósságával hatnak (pl. a természetes anyagok). A tágabb környezet is rengeteg spontán vizuális ismeretet, ingert hordoz. Ennek alakításában jóval kevesebb a szerepünk, inkább az a feladatunk, hogy kiválasszuk mindazt, amit tágabb környezetünkben érdemes arra, hogy jobban megfigyeljük, rögzítsük, emlékezetünkbe véssük. Az ábrázolás az önmegvalósítás, önkifejezés eszköze. A gyermek ízlésének, alkotóbefogadó képességének, fantáziájának, kreativitásának kibontakoztatása az esztétikai nevelést szolgálja. Festhetnek, ragaszthatnak, tépkedhetnek, vagy ollóval vághatnak (az óvodapedagógus felügyelete mellett) a gyermekek, ha kedvet éreznek hozzá. Mindig olyan technikával dolgozhatnak, amivel sikerélményhez jutnak, amivel kitudják fejezni önmagukat, ami újabb és újabb ábrázolási tevékenységre ösztönzi őket. A tevékenységeket erőltetni nem szabad, mert kedvük így elvész. A csoportban folyó munkánk során fontos, hogy ne a csoport életkorát, hanem a gyermekek fejlődési ütemét vegyük figyelembe. Cél, hogy úgy ábrázolja a gyermek a világot, ahogy ő látja és nem ahogy mi mondjuk neki. A kisebbségi alkotótevékenységek is magukban hordozzák az egyedi jelleget. A sajátos szín és formaviláguk megjelenítése segíti a kisebbséghez való pozitív viszonyulásukat, érzelmi kötődésüket. A saját tapasztalatra, élményekre támaszkodva dolgoznak a gyermekek, bár ebben a korban az utánzásos tanulás is jelentős. Vegyes csoportban igen jó példa a kisebbeknek a nagyobb, ügyesebb gyermekek munkája, viselkedése. Ebben az esetben hamarabb fedezik fel a nehezebb technikát is és bátrabban nyúlnak hozzá, mert lehetőség van az utánzásra. Az eszköztár osztott és osztatlan csoportban egyaránt a gyermekek rendelkezésére áll, csak a veszélyesebb eszközöket (tű, kalapács, szög, fúró) teszi el az óvodapedagógus zárt helyre a balesetek elkerülése érdekében. Az ábrázoló tevékenységben való részvétel az óvodapedagógus mindennapos feladata. Az óvodapedagógus feladata 

Az ábrázolási tevékenység környezetének megszervezése. 327




A megfelelő eszközök biztosítása (méretben, minőségben).

Feltételek: A megfelelő légkör megteremtése az óvodapedagógus feladata. Olyan helyzetet kell teremteni, amelyben a gyermek szabadon ismerkedhet, bármely eszközzel, azt előveheti, elteheti. Olyan légkört, amelyben szívesen, buzgón próbálkozik egyedül, természetes módon kér segítséget, ha nem boldogul, illetve szívesen kapcsolódik mindenbe, amit az óvodapedagógus kínál számára, mint lehetőséget. Elegendő idő biztosítása: a gyermek szabadidőben addig tevékenykedhet, míg kedve tartja, ha megunja elmegy, jöhet a helyére más. Az eszközök biztonságos kezelésének megtanítása. Részfeladat: A vizuális alkotás is egy lehetőség a horvát nemzetiségi hagyományok, a szókincs gazdagításához. Különböző eszközök alkalmazása sokféle lehetőséget nyújt a horvát nyelv használatára. Az alkotáshoz szükséges technikai lépéseket mindig magyarul ismertetjük. 

Az anyagok, a színek, a formák megnevezésével fejlesztjük szókincsüket.



A mintázás, formázás során megismertetjük velük a tájra jellemző egyszerű fazekas mintákat, edényformákat, ezzel is hagyományaikat ápolva.

A cigány kisebbség gyermekeinek az otthoni környezetben általában nincsenek meg a tárgyi feltételei arra, hogy ábrázoló tevékenységet folytassanak. Legtöbben úgy kerülnek az óvodába, hogy ott kapnak először kezükbe ceruzát, zsírkrétát, filctollat, festéket, ragasztót, stb. 

Meg kell ismertetnünk őket az eszközök használatával, a különböző technikákkal.



Segítenünk kell a különböző eszközök biztosításával sajátos szín és formaviláguk megjelenítését.



A szülők és nagyszülők, valamint a Cigány Kisebbségi Önkormányzat segítségével ismertetjük a gyermekekkel az etnikai kisebbséghez tartozók életkörülményeit, múltját, hagyományait, kézművességét, az esetleg még élő népi mesterségeket (teknővájás, fakanál-, szerszámnyél készítés, seprűkötés, kosárfonás,...). 328


Fejlesztés tartalma: A mi feladatunk, hogy minél sokoldalúbban ismertessük meg a gyermekekkel a szűkebb és tágabb környezetet, azért, hogy majd később önálló, gazdag fantáziával rendelkezők legyenek. Ehhez adnak segítséget az általunk ismert technikák, amelyeket új ötletekkel lehet bővíteni, változatosabbá tenni. 

Játék a vízzel, homokkal (homokba rajzolás, homokvárépítés, vízfestés télen).



Rajzolás bottal homokba, ceruzával, zsírkrétával, tollal, táblakrétával, filctollal.



Festés ujjal, tenyérrel, ecsettel, szivaccsal, szívószállal (festékfújás), pálcikával, fésűvel. Festhetünk rajzlapra, fotókartonra, csomagolópapírra, tortaalátétre, hullámpapírra, papírzacskóra, papírtányérra.



Nyomdázás ujjal, tenyérrel, zöldségekkel, terményekkel, dugókkal, falevéllel, textillel.



Mintázás plasztilinnel, só-liszt gyurmával, tésztával.



Egyéb technikák: tépés, vágás, ragasztás, mozaikkészítés, (papír, termény, kavics, tészta), kollázs-montázs, terménykép készítés, textilkép készítés, f onalkép készítés, karcolás, díszítő munkák, hajtogatás, ajándékkészítés, varrás, gyöngyfűzés, szövés, fonás, gipszöntés, bábkészítés (zacskó, fakanál, termény).

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére: 

Bátrabbak, ötletesebbek az építésben, a téralakításban.



Képesek legyenek a tárgyak térbeli kiterjedésének tapasztalati felismerésére, főbb formai jellemzők megnevezésére.



Képkialakításaikban egyéni módon jelezni tudják az elemi térviszonyokat. Élményeik, elképzeléseik, képzeteik megjelenítésében többnyire biztonságosan használják a képi kifejezés változatos eszközeit.



Formaábrázolásuk változatos legyen, képesek legyenek hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztető jegyeket, jellemző formákat (pl. fiú, lány, nyuszi, stb.). Próbálkozzanak az egyszerűbb mozgások jelzésével is.



Legyen véleménye saját és társai műveiről.



Tudjanak formákat mintázni elképzeléseik és megfigyeléseik alapján.



Önállóan és csoportmunkában készítsenek egyszerű játékokat, kellékeket. 329




Fokozott önállósággal alkalmazzák a megismert technikákat.



Rendelkezzenek helyes ceruzafogással.



Rendelkezzenek koordinált szem- és kézmozgással.



Életkorának és egyéni képességeinek megfelelően rendelkezzen olyan szókinccsel (anyagok, eszközök, egyszerű munkafolyamatok megnevezése,), amely lehetővé teszi, hogy tevékenységét a kisebbség nyelvén is közvetíteni tudja.



Ismerje meg a helyi nemzetiségi tárgyi kultúra értékeit, s tanulja meg tisztelni, megbecsülni ezen értékeket (szövés, fonás, népviselet.).


Ecsetek, rajzlapok, írólapok, színes ceruza, zsírkréta.



Homok, víz, ágak, kavicsok, levelek, csigaházak, kagylók, ragasztópisztoly.



Természetes anyagok: termések, magvak, dióhéj, csuhé, kukoricacsuta, nád, szalmaszál, stb.



Fonalak, anyagok, bőrök, nagyméretű dobozok, gyufás dobozok, dugók, újságpapír.



Olló, kés, sablonok, tű, cérna, hímzőfonal, gombok, gyöngyök, tollak, botok.



Képzőművészeti könyvek, barkácskönyvek, szakkönyvek.



Stb.

5.5. Mozgás 

Csecsemő- és kisgyermekkorban a mozgás alapvető formái alakulnak ki, fejlődnek. A mozgásigény rendkívül nagy, az egészséges gyermek örömmel gyakorolja a mozgást.



Mind a szobában, mind az udvaron biztosítjuk a gyermekek számára a nagyobb mozgásteret, mozgásfejlesztő játékokat, melyek használata során gyakorolják a gyermekek az egyes mozgásformákat, fejlődik mozgáskoordinációjuk, harmonikussá válik a mozgásuk.



A játékeszközök szerepe az érdeklődés felkeltése, a mozgás aktivitás fenntartása. Csecsemőknek olyan játszóhelyet kell biztosítani, amely védett, de elegendő hely áll rendelkezésre, pl.: hempergő, elkerített szobasarok.

330




A nagymozgásos játékokra a szabadban, udvaron, teraszon több lehetőség adott, mint szobában. A szobai játékok sokféleségük folytán a kéz finommozgását és a nagymozgásokat is fejlesztik. A szobában is szükségesek nagymozgásos játékok. Az önállósági törekvések támogatása során a gondozási műveletekben való aktív részvétel a praktikus mozgások gyakorlására, finomítására ad lehetőséget.

•

hozzájárul a harmonikus, összerendezett fegyelmezett nagy és kismozgások alakulásához

•

fontos a társra figyelés

•

mozgásra - az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve - minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani

•

fokozott mozgásigény kielégítése

•

Szabálytudat elősegítése

•

Önállóság, magabiztosság kialakítása

•

felelősségérzet

•

A kognitív funkciók terén a mozgásos játékok felidézésével fejlődik a gyermekek vizuális memóriája; a testrészek és téri irányok megismerésével, megnevezésével fejlődik térészlelésük, gyarapodik szókincsük; a megnevezett, látott és elvégzett cselekvések, mozgások elősegítik a különböző észlelési területek integrációját és a fogalomalkotás fejlődését.

•

A mozgás hatással van a szociális képességek fejlődésére azzal, hogy saját testének és mozgásos képességeinek megismerésével fejlődik a gyermek éntudata.

A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. A gyermek mozgásának fejlettsége képet ad általános fejlettségi szintjéről, a fejlődés tempójáról. Programunkban alapvető szerepe van a mozgásfejlődés folyamatos nyomon követésének, megsegítésének. A járás megtanulása után kiszélesednek a gyermek mozgáslehetőségei, ezáltal gazdagodnak tapasztalatai. Folyamatos gyakorlás során mozgása fejlődik, minőségi változáson megy keresztül. Ezek a változások a gyermek egésznapi tevékenységében megfigyelhetők. A mozgás az óvodáskor egész időszakában jelentős szerepet tölt be, a 2-3-7 éves gyermek fejlődésében. Ebben az életkorban a gyermekek leginkább a mozgás, a tevékenység által szereznek információt környezetükből. 331


A mozgásfejlesztés a nagymozgástól kezdve a finommotoros manipulációig mindent magába foglal és az egész személyiség fejlődését elősegíti. Kedvezően befolyásolja az értelmi és a szociális képességek alakulását is. A mozgásos tevékenységek anyagába beépítve jelennek meg a preventív testtartást javító és lábboltozat erősítő gyakorlatok, valamint a mozgáskotta is. Ez a mozgás a mozgáskoordináció, ritmusérzék, egyensúlyérzék fejlesztésének speciális eszköze.

Mozgáskotta program Intézményünk rendelkezik a „MOZGÁSKOTTA” programjával és ahhoz kapcsolódó eszközrendszerrel. A mozgáskotta módszer a gyermekközpontú módszertani kutatások legújabb eredményeként egy olyan tervszerű és hatékony eszköz, amely a kisgyermekkor testi és pszichológiai sajátosságaihoz alkalmazkodva játékos módon fejleszti a gyermekek testi és értelmi képességeit. Alkalmas arra, hogy a mozgás és a sport a mindennapok meghatározó élményévé váljon. Ebben a programban a személyiség komplex fejlesztése ugyanolyan hangsúllyal szerepel, mint maga a konkrét mozgásteljesítmény. A módszer gyakorlatában az érzelmek, az ismeretek, a figyelem, a gondolkodás, az emlékezet, mint a mozgásos tevékenység pszichológiai alapjai legalább akkora jelentőséggel bírnak, mint maga a kivitel. Az eszközök szín- és formagazdagsága, cél szerinti variálhatósága, figyelem az emlékezet fejlesztését, az ideg-izom kapcsolatok kiépítését a térben folyamatosan jelen levő, vizuálisan követhető mozgáskotta bizt osítja. Hatása az értelmi képességek fejlődésére 

A mozgásos játékok, gyakorlatok, téri helyzetek felidézésével fejlődik a gyermekek vizuális memóriája.



A testrészek, téri irányok, formák bemozgásával, megismerésével, megnevezésével bővülnek a térről való ismereteik, fejlődik térészlelésük, gyarapodik szókincsük.



A megnevezett, látott és elvégzett cselekvések, mozgások elősegítik a különböző észlelési területek integrációját a keresztcsatornák és a fogalomalkotás fejlődését is.

332


Hatása a szociális képességek fejlődésére 

A saját testének és mozgásos képességeinek a megismerése segíti az „én tudat” fejlődését a „szociális én” erősödését.



A közös, örömmel végzett mozgás közben társas kapcsolataik kiszélesednek. A társakhoz való alkalmazkodás közben fejlődik önuralmuk, együttműködő és tolerancia képességük. Lehetőségük nyílik különböző viselkedési minták tanulására.



A mozgásos versengések során átélik a sikert és a kudarcot egyaránt. Így tanulják meg ezek kezelését, elviselését.

Mozgás Programunkban a mozgáson keresztül pedagógiai, pszichológiai feladatokat egyaránt megvalósítunk. Feladatunk - a nagymozgások, szem-kéz-láb koordináció egyensúlyérzék, finommotorika fejlesztése -, hogy természetesen építsük be a mozgásba. Célja: a gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékosan. Cél továbbá a gyermekek tájékozódásának alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve. Feladatai 

A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése.



A rendszeres mozgással egy egészséges életvitel kialakítása.



A mozgástapasztalatok bővítése, sok gyakorlással a mozgáskészség alakítása.



A testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése (kondicionális, koordinációs).



A mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és a szociális képességek fejlesztése.

Részfeladat:

333




A horvát nemzetiségi csoportnál a testnevelés lehetőséget nyújt a mozgásformák, testrészek, eszközök, tornaszerek ismétlődő megnevezésére, az egyszerű utasítások megértésére, a természet adta lehetőségek kiaknázására.



Ezáltal is nyelvi ismereteket nyújtunk a gyermekeknek (szókincs fejlesztés, beszédértés, nyelvhasználat, térbeli relációk használata,).



A cigánygyermekek hiányos táplálkozása, az egészségtelen, zsúfolt lakáskörülményeik miatt általában fejletlenebbek a hasonló korú társaiknál. Állóképességük gyengébb, de ügyesek, mozgékonyak. Sok segítséggel, biztatással, a fokozatosság elvének betartásával vonhatók be a közös tevékenységbe.



A HHH gyermekek sok segítségadással, biztatással a fokozatosság elvével vonhatók be a közös tevékenységbe.

A mozgás sokoldalú tevékenység és feladatrendszere az egész óvodai életet átszövi. A testnevelési foglalkozásokon túl jelen van a szabad játékban, a környezeti és es ztétikai nevelés, valamint a gondozási és önkiszolgáló tevékenységekben is. A kiemelt mozgásfejlesztés két területen valósul meg: 

A szabad játékban - a gyermekek spontán, természetes mozgása közben.



A testnevelési foglalkozásokon és a mindennapi testnevelésben.

Mozgásfejlesztés a szabad játékban Az óvodába kerülő egészséges gyermekek szeretnek futkározni, csúszni-mászni, mozogni. Az őket körülvevő felnőttek szemléletétől és a megfelelő feltételek megteremtésétől függ, hogy megmarad-e természetes mozgáskedvük. Feladat: 

Megőrizzük, ha szükséges keltsük fel a mozgáskedvet és tudatosan építsünk rá.



Megfelelő motiváció, a biztonságos környezet, a mozgásos tevékenységek pozitív megerősítése, a szükséges és elégséges szabályok megtanítása.



A gyermekek napirendjét úgy kell kialakítani, hogy egész nap biztosítsunk számukra megfelelő helyet és eszközöket a csoportszobában és az udvaron egyaránt.

334




Az eszközök és a tevékenységek kiválasztásánál a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez és a csoport összetételéhez igazodjunk.

A 2-3-4 éveseknél a természetes nagymozgások fejlődését kívánjuk segíteni. Inkább bújáshoz, csúszáshoz, mászáshoz szükséges eszközöket kell biztosítanunk a csoportszobában is (ez lehet pl. pad, tornaszőnyeg, asztal, tunel egy-egy eleme, stb.). Ebben az életkorban a gyermekek gyakran kezdeményeznek csúszó-mászó-bújó játékokat. 4-5 éves korban nagyobb hangsúlyt kap a szem-kéz, szem-láb koordináció és az egyensúlyérzék fejlesztése. A szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztését szolgálják a különböző célba dobó játékok, ugróiskola, ugrókötelezés, valamint a barkácsolós manipulációs tevékenységek is. Az egyensúly fejlesztése a szabad játékban leginkább a hintázó, ringató, pörgő mozgások közben történik. Erre a célra nagyon jól felhasználhatók a hinták, Body-Roll hengerek, a nagy fizikoterápiás labdák, a füles labdák, az ugróasztal, a lépegetők, az elefánttalp, a billenő forgó korong. 5-6-7 éves korban a finommotorika fejlesztésére kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni. A játékban nagyon sok lehetőség nyílik ennek a spontán fejlesztésére, pl. ábrázolási technikák gyakorlása: vágás, tépés, varrás, apró gyöngyök fűzése, kicsi elemekből építés, konstruálás, babaöltöztetés, barkácsolás, stb. Ezekhez a tevékenységekhez a helyet a csoportszoba rendszeres átrendezésével tudjuk biztosítani. Ha lehetőségünk van rá, használjuk fel mozgásos tevékenységekre a csoporthoz tartozó kisebb helyiségeket is (öltöző), természetesen csak akkor, ha a gyermekek felügyelete itt is biztosított. Óvodapedagógusi felügyelet mellett a sokoldalú mozgásfejlődést segítő felszerelések és eszközök mindig a gyermekek rendelkezésére állnak. A szabad játéktevékenységben célunk az, hogy minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb tevékenységet.

335


A gyermek mozgásigénye különböző. Nagyon fontos, hogy a nagyobb, aktívabb mozgást igénylő és a nyugodt tevékenységet kedvelő gyermekek megtanuljanak egymáshoz alkalmazkodni, tartsák tiszteletben egymást. Ehhez elengedhetetlen bizonyos alapvető szabályok megtanítása, betartatása. A megfelelő, nem túl sok szabályozásra a gyermekeknek is szükségük van. Ezek alapján, ehhez igazodva mérik be kompetencia határaikat. Meggyőződésünk, hogy a kellemes légkörben, jól szervezett mozgásos tevékenys égekben a gyermekek örömmel vesznek részt. A rendszeres mozgás során fejlődnek pszichikai, testi, értelmi, és szociális képességeik, ezek eredményeként egészségesebbek lesznek.

A mozgásfejlesztés a testnevelési foglalkozásokon és a mindennapi testneveléseken A testnevelési foglalkozások anyaga az atlétika, torna, játék jellegű főbb gyakorlatokból tevődik össze. A játékot, a játékosságot alapvető eszközként értelmezzük és alkalmazzuk a testnevelésben. A játék egy foglalkozáson belül sokszor megjelenik a feladattól függően hol, mint eszköz, hol, mint cél. A testnevelési foglalkozások során alkalmat teremtünk a speciális gyakorlatok beikt atásával a testalkati deformitások megelőzésére is. (lábboltozat erősítés, gerinctorna). A testnevelési anyag éves elrendezésénél a didaktikai és pszichológiai szempontok mellett jó, ha gondolunk helyi adottságokra és az időjárás változásaira is. A foglalkozások bevezetésénél mindig lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a gyermekek egyéni tempójuknak megfelelően sokat gyakorolhassák a különböző mozgásokat. A különböző nehézségű differenciált feladatok adásával segítsük elő, hogy minden gyermek megtalálja a képességeinek legmegfelelőbb mozgásos feladatokat. A foglalkozásokba beépíthető a mozgáskotta program egyes eleme, de önálló programként is alkalmazható. A foglalkozási vázlatok szabadon módosíthatóak a gyermekek sajátosságainak, a helyi szokásoknak, és az óvodapedagógus egyéni stílusának megfelelően. A mozgáskotta módszer egy olyan tervszerű és hatékony eszközt kínál, amely a kisgyermekkor testi és pszichológiai sajátosságaihoz alkalmazkodva, játékos módon 336


fejleszti a gyermekek testi és értelmi képességeit. Olyan gyermekeknek is élvezetes és hasznos fejlesztési alternatívát kínál, akik a megszokott mozgásoktatásban kevésbé jeleskednek. Javul a gyermekek állóképessége, arányosan fejlődik izomzatuk, látványosan fejlődik mozgáskoordinációjuk, javul a testtartásuk, és nő az ellenálló képességük. A foglalkozások szervezésénél az is fontos szempont, hogy a gyermekek a legkevesebb várakozási idővel folyamatosan mozogjanak. Ehhez az együttes foglalkoztatási formát javasoljuk.

Programunkban az óvodai testnevelés szerves része a mindennapi, frissítő torna is. Ezt minden korcsoportban 10-20 perces időtartammal szervezzük meg. Ha lehetőség van rá, megfelelő időben, ruházatban ezt is a szabadban, jó levegőn tartsuk. Az örömmel, jó hangulatban végzett játékok jó lehetőséget nyújtanak a fejlesztő program egy-egy feladatának megvalósításához, társas kapcsolatok alakulásához is (pl. futó-fogó játékokkal a nagymozgások és tér észlelések fejlesztése, stb.). A mozgásfejlesztésben meghatározó 

A spontán érzelmi motivációkra építsünk, az egyéni fejlettséget figyelembe véve.



Jó hangulatban teljenek, ne hajtsuk túl a versengést!



Biztosítsuk a gyermekek megfelelő terhelését az aktivitási szintek változtatásával.

A mozgásfejlesztésnél ezen kívül előtérbe kerül: 

Az egyensúlyérzék fejlesztése, pl. különböző mozgások végzése emelt felületen, forgások, fordulatok, testhelyzetváltozások, futás közbeni megállások.



Szem-kéz, szem-láb koordinációt fejlesztő gyakorlatok (pl. babzsák feldobása, elkapása, célba dobás,), egyensúlyozó járás létra fokai között, célbaugrás, labdagyakorlatok.



A testséma fejlesztő programból kiemelt helyet kap az oldaliság tanítása. A kicsiknél még csak az „egyik-másik” megkülönböztetését használjuk, majd később a „jobb-bal” kifejezéseket, a csuklójukon lévő jelhez igazodva.

337



Sajátítsa el a természetes mozgások elemeit (kúszás, mászás, ülés, állás, nyakizom erősítés, járás, futás.).



Tegyen különbséget harmonikus összerendezett járás, futás tevékenységben.



Ismerje a vezérszavakat, cselekedjen a hallottak szerint.



Tartsa be és kövesse az adott szabályokat.



Mozgás közben tudjon irányt változtatni, jobbra-balra-hátra fordulatot tenni, az irányok megnevezésével.



Legyen képes sor- és köralkotásra.



Egyensúlyozzon különböző szereken, egy lábon, két lábon, emelt magasságban is.



Tudjon fél és páros lábon szökdelni.



Tudjon átugrani kisebb akadályokat.



Tudjon labdát dobni, megfogni, gurítani, célozni vele.



A mozgásokban legyen kitartó.



Tanuljon meg tájékozódni kommunikációs helyzetekben, melyek a mozgástevékenységre vonatkoznak (utasítások megértése, teljesítése, szerepvállalás, kérdés-felelet,).

A mozgások közben nagy figyelmet fordítsunk a balesetek megelőzésére, elkerülés ére (pl. biztonságos eszközök, felszerelések, szabályok betartatása). Funkcionális eszközök a tevékenységformához 

Mozgáskotta (kottalapok jobb-bal-párosláb, szimbólumos lapok, dobogók, gerendák, szimbólumos-színes marokzsákok).



Kicsi és nagy labdák, tornabotok, tornakarikák (kis és nagy), tüskelabdák, ejtőernyő, tunel (cső), kendők, kötél, szalagok, ugráló kötél, fapogácsák, babzsák, zsákok, gördeszka, Wesco tégla.



Tornaszőnyegek, padok, bordásfalak, zsámoly, szekrény, Geiswald fal, badyroll hengerek, trambulin, gólyaláb, medvetalp, billenő rács, egyensúlyozó korong, go-go roller, stb



Kerékpár, roller, hullahopp karika, kosárpalánk, betonozott terület a levegőn való mozgáshoz.

338


5.6. A külső világ tevékeny megismerése •

Ezek a tevékenységek a környezet szépségéről való gondoskodáshoz kapcsolódnak (Pl: csoportszoba díszítés, virágok, stb).

•

Az öröm forrásai az együttesség, a közös munkálkodás és a tevékenység fontosságának, hasznosságának átélése.

•

A gyermekek bármikor bekapcsolódhatnak, és bármikor kiléphetnek, az önkéntesség nagyon fontos, a tevékenykedés nem lehet feladat.

•

Az egyes tevékenységek fejlesztik az ízlést, a hétköznapi élet esztétikuma iránti igényességet, a mások felé fordulást, mások igényeinek figyelembe vételét és az empátiát.

•

Felhívja a figyelmet a családi és a tárgyi kultúra értékeire

•

Kreativitás fejlesztése

•

Az óvodapedagógus segítse elő a gyermekek önálló vélemény alkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában

•

Széles lehetőségek biztosítása a közvetlen környezet megismerésében

•

A tevékenységek a felfedezés iránti vágyra, kíváncsiságra, motivációra alapozva tervezettek.

•

Sokszínű érdekes izgalmas tevékenységrendszer biztosítása

•

A családdal, természettel kapcsolatos információk tudatosítása, feldolgozása, rendszerezése nagyon fontos feladat. A gyermekeknél a sérülés-specifikus szempontok figyelembevétele a csoportszobában, a gyermekek által is látogatott helyiségekben segítik a munkafolyamatok problémamentes elsajátítását.

A környezet megismerése A környezet megismerésére nevelés célja, hogy a gyermekek életkoruknak megfelelő szinten minél több tapasztalatot szerezzenek (mozgásos és érzékszervi) tevékenységeken keresztül az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Ez azért szükséges, hogy teljes biztonsággal tájékozódjanak és igazodjanak el környezetükben. A gyermek tapasztalataira, élményeire támaszkodva kell új ismereteket nyújtani, illetve a meglévőket mélyíteni, rendezni. Közben építünk a gyermek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára, érzelmeire, megismerési vágyára. 339


A környezet megismerése során kialakulnak a gyermekekben a kultúrált, biztonságos életvitel szokásai, az elfogadott viselkedési formák, az érzelmi és erkölcsi viszonyok. A környezet minél átfogóbb megismerése azért is szükséges, mert általa közvetítjük az egyetemes, a nemzeti kultúra értékeit, hagyományait, az Ormánságra jellemző néphagyományokat. Hagyományok által őrizhetjük meg a tudást, a tapasztalatokat, melyeket elődeink felhalmoztak. Felfedezzük az óvodánk közvetlen környezetében található arborétum növény és madárvilágát. Az óvodapedagógus a témák válogatása közben a lakóhely, a környezet sajátoss ágaihoz igazodjon. A környezet, a külső világ megismerése fontos a 2-3-7 éves korosztály számára. Hangsúlyt kap a környezeti megismerés, mely áthatja a gyermekek életét, az óvodai tevékenységek egészét. A környezet megismerésének témakörei: A környezet megismerésére nevelés témái, kevésbé behatároltak, s ezáltal tartalmi és módszertani ötletek kipróbálására nyújtanak lehetőséget. A spontán játékhoz kapcsolódva, az önkiszolgáló tevékenységbe építve, az óvodapedagógussal történő beszélgetés során, séta, kirándulás, udvari tevékenység közben legalább olyan hat ékonyságot érhetünk el, mint a tudatos kezdeményezéseken, foglalkozásokon. a) Társadalmi környezettel foglalkozó témakörök b) Természeti környezettel foglalkozó témakörök a) A társadalmi környezettel foglalkozó témakörök tartalmazzák a gyermeket közvetlenül körülvevő világ legfontosabb jelenségeit: 

Az óvodai élet rendje, az óvoda dolgozóinak munkája, a munkájuk haszna, értelme.



Az otthonnal, a családdal kapcsolatos legfontosabb ismeretek, élmények.



Az óvoda környékének objektumai: udvar, kert, játszótér, utca, a közlekedés és szabályai.



Az óvoda környezetének főbb nevezetességei: Arborétum, Múzeum látogatás (kiállítások megtekintése), Könyvtár (ismerkedés a könyvekkel,), Játszóterek (önfeledt szórakozás), Mentőállomás (életmentési ismeretek szerzése), Posta

340


(küldemények helyének megismerése), Pékség (a kenyér megszületése), Boltok látogatása (ismeretek szerzése, viselkedési illemszabályok tanulása) 

Első osztályos iskolások élete.



A testükkel kapcsolatos elemi ismeretek, legalapvetőbb egészségügyi szokások, szabályok.

b) A természeti környezettel foglalkozó témakörök a gyermekek számára érdekes és vonzó jelenségekkel, ismeretekkel foglalkoznak. 

Ismertebb növények, zöldségfélék, gyümölcsök, és ezek gondozása.



A legfontosabb ház körüli és vadon élő állatok életmódja, haszna.



Az évszakok jellemzői, az időjárás és alkalmazkodás összefüggése, sajátosságai.



Az ember munkája a természetben.



Madarak, halak, vadon élő kisállatok megfigyelése.

Az óvodapedagógus a témák válogatása közben a lakóhely, lakó környezet sajátosságaihoz igazodjon. A gyermekek az őket közvetlenül körülvevő világot érzékeljék elsősorban. Nem elvont ismereteket kell a gyermekekbe sulykolni, hanem környezetüket kell velük megismertetni, megszerettetni, felkelteni kíváncsiságukat és megismerési vágyukat. Az óvodai tanulási folyamat a gyermek számára legyen érdekes, jó példa. A gyermeket alkalmassá kell tenni a megfigyelésre, elsősorban látni kell megtanítani. A folyamatos és alkalmi megfigyelésekkel lehetővé tehetjük a gyermekek számára, hogy maguk fedezzék fel a környezetüket. Az óvodapedagógus arra törekedjen, hogy amit csak lehet, a helyszínen, a természetben, élőben figyeltessen és tapasztaltasson meg a gyermekekkel.

A környezet megismerésében a néphagyományok megőrzésének feladatai. Meg kell őriznünk nemzeti öntudatunkat, népünk kultúráját és néphagyományait. Óvodai nevelőmunkánk során az ismeretek közvetítésével, a közösen átélt élményekkel tudjuk megalapozni a természetes műveltséget, a nemzeti és népi hagyományok ápolását, továbbvitelét. Elsősorban a családra, szűkebb társadalmi környezetre támaszkodva tudja az óvoda ezt a feladatát megvalósítani. Az óvoda környeze341


te tükrözze a kisebbség kultúráját, a kisebbség életmódját, szokásait, hagyományait és tárgyi emlékeit. Fontosnak tartjuk, hogy a közösségünkre jellemző hagyományokat elevenítsük fel, pl. szüreti bál, búzacsíráztatás, Borbála nap, advent, betlehemezés, karácsonyi gyertyagyújtás, mézeskalácssütés, farsang , tojásfestés, locsolkodás, májusfa állítás, májusfa döntés és kitáncolás, pünkösdölő, stb. A „jeles napok” a különböző évszakok változásához, egyházi ünnepekhez kapcsolódó hagyományok ápolását fontos feladatnak tartjuk. A vallási alapokon nyugvó ünnepek megtartásakor elsősorban a családias, meghitt jellegét erősítjük a gyermekekben, tiszteletben tartva a családok ideológiai hovatartozását. A hagyományápolásban figyelembe kell venni, hogy mely nemzetiségű, etnikumú családokból jönnek óvodásaink. Annál színesebb lesz az óvoda, a város közösségi élete, minél mélyebben megismerik és elfogadják egymás kultúráját, ezáltal gazdagodnak ismereteik és fejlődik erkölcsi érzésük.

Környezet- és természetvédelmi feladatok A természet megismerésével a természet szeretetét, a természet tisztaságának, szépségének védelmét alapozzuk meg a gyermekekben. Az a gyermek, aki megismeri, megbarátkozik a természet szépségeivel, törvényszerűségeivel, a természeti folyamatok kölcsönhatásaival, később természetes módon védi is ezeket az értékeket. Óvodáskor végére kialakulnak a gyermek alapvető személyiségjegyei, ezért fontos feladatunk ebben az életkorban a napi életet is átható, tudatos természetszeretetre nevelés. Törekedjünk arra, hogy a gyermeket olyan hatások érjék, amelyek környezetük felf edezésére, a rácsodálkozásra ösztönzi őket. Ehhez arra van szükség, hogy nyugodt, békés körülmények között módja legyen szemlélődni az őt körülvevő világ rejtelmeiben, s minden érzékével megtapasztalhassa azt (úgy, hogy se a természetben, se önmagában ne tegyen kárt!). Hívjuk fel a figyelmét arra, hogy a természet látszólagos nyugalma mögött folyamatos változás rejlik. Nem szabad úgy tenni, mintha nem léteznének veszélyek, hanem azt kell megtanítani, hogyan tudjuk elkerülni azokat, hogyan tudunk védekezni ellenük.

342


Az óvodapedagógusnak a környezet és természetvédelem megalapozásában fontos szerepe van. 

A csoportszobában egy nyugodt, elmélyülésre alkalmas részében kialakíthat élő természetsarkot, ahol a gyermekekkel közösen gyűjtött terményeket, terméseket, kavicsokat, kagylókat elhelyezhetik. Ide kerülhetnek a gyermekek által gondozott növények is.



Részt vehetnek az udvar gondozásában (levélsöprés, locsolás, hólapátolás, szemétgyűjtés, stb.), a virágok megfigyelésében.



Az óvodapedagógusnak a kirándulások, séták alkalmával ismernie kell a helyszínt, ahova a gyermekekkel megy (balesetvédelem, tudatos felkészülés). Legyen egy olyan hely, ahová többször, különböző évszakokban is ellátogathatnak. Ilyenkor fel kell hívni a gyermekek figyelmét, hogy viselkedésükkel ne zavarják az élővilág nyugalmát (ne szemeteljenek, ne hangoskodjanak, ne törjenek le ágakat, ne szedjék le a védett virágokat, bogyókat), ebben a felnőtteknek kell példát mutatni. Ezek az alkalmak lehetőséget nyújtanak arra, hogy a gyermekekben felkeltsük a természet iránti érzékenységet. Vegyenek részt az elemi természetvédelmi tevékenységekben, mint a téli madárvédelem, az élőlények óvása.

A környezet megismerésében valósul meg komplex módon a hagyományos nevelési területek minden feladata (anyanyelvi-, irodalmi-, zenei-, matematikai-, vizuális nevelés) a természetes gyermeki megnyilvánulások eszközével. Környezeti nevelés szempontjából fontos kiemelni a következőket: 

A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat.



Az életkornak, fejlettségnek megfelelő tájékozódás történjen az őket körülvevő természeti, társadalmi és tárgyi környezetről.



Érzelmi és értelmi erők fejlesztése mellett a társakkal való kapcsolat építése, valamint a nyelvi kifejezőképesség is fontos.



Fontos a szülőföldhöz, a nemzeti kultúra hagyományaihoz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása.



A kisebbség kultúrájának, szokásaik, használati tárgyaik (cigány kézművesség pl. kosárfonás, seprű kötés, teknő faragás, stb.; horvát szőttesek, hímzések, nádvágás, nád feldolgozása - nádpadló, stb.,) megismerése. 343




Különböző nevelési területek szoros kapcsolatban működnek.



A gyermekek játékaiban is megjelenik a környezet megismerésére nevelés.



Megismerkednek a természetvédelemmel.



Próbálják a szülőket is bevonni a környezeti nevelésbe.

Részfeladat 

A horvát nemzetiségi csoportnál feladatunk, hogy a környezetünk tárgyairól, dolgairól, jelenségeiről tapasztaláson keresztül ismerkedjenek meg a gyermekek (cselekedtetés, élmények).



Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek számára a kutatás, felfedezés örömét egyszerű munkafolyamatokon, jelenségek megfigyelésén át biztosítsuk.



A témaválasztásnál figyelembe vesszük a gyermekek szűkebb és tágabb környezetét, és érdeklődésük irányát. A nyelvi feladatok megfelelnek a gyermekek egyéni, ill. életkori sajátosságának.



A cigány gyermekek természet közelben élnek. Ismerik a tűz, víz, az időjárás hatását, a növényeket, a természetben élő állatokat. Építünk a cigány gyermekek ismeretére, amikor csak lehet.



Sok tapasztalattal, ismerettel rendelkeznek, amelyet a gyűjtögető utakon szereztek szüleiktől, nagyszüleiktől (gombák, gyógynövények). Kirándulásaink alkalmával megismerik az ehető terméseket (pl. kökény, som, szeder, hecsedli,).

A témák feldolgozása, módszerei A témák feldolgozása során alkalmazkodnunk kell a gyermekek életkori sajátosságaihoz, az adott életkorban éppen fejlődő funkciókhoz, nemzeti és etnikai hovatartozáshoz, szem előtt tartva azt az elvet, hogy az óvodai tanulás csak tevékenységeken keresztül valósulhat meg. A foglalkozások anyaga vegyes életkorú csoportban minden gyermek számára azonos, a differenciálás a megoldás módjában és az elvárásban van. Az óvodapedagógus joga és feladata, hogy csoportja ismeretében adott témakörben és szituációban a kötött, vagy kötetlen foglalkozás lehetőségét választja-e.

344


A kötött foglalkozás választása esetén is törekedni kell a kötetlenség, az oldott cs aládias légkör megvalósítására. Elsősorban 6-7 éves életkorban szükség van alkalmanként kötött foglalkozásra. Itt mód nyílik a gyermekek ismereteinek, tapasztalatainak rendezésére, rendszerezés ére, gyarapítására, valamint jelzést kaphat az óvodapedagógus a gyermek biztos tudásáról, fejlettségéről. (pl. évszakok összehasonlítása, állatok élőhely szerinti csoportosítása). A kötött és kötetlen foglalkozást egyaránt hassa át a játékosság, az élményt adó oldott légkörben zajló cselekvés. Az óvodapedagógus tudatosan, tervszerűen biztosítsa a gyermekek fejlődéséhez szükséges differenciált tevékenységi lehetőséget. A gyermeknek lehetősége van, hogy önként válassza meg, mikor és milyen tevéken ységben vesz részt. A kötetlen foglalkozás alkalmával az óvodapedagógus változó létszámú kis csoporttal foglalkozik egyszerre. A kisebb létszámból adódóan nagyobb lehetőség nyílik az egyéni bánásmód és a differenciált foglalkoztatás megvalósítására, a gyermek fejlődési ütemének figyelembe vételére.


Tudja személyi adatait (lakcím, név, születési idő, szülők neve, foglalkozása, testvérek neve, életkorát).



Nevezze meg saját testrészeit, érzékszerveit azok funkcióit. Tartson be alapvető egészségügyi szokásokat, szabályokat.



Ismerje néhány környezetében lévő épület funkcióját (iskola, orvosi rendelő, posta, múzeum, stb.), az ott folyó munkát, foglalkozásokhoz kapcsolódó kif ejezéseket.



Nevezze meg a közlekedés eszközeit, néhány alapvető szabályát (a közlekedési jelzőlámpa színeinek jelentése, gyalogátkelőhely jele, stb.).



Ismerje az óvoda környékének objektumait (udvar, kert, játszótér, utca, stb.)



Ismerje és nevezze meg a színeket, annak sötétebb és világosabb változatait. Emlékezetében tudja felidézni a gyakran észlelt tárgyak színeit (pl. busz, vonat, stb.).



Tudja az évszakok nevét, jellemzőit, a napok nevét, sorrendjét, a napszakokat. 345




Helyezze főbb csoportokba az élőlényeket (ember, állat, növény, vadonélő, ház körül élő, stb.).



Tudjon alapvető növény-, és állatgondozási műveletekről.



Vegyen részt elemi természetvédelmi tevékenységekben (téli madárvédelem, szemetet a szeméttárolóban helyezze el, stb.).



Nevezzen meg térbeli irányokat (mellett, mögött, jobb, bal, előtt, alatt, fölött, között,).



Jól használja a megismert kifejezéseket.



Ismerje és tartsa be az óvodai élet rendjét, tudja a felnőttek nevét, tisztelje és segítse a végzett munkájukat.



Ismerkedjenek az iskola első osztályával és annak életével.



A gyermek ismerje meg szűkebb ill. tágabb környezetét, s tanuljon meg benne jól tájékozódni.



Rendelkezzen olyan szókinccsel, amely lehetővé teszi, hogy a természeti és társadalmi környezetről szerzett ismereteit egyéni fejlettségi szintjének megf elelően a kisebbség nyelvén közvetíteni tudja.


A négy őselem



Állatok világa, növények világa, a közlekedés világa.



Érzékelő játékok (hallás, tapintás, szaglás, stb.).



Képes lottó, dominó, kártya, kézitükör.



Négy évszak képekben, gyümölcsök, zöldségek.



Madáretető,



CD lejátszó, madárhangok CD.



Test puzzle, növekedés puzzle, arc puzzle, öltöztető puzzle (maci), környezetvédelmi puzzle, fogantyús puzzle, Földgömb,



Egészségvédelemmel kapcsolatos videó kazetták, állatok élete videokazetta, videomagnó, Tv, magnetofon, magnókazetták,



Társasjáték



Diavetítő, diapress, diafilmek, filmvetítő vászon.

346


Helyszíni foglalkozásokhoz alkalmas helyek Sellyén és környékén: 

Arborétum



Mentőállomás



Múzeum



Draskovics kastély



Játszótér



Egészségügyi központ



ABC, CBA



Könyvtár



Iskola



Horgásztó



Vasútállomás



Buszmegálló



Posta



Pékség



Zöldségbolt



Sportpálya



Strand



Közeli rétek, erdők.

347


Környezetünk mennyiségi és formai összefüggései

A matematika nevelés célja, feladata. A minket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felf edezése, megtapasztalása játékos formában, a gyermekek igényeihez igazodva. A matematikai nevelés meghatározó szerepet tölt be a gyermekek képességeinek fejlesztésében. Fontos hely jut az érzelmi és akarati tulajdonságok alakításának, a közösségi érzés formálásának. Mindezek együttesen segítik a gyermekek iskolai alkalmasságának kialakulását. Matematikai nevelés feladatai: 

Képességek fejlesztése, megnyilvánulása a) tapasztalásban: érzékelés, észlelés, megfigyelés, b) az emlékezésben: mozgásos, cselekvéses, képi emlékezés, élmények felidézése, c) a megértésben: azonosítás, megkülönböztetés, összefüggések felismerése, állítások, kérdések, utasítások megértése, d) az ítélőképességben: annak megítélése, hogy egy tulajdonság igaz vagy nem igaz adott tárgyra; összességre, hogy egy összefüggés fennáll-e adott tárgyak, személyek, összességek között; hogy egy konstrukció eleget tesz-e az adott feltételeknek; hogy egy állítás igaz-e konkrét helyzetben. e) a konstruálásban: szabad és egy-egy feltételnek megfelelő alkotások - formák, mennyiségek, összefüggések - előállítása, megkeresése.



A gyermek közösségi érzésének fejlesztése kiterjed a társak munkájának megfigyelésére, gondolataik, szavaik követésére, megértésére, a segítségnyújtásra, a közös mikrocsoportos, páros tevékenységekben szükséges együttműködésre.



A fölfedezés a tudás öröme fokozza a gyermek akaratát, önbizalmát, kitartóbbá válik a feladatok megoldásában, ezáltal önfegyelme is erősödik.

348




Kiemelt jelentőségű, s állandó feladatként jelentkezik a már elsajátított ismer etek, jártasságok, készségek (pl.: téri-időbeli tájékozódás, formák megnevezése) állandó gyakorlása, illetve az új ismeretekbe való beépítése.



Legfontosabb az elvonatkoztatás, általánosítás folyamatának segítése, a cs elekvésben végrehajtott műveletek elsajátítása. A különböző matematikai f ogalmak és a velük végzett manipuláció folyamata: saját testen, térben, síkban – tárgyakkal, modellekkel, cselekedtetés közben, majd rajzban, végül cselekedtetés nélkül történik.

A matematikai nevelés folyamata Minden, amit a gyerek lát, hall, tapasztal, amivel tevékenykedik, amivel ismerkedik, új, magasabb szintű képességek kibontakozását eredményezheti. Az óvodába kerülő gyermek már rendelkezik bizonyos matematikai tapasztalattal, élménnyel. Felismeri a tárgyak közötti különbségeket, elsősorban a nevük alapján. Fölfedez azonosságokat is aszerint, hogy pl. a különböző színű ceruzák nem egyformák, mégis mindegyikkel lehet rajzolni. Képes megnevezni kevés számú halmazt, különösen, ha az a személyi tulajdona. A környezetünk mennyiségi és formai összefüggéseire épülő foglalkozások az óvodáskor közepe táján, 4 éves korban kezdődnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy előtte nincsenek ilyen jellegű feladataink. Már óvodába kerülés kezdetén is adunk a gyermekeknek ilyen irányú ismereteket, hiszen matematikai fogalmakkal és összefüggésekkel a mindennapi életben állandóan találkoznak, így szinte természetes módon ismerkednek meg velük. A matematikai kifejezések először passzív szókinccsé válnak, később azonban egy részük beépül a beszédükbe. Az óvodapedagógus feladata az, hogy figyelje a gyermekeket, megismerje az érdeklődésüket, képességeiket, előkészítse és megtervezze a következő időszak egyénre és csoportra szabott fejlesztését. 4 éves kortól kezdődik a tényleges matematikai nevelés a foglalkozásokon. Ez egy játékos cselekvést jelent, mely minden érzékszervüket bevonja a tapasztalatszerzésbe.

349


Az egyéni, páros és mikrocsoportos foglalkoztatás alkalmával az óvodapedagógus differenciáltabban foglalkozhat a gyermekekkel. A matematika foglalkozásokon minél több problémahelyzetet teremtsünk, hiszen így tudjuk leginkább aktivizálni a gyermekeket a logikus gondolkodásra. Hagyjuk a gyerekeket saját logikájuk szerint gondolkozni, próbáljuk rávezetni, több oldalról megközelíteni, de semmiképpen ne vegyük el tőlük a felfedezés örömét. A matematika foglalkozásokon nagyon lényeges, hogy pontosan fogalmazzuk meg gondolatainkat, hogy a probléma felvetése egyértelmű legyen a gyermekek számára. Az óvodapedagógus példamutató, szép beszéde lényeges a matematikai foglalkozásokon, hiszen rengeteg lehetőség nyílik a gyermek verbális fejlesztésére. Az óvodapedagógus feladata, hogy felmérje a csoport és ezen belül az egyes gyermekek fejlettségét és szükség szerint foglalkozzon fejlesztésükkel. A cél az, hogy minden gyermek elsajátítsa a korának megfelelő ismereteket, ez pedig lényegesen egyszerűbb akkor, ha nem kötött formában, kényszer hatására teszik, hanem játszva, aktív cselekvőként.

Módszerek A módszer megválasztásában a pedagógus szabadon dönt arról, hogy a soron következő fejlesztési feladatot hogyan fogja megvalósítani. Többféle tényezőt kell szem előtt tartani: a) matematikai téma, az a fejlesztési terület, amely a foglalkozás anyagát képezi. b) a gyermek érdeklődési köre, fejlettsége, ismeretei, mozgáskészsége és igénye, érzelmi és akarati tulajdonságai. c) az óvodapedagógus egyénisége saját érdeklődési köre az, hogy mely módszerekben a legügyesebb. d) objektív feltételek, lehetőségek. Lényeges az óvodáskorban a játékos tanulás, mint életkori sajátosság. Kiváló módszernek tekinthető valamennyi játék, játékos keret, játékos tevékenység: - a gyakorló játék pl. öntözgetés, méregetés, - a szabályjáték: mozgásos pl. futó, dobó, labdagurító, amelyek segítik 350


a hosszúságok megállapítását, alkalmasak ellentétpár játékra, tőszámok gyakorlására; értelmi képességeket fejlesztő pl. kártyajáték (párosítás); memória játék (azonosítás); dominójáték (azonosítás); különféle társasjátékok, labirintus játék. - építőjáték, pl. különböző magasságok, hosszúságok építése, geometriai alakzatok létrehozása. - szerepjáték: bármilyen a gyermek által kezdeményezett játékszituáció, amely módszerként fölhasználható a matematika feladatok megoldásához. - logikában használatos módszerek, műveletek: válogatás, osztályozás, rendezés, párosítás, mérés. - szemléltetés, magyarázat, beszélgetés, gyakorlás, értékelés, hibajavítás.

Matematikai nevelés témakörei 1. Tárgyak, személyek összehasonlítása, válogatások, rendezések. Halmazalkotások. a) Tárgyak, személyek tulajdonságainak felismerése, megnevezése. b) Tárgyak, személyek összehasonlítása felismert tulajdonságok szerint. c) Kiválogatás, általánosítás kiemelt tulajdonság szerint. d) Szétválogatás (osztályozás), meghatározott tulajdonság szerint. e) Rendszerezés meghatározott elv, szempont, tulajdonság alapján. f) Irányított összehasonlítások. g) Szavakban történő összehasonlítások. 2. A számfogalom előkészítése, alapozása a) Mennyiségek összemérése. b) Halmazok összehasonlítása, összemérése (párosítások), több-kevesebbugyanannyi. c) A mennyiség mérhető nagysága: mérések, egységgel való mérés lehetőségei az óvodában. d) A halmazok számlálható tulajdonsága: darabszám. Természetes számok. 3. Tapasztalatok a geometria körében 351


a) Építések, alkotások szabadon és másolással. b) Tevékenység tükörrel. c) Tájékozódás térben, síkban.


Legyen képes a jól ismert tulajdonságok szerint a válogatás folytatására, a sorba rendezés kiegészítésére, saját szempontú válogatásra, sorba rendezés végzésére.



Értse, és helyesen használja a mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatban az összehasonlítást kifejező szavakat (pl. hosszabb, rövidebb, legrövidebb, egyforma hosszú, több, kevesebb, ugyanannyi, magasabb, alacsonyabb, szélesebb, keskenyebb).



Hosszúság jellegű mennyiségeket önállóan is tudjon összemérni, az összemérés alapján helyes megállapítást tudjon tenni.



Tudjon különféle elemekből, különféle elrendezéssel, bontással ugyanannyit, többet, kevesebbet előállítani.



Tudjon a tízes számkörben biztonságosan számolni.



Nevezze meg a térbeli állások helyzetének irányait (jobb, bal, előtt, mögött, alatt, fölött, mellett, között).



Alkosson megfelelő szöveget a mennyiségi viszonyokat ábrázoló képekről.



Válogassa a síkbeli alakzatokat tulajdonság szerint. (kör, négyzet, háromszög)



Ismerje a térbeli alakzatok közül a kockát.



Tudjon 2-4 elemből álló alakzat tükörképét, zsebtükör mögött megépíteni.



Válogasson alakzatokat, tárgyakat, élőlényeket szempontok alapján.

Funkcionális eszközök a tevékenységformához: o Minimat készlet, Logikai készlet, Színesrúd készlet o Térbeli alakzatok, geometriai formák, o Szögestábla, mágneses tábla. o Tükrök o Játék a számokkal, Dobókocka, labda, golyók. o Társasjátékok, kártya, dominó, LEGÓ, csoportszoba játékai. 352


o Labirintus játék, Memória játék, Puzzle. o Építőkocka, termések, színes szalagok, fonalak. o Üvegek, poharak, edények. o Karszalag, kugli játék.

353


5.7. Az óvoda munkajellegű tevékenységei •

A gyermeki munka folyamatos, reális a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel.

•

A munka jellegű tevékenység is tartalmaz játékos elemeket.

•

Az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során megéli a gyermek a közösségért való tevékenykedés örömét is, ami normák, értékek, szabályok kialakulásához vezet.

•

Az óvoda feladata, hogy minden SNI gyermek megtalálja a kedvére való elfoglaltságot. A szabadon választható, fejlesztő hatású tevékenységek motívumfejlesztő eredményességét a gyermekek választásukkal minősítik

Célja: a gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdons ágok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését. A munka az óvodás gyermek számára játékos jellegű, gyakran nem is választható szét a játék és a munkatevékenység. Olyan fontos akarati tulajdonságokat fejleszt, mint a kitartás, felelősségérzet, fegyelmezettség, erőfeszítésre késztet, pozitívan és sokoldalúan hat a motoros képesség fejlődésére. A munkában a gyermekek sokszínű tapasztalatot szereznek a környezetről, az anyagok milyenségéről, az eszközök használatáról. A gyermek önkéntességét, nyitottságát, megismerési vágyát, aktivitását, érdeklődését tudatosan igyekezzünk felhasználni nevelési céljaink megvalósítása érdekében. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a munkavégzés ne időszakonkénti, hanem rendszeres, folyamatos tevékenység legyen, ami beépül az óvodai mindennapokba. A munka megoszlása során fontos feladatnak tartjuk, hogy a gyermekek megtanuljanak önállóan dönteni, feladataikat egymás között megosztani (pl. úgy, mint a szerepek elosztása egymás között egy-egy szerepjátékban.). A nagyfokú önállóság, a döntési helyzetek és a döntési képességek gyakorlásának lehetőségei együtt szolgálják a gyermek életre való felkészítését. Munkafajták: 1. Önkiszolgáló munka:

354


Saját magukkal kapcsolatos tevékenység. Elvégzését nem kötjük életkorhoz, de fokozatosan elvárjuk az öntevékeny részvételt, majd a teljes önállóságot mindenkitől, saját fejlődési ütemében, fejlődési tempójában. Tartalma: étkezés, öltözködés, testápolás. Követelmény, hogy az óvodapedagógus teremtsen olyan feltételeket, hogy a gyermekekben kialakuljon az igény az esztétikus, tiszta, rendezett külső és belső környezet iránt. 2. Mindennapi élettel kapcsolatos munkák: Ide tartozik minden olyan tevékenység, amely előre tervezhetően bekövetkezik, vagy a spontán élethelyzet teremti meg. Ilyenek:

- játszóhely, ábrázoló asztal és környéke rendbetétele, - morzsa, hulladék felseprése, kiömlött folyadék feltörlése, - asztalok letörlése, székek fölrakása, leszedése

- megbízatások teljesítése (közben az illedelmes viselkedés gyakorlása). - délutáni pihenővel kapcsolatos teendők (ágyazás, ágynemű lerakás, stb.) A gyermeknek pontosan kell értenie mit várnak el tőle, hogy azt teljesíteni tudja. Át kell gondolni azt is, hogy a feladat teljesítéséhez hány gyermek kell, kit mivel lehet megbízni. 3. Közösségi munkák: Vannak olyan munkafajták, amelyek egyértelműen a közösség érdekében végzendők, s mint ilyenek, speciális akarati, érzelmi fejlesztést és lehetőséget adnak a nevelés folyamatában (feladattudat, figyelem összpontosítás - pl. naposi munka, egymás segítése az öltözködésben, stb.). A naposi munka szerteágazó, sokrétű. Az óvodapedagógus feladata a tevékenységek fokozatos bevezetése, a terhelés folyamatos növelése. A naposi funkció gyakorlása során a gyermekek olyan munkát végeznek, amely nélkülözhetetlen a csoport életrendjében. A naposságot 4-5 éves kortól vezetjük be. Erre az időre a gyermekek eljutnak oda, hogy másokért tevékenykedni tudjanak. Ügyelni kell arra, hogy a gyermekek ne legyenek egész nap készültségben és ne veszítsenek a játékidejükből. A naposok nyugodt étkezési feltételeinek megteremtése is az óvodapedagógus feladata. 355


A csoportok önállóan alakítsák ki a kiválasztás rendszerét. Beszéljék meg egymás közt, hogy mi alapján történik a naposok kijelölése (pl. névsor, ülésrend, stb.). Így a gyermekek számon tartják, hogy mikor ki kerül sorra. A naposok megfelelő kellékekkel vannak ellátva (kötény, jelvény, stb.). Ügyelni kell arra, hogy minden gyermek sorra kerüljön. A gyermeket soha ne marasztaljuk el, ha hibázik megbízatása során, hiszen az a cél, hogy fejlődjön önállósága, önbizalma. 4. A növények gondozása: A növények gondozásával a (öntözés, ültetés, stb.) gyermekek megfigyelik és megtapasztalják a létrejövő változásokat. A baleset elkerülése végett, használat előtt miden alkalommal a balesetvédelemre felhívjuk a figyelmüket. A teremben és a kertben az évszakoknak megfelelően végezhető tevékenységek: pl. csíráztatás, rügyeztetés, hajtatás, a fű gereblyézése, a falevelek összegyűjtése, stb. Az óvodapedagógus feladatai a munkatevékenységekkel kapcsolatban: 

Minden gyermeknek biztosítson lehetőséget arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és képessége szerint végezhesse el az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló, illetve a társai érdekében végzett munkát.



Folyamatosan biztosítsa, bővítse a szükséges és megf elelő munkaeszközöket.



Munkaeszközök számára biztosítson olyan helyet, ahol a gyermekek bármikor elérhetik és használhatják (pl. söprű, lapát, felmosó, stb.).



Adjon lehetőséget a gyermekeknek bármilyen őket érdeklő munkatevékenység elvégzéséhez, még akkor is, ha a gyermekek tevékenységi vágya és képességei nincsenek teljes összhangban.



Arra törekedjen, hogy minden munkatevékenység örömet okozzon a gyermekeknek és teljes önállósággal végezhessék azokat.

Részfeladat 

A horvát nemzetiségi csoportban a munkafolyamatok megnevezésével gazdagodik aktív szókincsük.



Ismétlődések által erősödik a gyermekekben a beszédöröm érzése.



Az egyszerű dialógusokkal fejlődik beszédkészségük, beszédértésük, artikulációjuk.

356




A cigány gyermekeket állandó segítségadással, dicsérettel ösztönözzük a különböző munkák elvégzésére.



Először az önkiszolgálás terén érjünk el eredményeket, majd vonjuk be őket a közösségért végzett feladatokba is.

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: 

A testápolással kapcsolatos munkafolyamatokat önállóan, szükség szerint bármikor végezze el.



A tisztálkodási eszközöket használja, majd tisztán, esztétikusan tegye a helyére.



A mosdó rendbetételében szükség szerint segítsen.



Az étkezésnél önállóan használja az evőeszközöket (kanál, villa, kés).



Önállóan öltözködjön (gombolás, kötés, fűzés, stb.). Az öltözködésre fordított idő fejlettsége növekedésével arányosan csökkenjen.



Teljesítsen bonyolultabb feladatokat.



A naposi munkát önállóan végezze.



A kisebbeket segítse.

Fontos, hogy: 

A gyermek tudja, hogy mikor végez hasznos, eredményt létrehozó munkát.



Szívesen kapcsolódjon be, önként vállalja a munkában való részvételt.



Tanulja meg a munkavégzés pontos menetét, mert itt a részmozzanatokat nem lehet felcserélni.



Becsülje meg mások munkáját, a közös tevékenység alatt tudjon alkalmazkodni társához, pozitív viszony alakuljon ki benne a munkához.



Tapasztalja meg, hogy a munka rendszeresen ismétlődő tevékenység, újra és újra el kell végezni!



Tudjon tájékozódni a munkavégzésből adódó egyszerű kommunikációs helyzetekben.



Ismerje a napi cselekvéseknél előforduló eszközök, anyagok nevét, egyéni képességeinek megfelelően olyan szókinccsel rendelkezzen, amely által a nemzetiség nyelvén is képes ismereteit közvetíteni.

357


Funkcionális eszközök a tevékenységformához: o Gyermekméretű kerti szerszámok, fonott vesszőkosár o Virágláda, öntöző kanna, o Napos kötények, seprű, lapát, o Körömkefe, törlőkendő o Étkezéshez eszközök

358


5.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás •

A tanulás a gyermek korából és fejlettségéből adódó tevékenység, ill. tevékenységbe ágyazottan történik.

•

A tanulás legfontosabb irányítója a személyes kíváncsiság, az érdeklődés.

•

A kisgyermekkori tanulás színterei a természetes élethelyzetek: a gondozás és a játék, a felnőttel és a társakkal való együttes tevékenység és kommunikáció.

•

A tanulás formái: utánzás, spontán játékos tapasztalatszerzés.

•

A sajátos nevelési igényű gyermekekkel való foglalkozás során alkalmazott módszereiben figyelembe veszi, hogy náluk hosszabb időt vesz igénybe a tanulási folyamat, és ebben direktebben kell részt vennie, mint az egészséges gyermekeknél. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében kevésbé építhet arra a belső motivációra, amely az ép gyermeknél természetesen jelentkezik a fejlődés folyamán.

•

A beszéd a kisgyermekkori tanulás nagyon fontos eleme. A kommunikatív képességek fejlődésének feltételei a biztonságos és támogató környezetben zajló felnőtt-gyermek és gyermek-gyermek interakciók. Figyelembe kell venni azoknak a gyermekeknek a nyelvi szükségleteit, akiknek más az anyanyelvük, mint a nemzeti nyelv.

•

Kiemelt szerepe van a hétköznapi élettapasztalatoknak, mint tanulási lehetőségeknek és a tanulást befolyásoló külső tényezőnek egyaránt.

•

A kisgyermekkori tanulás legfontosabb irányítója a személyes kíváncsiság, az érdeklődés és maga a cselekvés.

•

A cselekvésen alapuló tanulás, egyéni motivációval segíti a gyermekek fejlesztését.

•

A játék és a tanulás szervezése tehát akkor lesz mindkét korosztály számára hatékony, ha a napirendben a párhuzamosan végezhető tevékenységek (étkezés, játék, tanulás, gondozási folyamatok) egyszerre zajlanak, kinek-kinek szükségletei szerint, egyéni, és/vagy kiscsoportokban, egyénre tervezett és/vagy kb. azonos képességű csoportokra tervezett időkeretek között.

•

Az egységes bölcsőde-óvoda csoportjában 2-7 éves gyermekek járnak a feltételrendszer kialakítása különösen nagy körültekintést igényel. 359


•

Nagy jelentőséggel bír az egyes tevékenységek szervezésének végiggondolása, a gondozónő és az óvodapedagógusok jelenléte, feladatmegosztása, a már többször hangoztatott együtt is, külön is megoldások megtalálása.

•

A vegyes korcsoport lehetőséget ad a testvérek együttlétére, ennek minden előnyével és speciális jellegével együtt.

•

a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését segíti elő, mely különböző tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretben valósul meg

•

az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompe-tenciáinak fejlesztése (projekttervezés, témahét)

•

az óvodapedagógus épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire

•

fontos a kreativitás erősítése és a

•

személyre szabott pozitív értékelés

•

Jelentősnek tartja a különböző képességek, készségeket és a meglévő tudást

•

Biztosítja az óvoda-iskola átmenet megkönnyítését, a differenciálást, a játék elsődlegességét, valamint az együttműködő, felelősséget vállaló óvodai normákat.

•

A tanulási képesség valamennyi kognitív képesség átfogó rendszere, Így az SNI gyermek fejlettsége, a kognitív képességek fejlettségétől függ. A tanulási képesség fejlesztése ezért leginkább a kognitív képességek fejlesztés e által segíthető.

Az óvodában a tanulás egyrészt spontán, másrészt nevelési célok érdekében sajátosan szervezett tevékenység. A képességek, a magatartás, a tanulás iránti vágy, motiváció fejlődését és az ismeretszerzést egyaránt magában foglalja. A tanulás tartalma, vagyis a tapasztalatok és ismeretek elsősorban a gyermekek közvetlen (társadalmi és természeti) környezetéből származnak. Magukba foglalják azokat a magatartási formákat, viselkedési szokásokat, erkölcsi tulajdonságokat is, amelyek kialakítása ebben az életkorban kívánatos. A megismerés fokozatosan áttevődik a képszerű, szemléletes gondolkodás szintjére. A fogalmi gondolkodás csak később kezd kialakulni. A beszéd fontos eleme a tanulásnak. A valóságos kommunikációs helyzetek (beszélgetés, kérdezés, spontán közlés) elősegítik a gondolkodás fejlődését, a tanulás eredményességét.

360


A gyermekek a cselekvéses műveleteket, az összefüggéseket a beszéd szintjén képesek megérteni és kifejezni. A tanulás közben végzett sokféle tevékenység lehetőséget ad az érdeklődés kielégítésére, a tapasztalatszerzés, a megtanulás, a gondolkodás örömének átélésére, az alkotásra, az emberi- és tárgyi környezet szépségének felfedezésére. A tanulás a gyermekek világképének alakulását is befolyásolja. Hatására tapasztalataik rendeződnek. Pontosabbá válik érzékelésük, észlelésük, megfigyelőképességük, tartósabb lesz figyelmük, emlékezetük, gazdagodik fantáziájuk, fejlődik beszédük, gondolkodásuk, képessé válnak a problémák felismerésére és megoldására. A tanulás lehetséges típusai Az óvodában a gyermekek spontán, önkéntelen módon tanulnak, ezért az óvodapedagógus a megismerési vágyukra, érzelmi beállítottságukra, önkéntelen figyelmükre támaszkodva irányítja a tapasztalat - ismeretszerzés folyamatát. 

A gyermekeket a tanulásban a kíváncsiság, az óvodapedagógushoz fűződő érzelmi kapcsolat, a foglalkozási helyzet motiválja. Különösen érdekes számukra az a foglalkozás, amelyben összefüggéseket fedezhetnek fel.



A probléma szituáció szellemi aktivitásra ösztönöz. Az érdeklődést tartósan azok a helyzetek váltják ki, amelyekben a gyermekek maguk találják ki a megoldást, miközben átélhetik a felfedezés örömét.



Az önállóság is erős motiváló tényező. Ezért az óvodai tanulás cselekvésre, szemléletes helyzetekben szerzett konkrét tapasztalatokra épüljön. A szemléletesség érvényesítésében nélkülözhetetlen a tárgyak, jelenségek sokoldalú, érzékletes megjelenítése, a tárgyakkal való cselekvés.



Az óvodai tanulás a játék motivációs bázisára épül, mindvégig játékos jellegű marad. A gyermekek a játék és munka közben is tanulnak. A foglalkozásokon szerzett tapasztalataik, ismereteik, elemei megjelenhetnek a játékban, a társas magatartásban vagy egyéb tevékenységben.



Az óvodapedagógus a foglalkozásokon változatos, játékos eljárásokat alkalmazzon. A játékosság forrása lehet az eszköz, az eljárás, a módszer. A játékosság, mint alapelv a tanulás egész folyamatában érvényesüljön.



Az óvodapedagógussal és a társakkal való együttműködésben alakulnak közösségi tulajdonságaik. Új magatartásmódokat, viselkedési szokásokat sajátítanak el. A tanulás alapja tehát az óvodapedagógus és a gyermekek kölcs ö361


nös egymásra ható közös tevékenysége, amelyet az óvodapedagógus az előre megtervezett feladatok alapján a gyermekek részvételével, megnyilatkozásaikhoz, egyéni fejlettségükhöz igazodva szervez és irányít! Mivel a fejlődés nem egyenletes, fontos, hogy minden gyermek önmaga lehetőségeihez képest fejlődjék. Feladatunk, hogy a gyermekeket egyéni fejlettségüknek megfelelően differenciált feladatadással késztessük sokoldalú tevékenységre. 

A gyermekekben az óvodán kívül nagy mennyiségű spontán tapasztalat, élmény halmozódik fel. Ezeknek jelentős részét a családban, a felnőttek tevékenységének megfigyelésekor, azok elbeszéléseiből, a tömegkommunikációból és saját tevékenységeik közben szerzik. Ezekre az ismeretekre kell építenünk, mert a spontán és az irányított tapasztalat- és ismeretszerzés szoros kölcsönhatásban áll egymással.

Részfeladat 

A horvát nemzetiségi csoportnál különféle, változatos tevékenységekkel biztosítjuk a gyermekek számára a sokoldalú tapasztalatszerzést, a világ élményszerű megismerését, beszédkészségük fejlesztését.



A horvát kultúrkincsből (irodalom, zene, népi játékok, ...) tudatosan felépített tematika segítségével változatos módon szervezzük meg a nyelvelsajátítást.



Rendszeresen visszatérő kommunikációs helyzetekkel teremtjük meg az utánzásos nyelvtanulást, figyelemmel kísérve a gyermekek nyelvismeretét és életkori sajátosságait.



A cigány etnikum gyermekeinél az egyéni fejlesztési szintjüknek megfelelő, egyéni vagy mikrocsoportos formában, célzott fejlesztést folytatnak.



Szokásrendszert következetesen alakítjuk, modelláljuk.



A részképesség zavarral, magatartás zavarral küzdő gyerekek speciális fejlesztése szakemberek segítségével.



Ki kell alakítanunk a gyermekekben a tudás iránti vágyat, a tudás örömét.



Jól tanuló, sportoló, zenélő cigánygyermekek példaként való említése, esetleg szereplésük valamilyen rendezvényünkön.

362


A tanulás szervezeti formái: A kötetlen szervezeti forma: A kötetlenség a gyermekek önkéntes részvételét jelenti. Alapvető szabály, hogy a kezdeményezés nem zavarhatja a kialakult játékot, ezért a foglalkozás időpontjának megválasztása az óvodapedagógustól nagy körültekintést, tapintatot igényel. Történhet a nap bármely időszakában, amikor a nevelési helyzet és a gyermekek tevékenysége erre lehetőséget ad. Törekedjünk arra, hogy minél több foglalkozás a tárgy vagy a jelenség természetes környezetében, a szabadban folyjék. A gyermekek érdeklődésüktől függően menet közben is be - és kikapcsolódhatnak a foglalkozásokba. A kötött szervezeti forma: Más magatartási formát igényel a gyermekektől, részvételük nemcsak a belső szándéktól, hanem az óvodapedagógus által kitűzött feladattól is függ. A kötöttség nem jelentheti a gyermekek spontán érdeklődésének és aktivitásának korlátozását. A kötött és kötetlen foglalkozások egyaránt oldottak, játékosak, élményszerűek legyenek. Az óvodapedagógus feladata, hogy csoportja ismeretében az adott témakörben és szituációban, a kötött vagy kötetlen lehetőséget válassza.

A tanulás munkaformái: Egyéni munkaformában a gyermekek lehetőleg saját elképzeléseik szerint, saját es zközeikkel önállóan oldják meg a feladatokat. Mikrocsoportos munkaformában különösen a nagyok tanulják meg, hogy társaikkal együttműködve, egymást segítve vegyenek részt a tanulásban. (páros, vagy több gyermek). Segíti a társas kapcsolatok fejlődését. Frontális foglalkoztatás közben az óvodapedagógusra és társaikra figyelve a csoport együtt oldja meg a feladatokat, közösen beszélgetnek tapasztalataikról.

A tevékenység időtartama: 363


2 - 3 - 4 éves korban a kötetlen foglalkozások ideje kezdetben 5-10 perc legyen, fokozatosan 10-15 percig növekedhet. Az óvodapedagógus a kötött foglalkozáson (testnevelés) ne erőltesse valamennyi gyermek részvételét (kezdetben). 4 - 5 éves korban a gyermekek jobban tudnak alkalmazkodni társaikhoz, mozgásuk, beszédük, figyelmük képessé válik az önirányításra. A foglalkozások ideje 10-15 percről fokozatosan 15-20 percre növekedhet. 5 - 6 - 7 éves korban a foglalkozások ideje 25-30 percre növekedhet.

A FEJLŐDÉS LEGGYAKORIBB JELLEMZŐI  nagyon sok területen önálló a gyermek: egyedül étkezik, öltözködik, tisztálkodik, legfeljebb apró segítséget igényel,  már nemcsak a szoros felnőtt-gyermek kapcsolatban érzi magát biztonságban, hanem szívesen játszik társaival is,  jól tájékozódik környezetében, ismeri a napi eseményeket, a csoportban kialakított szokásokat, szabályokat, az ezekhez való alkalmazkodás nem jelent nehézséget számára,  környezete iránt nyitott, érdekli minden, szívesen vesz részt új tevékenységekben,  gazdag szókincse van, elsősorban beszéd útján tart kapcsolatot felnőttel, gyermekkel,  a gyermekek többsége szobatiszta.

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: -

Alakuljon ki a feladattudat.

-

Sajátítsa el az alapvető gondolkodási műveleteket (analízis, szintézis, összehasonlítás).

-

Végezzen önálló megfigyeléseket.

-

Képes legyen egyéni élményeinek, tapasztalatainak elmondására.

-

Legyen képes saját tevékenységének ellenőrzésére.

-

Kölcsönös megértéssel és segítőkészséggel értékeljék egymás munkáját.

-

Képesek legyenek együttműködésre.

-

Probléma megoldásnál törekedjen többféle megoldás keresésére.

-

Tudjon szándékosan figyelni. 364


-

Tudja gondolatait szavakba, mondatokba foglalni, szókincse váljon gazdagabbá.

-

Fedezzen fel konkrét összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat.

-

Különítse el a mese és a valóság elemeit.

-

A gyermek érzelmi biztonságának megteremtése mellett egyre szélesebb körben folyik a nemzetiségi nyelven történő kommunikáció.

-

A gyermek felkészült egy tudatos nyelvtanulásra, nyelvi fejlesztésre, és ezt érdeklődéssel és izgalommal várja.

-

Elkezdődik a kétnyelvű identitástudat kialakulása.

-

Iskolaérettség elérése.

365


6. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 6.1. Az iskolába lépés feltétele 137/1996. (VIII.28.) Korm. rendelet módosításáról az 51/2004. (III.23.) Korm. rendelet rendelkezik. (3) bekezdés 2) pontja: Az iskolaérettségnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához. 2003. évi LXI. 6.§. A Magyar Köztársaságban minden gyermek tanköteles. (2) A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizennyolcadik életévét betölti. (4). Az iskola igazgatója dönt a) a tankötelezettség kezdetéről az óvoda véleménye alapján, illetve, ha a gyermek nem járt óvodába, vagy az óvoda kezdeményezi a nevelési tanácsadó véleménye alapján: a sajátos nevelési igényű gyermek esetén a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs t evékenységet végző szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján. A testi fejlettséget a gyermekorvos állapítja meg. A pszichikus fejlettség hiteles ismerői a szülő és az óvodapedagógus. A gyermekek folyamatos megfigyelése, az együtt töltött idő mélyebb és igazibb véleményhez vezet, mint a teljesítményszintek mérése. 6.2. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. A rugalmas beisko366


lázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához. a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél - az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, - megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, - a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek - érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, - elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; 367


ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a t anító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek - egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését, - feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

368


7. Sajátos feladatok – Gyermekvédelem az óvodában Az 1997. évi XXXI. trv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szól. Kiegészül az OM 8/2000. (V.24.) rendelettel. 9/2008. (III.29.) OKM rendelet az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő rendelet. Célja, hogy megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az állam, a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó személyek, intézmények meghatározott ellátásokkal, intézkedésekkel segítséget nyújtanak a szülői kötelezettségek teljesítéséhez, gondoskodjanak a gyermek veszélyeztetettségének megelőzéséről, megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról. A trv. kiemeli az önkormányzat ellátási felelősségét, a családok védelmét, a gyermekek családi környezetének fontosságát. Fogalma: A gyermekvédelem tágabb értelemben minden gyermekre és ifjúra kiterjedő gondoskodás, pedagógiai, pszichológiai, szociális, egészségügyi, jogi tennivalók összessége, amelyek a gyermekek és fiatalok gondozását, ellátását, eltartását, nevelését, érdekvédelmét hivatott képviselni. A gyermekvédelem tehát egy rendkívül sokrétű, összetett, komplex tevékenység. Szűkebb értelemben a nehéz élethelyzetbe kerülő és/vagy különböző fejlődési, nevelési, magatartási problémákkal küzdő gyermekeknek szakemberek által nyújtott speciális gondozása, segítsége. A gyermekvédelmi gondoskodásra rászoruló népesség- csoportok: a) Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az aki családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapította, ezen belül halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) az a gyermek, tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője, ill. szülei – az iskolai felvételi körzet megállapításával összefüggésben a gyermekek védelméről, és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartás alapján készült statisztikai adatszolgáltatás, a gyermeket, tanulót megi llető szolgáltatás megállapításához a szülő nyilatkozata szerint – legfeljebb az iskola 369


nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, továbbá az a gyermek, az a tanuló, akit tartós nevelésbe vettek. b) Beteg gyermekek és fiatalok, akik valamilyen fejlődési rendellenesség vagy speciális egészségkárosodás miatt szorulnak segítségre. Pl. epilepszia, szívbetegség, cukorbetegség, asztma, lisztérzékenység. c) Fogyatékos gyermekek és fiatalok, akik valamilyen betegség szervi vagy funkcionális károsodás miatt igényelnek tartós támogatást. Pl. értelmi fogyatékosok, érzékszervi fogyatékosok. (siketek, vakok), mozgássérült és beszédhibás gyermekek. d) Nehezen nevelhető gyermekek, akiknek értelmi fejlettsége nem tér el korosztálya átlagától, de valamilyen enyhébb fokú biológiai károsodás vagy kisebb pszichés s érülés miatt tanulási, magatartási zavarokat mutatnak. e) Szociálisan inadaptált gyermekek azok, akiknek a felnőttekhez és/vagy a kortársakhoz való viszonyában zavar van. f) Deviáns viselkedésű gyermekek, akik a társadalmi együttélés szabályaitól, normáitól eltérnek, tehát szabályok nélküli magatartást mutatnak. A gyermekvédelem rendszere: Az 1997. évi XXXI. trv. 3. fejezete 14.§, 15§ 1-2-3-4. szabályozza és a 2003. évi gyermekek védelméről, s a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 128.§. (5) bekezdés a) pontja szerint a rendszeres támogatásban részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, b) három vagy több gyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át, c) tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után az intézményi térítési díj 50%-át, (6). Az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott óvodás gyermek után az intézményi térítési díj további 50%-át kedvezményként kell biztosítani. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény előírása szerint.

370


A gyermek védelmét az alábbiak biztosítják: -

pénzbeli alapellátások,

-

természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások,

-

gyermekvédelmi szakellátások,

-

törvényben meghatározott hatósági intézkedések.

Pénzbeli ellátások: -

rendszeres gyermekvédelmi támogatás,

-

rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,

-

gyermektartásdíj megelőlegezése,

-

otthonteremtési támogatás.

Az 1997. évi XXXI. trv. 3. fejezet 17. §. 1-2-3. A törvényben szabályozott gyermekvédelmi feladatot látnak el - a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében - a következők: -

egészségügyi szolgáltatást nyújtók, különösen a védőnői szolgálat, háziorvosi szolgálat,

-

családsegítő szolgálat, családsegítő központ,

-

nevelési, oktatási intézmény (óvoda), nevelési tanácsadó,

-

rendőrség,

-

ügyészség,

-

bíróság,

-

menekülteket befogadó állomás,

-

társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok.

A fent említett intézmények és személyek kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a 40. §-ban meghatározott Gyermekjóléti szolgálatnál, illetve indokolt esetben kötelesek hatósági eljárást kezdeményezni. Ilyen jelzéssel az óvodai gyermekvédelmi felelős is élhet. Az előbb felsorolt személyek, intézmények, szolgáltatók és hatóságok csak egymással együttműködve tudják elősegíteni a gyermek családban történő nevelését, a veszélyeztetettség megelőzését és megszüntetését.

371


Az óvoda gyermekvédelméről A gyermekvédelmi tevékenység egymásra épülő intézményekben folyik (óvoda, iskola, középfokú oktatási intézmény). Az óvodai gyermekvédelemről szólva, figyelmünket elsősorban a megelőzés lehetőségeire kell irányítani. Az óvodai gyermekvédelem magába foglalja a gyermekközösség egészére kiterjedő - ezen belül minden egyes gyermek harmonikus személyiségfejlesztéséért kifejtett - pedagógiai tevékenységet. Minden gyermeket óvni kell a személyiségkárosító hatásoktól, a fejlődés kisebb akadályait is folyamatosan el kell hárítani. A minden gyermekre való fokozott odafigyelés teszi lehetővé a gyermek személyiségének megismerését. Ennek alapján ismerhetők fel időben a különböző személyiségfejlődési problémák: a hátrányos helyzet, veszélyeztetettség. Ez utóbbi kialakulásának megelőzése is csak korai felismerés, felderítés alapján lehetséges.

A helyi sajátosságok A gyermekcsoportok összetétele nagymértékben megszabja intézményünk belső és külső nevelési tényezőinek feladatait a gyermekek személyiségének védelme, fejlesztése érdekében. A hátrányos és veszélyeztetett gyermekeknél nagyon fontos, hogy az óvodapedagógus megismerje a családok életmódját, a gyermekek helyzetét a családban, a családok esetleges belső problémáit. Ennek alapja, hogy jó partnerkapcsolat alakuljon ki a szülő és az óvodapedagógus között. Ebben nagy szerepet játszik az óvodapedagógus segítségnyújtása, a bizalom, előítélet mentessége, elfogadó, megértő magatartása. A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett környezetben élő gyermekek szüleivel megértő, diszkrét, bizalomébresztő magatartással kezdeményezzen kapcsolatot, segítségnyújtást. A hátrányos helyzetű gyermekek esetében az okok felkutatása, a személyiségfejlődés folyamatos figyelemmel kísérése, arról való feljegyzések vezetése a csoportvezető óvodapedagógusok alapvető nevelési, ennél fogva gyermekvédelmi feladata.

372


A veszélyeztetett gyermekek nevelésének megtervezését az óvodában az óvodavezető, a csoportvezető óvodapedagógusok és a gyermekvédelmi felelős szoros együttműködésében végzik. A gyermekvédelmi felelős veszi nyilvántartásba a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekeket, figyelemmel kíséri az intézkedéseket, valamint azok hatását (védőnő, önkormányzat, szociális- és egészségügyi bizottság). Jelez a Gyermekjóléti Szolgálatnak, kezdeményezheti a további intézkedéseket. A szülők ellen panasszal élhet, sőt ha szükséges kérheti a gyermek intézményi elhelyezését, végső esetben kezdeményezheti az állami nevelésbe vételt. A gyermekvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn: -

az iskola gyermekvédelmi felelősével.

Tájékoztatást ad az első osztályba kerülő hátrányos- és veszélyeztetett gyermekekről, beszámol az eddigi intézkedésekről, azok eredményességéről. Nyomon kíséri a gyermekek beilleszkedését az iskolába. -

A védőnővel,

aki a legtöbb információval rendelkezik a családok belső életéről. Ezért nagy segítségére lehet az óvodapedagógusnak egy-egy gyermekvédelmi eset megoldásánál. Gyakori eset, hogy a szülő az óvodapedagógusnak kevésbé nyílik meg, mint a védőnőnek, aki megszületése óta ismeri a gyermeket. (az óvodapedagógussal kevesebbet találkozik, kevésbé ismerik egymást.) Ezekben az esetekben az eredményes gyermekvédelmi munka érdekében fontos az óvodapedagógus és a védőnő állandó, jó kapcsolattartása.

Az óvodavezető feladata -

A gyermekvédelmi munka irányítása és ellenőrzése.

-

A gyermekvédelmi felelőssel szükség szerinti megbeszélés.

-

Tájékoztatás a szülők felé a gyermekvédelmi felelős személyéről, feladatairól, elérhetőségéről.

A gyermekvédelmi felelős feladata: -

Problémák felmérése, okok felkutatása, összegzése. 373


-

Közös családlátogatás az óvodapedagógusokkal.

-

Kísérje figyelemmel a hátrányos- és veszélyeztetett helyzetű gyermekek rendszeres óvodába járását.

-

Kapcsolattartás az iskola gyermekvédelmi felelősével

-

Kapcsolattartás illetve közvetítés a hivatalos szervek felé (Gyermek és ifjúság védelmi intézet, Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Központ, Pedagógiai Szakszolgálat).

-

Nyilvántartó lapok vezetése a veszélyeztetett gyermekekről.

-

Bizonyos esetek kapcsán pedagógiai vélemény készítése Gyámhatóság, bíróság, rendőrség kérésére.

-

Segélyek kiutalásának kérése.

-

Segítse elő a gyermekek egészséges testi- és személyiség fejlődését gátló tényezők megszüntetését, illetve megelőzését.

A gyermekvédelmi munka menete a) Felderítés, az okok kezelése a felderítés alapfeltétele, hogy az óvodapedagógus ismerje a gyermek személyiségét, családi hátterét, környezetét, baráti- és kortárskapcsolatait. b) Jelzés lényeges, hogy a felderített eset után a jelzés időben kerüljön a megfelelő s egítő szervezethez. A késedelmes beavatkozás gyakran nagyon súlyos következményekkel jár. c) Megoldást segítő személyek, intézmények Óvodán belül: óvodapedagógusok, óvodavezető, gyermekvédelmi felelős, Szülői Szervezet Óvodán kívül: Gyermekjóléti Szolgálat, Gyámhivatal, Pedagógiai Szakszolgálat, Családsegítő Szolgálat, Rendőrség. d) Megoldási lehetőségek: -

többszöri családlátogatás (nevelési segítségnyújtás, illetve tanácsadás)

-

gyermek irányítása a megfelelő szakszolgálatokhoz

-

segély kezdeményezése, illetve kérelmezése az illetékes bizottságoktól

-

javaslattétel a megfelelő szerveknél a gyermek biztonsága érdekében. (veszélyeztetés, bántalmazás esetén). 374


Mivel a gyermekek kb. 60 %-a hátrányos helyzetű családból szármázik a gyermekvédelem szempontjából a legfontosabb teendő a megelőzés, a tényleges prevenció.

375


8. Az óvoda szakmai dokumentumai

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja

Az óvoda helyi programja

Az óvoda pedagógiai, működési terve

A gyermekcsoport nevelési-fejlesztési programja

A Helyi Nevelési Program nyilvánosságra hozatala Az óvoda helyi programja és az SZMSZ megtalálható, az óvoda nevelői szobájában, melyről tájékoztatást adhat, az intézmény vezetője, helyettes vezetője. 376


Munkanapokon 9.00 órától - 14.00 óráig.

377


9. Legitimációs záradék

Külső szakértőként, szaktanácsadóként részt vett a program véleményezésében

dá-

tum:.................................... 1. Elsőként véleményezte:

dátum:……………………… dátum:………………………

2. Programbeválás vizsgálatot készítette: dátum:………………………. 3. Egyetértését nyilvánította: (Szülői Szervezet)

dátum:....................................

4. Elfogadta: (Nevelőtestület)

dátum:....................................

5. Jóváhagyta: (Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás)

dátum:....................................

6. Tájékoztatásul megkapták: (Horvát Önkormányzat, Cigány Kisebbségi Önkormányzat)

dá-

tum:.................................... dátum:.................................... dátum:.................................... dátum:.................................... 7. Publikálás formája:

dá-

tum:....................................

378


8. Irattári száma:

dátum:....................................

379


Felhasznált irodalom

Porkolábné Dr. Balogh Katalin - Dr. Páli Judit - Pintér Éva - Szaitzné Gregorits Anna : Komplex prevenciós óvodai program Vargáné Szabó Györgyi:

Epochális rendszerű óvodai nevelési program

Fábián Katalin:

Tevékenységközpontú óvodai nevelési program

Perszelényi Éva - Porkolábné Dr. Balogh Katalin: JMK Óvodai program Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában Alex-Typo Kiadó Bp., 1992. Porkolábné Dr. Balogh Katalin és a Budapest IV., Aradi utcai Óvoda alkotó teamje: Komplex prevenciós óvodai program ( Kudarc nélkül az iskolában ) Zilahi Józsefné:

Óvodai nevelés játékkal, mesével öt könyvben Iskolafejlesztési Alapítvány Szorbán Kiadó Bp., 1994.

Mérei Ferenc - V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan Móra Kiadó, Bp., 1974. Balázsné Szűcs Judit:

Miből lesz a cserebogár

Dr. Tótszőllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában 1994 Gaál Sándorné - Kunos Andrásné: Testnevelési játékok anyaga és tervezése az óvodában Zsámboki Károlyné - Horváthné Szigligeti Adél: Matematika kézzel, fejjel, szívvel OKKER Kiadó Bp., 380


Perlai Rezsőné:

A matematikai nevelés módszertana Nemzeti TK Bp.,

Dr. Kuti István és Dr. Kuti Istvánné: Környezeti nevelés az óvodában Körlánc, Kecskemét, 1995. Bauer Gabriella:

Az óvodai irodalmi nevelés módszertana Nemzeti TK. Bp., 1996.

B. Méhes Vera :

Az óvónő és az óvodai játék TK. Bp., 1982

Dr. Buda Béla:

A személyiségfejlődés és a nevelés szociálpszichológiája TK. Bp., 1980.

Sugárné Dr. Kádár Júlia:

A beszédfejlődés útjai, beszédfejlesztés az óvodában TK. Bp., 1986.

Forrai Katalin:

Ének-zene az óvodában EDITO MUSICA Bp., 11. kiadás 1993.

Törzsök Béla:

Zenehallgatás az óvodában Zeneműkiadó Bp., 1982 .

Ludánszkiné Szabó Éva:

Óvodai zenei hagyományápolás - népszokások Hajdúböszörmény, 1995

Falvai Károly:

Ritmikus mozgás -énekes játék OPI 1990.

Az óvodai nevelés programja OPI 1989. Nagy Jenőné:

Óvodai programkészítés de hogyan ? Országos Közoktatási Intézet Bp.,

Óvoda az ezredfordulón

Művelődési és Közoktatási Minisztérium Bp., 1998.

Nagy Jenőné - Rauschburg Jenő - Szakács Mihályné - Tárnokiné Joó Ildikó: Óvoda Vezetési Ismeretek Óvodavezetők kézikönyve I - VI. OKKER Oktatási Iroda Gyermek és Ifjuságvédelem Comenius Bt., Pécs, 1997. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról OKKER 1997. évi XXXI. törvény

381


Ajánlott irodalom

Porkolábné Dr. Balogh Katalin:

Kudarc nélkül az iskolában Alex-Typo Kiadó Bp., 1992.

Porkolábné Dr. Balogh Katalin és a Budapest IV., Aradi utcai Óvoda alkotó teamje: Komplex prevenciós óvodai program (Kudarc nélkül az iskolában) Zilahi Józsefné:

Óvodai nevelés játékkal, mesével öt könyvben Iskolafejlesztési Alapítvány Szorbán Kiadó, Bp., 1994.

Mérei Ferenc - V. Binét Ágnes:

Gyermeklélektan Móra Kiadó, Bp., 1974.

Balázsné Szűcs Judit:

Miből lesz a cserebogár

Dr. Tótszőllősyné Varga Tünde:

Mozgásfejlesztés az óvodában 1994.

Gaál Sándorné - Kunos Andrásné:

Testnevelési játékok anyaga és tervezése az óvodában

Zsámboki Károlyné - Horvéthné Szigligeti Adél: Matematika kézzel, fejjel, szívvel OKKER Kiadó, Bp., Perlai Rezsőné:

A matematikai nevelés módszertana Nemzeti TK., Bp.,

Villányi Györgyné.

Játék a matematika? Tárogató Kiadó, 1995.

Ubavity radován

Játékos matematika I., II., III., Kecskeméti Tanítóképző Főiskola, 1990., 1991.

Dr. Kuti István - Dr. Kuti Istvánné:

Környezeti nevelés az óvodában Körlánc, Kecskemét, 1995.

Napról napra a mi kalendáriumunk 2., átdolgozott kiadás Debrecen, Ákom, bákom, berkenye

Szerkesztette: Dornbach Mária Móra Kiadó, Bp., 1985

Bauer Gabriella:

Az óvodai irodalmi nevelés módszertana 382


Nemzeti TK., Bp., 1996. Bauer Gabriella:

Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény TK.,Bp., 1976.

F. Kovács Ferenc

Mondóka, gyermekvers, esztétikum TK., Bp., 1986.

Nagy Katalin:

Házi bábszínház Múzsák Közművelődési Kiadó, Bp., 1984.

Karlócainé Kelemen Marianna:

Komámasszony hol az olló? Ciceró, VGMK Bp., 1987.

B. Méhes Vera:

Az óvónő és az óvodai játék TK., Bp., 1982.

Sarina Simon:

Játszol velem? Ciceró, 1994.

Sugárné Dr. Kádár Júlia:

A beszédfejlődés útjai, beszédfejlesztés az óvodában TK., Bp., 1986.

Forrai Katalin:

Ének-zene az óvodában EDITO MUSICA Bp., 11. kiadás 1993.

Forrai Katalin:

Ének a bölcsődében Zeneműkiadó, Bp., 1986.

Törzsök Béla:

Zenehallgatás az óvodában Zeneműkiadó, Bp., 1982.

Ludánszkiné Szabó Éva:

Óvodai zenei hagyományápolás - népszokások Hajdúböszörmény, 1995.

Falvay Károly:

Ritmikus mozgás - énekes játék OPI 1990.

Nagy Béláné:

Táncosjáték az óvodában Óvónők modern kiskönyvtára 13. 1998.

Kokas Klára:

Képességfejlesztés zenei neveléssel Zeneműkiadó, Bp., 1972.

Az óvodai nevelés programja

OPI 1989.

Zlatko Bastasic:

Lutka ima i Srce i Pamet Skolska Knjiga Zagreb l990.

Eva Filakovic:

Daj, sunce, ruku 383


Bp. l998. Manasteriotti:

Zbornik Pjesama i igara za djecu Zagreb, l982.

Duro Frankovic:

Eci, peci, pec... Virovitica, 1998.

Dodi u vrtic Drvo do neba Az aranyhajú lány Gizi néni meséi

384


Mellékletek:

1. számú melléklet Fejlődési lap elkészítése 2. számú melléklet Személyi lap 3. számú melléklet Fejlettségmérő lapok

385


1. sz. melléklet

FEJLŐDÉSI LAP elkészítése 1. Személyi lap – amelyet a családlátogatás alkalmával, illetve óvodába kerüléskor kell kitölteni. Tartalmazza: - anamnézist, a családlátogatás tapasztalatait, beszoktatás eredményeit. A beszoktatás eredményei:  4 hetes intervallumot foglal magába,  ki végezte a beszoktatást,  aláírni az értékelést, dátumozni,  hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet megjelölése, okok lejegyzése. 2. Fejlettséget mérő lapok: Kiscsoportos korú gyermekek: óvodába lépést követően október végére a felmérés elkészítése, fejlesztési terv elkészítése. A fejlesztési terv tartalmazza: a fejlesztendő területet, konkrét feladatokkal. Középső csoportos korú gyermekek: visszaszoktatást követően, szeptember végére felmérés elvégzése, az alapján fejlesztési terv kidolgozása. Nagycsoportos korú gyermekek: visszaszoktatást követően, szeptember végén felmérés elvégzése, az alapján fejlesztési terv kidolgozása. Február végére iskolába lépés előtti felmérés elvégzése, fejlesztési terv a visszalévő időszakra. Összegzés: - a felmérés után esetleges hiányosságok fejlesztése, továbbfejlesztése a gyermeknek, tanítónőknek jelzés a hiányosságokról. DIFER felmérés: A HHH gyermekek negyedik életévének betöltése után, nagy DIFER felmérés elvégzése, ezt követően minden évben, november végére ismételt felmérés. 3. Fejlesztési terv – gyermekenként, ki készítette, mikor, ez is legyen feltüntetve a lapon. 4. Általános megfigyelések: észrevételek, változások. Igényes, áttekinthető, rögzített, tintával kitöltött munkát kér a vezetőség. A/4 méretű lapokon, lefűzött anyagként, gyermekenként külön dossziéban.

386


2. sz. melléklet SZEMÉLYI LAP Anamnézis – adatlap

dátum:

Név: ………………………………………. Választott jel:………….………….. szül. hely, idő: …………………… ……… Taj szám:……………..…………… Lakcím: ……………………………………………………Tel:……….……….. Apa neve: ……………………….…… Anya neve: ……..……..………………. Testvér(ek) neve, kora: ………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………. Születési súly: ………… ……….. időre született-e? …..…………..………….. Probléma volt-e? ………………………………………………………………… Mozgásfejlődése – volt-e probléma? ……………………………………………. ……………………………………………………………………………………. Mikor kezdett el járni? …………………………………………………………... Beszédfejlődése, folyamatos? Beszél? …………………………………………………………………………... Szobatisztaság? Nappal – éjjel? …………………………………………………. Kórházi ápolás, betegség? ……………………………………………………….. Testvérkapcsolat? ………………………………………………………………... Szülő – gyermek kapcsolata? Apa …………………………………… Anya ………………………………….. Kedvenc játéka? ………………………… étele ………………………………… Alvási szokása …………………………………………………………………… Szokták-e jutalmazni, büntetni a gyermeket, hogyan?: ..……………….……….. ……………………………………………………………………………………. Kihez kötődik leginkább? ……………………………………………………….. Élő vagy inkább a TV-s mese köti le? …………………………………………... A gyermek nyugodt-élénk, zárkózott-közlékeny, szófogadó-engedetlen, dorgálásra érzékenynem? Tapasztalatok a családlátogatásról: aláírás

387


3. sz. melléklet 12.1 Fejlettségmérő lapok Mozgásfejlettség – nagymozgás Gyermek neve: Születés hely, dátum: Lakcím:

ÓvoKiscsoportos dába, korú bölcsődé- október vége be lépés fejlesztés kor

Középsőcsoportos korú szeptember vége fejlesztés

Nagycsoportos korú szeptember vége, február vége fejlesztés

12.2

12.3

12.5

12.6

12.7 Nagymozgások Alkati jellemzők, megjelenés

Jól fejlett közepesen fejlett gyengén fejlett erős fizikumú gyenge fizikumú testsúly magasság Végtag törzs arányai nem képes (filippini próba) képes Mozgásos feladatok összerendezett végrehajtása összerendezetlen folyamatos szaggatott lassú gyors túlmozgékony ügyes átlagos ügyetlen határozott bizonytalan félénk öröm kíséri kényszerből végzett félelem, szorongás kíséri Mozgástempója korának megfelelő gyors lassú változó 388

12.4


nagyon eltérő Mozgáskoordináegyensúlyérzéke jó ciója Nem jó változó mozgáskoordinációja jó Nem jó változó Mozgásos téri tájé- Jó kozódása kielégítő Nem kielégítő követi az utasított irányt irányt téveszt képtelen a tájékozódásra változó Páros lábon szökdelés (veréb) Egy lábon szökdelés (váltakozva) Labdaelkapás (15cm átmérőjű, 3 m-ről) Egy lábon egyensúlyozás (gólya) Futás természetesen akadályátugrással irány, tempóváltás Kúszás, mászás Nem képes Mozgása összerendezett Dominancia kiala- jobb lábbal kezd kultsága bal lábbal kezd jobb kézzel dob bal kézzel dob jobb szemmel néz bal szemmel néz Megjegyzés:

389


Mozgásfejlettség – finommozgás Óvodába, Kiscsoportos bölcsődébe korú lépés kor

Gyermek neve:

október vége fejlesztés

12.8 Finommozgások Kezessége

Ceruzafogása

Rajzolási készség

Emberábrázolása

jobbkezes balkezes kétkezes nem alakult ki a dominancia biztos bizonytalan változó rajza felismerhető nehezen felismerhető firka szívesen és gyakran rajzol ritkán rajzol nem szívesen rajzol rajzainak témája változatos egyhangú kusza firka van feje van lába van karja van törzse van nyaka fej részletei: haj, fül arc részletei: szem, orr, száj ruha, ruha részletei kéz részletei láb részletei arányos aránytalan végtagok kétdimenziósak többszempontú profil végtag összefügg a törzzsel 390




nyak vonala átmegy a fej törzs vonalába a törzs vonala átmegy a láb vonalába Ujjak ritmikus ökölbe zárása (pumpálás) Ujjak széttárása (utánzás) Ujjakkal sorra érinteni a hüvelykujjat Megérintett ujj csukott szemmel való azonosítása Ujjak kisujjal kezdődő gördülékeny tenyérbe zárása Fűzés (nagylyukú gyöngy, cipő, tű, stb.) Hajtogatás pontos pontatlan Kötés csomó masni Megjegyzés:

391


Testséma fejlettségének mutatói Gyermek neve:

Óvodába, Kiscsoportos bölcsődébe korú lépés október vége kor

fejlesztés Fej, törzs, hát, has Szem, szemhéj Orr, orrcimpa Száj, nyelv Fül, nyak, fültő Kéz, kézfej, tenyér Ujjak, ujjbegy, ujjperc Láb Mell, mellkas Arc Kar Comb Térd, térdhajlat Homlok, szemöldök Áll Könyök Csukló Boka Lábfej, talp Lábujjak, sarok Váll Derék Csípő Megjegyzés:

392




A gyermek téri tájékozódásának, térbeli mozgásának fejlettsége Gyermek neve:


fejlesztés alatt fölött föl, fölé jobb, bal előre, elöl hátra, hátul mellett, mellé között le, alá kívánságra irányt tud változtatni mögé elé jobbra balra túl közé Megjegyzés:

393




A gyermek szociális fejlettsége Gyermek neve:


fejlesztés kezdeményező elfogadó visszahúzódó elutasító Társakkal kezdeményező elfogadó visszahúzódó elutasító Helyzete vezető, irányító egyenrangú alárendelt peremhelyzetű Alkalmazalkalmazkodni képes kodása irányítást elfogad alkalmazkodni képtelen Beilleszkedése a szemlélődő tevékenymagányosan tevékenységekbe kedő társakhoz sodródó bekapcsolódó alkalmazkodó együttműködő kezdeményező irányító Feladatmegérti megértése, fel- elfogadja adattartása teljesíti nem érti érti, de nem teljesíti részben teljesíti irányítással, segítséggel elvégzi önállóan teljesíti elmélyült, kitartó kapkodó, szétszórt Feladattudat kialakult nem alakult ki Kapcsolatteremtés felnőttekkel

394




Érzelmi élete

nyugodt, kiegyensúlyozott nyugtalan erőszakos változó hangulatú heves érzelmi kitörései vannak dacos közönyös félénk, sírós feltűnően csendes szorongó zárkózott

Megjegyzés:

395


A gyermek szociális érettsége Gyermek neve:

ÓvoKiscsoportos dába, korú bölcsődéoktóber vége be lépés kor fejlesztés

Önállósága

személyi kontaktus nélkül is teljesít időnként személyi kontaktust igényel állandó személyi kontaktust igényel Feladatvégzése motivált, jó megoldásra törekvő a motiváltság hiánya jellemzi, erőtlen tevékenysége elmélyült a feladat nem köti le kitartó a tevékenységben kapkodó, kitartásra nem képes Munkatempója gyors, dinamikus átlagos lassú, nehézkes könnyen vált át más tevékenységre nehezen áll át más tevékenységre Munka jellegű feladatokat önként vállal feladatok biztatásra vállal nem vállal Válasz tevékeny- kivárásra képes, toleráns ségek akadályo- feladja zására indulatkitöréssel válaszol személyek elleni agresszióval regresszióval Megjegyzés:

396




A gyermek értelmi fejlettsége Gyermek neve:

ÓvoKiscsoportos dába, korú bölcsődé- október vége be lépés fejlesztés kor

A tárgyak csoporto- szín szerint sításának mutatói forma szerint (logikai készlet) méret szerint hasonlóság-különbözőség szerint Időbeli relációk képek időrendi sorba rakáfelismerésének mu- sa tatói napszakok napok hónapok évszakok Figyelem jellemzői összpontosításra képes rövid ideig figyel csak a játék köti le könnyen elterelhető szétszórt, figyelmetlen kitartó változó Emlékezet teljes pontos visszaadás Verbális (mondat, a lényeges mozzanatok történet) visszaadása képtelen elmondani Képi emlékezet tárgyak megfigyelése, felsorolása (köz.cs. 10ből; nagy.cs. 20-ból) Forma felfogása, másolása X + Vizuális ritmus (0 + ~…) Alaklátás, formaállandóság (pálcika ritmus, kockavár másolás) Alak – háttér észlelés (rejtett figurák, …lap) Téri tájékozódás (…lap) Összehasonlítás (bohóckártya, …lap) Analízis-szintézis (puzzle, képkirakó 4,6,8 dbos) Matematikai gonszámlálás dolkodás számlálás visszafelé több-kevesebbugyanannyi mennyiségállandóság (korongok) 397




Fogalmi gondolkodás

Személyi adatok

Színek

gyümölcs jármű bútor zöldség állat növény evőeszköz virág edény hangszer madár név születési idő, hely lakcím szülők neve piros sárga kék (világos, sötét) zöld (világos, sötét) fehér fekete barna narancssárga lila rózsaszín egyéb

Megjegyzés:

398


Kommunikációs képesség Gyermek neve:


fejlesztés Nyelvi fejlettség mutatói gazdag átlagos 13 Szókincs szegényes, hiányos Elvont kifejezé- gyakran sek előfordulása néha sohasem Beszédritmus folyamatos akadozó gyors lassú Képolvasás felsorol egyszerű cselekvést megnevez összefüggő beszéd egyszerű mondatokat használ összetett mondatokat használ összefüggéseket felismer Szövegvissza- nem képes visszaadni adás hiányos lényeges mozzanatokat teljes, pontos Hallási figyelme (… lap) Beszéd – alaki- beszél lag (…lap) nem beszél tisztán beszél enyhe beszédhiba erős beszédhiba (milyen?) Megjegyzés:

399




Játéktevékenység fejlettsége Gyermek neve:


fejlesztés Játékban

Jellemző játéktípusa

Jellemző játékmódja

találékony kezdeményező biztatni kell irányítással sem játszik többnyire csoportban játszik egy-egy gyermekkel játszik egyedül játszik állandó társai vannak játszótársai változnak nincsenek funkcionális (gyakorló) játék szerepjáték szabályjáték konstruáló játék dramatikus játék elmélyült kiegyensúlyozott gátolt szorongó felületes kapkodó agresszív játékszabályokhoz alkalmazkodik törekszik a betartására, de sikertelenül nem alkalmazkodik

Megjegyzés:

400




401

KISS GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents