Készült: Szentes Város Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán novemberében

Készült: Szentes Város Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán 2010. novemberében

Szentes Város Polgármesterétől Témafelelős: Krajsóczki Sándorné Számviteli és Tervezési irodavezető Az előterjesztés elkészítésében közreműködött: Valamennyi szakmai felügyeletet ellátó Osztály, Iroda Valamennyi intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezet

ELŐTERJESZTÉS Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2010. november 26-i ülésére Szentes Város Önkormányzata 2011. évi költségvetési koncepciójáról Az önkormányzatokról, valamint az államháztartásról szóló törvények és kapcsolódó jogszabályok előírásai értelmében az éves költségvetési rendelet megalkotásához a Képviselőtestület koncepciót fogad el, melyben meghatározza azokat a legfontosabb elveket, melyeket a tárgyévi tervjavaslat kidolgozása során a szakmai előkészítők számára előír. A 2011. évi költségvetés tervezésére irányuló előkészítő munkálatok megkezdődtek, melynek alapja: ¾ az önkormányzat 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló I-III. negyedévi tájékoztató, ¾ a 2011. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat, ¾ a költségvetésből gazdálkodó intézmények, az önkormányzati támogatással érintett gazdálkodó szervezetek 2011. évi kidolgozott javaslatai, ¾ a Képviselő-testület költségvetést érintő korábbi döntései. A Képviselő-testület 2010. november havi ülésén tárgyalja a 2010. évi költségvetés I-III. negyedévi végrehajtásáról szóló tájékoztatót, mely előterjesztés tartalmazza az év végéig várhatóan beszedhető bevételeket és a vállalt kötelezettségekkel összefüggésben a kiadások teljesítését is. A számadatok szeptember 30-ig a pénzforgalomban beszedett bevételeket, illetve a ténylegesen teljesített kiadásokat tartalmazzák, míg a IV. negyedév költségvetést érintő hatásai számításokon, tapasztalati adatokon, illetve kötelezettségvállalásokon alapulnak. Az előzőek szerint összesített adatokban megjelenik az év végéig az önkormányzat költségvetését érintően a számított összes bevétel és az összes kiadás, mely alapot nyújt a 2011. évi költségvetési koncepcióban megfogalmazásra kerülő, tervezési munkát meghatározó elvek meghatározásához. A 2011. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot a Kormány október 29-én terjesztette az Országgyűlés elé, mely dokumentum ismeretében kezdődhetett meg az önkormányzat állami költségvetési kapcsolataiból származó források és feladatok várható alakulásának felmérése. A törvényjavaslat számos területet érintően még nem tartalmaz

2 pontos adatokat, nem ismertek az ágazati jogszabályváltozások, ezért nem határozhatók meg véglegesen a 2011. évi költségvetés tervszámai sem. A költségvetési törvényjavaslat alapján körvonalazódni látszik azonban az állami forrásszabályozás feltétel és feladatrendszeréből következő 2011. évi önkormányzati mozgástér, megállapítható, hogy az önkormányzati működés feltételrendszerében javulás nem várható. A költségvetésből gazdálkodó intézmények, az önkormányzati támogatással érintett gazdálkodó szervezetek, a központi kezelésű fejlesztési feladatok végrehajtásához szükséges - 2011. évre kidolgozott javaslatok alapján - kiadások meghaladják a számba vett saját bevételek és a központi forrásokból előre láthatólag igénybe vehető források mértékét. Ezért a működőképesség fenntartása érdekében előreláthatólag továbbra korlátozásokkal kell számolni. A tervező munka kiemelt feladata kell, hogy legyen a feladatok felülvizsgálata, a hatékonyságot előtérbe helyező megoldások keresése, a saját bevételek fokozására, a tartalékok feltárására irányuló intézkedések haladéktalan megtétele. Az előzőek szerint, a rendelkezésre álló információk, valamint a Képviselő-testület későbbi döntése alapján számba vett feladatok és azok forrásszükségletének felmérésére alapozva összeállításra került az önkormányzat 2011. évi költségvetési koncepciója, melyet azzal az ajánlással terjesztek a Tisztelt Képviselő-testület elé, hogy reális mérlegeléssel, a meghatározott forrásokra alapozva a működőképesség biztonságának, a megkezdett beruházások folytatásának feltételeit figyelembe véve határozza meg a 2011. év fő feladatait. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést megvitatva, a tervező munka folytatása érdekében fogadja el a 2011. évi költségvetési koncepciót. Szentes, 2010. november 14. Szirbik Imre

3

Tartalomjegyzék

BEVEZETŐ

4

ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK

5

BEVÉTELI FORRÁSOK SZÁMBAVÉTELE

7

KIADÁSI SZÜKSÉGLETEK FELMÉRÉSE

24

HATÁROZATI JAVASLAT

46

MELLÉKLETEK

48

4

Bevezető Az önkormányzat 2011. évi költségvetési tervjavaslatának összeállítása – a korábbi évek gyakorlatának megfelelően - szakmai és várospolitikai előkészítő munka alapján történik. A tervjavaslat kidolgozása során figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a gazdálkodás folyamatai átívelnek a naptári éveken, a Képviselő-testület által több évre hozott döntések meghatározzák az éves tervjavaslat célkitűzéseit. Mindezek mellett fontos szempontként kell figyelembe venni, hogy a költségvetés feladatvállaló képességét a reálisan számításba vehető bevételek nagymértékben befolyásolják. A magyar gazdaságot jellemző folyamatok, a 2008. év őszén kialakult pénz- és tőkepiaci válság áthúzódó hatása, a gazdaság teljesítőképessége, a kormányzat új gazdaságpolitikája az államháztartás részét képező önkormányzati alrendszer gazdálkodási lehetőségeit is erőteljesen érintik. Az ország gazdasági növekedésének feltételei hosszabb távon teremthetők meg. A megkezdett megalapozó adópolitika, üzleti környezet fejlesztése, a keresletorientáltabb oktatás működtetése, a foglakoztatás bővítését eredményező intézkedések hosszabb átfutási időt igényelnek, ezért pozitív változások, az önkormányzatok feltételrendszerét bővítő intézkedések 2011. évben nem várhatók. A tervező munka ezen szakaszában is jól látható, hogy az önkormányzat központi forrásból származó bevételei nem növekednek, így a különböző területeket érintő, a feladatok növekedése miatt jelentkező kiadások fedezetét, a működőképesség megőrzését helyi intézkedések megtételével kell biztosítani. A jelenlegi és a jövő évi gazdasági helyzet továbbra is közvetlenül és közvetett módon befolyásolja az önkormányzati közszolgáltatásokban felvállalható ellátások körét és mértékét, meghatározza az önkormányzat 2011. évi költségvetési javaslatának kidolgozására irányuló tervezőmunka kereteit, befolyásolja a költségvetési koncepció szintjén megfogalmazásra kerülő célokat, szükségessé és indokolttá teszi a korábbi döntések felülvizsgálatát és újra gondolását. A 2011. évi előirányzatok kidolgozása a város működésével és fejlesztésével kapcsolatos gazdaságpolitikai elképzelések - a Képviselő-testület által elfogadott, a különböző szakmai területek feladatellátását meghatározó koncepciókra, tervekre, elgondolásokra alapozva megvalósítását szolgálják, annak célrendszeréhez igazodnak. A tervezési folyamatot befolyásolja, az elképzeléseknek határt szab ƒ a normatív állami támogatások csökkenése, ƒ a saját bevételek tervezhetőségének bizonytalansága, ƒ az iparűzési adóbevételek csökkenése, ƒ a szolgáltatásokhoz kapcsolódó díjhátralékok növekedése, ƒ a pályázati források elérhetőségének változása, ƒ a munkanélküliek számának növekedése, ƒ növekvő igény a szociális ellátás iránt, ƒ az önkormányzat által biztosított szolgáltatások körének és mértékének szűkülése. A fentiek figyelembe vételével a 2011. évi költségvetés kialakítását szolgáló helyi tervezőmunka fő célja a gazdasági környezethez igazodni tudó gazdaságpolitika kialakítása és alkalmazása, a gazdasági kényszerek következtében az önkormányzati működési és fejlesztési területeken a szelektált feladatrendszer mellett, az egyensúlyi követelmények előtérbe

5 helyezése. Alapvető és meghatározó cél az önkormányzat működőképességének, a szolgáltatások színvonalának megőrzése, a fejlesztési lehetőségek ésszerű, szükségletekhez igazodó, biztos forrásokra alapozott kihasználása. A különböző szakmai területeken megfogalmazott célok elérését megalapozó elvek érvényesítését jelentősen befolyásolják a feladatellátásra vonatkozó szakmai jogszabályok, illetve a helyi szabályozás. A tervező munka során számolni kell a hatályban lévő jogszabályok változásával, és a lehetőségekkel összhangban felül kell vizsgálni az önkormányzat rendeleteiben és határozataiban foglalt előírásokat. A szakmai követelmények érvényesítése és az ahhoz rendelhető pénzügyi források közötti feszültségek meglétével azonban továbbra is számolni kell. Az egyensúly megteremtésére való törekvés ezért minden területen különösen fontos feladat, amit a reális szükségletek felmérésével, az önkormányzati célok és elképzelések megvalósíthatóságának objektív értékelésével, az önkormányzati gazdaság folyamatos működését, stabilitását biztosító intézkedések időben átgondolt megtételével lehet csak elérni. Az önkormányzat 2011. évi költségvetési tervjavaslatának összeállítása - a korábbi gyakorlatnak megfelelően - szakmai és várospolitikai előkészítő munka alapján történik, melynek fontos állomása a költségvetési koncepció elfogadása, melyben meghatározott elvek mentén folytatódhat a tervezés. A tervjavaslat kidolgozása során figyelembe kell venni azt a tényt, hogy ¾ a gazdálkodás folyamatai több évet érintenek, ¾ a Képviselő-testület által hozott döntések a naptári éveken túli feladatokat is meghatároznak, ezáltal befolyásolják az éves tervjavaslat célkitűzéseit, ¾ a költségvetés feladatvállaló képességét a reálisan számításba vehető bevételek korlátozzák, ¾ felelősség a kötelezően nyújtandó szolgáltatások biztonságáért, ¾ a kialakult pénzpiaci válság gazdasági hatásának több irányú érvényesülése, ¾ a kormányzati döntések és hozzájuk kapcsolódó források viszonyának hatása a központi költségvetés egyensúlyára.

Általános feltételek A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tartalmazza azokat a szabályozási elemeket, melyek várhatóan meghatározzák az állami és az önkormányzati költségvetés 2011. évi kapcsolatait. A törvényjavaslat szerint a szabályozás szerkezetében, és tartalmát tekintve több módosítást tartalmaz annak érdekében, hogy a helyi önkormányzatok működésében a törvényjavaslat indoklásában összefoglaltak szerint a fő célok elérése biztosított legyen. Az általános követelmények alapján a törvényjavaslatban és mellékleteiben kidolgozott szabályzók alapján a 2011. évre várható, az állami és az önkormányzati költségvetés kapcsolatát meghatározó legfontosabb hatások az alábbiak szerint foglalhatók össze:

6 A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI KONDÍCIÓI A helyi önkormányzatok – beleértve a helyi kisebbségi önkormányzatokat, valamint a többcélú kistérségi társulásokat is – 2011-ben hitelforrások nélkül több mint 3100 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. Ehhez a központi költségvetés állami támogatás és átengedett személyi jövedelemadó révén a források 30%-át biztosítja. Az összehasonlító szerkezet érdekében a 2010. évi országgyűlési előirányzat korrekcióját jelenti a kereset-kiegészítés megszűnése, az önkormányzati közcélú munka helyett egységes, az állam által biztosított közfoglalkoztatás megteremtésének pénzügyi hatása. A támogatási rendszer egyszerűsítése és áttekinthetőbbé tétele érdekében több területen csökkennek a normatív hozzájárulások: ¾ A szociális alapszolgáltatások jogcímrendszere egyszerűsödik. ¾ A közoktatás területén az alapfokú művészetoktatáshoz, a kollégiumok működtetéséhez kapcsolódó összes hozzájárulás az ágazat alapnormatívájában jelenik meg. ¾ Szintén a támogatások jobb áttekinthetőségét szolgálja, hogy a korábbiakban egyedi pályázati típusú igénylés helyett a jövőben normatív módon jutnak el egyes források az önkormányzatokhoz (az informatikai támogatás, az érettségi és szakmai vizsgák lebonyolításának támogatása, óvodáztatási támogatás stb). ¾ A települési önkormányzatok jövedelemkülönbség mérséklési számítása is egyszerűsödik. Alapjává a korábbi – év közben folyamatosan változó – adat helyett mindig a két évvel előbbi tény adóerőképesség válik. Ugyanúgy, ahogyan a jövedelemkülönbség mérséklés másik tényezője, a helyben maradó személyi jövedelemadó is mindig a két évvel korábban bevallott és településre kimutatott összeggel szerepel a számításban. ¾ A költségvetési törvény tervezete javaslatot tesz helyi önkormányzati fejezeti tartalék létrehozására. A cél az, hogy az Országgyűlés által a helyi önkormányzatok számára jóváhagyott támogatások az önkormányzati alrendszeren belül kerüljenek felhasználásra. Ezért ezt a keretet növeli az önkormányzatok évközi lemondásának és pótigénylésének, valamint év végi elszámolásának egyenlege. ¾ Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatásának feltételrendszere az elmúlt években folyamatosan szigorodott, algoritmusa egyre bonyolultabbá vált. A döntés-előkészítés pedig egyre inkább szem elől tévesztette a települések valós pénzügyi helyzetét. Így egyre kevesebb önkormányzat vált jogosulttá az alanyi támogatásra. Az egyéb támogatásból pedig egyre több önkormányzat részesült. Indokolt ezért a két támogatási jogcím „összevonása”. A törvénytervezet egyszerűsíteni javasolja a támogatásigénylést, hiszen a Kincstárban az önkormányzati rendszeres adatszolgáltatásokból rendelkezésre állnak a megalapozott döntéselőkészítéshez szükséges adatok. A támogatási szükséglet megítélésekor a hangsúly áttevődhet az önkormányzatok konkrét pénzügyi helyzetének értékelésére. ¾ Folytatódik a társulásban történő feladatellátás ösztönzése, amelynek következtében tovább erősödhet a szakmai és pénzügyi szempontból is hatékony közszolgáltatást biztosító feladatellátás. ¾ Az EU Önerő Alap támogatás – a determinációk és az új igények forrásán túl – ígérvénnyel teremt lehetőséget az egészséges ivóvíz-beruházások derogációs kötelezettségeinek megvalósítására.

7

Bevételi források számbavétele

működési fejlesztési összesen

2009. évi 2010. évi 2011. évi eredeti várható számított 5.371.566 5.406.655 7.015.918 5.508.838 7.421.965 8.747.694 2.807.115 6.123.067 12.793.531 14.154.349 9.823.033 11.631.905

Index 2011/2009 2011/2010 102,56% 101,89% 82,50% 70,00% 90,92% 82,18%

A fenti adatok azt mutatják, hogy az évek folyamán a különböző tényezők hatására - állami támogatás mértékének változása, helyi intézkedések hatása, pályázati intenzitás stb – a költségvetési adatok változtak. A 2011. évi lehetőségeket felmérve az alábbi jogcímeken számba vehető források valószínűsíthetők:

Az állami költségvetésből származó források Az állami költségvetésből származó bevételek a 2011. évi költségvetésben is alapvetően három fő csoportba sorolhatók. Az önkormányzat 2011. évben tervezhető, állami költségvetésből származó forrásainak együttes összegét az alábbiak számbavételével lehet figyelembe venni: − az állami hozzájárulások, - normatív állami támogatás és hozzájárulások, − célhoz kötött támogatások, - központosított támogatások, - fejlesztési támogatások, − átengedett adók, - lakhelyen maradó SZJA, - jövedelem különbségmérséklés miatti SZJA kiegészítés, - gépjárműadó. 1. Állami hozzájárulások

A normatív állami támogatások és hozzájárulások továbbra is felhasználási kötöttség nélküli normatív hozzájárulások, illetve felhasználási kötöttséggel járó támogatásként illetik meg az önkormányzatot. A különböző jogcímeken igénybe vehető normatív hozzájárulások fajlagos összegét és feltételeit az állami költségvetésről szóló törvénytervezet 3. illetve a 8. számú melléklete tartalmazza. A működési kiadásokra fordítható és várhatóan igénybe vehető normatív állami támogatás összességében - a törvénytervezetben rögzített fajlagos összegek és a felmérés szerint prognosztizált mutatók alapján – a 2010. évinél több mint 50 millió Ft-tal magasabb összegben vehető figyelembe, ami 144 millió Ft-tal kevesebb, mint 2009. évben volt. A 3., illetve a 4/a számú mellékletben részletezettek alapján az átrendeződés jól látható, de megállapítható az is, hogy egyes ágazati kiadásokhoz a normatív támogatások mértéke miként változott. A közoktatást érintő normatív támogatások száma csökkent, összevonásra kerültek az egyes feladatokhoz kapcsolódó jogcímek. Az összességében megmutatkozó növekményt egyrészt a korábban központosított előirányzatként év közben igénybe vehető támogatások beemelése, másrészt a kötött

8 felhasználású normatív támogatások körében a közoktatásban a pedagógus szakvizsga, illetve az egyes pedagóguspótlékok kiegészítés (osztályfőnöki, gyógypedagógiai) fedezetére biztosított, továbbá a pedagógiai szakszolgálat működését finanszírozó normatíva fajlagos összegének lényeges emelése eredményezi A szociális ellátás területén a „Pénzbeni szociális juttatások” című hozzájárulás a gyermekvédelmi törvény és a szociális törvény rendelkezései alapján nyújtható pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátásokhoz, valamint az egyes ellátásokhoz tartozó különféle járulék- és hozzájárulás-fizetési kötelezettségekhez kapcsolódik. A központi költségvetés a következő jogcímeken járul hozzá az önkormányzat költségeihez: a) - rendszeres szociális segélynek, - az időskorúak járadékának, - az adósságcsökkentési támogatásnak - a lakásfenntartási támogatásnak - az előrefizetős gáz-vagy áramfogyasztást mérő készülék felszerelési költségeinek 90%-ához, b) - a folyósított bérpótló járandóság 80%-ához, c) - az ápolási díjak és a fizetendő nyugdíjbiztosítási járulék 75%-ához, d) - a közcélú munka 2010. december hóra járó, 2011. január hónapban kifizetendő munkabér és közterheinek 95%-ához, e) - a közfoglalkoztatáshoz biztosítandó önrész, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, az átmeneti (krízis-) segélyezés, temetési segély, köztemetés, közgyógyellátás után fizetendő térítés, valamint a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának szociális alapon történő egyedi mérséklésének vagy elengedésének forrásához. A hozzájárulás az önkormányzatokat a lakosságszám alapján a szociális jellemzőkből képzett mutatók szerint differenciáltan illetik meg, melynek mértéke központilag kerül megállapításra, mely számadat a koncepció készítés időpontjában nem állt rendelkezésre, így a források számbavételénél a 2010. évi adatokkal lehetett számolni. A szociális ellátás területét érintő legfontosabb és lényeges módosulást a közfoglalkoztatás rendszerének átalakítása jelenti. A számításokat megalapozó jogszabályok még nem állnak rendelkezésre, ezért az alábbiak figyelembe vételével lehetett a koncepció kidolgozása során számolni. A közfoglalkoztatás eddigi rendszerét 2011. évtől kezdődően a Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja váltja fel, amelynek legfőbb célja, hogy minél több munkára képes és kész aktív korú szociálisan rászoruló ember számára biztosítson munkalehetőséget. Mindez a foglalkoztatási és szociális tárgyú jogszabályok módosítása mellett az eddig többféle forrásból finanszírozott közfoglalkoztatási formák átalakulásával is együtt jár. A koncepció készítésének időpontjában a változások szakmai előkészítése, kodifikációja folyt, ezért a számítások csak a rendelkezésre álló alábbi információkra alapozódhattak.

9 A program lényege, hogy pályázat keretében igényelhető támogatások felhasználásával valósul meg. 2011. január 1-től megszűnik a közcélú foglalkoztatás, a munkaügyi kirendeltségek által támogatott közhasznú munkavégzés és a hagyományos központi közmunkaprogram. 2011. évben a közfoglalkoztatás a Munkaerő-piaci Alapból kerül finanszírozásra. Az új rendszer a munkaügyi kirendeltségekkel való szoros együttműködést, folyamatos párbeszédet feltételez. A közfoglalkoztatás csak a munkaügyi kirendeltség közvetítésével valósulhat meg. Az önkormányzatoknál a közcélú munkavégzés támogatása megszűnik, a 2010. december 31-vel járó (januárban esedékes) munkabéreket az előző időszak szabályainak megfelelően lehet igényelni. A tervek szerint a pénzügyi fedezetet a 2011. évi központi költségvetés biztosítja. A várható legfontosabb változások, melyeknek törvényi szabályozása a koncepció készítésének időszakában kerül kidolgozásra: Bérpótló juttatás a rendelkezésre állási támogatás helyett A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre állási támogatást (RÁT) a bérpótló juttatás (BPJ) váltja fel. A bérpótló juttatás összege: a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege. Az önkormányzatok önrésze a bérpótló juttatás összegének 20%-a. A megállapítás alapja továbbra is a szociális rászorultság, de az együttműködési feltételek köre bővül. ¾ Az érintetteknek az eddiginél aktívabban kell közreműködniük a munkakeresésben. ¾ Köteles álláskeresőként együttműködni a lakóhelye szerint illetékes munkaügyi központ kirendeltségével. ¾ Köteles az iskolai végzettségétől és szakképzettségétől függetlenül a kirendeltség által felajánlott munkát – beleértve a közfoglalkoztatást is – elvállalni. ¾ Köteles a munkaügyi központ által felajánlott képzési lehetőséget, vagy munkaerőpiaci programban való részvételt elfogadni. ¾ A jogosultsági feltételek új eleme a saját lakókörnyezet rendben tartása, amelyet az önkormányzat helyi rendeletében szabályoz. ¾ A bérpótló juttatásra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni. ¾ Egy éve alatt a juttatásra jogosult személynek legalább 30 munkanap munkaviszonyt – beleértve az egyszerűsített foglalkoztatást, közfoglalkoztatást, közérdekű önkéntes munka-tevékenységet – kell igazolni. ¾ A jogosultsági feltétel teljesül, ha az érintett 6 hónap időtartamot meghaladó munkaerő-piaci képzésben, vagy munkaerő-piaci programban vesz részt. ¾ Megszűnik a 35 év alatti, alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező álláskeresők kötelező képzésben való részvételi kötelezettsége. A bérpótló juttatásra jogosultak számának tervezésénél figyelembe kell venni azt a tervezett törvényi változást is, hogy hatályát veszíti „az egy családban csak egy személy jogosult” az ellátásra szabály. Amennyiben a családdal együtt élő nagykorú gyermekek és a házastársak is jogosulttá válnak a juttatásra, az elmúlt évi havi átlag létszám akár 30%-kal is emelkedhet.

10 A fentiekre alapozott számítások szerint az Önkormányzatnak a 2011. évi költségvetésben 26.676 eFt-ot kell biztosítani (300 fő helyett 390 fő x 28500 Ft x 12 hó x 20% = 26.676.000 Ft önrészt jelent). A közfoglalkoztatás típusai (a részletes szabályokat a készülő közfoglalkoztatás támogatási rendjéről szóló kormányrendelet szabályozza) 1. Önkormányzati rövid időtartamú közfoglalkoztatás (napi 4 órás munkaidő): a települési önkormányzatok mindennapi közfeladatai ellátását segítő támogatás A közcélú foglalkoztatást váltó forma, amelynek keretében kizárólag a bérpótló juttatásra jogosultak foglalkoztathatók. A települési önkormányzatok a kötelezően ellátandó, illetve önként vállalt közfeladataik ellátására igényelhetik a támogatást egyszerűsített pályázati adatlapon a munkaügyi központ kirendeltségénél. A kötelező és az önként vállalt önkormányzati feladatokon túl olyan feladatok ellátása is tervezhető, amelyeket az önkormányzat rendeletében megjelöl. (Pl. a szociális támogatásra, vagy gondoskodásra szoruló személy lakása, kertje rendben tartásában, vagy a személyéről történő gondoskodásban kéri az önkormányzat segítségét. A jogosultak napi maximum 4 órás munkaidőben, legalább 2 hónap, legfeljebb 4 hónap időtartamig foglalkoztathatóak ebben a közfoglalkoztatási formában, amelyért a minimálbér, illetve a garantált bérminimum felének megfelelő összegű munkabérben részesülhetnek. Támogatásként a közfoglalkoztatottak munkabére és járulékai, valamint a dologi kiadásokkal bővített – személyenként összeszámítható módon a munkaszerződések időtartamával arányos – évente központilag megállapított összeg 95%-a igényelhető. A pályázónak 5%-os önrészt kell biztosítania. Új, egyszerűsített pályázati adatlap kerül bevezetésre. Megszűnik a települési önkormányzatok „közfoglalkoztatási terv” készítésének kötelezettsége. A foglalkoztató köteles a kirendeltség által közvetített bérpótló juttatásra jogosult álláskeresőt foglalkoztatni. Ebben a foglalkoztatási formában az intézmények előzetes igényei alapján 2 x 4 hónapos foglalkoztatásban, napi 4 órás munkaidővel számolva 282 fő foglalkoztatása valósulhat meg, elsősorban az idényjellegű feladatok megvalósításában. Az előzőekre alapozott számítás szerint az Önkormányzatnak 1.522 eFt-ot kell a 2011. évi költségvetésben figyelembe venni (282 fő x 85.000 Ft bér + járulék x 8 hó x 5% = 1.522.000 Ft önrész). 2. Önkormányzati huzamosabb idejű közfoglalkoztatás (napi 6 – 8 órás munkaidő): Közérdekű célok programszerű támogatása A közhasznú munkavégzés támogatása helyett a települési önkormányzat pályázati úton kaphat támogatást kötelezően ellátandó, illetve önként vállalt közfeladatainak ellátásához. A pályázatnak részletes leírást kell tartalmaznia arról, hogy milyen állománycsoportú munkanélküliekkel, milyen költségekkel, milyen feladatot kívánnak megvalósítani. A pályázóknak munkatervet és ezt megalapozó költségvetést kell kidolgoznia. A pályázati felhívás évente két alkalommal kerül meghirdetésre kirendeltségenként, a helyi adottságoknak megfelelő prioritásokkal. Egy pályázó egy naptári évben több pályázatot is benyújthat. Rendkívüli pályázat is meghirdethető a keret terhére.

11 A teljes munkaidős közfoglalkoztatásba elsősorban, de nem kizárólag a bérpótló juttatásra jogosultak vonhatók be. A foglalkoztatás időtartama 2 - 12 hónap lehet, és napi 6 - 8 órás munkaidőben történik. A települések hátrányos helyzetével, gazdasági erejével összhangban a támogatás intenzitása 70-100% mértékű lehet. A munkabérek és járulékok mellett a foglalkoztatással összefüggő egyéb költségek is érvényesíthetők a támogatás legfeljebb 20%ának mértékéig. Ebben a foglalkoztatási formában az intézmények előzetes igényei alapján 11 hónapos foglalkoztatásban, napi 8 órás munkaidővel számolva 160 fő foglalkoztatása valósulhat meg, elsősorban az intézményi (oktatási, szociális és adminisztratív) feladatok megvalósításában. Amennyiben a szabályok nem változnak, úgy a 2011. évi költségvetésben az Önkormányzatnak 62.362 eFt-ot kell a foglalkoztatáshoz számításba venni (160 fő x 93.000 Ft bér + járulék x 11 hó x 30% = 62.362.000 Ft önrész). 3. Országos közfoglalkoztatási programok A pályáztatás és a döntés minisztériumi szintű. Itt valósíthatók meg az egész ágazatokat érintő átfogó országos közfoglalkoztatási programok. Ez a szint fogja össze az állami tulajdonú infrastruktúra és vagyonkezelés vertikumát. Az ár- és belvízvédelem, a közutak, vasutak, az állami erdőterületek mellett újabb területként vizsgálják a megújuló energiaforrásokhoz, és az energiatakarékossághoz kapcsolódó közfoglalkoztatás lehetőségét. Az országos közfoglalkoztatási programokban a bérek és járulékok finanszírozásáról gondoskodik a foglalkoztatási támogatási rendszer. Amennyiben az önkormányzatok is pályázhatnak, a foglalkoztatási mutatók javítása érdekében élni kívánunk a pályázati lehetőségekkel. 4. Vállalkozások közmunka támogatása A kis- és közepes vállalkozások a munkaügyi központ kirendeltségéhez benyújtott pályázat alapján kaphatnak támogatást, ha bérpótló juttatásra jogosult álláskeresőt foglalkoztatnak. A támogatás csak az előző évi statisztikai állományi létszámhoz viszonyítva többletfoglalkoztatásra igényelhető. A támogatás legfeljebb 12 hónap időtartamú foglalkoztatáshoz nyújtható, melynek mértéke elérheti a munkabér és járulékainak 70%-át. 2. Célhoz kötött támogatások Az állami költségvetésről szóló törvényjavaslat 5. számú melléklete - az előző évi 20 jogcím helyett - 16 jogcímen tartalmaz a helyi önkormányzatok részére év közben feltételekhez kötötten igénybe vehető központosított előirányzatokat. A támogatási jogcímek jelentősen változtak. Megszűnt az alapfokú művészetoktatást, a közoktatási informatikai fejlesztési feladatokat, a bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztését, közösségi buszok beszerzését támogató jogcím. Az Új Tudás–Műveltségi Program keretében támogatott pedagógusok anyagi ösztönzését szolgáló támogatás a kötött felhasználású normatív támogatásokba épült be. Megszűnt az óvodáztatási, valamint a bérpolitikai intézkedések támogatása. Új jogcím az önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések, a 2009. évi jövedelemdifferenciálódás mérséklésénél beszámítással érintett önkormányzatok támogatása, valamint az „ART” mozihálózat digitális fejlesztésének támogatása.

12 Tartalmában változott az önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik az Európai Uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása. Ezen előirányzatok közös jellemzője, hogy igénybevételükre az önkormányzatok számára csak abban az esetben lesz lehetőség, ha a 2011. január - március hónapokban megjelenő pályázati feltételekben foglaltaknak megfelelnek, ezért a 2011. évi költségvetésben eredeti előirányzatként a költségvetésben ezen a jogcímen források nem tervezhetők. 3. Átengedett adók A helyi önkormányzatokat megillető átengedett adók közül a személyi jövedelemadó átengedés mértéke - a törvényjavaslatban foglaltak alapján – nem változik. A személyi jövedelemadóból az önkormányzatot az állandó lakhely szerinti adózók által 2009. évre bevallott, és az APEH által településenként kimutatott személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg, melynek megosztási szabályait a törvényjavaslat 4. számú melléklete tartalmazza. A 2011. évi költségvetést megalapozó számítások alapján ezen a jogcímen az előző évhez viszonyított mintegy 10%-os csökkenés forráskiesést okoz. Az állami költségvetésről szóló törvénytervezet alapján a személyi jövedelemadó helyben maradó részét kiegészítő támogatások, illetve normatív alapon visszajuttatott előirányzatok növelik. A kiegészítő támogatás az önkormányzatok jövedelem-differenciálódásának mérséklését szolgálja. A támogatás azt az önkormányzatot illeti meg, ahol az iparűzési adóerő-képesség nem éri el a törvényjavaslat 4. számú mellékletében meghatározott mértéket. Az előzetes számítások alapján az önkormányzatot megillető kiegészítő támogatás a 2010. év végi várható adatokhoz képest több mint 25 millió Ft-tal csökken. A helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások igénybe vételére előreláthatólag egyszerűbb formában, egy jogcímen, de továbbra is év közben és meghatározott feltételek mellett lesz lehetőség. A gépjármű adó bevételek átengedésének mértéke nem változott, 2011. évben a bevételek átengedése továbbra is teljes körű - 100%-os mértékű - lesz. A gépjárműadó, mint átengedett központi adó, működtetése minden önkormányzat számára kötelező, mértékét törvény határozza meg, mely egységes az ország egész területén. Az adónemben három adózási mód működik. - Teljesítmény és a gyártási év függvényében adóznak a személyszállító járművek (személygépkocsi, motorkerékpár), - az önsúly és a raksúly 50%-a képezi az adó alapját a teherszállító járművek esetén (tehergépkocsi, pótkocsi, utánfutó), - illetve önsúly alapján adózik a nyergesvontató, busz, lakókocsi, lakópótkocsi. Az adó mértéke a benyújtott törvénymódosítási javaslat ismeretében nem változik, azonban a gépjárműadó törvény tervezett módosításával a jogalkotó a visszaélések és a bevételcsökkenés elkerülése érdekében korlátozottá tervezi tenni a súlyos mozgáskorlátozottakat megillető gépjárműadó mentességet, oly módon hogy az igénybe vehető kedvezmény összegét 12.000,- Ft-ban limitálja. Szentes városban jelenleg a súlyos mozgáskorlátozottság miatt mentes gépjárművek száma 226 db, a kieső adó összege 2.708 eFt. A változás után továbbra is teljesen adómentes marad 127 jármű, melynek adója 989 eFt, csökken az igénybe vehető adómentesség 99 adótárgy

13 esetében (1.719 eFt helyett a csökkentett mértékű kedvezmény 1.152 eFt), így a várható – nem számottevő – bevételi növekmény mindösszesen 567 eFt. Megnevezés Teljes mentesség Részben mentes Összesen

Db 127 99 226

2010 (Ft)

db

989.335 1.719.270 2.708.605

127 99 226

2011. terv (Ft) 989.335 1.152.000 2.141.335

Várható bevétel növekedés (Ft) 0 567.270 567.270

A teljesítmény alapján adózó gépjárművek adómértéke a gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt - gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230 Ft/kilowatt - gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185 Ft/kilowatt - gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kilowatt. Az adóköteles adótárgyak megoszlása gépjárműadóban 2010. évben Fajta db Megoszlás Adózási mód db Megoszlás (%) Személygépkocsi 8088 69,23% Önsúly alapján 103 0,88% Tehergépkocsi 1399 11,97% Önsúly alapján + 49 0,42% légrugós Busz 42 0,36% Önsúly+raksúly50%-a 2803 23,99% Vonató 83 0,71% alapján Motorkerékpár 547 4,68% Önsúly+raksúly50%-a 94 0,80% Pótkocsi 1344 11,50% alapján +légrugós Utánfutó 172 1,47% Teljesítmény lapján 8635 73,90% Lakókocsi 9 0,08% Összesen 11684 100,00% Összesen 11684 100,00% Tehergépjármű, nyergesvontató, lakókocsi, lakópótkocsi adójának mértéke, az adóalap minden megkezdett 100 kg-ja után 1380 Ft, illetve a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű jármű esetén 1.200,-Ft. A beszedhető bevétel meghatározása csak az adótárgyak és az adó összegének szorzataként igen egyszerű feladat volna. A realitásokhoz közelítő, tervezhető bevétel meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a jelenlegi gazdasági viszonyok között mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások fizetőképessége gyengébb, mint a recesszió előtti időszakban volt, ami csökkenti a biztonsággal beszedhető adó összegét. A vállalkozások esetében – ahonnan a bevétel jelentős hányada származik – a ”túl erőszakos” behajtási tevékenység a működés ellehetetlenülését eredményezheti. Ezért meg kell találni azt a megfelelő tervszámot, ami a biztonsággal beszedhető költségvetési forrás biztosítása mellett, az adózók fennmaradását sem veszélyezteti. Ehhez azonban nem csak adóhatósági szándékra, hanem adózói együttműködésre is szükség van. Mindezek mérlegelésével a 2011. évi gépjárműadó tervszáma nem lehet magasabb, mint 190.000 eFt. A termőföld bérbeadás utáni jövedelemadó az éves bevétel összege 2003. óta folyamatos csökkenést mutat. A 2003. évtől érvényes SZJA törvény vonatkozó rendelkezései szerint, mentes az adó alól a termőföld bérbeadásból származó bevétel, ha a termőföld haszonbérbeadása alapjául szolgáló, határozott időre kötött megállapodás (szerződés) alapján a haszonbérlet időtartama az 5 évet (az adómentesség feltételéül szabott időtartam) eléri. Ma már a szerződések túlnyomó többségét úgy kötik, hogy az adómentesség igénybe vehető

14 legyen - legalább 5 éves időtartamúak - ezért az adónemben bevétellel számolni továbbra sem lehet. A 2011. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat alapján előzetes számítások készültek Szentes Város Önkormányzata 2011. évi költségvetésében várhatóan figyelembe vehető állami támogatások összegét illetően, mely számadatok értékelésekor figyelembe kell venni azokat a nyitottságokat és bizonytalanságokat, melyek a törvényjavaslatban foglaltak végrehajtásához kapcsolódó állami szabályozás részlegessége miatt fennállnak. A fentiek figyelembe vételével elvégzett számítások alapján a 2011. évi állami támogatások várhatóan az alábbiak szerint vehetők számításba (ezer Ft-ban): Megnevezés SZJA helyben maradó Jövedelem különbség mérséklés Normatív tám. felhasználási kötöttség nélkül Normatív tám. felhasználási kötöttséggel - ebből jövedelempótló támogatások Összesen Év közben igényelt jövedelempótló támogatással csökkentett összesen:

2008. évi teljesítés 251.728

2009. évi eredeti ei. 290.849

2009. évi teljesítés 290.849

2010. évi eredeti ei. 295.379

2010.évi várható telj. 295.379

2011. évi számított 268.572

311.615

298.989

329.710

339.459

346.205

320.410

1.324.679

1.354.377

1.347.916

1.170.881

1.184.697

1.222.363

437.168

261.617

536.040

245.691

754.005

261.935

169.957

274.423

507.368

2.325.190

2.205.832

2.504.515

2.051.410

2.580.286

2.073.280

2.155.233

2.205.832

2.230.092

2.051.410

2.027.918

2.073.280

A fenti számadatok alapján az önkormányzat összességében a 2011. évi költségvetési javaslat kidolgozása során a 2008. évben igénybe vetthez képest 81.953 eFt-tal kevesebb forrással számolhat. Az összehasonlító adatok azt mutatják, hogy az SZJA bevételek évről évre csökkennek, vélhetően a válság okozta jövedelmek visszaesése miatt. A normatív támogatások összegében megmutatkozó módosulás az ellátottak létszámának változásával illetve a normatívák fajlagos összegének csökkenésével hozható összefüggésbe. A jogcímeket külön vizsgálva megállapítható, hogy a személyi jövedelemadó helyben maradó összege a gazdasági körülmények miatt csökken, a jövedelemkülönbség mérséklés számítása a törvényjavaslatban foglaltakra alapoz. A normatív hozzájárulások önkormányzatot megillető számított összege mutatószám felmérésen és a törvényjavaslatban, illetve annak mellékletében meghatározott fajlagos összegeken alapszik. Az előterjesztés 3. számú melléklete részleteiben tartalmazza az egyes feladatokhoz igényelhető támogatások mértékét és jogcímeit, azok változását, melyből egyértelműen levonható következtetés, hogy a 2010. évben igénybe vett támogatásokhoz viszonyított növekmény a normatív támogatások és a központosított előirányzatok átrendeződésének a következménye. - A szociális és gyermekjóléti feladatokat finanszírozó normatív támogatások – a 4/a számú mellékletben részletezettek szerint – 2.567 eFt-tal növekednek, ami elsősorban a mutatószám változás következménye. - A közoktatási feladatokhoz kapcsolódó normatíván belül összevonásra kerülnek egyes azonos feladatot finanszírozó hozzájárulások, az összességében a több mint 21

15 millió Ft növekmény az óvodai, a kollégiumi ellátás és a művészetoktatás területén jelentkezik azzal együtt, hogy az általános iskolák támogatottsága csökken. A fenti kiemelt területeken a kötött felhasználású normatív támogatásokból származó állami forrás várhatóan összességében nő. Támogatásban részesül a pedagógus szakvizsga és továbbképzés, nagyobb összegű normatívával lehet számolni a pedagógiai szakszolgálat esetében, és mérsékelten nő a tűzoltóság gépjárműveinek üzemanyag felhasználása, karbantartása miatt a támogatás összege. A fenti állami támogatásokat összességében vizsgálva megállapítható, hogy 2011. évben az Önkormányzat nem számolhat állami támogatás növekménnyel, mivel az SZJA átengedés csökken, a normatív támogatás növekedés, illetve a korábbi években év közben igényelhető központosított előirányzatok beépülése az Önkormányzat lehetőségeit inkább csökkenti.

A helyi bevételekből származó források számbavétele A helyi bevételek szerepe a 2011. évi költségvetési előirányzatok kidolgozásában is kiemelt jelentőségű. - Egyrészt alapvető önkormányzati érdek fűződik ahhoz, hogy valamennyi forrást teremtő lehetőség maximálisan kihasználásra kerüljön, és a gazdálkodás feltételeit javító bevételek a lehető legmagasabb mértékben teljesüljenek. - Másrészt az is alapvető érdek, hogy a tervjavaslatban csak a – mérlegelés és kockázatelemzés alapján felvállalhatónak ítélt - teljesíthető bevételek kerüljenek megtervezésre. A feladatok ellátásához szükséges források megteremtésén túl a saját bevételeknek biztosítaniuk kell az állami költségvetésből származó, a gazdasági körülmények alakulása miatt kieső források, valamint a kiadási többletek forráshiányának fedezetét is. Az előző évek gazdaságot érintő hatásai a bevételek mértékének meghatározásában továbbra is bizonytalanságot okoznak, mivel még 2011. évben is számolni kell azzal, hogy növekedhet a bevételek beszedésének kockázata, ennek következtében a helyi bevételek forrásokat bővítő elvárt hatása teljességében nem érvényesülhet. A gazdálkodásban a viszonylagos biztonsággal beszedhető bevételek meghatározása nagy jelentőséggel bír, továbbra sem vállalható fel a megalapozatlanul megnövelt bevételi előirányzat tervezésének kockázata. A költségvetés egyensúlyát 2011. évben is a reálisan számba vett bevételekkel és a mértéktartó, feladatot finanszírozó kiadások meghatározásával kell biztosítani. A költségvetés stabilitását - a költségtakarékos feladatellátás mellett – a reálisan beszedhető saját bevételekkel kell megőrizni, melynek érdekében a kinnlevőségeket minimálisra kell csökkenteni, a szerződéses kapcsolatokat új alapokra kell helyezni. A behajtási tevékenységet fokozni, a szerződések alapján előírt bevételek teljesítésének nyomon követését, az önkormányzati érdek érvényesítésének rendjét felül kell vizsgálni. A helyi döntéseken alapuló bevételek növelése iránti igény, illetve azok beszedésében fokozódó kockázat komoly feszültségeket okozhat a költségvetésben tervezhető feladatok megvalósításában. A pénzügyi stabilitás megtartása érdekében ezért a helyi források reális felmérésére minden eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítani. A teljesíthetőség szempontjából magas kockázatú bevételi források elsősorban a felhalmozási és tőkejellegű bevételek, valamint az évközi intézkedésekkel előreláthatólag beszedhető

16 források – pályázati támogatások - a tervjavaslatban a felhasználásukkal tervezett, nevesített feladatok kiadási előirányzataival együtt kerülhetnek megtervezésre. Az egyes bevételi jogcímekhez kapcsolódó források tervezésének alapelvei − Működési bevételek Az önkormányzati és az intézményi működési bevételek szerepüknél és jellegüknél fogva különböző tartalmúak. Valamennyi saját bevételi forrás tervezésénél általános követelmény a realitás vizsgálata. A 2011. évi intézményi bevételek megtervezése során kiemelt figyelmet kell fordítani az alaptevékenységből származó bevételek - melyek zömében a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatásokból származnak (gondozási díjak, térítési díjak) - pontos, alapos, dokumentumokkal alátámasztott kimunkálására. E díjak fajlagos mértékét önkormányzati rendeletek határozzák meg, melynek 2011. évi szükséges módosítására (a szociális szolgáltatást nyújtó intézmények kivételével) - a nyersanyag és rezsiköltségek növekedése miatt - a költségvetési rendelet beterjesztéséig indokolt a döntést meghozni. Az előírás nélküli, eseti bevételek tervezése tapasztalati adatok szerint a 2011. évben várható kockázatok figyelembe vételével történhet, de minden esetben szükséges legalább az önköltség alapú díjnak megfelelő összeg meghatározása és tervezése. Az intézményi erőforrások felhasználásával biztosított, a kapacitások jobb kihasználása érdekében nyújtott szolgáltatások - az intézményi hatáskörbe tartozó díjak megállapításánál a szolgáltatás önköltségénél alacsonyabb díj nem határozható meg, a tervezhető bevétel előirányzata 2011. évben a 2010. évi eredeti előirányzat 10%-kal növelt összege lehet. A nem alapfeladatok körébe tartozó szolgáltatások nyújtása során figyelemmel kell lenni arra, hogy az Áht. 92. §-a kimondja, hogy ezen tevékenység bevételének fedeznie kell a tevékenységgel összefüggő valamennyi közvetlen és ahhoz hozzárendelhető közvetett kiadásokat. A fentiek figyelembe vétele mellett a működési bevételek előirányzatát a várhatóan igénybevételre kerülő, szolgáltatásra vonatkozó díj és költségtérítés alapján kell meghatározni és a volumennövekedést a tervezés során figyelembe kell venni. Körültekintőbb és reálisabb tervezést igényel az intézményi egyéb bevételek, átvett források eredeti előirányzatainak megállapítása. Meg kell szüntetni az előző évek gyakorlatát, mely szerint az évközi előirányzat növelések számos olyan elemet is tartalmaztak, melyek már a tervjavaslat kidolgozásakor is ismertek voltak. A polgármesteri hivatalban kezelt önkormányzati sajátos működési bevételek jó része törvényi szabályozáson alapuló, helyi rendeletekben került meghatározásra, ezért azok tervezésénél elvárt a pontos felmérés és a realitásoknak megfelelő előirányzat meghatározás.

17 − Helyi adók A helyi adórendszert 2011. évben a 2011. január 1-től hatályos szabályok szerint kell működtetni. Az adófizetők fizetőképességét figyelembe véve új adónem bevezetése, a díjtételek módosítása nem javasolt. A helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény keretei között a helyi önkormányzatok – a helyi közszolgáltatások biztosításához szükséges források megteremtése érdekében – helyi adók bevezetésére kaptak jogosultságot. A gazdasági önállósulás egyik eszköze a helyi adók rendszere, ami a települési önkormányzat számára lehetőséget teremt a helyi szuverén adóztatási jog gyakorlására, s ezzel együtt a helyi adópolitika kialakítására. Az önkormányzatok helyi rendeletükben vagyoni típusú adók (építményadó, telekadó), kommunális jellegű adók (magánszemélyek kommunális adója, vállalkozók kommunális adója, idegenforgalmi adó) valamint hely iparűzési adó bevezetésére jogosultak. A törvény a bevezethető adónemek meghatározásán túl az egyes adók esetében alkalmazható legnagyobb adómértéket is rögzíti, melynél a megállapított adómértéke alacsonyabb lehet, magasabb viszont nem. Szentes Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adó törvényben meghatározott adónemek közül 1993. március 01-től a helyi iparűzési adót, 1996. január 01-től a magánszemélyek kommunális adóját, 1998. január 01-től az idegenforgalmi adót és 2000. január 01-től az építményadót vezette be. Az alábbi táblázat mutatja a jelenlegi törvényi adómértékeket, továbbá az önkormányzat illetékességi területén hatályos adók nagyságát, valamint ezek egymáshoz való viszonyát: Adónem Építményadó Magánszemélyek kommunális adója Idegenforgalmi adó Helyi iparűzési adó

Törvényi felső határ 1241,2 Ft/m2 16550,6 Ft/m2 413,7 Ft 2%

Szentes városban hatályos adómérték 400 Ft/m2 Belterületen 5000 Ft Külterületen 3500 Ft 200 Ft/fő/éj 2%

% 32,23% 30,21% 21,15% 48,34% 100,00%

A 2010. október 16. napján „az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói, kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról címmel” az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat keretében a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény kisterjedelmű - a helyi adók mértékét nem befolyásoló - módosítása várható. Az építményadóról szóló módosított 38/1999. (XII.31.) KT rendelet alapján az adó tárgya az önkormányzat illetékességi területén lévő vállalkozási célt szolgáló épület, épületrész, az adó alanyai ezért elsősorban a vállalkozások. Az adó alapja az adótárgy hasznos alapterülete, mértéke 400 Ft/m2, amely 2008. január 01-től alkalmazott mérték. Jelenleg 736 adózó szerepel az adóhatóság nyilvántartásában. Az éves kivetés 89,42%-a jogi személyeket, 10,58%-a magánszemélyeket terhel, ezen aránnyal szinkronban a jogi személyek terhén a hátralékok 93,5%-a, míg magánszemélyek terhén mindössze 6,5%-a mutatható ki. A teljes hátralék állomány 42,14%-át teszi ki a felszámolás alatt álló gazdasági társaságok – hitelezői igényként bejelentett – azon hátraléka, melyre behajtási intézkedést

18 indítani nem lehet, megtérülésük a felszámolási eljárás keretében lenne várható, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján nagy biztonsággal mondható, hogy a megtérülésre minimális az esély. A beszedhető adó összegét jelentős mértékben befolyásolja még a vállalkozások likviditási helyzete, ami a tapasztalat szerint csak kismértékben jobb, mint 2008-2009 években volt. A behajtási eljárás során figyelni kell arra, hogy a vállalkozások működőképessége fennmaradjon, a közteher ezen részének megfizetése ne lehetetlenítse el a tevékenységet annak érdekében, hogy a folyamatosan működő vállalkozások által megtermelt bevételből fizetett adóval hosszútávon biztosítható legyen az adóbevétel szintje. Az előzőeket figyelembe véve a 2011. évi költségvetésben biztonsággal tervezhető építményadó bevétel összege 100.000 eFt lehet. A magánszemélyek kommunális adójáról szóló 35/1995.(XII.01) KT rendelet alapján adóköteles az önkormányzat illetékességi területén magánszemély tulajdonában, bérletében, haszonélvezetében lévő lakás, a beépítetlen belterületi telek, a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész. Az adó mértéke belterületen 5000,- Ft, külterületen 3500,-Ft adótárgyanként. 2010. évben 15.268 adózó 15.579 adótárgya (tulajdoni részaránya) szerepelt a nyilvántartásban. Az éves kivetés összege 46.122 ezer forint volt. 2011. évtől a városi szennyvízcsatorna-hálózat kiépítéséhez való hozzájárulás miatt az adóalanyokat megillető 5 éves mentes időszak 454 adózó esetében jár le, ami 1.783 eFt bevétel növekedést jelent, ugyanakkor számításba kell venni azt a tényt, hogy 2010. évben 219 adózó betöltötte 70. életévét és e miatt 2011. évtől magánszemélyek kommunális adója mentességre vált jogosulttá, ami 965 eFt-al csökkenti a beszedhető adó összegét. Mindezek figyelembe vételével 2011. évben biztonsággal beszedhető magánszemélyek kommunális adója nem több mint a 2010. évi eredeti előirányzatként tervezett 45.500 eFt. Idegenforgalmi adót az a vendég fizet, aki a város területén legalább egy vendégéjszakát, nem állandó lakosként eltölt. 2011. évre sem adómérték változás nem tervezett, sem olyan szálláshelybővülés nem ismert, ami az adónemben tervezhető bevétel jelentős változását eredményezhetné. Az adó mértéke minden megkezdett vendégéjszaka után 200 Ft/fő. A reálisan tervezhető bevételt a 2010. évi eredeti előirányzattal azonos 4.000 eFt összegben célszerű a költségvetésben számításba venni. Helyi iparűzési adó 1993. március 01. napjától került bevezetésre. Az adó alanya az egyéni vállalkozó, egyéni cég, jogi személy, egyéb szervezet, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság illetve őstermelő, aki a település illetékességi területén jövedelemszerzési tevékenységet folytat. Szentes Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi iparűzési adóról szóló módosított 3/1993. (II.19.) KT rendelete alapján az adómértéke 2%. Az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Tekintettel arra, hogy az önkormányzati adóbevételek közel 73%-át a helyi iparűzési adó jelenti, az adónemből származó bevétel tervezése során a maximális biztonságra kell törekedni, tehát figyelembe kell venni minden olyan elérhető információt, ami tájékoztatást adhat az elkövetkező időszak gazdasági változásairól.

19 A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetésének indoklása a várható gazdasági folyamatokra előrejelzése szerint ”A magyar gazdaságot jellemző folyamatokat, így a gazdaság teljesítőképességét, 2011-től egyrészt a globális világgazdasági válság negatív hatásainak kifutása, másrészt a kormányzat új, növekedésorientált gazdaságpolitikájának alkalmazása révén várhatóan mind a külső, mind a belső feltételek oldaláról a megelőző időszaknál kedvezőbb tendenciák alakítják majd. Az elmúlt évekre jellemző mély válságból való kilábalás azonban csak fokozatosan történhet meg. A globális és ezen belül az európai piacokon – az egyes országok és nemzetközi szervezetek által tett intézkedések hatására – a konjunktúra a vártnál dinamikusabban bővülni kezdett. Ugyanakkor látható, hogy a piacokra továbbra is visszafogó hatást fejtenek ki a világválság harmadik szakaszának, a pénzügyi- és a reálgazdasági válság után jelentkező adósságválságnak a fejleményei. Ezek hatására az újbóli visszaesés már nem valószínű, de a globális fellendülés időlegesen gyengülhet.” A fentieken túl a tervszám megállapításakor számbavételre került a tervezés alapját adó időszak várható bevétele, a felszámolási eljárások várható eredménye, az adózók által kért előlegmódosítás tervidőszakra gyakorolt hatása, a feltöltési kötelezettségre várható összeg becsült értéke, illetve a gazdasági környezet vállalkozások bevételére gyakorolt várható hatása. A 2010. évi helyesbített folyó évi előírás 906.581 eFt volt, a fennálló múlt évi hátralék 49.309 eFt. A múlt évi hátralékból közel 37.000 eFt felszámolás alatt álló gazdasági társaságok tartozása, melyet behajtás alá vonni nem lehet, megtérülésére a felszámolási eljárás keretében volna esély, de az elmúlt évek tapasztalata alapján a megtérülés minimális, vagyis ezen tartozásokból bevétel nem várható. 2010. évben 49 vállalkozás élt az előlegmódosítás (mérséklés) törvény adta lehetőségével, az árbevétel csökkenésével indokolva az adóalap szűkülését, ami összességében 10.143 eFt-ot tesz ki. Az előlegmódosítások hatásával számolni kell a 2011. évi előleg feltöltésre teljesítendő összeg csökkenésében is, melyre további kedvezőtlen hatást gyakorol a pénzügyi gazdasági recesszió után várható adósságválság, így várhatóan tovább folytatódik a 2009. évben már érezhetően jelentkező feltöltés csökkenés, mind összegszerűségében, mind az éves iparűzési adó arányában. Az elmúlt tizenkét évet vizsgálva a feltöltésre érkezett befizetés átlagosan 70.794 eFt, szórása ezen időintervallumban 46,58%, vagyis a befolyt összeg átlagosan a 37.800 eFt alsó és 103.788 eFt felsőhatár között mozoghat. Feltöltésre befizetett összeg alakulása (1998-2009) 160 000 000 140 000 000 120 000 000 Ft

100 000 000 80 000 000 60 000 000 40 000 000 20 000 000 1998

1999

2000

2001

2002

2003.

2004

2005

Év

Feltöltésre bef izetett összeg (saját gy űjtés)

2006

2007

2008

2009

20

A feltöltésre befizetett összeg és az adott évi iparűzési adó bevétel összehasonlítása (1997-2009) 1 200 000 000 1 000 000 000

Ft

800 000 000 600 000 000 400 000 000 200 000 000 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003.

2004 év

2005

2006

2007

2008

2009

feltöltés összes adóbefizetés Lineáris (feltöltés ) Lineáris (összes adóbefizetés)

Fenti tényezők figyelembe vételével a 2011. évre tervezhető helyi iparűzési adó bevétel a 2010. évi előirányzat, csökkentve a kért előlegmódosítások együttes összegével, valamint a 10 évi átlag feltöltés 50%-ával, 95%-os teljesítés mellett várhatóan 890.000 eFt lehet. A helyi adókhoz kapcsolódó pótlékok, bírságok díjak között a késedelmi pótlék napi mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Felszámítására akkor kerül sor, ha az adó megfizetése az esedékesség napján nem történt meg. Mértékét befolyásolja a késedelmes napok száma, a jegybanki alapkamat mértéke, illetve a késedelmesen megfizetett tőke összege. A bírság mindig valamilyen mulasztás szankciójaként kerül kiszabásra az adózás rendjét szabályozó többször módosított 2003. évi XCII. tv 172. §-a alapján. Magánszemély 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható kötelezettség mulasztása esetén. A kiszabandó bírság megállapításakor az adóhatóságnak mérlegelési kötelezettsége van. A bírság összegének arányban kell állnia a mulasztás súlyával, gyakoriságával, figyelembe kell venni azt, hogy az adózó kellő körültekintéssel járt-e el. A tapasztalati adatok és az előzőekben részletezettek alapján a 2011. évi költségvetésben a késedelmi pótlék és bírság együttes összegének tervszáma 10.000 eFt-ban vehető figyelembe. Talajterhelési díjat az a fogyasztó fizet, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem kötött rá. A díjfizetés alapja az adott évben kiszámlázott vízmennyiség, csökkentve a mindenki számára igénybe vehető 10%-os mértékű locsolási kedvezménnyel, illetve igazolás alapján a vízvezeték meghibásodás miatt elfolyt víz és az elszállíttatott szennyvíz mennyiségével. Az egységdíj 120 Ft/m3, amit tovább korrigál a területérzékenységi érték. A területérzékenységi szorzót „a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen lévő települések besorolásáról szóló módosított 27/2004. (XII.25.) KVVM rendelet” határozza meg, ami Szentes város esetében 1,5. A bevallások az adóévet megelőző év január 01. és december 31. között elfogyasztott vízmennyiségét tartalmazzák, a benyújtási határidő a fogyasztás évét követő március 31. A díjfizetésre kötelezettek ezen időpontig tehetnek eleget befizetési kötelezettségüknek késedelmi pótlék mentesen.

21 Az évközi bekötések miatt egyre csökken a talajterhelési díjat fizetők száma, így a tervezhető talajterhelési díj összege is. A díj mértéke a jelenlegi ismeretek alapján nem emelkedik, tehát a beszedhető összeg emelkedése emiatt nem várható. Számolni kell azzal is, hogy a rákötési lehetőséggel többnyire olyan ingatlan tulajdonosok nem élnek, akiknek pillanatnyi anyagi helyzete nem teszi lehetővé a bekötést, tőlük a díj összegét is nehezen lehet beszedni. Ezen szempontok alapján a talajterhelési díjból 2011. évben 4.000 eFt bevétel tervezhető. A helyben beszedett adókból, bírságokból, díjakból tervezhető 2011. évi bevételek adatok eFt-ban Adónem 2010. évi terv 2011. évi számított Változás Változás % Építményadó 97 500 100 000 +2 500 +2,56% Magánszemélyek 45 500 45 500 0 0,00% kommunális adója Idegenforgalmi adó 4 000 4 000 0 0,00% Helyi iparűzési adó 902 000 890 000 - 12 000 -1,33% Termőföldbérbeadás 0 0 0 0,00% jöv.adó Gépjárműadó 180 000 190 000 +10 000 + 5,50% Póték , bírság 10 000 10 000 0 0,00 % Talajterhelési díj 5 000 4 000 -1 000 -20,0% Összesen 1 244 000 1 243 500 -500 -0,04% A 2011. évi tervezhető önkormányzati adók összegét több tényező együttesen befolyásolja. A beszedhető bevétel nagymértékben függ a gazdaság helyzetétől, a településen működő vállalkozások teljesítményétől, a fizetőképességtől, a magánszemélyek jövedelmi viszonyaitól, a behajtási tevékenység eredményességétől. Az előrejelzések szerint a gazdaságban lényegi, érzékelhető javulás csak lassan következhet be, így a tervezésben továbbra is fontos a biztonságra való törekvés. A költségvetésben tervezhető helyben beszedhető bevételek az előzőek, valamint a vállalkozásokat terhelő 2010. évi önkormányzati adók teljesítésében megmutatkozó lemaradás figyelembe vételével kerültek előzetes felmérésre. − Felhalmozási bevételek A felhalmozási célú feladatok megvalósításához számításba vehető, a számviteli előírások alapján működési bevételek közé sorolt tételek között kamat bevétellel a 2008. évben kibocsátott kötvényből a futamidő végéig óvadéki betétként elhelyezett összeg után lehet számolni 4.000 eFt összegben. Az ÁFA bevételek tervezett előirányzatának alapja az üzemeltetésből, koncesszióból származó bevételekkel, illetve a bérleti díjakkal összhangban kiszámlázott összeg, ami az előzetes számítások szerint összességében 70.015 eFt-nak felel meg. Egyéb bevételként szerepel a tervezetben a közbeszerzésekhez kapcsoló ajánlati dokumentáció jogcímén befizett összeg. Az egyéb sajátos bevétek számított mértéke (nettó) 17.814 eFt-al került figyelembe vételre, ami a 2010. évben bérbe adott üvegházak, illetve az Ady E. u 27. szám alatti ingatlan bérleti díját tartalmazza. A felhalmozási és tőkejellegű bevételek között - a Képviselő-testület korábbi döntéseit figyelembe vevő árak alapján - az alábbi önkormányzati tulajdonú épületek, telkek értékesítésével számol a koncepció:

22 adatok eFt + ÁFA! Megnevezés Új utca 7. (telek) Mátyás király u.7. (telek) Leiningen K u. - 1 db telek Vajdatelepi utca - 1 db telephely Új utca és Somogyi B u sarkán lévő telek Kikelet utca 5 db telek (nettó 1.000.000,- Ft / db) Bihari sor 5 db telek (nettó 250.000,- Ft / db) Madách utca 2 db telek (egyik telek nem közművesített) Egyéb, tulajdonjog rendezés miatt értékesített telkek Összesen:

5 000 eFt 8 000 eFt 2 000 eFt 4 000 eFt 80.000 eFt 5 000 eFt 1 000 eFt 3 000 eFt 5.039 eFt 113 039 eFt

A szennyvízcsatorna hálózat Szentes-Víz Kft által történő üzemeltetésével kapcsolatban a számítások szerint 143.650 eFt bevétele származhat az önkormányzatnak. A központi kezelésű fejlesztési feladatokat részletező 7. sz. melléklet szerint a kimunkált kiadásokhoz összességében részben a támogatási szerződések alapján, részben a benyújtott pályázatok támogatási intenzitását figyelembe véve 3.806.690 eFt összeggel lehet a jelenlegi ismeretek szerint számolni. A városközpont rehabilitációja munkák elvégzéséhez - az eredeti elképzelés szerinti - partneri hozzájárulás jogcímén 131.842 eFt pénzeszköz átvételt vesz figyelembe a koncepció. A támogatási kölcsönök visszatérüléséből a korábbi években lakástámogatásként kiutalt összeg megtérüléséből, illetve a Panel Program keretében, továbbá a vállalkozás ösztönzése címén 2010. évben jóváhagyott kamatmentes kölcsön visszatérüléséből származik bevétele az önkormányzatnak. − Kölcsön források A 2011. évi költségvetésben – a feladatok és szükségletek, valamint a források megteremtéséhez reálisan tervezhető bevételek oldaláról közelítve – minden ésszerűsítés és rangsorolás ellenére forráshiány várható. A működési költségvetésben az előzetes számítások alapján a működési forráshiány összege 384.560 eFt. A működési költségvetést kiadási oldalról közelítve a feladatellátás felmért költségei 102.183 eFt-tal meghaladják az előző évi költségvetésben jóváhagyottat. A helyi, saját bevételek tekintetében lényeges változás a 2010. évi eredeti előirányzathoz képest nem tapasztalható, viszont a normatív támogatások növekményét az átengedett központi adók csökkenése korrigálja. Jelentősen befolyásolja a források mértékét az a tény is, hogy míg a 2010. évi költségvetésben közel 60 millió Ft volt a 2009. évi pénzmaradvány összege, úgy a költségvetés végrehajtásának alakulását az év végéig vizsgálva pénzmaradvánnyal előre láthatólag nem lehet számolni. A működési bevételek tervezhető összege a felmérés alapján az előző évivel azonos, így a forráshiány csökkentésének lehetőségeit a tervező munka során valamennyi területen fel kell mérni, kiemelt hangsúlyt kell, hogy kapjon:

23

-

a működési bevételek növelése egyrészt az önköltség alapján, másrészt tartalékok feltárásával, a kedvezmények differenciált, rászorultságot és kötelezően ellátandó feladatokat figyelembe vevő csökkentésével, a kiadások csökkentése érdekében a feladatok felülvizsgálata, intézkedési terv alapján takarékossági intézkedések megtétele.

A felmérésen alapuló, előzetes számadatok alapján kimutatott forráshiányt a működési költségvetésben kezelni nem lehet, ezért a tervező munka során kiemelt figyelmet kell fordítani a kötelezően ellátandó feladatok biztonságára amellett, hogy a 2011. évi költségvetésről szóló rendelet tervezetben a működés forráshiánya nem haladhatja meg a 2010. évi jóváhagyott összeget. Ezen túlmenően a gazdálkodás biztonsága megkívánja, hogy amennyiben a költségvetés egyensúlyát csak az előzőek szerinti hiányösszeggel lehet biztosítani, úgy a felmerülő kiadások időben történő finanszírozása érdekében likviditási tervet kell készíteni. A fentiek alapján a tervező munka során alapvető cél a működési költségvetési egyensúly javítása, ami feltételezi és megköveteli feladatokhoz igazodó intézményrendszer folyamatos vizsgálatát, az esetleges átalakítások végrehajtását, a kiadások mérséklését, az önfinanszírozó képesség fokozását. A forráshiány miatt felmerülő hitel mértékét ƒ az önkormányzat 2010. évi költségvetésének pénzforgalmi teljesítési adatainak ismeretében, ƒ az elfogadott állami költségvetés önkormányzati támogatásainak figyelembe vételével, ƒ az adósságszolgálati terheket komplexen áttekintve, ƒ az intézmény struktúra, feladatellátási rendszer átalakítását célzó döntés meghozatalát követően lehet nagy pontossággal meghatározni. Az önkormányzati feladatok forrás megelőlegezését biztosító folyószámlahitel keret igénybe vételének lehetőségét az előző években kialakított módszer és gyakorlat szerint az aktív adósságszolgálati rendszerbe illesztetten, annak céljait megvalósító módon 2011. évben is fenn kell tartani. A fejlesztési feladatok folyamatos megvalósításához a 2009. évben engedélyezett MFB hitelkeretből célokhoz kötötten – a számítások szerint – 1.777.903 eFt (a teljes keret 56,85%a) igénybevételével lehet számolni a 7. számú melléklet I-VI. fejezetében részletezett feladatok megvalósításának ütemében. A saját bevételekkel, külső forrásokkal, illetve az MFB hitelkeret igénybevételével a fenti mellékletben részletesen bemutatott feladatokat lehet az előzetes számítások szerint finanszírozni az adósságállomány növelése nélkül. A fejlesztési célú kiadások teljesítéséhez a fejlesztési elképzelések megvalósításához szükséges hitelforrások mértékét a FUTSAL pálya építéséhez szükséges és a Képviselőtestület által engedélyezett maximum 30 millió Ft-on túl nem javasolt emelni.

24

Kiadási szükségletek felmérése

Megnevezés személyi juttatások

2009. évi

2010. évi

eredeti

2011. évi

várható

számított

Index (%) 2011/2009 2011/2010

2 035 836

2 019 419

2 409 563

2 087 606

102,54

103,38

633 409

512 041

595 569

533 692

84,26

104,23

1 757 609

1 861 787

2 384 018

1 871 774

106,50

100,54

egyéb támogatások

146 750

175 800

305 389

231 384

157,67

131,62

támog.ért. kiadások működési célra

257 079

358 031

373 857

375 531

146,08

104,89

átadott pénzeszközök működési célra

231 378

221 215

259 887

206 009

89,04

93,13

5 880

14 000

2 692

4 000

200,00

114,29

155 397

55,30

80,28

munkaadókat terhelő járulékok dologi kiadások

átadott pénzeszközök felhalmozási célra adott kölcsönök

2 000

3 500

tartalék

281 030

193 568

felújítás

22 000

44 493

35 009

25 000

113,64

56,19

4 475

16 801

54 948

4 445

99,33

26,46

működési kiadások

5 371 566

5 406 655

6 426 812

5 508 838

102,56

101,89

központi kezelésű felhalmozási kiadások

7 421 965

8 747 694

3 204 097

6 123 067

82,50

70,00

12 793 531

14 154 349

9 630 909

11 631 905

90,92

82,18

felhalmozás

Összesen:

Az önkormányzat 2010. évi költségvetésének teljesítésével kapcsolatos elemzések és vizsgálatok alapján a bevételek csökkenéséből eredő gazdálkodási feszültség mérséklése szükségessé teszi a 2011. évi költségvetés kialakítását megalapozó tervezőmunka során a méretgazdaságos működést elősegítő intézkedések meghatározását. Amennyiben a 2010. évi működési költségvetés forráshiánya teljes mértékben nem gazdálkodható ki, úgy a 2011. évi költségvetés feladatvállaló képessége tovább mérséklődik. A gazdaságban folyamatosan érzékelhető negatív hatások következtében az önkormányzati működés különböző területein továbbra is, és fokozottan indokolt a hatékonysági követelmények érvényesítése, mivel csak ezen elvek alapján biztosíthatók 2011. évben is az önkormányzati szolgáltatások megfelelő színvonalú fenntartása. A nagy ellátórendszerek további működtetésének lehetőségei, tervezett szervezeti intézkedések végrehajtására irányuló javaslatok ½ VÁROSÜZEMELTETÉS ¾ A városüzemeltetéssel, a kommunális jellegű feladatok elvégzésével kapcsolatos feladatok többségét továbbra is a Városellátó Intézmény látja el. 2010. évhez képest lényeges változás nem érinti a tevékenységi kört, viszont a közmunkaprogram várható módosulása szükségessé teszi a feladatok ellátását továbbra is segítő lehetőségek maximális kihasználását. Az egyes területeken, ahol a bevételek növelésére van lehetőség, a Képviselő-testület által jóváhagyott díjakkal kell számolni a tervezés során. Az önkormányzat forrásszűkülése indokolttá teszi a feladatok felülvizsgálatát, az ésszerű, racionális megoldások keresését, a szolgáltatások színvonalának megőrzése mellett a költségek csökkentését, a bevételek fokozását.

25

El kell érni, hogy a feladatok önkormányzati támogatása belső intézkedéssel a korrigált bázishoz viszonyítva csökkenjen. Részletes elemzéssel kell alátámasztani az egyszeri feladatként jelentkező költségeket, be kell fejezni a megkezdett munkákat (hulladékudvar, válogató csarnok). ½ SZOCIÁLIS ELLÁTÁS ¾ A szociális területet érintően jelen időszakban kevés információ áll rendelkezés, mivel a 2011. évre vonatkozó, a különböző ellátásokat befolyásoló törvénymódosítások előkészítés alatt állnak. Az előzetes információkból azonban már körvonalazódni látszik, hogy az „Út a munkához” program 2010. december 31-vel megszűnik, és Nemzeti Közfoglalkoztatási Program indul január 1-jével. A rendelkezésre állási támogatást (RÁT) a bérpótló juttatás (Bpj) váltja fel, de új szabályozással, ellentételezésként állami elvárások épülnek a törvénybe. A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvény-tervezetben megjelennek a jelenlegi szociális, valamint gyermekvédelmi törvényben szereplő ellátási formák, központi támogatásukkal változatlan formában lehet számolni a tervezet szerint. A 2011. évi mindenkori öregségi nyugdíjminimum összege sem ismeretes még, így a különböző ellátások esetében a tervezés is csak a 2010. évi nyugdíjminimum (28.500,-Ft) összegével történhetett, figyelemmel arra, hogy a támogatások megállapításának jövedelemhatárai minden esetben a mindenkori öregségi nyugdíjminimumhoz igazítottak. 2011. évben két nagy terület van, amelyre kiemelt figyelmet kell fordítani az előző évek tapasztalatai alapján: 1. közfoglalkoztatás 2. adósságkezelési szolgáltatás Minden lehetőséget ki kell használni, hogy segély helyett közfoglalkoztatás keretében munkalehetőséget biztosítsunk a munkanélküliek számára. Ennek keretében a legfontosabb közfeladatok ellátásába kell bevonni az aktív korú nem foglalkoztatottakat (szociálisgyermekvédelmi, közoktatási, művelődési, egészségügyi ellátás, városüzemeltetés), ahol az eddigi gyakorlatnak megfelelően képességeikhez igazított értékteremtő munkát tudnak végezni. Az adósságkezelési szolgáltatás keretében továbbra is kiemelt cél a rászoruló családok esetében a felszaporodott, elmaradt lakással, lakhatással kapcsolatos kiadások rendezése, és az adósságkezelési tanácsadás keretében ezek újratermelődésének megakadályozása. A támogatások minél hatékonyabbá tétele érdekében továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetni a természetbeni ellátásokra – gyógyszertámogatás, élelmiszerutalvány, étkezési díjak átvállalása, lakásfenntartási támogatások szolgáltató intézményekhez utalása -, hogy valóban hathatós és célzott támogatási rendszer működhessen.

26 Szem előtt kell tartani a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, valamint a közösségi ellátás működtetéséhez kiírt pályázatokat annak érdekében, hogy mindkét ellátási forma tovább működhessen, esetleges bővítésre a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében sor kerülhessen. Pénzbeli ellátások - egészségkárosodottak rendszeres szociális segélye (10% önerő) - aktív korúak rendszeres szociális segélye (10% önerő) - aktív korúak közfoglalkoztatása (30 % önerő) - bérpótló juttatás (eddig: rendelkezésre állási támogatás) 20% önerő) - rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény - kiegészítő gyermekvédelmi támogatás - helyi lakásfenntartási támogatás - normatív lakásfenntartási támogatás (10% önerő) - ápolási díj alanyi jogon (25 %-os önrész) (TB járulék nélkül) - ápolási díj méltányosságból (TB járulék nélkül) - felnőttek átmeneti szociális segélye - kiskorúak rendkívüli gyermekvédelmi támogatása - önkormányzati ösztöndíj - temetési segély - időskorúak járadéka (10% önerő) - óvodáztatási támogatás Természetben is adható támogatások - helyi lakásfenntartási támogatás - normatív lakásfenntartási támogatás (10% önerő) - felnőttek átmeneti szociális segélye - kiskorúak rendkívüli gyermekvédelmi támogatása - adósságcsökkentési támogatás (10% önerő) - adósságkezelési szolg.-hoz kapcs. lakásfenntart.tám. (10% önerő) Csak természetben nyújtott támogatás - köztemetés - közgyógyellátás Összesen:

eFt 1.000 4.000 63.884 21.000

4.000 2.000 6.000 25.000 10.000 17.000 6.000 6.500 3.000

4.000 2.000 8.000 24.000 5.000 1.000 5.000 8.500 226.884

Az egészségügy területét érintően a HPV elleni védőoltás 2011. évi költségvetési igénye: 18.000 eFt, melynek fedezetét a számítások nem tartalmazzák, amennyiben a Képviselőtestület megerősíti korábbi döntését arról, hogy az önkormányzat ezt a nagyon fontos megelőzési feladatot felvállalja, úgy a számított forráshiány összege tovább növekszik. A személyes gondoskodást nyújtó intézmények A legfontosabb teendő a folyamatban lévő beruházások befejezése, az ellátottak lehetőségekhez képest - legmagasabb szintű ellátása.

27 A bölcsődés korúak ellátása területén 2011. évben lényeges minőségi változással lehet számolni. A 2010. évben megkezdett beruházás következtében a férőhelyek bővítésével, az eszközök fejlesztésével, a megújuló környezetben megfelelő színvonalú szolgáltatás nyújtására nyílik lehetőség. A feladatokat ellátó intézmény 100 férőhelyen biztosítja az ellátást, előre láthatólag 2011. márciusától az új létesítmény birtokba vételének időpontjától. A beruházással létrehozott új objektum működtetése minden szempontból új feladatot is jelent, mivel a működés személyi és tárgyi feltételeiben is változás következik be. Ezért a 2011. évi költségvetés tervezési munkálatai során figyelemmel kell lenni a feladathoz igazodó alkalmazotti létszám, illetve bővítéssel összefüggésben jelentkező dologi kiadások pontos felmérésére. Számolni kell létszámnövekedéssel, továbbá az alapterület bővülés és az ellátottak létszámának növekedése miatti kiadások és bevételek változásával. Kiemelt feladat a 2011. évi tervező munka során az üzemeltetéshez, a szakmai feladatok ellátásához alapvetően szükséges előirányzatok pontos számbavétele, a bevételek, az ellátást igénybe vevők szerinti pontos megtervezése. A bázis előirányzatok azonban a férőhely növekedéssel járó többleteken túl nem növelhetők, hatékony munkaszervezéssel, a beszerzési lehetőségek jobb kihasználásával, pályázati pénzeszközök bevonásával továbbra is indokolt a szakmai munka javításához a forrásokat bővíteni. A Családsegítő Központ 2011. évi feladatai előre láthatólag több tényező hatására jelentősen változnak. Megmarad a korábbi években ellátott feladat, viszont a Közösségi tér kialakításával, a beruházással létrehozott objektum működtetésével és szakmai tartalommal való megtöltésével kapcsolatosan feladatbővüléssel kell számolni. Az intézmény telephelyének változása, a szintén pályázattal létrehozott beruházás következtében az Ady E. utcai ingatlan birtokba vételével át kell tekinteni és reális számba vétellel meg kell határozni a működéshez szükséges költségeket, fel kell mérni a feladatbővülés miatt felmerülő bevételi és kiadási tételeket. Továbbra is elvárás a mértéktartó és reális igények költségvetést érintő hatásainak érvényesítése, figyelemmel arra, hogy az intézmény több olyan ellátást biztosít, mely a kistérség egészére, illetve a lakosság egyre nagyobb körére kiterjed. A Gondozási Központ összetett feladatokat lát el, melyek egy része térségi szintű, más része pedig az ellátott korosztály miatt kiemelt jelentőségű. A 2011. évi költségvetés lehetőségei azonban továbbra is behatároltak, ezért a 2010. évben szinte valamennyi létesítményt érintő felújítás eredményeként az intézményi tervezés kapcsán érvényesíteni kell az előzőekből következő megtakarításokat. Az intézményi ellátásokhoz biztosítandó dolgozói létszám a működési engedélyek véglegesítésének is feltétele, ezért a 2011. évi költségvetés tervezése során munkaszervezéssel biztosítani kell a feladatok közötti átjárhatóságot. A feltétlenül indokolt létszámbővítés hatását a költségvetésben figyelembe kell venni. Felül kell vizsgálni a kapacitások kihasználtságát és az ellátásra szorulók figyelembe vételével javaslatot kell tenni a költségtakarékos megoldásokra. A Dr. Sipos Ferenc Parkerő Otthonban a nappali ellátás férőhelyeinek száma 50 fő ellátását teszi lehetővé. 2010. évi tapasztalatok alapján átlagosan naponta 22 fő vette igénybe a szolgáltatást. A szociális étkeztetésre nincs jelentős igény az intézmény ellátási körzetében,

28 átlagosan napi 6 fő vette igénybe ezen ellátási formát. Az ellátottak az intézmény gépkocsijának igénybe vételével jutnak el az intézménybe a város több részéről (Kisér, Felsőpárt, Nagyhegy stb.). Az intézmény mindent megtett a nappali ellátás férőhely kihasználtságának javítása érdekében. Mivel az intézmény környezetében élő lakosok életkorukból és egészségi állapotukból adódóan még nem igénylik az ellátás ezen formáját, így jó esetben az 50%-körüli kihasználtság állandósult. A fentiek miatt a nappali ellátó részleg önfinanszírozó képessége alacsony, jelentősen elmarad a bentlakásos részlegtől. A tényleges kiadások alapján kalkulált és a megállapított térítési díjak között jelentős a különbség. Ezért indokolt az intézmény működési engedélye módosításának, a férőhelyek átrendezésének illetve a nappali ellátás férőhely megszüntetésének lehetőségét vizsgálni. A jelenlegi nappali ellátottakat a Gondozási Központ el tudná látni, így a nappali ellátó részlegben kis átalakítással kialakítható 2 db 4 ágyas szoba, valamint a meglévő 2 db 2 ágyas szoba 12 férőhellyel bővíthetné a bentlakásos részleg férőhelyeinek számát, melyhez a szociális helyiségek (tusolók és a WC-k) száma megfelelő. A demens részlegről átkerülhetnének a súlyosabb fekvőbetegek, akik ellátása nyugodtabb körülmények között válna biztosíthatóvá. Az elmúlt időszakban a bentlakásos részben az igények és az ellátás megfelelő biztosítása miatt az emeleten és a földszinten is 2-2 db foglalkoztatót, valamint a dohányzót át kellett alakítani betegszobává a fokozott ápolási felügyeletet igénylő lakók megfelelő ellátása érdekében. Az intézkedés következtében az eredeti lakószobákban 20 db üres ágy keletkezett az engedélyezett 95+5 férőhelyszám betartása mellett. Az előzőekben részletezettek alapján összesen 32 férőhellyel lehetne bővíteni a bentlakásos ellátást, amit az ellátásra várakozók száma is indokol. A férőhelybővítéshez szükséges tárgyi feltételként bútorok (szekrény, éjjeli szekrény, ágyasztal) beszerzése, valamint 5 fő ápoló és 1 fő szociális és mentálhigiénés szakmai létszámbővítés válna szükségessé. A férőhelybővítést, illetve a pályázattal megvalósult ellátási formák változtatási lehetőségeit, a fenntartási időszakot érintő kötelezettségek teljesítése határozza meg, ezért az előzőekben részletezett elképzelés megvalósításának feltételeit és költségeit meg kell vizsgálni és a 2011. évi költségvetési tervezés során figyelembe kell venni. A Hajléktalan Segítő Központ feladatellátásában változás 2011. évben nem várható. A pályázattal megvalósuló felújítási munkák befejezésére, az elszámolás lezárására azonban kiemelt figyelmet kell fordítani. Az intézmény működéséhez szükséges feltételeket a 2011. évi költségvetésben az általános tervezési elvek figyelembe vételével biztosítani kell. Továbbra is kiemelt feladata kell, hogy legyen az intézménynek a pályázati lehetőségek kihasználása, mely külső források bevonásával az ellátási színvonal, továbbá az ellátottak életfeltételei javulhatnak. A szociális területet érintően a 2011. évi költségvetés tervezése során szükséges a kiadások részletes elemzése, a feladatokhoz igazodó létszám tételes felülvizsgálata. Kiemelt figyelemmel kell lenni a feladatbővülés miatt felmerülő költségek megállapítására. El kell végezni az összehangolt feladatellátás feltételeinek vizsgálatát. Többletfeladatot csak a Képviselő-testület döntése alapján lehet a költségvetésben figyelembe venni.

29 ½ KÖZOKTATÁS ¾ KÖTELEZŐEN ELLÁTANDÓ FELADATOK

Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§-a, valamint ezzel összhangban a Közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény 86.§-a határozza meg. A közoktatás rendszerében a helyi önkormányzatok kötelesek gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településeken a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséről és az általános iskolai oktatásáról. E kötelezettség magába foglalja a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátását is, amennyiben azok integráltan nevelhetők, oktathatók. A kötelező feladatok ellátásán túl, azonban önként vállalhatja minden olyan helyi közügy megoldását, ami nem sért jogszabályt, azonban ezen ellátás megszervezése nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladatok ellátását. Szentes Város Önkormányzata a közoktatási feladatok ellátását illetően kettős feladatot teljesít. Egyrészt a város és a kistérség tekintetében kötelező feladatként gondoskodik az óvodai és általános iskolai ellátásról (önálló vagy társulásban fenntartott intézményekben), másrészt nem kötelező feladatként gondoskodik a kollégiumi ellátásról, az alapfokú művészeti oktatásról, a pedagógiai szakszolgáltatásokról, a középsúlyosan értelmi fogyatékos óvodáskorúak ellátásáról, és amennyiben igény van rá az általános iskolai felnőttoktatásról. Az ágazati törvény a közoktatás vonatkozásában számos ponton módosult a nyár folyamán. A módosítások nem átfogó, koncepcionális változást jelentenek, ugyanakkor több érdemi rendelkezést alapvetően az új oktatáspolitikai elképzelésekkel összhangban változtattak meg. Így a következő változtatások léptek hatályba szeptember 1-jétől: -

módosultak a közoktatási intézmény átszervezésekkel, illetve megszüntetésekkel kapcsolatos fenntartói eljárások, későbbre tolódnak az intézmény átszervezésre, megszüntetésre vonatkozó fenntartói döntéshozatali határidők,

-

az intézmény költségvetésének meghatározására és módosítására vonatkozó fenntartói döntést kiveszi abból a körből, amely meghozatala előtt véleményezési eljárást kell lefolytatni (Közokt. tv. 102. § (3) bekezdés),

-

rögzítik az évfolyamismétlés és a szöveges értékelés alkalmazásának feltételeit,

-

törlésre került a Közokt. tv. 71. §-ának (1) bekezdéséből az idegen nyelvi oktatás első évére vonatkozó értékelési szabály is, tehát a továbbiakban lehetőség nyílik a hagyományos osztályozásra,

-

eltörlésre került a nem szakrendszerű oktatás 5-6. évfolyamon történő kötelező alkalmazására vonatkozó rendelkezés, amely alapján 2008. szeptember 1-jétől kellett azt az iskoláknak megszervezniük, így a nem szakrendszerű oktatás ezeken az évfolyamokon csupán lehetőséggé válik, amelyről az iskolák szabadon dönthetnek,

-

a helyi önkormányzatok a pedagógus szakvizsga és továbbképzés megszervezéséhez, valamint szakmai szolgáltatások igénybevételéhez 2011. évben újra igénybe vehetik a kötött felhasználású normatívát, melynek összege 10.500,- Ft/fő/év.

Bizonyos tehát, hogy az állandóan változó jogszabályok, a költségvetési követelmények és a demográfiai mutatók csökkenése a közoktatásban is fokozott racionalitást kívánnak meg a helyi közoktatás szervezési kérdéseiben a Képviselő-testülettől. Mindezekkel kapcsolatban mindvégig szem előtt tartandó szempont, hogy az önkormányzatnak feladat-ellátási

30 kötelezettsége van, nem pedig intézmény-fenntartási, lehetőségei elsősorban a létszámokhoz igazodó, a mutatóknak jobban megfelelő, a feladatellátás és az intézményszerkezet folyamatos felülvizsgálatának eredményeként végrehajtott intézkedésekben fogható meg. A fentiekben vázolt jogszabályi változások, gazdaságossági követelmények, valamint a csökkenő gyermeklétszámok indokolják a Szentes Város Önkormányzata fenntartásában kötelezően és nem kötelező feladatként működtetett közoktatási intézmények rendszerének felülvizsgálatát, racionálisabb működtetésük megvalósítását. A fentiek miatt elkerülhetetlen az intézményrendszer felülvizsgálata, a kapacitások jobb kihasználása, a költségek csökkentése érdekében. Az elmúlt évek során a gyermeklétszám csökkenésével fokozatosan leépítésre kerültek iskolai osztályok, ezzel párhuzamosan pedagógus álláshelyek szűntek meg. Nagy, átfogó intézményrendszer átalakításra 2007. évben került sor, ami szintén a fent említett okok miatt vált szükségessé. Az intézményrendszer felülvizsgálata során az alábbi elveket kell figyelembe venni: -

az oktatás és nevelés területén ellátandó feladatokról továbbra is megfelelõ színvonalon kell gondoskodni, a közoktatással kapcsolatos szolgáltatások igénybevétele a gyermekeknek, és a szülőnek ne jelentsen aránytalan terhet, vizsgálni kell az intézmények területi elhelyezkedését a városban, és a közoktatást szolgáló épületek állapotát (a beiskolázási körzethatárok újragondolása), az esélyegyenlőséget biztosító integrációs oktatás biztosítása (hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányos iskolai részvétele), amennyiben szükségessé válik létszámleépítés, annak körültekintő végrehajtása (nyugdíjazás valamilyen formája, prémiumévek programban való részvétel, áthelyezés stb).

Óvodai nevelés 2007. augusztus 16-tól az intézményi átszervezéseket követően két önállóan működő intézményhez, a Központi Óvodához és a Kertvárosi Óvodához tartozó, összesen 13 (eperjesivel és 2010. 08.01-től a nagytőkeivel együtt) tagóvodában biztosított a gyermekek óvodai ellátása. A Központi Óvoda Apponyi téri Tagóvodájában 1 csoportban az értelmükben akadályozott gyermekek nevelése történik. Az óvodák esetében is a fenntartói finanszírozás meghatározó eleme az óvodai csoportok száma, illetve ezekben az óvodás gyermekek létszáma.

31

Összesen: Központi Óvoda Kertvárosi Óvoda Összesen: Központi Óvoda Kertvárosi Óvoda Összesen: Központi Óvoda Kertvárosi Óvoda Összesen: Központi Óvoda Kertvárosi Óvoda Összesen:

Év

Gyermek létszám

Férőhely kihasználtsága %-ban Tagóvoda száma Csoportok száma

Intézmény neve Apponyi téri Óvodai Munkáltatói Körzet Felsőpárti Óvodai Munkáltatói Körzet Kossuth utcai Óvodai Munkáltatói Körzet Köztársaság utcai Óvodai Munkáltatói Körzet

Férőhelyek száma

Az óvodai csoportok, a gyermeklétszám, a férőhelyek kihasználtsága

278 272 374

87,4% 83,8% 86,6%

4 3 5

11 10 15

243 228 324

2004 2004 2004

255 117 9 570 417 987 570 442 101 2 570 442 101 2 617 487 110 4

70,9%

3

9

181

2004

82,2% 89,8% 91,4% 90,5% 89,5% 84,8%

15 7 75 12 7 75

45 24 19 43 23 18

976 512 381 893 510 375

2004 2007 2007 2007 2008 2008

87,5% 85,6% 88,7%

12 7 75

41 22 19

885 488 392

2008 2009 2009

87,0% 76,8% 86,7%

12 6 7

41 22 21

880 474 422

2009 2010 2010

81,2%

13

43

896

2010

Megállapítható, hogy az óvodák az átszervezést követően folyamatosan magas kihasználtság mellett működnek, bár a demográfiai csökkenés kismértékben, de érezhető az óvodák esetében is. A Kertvárosi és a Központi Óvoda körzetében a 2010. október 1-i statisztikai adatok szerint összesen - beleértve az SNI gyermekeket, az eperjesi és a nagytőkei tagóvoda gyermeklétszámát is - 896 fő gyermek óvodai ellátása 42+1 (középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek csoportja) csoportban biztosított. Az óvodák személyi feltételei a jogszabályi előírásokhoz és az ellátandó feladatokhoz igazodnak. A szentesi óvodák a 2010/2011-es nevelési évben 100%-os feltöltöttséggel működnek. A táblázat adatainak elemzésekor figyelembe kell venni azonban azt, hogy a Klauzál utcai Tagóvoda ideiglenesen - a Bölcsőde felújítása miatt - a Kossuth utcai Tagóvodába költözött át, és a korábbi testületi határozatnak megfelelően a Kossuth utcai Tagóvodába nem kerülhetett sor új gyermek felvételére – ezért látszik az, hogy a Központi Óvoda kihasználtsága 76,8%-os, valamint az óvodai intézményfenntartó társulásban lévő eperjesi és nagytőkei óvodák férőhely kihasználtsága csökkenő tendenciát mutat. A népesség nyilvántartás korcsoportos demográfiai adatai szerint 2010-ben a 3-5 éves óvodások száma 779 fő, 2011-ben 747 fő, 2012-ben 723 fő, 2013-ban pedig 650 fő (ez utóbbi adat még nem tartalmazza a 3 évesek számát). Sajnos az adatok az óvodáskorú gyermekek számának folyamatos csökkenését mutatják.

32 Az óvodásokat érintően a 6 éves korú gyermekek száma 2010-ben 238 fő, 2011-ben 257 fő, 2012-ben 250 fő, 2013-ban 272 fő, 2014-ben 225 fő. Ezzel összefüggésben előrejelzések alapján felmérésre került a 2011/2012. tanévben az iskolába menő gyermekek száma, így várhatóan 288 fő kezdheti meg általános iskolai tanulmányait. Tényleges létszámmal azonban, csak a februári iskolaérettségi vizsgálatok, illetve a márciusi beiratkozások ismeretében lehet számolni. Az elmúlt évek tapasztalatainak ismeretében megállapítható, hogy a tanköteles korba lépő gyermekek nagy számban maradnak vissza még egy évre az óvodákban, egyrészt az iskolaérettségi vizsgálatok eredményeképpen, másrészt szülői kérésre, hogy még jobban felkészülve kezdhessék meg az első osztályt. Az általános iskolákba várhatóan belépő 288 tanulóval szemben az általános iskolai tanulmányait befejező diákok létszáma az önkormányzati fenntartású általános iskolákban 217 fő (9 osztályban). Az egyházi fenntartású általános iskolákban a tanulmányaikat befejező 8. osztályos tanulók száma: 84 fő (4 osztályban). Jelenleg a Központi Óvoda Klauzál utcai Tagóvodájának bővítésére és felújítására benyújtott DAOP pályázat készítése van folyamatban. A beruházással a Bocskai utcai Tagóvoda és a Kossuth utcai Tagóvoda megszüntetésével lehet számolni, mivel a felújított új óvodai épületben négy új csoportszoba (azaz nyolc csoportos óvoda lesz) és egy tornaszoba szerepel a tervekben. Továbbra is szem előtt kell tartani azonban a felújításra szoruló óvodai épületek sorsát, így például szükséges foglalkozni a Kertvárosi Óvoda Damjanich utcai Tagóvodájával, a dr. Mátéffy Ferenc utcai Tagóvodájával, valamint a Központi Óvoda Vásárhelyi úti Tagóvodájával. Már 2008. évben is születettek ezzel kapcsolatosan előzetes felmérések átalakításukra, felújításukra, modernizálásukra. Ezen épületek felújítása pályázati forrás segítségével célozható meg, azonban ismereteink szerint 2013-ig nem lesznek erre lehetőségek. A Damjanich utcai Tagóvodában évek óta nagy igény jelentkezik az óvodai férőhelyekre, azonban az óvodában az egyik csoportszoba a mérete miatt nem felel meg az előírásoknak. A két normál méretű csoportszoba azonban mindenképpen indokolt az óvodai ellátást igénylők magas száma miatt. Erre a problémára megoldást jelenthet a jövőben a Damjanich János Általános Iskola udvarán a már meglévő épületek átalakításával kialakítható kétcsoportos óvoda. A Mátéffy F. utcai óvoda épülete életkorából, építési módjából, és többszörös toldalék építéseiből adódó vegyes és rendezetlen szerkezetének, alaprajzi elrendezésének köszönhetően abszolút alkalmatlanná vált a jelen előírások, szabályok által üzemeltetendő óvoda működtetésére. Helyiségei annyira rendezetlenek, hogy az épület teljes átalakítása nélkül a XXI. századi feltételeknek megfelelővé tétele lehetetlen. Az óvodaépület csak belső átalakítással és nagyon jelentős költségigénnyel bíró felújítással fejleszthető. A Vásárhelyi úti Tagóvoda szükségszerű bővítése az ingatlan kis mérete miatt kivitelezhetetlen, az udvar olymértékben kicsi, hogy azon még játszóeszközök sem helyezhetők el. A felsorolt intézmények felújítása, korszerűsítése, fejlesztése hosszabb távon az ismét megnyíló DAOP pályázatok, illetve egyéb kínálkozó pályázati lehetőségek által, és önrész biztosításával valósíthatók meg. Az óvodai körzetekkel kapcsolatban a 2011/2012-es nevelési évben nem javaslunk átszervezést. Az ellátás a jelenlegi formában biztosított minden óvodai ellátást igénylő számára.

33

Általános iskolai oktatás Az általános iskolák vonatkozásában meghatározó szereppel bír a tanulók számának folyamatos csökkenése. E sajnálatos tényező negatív hatását a tanulólétszám alapú normatív finanszírozás is erősítette. A Képviselő-testület döntése szerint 2007. július 1-jétől jogutód nélkül megszűnt a Gróf Széchenyi István Általános Iskola. Jelenleg tehát a településen 4 önállóan működő iskola és egy tagiskola látja el az alapfokú nevelés-oktatás feladatait. Két nem önkormányzati fenntartású általános iskola is működik a városban: a Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvoda, valamint a Kiss Bálint Református Általános Iskola (ezekben az intézményekben 776 fő általános iskolai tanuló teljesíti tankötelezettségét). Az egyházi fenntartású általános iskolákkal együttműködési megállapodást kötött Szentes Város Önkormányzata a kötelező általános iskolai ellátás biztosítása érdekében. Az önkormányzati fenntartású általános iskolák helyzetelemzését az alábbi mutatók szemléltetik: - tanulólétszám, osztályok száma 2004, 2007-2010. között a statisztikai adatok alapján, - férőhely kihasználtság, - pedagógus / tanuló arány.

36,0% 70,5% 89,2% 99,7%

72 423 355 349

6 18 15 16

280 643 2471 410 360 350

67,1% 92,2% 80,7% 86,3% 89,2% 86,9%

188 606 1993 354 321 304

8 24 87 14 14 14

180 643 50 1993 410 360 350

92,2% 166 92,5% 595 70,0% 35 89,1% 1775 78,5% 322 81,4 % 293 77,4 % 271

8 25 2 77 13 13 11

Év

Osztályok száma

200 600 398 350

Pedagógus létszám (fő)

Tanulók száma (fő)

Intézmény neve Gróf Széchenyi Általános Iskola Klauzál Gábor Általános Iskola Petőfi Sándor Általános Iskola Deák Ferenc Általános Iskola Damjanich János Általános Iskola (Tagintézmény) Koszta József Általános Iskola Összesen: Klauzál Gábor Általános Iskola Petőfi Sándor Általános Iskola Deák Ferenc Általános Iskola Damjanich János Általános Iskola (Tagintézmény) Koszta József Általános Iskola Derekegyházi Tagiskola Összesen: Klauzál Gábor Általános Iskola Petőfi Sándor Általános Iskola Deák Ferenc Általános Iskola

Férőhelyek száma (fő) Férőhely kihasználts ága %-ban

A férőhelyek kihasználtsága, a pedagógusok száma az iskolákban 2004., 2007-2010. közötti időszakban október 01-i statisztikai adatok alapján (2004-et követően a férőhelyek száma módosításra került):

14 2004 45,5 2004 27 2004 2004 51 2004 52,5 2004 190 2004 34 2007 31 2007 2007 48 2007 2007 59 2007 172 2007 31 2008 28 2008 45 2008

34 Damjanich János Általános Iskola (Tagintézmény) Koszta József Általános Iskola Derekegyházi Tagiskola Összesen: Klauzál Gábor Általános Iskola Petőfi Sándor Általános Iskola Deák Ferenc Általános Iskola Damjanich János Általános Iskola (Tagintézmény) Koszta József Általános Iskola Derekegyházi Tagiskola Összesen: Klauzál Gábor Általános Iskola Petőfi Sándor Általános Iskola Deák Ferenc Általános Iskola Damjanich János Általános Iskola (Tagintézmény) Koszta József Általános Iskola Derekegyházi Tagiskola Összesen:

180 643 50 1993 390 360 350

89,4 % 161 90,4 % 581 62,0 % 31 83,2 % 1659 73,8 % 288 72,5 % 261 70,0 % 245

8 22 2 69 12 12 10

180 643 50 1973 390 360 350

91,7 % 165 83,8 % 539 92,0 % 46 78,3 % 1544 71,8 % 280 68,3 % 246 64,6 % 226

8 22 2 66 12 12 9

180 643 50 1973

82,2 % 148 82,7 % 532 90,0 % 45 74,9 % 1477

8 22 2 65

2008 2008 59 2008 163 2008 38 2009 24 2009 2009 41 2009 2009 54 2009 157 2009 28 2010 24 2010 2010 40 2010 2010 55 2010 147 2010

A fenti adatokból megállapítható, hogy az elmúlt években - a 2004-es évhez viszonyítva 22 osztállyal és 516 fővel - csökkent az általános iskolás tanulók száma az önkormányzati fenntartású iskolákban. Az egyes iskolák gyereklétszám adatait összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a Gróf Széchenyi Általános Iskola létszáma oly annyira lecsökkent, hogy azt 2007-ben gazdaságossági és szakmai szempontok mérlegelésével meg kellett szüntetni. A Deák Ferenc Általános Iskola, a Petőfi Sándor Általános Iskola férőhely kihasználtságának 20% körüli csökkenése a 2007. évhez képest kiugróan magasnak mondható, de nem elhanyagolható a többi önkormányzati iskola csökkenő kihasználtsága sem. A folyamatosan csökkenő osztályszámok a pedagógusok és a technikai dolgozók számának csökkenését eredményezték. Bár az általános iskolába járó tanulók száma évről évre csökken, ezzel együtt viszont fokozatosan nő azon gyermekek száma, akiknél a szakértői bizottság sajátos nevelési igényű státuszt állapít meg, így ezen gyermekek még inkább igénylik speciális végzettségű (pl. gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus) szakember foglalkoztatását és ezeknek a gyerekeknek a tanórán kívüli állandó fejlesztését. Ezeken felül az általános iskolákban viszonylag magasnak mondható a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű (továbbiakban: HHs, HHH-s) tanulók száma. A Koszta József Általános Iskolában jóval kevesebb ilyen tanuló van, mint a többi önkormányzati fenntartású általános iskolában. A Petőfi Sándor Általános Iskolában és a Klauzál Gábor Általános Iskolákban ilyen tekintetben nagy mértékben megemelkedett arány többek között annak az eredménye, hogy a jogutód nélkül megszűnt Gróf Széchenyi István Általános Iskola volt tanulói közül a legtöbben ebbe a két iskolába iratkoztak be. Az arányok kiegyenlítése indokolja a beiskolázási körzetek újragondolását, elsősorban a Koszta József Általános Iskola tekintetében.

35 Az általános iskolák 4., a 6. és a 8. évfolyamain minden évben országos szinten történik a kompetenciamérés. A felmérés célja nem az adott év tananyagának számonkérése, hanem annak vizsgálata, hogy a diákok az adott évfolyamig elsajátított ismereteiket milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldása során. Az elért eredmények nem feltétlenül adnak mindig reális képet egy adott iskola szakmai munkájáról, ugyanis azokban az iskolákban, ahol magas a HH és a HHH tanulók száma, ott a kiinduló értékhez képest szükséges vizsgálni az adott intézményben a hozzáadott értéket is. Az önkormányzati fenntartású általános iskolákban évek óta az a tapasztalat, hogy nincs lehetőség a különböző szakkörök szervezésére, holott ezek jótékony hatása mind a tanulók szakmai ismereteinek bővülése, mind a közösségi élet fejlesztése miatt rendkívül fontos lenne. Ezért indokolt lenne az iskoláknak differenciáltan többlet óraszám biztosítása a szakkörök szervezésére. A folyamatos demográfiai változások, a feladatok ellátásához rendelt normatív támogatások csökkenése, a jogszabályi változások, azt a tényt igazolják, hogy a közoktatás megszervezése továbbra is fokozott racionalitást kíván a helyi önkormányzattól. A fenti adatok előrevetítik az oktatási intézménystruktúra felülvizsgálatát. Javasoljuk az általános iskolai intézménystruktúra teljes körű külső szakértő által történő felülvizsgálatát, hogy lehetővé váljon egy minőségibb, arányos HHH-s eloszlású oktatási rendszer kialakítása. ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATOK TERNEY BÉLA KOLLÉGIUM

Önállóan működő és gazdálkodó intézmény a Terney Béla Kollégium. Fenntartásáról, működtetéséről nem kötelező feladatként gondoskodik Szentes Város Önkormányzata. Az intézmény 2007. július 1-jétől jogutód intézményként a középiskolás és az általános iskolás diákok számára biztosítja a kollégiumi ellátást. A 304 férőhelyes középiskolai kollégiumban a jelenlegi kollégista létszám 257 fő, a kihasználtság az intézményben 84,5%-os. A kollégium szállástevékenységet is végez, mely egyrészt bevételt eredményez, másrészt idegenforgalmi igényeket elégít ki. A tevékenység azonban csak addig folytatható, amíg a kapacitás kihasználtság ezt lehetővé teszi, és önkormányzati támogatási igénnyel nem jár. A Terney Béla Kollégium fenntartása továbbra is a jelenlegi formában indokolt, felújítását tervezni továbbra is szükséges. EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT

Városi és kistérségi szinten nevelési tanácsadás, logopédia, utazó szakember hálózat működtetése, iskolapszichológiai, óvodapszichológiai szolgáltatás, továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás szakszolgálati területeken biztosítják az ellátást. Városi szinten ellátják a gyógytestnevelés feladatát. Évente elvégzik az óvodáskorú gyermekek iskolaérettségi vizsgálat. A fejlesztésekre szoruló gyerekek, tanulók létszámának folyamatos növekedése az intézmény folyamatos, további, hosszútávú működtetését indokolja.

36 LAJTHA LÁSZLÓ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA ÉS HANGVERSENYKÖZPONT

A zeneművészetek oktatását az önkormányzat a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola és Hangversenyközpont működtetésével biztosítja. Az intézmény növendékeinek száma a 2010. évi októberi statisztikai adatok alapján 466 fő. A tanulói létszám emelkedő tendenciát mutat. A szakmai munka az alapfokú művészetoktatás területén kiemelkedő színvonalon történik. Az iskola a művészetek oktatásán kívül a hangversenyek szervezésére is felhatalmazást kapott, így 2008. július 1-jétől többcélú intézményként folytatja tevékenységét. A hangversenyközpont a zeneszerető közönség nagy megelégedésére szervezi a hangversenyeket. A korábbi évekhez képest ugyanolyan nagyságú önkormányzati támogatás mellett jóval több, és változatos stílusú hangverseny kerül megszervezésre. A helyi önkormányzatok közművelődési érdekeltségnövelő pályázatának benyújtása indokolt a szükséges berendezési tárgyak és technikai eszközök beszerzése miatt. Az intézmény a művészetek oktatásán kívül a város kulturális életének is elismert központja, szervezője és lebonyolítója. Működtetésének finanszírozása továbbra is a jelenlegi formában indokolt. Összegezve: A 2011. évi költségvetés tervezésekor a közoktatást érintően az óvodák, az általános iskolák, a kollégium, az alapfokú művészeti iskola és hangversenyközpont, illetve a szakszolgálat esetében továbbra is cél a működés alapvető feltételeinek, a feladat-ellátási kötelezettségeknek a biztosítása, az ellátási színvonal megőrzése a rendelkezésre álló anyagi források függvényében. Továbbra is indokolt a csökkenő gyermeklétszám következtében a racionálisabb, és a törvényi előírásoknak jól megfelelő működés biztosítása érdekében az óvodai csoport létszámok meghatározásánál, az iskolai osztályok kialakításánál a közoktatási törvényben előírt létszám paraméterek alkalmazása, betartása. Szükségessé vált egy teljes körű általános iskolai intézménystruktúra külső szakértő által történő felülvizsgálata a minőségi oktatás és a HHH-s gyerekek arányos elosztása érdekében. A 2011. évi költségvetésben továbbra is biztosítani szükséges a kötelező tanórai időkeretet, a nem kötelező tanórák, az egyéni foglalkozások időkeretét, és óraszámot biztosítani a délutáni szakkörökhöz. Túlóra fizetésére csak a hatályos rendelkezések betartása esetén kerülhet sor. Számolni kell a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai programok Helyi tanterveiben az egyes iskolák számára jóváhagyott plusz órákkal. Az elmúlt évek tapasztalatai igazolják az óvodákban és általános iskolákban foglalkoztatott gyermek-és ifjúságvédelmi felelősök munkájának szükségességét, ezért ezen álláshelyek további fenntartása és finanszírozása továbbra is indokolt. A közoktatási intézményekben a létszámleépítések során a prémiumévek programot igénybevevők esetében szem előtt kell tartani, hogy a törvény lehetőséget ad a munkáltató számára legfeljebb heti 12 óra időtartamra – iskolai végzettségének és szakképzettségének megfelelő – munkavégzés elrendelésére. Az Arany János Tehetséggondozó Programban való részvétellel továbbra is biztosítani kell az esélyegyenlőséget a hátrányos helyzetű, de tehetséges tanulók számára. Továbbra is nagy igény mutatkozik a gyógytestnevelés feladatellátásra, melyet idén 42 fő vesz egyelőre igénybe.

37 Az egészséges és mozgásgazdag életmód megalapozásához a mindennapos testnevelés folyamatos biztosítása az általános iskolák felső tagozatain. A közoktatási intézményeknek 2011-ben is élniük kell azokkal a pályázati lehetőségekkel, amelyek a szakmai, tárgyi fejlesztéseket segítik elő, a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak hiányosságait pótolja, ezért szükséges az ún. „önerőt” a 2011. évi költségvetési rendeletben is tervezni. Javaslat egyéb feladatok finanszírozására a 2011. évi költségvetésben: 9 a Városi Szakmai Munkaközösségek működtetése, megyei, országos tanulmányi és művészeti versenyekre történő utazások támogatása, 9 tanulmányi versenyek, rendezvények, nemzetközi kapcsolatok támogatása, 9 a kiemelkedő eredményeket elért tanulók és felkészítő pedagógusaik elismerése, 9 a gyógytestnevelés ellátásához szükséges óraszám biztosítása, 9 az egyházi fenntartású iskolák alsó tagozatain az úszásoktatás támogatása, legalább a 2010. évi mértékben, 9 fenntartótól függetlenül a téli időszakban havonként egyszeri alkalommal minden tanuló számára a jégpálya használat finanszírozása, 9 az óvodákban az ábrázolási és tisztálkodási eszközök beszerzésének finanszírozása 1000,- Ft/gyermek összegben. ½ KÖZMŰVELŐDÉS ¾ Az önkormányzat közművelődési feladatait a „Kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről” szóló 1997. évi CXL. törvény szabályozza. E törvény alapján az önkormányzat feladata a lakosság kulturális - és művészeti életével, és a nyilvános könyvtári ellátással kapcsolatos igényeinek kielégítése. A városban élő polgároknak a kulturálódás ugyanolyan alapvető érdeke és joga, mint bármely más, a városi civilizáció adta infrastrukturális lehetőség igénybevétele. A városi ember komfortérzetének megteremtése korszerű kultúra, és ennek igénybevételi lehetőségei nélkül elképzelhetetlen. A közművelődési és a nyilvános könyvtári ellátással kapcsolatos feladatok ellátásának intézményi formái a városi könyvtárban és a művelődési központban valósulnak meg. A városi könyvtár Szentes és térsége településein élők számára biztosítja a hatékony és minőségi könyvtári ellátást, ezáltal megteremtve az írott- és elektronikus információkhoz való közvetlen vagy közvetett hozzáférést, elősegítve ezzel az itt élők életminőségének javulását, az esélyegyenlőség megteremtését. Arra törekszenek, hogy a könyvtári szolgáltatás utazás nélkül elérhetővé váljon a térség valamennyi településén élő lakosa számára. A városban működő két könyvtár összevonásra került 2007-ben. Az összevonás után zavartalanul folyik a szakmai munka. Biztosítottak a korszerű könyvtári szolgáltatások, és emellett a könyvtár komoly súllyal van jelen a város kulturális életében is. A könyvtárak megfelelő szakmai munkájának biztosításához a könyvbeszerzést a korábbi évekhez hasonló színvonalon biztosítani kell. Az önkormányzatnak élnie kell a helyi önkormányzatok könyvtári érdekeltségnövelő és felzárkóztató pályázataival, illetve biztosítania kell az ehhez szükséges önrészt. A városi könyvtár pályázati tevékenysége kiemelkedő. Minden lehetőséget megragadnak a források bővítéséhez és a szakmai munka színvonalának emeléséhez. Jelentős pályázati forrásokhoz jutottak az informatikai rendszer és a szolgáltatások fejlesztése tekintetében. Elsődleges feladatuk a könyvtár szolgáltatási struktúrájának fejlesztése, átalakítása. A

38 személyes használat mellett a távolról elérhető szolgáltatások kialakításával, bővítésével könyvtárhasználók számának gyarapodását kívánják elérni. Különösen értékes az ugyancsak pályázati támogatás segítségével működtetett „Tehetségpont” kialakítása a könyvtárban. A könyvtári ellátás telephelyei: - a Szentes, Kossuth u. 33-35. sz. ingatlan, amely mindenféle tekintetben megfelel a modern kor követelményeinek, - a Szentes, Petőfi S. u. 1. sz. alatti ingatlan, amely a gyermekkönyvtári feladatok ellátásának ideális helyszíne. A Városi Könyvtár Nonprofit KKft. és a szervezeti keretei között működő gyermekkönyvtár a kötelező feladatain túl jelentős számú felvállalt közművelődési célú tevékenységeket is végez, melyeknek célja nyitottá tenni a könyvtárat minél szélesebb réteg előtt. 2009-től a helyi könyvkiadással bővült a könyvtár tevékenysége. Segítik a helyi szerzők alkotásainak, illetve helyi vonatkozású műveknek a megjelentetését, amennyiben az önkormányzati támogatás ezt lehetővé teszi. E tevékenységet mindenféleképpen folytatni kell, hiszen az önkormányzatnak az a fajta könyvkiadási tevékenysége, melyet 1995 óta folytat, egyedülálló az önkormányzati körben. Ezek a művek a város értékeit feltárják, megőrzik, s a jelen és az utókor számára elérhetővé teszik; szolgálva a lokálpatriotizmust, az összetartozást. Ezért 2011-ben is indokolt biztosítani a városi könyvtár költségvetésében 2 millió Ft-ot erre a tevékenységre. A Kft önkormányzati támogatása azonban előre láthatólag nem haladhatja meg a 2010. évi korrigált eredeti előirányzatot. A Szentesi Művelődési Központ hat telephelyen látja el közművelődési feladatait: A Művelődési és Ifjúsági Ház belülről viszonylag jó állapotban van, azonban megoldásra vár a nyílászárók cseréje, a fűtésrendszer korszerűsítése és az épület akadálymentesítése. A Móricz Zsigmond Művelődési Ház nyílászáróinak cseréjével, a tetőzet és a homlokzat felújításával továbbra is jó színvonalon tudja szolgálni az itt folyó közművelődési munkát. A Tóth József Színházterem kiesése miatt nagy szükség van rá, hiszen sok rendezvényt itt tartanak meg. Folyamatos karbantartással a létesítmény állapota javult. Megtörtént a mosdóhelyiségek és a fúvószenekar próbatermének felújítása. A Tokácsli Galéria kiemelkedően jól szolgálja a képzőművészeti alkotások bemutatását, a termek jó állapotban vannak. Jelentős lesz 2011-ben a galéria épületében megvalósuló teljes felújítás, amennyiben a második fordulóban is nyer a pályázat, melynek során nyílászáró csere, fűtéskorszerűsítés, légkondicionáló felszerelése, új világítás, paraván és posztamensek cseréje valósul majd meg. Az Őze Lajos Filmszínházban a látogatottság igen hullámzó, nagyon függ a bemutatott filmektől. Az intézkedések hatására azonban a mozi működtetése már kevésbé veszteséges. A Megyeháza Konferencia és Kulturális Központ teljesen új épület, de még mindig előfordul, hogy kisebb garanciális javításokra szorul. A Civil Közösségi Ház 2009-ben a művelődési központhoz került. Szentes Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be a DAOP-4.1.3./C Közösségi intézmények/terek fejlesztése c. pályázati kiírásra. Célja az, hogy Civil Közösségi Házat (továbbiakban: CKH) alakítson ki széles körű civil összefogással a Kiss B. u. 3. sz. alatti funkcióját vesztett épület felújításával, átalakításával. A civil szervezetek körében végzett kutatás alapján nagy igény mutatkozik ilyen jellegű létesítmény kialakítására, mely amellett, hogy sokak számára iroda-, és tárgyalóhelyiséget biztosít, információs pontként is szolgál és közösségfejlesztési tevékenységet is végez. A pályázat fellebbezés után sem került támogatásra, így meg kell

39 fontolni és pozitív döntés esetén konkrét költségvetés kidolgozása után az önkormányzat 2011. évi költségvetésébe célszerű beépíteni azt az anyagköltséget, ami biztosítja a működés megkezdését. A Művelődési Központ munkájában az utóbbi időszakot az jellemzi, hogy az egyes épületek kihasználtsága kissé növekedett, a rendezvényórák száma emelkedett. A Megyeházán is több a rendezvény, bár ezeknek jelentős része térítésmentes teremhasználat. A bevezetett pódiumbérletes előadások nézőszáma még nem elegendő, ezért fokozottan törekedni kell a műsorpolitika jobb megválasztásával és jobb szervezéssel a látogatottság javítására. Az intézménynek a konferenciák és a továbbképzések szervezését az eddigieknél sokkal jobban kell preferálni, hiszen minden adottság megvan hozzá. A Művelődési és Ifjúsági Házban megnövekedett a tanfolyamok száma, ezért a bevételi források is növekedtek. Az intézmény működtetése során törekednie kell a vezetésnek a hatékonyságnövelésre, a források és bevételek növelésére, élve a pályázati lehetőségekkel is. A szponzori támogatások igénybevételére is nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A berendezések, a technikai eszközfejlesztések terén fontos szerepe van a helyi önkormányzatok közművelődési érdekeltségnövelő pályázatán elnyert összegeknek, hiszen ilyen nagyszabású beruházások önerőből nem valósulhatnának meg. A jövő évben is élni kell az önkormányzatnak ezzel a pályázati lehetőséggel, és biztosítani kell hozzá a szükséges önrészt. A hatékonyabb és gazdaságosabb működtetés elérése érdekében a Művelődési Központ működésének felülvizsgálata szükséges. Döntést kell hozni a Szentesi Élet című városi hetilap kiadásával kapcsolatban olyan időpontban, hogy az esetleges változást a 2011. évi tervezés során figyelembe lehessen venni. A közművelődési, ifjúsági és egyéb önkormányzati feladatok ellátásába a civil szervezetek is bekapcsolódnak. Ezen a területen az összefogás, partnerség és a szektorok közötti együttműködés erősítésében vállal jelentős szerepet az önkormányzat. Ennek jelentősége, hogy az amúgy likviditással nem rendelkező, csekély forrásból gazdálkodó civil szervezetek jelentősebb uniós projektekben vállalhatnak megvalósító szerepet. Az eredmény sokrétű lehet: a város középületei hasznosításával bérleti díjra, a civil szervezetek infrastruktúrára, a város lakossága különféle lehetőségekre tehet szert. Ehhez szükséges lenne az önkormányzat támogatása a pályázati önerők és likviditás tekintetében. A Civil Stratégia 2010. évi felülvizsgálatának 3.2./c. pontjában megfogalmazottak szerint, amely a 208/2010.(IX.10.) Kt. határozat 3. pontjában is megjelenik, meg kell vizsgálni a civil forrásteremtés eszközrendszere önkormányzati támogatásának lehetőségeit. Amennyiben erre törvényes mód és anyagi lehetőség kínálkozik, külön előterjesztésben részleteiben is be kell mutatni ennek lehetséges kereteit, hogy a Képviselő-testület megalapozott döntést hozhasson az ügyben. A forrásteremtést és a nemzetközi kapcsolatok építését nagyon fontos feladatának tartja az önkormányzat, ezért több pályázat is benyújtásra került. -

Jelenleg lezárás előtt áll a magyar-román határon átnyúló pályázat. 2009-ben az önkormányzat sikeresen pályázott a temesvári Szórvány Alapítvánnyal és Újszentes Önkormányzatával Euroregionális Ifjúsági Központ kialakítására. A projektben a Deák Ferenc Általános Iskola és Damjanich J. Tagiskola és a Petőfi Sándor Általános Iskola jutott jelentős forráshoz (41.667.- Euro) nemzetközi kapcsolatainak és eszközparkjának fejlesztéséhez. A megvalósítás 2010. október 31-ig tartott. Minden

40 kifizetés megtörtént az önkormányzat részéről. A projekt utófinanszírozású: a 2011 év folyamán fogja visszakapni az önkormányzat a befektetett pénzösszegeket a végleges pénzügyi elszámolás (2010. november 30.) benyújtása után. -

A kialakított és bevezetett ifjúsági központok továbbfejlesztése tervezett a Magyar-Szerb Határon Átnyúló Együttműködés pénzügyi forrásainak felhasználásával. A pályázat előkészítő munkálatai folynak. Előzetes tervek szerint Szentest érintően 40-50e Euro közötti támogatásra pályázunk, melynek 5%-át önerőként kell biztosítania az önkormányzatnak. A pályázat költségvetésének véglegesítése után testületi határozattal és rendeletmódosítással jeleníthető meg az önerő az önkormányzat költségvetésében.

-

Magyar-román határon átnyúló pályázat folytatása Emellett tervbe van véve az Újszentessel kialakított ifjúsági pályázati együttműködés (HURO) folytatása. A tervek szerint a sikeresen lebonyolított pályázatra épülve további projekt benyújtása tervezett, melynek előkészítő munkálatai, egyeztető megbeszélései folynak. Jelenleg a költségvetést érintő javaslatok még nem állnak készen.

-

Az önkormányzat sikeres pályázatot nyújtott be a jövő évi Testvérvárosok Kulturális Fesztiváljának megrendezéséhez, melyre június 3-6-ig kerül majd sor. Az EACEA pályázat keretében az Európa a polgárokért programban 17.333 Eurót sikerült forrásként megteremteni a fesztivál megrendezéséhez, és az ide utazó csoportok utazási költségeire. Ezt az összeget önkormányzati és szponzori támogatással is szükséges még megtoldani, hiszen a kiadások jelentősek lesznek a több mint kétszáz résztvevő és a hivatalos delegációk fogadása miatt.

Kiemelt feladata az önkormányzatnak a városmarketinggel kapcsolatos tevékenységek ellátása és koordinációja. Adott projektek, illetve kulturális események, rendezvények megjelennek a nyomtatott sajtóban, online sajtóban, TV-ben és rádióban egyaránt. PR cikkek mellett nagy hangsúlyt fektettünk a megjelenések generálására, hirdetésekre, a médiakapcsolatok koordinálására, a megjelenések összehangolására, sajtófigyelésre, médiaértékelésre, személyes, telefonos, valamint e-mailben történő kapcsolattartásra, mely áttételesen hozzájárul a város idegenforgalmának fejlődéséhez, a vendégéjszakák számának növeléséhez. A város népszerűsítését itthon és külföldön egyaránt jól szolgálják a városban működő kiváló együttesek. Mindez azt példázza, hogy a kultúra, a sport, a rendezvények, a kiállításokon való megjelenés, a direkt marketing nagyon fontos szerepet játszik a városmarketingben. A rendezvények rendszeresen megjelennek a „Szegedi Est”-ben, a Délvilág információs kiadványában a „Programpont”-ban, a megyei újság hasábjain a „Légy ott”-ban a napi kulturális ajánlóban, sőt országos hetilapokban is. Népszerű és keresett kiadvány a negyedévente megjelenő „Szentesi programajánló” műsorfüzet. Ezt a munkát a jövő évben is szeretnénk folytatni és mindennek még nagyobb lendületet adni. ½ SPORT ¾ Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete minden költségvetési évben nagy figyelmet fordított a város sportegyesületei, a diák sportegyesületek, a szabadidősport, a versenysport, az utánpótlás-nevelő egyesületek támogatására. Működésüket, rendezvényeiket, létesítményhasználati igényeiket az anyagi lehetőségek függvényében és a jelenleg érvényben lévő Sportkoncepcióban meghatározott elvek és összegek szerint támogatta. A 2011. évi költségvetésben e támogatásokat továbbra is szerepeltetni szükséges.

41

Javasoljuk, hogy az újonnan megalakuló Művelődési, Oktatási és Sportbizottság a Sportkoncepcióban megfogalmazott elveket, és a létesítményhasználati támogatást az igénybevevő sportegyesületek vonatkozásában vizsgálja felül és amennyiben szükségesnek tartja, tegyen javaslatot az átalakításra. Újra kell gondolni a sportegyesületi támogatás keretösszegének megállapítását, egyértelművé kell tenni a határokat és ennek megfelelően szükséges a 2011. évi támogatás összegét meghatározni úgy, hogy összességében lehetőleg ne legyen kevesebb, mint a 2010. évi egyszeri támogatással korrigált összeg. Az egyesületek számára a támogatott létesítményhasználat végleges meghatározása, a költségvetési kereteken belüli arányok módosítása a bizottság kompetenciája. Javasoljuk, hogy legalább a 2010. évi mértékben kerüljön meghatározásra a létesítményhasználati támogatás összege. A Sportközpont létesítményeinek használatával kapcsolatosan a jövőben törekedni kell az átgondolt, - a kapacitások maximális kihasználtságával - az egyesületi igényekhez igazodó létesítményhasználati támogatási keretóraszámok meghatározására. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy az intézmény a bevételt jelentő idősávokat értékesíteni tudja. Javasoljuk, hogy az önkormányzat a létesítményhasználati támogatásokat utólagos elszámolással finanszírozza. A Sportközponthoz tartozó Sportszálló épülete erősen amortizálódott, az esetleges felújítás nagyságrendje meghaladja az intézményi költségvetés lehetőségeit. Azonban indokolt az épület sportcélú hasznosítását szem előtt tartani, mivel mind a turisztikai koncepcióban megfogalmazott edzőtábor turizmus, mind a kialakítandó műfüves pályához kapcsolódó öltöző - és szállásigény kielégítésének eszköze lehet a létesítmény. Jelenleg társadalmi vitára van bocsátva a magyar-szerb határon átnyúló kapcsolatokra szóló pályázati felhívás. Amennyiben megnyílik a pályázati lehetőség, a határ mindkét oldalán lehetőség nyílna közös sport, kulturális és honismereti programok szervezésére, melyhez a Sportszálló adhatna helyet, ami a Sportközpont bevételi lehetőségeit bővíti, a szálló galéria része pedig közösségi programok lebonyolítását tenné lehetővé. Jelenleg a Sportszálló felső szintjén Ifjúsági Klub működik, de a többi szint hasznosítása nem megoldott. A projekt keretében vállalható lenne, hogy ott egy közösségi társalgó bútorral és számítógépekkel kerülne felszerelésre, ahol a sportolók, fiatalok összejöhetnek, beszélgethetnek. A későbbiek során, ha esetleg a szálló rész üzemeltetése megoldott lenne, a közösségi helyiség már készen állna hozzá. Ehhez szükséges a helyiség rendbetétele, más forrásból megvalósítható (esetleg közcélú munkával), mivel ezt a pályázat nem támogatja. A tervezés során számolni kell a többlet feladatként jelentkező FUTSAL pálya működtetésének reális költségeivel is. A fenti feladatok ellátását finanszírozó 2011. évi tervezés során kerülni kell a párhuzamosságokat, előtérbe kell helyezni a reálisan felmért szükségletek teljesítését a forráslehetőségek függvényében vállalható kötelezettségek egyértelmű meghatározását. ½ EGYÉB FELADATOK ELLÁTÁSA ¾ A Központi Gyermekélelmezési Konyha épületének teljes rekonstrukciójával a színvonalas szolgáltatás feltételei megteremtődtek. A tervező munka folyamatában az intézmény szolgáltató jellegét figyelembe kell venni, melynek kapcsán - az önkormányzati körön belüli igénybevétel, - az önkormányzati körön kívüli szolgáltatás

42 - a rendezvények költségeit és bevételeit összehangoltan és részletesen ki kell munkálni. Meg kell vizsgálni a költségek csökkentése érdekében a beszerzési lehetőségeket, közös – élelmezéssel kapcsolatos – vásárlások lebonyolításának módozatait, felül kell vizsgálni a megkötött szerződéseket. Az intézmény működésével kapcsolatos kiadásokat a bevételekkel összhangban kell kidolgozni. A Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság feladatainak ellátásához szükséges előirányzatok kidolgozása a normatív, kötött felhasználású támogatások figyelembe vételével történhet. A Polgármesteri Hivatalban a folyamatos jogszabályváltozások miatt növekedő feladatokkal összhangban át kell tekinteni a szervezeti felépítést, meg kell vizsgálni a hatékonyabb működés lehetőségeit. A feladatok bővülését évek óta nem követte létszámfejlesztés, ezért a Hivatal engedélyezett – feszített – létszámkeretének csökkentésével nem lehet számolni. Megtakarításokat jobb szervezéssel, hatékonyabb munkaidő kihasználással, a feladatok összehangolásával, a manuális munka csökkentésével, arányosabb feladat elosztással kell elérni. A Hivatal szerteágazó feladatainak ellátásához szükséges előirányzatok megtervezése során törekedni kell a mértéktartásra, a személyi juttatások között csak a jóváhagyott létszámkeret miatti növekedéssel lehet számolni. A dologi kiadások között kell megtervezni az önkormányzati ingatlanok kezelésével összefüggő karbantartási, felújítási és egyéb járulékos költségeket az SZVSZ Kft üzleti terve alapján, továbbá az önkormányzati feladatellátást szolgáló egyes kiadásokat (70 éven felüliek szemétszállítási díjkedvezménye, temetőkből történő szemétszállítás díja, iskolabusz szolgáltatás igénybevételi díja, közvilágítás költsége, helyi közlekedés támogatása stb), a Képviselő-testület, valamint a Hivatal zavartalan működését biztosító rezsi és anyagjellegű kiadásokat. A dologi kiadások tekintetében továbbra is a takarékosságra kell törekedni, ezért a költségvetésben jelentősebb eszközbeszerzésre forrás nem tervezhető. A különböző szociális ellátások előirányzatát a jogszabályokban előírtak szerint kell tervezni, a nem kötelező támogatások összege összességében nem haladhatja meg az előző évi tervezett mértéket. A tartalékok között az előre nem látható, az év közben pontosítandó feladatokra, az esetleges bevételi kiesés ellensúlyozására tervezhető előirányzat. Az idegenforgalom, a városmarketing fontos gazdasági ágazat. Szentes kiváló természeti adottságai, az egész családnak szóló aktív egészség megőrzési, rekreációs és gyógyszolgáltatásai megállják a helyüket a nemzetközi piacon is. Évről évre egyre több turista érkezik a városba, akik tovább viszik a település jó hírét. 2011-ben az Egészségturizmus tematikus témaév keretén belül az egészségmegőrzés, az egészséges testmozgás, a gyógyturizmus fejlesztése és piacának bővítés áll majd a középpontban. Szentes város és a kistérség attrakcióinak, programlehetőségeinek promotálása elengedhetetlen, hiszen az élesedő piaci helyzetben csak azok a települések érvényesülnek jobban, melyek nagyobb összegeket tudnak a marketingre fordítani. A Budapesti Utazás Kiállításon történő megjelenés presztízs értékű. Ennek megfelelően Szentes és kistérsége is bemutatkozik a nemzetközi turisztikai seregszemlén, a helyi szakmai civil szféra megjelenésének biztosításával. A város jelenlegi kiállítási installációja egy parasztház imitáció, melynek szerkezetei elavultak, balesetveszélyesek. A felépítmény designja idejétmúlt, egyáltalán nem illeszkedik a

43 város jelenlegi arculatához. Szentes számára az idegenforgalomban rejlő nagymértékű potenciál indokolja új installáció beszerzését, mely az utazás kiállításokra korábban figyelembe vett keret 2 millió forinttal való megemelését eredményezi (összesen: 3.400 eFt). Eddig Csongráddal közösen jelent meg a város, azonban a szomszéd település a jövőben önállóan kíván részt venni a turisztikai standon. Jól szervezett PR munkával sikerült népszerűsíteni, illetve ismertté tenni Szentest, mind a hazai, mind a külföldi látogatók, nézők, olvasók körében. Méginkább összehangolt és új elemeket tartalmazó marketing tevékenységet kívánunk folytatni. A 2010-ben bevezetett turisztikai újdonságok megújítása, a FotoPontok újrafestése, a hangos idegenvezetés bővítése, a turisztikai információs pontok működtetése lesz a feladat. Kiemelt figyelmet kívánunk fordítani az internetes megjelenés bővítésére, a naprakész világhálós információ adásra. Ez évben sikeres kísérletként jelentünk meg egyes helyi televíziókban városunk propagandájával. Sok vendég ezen műsorok hatására választotta Szentest. Ezt a munkát eredményesen kívánjuk bővíteni a Civil TV segítségével. Évente elkészítjük a várost bemutató többnyelvű információs kiadványt, mellyel főként a városunkba látogató turistákat segítjük. Az önkormányzat biztosítja a különböző szervezetek, intézmények, csoportok külföldi kiutazásaikor is a Szentest reprezentáló idegen nyelvű brosúrákat. A kiadási költségeket az idei év szintjén tervezzük. A városi honlap ún. idegen nyelvű mutációinak (idegen nyelvű verzióinak) sorát kívánjuk bővíteni, a városismertetőket és különböző célcsoportoknak összeállított csomagajánlatokat megjeleníteni idegen nyelveken, hasonló nagyságrendben, mint 2010. évben. Az önkormányzat pártoló tagként részt vesz a civil kezdeményezésre létrejött turisztikai Szentesi Vendégszeretet Egyesület munkájában. Az együttműködést számos területen bővítettük. A következő évben is részt kívánunk venni a szervezet munkájában, ezért a 100 eFt éves tagsági díj befizetését szükséges tervezni. 2011. évben lesz az EuroVelo tiszai kerékpárút pályázat zárásának utóellenőrzése. Ezért az időközben megrongálódott, szétvert idegenforgalmi információs táblákat, a szemétgyűjtő edényeket szükséges pótolni. Ennek összege elérheti a 2 millió Ft-ot is. A költségeket javaslom biztosítani a Városellátó Intézmény költségvetésében. Gazdaságfejlesztés A ciklus alapvető prioritása a foglalkoztatás bővítése. Ennek elősegítése érdekében továbbra is kiemelt feladat a városnak, mint befektetési célpontnak, a bemutatása, a vállalkozások segítése. A megkezdett gazdaságfejlesztési program folyamatos aktualizálásával az egyablakos ügyintézés biztosításával, az Ipari Park bővítésével, az internetes és Kamarai kapcsolatok bővítésével, személyes konzultációkkal kell segíteni a folyamatot. Nemzetközi kapcsolatok Szentes korábban nyolc testvértelepüléssel rendelkezett. Ebben az évben két további településsel vette fel a kapcsolatot együttműködés kialakítása céljából. Új partnereink: az orosz Kolomna járás és a szlovákiai Szentes (Svatuse).

44 Ezen túl évről évre számos csereutazást szervezünk elsősorban a kultúra és a sport területén. Több iskolának, művészeti csoportnak, sportkörnek van közvetlen kapcsolata külföldi testvércsoportokban működő partnerszervezetekkel. Az önkormányzat minden évben támogatja ezen kapcsolatok erősítését, szélesítését, illetve a hivatalos és művészeti csoportok fogadását, illetve kiutazását. A megnövekedett testvérvárosi aktivitás, e témában tapasztalt fokozott média érdeklődés és a felmerülő új igények (küldő és fogadó oldalról) indokolják a testvérvárosi kapcsolatokra a korábbi keret megemelését.

Fejlesztési, felhalmozási feladatok tervezésére vonatkozó szabályok Az önkormányzat forráslehetőségeit figyelembe véve elsődleges feladat - a többéves programok áttekintése, a bevételi és kiadási szükségletek számbavétele, - a költségvetési egyensúly fenntartása, a feladatokat részletező 7. sz. melléklet I-VI. fejezetében foglaltak szerint. A 2011. évi költségvetési rendelettervezet működési és felhalmozási kiadási előirányzatainak kialakítása során az alábbi főbb elveket kell figyelembe venni. Általános elvek: ∗ A 2011. évi költségvetési javaslat kidolgozása során a költségvetési egyensúly megőrzését és fenntartását szolgáló intézkedéseknek alapvető prioritást kell biztosítani. ∗ A 2011. évi költségvetés kialakításában kiemelt hangsúlyt kap a feladatellátás szervezeti, szerkezeti rendszerének korszerűsítése, a működés hatékonyságát növelő intézkedések megtétele, a feladtok felülvizsgálata. ∗ A költségvetési erőforrások felhasználásában az adósságszolgálati terhek esedékes kiadásai elsődlegességet kell, hogy élvezzenek. ∗ A költségvetés működési kiadásaihoz nyújtott önkormányzati támogatás azon intézményeknél növelhető az előző év korrigált kiadási szintjéhez képest, ahol a feladatbővítés a tevékenységi kört érinti. A személyi kiadásokhoz kapcsolódó támogatások csak a törvényi szabályozás szerint, az annak végrehajtását biztosító állami támogatásoknak megfelelő mértékben módosulhatnak. ∗ A kisebbségi önkormányzatok támogatása címén a jogszabályban előírt, a működésükhöz szükséges előirányzatok tervezhetők, a realitások figyelembe vételével és az előző évi szinten. ∗ A fejlesztési, beruházási, felújítási feladatok keretében elsődleges a folyamatban lévő munkák forrásszükségletének folyamatos biztosítása. Az indításra tervezett beruházások esetében a pályázati lehetőségeket megalapozó szakmai programok összeállítása és koordinálása, valamint a pályázatok előkészítéséhez, benyújtásához szükséges tervek elkészítésének anyagi vonzata, az önerő biztosítása, továbbá a ciklusra vonatkozó programok és prioritások kidolgozása a fő feladat. ∗ A költségvetésben tervezett feladatok megvalósítása során az önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságok szakmai kapacitásában rejlő lehetőségek kihasználását is számításba

45 kell venni, támogatásuk nem haladhatja meg a 2010 évi eredeti előirányzat korrigált mértékét. ∗ A gazdasági környezethez igazodni tudó, ésszerű és hatékony humánerőforrásgazdálkodás követelményeinek az önkormányzati gazdálkodás valamennyi területén érvényesülni kell. A költségvetési intézményekre vonatkozó sajátos elvek és feladatok •

Az intézményi működés feltételeihez, a kiadások teljesítéséhez szükséges forrásokat az önkormányzati támogatás és az intézmények működésével összefüggő, teljes körűen felmért és megtervezett saját bevételek együttesen biztosítják. Ezek együttes összege határozza meg az intézményi szintű kiadási főösszeget (teljesség elve).

•

Az intézményi feladatokhoz kapcsolódó önkormányzati támogatás meghatározása az intézmény 2010. évi eredeti költségvetési előirányzatához viszonyított ténylegesen megvalósított, valamint a tervezett feladat változások alapján, a szakmai jogszabályok által előírt követelmények figyelembevételével történik (szintrehozás elve).

•

Az intézményi alapfeladatok ellátásához kapcsolódó szakmai, infrastrukturális fejlesztések előkészítésében, a forrásbővítő pályázatok benyújtásában az intézményeket továbbra is érdekeltté kell tenni.

•

A személyi juttatások és azok munkaadót terhelő járulékainak előirányzatát a szakmai jogszabályokban kötelezően előírt minimumhatárok figyelembe vételével, a felülvizsgált engedélyezett munkavállalói létszám alapján kell megállapítani.

•

Az intézményi vagyontárgyak nem alapfeladatok ellátására történő hasznosításával kapcsolatos, az intézményt terhelő költségek mértéke nem haladhatja meg a hasznosításból származó bevételeket.

•

Minden intézményben biztosítani kell az energetikai előírásoknak való megfeleléshez, a szabványosság felméréséhez az előirányzatokat.

Polgármesteri Hivatalban kezelt előirányzatokra vonatkozó sajátos elvek és feladatok •

A szociális jellegű kiadások előirányzatai a 2011. évben hatályba lépő törvényi szabályozáson alapuló változások figyelembe vételével kerülhetnek kialakításra. Külön kimunkálást igényel az állammal közösen ellátott feladatok tartalma és finanszírozása, a Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja lehetőségeinek kihasználásához a saját források biztosítása.

•

A lakásgazdálkodási feladatok keretében kiemelt figyelmet kell fordítani a lakáshoz jutás támogatására, a lehetőségekhez igazodóan az önkormányzati bérlakás szám növelésére.

•

A 2011. évi költségvetésben a céltartalékot az előző évit meg nem haladó mértékű előirányzattal lehet megtervezni.

46 •

A város népességmegtartó erejének növelését célzó munkahelyteremtő intézkedések előkészítése, a vállalkozásösztönzés program folytatása javaslatok kidolgozása folyamatos feladat.

Tisztelt Képviselő-testület! A fentiekben részletezettek alapján megállapítható, hogy az önkormányzat 2011. évi lehetőségei nem bővültek, ezért a költségvetési javaslat kidolgozása során szükség van a realitásokat szem előtt tartó, az elengedhetetlenül fontos, a sorrendiséget követő feladatok meghatározására. A szakmai követelmények lehetőségekkel történő összehangolása kiemelt jelentőségű. Az előzetes számítások alapján a működési forráshiány mértéke magas, ezért a koncepcióban megfogalmazottak végrehajtásával el kell érni annak lényeges csökkenését, a fejlesztési feladatok további hitel felvétele nélküli végrehajtásához a feltételek biztosítását …/2010. (XI. 26.) Tárgy: Szentes Város Önkormányzata 2011. évi költségvetési koncepciója Határozati javaslat Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete megtárgyalta az önkormányzat 2011. évi költségvetési koncepciójáról szóló előterjesztést, és a helyi önkormányzatokról szóló, többszörösen módosított 1990. évi LXV. tv. 91. § (1) bekezdésben biztosított jogkörében eljárva – figyelemmel az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 70. §-a előírásaira – az alábbi határozatot hozza: 1. A Képviselő-testület megállapítja, hogy szükség van az Önkormányzat fenntartásában működő valamennyi intézmény feladatainak külső szakértő által történő felülvizsgálatára, melynek költségét a 2011. évi költségvetésben figyelembe kell venni. Határidő: ajánlat kérésre 2011. január 15. Felelős: Jegyző 2. Az 1. pontban meghatározott felülvizsgálat eredményét a Képviselő-testület elé kell tárni és az ezt követő döntés hatását a költségvetésen át kell vezetni. Határidő: - vizsgálat befejezésére 2011. március 31. - Képviselő-testület elé terjesztés: 2011. júniusi ülés - a döntéssel összefüggő költségvetés módosítás: a június havi testületi ülést követően Felelős: Jegyző 3. A beruházások következményeként jelentkező többlet feladatok ellátásával kapcsolatos döntést a 2011. évi költségvetésben érvényesíteni kell. 4. A Szentesi Élet című hetilap 2011. évi működésével kapcsolatos javaslatot elő kell terjeszteni. Határidő: 2010. december 17. Felelős: Polgármesteri Hivatal Művelődési Iroda vezetője 5. A Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon férőhely átrendezésével kapcsolatos konkrét javaslat előterjesztését a Képviselő-testület indokoltnak tartja.

47 Határidő: 2010. december 17. Felelős: Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály vezetője 6. Felkéri a bizottságait, tisztségviselőit, hogy a város jövő évi költségvetési tervjavaslata kidolgozását kísérjék figyelemmel, feladat- és hatáskörükbe tartozó ügyekben döntéseikkel segítsék a tervezési munkálatokat. Határidő: 2011. február Felelős: Polgármester, alpolgármesterek Bizottságok elnökei 7. A tervezési munkálatok hivatali feladatainak összehangolásával biztosítani kell a költségvetési rendelettervezet határidőben történő megalapozott elkészítését, melynek szerkezeti összeállításában – a jogszabályi előírásokon túl – a programok, feladatok részletes ismertetésével kapcsolatos követelményeket is érvényesíteni kell. Határidő: A költségvetési rendelettervezet elkészítésére, 2011. február Felelős: Jegyző A határozatról értesítést kapnak: Szentes Város Polgármestere – Helyben Szentes Város Alpolgármesterei – Helyben Szentes Város Jegyzője és az általa érintettek – Helyben Önkormányzati intézmények vezetői – Szentes Irattár

48 1. sz. melléklet Szentes Város Önkormányzata 2011. évi számított bevételei és jogcímei ezer Ft-ban

Megnevezés 1.

I. Működési bevételek Intézményi működési bevételek Hatósági jogkörhöz köthető működési bevételek Egyéb saját bevétel Általános forgalmiadó bevételek, visszatérülések Hozam- és kamatbevételek Intézményi működési bevételek összesen Önkormányzatok sajátos működési bevétele Helyi adók Építményadó Magánszemélyek kommunális adója Idegenforgalmi Iparűzési adó Helyi adók összesen Pótlékok, bírságok - helyi adókhoz kapcsolódó - környezet-, természet-, műemlékvédelmi, építésügyi - egyéb bírság - talajterhelési díj Pótlékok, bírságok összesen Átengedett központi adók Személyi jövedelemadó helyben maradó része Jövedelemkülönbség mérséklése Gépjárműadó Luxusadó Termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó Átengedett központi adók összesen Egyéb sajátos bevételek Lakbér bevételek (SZVSZ Kft) Egyéb bérleti díj (SZVSZ Kft) Egyéb sajátos bevételek összesen Önkormányzatok sajátos működési bevétele összesen I. Működési bevételek összesen II. Támogatások Önkormányzatok költségvetési támogatása Normatív hozzájárulások Felhasználási kötöttség nélkül Lakosságszámhoz kötött Feladatmutatóhoz kötött Normatív hozzájárulások összesen Központosított előirányzatok Központosított előirányzatok (kisebbségi önkormányzatok) Normatív kötött felhasználású támogatások Közoktatási feladatokhoz Szociális feladatokhoz Tűzoltóság működtetéséhez Normatív kötött felhasználású támogatások összesen Fejlesztési célú támogatások Címzett támogatás Céltámogatás Területi kigyenlítést szolgáló fejlesztési támogatás DARFT-HÖF-CÉDE támogatás Központosított támogatások Fejlesztési célú támogatások összesen II. Támogatások összesen

2010. évi Várható teljesítés

2009. évi Eredeti előirányzat 2.

3.

4.

2011. évi terv 5.

Teljesítés %-a (5./2.)

(5./3.)

(5./4.)

6.

7.

8.

4 389 723 795 360 613 52 734 1 141 531

11 700 777 281 375 955 8 400 1 173 336

10 099 10 750 1 194 224 777 319 461 478 401 667 25 175 5 640 1 690 976 1 195 376

244,93 107,39 111,38 10,70 104,72

91,88 100,00 106,84 67,14 101,88

106,45 65,09 87,04 22,40 70,69

98 885 46 635 4 000 936 000 1 085 520

97 500 45 500 4 000 902 000 1 049 000

100 787 100 000 45 000 45 500 3 950 4 000 900 000 890 000 1 049 737 1 039 500

101,13 97,57 100,00 95,09 95,76

102,56 100,00 100,00 98,67 99,09

99,22 101,11 101,27 98,89 99,02

11 500 1 500 6 337 4 800 24 137

10 000 1 500 6 900 5 000 23 400

8 000 1 838 7 519 5 050 22 407

10 000 1 500 7 000 4 000 22 500

86,96 100,00 110,46 83,33 93,22

100,00 100,00 101,45 80,00 96,15

125,00 81,61 93,10 79,21 100,42

290 849 298 989 190 000

295 379 339 459 180 000

295 379 346 205 190 000

92,34 107,16 100,00

90,92 94,39 105,56

90,92 92,55 100,00

779 838

814 838

173 831 757

268 572 320 410 190 000 0 0 778 982

99,89

95,60

0,00 93,65

49 643 75 940 125 583 2 015 078 3 156 609

50 000 85 600 135 600 2 022 838 3 196 174

46 251 50 000 86 856 80 500 133 107 130 500 2 037 008 1 971 482 3 727 984 3 166 858

100,72 106,00 103,92 97,84 100,32

100,00 94,04 96,24 97,46 99,08

108,11 92,68 98,04 96,78 84,95

124 677 1 229 700 1 354 377

80 352 1 090 529 1 170 881

86 852 88 772 1 097 845 1 122 299 1 184 697 1 211 071 161 232

71,20 91,27 89,42

110,48 102,91 103,43

102,21 102,23 102,23 0,00

1 110

1 132

0,00

0,00

21 578 771 239 268 261 617

16 800 1 025 227 866 245 691

146,47 134,11 95,86 100,14

188,13 100,88 100,65 106,63

175,59 0,20 100,65 34,75

103,90

0,00 0,00 0,00 65,84

18 000 508 139 227 866 754 005

31 606 1 034 229 351 261 991

232 40 181 15 729 99 220 155 362 1 772 466

0,00

0 1 417 704

20 084 117 484 137 568 0 2 237 502 1 473 062

0,00 0,00 0,00 0,00 83,11

49 Megnevezés 1.

2010. évi Várható teljesítés

2009. évi Eredeti előirányzat 2.

3.

III. Felhalmozási és tőke bevételek Tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése 50 990 44 950 (épületek, építmények, gép, jármű értékesítés) Sajátos felhalmozási és tőke bevételek Lakás, építési telek értékesítés, csere, egyéb vagyon bérbeadás 147 922 Pénzügyi befektetések bevételei Osztalék, hozam bevétel Üzemeltetésből, koncesszióból származó bevétel 165 693 122 438 Sajátos felhalmozási és tőke bevételek összesen 313 615 122 438 III. Felhalmozási és tőke bevételek összesen 364 605 167 388 IV. Támogatásértékű bevételek Támogatásértékű működési bevételek 449 062 558 761 - ebből OEP-től átvett 66 000 64 200 Kistérségi Társulástól átvett 341 722 431 317 Támogatásértékű felhalmozási bevételek 4 695 082 5 180 154 Előző évi költségvetési visszatérülések IV. Támogatásértékű bevételek összesen 5 144 144 5 738 915 V. Véglegesen átvett pénzeszközök Működési célra átvett pénzeszk. államháztartáson kívülről 102 101 10 598 Felhalmozási célra átvett pénzeszk. államháztartáson kívülről 8 377 156 251 V. Véglegesen átvett pénzeszközök összesen 110 478 166 849 VI. Támogatási kölcsönök visszatérülése 10 880 13 880 Költségvetési bevételek összesen 10 559 182 10 700 910 VII. Belső finanszírozás bevételei Előző évi működési célú pénzmaradvány igénybevétele 15 037 59 265 Előző évi felhalmozási célú pénzmaradvány igénybevétele 326 401 215 346 341 438 274 611 VII. Belső finanszírozás bevételei összesen Bevételek összesen 10 900 620 10 975 521 VIII. Külső finanszírozás bevételei Államkötvény értékesítés 22 150 Működési célú hitel 94 171 203 777 Felhalmozási célú hitel 1 798 740 2 952 891 1 892 911 3 178 818 VIII. Külső finanszírozás bevételei összesen Bevételek mindösszesen 12 793 531 14 154 339

4.

32 128

2011. évi terv 5.

113 039

Teljesítés %-a (5./2.)

(5./3.)

(5./4.)

6.

7.

8.

221,69

251,48

351,84

0,00 358 122 438 122 796 154 924

143 650 143 650 256 689

86,70 45,80 70,40

117,32 117,32 153,35

0,00 117,32 116,98 165,69

645 595 535 621 65 438 61 200 434 927 440 251 999 537 3 806 690

119,28 92,73 128,83 81,08

95,86 95,33 102,07 73,49

82,97 93,52 101,22 380,85

1 645 132 4 342 311

84,41

75,66

263,95

35 836 35 484 22 429 131 842 58 265 167 326 11 753 27 414 7 835 560 9 433 660

34,75 1573,86 151,46 251,97 89,34

334,82 84,38 100,29 197,51 88,16

99,02 587,82 287,18 233,25 120,40

594 864 5 782 186 207 781 071 5 782 8 616 631 9 439 442

38,45 0,00 1,69 86,60

9,76 0,00 2,11 86,00

0,97 0,00 0,74 109,55

0,00 188,72 61,22 68,97 82,18

0,00

408,36 100,51 115,82 90,92

22 150 384 560 1 184 252 1 807 903 1 206 402 2 192 463 9 823 033 11 631 905

152,66 181,74 118,41

50 2. sz. melléklet Szentes Város Önkormányzata 2011. évi számított normatív támogatásának alakulása Jogcímkód

Megnevezés

2010. évi eredeti Mutató NormatívaÁll.támogatás Mutató

forintban 2011. évi tervezet Normatíva Áll.támogatás

2010. évi várható Normatíva Áll.támogatás Mutató

Felhasználási kötöttség nélküli támogatások

1.(1)

Települési önkormányzatok feladatai - települési önkormányzatok üzemeltetési, igazgatási, sport- és kulturális feladatok

29 800

1 947

58 020 600

29 800

1 947

58 020 600

29 610

2 769

81 990 090

33 950 43 497 43 497 650 12 2 025 2 000 3 600 000

276 229 56 7 729 253 530 2 612 100 1

3 000 000 9 370 200 33 950 9 960 813 43 497 2 435 832 43 497 5 023 850 650 3 042 360 12 5 289 300 2 025 200 000 2 000 3 600 000 3 600 000 174 061 800

276 229 56 7 729 253 530 2 612 100 1

3 000 000 9 370 200 9 960 813 2 435 832 5 023 850 3 042 360 5 289 300 200 000 3 600 000 174 061 800

29 412 627 43 154 820 12 2 020 2 000 3 800 000

276 28 600 56 7 729 253 530 2 612 100 1

3 000 000 8 117 712 17 932 200 2 435 832 5 023 850 3 042 360 5 289 300 200 000 3 800 000 174 061 800

5,9600 5,9600 3 135 255 26 25

3 950 000 3 950 000 221 450 143 942,5 55 362,5 166 087,5 88 580

11 771 000 11 771 000 664 350 19 432 238 14 117 438 4 318 275 2 214 500

5,9600 5,9600 3 135 255 26 25

3 950 000 3 950 000 221 450 143 942,5 55 362,5 166 087,5 88 580

5,9220 5,9220 0

3 950 000 3 950 000

388 35 157 0 3 20 22 44

55 360,0 166 080,0 88 580 35 432 1 996 550 405 600 206 100 206 100

3 1 996 550 20 405 600 25 206 100 44 206 100

5 989 650 8 112 000 5 152 500 9 068 400

3 20 25 44

1 996 550 405 600 206 100 206 100

14 81 45

710 650 635 650 635 650

50

468 350

66 15

494 100 68 000

Körzeti igazgatás

2.aa 2.ab(1) 2.ac 2.ba 2.bb 3.a 5. 6. 8. 10.

- okmányir.műk.és gyámügyi ig.felad.alaphozzájár. - okmányiroda működési kiadásai - gyámügyi igazgatási feladatok = térségi normatív hozzájárulás = kiegészítő hozzájárulás építésügyi igazgatási feladatokhoz Körjegyzőség működése alaphozzájárulás Lakott külterülettel kapcs. feladatok Lak.települési folyékony hulladék ártalmatlanítása Üdülőhelyi feladatok Pénzbeli szociális juttatások Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás feladatai

11.ab(1) 11.ab(2) 11.ca 11.cb 11.cc 11.cd 11.ce

- családsegítés - gyermekjóléti szolgálat - szoc. étkeztetést és házi segítségnyújtást együttesen bizt. - szoc. étkeztetést és időskorúak nappali intézményi ellátását együttesen bizt. - szociális étkeztetést biztosítanak - házi segítsényújtást biztosítanak - időskorúak nappali intézményi ellátását biztosítanak - időskorúak nappali intézményi ellátását bizt., fogl.támogat.

11.e 11.g(1) 11.h(1) 11.h(3)

- falugondnoki, v. tanyagondnoki szolgáltatás - fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása - pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása - hajléktalanok.nappali intézményi ellátása Szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti elhelyezés

12.ac 12.bca 12.bcb

- demens betegek bentlakásos intézményi ellátása - időskorúak ápoló-gondozó otthoni ellátása - átmeneti elh.ny.ellát.hajlékt.ápoló-gond.otthoni ellát.

13 80 45

710 650 635 650 635 650

9 238 450 50 852 000 28 604 250

13 80 45

710 650 635 650 635 650

50

468 350

23 417 500

50

468 350

63 15

494 100 65 000

31 128 300 975 000

63 15

494 100 65 000

Hajléktalanok átmeneti intézményei

13.a

- hajléktalanok átmeneti szállása, éjjeli menedékhely Gyermekek napközbeni ellátása

14.a 14.c

- bölcsődei ellátás - ingyenes intézményi étkeztetés

11 771 000 11 771 000 664 350 19 432 238 14 117 438 4 318 275 2 214 500 0 5 989 650 8 112 000 5 152 500 9 068 400 0 9 238 450 50 852 000 28 604 250 0 23 417 500 0 31 128 300 975 000

11 695 950 11 695 950 0 0 21 479 680 5 812 800 13 907 060 0 5 989 650 8 112 000 4 534 200 9 068 400 0 9 949 100 51 487 650 28 604 250 0 23 417 500 0 32 610 600 1 020 000

51 Jogcímkód

Megnevezés

Mutató

2010. évi eredeti NormatívaÁll.támogatás Mutató

2010. évi várható Normatíva Áll.támogatás Mutató

2011. évi tervezet Normatíva Áll.támogatás

Közoktatási normatív állami hozzájárulás

15. 15.a(2)1 15.a(2)2 15.b(2)1 15.b(3)1 15.b(4)1 15.b(6)1 15.b(7)1 15.b(8)1 15.b(2)2 15.b(3)2 15.b(4)2 15.b(6)2 15.b(7)2 15.b(8)2

Közoktatási alap-hozzájárulás ** - óvodai nevelés 1-3 nevelési év. 8 hóra - óvodai nevelés 1-3 nevelési év 4 hóra - általános iskola 1-2. évfolyamon 8 hóra - általános iskola 3. évfolyamon 8 hóra - általános iskola 4. évfolyamon 8 hóra - általános iskola 5-6. évfolyamon 8 hóra - általános iskola 7. évfolyamon 8 hóra - általános iskola 8. évfolyam 8 hóra - általános iskola 1-2. évfolyam 4 hóra - általános iskola 3. évfolyam 4 hóra - általános iskola 4. évfolyam, ideértve a fejlesztő iskolai tanulókat évfolyamtól függetlenül 4 hóra - általános iskola 5-6. évfolyam 4 hóra - általános iskola 7. évfolyam 4 hóra - általános iskola 8. évfolyam 4 hóra

926 892 318 181 198 405 224 213 319 154 181 395 210 225

117 500 000 56 635 000 28 513 333 16 450 000 26 946 667 42 770 000 26 790 000 29 296 667 14 256 667 6 971 667 9 400 000 20 836 667 12 611 667 13 473 333

926 958 318 181 198 405 224 213 319 154 181 395 210 225

117 500 000 60 786 667 28 513 333 16 450 000 26 946 667 42 770 000 26 790 000 29 296 667 14 256 667 6 971 667 9 400 000 20 836 667 12 611 667 13 473 333

955 928 319 150 184 398 206 216 322 159 150 385

121 189 526 58 881 575 28 558 101 13 652 384 19 080 512 42 020 734 24 696 121 25 894 962 14 413 327 7 235 759 7 777 378 20 324 086

333 22 338 25 248 248 547 296 132 530 304 128

11 123 333 313 333 5 640 000 156 667 20 210 000 10 105 000 8 303 333 2 976 667 2 663 333 3 995 000 1 488 333 1 253 333

333 22 338 25 248 248 547 296 132 530 304 128

11 123 333 313 333 5 640 000 156 667 20 210 000 10 105 000 8 303 333 2 976 667 2 663 333 3 995 000 1 488 333 1 253 333

406 326 30 325 32 247 248 527 284 122 510 276 117

24 336 453 10 853 086 376 000 11 456 245 451 200 20 122 271 23 622 817 7 926 077 2 847 574 2 457 429 3 835 198 1 383 679 1 178 357

- általános iskola 7-8. évfolyam 4 hóra

15.e(2)1 15.e(5)1 15.e(2)2 15.e(5)2

- alapf.művészetokt.zeneművészeti ág minősített int.8 hóra - alapf.művészetokt.képz.és iparm. táncm.ág minősített int.8 hóra - alapf.művészetokt.zeneművészeti ág minősített int.4 hóra - alapf.művészetokt.képz.és iparm. táncm.ág minősített int.4 hóra - kollégiumi nevelés 8 hóra - kollégiumi nevelés 4 hóra

15.g(1)1 15.g(2)1 15.g(3)1 15.g(1)2 15.g(2)2 15.g(3)2

- 1-4. évfolyamos napközis foglalkoztatás 8 hóra - 5-8. évfolyamos napközis/tanulószobai foglalkoztatás 8 hóra - 1-4. évfolyamos iskdolaotthonos oktatás 8 hóra - 1-4. évfolyamos napközis foglalkoztatás 4 hóra - 5-8. évfolyamos napközis/tanulószobai foglalkoztatás 4 hóra - 1-4. évfolyamos iskolaotthonos oktatás 4 hóra Közoktatási kiegészítő hozzájárulások

16.2.1.a(2)1 16.2.1.a(2)2 16.2.1.b1 16.2.1.b2

- sajátos nev.igényű magántan.ált.isk.tan.8 hóra - sajátos nev.igényű magántan.ált.isk.tan.4 hóra - gyógyped.nevelésből visszahely. valamint folyamatosan figelemmel kisért tan. 8 hóra - gyógyped.nevelésből visszahely. valamint folyamatosan figyelemmel kisért tan. 4 hóra - testi, érzékszervi fogy. 8 hóra - testi, érzékszervi fogy. 4 hóra - beszéd és enyhe ért.fogy. 8 hóra - beszéd és enyhe ért.fogy. 4 hóra

3 1 1

224 000 224 000 134 400

746 667 298 667 179 200

3 1 1

224 000 224 000 134 400

746 667 298 667 179 200

3 1 4

224 000 224 000 134 400

597 333 298 667 537 600

1 8 4 57 26

134 400

89 600 2 867 200 1 433 600 10 274 133 4 659 200

1 8 4 57 26

134 400

89 600 2 867 200 1 433 600 10 274 133 4 659 200

2 9 4

134 400 358 400 358 400

268 800 3 345 067 1 433 600

52 Jogcímkód

Megnevezés - megism.funkc.vagy viselk.fejl.org.okra vissza nem vezeth.tartós

16.2.1.e(2)1 és súlyos rendell.miatt sni 8 hóra

- megism.funkc.vagy viselk.fejl.org.okra vissza nem vezeth.tartós 16.2.1.e(2)2 és súlyos rendell.miatt sni 4 hóra - kiz.magyar nyelven folyó roma kisebbségi nevelés-oktatás óvoda 16.3(8)1 8 hóra - kiz.magyar nyelven folyó roma kisebbségi nevelés-oktatás óvoda 16.3(8)2 4 hóra

16.4.(7)1 16.4.info22 16.5.2.a1 16.5.2.b1 16.5.2.a2 16.5.2.b2

- két tanítási nyelven folyó oktatás ált.isk. 8 hóra - két tanítási nyelven folyó oktatás ált.isk. 4 hóra - ped.módszerek támog. minősített alapfokú zeneművészeti oktatás 8 hóra - ped.módszerek támog.minősített alapfokú képző és iparműv. oktatás 8 hóra - ped.módszerek támog.minősített alapfokú zeneművészeti oktatás 4 hóra - ped.módszerek támog.minősített alapfokú képző és iparműv. oktatás 4 hóra - egyes ped.programok, szakmai feladatok: szakmai, informatikai fejlesztési feladatok támogatása

Mutató

2010. évi eredeti NormatívaÁll.támogatás Mutató

2010. évi várható Normatíva Áll.támogatás Mutató

32

134 400

4 300 800

32

134 400

4 300 800

111

156 800

17 352 533

14

134 400

1 836 800

14

134 400

1 836 800

53

156 800

8 362 667

9

40 000

346 667

9

40 000

346 667

11

40 000

426 667

4 8 8 222

40 000 64 000 64 000 44 900

173 333 512 000 533 333 9 967 800

4 8 8 222

40 000 64 000 64 000 44 900

173 333 512 000 533 333 9 967 800

4 18 13 217

40 000 64 000 64 000 44 900

173 333 1 152 000 853 333 9 758 267

15

17 600

258 133

15

17 600

258 133

20

17 600

352 000

113

44 900

5 058 733

113

44 900

5 058 733

0

8

17 600

146 667

8

17 600

146 667

0

- társulás int.járó gyerm. 8 hóra 2008-2010.alakuló társ.

16.6.2b(2)1 16.6.2b(2)2

- társulás int.járó gyerm. 8 hóra már működő társ. - társulás int.járó gyerm. 4 hóra már működő társ.

2011. évi tervezet Normatíva Áll.támogatás

49 19

36 300 36 300

1 790 800 701 800

49 23

36 300 36 300

1 790 800 810 700

1056 115

65 000 20 000

68 640 000 2 300 000

1203 115

65 000 20 000

78 195 000 2 300 000

71 843 1484 165 83

20 000 10 000 1 000 165 000 165 000

1 420 000 8 430 000 1 484 000 27 280 000 13 640 000 1 170 880 739 900 000 11 400 000 900 000 5 400 000

71 843 1484 165 83

20 000 10 000 1 000 165 000 165 000

13 7

900 000 900 000

1 420 000 8 430 000 1 484 000 27 280 000 13 640 000 1 184 696 306 11 400 000 6 600 000

1473

6 000

8 838 000

7 42

36 300 36 300

1166

68 000

242 000 1 524 600 0 0 79 288 000 0

854

12 000

165

165 000

15 7 196 98

1 200 000 1 200 000 10 500 10 500

51 25 1 1

26 000 26 000 65 000 65 000

110

9 400

Szociális juttatások egyéb szolgáltatások

17.1.b(1) 17.1.b(2) 17.2.a 17.2.b

- kedvezményes étkeztetés - kieg.hozzájár. rendszeres gyv.kedvezményben részesülő .56.évf.tan.ingyenes étkeztetéséhez - kieg.hozzájár. rendszeres gyv.kedvezményben részesülő 7.évf.tan.ingyenes étkeztetéséhez - tanulók ingyenes tankönyvellátása -általános hozzájárulás a tanulók tankönyvellátásához - kollég.diákotth.lakhatási felt.megt. .8 hóra - kollég.diákotth.lakhatási felt.megt..4 hóra Felhaszn. kötöttség nélk. támogat. összesen:

I.1.1 I.1.2

Pedagógiai szakszolgálat 8 hóra Pedagógiai szakszolgálat 4 hóra

13 6

Pedagógus szakvizsga 8 hóra Pedagógus szakvizsga 4 hóra Támogatás egyes pedagóguspótlékok kiegéyzítésére - osztályfőnöki pótlék 8 hóra - osztályfőnöki pótlék 4 hóra - gyógypedagógiai pótlék 8 hóra - gyógypedagógiai pótlék 4 hóra Közoktatási kötött támogatások összesen

II.2

Szociális továbbképzés és szakvizsga támogatása Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése Közfoglalkoztatás támogatása

109

9 400

16 800 000 1 024 600

109

9 400

18 000 000 1 024 600 166 503 471 340 610 845

0 10 248 000 0 27 170 000 0 1 211 071 252 17 600 000 8 800 000 2 058 000 1 029 000 0 1 317 333 650 000 86 667 65 000 31 606 000 1 034 000

53 Jogcímkód

Megnevezés Egyes szociális feladatok kiegészítő támogatása össz.:

Mutató

2010. évi eredeti NormatívaÁll.támogatás Mutató 1 024 600

2010. évi várható Normatíva Áll.támogatás Mutató 508 138 916

2011. évi tervezet Normatíva Áll.támogatás 1 034 000

Tűzoltóság támogatása Készenléti szolg.tűzolt.személyi jutt.tám.(fő) Tűzoltólaktanyák üzemeltetéséhez (m 2) Tűzoltójárművek üzemeltetéséhez és karbant.(km) Egyedi tűzoltó járm.és különl.szerek köt.műsz.felülvizsg.jav.(db) Tűzoltóság támogatása összesen: Normatív kötött támogatások összesen: Mindösszesen:

59 3 620 169 1 309 4 897 42 509 138 4 500 000

213 589 971 6 410 173 5 866 242 2 000 000 227 866 386 245 690 986 1 416 571 725

59 1 309 42 509 4

3 620 169 4 897 138 500 000

213 589 971 6 410 173 5 866 242 2 000 000 227 866 386 754 005 302 1 938 701 608

59 1 309 53 266 4

3 620 169 4 897 138 500 000

213 589 971 6 410 173 7 350 708 2 000 000 229 350 852 261 990 852 1 473 062 104

54 3. sz. melléklet

Szentes Város Önkormányzata 2011. évi számított normatív állami támogatásának ágazatonkénti alakulása forintban 2010. év 2011. évi Megnevezés Különbség eredeti számított önkormányzati általános támogatások 99 942 955 130 831 344 30 888 389 szociális támogatások 411 913 251 414 480 590 2 567 339 ebből: - pénzbeli szociális juttatások 174 061 800 174 061 800 0 - szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás 92 611 351 92 295 690 -315 661 - szociális és gyermekvédelmi bentlakásos elhelyezés 88 694 700 90 041 000 1 346 300 - hajléktalanok átmeneti intézményei 23 417 500 23 417 500 0 - gyermekek napközbeni ellátása 32 103 300 33 630 600 1 527 300 - egyes szociális feladatok támogatása 1 024 600 1 034 000 9 400 közoktatási támogatások 676 849 133 698 399 318 21 550 185 ebből: - alap-hozzájárulás 490 680 000 494 570 851 3 890 851 óvoda 174 135 000 180 071 101 5 936 101 általános iskola 248 316 668 227 989 817 -20 326 851 kollégium 30 315 000 43 745 088 13 430 088 művészeti oktatás 17 233 333 23 136 531 5 903 198 napközi 20 679 999 19 628 314 -1 051 685 - kiegészítő hozzájárulás 46 175 133 55 516 467 9 341 334 - szociális juttatások egyéb szolgáltatások 123 194 000 116 706 000 -6 488 000 - kötött támogatások 16 800 000 31 606 000 14 806 000 227 866 386 229 350 852 1 484 466 tűzoltóság támogatása Összesen: 1 416 571 725 1 473 062 104 56 490 379

55 4.sz. melléklet Az ágazati feladatokat finanszírozó 2011. évi működési források számított adatai

2009. évi ágazat megnevezése Szociális Közoktatás Közművelődés Kommunális ellátás Tűz- és katasztrófa elhárítás Önkormányzati igazgatás Sporttevékenység Egyéb

2010. évi 2011. évi eredeti finanszírozási igény 557 204 569 894 639 822 1 361 068 1 301 271 1 385 579 161 174 148 494 151 738 357 906 372 993 377 782 242 032 230 481 231 962 423 024 493 889 523 188 137 691 120 156 128 536 354 334 248 164 252 997 3 594 433 3 485 342 3 691 604

forrás összetétel helyi adók bírság gépjárműadó átengedett SZJA SZJA jövedelem mérs. normatív támogatás központosított hitel

ezer Ft-ban 2009. évi 2010. évi 2011. évi eredeti előirányzat 1 085 520 1 049 000 1 039 500 17 800 16 500 15 500 190 000 180 000 190 000 290 849 295 379 268 572 298 989 339 459 320 410 1 615 994 1 416 572 1 473 062 1 110 1 132 0 94 171 203 777 384 560 3 594 433 3 501 819 3 691 604

56 5.sz. melléklet Szentes Város Önkormányzata irányítása alá tartozó intézmények 2011. évi számított működési bevételei és kiadásai ezer Ft-ban Megnevezés 1.

2009. évi eredeti 2.

2010. évi eredeti várható 3.

4.

2011. évi terv 5.

- hatósági jogkörhöz köthető műk.bev. 10 726 11 700 10 099 10 750 - egyéb saját bevételek 849 378 906 881 1 296 524 894 005 - ÁFA bevételek 139 436 187 399 215 289 186 856 - ÁFA visszatérülések 159 113 139 258 182 813 144 796 - műk. c. átvett pénzeszk. ÁHT-on kívülről 102 101 10 598 35 836 35 484 - támogatásértékű működési bevétel OEP-től 66 000 64 200 65 438 61 200 - támogatásértékű egyéb műk. bev. ÁHT-on belülről 383 062 494 561 580 157 474 421 - felhalm.c.átvett pénzeszk. ÁHT-on kívülről 21 870 21 870 - támogatásértékű felhalm. bevétel ÁHT-on belülről 16 801 1 034 - támogatási kölcsönök visszatérülése 880 1 880 2 437 2 300 - hozam- és kamat 51 400 6 900 5 082 1 640 - előző évi pénzmaradvány 15 037 59 265 594 864 5 782 - felhalmozási és tőkejellegű bevételek 640 - önkormányzati támogatás 3 594 433 3 485 342 4 003 835 3 691 604

Változás %-a (5./2.) (5./3.) (5./4.) 6.

100,22 105,25 134,01 91,00 34,75 92,73 123,85

7.

261,36 3,19 38,45

91,88 98,58 99,71 103,98 334,82 95,33 95,93 0,00 0,00 122,34 23,77 9,76

102,70

105,92

Megnevezés

8.

9.

106,45 Š személyi juttatások 68,95 Š munkaadókat terhelő járulékok 86,79 Š dologi kiadások 79,20 1. közüzemi díjak Z üzemanyag 99,02 Z fűtés 93,52 Z villamos energia 81,77 Z víz- és csatornadíj 0,00 Z szemétszállítás 0,00 Z közüzemi díjak ÁFÁ-ja 94,38 32,27 2. élelmezés 0,97 3.vásárolt élelmezés 0,00 4. élelmezési kiadások ÁFÁ-ja 92,20 5. rendezvények

5 371 566 5 406 655 7 015 918 5 508 838

102,56

101,89

10.

2010. évi eredeti várható 11.

12.

Változás %-a 2011. évi terv (13./10.) (13./11.) (13./12.) 13.

14.

15.

16.

2 035 836 2 019 419 2 409 563 2 087 606 633 409 512 041 595 569 533 692

102,54 84,26

103,38 104,23

86,64 89,61

52 592 51 682 54 626 56 467 114 446 111 658 111 126 113 093 132 872 142 772 143 474 142 309 23 368 25 188 24 237 25 343 18 915 25 610 28 229 27 751 68 434 72 156 83 354 83 037 231 868 241 669 242 246 248 544 146 783 144 963 146 234 149 055 75 666 93 361 93 073 96 008 180 16 722 180 51 748 85 726 69 657 83 438 916 872 994 785 1 012 978 1 025 225 556 990 565 736 985 866 553 996 5 715 2 902 4 490 6 035 89 293 118 520 191 183 115 378 194 454 182 746 193 991 177 175 1 757 609 1 861 787 2 384 018 1 871 774 146 750 175 800 305 389 231 384 257 079 358 031 373 857 375 531

107,37 98,82 107,10 108,45 146,71 121,34 107,19 101,55 126,88 100,00 161,24 111,82 99,46 105,60 129,21 91,11 106,50 157,67 146,08

109,26 101,29 99,68 100,62 108,36 115,08 102,84 102,82 102,84 97,33 103,06 97,92 207,96 97,35 96,95 100,54 131,62 104,89

103,37 101,77 99,19 104,56 98,31 99,62 102,60 101,93 103,15 1,08 119,78 101,21 56,19 134,41 60,35 91,33 78,51 75,77 100,45

89,04

93,13

200,00 55,30

114,29 80,28

113,64 99,33 102,56

56,19 26,46 101,89

6.egyéb céljellegű céljellegű dologi kiadások összesen Z egyéb dologi kiadások ebből Z kiemelt állagmegóvás Z egyéb dologi kiadások ÁFÁ-ja Z fizetendő ÁFA dologi kiadások összesen: Š egyéb támogatások Š támogatásértékű kiadások működési célra Š támogatásértékű kiadások felhalmozási célra Š átadott pénzeszközök működési célra 231 378 221 215 259 887 206 009 Š átadott pénzeszközök felhalmozási célra 5 880 14 000 Š adott kölcsönök 2 000 3 500 2 692 4 000 Š tartalék (pénzmaradványból) 281 030 193 568 155 397 Š kötelező tartalék Š felújítás 22 000 44 493 35 009 25 000 Š felhalmozás 4 475 16 801 54 948 4 445 78,52 Összesen: 5 371 566 5 406 655 6 426 812 5 508 838 Z

Összesen:

2009. évi eredeti

79,27 238,10 148,59

71,41 8,09 85,72

57 6. sz. melléklet Szentes Város Önkormányzata 2011. évi központi kezelésű fejlesztési célú bevételeinek számított összegei

Megnevezés

2011. évi terv

I. Működési bevételek Kamat bevétel

4 000

ÁFA bevételek, visszatérülések - üzemeltetésből, koncesszióból származó bevétel ÁFÁ-ja

35 912

- tárgyi eszköz értékesítésének ÁFÁ-ja

28 260

- egyéb áfa bevételek Egyéb bevételek Egyéb sajátos bevétel (bérleti díj) I. Működési bevételek összesen

5 843 3 000 17 814 94 829

II. Felhalmozási és tőke bevételek Épületek, telkek értékesítése

113 039

Üzemeltetésből, koncesszióból származó bevételek - Szentesvíz Kft. bérleti díja II. Felhalmozási és tőke bevételek összesen III. Pályázati tamogatások V. Átvett pénzeszköz

143 650 256 689 3 806 690 131 842

IV. Támogatási kölcsönök visszatérülése Lakástámogatási hiteltörlesztés

10 000

Panel Programból kamatmentes kölcsön visszatérítése

10 780

Vállalkozói kamatmentes kölcsön törlesztés

4 334

IV. Támogatási kölcsönök visszatérülése összesen

25 114

Költségvetési bevételek összesen

4 315 164

V. Hitelek MFB-hitel MFB-hitel igénybevétel futsal típusú futballpálya építéshez

1 777 903 30 000

V. Hitelek összesen:

1 807 903

Bevételek összesen

6 123 067

58 7. sz. melléklet Szentes Város Önkormányzata folyamatban lévő fejlesztési feladatai és kötelezettségei adatok eFt-ban 2011. évi számított kiadás

Megnevezés

1.

I. Folyamatban lévő pályázati forrásokból megvalósuló beruházások (bruttó) DAOP-pályázat Szentes Ipari Park általános infrastruktúra és üzleti környezet fejlesztése Szentesi Ipari Park infrastruktúrális fejlesztése pályázattal nem támogatott Közösségi terek és információs pontok infrastruktúrális fejlesztése (Dózsa-ház felújítása) Kossuth utca, Nagyhegyszéli út és Szegvári út felúíjtása Kossuth utca, Attila út kerékpárút építés Kossuth utca kerékpárút építése pályázattal nem támogatott Kurca híd építésének többletköltsége Ady Endre u. 10 épület felújítása (Családsegítő Központ átköltöztetése) Ady Endre u. 10. épület tetőfelújítás - pályázattal nem támogatott tartalom Bölcsőde felújítása, fejlesztése és kapacitásának bővítése Norvég finanszírozású Intézmények fűtéskorszerűsítése megújuló energia felhasználásával Intézmények fűtéskorszerűsítése pályázattal nem támogatott (Bölcsőde többletköltsége) BM-pályázat Belterületi belvízrendszer felújítás III. ütem Tűzoltóság pályázatok önereje I. Folyamatban levő pályázati forrásokból megvalósuló beruházások összesen: II. Folyamatban levő egyéb forrásból megvalósuló feladatok (bruttó) Pályázattal nem támogatott közvilágítás kiépítése a Honvéd u. külterületi szakaszán a körforgalomig Településrendezési terv módosítás Vásárhelyi út 30. ingatlan melletti köz közvilágítási és kábel tv hálózat áthelyezés terveztetése Farkas Antal utcai közkút felújítása, környezetének rendezése Tiszai Strandhoz kerékpárút tervezése Hulladékudvar, szelektív hulladékválogató kialakítása Kurca Eszperantó híd és Csongrádi híd közötti szakaszán partvédelem Szennyvíztelep bővítése (pályázat előkészítési költsége) Futsal típusú futballpálya építés II. Folyamatban levő egyéb forrásból megvalósuló feladatok összesen: III. A pályázat benyújtásra került, de még nem került elbírálásra (bruttó) DAOP-pályázat Városközpont rehabilitáció Klauzál utcai Óvoda felújítása

2.

10 573 398 478 804 21 439 50 000 76 370 10 000 93 034

Forrásösszetétel Saját erő Fejlesztési Partneri Támogatás MFB-hitel célú saját hozzájárulás forrás 3. 4. 5. 6.

14 795 59 490 76 860

2011. évi számított bevétel (7=3+4+5+6) 7.

10 573 398 478 804 6 644 50 000 16 880 10 000 16 174

10 573 398 478 804 21 439 50 000 76 370 10 000 93 034

131 527 17 016

111 798

19 729 17 016

131 527 17 016

387 609 13 923 813 171

348 848 611 791

38 761 13 923 201 380

0

387 609 13 923 813 171

145 2 800 2 000 700 3 500 35 312 6 000 13 000 30 000 93 457

0

145 2 800 2 000 700 3 500 35 312 6 000 13 000 30 000 93 457

0

145 2 800 2 000 700 3 500 35 312 6 000 13 000 30 000 93 457

984 174 264 537

747 463 200 000

104 869 64 537

0

0

131 842

984 174 264 537

59

Megnevezés

1.

Klauzál utcai Óvoda felújítás várható többletköltsége (2007. évi költségvetés miatt) Ipari Parkban infrastruktúra fejlesztése bérbeadható üzemcsarnok építés HURO-pályázat Megújuló Energia Kompetencia Központ - Napház Turisztikai fejlesztés (plázs pályák kialakítása, gyepfelület felújítás) VM-pályázat Mezőgazdasági utak fejlesztése Mezőgazdasági utak fejlesztése, süllyesztett szegély, nemesített útpadka - pályázattal nem támogatott A szentesi Kossuth u. 8-10. szám épületeinek megóvása Iparosított technológiával épült házak (2009-ben benyújtott társasházi pályázatokhoz hozzájár.) KÖZOP-pályázat Szarvasi út kerékpárút építése KEOP-pályázat Koszta József Általános Iskola felújítása Koszta József Ált.Iskola felújítása pályázattal nem támogatott (154/2010, (VI.25.)Kt.) III. A pályázat benyújtásra került, de még nem került elbírálásra összesen: IV. 2010. évben tervezett, de még megfelelő pályázat nem került kiírásra (bruttó) DAOP-pályázat Strandfejlesztés, kiemelt beruházás megvalósítás Schweidel utca belterületi szakasz, Csongrádi út, Jókai utca, Wesselényi utca felújítása Kiss B. u. 3. közösségi tér NM-pályázat Nagyhegyszéi úti kerékpárút építés IV. 2010. évben tervezett, de még megfelelő pályázat nem került kiírásra összesen: V. Átadott pénzeszközök Szentesi Csatornamű Társulatnak átadott pénzeszköz Lavotta utcai játszótérhez önerő hozzájárulás Dr. Bugyi István Kórház infrastrukturális pályázataihoz önerő (SBO, geotermál, rehabilitáció, műtőblokk) V. Átadott pénzeszközök összesen: VI. Egyéb feladatok, kötelezettségek Lakáshoz jutás támogatása Fejlesztési hitel törlesztőrészlete Fejlesztési hitel kamata Fejlesztési célú kötvény kamat MFB hitel kamata Likvid hitel kamata

Forrásösszetétel Saját erő 2011. évi számított Fejlesztési Partneri Támogatás MFB-hitel célú saját kiadás hozzájárulás forrás 2. 3. 4. 5. 6. 25 000 25 000 338 707 164 853 169 354 4 500

2011. évi számított bevétel (7=3+4+5+6) 7. 25 000 338 707

853 969 4 500

818 157

35 812 4 500

853 969 4 500

146 000 16 000 58 443 15 866

105 200

40 800 16 000 35 066 15 866

146 000 16 000 58 443 15 866

103 500

85 000

18 500

103 500

116 229 9 943 2 936 868

110 418 2 254 468

5 811 9 943 521 058

116 229 9 943 2 936 868

1 500 000 131 479 56 000

750 000 118 331 50 400

31 000 1 718 479

21 700 940 431

53 000 3 360 225 500 281 860 10 000 10 874 2 240 25 585 28 000 29 592

23 377

29 500

131 842

750 000 13 148

763 148

5 600

1 500 000 131 479 56 000

9 300 14 900

0

31 000 1 718 479

0

53 000 3 360 225 500 281 860

53 000

0

3 360 225 500 228 860

53 000 10 000 10 874 2 240 25 585 28 000 29 592

10 000 10 874 2 240 25 585 28 000 29 592

60

Megnevezés

1.

ÁFA befizetés (üzemeltetésre átadott eszközök bérleti díjának ÁFÁ-ja) ÁFA befizetés (ingatlan értékesítés, bérleti díj) Beruházásokhoz kapcsolódó eljárási díjak Közbeszerzési eljárások díjai Szakértői, szakhatóság díjak Pályázatokhoz kapcsolódó kezelési költségek, egyéb díjak Telekrendezés miatt terület vásárlások művelési ág változatatás, ingatlan vásárlás kisajátítás Ipari Park fejlesztések (területvásárlás, örökségvédelmi többletköltség, művelési ágból történő kivonás) Ár és belvíz elleni védekezés (vis maior) Tisza hídi kerékpárutak összekötése Ady E. u. 27. sz. alatti ingatlan felújítása Pedusc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nek telekár visszafizetés VI. Egyéb feladatok, kötelezettségek összesen: Mindösszesen (=I.+II.+III.+IV.+V.+VI.):

Forrásösszetétel 2011. évi Saját erő 2011. évi számított számított Fejlesztési Partneri Támogatás bevétel MFB-hitel célú saját kiadás hozzájárulás (7=3+4+5+6) forrás 2. 3. 4. 5. 6. 7. 35 912 35 912 35 912 31 603 31 603 31 603 5 000 5 000 5 000 1 500 1 500 1 500 8 000 8 000 8 000 3 000 3 000 3 000 20 000 20 000 20 000 24 000 24 000 24 000 3 000 3 000 3 000 8 000 8 000 8 000 7 500 7 500 7 500 25 426 25 426 25 426 279 232 0 0 279 232 0 279 232 6 123 067 3 806 690 1 807 903 376 632 131 842 6 123 067

61 8. sz. melléklet Tervezési naptár 2011. évi költségvetés megnevezés

Képviselőtestület

KT bizottságai Hivatal vezetés Kv. intézm. KFT, NKFT

általános elvek egyeztetése

Civil szerv.

Érdekegyezt.

2011. I. 25.

2011. I. 26.

2010.X.14-18.

gazdaságvez. ért. szempontok meghatározása

2010.X.19.

a szakmai feladatok egyeztetése

2010.X.27.

tervezési adatlapok kiadása

2010.X.27.

2010.X.27.

2010.XI.02.

intézményi-hivatali feladatok adatainak összegyűjtése költségvetést érintő javaslatok értékelése költségvetési koncepció benyújtása

Hivatal osztályai

2010.XI.09. 2010.XI.09. 2010.XI.09. 2010.XI.11. 2010. XI.26. 2010.XI.22-25.

költségvetési egyeztető tárgyalások lefolytatása adatok összegzése, javaslatok összefoglalása költségvetési rendelet tervezetének 2011. II.15. benyújtása * költségvetési rendelet tervezetének 2011.II.25. 2011.II.21-24. megtárgyalása * az állami költségvetés elfogadásának időpontjától függően változhat

2011. I. 6-12. 2011.II.07.

62 9. sz. melléklet Kimutatás Szentes Város Önkormányzata által felvett hitelekről

Megnevezés Panel Plusz I.

Hitelfelvétel időpontja és összege 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. tény tény tény tény várható 78 775

Panel Plusz II.

57 513

"Szentes I." kötvény

1 400 000

MFB-hitelkeretből (3.127.240 e Ft) igénybevett

2011.

2012.

2013.

2014.

2015.

2016.

3 év

6 179

6 179

6 179

6 179

6 179

6 179

3 év

4 695

4 695

4 695

4 695

4 695

4 695

56 137

56 137

56 137

56 137

28 433

56 866

72 642

88 416

88 417

10 874

39 307

123 877

139 653

155 427

155 428

29 610

29 610

29 610

29 610

29 610

29 610

367

1 327

4 184

4 716

5 249

5 249

3 év 165 085 1 184 252 3 és 5 év

"Likvid"-hitel Összesen:

Türelmi idő

adatok eFt-ban Tőketörlesztés összege a 2011-2016-ig terjedő időszakra

1 000 000 78 775

57 513 2 400 000

Állandó lakosságszám (2010.01.01-jén): 1 fő állandó lakosra jutó adósságállomány (Ft/fő/év):

165 085 1 184 252

63 10. sz. melléklet TERVEZÉSI ELJÁRÁSI REND A tervezésben résztvevők Szentes Város Képviselő-testülete Szentes Város Képviselő-testületének bizottságai Polgármester, alpolgármesterek Jegyző Polgármesteri Hivatal szakmai osztályai, irodái Vezetői értekezlet Szentes Város költségvetési intézményei Szentes Kistérség Többcélú Társulása Érdekegyeztető Tanács Szentesi Romák Kisebbségi Önkormányzata Szentesi Görög Kisebbségi Önkormányzat Könyvvizsgáló Fogalmak Végzi: az adott tervezési feladatban nevesített tennivalókat konkrétan ellátja és dokumentálja, összeállítja és továbbítja a szükséges információkat. Dönt: az adott tervezési feladathoz szükséges döntés meghozatala. Ellenőriz: az adott tervezési feladat végrehajtás helyzetének kontrollja. Társ: együttműködéssel vesz részt az adott tervezési feladat ellátásában, a számára meghatározott tennivalókat az adott határidőre elkészíti és dokumentáltan továbbítja. Ajánlatot tesz: az adott tervezési feladat megismerése és a tartalommal kapcsolatban egyértelmű álláspont kialakítása, mely tartalmazza az „elfogadás”, „ellenvélemény”, „javaslat a megoldásra” elemeket. Folyamatok, feladatok I.

Szakasz

¾ előkészítés, forrásvizsgálat ™ költségvetési törvényjavaslat hatásvizsgálata o információs összeállítás a normatív állami támogatás és a megosztott bevételek várható alakulásáról o a változások hatása a városi költségvetésben o vezetői értekezlet tájékoztatása ™ az önkormányzati saját bevételek prognózisa o működési bevételek vizsgálata o térítési díjak, szolgáltatások bevételei

64 o a működési bevételeket meghatározó önkormányzati rendeletek módosításának szükségességének vizsgálata o helyi adóbevételek prognózisa o a helyi adót szabályzó önkormányzati rendeletek módosítási szükségességének vizsgálata o vezetői értekezlet tájékoztatása o felhalmozási és tőkejellegű bevételek o vagyonhasznosítási bevételek prognózisa o vállalkozások befizetései o fejlesztésekhez átvehető külső források felmérése o vezetői értekezlet tájékoztatása o a kölcsönforrások igénybevételének lehetősége o hitelfelvételi korlát alakulása ™ a jogi szabályozás változásainak elemzése o információs összeállítás a „salátatörvények” hatásairól o egyéb jogszabályi követelmények módosulása miatti hatások ™ a kötelezettségvállalások helyzetének vizsgálata o elkötelezettséget jelentő képviselő-testületi döntésekről összeállítás készítése o a képviselő-testületi döntések aktualizálására javaslat o tárgyévben tett áthúzódó kötelezettségvállalások leltára o a tárgyévben tett áthúzódó kötelezettségvállalások fenntartásának szakmai indokoltsága ¾ adatgyűjtés, számítások összeállítása ™ tervezési kézikönyv aktualizálása o a szükséges szerkezeti rend módosítások átvezetése o adatkéréshez szükséges táblázatok frissítése o a számítási anyagokhoz előzetes irányelvek összeállítása o határidők kitűzése o szakmai értekezlet ™ beérkezett információk feldolgozása o táblázatok összesítése önkormányzati szintre o információk értékelése o problématérkép összeállítása o intézmények által tett visszajelzések o PH szakmai egységei által tett visszajelzések o vezetői értekezlet tájékoztatása ™ MÁK részére adatközlés o normatív állami támogatás igénylése o igénylési adatlapok kiküldése o szakmai értekezlet o beérkezett igénylések egyeztetése o feldolgozott igénylés továbbítása o költségvetési koncepció előkészítése o önkormányzati bizottságok ajánlásai o bevételi feltételrendszer kidolgozása o kiadási igények megjelenítése o intézményi szükségletek o PH-ban kezelt feladatok szükségletei

65 irányelvek, előírások a költségvetési tervjavaslat kidolgozásához tervjavaslat kidolgozásához keretszámok kialakítása tervezési naptár összeállítása vezetői értekezlet tájékoztatása testületi előterjesztés összeállítása o előterjesztés bizottságok részére o előterjesztés véleményezésre o költségvetési koncepció elfogadása o o o o o

II.

Szakasz

¾ tervezési értekezlet ™ költségvetési intézmények információs anyagaira visszajelzés ™ költségvetési koncepció tervezési előírásai, követelményei ™ tervjavaslat kidolgozásának egyéb tartalmi, formai követelményei ¾ költségvetési rendelettervezet összeállítása ™ költségvetési törvény hatásvizsgálata o a normatív állami támogatás és a megosztott bevételek prognózisok pontosítása o az önkormányzati saját bevételek prognózis pontosítása o intézményi kiadási keretszámok kialakítása o PH-ban kezelt feladatok kiadási keretszámainak kialakítása o vezetői értekezlet tájékoztatása ™ a jogi szabályozás változásainak elemzése o állami szabályozás hatásai o helyi szabályozás hatásai o a költségvetési rendelet megalapozásához szükséges helyi döntések módosításainak kidolgozása ™ tervjavaslat egyeztetése o intézményi tervjavaslatok egyeztetése o PH-ban kezelt feladatok tervjavaslatainak egyeztetése o egyeztetési tapasztalatok összegzése o vezetői értekezlet tájékoztatása o önkormányzati bizottságok tájékoztatása ™ költségvetési rendelettervezet kidolgozása o normaszöveg összeállítása o rendelet mellékleteinek összeállítása o könyvvizsgálói véleményezés o rendelettervezet egyeztetése bizottságokkal o rendelettervezet egyeztetése érdekképviseleti szervekkel ¾ költségvetési rendelet elfogadása o önkormányzati bizottságokkal véleményezés o képviselő-testületi döntés

66

10/a. sz. melléklet TERVEZÉSI ELJÁRÁSI REND ÉS TERVEZÉSI NAPTÁR Jelmagyarázat: VÉGZI:  DÖNT: § TÁRS: Ô AJÁNL: u

ELLENŐRIZ: 3

folyamatok, feladatok

naptár Hónap Hét

Képviselő-testület V D

E

T A

Képviselő-testületi bizottságok V D E T A

Polgármester, alpolgármester V D E T A

Jegyző V

D

E

T

A

PH szakmai osztályai, irodái V D E T A

Kv-i intézmények V

D

E

T

A

Szentes Kistérség Többcélú Társulása V D E T A

Kisebbségi önkormányzatok V D E T A

Vezetői Értekezlet V

D

E

T

Érdekegyeztető Tanács A

1. ELŐKÉSZÍTÉS, FORRÁSVIZSGÁLAT

október

1.1. Költségvetési törvényjavaslat hatásvizsgálata 4

1.1.1. 1.1.2. 1.1.3.

u

u

3 3 3

u

október

október

1.2. Az önkormányzati saját bevételek prognosztizálása

4

04.jan

1.2.1. Működési bevételek vizsgálata 1.2.1.1. 1.2.1.2. 1.2.1.3. 1.2.1.4. 1.2.2. 1.2.2.1. 1.2.2.2. 1.2.2.3. 1.2.2.4. 1.2.3. 1.2.3.1. 1.3. A jogszabályi változások elemzése

u 

október



u

  

3

u



Ô

1.3.2. 1.4. A kötelezettségvállalások helyzetének vizsgálata 1.4.1.

3

u



Ô

3 3

2.1.1.

3

2.1.2.

3

2.1.3. 2.1.4. 2.1.5. 2.2. Beérkezett információk feldolgozása

u u

3



u

 

Ô



Ô Ô

u

Ô   

§ 

 

1.3.1

1.4.2. 1.4.3. 1.4.4. 2. ADATGYŰJTÉS, SZÁMÍTÁSOK ÖSSZEÁLLÍTÁSA 2.1. Tervezési kézikönyv aktualizálása

3

§

u





Ô

Ô

november

2.2.1.

1

2.2.2. 2.2.3. 2.2.3.1. 2.2.3.2.

3

u  

külön szabályozás szerint

2.2.4

u

2.3. MÁK részére adatközlés 2.3.1. Normatív állami támogtás igénylése 2.3.1.1. 2.3.1.2. 2.3.1.3. 2.3.1.4.

Ô

Ô u

 3

u 

V

D

E

T

A

67

folyamatok, feladatok

naptár Hónap Hét

Képviselő-testület V D

E

T A

Képviselő-testületi bizottságok V D E T A

Polgármester, alpolgármester V D E T A

Jegyző V

D

E

T

A

PH szakmai osztályai, irodái V D E T A

Kv-i intézmények V

D

E

T

A

Szentes Kistérség Többcélú Társulása V D E T A

Kisebbségi önkormányzatok V D E T A

Vezetői Értekezlet V

D

E

T

Érdekegyeztető Tanács A

V

2.4. Költségvetési koncepció készítése

novenber

3 2.4.1. 2.4.2.



§

u

3

u Ô

2.4.3. 2.4.3.1. 2.4.3.2. 2 és 3 2.4.4. 2.4.5.

Ô

Ô u u

 

 

Ô

u

u

u

2.4.6. 2.4.7.

u

2.4.8. 2.4.8.1.

3

november



2.4.9.

3



2.4.8.2

4

december

§

Ô



1 és 3



Ô



Ô

Ô



§

3. TERVEZÉSI ÉRTEKEZLET 3.1. kv-i intézmények információs anyagaira visszajelzés 3.2. kv-i koncepció tervezési előírásai, követelményei 3.3. tervjavaslat kidolgozásának egyéb tartalmi, formai követelményei 4. KÖLTSÉGVETÉSI RENDELETTERVEZET ÖSSZEÁLLÍTÁSA 4.1. Költségvetési törvény hatásvizsgálata

4

u













4.1.1.

3

Ô

4.1.2.

3

Ô

4.1.3.

3

Ô

4.1.4.

3

Ô

Ô Ô

4.1.5.

u

4.2. A jogi szabályozás változásainak elemzése 4.2.1. 4.2.2.

január

4.2.2.1.

u

4.3. Tervjavaslat egyeztetése 1 4.3.1. 2 4.3.2. 3 4.3.3.

 Ô

Ô

3 4.3.4. 3 4.3.5.



 u

u

február

4.4. Költségvetési rendelettervezet kidolgozása 4.4.1.

Ô

4.4.2.

Ô

1 és 3 4.4.3. 4.4.4.





Ô

Ô

4.4.5.





Ô

Ô

február

5. KÖLTSÉGVETÉSI RENDELET ELFOGADÁSA 3 5.1.1. 4 5.1.2.

 §

Ô

Ô 

D

E

T

A

68

11. sz. melléklet KIMUTATÁS Képviselő-testületi előterjesztésekben alkalmazott rövidítésekről Egységesen elfogadott rövidítés

A rövidítés teljes megnevezése

ÁROP

Államreform Operatív Program

CÉDE

Decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok

DAOP

Dél-alföldi Operatív Program

DAREH

Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer

HURO

Magyarország Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program

KEOP

Környezet és Energia Operatív Program

KÖZOP

Közlekedés Operatív Program

NM

Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium jogutódja

BM

Belügyminisztérium, az Önkormányzati Minisztérium (ÖM) jogutódja

TÁMOP

Társadalmi Megújulás Operatív Program

TEKI

Területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések támogatása

TEUT

Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat felújítása

TFA

Településfejlesztési Alap

TRFC

Térség és Területfejlesztési Célelőirányzatból) megvalósuló beruházás

TIOP

Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program

VM

Vidékfejlesztési Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium jogutódja (FVM)