Kérdőíves felmérés főiskolai, egyetemi hallgatók körében. Rochester modellprogram - igényfelmérés c. kutatás összefoglaló. Hendra Kft

Kérdőíves felmérés – főiskolai, egyetemi hallgatók körében Rochester modellprogram - igényfelmérés c. kutatás összefoglaló

Hendra Kft. 2008

Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány Rochester - igényfelmérés

1.

Tartalomjegyzék

1.

TARTALOMJEGYZÉK

2

2.

BEVEZETŐ – ELŐZMÉNYEK

3

3.

A KUTATÁS MENETE – MÓDSZEREK

3

4.

A BEÉRKEZETT KÉRDŐÍVEK MEGOSZLÁSAINAK JELLEMZÉSE

6

5.

PROBLÉMACSOPORTOK A VIZSGÁLT HALLGATÓK KÖRÉBEN

8

5.1.

6. 6.1.

Hangsúlyos problémák:

11

A JEGYZETELÉS TÁMOGATÁSHOZ VALÓ VISZONY Mekkora arányban vennék igénybe a jegyzetelő szolgáltatást?

11 14

7.

A ROCHESTERI SZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ VISZONY

15

8.

HOZZÁFŰZÉSEK A KÉRDŐÍVEKHEZ

18

9.

ÖSSZEGZÉS

19

2


2.

Bevezető – előzmények

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány Akadálymentesítési Programirodája „1812. programkódú, Rochester program - modellkísérlet” című programja keretében a felsőoktatásban tanuló hallássérültek véleményének és javaslatainak megismerését tűzte ki célul, tanulmányaik kommunikációs nehézségeiről és támogathatóságáról. Ezen belül az érintett hallgatóknak a véleményét igyekeztünk megismeri az egyetemi-főiskolai tanulmányaikat segítő szolgáltatásokról, azok esetleges problémáiról, valamint az elgondolásaikról a megoldásokat illetően A felmérés célja, az érintettek véleményét is megismerve jobban tervezhetők, súlyozhatók, és fontossági sorrendbe rendezhetők a tanulást támogató eszközrendszerek kifejlesztése és bevezetése. Kiindulópontunk, hogy a tanulást támogató programok a magyarországi lehetőségekhez és sajátosságokhoz igazítva lehetnek igazán eredményesek és a hallássérült diákok számára valóban hasznosnak. Erre vonatkozóan a legtöbbet éppen a hallgatók mondhatnak. A kérdőívet kitöltő, és beküldő hallgatók száma a remélt szám alatt maradt, de a szükséges szám felett. (A visszaküldők aránya a szociológiai felmérések során, a postai úton történő visszaküldés esetén várható érték felettinek adódik.) A kitöltők száma nem magas, de az ívek kitöltése nagy gondosságot mutat, a megjegyzések nagyon támogató viszonyt jeleznek. A feldolgozás értékeléséhez is szükséges további módszertani háttér szempontok a 2. fejezetben szerepelnek.

3.

A kutatás menete – módszerek

A felméréshez kérdőíves módszert alkalmaztunk, tekintve a területi szórtságot és az anonimitás biztosíthatóságát. Az anonimitás szerepe lényeges elem a felmérésben: A téma ugyan nem szenzitív, nem igényel személyes adatokat, azonban a cél a problémagyűjtés, s ez mindig személyes. A válaszolók megnyilatkozási kedvét az anonimitás javítja, s a felmérés érvényességét is fokozza. A kitöltött ívekben a szöveges válaszok tartalmassága és jellege az érvényesség tekintetében megnyugtató. A kis elemszám a megbízhatóság szempontjából tudományos, statisztikai értelemben kérdésessé teszi néhány kérdés eredményeinek értékelését, de a beérkezett anyag vezetői információs és tervezési orientációs funkciókra alkalmasnak tekinthető, ezek gyakorlatában nem rendkívüli..

3


A kérdőív (II. mellékletben csatoljuk) összeállításánál is a kutatás felmérő jellegét tekintettük elsődlegesnek. Részben a nyitott kérdések lehetőségét alkalmazva, részben pedig a keresett témákhoz való viszonyt kérdező strukturált kérdések kerültek bele. A kérdések sorának összeállításánál a lehető legkevesebb de szükséges kérdésszámra törekedtünk. (Kialakítása munkacsoport keretében, több ülésben történt, Gyógypedagógiai gyakorló szakértő, szociológus és siket koordinációs szakember részvételével. A kérdőív célcsoportja kötött volt, a kitöltésre csak felsőoktatásban tanuló siket, vagy nagyothalló hallgatókat kértünk fel! A kitöltés után a kitöltött ívet, e-mail címünkre kértük elküldeni. Az anonimitás biztosítására létrehoztunk egy független E-mail fiókot is, melybe belépve továbbítani lehetett a kérdőívet a megjelölt címre (nem saját fiókból) A kutatásra rendelkezésünkre álló idő korlátozott, volt ezért az ívek kitöltésére egy hetet, plusz 4 nap további várakozási időt alkalmaztunk. Mintavétel A teljes kört célozták a kérdőívek eljuttatására tett kísérletek. A visszaérkezési arány kb. 14% Ez kicsi, de elegendő. A téma fő vonala: a problémahalmazok felrajzolása, valamint A jegyzetelés támogatás hoz hozzáállás és a rochesteri egyéb eszközök esélyeinek, fogadtatásának előzetes felmérése. E felmérési irányok hatékony értékelésére a 24 ív lehetőséget biztosít. Az értékelhetőség szintjei: Problémacsoportok keresése – teljes mértékben értékelhető Jegyzetelés támogatása – a teljes csoportra vonatkoztatni az eredményeket, nem teljes megbízhatósággal lehet, de a válaszok egyértelmű tendenciákat mutatnak, s a tendenciák teljes megfordulása egy nagyobb mintán sem valószínű. rochesteri eszközökre reagálások – a megbízhatóság itt sem nagy erejű, a kapott átlagok egybeesése a teljes populációval nem állnak erős lábakon, de az erősebb tendenciák megbízhatóak. Külön kell választani a szöveges cellák, indoklások, hozzáfűzött jegyzetek kezelését. A problémacsoportok és összefüggések e válaszokból bonthatók ki leginkább. Azokban a kutatási irányokban, ahol valamely problémakör elemeiről bővülő listák felvétele a cél, alapvető tapasztalat, hogy az első 5-8 válaszoló után a listák nem, vagy elvétve bővülnek lényeges új elemmel. A 24 ív így ez esetben stabil alapot jelent.

4


Alkalmazott eszközök A kérdőíveket a tartalmi megszerkesztés után elektronikus formába alakítottuk át. Itt többféle kitöltést támogató eszközt és az adatok egyértelműségét biztosító technikát alkalmaztunk: a szükséges helyeken választólistákból lehetett kiválasztani a választ (Pl.: Felsőoktatási intézmények) a jelöléseket csak adott módon és adott számban lehetett megtenni, adattípusok kezelése: szám válaszok helyére nem volt lehetőség szöveget gépelni, hibaüzeneteket építettünk be egyes helyekre, előkészítettük az adatok beolvasásának gépi módját támogató munkalaprészeket, Az adatok alaptáblába bevitelét alkalmas program segítségével (operátori közreműködés nélkül) oldottuk meg. Adattisztítás után az elemzésre MsExcel 2002 programot használtunk. A felmérés célja kérdései és a létrejött adatbázis terjedelme nem indokolta a speciális program alkalmazását – pl.: SPSS – a szükséges eszközök az MsExcel beépülő moduljaiban (Analysis ToolPak) valamint függvénykészlete és lekérdező eszközei segítségével maradéktalanul megoldhatók voltak. Az adatbázist MsExcel 95-2002 és MsExcel 4.0 formában is melléklejük, ezek szükség esetén, vagy további feldolgozáshoz SPSSbe beolvashatók. További elemzési lehetőségek Két, vagy több kérdés közötti kapcsolatok vizsgálata. Itt statisztikai összefüggéseket, sztochasztikus kapcsolatokat van (ez esetben: elvi) mód vizsgálni. (Néhány kereszttábla, melyet az összefoglalóban is szerepeltettünk, az arányok bemutatásával már ebbe az irányba tett lépés.) A kapcsolatok vizsgálatának azonban két ellenérve is van ez esetben: A téma fő nyomvonala nem igényli, s az egyes kérdések önmagukban is egy – egy dimenziót lefedők. Az elemzéshez felhasználható elemszám nem teszi lehetővé, a statisztikai összefüggés vizsgálati módszerek, mérőszámok alkalmazhatóságát. (A kismintás eljárások is 30-35 elemszám felett alkalmazhatók.) Prezentáció A beérkezett anyag elemzéséhez felhasznált táblákat két csoportra osztottuk: Az összefoglaló fő megállapításaihoz szükséges táblákat a főszövegben szerepeltetjük. Az egyéb, áttekintést segítő táblák az I. mellékletben találhatók Az adatok mellett nagy súlyt helyeztünk a szöveges válaszok, hozzáfűzések, indoklások tartalmának. A szövegeket az összefoglaló fő részébe is beszerkesztjük, mert a kapott szöveges válaszok problémafelvetéseit és tömör megfogalmazásai adják a legtöbb információt a támogató rendszerekkel kapcsolatos kérdésekre is. A táblázatos adatok „csak” az arányok és súlyok áttekintéséhez járulnak hozzá nagyobb mértékben.

5


4.

A beérkezett kérdőívek megoszlásainak jellemzése

A kérdőívre 9 férfi és 15 nő válaszolt. Többségük az ELTE hallgatója (12 fő). A karokat tekintve egyenletesebb az eloszlás: 16 különböző típus, maximálisan 3 esettel. A Részletes adatokat az I. mellékletben szerepeltetjük. a képzési területek szerinti csoportosítást az Országos Felsőoktatási Információs Központ által is használt kategóriák szerint mutatjuk be az 1. táblázatban.

1. diagram Válaszadók száma a képzési terület típusa szerint

Jogi és igazgatási képzési terület; 5

Műszaki képzési terület; 3 Orvos és egészségtudomán yi képzési terület; 1

Informatika képzési terület; 4

Sporttudomány képzési terület; 2

Társadalom tudományi képzési terület; 4

Bölcsészettudományi képzési terület; 4 Agrár képzési terület; 1

A válaszolók közül 15-en jártak integrált keretek közt általános iskolába, 9-en speciális iskolába. Olyan hallgató, aki mindkét intézménytípusban járt volna általános iskolába nem volt. A középiskola végzésében vegyesebbek az adatok: 15-en jelölték az integrált iskolát, 2 fő a speciális iskolát, s 7 esetben mindkét típusba jártak középiskola során. Annak kombinációi, hogy hányan voltak, akik általános iskolában az egyik, középiskolában a másik intézménytípusba jártak, az 1. táblázatban tekinthetők át.

6


1. táblázat 7. kérdés: Milyen iskolatípusban tanult korábban? Ált. isk. integráltan végezte középiskolát integráltban végezte középiskolát mindkettőben középiskolát speciális iskolában végezte

Ált. isk. speciális iskolában végezte

össz.

15

Össz.:

15 7 2 24

7 2 9

15

A hallásállapot és a sérülés kezdetének adatait a 2. táblázat összesen oszlopa és sora mutatja. A táblázat belső bontása a két dimenzió kombinációit jeleníti meg. A táblázat számai az esetszámokat mutatják. 2. táblázat 8. - 9. kérdés Született Enyhe fokban nagyothalló Közepes fokban nagyothalló Hallásállap Súlyos fokban nagyothalló Siket Össz.:

3 5 1 9

A sérülés_kezdete Kisgyermek Általános Középiskolá iskolában korban ban szerzett szerzett szerzett 1 4 1 6 3 13 1 1

Későbbi eredetű 1 8 11 4 24

A hallássegítő eszközök használatára vonatkozó adatok: a 24 válaszolóból 17-en használnak halló készüléket, 1 esetben Coohleáris implantátumot, 5 esetben egyiket sem. (3. táblázat) 3. táblázat 10. - 12. kérdés 12. kérdés: tud-e jelelni nem tud tud jelelni jelelni 10. kérdés: Használja valamelyik eszközt? Melyiket?

coochl. implantátum

Össz.:

1

1

egyiksem

3

2

5

hallókészülék

6

12

18

9

15

24

Össz.:

7


A visszaküldők körében a jelelés tudás nem általános: 9-en tudnak jelelni, 15-en nem. A 15 és 9 eset az általános iskolai oktatási forma esetében egyszer már előfordult, a két számpár azt sejteti, hogy attól függhet hogy valaki tud-e jelelni, hogy speciális iskolában tanult –e korábban? Az együtt előfordulás valóban gyakori, de a két számpár mégsem esik teljesen egybe: 2 esetben integrált oktatásban tanult hallgató jelezte, hogy tud jelelni, s két eset volt, ahol speciális iskolában tanult hallgató jelezte azt, hogy nem tud jelelni. A két jelelni tudó, de az általános iskolát integráltan végzett hallgató a középiskolát is kizárólag integrált oktatásban végezte. A szájról olvasni tudás általánosabb: 22 igen, 2 nem válasz érkezett. Ha a kapott 24 ívet valódi mintának tekintjük, akkor azt mutatja, hogy az oktatás támogatásában a jelelésnél nagyobb szerepet kaphat a szájról olvasást segítő eszközök: az orális tolmácsolás, s komoly szerepet kaphat, a tanárok képzése is arra, hogy ne a tábla felé fordulva ne beszéljenek, vizsgán, stb. ne takart állapotban adják közléseiket siket hallgatók számára.

5.

Problémacsoportok a vizsgált hallgatók körében

A felmérésben kétféle kérdezésmódot alkalmaztunk: A nyílt végű, problémalistát bővítő kérdéseket, s olyan konkrét problémát felvető kérdéseket, amelyek a munkacsoport által kiválasztottan kerültek fókuszba. (jegyzeteléssel kapcsolatosan és a rochesteri szolgáltatásokkal kapcsolatban.) 4. táblázat 16. kérdés: Kérjük, az alább felsorolt problémákat értékelje az oszlopokban megadott lehetőségek szerint! Probléma jelzése összesen Az előadások szövegének követése Az előadások szövegének értése Órai anyaghoz, mások jegyzeteihez hozzáférés Gyakorlati tanegységek elvégzése Tanárokkal kommunikáció Diáktársakkal kommunikáció Kiadványok, szakirodalom értelmezése Jegyzetelés az órán egyéb összesen

8

21 20 16 16 14 13 10 6

Probléma súlyozott értéke (esetek szorozva a jelzés súlyszámával 1-4.)

45 46 28 26 20 16 16 7 20

Nem probléma 3 4 8 6 10 11 13 1 1


A 16. kérdésben felsorolt kategóriák között mindben jeleztek valamilyen fokú problémát. Egy kategória, a szakirodalom értelmezése volt csak, amelyben többen jelezték, hogy nem jelent problémát, mint ahányan problémát jeleztek. A jelzések között az órai jegyzetelés érdemel kiemelt figyelmet. Itt elválik az előadás szövegének értésétől és a követésétől, s nem kap nagyszámú problémajelzést. A későbbiekben az 5. fejezetben azonban a jegyzetelés emelkedik ki az igényelt szolgáltatások közül. A két sík nem mond ellent, azt mutatja, hogy a jegyzetelés e csoportban akkor nem jelent gondot, ha sikerül megérteni és követni az órát. Azonban éppen e két területen van a legtöbb gond e tábla szerint és a szöveges válaszok alapján is. A jegyzetelés tehát nem a lejegyzés technikája, hanem az előadás követése miatt válik problémássá: választani kényszerül – vagy ír, vagy az előadóra nézve követni próbálja az előadást. Nagy részben erről szólnak a 17. kérdéshez érkezett szöveges válaszok is. (5. táblázat) Egy esetben a C-printtel kapcsolatos tapasztalatokat említ a válaszoló. Ott az előadás követhetősége és a jegyzet elkészülte egyszerre oldódik meg. 5. táblázat 17. kérdés: Legnagyobb kommunikációs problémák, és a javasolt megoldások kérdőív száma 3

4

5

6 8 9

11

Probléma leírás és a megoldások a tanár hátat fordít nekem és a táblának beszél Megoldás: feliratozást, anyag megkapását óra előtt, hogy nagyjából képben legyek, hogy miről is lesz szó az órán illetve tudjam tartani az iramot ZH vizsgáival irásbelin a hallásérültek gyakran szük szavuan irják le és ezt nagy mértékben szinte rosszra minősitik az eredményünket (teszt feladatoknál nem jelent problémát) Megoldás: Angliában a tábla fölött ahogy beszélt a tanár úgy autómatikusan feliratozva jelent meg. Itt is be lehetne vezetni de nagyon költséges de igy még azoknak számá is jó akik nem halloták meg a tanárok előadását vagyis akik lemaradtak HA velem szemben lenne az oktató talán még érteném is, de nem várhatom tőle el 140-en vagyunk az előadáson- , hogy csak velem foglalkozzon Megoldás: egy jeltolmács, aki orálisan is tud tolmácsolni és egy jegyzetelő tolmács (aki akár saját laptopomba írja a hallott szöveget vagy a digitális diktafonra felvett előadást lejegyzetelné és azt akár e-mailban is megkaphatnám. nagy előadó termek esetén technikai feltételek sokszor nem adottak a kihangosításhoz így a középső soroktól már nem hallan jól i a tanár beszédét Megoldás: mikrofont, kihangosítást Mivel az előadások szövegét nem értem, ezért problémáim vannak a téma szakszerű kifejtésével a vizsgákon, úgy, ahogy azt a tanárok elvárják. Megoldás: Jobb beszédértés -akár jobb hallókészülékkel, akár tanárok beszélnének, egy nagyothalló számára érthetőbben-, de leginkább a megfelelő jegyzethez való hozzájutás segítene. Órákon vagy előadásoon nem nagyon értenem szájról olvasni tanár szájából. Megoldás: Jegyzetból tanulás, csoporttársak segítségével és korepetálásokat. A vizsgák alkalmával nem mindig tudják a tanárok, hogy csak szájrólolvasva értem meg őket, elkezdenek kiabálni, ill. ingerültek lesznek, továbbá a fénynek háttal állnak/ülnek az irodájukban, így jelentősen megnehezítik a szájrólolvasást. A szóbeli kérdésekre sokszor azonnali választ várnak, holott időre lenne szükségem a válasz megfogalmazására, mert először a kommunikáció technikai részét kell értelmeznem, s ez is időt igényel. Sokszor úgy értékelik az előzetes kis hallgatásomat, hogy nem tudom igazán a választ. Továbbá néha szóban adják meg az írásbeli kérdéseit, amit nem mindig értek meg, sőt tartok a félreértéstől is, mindig leellenőrizetetem a tanárral. Továbbá nem mindig adnak lehetőséget a tételek kidolgozására, későn vagy egyáltalán

9


12

13

14

15 17 18

19 20 22

23 24

nem adnak ki tételsorokat, így sokszor nem tudom behatárolni jegyzet hiányában a tanyanyagot magamnak a vizsgákra való felkészülés során. Évfolyamtársaktól elkért jegyzetek nehezen értelmezhetők. A jegyzetelés hiánya komoly probléma, nem tudok egyszerre szájrólolvasni és jegyzetelni, vagy pedig egyáltalán nem megy a szájrólolvasás a tanár alkati sajátossága (szája, szakálla, fogazata, stb.), ill. a szituáció (háttal áll, fel-alá sétál) miatt. megoldás: Többnyire írásbeli vizsgáztatási módot kérek a tanároktól, ha a vizsga módja egyébként szóbeli lenne. Sosem tudhatom előre, kit mikor érthetek, milyen lesz a kommunikációs szituáció, így bebiztosítom magam ezzel. Mindig írásban legyen a vizsgakérdés és a válaszom is. Továbbá legyenek mindig egyértelműek a vizsgakövetelmények, jól behatárolhatók a tananyagok, jegyzeteket is jó lenne netes formában közzétenni. Tételsorokat mindig tegyék ki a nyilvánosságra. Előadások vizualitása: powerpoint, digitális tábla; idegen szavak, nevek leírása a táblán, stb. Feliratozva legyenek az előadások. Különböző változtatások (időpont, tanrend, tananyag, stb.) időben legyenek közölve, frissítve. Jeltolmács segítség nélkül nem udok követni az elhangzott előadást, jegyzetelő nélkül nem tudnék haladni (pl.otthon nincs igazi jegyzetem, amiből tudnék tanulni, fontos lenne az előadáson elhangzottak is) Megoldás: Jeltolmács , jegyzetelő (mindig biztosítva legyen) Nem megy az információcsere.Nem hallok semmit,főleg,ha háttérzaj van.Nem tudok kapcsolatba lépni a társaimmal.Mert nem merek megszólalni és nem is tudok.És ők nem nyitnak felém,mert csodabogárnak tartanak.Nem tudom,kihez forduljak segítségért. Megoldás: jegyzetek birtokbavétele(tananyag,előadási anyag,gyakorlati anyag birtokbavétele,mert segítség nélkül képtelen vagyok rá).Személyes konzultáció a tanárokkal(Önök vagy én vagy mind a kettő) Az egyik legnagyobb problémám, mikor a tanár kikéri a diákok véleményét egy adott témáról. Nagyon gyakran követhetetlen, hogy éppen ki beszél, nehéz betájolni, ha messze van akkor mlg a száját is nehéz olvasni, e mellett nehezemre esik megérteni őket, mert nem mindig hallom. Megoldás: Egy szakképzett jegyzetelőt…Az Amerikai Egyesült Államokban töltött tanulmányi éveim alatt megismerkedtem a C-Printtel, amikor egy szakképzett jegyzetelő laptopon jegyzetel, és a gépet összekötik a teremben lévő TVvel…így teljes mértékben követhető volt nem csak az órai anyag, hanem a diákok párbeszédei is. A gyakorlati órák lehetnek, amikor 6-8 éves gyerekekkel kell foglalkozni. Ebben a korban nehéz velük a kommunikáció. Nem csak gyakorlati órákon, hanem a munkában is lehetnek később. Természtesen a összeszokik a tanár és a gyerekek, és ezáltal jobban megérthetik egymást. Megoldás: A türelmet, hogy idővel összeszokhassák egymást. másokkal kommunikáció Megoldás: több segítség hallóktól Nagyobb csoportban (pl.3-4 ember között) követni a kommunikációt. Az órán pl. ha tanár kérdez vmit, vmelyik diák bemondja a választ, nem biztos, hogy értette ill. hallotta a diák válaszát. Jó lenne, ha tanár megismétli a választ, megválaszolja a kérdést. Megoldás: Ahogy az előbb említettem, tanácsos tanárok rutinjába beépíteni a válaszadást. Pl. Tanár: Hány nyakcsigolya van? Vki: 7 Tanár: Igen, 7 nyakcsigolya van. Mivel súlyos nagyotthalló vagyok ezért nehezen értem meg amit mondanak. Megoldás: A megoldás hogy artikulálva beszéljenek hozzám! Ha nincs jelnyelvi tolmács mellettem. Megoldás: Jelnelvi tolmács a megoldás. Nehezen, szinte soha nem tudom követni a tanárok beszédeit az előadások során. Megoldás: Csakis jelnyelvi tolmács rendszeres jelenléte szükséges (a jelnyelvi tolmács jelenlétének hátránya is van: jelynelvi tolmácsolás alatt nem lehet készíteni az órai jegyzetet), és talán, ha a tanárok több jegyzetet tudna projektoron vetíteni. Nem hallom rendesen, így nem is értem az előadásokat - főleg a nagyobb előadókba - és sajnos ezt miatt több információ nem jut el hozzám. Megoldás: Sajnos hallókészüléket kell beszerezzek. Az előadáson hallott tananyag írása, odafigyelése és jegyzetelés. Megoldás: a jegyzetek készítése

10


5.1. Hangsúlyos problémák: 1. A tanároknak nincs alapvető információjuk sem a hallássérültet lényegesen érintő körülményekről – a tanárok tájékoztatása sokat segíthetne a helyzeten 2. Óra követése általános probléma, több okot is kifejtenek.– előzetes vázlat kiadása segítene, vagy szinkron feliratozás, vagy C-print alkalmazása. 3. Nyelvkezelési probléma - a tanárok tájékoztatása sokat segíthetne a helyzeten 4. Oktató fizikailag nem érthető, távolság, stb. miatt – orális tolmácsolás segíthetne 5. Az előadók jobb „bemikrofonozása” is megoldás lehet sok esetben 6. A vizsgákon a leadott anyaggal kapcsolatos szakszöveg használat nehézségei 7. A siket hallgatóknak a szöveg megértése külön nehézség forrás: külön lépés. Szemben azzal, hogy a hallók esetében ez automatikus. Az értelmezés lelassítja a kommunikációt, s – különösen vizsgahelyzetekben hátrányos helyzetbe hozza a hallássérült a hallgatót. 8. Ha az óra jeltolmácsolt, akkor jól érthető. A jeleni tudó hallgató számára, de nem lehet közben jegyzetelni Ki kell emelni a felsoroltak közül, hogy a tanároknak – az átlagpolgárhoz hasonlóan – nincs reális képük arról, hogy a halláskárosultaknak milyen jellegűek a kommunikációs nehézségeik. A hallás útján való kommunikációt nem tudja gördülékenyen kiváltani az írás, Nyelvi nehézségek is gyakoriak, Félelmek blokkolják a közléseket, Szövegértési problémák, Lassúbb reakcióidő, lassúbb kommunikáció A segítő eszközök között (a jegyzetelés támogatása mellet) legalább olyan hasznosnak, vagy még fontosabbnak mutatkozik a tanárok alapvető képzése, tájékoztatása a nagyothalló és siket hallgatókkal kapcsolatos mindennapi helyzetekről és a segítésük lehetőségeiről.

6.

A jegyzetelés támogatáshoz való viszony

A hallgatók számára a Jegyzeteléssel kapcsolatban nyitott kérdést a 18. kérdésben tettünk fel. Itt a szöveges válaszokból jól körvonalazódnak a jegyzeteléssel kapcsolatban megoldást igénylő helyzetek és összefüggések. A hallgatók válaszaiban félkövér betűtípussal jelöljük a kiemelendő részeket. A szöveges „problématérkép” után a jegyzeteléssel kapcsolatos igények nagyságbeli viszonyait áttekintő összesítéseket szerepeltetjük. (Mely tantárgyaknál, milyen helyzetekben, milyen arányban igényelnék a jegyzetelő szolgáltatásokat.)

11


6. táblázat 18. kérdés (az órai jegyzetelést hogyan lehetne megoldani, könnyebbé tenni az ön számára?) kérdő ív szám a

1

3

4 5 6 8 9 10

11

12 13 14

15 16 18 19 20 21 22

jegyzetelés segítésére módok Szerintem nem lehet ezt megoldani, mert egyszerre nem tudok figyelni is meg írni is. Ha figyelek, akkor a tanárt kell néznem, mert hallás után nem értek semmit. Jegyzetelés közben meg ugye a papírt nézem, közben meg tovább mondja az anyagot a tanár. Ezért inkább nem jegyzetelek, hanem megpróbálok valamit megérteni az órákon, a jegyzeteket pedig megszerzem egy szorgalmas társamtól, aki az apróbb dolgokat, megjegyzéseket is általában leírja. diáktárs érthetően és szépen jegyzetel, de sokszor ez sem elég, tanárban sokszor nem tudatosul, hogy van (nemcsak egy!!!) hallássérült hallgatója órai jegyzetelésnél partnert való bizalmat kellenne biztositani vagyis a tanár fel kell hivnia az előadáson hogy itt van egy hallásérült és sziveskedjék a jegyzeteit odaadni lefénymásolja és vissza adja azoknak akik odaadták neki. (Gimnáziumban volt egy osztálytársom aki nap végén mindig ide adta és lefénymásoltan vissza is adtam ezzel nagy elönnyel tudtam tanulni) az előbb válaszoltam erre a kérdésre a tanár felé kell jelezni a problémát és odaadni az anyagot papír formában(nyomtatva) Bármilyen olyan nagy hatótávoságú, hallást segítő eszköz használata ( MicroVox -szerű eszköz ) amely nem teszi szükségessé számomra a megfeszített koncentrálást csak arra, hogy a beszédet megértsem, és ez a tanár számára sem kínos (pl hogy viselnie kell neki is valami "kütyüt"). azt hogy csak adja meg fontosakat és nem egészet. Kivetítővel. Digitalizált, elérhető előadásanyaggal. Ha lenne egy írnokom, aki mindent le tudna írni helyettem, én meg az előadást megszakítások nélkül tudnám szájrólolvasva követni. Azonban nem minden tanárt értek meg szájrólolvasva sem, így jó lenne, ha az írnok jegyzetelése látható lenne számomra, komputer képernyőjéről, vagy akár kivetítve is (mások számára is hozzáférhetővé téve) tudnám követni az előadásokat. (egyfajta feliratozással), ezt elektronikusan el tudnám magamnak menteni (sőt évfolyamtársak is, akik valamiben akadályozva lennének a jegyzetelésben, pl. betegség) Amint lehet a gyorsgépíró végzettséggel rendelkező gépelne le a laptopra (ha lehet mindent, amiket hallott - nem szelektálva a fontosság szerint-, és emailban elküldene nekünk) kinyomtatni kéne az előadás anyagokat a félévre. A fent említett válaszom tökéletes megoldás, hiszen tapasztaltam h rendkívül jól működik, aznap megkapom e-mailben az anyagot, és nekem is sokkal kevesebb energiámba kerül az odafigyelés. (elemzői megjegyzés: a fentebbi táblában szintén 14. sz. szöveg tartozik ide, az említett C-print megoldással) 1. Digitális indigó(diák esetleg pontatlan lehet), 2. Digitális diktafonnal felvett hangot a számítógép szöveggé alakítja át (pontosabb lehet, mint az 1.) ha valaki lejegyzetelné, lehetőleg laptopba, mert sokkal könnyebben olvasható a gépelt jegyzet Sokat segítene, ha óra elején megkapnánk a jegyzet vázlatait(vagy akár félév elején az adott félévit), minden bekezdés előtt, helyet hagyni, ahova fontosabb dolgokat, hozzáfűzéseket lehet írni. Lehetne felirat, dia. Vagy másokkol kérni a jegyzetet. Két jelnyelvi tolmácsot viszek magammal az órára, az egyikük lejeleli a tanári beszédet, a másik tolmács pedig leirja, fél oránként váltakoznak. Vetítővászon segítségével. Ha a jelnylevi tolmács mellett írótolmács is van az előadásokon. Vagy a tanárok előre írt jegyzetet tudnak adni a hallássérült tanulóknak.

12


23 24

A legtöbb előadónak nem az a fontos, hogy körmöljünk az órán, mert le lehet tölteni az anyagot, így sokkal jobban követhető az óra. Azt a véleményt nem osztom, hogy ha kiadja, akkor nem járnak be az emberek, mert aki akar az bejár, aki nem az úgyis lemásolja a másikról. kölcsönkért jegyzetek, és másolása

A szöveges jelzésekből az tűnik ki, hogy a jeltolmácsolás vagy orális tolmácsolás vagy a feliratozás az előadás megértését nagyon jól támogathatja, de a jegyzetelési problémát nem oldja meg. A nagyothalló hallgató ugyanis nem működtethet két csatornát a halló társaihoz hasonlóan: nem tudja folyamatosan venni az előadás szövegét és a jegyzetet írni közben. Vagy az előadás követésében, vagy a jegyzetkészítésben marad le. Nem tudja az előadást szinkron követni, ha váltottan próbálja: a jegyzetelést és a tolmács figyelését is megoldani. Az előadások követése és folyamatos jegyzetelése a hallók esetében is egyszerre nehezen vihető folyamat. A fentiek alapján megállapítható, hogy az olyan megoldások, amelyek a siket hallgatót arra késztetik, hogy egyszerre vegye igénybe az olvasást (szájról, jeltolmácsról, feliratozásról) és közben jegyzetet készítsen, nem lehetnek eredményesek önmagukban. A jegyzetelés önálló megoldását, vagy a más által készített jegyzetek elérhetőségét akkor is megoldani szükséges, ha az előadás követhetőségét feliratozás, vagy tolmácsolás biztosítja. A 25. kérdésben a fentiekkel kapcsolatos nehézségek közt legnagyobb súllyal szerepel (a pénzhiány) mellett: A megszervezést megoldó szervezet, személy hiánya, Az alkalmas jegyzetelők megtalálása, Az előadók oldalán lévő akadályok (gyors, nehéz előadói stílus). Ez utóbbiak ismét a tanári oldal alkalmazkodásának fokozását, az előadók legalább alapvető felkészítésének megoldását emelik ki. A kutatás egyik legfontosabb eredménye az, hogy a problémák egy nagy része a tanárok viszonylag apró, viselkedési jellemzőiből adódnak. A hallássérültek támogatására ez alapján a leghatékonyabb eszközök közé lehet tenni a tanárok felvilágosítását, képzését, a különböző helyzetekre való felkészítését. A kérdőívekben ez az egyik legtöbbet hangsúlyozott probléma. A szövegek alapján optimális „szolgáltatáscsomag” lehetne: • Előadás jegyzetet kiadni előre, vagy a vázlatát, • Órán tolmácsolás és/vagy feliratozás, • Jegyzetet óra után elérhetővé tenni • Oktatókat év elején felkészíteni a napi helyzetek megértésére, kezelésére • Egyetemi adminisztratív és tanulmányi teendők, információk siketek számára is elérhető összefoglalóit napi szinten frissen tartva elérhetővé tenni

13


6.1. Mekkora arányban vennék igénybe a jegyzetelő szolgáltatást?

A jegyzetelés kérdésköre központi probléma a hallássérült hallgatóknál, a megoldásának igénye szintén. A 7. – 9. táblázatokban tekinthetők át a kérdőívekből látható arányok. 7. táblázat 20. kérdés: A jegyzetelés segítését ebben a félévben hány tantárgyánál venné igénybe? Hány tantárgynál venné igénybe? - átlag A felvett tantárgyak százalékában Hány esetben jelezték a felvett tárgyak 100%-át? 2 vagy több tárgy esetében igényelné

5,4 70% 8 20

8.. táblázat

Az összes képzési területre jellemző, hogy 50% feletti tantárgy számban van az igény a jegyzetelő szolgáltatásokra 9. táblázat 21. kérdés: A jegyzetelés segítését folyamatosan igényelné? Folyamatosan

Időnként, esetenként

Csak a nehezen érthető oktatóknál Csak a nem jól hallható/látható helyszíneken minden tárgynál, ahol csak elérhető

15 11 12

2 3 8

csak egyes tárgyaknál. ˇ

5

7

melyek ezek a tárgyak? # Vizuális kommunikáció 2.; # gyakorlati órák, ahol jegyzetelés is van; # szociológia, személyiség és szociál pszichológia, pszichológia; # honlapon elérhető tanári http-s lap; # elméleti tárgyak: edzéstan, pszichológiával pedagógiával kapcsolatos tárgyak; # konzultáció, feladatmegoldások, gyakorlati órák

(A „#” jel egy-egy válaszoló által megadott szöveg kezdetét jelzi.)

14


A válaszolók fele korlátozás nélkül, „ahol csak lehetséges” igényelne jegyzetelő szolgáltatást. A 24 válaszoló közül 23 igényelné a jegyzeteléssel kapcsolatos szolgáltatásokat, (egy esetben nem adott választ)

7.

A rochesteri szolgáltatásokhoz való viszony

A Rochesteri Műszaki Egyetem hallássérült hallgatókat segítő szolgáltatásairól összesen hárman hallottak (Bölcsész szakos: 1; Informatikai szakos: 1; Műszaki szakos: 1) E témablokkban arról kérdeztük a hallgatókat, mennyire lennének hasznosak a rochesteri segítő eszközök közül kiemelt típusok. A kiemelés indoka (pl.: C-print nem szerepel) hogy a bevezetés szempontjából leginkább reális lehetőségekkel kapcsolatos véleményeket mérjük fel. 10. táblázat 23. kérdés: Felsoroljuk azokat a legfontosabb szolgáltatásokat, amelyek a Rochesteri Műszaki Egyetem egyes kurzusain a hallássérült hallgatókat segítik tanulmányaik során. Kérjük, jelölje meg, mennyire lennének hasznosak az ön számára! mekkora Közepesen Nagyon Támogat Támogat mekkora Nem arányban arányban ó ó lenne hasznos hasznos lenne jelölések jelölések fordul elő: fordul elő: számomra lenne hasznos aránya "nem lenne "nagyon számomra számomra hasznos" hasznos" Erre felkészített, halló diáktársak siketek számára alkalmas módon jegyzetelnek, s elektronikusan letölthető módon elérhetővé teszik. Az előadásokat élőben, folyamatosan feliratozzák. Tantárgyi korrepetálás Hallókészülék használat biztosítása Beszédfejlesztés Életviteli tanácsadás (speciális) Audiológiai vizsgálatok érhetők el Felsőoktatáshoz kommunikációs felkészítő tanfolyamot, vagy 0. évfolyamot indítanak. Orális tolmácsolást biztosítanak előadásokon, szemináriumokon, konzultációkon, Jeltolmácsolást biztosítanak előadásokon, szemináriumokon, konzultációkon,

0

5

19

24

100%

0%

0,79

2

10

11

21

91%

9%

0,45

2 7 9 9 12

9 9 9 6 7

12 7 5 7 4

21 16 14 13 11

91% 70% 61% 59% 48%

9% 30% 39% 41% 52%

0,55 0,27 0,18 0,32 0,14

11

7

3

10

48%

52%

0,14

13

7

4

11

46%

54%

0,13

15

3

6

9

38%

63%

0,26

15


A táblázatot a támogató jelölések aránya szerint rendeztük, s színnel kiemeltük az 50% feletti támogatottsági arányokat és azt, mely esetekben kapott 50% feletti jelölésszámot a „nem lenne hasznos” kategória. A jegyzetelés támogatottsága a legerősebb, s a leggyengébb a jeltolmács biztosítása. Ennek oka, hogy a válaszolók körében nem általános a jelelés tudás. Ezért előzi meg a jelelést az orális tolmácsolás is. (A szájról olvasni tudás a válaszolók körében 92%) Az indoklások között számos olyan megjegyzés van, amely tartalma árnyalhatja a szolgáltatások feltételrendszerét. A táblázathoz fűzött indoklásokat az M-6. mellékletben szerepeltetjük.

12. táblázat 24. kérdés: A rochesteri segítő szolgáltatásokon kívül, melyik megoldások lennének hasznára a tanulmányai során? Írásbeli anyagok szövegének egyszerűsítése Tanulmányi ügyintézéshez hallássérülteknek szóló útmutatók Egyéb javaslatok:

12 16 2

# Havi egyszeri összejövetel, megbeszélni a problémákat, felvetéseket. # Tanároknak is cél szerü lenne megismerniük a jelnyelvet

(Két további bővítő javaslat érkezett csak,)

13. táblázat 25. kérdés: Mik lennének legfontosabb akadályai ön szerint a jegyzetelési szolgáltatások gyakorlati bevezetésének? Akadályozó erő pontszámmal (említések száma szorozva a 3,2,1 súlyszámokkal. A magasabb pontszám jelent erősebb akadályt)

A tényezők "erősorrendje"

39 27 24 22 18 9 3

Elegendő pénz hiánya a bevezetéshez Nincs, aki megszervezze Alkalmas jegyzetelők hiánya Az előadók beszéde túl gyors, nehezen jegyzetelhető Egyes előadók előadási stílusa nehezen jegyzetelhető Nem elég empátia a hallgatóknál Egy halló diák jegyzetét siket hallgató nehezen érti

16

második harmadik legerősebb legerősebb legerősebb akadályozóké akadályozóké akadályozóké nt említések nt említések nt említések száma száma száma

9

5

2

4

7

1

3

3

9

4

3

4

4

2

2

1

2

2

0

1

1


25./B. kérdés: „A fentieken kívül fontos akadályozók lehetnek még a következők:” # Az előadók mennyire tudják ezt magukávé tenni.; # én eddig mindig kaptam jegyzeteket a halló csoporttársaimtól, de különbözőek a fogalmazási stílusok, és ez hátráltatja a tanulásomat; # Nem tud többre figyelni, tehát egyszerre figyelni és jegyzetelni. Vagy csak figyel az előadóra, vagy jegyzetel, de akkor nem biztos, hogy tud követni, ezért lemaradhat. ; # Perpillanat a pénzt tartom a legnagyobb hátránynak, más nem jut eszembe.; # Nem tudok kommunikálni a társaimmal.Becsapnak.Nem ismerem ki magam.Nem tudom eldönteni,ki nem ver át.Kihez forduljak?; # esetlegesen rossz hozzáállás: úgy vélhetik egyesek az intézményen belül, hogy csupán egy-két fogyatékos hallgató miatt nem fognak drága megoldásokhoz folyamodni, számbeliségre hivatkozhatnak...

(A „#” jel egy-egy válaszoló által megadott szöveg kezdetét jelzi.) 14. táblázat

26. Felsoroljuk a Rochesteri Műszaki Egyetem azon szolgáltatásait amelyek a hallássérült hallgatókat segítik tanulmányaik során. Kérjük, jelölje meg, mennyire látja bevezethetőnek önöknél? Hány % a Hány % a "jól "nem bevezethető lehetne lenne" bevezetni " Tantárgyi korrepetálás

9%

74%

Erre felkészített, halló diáktársak siketek számára alkalmas módon jegyzetelnek, s elektronikusan letölthető módon elérhetővé teszik. Jeltolmácsolást biztosítanak előadásokon, szemináriumokon, konzultációkon, Felsőoktatáshoz kommunikációs felkészítő tanfolyamot, vagy 0. évfolyamot indítanak. Beszédfejlesztés

9%

57%

18%

55%

24%

43% 43%

Életviteli tanácsadás (speciális)

29% 36% 35% 30%

Orális tolmácsolást biztosítanak előadásokon, szemináriumokon, konzultációkon,

23%

36%

Audiológiai vizsgálatok érhetők el

47%

21%

Az előadásokat élőben, folyamatosan feliratozzák. Hallókészülék használat biztosítása

41% 40% 40%

A táblázatot a hasznosnak minősítésre eső jelölések aránya (az adott kategóriára eső összes jelölésekhez képest) szerint rendeztük. Felülről lefelé csökken a preferáltság.

17


A 26. kérdéshez fűzött indoklásokat az M-7. mellékletben közöljük:

8.

Hozzáfűzések a kérdőívekhez

(A „#” jel egy-egy válaszoló által megadott szöveg kezdetét jelzi.) 27. kérdés Kiegészítés, vagy megjegyzés a kérdőívhez: # Remélem sikerü ezeket a nagy segítségnek bizonyuló dolgokat megvalósítani más intézményekben is, ahol szükség van rá, és megkönnyíteni vele a kevésbé épen halló emberek mindennapjait! ; # A C-Printet javaslom, árban nem tudom h hogyan jön ki, sosem kellett érte fizetnem, és nem kötötték az orromra se. Ez nem csak a nagyothalló, de a siket diákoknak is segítene…rengeteget!!!; # Audiológiai értelemben siketnek számítok (90-110 dB), de súlyosfokú nagyothallónak vallom magam, merthogy nem ismerem a jelnyelvet és valamennyire használni tudom hallókészülékkel a kis hallásmaradványomat (sokszor csak kiegészítő jelleggel). Sok sikert a felméréshez és feldolgozáshoz, remélem lesz ránk kihatással!; # A képzést -tekintettel arra hogy dolgozom- nem nappalin, hanem levelezőn végzem, így csak minden második héten 2 nap van oktatás, bár évfolyamtársaim tudják hogy nagyothallok, ők is dolgoznak, nem mindig sikerül jegyzeteket elkérni tőlük vagy ha sikerül, akkor hiányosan (néha ök is nehezen követik az oktatók előadását). Ezért lenne jó megoldás, ha valaki mellettem ülne és folyamatosan jegyzetelne. Nem feltétlenül gondolam évfolyamtársamra, hanem hivatásos gyors- és gépírókra, mint a bíróságokon. Vagy diktafonra felvett előadást valaki leírná.; # Meg kellene szervezni Rochesteri egyetemi (USA) látogatását itt sok jó dolgot láthatnák és még hasznosabban dolgokat tanulhatunk meg sőt be lehetne szervezni egyetemünkön. Lesz rá garancia ha be tudják vezetni ezt akkor sok hallásérült jelentkezni fognak az egyetemünkön. Sőt Magyarországon ez lene az egyedüláló egyetem ahol haláskárosultak részére is nyilnak lehetőségeink. Sok hallásérültekkel beszélgettem és sokan azért nem mernek bele vágniuk az egyetemekre mert nem fogják érteni vagy nem fognak együtt müködniük velük igy sok sok halláskárosult számára képtelenek tartanak hogy jelentkezenek. Nagyon sok kiváló tanulók vannak csak félnek a nem együtmüködéstől. ANNYIT TUDOK NÉPSZERÜSITENI HOGY KÖRBE JÁRNÁK MAGYARORSZÁGON AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN ÉS A KÖZÉPISKOLÁKBAN AHOL A HALLÁSÉRÜLTEK TANULNAK HOGY ITT AZ EGYETEMÜNKÖN MÜKÖDI A HALLÁSÉRÜLTEK SZÁMÁRA IRÁSOS RENDSZER ÉS SEGITŐ KEZÜEK A TANÁROK ÉS A DIÁKOK KÖZÖTT. ; # arra kérném meg a kedves kollégákat, hogy e kérdőívvel kapcsolatos dolgokat (már ami publikus persze) kérem osszák meg velem is, hogy esetleg milyen eredmények születtek stb. E-mail címem: [email protected], Köszönöm szépen; # Számomra a legfontosabb az érthetően leírt jegyzet illetve a személyes korrepetálás.

18


9.

Összegzés „egyszerre nem tudok figyelni is meg írni is. Ha figyelek, akkor a tanárt kell néznem, mert hallás után nem értek semmit. Jegyzetelés közben meg ugye a papírt nézem, közben meg tovább mondja az anyagot a tanár.”

1. A visszaérkezett kérdőívek több felsőoktatási intézményt is érintenek, vegyes összetétellel a szakok és az életkor tekintetében. Statisztikai értelemben az elemzett darabszám nem tekinthető véletlen mintának, tervezés szempontjából azonban a felmérés céljait megbízhatóan teljesíti. (Megadja a problémalistát, preferált megoldásokat, összefüggéseket. 2. Problémacsoportok: a. Ha az óra tolmácsolt, vagy feliratozott, akkor jól érthető, de nem lehet közben jegyzetelni b. A tanároknak nincs alapvető információjuk sem a hallássérültet lényegesen érintő körülményekről, napi helyzetekről c. Az óra követése általános probléma, több okot is kifejtenek d. Nyelv kezelési problémák, a siket hallgatóknak a szöveg megértése külön nehézség forrás. Az értelmezés lelassítja a kommunikációt, s – különösen vizsgahelyzetekben hátrányos helyzetbe hozza a hallássérült a hallgatót. e. Oktató fizikailag nem érthető, távolság, rossz mikrofonozottság, stb. miatt. f. A diáktársak hozzászólásait különösen nem lehet követni, mert nem mindig látható a beszélő 3. A preferált sorrend a lehetséges támogató szolgáltatásokat tekintve: 1. Elsősorban, egyenrangúan: a. Az előadás követésének, megértésének támogatása, valamint b. a jegyzetelés támogatás 2. Másodsorban: órai vázlatokat előre meg kellene kapni, 3. Harmadsorban: az eligazodást, egyetemi információk megszerzését segítő segédletek 4. Jegyzetelés támogatás esetén a leghatékonyabbnak azt a módot tekintik, hogy: egy alkalmas, képzett jegyzetelő jegyzetel, s elektronikusan elérhetővé teszik. 5. A jegyzetelés támogatási igénye mennyire általános? Nincs akinél valamely kérdés kapcsán ne fordulna elő a szükségessége. A tantárgyak 70% -ára igényelnék átlagosan.

19


6. A rochesteri eszközök közül nagyon hasznosnak tartanák 1. Leginkább: Erre felkészített, halló diáktársak siketek számára alkalmas módon jegyzetelnek, s elektronikusan letölthető módon elérhetővé teszik. 2. Másodsorban: Az előadásokat élőben, folyamatosan feliratozzák 3. Harmadsorban: Tantárgyi korrepetálás

7. A rochesteri eszközök közül reálisan bevezethetőnek értékelték: 1. Tantárgyi korrepetálások 2. Erre felkészített, halló diáktársak siketek számára alkalmas módon jegyzetelnek, s elektronikusan letölthető módon elérhetővé teszik. 3. Jeltolmácsolást biztosítanak előadásokon, szemináriumokon, konzultációkon, 8. A jegyzetelő szolgáltatás bevezethetőségének akadályai között kiemelt problémák sorrendje: 1. pénz hiánya 2. megszervező (személy) hiánya, 3. alkalmas jegyzetelők hiánya 4. előadók stílusa, gyorsasága nem teszi lehetővé

20


Mellékletek I. – Melléklet: Részletesebb táblák M-1 tábla.

1. kérdés: Az Ön életkora? átlag életkor:

25,6

életkor (év) 19 20 21 22 23 24 25 26 29 30 31 34 35 37 47

esetszám 3 2 3 4 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1

M-2 tábla

3. kérdés: Melyik főiskolán/egyetemen tanul? esetszám BME 1 Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) 2 Budapesti Műszaki Főiskola (BMF) 1 Debreceni Egyetem (DE) 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) 12 Nyíregyházi Főiskola 1 Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) 1 Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) 1 Semmelweis Egyetem (SE) 2 Szegedi Tudományegyetem (SZTE) 1 össz.: 24

21


M-3. Kar Állam- és Jogtudományi Kar Pedagógia Pszichológia Kar Bárczi Gusztáv Gyógypdagógiai Főiskola Informatika kar Közigazgatástudományi kar Társadalomtudományi Kar Egészségtudományi Kar/Ápolás és Betegellátás ÉŐK,nappali tagozat,BSC Juhász Gyula Pedagógusképző Főiskola RKK Természettudományi Kar, Kémiai Intézet Testnevelési és Sporttudományi Kar TTFK Villamosmérnöki és Informatikai Kar Kommunikáció és Médiatudományi Kar Vidékfejlesztési Kar

esetszám 3 3 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 össz.: 24

M-4. tábla 4. kérdés: Szak mezőgazdasági szakigazgatási szervezői mérnök általános szociális munkás építőmérnök gyógypedagógia gyógytornász jogász Kommunikáció és Médiatudományi Kar könnyűipari mérnök közigazgatási szak, master képzés közszolgálati magyar-történelem mérnök informatikus Munkaügyi-és Társadalombiztosítás igazgatási Programozó matematikus Programtervező informatikus pszichológia Szakedzőire épülő testnevelő tanári szak Szociális munka BA testnevelés-rekreáció vegyész infokommunikáció illetve neuromorf információs technoló össz.:

22

esetszám 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 2 1 1 1 1 1 24


M-4. tábla 14. kérdés: Melyik nyelvet, kommunikációt használja legszívesebben? Összesen 4 2 1 4 12

Beszéd jelnyelv és beszéd Gesztusok_hangos Jelnyelv nincs válasz

M-5. tábla 16. kérdés: Kérjük, az alább felsorolt problémákat értékelje az oszlopokban megadott lehetőségek szerint! Probléma jelzése összesen Az előadások szövegének követése Az előadások szövegének értése Órai anyaghoz, mások jegyzeteihez hozzáférés Gyakorlati tanegységek elvégzése Tanárokkal kommunikáció Diáktársakkal kommunikáció Kiadványok, szakirodalom értelmezése Jegyzetelés az órán egyéb összesen

21 20 16 16 14 13 10 6

Probléma súlyozott értéke (esetek szorozva a jelzés súlyszámával 1-4.)

45 46 28 26 20 16 16 7 20

egyéb_1 8 egyéb_2 egyéb_3

8 4

Probléma foka Nem probléma

nehezítő körülmény 7 6 9 9 9 12 7 5 0

hátráltató probléma 7 7 3 4 4 0 1 1 0

komoly akadály 4 2 3 3 1 0 1 0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3 4 8 6 10 11 13 1 1 1 eset: # Jeltolmács sagítségével

megoldhatatlan 3 5 1 0 0 1 1 0 5 2 eset: # nem tudok mentalizálni; # Nem veszik figyelemmel a halláskárult nehézségeivel 2 eset: # szociális fóbia; # Helyes irási problákkkal 1 eset: # lassú felfogás szorongások miatt

M-6. tábla A 23. kérdés a Rochesteri Műszaki Egyetem szolgáltatásainak hasznosságáról szólt. E kérdéshez fűzött indoklásokat közöljük az alábbiakban. (A „#” jel egy-egy válaszoló által megadott szöveg kezdetét jelzi.) Indoklások

Segítő szolgáltatás

Erre felkészített, halló diáktársak siketek számára alkalmas módon jegyzetelnek, s elektronikusan letölthető módon elérhetővé teszik.

Az előadásokat élőben, folyamatosan feliratozzák.

# Ez a legjobb segítség, mert mivel neki is kell anyag, ezért pontosan és szakszerüen tenné; # halló diáktársak fogalmazásai különbözőek lehetnek; # így összehasonlíthatom a saját jegyzetemmel, és a hibákat kijavíthatom; # Előre hangolja az embert, tudja mire számíthat.; # Nem tudom ellenőrizni a pontosságát; # a nyomtatott betűk megkönnyítik az olvasást; # haladni tudnék, jobban megmaradna fejemben, vagy jobban megértem a könyvet; # mert nem szeretném, ha leegyszerűsítenék az előadásban elhangzottakat, jobb szeretem a szóról-szóra történő rögzítést.; # Itt mindenképen alkalmazni kellene ; # lemaradások behozatala, anyagok hozzáférhetősége; # Bár nem tudom, hogy önöknél pontosan mit jelent az, hogy siketek számára alkalmas jegyzet. # 4 felé kell figyelni: felírat, táblára írt anyag, tanár, megértés. Itt az 1. pont és ez lenne a jó megoldás; # feliratozás mellett nehezen tudnék jegyzetet készíteni; # A hibázás esélye csökken ; # Nagyon hasznos lenne, mert a hallássérült diák képes lenne folyamatosan követni az óra anyagát.; # nehéz egyszerre olvasni a feliratot és jegyzetelni is ugyanakkor, időprobléma. De nagyon kellemes lenne követni élőben így és utána másvalakitől a jegyzetet i megkapni; # Mert élőben jobb, nehéz mellette jegyzetelni; # gyorsan olvasok,

23


Jeltolmácsolást biztosítanak előadásokon, szemináriumokon, konzultációkon,

Orális tolmácsolást biztosítanak előadásokon, szemináriumokon, konzultációkon,

Felsőoktatáshoz kommunikációs felkészítő tanfolyamot, vagy 0. évfolyamot indítanak.


Hallókészülék használat biztosítása

Beszédfejlesztés

és sokkal kevesebb energiát vesz el az ilyesmi, minthogy erősen koncentráljak heti 14X 90 percet…; # így lehet követni az elhangzottat; # ez az igazi, ugyanis részt tudnék venni az előadások hallagatásában, kérdéseket tehetnék fel ott helyben, mások kérdéseit is megérthetném és az azokra adott válaszokat is...; # Itt mindenképen alkalmazni kellene ; # szeretek mindig képben lenni, szeretem, hogy ha tudom az anyagot, amiről a tanár épp előadást tart; # Nálunk olyan a tempó néhány tárgyból, hogy szerintem a feliratot sem tudnám követni. # Nem értem a jeltolmácsot.; # most is ezt formát használom; # nem tudok jelelni; # Nagyothalló vagyok.; # ; # Nehéz mellette jegyzetelni. OK ha van jegyzet mellé.; # nem tudok jelelni; # csak így tudnék követni az elhangottat; # nem jelelek, és nem is értem a jelnyelvet...; # Itt mindenképen alkalmazni kellene ; # nem tudok jelelni; # Nem tanultam jelelni, és ha jól tudom, nem lehet mindent elmutogatni (szakdolgok). # Nem értem a jeltolmácsot.; # folyamatos orális kommunikáció fárasztó is tud lenni; # Nagyothalló vagyok.; # lásd fent; # vizuális típus vagyok; # nekem a jelnyelvet könnyebben értem meg; # kissé zavarónak találom a többszereplős kommunikációt, az orális tolmácsról "olvasni" fárasztóbb az írás olvasásánál, továbbá itt is akadozottság lenne a jegyzetelésben (a tanárok nem diktálnak, hanem folyamatosan beszélnek); # Itt mindenképen alkalmazni kellene ; # a nehezen érthető oktatóknál nem lenne rossz; # Én szájról olvasok ugyan, de fontos, hogy halljam is, amit mond az illető. Így, ha az előadáson két ember beszélne (előadó és tolmács), az szerintem igencsak zavaró lenne mindenki számára. # Ennek nem tudom, nem látom az értelmét.; # ezzel csak évet veszítenék; # erre nem minden nagyothalló hallgatónak van szüksége; # Nagyothalló vagyok.; # Azt már a seciális általános iskolákban kellene. Egy év felnőtt fejjel már késő.; # nincs rá szükségem; # jobban megismerhetünk a szituációt, környezetet; # a tanárok viszonyulásán talán változtatna, de ez még nem garancia a problémák maradéktalan kiküszöbölésére.; # Itt mindenképen alkalmazni kellene ; # nekem nem lenne rá szükségem; # Én nem húznám nagyon az időt, hogy most 5 év helyett 6 évet töltsek el egyetemi tanulmányaim során. Bár kétségkívül hasznos lehet, főleg, ha jár mellé egy kis felzárkóztató egyes tárgyakból. # Szerintem ennek semmi köze ehhez..; # nem a hallásre kéne figyelni, hanem a hallássérült tanulók tudásukra; # a folyamatos ellenőrzéshez szükséges; # Ez számomra elérhető a lakhely közelében.; # jó lenne, helyben lenne, nem kellene a szülővárosomba hazamenni, időt spórolnék vele, és valószínűleg csak megbízható orvos és audiológus lenne elérhető.; # ez nem az iskola dolga, amúgy pedig rendszeresen járok audiológiára, elérhető számomra...; # Itt mindenképen alkalmazni kellene ; # egyre több helyen kérik, hogy igazoljam a hallássérülésem audiológiai papírral; # Nem tudom, hogy ebből mi hasznom származna. Megvizsgálják mennyire romlott vagy nem romlott a hallásom, aztán itt vége. Legalábbis ahol voltam hallásvizsgálaton. # Mivel nem mindig kell hallókészülék, ez jó megoldásnak látszik; # több éve nem hordok hallókészüléket; # fontos, hiszen nélküle…; # Rendelekezem saját hallókészülékkel.; # bármikor történhet vmi az aktuális készülékkel, az ilyen jól jöhet.; # enélkül is elboldogulok; # ez sem az iskola dolga, hallókészüléket szintén elérhető helyeken tudom beszerezni és rendszeresen is használom, karbantartása is megoldott...; # Itt mindenképen alkalmazni kellene ; # állandó hallókészülékviselésre szorulok # Az előadóknak?; # az egyetemen nem a beszédet, hanem a tudást kell fejleszteni; # nagyon jó dolog; # Nem ártana fejleszteni a beszédemen, mert néha tapasztalom, hogy nem értik, amit mondok. ; # nincsennek beszédproblémáim; # hallókkal való kommunikáció érdekében; # ez viszont azért lenne hasznos,mert ráláthatnék arra, hogy a jövendő szakmában hogyan tudnék még hatékonyabb lenni a kommunkációban, a hangkiejtésemen talán még van egy kis csiszolnivaló... ; # Itt mindenképen alkalmazni kellene ; # sosem árt fejleszteni a meglévő tudást, nekem sem tökéletes a beszédem; # A

24



Tantárgyi korrepetálás

logopédusom elég jól megtanított beszélni, csak egy pár betű van, aminek a kiejtése nem az igazi. # Ettől nem fogom hallani az előadást; # Úgy érzem, erre nincs szükségem.; # nincs rá szükségem; # hasznos lehet; # szükség lenne rá, ugyanis sokszor elbizonytalanodom, vajon helyemen vagyok-e, alkalmas vagyok-e a pályára...; # Itt mindenképen alkalmazni kellene ; # megismerni az életvitelt, áttekinteni a másik csoport életvitelébe, és lehetne összehasonlítási alap; # Ha a tanár hajlandó rá; # bár nem mindig segített; # fontos, amelyik tárgy nehezebben érthető meg.; # Esetenként jól jön ez a segítség, főleg nehezebb tantárgyaknál.; # Mert személyes és bátrabban visszakérdezhetek; # a korrepetálások mindig jól jöhetnek; # nagyon jó lenne, kérdéseimet itt tehetem fel…; # ez nagyon kellene, személyes tanulás, gyakorlás a tanárral, ez az egyik álmom, nagyon sokat lendítene előre...; # Itt mindenképen alkalmazni kellene ; # elmaradások pótlása;

M-7. melléklet A 26. kérdéshez fűzött indoklások (A „#” jel egy-egy válaszoló által megadott szöveg kezdetét jelzi.) # Ez a legjobb megoldás, mert vissza lehet kérdezni, amit nem ért az ember; # különböző a stílusuk; # sajnos alapvetően hiányzik az empátia..; # Nem nagyon terjed el még.; # Nincs, aki erre vállálkozna.; # eddig nem láttam Erre felkészített, halló diáktársak siketek számára kezdeményezést.. De hátha; # pénz motivál; # megoldható, nem látok benne akkora akadályt mint a lentebb említettekben.; # ingyen nem nagyon alkalmas módon segítenének; # mert nincsenek olyan hallgatók erre felkészítve, ráadásul a jegyzetelnek, s hallgatók terhelhetősége nem növelhető (levelezőn vagyok: évfolyamtársaim elektronikusan letölthető zöme mind dolgozik, családja van, s a tananyag nehézsége is nyomja a módon elérhetővé teszik. vállukat); # Évfolyamtársak amúgyis jegyzetelnek - csak nem mindig érthetően és eleget.; # pénz nélkül is menne ; # néha meguk a halló diáktársak is nehezen értik az oktatókat; # kevés pénzből is megvalósítható # Nincs technikai háttér, az előadóknak fel kellene készülniük; # fárasztó lehet csak ezt figyelni 4-5 óra alatt; # erre nem csak nekem lenne szükségem, hanem sok jól halló hallgatónak is.; # Kevés a digitális felszerelés.; # Előadó részéről többletenergiát igényel.; # nem látom a technikai hátteret, az előző Az előadásokat élőben, esetben nem kellene sok hozzá; # az átalakítások rengteg pénzt emésztenének fel; # nagyon drága szolgáltatás; # minden teremben van projektor, ha folyamatosan feliratozzák. komputerrel jegyzetel,kivetíthető, könnyen kivitelezhető; # Forráshiány.; # Nem lehetne követni egyszerre az ábrákat és szöveget is.; # drága nincsenek meg a tárgyi feltételek; # szerintem elég ha tolmács van velünk, bár ez sem rossz ötlet, de nem halottam még róla; # termek átalakítása, gépelő munkája # Nem értem a jeltolmácsot; # ezt a formát most is használom; # Erre nem panaszkodok mert most van jelmolmácsom.; # Anyagi okok miatt; # igazából Jeltolmácsolást biztosítanak nem tudom de ez nem igényelne annyi szervezést, csak pénzt; # nem mindig előadásokon, tud jönni jeltolmács; # pénz hiány; # kevés tolmács van; # ha szükség van rá, megoldható, a tanárok ezt maximálisan megérthetik; # Forráshiány.; # drága; # szemináriumokon, Ok az hogy a jelnyelvben csak alap szavakkal tudják forditani de ha idegen konzultációkon, szavak vagy szak nevek azok a olmácsok nem tudják leforditani legfeljebb abc vel lejelelik de ezzel sok modaton lemaradnak; # láttam már itt # Nem értem a jeltolmácsot; # nagyon fárasztó; # Anyagi okok miatt; # szintén nem kell szervezés csak pénz; # nem mindig tud jönni jeltolmács; # pénz Orális tolmácsolást hiány; # ugyanaz,mint fentebb; # Forráshiány.; # drága; # orálist jobban értem, biztosítanak előadásokon, de ha közben picit jelelnek is az még jobb!; # Ok az hogy a jelnyelvben csak szemináriumokon, alap szavakkal tudják forditani de ha idegen szavak vagy szak nevek azok a konzultációkon, olmácsok nem tudják leforditani legfeljebb abc vel lejelelik de ezzel sok modaton lemaradnak; # alkalmas tolmács találása

25


Felsőoktatáshoz kommunikációs felkészítő tanfolyamot, vagy 0. évfolyamot indítanak.



Beszédfejlesztés



# Ennek nem látom értelmét; # évet veszítenék; # elenyésző azokak a száma, akik ezt igénybe vennék, ezért az Egyetem nem indítaná; # Anyagi okok miatt; # pénz, idő hiánya; # idő, pénz és tanár hiányában nem biztos h ez működne, mivel az ország összes hallássérült diákja nem 1 iskolába jár; # ez sem olcsó megoldás; # számbeliségre hivatkozva szinte felesleges; # Forráshiány.; # drága; # hallottam már itt ilyen felzárkóztató tanfolyamokról nemcsak hallássérülteknek (pl: matek) # Ez nem kell állandóan, így a napi munkát nem befolyásolja; # Anyagi okok miatt; # Kizárt h ezt a Magyar állam kivitelezné bármelyik felsőoktatási intézményben…túl sokba kerülne; # Magyarországon nem bevett szokás az egyetemnek ilyen szolgáltatást nyújtani... Egyébként nincs értelme ugyancsak számbeliségre hivatkozva... ; # Forráshiány; # drága; # nincs audiológiai állomás, képzett szakemberek # Bizonyos esetekben jó, mert nekem nem kell beruházni rá; # Anyagi okok miatt; # ugyanaz mint az előző; # ugyanaz,mint fentebb; # Forráshiány; # Tisztán pénzkérdés.; # aki idáig eljut annak már biztosan van ; # bár van halookészülékem, de nem a legjobb minőségü, úgy terveztem hogy a diploma lecserélem az analóg hallókészüléket digitálisra; # kevés a hallássérült hallgató, kevés hallókészülék # Ez kinek kell?; # Hasznos lenne, mert ezzel is segítene a továbbiakban.; # Van rá igény; # ha baj van a beszéddel, keressünk fel logopédus alap működik, sokba kerülne ez is.; # ez is inkább audiológiai állomásokon lenne megoldva, nem pedig az egyetemen, amúgy ugyanaz, mint fentebb; # könnyen mgvalósítható nem kell hozzá semmi különös; # aránylag jól tudok szájról olvasni; # egy páran lehet hogy igénybevennék e szolgáltatást # Ezzel kapcsolatba nem tudok olyan élethejzetet, ami segíteni; # Van rá igény; # Felnőttelről van szó.; # nem hiszem h ezt akkora szökségnek tartanák az emberek.; # az iskola fogyatékosügyi koordinátora betölthetné ezt a funkciót is...; # Érdeklődés hiánya; # könnyen mgvalósítható nem kell hozzá semmi különös; # -; # szükség is lenne rá, már aki úgy érzi # Nagyon jó lenne, ha az előadóval át lehetne beszélni az anyagot; # Erre szükség van aki az órán nem érti meg.; # Van rá igény; # teljesen megoldhatónak tartom, csak a megfelelő embereket kellenek hozzé; # ha megfizetik a tanárokat,akkor lenne esély rá, ugyanis többen vannak egy tanszéken belül is, valamelyikük vállalhatná (pluszkeresetért), a koordinátor megszervezhetné; # Idő és forráshiány; # Ez csak pénz kérdése.; # könnyen mgvalósítható nem kell hozzá semmi különös; # nem drága, felsőbbévesek esetleg

26


II. melléklet: Az alkalmazott kérdőív Kérdőíves felmérés – főiskolai, egyetemi hallgatók körében Rochester modellprogram - igényfelmérés c. kutatás >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>

Verzió: 1.9

A kitöltés önkéntes!

Figyelem! A kérdőív célcsoportja kötött, a kitöltésre csak felsőoktatásban tanuló siket, vagy nagyothalló hallgatókat kérünk fel!

Tisztelt Hallgató! A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány Akadálymentesítési Programirodája „1812. programkódú, Rochester program - modellkísérlet ” című programja keretében a felsőoktatásban tanuló hallássérültek véleményét és javaslatait kívánja megismerni tanulmányaik kommunikációs nehézségeiről és támogathatóságáról.

Az alábbi igényfelmérés során szeretnénk maguknak az érintett hallgatóknak a véleményét megismeri az egyetemi-főiskolai tanulmányaikat segítő szolgáltatásokról, azok esetleges problémáiról, valamint az elgondolásaikról a megoldásokat illetően.

Felmérésünket azért készítjük, hogy az érintettek véleményét is megismerve jobban tervezhessük a tanulást támogató további programjainkat. Kiindulópontunk, hogy a tanulást támogató programok, szolgáltatások a magyarországi lehetőségekhez és sajátosságokhoz igazítva lehetnek igazán eredményesek és a hallássérült diákok számára valóban hasznosnak. Erre vonatkozóan a legtöbbet éppen a hallgatók mondhatnak. Ezért kérjük segítségét, egy átlagos kérdőív kitöltésnél fontosabbnak gondolva ívünket. A kérdőív kitöltésére 20-25 perc szükséges, kérjük szánja rá ezt az időt. Ha a kérdőívhez véleményt, kiegészítést szeretne tenni, azt köszönettel vesszük, az utolsó pontban várjuk megjegyzéseit. [email protected] A kitöltés után kérjük, juttassa el a kitöltött ívet, e-mail címünkre: A kutatásra rendelkezésünkre álló idő korlátozott, ezért a kitöltött íveket kérjük nov. 17.-ig küldje el. A kitöltés során nevet nem kell feltüntetni. Ha anonim címről szeretné eljuttatni, küldéshez használja a következő fiókot: [email protected] Itt a „kutatas2” jelszóval tud belépni, s a kérdőívet innen is elküldheti. A kérdőív kitöltését az alábbi védett, előkészített munkalapon kérjük. A sárga hátterű helyekre kérjük válaszait.

Kérdések 1. Az Ön életkora? 2. Neme férfi nő 3. Melyik főiskolán/egyetemen tanul?

Itt gördítheti le a listát!

‹

(Lépjen a cellába és válassza ki a listából!)

Kar, intézet (írja be): 4. Milyen szakon tanul?

27


5. Hány tantárgyat vett fel ebben a (Írja a négyzetbe!) félévben? 6. Hány órája van egy héten? 7. Milyen iskolatípusban tanult korábban? Hallókkal együtt oktató („integrált”)

Csak siket/nagyothalló tanulókat oktató

Általános iskolában: Középiskolában: 8. Jelölje meg az Önre illőt! (Csak egyet jelölhet meg.) a. b. c. d.

Enyhe fokban nagyothalló Közepes fokban nagyothalló Súlyos fokban nagyothalló Siket

9. Hallássérülése kezdetére melyik válaszlehetőség igaz? (Csak egyet jelölhet meg.) a. b. c. d. e.

Született Kisgyermekkorban szerzett Általános iskolában szerzett Középiskolában szerzett Későbbi eredetű

10. Használja valamelyik eszközt? Melyiket? a. Hallókészüléket b. Coochleáris implantátumot >>>>>>>>>> folytassa a 12. kérdéssel! c. Egyiket sem >>>>>>>>>> folytassa a 12. kérdéssel! 11. Amennyiben hallókészüléket használ, miben segíti Önt a hallókészülék? (Többet is megjelölhet, tegyen "x" jeklet a megfelelőhöz!) a. b. c. d. e.

Hallom a beszédet vele. A beszédértéshez ad támpontokat. Zajokat, zörejeket hallok a segítségével. A nevemet megértem a segítségével. Jobban tudok tájékozódni.

12. Tud jelelni? (Csak egyet jelölhet meg.) a. Igen b. Nem, egyáltalán nem tudok jelelni >>>>>>>>>> folytassa a 15. kérdésnél! 13. Hogyan ítéli meg jelnyelvi tudásának szintjét? Értékelje 1-től 7-ig? (Írja a választott értéket a cellába!) (1 csak néhány kifejezést értek/használok, 7 - nagyon magas szinten tudom a jelnyelvet használni)

28

0


14. Melyik nyelvet, kommunikációt használja legszívesebben? (Csak egyet jelölhet meg.) a. Jelnyelv b. Beszéd c. Írás d. Gesztusokkal kísért hangos beszéd e. Egyéb, éspedig: 15. Tud szájról olvasni? (Csak egyet jelölhet meg.) a. Igen b. Nem, egyáltalán nem

I. Tanulásának kommunikációs problémacsoportjai és megoldások. 16. Kérjük, az alább felsorolt problémákat értékelje az oszlopokban megadott lehetőségek szerint! (Soronként csak egy jelölést tehet) Nem probléma

Nehezítő körülmény

Hátráltató probléma

Komolyan akadályoz

Megoldhatatlan probléma

Az előadások szövegének követése Az előadások szövegének értése Jegyzetelés az órán Órai anyaghoz, mások jegyzeteihez hozzáférés Kiadványok, szakirodalom értelmezése Tanárokkal kommunikáció Diáktársakkal kommunikáció Gyakorlati tanegységek elvégzése Egyéb: Egyéb: Egyéb:

17. Kérjük írja le, tanulmányai során, mi jelent önnek (a fentieken kívül) leginkább kommunikációs problémát? (szöveges válasz)

Megoldásként miket tart elképzelhetőnek? (szöveges válasz)

29


18. Kérjük, írja le röviden: az órai jegyzetelést hogyan lehetne megoldani, könnyebbé tenni az ön számára? (szöveges válasz)

19. Melyik megoldást választaná az alábbi lehetőségek közül a jegyzetelés segítésére? (Csak egyet jelölhet meg.) a. Halló diáktárs a saját jegyzetét átadja b. Képzett jegyzetelő szakszerű jegyzetét megkapom, papíron (pl.: fénymásolatban) c. Képzett jegyzetelő szakszerű jegyzetéhez hozzáférek elektronikusan (On-line letölthetőség, CD, Pen Drive) 20. A jegyzetelés segítését ebben a félévben hány tantárgyánál venné igénybe?

21. A jegyzetelés segítését folyamatosan igényelné? (Kérjük jelölje, melyik formát, s milyen gyakorisággal venné igénybe!) Folyamat- Időnként, osan esetenként Csak a nehezen érthető oktatóknál Csak a nem jól hallható/látható helyszíneken minden tárgynál, ahol csak elérhető csak egyes tárgyaknál. ˇ melyek ezek a tárgyak?

II. A rochesteri támogató eszközökről 22. Hallott-e már a Rochesteri Műszaki Egyetem (USA) hallássérült hallgatókat segítő szolgáltatásairól? (jelölje meg!) Igen Nem

30


23. Felsoroljuk azokat a legfontosabb szolgáltatásokat, amelyek a Rochesteri Műszaki Egyetem egyes kurzusain a hallássérült hallgatókat segítik tanulmányaik során. Kérjük, jelölje meg, mennyire lennének hasznosak az ön számára! (Soronként csak egy jelet tehet.) Nem lenne Közepesen Nagyon hasznos hasznos lenne lenne számomra hasznos számomra számomra

Indoklás

Erre felkészített, halló diáktársak siketek számára alkalmas módon jegyzetelnek, s elektronikusan letölthető módon elérhetővé teszik. Az előadásokat élőben, folyamatosan feliratozzák. Jeltolmácsolást biztosítanak előadásokon, szemináriumokon, konzultációkon, Orális tolmácsolást biztosítanak előadásokon, szemináriumokon, konzultációkon, Felsőoktatáshoz kommunikációs felkészítő tanfolyamot, vagy 0. évfolyamot indítanak. Audiológiai vizsgálatok érhetők el


Beszédfejlesztés



24. A rochesteri segítő szolgáltatásokon kívül, melyik megoldások lennének hasznára a tanulmányai során? (Jelölje meg, melyek?) a. Írásbeli anyagok szövegének egyszerűsítése b. Tanulmányi ügyintézéshez hallássérülteknek szóló útmutatók d. Egyéb javaslatok:

25. Mik lennének legfontosabb akadályai ön szerint a jegyzetelési szolgáltatások gyakorlati bevezetésének? A._ Rangsorolja a 3 legfontosabbnak tartott okot! 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Elegendő pénz hiánya a bevezetéshez Alkalmas jegyzetelők hiánya Nincs, aki megszervezze Nem elég empátia a hallgatóknál Egy halló diák jegyzetét siket hallgató nehezen érti Az előadók beszéde túl gyors, nehezen jegyzetelhető Egyes előadók előadási stílusa nehezen jegyzetelhető

31


B._ A fentieken kívül fontos akadályozók lehetnek még a következők:

26. Felsoroljuk a Rochesteri Műszaki Egyetem azon szolgáltatásait amelyek a hallássérült hallgatókat segítik tanulmányaik során. Kérjük, jelölje meg, mennyire látja bevezethetőnek önöknél? (Soronként csak egy jelet tehet.) Miért? Nem lehetne Nagy Ha van rá bevezetni nehézségek elég pénz, (pár szóban az okát is adja meg!) árán lehetne jól alkalmazni bevezethető lenne Erre felkészített, halló diáktársak siketek számára alkalmas módon jegyzetelnek, s elektronikusan letölthető módon elérhetővé teszik. Az előadásokat élőben, folyamatosan feliratozzák. Jeltolmácsolást biztosítanak előadásokon, szemináriumokon, konzultációkon, Orális tolmácsolást biztosítanak előadásokon, szemináriumokon, konzultációkon, Felsőoktatáshoz kommunikációs felkészítő tanfolyamot, vagy 0. évfolyamot indítanak. Audiológiai vizsgálatok érhetők el


Beszédfejlesztés



27. Kiegészítés, vagy megjegyzés a kérdőívhez (ha van): (szöveges hozzáfűznivalók - ha van)

Köszönjük az együttműködést!

32

Kérdőíves felmérés főiskolai, egyetemi hallgatók körében. Rochester modellprogram - igényfelmérés c. kutatás összefoglaló. Hendra Kft

Recommend Documents