A Modellprogram egészségpolitikai értékelése, a kiterjesztés költségei

A Modellprogram egészségpolitikai értékelése, a kiterjesztés költségei Dr. Sinkó Eszter EMK csapat: Dr. Dózsa Katalin, Dr. Kiss Norbert, Dr. Elek Péter, Merész Gergő, Bálity Csaba, Bóta Ákos, Jakab Szabolcs

Budapest, 2017. február 22.

Az egészségpolitikai értékelés keretrendszere Egészségpolitikai szempontok 1

Hogyan alakult az állampolgárok hozzáférése az egészségügyi szolgáltatásokhoz a program ideje alatt?

2

A kliensek mennyire voltak elégedettek a szolgáltatásokkal?

3

Sikerült-e elérni a kliensoldalon az intervenciókkal szemlélet-, és/vagy attitűdváltást?

4

Sikerült-e a háziorvosok, védőnők, ápolók szemléletében, attitűdjében változást elérni?

5

Eredményesek voltak-e a többletszolgáltatások (egészségi állapotjavulás mérhető–e)?

6

Hogyan változott az alapellátást meghaladó szintű szolgáltatások igénybevétele (járóbeteg, fekvőbeteg forgalom)?

7

Mekkora többletkiadást generált az egészségi állapot felmérés (járó, fekvő, gyógyszer kasszahatások)?

8

Költséghatékonynak tekinthető-e a Modellprogram?

9

Mennyibe kerül(ne) a Modellprogram országos kiterjesztése?

Megállapítások, eredmények

Hogyan alakult az állampolgárok hozzáférése az egészségügyi szolgáltatásokhoz a program ideje alatt?

Hogyan alakult az állampolgárok hozzáférése az egészségügyi szolgáltatásokhoz a program ideje alatt? 1.

 Egészségi Állapot Felmérés (EÁF) esetében: 80%-os mértékű átszűrtségi mutató kimagasló érték 1) Teljes populációban 80 % közvetlenül háziorvost (illetve háziorvosi felkérő levelet), 20 % segéd-egészségőrt nevezett meg, akinek az ajánlására eljött a szűrőprogramra 2) Romák esetében ugyanez az aránypár eltérő volt: 60-os háziorvosi kötődésű volt, míg a segéd-egészségőrök aránya 40 % -ot mértéket is elért

2017.02.26.

4

Kinek az ajánlására vett részt szűrésen? (Forrás: EMK felmérés)

Hogyan alakult az állampolgárok hozzáférése az egészségügyi szolgáltatásokhoz a program ideje alatt? 2.

 Többletszolgáltatások (gyógytorna, egészségpszichológia, dietetika) esetében: 2014. szeptember és 2016 márciusa között, 19 vizsgálati hónap alatt a 4 praxisközösségben összesen 5 565 csoportfoglalkozás lebonyolítására került sor 114 684 fős eléréssel.

.

 Ugyanebben az időszakban a többletszolgáltatást nyújtó szakemberek 5 352 egyéni foglalkozást tartottak ennek megfelelő létszámú eléréssel. 

Ez azt jelenti, hogy 42.828 bejelentett biztosítotti létszámra cca. 3 elérést jelent 19 hónap alatt egy bejelentett TAJ-ra

2017.02.26.

6

A csoportos foglalkozásokon való részvétel alakulása (Forrás: NEFI kimutatások) Szakemberek részvételével tartott csoportos foglalkozások száma (db)

Csoportos foglalkozásokon elértek létszáma (fő)

Dietetikus

780

19 352

Egészségpszichológus

686

9 176

Gyógytornász

3 282

42 388

Népegészségügyi koordinátor

364

25 501

Népegészségügyi szakdolgozó

55

2 934

Praxisközösségi nővér

115

7 269

Védőnő

283

8 064

Összesen

5 565

114 684

Szakma

A kliensek mennyire voltak elégedettek a szolgáltatásokkal?

Lakossági elégedettségi felmérésben résztvevők alapadatai (Forrás: EMK felmérés)

Lakossági elégedettségi felmérés eredményei (Forrás: EMK felmérés) Gyógytorna Teljesen elégedett volt 95.56%

Részben elégedett volt 2.22%

Nem volt elégedett 0.00%

Hiányzó adat 2.22%

Válaszokat kapott-e a kérdéseire Kezdés pontossága Foglalkozások helyszíne

97.14% 95.56% 90.79%

1.27% 2.86% 7.30%

0.00% 0.00% 0.32%

1.59% 1.59% 1.59%

Megközelíthetőség

97.14%

0.95%

0.32%

1.59%

Foglalkozások légköre

Egészségpszichológia Foglalkozások légköre

95.74%

2.84%

0.00%

1.42%

Válaszokat kapott-e a kérdéseire Kezdés pontossága Foglalkozások helyszíne

95.74% 91.49% 91.49%

2.84% 6.38% 7.09%

0.00% 0.71% 0.00%

1.42% 1.42% 1.42%

Megközelíthetőség

96.45%

2.13%

0.00%

1.42%

Dietetika Foglalkozások légköre

96.08%

3.39%

0.00%

0.52%

Válaszokat kapott-e a kérdéseire Kezdés pontossága Foglalkozások helyszíne

96.08% 95.56% 87.99%

3.13% 3.92% 10.97%

0.26% 0.00% 0.52%

0.52% 0.52% 0.52%

Megközelíthetőség

88.77%

10.44%

0.26%

0.52%

Sikerült-e a kliensoldalon az intervenciókkal szemlélet-, és/vagy attitűdváltást elérni?

Sikerült-e a kliensoldalon az intervenciókkal szemlélet-, és/vagy attitűdváltást elérni?

 Önmagában a többletszolgáltatásokon való rendkívül magas részvételi arány már pozitív változást jelent  Míg a hasonló programokon, a kezdeti részvételi hajlandóság magas, majd idővel az érdeklődés alábbhagy, ebben a Modellprogramban növekvő kliensi aktivitás volt tapasztalható (További részletek Dózsa Katalin előadásában hallhatóak)  Az EMK felmérésben több területen tapasztaltunk elmozdulást kedvező irányba, de kiemeljük az alkohol-fogyasztási és dohányzási szokásokban bekövetkező változást (További részletek Dózsa Katalin előadásában hallhatóak)  A Debreceni Egyetem végállapot felmérésének eredménye alapján az egészséges táplálkozást már nem tekintik “költséges mulatságnak”. (Sándor János előadásában hallhatták)

A csoportos foglalkozások száma és a résztvevők létszáma -a nyári szezonális hatást leszámítva- folyamatosan nőtt a vizsgált 19 hónapos időszakban

2017.02.26.

13

Életmódváltásról adott lakossági visszajelzés (Forrás: EMK felmérés)

2017.02.26.

14

Sikerült-e a háziorvosok, védőnők, ápolók szemléletében, attitűdjében változást elérni?

Sikerült-e a háziorvosok, védőnők, ápolók szemléletében, attitűdjében változást elérni?

 Mélyinterjúk illetve önkitöltős kérdőívek segítségével foglalkoztunk ezzel a kérdéskörrel, PK tagonként megszólítva a résztvevőket: 1. A Modellprogram megváltoztatta a háziorvosok szemléletét, „másképpen” néznek a betegeikre, illetve a kliensekre, a korábbinál többet tudnak róluk 2. A PK résztvevők megtanultak csapatban dolgozni, nincsenek magukra hagyva, a kezdeti bizalmatlanság után saját „problémás” eseteiket is megbeszélik egymás között 3. A megerősödő kapcsolatok jegyében tapasztaltuk, hogy a védőnők bekapcsolódása is nagy nyeresége a Modellprogramnak, különös tekintettel a várandós gondozásra

Eredményesek voltak-e a többletszolgáltatások (egészségi állapotjavulás mérhető–e)?

2017.02.26.

17

Eredményesek voltak-e a többletszolgáltatások?

 Háziorvosi gondozási tevékenység változása (HO indikátorok) 1) Hipertónia gondozás javuló eredményei szignikánsnak bizonyultak (Sándor János előadásában hallhatták) 2) Diabetesz gondozás esetében: a) A Háziorvosi indikátor fiatalkorú paciensek körében szintén szignifikánsan javuló eredmény mutat (Sándor János előadásában hallhatták), b) a többi korosztályban is javuló az adatsor, de nem szignifikáns a változás mértéke (Adatforrás: OEP/NEAK)  Gyógytornán való részvétel eredményessége: szignifikáns javulás több elemben (Forrás: PTE felmérés)  Dietetikusi szolgáltatások eredményessége: szignifikáns javulás több elemben (Forrás: PTE felmérés)

Az egyik háziorvosi indikátor esetében: Diabetes gondozása (HBA1C) – összes praxisközösség

Kiindulási érték: 70,91% 2016. szeptember: 81,89%

120%-os célérték: 85,09% Változás: 115,5%

Adatforrás: OEP/NEAK

2017.02.26.

19

Gyógytornán való részvétel eredményessége (Forrás: PTE felmérése)

 Kliens elégedettség: 90% nagyon hasznos (új ismeretek, mindennapi használhatóság, egészségi állapot javulása)  Egészségi állapot változása (fizikális vizsgálatok, tesztek és kérdőívek értékelése alapján): 1) Életminőség: 36 kérdés, 8 életminőségi kérdéscsoport => Mind a nyolc dimenziójában szignifikáns volt a javulás. 2) Fizikális képességek változása: szignifikáns javulást eredményezett

 A válaszadók több mint 95%-a, nagymértékben igényli a gyógytorna foglalkozások további folytatását.

2017.02.26.

20

Dietetikusi szolgáltatások eredményessége (Forrás: PTE felmérés)

A kérdőíves monitoring eredmények elemzése megtörtént a táplálkozási ismeretek, attitűdök és antropometriai adatok tekintetében  A vizsgálati intervallum 3-6 hónap volt .  Eredmények: Szignifikáns változás: BMI, vércukorszint, haskörfogat, összkoleszterin csökkent az intervenciós területen a vizsgálat kezdeti állapotához képest  Pozitív tapasztalat: A dietetikus szolgáltatás monitoringja során a korábban kevéssé együttműködő, nehezen aktivizáható kliensek bevonása történt meg, az antropometriai adataik javulását tapasztalták.

2017.02.26.

21

Hogyan változott az alapellátást meghaladó szintű szolgáltatások igénybevétele (járóbeteg, fekvőbeteg forgalom)? Mekkora többletkiadást generált az egészségi állapot felmérés (járó, fekvő, gyógyszer kasszahatások)?

Továbbküldések: regressziós becslési eredmények

Hatás (havonta 100 taj-ra)

Standar d hiba

Háziorvos-beteg találkozások száma

2.27 *

(1.30)

Továbbküldések száma

0.77 *

(0.46)

 Dietetikus

-0.034

(0.028)

 Gyógytornász

-0.11 **

(0.057)

 Egészségpszichológus

-0.031 **

(0.015)

 Labor

0.85 ***

(0.30)

Szignifikancia szintek: *** p<0.01, **: p<0.05; *: p<0.1

Forrás: B300 jelentések

Adott szakember tevékenységével összefüggésbe hozható szakrendelésre utalások

Megjelenések és kiadások: regressziós becslési eredmények

Hatás (havonta 100 taj-ra)

Standard hiba

Járóbeteg-megjelenések (labor nélkül)

-0.46

(0.48)

 Dietetikus tevékenységével összefüggésbe hozható szakrendelési mutatók

-0.040

(0.029)

 Gyógytornász tevékenységével összefüggésbe hozható szakrendelési mutatók

0.021

(0.26)

 Egészségpszichológus tevékenységével összefüggésbe hozható szakrendelési mutatók

-0.084

(0.068)

Labordiagnosztikai pontok logaritmusa

-0.030

(0.032)

Gyógyszerkiadások logaritmusa

0.017

(0.025)

Mutatók

Szignifikancia szintek: *** p<0.01, **: p<0.05; *: p<0.1

Szakellátási kiadások alakulása (Adatforrás: OEP/NEAK)

6000

13000

5500

12500

5000

12000

4500

11500

4000

11000

3500

10500

3000

10000

2500

9500

2000

9000

2013-06

2017.02.26.

Fekvőbeteg-szakellátási kiadás, Ft/fő

Járóbeteg-szakellátási kiadás, Ft/fő

Járó- és fekvőbeteg-szakellátási kiadások alakulása (négy negyedéves mozgóátlagok)

2013-09

2013-12

2014-03

2014-06

2014-09

2014-12

2015-03

2015-06

2015-09

Járóbeteg-szakellátás, modellprg.

Járóbeteg-szakellátás, kontroll

Fekvőbeteg-szakellátás, modellprg.

Fekvőbeteg-szakellátás, kontroll

2015-12

2016-03

25

Költséghatékonynak tekinthető-e a Modellprogram?

2017.02.26.

26

Költséghatékonynak tekinthető-e a Modellprogram?

 Intervenciók hatásának mérlegelésekor gazdasági modellfejlesztés szükséges ahhoz, hogy az eredményeket hosszú távra extrapolálhassuk  Két lépcsőben készül a egészség-gazdaságtani elemzés az alábbi területeken  STROKE  AMI

 Első lépcsőben ún. hatásmérő mutató becslése szükséges: kumulatív incidencia alapján relatív kockázatcsökkenést lehetett mérni 2012. július-2016. március időszakra nézve az idősoros adatok alapján  A második lépcső eredményét az áprilisi Záró Konferencián mutatjuk be: megmentett életévek számának becslése, költségvektorok és erőforrás igénybevétel számítása történik 2017.02.26.

27

Kockázatbecslés eredmények (kumulatív incidencia számítás alapján mért relatív kockázatcsökkenés)

AMI

Stroke Első év Utolsó év RKCS Különbség (RKCS)

SH/8/1 0.45% 0.34% 24.14%

18.04%

Kontroll 0.35% 0.33% 6.11%

Első év Utolsó év RKCS Különbség (RKCS)

SH/8/1 Kontroll 0.13% 0.11% 0.09% 0.12% 29.47% -11.88% 41.35%

Az eredmények alapján jelentős, számszerűsíthető előny mutatható ki az intervenciós (SH/8/1) praxiskör javára a kontroll praxiskörrel szemben.

Adatok forrása: OEP/NEAK

Az országos kiterjesztés költségei (Szigorított modell alapján)

Összefoglaló Egészségpolitikai szempontok 1 Hogyan alakult az állampolgárok hozzáférése az egészségügyi szolgáltatásokhoz a program ideje alatt? 2 A kliensek mennyire voltak elégedettek a szolgáltatásokkal? 3 Sikerült-e elérni a kliensoldalon az intervenciókkal szemlélet-, és vagy attitűdváltást?

Válaszok Jelentősen javult Maximálisan Pozitív változások történtek, további intervenció szükséges

4 Sikerült-e a háziorvosok, védőnők, ápolók szemléletében, attitűdjében változást elérni?

Pozitív változások történtek

5 Eredményesek voltak-e a többletszolgáltatások (egészségi állapotjavulás mérhető–e)?

Pozitív változások történtek, további intervenció szükséges

6 Hogyan változott az alapellátást meghaladó szintű szolgáltatások igénybevétele (járóbeteg, fekvőbeteg forgalom)?

Nem nőtt az igénybevétel, a beutalóköteles szakellátás igénybevétele pedig csökkent

7 Mekkora többletkiadást generált az egészségi állapot felmérés (járó, fekvő, gyógyszer kasszahatások)? 8 Költséghatékonynak tekinthető-e a Modellprogram? 9 Mennyibe kerül(ne) a Modellprogram országos kiterjesztése?

2017.02.26.

A Modellprogram nem emelte a kiadásokat Az első eredmények bíztatóak, a kardiovaszkuláris rizikó csökkent 30-35 milliárd forint

30