KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

KAPOSVÁR M EGYEI JOGÚ VÁROS TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2014-2020.

MEGBÍZÓ:

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata

KÉSZÍTETTE:

ECORYS MAGYARORSZÁG Kft.

Kaposvár és a Zselic vidéke Turisztikai Desztináció Menedzsment Egyesület

2014. szeptember

KAPOSVÁR

TFK ÉS ITS / TURISZTIKAI KONCEPCIÓ

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés .......................................................................................................................................................... 4 1.

ÁGAZATI KONTEXTUS .......................................................................................................................... 5

2.

HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TRENDEK ........................................................................................................ 7 2.1.

A nemzetközi turizmus alakulása ................................................................................................... 7

2.2.

A hazai turizmus alakulása ............................................................................................................. 8

2.3.

A helyi turizmus alakulása .............................................................................................................. 8

3.

A turizmus szerepe a helyi gazdaságban és A társadalomban .......................................................... 10

4.

Térségi turisztikai együttműködések ................................................................................................ 13

5.

Kaposvár és környéke turizmusának jelenlegi helyzete. Pozícionálás .............................................. 14 5.1.

Kereslet jellemzői ......................................................................................................................... 14

5.1.1.

Szálláshelyek (férőhely, vendégéjszaka).................................................................................. 14

5.1.2.

A Tourinform Kaposvár iroda vendégforgalma ....................................................................... 17

5.2. 5.2.1.

Attrakciók ................................................................................................................................ 19

5.2.2.

Szálláshelyek, vendéglátás, MICE jellemzése .......................................................................... 22

5.3. 6.

Kínálat (attrakciók, szálláshely, vendéglátás, MICE)..................................................................... 19

Versenytárs elemzés..................................................................................................................... 24

Intézményrendszer, márka, marketing ................................................................................................... 27 6.1.

TDM szervezetek jellemzői Magyarországon ............................................................................... 27

6.2.

TDM szervezet Kaposváron .......................................................................................................... 28

6.3.

A helyi TDM szervezet szakmai munkájának és struktúrájának változásai .................................. 28

6.4.

Márka, marketing ......................................................................................................................... 31

7.

Fejlesztések bemutatása, értékelése ................................................................................................ 33 7.1.

Önkormányzat által megvalósított fejlesztések ........................................................................... 33

7.2.

A Tourinform-Kaposvár iroda megvalósított programjai ............................................................. 34

7.3.

A Kaposvár és a Zselic vidéke TDM Egyesület megvalósított fejlesztései .................................... 35

7.4.

Turisztikai fejlesztések Kaposvár és környékén............................................................................ 37

8.

A turizmus finanszírozási hátterének változása ................................................................................ 40

9.

SWOT, kihívások................................................................................................................................ 43

10.

Startégia, tervek, célok, fejlesztési lehetőségek ............................................................................... 46

10.1.

A helyi turizmust kiszolgáló háttér-infrastruktúra fejlesztése...................................................... 47

10.2.

Kultúra, kultúrához kapcsolódó fejlesztési javaslatok.................................................................. 48

10.3.

Szabadidős tevékenységekben, természetben rejlő lehetőségek................................................ 49

10.4.

Marketing és kommunikációs tevékenységek fejlesztése............................................................ 50

2

KAPOSVÁR


10.5.

Együttműködés kialakítása térségi, regionális TDM, illetve egyéb szervezetekkel: ..................... 52

10.6.

Folyamatban levő turisztikai, közjóléti fejlesztések ..................................................................... 52

10.6.1. Új attrakció: Zselici Csillagpark .................................................................................................... 52 10.6.2. „Kalanderdő” a Desedai parkerdőben és arborétumban ........................................................... 53 10.6.3. Országos Kékkör túraútvonal Dél-dunántúli szakasza ................................................................. 53 10.6.4. Közjóléti fejlesztések a Gyertyánosi Parkerdőben....................................................................... 53 10.6.5. Kaposvári Vigasságok Tere .......................................................................................................... 53 10.6.6. Somogyi Kastélyok Völgye ........................................................................................................... 54 10.7.

A „Kaposvár környéki turisztikai potenciál” infrastrukturális fejlesztésének lehetőségei ........... 54

10.7.1. Közlekedésfejlesztésre váró célterületek .................................................................................... 55 10.7.2. Tájházak Ropolyban..................................................................................................................... 55 10.7.3. Lovas pihenő állomás kiépítése ................................................................................................... 55 10.7.4. A horgászturizmus fejlesztése ..................................................................................................... 55 10.7 .5. „Erdőjáró” erdei tömegközlekedési eszköz beszerzése.............................................................. 55 11. A turizmusfejlesztési koncepció és az ITS összefüggései........................................................................... 57

3

KAPOSVÁR


BEVEZETÉS Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata önként vállalt feladatként hosszú évek óta tudatosan figyel a helyi turizmus alakulására. Fokozott figyelmet fordít arra, hogy Kaposvár ismertségét és versenyképességét növelje, a kereslet érdeklődését Kaposvárra és a Zselicre irányítsa. Kaposvár sokoldalú város! Adottságai alapján elmondható, hogy önmagában ismert, nevével, kultúrájával, hangulatával, rendezvényeivel önálló, vonzó úti cél is lehetne a turisták szemében. De Kaposvár felismerte, hogy a turisták igényei összetettek, elvárásaik sokrétűek, ezért a város komplex egészként a környezetével együtt jelenik meg. Célja egy olyan tudatos termék-, ill. szolgáltatásfejlesztés, amely Kaposvár kulturális értékeinek megőrzése és a Zselic természeti örökségének megóvása mellett a desztináció legjellemzőbb vonzerőire, kultúrára, továbbá a természetre és az ehhez kapcsolódó aktív szabadidős lehetőségekre alapoz. Kaposvár és a Zselic komplex egységként kezelése követi hazánk turisztikai fejlesztésének irányvonalát. Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata komolyan együttműködik a helyi turizmust képviselő Kaposvár és a Zselic vidéke Turisztikai Desztináció Menedzsment Egyesülettel. A helyi TDM szervezet egyik célja, hogy a különböző méretű és különböző jellegű szolgáltatást nyújtó tagjait egységbe kovácsolja, együttműködésre bírja. Célja a különböző források együttes elérése, a hosszú távú működés és működtetés, a fenntartható fejlődés modelljéhez való igazodás. Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata a helyi turizmusban kitűzött céljaik eléréséhez komplex kínálati rendszer létrehozását, hatékony belső és külső kommunikációt, hatékony együttműködést a helyi turisztikai egyesülettel, erőteljes marketinget és a desztináció márkaként történő megjelenítését tartja szükségesnek.

4

KAPOSVÁR

1.


ÁGAZATI KONTEXTUS A turizmus az emberiség és a történelem szerves része. Az ókortól kezdve napjainkig végigkíséri, és egyben jellemzi is azt a történelmi időszakot, amelyben több-kevesebb sikerrel működhetett. Tömegjelenséggé a XX. század második felében vált, mert a fejlett országokban ekkor teremtődtek meg az alapfeltételei annak, hogy széles társadalmi rétegek kapcsolódhassanak be a turizmusba. Keresleti oldalról ezek a szabadidő, a fizetett szabadság, a diszkrecionális jövedelem, és az utazási motiváció. A kínálati oldalon megjelentek a modern közlekedési eszközök, a fogadóterületeken kiépült a turisztikai infrastruktúra, és az igényeknek megfelelő szolgáltatások. Nem utolsó sorban megjelent az utazásszervező és utazásközvetítő szektor. A mai értelemben vett turizmus jelentős gazdasági és társadalmi hatásokat kiváltó jelenség. Első lépésként a fejlett társadalmi – gazdasági háttérrel rendelkező nemzetgazdaságokban figyelhető meg a térhódítása, majd a közepesen és a gyengén fejlett országok is bekapcsolódtak a turizmusba. Az 1950-es évektől a forgalom folyamatosan növekedik, melyet a negatív környezeti hatások sem tudnak megtörni. A Turisztikai Világszervezet (WTO) statisztikái szerint napjainkban a turistaérkezések átlagosan évi 5%-os növekedése mellett, hasonló ütemben emelkednek a nemzetközi turizmusból származó bevételek is. Az idegenforgalom fejlődését, a turistaforgalmat nagymértékben meghatározzák a világgazdaság és a küldő, illetve fogadó országok makrogazdasági folyamatai. A turizmus gazdaságban elfoglalt helye meglehetősen szerteágazó:

a gazdaság más területeihez kapcsolódva áttételesen keresletet és bevételt generál a közvetlen turisztikai kínálaton túl is; hozzájárul valamennyi gazdasági ág hatékonyságához a munkaerő újratermelődésének, az életminőség javításának révén; kiváló marketing „eszköz”, a célterület meglátogatásával a leghatékonyabb módon juthat el információ a potenciális utazó közönséghez; segít nem csak a turisztikai céllal utazók orientálásában, hanem a munkaerő vándorlás, a pénzügyi befektetések, és a beruházások irányának alakításában is.

E sokrétűségnek köszönhető, hogy a turizmust nagyon kevés országban kezelik önálló jogi háttérrel. A szomszédos Ausztriában van turizmust szabályozó önálló törvény. Magyarország Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepcióval rendelkezik, a Turizmus törvényt többszöri nekifutásra sem sikerült megalkotni, s ennek komoly hiányát érzi a szakma. Az sem meglepő, hogy egységesen az Európai Unióban sem találkozunk a turizmus koordinálásával. Az alapszerződések nem tartalmaznak külön turizmus címszót, az Európai Uniónak nincs a turizmust illetően világosan meghatározott kompetenciája, a turizmusra az általános elvek és szabályok vonatkoznak. A turizmusra vonatkozó szubszidiaritás elvét a különböző tagországok eltérő módon értelmezik. Az EU kompetenciájának meghatározása azért is nehéz, mert a turizmus viszonylag új ágazat, résztevékenységeivel az egész nemzetgazdasághoz kapcsolódik, minden hagyományos ágazatnak megvan a maga felelős minisztériuma, a szervezésében a magánszektor játszik főszerepet, rendkívül összetett és nehezen behatárolható szektor, a növekvő privatizáció mellett az állam turizmusban játszott szerepe sokat vitatott téma. A közszektor feladatai közé tartozik az oktatás és szakképzés, a kutatás, az infrastruktúrafejlesztés, a szociálturizmus és az ifjúságturizmus segítése stb., amely az állam aktív szerepvállalását feltételezi, mert a rövid távú profit maximalizálása által vezérelt, és nem mellesleg korlátozott hatáskörrel rendelkező magánszektor nem képes e feladatok elvégzésére. Mint minden országban, így hazánkban is megtalálhatók a turizmus különféle szervezeti rendszerei, kezdve a turisztikai keresletet kiszolgáló vállalkozóktól, a különböző szintű területi, ill. szolgáltatói összefogásokon keresztül, a központi irányítást végző régiós, vagy országos szervezetekig. Kaposvár esetében ezek a rendszerek szerencsésen jelennek meg, mert a szolgáltatókhoz legközelebb eső szinten is jelen vannak. 5

KAPOSVÁR


Kaposvár Tourinform irodája 22 éve ad információt Kaposvár és környékének programjairól, vendégváró szolgáltatóiról, természeti és kulturális adottságairól az ezekhez kapcsolódó fejlesztésekről és lehetőségekről. Az itt végzett információgyűjtő munka, majd az ügyfelek felé közzétett információk a teljesség igényével valósul meg a Tourinform iroda szintjén. A franchise tulajdonos Magyar Turizmus ZRt. kiépített és átfogóan koordinált, egész Magyarországot lefedő mintegy 124 irodából álló Tourinform irodahálózata, továbbá regionális és külképviseleti révén az lokális turisztikai információk célzottan juthatnak el az érdeklődőkhöz belés külföldön egyaránt. A 2009-ben megalakult Kaposvár és a Zselic vidéke Turisztikai Desztináció Menedzsment Egyesület a megyeszékhely 25 km-es körzetének kiemelkedő szolgáltatóinak és turizmusbarát településeinek – így Kaposvárnak – közös szakmai szervezete. Az egyesület a turisztikai piac helyi képviselőinek munkáját, lehetőségeit igyekszik valamennyi egyesületi tag számára előnyös módon koordinálni. Emellett részben tagsági viszony létesítésével, részben szakmai párbeszéd kialakításával épít ki együttműködéseket más típusú, a desztinációban található civil szervezetekkel, közösségekkel, amelyek munkájuk során hozzájárulnak a Kaposvár, mint célterület turisztikai arculatának kialakításához (Kaposvári Sporthorgász Egyesület, Kaposvári Városszépítő Egyesület, Deseda Tájvédelméért és Fejlesztéséért Közhasznú Egyesület, lovas egyesületek, hagyományőrző egyesületek, klaszterek). Az egyesület munkájáról, a megvalósult fejlesztésekről a további fejezetek adnak tájékoztatást. A szakmai partnerség Kaposvár esetében nem csupán a város saját kapcsolatainak tükrében, hanem Kaposvár, illetve az azt turisztikai szempontból stratégiailag képviselő Kaposvár és a Zselic vidéke TDM Egyesület, továbbá az egyesület tagjainak kapcsolatrendszerében értelmezendő. A Kaposvár központtal létrejött turisztikai desztináció választott szlogenjében, természeti értékek által övezett kulturális vonzerők képében jelennek meg a legjelentősebb vonzerőt képviselő turisztikai attrakciók. Ennek megfelelően a szakmai együttműködések ökoturisztikai, és kulturális vonalon a legjelentősebbek, de más specializált kapcsolatok is fellelhetők, mint a Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter, Duna-Dráva Nemzeti Park, Szentendrei Skanzen, Dél-Dunántúli Gyógy-és Termálfürdők Egyesülete. A lokális szinten túl, nagy ugrás következik a szakmai intézménymátrixban. A közigazgatás átalakítása során nemrég újjáalakult járási és a továbbra is létező megyei szinteken sem a turizmusirányításnak, sem pedig az együttműködésnek nem találjuk meg az intézményi hátterét. A kormányhivatalok, illetve a járások megalakításáról szóló törvények nem foglalkoznak a turizmussal, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény pedig nagyon szűkszavúan fogalmaz a települések, megyei önkormányzatok turisztikával kapcsolatos feladatairól: „az önkormányzat feladata különösen: …,, 13.p.a turizmussal kapcsolatos feladatok ellátása, …” 13.§ (1). A közigazgatás járási, illetve megyei szintjein nincs olyan – sem alulról, sem felülről kezdeményezett – fórum vagy intézmény, amely jellemzően a turizmussal foglalkozna. Somogy megyében a Területfejlesztési koncepció komoly turizmusfejlesztési irányokat mutat, ez mindenképpen kitörési esélyt jelent a települések számára. A turisztikai egyesület különböző települések és szolgáltatóik között teremt a turizmus területén együttműködési lehetőséget, így ha felmerül az igény a turizmusmenedzsment egyesületek közötti párbeszéd kialakítására, ennek alulról jövő kezdeményezésként kell megvalósulnia. Nagyon fontos megemlíteni Kaposvár turizmusának kapcsolatrendszerét az oktatás szemszögéből nézve is. Első sorban a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetének munkájáról kell említést tenni, mivel több alkalommal az intézet munkatársai készítették el azt a regionális vonzerőleltárt, amely alapján a régiót érintő turisztikai fejlesztési lehetőségekhez kapcsolódó pályázati források is kiírásra kerültek. Ez volt az alapja a mintegy 8 évvel ezelőtti turisztikai magterület lehatárolásnak, amely jórészt tükrözi a mai turisztikai desztinációk határvonalait. Ez a magterületi lehatárolás a fejlesztési források alapja is, az abban nem szereplő térségek turisztikai fejlesztéseit nem támogatják. Kaposvár város és a szakmai utánpótlás szempontjából nagy jelentőséggel bír, hogy a Kaposvári Egyetem és a Pannon Egyetem, illetve több kaposvári szaktanfolyami képzőhelyen folyó oktatás során, az intézmények rendszeresen keresik a TDM egyesület munkaszervezetét, mint gyakorlati helyet. 6

KAPOSVÁR

2.


HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TRENDEK

2.1. A NEMZETKÖZI TURIZMUS ALAKULÁSA Európa fogadóterületként és küldő területként is vezető szerepet játszik a világ turizmusában, de Ázsia és Amerika erőteljesen törekszik. A korábbi észak-dél irányú mozgás helyett a kelet-nyugat irányú mozgás a jellemző. Tény, hogy Európában a küldő piacok saját régiójukon kívüli utazásaiból történő részesedése viszont folyamatosan csökken. Az európai országokba történő utazások száma ugyanakkor 2011-ben meghaladta a korábbi 2008-as csúcsot. Az STR Global European Rewiew adatai szerint a szállodák átlagos foglaltsága is 3,1%-kal növekedett. Az európai légitársaságok is 7,1%-kal több utast szállítottak 2011-ben, mint korábban. Az IPK International felmérése szerint Európa minden régiójában növekedést tapasztaltak a több éjszakás külföldi utazások számában. Jelentősen bővült a kelet-európai kiutazások, valamint a szabadidős céllal tett utazások száma is. Jellemző, hogy a turisták egy évben több alkalommal, rövidebb időre utaznak. A tömeges igények helyett a személyre szabott, egyedi utazási csomagokra tartanak igényt. Az utazásban nőtt a senior korosztály megjelenése, akik egészségtudatos utazóközönségnek bizonyulnak, így az egészségmegőrző programok jellemzőek. A fiatal természetjáró párok is egyre nagyobb számmal jelennek meg. A korábban népszerű „sun-seasand” programok veszítenek népszerűségükből. Tömegessé vált a légiközlekedés. Csökken a papíralapú információ, az igény az on-line információ és az on-line foglalás felé tolódik. Új fogyasztói csoportok léptek be a piacra (fiatalok, szinglik, árérzékeny csoportok, stb.), akik gyors, hirtelen változásokat jelentenek. Az utazáshoz szükséges döntési idő jelentősen lerövidül. Növekvő érdeklődést mutat a kulturális kereslet és a városlátogatás. A kiutazó turizmus bázisai a XX. században elsősorban a világ leggazdagabb országai voltak. A XXI. században prognosztizálható, hogy újabb növekedési hullám indul majd be, amelynek a bázisa áttevődik keletre. A turizmus várható tendenciái 2020-ig azt mutatják, hogy az autentikus ajánlatok, az egyedi élmények, a tradicionális vendégszeretet jelentik az értéket a 40 év feletti turisták körében, akiknek az aránya a legtöbb társadalomban egyre nő. A következő időszakban a belföldi kereslet és a belföldi utazási kedv várhatóan világszerte növekedni fog. Sok fejlődő országban ez lesz a „kiutazási boom” előhírnöke. Megváltoznak a fogyasztói igények. A 40 év alatti lakosság szerte a világon világmárkák olyan tipikus fogyasztójává vált és válik, akinek fő célja az életben a szabadság és a szórakozás, élményszerzés, de szinte lényegtelen, hogy ezt melyik országban találja meg. Megnyerésükhöz komplex turisztikai termékek megjelenése és újfajta marketing szükséges. Hátránya, hogy az emberek egyre kevésbé szeretnének többször ugyanarra a helyre utazni, tehát csökkenni fog az ismételt utazások száma. Népszerűvé a különleges helyszínek válnak. A turisták esetében már napjainkban is egyre jobban tapasztalható, hogy keresik és elvárják a kiváló minőségű szolgáltatásokat. Prognosztizálható, hogy ezért a jövőben nem hajlandóak többet fizetni. A biztonság és a higiénia alapvető, de a jelentősége a turizmusban növekedni fog. Azok a városok, szálláshelyek, szolgáltatások, desztinációk vonzóak, és versenyképesek, ahol a biztonság és a higiénia kiemelt fontosságú. Kimutatható, hogy a turizmus fejlődése a természeti környezetünkre nincs feltétlenül jó hatással. Ezért a fejlesztéseinknek fenntarthatónak kell lennie, ellentétben a mostani trenddel, amely már az életminőség lerombolásával jár. (OECD Tourism Reports, www.turizmusonline.hu)

7

KAPOSVÁR


2.2. A HAZAI TURIZMUS ALAKULÁSA A turizmus Magyarországon jelentős mértékben hozzájárul a gazdaság élénkítéséhez és a munkahelyteremtéshez. A Központi Statisztikai Hivatal a turizmus szatellitszámláit legutóbb 2007-ben készítette el. Ezek alapján a turizmusra jellemző ágazatok bruttó hozzáadott értéke 1322 milliárd Ft-ot tett ki, ami közvetlenül 5,9%-os hozzájárulást jelent a GDP-hez. A turizmus szatellitszámlái szerint 2007-ben a turizmusban közvetlenül foglalkoztatottak száma 323 ezer fő volt. A multiplikátor hatást figyelembe véve a munkahelyek kb. 13%-át közvetlenül vagy közvetve a turizmus generálja. (KSH. 2007.) Trendek tekintetében hazánk is a nemzetközi kutatások előrejelzéseire hagyatkozik a kereslet, a fogyasztói igények változásaira vonatkozóan. Előtérbe került az élmény keresése, a szabadidő aktív eltöltése. A turisták tudatosak, elsősorban programot keresnek, ehhez csatolják a szállást-étkezést, és az egyéb szolgáltatásokat. A Nemzetgazdasági Minisztérium adataira hivatkozva elmondható, hogy 2010 óta évről-évre javulnak a vendégforgalmi adatok. A 2013-as év közel tízszázalékos bővülést mutat az előző évekhez viszonyítva vendégéjszaka, szobakapacitás, bruttó szállásdíj bevétel tekintetében. A SZÉP kártya lett a belföldi turizmus motorja. 2013. évi forgalmát tekintve 67 Mrd Ft feltöltés 67 Mrd Ft költést jelentett. A SZÉP kártya forgalmát 2014. március 31-ig több mint 955 ezer kártyabirtokos, 53 ezer elfogadóhelyi szerződés, és 23 ezer munkáltatói szerződés mozgatja. A 20,6 Mrd Ft feltöltés (+11%), a 12,6 Mrd Ft költés pedig 5% növekedést jelentett 2013-hoz képest (2014. január-márciusban). Nagyon fontos megemlíteni, hogy komoly EU-s fejlesztések állnak a turizmus szolgálatában, 2007-2013 között 1 132 turisztikai projekt 291 Mrd Ft EU-s támogatást nyert el.

2.3. A HELYI TURIZMUS ALAKULÁSA 2010-ben készült kutatás szerint (EconoConsult, 2010.) Kaposvár és környéke még nem tartozott a kiemelten fontos célterületek közé. A Zselic spontán ismertsége magasnak számított ugyan, mivel a megkérdezettek földrajzi fogalomként tudták azonosítani. A legismertebb település, amelyet a Zseliccel azonosítottak Kaposvár volt, majd ezt Szenna és Bőszénfa követte. A térség további látnivalóinak, programlehetőségeinek spontán ismertsége jelenleg nem kielégítő. A meglátogatásra érdemesnek tartott helyek listáját a városban a Virágfürdő, a Csiky Gergely Színház, a környéken a Szennai Skanzen, és a Katica Tanya vezette, majd mindezeket követte Kaposvár belvárosa (Fő tere) és a Bőszénfai Szarvasfarm. 2010 után megállapítható, hogy jelentős változások történtek a helyi turizmusban:

Kaposvár megállította a Balatonról délre irányuló átutazó forgalmat. Először csak egy belvárosi séta erejéig látogatták meg a turisták a várost, majd kiegészítő programokat (múzeumok megtekintése, Virágfürdő) kapcsoltak hozzá. megjelentek a hosszú hétvégét eltöltő turisták, nagyrendezvényeink programja vonzó lett, kimondottan a programokra érkeztek a látogatók, a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál olyan magas minőséget, és kulturális érdeklődésű közönséget vonzott, amely korábban nem volt jellemző, sportrendezvényeink vonzzák a környező országokból a látogatókat, turistákat (Nemzetközi Ifjúsági Futball Fesztivál, KE Lovasakadémia eseményei), a város fejlesztése, akadálymentesítése (belváros megújulása, intézmények felújítása) jelentősen hatott az érdeklődésre, a turizmusban résztvevőkre, a szezon kitolódott, kora tavasztól késő őszig vannak a városnak látogatói, a korábbi nyugdíjas célcsoport mellett a kisgyermekes családok és a fiatal párok, valamint a speciális érdeklődésű turisták jelentek meg és váltak célcsoporttá. Az iskolás csoportok is beiktatták osztálykirándulásként a desztináció meglátogatását.

8

KAPOSVÁR


A turisták többsége nemcsak Kaposvárt látogatja meg, - mint azt a települést, ahol megszállt-, hanem a környékét is, vagy az egész régiót bejárja. Akik Kaposvár és környékére utaznak, ők mind a kultúra, mind a természet iránt érdeklődnek. Elsősorban mindig az aktuális programkínálat határozza meg az úti célok kiválasztását, aztán következnek az épített látnivalók, attrakciók, a kirándulási lehetőségek. Kaposvár mára a nagyrendezvények idején is, és kirándulóprogramként is vonzó. A 30-40 éves korosztálynál kifejezetten fontos a gyermekbarát szolgáltatások és az aktív programok megléte. Ezt helyben a Virágfürdő élményelemei jelentik elsősorban a kisgyermekes családok számára. A környéken vitathatatlanul a Katica Tanya élménybirtok és a Bőszénfai Szarvasfarm biztosítja mindezt. A látogatóink legszívesebben sétával, könnyebb kirándulással, szabadtéri programok múzeumok megtekintésével és a jellegzetes ételek, italok megkóstolásával töltik az idejüket. Szeretik a jó kirándulási lehetőségeket, a kedvező árakat, a vendégszerető helyieket, az egyéni bánásmódot, amelyben az ingyenes helyi információs anyagok is benne vannak. A belföldi turisták elsősorban Budapestről, és Közép-Magyarország városaiból érkeznek. A külföldi turisták mára már a világ minden tájáról érkeznek, a múzeumok látogatása mellett szállást és éttermi szolgáltatásokat vesznek igénybe. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a turistáink jellemzően minél rövidebb idő alatt, minél kisebb anyagi ráfordítással, minél több élményt szeretnének átélni. Tudatosan választják ki a komplex turisztikai terméket, igényesek, előzetesen tájékozódnak. Az általuk kiválasztott minőséget hajlandóak megfizetni, de az adott minőséghez tartozó szolgáltatást el is várják. A széles kínálati palettát szeretik, a választási lehetőségeket preferálják. Keresik az új helyszíneket, az új úti célokat, a jól felismerhető, hiteles desztináció márkákat. Fontos számukra a környezet megóvása, az egészség megóvása, az aktivitás. Kaposvár és a Zselic abban a szerencsés helyzetben van, hogy egy hosszú hétvégén, megfelelő ár-érték arányú szolgáltatások mellett ezeket a jellemzőket produkálni tudja. A komplex turisztikai terméket együttesen jeleníti meg a desztinációban a kultúra és a természet. Az élményhez a kultúrán kívül Kaposvár hozzáteszi a rendezvényeit, a lovaglási lehetőségeket, vagy a fürdési-strandolási lehetőségeket. A környezet biztosította aktív programokat a város közvetlen környékén (pl. a Deseda-tónál), ill. a Zselicben lehet kipróbálni. A környezettudatos látogatóknak a legmegfelelőbb ajánlat a Zselici Tájvédelmi Körzet. A turista látogatások alkalmával megfigyelhető a senior látogatók mellett a segítséggel élők jelenléte a turizmusban. Mivel a desztináció méltán kiérdemelte a „Kiváló Európai Desztináció” címet az akadálymentes turizmus témában, ezért nem okoz gondot programokat ajánlani akár a segítséggel élők, akár a kisgyermekes családok, akár a senior célcsoport számára. Kaposvár és környéke ismertségének kialakításában körülbelül azonos szerepe van a kaposvári és a környék látnivalóinak. Ha marketing szempontból nézzük, akkor az ország távolabbi területén élők megnyerése szempontjából kiemelt jelentőségű Kaposvár szerepe.

9

KAPOSVÁR

3.


A TURIZMUS SZEREPE A HELYI GAZDASÁGBAN ÉS A TÁRSADALOMBAN A turizmust nem szabad önmagában, a tágabb értelemben vett környezete nélkül szemlélni, s a környezetétől elkülönítve kezelni. Mindig úgy vizsgáljuk, hogy a központjában maga az ember áll és a rendszerelméletet alkalmazzuk, mivel a problémák és a benne zajló folyamatok összefüggéseinek a feltárása csak így lehetséges. Alapelv, hogy a turizmus az az iparág, amely a környezetében mindennel kapcsolatban áll, mindenkivel kapcsolatba hozható, bármi történik a környezetben az pozitív-negatív hatással van a turizmusra. Vitathatatlan, hogy a turizmus mára már az egész világon a legjelentősebb iparágnak számít, mivel a legnagyobb mértékben hozzájárul egy ország, egy térség, egy desztináció, vagy egy település gazdasági tevékenységéhez. Azoknál a településeknél, akiknek adottságaik nem elegendőek arra, hogy bekapcsolódjanak a gazdaság egyéb ágazataiba, „csak” a turizmus az egyetlen gazdasági tevékenység és gazdaságfejlesztő eszköz, ott kiemelt figyelmet kap az állam és a helyi lakosság részéről is. A turizmusnak megfelelő életszínvonalra, elegendő szabadidőre és jó anyagi körülményekre van szüksége, nem fejlődhet ki ott, ahol a lakosság minden erejét felemészti a megélhetésért való küzdelem. Nagyon fontos szempont a fogadóterület megfelelő életszínvonala is, mivel a turisztikai szolgáltatások nyújtása csak bizonyos életszínvonal mellett lehet gazdaságos tevékenység. A turizmus külső környezetre gyakorolt hatásai közül éppen ezért a gazdasági hatások a legfontosabbak, annak ellenére, hogy a turizmus közvetlen hatást gyakorol az országok, a desztinációk kulturális, és társadalmi életére is. A turizmusnak olyan tulajdonságai vannak, amelyek megkülönböztetik a többi iparágtól. Ezek közül a legfontosabb, hogy láthatatlan exportnak tekinthető. Azért láthatatlan, mert a turisztikai termék egy szolgáltatás. Megfoghatatlan, szállíthatatlan, nem lehet raktározni, szubjektív a megítélése. A fogyasztója utazik a fogyasztás helyszínére, így ő is részese lesz a szolgáltatásnak, a szolgáltatásnyújtási folyamatnak, tehát a viselkedése befolyásolja annak minőségét. A turizmus, mint „exporttevékenység” esetében meghatározó, hogy a turisztikai termékek iránti kereslet általában szezonális és rendkívül érzékenyen reagál az előre nem látható, és a kevésbé befolyásolható változásokra. A szabadidős turizmusban a vendégeket elsősorban a kikapcsolódás motiválja, az hogy jól érezzék magukat, tehát nem kívánnak olyan desztinációkba utazni, ahol pl. nem megfelelő a közbiztonság, az infrasturktúra. Kaposvár és a Zselic esetében a szezonalitás napjainkra már egyre kevésbé mérvadó, mivel a látogatottság az év minden hónapjára kiterjed. Ettől függetlenül a nagyrendezvények idején jelentősen megnő a turisták száma a városban. A közbiztonság pedig jónak ítélhető. Az a tény, hogy a szezonalitás se nem adottsága, se nem jellemzője a desztinációnak megállapítható, és azzal a következménnyel jár, hogy a turizmusban működő vállalkozásoknak, turisztikai szolgáltatóknak nem egy szezon alatt kell megteremteniük az egész éves jövedelmüket, és a nyereséget produkálniuk. Mivel a turizmus iparágat a pozitív hatásai miatt tartják számon, a pozitív gazdasági hatásai alapján is ítélik meg. Emiatt támogatja a kormány, ezért vannak pályázati, fejlesztési lehetőségek. Minden olyan, a környezetre pozitívan ható tevékenység fejleszthető az égisze alatt, amelyre egyébként nem biztos, hogy lenne forrás. Kaposvár és a Zselic, mint desztináció turizmusában működő vállalkozások, turisztikai szolgáltatók is kihasználják a pályázatok nyújtotta lehetőségeket és élnek azokkal. A TDM szervezet együtt is, a szervezet tagjai külön-külön is beruházásokat valósítottak meg, fejlesztéseket hajtottak végre, rendezvényeket finanszíroztak a pályázati források által. A turizmus fejlesztésével az adott térségnek a gazdasága erősödik. Min-

10

KAPOSVÁR


denekelőtt az infrastruktúra fejlesztése szükséges, ami utakat, közműveket, szolgáltató központokat, kulturális beruházásokat, sportpályákat, stb. jelent. Kaposvár város fejlődése, turizmushoz kapcsolható fejlesztése önmagában is fontos, de nem elegendő. A turizmusfejlesztést a desztináció egész területén kell végrehajtani, közösen gondolkodva, az itt működő szolgáltatókkal, vállalkozásokkal. A beruházások feladatokat és munkát jelentenek az építőiparban dolgozóknak, majd a beruházások megépültével, azok berendezésénél újabb szektor juthat megbízáshoz. Az elkészült beruházások piacra történő bevezetése során komoly promóciós és marketing munkát kell elvégezni, melyben nagyszámú, e területen dolgozó szakember, például nyomdaipari vállalkozó, a helyi írott és elektronikus média kerül pozícióba. Amennyiben a beruházások megvalósulnak, életképesek, akkor végre megérkeznek a vendégek a célállomásra. Szükség van a közigazgatás minden területére. A turisták, látogatók felmerülő egyéni problémáin kívül elmaradhatatlan többek között az ellenőrzés, az adózás, az élelmiszerbiztonság, munka és tűzvédelem, rendfenntartás. A desztinációban történt fejlesztések részletes bemutatása külön fejezetben történik. Fentiekből látható, hogy a legegyszerűbb turisztikai beruházás is olyan gazdaságfejlesztési folyamatokat indít el, melyek nem csak egy szakterületre, és nem csak egy foglalkoztatási célcsoportra terjednek ki. Ezért állíthatjuk, hogy a turizmusfejlesztés egyben komplex gazdaságfejlesztés is. Jelentősen emeli a foglalkoztatottságot és biztosíthatja az itt dolgozók helyben maradását. Mint az előzőekből kiderült, nagyon fontos elem a turizmus gazdasági hatása megemlítése esetében a munkahelyteremtés, amelynek a pozitív gazdasági hatás mellett jelentős társadalmi és kulturális hatása is van. A munkahelyteremtésen kívül pozitív hatást jelent az infrastruktúra fejlesztése, a helyi adók bevételének növelése is. Az infrastrukturális feltételek megteremtését követően a vendégfogadás és kiszolgálás a következő olyan feladat, amely a desztinációban működő TDM szervezetet és szolgáltatókat is érinti. Kevés a szakképzett, turisztikai végzettséggel rendelkező szakember, idegen nyelvet beszélő hostess, felkészült és gyakorlott idegenvezető. Szükség van szakképzett szakácsokra és nyelveket beszélő felszolgálókra; valamint rátermett programszervezőkre, animátorokra. A korszerű turizmusfejlesztés megköveteli az új, a szakirányú ismeretek megszerzését. Fontos a korábban megszerzett tudás felfrissítése, bővítése; a szakmában igazán van jelentősége a „ life long learning” koncepciónak. Aki ebben a szolgáltatási iparágban dolgozik, legalább alapvető kommunikációs szinten kell beszélnie egy idegen nyelvet. A negatív gazdasági hatások nyomatékosan még nem jelennek meg Kaposvár és a Zselic, mint desztináció életében pl. szezonális foglalkoztatottság, árfelhajtás. Kaposváron az élelmiszergazdaság tudatos fejlesztésén kívül kellő adottság áll rendelkezésre a turizmus fejlesztésére is. Nagyon fontos megemlíteni, hogy a tudatosan fejlesztett és menedzselt turizmusból előnyei származnak a helyi közösségeknek. (Inskeep, 2000.) Ha ezek gazdasági oldalát nézzük, akkor megállapítható, hogy új munkahelyeket teremt azoknak a rétegeknek is, akiknek eddig korlátozottak voltak az elhelyezkedési lehetőségeik, ezáltal csökken a munkanélküliség, nő a foglalkoztatottság a városban. Példaként említhető a Tourinform Kaposvár iroda és a helyi TDM szervezet, akik 2007 óta folyamatosan részt vettek és vesznek különböző munkahelyteremtő és foglalkoztatási programokban. A különböző típusú programok keretében lehetőség adódott évente 2-3 fiatal, pályakezdő, nyelvet beszélő turisztikai végzettségű szakember foglalkoztatására. A programok nem teremtettek állandó munkahelyeket, de rendkívül hasznosnak bizonyultak. A nyertes pályázatokból történt fejlesztések a helyi turisztikai vállalkozások erősödését segíti elő. Helyi viszonylatban pl. a belváros megújulása, ezáltal a turisták megjelenése tőkeáramlást eredményez a városban és a környékén. Jelenleg a turisztikai vállalkozások többsége a közszférához köthető. Ott ahol a helyi vállalkozók kezében vannak, a nyereség helyben visszaforgatható, ami a helyi közösségek előnyére válik.

11

KAPOSVÁR


A helyi adó bevételek a látogatók számának növekedésével az utóbbi években növekedtek a térségben. Ez lehetővé teszi a közösségi szolgáltatások bővítését, árbevételt jelent és tisztes megélhetést biztosít a turizmusban dolgozóknak. A turizmus piacot teremt más iparágak termékeinek is, szolgáltatásainak is, valamint lehetőséget jelentene a helyi specialitások előállítóinak (pl. kézművesek). További pozitív előny a helyi közösségek szempontjából, hogy ha a helyi lakosok sokszor hallják, és ezáltal felismerik, hogy a turisták miatt (is) rendben és tisztán kell tartaniuk a környezetüket, akkor jobban odafigyelnek rá, így javulhat a környezetvédelmi állapot a városban. Ha a helyi lakosok sokszor hallják és nekik maguknak is van lehetőségük megtapasztalni azt, hogy „gyönyörű ez a város”, milyen vonzó a lakóhelyük az ideérkezők szempontjából, milyen értékei vannak a desztinációnak, akkor feléled bennük az örökség iránti büszkeségük. Ez által erősödik a lokálpatriotizmus. A lokálpatriotizmus erősítéséhez a helyi Tourinform iroda évek óta hozzájárul azzal, hogy a helyi lakosoknak rendszeresen szervez városnéző sétákat idegenvezetéssel. Összefoglalva az előzőket, ha az elkészültek a beruházások, ott már vendégeket lehet fogadni, szolgáltatásokat nyújtani, akkor már nem a saját tőkét mozgósítják, hanem értékesítik mindazt, amiért a fejlesztés létrejött. Az érkező vendégek költenek a térségben, megvásárolják a szállást, az étkezést, az utazást, a programokat, az ajándéktárgyakat, mindenért fizetnek. Ez ad lehetőséget arra, hogy újabb megrendelések, fejlesztések során - a mezőgazdasági termelőtől a nyomdáig - széles körben mások is bevételhez jussanak a turizmusból. Ezt nevezzük multiplikátor hatásnak, ami elsőrendű célja Kaposvár turizmusának is. Megállapítható, hogy a turizmus fejlesztése önmagában nem vizsgálható, az kizárólag a helyi gazdaságfejlesztéssel együtt lehetséges. A szép, rendezett település, a rendezett porták, a jól szervezett fesztiválok és programok, vagy a vendégszerető magatartás összességében a település gazdaságélénkítő eszközévé válik. E mellett a turizmusfejlesztésben résztvevő valamennyi szereplő bevételei után helyi adót fizet, ami a települések bevételeit gyarapítja. A realizált vendégéjszakák bevételei után központi adó kiegészítéshez is juthatnak. Ezek újabb fejlesztéséket támogathatnak, amely során az anyagi eszközök körforgása megvalósulhat.

12

KAPOSVÁR

4.


TÉRSÉGI TURISZTIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK Kaposvár MJV Önkormányzata szoros szakmai kapcsolatot tart a megyei jogú városokkal. Szoros és jól működő kapcsolatot tart kulturális és turisztikai témában külföldi testvérvárosaival. Évente sor kerül testvérvárosi találkozások lebonyolításra, és Kaposvár nagyrendezvényein is jelen vannak a képviselőik. Ez különösen azokra a testvérvárosokra vonatkozik, akik földrajzi elhelyezkedése közeli. A horvátországi Kaproncával nem csak a városnak, hanem a kaposvári civil szervezeteknek is kiváló a kapcsolata, és szoros az együttműködése. Erdélyből Csíkszeredával szoros a kapcsolat, az utóbbi négy évben Kaposvár meghívást, és ezáltal bemutatkozási lehetőséget kapott a Csík Expo-n. A Magyar Turizmus Zrt. Névhasználati szerződése alapján működő turisztikai információs irodák a Tourinformok, komoly, országosan jól kiépített hálózattal állnak a turisták rendelkezésére. Az irodák egységes arculati elemek használata mellett, egyformán meghatározott szakmai feladat-ellátási hatáskörrel, ellenőrzött minőségbiztosítással működnek évek óta az ország 124 pontján. A Magyar Turizmus Zrt. évente minősíti a Tourinform irodákat. A kiváló minősítéssel rendelkezők, mint a kaposvári iroda is, promóciós lehetőségekkel élhet, amelyek Kaposvárnak az elmúlt években jelentős marketing „támogatást” jelentett. (2013-ban hazai újságírók részére belföldi tanulmányút szervezése, valamint akadálymentes turizmus témában két napos konferencia és tanulmányút szervezése, annak finanszírozása.) A Tourinform- Kaposvár iroda elérte, hogy kiváló kapcsolatot ápoljon a Magyar Turizmus Zrt.- vel. Az országos Tourinform hálózatnak hatalmas előnye, hogy az irodák dolgozói az egész ország területén képesek azonnal megosztani egymással a helyi információkat, használják egymás információit és együttműködnek. Különösen igaz ez az egy turisztikai régióban működő irodák esetében. A Tourinform Kaposvár iroda is mondhatni, napi szintű információs kapcsolatot tart fenn a régió többi irodájával. Mindamellett, hogy megosztják egymással az ügyfelekre vonatkozó információkat, rendszeresen szakmai értekezleteken, konferenciákon vesznek együtt részt. Évek óta a Dél-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság égisze alatt, közösen jelennek meg a turisztikai kiállításokon, vásárokon. A Regionális Marketing Igazgatóság esetében kijelenthető, hogy „…A regionális irodák fő feladata a régiók identitásnövelése, a vidék felzárkóztatása és ismertté tétele, a régiós szolgáltatók minőségi turisztikai termékek kialakítására és szinten tartására való ösztönzése. A belföldi keresletélénkítés érdekében elsődleges feladat a szolgáltatók versenysemleges piacra juttatása és piacon tartása. Az Regionális Marketing Igazgatóságok (továbbiakban RMI) ennek érdekében a régió marketingtervében foglaltaknak megfelelően kapcsolatot tartanak a helyi turisztikai szolgáltatókkal és regionális szervezetekkel, részt vesznek a termékfejlesztésben, a kiadványok elkészítésében, képviselik a régiót, illetve annak szolgáltatóit a belföldi és külföldi turisztikai kiállításokon, valamint közreműködnek a regionális pályázatok kezelésében és elbírálásában.” /MT ZRT., 2012./ Mivel a Balaton önmagában képvisel egy egész turisztikai régiót, turisztikai szempontból kiesik a DélDunántúli Marketing Igazgatóság égisze alól. Kaposvár és a desztináció esetében a Dél-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság kell, hogy a versenysemleges piacra jutást elősegítse, és a hazai turisták érdeklődését Kaposvárra irányítsa a saját marketingeszközei segítségével. A DDRMI esetében Kaposvár nagyobb promóciót, erősebb és hatékonyabb marketing megjelenést vár el.

13

KAPOSVÁR

5.


KAPOSVÁR ÉS KÖRNYÉKE TURIZMUSÁNAK JELENLEGI HELYZETE. POZÍCIONÁLÁS Kaposvár a Dél-Dunántúli Régió egyik központja, Somogy megye székhelye. Fekvése a Dél-Dunántúl vonatkozásában központi elhelyezkedésű, a megye szempontjából – egy kis túlzással- szintén központinak mondható. Közlekedési szempontból Kaposvár kedvező helyen, a Budapest-Gyékényes vasútvonal mellett, három főútvonal (61-es, 67-es, 66-os) találkozásánál fekszik. A várostól északi irányban mindössze 50 km a Balaton távolsága, déli irányban 100 km Horvátország. Ugyanakkor közelségük fejlesztési és együttműködési lehetőségeket rejtenek magukban. A desztináció megközelítése az országos átlaghoz viszonyítva kedvező, amely a turizmus szempontjából lehetne vonzóbb. A desztináció infrastrukturális adottságai megfelelő minőségűek és megfelelnek az elvárásoknak. A turizmus szempontjából érintett kisebb-nagyobb települések alapinfrastruktúrája és technikai színvonala kiépített, a természeti és az épített környezet rendezett. A településeken fontos a parkosítás, virágosítás. Megoldásra vár a turista buszok parkolása, valamint a frekventált helyeken a nyilvános illemhelyek kialakítása.

5.1. KERESLET JELLEMZŐI A Kaposvár és a Zselic vidéke desztináció imázskutatása 2011-ben zajlott. A kutatás nem reprezentatív jellegű, de a főbb irányvonalat megmutatja. A kutatási jelentés eredményeit alapul véve megállapítható, hogy Kaposvár és a Zselic, mint kulturális és természeti értékeket és programokat kínáló belföldi úti cél potenciális célcsoportját a magasabb jövedelmi helyzetű, képzettebb, aktív tevékenységre vágyó családok (25-44 év közöttiek, 14 év alatti gyermekekkel), illetve a középkorúak (45-64 évesek, akik fele-fele arányban érkeznek 14 év alatti gyermekkel, vagy anélkül) jelentik. A látogatók jellemzően családdal vagy partnerrel utaznak. A személygépkocsi mellett jellemző a tömegközlekedés is. A látogatók évente több alkalommal utaznak, s általában hosszú hétvégére érkeznek. Nagyon fontos, hogy nem csak a főszezont kedvelik, hanem az elő- és az utószezont is erőteljesen preferálják. Ennek megfelelően tapasztalható, hogy a desztinációban sincsenek szezonok, szinte egész évben folyamatos a látogatók jelenléte. Kivételt képeznek a nagyrendezvények, amelyek hangsúlyosak a látogatottság szempontjából. Tapasztalható, hogy a desztinációba érkezők a változatos programokat kedvelik. A hangulatos, nyugodt környezetben legszívesebben sétával, könnyebb kirándulással, szabadtéri kiállítóhelyek, múzeumok megtekintésével, továbbá helyi ételek és italok megkóstolásával töltik az idejüket. Mobilisak, tehát a központon kívüli területekre, helyszínekre is szívesen ellátogatnak. Erre mindig egy különleges, egyedi program, vagy látnivaló motiválja őket, amire hasznos információkkal, kuponfüzettel is ösztönözhetők. Az egyedi bánásmódot a Tourinform az előzetes interaktív információváltással, ingyenes promóciós anyagok elküldésével, vagy a helyszínen történő átadásával biztosítja.

5.1.1. Szálláshelyek (férőhely, vendégéjszaka) A Központi Statisztikai Hivatal nyilvántartása szerint Kaposváron a kereskedelmi férőhelyek száma jelenleg 1600 fő elhelyezésére alkalmas. A gyakorlat azt mutatja, hogy ez a szám megtöbbszöröződik a nyári szezonban, amikor a kollégiumok is teljes mértékben bekapcsolódnak a vendégfogadásba.

14

KAPOSVÁR


Kaposvár hosszú időn keresztül ellátta szállásférőhelyekkel a városba érkező turistákat. Jelenleg megállapítható, hogy a nagyrendezvények idején kevés a szállás a városban.

ÁTLAGOS TARTÓZKODÁSI VENDÉGÉJSZAKA IDŐ

ÖSSZESEN VENDÉG 2000

25 575

78 773

3,08

2001

22 475

74 788

3,33

2002

22 352

71 188

3,18

2003

24 229

65 824

2,72

2004

24 034

58 740

2,44

2005

24 115

65 347

2,71

2006

28 153

59 094

2,10

2007

27 414

56 523

2,06

2008

20 395

43 729

2,14

2009

18 836

37 774

2,01

2010

15 845

34 505

2,18

2011

14 575

38 372

2,63

2012

15 470

39 537

2,56

2013* 18 493 47 027 A gazdasági válság erőteljesen *előzetes adat hatott a turizmusra. 2007-től egye- forrás: KSH nes arányos visszaesés mutatkozik mind a vendégek számát, mind a vendégéjszakák számát illetően, egészen 2010-ig.

2,54

2000 és 2006 között a belföldi és a külföldi összes vendégek számát tekintve 10 %-os emelkedés figyelhető meg. Ami a vendégéjszakák számát illeti, ott csökkenés tapasztalható. Ez arra vezethető vissza, hogy megváltoztak az utazási trendek, az utazók egy évben több alkalommal, kevesebb időt töltenek el egy célterületen. Ugyanezt mutatja az átlagos tartózkodási idő is.

Az alábbi adatok jól jellemzik a Kaposvárra vonatkozó, 2011 évtől kezdődő növekedést.

VENDÉGEK SZÁMA KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEN

EGYÉB SZÁLLÁSHELYEN ÖSSZESEN

ELŐZŐ ÉVI %-ÁBAN

2011

13 586

989

14 575

92%

2012

14 531

939

15 470

106%

VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEN

EGYÉB SZÁLLÁSHELYEN ÖSSZESEN 38 372

111%

2011

35 005

2012

36 431

3 106

39 537

103%

44 273

2 754

47 027*

119%*

2013.* *január-október

3 367

ELŐZŐ ÉVI %-ÁBAN

Ez nem csak a helyi statisztikai és fogalmi adatokban nyilvánul meg, országos szinten tapasztalható. 2012-től jelentős változás állt be a szálláshely forgalomban, megállapítható, hogy Kaposvár a jelenlegi átlagos tartózkodási idő adatával nem marad le az országos átlagtól.

15

KAPOSVÁR


*előzetes

*előzetes

*előzetes

Forrás: KSH

Forrás: KSH

Forrás: KSH

16

KAPOSVÁR


5.1.2. A Tourinform Kaposvár iroda vendégforgalma Kaposvár MJV Önkormányzata 1992 óta tartja fenn a Tourinform-Kaposvár irodát, amely 1999-től területi információs és marketing iroda minőségben működik. Tevékenységi köre (továbbiakban gyűjtőterülete) a kaposvári kistérségen túli területekre is kiterjed. A Tourinform-Kaposvár ügyfélforgalmat ellátó területi turisztikai információs és marketing iroda. Ennek megfelelően feladatkörében egyrészt eleget tesz a Magyar Turizmus Zrt. Névhasználati Szerződésében előírt feltételeinek, másrészt eleget tesz Kaposvár MJV Önkormányzata által meghatározott feladatainak. A Tourinform irodák fő feladata ügyfélbarát nyitva tartás mellett az ügyfélforgalom ellátása, a turisták versenysemleges tájékoztatása a helyi, térségi és országos turisztikai kínálatról. A hazai és külföldi vendégek az információkérés mellett, a legváltozatosabb igényekkel keresik fel az irodát: programot, szállást, étkezési lehetőséget keresnek, kerékpárt kölcsönöznek, belépőjegyet vagy egyéb szolgáltatást vásárolnak. Az MT Zrt. a Névhasználati Szerződés alapján az előírt szakmai feladatok magas szintű ellátását várja el a létesítőtől, illetve a létesítő által fenntartott Tourinform irodától, mivel a hálózathoz tartozó Tourinform irodáknak a színvonalas működésükkel hozzá kell járulniuk a pozitív márka imázs kialakításához, folyamatos erősítéséhez. A külföldi és belföldi turisták kiszolgálása mellett nagyon fontos a kapcsolattartás a helyi lakossággal, amely szintén jelentős ügyfélforgalmat generál. Az ügyfélforgalom növekedése egyrészt az iroda szolgáltatásainak a bővülésével arányos. Másrészt a város nagyrendezvényei alatt, a programok-belépőjegyek értékesítése miatt tapasztalható. Nem utolsó sorban ma már 22 000 fő birtokolja a helyi lakosok részére kiváltható lokálpatrióta Kaposvár Kártyát, aminek mindennemű feladatait az iroda dolgozói látják el. 2010 óta a helyi TDM szervezet munkaszervezete a Tourinform-Kaposvár turisztikai információs iroda. Már évek óta ellátja a város és környéke turisztikai szolgáltatóinak képviseletét, az ehhez kapcsolódó marketing tevékenységet. Ügyfélszolgálati munkája során több ezer belföldi, külföldi látogatót és kaposvárit szolgált ki évente. A munkaszervezetet egyértelmű vezetés és hatékony csoportmunka jellemzi. Szakmai munkájuk évek óta, többszörösen kitüntetett, országosan elismert. A Tourinform-Kaposvár iroda 2007-ben az Év Tourinform irodája lett, az irodavezető munkáját 2008-ban az Év Tourinform munkatársa díjjal jutalmazták. Az ügyfélforgalom illusztrálja az iroda életében bekövetkezett változásokat, a forgalmát, valamint a tevékenységének szükségességét. A 2000-es évek elején jól látható, hogy egyenletes az irodai ügyfélforgalom, kirívó események ezen sem pozitív sem negatív irányban nem mutattak elmozdulást. A változás viszont 2005-től látványos. A növekedés arra enged következtetni, hogy megfelelő szemléletváltás mellett, új szolgáltatások jelentek meg az iroda életében. Jelentős szerepe van a Kaposvár Kártya bevezetésének, ill. mindennemű vele járó ügyintézésnek, valamint különböző értékesítési tevékenységeknek. Ezek a szolgáltatások amellett, hogy növelték az ügyfélforgalmat, növelték a bevételeket is. Ezeknek az új szolgáltatásoknak a bevezetése azt eredményezte, hogy a helyi lakosok is szívesen betérnek, és előszeretettel veszik igénybe azokat.. A kaposváriak mozgása szezonhoz nem köthető, egész évben egyenletes. A helyi lakosok bevonása a turisztikai információs iroda életébe tudatos volt. Szükség van arra, hogy a kaposváriak

érezzék, hogy a turisták jelenléte fontos egy település életében, mert itt költik el diszkrecionális jövedelmüket, ezáltal fejlődik, gazdagodik egy térség, ez a lakosság életére is hatással van,

megtapasztalják, hogy értékei, hagyományai vannak a saját lakóhelyüknek, ez erősíti a lokálpatriotizmust,

megismerjék a helyi látnivalókat, attrakciókat, ezek számukra is élményt jelentsenek.

Természetesen a forgalom növekedése a kaposvári ügyfelek megjelenése mellett, azt is magában foglalja, hogy a turisták megjelenése is évről-évre jelentősebb a városban.

17

KAPOSVÁR


ÁPRILIS

MÁJUS

JÚNIUS

JÚLIUS

AUGUSZTUS

SZEPTEMBER

OKTÓBER

279

782

235

386

472

859

1046

626

643

2001

861

769

1081

628

858

830

984

1117

861

625

2002

447

479

723

598

733

353

714

1337

788

676

2003

457

483

487

505

512

551

996

992

524

522

2004

409

529

804

431

330

776

1299

1376

980

2005

680

798

1221

1037

944

1251

2003

2322

2006

2437

2485

2813

2028

3762

5779

6726

2007

7694

3812

3668

2281

5170

3202

4135

2008

7705

4116

4544

3267

2712

4761

2009

9231

4901

6548

10458

8126

2010

10117

4920

6366

3662

2011

13067

5502

5943

2012

12870

5922

2013

10292

5619

ÖSSZESEN

MÁRCIUS

187

DECEMBER

FEBRUÁR

2000

NOVEMBER

JANUÁR

A Tourinform Kaposvár iroda vendégforgalma (fő)

918

765

7198

447

465

9526

750

696

8294

579

363

6971

1022

703

632

9291

1889

3036

2176

2139

19496

4180

2589

1832

1800

2072

38503

4063

2581

2531

1993

2210

43340

6230

4325

3282

4293

2301

3278

50814

4280

8016

6088

4786

4705

3607

3633

74379

5371

5077

9801

9357

4923

4814

3809

3519

71736

4186

7976

5093

9231

10123

5054

4699

4231

3620

78725

6075

5176

5249

5884

12049

6499

7231

10838

7408

4493

89694

6869

4509

4091

4773

7502

8340

8316

8221

9257

7836

85625

Forrás: Tourinform-Kaposvár

Forrás: Tourinform-Kaposvár

18

KAPOSVÁR


5.2. KÍNÁLAT (ATTRAKCIÓK, SZÁLLÁSHELY, VENDÉGLÁTÁS, MICE) 5.2.1. Attrakciók Kaposvár és a Zselic, mint desztináció, két jelentős húzótermékkel büszkélkedhet: a város egybeforr a kultúrával és a rendezvényekkel, a Zselic pedig melléteszi a természetet adta lehetőségeket.

Kaposvár Kaposvár sokoldalú város. Olyan város, ahol a helyiek is jól érzik magukat, és ez önkéntelenül átragad a turistákra. Kaposvár a megye legnagyobb települése, turisztikai szempontból a legnagyobb regisztrált vendégforgalmat bonyolítja le. Az attrakciók és a nagyrendezvények mellett itt található a legtöbb kereskedelmi és egyéb szálláshely. A tiszta levegőjű, virágos belvárosban a szecessziós építészet emlékeivel, működő szökőkutakkal, körbejárható szobrokkal találkozunk. Kaposvár turisztikai díjakkal büszkélkedhet! 2003-tól napjainkig szinte minden évben elnyert a város egy „Virágos Magyarország” díjat, majd 2004-ben „Az Európai virágos városok” versenyén arany minősítést szerzett. A Magyar Turizmus Zrt. a Tourinform-Kaposvár irodát 2005-2013 között minden évben „Kiváló iroda” minősítéssel tüntette ki. 2007-ben Kaposvár a díj történetében először nyerte el „Az év Tourinform irodája”, „Az év Tourinform iroda fenntartója” címet. 2008-ban a Tourinform-Kaposvár iroda munkatársa kapta meg az „Év Tourinform munkatársa” címet. 2009-ben Kaposvár elnyerte az „Év települése” címet. 2010-ben a díj történetében először Kaposvár nyerte el „Magyarország legszebb főtere, fő utcája” címet. Kaposvár minden segítséggel, vagy fogyatékkal élő számára elérhető, ezért az Európai Bizottság 2013-ban „Kiváló Európai Desztinációvá” (European Destination of ExcelleNce) nyilvánította a várost és a Zselicet A település hűen őrzi híres festő szülötte, Rippl-Rónai József emlékét, kultúrájában, múzeumaiban. A RipplRónai Emlékház, a Róma-villa a város európai hírű nevezetessége, a művész egykori otthona. A Rippl-Rónai Múzeum kulturális, tudományos, művészeti értékei, valamint Vaszary János és Takáts Gyula emlékháza mellett, különleges magánygyűjtemények tekinthetők meg (Ásványmúzeum, Steiner öntöttvas gyűjtemény, Somogy Kereskedelme anno…). A Szentjakabi Bencés Apátság Romkert kövei ezeréves történelmet idéznek. A város nagyrendezvényei februárban a Csokonai Vitéz Mihályt idéző Kaposvári Farsang – Dorottya Napok programjával kezdődik. Kétévente kerül megrendezésre a Nemzetközi Gyermekszínházi Biennálé. Igazi bohém, mediterrán hangulatot áraszt májusban a Rippl-Rónai Fesztivál – korábban Festők Városa Hangulatfesztivál. A nyárhoz kötődik a Kaposvári Nyári Színházi Esték programsorozat, melynek előadásai túllépnek a régió határain. Július közepén a Nemzetközi Ifjúsági Labdarúgó Fesztivál a világ minden tájáról vendégül látja az utánpótlás korosztály a foci szerelmeseit. Leghangsúlyosabb rendezvényünk a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál, a világ élvonalába tartozó művészekkel és egy igényes, magas minőséget és magas kultúrát kedvelő közönséggel. Elsősorban a kaposváriak nagyrendezvénye a Miénk a város fesztivál szeptemberben, és a Karácsonyi Ünnepi Hetek rendezvényei decemberben. A gasztronómiát képviseli szeptemberben a Kaposvári Mézfesztivál, amely látogatottsága kiterjed a térségre. Az agrárium egyik meghatározó eseménye a Kaposvári Állattenyésztési Napok, amely kora őszi esemény. A város rendezvényeinek szervezése az Együd Árpád Kulturális Központhoz kapcsolódik. Színvonalas rendezvényeivel a helyi kultúrát képviselik a „Bábszíntér” előadása kicsiknek bábjátékok terén. Nagyobbak számára a Roxínház, a Megarox, a Kaposfüredi Rock Színkör, és nem utolsó sorban a Déryné Vándorszíntársulat előadásai jelentenek programot. Népzenei hagyományokat a Somogy Zenekar, és a Somogy Táncegyüttes ápolja, a modern zenés-táncos kategória képviselője Bódis-Nagy Katinka stúdiója. Időszakos kiállításokat a Rippl-Rónai Múzeumban, a Rippl-Rónai Emlékmúzeumban, az Együd Árpád Kulturális Központban, a Somogy Megyei Kormányhivatal galériáján rendeznek. Továbbá a Tourinform galéria, a Kapos-ART galéria, Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár, a Kaposfüredi galéria, a Somogy Megyei Levéltár, a Csiky Gergely Színház télikertje, valamint a különböző oktatási intézmények kiállításai (Kaposvári Egyetem Művészeti Kar Galéria, Kodály Zoltán Központi Általános Iskola tárlata) szintén jelentősek.

19

KAPOSVÁR


Kaposvár büszkesége a Virágfürdő, amely a Dunántúl legnagyobb egybefüggő vízfelületű élményfürdője. A felújított Kaposvári Élmény- és Gyógyfürdő szezontól függetlenül várja a vendégeket, és nemcsak a gyógyulni vágyókat. A Virágfürdő nyári szezonban 17-féle, összesen 46 db látványelemmel, a fedett élményfürdő hármas medenceegysége a hűvösebb napokban várja az érdeklődőket. A fürdő gyógyvize mozgásszervi megbetegedések, baleseti sérülések utókezelésére alkalmas leginkább. A sokoldalú élményfürdőzés mellett, frissítő szaunavilág, wellness, komplex gyógyászati, magas színvonalú uszodai és strandszolgáltatás várja a kicsiket és a nagyokat. Az uszoda mellett a szabadidős és sport rendezvények helyszíne a Városi Sportcsarnok, a Dél-Dunántúl egyetlen fedett Jégcsarnoka, a Rákóczi Labdarúgó Stadion, valamint a Bene Ferenc Akadémia sportpályái. Lovas turizmus területén többfajta, egyedülálló lehetősége van a városnak és környékének. Elsőként, említsük meg a Kaposvári Egyetem Pannon Lovasakadémiát, amely Közép-Európa legnagyobb fedett lovardájával rendelkezik. A nézőtéri lelátón közel 1500-2000 fő élvezheti a lovas rendezvényeket és eseményeket. Rendszeresen megrendezésre kerülnek európai és világversenyek díjlovaglásban, díjugratásban, lovastusában és lovastornában. Unikális a terápiás lovaglás lehetősége, ami az egészségturizmushoz kapcsolható. A működő lovas bázisok a populárisabb hobbilovaglásnak és a tereplovaglásnak adnak otthont. A Meistro Lovastanyán állatsimogatót, horgásztavat, paintball pályát, strandröplabda-pályát, 50 fős rendezvénytermet és sátrat, valamint lovardát üzemeltetnek. Kiváló helyszín osztálykirándulások, baráti társaságok, csapatépítő tréningek szervezőinek a Kapos folyó partján lévő 10 hektáros terület. Alkotó táborok mellett amatőr hobbi lovas versenyeket tartanak minden tavasszal és ősszel. Fontos tudni, hogy a lovasbázis komolyan foglalkozik a néphagyományokkal, a hagyományőrzéssel is. Évek óta megrendezésre kerül a Nemzeti Vágta előfutama a Kaposvári Vágta is a Meistro Lovastanyán, mely a régió leglátogatottabb előfutama. (Kaposváron kívül Szentlőrinc rendez még Nemzeti Vágta előfutamot a régióban.) A Kaposfői Lovassport és Kulturális Egyesület a Boronka-völgy és a Zselici Tájvédelmi Körzet határán fekszik. A lovagolni vágyók igényeit már fedett lovardában is biztosítani tudják. Rendelkeznek még egy négy napraforgó minősítésű vendégházzal is. Hungarikum és kuriózum az ősi magyar lovasíjászat meghonosítása, egyedülálló a Kassai Lovasíjászat, a Kassai Völgy rendezvényei. „Gasztronómiai örömök somogyi tárháza” a Fino-Food Gasztrotékában a sajt- és a borgasztronómia szerelmesei találják meg a kaposvári tejüzem termékeit, valamint neves somogyi pincészetek borait, pálinkáit. 50250 fő befogadására alkalmas rendezvénytermeik modernek, légkondicionáltak, igény szerint projektort és hangosítást biztosítanak. A létesítmény 150 főig akadálymentes. Konyhájuk meleg étkeztetésre alkalmas, kisebb csoportok részére főzőbemutatók megtartását is vállalják.

A város környéke A Kaposvár környéki tavak (Deseda, Töröcskei-tó) és parkerdők, valamint a Deseda Arborétum remek kirándulási lehetőségeket nyújtanak, míg a kerékpárosok, kerékpárutakon járhatják a környéket. Deseda A Gombás-Desedai, a Tókaji és a Gyertyánosi parkerdő a gyermekektől felnőtt korig terjedő minden korosztály kedvelt kirándulóhelye. A megyeszékhely, Kaposvár a Zselic peremén kiváló természeti adottságokkal rendelkezik. Környezetében négy parkerdő várja a látogatókat. A városközponttól tíz kilométerre, északra, a 67-es út két oldalán terül el a Deseda-parkerdő, amelyhez szervesen kapcsolódik a Deseda-patak. A desedai parkerdő és tározó kedvező hatású a város klímájára is, Kaposvár "zöld tüdejének" tekinthető. Az erdőnek a vízfelülettel alkotott természetes egysége önmagában is vonzó a szabadidő eltöltésére, a természetben való felüdülésre. A tavon és a környék nádasaiban élő vízimadarak tarka serege élményt nyújt a természet kedvelőinek, a kirándulóknak. A parkerdőben a SEFAG autóparkolókat, turistautakat, játszótereket és erdei oktató-ösvényt létesített.

20

KAPOSVÁR


A város déli határán található a Gyertyánosi parkerdő: "egy csöpp a Zselic javából". Kulcsos turistaház, csónakázó tó, a Négy testvér forrás és az avarkori ásatások emelik a turistabázis értékét. Nyugatra, a töröcskei út másik oldalán, a völgyben levő Töröcskei parkerdő a horgásztóval a kaposváriak régi, kedvelt kirándulóhelye. A várostól mindössze három kilométerre - Szenna felé - találjuk a Tókaji parkerdőt. Az erdő természetes varázsa egyesül itt egy összefüggő tórendszerével. A parkerdő szélén van az erdőgazdaság lőtere, ahol koronglövő és korongvadász versenyeket tartanak, rendszeresek a hazai és nemzetközi rendezvények. A Desedai, a Tókaji és a Gyertyánosi Parkerdő jó állapotban levő, látogatott közjóléti objektum. Az utóbbi kettő, mivel pihenőházzal is rendelkezik a bakancsos kirándulás mellett családi, céges, baráti rendezvények megtartására is alkalmas. A Deseda és a Tókaj nagy értéke az erdei környezet mellett a tó, tórendszer, amely horgászatra és téli sportokra is alkalmas. Kiemelkedő vonzerő Tókaj és Gyertyános esetében a jó minőségű forrás. A legfiatalabb, a Desedai Arborétum 1978-ban létesült a Desedai mesterséges tó félszigetén. Az arborétum, a tó és a környékén kialakított parkerdő szerves egységet képez. A terület mára kedvelt kiránduló és üdülőcentrummá vált. Az utóbbi esztendőkben egyre több külföldi turista is felkeresi a pihenésre, kikapcsolódásra kiválóan alkalmas területet. A 28,6 hektár területen létesített gyűjtemény jelenleg 73 lombos fa- és cserjefajt, valamint 38 fenyőfajt tartalmaz. A fejlesztés folyamatos. 2001-ben a félszigeten elhelyezkedő arborétum könnyebb megközelíthetősége érdekében a Kaposvári Önkormányzattal - pályázat útján elnyert pénzből - fahidat építtetett. A Desedai Arborétum az elmúlt években jelentős változásokon ment keresztül. A 2001-es látogathatóság biztosításával egy időben az objektum szolgáltatási köre bővítve lett. Így felújított szabadtéri tanterem, játszótér került átadásra, valamint a növények bemutatására, a tájékoztatás bővítésére tanösvények kialakítása és tájékoztató táblák felállítása szolgálja az ideérkező érdeklődőket. 2010-ben a hidat a Kaposvár MJV Városgondnoksága, az arborétum növényzetét a SEFAG Zrt. Kaposvári Erdészete újíttatta fel. A Gyertyánosi Parkerdőben levő Hódos tó, a Tókaji tó és a Ropolyi tó kedvelt kirándulóhely a kaposvári és környékbeli lakosok körében. A horgászati lehetőség mellett kiváló lehetőséget nyújt a gyerekek, családtagok aktív kikapcsolódására: túrázás, kerékpározás, nordic walking, bográcsozás. A SEFAG Zrt.-hez tartozó vörösalmai horgásztó lévén, hogy közvetlenül a vadászház mellett található elsősorban a Hotel Kardosfa, ill. a vadászház szállóvendégek kikapcsolódását szolgálja.

A desztináció Szenna egy hamisítatlan kis zselici község, 8 km-re Kaposvártól. Ékessége az 1982-ben Európa Nostra díjjal kitüntetett néprajzi gyűjtemény, a Szennai Skanzen, amely az országban egyedülállóan egy élő faluban jött létre. Célja bemutatni Belső-Somogy és a Zselic sokszínű kultúráját, megőrizni szellemi és tárgyi örökségét. Múzeumpedagógiai foglalkozásai, rendezvényei, élő múzeumi helyszínei, tematikus hétvégéi alkalmával praktikus ismeretekkel és élményekkel gazdagítja látogatóit.. A hagyományok 21. századi hasznosíthatósága a Szennai Skanzen feladata. Területén található a megye egyik legszebb műemléke az 1785-ben épült, festett kazettás mennyezetű református templom, amely máig aktív szerepet tölt be a falu életében. A településen több turizmussal foglalkozó család fogadja a vendégeket. A település legjelentősebb rendezvénye a téli időszakot színesítő Hurka-fesztivál, ahol a hurkatöltés mellett, nyársdugóvers szavalásban is megmérettetnek a versenyzők. Patca – A Katica Tanya egy igazi élményparadicsom, szórakozást, tanulást, aktív pihenési lehetőséget biztosít kicsiknek és nagyoknak. Tucatnyi kül- és beltéri játszóalkalmatosságból ki kell emelnünk Közép-Európa legnagyobb száraz, fedett, óriás csúszdaparkját és a többszintes felnőtt és gyerek játszólabirintust. A középkori palánkvár és a hajítógép időutazásra csábítanak. A 3-féle kötélpályát, a drótköteles lecsúszókat, a pedálos gokart pályát bárki igénybe veheti. Az őshonos magyar háziállatokat természetes környezetükben mutat21

KAPOSVÁR


ják be, a hagyományos gazdálkodás eszközeivel együtt. A Tanyának egyedülálló a kínálata, a vendégek 50 féle programból válogathatnak a kézművesség, természetismeret, a hagyományőrzés vagy a gazdálkodás területén. Mindennap bekapcsolódhat a látogató a tehénfejésbe, az állatok gondozásába, és adott a lehetőség kavicsfestésre, valamint a játszóház, a hancúrpajta, az öreg géppark, és a gokart pálya használatára. A hétvégéken kenyérsütés zajlik, és tematikus programokat kínálnak. Az étteremben házias ételekből lehet választani. A hangsúlyt a hagyományőrzésre, a környezettudatosságra és a gyermekszeretetre helyezve abban hisznek, hogy a tapasztalás a legjobb tanítómester! Imádják a gyerekeket és mindent megtesznek azért, hogy élhető környezete legyen még az unokáinknak is! 2009-ben Európában először nyerte el a Zselicség, mint a legkevésbé fényszennyezett terület, a Csillagoségbolt-park ezüst minősítést. Egyre kevesebb hely található a Földön, ahol a sötét éjszakai égbolt természetes állapotában megmaradt. Hogy ez a kedvező állapot hosszabb távon is fenntartható maradjon, a Zselici Tájvédelmi Körzet területén - Európában elsőként – a Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség (International Dark Sky Park) alapította csillagoségbolt-parkot alakított ki a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága és a Magyar Csillagászati Egyesület. A park területéről felhőmentes, holdtalan éjszakákon szabad szemmel is több ezer csillag mellett akár a Tejút derengése, vagy a bolygóközi porról visszaverődő napfény, az állatövi fény is megfigyelhető. Rendszeresek az éjszakai csillagnéző túrák, melyek a Hotel Kardosfától indulnak. A Bőszénfai Szarvasfarm Vadgazdálkodási Tájközpont egy nyitott gazdaság, amelyben a látogatók betekintést nyerhetnek a vadászat és a vadgazdálkodás rejtelmeibe, testközeli élményeket szerezhetnek hazánk nagyvadjairól, életmódjukról és gazdasági jelentőségükről. Kivételes élmény a szelíd szarvasok simogatása! Megtekinthető a trófea gyűjteményt, s a Zselicvad Étteremben megkóstolhatják az elsősorban helyi vadhúsokból és a Zselicben található fűszer- és gyógynövényekből készült ételeket. A vadtakarmányozás, egészségügy, élővad befogás és szállítás témakörében is szerveznek programokat, melyeken a szakemberek, tudományos műhelyek megismerhetik egymás eredményeit, inspirálják egymás munkáját. A 2,5 hektáros Madár- és Élménypark 2010 márciusában nyílt meg Bárdudvarnok festői szépségű kistelepülés részén, Zsippón. Területén Somogyban egyedülálló 1,5 ha-os arborétum található. Közel 100 fajta madarat, köztük pávát, 37 fajta galambot, 26 tyúkfajtát, papagájokat, vízi szárnyasokat, és egyéb érdekes madarakat lehet látni. A területen található parasztházban megcsodálhatóak a paraszti élet tárgyai, ruhái, képek. A nádtetős pajta bepillantást nyújt a régmúlt földművelés eszközeire és termékek feldolgozására. A bemutató kertben közel 100 régi, illetve mai növényfajta termesztésével ismerkedhet meg a látogató. A park színfoltjai a szökőkút, a kilátó, az indiánsátor és a számtalan nyíló virág a sokféle örökzöld és lombhullató bokor és fa között. A sokféle látnivaló megtekintése, és a túraútvonal bejárása után mindenki kedvére sportol, játszhat a sportpályán. Kaposvártól a Balaton felé északi irányban található Somogyvámos, a Krisna-völgy , amely egy békés sziget a rohanó hétköznapok tengerén. A kétszázhatvan hektáron fekvő terület – mely egyben kulturális központ és biofarm is – igazán szép látnivalókkal és új élményekkel kecsegtet az idelátogatók számára. A völgy területén jelenleg közel százötven Krisna-tudatú hívő él, akik ökogazdálkodással, védikus – az ősi indiai szentírásokon, a Védákon alapuló – életmóddal, és számtalan hasznos és érdekes dologgal foglalkoznak – önfenntartásra törekedve. Az idelátogató vendégeket körbevezetik a templomépület területén, ahol kulturális programokon vehetnek részt a páratlan szépségű indiai szentélyben, valamint a különleges csemegéket kínáló éttermet és a keleti ajándékboltot is meglátogathatják. A völgy legnagyobb eseménye a minden július végén megrendezésre kerülő Krisna-völgyi Búcsú.

5.2.2. Szálláshelyek, vendéglátás, MICE jellemzése Kaposvár és a környéke kereskedelmi szálláshelyek kapacitása mintegy 1600 fő elszállásolását biztosítja. 2013-ban az állagában leromlott, szolgáltatási infrastruktúrájában elavult, működtetési költségeiben rossz hatékonyságú, korábban 3 csillagos szálloda, majd 2. osztályú panzió a Hotel Dorottya olyan rekonstrukciója 22

KAPOSVÁR


valósult meg, ami által minden beavatkozási területen magasabb színvonalú szolgáltatást biztosít, 1. osztályú, több tekintetben azon túlmutató infrastruktúra kialakításával. A korábban 2. osztályú panzióként működő gyönyörű, szecessziós belvárosi épület 10 szobája helyett 21 db minden tekintetben megújult, színvonalas, 4 csillagos szobák kerültek kialakításra 41 férőhellyel, amelyből 1 db teljes körűen akadálymentesített. Több rekreálódást szolgáló és két egyedi irodahelyettesítő szoba került kialakításra megfelelő infrastruktúrával. A szolgáltató részleg több funkciója közül elsősorban az üzleti tudást (konferencia, konzultáció, tréning) szolgáló helységek korszerű felszereltséggel a hagyományos kosztümös báli és kulturális programok számára is biztosított infrastruktúrával. A Hotel Kapos*** a város főterén található. A város egyetlen olyan szállodája, amely egy helyen, nagyobb mennyiségű férőhellyel rendelkezik. A 60-as években átépült szálló stílusában eltér a belváros gyönyörű főterének épületeitől. A 80 hotelszoba mindegyike színes televízióval, telefonnal, minibárral, fürdőszobával felszerelt. A vendégek kényelmét lift, szolárium, étterem, kávéház, és hangulatos terasz szolgálja. A hotelhez saját, őrzött parkolóház tartozik. Rendezvénytermeik ideálisak kisebb és nagyobb létszámú privát és céges rendezvények szervezésére. A rendezvényhez kapcsolódó valamennyi technikai lehetőség megoldható. Wifi a hotel egész területén elérhető. Kaposvártól 5 km-re található a Hotel Szarkavár gyönyörű parkkal övezett kastélyszálló különleges hangulata felejthetetlenül szép napokat ígér a szállóvendégeknek. A Somssich grófok kastélyából átalakított kastélyszálló, nagy parkkal, a Zselici Tájvédelmi Körzet északi határán, az erdő közepén található. A vendégek 10 szobában, továbbá egy apartmanban és egy lakosztályban kaphatnak elhelyezést, összesen 37 főig, de pótágyakkal a létszám bővíthető. Minden szobához fürdőszoba, színes tv, telefon tartozik. Az épületegyüttes három elkülöníthető fő épületből áll. Egy régi víztorony, mely kilátótoronyként működött. Egy ma is működő római katolikus erdei kápolna, a vallásos emberek megnyugvásának a helye, ahol keresztelők, esküvők és misék is tarthatók. A kastélyszálló főépületében található díszterem 60-70 főig konferenciák, családi rendezvények lebonyolítására egyformán alkalmas. A Zselici erdő közepén, Kardosfán, a Hotel Kardosfa „a Csillagos Égbolt szállodája”, igazi ökoturisztikai és konferenciaközpont. A SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. egyik vadászterületén, a Zselici Tájvédelmi Körzetben, Kaposvártól 20 km-re található. A háromcsillagos szálloda 23 szobájában 48 férőhellyel várja vendégeit. A vendégek kényelmét szolgálja a beltéri úszómedence, a jacuzzi, a finn és infraszauna, a masszázs, a szolárium, a teniszpálya, valamint a hotel parkjában kialakított Göncölszekér játszótér. A természet szerelmesei egész és félnapos gyalogos és kerékpártúrákon vehetnek részt, de lovas fogattal is bejárhatják az erdőt. Igény esetén egyedülálló fakultatív programokat is kínálnak. Az étteremben a régi, hagyományos magyar ízek mellett változatos, diétás- és vadételeket is tartalmazó étlap szolgálja ki a vendégek igényeit. A szálloda amellett, hogy tökéletes hely a kikapcsolódásra és a pihenésre, rendezvények, esküvők, tréningek, csapatépítő programok ideális helyszíne is lehet. A SEFAG Zrt. és a Hotel Kardosfa működteti Vörösalma településen a vadászházat. A vadászház „nagyközönség részére történő” megnyitásával egyre kedveltebb lett a turista vendégek körében is, növekszik azon vendégek száma, akik a természeti környezetben levő pihenésüket a vadászat mellett, a horgászturizmussal is összekapcsolják. A városban kemping nincs. Kaposvártól 13 km-re fekvő Patcán a Katica Tanyán viszont található. Szállás lehetőség a turistaházakban 120 fő részére adott, a kempingben 80 sátor fér el, a 3 vendégházban további 20 fő fér el. A desztinációban alacsony (ár)kategóriában a falusi turizmusban működő szállásférőhelyek ajánlhatók. A városban jó minőségű kollégiumi férőhelyek vannak. Alapvetően a középkategóriás szálláshelyek mennyisége elfogadható, mind a városban, mind a környékén a Zselicben. A gyakorlatai tapasztalat azt mutatja, hogy desztináció további turisztikai fejlődéséhez sajnos ez kevésnek bizonyul, különös tekintettel a nagyrendezvények idejére. Konferenciák, kulturális rendezvények, sportesemények megrendezése esetén mindig felmerül a nagyobb mennyiségű, jó minőségű belvárosi, ill. egy a városi fürdő melletti magas kategóriás szálloda hiánya. Ugyanígy hiányzik az alacsonyabb kategóriás, de 23

KAPOSVÁR


kategóriájában jó minőségű szálláshely (kemping) is. A turisztikai fejlődéshez vezető egyik lépcső a kereskedelmi szálláshelyek bővítése a városban. Kaposváron az elmúlt években fejlődésen ment keresztül a vendéglátóipar. Szélesedett a vendéglátóhelyek vertikuma. Több új étterem, cukrászda és kávézó nyílt, melyek minden fogyasztói szegmens igényeit kielégítik. Az éttermi kínálatban a nemzetközi konyha ételei mellett az országos tendenciának megfelelően megjelentek a tájjellegű fogások is. Jelen vannak a különleges igényeket kiszolgáló szórakozóhelyek is (pl. játéktermek, darts, billiárd, teke). Célszerű lenne a középkorosztály számára olyan zenés szórakozóhelyeket kialakítani, ahol életkoruknak és érdeklődési körüknek megfelelő szórakozási lehetőséget találnak. Kaposvár tudatos fejlesztéssel biztosította mind a lakosság, mind a térségbe látogató turisták számára is színvonalas kereskedelmi ellátást. A városközpontban mindenki számára megközelíthető helyen olyan üzletközpont épült fel, amely magában foglalja a vásárlás és szórakozás lehetőségeit is. A város több pontján felépült kisebb alapterületű kereskedelmi egységek biztosítják mind a lakosság mind a turisták kulturált vásárlását. Utoljára, de nem utolsó sorban említsük meg a konferencia turizmust. A Kaposvári Egyetem és a Kaposi Mór Megyei Oktató Kórház rendszeresen Kaposváron megrendezett országos méretű, szakmai konferenciái nagyon jót tesznek elsősorban Kaposvár, ill. a desztináció turizmusának is. A Kaposvári Egyetem európai színvonalú intézményként kiváló minőségben szolgálja ki infrastrukturális hátterével a konferenciák résztvevőit. Kaposvár a két említett intézményen kívül számos kisebb-nagyobb konferenciának ad otthont évente. A helyi turisztikai iroda azzal az ingyenes szolgáltatással járul hozzá az eseményekhez, hogy az ideérkezők számára folyamatos városnézéseket biztosít. Ezt a lehetőséget mára már az érintettek maximálisan kihasználják.

5.3. VERSENYTÁRS ELEMZÉS A jelenleg tapasztalható óriási gazdasági, ezen belül a turisztikai versenyben szinte mindenkiből versenytárs lesz. A pályázatok elnyerésével komoly vonzerők, komoly fejlesztések jelennek meg a piacon. Ezért is érdemes figyelemmel kísérni a turisztikai fejlesztési pályázatokat. Említsük meg példaként vonzáskörzetünk egyik attrakcióját: ki gondolta volna néhány évvel ezelőtt, hogy Patcán, egy elhagyatott kis településen olyan fejlesztés valósul meg, amely gyökeresen megváltoztatja a Dél-Dunántúl turisztikai kínálatát? A mai ismeretek mellett mégis meg kell jelölni azokat a potenciális versenytársakat, akik láthatóan komoly konkurenciát jelentenek. Fontos, hogy meghatározásra kerüljön Kaposvár és a Zselic által lefedett terület, mint komplex turisztikai desztináció jelenlegi ismertsége, imázsa a főbb célcsoportok vonatkozásában. Mivel a Dél-Dunántúl földrajzi értelemben nem nagy kiterjedésű terület, ezért számba kell venni akár a szomszéd megyéket, akár a hasonló adottságokkal és kulturális értékekkel bíró jelentősebb városokat, attraktívabb célterületeket jelentő tájegységeket, távolabbi desztinációkat. Így az alábbi tényezők alapján kell versenytárselemzést készíteni:

megközelíthetőség, desztináción belüli közlekedési lehetőségek, attrakciók, kapacitások, férőhelyek, szolgáltatások fajtái, minőségük, ár-érték aránya egyebek: szezonalitás, komplexitás, unikális jelleg, ideális úti cél, imázsteljesítmény.

Ha egyes kínálati elemeket vizsgálunk, természetesen nagy különbségek jelentkeznek. A megközelíthetőség terén az autópálya, ill. főútvonal mentén elhelyezkedő megyeszékhelyek, települések jelentős előnyt élveznek Kaposvárral szemben: pl. Keszthely és a Kis-Balaton, Pécs és a Mecsek, Veszprém és a Bakony, Szekszárd és a Gemenc. 24

KAPOSVÁR


Az alábbi táblázat az egyes desztinációk teljesítményét mutatja be az ideális úti cél jellemzőihez viszonyítva. A versenytársakkal összehasonlítva az alábbi tényezőket gondolják rá jellemzőnek: KAPOSVÁR ÉS A ZSELIC

PÉCS ÉS A MECSEK

SZEKSZÁRD ÉS A GEMENC

- aktív programlehetőségek, - közvetlen, vendégszerető város - családok igényeire szabott, - számos gyerekprogramot kínál, - kedvező ár-érték arány - feltölti a testet-lelket, - felfedezésre váró értékek, - bepillantást enged a magyar hagyományokba, - jó kirándulási lehetőségek, - minden évszakban jó úticél

- jelentős történelmi emlékhelyek, - fiataloknak való hely, - szórakozási lehetőségekkel teli, - pezsgő kulturális élet, - mélyíti a látogató műveltségét, - nagyvárosias, - aktív programlehetőségek, - felfedezésre váró élményt nyújt

- közvetlen, vendégszerető, - gasztronómiai adottságokkal rendelkező, - népies, hagyományőrző jellegű, - „itt kicsit megáll az idő”

ESZTERGOM ÉS DUNAKANYAR

VESZPRÉM ÉS BAKONY

KESZTHELY ÉS A KIS-BALATON

- természeti környezet érintetlensége, - felfedezésre váró értékek, - aktív, kalandos programok, - történelmi emlékek

- természeti értékek, - történelmi hagyományok, - felfedezésre váró értéket rejt, - gazdag állat és növényvilág - aktív programlehetőségek

- Balaton közelsége, - víz, feltöltődés, kényeztetés, pihenés, - családi, aktív programok

A benchmark desztinációkkal összehasonlítva megállapítható, hogy Kaposvár és a Zselic leginkább a kedvező árakkal, a fürdőjével, a népies, sport jellegével tűnik ki. A fontos szempontok közül a vendégszeretet, a felfedezendő értékek, a családorientáció, a hagyományőrzés, és az aktív programlehetőségek azok, amelyek megkülönböztethetők a versenytársaktól. (EconoConsult, 2011.) Fontos megállapítani továbbá azt is, hogy azok, akik már jártak a kaposvári térségben, szívesebben látogatnak el ide újra, mint akik még soha nem voltak itt. Ez azt engedi feltételezni, hogy a térség imázsa kevésbé kedvező a valós ismeretekkel még nem rendelkezők körében. (EconoConsult, 2011.) A fentiek figyelembe vételével összességében elmondható, hogy Kaposvár és a Zselic látogatottsága korábban, a 2000-es évek előtti időszakban a legritkább volt a vizsgált területek között, és a látogatási kedv sem volt túlságosan élénk. A térség vélt teljesítménye rosszabb volt a valóságnál, amely a kommunikáció hiányosságaira utal. Ezt napjainkban is szem előtt kell tartani, hogy a desztináció többet tud, mint amit gondolnak róla. Nagyon pozitív, hogy a térség imázsában elsősorban a felfedezésre váró értékek és a családbarát hagyományőrző, aktív programok dominálnak, kedvező árszínvonalon és vendégszerető környezetben. A Zselic szerepe domináns, ugyanakkor az ismertséget a város adja. A versenytársak közül kiemelkedik Pécs, amivel nem versenyezni, hanem együttműködni kell. Versenytársként említhetők azok a desztinációk, ahol unikális fesztiválokat szerveznek. E tekintetben Orfű komoly vetélytárs. A Fishing on Orfű rangos esemény, jelentős látogató számmal. A szekszárdi, villányi bor és gasztronómiai rendezvények ugyancsak erős vetélytársak, velük a kaposvári helyi bornapok, borversenyek nem vehetik fel a versenyt. Kaposvár mindig erős volt a kulturális kínálat terén. Így változatlanul egyik fő vonzerőnknek ez tekinthető. A kaposvári színház előadásai még mindig vonzóak a látogatók számára. Nyári időszakban Szentjakabi Nyári Esték rendezvénysorozat látogatottsága túllépi a régió határait, de a balatonföldvári Kultkikötő jelentős versenytársa lehet. Ezért fontos, hogy a nyári hangulatot kihasználva a nyári darabok bemutatása ne csak az előadás élményét kínálja. A Festők Városa Hangulatfesztivál felfrissül, új néven, új programokkal várja az érdeklődőket. Remélhetően olyan unikális rendezvénnyé válik, mint a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál, ami jelentős vonzerő. A fesztiválszervezők felelőssége, hogy a minőséget biztosítsák, még akkor is, ha az nehezebben adható 25

KAPOSVÁR


el, és nem azonnal hozza meg a sikert. A minőséget tartani kell, mert a fizetőképes kereslet azt hajlandó megfizetni. Versenytársként említhető a Bikali Élménybirtok, ami elsősorban családoknak, iskoláknak jelent kínálatot. Az is megemlíthető, hogy kiváló kaposvári lovasok dolgoznak ott, vagyis erősítik a versenytársat. Összességében kijelenthető, hogy nagyon sok versenytárs a kultúra területén a Dél-Dunántúlon nincs. Ezt a területet kell tovább építeni és ez eredményre vezethet. A fürdők, és az egészségturizmus területén is van összevetnivaló. Kaposvár 50 km-es körzetében akármerre indulunk, hamarosan gyógyvizet és több kiváló fürdőt találunk: Szigetvár, Dombóvár-Gunaras, Tamási, Igal, Nagyatád, Csokonyavisonta, Barcs. Ezek remek választási lehetőséget jelentenek a turistáknak. Ez komoly dilemma, hogy mi az, ami befolyásolja a turista döntését abban, hogy melyik gyógyfürdőt választja? Kaposvárra jön fürdeni, strandolni, vagy gyógyulni? Vagy egy másik fürdőt választ a környékről? A gyakorlatban az a tapasztalat, hogy a vendégek részéről a gyógyulás a legfontosabb tényező, ehhez pedig a gyógyvíz minőségét, az orvosi tudást, a kezeléseket tartják szem előtt - ezért az az elsődleges szempont, hogy a fürdő minden részletét áttanulmányozzák. Nem is gondolnánk arra, hogy az előbbieken kívül a fürdő személyzete milyen meghatározó! A vendégnek rendkívül fontos, hogy a személyzettől megkapja a kellő figyelmet, kapjon egy gesztust, mert ez az a bizonyos plusz, ami mindenhol más, ami megkülönbözteti egymástól a fogadóhelyeket és a szolgáltatásokat. A következő lényeges szempont, hogy az adott településen, vagy a fürdő közelében van-e megfelelő minőségű szálláshely, étterem? Talál-e az érdeklődésének megfelelő programokat a látogató, van-e különleges attrakció, rendezvény az ott tartózkodása alatt? Amennyiben a vendég számára megfelelő a gyógyvíz, a szálláshely, az ellátás, az orvosi tudás és a kezelések, és mindezek komplexen megjelennek, vonzóak a vendégek számára, akkor a vendég hozzánk jön, minket választ! A Kaposvári Élmény- és Gyógyfürdő, a jellegzetes Virágfürdő egész évben komoly kínálatot biztosít. Az egy-egy napos fürdőzések, strandolások, szabadidő eltöltések is viszonylag sok turistát vonzanak a régióból. Nyári időszakban versenytársként Orfű és kínálata tartható számon. Figyelembe kell venni az elhelyezkedését. Közel van Pécshez, s együtt a kultúra és természet mellett változatos attrakciókat kínálnak. Meg kell említeni a Sikondai, Magyarhertelendi és a Tamási Fürdőket. Nem elhanyagolható a közelükben kialakult szállásférőhely lehetőség. Ugyanez mondható el Dombóvár-Gunaras Fürdőről. A desztinációban lévő egyéb wellness lehetőségek (Kardosfa) kiegészítő szolgáltatást jelentenek és a vendégek komfortérzetét és kényelmét szolgálják. Sportturizmus területén nincsenek a régióban versenytársaink, különös tekintettel, ha a lovassportra gondolunk. Közép-Európa legnagyobb fedett csarnokát birtokolja a Kaposvári Egyetem Pannon Lovasakadémia, amely hazai és nemzetközi versenyeket rendez. A Kassai-völgy lovasíjászata nem csak országos szinten egyedülálló. A régióban Kaposváron kívül más város nem rendezi meg a Nemzeti Vágta előfutamát. Továbbá a Dél-Dunántúli régióban egyedül Kaposvár rendelkezik fedett jégcsarnokkal. Kihagyhatatlan megemlíteni a Deseda-tavat, amely egy kiaknázatlan kincs a város mellett. Mindenképpen össze kell vetni a programokat, a lehetőségeket az Orfűi tóval. Összességében megállapítható, hogy Kaposvár és a Zselic ideális úti cél. Kaposvár vendégszerető város, jó programokkal és kirándulási lehetőségeket biztosít, mindezeket kedvező áron. Az itt tartózkodás feltölti a testet és a lelket! A kultúra területén a méltán népszerű múzeumok és magángyűjtemények mellett a Csiky Gergely Színház előadásai, a különböző rendezvények nyújtanak kikapcsolódási, szórakozási lehetőséget. Kaposvár és környéke egyéb szórakozási lehetőségei főként a természetjárás, az ökoturizmus területéről kerülnek ki, de egyre több lehetőség nyílik a wellness – rekreáció területén is a kikapcsolódásra. Ez utóbbi alatt értendők a fürdőszolgáltatások mellett a különféle terápiás lehetőségek is, mint pl. a terápiás vagy gyógylovaglás. Összegezve elmondható, hogy Kaposvár és a Zselic látnivalóival, turisztikai kínálatával mára jelentős szerepet tölt be a régió életében.

26

KAPOSVÁR

6.


INTÉZMÉNYRENDSZER, MÁRKA, MARKETING

6.1. TDM SZERVEZETEK JELLEMZŐI MAGYARORSZÁGON Mivel Magyarországon nagyon kevés azon szervezetek száma, melyek a tagok önkéntes szándékából alakult meg, 2009 előtt nem alakulhatott ki a klasszikus, alulról szerveződő rendszer. Ezek a kivételes szervezetek is zömmel a Balaton partján, de legalábbis nagy turistaforgalommal rendelkező helyeken jöttek létre. Elméletben minden szereplő (turisztikai szolgáltatók, önkormányzatok, szakemberek, menedzserek) elfogadja, hogy a TDM szervezetek hatékonyan szervezik a turizmust, a gyakorlat azonban mást mutat. Sem az érintettek, sem a menedzsment nem volt, illetve a magyar tapasztalatok hiányában nem is lehetett felkészült egy ilyen szervezet működtetésére. A szolgáltatók megmozdítása, a saját korlátaik ledöntése és együttműködési szándékok ösztönzése, a közös célok és alapok megteremtése szintén példanélküli erőfeszítéseket követelt. A helyi TDM szervezetek töredéke jött volna létre és működne ma is, ha a pályázati források és az önkormányzati támogatások nem segítik elő a megszületést. Az első TDM szervezetek a helyi önkormányzatok irányításával, de mindenképpen azok közreműködésével alakultak meg. Az önkormányzatok nehézkessége és a „járatlan úttal” szembeni aggodalma több desztinációban késleltette is ezt a folyamatot. A 2007-2013-as uniós költségvetési periódus pályázati rendszere a hosszas előkészítő munka ellenére a tervezett ütemtervhez képest folyamatos lemaradásban volt, de mindezen hátráltató tényezők ellenére a szervezetek létrejöttek és működnek. A TDM szervezetek rendszerében a közszféra szerepét vizsgálva elmondható, hogy a rendszer egyelőre működésképtelen lenne nagyfokú állami és önkormányzati szerepvállalás nélkül. Az állam a turizmust és ezen belül a TDM szervezetek fejlesztését prioritásként kezeli, fejlesztési terveiben támogatást nyújt nekik. Emellett működteti a Magyar Turizmus Zrt-t, mely egyfajta ma még nem hivatalos, leendő országos TDM szervezetként együttműködik a létrejött helyi és térségi szervezetekkel. A pályázati kiírásoknak megfelelni kívánó TDM szervezetekben az önkormányzatok döntésekre való befolyása és anyagi hozzájárulása fordítottan arányos egymással, melynek célja a szolgáltatók döntési és aktív részvételi helyzetbe hozása. Kizárták, hogy a TDM elnöke, és menedzsere önkormányzati, kistérségi társulási tisztségviselő, munkatárs vagy önkormányzati képviselő legyen. Feltételezhetően ennek célja az önkormányzati „diktálás” elkerülése volt, ám így vissza kellett vonulnia olyan szakembereknek, akik korábban településükön/térségükben egyértelműen és azonosíthatóan a turizmus arcai voltak. Ennél komolyabb kötöttséget jelentett, hogy az önkormányzatok a TDM szervezetek működési költségeinek kiírástól függően minimum 40-65%-át kell biztosítsák, elsősorban az állami támogatással megnövelt idegenforgalmi adó bevételük terhére. A gyakorlatban azonban előfordul, hogy az önkormányzat a költségek akár 85-90%-át is finanszírozza. Ezzel nem áll párhuzamban a döntésekre való befolyásuk, hiszen ez egyesületek esetén csak egy szavazatot jelent és nonprofit Kft-k esetén sem kerülhetnek egymaguk többségbe. Ehhez társul továbbá, hogy a TDM szervezet és az önkormányzatok között megkötendő középtávú együttműködési megállapodások a Tourinform irodák és desztinációs honlapok működtetését a TDM szervezetekhez delegálják. Az önkormányzat turisztikai jellegű döntéseiben is ki kell, hogy kérje a TDM szervezet véleményét. Végiggondolva az önkormányzatoktól elvárt hozzájárulásokat és lemondásokat, jogos igény, hogy cserében belelásson a szervezet tevékenységébe úgy, hogy a döntések meghozatalában is garantáltan részt vehessen. Hiszen a TDM szervezet hibás működése esetére a pályázati előírások és a megkötött szerződések azt a 27

KAPOSVÁR


kötelezettséget is az önkormányzatokra rótták, hogy a TDM ellehetetlenülése után újra fenntartsák az információs irodájukat.

6.2. TDM SZERVEZET KAPOSVÁRON Bár a 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról a települési önkormányzatok számára nem írta elő kötelezően ellátandó feladatnak az idegenforgalmat, Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata felismerte, hogy az ide látogatókat fogadni és informálni, a település turizmusmarketing feladatait pedig menedzselni kell, ezért 1992-ben létrehozta a Tourinform-Kaposvár Irodát. Az iroda egyre bővülő feladatkörrel 2010. december 31-ig önkormányzati fenntartásban működött. Szintén a 90-es évek kezdetétől a Polgármesteri Hivatalában turisztikai referensi státuszt létesítettek. Míg a Tourinform Iroda az egyre emelkedő ügyfélforgalmat szolgálta ki, illetve a Tourinform hálózati követelményeit teljesítette, addig a referens az önkormányzat idegenforgalommal kapcsolatos feladatait és az ügyfélforgalommal nem járó háttérmunkát végezte. A két fél közösen azért dolgozott, hogy a változó turisztikai trendeknek megfelelő, lassan, de megalapozottan felépített terméket dolgozzanak ki a település adottságaira építve. Ebbe a munkába épült bele a helyi TDM szervezet létrehozása és működtetése. Vagyis a szervezet működéséhez szükséges feladatokat és a pályázatainak napi szintű, operatív feladatait a Tourinform Iroda dolgozói és a turisztikai referens végzik. Kaposváron a szakma 2008. .januárjában ismerkedhetett meg először a TDM rendszerrel. Az illetékes minisztérium, a Dél-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság, a Dél-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság és a már működési tapasztalatokkal bíró balatoni TDM-ben dolgozó kollégák tartottak tájékoztató előadásokat az önkormányzat által szervezett rendezvényen. A tájékoztatót 2008 nyarán több egyeztető megbeszélés követte a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség szervezésében, mivel az Új Magyarország Fejlesztési Terv prioritásai között a TDM-ek kialakítása és fejlesztése is szerepelt. Az önkormányzatok és a szolgáltatók nem voltak felkészülve arra, hogy a pályázati lehetőségek nyújtotta segítség hiányában hosszú távon működőképes szervezetet hozzanak létre. Mivel a pályázati felhívások késtek, a TDM szervezetek megalakulása is késett. 2008 szeptemberében Kaposvár beadta első, a TDM szervezetének regisztrációját célzó pályázatát. A korábbi tájékoztatókon, egyeztetéseken megjelent, aktív és együttműködni hajlandó szolgáltatókat mind feltüntette a pályázatában. A Balaton part kivételével csaknem az egész megyéből, a turizmus számos területéről összegyűjtötte a jelentkezőket, az érdeklődőket és kidolgozta a regisztrációs kérelmet. A bírálók a regisztráció megítélése mellett azonban felhívták a figyelmet arra, hogy helyi TDM szervezetként képtelenség ekkora területről ennyiféle szolgáltatót közös alapokon, közös célok elérésére koordinálni. A helyi turisztika kijelölte a határait, és ettől a ponttól számítható Kaposvár esetében, hogy teljesen tudatosan, folyamatos, egymásra épülő célok elérésével dolgozik desztinációjának TDM alapú fejlesztésén.

6.3. A HELYI TDM SZERVEZET SZAKMAI MUNKÁJÁNAK ÉS STRUKTÚRÁJÁNAK VÁLTOZÁSAI

Jelen szervezet megalakulása előtti időszak szorosan kötődik a desztináció turizmusához, mivel a 8-10 évvel ezelőtt kialakított irányvonal kiváló alapot teremtett és komoly hátteret biztosított az indulásnál. A Tourinform központi pozíciója akkor is, most is meghatározó.

A szolgáltatók a TDM szervezet megalakulása előtti időben még önállóan jelentek meg a turisztikai piacon, de a Tourinform- Kaposvár irodával kapcsolatban álltak, aki képviselte őket utazás kiállításokon, turisztikai vásárokon. Ezt a képviseletet az iroda részéről a versenysemlegesség jellemezte. Nem mellékes információ, hogy a Tourinform iroda fenntartója Kaposvár MJV Önkormányzata volt, ami anynyit jelent, hogy a szolgáltatók képviselete a város pénzén, a város támogatásával került megvalósításra. A Tourinform iroda működésének anyagi hátterét Kaposvár MJV Önkormányzata biztosította, aki-

28

KAPOSVÁR


nek nem kötelező, hanem vállalt feladata a turizmus pártolása, a Tourinform fenntartása. Az önkormányzat „Feladatellátási szerződés”-ben határozta meg az irodával szembeni elvárásait.

AA ttuurriizzm muuss sszzeerrvveezzeettii ssttrruukkttúúrráájjaa aa TTDDM Mm meeggaallaakkuulláássaa eellőőtttt turisták, vendégek, látogatók

Tourinform: az összes szolgáltató versenysemleges képviselete

szolgáltató

szolgáltató

A kapcsolat mindig kölcsönös volt az iroda és a szolgáltatók között. Ez nagyban hozzájárult a jelenlegi szervezet működésének alapjaihoz. A fenti ábra szemlélteti a kiindulási pozíciókat. Jól látható, hogy a turisztikai szolgáltatók, azaz a jelenlegi tagok között korábban sem volt jelentős a szakmai együttműködés, amelyre szükség lett volna. Mindenki önállóan jelent meg a piacon, saját tapasztalataira hagyatkozott. A Tourinform iroda a „központ”, ahova befutnak és kiáramlanak az információk. A szervezet szakmai munkája mellett a struktúrája is abban a pillanatban megváltozott, amikor a turisztikai desztináció menedzsment szervezetek kialakítására vonatkozó első pályázatok megjelentek. Ahogy az előzőekben már említetésre került, a tagság és a munkaszervezet turisztikai szolgáltatóként évek óta közvetlen kapcsolatot tart a turistákkal, vendégekkel, látogatókkal és egymással is. Mindenki a saját szolgáltatását, termékét kínálja, a tőle telhető legjobbak szerint. Környezeti-, politikai-, gazdasági- hatásoktól, szezontól függetlenül, rendületlenül, elhivatottan, és az esetek legnagyobb többségében ösztönösen teszik a dolgukat.

AA sszzeerrvveezzeett ssttrruukkttúúrráájjaa aa TTDDM M sszzeerrvveezzeett m meeggaallaakkuulláássaakkoorr

turisták, vendégek, látogatók

TDM pályázat

tagság

Tourinform önkormányzat

Kiírásra került a „Kaposvár és a környéke turisztikai desztináció menedzsment szervezet kialakítása” című pályázat, amelyet 2009-ben Kaposvár MJV Önkormányzata nyújtotta be. A benyújtott pályázat feltétele volt a turisztikai egyesület létrehozása. Kaposvár önkormányzata, aki a turisztikát mindig kiemelt figyelemmel kezelte, létrehozta az egyesületet és annak legnagyobb tagjává vált. Ekkor, az egyesület megalakulása után két évvel, saját intézményei közül kiszervezte a Tourinform irodát és átadta az egyesületnek munkaszervezetként. Az említett pályázat az oka, hogy a vizsgált szervezet lett a kedvezményezettje annak a projektnek, amely Kaposvár és a Zselic, mint desztináció menedzselésére jött létre. Feladata, hogy előbb-utóbb önállóan is ellássa pályázattal vagy pályázat nélkül a fenti desztináció fejlesztési feladatait. Ez a tevékenység a kezdetektől mostanáig tartó, olyan folyamatos háttérmunka, amely egyfelől rengeteg időt és energiát igényel, másfelől sem a szervezet tagjai, sem a nagyközönség számára nem látványosak. 29

KAPOSVÁR


Jelenleg a TDM egyesület működteti a Tourinform irodát és átvette a TDM pályázat feladatait is. Ebben a feladatban részt vesz KMJV Önkormányzata turisztikai referense, gazdasági igazgatóságának munkatársa is. A TDM pályázat elemei a desztináció fejlesztésére vonatkoznak, ezáltal a desztinációba érkező turisták, látogatók minőségi kiszolgálására törekszik. Továbbá átvette a Magyar Turizmus ZRT-vel kötött Névhasználati szerződést, és a Tourinform korábbi tevékenységével összefüggő feladatokat, szerződéseket. A fentiekből kitűnik, hogy a pályázat megvalósított és megvalósítandó elemei közvetve vagy közvetlenül egyrészt a munkaszervezet, másrészt a tagok részére nyújtottak támogatást. Minden esetben az a cél, hogy a térség fejlődjön, eladhatóvá váljon, a turisták komfortosabb kiszolgálás mellett tartózkodjanak a desztinációban. Ezen a ponton már el kell kezdődnie a komoly együttműködésnek, az információk hatékony oda-vissza áramlásának a tagság és a szervezet között. Ebben a helyzetben és ezen a ponton már be kell látni, hogy az együttműködés egyszerűbb és hatékonyabb, mint mindenkinek önállóan megvetni a lábát a piacon.

AA sszzeerrvveezzeett jjeelleennlleeggii ssttrruukkttúúrráájjaa turisták, vendégek, látogatók

tagság munkaszervezet (Tourinform) önkormányzat

TDM-II. pályázat

Még tartott a TDM-I. pályázat lezárása, amikor a szervezet elnyerte a TDM-II. pályázatot, amely markáns változásokat hozott. Abban különbözött az előzőtől, hogy

az egyesület nyújtotta be (nem az önkormányzat),

az egyesületi tagok állították össze a projekt elemeit, tartalmát (minden tag meghatározta, hogy milyen saját terméket/szolgáltatást fejlesztene),

a projektelemeket meghatározó tagok önmaguk vállalták az önrész befizetését,

a saját elemek miatt a tagok közelebb érzik magukhoz a pályázatot az előzőnél,

a munkaszervezet foglalkozik a projektelemek megvalósításával, a háttér adminisztrációval, és nem maguk a tagok.

Továbbra is az egyesület munkaszervezete a pályázat megvalósítója, aki továbbra is minden szereplővel személyes és napi kapcsolatban áll. Az önkormányzat nem vonult ki sem a szervezetből, sem a turizmusból: ő a legnagyobb, egyben a legerősebb tagja az egyesületnek. Az önkormányzat fizeti a legnagyobb tagdíjat, amely hasonló nagyságrendű, mint a Tourinform iroda korábbi fenntartási költsége. A pályázat pedig a tagok elképzelésein keresztül, a munkaszervezet munkájával, végül a térség fejlődését és a turisták komfortérzetének kielégítését szolgálja. (….. ábra)

30

KAPOSVÁR


Mindenképpen ez a cél, hiszen egy térség sikerét mindig az határozza meg, hogy a látogatók, a vendégek jól érezzék ott magukat, sok-sok élményt szerezzenek. Amennyiben a desztináció több napon keresztül, akár egy hétig változatos programot tud kínálni és ezeket a programokat a látogatók elérik, meg is találják, a vendégek a szolgáltatások minőségével elégedettek, akkor úgy érzik, hogy a felét sem látták annak, ami a kínálat. Tehát a vendég azt gondolja, hogy ide vissza kell jönni! A vendégek elégedettségét nem elég folyamatosan figyelni, de komolyan is kell venni. A visszajelzések szerinti szükséges korrekciókat el kell végezni.

6.4. MÁRKA, MARKETING Amennyiben a turisztikai marketinget nézzük, Kaposvár és a desztináció életében el kell különíteni a turisztikai desztináció menedzsment szervezet megalakulása előtti és utáni időszakot. Mint korábban említésre került, 2010 előtt Kaposvár MJV Önkormányzata Vagyongazdálkodási Igazgatósága látta el a turizmusmarketingre vonatkozó feladatokat. Meghatározta, hogy milyen kiadványok jelenjenek meg, mekkora példányszámban. Az anyagi hozzájárulást az önkormányzat biztosította, így az éves költségvetés részét képezte. A Vagyongazdálkodási Igazgatósághoz tartozó turisztikai referens, a Tourinform iroda munkatársaival együtt végezte a kiadványok készítésével járó gyakorlati megvalósítását. Már akkor is lényeges szempontnak számított, hogy a kiadványok egy meghatározó arculatot, felismerhető külső megjelenést kövessenek. Így a sorban megjelenő, Kaposvárral kapcsolatos kiadványok évről-évre egységes, de színvilágában eltérő formában jelentek meg. A városról készült brosúrák, belváros térkép, Kaposvár utca neves térkép egyrészt a Tourinform irodában kerültek a Kaposvárra látogató turistákhoz, másrészt az utazás kiállításokon kerültek a célközönséghez. Ekkor minden kiadvány Kaposvár város címerével volt ellátva. Kaposvár a kezdetektől fontosnak tartotta, hogy bemutatkozzon, utazás kiállításokon jelenjen meg. A Budapesti Utazás Kiállításokon azóta is szinte kivétel nélkül részt vesz. Az első években külön standon, majd a Dél-Dunántúli régió egységes standján kerül sor a bemutatkozásra. A vidéki utazási kiállításokon szintén személyesen jelen volt Kaposvár, éveken keresztül részt vett Miskolcon, Debrecenben, majd Kecskeméten, Győrben, Veszprémben. A testvérvárosi Csíkszereda több alkalommal adott lehetőséget városunknak arra, hogy a Csík-Expo-n megjelenjen. Kaposvár a helyben megrendezett kiállításokon és szakmai vásárokon is jelen van, mivel fontos a város és a környék megismertetése a résztvevőkkel. A képviseletet minden esetben a Tourinform iroda munkatársai látják el, az önkormányzat turisztikai referensével közösen. A helyi Kaposvár és a Zselic vidéke TDM Egyesület létrejötte után a „Kaposvár és környéke turisztikai desztináció menedzsment szervezet kialakítása” című projekt új elemek megvalósulását tette lehetővé. Elkészült egy egységes turisztikai arculat. Az arculati elemek ettől kezdve mindenhol megjelennek. A „Kaposvár, érzem” promóció elemei között szerepel egy kvíz füzet, amely játékos formában ismerteti meg a desztináció attrakcióit a látogatókkal. Különböző célcsoportoknak különböző ajándéktárgyak készültek: toll, tili-toli játék, a Rippl-Rónai Emlékévhez kapcsolódó bögre, az attrakciókat megjelenítő hűtő mágnesek, póló és esernyő. 2011-ben a Dél-Dunántúlon 3 db óriásplakát hívta fel a figyelmet arra, hogy Kaposvár a Zseliccel „festőien természetes”. A Barangoló utazási magazinban újságcikk jelent meg, és ugyanekkor 6000 db szórólap került terjesztésre. Webes banner került a www.turizmus.com oldalra. 6 elemből álló információs táblarendszer hivatott a turistákat informálni Kaposvár belvárosában és a desztináció főbb településein. Az un. TDM-II. pályázat további lehetőségeket nyitott meg. Elkészült az egységes turisztikai információkat, szolgáltatókat, nagyrendezvényeinket tartalmazó „Kaposvár és a Zselic guide”, amely 2013-ban és 2014-ben jelent meg. Elkészült a turisztikai egyesület önálló honlapja a www.visitkaposvar.hu, www.visitzselic.hu, www.jartalmaritt.hu. Az érdeklődők turisztikai és kulturális információkhoz, helyi hírekhez juthatnak még

31

KAPOSVÁR


Kaposvár város honapján a www.kaposvar.hu oldalon, vagy akár a Kaposvár és a Zselic vidéke TDM Egyesület Facebook oldalán. Minden Kaposvárral, a desztinációval kapcsolatos turisztikai hír egyúttal megjelenik a Tourinform iroda honlapján, a www.tourinformkaposvar.hu oldalon is. Kaposvár és a desztináció ismertségéhez nagyban hozzájárul a Vendégkedvezmény kuponfüzet, amely turisztikai kedvezményeket biztosít az ideérkező látogatóknak a helyi attrakciók, és a helyi szolgáltatások igénybevétele esetén. Az okostelefont használó turisták komfortérzetét segíti elő a location based program, amely Wifi hálózat segítségével, automatikusan küldi az információkat a Kaposváron tartózkodó turisták telefonjára. Nem utolsó sorban jegyezzük meg, hogy nagyon jó a kapcsolat a helyi sajtóval és médiával. Mindkettő fontosnak tartja, hogy Kaposvár és környéke turizmussal kapcsolatos eseményeiről rendszeresen tudósítson. Kaposvár turisztikai díjai évről-évre meghozzák a városnak azt a lehetőséget, hogy helyet kapjon az országos médiában egy-egy film, vagy bemutatkozás erejéig. Az „Év Települése” cím után elkészült a Zegzúgos történetek című film, amely rendkívüli szépségében mutatja be a várost. Nem kerülte el a média figyelmét a „Kiváló Európai Desztináció” megtisztelő cím viselése sem. Az arculati elemek megjelenése, tudatos és intenzív alkalmazása elvárható és nagyon domináns marketingeszköz egy szervezetben. Ezek tudatos, és folyamatos megjelenítése nem csak a közös marketing eszközökön, hanem minden egyes egyesületi tag esetében is elvárható. A későbbiekben megfontolandó az arculatformáló kínálati elemek bővítése is. A desztináció közös marketingtevékenysége a TDM pályázat kapcsán elindult. Ennek hatékonysága az eltelt idő rövidsége miatt – még nem mérhető látványosan. Erősítése, ezen beül is a marketingaktivitások fokozása, értékesítési politika kidolgozása, értékesítési csatornák bővítése, fejlesztése komolyan fejlesztendő feladat a jövőre nézve.

32

KAPOSVÁR

7.


FEJLESZTÉSEK BEMUTATÁSA, ÉRTÉKELÉSE

7.1. ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL MEGVALÓSÍTOTT FEJLESZTÉSEK Az utóbbi évek turizmusra legnagyobb hatással bíró ható fejlesztése 2006-ban kezdődött a Virágfürdő elkészültével. A szabadtéri élményfürdő szezonálisan tart nyitva. A Dél-Dunántúlon is jelentős fejlesztésnek számított, 2006-ban egyedülálló volt, amely növelte a látogatottságot. A fejlesztés kapcsán az elvárt igényeknek megfelelő színvonalú élményfürdő szolgáltatások vehetők igénybe. 2006 óta a szabadtéri élményfürdőhöz további fejlesztések kapcsolódtak, elkészült a gyógymedence is, továbbá lefedték a szabadtéri gyermekmedencét. 2010-ben elkészült a belváros rehabilitációja. Ennek keretében a 2003 óta gyalogos övezetnek számító főtérre bevezető utcák mindegyikét elzárták a forgalom elől. A belváros sétáló övezetté vált, nemcsak a turisták, a helyi lakosok körében is népszerű. Az Ady Endre és Noszlopy utcákban körüljárható, életnagyságú szobrokat helyeztek ki, melyek kedvelt fotótémává váltak. Elkészült a Szivárvány Kultúrpalota teljes rekonstrukciója és bővítése, amivel egy - valamennyi célcsoport számára akadálymentes, technikailag is minden igényt kielégítő- rendezvényhelyszín, reprezentatív épület jött létre. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az AGÓRA-program részeként 2010 márciusában megkezdődött a térség meghatározó kulturális intézményének, az Együd Árpád Általános Művelődési Központ és Alapfokú Művészetoktatási Intézménynek az a 14 hónapig tartó újjászületése, aminek az eredményeként – a jelenleginél kétszer nagyobb területen, korszerű technikával felszerelve – igazi kulturális „fellegvárat” kapott Kaposvár. A több mint harminc éve épült, minden elemében elavult Művelődési Központ épületét felváltó új közművelődési és felnőttképzési centrum régi szükségleteket elégített ki. Az új épületben a Művészetek Kincsesháza is méltó helyet kapott a képzőművészet bemutatásához és műveléséhez. A város kultúrakedvelő polgárai ezt meg is érdemelték. Kaposvár AGÓRÁ-ja olyan multifunkcionális közösségi tér, amely a kultúra széleskörű értelmezésén alapul, igyekszik valamennyi társadalmi réteg igényeit új szolgáltatásokkal kielégíteni, valamint térségi művelődés-szervező és felnőttképzési funkciókat is ellátni. Kevésbé látványos, de nemkülönben fontos fejlesztéseink is lendülettel haladtak. Az önkormányzat által létesített Keleti Ipari Park zöldmezős, nagy területigényű beruházásokat tett lehetővé. Ez a munka is megindult, a munkahelyteremtés jegyében – uniós segítséggel – ezzel is erősítette a város vállalkozásvonzó karakterét. A beruházás eredménye, hogy Kaposvár és a régió fejlődőképessége, megtartó ereje nő, és egyaránt képes kiszolgálni az ide látogatók, a magának működési terepet kereső vállalkozói szektor és az itt élő emberek igényeit. A következő évben, 2011-ben fejeződött be a Kaposvári Fürdő épületének teljes felújítása. Az kibővített épületkomplexumban a kor igényeinek megfelelő szolgáltatások vehetők igénybe. Gyógymedencék, gyógyászati ellátások, 25 m-es fedett uszoda, és egy fedett élményfürdő (melynek szabadtéri kiúszója is van) kapott helyet. A létesítményhez tartozik továbbá egy 50 m-es, mobil fedéssel téliesíthető medence, valamint bővítésre került a parkolóhelyek és a kerékpártárolók száma. 2012-ben elkészültek városunk legismertebb szülötte, Rippl-Rónai József egykori lakóhelyéhez kötődő fejlesztések. Az évtizedek óta emlékházként működő Róma villában a művész eredeti berendezési tárgyai között tekinthetők meg festményei. A festő után maradt örökség teljes körű és turistabarát, akadálymentes bemutatásához azonban fejlesztésekre volt szükség. A Villa épülete külsőleg megújult. Az épülethez vezető évszázados gesztenyefasor hiányzó fáinak helyére újakat ültettek. A parkba rengeteg nárciszt telepítettek, ami tavasszal igazán látványossá teszi a birtokot. A kertben újra felépítették a csacsi istálló és a méhes épületét, és újratelepítették a szőlőt is, ami már a festő kertjében is megtalálható volt. Az egykori vincellérház, vagyis a festő által műteremként használt épület tükörképeként készült el a beruházás leglátványosabb eleme, a látogatóközpont. A szimmetria megtartása miatt az épület nagy része térszín alatt került kialakítás33

KAPOSVÁR


ra. A látogatóközpontban megtalálhatók a turisták fogadásának ideális feltételei (fogadótér, ajándékbolt, vizesblokkok, mindez akadálymentesen elérhető környezetben). Az épület alkalmas kiállítások, rendezvények, konferenciák megszervezésére. Az alsó szint belső udvarára helyezték el a festő szobrász barátai által készített, korábban a parkban álló alkotásokat. A következő fejlesztés keretében valósult meg a Róma Villa látogatóközpontjában az Andrássy ebédlő rekonstrukciója. A gróf Andrássy Tivadar felkérésére Rippl-Rónai által tervezett, többszörösen díjnyertes ebédlő szecessziós enteriőrjének rekonstrukciója megmutatja, hogy a művész nemcsak a síkfelületek kiváló dekoratőre, hanem iparművészeti munkássága is igen jelentős. A korábbi években a Deseda-tó partján már kiépült ökoturisztikai útvonal, valamint a tó körüljárását lehetővé tevő hidak. Mindezek fejlesztések folytatásaként 2014-ben átadják a tó élővilágának bemutatását szolgáló látogatóközpontot. A tó körül vezető útvonal mellett esőbeállók, pihenőhelyek, illetve egy kilátó is készül. A Szentjakabi Bencés Apátsági Romkert területén működő nyári színház a modern kor igényeinek megfelelő fény- és hangtechnikával, megújult nézőtérrel fogadja a 2014-től a Szentjakabi Nyári Esték rendezvénysorozat látogatóit. Jelenleg Kaposváron és a Zselicben 80 km-nyi kerékpárút, illetve kerékpárbarát útvonal kialakítása folyik. Ennek keretében aszfaltozott kerékpárút épül a Deseda-tó nyugati partján, kb. 7 km hosszan. Forgalomtechnikai megoldásokkal biztonságosabban megközelíthetővé válik több kaposvári látnivaló, pl. a Szentjakabi Apátság vagy a Meistro Tanya, akárcsak a zselici falvak turisztikai értékei. A további tervezett fejlesztések –akár áttételesen- hatással lesznek város turizmusára. A Kaposvári Közlekedési Központ kiépítése, a Városliget megújulása, funkcióbővülése, vagy a Kapos folyó revitalizálása. Nagy várakozás az egykori kaposvári Vár maradványainak és környékének rendbetétele, parkosítása.

7.2. A TOURINFORM-KAPOSVÁR IRODA MEGVALÓSÍTOTT PROGRAMJAI Kaposvár már évek óta figyelemmel kíséri a segítséggel élők helyzetét. Az utóbbi években maga a város olyan fejlesztéseket valósított meg, amely a helyi lakosok kényelme mellett a városba érkező turisták, látogatók komfortérzetét segítik elő, elsősorban a segítséggel élőkre koncentrálva. Pályázati forrásból kiindulva, a „Tapintható város” elnevezésű programban a Tourinform-Kaposvár iroda a 2009-ben vakok és gyengénlátók számára elkészített anyagaival hatalmas lépést tett ez ügyben. A kaposvári kezdeményezés egyedülálló volt országban! A dombornyomott belváros térkép, a Braille írásos brossúra és az audio guide-ra feltöltött hanganyagok segítségével az érintettek önállóan ismerhetik meg Kaposvárt. Szintén pályázati forrásból valósult meg 2011-ben, és a hallássérültek turizmusba való bevonását célozta a „Jeles Kaposvár” című film, amely tíz percben egy hallássérült apa és fia segítségével, jelbeszéddel és feliratozással kísérve mutatja be Kaposvár turisztikai értékeit. Ezekben az években a mozgásukban korlátozottak számára is pozitív fejlesztések zajlottak a településen. Magyarország legszebb főutcájának közepén, gyönyörű neoreneszánsz épületben fogadja Kaposvár a városba érkező látogatókat! 2010 óta a helyi információs iroda teljes körben akadálymentes. A mozgáskorlátozottak, a kisgyermekesek, az idősek akadálymentes bejáraton át jutnak be a helyiségbe. Az irodában vezetősáv található, mozgáskorlátozott mosdó áll az érintettek rendelkezésére. A hallássérülteket egy indukciós hurok segíti a kommunikálásban. Vakok és gyengénlátók számára Braille írásos nyitva tartás tábla és információs anyagok érhetők el. A Tourinform honlapjának magyar nyelvű oldalai 2010 óta „A” szintű akadálymentesek: www.tourinformkaposvar.hu. Az akadálymentes turizmus témánál maradva meg kell említeni, hogy a Tourinform iroda mellett, Kaposvár belvárosa közterületei, a kulturális rendezvények helyszínei és a főbb látnivalók, a városi fürdő a strand teljes területe is mindenki számára elérhető. Egy-két példát kiragadva említsük meg a Rippl-Rónai villát, amely a hozzá tartozó műteremmel együtt, minden szegletében a nagy művész hagyatékát, szellemiségét 34

KAPOSVÁR


őrzi. Az emlékház 2012-ben látogatóközponttal, föld alá süllyesztett, akadálymentes fogadótérrel és emléktárgybolttal bővült. A villa megközelíthető az alacsonypadlós autóbusszal, amely menetrend szerint közlekedik. Érdekesség továbbá, hogy a Töröcskei-tónál lévő 72 horgászhely fele szilárd burkolatú, így a mozgáskorlátozottak és mozgássérültek már öt éve rendszeresen részt vesznek a megyei horgászversenyeken. Különleges élményt nyújt, és mindenki számára hozzáférhető a Zselicben a szelíd szarvasok simogatása, és a „Csillagoségbolt park”. Éjszakai túra során Európa egyik legkevésbé fényszennyezett területe csillagász közreműködésével megfigyelhető. Kaposvár és a Zselic biztosítani tudja, hogy minden segítséggel élő egyenlő eséllyel férjen hozzá a város által nyújtott programokhoz és a szolgáltatásokhoz. Kaposvár és a Zselic méltán nyerte el, és viseli a „Kiváló Európai Desztináció” megtisztelő címet! Az akadálymentes turizmus gyakorlati prezentálása érdekében egy tanulmányúttal egybekötött „Érzékenyítő konferencia” megrendezésére került sor 2013 augusztusában.

7.3. A KAPOSVÁR ÉS A ZSELIC VIDÉKE TDM EGYESÜLET MEGVALÓSÍTOTT FEJLESZTÉSEI A „Kaposvár és a környéke turisztikai desztináció menedzsment szervezet kialakítása” című pályázat (TDMI.) 2009-től, ennek folytatása a turisztikai desztináció menedzsment szervezet fejlesztésére vonatkozó pályázat (TDM-II.) 2012-től adott lehetőséget a turisztikai fejlesztésekre. Az első pályázat túlnyomóan a rövid távú feladatokra koncentrált, a korszerű infrastruktúra kialakítását, az eszközbeszerzést, valamint a marketingtevékenységet szerepeltette. A következőnél a desztináció komplex fejlesztése volt a cél, és abban különbözök az elődjétől, hogy projektelemeit a tagság határozta meg a saját szükségletei szerint. Összességében 2009-től 2014-ig megújult a Tourinform és a turisztikai desztináció menedzsment szervezet székhelye. Megtörtént a jelenlegi irodahelység teljes átalakítása, elkülönített front office és back office, valamint akadálymentesített ügyféltér létrehozása a hozzá tartozó megújult berendezéssel, és új informatikai, hangtechnikai eszközökkel együtt. A látogatók, turisták helyi tájékozódásához szükséges volt 6 db modern információs tábla kihelyezése Kaposvár belvárosában és a Zselicben, amely a térképen megmutatja, kiemeli az attrakciókat, a szolgáltatókat. Fontos volt az akadálymentesített honlap, és egy merőben új un. „locaton based” program létrehozása. A program lehetővé teszi az okos telefonnal, laptoppal rendelkező turistáknak, hogy Kaposvár belvárosában, a Tourinform iroda hatósugarában Wifi elérhetőséggel turisztikai információhoz jussanak. Nagy problémának tartotta az egyesület, hogy a turisztikai jellegű állításokon, vásárokon történő megjelenések esetében nem tudja saját maga megoldani a hangosítást pl. játékok szervezésénél, hazai vendégek bemutatkozásánál. Ennek kiküszöbölésére került a projektbe a hangosító berendezés beszerzése (hangfal, keverőpult, mikrofon, állványok, kábelek). Régi álom valósult meg az Arculatterv, ill. az arculati elemeket tartalmazó kézikönyv megszületésével. Az igényes, tetszetős és modern elemek kiválóan jellemzik Kaposvár és környéke jellegzetességeit, remekül jelenítik meg a kultúra és természet találkozását. A marketing tevékenység hangsúlyos lépése a „Kaposvár, érzem” promóciós program volt. Ennek keretében készült el egy olyan Kvíz játék szórólapja, amely segítségével a turista játékosan szerez ismereteket a városról és a környékről. A Kvíz arra ösztönzi a látogatókat, hogy a turisztikai szolgáltatókra, ill. szolgáltatásokra koncentrálva keressék fel a desztináció értékeit. A játékhoz kapcsolódik a program második eleme, az ajándéktárgy. A desztináció attrakciói jelennek meg a szóró ajándékon (jellegzetes hűtő mágnes, bögre, póló, esernyő). További promóciós elem volt az óriásplakát, a webes banner, és a sajtómegjelenés. Évek óta felmerülő probléma, hogy kevés a helyi idegenvezető Kaposváron és környékén. Ezenkívül a szolgáltatók a városra és a környékére vonatkozó ismeretei is bővítésre szorulnak. A képzések keretében az idegenvezetői tréning célja elsősorban az volt, hogy a szolgáltató körben dolgozók ismereteit bővítse. A „Termékfejlesztés és tervezés” képzésen a turisztikai szolgáltatók megismerkedtek a turizmus alapjaival, a 35

KAPOSVÁR


turisztikai termékek fajtáival, megtanulták elhelyezni saját szolgáltatásaikat a turizmus rendszerében, továbbá foglalkoztak az egymáshoz kapcsolódás lehetőségeivel. A „Vendégszemlélet ismeretek” képzésen a résztvevők megismerték az utas tipológiát, a vendégekkel szemben alkalmazott kommunikációs eszközöket, szituációs gyakorlatokat végeztek a vendégelégedettség fokozása érdekében, cél megtanulni azt, hogy hogyan fogadják magas színvonalon a vendégeket. A „Kétpilléres termékfejlesztési program és Szolgáltatásfejlesztési terv” egymásra épülő, nagy lélegzetű szakmai anyag. A „Kétpilléres termékfejlesztési program” egy komoly helyzetértékelés mellett megmutatta a tagok két pillérhez (kultúra és természet) történő kapcsolódásának lehetőségét, értékelte a desztináció és a tagok turisztikai infrastruktúráját, elemezte a keresletet, és fenntartható termékfejlesztési javaslatokat tett. Mindezek mellett a „Szolgáltatásfejlesztési terv” javaslatokat tett versenyképes, a desztinációra jellemző turisztikai termékcsomagok, élményláncok kialakítására, ezek piacra juttatására. Arra ad választ, hogy hogyan használjuk ki vonzerőként a kultúrát és a természetet. A két program elősegíti a helyi turisztikai termékek, szolgáltatások fejlesztését, a turisztikai vállalkozások versenyképességét, ösztönzi Kaposvár és környéke turisztikai kínálatának bővítését. Itt volt az ideje, hogy a turizmus olyan programokkal, kutatásokkal, tanulmányokkal rendelkezzen, amely komoly hátteret nyújt a munkához és a továbbgondolkodáshoz. Az „Átfogó elégedettség- és imázskutatás” tanulmány” meghatározta Kaposvár és környéke ismertségét a kutatás idején, a város imázsát a főbb célcsoportok vonatkozásában. Fontos tudni, hogy mit gondolnak rólunk az utazó, kiránduló emberek az országban, ismerik-e a várost? A „Vendégelégedettség mérő és elemző rendszer” program egyrészt arra ad választ, hogy miként válnak törzsvendéggé a turisták, másrészt arra tesz javaslatot, hogy miként növeljük a vendégek elégedettségét, hogyan biztosítható a minőség a szolgáltatások terén. A „Vendégkedvezmény program” megfogalmazta az egyedi előnyöket, valamint kidolgozta a szolgáltatói kedvezményrendszert. Ehhez kapcsolódott az egyedi „Vendégkomfort rendszer” kidolgozása is. A „Szervezetfejlesztési program és képzés”, a szervezet akkori állapotának elemzése, külső-belső környezeti tényezőinek feltárása, egyben a fejlesztési igények és szükségletek meghatározása is. A „Hálózatfejlesztési, szervezetfejlesztési partnerségcselekvési terv” reálisan elemezte a szervezet kapcsolatrendszerét, a külső-belső kommunikációt, szembenézett a problémákkal és konkrét javaslatot tett az együttműködésre, a hálózatfejlesztésre és partnerségre. Értékes program volt a városunk turizmusában használt marketing elemek bemutatása, elemzése, és a további lehetőségeink bemutatása a „Marketing terv” keretében. A turizmusban dolgozó szakemberek és szolgáltatók két alkalommal egy-egy napos tanulmányút és program keretében kaptak lehetőséget arra, hogy megismerkedjenek először egymás szolgáltatásaival, majd egy már jól működő turisztikai desztináció menedzsment szervezet munkájával. Ennek tanulmányozására Ausztriában is két alkalommal került sor. A sajtó is folyamatosan figyelemmel kísérhette a turisztikai egyesület tevékenységét, és a fejlesztéseket a rendszeres médiatevékenységen keresztül. A turisztikai egyesület létrejötte előtt a helyi önkormányzat finanszírozásában a Tourinform iroda vett részt, az egyesület megalakulása után minden évben a Tourinform iroda képviselte a város és környéke szolgáltatóit a turizmus legnagyobb szakmai kiállításán az „Utazás kiállításon” Budapesten. Ugyanilyen megjelenési, ill. bemutatkozási lehetőség volt a részvétel a Nemzeti Vágta Korzón. Nemcsak a Vágta Korzón jelent meg Kaposvár és a Zselic, hanem Kaposváron a Meistro Lovastanyán került megrendezésre a Nemzeti Vágta előfutama a Kaposvári Vágta. A TDM-II. pályázat nyújtotta lehetőség által beszerzésre került egy 10 x 20 méteres rendezvénysátor. A turizmusban dolgozó kollegák közül 3 fő vett részt és TDM szakmérnöki diplomát szerzett a Pannon Egyetem Georgikon Kar TDM szakán. Ez a végzettség hozzájárul az egyesület munkájának tudatos szervezéséhez, irányításához. A helyi turizmus életében először került sor a „Kaposvár és a Zselic” guide kiadására 2013-ban és 2014-ben is, amely az egyesület turisztikai kiadványa. Először készült el a Vendégkedvezmény kuponfüzet, amely a turisztikai szolgáltatók nyújtotta kedvezményeket fűzik fel, és ajánlják a turisták részére. A programok, hí-

36

KAPOSVÁR


rek, szolgáltatások, turisztikai szolgáltatók egy közös honlapon érhetők el: www. jartalmaritt.hu, www.visitkaposvar.hu, www.visitzselic.hu. Megrendezésre került a VII: Patcai Várjátékok – Középkori Családi Fesztivál a Katica Tanya Élményközpont területén. Nagyon fontos volt, hogy új útvonalak keltsék fel az érdeklődő természetjárók figyelmét. Ezért a Kardosfa-Patca-Mag tanya útvonalon turistajelzés kijelölése, festése történt. A média figyelmét olyan tanulmányutakkal vonta magára a turisztikai szakma, amelyben több alkalommal, több oldalról sikerült Kaposvár és környékének bemutatkozni pl. nagyrendezvény alkalmával, vagy a természetben lévő lehetőségek kapcsán. Komoly turisztikai fejlesztések történtek a Sefag Zrt. területén, a Kaposvár környéki parkerdőkben:

Deseda-Gombás parkerdő (tornapálya, nordic walking pálya),

Gyertyános-parkerdő (gyalogos ösvény, parkoló, kemence- és filagória felújítás, hídfelújítás a Négy Testvér forrásnál),

Tókaji parkerdő (híd-és filagória felújítás, forrásfoglalás, nordic walking pálya, futó-és tornapálya),

Világos Hárserdő (túraútvonal karbantartás, pihenő, esőbeálló kialakítása),

Róma-hegy, Nádasdi-parkerdő (túraútvonal felújítás és korszerűsítés),

Kardosfa-Katica Tanya közti túra útvonal kialakítása.

7.4. TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEK KAPOSVÁRON ÉS KÖRNYÉKÉN A következő táblázat pontosan bemutatja Kaposvár és környéke vonatkozásában a Turisztikai fejlesztéseket célzó pályázatokat 2009-2014. időszakban.

37

KAPOSVÁR


2009.07.31

1 2009.11.12

2 2010.02.22

3 2010.08.09

4 2010.08.13

5 2011.08.12

6 2011.11.24

7 2012.10.26

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Kaposvár és a Zselic Vidéke Turisztikai Desztináció Menedzsment Egyesület Igal-Fürdő Üzemeltető és Szolgáltató Kft. Gyeregyalog.hu Összefogás a dél-dunántúli Aktív,- és Ökoturizmusért Közhasznú Egyesület TD Vagyonkezelő Korlátort Felelősségű Társaság BPR CONSULT Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Kaposvár és a Zselic Vidéke Turisztikai Desztináció Menedzsment Egyesület Horváth Elemér András egyéni vállalkozó

1 100 000 000

2 200 000 000

50%

DDOP

ERFA

Kaposvár

41 989 810

49 399 776

85%

DDOP

ERFA

Kaposvár

199 900 000

399 800 000

50%

DDOP

ERFA

Igal

32 663 244

39 353 306

83%

DDOP

ERFA

Patca

Dél-Dunántúli Ökoturisztikai klaszter létrehozása

197 541 450

506 516 538

39%

DDOP

ERFA

Kaposvár

44 996 598

89 993 196

50%

ERFA

Patca

42 651 190

50 177 871

85%

Gyógyító Magyarország - Egészségipari Program DDOP

Dorottya Üzleti Tudás Háza szállás és szolgáltatás fejlesztése Innovatív Játszóház kialakítása

ERFA

Kaposvár

TDM szervezet fejlesztése Kaposváron és környékén

1 440 222

3 200 493

45%

GOP

ERFA

Kaposvár

SEFAG Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság Igal Város Önkormányzata

669 196 479

669 196 479

100%

DDOP

ERFA

Kaposvár

615 014 620

615 014 620

100%

ERFA

Igal

499 911 925

499 911 925

100%

Gyógyító Magyarország - Egészségipari Program DDOP

Étterem kialakítása Horváth Elemér egyéni vállalkozása fenntarthatósága érdekében "A határ a csillagos ég" - A Zselici Csillagoségbolt-park komplex turisztikai fejlesztése Igal egyházi turisztikai fejlesztés, városközpont kialakítása

ERFA

Kaposvár

8 2012.11.26

9 2012.11.26

10 2012.12.20

11

CÍM

TELEPÜLÉS

FORRÁS

OPERATÍV PROGRAM

PROJEKT NAGYSÁGA (TÁMOGATÁST ARTALOM ALAPJÁN SZÁMOLVA) TÁMOGATÁS ARÁNYA

MEGÍTÉLT ÖSSZEG

PÁLYÁZÓ

TÁMOGATÁSI DÖNTÉS DÁTUMA

TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEKET (IS) CÉLZÓ PÁLYÁZATOK SZÁMA (2009-2014) / KAPOSVÁR ÉS KÖRNYÉKE

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzat

Kaposvár Városközpont funkcióbővítő városrehabilitációja Kaposvár és környéke turisztikai desztináció menedzsment szervezet kialakítása Igal Fürdő bővítése

Komplex kerékpáros és kulturális turisztikai kínálat fejlesztése Kapos-

38

KAPOSVÁR


váron és a Zselicben Kaposvári vigasságok terének kialakítása Az Országos Kékkör (OK) DélDunántúli Régiót érintő nyomvonalának és attrakcióinak multifunkciós fejlesztése, a túraútvonalak téradat alapú nyilvántartási és fenntartási rendszerének kialakítása a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése. "Somogyi Kastélyok Völgye KúlTúra"

2012.12.20

Somogy Megyei Önkormányzat

495 482 990

495 482 990

100%

DDOP

ERFA

Kaposvár

2012.12.20

Magyar Természetjáró Szövetség 268 352 955

276 652 531

97%

Gyógyító Magyarország - Egészségipari Program

ERFA

Országos Kékkör

2012.12.20

"RUBIN-K" Idegenforgalmi Korlátolt Felelősségű Társaság

51 065 308

72 950 440

70%

ERFA

Alsóbogát

2013.06.12

VÍGLEGÉNYEK Korlátolt Felelősségű Társaság SEFAG Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság TÓ.G.A. Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság

10 000 000

33 333 333

30%

Gyógyító Magyarország - Egészségipari Program GOP

ERFA

Kaposvár

128 818 556

128 818 556

100%

DDOP

ERFA

Kaposvár

120 540 000

172 200 000

70%

ERFA

10 337 760

95%

Gyógyító Magyarország - Egészségipari Program KEOP

Somogyvámos Turisztikai-, szabadidő-, és sport központ építése a Krisna-völgy kapujában Kaposvár A kerékpáros közlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása Kaposváron

12

13 14 15 2013.08.28

16 2013.10.15

17 2013.10.29

Kecelhegyi Lovassport Közhasznú 9 820 872 Egyesület

18 4 529 386 219

ERFA

Gyorsétterem, borozó, rendezvényés klubhelység kialakítása "Kalanderdő" - természetközeli élmények a Deseda környékén

6 312 339 815

39

KAPOSVÁR

8.


A TURIZMUS FINANSZÍROZÁSI HÁTTERÉNEK VÁLTOZÁSA A következőkben bemutatjuk azokat az operatív program részleteket, melyek a 2014-2020 programozási időszakban Kaposvár és környéke turisztikai fejlesztéseihez forrást biztosíthatnak. A GINOP és a TOP által támogatható tevékenységek közül a GINOP az országos, illetve nemzetközi jelentőségű természeti és kulturális örökségi helyszíneket, illetve a hálózatos, összefüggő fejlesztéseket priorizálja, míg a TOP az egyedi, pontszerű projekteket, melyek a hálózati projektekhez kapcsolódnak.

8.1. GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) A program a foglalkoztatottság bővítését, a folyamatos tanulást, és a leszakadó társadalmi rétegek felzárkóztatását tűzte ki célul. Ehhez kapcsolódóan hét prioritási tengelyt jelölt ki, melyek egyike a turizmus, A turizmus prioritás céljai: • A nemzetközi és országos jelentőségű természeti és kulturális örökség védelme, bemutathatóságának és hasznosításának fejlesztése, hálózati és térségi szempontok figyelembe vételével. •

A vidéki térségek környezeti értékeinek és épített, kulturális örökségének, közjóléti potenciáljának és környezeti szolgáltatásainak közösségi célra történő hasznosítása és megőrzése.

Mivel a magyar turisztikai szektorban problémát okoz a kínálat megfelelő piacra vitele, nem elterjedt a korszerű kommunikációs eszközök használata, nem mindenhol vendégbarát a szolgáltatók és a helyi lakosság hozzáállása és még mindig jellemző a szezonális és területi koncentráltság, ezért a támogatott fejlesztéseknek e problémákra is megoldást kell nyújtaniuk. Nagy feladat hárul a Magyar Turizmus Zrt-re is, mely a nemzeti szintű akciók nevesített kedvezményezettje. A természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése prioritáson belül fejleszthetők. Például: tematikus utak, világörökségek, kastélyok, várak, műemléki épületek, védett természeti területek, gyógyhelyek. Kaposvár MJV és térsége szempontjából a GINOP leginkább a Kaposvár és a Zselic vidéke Turisztikai Desztináció Menedzsment Egyesület működésének és szakmai munkájának elősegítésében lesz jelen. Az előző programozási időszakban kialakult turisztikai desztináció menedzsment (TDM) szervezetek további fejlesztése és rendszerük megszilárdítása szükséges. A cél továbbra is az, hogy a turisztikai piac szereplői integrálódjanak a TDM szervezetekbe. A szervezetek által kidolgozott komplex turisztikai termékek, szolgáltatáscsomagok az idegenforgalom fejlődésének alapját adják. A GINOP forrásai lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy a TDM-ek szakmai programjaikat végre tudják hajtani. Változást jelent tehát a korábbiakhoz képest, hogy a TDM szervezetek finanszírozása a Regionális Operatív Programok közül átkerült a GINOP-ba. Ez tükrözi azt a szemléletet, hogy a Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezeteknek céljaik megvalósítása során vállalkozói szemlélettel szükséges eljárni, hogy azok kimondottan a szolgáltatások, a turizmus, mint gazdasági ágazat fejlesztését szolgálják. Elengedhetetlen, hogy a szektor gazdasági szereplői összehangoltan, egységes koncepció mentén, közös csomagokat kialakítva gondolják ki fejlesztéseiket úgy, hogy - összhangban az EU céljaival - azok fenntarthatóak, és jövedelemteremtőek legyenek.

8.2. TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) A TOP a Közép-Magyarországi Régió kivételével valamennyi régió fejlesztését célozza. Egyúttal figyelembe veszi az egyes területek eltérő adottságait, belső forrásait, az ebből adódó eltérő igényeit is. Az operatív program térségekre szabottan támogatja a helyi gazdasági rendszerek és a helyi foglalkoztatási képesség helyreállítását. A turizmus a foglalkoztatás és a vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés prioritásokon belül is forráshoz juthat. Mivel a turizmus nagy élőmunka-igényű szektor, így bővülése a foglalkoztatottság növekedésével is együtt jár. A vállalkozások és a lakosság megtartása valamennyi vidéki térség számára elsődleges feladat. Ezt elősegíthetik a turisztikához kapcsolódó beruházások is, pl. a városi rekreációs területek növelése, városrészek funkciónak bővítése-megváltoztatása, a barnamezős területek fejlesztése, a termé40

KAPOSVÁR


szeti és kulturális értékek bemutathatóvá tétele, a helyi identitástudat növelése, a térségi szintű termékcsomagok kialakítása, a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása. A támogatások jellemzően a már meglévő attrakcióhoz kapcsolódó turisztikai termékek és szolgáltatások fejlesztése és népszerűsítése céljára használhatók fel. Kaposvár és térsége számára saját forrásokból megvalósított projekteken túl sok lehetőség nyílik a TOP keretein belül is. A 2014-ben, illetve a következő években végrehajtott, illetve tervezett projektekről: Kaposvár város belvárosa az elmúlt évek átfogó fejlesztéseinek és a virágosítási mozgalomnak köszönhetően megszépült és turisztikai attrakcióvá is vált. A Kossuth tér és a betorkolló utcák gyalogoszónává alakításával kialakult, a turizmus szempontjából is frekventált övezet kiterjedése és funkcióinak köre tovább bővíthető. A város egyik legrégebbi épülete a Csokonai Fogadó. Az országosan védett műemlék földszintje barokk stílusban, az 1700-as évek végén épült, egykor az Esterházy uradalom központja volt. Ehhez az épülethez köthető Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya, avagy a Dámák diadalma a Fársángon című vígeposza, mely a mai napig őrzött farsangi, Dorottyához kötődő hagyományaink alapja. Az idők során sokféle célra használták az ingatlant, többek között vendéglátó-, illetve szálláshely működött itt. A magántulajdonú épület a 2000-es években gyakran kihasználatlanul állt. Az önkormányzat az ingatlant meg kívánja vásárolni, és régi fényét, presztízsét visszaállítva turisztikai célokra hasznosítani a TOP funkcióbővítő városrehabilitációs forrásainak segítségével. Ezt indokolja a ház kedvező, belvárosi fekvése, bejáratai a Kossuth térre és a Fő utcára. A tervek szerint az épületben az alábbi funkciók kaphatnának helyet: A pince adottságait is kihasználó vendéglátóhely, bor- és pálinkaház. A belső udvar vendéglátás, illetve programok, koncertek szervezésére is alkalmas. Szálláshely: egyszerű, de jó minőségű vendégszobák kialakítása. A Kossuth tér felé akadálymentes bejáratot nyitva a földszinten reprezentatív információs iroda alakítható ki a Tourinform részére. Az épületben működhetne a Csiky Gergely Színház jegyirodája is. A sétálóövezet bővítése indokolt azokban az utcákban, melyek a Fő utcába torkolnak, így zsákutca jellegük miatt gépjárműforgalmat nem bonyolítanak. Ilyen az Irányi Dániel utcának a Somogy áruház parkolójától északra fekvő szakasza, illetve a Megyeház utca felső szakasza. 2014-ben az Irányi utca felső szakasza térkő burkolatot kap, alsó szakaszát pedig aszfalttal burkolják. A térköves, gyalogos zónában megújulnak a meglévő zöldfelületek, illetve újakat is alakít ki a város. A Megyeház utca felső szakaszán a térkővel burkolt felületeket zöldsávok törik meg. Az utca hangulatát az olaszlépcsős kialakítás fokozza. A sétálóövezet keleti végén, a Széchenyi téren eddig a turisták könnyen felismerték a turisztikailag frekventált szűkebb belváros határát. Az apró tér elavult, sivár hangulatú burkolata miatt nem volt népszerű. Új, barátságosabb burkolat lefektetésével, szobor kihelyezésével, növényszigetek kialakításával kedvelt pihenő-, vagy találkozóhely válhat belőle. A fejlesztések tovább erősítik Kaposvár virágos város imázsát és tovább növelik a belvárosokban oly ritka, üdítő zöldfelületek mennyiségét. A 2.3. A helyi turizmus alakulása c. fejezetben megállapításra került, hogy az elmúlt években megnövekedett a kisgyermekes családok száma a desztinációnkba látogatók körében. Ezen célcsoport elégedettségét és visszatérési hajlandóságát nagymértékben befolyásolja, hogy milyen speciális, az ő igényeikre szabott infrastruktúrát és szolgáltatásokat találnak. Ide tartozik a babakocsival könnyű közlekedést biztosító akadálymentes belváros és gyalogosátkelők köre, vagy a szabadidő eltöltési lehetőségeiket bővítő játszóterek is. A Gyermekmosoly program keretében 2014-ben elkészült, a tágabb belvárosban található Berzsenyi parki játszótér bármely korosztályba tartozó gyermek számára élményt nyújt, és nagy előnye, hogy a nyári turisztikai szezonban árnyas. A gyermekes családokat nemcsak kiegészítő szolgáltatásokkal lehet a desztinációba csábítani. Egy kifejezetten a gyermekeknek szóló létesítmény, pl. játékmúzeum nagy vonzerőt jelenthet, és fontos érv lehet a családok utazási döntésének meghozatalakor. A mai kor megköveteli, hogy a gyermekek játékosan ismerhessék meg környezetüket, interaktív élményelemeket igénybe véve próbálhassanak ki az építészettel, tudománnyal, helyi jellegzetességekkel kapcsolatos tevékenységeket. Az új múzeumnak a Nostra épülete adhat otthont. A korábbi gabonatároló épületét az önkormányzat meg kívánja vásárolni. Az épületek és környezetük rendbetétele, felújítása, átalakítása elengedhetetlen a projekt megva-

41

KAPOSVÁR


lósításához. A TOP funkcióbővítő, illetve a barnamezős területek revitalizálását célzó intézkedéseihez illeszthető a beruházás. A XXI. század turisztikai trendjei azt mutatják, hogy egyre tágabb az egészségtudatosan élők, de legalábbis a pihenését aktívan, egészségesen tölteni szándékozók köre. Ezért egyre nagyobb szerepet játszik az utazási döntések meghozatalában, hogy milyen aktív időtöltésre vonatkozó lehetőségeket kínálnak a desztinációk. Lépéselőnybe kerülhetnek azok a területek, ahol időben megkezdik az aktív turizmus háttérinfrastruktúrájának kiépítését. Bár Kaposvár és környékének adottságai kedvezőek, a már működő sportlétesítmények, kerékpárutak és túraútvonalak mellett további fejlesztésekre van szükség. A turizmus szempontjából a sportlétesítmények fejlesztése akkor indokolt, ha ezáltal országos, nemzetközi versenyek, edzőtáborok lebonyolítására válnak alkalmassá. A sportturizmusban résztvevők magas költési hajlandósága és az átlagot meghaladó átlagos tartózkodási idejük kedvezően hatnának Kaposvár turizmusára, feltételezve természetesen a megfelelő számú szálláshely rendelkezésre állását. További kedvező hatásként a létesítmények rendszeres használata városunk imázsát is erősítené, továbbá hozzájárulna a fenntartási költségekhez is. Ezért pozitív változást hozhatna a Fürdő területén egy 50 méteres fedett, nemzetközi szabványoknak megfelelő úszómedence építése, továbbá a Sportcsarnok felújítása, átépítése. Az elmúlt években kialakult kerékpárutak rendszere nemcsak a városra, hanem térségére is kiterjed. Az utak mellett ugrásszerűen megnőtt az egyéb kiszolgáló létesítmények (jelölések, pihenőhelyek, kerékpártámaszok, információs- és útbaigazító táblák) száma, ami turisták elégedettségét is nagymértékben növelheti. Az ország egyik legforgalmasabb kerékpáros útvonala a Balatoni Bringakörút. A Balatonon megforduló vendégek körében pedig kedvelt program Kaposvár felkeresése, jellemzően 1-1 napos kirándulás keretében. A két desztináció több közúttal is össze van kötve, de kerékpáros használatra a forgalom nagysága és az utak minősége miatt nem ideálisak. Ezért egy Balaton-Kaposvár kerékpárút a kerékpárosok szempontjából kedvező fejlesztés lenne, bár megvalósítása nem lehet kizárólag Kaposvár város feladata. Az útvonal kijelölése, a tulajdonviszonyok rendezése és az építéssel összefüggő feladatok számos szereplő, köztük az állam közreműködését is feltételezi. Többen érkeznek a kulturális értékek felkeresése céljából, programokra, fesztiválokra is. Az ő kikapcsolódásukat egészíthetik ki a Városligetben elkészülő fejlesztések. A Városligeti-tó partjának kotrásával, rendezésével, a füves felületek átalakításával számos új funkció honosítható meg 2014-től a Városligetben. A fövenyes part pihenésre, a tó csónakázásra csábít. Az 1 km hosszú, speciális gumiburkolatú futópálya és a felnőttek által is használható tornapálya a turistákon kívül a helyi lakosokat is megmozgatják majd. A fiatalok számára a liget kevésbé központi részein műfüves labdarúgó pálya, illetve görpark áll rendelkezésre. Hosszabb távon a terület, mint rendezvényhelyszín is bekapcsolódhat a város életébe, mivel a domb természetes nézőtérként használható, a tó mellett pedig kialakítható egy állandó színpad. A város sokoldalúsága révén számos turisztikai termék fejleszthető. Az ide látogatók száma tovább növelhető ezáltal. A növekedésnek, így a turisztikai szolgáltatások minél magasabb arányú kihasználásnak akadálya lehet azonban, ha a turisták nem tudnak igényeiknek és létszámuknak megfelelő szálláshelyet találni. Nagyrendezvények idején szinte telt ház van valamennyi szálláshelyünkön. Ezek kapacitása és színvonala azonban meglehetősen eltérő. Amíg nincs a településünkön több, egyszerre nagyobb létszámot is fogadni képes szálloda, addig a sport- és konferenciaturizmus fejlődése akadályokba ütközik. Hasonló helyzetben van az egészségturizmus, mely minden egyéb turisztikai terméket megelőzően magas tartózkodási időt jelentene. Viszont a gyógyulni, rekreálódni vágyók számára e cél elérésének fontos eleme, hogy szállását, étkezését és a gyógyhelyet gyalogosan is könnyen elérhető távolságban találja. Erre a célra Kaposvár a Virágfürdő közelében, a Jókai ligetben biztosítaná a területet vállalkozói érdeklődés esetén. A Fürdő közelébe épített szálloda egyben a sportturizmus és a versenysport kiszolgálója is lehet. A szálláshelyek fejlesztésére önkormányzati kedvezményezett pályázati forrást nem tud igénybe venni. A város szálláshely-kínálatából hiányzik még a kemping, mely szerte a világon újból reneszánszát éli. A Deseda-tó partján, a strand és a látogatóközpont közelében működött egykor egy kemping, melynek felújítását, működésre felkészítését tervezi Kaposvár. A kempingek ma már nem igénytelen szálláshelynek számítanak, hanem egyszerű, de jó minőségű szolgáltatásokat nyújtanak. Elvárás, hogy faházak, apartmanok is rendelkezésre álljanak, tiszta, kényelmes fürdő- és mosogató helységek, továbbá megfelelő víz- és áramvételi lehetőségek, wifi szolgáltatás. A nagy zöldfelületek és kiegészítő szolgáltatások (pl. sportolás) tovább növelhetik a szálláshely vonzerejét. A kemping üzemeltetése új munkahelyek teremtését is jelenti, így ez összecseng a TOP foglalkoztatás-bővítési törekvéseivel. 42

KAPOSVÁR

9.


SWOT, KIHÍVÁSOK A turizmus mutatószámai szempontjából Somogy megye vonatkozásában aránytalanságot kelt a várostól mindössze 50 km-re lévő Balaton közelsége. A tó országosan kiemelt jellegénél és nemzetközi ismertségénél fogva a megye további területeinek turisztikai fejlődése és jelentősége - beleértve Kaposvárt is- még a közlemúltban is háttérbe szorult. Ugyanakkor a Balaton közelsége fejlesztési és együttműködési lehetőségeket rejt magában. Kaposvár gazdasági és turisztikai kapcsolataiban ugyanolyan figyelemmel kell lenni a ma már önálló turisztikai régióként működő Balatonra, mint a déli irányban 100-km-re lévő Horvátországra. A figyelem nem kerülheti el a Dél-Dunántúli Régió fontos településeit (Pécs, Orfű, Szigetvár), akik olyan turisztikai értéket képviselnek, amelyekre a továbbiakban Kaposvárnak együttműködési szempontból koncentrálni kell. Kaposvár és a Zselic látnivalóival, turisztikai kínálatával mára jelentős szerepet tölt be a régió életében. A TDM létrejöttét megelőző időszakban régiós szinten a turizmusirányítás a Regionális Idegenforgalmi Bizottság, a Magyar Turizmus Zrt. Regionális Marketing Igazgatósága, és a Területfejlesztési Tanács munkájához kötődött. A három kulcsszereplő jó vertikális kapcsolatrendszerrel rendelkezett, amely feltételezte az alsóbb szintek együttműködési szándékát, bevonását és motiválását. Korábban a Dél-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság a megyékkel és a civil szervezetekkel épített ki jó kapcsolatot, míg a DDRMI a Tourinform irodákkal. Ebben, a jórészt felülről irányított rendszerben valóban innovációt jelentett a régióban az első TDM szervezetek megalakulása, köztük a Kaposvár és a Zselic vidéke TDM szervezet létrejötte. Kaposvár kulturális és turisztikai adottságainak figyelembe vétele mellett látni kell, hogy a város turisztikai vonzerejének növelése csak térségi szemlélettel, a térség összefogásával, azaz a környék településeinek adottságaival együtt érhető el. Jelen TDM szervezet célja egy olyan tudatos termék, illetve szolgáltatásfejlesztés, amely Kaposvár kulturális értékeinek megőrzésére és a Zselic természeti örökségének megóvására alapoz. /ECONOCONSULT, 2010/ A szinte egyedülálló természeti érték és a kulturális hagyaték mellett a desztináció további erőssége, hogy országosan egyre ismertebb, jó az imázsa, jelentős turisztikai díjakkal rendelkezik, sokoldalú fogadóterület, kiváló gyógyfürdővel, lovas adottságokkal, minőségi fesztiválokkal. (1. ábra.)

KAPOSVÁR ÉS A ZSELIC, MINT DESZTINÁCIÓ / SWOT ELEMZÉSI TÁBLA Gyengeség és egyben nagy probléma is a megközelíthetőség. Érzékelhető a nagyobb mennyiségű magas minőségű szálláshelyek hiánya, s mellette a saját kategóriájában jó minőségű, de alacsony kategóriás szálláshelyek hiánya is pl. kemping. Sajnálatos, hogy egyes turisztikai szolgáltatások színvonala nem versenyképes, és a turizmusban dolgozó szolgáltatók közötti szakmai együttműködés még nem nevezhető stabilnak. Mindenképpen szükséges az egységes városi arculat meghatározása és annak használata. Átgondolandó a szórakozóhelyek működtetésének felélénkítése is a városban. Hatalmas lehetősége a desztinációnak, hogy a turisztika szinte minden területén vannak fejleszthető adottságai: az ötlettől, amely nem pénzkérdése, egészen a komoly finanszírozással járó beruházásokig. Jelen van egy jól működő, régi, ismert, bejáratott turisztikai szervezet a Tourinform, akire építeni lehet, akire rá lehet bízni azt, hogy összefogja a turizmus egyéb szereplőit. Veszélyforrás, ha sikeres pályázatok hiányában elmaradnak az új fejlesztések, ha romlik a szolgáltatások minősége, a turisztikai együttműködések nem indulnak, be s ezáltal csökken a kínálat. Még nagyobb veszélyt jelent, ha az elkészült fejlesztések, beruházások a fenntartási időszakban nem kerülnek kellőképpen kihasználásra. Veszélyes, ha nem megfelelően működtetik azokat, ha nincs programmal megtöltve, ha nem a feladatnak megfelelő stáb, vagy szakember áll a működtetés mögött, vagy ha elmarad a kellő marketing Ezáltal kihasználhatatlan a drága beruházás, a céljának nem tesz eleget.

43

KAPOSVÁR


Összességében elmondható, hogy a desztinációban nincsenek nagy történelmi múltú, világörökségi, műemléki attrakciók, ezért egyelőre még nem tartozik a kiemelt látogatottságú turisztikai területek közé. Attrakcióink, fesztiváljaink, természetünk kizárólag egy-egy szűkebb réteg érdeklődését kelti fel. A desztinációban mindössze néhány országos jelentőségű kulturális rendezvénnyel büszkélkedhetünk pl. a Rippl-Rónaihoz köthető Rippl-Rónai Fesztivál (korábban Festők Városa Hangulatfesztivál), vagy a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál. Többségében szakmailag a regionális, ill. a térségi vonzerők közé sorolhatók, önmagában nem képesek arra, hogy elcsábítsák a látogatókat.

ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

Kaposvár: - kedvező árszínvonal, - jó az ár/érték arány, - megfelelő közbiztonság, - iskolaváros, Kaposvári Egyetem - „Virágos Kaposvár” imázs, - látványos, rendezett belváros, „Magyarország legszebb főtere, főutcája” - jelentős turisztikai díjak, - jól működő Tourinform iroda, - tiszta városi levegő, - akadálymentes turizmus. Kaposvár = kulturális hagyaték: Rippl-Rónai József és a festők Fesztiválok, széles rendezvénykínálat: - Festők Városa Hangulatfesztivál, - Kaposvári Nemzetközi Ifjúsági - Futball Fesztivál, - Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál - (Nemzetközi Lovasíjász Fesztivál) Sokoldalúság: - kultúra, fesztiválok, zene, lovaglás- lovassportlovasbázisok, természet, gyógyvíz és élményfürdő, túraútvonalak, kerékpár utak Zselic = természeti érték: - falusi turizmus, gasztronómia - természeti környezet, - túrázási lehetőség, - vadászat Kaposvár környéke: - városkörnyéki kerékpárutak, - Deseda-tó, horgásztavak, - rendezett erdei környezet, erdei létesítmények Egyedi attrakciók: - Csillagos Égbolt Park, - Kassai Lovasíjászat, - Bőszénfai Szarvasfarm

Megközelítés problémája: - elkerüli az autópálya, - rossz minőségű a vasúthálózat és a vasúti közlekedés Szállás: - alacsony kategóriás, de annak megfelelően jó minőségű szálláshelyek hiánya, - magas kategóriás, nagyobb mennyiségű szálláshelyek hiánya, - összességében kevés a szállásférőhely Minőség: - egységes turisztikai minőségbiztosítási rendszer hiánya, - kevés a szakképzett, magas minőséget biztosító szakember Rövid tartózkodási idő, alacsony költés. Egyebek: - az éjszakai élet, a zenés-táncos szórakozóhelyek hiánya, hiányzó egységes marketing üzenetek és városi arculat

44

KAPOSVÁR

LEHETŐSÉGEK -

-

Létezik egy működő, turizmust összefogó TDM szervezet. Létezik egy jól bejáratott Tourinform. Sokoldalú desztináció – minden területe fejleszthető. A kultúra és a természet értékeinek még jobb kihasználása, a kihasználáshoz vezető feltételek javítása. Tartósan jó ár-érték arány megtartása a desztinációban. Turizmusban dolgozó munkaerő képzése, továbbképzése. Erőteljes, hatékony reklám, marketing és branding, új marketingtechnikák bevetése. Egészségturizmus, gyógyturizmus hangsúlyozása, erősítése. Konferencia turizmus feltételeinek megteremtése. Bekapcsolódás a kerékpáros turizmusba Ökoturizmus fejlesztése, természetjárás Hobbi, sport, szabadidő, vízi turizmus kialakítása (programokkal) Horgász turizmus fejlesztése, nagyobb figyelem. A Deseda-tó teljes kihasználása. A Desedai kemping beindítása. Külföldi kapcsolatok építése a testvérvárosok kapcsán Helyi lakosság bevonása a turizmusba, értékeink megismertetése. Helyi identitástudat erősítése. Komolyabb együttműködés a régión belül a többi desztinációval. Aktívabb belföldi kiállításokon, vásárokon történő megjelenések. További országos nagyrendezvények megtartása (szakmai, pl. KE).


VESZÉLYEK -

-

A nagyrendezvények színvonalának csökkenése, ellaposodása, friss elemek hiánya. A természeti értékek nem kerülnek kiaknázásra. A minőség egységesítése, a minőségbiztosítás nem történik meg a szolgáltatók és a szolgáltatások körében. Pályázati források elapadnak, nincs lehetőség fejlesztésekre. Nem javul a desztináció megközelíthetősége. Továbbra sincs kemping. Továbbra sem növekedik a szállásférőhelyek mennyisége. Versenytársak erőteljesebb megjelenése a régiós piacon. A szolgáltatók ügyfélbarát viselkedésének elmaradása. Szórakozási lehetőségek hiánya. Szakképzett munkaerő hiánya hátráltatja a turizmust. Rugalmatlanság, a trendek azonnali lekövetésének elmaradása. Egyéni versengés a desztináció szolgáltatói között. Az elkészült fejlesztések kihasználatlansága, fenntarthatóság.

45

KAPOSVÁR


10. STARTÉGIA, TERVEK, CÉLOK, FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK Kaposvár kulturális és turisztikai adottságainak figyelembe vétele mellett látni kell, hogy a város turisztikai vonzerejének növelése csak térségi szemlélettel, a térség összefogásával, azaz a környék településeinek adottságaival együtt érhető el. A TDM szervezet célja egy olyan tudatos termék, illetve szolgáltatásfejlesztés, amely Kaposvár kulturális értékeinek megőrzésére és a Zselic természeti örökségének megóvására alapoz. /EconoConsult, 2010./ Több együtt kínált látnivaló, több együtt kínált szolgáltatás már nagyobb értékkel bír, ezért kell a turisztikai termékek összekapcsolása, turisztikai élménylánccá fűzése és ehhez kell a jól együttműködő szervezet. Márkaépítő termékké válhat Rippl-Rónai, a Virágfürdő, a Deseda-tó, a fesztiváljaink. Mivel a desztinációban lévő lehetőségeik korlátozottak, ezért olyan arculatépítő kínálati elemekre kell koncentrálni, amelyek a térség szolgáltatásai között hangsúlyosan megjelenő, annak turisztikai ismertsége, imázsa építésében domináns szerepet játszó látnivalókat és szolgáltatásokat jelentik. Ezek alakítják ki a desztináció/fogadóterület egyedi arculatát, stratégiai irányvonalat adva a termékfejlesztési és a kommunikációs stratégiához. /ECONOCONSULT, 2011/ Kínálat szempontjából két erős pillérre lehet építkezni, amely a kultúra és a természet. E kettő közül hangsúlyosabb a kultúra pillér, amely Kaposvár és környéke, mint desztináció kínálatának húzóterméke, arculatépítő eleme lehet. Ezért Kaposvár város szempontjából a korábbi irányvonal szerint a városképi elemek, a helyi látnivalók, a helyi programok és rendezvények, fesztiválok a központi elemek mind-mind erősítik a kultúra pillért. Emellett a szolgáltatások összetétele, az egyes elemek vonzereje és attraktivitása alapján a természethez kötődő aktív programok erősíthetik tovább a márkaépítést. Jelen szervezet nagy kihívása a desztinációs turisztikai szolgáltatáskör komplexitásának megalkotása, valamint azok egyensúlyban tartása – különös tekintettel a TDM tagokra nézve. Ideális esetben a turizmus irányvonalának kialakításánál az önkormányzat a többi szereplővel együtt környezeti és egyéb vonatkozásban is figyelembe veszi a helyi adottságokat, feltételeket, mivel a létrejövő fejlesztéseket egy adott környezetbe kell beilleszteni, így azzal a továbbiakban is összhangban kell lennie. Kaposvár esetében ez pontosan így történt. A turisztikai szolgáltatók által nyújtott programok és az ő szolgáltatásaik lánccá fűzése együttesen fogja kielégíteni a Kaposvárra érkező látogatók igényeit. Ehhez arra van szükség, hogy legalább két-három szolgáltató együttműködjön, ami annyit jelent a gyakorlatban, hogy az egyik szolgáltató ajánlja a másik szolgáltatásait. A TDM munkaszervezete ezt is koordinálja, plusz lehetőségeket is nyújt a tagok számára közös megjelenések, közös marketing terén. Kaposvár és környéke, mint egységes desztináció akkor lehet sikeres, ha egy komplex kínálati rendszer egészét alakítja ki úgy, hogy annak minden eleme aprólékosan kidolgozásra kerül:

Megfelelő hatókörű, élményt nyújtó vonzerővel bíró húzóattrakciókkal rendelkezik; Egyedi, jól azonosítható kínálati elemekkel és a versenytársaktól megkülönböztető arculattal rendelkezik; Akár hosszabb tartózkodás alatt is élményt nyújtó kiegészítő, szabadidős kínálatot biztosít; Szezonalitástól mentesen működik, ezáltal egész évben kiegyenlített forgalmat bonyolít; Kínálatában a profitábilis elemek vendégkörében a magasabb fizetőképességű látogatók dominálnak; A kínálati elemek nem önmagukban, egymástól elszigetelten működnek, hanem összekapcsolásuk révén komplex élményt nyújtanak; Üdülőhelyi szerkezete révén irányítja a vendégáramlást, így biztosítja az egyes látnivalók összekapcsolását, ezáltal látogatásra és költésre ösztönöz; 46

KAPOSVÁR


Látogatóbarát infrastruktúrával rendelkezik és teljes körű kiszolgálást biztosít; Egységes minőségi standardok jellemzik valamennyi szolgáltatástípus esetén (különböző árszínvonal mentén is minőségorientált megközelítésében); Mindezt a kiválasztott, megnyerni kívánt célcsoportok igényeinek és elvárásainak, árelfogadásának megfelelően teszi, markáns célpiaci pozícionálás mellett.

10.1. A HELYI TURIZMUST KISZOLGÁLÓ HÁTTÉR-INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE Szálláshelyfejlesztés: Elkerülhetetlen, hogy a meglévő szálláshelyek minősége a megfelelő szinten maradjon, lehetőség szerint pedig fejlesztésre kerüljenek. A minőségi szálláshelyek mennyiségének növelése szükséges – valamennyi igényelt kategóriában az igényes megoldások preferálása, a vendégkör összetételének megfelelő szálláshelystruktúra kialakításával (így szállodák mellett igényes panziók, turista- illetve ifjúsági szálláshelyek, magánszállás adás, Deseda-tónál kemping fejlesztése). A vonzó attrakciók mellett (pl. Kaposvári Fürdő, Deseda-tó, Igali Gyógyfürdő, Bőszénfai Szarvasfarm, Szennai Skanzen) minőségi, adott vendégkör elvárásaihoz és fizetőképességéhez igazodó szálláshely létrehozása a tartózkodási idő növelése, a szezonalitás csökkentése érdekében. Ugyanígy átgondolásra érdemes az önálló vonzerőértékkel bíró szálláshelyek továbbfejlesztése (pl. wellness részleg vagy konferencia szolgáltatások kialakításával), illetve az egyedi kínálatú, és egyedi arculatú szálláshelyek kialakítása. A szálláshelyfejlesztéshez hozzátartozik a szálláshelyek, mint szolgáltatók együttműködése más jellegű térségi szolgáltatókkal: programcsomagok, garantált csomagajánlatok kialakítása; helyi termékek beépítése a kínálatba (pl. vendéglátóegységek, ajándékbolt kínálatába), térségi arculati elemek beépítése a fizikai megjelenésbe (pl. népművészeti, képzőművészeti alkotások felhasználása; Kaposvár kultúrájára és a Zselicre utaló fizikai elemek alkalmazása), közös marketingtevékenység). Vendéglátó kínálat fejlesztése: Szélesebb körű vendéglátás kínálat biztosítása a kisebb településeken is, pl. Szenna, Igal esetében. Helyi gasztronómiai értékek beépítése a vendéglátók kínálatába. Egyedi kínálatú, megjelenésű vendéglátóhelyek kialakítása. Vendéglátáshoz (is) kapcsolódó igényes esti szórakozási lehetőségek körének bővítése minden településen megoldásra váró probléma. Kaposvár nagyrendezvényei idején a vendéglátóhelyek ötletes alkalmazkodása a rendezvény hangulatához, stílusához nagyon sokat előmozdítana az itt tartózkodó turisták, látogatók, és a helyi lakosság véleményének formálásán. Háttér-infrastruktúra, megközelíthetőség javítása Kaposvár és a térség közúti útminőség javítása a kistérségi települések között. Tömegközlekedés javítása az érintett települések között, rendezvények idején fokozott átjárhatóság biztosítása. Turisztikai közlekedési eszközök üzembe helyezése. Vasúti kapcsolatok fejlesztése. Környező reptér (Kaposújlak) adta lehetőségek kiaknázása. Túraútvonalak infrastruktúrájának fejlesztése – pihenőhelyek, esőbeállók, foglalkoztató táblák, tornaliget, kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások biztosítása. Vendégbarát tájékoztató és kiszolgáló rendszer fejlesztése – látogatóközpont, ill. infopontok kialakítása a látogatók által preferált területeken. Egyéb, a látogatóbarát infrastruktúra részét képező elemek, szolgáltatások kialakítása – nyilvános illemhelyek, pihenőhelyek kialakítása, információszolgáltatás, egységes megjelenésű útbaigazító táblák elhelyezése, parkolási lehetőségek bővítése, stb.

47

KAPOSVÁR


Településkép javítása Kaposvár környékén.

10.2. KULTÚRA, KULTÚRÁHOZ KAPCSOLÓDÓ FEJLESZTÉSI JAVASLATOK Javasolt elsőként az arculatformáló kínálati elemeket bővíteni, hiszen ezek biztosítják Kaposvár egyediségének kialakulását, amely mind az ismertség, mind pedig az imázs erősítésében igen lényeges szerepet játszik.

Festők és más híres szülöttek, személyek tekintetében Kaposvár jelenleg is használt arculatformálói az itt született, illetve alkotó művészek, mely kínálati elem még inkább kiaknázható lehet, akár munkásságuk bemutatásával (interaktívabb módon, több korosztály számára is élményt biztosítva), szélesebb megvásárolható ajándéktárgy portfolió összeállításával, a rendezvényekbe való intenzívebb bevonásukkal.

A Farsanghoz kapcsolódó, Kaposvárhoz kötődő Dorottya is érdemes arra, hogy a város imázsát erősítse a saját célcsoportjában.

Szökőkutak: Kaposvár egyik fő arculati eleme a szökőkút, e területen a kommunikációs aktivitások erősítése szükséges.

Csiky Gergely Színház hírnevére még mindig lehet építeni a kultúrát kedvelők körében.

Múzeumi kiállítások, tárlatok attraktivitásának fokozása, múzeumpedagógiai programok bővítése érhető el az infrastruktúrájának fejlesztése révén. Ezáltal vonzó, a vendégigényekhez illesztett rendezvények, programok kerülhetnek megszervezésre az év minden szakában. Az attraktív rendezvények elsősorban az ősztől tavaszig terjedő időszakban csökkentik a szezonalitást. A kiállítások folyamatos megújításához szükséges az interpretációs eszközök bővítése, modernizálása, 21. század vívmányainak alkalmazása (pl. multimédiás eszközök), valamint az interaktivitás fokozása (egyéni és csoportos programok, foglalkozások), az edutainment elvének erőteljesebb érvényesítése mentén (szórakozva tanulás). A fogyatékkal élők igényeinek figyelembe vétele is ugyanilyen fontos nemcsak a fizikai kialakításnál, de az interpretációnál is. Fontos lenne a helyi programok összehangolása a városban. Mindezek után lehetne a környék rendezvényeit is Kaposvárhoz igazítani. A páratlan szépségű műemlék épületek állagának megóvása, ill. karbantartása elengedhetetlen a városban. Fontos, hogy ezek a helyek is bekapcsolódjanak a helyi programok, rendezvények életébe pl. tematikus séták útvonala nappal, különleges helyszínként különleges megvilágítás mellett éjszaka. Átgondolandó az egykori kaposvári vár maradványai körüli terület rendezése, parkosítása, majd bevonása kulturális és turisztikai életünkbe. Egy-két jelentősebb, ún. blockbuster rendezvény kialakítása (illetve továbbfejlesztése) a hagyományos turisztikai főszezonon kívüli időszakban (egyedi elemekkel, felhasználva az arculatformáló elemeket). További kisebb, a tartózkodást színesítő események szervezése az év egésze folyamán. Térségi kínálat intenzívebb beépítése a rendezvénykínálatba (pl. helyi szolgáltatók, népművészeti termékek, gasztronómiai értékek). Egyes rendezvényhelyszínek infrastruktúrájának fejlesztése (pl. Deseda-tónál, Bencés apátságnál). A rendezvényhelyszínek megközelíthetőségének, elérhetőségének javítása (helyi tömegközlekedés javítása az esti órákban). Kulturális vonatkozásban és a diákcsoportok szempontjából a göllei Fekete István Emlékmúzeum képviselhet még térségi vonzerőt. Néphagyományok, népművészet esetében kiegészítő, de fontos kínálati elemet jelentenek a különböző kézműves műhelyek, népi hagyományok, folklórcsoportok műsorai. Önálló bevonásuk nem, de a programcsomagokba való beillesztésük mindenképpen indokolt. A remek programok, a kialakított látogatóbarát fogadóinfrastruktúra sem ér semmit, ha a múzeumok, kiállítóhelyek, intézmények nyitva tartási ideje, vendégfogadás rendje nem igazodik a látogatók igényéhez. Ezért 48

KAPOSVÁR


elsődleges a múzeumok, kiállítóhelyek nyitvatartási idejének hozzáigazítása a várhatóan növekvő vendégigényekhez. Majd az interaktív eszközök alkalmazása a tájékoztatásban, egységes megjelenésű információs táblarendszer kialakítása, egységes arculatú vonzó tájékoztató kiadványok készítése következhet. Nem maradhat el a folyamatos ügyfél információ és korrekt tájékoztatás a honlapokon, a médiában (nyitva tartásról, programokról, az időközben történt változásokról). A konferencia turizmus elsősorban a Kaposvári Egyetemhez, a Kaposi Mór Megyei Oktató Kórházhoz kötődik. Az Egyetem és a kórház adottságai megfelelőek a szakmai háttér biztosításához. Ezeket a város nyújtotta infrastruktúrával kell összhangba hozni (vendéglátás, szórakozás, kiegészítő programok).

10.3. SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEKBEN, TERMÉSZETBEN REJLŐ LEHETŐSÉGEK Termékfejlesztésre kell helyezni a hangsúlyt az egészségturisztikai kínálat erősítésénél. Jelenleg az elvárt teljesítmény alatt marad a város egészségturizmusa. Ennek erőteljes megjelenése Kaposvár turisztikai életében új helyzetet teremthet, megkülönböztető eleme lehet a térségnek, mely a potenciális látogatók körében segítheti a pozícióváltást a már kialakult imázskép esetében. A Zselic esetében javasolt elsőként az arculatformáló kínálati elemeket meghatározni és egységesíteni. Ezek biztosítják a térség egyediségét, amely mind az ismertség, mind pedig az imázs erősítésében igen lényeges szerepet játszik. A térség jelentősebb kínálati elemei közül ezért javasolt megfontolni az alábbiak bevonását: Zselici természetjárás, ökoprogramok (köztük a Csillagoségbolt-park, kiránduló útvonalak, tanösvények, természeti értékek, arborétumok). Jelenleg központi és arculatformáló szerepe ellenére nem jelenik meg konkrét egyesületi tagság formájában a TDM szervezeten belül, e területen tehát célszerű a bővítés. Lehetséges partnerek: természetjáró szövetségek, térségi / regionális túraszervezetek, hagyományőrző szervezetek, Ma-Vic Egyesület, valamint túraközpontok (simonfai Meteor Turistaház), emellett esetleg a magánarborétumok. Állatbemutató-helyek: az egyik kiemelt célcsoport, azaz a gyermekes családok, valamint a gyermek- és diákcsoportok szempontjából a térségi kínálat meghatározó arculatépítő szegmensét képezhetik. Mivel egy-egy bemutatóhely önmagában nem képvisel jelentős vonzerőértéket, ezért e területen célszerű a kínálatot bővíteni több bemutatóhely összekapcsolásával. Lehetséges partnerek: Bölénypark (Kaposmérő), Petesmalmi vidrapark). Lovas szolgáltatások: a jelenlegi tagok között két lovas szolgáltató szerepel, így e területen a tagságban jelentősebb bővítés nem indokolt, a meglévő tagok turisztikai vonzerejének és attraktivitásának növelése mellett egyedül a Kassai Lovasíjász Központ bevonása célszerű. Falusi turizmus: a Zselic kisebb települései számára a falusi turizmus kitörési lehetőséget jelenthet, elősegítheti ezek bekapcsolását a turizmusáramba. A szállásszolgáltatás mellett ehhez a helyi értékek, helyi termékek, gasztronómia, hagyományok bemutatása, a népi életmód megismerését biztosító, továbbá aktív programok szervezése szükséges. Szenna község révén több falusi szolgáltató kapcsolódik a rendszerhez, javasolt azonban ezt a kört kiszélesíteni, bevonásukat intenzívebbé tenni. Sok kis szolgáltatóról lévén szó, célszerű az ezeket tömörítő érdekvédelmi szervezetekkel (pl. Zselici Falusi Turizmus Szövetség, Zselica Szövetség) felvenni a kapcsolatot az együttműködés megkönnyítése érdekében. Betyárok: a somogyi betyárok életének bemutatása, a mementók turisztikai célú hasznosítása jelenleg csak eseti jelleggel, a rendezvényekhez kapcsolódva valósul meg (kivételt képez ez alól a Keceli Lovassport Egyesület Betyárok nyomában elnevezésű lovastúrája). A mítoszvilág jobb kiaknázásával – eseményszervezéssel, bemutatással (modern interpretációval), kiadványok készítésével, ajándéktárgyak kialakításával, stb. – ezek a hagyományok és népmesék valódi arculatformáló elemekké válhatnak. Megfontolandó a Zselic attrakcióinak intenzívebb beépítése a városi kínálatba, pl. Termékcsomagok kidolgozása – pl. Somogy megye élővilága elméletben és gyakorlatban: Rippl-Rónai Múzeum élővilággal kapcso-

49

KAPOSVÁR


latos kiállításának összekapcsolása a bőszénfai Szarvasfarmmal, kerékpáros csomagtúrák – kultúra és természet – kialakítása kaposvári és térségi látnivalók felfedezésével. A Zselichez kapcsolódó kiegészítő programok, szolgáltatások – pl. Zselichez kötődő múzeumpedagógiai programok, aktív programok (vadászat, horgászat) kapcsolása a városi kínálathoz, zselici specialitások a vendéglátó kínálatban, stb. Kaposvár, mint a Zselic kapuja imázs kiépítése, a marketingkommunikáció ebbe az irányba történő fejlesztése.

A kiegészítő kínálati elemek kapcsán cél, hogy minél változatosabb szabadidő eltöltési lehetőség álljon a vendégek rendelkezésére. E terület bővítése során a célcsoportok igényeire, az egységes minőségi standardokra, a szezonalitás csökkentésére egyaránt figyelmet kell fordítani. Az alábbi területeken szükséges bővítés, fejlesztés: Kastélyok tekintetében, a kastélyok, mint látnivalók összekapcsolása a feladat. A Somogyi Kastélyok Völgye Kúl-Túra remek lehetőség az induláshoz. Horgászat: a Töröcskei-tó és a Deseda tavon megteremtett színvonalas horgászat önálló megjelenése a turizmusban egy kiaknázatlan lehetőség. Különös tekintettel a versenyekre nézve. Ezek a térségi kínálat részét kell, hogy képezzék. Golf: a térség egyetlen golflétesítménye a hencsei egység, amely magas minőségi színvonalának, szolgáltatáskörének és kapcsolódó szálláshelyének köszönhetően hiánypótló a térségben, ezáltal a kínálat részét kell képeznie. Kerékpározás: a kerékpározás a trendek változásával már nem a kiegészítő programok közé sorolható. Mára már aktív szabadidős forma, illetve összekapcsoló elemként jelenik meg a térségi attrakciók között. A kerékpárutak melletti szolgáltatóknál és szolgáltatóknak célszerű kialakítani a kerékpárosbarát szolgáltatáskört. meg kell teremteniük térségi szinten a szükséges saját infrastrukturális hátteret. Vadászat: a térségben a vadászatot a SEFAG Zrt. szervezi, e területen további bővítés nem indokolt, ugyanakkor a vadászati lehetőségek intenzívebb kommunikációja segítheti e terület forgalmának bővülését. További sportok: a további sportolási lehetőségek szintén színesítik a kínálatot. A Kaposvári Jégcsarnok mint a régióban egyedi kínálati elem-, turisztikai szerepkörének erősítése megfontolandó.

Utoljára, de nem utolsó sorban a legnagyobb nyomatékkal elmondható, hogy a jövő lehetséges perspektívája Kaposváron az egészségturizmus! Az egészséges életmód kialakítása egy új trend napjainkban. Az egészség megőrzése, a szépségápolás, a testi-lelki egyensúly megtartása egyre jobban felértékelődik, ezáltal egyre nagyobb motiváció a turizmusban. Számos turisztikai szakértő véleménye az, hogy a XXI. század turizmusának a legdinamikusabban fejlődő ágazata lesz az egészségturizmus. Kaposvárnak nincs vára, nincs bora, de Kaposvárnak van termálvize, van gyógyfürdője, van komplex fürdőgyógyászati ellátása, valamint egy komoly múlttal rendelkező diagnosztikai központja. Az egészségturizmus erőteljes kiépítése és piacra vitele a kapcsolódó szolgáltatások miatt Kaposvár és környéke turisztikai kínálatának komplex hasznosítását teszi lehetővé.

10.4. MARKETING ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK FEJLESZTÉSE Kommunikációra kell helyezni a hangsúlyt a desztinációnál:

„felfedezésre váró értékeket rejt”, „jó kirándulási lehetőségeket kínál”, „minden évszakban jó úti cél” tényezőkkel kapcsolatos programok esetében, „az érintetlen természeti környezet” elemnél,

50

KAPOSVÁR


a legnagyobb lehetőség a családbarát jellegben rejlik. Egyrészről a versenytársaktól való megkülönböztetést biztosítja. Másrészről minden meghatározó attrakció és program társítható a családbarát jelleggel és célcsoporttal,

a kommunikáció arculati elemei között a fő ismertséget adó és imázsépítő kínálati elemeket szükséges elsősorban, és/vagy folyamatosan szerepeltetni Kaposvár vonatkozásában: Fő tér, Csiky Gergely Színház, Rippl-Rónai, Virágfürdő, Szennai Skanzen, Deseda-tó. A Zselic esetében pedig: Katica Tanya, Szarvasfarm, Hotel Kardosfa, Csillagoségbolt Park.

A kommunikáció esetében a megszólításra alkalmas kiemelt célcsoportok a magasabb jövedelmi helyzetű, képzettebb, aktív gyermekes családok és a középkorúak, a dél-dunántúli és budapesti lakosok. Marketingtevékenység, együttműködések fejlesztése Együttműködések szorosabbra fűzése a szolgáltatók között, együttműködések tartalmának szélesítése, közös fellépés – tagok szemléletformálása, egymás szolgáltatáskörének megismertetése, tudás- és információtranszfer, TDM együttműködés intenzitásának növelése, a tagok érdemi bevonása a fejlesztési tevékenységbe. Az arculat formai elemei mellett a tartalmi elemek megalkotása (pl. szlogen, elnevezések), Interaktív térségi turisztikai honlap fejlesztése Közös marketingtevékenység kialakítása:

csomagajánlatok kidolgozása, értékesítése, közös, koordinált megjelenések, marketingaktivitások fokozása, turisztikai kártyarendszer kialakítása, kedvezményekkel, célcsoport-orientált marketingkommunikáció fejlesztése, személyre szabott csomagok kialakítása, minőségi és egyedi értékesíthető ajándéktárgy portfolió kialakítása, egyrészt modern elemek, másrészt a helyi termékek felhasználásával (gasztronómiai termékek, nép- és képzőművészeti alkotások), látványos módon feltüntetve ezeken Kaposvár leendő, a TDM meglévő arculati elemeit, Humán erőforrás fejlesztése – megfelelő képzettséggel, vendégkezelési képességgel, idegen nyelvtudással rendelkező munkatársak a turizmussal kapcsolatos területeken, Szolgáltatói lista kialakítása a kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó helyi szervezetekről, vállalkozókról (kézművesek, tánccsoportok, biotermelők, stb.) a hatékony együttműködések kialakulása, illetve a kínálatban hozzáadott érték létrehozása érdekében, Egységes információs adatbázis kialakítása a térségi szolgáltatók kínálatának összefogására, az aktuális ajánlatok és akciók megjelenítésével, Együttműködés más, hasonló témakörre építő, célcsoportnak szóló szervezetekkel, pl. természetbarát szervezetek, Gyeregyalog.hu – Ökoturisztikai Klaszter.

Jelenleg Kaposvár kínálatára koncentrálódik a marketingmunka, ugyanilyen hangsúly helyezendő Kaposvár és környéke együttes megjelenítésére, a Zselic és arculatformáló elemeinek intenzívebb bevonására is, mind a termékfejlesztésben, mind pedig a kommunikációban. A turisztikai desztináció menedzsment szervezet eddigi marketingtevékenysége szervezeti szinten a lehetőségeihez viszonyítva elfogadható aktivitásokat jelent (kiadvány, honlap, kiállítások, rendezvények, saját promóciós anyagok országos terítése). A közös arculati elemek csomag kialakítása az első lépések között mindenképpen indokolt volt, ennek alkalmazása azonban csak igen szűk körben valósult meg a tagi aktivitásokban. Amennyiben elkészülnek a Kaposvár városra jellemző saját arculati elemek is, azok szervezeti szintű megjelenítése a TDM arculati elemekkel együtt, jelentős lenyomata lesz a helyi turizmusnak. Alapvető fontosságú a garantált térségi termékcsomagok, közös programok és események kialakítása, majd mindezek megfelelő színvonalú promóciója. Ehhez a turizmusban dolgozó szolgáltatók intenzívebb bevonása szükséges. A helyi turizmus előmozdításának sikere a helyi szolgáltatók aktív közreműködésétől is nagymértékben függ, a közös gondolkodásban, ötletbörzében rejlő előnyök kihasználásával.

51

KAPOSVÁR


Kaposvár részéről az éves szintű rendezvénynaptár összehangolása elengedhetetlen. A város nagyrendezvényein túl a helyi kultúrában működő programgazdák együttműködése révén folyamatos programkínálat alakítható ki, költséghatékony módon. Növelni szükséges a promóciós anyagok hatókörét és attraktivitását: a marketingkommunikációnak a már a településre érkező vendégek mellett a potenciális látogatókat is meg kell szólítaniuk a fő küldő területeken: ehhez tudatos, koordinált, Kaposvár értékesítési és kommunikációs csatornáira is építő, közös kampányra van szükség. Nagy hangsúlyt kell fektetni az elektronikus médiában való turisztikai egyesületi közös megjelenésre is, jelenleg az egyesület tagjai saját honlapjaikon csak elvétve jelenítik meg más szolgáltatók ajánlatait is (ahol igen, az is független a turisztikai desztináció menedzsment szervezettől). Fejlesztést igényel az ajándéktárgy kínálat: az általánosan alkalmazott olcsóbb, ingyenes megoldások helyett attraktívabb, értékesíthető ajándéktárgy portfolió kialakítása szükséges, köztük a mai utazó számára vonzó modern elemekkel, de kiaknázva Kaposvár és a desztináció értékes hagyományait, nép- és iparművészeti, gasztronómiai és egyéb értékeit is. Az ajándéktárgyakon a közös arculati elemek hangsúlyosabb megjelentetése mindenképpen célszerű. Nem elhanyagolható a városmarketing sem! Az intenzív piaci jelenléthez koordinált és jól szervezett marketingtevékenység szükséges.

10.5. EGYÜTTMŰKÖDÉS SZERVEZETEKKEL:

KIALAKÍTÁSA

TÉRSÉGI,

REGIONÁLIS

TDM,

ILLETVE

EGYÉB

A térségi TDM együttműködés kialakítása tovább növelheti a desztináció vonzerejét. Már rövidtávon is kihasználható lehet a jelenleg is nagyobb vonzerőértékkel bíró területeket felölelő más TDM szervezetekkel létrehozott partnerség: a menedzsmentszervezet feladata, hogy jól működő példákat felhasználva építkezzen, és keresse az együttműködési lehetőségeket más helyi (jelenleg Siófok, Balatonföldvár, Nagyatád, Szigetvár, Orfű, Pécs, Komló, Harkány, Mohács), illetve később a nagyobb területeket lefedő térségi és a regionális TDM szervezetekkel. Ilyen partnerek lehetnek elsősorban a Balaton déli partján működő szervezetek: az ezekkel kialakítható partnerség révén a kaposvári területnek lehetősége nyílhat arra, hogy – kiváltképp nyáron, rosszabb idő esetén – vendégeket csábítson át a Balatonról. Ez az együttműködés a balatoni települések számára is hozamokkal járhat, hiszen a változatosabb kínálat növelheti a tartózkodást, az elő- és utószezonban is, illetve kedvezőtlen időjárási körülmények esetén. Ugyancsak hasznos partnere lehet a kaposvári TDM szervezetnek Pécs, amely – világörökségének, történelmi emlékeinek, kulturális életének és az EKF évben megvalósított nagyberuházásainak, jóval kiépültebb turisztikai infrastruktúrájának köszönhetően – Kaposvárnál kiemelkedőbb attraktivitású, ennek megfelelő lényegesen nagyobb látogatószámot realizál. A pécsi TDM szervezettel kialakítható partnerség révén a kaposvári területnek lehetősége nyílhat arra, hogy célzott csatornákon keresztül vendégeket csábítson át a baranyai megyeszékhelyről. Ugyanilyen fontos a kapcsolattartás a Dél-Dunántúl jelentős városainak turisztikai szervezeteivel, fontos a régiós együttgondolkodás és a különböző helyi attrakciók régiós szintű összekapcsolása.

10.6. FOLYAMATBAN LEVŐ TURISZTIKAI, KÖZJÓLÉTI FEJLESZTÉSEK 10.6.1. Új attrakció: Zselici Csillagpark A Zselici Tájvédelmi Körzet részeként funkcionáló, világszerte egyedi értéket képviselő Zselici Csillagoségbolt-park országosan is egyedülálló természeti adottságokkal rendelkezik, amely nemzetközi szakmai elismerésben is részesült. Ezen a területen a csillagos égbolt, annak minden csodájával a mesterséges, zavaró fényektől mentesen látható. Ezt a címet nyerte el 2009-ben Európában elsőként a Zselici Tájvé-

52

KAPOSVÁR


delmi Körzet. A terület erdőgazdálkodója, a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt., erre a különleges kincsre alapozta a ''A határ a csillagos ég - A Zselici Csillagoségbolt-park komplex turisztikai fejlesztése” című projektet. A projekt célja a Zselici Tájvédelmi Körzet részeként funkcionáló, világszerte egyedi értéket képviselő Csillagvizsgáló komplexum turisztikai fejlesztése, melynek keretében megépül egy multifunkcionális csillagvizsgáló („csillagvár”), egy 25 méter magas kilátó („csillagles”) és 5 db információs, bemutató pont a csillagvizsgálóhoz vezető „csillagösvény” mentén, melyek a környék építészeti, táji jellegzetességeit, a körülvevő természeti értékeket, a csillagok világát hivatottak bemutatni az idelátogatóknak. A projekt helyszíne 1 km-re található a Kardosfa Hoteltől. A zselici csillagvizsgáló felejthetetlen élményeket nyújthat azon természetbarát és erdőjáró emberek számára, akik a természet szeretete mellett vágynak a természet és az azt körülölelő univerzum tudományos megismerésére. Erre nem lehet alkalmasabb hely, mint a részvénytársaság által kezelt kb. 8000 ha egybefüggő erdőség szívében felépülő csillagászati komplexum.

10.6.2. „Kalanderdő” a Desedai parkerdőben és arborétumban A „Kalanderdő” – természetközeli élmények a Deseda környékén” című projekt a Deseda-tó északi részén elhelyezkedő arborétum és erdő feltárását, ismertségét, látogatottságát kívánja növelni. Ennek érdekében a nem csak a kalandvágyó gyerekeket, de a felnőtteket is megcélozva kalandjátszótér, lebegő sétány, madármegfigyelő kerül létrehozásra. Fontos, hogy több akadálymentes elem is megvalósul, készül akadálymentes parkoló, WC, illetve egy akadálymentes tanösvény is. Továbbá az arborétumban levő sétányokat műszakilag alkalmassá teszik kerekes székkel történő használatra. Ez a későbbiekben lehetőségei biztosít Trail-O versenyek rendezésére. Másik kapcsolódási pontként a lovasturizmus jelenik meg. Az erdőtömb északi szélén lovasállomás kerül megépítésre, amely ideiglenes pihenőhelyet biztosít lovasok számára. Itatóhely is létesül, illetve egy lóval körbejárható un. „Pa-Tanösvény”, amely érdekes színfoltja lesz egy nagyobb lélegzetű, átmenő lovas túrának.

10.6.3. Országos Kékkör túraútvonal Dél-dunántúli szakasza A SEFAG Zrt. részt vesz az „Az Országos Kékkör (OK) Dél-dunántúli Régiót érintő nyomvonalának és attrakcióinak multifunkciós fejlesztése, a túraútvonalak téradat alapú nyilvántartási és fenntartási rendszerének kialakítása, a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése” elnevezésű projektben. A projekt során Kaposvár környéki, elsősorban a Zselicre fókuszáló „Kékkör” túraútvonal nyomvonalán kerülnek elhelyezésre olyan elemek, amelyek a bakancsos turisták igényeihez igazodnak. Ennek megfelelően 3 forrás megújítása, 4 fedett és 4 fedetlen pihenőhely kialakítása, valamint 2 pihenőhely megújítása szerepel a tervekben, amelyek egy része már megvalósítás alatt áll.

10.6.4. Közjóléti fejlesztések a Gyertyánosi Parkerdőben A Gyertyánosi parkerdő Kaposvártól délre, a 67-es út déli oldalán fekszik. A város közelségének és a természeti adottságoknak köszönhetően kedvelt kiránduló hely a kaposváriak körében. Nem utolsó szempont, hogy különböző rendezvények megszervezésének is otthona. Az Országos Kékkör túraútvonalhoz szervesen kapcsolódik, továbbá szervezett túrák, teljesítménytúrák fontos állomása. Folyamatban levő fejlesztés egyben tisztelgés Rockenbauer Pál előtt, akiről az Országos Kékkör dél-dunántúli szakaszát elnevezték. A Hódos tó horgászati szempontú hasznosítása és karbantartása miatt kialakuló szigeten elhelyezésre kerülő emlékoszlop és tábla hívja fel a figyelmet életére és munkásságára. A fejlesztés keretében játszótér, védőház, több erdei garnitúra, padok és tűzrakóhelyek kialakítása történik. A fejlesztések lehetővé teszik, hogy egyidőben több, kisebb-nagyobb társaság, térben elkülönülve aktívan tudja eltölteni szabadidejét.

10.6.5. Kaposvári Vigasságok Tere

53

KAPOSVÁR


A Somogy Megyei Önkormányzat a turisztikai attrakció és szolgáltatás fejlesztés projekt keretében a „Kaposvári Vigasságok” terét fogja létrehozni. Az attrakció összehasonlítása során kiemelt cél a turizmus területi és időbeli koncentrációjának csökkenése, ezért olyan portfóliót állítottak össze, amely egész évben tud vonzerőt biztosítani és páratlan a városban. Garantált programok, színpadi előadások, foglalkoztatással egybekötött hagyományőrző és modern foglalkozások és tevékenységek, állandó és tartalmas időtöltést kínáló kiállítások és alkotó műhelyek, kézműves műhelyek, helyfüggő mobil tartalmak, valamint az attrakciók látogatóit kiszolgáló vendéglátó egység. A beruházás a külföldi turisták mellett a hazai utazókat célozza meg, és a helyi lakosokra, egyetemistákra épít.

10.6.6. Somogyi Kastélyok Völgye A Somogyi Kastélyok Völgye projektötlet célja, hogy bemutassa a régi nemesi kúria iránt érdeklődő látogatók számára a Dél-Dunántúli régió kastélyokban és kúriákban gazdag térségét, melyet a helyiek csak „kastélyos völgyként” ismernek. A projekt megvalósítását követően várhatóan emelkedni fog a régió értékeinek ismertsége. Az ismertség és a megnövekedett látogatószám további turisztikai beruházásokat tesz majd pénzügyileg relevánssá, ezáltal segítve a térség elmaradottnak mondható gazdaságát, és a helyi értékek színvonalas megőrzését. A projekt egy hosszú távú koncepció része. A pályázó hitet tett a fontolva haladás mellett, hogy kis lépésekkel stabil és masszív turisztikai potenciált sikerül kialakítania a térségben, amelyhez elsősorban idő és tudatosság, és másodsorban szükségeltetik jelentős mennyiségű tőke. A projekthez tartozó programok már 2014 júliusától elérhetőek a Somogyi Kastélyok Völgye Kúl-Túra épített örökségei között, veterán autóval, kerékpárral, autóbusszal, vagy segway kipróbálásával.

10.7. A „KAPOSVÁR KÖRNYÉKI TURISZTIKAI POTENCIÁL” INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A „Kaposvár környéki turisztikai terület” alatt a várostól délre és keletre a megye határral, nyugaton a Kaposvár- Kadarkút közlekedési úttal, északon pedig a Desedai parkerdő-arborétummal határolt területet értjük. Kiemelt és meghatározó területei a Zselic erdőterületei, a tájvédelmi körzet, a Desedai parkerdő és arborétum, a Tókaji és a Gyertyánosi parkerdők. Az infrastrukturális fejlesztés célja a környék gyalogos, kerékpáros és lovas turisztika alapfeltételeinek és attrakcióinak bővítése. Kiemelt feladat a tömegközlekedési útvonalak optimalizált fejlesztése a környezeti terhelés csökkentése érdekében. A város vonzáskörzetében levő potenciális értékeink: a zselici természetes környezet (erdő), Ropoly, a Desedai parkerdő és arborétum, a Gyertyánosi parkerdő, a Tókaji parkerdő, Hotel Kardosfa, Vörösalmai vadászház, az erdei kövesutak (kerékpáros turizmus). Napról napra fejlődő látogatottság mutatkozik parkerdeinkben. A város és környékének turizmusa folyamatosan fejlődik, átértékelődik. Nagyobb jelentősége van az életmódváltozásnak, életmódváltásnak, a környezetvédelemnek, a környezettudatosságnak és a természeti értékek megbecsülésének. A turizmus nagy fejlődésen megy, keresztül ahol egyre inkább előtérbe kerül a természet és az ember kapcsolata. Erre a változásra kell a térségnek a fejlesztéseit alapoznia. A turisztikai termék szűkebb értelemben néhány attrakció, szolgáltatás összessége. A látogatószám növeléséhez magát a Dél-Dunántúlt, Kaposvárt, környékét, a Zselicet kell vonzóbbá tenni. A termék alapja a turizmusban a vonzerő. Az utazási döntés a turista motivációjának megfelelő vonzerővel rendelkező desztináció kiválasztását jelenti. A SEFAG Zrt. meglévő attrakcióival, valamint a folyamatban levő közjóléti, turisztikai fejlesztéseivel, és jelen dokumentáció infrastruktúra fejlesztésével vonzerő növekedés érhető el, amelynek eredményeképpen Kaposvár környéke - kiemelten a Zselic- komplex turisztikai termékké válik. Az elsődleges attrakciókhoz (szálláshelyek, csillagvizsgáló, természeti környezet) másodlagos attrakciókat (parkerdő, arborétum, horgászat, kiépített túraútvonalak) kapcsolva növelhető a tartózkodási idő a desztinációban, nőhet a visszatérő vendégek aránya és csökkenthető a szezonalitás. Az infrastrukturális fejlesztések megvalósításával a Kaposvár környéki turisztikai lehetőségek, élményelemek láncra fűzhetőek: 54

KAPOSVÁR


Gyertyános, Tókaj és Töröcskei parkerdő, Zselic, Ropolyi-tó, Tájházak, Zselici Csillagpark, infópontokat tartalmazó csillagösvény, Kék túra útvonal, Hotel Kardosfa, Vörösalma. Az élményelemek, attrakciók megválasztásával rövidebb, hosszabb túrák alakíthatók ki Kaposvár környékén.

10.7.1. Közlekedésfejlesztésre váró célterületek

A Kardosfa- Ropolyi közlekedési út (erdészeti) optimalizálása a turisztikai logisztika ellátása érdekében: részleges pályaszélesítés, kitérők építése, csatlakozók és rakodók építése.

A Kaposvári Kapos-Zselic Kertváros felől a Kardosfa- Ropolyi út irányába húzódó földút helyén kövesaszfaltos út építése csökkentett paraméterekkel. Az útépítéssel a város déli oldaláról a legrövidebb úton megközelíthető lenne a „Zselici Turisztikai Park”, amelynek hosszúsága 6,2 km.

A Bőszénfa-Lipótfai erdészeti feltáró útról a Baranya megyei Hárságy felé történő közlekedési lehetőség az észak-déli irányú úthálózat fejlesztést biztosítaná. A javasolt út Csárdahegy- Hárságy között, csatlakozik a Csillagvizsgáló útjához. Hosszúsága 3,9 km.

Hídépítés a Deseda tavon: a híd a Kaposfüredi és a Somogy aszalói parkerdei tömböt kötné össze a gyalogos, kerékpáros és lovas turizmus biztonságos közlekedési lehetőségének megoldása céljából párhuzamosan a 67-es úton található híddal.

10.7.2. Tájházak Ropolyban Az elhagyott zselici települések (Márcadó, Vitorág, Margita, Szenttamás puszta) rekonstruált építészeti kultúrájából ízelítőként és emlékként két ház (talpas lakóház, műhely, stb.) építése bemutató és interaktív életmód attrakció céljából.

10.7.3. Lovas pihenő állomás kiépítése A SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. kezelésében lévő erdőterületek a Zselici Tájvédelmi körzettel nem csak Magyarországon, hanem egész Európában különleges túralovaglási lehetőséget rejtenek magukban. A napjainkra ismét erősödni látszik a lovas szolgáltatásokat igénybe vevők létszáma, és ezen belül is a legvonzóbb a tereplovaglás, a szabadtéri túralovaglás. Ilyen túrák szervezésével akarja a társaság a jelenleg is működő turisztikai stratégiáját szélesíteni, hozzáértő és elhivatott lovas vállalkozó bevonásával. A Kaposvárról déli irányba húzódó lovas turista útvonal mentén 3 db pihenő kialakítása tervezett. Helyszínek: Gyertyánosi parkerdő, Kardosfa, Vörösalma. Tartalom: itatóvíz ásott kútból, beálló hely kialakítása, istálló felújítás és korszerűsítés.

10.7.4. A horgászturizmus fejlesztése A Ropolyi-tó fejlesztése a források feltárásával, a vízhozam növelésével, a tómeder bővítése a vízfelület (tömeg) optimális kialakítása.

10.7 .5. „Erdőjáró” erdei tömegközlekedési eszköz beszerzése Tömegközlekedési eszközzel a Tókaji és a Gyertyánosi parkerdő érhető el. A zöldövezet határainak bővítéséhez a tömegközlekedés és az objektumok, vagy objektum csoportok összekapcsolása szükséges, amelyet környezeti szempontból korszerű eszközök tervezésének bevonásával szabad és célszerű megoldani. Mivel a „Zselici Turisztikai Park” megközelítése tömegközlekedéssel nem érhető el, egyéb megoldást kell keresni, amelynek eszköze lehet az „Erdőjáró” erdei tömegközlekedési eszköz. A jármű beszerzésének célja a Kaposvár környéki turisztikai közlekedés elősegítése. Szállítható létszám: 50 fő Fontos és kiemelt terület Kaposvár és környékének komplex turisztikai fejlesztése. Eddigi tapasztalataink és felméréseink szerint az itt élő családok és az ideérkező emberek rendszeresen meglátogatják objektumainkat, felkeresik parkerdeinket, arborétumunkat, sőt a közeli erdőket is, éves szinten jelenleg is több ezer látogatóval számolhatunk a Kaposvár környéki területeken, erdeinkben. A Zselicben levő Hotel Kardosfa Ökoturisztikai és Konferencia Központ által összeköthető a wellness szolgáltatás a természeti értékek közvetlen elérésével. A hotel lehetőséget biztosít a táj természet értékeinek 55

KAPOSVÁR


megismerésére, a Zselic egyedi tájértékeinek bemutatására, akár a közeli túraútvonalak bejárásával, melynek során lehetőség nyílik a táj őshonos vadjainak bemutatására is. A vendégek véleménye a hotellel és a környező tájjal kapcsolatban igen pozitív: a szálloda igényes kialakítása és szolgáltatásai, kiszolgálás minősége meggyőzőek a vendégek szerint is. A hotel a kiegészítő programjaival együtt erősebb turisztikai szolgáltatást nyújt, ezáltal a vendégéjszakák száma is jócskán megemelkedett a térségben a kiinduló állapothoz képest. A látogatók, turisták, mindig keresik az új szolgáltatásokat, a területen lévő változások, attrakciófejlesztések pozitív élményt nyújtanak. A hotel és a leendő csillagvizsgáló egymás vendégforgalmát fogja generálni, látogatószám növekedés várható, a vendégek tartózkodási idejét pedig a város környéki szabadidős fejlesztések tovább növelik. A terület idegenforgalmi fejlődésének lehetősége a kínálat összefogásában áll. A ”Zselici Turisztikai Park” élményelemeit komplex termékként kezelve - a Kaposvár és a Zselic Vidéke TDM Egyesület részvételével - hosszú távú célként kell kitűzni a terület turisztikai arculatának kialakítását és imázs építését. Ennek folyamata már elkezdődött, további fejlesztésekkel, attrakciókkal komplex turisztikai terméket kínálva kell eljutni az élményig. A helyi turisztikai desztináció menedzsment elősegíti a helyi turisztikai termékek, szolgáltatások fejlesztését, a turisztikai vállalkozások versenyképességét, ösztönözheti az adott település és környéke turisztikai kínálatának bővítését. A desztinációt meg kell különböztetnünk a többitől, ez az egyedi vonzerők kiemelése mellett márkatermék kiépítésével érhető el. Erre lehet alapozni Kaposvár és a Zselic vidékének arculatát, imázsát és nem utolsó sorban a turisztikai árualapot. Ez vezet egy komplex kínálati rendszer biztosításához. A rendszer és a szervezet legalapvetőbb tényezője (egyben a legnagyobb buktatója) a partnerség, a szemlélet, az együttműködés. A szolgáltatóknak két fontos dolgot kell megtanulniuk: egyrészt, hogy a turista érdekeit nézzék, másrészt azt, hogy együttműködjenek az eddigi versenytársaikkal. Ehhez még megfelelő színvonalú minőség, minőségi szakértelem és egymás szolgáltatásainak megismerése is szükséges. A szemlélet (váltás) megalapozása szakmai képzések, fórumok, tréningek alatt sajátíthatók el. Csak koordinált összefogással hozható létre a jól működő turisztikai rendszer. A fogadóképesség megtervezéséhez, kialakításához, hatékony marketingjéhez a terület minden turisztikai szereplőjére szükség van. El kell érnünk, hogy miután a turisták ezt a fogadóterületet választották úti célnak, vigyék is el a térség jó hírét, majd újra térjenek ide vissza. Az egyes látnivalók, attrakciók összekapcsolása tematikus utak kialakításával, szolgáltatáscsomagok létrehozásával, a térségi programok összekapcsolásával biztosítható. Fontos az egyéb tartalmi kapcsok alkalmazása pl. turisztikai (kedvezmény)kártya, vagy a fizikai kapcsolat megteremtése pl. kerékpáros útvonalak. Ezek a termékcsomagok garantálják a változatos kínálatot, a tartózkodási idő meghosszabbítását, és nem utolsó sorban a kisebb jelentőségű elemek bekapcsolását a turizmusba. Az együttműködés közös marketingtevékenysége révén egy költséghatékonyabb rendszer jön létre. Az a cél, hogy Kaposvár egy szakemberekből álló, saját szakmájukat, valamint a turizmust értő és szerető profi csapattal dolgozzon. Az előttünk álló feladat összetett: időben, térben és minőségben kell egyszerre összeegyeztetni a fogadóterület szolgáltatásait. Hosszú távú cél a fogadóterület szempontjából a turisztikai arculat kialakítása után, annak megtartása, valamint megerősítése a hazai belföldi turizmus kínálatában. A szolgáltatók szempontjából a piacra segítésük, a vendégeik, vendégéjszakáik megtöbbszörözése. A visszatérő vendégek arányának növelése, csak elégedett turista esetében valósulhat meg, ennek feltétele a minőség. Új szolgáltatások bevezetésével elérhető egy eladható desztináció kialakítása. Cél, hogy Kaposvár és a Zselic vidéke vonzó legyen, a turistáknak élményt nyújtson, a szolgáltatóknak gazdasági előnyöket jelentsen.

56

KAPOSVÁR


11. A TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS AZ ITS ÖSSZEFÜGGÉSEI Kaposvár Integrált Településfejlesztési Stratégiája (ITS) a város középtávú, stratégiai szemléletű, megvalósítás orientált fejlesztésének legfontosabb irányait és beavatkozásait kívánja kijelölni. A stratégia időtávja illeszkedik az EU programozási ciklusához, tehát a 2014 és 2020 között megvalósítani kívánt fejlesztéseket határozza meg és hangolja össze. A stratégia tartalmi elemeit a Kormány 314/2012 (XI.8.) rendelete fekteti le. Az ITS közvetlen előzményeként készült el a helyzetfeltáró, -elemző és -értékelő munkarészekből álló Megalapozó vizsgálat. A Megalapozó vizsgálat alapján, az ITS-sel párhuzamosan készült el Kaposvár Hosszú Távú Városfejlesztési Koncepciója is, mely megfogalmazza a város jövőképét 2030-ig, és ennek elérése érdekében a legfontosabb városfejlesztési elveket és irányokat. Az ITS sajátossága, hogy területi ás ágazati megközelítést egyaránt alkalmaz. Az integrált stratégia kidolgozásához tevékenyen hozzájárultak a társadalmi, partnerségi események résztvevői, és az önkormányzat munkatársai. A város gazdasági és társadalmi életében fontos szerepet betöltő szervezetekkel személyes és /vagy kiscsoportos egyeztetésekre is sor került. A 314/2012. (XI. 8.) kormányrendeletnek megfelelően az Integrált Településfejlesztési Stratégiát és a Hosszú Távú Városfejlesztési Koncepció elkészítésével párhuzamosan egyes szakági területeken is készültek részletes fejlesztési dokumentumok, melyek meghatározó irányai és elemei beépültek mind a hosszú távú koncepció célrendszerébe, mind az ITS céljai és intézkedési közé. Jelen turizmusfejlesztési koncepció egyike ezen szakági tanulmányoknak. A tervezés kezdetekor sor került a „Kultúra, szórakozás, turizmus” témakörben tartott partnerségi rendezvényre is. Az itt elhangzott javaslatok beépültek a fejlesztési stratégiába.

Az ITS-ben megfogalmazott középtávú (7-15 éves) stratégiai célok A jövőkép és az átfogó célok a város hosszú távú koncepciójában fogalmazódtak meg, s gyakorlatilag a 2030-ig tartó időszakra jelölnek meg célállapotot és fejlesztési irányt. A középtávú stratégiai célok tematikus jellegűek. Kaposvár MJV 5 középtávú stratégiai célja olyan fejlesztési irányokat jelöl ki a város számára, mely hozzájárul a hosszú távú koncepció céljainak eléréséhez, a város gazdasági, társadalmi és környezeti értelemben is fenntartható, térben is kiegyensúlyozott fejlődéséhez. Jövőkép

Térségi erőforrásokra és együttműködésre alapozott gazdasági központ; egészséges családokban gyarapodó zöld város.

A) Versenyképesség és foglalkoztatás

B) Fenntartható ökológiai és energetikai rendszerek

C) Minőségi városi környezet, aktív, egészséges, összetartó társadalom

V. I.

III.

Térségi erőforrásokra és együttműködésekre alapozott erős helyi gazdaság

Korszerű, energiahatékony és környezetbarát városi infrastruktúrák és szolgáltatások

II. Vonzó üzleti környezet

IV. Harmonikus város: vonzó városi környezet és aktív, egészséges társadalom

Szolidáris, biztonságos, egyéni esélyeket biztosító város

Átfogó célok

Stratégiai célok

57

KAPOSVÁR


Az ITS és a turizmusfejlesztési koncepció összefüggései ITS stratégiai célok

Térségi erőforrásokra és együttműködésekre alapozott erős helyi gazdaság

Turizmusfejlesztési koncepció 1. A helyi turizmust kiszolgáló háttérinfrastruktúra fejlesztése

III.

I.

Szálláskínálat bővítése, turisztikai szolgáltatások fejlesztése; Regionális kerékpátúthálózat és Balatoni kerékpárúthálózathoz való csatlakozás

II. Vonzó üzleti környezet

Korszerű, energiahatékony és környezetbarát városi infrastruktúrák és szolgáltatások

IV. Harmonikus város: vonzó városi környezet és aktív, egészséges társadalom

V. Szolidáris, családbarát város

Sportfejlesztések Infrastrukturális fejlesztések (Közlekedés, internet hivatásforgalmi kerékpárút)

Belváros integrált megújítása (közterületek, épületek, vendéglátás)

Közbiztonság javítása

Zöldterület fejlesztés

Kulturális intézmények felújítása, fejlesztése (Csiky Gergely Színház)

2. Kultúrához kapcsolódó fejlesztések

Ifjúsági és családbarát programok

Rendezvények, programok 3. Szabadidős, természet közeli tevékenységek

Egészségturizmus, mint termékfejlesztési irány – vállalkozások fejlesztési

4. Marketing és kommunikációs tevékenységek fejlesztése

Térségi vendégforgalmi stratégia és TDM tevékenységi területe: turisztikai marketing

5. Együttműködés a térségi, regionális TDM és egyéb szervezetekkel

TDM tevékenységi területe: turisztikai termékfejlesztés összehangolása, együttműködések erősítése

Nemzetközi és országos, városimázst erősítő rendezvények: sportversenyek, lovas események;

Városmarketing, arculattervezés

Zöldterületek fejlesztése Sport- és rekreációs beruházások

Szemléletformálás, közösségi programok

Családbarát imázs

Programcsomagok kidolgozása

Közösségi együttműködések, civil szervezetek támogatása

Konferenciaturizmus Kommunikáció

Ifjúsági és családbarát programok

Erős, kölcsönös összefüggés

Kapcsolódás

58

KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Recommend Documents