Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc - Pestszentimre Önkormányzat
Képviselő-testülete Jkv-2010-01-10. Változat: 1.
Sorszám: 1.
JEGYZŐKÖNYV a Képviselő-testület 2010. január 10-én megtartott üléséről Készült: a Képviselő-testület ⎯ 2010. január 10-én, 1600 órakor kezdődő ⎯ üléséről a Rózsa Művelődési Házban. Jelen vannak: a mellékelt jelenléti ív szerint. (A jelenlévő 28 fővel a Képviselő-testület határozatképes.) Dr. Mester László: köszönti a megjelent Képviselő-testület tagjait, meghívott vendégeket, a Hivatal munkatársait. Megállapítja, hogy a Képviselő-testület határozatképes, majd megnyitja az ülést, szavaztat a napirend elfogadásáról. (jelen van 28 fő képviselő) 1/2010. (I. 10.) sz. határozat Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 28 igen szavazattal egyhangúlag elfogadja a napirendi pont tárgyalását, a tárgyalás módjára és időrendjére vonatkozó javaslatot az alábbiak szerint: 1./
Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelete az első szabadon választott Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat megalakulásának, Pestszentlőrinc községgé és megyei várossá nyilvánításának, Pestszentimre önállóvá válásának és a kisebbségi önkormányzatok létrejötte emlékének megörökítéséről 1.
Dr. Mester László: „A mai ünnepi megemlékezés illetve testületi ülés tárgya: Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelete az első szabadon választott Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat megalakulásának, Pestszentlőrinc községgé és megyei várossá nyilvánításának, Pestszentimre önállóvá válásának és a kisebbségi önkormányzatok létrejötte emlékének megörökítéséről. A kiinduló pontja a települések önállóvá válása és mi a tét, tehetnénk fel a kérdést, így 100 vagy 80 év távlatából. A tét az volt, hogy a két település kap nagyobb mozgásteret, kap nagyobb lehetőséget a további vagy a korábbinál dinamikusabb fejlődésre. Ez volt a tét és ezt a tétet és a felelősséget érezték sokan, hiszen elhangoztak aggályok is, aggódó megjegyzések, talán félelemérzet is megjelent a hozzászólásokban, amit alapvetően az táplált, hogy megakadályozza-e ez a két település korábban elindult fejlődését és fejlesztését az önállóvá válás? Valóban az azt megelőző években mind a két település fejlődött, nőtt a lakosság száma, új munkahelyek keletkeztek, szaporodtak a civil szerveződések, a különböző közösségek, akik megtehették, a vagyonosabb polgárok, és segíteni akartak a település fejlődésében, azok elindították a parcellázásokat, vagy éppen egy-egy terület átadásával segítették a település fejlődését. Tehát elindult már egy fejlődés és így 80 vagy 100 év távlatából biztosan mondhatjuk, akár feltehetjük a történelmi kérdést, hogy helyes volt ez a döntés? Igen az volt, de azt is látjuk már, ha fellapozzuk a helytörténeti krónikákat, és itt egy pillanatra hadd álljak 1184 Budapest XVIII., Üllői út 400.
Jkv-2010-01-10. Változat: 1.
2
Sorszám: 1.
meg, mert úgy gondolom, hogy kötelességem ezt az alkalmat felhasználni és megköszönni azoknak a munkáját, akik az elmúlt évtizedben sokat tettek azért, hogy a hely története megismerhető, hogy egy-egy évforduló kapcsán, ha visszalapozunk a helytörténeti krónikákban, a visszaemlékezésekben, akkor nagyon pontosan nyomon követhetjük az eseményeket. Így tudjuk nyomon követni tehát azt is, hogy ez az önállóvá válás egy újabb lehetőséget jelentett a két településnek. Sokfajta kapcsolódása volt az önállóvá válásnak, ugyanúgy részesei voltak a kisebb helyi közösségek ennek az egyfajta küzdelemnek, részesei voltak annak, hogy közös akarattal formálódott a korábban megszületett szándék. Ha végig nézzük ezeket a krónikákat látunk kapcsolódásokat, összefüggéseket is, akár azt is, hogy sok esetben különböző helyi közösségek vagy éppen a vallási gyülekezetek, egyházi közösségek vezetői, képviselői játszottak a közigazgatásban is meghatározó szerepet. A legjobb talán Pestszentimre önállóvá válásának példája, ezt a fajta összekapcsolódást nagyon jól fémjelzi Békési Sándor vagy dr. Széky Endre vagy dr. Samu Mihály neve és munkássága. Ennek a 80 illetve 100 évre visszatekintésnek van másfajta évfordulós kapcsolódása is, rendeletben foglaltam, és olvashatjuk ezt, benne van ebben a történelemben az is, hogy 1936. január elsejétől Pestszentlőrinc megyei város lett és ez újfajta történelmet jelentett a település fejlődésében, fejlesztésében. Benne van ebben az évfordulós eseménysorozatban, hogy idén lesz 20 éve, hogy megalakult itt a kerületben az első szabadon választott önkormányzati Képviselő-testület. Az első 10 év – ami érdekes az évforduló miatt is - még az előző évszázad utolsó évtizede volt, a második 10 év már az új évezred, új évszázad első évtizede. Történészek majd egészen biztosan megpróbálják pontosan leírni, értékelni, talán valahogy szakaszolni is ezeket az évtizedeket. Mi talán valamilyen módon – egyfajta megközelítésben - elfogadhatjuk ezt az évszázadokhoz kapcsolódó szakaszolást. Mind tudjuk azt, hogy az Önkormányzat első évtizede volt talán a megalapozó évtized, amikor igyekezett kiépíteni szervezet és intézményrendszerét, megerősíteni a működési feltételrendszert, megteremteni a pénzügyi és gazdasági feltételeket, a működéshez megfogalmazni a célokat, a terveket, a koncepciókat. És talán a második évtized, az új évezred első évtizede volt az, amire mondhatjuk, hogy sikerült közös munkával egy dinamikus fejlődési pályára állítani ezt a 100 ezer lakosú települést, amely az ország 17. legnagyobb települése. A kerület arculata sokat változott az elmúlt években és a dinamikus fejlődési pályára lépett, a mögöttünk hagyott év is nagyon jó jellemzője a mögöttünk hagyott évben, 2009-ben milliárdos beruházások fejeződtek be vagy éppen indultak el. Ez mondhatjuk, egyfajta önkormányzati felelősség és kötelezettség is volt, hogy azt amit elődeink elkezdtek azt folytassuk. Ugyanígy az évfordulós megemlékezések sorában fontosnak tartjuk rögzíteni ebben a helytörténeti jelentőségű rendeletben, hogy 1995ben alakultak meg a nemzetiségi kisebbségi önkormányzatok a kerületben – mint az országban számtalan helyen -, majd néhány év múlva az első hármat követte a többi kisebbségi önkormányzat megalakulása és azóta, most már több, mint 10 év eltelt, ismét elmondhatjuk amit már elmondtunk sokszor - értékelve a kapcsolatrendszert, a közös munkát, hogy szoros szimbiózisban élünk itt a kerületben a nemzetiségi kisebbségi önkormányzatokkal. Egyáltalán a létrejöttük, működésük gazdagították, erősítették a kerületi demokratikus intézményrendszert és annak demokratikus működését, gazdagították kulturális életünket, gazdagították értékeinket, tanultunk és tanulunk egymástól, gazdagították a helyi kultúrát és tanultunk és tanulunk egymástól abban a tekintetben is, hogy hogyan kell toleránsan viszonyulni egymás életéhez, cselekedeteihez és tanuljuk azt is, hogy mennyire fontos megismerni egymás szokásait, kultúráját. Ezzel a rendelettel, amit ma elfogadunk igazán mi is a célunk? Az, hogy valamilyen évszámot rögzítünk egy rendeletben és aztán majd tovább lépünk vagy igazán az évszámokban akarunk felidézni és látni valamit vagy éppen valakiket. Ez a rendelet szól a megemlékezésről, szól a tiszteletadásról, szól a főhajtásról, szól azokról, akiknek a nevét feljegyezték a krónikák, tudjuk, hogy akár a 100 éves évforduló vagy a 80 éves évforduló kapcsán, hogy felhasználták saját vagyonukat arra, hogy segítsék egy település fejlődését, fejlesztését, persze a tiszteletadás szól a Bókay családnak, szól a Szemere
Jkv-2010-01-10. Változat: 1.
3
Sorszám: 1.
Miklósnak, szól a Hőry családnak vagy folytathatnám még vagy szól a tiszteletadás azoknak, akik a helyi közigazgatás szervezésében kiemelkedő munkát végeztek, szól Kuszenda Lajosról, szól Orbán Kálmánról, de gondolhatjuk azt, teljesen jogosan, hogy nemcsak azokról kell, hogy szóljon az a képzeletbeli filmszalag, amit talán ilyenkor az emlékezés kapcsán elindítunk, nemcsak az ismert nevekről kell szólnia, hanem szólnia kell azokról, akik a közigazgatásban, a köz szolgálatában, névtelenül - úgy névtelenül, hogy a krónikák 100 év távlatából sem említik a nevüket -, de sokat tettek, hogy a település működjön, hogy sokfajta szolgáltatást kapjanak az emberek, de szól ez a megemlékezés azokról és azoknak is, akik nem a vagyonukkal, hanem a kétkezi munkájukkal tették a dolgukat, és tettek sokat azért, hogy egy település vagy kisebb közösség működjön. Szól a tiszteletadás azoknak és azokról, a szüleinkről, a nagyszüleinkről és az ő szüleikről, akiknek a nevét nem jegyzik fel a krónikák, a mi emlékezetünk őrzi, de mi tudjuk, hogy mit tettek a társadalom legfontosabb sejtjeiben, a családban azért, hogy bennünket felneveljenek, hogy helyet találjunk az életben és hogy legyen mibe kapaszkodnunk és így fonódnak össze ezek a közösségek és így teremtődnek az értékek is. Amikor elfogadjuk ezt a rendeletet akkor nem egyszerűen megörökítünk egy évfordulót, hanem új felelősséget is vállalunk, vállaljuk azt, hogy amit elődeink elkezdtek azt tovább akarjuk folytatni. Ennek a rendeletnek az elfogadásával kimondjuk vagy megerősítjük megint azt, hogy amikor azt mondjuk, hogy haza, az számunkra jelenti a XVIII. kerületet, Pestszentimrét vagy Pestszentlőrincet, szűkebb pátriánkat is. Ezt mondjuk ki többet között ezzel a rendelettel, mert tudjuk, hogy „nekünk nem térkép e táj”. És akkor, amikor sokszor idézzük - eseményeken is - Tamási Áront, akinek szavait sokszor magunkénak érezzük, hogy „Azért vagyunk a világban, hogy valahol otthon legyünk benne.”, akkor tudjuk, hogy ez az otthon Pestszentlőrinc-Pestszentimre, ami nagyon fontos és vállaljunk a felelősséget, hogy megőrizzük nyugalmát, biztonságát és tovább folytatjuk fejlesztését, amit elődeink elkezdtek, ezt az örökséget csak így lehet gondozni, ápolni és gyarapítani.” Hozzászólások következnek, elsőként kéri, hogy a szocialista párt képviselőcsoportja képviseletében Szaniszló Sándor alpolgármester szólaljon fel. Szaniszló Sándor: „Hölgyeim és Uraim, Tisztelt Ünnepi Közgyűlés! „Minden küzdelmünk, győzelmünk és szenvedésünk hamarosan nem lesz más, mint tintafolt egy papírlapon.” – hangzik el egy manapság népszerű regény oldalain. Amikor egy ilyen jubileumot ünneplünk – magától adódik a lehetőség – picit hátradőlünk és eltűnődünk azon, hogy mit örököltünk hogy mit hagytak ránk elődeink. Pestszentlőrinc-Pestszentimre története az élni akarásról, az egyéni boldogulásról, az áldozatvállalásról szól, ha ezt tekintjük, akkor azt is mondhatjuk akár, hogy egy szerencsés korszakban élünk. Szerencsés korszakban van részünk, hiszen nekünk nem kell egy városrészt felépíteni, nincs szükség arra, hogy újjáépítsük a kerületet egy mindent romba döntő háború után, megvan az infrastruktúránk, vannak útjaink, van tömegközlekedésünk, van egészségügyi ellátásunk. Ebben a kerületben azt is tudjuk, hogy az a 100 éve forgó film, amelynek első vágóképeit alapítóink tették le, ők örökítették meg, annak mi is részesei vagyunk. Részesei vagyunk abban a tekintetben, hogy nyomot hagyunk magunk után. A sorsunkat valószínűleg a történelem nem fogja megemlíteni, de úgy hagyunk nyomott, hogyha itt élünk, együtt élünk, együtt formáljuk a kerületet, akkor az megmarad. Megmarad gyermekeinknél, unokáinknál, azok életében, akik még itt élnek. Az igazságnak az is része, ha 100 év távlatából tekintjük, hogy egy kerület építése nem szokott egyhangúan történni, nem szokott úgy történni, hogy mindenki mindenkivel egyetért, de egy dolog biztos - különösen ilyen hosszú távon -, hogy a mindenkori kormánypárt és ellenzék közösen része a filmnek. Petőfi Sándornak van egy idézete amely így szól: „Az idő igaz, s eldönti mi nem az.” Kívánom, hogy az idő igazolja munkánkat, mindennapi életünket, a példamutatásunkat, hogy 100 év múlva elmondhassák azt, hogy megvolt a folytonosság és minden megadatott ahhoz, hogy 100 év múlva is ugyanígy éljen tovább a kerület, ennek megfelelően a Szocialista Párt képviselői nevében kedves kerületünknek kívánok sikerélményekben gazdag hosszú időszakot,
Jkv-2010-01-10. Változat: 1.
4
Sorszám: 1.
egészségben, összefogásban és optimizmusban, hogyha eljön a következő 100 év, akkor el lehessen mondani, hogy ismét van mire alapozni. Köszönöm a figyelmet.” dr. Mester László: megadja a szót a FIDESZ képviselőcsoportnak, Lévai István Zoltán frakcióvezetőnek. Lévai István Zoltán: „Köszöntök minden kedves megjelent vendéget, Hölgyeim és Uraim, frakciónk is fontosnak tartja a helyi rendeletünkben megfogalmazott alapértékek mostani deklarációját az ünnepi rendelet elfogadásával. Mi úgy gondoljuk, hogy a rendelet megalkotása során két pontra kell emlékeznünk, ill. deklarálnunk két olyan vezérmotívumot, ami egyrészről a múltunkra való emlékezést és egy pillanatra való megállást teszi lehetővé, valamint felelősséget ahhoz, hogy azt amit elődeink elkezdtek, megteremtettek, működőképessé tettek, azt felelősen tudjuk folytatni. Úgy gondolom, hogy mindenkire emlékeznünk kell, aki részt vett ennek a történelmi pillanatnak az felidézésében és most egy fejezet lezárult, de nem végérvényesen, nyílt egy új fejezet, ami más, egy új rendszer, gondolok itt arra, hogy az önkormányzati rendszernek a működőképessége az elkövetkezendő időszakban még nehezebb lesz. Egy új fejezetet kell nyitnunk, új alapokra kell helyeznünk a működést, mert nehéz időszak előtt állunk. Ehhez kívánok mindenkinek erőt, egészséget, a közös munkához és összefogást, hiszen összefogás nélkül nem fogjuk tudni teljesíteni azt a küldetést, amit őseink megalapoztak.” dr. Mester László: megadja a szót Csomó Tamásnak a KDNP képviselőcsoport vezetőjének. Csomó Tamás: „Hölgyeim és Uraim, a név kötelez ezért az emlékezést egy olyan gondolattal folytatnám és egészíteném ki, ami a kereszténységnek a városunkban megnyilvánulása. Nem véletlen, hogy mindkét településrész neve egy-egy szenthez kötődik, olyannyira nem, hogy Pestszentimre lakói maguk választották ezt, polgármester úr által ismertetett módon. Azt gondolom, hogy őseink tudták, hogy melyik az az ősforrás és ezt a nevünkben is kifejezték azzal, hogy egy-egy példaképet választottak, azon emberek közül, akik ehhez az ősforráshoz közel álltak. Azt gondolom, hogy mi ehhez az ősforráshoz ill. ehhez a gondolatkörhöz mind a 100 év alatt hűek maradtunk, mert meg kell említenem, hogy akkor, amikor 1990-ben alkalom volt arra, hogy visszataláljunk ehhez az ősforráshoz, mi ezt megtettük és nem maradtunk másokkal szemben abban a szégyenben, hogy ne tegyük meg. Ezért arra kérem az utókort, magunkat is, hogy maradjunk mindig hűek ehhez az ősforráshoz és próbáljunk minél jobban kiteljesíteni. Köszönöm.” dr. Mester László: megadja a szót Bohoczki Józsefnek, a Szabad Demokrata Szövetség képviselőcsoport vezetőjének. Bohocki József: „Tisztelt Képviselő-testület, Polgármester Úr, Kedves Vendégek! Polgármester úr is elmondta, egy ilyen megemlékezés, egy ilyen rendeletalkotás kifejezi egy területhez, egy közösséghez való kötődésünket, identitásunkat. Az önálló közigazgatási egységet az ember mesterségesen hozza létre, de meghatározott kereteken ad és utat mutat a kerület intenzívebb fejlődésének. Ez azonban vagy a semmiből vagy egy elhanyagoltabb területből egy új település fejlődését teszi lehetővé. Kerületünk két településrésze máshogyan alakult ki, az önállósodás megnyitotta a fejlődés útját, ezek az adminisztratív lépések a két településrész születésnapjának is tekinthetők, tehát méltóak a megemlékezésre. Szentlőrincpuszta előbb Vecsés külterülete volt, Pesthez közeli részének leválásával megszületett Kispest, három évvel később Pusztaszentlőrinc maradék területét is megkapta, melyre nyaralókat építettek, de alkalmas volt ipari üzemek létesítésére is. 100 éve ezen a területen létrehoztak egy önálló községet Pestszentlőrinc néven. Az önállósulás további
Jkv-2010-01-10. Változat: 1.
5
Sorszám: 1.
fejlődést eredményezett, 1936-ban Pestszentlőrinc város lett. Pestszentimre hasonló módon az önálló községgé válás után indult el a fejlődés útján. Soroksárpéteri 80 évvel ezelőtt 1930-ban vált le Soroksárról, egy évvel később megkapta a Pestszentimre nevet. Megemlítem, hogy korábban már volt egy rövid önálló szakasza, a Tanácsköztársaság idején, akkor Marx-falva néven illették. 1950-ben, 60 évvel ezelőtt a fővároshoz csatoltak, több szomszédos települést, létrehozva a mai nagy Budapestet. Az akkori Pestszentlőrinc és Pestszentimre megint elvesztették önállóságukat, ez a dátum azonban a XVIII. kerület születésnapja. 20 éve, 1990ben az önkormányzatok létrejöttével a kerületek visszanyerték önállóságukat. Ennek köszönhető, hogy ma itt vagyunk és megemlékezhetünk múltunkról és tervezhetjük jövőnket. Ma már tudatos tervezéssel a kerület lakóinak igényei szerint fejleszthetjük lakóövezetünket. Két éve, hogy elkészítettük az Integrált Városfejlesztési Stratégiát, amely biztosítja azt, hogy a fejlesztések egységes rendszerben és igazságosan és kiegyensúlyozottan folyjanak a kerület egész területén. Az IVS meghatározza a kerület fő fejlesztési területeit. Ezek közül a lakótelepi rekonstrukciót már elkezdtük, küszöbön áll a pestszentimrei városközponti rekonstrukció, és remélhetőleg Pestszentlőrinc városközpont fejlesztésének a tervei is elfogadásra kerülnek ebben a jeles évben. Pestszentlőrinc-Pestszentimre, a XVIII. kerület története távolra nyúlik vissza. Az események során sokféle momentum, a jövőnket meghatározó momentum található. Ezek közül van ami előre vetít és van ami kevésbé, van amire szívesen emlékszünk és van amit csak a történelmi hűség kedvéért említünk meg. Megfogalmaztuk rendeletünket, mely szűkebb pátriánk közigazgatási keretét meghatározó döntéseket ünnepé nyilvánítja. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztésben megfogalmazott rendeletet alkossa meg.” dr. Mester László: megadom a szót Berkes Péternek az Magyar Demokrata Fórum képviselőjének. Berkes Péter: „Köszönöm a szót Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Amikor idefelé jöttem, azon tanakodtam, hogy hogyan kellene megszólítanom ezt a csodálatos közönséget, és azt mondtam, hogy Tisztelt Ünnepi Gyülekezet! Azért jöttünk össze, hogy ünnepeljünk, megemlékezzünk valamiről, Pestszentlőrinc 100 éves és Pestszentimre 80 éves múltját. Ez egy olyan csodálatos dolog, amit nagyon kevesen mondhatnak el magukról és a jelen a miénk. Amikor 1998-ban képviselőként azt mondtam a székfoglaló beszédemben, hogy „Tisztelt Képviselő-testület, egy hajóban evezünk, ott van a bal oldal és a jobb oldal, ha ellenkező irányba húzzuk az evezőt, akkor az a hajó nem fog elmenni sehova, el fog süllyedni.” Én ezt kívánom a továbbiakban is, akkor, amikor eljön egy nehéz időszak és össze kell fognunk azért, hogy kerületünket jobbá tegyük, jobbítsuk ehhez kívánok nagyon sok erőt és egészséget mindenkinek és én is ezt a határozati javaslatot elfogadásra javaslom. Köszönöm, hogy meghallgattak.” dr. Mester László: köszöni szépen, felkéri dr. Katona Bélát a Magyar Köztársaság Országgyűlésének elnökét, hogy szólaljon fel. dr. Katona Béla: „Polgármester Úr, Képviselők, Hölgyek és Urak, Kedves Vendégeink! Először és valószínűleg utoljára szólalok fel a kerület testületi ülésén és azért is vállaltam el, mert azt hiszen, hogy nagyon fontos dologról van itt szó. Látszólag csak egy önkormányzati határozat, de ez sokkal többről szól. Ez egy közösség életéről és arról, hogy a közösségért végzett munkát ez a testület elismeri és folytatni akarja. Polgármester úr elég részletes történelmi áttekintést adott arról, hogyan vált először önállóvá először Pestszentlőrinc majd Pestszentimre, hogyan lett Pestszentlőrincből város, hogyan egyesült a két település egy kerületben és azok akik itt éltek és élnek ma is, azok pontosan tudják, hogy mennyi munka van abban, hogy mindkét településrész aki ehhez a kerülethez tartozik nagyjából úgy érezze, hogy nincsen hátrányban a másikkal szemben. Nagyon sokan és nagyon sokat dolgoztak, hogy ez
Jkv-2010-01-10. Változat: 1.
6
Sorszám: 1.
így legyen. Természetesen szól ez a mai határozat erről a 20 évről, amióta a szabadon választott Önkormányzat megalakult és szól arról is, hogy hogyan kapcsolódtak be a kisebbségi önkormányzatok a kerület életének a szervezésébe. A másik gondolat, ami eszembe jutott, hogy nagyon fontos egy kerületnél az, hogy legyenek Pándy Tamások, legyenek Téglás Tivadarok, legyenek azok a segítőik, akikkel évtizedek óta, hihetetlen „sziszi-fuszi” munkával összegyűjtötték azokat az emlékeket, amelyek pontossá és megismerhetővé teszik a két településnek a múltját, és nemcsak megismerhetővé, hanem érthetővé is teszik, hogy akkor, abban a pillanatban miért úgy történt, ahogy történt. Elég sok kerületet ismerek Budapesten, nagyon sok helyen dolgoznak lokálpatrióták, lelkes helytörténettel foglalkozó tudósok, amatőrök, kisebb-nagyobb csapatok, de én nagyon büszke vagyok a pestszentlőrinci és pestszentimrei helytörténészeinkre. Nagyon büszke vagyok, mert megadják nekünk azt a lehetőséget, hogy ismerjük a településünk múltját. A harmadik dolog, ami itt jutott eszembe, hogy nagyon fontos, hogy a politikai élet minden résztvevője legalább ezekben a dolgokban egyetértsen, mert látszólag egy határozatról van szó, de a valóságban ennél sokkal többről van szó. A valóságban egy közösségről van szó, egy közös együttműködésről van szó, és arról, hogy tudunk-e most és a jövőben együtt dolgozni azért, hogy Pestszentlőrinc-Pestszentimre méltó legyen a múltjához és a jövője még szebb legyen, mint ahogy 100 évvel ezelőtt gondolták azok, akik alapították. Csak 43 éve kötődöm ehhez a kerülethez, és ez először csak egy munkakapcsolat volt, de ahogy teltek-múltak az évek, egyre inkább találkoztam nagyon sok olyan emberrel, akik önzetlenül, lelkesen és nagyon eredményesen dolgozik a kerület feladatainak megoldása érdekében. Egyre inkább kezdtem érezni és a mai napig is úgy érzem, hogy itt ebben a közösségben, ebben a XVIII. kerületben, itt van egy olyan szellem, nemcsak a Képviselő-testületben, hanem sokkal szélesebb réteg van a kerületben, akik önként hajlandóak együttműködni annak érdekében, hogy a jelen feladatait megoldják és a jövőt meg megalapozzák. Így, 66 évesen az embernek van otthon egy csomó kitüntetése, oklevele, emlékérme stb., de nálam fő helyen a „XVIII. kerület Díszpolgára” címe van, mert ez a 43 év, amit ebben a közösségben töltöttem, ez számomra felejthetetlen és megtisztelő. Azt javaslom, hogy Önök is legyenek büszkék arra, hogy ennek a közösségnek a részesei és tegyenek meg ne többet, csak annyit amit eddig, annak érdekében, hogy ennek a valaha két településnek a jövője is szép legyen.” dr. Mester László: köszöni szépen elnök úrnak a beszédet, megadja a szót dr. Téglás Tivadar helytörténésznek. dr. Téglás Tivadar: „Tisztelt Megjelentek! Hölgyeim, Uraim! Egy gyertya lángja szerény fényt ad, mégis ünnepet idézhet. Hasonlóan sikerülhet néhány gondolattal múltunk egyik meghatározó eseményére is villanófényt vetni. Azok a polgártársaink, akik városunkban élnek, iskolába, munkahelyre vagy éppen bölcsődébe sietnek, vajon tudják-e, hogy mindennapjaikban a település történelmi múltja is körülveszi őket. Sokan nem tudják, hiszen a múlt nincs önmagában, azt fel kell tárni, meg kell mutatni, folyamatosan, következetesen. Bizton mondhatjuk, hogy teszünk is ezért. A figyelem egyik bizonyítéka ez a mai ünnepi ülés. A honfoglalástól napjainkig századok váltottak századokat, a régi Szentlőrinc területén is, az Árpád-kor templomépítő őseivel, a parasztháborúval, török nyilával, óriási latifundiumok születésével, világháborúkkal, romokkal és újjáépítésekkel, korszakzárásokkal és újrakezdésekkel, önállósulási törekvésekkel. Mindezek itt hagyták történelmi nyomaikat a klasszikus értelemben vett pátriánk múltjában is. A történelem villanóképei után a mai ünnepi órák és percek a 100 esztendővel ezelőtt történtek megidézését kérik és várják, melynek eredményeképpen 1910. január elsején Pusztaszentlőrinc, Kispest csatolt pusztája, társközsége, Pestszentlőrinc néven önálló nagyközség lett. Így ma, Tisztelt Jelenlévők, Centenáriumot ünnepelünk! Mikor a XX. század egykori otthonunkba beköszöntött, egyre erőteljesebben jelentkeztek azok a törekvések, melyek Pusztaszentlőrinc településrésznek
Jkv-2010-01-10. Változat: 1.
7
Sorszám: 1.
Kispesttől történő elszakadását, önálló községgé válását szorgalmazták. A mozgalom élén a parcellázásokkal fejlődésünknek utat nyitó Erik Szidónia férje, a 45 éves dr. Bókay Árpád professzor állt, aki akkor már a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt, nemesi címet viselt és otthonunk egyik legtekintélyesebb birtokosaként ismerték. Mögötte sorakozott a Szentlőrinci Polgári Kör szellemi erejével, tagjainak társadalmi tekintélyéjével, és az önállósítást előkészítő bizottság vezérkara. Mi táplálta elődeinknél az önállósodás elszánt követelését már a XIX. század utolsó éveitől? Tudták, hogy otthonunk területe jóval nagyobb, mint azt a szárnyai alá fogadó Kispest. Lakossága a XX. század kezdetére a közös közigazgatásban élők 40 %-át adja ki. Számuk igényesen épült otthonaikkal együtt lendületesen növekszik. Európai hírű tudósok villái díszítik utcáikat, melyek az egyetemes tudomány otthonainak számítanak, Eötvös Lóránd, Puskás Tivadar, Margó Tivadar munkásságával. Egyértelmű tény, önállósodási törekvéseik szilárd alapokra épültek. Ott voltak az önálló település vezetéséhez szükséges szellemi erők, a nagybirtokosok részéről befizetett adók is biztosíthatták az önálló település fenntartásának költségeit. A tények előtt az országos és a megyei vezetés is meghajolt és az akkori Belügyminisztérium 1909. október 14én meghozta döntését, melyben Pusztaszentlőrincet Pestszentlőrinc néven 1910. január elsejével nagyközséggé nyilvánította. A 7812 helyi lakos jóleső érzéssel olvashatta újságjában a lelkesült sorokat, idézem: „Szabad, önálló község lett Pusztaszentlőrinc, mely ezután, mint Pestszentlőrinc fogja polgárainak a közigazgatását, ügyes-bajos dolgait intézni. Szomszédaink is mosolyogva gratuláltak, még akkor is, ha valami keserűség is volt abban a mosolyban. Reméljük, hogy az immár nagyközséggé lett Pestszentlőrinc a legszebb egyetértésben marad továbbra is községünkkel és kívánjuk polgárai naggyá, virágzóvá tegyék.” Kedves Barátaim! Gondoljunk tisztelettel azokra az elődökre is, akik ezt a harcot megvívták és az önálló település első vezetői voltak: Kubinyi Imrére, Krauschneider Józsefre, Brinkman Lajosra és társaikra. Méltó elődeink ők, a helyi település élén tevékenykedő későbbi vezetőknek. Tisztelt Megjelentek! Évszázados múltunkra jó érzéssel, tisztelettel, lokálpatrióta büszkeséggel nézhetünk. Amit látunk, jelenünknek és jövőnknek is erőt adhat, mikor az ünnep emelkedett napjai utáni napokban a cselekvő hétköznapok jönnek. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket és a meghívást.” dr. Mester László: megadja a szót Pándy Tamás helytörténésznek felkéri, hogy kapcsolódjon az alkalomhoz és gazdagítsa ismereteiket. Pándy Tamás: „Tisztelettel köszöntök mindenkit, kivételesen olvasni fogom a beszédet, mert különben itt maradhatunk, de igyekszik az ember mindenről megemlékezni. 80 évvel ezelőtt, 1930. januárjában lehorgasztott fejű, szabad emberek ültek Pestszentimre Községházáján, pedig akkor kapták meg azt a bizonyos levelet a belügyminisztertől, amelyet évtizedek óta vártak, hogy önálló legyen Pestszentimre. Ez a szomorúság azért volt, mert az a település, melytől elváltunk, Soroksár, minden egyes négyzetcentiméterhez ragaszkodott, és tulajdonképpen csak azt a területet kapta meg a mai Pestszentimre, ami akkor már ki volt parcellázva. Tehát nagyon megfosztva volt a község azért, mert nem volt szabad területe, melyen akár földművelést is tudott volna végezni. Persze ez a szomorúság nem tarthatott sokáig, mert ott volt a feladat, hogy egy 8000 lakosú települést létre kellett hozni, meg kellett alapozni a nagyközséget. Ez a nagyközség el kellett, hogy feledtesse azt a bélyeget, hogy ez volt Magyarország legszegényebb települése. Ez csodák éveit indította el, s ez az év azért meghatározó Imre fejlődésében, mert az addigi fejlődésnek nem is tudom hányadik hatványára emelte ennek a területnek a felemelkedését ill. azt a felmutatható fejlődését, ami ezt a területet jellemezte. Egy felsorolás erejéig szeretném elmondani, hogy azok az embereket, akik itt nagyon sokat tettek ezért az egész településért – polgármester úr már említette - az Orbán Kálmánt, aki a jegyzője volt, de a későbbi Keresztes Albert főjegyző ugyancsak meghatározó személyisége volt ennek az időszaknak. valamint dekóderezték Pintér
Jkv-2010-01-10. Változat: 1.
8
Sorszám: 1.
Kálmánt, Pestszentimre első községi orvosát, valamint közfelkiáltással bírói székbe ültették Békéssy Sándort. Dr. Széky Endréről se feledkezzünk meg, ő is megfelelő mértékben járult hozzá ennek a településnek az előrelépéséhez. Egy idézetet szeretnék felolvasni a Képviselőtestület 1942-ben készült jegyzőkönyvéből, amely az így megtett útról a következőket írja: „Hatalmas lendülettel fejlődött a község az elmúlt 10 év alatt, mióta önálló.” Nem mi mondjuk, ők mondták, ők már csak tudták! Tulajdonképpen azzal kezdődött, hogy a mai Ady Endre utcai emeletes iskolát ők adták át az új településnek, a nagyközségnek. Soroksár ugyan megkapta a pénzt egy településen belüli emeletes iskolaépület és két óvoda létrehozásához, de ebből csupán csak az emeletes iskola valósult meg, az első önálló beruházása az óvoda építése volt a nagyközségnek. Közben, rettenetes huzavona után 1931-ben, éppen dr. Schaub Mihálynak a levelezése és javaslatai alapján, kérték a Pestszentimre név felvételét. Ez is egy nagyon kiemelkedő eseménye Pestszentimre és a XVIII. kerület történetének. Dr. Schaub Mihály szavaiból, melyben ajánlotta a településnek a Pestszentimre név felvételét, egy pár mondatot felidézek: „Szent Imre ugyanis, nemcsak a magyarságnak, a magyar ifjúságnak, hanem a vallásos és erkölcsi tisztaságnak is a mintaképe, egy most alakuló és első lépéseit élő új község minden egyes lakosa olyan erkölcsi tisztasággal kíván az életben indulni, mint amilyet a történelemben Szent Imre képviselt.” Egyébként akkor ünnepeltük Szent Imre halálának 900. évfordulóját és ez volt az apropója annak, hogy ezt a települést Szentimréről nevezzék el. A Képviselő-testület legfontosabb feladatának tekintette, hogy munkához jussanak az emberek, szövőszékek csattogtak utcaszerte, napestig villogtak a hímző és varrótűk. Többek között tanfolyamot szervezett Pándy Gyula, a földművelésügyi miniszter növényvédelmi községi biztosa, a gyümölcsfák és egyéb haszonnövények szakszerű termesztéséről azért, hogy a családok saját ellátásukról gondoskodni tudjanak. A Katolikus Egyház, a Református Egyház kiteljesítette működését, a katolikusok ebben az időszakban avatták fel nagytemplomukat, reformátusoknak meg a villany bevezetésével sikerült a díszes tornyukat megvilágítani, hogy este is észleljék a látogatók, ezt a kicsit csodának tűnő tornyot azon a bizonyos településen. Meghatározó volt a Kultúrháznak a szerepe, ahol jelenleg a PIK áll annak a helyén volt mindez. Sok minden történt, ami akkoriban nagy közönségsikert aratott, felavatták a strandot. Agárdi Kálmán, neves filmszakmai ember felépítette Bauhaus stílusú filmpalotáját, mai nevén a Balassi Mozit. Ugyanúgy Bauhaus stílusjegyeket visel az emeletes gyógyszertár épülete, ahol Molnár Antal gyógyszerésznek kiemelkedő szerepe volt a község, a vármegye életében és Ő volt az egyedüli aki az Országgyűlés Felső Házának póttagja volt, Pestszentimrén lakott. A község egészségügye is nagyon komoly előrehaladást mutatott, szülőotthont létesítettek az anyák, csecsemők védelmében a Stefánia Szövetség és a Zöld Kereszt révén. A válság éveiben is munkásakciókat szerveztek, közkönyhát üzemeltettek és minden évben a vármegye legnagyobb pénzadományával segítették az ott lakó szegényeket és azok megélhetését. A községi vezetés bevezettette a villanyt, a Nagykőrösi utat, Nemes utcát kiépítették és ehhez már buszjárat is tartozott, sok olyan dolog történt, ami meghatározó volt Imre történelmében, például vasúti végállomássá vált Pestszentimre az 1930-as évek végén, de ugyanúgy mondhatnák még a Posta fejlődését, a polgári iskola építését és azoknak az óvodai intézményeknek a létrehozását ami segítette az ott élőket. A lakosság létszáma egyre növekedett, nagyon fontos volt, hogy a 10.000 lakost elérte 1937-ben. A község megvásárolta a mai Hősök terét és kialakította a teret rajta, 1943-ban avatták azt az első szobrát a településnek, amelyet az I. és II. világháborús magyar hősök emlékműveként tisztelünk. A helyi lakosok kertjeik rendben tartása mellett az előttük lévő utcát is széppé varázsolták, fákat, virágokat ültettek, gondoztak. A szó szerint virágzó kertváros vonzotta az újabb idetelepülőket, a szemétbánya fojtó bűze, miazmás levegője ellenére, sokan itt vettek telket ill. hétvégi házat. A kvalifikáltabb szakmunkások, tisztviselők kezdték felfedezni a szépülő, erősen kulturálódó, jó közbiztonsággal rendelkező, javuló közlekedésű Pestszentimrét. A hagyományos helyi összefogásra jó példa Pestszentimre kiürítésének megakadályozására írt petíció, amit minden egyház, párt és civil szervezet, a községi vezetéssel együtt aláírt, sajnos
Jkv-2010-01-10. Változat: 1.
9
Sorszám: 1.
hiába. Az újjáépítés a romváros megléte után a hagyományosnak mondható összefogással, relatíve hamar megvalósult. Az említett katolikus és református templom is megérezte a háború pusztító hatását. Az összefogásra van sok példa. A Szociáldemokrata Párt tagjai készítették el dr. Széky Endre református lelkész parókiájának közepét, ugyanakkor a Református Kultúrházban tartotta nagygyűlését a Kommunista Párt. Dr. Schaub Mihály katolikus plébános zongorakíséretével meneteltek a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének tagjai a hadifoglyok segélykoncertjén. Pestszentimre egy emberként ünnepelte a 40-es villamost. Az 50-es években társadalmi munkával megvalósult beruházások sorozata. A 40-es villamos meghosszabbítása, körzeti orvosi rendelők, 51-es villamos kiépítése. Ennyit tudtam megemlíteni ebből a 80 évből és remélem, hogy a következő 80 évben sokkal több lehetőség lesz. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. „ dr. Mester László: köszöni a hozzászólásokat, véleményeket. A megközelítésekből, felszólalásokból, úgy gondolja, nincs akadálya a rendeletalkotásnak. (Elhangzik a Kerületi Fanfár) Dr. Mester László: Kéri a testületet, hogy döntsenek a rendelet megalkotásáról, melynek pontos címe: Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelete az első szabadon választott Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat megalakulásának, Pestszentlőrinc községgé és megyei várossá nyilvánításának, Pestszentimre önállóvá válásának és a kisebbségi önkormányzatok létrejötte emlékének megörökítéséről. Az alkalmat felhasználva megköszöni dr. Feitl István történésznek a rendeleti kezdeményezést és a rendelet megfogalmazásában való közreműködést. Kéri a szavazást kézfelemeléssel tegyék meg.
Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 29 igen szavazattal egyhangúlag megalkotja 01/2010. (I.10.) sz. rendeletét:
01/2010. (I. 10.) Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet az első szabadon választott Budapest XVIII. kerület PestszentlőrincPestszentimre Önkormányzat megalakulásának, Pestszentlőrinc községgé és megyei várossá nyilvánításának, Pestszentimre önállóvá válásának és a kisebbségi önkormányzatok megalakulása emlékének megörökítéséről 1910. január 1-jén Pestszentlőrinc, 1930. január 8-án Pestszentimre önálló községi, 1936. január l-jén Pestszentlőrinc megyei városi rangot kapott. Pestszentimre esetében a községgé válás, Pestszentlőrinc esetében a községgé válás, majd a városi rangra emelkedés kifejezte azt a rendkívül gyors fejlődést, amelyen a század első évtizedeiben a két település keresztül ment, és amelynek révén polgárainak száma megsokszorozódott. A községi és városi rang megszerzése egyben az önkormányzatiság megerősödésének is kitüntetett időszaka volt, és egyben az egyik történelmi előzménye az 1990-ben a szabadon választott parlament által törvényben helyreállított polgári demokratikus önkormányzati működésnek. Ez teljesült ki a kisebbségi önkormányzatok 1995-ös választásával és létrejöttével.
10
Jkv-2010-01-10. Változat: 1.
Sorszám: 1.
Budapest XVIII. kerület Pestszent1őrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete e történelmi események évfordulója alkalmával az 1994. évi LXIII. törvénnyel módosított 1990. évi LXV. törvényben kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: 1. § Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselőtestülete Pestszentlőrinc 1910. január 1-jei és Pestszentimre 1930. január 8-ai községgé alakulása, Pestszentlőrinc 1936. január l-jei megyei várossá alakulása, valamint az 1990. évben választott önkormányzat, továbbá az 1995. évben választott kisebbségi önkormányzatok létrejöttének emlékét önkormányzati rendeletben örökíti meg. 2. § A községekké, a megyei várossá alakulás, az 1990. évi újjáalakulás és a kisebbségi önkormányzatok létrejöttének öt éves évfordulóit - az esedékes év január harmadik munkanapját - emléknappá nyilvánítja. 3. § A rendelet elfogadásával az első szabadon választott Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat megalakulásának, Pestszentlőrinc megyei várossá nyilvánításának, Pestszentimre önállóvá válásának és a kisebbségi önkormányzatok létrejötte emlékének megörökítéséről szóló 1/2006. (I. 21.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet hatályát veszti. 4. § Jelen rendelet kihirdetése napján, 2010. január 10-én lép hatályba. Budapest, 2010. január 10. dr. Váczi-Balogh Zsuzsanna s.k. címzetes főjegyző
Dr. Mester László s.k. polgármester
INDOKOLÁS Az 1994. évi LXIII. törvénnyel módosított 1990. évi LXV. törvény 1. § (4) bekezdése értelmében az önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, amit jogszabály nem tilt, és ami jogszabályt nem sért. E szakasz szellemében az önkormányzat rendeletben a település életében kiemelkedő jelentőségű eseményekkel összefüggésben helyi ünnepnapokat, emléknapokat jelölhet meg, kinyilváníthatja, illetve megörökítheti véleményét egy-egy helyi történelmi esemény jelentőségéről. A rendelet célja a folyamatosság kinyilvánítása, a település önkormányzati hagyományának felmutatása és megörökítése, ezzel a demokratikus önkormányzatiság melletti hangsúlyos és egységes állásfoglalás. Ebbe beletartozik az alkotmányunk szerint államalkotó tényezőnek nyilvánított kisebbségi önkormányzati rendszer létrejötte és működése is. l. §-hoz: Önkormányzatunk Képviselő-testülete a történelmi események emléke együttes megörökítésével hivatalosan kinyilvánítja álláspontját a városi önkormányzati keretek kialakításának mind múltbeli, mind jelenbeli kitüntetett jelentőségéről. 2. §-hoz: Az ötévenkénti emléknappal olyan helyi évfordulót ünnepelhetünk, amely a demokratikus önkormányzás jelentőségét fejezi ki a kerület polgárai számára. A szakasz a megemlékezés formájáról nem rendelkezik, lehetőséget adva a mindenkori önkormányzatnak ennek meghatározására. 3. §-hoz: Egyben a korábbi külön évfordulókról való emlékrendelet és annak megünneplése beolvad a jelen rendeletben meghatározott emléknapba, így az önálló rendelet fenntartása szükségtelenné válik.
Jkv-2010-01-10. Változat: 1.
11
Sorszám: 1.
4. §-hoz: A rendelet elfogadása és a kihirdetés napjának egybeesése további ünnepi nyomatékot ad a döntés jelentőségének. Budapest, 2010. január 10. dr. Váczi-Balogh Zsuzsanna s.k. címzetes főjegyző
Dr. Mester László s.k. polgármester
dr. Mester László: megállapítja, hogy a rendeletet egyhangúan elfogadták. (Elhangzik a Magyar Nemzeti Himnusz zenéje.) dr. Mester László: ezzel ünnepélyessé tették a döntést, kéri, hogy szavazzanak a szokásos megjelentetésről szóló kiegészítő határozatról. (jelen van 29 fő képviselő) 2/2010. (I. 10.) sz. határozat Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 29 igen szavazattal egyhangúlag felkéri a polgármestert, hogy gondoskodjon a 01/2010. (I.10.) számú önkormányzati rendelet Városkép újságban való megjelentetéséről. Határidő: a Városkép újság következő száma Felelős: polgármester dr. Mester László: már hagyomány, hogy évek óta, jelképesen egy Újévi Koncerttel kezdik az évet, amely ma 18.00 órakor lesz a Pestszentimrei Sportkastélyban, amelyre tisztelettel meghív mindenkit. Köszöni a hivatal dolgozóinak az ülés előkészítését, ami nem kis munka volt és az irodavezetőknek is a részvételt. Köszöni, hogy együtt voltak és mindenkinek Boldog Új Évet kívánva, az ünnepi ülést bezárja. K.m.f.
dr. Váczi-Balogh Zsuzsanna címzetes főjegyző Jegyzőkönyv lezárva: 2010. január 10-én 17.15 órakor. Jegyzőkönyvvezető: Pongóné Márton Márta
Dr. Mester László polgármester
