Jegyzőkönyv Készült: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal III. sz. tárgyalótermében 2008. április 18-án 10 00 órakor Jelen vannak: Herczeg Tamás, a bizottság elnöke Fodor Lajos, a bizottság tagja Szilvásy Ferenc, a bizottság tagja Baji Lajos, a bizottság tagja Hirka Tamás, a bizottság tagja Igazoltan hiányzott: Pap János, a bizottság tagja Dr. Ferenczi Attila, a bizottság tagja A Polgármesteri Hivatal részéről: Lipták Margit – a Stratégiai – Fejlesztési Osztály Közbeszerzési Csoport munkatársa Dr. Sódar Anita - a Stratégiai – Fejlesztési Osztály Közbeszerzési Csoport munkatársa Török Tamás - a Stratégiai – Fejlesztési Osztály Közbeszerzési Csoport munkatársa Uhrin Nándor -a a Pénzügyi és Gazdasági Osztály osztályvezetője Tarné Stuber Éva -a Pénzügyi és Gazdasági Osztály osztályvezető-helyettese Budapest PRIV-INVEST Kft. képviseletében: Csapó Ágnes ügyvezető igazgató Herczeg Tamás: Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait, a hivatal dolgozóit és Csapó Ágnest a Budapest PRIV-INVEST Kft. ügyvezető igazgatóját a bizottsági ülésen! A bizottság 5 fővel határozatképes, jelen van öt fő és Dr. Ferenczi Attila képviselőt eseti képviseleti megbízást adott számomra. Az ülést megnyitom. Szavazásra bocsátom a napirendi pontot, amely a következő: 1. Kötvénykibocsátás (nyilvános ülés) Megállapította, hogy a bizottság a napirendet 5 igen, egyhangú szavazattal elfogadta. Herczeg Tamás: Felkérem Csapó Ágnest, hogy kötvénykibocsátás folyamatáról, hogy hogyan állunk?
tartson
egy
összefoglalót
a
Csapó Ágnes: Már több mint egy éve foglalkozom igen intenzíven a kötvénykibocsátásokkal, közel 50 milliárd forintnyi kötvénykibocsátásban volt részem eddig segédkezni és kb. 25-30 milliárd forint az a mennyiség, amelynek befektetés menedzsmenti feladatait mint szakértő végzem. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése döntött egy, négy milliárd forint összegnek megfelelő deviza kötvénykibocsátásáról, a döntés értelmében öt pénzintézet irányába küldött ki egy ajánlati felhívást. A Budapest Bank jelezte, hogy nem kíván ajánlatot tenni. Az a négy pénzintézet, amely ajánlatot tett: az OTP BANK Nyrt., K&H Bank Zrt., CIB Bank Zrt. és a Raiffeisen Bank Zrt.. Az ajánlati felhívással kapcsolatban nem gondolom, hogy különösebb észrevételeket kéne tennem, azt az első értékelésemben megtettem. A lényege
annyi, hogy kötelező érvényű ajánlatot kettő pénzintézet az OTP és a CIP tett; a Raiffeisen Bank kötött érvényűt –én indikatívnak nevezem-, amely a kondíciók tekintetében kötött, amennyiben ez az ajánlat végső ajánlattá kötelező érvényű ajánlattá fog átalakulni. A K&H pedig a klasszikus indikatív ajánlatot tette, amely a kondíciók tekintetében nem jelzett kötöttséget. Az első értékelést egy táblázat próbálta összefoglalni. A kötvénykibocsátással kapcsolatban néhány dologra szeretném felhívni a figyelmet: -az egyik rész az amelyet viszonylag jól lehet számszerűsíteni -a másik része pedig az ami a sorok mögött bújik meg (lehívási feltételek, szerződési feltételek). Ha az ajánlati felhívást nézzük, akkor elvileg a beérkezett ajánlatok közül a legjobb ajánlattevővel kellett volna a tárgyalásokat megkezdeni. Mivel kötelező érvényű ajánlatot kettő pénzintézet tett, ezek közül kellett volna kiválasztani a legjobbat, ami az OTP BANK Nyrt-é lett volna. A szöveges értékelésnél megnézzük mindazon feltételeket, amelyeket még támasztott volna ahhoz, hogy maga a kötvénykibocsátás ill. a kötvénykibocsátás után a rendelkezésre álló kötvényforrás lehívható, igénybevehető legyen vagy lett volna, azért egy igen komoly fejlesztési hitel típusú finanszírozásra utalt és semmi köze nem volt a kötvényhez, a kötvénykibocsátás lényegéhez, ugyanis ilyenkor megvizsgálják az Önkormányzatot ill. a kötvénykibocsátóját és utána döntenek. Fejlesztési hitel esetében fontos, hogy az hitel teljes része csak fejlesztési célra mehet elvileg nem lehet működési célra fordítani, megköti a Önkormányzat kezét. Igazából nem volt értelmezhető az ajánlati felhívásnak az a része, hogy a legjobb ajánlattevővel kell tárgyalásokat kezdeni, hiszen a legjobb ajánlattevőnek még a kondíciói sem voltak elfogadhatóak –szakmai tapasztalataim alapján-, ezenkívül a szerződéses feltételei sem. Ezután megpróbáltuk orientálni a pénzintézeteket, hogy kb. miben is gondolkodik az önkormányzat. Április 9-én emailben kértük a kötvénykibocsátáshoz kapcsolódó módosítást, amelyben lehetőséget biztosítottunk az ajánlattevőknek a módosított kötelező érvényű ajánlat megtételére ill. az induktív ajánlat megerősítésére. Az ajánlatokból szemezgettünk, - a kamatfelár tekintetében a K&H Bank 1,15%-os kamatfelárát vettük alapul - az egyszeri díj tekintetében (mindegy, hogy szervezési díj vagy jegyzési garanciavállalási díj ugyanis egy és ugyanaz a lényege) 5.000.000,- Ft-ot határoztunk meg - az összes többinél, ami a harmadik és hetedik pont között olvasható itt a kötvény tulajdonságait alapul véve nem akartunk megkötéseket. Ezek alapján ment ki a pénzintézeteknek az email üzenet, hogy próbáljanak egy módosított kötelező érvényű vagy egyáltalán adjanak kötelező érvényű ajánlatot. Április 16-ig a K&H Bank nem tett ajánlatot ill. vissza sem jelzett, hogy nem fog tenni ajánlatot; az OTP BANK jelezte, hogy továbbra is fenntartja a már korábban megadott kötelező érvényű ajánlatát; a CIB és a Raiffeisen Bank élt a lehetőségével, az általunk meghatározott kondíciókkal ajánlatot tett. Az a helyzet állt elő, hogy a két ajánlat a számszerűsíthető elemek tekintetében kísértetiesen ugyanazok a kondíciókból áll, annyi kivétel van -ami már a második fordulós értékelésben is megállapításra kerül-, hogy a CIB Bank ajánlatában a KELER-nek fizetendő díj 215.000,- Ft nem tartalmazza a bonyolítói, szervezői díj, míg a Raiffeisen Bank esetében ez a 215.000,- Ft benne foglaltatik az ötmillió forintos jegyzési garanciavállalási díjban. A nem számszerűsíthető elemekben ill. az ajánlat kötelező voltában igenis vannak eltérések. A CIB Bank kötelező érvényű ajánlatot adott a Raiffeisen Bank kötött érvényűt. Ennek a két bank ajánlatának áttanulmányozása után, olvashatott az ember egy fél mondatot, amely a Raiffeisen Bank kötött érvényű ajánlatában szerpelt, ebben kifejtik, hogy ha és amennyiben megerősíti ajánlatát, akkor akár jobb kondíciókat is adhat. Nyilvánvaló, hogy ez most nem közbeszerzés köteles, igazából az ajánlatkérőnek van lehetőség arra, hogy kvázi minden adódó alkalmat kihasználjon arra, hogy
a kondíciókat tovább finomítsa. Egy olyan döntési helyzetben van a bizottság –amit az összefoglalásban jeleztem-, hogy meglehet hozni a döntést a mai napon, hiszen az összességében legelőnyösebb ajánlatot a CIB Bank Zrt. adta. De ha a lehetőséget a bank egy fél mondat erejéig megcsillantotta, akkor miután ez az eljárás nem közbeszerzés köteles, ezért a CIB ill a Raiffeisen Banknak megadhatja azt a lehetőséget a bizottság, hogy április 23-áig 10 óráig módosítsák az ajánlataikat,.Ezt a döntési helyzetet vázoltam fel a legutolsó szakértői véleményemben. Ebben az esetben az április 24-ei közgyűlés előtt egy újabb ülést kell tartanunk, ahol javasoljuk a döntéshozónak, hogy kit hirdessen ki győztesnek. Nem tehetjük meg azt, hogy az egyik pénzintézetnek kiküldünk egy ilyen megkeresést, hogy az aki egyébként kötelező érvényű ajánlatot egyrészt ne értesüljön róla másrészt maga a lehetőség ne adatassék meg neki, hogy egy újabb módosított kötelező érvényű ajánlatot tegyen. Összefoglalva az ajánlatok közül ki lehet választani a legjobb ajánlatot –egyértelműen azt kell, hogy mondjam-, de van egy fél mondat a ajánlat adási procedurában , ami valamit jelez. Ha ezzel élni kíván a bizottság vagy úgy dönt, hogy ezzel éljen az ajánlatkérő, akkor a megírt leveleket emailben elküldjük és legrosszabb esetben április 23-án 10 órakor változatlan feltételek mellett kapunk valamit. Az előterjesztésben én javasolnám, hogy ha az utóbbi mellett szavaz a bizottság, akkor azért, hogy az előterjesztés zökkenőmentesen haladjon meg kell határozni, hogy mennyire kell szigorúan venni az egyéb feltételeket. Vagyis, hogy mit tart fontosnak. Szilvásy Ferenc: Úgy gondolom, hogy a fedezet ennek a 4 milliárd forintnak egy azonnali inkasszó legyen az szóba sem jöhet, ez egy abszurd dolog. A STOP-LOS már megint egy olyan feltétel, amit soha az életbe nem lehet teljesíteni bármelyik pillanatban előfordulhat, ugyanis az önkormányzatnak soha nem lesz mozgatható 4 milliárd vagy 4,5 milliárd forintja, hogy a kötvényt 30 napon belül visszavegye. Ez és az inkasszó sem lehet benne. Herczeg Tamás: Akkor az alternatíváink azok, hogy vagy hozzunk egy döntést a CIB Bank mellett vagy pedig azt mondjuk, hogy legyen még egy harmadik forduló, legyen még mozgásterünk a nem számszerűsíthető paraméterek mederbe terelésére. Nekem lenne egy kérdésem mi a különbség a kötelező érvényű és a kötött érvényű között? Csapó Ágnes: A kötelező érvényű ajánlat az azt jelenti, hogy ott az ajánlatra már az „utolsó stempli is rákerült”az ajánlatra. A banknak meg van az a döntési processzusa, ami alapján kötelező érvényű ajánlatot tehet: 4 milliárdnál a legtöbb pénzintézetnél ez már külföldi tulajdonosi döntési kompetencia. A kötött érvényű pedig azt jelenti, hogy a kondíciók tekintetében, minden ami az ajánlatban szerepel az nem fog változni, rosszabb nem lesz. De nyilvánvaló, hogy a kötött érvényűvel semmilyen kötelezettsége nincs a banknak. Ha majd megerősíti valamikor, akkor lesznek igazak a felsorolt kondíciók. Annyi a lényege, hogy a kondíciók nem lesznek rosszabbak, amikor a megerősítés megtörténik. Igazából a kötött érvényűvel nem lehet mit kezdeni, amíg a banknál nincs meg a döntéshozói „stempli”. Fodor Lajos: Ez azt jelenti, hogy kötött érvényűnél a bank rosszabbat nem hozhat de jobbat igen. Csapó Ágnes: Még annyit szeretnék elmondani, hogy a Raiffeisen Bank ajánlata abból előnyösebb, hogy a Raiffeisen árazási stratégiája a betétek tekintetében kedvezőbb mint az összes többi pénzintézetté. Nagyságrendileg kb. 20 bázisponttal adnak többet futamidőtől függetlenül a betét lekötésekre. Miután elsődleges forgalmazók az állampapírnál –jegyzők-, ezért kellemes feltételek mellet lehet tőlük államkötvényt vásárolni, a CIB sem rosszabb
nyilván valamivel rosszabb, de egy biztos bankbetéti oldalon a 20 bázis ponttal többet ad de értelemszerűen annyival drágábban is hitelez. Szilvásy Ferenc: Szerintem fontos, hogy ha elvileg nem költjük el a teljes összeget, akkor az valamit hozzon is addig amíg a teljes összeget fel nem használjuk. Az én véleményem az, hogy kérjük fel a bankokat további ajánlati finomításra, ráérünk 23-án eldönteni, hogy mit javaslunk a döntéshozónak. Baji Lajos: Kérem a tisztelt hivatalt, hogy ha azt akarják, hogy felelős döntést hozzunk akkor adjanak megfelelő időt az anyag átnézésére. Hány ponton változott meg az ajánlati felhívás amit közgyűlés jóváhagyott? Tud erre nekem valaki válaszolni? Tarné Stuber Éva: Elnézést kérek a bizottság tagjaitól az anyagküldés miatt, a Hivatal vezetés felé azt javasoltam, hogy ez a bizottság kapjon meg minden anyagot –annak ellenére, hogy elegendő lett volna a szakértői véleményt kiküldeni-. A teljes körű anyag biztosítása miatt ment ki késve az anyag. Az ajánlattételi felhívást nem változtatta meg a közgyűlés, nem kellett közgyűlési döntés az ajánlattétel felhívás jóváhagyásához, ugyanis ez nem közbeszerzés. Egy határozatot hozott és fölkérte az ÖKDB-t, hogy értékeljen. Konkrétan meg van a közgyűlési határozat arra vonatkozóan, hogy az ÖKDB nem dönt, hanem javasolja, előterjeszti legjobb ajánlattevő kiválasztását a döntéshozónak –a közgyűlésnek-, amely dönteni fog. Csapó Ágnes: Az ajánlati beérkezési szakaszban kezdtem meg a munkák szakértőként, megkaptam az ajánlati felhívást és a beérkezett ajánlatokat. Szakértőként az a feladatom, hogy a legjobb tudásom szerint az önkormányzat érdekeit képviselve –a megbízóm érdekeit képviselve- megpróbáljak egy olyan anyagot összeállítani, amiben biztos van egy szakmai meggyőződés és az önkormányzat is jól fog járni. Ugyanis az önkormányzat célja, hogy a lehető legjobb kondíciók és feltételek mellett bocsásson ki kötvényt. Miután a kötvénykibocsátás nem tartozik a Kbt. hatálya alá, az ajánlati feltételek „finomítása” gyorsan, különösebb procedúra nélkül megtehetők. A kötvény egy értékpapír amit ha egyszer kibocsátottunk, az annyi, olyan mint egy államkötvény vagy egy diszkont kincstárjegy. A szerződés, a megbízási szerződés a kibocsátásra vonatkozó, semmi köze nincs a futamidőhöz. Két külön dolog. A kibocsátási szakasz lezárul akkor, amikor kibocsátottuk a kötvényt, aláírunk két darab szerződést, jegyzési garancia vállaló szerződést meg forgalmazói szerződést. Van egy információs összeállítás, ami igazából az az okirat, ami alapján maga a kötvénykibocsátás, mint egy kötelező kellék megtörténhet, ez definiálja az összes kötvénykibocsátási feltételt. Tarné Stuber Éva: A szennyvízberuházási pályázatot május 5-én be kell nyújtani, április 24én döntést kell hozni és a szerződést úgy kell megkötni, hogy május 5-én postázni tudjuk az NFÜ-nek ez egy felsőbb rendű érdek az összes többivel szemben. Fodor Lajos: Azt ajánlom, hogy „fussunk még egy kört”, vagyis kérjünk a két bank kérjük fel, hogy ha kívánja akkor módosítsa az ajánlatát. Ha beérkeznek a válaszok ill. a módosított ajánlatok akkor tartanunk kell egy újabb ÖKDB-t, amelyen dönteni fogunk, hogy melyik bankot javasoljuk a döntéshozónak nyertesként kihirdetni. Herczeg Tamás: Van –e még az előterjesztéssel kapcsolatban kérdés? Ha nincs, akkor tisztelettel megköszönjük Csapó Ágnesnek a közreműködését és felvilágosítását a bizottsági ülésen. Két lehetőségünk van, vagy javaslatot teszünk a CIB Bank mellett, vagy pedig a még
versenyben lévő két pénzintézettel –CIB ill. a Raiffeisen Bank- további tárgyalást folytassunk a levél szerint, amely a Csapó Ágnes 2. forduló szakértői értékelésében szerepel. Amennyiben technikailag lebonyolítható. Aki egyetért azzal, hogy a CIB Bank mellett kötelezzük el magunkat ill. tegyünk egy javaslatot a közgyűlésnek arra, hogy a CIB Bankkal kössön szerződést a 4 milliárd forint kötvénykibocsátás ügyében az kérem kézfeltartással jelezze. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottsága „Kötvénykibocsátás” tárgyban 6 nemmel nem hozott döntést. Herczeg Tamás: A másik javaslat, hogy a CIB Bank Zrt-nek és a Raiffeisen Zrt-nek kerüljön kiküldésre az a levél, amelyet Csapó Ágnes 2. forduló szakértői értékeléséhez már csatolt. A bizottság elékerült, csatolt levél alapján folytatódjék további egyeztetés a CIB Bank Zrt-vel ill. a Raiffeisen Zrt-vel. Aki egyetért ezzel az kérem feltartással jelezze. A bizottság 5 igen és 1 tartózkodással elfogadta a határozati javaslatot 18/2008. (IV.18.) számú ÖKDB határozat: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottsága „Kötvénykibocsátás” tárgyában a CIB Bank Zrt-t és a Raiffeisen Zrt-t felkéri az ajánlatában szereplő kondícióinak ill. feltételeinek módosítására, finomítására, Csapó Ágnes szakértői értékelésében szereplő ismérvek alapján. Herczeg Tamás: A bizottsági ülést ezennel berekesztem. Köszönöm szépen a képviselő urak továbbá Csapó Ágnes munkáját és az iroda közreműködését .
k.m.f.
Herczeg Tamás a bizottság elnöke
