Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal

Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Tel: 22/526-900 Fax: 22/526-905 e-mail: [email protected] web: www.fejerkozig.helyinfo.hu

Ügyszám: 02/60-21/2010.

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK F JEGYZ JE, CÍMZETES F JEGYZ JE, KÖRJEGYZ JE, JEGYZ JE SZÉKHELYÉN Tisztelt F jegyz , Címzetes F jegyz , Körjegyz , Jegyz Asszony/Úr! 2010. szeptember 1-t l a Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal alapfeladatai közé tartozik a helyi önkormányzat és szervei, a kisebbségi önkormányzat és a helyi önkormányzat társulásai törvényességi ellen rzése is. A helyi önkormányzat törvényességi ellen rzése az Ötv. 98.§-ában foglaltak szerint történik, azaz a hivatal vizsgálja, hogy a helyi önkormányzat szervezete, m6ködése, döntéshozatali eljárása, döntései, bizottsága, részönkormányzata, polgármestere, megyei közgy6lés elnöke, társulása által hozott önkormányzati határozat megfelel-e a jogszabályoknak. Erre figyelemmel kérem, hogy az Ötv. 17.§ (2) bekezdésében foglalt kötelezettségüknek eleget téve a jegyz könyveket az ülést követ 15 napon belül küldjék meg a közigazgatási hivatal részére. A kisebbségi önkormányzat törvényességi ellen rzése keretében „a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól” szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 60/I. § (1) bekezdése alapján a hivatal vizsgálja, hogy a kisebbségi önkormányzat szervezete, m6ködése, döntéshozatali eljárása, határozata megfelel-e a jogszabályoknak. A kisebbségi önkormányzat testületi ülésér l készült jegyz könyvet – a Nektv. 30/F.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint (15 + 5 nap) – kell megküldeni a közigazgatási hivatalnak. A törvényességi ellen rzési jogkör keretében kiemelt hangsúlyt helyezek a helyi önkormányzatok feladatai végrehajtásához szükséges szakmai segítség nyújtására, melyet a közigazgatási hivatal törvényességi ellen rzési és felügyeleti f osztályának kormánytisztvisel i területi referensi rendszerben teljesítenek. A területi referensi beosztás megtekinthet a www.fejerkozig.helyinfo.hu weboldalon. A jegyz k munkájának segítése érdekében az alábbi szakmai tájékoztatóban teszem közzé az önkormányzatokat érint legfontosabb új jogszabályi változásokat, valamint az új alkotmánybírósági határozatokat. Továbbá a beérkezett képvisel -testületi jegyz könyvek tapasztalatai alapján a helyes joggyakorlat kialakítása érdekében a megfelel jogszabályok alkalmazására hívom fel a figyelmet.

2 I. Önkormányzatokat érint új jogszabályokról 2011. január elsején módosul a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) A Magyar Közlöny 2010. évi 177. számában jelent meg a f városi és megyei kormányhivatalokról, valamint a f városi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefügg törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény, mely többek között a Ket.-et is módosította. A módosított rendelkezéseket a hatálybalépést – 2011. január elsejét – követ en indult eljárásokban kell alkalmazni. A jelent sebb változások az alábbiak: -

A Ket. módosított 8. § (1) bekezdésének értelmében az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél és az eljárás egyéb résztvev je az egyes kapcsolattartási formák (pl. postai út, telefax, Ket. szerinti elektronikus út) közül szabadon választhat. A hatóság csak akkor tagadhatja meg az ügyfél által választott új kapcsolattartási forma alkalmazását, ha az ügyfél visszaélésszer6en kívánja azt igénybe venni a Ket. módosított 28/A. § (3) bekezdése alapján. Az Országgy6lés hatályon kívül helyezte a Ket. 8. § (2) bekezdését, mely szerint a kapcsolattartás formáját csak egy alkalommal lehetett indokolás nélkül megváltoztatni.

-

A Ket. 13. § (1) bekezdés b) pontját hatályon kívül helyezte a jogalkotó, ennek következtében a Ket. hatálya kiterjed a helyi önkormányzat vagy annak szerve által jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkez k számára biztosítandó támogatások elosztására irányuló eljárásban a rendelkezésre álló támogatási keretösszegen felül benyújtott támogatási igényekre is.

-

A Ket. jelenleg hatályos 15. § (7) bekezdése értelmében az ügyfél eljárási képességét az eljáró hatóság hivatalból vizsgálhatja. A hivatkozott szakasz módosítása következtében az eljáró hatóság nem mérlegelhet, minden esetben hivatalból vizsgálnia kell az ügyfél eljárási képességét.

-

A Ket. 16. § (3) bekezdésének módosítása alapján, ha a joger s határozattal megállapított kötelezettség tekintetében a kötelezett helyébe jogutód lép, számára – indokolt kérelmére új teljesítési határid megállapításával – lehet séget kell biztosítani a kötelezettség önkéntes teljesítésére. A módosítás értelmében a jogutód kifejezett kérelmére kerülhet csak sor új teljesítési határid megállapítására, míg jelenleg az eljáró hatóság hivatalból dönt arról, hogy indokolt-e a teljesítési határid meghosszabbítása. A Ket. 16. § (6) bekezdése szerint az új teljesítési határid megállapítását megtagadó végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

3 -

A Ket. módosított 20. § (5) bekezdése értelmében önkormányzati hatósági ügyben történ mulasztás esetén a helyi önkormányzatok törvényességi ellen rzéséért felel s szerv jár el.

-

A Ket. módosított 28/A. § (5) bekezdése szerint döntés közlése kivételével a hatóságok elektronikus levélben és telefonon is tarthatnak egymással kapcsolatot.

-

A Ket. módosítását követ en ismét napokban kell számítani az ügyintézési határid t. A Ket. módosított 33. § (1) bekezdése értelmében a határozatot, az eljárást megszüntet végzést 30 napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közlésér l. Módosult az ügyintézési határid kezd napja is, mivel a Ket. módosított 33. § (5) bekezdése alapján az ügyintézési határid a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkez hatósághoz történ megérkezését követ napon kezd dik.

-

Egyértelm6 a szabályozás a végzések meghozatalának határidejét illet en, mivel a Ket. módosított 33. § (1) bekezdése szerint, ha a Ket. valamely eljárási cselekmény teljesítésének vagy végzés meghozatalának határidejér l nem rendelkezik, a hatóság haladéktalanul, de legkés bb 8 napon belül gondoskodik arról, hogy az eljárási cselekményt teljesítse, vagy a végzést meghozza.

-

Az ügyintézési határid be a módosítást követ en beszámít az ügygondnok kirendelésére irányuló eljárás id tartama, mivel a Ket. 33. § (3) bekezdés i) pontját hatályon kívül helyezte a jogalkotó. Amennyiben adott eljárásban ügygondnok kirendelése válik szükségessé, úgy fel kell függeszteni az eljárást a Ket. 32. § (1) bekezdésére figyelemmel.

-

Az ügyintézési határid t – annak letelte el tt, indokolt esetben egy alkalommal – legfeljebb 22, soron kívüli ügyintézés esetén legfeljebb 15 nappal lehet meghosszabbítani a módosított Ket. 33. § (7) bekezdése alapján.

-

A Ket. módosított 38. § (1) bekezdése szerint a természetes személy ügyfél az els fokú eljárás megindítására irányuló kérelmét a Kormány által rendeletben meghatározott ügyekben az integrált ügyfélszolgálati irodánál is el terjesztheti.

-

Ismét lesz lehet ség – a Ket. módosított 39/A. § (1) bekezdése alapján – a hivatalbóli eljárást kezdeményez személy (2009. október 1. napja el tt bejelent ) természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zártan történ kezelésére. Az adatok zárt kezelésér l rendelkez végzést minden esetben kizárólag a kérelmet el terjeszt vel kell majd közölni.

-

Amennyiben a szakhatóság megállapítja illetékessége hiányát, az áttétellel egyidej6leg nem kell külön rendelkezni a szakhatósági eljárás megszüntetésér l a Ket. módosított 45/A. § (4) bekezdése értelmében.

-

Új rendelkezés a Ket. 47. § (4) bekezdése, mely szerint, ha az idézett személy kora, egészségügyi állapota, mozgásszervi fogyatékossága vagy más ok miatt a hatóság el tt nem képes megjelenni, az idézett személyt a tartózkodási helyén kell meghallgatni.

4 -

A Ket. 50/A. § (5) bekezdése is új szabály. A hivatkozott jogszabályhely értelmében a lefoglalást elrendel , valamint a lefoglalás megszüntetése iránti kérelmet elutasító végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. A fellebbezésnek a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya.

-

A Ket. módosításának hatálybalépését követ en lesz lehet ség arra, hogy a tanúval szemben eljárási bírságot szabjon ki a hatóság, amennyiben nem tesz eleget a tanúzási kötelezettségének (Ket. módosított 53. § (7) bekezdése).

-

A hatóságnak abban az esetben is meg kell kísérelnie egyezség létrehozását, ha tárgyalást tart (Ket. módosított 64. § (1) bekezdése).

-

Új rendelkezés a Ket. 69/B. §-a, melynek értelmében ha a hatóság hivatalból nem tudja megállapítani, hogy az iratbetekintési kérelem benyújtásakor az iratbetekintés 69. § (2) bekezdés szerinti korlátozásának az okai fennállnak-e, az üzleti és más méltányolható magánérdek alapján védelemre jogosultat nyilatkozattételre hívja fel. Az iratbetekintés nem tagadható meg, ha a jogosult határid ben nem nyilatkozik.

-

A határozat és az eljárást megszüntet végzés indokolásában csak akkor kell feltüntetni az ügyintézési határid leteltének napját, ha a hatóság túllépi az ügyintézési határid t (Ket. módosított 72. § (1) bekezdés ee) pontja, és 72. § (2) bekezdés).

-

A jelenleginél szélesebb körben hozható majd egyszer6sített döntés. A Ket. módosított 72. § (4) bekezdés a) pontja szerint ugyanis egyszer6sített döntés hozható, ha a hatóság a kérelemnek teljes egészében helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdek6 ügyfél, vagy a döntés az ellenérdek6 ügyfél jogát vagy jogos érdekét nem érinti.

-

A jogalkotó hatályon kívül helyezte a Ket. 75. § (2) bekezdését, így már nem lesz lehet ség arra, hogy az egyezségben résztvev bármelyik ügyfél kérelmére a hatóság visszavonja az egyezséget jóváhagyó határozatot.

-

A hatóságok terheit jelent sen csökkenti az a módosítás, mely a végzés közlésére vonatkozik. A Ket. módosított 78. § (2) bekezdése szerint a végzést nem kell majd közölni valamennyi ügyféllel. A hivatkozott jogszabályhely értelmében a végzést azzal kell közölni, akire nézve az rendelkezést tartalmaz, valamint azzal, akinek az jogát vagy jogos érdekét érinti, továbbá jogszabályban meghatározott személlyel vagy szervvel. Így például a hiánypótlási felhívást vagy a belföldi jogsegély kérését tartalmazó végzést nem kell valamennyi ügyféllel közölni. A hatóság az ügyfél kérelmére egy alkalommal külön illeték vagy díj felszámítása nélkül ad ki másolatot a vele nem közölt végzésr l.

-

Új rendelkezés a Ket. 78/A §-a, mely szerint az ügyfelet kérelmére a hatóság – a döntés közlésér l való gondoskodással egyidej6leg – elektronikus levélben tájékoztatja – a 39/A. § alapján hozott végzés kivételével – a vele nem közlend végzések, valamint a vele postai vagy hirdetményi úton közlend döntések szövegér l.

5 -

A Ket. 86. § (6) bekezdése is új szabály, melynek értelmében a Kormány által rendeletben meghatározott hatósági nyilvántartások tekintetében az ügyfél jogosult a rá vonatkozó adatok megváltozását az integrált ügyfélszolgálati irodánál bejelenteni. Az integrált ügyfélszolgálati iroda a változásbejelentést továbbítja a hatósági nyilvántartást vezet hatósághoz.

-

A jogalkotó hatályon kívül helyezte a Ket. 98. § (3) bekezdés f) pontját, így nem lesz önálló fellebbezésnek helye az adatok zárt kezelésére vonatkozó kérelemnek helyt adó végzés ellen.

-

Az els fokú hatóságnak, csak abban az esetben kell értesítenie a nem fellebbez ügyfeleket arról, hogy a döntés fellebbezés benyújtása folytán nem vált joger ssé, ha ezt az ügyfél rövid szöveges üzenet fogadására szolgáló elérhet ségének, telefonszámának vagy elektronikus levélcímének megadásával el zetesen kérte (Ket. módosított 102. § (6) bekezdése).

-

Fellebbezés esetén, amennyiben szakhatóság m6ködött közre az els fokú eljárásban, továbbra is meg kell küldeni részére a fellebbezést. Ugyanakkor a szakhatóságnak csak az a kötelezettsége, hogy módosítsa a szakhatósági állásfoglalását, amennyiben a fellebbezés alapján megállapítja, hogy az jogszabályt sért (Ket. módosított 102. § (5) bekezdése, 103. § (3) bekezdése).

-

A végrehajtási eljárásban alkalmazhatóak lesznek a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tv. III. fejezetéb l az adós és a végrehajtási eljárásban részt vev személyek adatainak beszerzésére, ellen rzésére és kezelésére vonatkozó rendelkezések (Ket. módosított 126. § (4) bekezdése).

-

Új rendelkezés a Ket. 156. § (6) bekezdése, mely szerint az ügyfél nem kötelezhet olyan eljárási költség el legezésére és viselésére, amelyet az igazgatási szolgáltatási díj tartalmaz. Az illetékekr l szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-a a következ (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A hatósági eljárásért fizetend díjat megállapító jogszabály – az egyéb eljárási költségek tételes megjelölésével – rendelkezhet úgy, hogy a díj mértékébe egyes, a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti eljárási költségek beleszámítanak. A hatósági eljárásért fizetend díjat megállapító jogszabály – a díj összegének átalányjelleggel való megállapítása mellett – rendelkezhet úgy, hogy a díjba valamennyi, a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti eljárási költség beleszámít. (3b) A díj összegének alapjául szolgáló költségszámítást a szakmai tevékenység irányításáért felel s miniszter az általa vezetett minisztérium, valamint az eljáró hatóság a saját honlapján közzéteszi.”

-

A Ket. módosított 165. § (1) bekezdése értelmében már nem lehet ség, hanem kötelezettség a hatóág számára, hogy az ügyfelek személyes megjelenéséhez kötött hatósági ügyek intézését elektronikus úton vagy telefonon történ el zetes id pontfoglalással tegye lehet vé.

6 Adó,- és illetékváltozásokról Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény – egyebek között – módosította a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényt (a továbbiakban: Htv.), a gépjárm6adóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényt (a továbbiakban: Gjt.), továbbá az illetékekr l szóló 1990. évi XCIII. törvényt (a továbbiakban: Itv.) is. A Magyar Közlöny 177/2010. számában kihirdetett változások közül néhány fontosabbra az alábbiakban hívom fel figyelmüket. A Htv. 7. § e) pontjának megváltozott szabályai szerint 2011. január 1-t l az önkormányzatok differenciált adómérték-megállapítási joga, a figyelembe vehet tények és körülmények köre b vül. Differenciált adómérték lesz megállapítható az önkormányzati rendelettel a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze és telke esetében a hasznos alapterület, a funkció (használat módja), továbbá vendéglátás célját szolgáló épületeknél annak nyitvatartása alapján is. Megjegyzem, hogy a használati mód alapján történ differenciálás és joggyakorlat várhatóan egyes esetekben jogvitát okozhat. Az építményadó évi mértékének fels határa - a Htv. 16. § módosításával – 900 Ft/m2-r l 1100 Ft/m2-re, illetve a forgalmi érték alapján történ adóztatásnál 3%-ról 3,6 %-ra változott. A Htv. 37. § módosításával az ipar6zési adó szabályai változtak, ami a piaci és vásározó kiskeresked ket, az épít ipari tevékenységet végz ket, illet leg a természeti er forrás feltárását, kutatását végz ket érinti. Fontos változás a Htv. mellékletében a távközlési vállalkozó helyi ipar6zési adóalapjának önkormányzati adóhatóságok közötti új megosztási szabálya. A székhely, telephely szerinti települések között a fogyasztó (ügyfél) számlázási címe alapján a településre kimutatott nettó árbevétel lesz az arányszámítás alapja. E vállalkozó esetében az ügyfele, fogyasztója számlázási címe szerinti település egész területe telephelynek min sül. A Gjt. 5. § f) pontja szerinti mozgáskorlátozottak adómentességi szabálya ismételten módosult annyiban, hogy az adómentesség legfeljebb 13.000 forint adó erejéig engedélyezhet . A légrugós járm6vek esetében a törvénymódosítás lehet vé teszi a nyilvántartástól eltér tényleges állapot adózó általi igazolását. Akiknek ezt az adatát a járm6-nyilvántartás tartalmazza, azoknak bejelentést sem kell tenni az önkormányzati adóhatóságnál. A jegyz i hatáskörökben való eljárás során alkalmazandó lesz az Itv. 31. § (3) bekezdésének új szabálya. Ennek értelmében, ha egy beadványban több kérelmet terjesztenek el , akkor az eljárási illetéket kérelmenként kell megfizetni, függetlenül attól, hogy a különböz kérelmek elbírálása ugyanazon, vagy más hatóság hatáskörébe tartozik. Az adózás rendjér l szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) évközben hatályba lépett 161/A. §-a értelmében az önkormányzati adóhatóság az általa

7 nyilvántartott helyi adóval és gépjárm6adóval összefügg tartozások végrehajtása érdekében megkeresheti az állami adóhatóságot. A megkeresés feltételeit és részletszabályait a hivatkozott törvényhely rögzíti. Ugyancsak az Art. évközi módosítása eredményeként a televíziókészülék üzembentartási díjához kapcsolódó pótdíj tekintetében megsz6nt az önkormányzati adóhatóságok feladata. E díj megfizetését a költségvetés átvállalta, így a díjfizetésre kötelezetteket 2010, augusztus 16-ától nem terheli sem bevallási, sem befizetési kötelezettség. A Nemzetgazdasági Minisztérium Jövedelem és Forgalmi Adók F osztálya közzétette 2011. évre a Htv. 6. § c) pontja szerinti árszínvonal-változással növelt maximális évi adótételeket. A KSH adatokkal számított adótételek ennek megfelel en: Építményadó: 1 580,8 Ft/m2 Telekadó: 287,4 Ft/m2 Magánszemély kommunális adója: 17 245,7 Ft/adótárgy Tartózkodás utáni idegenforgalmi adó: 431,1 Ft/vendégéjszaka Diplomáciai felülhitelesítés A Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának tájékoztatása szerint az iszlamabadi magyar külképviselet 2010. november 9. napjától átmenetileg felfüggeszti diplomáciai felülhitelesítési tevékenységét. A konzuli védelemr l szóló 2001. évi XLVI. törvény 15. § (4) bekezdés értelmében a felülhitelesítést meg kell tagadni, ha az okirat, az azon szerepl aláírás vagy bélyegz valódiságát, avagy a kiállításra való jogosultságot illet en kétely merül fel. Tekintettel arra, hogy magyar külképviselet jelzése szerint a Pakisztánban forgalomban lév okiratok jelent s hányada hamisított, és ellen rzésük nem, vagy csak aránytalan nehézség árán oldható meg, a külképviselet nem állít ki diplomáciai felülhitelesítést addig, amíg az okiratok valódiságát, illetve az azok kiállítására való jogosultságot illet en felmerül általános kétely a felülhitelesítés megnyugtató elvégzését akadályozza. „Egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról” szóló 237/2010. (IX.13.) Korm. rendelet (Magyar Közlöny 144. száma) 2010. augusztus 30-ai hatállyal módosult „a családok támogatásáról” szóló 1998. évi LXXXIV. törvény, valamint a gyermekek védelmér l és a gyámügyi igazgatásról” szóló 1997. évi XXXI. törvény. A családok támogatásáról szóló törvény szabályozza, hogy családtámogatási ellátásnak min sül a nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás. Ezen két családtámogatási ellátási formát együtt nevezi a törvény családi pótléknak. A törvény szabályozza, hogy ki jogosult nevelési ellátásra és ki jogosult iskoláztatási támogatásra. A két ellátási forma közötti különbség az, hogy nevelési ellátást a még nem tanköteles gyermekre tekintettel folyósítják, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig. Ezen id pontot követ en iskoláztatási

8 támogatás kerül folyósításra. Új intézkedésként került a jogszabályba az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztése, melyre vonatkozó eljárási szabályok alkalmazása komoly és hatékony együttm6ködést igényel a közoktatási intézmény, a gyermekjóléti szolgálat, a jegyz és a Magyar Államkincstár között. „A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról” szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet két témában került módosításra. Egyrészt a családi pótlék természetbeni formában történ nyújtására vonatkozó egyes rendelkezések kerültek módosításra, kiegészítésére. A családi pótlék természetbeni formában történ nyújtásáról szóló határozat rendelkez része a 91/B. § (1) bekezdés j) pontjának megfelel en módosul. A kirendelt eseti gondnok folyamatosan gondoskodik a családtámogatási folyószámlára átutalt családi pótléknak a gyermek szükségleteire történ felhasználásáról. A családi pótlék felhasználható különösen a 91/B. § (7) bekezdésében foglaltakra. Módosultak a családi pótlék természetbeni formában történ nyújtásának felülvizsgálatára vonatkozó esetek is. A kormányrendelet másrészt az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztésére vonatkozó általános szabályokkal (91/F-91/L. §-ok), valamint az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztésére vonatkozó szabályokkal egészült ki, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesül valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül gyermek vonatkozásában (91/M-91/O. §-ok és 91/P-91/R. §-ok). A részleteket a Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának tájékoztatója tartalmazza, mely honlapunkon elérhet . Hatálybalépés id pontja: 2010. szeptember 16. „Egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról” szóló 2010. évi XCII. törvény (Magyar Közlöny 152. száma) A jogszabály „a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról” szóló 1993. évi III. törvényt (a továbbiakban: Sztv.) érint en két jogtechnikai módosítást tartalmaz. Ezek egyike az Sztv. személyi hatályára (3.§ (3) bekezdés b) pont), a másik az értelmez rendelkezések körében a rendszeres pénzellátás fogalmára (4.§ (1) bekezdés i) pont) vonatkozik. Amennyiben az Sztv. vonatkozó rendelkezését tartalmazza a helyi rendelet, javaslom a rendelkezés hatályon kívül helyezését. Az Sztv. módosult rendelkezéseinek átvételét „a jogszabályszerkesztésr l” szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet 16. § (2) bekezdése alapján – mely szerint a magasabb szint6 jogszabály rendelkezését sem szó szerint, sem tartalmilag nem tartalmazhatja az alacsonyabb szint6 jogszabály nem javaslom. Hatálybalépés id pontja: 2010. október 3.

9 A jogszabályszerkesztésr l szóló 61/2009.(XII.14.)IRM rendelet – Jszr. – módosításáról szóló 11/2010. (X.25.)KIM rendelet – R. – (Magyar Közlöny 164. száma) A módosítás a Jszr.-t jelent sen érinti. Tartalmaz egyrészt hatályon kívül helyez rendelkezéseket, másrészt több ponton módosítja is a Jszr.-t. Az R. a Jszr. rendelkezései közül hatályon kívül helyezi az alábbi szerkezeti egységeket, illetve rendelkezéseket: -

-

-

2.§ Ezzel megsz6nik az a tilalom, miszerint a jogszabály tervezetébe nem foglalható jogszabálynak nem min sül jogi aktusban is szabályozható normatartalom. 3.§ (3) bekezdés: A továbbiakban nem tiltja a Jszr, hogy a jogszabály tervezetébe normatartalom nélküli mondat szerepeljen. 9.§ (1)-(2) bekezdés: Hatályukat vesztik az Alkotmány megjelölésére vonatkozó külön rendelkezések. Emiatt szükséges volt a 21.§ (2) bekezdésének az Alkotmányra történ merev hivatkozásra utaló rendelkezésnek hatályon kívül helyezése is. 20.§ (3) bekezdés: A továbbiakban lehet vé válik az „el re hivatkozás” a tervezetben. 44.§ (1)-(2) bekezdés: A szakasz és a bekezdés terjedelmi korlátainak feloldását szolgálja. 46.§ (4) bekezdés: A 46.§ (2) bekezdés b) pontjának módosításával összhangban a kételem6 felsorolás korlátainak feloldása volt a cél a hatályon kívül helyezéssel. 50.§ (2) bekezdés e) pont ec) alpont és a XI. fejezet: Megsz6nik a jogszabályok rövidítésének kötelezettsége. 105.§ (3) bekezdés a) pont: Lehet vé teszi a szövegcserés módosítást külön mondatra, illetve a szerkezeti egység címére vonatkozóan is. 118.§ (2) bekezdés: A továbbiakban nem kötelez a módosító rendelkezésnek önmaga hatályon kívül helyezésér l rendelkeznie. Kötelezettség hiányában továbbra is javaslom a technikai dereguláció érdekében a módosító jogszabály hatályon kívül helyezését. 121.§ (4) bekezdés a) pont: A továbbiakban nem tiltja a Jszr az egész mondat hatályon kívül helyezését. 129.§ A továbbiakban nem lesz kötött szabálya a melléklet jelölésének. XIX. fejezet A továbbiakban nem lesz kötelez a folyamatba épített technikai dereguláció. Kötelezettség hiányában is javaslom a jogtisztítás érdekében a végrehajtott rendelkezések hatályon kívül helyezésének alkalmazását. 6.§ b) pontjában „a bevezet rész” szövegrész: Ezáltal a tervezettel érintett önkormányzati rendelet már a bevezet részben bevezethet rövidítést, amelyre eddig nem volt lehet ség. Melléklet 2.2.1.; 2.2.2.; 2.3.1.; 2.3.2. pontja Az Alkotmány tervezetének megjelölésére vonatkozó minták. Melléklet 10. pontja: A kötelez rövidítésre alkalmazandó minta. Melléklet 19. pont: A technikai deregulációra vonatkozó minták.

Az R. újraszabályozza a Jszr 27.§ (1)-(3) bekezdését. Ennek oka, hogy az Európai Unió Alapító Szerz déseire történ merev hivatkozásban már a Lisszaboni Szerz dés dokumentumaira kell hivatkozni.

10 A Jszr 36.§ (3) bekezdésének újraszabályozása a formai tagolásra vonatkozó követelményeket enyhítette. Eszerint csak az képezi korlátját a szakasznál magasabb szint6 formai egység alkalmazásának, hogy ennek mell zésével a jogszabály áttekinthet sége nem biztosítható. Az R. újraszabályozza a Jszr módosítási technikákat tartalmazó 100. § (2) bekezdését is. A módosítás lényege, hogy lehet ség van egyes mondatok újraszabályozására és hatályon kívül helyezésére is. Az R. néhány szövegpontosítást is elvégez (Jszr 46.§ (2), 51.§ (5), 75.§ (1) d), 106.§ (3), 108.§ (1), 127.§ kiegészítése). Hatálybalépés id pontja: 2010. október 26. „A közbeszerzésekr l szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról” szóló 2010. évi XCIX. törvény (Magyar Közlöny 166. száma) A módosítás lényege, hogy a közbeszerzési eljárás alóli kivételek b vülnek. Ezen túl nemcsak az ügyvédi tevékenység beszerzésekor nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, hanem a 4. mellékletben jogi szolgáltatások körébe sorolt egyik szolgáltatás beszerzésére sem. A változás érinti mind a közösségi eljárásrendben, mind a nemzeti eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárásokat. Hatálybalépés id pontja: 2010. október 29. „A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról” szóló 14/2010. (X. 29.) NFM rendelet (Magyar Közlöny 166. száma) A rendelet felváltotta „a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról” szóló 5/2009. (III.31.) IRM. rendeletet azzal, hogy rendelkezéseit a 2010. október 30-át megel z en megkezdett közbeszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerz désekre, tervpályázatokra is alkalmazni kell. Az új hirdetményminták várhatóan rövid id n belül letölthet formában is elérhet k lesznek a www.kozbeszerzes.hu honlapon, a „Jogszabályi környezet/hirdetményminták” menüpont alatt. Hatálybalépés id pontja: 2010. október 30. A Magyar Köztársaság Legfels bb Bírósága 5/2010. (XI.15.) közigazgatási jogegységi határozata (Magyar Közlöny 2010. évi 172. szám) A Legfels bb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának vezet je által indítványozott jogegységi eljárás lefolytatását az indokolta, hogy „helyi önkormányzatokról” szóló 1990. évi LXV. törvény – Ötv. - 33/C. §-a nem szabályozza egyértelm6en a

11 polgármesteri tisztség megszüntetése iránti per lefolytatása során felvet d jogkérdéseket, valamint az ítélkezési gyakorlat is az elmúlt években felbomlott. A jogegységi határozat a következ ket tartalmazza: 1. A polgármesteri tisztség megszüntetése iránti per felperese – az Ötv. 33/C. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezés folytán – az önkormányzat képvisel -testülete. A jogvita nem az önkormányzat és valamely más jogalany között zajlik, hanem az önkormányzaton belül, a képvisel -testület és az egyik szerve, a polgármester között. 2. A polgármesteri tisztség megszüntetési iránti perben a bíróság a polgármester tisztségéb l történ felfüggesztésér l „a polgári perrendtartásról” szóló1952. évi III. törvény 156. §–ában foglaltak megfelel alkalmazásával hozhat határozatot. A bíróság tehát a képvisel -testület ilyen irányú kifejezett kérelmére – melyet a kereset benyújtásával egyidej6leg terjeszthet el – ideiglenes intézkedéssel akkor rendelheti el magában a kereseti kérelemben foglaltak szerint a polgármester tisztségb l való felfüggesztését, ha ez közvetlenül fenyeget kár elhárítása vagy a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartására, illetve a képvisel -testület különös méltánylást érdeml jogvédelme érdekében szükséges, és az intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhet el nyöket. A kérelmet megalapozó tényeket a képvisel -testületnek valószín6sítenie kell. 3. A bíróságnak a polgármesteri tisztség megszüntetése iránti perben vizsgálnia kell az eljáró személyek képviseleti jogosultságát (a nem képvisel t alpolgármester az Ötv. 33/C. § szerinti kereset benyújtása kapcsán a képvisel -testületet nem képviselheti), továbbá, hogy a képvisel -testület hozott-e min sített többséggel határozatot a kereset benyújtásáról. 4. A polgármesteri tisztség megszüntetésér l hozott döntésnél a bíróságnak mérlegelnie kell, hogy kisebb súlyú, jelentéktelen és a demokratikus, önkormányzati típusú helyi hatalomgyakorlást nem veszélyeztet törvénysértések, mulasztások állapíthatók-e meg, vagy a polgármester sorozatos törvénysért tevékenységével, illetve mulasztásával okozott-e az önkormányzatnak súlyos vagyoni vagy egyéb hátrányt. A bíróságnak a perben tehát az els dleges tényállási elemként megjelölt törvénysértéseket és mulasztásokat kell vizsgálni, a felperesnek ezeket kell állítania és bizonyítania, a jogsértések és mulasztások súlyának értékelése csak ezt követ en lehetséges. Mindenképpen súlyosnak min sül, és az önkormányzati rendszer m6ködésére hátrányos a más tisztségvisel k és önkormányzati szervek, intézmények hatáskörének elvonása, vagy gyakorlásuk akadályozása. A bíróság mérlegelésében azonban kiemelt szerepet játszik e cselekmények sorozatos jellege. A min sített többséggel hozott határozatnak a kereset benyújtása alapjául szolgáló törvénysértéseket vagy mulasztásokat is meg kell jelölnie. Az Ötv. 33/C. § (1) bekezdése ugyanis nem a kereseti kérelem tárgyában, hanem a kereset egésze kérdésében utal a testület határozatára. 5. A polgármesteri tisztség megszüntetése iránti kereset alapjául szolgáló képvisel testületi határozatban megjelölt törvénysértések, mulasztások köre az eljárás során

12 kizárólag újabb, min sített többséggel hozott határozat alapján terjeszthet k ki. A kiterjesztésre a képviseletet ellátó személy önállóan nem jogosult. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló módosításáról szóló 2010. évi CXIII. törvény (Magyar Közlöny 2010. évi 174. száma)

1949.

évi

XX.

törvény

A módosítás többek közt szabályozza, hogy általánosan kötelez magatartási szabályt az Alkotmányban megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkez szerv által kiadott jogszabály állapíthat meg. E körbe tartozónak sorolja fel az önkormányzat rendeletét is. A módosítás 8.§-a pontosítja a korábban alkalmazott jogelvet, mely szerint a helyi képvisel -testület feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes más jogszabállyal. Hatálybalépés id pontja: 2011. január 1. „Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról” szóló 2010. évi CXIV. törvény (Magyar Közlöny 2010. évi 174.száma) A módosítás szerint a költségvetési szerv átalakításáról, megszüntetésér l - az alapításnak megfelel en - jogszabályban vagy átalakító, megszüntet okiratban kell rendelkezni, melyet legalább negyven nappal az átalakítás, megszüntetés kérelmezett napja el tt ki kell hirdetni (közzé kell tenni). E határid t l központi államigazgatási szervek esetén törvényi rendelkezés, bármely központi vagy köztestületi költségvetési szerv esetén vagy az ország alapvet biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érint esetben kivételesen a Kormány eltér en rendelkezhet. Ha a költségvetési szervet bizonyos feltétel bekövetkeztéig hozták létre, a megsz6nés tényét megállapító jogszabályt (megszüntet okiratot) kell kiadni, melyet haladéktalanul ki kell hirdetni (közzé kell tenni). Hatálybalépés id pontja: 2010. november 19. „A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosításáról” szóló 2010. évi CXV. törvény (Magyar Közlöny 176. száma) A módosítás érinti az értelmez rendelkezésben foglaltakat, a hagyatéki leltár elkészítésével kapcsolatos teend ket, valamint a biztosítási intézkedés foganatosítását is. Hatálybalépés id pontja: 2010. december 31.

13 „A területfejlesztésr l és a területrendezésr l szóló 1996. évi XXI. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelmér l szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXVI. Törvény – Étv. (Magyar Közlöny 176. száma) A területfejlesztésr l és a területrendezésr l szóló 1996. évi XXI. tv. 23/C. § (1a) és 23/C.§ (6) bekezdéssel egészül ki, mely szerint a területrendezési tervek rajzi munkarészeit a területrendezési terv tartalmi követelményeir l szóló kormányrendeletben meghatározott digitális formában kell elkészíteni. Másrészt a megyei önkormányzat területrendezési tervér l szóló rendeletét a kihirdetését l számított 15 napon belül meg kell küldeni a területrendezésért felel s miniszternek. Az Étv. módosítása megváltoztatta a közterület fogalmát, valamint kiegészítette a közm6, a közm6pótló m6tárgy, nyomvonal jelleg6 építmény, egységes közm6 és nyomvonal jelleg6 építmény nyilvántartási rendszerének, illetve az építésügyi monitoring rendszer fogalmának meghatározásával. A módosítás rendelkezést tartalmaz az ingatlan HÉSZ-ben meghatározott közérdek6 célú korlátozásával kapcsolatban is. Az Étv. módosítása a közterület rendeltetésével kapcsolatosan is tartalmaz rendelkezést. A törvénymódosítás 58.§ (9)-(10) bekezdése szerint az e-közm6 rendszere közérdekb l nyilvános adat. E törvényi rendelkezésnek megfelel en módosítani szükséges a közterületek eltér használatáról szóló helyi rendeleteket is. Hatálybalépés: 2011. január 1., illetve 2012. január 1. Az egyes állatvédelmi tárgyú rendeletek módosításáról szóló 31/2010.(XI.18.) VM rendelet (Magyar Közlöny 176. száma) A vidékfejlesztési miniszter rendeletével módosította a „mez gazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól” szóló 32/1999.(III.31.)FVM rendeletet. A rendelet módosítja többek közt az állat, állattartás fogalmát, az állattartó kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket, valamint a mez gazdasági haszonszerzés céljából tartható állatok mennyiségi meghatározását. E törvényi rendelkezéseknek megfelel en módosítani szükséges az állattartásokról szóló helyi rendeleteket is. Hatálybalépés: 2010. december 3., 2011. január 1., 2013. január 1. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. tv. módosításáról szóló 2010. évi CXIX. törvény (Magyar Közlöny 177. száma) A módosítás az Alkotmánybíróságra vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket. Hatálybalépés: 2010. november 20.

14 Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. tv. módosításáról szóló 2010. évi CXX. törvény (Magyar Közlöny 177. száma) A módosítás az Alkotmány módosításából fakadó átvezetést tartalmazza. Hatálybalépés: 2010. november 20. 7. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (Magyar Közlöny 177. száma) A törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatal létrejöttével kapcsolatos feladat- és hatásköröket, jogviszonyokat, szervezetrendszert tartalmazza. A módosítás az adózás rendjér l szóló 2003. évi XCII. törvény több szakaszát is módosította. Módosult az illetékekr l szóló 1990. évi XCIII. törvény, valamint a hiteles tulajdonilapmásolat igazgatási szolgáltatási díjról szóló 1996. évi LXXXV. törvény. díjmentességre vonatkozó rendelkezése is. Hatálybalépés: 2010. november 20., 2010. november 27., 2011. január 2., 2011. május 27. Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC törvény módosításáról (Magyar Közlöny 177. száma) A törvény kiegészül a különadó intézményével, valamint annak eljárási rendjével. Hatálybalépés: 2010. december 30. „A f városi és megyei kormányhivatalokról, valamint a f városi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefügg törvénymódosításokról” szóló 2010. évi CXXVI. törvény (Magyar Közlöny 177.száma) A módosítás a f városi és megyei kormányhivatalok létrejöttér l, szervezetér l, irányításáról, funkcionális feladatairól, feladat és hatáskörér l tartalmaz alapvet rendelkezéseket. Ezen túlmen en, e rendelkezésekkel összefüggésben módosít számos törvényt. Többek között „a helyi önkormányzatokról” szóló 1990.évi LXV. törvénynek a hivatal elnevezésér l, a hivatal törvényességi ellen rzéssel kapcsolatos feladatairól szóló rendelkezéseit is. A törvényben meghatározott módosítások eltér határid ben lépnek hatályba.

15 A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény valamint „a jogszabályok el készítésében való társadalmi részvételr l” szóló 2010. évi CXXXI. törvény (Magyar Közlöny 181. száma) A jogszabályok jellegére és fontosságára tekintettel a kés bbiekben önálló és részletes szakmai tájékoztató anyag kerül kiküldésre. Hatálybalépés id pontja: 2010. január 1. 173/2010. (IX.30.) AB határozat (hulladékkezelésre vonatkozó önkormányzati rendelet alkotmányellenességének vizsgálatáról) Az önkormányzati rendelet indítvánnyal támadott rendelkezése a szolgáltató számára lehet vé tette, hogy a díjhátralék adók módjára történ beszedésének kezdeményezése helyett saját maga, vagy megbízottja járjon el a tartozás érvényesítése érdekében. Mindezt a lehet séget az önkormányzat egy központi jogszabály megalkotásáig terjed id szakra biztosította. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a kifogásolt rendelkezést. Megállapítása szerint a képvisel -testület a rendelkezés megalkotásával túllépte a törvényben meghatározott rendeletalkotási hatáskörét, mert a támadott szabály a Hgt. 26. § (1) bekezdésével ellentétes. Ennek megfelel en a képvisel -testületnek nincsen lehet sége a Hgt. 26. § (1) bekezdésben rögzített adók módjára történ behajtáshoz képest más igényérvényesítési módok szabályozására. 180/2010. (X.20.) AB határozat (közúti közlekedés nyilvántartásáról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdés n) pontja alkotmányossági vizsgálatáról) Mivel az önkormányzat a rendeletalkotás során delegált jogkörben jár el, a felhatalmazó rendelkezések alkotmányellenessége kihat a felhatalmazáson alapuló jogszabály alkotmányosságára is. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kktv.) 19.§ (1) bekezdés n.) pontja helyébe a közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a közúti közlekedésr l szóló 1988. évi I. törvény, valamint a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló 2010.évi XLVII. törvény 5.§ (1) bekezdése új rendelkezést iktatott be. Ezzel a parkolási szolgáltatást nyújtó társaságok adatigényléshez való joga megsz6nt. Az új rendelkezés alapján már csak a helyi önkormányzat, illetve a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, közszolgáltatási feladat ellátására alapított szolgáltató jogosult az adatigénylésre. A módosítás tehát az adatigénylési jogot továbbra is fenntartotta. A Kktv. 19.§ (1) bekezdésének n.) pontja arra ad lehet séget, hogy a parkolási szolgáltatást igénybe vev , de parkolási díjat nem fizet személy kiléte ismertté váljon a szolgáltató számára. A ráutaló magatartással létrejöv parkolási szerz dések esetén a szolgáltatást igénybe vev ismeri a másik szerz d felet, a szolgáltató azonban nem, (a szerz déskötés jellegére tekintettel nem is szükséges). Ezen szabály hiányában a szolgáltató igényérvényesítése lehetetlenné vagy aránytalanul nehézzé válna.

16 II. Jogalkalmazási iránytQ 1. Díjmegállapító rendeletek, különös tekintettel a vízdíj és a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatási díj megállapítására „Az árak megállapításáról” szóló törvény hatálya alá szolgáltatásokról, különös tekintettel a vízdíj megállapításáról

tartozó

egyes

„Az árak megállapításáról” szóló 1990. évi LXXXVII. törvény – Ártv. – mellékletében foglalt egyes szolgáltatások vonatkozásában a képvisel -testület az adott szolgáltatás hatósági árának megállapítója. Ezek a szolgáltatások a következ k: -

a menetrend szerinti helyi autóbusz közlekedés díja, iskolák és tanintézetek által rendelet helyi autóbusz-különjáratok díja a menetrend szerinti személyszállítás díja az önkormányzati tulajdonú viziközm6b l szolgáltatott ivóvíz díja az önkormányzati tulajdonú viziközm6 által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és –kezelés díja távh szolgáltatás csatlakozási díja és lakossági távh szolgáltatás díja (amelyet a képvisel -testület külön törvényben – „a távh szolgáltatásról” szóló 2005. évi XVIII. törvény – meghatározottak szerinti rendeletben állapít meg!)

Fenti szolgáltatások vonatkozásában a képvisel -testület hivatalból, vagy az árat érvényesít vállalkozó kérelmére jogszabályban (önkormányzati rendeletben) megállapítja a szolgáltatás hatósági árát. Amennyiben az ár megállapítása a vállalkozó kérelmére történik, úgy a kérelmez köteles a hatósági árra vonatkozó javaslatát a képvisel -testület számára a kérelemmel egyidej6leg megküldeni. A képvisel -testület a hatósági ár megállapítását megel z en a kérelmez t l további adatokat kérhet és lehet ség van arra is, hogy a képvisel -testület az országos gazdasági kamara felé megkereséssel éljen. A megkeresés nyomán az országos gazdasági kamara tájékoztatja a képvisel -testületet a kérelemmel érintett szolgáltatással kapcsolatos forgalmi és árviszonyokról. A képvisel -testület a kérelemre történ ármegállapítás esetében a kérelem – vagy a kért kiegészít adatok – kézhezvételét követ harminc napon belül köteles az ármegállapítást közzétenni, vagy a kérelem elutasításáról a kérelmez t értesíteni. A hatósági árat tételesen, vagy a kiszámítására vonatkozó el írásokkal lehet megállapítani és az alkalmazási feltételeivel együtt kell közzétenni. Az Ártv. megszabja a hatósági ár meghatározásának feltételeit. Az Ártv. 8. §-a külön a legmagasabb és külön a legalacsonyabb hatósági ár meghatározásának szempontjait úgy állapítja meg, hogy a vállalkozó m6ködésének fedezete biztosított legyen. A hatósági ár megállapítása a helyi önkormányzatok esetében rendelettel történik. A rendeletben rendelkezni kell arról, hogy a hatósági ár mikor lép hatályba. Ez a rendelkezés – csakúgy, mint a teljes rendelet – nem lehet visszamen leges hatályú. A lakosságot közvetlenül érint hatósági ár változásáról a képvisel -testület legkés bb az ár hatálybalépésével egyidej6leg köteles a lakosságot tájékoztatni.

17 A vízdíj egységnyi díjtételének megállapítása során a fogyasztott víz díját köbméterenként kell megállapítani (Ft/m³), egyértelm6vé téve azt, hogy a feltüntetett egységnyi díjtétel az általános forgalmi adót tartalmazza-e, vagy sem. Példa: A képvisel -testület az új vízdíjat 2011. január 1-ét l kívánja hatályba léptetni és az ennek megállapításáról szóló rendeletét a 2010. december 16-ai ülésén kívánja megalkotni. Ezzel együtt a régi vízdíjat megállapító rendeletét hatályon kívül helyezi. Hogyan alakul a rendelet kihirdetése és hatályba léptetése, mikortól alkalmazható a rendeletben megállapított hatósági ár és hogyan kell a régi vízdíjat tartalmazó rendeletet hatályon kívül helyezni? A képvisel -testület a rendeletét a 2010. december 16-ai ülésén elfogadhatja és már ezen a napon a helyben szokásos módon a jegyz kihirdetheti. (A jogszabály címében a zárójelek közötti legkorábbi dátum tehát: XII. 16.) „A jogszabályszerkesztésr l” szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet – IRM rendelet – 80. § a) pontja alapján a jogszabályt a kihirdetését követ meghatározott napban, vagy meghatározott hónap, meghatározott napjában lehet hatályba léptetni. Példánkban tehát a vízdíjat megállapító rendelet hatályba léptetése a következ k szerint alakulhat: „Ez a rendelet 2011. január 1-én lép hatályba.” A rendeletben foglalt vízdíj minden esetben csak a hatályba lépés napjától alkalmazható, a példa szerinti esetben tehát 2011. január 1-ét l. Mivel egyidej6leg csak egy vízdíj lehet megállapítva, ezért a korábbi vízdíjat megállapító rendeletet hatályon kívül kell helyezni. Ennek során az IRM rendelet 119. § (4) és (5) bekezdéseiben foglaltakat kell megfelel en alkalmazni. A régi díjat tartalmazó rendelet hatályvesztésének az id pontja – az IRM 119. § (5) bekezdése alapján a hatályon kívül helyez rendelkezés hatályba lépésének az id pontja, amely példánk szerint 2011. január 1-e. A példa szerinti esetben a hatályba léptetés és hatályon kívül helyezés a következ k szerint alakul: …§. (1) Ez a rendelet 2011. január 1-én lép hatályba. (2) Hatályát veszti „….-ról” szóló …/…. . (hónap. nap) önkormányzati rendelet. Települési szilárd rendeletekr l

és

folyékony

hulladék

megállapításával

kapcsolatos

„A hulladékgazdálkodásról” szóló 2000. évi XLIII. törvény – Hgt. – 23. § f) pontjának felhatalmazása alapján a települési önkormányzat képvisel -testülete rendeletben állapítja meg – többek között – az ingatlantulajdonost terhel díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit, vagy a szolgáltatás ingyenességét. A hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletszabályait „a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól” szóló 64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet – Korm. rendelet – tartalmazza. A rendelet hatálya a települési önkormányzatokra terjed ki, az abban megállapított szabályokat a települési önkormányzatnak alkalmaznia kell.

18 A Korm. rendelet az általános szabályok körében megállapítja, hogy a közszolgáltatási díjat legalább egyéves díjfizetési id szakra kell megállapítani. Ennek során külön közszolgáltatási díjat kell megállapítani mind a települési szilárd, mind a települési folyékony hulladék vonatkozásában. Általános szabály az is, hogy a közszolgáltatási díj számítására szolgáló kalkulációs sémát, vagy díjképletet a közszolgáltatási díjat megállapító rendelettel együtt közzé kell tenni. A képvisel -testület rendeletében mentességet, kedvezményt, vagy ingyenességet állapíthat meg a közszolgáltatási díjak tekintetében. Amennyiben a képvisel -testület él ezzel a lehet séggel, úgy a számított díjhoz képest felmerül különbséget az önkormányzat köteles – díjkompenzáció formájában – a közszolgáltatónak megtéríteni. A képvisel -testületnek a mentességet megállapító rendelkezések meghatározásakor körültekint en kell eljárnia. A mentességet, kedvezményt, vagy ingyenességet megállapító rendelkezés nem lehet diszkriminatív. Az id legesen használt ingatlanok tekintetében a Hgt. 25. § (3) bekezdése el írja azt, hogy az ilyen ingatlanokra megállapított közszolgáltatási díjat az állandó lakóingatlan tulajdonosára meghatározott díjjal arányosan, a település és az ingatlan jellegére tekintettel a Hgt. 25. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével kell megállapítani. A Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése kiegészíti a Hgt. el írását azzal, hogy az üdül ingatlan, illet leg id legesen használt ingatlanok esetében hónapokban, vagy negyedévekben meghatározott mérték6 használati szezont kell megállapítani. A fizetend közszolgáltatási díj megállapítása során ennek a használati szezonnak az id tartamát kell alapul venni. A Korm. rendelet 6. § (4) bekezdése alapján a települési szilárd hulladék begy6jtésére szolgáló zsáknak a közszolgáltatótól való megvásárlása egyidej6leg jelenti a hulladékmennyiség kezelési költségének megfizetését. Például: …§. A szolgáltató emblémájával ellátott hulladék begy%jtésére szolgáló zsák díját a képvisel&-testület ….. Ft-ban állapítja meg. A díj az ÁFÁ-t nem tartalmazza. A közszolgáltatási díjat az általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek alapján kell megállapítani. A települési szilárd hulladék kezelésére irányuló közszolgáltatási díj egytényez s, vagy kéttényez s díjként állapítható meg. Az egytényez s díj összetev it a Korm. rendelet 7. §-a határozza meg. Amennyiben a képvisel -testület egytényez s közszolgáltatási díj megállapítása mellett dönt, akkor rendeletében a fizetend közszolgáltatási díjat az egységnyi díjtétel és a díjfizetési id szakban ürített hulladékmennyiség szorzatában kell megállapítania. Például: „… § (1) A képvisel& testület a) a 110 literes edényzet után fizetend& közszolgáltatási díjat ….Ft-ban, b) a 130 literes edényzet után fizetend& közszolgáltatási díjat …. Ft-ban állapítja meg. A megállapított közszolgáltatási díjak egyszeri ürítésre vonatkoznak és az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.” A kéttényez s közszolgáltatási díj egyes elemeivel a Korm. rendelet 8. §-a foglalkozik. A kéttényez s közszolgáltatási díj – mint ahogy az elnevezése is mutatja

19 – alapdíjból, vagy rendelkezésre állási díjból (fogalmilag, tartalmilag ugyanazt jelenti, csak az elnevezése más) és ürítési díjból áll. Az alapdíj a közszolgáltatás díjának legfeljebb 40 %-a lehet. A fizetend közszolgáltatási díj az ürítési díj és az alapdíj összege. Például: „… § (1) A képvisel& testület a hulladékkezelési közszolgáltatás alapdíját … Ft-ban határozza meg. (2) A képvisel&-testület a) a 110 literes edényzet egyszeri ürítési díját ….Ft-ban, b) a 130 literes edényzet egyszeri ürítési díját…. Ft-ban állapítja meg. (3) Az alapdíj és az ürítési díj az általános forgalmi adót nem tartalmazza. A települési folyékony hulladék esetében a fizetend közszolgáltatási díj – a képvisel -testület választása szerint: - az egységnyi díjtételnek, a szolgáltatási mennyiségnek és a szolgáltatás gyakoriságának a szorzata, vagy - az egységnyi díjtételnek és az ingatlanon keletkez folyékony hulladék mennyiségének a szorzata. Kiemelked fontossággal bír a települési szilárd és folyékony hulladékkezelési közszolgáltatás díját megállapító rendeleteknél a – fentebb már említett – kalkulációs séma, vagy díjképlet. Ennek kell a kalkulációs sémát, illetve a díjképletet, továbbá a díjszámítás módszertanát tartalmaznia és ebben kell részletesen meghatározni a díjképlet elemeit is. 2. Folyamatábra az önkormányzati költségvetési rendeletek elfogadásához Költségvetési koncepció: A jegyz költségvetési koncepció összeállítása el tt - a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési szerveinek tekintetében a helyi kisebbségi önkormányzat elnökével – áttekinti a költségvetési szervek következ évre vonatkozó feladatit, az önkormányzat bevételi forrásait. (Ámr. 35. § (2) bek.) A jegyz a költségvetési koncepció tervezet elkészültét követ 3 napon belül írásban tájékoztatja a helyi kisebbségi önkormányzat elnökét a koncepció tervezetének helyi kisebbségi önkormányzatot érint adatairól, keretszámairól. (Ámr. 37. (4) bek. a) pontja) A polgármester a költségvetési koncepció tervezetr l kikéri a m6köd bizottságok, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat véleményét és azokat a költségvetési koncepció tervezetéhez csatolja. Ahol pénzügyi bizottság m6ködik, annak a költségvetési koncepció tervezetének egészér l kell véleményt alkotnia. (Ámr. 35. § (3) bek.)

20 A jegyz által elkészített költségvetési koncepciót a polgármester november 30-ig, helyi önkormányzati képvisel -testület tagjai általános választásának évében legkés bb december 15-ig benyújtja a képvisel -testületnek. (Áht. 70. § ) A jegyz az elfogadott költségvetési koncepcióról az elfogadást követ 1 napon belül tájékoztatja a helyi kisebbségi önkormányzat elnökét. (Ámr. 37. § (4) bek. b) pontja) A költségvetési rendelettervezetet a jegyz : EGYEZTETI A költségvetési szervek vezet ivel (Ámr. 36. § (3) bek.)

A kisebbségi önkormányzat elnökével (Ámr. 35. § (6) bek.)

VÉLEMÉNYEZTETI az egész rendelettervezetre vonatkozóan – könyvvizsgálóval (Ámr. 36. § (5) bek. és Ötv. 92/C. § (2) bek.) a közalkalmazottakra vonatkozóan - a szakszervezetekkel (Kjt. 6. § (3) bek.) A mikrotársulásoknál a költségvetést érint döntéshez - a társulási megállapodásban foglalt eljárási rend szerint - a képvisel -testületek mindegyikének egyetért döntése szükséges. (Ttv. 8. § (3) bek.) A körjegyz ség költségvetésér l az érintett önkormányzatok együttes testületi ülésen döntenek. (Ámr. 38. § (3) bek.) Az egyeztetésr l, véleményezésr l a jegyz írásbeli dokumentumot készít, ezzel együtt terjeszthet a rendelet-tervezet a bizottságok elé a polgármester által. (Ámr. 36. (3) bek.) A pénzügyi bizottság az egész rendelettervezetet véleményezi, más m6köd bizottság az SZMSZ szerint véleményez. (Ötv. 92. § (13) bek. a) pontja) A polgármester a bizottságok által megtárgyalt rendelettervezetet legalább a pénzügyi bizottság írásos véleményével és az írásos könyvvizsgálati jelentéssel együtt terjeszti a képvisel -testület elé. (Ámr. 36. § (5) bek.) A költségvetési rendelet ezt követ en alkotható meg. A költségvetési rendelet elfogadását követ 1 munkanapon belül a jegyz a kisebbségi önkormányzat elnökének rendelkezésére bocsátja azt. (Ámr. 37. § (4) bek. e) pontja)

21 3. „A közpénzekb l nyújtott támogatások átláthatóságáról” szóló 2007. évi XLXXXI. törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról A helyi önkormányzati választásokat követ en a helyi önkormányzati képvisel k és a polgármester vonatkozásában ismételten el térbe kerültek az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérdések. Az összeférhetetlenségt l elhatárolva, jelent ségét tekintve azonban hasonló súllyal kell kezelni a következ kérdéskört. Tapasztalataink szerint számos polgármester és helyi önkormányzati képvisel tölt be társadalmi szervezetekben (pl.: polgár rség, sportegyesület), alapítványokban elnöki, kuratórium elnöki tisztséget. A különböz helyi társadalmi szervezetek gyakran kapnak támogatást a helyi önkormányzattól. 1. Általában csak a támogatásokról történ döntések el készítése során merül fel a kérdés, hogy indulhat-e önkormányzati támogatásért az adott önkormányzatnál az a társadalmi szervezet, amelyben a polgármester, alpolgármester vagy a helyi önkormányzati képvisel vezet tisztségvisel ? A választ „a közpénzekb l nyújtott támogatások átláthatóságáról” szóló 2007. évi CLXXXI. törvény – Knytv. – egyes rendelkezései adják meg. A Knytv. 2.§ (1) bekezdés ca) pontja szerint döntéshozó az a természetes személy, aki feladat-és hatásköre alapján a támogatási döntés meghozatalára jogosult, vagy az erre jogosult szerv vezet je vagy testület tagja. A polgármester, az alpolgármester, illetve a helyi önkormányzati képvisel a törvény e rendelkezése értelmében döntéshozónak min sül, tekintettel arra, hogy a polgármester a támogatásról dönt képvisel -testület elnöke, illetve az alpolgármester és a települési képvisel a testület tagja. A Knytv. 2.§ (1) bekezdés e) pontja szerint nem kizárt közjogi tisztségvisel& – többek között – a polgármester, az alpolgármester, a helyi önkormányzati képvisel , a helyi önkormányzat képvisel -testülete bizottságának tagja. A törvény e pontja taxatíve meghatározza, hogy ki lehet nem kizárt közjogi tisztvisel . Nevesítve e körbe sorolja a polgármestert, az alpolgármestert és a helyi önkormányzati képvisel t. A Knytv. 6.§ (1) bekezdésének a) pontja alapján nem indulhat pályázóként és nem részesülhet támogatásban, aki a pályázati eljárásban döntéshozó, illetve az e) pont értelmében olyan gazdasági társaság, alapítvány, társadalmi szervezet, egyház, amelyben az a)-c) pont alá tartozó személy vezet tisztségvisel . A Knytv. 8.§ (1) bekezdés b), illetve e) pontja azonban úgy rendelkezik, hogy ha a pályázó nem kizárt közjogi tisztségvisel , valamint olyan gazdasági társaság, alapítvány, társadalmi szervezet, egyház, amelyben az a)-c) pont alá tartozó személy vezet tisztségvisel , köteles kezdeményezni e körülménynek a honlapon történ& közzétételét a pályázat benyújtásával egyidej6leg. A fenti jogszabályi rendelkezésekb l az alábbiak vezethet k le: A polgármester, az alpolgármester és a helyi önkormányzati képvisel a Knytv. 2.§ (1) bekezdés e) pontja alapján nem kizárt közjogi tisztségvisel nek min sül. Ez azt

22 jelenti, hogy a támogatásokból – f szabály szerint – nincs kizárva sem a polgármester, sem az alpolgármester, sem a helyi önkormányzati képvisel , sem pedig az a társadalmi szervezet, amelynek vezet tisztségvisel je polgármester, alpolgármester vagy helyi önkormányzati képvisel . Fennáll viszont esetükben a Knytv. 8.§ (1) bekezdés e) pontja alapján e körülmény honlapon történ közzétételének kezdeményezési kötelezettsége. A pályázatból való kizárás problémája felmerül azonban a Knytv. 6.§ (1) bekezdés a) és e) pontja vonatkozásában, amelyek értelmezése alapján nem indulhat pályázóként, illetve nem részesülhet támogatásban az a polgármester, alpolgármester és helyi önkormányzati képvisel , amely az adott támogatás tekintetében döntéshozónak min sül, azaz ahhoz az önkormányzathoz nyújtja be a pályázatot és igényel támogatást, amelynek képvisel -testülete a pályázatról jogosult dönteni. Úgyszintén nem indulhat pályázóként, illetve nem részesülhet támogatásban az a társadalmi szervezet, amelyben a polgármester, alpolgármester és a helyi önkormányzati képvisel vezet tisztségvisel és e személy egyúttal a pályázati eljárásban döntéshozónak min sül. Fentiek alapján megállapítható, hogy a helyi társadalmi szervezet (pl. a polgár rség) – melynek vezet tisztségvisel je polgármester, alpolgármester vagy helyi önkormányzati képvisel - nem részesíthet azon a településen önkormányzati támogatásban, ahol a vezet tisztségvisel döntéshozónak min sül. Így a felsorolt személyek esetén „összeférhetetlen” helyzet áll fenn az önkormányzat által társadalmi szervezetek részére nyújtott támogatások vonatkozásában. 2. A Knytv. 10.§ (1) bekezdése szerint a pályázati eljárásban a döntés-el készít szerv vezet je köteles gondoskodni arról, hogy e törvény rendelkezései az el készítés során érvényesüljenek. Ha az összeférhetetlenség e szerv vezet je vonatkozásában áll fenn, e feladatát a helyettese köteles ellátni. A (2) bekezdés úgy szól, hogy ha az (1) bekezdésben megjelölt vezet azt tapasztalja, hogy a döntés-el készítési eljárásban e törvény rendelkezéseit megsértették, köteles e körülményt a döntésre vonatkozó el terjesztés tárgyalásának megkezdése el tt a döntést hozó szervnek vagy személynek írásban jelezni. „A helyi önkormányzatokról” szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 38.§ (1) bekezdése szerint a képvisel -testület egységes hivatalt hoz létre - polgármesteri hivatal elnevezéssel – az önkormányzat m6ködésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való el készítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. Az Ötv. 36.§ (2) bekezdése alapján a jegyz vezeti a képvisel -testület hivatalát. Tekintettel arra, hogy a polgármesteri hivatal döntés-el készít , illetve végrehajtó feladatokat lát el, a képvisel -testület döntési kompetenciájába tartozó pályázatok tekintetében is döntés-el készít szervnek min sül. Mivel az Ötv. 36.§ (2) bekezdése szerint a képvisel -testület hivatalát a jegyz vezeti, ezért a jegyz a pályázati eljárásban a döntés-el készít szerv vezet je, amennyiben a törvényben meghatározott döntéshozó az önkormányzat képvisel -testülete.

23 4. Válogatás az adatvédelmi biztos helyi önkormányzatokra vonatkozó állásfoglalásaiból: 1.) 1926/H/2004 számú állásfoglalás az önkormányzatok zárt testületi ülései dokumentumainak kezelésér"l: Az adatvédelmi biztos gyakorlatának tapasztalatai, valamint a jogalkalmazóktól származó jelzések szerint a helyi önkormányzat képvisel -testületének zárt ülésén szerepl ügyek el terjesztéseinek kezelése több esetben aggályokat vet fel. Ennek egyik oka, hogy az önkormányzat szervei egyes esetekben helytelenül értelmezik, illetve alkalmazzák a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.), illetve a személyes adatok védelmér l és a közérdek6 adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) szabályait, másrészt nem alakították ki azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, amelyek az említett törvények betartását biztosíthatják. A.) A zárt képvisel -testületi ülés indoka a személyes adatok (önkormányzati hatósági ügyben az ügyfelek adatainak) védelméhez f6z d jog, illetve az üzleti titkok védelmének érvényre juttatása, amelyek azonban különböz megközelítést igényelnek a zárt ülés egyes eseteiben. Az Ötv. 12. §-ának (4) bekezdése szerint a képvisel -testület háromféleképpen tart zárt ülést: – választás, kinevezés, felmentés, vezet i megbízatás adása, illet leg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igényl személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; – önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor, az érintett esetleges beleegyezését l függetlenül; – vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. Zárt ülés tartása az érintett nyilatkozata alapján a) Az Avtv. és a személyes adatok védelmével összefügg alkotmánybírósági határozatok szerint az információs önrendelkezési jog tartalma, hogy mindenki maga rendelkezik személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról. E jogot az Ötv. 12. §-a (4) bekezdésének a) pontjának els fordulata azzal biztosítja, hogy nyilatkozattételi lehet séget ad az érintettnek a zárt ülés kérdésében. E nyilatkozat megtételéhez azonban az érintettnek tudnia kell, milyen ügyben milyen személyes adatai feltárására kerülhet sor. Az információs önrendelkezési jogból következ en a képvisel -testület kötve van az érintett nyilatkozatához, azt nem bírálhatja felül, az érintett rendelkezési jogát nem vonhatja el. Amennyiben az érintett nyilatkoztatására nem kerül sor, illetve nem nyilatkozik, a képvisel -testületnek zárt ülést kell tartania. Amennyiben tehát az érintett a zárt ülést követ en a nyilvános üléshez való hozzájáruló nyilatkozatát pótolja, avagy a zárt ülés tartását kér nyilatkozatát visszavonja, akkor a zárt képvisel -testületi ülés t érint része a továbbiakban nyilvános ülésnek tekintend . Abban az esetben, ha az érintett nem kapott

24 meghívást az ülésre, vagy meghívása ellenére azon nem vett részt, az Avtv. 11. §ára hivatkozva a zárt ülés jegyz könyvének a rá vonatkozó részét megismerheti, amennyiben törvény másként nem rendelkezik [pl. önkormányzati hatósági ügyekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 41. § (3) bekezdése, illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2003. évi CXL. törvény 68. §-a]. A képvisel -testület hatáskörébe tartozó választás, kinevezés esetén a képvisel testület több jelölt közül is választhat. Minden érintettet önállóan, a többi jelöltt l függetlenül megilleti a nyilatkozattétel joga. Egyértelm6 a helyzet, ha valamennyi érintett azonosan nyilatkozik, tehát mindannyian nyílt vagy mindannyian zárt ülés tartását kérik. Amennyiben az érintettek eltér en nyilatkoznak (vagyis van legalább egy olyan személy, aki zárt ülés tartását kéri), akkor is zárt ülést kell elrendelni valamennyi érintett vonatkozásában, ugyanis az Ötv. hivatkozott szabálya szerint nem az egyes pályázatokat, hanem egy adott személyi ügyet (pl. egy intézmény vezet jének kiválasztása) lehet zárt vagy nyílt ülésen tárgyalni. Amennyiben azonban a személyi ügyek egymástól különválaszthatóak, a képvisel testület akkor jár el helyesen, ha az egyes személyekre vonatkozó ügyeket külön napirend keretében tárgyalja. Zárt ülés tartása mérlegelés nélkül Önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor a képvisel testületnek az érintett esetleges beleegyezését l függetlenül zárt ülést kell tartania. Ezen ügycsoportok egy része az önkormányzati képvisel ket érinti, mások a képvisel testület tagjain kívüli személyeket. Nem tartozik az adatvédelmi törvény hatálya alá, ha az érintett a kizárólag saját magára vonatkozó olyan információt tár a nyilvánosság elé, amely a zárt ülésen hangzott el. Más személyre vonatkozó adatok esetében azonban már figyelemmel kell lennie az Avtv., illetve az Ötv. szabályaira. Zárt ülés tartása az önkormányzat vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor Az önkormányzat vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor a zárt tárgyalás elrendelésének két feltétele van: – a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene, – a képvisel -testület min sített többséggel dönt a zárt tárgyalásról. A közérdek6 adatok nyilvánosságához f6z d jogot sérti, ha a képvisel -testület az említett feltételek bármelyikének hiányában zárt ülést rendel el. Másik oldalról, ha a képvisel -testület a zárt ülés kérdésében a szavazást elmulasztja, az ülés adott része nem tekinthet zárt ülésnek, és azt utólag sem lehet annak min síteni. Különösen erre az esetre, de az 1. pontban tárgyalt esetre is vonatkozik az Ötv. 17. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata, miszerint „a külön törvény szerinti közérdek% adat és közérdekb&l nyilvános adat megismerésének lehet&ségét zárt ülés tartása

25 esetén is biztosítani kell.” Az adatvédelmi biztos töretlen gyakorlata szerint a zárt tárgyalás tartása nem jelenthet hivatkozási alapot arra, hogy a tárgyaláson meghozott döntést is elzárják a nyilvánosság el l. A törvény hivatkozott szabálya ezt teszi egyértelm6vé. A közérdek6 adatok és a közérdekb l nyilvános adatok elhatárolása érdekében fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az Avtv. 2. §-ának 4. és 5. pontja alapján a jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek adatai nem válnak közérdek6 adattá pusztán amiatt, mert bekerülnek egy közfeladatot ellátó szerv kezelésébe. Közfeladatot ellátó szervnek, személynek nem min sül természetes személyre, jogi személyre, illetve jogi személyiség nélküli szervezetre vonatkozóan törvénynek kell kimondania valamely adat nyilvánosságát, megjelölve a nyilvánosságra hozandó adatkört is. A teljesség igénye nélkül: biztosítani kell a nyilvánosságot az önkormányzati képvisel k, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében, a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során hozott határozatok közül azoknak, amelyek a képvisel mandátumára kihatással vannak. Hasonlóképpen nyilvánosak azok a határozatok, amelyek a képvisel -testület kinevezési, választási jogkörébe tartozó személyek – külön törvény szerinti – nyilvános adatait tartalmazzák. A vagyonnal történ gazdálkodás, a pályázatok elbírálása során az Ötv-n kívül figyelembe kell venni egyéb törvényeket is. Az Avtv. 19. § (1) bekezdése ezzel kapcsolatban kimondja: „Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerz&désekre, a piaci szerepl&k, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles el&segíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.” A „Polgári Törvénykönyvr l” szóló 1959. évi IV. törvény 81. § (2)-(3) bekezdései szerint: „(2) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történ& megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszer% pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. (3) Nem min&sül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érint& juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érint& bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekb&l elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a technológiai eljárásokra, a m%szaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai

26 módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz - való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekb&l nyilvános adat megismerésének lehet&ségét.” A képvisel -testület bizottságainak m6ködésére a képvisel -testület m6ködésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Amennyiben azonban a képvisel -testület az Ötv. 12. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt esetben nem rendel el zárt ülést, ez a döntés kihat az el terjesztés és a bizottsági ülések jegyz könyveinek min sítésére is. B.) 1. A képvisel&-testület zárt ülésére elkészítend& el&terjesztések száma A célhoz kötöttség elvére figyelemmel a zárt ülésekre beterjesztend iratokat – az irattári példányon felül – annyi példányban célszer6 elkészíteni, ahány példány a döntésben résztvev k (a képvisel -testület és a bizottságok tagjai, az ülésre, illetve az adott napirendhez tanácskozási joggal meghívottak, stb.), valamint a közigazgatási hivatal tájékoztatásához elengedhetetlen. Az Avtv-vel összhangban van az a megoldás is, amely szerint az egyes másolati példányokat számozással látják el és regisztrálják, ki kapta az egyes példányokat. 2. A zárt ülés el&terjesztéseinek sorsa a zárt ülést követ&en A zárt ülés tartásának indokaira figyelemmel a zárt ülés dokumentumainak megismerésére jogosultak illetékteleneknek nem adhatnak felvilágosítást azok tartalmáról, számukra azokat nem továbbíthatják, annak megtekintését nem tehetik lehet vé. Az el terjesztéssel érintettek is illetéktelennek min sülhetnek, amennyiben jogaikat törvény korlátozza (önkormányzati hatósági ügyben pl. az ügyfelek nem ismerhetik meg a tanácskozásról és szavazásról készült jegyz könyvet). Adatvédelmi szempontból örvendetes, ha a zárt ülésre készült el terjesztéseket a képvisel -testületi, illetve a bizottsági ülés résztvev i az érdemi döntést követ en visszaszolgáltatják. Erre azonban nem kötelezhet ek, szabadon mérlegelhetik, hogy a kérésnek eleget tesznek-e. Helyesnek tartom, ha a polgármester figyelmezteti az ülés résztvev it az ügyben elhangzott információk bizalmas kezelésére, az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre. Arról, hogy a zárt ülést követ en a zárt ülés el terjesztéseit, illetve az ahhoz kapcsolódó egyéb dokumentumokat meddig lehet, illetve kell meg rizni (azaz mennyi az Avtv. 5. §-ában meghatározott „szükséges id ”), nem az egyes el terjesztések esetén külön-külön, hanem az önkormányzat és szervei iratkezelési szabályzatában, illetve irattári tervében kell ügytípusonként rendelkezni. Az egyes ügycsoportokra érvényes selejtezési határid t a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmér l szóló 1995. évi LXVI. törvény, valamint a helyi önkormányzatok iratkezelési mintaszabályzatáról szóló 38/1998. (IX. 4.) BM rendelet szabályaira figyelemmel kell meghatározni.

27 2.) 1467/K/2005-3. számú állásfoglalás a polgármester illetményének, jutalmának, egyéb juttatásainak nyilvános ülésen történ" megállapításáról: Az Avtv. 19. §-ának (4) bekezdése szerint, ha törvény másként nem rendelkezik, közérdekb l nyilvános adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefügg személyes adata, továbbá egyéb, közfeladatot ellátó személy e feladatkörével összefügg személyes adata. Ezen adatok megismerésére a közérdek6 adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Közérdekb l nyilvános adatnak min sül a polgármester e min ségében tett valamennyi megnyilatkozása, cselekedete, illetve az ezzel kapcsolatos értékelés is. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseir l és az önkormányzati képvisel k tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Ptv.) a polgármester illetményének megállapításánál nem, a 4/A. §-ban viszont kifejezetten utal arra, hogy a jutalom megállapítására „a polgármesternek meghatározott id szakban végzett munkája értékelése alapján” kerülhet sor. A polgármester „munkájának értékelése” az Avtv. 19. § (4) bekezdése szerinti közérdekb l nyilvános adat. Noha a törvény nem utal rá, de a polgármester illetménye emelésénél, illetve a korábbi ciklusban is hasonló tisztséget betölt polgármester illetménye megállapításánál szintén számításba jöhet munkájának értékelése, illetve a feladatkörével összefügg egyéb személyes adata. Az Avtv. 19. §-ának (4) bekezdése értelmében – a korábbi szabályokkal ellentétben – nem azt kell vizsgálni, hogy a polgármester feladatkörével összefügg mely személyes adata nyilvános, hanem azt, hogy e személyes adatok között van-e olyan, amelyet nem lehet nyilvánosságra hozni, illetve – a polgármester szempontjából – amelynek nyilvánosságra kerülését nem köteles t6rni. a) „Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata, hogy a demokratikus államélet és közvélemény érdekében az állami tisztségvisel k és más közszerepl politikusok alkotmányosan védett magánszférája másokénál sz6kebb; különösen ki kell tenniük magukat mások kritikájának […]. Ehhez azonban személyes adataik ismeretére is szükség lehet, amennyiben azok funkciójukkal vagy közszereplésükkel összefüggenek. A közhatalmat gyakorlók vagy a politikai közszereplést vállalók esetében a személyeknek – különösen a választópolgároknak – a közérdek6 adatok megismeréséhez f6z d joga els bbséget élvez az el bbiek olyan személyes adatainak védelméhez képest, amelyek köztevékenységük és annak megítélése szempontjából jelent sek lehetnek. Az e körbe es személyes adatok megismerhet ségére nem csupán az állami és a politikai közélet informált megvitatása érdekében van szükség, hanem az állami szervek helyes megítéléséhez és a m6ködésükbe vetett bizalom megalapozásához is.” [60/1994. (XII. 24.) AB határozat] Mind az Avtv., mind pedig a Ptv. alkalmazásában a „feladatkörével összefügg ”, illetve a „munkája értékelése” fordulatok olyan személyes adatokra vonatkoznak, amelyek a közfeladat ellátásához szorosan kapcsolódnak (szorosabban, mint amit a hivatkozott alkotmánybírósági határozat megkíván). Ezen adatok nyilvánosságra

28 kerülése ellen – figyelemmel az Avtv. 19. §-ának (4) bekezdésére – az érintett nem tiltakozhat. 3.) 1618/A/2006-3. számú állásfoglalás a helyi önkormányzatoknál dolgozók személyes adatainak a képvisel"-testület részére történ" továbbításáról: Az Avtv. 3.§ (1) bekezdése értelmében személyes adat akkor kezelhet , ha ahhoz az érintett személy hozzájárult, vagy ha azt törvény elrendelte. Az Ötv. 35-36§-nak rendelkezései értelmében: „35. § (1) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit [7. § (1) és (2) bek.] a képvisel&-testület hivatalának közrem%ködésével látja el. (2) A polgármester a képvisel&-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt. A polgármester e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyz& és az önkormányzati intézményvezet&k tekintetében. 36. § (2) A jegyz& vezeti a képvisel&-testület hivatalát. A jegyz& a) gondoskodik az önkormányzat m%ködésével kapcsolatos feladatok ellátásáról; b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; gyakorolja a munkáltatói jogokat a képvisel&-testület hivatalának köztisztvisel&i tekintetében. A kinevezéshez, vezet&i megbízáshoz, felmentéshez, a vezet&i megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz - a polgármester által meghatározott körben - a polgármester egyetértése szükséges.” Az idézett rendelkezések értelmében a képvisel -testület hivatalának köztisztvisel i tekintetében a munkáltatói jogokat a jegyz gyakorolja, az adatokat így jogosult kezelni. Az Avtv. 8. § (1) bekezdése értelmében személyes adatok akkor továbbíthatók, valamint a különböz adatkezelések akkor kapcsolhatók össze, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy törvény azt megengedi, és ha az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek. A 8. § (2) bekezdése értelmében az (1) bekezdést kell alkalmazni az ugyanazon adatkezel , valamint az állami és az önkormányzati szervek által kezelt adatok összekapcsolására is. Az Avtv. 2. § 19. pontja értelmében harmadik személy olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkez szervezet, amely vagy aki nem azonos az érintettel, az adatkezel vel vagy az adatfeldolgozóval. A képvisel -testület az Avtv. rendelkezéseinek értelmében harmadik személyeknek min sülnek, ezért részükre személyes adat csak akkor továbbítható, ha ilyen irányú törvényi felhatalmazás ezt lehet vé teszi. „A köztisztvisel k jogállásáról” szóló 1992. évi XXIII. törvény VI. fejezete rendezi a közszolgálati jogviszonnyal összefügg adatkezelés egyes szabályait. Az irányadó rendelkezések értelmében:

29 „61. § (1) A közigazgatási szerv a köztisztvisel&r&l az e törvény 3. számú mellékletében meghatározott adatkörre kiterjed& nyilvántartást vezet (a továbbiakban: közszolgálati alapnyilvántartás). A 3. számú mellékletben nem szerepl& körben - törvény eltér& rendelkezésének hiányában - adatszerzés nem végezhet&, ilyen adatot nyilvántartani nem lehet. (3) A közszolgálati alapnyilvántartás célja a közszolgálati jogviszonyból származó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatok kezelésének biztosítása a közszolgálati jogviszony alanyai számára. (4) A közszolgálati alapnyilvántartásban szerepl& személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszer%ségéért, valamint a 62. § (1) bekezdésében, a 62/A. §-ban és a 63. § (4) bekezdésében el&írt adatszolgáltatásokért - eltér& jogszabályi rendelkezés hiányában - a köztisztvisel&t alkalmazó közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezet&je, képvisel&-testület hivatala esetén a jegyz&, f&jegyz& felel&s. (5) Közszolgálati adatvédelmi szabályzatban (a továbbiakban: szabályzat) kell meghatározni az iratok, az adatok kezelésének adatvédelmi, adatbiztonsági szabályait, így különösen a köztisztvisel& saját adataival történ& rendelkezési joga biztosításának, a harmadik személy részére történ& adattovábbításnak, a betekintési jog gyakorlásának, valamint az adatkezelésben részt vev& köztisztvisel& felel&sségének és az adatokhoz történ& hozzáférése terjedelmének szabályait. A szabályzathoz a belügyminiszter ajánlást ad. 63. § (1) A közigazgatási szervnél vezetett közszolgálati alapnyilvántartásba eljárásában indokolt mértékig jogosult betekinteni, illet&leg a központi közszolgálati nyilvántartáson túlmen&en abból adatokat átvenni: a) saját adataiba a köztisztvisel&, b) a köztisztvisel& felettese, c) a min&sítést végz& vezet&, d) a törvényességi ellen&rzést végz&, e) a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy, f) munkaügyi per kapcsán a bíróság, g) feladatkörükben eljárva a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a közszolgálati jogviszonnyal összefüggésben indult büntet&eljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság, h) az ügyészi törvényességi feladatkörében eljárva az ügyész, i) a személyes adatok kezelésével összefüggésben az adatvédelmi biztos, j) a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül, e törvény 3. számú mellékletének I/A., I/B., II., IV., V., VII., VIII. és X. pontokban foglalt adatkörökb&l a köztisztvisel& illetményének számfejtése, illetve annak ellen&rzése céljából, k) a központi közszolgálati nyilvántartás vezetésével összefüggésben a Belügyminisztérium és a f&városi, megyei közigazgatási hivatal köztisztvisel&je feladatkörében.” Az idézett törvényi rendelkezések értelmében a helyi önkormányzat képvisel testülete nem jogosult a képvisel -testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztvisel k személyes adatainak a megkérésére, valamint annak továbbítására további harmadik személyek részére. Az ilyen adatkéréseket az adatkezel nek – vagyis a jegyz nek – meg kell tagadnia. Abban az esetben, ha az így létrejöv adattovábbítás az adatkezelésben érintett munkavállalók oldalán jelent s érdeksérelemmel jár, az eljárás kimerítheti a „Büntet

30 Törvénykönyvr l” szóló 1978. évi IV. törvény 177/A. § (2) bekezdésében büntetni rendelt visszaélés személyes adattal min sített, b6ntetti alakzatát. A fenti állásfoglalások teljes szövege megtekinthet az adatvédelmi biztos honlapján az alábbi címen, http://abiweb.obh.hu. 5. Az elektronikus információszabadság és az önkormányzatok „A személyes adatok védelmér l és a közérdek6 adatok nyilvánosságáról” szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 2005. június 1-jét l hatályos 19.§ (2) bekezdése értelmében az állami, önkormányzati vagy jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervek rendszeresen elektronikusan vagy más módon közzéteszik a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb adatokat. A törvényi rendelkezés szerint a tájékoztatás módját és a vonatkozó adatok körét jogszabály állapítja meg, mely jogszabály „az elektronikus információszabadságról” szóló 2005. évi XC. törvény (a továbbiakban: Eitv.) Az Eitv. pontosan meghatározza az elektronikus közzététel kötelezettségének tartalmát, mellyel kapcsolatban az önkormányzatok szerepét és az ellátandó feladatok körét az alábbiakban foglaljuk össze: Közzétételi határid , honlap fenntartás Az Eitv. rendelkezései alapján a közfeladatot ellátó szervek – így az önkormányzatok is – a közvélemény pontos és gyors tájékoztatása érdekében a közérdek6 adatok meghatározott körét elektronikus úton bárki számára személyazonosítás és adatigénylési eljárás nélkül, folyamatosan és díjmentesen közzé teszik. A törvény rendelkezéseinek, azaz a közzétételi kötelezettségnek a megyei önkormányzatok és az 50 000-nél nagyobb lakónépesség6 városok vonatkozásában 2007. január 1-jét l kellett eleget tenni, az egyéb helyi önkormányzatok, továbbá az egyéb közfeladatot ellátó szervek vonatkozásában legkés bb 2008. július 1-jét l kellett az Eitv. szerint eljárni. (Lásd: „A közérdek6 adatok elektronikus közzétételére, az egységes közadatkeres rendszerre, valamint a központi jegyzék adattartalmára, az adatintegrációra vonatkozó részletes szabályok” szóló 305/2005.(XII.25.) Korm. rendeletet 17.§) A törvény elrendeli az önkormányzatok számára azt a kötelezettségét, mely szerint az adatokat interneten kell közzétenniük, azonban ez nem jelent saját honlap fenntartási kötelezettséget. Az Eitv. megadja a választás lehet ségét abban a kérdésben, hogy az önkormányzatok saját honlapon teszik-e közzé az adataikat, vagy ebben más szervvel együttm6ködnek. Ez els sorban a kisebb települések számára jelenthet hatékony megoldást, mivel sok esetben nem képesek önállóan fenntartani honlapot. A feladat ellátására társulásokat hozhatnak létre, vagy az erre a célra kialakított központi honlapon is közzétehetik az adatokat. Közzétételi kötelezettség, általános közzétételi lista Az Eitv. értelmében a közfeladatot ellátó szervek – tevékenységükhöz kapcsolódóan – az e törvény mellékletében meghatározott adatokat (általános közzétételi lista) közzéteszik. A közzétételre kötelezett adatfelel s szerv (az a közfeladatot ellátó

31 szerv, amely az elektronikus úton köztelez en közzéteend közérdek6 adatot el állította, illetve amelynek a m6ködése során ez az adat keletkezett) vezet je gondoskodik az általános közzétételi listán szerepl adatok pontos, naprakész és folyamatos közzétételér l, az adatközl nek (az a közfeladatot ellátó szerv, amely – ha az adatfelel s nem maga teszi közzé az adatot – az adatfelel s által hozzá eljuttatott adatait honlapon közzéteszi) való megküldésér l. Fontos szabály, hogy az általános közzétételi listákban szerepl adatok közzététele nem érinti az adott szervnek az Avtv. 20. §-ában meghatározott, továbbá a közérdek6 vagy közérdekb l nyilvános adatok közzétételével kapcsolatos más jogszabályban meghatározott kötelezettségeit (Eitv. 4.§-6.§) Az általános közzétételi lista három részb l (a szervezeti, a tevékenységre és m6ködésre valamint a gazdálkodásra vonatkozó adatok listájából) áll. A szervezetre vonatkozó adatok célja, hogy a közfeladatot ellátó szerv és vezet tisztségvisel i legfontosabb adatai mellett a közfeladatot ellátó szervnek más szervekkel való kapcsolata átlátható legyen. A tevékenységre, m6ködésre vonatkozó adatok – az Avtv. 19.§-ának (2) bekezdését is figyelembe véve – nem csupán a feladatok és hatáskörök katalógusát, hanem a közfeladatot ellátó szerv által kezelt adatokra, az általa nyújtott vagy költségvetéséb l finanszírozott közszolgáltatásokra, a jogszabálytervezetek és egyéb el terjesztések nyilvánosságára vonatkozóan is tartalmaz rendelkezést. Hangsúlyosan szerepel a listában a közfeladatot ellátó szerv szakmai tevékenységének értékelését lehet vé tev információk kötelez közzétételének elrendelése. A gazdálkodásra vonatkozó adatok egyrészt „az államháztartásról” szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint „az államháztartás m6ködési rendjér l” szóló 292/2009.(XII.19.)Korm. rendelet azon szabályait tartalmazza, amelyek a közfeladatot ellátó szervek jelent s többségére vonatkoznak, másrészt kötelez en közzéteend nek min síti a közbeszerzési, illetve a koncessziós szerz dések törvényben meghatározott nyilvános adatait. Üvegzseb törvényb l fakadó közzétételi kötelezettség Az Eitv. 6.§ (8) bekezdése írja el , hogy „a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellen rzésének b vítésével összefügg egyes törvények módosításáról” szóló 2003. évi XXIV. törvényben (a továbbiakban: Üvegzseb tv.) meghatározott közzétételi kötelezettséget az e törvény szerinti közzétételi kötelezettséggel együtt, a közzététel módjának e törvényben meghatározott feltételei szerint kell teljesíteni. Az Eitv. annak érdekében, hogy a közzétett adatokra egységes szabályozás vonatkozzon – segítve ezzel a jogalkalmazást és az adatkeres k eligazodását – rendelkezik úgy, hogy az Üvegzseb tv. szerint közzéteend adatokat is az Eitv. alapján közzétett adatokkal azonos felületen és általános szabályok szerint (bárki számára, azonosítás nélkül, stb.) kell közzétenni. Az adatfelel s kötelezettsége Az Eitv. hatálya alá tartozó szervek közérdek6 adataihoz való egységes szempontok szerinti elektronikus hozzáférést és az adatok közötti keresés lehet ségét az informatikáért felel s miniszter által m6ködtetett egységes közadatkeres rendszer biztosítja.

32 Felhívom a figyelmet, hogy az Eitv. 8.§ (1) bekezdése értelmében az adatfelel s gondoskodik a kezelésében lév , közérdek6 adatokat tartalmazó honlapok, adatbázisok, illetve nyilvántartások leíró adatainak a központi elektronikus jegyz k m6ködtet jének (Eitv. 7.§ (1) bekezdés) történ továbbításáról és a továbbított adatok rendszeres frissítésér l. Ugyancsak felel az egységes közadatkeres rendszerbe továbbított közérdek6 adatok tartalmáért és a továbbított adatok rendszeres frissítéséért is. A jegyz feladata Az Eitv. 15.§ (1)-(2) bekezdése el írja, hogy a helyi önkormányzat jegyz je az önkormányzat rendeletét a képvisel -testület ülésér l készült jegyz könyv megküldésével egyidej6leg elektronikusan a közigazgatási hivatalon keresztül a helyi önkormányzatokért felel s miniszternek megküldi. A helyi önkormányzatokért felel s miniszter gondoskodik az önkormányzati rendeleteknek az erre a célra fenntartott honlapon történ közzétételr l. A jegyz e feladat ellátását a közigazgatási hivatalokban m6ködtetett Törvényességi Ellen rz Rendszeren (TÖRV) és a Törvényességi Ellen rz Rendszer Kiegészít Alkalmazás (TERKA) rendszeren keresztül tudja megvalósítani. Az adatfelel s és az adatközl rendelet tartalmazza.

további kötelezettségeit a 305/2005.(XII.25.)Korm.

Kérem a Tisztelt Jegyz Kollégákat, hogy a fentiekben leírtak alapján szíveskedjenek az adatok elektronikus közzétételének és a hozzá kapcsolódó feladatok végrehajtásának el készítésér l, illetve teljesítésér l gondoskodni. 6. Az úthasználati díjról Az elmúlt id szakban több esetben is felmerült az a kérdés, hogy a helyi önkormányzatok jogosultak-e úthasználati díjat szedni. A helyi önkormányzat rendeletalkotási jogkörének kereteit az Alkotmány határozza meg. Az Alkotmány 43. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a helyi önkormányzati jogokat és kötelezettségeket törvény határozza meg, a képvisel -testület a rendeletalkotási hatásköreit is csak e törvény keretei között gyakorolhatja. Az Alkotmányban lefektetett képvisel -testületi jogalkotói kereteket „a helyi önkormányzatokról” szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése tölti meg tartalommal. Ennek értelmében a képvisel -testület törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására, vagy eredeti jogalkotói hatáskörében – magasabb szinten nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére – alkothat önkormányzati rendeletet. A közutak – köztük a helyi közutak – létesítésének, használatának és fenntartásának a szabályait „a közúti közlekedésr l” szóló 1988. évi I. törvény – Kktv. –állapítja meg. A Kktv. 8. § (1) bekezdése határozza meg a közúti közlekedéssel összefügg önkormányzati feladatokat. A Kktv. 9/B. § (2) bekezdése alapján az önkormányzat a törzsvagyonába tartozó helyi közutak és m6tárgyaik m6ködtetésére saját intézményt vagy saját többségi

33 tulajdonában lév gazdasági társaságot hozhat létre, illet leg a m6ködtetést koncesszióba adhatja. A közutak kezel inek körét a Kktv. 33. § (1) bekezdése határozza meg, amely a helyi közutak tekintetében – a fentebb már kifejtett – önkormányzati intézmény, az önkormányzat tulajdoni részesedésével m6köd gazdasági társaság, valamint koncessziós társaság lehet. A Kktv. 9/C. § (1) bekezdése a koncessziós társaság számára – az ott meghatározott körben – lehet vé teszi használati díj, vagy útdíj alkalmazását. A külön jogszabályban megállapított országos közutak vonatkozásában a Kktv. 33/A. § (1)-(2) bekezdéseiben biztosított felhatalmazás alapján lehetséges használati díj, illet leg útdíj kivetése. A fentebb felsorolt rendelkezések egyike sem állapít meg a helyi önkormányzat képvisel -testülete számára rendeletalkotási felhatalmazást. Ezért a képvisel testület sem rendeletében, sem határozatában nem állapíthat meg a helyi közút közlekedési célú használatáért használati díjat, vagy útdíjat. A bírói gyakorlat alapján a közutak fokozott használatáért nem lehet önkormányzati rendelettel úthasználati díjat szedni. (1988. évi I. törvény, 57/1997. (X. 31.) AB határozat, KGD2006.37) 7. A közigazgatási hivatal törvényességi ellen rzési jogkörében kibocsátott írásbeli törvényességi felhívásának kezelésével összefüggésben az alábbiakra hívom fel figyelmüket. Az Ötv. 99.§ (1) bekezdése értelmében: „99. § (1) A közigazgatási hivatal a törvényességi ellen&rzés körében - határid& t%zésével - felhívja az érintettet a törvénysértés megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határid&n belül az annak alapján tett intézkedésr&l vagy egyet nem értésér&l a közigazgatási hivatalt tájékoztatni.” A rendelkezés alkalmazásával összefüggésben a Fejér Megyei Bíróság 10.K.20.778/2008/4. számú ítéletében az alábbiakat fejtette ki: „A bíróság álláspontja szerint az alperes megsértette az Ötv. 99.§ (1) bekezdésébe foglaltakat. Akkor, amikor a közigazgatási hivatal a törvényességi ellen&rzés körében felhívja az érintettet a törvénysértés megszüntetésére, az alperesnek, az érintettnek azon túlmen&en, hogy a felhívásba foglaltakat köteles megvizsgálni, egyértelm%en állást kell foglalnia a tekintetben, hogy a közigazgatási hivatal törvényességi felhívásába foglaltakkal egyet ért-e vagy sem. Amennyiben egyetért, akkor a törvényességi felhívásba foglaltaknak megfelel&en intézkedni kell a törvénysért& döntés (határozat vagy rendelet) hatályon kívül helyezésér&l, vagy a törvénysértés kiküszöbölésér&l. Abban az esetben, ha nem ért egyet a törvényességi felhívásba foglaltakkal, mint ahogy a perbeli esetben az alperes nyilatkozata arra irányult, hogy nem értett egyet a törvényességi felhívásba foglaltakkal, ebben az esetben ilyen tartalmú döntést kell hoznia. Akár egyetért az alperes a törvényességi felhívásba foglaltakkal, akár nem ért egyet, mindkét irányú döntésér&l egyértelm% határozatot kell hoznia.”

34 Az a határozat, amely csupán annyit tartalmaz, hogy az alperes képvisel testülete megismerte a felperesnek a törvényességi felhívását, azt tudomásul veszi, nem felel meg az Ötv. 99.§ (1) bekezdésében foglaltaknak. A képvisel testület döntésér l, legyen az akár elfogadó, akár elutasító, a polgármester a megadott határid n belül írásban tájékoztatja a közigazgatási hivatalt. Az elutasítás indokait a képvisel testületnek kell határozatában megfogalmaznia. Annak érdekében, hogy a képvisel testület a törvényességi felhívásról érdemben dönteni tudjon elengedhetetlen a felhívás tartalmának változatlan formában való ismerete, mely így az err l szóló napirend el terjesztésének melléklete, illetve része. III. Határid -kalauz

A.) Jogszabály alapján 2010. december 31-ig felmerül" határid"s feladatok: Az éves bels ellen rzési terv jóváhagyása. Határid : 2010. november 15. A feladat jogszabályi alapja: „a helyi önkormányzatokról” szóló 1990. évi LXV. törvény 92. § (6) bekezdése Költségvetési koncepció benyújtása a képvisel -testületnek. Határid : 2010. december 15. A feladat jogszabályi alapja: „az államháztartásról” szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 70. § Háromnegyed éves beszámoló elfogadása. Határid : 2010. december 15. A feladat jogszabályi alapja: „az államháztartásról” szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 79. § (1) bekezdése

B.) Határid"höz nem kötött, évente el"forduló kötelez" feladatok: Közmeghallgatás tartása A feladat jogszabályi alapja: „A helyi önkormányzatokról” szóló 1990. évi LXV. tv. 13. § Körjegyz ségi munkáról szóló beszámoló A feladat jogszabály alapja: „A helyi önkormányzatokról” szóló 1990. évi LXV. tv. 40.§ (4) bekezdése A rend rkapitányság beszámolója

35 A feladat jogszabály alapja: „a Rend rségr l” szóló 1994. évi XXXIV. tv. 8.§ (4) bekezdése Beszámoló az önkormányzati társulás tevékenységér l A feladat jogszabály alapja: „a helyi önkormányzatok társulásáról együttm6ködésér l” szóló 1997. évi CXXXV. tv. 6.§ (4) bekezdése

és

A lakosság tájékoztatása a többcélú kistérségi társulás tevékenységér l A feladat jogszabály alapja: a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 6.§ (4) Beszámoló a többcélú kistérségi társulási tanácsban végzett tevékenységr l A feladat jogszabály alapja: „a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról” szóló 2004. évi CVII. tv. 6.§ (3) bekezdése Beszámoló a regionális fejlesztési tanács munkájáról A feladat jogszabály alapja: „a területfejlesztésr l és a területrendezésr l” szóló 1996. évi XXI. tv. 17.§ (14) bekezdés b) pontja Döntés a teljesítménykövetelmények alapját képez célokról A feladat jogszabály alapja: „a köztisztvisel k jogállásáról” szóló 1992. évi XXIII. tv. 34.§ (3) bekezdése Tájékoztató a jegyz teljesítménykövetelményében foglaltak teljesítésér l A feladat jogszabály alapja: „a köztisztvisel k jogállásáról” szóló 1992. évi XXIII. tv. 34.§ (6) bekezdése Tájékoztató a környezet állapotáról A feladat jogszabály alapja: „a környezet védelemének általános szabályairól” szóló 1995. évi LIII. tv. 46.§ (1) bekezdés e) pontja, 51.§ (3) bekezdése Beszámoló az adóztatásról A feladat jogszabály alapja: „a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltség6 szervek feladat- és hatásköreir l” szóló 1991. évi XX. törvény 138.§ (3) bek g) pontja Szociális intézményben folyó szakmai munka értékelése A feladat jogszabály alapja: „a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról” szóló 1993. évi III. tv. 92/B.§ (1) bekezdés d) pontja Gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység értékelése A feladat jogszabály alapja: „a gyermekek védelmér l és a gyámügyi igazgatásról” szóló 1997. évi XXXI. tv. 104.§ (1) bekezdés e) pontja C) Jogszabály alapján 2011. március 31-éig felmerül" határid"s feladatok: Várossá nyilvánítási kezdeményezése Határid : 2011. január 31.

36 A feladat jogszabály alapja: „a területszervezési eljárásról” szóló 1999. évi XLI. törvény 6. § (1) és 16. § (1) bekezdése A települési, illetve területi önkormányzatnak és a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatnak a költségvetési rendelettervezet megalkotására vonatkozó - az Áht. 68. §-ának (3) bekezdése alapján megkötött – megállapodásának megkötése, módosítása Határid : 2011. január 15. A feladat jogszabály alapja: „az államháztartás m6ködési rendjér l” szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 37§ (5) bekezdése Vagyonnyilatkozat tétel Határid : önkormányzati képvisel megbízólevelének átvételét l számított 30 nap, legkés bb 2010. november 18. A feladat jogszabály alapja: a helyi önkormányzatokról” szóló 1990. évi LXV. törvény 33/B. §; „a helyi önkormányzati képvisel&k jogállásának egyes kérdéseir&l” szóló 2000. évi XCVI. törvény 10/A. § (1) bekezdése Költségvetési rendelettervezet benyújtása Határid : 2011. február 15. A feladat jogszabály alapja: „az államháztartásról” szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 71. § (1) bekezdése A Közfoglalkoztatási terv elfogadása Határid :2010. február 15. A feladat jogszabály alapja: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról” szóló 1993. évi III. tv 37.§(1) bekezdése A címzetes f jegyz i cím, illetve címadományozási juttatás adományozására tett javaslat megtétele Határid : 2011. február 15. A feladat jogszabály alapja: „a címzetes f&jegyz&i cím adományozásának, megsz%nésének és visszavonásának eljárási szabályairól” szóló 44/2001. (XII. 27.) BM rendelet 1. § (1)-(2)

D) A képvisel"-testület megalakulása utáni kötelez" feladatok A Szervezeti és MQködési Szabályzat felülvizsgálata Határid : az alakuló ülést követ hat hónapon belül A feladat jogszabály alapja: a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló 1994. évi LXIII. törvény 62.§(5) bekezdése A gazdasági program megalkotása, felülvizsgálata Határid : az alakuló ülést követ hat hónapon belül A feladat jogszabály alapja: a helyi önkormányzatokról” szóló 1990. évi LXV. törvény 91.§ (7) bekezdése

37 Tájékoztatom, hogy az Alkotmánybíróság 60/1992.(XI.17.) AB számú határozata értelmében szakmai álláspontom kötelez jogi er vel nem rendelkez tájékoztatásnak min sül, arra bíróság vagy más hatóság el tt hivatkozni nem lehet.

Székesfehérvár, 2010. december 9.

Tisztelettel:

Dr. Balogh Ibolya hivatalvezet