Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal

Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Tel: 22/526-900 Fax: 22/526-905 e-mail: [email protected] web: www.fejerkozig.helyinfo.hu

Ügyszám: 02/60-18/2010.

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK F JEGYZ JE, CÍMZETES F JEGYZ JE, KÖRJEGYZ JE, JEGYZ JE SZÉKHELYÉN Tisztelt F jegyz , Címzetes F jegyz , Körjegyz , Jegyz Asszony/Úr! A képvisel#-testületi ülések jegyz#könyveiben foglaltak áttekintése során gyakran tapasztaljuk, hogy a testületek az általuk alkotott, a szervezeti rendet és m2ködést meghatározó rendeletükben foglaltakat mell#zik. Célszer2, ha a képvisel#-testület tagjai részére a jegyz# a szervezeti és m2ködési szabályzatot átadja, így lehet#ség nyílik az igények összegy2jtésére, amely alapján olyan SZMSZ alkotható, illetve az SZMSZ úgy módosítható, hogy a testület a szabályozásnak megfelel#en m2ködjék. Fontos érdek f2z#dik ahhoz, hogy a képvisel#-testületek által kötött szerz#dések az önkormányzat érdekeit szolgálják, ezért felhívom a figyelmet a szerz#dés-kötésr#l szóló döntések megfontolt meghozatalára, a szerz#dések nyilvánosságára. A továbbiakban egyes jogszabályok helyes alkalmazására hívom fel a figyelmet. I. A képvisel -testület szervezeti és m3ködési szabályzatában foglaltak alkalmazása „A helyi önkormányzatokról” szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) a helyi önkormányzás általános szabályai között három kiemelked#en fontos önkormányzati jogot deklarál: az önállósághoz való jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás jogát, valamint az önkormányzati jogok bírósági védelmének jogát. Az önállóság egyik garanciáját tartalmazza az Ötv. 18.§ (1) bekezdése, mely szerint a képvisel#-testület a m2ködésének részletes szabályait a szervezeti és m2ködési szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg.

2 Az Ötv. az önkormányzatok szervezetére és m2ködésére vonatkozó legfontosabb, legalapvet#bb szabályokat állapítja meg, ezzel lehet#séget biztosít a szervezet kialakításának szabadságához és a m2ködés helyi szabályozásához. A képvisel#-testület az SZMSZ-r#l szóló rendeletében dönt – többek között – bizottsági szervezetér#l, a bizottságok feladatairól, a képvisel#-testület m2ködését érint# részletes szabályokról, így például az ülések (rendes és rendkívüli) összehívásáról, az ülés vezetésének szabályairól, az el#terjesztések módjáról, idejér#l, a szavazás módjáról, különösen gépi szavazás esetén, meghatározza a képvisel#-testületi ülések számát, a bizottság által el#terjesztend# ügyek körét, a rendeletek kihirdetésének módját, stb. Az Ötv. arról is rendelkezik, hogy az SZMSZ rendelet, azaz jogszabály. A helyi önkormányzatok a jogállam részei, a jogszabályokat be kell tartaniuk, döntései, m2ködésük nem lehetnek jogszabállyal ellentétesek. Mindezekb#l az következik, hogy az SZMSZ-ben foglaltak a képvisel#-testületre kötelez# erej2ek. Gyakran tapasztaljuk, hogy a képvisel#-testületek a saját maguk alkotta szabályokat nem tartják be. Mind m2ködésük, mind döntéseik során mell#zik az SZMSZ vonatkozó rendelkezéseit. Felhívjuk a figyelmet, hogy a jöv#ben nagyobb gondot fordítsanak az SZMSZ-ben szabályozottak szerinti m2ködésre. Amennyiben azt tapasztalják, hogy az SZMSZ el#írásai túl szigorúak,vagy az abban foglaltak alkalmazása nem segíti a hatékony feladatellátást, akkor lehet#ség van az SZMSZ-r#l szóló rendelet módosítására, természetesen a törvényi kereteken belül. II. Többcélú kistérségi társulás társulási tanács tagjának helyettesítése A társulási tanácsok polgármester tagjainak helyettesítésével összefüggésben az alábbiakra hívom fel figyelmüket. A Tktv. 5.§ (2) bekezdése szerint a társulási tanácsot a társulás tagjainak polgármesterei alkotják. A polgármester helyettesítésének rendjér#l a képvisel#testület rendelkezik. A fenti jogszabályi rendelkezést értelmezve tehát a helyettesítés rendjét a polgármester akadályoztatása esetén nem maga a polgármester határozza meg, hanem arról a képvisel#-testület hoz döntést. Ez jelenti egyrészt azt, hogy a polgármestert a tanácsban nem helyettesíti automatikusan az egyébként más ügyekben helyettesítésére, munkájának segítésére megválasztott alpolgármester. Másrészt pedig azt, hogy akár egyedi, akár általános meghatalmazást is adhat a képvisel#-testület valamely tagjának, vagy az alpolgármesternek. Amennyiben a helyettesítés rendje a társulási megállapodásban rögzített, az a hatályos megállapodás alapján az új képvisel#-testület ismételt döntését nem igényli. Abban az esetben, ha a megállapodás helyettesként a mindenkori alpolgármestert jelöli meg, de ett#l a testület a jöv#ben el kíván térni, akkor azt csak a társulási megállapodás módosítását követ#en teheti meg.

3

Felhívom figyelmüket az el#z#ekkel összhangban arra is, hogy a társulási tanácsok a társulási megállapodásban foglaltak alapján társulásra ruházott önkormányzati feladat-és hatáskörökben hoznak döntést, ezért helyettesként jegyz# nem járhat el. III. A képvisel -testület által kötött polgári jogi szerz dések A helyi önkormányzatok jellemz#en közhatalmi jogosítványokat gyakorolnak, szervezik, szabályozzák és igazgatják a helyi közügyeket, ugyanakkor, mint jogi személyek a polgári jog jogalanyai is. Az önkormányzatok illetve az önkormányzati jogosítványokat gyakorló képvisel#testület (Ötv. 2.§ (2) bekezdés) feladataik ellátása során különböz# (vállalkozási, megbízási, adásvételi, stb.) szerz#déseket kötnek. Tapasztalataink szerint a képvisel#-testületek szerz#déskötésr#l szóló határozatai sok esetben tartalmilag hiányosak, nem tesznek különbséget szerz#déskötés és az általuk jóváhagyott szerz#dés-tervezet aláírása között. A szerz#dés megkötése a képvisel#-testület hatásköre, természetesen e hatáskörét is átruházhatja bizottságára, vagy a polgármesterre. Az átruházás azonban jellemz#en nem korlátlan, még a nagyobb önkormányzatok is csak meghatározott értékhatár alatt ruházzák át ezen jogosítványukat. Amennyiben a szerz#dés megkötésér#l a képvisel#-testület dönt, nem elégséges az a határozati tartalom, mely szerint az általa meghatározott természetes vagy jogi személlyel (jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal) szerz#dést köt meghatározott díj, ár ellenében. A szerz#dés kötéséhez hozzá tartozik az adott szerz#dés lényeges tartalmi elemeinek meghatározása is, így különösen a teljesítés mennyiségi, min#ségi meghatározása, a teljesítés helye, ideje, a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei, a fizetés ideje, módja, a késedelmes fizetés jogkövetkezményei, stb. Nem kevésbé fontos a konkrét szerz#dés tárgya függvényében egyes speciális feltételekben való megállapodás (pl. visszavásárlási jog, jótállás). Ha ezekben a kérdésekben a képvisel#-testület nem dönt, akkor gyakorlatilag a szerz#dési feltételeket a polgármester és a másik szerz#d# fél állapítja meg, önkormányzati szempontból nézve a szerz#dést a polgármester köti, holott erre felhatalmazása nincs. A polgármester arra jogosult, hogy mint a képvisel#-testület képvisel#je (Ötv. 9.§ (1) bekezdés) a szerz#dést aláírja. A fentiek alapján tehát akkor jár el az Ötv.-ben foglaltaknak megfelel#en a képvisel#testület, ha szerz#déskötési szándék esetén az el#terjesztett szerz#dés-tervezetr#l dönt. Amennyiben valamely oknál fogva szerz#dés-tervezetet az el#terjesztés nem tartalmaz, úgy a képvisel#-testületnek határozatában a szerz#dés minden lényeges tartalmi elemér#l döntenie kell. Hasonló hiányosságot tapasztalunk hitelfelvétel esetén is. A hitelfelvételr#l szóló képvisel#-testületi határozatok egy része csupán a hitel összegét tartalmazza. Nem a képvisel#-testület dönt a hitelt folyósító pénzintézetr#l, a visszafizetés ütemezésér#l, esedékességér#l, a kamat mértékér#l, a fedezet meghatározásáról, stb.

4 A hitel összege és annak járulékai függvényében közbeszerzési eljárás lefolytatása is szükséges lehet. Felhívjuk a figyelmet, hogy a képvisel#-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel – melyr#l az SZMSZ-ben célszer2 dönteni – a képvisel#-testület kizárólagos hatásköre, így a hitelfelvételre irányuló szerz#dés teljeskör2 tartalmának meghatározása is. A fentieket kell alkalmazni készfizet# kezesség vállalásakor is. Nem lényegtelen továbbá, a hitelfelvételr#l szóló döntés el#tt a kötelezettségvállalással kapcsolatos, az Ötv. 88.§ (2) bekezdésében foglaltak teljesítésére vonatkozó számítások elvégzése. A határozatban utalni kell arra is, hogy a hitelfelvétel az Ötv. 88.§ (2) bekezdésében foglaltaknak megfelel-e. IV. Az önkormányzatok által kötött szerz dések nyilvánossága „A személyes adatok védelmér#l és a közérdek2 adatok nyilvánosságáról” szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 19.§ (1)-(2) bekezdése arra kötelezi az önkormányzatokat mint közfeladatot ellátó szerveket, hogy biztosítsák feladataikra vonatkozóan, de különösen az önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerz#désekre, a piaci szerepl#k, a magánszervezetek és személyek részére különleges vagy kizárólagos jogi biztosítására vonatkozóan a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását, illetve ezeket az adatokat közzé- vagy más módon hozzáférhet#vé tegyék. Az Avtv. 19.§-ának (2) bekezdése, valamint „a Polgári Törvénykönyvr#l” szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 81.§-ának (4) bekezdése szerint is az önkormányzati költségvetés terhére – az önkormányzattal szerz#d# fél gazdasági tevékenysége keretében – kötött szerz#désekre vonatkozó adatok nyilvánosak. A Ptk. 81.§-ának (3) bekezdése szerint nem min#sül üzleti titoknak a személyek gazdasági tevékenységével összefügg#, az önkormányzati vagyon birtoklásával, használatával, hasznosításával, az ilyen vagyont érint# bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat. Azok a természetes személyek és gazdálkodó szervezetek, akik illetve amelyek az állammal vagy önkormányzattal bármiféle üzleti kapcsolatba kerülnek, kötelesek gazdasági tevékenységük adatainak nyilvánosságra kerülését elt2rni, mégpedig olyan mértékig, hogy a közvagyonnal való gazdálkodás, a közpénzek felhasználása ellen#rizhet# legyen. Vagyis az önkormányzattal kötött polgári jogi szerz#dés adatai közérdek2 adatok, és üzleti titokra hivatkozással sem zárhatóak el a nyilvánosság el#l. Az adatvédelmi biztos álláspontja szerint e nyilvános adatkörbe tartozik a szerz#d# fél megnevezése, a szerz#dés ellenértéke, valamint a szerz#dés feltételei (pl. az ellenérték megfizetésének ütemezése, kedvezmények nyújtása a másik fél részére, egyes jogokról való lemondás, stb.).

5 A szerz#dés feltételei azonban csak annyiban lehetnek nyilvánosak, amennyiben nem eredményezik pl. a technológiai eljárásokra, a m2szaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz való hozzáférést. Az Avtv. célja, hogy az önkormányzat pénzügyei, gazdálkodása átlátható, nyomon követhet# legyen. A közérdek2 adatok megismerése el#tt csak meghatározott törvényi korlátok állhatnak (Avtv. 19.§ (3) bekezdése), illetve azok a személyes adatok (természetes személyekre vonatkozó adatok) nem ismerhet#k meg, amelyek olyan személyekre vonatkoznak, akik nem gazdasági tevékenységük keretében kerülnek pénzügyi kapcsolatban az önkormányzattal (pl. szociális segélyezés, munkabér-kifizetés, munkavégzéshez kapcsolódó egyéb juttatás kifizetése, önkormányzati bérlakás bérének megfizetése, stb.). A fentieknek megfelel#en tehát az önkormányzat pénzügyeir#l bárki tájékozódhat az önkormányzatnál, akár olyan mélységben is, hogy a számlákat, kifizetési bizonylatokat is megismerheti. Az Avtv. 20.§-a határozza meg a közérdek2 adatigénylés eljárási szabályait, eszerint az adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészr#l az igényl# másolatot kaphat, költségtérítés kizárólag a másolatkészítésért állapítható meg. Az igény teljesítésének megtagadásáról, annak indokaival együtt értesíteni kell az igényl#t. A törvényi el#írásokon túl a közfeladatot ellátó szerveknek a közérdek2 adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzít# szabályzatuk (Avtv. 20.§ (8) bekezdés) szerint kell eljárniuk. E kérdéskörhöz kapcsolódik „az államháztartásról” szóló 1992. évi XXXIII. törvény 15/B.§-ában foglalt nyilvánosságra hozatali kötelezettség, mely szerint a nettó ötmillió forintot elér# vagy azt meghaladó érték2 árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni érték2 jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerz#dések megszerzését (típusát), tárgyát, a szerz#dést köt# felek nevét, a szerz#dés értékét, határozott id#re kötött szerz#dés esetén annak id#tartamát, valamint az említett adatok változásait közzé kell tenni a szerz#dés létrejöttét követ# hatvan napon belül. A szerz#déseket az önkormányzat hivatalos lapjában vagy honlapján kell közzétenni. Természetesen ez nem jelenti a nettó ötmillió forint alatti szerz#dések nem közérdek2 adatok, így ezek megismerésére az el#z#ekben leírtak irányadók Itt hívjuk fel a figyelmet „az elektronikus információszabadságról” szóló 2005. évi XC. törvényben foglaltak végrehajtására. A törvény el#írásai szerint az önkormányzatot közzétételi kötelezettség terheli a törvény mellékletében megállapított általános közzétételi lista adatai vonatkozásában. Az általános közzétételi lista iránymutatást ad az adatok frissítésére is. Aktuális a szervezeti, személyzeti adatokban bekövetkezett változások azonnali átvezetése. Az általános közzétételi lista adatait az önkormányzat honlapján kell közzétenni.

6 V. Helyi építési szabályzat alkotása, módosítása „Az épített környezet alakításáról és védelmér#l” szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) a települési önkormányzat feladataként jelöli meg a településrendezési feladatkör ellátását (Étv. 6.§ (1) bekezdés). A településrendezés célja a települések terület-felhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, tárgyi és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az er#források kíméletes használatának el#segítése (Étv.7.§ (1) bekezdés). A településrendezés feladata a település területének, telkeinek felhasználására és beépítésére vonatkozó helyi szabályok kialakítása. Ezen feladat végrehajtásának eszköze a helyi építési szabályzat és szabályozási terv, melyr#l a képvisel#-testület rendeletet alkot. Annak érdekében, hogy a helyi építési szabályzat a törvényben foglalt elvárásnak megfeleljen az Étv. 9.§-a a rendelet alkotását el#zetes eljáráshoz köti (el#zetes véleményezési eljárás, véleményezési eljárás, egyeztet# tárgyalás, közzététel, f#építészi záró vélemény). Az el zetes eljárás lefolytatása nélkül a rendelet nem alkotható meg. Ez a szabály a rendelet módosítására is vonatkozik, mely alól csak a 9.§ (10) bekezdésében meghatározott esetek a kivételek. Gyakran el#fordul, hogy a képvisel#-testületek pályázat benyújtásával összefüggésben vagy potenciális befektet# érdekében illetve egyéb okból a helyi építési szabályzatról szóló rendeletüket a 9.§-ban foglaltak mell#zésével módosítják. Felhívom a figyelmet, hogy az el#zetes eljárás lefolytatása nélkül alkotott rendeletek törvénysért#nek min#sülnek, melyeket az Alkotmánybíróság eddig következetesen megsemmisített. Fontos szabály, hogy az elfogadást követ# 10 munkanapon belül a polgármesternek gondoskodnia kell az építési szabályzat és a figyelembe nem vett vélemény indokolásának az önkormányzat honlapján történ közzétételér l, továbbá meg kell küldenie a véleményezésben részt vett államigazgatási szerveknek valamint az állami f#építésznek (Étv. 9.§ (8) bekezdés). Új szabály, hogy a képvisel#-testület által elfogadott helyi építési szabályzat – az Étv. 9/A.§ és 9/B.§-ában meghatározott esetek kivételével – legkorábban a megállapításától számított harmincadik napon léptethet hatályba (Étv. 9.§ (7) bekezdés). A helyi építési szabályzatot azok összes munkarészével, a véleményezési eljárás dokumentumaival, a f építész véleményével együtt a képvisel -testület ülésér l készült jegyz könyv felterjesztésével egyidej3leg tizenöt napon belül a jegyz köteles megküldeni a közigazgatási hivatalnak (Étv. 9.§ (12) bekezdés). Az ismertetett szabályokat a helyi építési szabályzaton túl egyéb településrendezési eszköz esetén is alkalmazni kell.

7 VI. Közérdek3 bejelentéssel kapcsolatos eljárás A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel#ség (a továbbiakban: felügyel#ség) jelezte hivatalomnak, hogy a jegyz#k egy része helytelen gyakorlatot folytat a közérdek2 bejelentésekkel kapcsolatban. Rendszeresen el#fordul ugyanis, hogy tartalma szerint közérdek2 bejelentésnek min#sül# beadványokat, (pl. egy üzem szennyezi az él#vizet, hulladékot helyeznek el természetvédelmi területen, stb.) – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 22. § (2) bekezdésére hivatkozva – tesznek át a felügyel#ségre, mint a kérelem elintézésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkez# hatósághoz. A közérdek2 kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárást a 2004. évi XXIX. törvény (továbbiakban: Tv.) szabályozza, mely eljárás azonban nem tartozik a Ket. hatálya alá. Közérdek2 kérelem, panasz és bejelentés kapcsán kizárólag a Tv. rendelkezései irányadóak, melyek az eljárási szabályokat is tartalmazzák. A Tv. 141. § (3) bekezdése szerint a közérdek2 bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illet#leg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdek2 bejelentés javaslatot is tartalmazhat. A közérdek2 bejelentés tehát mindig valamilyen visszásságra hívja fel a figyelmet, nem a bejelent# saját, közvetlen érdekeit szolgáló eljárás indítása a célja. A hivatkozott jogszabályhely (4) bekezdése értelmében közérdek2 bejelentéssel bárki – szóban, írásban vagy elektronikus úton – fordulhat a tárgykörben eljárásra jogosult szervhez. A szóbeli bejelentést az eljárásra jogosult szerv köteles írásba foglalni. Ha a közérdek2 bejelentést nem az eljárásra jogosult szervhez tették meg, azt nyolc napon belül oda át kell tenni. Az áttételr#l a bejelent#t egyidej2leg értesíteni kell a Tv. 141. § (5) bekezdése értelmében. Fentiek alapján amennyiben közérdek2 bejelentést nyújtanak be a jegyz#höz és a jegyz# megállapítja, hogy az eljárásra nem jogosult, úgy a Tv. 141. § (5) bekezdésére hivatkozva a közérdek2 bejelentést egy kísér#levéllel – nem végzéssel – kell áttenni. Mindezzel egy id#ben az áttételr#l szintén levélben kell értesíteni a bejelent#t. Ha a jegyz# jogosult az eljárásra, úgy a Tv. rendelkezései szerint kell a vizsgálatot lefolytatni. Amennyiben a vizsgálat során jogszabálysértést állapít meg a hatóság, úgy helye van hivatalból történ# eljárás lefolytatásának is. Ebben az eljárásban azonban a bejelent# nem min#sül ügyfélnek, tekintettel arra, hogy az nem érinti a jogát, jogos érdekét. A Legfels#bb Bíróság a Kfv. III. 37.286/2009/7. számú eseti döntésében foglalkozott a közérdek2 bejelentés szabályaival. A Legfels#bb Bíróság kifejtette, hogy a közérdek2 bejelentés nem min#sül a Ket. szerinti kérelemnek, ugyanakkor közérdek2

8 bejelentést követ#en, annak vizsgálata kapcsán sor kerülhet hivatalból történ# eljárás lefolytatására. A bírósági döntés indokolása szerint a közérdek2 bejelentés lényege az, hogy az valamely harmadik fél által elkövetett jogszabálysértésre tekintettel – amely nem feltétlenül a bejelent#nek okozott jogsérelmet – a harmadik fél elleni eljárás lefolytatását célozza. Ez az eljárás azonban nem a bejelent# (vagy más) jogsérelmének reparálására irányul (a jogsérelem léte nem feltétel), csak a „köz érdekében” alkalmazott szankciók, jogkövetkezmények (tipikusan bírság kiszabása) megállapítására irányuló hivatalból induló eljárás kezdeményezését jelenti, amely a jogsérelmet – ha van egyáltalán – legfeljebb közvetve, áttételesen (és részben) orvosolhatja. Amennyiben tehát a Ket. 22. § (2) bekezdése alapján történik a közérdek2 bejelentések áttétele, ez azt a téves feltételezést keltheti a bejelent#kben, hogy Ket. szerinti kérelmüket teszik át a hatáskörrel, illetékességgel rendelkez# hatósághoz, mely az áttétel alapján – kérelemre – hatósági eljárást fog lefolytatni. Mindezekre tekintettel kérem, hogy a jöv#ben a közérdek2 bejelentésekkel kapcsolatban a Tv. rendelkezései szerint szíveskedjen eljárni. VII. Vis maior támogatás A A vis maior támogatási igényekkel kapcsolatban felhívom a figyelmet a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII. 26.) Kormányrendelet alkalmazására. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság jelezte hivatalomnak, hogy az önkormányzatok a vizek kártételeir#l, illetve azok elleni védekezésr#l nem minden esetben értesítik a vízügyi igazgatóságot. Ennek következtében el#fordul, hogy a vis maior támogatási igények benyújtását követ#en szerez tudomást a vízügyi igazgatóság a védekezésr#l. A hivatkozott Kormányrendelet 1. § 1. pontja szerint védekezés: az élet- és vagyonbiztonság érdekében, az árvíz, a belvíz kártételeinek megel#zését, elhárítását, illet#leg mérséklését szolgáló m2szaki és államigazgatási feladatok végrehajtása. A Kormányrendelet 18. § (1) bekezdés b) pontja szerint a polgármesterek a védekezési tevékenységükr#l kötelesek tájékoztatni az illetékes vízügyi igazgatóságot. Fentieknek azért is van jelent#sége, mert a vis maior bejelentést követ#en lefolytatott helyszíni vizsgálat során – tekintettel arra, hogy a helyszíni vizsgálatot a bejelentést követ#en legkés#bb 20 munkanapon belül kell megtartani – már nem minden esetben zajlik védekezési tevékenység.

9

B Felhívom a figyelmet továbbá arra is, hogy a Kormány a 243/2010. (X. 5.) rendeletével módosította a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 8/2010. (I. 28.) rendeletét (a továbbiakban: Korm. rendelet). A módosításról rendelkez# jogszabály a Magyar Közlöny 154. számában jelent meg, és 2010. október 8-án lépett hatályba. Új rendelkezés (Korm. rendelet 3. § (10) bekezdése), hogy amennyiben a vis maior esemény következtében a kötelez# önkormányzati feladatot szolgáló épület összed#l, vagy helyreállíthatatlanul károsodik, a miniszter javaslatára, a káreseményhez kapcsolódó közfeladatokért felel#s fejezetet irányító szerv el#zetes szakmai véleménye alapján a Kormány dönt a támogatás felhasználásáról új, a káreseményt megel#z# funkciót betölt# beruházás megvalósítása érdekében. A módosítás következtében az önkormányzat, illetve többcélú kistérségi társulás az 5. melléklet szerinti adatlapon rögzített támogatási kérelmét egy eredeti és három másolati példányban kell, hogy benyújtsa a Magyar Államkincstár területileg illetékes szervének (Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése). A módosítás el#tt elegend# volt egy másolati példány benyújtása. A Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést a 2010. október 8. napját követ#en benyújtott vis maior pályázatoknál kell alkalmazni. B#vültek a támogatási kérelem kötelez# mellékletei is, így kötelez# melléklet a képvisel#-testület, illetve társulási tanács határozata arról, hogy vállalja a károsodott ingatlannak a költséghatékonyság és a megvalósíthatóság szempontjaira tekintettel történ# helyreállítását (Korm. rendelet 4. § (3) bekezdés ce) pontja). Ár- és belvízvédekezési költségek elszámolásával kapcsolatos kérelmek esetén – kizárólag a védekezési költségek vonatkozásában – az el#z#ekben hivatkozott ce) pontban megjelölt dokumentum csatolása nem kötelez#. A Korm. rendelet 7. §-a jelent#sen módosult. A hivatkozott jogszabályhely (1) bekezdése részletesen taglalja a támogatási igényekr#l szóló miniszteri döntés tartalmát. A (2) bekezdés értelmében a támogatott önkormányzatnak, többcélú kistérségi társulásnak az elszámoláshoz benyújtandó számla vagy egyéb teljesítést igazoló dokumentum eredeti példányán – sokszorosítás el#tt – az ebr42 rendszerben támogatási igényhez tartozó, igénylésazonosítót fel kell tüntetnie. A támogatás lehívására a miniszteri döntést követ# 12 hónapon belül benyújtott számlák esetében van csak lehet#ség (Korm. rendelet 7. § (2) bekezdés d) pontja). A Korm. rendelet 7. § (3) bekezdésében konkrétan meghatározták a támogatási el#leg arányát. A helyreállításhoz kapcsolódó el#leg a jelzett helyreállítási költségek legfeljebb 15 %-ának megfelel# összeg lehet, amellyel az els# teljesítésarányos kifizetésig kell elszámolni. A védekezési költségekhez kapcsolódó el#leg a jelzett védekezési költségek legfeljebb 50 %-ának megfelel# összeg lehet. A Korm. rendelet 7. § (4) bekezdése tartalmazza a támogatás felhasználásának elszámolására vonatkozó rendelkezéseket, melyek szintén módosultak.

10 Lényeges változás, hogy a hivatkozott norma szerint a támogatás felhasználásáról – a befejezési határid#t követ# 22 munkanapon belül, de legkés#bb a miniszteri döntést követ# 12 hónapon belül – kell elszámolni. Az építési engedély köteles helyreállítások esetén az építési engedély és használatbavételi engedély hitelesített másolatát is be kell csatolni (Korm. rendelet 7. § (4) bekezdés o) pontja). Új rendelkezés, hogy a Kormány általános hatáskör2 területi államigazgatási szervének képvisel#je és a Katasztrófavédelmi Igazgatóság képvisel#je a helyreállítás során annak befejezéséig a támogatás felhasználását a helyszínen ellen#rizheti (Korm. rendelet 7. § (5) bekezdése). A támogatás felhasználását a minisztérium, továbbá jogszabályban erre feljogosított egyéb szervek is ellen#rizhetik, a Korm. rendelet új 7. § (9) bekezdése alapján. A módosító rendelkezéseket a Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel a folyamatban lév# ügyekben is alkalmazni kell. Tájékoztatom, hogy az Alkotmánybíróság 60/1992.(XI.17.) AB számú határozata értelmében szakmai álláspontom kötelez# jogi er#vel nem rendelkez# tájékoztatásnak min#sül, arra bíróság vagy más hatóság el#tt hivatkozni nem lehet. Székesfehérvár, 2010. október 12. Tisztelettel:

Dr. Balogh Ibolya hivatalvezet#