IX. Évfolyam. Budapest, márczius hó (776) szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP

IX.

B u d a p e s t , 1899. m á r c z i u s h ó 15.

Évfolyam.

22.

(776)

szám.

KÖZTELEK

J

KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOSJLÖZLGjmi. Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.

mata

l e p l e i i f c miMei szériái és szohMob, (

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI.

Tavaszi luxus-lóvásárok.

I. Mezőgazdasági országos kiállítás Szegeden.

A XIII. tavaszi luxus-lóvásár

Ö

"Védnök:

cs.

és

kir. fensége

április

kiállítás i d e j e : ber

Bejelentés

értékes

3—10-ig.

Élö állatok és állati t e r m é n y e k ;

állított

II. f ő c s o p o r t : Mezőgazdasági ter-

paripára.

mények;

III. f ő c s o p o r t :

csoport:

Szőlészet

és

1.

IV. f ő c s o p o r t : gépek és e s z k ö z ö k

május 1. Bejelentési ivek kaphatók: Kiállítási iroda, Budapest, Köztelek ;

az

összes gazdasági egyesületeknél; az állattenyésztési f e l ü g y e l ő k n é l ; csoport-biztosoknál. egyidejűleg az

sülét pénztárába k ü l d e n d ő k

be.

Ülésnapok a Köztelken.

„

márcz. 2 5 . d. e. 10 ó. Tejtermelők egyesületének közgyűlése. m á r c z . 2 6 . d. e. 10 ó. Szeszterm e l ö k egyesületének közgyűlése.

MAGIAR

MEZŐGAZDÁK A

fogat

ki

a

legszebben

a legszebben össze-

és a legj\

Ezen utmutatás, amely vezérfonalul szolgál a szőlőmivelőknek az elpusztult szőlők helyreállítását1 és a helyreállított szőlők mivelését érintő kérdésekben, egyúttal az 1896-ik évi V-ik törvényczikk alapján kölesönben részesülő szőlőtulajdonosoknak is utmutatást nyújt az előirt munkák helyes teljesítésére. Ezen munka egyesületünk titkári hivatalában is megszerezhető, ha az illető megrendelő 65 krt akár levélbélyegekben, akár utalványlapon egyesületünkhöz beküld, megnevezve azt, hogy mily czélra küldi. Ebből az összegből 50 kr. az utmutató árára és 15 kr. a postai bérmentes küldésre esik.

SZÖVETKEZETE, legfontosabb

védekező

zök a

szölöpusztitás

zására

a

l

kettős

tüzetett fogat,

czim alatt könyvet adott ki a földmivelésügyi m. kir. miniszter ur ő nagyméltósága, hogy a filloxera által elpusztított szőlők helyreállítása terén szük'séges szakismeretek minél nagyobb mérvben népszerüsittessenek.

tészet és g y ü m ö l c s a u g u s z t u s 1.

1899.

négyes

„Útmutatás a szőlőmivelésre"

junius 1.

a

tarta-

al-

borászat

III. f ő c s o p o r t : 2. a l c s o p o r t : Ker-

T é r d i j a k a bejelentéssel

tiszteletdíj

összeállított

főcsoport:

I.

és 30-4k napján

A XIII. tavaszi luxus-lóvásár is dijazással lesz egybekötve. Egy-egy

1899. évi szeptem-

határideje:

29.

BUDAPEST, eszkö-

megakadályo-

Vermorel Yillefranche-i

világhírű czég gyartmányai, kizárólagos Magyarországra.

Állattenyésztési és állategészségügyi szakosztály ülése.

tik m e g a „Tattersall" istállóiban.

József

f ő h e r c z e g ur. A

hó 28.,

képviselői

melyek vagyunk

B u d a p e s t (Köztelek), szám. küld vissza.

KéÁMtói? a_8^gr^yá5ség

(1899. márczius 10.) Jelen voltak: Tormay Béla elnöklete alatt gróf Dessewffy Aurél, az OMGE. elnöke, Braun Gyula, Dorner Béla, Dubravsz'ky Bóbert, Fenyvessy Adolf, Oalgóezy Károly, Horváth Jenő, dr. Hutyra Ferencz, Kerpely Kálmán,, Koos Mihály, Lejtényi György, Lestyánszky Sándor, Liska Samu, Löherer Andor, Löwy Mór, báró Malcomes Jeromos, dr. Bátz István, Beusü Henrik, Buisz Gyula, Sas Ármin, báró Solymossy László, TJhlyarik Titusz és Viczián Antal szakosztályi tagok; a tisztviselő-kar részéről: Forster Géza igazgató, Bubinek Gyula ügyvezető-titkár, Szilassy Zoltán szerkesztő-titkár, Buday Barna titkár, Sporzon Vilmos s. titkár és Jeszenszky Pál titkár, mint előadó. Tormay Béla elnök üdvözli a megjelent tagokat, az ülést megnyitja és felkéri előadót, a napirend első tárgyának előterjesztésére. A marhasó szállítási díjtételének mérséklése. Jeszenszky Pál előadó: A mult évben képezte tárgyalás alapját a Detsinyi-féle marhasódenaturálási eljárás és miután a bemutatott szakvélemények és a gyakorlatban végzett kísérletekről szóló bizonyítványok azt látszottak igazolni, hogy a Detsinyi-féle marhasó-denaturálási eljárás a gyakorlatban megfelelő, a szakosztály indokoltnak tartotta a kormány figyelmét ezen körülményre felhívni azzal a kérelemmel, hogy a pénzügyminiszter ezen eljárással kísérleteket tétessen s amennyiben azok a gyakorlatban beválnak, az ily módon denaturált sót forgalombahozza annyival inkább, mert ezen denaturálási móddal nyalósó is előállítható, míg a mostani eljárás szerint nem, vagy csak aránytalanul nagy költséggel. Ez értelemben intéztünk felterjesztést a pénzügyminiszter úrhoz, aki arról értesít, hogy ő már 1896-ban, vagyis az olcsó marhasó forgalombahozatalát elrendelő törvény életbelépte előtt, kísérleteket végeztetett a Detsinyi-féle denaturálási eljárással, de miután ezen kísérletek negatív eredménynyel jártak, nem tartja szükségesnek a további kísérletek folytatását. Ugyanez alkalom-

V. ker.,

ALKOTMÁNY-UTCZA

M i i I 2 1ÍÜH

j e g e c z e k b e n , vegytiszta a p e r o n o s p o r a elleni védekezésre, általunk szállitva és

igazolványunkkal

ményeket

a

M.

Á.

ellátott V.

külde-

körülbelül

4 0 % dijkedvezménynyel szállítják. M a i s z á m u n k 3 0 oldal.

31.

sz.

424 mai kértük a minisztert arra is, hogy az őrölt marhasón kivül nyalősót is forgalombahozzon; erre nézve azt válaszolja a miniszter, hogy miután -a marhasó fogyasztása nagyon korlátolt, ellenben a nyalősó előállítása rendkívül drága, ő csak az esetben hozhat ily sót forgalomba, hogyha a marhasófogyasztás jelentékenyebb mérvben emelkedni fog. Ugyanezen felterjesztésünkben még arra is kértük a minisztert, hogy a gazdasági egyesületek és szövetkezeteknek is engedtessék meg a marhasó elárusitása, amire nézve kifejti a miniszter, hogy ennek semmi sem áll útjában, ha a gazdasági egyesületek, vagy a szövetkezetek az elárusitásra nézve hasonló ajánlatokat tesznek, mint a magánosok. A miniszteri leirat vételekor szükségesnek láttuk meggyőződést szerezni arról, hogy tényleg oly csekélymérvü-e a marhasófogyasztás, mint általánosan állíttatik s e czélból véleményt kértünk be a gazdasági egyesületektől, melyek közül 17 válaszolt s e válaszokból kitűnik, hogy té lyleg a marhasó fogyasztása ma sokkal csekélyebb, mint azelőtt volt. Ennek okai a következők: 1. Hogy a marhasó csak őrölt állapotban hozatik forgalomba és igy sok helyen, kivált a felvidéken, ahol nagyobb juhászatok vannak s a kosarazás űzetik, marhasót nem vásárolnak. 2. A forgalombahozott só nagyon szemetes s emésztési zavarokat, hasmenést stb. okoz az állatoknál. 3. Panaszolják azt is, hogy a só beszerzése rendkívül nehéz; ezidőszerint 44 sóáruda van az országban és a miniszteri leirat szerint ezenkívül még 300 községben árusítják a marhasót. Ugy látszik azonban, hogy a gazdaközönségnek erről tudomása nincs, mert pl. a gömörvármegyei gazdasági egyesület panaszolja, hogy vármegyéje területén csak egyetlen egy helyen lehet marhasót beszerezni. A marhasó továbbá aránylag drága; igaz ugyan, hogy a só alapára az egész országban mindenütt 5 frt, de ezen árhoz hozzáütendő a só szállítási költsége s ez kivált távolabbi vidékre való szállításnál meglehetős nagy, igy pl. Liptómegyében a marhasó q-ként 7 frt 10 krba kerül, Mosonymegyében 8 frt, a Dunántul lejebb fekvő vármegyéiben még drágább. Ezenkívül a sót több gazdasági egyesület állítása szerint csak 25—50 kg.-os mennyiségben árusítják ős igy a kisebb gazda, akinek nincs oly nagy mennyiségre szüksége, hozzá sem fér a marhasóhoz. A törvény ugyan azt mondja, hogy a marhasó 5 kgrmmos mennyiségben is árusítandó, de ugylátszik, hogy ez a gyakorlatban nem történik meg s miután nagy mennyiségben nem áll mindenkinek módjában bevásárolni, a kisebb tenyésztők nem is vásárolják. Mikor 1897. év tavaszán az olcsó marhasó forgalombahozataláról szóló törvény életbelépelt, nagy volt az öröm, hogy a gazdaközönség az állatai részére szükséges marhasóhoz olcsó áron és könynyen fog hozzá juthatni. Ugy látszik azonban, hogy ez öröm nagyon korai volt, mert most még nehezebben lehet marhasóhoz jutni, mint akkor, a midőn még drágább volt, mert a só forgalomba hozatalának ellenőrzése is rendkívül nehézkes, de felesleges is, mert vagy megfelelően van a só denaturálva s ez esetben az ellenőrzés felesleges, miután ez esetben emberi táplálékul nem tehető alkalmassá vagy pedig a denalurálás helytelenül van véghez vive, akkor pedig a só > mikénti felhasználásának ellenőrzése lehetetlen, tehát ismét felesleges. Ezekre való tekintetből minden esetre indokolt dolog első sorban is azt kérni, hogy a marhasó szállítási díjtétele leszállittassék s ez értelemben adott be kérelmet a „Hangya" szövetkezet az 0. M. G. E.-hez, hogy e tekintetben tegye meg a szükséges lépéseket. Nálunk a marhasó szállítása sokkal drágább, mint Ausztriában s erre nézve néhány adatot hoz fel. Indokolt tehát, hogy a kormánytól azt kérjük, hogy vagy tegye egyöntetűvé a só árát mindenütt az országban s emelje fel inkább

KÖZTELEK,

1899 MÁRCZIüS HÓ 15.

valami csekélylyel árát, de az ország minden egyes községében egyforma áron árusittassa, — vagy pedig engedélyezze azt a szállítási díjtételt, mely, az osztrák vasutakon alkalmaztatok. Erre való tekintettel a következő határozati javaslatot terjeszti elő: Mondja ki a szakosztály, hogy szükségesnek tartja a kormányt újból felkérni arra: 1. hogy a marhasót ne csak őrölt alakban, hanem nyalősó gyanánt is forgalomba hozassa. 2. Hogy a sóárudák száma jelentékenyen • szaporittassék s hogy a községi szövetkezetek jogosíttassanak fel minden pályázat nélkül marhasónak kicsiben való árusítására. 3. A gazdaközönség kellőképen tájékoztatandó arról, hogy mily minimális menyiségben árusittatik a marhasó az árudákban. 4. A nyilvántartás és ellenőrzés mai módja megfelelőbben reorganizálandó. 5. A marhasó vasúti szállítási díjtétele csökkentendő s b. hazai forgalomban az osztrák vasutakon alkalmazásban levő s jelentékenyen olcsóbb tarifák alkalmaztassanak. 5. A szakosztály felkéri az igazgatóválasztmányt, hogy ezek érdekében a kormányhoz felírni szíveskedjék. Tormay Béla elnök: a véleményadásra felkért gazdasági egyesületek egyik-másika azon ellenvetést teszi, hogy az olcsó marhasó beszerzési forrásai nem lettek közzé téve, ezzel szemben feleínliti szóló, hogy a „Földmivelési Értesítő "-ben ezek sokszor közzé voltak téve s a beszerzési forrásokat a minisztérium valamennyi gazdasági egylettel és mezőgazdasági bizottsággal közölte. Nem bit tehát alappal azon föltevés, hogy az olcsó marhasó beszerzési forrásai nem lettek publikálva. Szóló számos kísérletet végeztetett a marhasóval s nem tapasztalta, hogy annak káros hatása volna az állatok egészségi állapotára. Az előadó ur által beterjesztett határozati javaslatot ezek hangsúlyozásával ajánlja a szakosztálynak elfogadásra. A szakosztály ily értelemben határoz. Az állatorvosi közszolgálat álamositásáról szóló törvéiiyjavaslat-l/erYezet. Jeszenszky Pál előadó : A gazdaközönség egy régi óhaja van teljesülőben. A földmivelésügyi miniszter elkészítette az állatorvosi szolgálat államosításáról szóló törvényjavaslattervezetet, amelyet az érdekeltség meghallgatása után a törvényhozás elé szándékozik terjeszteni. Legyen szabad az állatorvosi szolgálat ál! alánosságban államosításának fontosságát röviden méltatom. A müveit nemzeteknél mindenütt azt az irányzatot tapasztaljuk, hogy ugy igyekeznek berendezni az állategészségügyi szolgálatöt, hogy állatállományukat a külső veszélyek ellen lehetőleg védjék, viszont pedig a nemzetközi forgalomba oly intézményekre hivatkozhassanak, amelyek biztosítékul szolgálnak arra, hogy az illető ország állatkivitele más országra nézve kivitel esetén veszélylyel nem jár. Minálunk az állategészségügy ilyetén módon még nincs szervezve és éppen ennek az oknak tulajdonitható az a sok kellemetlenség melyet az állatkivitelünk ellen irányuló korlátozások tekintetében tapasztalhatunk. Egyesületünk minden alkalommal sürgette az állategészségügyi szolgálat államosítását, s hogy fölhozott indokai mennyire helyénvalók ós igazak voltak, mi sem bizonyítja jobban mint a törvényjavaslat indokolása, amely fölsorolja azon számos hiányokat és bajokat, amelyeket az állategészségügyi szolgálat eddigi rendezetlensége maga után von és amelyeknek megszüntetése egyedül az állategészségügyi szolgálat államosításának révén válik lehetővé. Hiszen nem szükséges egyébre reámutatnunk, csak arra a tényre, hogy mily végtelen csekély állatorvosaink száma s különösen, hogy az állatorvosok területi eloszlása mennyire kedve-

22.

SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM.

zőtlen. Az állatorvosok ezen kedvezőtlen területi megoszlása vonta azután maga után azt, hogy vannak egész vármegyék, amelyek területén mindössze egy állatorvos látja el az állatorvosi szakszolgálatot. Már maga ez a körülmény szükségessé teszi az állategészségügy rendezését s azt hogy egységes szervezés révén ez a hiányosság megszüntettessék. Fontos tehát az állatorvosi szolgálat államosítása elsősorban álllatkivitelünk biztosítása czéljából, de nem kevésbé fontos annak jelentősége az állatállományunkban fekvő nagy nemzetvagyon megóvása tekintetéből is, mert hiszen az állati járványok okozta veszteségek ezideig sok 100—100 frtra rúgtak évenként, amely veszteségek természetesen az államosítás által, távolról sem lesznek megszüntethetők, de mindenesetre lényegesen csökkenthetők lesznek. Egyöntetű szervezés nélkül az olyféle állati járványok mint pl. legutóbb a sertésvész volt kellő gyorsasággal le nem küzdhetők, de egyéb sporadikusan fellépő állati betegségek is sokkal könnyebben lesznek leküzdhetők a jövőben mint ez eddig lehető volt. De fontos az államosítás már csak azon okból is, mert ez van hivatva alapját megvetni az olyannyira szükséges állatbiztosítási intézménynek, valamint a régen sürgetett szavatossági törvénynek is. Amint tehát látjuk, mélyen tisztelt szakosztály, igen fontos okok és érvek szólanak a mellett, hogy állategészségügyünk mielőbb rendeztessék s hogy az államosítás mielőbb ténynyé váljék. Ezt czélozza a miniszter által elkészített törvényjavaslat-tervezet. A kérdés az, hogy mily módon ós megfelelőleg kontemplálja-e a törvényjavaslat-tervezet az államosítás kérdésének megoldását. E tekintetben két részre oszthatjuk a törvényjavaslat-tervezetet. Először arra, amely magát az állatorvosi szolgálatot szervezi s a másik része, amely az államosítás pénzügyi részét oldja meg s amely az előbbivel a legszorosabb kapcsolatban áll. Felfogásom szerint az állatorvosi szolgálata szervezését a törvényjavaslat-tervezet helyesen oldja meg; mig a pénzügyi részéhez igen sok szó fér, amelyre nézve a későbbiekben leszek bátor még visszatérni és itt röviden csak arra mutatok reá, hogy az állatorvosi karra ruházandó nagy horderejű föladatok szigorú és pontos teljesítését csak egy' anyagilag jól fizetett testülettől reméljük, de épp e tekintetben a törvényjavaslat-tervezet rendkívül szűkkeblű és az állatorvosi kart oly fizetési osztályokba sorozza és javadalmazását oly szűken szabja meg, hogyha e tekintetben változtatás nem történik, alig ha remélhetjük ezen nagy föladatoknak pontos teljesítését. A törvényjavaslat-tervezet, amint azt említeni szerencsém volt, magát az állategészségügyi szolgálatot helyesen oldja meg; a törvényjavaslat alapelve az, hogy az állategészségügyi rendészet országos jelentőségű és vonatkozású teendőit kizárólag állami állatorvosok fogják ellátni, mig a szorosan vett helyi állategészségügyi teendők végzésére a helyi hatóságok is alkalmazhatnak illetve tartoznak külön helyhatósági állatorvosokat alkalmazni. A szervezésnek ezen módja tehát nem zárja ki a privát, azaz nem állami szolgálatban álló állatorvosok működését, sőt a törvényhatóságok, községek és városoknak a jövőben is fenmarad az a joguk, illetve kötelezettségük, hogy szorosan vett helyi állatorvosi teendőik ellátására külön állatorvosokat alkalmazzanak. A törvény intézkedik arról, hogy az állami állatorvosok magántevékenysége a minimumra redukáltassák, ami helyes dolog, kivált ha figyelembe veszszük, hogy mily sok föladat hárul az állami állatorvosokra, akiknek tehát idejük sem marad privát gyakorlat folytatására. De. éppen ez az intézkedés teszi szükségessé, hogy az állami állatorvosok anyagi tekintetben azon mellékjövedelmek fejében, amelyektől a jövőben elesni fognak, kellőképpen rekompenzáltassának és dijaztassanak.

• H ^ H

22. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. .Az állategészségügyi szolgálatot a legalsóbb fokon a kerületi állami állatorvosok végzik, akik szakközegei lesznek az elsőfokú állategészségügyi hatóságnak. A kerületi állami állatorvosok felett az állategészségügyi főnökök állanak, akik szakközegei a másodfokú hatóságnak. Mindezek felett pedig állanak az állategészségügyi felügyelők, akik az összes kerületi állatorvosok, állatorvosi főnökök és belépő állomások felett a felügyeletet és ellenőrzést gyakorolják és akik közvetlenül a földmivelésügyi miniszter hatósága alá tartoznak. Ami a kerületi állatorvosok, állategészségügyi főnökök és felügyelők hatáskörét és feladatait illeti, erre nézve a javaslat részletes tárgyalásánál lesz alkalmunk bővebben kiterjeszkedni. Itt csak röviden azt óhajtom megjegyezni, hogy a kerületi állami állatorvosokra a törvényjavaslat-tervezet a feladatoknak oly tömegét hárítja, hogy e feladatoknak elvégzése különösen az első időben az állatorvosok csekély számára való tekintettel jóformán a lehetetlenséggel határos. Ez azonban magából a dolog lényegéből folyik s meg fog szűnni, mihelyt a kellő számú állatorvos rendelkezésre fog állani. De hogy ez bekövetkezzék, első sorban szükséges az, hogy az állalorvosi kar jobb dotáczióban részesittessék, mert különösen most, hogy az állatorvosi akadémia főiskolává lett, ezentúl 8 osztály és az állatorvosi főiskolának 4 évi tanfolyamának végzése kívántatik a leendő állatorvosoktól, több mint valószínű, hogy kevés pályázó lesz olyan, aki a 11-ik, illetőleg 10-ik rangfokozatba sorolt és előléptetésre kilátást nem nyújtó állatorvosi pályára magát rászánja. Az állategészségügyi szolgálat államosításának költségeit az állam teljesen a törvényhatósági városok és községekre és a gazdaosztályra hárítja. Hiszen kétségtelen, hogy az államosítás révén a gazdaközönség nagy előnyöket fog élvezni és éppen ezért a gazdaközönségnek nem is lesz, de nem is lehet ellenvetése a marhalevelek bélyegilletékének felemelése ellen. De mindenesetre jellemző, hogy az állategészségügyi szolgálat államosítása másként életbe nem léptethető mint ugy, hogy a községi és városi helyi hatóságok köteleztetnek azon összegek egy részét, melyet eddig állatorvosaik javadalmazására fizettek, az államkincstár kiadási többletének apasztására fordítani (maximálisan 50%-ig) és hogy az állam a hiányzó összeget oly módon teremti elő, hogy a marharakodó állomásokon teljesített vizsgálatok dija és azon rendőri büntetéspénzek, amelyek eddig felérészben a községeket illették, jövőben egészen az államkincstár javára fognak fordíttatni. Ily módon azután lehetővé válik, hogy az állam az államosítást minden ujabbi költség nélkül léptetheti életbe, de természetesen csak ugy, hogy az állatorvosi kart csaknem a legutolsó rangfokozatba, illetve osztályba sorolja, , vagy legalább is az állatorvosi kar legnagyobb részét ; mert ezidőszerint 750 állatorvost szándékozik az állam szolgálatába átvenni, akik közül azonban körülbeiül 600 a 11-ik és a 10-ik rangosztályba fog soroltatni az előléptetésre való legkedvezőtlenebb kilátással. Az ügy ezen részére kétségkívül az állatorvosi egyesület van hivatva a kormány figyelmét felhívni arra, de azt hiszem arra való tekintettel, hogy az állategészségügy államosításával járó fontos fölada!ok szigorú teljesítése az első kellék arra, hogy a most fennálló bajok orvosoltassanak és állategészségügyünk oly színvonalra emeltessék, a mely a külföld igényeit is kielégítheti, kell, hogy az állam ,az állatorvosok fizetését oly módon állapítsa meg, hogy a kellő fizetés fejében ezen teendők szigorú és pontos teljesítését okvetetlenül meglehessen kívánni. Ezen a bajon még segíteni lehet s abban a reményben, hogy a kormány ezen aggályt kellőképpen méltatni fogja, örven-

KÖZTELEK, 1899. MÁRCZIUS HO

15.

detesnek kell tartanunk, hogy a miniszter a javaslatot a törvényhozás elé terjeszti. Csak azt a kívánalmunkat tartom szükségesnek hangsúlyozni, hogy tekintettel az 1903-ban lejáró szerződésünkre, a javaslat mielőbb életbeléptettessék, hogy lejáró szerződéseinkig állategészségügyünk oly színvonalra emeltessék, amely a külföld igényeit minden tekintetben kielégítheti. Előadó javaslata előterjesztése után a törvényjavaslat-tervezet felett általánosságban indult meg a vita, melynek során felszólalt: Löherer Andor, ki melegen üdvözli a törvényjavaslatot, de mivel annak végrehajtása 10 évre kontempláltatik, nem gondolja, hogy a törvénytől várt siker eléressék. A törvény végrehajtásával járó költségeket az állam a községek, városok s a gazdaközönségre hárítja; ennek okát óhajtaná tudni, mert nem helyesli, hogy egy tisztán állami feladat megoldása társadalmi segélyre alapittassék. A pénzügyi részére a dolognak szintén kénytelen azt a nézetét nyilvánítani, hogy az állam óly pénzügyi manipulácziókra ragadtatja magát, amely deprimálólag fog ezen szakközegekre hatni s az eredmény az lesz, hogy az állatorvosok, helyzete roszszabb lesz a jövőben. Lestyánszlcy Sándor: Midőn a tárgyalás alá vett törvényjavaslattervezethez hozzászólni kiván, mindenekelőtt köszönetét fejezi ki előadónak, ki szives volt a törvényjavaslatot tárgyilagosan és behatóan megismertetni. Előadó ur a törvényjavaslattervezetet adminisztratív részében érintetlenül kívánta hagyni s csak a pénzügyi szempontokat kifogásolja. Erre nézve megjegyzi szóló, hogy helyesli előadó azon álláspontját, hogy a központi igazgatás költségei tényleg czélszerübben, méltányosabban' volnának az állambudget más rovataiból fedezendők s ha erre nézve az 0 . M. G. E. előterjesztést tesz a miniszternek, készséggel vállalkozik szóló arra, hogy ezen előterjesztést ajánlja. Azon aggályokat illetőleg, melyeknek Löcherer kifejezést adott, megjegyzi, hogy a városok és községek hozzájárulási kötelezettsége törvényen alapszik és nem hogy ujabb teher háromolna reájuk, hanem az eddigi terhek felerészétől megszabadulnak s az állam kötelességet vállal e törvénynyel arra, hogy a helyi állatorvosi teendőket is elvégezheti ; ennek folytán méltánytalanságról szólni nem lehet. Ami azt illeti, hogy a belügyminisztérium költségvetéséből e czélra 61 ezer forintot foglaltunk le, ennek jogosultsága el nem vitatható, miután a vármegyék felmentetnek az állategészségügyi szolgálat teljesítésétől, méltányos dolog, hogy ezen összeg a belügyi tárczától a földmivelésügyi tárczához utaltassék át. Elismeri különben, hogy az ideális állapot az volna, hogy a gazdaközönség minden tehertől felszabadittatnék, de a mostani pénzügyi viszonyok mellett nem lehet arra számítani, hogy fél millió forintot kitevő hozzájárulással terheljük meg az állami budgetet most, amikor a közigazgatás egész vonalon való államosítása küszöbön van.

425 szabb dotáczió mellett "kénytelen anyagi gondokkal küzdeni. Végül előadó azon aggályaira kiván még reflektálni, melyeket az állatorvosoknak rangosztályokba sorozásra nézve felhozott. Előadó szerint az állatorvosok alacsonyabb rangosztályba való átvétele nagy sérelmet képez. Erre nézve statisztikai adatok nem állanak rendelkezésre, de szóló állithatja, hogy az állatorvosok túlnyomó nagy része sokkal előnyösebb anyagi helyzetbe jön a XI. rangosztályba sorozással, mint jelenleg van. A földmivelésügyi kormányzat oda fog törekedni, hogy a kisebb rangosztályban levő állatorvosok jobb helyekre osztassanak be. Gróf Dessewffy Aurél szintén örömmel üdvözli a törvényjavaslatot, aggályait fejezi ki azonban arra nézve, hogy mennyire, mily határig engedtetik meg az állatorvosoknak a magánpraxis. Kérdi vájjon miként fognak az egyes állatorvosi kerületek beosztatni s a beosztásnál a vármegyék meg fognak-e hallgattatni. Bár tehát melegen üdvözli az állatorvosi szolgálat államosításáról szóló törvényjavaslatot s kívánatosnak tartaná, hogy mielőbb életbe léptettessék, ez azonban a dolog természeténél fogva már azért sem lehetséges, mert kellő számú állatorvossal nem rendelkezünk. A tárgyalás folyamán említtetett,hogy az államosítást kivitelünk érdeke is parancsolja. Helyes, de kérdés, nem-e fognak más ürügyet találni s protekczionisztikus irányzatok nem-e fognak érvényesülni ? Mostanában is az állatjárvány ürügye alatt nehezíttetett meg lókivitelünk. S ha a nyugati államok velünk szemben a legmeszebbmenő nehézségeket támasztják, miért nem érvényesítjük mi is ezt Kelet felé ? s miért gyakorolunk mi odafelé protekczionisztikus irányzatot. Javasolja a szakosztálynak, hogy a törvényjavaslattervezet részletes tárgyalására térjen át. Fenyvessy Adolf: A javaslat indokolásában ki van emelve, hogy ezen sürgős ügy rendezésével nem lehet várni addig, míg a közigazgatási reform keresztül nem vitetik. Szóló is ezein nézetben van, de kiemeli, hogy , a főváros, melyre nézve külön törvény intézkedik, kiveendő a törvényhatóságok közül; a főváros autonómiáját a közegészségügy terén épségben lehetne tartani. A fővárosban oly nagy az állatorvosok száma s azok olyan jól vannak díjazva, hogy az a nagy érdek, a mi itt az állatkivitel szempontjából felhozatott, a legjobb kezekbe van letéve. Nem tudja tehát megérteni, hogy miért komplikálja a törvényjavaslat a fővárosban az állategészségügyi szolgálatot. Azon óhaját fejezi ki, hogy a törvényjavaslat a fővárosra nézve kivételt statuáljon és e tekintetben a főváros autonomiája épségben tartassák. Lestyánszky Sándor: Elnök ur Ő exczellencziája megjegyzésére reflektálva kijelenti, hogy a törvényjavaslat akként rendelkezik, hogy a magánprakszist a miniszter szabályozni fogja s erre nézze már gyűjtetnek az adatok. A magánprakszis csak annyiban fog korlátoztatni, hogy egyes tenyésztőkkel ne legyen szerződéses viszonyban az állatorvos. Az állatlétszám, a helyi és kereskedelmi viszonyok jönnek majd tekintetbe a magángyakorlat megállapításánál. Azon aggályokra nézve, melyek a kivitel tekintetben felhozattak, megjegyzi, hogy az összehasonlítások azt igazolják, miszerint állategészségügyi tekintetben ma már messze felette , állunk Németországnak, legalább a főbb állatbetegségekre nézve. Ha állatégészségrendőri szolgálatunk pontos lesz s a viszonyok javulni fognak, a saját jól felfogott érdekükből kénytelenek lesznek a németek mi hozzánk fordulni s megszüntetni a korlátozásokat ; tényleg ma már erre nézve kedvezőbb áramlat uralkodik Németországban.

Egyébként a gazdaközönségre számbavehető teher nem nehezedik, mert a bélyegjövedelmek túlnyomó nagy része akkor fizettetik nieg, mikor már az állat a kereskedelmi forgalomba jön s legnagyobbrészt nem is a mi állataink után, hanem a külföldi állatok után fizettetik a bélyegilleték költségeinek legnagyobb része. A gazdaközönség súlyos megterheltetéséről tehát szó sem lehet. Fölhozatott itt az is, hogy az állam részéről nem méltányos intézkedés, hogy a marharakodó állomásokon teljesített szakértő vizsgálatok napidijai az állatorvosoktól megvonassák. Erre nézve azt jegyzi meg, hogy nem az állatorvosok napidijai, hanem a szemlevizsgálati dijak vonatnak él és pedig azért, mert nem méltányos, hogy 10—15 állatorvos ezrekre menő jövedelFenyvessy Adolf felszólalására megjegyzi, met húzzon, sok száz állatorvos pedig a rosz- I hogy a törvényjavaslattervezet a főváros autó-

426 nómiáját nem érinti, hisz az 1. § oda tendál, hogy a helyi hatóságoknak az állategészségügyi teendők ellátására megmarad a szabad cselekvési joguk. Dr. Hutyra Ferenez: a szakkörök nevében örömét és háláját fejezi ki előadó irányában, aki a javaslatot a szakemberek érdekében és szempontjából méltánylandó buzgalommal ismertette. A javaslat intenczióival az állatorvosok maguk is egyetértenek, bizonyos módosítások felvétele esetén. Ök is szorgalmazták az államosítást éppúgy, mint a gazdaközönség. Teljes egészében elfogadja előadó azon álláspontját is, melylyel azt óhajtja,- hogy az állatorvosok javadalmazása szakképzettségüknek megfelelő legyen. Az állatorvosok kiképzésére rendelt akadémiának az a törekvése, hogy minél magasabb képzettségű szakembereket szolgáltassunk; e törekvés akkor járhat eredménynyel, hogyha arra való anyagot kap, ha a fiatalság megtalálja az állatorvosi pályában azon morális és anyagi feltételeket, melyek a képzettebb s középiskolát végzett fiatalemberek ambiczióját kielégíthetik. Azon óhajtásnak ad kifejezést, hogy az állatorvosok javadalmazása lehetség határain belül javíttassák. Kéri azt, hogy a kérdés ezen részét az OMGE. is a, maga szempontjából hangsúlyozza. Ezután Tormay Béla szakosztályi elnök a vitát bezárja s a szakosztály határozataként kimondja, hogy a szakosztály az állatorvosi közszolgálat államosításáról szóló törvényjávaslattervezet benyújtását kívánatosnak és , szükségesnek tartja s a földmivelésügyi minister ur 0 exczellencziájának köszönetét fejezi ki, hogy ezen fontos s mezőgazdaságunkat közelről érintő s állattenyésztésünkre a legnagyobb mérvben kiható intézményt rendezni óhajtja. Aggályának ad azonban a szakosztály kifejezést az államosítás pénzügyi részének megoldása tekintetében, miután az államosítással járó költségeket a javaslat a törvényhatóságok, városok, községek és gazdaközönségre hárítja s e mellett az állatorvosok dotáczióját a kívánatosnál csekélyebben' állapítja meg. Ezután a szakosztály a törvényjavaslattervezet részletes tárgyalására tért át. Az 5. §-nál, mely* az állatorvosoktól kívánt kvalifikáezióra és a kinevezésre vonatkozik, Jeszenszky Pál előadó azt a javaslatot teszi, hogy a hadseregben levő gyógykovácsok ezen vizsgálat letevése alól kivétessenek. Rubinele Gyula pártolja a felvetett indítványt annál is inkább, mert miután az állatorvosi tanintézet főiskolai rangra emeltetett, s 8 középiskolai előképzettséget - feltételez, ehhez megközelítőleg sincs arányban az az előképzettség, amivel az ily gyógykovácsok bírnak. Lestyánszky Sándor a törvényjavaslat elkészítésénél a minisztérium az, itt fölvetett aggályt fölfogta, de tekintettel kellett lennie a 700 tagból álló állatorvosi kar összeállításának nehézségeire. A földmivelésügyi kormányzatnak gondoskodása tárgyát fogja képezni, hogy az ily gzakerőket csekélyebb jelentőséggel biró helyekre alkalmazza; kéri, hogy tekintettel az átmenet nehézségeire, tekintsen ettől el a szakosztály. A szakosztály ez értelemben határoz. A 38. §-nál, mely a marhalevelek után szedett bélyegilletékre vonatkozik, Jeszenszky Pál előadó: nehézményezi az állatok után megszabott bélyegilletőknek a javaslat szerint való megállapítását. Az e §-nál felmerült vita folyamán felszólal dr. Hutyra Ferenez, a ki nem tartja méltánytalannak, tekintettel a feladat fontosságára és a czélra, az illetékek felemelését; de ajánlja az illetékek kumulatív kirovása helyett a darabszám szerint való megállapítást; ekként a kisebb tenyésztőkre' nem nehezednék olyan teher a bélyegilleték révén.

2 2 . S Z Á M . 9-IK É V F O L Y A M .

KÖZTELEK, 1899 MÁRCZIüS HÓ Í6. Duhravszky Róbert megjegyzi, hogy a tekintetben már tétettek lépések, hogy a bélyegilleték az állatok eladásánál a járlat hátlapjára ragasztott bélyegekkel rovassék le; a pénzügyminisztérium azonban nem kívánja megváltoztatni az illetékkirovás módjait. Bessewffy Aurél gróf szintén a kistenyésztők érdekében óhajtaná e szakasz módosítását, talán kisebb egységű bélyegjegyek kibocsátásával. Dr. Hutyra Ferenez előtte szóló indítványát helyesli. Ezen ugy lehetne segíteni, hogy a marhalevél-űrlapok 2 filléres bélyeggel láttassanak el, melyhez az átiratásnál hozzáragasztatnék az eladott állatok száma szerint a bélyegilleték. A szakosztály a törvényjavaslat 38. §-ának ilyértelmü módosítását javasolja. Elnök határozatilag kimondja, hogy a szakosztály a törvényjavaslat-tervezet előbb felsorolt pontjaira vonatkozó óhajtásairól az igazgató-választmány utján a földmivelésügyi minisztert értesíteni fogja. Jelentés a X Y I . tenyészállatvásárról. Jeszenszky Pál előadó: A legutóbb rendezett XVI. tenyészállatvásár eredményéről előterjeszti jelentését". A vásárra a felhajtás a legutóbbi vásároknál is csekélyebb volt, de az elért pénzügyi eredmény tekintetében igen kielégítőnek mondható. Előterjeszti ezután a tenyészállatvásár rendező-bizottsága azon javaslatot, hogy a bizottság a vásáfoknak a jövőben való rendezését okvetlenül . fentartani kívánja s azok színvonalának emelésére a maga részéről mindent meg fog tenni, javasolja azonban, hogy azon években, midőn a szövetség országos kiállítást rendez, a tenyészállatvásárok ne tartassanak meg. A szakosztály a tenyészállatvásárról szóló jelentést tudomásul véve, javaslatba hozza a választmánynak, hogy az egyesület köszönetének és elismerésének adjon kifejezést a fővárosnak és földmivelésügyi minisztériumnak, melyek értékdijak adományozásával a vásár sikeréhez hozzájárultak. A müzsir forgalombahozatala. Jeszenszky Pá,l előadó: Az utóbbi időben ugy a fővárosban, mint a vidéken nagyobb mennyiségben kerül a müzsir forgalomba. Egyes budapesti czégek is állítanak elő és hoznak forgalomba müzsirt, de a külföldről is nagymennyiségben hozatik az be. Ezen kérdéssel a budapesti mészárosok és hentesek ipartestülete behatóan foglalkozván, a müzsir forgalombahozatalának megakadályozása végett felterjesztést intézett ugy a földmivelésügyi miniszterhez, mint a főváros tanácsához. A forgalombahozatal meggátlása azonban egyelőre lehetetlen azért, mert ezt nem tilalmazza az 1895. évi XLVI. törvényezikk. Egészségügyi szempontból sem lehet a forgalombahozatal ellen tenni, mert a müzsir oly anyagokból állíttatik elő, melyek nem veszélyesek a közegészségre. Miután azonban a müzsir olcsóbb mint a sertészsír, ez vele nem versenyezhet, s így a müzsir forgalombahozatalának korlátozása más szempontból is okvetlenül szükséges. Indítványozza, hogy intézzen az egyesület felterjesztést a földmivelésügyi miniszter úrhoz, hogy a müzsirt is vegye fel azon termények közé. a melyeknek forgalombahozatalát az 1895. évi XLVI. törvényezikk szabályozza, — továbbá, hogy hasson oda, miszerint a müzsir vámja az 1903 ban megújítandó szerződésekben föl emeltessék és a határon egészségügyi tekintetből a behozott áru vizsgálat alá vétessék. Sas Ármin és báró Malcomes Jeromos felszólalása után, aki jelezte, hogy az előadói javaslat azon részére nézve, hogy a müzsir a XLVI. t.-cz. hatálya alá helyeztessék, a földmivelésügyi minisztérium már intézkedett, —

a szakosztály ennek érdekében felterjesztés intézését szükségesnek nem tartja. Végül örömmel vette tudomásul a szakosztály, hogy a ragadós állati betegségek közül a ragadós száj- és körömfájás Maros-Torda vármegyében, a sertésvész Abauj-Torda, MarosTorda, Nagy-Küküllő, Pozsony, Sáros, Szeben, Udvarhely, Ung, Vas és Veszprém vármegyék, valamint Kolozsvár, Komárom, M.-Vásárhely, Szabadka, Szeged, Szatmár-Németi, és Újvidék városok terülelén megszűnt, illetve csökkent. Ennek következtében az ezen törvényhatóságok ellen eddig fentartott állatbeviteli tilalmat az osztrák belügyminiszter ur értesülésünk szerint márczius hó 17-től kezdődőleg megszüntette. Jelenleg Magyarország egyetlen törvényhatósága ellen sem áll fenn osztrák részről ragadós szájés körömfájás miatt állatforgalmi korlátozás. Több tárgy nem berekeszti.

levén, elnök

az ülést

A gazd. egyesületek tisztelgése Széli Kálmán miniszterelnöknél. A z OMGE. igazgató-választmányának, úgyis mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége végrehajtó-bizottságának f. h ő 14-iki ülésén mezőgazdasági érdekeink érvényesülésére n é z v e fölötte fontos kijelentések hangzottak el. Az ülés megnyitása után Forster Géza igazgató ugyanis előterjesztette, hogy Széli Kálmán miniszterelnök ur kineveztetése utáni napokban az igazgatónak a következő kijelentést tette: „Felhatalmazom

és

felkérem

az

„ O r s z á g o s Magyar Gazdasági Egyesület" igazgató-választmánya előtt kijelenteni, h o g y mint m a g a m is gazda, a magyar mezőgazdasági érdekek deklődéssel

vagyok

választmányt

iránt nagy ér-

és

az

igazgató-

minden működésében a

legszivesebben f o g o m támogatni. Ismerem azt az irányt és dést,

melyet

az

„Országos

műköMagyar

Gazdasági Egyesület" az ország m e z ő gazdasági érdekeinek emelésére és fejlesztésére követ és kifejt, azt az ország mezőgazdasági

jólétének

irányzott n e m e s ben

szívesen

és

fogom

buzgó

emelésére törekvései-

mindenkor

tá-

mogatni." Az igazgató bejelentését az igazgatóválasztmány összes tagjai nagy lelkesedésselfogadták, mert abból a megváltozott politikai helyzettel egyetemben k ö z g a z d a sági politikánknak a mezőgazdasági érdekek háthatósabb érvényesítése tekintetében jelentékenyen e l ö n y ö s e b b helyzet bekövetkezését reményli. Egyszersmind elhatározta, h o g y a mi niszterelnök urnái az igazgató-választmány testületileg tisztelegjen, h o g y az igazgató-választmány m ű k ö d é s e iránt kifejezett jóakaratáért köszönetet m o n d j o n és a miniszterelnököt ü d v ö z ö l v e , öt a gazdasági egyesületeknek a mezőgazdasági érdekek szolgálatában kifejtendő munkásságuk támogatására felkérje. Az igazgatóválasztmány s z á m o s tagja gróf Dessewffy Aurél elnök, gróf Andrássy

22. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. Aladár, Bujanovics Sándor és gr. Zsélénski Róbert alelnökök vezetése alatt, délután 4 órakor tisztelgett a miniszterelnöki palotában s utánna Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszternél. Mindkét tisztelgésről lapunk mai külön mellékletén foglaltatik a tudósítás.

Két ítélet. A csak nemrégiben leleplezett nagymértékű borhamisítások az egész ország figyelmét ráirányították arra a lelketlen kizsákmányolásra, amelynek a fogyasztók és termelők országszerte kitéve vannak és a sajtó egy töredékében a borhamisítók érdekében megindult akczió egyszersmind megmutatta azt is, hogy a fennálló törvények daczára ezeknek a hamisításoknak legalitását akarják éppen maguk a hamisítók bebizonyítani, illetve, amennyiben ez nem sikerülne, hamis ürügyek alatt az érvényben levő törvényt a borhamisítók javára megváltoztatni. Nagyon tévednénk azonban, ha azt hinnők, hogy a tisztességtelen verseny a hamisított árukkal való kereskedést fogyasztók és termelők rovására, csak a borkereskedelem terén üzi. Bátran kimondhatjuk, hogy nincs az a mezőgazdasági termény, amelynek forgalombahozatalánál a fogyasztót félrevezetni valótlan adatokkal, vagy éppen hamis és hasznavehetetlen áruval ne akarnák. Elegendő reámutatnunk e részben a székesfővárosi tápszervizsgáló-intézet évi jelentéseire, amelyekből látható, hogy tej, vaj, tejföl, zsiradékok, olajok, liszt stb. mind hamisittatnak és a tápszervizsgáló-intézetnek ugyancsak résen keli lennie, hogy a főváros fogyasztó közönségét e hamisított anyagok fogyasztásától megóvja és a termelőket a hamisítók ezen tisztességtelen versenyétől megszabadítsa. A hamisított vetőmagvaknak, a hamisításra szolgáló anyagoknak, a gyommagvakkal, különösen arankával kevert magvaknak a forgalombahozatala a főváros térületén szintén elegendő gyakori, bár az ellenőrzés itt elég hatályosan történik. A hatóságoknak erészbeni munkájuk a mezőgazdasági termények és termékek hamisítását tilalmazó 1895. évi XLVI. törvényczikk szentesítése óta annyiban van megkönnyítve, hogy a bebizonyított visszaélések esetén büntető jogi uton megtorolhatok. A fővárosi közigazgatás nagy szervezete mellett ez meglehetős hatálylyal meg is történik, ámde a vidéki közigazgatási szervezetek csekélyebb mozgékonysága és kevesebb érdeklődése tág teret nyit a lelkiismeret nélküli üzérkedőknek, hogy a fogyasztókat hamisított és rossz anyagokkal árasszák el. Különösen nagy mértékben történik pedig ez minden tavaszszal a vetőmagkereskedelem terén, óriási károkat okozva a gazdáknak, akik drága pénzen vásárolják meg a gyommagvakkal kevert, hasznavehetetlen magvakkal és anyagokkal hamisított, sok esetben csiraképtelen vetőmagvakat csak azért, mert a hatóság ném tartja elég fontosnak, hogy az 1895. évi XLVI. törv.-czikket egészen végrehajtsa. Hogy pedig erre nézve a vidéki kereskedőknél mennyire szükség van, azt az a két ítélet mutatja legjobban, amelyet a „Losoncz és Vidéke" czimü hetilap f. évi 9. száma közöl. ság

Ez a két ítélet, melyeket az eljáró hatóa birságon felül büntetésül hivatalból

427

KÖZTELEK, 1899. MÁRCZIUS HO 15. közzététet, arról szól, hogy Schwarz Tóbiás és Váradi Gyula losonczi kereskedők mindegyikének „üzleti és raktárhelyiségeiben termesztés czéljára forgalombahozott luczerna és lóheremagvai igen sok arankát tartalmaztak, megállapította továbbá vádlottak beismerésével s a becsatolt Haldek-féle számlával, hogy nevezettek kőherét hoztak forgalomba, a mely a vizsgáló-állomások szakvéleménye szerint másra mint hamisításra nem alkalmas, éppen azért, mint notórius hamisító anyagnak forgalomba- . hozatala egyátalán tiltva van; a helyszíni szemle alkalmával meg lett állapítva az is, hogy a vádlottak csakis az üzleteikben volt magvakat mutatták elő, mig a raktárban levőket a hatóság félrevezetésére eltagadták." Súlyosbító körülménynek vette az eljáró rendőrkapitány a büntetés kiszabásánál, hogy Schwarz Tóbiás .igen arankás és szemetes magjával és rostaaljával csaknem egész Nógrád vármegyét, sőt még a szomszédos megyéket is elárasztotta s ezáltal a gazdaközönségnek évekre kiterjedő és számithatatlan károkat okozott." íme az erélyes hatóság csak egy aránylag kisforgalmú városkában oly nagymértékű visszaélésekre bukkan már az első esetben, amelyek egész halmazatát képezik a kihágásoknak és amelyek már magukban indokolják, hogy a tprvény a legszigorúbban végrehajtassák és végrehajtása ellenőriztessék, mert hiábavaló a gazdák minden törekvése, hiába a kormánynak minden a termelés emelésére irányuló intézkedése, ha a tprvény kijátszásával a gazdák a vetőmagvak vételénél oly visszaéléseknek vannak kitéve, melyek az egész termelést már csirájában tönkreteszik. A földmivelésügyi miniszter a mult évben már megkezdette, hogy szakközegeit kiküldötte a vidéki góczpontokba, ahonnét ákisebb helyek kereskedői magvaikat rendszerint vásárolni szokták és ahonnét a kisebb kereskedők legtöbbnyire már hamisított és rossz vetőmagvakat szereznek be, hogy ellenőrző-mintákat vegyenek és a visszaélések megtorlását sürgessék. Ennek a helyes eljárásnak eredménye egyrészt az volt, hogy mint az emiitett losonczi kereskedőket is, a visszaélésekért megbüntették, másrészt pedig az, hogy az illető helyeken a megbüntetett kereskedők az idén már nem merték ugyanazon visszaéléseket elkövetni, amelyek miatt már bűnhődtek, vagy a melyek miatt a kihágási eljárás megindításától tartamok kell. Azonban sajnos, hogy az említett ellenőrző vizsgálatok aránylag csak kevés helyen történtek eddig is és az idén már egyáltalában nem is történnek. így tehát a visszaélések a legtöbb helyütt vígan burjánoznak tovább. Azt hiszszük ezért, hogy a legkevesebb amit kívánhatunk, hogy a földmivelésügyi miniszter éppen most, amidőn a magkereskedelem a legtöbb vetőmagot hozza forgalomba, intézkedjék egyrészt arról, hogy szakközegei a vidéki góczpontokban minél több ellenőrző vizsgálatot végezzenek és a kihágási eljárást inditassák meg a törvény kijátszói ellen, másrészt a közigazgatási közegéket sürgős és szigorú rendeletben utasítsa, hogy az 1895. évi XLVI. törv.-czikknek a vetőmagvak forgalombahozatalát szabályozó intézkedéseit éppen most a tavasz folyamán a legszigorúbban ellenőrizzék és a tapasztalt visszaélések esetén a kihá-

gási eljárást folyamatba tegyék. Egyúttal utasítsa a közigazgatási közegeket, hogy a büntetések kiszabásánál könyörtelen szigorúsággal járjanak el. Mert igaz, hogy a pénzbirsággal is meg van bélyegezve a kihágást elkövetett egyén, azonban mégis különösnek tartjuk, hogy midőn a törvény a szabadságvesztés büntetését is kiszabja és az eljáró elsőfokú hatóság a tapasztalt nagymérvű visszaélés és ezzel a gazdáknak okozott nagy kár miatt a szabadságvesztést is itéletileg kiszabja, a másodfokú hatóság bármiféle tekintetből a szabadságvesztést néhány korona pénzbirságra változtatja, amit a lelkiismeretlen visszaélő nevetve fizet le, hiszen a legjobb üzlet néhány korona pénzbüntetés lefizetéseért, ezrekre menő hasznot élvezni a gazdaközönség direkt és indirekt kárára. Könyörtelen szigor nélkül, az üdvös törvény hatás nélkül, csak a papiroson marad ós a gazdák sirva szidhatják a hatóságok lanyha eljárását. A losonczi Ítéletek bizonyítják, hogy a vidéken vetőmagvakkal kereskedő egyének nemcsak tudatlanok, hanem rosszakaratuak is és hogy a vetőmagvak hamisítása és a rossz, selejtes, gyommal és hasznavehetetlen anyagokkal kevert vetőmagvaknak forgalombahozása a vidéki kereskedőknél napirenden van, a mi miatt nem is sok lelkiismereti furdalást éreznek, ezért kétszeresen sürgetnünk kell a törvény szigorú végrehajtását. A hamisított és rossz vetőmagvakat forgalmazók, éppúgy mint a borhamisítók a gazdák zsebéből évenkint milliókra menő összegeket rabolnak ki nemcsak, hanem mégjnég több millióra menő kárt okoznak a gazdáknak azáltal, hogy a j ó magvak helyett ezek rosszat vetnek el és a várt terméseredmények már emiatt sem válhatnak be. Ennek az állapotnak véget kell vetni. Mert ha a gazda önhibáján kívül drága pénzért rossz vetőmagvakat kénytelen elvetni, ugyan miképp várhatjuk, hogy gazdálkodásának emelésére irányuló törekvései beváljanak s miképp várhatjuk, hogy a sikertelenség el ne keserítse és törekvéseit és akaraterejét le ne szerelje? Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter már sok izben megmutatta, hogy a gazdákkal együtt érez és hogy különösen a fönnálló törvények végrehajtását szigorúan megköveteli. Arra kérjük, hogy erre a fontos kérdésre is terjeszsze ki figyelmét és a fennálló törvény szigorú végrehajtásával uj babért fog fűzni abba a koszorúba, melyet a magyar mezőgazdaság érdekeinek érvényesítése és a magyar mezőgazdaság tökéletesítése és emelése terén már eddig is megszerzett magának. Sz. Z.

NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető : Kerpely Kálmán.

A burgonya ültetéséről és miveléséró'l. Ö Mezőgazdasági szeszfőzdéinknek évrőlévre gyarapodó száma s az ezzel karöltve járó fokozott mérvű burgonyatermelés hozza magával azt, hogy ezen — állítólag igénytelen — növény termelésével a termés mikénti fokozhatásával utóbbi időben sokat foglalkoznak, s csak örvendetes jelenség gazdasági életünkben, hogy e téren — a nagyon is előrehaladott Németország — nyomdokait követjük. És éppen azon körülmény, hogy a burgonya csaknem minden földben, s mindenféle

428 klíma alatt megterem, emeli e növény gazdasági jelentőségét s teszi érdemessé annak termeléséről a kimerithetetlenségig foglalkozni. Ott, hol a burgonya nagybanf mivelését első izben kezdik meg, kétségkívül a legfontosabb kérdés, a ma már százakra menő féleségek közül, az illető talaj- és éghajlati viszonyoknak legmegfelelőbbet kiválasztani. E tekintetben — s különösen kezdő termelőnek — az országos növénytermelési kísérleti állomás kísérleteinek eredménye igen hasznos szolgálatot tesz; miért is azokat figyelemmel kisérni mindenkinek, ki a burgonya nagybani termelésével foglalkozik, ajánlani kell. Sajnos — és az illetőkre nézve nagyon is t á r o s — hogy kisgazdáink közül igen sokan a mag változtatásáról, illetőleg uj féleségek beszerzéséről mit sem akarnak tudni. Áll, hogy minden uj faj beszerzése anyagi áldozattal jár, de ezen áldozat csak látszólagos s inkább befektetésnek volna nevezhető, mely a befektetett tőkét kamatostól rövid ivő alatt busásan visszafizeti; mint minden kezdet és kísérletnél, ugy itt is a balsiker koránt sincs kizárva, a mi azonban senkit se riaszszon vissza attól, hogy a termelést s kísérletezést folytassa. A helyes féleség megállapítása mellett, a talaj mikénti előkészítése, az ültetés és mivelés módja, nagymértékben befolyásolja a termés eredményét. Az őszi szántás és pedig lehetőleg mély szántás feltétlenül szükséges, ha középen aluli termést nem akarunk koczkáztatni. A kötött — áthatlan altalaju — földek e tekintetben különös igényeket támasztanak. A sekély szántás ily talajnemeknél azon veszélyt rejti magában, hogy tavaszszal ültetés után, vagy később a már kicsirázott anyaburgonyát, a talajban esőzések következtében összegyülemlő s az altalaj áthatlansága miatt a mivelés alatt álló földrétegben stagnáló víz megtámadja s részben vagy egészben elrothasztja, minekfolytán az vagy igen gyenge vagy egyáltalán semmi termést sem ad. Ez okból tehát a kötött talajokon ültetett burgonyát nem tanácsos mélyen a földbe rakni, mert minél mélyebben fekszik a mag, annál nagyobb a veszély, hogy a stagnáló víz rétegébe jut; a 2—3 cm. földdel betakart gumó gyorsabban indul csírázásnak s minthogy a levegő'a talaj felsőbb rétegeit jobban szárítja, nem igen kell a vetőgumó elrothadásától tartani. Az elmúlt évben, sajnos, e tekintetben volt alkalmam tapasztalatot szerezni; egy kötötebb talajú majorban.— az ásó után ültetett burgonya — 5 — 6 cmre takartatott le földdel. A munkások egy része oly rossz szerszámmal volt ellátva, hogy mielőtt észrevettem volna, néhány fogáson a magburgonya a földből kilátszott s mivel a többi munka szorított, e darab így maradt, ném- volt idő felszedés s újbóli ültetésre. Az ültetés után tartós esőzések következtek, melyek a termést igen megrongálták csak a — r é g i nézetem szerint — helytelenül — sekélyen — ültetett sorok váltak ki már kezdettől fogva dus lombozatuk' által s a mennyire azt megállapíthattam, csaknem kétszeresét, adták annak,a mennyiségnek, a mely a mélyebben rakott gumó után termett. Az érdekesség kedvéért mindkettőnek keményitőtartálmái; a Reimann-féle mérleggel meghatároztam. A mélyen ültetett gumók termése 2°/o-al kevesebb keményítőt tartalmazott. Hogy a különbséget semmi más mint a vetőgumó különböző mélységű ültetése okozhatta, azt ez esetben világosan megállapíthattam. A kötött talajnál a kiszáradástól nem kell annyira tartani, mint a laza földnél s esetleges szárazság korántsem koczkáztatja ugy az eredményt a sekély ültetésnél, mint a túlságos esőzés, a mélyen ültetettburgonyánál. Egyedüli hátránya a sekély ültetésnek, a kikelés utáni boronálásnál mutatkozik, a mikor — különösen az élesebb fogú borona sok burgonyát kiforgat; ez azonban némileg megaka-

KÖZTELEK, 1899 MÁRCZIüS HÓ 15. dályozható, ha a boronálásnál már kissé vásott fogú boronát használunk. Érdekes az ily kötöt talajoknál az egyes fajiák magatartása. így például a „Hannibál" burgonya, mely gyökereit a talaj mélyebb rétegéibe bo~ csájtja, feltétlenül nagyobb termést ad ha sekélyen ültetjük, mert így az alatta fekvő termőréteget fejlődésére — gumótermelésre — kihasználja. Ennek éppen ellenkezője a „Prof. Oehmichen". Ez t. i. közvetlen a vetőgumó magasságában s a fölött fejleszti gumóit s épp ez lehet oka annak, hogy a kötött talajú gazdaságunkban nem adott oly termést, mint a könnyű talajon. A burgonya trágyázását illetőleg rég ismert dolog, hogy az elővetemény alá adott trágya, a burgonya keményitőtartalmára kedvező befolyással bír. Épp oly deprimáló hatást mulat a keményítőre azonban a friss trágyában termett burgonyánál. A legtöbb gazdaságban azonban nehezen vagy éppen nem lesz keresztülvihető az, hogy trágyás elővetemény után termeljük a burgonyát. Ily esetben iparkodjunk a trágyát lehetőleg öszszel a burgonya alá kihordani s leszántani. Az ültetés előtt közvetlenül alkalmazott trágya — eltekintve a keményitőtartalomra gyakorolt befolyásától — az ültetés és további mivelésnél is akadályoz és sem géppel, sem kézzel nem végezhető oly jó munka, mint ha a trágya a talajban már elkorhadt. Műtrágyát burgonya alá óvatosan alkalmazzunk ; a szuperfoszfát és kainit együttes használata a legtöbb esetben istállótrágyával trágyázott területeken is jó eredményt ad. Jó eredménynek nevezem, ha a terméstöbblet a műtrágyák beszerzési árát fölülmúlj a ; ha azzal legalább is egyenértékű, a műtrágya utóhatását számításba véve szintén kifizeti magát. Valamint az istállótrágya, ugy a műtrágya még fokozottabb mértékben csökkenti a keményitőtartalmat, így, ha csak lehetséges, ez is az előveteménynek adandó. A chili salétrommal való fejtrágyázás, ha nem túlságos, szintén kifizeti magát; a kötött talajok azonban a salétromot nem kedvelik, mert azt még kötöttebbé teszi. Az ültetendő burgonya sortávolságára nézve minden esetben alkalmas normát nem lehet fölállítani. A gyakorlatban a kötött talajoknál nagyobb távolságot vesznek, mint a laza homokos talajnál, úgyszintén a kései fajoknál nagyobbat, mint a koraiaknál. Mint maximum 70 X 70, mint 40—40 cmes kötés vehető fel. A távolságot még a talaj fizikai s vegyi állapotától is függővé kell tenni. A kötött — különben jó erőben levő földnél — általában legjobbnak tartom a 60 X 60 cmes ültetést. Ennél nagyobb távolság felesleges; kisebb pedig a géppel való megművelést nehezíti. Ott, hol a növény lombozata erősen ki szokott fejlődni, mindenesetre szélesebb közökre van szükség, hogy egyik növény a másikat fejlődésében ne gátolja; A burgonya ültetése többféleképpen történhet. A laza talajokon a különféle lyukásó gépek jól beválnak, de nem ugy a kötött földeknél. Itt ritkán jön a talaj oly állapotba, hogy géppel dolgozni lehetne. Jól végzett őszi s tavaszi szántás után, ha a talaj száraz s a téli fagy által jól megporhanyittatott; könnyebb géppel rendes munkát lehet végezni, de egy kis eső annak folytatását már gátolja. Az ily lyukásó gépeknél működő csoroszlyák és kanalak, ugyanis a nedves agyagos talajon szalonnás nyomokat hagynak — kenik a földet — s nincs a burgonyának nagyobb ellensége annál, mintha a mag ágya nem eléggé porhanyó. Előnye az ily gépek utáni ültetésnek, az egyenes sorok könnyű betarthatása s igy a burgonyának kikelés után a géppel való könnyű müvelhetése, kapálása és töltögetése. Az eke utáni ültetés már kijött a divatból, idejét multa s nagybani mivelésnél talán

22. SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM. már sehol sem alkalmazzák. E módnak csakis hátrányairól szólhatok, melyek közül a legnagyobb az, hogy a vetőgumónak a kellő s nem tulmély betakarását szabályozni lehetetlen. Kapa után való ültetés a nagy területeknél csak akkor felel meg, ha legalább is egy irányban, sorjelző után történik, hogy később a kapáló ekékkel dolgozni lehessen. J. W. (Vége következik.)

GAZDASÁGI NÖVÉNYTAN, Rovatvezető: Mezej Gyula.

Elsárgult buzavetés. W. F. ur a „Köztelek"-hez az alábbi kérdést intézte: Idecsatolva van szerencsém egynéhányőszi buzatövet gyökerestől azon kéréssel beküldeni, hogy ezeket megvizsgáltatni szíveskedjék, vájjon mi okozhatta azoknak az elsárgulását. Már az ősz folyamán jóval a fagyok beállta előtt észrevettem, hogy őszi búzáim nagyon sárgultak és pedig nem a * tövön levő összes levélzet, hanem csakis egyes levelek, de oly mértékben, hogy az egész tábla sárgás szinü volt. A beküldött buzatöveken először is egy gabonarozsdafaj, a Puccinin Iiubiyo vera, nyári spóráit (az uredo spórákat) látni, melyek apró elszórt vörösbarna foltokat alkotnak, s melyek környezetében a levél több helyen vagy el van már sárgulva, vagy sárgulni kezd. Több levél — leginkább a buzatövek alsó levelei — már egészen, vagy a hegyén teljesen el van sárgulva. Ha az ilyen leveleket jól szemügyre veszszük, a sárga levélrészeken apró feketés foltokat találunk, ugy a levelek alsó, mint felső lapjain, még pedig mindig több apró foltot egymás mellett; e foltok a nem poros leveleken szabad szemmel is jól kivehetők, de méginkább meglátszanak, ha a leveleket lupéval (kézi nagyitó üveggél) nézzük. Ha az ilyen feketés foltokon metszetet készítünk s azt a górcső alatt vizsgáljuk, látjuk, hogy ez apró foltok számos picziny, barnás szinü tokokból állanak, melyek a vizbe helyezett levélrészleten nagyon könnyen szétnyomhatók. A szétnyomott tokocskákból nagyon sok hosszúkás, vékony, vizszinü, több esetben kígyósán görbült testecske szabadul ki. A barnásszinü tokok egy gombának, a Septoria gramineum-n&k Desm. a spóratartó tokjai (pyenidium-ai), az ezekből kitoluló hosszúkás testek pedig — amelyek a legtöbbször egysejtüeknek látszanak — a gomba szaporodó testecskéi, spórái. A Septoria gramineum rendesen a buza levélzétének ama részein jelentkezik, amelyek valami ok miatt már elhaltak, elsárgultak. De több mikológus — igy különösen Frank a berlini gazdasági főiskolának e téren jeles tanára — a Septoria gramineumról azt tartja, hogy e gomba mint valódi parazita is megtámadja a búzát és hogy e kárnak sokkal nagyobb a jelentősége, mint azt közönségesen hiszik.*) Én alig vizsgáltam még fiatal, a rozsda miatt sárgulásnak indult büzavetést, melynek elhalt foltjain a Septoria gramineum legalább helyenkint meg ne jelent volna; ugy, hogy szinte azt mondhatom, hogy a Septoria gramineum a gabonarozsda pusztításának a kísérője. Igy a „Köztelek* f. é. január 11. számában ismertetett teteg buza vizsgálatánál is**) a levelek elszáradt részein ott voltak a Septoria gramineum spóratokjai, melyeket az alkalommal fel sem emiitettem, mert nyilvánvaló *) Lásd : Frank: Kampfbuch gegen die Schadlinge unserer Feldfriiehte. Berlin 1897., az 58-ik és a kővetkező lapokon. *) Lásd: a „Beteg buzavetéé" czimü czikket.

22. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. volt, hogy az ismertetett esetben a rozsda, mely erősen jelentkezett, továbbá egyes a parazitalegyek (a fritlégy és a hesszeni légy) voltak a kártevők, amelyek mellett a Septoria gramineum-nak annálkevésbé tulajdoníthattam valami jelentőséget, mert a szóban forgó esetben egy másik közönséges szaprofita gomba is (a Cladosporium herbarum) mutatkbzott, még pedig jóval nagyobb mértékben, mint a Septoria gramineum. A mostani esetben azonban, mert a Septoria gramineum sokkal nagyobb mértékben van kifejlődve a beküldött beteg buzatöveken, mint a rozsda, az előbbi gombát tárgyalnom kelíett s rá kellett mutatnom arra, hogy vannak akik a Septoria gramineum-ot parazitának is tartják. Azonban daczára annak a jelenségnek, bogy a most vizsgált esetben több a Septoria gramineum a búzán, mint a rozsda, még most is hajlandóbb vagyok azt hinni, hogy e gomba csak mint szaprofita jelentkezett, mint azt, hogy parazitaként támadta meg a búzát, tehát hogy itt ő a főpusztitó. Tehetem pedig ezt azön az alapon, mert a beküldő azt irja, hogy már az őszszel, a fagyok beállta előtt kezdett sárgulni a buza. Fal tehető tehát, hogy azok a levelek, amelyeken most a Septoria gramineum erősen jelentkezett, már az őszszel száradtak' el a rozsda támadása következtében s amelyekről azután az elszáradás után — ami tényleg igy szokott lenni — a rozsda eltűnt. A beküldött buzatöveken csakugyan leginkább az alsó — tehát legrégibb — levelek vannak elszáradva s a Septoria foltjaival belepve. E levelek a lefolyt hótalan télben elszáradva is épségben maradtak; nem mállottak szét.

KÖZTELEK, 1899. MÁRCZIUS HO 15.

Felelet Öszibaraczkfók megvédése a levéltetvek és a levélfodrosodás ellen. (Felelet a 126. sz. kérdésre.) A Thanaton éppen ugy, mint a szappanos kvassiafőzet: biztosan'megöli a levéltetveket, ennélfogva a hiba az alkalmazásban és az irtás idejében keresendő. Nem szabad ugyanis bevárni, mig a levéltetvek elszaporodnak, hanem a bajt csirájában kell elfojtani, mert ha akkor kezdjük meg pusztításukat, midőn az egész fát ellepték és annak törzsén, meg ágain mászkálnak: akkor már annyira meggyöngítették a fa életerejét, hogy a bekövetkező levélhullást a tetvek irtásával meg nem akadályozhatjuk. Ilyenkor a tetvek maguktól is eltűnnek, midőn a fa újra levelesedül : megint meglepik. Az irtásnak sikere akkor biztos, ha minden második-harmadik nap átnézzük fáinkat alaposan és a mint a tetveknek csak nyoma látszik : azonnal kiirtjuk. Igy aztán nem lesz ok a thanatonra panaszkodni, a mint pl. nincsen nekünk, pedig mondhatom, nincsen talán vidék, a hol annyi levéltetü pusztítana, mint nálunk és kárt még sem tehetnek. Éppen igy vagyunk á levélfodrosodás nyavalyával is, a melyről ismeretes, hogy ezt az Exvascus deformans Fück. nevü gomba okozza, a mely nemcsak a leveleket, hanem a fiatal hajtásokat is eltorzítja. Mi ez ellen ugy védekezünk, — és állithatom, teljes sikerrel — hogy a levelek megjelenésétől kezdve egész juliusig folyton figyelemmel kisérjük őszibaraczkfáinkat és a mint valamelyik levélen gombostüfejnagyságu sápadt vagy pirosas foltokat találunk, azokat egyszerűen kimetszük, hasonlóan járván el az eltorzuló hajtásokkal is. Mióta ezt teszszük, a levélfodrosodás alig jelentkezik kertünkben, pedig közel 200 db. fánk van! Tessék tehát hasonlóképpen eljárni és akkor nem lesz oka erre sem panaszkodnia.

Még meg kell jegyeznem, hogy néhány tő levélhüvelyeinek belső részén olyanféle nyoMivel pedig a levéltetvek petéi apró mok voltak észlelhetők, aminőkegyes, a gabo- feketés pontok alakjában a fán várják alevélnát károsító legyek álczáinak útját szokták je- fakadást, az Exvascus deformans pedig az ellölni, de légyálczákat vagy bábokat a beküldött éltorzult tavalyi hajtásokban telel, azért metbúzában a leggondosabb kutatás daczára sem széskor ez utóbbiak gondosan eltávolitandók, tudtam találni. Mezey Gyulai ' ugy hogy még az ép részből is hozzá metszendő egy darab és a levéltetvek petéivel fedett vesszőkkel egyetemben elégetendők. Végőlfpedig ajánlatos lett volna az őszszel a fákat keveréktrágyával ellátni és 10—12o/0 mészoldattal bepermetezni, hogy az idén élénKérdés. kebb hajtásnak induljanak egyrészről, másrészről pedig a mész a levéltetvek petéit nagy126. kérdés. Öszibaraczkfáimat a mult részben elpusztította volna és védelmül szolévben Thanatonnal nem birtam a levéltetvek gált volna a téli változékonv idő ellen is. ellen megvédeni. Mi módon lehetne a baraczkA. D. fáimat a kora tavaszi levélzsugorodás és a Amerikai kőrisfa ültetése. {Felelet a későbbi levéltetvek ellen a legbiztosabban 127. sz. kérdésre.) Az amerikai kőrisfa (Fraximegvédenem ? nus americana L.) magvait minden magkeresSzeged. M. Oy. kedósben beszerezheti. A legjobb vetési idő 127. kérdés. Van egy hold vizenyős akkor van, amidőn a mag érett, tehát októhelyem és abban amerikai kőrisfát szeretnék berben és pedig természettől nyirkos, árnyas ültetni. Honnan szerezhetem be a magot és fekvésű talajba. Idősebb mag és tavaszi vetés mikór kell beültetni? 1—2 évig is elfekszik, amig kikél. A. D.i Kisfalud. J. T. Patkányirtás. {Felelet a 128. sz. kérdésre.) 128. kérdés. Istállóimban és ólaimban a A patkányok kiirtási módjának kérdésével patkányok nagyon elszaporodtak. Használtam mindezideig már oly sokan foglalkoztak és eddig már többféle patkánymérgét, öntettem a pedig egymástól eltérő irányban, hogy joggal lyukakba forró fakátrányt, bele is lőttem azokba, hihetnők, miszerint a kísérletezők egyike talán szóval már vagy 6 hét óta elkövettem minden csak megtalálta az irtás igazi módját. A tatőlem telhetőt, de legkevésbé sem veszem pasztalat azonban arról győz meg bennünket, észre, hogy mindez valamit is használt volna. hogy a kísérletezők száma éppen azért oly Kérek szives felvilágosítást aziránt, hogy mi nagy, mert még senkinek sem sikerült egy oly módon tudnám ezen kártékony állatokat el- eljárást feltalálni, mely kevés fáradtsággal s pusztítani. 8. Oy. olcsón czélhoz vezető lett volna. 130. kérdés. Czukorrépa-termésem után Nem tekintve a legkülönbözőbb szereket, a gyártól évenként 1500—1800 q szeletet kapok melyeket feltalálóik a hírlapokban föltétlenül vissza. Ezt szeretném hizlalásra felhasználni. biztosaknak hirdetnek, alig van egy nagyobb Kérdem, miképpen tarhatnám hosszabb időre város, a hol ne volna egy u. n. patkányirtó. legczélszerübben e szeletet? Jó volna-e bever- Ugy a hírlapokban hirdetett, mint az ilyen melés és ezt a czél érdekében miképpen hajt- patkányirtók által árusított szerek értéke nem-! hatnám végre ? M. D. csak nagyon kétséges, sőt lehet mondani, hogy a velük való kísérletezés határozottan káros, mert 1. tőlük a patkányok nem pusztulnak el

LEVÉLSZEKRÉNY.

429 s 2. az alkalmazott szerek hatását várva, időt nyujtunk a patkányoknak az elszaporodásra. Ha a kérdésttevő tagtárs ur csakis méregetetés utján akarna véget vetni ezen gazdasági csapásnak, azon esetben nagyon ajánlhatom a foszfor alkalmazását, melynek előkészítési módja, vagyis az egész eljárás a „Köztelek" 1896-dik évi 89-dik számában kimerítően van ismertetve. Ugyanott a többi patkányirtási eljárások is közölve vannak. A legegyszerűbb és minden fáradtságtól mentes patkányirtási mód mindenesetre az e ezélra legalkalmasabbaknak bizonyult patkányfogó és borzebek tartása, melyek ugyszólva minden előzetes betanítás nélkül, a saját ösztönüknél fogva a legszenvedélyesebb patkányirtók. A borzebekről tapasztalásból tudom, hogy párban még a padlót is felszedték, ha az alá menekült a patkány. Két jó borzieb rövid két hét alatt több száz patkányt képes kiirtani; természetesen nem szabad őket elkényeztetve a szobában tulsok eledel nyújtásával táplálni; ha esetleg a beszerzendő állatok e téren még kezdők volnának, ugy czélszerü lesz az eredményes napi munka után mintegy megjutalmazásképp őket jó tartam. A sok sikertelen kísérletezés után ezen két eljárás valamelyikének czéltudatos alkalmazása a várva-várt sikert csakhamar meghozza. Dr. Szakáll Oy. Vetésforgó megállapítása. {Felélet a 129. kérdésre.) Oy. A. ur, a Köztelek előfizetője, ismertetve röviden birtokviszonyait, a legjobban megfelelő gazdasági- rendszer és vetésforgó megállapítását kéri. Hogy a felvetett kérdésre megbízható, részletes választ adhassunk, sokkal bővebb informáczióra van szükségünk, mint a kérdésben foglalva van. Tudnunk kellene mindenekelőtt, hogy az illető birtokon a búzán kivül minő más növények termelhetők sikerrel, vájjon biztosan megterem-e az árpa, tengeri, lóher, luczerna, zabos bükköny, csalamádé, esetleg milyen más növények termelhetők még ? Ezen növényeknek eddigi átlagos terméseit ís kellene ismernünk, mert e nélkül nem lehet a birtok jövedelmezőségéhez hozzászólnunk. Fontos kérdés továbbá, hogy a birtok egy tagban fekszik-e vagy szétszórt, hogy a legközelebbi piaczon minő terményeket lehetne legjobban értékesíteni és hogy elegendő munkaerő áll-e s minő áron rendelkezésre? Csak ezek után lehetne a tartandó igásés haszonállatok nemét és létszámát megállapítani s ha ez is megvan, a szükséges épületek számát s tekintettel a helyi körülményekre azok épitési költségeit is meghatározni. Ha mindezek a kérdések szakszerű megoldást nyertek, a legkényesebb kérdés is megoldást nyerne, az t. i. hogy a javasolt módon berendezett birtoktól mennyi jövedelam várható? Szóral egy megfelelő gazdasági üzemterv készítéséhez az összes helyi viszonyok, részletes ismérete szükséges, mert anélkül végzetes, hibát követhet el a tanácsadó gazda, s éppen ezén, okból mellőzzük ezen alkalommal a konkrét tanácsot s. azt ajánljuk kérdést tevő urnák, forduljon ezen fontos kérdéssel a yazd: tanácsadó bizottságok valamelyikéhez, megjegyezvén, hogy ilyen bizottság a magyar-óvári akadémiánál, a keszthelyi, debreczeni, kolozsmonostori és kassai gazcf; tanintézetnél van szervezve és igénybevételűk teljesen díjmentes, csak ha a birtok személyes megtekintése mutatkozik szükségesnek — amint ezt a, fenforgó esetben is szükségesnek tartjuk, — akkor a kérdésttevő a kiküldött útiköltségeit tartozik megfizetni. Ezen az uton tehát csekély költséggel biztosan elérhető a czél, mig az Írásbeli uton szerzett, rendszerint nagyon hézagos informáczió alapján készült üzemtervek sok esetben teljesen megbízhatatlanoknak bizonyultak, habár szakértő gazdák által, szakszerűen lettek elké-

430

KÖZTELEK, 1899 MÁRCZIüS HÓ 15.

dőknek bizonyságot nyújtson arról, hogy a Tokaj-Hegyalján a szomorúan konstatált nagy mennyiségű olasz bor mellett még mindig kapható jó minőségű hamisítatlan régi és uj bor nagyobb mennyiségben. Az idei borkóstoló f. évi márczius hó 25-én és 26-án, Sátoraljaújhelyen, a vármegyeház nagytermében tartatik meg. A kiállítandó borokat, egy bírálóbizottság, melynek tagjai termelőkből és borkereskedőkből állanak, a borkóstoló előtt meg fogja vizsgálni.[Az abauj-tornamegyei gazd. egyesület f. évi április hó 4., 5. és 6-ik napjain rendezi Kassán V-ik 'díjazással egybeketött tenyészbikavásárját. A vásáron résztvehetnek Abauj-Torna-, Borsod, Gömör, Sáros, Szabolcs, Szepes-, Zemplénvármegyék és Kassa város tenyésztői. Dijaztatni fognak 2—3 éves magyar, 1—2 éves telivér és félvér nyugati fajtájú bikák. Gazdasági egyletek mozgalma. Díszokleveleken kívül összesen 2Q00 koronáig A fejérmegyei gazdasági egyesület népies terjedő pénzdijak fognak kiosztatni; ezenkívül gazdasági előadásainak egy részét már a mult a kisbirtokosok által tenyésztett bikák államhóban rendezte megyéje több községében; dijakban részesittetnek. Az egyesület, hogy a folytatólag e hónapban a dunamelletti nagy- szegényebb községeknek is lehetővé tétessék a községekben 6 helyen tart > előadásokat ifj. gróf vásár alkalmával jó tenyészállatok beszerzése Zichy Nándor lelkes vezetése mellett. A mező- a bikabeszerzéshez szükséges összeget a hozzá gazdasági előadásokat Baly Kálmán uradalmi folyamodó szegényebb községeknek,, egy év gazdatiszt, a szőlésze'i előadásokat Bajor József alatt, féléves részletfizetés mellett visszafizeföldbirtokos tartja. Hogy az előadások hatása tendő kamatmentes kölcsönre adományozza, maradandóbbá tétessék, az egyesület azokat sőt a vételárnak a 1 község szegénységéhez kinyomatva, minden alkalommal szétosztja a képest 10—20%-át elengedi. — A szegedi földmives-gazdákf között. — A nyitramegyei gazdasági egyesület f. hó 5-én tartotta gazdasági egyesület közremüködésővél igen tisztújító közgyűlését. Bokor Pál egyleti titérdekes előadást tartott mult hó 28-án Privi- kár, tartalmas évi jelentést nyújtott be ez az gyén Füredy Lajos szaktanár, a czélszerü és alkalommal, melyben a többek közt jövedelmező lentermelésröl. Az előadás sikerét egyesület mult évi működését is vázolta, legjobban bizonyitja azon körülmény, hogy a mely a következő volt. Tartott az egyefejjelenlevő nagyszámú hallgatóság elhatározta, sület egy . lóversenyt, a szőlőmivelés miszerint egy lenbeváltó intézet felállítását fogja lesztése és a szőlőmivelési munkák legfontokérelmezni a gazdasági egyesület utján a föld- sabbjának, a metszésnek ismertetése czéljából mivelésügvi minisztériumnál. Privigye sűrű lakos- egy metszési előadást, továbbá egy permetezési ságára valóságos áldás lesz a lentermelés felkaro- előadást rendezett. Azonkívül a munkástörvélása, miután itt a többi mezőgazdasági növények nyeket az egyesület titkárja több izben ismertette. Rendezett az egyesület tanulmány-körmár csekélyebb haszonnal termeltetnek. A földmivelésügyi miniszter a lentermelésre alkalmas utat a kisgazdákkal. A lótenyésztés emelése érvidékeken s ahol e jövedelmező és fontos ter- dekében kancza- és csikókiállitást tartott. A melési ágat nagyobb mérvben űzik, ingyen közgyűlés megállapította az egyesület ezévi osztat ki vetőmagot a termelők között, ami működési programmját is, mely főleg a Szegeden rendezendő mezőgazdasági országos kiáláltal nagyban előmozdítja a jóféle len termesztését. Az előadáson jelenlevő földmivelők közül lítás sikeres rendezésére irányul. Privigyén is többen kaptak rigai lenmagot vetőmagul. — A liptómegyei gazd. egyesület folyó hó 28-án Liptó-Szent-Miklóson tenyészbika-vásárral egybekötött , növendék-szarvasmarha kiállítást rendez. A kiállítás czélja, a megye szarvasmarhatenyésztésének jelen állapotát és a tenyésztés terén elért haladást beFrancziaország. A földmivelésügyi budget mutatni. A kiállításra csakis megyebeli gazdák vihetik állatjaikat. Díjazva lesznek: I. 1899. tárgyalása. A kamra legutolsó ülésében feévi szopós borjuk tehénnel vagy elválasztott jezte be a földmivelési budget tárgyalását. Alig szóra érdemes változtatás hozatott, ha borjuk. II. 1898. évi üszőborjuk. III. 1898. évi bikaborjuk. IV. 1897. évi üszők. V. 1897. évi csak azt nem emiitjük, hogy a vaj és műtrátenyészbikák. VI. 1896. évi előhasu üszők. A gyák ellenőrző vizsgálat költségeire 25,000 felsorolt osztályok mindegyikében több dij kerül frank szavaztatott mng. Ez alkalommal Chauvin kiosztás alá. Az egyesület népies gazdasági képviselő rámutatott azon visszaélésekre, meelőadásait e hó 15 tői 30-ig terjedő időközben lyek 1891 óta a bookmacker-ek által űzetnek rendezi Hybbén, Szmrecsánon, Verbiczen, a gyepen s kiknek vétkes ipara a ParisTarnóczon, Szielniczen, Liszkófalun és Szlé- Mutuel-nek ártalmára van. Viger földmivelési csen ; tekintve a tót ajkú lakosságot, mindenütt miniszter megígérte, miszerint ' a belügyminisztót nyélven adván elő a tárgyakat. Ezen elő- ter engedelmével az illetők ellen a legszigoadásokkal kapcsolatban Füredy Lajos szakta- rúbb rendszabályokat fogja alkalmazni s a nár, a lentermelésről tart a foldmivelőkriek gyepről a Paris-Mutuel kivételével minden foelőadást. Rendez továbbá az egyesület a megye gadást el fog tiltani. A budget tavalyi pontjai székhelyén a gazdasági fontosabb kérdések változatlanul elfogadtattak. szitve, a minek oka csak abban rejlett, hogy a tanácsadó gazdának nem állott módjában a speezifikus helyi viszonyokat kellőképpen méltányolhatni. Hensch Árpád. Répaszelet toevermelése. (Felelet a 130. kérdésre.) Imént, a „Közteleit" 17-ik számában, az „Állattenyésztés" rovatban közöltem a répaszelet bevermelésének legegyszerűbb s legolcsóbb formáját, egyben annak tápláló-értékéről és jövedelmezőségéről is megemlékezvén. Tessék ezen dolgokat ott elolvasni, megjegyzezvén, hogy a czikk 6-ik bekezdésében a zsirdus szó helyett vizdus értendő, ami egyébiránt a 2-ik .bekezdésben foglaltakból itélve, úgyis világos. ,A

KÜLFÖLDI SZEMLE.

megvitatása czéljából az -intelligens gazdaközönség részére magyar nyelvű szakelőadásokat is. Az egyesület tavaszi rendes közgyűlését márczius hó 28-án tartja meg. — A zemplénmegyei gazdasági egyesület már évek óta rendez borkóstolókat azon czéJból, hogy a Tokaj-Hegyalja hírneves borait a termelők azon bemutathassák. Ama körülmény, hogy a borhamisítások meggátlására országszerte megindult a mozgalom, arra birta a gazdasági egyesületet, hogy ezen borkóstolót a jelen évben szélesebb alapokon és arányban megtartván, ugy a hazai, valamint a külföldi kereske-

A bordeaux-i szabad kikötő. A franczia képviselőház asztalára az utóbbi ' időben egy törvényjavaslat került, mely Bordeauxban egy szabad kikötő létesítését sürgeti, melyben a külföldről vámmentesen érkező és távozó árukat tetszés szerint lehessen kezelni, átalakítani. Most a girondemegyei szőlőtermelők szövetkezete felszólal ez ellen, mert rájok nézve nagy veszedelem csiráját látják a szabad kikötő megnyitásában. A miniszterhez intézett határozatukban odakonkludálnak, ha már a javaslat megszavaztatik is, de oda hasson, hogy a szabad kikötőből a külföldi bor raktározása kizárassék. Kérelmüket avval indokolják, hogy a

22. SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM. szabad kikötő á borhamisítók kiváltságos tanyája lenne, melyben a törvény szigora őket nem érhetné. Egyben arra kérik a minisztert, hasson oda, hogy a külföldről s Algírból érkező borokat az 1894-ik évben alkotott törvény értelmében a legszigorúbban felügyeljék ugy alkoholtartalom, mintjvizezés dolgában. Svájcz. Biztosítás munkahiány esetére. Tudvalevőleg Svájcz az egyedüli ország, melyben a szoczialisták irányában elnézők, persze ez azután meg is termi végzetes gyümölcseit. A sok közül ilyen például a Bern-ben alakult „Munkanélküliek biztosítása", melyhez a munkások keresetüknek csak 14a/o-ával járulnak hozzá, egyébiránt a társulat a kiadásokat a vagyonosabb polgárosztálytól koldulja össze. Érdekes az eredmény, melyet e berni társulat kimutathat: Az országban a télen sehol sem voltak munkanélküliek, ám Bernben 500 munkást kellett eltartani családostól „munkanélküliség" czimón. Persze a bölcs városi tanács most látta be, hogy a sok csavargó jelenléte a biztosítással magyarázható meg, sőt arra is rájöttek, hogy az ily városi intézkedés minő vonzerőt gyakorol a földmives népre, mely tömegesen vonul a városba munkát keresni, de nem találni, holott a mezőgazdaság épp ezért szenved munkáshiányban. A svájezi paraszt most kényelmesebbnek tálálja, hogy nyáron át a városban napszámoskodjék, télen át meg Bern községe pénztára által tartassa el magát és családját. Most. a svájezi s német lapok nem győzik ócsárolni a munkanélküliek biztosító intézetét, melyet a földmivelő nép megrontójának tekintenek. „Minek biztosítani valakit munkahiány esetére, — írják — mikor a munkábalépésre mindenki fel van jogosítva." Argentína. A mezőgazdaság félvirágzása. Ooodwin, egyike a legmegbízhatóbb angol statisztikusoknak, azt újságolja, miszerint Argentina az 1898-ik kampányban magamagát multa felül termésgazdagságával. A- búzának s gyapjúnak emellett még jó ára is volt. Az idei kivitel egész biztossággal eléri az 1894-ik évit, a midőn 1.600,000 tonna gabona lett exportálva, de megeshetik, hógy 2 millió tonnára emelkedik az, tekintve, hogy egy kerületben sem panaszkodtak rossz termésről. Hogy, a jövőben a búzatermelés fokozódnék, az nagyon valószínűtlen. Pontos összeírás szérint a búzával bevetett terület 5.500,000 acret tesz ki s acrenként 15 bushelt, termelnek. Mexikó. A gyapottermelés fellendülése. Néhány év óta a köztársaság területén a gyapottermelés nem várt lendületet vett. Ezt főleg, a központokat a legtávolabbi vidékkel összekötő vasutaknak lehet köszönni, továbbá annak, hogy a bevándorlók szaporodásával oly területeket lehetett miyelés alá venni, melyek azelőtt terméketleneknek voltak jelezve. A mexikói gazdasági egyesület elnöke közelébb tartott közgyűlési beszédében éppen a gyapottermelés fellendülésére mutatott rá. Nézete szerint csak az egyedüli rio-nazasi kerületben — hála a száraz időjárásnak — az idei termés maga 6—8 millió píasterre lesz tehető. A lakosság belátván a termelés nyereséges voltát, valóságos enthusiásmussal adja magát ezen gazdasági mellékiparág mivelésének. A földbérletek egy pár év alatt 20—30°/o-al szökkentek föl, ugy hogy ma egy caballeriá (43 hektár) föld után 3000 piaszter bér szedetik. A béremelkedésnek megfelelően emelkedik a föld ára is. Az elnök nézete szerint rövid néhány év múlva a köztársaság összes zsilipezhető folyómentén gyapotmivelés lesz s abban az esetben nem csak a mexikói hazai szükséglet lesz fedezve ezen termékkel, hanem a világpiaezon is egészen váratlan pozicziót fog az elfoglalni. Véleménye szerint, az északi vidék gazdagsága, éppen a gyapottermelés révén Texas jólétén is tul fog- tenni s senki se vádolja szólót, ha néhány év múlva az Egyesült

22. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. Államokkal felveszik a versenyt a gyapottermelést illetőleg. Eshetősége ennek nem is tűnhetik fel, ha figyelembe veszszük az utóbbi időben mily óriási haladást mutathat fel Mexikó. É nevezetes hirt, főleg juhászattal foglalkozó gazdáink fogják alig titkolható bosszúsággal olvasni.

VEGYESEK. Mai számunk tartalma: Oldal. Az OMGE. közleményei 423 Állattenyésztési és állategészségügyi szakoszt. ülése. 423 A gazd. egyesületek tisztelgése Széli Kálmán mi426 niszterelnöknél Két itélet. Se. Z. ... __ 427 Növénytermelés. A burgonya ültetéséről és miveléséről. J. W. 428 Gazdasági növénytan. Elsárgult buzavetés. Mezey Gyula. - 429 i.xwelszekreny __ 420 Külföldi szemle. J 430 * egyesei. 431 Keregkeoeiem, tőzsde 432—433 Szerkesztői üzenetet. 433 Czimadományozás. Ö felsége Szájbely Gyula földbirtokosnak és országgyűlési képviselőnek a pénzügyi és közgazdasági téren szerzett érdemei elismeréseül, a magyar királyi udvari tanácsosi czimet adományozta. Megbízatás. A földmivelésügyi m. kir. miniszter Heiduska Ignácz esurogi lakost, Báes-Bodrog vármegye zsablyai járására nézve a gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. Kinevezés. A földmivelésügyi m. kir. miniszter a magyarországi kincstári erdőtisztek létszámába kinevezte: Sztripszky Ágost oki. erdészt m. kir. erdőgyakornokká a gödöllői m. kir. erdőhivatalhoz és Toperczer Árpád végzett erdőakadémiai hallgatót ideiglenes minőségű m. kir. erdőgyakornokká az apatini m. kir. erdőhivatalhoz. A bortörvény végrehajtása. Azt az erélyes akcziót, melyet a kormány a földmivelésügyi miniszter kezdeményezésére a borhamisítások megszüntetése végett megindított, a közvélemény országszerte meleg elismeréssel fogadja. Az erdélyi gazdasági egyesület a napokban tartott közgyűléséből meleghangú üdvözlő felterjesztést intézett a földmivelésügyi miniszterhez, a hazai bortermelés érdekében, a bortörvény szigorú végrehajtására irányuló erélyes fellépéseért. A zalavármegyei gazdasági "egyesület szintén üdvözlő felterjesztéssel fordult e tárgyban a földmivelésügyi miniszterhez, s mig egyrészről elitéli azokat a táma.dásokat, melyeket egyik lap a bortörvény szigora végrehajtása miatt Darányi miniszter ellen intézett, másrészt háláját és elismerését fejezi ki a miniszternek azért a fáradhatlan tevékenységeért, melylyel a borhamisítások megszüntetésére, s a bortermelés s a reális borkereskedés érdekeinek megvédelmezésére, továbbá a magyar borok régi jó hírnevének helyreállítására törekszik s e czéljának elérésében az ellene intézett alaptalan támadásokkal magát eltántorítani nem engedi. Hasonló értelmű üdvözlő felterjesztéseket intéztek a földmivelésügyi miniszterhez legújabban Zemplén vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlése, a Jcomáromvármegyei és a békésvármegyei gazdasági egyesületek is, továbbá a nagyváradvárosi" hegyközség és Kecskemét város közönsége. X I I . tavaszi luxuslóvásár. A Tattersall telepén vasárnap délelőtt nyilt meg a tavaszi luxuslóvásár. A katalógusba felvett 236 darab lóból a vásárra 220 darab lovat hoztak, a melyeknek átlagos minősége nagyon kielégítőnek mondható. A vásár díjazással is egybe volt kötve, amennyiben a székes-föváros és a Budapesti Tattersall - Társaság közös pénzadományaiból három értékes ezüst tiszteletdijat tűztek ki a vásáron megjelent legszebb és legjobbnak talált négyesfogat, kettesfogat és hátasló részére. A díjazásra kiállt 10 négyes-fogat közül a biráló bizottság, mint lóanyagra

431

KÖZTELEK, 1899. MÁRCZIUS HO 15. nézve is legkorrektebbnek, Jankovich-Bésán Elemér négyesének itélte oda a dijat. A kettesfogatok diját a vásárnak a katalógusban is két legdrágábban jegyzett lova, Mikovics Ágoston szabadkai lókereskedő két pompás feketéje nyerte, melyeket már a vásár hivatalos terminusát megelőzőleg, Woltmann György, berlini kereskedő sietett a kitett 4000 forint bejelentési árért magáévá tenni. Végül a hátaslovak diját a bizottság Fáy Béla ismert lótenyésztő Júlia II. nevü korrekt testű és jól belovagolt kanczájának itélte oda. Vasárnap délután 4 órakor Darányi Ignácz, földmivelésügyi miniszter is megjelent a vásáron és elégedetten nézte végig a fogatok és hátasok előhajtását. A vásár általában nagyon élénken látogatott. A luxuslóvásáron a következő eladások törléntek: Mikovits Ágoston,. 111—112. kat. sz., 2 drb, Voltmann Györgynek, Berlin 4000 frtért. Brúder Antal, 195—197. k. sz., 2 drb, Voltmann Györgynek, Berlin, 850 frtert. Brúder Antal, 198—199. kat. sz., 2 darab, Rosenfeld Józsefnek, Lipcse, 700 frtért. Rumbach Géza, 214—215. k. sz., 2 drb, Klaudy Frigyes lov.-nak, Selyp, 1200 frtért. Keller Lipót, 1 k. sz., 1 drb, Rosenfeld Józsefnek, Lipcse, 700 frtért. dabasi Halász Aladár, 19. k. sz., 1 drb, W. Scblesingernek, Bécs, 500 frtért. Lövy Jenő, 15. k. sz., 1 drb, Kranz Józsefnek, Rzsow, 240 forintért. Keller Béla, 7—8. k. sz., 2 drb, Schlesinger W.-nek, Bécs, 1000 frtért. Tisza Kálmán grófj 137—138. k. sz., 2 darab, Eszterházy Miklós herczegnek, Pottendorf, 1400 frtért. Dőry Ödön, 118. k. sz., 1 drb, Vizsoly Ákosnak, Alsó-Pél, 475 frtért. Jankovich B. Elemér, 103—104— 105-—106. k. sz., 4 drb, Szapáry Pál grófnak, Budapest, 3000 frtért. Fáy Béla, 65. k. sz., 1 drb, Török Sándornak, Budapest, 500 frtért. Farkas Ábrahám, 37. k. sz., 1 drb, Hohenlohe herczegnek, Budapest, 500 forintért. Breuer Ignácz, 174—175. k. sz., 2 darab, Marschal Józsefnek, Budapest, 550 frtért. Weisz Adolf, 69. k. sz., 1 drb, Kondor Emilnek, Kis-Csaloroia, 350 forintért. Baráth Gyula, 170—171. k. sz., 2 drb, H'rsohl Alberlnek. Breslau, 1000 frtért. Tamássy Kálmán, 222—223. k. sz., 2 drb Joachimsthal Gusztávnak, Berlin, 650 frtért. Baráth Kálmán, 51. k. sz., 1 drb, Leblat Józsefnek, Bécs, 625 frtért. Fröhlich Frigyes, 77—78. k. sz., 2 drb, Joachimsthal Gusztávnak, Berlin, 550 frtért. Beleszlin Dusán, 119—120. k. sz., 2 drb, Mendl B. Vittoriának, Braila, 1800 frtért. Veress Gyula, 218—219. k. sz., 2 drb. Blaskovics Ernőnek, Tápió-Szt-Márton, 700 frtért. Hoyos Miksa gróf, 179—180-181—182. k. sz,, 4 drb, Szmrecsányi püspöknek, Szepes-Várallya, 2400 frtért. Összesen 40 drb, 23,690 frtért. Kisérletügyi Közlemények II. kötetének 1. füzetét most küldte szét a m. kir. földmivelésügyi minisztérium mezőgazdasági kisérletügyi központi bizottsága. E füzetben megjelent közlemények a m. kir. duhánytermelési kísérleti állomás köréből: a dohánytermelő kísérleti állomáson 1898. év folyamán végzett kísérletek, Kerpely Kálmántól; állami rovartani állomástól : Filloxerairtó kísérlet acetilengázzal, irtókisérletek riczinusliszttel, mindkettő Jablonowszki Józseftől; a m. kir. magvizsgáló növényélet- és kórtani állomástól: a répamag betegségei Linhart Györgytől, a buza pondrósodásának terjedése "hazánkban Francké H. Rezsőtől. A Kisérletügyi Közlemények e füzete, mint az előző megjelentek is valamennyi mezőgazdasági állami közegnek, a közgazdasági előadóknak, gazdasági tudósítóknak, tudományos intézeteknek, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tagjainak hivatalból és ezenkívül mindazoknak díjtalanul megküldetnek, a kik eziránt egyszerű levélbeli megkereséssel a a mezőgazdasági kisérletügyi központi bizottsághoz (Budapest, V. Nádor-utcza földmiv. min. palota) fordulnak. A Kisérletügyi Közlemények esetről-esetre megjelenő füzetei könyvkereskedői uton Nágel Ottó budapesti könyvárustól szerezhető be füzetenkint 30 krjával.

ALAPÍTTATOTT 1872.

SCHOTTOLA ERNŐ, BUDAPEST. Műszaki közp. üzlet:

Gyár :

V I . , A u d r á s s y - i í t 2.

V I . , R é v a y - u . 16.

Fonciére-palota.

(Saját telepen.)

Gőzcséplőgépek javítására és felszerelésére ajánlok

Dobsineket bármely kívánt profilban,

minden létező rendszerben,'

legkiválóbb minőségben,

Szíjakat

legjobb szinbőrböl,

Kenderhevedereket duplán és háromszorosan keresztbe szőve, vala- J mint a hozzávaló pléh felvonóserlegeket.

w

í

v

,

\

f Bet CD - Fém Y l

Legolcsóbb be-1 szerzési forrás 1 minden egyéb

müszakiésmfeö -1

2—• — — g a z d a s á g i

szűk-1

ségleti czikkben. Árjegyzékek

kívánatra ingyen és b

„REMINGTON" ÍRÓGÉPEK VILÁGHÍRŰEK. VALLÁS-és KÖZOKTATÁSÜGYI magy. kir. minister

Hivatalos Közlöny-böi „A vallás és közoktatásügyi magy. kir. minister Remington Írógépet (kapható Glogowski és Társa budapesti czégnél Erzsébet-tér 16. sz.) az állami és egyáltalában a hazai tanintézetek részére leendő beszerzésre ajánlja. Festékp&rna mellőzve. — 4-szeres billentyű 8-szoros helyett. — Legfinomabb acélszerkezet. — Közismert nagy tartósság. — Központi vezeték nélkül. — Tel jes magyar és német billentyűzet. — Minden betűnek osak 1 billentyűje. — Legnagyobb sokszorosító képességgel. A REMINGTONT nagy sikerrel használják. A magyar osztrák, franczia, « e gol orosz és az amerikai kormányok, — A magy. kir. bel-, a földmlvelés-, az igazság-, a honvédelmi-, és a vallás- és közoktatásügyi minisztériumok, Fiumei kormányzóság, — Magy. kir. államvasutak igazgatósága, M. kir. államvasutak üzletvezetőségei, — M. kir. államvasutak gépgyárai, — Magyar általános hitelbank, — Ganz és Társa, — Budapest székes fővárot tábla Budapi Gy6r stb. — Gr. Károlyi. cs. — Magy. Mezőgazdák szövetkezete enö püspöki urad. bérlő Veszprém. Dr. gróf Féstetloh urad. ügyésze Budapest, — Győri püspökségi központi iroda Győr. Osztr. m. államv. társ. urad. igazg. Budapest. Zichy Nándor gróf urad. számvevői hivatala Bpest., I., Kriaztina-u. 22. M. kir. állami jószágigazgatóság Arad. Továbbá számtalan pénzintézetnél, gyárban, kereskedőknél, iparkamaránál, ügyvédeknél, megyéknél, városoknál, kozjegyzö^é^ert^^knél^^^k^ál^^anároknál, isko-

Remington Írógépet

ffi^aKSKöí

ségiinkre az ország bármely részébe dijmentes bemutatásra és az egyszerű kezelés begyakorlására bárhova ugyancsak saját költségünkre küldjük ki tisztviselőinket. — Árjegyzék bérmentve és ingyen. Erzsébet-tér 16. Remington Írógépek és Edison-mimeographok kizárólag

10 KÖZTELEK, 1899. MÁRCZIUS HO 15.

22. SZÁM. 9-1K ÉVFOLYAM.

—11-75 frton, vadrepeze 5-50—6.20 frton, lenmag 10.50—11.50 frton, gomborlca 9-25—10"— frton. Uj káposztarepeze 1899. augusztusra bekövetkezett fagyos Budapesti gabonatőzsde. idő folytán valamivel szilárdabb irányzatú volt és 1L95 —12-— frt után 12-15—12-25 frton zárul. Kendermag (Gutímáhn és Wahl budapesti terménybizományi 11.50—12.— frton jegyzett. czég jelentése.) , Hüvelyesek i Bab (uj) változatlan csendes, üzlet Trieszti jegyzés 10.75—11.25 frt kiviteli szeszért nélkül. Névleg trieurt aprószemü bab Gyöngyös-Félegy- 90% hektoliterje. Budapest, 1899. márczius 11; házán 7-— frtot, gömbölyű Baja-Zomboron 6-50— A kivitel a hét elején szünetelt. frtot, barna bab Kalocsán 7-—, Nagy-Károlyban 6-75 Vidéki szeszgyárak közül: Baja, Arad, Kolozs7-— frton jegyez. Köles helyben 4-25—50 frton érté- vár, Nyírbátor, Losoncz, Kenyérmező 25 krral drágábalacsony maradt, mi mellett éjjelenként fagy is követ- kesíthető. ban, a többiek változatlanul jegyeztek. kezett be. Csapadék egyes. vidékeken csak szórványoBudapesti zárlatárak e nMen: Finomított szesz Vetőmagvak: Vöröshere változatlan. Uj bánáti vö^ san fordult elő. A vetések állása mindenütt kielégítő. röshere 42.—-45.— frt felvidéki áru 48. 54.— frt, 54 50—55 25 frt, élesztőszesz 54 75—55 25 frt, nyersA vízállás valamivel .csőkkent. 54.— frt, niuharmag 6. 6.50 frt, szesz adózva 53 50—54-25 frt, nyersszesz adózatlan A külföldi piaczokon az üzlet továbbra i§ szük luezernát 48.. (exkontingens) 13 ——13-50 frt, denaturált szesz 20 — bükköny 5.75—6.— frt,baltaczim 12. 13.50 frt között keretben maradt. A fogyasztás csak a legszükségesebb —21— frt. Kontingens nyersszesz —. i—.—. beszerzéseket eszközli, a spékuláczíó tétlen és így az jegyzünk kelyben. Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül bérárakban is alig történtek változások. Amerikában a kimentve budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizeviteli, kereslet csökkent,"a látható készletek — mérsétés mellett értendők. Napi jelentés 1899. márczius 14. keltek ugyan, ., de mindenesetre — gyarapodtak. A

KERESKEDELEM,TŐZSDE.

Készbuza ma jól volt kínálva, a kereslet azonban, meglehetősen gyér, ugy, hogy az egész forgalom A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban miijtegy 5000 mmázsát tett, .melyek részben változat(en gros) eladott élelmiezikkek árairól. lan, részben néhány krral olcsóbb áron keltek el. Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezequarter Eladatott: tének jelentése 1899. márczius hó 11-ről. 198.000,000 121.320,000 83.149,000 100 mm. 80 kg frt 10 60 3.hóra Ma kielégítő mennyiségek érkeztek a piaezra s inkább a vételkedv volt gyengébb. Mindazonáltal a 100 „ 79 „ „ 10 55 „ , quarter quarter hozatalok gyorsan elkeltek, mert a raktárak nagyon 200 . 78 . , 10-50 , „ kiürültek. Nagyobb hozatalok borjú, bárány, füstölt hus, 100 , 78 , . 10-50 . , 123,045,000 ' • 75.000,000 tojás, vaj és baromfiból volt, 100 , 79 . , 10-50 . A hét végével kedvezőtlenebb időjárás folytán a 300 . 74 , . ' 10-50 . , Husnemüekből eladtunk' egy küldemény'mustra hangulat valamivel szilárdabb, utóbb azonban ismét 100 ,. 78 .. „ 10-40 . . marhahúst 32 kron, jobb minőségűt 44 és 46 kron, lanyha volt. Angliában a forgalom korlátolt maradt és 100 mm 78 kg frt 10'4Ö 3 hóra borjut 50 és 54 kron kilónként, füstolt hust 54 és 56 az árakban nincs jelentékenyebb változás. A franczia 100 , 78 , , 10-40 , „ kron, sonkát 70 és 80 kron kolbászt 60 és 70 kron piaczokon a hozatalok továbbra is kedvezőek és az 200 . - 78 B „ 10 35 " , „ kilóját, mustra bárányt 5 frt, jó felsővidékit-6I./2 párját, árak némileg csökkentek. A többi kontinentális piaczo200 , 78 , „ 10-35 „ „ melyből meglehetős mennyiséget kaptunk. kon a fogyasztás tartozkodó volt, az üzlet is mérsékelt 100 „ 76 „ „ 10-20 . . Baromfi a mai na gyobb hozatalok mellett is megterjedelmű és az árak alig voltak képesek pozíciójukat Pestvidéki: 100 „ 80 , „ 10-55 „ , tartotta áfát. Egy küldemény leölt tisztított kappan fenntartani, 1-50 frton ment darabja. Uj csirke 1-35 frton vétetett 100 , 78 . , 10-40 „ , Nálunk az üzlet terjedelme kismérvű. A kinálat párja. 100 „ 78 „ „ 10.2-5 „ „ az összes czikkekben mérsékelt és- minthogy a kereslet 150 „ 77 „ „ 10-30 , „ Tej és termékekből: vaj a nagy küldemények ÍS 'kíTÖr ** á r f k "áí k e n ^ é n n a g v a k m i u t takarinány• 100 ' , 75. ... „ 10-17V2 „ „ folytán elhanyagolva marad, ára hanyatlik, turó iránt 150 . 77 „ „ 10.171/2 „ „ javul a kereslet s a küldemények még mindig a szükAr üzleti hét részletéiről a következőket jelent150 „ 78. „ „ 10.171/2 „ „ J séglet mögött maradnak. Árak változatlanok. Groi sajt hetjük : 10Ö „ 78 . „ 10-25 . , egy küldemény 62 és 66 kron kelt el. • Búza a hét-elejével kellemes irányzatban indult. 100 , 76 „ , 10.20 . . •Jobb lisztkelendőség a malmokat árra bírta, hogy a Tojásban javultak a küldemények az utolsó két 100 . 79 . . 10.50 „ „ napon. Vagy 400 láda került eladásra. Egy kocsirakovásárlásban is •élénkebben vegyenek részt és a hangu- F.-tiszai: 100 „ 80 „ „ 10-55 „ , mány 29-50 egy másik 30 frton lett nagy ládánkint lat kedvezőbb fordulatához hozzájárult ama körülmény Esz.-magy. : 200 „ 78 „ „ 10-30. 1440 drb eledva. Kicsiben olvastunk 44 drbot egy is, hogv az emelkedő határidőpiacz befolyása alatt á 100 „ 78 , spékuláczíó'. arbitr'age üzleteket is folytathatott. A haforintért, teatojás ICO drbos láda 2 frt 40 kron. Bécs. 100 „ 80 „ „ 10-45- ' ben is javult kissé a fogyasztás s ott az érdeklődés I.íU'kI(ijUítcz még mindig nagyobb fluktuáczióknak van , 79 „ „ 10.45 alávetve. Tény. az, hogy a „hausse" párt sok búzát fog piaezunk iránt most nagyobb. , . 79 , „ 10.45' kapni és igen nagynak kell a dekouvertnek lenni, hogy Zöldség. Egy koczirakomány gyökér és sárgarépa „ 75 „ , 10.10 kifizesse magát ezen évszakban oly nágv mennyiségeket F.-magy. érkezett, egy fél kocsi hagyma. Az első 2.50 frton kelt átvenni, melyek sokkal- kisebb hasznot hozhatnak, mint Bihari : „ 77 , mm.-ja, a hagyma 4.50. frton. Tormát 12 frton adtuk 75 10.15 l l azon mennyiség,-mely esetleg kell, hogv papiron fedez- Báeskai : métermázsáját. Sáláta 5 kr. drbja. hónapos retek 3 kr. , 74 . „ 1010 „ . [ tessék. A forszírozott árak mindenfelől hozatalokat .in- Verbászi: csomója. volválnak; Rozsban a forgalom továbbra is szünetelt, ma Gyümölcs. Alárendelt minőségű alma sok van a elkelt 500 mm. 7"85 frt Bpest távolságában. , piaezon, szépminőségü fajalma nem igen érkezik. Szőlő Az árak mérsékelten emelkedtek, rövidesen Árpában is pang az üzlet, állomási vevők általá- szép, ép szemű, keresve marad. azonban ismét visszaestek és az elért áreiőny elveszett. ban hiányoznak, csakis helyben takarmányczélokra kél Fűszer és italok. Jó minőségű szilvórium és Lényeges befolyással voltak erre a folyó határidőben el néhány kocsi, melyekért minőség szerint 6-30—6-60 borovicska iránt javult a kereslet. A borvásárra érke eszközölt nagyobbmérvü — e héten 113,000 mm. tévő zett küldemények ma pinczébe kerülnek s hétfőtő" v- buzafelmondások is. A malmok tartózkodók lettek frtig fizetnek. kezdve eladásra. annál is inkább, mert tudatában vannak annak, hogy Tengeri változatlan, egyes vidékeken keresettebb felmondásra kerülő buza előbb-utóbb az ő kezeikbe ke- Budapesten 4-70 frtig, ennek távolságában 4-55 frtig rül és ígv a bét végével is csendes irányzatban maradt fizetik.. az üzlet, melynél az árak egyenlegképp nem változtak. (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelenZab változatlan, . 5-80—6-15 frtig kél el helyben. tése. Budapest, Príma tiszavidéki áru teljes árakat ért el. Az összes 1899. márczius 13-ról. forgalom J00,C00 mm., a hozatalok összege 142,000 Határidők daczára a valamivel magasabb külHas. Marhahús hátulja L oszt. 1 q frt 52—56, mm. A beérkező idegen búzák kizárólag szállítási ezé- földnek, nálunk lanyhán indulnak, később vételekre és II. oszt. 48—52, III. oszt. 45—48, eleje I. oszt. 46-50, lokra használtatnak fel és csak elvétve kerül egy-egv fedezésekre ismét szilárdulnak. II. oszt. 44—46, III. oszt. 38—44, borjúhús hátulja 1. tétel nem szokván'yképes készáru, eladásra. oszt. 58—62, II. oszt. 40—56, eleje I. oszt. 52—54, II. Déli 12 órakor következőképp áll: oszt. 40—50, birkahús hátulja I. oszt. 46—48, II. osz', Rozsban az üzlet vontatottan alakult, a mi egvKöttetett. Déli tárlat. 44—46, eleje I. oszt. 40-42, II. oszt. 38-40, bárány részt a felmondott tételek nehézkes átvételének, más• • •— 10-41—43 eleje 1 db0. 0—,hátulja •——•—, sertéshús magyar részt a fogyasztás korlátolt érdeklődésének folyománva. Buza márcz. . . . 0, áprilisra . . 0• - — 9-78—79 szalonnával elsőrendű 1 q 51—52-0, vidéki 40—48, szaHa mindazonáltal említésre méltó árcsökkenés nem „ májusra . . . 0-——• —— 9-47—48 lonna nélkül elsőrendű 50—53, vidéki 38—46, sertéskövetkezett be, ugy ez főleg a kinálat korlátoltságának hús pörkölt 40-0—46, sertéshús szerb szalonnával — • , októberre , . 0-——• 8-56—57 tulajdonítandó. Az árak 7.70—90 frt között mozogtak Rozs márcz. . . . 0-——0-——•——•— 7 95—97 , szalonna nélkül , sertéshús füstölt magyar helyben és Budapest távolságában átvéve, míg néhány Tengeri máj. . . . 0.—t--—• •— . 4-56—57 kisebb tétel prima áru helyben 8.— frtig ért el. —'—•—. idegen (vidéki) , sonka nyers 1 kg. 0.——• 5-72—74 70—90, füstölt belf. csonttal 0-50—0-8, esont nélkül 0*70 Árpa (takarm. és hántolási czélokra) továbbra-is Zab márcz Káp.-repcze aug. ..——' -. 12-15—12 25 —1-00, sonka füstölt külf. esont nélkül —• •— csak gyengén van kínálva és hizlalóknál különösen szalonna sózott 1 q 49 0—51 0, füstölt 53 —55', sertésazonban gyárosoknál jó keresletre talált. Az árak zsír hordóval 550—550, bordónélkül 56-0—57-0, kolbász szilárdabban tartottak és helyben 6.40—70 frt kőzött nyers 1 kg. , füstölt 60—90, szalámi belföldi 130 •jegyzünk. Egy rakomány szerb áru elvámoltan á 0.25 —140, külföldi , malacz szopós élő 1 db 2-50—4- , frt kelt el készpénzfizetés mellett helyben. Állomásokon tisztított 0-70—80. átvéve az üzlet teljesen pang. 8xes*. (Goldftnger Gábor szeszgyári képviselő Baromfi, a) Élő. Tyúk 1 pár frt 1-30—1 80, iitása.) Zab mérsékelt kinálat és ugyanolvan vételkpdv A szeszüzletben a hét elején az üzletmenet csirke 1 00—1-30, kappan hizott 2-40—3 00, sovány — melleit az egész hét folyamán változatlan maradt. Príma áru csak szórványosan érkezik és helyben 5.20 frtig élénk volt ésfinomított,valamintélesztő szesz nagyobb 0.—, récze hizott 2 70—3 00, sovány 1 00—3 00, lud bízott 6 00—7 00, sovány 2 60—3 60, pulyka hizott 6"00 tételekben kelt el. • ér el, míg középminöségü zab 5.75^:6.05 frt között - 7 50, sovány 2 50—3-—. b) Tisztított. Tyúk 1 db frt jegyez. A forgalom ca. .4000 mm. ; , csirke 1 db 060—0"75, 1 ke. Mezőgazdasági szeszgyárak részéről a hét elején0 80-0 90, 1 kg. Tengeri ugyancsak változatlan maradt és habár , kappan hizott 1 db 1 30—1 60, 1 kg. • • kínálat uralkodott és csak néhány kisebb tétel kelt el a kereslet mérsékelt, az ajánlat is gvengébb volt. 17 récze hizott 1 db 1 20—1 80, 1 kg. 55—65, félkövér 1 db -~-17.25 frt g Bars- és Nyitramegyei állomásokhoz 0-tengen már alig van forgalomban és csak névleg jegyez 1 20-1 30, lud hizott 1 db 2-20-3 50. 1 kg. 64—0 72, szallitva. Pozsonymegyei állomásokhoz szállítva 1.20 5.25 frtot helyben. ,Uj tengeri, iránt csak a tiszavidéki feiköv. 1 db 0 80—2-50, 1 kg. 44—52, pulyka hizott állomásokan volt jobb érdeklődés és helvlyel-közzel Srlat^°S1 k o n t i n g e n s n y e r s s z e s z jegyzésen alól volt 1 db 2 40-3 50,1 kg. 58-65, félkövér 1 db 12 00, •néhány krajczárral többet isfizettek.Budapesti paritásra Erdélyi állomásokhoz szállítva üzlet nem létesült. 1 kg. 46—52, ludmáj 1 db 20—2 00, 1 kg. 1-80—3 50, 4,00—55 frt, helyben. 4*65 frtig és Kőbányán 4.70 frtig A budapesti piaezon az üzletmenet kielégítő volt ludzsir 1 kg. 0 8—1 00, idei iiba 1 db . volt elérhető. és jó vételkedv mellett finomitott szesz 54.75 frtig Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt 0-80—1-40, csuka 0-80 Olajmagvak. Készáru káposztarépeze teliesen üzélesztő szesz '55 frtig kelt nagyban. Exkontingens és —1 20, ponty (dunai) 0-40—0-80, süllő —• •—, kelettelenül 11--—-12-— írton jegyez. Bánáti repeze 11-25 denaturált szesz változatlanul jegyeztetett. ősege 0-—0-0, márna —-60—-80, ezompó 0-50—0-80 tel következőként becsüli a, farmerek kezében levő búzakészleteket: 1897

22. SZÁM.

9-ik

ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1899. MÁRCZÍUS HO 15.

Bécsi sertésvásár. 1899. márcz. 14-én. (Schleiffélangolna 0-—0-—, apró kevert 0 28—0'35, lazacz , ssupszalma 140—160, alomszalma 110—130, egyéb takarmány — , lóhere , takarmány- der és társai bizományi czég távirati jelentése a ,Közpisztráng 0' 0-—. swúma , tengeriszár .luczerna 240— telek" részére).: • Tej és tejtermékek. Tej 1 lit. frt 0-08—0-09, , szalmaszecska 170—200, széna lefölözött 0*06—0*07, tejszín 00'—, tejföl 0-20—0'28, 320, sarjú —1 Felhajtás : 3582 lengyel, 4751 magyar sertés, összeí ui, — •,; zabosbükköny 260—260. összes tehénvaj (tea) 1 kg. 0-80—1 05,1. rendű 0'70—0'80, II. r. 8333 drb., ;, : suly 182700 kg. 0-40—50-—, olvasztott 0-50—60, Margarin í. rendű - — A vásár forgalma vontatott Lefolyású volt. 0-—, II. rendű 00"—, tehéntúró 0-10—0-15, juhturó 38—48, liptói 0-40—0-50, juhsajt 0 32—48, emmenÁllatvásárok. thali sajt 1-10—1-10, groji sajt 0-50—0-66. Liszt és kenyémemü. Fehér kenyér 1 kg. frt Badapesti sznrósnarhayásár. Márczius hó 13-án. 13-0—18-0, barna kenyér 11-0—14 0, rozskenyér 11-0 A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság Bécsi juhvásár. 1899. márcz. hó 9-én. Felhajtás —11-0. Búzaliszt 00 sz. 1 q , 0 —•—, 1 —•—, 860 db juh. Az üzletmenet élénkebb volt. Felhajtatott: 437 drb belföldi, db galicziai, Httvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 7—9, stokedrb tiroli, ll db növendék élő borjú, 84 db élő riui 24—35, borsó héjas magyar 7-00—15-—, koptatott Árak : export juh páronként 2528-—, kivét, magyar 13—15, külföldi 17—22, bab fehér apró 6—7, bárány; 24 drb belföldi, 3 drb galicziai, — drb —, raczka ,—••—, selejtes juh párkint —•——•— frt. tiroli, — drb bécsi, — drb növendék borjú, 1930 drb nagy 6—8, színes 7-00—10. Tojás. Friss I. o. (1440 db.) 1 láda frt 28 0—29-00 ölött bárány, — drb élő kecske. a. oszt. (1440 db.) 22-0—23 0, meszes 24 -26, orosz tojás Borjuvásár élénk lefolyású volt. Szerkesztői üzenetek. 100 db. —, tea tojás 2-20—2-40, törött tojás 0-- 0-— Arak a következőt: Elő borjuk: belföldi —•—•— Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 2l——4 —, 1 q írtig, kivételesen — frtig dbonkint, 30—40 frtig, kivéIfj. W.'Mi-urnák-, Zichyfálva. Erzsébet-emlékfák 2 0—4 0, Petrezselyem 100 kötés 2-0—4 0,1 q 2-00—4 00 telesen J frtig súlyra, növendék borjú 18—23 frtig, kérelmezésének ideje már rég lejárt. Ezekért deczemzeller 100 drb 1-50— 3 00, karalábé 0 8—1 60 vöröshagyma kivételesen — frtig dbonkint, ; súlyra ber végéig kellett volna folyamodni. Tessék különben 100 köt. 0-00—0-00, 1 q 300—5'00. foghagyma 100 köt. Glött borjú : belföldi 38-43 frtig, tiroli•— frtigfrt, gali- egy közönséges levélben az orsz. gvüm. miniszteri —• -, 1 q 16-—25—, vörösrépa 100 drb 050—1 4), cziai frtig, növendék borjú frtig db kint, biztossághoz, — Bpest, V. \"ádor-utcza, földmiv. m. kir. fehérrépa , fejeskáposzta 5'0—12-00, kelkáposzta 100 drb ölött bárány 5 25 - 7- frtig, bécsi ölött borjú minisztérium palotája, — fordulni és olt kérdést tenni, ' 200—3.00, vörös káposzta 6—12— fejessaláta 120— — frtiff milvrn ftl« Mrí n v S-fl _ 7 n frti'o Hvrátoli—, kiv. hogy kivételesen kaphatna-e még és aztán folyamodni. ; 3-00, kötött safáta 0-0—0-00, burgonya, rózsa 1 q 1-50 llgy tudjuk, csak a csomagolási és szállítási költségek 2 00, sárga 1'80—2 40, külföldi —• -, fekete retek 100 terhelik azt, ki ilyen fákat kap. drb 0-50—1-80, uborka nagy salátának 100 db —•—•—, Budapesti juhvásár. 1899. márczius hó 13-án. (A S. K. urnák. Minthogy a feltett kérdések anysavanyítani való 100 db 0-0—0'0, savanyitott 1 80—2-00, székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság nvira elemi természetűek, hogy minden kézikönyvben zöld papr. 0——0-—,tök főző —• •—, zöldbab •—-0, jelentése a "Köztelek" részére). feltalálható a felelet; minthogy továbbá teljesen járatlan zöldborsó hüvelyes olasz 1 kg. — • •—, fejtett 1 lit. e téren és az idén már, talajelökészités nélkül, sikeres —•—, tengeri 100 csö 0--0-, karfiol 100 db 10 0-20 0. Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 312, feljavított munkát nem nyerhet • ennélfogva azt ajánljuk : tessék paradicsom 1 kg. 0'—0-—, spárga 0&—., torma juh —, kisorolt kos —, kiverő juh —, bárány —, beszerezni a homoki szőlők mivelését tárgyaló szakkecske ——, boszniai —, szerbiai —, angol keresz- munkát és azt alaposan tanulmányozva, 'az őszre 1 q 12—16. Gyümölcs. Fajalma 1 q frt 16—30, köz. alma 6-—14, tezés —, romániai —, durvaszőrü — db. belefogni az előkészítő munkálatokba : mert e nélkül fajkörte.közönséges körte 20—25, szilva magvahiába költekezik. Ilyen, a homoki szőlőmivelést tárgyaló Birkavásár lassú "lefolyású volt. váló O'O—0-0, vörös —•—, aszalt 8—24, cseresnye faj munkák: „Homoki szőlők telepítése". Irta Rácz Sándor, Árak a következők: Belföldi hizlalt ürü •— kiadja a földmiv. -minisztérium. „A homoki szőlők ' , közönséges 0 , meggy faj , közön25 0 frtig 100 kiló élősúly szerint, mivelése". Irta Tetrovics István, kiadja a Természetséges , ringló —• , baraczk kajszin — , frtig páronkint, 23' ; őszi , dinnye görög nagy 1 db O'OO, kicsi kiv. — frtig, feljavított juhok —-0- '— páronkint, —•— tudományi társulat. —•— frtig súlyra, kisorolt kosok —• f— pár., kiv. , sárga faj 0 0—0"—, 1 kg. közönséges A. V.- urnák1' Gonzága. Tessék az ön.birtokához 8zSlö 1 kg. 00-—, csemege , dió (faj, papir- frtig, kiverőjuh 8'00—14 0' páronkint. —•——•—, kiv. 'legközelebb eső, gazdasági .tanintézet igazgaiójához, a 0, kecske —, kiv. Írt pár. •mint a „gazdasági tanácsadó .bizottság" elnökéhez héju) — , közönséges 18-0—24, mogyoró 30—34, frtig súlyra, bárány suly, szerbiai —• , fordulni, ő a feltételeket 'tudatni fogja. 11a a bizottság gesztenye magyar 0 , olasz 18—24, narancs messi- anya juh 0-——i— pár., nai 100 dl) 150— 3 5, pugliai —•—•—, mandarin 1-50— durvaszőrü — •- — frtig párkint, 100 kiló után 20 frt. tagjai vidékre kimennek, ugy tudornásuuk szerint uti- . Kj 2-50, czitrom 0 90—120, füge hordós 1 q 18—24, koköltségeik megtérítésén kiviil a szabályszerű napidijakra szorús 20-—22—, datolya 40—44, mazsolaszőlő 56—70, tarthatnak igényt, egres 1 lit. 0 , eper 1 kg. •— kr. Bécsi vágómarhavásár. 1899. márcz. 13. A bécsi K. >1. urnák Hodony. A Bender-féle egérfogót y Fűszerek és italok. Paprika I. rendű 1 q. frt marha- és huspénztár jelentése. saját tapasztalataink álapján nagyon megfelelőnek J 30—60, II. rendű 20—30, csöves , (száÖsszes felhajtás 4668 db. Ebből magyar 3077 db, mondhatjuk, mivel a patkányfogó ugyanazon elvek rított) . köménymag , borsókamag szerint van szerkesztve, bár ennek működését személvesep > . mák 1 q. frt 25—30, méz csurgatott 0-40— galicziai 717 db, bukovinai 98, németországi 776 db, nem ismerjük, de valószínűnek tarljuk, hogy ez is bedb, fiatal 711 db, ökör válik. Tessék mindencsetrfe legalább egy darabbaj 0-50, sejtekben 1 kg. —•——•—, szappan szín 20—25, bízott 3957 db, legelő közönséges , fehérbor asztali palaczkban 1 lit. 3581 db, bika 525 db, tehén 524 db, bivaly 38 db. kísérletet tenni. Szombaton a vesztegvásárra C04 drb volt fel0-40—0-50, vörös asztali palaczkban 0-40—0-50, házi pálinka palaczkban —• •—, ásványvíz palaczkbr- hajtva. A felhajtás jóval nagyobb volt á mult hetinél,' gauss, e i y e r t l c t tmtajtena. ez lankasztólag hatott a, hangulatra és prima 0-50—1-0 Hideghnsvásár a Garay-téri élelmi piaczon. frt, minden más minőség 1 frtot vesztett kgkint. Zár1899. márcz. 14-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság latkor még mindig lanyha volt az üzlet és a közép- Az egyesületi tanács felügyelete alatt : Főszerkesztő és kiadásért felelő*: Forster Géza az 0. M. G. E. igazjelentése a „Köztelek" részére.) Felhozott Budapestről minőségü állatok nem voltak eladhatók. 41 árus 56 db sertést, 1 árus 15 db süldőt, 4500 kg. gatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az Árak: prima magyar 33—36'— (—•—)frt, szekunda friss hust, 1200 kg. füstölt hust, 5C0 kg. szalonnát, 400 28—32 frt, tertia 24—27 frt. Galicziai prima 33'—36"— 0. M. G.E. szerkesztő-titkára.—Társszerkesztő: Buda; kg. hájat. (—•—) frt, szekunda 29—32 frt, tertia 25—28 frt. Német Barnabás, az 0. M. G. E. titkára. Vidékről és pedig: Czegléd 7 árus 93 sertést, prima 36—38-50 ( — s z e k u n d a 31—35, tertia 27—30 Nagy-Kőrös 6 árus 107 sertést, Czecze 1 árus 35 ser- frt. Konzervökrök. —• — é. s., rosszabb minőségű tést, Szabad-Szállás 1 árus 2 sertést, Dunaföldvár — frt é. s. Bika 22—33 — 0 frt é. s„ tehén 21—30 2 árus 14 sertést, összesen 17 árus 251 drb sertést. frt és bivaly 18—20'— frt é. s. (Kizárólagosan élősúlyra Forgalom élénk. Árak a következők: Friss ser- minden % levonás nélkül történnek. Az értékesítésben ^Elsőrangú hazai gyártmányt téshús 1 kg. 56-r-64, 1 q 4500—4900, süldőhus 1 kg. kitüntetett árak ugy értelmezendők, hogy ejy és ugyan64—72. 1 q 5800—6400, füstölt sertéshús 1 kg. 64—72, azon eladó, a jobb minőségű állatok kg.-jáért p. o. 40 1 q 6000—6400, szalonna zsírnak 1 kg. 54-56, 1 q 5000— krt, a kiverésért pedig 35 krt kap.) 5300, füstölt szalonna 1 kg. 64—72, 1 q 6000—6400, háj Egyes eladások: Magyar liizó ökrök. Eladók : 1 kg. 56—60, 1 q 520Ó— 5600, disznózsír 1 kg. 64- 66, 1 q , kocsonyahús 1 kg. 40—48, 1 kg. 3000 Ár Ár 3600, füstölt sonka 1 kg. 76—80, 1 q krig. Grubitsch'V, Kopháza ... 28 — 27/ — Hideghnsvásár az Orczy-uti élelmi piaczon. 1899. Lederer Kálmán, Nagyvárad >:... 34l/a — ' 32Va — márczius hó 14 én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság Neumann testvérek, Arad 36 — 31 .— jelentése a, .Köztelek' részére). Felhozott Budapestről Német hizóökrök. Eladók : 40 árus 33 db sertést, 0 árus 0 db süldőt, 2C00 kg. friss hust, 500 kg. füstölt hust, 900 kg. szalonnát, Blaü testvérek, Temesvár 38l/a — 36»/íi — 350 kg. hájat, — kg. zsirt, — kg. kolbászt, — kg. Frisch Gy., Versecz. „.37 — 35 — hurkát, — kg. füstölt szalonnát, kg. kocsonya- Hacker Miksa, Sopron RÉSZVÉNY-TÁRSULAT ... 35V'2 — 31 — húst, — kg. disznósajtot, — kg. (— db) sonkát, — Neumann testvérek, Arad 37 — 34 — kg. töpörtőt. B U D A P E S T . Az alsó-ausztriai helytartóság elrendelte, hogy Vidékről és pedig : Madocsa 2 árus 9 drb seraz eddig minden hét hétfőjén megtartott vesztegvásár tést, kilónkint 46—48 krig. ezentúl szombaton tartassák meg. A vesztegvásárra felForgalom élénk. Arak a következők: Friss serMagyarország legnagyobb is egyedüli téshús 1 kg. 50—72, 1 q 4600—5000,' süldőhus 1 kg. hajtandó állatok a vásárt megelőző pénteken kell, hogy | gazdasági gépgyára, ,1 q , füstölt sertéshús 1 kg. 60—70, rendeltetésük helyére megérkezzenek. Az eddig elzárt mely a gazdálkodáshoz szükséges 1 q 5000- 60C0, szalonna zsírnak 1 kg. 52—54 1 q megyék közül a következő vármegyék vannak tüdővész miatt zár alá .. helyezve és csakis ezen vármegyékből 5200—i , .füstölt szalonna 1 kg, 56—70, 1 q — , háj 1 kg. 56—58, 1 q 5600— -, disznózsír 1 nem hajthatók fel állatok a vásárra és pedig: Árva, összes kgi 60 , 1q - , kocsonyahús 1 kg. 36—36, Liptó, Nyitra és Trencsénmegyék. Száj és körömfájás gazdasági gépeket gyártja. miatt Maros-Tordamegye. 1 q , füstölt sonka 1 kg. 70—80, 1 q krig, kolbász 1 kg. — , Disznósajt 1 kg. —— Bécsi Kzuróniarhavásár. 1899. márcz. 9-én. Fel hurka —, 1 drb , töpörtő 1 kg. krig. hozatott: 4115 borjú, 1143 élő sertés, 1895 kizsigerelt fe Rendelések megtétele előtt kérjük minden 51 Bnri&pesti takarmányvasar. (IX. kerület Mester- sertés, 228. kizsigerelt -juh,' 2915 bárány. ~ Szakbavágó kérdéssel bizalommal hozzánk > l utcza, 18E9 márcz. 14, \ székesfővárosi vásarigazgatóság Az üzletmenet nem változott,, azrét mult heti fordulni. jelentése a ntt.elek- részére). Felhozatott a szokott árak mégis" csak nehezen voltak elérliétők. községekből 134 szekér réti széna, 17 szekér muharÁrak kilogrammonkint: kizsigerelt', börju 36—42 Részletes árjegyzékkel 29 zEupszalma. 10 szekér alomszalma, 0 szekér taksr- kr., prima.44—56 kr., primissimá 58-;62 kr., élő borjú ét tzaksztrB fetvllágositással dljmeotetra szol- I mányszalma, 0 szekér tengeriszár, 5 szekér egyéb — — kr., prima ——— kr., primissima. (—) takarmány (lóhere, luczerna, zabosbükköny, köles sli>.), kr., fiatal sertés 49—48 kr., kizsigerelt sertés nehéz 800 zsák szecska. A forgalom élénk. Árak q-ként a 50—52 kr., süldő 54—56 kr., kizsigerelt juh 26—40 kr., következők: réti széna 220—300, muhar ují 320—540, bárány páronkint 5—13 kr.

GAZDASÁGI GÉPGYÁR

!

KÖZTELEK,

434

1899. MÁRCZIUS HO 15.

Országos Magyar Kölcsönös Btosfté Szövetkezet,

22. SZÁM. 9-1K ÉVFOLYAM.

Vöröstarka tinó

BUDAPESTEN, VIII., József-körut 8.

é s

ÜSZŐ

legrprimább, 1—2 esetleg 3 évesek és pedig hizlalni való ökrök eladására és későbbi szerződésre 7326

legolcsóbb árért vállalkoznak WEILLER és EISNER

AZ ORSZÁGOS MAGYAR KÖLCSÖNÖS BIZTOÍiITÓ SZÖVETKEZET a gazdaközönség általános elismerése szerint ugy a tűz- iiint a jégbiztosítás terén híven megfelel hivatásának; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki magának, az

MEGJELENT

épület és átalány (pausclial) biztositásnál rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csaJt a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; — minden más illeték kizárásával.

a z O . M. G. E. kiadásában a

A takarmány és szalmáseleség aél sem eszközölhető oly olcsón é mellett mint a szövetkezetnél. H T Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta díjból 5% díjengedményben részesülnek. " I N Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztosítják, 10% engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. 5024

Szőlőültető.

leszállított árban, kisebb és nagyobb mennyiségben, ország bármely irányában vasúton szállit a

számvitele 1000 p

f r t pályadíjkoszorúzott

á l y a i x i ű .

I X . , Külső Üllói-nt. Hivatalos vizsgálat bizonyította, hogy ez a lótrágyával és peczegödrök tartalmával Bolti ára csinos komposztirozott, 2-8 évig érlelt trágya sokszorosan felülmúlja a közönséges istálló trágyát. vászonkötésben 3 frt. Minden kérdezősködésre készséggel szolgál felvilágosítással, úgyszintén küld vegybontást (analyset) fenti személyszállító vasút Igazgatósága. Az 0. M. G. E. tagjainak, w Megkeresésekben kérjük a vasúti állomás esetleg a vasúti szelvéngt velünk illetve a „Köztelek" előfizetőinek csomagolás és portómentes megküldéssel Homokszölömböl tavaszi szállításra szokványminőségfi sima és gyö3 frt 30 kr. keres szőlővesszők eladók Megrendelések a a következő fajokban : 800.000 drb. nemes fekete Kadarka ezre 3 frt, 300.000 drb. nemes fekete Kadarka válogatott gyökeres 10 frt, 300.000 drb. Olasz Rizling sima 4 frt, , K ö z t e l e k ' i00,000 drb. "Olasz Rizling gyökeres 10 frt kiadóhivatalába, Csemege szőlővesszők 102 fajban. Csomagolás zsákvászonba 50 kr., zsákvászon és deszkarekeszbe 1 frt ezrenként, BUDAPEST, IX. ker., franco vasútállomás. Megrendeléseknél 25% előleget kérek. Üllői-út 25. szám alá Sürgönyczim: „ R e s c h B á e s " . intézendők. S S O £ C J Ó Z S E F R 3224

G r ó f S z é c h é n y i G y u l a Ő nagyméltósága m a r c z a l i i I u r a d a l m a erdészetében vau nagyobb mennyiségű eladható ) — kr. ' — kr. 50 kr. — kr. 6 kr. j

Venni kívánnék forduljanak

Zverina uradalmi

József, j

főerdészhez.

750 2

Szabadalmazva Ausztria-Magyarország és Francziaországban. Egyszeri lenyomással 12 cm. széles és tetszés szerint 40—60 cm. mélységű kerek gödröt csinál, melyből a földet kiemeli, kiSzőIővesszíSt^t^^^ ték, egyébnemü kerti ültetvények, élősövény és bármi dugványok ültetéséhez. Szőlők, gyümölcsösök és szőlő-vagy faiskolák trágyázásához. Kiállítási kitüntetések. Nagyszombatban nagyérem és

az 0 . M. G. E. által jal

Budapest—Szt.-Lőrinczi szemétszállító vasút

fekete fenyő palánta 1 éves íJ ezre 2 frt fekete fenyő palánta 2 éves . . . ezre 4 frt közönséges fenyő palánta 1 éves - . . . . . . . . . ezre 1 frt keresztes fenyő palánta 2 éves ezre 4 frt keresztes fenyő £tiskolázott... darabja

Élősövény.

Gleditschia (koronatövis, krisztustövis vagy tüskés lepényfa). Valamennyi sövény-növény között legelső. Gyorsan fejlődik, nem csemetézik (mint akácz, orgona stb.) sürü, izmos (15—25 cm. ágas, töviseivel ember és bármi állatnak ellentáll; főelőnye, hogy agyag, homok, meszes, köves, szikes stb. talajban kitűnően diszlik. Szőlők, kertek, legelők, udvarok, majorok, temetők stb. körülkerítéséhez felülmulhatlan, legolcsóbb, örökös sövényt képez. Ezer darab csemete ára e frt, elegendő kétszáz méterre. Minden megrendeléshez rajzokkal ellátott, nyomtatott ültetési és kezelési utasitás mellékeltetik. Ismertető árjegyzék ingyen és bérMogrvalr, friss szedés, csiraképes, 100 kiló 28 frt, 60 kiló 16 frt, 10 kiló 4 frt 20 kr. — SaiölSojtványofc: szokványminőségben még eladásra vannak.

Komposztirozott trágyát

szőlőbirtokos, Bács, Bács-Bodrogmegye.

Kis-Czelli kereskedők.

re menő elismer6 levelek bizonyítják kitűnő gyakorlati — "nt azt, hogy szőlészet, kertészet, gyümölcsészet, mezei vagy belgazdálkodásnál valóban nélkülöz-

és még mindig r_ndcnki a tárgy .czélból, erős kivitelben 4 frt Megrendelhető a SZŐLŐOJTVÁNY-1ELEP KEZEL ŐSÉGÉ-nél 7434 NAGY-KÁGYA, u. p. SZÉKELYHÍD.

Nöthling Vilmos magkereskedésében B u d a p e s t , C a l v i n - t é r 9 . szerezhetők be a legmegbízhatóbb gazdasági, kertivetemény és virágmagvak. 7454 — Árjegyzék ingyen és bérmentve küldetik. = -

Eladó szőlővessző. A „ B o r s o d m e g y e i G a z d a s á g i E g y e s ü l e t " miskolczi szőlőtelepén termelt ojtásra és telepítésre alkalmas sima és gyökeres mindenféle amerikai és európai szőlővesszők tavaszi szállításra bármily mennyiségben kaphatók. Kívánatra részletes árjegyzékkel szolgál s levélbeni megkeresésekre azonnal válaszol az egyesület titkári hivatala: Miskolcz, (Vármegyeháza).

Vértessy Tivadar, g. e. titkár.

]

Örökös gyertya

Korszakalkotó találmány, megbecsülhetetlen értékű szállodák, vendéglök s minden egyes háztartás részére. Ára darabonként csak 90 kr. (A pénz előleges beküldése mellett portó-' mentesen megküldve. K A R L B E N D E R w i e s t i v / i ii.

I.,

22. SZÁM. 9-ik ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK,

1899. MÁRCZÍUS HO 15.

1 8 9 8 . évi t e r m é s ű

baltaczim mag valamint minden egyéb g a z d a s á g i é s vetőmag- bármely mennyiségben, a legkitűnőbb minőségben ,és a legjutányosabb áron beszerezhető

Radwaner és Rónai-nál J. C. S C H M I D T erfurti czég, német és porosz kir. udv. száll, magj'arországifőraktárában: B u d a p e s t , V . , F ü r d ő - u t c z a 4 . Árjegyzékkel és mintázott előny árajánlatokkal kívánatra készséggel szolgálunk. 7556 Telefon szám 490. Telefon szám 490.

Fejedelmi vörösbort jcsakis a hires CarbenetJ vagy Merlot szőlő a d j a j

J ne mulassza el tehát senki ezen ritka alkalmat és rendeljen, mert ily rend- B •jj kívül erős és buja növésű 2—3 éves fajtiszta, szokványszerü gyökeres vessző R a 10 forintért, sima 3 frt 50 krért nem minderikor kapható.R 3 Van továbbá még sima Olasz rizling, Barsi fehér, Furmint, Oporto, Ö 3 Nagy burgundi, Kadarka nemes, ezre 3 frt, Mézes, Ezerjó, Zöld sylvani ezre 0 3 3 frt 50 kr-, Fehér dinka, Kövi dinka és Szlankamenka 4 frt 50 kr. csoma- g 3 golás nélkül, jég- és peronospora-mentes, fajtiszta. Szives megrendeléseket kér:

Eladó szőlővessző. A z „Országos M a g y a r Gazdasági E g y e s ü l e t

„istvántelki immúnis" homoktalaju európai

szőlőjéből a következő

i a m e r i k a i

s z ő l ő v e s s z ő k

e B a x i ó k . Madelaine angevine 2,000 , 8 frt 1. Gyökeres európai vesszők. Tramini piros ... ... 7,000 » 8 „ 1 Olasz Rizling 18,000 ezre 16 frt Piros Bakar .... ... 4,000 , 8 „ Nagy Burgundi 3,000 „ 16' „ Szent-Lőrincz 4,000 „ 8 „ Mézes fehér 3,000 „ 16 „ Nemes Kadarka — 500 „ 8 , Madelaine angevine 1,000 „ 16 „ Veltelini piros. „ . ... 6000 „ 8 , Tramini piros 3,000 , 16 „ Piros Bakar 1,500 „ 16 „ 3. Gyökeres amerikai vesszők. Jaquez 1,000 darab 1Q , 2. Sima európai vesszők. 4. Sima amerikai vesszők. Olasz Rizling ... ... 29,000 ezre 8 frt Herbemont 1,000 darab 6 frt Nagy Burgundi 10,000 , 8 „ 4,000 , 6 , Jaquez .J Mézes fehér 6,000 „ 8 „ Riparia Sauvage 2,000 , 5 ,

OrszágosMagyar G azdaságiEgyesűlet

igazgatójához Budapest „Köztelek" intézendők. Az elszállítás tavaszszal történik a megrendelés sorrendjében. A megrendelésnél a vesszők fele ára előre beküldendő, hátralevő rész utánvéttel szedetik be. Csomago'ásért és vasútra szállításért ezrenkint 1 frt számíttatik. Igazgató.

1 Michl István mintaszölötelep-tulajdonos, Tata-Tóváros. I S i m a és gyökeres csemege-vesszőről szőlő á r j e g y z é k é r t t e s s é k hozzám f o r d u l n i . 7502 §

letési ár 15 szóig 30 kr., ezen fe: 2 kr., feltűnő hetükkel 4 kr. Czim minden beiktatásnál 30 kr. bélyejilleték.

HIRDETÉSÜK

KIS HIRDETESEK.

felvétetnek a kiadóhivatalban BUDAPEST, Üllftf-uí 95-dlk esám.

Csak mezőgazdák és a szakirodalom terményei, továbbá állást keresők és adók hirdetményei Tétetnek fel e kedvezményes rovatban.

CsaU oly levelekre válaszolunk, melyekkel válaszra szükséges levéltoélyeg'et vagy levelezőlapot küldenek.

22. SZÁM. 9-1K ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1899. MÁRCZIUS HO 15.

436

M a u t h n e r csász.

és

kir.

udvari

Ö d ö n

s z á 1131 ó

magkereskedése

Budapest, Andrássy-ut 23. w

ajánl.-

mm

Impregnált burgundi takarmányrépamagot. Az impregnált r é p a m a g r o h a m o s térhódítása impregnált mag előnyei a n e m impregnált fölött.

a fegfényesebb bizonyítékát szolgáltatja annak, h o g y mily n a g y o k az

Az i m p r e g n á l t m a g gyorsabban és jelentékenyen erőteljesebb csirákkal kel ki, mint a k ö z ö n s é g e s m a g ; az első időszakban gyorsabban és b u j á b b a n növekszik, a répavetés kifogástalan s tökéletes állományának és az elgondolható l e g n a g y o b b h o z a m o k n a k ezáltal a l e g j o b b biztositékát n y ú j t j a ; m á r a z e l s ő 4 h é t a l a t t m i n t e g y 8 n a p i e l ő r e h a l a d o t t s á g o t m u t a t oly növényekkel s z e m b e n , melyek k ö z ö n s é g e s répamagból, illetve közönséges j ó kereskedelmi áruból keltek. Összehasonlító termelési kísérletek alkalmával az impregnált répamag j ó v a l kevésbé, de a legtöbb esetben é p p e n semmit s e m szenvedett a rovaroktól, k ü l ö n ö s e n a drótféregtöl, azután a gyökérüszögtöl sem, azonfelül m é g figyelembe kell vennünk, h o g y a r é p a m a g o n tapadó összes mikroorganismák, csirgombák stb. a s z á m o s répabetegségeknek e z e n áthurczolói teljesen és biztosan megöletnek az i m p r e g n á l á s i e l j á r á s által, mely utóbbi abból áll, h o g y a répamag egy b i z o n y o s időtartamra kénes savval és klórgázzal érintkezik. Ez; teszi érthetővé azt a n a g y o n is gyakran előforduló jelenséget, melyet a gazda ez ideig n e m birt magának m e g m a g y a r á z n i : Előfordult ugyanis, h o g y n e m impregnált répamag, mely a magvizsgáló állomás, vagy a gazdának mesterséges csiráztatóján igen s z é p e n csírázott, a szabadba elvetve sokkal g y ö n g é b b e n kelt ki. Az egyszerű o k a ennek abban rejlik, h o g y Csillag-védjegy. répamag külburokján élősködő mikroorganismákat, baktériumokat stb. a mestersége a ^siráztatónak magas h ő f o k a megölte, a s z a b a d b a veíett n e m impregnált m a g o n a z o n b a n háborittatlanul folytathatták r o m b o l ó munkájukat és a különben csiraképes m a g a gazda nagy ámulatára n e m kelt ki. —• A i j ^ i m p r e g n á l t r é p a m a g n á l i l y e n e s é l y t e r m é s z e t e s e n t e l j e s e n k i v a n z á r v a , nsivelhogy — M l m m i n t m á r e m i i t e t t ü k is, — a z i m p r e g n á l á s i e l j á r á s t e l j e s e n e l p u s z t í t j a a b a c t e r i u m o k a t . S í — ^ M

Mauthner-féle javított i m p r e g n á l t sárga eckendorfi 100 kilo 54 frt. Mauthner-féle javított i m p r e g n á l t vörös eckendorfi 100 kilo 54 frt. Mauthner-féle javított i m p r e g n á l t és kitüntetett kerek lapos sárga oberndorfi . . .100 kilo 46 frt. mBL^j -"^^^íÍ M^M Mauthner-féle javított i m p r e g n á l t és kitüntetett kerek (Hf lapos vörös oberndorfi . . . 100 kilo 48 frt. |B5S/y wmj v Mauthner-féle javított i m p r e g n á l t és kitüntetett vörös W « 1f' W/ Mammuth (óriás) . . . . 100 kilo 48 frt. Bir Mauthner-féle valódi i m p r e g n á l t sárga olajbogyó^^^^^^^^^ alakú ÓriáS 100 kilo 48 frt. Bikafej-védjegy. W T

I m p r e g n á l t m a g o t t a r t a l m a z ó z s á k o k egyik oldalán a C S I L L A G - V É D J E G Y , a m á s i k o l d a l á n a van feltöntetve.

BIKAFEJ-VÉDJEGY

Nem impregnált eredeti ólomzárolt quedlinburgi takarmányrépamag. Sárga eckendorfi . . . . 100 kilo 50 frt. Champion Yellow Globe . 100 kilo 44 frt. Sárga kerek oberndorfi. . 100 kilo 42 frt. Sárga olajbogyó alakú óriás 100 kilo 42 frt. Nagy vörös Mammuth. . 100 kilo 44 frt. Vörös olajbogyó alakú óriás 100 kilo 44 frt.

22. SZÁM. 9-ik ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1899. MÁRCZÍUS HO 15.

KIS HIRDETESEK, F ^ - ^ H A rendkívül n a g y mértékben b e é r k e zett rendelmények folytán az

növendék ökör és üsző borjakat

Eckendorfi

K L E I N ÉS S P I T Z E R b e n m é g elegendő nagy mennyiségű

"Mmmm

S S S 2 5

olajbogyó alakú

Otondorfi laramuth -JSS'JSSS'* Szepességi ^dflegZmabrS ségü, kis üstökben égetett,

takar m ányr ép am ag gal, melyeknek ára 4 0 í i t , úgymint hazai

termésű

Oberndorái

TAVASZ b u z a ,

ÁLLATOK, VEGYESÜL

legkorábbi

DUPPAÜI z a b , fehérbokorbáb,

takarmányré gal, (Gróf Alajos és Chotek R u d o l f termése) melynek ára 3

7

f r t ,

továbbá a j á n l o k : arankamentes, államilag ólomzárolt

Vöröshore-

mago';

^ ^

frt-

tói kezdve és arankamentes, államilag ólomzárolt

Luczerna-

magot K

£

Ü

5

™

aSan.

?5S4

nxnl.nl>> szeneiy tengeri bari nagy m e n n y i ségben is kapható

Gróf Teleki Árvéd ur

e

^

Í r t -

tól k e z d v e

HALDEK L BUDAPEST, Károly-]cörüt9-

16 KÖZTELEK, 1899. M Á R C Z I U S HO

GŐZMIVELÉS. Nagyobb területek szántását gözekével hajlandó vagyok elválallni; épúgy m é S y r i g o l o z á s t

s z ö l ö - t e l e p í t é s e k h e z .

Érdeklődők kéretnek, hogy alanti czimemhez forduljanak.

WULrr ni

r

r

L K n Ua

p n u j)

gőzszántási vállalkozó budapest-kelenföld.

22. SZÁM. 9-1K ÉVFOLYAM.

15.

i Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesülete Budapest, Köztelek. Útbaigazítással, felvilágosítással szolgál minden adózási vagy műszaki kérdésben.

Lapunk bekötési táblája 1 f r t3 6 k ? é p t

(poríómentesen)

kapható kiadóhivatalunkban.

Hivatalos lapja a „ M a g y a r

Szesztermelő"

nélkülözhetlen

támasza a gyakorlatnak. Egyesületi tagok ingyen kapják. Egyesületi

tagdíj egy évre 70 frt. A „MAGYAR

TERMELŐ"

előfizetési

SZESZ-

ára egy évre 5 frt. 7144

Egy és több vasú egyetemes sexé/ekéim

és

áalajiiiivelő eszközeim olcsó ár, e l s ő r e n d ű m i n ő s é g

szerkezetüknél-fogva országszerte örvendenek.

Árjegyzékekkel é s árajánlattal szívesen

'Eperjes\

érem.

és czélszerü

B á c h e r

y

l e g j o b b hírnévnek é s kelendőségnek

szolgálok.

Rudolf

c s . é s kir\ k i z á r ó l a g o s

ekegyára

Budapest, VI. ker.5 Nagymező-utcza 68. Magyarországi yezerképviselő: Szűcs Zsigmond. A z

UnicumDrill sorbavetőagép sokoldalú használhatóságánál, czélszerü szerkezeténél f o g v a egész Európában

a l e g j o b b h i r n é v n e l t és a legnagyobb kelendőségnek örvend, ezeknélfogva a z összes eddigi vetőgépek között a z

e l s ő h e l y e t f o g l a l j a el. Árjegyzék és b ő v e b b felvilágosítással

készséggel

Mellcliar

Ferencz

cs. és kir. szabadalmazott k i z á r ó l a g o s vetőgépgyára

Budapest, VI. ker., Nagymező-utcza 68. .Pátria* irodalmi él nyomdai íáisvénytáraaság nyomása Budapest, (Köstelek).