Budapest, 1899. január hó 25
IX. Évfolyam-
8
(762)
szám.
KÖZTELEK KÖZ- É S M E Z Ő G A Z D A S Á G I L A P .
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET H I Y A T A L p S KÖZLÖNYE. Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.
Megjelenít mádéi szériás és szomöatai.
AZ QMGE. KÖZLEMÉNYEI. Tavaszi állatvásárok Ülésnapok a Köztelken. 1899. j a n u á r
1899.
„
2 8 . d . u . 4 ó r a . S z e g e d i kiállítás k o n g r e s s z u s i bizottságának ülése. 3 0 . d . u . 4 ó r a . 0 . M. G . E . földmivelési és n ö v é n y t e r m .
Meghívó az OMQE. földmivelési
és növénytermelési
1899. évi j a n u á r hó 30-án (hétfőn) 4 órakor a Köztelken tartandó ülésére. Tárgyak:
szakd. u.
1. Szakosztály újjáalakulása. 2. Javaslat a szálastakarmány és kerti magvak, czukorrépamag s egyéb gazdasági magvak termelésének előmozdítása érdekében. (Az előadói javaslat a ^Köztelek* m. évi 100-ik számának mellékletén volt közzétéve.)
Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t ( K S x t e l s B t f c fill«I-*t 35. H Í B . Kéziratokat a szerkesztSség nem küld vissza.
sorrendje. Dohányos kertészek és termelők.
Az „ Országos Magyar Gazdasági Egyesület" áltál folyó évben rendezendő X Y I . tenyészállatvásár február hó 25. és 26-án a „Tattersall" istállóiban (Külső-Kerepesi-ut; a keleti pályaudvarral szemben) fog megtartani. A vásár tervezete az ismertebb tenyésztők c z i m é r e m á r szétküldetett. Tervezet az OMGE. titkári hivatalánál kapható. Az OMGE. és a Budapesti Tattersall részvénytársaság által folyó évben r e n d e z e n d ő tavaszi luxuslóvásárok a következő sorrendben fognak m e g t a r t a t n i : X I I . tavaszi luxuslóvásár, márczius hó 12., 13. és 14-én a Tattersall istállóiban. X I I I . tavaszi luxuslóvásár ugyanott április hó 28., 29. és 30-ik napjain. A luxuslóvásári bejelentési ivek ugy az OMGE. titkári hivatalánál (Bpest, Köztelek), mint a bpesti Tattersall titkárságánál (Külső - Kerepesi - ut) kaphatók.
Kertészeti tanfolyam.
Mindkét tavaszi luxuslóvásár díjazással lesz egybekötve. Egy-egy értékes tiszteletdíj tüzetett ki a legszebben összeállitott 4 fogat, a legszebben összeállitott 2-ös fogat és a legjobb minőségű paripára.
Az Országos Magyar Gazd. Egyesület ugy is mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének központja a földmivelésügyi m. kir. miniszter ur Ö Nagyméltóságának támogatásával
„A kisgazda trágyatelepe és okszerű trágyakezelése"
Gróf Szápáry Gyula, szakosztályi elnök.
1899. évi január
hó 30-tól február
hó 11-ig
a Köztelek nagytermében (IX. ker., Üllői-ut25.) kertészeti tanfolyamot rendez. A tanfolyamon az OMGE. tagjai díjtalanul vehetnek részt. Nem tagok részvételi dija 3 frt. Jelentkezések személyesen, vagy levélben január hó 28-ig eszközölhetők a titkári hivatalban. A részletes tervezetet a „Köztelek" ez évi 5. számában közöltük.
i^M
czimü a „Köztelek" pályázatán 100 arany kor o n a pályadijat nyert pályamunka, (irta csikcsatószegi Péterffy József), külön lenyomatban is megjelent és kapható az OMGE. titkári hivatalánál. Ara példányonkint' postai küldéssel 24 fillér. 10 példány vagy azon felüli megrendelésnél darabja 20 fillér és bérmentve lesz küldve, ha az összeg előre beküldetik.
A dohánybeváltás nemsokára befejeződik s ezzel együtt elkövetkezik a dohányos kertészek népvándorlása az egyik határból a m á sikba, az egyik vármegyéből a másikba. Kevés az olyan dohányos kertész, aki egy helyen hosszabb időt kitöltene. Oka pedig ennek főleg az, hogy a dohányos kertészek és a termelők közötti viszony semmiképpen szabályozva nincs, ennekfolytán a dohányosok semmiféle házi fegyelem alatt n e m tarthatók, minek következtében a dohányosok nagyrésze a m u n kásnépségnek n e m a legjavát képezik és éppen azoknak a d j a legjobb menedékhelyüket, akik a rendes szolgálati viszonyok bármelyikében m a gukat a szükséges fegyelem miatt a legroszs z a b b a h éreznék. A leghátrányosabb következm é n y e ennek a termelőre az, hogy a dohányos kertészek legnagyobb része évről-évre változván, a termelő nem képes dohányos kertészeit egy megfelelő termelési e l j á r á s betart á s á r a rászorítani, aminek végső eredménye a rossz és csekély dohánytermés, a csekély jövedelmezőség, mely a termelővel együtt a feles dohánykertészt is éri. De a dohányos kertész és a termelő közötti szolgálati viszony szabályozatlansága azt is magával hozza, hogy a dohányos kertész szolgálatának változtatása alkalmával semmiféle biztosítékot nem nyújt az u j gazdának, a kinél egy egész évi dohánytermelést vállal, hogy annak minden tekintetben meg is fog felelni tudni és akarni. Ennek következtében a már előre bizalmatlansággal fölfogadott dohányos kertésznek a helyzete sem lehet az uj termelőnél a legjobb, legalább a d d i g r a míg az u j gazda a dohányos kertész képességeiről és jóakaratáról magának meggyőződést n e m szerez. Végül a szolgálati viszony szabályozatlansága miatt hiányzó házi | fegyelem hiánya miatt a legintelligensebb és
lucerna ^hcr stb.
Magyar Mezőgazdák
magvakat
a legmagasabb
Szövetkezete,
napi
árakon.
Budapest, V.f Alkotmány-utcza
Mai számunk 1 6
oldal.
31
í34KÖZTELEK, 1899. JANUÁR HÓ 2 5 legjobb termelő is teljesen ki van szolgáltatva a rosszakaratú és teljesen tudatlan feles dohányos kertészeknek, akik a termelés tekintetében a legszükségesebb és legjobb rendelkezéseket sem teljesitik arra való hivatkozással, hogy ők a termelő gazdával a termésnél egyformán érdekelve vannak. Nem hagyhatjuk megemlítés nélkül azt sem, hogy némely termelő" a dohányosokkal szemben méltatlanul jár el, bérükből illetéktelen levonásokat eszközöl és a dohányo- . soktól olyan szolgálmányokat is követel, amelyek tul mennek a méltányosság határán. Hogy az ilyen eljárás elégedetlenségeket szül és a miveletlen dohányosok ellentállását kelti fel, magától értethető.
8. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.
való szabályozását már a legközelebbi termelési évadra tervbe vette. Mielőtt ezt megtenné, a dohánytermelő gazdaközönség véleményét óhajtja ismerni. Evégett dr. Perleberg Arthur min. tanácsos, a dohányjövedék központi igazgatója Dessewffy Aurél grófhoz, mint az OMGE. elnökéhez a következő megkeresést intézte : „Van szerencsém Nagyméltóságodat értesíteni, hogy a dohánytermelő és a feles kertészek közötti viszonyt, addig, mig ezen viszony törvényhozási uton rendeztetnék, ugy a jövedék, mint a dohánytermelők érdekében szabályozni szándékozom. E czélból szándékomban van az iránt intézkedni; hogy a dohányos kertészek a dohánybeváltó-hivatalok által törzskönyvékben nyilvánMindezek a felsorolt indokok már rég- tartassanak s oly könyvekkel láttassanak el, . óta felkeltették a termelők azon törekvését, melyekbe a következő adatok vezettetnének hogy a dohányos kertészek és a termelők kö- be. U. m.: 1. A törzskönyv folyószáma, mely alatt a zötti viszony törvényhozási uton rendeztessék. Az OMGE. dohánytermelési szakosztályában dohányos kertészkönyv kiállíttatott, 2. a kertész neve, születési és illetőségi helye, 3. a évek óta rendszeresen megnyilvánul a kíván- kertész személyleirása, 4. termelési év, 5. a ság e viszony rendezésére, szabályozására. szolgálatba lépés napja, 6. a kertész munkaA törvényhozási rendezés egyelőre az általá- képes családtagjainak száma, 7. a dohányternos cselédtörvény revíziójáig nem teljesíthető, melő neve, 8. a község vagy puszta neve, hol a dohány termeltetett, 9. a kertész által mivelt de kormányi rendelet utján megoldható. holdak száma, 10. a beszállított dohány menyÖrömmel kell ezért a dohányjövedéki köz- nyisége (osztályok szerint), 11. a beszállított ponti igazgatóságnak erre vonatkozó kez- dohány beváltási ára, 12. a dohánybeváltó-hideményezését üdvözölnünk, melynek sikerülte vatal megjegyzése arra nézve, hogy a kertész hogyan kezelte a dohányt, „13. az elbocsátás esetén, ha az összes bajok egyszerre nem is napja, 14. a dohánytermelő megjegyzése és fognak megszűnni, de a helyzet javulása bizton aláírása. remélhető. Ezen adatok segítségével nemcsak a sokA dohányjövedéki igazgatóság u. i. végre szor perlekedésre okot szolgáltató leszámolás belátta, hogy a dohányos kertészek és a ter- fog könnyebbittetni, hanem elérhető lesz az is, hogy a rossz, hanyag kertészek figyelemmel melők közötti szolgálati viszony szabályozása kisértessenek, ami nagy mérvben elősegítené a a dohány minőségi termelésének is nagy hát- magyar dohány minőségének emelését, A törzsrányára van s ezért e viszony rendeleti uton könyvnek adatai alapján pedig kivihető lesz
az is, hogy á jövedék-kihágás miatt az 1887. XLIV. t.-cz. értelmében a szolgálatból elbocsátott kertészeket más termelők óvatosabban fogadják. A dohányos kertészkönyvek kiállításához szükséges adatokat a dohánytermelők volnának kötelesek lehetőleg okmányok alapján a dohányos kertészektől beszerezni és a dohánybeváltási hivataloknak beszolgáltatni. A dohánybeváltási hivatalok pedig a kiállított könyveket a dohánytermelők kezeihez adnák ki, kik a könyveket mindaddig őrizetlen tartani tartoznának, mig a dohányos kertészek náluk szolgálatban, vagy velük szerződes viszonyban állanak. A dohánytermés átvétele alkalmával a dohánybeváltó hivatalok a beváltott dohány mennyiségét és értékét a könyvekbe bevezetnék, hogy ezen adatok alapján a termelők a dohánykertészekkel leszámolhassanak. Mielőtt azonban a dohányos kertészkönyvek kibocsátására nézve a szükséges intézkedéseket megtenném, az illetékes körök véleményét óhajtanám meghallgatni. Ennélfogva azzal a kérelemmel fordulok Nagyméltóságodhoz, hogy a gazdasági egyesületek elnökeit és egyes megbízható dohánytermelőket felkérni méltóztassék, hogy a netán előforduló különleges viszonyokra való tekintettel e tárgyban véleményt adjanak."
| gyanús jel sem kerülte el örökké éber szemét. Ám ami bennünket vele szemben a legnagyobb kíváncsiságra ingerelt, az más valami volt. Az, hogy amikor rákerült a sor, hogy a kompánia szárnyra keljen, ő egymaga a legnagyobb kényelemmel sétálgatott be a százholdas tengeritáblába, a hol ugy eltudott tűnni, hogy semmi módon sem akadtunk többet a nyomára. Tűvé tettük a nagy táblát, meghajtattuk, végigkutattuk vizslával, minden eredmény nélkül. A nagy gavallért soha senki sem tudta megközelíteni, pedig minthogy felröpülni sem láttuk, nyilvánvaló, hogy bent maradt az embermagasságú tengeriben. Ennek a különválásnak mi-lehetett volna egyéb oka, mint hogy valami baja volt az öreg legénynek. Szerencsétlenség érhette, még pedig alkalmasint a szárnya táján, mert máskülönben friss, mozgékony és gyors volt. Amikor látszólag csak kényelmesen sétált, akkor is oly nagy lépéssel s oly ütemesen mérte végig a tarlót, hogy aki egy kis hájat czipelt magán, az nem soká állhatta vele a dicsőséges versenyt. Diktum-faktum, Simon után siettünk. Vagy husz perczig tartó erős katonalépés után eljutottunk a h.-i szőlőt szegélyező árokkoz, amelyen tul ákáczbokrok vonultak végig a gazdasághoz tartozó földek mellett. Messziről láttuk a tengeritáblát s annak közvetlen közelében a túzokokat. Kerekes, az irnok, azt mondja: jaj de közel vannak a kukoriczához! most be lehet őket lopni; most vagy soha. Simon megcsóválta a fejét. Dehogy vannak közel. Legalább is háromszáz lépésnyire vannak a tábla szélétől; de nekünk az a jó most. Kérdőjellé váltunk. Nohát! — folytatta Simon s nagyot rántott a vállán, — mert ha most jól rájok megyünk a túlsó oldal felől, a többi elrepül ugyan,
de az a „nagy" a miénk; az már nem futhat vissza a tengeribe, ha mi elzárjuk az útját. Ez a Simon nem is bolond ember. Eddig csakugyan mindig az volt a baj, hogy mihelyt észrevettek a túzokok bennünket, sétálgatva közeledtek a tengeritáblához, de még jó távol a tengeri szélétől felrepültek. Csak az az egy, a nagy gavallér ment tovább is nyugodtan, gyalog. Ugy látszik, bizonyos volt benne, hogy őbenne igy sem eshetik kár. Elővettem a látcsövemet s szemügyre vettem a társaságot. Gyönyörű csapat volt, mondhatom. Ott nyújtózott oldalvást a többitől a vénség; még ily messziről is (legalább ötszáz lépésnyire voltunk tőlük) látni lehetett a pompás üvegen át, hogy milyen hamvas a feje s milyen rozsdás a dereka irányában a háta. Roppant nagy körrel fordultunk a tengeritábla felé. Amikor a sarkához értünk, láttuk, mennyire igaza volt Simonnak. Innen végignézhettük a tábla egyenes részét. Attól bizony még több száz lépésnyire voltak a madáróriások. Megállapítottuk a haditervet. Körül kell menni az egész táblán, hogy a pásztordombról átnézzünk rajta s megállapítsuk az irányt, ahol a túzokok tartózkodnak. Akkor eloszlunk egymástól legalább is százötven lépésnyire s nagy óvatossággal átmegyünk a magas tengeriD, neki egyenesen a túzokoknak. A többi a jó isten dolga. Nero, a szegény jó fekete vizsla, az engedelmesség e mintaképe, az első intésre mögém húzódott s attól fogva folyvást a nyomomban lépkedett. Elértünk a pásztordombra, onnan nézve megint ugy tetszett, mintha a túzokok éppen a. tábla szélénél gunnyasztanának. Szétoszlottunk s megkezdtük az előnyomulást. Aki ebből az őserdőből előbb talál kiérni, az a tábla szélén
TÁRCZA A „nagy gavallér". Simon, a kerülő lelkendezve jött jelenteni, hogy a perbéczi tengeritábla mellett levő tarlón megint ott vannak a túzokok. Ez e tengeritábla egy valóságos rengeteg erdő volt. A területe száz holdnál is több s a tengeri mindenütt magasabbra nyúlt benne, semhogy kilátszhatott volna belőle az ember. Mindössze egy keskeny dülőut szelte át két irányban, keresztmetszettel, ugy, hogy a két ut találkozópontján körülbelül közepe volt a táblának. Csakhogy ezt a keskeny utat május óta nem járta más, mint a kerülő, így aztán a nedves nyár folyamán derékig érő gaz verődött ki rajta. Aközt bátran átcsúszhatott minden vadállat egyik oldalból a másikba, anélkül, hogy csak sejtette volna az ember. A nagy tábla mellett a végtelenségbe nyúlt az a buzatarló, amelyen Simon szerint a túzokok pihentek. Mán ösmertük ezt a diszes társaságot. Körülbelül egy tuczat hatalmas madár volt; jártunk is utána, de ha egyik oldalon lestük, a másikon szálltak be; soha még csak elfogadható lövést sem tehettünk rájok. Aztán sokszor rontottuk is a dolgunkat a „nagy gavallér* miatt. Ez a „nagy gavallér" a legfurcsább legény volt, aminőt csak képzelni lehet. Ö volt a túzokok doyenja. Legalább is másfélszer akkora, mint akármelyik a csapatban. Egy óriás, komor vezér, aki sosem röpült. Mindenekelőtt állandó őrállást vállalt s oly vakbuzgalommal teljesítette tisztét, hogy amikor a társai mind lehúzódtak a gyepes tarlón s ott elfeküdtek: ő kinyujtózva figyelt, mozdulatlanul, mint a szobor, -de azért a legkisebb
A dohányjövedéki igazgató tervezete kétségkívül főbb vonásaiban mindazt tartalmazza, a mit e részben életbeléptetni szükségesnek látszik. Az OMGE. e kérdést február hó végén szándékozik tárgyalni és hogy a termelő gazdák nézete és óhajai minél tökéletesebben jussanak kifejezésre, a dohányjövedéki igazgató fentebbi megkeresését a dohánytermeléssel foglalkozó vármegyék gazdasági egyesületeinek, valamint a dohánytermeléssel foglalkozó nevesebb gazdáknak azzal a kéréssel küldötte meg
8 . SZÁM, 9 - I K
ÉVFOLYAM.
hogy f . évi február hó 15-ig véleményüket az OMGE.-vel közölni szíveskedjenek. A magunk részéről az érdeklődő dohánytermelő közönséget szintén felhívjuk, hogy véleményét, óhajtását az OMGE.-vel a jelzett határidőig közölni szíveskedjenek, hogy ebben az annyira fontos kérdésben a termelők valódi nézete minél nagyobb nyomatékkal jusson ki' fejezésre.
NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető : Kerpely Kálmán.
Termelési kísérletek az amerikai herefélékkel. (A budapesti m. kir. állami vetőmagvizsgáló-állomás közleménye.)
Kísérletei:
"az amerikai
lóherével.
Már az 1892. év előtt végzett kísérletek alapján Stebler azon eredményhez jutott, hogy az amerikai származású lóhere, mezőgazdasági értékére nézve az európaival semmiképp sem versenyezhet., mit is akkoriban nemcsak az ő, h a n e m mások által végzett kísérletek eredménye is igazolt. Azonban 1892-ben Nobbetól egy czikk jelent meg a „Sachsische landwirtschaftlicheZeitung''-ban,melybena, ; Deutsche landwirtschaftliche Presse"-ben, melyben kísérletek nyomán törekedett bebizonyítani azt, hogy az amerikai lóhere ugy hozamra, mint áttelelési képességére nézve a középeurópai fajokkal szemben általánosságban n e m mondható silányabbnak.
KÖZTELEK, 1899. JANUÁR HÓ
Megtámadhatók Nobbe következtetései már azért is, mert az összehasonlító kísérletezéseknél egyetlen egy német vörös herét használt, — az u. n. „márkischer Rothklee"-t — mely m á r m a g á b a n véve meglehetősen alsóbbrendű minőségű, ugy hogy ezen maggal való összehasonlítás könnyen válhatott az amerikai lóhere előnyére. J. L. Jensen pedig Nobbenak kísérleti eredményét mint egy véletlent állítja oda és következtetéseit („Deutsche landw. Presse" 1894. S. 262.) egyenesen visszautasítja. Ugyanily ellenvéleményre talált a német gyakorlati gazdák körében is. Nobbe czikkének mégis az volt az eredménye, hogy azt a kereskedői körök, tekintve a nagyobb hasznot, melylyel az amerikai áruval való kerekedés jár, alaposan kihasználták. Ez késztette Steblert arra, hogy az amerikai lóherét még egyszer kritikus próba alá vesse. Minthogy Nobbe jobb fajtákkal nem végzett összehasonlító kísérleteket, Stebler feladatául tűzte ki azt, hogy kipuhatolja, miképp viselkednek ezen jobb fajták az amerikaiakkal szemben. Hogy e czélját elérje, az 1894. évben a wollishofeni kísérleti téren, jó, hereképes talajon kőt kísérleti sorozatot indított meg. Négy-négy, egyenkint 25 m 2 . nagyságú parczellán márczius 22-én 75—75 gr. vöröslóherét vetett el védőnövény nélkül és p e d i g : I. Jcisérleti
sorozat.
Nobbe e nézete ugyan erélyes ellenvéleményekre talált, melyek közt különösen Kirchner fejtegetései (a „Württemberger W o c h e n -
a) Amerikai vöröshere az északkeleti államokból (a benne foglalt Paspalum ciliatifolium gyommag származására jellemző).
meglapulva várja, amíg a többi is kiér. Lőni egyelőre semmire sem szabad. J ó meleg őszi n a p volt s alig lengett valamicske szellő. De a kövér, széles tengerileveleket az a sóhajtás is megmozgatta. Folyvást susogott a remegő, száradásnak indult növényzet. Egy f ü r j repült fel a lábam elől, akkora volt, mint egy villás-fogoly. Alig birt repülni. Tizenöt lépést sem tett, megint leszállt. Ötven lépéssel tovább egy falka fogoly rebbent fel s nagy csirregéssel vonult beljebb. Máskor ugyancsak utánok eredtünk volna Néróval. Most rájok sem néztünk. Egy csettegő poszáta nyugtalankodott körülöttem; folyvást elibém r ö p ü l t ; m a j d megint tovább libbent, mintha utmutatóm akart volna lenni. A tengeri közt néhol nagy töklevelek látszottak, azok közt egy-egy remek tökvirág sárgállott; a tökvirág n :örül mézporral megrakott méhek dongtak.
iránynak, a hol a túzokok voltak. Bizonyosan zsenge tengerit keresett itt, vagy fia-nyulat, aztán valamelyikünk elől megugrott, kiszaladt. Bosszúságomban m a j d n e m megfeledkeztem arról, hogy tulajdonképpen mi volt a haditerv. Simonnak a hangja riasztott meg. — Nem m o n d t a m ? ugy-i? no, ott az a nagy t ú z o k ; hogy inal e r r e ; ne hagyjuk, ne b o c s á s s á k ! Csak elibe, ténsur elibé! Csakugyan ott rohant a „nagy gavallér" a t a r l ó n ; keresztben, de egyre közeledve a tengeritábla felé. Ami erre következett, azt látni kellett volna. Három nekiszelesedett vadász hogyan igyekszik vágtatva elvágni a futó túzok útját a sűrűségtől. A nagy gavallér ugy ügetett, mintha sürgős levelet vitt volna. Rálövödöztünk, hogy eltérítsük, megijeszszük, a tarló felé szorítsuk, ahol el nem bújhat. De mit ért volna minden ügyeskedésünk, ha nincs ott Nero. A világ legszófogadóbb vizslája, amelyből ennek a fatális furcsa hajszának a részegítő h a t á s a alatt egyszerre a világ legszófogadatlanabb vizslája lett. Amint megértette, hogy a vén tuzokkakast kézre akarjuk keríteni, uczczu, gyors iramban ment neki, hogy ő m a j d apportirozza. Hiába kiabáltam, hívtam vissza: először életében ^olyanná vált a szóra, mintha földsüket lett volna. Bele kellett nyugodnom. Lesz ami lesz. Majd megkapja utólagosan a maga porczióját. Neró aztán n e m kérdezett bennünket. Neki ment a nagy gavallérnak, a mely az u j ellenfél gyorslábuságát tapasztalva, taktikát változtatott. Szemközt fordult a vizslával s széles mellét kifeszítve, m a g a s fejtartással várta. Az első suhintás, a mivel a kutyához csapott, ugy nyakon találta Nérót, hugy vonitva
Mindez nagyon egyszerű, nagyon megszokott, de mégis nagyon kedves volt, kivált eltelve azzal az izgalommal, hogy a „nagy gavallér" most aligha kikerüli a sorsát. Jó sokáig tartott, a mig átjutottam a táblán. A mikor már ki lehetett látni a tengeri közül a tarlóra, h a s m á n t csúszva igyekeztem tovább. Nérót a hideg is lelte, ugy reszketett az izgalomtól. Én magam voltam a vadászvonal közepén. Jobbról kellett kijönni a táblából Simonnak, balról Kerekesnek. A mint nagy óvatossággal forgatom a fejemet, a tarlóra kicsúszva, látom a nagy madarakat, hogyan emelkednek nehézkesen a levegőbe. Ez ugyancsak korán volt. Mi történhetett itt?! F e l u g r o t t a m ; most már n e m volt ok rá tovább, hogy meglapuljak. Hát egy nagy fehér kuvaszt látok, egy lompos félvad kutyát, a mely egyenest neki lohol a tarlón annak az
141
25.
blatt für Landwirtsehaft" 1894. évf. 63. oldal) emelkednek ki. Kirchner kísérletei kimutatták, hogy az amerikai lóherehozamra nézve a jobbminőségü középeurópai származásúval nem vetekedhetik, az erősebb szőrözete folytán a betegségeknek inkább ki van téve és áttelelőképessége sem mindenkor biztos; igy tehát elvetése a gazdára nézve mindig koezkázattal jár,
b) Schwarzwaldi vöröshere. c) Északamerikai here, kiváló szép, nagyszemű, 9 9 % tisztasággal és 93°/o csiraképességgel. d) Cseh vöröshere. Az amerikai herefélék 1—-3%-al jobb használati értékkel birván, az európaiak felett valamivel előnyösebb helyzetben voltak. Az első kaszálás alkalmával az 1894. évben a zöldtakarmányt együttesen mérték és összesen 253 5 kgr.-ot eredményezett. A kaszálás mindannyiszor szép száraz délutánokon eszközöltetett. A második kaszálás alkalmával adott a) 22 kg.-ot, b) 29 kg,-ot, c) 20 kg.-ot, d) 13'5 kilogrammot. Első sorban mértékadó természetesen a másodévi, azaz a tulajdonképpeni használati év termése, melyben következő zöldtakarmánymennyiségek érettek el. e V ) Kaq/áltatntt • 1895-ben (ameri-(schwarz- (amer895-ben ^ kai) wal(Ji)
m á j u s 29 én julius 31-én október 2-án Egész évben
55-0 345 97-0
82-0 50-5 11-5 144 0
66-0 37-7 7-5 111-2
(cseh)
84'0 50-5 11'5 146 0
A két európai hozama együtt 290 kg. A két amerikai „ 208'2 „ Tehát az európai, többlete . . . 81'8 kg. volt, vagyis hektáronkint 16,060 kg.-al több. Az európainak hozamát 100-nak véve, ahhoz viszonyítva az amerikaié csak 71'7 százalékkal jelölhető meg. A két európai h o z a m a tehát jóval fölülmúlja az amerikaiakat. Ezen feltűnő többlet leginkább az európai here sürü állásának tulajdonitható ; az amerikai vetésben télen át sok növény kipusztul, úgy, hogy a lóhere állom á n y a azután tetemesen megritkul; mit is a következő kísérleti jegyzék igazol. ugrott félre tőle. Az u j t á m a d á s még hevesebb volt. Abba m á r a túzok hatalmas szárnya is is beleszólott. De csak a jobboldali. A bal szárny volt nyilván a sérült. Ugy forogtak egymás körül, hogy öröm volt nézni. Mi az alatt szépen közeledtünk. A kakas is fáradt volt, Neró is. A nagy gavallér n e m tudta, hová figyeljen, ránk-e vagy a kutyára. Neró megült előtte, ugrásra készen, mintha őrizné. Kilógott a nyelve; de a túzok is tátott szájjal vett lélegzetet. Remek szép volt! Kerekes rontotta el, a ki türelmetlen hévvel durrantott o d a a h a r c z i a s állásban levő kakashoz. Alig negyven lépésnyiről történt a lövés, négyes söréttel. A nagy kakas egyet rázkódott, elesett s elkezdte csapkodni a szárnyát. Mire oda értünk, Neró m á r r a j t a volt. Erővel appórtirozni akarta, de n e m birta el. Megvizsgáltuk az -óriás kakast, csakugyan el volt lőve a balszárnya könyökben. Soha többé nem tudott volna röpülni azzal. De m á r régen történhetett a baleset, mert teljesen begyógyult a forradás.
Most kitömött állapotban néz el a meszszeségbe. Udvarló helyzetben v a n s csak félig kinyújtott nyakkal is négy és fél arasz magas. Gyönyörű feje olyan széles, hogy alig tudom elfödni tenyeremmel. Nyaka olyan vastag, hogy félkézzel csak háromnegyedrészben lehet átfogni. Szép finom császárszakálla két oldalt messzire kinyúlik s minden szála egy-egy kis kócsagtollat m u t a t szürke színben. Aki vadászember s látja, mind összecsapja b á m u l a t á b a n a kezét. Kevesen láttak odakint ekkora daliát, ilyen nagy gavallért.' Bársony István.
í34K Ö Z T E L E K , 1 8 9 9 . J A N U Á R H Ó
8. SZÁM. 9-IK
25
ÉVFOLYAM.
ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Monostori Károly.
Magyar marhára vonatkozó próbavágás.
3. ábra. Magyar ökör oldalról nézve. a) 1895. ápr. 11-én hiányos, sok tő elpusztult, 1895. máj. 22-én nem dőlt meg, 1895. „ 29-én kaszáltatott, 1895. jun. 8-án lassan fejlődik,
b) ritMn található elpusztult tő, megdőlt,kaszáltatott, szép, meglehetős nagy, 1895. „ -26-én. kisebb, nyurgább szebb, mint b)
e) 1895. ápr. 11-én hiányos, sok tő elpusztult, 1895. máj. 22-én nem dőlt meg, 1895. , 29-én kaszáltatott, 1895. jun. 8-án sovány, kiesi, 1895. „ ' 25-én kisebb, nyurgább II.
kísérleti
<0 csak itt-ott hl zik egy tő, megdőlt, kaszáltatott, szép, szép, nagy,
sorozat.
a) Amerikai vöröshere 9 8 % tisztaság és 9 4 % csiraképességgel. b) Schwarzwaldi vöröshere. c) Északamerikai lóhere az északkeleti államokból. (Paspalum ciliatifoliummal). A) Berni here Meinisbeyből. Az első kaszálás alkalmával 18Ó4. aug. 17-én mind a négy parczella zöldtakarmánya . együtt méretvén le, 2?2 kgrot adott. A második kaszálás alkalmával ugyanez év szeptember hó 20 á n adott a) 24 kgot, b) 40 kgot, c) '24-5 kgot és d) 34"5 kg. zöldtakarmányt. Itt is épp ugy, mint az első kísérleti s rozatnál főfontosságu csak, a második év termése Volt. Ez alkalommal a következő zöldtakármányhozamok jegyeztettek :
1895., ápr. 11-én tult, erősén hi95. jun. 25-én kisebb és nyur- szép, nagy. gább, mint b). mint d). 1895. ápr. 11-én majdnem Va-a a esak kevés tő növényeknek ki- pusztult ki, pusztult, 1895. jun. 25-én kisebb és nyur- szép, buja. gább, mint d). Ezen két összehasonlító kísérleti sorozatból tehát világosan kitűnik az, hogy az amerikai vöröshere a jobb minőségű európai here hozamát soha él nem éri. Schmidt Oszkár.
korlati Mezőgazda" 1894. évi 1-ső és 2-ik s z á m á b a n a németországi próbavágások eredményeit isméi tettem, a következőket bocsátottam előre : „Mezőgazdák és hizlalók,"marhakereskedők és mészárosok m á r régóta meddő vitatkozást folytatnak "'a felett, hogy egyiknek és másiknak a szempontjából a ^fiatalon hizlalt vagy az öregebb korban hízóba fogott állat e jövedelmezőbb s hogy vájjon a. hizodalmasságnak külső jelei megerősitést nyernek-e a próbavágások adataiban és pedig ugy a husmenynyiségre, mint a husminőségre nézve. Az általános felfogás az, hogy a gyorsan fejlődő f a j t á b a tartozó, fiatalon hizlalt s a hizodalmasságnak külső jeleit is, (az u. n. Shorthon-formát) magán viselő állat, fizeti vissza a feletetett takarmányt legjobban, amennyiben az szolgáltat legnagyobb vágósulyt s ez ad legdrágább értékesithető hust." Ez a felfogás — a mennyire megítélni tudom, máig sem változott s azt hiszem, egyh a m a r nem is változhat, mert az állati testnek legjobban értékesithető részeit ezután is a test 4 negyede adja s annál nagyobb leend ezután is a vágósuly a marhánál, minél terjedelmesebb, súlyosabb ez a 4 negyed s minél kisebb gulyu és terjedelmű az u. n. kisebb értékű és az u. n. megnem ehető és veszendőbe menő rész. Hogy azonban a húsáru kvalitása annak kvantumával egyenes viszonyban állana, az nagymértékben kétséges, sőt a mennyiben a kvantumot legtöbbször a zsir növeli, a kvalitást pedig kiváltképpen a kellő fokban zsírral átszőtt szin-hus adja, bizonyosnak mondható,
ú) i) e) Kaszáltatott.: Canadai schwarz- észak' bÍnl waldi atnerikai " k i 1 o g r a ní m május 24-én 64 86 73 75 julius 81-én 47'0 60 52 5 . 5.9-5 október 2-án 11'5 31-5 1-3'5. 18'5 Összesen 112'5 159"5 144"0 166'0 A két európai hozama együtt 325'5 kg. A két amerikai „ „ 256'8 kg. Tehát az európaiaknak többlete 68 7 kg. volt Ha tehát az európiaknak hozamát 100-nak veszszük, akkor az amerikaié csak 78 8°/ounak mondható': Figyelemre méltók a kísérletek alkalmával eszközölt jegyzetek közül még alábbiak :
39. ábra. Magyar ökör elölről.
8. SZÁM, 9-IK ÉVFOLYAM.
40. ábra. Magyar ökör hátulról. hogy a kisebb mennyiségű hus a nagyobb mennyiségűt minőségben megverheti annál inkább, mivel kétségtelen, hógy a fiatal, könynyebb sulyu állat húsban építkezik a hizlalás alatt tovább, zsírban pedig kevésbbé gyarapodik, holott az öregebb állat, mely közönségesen súlyosabb, már izomban nem igen gyarapszik, hanem zsirosodik és pedig leginkább az izmok közé és fölé, de nem az izmokba ; tehát ez kvalitásban rendszerint rosszabb, bár talán kevesebb hust szolgáltat. Ekként a vágósulykülönbözet lehet tetemes két állat között, az eladási árkülönbözet azonban lehet minimális és igen sok mellékkörülménytől függ az, hogy produezens és konzumens jól jár-e vagy roszszul számításaiban. Mindezeknek felderítése és megmásithatlán tények alakjában való odaállitása majdnem a lehetetlenséggel határos s azért a magam részéről csak igen problematikus értéket tulajdonítok a nálunk is czélbayett próbavágásoknak, ám azokat feleslegeseknek nem tartom s felfogásom az, hogy ha egyébért nem, hát már csak azért is végre kell hajtanunk azokat, hogy a magyar és szerb áru közötti külömbséggel, a mennnyire lehet tisztába jöjjünk s hogy a nivót, melyen a magyar primogén marha a nyugati fajtákhoz viszonyítva áll, az eddiginél világosabban kiderítsük. Mert erre vonatkozó ismereteink valóban szegényesek és mellé oly bizonytalanok, hoj?y minden alkalmat meg kell ragadnunk, mely erre vonatkozó ismereteink gyarapítására alkalmasnak mutatkozik és minden adatot regisztrálnunk érdemes, mely e tekintetben bármily távolról is tanulságos. Ily adat foglaltatik a „Deutsche Landw. Presse" imént megjelent 99-ik számában, hol dr. Lehman ábrák kíséretében az 1898. évi berlini próbavágásokról szólva, egy magyar erdélyi öreg ökör próbavágásának eredményeiről emlékezik meg. Az adatokat, a vonatkozó ábrák kíséretében s a szöveg elhagyható részeinek elhagyásával, a következőkben közlöm. Hogy a szóban forgó állat, melyet oldalról a 38., elölről és hátulról a 39. és 40. sz. ábránk tüntet fel, csakugyan magyar ökör volt,
KÖZTELEK, 1899. JANUÁR HÓ25.141 az alig szenved kétséget, bár német ember hinni, hogy egy ilyen formálódásu állatban a hizlalta és állította ki. zsírnak bárcsak nyomai is lehetnek, ha az Az állat 8 évesnek deklaráltatott, de aránylag könnyen elmozdítható, bár vastag bőr, talán nem tévedek, ha — különösen szarvai- az ellenkező hiedelemre fel nem jogosítaná. nak vastagságban, való nagy dimenziót tekintve A törzs hosszát vállszöglettől ülő-gumóig — öregebbnek gondolom. Valószínű ez annál 100 perczentnek véve, ez állat méretei a köinkább, mivel a németek a maguk gyorsabban vetkezők voltak: fejlődő marháik, gyorsabban elhasználandó fog- Törzshosszuság . . . . 175 cm. = 100 °/o zatának jeleiből ítélnek a lassabban fejlődő Magasság a maron . . . 152 cm. == 86'9°/o siki marhák életkorára is, holott ez utóbbiak a háton . . . 144"5 „ = 82 6% fogzata csak 10—12 éves korban mutatja azon a farbubon . . 148 „ = 84"6J/o jeleket, amelyeket a nyugatié már 8—9 éves a faroktőnél . 1 4 0 „ = 80'0°/o korban mutathat. Vállszegletek távola . . . 46'5 „ = 26'6% Azt az ábrát tekintve, mely az állatot ol- Bordák távola, váll mögött. 45 „ = 25'7% dalról .tünteti fel, tüstént szembeötlik a törzs- Csípők távola . . . . , . 55 „ = 31"4°/o nek a magasságához mért tulrövídr. volta, Konczizületek, távola . . . 43 „ = 24;6°/o 82'5 v = 47"3°/o Szembeszökő a hátvonal élessége, a váll, Mellkas mélysége. . . . vállszeglet, könyök, csipő és ülőgumó nem Övméret. . . . . . . 210 „ = 120 % eléggé burkolt volta, a súlyos fej és szarv, a E méretekből ítélve, a hátvonal — a csanagy czombhajlat, szóval a jelek, melyek min- pott fartól és élességtől eltekintve — nem den egyébre következtetést engednek, csak arra rossz; szép hosszú (38'6%) a váll s valóságnem, hogy azok egy értékes husrészek szolgál- gal kitűnő a mellkas mélység és az öv, de tatására tenyésztett fajta individuumán volná- már feltűnő gyenge méretű a szügy és menak jelen. denczeszélesség. A szügy szélessége a mellkas Még feltűnőbb a kedvezőtlen alakulás, ha mélységéhez ugy aránylik, mint 1 : 1 "775-hez, az állatot elölről és hátulról mutató ábrákat vagyis a mélységnek a szélesség csak 55'4 szemléljük. százalékját teszi ki. Ha ez arányszámok a mellElölről nézve szembeszökő a szügynek kas keresztmetszetének nagyméretű ovális alak-, feltűnő keskenysége, a hát tövisnyujtványai jára lennének vonatkoztathatók, ugy abból husmellett a nagy izomszegénység, a lapoczkák gazdagságra lehetne következtetni az állatnál; mögött a tetemes holypadtság s a nagyon is sajnos azonban, hogy a keresztmetszet nem laposnak mutatkozó felső- és alsókar. Semmi- ovális', hanem a hátcsigolyák felé mindinkább vel se kedvezőbb az a kép, amely hátulról elhegyesedő. (Magyarán mondva: nem lévén mutatja ez ökröt, mert ime a far erősen széles, izomdus a hát, kedvező vágósuly alig csapott, búbja és a csípők között jelentékeny várható.) Nem várható kedvező vágósuly azért mértékben üres, oldalra is tetemesen lejtő, sem, mivel a méretek azt mutatják, hogy „sok ülőgumókban nem jól burkolt, gáttájon sekély, a láb" és pedig ott sok, ahol nincs hus, vagy konczban, czombban meglehetős nyurga, nem ahol kevés értékű a hus. Ilyen alakulás, ilyen is számítván itt az iksz-állást, elől pedig a méretek közönségesen primitívebb állatfajtáknál tánczmester-állást és általában a tulhosszu, találhatók, névszerint oly marháknál, amelyek lassan fejlődők ós kevesebb hizodalmassággal sok csontú végtagokát, Német felfogás szerint inkább egy kiéhez- bírók.. tetett, mint hizlalt állatra hajlandó az ember Érdekes mindezek daczára, hogy a vágási e külső alakulásból következtetni s alig lehetne eredmény — bármily szerény is az égyéb
KÖZTELEK,
í 34
1899. JANUÁR HÓ
25
talatra jöttem, hogy sokkal nagyobb erőt és marhák ily eredményéhez hasonlítva — m a j d mindenkit, a ki e primigéniuszt élő állapotban tevékenységet követelünk az asztalon való ojlátta, meglepett nemcsak azzal, hogy az állat -tásmód mellett attól a darabka sima alanytól, mint a mennyit az normális körülmények melsoványnak n e m bizonyult, t h a n e m azzal is, lett kifejtem képes.; Annak a kis sima veszhogy h u s a .tulzsirosnak találtatott. szőnek ugyanis mindenekelőtt gyökeret kell Körülbelül bebizonyosodott itt is, a mit soraim elején emiitettem, hogy az öregebb hajtani; hogy életrekelthesse a nedvkeringést. és ennek megindultával kezdetét vehesse a n e állat (kiváltképpen, ha ; magyar marha) nem annyira szinhusra gyarapszik a hízóban, mint mes vesszővel való összeforrás, igen -de mig inkább, csak Zsírt szed • magára, különösen ha ezen folyamat létésül, addig a metszési lapok minden táplálék nélkül ki vannak téve a legoly takarmányon javittatik, mély nem a hus, különfélébb elváltozásoknak és ezen körülh a n e m a zsirbépződésnek kedvez. ményt tartom én a csekély megeredés és A testnegyedek, ' melyeket a 41. á b r a hiányos forradás okának, már pedig jól tudjuk, kívülről tüntet fel, az első pillanatban azt a hogy a mely ojtványnál a forradás nem egéhiedelmet keltik, hogy itt valami elsőrendű szen tökéletes, ott a tőke elhalása csak rövid vágó-áruval van dolgunk, mert ime egész teridő kérdése, innét származik a folytonos tőkejedelmükben csak kívánatos vékony rétegben hiány és ebből kifolyólag az örökös foltozás vannak azok zsírszövettel bevonva s kívánaszükségessége. tosan kandikálnak ki e rétegek között és azokon keresztül a sötét husrészek. Gyanús mindenEzen bajokon segítettem én midőn az esetre, hogy a felület nem sima, h a n e m durva alább elmondandó nemesitési módszert alkalránczokba szedett. m a z t a m és alkalmazom minden u j telepítésnél és a mely módnak segélyével elértem azt, Monostori Károly. hogy szőlőnk egyszerre be van állítva és,' az (Végé következik.) ültetést követő éven m á r ad oly termést, a mely bőven pótolja a ráfordított munkabért, tőkéink pedig a tökéletes forradás folytán most életük ötödik évében is teljesen egészséges zárt állabot mutatnak. Rovatvezető: Angyal Dezső.
SZŐLŐSZET,
KERTÉSZET.
A szőlők felújításának kérdéséhez. Ha figyelemmel kisérjük a szőlők felújításának módszerét, ugy azt fogjuk látni, hogy a rekonstruáló közönség két részre oszlott. Egyik — még pedig a kisebbik — részt képezik a nagyobb birtokosok vagyis az intelligenczia, mely megmaradt az amerikai alany mellett és ojtványozással iparkodik szőlőit felújítani. A másik rész, a kisbirtokos azonban a könnyebb és oicsóbb módszerrel a hazai vessző telepítésével kezdi helyreállítani rég kipusztult szőleit. Tekintettel arra a körülményre, hogy m a már megtanulta és elfogadta a gyéritési eljárást és figyelembe véve, hogy ezen módszerrel a szőlő beállítása alig egynegyedébe kerül az amerikai alanyon való telepítésnek, azt hiszem, hogy helyesen is cselekszik, ha megmarad a hazai vesszőnél. Kivételt kell persze hogy képezzen a nagyon kötött agyagtalaj, a melyen a gyéritési eljárás alig mutathat fel kielégítő eredményt. Elég példa van azonban arra is, hogy az intelligens elem is az utóbbi módszerhez n y u l ; mert vagy anyagi erő hiányában vagy ismereteinek fogyatékosságánál fogva az ojtványokkal nem boldogul és sok évi vesződsége daczára ott van, a hol a mádi polgártárs : szőlője nagyon hiányos, úgyannyira, hogy midőn tökéinek egy része még nagyon is zsenge korát éli, a másik •különböző okoknál fogva már veszni indul, ezen körülmény azután kedvét szegi és felhagy a további küzdéssel: mert hiányos ismereteinél fogva mindenben inkább keresi a b a j forrását, mint a miben az tulajdonképpen van. Tagadhatatlanul nagyon sok körülmény •foly be az ojtvánvok p r o s p e r á l á s á r a ; ilyenek az alany helyes megválasziása, a jól megejtett ojtásmód, sőt az ojtóvessző megválasztása is, a mennyiben vannak nemes fajtáink, a melyek csak nagyon nehezen fogamzanak meg a vad a l a n y o n ; nagy befolyást gyakorol az ültetés és további kezelése • az ojtványnak, a harmatgyökerek eltávolítása a metszés és még sok mindenféle eljárás. Ha ezen tényezőknek csak egyikét is elmulasztjuk, máris kétessé teszszük tőkéinknek tartósságát és vig tenyészetét. Általános a panasz, hogy a legelterjedtebb ojtásmód a sima alanynak asztalon való ojtása mellett a jól összeforrott ojtvány alig tesz 30 százalékot, sőt négy éves korban még ezen hányadból is sárgul ki néhány százalék : magam is ezt tapasztaltam éveken át az asztalon való ojtásnál. Okát kutatva azon tapasz-
Az én nemesitési eljárásom a következő : a vad vagyis amerikai vesszőtermelő iskolában minden tőkén r a j t a hagyatok őszszel 2 — 3 szál vékonyabb jól beérett szálvesszőt és azt visszahajtva legalább 2 végső rügyét eltakartatom földdel, nehogy télen át esetleg minden rügy megvakulva, az egész vessző haszn á l a t l a n n á váljék. A többi, a tőkén levő szálvesszőt levágatom és 40—50 cm. darabokra vágva elverméltetem, hogy tavaázszal gyökereztetésre ojtás nélkül kiültettessem. Az előbb érintett okoknál fogva ugyanis én asztalon, csakis gyökeres vesszőt ojtatok; mert azt tapasztaltam, hogy igy az alanyban — gyökeres lévén — a nedvkeringés sokkal h a m a r á b b megindul és ebből kifolyólag a forradás folyam a t a is gyorsittatik és az sokkal erőteljesebb és tökéletesebb.. A tőkén hagyott 2 — 3 szálvessző a következő év m á j u s havában, midőn m á r teljesen kizöldült, e czélra hűvös helyen tartott nemes ojtóvesszővel párosítás mellett beojtatik és egy hét múlva — mely idő alatt az összeforrás m á r nagyjából befejeztetett — a földbe porbujtásként lehajtatik, csak a nemesvessző hagyatván földön felül. Az igy kezelt ojtvány mihamarabb gyökeret vervén rendkívül erőteljes fejlődésnek indul és a rákövetkező tavaszig oly erős tőkét ad, a mely nem ritkán m á r az ültetés évében hoz gyümölcsöt, a második évben azonban egész biztosan megtermi 2 — 3 fürtjét. A vadtőke amellett, hogy igen jól felneveli a mondott módon előállított 2 — 3 drb fásojtványt, még hoz 5 — 6 erőteljes vesszőt, ezekből 2 — 3 darab a megfelelő időszakban zöldojtás. utján-nemesittetik be, n y e r e k . t e h á t egy vadtőke után évenkint 4—6 jól összeforrott ojtványt és mintegy 12—16 drb gyökereztetendő vad alanyt. Az igaz, hogy a régi eljárás mellett nyerhetnék kétszerannyi asztalon ojtható sima vesszőt; de tekintve, hogy ezeknek alig 3 0 % - a ad teljesen jól forrott ojtványt, mégis a fentebb vázolt eljárás lesz az előnyösebb. A folyó évben megkísértettem a zöld ojtványokat is teljes forradásuk után néhány hétre lehajtani a földbe, ezeknek azonban csak mintegy 5 0 % - a vert gyökeret, a többi anélkül m a r a d t ; de csak ugy beérett, mint a meggyökeresedettek. Ezen eredmény elég biztató arra, hogy a jól forrott zöldojtásokat is ledöntsük jövőben, elérvén azt, hogy normális viszonyok mellett 5 0 % - n á l több, teljesen kész, telepítésre alkalm a s gyökeres ojtványt nyerünk ez által. Az általam vázolt eljárások egyike sem u j dolog u g y a n ; de nagyban talán még egy
8. SZÁM. 9-IK
ÉVFOLYAM.
szőlő telepítő sem próbálta meg és igy hiszem, nem végeztem meddő munkát, midőn azokat az amerikai alanytelepitvényekkel biró tulajdonosok figyelmébe ajánlom. Liritner
Sándor.
ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY. Rovatvezető: Dr. Hutyra Fereucz.
Védőojtás a száj- és körömfájás ellen, A „Köztelek" m. é. 91. száma közölte azoknak a vizsgálatoknak az első eredményeit, melyeket a porosz kormány által a száj- és körömfájás tanulmányozásával megbízott bizottság széles alapon és nagy költséggel végzett. Már akkor történt utalás arra, hogy a vizsgálatok kilátást nyújtottak arra, hogy sikerül m a j d a betegség ellen hatásos és a gyakorlatb a n is használható védőojtási módszert megállapítani. Azóta a bizottság egy másik jelentést tett közzé, mely a kutatások további folyamán elért eredményeket ismerteti és mely egyebek között a védőojtásokkal is behatóbban foglalkozik. Idevonatkozólag a jelentés a következőket m o n d j a : „Egészséges állatoknak a száj- és körömfájás ellen való immunizálása sikerült. Már a korábbi kísérletekből kiderült, hogy nyirok, természetes fertőzés után megbetegedett állatokból vett vérsavóval keverve, ha egészséges állatnak a vivőerébe fecskendezték, ez utóbbi az erős hatású anyaggal való •fertőzésnek ellenállt. Az eljárást nagyobb állatállományban is kipróbálták és az mindenképpen bevált. A vérsavót csak olyan állatokból vették, melyeket nagyobb mennyiségű nyirok beojtása sem betegitett meg. A kísérletek folyamán azonban kitűnt, hogy egyes állatok, melyeket a nyirok és vérsavó keverékével beojtottak, a beojtás következtében megbetegedtek és pedig függetlenül a vérsavó mennyiségétől, akár 1, 5, 10, 20, 50, vagy Í00 kcm 8 . vérsavót kevertek össze 1 /so kcm 8 . nyirokkal. A megbetegedés többnyire az ojtás után 10—12 n a p múlva lépett fel. Az ojtóanyag, ezen némelykor megbetegítő hatása míatt a gyakorlatban nem lett volna alkalmazható s ezért a bizottság arra törekedett, hogy ezt a hatást kizárja. Ebből a czélból szarvasmarhákon és sertéseken kivül m á s állatokból, nevezetesen lovakból ős kecskékből vett vérsavóval keverték össze a nyirokot, de az eredmény akkor sem volt jobb, hasonlóképpen ludak vérsavójával végzett kísérletek sem voltak sikeresebbek. Az eredmények egyformán kétesek voltak mindaddig, mig a keveréket közvetlenül elkészítése után alkalmazták. Mihelyt azonban a keveréket egyideig állni hagyták, miközben a nyirok a vérsavóval bensőleg érintkezhetett és csak azután ojtották be, az eredmény feltűnően megjavult. Az ojtás ilyen anyaggal annyira immunizálta az állatot, hogy még három hét múlva is ártalom nélkül tűrte el Vso kcm. igen fertőző nyirok beojtását, mely különben biztosan megbetegít m á s állatot, sőt négy hét múlva sem betegedett meg az állat, ha 10—20 kcm. vérsavó és Vso kcm. nyirok keverékét ojtották előzetesen a bőre alá, másfelől pedig az emiitett módon való védőojtás után megbetegedéseket nem észleltek. „Az immunizálás most már egyaránt jól sikerül szarvasmarhákon és sertéseken. Az immúnis álktokból vett vérsavó hatóképessége különböző az egyedek szerint. Egyes állatokból olyan hatásos savó nyerhető, hogy az ezzel készült nyirok-savókeverék beojtása után az állat akkor sem betegszik meg, h a rögtön fertőzött istállóba beteg állatok közzé állíttatik,
8. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. vagy ha tiz nap múlva 1/ioo kcm. fertőzött nyirkot kap a bőre alá." A nagy gondossággal, sok állatokon végzett kísérleteknek ez az eredménye elegendő alapot látszott szolgáltatni arra, hogy a védőojtási eljárás a gyakorlatba is átvitessék. A höchsti anilin-festékgyár, mely több év óta különböző öjtóanyagok előállításával foglalkozik és ebben az irányban igen megbízhatónak bizonyult, átvette az uj ojtóanyag nagyban való előállítását és azt „serapthin" név alatt hozta forgalomba. Az adagok és ezek árai a következők : kg. kcm. márka egészen 400 súlyos állatnak 10 ára 3"— 400—800 „ „ 15 „ 4-50 800 és több „ 20 „ 5'50 Minden ilyen adagot, mely egyenkint 1/so kem. fertőző nyirkot tartalmaz, közvetlenül valamely érbe vagyis a véráramba kell fecskendezni. Részünkről az uj eljárással szemben várakozó álláspontra helyezkedtünk. Kétségünk volt mindenekelőtt az eljárás gyakorlati alkalmazhatósága iránt abból az okból, mert az ojtóanyag ára igen magas — egy-egy állatra 1 frt 80 kr. — 3 frt 30 kr. — mely annak igénybe vételét legfeljebb értékesebb tenyészetekben tenné lehetővé, azonkívül pedig maga az ojtás különös ügyességet és igen nagy gondosságot igényel, ami főleg nagyobb állományok ojtását nehézzé teszi. Legfontosabb dolog azonban az volt, hogy a megelőző kísérletek nem nyújtottak elegendő tájékozást aziránt, hogy a beojtott állatok mennyi ideig immúnisak a természetes fertőzéssel ! szemben (maga a höchsti gyár azt mondja a hirdetésében, hogy az immunitás legalább három hónapig biztos). Ebben az irányban felvilágosítást vártunk a Németországban czélbavett gyakorlati kísérletektől és ma már ilyenek eredményéről is szólhatunk, sajnos azonban, nem valami kedvező értelemben. Az első idevonatkozó közlések még eléggé kedvező eredményekről számoltak be. Schmidt körállatorvos m. é. november 18-tól deczembér 15-ig nyolcz helyen összesen 600 szarvasmarhát ojtott be és ezek a deez. hó végén megjelent értesítés szerint mind egészségesek voltak. Két helyen négy tehenet fertőzött istállóba állítottak, de itt is egészségesek maradtak, egy helyen pedig a betegség a megbetegedett sertésállományról a közvetlen közeiébén álló szarvasmarhaállományra nem ragadt át. Az ojtás kedvező hatása mellett látszott szólni az a körülmény is, hogy az ojtott állátok az erősen fertőzött vidéken egészségesek 1 maradtak és Sch. tényleg azt a következtetést vonja le a tapasztalataiból, hogy a seraphthin biztosan immunizálja a beojtott állatokat. („Berl. Thierarztl. Wochenschrift" 1898. évi 52. sz.) Graffunder nem ugyan a seraphthinnel, hanem oly anyaggal végzett ojtásokat, melyet maga. készített szintén a hólyagok nyirokjából és vérsavóból ós hasonlóképpen arra az eredményre jutott, hogy ez az ojtóanyag egészséges állatokba ojtva hatásosan megvédi őket a természetes fertőzés ellen. (U. o. 47. sz.) Ezen igen biztató kísérleti eredmények közlése óta azonban legújabban olyan eredmények jutottak nyilvánosságra, melyek alaposan megrendítik a seraphthin védőhatásába és ártalmatlanságába vetett bizodalmat. A wiesbadeni kerületben deczember hó folyamán 43 tehenet ojtottak be. Nyolcz nappal az ojtás után a beojtott állatok között fellépett a" száj- és körömfájás. (Berl. tierarztl. Wochenschrift, 1899. 1 sz.). Köln vidékén Flatten m. é. november 20-dika és deczember 21-dike között nyolcz gazdaságban 316 tehenet és 4 bikát ojtott be. Öt helyen az állományok január hó elején egészségesek voltak, három helyen azonban öt héten belül megbetegedtek száj- és köröm-
KÖZTELEK, 1 8 9 9 . JANUÁR HO 25.
135
fájásban. A kísérletekből kitűnt, hogy az álla- ' ezidei 5. számát) elolvasva, nyomban feltűnt e tok egy része öt héttel a beojlás után még . váratlan eredmény rejtelmes oka. E jelentésnem volt immúnis, két állományra nézve pedig ben ugyanis következetesen „zöld takarmányF. azt a nézetét fejezi ki, hogy a betegség ról" van szó, mig a beadványomban épp oly fellépését maga az ojtás idézte elő, de meg- következetesen a „vizenyős takarmány" neve jegyzi, hogy a betegség az ojtott állatokon szerepel. szokatlanul enyhén folyt le. (U. ott, 1899. A vizenyős takarmány tápszerchémiai 2. sz.) értelme ugylátszik „biráim" előtt ismeretlen s Schrader körállatorvos egy marhakereskedő innen származik az elitélés. 19 állatját ojtotta be, melyek közül másnap Vizenyős takarmányok azok, melyeknek 10 drb egy tenyésztőnek eladatott. Körülbelül szokatlan magas víztartalma a tejnek víztarkét hét múlva ezen állatok között fellépett a talmát is szokatlan fokra emelni képes. A zöld száj- és körömfájás és pedig meglehetősen takarmányfélék közt felismertetett ilyennek pl. súlyos alakban. a répa és a répaszelet, a takarmánytök stb.; A B. Th. W. szerkesztősége megjegyzi, más vizenyős takarmányok: a sörtörköly és hogy a hesszeni kerület több helyén is a be- különösen a moslékfajok. ojtott állatok három héttel az ojtás után sem Ilyen takarmányfélékről pedig a követbizonyultak immúnisaknak, hanem súlyosan kezőket olvassuk König világhírű müvének megbetegedtek: Frankfúrt közelében három (Die Chemie der menschlichen Nahrungs- u, gazdaságban tejelő teheneket ojtottak be és Genussmittel ete. 3. Aufl.) második kötete ezek 3—4 nap múlva megbetegedtek száj- és 235-ik lapján: körömfájásban, mely tehát itt, ugy látszik, az „Vizenyős, azaz vízben feltűnően gazdag ojtás következtében lépett fel. Az ojtások ked- takarmányfélék a vízben gazdag s értékes vezőtlen eredménye következtében a wiesbadeni alkatrészekben szegény tejnek elválasztását kerület főnöke a seraphthin árusítását betil- eredményezik." totta és a már eladott szernek bevonását ren„Általánosan ismeretes az a tény, hogy vízdelte el. ben gazdag takarmányfélék (mint moslék, répa Alsó-Ausztriában, Lajtha m. Bruck köz- stb.) a tejnek mennyiségét felszaporitják, ségben Schindelka tanár m. é. deczember 8-án de tartalma, illetve minősége révén. Ezért szá20 db, 14-én 59 db és 17-én 41 db, összesen mos oly tejtermelő helyen, hol nagyobb várotehát 96 szarvasmarhát ojtott be, míg 123 db sokba szállítandó s közfogyasztásra szánt tejet termelnek, előszeretettel etetik az állatokat ilyen ojtatlanul maradt. Deczember 19-én a decz. 14-én beojtot- takarmányfélékkel, mert érdekük inkább a tej tak közül 1 dbon a száj- és körömfájás első nagy mennyiségéhez, mint tartalmához, illetve minőségéhez van kötve." tünetei jelentkeztek és 22-én már 17 állat volt beteg és pedig 1 db az ojtatlanok közül, Az 1895. évi jelentésem 54. lapján em1 db a 8-án, 10 db a 14-én ós 5 db a 17-én lítettem, hogy a rostocki hygienikus intézetben beojtottak közül. 1890-ben végzett vizsgálatok alkalmával a 1899. évi január 3-án már 120 állat volt moslékkal táplált tehenek tejében a vonatbeteg és pedig 8 db a 8-án, 68 db a 14-én anyag mennyisége 9'6%-ra leapadt. Hasonló és 17-én beojtottak, 44 db pedig az ojtatlanok eredményt az állaton kivül csak ugy érnénk el, ha a szabályszerű tejhez legalább 20% közül. A járvány lefolyása igen súlyos, ameny- vizet kevernénk. nyiben több állaton súlyos körömbajok, kiterFelesleges az idézések számát tovább jedt kiütés a tőgyön, ezenkívül pedig bélgyu- gyarapitanom, hiszen König is általánosan isladás tünetei is fejlődtek ki, mely utóbbi ok- mereteseknek deklarálja a szóban forgó téból január hó 10-ig négy állat levágatása volt nyeket. szükséges. / Az előadott és általánosan ismeretes tóA lefolyás tekintetében a beojtott és a nyekkel szemben a gazda azon alternatíva be nem ojtott állatok között különbség nem előtt áll : vagy megengedi a vizenyős takara kitiltását s akkor joggal volt észlelhető. (Thierárztliches Centralblatt, mányféléknek ragaszkodhatik a most érvényes határszámok1899. 2. sz.) Az utóbbbi kisérletekből mindenesetre ki- hoz ; vagy pedig nem engedi a vizenyős takarderül az, hogy a „serapthin" mai alakjában mány kitiltását s akkor a saját érdekében könem alkalmas arra, hogy a gyakorlatban szarvas- vetelnie kell a vonatanyagra vonatkozó határmarhák védőojtására igénybe vétessék. Ameny- számnak némi leszállítását (a többi, különösén nyiben a száj- és körömfájás ellen való termé- a zsirra vonatkozó elég alacsony). szetes immunizálás tényleg lehetséges, a toEz utóbbi eset annál is inkább fekszik vábbi kutatásoknak talán sikerülni fog az az érdekében, mert bizonyos tehénfajok még eddiginél hatékonyabb ojtási eljárást megálla- száraz etetés mellett sem adnak 12% vonatpítani, addig is azonban csak az eddigi módon anyagot, mi szintén általánosan ismeretes kell a baj ellen védekezni. tény. A fogyasztó és a közegészségügy érdeke A közölt adatok tanulságos példát szol- az első alternatívához fűződik." gáltatnak arra, hogy minő nehéz valamely védőojtási eljárás hatékonyságát biztosan megBalló ur fentközölt soraira, melyekből a állapítani, és hogy mennyire ajánlatos az óvatosság a védőojtó anyagok megválasztásánál. dologra nem tartozó személyeskedő részeket kihagytuk, a magunk részéről a következő megDr. H. F. jegyzéseket tartjuk szükségesnek megtenni. Az Orsz. Magyar Gazd. Egyesület, állatZöld takarmány — vizenyős tenyésztési szakosztályának ebben a kérdésben takarmány. elfoglalt álláspontja éppen a fogyasztók érdeBallá Mátyás tanár, a székesfővárosi ve- kében történt. A vizenyős takarmányok etetégyészeti és tápszervizsgáló intézet vezetője az sét eltiltani egyszerűen gazdasági abszurdum. Ezzel szemben a fogyasztó igen is megkövealábbi sorok közlésére kért fel: „A zöld vizenyős vagy más vizenyős ta- telheti, hogy hamisítatlan, természetes és jó tejet kapjon, aminek ismét az ellenőrzése a karmány etetésének betiltására vonatkozó és a székesfővárosi tanács által véleményadás vé- hatósági közegek dolga. Ha már most bármigett hozzá küldött beadványomat az Országos féle takarmány etetése után nyert tej nem feMagyar Gazdasági Egyesület állattenyésztési lel meg azon kimutatható kellékeknek, amelyekszakosztálya folyó év január hó 10-én tárgyalta s alternatívájával együtt elejtette mint kel a tapasztalatok alapján a természetes, haolyant, amelyről komolyan beszélni nem lehet. misítatlan és jó tejnek a hatósági előirás szeAz ülésről szóló jelentést (1. „Köztelek" rint is birnia kell,- a hatóságnak egyedüli köte-
í34KÖZTELEK, 1899. JANUÁR HÓ 2 5 lessége az ilyen tejnek forgalomba hozatalát egészségére, a tejelésre hátrányos lehet. Ellesne meggátolni, a forgalomba hozókat megbüntetni. mond azonban viszont többeknek azon tapaszA gazdák nem félnek ettől a következmény- talata, hogy a kint való itatásnál jószáguk naponként kint járván, az egészségükre csak jótől, legfeljebb néhány fővárosi milimári, aki tékony lehet s különösen sem bizonyult károsegészségtelen istállókban, romlott moslék ete- nak ! E mellett a vízvezeték,, czémentjászol, tésével, a közegészségre is káros, a minimális nagyobb berendezési költsége mellőzhető volt. Abony. , A. B. követelményeknek meg nem felelő tejet pro34. kérdés. Hol kapható hazánkban, dukál. Ennek a tejnek a fogyasztásból való kirekesztése egyenesen a fogyasztók érdeke, de esetleg Dunántul, berni tenyészképes 2 éves bika? I . II. a gazdáké is, mert egy illegitim versenytől 35. kérdés. A birtokosnak ha a vadászati szabadulnak meg. Legalább is furcsának tart- jog bérbe adva nincsen, az általa fogyasztott juk tehát a hatósági ellenőrző közeg azon kí- vad értéke a könyvzárJata alkalmával terhére vánságát, hogy a fogyasztókra nézve hátrányos irandó-e ? Megjegyzendő, hogy a lőpénzt a fizeti. H. D. rosszabb minőségű tejnek forgalomba hozata- • birtokos priváté 36. kérdés. Egy most átvenni szándékolt lát a tej tartalmának határszámai leszállítása bérletnél (melynek holdjáért 15 frt és a föld által előmozdítsa. Igyekezzék mindenki a leg- adóján kívül mindennemű adó fizetendő) a jobb tejet előállítani és forgalomba hozni. Ezt holdankint 30 forint átvételi árban fikszirozott 1 pedig a követelmények csökkentésével elérni őszi buzavetés átvételén kivül, joggal, méltán és a közszokásra hivatkozva lehet-e még künem fogjuk. , Szerk. lön, a 15 frt haszonbért ugyané vetés holdjáért követelni ezen gazdasági évre vonatkozólag ? LEVÉLSZEKRÉNY, A tényállás ugyanis*ez lenne: Egy 300 holdat, (I. osztályú szántóföldben:. 200 holdat ós réti legelőben: 80 holdat) kitevő bérlemény tárgyában alkuban voltam a föld tulajdonosáKérdés. val. A bérletet rögtön át akarván venni, a kö29. kérdés. Földbirtokomon talált egyik rülbelül 140 holdnyi őszi vetés átvétele kéföldnemet az országos vegykisérleti állomásnak pezte alkudozásaink legfőbb tárgyát. Elfogadannak elemezése czéljából beküldöttem, mely ván a követelt 15 frt. haszonbért holdjáért, az intézett nevezett földnemet kövér agyagnak őszi buzavetés holdjárt követelt 40 frt átvételi minősítve közönséges cserépedények és kály- árból 10 frtot engedett a tulajdonos. Az ezen hák készítésére alkalmasnak találta. engedményért folyó tárgyalások alatt, számítáKérdem, hogy fogjak hozzá említett ipar- somat a tulajdonos előtt imigyen konstruáltam: czikkek készítésére. egyelőre nagyobb befekte- Haszonbér egy hold után . . . . . 15 frt. • tések kikerülése mellett, esetleg mely utasítás Adó, cseléd és jószág munkája szánavagy szakkönyvből meríthetném tervem ketásban, fogasqlásban vetésben . . 4 „ resztülviteléhez a szükséges adatokat? Vetni való buza. . . . . . . . . 8 „ W. J. Összesen . . 27 f r t . 30. kérdés. Rozsot vetettem, a melyet A 3 frt felülSzetést, mint praeczium affekkalászhányáskor köteleknek aratni szándéko- czionist a könnyebb megegyezés kedvéért ajánzom, a rozs letakaritása után pedig szándékom lottam meg^ A tulajdonos — noha mindig a talajt felszántani, luczernát, árpa védnövény- azzal érvelt, hogy ő 8—10 mm. termésre és nyel bevetni. Kérdem, helyes-lesz-e eljárásom, 8—10, frtos árakra számit, amelyből az aszanem lesz-e késő a luczernamag elvetése? A tolás, tüz és jég elleni biztosítás, aratás, horrozsba azon okból nem akarom belevetni, mert dás, cséplés, rostálás költségeit, ha le is száez nagyon sürü és a rosszul beszántott trágya" mítjuk, mindig |jmegvan a reális alap (?) az ő következtében, annak felerésze a talaj felületén 40 frtos követelésére — végre leengedett 10 ' maradt. frtot és így holdankint 30 frtban állapodtunk 2,000 mm. zöld csalamádénák mennyi meg. Majd, ujabb követelései miatt: mint pld. .súlya van zsombolyázott állapotban? Zsombo- .50 hold zöld ugar, a bérleti idő utolsó évében, lyázott csalamádénak az etetése hogy czélsze- mindennemű takarmánynak a birtokon kötelező rübb hizóökrökkel, szálasan vagy pedig szecs- felétetése és félévi kauczió ;letételé miatt, kázva, dara és polyvával vegyítve, füllesztett alkudozásaink fonala megszakadt. Egy héttel állapotban. S. F. később Összejővén a. tulajdonossal, ezen utóbbjelzett követelések tárgyában mindketten köze31. kérdés. A tavaszszal egy kötött ta- ledvén egymáshoz, odajutottunk, hogy a halajú igen jó földbe, mely bükköny alá lett szonbéri szerződős . pontjait írásba kezdtük megtrágyázva, utána búzát termett, most zab- foglalni. Midőn oda jutottunk, hogy az ezen bal szeretnék nyulszapukát vetni. Tisztelettel évre szóló haszonbéri összeget kiszámítsuk és kérdezem, jó védnövény-e a zab a nyulszapu- fikszirozzuk és é,n természetesen a .300 holdkának, nincs-e befolyással reá, hogy a zab ké- ból 140 h, vetést leszámítva,' 160 hold föld sőn lesz aratva. A rozs azt hiszem magas után akarom a haszonbéri összeget kiszámíszára miatt nem jó védnövény, árpával pedig tani, legnagyobb meglepetésemre tulajdonos idei vetésforgóm miatt nem vethetem. azzaláll elő, hogy a. 140 hold vetésért is. Közép-Iszkáz. 8. 8. kívánja a külön haszonbért . erre, az évre is, 32. kérdés. Szíveskedjék b. lapjában a vagyis ő, magát a vetést, mint a föld gyügomborka és nyári repcze müvelésére, vetési mölcsbeli leepdő hozadékát (mely tehát most idejére, érési idejére, cséplési mikéntjére, ér- januárban millió és millió esélynek van kitéve) tékesítésére, hozamára, talajiránti igényeire 30 frtért adja csak át. Természetesen így nézve felvilágosítás és tájékozást adni, neve- megegyezni nem tudtunk. 25 éves gazdasági zetesen, hogy ezen olajnövények után alkal- prakszísomban ugyan őszi vetés átvételével mas-e a. föld buza alá, termékeny szikes ta- még nem volt dolgom, de sokat hallottam és lajról van nagyobbrészt szói tapasztaltam már; ilyen alapra fektetett köHatvan. L. V. vetelést azonban még sohasem hallottam! 33. kérdés. A napról-napra terjedő teheKérem szakvéleményüket e kérdésben. nészetek és tejgazdaságoknál, különösen pedig _____ E. Gy. azoknál, melyek most állíttatnak fel, igen fontos kérdés : bevezettessék-e az itatóvíz az isFelelet. tállóba vagy nem ? Mellette szólnak a létező nagyobb tehenészetek, hol többnyire vízvezeték Agyag felhasználása közönséges cserépvan az istállókban, úgyszintén azon érv, hogy edények és kályhák készítésére. (Felelet a 29. a téli hidegben kint való itatás a tehenek kérdésre.) Az agyagnak felhasználására, a cse-
8. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. répedények készítésére stb. vonatkozólag kérdést tevő ur felvilágosítást nyerhet dr. Wartha Vincze „Az agyagipar technológiája" czimü munkájából, a mely a természettudományi társulat kiadásában jelent meg. Ára 3 frt. —d— Luczernavetés. (Felelet a 30. számú kérdésre.) 1. Miután a kötélkészitésre kalászhányáskor levágandó rozs körülbelül május derekán lekerül a földről, a luczerna elvetésével nem késett meg. Hanem részemről azt tanácsolnám, hogy a jól előkészített földbe a luczernát jobb lesz védőnövény nélkül vetni, a rendesnél valamivel sűrűbben. A védőnövény nélküli luczerna szebben sikerül s már vetése évében is 1—2 kaszálást ád. Ha védőnövénynyel óhajtja vetni, akkor tessék árpával elvetni, de ajánlanám ezt zölden takarmányozás czéljából levágatni. 2. Hogy 2000 q zöld csalamádénak mennyi súlya van zsombolyázott állapotban, azt oly könnyen megítélni nem lehet, arra legjobban felelhet az a gazda, kinek szemé előtt történt a behordás, a bezsombolyázás. Ez nagyrészt függ a zsombolyszott csalamádé érettségi fokától. Általában 30—35% súlycsökkenés vehető fel. Szecskázott állapotban való feletetése darával s polyvával keverve s füllesztve mindenesetre a legjobb. K. K. Nyulszapuka-vetés. (Félelet a 31. kérdésre.) Ha a nyulszapukát mondott oknál fogva zabbal kénytelen elvetni, akkor jobb lenne ezt takarmányozási czélból zölden levágatni, merthát két bőrt egy rókáról nyúzni igen bajos. Ez esetben a nyulszapuka jól fog fejlődni a zab védelme alatt. Különben az őszi rozs közé tavaszszal közbevetve a nyulszapukát, szintén jól szokott sikerülni, feltéve, hogy a közbevetés lehetőleg korán tavaszszal eszközöltetett a rozsnak előzetes fogasolása után. Megjegyzem, hogy a nyulszapukát tavaszszal lehetőleg korán kell vetni, fejlődése annál biztosabb s annál jobb. > Az elkésett tavaszi vetés ritkán sikerült jól. Ky. Tavaszi repcze- és gomborka-termelés. {Felelet a 32. sz. kérdésre.) Amennyiben a hajdumegyei „csegei" földeket, különöséén azoknak szikesebb részeit ismerem, igen valószínű, hogy azok sem a tavaszi repcze, sem a gomborka termelésének, megfelélni nem fognak. A tavaszi repcze termésében, növekedésében még bizonytalanabb az őszi repczénél; tavaszszal a bolhától csak kissé kedvezőtlen körülmények között sokat szenved; a szikes természetű talaj, mert későn vehető munka alá, később pedig kőkeményüvé szárad ugy a repcze, mint a gomborka igényeinek megfelelni nem fog, vagy legalább az időjárásnak igén kedvezőnek kell lennie. Különben legjobb e tekintetben kísérletet tenni. Ugy a gomborka, mint a repcze tavaszszal márczius végén, április elején (jelzett talajon ápril elején) vehető; a földet ugv készítjük elő, mint az árpa alá szokás. Természetes, hogy az őszszel szántott, tavaszszal grubberolt föld jobban fog megfelelni. A vetés géppel 12—14 cm. sortávolságra történik, mindkettőnél 10—14 lóher vetőmag felhasználásánál. A vetésnél, ápolásnál, aratásnál, behordásnál épp oly óvatosan kell eljárnunk, mint az az őszi repczénél szokás, mert ugy a repcze, mint a gomborka magja érett állapotban könnyen kipereg. Megjegyzem, hogy a gomborka pogácsája etetésre alkalmatlan, csak trágyázásra való. Miután korai vetés esetén mindkettő augusztusban beérik, utánok a talaj őszi alá még kellőeri előkészíthető. Hogy a hiányosabb mivelés s trágyázás mellett nem oly jó elővetemények, mint az őszi repcze az természetes. ö ' Bevezettessék-e az itatóvíz tehenészeteknél az istállóba? {Felelet a 33. kérdésre.) Ha ezen kérdésnek a mélyére tekintünk, meghányva-vetve annak előnyeit és hátrányait,
8. SZÁM, 9-IK ÉVFOLYAM. tisztán fög előttünk állni azon tény, hogy az itatásra szánt víznek az istállóba való bevezetése nagyon ajánlatos. A tejgazdaság kétféle; vagy olyan, a hol tekintet nélkül a tehenek fajtájára, annyi tehén tartatik, a mennyi a naponta szükségelt — eladás által értékesíthető — tejet szolgáltatja; pl. a tejgazdaság tulajdonosa valamely tejszövetkezet 5 drb. részvényével bir; e részvények mindegyike után tartozik naponta 65' liter, tehát összesen 375 liter tejet szállítani. Ennél a metódusnál nincs borjunevelés, mért a tehenek mint friss fejősök állíttatnak be s a fejési vagyis azon időszak alatt, mig fejésük gazdaságosnak mutatkozik, egyúttal fel is hizlaltatnak, a midőn a beszerzési áron legalább is értékesíthetők. Itt önmagától érthetőleg nagyon szembetűnő az istállóban való itatás haszna, a mennyiben a tehenek nem végezvén semmi mozgást, hizásuk mintegy elősegítve lesz. A más alapokra fektetett tejgazdaság pedig az, ahol a marhatenyésztés lévén a főczél, a tej értékesítésén kívül borjuneveléssel is foglalkoznak. Itt nagyon természetesen a tehenek valamely fajta keretébe tartoznak. Ily tejgazdaságnál elfogadható érvül, hogy különösen a hasas teheneknek a mozgás kívánatos; de ha meggondoljuk, hogy az itatás alkalmával a legtöbbször tulszomjas tehenek a vályúnál rendesen dulakodnak, egymást lökik, , bökik, az egyik kedvére ihatik, mig a másik mikor javában innék, akkor lesz visszakergetve a türelmetlen tehenek által; a hasas tehén könnyen elesik a télen jéggel környezett kut tájékán, amikor vagy lábát töri, vagy elvetél; bizony az a kis előny igen eltörpül, mert a teheneknek szükséges mozgás megadható naponta az istálló mellett levő tágas kifutóban, teszem a délelőtti órákban, amikor télen úgyis legenyhébb a levegő hőfoka, az istálló tisztogatása és a takarmány előkészítése alatt. Ha pedig a víz az istállóba van bevezetve, a tehenek etetésük után azonnal vizet kapnak a takarmánymaradéktól kitisztított jászolba, mely víz néhány órán át előttük lévén tartható, kedvére és nyugodtan, minden háborgatás nélkül ihatik minden tehén, a mi az emésztésre folyván be kedvezően, a tejmirigyek működése is élénkebb lehet. Végre nem kis fontossággal bir azon körülmény is, hogy a víznek az istállóba való bevezetése által rendkívül meg van könnyítve az istálló és tejgazdasági felszerelések tisztántartása is, ami pedig éppen itt igen lényeges rülmény. Ezekből magyarázható meg, hogy némely nagyobb tejgazdaság tulajdonosa sokszor igen költséges szélmotorokat állíttat fél, melynek segélyével rendszerint az istálló padlásári elhelyezett rezervoárokba szivattyuztatja a vizet, a honnét az az istállóba, hűtőkamrákba és mosókonyhába lesz vezetve. A legtöbb esetben azonban nem okoz a viz bevezetése nagyobb költséget, mint a jászlak czementezésének költségét, mert ha az istálló közelében bővizű kut van, annak vizét vagy deszkából összerótt csatornákon vagy kimustrált kazáncsöveken (amit, ha kéznél nincs, egy gépjavító műhelyből olcsószerrel beszerezhetni) könnyen az istállóba lehet vezetni. Horváth Jenő. . Berni bika beszerzési forrása. (Felelet a 34. kérdésre.) A dunántul Hertelendy Ferencznek van törzskönyvezett berni tenyészete LesenczeTomajon, Zalamegyében. Más törzskönyvezett berni tenyészetek tulajdonosai: Emödy József, Suránka u. p. Üzbégh,, Nyitramegve ; Hunyadi Imre gróf ürményi uradalma, Nyitramegye ; Kralovánszky Kálmán, Pta-Horgostó, u. p. KisJenő, Aradm. ; Eckstein Fülöp, Pa.-Boldir, u. p. Lúgos ; Asboth Aladár, Lúgos, Krassó-Szörénymegye. Hogy ezek közül melyiknek van eladó 2 éves bikája, jelenleg nem tudjuk. Kétéves berni tenyészbikát azonban egyáltalán nehéz lesz kapni, mert a berni apaállatok ujabban
KÖZTELEK, 1899. JANUÁR HÓ 25. annyira keresettek, hogy nem igen lesz rá eset, hogy valahol 2 évig maradjon ijyen eladatlanul. Fiatalabb bikák biztos tudómásunk szerint Hunyady Imre gróf mező-keszii, tarányi és tornóczi gazdaságaiban (czim: Tiszttartóság, Mezőkószi, u. p. Ürmény) és Kralovánszky Kálmánnál, Pta-Horgostón, u. p. Kis-Jenő, Aradm., vannak eladók. Vadászati jogiból eredő jövedelem. (Feletet a 35. kérdésre.) Ha a} birtokos a vadászati jogot magának fentartja s akár személyesen gyakorolja, akár másokkal gyakoroltatja, a bevett szokás szerint a lelőtt. összes vad értéke képezi a vadászat jövedelmét, a kifizetett lőpénz pedig ennek egyik kiadási tételét. A birtokosnak átengedett vad értéke tehát ebből kifolyólag a birtokos számláján ennek terhére irandó, mert a néki átengedett vad éppoly élvezménye, mirit a gazdaságtól esetleg átvett termények, melyek értéke rendszeres számvitelnél szintén a birtokos terhére iratik s igy a gazdaság jövedelmévé válik. Amennyiben pedig a birtokos a lőpénzt privát pénztárából fizeti, ez viszont számláján avára írandó, ami azért szükséges, mivel a lőpénz többet, de kevesebbet is tehet, mint ainennyi a birtokos által igénybe vett vad értéke. H. A
141 mert a következő bérlőnek is bizonyos mennyiségű őszi vetést biztosit. így tehát a bérbeadó nézete elvi szempontból a hélyes, de mivel az őszi vetések átvételi árát tulmagasan szabta meg, a végeredmény mégis csak az, a mire a bérelni szándékozó, bár más alapon jutott, hogy t. i: az első évben haszonbér fejében fizet 4500 frtot, az átvett őszi vetések fejében pedig 4200 frt helyett csak (140 X-15) = 2100 forintot, feltéve, hogy a vetésre fordított költség fentebb helyesen lett kiszámítva. Ha a bérlő a bérlet leteltekor őszi vetést engedne át utódjának, természetesen hasonló megváltási árt követelhet, a mi előzetesen ki is kötendő. A többi kikötésekre nézve még az a meggyőződésünk, hogy a zöld ugar kikötése okvetetlenül mellőzendő,1 mert ez nagyon ingadozó fogalom, mely már sokszor pörre vezetett. E helyett világosan kikötendő, hogy milyen növényekkel elvetett területet, a fenforgó esetben 50 holdat, tartozik a bérlő az utolsó évben kimutatni? Befejezésül van szerencsém még megjegyezni, hogy haszonbérleti ügyekben, nevezetesen haszonbéri szerződések megkötése tekintetében a m.-óvári gazdasági akadémiánál és a négy gazdasági tanintézetnél rendszeresített gazdasági tanácsadó bizottságok vannak hivatva részletes szaktanácscsal szolgálni. Hensch Árpád.
Öszi vetések átvétele a földbérletnél. (.Félélet a 36. kérdésre.) A fenforgó esetben a nézetéltérés abból származott, hogy az alkudozások alkalmával az átadandó őszi buzavetésekért fizetendő átvételi ár tulmagasan lett Közlekedési ügyek. megszabva. A tulajdoriképpi haszonbér, mely évről-évre fizetendő, ugyanis holdánkint 15 írtSzéna- és szalmaküldemények kedvezban lett megállapítva, miszerint tehát a 300 ményes vasúti szállítása Dunaföldvárról Budaholdnyi termőterülettel biró birtokért évenkint pest-Józsefváros állomásra kocsi- és fuvarleve(1'5 X 30C) 4500 frt fizetendő, ezenfelül az adó. lenkint. Jegalább .10,000 kg. feladása mellett Bérbe adó azonkívül az átadandó 140 szállítandó . széna- és szalmaküldemények után a hold őszi vetésért holdánkint 30 frtnvi átvételi dijszabásszerü 49 fillérnyi . viteldij ellenében 'árt kötött ki magának, a mi összesen 420Ö frtot 39 fillérnyi szállítási dijat-engedélyezett a vastenne. Ezen összegnek a haszonbérhez semmi úti igazgatóság 100 kgonkint, rovatolás utján. köze, mivel ez az átszolgált vetések megválDíjszabási intézkedések baromfikivitetási ára, mely csak a bérlet átvételekor fize- lünk érdekében. Németországba irányuló tendő. Az első évben tehát baromfikivitelünk áz utóbbi években szép lendületet vett, melyet hathatósan elősegített az haszonbér fejében . . 4500 frt, államvasutak áltál kezdeményezett azon előnyös átszolgáltatás fejében . 4200 díjszámítás, mely szerint a báromfikocsikba 8700 frt szabadon berakott élő baromfi súlyának felszámílenne fizetendő, a következő években azonban tása kocsinkérit 2000 kg. suly alapján történt; .évenkint csak 4500, frt. E szerint tehát a "jóllehet ennél nagyobb súly volt. a kocsikba bebérbeadó nézete a helyes. rakható. Megtörtént, hogy egyes föladók ezen Más kérdés azonban, hogy az őszi vetés' kedvező dijszahási helyzet jobb kihasználása átvételi ára méltányosan és a közszokásnak meg- czéljából a kocsikat állatokkal túltömték úgyfelelően van-e kiszabva ? És ezen kérdésre nem- annyira, hogy a rendeltető állomásra 1 érkező mel kell felelnünk, mert ha őszi vetéseket baromfiak tetemes része .útközben elhullott. őszszel, télen vagy kora tavaszkor engedünk át Miután, pedig a. feladók veszteségükért még a bérlőnek, akkor ezen vetésekért jogosan kártérítést, is" követeltek,'.a, német vasutak-ezen csak azon költségek: számithatók fel, melyekét kártérítési keresetekkel foglalkozván, .megállaa bérlő elődje ezen vetésekre tényleg fordított. pították, hogy a kocsikba berakott baromfi A fenforgó esetben tehetnek ezek a költségek: súlya a legtöbb esetben meghaladta a 2000 kgot és ennek -folytán követelték, hogy a díj1. kétszeri szántás á 30 frt 6 frt, számítás alapjául a tényleges suly, dé kocsinkint 2. fogasolás és sorvetés . . 1 „ legalább 2000 kg. számittassék. Ezáltal természetesei! a szállítási dij ' megdrágult; minek 15 frtot, ; az adó pedig itt nem jön tekintetbe, mivel ezt következményében azután' a kivitel csökkenését a bérlő az összes földek után fizetni tartozik. vonta maga után. Ennélfogva á m. kir.-államvasutak igazgatósága azon sürgős . inditványE szerint tehát 30 frt helyett 15 frtban kellett volna az őszi vetések átvételi árát- megálla- nyal fordult az osztrák és német vasutakhoz, hogy a szóban levő baromfidijszabás átdolgozpítani. tassék oly irányban, hogy a díjszámítás az Hogy a bérlőnek ezen vetések utá naösztrák-nériiét határig. terjedő vonalon a kogyobb jövedelme lesz, az valószínű, de nem csikba rakott 'tényleges suly alapján, onnan biztos, ezért a réméíhető'nagyobb jövedelemért pedig a hasznúit kocsi rUkterülete alapján törpedig fizeti a haszonbért, az adót, viseli a ténjék. Ezen eljárás mellett a szállítási költa munkáltatás!, költséget és elvállalja a rizikót; ség a jelenlégivel szeiribén '80—130 márkával tehát a tényleges vetési költségeknél nagyobb csökkenne, miáltal a beállott' megdrágulás átvételi ár kiszabása sehogy sem méltányos. nagyobb része ismét elenyésztetnék. Az állam'.. Hogy különberi az imént kifejtett nézet vasutak javáslata 'elfogadtatván,baromfidijá helyes és általános, abból is kitűnik, hogy szabás legközelebb fog megjelenni és igy rebérletek átadásánál a bérlő Csak kivételesen íriélhétő, hogy a nagy jövővel kecsegtető kiviszokta az őszi vetéseket megváltani, á legtöbb telünk továbbra is féjlődni fög. bérletnél az á bevett szokás, hogy a bérlő a bérlet letelte után annyi hold őszi vetést tarSzőlővesszők és szőlőojtványok díjkedtozik átadni, a mennyit a bérletbelépéskór át- vezményes vaSüti szállítása. A soprori-pozsonyi vett és ez a módozat azéft is a helyiérdekű vasút vonalári tetszés szerinti
™—— KÖZTELEK, 1899. JANUÁR HÓ
í 34 mennyiség feladásánál gyors vagy teheráruként szállításra kerülő szőlővesszők és szőlőojtványok után az A) osztály díjtételei nyernek rovatolás u t j á n alkalmazást. A kedvezmény nagysága a gyorsáruként való szállításnál 200°/o, a teherárukénti szállításnál pedig 5°/o-al olcsóbb a rendes viteldíjhoz viszonyítva. Csemegeszőlőnek vasúton való szállítása. A szőlőknek kosarakban való szállítása m á r régebben nem felelt meg a mai szállítási követelményeknek és az illetékes körök bizonyára megelégedéssel fogadják a hirt, hogy a korm á n y tanulmánytárgyává tette a szőlőszállítás ügyét is, melynek eredménye, hogy a szőlő bükkfadeszkácskákból úgynevezett Javoletti"ből készült ládákban szállítható több előnynyel, mint a kosarakba való csomagolás mellett.
l; |
Mai számunk t a r t a l m a : Oldal. Az OMGE. közleményei. 129 Dohányos kertészek és termelők ... 129 Zöld takarmány — vizenyős takarmány. ... 135 Tárcza. A „nagy gavallér". Bársony István. 130 Növénytermelés. Termelési kisérletek az amerikai "herefélékkel. Schmidt Oszkár 131 Állattenyésztés. Magyar marhára vonatkozó próbavágás. Monostori Károly ... 132 Szőlőszet, Kertészet. A szőlők felújításának kérdéséhez. Lintner Sándor. 134 Állategészségügy. Védőojtás a . száj- és körömfájás ellen. Dr. II. F. 134 ir.í-vplazekrény.— 133 Közlekedési ügyek. 137 Vegyesek 138 Kereskedelem, tőzsde 139 Áthelyezés. A földművelésügyi miniszter Csérer Lajos komlótermelési szaktanárt eddigi állomásáról Segesvárról félévi helyettesítés czéljából a kassai gazdasági tanintézet növénytermelési tanszékére helyezte át. Csérer uj beosztásában is foglalkozik komlótermelési ügyekkel s mindenkor rendelkezésére áll a gazdaközönségnek. Vándorelőadások tartatnak m'g e télen Torontálban s Vasmegyében, de bárhova kiszáll, ha eziránt a gazdasági faktorok felszólitják. E l a d ó tenyészbikák. Az országos törzsTcönyvelö-bizottság a minap terjesztette fel dr. Darányi Ignácz földmivelési miniszterhez az előadó, törzskönyvezett szülőktől származó t e nyészbikákról szól szóló kimutatást. Ezen kimutatás s z á m á r a a következő tenyésztők jelentettek be eladó a p a á l l a t o k a t : Magyar-erdélyi fajtát: Somogyi Albert, Héjjasfalva, NagyKüküllőmegye 7 drbot, 300—500 frtnyí árban. Borzderes (montafuni) fajtát: dr. BurchárdBélaváry Rezső, Székes-Fehérvár, 1 drbot, ára 200 frt. Simmenthalit: Biró Albert, Pta-Kupa, u. p. Kunágota, Gsanádmegye, 8 drbot 350 frtjával. Döry Vilmos, F.-Leperd, u. p. KocgolaDalmand, Tolnamegye, 350—400 írtjával, Fáy , Zoltán, Ecséd, Hevesmegye, 2 drbot, ára 300 és 350 frt, HadiJc-Barlcóczy Endre gróf urad Tavarna, Zemplénmegye, 4 drbot, ára 200—280 frt tuberkuJin-ojtásra nem reagáltak. Macsi uradalom, Macs, Hajdumegye, 3 drbot, ára 250—300 frt. Ordódy Pál, Bagota, Komárommegye, 10 drbot, á r a 200—300 frt. Stanlein Ottó gróf, Felső-Szemeréd, Hontmegye, 2 drbot 200 és 250 frtért. Stein Lajos dr., Pécs, 2' drbot, ára 170 és 220 frt .Szabó Ernő, Bucsu, Vasmegye, 3 drbot, ára. 280—400 frt. Wolf testvérek, Várpalota, Veszprémmegye, 5 drbot, ára 275—400 frt. Berni fájtát: Kralovánszlcy Kálmán, Pta-Horgostó, u. p. Kis-Jenő, Aradmegye, 2 drbot, 160 írtjával. Ezenkívül van még eladásra bejelentve 10 drb 1—2 éves pinzgaui f a j t a üsző a csákovári m. kir. földmivesiskolánál. Eladásra kerülő korpák a katonai élelmezési raktáraknál. A Magyarország területén fekvő cs. és kir. katonai élelmezési raktáraknál a folyó őrlési idény alatt előállítandó korpát a raktárak kezelősége az eddigi gyakorlatnak megfelelőleg ezúttal is első sorban a jei entkező gazdáknak fogja szabadkézből eladni.
t
. *
% f i
f f
Budapest Pozsony
1080 1170
Szombathely
a
3277
Komárom
Munkács
330
m < Temesvár
2319
Brassó
756
Nagyvárad
1326
Sopron r
705
i . í H I ;f„5i ll'l'S N
frt
"krÖ
5
^ r o n ^ " 3'75 /io 27
a malom-ligeti4'22 6 /io 20 a régi vár v. Sandberg 3'96 18 raktárnál
495 1305
f
« K
mm.
Kassa
V E G Y E S E K .
25
Korpa a következő élelmezési raktáraknál kerül eladásra.
% / i o 22 a
f UJ . é l , e i m e - 3'59 5 /i 0 zési telepnél várpalánkai élelmezési 3'34 raktárnál élelmezési 3„ 3„4. rftktórnál az élelmezés raktárnál
12 22 2„1.
23'3
az élelmezési 3 . 5 9 lg raktárnál a L e nk fé le 4'77 5 /io 16 1 t - l raktarúal
az élelmezési 359 18 raktárnál A franczia l u c z e r n a m a g r ó l . E név alatt igen sokat vétkeznek már évek óta. A gazdaközönség érdekében némi magyarázatot kell adnunk. Néhány évtized előtt, mikor Magyarországban még — fájdalom — nem termelhettünk használható luezernamagot, kénytelenek voltunk szükségleteinket a külföldről fedezni. Első sorban Francziaországhoz folyamodtunk. A m a g nagyon jó, de — mint még ma is — igen drága volt. Midőn azonban nemcsak a mi szükségletünk, h a n e m más, szintén n e m termelő országok szükséglete mind n a gyobb lett és Francziaország nem volt képes a kereslethez mérten termelni, nagy kelendősége lett Francziaországban a sokkal olcsóbb és kevésbé jó olasz magnak, honnan aztán „franczia" magként került forgalomba. Az utóbbi években hatalmas termelő gyanánt csatlakozott Amerika is. Óriási mennyiségben szállított luezernamagot a franczia kikötőkbe, mint Havre, Marseille stb. A magas franczia védvámok daczára igen nagy mennyiségű amerikai mag kerül Francziaországban forgalomba, mely — miután Francziaországból szállíttatik -— „franczia" magként szerepel a kereskedelemben. Azt persze n e m lehet pontosan megállapítani, hogy az amerikai magot vegyitik-e franczia maggal, utántermés-e, vagy pedig tisztán amerikaiként franczia név alatt kerül a forgalomba, , miután az amerikai mag kissé zöldes szine után és bizonyos specziális amerikai gyom magvakról, melyeket tartalmaz, ismerhető fel. Ám tisztára lehetetlen a megkülönböztetés, ha az amerikai vagy az olasz mag tiszta sárga szinü ós h a jó rostálás által megszabadul a dudvától. Örvendetes tény az, hogy h a z á n k b a n a vetőmagvak termesztése évről-évre emelkedik, különösen azonban a heremagé, úgyannyira, hogy a magyar minőség, csak ugy mint búzánk, nagy keresletnek örvend a világ p i a e z o n ; ha jó a termés, milliókra rug herekivitelünk. A németek, kik nagyon is ismerik luezernánk értékét, szívesen veszik is és ez pótolja náluk a franczia magot. Sőt még azt is állítják, hogy a magyar luczerna, mely éjszakibb vidéken termeltetik, mint a többi, tartósabb és jobban ellent áll a fagynak. A mit megtesznek a németek, azt mindenesetre megtehetjük mi is és ha a franczia mag helyett valódi magyar magot veszünk, nemcsak pénzt takaritünk meg, h a n e m a hazai termelésnek is szolgálatot teszünk.
8. SZÁM. 9-IK
ÉVFOLYAM.
K o m l ó t e r m é s . A bajor komlóterm. egyesületnek spalti kísérleti kertjében 1898-ban folytatták a trágyázási kísérleteket, s a következő eredményre j u t o t t a k : A trágyázott parczellákön 10Ö—100 tőke volt, s t r á g y á z á s r a ' tőzegesitett árnyékszéktrágyát használtak s pedig tövenként 250 gr.-ot, ehhez hozzákevertek 50 gr. szuperfoszfátot s 50 gr. kénsavas kálit. A 6 éves kertek trágyázott lOOjtőkéje 2 2 % - a l termett többet, mint a trágyázatlan s a 18 éves öreg komlóskertekben szinte 30%-ig emelte a termést a trágyakeverék. De javult a minőség is s az aroma is ! Tövenkénti 270 gramm fekáltrágyánál azonban már azt tapasztalták, hogy a tobozok durvákká, szagossá váltak. A komlóárak per 50 kgramm külföldön jelenleg következőképp á l l a n a k : saazi 112 frt, spalti 111 frt, nürnbergvidéki 90 frt, s danboi 73 frt. — Bajorországban — tipikus sörfogyasztó, tehát komlótermelő államban —• most nevezte ki a bajor kormány dr. Wágner Frigyest, a weihensteheni gazd. intézet tanárát országos komlótermelési szaktanára, ugyanazon működési körrel, miként azt Darányi miniszter is szervezte. Tehát egy évvel megelőztük Bajorországot. Az idei közepesnél némileg jobb hazai árak hatása alatt az ország sok helyén, de különösen Segesvár környékén erősen megindult a komlótelepités, az állam is elősegítvén azt ingyen, vagy mérsékelt áru cseh komlódugványok kiosztásával. Ujabban mozgalom indult meg a Nagy-Küküllő- s Udvarhelymegyei gazdák között egy mesterséges minta-komlószáritó létrehozásában — m i 1 az állami támogatást is ki fogják kérni.
„REMINGTON" Í R Ó G É P E K V
I
L
Á
G
H
Í
R
Ű
E
K
.
VALLÁS-és KÖZOKTATÁSÜGYI magy. kir. minister
Hivatalos Közlöny bői.
,4 vallás és közoktatásügyi magy. kir. minister a Remington Írógépet (kapható Glogowski és Társa budapesti czégnél Erzsébet-tér 16. sz.) az állami és egyáltalában a hazai tanintézetek részére leendő beszerzésre ajánlja. F e s t é k p á r n a mellőzve. — 4 - s z e r e s billent y ű 8-szoros h e l y e t t . — Legfinomabb acélszerkezet. — Közismert nagy tartósság. — K ö z p o n t i v e z e t é k n é l k ü l . — Teljes m a g y a r és n é m e t billentyűzet. — Minden betűnek csak X billentyűje. —Legn a g y o b b sokszorositó k é p e s s é g g e l . A REMIN GTONT nagy sikerrel használják. A magyal bosnyákhot " - ' ' >z igazság. tósága, M. kir. államvasutak üzletvezetőségei, — M. r. államvasutak gépgyárai, — Magyar általános hitei--kfc-ív-j nwí-™ vin nk, — Ganz és Társa,Budapest, Győr stb. — Gr. Károlyi Imre u Mágocs. — Magy. Mezőgazdák szö * " püspöki v—A Gyöli püspökségi központ P rői' Mvataía Bpest., I., Krisztina-u. Jlami jószágigazgatóság Arad. pénzintézetnél, gyárban, kereskedőkügyvédeknél, megyéknél, városoknál,
SSlI
Remington iripet
ségünkre az ország bármely részébe dijmentes bemutatásra és az egyszerű kezelés begyakorlására bárhova ugyancsak, saját költségünkre küldjUk ki tisztviselőinket — Árjegyzék bérmentve és ingyen.
E r z s é b e t - t é r 16. Reioington Írógépek és Edison-mimeographok kizárólag jogositott eladási telepe.
8, SZÁM. 9-JK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1899 JANUÁR HŐ 25.
ALAPÍTTATOTT 1872.
SCHOTTOLA ERNŐ, BUDAPEST. Műszaki közp. üzlet: Gyár : VI,, Andrássy-űt3. VI., Révay-u. 16. Fonciére-palota. (Saját telepen.) bátorkodik a t. cz. érdekelteknek
„Helios" istálló- és gazdasági viharlámpáját becses figyelmébe ajánlani. Ára teljesen felszerelve
drbonJcént frt
2.80.
Van szerencsém egyúttal kíIuuu mmusegu tartus Csikójegyü a c z é i t r á g y a - é s s z é n a - v i l l á i m a t , minden egyes darabot jótállás mellett 3 ággal drbónként 7 5 S í r r a l , 4 ággal darabonként 9 0 terra! ajánlani. Az őszi bekötésre legolcsóbb árakon ajánlok legjobb minőségű finom s o d r o t t szemű
marha sodronyerősség | 41/2 ár darabonként j 39 Legolcsóbb beszerzési n j i r ó Ollókban, gazdasági
Háncsokat a
| 5 j 51/2 | , 6 | 6V2 |7: | 40 j 44 | 50 | 59 1691^ forrás ló és s z a r v a s m a r h a valamint minden egyéb mezőszükségleti czikkben.
KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti
gabonatőzsde.
(Guttmann és "Walil budapesti terménybizományi czég jelentése.) Budapest, 1899. január 21. Az időjárás az eddigi egész tél folyamán rendkívül abnormális és a vetések további fejlődése elé komoly aggodalommal néznek. Hótakarója és igy védelme a vetéseknek a bekövetkezhető fagy ellenében az egész ország, területén alig van és e héten is száraz, az előre haladott időhöz mérten nagyon enyhe időnk volt.. Köd gyakrabban és több helyütt volt észlelhető, csapadék azonban csak szórványosan és akkor is csak rövid időre következet be. A folyók jégmentesek és a vízállás emelkedő. Külföldön az időjárás szinte enyhe maradt. A külföldi piaczok üzletmenetét illetőleg alig jelenthetünk ujat. Az üzlet továbbra is szük mederben maradt, a mi mellett az árak, tartottak annál inkább, mert a készletek Európaszerte kicsinyek, nagyobbmérvü kinálat pedig nincs. A forgalom főleg a fogyasztás vételeire szorítkozik, mig, a spekuláczió impulzus hijján tartózkodó. Amerikában az exportkereslet csökkent és igy ezzel kapcsolatban a látható készletek tüntetnek fel emelkedést. Ez az árakra nyomasztó hatással volt, minélfogva azok némileg csökkentek is, utóbb azonban javultak, ugy, hogy a hét végével egyenlegként alig mutatkozik változás. Angliában a forgalom korlátolt volt, változatlan árak mellett. A franczia piaczokon kezdetben jobb kereslet mutatkozott, mely utóbb azonban csökkent. A többi kontinentális piaczokon ugyancsak gyenge volt az üzlet, alig változott árak mellett, különösen kiemelik, hogy az orosz és az aldunai kinálat teljesen hiányzik.
A jelentési hét első felében világszerte tovább is kedvtelenség uralta a piaczokat és csak a legutóbbi napokban jött Amerikából impulzus némi szilárdulásra. Az ottani ezirányban legmérvadóbb lap — a Minneapolis Daily Markét Record — t. i. azt konstatálta, hogy az Egyesült-Államokban a multévi termésnek már fele smcs meg, hogy ennélfogva valószínű a látható készletek eddigi folytonos növekedésének mielőbbi megszakitasa és az eddigi kolosszális exportképességnek érzékeny csökkenése. • Minthogy ezen tétel beigazolást látszott nyerni az amerikai tegnapi hivatalos jelentés által, mely szerint a látható készletek a legutóbbi héten már csakugyan minimális gyarapodást mutattak, minthogy továbbá az orosz buzakivitel szünetelése feltűnő módon
I B I Í B I É Í Ü Hűti
tovább is tartott, ez Amerikában körülbelül 2 ctnyi áremelkedést eredményezett, mely viszhangra talált a legtöbb kontinentális piaczon is és legmarkarisabb kifejezésre éppen nálunk jutott, hol belföldi áruban éppen csekély ezidőszerint a kinálat és ezért a malmok részén mutatkozó csak némileg jobb vételkedv, vagy külföldről jövő legkisebb impulzus is elegendő az árak emelkedésének előidézésére. Nyugodtak csak az angol és franczia piaczok maradtak, hol túlnyomó az árak visszaesésére irányuló nézjet, melyet arra alapítanak, hogy — mint most már kétségtelen — az argentinjai buzakiviteli-többlet oly nagy lesz, mint a milyen a bő 1895-iki termés óta nem volt, hogy az ausztráliai és indiai terméskilátások eddig igen kedvezőek és hogy az esetben, ha utóbbiak megvalósulnának, Amerika siettetni fogja eladásait, hogy megelőzze az igen kényelmetlen konkurrencziát. Az elősorolt momentumokon kívül a legközelebbi jövő áralakulását meg fogja mégjhatározni a vetéseknek mikénti telelése és avizen való fuvarozás korábbani vagy későbbi megkezdhetősége, mely kérdések legerősebben befolyásolják ezidőszerint a gazdák eladó kedvét egyrészt, a fogyasztás normálisabb alimentáczióját másNálunk a forgalom az összes gabonaczikkekben gyenge volt. Mérsékelt kinálat mellett a kereslet is gyenge és az árak igy alig változtak. Az üzleti hét részleteiről a következőket jelenthetjük : Buza az hét folyamán csak gyengén volt kínálva és különösen hazai áru van aránylag kevés a piaczon. Tételeket csak szórványosan kínálnak az eladott mennyiség nagyobb része waggonáruból áll. Külföldi búzák ennek ellenében elég bőven kináltatnak és habár hét elejével alig részesültek figyelemben, utóbb mégis kedvezőbb vételkedvre találtak. A malmok egyébként tovább is tartózkodóak és csak a legszükségesebbet vásárolják, egyrészt mert a nagyon is enyhe időjárás hajóhozatalok mielőbbi beérkezését teszi lehetővé másrészt pedig, mert a lisztkelendőségi viszonyok tartósan kedvezőtlenek. Az árak igy tehát állandósultak és csak a hét végével emelkedtek. Rozs el volt hanyagolva és a gyenge kinálat daczára csak nehezen volt értékesíthető, Különösen a gyengébb minőségű áru tüntet fel nagyobb áresést. Mig ily minőségek 25 krral, a mult heti jegyzésen alul 7-75—7'85 frt között adattak el, addig közép és finomabbminőségü áru 10—15 krral olcsóbban kelt el a fogyasztás részére. Helyben és Budapest távolságában átvéve 7-8P—8'— frt jegyzünk. Árpa (takarm. és hántolási czélokra) ugyancsak gyengén volt forgalomba, az árak azonban nem változtak. Minőség szerint 6—6.35 krt jegyzünk helyben. Állomásokon átvéve külföldi számlára jobb érdeklődés mutatkozik, megfelelő ajánlatok azonban hiányzanak. Középminőségü tiszavidéki áru 6. 6.25, felvidéki áru 7. 7.50 frt között kelt el. Zab plég bő kinálat és mérsékeltebb kereslet mellett árában nem változott. A forgalomban volt kb. 4000 mm. szin és tisztaság szerint 5.70—6.10 forintot fizettek. Tengeri (ó-áru) gyenge forgalom mellett 5.55— 5.60 frt között jegyez, üj tengerit mérsékeltebben kínálnak és jobb fogyasztási kereslet mellett (a belföld részére) néhány krral többet is fizettek. Budapesti paritásra 4-571/2 frt, helyben 4'65, illetve 4-70 frt Kőbányán jegyzünk. Olajmagvak. Készáru káposztarepcze teljesen 'üz lettelenül 1112-50 írton jegyez. Bánátirepcze 11-25 —11-75 frton, vadrepeze 5-50—6.20 frton, lenmag 10.50—11.50 frton, gomborka 9-25—10'— frton. Uj káposztarepcze 1899. augusztusra üzlet nélkül á 12-— 12-10frton zárul. Kendermag 11.50—12.— frton jegyzett. Hüvelyesek : Bab (uj) változatlan csendes, üzlet nélkül. Névleg trieurt aprószemü bab Gyöngyös-Félegyházán 7-— frtot, gömbölyű Baja-Zomboron 6'50— frtot, barna bab Kalocsán 7-—, Nagy-Károlyban 6-50 —75 frton jegyez. Köles helyben 4-25 frton értékesíthető. Vetőmagvak : Vöröshere változatlan. A hangulat e héten kellemesebb. Uj bánáti vöröshere 42-——45-—• frt, felvidéki áru 48 - 54'— frt. Luczernát 48-—54-— forint. Muharmag 6 ' — 6 ' 5 0 frt. Bükköny 6-— forint, fijf*—•'- 12-— "3'50 írt között jegyzünk helyben. Baltaczim Napi jelentés 18S9. január 2Í. Készbuza ma jól volt kínálva, a kereslet a magasabb külföldi jegyzések hatása alatt szintén elég jó volt, az irányzat szilárd s igy a forgalomban \ olt mintegy 28,' 00 mm. 10 krral magasabb árakon kelt el. Rozsban még mindig gyenge a forgalom, ugy a kinálat, mint a kereslet gyenge. Budapest távolságában 7-80-8 frtig ér el minőség szerint. Eladatott: Tiszavidéki:
Pestvidéki-. Fehérmegyei: "'-•kai-.
1000 mm. 80 kg 1000 „ 80 „ 500 „ 79 , 200 „ 79 „ 200 , 80 , 100 , 78 , 500 .. 77 „ 100 » .79 „ 100 „ 78 , 600 „ 77 „ 300 . 75 „ 200 , 75 ,
frt „ , , , . . , „ „ „ ,
IO62V2 3 hóra 10 62V2 „ . 10-621/2 , „ 10-62V2 , , 10-60 . 10-50 . , 10-40 „ . 10'55 , 10-45 „ „ 10'35 . 10-25 "„ * 10 30 m .
10.35 „ 10-55 . „ , 10.15 „ 10 15 , , 9-15 , 10.45 , 10-45 „ , 10-07V2 „
Oláh:
4000 , 78 , „ 8-30 1500 ' „ 77 , „ 8-25 , : " Árpa vá-ltozatlan. Takarmányczélokra,' 6-25—6*50 frtig ér el minőség szeriát. Jobb minőségű árpa iránt csekély érdeklődés. . Tengeri változatlan, helyben illetve Kőbányán 4-70—4-75 frtig ér el mig Budapest távolságában 4-55— 4-60 frtig jegyéz. Zab változatlan 5-80—6-10 frtig ér el helyben. Határidők a 2 ettel magasabb amerikai jegyzésekre s egyes kontremineurök fedezéseire nálunk is emelkedtek, ee jobb érdeklődés hiányában nagyobb a állott , be. Déli 2-órakor következőképp áll: Dili tárlat. Buza márcz. . . . 0-——• • -•— 9-67—68 „ áprilisra . . 0-1 • 9-48—49 , októberre . . 0 •— 8-58—60 Rozs márcz. . . . 0• >-• •— 8 02—04 Tengeri máj. . . . 0. • • •— 4-88—89 Zab márcz. . . . 0. • 5-92—94 Káp.-repcze aug.-szept. —• ——— 11-90—12-—
Szeszüzlet. Szesz. (Goldftnger Gábor szeszgyári képviselő tudósítása.) A szeszüzletben a hét elején valamivel lanyhább irányzat uralkodott és nagyobb kínálatok folytán a szeszárak 25 krral olcsóbban zárulnak. Elkelt finomított szesz nagyban azonna'.i, valamint februári szállításra 54.25—54.50 frtig nagyban, élesztőszer 54.50—54.75 frtig. Kicsinyben az Ér 50 krral drágább. Exkontingens és denaturált szesz nagyobb kinálat folytán olcsóbb áron kapható. Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyersszesz 16.75 frton, vagy 1.20 frtos bécsi kontingens nyersszesz jegyzésen alul volt kínálva és több tétel ez áron el is kelt. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 17.25— 17.50 forint. Bécsi jegyzés 17.70—18.— frt kontingens nyersszeszért. Prágai jegyzés 53.25-53-39 frt adózott és 17.— frt adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés 11.50—12.25 frt kiviteli szeszért 90% hektoliterje. A kivitel a hét elején szünetelt. Vidéki szeszgyárak közül: Győr, Arad, Kenyérmező, Nagyvárad 25krral olcsóbban, a többiek változatlanul jegyzik. Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz 54-25—54 75 frt, élesztőszesz 54 50—55"— frt, nyersszesz adózva 53 25—53 75 frt, nyersszesz adózatlan (exkontingens) 13 25—13-75 frt, denaturált szesz 20 75 —2150 frt. Kontingens nyersszesz —. ;—. Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül bérmentve budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés meilett értendők.
A. központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezetének jelentése 1898. január hó 21-ről. Az üzletmenet a húsnál, baromfinál, halnál, gyümölcsnél, tojásnál kielégítő, az árak baromfinál, vajnál és tojásnál csökkentek. A vajüzlet teljesen pang, a felhozatal sokkal nagyobb, mint a fogyasztás, ugyanez észlelhető a külföldi piaczokon is, minek természetes következménye, hogy az ár az egész kontinensen tetemesen csökkent. Az ország minden részében tejszövetkezetek alakulnak és tejgazdaságok létesülnek, melyek működésűket immár megkezdvén, elárasztják piaczainkat tejtermékükkel s mindaddig mig ez a hirtelen beállott túltermelés megfelelő elhelyezésre nem talál s a felhozatalok továbbra is ily mérvben fokozódnak, akkor a vaj soha nem látott árra fog alászállani. Elkelt marhahús 30—56, borjú vidéki nyuzatlan )—54, sertéshús szalonnával vidéki 36—44 kgként. . bárány nyuzatlan 3—4 frt darabonként, füstölt sódar 70—100, füstölt kolbász 64—84 kgként. Tejtermékek: tea-vaj 70—90, főzővaj l-e 60—70, Ha 50—60, tejfel 20—28 kgként. Baromfi tisztított: csirke 30—90,kappan90—140, kacsa 100—150 darabonként, lud hizott 52—58, pulyka hízott 46—54 kgként. Tojás 1 láda 1440 drb la 33—34 frt, 100 darab 2.40 2.70, teatojás 100 darab 3.00-3.20. Hyümölcs. fajalma la 16—24, Ha 7—16 krajczár kgként. Beküldésre ajánljatik : bárány, baromfi, disznóhús, tojás „és vadfélék.
140
§
KŐZTELEK, 1899 JANUÁR HÓ 25.
SZÁM. 9-IK ÉVEOLYÁM.
(A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelen- 5200, füstölt szalonna l kg. 64—72, 1 q 5600—6000, háj 1 kg. 56—60, 1 q 5000—5600, disznózsír 1 kg. 64—66, tése. Budapest, 1899. január 23-ról; 1 q — kocsonyahús 1 kg. 30-40, 1 kg. 2400, Hus. Marhahús hátulja I. oszt. 1 q frt 52—56, 2800, füstölt sonka 1 kg. 72—76, 1 q krig. Egyes eladások : Magyar hízó ökrök. Eladók : II. oszt. 48—51, III. oszt. 44-48, eleje I. oszt. 44-46, Hideghusvásár az Ör.czy-uti élelmi piaczon, 1899. Ár Ár II. oszt. 42—^44, III. oszt 40—42, borjúhús hátulja I. január hó 24-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság oszt. 64—72,<11. oszt. 60—64, eleje I. oszt. 4 8 - 64, II. 30 — > 27 — jelentése a „Köztelek" részére). Felhozott Budapestről Grubitsch V, Kopháza oszt. 40—48, birkahús hátulja I. oszt. 38—42, II. oezt. 67 árus 70 db sertést, 0 árus 0 db süldőt, 1700 kg. Lederer Kálmán, Nagyvárad 37 — — — 34—38, . eleje I. oszt. 32—34, Ili oszt. 30—32, bárány friss hust, 390 kg. füstölt hust, 1100 kg. szalonnát, 37l/a — 34 — eleje 1 db 0. 0"—, hátulja •—•—, sertéshús magyar 37,0 kg. hájat, — kg. zsírt, — • kg. kolbászt, — kg. Neumann testvérek, Arad ... Erdélyi liizó ökrök. Eladók : szalonnával elsőrendű 1 q 50—520, vidéki 36—46. sza- hurkát, — kg. füstölt szalonnát, kg. kocsonyalonna nélkül elsőrendű 48—50, vidéki 32—46, sertéshúst, — kg. disznósajtot, — kg. (— db) sonkát, — Czell Frigyes és fia, Brassó .... 38 Vs' —, 32 — hús pörkölt 40-0—46, sertéshús szerb szalonnával — kg. töpörtőt. Német hizóökrök. Eladók : , szalonna nélkül , sertéshús füstölt magyar Vidékről és pedig: Solt 1 árus 5 sertést, Czeg—•—•—, idegen (vidéki) , sonka nyers 1 kg. léd 3 árus 24 sertést,, Dunavecse 1 árus 9 sertést, Blau testvérek, Temesvár ... ... 39 — 37>/a — 70—90, füstölt beif. csonttal 0 70—1-0, csont nélkül 0'80 összesen 5 árüs 3S; drb sertést. Kilónkint 44—45 krig. Frisch Gy„ Versecz... 39 — 36Va — —1-00, sonka füstölt külf. csont nélkül —•-—•—, Hacker Miksa, Sopron __ 37 — 35 — Forgalom élénk. Árak a következők: Friss serszalonna sózott 1 q 49'0— 51-Ó, füstölt 53'—54-, sertés- téshús 1 kg. 48-64, 1 q 4600—4700, süldőhuS 1 kg. Neumann testvérek, Arad 38 — 34 — zsír bordóval 56-0—57 0, hordónélkül 68-0—59 0, kolbász Az alsó-ausztriai helytartóság elrendelte, hogy , 1 q —— r, füstölt sertéshús 1 kg. 45—72, zal : ... az eddig minden hét hétfőjén megtartott vesztegvásár 1 q , szalonna zsirnak 1 kg. 52—56, 1 q 1 db 0 00 -0-—, 5000—52C0, füstölt szalonna l.kg. 56—60, 1 q ezentúl szombaton tartassák meg. A vesztegvásárra feltisztított 0-60—80. • , háj 1 kg. 56—60, 1 q 5500 , disznózsír 1 hajtandó állatok a vásárt megelőző pénteken kell, hogy Baromfi, a) Élő. Tyúk 1 pár frt 1-10—140, tg, 60-^—,, 1 q —, kocsonyahús 1 kg. 28—40, rendeltetésük helyére megérkezzenek. Az eddig elzárt csirke 0'70—1-60, kappan hizott 180-.2 20, sovány — megyék közül a következő vármegyék vannak tüdővész 1 q 24Ó0—2800, füstölt sonka 1 kg. 72—85, 1 q —, Oí—, récze hizott 2-80—40), sovány 1-60—2'80, lud miatt zár alá helyezve és csakis ezen vármegyékből — — krig,. kolbász 1 kg. , Disznósajt 1 kg. hizott 5-00—7-00, sovány 1-80—3'00, pulyka hizott 3'00 hurka.—, 1 drb , nem hajthatók fel állatok a vásárra és pedig: Árva, , töpörtő 1 k g . — — krig. - 5 00. sovány 0'00—0'—. b) Tisztított Tyúk 1 db frt takarmtajrvásár. (IX. kerület Mester- Liptó, Nyitra, Pozsony (Csallóköz határa kivételével), 0-50—0-75, 1 kg. — , csirke 1 db 0 30—0 90, 1 kg. ateza, Budapesti Trencsén és Pozsony sz. kir. város. 1899. jan. 24 A székesfővárosi vásárigazgatóság , kappan hizott 1 db 0 70—1-40, 1 kg. —• *—, jelentése Bécsi szurómarhavásár. 1898. jan. 19-én. Fela ,nőttelek' részére). Felhozatott a szokott récze hizott 1 db 1-00—150, 1 kg. .félkövér 1 db községekből 195 szekér réti széna, 26 szekér muhar, hozatott: 3879 borjú, 1421 élő sertés, 2001 kizsigerelt 0-70—1-00, lud hizott 1 db 2-50—3-50. 1 kg. 52-0*58, 35 zsupszalma, 13 szekér alomszalma, 0 szekér takar- sertés, 247 kizsigerelt juh, 1354 bárány. félköv. 1 db 0 80—2 50, 1 kg. 44-48, pulyka hizott mányszalma, 5 szekér tengeriszár, 14 szekér egyéb A borjuvásár hangulata igen lanyha volt, árak 1 db 1-80—2-50,1 kg. 46-54, félkövér 1 db 1" 1'50, takarmány (lóhere, luczema, zabosbfikköny, köles sío.), kgkint 2 krral csökkentek. Kizsigerelt sertések köny1 kg. , ludmáj 1 db 10—0-80, 1 kg. 1-20—1-50, ,4000 zsák szecska. A forgalom élénk. Árak <s-ként a nyebben keltek el, változatlan árakon. . ludzsir 1 kg. 0 8—1-10, idei liba 1 db következők: réti széna 190—320, muhar Uj 190-330, Árak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 30—36 Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt 0-80—1-00, csuka 0 81 isupszalma 140—160, alomszalma 110 —120, egvób kr., prima 38—44 kr., primissima 46-^56 kr., élő borjú — 1-00, ponty (dunai) 0 60—070, süllő —• • - , ke- takarmány , lóhere -, takanMnykr., primissima (—) csege 0-—0-0, máma—50—;60, czompó 060—0-70, szalma — , tengeriszár 900—1000, Inczeraa 260 — — — kr., prima kr., fiatal sertés L6—45 kr., kizsigerelt sertés nehéz angolna 00-—, apró kevert Ö-25—0-40, lazacz , 280 sarjú , szalmaszecska 170—190, széna pisztráng 00'—. , uj , zabosbükköny 220—300. összes 44—48 kr., süldő 46—54 kr., kizsigerelt juh 24—38 kr., bárány páronkint 5—13 kr. Tej ég tejtermékek. Tej 1 lit. frt 0-Óá—0-09, kocsiszám 292, suly 233600 kg. Bécsi sertésvásár. 1899. jan. 24-én. (Schleiffellefölözött 0-06—0-07, tejszin O0-—, tejföl 0-20—0 28, der és társai bizományi czég távirati jelentése a ,Köztebénvaj (tea) 1 kg. 0 6 0 - 0 90,1. rendű 0-50—0 70, II. r. telek" részére). 0-45—50-—, olvasztott 0-60—60, Margarin I, rendű Allatvásárok. Felhajtás: 3308 lengyel, 5495 magyar sertés, össze0-—, II. rendű 00-—, tehéntúró 0-06—0-12, juhBudapesti gzurémarbavásár. Január hó 20-án. sen 8803 drb. turó 45—48, liptói 0-48—0-60, juhsajt 0*48—48, eihmenA vásár forgalma változatlan. thali sajt 1-10—1-10, groji sajt 0'45—0'60. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság Ára kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélTojás. Friss í. o. (1440 db.) 1 láda frt 32-0-32 50 •ieieniése. II. oszt. (1440db.)24-0—28-0, meszes 26—28, orosz tojás Felhajtatott: 352 drb belföldi, —— db galicziai, kül : prima 43—44.50 kr, kivételesen 45 kr, közepes .38—42 5 kr, kőhnyií''38-42-5 kr, süldő 35—44 kr. 100 db. —, tea tojás 2-80—3-00, törött tojás 00-— drb tiroli, — db növendék élő borjú, 10 db élő Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt .2.-.—4-—, 1 q bárány; 46 drb belföldi, — drb galicziai, — drb Bécsi juhvásár. 1899. jan. hó 10-én. Felhajtás 2 0 - 4 0, Petrezselyem 100 kötés 2-0—4-0,1 q 2*00—4 00 tiroli, 164 drb bécsi, — drb növendék borjú, 261 drb 1719 db juh. zeller 100 drb 0-30—1-40, karalábé 0-8—1-.00 vöröshagyma ölött b&rany, — drb élő kecske. Az üzlet változatlan volt. 1 100 köt. 0-00—0 00, 1 q 5'6 00. foghagyma 100 köt. Borjuvásár élénk lefolyású volt. Árak : export juh páronként 21-22-50, kivét. —• -, 1 q 22-—24 —, vörösrépa 100 drb 0-80—1 20, Árak a következők: Elő borjuk: belföldi —• , —, raczka — •—, selejtes juh párkint 10-—15-—frt. fehérrépa , fejeskáposzta 3 0—8 00, kelkáposzta 100 drb frtig, kivételesen — írtig dbonkint, 35—45 frtig, kivé0-80—1 60, vörös káposzta 3'—8>- fejessaláta 0telesen — t — frtig súlyra, növendék borjú frtig, AE © r s s . nsagry. gMfi. egyestUea tsH®ja®J3i 0-—, kötött saláta 0 0—0-00, burgonya, rózsa 1 q 2 00 kivételesen — frtig dbonkint, •— frtig súlyra 2 20, sárga 2-50—3 00, külföldi —• -, fekete retek 100 Ölött borjú : belföldi 44—48 frtig, tiroli frt, gali- Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő és drb 0 60—1-20, uborka nagy salátának 100 db —•—v^,: cziai frtip. növendék borjú frtig dbkint, savanyítani való 1.00 db O-O-i-O-O, savanyított" •• , ölött bárány 4 5 - 7 0 frtig, bécsi ölött borjú 46—50, kiv. kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igazzöld papr. 0.0-—, tök főző —• •—, zöldbab — 0, — frtig súlyra. Élő bárány 5 5—.7 5 frtig, kivételesen írtig gatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az zöldborsó hüvelyes, olasz 1 kg. —-——.-—, fejtett 1 lit.. élő kecske —•—•— frtig páronkint. Hizlalt ürü . 0. M. G.E. szerkesztő-titkára.—Társszerkesztő: Bnűaj —•—, tengeri 100 cső O'O-0-0, karfiol 100 db 2-5-8.5,. Barnabás, az 0. M. G. E. titkára. paradicsom 1 kg. 0' 0'—, spárga 00-—, torma 1 q 8-14 Budapesti julivásár. 1899. január hó 23-án. (A Gyümölcs. Fajalma 1 q frt 20—35. köz. alma 6 - 12, székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság fajkörte 35—60, közönséges körte 8 - 30, szilva magva- jelentése a "Köztelek" részére). váló O'O—0-0, vörös —•—, aszalt 8—14, cseresnye faj Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 243, feljavított , közönséges 0——, meggy faj , közön- juh —, kisorolt kos —, kiverő juh —, bárány —, séges —, ringló —• , baraczk kajszin , kecske -, boszniai —, szerbiai —, angol kereszőszi , dinnye görög nagy 1 db ———O'OO, kiesi tezés —, romániai — durvaszőrü — db. sárga faj 00—0—, 1 kg. közönséges Birkavásár lényegtelen lefolyású volt szőlő 1 kg. 0 50—0 80, csemege , dió (faj, papirÁrak a következők: Belföldi hizlalt ürü 14 50—17 héju) 16—24, közönséges 10-0—16, mogyoró 30—32, frtig páronkint, 19-50— 20 0 frtig 100 kiló élősúly szerint, gesztenye magyar 0 , olasz .16—24, narancs messi- kiv. — frtig, feljavított juhok —;0 •— páronkint, — •— nai 1004b 0 90 — 1 5, pugliai — - •—, mandarin 100— —•— frtig súlyra, kisorolt kosok —• •— pár., kiv. 2 50, czítrom 0 90—110, füge hordós 1 q 20—24, ko- frtig, kiverő juh 0•— páronkint, — • •—, kiv. szorús 22-—22—, datolya 38—40, mazsolaszőlő 58—70, frtig súlyra, bárány -0, kecske —, kiv. frt pár. egres 1 lit. 0——, eper 1 kg. •— kr. anya juh 0•— pár., suly, szerbiai —•——, boszniai 0' •— frtig páronkint, 100 kiló után — frt. Főszerek és italok. Paprika I. rendű 1 q. frt 30—60, II. rendű 20—30, csöves , (szárított) . köménymag , borsókamag vágómarhavásáir. 1899. jan. 23. A bécsi .—. . mák 1 q. frt 25—30, méz csurgatott 0-40— marha-Bécsi és huspénztár jelentés?. 0'60, sejtekben 1 kg. —• •—, szappan szin 20—25, összes felhajtás 4045 db. Ebből magyar 3129 db, közönséges —' , fehérbor asztali palaczkban 1 lit, galicziai 861 db, bukovinai 96, németországi 5.9 db, 0-40—0-50, vöröp asztali palaczkban 0-40—0-50, házi db, fiatal 1054 db, ökör pálinka palaczkban —• •—, ásványvíz palaczklf •> bizott 3591 db, legelő : 2463 db, bika 519 db, tehén 632 db, bivaly 31 db. Szombaton a vészlfegvásárra 171 drb ."volt felHideglinsvásár a Garay-téri élelmi piaczon. 1899. ja.n. 24-en. (A székesfővárosi vásárigazgatóság' hajtva. A felhajtás a mult hetinél 200 drbíial gyengébb jelentése a .Köztelek" részére.) Felhozott Budapestről volt Ugyan, mindazonáltal egyéb változás nem történt, 21 árus 48 db sertést, 3 árus 12 db süldőt, 8000 kg. minthogy a kereslet valamivel élénkebb volt. Aiak friss hust, 2000 kg. füstölt hust, 4,000 kg. szalonnát, 1500 változatlanok maradlak, csupán a vánác vi-gén, kö/épés rosszabb minőségűek gvengébb árakon keltek el. kg. hájat. Fiatal ökrök jól fizettettek. Eladatlan csak kevés Rendelések megtétele előtt kérjük minden I Vidékről és pedig: Nagy-Kőrös 10 árus 142 maradt. szakbavágó kérdéssel bizalommal hozzánk I sertést, Czegléd 10 árus 136 sertést, Madocsa 3 árus Árak: prima magyar 33—37-50 (— •—) frt. szekunda 21 sertést, Dunaföldvár 3 áras 13 sertést, Paks 3 árus 38- — 7 sertést, Monor 1 árus 8 sertést, 180 kg. hust, Nagy- 28-32'frt, tertia 24—27 frt. Galicziai prima 34' (—•—) frt, szekunda 29-33 frt, tertia 25—28 frt. Német Székely 2 árus 21 sertést, összesen 32 árus 354 drb prima 36—38 50 (—.—). szekunda 31—34, tertia 27—30 sertést, 180 kg. friss bust. — é. s., rosszabb minőségű Forgalom élénk. Árak a következők: Friss ser- frt. Konzervökrök . —• frt é. s. Bika 22-33-—() frt é. s„ tehén 20-32 téshús 1 kg. 54—64, 1 q , süldőhus 1. kg. 60-68, 1 q 5000—5600, füstölt sertéshús 1 kg. 60—68, frt és bivaly 18—20'— frt é. s. (Kizárólagosan élősúlyra 1 q 5200-5600, szalonna zsírnak I kg. 50-66, 1 q 4800— minden °/o levonás nélkül történnek. Az értékesítésben
I
8 . SZÁM, 9 - I K
KÖZTELEK,
ÉVFOLYAM.
1899.
Rtositó B U D A P E S T E N , VIII., József-körut 8.
JANUÁR HÓ 2 5 .
141
i Mawar
BUBINEK GYULA, í
Budapest, Köztelek. AZ ORSZÁGOS MAGYAR KÖLCSÖNÖS BIZTOÍUTÚ SZÖVETKEZET a gazdaközönség általános elismerése szerint ugy a tüz- nint a jégbiztosítás terén hiven megfelel hivatásának ; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta. ki magának, az
Útbaigazítással,
felvilágosítással szolgál m i n d e n adózási v a g y műszáki kérdésben.
Hivatalos lapja a „ M a g y a r
Szesztermelő"
épület és á t a l á n y (pauschal) biztositásnál
támasza a gyakorlatnak.
rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; — minden más illeték kizárásával.
Egyesületi tagok i n g y e n kapják.
A takarmány és szalmáseleség M T Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztositott érték nagyságára — a tiszta dijból 5°/o díjengedményben részesülnek. Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de kUlSn-külön ajánlattal terményeiket biztosítják, 10% engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut 5024 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek.
Egyesületi
tagdíj
egy évre
TERMELŐ"
nélkülözhetlen
10 f r t . A „MAGTAR
előfizetési
ára egy évre
SZESZ-
5 frt. 7144
Lapunk bekötési táblája 1
f r tS S
feréipt
(portómentesen)
kapható kiadóhivatalunkban.
JKtJCNl]
az Országos Magyar Gazdasági Egy. kiadásában a
Suschka Richárd
az O.M.'G. E. által 1000 frt pályadíjjal koszorúzott p á l y a m ű .
Bolti ára csinos vászonkötésben 3 frt. Az „Orsz. Magy. Gazd. Egy " tagjainak, illetve a „KÖZTELEK" előfizetőinek csomagolva és az összeg előzetes beküldése mellett portómentesen megküldve 2 frt 3 0 kr.
H Z L Megrendelések a „Köztelek" kiadóhivatalába, ~ I B U D A P E S T , I X . ker., Üllői-ut 2 5 . s z á m alá
Sok pénzt
Intézendők.
takaríthat meg, ha az egerek és patkányok okozta kiszámithatlan károk ellen védekezik. Európa valamennyi katonai hatósága, sok ezer gazdálkodó, földbirtokos, erdész, molnár és magánzó ajánlja e czélra a
Bender-féle szabadalmazott csapdákat. Egyszeri iiaiás! KARL
, Kérjen prospectust Ingyen és íérmentye. BENDER
I., W I E N ,
Tarlós yélelem 1YAF.
í 34
8. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1899. JANUÁR HÓ 2 5
V ö r o í á a r k a
tiBó
\ teljesen príma, 1—2 esetleg 3 éves nálam minden mennyiségben
Komposztot! trapt Budapest-Szt.-Lőrinczi szemétszállító vasút
k a p h a t ó @l©sé áp@n.
IX., K ü l s ő r i l ő i - n t .
\ Későbbi úgyszintén prima 1—3 éves t a r k a üsző szállításra vállal• kozom. 6575 : HERSI1IBC IGNÁCZ S z a l ó n a k (Vasmegye).
HIRDETÉS. Nagyméltóságú <*róf W e n c k h e i m F r i g y e s békési guiyabeli alföldi m a g y a r f a j t a s z a r v a s m a r h a t e - J nyésztéséből származó ,
I darab 3 é v e s és 22 darab 2 éwes 2 tiszta m a g y a r f a j t a
hágóképes
tenyészbika
szabad kézből eladó, f . évi február hó 1-től kezdve. Vasúti állomás Békés, minden irányban közlekedő vonatokhoz kezdvező csatlakozással. Posta Békés. Felvilágosításokkal készséggel szolgál a békési urad. tiszt-
Tejes kannák. 1 5 0 d r b szállításra alkalmas 2 0 , 2 5 é s 3 0 l i t e r e s j ő k a r b a n levő
tejes kannák eladók. A d o n y - S z a b o l c s ,
B é k é s e n , 1899. janaár hó. Emgserl Ernő, urad. tiszttartó.
7233
Felvilágosítással szolgál
Báró S p r i n g e r uradalmi intézősége, Fejérmegye.
Eladó
egri szőlőgazdaságomban termelt kifogástalan minőségű
5 0 0 , 0 0 0 drb a m e r i k a i é s európai A mezőgazdasági ipar részvénytársaság b é r a r a d a l m a eladásra b o c s á j t mintegy
500
mmázsa,
alkalmas
tavaszi
vetésre búzát
kaposvári
kiválóan
G B A B E B JTEHKTÖ, E G E H
(kelet
fásojt-
——» Á r j e g y z é k e t k í v á n a t r a k i ü l d «
( M e c s e t - u t o s a ) .
7219
gyöngye)
100 kilogramnál n a g y o b b mennyiségektől k e z d v e Í2 írtjával 100 kilogrammonkint, a k a p o s v á r i vasúti állomás o n feladva. M i n t á t készségesen küld
a mezogazoasagi ipar ri kaposvári bóruradalma.
HIRDETÉSEK
gyökeres és sima szőlővessző, 3 5 , 0 0 0
gyökeres vány bor- és csemegefajok.
felvétetnek a kiadóMvatalfoan BUDAPEST, esí«i-ut £$5-di& ms&m.
&
K L
A .
I
N
'
I
T
3
3
ras^yban é s kicsinyben. Megrendelheti aa Országos Magyar Gazdasági Egyee&US t&lsári hivatalánál (Budapest Köztelek). nagyban waggon-rakományonként ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt A raauti szállitásiköltség a különböző távolságú rendelteté«i állomások szerint 130—140 frt között váltakozik. Kicsinyben mm .-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkbél egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 8 frt. A megrendeléssel egyidejűleg a kaínit árát egyesületünk pénztárához beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldemény átvételénél fizetendők.
SIEMENSésHALSKE BUDAPEST, VIII., Kerepesi-ut 21. villamos világítási és erőátviteli központi telepeket és berendezéseket városok, bányák, gyárosok és magánosok részére, e l e k t r o l y t i k u s berendezéseket, villamos vasutakat, b á n y a v a s u t a k a t , e g y e n á r a m ú , f o r g ó á r a m n és v á l t a kozó á r a m n g e n e r á t o r o k a t és m o t o r o k a t , vezeték-anyagokat, kábeleket, iv- és Izzólámpákat, távíró- é s távbeszélő-készülékeket, mérők é s z ü l é k e k e t , vasúti váltóbiztositó berendezéseket, jelző-berendezéseket, vízmérőket, vezetékberendezéseket központi telepekhez való bekapcsolásra, világító t e s t e k e t .
Hirdetmény. „Osztrák-magyar-bQszníai va Sajtóhibák helyesbítése. Az osztrák-magyar-boszniai vasúti forgalomban 1899. évi január hó 1-én életbe lépett H. rész 1. díjszabási füzetben következő sajtóhibák helyesbítetnek. 1. Az 51. lapon XII, számú kivételes díjszabásban Prijedor-Bécs á. v. t. (helyben) viszonylatra vonatkozó díjtétel 225 fillérről 215fillérrehelyesbittetik. 2. Az 53. lapon a kilométermutatóban a 47. §. helzett írandó : „63. §.' Budapest, 1899. január hóban. A magy, kir. államvasutak igazgatósága, egyszersmind a többi részes Vasutak nevében is. (Utánnyomás nem dijaztatik),
K Ö Z T E L E K , 1 8 9 9 . J A N U Á R HÓ 25. 141
8 . SZÁM, 9-IK É V F O L Y A M .
KIS HIRDETESEK. ISIÉI
mm ms
mS^iM ÁLLATOL
Kizárólag
Megjelent:
sajátter-
J.
tavasz buza,
j p g s l Telivér
koTattlflTröflatalgatdiS",
BETÖLTEHDÖ ÁLLÁS.
t
« Ili.
'mm
B S B
főzelék és Yirágmagvainak en 5 , a P b « a ™ t v » a
királyné tengeri, sz6i(69y tengeri ban
Borzavári
Schmidt
¥llág!iirü d '
felié'r bokorbab,
ötven kilós
^forlStTdrttTdntpos
C.
nemetCS
nagy
ségben
is
EalwwlRráai
Budapest, V., Fürdo-utcza 4.
zsákokmennyikapható
Gróf Teleki Arvéd ur
cfaMdu'tfa'fcertészet
8BBH|
drb tokíókos el adó" Bővebb ér-
wtm m "növendék ö k ö r és üsző borjakat l e p e t c l r e ajánlanak KLEIN É S BPITZER Kls-Czeüi Imim.
• § 1
* Megjelent <
Haldek 1899-ikí
|agSS3£|
^ÁRJEGYZÉK
S S = ? i f =
Íiőícséplősép
VEGYESEK, l!Í
n
ládű oztegy! k''
mmm
ÁLLÁST KERESŐK,
TesaeK l
i
f
t
H P
í34K Ö Z T E L E K ,
1899. JANUÁR
GÚZMIVÉLÉS. Nagyobb területek szántását gözekével
HÓ
8 . S Z Á M . 9-IK
25
Quperfoszfátok
hajlandó vagyok elválallni; épúgy m é l y r i g o l o z á s t
s z ö l ö - t e l e p i t é s e
k h e z .
Érdeklődők kéretnek, hogy alanti czimemliez forduljanak. f | | f ü L r
f r
W
P D M f í L R ti U
N a g y m é l t ó s á g ú
y
gőzszántási vállalkozó BUDAPEST-KELENFÖLD.
S z é l i
Rátőt-Héraházi
K
á
l
m
á
n
i i r
tisztavérü
legmegbízhatóbb, i legjobban
a
b
o
c
s
á
t
e l í i d á s r í i
tartandó
árlejtés
"7179
P i n t é r
A szegedi
Központi
Héraházi
utján.
Posta-, távírda és v a s ú t á l l o m á s : KISUNYOM,
ásványi eredetűek, és a legolcsóbb
iroda. P r á g a . 'J Heinrichsgasse
27.
" S S ®
1 8 9 9 . é v i f e b r u á r hó l - é n r e g g e l i 10 ó r a k o r a majorban
bevált
foszforsavas trágyaszerelt, minden talajra alkalmasak. Tartalmaznak 10—20% vízben oldható foszforsavat. Vegytartalómért feltétlenül szavatolunk. — Száritva és finoman őrölve. Tekintettel a rövid tenyészidőre s e műtrágyák gyors hatására nélkülözhetetlen a tavaszi vetéseknél. Kétannyi mennyiségű czitrátban oldható foszforsavvat sem pótolható hatása. Ajánlok továbbá: Csontlisztet, Chilisalétromot, kéltsavas a m m ó n i á t ó l , k á l i s ó t , k a i n i t o t , k ü l ö n l e g e s m ű t r á g y á k a t k a p á s és k a l á s z o s n ö v é n y e k alá, t l i e m e n a n i s z a b . s z u p e r f o s z f á t g y p s z e t h e r é s e k t r á g y á j á u l és az i s t á l l ó t r á g y a k o n z e r v á l á s á r a ; t a k a r m á n y m e s z e t stb. b á r h o v a versenyképes áron szállit:
30 drb fiatal tenyészbikái P S T "
ÉVFOLYAM.
(Vasmegye).
KIADÓ BIRTOK.
Mező-Csáth vasúti állomástól n e m messze, egy
határálban,
az
2 0 2 0 h o l d (á 1200 • öl) t a g o s b i r t o k 3 0 hold dohány engedélylyel, tisztilakkal s megfelelő gazdasági épületekkel
Mihály.
f o l y ó éwi o k t ó b e r
t
I tői
több évre h a s z o n b é r b e
kiadó.
Értekezhetni alulírottal O r o s o n Szabolcsmegyében, állomás 'Nyíregyháza. K Á L L A Y J E N Ő N É
katalógusa részére a k
hirdetések felvétetnek
„ K Ö Z T E L E K " B u d a p e s t ,
IX.,
kiadóhivatalába: Ü l l ő i - u t
Emődi
E
L
A
D
vasút7230
Ó
szeszgyári burgonya. 3000 q „DEUTSCHER REICHSKANZLER" nevű,. 2 6 % k e m é n y í t ő t a r t a l o m m a l bíró s z e s z g y á r i burg o n y a , vetési czélokra 3 f r t o n 100 k i l ó n k i n t a b n a g y s z o m b a t i v a s ú t á l l o m á s eladó.
Gróf Pálffy József uradalmi igazgatósága,
25,
Szomolány.
7162
MAESCHALL A. kocsi-,
hajtó-,
lovagló-
gözfürésze
és
és
istállószergyár,
fahajlitó
telepe
Pozsonyban, III., Grössling-utcza 16. sz. Ajánlja: iandauer broom, félfedeles, hintóit,
igen a
5 elsőrangú éremmel T i s z t i
é s
Géphajtószijak.
p o l g á r i
Lószerszámok,
uri
könnyű
és
legkülönfélébb
nyitott
kivitelben
és
alakokban.
kitüntetve.
l o v a g l ó fogatok
és
e s z k ö z ö k
gazdasági
lovak
: Mintaraktár a kereskedelmi muzeum állandó kiállításában Budapesten, Városliget. KÉPES ÁRJEGYZÉK INGYEN ÉS BÉRMENTVE. — — — — — _ — .Pátria" irodalmi él nyoi
vadászkocsijait
elegáns
részvénytársaság ayomása Budapest, (Köztelek).
=
F
részére. =
=
=
= i
