IX. Évfolyam. Budapest, május hó (796.) szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP

42. (796.) szám.

Budapest, 1899. május hó 24.

IX. Évfolyam.

KÖZTELEK KÖZ- É S MEZŐGAZDASÁGI LAP.

Í.1R- M A O y

(iwtupfimmi*^

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.

szakíróinkat eme irodalmi munkásságtól elvonta ; m á s müvek írói pedig feladatuknak n e m felelhettek meg a kitűzött időre, a miért a Könyvkiadó Vállalatot kezelő bizottság ezek müveit beszüntetni r e n d e l t e ; igy ezek helyett egészen u j és irodalmunkban szintén hézagot pótló müveket Írattunk és szolgáltattunk. Előfizetési felhívásunkban 142 nyomtatott ívre t e r j e d ő müvet helyeztünk az alacsony 5 frtos és kötve 6 frt}70 kros évi előfizetési dijért kilátásba. A felmerült nehézségek folytán ámbár n e m nyujthattúnk annyi szakmüvet, mint a mennyit előirányoztunk, mert a kiadott müvek száma 10, — vagyis 4-gyel kevesebb, — de nyomtatott ivekben 12-vel adtunk többet, mert az összes müvek ivszáma 142 iv helyett 154 nyomtatott ivet tesz ki, számtalan ábrával ellátva, a mi t e t e m e s áldozatokat követelt. Müveink mind hézagot pótolnak és a m a g a s a b b igényeket is kielégítik, sőt a legnagyobb súlyt helyeztük a rajzokra és ábrákra, különösen pedig a fajbáromfi-tenyésztési munk á n á l : a művészi kivitelre; és b á t r a n állithatjuk, hogy idáig még egyetlen ország irodalmáb a n sem találunk még csak megközelítő müvet sem, mely ehhez hasonlítható lenne, a mit — költségeink nagy emelkedésével — csakis az Országos Magyar Gazdasági Egyesület áldozatkészségével érhettünk el és nyújthattunk előfizetőinknek.

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. I. Mezőgazdasági országos kiállítás Szegeden. Yédnök:

Ö

cs.

és

kir.

fensége

József

f ő h e r c z e g ur. A kiállítás i d e j e : ber Bejelentés

1 8 9 9 . évi

szeptem-

3—10-ig. határideje:

I.

főcsoport:

Élő állatok és állati t e r m é n y e k ; II. f ő c s o p o r t : M e z ő g a z d a s á g i t e r mények;

III. f ő c s o p o r t :

1,

al-

csoport : Szőlőszet és borászat; ÍV. f ő c s o p o r t : g é p e k é s zök j u i l i u s 3 0 . borászati

alcsopmiba

szándékolt

borok

ideje' junius

eszkö-

( A szőlészeti

és

kiállítani

bejelentési

határ-

1.)

III. f ő c s o p o r t : 2 . a l c s o p o r t : K e r t é s z e t é s g y ü m ö l c s , a u g u s z t u s 1.

Bejelentési ivek kaphatók: Kiállítási irodánál, Budapest, Köztelek ; az összes gazdasági egyesületeknél;

Előfizetőinknek a ket szolgáltattuk á t :

az állattenyésztési felügyelőknél; a

csoport-biztosoknál.

T é r d i j a k a bejelentéssel

egyidejűleg

az

Országos Magyar Gazdasági Egyesület pénztárába küldendők

be.

A Könyvkiadó Vállalat elö'flzetó'iliez. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület Könyvkiadó Vállalata a Ill-ik cziklusra kilátásba helyezett müveket az előfizetési felhívásban megjelölt czimek és sorrend szerint n e m állíthatta elő, mert az 1896. évi milleniumi kiállításnál való közreműködésük előre biztosított MAGYAR

MEZŐGAZDÁK

Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t Ü l l ő i - É t 3 5 . szál Kéziratokat a szerkesztSség nem küld vissza.

M e d e M mififlei szériás és szombatos,

következő

1. TaJcarmányozástan. CselJcő I. és dr. Kossutány Tamás, m.-óvári tanártól 2. Talajismeret. Cserháti Sándor m.-óvári tanártól 3. Gazdasági építészet I. II. Domokos Kálmán, debreczeni gazd. tan. ig. 4. Szikes talajok. Hilgard után . 5. Okszerű talajmivelés. Cserháti Sándor, m.-óvári tanártól . . 6. Mezőgazdasági becsléstan. Szüts M., debreczeni tanártól . . 7. Gazdasági ut-, vasút- és hídépítés Acsádi Jenő, kir. főmérnök ' .

SZÖVETKEZETE,

szakmüve-

23 12

ny. iv ,

„

I6V2 » „ 5 1 /3 „ „ 17Vs „

,

14

„ „

17

„ „

világhírű

r

M

i

n

'•»—mi '

d

A szövetkezeti biztositás. „A mi homokpusztáink és mocsaraink közt nagy áldozatkészség nem lakozik." „Egy kell a kettő közül: vagy velő vagy váll." Gróf Széchenyi István. A „Köztelek" m u l t heti számában „Mozgalmak a biztositás terén" c z i m ü t a r talmas közlemény gondolatmenetének folytatásaként a szövetkezeti biztositás n a g y jelentőségét és sikerének előfeltételeit ó h a j t o m m e g v i l á g í t a n i a b b ó l a czélból, hogy ez a nagy kérdés, mely a g a z d a k ö z ö n s é g létérdekeit oly sok i r á n y b a n érinti, tisztán álljon a k ö z v é l e m é n y előtt. Elszomorító tény, hogy h a z á n k b a n a biztositás eszméjét kizárólag nyerészkedésre berendezett részvénytársaságok monopolizálják, holott é p p e n a biztositás alapeszméje parancsolóan követeli: az

31.

Vermorel-féle

villefranchei gyár * kévekötő-, m a r o k r a k ő - , a r a t ó - és

Az Orsz. Magy. Gazd. E g y e sület K ö n y v k i a d ó - Y á l l a l a tának szerkesztője.

F . , ALKOTMÁNY-UTCZA

BUDAPEST, A V.

J«2\:JaF\ WwMSntMK

8 . Gazdasági építészet III., IV. rész. Száhlender Gyula, főhercz. ur. műépítész 14V4 ny, iv 9. Gazdasági gyümölcstermelés. Molnár István, orsz. gyümölcsterm. felügyelő 14Va „ „ 10. Fajbaromfitenyésztés. Beivinkler Vilmos, államvasuti kir. főmérnök 19 3 A , „ Összesen 154 1 / 8 ny. iv Értesítjük a Könyvkiadó-Vállalat t. előfizetőit, hogy azok részére, a kik előfizetési dijaikat lerótták, a munkák b é r m e n t e s megküldése most van folyamatban, a kik pedig h á t r a l é k b a n vannak, azok részére a könyvek postai utánvéttel küldetnek meg mőg e hó végén, mihelyt az utolsó m ű is készen lesz.

r „ L

p

1

Q

l# 1 d

' 1I

peronospora-fecskendőinek, „Excel s i o r " szénkénegezö és „La T o r p i l l e " kénvirágfuvó gépeinek rolagos képviselete.

. ] 1

e n a mezőgazdaság keretébe tartozó szükiségletek, mint: v e t ő m a g v a k , m ű t r á g y á k , íj|ir anyagok, s z e r s z á m o k , gépek stb. a gazdákra nézve legelőnyösebb beszerzési forrása. zer megjelenő .ÜZLETI ÉRTESlTŐ'-jét bárkinek ^ á l liiiíffflffllí ^ szövetkezet alapszabályait és havonként kéts íentve megküldi. M a i s z á m u n k 16 oldal.

isS l l l ü

J l jÍ r ™ MM

8

! * •

828

KÖZTELEK, 1899. MÁJUS HO 2 4

érdekelteknek e czélra irányuló szövetkezését. A biztositás: önvédelem a szeszélyes sors véletlen csapásai ellen. Ennek az önvédelemnek az adóját idegeneknek fizetni, akik abból esetleg még nagy vagyont is gyűjthetnek,: bizony nem okos dolog. A biztositás eszméjének természetes követelménye, hogy az érdekeltek szövetkezés utján védekezzenek és a szerencsés véleílen tökegyüjtő erejét is a saját hasznukra fordítsák. A tapasztalat ezen a téren ismét csak azt bizonyítja, hogy a gazdák körében még mindig nincs országosan és összhangzatosan szervezve a tettre kész akaraterő. Kevesebb tanácskozás és több cselekedet: üdvös dolog volna. A tetterő fokozása s a felelősségérzet bátorságának fokozottnak kell lennie azoknál, kishazánkban a földmivelésnek szolgálni készek és hivatottak. Paradoxonnak látszik, de igaz, mert tények bizonyítják, hogy az a legjobb akarója a magyar gazdának, ki csontig érő támadást intéz ellene, mert csak annak sikerül fegyverre szólítani „Pató Pál"- uraimékat. A merkantilizmus túlkapásai, a szoczializmus veszedelme, a börze papirbuzája, a töke uzsorája s a biztosító részvénytársaságok kapzsisága: mindmegannyi ellenség támadása kellett ahoz, hogy önvédelemre szorítsa e nemzet oszlopát. Ebben az évben is a magyar gazdáknak a jégkartel aránytalan, igazságtalan és erőszakos díjemelésének kellett áldozatul esniök, hogy felébredjenek és a biztosítási szövetkezésről tanácskozzanak. Pedig ha gazdaközönségünk össze-

_ _

TÁR C Z A A Malomvölgyben.

A természet már teljesen kifejtette igéző bájait, csodálatos árnyalataival a zöld színnek vonva be a rónát, bérczet, midőn még egy ' utolsót sóhajtott északi temetőjében a tetszhalott tél. És a sóhajtás fagyos lehelete bejárta a szárazföldet, hogy megremegtesse a kenyérért aggódó emberiséget, ijedten csukta > össze előle kinyilt illatos kelyhét a mezők vadvirága s megdidergett az erdők ékes lombja a korai elmúlás veszedelmétől. De hogy szerencsésen elmúlt a három rossz hirü szent — Pongrácz, Szervácz, Bonifácz — revenapja, nyomukban eljött az igazi tavasz igéző összeségével és ha még Orbán ő. méltóságát is mosolygó kedvében találja nevenapja, akkor lesz istenivé a május, madár, daltól hangzó, virágtól himes, illatos erdők és mezők világa. Keskeny, hosszú völgyben, kőről-kőre szökve zuhog, sug, forr a hegyi patak. Ide csak moraja hallatszik fel a hegytetőre, a partjait szegő egerfák sötétzöld lombja és szürke kérgü törzsei közül csak imitt-amott csillan meg folyásának ezüstös fodra, mig a meredek, sürü fiatal 5 gyertyán-erdővel benőtt oldal tövében épült malomhoz nem ér, hol felfogott vize kis tóvá szélesedik. Roskadozó mohos födelével, kopott falaival csüggedten áll ott az öreg malom, kirivó ellentéteül annak az uj födeles, fehérre meszelt kis erdészlak-

tartott volna, vagy ha ezentúl összetartana, mekkora hatalom lehetne. No de higyjükés reméljük a legjobbat. A szövetkezeti biztositás előnye főleg abban áll, hogy a takarékos és olcsóbb üzletvitel által gyűjtött tartalékvagyon azoknak a tulajdonában marad, akiknek filléreiből összegyűlt és igy jövőben a felszaporodott töke évi hozama az érdekeltek terhét állandóan apasztani, esetleges kárát pontosan megtéríteni képes lesz. Azonban a szövetkezeti biztosítás sikerének is előfeltételei vannak, amelyekről időszerű most megemlékezni, hogy a tervbe vett szövetkezés helyes alapokra legyen fektetve. A biztosítási szövetkezés föczélja : állandóan és évről-évre apasztani azt a terhet, amelyet a gazdák e czimen viselni kénytelenek. E czél elérése: közös érdeke minden gazdának. Annak is, aki eddig az aránytalan, igazságtalan biztosítási dijakat fizette, mert nem akart egy véletlen áldozata lenni; annak is, aki eddig nem biztosított, mert nem akart a részvénytársaságok tributáriusa lenni. Azok, akik kénytelenek biztosítani, legsúlyosabban érzik a biztosítási dijak nagy terhét. Azok pedig, akik vagy önbiztositók, vagy pedig a magas dijak miatt eddig nem biztosítottak, szintén szívesén fogják gazdaságuk évi vagyonmérlegének a károk által okozható rizikóját egy arányos, méltányos díjminimummal megváltani kivált akkor, amidőn } a biztosítási dijak megtakarítható részének tulajdonosai is maradnak.' Tehát közös érdek követeli, hogy valamennyi gazda legalább egy bizonyos arányban tagja legyen a szövetkezésnek. nak, mely pár lépéssel odébb, csinos kis kertből oly meghitt boldogsággal mosolyog fel hozzánk. Egyhangú, panaszos karatyolással forog a malomkerék, ugy hallik ide, mint egy untalan perpatvar, de lehet is, hogy a gőzmalmokra zsörtölődik. A mélyen alattam álló képnek háttere a lankás déli lejtő, ritkás cser-erdővel. Tisztás helyeket keresve, kanyarog a cserkész ut, a meredek lejtőt haránt szeli a patak felé. Leballagok rajta addig, mig a legnagyobb területet láthatom be a patak felett emelkedő hegyoldalakból. Az éjszaknak néző gyertyános világos, haboszöld selyemszövettel vonta be a köves, mohos talajt, tarkán ékesítve ezüst szinü, sárgás, vöröses, meg halványbarnás nyárlombokkal. Egy-egy mosolygó fehér kérgü nyirfa, fényes levelű fiatal bükk, amott a köves talajba ültetett luezfenyő csoportja, egy-egy régi, — derékbantört obeliszkszerü bükkóriás, — imitt-amott a kikandikáló mohos sziklák tövében a kövér páfrány a virágos tisztásokkal adják a változatot e zöld tengerbe. Mig amott tul a déli lejtőn a sötétebb szinek uralkodnak. Terebélyes cserszálfák fényes üde lombozatukkal eltakarják még a nap elől is tápláló anyjukat: a talajt, csak az elszórt tisztások szélein mutatva egy pár fatörzset, virágzó cserjét, sziklát, kakukfüves illatos mezőt. Oly ingerlő most az erdő látása, mint egy felvágatlan regényben lapozva, itt is, ott

42

SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.

Ez az ideális szövetkezés persze egyelőre el nem érhető. De erre kell törekedni az első pereztöl kezdve, az emiitett okokon kivül már azért is, mert akkor lehet a biztosítási adó a képzelhető legkisebb teher, ha a biztosítási rizikó az ország egész területére elosztható. A szövetkezetbe való belépésnek tehát az ország minden részéből tömegesnek kell lenni. A siker reményével a szövetkezet csak akkor alakulhat meg, ha az ország minden része abban aránylagosan részt vesz, mert az olyan szövetkezés, melyben például Esztergommegye területére nagyobb jégrizikó esnék — mint pl. Torontálmegyére — már keletkezésével megpecsételné a bukást. A szövetkezet szervezésénél tisztában kell lenni a területi rizikó elosztásának alapelvével, különben az eszme sikere lenne veszélyeztetve. A központi vezetésnek pedig arra kell törekednie, hogy alapos tárgy- és szakismeret mellett a biztositás minden neme aránylagosan felkaroltassék és fejlesztessék és hogy a viszontbiztosítás már előre megszerezve legyen. Mert a szövetkezeti biztositás vezetőinek készen kell lenni'arra, hogy a részvénytársaságok konzorcziuma ellen az élet-halál-harczot meg kell vivniok. Ha tehát a gazdák legnagyobb része önérdekből felkarolja a biztosítási szövetkezetet és nem mint eddig, csak 30%-a a gazdáknak, hanem legalább 70°/o-a fog biztosítani, az egész országban s ha ezáltal lehetővé válik az elvállalt rizikó területi és egyéni megosztásának föelvét érvényre juttatni s végre, ha a közös érdekek védelmének hü szolgálatában önzetlen munkás lesz minden szövetkezeti tag: ez esetben a sok kis forrásból is egy-egy fejezet néhány szavát ellesni — vájjon mi volt? mi lesz? Az éneklő madár csicseregve dalol fészkében ülő párjának az elmúlt mézes hetek emlékeiről. Színültig tölti kis szivét ez a boldog időszak, midőn a puha fészekben melengetett pettyes tojások megelevenednek s a fiókok a jövő reményei kiülnek a fészek szélére a galyra azután repülni, megélni tanulnak. Mort már érdemes a kakukot is megkérdezni, vájjon hány évig élünk? óh, most már felel sokszor egy egész litániát; de mikor megjön ez a fagyos jószág, még a szerelem sem tudja őt annyira felmelegíteni, hogy 4—5 évecskénél többre becsülje hátralevő földi pályánkat. A malom felől ide hallatszik két fülemüle versengése. Mégis csak ő marad a mestere kis dalosainknak, ez az utolérhetetlen zeneköltő és művész, ez a fáradhatatlan énekes kis emberbarát, mely csak lakások közelében érzi jól magát és éjszakán is dalra gyújt, ha emberi hangokat hall közelében. Három cziklusa van évenként az ő költői és művészi életének, az első a megérkezés idején a vágyaktól telt mámoros szerelemé, a második a fészken ülő párja mellett töltött napok az odaadó gyöngéd, aggódó szereteté, a reménykedő családi boldogságé.; a harmadik a pedagógusé, midőn hosszas hallgatás után tollas fiait oktatja művészetére. Ezután sarokba dobja alantot s élelmes kenyérkereső válik belőle. Siet jól táplálkozni, hogy megedzze magát a nem sokára megkezdendő délre vonuláshoz.

4 2 . S Z Ü M . 9-1K É V F O L Y A M .

KÖZTELEK,

rövid idő alatt hatalmas tengerré fog nőni a biztosítási szövetkezet fedezeti alapja. És h a egyszer m á r sikerült összegyűjteni a tartalékalapot, akkor biztos í t v a is v a n n a k a g a z d á k a z i r á n t , h o g y a biztosítási dijak évenkint apadni fognak. Összetartás, önzetlen munkásság, áldozatkészség és r é s z r e h a j l a t l a n s á g ; előrelátás és ó v a t o s s á g ; m é r s é k l e t és takarék o s s á g ; s a kötelezettségek lelkiismeretes teljesítésére törekedő üzleti szellem: ezek a szövetkezeti biztosítás sikerének előfeltételei. A k e z d e t itt is a l e g n e h e z e b b , m e r i az első é v e k n e k ismeretlen esélyei ellen kell k e z d e t l e g e s , tehát aránylag még a leggyengébb erővel védekezni. Ezen a gyermekbetegségen a tömeges részvétel mellett is csak áldozatok árán lehet átesni. Hogy ez az áldozat a legkisebb mérvekre szoritható legyen, a n n a k egyedüli m ó d j a : a viszontbiztosítás megszerzése. Még pedig oly m ó d o n , h o g y a jégrizikó viszontbiztosításáért — amire egyedül senkit sem lehet megnyerni — az élet- és tűzbiztosítás e g y r é s z é t is á t kell e n g e d n i a z o k n a k a szövetkezeteknek, amelyek ilyen feltételek mellett a jégrizikóban l e e n d ő r é s z e s e d é s t elvállalni hajlandók lesznek. Ennek a viszontbiztosításnak, m á r előre szerződéses biztosítása nélkül, mind e n szövetkezeti biztosítás ugrás lenne a sötétbe, a legveszedelmesebb kísérlet, amelytől óvakodni kötelessége azoknak, kik a szövetkezeti biztosítás e s z m é j é n e k rendithetlen hivei, vezérei és ezt a zászlót diadalra vinni akarják. Végezetül á l l j o n itt a m a g y a r sadalom évi biztosítási adójának tisztikája.

1899

M Á J U S H O 24. 3

T á r s a d a l m u n k a k ü l ö n b ö z ő biztosít á s o k c z i m é n é v e n k i n t k ö r ü l b e l ü l 3 4 millió frt dijat fizet a biztosítási r é s z v é n y t á r s a ságoknak, melyek közül csak egy m a g y a r , d e e n n e k is k ü l f ö l d i az összeköttetése és n a g y o b b r é s z b e n a viszontbiztosítása is. E b b ő l a s o k millióból é v e n k i n t körülbelül 8 0 % - o t e m é s z t fel az évi üzleti költség. T e h á t k ö r ü l b e l ü l 10 millió frtot é s e n n e k daczára a részvénytársaságok vag y o n a é s é v i n y e r e s é g e é l e t , t ü z , szállítm á n y és baleseteknél sok millióra rug és a jégnél 15 év alatt s e m vesztettek valamennyien együttvéve annyit, amenynyit az összes biztosító részvénytársaságok egy évi üzleti k ö l t s é g e kitesz. Ha már most meggondoljuk, hogy azoknak a millióknak legnagyobb részét a m a g y a r g a z d á k fizetik s h o g y a z é v i költségeknek sok milliója megtakarítható l e n n e , h a helyes a l a p o k o n léptetik életbe a szövetkezeti biztosítást, kérdezzük: van-e e puszta ténynél ékesebben szóló felhívás arra, h o g y s ü r g ő s e n kell szervezni a szövetkezeti biztosítást? A gazdáknak nincs idejük

várni.

K i b e n sziv, lélek és a g y v e l ő él, a n n a k a k a r n i és t e n n i kell és pártolni a szövetkezeti eszmét m i n d e n téren, mert ez a g a z d a s á g i é r d e k e k n e k vezércsillaga, mely megvilágítja az utat, melyen hal a d n i kell. M u n k á r a fel t e h á t ! Virradjanak a nagyszerű napok: a gazdák érdekszövetkezéseinek aranynapjai. Dr. Miklós Gyula.

társta-

Ki tudja vissza jő-e o n n a n ? vagy valamelyik osteriában friss oliván megpirítva kerül a risottás tálra ! ? Hogyne volna dalos nép az olasz, ha ilyenekkel táplálkozik. Lassan alkonyatra száll a nap, visszavonulóban van az élelem után szállt m a d á r sereg. Ott egy vadgalamb csap le a magashói, forgácsból tákolt tűzhelyén v á r j a a n y ó k á j a ; sikoltozva a d j a tudtára párjának a lebegő, kanyargó vércse haza érkezését, nagy károgással j á r j a körül fiakkal telt tanyáját a varju-pár, mig a széditő magasból mélán hangzik le a Kárpátok felé vonuló hollópár „kári-kári" szava. Mostan vonszolja hosszú, tüzfoltos testét a hegyvidék időjóslója a salamander gyik, lefelé tart a patak felé, — szárazság l e s z ; — de ha igy halad mint most, — pedig nem tud jobban — bizonyosan megjön az eső szele mire a vizig ér és jöhet ismét vissza. Amott, a hegy élen a mult évi vágásterület fölött, elnyúló sürü léczesben riadoz az özbak, mintha egy nagy mészáros kutya gyakorolná magát szakgatött, mély ugatásban. Nem j á r ott senki, — tudja Isten mitől ijedhetett meg, — ami utóvégre ő nála a saját árnyékának látásától is bekövetkezik. Ő is felcserélte már szürke téli öltönyét a nyári piros otthonkával, ilyenkor m á r meglehet lőni a bakot, ha arra való. Szük tisztás szélén a gyertyánosban megjelenik egy halavány, vörös árnyék, csak ugy a szélső galyak mögött látható még, de elég arra, hogy fegyverhez nyúljak. Leszerelek, mert egy őzmama sétál ki a tisztásra, hogy

p á r jó izü harapást téve a napsütött fűből, eltűnjék ismét a sűrűségben. Mig az ő megjelenése mozdulatlanságra kényszeritett, kisétál: a riadozó bak a nyilt vágásba, merően állva a sürü szélén, kémleli a területet, lassan-lassan távozva a sűrűség mellől. Régi vadászszokás szerint megnedvesített u j j a m a t feltartva, figyelem alkalmas lesz-e az alig áramló szellő a becserkészéshez ? És óvatosan minden neszt kerülve, mint az árnyék közeledem a sűrűségen vezető ösvényen. Egészen közelről hallom a riadást ; m á r már felfedezettnek hiszem m a g a m a t , midőn a lombok között kikémlelve, ott áll a bak egy szép gyepfolton, háttal felém, magasra emelve őszülő fejét, melyen szép magas agancsot visel. Erősen neszez előre, meg-megriadva a semmitől, nem is álmodva a veszedelemről, mely ott ólálkodik egy-két ugrásnyira a hátamögött. Ráérek. Hagyom őt kényére ijedezni, mig végre megunva azt is, legelni kezd és e közben szélességében fordul felém. Egy éles durranás, kevés felszálló füst és a bak magasra szökik a kis darabka ólommal, mely a szivetáját j á r t a keresztül. Tétova, roskatag ugrásokkal, nyitott szájjal, lecsapott füllel kísérli meg a menekülést, m a j d keresztül bukva agancsos fején, dermedten terül el a szűz gyepen. Az idei első áldozat vérébe mártott cserlombot tűzök kalapom mellé s indulok hazafelé ! ! Szellő suhan végig a fák között, mintha csak a díszétől megfosztott, sötétülő erdőből nehéz sóhaj tört volna elő. Szilárd Imre.

NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető: Kerpely Kálmán.

A Ginseng-gyökér termelése. A „Köztelei* 37-ik s z á m á b a n ismertettük e gyógynövényt és késznek nyilatkoztunk m á r akkor is, közreadni a termeléshez szükséges útmutatásokat, ha sikerült felkeltenünk termelőink érdeklődését e növény iránt. Az érdeklődés számos levélben nyilvánult, melyek a szerkesztőséghez érkeztek be és melyek a legkülönbözőbb kérdéseket tartalmazzák. Igen messzire vezetne ha minden egyes kérdést külön akarnánk letárgyalni, de reméljük, hogy az alábbi sorokban a tudnivalók olyképpen fognak csoportosulni, illetve sorrendben egymásután következni, hogy minden kérdésttevő meg fogja bennök találni, a mit tudni óhajt. Amerikában a mag gyűjtésével kezdődik a kultura. A mag többnyire kettesével, néha hármasával található a bogyószerü gyümölcsben, mely teljesen érett állapotban skarlátszínű s rendesen augusztus második felében esetleg szeptember elején érik meg. A mag vagy mindjárt érésekor vettetik el, vagy elrétegeltetik (stratifikáczióval) a jövő tavaszig. E rétegelés a nálunk is ismert homok vagy fürészpor helyett a következőképpen t ö r t é n i k : faládába rakják, melynek fenekére 3 cmnyi vastag réteg nedves falevél helyeztetik, erre egy vékony réteg Ginsengmag lesz terítve, ez ismét 1 1 /» cm. vastag falevélréteggel takartatik be, erre ismét egy réteg m a g és föld és végre legfölül 3—6- cm. falevélréteg. A ládikát árnyékos helyen kell tartani, a hol egerek vagy más rágcsálók hozzá nem férhetnek, a föld mindig nedvesén tartandó, de azért soha se legyen vizes. Lehet azonban a magot mindjárt szabadba, hidegágyba is vetni. E vetés az első tavaszszal még nem csírázik, h a n e m nyáron és a rákövetkező télen át a földben szunnyad. Csak a. második tavaszszal kel ki és itt a szabad földben szintén nedvesen kell tartani a vetést, hogy biztosittassék a csírázás. A hidegágyat terebélyes fák árnyékában tanácsos készíteni, melyek alja nincs elbozótosodva. Ha pedig mesterségesen árnyékolhatjuk be, akkor nyilt kerti területre is készíthetjük az ágyat. Mindenik esetben könnyű, porhanyó és kövér legyen a földje, melyet ha javítani kell, jó korhadt, földdé vált trágyával, de soha friss trágyával ne javítsunk. A trágyát egyenletesen szét kell osztani és a földben jól elkeverni. A földet most 3 0 cm. mélyen felássuk és mindent a mi a zsenge növényt lefelé fejlődésében zavarhatná, ugy mint fadarabok, rőzse, kövek, fagyökerek stb. kiszedünk, s eltávolítunk a földből. Hogyha erdőben készíttetik az ágy, avaros helyet keressünk neki, a föld porhanyóra és áteresztőre készíttessék el, ha pedig kertben készíttetik a telep, akkor szükséges lesz, hogy a megirt természetű erdei földet bőségesen szerezzük be. A keskeny ágyak, mondjuk mintegy 90 cm. szélesek, czélszerüebbek lesznek, mint a szélesebbek, mert a keskeny ágyakat könnyebb fellazítani és a gyomtól tisztán t a r t a m . A magvetésre egymástói 1 0 , cmnyire eső, 3 cm. mély barázdákat huzunk, ezekbe hullatjuk a magot 3 cmnyire e g y m á s t ó l , és azután befödjük. Ha attól kell tartani, hogy a föld megrepedez, vagy megcserepesedik, akkor jó lesz avarral, falombbal vagy m á s efélével betakarni a felületet mindaddig, mig a vetés ki n e m kel. Ha a mag már mintegy évig vagy másfélig hevert a földben, akár ládikákba, akár magágyba volt vetve, akkor a meleg időj á r á s beálltával, a második tavaszon ki fog kelni. Az első é v a d b a n csak mintegy 3 cm. magasra nőnek a palánták és 3 levelet fejlesztenek. Ha kedvező volt a t a l a j és figyelmes gyomlálás valamint jó ápolás, mellett jól fejlődtek a növények, akkor a második évad

830 alatt olyannyira meg fognak erősödni, hogy átültethetök az állandó ágyakba, melyek ugy készíttetnek el, mint a magágyak, a talaj itt is egy lábnyi mélyre porhanyittatik fel és mindent eltávolítunk belőle, a mi a gyökerek szabad fejlődésének útját állhatná. E talajban kevesebb legyen a hamu, mint a magágyakban, legmegfelelőbb ide a kerti agyag, mely könnyű, üde, áteresztő és kövér. Az átültetés kora tavaszszal is történhet, de hangsúlyozzuk, hogy kedvezőbb erre szeptember vagy október hava. A növényeket minden irányban 20 cmnyire ültetik egymástól, a gyökszár u j rügye 6—9 cmnyire kerüljön föld alá. Vigyázni kell, hogy az apró gyökrostok meg ne sérüljenek és a gyökerek különben is m i n d e n tördeléstől meg legyenek óva. A fejlődés időtartama alatt a növények közt gyakorta felporhanyitandó és gyomtól tisztán t a r t a n d ó a talaj. A fagy bekövetkezése előtt befödetnek az ágyak erdei falevelekkel, ezekre ágakat helyezünk, hogy el ne h o r d j a őket a szél. A szarvasmarhát távol kell a Ginseng ültetvénytől t a r t a n i ; mert nem csak az által tehetnek kárt, hogy letiporják, h a n e m a növényt le is levelezik.

KÖZTELEK, 1899. MÁJUS HO 24.

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY. Rovatvezető : Dr. Hntyra Ferencz.

A nyelv aktinomykozisáról. A szarvasmarhák sugárgombabetegségéről, melynek folyamán a többi között a nyelven is szoktak olykor súlyos elváltozások (u. n. deszkanyelv) fellépni, m á r ismételten volt e lap hasábjain szó. Ismétlések elkerülése czéljából e lap illető számaira utalok és itt a nyelvaktinomykozisnak csak egy, lényegét illetőleg még a s z a k e m b e r e k által is a legújabb időkig figyelemre nem méltatott alakját szándékozom ismertetni. A megbetegedés székhelye minden esetb e n a nyelvháton levő nyelvbub előtti sekély árokban van, ahol rendszerint egy, ritkán két vagy több különálló vagy egymással összefolyt, kerekded vagy gyakrabban h a r á n t eliptikus vagy olykor félholdalaku folytonossághiány látható, melynek szélei szürkefehérek, kissé szívósak, míg a folytonossághiány alapját m a j d n e m kivétel nélkül az abba betüzdelt : szőr vagy tokiász, polyva vagy egyéb növényi szálak b o r í t j á k ; ez idegen testek egy része a nyelvnek oldalról történt összenyomatására, ami az állatnak nem látszik fájdalmat okozni, egyes genycsapok kíséretében előnyomul. Az idegen testek különben csipesz segélyével könynyen kihúzhatók, kihuzásuk után láthatni, hogy alsó végük genyes anyaggal van borítva. Ha a folytonossághiány alapjáról az idegen testeket eltávolítottuk, azt látjuk, hogy az szürkevörős, egyenetlenül, finoman dudorzatos, n e m vérzékeny, szívós. A folytonossághiány alapjából kihúzott idegen testeket boritó genyes anyagban, vagy pedig a nyelv nyomására előnyomuló genycsapokban mikroszkóp segélyével a sugárgomba telepéi könnyen felismerhetők, olykor pedig mint homokszerű, sárgás szemcsék szabad szemmel is kivehetők.

42. SZAM. 9-ik ÉVFOLYAM. álló lesz. Mivel a nyelv hegye a t a k a r m á n y felvétele közben jóval élénkebben mozog, mint a nyelvbubot viselő nyelvtest és azonkívül, mint arról élő szarvasmarhák nyelvének vizsgálata közben meggyőződtem, a nyelvbub a nyelv hegyének mozgásától eltérő, önálló mozgásokra képes, a nyelbub előtti árokban idegen testek könnyen megakadhatnak és a nyelv emiitett mozgásai, nevezetesen főképpen a nyelvbubnak élőről hátrafelé történő mozgása közben az ugyanott megvékonyodott nyálkahártyába beszuratnak. A tokiászok és más növényi szálak a legtöbb esetben fertőzve vannak sugárgombákkal, melyeket ekképp a nyelvbe magukkal bevisznek és ezáltal a betegség kifejlődését megindítják. A betegség kifejlődéséhez ezek után az szükséges, hogy a nyelvbub kifejlődve legyen és az állatok száraz szálastakarmányt fogyaszszanak. A kórkép maga bizonyára már régen ismeretes a gazdák és szakemberek előtt egyaránt. Különösen a téli időszakban, midőn a szarvasmarha száraz és gyakran kevésbé jó száraztakarmánynyal tartatik, vagy pedig őszszel hosszú időn át tarlón legeltetik, azt hiszem állandó jelenség a nyelv e megbetegedése a legtöbb szarvasmarhaállományban. Leginkább megbetegednek az idősebb állatok, de ezek közül is első sorban azok, melyek a legrosszabb takarmányt kapják. Egy éven aluli borjukban, miután azoknál a nyelvbub még igen hiányosan fejlődött, aligha lesz észlelhető a betegség. Ritkán kerül észlelés alá t a bántalom a hízóknál, nevezetesen a szeszgyárak hizlalóiban, ahol a takarmány oly módon előkészítve nyujtatik az állatoknak, hogy abból egyes részek nem hatolhatnak a nyelvbe.

A hol kedvezők a körülmények, ott lehetőleg erdőbe telepítendő a Ginseng ültetvény; mert a lombos fák kellő árnyékot nyújtanak ugy a magágyaknak, valamint a kész növényekkel beültetett telepitvényeknek is, melyeket azonban kell, hogy itt is érhessen a szabad légáramlat. A hol pedig erdő nincs és sík földre készítik az ágyakat, ott mesterséges árnyékról kell gondoskodni mégis olyképen, hogy a szellő á t j á r h a s s a az ültetvényt. Nem csupa gyökér a főidben levő r é s z ; az a rész, mely közvetlenül a föld fölülete alatt fekszik, gyöktőnek neveztetik, forradásokkal Könnyen érthető, hogy ugy a tarlón való rovátkolt és n e m húsos. A forradások a megtartós legeltetés, mint még inkább a rosszabb előző évi fejlődést m u t a t j á k és e rovátkok minőségű száraztakarmánynyal való tartás számáról tudható meg, hány éves a növény. mellett a betegség az idősebb szarvasmarhák Általánosan azt tartják, hogy nyolcz év után között igen nagy elterjedést nyerhet, főképpen a gyökér már nem gyarapszik, jóllehet hogy tehát a szegényebb sorsú gazdák állatai között. sokkal tovább él a növény és már 65 rovátEz okból első tekintetre ugy tűnik fel, mintha kával birót is találtak. A bántalom legtöbb esetben hosszabb a betegség egyik állatról a másikra való á t r a A kultivált gyökerek egyébiránt sokkal idő múlva festenyzetlen heg visszahagyásával gadás következtében nyert volna el oly nagy fejlettebbek, mint a vadon termők. Ha p. o. a gyógyul; ily hegek sok idősebb szarvasmarha elterjedést, pedig az átragadás a betegségnél Ginseng-növény két évig állt a magágyban és nyelvén láthatók. Máskor azonban vagy erő- lehetetlen és a látszólagos járványos elterjedés h a t évig az állandó növényágyban, akkor az sebb infekczió következtében vagy talán azért, csak az állatoknak ugyanazon tartási m ó d j á r a ilyen nyolczéves növénynek gyökere sokkal mert a folytonossághiány alapjába kemény és vezethető vissza. nagyobb mint egy húszéves vadon növő hegyes idegen testek hatoltak, melyek azután Ez év elején Horvátországban lettek a Ginseng gyökere. A kultivált Ginseng gyökerei a nyelv mozgásai közben mindig mélyebbre szakemberek a betegségre figyelmesekké és rendszerint több éves korukban kerülnek és mélyebbre hatolnak és mindenüvé maguk- miután a téli időben megejtett tömeges vizshasználatra, illetve eladásra, a „több év" azon- kal viszik a reájuk tapadó sugárgombát, mélyre gálat természetesen sok betegségi esetet deríterjedő sipolymenetek ős a nyelv keményedése b a n senkit el ne riasszon a termeléstől, először tett ki, a nyelv megbetegedésének ezt az alakazért, mert p. o. a 6 éves gyökér súlyosabb a következik be. ját többen ragadós természetűnek voltak hajnégy évesnél és ha gyarapodni hagyják a A takarmány felvétele a bántalom t a r t a m a landók elismerni, sőt Horvátországgal határos gyökereket, gyarapszik a jövedelem is, mert a alatt rendszerint n e m szenved zavart, ugy tartományok határzárt is léptettek életbe, pedig súlytöbbletet nemcsak hogy jól megfizetik, hogy a bántalom jelenlétéről sok tulajdonos- ha tényleg ezen, m á s betegséggel össze n e m h a n e m a nagyobb gyökér minőségi egységára nak nincs is t u d o m á s a ; más esetekben azon- téveszthető bántalom és n e m más betegség is magasabb, másodszor pedig h a a Ginseg- ban, egyrészt talán az idegen testek zúzása uralkodott az ország valamely részében, teljetelep egyszer termőre fordul, akkor a foko- okozta fájdalom, másrészt azonban a nyelv J sen indokolatlanul, zatos utánültetéssel a termelő épp oly rendsze- megkeményedése következtében, hiányos tápA betegség, ha figyelembe veszszük annak r e s e n szedi fel és adogatja el évente szintén lálkozás észlelhető. Nyálfolyás nincs jelen. előfordulási helyét állandóan a nyelvbub, előtti fokozatosan akár a legsúlyosabb nyolcz éves Kivételesen talán a száj nyálkakártyájá- árokban és azt, hogy a képződő fekély alapgyökereket, mint a spárgatermelő a spárgát. nak más helyén is jöhet elő. hasonló megbe- j á b a szőr- vagy növényi szálak vannak b e A gyökerek kiszedésénél nagyon fontos, tegedés. Állatorvosi gyakorlatomban ugyanis tüzdelve, igen könnyen megkülönböztethető a hogy m e g ne metszessenek, vagy törést ne láttam egyes eseteket, melyben a felső ajak nyelv m á s betegségeitől. szenvedjenek, mert a kereskedelmi forgalom- nyálkahártyáján képződtek hasonló kinézésű A betegség a legtöbb esetben magától is b a n a megvágott, vagy egyébként megsérült folytonossághiányok, melyeknek alapjába árpa- gyógyul, a gyógyulás azonban hosszú időt gyökerek alantosabb osztályba fokoztatnak. A toklászok vagy polyvaszálak voltak betüzdelve, vesz igénybe. Ennélfogva czélszerü egyrészt a kiszedett gyökereket tisztára megmossák és nyálzás és táplálkozási zavarok egy esetben gyógyulás siettetése, másrészt az esetleg beanélkül, hogy a gyökrostokat letisztítanák róluk, sem voltak jelen. Mikroszkópos vizsgálatot állott táplálkozási zavar megszüntetése és a cserényekre vagy szitákra kiteregetik, hogy azonban annak idején n e m volt alkalmam helybeli megbetegedés továbbterjedésének megmegszáradjanak a n a p o n . Aszalóba is szokták eszközölni. akadályozása czéljából a sugárgombabetegség rakni, ennek hőfokát azonban ugy kell szabáA betegség kifejlődési módját Breuer ellen hatásosnak bizonyult jódkezelést igénybe lyozni, hogy el ne égjenek, vagy meg ne Albert budapesti közvágóhidi felügyelő-állator- venni, legczélszerübben jódtinkturával való főijenek a gyökerek. Ha kifogástalanul teljesen vos derítette ki elfogadható módon. A szarvasecsetelés alakjában, miután előzetesen a femegszárithatók, akkor külszinök szebb lévén, m a r h a nyelvhátán ugyanis a fejlődés folyamán kély alapjáról az idegen testeket csipesz segétermészetesen jobb áron is értékesíthetők. mindinkább kiemelkedő és részben az előtte lyével eltávolítottuk. Teljesen száraz állapotban a vad gyö- levő nyálkahártyarészletre reáfekvő bub képDr. Marele József. kerek súlyúknak mintegy h a r m a d á t veszítik e l ; ződik, mely a növendékmarhában jóval kisebb, de a kultiváltak nem töpörödnek össze annyira. mint felnőtt állatokban. Ama helyen, hol a Azután csak jól és szépen kell csomagolni, nyelvbub a nyálkahártyára reáfekszik, a hámAz itt ismertetett betegség abból az okréteg a folytonos nyomás következtében meg- ból érdemel különösebb figyelmet, mert az hogy eladásra készek legyenek. vékonyodik és következésképp kevésbé ellent- utóbbi időben határzárok életbeléptetésére Vitályos.

42. SZÜM. 9-1K ÉVFOLYAM. szolgáltatott alkalmat. Először a boszniaiherczegovinai orsz. kormány zárta el a határát Horvátország felé, legutóbb pedig Styria és az osztr. Tengerpartvidék bocsátottak ki hasonló tilalmakat. A szarvasmaihaforgalom korlátozása ilyen okból, minthogy a betegség nem ragadós, hanem bizonyos takarmányfélék, nevezetesen árpaszalma és polyva etetésével áll kapcsolatban, teljesen indokolatlan és sajátszerű színben tünteti fel a szomszéd tartományok hatóságainak eljárását, amidőn valamely betegség jelentkezése esetén, anélkül, hogy ennek természete felől előzetesen tájékozást szereznének, azonnal beviteli tilalmakat léptetnek életbe. Miután a Horvátországban jelenleg gyakori, de semmiképpen sem uj betegség természetét a magyar szakértők kiderítették, az életbeléptetett tilalomnak éppenséggel semmi alapjuk sincsen többé s amint a vonatkozó beviteli tilalmat a boszniai kormány már visszavonta, e példát előreláthatólag az osztrák helytartóságok is rövid uton belül követni lesznek kénytelenek. Rovatvezető.

IRODALOM. Képek Magyarország állattenyésztéséből. (Az 1896. évi állatkiálíitások emléke.) A földművelésügyi m. kir. Miniszter .megbízásából kiadja: Erdélyi cs. és kir. udvari fényképész. Az ezredéves kiállítás gazdasági részének egyik legbecsesebb tanulságokat szolgáltató és legtökéletesebb részlete kétségkívül az állatkiállítások voltak. Soha még sem azelőtt, sem azóta a magyar állattenyésztés kincsei oly nagy számban és oly kitűnő példányokban együtt láthatók nem voltak és az összehasonlitó tanulmányozásnak oly kiváló alkalmát nem nyújtották; mégis sajnálni lehet, hogy az állatkiállítások helyének kedvezőtlen megválasztása miatt oly csekély számú látogató tekintette meg, hogy bátran állithatjuk, hogy igazán csak az a kevés gazda látta, aki az állatkiálíitások iránt különösebben érdeklődve az utikalandoktól vissza nem riadva, különös elszántsággal indult neki az állatkiálíitások felkeresésének. E miatt azután a tanulmányozásnak ezen kitűnő és ilyen mértékben talán soha vissza nem kerülő alkalmát csak nagyon kevés gazda használhatta föl.

831

KÖZTELEK, 1899 MÁJUS HO 24. De nemcsak azért tartjuk örvendetesnek, hogy a szóbanforgó munka megjelenését a föidmivelésügyi miniszter lehetővé tette, mert ezáltal honi gazdáink a magyar állattenyésztés gyöngyeit megismerhetik, hanem azért is, hogy a külföld is tudomást szerezhet belőle, állattenyésztésünk sikereiről, fejlődéséről és versenyképességéről. Ez pedig ma már nem puszta hiúsági kérdés, hanem tekintve azt, hogy a keleti államoknak mindnagyobb mértékben válunk íenyészállatbeszerzési forrásul, jövedelmezőség kérdése is, melyből a magyar gazdák idővel dús hasznot meríthetnek, annál is inkább, mert hasonló gyűjteményes albuma tenyészállatjai legkiválóbbjairól egyetlen országnak sincs. Az album képeiben egymásután vannak bemutatva az állami telepek legkiválóbb lovai, a felkarolv tenyésztési irányok mindegyikéből, továbbá Magyarország hazai marhafajtája, valamint a már meghonosodott gyönyörű nyugoti szarvasmarha-fajtákból összeállított gazdag választék, hazai szines tájfajaink kiváló példányai, végül néhány bivaly- és fejősjuh., sikerült képe. Az albumhoz hátul rövid magyarázó szöveg van csatolva és pedig négy nyelven: magyarul, németül, francziául és angolul, melyben le vannak írva az egyes fényképeken bemutatott állatok, az egyes tenyészetekre vonatkozó érdekesebb adatokkal: hol s mikor született az illető állat, esetleg honnan és mennyirért vásároltatott stb. Ismertetve vannak röviden állami telepeink is, történelmükben s mai állapotukban. A mi magukat az album fényképeit illeti, ezekre nem lehet egyéb jelzőt használni, mint hogy nagyszerűek, tökéletesek s előállításukban Erdélyi fényképész a szó teljes értelmében remekelt. Az a száz fénykép, mely különben ezer felvétel közül válogattatott ki, egytől-egyik csupa mübecsü darab s fényesen bizonyítja, hogy hazai fényképészetünk is mily magas fokra emelkedett. A mü előállításával a föidmivelésügyi miniszter Erdélyi udvar fényképészt ezelőtt két évvel bizta meg s ő azóta folyton foglalkozott e dologgal, sorra járván az illető telepeket, hogy a kijelölt állatokról felvételeket vehessen fel. És a derék művész odaadó, buzgó fáradozását olyan siker koronázta, melyre méltán • büszkén tekinthet. A külsőleg is pompásan kiállított hatalmas nagyságú album, mely mint diszmü is párját ritkítja, aránylag olcsó, a mennyiben ára 40 forint; megrendelhető pedig minden könyvkereskedésben, vagy a kiadó Erdélyi cs. és kir. udvari müintézetében.

A legnagyobb elismeréssel kell éppen ezért fogadnunk Darányi föidmivelésügyi miniszter elhatározását, hogy ezen állatkiálíitások rendkívül értékes anyagát fényképekben megörökítette és azt most Erdélyi fényképész által egy nagy albumban a nagy közönség számára is hozzáférhetővé tette. LEVÉLSZEKRÉNY. A hatalmas diszes kiállítású album 100 állatképet foglal magában egyes állatokról és Kérdés. állatcsoportokról főlvéve. E képek nagy részét olvasóink a ,Köztélek" hasábjairól már isme276. kérdés. Kerti eper termelésnél, rik, mert mi magunk is az ezredéves kiállítá- annak folyton érés előtt és alatt való kacsoson Erdélyi által fölvett fényképeket használ- zása a termés hozamát neveli-e? Nem jobb-e juk föl az egyes hazai tenyészetek ismertetésé- a kacsozást a termés után végeztetni? Tavaly nél. De amit egy gyorsan készitett újság kora tavasztól kezdve kacsoztattam és kevés hasábjain csak tökéletlenül lehet elérni, azt ez termésem volt, nem volt-e ezen munkálat a a díszmunka a legnagyobb tökélylyel foglalja .gyümölcshozamra káros? K. A. magában, mert a képek valamennyie valóságos 277. kérdés. Hol kaphatok mélytestü erős remekmű, nemcsak az egyes állatokat a leg- magyar igás ökröket, milyen vásáron, mely hűbben tüntetvén föl, hanem egyszersmind a időben s kérem a leghamarább megtartandó legtökéletesebb reprodukcziónak termékeit is vásárt ős helyét, időt külön megnevezni? képezvén. A szóban forgó album képei azonban Továbbá hol és milyen vásáron, mikor a hazai állattenyésztés minden ágát még kaphatók olcsó egyéves tiszta erdélyi faj azért is tökéletesebben mutatják be, mint az mélytestü tinók ? ezredéves kiállítás, mert az albumban a 100 drb ily tinónak mennyi legelő szükkiállításon meg nem jelent azon állatok képét séges. D. J. is tartalmazza, melyek kiválóságuk folytán 278. kórdós. Határomon. egy kanális foméltó hírnévvel bírnak, vagy a hazai tenyész- lyik keresztül, a mely a szomszéd alsó birtotésben szerepet játszanak. Ügy, hogy a diszes kos tavának vizét a felső Szomszédom tavába album a hazai állattenyésztés legkiválóbb anya- vezeti. Jégfogás czéljából szeretnék a közbeeső gának valóban teljes és hü tükörét képezi. birtokomon egy tavat ásatni. Most már kér-

dem: kinek a beleegyezése kell hozzá? Én azt hiszem a felső birtokosé. (Mert különös véletlenségből e csatornában felfelé folyik a viz, azaz a Duna folyásával ellenkezőleg.) F. I. 278. kérdés. Uradalmi gépek és eszközök karbantartására, javítására gépész, kovács, faragó mesteremberek, mint éves cselédek állanak szolgálatban. Ezen mesteremberek, valamint a tanonczok betegségök esetén az uradalom által fizetett orvos és patika áll rendelkezésükre, betegségök esetén fizetésük s egyéb járandóságok teljesen kijár, ugyanez áll valamennyi. uradalmi cselédre és családja minden egyes tagjára. Ezek után szíves választ kérek a következőkre : 1. Fentnevezett mesteremberek (gépész, kovács, faragó s ezek tanonczai) ha sem ők, sem az uradalom nem kívánja azt, hogy a kerületi betegsegélyző pénztár tagjai legyenek, kötelezhetők-e arra, hogy abba belépjenek s hogy dijat fizessenek? 2. Ha nem (már kétéve, hogy fizetésre köteleztek) kihez kell fordulni, hogy erre kötelezhetők ne legyenek. F. Oy. 280. kérdés. Szándékom jövő héten 150 drb februáriusi malaczot venni, hogy tarlómat azokkal értékesítsem, de miután tavaly nem ojtattam s. 50% pusztulásom volt, kérem velem tudatni, hogy mely ojtószerrel ojtassam be ezeket; az államival vagy az eszékivei? F. M. 281. kérdés. A tetves birkákat mint lehet tisztára ugy megtisztítani, hogy az később is tetümentes legyen? B. E. 282. kérdés. Egy „Adriance" marokrakó aratógépet vettem használt állapotban. Mely czég gyártja ezen gépeket, hogy részeket rendelhessek hozzá. Arról is kérek felvilágosítást, hogy nem lehetne-e ezt az aratógépet fűkaszálóvá átalakítani. Lúgos. F. K. 283. kérdés. Használható-e a Bonis-féle dohányszárietakaró a tengeriszár letakarásához; hol és mily árban kapható? B. Ií. 284. kérdés. Peronoszpóra-fecskendőre volna szükségem, kérem gazdatársaimat szíveskedjenek közölni, melyik felelne meg] czéljának legjobban. Nagy-Bajom. S. J. 285. kérdés. Jelenleg, melyik a legpraktikusabb, legajánlhatóbb kévekötő aratógép ? Vájjon a Bacher és Mélichwr „Bonnié"-ja-e, avagy a Propper Samu Deering-féle „Ponny" kévekötő aratógépje ? Vagy pedig létezik-e Budapesten oly czég, mely mindezeknél tökéletesebb kévekötő aratógépeket képvisel ?

Felelet. Vadrepczeirtás. (Második felelet a 238. számú kérdésre.) Én tavaly tettem kísérletet a vadrepcze irtására réz^áliczczal, 4 % bordeauxi keverékkel, permeteztettem egy darab vadrep: czés zabot. Az eredmény az volt, hogy előbb a vadrepcze is és a zab is, egész feketés lett, úgyszólván elszáradt, utóbb a zab kihajtott és összeszedte magát, de vele együtt , lehetőleg még bujábban a vadrepcze is. Mi itt a környéken eleget, elég mélyen és gyakran szántunk, a legtöbb gazdaságban őszivetés kezdetén, szept. közepében már nincs tarló, hanem minden fel van szántva, a földek tavaszi alá mind meglesznek keverve; de ennek daczára az egész megyénkben csapásként tenyészik a vadrepcze. Kérdést tenni vagyok bátor: próbálta-e már valaki, sikerül-e a vadrepczeirtás 15°/o-os vasgáliczoldattal ? Hol kapható és minő árért vasgálicz? Hogyan keli kezelni, vagyis felolvasztani és manipulálni, mire a permetezésre kész ? Ha valamit e részben kitalálnának, valóságos áldás lenne a Dunántul nagy vidékére, hol ezen kalamitás oly nagymérvű. Urai-Ujfalu,

,

0. D.

832 Kerti szamócza kacsozása. {Felelet a 276. Jcérdésre.) Több évben végzett kísérletek beigazolták, hogy'ha a szamóczatövek ostorindáit folyton elszedjük, akkor a reá következő évben nemcsak fejlettebb, hanem bővebb termések is várhatók. Éppen eme kérdés tisztázása czéljából igen beható kísérleteket végzett ujabban W. Dürkop is, ki az elért eredményeket a „Pom. M." ezidei 3-ik számában tette közé. a melyekből végeredményképp az tűnik ki, hogy: mentől gyakrabban szedettek el az ostorindák, annál bővebb termések nutatkozt/xk nemcsak, hanen az ilyen töveken érett meg a termés leghamarább és ezek adták a legfejlettebb gyümölcsöket is. ügy látom, hogy kérdésttevő ugyanabban az évben remélt több termést elérni, a melyben az indák elszedését végeztette és éppen ebben fekszik a tévedés, mert szamóezatőke hasonló a szőlőhöz és egyéb gyümölcstermőfáinkhoz, már az előző évben fejleszti ki a jövő évi terméseket. Természetes tehát, hogy a tavaly végzett kísérletek eredménye csak az idén lesz megállapítható és tavaly csak annyi volt konstatálható, hogy a termés nagyobbra fejlődött a kacsozott töveken, mint azokon, melyek ostorindái nem szedettek el. Saját tapasztalataimra is támaszkodva végül felemlítem, hogy a) vannak meddő szamóczatövek is, a melyek évenként sokat virágoznak, de termést nem hoznak, mert csupa himvirágokból állanak és éppen ezek hoznak töménytelen ostorindákat, a melyek szaporításra felhasználva : növelik a meddő tőke számát. Ezeket tehát virágzás után ki kell tépni. b) Ha elvénült és nyomorék gyümölcsöket termő tövek ostorindáit használjuk fel szaporításra és azok erőteljes talajba kerülnek, nagyon buja fejlődésnek indulnak, de termést egyáltalában nem hoznak, vagy amit hoznak is rendszerint fejletlen nyomorék. Ebből ismét az következik, hogy ilyen elkorcsult tövekről szinte nem tanácsos szaporítani, bárminő szép terméseket is adtak valamikor, mert az ilyen teljesen degenerált tövek kultura által előbbi állapotukba többé vissza nem állíthatók, c) Ebből mintegy magától következik, hogy szamóczatelepeinket minden 3—4 évben okvetlenül fel kell újítani és a legtermékenyebb és gyümölcseiket a legszebbre fejlesztő tövek, tavaszszal először fejlődő ostorindák töveit kell szaporításra felhasználni, addig pedig minden 3—4 hétben el kell az otorindákat távolítani. Évenként bőven trágyázni, sőt hígított trágyát elvirágzás és a termés leszedése után is ami nagyon czélszerü. így aztán lesznek bő termések és szépen fejlett gyümölcsök. A. D.

Igás ökrök és tinók beszerzési forrása. (Felelet a 277. számú kérdésre. A marhavásárokat általánosan az országos vásár napját megelőző két napján szokták tartani. Május hátralevő napjait véve, állatvásár tartatik Erdélyben 22-ikén Bánffy-Hunyadon, 24-íkén Vajda-Hunyadon, 25-ikén Mócson, Naszódon, 28-ikán Bethlenben, Szász-Sebesen. Junius 1-én Deésen, 2-ikán Szász-Városban, 3-ikán Magyar-Gorbón, 5-ikén Csáki-Gorbón, 6-ikán Felvinczen, 11-ikén Kolozsvárt, MarosVásárhelyt, Székely-Udvarhelyt, 22-ikén AlsóRákoson, Segesvárt, Tordán, 28-ikán Bonczhidán, Nagy-Disznódon. Julius 13-ikán Uzdi-Szt.Péteren, 23-ikán Kőhalomban, 28-ikán SzászRégenben. Ezek közül különösen ajánlom, a felvinczi, alsó-rákosi, uzdi-szt.-péteri, szászsebesi, szász-régeni, kőhalmi, tordai vásárokat. Biztosság szempontjából jó lesz e városok és községek elöljáróságától a terminust előre megtudni. Kész magyar-erdélyi ökrök és növendéktinók iránt kérdést intézhet még László testvérekhez, Nagy-Iklódon, és az „ Erdélyi gazdasági marhát értékesítő társaság "-hoz Kolozsvárt, (Nagy-utcza 1-ső szám.) Királyhágóninneni vásárok közül aján-

KÖZTELEK, 1899. MÁJUS HO 24.

42. SZAM. 9-ik ÉVFOLYAM.

latosak a sok közül: Bpest, N.-Várad, Győr, tendő szervezetnek. A tüz- és jégkárbiztositás Komárom, Debreczen, N.-Kikinda, Zsombolya, kezelésének helyes megoldása kiválóan agrárius Szabadka, N.-Kanizsa, Pápa, Kecskemét, Fél- érdek s az agrár érdekekkel annyira összefügg egyháza. hogy a biztosítást admi: a szövetkezeti ügy, Ezek vásárainak terminusát a naptárban | nisztrativ útra terelni s azt a vármegye túlfelleli. De jobb, ha előre megtudakolja, mert terhelt tisztviselőire bízni elhibázott dolog volna. Az értekezlet a kérdésben határozatot az időpont változhatik. Száz drb. 1 éves tinónak legalább 50 bár nem hozott, de az alispán Ígéretet tett, hold jó legelő kell, később több, egészen 100 hogy a törvényhatóság előterjeszti az értekezholdig, ezt az egész legeltetési idényre értve let azon véleményét, hogy a tüzkárbiztositás szövetkezet vitelére a fönnálló adminisztratív és szakértelmes kihasználást feltételezve. rendszer nem alkalmas s javasolni fogja, hogy M. Vízelvezetés. (Felélet a 278. kérdésre.) írjon fel a megye a kötelező állami tüz- és jégbiztosítás életbeléptetése érdekében. Közvizek lefolyásán változtatni a vízjogi tör» Részünkről reméljük, hogy az a sok vény értelmében csakis hatósági engedélylyel szabad. Oly víz, mely három birtokon foly ke- helyes nézet, amely az értekezleten kifejezést resztül, közvizet képez és így lefolyásának nyert, elősegíti az eszmék tisztulását. A kötemegváltoztatásához nemcsak a felső szomszéd- lező tűzbiztosításról elég annyit megjegyeznünk, nak, de mind a két szomszédnak közös bele- hogy abban méltán sérelmet láthatnának a egyezése sem elég. A szándékba vett vízmű nagyobb uradalmak birtokosai, akik külön tüzengedélyezését, bármily csekély jelentőségű biztositási tartalékalapot létesíthetnek. A várlegyen az különben, az alispánnál kell kérel- megyei adminisztráczióról aztán ne is beszéljünk. mezni, a ki tárgyalást tüz ki, arra az összes Most, mikor országos szövetkezeti szervezkedés érdekelteket meghívja és e kifejlendőkhöz ké- küszöbén állunk, arra kell utalnunk, hogy pest az engedélyt megadja, vagy megtagadja. amennyiben a szélesebb keret elkészül, az ebbe A ki valamely vízmüvet hatósági engedély való beilleszkedés jelölődik ki természetes nélkül létesít, kihágást követ el és büntetés feladata gyanánt a megyei érdekeltségnek, a helyett, hogy szük körzetekre alapítandó s alá esik. nagy koczkázatu vállalkozásokkal kísérletezBetegsegélyzö pénztár. (Felelet a 279. gessenek. számú kérdésre.) Az uradalmi mesteremberek egyáltalán nem tartoznak a kerületi betegseA gabonahatárüzletek ellen. gélyző-pénztárba belépni, mert erre először önálló iparosi minőségüknél, másodszor alkalA börze biankó határidőüzleteire nemcsak mazásuk mezőgazdasági jellegénél fogva az mi lövöldözzük a nyilainkat. Élénk akczióról 1891. évi XIV. t.-cz. 2. §-ához képest nem veszünk hirt Ausztriából is. Ugyanis az osztrák kötelezhetők. Kitűnik ez az 1884. évi XVII. molnárok legutóbbi nagygyűlésén szóbajött t.-cz. 183. §-ából is, de leginkább az első he- a biankó határidőüzlet törlésének szüksége, lyen emiitett törvény 4. §-ának e) pontjából, tekintve, hogy a börze játéka, ha a gabonára amely szerint a mezőgazdasági alkalmazottak is kiterjed, általános közgazdasági veszedelmet csak önkéntes belépés utján lehetnek a pénz- rejt magában. A határozat a következő pontár tagjai. tokban nyert kifejezést: A gabona blankoA pénztár embereinek erőszakossága határidőüzlet s a mezőgazdasági termékekre ellen a főszolgabírónál, mint iparhatóságnál vonatkozólag törlendő. A jövőre nézve pedig kell panaszt tenni, illetőleg nála kell kérel- csak effektív gabonára szóló kötések legyenek mezni, hogy a mesterembereket, illetőleg az érvényesek. Kötelező legyen a gabonaüzletnél uradalmat a helytelenül reá rótt kötelezettség a gabona minőségét valamint a szállítás idealul felmentse. Főszolgabíró alatt azon fő- jét pontosan meghatározni. A szokványbuza szolgabíró vagy más iparhatóság értendő, aki- fogalma a jövőben kizárassék. Ankét hivassék nek, illetőleg amelynek járásában, illetőleg ha- össze, melyben a gazdák, molnárok s a börze tagjai vegyenek részt abból a czélból, hogy a táskörén belül a pénztár székhelye fekszik. gabonaforgalom szabályait megállapítsák. A molnárok nagygyűlése végre azon óhaját feSzemelvények a hét történetéből. jezi ki, hogy a kormány a gabona különbözetüzlet garázdálkodásait általában korlátok közé Megyei tüzkárbiztositó szövetkezet. igyekezzék szorítani. Vas vármegye alispánja, dr. Károlyi Antal elnöklete alatt a megye törvényhatóságának tagjaiból alakult értekezlet tartatott meg folyó hó 19-én Szombathelyen. Az értekezleten egy vármegyei tüzkárbiztositó szövetkezet létesitésénekjmódozatai felett folyt vita. A'megye alispánjához ugyanis javaslat érkezett be a tüzkárbiztositás ügyének szövetkezeti alapon való rendezése tárgyában, ez a javaslat valamint az alispán által Máros-Torda vármegyéből beszerzett adatok képezték ajtanácskozás alapját. Maros-Tordamegyében már 50 év óta szövetkezeti alapon áll a tüzkárbiztositás s az intézménynek 100,000 frtnyi biztosítéki alapot sikerült összegyűjtenie. Az értekezleten a körül folyt a vita, hogy társadalmi intézmény gyanánt szövetkezeti alapra fektettessék-e a tűzbiztosítás, vagy pedig a kötelező tüzkárbiztositás eszméje vitessék keresztül. A szőnyegen fekvő tervezet szerint az ügyvezetést a megyei alispán, szolgabirák és megyei tisztviselők vinnék, az értekezlet több tagja azonban ezt a formát keresztülvihetőnek nem tartotta s a szövetkezeti tüzkárbiztositás mellett foglalt állást, hangsúlyozva, hogy a versenyző biztosító társulatokkal a versenyt csakis egy ors,zágos szervezet vehetné fel, melynek keretébe a megyék — ugy Vasmegye is beleilleszkedhetnének. Hangsúlyozták a felszólalók, hogy a tűzbiztosítást a jégbiztosítással együttesen kell kezelnie a létesí-

Hohenblum lovag rámutat, hogy a blankoüzlet törlésével mily üdvös eredményeket értek el Németországban s kívánja, hogy a romlást maga után vonó spekuláczió ellen a közel jövőben Magyarországon is erélyes állást foglaljanak. Ez a kívánság megtörtént. A magyar gazdaközönség évek hosszú sora óta minden alkalmat megragad arra, hogy a határidőjátékkal szemben állást foglaljon. Emlékezhetünk reá, hogy legközelebb, a buzaringspekuláczió után az iparoskörökben is mozgalom indult meg a határidőüzlet ellen. Kongresszusok, értekezletek s halmaza a memorandumoknak vállalkoztak már erre a feladatra. Az eredmény az, hogy a börze zavartalanul folytatja kis játékait. Határozatokat hozni mi is tudunk lovag ur, csak azt az erélyes kezet nem tudjuk megtalálni, a mely hozzá merjen nyúlni ehhez a bűvös várhoz s a közakaratot effektuálja!

A népipar. Szatmár vármegyében néhány lelkes úrhölgy élénk tevékenységet fejt ki a népipar meghonosítása körül. Törekvésük már eddig is mutatott fel sikert. A budapesti háziipari kiállításon a szatmármegyei községek által kiállított szövőipari tárgyak feltűnést keltettek. A szatmármegyei szövőipart Nikolics Szeréna földbirtokosnő 1898-ban kezdemé-

42

SZÁM, 9-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK,

nyezte D.-Apáti községben. Az alapvető m u n k a nagy nehézséggel járt, a konzervatív hajlamú falusi népnek, a mely az év háromnegyed részében m u n k a nélkül vesztegel, „fizetni" kellett, hogy az előtte eddig teljesen ismeretlen munkát megtanulja, elsajátitsa. A megyei népipar központja Apáti községben van, ahol már egy gyárszerü helyiség is van berendezve finomabb munkák végzésére. Itt osztja ki Nikolics Szeréna a munkához szükséges anyagokat és a kész munka is itt vétetik át a többi községektől. Apáti községen kivül Dobrács, Óvári, Avasujfalu, B.-Vasvári, Pittyi, üdvari, Ombad, Berend és Krassó községekben van ezideig meghonosítva a szövőipar. Több környékbeli gőzmalom részére készítenek zsákokat, melyek rendkívül erőseknek bizonyultak a használatban. Készítenek vásznat finomabb és durvább kivitelben, konyhatörlőket, törülközőket, nyári, reggeli és fürdőruhákat, uri és kocsis nyári mosószöveteket, paplanokat, bútorszövetet, diszteritőket, gyapjú-, czérna- és selyemből. Ellátják a községek ruhanemüekkel a szatmári zárdát, ezenkívül szállítanak a budapesti, veszprémi angol kisasszonyok intézetébe és magánosok részére is. Munka volna elég, de nincs elegendő szövőszék. Ezideig csak mintegy 90 szövőszék van felállítva, m a g a a megye is hozzájárult s 10 szövőszék felállításának költségeit fedezte s ugy halljuk, hogy szükség esetén nagyobb segélytől sem riad vissza. Érdekes, hogy kivéve junius és julius hónapokat, midőn az aratási és kapálási munkálatokkal van a n é p elfoglalva, folyton van szövőmunkája a népnek a többi hónapokban. Éltes nők és gyermekek átlag naponként 15—25 krt keresnek, felnőtt férfi és nő 50—60 krt, ami kivált a téli hónapokban olyan jövedelem a nép részére, amely biztosítja annak megélhetését és anyagi gondoktól való menIme itt egy szép példa, melyet bízvást figyelmébe ajánlhatunk lelkes úrnőinknek. Tessék ily módon foglalkozni a néppel és a n é p elfordulva a szocziális apostoloktól, megtér természetes vezetőihez, hozzájuk pedig betér a jólét. Az a nép, mely rövid másfél év leforgása alatt olyan szépen haladt a szövőipari munkában, csakugyan megérdemli a vezetésére hivatott osztályok figyelmét. A nép istenadta tanulékonyságának s ügyességének értékesítése valób a n fontos társadalmi feladat s áldottak lesznek azok a kezek, melyek e feladat szolgálatába állanak.

V E G Y E S E K . Mai számunk tartalma: Az OMGE. közleményei A szövetkezeti biztosítás. Dr. Miklós Ödön Szemelvények a hét történetéből Tárcza. A malomvölgyben. Szilárd Imre. ... ... „_ Növénytermelés. A Ginseng-gyökér termelése. Vtíályos— Állategészségügy. A nyelv aktinornykozisáról. Dr. Marele József. ... Irodalom. Képek Magyarország állattenyésztéséből Levélszekrény __ Vegyesek. Kereskedelem, tőzsde. Szerkesztői üzenetek

Oldal. 827 827 832 828 829 830 831 831 833 834 835

Kinevezés. Széli Kálmán miniszterelnök Lippich Gusztáv birtokost Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánjává nevezte ki. A b u d a p e s t i b u z a r i n g . Zselénski Róbert grófnak, az OMGE. alelnökének a budapesti buzaringről tartott nagyérdekü felolvasását, melyet annak idején a „Köztelek* is közölt, a „Magyar Gazdaszövetség" most külön füzetben is közkézre bocsájtotta. Zselénski,grófnak erre a kiválóan aktuális jelentőségű tanulmányára melegen felhívjuk olvasóink figyelmét. Érdeklő-

1899. MÁJUS HO

dőknek a füzetet díjmentesen rendelkezésére bocsájtja a Magyar Gazdaszövetség (Egyetemutcza 2.)

Az uj halászati tilalmi időre vonatkozólag illetékes helyről a következő közleményt vettük: A halászati törvény értelmében az ország egyes tavain és folyamszakaszain megalakult halászati társulatoknál a halállomány fentartása és gyarapítása érdekében a legfőbb ívási idő alatt, április hó 10-től junius hó 10-ig terjedő általános halászati tilalom m á r évek óta érvényben van, a Dunának egész magyar szakaszán azonban csak az idén vette kezdetét a társulatok áldásos m ű k ö d é s e : igen érthető dolog tehát, hogy az eddig nagyon is szabadjukra hagyott halászok felette feszélyesen kezdik magukat érezni és hogy különösen a tilalmi idő ellen panaszkodnak. Pedig a halászati társulatok üzemtervének a földmivelésügyi miniszter által jóváhagyott ezen tilalmi intézkedése első sorban a halászok érdekeit szolgálja, mert meggátolja azt, hogy a pillanatnyi haszon reményeért évek hosszú során át megsinylendő bajt — a halállomány kipusztítását — hárítsák magukra és utódaikra.

Aradmegyel termelök a Iborkartell ellen. Az aradvármegyei gazdasági egyesület a borkereskedők kartellje ellen való állásfoglalás ügyében folyó hó 20-ére értekezletre hivta össze a vármegye bortermelőit. Mindnyájunk előtt ismeretes az a mozgalom, amelyet a müborgyártással foglalkozó kereskedők indítottak ellenakcziókép Darányi földmivelésügyi miniszter azon erélyes intézkedéseinek, melyekkel az 1893. évi XXIII. törvényezikknek igyekezett erélyes kézzel érvényt szerezni. Az OMGE. állásfoglalt és a vidéki gazdasági egyesületeket is hasonló állásfoglalásra kérte fel a műbőrgyártók üzelmei ellenében. Ennek kifolyásaként t a r t j á k meg az aradmegyei bortermelők f. hó 29-én értekezletüket, amelyen a kereskedőknek a borárak lenyomására irányuló kartellszerü megállapodása is szóba kerül és keresni fogják a termelőgazdák az utat és módot, hogy a termelők és fogyasztók egyaránt a kizsákmányolástól megvédessenek. Aradmegyében ugyanis a kereskedők kartelszerü egyezménye jutott nyilvánosságra s ez indította az aradmegyei termelőket arra, hogy a közvetítő osztály ez üzelmeivel szemben állást foglaljanak. Szövetkezeti Oazdagyölés. A Nyitrán f. hó 30-án d. e. IIV2 órakor, a városházán tartandó szövetkezeti gazdagyülés programmjában némi változás történvén, a végleges megállapított programm a következő. Az előadásokat megelőzőleg a Nyitramegyei gazd. egylet közgyűlést tart, ennek keretében a szesztermelők és a hizlalók értekezletét tartják meg. Ezután a következők tartanak előadásokat: Károlyi Sándor gróf a fogyasztási és értékesítési szövetkezetekről, ZselénsJci Róbert gróf a buzaringről, Rubinéit Gyula az OMGE. ügyvezető-titkárja pedig az alakítandó t ű z - é s jégbiztositó szövetkezetről fog előadást tartani. A gyűlést követőleg d. u. l 1 /^ órakor társas ebéd. Égy teríték ára fekete kávéval és kenyérrel 1 írt 50 kr. D. u. 3 3 A órakor elutazás Lipótváron át Trencsén és Pozsony felé. D. u. 5 órakor elutazás Budapest felé. T a n u l m á n y u t . Fejérmegye vaáli j á r á s a 10 községéből toborozott össze Vasadi Balogh Lajos 37 kisbirtokos ifjú gazdát, kikkel ez év m á j u s 18-án tanulmányozás végett meglátogatta a csákvári földmivesiskolát. E vándorsereg reggel 7 órakor érkezett a kitűzött helyre, gyakorlati előadásokat és bemutatásokat tartottak Paulinyi Béla igazgató és Szilárd Gyula t a n á r urak. Ugyancsak az intézeti növendékek is bemutatták előhaladásukat. V a n a két osztályban Í 8 tanuló. Gyönyörű, szabatos feleleteket adtak a talajisméből, t a l a j miveletből, állattanból, növénytermelésből, trágyaisméből. A tanulmányozás délután 6 óráig tartott, rövid megszakításokkal. A tanulmánysereget gróf Eszterházy Móricz gazdagon megvendégelte. Vasadi Balogh

833

24.

Lajos megköszönte áz igazgató és a t a n á r o k fáradozását. A vándorcsapat gazdag tapasztalatokkal s a gazdasági szakismeret bővítésével hagyta el e kitűnő földmivesiskolát. A tanulmányut buzgóságból jött létre, állami segély nélkül.

Ponyvák. Kocsi- kazal és repezetakarók, gőzmozdony- és cséplőgép-ponyvák vitorlavászonból, természetszinüen, feketén vagy sárgán telítve, legjobb minőségben, s legolcsóbb árakon:

SCHOTTQLA ERNŐnél BUDAPESTEN F o n c i é r e - p a l o t a . A n d r á s s y - u t sarkán.

Ponyvák javítása és telítése olcsón eszközöltetik. M i n t a g y ü j t e m é n y kívánatra küldetik.

„REMINGTON" ÍRÓGÉPEK VILÁGHÍRŰEK. VALLÁS- és KÖZOKTATÁSÜGYI magy. kir. minister

H i v a t a l o s Közlöny-böi. „A vallás és közoktatásügyi magy. kir. minister a Remington Írógépet (kapható Glogowski és Társa budapesti czégnél Erzsébet-tér 16. sz.) az állami és egyáltalában a hazai t ' tézetek részére leendő beszerzésre ajánlja. Festékpárna mellőzve. — 4-szeres billentyű 8-szoros helyett. — Legfinomabb acélszerkezet. — Közismert n a g y tartósság. — Központi v e z e t é k nélkül, jes magyar és német billentyűzet. den betűnek csak 1 billentyűje. — Legnagyobb sokszorosító k é p e s s é g g e l . A REM1NGTONT nagy sikerrel használják. A magyar osztrák, franczia, angol orosz és az amerikai A magy. kir. bel-, a KMmivelés-, az igazság-, a honvédelmi-, és a ^vallás- és közoktatásügyi minisztériumok, Fiumei kormányzóság, — Magy. kir. államvasutak igazgatósága, M. kir. államvasutak üzletvezetóségei, — M. kir. államvasutak gépgyárai, — Magyar általános hitelbank, — Ganz és Társa, — Budapest székes fSváros, Kir. tábla Budapest, Qy6r stb. — Gr. Károlyi Imre urad. Igazgatósága, Mágoos. — Magy. Mezógazdák szövetkezete Bpest. Reé Jen6 püspöki urad. bérl6 Veszprém. Dr. Kéler Zoltán, gróf Festetich urad. ügyésze Budapest,— Győri püspökségi központi iroda Győr. Osztr. m. államv. társ. urad. igazg. Budapest. Zlohy Nándor gróf urad. számvevői hivatala Bpest., I., Krisztina-u. 22. M. kir. állami jószágigazgatőság Arad. r

M

Remington Írógépet séflünkre az ország bármely részébe dijmentes bemutatásra és az egyszerű kezelés begyakorlására bárhova ugyancsak .saját költségünkre küldjük ki tisztviselőinket. — Árjegyzék bérmentve é 8 ingyen. Erzsébet-tér 16. Remington Írógépek és Edison-mimeographok kizárólag jogosított eladási telepe.

834

KÖZTELEK, 1899. MÁJUS HO 24.

KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. (Quttmann és Víahl budapesti terménybizományi czég jelentése.) Budapest, 1899 május 20. Az időjárás e hét nagyobb részében száraz, derült és meleg volt, mi mellett csapadék csak szórványosan fordult elő. A vetések állásami kívánni valót sem hagy hátra és azok majd mindenütt üdén és szépen fejlődnek. A Bánát és Bácska egyes vidékein rozsda fellépéséről panaszkodnak,, remélhető azonban, hogy a jó idő ezt helyrehozza. A vízállás keveset változott és továbbra is magas. A külföldön ugyancsak kedvező a vetések állása kivévén Oroszország és Románia egyes vidékeit, honnan sok panasz érkezik a hosszantartó szárazság A külföldi piaczok üzletmenetét illetőleg a forgalom a kontinentális piaczokon továbbra is korlátolt,, az irányzat csendes, anélkül azonban, hogy az árakban lényegesebb változás volna konstatálható. A tengerentúli piaczokon ellenben a hangulat gyorsan volt szilárduló. Newyorkban promt buza körülbelül 5 c., későbbi határidő 4 c., emelkedtek, egyrészt szárazság által Kaliforniában, úgyszintén rovarok és hesseoi légy által előidézett károkra Missouri és Ohio államokban, másrészt a látható készletek csökkenése folytán, a mivel kapcsolatosan nagymérvű fedezések eszközöltettek. Hozzájárult a szilárd hangulathoz ama körülmény is, hogy a buffalói sztrájk nagyobb terjedelmet öltött és ez által a májusi terminus lebonyolításához szükséges hozatalok is meg vannak nehezítve. A La-Plata kínálat ennek ellenében továbbra is bő és! a kontinentális piaczokon dominál. Angliában vevők tartózkodóak, miáltal az üzlet szűk keretben maradt és a hangulat is csendes. Búzaárak valamivel olcsóbbak. A franczia piaczokon gyenge forgalom mellett szintén csökkenőek voltak az árak. Az orosz és román piaczok irányzata változatlan és a kinálat onnan mérsékelt. Az összes többi kontinentális piaczokon a fogyasztási viszonyok nehézkesek, a forgalom kismérvű, az árak azonban tartottak maradtak. Nálunk a kereslet buza iránt gyenge volt és az árak is csökkenőek. A mellékczikkekben a forgalom ugyancsak korlátolt és ezek is csak olcsobban voltak elhelyezhetőek. Az üzleti hét részleteiről következőket jelenthetjük : Buza már a hét elején lanyha irányzatú és csak tetemesen olcsóbban volt elhelyezhető. Az állandóan gyenge kinálat daczára a malmok tartózkodóak voltak és csak jelentéktelen beszerzéseket eszközöltek, annál inkább, mert a vetések állása felől kedvező hírek érkeztek és a határidőpiacz is erősen lanyhuló irányt követett. A forgalom az üzlet későbbi folyamán is korlátolt és a hangulat lanyha maradt, mi mellett csak egyes malmok vásároltak, a tulajdonosok pedig fokozatosan 20—25 kr engedményre voltak kényszerülve. A hét vége felé az irányzat vége ismét barátságosabb jelleget öltött és az árveszteség egy kis része is pótolható volt anélkül azonban, hogy ezáltal a forgalom is javult volna. Az összforgalmat körülbelül 60,000 mm. teszszük, a hetihozatal 19,316 mm. tesz ki. Idegen áru csak kis mérvben jutott eladásra. A felmondás e héten is jelentéktelen maradt és búzából összesen csak 11,000 mm. szállítását jelentették be. Rozs e hét elejével habár nyomott árak mellett a fogyasztás és kivitel czéljaira jobb érdeklődésre talált és helyben ugy mint budapesti paritásra 7-25 frt ért el. A kérésiét azonban gyorsan csökkent a hangulat is ellanyhult és az árak a mult héthez viszonyítva körülbelül 10 krral olcsóbbak, mig a hét végével ismét kelleWsebb üzlet van. Jelenleg Budapest távolságában átvéve 7*—7"10 frtig, és helyben 7-20 frtig jegyezünk. Takarmányrépa valamivel jobban volt kínálva,' a vételkedv azonban továbbra is csak mérsékelt és igy az árak ugyancsak 10 krral csökkentek. Az elkelt körülbelül 5000 mm.-ért minőség szerint 6*20 frtig fizettek helyben. Erőteljes jó árpákért valamivel több is volt elérhető. Zab e héten lanyha irányzatot követ. Hajón éppúgy mint vasúton érkező áru bővebben van kínálva, anélkül hogy megfelelő kereslet nyilvánulna és igy az árak a mult héthez viszonyítva 10 krral olcsóbbak. Elkelt körülbelül 4000 pim., melyekért szin és tisztaság szerint 6.— frtot fizetek. Príma áru 6*10 frtig is értékesithető. Tengeri továbbra is kötések ellenében talál átvételre. A hajóhozatalok bővebbek és ezeket a spekuláczió éppúgy mint a helyi fogyasztás elég gyorsan vette fel, nagyobb mennyiségeket Bécs felé is szállítottak tovább. Helyben vasúton átvéve 4-55 frtig, budapesti paritásra 4-50 frtig fizettek. Olajmagvak. Káposztarepcze névleg 11*25—12*— frton jegyez. Vadrepcze 5. 5*50 frton, lenmag 11.- 12.— frton, gomborka 9*75—10*50. Káposztarepcze 1899. augusztusra üzlet nélkül változatlan maradt és 12-25—12*35 frt között jegyzett. Kendermag 11. 11.50 forint helyben. Hüvelyesek : Bab határozottan lanyha irányzatú és üzlet alig van. Névleges Trieurt aprószemü babot Gyöngyös-Félegyházán 6-50 frton, gömbölyű BajaZomboron 6*25 frton, barna bab Kalocsán 6*50, Nagy-Károlyban 6*50 frton jegyzünk. Köles helyben 4*—4*10 frton értékesíthető.

42. SZAM. 9-ik ÉVFOLYAM.

Napi jelentés 1899. május 23. A new-yorki lí/2 centes emelkedés és a Romániából érkező panaszok szilárditólag hatottak a mai határidő üzletre, ugy hogy az októberi buza szombati 8.14 frtós jegyzéssel szemben ma 8.23 frton indult meg és délig 8,34—35-ig emelkedett. Készbuzáért kisebb forgalom daczára a malmok 10 krral magasabb árakat fizettek. 1899. évi május hó 23-án a gabona-csarnokban a titkárságnál bejelentett gabona-eladások lajstroma. 100 trim. 100 500 . 100 » 200 , 400 . 100 „ 100 . 100 » 200 , 100 , 200 ,, 10Ó » 200 » 1000 » 1450 , 100 . 1700 » 100 » 100 . 100 100 100

80 kg 80 „ 79 , 79 „ 79 , 79 . 79 „ 79 „ 79 „ 78 „ 78 „ 78 , 78 „ 78 , 78 „ 78 „ 78 „ 77 , 77 „ 77 ,

frt „ , „ „ , .„ „ , „ „ , „ „ „ „ „ , , ,

9 50 9'45 9-60 9*45 9.50, 9*50 9-50 9*45 9.42 9-42 9-40 9*40 9*35

Bécsi jegyzés 16.50—16.80 frt kontingens nyersszeszért. Prágai jegyzés 52.——52*25 frt adózott és 16* 16.25 frt adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés 10. 10.25 frt kiviteli szeszért 90% hektoliterje. A kivitel a hét elején szünetelt. Vidéki szeszgyárak közül: Arad, Győr, Kenyérmező, Losoncz 25 krral olcsóbban, a többiek változatlanul jegyeznek. Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz 54-50—54 75 frt, élesztőszesz 54 50—54 75 frt, nyersszesz adózva 5350—54— frt, nyersszesz adózatlan (xekontingens) 12 75—13*— frt, denaturált szesz 18*50 — 19*50 fit. Kontingens nyersszesz —. ;—. Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül bérmentve budapesti vasútállomáshoz szállítva k ~ tés mellett értendők.

9.30 9.50 9-47

9*35 9-40 9*40 77 „ „ 9.40 9-40 77 „ „ 9.40 78 „ „ 9.40 9.30 700 » 79 „ „ 9-60 300 . 78 „ „ 9-32 200 » 77 „• „t 9.32 200 . 77 . B 3S0 » 77 , „ 9*45 100 , 76 „ „ 9.30 J00 , 77 , .. 640 rom. 75 kg frt 9.20 100 „ 80 „ „ 9*50 150 9*55 79 „ „ 9*40 200 „ 79 „ g 9-35 100 . 78 , „ 9*35 100 » 78 , , 9*25 100 ,, 78 „ „ 9.35 » 78 „ „ 8*75 100 9*30 500 » 77 „ „ 9*20 150 ,, 78 „ „ 9*20 100 » 78 „ , 9.20 140 » 77 » „ 9.25 100 . 77 „ . 9*30 1600 . 76 „ , 9.22 200 „ 76 „ „ 9-05 1200 » 76 , „ 9*07 300 » 76 , , 9.02 2000 » 75 , „ 9-05 Pancsovai : 1200 » 72. , „ 8.50 500 & 73 jf „ 8*50 Bánságvidéki: Szerbiai : 3000 . 74- , , 7*30 200 . 79 . , 937 Tiszavidéki : . 100 „ 78 „ „ 9.37 150, » 77 , , 9*37 Árpában kevés kötések voltak s szép tiszavidéki takarmányárpáért 6. 6.20 frtig fizettek ab itt. Tengeri teljesen forgalom nélkül. . Zab iránt élénkebb vételkedvet tanúsítottak s prima zabért szívesen 5.90—6.— frtot fizettek, mig gyengébb minőségűek 5.60—5.65 frt mellett találtak Déli 12 órakor következőképp áll: Köttetett. Déli zárlat. Buza májusra . ."] 9*11—12—16—*20 • 0*„ juniusra . . 0* 0"——— , októberre 8*23—26—28—30 - 9*34—35 0* Rozs okt. . . . 6*69—*70—*73 0* Tengeri máj. . . . 4.53—'55—*55—*— 0' » juliusra . 4.58—*59—*60—*— 0* Zab okt. . . . 0* • 0* Káp.-repcze aug. * —• Felmondás : 1000 buza, 6000 tengeri.

A szeszüzletben e hétnek elején az üzletforgalom az ünnepek folytán gyér és korlátolt volt és nagyobb üzlet alig létesült. Elkelt finomított szesz nagyban azonnali szállításra 54.50—54.75 frtig, élesztő szesz 54.50—54.75 frtig adózva és 18.75 frt szabad raktárra szállítva. Exkontingens és denaturált szesz változatlanul jegyeztetik. Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyersszeszben kinálat nem volt és üzlet nem is létesült*

Heremagvak ólomzárolása. *) A budapesti m. kir. állami vetőmag-vizsgáló állomás az 1898/99. idényben f. évi május hó 23-ig bezárólag az alant megnevezett magkereskedőknél és termelőknél a következő mennyiségű vetőmagvakat ólom Luczerna Lóhere összesen aéte Mauthner Ödön, Budapest 3088 1 2850 5938 1 Haldek Ignácz, ) Budapest 843 iaa» züöí Klein Vilmos Szatmár 120 1399 1519 Frommer A. H. utóda 2) Bpest 489 762 1251 Magy. mezőg. szöv. Bpest— 510 705 1215 Deutsch Gyula, Budapest ... 401 747 1148 Ifj. Freund Sámuel, Szatmár 43 717 760 Beimel és fia Budapest ... 260 329 589 Kranier Lipót Budapest ... 96 197 293 Hollander A. és fia, Ungvár 23 245 268 Boross és Szalay ... 130 125 255 Szávoszt Emil, Budapest — 87 136 223 Radváner I. L. Budapest ... 69 115 184 Fuchs Fülöp és fia, Budapest 141 16 157 Singer Zsigmond, Budapest 46 62 108 Lamberger Károly Bpest ... 60 19 79 Gr. Teleki Arvéd, Drassó... 72 — 72 Felsenburg, B.-Gyarmat ... — 40 40 Feldmann Mór, Szatmár ._. — 12 12 Nöthling Vilmos Budapest... 8 — 8 Keszner Izidor, M.-Sziget — 7 7 összesen... ... 6486 10321 16807 !) 163 zs. Angol perje. 2 ) 5 q Biborhere, 20 zs. Baltaczim, '10 zs. Árvarozsnok, 3 zs. Vérfejü csabair, 11 zs. Franczia perje, 6 zs. Angol perje, 6 zs. Csomós ebir. *) A hazai mezőgazdaságra nézve káros amerikai eredetű hereféle magvakat a magvizsgáló állomás nem plombozza. Az Apolló kőolajflnomitógyár-részvénytársaság üzleti tudósítása a ,Köztelek" számára. Budapest, 1899* május 23. Mai áraink : Olaj-. I. rendű Apolló-hengerolaj, világos 27*50 frt Sötét 24-50 „ „ „ orosz gépolaj világos 17.50 „ legfinomabb amerikai tovotte zsir 28.— „ finom j, „ „ 26.— „ nettó 100 kgként, hordóval együtt, tiszta göngysulyszámitással, fizetendő készpénzben 2°/o engedménynyel, vagy 4 havi váltóval, Pozsonyban átvéve/ Ugyanezen olajok Budapesten átvéve 1 írttal drágábbak. Petroleum : Liliom császárolaj . 23*50 frt egysziv kőolaj . . 20*75 , háromsziv kőolaj . • 19'75 „ csillagkereszt kőolaj 19*— „ nettó 100 kgként, hordóval együtt, 20°/o tara, készpénzben engedmény nélkül Pozsonyban átvéve. Ugyanezen kőolajok Budapesten átvéve 50 krral drágábbak.

A központi vásárcsarnok árjegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezetének jelentése. 1899. május hó 20-ról. S, forgalom mint ünnepek előtt mindég, tetemesen emelkedett. Az áruk beküldése is lépést tartott a szükséglettel. Marhahús ára sziláid, ugy a borjú- és a bárányhusé is. Korai főzelékek kérették és áruk

42. SZÜM. 9-1K ÉVFOLYAM. szilárd; kivéve a spárgát és salátát, melynek ára a tömeges beküldés folytán hanyatlott. Baromfi ára kedvező, a kereslet is elég nagy. Tojás ára változatlan. Részletezve következő árakon értékesittettük a beküldütt élelmiezikkeket: Marhahús, budapesti eleje 48—50 kr., hátulja 54—56 kr. kilója, Borjúhús, bőrben, vidéki egészben 46—52 kr., eleje 52—54 kr., hátulja 56—65 kr. kilója. Bárány, vidéki párja 3.50-4-00 frt. Sonka, hazai 70—bO—90 kr. kilója. Zöldségféle: Spárga Illa 5—15 kr., Ha 15-30 kr., la 30—50 kr., zöldbak 60—80 kr. kilója. Tök 1 drb 30—70 kr. Saláta 100 fej 20—60 krig. Karfiol 100 drb 10—50 frtig. Vadból a kereslet meglehetős. Őzbak 60—70 kr. falója. ^ ^ a l f ö l d i . ( 1 4 4 0 d r b 26-26.50 frt. Baromfi: Fiatal liba párja 2-CO—2.20 frt. Burgonya, sárga, waggonáru 2.00—2.10 forint métermázsája.

KÖZTELEK,1899MÁJUS HO 24. gesztenye magyar 0 , olasz , narancs messinai 100 db 1-80—2 5, pugliai —•—•—, mandarin 0-00— 0-00, czitrom 1-20—1 60, füge hordós 1 q 18—24, koszorús 18-—20—, datolya 40—42, mazsolaszőlő 38—68, egres 1 lit. 0 , eper 1 kg. 1-5—3 0 kr. Fűszerek italok. Paprika és I. rendű 1 q. frt 30—60, n. rendű 20—30, csöves , (szárított) . köménymag , borsókmaga — . mák 1 q. frt |2S—30, méz csurgatott 0-30— 0"40, sejtekben 1 kg. —• •—, szappan szin 20—25, közönséges , fehérbor asztali palaczkban 1 lit. 0-40—0-50, vörös asztali palaczkban 0-40—0-50, házi pálinka palaczkban —• •—, ásványvíz palaczkbr" Budapesti takarmáuyvásár. (IX. kerület Mesterutcza, 1899. május 23, A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a .Köztelek" részére). Felhozatott a szokott községekből 54 szekér réti széna, 7 szekér muhar20 zsupszalma, 5 szekér alomszalma, 0 szekér takarmányszalma, 0 szekér tengeriszár, 2 szekér egyéb takarmány (lóhere, luczerna, zabosbükköny, köles sU>.), 500 zsák szecska. A forgalom lanyha. Árak q-ként a következők: réti széna 220—310, muhar UJ 310—330, zsupszalma 150—190, alomszalma 115—120, egyéb takarmány — - , lóhere , takarmányszalma , tengeriszár .luczerna — , sarjú 280—280 szalmaszecska 190—200, széna , uj , zabosbükköny 260—260. összes kocsiszám 93, suly 93000 kg.

(A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelentése. Budapest, 1899. május 23-ról. Hns. Marhahús hátulja I. oszt. 1 q frt 54—58, II. oszt. 52—54, in. oszt. 50—52, eleje I. oszt. 50—52 II. oszt. 40—50, in. oszt. 38—40, borjúhús hátulja I. OSlt. 54-58, II. oszt. 50—54, eleje I. oszt. 50—54, II. oszt. 46—50 birkahús hátulja I. oszt. 40—44, II. oszt. 36—40, eleje I. oszt. 36—40, II. oszt. 32-36, bárány eleje 1 db 0. 0'—, hátulja •——•—, sertéshús magyar Állatyásárok. szalonnával elsőrendű 1 q 50—52-0, vidéki 36—48, szaBudapesti szurómarliavásár. Május hó 23-án. lonna nélkül elsőrendű 54—56, vidéki 36—44, sertéshús pörkölt —'0 , sertéshús szerb szalonnával — A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság , szalonna nélkül , sertéshús füstölt magyar —•—•—, idegen (vidéki) 60—64, sonka nyers 1 kg. Felhajtatott: 1192 drb belföldi, db galicziai, 50—80, füstölt belf. csonttal 0-90—1-0, csont nélkül 0-65 drb tiroli, 43 db növendék élő borjú, — db élő —0-80, sonka füstölt külf. csont nélkül —• •—, bárány; 0 drb belföldi, — drb galicziai, — drb szalonna sózott 1 q 44 0—48-0, füstölt 52 —54-, sertészsír hordóval 53 0-54-0, hordó nélkül 52-0—53 0, kolbász tiroli, — drb bécsi, — drb növendék borjú, — drb 6l0tt bárány, - drb élő kecske, — drb ölött. nyers 1 kg. , füstölt 72—80, szalámi belföldi 141 —150, külföldi , malacz szopós élű 1 db 0' 0 —, A vásár élénk lefolyású volt. tisztított 1-0—100. Arak a következők: Elő borjuk: belföldi —•—•— Baromfi, o) Elő. Tyúk 1 pár frt 0 - — 0 — frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 28—39 frtig, kivécsirke 0 60—0 80, Kappan bizott 0—.sovány 0 — telesen 40—42 frtig súlyra, növendék borjú 20-0—26 frtig, 0.—, iu«a -hizott 00- —, sovány 0' 0'—, lud kivételesen — frtig dbonkint, •— frtig súlyra hízott 00 —, sovány 0 0 —, pulyka hizott 0-— Ölött borjú : belföldi frtig, tiroli frt, gali- 0 —, sovány 0' 0 —. b) Tisztított Tyúk 1 db Irt cziai — frtig, növendék borjú frtig dbkint, 0-65—0 80 1 kg. , csirke" 1 db 0 60—0 85, 1 kg , kiv. , kappan hizott 1 db 0 0 —, 1 kg. —• •—, ölött bárány 0 0 - 0 — frtig, bécsi ölött borjú récze hízottal db 1 20- 1 40, 1 kg. 55-58, félkövér 1 db — frtig súlyra. Elő bárány 0 0—0 — frtig, kivételesen írtig élő kecske —•—•— frtig páronkint. Hizlalt ürü . 0 0-—, lud hizott 1 db;^2-50-3-—, 1 kg. 45—0 55 félköv. 1 db 00-—, 1 kg. , pulyka hizott Budapesti jnhvásár. 1899. május hó 23-án. (A 1 db 180—2—, 1 kg. 5 0 - 5 3 félkövér 1 db 0székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság 1 kg. , ludmáj 1 db 30 - 0 70, 1 kg. 1-20 -1-80 jelentése a "Köztelek" részére). ludzsir 1 kg. 0-8-1-10, idei liba 1 db ——-—.• Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 757, feljavított Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt 0-70- 0 90, a 0-70 juh 351, kisorolt kos —, kiverő juh —, bárány —, -0-90, ponty (dunai) 0 7 0 - 0 90, süllő—, szerbiai —, angol kereszcsege 0-—0-0, márna —• .-—, czompó 030—0-50. kecske 6, boszniai tezés —, romániai — durvaszőrti — db. angolna 00'—, apró kevert O'IS—0 20, lazacz , pisztráng 00-—. Birkavásár lassú lefolyású volt. Tej és tejtermékek. Tej 1 Iit. frt 0-08—0-09, Arak a következők: Belföldi hizlalt ürü —• lefölözött 0-06—0-07, tejszin 00-—, tejföl 0-20—0-30, frtig páronkint, 20'5—21-50 frtig 100 kiló élősúly szerint, tehénvaj (tea) 1 kg. 0-80—1-20,1. rendű 0-75—0"80, II. r. kiv. — frtig, feljavított juhok —-0 •— páronkint, 19-— 0-50—60-—, olvasztott 0-50—60, Margarin I. rendű 20 — frtig súlyra, kisorolt kosok —• •— pár., kiv. 0-—, II. rendű 0" 0-—, tehéntúró 0-10—0-12, juhfrtig, kiverő juh —-0 '0. páronkint, —• •—, kiv turó 38—40, liptói 0-30—0 50, juhsajt 0-32—48, emmenfrtig súlyra, bárány -0, kecske —, kiv. frt pár thali sajt 1-10—1-10, groji sajt 0-50—0-66. anya juh 0•— pár., suly, szerbiai —• • frtig páronkint, 100 kiló után 20 frt Liszt ég kenyérnemB. Fehér kenyér 1 kg. frt anyajuh —• 13-0—18-0, barna kenyér 11-0—14-0, rozskenyér 11-5 —11-5. Búzaliszt 00 sz. 1 q , 0 —•—, 1 —•—, Bécsi vágómarhavásár. 1899. május 23. A bécsj 2 ——, 3 —•—, 4 —•—, S . Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 7—9, stoke- marha- és huspénztár jelentése. riui 24—35, borsó héjas magyar 7-00—16-—, koptatott összes felhajtás 5599 db. Ebből magyar 3811 db, magyar 13—15, külföldi 17—22, bab fehér apró 6—7, galicziai 931 db, bukovinai 171, németországi 686 db, nagy 6—7-5, szines 7-0—8'0. hizott 4473 db, legelő db, fiatal 1126 db, ökör Tojás. Friss I. o. (1440 1b.) 1 láda frt 26 0 26-50 4181 db, bika 687 db, tehén 654 db, bivaly 77 db. D. oízt. (1440db.) —-0 0, meszes— , orosz tojás Szombaton a vesztegvásárra 272 drb volt felICO db. —, tea tojás 1-10-1-70, törött tojás 0-0-— hajtva. Tekintve, hogy csak hat napi szükséglet volt Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 0. 0.— 1 q fedezendő, a felhajtás igen nagy volt s ennek követ4.C—5.0, Petrezselyem 100 kötés 0:0—0-0, 1 q 3. 4 00 keztében az árak hanyatlottak. Árak prima árunál 1 frt, zeller 100 drb 0-80—1.00, karalábé 1.8—2.8, vöröshagyma más minőségüeknél 1—2 frttal ^csökkentek. A forgalom ICO köt. 0-00-0.00, 1 q 3. 4.— , foghagyma 100 köt. igen lassú vol{ és zárlatkor még több 100 drb eladat—. 1 q 30.—35.—, vörösrépa 100 drb 0. 0—, lan ökör maradt. Árak: prima magyar 31—33-— (—•—)frt, szekunda fehérrépa 0.—, fejeskáposzta 0. , kelkáposzta 100 db 26—30 frt, tertia 22—25 frt. Galicziai prima 3134-— 1.1—1.2, vöröskáposzta 0 . — . — , fejessaláta 0.80— (—•—) frt, szekunda 27—30 frt, tertia 23—26 frt. Német 1.50, kötött saláta 0..—, burgonya, rózsa 1 q 1.70— —28 2.80, sárga 1.60—2.—, külföldi —. , fekete retek 100 prima 34—37-— (—.—), szekunda 29—33, tertia 25 drb 4. 4.—, uborka nagy salátának ICO drb 10—15.—, frt. Konzervökrök . —• •— é. s., rosszabb minőségű savanyítani való 100 db 2.-6.—, savanyitott 2.—2.20, frt é. s. Bika 24—34"— 0 frt é. s„ tehén 19—30 zöld papr. 4.—11.0, tök főző 40—150, zöldbab 80.0—100, frt és bivaly 18—20 — frt é. s. (Kizárólagosan élősúlyra zöldborsó hüvelyes olasz 1 kg. — . — . — , fejtett 1 Iit. minden °/o levonás nélkül történnek. Az értékesítésben 00.0—00, tengeri 100 cső ., karfiol 100 drb 15.—20.—, paradicsom 1 kg. 0. 0.—, spárga 0.30—0.50, torma 1 q 10—12, Gyümölcs. Fajalma" 1 q frt 14—20, köz. alma 14—20, Egyes eladások: Magyar hízó ökrök. Eladók: fajkörte —, közönséges körte — , szilva magvaÁr Ár váló 0. 0.—, vörös —.—, meggy faj -, közön31 — 28 séges , ringló , baraezk kajszin , Grubitsch V, Kopháza 32 — 29 őszi , dinnye görög nagy 1 drb , kicsi Neumann testvérek, Arad — , sárga faj 0. 0.—, 1 kg. közönséges . Erdélyi hizó ökrök. Eladók: szőlő 1 kg. 0. 0.—, csemege , dió (faj papirhéju) 18—24, közönséges 14.0—20.—, mogyoró 28—32, Bors báró és társa M.-Vásárhely 35 — —

835 Német hizóökrök. Eladók: Blau testvérek, Temesvár 37 — 35 — Neumann testvérek, Arad ... 36 — 34 — Az alsó-ausztriai helytartóság elrendelte, hogy az eddig minden hét hétfőjén megtartott vesztegvásár ezentúl szombaton tartassék meg. A vesztegvásárra felhajtandó állatok a vásárt megelőző pénteken kell, hogy rendeltetésük helyére megérkezzenek. Az eddig elzárt megyék közül a következő vármegyék vannak tüdővész miatt zár alá helyezve és csakis ezen vármegyékből nem hajthatók fel állatok a vásárra és pedig: Árva, Liptó, Nyitra és Trencsénmegyék és Nagy-Mihályról (Zemplénmegye). Bécsi sznrómarhavásár. 1899. május 18-án. Felhozatott: 5905 borjú, 1878 élő sertés, 1803 kizsigerelt sertés, 238 kizsigerelt juh, 1680 bárány. Daczára a pünkösdi ünnepeknek, a felhajtás nagynak bizonyult és daczára, hogy a forgalom élénk volt, árak nem javultak. A többi áru változatlan. Árak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 40—46 kr., prima 48—54 kr., primissima 56—62 kr., élő borjú 36—54 kr., prima kr., primissima (—) kr., fiatal sertés 40—48 kr., kizsigerelt sertés nehéz 48—54 kr., süldő 48—56 kr., kizsigerelt juh 35—44 kr., bárány páronkint ( 5—14 kr. Bécsi sertésvásár. 1899. május 23-án. (SchleiJeU der és társai bizományi czég távirati jelentése a ,Közteleit" részére). Felhajtás: 3150 lengyel, 5217 magyar sertés, összesen 8367 drb. A vásár forgalma lanyha volt. Ára kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül : prima 43—43.50 kr, kivételesen 44 kr, közepes 36—42-0 kr, könnyű — kr, süldő 40—47 kr. Bécsi jnhvásár. 1899. május hó 18-án. Felhajtás 1145 db juh. Lassú üzletmenet mellett csak a mult heti árak voltak elérhetők. Arak : export juh páronként 2324-—, kivét —, raczka —• , selejtes juhpárkint 20-—22-— frt.

Szerkesztői üzenetek. H. M. urnák, Nagy-Káta. Az ügy tényleg olyan, hogy nem a nyilvánosság elé tartozik. Forduljon ügyvédhez és követelje 6 hóra a fizetését, mert erre joga van. Önként azonban a szolgálatból nem távozhatik. Ügyvéd nélkül nem boldogul. F. Gy. urnák, Nádas-Ladány. A „Sárréf-ről szóló czikket megkaptuk s alkalmilag közölni fogjuk. E. E. Itt nem lehet mást tenni, minthogy tessék kilépni a szövetségből. A díjszabás felemelése ellen hiába apellálna. A I O B I . a a n r . ( U i . egyesület t n l a j l t u . Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő él kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igazgatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán u 0. M. G.E. szerkesztő-titkára. — Társszerkesztő: Bndaj ' ' 0. M. G. E. titkára.

|Elsőrangú

hazai

gyártmány^ PsntM ozln:

MAGYAR lASiGI GÉPGYÁR BÉ8ZVÉNY-TÁRSULAT D I P E S T i

ffépgyára, iáshox szükséges z e s " í m gazdasági gépeket gyártja.

Részletei Árjegyzékkel I te • u k u w i fWvflágodtiMaJ üjantMH uol- I

836

KÖZTELEK, 1899. MÁJUS HO 24.

S

a

j

á

t

g

y

á

r

t

m

á

n

y

42. SZAM. 9-ik ÉVFOLYAM.

Pályázati hirdetmény, f

u

Az abauj-tornamegyei gazdasági egyesölet

|

rendes titkári állásra ! ariing" fűkaszálóink

pályázatot hirdet ÍOOO f r t fizetés, 250 lakbér és 350 f r t utiátalány évi illetmény mellett. A titkári állás csakis oly egyénnel töltetik be, ki valamelyik hazai gazdasági tanintézetet, vagy a gazd. akadémiát jó sikerrel végezte, megfelelő gazdasági gyakorlattal bir. A pályázni kívánók felhívatnak, hogy , f.

és

,Handy' marokrakó

felsimulják ugy czélszerü szerkezet, mint tartósság tekintetében az eddig nálunk ismert ö s s z e s amerikai gyártmányokat. E mellett jelentékenyen olcsóbbak a magas vám- és fuvarköltséggel, behozott amerikai gépeknél. Árajánlattal és esetleges felvilágosítással szives megkeresésre készséggel szolgálunk.

UMEKATH és TÁRSA H

B

U

D

A

P

E

S

T

j

M

V. kerM Váczi-körut 60. sz. Ugyanott s z é n a f o r g a t ó g é p e k , l ó g e r e b l y é k , (széna-ósgabonagyüjtök), gözcsépló'készletek, k a z a lozók stb. nagy választékban.

K A I N I T

^

jiniiu*

3 5 ~ f g

Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető:

A sertés javitásaés hizlalása

n a g y b a n é s kiesinyban. Megr«ndelhetó a» Oraz&yot Magyar Oazdasáffi BgyasSlat Hibát* hivatalánál (Budapmi Köztelek). i r . k , — nagyban waggon-rakományonként ab Leopoldahall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A rásüti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomé •ok szerint 130—140 frt között váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyr sületi tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 8 frt. A megrendeléssel egyidejűleg a kainit árát egyesületünk pén*táráhoa beküldeni kérjük, * szállítási költségek a küldeméay Átvételénél fizetendők. Nincs többé P E R O M O S P Ó R A .

é v i

kellően felszerelt kérvényeiket az egyesület alólirt elnökéliez, Nádaskán, u. p. Torna czimezve adják be'. A kérvényhez csatolandó: 1. A magyar honosságot igazoló bizonyítvány. 2. Gazdasági akadémiai vagy gazd. intézeti végbizonyítvány. 3. Gazdasági gyakorlatról szóló bizonyítvány. A magyar nyelvben és a fogalmazásban való teljes jártasság okvetlenül megkívántatik. A titkár teendői: szerkeszi a jegyzőkönyveket és végzi az írásbeli teendőket, kezeli a könyv- és irattárt, szerkeszti az egyesületi értesítőt és általában rendelkezésre szolgál az elnökségnek az egyesületet érdeklő ügyekben. Magán megbízatásokat csak az elnökségnek esetről-esetre kikérendő engedélyével vállalhat. A megválasztandó titkár egy évhpróba után lesz csak véglegesítve, ha a hivatalához kötött feladatok teljesítésére teljesen alkalmasnak bizonyul és alkalmaztatása kölcsönös félévi felmondás mellett szűnik meg. Az állás f. éri julius 15-én foglalandó el. 99. május 18. , GRÓF H A D I K JÁBÍOS,

aratógépeink

gazdák és hizlalók használatára, n Irta K. R u f f y Pál. Ara portómentes küldéssel I forint 10 krajczár.

Lapunk bekötési táblája 1 frt

3 6

kj-ért

(portómentesen)

kapható kiadóhivatalunkban.

Aránylag olcsóbb, mint bármely más szer, mert kiadóbb, erősebb és teljesen peronospóra mentessé teszi a szőlőket, burgonyát, veres szőlőt stb.

Wrolin.

Á r a k : Va kiló 40 kr., 1 kiló 80 kr., 6 kiló (1 holdnyi területre elegendő) 4 frt 5 0 kr. Egyedül k a p h a t ó : L Á S Z L Ó J Ó Z S E F gyógyszerésznél és vegyészeti

A legjobb és legbiztosabb peronospora elleni szer.

laboratóriumában Maros-Ujvárt, Erdély.

Kolozsvárt kapható BURGER FRIGYES gyógy árú kereskedésében.

Örökös

gyertya

Korszakalkotó találmány, megbecsülhetetlen értékű szállodák, vendéglök s minden egyes háztartás részére. Ára darabonként csak 90 kr. CA pénz előleges beküldése mellett portómentesen megküldve. K A R L

B E N D E R

WIEN

IT/I

ÍJ.

| p || ^ j| lj

I.,

f< | |f ^ || jj ^ á ji jj j| |j || |f | |

KÖZTELEK, 1899 MÁJUS HO 24.

4 2 . SZÜM. 9-1K ÉVFOLYAM.

837

KIS HIRDETÉSEK. Csak oly l e v e l e k r e T á l a s x o l i m b , m e l y e k k e l y á l « Az állások betöltésére vonatkozó ugy nagy, mint kishirdetéseket lapunkban ezentúl csakis a czim kitételével f o g j u k közölni, hogy ezáltal elejét vegyük az esetleges visszaéléseknek és a költséges levelezésnek. Egyúttal félreértések kikerülése végett tudatjuk t. olvasóinkkal, hogy kiadóhivatalunk állás közvetítéssel nem foglalkozik s az üresedésben levő állásokat sem tartjuk nyilván, csakis a beküldött hirdetéseket közöljük lapunkban a megfelelő hirdetési dij előleges beküldése mellett. A kiadóhivatal. BETÖLTENDŐ ÁLLÁS,

« BgMMéyea levélbélyeget r a g y lereleailapot bUdenek.

Elméletileg: Tenyészkanok. képzett, 29 éves, nőtlen gazda,, nál töltött gyakorlatot felmntatl tíÍitíÍllást6SMage'ron "vül"1' Bővebb felvilágosítást: Dózsa Mihály, Kaposvárott nyújt 7914 A sárvári JöMmK^S^M^végUttal bú-ó 6 intelligens fnőtlen laítaT$ie^ekdayiAJéviTunfus bof'fnSndto^

Eladó

Gazdatisztnek ajánlkozik felsőbb gazdasági tanintézetet végzett, védkötelezettségének elegrt tett 25 ki a gazdaság minden ágában' je®yjáXs'sággSnbir a Vés fél ért gyakorlatát belterjesen ke-

B e r n i bika

t pej, apja Crit

'ös-Ladányon.

iMalattfe'lőmenetelre^ímS képzett/ jelige" alatt*. "kiadó-

DETSINYI FRIGYES Budapest, V.. M a r o M - i t c z a 2. Vásárolok: minden menynyiségben szikfii (kamilla) hársfa virágot, nadragulya, beléndek, maszlag, fehér és kerek mályva levelet, alkanna, nadragulya gyökeret. Gyűjtés és szárításra nézve szívesen nyújtok utasítást. Ajánlok; vasvitriolt a repcsény kiirtásához Cuprin-t a peronospora és a burgonya penész ellen. Állati gyógyszereket, fertőtlenítő szereket és gazdasági vegyszereket legolcsóbban szállítok. 7799

Repcze, buza, árpástb. aratásra és szálas takarmányadagolására a

MEGJELENT

Szabadalmazottan .impregnált sohasem rothadó vízhatlan takaró-

PONYVÁK

Termény zsáh a legolcsóbb gyári áron kaphatók F I S C H E R J. ponyva- és zsákgyárában Bidaiest, Mytoona-n. 18. Minták kívánatra küldetnek.

az 0. M. G. E. kiadásában a

M a RicMrfl

Elsőrendű

az 0. M. G. E. által 1000 frt pályadíjjal koszorúzott p á l y a

m

ű..

Bolti á r a c s i n o s v á s z o n k ö t é s b e n 3 frt.

XbSU*

Eladó

StaÉM la. ÁLLATOL

YEGYESKL

növendék ökör és üsző borjakat ÁLLÁST KERESŐK,

KLEIN ÉS SPITZER mesierseges borok forgalomba hozatalán a k t i l a l m á r ó l szóló

Törvény. Magyarázójegyzetekkel e l l á t t a :

katalógusa részére h i r d e t é s © k felvétetnek

IÍÜ

' kiadóhivatalában, Bulapest, I I ,

üllői-ut

25.

és a kiállítás hirdetési irodájában, ludapest, IV. Váczi-utcza 9.

/jL

y

838

KÖZTELEK,

1899. MÁJUS HŐ 2 4 .

GÖZMIVELÉS.

42.

I>. R . P .

A I

a j k ö p ü l ő g é p , 2—5 liter tejfelnek vajjá való köpűléséhoz. Egyszersmind a legjobb

s z ő l ö - t e l e p i t é s e k h e z .

Érdeklődik kéretnek, hogy alanti czimcmliez forduljanak. f f r n II( i gőzszántási vállalkozó

U L r r

L l l N U

habverőkészülék. Kitűnő rendszer. A leggyorsabb vajkészités. Legnagyobb kihasználás. Igen könnyű kezelés. Nincs javitás. Legegyszerűbb tisztítás.

BUDAPEST-KELENFÖLD.

a

8173.

A legjolblb é s legolcsőb

hajlandó vagyok elválallni; épúgy

W

ÉVFOLYAM.

Legújabb gyors vajköpülőgép

Nagyobb területek szántását gőzekével m é l y r i g o l o z á s f

SZAM. 9-IK

Ára:

10 l i t e r 5 liter

Teljes tartalom

J.

W E I S S Obst & Weinbau c z é g Klosterneuburgrban, Bécs mellett.

A f e l s é g e s uralkodó ráczkevei

család

uradalmához

a l a p i t v á n y a i tartozó

LUTZ-féle valódi, teljesen ólommentes

felső-szunyoghi birtok

falakon és mennyezeteken oly mosható, igen elegáns és évekig tartó mázolat éretik el, melyen penész és gombaképzödés teljesen lehetetlen. — Gazdasági üzemekben, uradalmakban, tejgazdaságokban, évek óta kitőnően bevált, tej- es vajkezelési helyiségek, gépházak, konyhák, fürdőszobák, klosetek, istállók stb. részére, valamint mindott, ahol tisztaságra nagy gondot fordítanak. — Alkalmazása rendkívül egyszerű és olcsó. — Szakkörökből való számos elismerő nyilatkozattal, mintával, színkártyával és prospektussal szívesen szolgálnak az egyedüli gyárosok

(Pestmegyében, Dömsöd község határában, vasúti állomás L a c z h á z a ) 19OO.

é v i

o k t ó b e r

hő 1 - é t f f l

haszonbérbe adatik. A 9 0 0 és

f ö l d b i r t o k hold

9 0 0

hold

legelővel,

Haszonbérleti bérösszeg

területe

kat.

gazdasági

LUTZ EDE és TÁRSA POZSONY, Gyár-ut 20. sz.

hold;

3 0 0 hold

réttel épületekkel.

a j á n l a t o k

a beígérendő évi

10%-ával

/ . évi augusztus az

2316

szántófölddel,

uradalmi

hó 31-ik

főtisztséghez

napjáig

Máezkevén

nyújt-

hatók be, a hol a haszonbérletre vonatkozó m i n d e n egyéb feltételek

A Magyar Mezőgazdasági Szesztermeló'k Országos Egyesülete Budapest, Köztelek.

megtekinthetők.

Ráczkevén,

1899. m á j u s h ó 17-én.

Útbaigazítással, A felséges uralkodó család ráczkevei cs. é s kir.

a

P o r c e B l á n - z o m á r t c f e s t é t f c k e i

f e l v i l á g o s í t á s s a l szolgál m i n d e n adózási v a g y

alapitványai

uradalmának

műszaki kérdésben. Hivatalos lapja a „Magyar

főtisztsége.

Szesztermelő"

nélkülözhetlen

támasza a gyakorlatnak. Egyesületi tagok ingvon kapják.

HIRDETÉSEK ^ " t t ™ - "

Egyesületi

tagdíj

egy évre

TERMELŐ"

10 f r t . A „MAGYAR

előfizetési

ára egy évre

SZESZ5 frt. 7144

MAESCHALL A. kocsi-,

hajtó-,

lovagló-

gözfürésze

é s istállószergyár,

é s fahajlitó

telepe

Pozsonyban, III., Grössling-utcza 16. sz. Ajánlja: landauer broom, félfedeles, és

hintóit,

igen a

Tiszti Géphajtószijak.

könnyű

legkülönfélébb

5 e l s ő r a n g ú é r e m m e l kitüntetve.

és polgári

Lószerszámok,

lovagló

uri fogatok

nyitott

kivitelben é s

alakokban.

eszközök/

é s gazdasági

lovak

Mintaraktár a kereskedelmi muzeum állandó kiállításában Budapesten, Városliget. KÉPES ÁRJEGYZÉK INGYEN ÉS BÉRMENTVE. .Pátria' irodalmi ál nyomdai léiivónytánmág nyomása Bndapeit, (Kültelek).

vadászkocsijait

é s elegáns

részére. —