IX.
B u d a p e s t 1899. s z e p t e m b e r h ó 9.
Évfolyam.
72—73. (826—827.)
szám.
KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÖLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyei kapják. Rem tagoknak elMzetési iij: Egész érre 10 frt, félérre 6 frt, negydévre 2 frt 50 kr.
Megjeleiit í M e i szériás és surtatn.
Szerkesztőség és HadóhiraUl: B l i t f e l t ( K « s t « l * K f c ÜllSi-it 35. M á a . Kéziratokat a szerkesztőség n
A szegedi napok. Hiven a tervezethez, szeptember h ó harmadikán megnyílott az első országos mezőgazdasági kiállítás s azóta Szeged a központja Magyarországnak. A kiállítás felé fordul a közérdeklődés, amelyből a nagy magyar Alföld is bőven kiveszi a maga metropolisa részét s mindkettő méltán, mert ugy a magyar földmivelésnek, mint ennek a nagy alföldi városnak a z életnyilvánulásai megérdemlik a közfigyelmet. Ha krónikát akarnánk adni, ecsettel kellene dolgoznunk. Attól a percztöl fogva, amint József főherczeg, a legelső magyar gazda Szegedre lépett, az ősmagyar szokáshoz h i v pompakifejtések dekorálják a kiállítást és Szeged városát. A közélet kitűnőségei adnak ott találk o z ó t ; a kormány és a társadalom vezetői s főurainknak ismert gárdája sietnek megjelenni ott, ahol a magyar föld termelőképességét ennek feltételeivel együtt bemutatja s ahol az ország odafigyelő fülei hallgatják most, amit a föld birtokosaihoz és a föld munkásaihoz szőlanak. De n e m marad el a derék magyar sajtónak képviselete sem, hogy meglássák és megmutassák a nagyközönségnek ezt a szerényen indult s oly nagygyá fejlődött vállalkozást. N e m marad el az sem, akiért mindez történt. Ezerenkénti csoportokban jelennek meg a mezőgazdasági termelés értelmi tényezői s azok, akikben a szerény exisztenczia szük határai között is kifejlődött a tudni és a haladni vágy. A gazda-
sági egyesületek megmutatják most kul- a puszta szemlélődésen kivül más feladaturális hivatásuk hasznosságát szinte im- tokat is juttatott. Gazdák, szőlő- és borpozáns nagyságban; nagy csoportokban termelők, méhészek, halászok felhasználvezetik a kisgazdákat az életnek ebben ták az alkalmat arra, hogy országos nagya nagy iskolájába, hogy kárba a kiállítás gyűléseken tárgyalják sürgős kérdéseiket tanulságainak azok a morzsái se vesz- s ezek megoldására a közvéleményt előszenek, amelyek megférnek a kisgazda készítsék. A termelöosztályok életjelt adtak tarisznyájában is. magukról, eszméket, ötleteket dobtak a A külső siker minden jele megvan, közéletbé, amelyeknek rögtöni sikere az n e m hagyván számításon kivül az ara-Volt, hogy a mozgalom által fogva tartott nyos szép őszi napokat sem, a melyek érdeklődés nyitva maradt azok előtt is, eleitől kedveztek a kiállítás látogatottsá- akik a hozzáférhetés eszközeivel máskülöngának. ben n e m rendelkeznek. Bizonyára n e m méltatlan a külső N y o l c z napon keresztül a mező* sikerekre a kiállítás anyagának gazda- gazdasági kérdések köréből vette a témásága sem. A szemtanuknak nemcsak a kat a közfigyelem, igazi agrár napok kiállítás óriási mérveiről kellett meggyő- voltak ezek. ződniük, hanem arról is, hogy a mi ott Ma, midőn a kiállítás bezárásának összehalmozva van, azt nem a szemre, küszöbén állunk, tartózkodás nélkül üdhanem az okulásra gyűjtötték egybe. A z vözölhetjük a Gazdasági Egyesületek a czélzat volt irányadó az anyag meg- Országos Szövetségét, mely legelső színreválasztásánál, hogy azok n e a szemre lépésével meghódította a nyilvánosságot. kápráztatóan ható kuriozumok legyenek, A z OMGE., mint központja és végrehanem a gyakorlati tevékenységnek meg- hajtó organuma a szövetségnek, maraközelíthető eredményei, a melyek az át- dandó emlékű érdemekkel gazdagította lag által is követhetők és megvalósíthatók. most erkölcsi presztízsét, nemcsak ennek Minden szakcsoport ennek a szempontnak a nagyjelentőségű kezdő lépésnek a vetette alá a kiállított tárgyak jelentőségét, végrehajtásáért, de a végrehajtás m ó d a mi talán egyes kiállítóknak csalódást jáért is. Mert e z ritka szerencsés harmóokozott, de a kik ebben az értelemben niával megoldott munka volt, mely egy fogták fel és figyelték m e g a kiállítást, szép czél érdekében a kormány és tárazok éppen azt az előnyét méltányolják, sadalom hivatott erőit összeforrasztotta. hogy az ott szerzett tanúságoknak gyaMinden mozzanatában a végrehajkorlati értéke van. tásnak a társadalom kezdeményezési A kiállítási mozgalom azonban a joga s mozgási szabadsága érvényesült, mezőgazdasági termelés érdekeltségeinek de a tettrekészség mögött ott állott a
Minden gazdasági
Szükségleti czikk
Terményeink értékesítése
végett forduljunk bizalommal
a
Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhez, Budapest, V., Alkotmány-u. 31 Mai K é m ü n k
oldal.
1344 kormányzat is, a teljes jóakarat, a támogatás és pártfogolás minderi megnyilatkozásaival. N e m véletlenség, hogy eme bölcsen felfogott kormányzati hivatás teljesítésének élén Darányi földmivelésügyi miniszter állott, aki az együttműködésnek kilátásokban gazdag s rég kivánt korszakát vezette be ennek az országnak a mezőgazdasági életébe. Ebbeli érdemeinek elismerését tapasztalhatta azokban az óvácziókban, amelyekben a gazdaközönség részéről részesült; a gazdaközönség rokonszenvének és bizalmának megnyilatkozásaira épp oly büszke lehet, amiként méltó volt a legelső magyar g a z d a : József föherczeg elismerő szavaira. A nemesen felfogott kötelességteljesítés, a hiven lerovott egyéni feladatok tükröződnek vissza azokban az eredményekben, amelyekre örvendező lélekkel mutathatunk reá. S hálásan jegyezi fel a magyar gazdaközönség, hogy ezeknek a kötelességeknek a teljesítésében József föherczeg járt elöl, olyan odaadással, olyan figyelemmel, a mint ezt csak egy gondolkozásával, érzésével népéhez forrott uralkodói sarjtól merhettük reményleni. Milliónyi magyar vési ezt szivébe, azon szép emlékek közé, amelyekből a József föherczeg népszerűségének igaz forrásai fakadnak! Kijelölni a kiállításban résztvett munkaerők s erkölcsi serkentések hatásának végső határait ki tudná ? De hiszszük, hogy termékenyítő és áldó hatása mindezeknek a magyar mezőgazdasági életre el nem marad. Hiszszük, hogy a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége sikerült lépést tett szép czéljához s máris eredményeket ért el, még pedig a feladat teljesítéséhez szükséges erők szerencsés egybeolvasztása révén, a melyeket nagy feladatok megoldásánál ebben a munkáskézre n é z v e még mindig szegény, közérdeklődésre n é z v e még mindig kicsiny országunkban számításon kívül hagyni nem szabad. Támogassa a most felébresztett közfigyelem s a most tapasztalt harmonikus együttműködés hasznos hivatása terén! A kiállítási ünnepségek főbb mozzanatait alább örökítjük meg.
A kiállítás megnyitása. Szeptember harmadikán délelőtt 10 órakor érkezett a kiállítás területére József föherczeg kíséretével s elfoglalta helyét a megnyitás aktusára kijelölt diszpavillonban. A díszsátor körül ott volt a közélet számos kitűnősége, Szeged szine-java és a kiállítás vezetősége. Ezeken kívül a következő gazdasági egyesületek képviseletei jelentek meg: Zentai gazdakör, Erdélyi gazdasági egyesület, Alsó-fehérmegyei gazd. egylet, Krassó-Szörény m. gazd. egylet, Pozsonym. gazd. egylet, Csanádra, gazd. egyesület, Kisvárda vidéki gazdakör, Vasmegyei gazd. egyesület, Biharmegyei gazd. egyesület, Aradmegyéi gazd. egyület, Nyitramegyei gazd. egyesület, Békésmegyei gazd. egyesület, Somogy-
KÖZTELEK, í 899 SZEPTEMBER HO 9. megyei gazd. egyesület, Sárosmegyei gazd. egyesület, Szolnok-Dobokamegyei gazd. egylet, Szilágym. gazd. egylet, Bács-bodrogmegyei gazd. egylet, Délvidéki földmivelök gazd. egyesülete, Krassó-Szörénymegyei gazd. egyesület, Szalontai gazdakör, Hajdumegyei gazd. egylet, Nyitramegyei gazd. egyesület, Jász-Nagy-Kun-Szolnokmegye, Országos iparegyesület. Darányi Ignáez földmivelésügyi miniszter József főherczeget a következő beszéddel üdvözölte : Darányi miniszter beszéde. Fenséges föherczeg ur\ A Gazdasági Egyesületek Országos szövetsége Szeged szab. kir. várossal karöltve kezdte ezt az országos kiállítást s a nehéz viszonyok mellett is létrejött ez a kiállítás; létrejött, mert összehozta azt a magyar föld hagyományos szeretete. Ez az érzés hozta fenséged magas személyét is körünkbe. Ennek az érzésnek köszönhetjük, hogy fenséged a kiállítás védnökségét kegyesen elfogadni és ezzel a siker első biztositékát megadni méltóztatott. - A földnek . magának szive nincsen, hogy ez érzelmeket viszonozza: de annál egészségesebb szive van annak a népnek, mely e földet lakja s ez a szív azt sugalja, hogy Fenséged iránt érzett mély hálánkat jobban nem róhatjuk le s Fenségednek nagyobb örömet nem szerezhetünk, mintha ez emlékezetes napon fajunknak e tősgyökeres fészkében s annak a folyónak a mentén, mely magyar földön kezdi s magyar földön végzi pályafutását, azt a fogadást teszszük, hogy ezt a földet, melyet elődeink karddal és vitézséggel hódítottak meg, munkával és kitartással iparkodunk megtartani, gyarapítani, felvirágoztatni. Ebben a termékenyítő munkában már Fenségednek poraiban is áldott édes atyja, a nagy nádor példaképpen állott minden magyar gazda előtt és Fenséged a dicsőült érdemeihez a mezőgazdaság és kertészet terén ujabb és ujabb, soha nem hervadó babérokat fűzött, fennen hirdetve nekünk, hogy a ki a kopárokból erdőket alkot, a homoksivatagot szőlővé s kertté alakítja át, a mocsarak helyébe szántóföldeket teremt, ki az alkalmatlan vizet nemcsak elvezeti, de alkalmas időben öntözés alakjában szárazföldünkre vissza is tudja hozni, az nem élt hiába, mert ha el is múlnak napjai, itt marad az a nemzetvagyon, a mit alkotott, hogy jövendő nemzedékek éltető forrása legyen. A föld, az nem lehet több, ugyanannyi marad, de kétszer és háromszor annyi magyart is legyen és lesz képes eltartani. De midőn a nagy munkáról szólok, mely ránk magyar gazdákra vár, föltűnik előttem felséges urunk és koronás királyunk dicső alakja, aki a legmagasabb polczot, a melyen áll, csak arra használja, hogy legtöbbet fáradjon, legtöbbet dolgozzék hü népeiért. Ez a derék magyar város újjászületése, hullámsirjából való föltámadása is ő felsége dicső uralkodásának emlékével lesz minden időkben egybekapcsolva s a magyar Alföld soha nem remélt emelkedésének s általános gazdasági fejlődésünknek korszaka nem választható el többé őfelsége történelmi dicsőségétől. A hódolat és hála kötelességének teszek eleget, midőn azzal az imaszerű óhajjal zárom beszédemet, hogy: Éljen a király! Az éljenzaj lecsillapylta után László Gyula, szegedvárosi helyettes-polgármester lelkes szavakban tolmácsolta Szeged polgárainak örömét a kir. herczeg látogatásán és örök háláját a kiállítás védőségének és megnyitásának elvállalásáért. Szeged város polgárainak, úgymond, mindenkor feledhetetlenek lesznek e napok és kívánják, hogy ő fensége is kellemes emlékekkel távozzék. A polgármester ez után a város köszönetét és háláját fejezte ki Darányi miniszter előtt, ki minden országos érdek iránt lelkesülő buzgalmával és fáradhatatlan ügyszeretettel előmozdította a kiállítás létrejöttét és sikerét és a kiállítás fényét személyes jelenlétével is emelte. Lelkes sza-
7 2 — 7 3 . SZAM. 9-íK ÉVFOLYAM. vakban emlékezett meg a szónok a gazdasági egyesületek országos szövetségéről is, mint a kiállítás megteremtőjéről. Végül megköszönte a rendező-bizottságnak fáradozását és a közönségnek megjelenését. Most Bujanovies Sándor, az OMGE. alelnöke lépett elő, hogy a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége nevében köszöntse a főherczeget, miután a Szövetség és az OMGE. elnöke: gróf Dessewffy Aurél fürdői gyógykezelést igénylő betegsége miatt a kiállítás megnyitásán részt nem vehetett. Bujanovies Sándor beszéde. Cs. és Kir. Fenség, Legkegyelmesebb Védnök Urunk ! A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége nevében hódolatteljes mély tisztelettel üdvözlöm Császári és Királyi Fenségedet az I. mezőgazdasági országos kiállítás területén és ugy a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége, mint az ezen szövetség által képviselt gazdaközönség nevében mondok hálás köszönetet Császári és Királyi Fenségednek azért az egész gazdaközönséget mély hálára kötelező elhatározásáért, amelylyel a kiállításunk védnöki tisztjét elfogadni és kiállításunk megnyitásának fényét és jelentőségét személyes megjelenésevei fokozni kegyeskedett. Az I. mezőgazdasági országos kiállítás, amelynek rendezését a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének mult évi november havában megtartott nagygyűlése elhatározta, a szövetségnek e téren első kezdeményezése. Kiváló szerencsénknek tartjuk és a jövőben kifejtendő tevékenységünkre biztatást merítünk azon felelte örvendetes hírből, hogy első kezdeményezésünknél Császári ós Királyi Fenséged személyében hazánk mezőgazdasága iránt mindenkor a legjobb érdeklődéssel viseltető, legkiválóbb gazdáját van szerencsénk védnökünk gyanánt tisztelhetni. Igaz örömmel kell konstatálnom, hogy a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének ezen első kezdeményezése az irányadó tényezők messzemenő erkölcsi és anyagi támogatásban részesült. Különösen ki kell emelnem a földmivelésügyi m. kir. miniszter urnák minden irányban tanúsított jó akaratát és nagymérvű erkölcsi ós anyagi támogatását, mely támogatás tette lehetővé azt, hogy az I. mezőgazdasági országos kiállítást, hazánk mezőgazdaságához méltó arányokban rendeztetjük; ki kell továbbá emelnem Szeged szab. kir. város törvényhatóságának áldozatkészségét, a melylyel vállalkozásunkat támogatta és kiállításunk rendezésére ezt a szép ligetet rendelkezésünkre bocsájtotta. Kedves kötelességet teljesítek, amidőn a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége nevében a földmivelésügyi m. kir. miniszter urnák ős Szeged szab. kir. város közönségének hálás köszönetet mondok. De a kiállításunk iránti rokonszenv és áldozatkészség kiterjedt a szövetséges gazdasági egyesületekre, nagy- és kisbirtokos gazdatársainkra, és a mezőgazdaság érdekeivel foglalkozó szakférfiakra, akik mint dijadományozók, kiállítók, csoportbiztosok, rendező-bizottsági és jury-tagok teljes buzgalommal közreműködtek a kiállítás létrehozásában. Fogadják mindezek áldozatkész tevékenységükért és fogadja Szeged szab. kir. város polgársága szives vendéglátásáért a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének köszönetét és elismerését. A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége a kiállítás előkészítése, szervezése és rendezése körüli teendőket a saját kebeléből választott rendező-bizottságra ruházta. Ez a rendező-bizottság, támogatva minden illetékes tényezőtől, teljes erélylyel és buzgalommal igyekezett feladatának megfelelni. A mü, amelynek létrehozásán fáradoztunk, íme készen áll, Mennyiben felel meg kiállításunk a hozzákötött várakozásnak, mennyiben
72—73. SZÁM. 9-ik ÉVFOLYAM. tünteti fel mezőgazdaságunk mai helyzetét és előrehaladottságát, — ezt megítélni az érdeklődő nagy gazdaközönség van hivatva. Hogy ez megtörténhessék, a rendezőbizottság nevében mély tisztelettel kérem Cs. és Kir. Fenségedet, magas Védnökünket, hogy a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége által rendezett I. mezőgazdasági országos kiállítást megnyitni kegyeskedjék. József főherczeg beszéde. Az üdvözlő beszédek e sora után, József főherczeg válaszolt messzehangzó érczes hangon, ki a következő beszédben nyitotta meg a kiállítást: Örömmel üdvözlöm ezen kiállítás létrejöttét és mindazokat, akik ezen hazafias; üdvös ügyet elömozditották. Hazánknak ezen törzsgyökeres magyar helyén kettős örömmel fogadom nagyméltóságod által egy nemzet nevében tett igéretét, hogy ezen földet, melyet. hös őseink fegyverrel hódítottak, ezentúl munkával és kitartással iparkodunk megtartani, mivelni és virágzóvá tenni. Ha e téren felejthetlen édes.atyám nyomdokaiba lépni kísérlettem, csak a legszentebb hazafiúi kötelességemet teljesítem és ha ezentúl a földmivelés terén iparkodom előrehaladni, azon meggyőződésemnek felelek meg, hogy ezáltal szeretett hazámnak és földeimnek hü szolgálatot tehetek. N e m mulaszthatom el ezen alkalmat, hogy e helyen is, mint magyar gazda legbensőbb hálámnak ne. adjak kifejezést földmivelésügyi kormányunknak és ennek v e z e t ő j é n e k : nagymélt. Darányi Ignácz miniszter urnák, aki fáradhatatlanul működik ezen ügyünk fejlesztésén annak minden egyes szakmájában és akinek buzgó törekvései, megvagyok győződve, az egész kormánynál annál biztosabb támogatásra találnak, mert maga a nagyméltóságú miniszterelnök ur is ritka szakismerettel biró magyar gazda. Önökhöz, magyar gazdatársaimhoz fordulok most azon óhajtással, támogassák velem együtt a földmivelésügy terén a mi magyar kormányunkat. Végül nem mulaszthatom el, hogy ki ne fejezzem őszinte köszönetemet és elismerésemet a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének azon fáradhatatlan buzgóságáért, melylyel e szép kiállítást rendezte és Szeged város hazafias törvényhatóságának, mely ezen ügyet oly lelkesen felkarolta. A kiállítást megnyitottnak nyilvánítom. A közönség perezekig tartott éljenzésbe tört ki e beszéd után, amelynek befejeztével a főherczeg svitjével a kiállítás megtekintésére indult. Körnt a kiállításon. Alig hogy elhangzottak József főherczegnek a kiállítást megnyitó szavai, Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter a kiállítás megtekintésére hivta meg a királyi főherezeget. József főherczeg készséggel engedett a meghívásnak s a kiállitá® vezetősége, továbbá á csoportelnökök s a környezetében levő urak kíséretében megkezdette a körútját. A főherczeg állandó kíséretében voltak rendes svittjén kivül a Gazdasági Egyesületek
igÖZTSLEK,1899.SZEPTEMBER HO 9
1345
Országos Szövetsége részéről : Bujanovics Gazdasági Egyesület alelnöke s a kiáll. rend. Sándor, Forster Géza és Rubinék Gyula ; a bizottság elnöke, dr. Lázár György és Polczner kiállítás igazgatósága plenumban, élén báró Jenő országgy. képviselők, báró Malcomes Malcomes Jeromos elnökkel, továbbá Szeged Jeromos, a kiáll, igazgatóság elnöke, Rubinek város főispánja és polgármesterei. A kalauzolás Gyula az Orsz. Magy. Gazd. Egyesület titkára, voltaképpeni tisztét Darányi miniszter és Bujaa kiállítási iroda főnöke, Molnár István gyünovics Sándor teljesítették. mölcsészeti miniszteri biztos, Paczor Vilmos altábornagy, Borán 46. gyalogezredbeli őrnagy, Az egyes csoportoknál csoportelnökök sa csoportbiztosok fogadták a főherezeget, kik a Kubass csendőralezredes stb. stb. A menü körút alkalmával szorosan csoportjaik mellett 6 fogásból állott s az ebéd kevéssel 2 óra után ért végét. Felköszöntő egyetlenegy volt. helyezkedtek el. A főherczeg körútját háromnegyed 11-kor József főherczeg mondta ezt Dessewffy Sándor megyés püspökre, aki ma ünnepelte püspökké kezdette meg. A halászati kiállításnál kezdették meg a szenteltetésének évfordulóját. József főherczeg szemlét, ahol Landgraf János rendező szol- ebéd után nem tartott cerclet, hanem elbugált magyarázatokkal a főherezegnek. A . csuzva vendégeitől, sietett a lóversenyre. gyümölcsészeti kiállításnál Molnár István A lóverseny. csoportelnök s Buday Barna csoportbiztos fogadták s szakszerű felvilágosítással látták el a Vasárnap délután folyt le a lóverseny, főherezeget, kinek különösen Kecskemét, Nagy- mely iránt fővárosi sportkörökben is általános Kőrös és Pest vármegye gyümölcsgyüjteményei, volt az érdeklődés. majd a Mauthner Ödön remek élővirágkiállitása Az idő nem kedvezett a lóversenynek, ragadta meg a figyelmét. Hosszabb időt töltött a mert a permetező eső sokakat visszatartott a kertészeti tanintézet gyűjteményes tanügyi ki- versenyre való kirándulástól. Mindazáltal a kiállításnál is, a hol Angyal Dezső igazgatót állítás összes illusztris vendégei s a kiállítás mutatta be a miniszter. Majd a parkká vará- hivatalos vezetői ott voltak a lóversenyen. zsolt diszkertészeti kiállítást szemlélte meg a A harmadik futam előtt érkezett meg főherczeg. A szölőmivelési és borászati ki- József főherczeg nagy kísérettel. A programm állítás csarnokának bejáratánál dr. D rucker ötödik száma után a főherczeg páholyából leJenő csoportbiztos és Baross Károly fogad- ment s Darányi miniszterrel bemutattatta maták a főherezeget; a földmivelési és növényi gának a lóverseny intézőit s a kiállítás több termékek kiállításánál Cserháti Sándor f. cs. vezetőjét. A főherczeg végignézte az egész elnök és Szilassy Zoltán f. cs. biztos; a versenyt. A versenyek eredménye a követdoliánykiállitásnál Kerpely Kálmán és báró kező volt: Natorp Tivadar; az ipari pavillonban LichI. Mezei gázdák versenye. Díj 600 korona. tenberg Mór csoportelnök és Kulinyi ZsigTáv. 2000 m. Több mezei gazda lova volt mond csoportbiztos; az ebkiállitásnál Gromon nevezve, melyek közül első Dobó István pejDezső államtitkár és Tormay Béla főcsoportlova lett, második Wolford József kanczája. elnök : a baromfi-kiállitásnál gróf Téleky II. Kiállítási dij. Dij 800 kor. Táv. Jőzsefné cs. elnök; a méhészeti kiállítás2000 méter. Ennél a versenynél kezdte el a nál báró Ambrózy Béla csoportelnök és működését a totalizatőr, melynél a favorit, Kovács Antal csoportbiztos ; a gépkiállításnál Vermes és Csalfa voltak. A versenyt azonban Bolla Mihály főcs. elnök és ifj. Sporzon Pál Vojnich Sándor Aranya-a nyerte meg, könnyen főcs. biztos; az élőállatkiállitás összes csoportgyőzve társai felett. Tot. 5 : 23, 2 : 9 . jainál PirJcner János cs. elnök és Jeszenszky III. Szeaedi hölgyek dija. Dij: tiszteletdíj. Pál főcs. biztos; a lókiállitásnál Szápáry Péter cs. elnök és Paikert Alajos cs. biztos kalau- Táv. 2400 m. Első Vojnich ti. Pacsirtá-ja, második Rohonczy Gida Arkangyal-a, harmadik zolta a főherezeget, aki mindent megszemlélt, gyakran kérdéseket intézett környezetéhez s Kortyonszka Fair Lady-ja. Tot. 5 : 15, 2 : 6. IV. Csongrádi dij. Dij 800 kor. Táv. 1400 m. igen sok kiállítót bemutattatott magának. E versenyben erősen fogadták Apollóniát, A szemle befejezése után a főherczeg a amelynek lovasa azonban leesett és átengedte következő szavakkal vett bucsut: az elsőséget a Dobó István Kaczér-jának, mely „Bejártam az egész kiállítást s megelé- remek frinsel nyerte meg a versenyt. Második gedéssel távoztam innét. Kívánom, hogy jó Dudy, harmadik Csalfa. Tot. 5 ; 19, 2 : 7. eredménye legyen az első mezőgazdasági orszáV. Államdij. Dij 1000 kor. Táv. 20Ö0 m. gos kiállításnak." Első Vojnich S. Dámá-ja, második Rohonczy G. Tiszagyöngye. Tot. 5 : 7, 2 : 7. Udvari ebéd. VI. Szeged város dija. Dij. 400 kor. Táv. A körút befejezése után d. u. 1 órakor 2000 m. Első gróf Pejacsevich Apollónia-ja József főherczeg a Tisza-szállóban 63 terítékű második Kaczér. Tot. 5 : 8, 2 : 3. ebédet adott, amelyre a szük helyviszonyok VII. Vadászverseny. 800 kor. dij. Táv. miatt a kiállítás elnökségén és igazgatóságán kivül csak néhányan nyerhettek meghívást azok 5000 m. Az érdekes verseny nagyon lekötötte a közül, akik a kiállítás szakcsoportjainak rendeközönség figyelmét. Ebben 18 kopó is résztvett, zését vezették és végrehajtották. Az asztalfőnél a házigazda: József főher- melyek a lovasok előtt futottak. Denevér kitört. czeg ült, jobbra tőle Zsivánovits Zsiván szerb Első Lipthay Béla Délczeg lova. II. Tot. 5 : 12. földmivelésügyi miniszter és Perczel Dezső képA főherczeg a halászcsárdában. viselőházi élnök, baloldalán Darányi Ignácz A főherczeg a lóversenytérről kíséretével földmivelésügyi miniszter és Oromon Dezső együtt ismét a kiállítás szinterére hajtatott, ahol államtitkár ültek. A főherczeggel szemben foga csárdásné, Boros Antalné, egy tűzről pattant laltak helyet Dessewffy Sándor csanádegyházszegődi menyecske és az ura fogadták. A főmegyei püspök és nemeskéri Kiss Pál föld- herczeg kezet fogott á csárdásnéval, aztán a mivelésügyi államtitkár. Bésztvettek továbbá csárdás felé fordult, aki se szó, se beszéd, két az ebéden Pallavicini Sándor őrgróf, Kará- kézre fogta a főherczeg jobbját és amúgy macsonyi Jenő gróf titkos tanácsos, Zsilinszky gyarosan megszorította. Mihály vallás- és közoktatásügyi államtitkár, Aztán elhelyezkedtek az urak a csárda Bolla Kálmán altábornagy, a honvédség ad- asztalánál. Halpaprikás volt az első fogás, látusa, Kállay Albert főispán, Lippich Gusztáv utánna túrós csusza, majd túrós lepény követszolnokmegyei főispán, Rónay Jenő torontál- kezett s végül fonatos kalács zárta be az megyei főispán, Molnár Viktor temesmegyei ételsort. Ahogy behozták a turós-csuszás tálat, a főispán, Thoroczkay Miklós báró h.-m.-vásárhelyi főispán, Andrássy Géza gróf, Miklós főherczeg maga vette kezébe a kanalat és kiÖdön volt államtitkár, Thormay Béla, min. szedett egy keveset a tányérjára. Nem jó szemmel nézte ezt a csárdásné. A főherczeg mellett tanácsos, Szilassy Zoltán OMGE. titkár, fő- termett, kivette kezéből a merő kanalat és egycsoportbiztos, Bujanovics Sándor az Orsz. Magyar kettőre egész kis turóscsusza hegy párolgott
1346
KÖZTELEK, í 899 SZEPTEMBER HO 9.
a főherczeg tányérján. A főherczeg pedig mosolygott és odafordult a jobbján ülő Darányihoz : — Ez ugyan kiadta a porcziómat. Aztán hozzáfogott az evéshez és a csárdásné végtelen örömére egy szál csuszát sem hagyott a tányéron. A vacsorához szegedi tőkén termett bort kért a főherczeg, adtak is a harmadévi szegedi homokiból. Vacsora alatt Murka Ferencz ezigánybandája muzsikált. Elsőnek ezt a hamisítatlan czigánynótát húzták: Hej more, more lamore . . , Hogy megvolt a vacsora, előkerült a halászcsárda tervezője és berendezője, Beck Pista, a város gazdasági hivatalnoka, a ki mint városi polgárőrség vezetője az egyenruhában : kócsagos kalapban, csikós dolmányban ; tisz telgett. Beck Pista magyaros eredetiséggel akart kedveskedni a főherczegnek: megkínálta egy makrapipára való dohánynyal. A' főherczeg szájába vette a debreczeni piroscseréppipa szárát és rágyújtott. Az első füstfeleg után odaszólt Beck Pistának. — Aztán szüzdohány van ebben a pipában. — Biz az szűz, fenség, A főherczeg mosolyogva fordult Darányihoz ! — Szerencse, hogy a pénzügyminiszter csak este érkezik. Nagy lett erre a derültség és Beck Pista felbátorítva az elért siker által, még egy kedveskedéssel állott elő. A fenséges urat egy újdonatúj kulacscsal meg egy karikás ostorral kínálta meg : — Fogadja emlékül, fenséges uram. A főherczeg alaposan megnézte a két tárgyat, azután így felelt: — Hát a kulacsot elfogadom, de az ostort csak akkor fogadom el, ha csapót is tesznek rá lószőrből. A főherczeg pompás étvágygyal evett a magyaros ételekből s kíséretével együtt a legjobb hangulatban távozott. Mü vész-estély. A müvészestély, mely a szegedi városi színházban folyt le, este 8 órakor kezdődött. Az előadásra elsősorban Szeged előkelő ' vendégeinek biztosítottak helyet, miután a nézőtér az érdeklődők nagy tömegét távolról sem volt képes befogadni. A főherczeg beléptekor a közönség felállott. Az éljenzés lecsilapulta után a 46. gyalogezred zenekara rázendített a Hunyadi László nyitányára. Utána Pósa Lajos prológja jött. A magyar népről mondott abban Pósa gyönyörű éneket. A költő lelkesen és nagy hatással szavalta el a verset, amelyet Ábrányiné Wein Margit éneke követett. Popper Dávid gordonka játéka, Ábrányi Emil szavalata a főherczegről, Gaál Gyula pompás előadása és Pewny Irén éneke volt a pompás programm többi pontja. A legmagasabb elismerést Kállay főispán tolmácsolta az estély kitűnő művészei előtt. A második körút a kiállításban. József főherczeg másnap (szept. 4-ikén) reggel hét órakor újból meglátogatta a mezőgazdasági kiállítást, hogy a korai órákban a még kevésbbé látogatott pavillonokat sorban, behatóan megszemlélje. A főherczeg fogadására megjelentek Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter s a kiállítás vezetősége Bujanovics Sándor elnökkel. A gyűjteményes kiállításon újból sorba vette a főherczeg az uradalmakat s a kisebb kiállítókat, majd áthaladt a mezőgazdasági iparcsarnokban, hol különösen a szegedi kiállítókkal foglalkozott hosszasabban. A kocsiknál is hosszasabban időzött, melyek az< iparcsarnokban állanak. A földmives-iskolai kiállítás külön épületébe ment át a főherczeg ezután, hol Grünwald képeit s a mesterséges gyümölcsöket nézte hosszabban. Megnézte a munkatermet is, az épületben, hol éppen hozzáfogtak a napi működéshez.
Mielőtt az állatkiállitásba -kiment volna, még egyszer betért a halászcsárdába, hol Beck István városi jegyző fogadta, mint a rendező-bizottság tagja. A főherczeg szívélyesen üdvözölte a katonaügyi jegyzőt s reggel lévén, így szólott: — Éhomra megkínálhatnának egy kis pálinkával. S hoztak a főherczeg elé szegedi törkölyt, melyet megízlelt a főherczeg s egy pohárkával elfogyasztott belőle. Hogy elment a borpavillonba, bort méretett a kulacsba utravalóul. A kertészeti kiállításnál az élővirágok csarnokánál, hol csokrokat kötöznek, egy kis rózsacsokrot fogadott el, melyet dolmánya vitézkötésébe akasztott. Kilenczre járt az idő, midőn a főherczeg megköszönte a kiállításon való kalauzoltatását, elbúcsúzott s áthajtatott a közművelődési palotába, hogy megtekintse ott a képkiállitást.
72—73. SZAM. 9-íK ÉVFOLYAM.
A kiállítás díjnyertesei. A kiállítás legérdekesebb tanúságai a szakférfiakból alakult bírálóbizottságok működésének eredményeiben vannak lerakva. Az egyes csoportok bíráló-bizottságaira hárult az a fáradságos feladat, hogy a kiállított anyagot lelkiismeretesen megvizsgálva, különválaszszák a jót a kevésbé jótól, megadják az eredményes törekvéseknek a megillető erkölcsi elismerést s ezzel nemcsak a termelőket serkentsék a megkezdett irányban tovább való haladásra, hanem egyszersmind tájékoztassák a kevésbé szakértő közönséget is a felől, hogy a termelés, állattenyésztés és technika egyes ágazataiban, mely produktumok tekintendők kiválóan sikerülteknek s melyek érdemlik meg a mai viszonyok között, mint példaadók, a közönség különös figyelmét.
A biráló-bizottság nagy körültekintéssel járt feladatát aránylag rövid idő alatt, a legtöbb csoportnál még a megnyitás előtt bevégezte és ha más nem, már a bírálati eljárás eredménye is meggyőz bennünket arról, hogy a kiállításon sok értékes anyag van összehalmozva, mert a zsűrik ez alkalommal Hosszú kocsisor kisérte a főherczeget a igen sok kiállítót találtak kitüntetésre méltór ak. Általános tájékoztatásul megjegyezzük, pályaházhoz, ahol éppen a négyesfogat megérkezésénél robogott be a temesvári gyorsvonat. hogy a kitüntetésekben a következő fokozatok Ismét hosszú sorfalat képezett a közön- voltak. Díszoklevél, amit nagy kollekcziók kiállítói ség egész az indóházig ős lelkesen éljenezte a távozó főherczeget, aki után sokáig hangzott és erkölcsi testületek kaptak, nemcsak a kiaz igaz szeretet megnyilatkozása: az éljenzés. állított anyag, hanem az ezáltal reprezentált Kendőket lobogtattak az ablakokból és a fő- közhasznú munkálkodás jelentőségének méltaherczeg nem győzte viszonozni a meleg bucsu- tásaként is. Aranyérmet az előzetes meghatározásokköszöntéseket. A pályaudvaron a főherczeg elutazásánál nak absolute megfelelő, tehát teljesen sikerült megjelentek : Darányi földmivelésügyi minisz- produktumok kiállítói kaptak. Ezüstéremmel a kiválóbb eredményeket ter, Lukács László pénzügyminiszter, Gromon Dezső államtitkár, Miklós Ödön volt államtit- méltaták, mig a bronzérmek s elismerő (dicsérő) kár, Zsivanovics Zsiván szerb miniszter, Kállay oklevelek a figyelmet érdemlő s reményekre jogosító törekvések serkentő eszközei gyanánt Albert főispán, Pálffy Ferencz polgármester, adattak ki. Bolla Kálmán altábornagy, br. Vécsey, br. GerMindazáltal az egyes csoportok külön megliczy, Braun alezredes, Libits jószágkormány ó, gróf Telegdy, Zsótér Andor, Raintr József,\ Eu- állapodásaihoz képest az itt feltüntetett fokobinek Gyula, Apponyi Géza gróf, Forster Géza, zatoktól is vannak eltérések. Ezek előrebocsájtása után alább közöljük Lichtenberg Mór, Reizner János, Bokor Pál eredményeit, még és óriási közönség, mely a perrónt egészen a kiállítás díjazásainak pedig a főcsoportok sorrendjében. megtöltötte. Elsőnek Darányi miniszter intézett üdI. főcsoport. vözlő szavakat a főherczeghez. A földmivelésÉlőállatok és állati termékek. ügyi miniszter, aki egész idő alatt a főherczeget kalauzolta, ezeket mondta : Szarvasmarháknál következő dijak adatFenséges királyi herczeg 1 tak k i : Amidőn a város falait elhagyni készül, I. Magyar fajta, alföldi jellegű. legyen meggyőződve fenséged, hogy alaA főherczeg elutazása, József főherczeg a kultúrpalotában tett látogatása után egyenesen a pályaudvarra hajtatott, ahonnan a temesvári gyorsvonattal a fővárosba utazott.
kosságot magas megjelenésével boldoggá tette és mezőgazdasági ügyünknek is óriási lendületet adott. Kérem fenségedet, hogy érdeklődését és szeretetét továbbra is tartsa meg hazai mezőgazdaságunkkal szemben, mely akkor bizonyára virágozni fog. Isten áldása kisérje fenségedet. A főherczeg meleg kézszorítással búcsúzott el a minisztertől, utána Pálfy Ferencz polgármester a város nevében búcsúzott el rövid szavakkal a főherczegtől, aki a következő szavakkal válaszolt. Örvendek, hogy Szeged városát újból megtekinthettem és tapasztalhattam, hogy fejlődése szép irányt vesz. Nagy szolgálatot tesznek a mezőgazdaság ügyének, amidőn a kiállítást támogatják. Nagyon jól éreztem magam ebben a derék magyar városban és most, a mikor ki tudja mennyi időre ismét eltávozom ; köszönöm ezt a meleg vendégszeretetet és kívánom, hogy Isten áldása legyen e városon és minden lakóján. Zugó éljenzés követte a királyi herczeg szavait. A főherczeg erre beszállt a szalonkocsijába és riadó éljenzés közben folyton szalutálva búcsúzott el a perrónon levőktől.
I. díj: Díszoklevél és a Torontálmegyei gazdasági egyesület tiszteletdija : Vojnich Simon zobnaticzai csoportos kiállításának (160—169. kat. sz.). II. díj: Kiállítási oklevél: Vécsey József báró csegöldi csoportos kiállításának (466—485. kat. sz ). Elismerő oklevél: József cs. és kir. főherczeg ur ő fensége kisjenői tenyészetének. Pallavicini Sándor őrgróf csongrád-sándorfalvi tenyészetének az összeredményért. Csekonics Endre gróf zsombolyai tenyészetének, kiváló tekintettel teheneire. Özv. Vécsey Vilma grófné füzes-gyarmati tenyészetének a haladásért. Puthon Leopoldina br.-né kis-szállási uradalma tenyészetének. Eltz Károly grófnak Vukova bikáiért. Debreczen sz. kir. város gazdaközönségének szép kollektív kiállításáért. Herczeg Sulkovszky József Mária uradalma tenyészetének haladásért. Sennyei István báró paczini tenyészetének haladásért. Dr. gróf Almássy Imre p.-sz.-tamási tenyészetének haladásért. A közreműködésért jegyzőkönyvi köszönetet nyertek: a Békésmegyei gazd. egyesület, a Biharmegyei gazd. egyesület, a Pest-PilisSolt-Kiskun vármegyei gazd. egyesület, a Temes vármegyei gazd. egyesület, az Arad vármegyei gazd. egyesület, a Gyertyánffy János örökösei gyéri és a Mandel József nyírbátori gazdasága.
72—73. SZÁM. 9-ik ÉVFOLYAM. Kirtenyésztöknek pénzdíj. I. téhéndij 200 korona. Puskás Lajos kis-ujszállási tehenének (kat. sz. 235). Ila) téhéndij 150 korona. Komlóvszky György 9 éves Czifra tehenének, (kat. sz.235). I l i ) téhéndij 150 korona. Orbán János (Tenke) 250 kat. sz. IIc) téhéndij 150 korona. Saska József (Kun-Madaras). Illa) téhéndij 100 kor. Zsény István (Halas) 461. kat. sz. III6) téhéndij 100 kor. Bajor Ferencz (Szalonta) 242 k. sz. IIIc) téhéndij 100 kor. Hizó Imre (szalontai) 243 k. sz. tehenéért. la) üszödij 150 kor. Jármi Ferencz (Aba) 510 k. sz. 16) üszödij 150 kor. Borús Imre jásznagy-kun-szolnokmegyei. Ila) üszödij 100 kor. Eszenyei Sándor jász-nagy-kun-szolnokmegyei. IIJ) üszödij 100 kor. Horváth István (Duna-Pataj) 456 k. sz. Illa) üszödij 50 kor. Ambrus József (Tenke) 249 k. sz. IIIJ) üszödij 50 kor. Vig Mihály (Szalonta) 247 k. sz. IIIc) üszödij 50 kor. Varga Sándorné (Szalonta) 252 k. sz. üszőjéért. I. bikadij 150 korona. Mezőtúr alsó legelő társaságnak „Hunyadi" nevü bikájáért. II. bikadij 100 kor. Beregszó temesmegyei község „Attilla" nevü (526 k. sz.) bikájáért. Kistenyésztöknek tiszteletdíj: I. A nagyváradi latin szertartású főkáptalan 10 db frtos dija: Orbán János tenkei gazda 250 k. sz. tehenének. II. A Pest-Pilis-Solt Kis Kun vármegyei gazdasági egyesület tiszteletdija: Zseny István halasi lakos 8 éves 461 k. sz. tehenének. Magyar fajta, erdélyi jelleg. I-ső dij: díszoklevél és Szabadka szabad királyi város tiszteletdija: Gróf Vass Béla mezőzáhi tenyészetének. II. d i j : Kiállítási oklevél: gróf Teleki Arvéd drassói tenyészetének. (Ezen tenyészet azért jutott a 2-ik helyre, mert sajáttenyésztésü tehenei nincsenek kiállítva.) Kiállítási oklevéllel lettek kitüntetve: Ugrón Zoltán fiátfalvi, báró Szentkereszty Pál buni, az erdélyi római katholikus státus radnóthi, Lészay Ferencz magyar horgói, gróf Teleky Arthur faragói és Bárczay Gyula tiszaburai tenyészetei. Pénzdijakat
adtak.
I. téhéndij. 200 kor: Somogyi Albert héjasfalvi lakos 745. sz. tehenének. Ugyanennek Gyöngyös nevü tehenéért 100 korona harmadik téhéndij. II. téhéndij. 150 kor: Gáspár József királyhalmi lakos, Juczi nevü tehenének. I. üszödij. 100 kor: Gáspár József 765. sz, üszőjéért. Nagy-Küküllővármegye közgazdasági bizottságának gyűjteményes kiállításáért 250 korona elsödij és díszoklevél. T á j f a j t á k , bonyhádi. I. dij. Díszoklevél és az OMGE. tiszteletdija gróf Apponyi Géza tolna-hőgyészi tenyészetének. II. d i j : Kiállítási oklevél: Jálics Géza szőllősgyáli, Perczel Dezső bonyhádi és Baranya vármegye gazdasági egyesülete kollekczióinak. Pénzdijak. I. téhéndij : 200 korom. Werner János 368 sz. tehenének. II. téhéndij : 150 korona. Stinupf Kristóf 373. sz. tehenének.
1347
igÖZTSLEK, 1899. SZEPTEMBER HO 9 III. téhéndij : 150 korona. Schad János 350. sz. tehenének. IV. téhéndij : 100 korona. Krausz Márton 365. sz. tehenének. V. téhéndij: 100 korona. Lemle Jakab 350. sz. tehenének. VI. téhéndij: Dr. Schlauch Lörinez bíboros érsek 10 drb 10 koronás tiszteletdija Apát Alajos tehenének. VII. téhéndij : 100 korona. Szellman János 366. sz. tehenének. VIII. téhéndij: 100 korona Hofman Ferencz 366. sz. tehenének. I. üszödij : 100 korona. Tóth János 376. sz. üszőjének. Kiállítási oklevél. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármégye gazdasági egyesületének csoportos kiállításáért. Pénzdijak. I. dij 200 korona: Schmarczman Sebő 411. sz. tehenének. II. dij 150 korona: Fejős Dávid 420. sz. üszőjének. III. dij 100 korona: Minihoffer József 409. sz. tehenének. IV. dij 100 korona: Hohl Márton 405. sz. tehenének. V. dij 150 korona: Schuszter József 407. sz. tehenének.
II. üszödij 70 korona : Schwartz József (Somos) 228 k. sz. üszőjének. III. üszödij 50 korona : Rill György (KisCsür) 267- k. sz. üszőjének. III. üszödij 50 korona: Stock Tamás (N.-Gsür) 254. k. sz. üszőjének. III. üszödij 50 korona: Markon Mihály (Weindenthal) 290. k. sz. üszőjének. Állatgondozók
Borzderesek. I. a) díszoklevél: Miklós Ödön montafoni kollekcziójának üszője. b) Küszler Henrik tisztéletdija: Dr. Kohner Adolf montafoni kollekcziójának. II. Kiállítási oklevél: Vizeki Tallián Vilmos montafoni kollekcziójának. Dr. Kohner Adolf montafoni kollekcziójának. Elismerő oklevél: Gróf Széchenyi Ferencz csoportos kiállításának. Elismerő oklevél: Pick Osvald (Budapest) csoportos állatkiállitásának.
Hegyifajták. Simmenthali: I. dij. Díszoklevél és Csongrád vármegye törvényhatósága tiszteletdija: Döry Vilmos kollekcziójának. II. dij. Kiállítási oklevél: Gróf Apponyi Géza kollekcziójának.
Keresztezések. Díszoklevél és az OMGE. tisztéletdija. Őrgróf Pallavicini Sándor, sándorfalvi tenyészetének. Kiállítási oklevél: Aradmegye gazdaság egyesületének csoportos kiállításáért.
Berni: I. dij. Díszoklevél és Báró Gerliczy Ferencz tiszteletdija: Eckstein Fülöp kollekcziójának. II. dij. Kiállítási oklevél: Gróf Hunyady Imre kollekcziójának. Egyesületi arany oklevél: Gróf Gsekonics Endre .kollekcziójának. Üszödij 50 korona: Erdélyi Ferencz (Lúgos) 140. k. sz. üszőjének. Üszödij 50 korona: Borlován Miklós (Lúgos) 142. k. sz. üszőjének. Üszödij 50 korona: Arzenovits Szilárd (Bálincz) 150 k. sz. üszőjének. Pinzgaui. I. dij díszoklevél és az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tiszteletdíja: Alapi Salamon Géza (Sárosm.) kollekcziójának. II. dij kiállítási oklevél: Gajáry Ödön öreg-csertői gazdasága (Pestm.) kollekcziójának. Kiállítási oklevél: Pillér Kálmán pillerpeklai (Sárosm.), lovag Weltini Wiener Béke és gombai uradalma és az Erdélyi-Szász gazdasági egyesület kollekcziójának. Pénzdijak : I-ső téhéndij 150 korona : Schobel József (N.-Szeben) 269. k. sz. tehenének. I-ső téhéndij 150 korona: Grósz Lukács (N.-Csür) 248. k. sz. tehenének. II-dik téhéndij 100 korona : Rill István (Kis-Csür) 255. k. sz. tehenének. II-dik téhéndij 100 korona: Fusz Simon (N.-Csür) 247. k. sz. tehenének. II-dik téhéndij 100 korona: Krapfl János (Weidenthal) 284. k. sz. tehenének. III-dik téhéndij 70 korona: Müller János idősb (Segesd) 276. k. sz. tehenének. III-dik téhéndij 70 korona: Grósz György (N.-Csür) 249. k. sz. tehenének. III-dik téhéndij 70 korona: Herbert Tenás (N.-Disznód) 257. k. sz. tehenének. III-dik téhéndij 70 korona : Fleischer Péter (N.-Disznód) 262. k. sz. tehenének. I. üszödij 100 korona: Girlich Christíán (N. Csűr) 252. k. sz. üszőjének. II. üszödij 70 korona : Gunnes György (Segesd) 279. k. sz. üszőjének.
pénzdijai:
Nagy-Csüri község bikájának gondozója Stock János 100 korona. Eperjes község bikájának gondozója 60 korona. Tregova község bikájának gondozója 30 korona. Örményes község bikájának gondozója 30 korona.
Pénzdijak. I. dij: 150 korona: id. Dittrich István 534. sz. tehenének. II. dij: 100 korona: Vodányi József 536. sz. üszőjének. III. dij : 100 korona: Taugner Mihály 535. sz. üszőjének. IV. dij: 70 korona: Melh Henrich 129. sz. üszőjének. Kistenyésztönek tiszteletdíj : Hódmezővásárhely sz. kir. város tisztéletCsiki Gyula 581. sz. tehenének. Kiállítási oklevéléket nyertek: Temesmegye mezőgazdasági bizottsága csoportos kiállításáért, Csákóvá, Szt.-András és Temes-Rekás községek községi bikájukért. dija:
Állatgondozók
dijai:
A Csákóvá községi bika állatgondozójának 30 korona, a Szt.-András községi bika állatgondozójának 20 korona és Temes-Rékás községi bika állatgondozójának 20 korona. Juhok. Meríno juhok csoportjában. I. dij. Díszoklevél és a csongrádmegyei gazdasági egyesület tisztéletdija: gróf Károlyi Imre kosának. II. dij. Kiállítási Imre kosának.
oklevél:
gróf
Hunyady
Meríno preccoce juhok csoportjában. Dicsérő oklevél: Schossberger Henrik és erdődi gróf Pálffy József kosainak. Fésűs juhok csoportjában. I. dij. Díszoklevél és biharmegyei gazdasági egyesület tiszteletdija: a csanádi püspöki uradalom kosainak. II. dij. Kiállítási oklevél: Kohner Zsigmond kosainak. Pénzdijak. I. Kosdij 100 kor. Pfaff György kosainak. II. Kosdij 60 kor : Milko Vilmos kosainak.
1348
KÖZTELEK, í 899 SZEPTEMBER HO
III. Kosdij 60 kor: Beretvás János kosainak. I. Anyadij 60 kor: Péter András anyajuhainak. II. Anyadij 40 kor: Lichtenberg és Vajda anyajuhainak. Czigáják
és Baczkák csoportja.
I. dij. Díszoklevél: Gróf Csekonics Endre kollekcziójának. II. dij. Kiállítási oklevél: báró Baich Iván kollekcziójának. Pénzdíjak. I. Kosdij: Temesmegi bizottsága által kiállított kosoknak. I. Anyadij: Temesmegye mezőgazdasági bizottsága által kiállított anyajuhoknak. Hus
juhok.
I. dij. Díszoklevél és az esztergomi érsekség tiszteletdija : turonyi lovag Biederman Rezső kollekcziójának. II. dij. Kiállítási oklevél: Feszti Adolf kollekcziójának. Dicsérő oklevél: őrgróf Pallavicini Sándor versenyen kivül kiállított kiváló kollekcziójának. Továbbá a debreczeni gazd. tanintézet és a csákovári m. kir. földmivesiskola csoportos kiállításának.
9.
Nádasdy Ferencz, Okolicsányi Gáspár, Rónay Albert, gróf Pongrátz Jenő, gróf Wenkheim Dénes, gróf Zselénski Róbert, Schlesínger és Polakovits, gróf Károlyi István, báró Baich Mihály, Somogyi Albert, Pogányi Sándor, gróf Toldalaghy László, gróf Teleki József, Tamássy Péter, gróf Teleki László Gyula, Heiszler Mór, Hoffmann Gyula. Adai m. kir földmivesiskola, dr. Horváth Miklós, Bordács Tamás, gróf Csekonics Endre, Róbert pármai herczeg, Csákovári m. kir. földmivesiskola, Csabai m. kir. földmivesiskola, gróf Desseffy Aurél, gróf Bolza József, Haraszty Tivadar, Bordács Tamás, Jászberényi m. kir. földmivesiskola, Kolozsi érseki uradalom, Fülöp szász-koburg herczeg, Kecskeméti m. kir. földmivesiskola, Jenovai Sándor, Beretvás Endre, Rimaszombati m. kir. földmivesiskola, Magyar-Óvári főherczegi uradalom, gróf Vimpfen S., gróf Nádasdy Ferencz, Dréher Antal, gróf Festetits Jenő, Oltai Guidó, M. kir. Gazdasági Akadémia, Geiger Ferencz, gróf Eszterházy Mihály, Kolozsmonostori m. kir. gazd. tanintézet, Algyógyi m. kir. földmivesiskola, Bogdán Károly, Somogyi Albert, gróf Toldalaghy László, Kornstein testvérek.
I. Díszoklevél
Sörárpa. és tiszteletdíj:
Dr. Offner
Szapáry
II. Arany-érem, • Beretvás Endre. III. Ezüst-érem. : Gróf Eszterházy Mihály, turonyi lovag Biedermann Ottó. IV. Brónz-érem : Horn J. Jakab, Hanák Kolos, Oltay Guidó, Vincze Károly, Bende Miklós, Szentiványi Oszkár, ifj. Szalay Antal, Wiedder Lajos, báró Stummer Ágost, gróf Breiner örökösei. V. Kiállítási oklevél: Gróf Breiner örö> kösei, Lovag Schöller uradalma, Jeszenszky István, báró Stummer Ágost, Horváth Mihály, báró Weisz Pál, Borhy György, Külkey Gyula, gróf Zetvitz Curt, Baronyi Ede, Heidekker László, szarvkői uradalom, gróf Ráday Gedeon, gr. Apponyi Sándor, Herber Miklós, dr. Darányi Miklós, gr. Festetics Jenő, gróf Eszterházy Mihály, Kubinyi Márton, Uj-aradi uradalom, Miklós, Ödön, Brunner Lajos, Kócsa Miklós, Lánghoffer Samu, Jászóvári Premontrei kanonokság, Szatmári püspöki uradalom, Radoványi István, Borhy György, Szondy János, gróf Zichy Miklós, Simogrin Sámuel, Újhelyi Lajos, herczeg Odescalchy Gyuláné, Tiamovszky Ede, Klein Miksa, Ragályi Béla, Serák örökösei, Klein Zsigmond.
II. dij: díszoklevél és a szegedi kereskedelmi és iparkamara és a magyar élelmiszer szállító r.-társaság tiszteletdíja: Eckstein Fülöp kollekcziójának. II. d i j : kiállítási oklevél : gróf Széchenyi Ferencz csoportos kiállításának, valamint Pfaff György kollekcziójának.
Komló. I. Díszoklevél és tiszteletdíj: Turonyi Biedermann Ottó lovag. II. Arany-érem: gróf Draskovich Iván. III. Ezüst-érem: gróf Zichy János, gróf Choteek Rezső. IV. Bronz-érem. Mártis Albert, Petrasch András, Vozár Mihály, Kollár József. V. Kiállítási oklevél: Stofflitz Antal.
Sertések. Hazai kondor. Elismerő oklevél: József főherczeg versenyen kivül kiállított kollekcziójának. I. dij : díszoklevél és Bács-Bodrog vármegye • törvényhatóságának tiszteletdija: Lovassy Ferencz kollekcziójának, ugyancsak díszoklevél és a Csongrád vármegyei gazd. egyesület tiszteleidija: Wertheimstein Alfréd kollekcziójának. II. d i j : kiállítási oklevél: Kornstein testvérek kollekcziójának; továbbá Pallavicini Sándor őrgróf, Vécsey Vilma grófnő, Pellett Sándor, Mezőgazdasági ipar részvénytársaság, gróf Csekonics Endre, Nagyváradi 1. sz. káptalan, Straun testvérek és Rózsa József csoportos kiállításainak. Elismerő oklevél: Herczeg Sulkovszky József Mária, Gyémánt Mihály, Gerliczy Ferencz, Beretvás János, Pongrácz Jenő tenyészeteinek. Hízott sertések csoportja. I. dij: kiállítási Pál kollekcziójának.
oklevél:
gróf
Husfajták.
II.
főcsoport.
Földmivelési és növényi
Len- és kender.
termékek.
Szemes termények. I. Díszoklevél és tiszteletdíj: Vásárhelyi József. II.Díszoklevél: Gróf Teleki Arvéd. Mauthner Ödön. III. Arany érem: Kováts Lajos. Ezüstérem : Lázár László. Bronz-érem Süttői uradalom, Lévai uradalom, Purgly László, Lészay Ferencz, Somogyi Albert, Felső-Magyarországi magpergető intézet, Faragó zala-egerszegi magpergető intézet, gróf Teleki László, ifj. Csillagh Béla, gróf Károlyi István, Rónay Albert. IV. Kiállítási oklevél: gróf Breiner örökösei, Kubinyi Márton, báró Stummer Ágost. Jeszenszky István, dr. Wohlberg Vilmos, lovag Wiener Welten, Reich Vilmos, gróf Nádasdy Ferencz, dr. Darányi Ignácz, gróf Festetits Jenő, Schmiedt Emil, Gruner Lajos, gróf
I. Díszoklevél : Sabran-Pontevésherczegné. II. Arany-érem : Fiedler János. III. Kiállítási oklevél : Füredy Lajos, Adai m. kir. földmivesiskola, gróf Andrássy Dénes. Műtrágya. I. Díszoklevél: Hungária műtrágya kénsav és vegyi gyár részvényt. II. Ezüst-érem : Kalmár Vilmos, Bosányi Endre. III. Bronz-érem, : Magyar tőzeg és műtrágyagyár részvénytársaság. VI. Kiállítási oklevél: Horovitz Mór, Detsinyi Frigyes. Gyűjteményes kiállítások. A) Uradalmak. I. díszoklevél: Gróf Karátsonyi Jenő. II. Arany-érem : Gróf Chotek Rezső, Kegyes tanitórendek gazdasága.
72—73.
SZAM.
9-íK ÉVFOLYAM.
III. Bronz-érem: San-Marco herczegné Kalocsai érsekség. Esztergomi főkáptalan, gróf Zichy János, Csanádi püspökség. B) Közép-birtokok. I. Díszoklevél és tiszteletdíj : Borhy György. I. Arany-érem : Miklós Ödön. II. Ezüst-érem: Jeszenszky Béla, Ottlik Péter. III. Bronz-érem,: Vajda Lajos, Lichtenberg és Vajda, gróf Keglevich Gábor, Deák Imre, Blaskovich Alcertné, Justh Gyula, Hári Ágost, Kováts János, Klein József. C) Gazdasági Egyesületek. I. Díszoklevél : Délvidéki földmivelők gazdasági egyesülete, Pestmegyei Gazdasági Egyesület, Jász-Nagy-Kun-Szolnokmegyei Gazdasági Egyesület. II. Arany-érem : Aradmegyei Gazdasági Egyesület, Temesmegyei mezőgazdasági bizottság Rovara Frigyes. III. Ezüst-érem : Csanádmegyei Gazdasági Egyesület, Magyar-Óvári szarvasmarhatenyésztési egyesület, Szarvasi járás mezőgazdasági bizottsága, Békésmegyei Gazdasági Egyesület. IV. Bronz-érem. Bács-Bodrogmegyei gazdasági egyesület, Zenta szabad királyi város, Csongrádmegyei gazdasági egyesület, Biharmegyei gazdasági egyesület, Borsodmegyei gazdasági egyesület, Dlusztus Alajos, Weisz Lipót, Halász Károly, Kosulkov Lipót, Petrik József, Hoffer Alajos, Báró Sztojanovich György, Kozák Ilona, Lelik János, Miskolczi Mihály, Darvas Lajos, Leinwatter Gyula, Török József. V. Kiállítási oklevél: Országos növénytermelési kísérleti állomás, M. Kir. dohánytermelési kísérleti állomás, Órszágos vizépitészeti hivatal, Tiltscher Gyula, Csérer Lajos, Klekner Ferencz, Dérczy Péter, Rázsó Imre, Benern Elek, Grünvald József, Grábner Emil, Török Elemér, üitz István, Liebhardt Márton, Hódmezővásárhelyi m. kir. földmivesiskola, BékésCsaba m. kir. földmivesiskola, Szabadkai m. kir. földmivesiskola, Nagyszentmiklósi m. kir. földmivesiskola, Lugosi m. kir. földmivesiskola, Csákováry m. kir. földmivesiskola, Leinbacher Károly, Nagy Kálmán, Grünvald Imre, Padlitska István, Kilvádi József, Báró Baratta Dragano Alajos. A m. kir. dohányjövedéki igazgatóság adományából egyenkint 20 korona jutalomban részesült: Soltész István Ötvenes-puszta, (gróf Zselénski Róbertnél), Kiss József Sofrona-puszta, (Purgly Jánosnál), Zsámbok István Tövisegyházapuszta, (dr. Takács Sándornál), Dani János Battonya-puszta, (Molnár Edénél), Kovács Mihály Domyegyháza-puszta, (Lonovics Józsefnél), Böhm Péter Kunágota-puszta, (id. Nágel Vilmosnál), Kovács Mátyás Tompa-puszta, (Purgly Lajosnál), Matyelka István Mezőkovácsháza-puszta, (ifj. Nágel Vilmosnál), Laczkó István Tóth-Bánhegyes, (Telbisz Alajosnál), Kövér Kévés András Tóth-Bánhegyes (Háry Ágostonnál), Pribranszky Mihály Gerendáspuszta, (gróf Apponyi Albertnél), Valeránovits Mihály Gerendás-puszta, (gróf Apponyi Albertnél), Gyenge Mihály Nagy-Szénász-puszta, (gróf Károlyi György örököseinél), Czombos Mihály Szt.-Tornya-puszta, (Jurenák Sándornál), Volentér Máté Szt.-Tornya-puszta, (Székács Józsefnél), özv. Bálint Andrásné Szt.-Péter, (gróf Szapáry Pálnál), Tóth József Deszk, (báró Gerliczy Ferencznél), Bojtos István Földeák, (Návay Dezsőnél), Csonka János Török-Becse (ürbán Ivánnál), Juhász István Török-Kanizsa, (Talián Bélánál). Jutalmazásra javaslatba hozott dohánykertészek : Soltész István Ötvenes-puszta, (gr. Zselénszky Róbert). Kiss József Sofronya-puszta, (Purgly János). Zsámbok István Tövisegvházapuszta, (dr. Takács Sándor). Dani János Battonya-puszta, (Moinár Ede). Kovács Mihály
72—73. SZÁM. 9-ik ÉVFOLYAM.
igÖZTSLEK,
Dombegyháza-puszta (Lonovics József). Böhm Péter Kunágota-puszta, (id. Nágel Vilmos). Kovács Mátyás Tompa-puszta, (Purgly Lajos). Matyelka István Mezőkovácsháza-puszta, (ifj. Nágel Vilmos). Laczkó István Tóth-Bánhegyes, (Telbisz Alajos). Kévés András Tóth-Bánhegyes, (Háry Ágoston). Pribranszky Mihály Gerendás puszta, (gróf Apponyi Albert). Valeránovits Mihály Gerendás puszta, (gróf Apponyi Albert). Gyenge Mihály Nagy-Szénás-puszta, (gróf Károlyi György örök.). Czombos Mihály Szt.Tornya-puszta, (Jurenák Sándor). Volentér Máté Szt.-Tornya-puszta, (Székács József). Özv. Bálint Andrásné Szt.-Péter, (gr. Szapáry Pál). Tóth József Deszk, (báró Gerliczy Ferencz). Bojtos István Földeák, (Návay Dezső). Csonka János Török-Becse, (ürbán Iván). Juhász István Török-Kanizsa, (Talián Béla). 111. főcsoport.
Gyümölcstermelés és kertészet. I. Faiskolai termékek.
1899.
SZEPTEMBER HO 9 7
c) Gyümölcsfeldolgozó gépek és eszközök. Aranyérmet: Mayffarth és Tsa (Bécs). Ezüstérmet: Gindert István (Budapest). d) Gyümölcscsomagolás. Különböző országok gyümölcscsomagolási módjainak és eszközeinek bemutatásáért, díszoklevelet: Weinhagen Eduárd (Berlin). (A csomagolási versenyre jelentkezettek próba-küldeményei a bírálat megejtósekor még nem érkeztek be.) I I . Konyhakertészet. Teljes konyhakertészeti nagygyüjteményért: aranyérmet: Horváth Károly. Kobakosokért aranyérmet: Pósa József, Banga Péter, ez utóbbi a szeged-csongrádi takarékpénztár 50 frt tiszteletdiját is. ezüstérmet: Mühle Árpád, Bohonczy Gedeon, Bednárz Károly. Hagymástermékekért díszoklevelet: Csanádmegyei gazd. egyesület, aranyérmet: Bárányi József és Imre. Gyöknövényekért: ezüstérmet: Körösi Mihály, bronzérmet: Kovács János. A legszebb gyűjteményes zöldségkiállitásért ezüstérmet: Tóth József.
5. Ugyanannak Göndör-féle répavágója. 6. A Mandel E. és Tsai kiállításában levő „Boni" kéttengelyű eketalyiga. 7. Bajzáth Ignácz kiállításában levő kosárbetét cséplőgépekhez. 8. Geittner és Bausch kiállításában levő öngyújtó petróleum istálló-lámpa. 9. Ugyanannak tejszállitó edényei. 10. A magy. kir. államvasutak kiállításában levő naftafütésre berendezett lokomotív. 11. A Bacher és Melichár gépgyára kiállításában levő lóhereszóró. 12. A Schember és Tsai kiállításában levő szab. hidzáró és éltehermentesitő készülékkel biró tizedesmérleg. 13. Ugyanannak skála-mérlege. 14. A Polke-féle gépek gyára BI. kiállításában levő benzin-mótor. 15. A Boesemann és Kühneman kiállításában levő villamos üzemű mezei vasút. 16. Barton-Gilette kiállításában levő lóés juhnyiró-gép. 17. Stadel Károly örök. kiállításában levő földmérő-taliga. 18. Behán Sámuel kiállításában levő „Diadal" rosták. 19. Fuchs G. mérleggyár kiállításában levő szab. százados-mérleg. 20. Veszeley Zsigmond kiállításában levő többsoros kézipermetező. 21. Söllingeni vasmű kiállításában levő hydr. gyümölcs- és borsajtó. Az itt felsorolt gépeken kivül, a bizottság a kiállítóknak kiállításukhoz mérten elismerő oklevelet adott. Egyéb kitüntetés e csoportban nem volt.
Teljes gyümölcsfaalany-gyüjternényért. Aranyérmet nyert: Bajai gyiimölcsészeti egylet. Ezüstérmet: Niemetz W . F. Bronzérmet: Borsodmegyei gazd. egylet, I I I . Diszkertészet. Szentes városa. A kiállítási területnek dísznövényekkel és A leghelyesebben nevelt és névvel ellátott középtörzsü 6 db alma, 6 db körte, 6 virágzó növényekkel való díszítéséért Szeged város 100 frt tiszteletdíját: Mayer Miklós, db szilva, 6 db cseresznye, 6 db meggy, 6 db aranyérmet: Horváth Károly. nyári és 6 db őszibaraczkojtványért: Virágzó szegfűért aranyérmet: Farkas Bronzérmet: Szabó István és Vánky JóJózsef, ezüstérmet: Balog Sándor. zsef, ifj. Horváth István. Virágzó kannáért ezüstérmet: Novotny Utmenti sorfának alkalmas és helyesen György. nevelt gazdasági haszonfákért: (Néhány csoport bírálati eredményeit Fuksziákért ezüstérmet: Móra István. lapunk zártáig nem tudtuk beszerezni, ezeket Ezüstérmet: Bednárz Károly. Pelargoniumokért ezüstérmet: Bednárz legközelebb hozzuk). I I . Friss gyümölcs, gyümölcscsomagolás és Károly, bronzérmet; Novotny Gy. feldolgozás, Virágzó Begoniákért ezüstérmet: Farkas J. a) Friss gyümölcs. Piaczi növényekért ezüstérmet: Farkas J. Kollektív kiállításukért: Jegyzőkönyvi elTervek és modellekért aranyérmet: Hein V . országos gazdakongresszus. János. ismerést Kecskemét város és Darányi Ignácz (Szeged, 1899. évi szeptember hó 4. és 5. napjain.) Kerti szék és virágtartó kosárért bronzföldm. miniszter versenyen kívüli kiállítása, Jelen voltak : Gróf Szapáry Gyula, dr. érmet : Málik Miklós. továbbá Biró Lajos, Ivánka Oszkár, Makfalvay Géza, íróasztalért bronzérmet: Menko Mihály. díszoklevelet: Nagykőrösi kertészeti egyeMeskó Pál, Emődy József, Mérey Lajos, Mezey sület, Pestvármegyei gazd. egyesület és Halas V I . Virágkötészet. Gyula, Markovics Gábor, Czochner Béla, Eissen városa. Géza, Eissen Gyula, ifj. Ocskay Budolf, Siegler ízléssel összeállított kézi bokrétáért aranyAz alföldi viszonyok közé legjobban beérmet: Bednárz K., ezüstérmet: Horváth K., Gyula, Czochner Géza, Baross Pál,Kubinyi Endre, vált 3 fajta piaczi és 3 fajta asztali őszi érésű Bélák József, Wittenberger Cornél, Farkas bronzérmet: Sándor János. almáért és körtéért. Ábrahám, Gröftner Viktor, Melczer Gyula, Virágkoszoruért ezüstérmet : Horváth Aranyérmet: Vásárhelyi Gyula, Purgly János, Vörös Pál, Tagányi István, HofKárolv és Sándor János. ezüstérmet: Pap Gedeon. mann Jenő, Hofmann Gyula, Kiss Albert, Erős Virágzó nyári növények gyűjteményéért Nagyban termelésre és aszalásra legalB., Lichtenstein Sándor, Nagy Géza, Jamech díszoklevelet: Mauthner Ödön. kalmasabb 3 fajta szilváért Károly, Bathó József, Horváth József, Buday ezüstérmet: Nagykőrösi kertészeti egyeGyula, Jónás Sándor, Albrich Ottó, Schafa V . Pálinkafélék. sület és Pesti Zsófia. Antal, Borostyánkői Egan, Laehne Hugó, győri Aranyérmet: Schleicher Antal. Fajtagyüjteményekért, Torkos Imre, Baross Károly, Bagossy József, Ezüstérmet: Szobonya Bertalan, Miklós díszoklevelet: Barcsay Károly, Andaházy Géza, Tahy István, Szávits Miklós, Ödön, Löwy Gyula, Bohonczy Gida, Blüh aranyérmet: Bajai gyümölcsészeti egylet, Egly Ernő, Herczenberg, Halász Lajos, Kayser József. ezüstérmet: Torda-aranyosmegyei gazdaVilmos, Tisza Gyula, Biró Albert, dr. ifj. Bronzérmet: gróf Nádasdy Ferencz, Kel- Szávay Lajos, Förstgr Ernő, Hollaender Jenő, sági egyesület, lermann Izidor, Dékány Mihály,' Krizhaber Szegedi kereskedelmi és iparbank 50 frt Jancsó Dezső, Andre Leval, Bálint Imre, dr. Lajos. tiszteletdiját: Qzauner András. Abonyi Henrik, Máday Izidor, Jófejű Sándor, bronzérmet: Czibur Emil, Szombati Lajos Hets Miklós, Schreiner János Keserű Béla, IV. főcsoport. Gáli Ernő, Beretvás Gedeonné, Nagy Antal, Pöchl Béla, Mihályfi Károly, Szemmáry József, Mezőgazdasági gépek és eszközök. Györfi Sándor, Fazekas József, Balog József, Molnár József, Szeder János, Bernátsky János, B. Faragó József, Szabó Gábor, Erdélyi Gyula, Laczi Sándor, Ugrón Zoltán, Sarnovszky Géza, A biráló-bizottság működése — miután Péter Kálmán, Sándor Imre, Vass Elek, Gyedíjazás ezen csoportnál nem volt — arra szo- Thanhoffer Ferencz, Unger Arthur, dr. Krasnizse Antal. rítkozott, hogy az „újdonságok" gyanánt be- csenics Ferencz, Krascsenics József, Somogyi Elismerő oklevelet: gróf Hesszenstein-féle jelentett gépeket alaposabban megvizsgálja, de Ernő, Kristályi Károly, Buka János, Szilassy csak szerkezetileg. S ha ezen vizsgálat ered- Árpád, Bainprecht Antal, Pethő Miklós, Blaskokertészet, Biczó Kálmán, B. Tóth Ferencz, ménye gyanánt kitűnik, hogy az illető gép, vits Ferencz, Jeszenszky Béla, Nagy Dezső, Tordai Lajos, Kása Györgyné, Máté József, Szentkirály Kálmán, Páris Frigyes, Klimszky vagy eszköz a mezőgazdaságra nézve hasznos Zsoldos Sándorné, Szűcs Ferencz, Farkas és előnyös, azt „Uj és figyelemreméltó" jelző- István, Dessewffy Béla, Lipthay Béla, gr. József, Vass Sámuel, Babó Ferencz, Karai vel tünteti ki. Ezen uj donságszámba menő Keglevich Gábor, gróf Zichy Andor, Baranyay János, Szemerédi B. József, Zseni István. Géza, Kroller Miksa, Horváth Bálint, Bálint gépek a következők: Venánt, Ivánka László, dr. Freist Menyhért, b) Féldolgozott gyümölcs és zöldség. 1. A Kühne Ede gépgyár kiállításában Wittmann János, Vásárhelyi Mihály, Bónay Kandirozott gyümölcsökért, aranyérmet: levő „Diadal* rosta. Aladár, ifj. Kintzig János, dr. Dömötör László, özv. Étsy Vilmosné. 2. Ugyanannak gabona-czentrifug-ja. dr. Falczione Károly, dr. Hegedűs Aladár, 3. Ugyanannak Nick-féle burgonyaBefőttekért, ezüstérmet: Nátly Józsefné, Apponyi Géza gr., Széchenyi Imre, Kodolányi aratógépe. Schmidt Ádámné, Petzrik Vilma. Antal, BálintfTy Pál, Frommer Antal, Márai 4. A Magyar Mezőgazdák Szövetkezete Lajos, Seveli Ernő, Domahidy Sándor, B„ Aszaltzöldség-konzervekért elismerő okkiállitásábán levő kénvirágszóró forpille. levelet: gróf Teleki László Gyula.
1350 Szentkereszti Pál, Beniezky Ádám, grófMailáth József, Strobentz István, Govrik Ödön, Debreczy Ferencz, Kövesdi Boér Olivér, Demeter Lajos, Gaál Lajos, Szobonya Bertalan, Kaminszky Géza, Jaskó Géza.
KÖZTELEK, í 899 SZEPTEMBER HO 9.
gazdasági érdekeket egészen eltérőleg főleg a német, de még a franczia és olasz nemzeteknek ugyanilyen természetű ügyekben eljárásuktól. Ugyanis sokkal kevesebb vámvédelmet élveznek a magyar gazda terményei, mint a Elnöki megnyitó. német, franczia vagy olasz gazda produktumai Gróf ZselénsM Róbert, mint az elő- és sokkal nagyobb vámdijaknak vannak alákészítő-bizottság elnöke a következő beszéddel vetve nálunk azok a czikkek, melyeket a gazda fogyaszt, mint akár Német-, akár Franczia-, nyilja meg a kongresszust. akár Olaszországban, tehát jóval drágábbak is. Tisztelt Uraim! Midőn a Gazdasági Egyesületek Országos Ezekből minden nemzetgazdasági kérdéSzövetsége elhatározta, hogy a szegedi kiállítás sekben jártas ember azt következtetné, hogy alatt, egy ujabb gazdakongresszust összehív, nálunk az ipar az ország keresetének legfőbb tette ezt azért, mert igen sok óhaj lett ugyan forrása, iparunk erősebb, mint Német- vagy az előbbi kongresszusok alkalmából kifejezve Francziaországé, holott ugy állunk, miszerint, azokból, azonban felette kevés talált kielégítésre ha rossz a termés, vagy van termés és alaés szükségesnek látta a mezőgazdák kívánalcsonyak az árak, pang nálunk minden : ipar, mainak ismételten való tárgyalása által a már kereskedés, közlekedés és mindenki a jövendő hozott ós még hozandó végzésekre ugy a terméstől várja az állapotok javulását. gazdák, mint az irányadó tényezők figyelmét Hogyan vagyonosodik meg normálisan újra felhívni. egy gazdag termőtalajjal bíró ország ? Virágzó Mint az V-ik országos gazdakongresszus mezőgazdasága révén tőkéket gyűjt, melyek előkészítő bizottságának elnöke, nekem jutott azután ipar- és kereskedésben fektettetnek be. azon megtiszteltetés osztályrészül, hogy e Hogyan képzelték azonban legutóbbi álkongresszus tárgyalásait egy pár szóval be- lamférfiaink Magyarország vagyonosodását legvezessem. sikeresebben előmozdithatni ? Alkalmasabb időben nem gyűlhettek volna A mezőgazdasági érdekeket nálunk sokössze, nézetem szerint, Magyarország gazdái, kal mostohább elbánásban részesítették, mint mint jelenleg azon czélból, hogy bajaikat mega hogy azok akár Német-, akár Franczia-, beszéljék, kívánalmaikat nyilvánítsák, mert a akár Őíaszországban részesittetnek és minden milyen kevés reményünk lehetett, az előbbi lehető kedvezményt megadtak, kevés kivétellel kongresszusok idejében, hogy formulázott idegen vagy kölcsön vett tőkékkel dolgozó óhajaink megvalósíttassanak, annyira biztatók ipartelepeinknek.',Ilyen eljárás-nem eredményezjelenleg a kilátások arra, hogy az ország első het mást, mint egy tengődő mezőgazdaságot és legfontosabb keresetforrásának követelései és egy melegházi növényekhez hasonlítható a mérvadó tényezőknél méltatásra találjanak. ipart. Nem szükséges ennék bizonyítására másra Volt egy tekintélyes hazai iparunk. A malmoutalni, mint jelenlegi tisztelt miniszterelnökünk- kat értem. Addig, mig ezek kizárólagosan magyar nek nemrég elhangzott programmbeszédjére és búzát őröltek, olyan jó, olyan hires volt a magyar az azóta követett férfias politikájára. liszt, hogy mindenütt praemiummal volt eladható. Noha igen *nagy haszonnal dolgozott a malGróf Dessewffy Aurél, mint a Ill-ik moknak javarésze, mégis, hogy még nagyobb országos gazdakongresszus elnöke 1895-ik évi nyereségre tegyenek szert, fokozatosan több és megnyitóbeszédében tüzetesen leirta azt a válságot, melyen azokban az években keresztül több román, szerb és egyéb külföldi búzát kevertek állami támogatás mellett a magyar ment egész Európának mezőgazdasága és mely válság még most is érezteti velünk, bár mér- búzához és ezzel elrontották a magyar liszt sékeltebben, hatását. Szükségtelennek találom minőségét és birét, hogy ez majdnem teljesen tehát ezen, akkoriban kellően megvilágított kiszorult azon piaczokról, melyeket hajdanában és most már általánosan ismert thémával uralt. A ki emlékszik, milyen volt a magyar sütemény az ötvenes és hatvanas években és bővebben foglalkozni. Az előbbi négy országos gazdakongresszus azt összehasonlítja a mostanival, az azonnal •határozatairól és az ezek révén elért eredmé- meg fogja érteni, hogy miért szűnt meg külnyekről pedig előadást fog tartani Bernát földön a magyar liszt keresete. István ur, a kongresszus előkészítő bizottságáTehát még ezeket a gyárakat is, melyek nak érdemes titkára, tehát ezekre se tartom egy túlnyomóan mezőgazdaságot üző országszükségesnek most reflektálni. nak legfontosabbb iparát képezik, annyira agyon Mint emiitettem, az a hosszú válság, mely kedvezményeztük, hogy jelenleg üzemük pangásnak indulván, a budapesti tőzsde körül nemcsak Európának, de az egész világnak működő nagymalmok, kevés kivétellel, börzemezőgazdáit többé-kevésbbé sújtotta és mely a mezőgazdaságnak óriási mérvben való eladó- spekulánsokká lettek és igy iparkodnak egyrészt differencziális játékból eredő haszonra szert sodását eredményezte, 1897. óta enyhült ugyan, de meg nem szűnt létezni. Ez bir engem arra, tenni, másrészt az ösmert börzei manipulácziók hogy legelső sorban a válság legfőbb okáról, révén a búzaárakat lenyomni, hogy a jobb az alacsony gabonaárakról, röviden megemlé- időkben látott nagy osztalékukat tovább is adhassák. A vidéki malmok között vannak kezzem, bár ez sem uj tárgy, hanem felette ugyan olyanok, mint például a zsombolyai, fontos. Minden üzemnél, így a mezőgazdaságinál melyek tisztán magyar búzát őrölnek és ennek következtében még mindig kitűnő lisztet gyáris a legfőbb kellék az olyan magas eladási ár, hogy az előállítási költségeken kivül haszon tanak, de mint a közmondás mondja: egy pár is maradjon. Helyesen gazdálkodni, a körül- fecske nem csinál nyarat, és igy a közvélemény által kartellmalmoknak elnevezett budaményekhez képest a lehető legtöbbet termelni hamar megtanul minden nagyobb birtokos pesti lisztgyárak befolyásolják majdnem kizárónyomán haladva minden parasztgazda. Itt lag a lisztkereskedelmet. Jelenleg, midőn a közös vámterületen belül elfogyasztjuk mezőállami serkentésre, beavatkozásra igen ritka gazdasági terményeinknek javarészét, sőt beesetben van szükség. De az árképződést alig befolyásolhatják a gazdák, annál inkább azon- vitelre is kezdünk már szorulni, nem olyan fontos, hogy vesz-e tőlünk a vámkülföld lisztet ban a kormányok, az árképződés fölötti őrködés vagy sem, de mégis igen előnyös lenne, ha tehát eminenter állami feladat. tiszta magyar búzából készült liszt még nagyMit tapasztalunk azonban? Mig eddig ban gyártatnék és luxus-czikk gyanánt keresmeglehetős nagy összeget költöttünk évenként tetnék Nyugateurópa czukrászai és jobb minőa termelés fokozása érdekében, nem egy esetségű kenyeret sütő pékéi részéről, mint hajdaben egyéni nézetem szerint többet mint nában, mert akkor malmaik is virágoznának kellett volna, addig politikánk olyan ügyekben, őrlési kedvezmény, szabad raktárak és tőzsdei a melyek az árképződésre döntő befolyással spekuláczió nélkül és jó minőségű búzánkat vannak, majdnem teljesen mellőzte a mező-
72—73. SZAM. 9-íK ÉVFOLYAM. praemiummal adhatnánk el. De a malmok is megölték arany tojásokat tojó tyúkjaikat. Előbb emiitettem a gabonatőzsdét és azt is, hogy 1897. óta az egész világot sújtó mezőgazdasági válság enyhült és pedig azon okból, mert a gabonaárak valamivel emelkedtek. Ezen áremelkedést kizárólagosan annak tulajdonítom, hogy az 1897-ik évi gyengébb európai termés a tőzsdei baissere játszókat meglepte, érzékenyen sújtotta és demoralizálta, minek következtében azóta nem adatik el annyi papiros-buza á világ tőzsdéin, mint annak előtte. Már sokszor beszéltem és irtam a fedezetlen határidő-üzlet ellen, tehát ez alkalommal nem fogok e tárgygyal kimerítőbben foglalkozni, de a mezőgazdasági üzem prosperálására, az árak képződésére oly igen fontos tényezőjének tartom e játékot, hogy ez alkalmat sem akarom elmulasztani enélkül, hogy a modern társadalom e betegségéről meg ne emlékezzem. Nem-e mosolyra gerjesztene minden komoly gondolkozású egyént, ha azt mondanák neki, hogy megakadna a gabonakereskedés, ha a papirosbuzát eladó czégek ügynökei nem szólíthatnának föl játékra a földbirtokosokat, hivatalnokokat, iparosokat, tanítókat, pénzkereső ifjakat, szakácsnékat, egyszóval egyeseket a társadalom rétegéből és ha a lakosságnak egy nagy hányada nem fogadna naponként a tőzsde közvetítése segélyével, hogy milyen lesz egy meghatározott időben a buza vagy más usanceképes termény ára. Pedig a tőzsdék tulajdonosai ez állítják. Azt mondják ugyan, hogy tévútra vezessék a közönséget, hogy szívesen látnák a nem hivatott elemnek a távoltartását a tőzsdeüzlettől, de hogy ez meg ne történhessék, hozzáteszszük, hogy ez keresztül nem vihető, mert lehetetlen határt vonni a fedezett és fedezetlen határidőüzlet között. A tényállás pedig az, hogy az uj alakú gabonakereskedő, illetőleg arbitrageur, ki egy fedezetlen hataridőüzleti játékot üző tőzsdére támaszkodván, nemcsak készbuzával, hanem fokozottabb mérvben papirosbuzával is üzérkedik és ki lassanként kiöli a régi divatú, csupán kész búzával kereskedő czégeket, csak ugy képes megélni, ha a tőzsdejátékban résztvevő nagy közönség, mely átlagokban szólva, mindig veszít, veszteségeivel lehetővé teszi neki azt, hogy áruknál még akkor is nyerjen, ha azokat olcsóbban adja el a beszerzési árnál. Tehát minden gazda, ki papirosbuzát vesz, öntudatlanul járul hozzá a gabonaárak sülyesztéséhez és ha az árak 1897 óta emelkedtek, ez mint már emiitettem, annak köszönhető, hogy az akkor rohamos hausse sok elbizakodott és kellőleg nem óvakodó arbitrageurnek nyakát szegte, minek folytán apadt a papirosbuza-forgalom. Ha azonban mi, a többi nemzetekkel együtt, nem követjük a német birodalom példáját, hol nemcsak a mezőgazdaság, de az ország majdnem összes lakosságának végtelen hasznára megtiltották véglegesen a fedezetlen határidő-üzletet vagy tőzsdei játékot mezőgazdasági terményekben és őrleményekben, minél hamarább lábra fognak újra állani az arbitrageurök és a túltermelés jelszava alatt, kihasználva a tőzsdék közvetítésével játszó nagy közönség együgyüségét, újra le fogják nyomni a terményárakat annyira, hogy a kevésbé kedvezően szituált termelők azok mellett megint tömegesen tönkre fognak világszerte menni. Minthogy pedig ezt nem kívánhatjuk, ajánlom minden gazdának, hogy valahányszor nyilvánosan felszólal, beszédjét mindig a hajdani rómainak következő szavaival végezze: „Caaterum cesneo Carthaginem delendam esse", Carthago alatt a fedezetlen határidőüzletet értve. Ha tehát, röviden összefoglalva meg akarjuk gátolni, hogy egy pár üzér mesterségesen befolyásolhassa mezőgazdasági terményeinknek
f2—1Í
SZÜM. 9-íK ÉVFOL YAM.
árát, követelnünk kell a fedezetlen határüzleti játéknak teljes eltiltását, ha pedig a búzánál 2 frttal magasabb árakat akarunk élvezni, akkor követelnünk kell olyan gabonavámokat, mint amilyenek léteznek nyugati szomszédjainknál. Fölösleges említenem, hogyan hatott volna Magyarország vagyonosságának mérlegére, ha 5—6 év óta, mióta a közös vámterület megszűnt búzát exportálni, 1—2 frttal magasabbak a búzaárak, mintsem voltak. Egy fontos lépést már tett jelenlegi kormányunk abban az irányban, hogy méltányosabb vámokat elérhessünk. Az előbbi kormányok ugyanis külön járatták le Ausztriával a vámközösséget és külön a többi államokkal kötött vám- és kereskedelmi szerződéseket, ugy hogy midőn annak idején felszólaltunk a mezőgazdasági érdekeket sértő autonom vámtételek ellen, azzal érveltek, hogy hiábavaló dolog lenne azoknak módosítása, mert az azok alapján kötött több szerződések még öt évig érvényesek, mikor pedig az orosz, román és szerb vám és kereskedelmi szerződések megkötésekor fölszólaltam a képviselőházban mezőgazdasági szempontból azoknak egyes igen sérelmes tételei ellen, azt válaszolták nekem az akkori kormánypárt részéről, hogy hiábavaló minden rekriminálás, ugy sem lehet segíteni mért autonom vámtarifatételeink még öt évig nem módosíthatók. Miniszterelnökünk Ausztriával most ugy egyezett meg, hogy egy időben fognak lejárni ugy az osztrák szövetség, mint a többi, kereskedelmünkre mérvadóbb államokkal kötött szerződések és igy az eddig sikerrel használt érv, a mezőgazdasági érdekek mellőzése czéljából, már nem lesz alkalmazható és reménylem, hogy karöltve az osztrák mezőgazdákkal, kiknek érdekeik a mienkkel azonosak, sikerülni fog nekünk legközelebb méltányos vám és kereskedelmi szerződéseket köthetni. Már azért is nagy hálával tartozik Magyarország mezőgazdasága jelenlegi miniszterelnökünknek, Széli Kálmán urnák, ki az idei kiegyezési tárgyalásokat részünkről vezette. Bocsánatot kérek uraim, hogy fölszólalásomat ilyen hosszura nyújtom, de még van egy fontos tárgy, melyről, szives engedelmükkel, megemlékezni szeretnék. Sokat beszélnek egy idő óta nálunk parczellázásról, telepítésről, járadék-birtokokról, sőt legújabban részvénytársasági formába öntött és telepítéssel összekötött mezőgazdaságról. Értem, hogy a radikális hajlamú újságok, tehát sok lap ezeket a theóriákat előszereteitel terjeszti, mert nem szívesen látják a természetszerűleg konzervatív irányú mezőgazdáknak politikai befolyását, e befolyás pedig megszűnik, mihelyt sikerült a nagy-és középbirtokot elparczellázni. De hogy azok az újságok is, melyek hivatva lennének a mezőgazdasági érdekeket védeni, szintén olyan hangon beszélnek, annak értelmét már nem tudom fölfogni és legjobban csodálkozom azon gazdatársaimon, kik tapsolnak valahányszor ilyenekről hallanak. A legtöbb radikális hajlamoktól ment szakértő, jónak fogja találni Magyarország birtokelosztási viszonyait. Minden községben ván nagy- vagy közép- és kisbirtok, ós a lényegesebb hibát ott fogja találni, hol a községek vagy városok nagy birtoktestekkei birnak, mert ezek rendszerint rosszul műveltetnek és reájuk illik, hogy közös jószágnak túrós a háta. Ha tehát a közvéleménynek vannak parczelíázási velleitásai, vétessen a törvényhozás által alkalmas községi és városi birtokokat és ezeket parczelláztassa, ezeken telepíttessen. A községek és városok kevés kivétellel jobban fognak járni, mert több kamatot fog élvezni pénzük, mint jövedelmet volt birtokuk után, de hogy a telepes prosperálni fog-e, az nagy kérdés, alig hiszem. Ugyanis azt tapasztaljuk mindenütt, hogy ritka kivétellel csak olyan telepítés sikerül, hol, mint Amerikában vagy más kulturáju országókban, vagy a Bánságban a mult században,
KÖZTELEK, 1899 SZEPTEMBER HO 9. a települő majdnem ingyen és hozzá ki nem föllépett a borhamisítók r a j a ' ellen. Tartozunk zsarolt szüzföldeket kapott, illetőleg kap, hol is neki ezért hálás köszönettel. Bészemről azonban drága a föld és még hozzá termő- •egészséget és erőt kívánok neki a nehéz ereje ki van az előbbi rossz gazdálkodás állal küzdelemhez és azt a kérést intézem hozzá, merítve, ott a telepes okvetlen megbukik, ha szíveskedjék minél előbb a borhamisítók életét nem vagyonos ember, ilyen pedig nem szorul teljesen tűrhetetlenné tenni Magyarországban állami vagy részvénytársasági közvetítésre, és erélyét azulán a többi hamisítók ellen is hogy birtokhoz jusson. fordítani. És most megköszönve uraim, hogy oly Mesterséges beavatkozás nélkül is parszívesek voltak szavaimat ilyen türelemmel czelláztatík évenkint elég mennyiségű nagymeghallgatni, felkérem a kongresszus tagjait, és középbirtok, ezeknél is fölötte kár az elszíveskedjenek egy elnökben megegyezni, ki tűnő földbirtokosokért, ki a körülötte fekvő parasztbirtokosoknak természetes vezetője hivatva lesz a következő tárgyalásokat vezetni. kellene hogy legyen, tehát ne siettessük e A kongresszus megalakulása. proczesszust mondva csinált eszközök segélyével és vegyük le a napirendről e kérdéseket. Zajos, éljenzés között végezte gr. Zselénski Bóbert beszédét s azután felkérte a megjelenTöbb esetben azonban, történtek telepítéssel összekötött parczellázások uzsoráskodás teket a kongresszus elnökségének, valamint a czéljából. Beformáljuk uzsoratörvényünket és tisztikarnak megválasztására. ne felejtsük el akkor e visszaélést is, mely A kongresszus elnökül egyhangú lelkesea települőket attól az összegtől is megfosztja, déssel gr. ZselénsJci. Bóbertet választotta meg, melyet a telepítés történtekor a telepilőnek aki a választásért köszönetet mond, diszelnökké fizettek. megvaiasztatnak Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter, gr. KárolyiNándor; alelnökökké Az előbb említett radikális izü kérdések megválasztatnak: Émődy József, Melezer Gyula, helyeit foglalkozzunk inkább parasztságunk gr. Almássy Imre. föntartásával, megmentésével. Igen hamar megy tönkre, rossz törvények mellett egy Jegyzőkké: Blaskovics Ferencz,Laehne parasztoszlály, ezt nem egy helyen tanítja Hugó, Bokor Pál, Biró Lajos. Jegyzőkönyvnekünk a történelem, de egy életképes paraszt- hitelesitőkké : Bálint/fy Pál, Kodolányi Antal. ságot létrehozni évszázadok munkája. • A tisztikar elfoglalja helyét. Gr. ZselénsJci Bóbert elnök bejelenti, hogy A negyvenes évek végén még virágzó és majdnem adósságmentes volt parasztságunk. Simisch von Hohenblum lovag betegsége miatt Most már a tönk szélén tátong nagy része. nem jelenhetik meg, de levélben tudatja, hogy á bimetallizmus, az autonom vámtarifa és a Nem beszélek a gazdag Alföldről, de nézzünk fedezetlen határidőüzlet kérdésében ragaszkokörül kevésbbó termékeny vidékeinken és látni fogjuk, hogy állitásom igaz. Tehát legfőbb ideje, . dik az agrárius álláspontokhoz. hogy parasztosztályunk épségben tartásának Az előadások megkezdődtek, mikor Dakérdésével komolyan foglalkozzunk. rányi Ignácz földmivelésügyi miniszter a kongresszus diszelnöke megérkezett, a ki ZselénsJci A föld nem olyan tárgy, melyet mint a pénzt, végtelenül el ne lehessen osz- gróf üdvözlésére a következő szavakkal válaszolt. tani. Ha küzdeni kívánunk tehát az ellen, hogy parasztságunk elszegényedjék, azután a városi Méltóságos elnök ur ! Igen tisztelt gazdaproletariátus számát növelje, meg kell változJcongresszus ! Hálás' köszönettel veszeiq ama tatni örökösödési rendszerünket, áz ingatlanok valói: an kitüntető megemlékezést és figyelmet, örökösödésénél ki kell hagyni a köteles rész melylyel engemet a tisztelt gazdasági kongreszkiadásának kényszerét és meg kell állapítani szus egyhangúlag diszelnökévé megválasztani egy természetesen vidékenként változó, paraszt- méltóztatott. Bogy a tisztelt gazdakongresszus birtok-minimumot, melyen tul a föld eldaráolyan kegyes volt engemet diszelnökké megvábolható nem lenne. Aznokivül sürgősen életbe- lasztani, én a magam részéről hálámnak ' alig léptetendők mindazon intézkedések, melyek adhatok jobban kifejezé&t, mint azzal, hogy szükségesek ahhoz, hogy megmentessék paazt tartom, hogy egy földmivelésügyi miniszrasztságunk az uzsora mindenféle nemeitől, ter saját lelkiismeretén kívül elsősorban gazdaegyszóval megvédessék saját és az övéi részére társai elismerésében keresse és találja legotthona, birtoka. szebb jutalmát. Hivatkozás történt itt a külömböző közA föld örökösénél a köteles rész meggazdasági osztályokra. Méltóztassanak megszüntetése mérsékelné a középbirtokos-oszmegyözödve lenni, ha valaki, én vagyok áttály rohamos eltűnésének proczesszusát is. hatva azon érzéstől, hogy Magyarországon a Ha tehát a magyar fóldmivelésnek koösszhangban moly szolgálatot akarunk tenni, ne erőltessünk különböző termelési - ágaknak parczellázást, telepítést, mely kicsiben ugyis kell működniük; ha valaki, én vagyok áthatva azon meggyőződéstől, hogy Magyarország egyre eszközöltetik, mely azonban nagyban keresztülvive, csak az ország közép- és nagy- mezőgazdasága igen magas színvonalra fog emelkedni, ha az ipar és kereskedelem is igen birtokosainak rovására történhetnék, kikre . azonban szintén szüksége van hazánknak; magas polezra fog emelkedni. Az ' sem tagadhanem lássunk komolyan és minél előbb hozzá ható azonban, hogy valamint mindenkinek veleszületett joga van az éleihez, nekünk is jogunk, parasztságunk létének biztosításához. Az angol faj két évszázad elölt egy- van az önfentartáshoz és az általános érdek pár millió emberből állott, jelenleg a világ keretén belül a mezőgazdasági érdekeinket negyedét uralja. Ezen' óriási gyarapodá- minden megengedett fegyverrel védelmeznünk sát legkiváltképp konzervatív szellemének kö- nemcsak szabad, de jogunk is, sőt kötelességünk. szönheti, konzervatív irányát pedig annak, hogy örökösödési törvénye, a mai napig épségben tartotta közép- és nagybirtokosságát és ezek irányították mindig és irányítják ma is az angol birodalomnak politikáját. A mennyire szüksége van mezőgazdaságunknak az olcsóbb körülmények között termelő külfölddel szemben méltányos agrárvámokra és a tőzsde visszaélései ellen szigorú törvényes intézkedésekre, annyira szorul védelemre azon számtalan hamisító ellen, kik legfontosabb terményeit az egészségre is igen sokszor kártékony anyagokból falsifikálják. E védelmet is csak az állam nyújthatja nékünk és a fogyasztó közönségnek. Földmivelésügyi miniszterünk, Darányi Ignácz ur,
Én a magam részéről kedvező ómennek tekintem, hogy midőn beléptem e terembe, t. barátom gróf Majláth József ur nagy érdekű felolvasásában éppen a szövetkezeti eszmékről volt szó. Én szerencsésnek érzem magámat, hogy ez a korszak az, midőn a magyar gazda megmozdulni látszik, ez a korszak az, midőn belátja a magyar gazda, hogy az önsegélynek kell legmagasabb élvének lenni, hogy amit az egyes ember, az egyes gazda különösen a kisgazda nem érhet el, mert azt elérni lehetetlen, egyesült erővel és összetartással nagyon biztosan és könnyen elérheti. Mi rólunk, tisztelt uraim, azt tartják, hogy praktikus és élelmes emberek vagyunk. Megengedem, hogy azoknak kell lennünk, ha,
1352 meg akarunk élni, de azért ne felejtse senki sem, hogy a magyar faj költészetében és a mezőgazdaságban találja legnemesebb keretét. Egész költészetünk az Alföld rónái, a délibáb és a természetnek egyéb szépségei körül forog. Miután .pedig az igen tisztelt felolvasó ur egy hasonlattal élt, engedtessék, meg nekem, hogy szintén egy köítőt idézzek, kinek igen egyszerűek a szavai, de azt hiszem igazak és nagyon is szivlelésre méltók. Azt mondja ugyanis a költő, hogy a porszemet, mely magában áll, elfújja egy lehelet, de ha e porszem összetapad, összenő és sziklává alakul, még a förgeteg sem ingatja meg. Ilyennek kívánom, ilyennek képzelem a magyar gazdák helyzetét is és méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy a kormány nemcsak nem áll útjában a magyar gazdatársadalom törekvéseinek, de azokat minden eszközzel előmozdítani hazafias kötelességének tartja. Ugy gondolkozom nemcsak én, dé az egész kormány élén a miniszterelnök úrral. Ezen szellemben kivánunk tovább is működni és ezen szellembe ajánlja a kormány magát és ajánlom én magamat a tisztelt gazda-társadalom hazafias támogatásába és szíves emlékezetébe. (Hosszantartó éljenzés és taps.)
KÖZTELEK, í 899 SZEPTEMBER HO 9. szerint irányítja, munkálhat hasznosan a köz javára. A közgazdaságtani tudomány azóta lett értékes, mióta a statisztika megszületett, mely a társadalmi és emberi élet viszonyaiban jelentkező törvényszerűséget jóban és rosszban megállapította s a helyes orvoslási módok feltalálására is vezetett. Csak az a baj, hogy az ember ösztönszerű önzése, mely az egyeseket lehető legnagyobb, jólét, függetlenség ős boldogság megszerzésére sarkalja, a társadalmi és állami életben felszínre kerül s a gyengébbek elnyomására vezet s azokat az anyagi és szellemi javak nagy részének megszerzése és élvezetétől elzárni igyekszik; ebben rejlik az u. n. szocziális kérdés, mely az emberiség történetében minden időben jelentkezik s a leghatalmasabb államokat is, mint az ó-korban Egyiptomot, Babilont, a görög és római birodalmat elenyésztette.
A gyengének az erősebbel való folytonos küzdelme legszembetűnőbb egy nagyvárosban, hol nagy érdekellentétek harczolnak egymással; legfeltűnőbb e harcz a gazdasági téren; hisz minden világrész mezőgazdaságának versenye az, midőn az egész világon összearatott sok életnemü a föld minden zugába eljut; de szomorúbb a mezőgazdára, hogy megkérdezése Előadások. nélkül mesterségesen leszorított életárak Az eddigi gazdakongresszusok határozatainak hiúsítják meg reményeit, vagy hogy a világpiacz versenyének ki van téve, hogy az végrehajtásáról. előhaladt pénzgazdaság hálójában tartja Bernát István előadó kiemeli az alkot-. fogva, hogy az internaczionális börzének mány visszaállítása után 1866-ban Gorove játéklabdájává lett, a különböző uzsorák nemei miniszter által összehívott első országos érte- fojtogatják s a sok közteher is rettenetekezlet jelentőségét. Rámutat arra, hogy mily sen nyomja vállát, ugy hogy jóformán csak jelentősége volt az ott történt megállapodások- bérlője birtokának s a sokat dicsért szabadság nak. Ezután áttér az 1879-ben Székesfejérváron helyett a legnagyobb függésbe és rabságba tartott értekezletre, a gazdáknak nyilvánított esett. S a helyzet nem ismerése vagy rosszpanaszaira és arra az agrárius mozgalomra, a akaratról tesz tanúságot, a ki az agrár törekmely e kongresszusból kifolyólag a sajtóban vések jogosultságát el akarná vitatni. Ámitás és politikai életben megindult. Részletezi eredaz is, hogy a mezőgazdaságnál is a nagyüzeményeit, előadta az okokat, a melyek e moz- mek technikai túlsúlya vagy a túltermelés galom ellanyhulását előidézték. Huzamosabban okozza az egész világon jelentkező válságot s foglalkozik az 1895-ben és 1896-ban tartott hogy az egyedüli üdvös kibontakozást a birtok kongresszusokkal s utal arra a fejlődésre, a szabad forgalma s a földhozam emelkedése mely kongresszusok dolgában észlelhető. Elő- fogja elősegíteni; ily tetszetős jelszavak a adását azzal végzi, hogy mindaddig, mig a súlyos beteg mezőgazdaságot meg nem gyómagyar gazdák kellően nem szervezkednek, gyítják, ide czéltudatos és fokozatos orvoslás érdekeiket megvédelmezni s a fenyegető vesze- kell s hogy a helyzet komoly nálunk is, bizodelmekkel szemben eredménynyel állást foglalni, nyíték az illetékes körök állásfoglalása s a nem lesznek képesek. mezőgazdaságra vigasztaló a kormányelnök A következő határqzati javaslatot ter- azon programmnyilatkozata, hogy : ,Hazánk elsősorban földmivelő ország s hogy az ország jeszti elő: Méltóztassék fölhatalmazni az elnökséget, gazdasági erejének emelése és fejlesztése nélhogy az előző kongresszusok változatlanul maradt kül egészséges politika nem képzelhető; egyehatározatainak a végrehajtását sürgesse az ille- nesen a közjóiét kérdése az, hogy Magyarország földmivelésügye hogyan áll." tékes faktoroknál. A kongresszus egyhangúlag elfogadja a S biz ez ma a kisgazdára elviselhetlenül határozati javaslatot. rosszul áll; a régi középbirtokos-ósztályról már beszélni sem lehet, mert annak nagyA falusi jólét emelése. része elpusztult, elhagytuk pusztulni. S hogy a Gróf Mailáth József előadó konstatálja, kisgazdát ki lássa el ezen válságos időben vihogy az agrár-kérdések az egész világon elő- gasztalással, arra is megfelel a miniszterelnök térbe léptek, csak megoldásuk felett nincs t. i. „a nép első tanácsadóját abban a birtoegyértelműség, — egyrészt az érdekellentétek, kosban találja, a ki körében él." másrészt annak megbirálásához szükséges Hiszen a mai helyzet oka is leginkább ismeretek hiánya folytán ; s ez utóbbira vonat- abban keresendő, hogy midőn a jobbágyot kozólag megjegyzi, hogy a közgazdaságtani nagy üdvrivalgások közt felszabadítottuk, teltudomány elvont fogalmai csak ugy válnak jesen magára hagytuk s az tanácstalanul bohasznosakká és alkalmazhatókká, ha az azt lyongva, a teljes szadadság sikamlós mezején, tárgyaló problémákon a nép életéből közvet- az uzsora hurokjára akadt, politikai jogai gyalen merített tapasztalatok fonalán elmélkedünk korlása közben pedig erkölcsének rovására s baj, hogy ezen körülményt egész tanrend- szélsőségekbe ment. Egy szóval: nem törődszerünk — a népiskoláktól kezdve az egyetemig tünk vele ; most, midőn „iam proximum ardet — figyelmen kivül hagyja. Ennek híján jött Ucalegon" készség is volna a segítségre, de létre azon állapot, hogy 1848. óta mezőgazda- nagy mulasztásokat nem olyan könnyű ám sági téren a legnagyobb konzervativizmust ta- helyrehozni. núsítottuk s hogy a személyes élet terhei és Példákon indulva, legelső feltétel az gondjai között — az önérdek által is vezérelösszetartás, ebben rejlik a legnagyobb ellénttetve — nagyon hamar elvesztjük a helyes állási és alkotó erő; s örömmel konstatálható, szemmértéket s nem látjuk, hogy mi elválaszthogy a világ gazdái mozognak, sőt mióta törhatatlan részecskéi vagyunk "a társadalom vényünk van rá, a hitelszövetkezet alakítása egyetemének s hogy annak, mint egésznek még az olyanoknál is szalonképes, akik nem organikus befolyása van életviszonyainkra; mertek vele idáig foglalkozni, mert azt felülcsak az, aki ezt figyelembe veszi s életét e ről nem jő szemmel nézték.
72—73. SZAM. 9-íK ÉVFOLYAM. Ezek után a falusi jólét emelése czéljából a következő javaslatokat terjeszti a gazdakongresszus elé: 1. Hasson oda, hogy az italmérési és fogyasztási adók kizárólag a községnek adassanak bérbe. 2. Á szövetkezeti eszme, minden alakzatában, megelőzőleg olvasó-, dal-, zene körök létesítése utján a lehető legnagyobb mértékben terjesztendő, ügyelve azonban főképpen arra, hogy nem annyira sok, mint inkább jó szövetkezetek alakitandók. 3. Ugyancsak szövetkezeti alapon az egész országra kitérjedőleg szerveztessék a biztosítási ügy mindennemű változataiban. 4. Terjesztendő a háziipar lehetőleg nőegyesületek utján, melyek más szocziál-politikai {iskolák, szegényügy, betegápolás stb.) tevékenységet is kifejthetnek. 5. A földdél nem hiró mezőgazdasági munkások, ott, a hol ezt a körülmények engedik, vagy kikövetelik, nagyobb összefüggő uradalmakból bérletekkel látandók el. 6. A népiskolai oktatásnál nagyobb suly fektettessék a mindennapi s különösen a falusi élethez szükséges gyakorlati ismeretekre. Végül hangsúlyozza, hogy mindezen javaslatok megtestesitéséhez elengedhetlen feltételképpen az ügyek szeretete szükséges, hogy ebből lelkesedést, kitartást és türelmet lehessen meríteni, annak, ki elég bátor a tettek mezejére lépni, — mert idealizmus nélkül a falusi jólétemeléssel nem szabad foglalkozni. Gróf Zselénski Róbert elnök köszönetét tolmácsolja a kongresszus nevében a tartalmas és rendkívül érdekes előadásért. Abonyi Henrik a falusi gabonaraktárak felosztásáról és külsejéről beszél, kifejti, hogy az adóbehajtás körül is lényeges változások kellenek. Galgóczy Károly a gróf Majllth József határozati javaslatainak első pontjához a következő hozzátoldást ajánlja: „Hasson oda a kongresszus, hogy az italmérési és fogyasztási adóbérlet házilag kezeltessék, szabatos ellenőrzéssel és az albérletbe való kiadásnál a hatóság gyakorolja az ellenőrzés kötelességét éberen." Gróf Zselénski Róbert elnök kijelentvén, hogy a határozati javaslatot a kongresszus Galgóczy Károly pótlásával elfogadja, bezárja az ülést. Uj
földtehermentesités.
György Endre előadó előadásában egy járadőkbank fölállítását ajánlotta, a melynek segítségével bizonyos időre terjedő járadékok kötelező fizettetése utján akarja a földbirtokok eladósodásának elejét venni; különválasztaná a talajjavitási, vizszabályózási és beruházási hitelt és azokat mind a járadékrendszer alapján szervezné. Elismeréssel nyilatkozik végül a földhitelintézet működéséről. A tárgyhoz Kodolányi Antal, Lippich Gusztáv és Szemere Huba szóltak. Az úzsoratörvények reformja. Makfalvay Béla előadó fejtegette az uzsora többféle nemét, minő a gabona-, termény-, marhauzsora, a hol nem kevesebb, mint 120,200, sőt 300%-ra kap a megszorult ember pénzt hiteligényeinek kielégítésére. Az utóbbi időben ugy a társadalom,mintakormányzat részéről történt intézkedés az uzsoraesetek meggátlására. A hitelszövetkezetekről szóló törvény nagy áldás hazánk népére. De ez még nem teljes orvosszer. A társadalomnak magának kell magából kidobnia az uzsorást és rásütni a megvetés bélyegét. Előadásában aposztrofálja gróf Károlyi Sándort, a szövetkezeti eszme apostolát Magyarországon, a ki 400 hitelszövetkezettel sok könnyet fölszáritott és sok elpusztult község lakosságát juttatta a jólét azelőtt nem ismert fokára. A gyűlés javaslatot:
végül
elfogadta
a következő
72—73. SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM. Mondja ki a gazdakongresszus: 1. Hogy az uzsoráról és a káros hitelügyletekről uj törvény hozandó. 2. E törvénylen az uzsora és káros hitelügyletek fogalma az eddiginél szélesebb körben határozandó meg. 3. Kimondandó, hogyha bármély polgári pörben az eljáró bíróság az uzsora, vagy káros hitelügylet jelenségeit látja fenforogni, köteles az erre vonatkozó tényállást hivatalból kinyomozni s az iratokat a büntető bírósághoz hivatalból áttenni. 4. Kimondandó, hogy a közigazgatási tisztviselők, ha valamely községben vagy vidéken annak jelenségei észlelhetők, hogy a nép elszegényedését az uzsora, vagy káros hitelügyletek okozzák, kötelesek ez irányban a legszigorúbb vizsgálatot tartani s ha a tényállás kideríthető, kötelesek hivatalból megindítandó büntető eljárás végett a szükséges lépéséket megtenni. 5. Az uj: törvénybe felveendők oly intézkedések is, melyek uzsorás, vagy káros hitelügyletek megelőzésére alkalmasak. A szövetkezeti ügy fejlődéséről. Báró Malcomes Jeromos előadó kimutatta, hogy a szövetkezeti ügy Magyarországon 15 év óta 'fejlődik és vert gyökeret. Rámutat az okokra, amelyek a szövetkezést előmozdítják és rámutat azokra a bajokra, amelyeket az enyhíteni akar. Az idők folyamán gyengébb gazdasági erőkre bomlott a magyar mezőgazdaság. A kellő erőt kifejteni képtelen volt és azért van ráutalva a szövetkezésre, melynek törekvése a gazdasági életünk terén uralkodó visszásságok megszüntetése. Mindazonáltal nem czélja a szövetkezésnek társadalmi harczokat előidézni, hanem nyugalmas társadalmi állapotokat teremteni. Azért a szövetkezetek fejlesztésétől csak ugy vár sikert, ha a mozgalom erkölcsi alapon indul és erkölcsi tartalommal tölti be a szövetkezeti ügyet. Hogy pedig a divergens elemek összehozhatok legyenek, a szövetkezetek szövetségére van szükség, amely irányítja a szövetkezetek működését. Az 1898. évi XXIII. t.-cz. megadta az alapot arra, hogy a mezőgazdaság minden ágában bevezethető legyen a szövetkezés. Vázolja végül a központi szövetkezet megyei és községi hálózatát. A fogyasztási szövetkezetről. Bujanovics Gyula előadó ismerteti a sárosmegyei hitelszövetkezeti központ és szövetkezeti hálózat működését, melylyel a szövetkezeti központnak a falusi kiskereskedők uzsoraszerü üzelmeit sikerül megakadályozni. A gabonaértékesitő szövetkezetről.
KÖZTELEK, 1899. SZEPTEMBER HO 9 A tüz- és jégbiztosításról. Gróf Széchenyi Imre előadó kifejti, hogy a kár- és kivált a jégbiztositó dijak milyen óriásiak; különösen az 1898. évi nagy kár után kifizetett összegek arra indították a biztosító-társaságokat, hogy dijaikat fölemeljék. Erre bekövetkezett az, hogy a gazdák kevesebbet biztosítottak, de azért a következő évben 6 millió koronányi nyereségük volt a biztosító-társaságoknak. A rossz évek kárait a gazdákkal fizettetik meg, a jó évek hasznait zsebredugják. Ez ellen védekezni kell és erre nincsen más mód, mint kölcsönös szövetkezés utján segíteni a gazdákon. A mult évben Németországban 65 százaléka a biztosított értéknek volt szövetkezetileg biztosítva, Francziaországban 32 százalék, Ausztriában 17 százalék, Magyarországon 1 százalék, sőt 1899-ben majdnem semmi. Nagyon szomorú bizonyítéka ez a magyar gazda élhetetlenségének. Fejtegeti, hogy miként szerveztessenek ily kölcsönös biztosító szövetkezetek. Ha az első magyar általános biztosító-társaság, amely oly soká képezte mentővárát a magyar gazdának, de most, sajnos szintén belépett a külföldi kötelékbe, annak idején szövetkezeti alapon indította volna meg a mozgalmat, az az 56 millió korona osztalék, melyet eddig részvényeseinek kifizetett, a magyar gazda zsebében maradt volna. 1844-ben Batthyány Lajos gróf és társai és Kossuth Lajos a kölcsönös szövetkezet eszméje alapján indították meg a mozgalmat a magyar kárbiztositás szervezésére; csak a forradalom közbejötte akadályozta meg ter vöket. A szövetkezet önmaga veti ki dijait, a részvénytársaság diktálja azokat; a szövetkezet visszaadja a fölöslegét, a részvénytársaság zsebre rakja örökre. A részvénytársaságok kartellje a részvénytársaságnak azt az egyetlen előnyét is, a mely a díjtételek fix voltában rejlik, eldobta magától, mert tavalyi kárait az idei díjtételek fölemelésében a gazdáktól hajtotta be. Ilyet mi is tehetünk, ilyen czélra nincsen szükségünk a külföldi tőkére. Álljunk tehát össze vagyonunk, jövedelmünk csorbítatlan védelmére; az állam segit, megígérte; ad tartaléktőkében 400,000 koronát és erkölcsi támogatását is kilátásba helyezte. Mi gazdák, a kisbirtokos is, de az iparos, meg a kereskedő is mind álljunk össze, hogy osztálykülönbség nélkül vállvetve védekezzünk a kartellbe lépett külföldi tőke hatalma ellen. Széchenyi Imre gróf előadását beható vita követte, a melyben Ugrón Zoltán, Nagy Dezső, György Endre, Mérey Lajos, tokaji Nagy László, Otocska. Géza, Dessewffy Arisztid, Kiss Bálint, stb. szólottak a tárgyhoz. Több határozati javaslatot is adtak be, a melyekkel szemben azonban gróf Széchenyi Imre álláspontját tette magáévá a kongresszus.
Meskó Pál előadó: A magyar mezőgazdák azon panaszkodnak, hogy olcsó a Élet és járadékbiztosítás. gabona, mert a papiros-buza a börzén leszorítja az árakat. A gabonaértékesitő szövetkezeGróf Károlyi Sándor előadó összehasontek terményzálog-hitellel segíthetnének a bajon. lítja a külföldi ilynemű intézményeket azokkal Hangsúlyozza, hogy a szövetkezetekre mekkora a még csirájában levő hazai intézményekkel, szükség van minden megyei központban, a melyek fejlesztésére vállalkozott a magyar minden nagyobb községben. Ha az egész gazdaszövetség, és amelyek hivatva vannak a országot behálózzuk, akkor erőt vettünk a falusi néposztályt megvédeni mindattól, ami a papirosbuzával divó üzelmeken. eddig a kis ember anyagi boldogulása elé Határozati javaslata a következő : gátakat emelt. A kapitalizmus túlkapásai ellen Kérje fél a kongresszus a földmivelésakarja a szövetség megvédeni a ! kisvagyonu ügyi minisztert a szövetkezetele hathatós támoga- embert, akivel eddig a vezető osztály nem törődött. A szövetkezeti mozgalom 15 éves tására ; a kereskedelemügyi miniszter arra múltja nem volt képes az egész országot bekérendő, hogy a szövetkezeti gabonaraktárak hálózni, mert nem volt elég ereje hozzá; czéljaira a vasúti állomások raktárainak kihiszen társadalmi intézmény volt. Az a törbérlését engedélyezze, a pénzügyminiszter felvény, amelyet a szövetkezeti eszme megvalókérendő, hogy az országos központi hitelszövetkezetnek megfelelő összeget bocsásson rendelkezésére sítására törvényhozásunk megalkotott, hivatva a gabonaértékesitő szövetkezetek hiteligényeinek van mindazt pótolni, kikerekíteni, amit a társadalmi mozgalom alapján létrejött hazai szökielégítése végett. vetkezet központi köteléke nem birt tovább A javaslathoz hozzászólottak Szczitovsky fejleszteni anyagi erők hiján. A szövetkezettel János, Galgóczy Károly, Nagy Dezső, stb. A kell pótolni a kis emberek életének és vagyojavaslat gróf Károlyi Sándor indítványára oly nának biztosítását, amely megvédi őket az élet kibővítéssel fogadtatott el, hogy maga az állam alkonyán a nyomortól. is járuljon hozzá a gabonamagtárak építéséhez.
1353 Gróf Károlyi Sándor előadasát a kongreszszus tagjai nagy lelkesedéssel fogadták. Magyar állattenyésztő, f e l a havasra! Egan Ede előadó. Bevezetésül az előadó érdekes párhuzamot vont a nyolcz évvel azelőtt keletkezett német agrár {mozgalom. között, amelyben ő mint akkori poroszországi földbirtokos tevékeny részt vett és a magyar agráriusok jelenlegi zászlóbontása között. Amott tízezer ember csődült össze, hangzatos szavakkal követelve jussát ^s azzal fenyegetve, hogv ha meg nem adják, a szocziáldemokrata táborába megy át. Viharos ülésekkel kezdődött a mozgalom, amelyben heves kifakadásokkal illették a közgazdasági élet egyéb tényezőit, az ipart és kereskedelmet. Nálunk senki se provokál osztályharczot. A magyar agráriusok első összejövetele inkább hasonlítható egy méltóságteljes, higgadt táborkari tanácskozáshoz; mig ott a jelszó volt a harcz, az ismert furor teutonicus, nálunk a mozgalom jelszava mérsékelt; amig a német agrármozgalomnak öt évre volt szüksége, hogy az agráriusok halálos ellenségeit, Bötticher és Marschall minisztereket megbuktassák, mig a német agráriusok nagy politikai túlsúlyok daczára még ma is a korona közvetlen közelében ellenpárttal állanak szemben, amelytörekvéseiket a korona előtt államellenesnek festi, addig a mi kormányunk, mint a miniszterelnöknek programmbeszédéből, valamint a kiállítás megnyílta óta elhangzott nyilatkozatokból örvendetesen konstatálható, megérti és magáévá teszi a magyar gazda törekvéseit. E különbség okát főleg abban látta, hogy mig a német agrárpárt egy külön agráresoportból keletkezett, addig mi magyarok mindnyájan agráriusok vagyunk. Ismertetve ezután állattenyésztésünk egyes ágának helyzetét, rátér előadásának főtételére. Fölhozza, hogy havasi területünk majdnem háromszor akkora, mint a Svájczé, mégis tizedrészannyi hasznunk sincs belőle. A havasok hivatása az, hogy növendékállatainknak szolgáljanak táplálékkal. A mi közel két millió holdnyi havasainknak megközelítését kedvező szállítási díjtételekkel kellene, hogy a kormányzat lehetővé tegye, Svájczban pl. 3 napi utat is megtétetnek a növendékállattal, azért mégis rentábilis a havasi legeltetés. Nálunk is rá lehetne e térre lépni, kivált ha a szövetkezeti eszmével hozatik a dolog kapcsolatba. Azt hiszi, nem ad rossz tanácsot gazdatársainak, ha azt mondja nekik: magyar állattenyésztő föl a havasra! Seirbán János, országos tejgazdasági felügyelő, az idő rövidsége miatt lemondott, amúgy is kinyomatott és szétosztott előadásának szóbeli ismertetéséről. Ezután Zsélénski Róbert gróf köszönetet mond Szeged város törvényhatóságának, hogy dísztermét a kongresszus czéljaira rendelkezésül bocsátotta. Köszönetet mond továbbá az előadóknak, valamint a tárgyalásban résztvett tagoknak s lelkes szavakkal kifejezést adva azon óhajának, vajha az V. gazdakongresszus határozatai a közel jövőben megvalósíthatók lennének, a kongresszust bezárja.
Ezekben ismertetjük a kongresszus tárgyalásának rövid kivonatát. A kongresszusnak hivatalos jegyzőkönyve külön füzetben fog megjelenni s ezt nemcsak a kongresszus volt tagjainak bocsájtják rendelkezésére, de bármely érdeklődő által is beszerezhető lesz. Mindazáltal részünkről is fentartjuk, hogy egyes előadásokról nyert hézagos értesüléseinket pótoljuk s azokkal alkalomadtán érdemileg is foglalkozzunk. (Szerk.)
1354
KÖZTELEK,í899 SZEPTEMBER HO 9.
NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető: Kerpely Kálmáa.
A homoki bükkönyről. ö Sok ideig kutattam egy olyan takarmánynövény után, amely a sovány homokon jól diszlik s azon feltételeknek is megfelel, a mely a zöldtrágyától ez idő szerint megkívántatik. Kísérletet tettem az őszi bükkönynyel, az őszi borsóval; nein tűrte sem a telet, kifagyott, sem hozama ki nem elégített ; kísérletet tettem csibehurral, de ez is csak jó trágyaerőben levő talajban adott kielégítő termést, sovány talajon nem ért semmit. Jó trágyaerőben levő talajon pedig a zabos bükköny, luczerna is Jól diszlik; csakhogy mikor éppen a trágya hiányzik s azért a talajt még is szeretnők javítani. Végre egy praktikus gazdatársam Szabó N. János gazdatiszt értesített az általa elért eredményekről s én az idén a homoki bükkönyt már harmadik éve, hogy alkalmazom takarmánynyerés és zöldtrágyázás czéljaira s s mondhatom, hogy teljesen kielégítő eredménynyel. Miután 48 hold szőlőterületemnek egyharmadát évente elláttam istállótrágyával, a gazdaságomban előállított istállótrágyából, alig jut néhány holdnyi a szántóföldre, sőt az igazsághoz, hogy hü maradjak, azt is ki kell jelentenem, hogy szalmás[trágyát, ahol csak kaphatok, megveszem, még sem tudok elegendő trágyát adni a szántóföldemnek. Mióta azonban ugy járok el, hogy földemnek egy negyed részén homoki bükkönyt termelek s azt mint zöld növényt leszántom, azóta a termésszaporulatról is, a talaj javulásáról is örvendetes tapasztalatokat szereztem; az egyetlen baj ezen .növénynél az, hogy a homokon folyton virit s magot nem köt, vagy haköt is, oly lényegtelen módon keveset, hogy azért nem érdemes •magnak meghagyni. Kötött talajon igen kedvező eredménynyel jár a termelésre, mert magot bőségesen hoz s tekintve azt, hogy uradalmakban 10 frtotér, magkereskedésekben 15—20 frtért lehet a magjához hozzájutni, kívánatos volna, hogy ha a kötött talajú birtokosok felkarolnák e nagyon hálás növénynek a termelését; mert annyit őszintén mondhatok, hogy sovány talajon ennél hálásabb növény nincsen, amely akkora hozammal jutálmazná a gazda fáradozását. Az volna tehát kívánatos, hogy ;ha a kötött talajon nagyobb mértékben felkaroltatnék a termelése, mert az őszi bükkönynél biztosabb takarmány s ha nagyobb hozamot nem ad is, az mindenesetre tény, hogy sem kifagyásnak, sem kipállásnak kitéve nincsen s 8—10 q-nyi maghozama miatt nagyon megérdemli a termelés.;. Vethető őszszel és tavaszszal; őszszel buza, rozs, őszi árpával vetendő, tavaszkor tavaszi rozs, árpa vagy zabbal s mint gyomirtó növény is kitűnő szolgálatot tesz, mert bár őszszel s kora tavaszszal oly hitványnak ; látszik, hogy alig bizik benne a gazda, de mihelyt az idő felmelegszik, rohamos fejlődésnek indul s nálam a legsoványabb részleteken is kötésig ért; UjoJag felhívom tehát ezen áldott növény termelésére a feketeföldi gazdákat; nekünk is jobb lesz, mert könnyebben juthatunk hozzá s élterjedése is így biztosítva lesz. Szobonya, Bertalan.
ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Monostori Károly.
Gyöknövények becsíe tejgazdaságokban. A gyöknövényeknek, különösen a répaféléknek jelentősége a takarmányozásban mi-
'
nálunk sem képezi imtaár vita tárgyát s egy nem sikerült vagy megromlott répatermés súlyos gondok alakjában nehezedik már minálunk is a tejes gazdára kiváltképpen tél idején és ott, ahol burgonyával vagy más egyébbel való pótlása nehézségekbe ütközik. Ezen, különösen a tejhozamra előnyös befolyást gyakorló becses növények konzerválásában minálunk jóval több hibát ejtenek, mint külföldön s innen van, hogy pl. a fagyott, rothadt répa etetése után betegségekben mutatkozó kalamitások gyakran lépnek fel állatállományainkban s evvel a répát, mint tarmányt sok helyen diszkreditálják. Ezen növények jelentőségét, illetőleg egy, Dániában végrehajtott kísérlet eredményét kívánom feljegyezni. A kísérlet vonatkozik 10 drb tehénre, mely kőt (5—5 drbból álló) csoportban egymáshoz hasonló korú, sulyu, tejhozam és borjazási idejű volt, s a takarmányozástól eltekintve, egyforma gondozásban részesült. A kísérlet febr.—márcz. és április hónapokban 64 napra terjedt s vonatkozott annak kiderítésére, hogy a gyöknövény adagolás, szemben az ily növény nem adásával gyakorol-e és minő befolyást gyakorol a tej hozamra s illetőleg a jövedelmezőségre? Az egyik tehenészet kísérleti 5 tehene kapott naponta és fejenkint 4'5 kiló erőtakarmányt s szénát és szalmát, a másik 5 kapott 3 kiló erőtakarmányt, 30 kiló gyöknövényt és nemkülönben szénát és szalmát. A répát nem kapott csoport adott 64 nap alatt 2693 kiló tejet 215"44 dán korona értékben, a répát kapott csoport pedig adott 4018 kiló tejet 321 "56 korona értékben s elfogyasztott az előbbi csoport 209 28, az utóbbi pedig 264 korona értékű takarmányt, következésképp a répát nem kapott csoport csak 616, a répát is fogyasztott csoport pedig 57 56 korona jövedelmet hajtott. A külömbség valósággal óriási 1 Nincs kimutatva, de valószínű, hogy a répázott tehenek tartalomban szegényebb tejet adtak, amint az más észleletekből tudva van; ott tehát, hol zsírtartalom után fizetik a tejet, a fennebbi számítás másképp esik ki, ám ott, ahol a fizetésnél csak a kvantum vétetik számításba, igen jelentős eredménynek kell mondanunk a jelzett jövedelmet hazai viszonyaink tekintetbe vételével is és nyugodt lelkiismerettel ajánlhatjuk, hogy tehenészeteink tulajdonosai a gyöknövények fontosságát a tejgazdaságban, de természetesen általában a takarmányozásban i^s hizlalásban se kicsinyeljék. M K..
72—73. SZAM. 9-íK ÉVFOLYAM. és sokszór a levél a foltok helyén ki is lyukad. A peronoszpórás levelek alsó lapján, mindig a felső lapon észlelt foltoknak megfelelőleg, kezdetben fehér, a törött czukorra emlékeztető por mutatkozik, melynek szine később piszkosfehér majd sárgás lesz. Ez a por ha nagy folton mutatkozik is, soha sem szokott tömött lenni, hanem inkább laza. A szöszbetegségnél, ha e betegség már kifejlett leveleken jelentkezik, a levél felső oldalán mindig körülbelül borsónagyságu dudorok, hólyagok látszanak, melyek zöld vagy piros, néha barnaszinüek. A levél alsó lapján, a dudoroknak megfelelöleg, mélyedések, gödrök észlelhetők, melyek eleinte fehér, később megsárguló, még később megbarnuló szőrnemü anyaggal vannak kibélelve. Ez az anyag sürii, nemezszerü. Ha fiatal leveleket támad meg a Phytoptus vitis, akkor nagyon gyakran a levél felső lapján nincsenek dudorok s alsó lapján nincsenek gödrök, s a fehér szőrnemü anyag szabálytalan foltokban foglal helyet. Ilyenkor a szöszbetegség hasonlít a perónoszpórabetegséghez, de már egy közönséges kézi nagyitón át nézve a fehér foltokat, láthatjuk, hogy ezek finom szőrökből s nem czukornemü porból vannak alkotva; de meg ilyenkor is rendesen sokkal látjuk szabad szemmel is a fehér anyagot, mint a hogy az a peronoszporás levél alsó lápján szokott mutatkozni. Sokszor azután megesik, hogy ugyanazon a levélen a peronoszpórabetegség és a szöszbetegség is mutatkozik. így van ez a B. S. ur által beküldött szőlőlevélen is. E levélen a szöszbetegség szembetűnőbb. Jól látni a levél felső lapján a vöröses dudorokat, bibircseket, melyeknek megfelelőleg az alsó lapon sárgaszínű szőrrel sürün kibélelt gödrök vannak. A peronoszpórabetegség a levél felső lapján elmosódott, szabálytalan barna foltokban jelentkezik, s ha a levelet megfordítjuk, az erek mentén nagyon gyengéden czukornemü fehér, por látszik mi nem más mint a Peronospora viticola gomba konidiumai, mi felől a górcsői vizsgálat kétségben nem hagyhat. #
A burgonya varas betegsége.
A burgonya varas betegsége abban áll, hogy a gumókon szabálytalan paraszerü foltok keletkeznek, melyek néha sekélyek maradnak, máskor ellenben mélyebben is beevődnek a burgonya busába. Ez a betegség a gumók értékét nagyon csökkenti. A varasbetegséget amerikai tapasztalatok szerint baktériumok okozzák, melyek a talajból, hol már holt növényrészeken élnek, behatolnak a fiatal gumókba, még pedig részben a rovarok által ejtett sebeken, részben pedig RovatvtzetS: Mezsj Gyula. a gumók héján lévő természetes nyílásokon az u. n. szemölcsökön. Ha a burgonyagumó már megnőtt, teljesen kifejlett, a szóban forgó baktériumok, melyek helyenként a burgonyaszárat s a gyökeret is megtámadhatják, nem B. S. ur a következő kérdést intézte árihatnak többé neki. hozzánk : A burgonya varasbetegsége, mint azt az Vita merülvén fel aziránt, hogy a melléeddigi amerikai tapasztalatok beigazolták, átkelt szőlőlevelen látható betegség peronoszpórabetegség-e vagy a szőlőatka által előidézett ragad a czukor- és a takarmányrépára is. A mi a védekezést illeti, eddig elsősorelváltozás ? Kérem a levelet megvizsgáltatni s ban azt ajánlották, hogy az ültetendő burgonya a kérdésben dönteni. gumókat jól meg kell válogatni, — a varasakat A szőlő peronoszpórabetegségét gazdáink félretenni, nehogy az ültetésnél a gazda maga még igen gyakran összetévesztik a Phytoptus plántálja be a betegséget földjébe. Sőt nagyobb vitis nevü atka által a szőlő levelein okozott biztonság okáért a már kiválogatott, tehát úgynevezett szösz- vagy nemezbetegséggel, daczára egészségeseknek látszó gumókat is még olyan annak, hogy a két betegség egymástól könnyen anyagokban javasolták az elültetés előtt pámegkülömböztethető, különösen akkor — mint czolni, melyek a baktériumokat elölik. A páczoló a szóbanforgó esetben is — ha a betegség a anyagok közül leginkább a szublimát vált be, már kifejtett leveleken jelentkezik. melynek 3:1000 arányú oldatában egy félórán A peronoszpórabetegségnél a levelek át tanácsoltatott a gumók csávázása. felső lapján sárgás, pirosas vagy barna foltok Sorauer annak a felderítésére, hogy a mutatkoznak anélkül, hogy a levél e foltokon varas gumók elültetése után mint terjed a kidudorodnék ; e foltok lassanként elszáradnak betegség a talajban, s különösen annak fel-
GAZDASÁGI N Ö V É N Y T A N .
Peronoszpóra vagy szöszbetegség ?
72—73. SZÁM. 9-ik ÉVFOLYAM. derítésére, vájjon a varas gumók elültetésekor átragad-e a betegség a szomszédos egészséges gumókból származó bokrokra is? két éven át termelési kísérleteket tett.*) E kísérleteknél Sorauer egyrészt egészséges gumókat vett, melyekre, mielőtt elültette volna, varas gumókról frissen leszedett héjat tekert s rákötötte. Másrészt egyenest varas gumókat ültetett egyes ágyakba, még pedig ugy, hogy jobbról-balról a szomszédos sorokba egészséges gumók ültettettek, még pedig részben koraérésü, részben kései fajták. Mivel pedig az amerikai kísérletek szerint a burgonya varas betegsége a czukor- és takarmányrépát is megtámadta, egyes a beteg gumókkal beültetett sorok mellé loanzlébeni czúkorrépát ültetett, megtudandó, vájjon a beteg burgonyasorokról át fog-e menni a betegség a ezukorrépára is? És mivel később egyes burgonyasorokban egerek ették ki a burgonyát, az ilyen hézagokat is czukorrépával pótolta. Ezek a két éven át folytatott termelési kísérletek egészen más eredményt szolgáltattak, mint az eddig tett laboratóriumi kísérletek. Ugyanis mindkét évben nemcsak az egészségesen ültetett gumók után termett, hanem a varasbetegségben szenvedő gumók után termett gumók is, eltekintve néhány nagyon is elvétve akadó beteg gumótól, egészségesek voltak. Pedig az ültetésnél a gumók sem nem csáváztattak, sem nem nyúltak valami más óvszerhez. E kísérletekből tehát az derül ki, hogy a szántóföldön a varasbetegség terjedése tekintetében egészen közönyös az : vájjon egészséges vagy varas burgonyagumókat ültettek-e ? s igy az eddig ajánlott csávázási eljárásoknak nincsen, értelme. Sorauer szerint a burgonya varas betegsége elleni védekezésmódoknak egészen más irányba kell terelődniök. Nevezett tudós azt mondja, hogy kizárólag oda kell törekedni a gazdának, hogy az olyan talajnak, a melyben a varasbetegség mutatkozik, minősége, alkata, változtattassék meg valaminő módon, mert egyes talajviszonyoknál az elültetett egészséges gumóból varas gumók termeltetnek, s viszont megfordítva, mint az ezirányban tett kísérletek mutatják: bizonyos talajokban a varas gumók is egészséges, tiszta termést szolgáltatnak. A mi a védekezésnek Sorauer által jelzett irányát illeti, erre nézve egyelőre csak némi tájékoztatást adhatni. Mindenesetre első sorban is figyelembe kell vennünk a gyakorlati gazdáknak már régen tett ama tapasztalatát, hogy a talajbán a márga, a hamu, az uti szemét és a mész kedvez a varasbetegség kifejlődésének, azaz az ilyen talajokban gyakori a varasbetegség. Hogy eme anyagok miként folynak be a betegség kifejlődésére? azt nem tudhatni. Hogy direkt a szóbanforgó anyagok okoznák a varasbetegséget? az fel nem tehető, mert vannak tapasztalataink, hogy egyes talajokban daczára annak, hogy a föntemlitett anyagokkal dúsan trágyáztattab, egészséges, nem varas, burgonyagumók is voltak termelhetők. Legvalószínűbb az a feltevés, hogy a talaj álkálitásának fokozódása az, mi a varasodást okozó baktériumok szaporodására s a gumókba való bevándorlására kedvezőleg hat, s ezt a fokozódást hozzuk létre éppen a fenti anyagoknak a talajra hordásával. Ez okból Sorauer a betegség leküzdésére oly anyagokat tanácsol a talajba kebelezni, a melyek a talaj savas reakczióját emelik, mire, nézve legczélszerübbnek tartja a betegségre hajló talajokat vasgáliczczal erősen megtrágyázni. # *) Lásd a Zeitschr. f. Pflcmzenkr. 1869. 3-ik füzetét.
1355
igÖZTSLEK, 1899. SZEPTEMBER HO 9
ÜZEMTAN Rovatvezető : Henscli Árpád.
Pénzes és részes munkásokról. Sokszor képezte már vita tárgyát ama téma, vájjon gazdai szempontból, melyik munkás alkalmazása előnyösebb, a pénzes-e, vagy a részes ? Ha latra vetjük ezt, ugy fogjuk találni, hogy mindeniknek meg van a maga jó és rossz oldala. Általában szokásosabb a részes, mint a pénzes munkás a legfontosabb munkáknál, u. m. az aratásnál és gépelésnél, bár gyakori az az eset is, midőn ez utóbbit napszámosokkal végezik, ami természetesen nagyon jó munkásviszonyt feltételez. Á közel múltban, alkalmam nyílott e kétféle mufikás közötti különbséget alaposan megfigyelhetni, amikor is az alább irt eredményekre jutottam. Egy 3500 holdas gazdaságban nem annyira a rossz munkásviszony, mint inkább az ott levő munkások tulkövetelése ós azzal karöltve járó, manapságban divatban levő .sztrájk" miatt — 6 hónapra szerződtetett pénzes munkások fogadtattak fel, a következő feltétel, illetőleg fizetés mellett: Egy férfi kap 6 hónapra 95 frt készpénzt: élelmezésre : 3 pozsonyi mérő búzát, 6 pozsonyi mérő rozsot, 26 kg. szalonnát, 26 kg. hust, 39 liter pálinkát, 39 liter babot, 13 kg. sót és 13 liter eczetet. Az asszonyok, fiuk, szóval a félrészesek ennek felét kapják. A fentebbi fizetés készpénzre átszámítva, a tavalyi gabonaárakhoz viszonyítva, kitesz: Készpénz . . . = 95"— frt. 3 pozs. m. buza á 4 20 frt = 12-60 „ „ 3-50 „ 6 , „ rozs s= 2 1 — „ 26 kg. szalonna = 16-12 , „ 0 62 „ 26 » hus = 7-80 „ » 0-30 „ 39 liter pálinka » 0-35 „ = 1365 „ 39 „bab „ 0'05 » = 1'95 „ 13 kg. só = 1-69 „ » 013 „ 13 liter eczet 065 » „ 0-05 „ Összesen : 170-46 frt. A 6 hónapi munkaidő 184 napra terjedt, amelyből levonandó 26 vasárnap és 6 ünnepnap, igy tehát 32 munkanélküli nap. Marad tehát 152 munkanap. Ilyenformán esik egy munkanapra átlagban 1 frt 12 kr. Nézzük most már, hogy egyes hónaponkint ezen állandó munkásoknál mennyi volt a nyereség, illetve ráfizetés a napszámossal, illetve a részes munkással szemben. Május hónapban (a felfogadás ezen hónaptól kezdődött), azon helyen, hol ezen munkások alkalmaztattak, az átlagos napszám 60 kr. volt, á félrészeseknél pedig 30 kr. A munkanapok száma 25 volt, tehát a megtett munka napszámossal 60 X 25 — 15 forintba, míg állandó munkással 1 "12 X 25 = 28 frtba került. Ilyenformán május hónapban 1 emberre a ráfizetés : 28 — 15 = 13 frt. Junius hóban az átlagos napszám 80 kr. volt. A munkanapok száma 24. A napszámossali munka belekerült 24. X 8'0 = 19 forint 20 kr., az állandó munkás: 24 X 112 frt = • 26 88 f r t ; tehát junius hónapban 1 emberre a ráfizetés 26"88 frt — 19 20 frt = 7 forint 68 kr. • Julius hóban az állandó munkások 16 napig arattak, 10 napig pedig cséplőgép mellett dolgoztak. Az általok learatott gabona utáni rész átszámítva pénzre kitesz 27 forint 12 krt; fizettetett azonban ezen munkáért 17 frt 92 kr. Ilyenformán az aratásnál a nyereség 27 frt 12 kr. — 17 frt 92 kr. = 10 frt 20 kr. A cséplőgép mellett dolgoztak 10 napig; az általok elcsépelt gabona utáni rész, átszámítva pénzre, kitesz 16 frtot; fizetetett azonban tényleg 11 frt 20 kr. Ilyenformán a 10 napi gépelésnél a nyereség 16 frt — 11 frt 20 kr. = 4 frt 80 kr.
Augusztus hónapban a munkanapok száma 26, amelyből esőzés és egyéb akadályok miatt csak 22 napig dolgoztak cséplőgép mellett; az általuk elcsépelt gabona utáni rész átszámítva pénzre, kitesz : 42 frtot; fizetett azonban tényleg 24 frt 64 kr. A még e hóban levő 4 napi munkájok utáni díjazást egyenlővé lehet tenni azon napszámmal, amely ekkor fizettetett volna. Ilyenformán az augusztus havi nyereség: 42 — 24 frt 64 kr. =• 17 frt 36 kr. Szeptemberien cséplőgép mellett dolgoztak 18 napig; az általuk elcsépelt gabona utáni rész egy emberre pénzértékben kitesz 25 frtot; fizettetett pedig tényleg 20 frt 16 kr. Ilyenformán nyereség: 25 — 20 frt 16 kr. = 4 frt 84 kr. Szeptemberben egyéb munkákban dolgoztak 7 napig, amidőn a napszám 60 kr. volt. Tehát 60 X 7 = 4 frt 20 kr; fizettetett pedig tényleg 7 frt 84 kr. Ilyenformán a 7 nap alatt veszteség egy embernél 3 frt 64 Jer. Októberben az átlagos napszám 50 kr., a munkanapok száma 26. Igy az összes napszám lenne 13 f r t ; fizettelet pedig tényleg 29 forint 12 kr. Ilyenformán az október havi ráfizetés 16 frt 12 kr. Összesítve az egészet, tesz: nyereség veszteség Május hóban . . . . . . 13 — frt. Junius „ 7'68 „ Julius „ 15'— frt Augusztus „ 17"36 „ Szeptemberben 4"84 „ 3'64 , Októberben . 16'12 , Összesen
37-20 frt
40*94 frt.
Igy tehát 6 hónap alatt az állandó pénzes munkás 3 frt 74 krral került; többe, mint a napszámos, illetve a részes munkás. Ezen összeg nem éppen nagy s ha a gazda csak a nyugalmát s gabonájának biztos elmunkálását czélozza, ugy helyes, ha ilyeneket fogad. De tekintetbe kell vennünk azt, hogy ezen munkások csakis napfelkeltétől napnyugtáig dolgoznak, mig a részesek addig a mig bírják; igy tehát részes munkásokkal a termés előbb rendbe lesz hozva s nincs annyi rizikó s azáltal gabonáját a gazda előbb piaczképessé teheti, sokszor magasabb árt érhet el. Fölvethetné valaki azt a kérdést, vájjon ezen állandó munkások nélkül lehetséges lett volna-e azon a vidéken kellő mennyiségű napszámost kapni a takarmánynemüek lekaszálásához, továbbá a répa és tengeri kaszáláshoz stb. Erre a szerény megjegyzésem az volna, hogy ha nem is lehetne kellő napszámost kapni, ugy a gazda helyes megfontolással s előrelátással az aratókat és gépelőket szerződésileg kötelezheti, hogy felhívás esetén bármely munkára tartoznak megjelenni, egy előre meghatározott dijért, avagy részes tengeri földért; ez természesen a helyi szokásoktól s viszonyoktól függ. Ahol a munkaadó kellő tapintattal s belátással bír, ott a részesekkel sincs semmi baj, de meg a mai törvény világosan kimondja, hogy a rész helyett egy megállapított összeg fizetendő a munkásoknak akkor, ha a részszel nem lennének megelégedve, ezáltal is részben segíthetünk a bajon. Mindezeket összevéve, én ugy találom, hogy a részes munkások többet érnek, mint a pénzesek, mert a mivel drágábbak a nagy munkaidőben, ugyanazt gyors munkájuk által helyrehozzák. Az állandó pénzes munkásoknak nagy hátrányok az is, hogy néha kedvezőtlen időjárás esetén megfelelő munkát alig lehet nekik adni s néha oly munkáknál kell őket alkalmazni, amelyre egyáltalában napszámost nem is fogadnánk, mindazáltal a nagy bért mégis csak meg kell fizetni. Bédy
Károly.
KÖZTELEK, 1899 SZEPTEMBER HÖ 9.
1356 A pénzes munkásoknak fizetett bér aranytalan nagynak tetszik s azért bizonyul munkájuk drágábbnak, mint a részeseké. Ugy tudjuk, hogy más uradalmakban a vándormunkások jóval csekélyebb bért kapnak, miért is kívánatosnak tartjuk, hogy más gazdaságok ezirányu tapasztalatai is közöltetnének, melyeknek a szőnyegen levő munkás-közvetitő rendelet-tervezet módositásitásánál is jó hasznát lehetne venni. Kifogás alá esik továbbá, hogy a gabonafélék a régi mérték szerint szolgáltatnak ki. Ajánlatosabb ezt is kilogrammokban kikötni. Rovatvezető,
ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY. Rovatvezető: Dr. Hutyra Ferencz.
Bekavar. B. B. ur a következő kérdést intézte a ,KözWek" szerkesztőségéhez. Miben áll a magyar gulyabeli marhánál előforduló sbékavar^ (körömközötti állandó nyilt seb, vár) ha már fel van derítve? Vérbaj-e? gyógyítható-e?, Ha igen, mily kezelés által. Tekintetbe véve, hogy a gulyabeli marha nem engedi lábát babrálni. Ragályos-e? Szükséges-e az. elkülönítés. Átörökithétő-e ? Lehet-e az ily állatok után veszély nélkül tovább tenyészteni ?,, Ugyanez irányban a moly ette szarvról is kérek felvilágosítást. Békavar alatt közönségesen a szarvasmarhák csülkei között a bőrben előforduló sebét szokás érteni. . A ' megbetegedés mindenkor egészen kicsiny, pl. tarlószurásokből sz írmazó sebekből indul ki, az ezen testrészen természetszerűen igen könnyen és majdnem mindig bekövetkező fertőzés azután a sebben és annak környékében genyes gyuladást okoz. A fertőzés természete, valamint a bekövetkező genyes gyuladás foka szerint majd csak a bőrnek, majd pedig mélyebbre, nevezetesen inakba, inhüvelyekbe, izületekbe vagy csontig hatoló elhalással járó megbetegedés lép fel. A genyes gyuladás kiterjedése szerint a megbetegedés némelykor egészen felületes és magától elmúl; mig máskor súlyos és szakszerű kezelést igényel. A gyógyulást minden esetben hátráltatja az, hogy a seb helyeződésénél fogva szennyeződik és az, különösen a hátulsó lábakon, még kötés alkalmazása mellett sem akadályozható meg egykönnyen. 7 Súlyosabb természetű megbetegedés fellépése elkerülhető a látható sebzések fertőtlenítésével és avval, hogy azok ujabb fertőzését kátrányos kötések alkalmazásával, vagy a sebeknek fakátránynyal való bekenésével, nemkülönben tiszta almozással meggátoljuk. Ha a sebek környékében tályogok fejlődtek, akkor azokat késsel minél előbb felnyitjuk, gondoskodunk a geny kiürülésérő', valamint eltávolítjuk a tályog üregéből az elhalt szövetrészeket is. A sebet ajánlatos néhány napon keresztül naponta 10%-os klórczink-oldattal vagy 5%-oí karbolvizzel kimosni, illetőleg kifecskendezni és azután arra vatta és pólya segélyével kötést helyezni, melyet kivül kátránynyal bekenhetünk. Ha a sebből már csak kevés váladék ürül, akkora kötést 4—5 naponkint cserélhetjük, A gyógykezelés elhagyása esetén a tályogok maguktól is feltörnek, azonban genyes tartalmuk nem ürül ki s részben ennek, részben, a kötés és a seb kezelésének hiánya miatt az ismételten előálló fertőzésnek köszönhető a seb tulsarjadzása s némelykor a csülkök között a bőrben galambtojásnagyságu kiemelkedő, könnyen vérző sarjadzó daganat foglal helyet, amely daganatot szokás tulajdonképpen békavarnak nevezni. A megbetegedésnek ezen utóbbi alakjánál szintén a sebészi kezelés vezet leginkább eredményre. Aránylag rövid idő alatt gyógyu-
lást érhetünk el, ha a sarjadzó daganatot olló és éles kanál segélyével eltávolítjuk, kikaparjuk a seb alapját és a sebre kötést helyezünk. Kevésbé biztos eredményt látunk a használatos marópép (klórczink vizes oldatából és lisztből készül) alkalmazása után, melyet a daganatra kenünk és a láb végét vatta és pólya segélyével bekötjük, a kötést másodnaponkint cseréljük és addig alkalmazzuk, m j g a daganat eltűnt és a seb begyógyult. A betegség nem ragályos és csak azért tételezhető fel annak, mert a gulyának egyedei hasonló körülmények között élnek s ugyanazon ok behatásának egyformán alá vannak vetve. A megbetegedés lényege és természete mutatja azt, hogy a betegség átörökithetőnek nem tekinthető. A szarvmoly lényege ezidőszerint közelebbről nem ismeretes, valószínű, hogy a szarvban képződő repedésekbe gombák jutnak, melyek ott szaporodnak és a szara foszlását okozzák, a betegség ilyen természete mellett szól az is, hogy 3—5%-os kreolinoldattal való ecsetelés annak terjedését megakadályozza. Dr. P. B.
GAZDASAGI VEGYTAN. Rovatvezető: Dr. Liebermann leo. A
müzsirokról.*)
Irta : Dr. Lutz Ferencz kir. vegyész. Amióta Francziaországban hivatalos felhívásra a hadsereg használatára Mege-Mouriés a, legelső müvaját előállította és e tápszer mindig nagyobb és nagyobb tért hódított magának, azóta több hasonló mesterséges tápszer jött forgalomba, melyek egyikéről : a müzsirról óhajtok e közleményben megemlékezni. Müzsir alatt oly tápszert értünk, mely fizikai sajátságaiban: szín, szag, iz, állomány, a közönséges sertészsírral lehetőleg megegyezik s különféle állati és növényi zsíroknak (olajoknak) egymással, avagy ezeknek sertészsírral történt keverése által állíttatik előA közönséges sertészsír — mint ismeretes — nem egynemű anyag, hanem az három különböző testnek : a palmitinsav, stearinsav, és olajsav gliczerinnel való vegyületeinek (gliczerinestereinek), vagy rövidebben kifejezve: a palmitin-, stearin-s oleinneh a keveréke. A többi összes állati és növényi zsirok, néhány kivételt leszámítva, minőlegesen csaknem ugyanezen összetétellel bírnak, csupán az említett alkatrészek viszonyos mennyisége változik, a szerint, a mint az illető zsirfóleség szilárd minőségű, mikor is abban a stearin és palmitin mennyisége a túlnyomó, avagy folyékony, a mikor abban az oleiin mennyisége az uralkodó pld. : a f a g g y u tartalmaz B4—60°lo palmitinstearin keveréket és 40—45Vo oleint, a sertészsír tartalmaz 30—40% palmitinstearin keveréket és 60—70% oleint, az olajok átlag tartalmaznak 25—50% palmitin-stearin keveréket és 70.—75% oleint. Ha már most a sertészsírt pótló müzsirt előállítani óhajtjuk, akként kell megválasztanunk az egyes zsirfajtákat, hogy a keverés után nyert müzsir színére, szagára, izére s állományára nézve a sertészsírtól elütő ne legyen. Oly anyagok, melyekkel ezt elérhetjük s melyek tényleg a müzsirok készítéséhez fel is használtatnak, nagyobb számmal állanak ren-
72—73
SZÁM. 9-lK ÉVEÖLYAM
delkezésünkre; közöttük a leggyakoribb s e czélra a legjobb préselt faggyú (Presstalg, Rindsstearin), mely nem más, mint alacsony hőnél megolvasztott, teljesen szagtalan, tiszta ökörzsirnak 24° C-nál kristályosodó része, ezt helyettesítheti a marha-faggyu, ritkább esetben az ürüfaggyu. Miután e zsiradékok magukban müzsirnak alkalmazva igen szilárdak lennének, azokat növényi olajokkal, leggyakrabban gyapotmagolajjal (uottonolaj) keverve, a közönséges sertészsírhoz teljesen hasonló állományú müzsirt állithatunk elő, gyapotmagolaj helyett használhatunk még sesamolajat, kókuszdióolajat, esetleg a földi mogyoró (Arachis hypogaea) olaját. Az is előfordul, hogy a müzsirt kisebbnagyobb mennyiségű sertészsírral keverve hozzák forgalomba. Miután a müzsir utánzata a sertészsírnak, ennek színével is kell birnia; e czélból a rendesen sárgaszínű olajokat direkt nem adhatjuk a faggyúhoz; előbb azokat színtelenítenünk kell, e szintelenités az olajoknál a diorit-félék elmállásából származó porhanyó földnek (kallóföld, Walkererde) hozzáadása s a keverés után nyert pépnek kisajtolása által könnyen elérhető. Az arány, melyben a faggyufélék az olajokkal kevertetnek, a nyersanyagok természete szerint váüozó. Többnyire 15—20% olajjal keverik a faggyút. A keverésnél akként járnak el, hogy a szilárd faggyút megolvasztják, majd az olajat hozzáöntik s az e czélra szerkesztett keverőgéppel 50—70° C. hőmérséknél gondosan összekeverik, majd folytonos keverés közben gyorsan lehűtik a megszilárdulásig. Legtöbb müzsirt gyárt Észak-Amerika, két ilyen gyakoribb amerikai müzsir a „Cotolene" és „Gotosuet", mindkettő faggyúból és színtelenített gyapotmagolajból állíttatik elő. Általánosan ismert dolog, hogy a fogyasztóközönség az ilyen mükészitményektől idegenkedik, az egészségre ártalmasnak tartja, pedig a tiszta zsírokból gondosan előállított müzsir a sertészsirtól még izére nézve sem igen különbözik; tápértéke ugyanaz, mert hiszen ugyanazon alkarészeket — csaknem ugyanazon viszonyos mennyiségben — tartalmazza, úgyannyira, hogy még gyakran kémiailag sem oly egyszerű annak eldöntése, vájjon a kérdéses zsi- sertészsir-e, vagy müzsir. A tisztán kezelt müzsir egészségi szempontból tehát épp ugy nem kifogásolható, mint ama sertészsír, mely hasonló körülmények között jő forgalomba. A mi a müzsir emészthetőségét illeti, ha az igen sok stearint (faggyúi) tartalmazna ugy nehezen volna emészthető, a müzsirokban ellenben a jelentékeny mennyiségű olaj mellett a stearin mennyisége nem nagyobb, mint a sertészsírban s igy az organizmus épp ugy felveszi azt, mint a tiszta sertészsírt.
Mindennek daczára azonban nem tévesztendő soha szem elől, hogy elárusitásánál mindig kitüntetendő, hopy az illető czikk műtermék s meg nem engedhető, hogy az sertészsírnak neveztessék, vagy hogy a sertészsír vele hamisittassék. Ezt meg kell kövelni nemcsak a tisztesség érdekében, hanem azért is, mert az emberek szája és gyomra sok esetben érzékenyebb, finomabb elemezési eszköz, mint azok, melyekkel a chemikus rendelkezik és nemritkán kü'önbségeket vesz észre ott is, a ho! a vegyész ilyeneket megállapítani nem képes. Ilyen körülmények indokolják azt is, hogy a sertészsír piaczi értéke nagyobb, mint *) A gazdaközönséget, mint a legfontosabb emberi müzsiré. és állati tápszerele termelőjét nagy mértékben érdeklik ezeknek utánzatai vagy hamisításai. Szándékunk tehát az, hogy a „Köztelek" t. olvasóit ezen dolgok tekintetében is minél alaposabban tájékoztassuk. A mostan közölt czikket más hasonló irányúak fogják követni. Kifogunk terjeszkedni a konzervált tápszerekre is, illetőleg a konzerválás különböző módjaira. Rovatvezető.
72—73. SZÁM. 9-ik ÉVFOLYAM.
igÖZTSLEK,
1899.
SZEPTEMBER HO 9
LEVÉLSZEKRÉNY.
1357
hogy a még egészségesei a betegekkel ne kezelés utján előállított ital nevezhető. A csiérintkezzenek s különösen, hogy ezeknek ürü- ger-, mazsola- s seprűboroknak üzletszerű előlékeit fel ne szedhessék. Ez okból gondos- állítása tilos; miután az utóbbi időben a savak kodni kell arról is, hogy az állatok mindig s esszencziák alkalmazásával töméntelen müKérdés. tiszta eleséget és tiszta ivóvizet kapjanak, borok állittatak elő, ezeknek produkálása még 398. kérdés. Igen kérem, szíveskedjék a mely utóbbiban 1% rézgáliczot lehet feloldani. magánhasználatra sem engedélyeztetik. Nem te„Köztelekben" felvilágosítást adni: miként lehet Végül a baromfihullákat legczélszerübb elégetni kintetik pancsolt bornak az olyan, melynek kea taxust magról termelni s e czélból hogyan vagy legalább félreeső helyen jó mélyen el zeléséhez ujdivatu erj-élesztők használtattak ; kell a magot kezelni? a mely különböző borok házasitásával állítkell azokat ásni. Nagy-Czétény. H. F. Az ilyen alapon foganatosított erélyes tatott elő, vagy tiszta szénsavas mészszel 399. kérdés. Kérem engem a legközelebb védekezés rendszerint eredményre vezet, mig kezeltetett abból a czélból, hogy tulsok savmegjelenő lapjakban értesíteni: orvosságokkal nem igen lehet a bajjal sikere- tartalmától szabaduljon. Szabad a német borLehet e most már fűzfavesszőket vágni, sen megküzdeni. kezelőnek vegytiszta nád-, répa-, vagy inverty. hogy az által a tőke ne szenvedjen és mikor czukrot borába keverni, sőt vegytiszta keméRosszul funkczionáló gőzgép. {Felélet a kell általában a fűzfavesszőket vágni. 397. számú kérdésre.) Ha a gőzgép nem bírja nyitőczukor is használható — utóbbit folyéÓ Sztapár. Sz. B. a cséplőt különben rendes viszonyok közt, tessék kony állapotában is. Kiköttetik azonban, hogy előbb meggyőződni arról, hogy a manometer ezen anyagok hozzáadása csak azon czélból helyesen mutatja-e a gőz feszítő erejét. Ha ez történhetik, hogy a bor javitassék általuk s Felelet. helyesen mutat, amit a rugós biztonsági szelep- nem azért, hogy annak mennyisége szaporitassék. Azon pezsgőborok, melyek nem butelláÁrpadara helyettesítése korpával sertés- pel lehet ellenőrizni, melyet 4 atm. nyomásra ban erjesztettek, csak ugy hozhatók forgahizlalásnál. (Felelet a 395. sz. kérdésre.) A A kell állítani s ha a gőz a szelepet felemelte, a lomba, ha ettikettájukon, valamint az árjegysertéshizlalásnál az árpadara helyett korpa manometernek a 4-es számon valamivel tul zékeken is határozottan meg van irva, hogy kell állani. etethető. Tartalmaz ugyanis „ szénsav hozzáadással" produkáltattak. A nyolHa ez rendben van, akkor a tolattyut °/o-os összetétel czadik pont lesz talán a borkezelőkre nézve a száraz- fehérje szén- zsir arány kell megvizsgálni. Lehet, hogy a gép kis töl- legsúlyosabb, mert az előírja az ellenőrzéssel tésre van beállítva. Tessék a töltést nagyobbra anyag hidrát megbízott közegek kötelességeit, kik annak éraz árpa 857 8 0 59 0 17 1:7 7 venni. Hogy mi az a töltés, azt a gépésznek telmében bármikor behatolhatnak a borraktáa durva buzakorpa 86 8 11*0 44"0 27 1:4*6 tudnia kell. rakba s ott belátásuk szerinti próbacsapolá,soa finom „ 87'0 11'8 44"4 3 0 1:4 3 . A regulatort bántani nem szabad. Minél kat végezhetnek, nehogy a törvény csak írott a rozskorpa 87'5 12'0 46"5 3"6 1:47 érzékenyebb a regulator, annál jobb. Azt beál- malaszt maradjon. A pinczeellenőrzés e módA korpafélék, amint a fenti elemzés fel- lítani nem tanácsos, mert csak veszít érzékeny- jától azt reménylik, hogy az eddig folytatott tünteti, fehérjében jóval gazdagabbak, mint ségéből s ezzel rendéltetéséből is. csalárdságoknak egyszerre vége fog vettetni. I. 8.. P. az árpa, de szénhidrátot kevesebbet tartalA büntetéseket is jelentékenyen szigorították maznak s igy a táparányuk is szűkebb. Az Taxus szaporítás. {Felélet a 398. számú az uj törvényjavaslat pontjai. Az ötesztendéig árpa emészthető értékegysége 86'4, a durva kérdésre.) A taxus baccata L. a magról ugy tartó börtönbüntetés esetleg a polgári jogok buzakorpáé 82'4, a finom buzakorpáé 85'8, szaporittatik, hogy az őszszél érő magvak élvezeténnk elvesztésével is lehet tetézve. Szía rozskorpái 897. Ha arányba állítjuk az mindjárt megszedésük után erőteljes, nyir- vesen fogadjuk a borpancsolók elleni irtóháemészthető tápegységet, kitűnik, hogy 1 kg. kos és kötöttes talajba elvettetnek, ugy, hogy boru hirét, bárhonnan jöjjön is. Ez a mi inárpát 1-048 kg. durva buzakorpa, vagy 1'006 a kellően elkészített terület felosztatik 120 cm. téző köreinknek amúgy is éber figyelmét nem kg. finom buzakorpa, vagy 0'963 kg. rozskorpa széles ágyakra; ezekben ismét 15—20 cm. kerüli el s csak arra fogja azokat ösztönözni, helyettesíthet. távolságú és 4—5 cm. mélységű barázdák vo- hogy Engeleinkkel még szigorúbban elbánMindazonáltal nem ajánljuk a tengeri- natnak, amelyekbe a magvak elvettetnek és janak. .• darát pusztán csak korpával keverten etetni, 2—3 cm. vastag földréteggel befödetnek. TaAz agráriusok s a német császár. Vilmos mert a korpa nem hizlal oly. jól, mint az vaszszal a vetés nyirkosán lesz tartva, amely német császár s a Landtag között meglehetőárpadara, daczára annak, hogy tápanyagtar- esetben kikelnek az első évben. Sokszor meg- sen élére állított nézeteltérés forog fen, mely tarma az árpáéval majdnem megegyező. Aján- történik azonban, hogy csak a második óv akár konfliktusnak is minősíthető. A birodalom latos, hogy az eddig etetett árpadara mennyi- tavaszán vagy esetleg a 3—4-ik évben kelnek jövőjét oly közelről érdeklő csatorna-építésről ki, ami a tavaszi vetés alkalmával szokott volt szó, melynek sorsától függött a nyugati ségének csak 8/4-ét helyettesítsék korpával, azt is fokozatosan olyformán, hogy napról-napra mégtörténni. Éppen emiatt czélszerü, ha a vidék gazdasági fejlődése. Á közlekedésügyi kevesebb árpát és több korpát adjanak a ser- megszedett magvak azonnal el nem vethetők, minisztériumban ugyanis elkészítették az Elba nyirkos homok közé elrétegezni és tavaszszal s Rajna közötti csatorna tervét, melynek köztés elé. . J. O. Szalmakötélfonó gépek. {Felélet a 395. idejében elvetni. Tekintve azonban a mag vetítésével lehetett volna a porosz kőszenét kérdésre.) Szalmakötélfonó gépét kétfélét áru- nehéz kelését- és a taxus felette lassú növé- egyenesen Hamburgba szállítani. A terv kesítanak nálunk. Az egyiket a „Petersen"-félét sét; nemkülönben az 1—2 éves, vagy akár resztülvitele kerek 500 millió márkába került Glayton és Schuttlevorth gépgyára hozza forga- idősebb növények olcsó árát: czélszerübbnek volna, de hát a kormány részéről ezt nem lomba. Ez már régen ismert nálunk is. Vég- látszik ilyeneknek beszerzése. Szaporítható a sokallották, mert arról voltak meggyőződve, telen kötelet készit, a szalmát erős kötéllé taxus ezenkívül augusztusi dugványok és egyes hogy a kiadás az érdekelt vidék ipari s kerescsavarja. A kötélkészitéshez legmegfelelőbb a változatai oltás által is, amely miveletek azon- kedelmi fejlődésében találja megtérítését. A kormány tervét azonban a porosz képviselőrozszsupszalma. Némi gyakorlat után háröm ban már szakértő kertészt igényelnek. házban 100 szavazattöbbséggel visszautasítotmunkással gyors és jó munkát végez. A. D. A másik, ujabb szalmakötélfonót Propper Füzvessző szedése. {Felelet a 399. kér- ták. A kudarcz ugyan előrelátható volt, de Samu gépraktára árusítja Budapesten. Ezzel désre.) Füzvesszőket most szedni'nem tanácsos, ennek daczára irányadó körökben azt hiszik, tetszés szerint lehet végtelen hosszú kötelet mert azok törékenyekké válnak és magáriak az hogy ennek még végzetes következményei is készíteni, vagy pedig, a metszőkészülék beállí- anyatőnek rendes tenyészete annyira megzavar- lehetnek. A császár maga kijelentette, hogy a tása szerint rövidebb vagy hosszabb kéveköte- tatik, sőt meggyöngittetik, hogy télen át köny- terv keresztülvitelére nagy súlyt fektet s legleket csavartatni. Munkája ennek is igen jó, nyen kipusztulhat, vagy a jobbik esetben a utóbb Darimondban tartott beszédében a legkülönösen szálas rozsszalmánál. jövő évi növekedésre lesz káros befolyással határozottabban adta a világ értésére, hogy Minkét gép volt már a „Köztelek" ha- az, ha az anyatövek most lekopasztatnak. Ezek akaratát keresztülviendő, energikus rendszabámiatt azt tanácsoljuk : tessék a metszést a lyok alkalmazásától sem fog visszariadni. A sábjain ismertetve. Landtag leszavazása a császárt személyesen A. D. A gépek nevezett gépraktárakban kapha- tenyészet befejeztéig elhalasztani. érinti s annál nagyobb jelentőség tulajdonítók, ugyanott áruk is megtudható. Mindkettő tandó annak, mert az egész a konzervatív jól használható gép, különösen az élőfaszállipárt müve. A reakczionáriu«ok a kormánypárt tásnál csomagolásul. I. 8. P. tagjai s ezek az agráriusok-, a porosz nagyBaromfi vész.- {Felelet a 396. sz. kérdésre.) birtokosok táborából alakultak, kik a birodalom A leírásból nem tudjuk ugyan biztosan megkeleti részéből valók s kik azt találják,--hogy állapítani a baj természetét, de amennyiben Németország. Az uj bortörvény. Ugy lát- az ö vidéküket a kormány teljesen elhanyavalószínűleg a baromfikolera pusztít az állo- szik a németek még jobban megunták a borgolja a nyugati vidék javárá, ahol az ipar a mányban, ez ellen csak erélyes óvóintézkedé- hamisítók üzelmeit, mint nálunk, mert uj borlegutóbbi háború óta amúgy is szépen felsekkel lehet védekezni. Alaposan ki kell tisz- törvény alkotásával s életbehozásával igyevirágzott. Aztán még abból az okból sem togatni, azután pedig forró lúggal és mesze- keznek a visszaéléseknek gátat vetni. A t.-jakívánják a csatorna megásásá.t, mert — igen léssel fertőtleníteni a baromfiólakat, hasonló- vaslat nevezetesebb pontjait a következőkben helyesen — ösztönszerűleg érzik az abból képpen tisztán kell tartani a baromfiudvart, ismertetjük, tekintve, hogy az e téren előforszármazó veszedelmet. Az amerikai s orosz melyről el kell takarítani az ürülékeket. A duló bármely ujitás bennünket is élénken buza, valamint a rozs ugyanis az uj közlekebetegeskedő állatok, amint rajtok a rosszullétnek érdekel. dési uton könnyebben fog német területre legkisebb jele észrevehető, a többiektől elküBor elnevezés alatt csak is a szőlő nelönitendők § általában arra kell törekedni, dűjének szeszes erjedése által, megfelelő bor-
KÜLFÖLDI SZEMLE.
1358 tódulni s az ő termésüknek okoznák végzetes versenyét, dehát amúgy is elégedetlenek a császár politikájával,, melyet túlságosan liberálisnak tartanak. A kormánytól a közoktatást reformáló törvény alkotását óhajtják, mely főleg a vallásnak szerezzen nagyobb tekintélyt. Ez az első súrlódás, mely a császár s kormánypártja között előjött, amióta a birodalom alapját lefektették. Nem tartják valószínűtlennek, hogy a Landtagot a császár szétoszlatja. A birtokparczéllázás ellen. A német birodalom polgári törvénykönyve mindezideig semmiféle tilalmat sem tartalmazott a birtokok elaprózása ellen, ebben a tekintetben teljes cselekvési szabadság uralkodott ezideig. Miután azonban a legutóbbi időben a birtokelaprózás főleg Felső-Németországban s Würtenbergában kapott lábra, még pedig annyira, hogy a paraszt exisztencziája komolyan veszélyeztetettnek tűnhetett fel, a würtenbergi kormány elérkezettnek látta az időt oly törvényt alkotni, melynek értelmében mindenki, ki legalább 3 hektárnyi összefüggő birtokot vásárolt, mely eddigelé egy gazdáé volt, azt csak három év leforgása után adhatja él parczellázva, ha pedig a vétel után következő két éven belül akarná eladni, abban az esetben csak az egész komplexumot adhatná el, de elaprózás nélkül. A harmadik év folyamán pedig 75% nyi részét van jogosítva áruba bocsátani. A német telekspekuláczióra ezáltal ugyancsak hatalmas békót raktak. Csodálatos, hogy nálunk az oly szépen felburjánzott telekspekulácziónak, mely a nagy birtoktömböket ma megveszi s holnap ugyanezt elaprózva, nyereség mellett eladja, eszébe sem jutott senkinek rendszabályt akasztani a nyakába. Pedig a birtokelaprózás nálunk is meghozta már áldatlan hatását, mely ellen a würtenbergi kormány a jelzett törvény életbeléptetésével akar védekezni. A baromfitenyésztés fellendítése. Az ország tojásfogyasztása jelentékeny módon felülmúlja a termelést s ennek tulajdonitható, hogy e tekintetben rendkívül élénk kereskedelem fejlődött ki e téren. Berlin természetesen a kereskedelmi központ s onnan keresik az orosz s ausztriai piaczon azt a tojáskvantumot, melyet a német gazda produkálni nem képes. A messze földről érkező szállítmányok, bár a leggondosabb csomagolással küldetnek, mégis jelentékeny kárral érkeznek a fogyasztók piaczára. A kárt szenvedett kereskedők most kérvénynyel járultak a közlekedési vállalatok igazgatóságaihoz, hogy oly dupla falas waggonokat késsitsenek, melyekben a tojásszállitmány kevesebb kárral érkezzék. A német vasúttársaságok a kérelmet megtagadták, mert a specziális waggonok építése tetemes kiadásokat vont volna maga után, de érintkezésbe tették magukat az orosz s osztrák igazgatóságokkal oly értelemben, hogy gyorsjáratú tojásszállító vonatok járatását hozták divatba, melyek az orosz (Myslovicz), továbbá az osztrák határról (Osvieczem) 20—25 waggonos vonaton, 45 kilométernyi órai sebességgel közlekednénék s a határtól. A fővárosig direkt haladnak s csakis tojástranszport teljesítését végzik. Minden waggonban 430 ezer tojás van beraktározva, igy a vonat 9—13 millió tojást szállít egyszerre. A küldemény egynegyede haladéktalanul Hamburg felé irányul, de 3 A-része német területen nyeri fogyasztását. Ez ellen a külföldi tojásimport ellen kezd most a német baromfitenyésztési egyesület küzdeni. Tagjai tojás eladását megkönnyítendő, minden vidéki városban tojásközvetitő ügynökséget állította fel, mely a friss tojásokat megvásárolja. A friss tojásokat a nagy városokban adja el, mert a német fogyasztó is igen ritkán jutott eddig friss tojáshoz. Az egylet beavatkozása tényleg megkönnyítette a gazdák tojás eladását, közvetítők alkalmazása nélkül. Hogy az egyesület öreg tojásokkal rá ne szedessék, az eladó tagok arra vannak kötelezve, hogy a tojásokat az egyesület bélyegzőjével s az eladó
RÖZ TELEK, 1899. SZEPTEMBER HO 9. számával lássák el. Az egyesület igy biztosítva van, hogy 3 napnál idősebb tojásokat nem küldenek. A tojás darabját 2 krajczárral fizeti, mely árral a termelők nagyon megvannak elégedve. Tavaly októberben alkották az első öt ügynökséget Berlin, Bonn, Coblenzben, Hannover s Wiesbadenben s e nyár folyamán még 10-et állítanak fel a birodalom különböző pontjain. Ami baromfitenyésztésünk a németeknél fejlődöttebb, következéskép a német példának utánzásával csak nyerhetnénk, mert millió forintokra megy évente az a tojásérték, melyet a tenyésztő éppen a biztos piacz hiányábon elveszít. Baromfitenyésztésünk emelésének az képezné legbiztosabb faktorát, ha a paraszt termékeinek direkt eladását lehetővé tennénki A hasznot ezidőszerint a különböző firmáju „tikósz" közvetítő teszi zsebre s ez baromfitenyésztésünk országos csapása. Dehát mire is jó a mi „baromfitenyésztési egyesület"-ünk? Francziaország. A kölcsönös biztosítás térhódítása. Hogy a francziák között a kölcsönös állatbiztosítás eszméje mily óriási mértékben hódit évről-évre, azt azért is látjuk jónak időről-időre közölni, hogy a mi gazdáink között is meghonosodjék az eszme. A Haute-Jaone megye az főleg, melyben ez intézményt, általánosítottnak lehetne mondanunk. Ezelőtt 8 évvel — 1891. juliusában — például még csak 39 gazda szövetkezett egymással, biztosítván 56,000 frankra becsült állatállományt s e számok az 1899-ik évben 3162 biztosított gazdára terjedtek, kik nem kevesebb, mint 3.796,302 frank értéket biztosítottak egymás között. íme egy faktum, mely ami viszonyaink közölt teljesen érthetetlennek tűnhetik fel. A szövetkezetek az állatelhullásból eredt kár 69°/o-át téritették meg a kárvallott gazdáknak. A szövetkezés terjedését, a franczia gazdák a helyes irányú gazdasági szakoktatásnak tulajdonítják, mely a fiatal generáczióba idejekorán megérleli a szövetkezés hasznos voltát, másodsorban pedig azon áldozatokban leli magyarázatát, melyeket a földmivelési miniszter minden alkalommal hoz a mezőgazdaság érdekében.
Kérelem az alma- és körtetermeló'khöz. Ilyen czim alatt ugyanebben a lapban már az elmúlt tavaszszal (Köztelek április 8.) intéztem felhívást a t. gyümölcstermelőkhöz. Felhívásomat éppúgy, mint akkor történt, most is a rügyfuró bogarak (Anthonomus) életviszonyainak több, eddigelé még ismeretlen pontjának felderítése érdekében bocsátom közre. A tavaszi felhívásra a t. gyümölcstermelők nagy számmal, az ország minden tájáról fel hozzánk fertőzött alma- s körtebimbót és rügyet. A beküldött anyag alapján sikerült megállapítani, egyebeken kívül különösen azt a tényt, hogy a körterügyfuróbogár (Anthonomus cinctus) csak a körterügyeket, ellenben az almarügyfuró bogár (Anthonomus pomorum) ugy a körte-, mint az almabimbókat (tehát nem a rügyeket) fertőzi meg; megállapított tény most már, hogy Anthonomus pomorum tavaszszal fertőzi meg a bimbókat. Ellenben megoldatlan kérdés maradt még az, hogy a körterügyfuró bogár (Anthonomus cinctus) a petéket a körterügyekbe — a mint sejtjük — még őszszel, vagy pedig — amint az irodalom mondja — csak tavaszszal tojja le. A midőn a t. gyümölcstermelőknek tavaszi közleményeit megköszönjük, egyúttal a a fenti kérdés megoldása czéljából újból alábbi kérelemmel fordulunk hozzájuk. A gyümölcstermelő szeptemberi teendői közé tartozik többek közt az is, hogy a különböző kártékony rovarok összefogdosása czéljából gyümölcsfáira hernyó enyvgyürüt és rovarfogó kötelet alkalmazzon. A midőn ezeknek a
7 2—73 SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM, rovarfogó köteleknek alkalmazására a kellő időben felhívjuk a t. közönséget, egyúttal felkérjük, hogy ezen köteleket elsősorban a körteforól valókat — télben (deczetnberben) leszedve, a bennök összegyűlt rovarokkal együtt közvetlenül a vezetésemre bizott állomásra (m. kir. áll. Rovartani Állomás, Budapest V. Nádor-utcza 28.) küldeni szíveskedjék. Kérésemet a közjó érdekében újból a t. gyümölcstermelők figyelmébe ajánlva, maradtam tisztelettel. Jablonowski József. a m, kir. áll. Rovartani Állomás főnöke.
VEGYESEK. Mai számnnk tartalma: Oldal. Szegedi napok. ... ... 1343 Kérelem az alma- és körtetermelőkhöz. ... .... 1358 Növénytermelés. A homoki bükkönyről. — 1354 Állattenyésztés. Gyöknövények becse tejgazdaságokban ... 1354 Gazdasági növénytan. Peronoszpóra vagy szöszbetegség ? 1354 A burgonya varas betegságe. ... ... 1354 Üzemtan. Pénzes és részes munkásokról. — 135b Állategészségügy. Békavar , .... 1356 Gazdasági vegytan. A müzsirokról 1356 Külföldi szemle. 1357 Ycxreitek. . ... — ... 1358 Kereítedelem. tőzsde. 1360 Szerkesztői üzenetek 1361 Halálozás. Özv. Sippi Rodiczky Adolfné, sz. Bartosságh Flórentina, folyó hó 1-én életének 9 j-ik évében Kispesten meghalt. Az elhunytban lapunk munkatársa, dr. Rodiczky Jenő, édesanyját gyászolja. A szegedi kiállítás meghosszabb í t á s a . A szegedi országos mezőgazdasági kiállítást az igazgatóság, tekintettel a nyilvánult nagy érdeklődésre, szeptember hó 12-ig (keddig) meghosszabbította. A kiállítási sorsjegyek húzását azonban a tervezethez képest, szeptember 10-én tartják meg. A , , K ö z t e l e k " legközelebbi száma e hó 1 6 - á n f o g m e g j e l e n n i , m e l y b e n a kiállítás szakszerű ismertetését fogj u k m e g k e z d e n i k é p b e n és Í r á s b a n . A "Köztelek'-jelen számában a kiállítás f ő b b mozzanatainak ismertetése fogl a l j a el a f ő h e l y e t , a n n é l k ü l azonban, hogy a kiállítással kapcsolatos m o z g a l m a k tárgygazdaságát csak táv o l r ó l is k i m e r í t h e t t ü k v o l n a . Sok pótlásra v a n m é g szükség, hogy a szegedi mozgalmas napoknak megközelítő képét adhassuk, de ezeket legközelebbre hagyjuk, nehogy olvasóink a „ K ö z t e l e k " rendes szakszerű tart a l m á t ezúttal is n é l k ü l ö z n i k é n y t e lenek legyenek. Gazdák Biztosító Szövetkezete. A „Köztelek" 71. számában közöltük, hogy a Gazdák Biztosító Szövetkezetének tartaléktőkéje javára eddig 288 alapítványt, 84 üzletrészt, összesen 289,680 korona értékben jegyeztek. Azóta f. hó 7-ig beérkezett aláirási iveken az alábbiak jegyeztek alapítványokat, illetve üzletrészeket, még pedig : dr. Haidekker Béla 5 üzletrészt 100 kor. értékben, Stokkinger János 1 alapítványt 1000 kor. értékben, Windisch-Graetz Lajos herczeg 4 alapítványt 4000 kor. értékben, Ragályi Béla 10 üzletrészt 200 kor. értékben, Erős György 2 üzletrészt 40 kor. értékben, Széli Mihály 2 üzletrészt 40 kor. értékben, Jármy Miklós 2 üzletrészt 40 kor. értékben, Zoltán Sándor 1 alapítványt 1000 kor. értékben, Forgách László gróf 2 alapítványt 2000 kor. értékben, Orosz György 2 üzletrészt 40 kor. értékben, Megyery Géza 2 üzletrészt 40 kor. értékben, Nozdroviczky György 2 üzlet-
72—73. SZÁM. 9-ik ÉVFOLYAM.
igÖZTSLEK,
részt 40 kor. értékben, ifj. Szalánczy Ferencz 2 üzletrészt 40 kor. értékben, Kisvárdavidéki gazdakör 10 üzletrészt 200 kor. értékben, Lipthay Béla 1 alapítványt 1000 kor. értékben, Harsányi Menyhért 2 üzletrészt 40 kor. értékben, Orosz Miklós 2 üzletrészt 40 kor. értékben, Petrovay János 1 üzletrészt 20 kor. értékben, Jármy Andor 1 üzletrészt 20 kor. értékben, Szalánczy Bertalan 2 üzletrészt 40 kor. értékben, Nözdroviczky Kálmán 1 üzletrészt 20 kor. értékben, Láng Zsigmond 1 alapítványt 1000 kor. értékben, Vásárhelyi László 1 alapítványt 1000 kor. értékben, Vajda Lajos 1 alapítványt 1000 kor. értékben, ifj. Kintzig János 1 alapítványt 1000 kor. értékben, Paikert Henrik 1 alapítványt 1000 kor. értékben, Purgly János 1 alapítványt 1000 kor. értékben, Tallián Andor 1 alapítványt 1000 kor. értékben, Andrássy Sándor: gr. 1 alapítványt 1000 kor. értékben, Majláth József gróf 10 alapítványt 10,000 kor. értékben, Gerliczy Ferencz báró 20 alapítványt 20,000 kor. értékben, Kornis Károly gróf 10 alapítványt 10,000 kor. értékben, Baranyay Géza 2 alapítványt 2000 kor. értékben, Sólymossy László báró 3 alapítványt 3000 kor. értékben, Ivánka László 1 alapítványt 1000 kor. értékben, György Endre 1 alapítványt 1000 kor. értékben, Keglevich Gábor gróf 1 alapítványt 1000 kor. értékben, Baross Károly 1 alapítványt 1000 kor. értékben, Kis Bálint 1 alapítványt 1000 kor. értékben, Melczer Gyula 1 alapítványt 1000 kor. értékben, Károlyi Sándor gróf 30 alapítványt 30,000 kor. értékben, Zselénski Bóbert gróf 40 alapítványt 40,000 kor. értékben, Teleky József gróf 5 alapítványt 5000 kór. értékben, Széchényi Imre gróf 5 alapítványt 5000 kor. értékben, Teleky József grófné 5 alapítványt 5000 kor. értékben, Hoyos Miksa gróf 5 alapítványt 5000 kor. értékben. Összesen 158 alapítványt, 48 üzletrészt 158.960 korona értékben. Az eddig beérkezett aláírási iveken 446 alapítványt, 132 üzletrészt, összesen 448,640 korona értékben jegyeztek. A miskolczi Il-ik országos sörárpavásár. A folyó évi augusztus hó 28 án Miskolczon a borsodmegyei gazdasági egyesület által megtartott Il-ik országos sörárpavásár fényesen sikerült. Bejelentetett 87 termelő által 525 kocsirakomány nagyobbrészt kitűnő minőségű sörárpa, Borsod-, Heves-, Gömör-, Zemplén-, Abauj-Torna-, Nógrád-, Bihar-,' és Csongrádmegyékből, ebből eladatott és bejelentetett415 kocsirakomány minőség szerint 5 forint 65 krajczártól 8 frt 25 krig terjedő árakban. A vásár délelőtt 8—12-ig, délután 2—4-ig óráig tartott s ugy a messze vidékről összesereglett kereskedők, mint a vásáron megjelent gazdák a legnagyobb megelégedéssel távoztak. A vásárt Miklós Ödön az egyesület elnöke délután 4 órakor lelkes éljenzés között szép beszéddel zárta be, arra kérve a gazdákat és kereskedőket, hogy a jövő évben rendezendő III. országos sörárpavásáron ismét résztvegyenek, hogy a vásár jelentősége évről-évre nagyobb legyen. A pinczeszövetkezetekről. A szövetkezeti eszmének szőlő- és borgazdaságunk jövőjére kiható nagy fontosságát szem előtt tartva, a földmivelésügyi miniszter még a mult évben pályázatot hirdetett e tárgyra vonatkozólag egy népies utmutatás megirásara. Ezen pályázat eredményeképp adta ki a földmivelésügyi miniszter az útmutatásnak magyarázó részét és ahhoz csatolva egy hivatalosan szerkesztett alapszabálymintát, amely pinczeszövetkezetek létesítésének alapjául szolgálhat. A jelen füzet arra szolgál, hogy főle'g a kisgazdákat felvilágosítsa arról, hogy miként lehet módjukban a nagykereskedelem kellő táplálására szolgáló, egyenlően kezelt egyforma minőségű nagy bortömeget előállítani. A szövetkezetek arra vannak hivatva egyrészt, hogy a termelőknek boraik jobb értékesítését biztosítsák s másrészt, hogy a kereskedelemnek gazdag forrásokat nyisson meg, amelyekből anélkül, hogy
1899.
1359
SZEPTEMBER HO 9
visszaélésektől tartamok kellene, megnyugvással szerezhetik be készleteiket. Ezen utmutaa törvényhatóságoknál, azok közgazdasági előadóinál az állandó gazdasági tudósítóknál, gazdasági egyleteknél és a szőlészeti és borászati szakközegeknél és korlátolt számban az OMGE.-nél is díjtalanul megszerezhető.
Szuperfoszfát cKÚimlétrom
91898. évi forgalom: 26,239 mm.
q
Felhívjuk a t. c z . g a z d a k ö z ö n s é g figyelmét
mm sményben, valamint ingyen raktán részesülnek.
kénsavas-káli
H E L L E R M . s TÁRSA,
kénsavas-ámmon
BUDAPEST, V., ErzséM-tér 13.
és egyéb műtrágyaféléket, továbbá
Prézfjáliez
98-99%
KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde.
jcgeczckben és Ő r ö l v e valamint egyéb
permetező
anyagokat
legjutányosabban ajánl a
„HUNGÁRIA műtrágya, kénsav és vegyi ipar részvénytársaság B u d a p e s t e n , Vác/i körút 2 1 .
Budapest. M ű s z a k i f ő üzlet: VI., V á c z i - k ö r u t 13. (Fonciére palota.) G y á r : V I . , R é v a y - u t c z a 16. Az összes borászati és pinczegazdászati czikkek szaküzlete és gyára, ajánlja szőlőgazdáknak dus raktárát eredeti franczia „MaMlle"
borsajtókban. Saját gyártmányú
borsajtókban, szőlőzuzómalmokban, szőlőbogyózó és zuzókban, borlefejtógépek
iísbortömlök
a legjutányosabb árak mellett.
Uj!
„Duplex"
Uj!
közponífiiíó, gzőlöIiogíjDZD ég zúzógép, működés,
szerkezet és k i v i t e l b e n felülmúlhat lau.
Árjegyzékek kívánatra ingyen és bérmentve küldetnek.
(Outtmann és Wahl budapesti terménybizományi cség jelentése.) Budapest, 1899. szept. 2. Az időjárás e héten nagyobbára derült és meleg volt. Közönként az égboltozat ugyan, erősebben beborult és méisékelt- csapadék is következett be, ez azonban csak nagyon, rövid ideig tartott és teljesen elégtelen volt. A kapás növények — burgonya és tengeri — a száraz időt erősen megsínylik és bőséges 'csapadékra volna szükség, liogy némileg javulhassanak ; habár egyes vidékeken kérdéses, vájjon el nem késett-e ? A panaszok eziránt gyakoriak. A vízállás erősen csökként.' A külföli piaczokon annyiban van változás, hogy az irányzat és árak lanyhulás felé hajlanak, a fogyasztás továbbra is tartozkodó- és csak a legszükségesebbet vásárolja, mig a spekuláczió a majd mindenütt kedvező terméseredményre való tekintettel, az üzlettől tartózkodik. Amerikában az irányzat csendes volt; promt búzában a kínálat erősebb hozatalok folytán gyarapodott, mig a vevők inkább rezerváltak voltak. Az időjárás.- is kedvezőbbre fordulván, a folyó határidő gyakrabbi ingadozás után 3 c., • későbbi határidők 2 c. olcsóbbak. Anglia ugyancsak csendes irányzatot jelent, az árak azonban — bárha a forgalom gyenge volt — változatlanok maradtak. Francziaországban az üzlet korlátolt; a termés kedvező eredményt adott ugyan, a hozatalok azonban még mérsékeltek. A búzaárak keveset változtak, csupán liszt volt elhanyagolva és 2 frankkal olcsóbb. A többi kontinentális piaczokon a forgalom szintén kismérvű maradt éá az árak alig tartottak. Oroszország és Románia a világpiaczon kínálatával ez idén hiányzik. Nálunk kenyérmagvák iránt ' élénk kereslet nyilvánult : a forgalom fokoZodott és az árak is némileg emelkedtek, bár a hét vépével az irányzat elianyhult. Takarmányczikkék iránt jó az érdeklődés és az irányzat szilárd. Az üzleti hét részleteiről következőket jelenthetjük. Buza a mult heti lanyhaság után kellemes irányzatban indult. Az ösztönzés ehhez a határidőpiaczról jött, ahol fedezési- és véleményvásárlások az árakra szilárdító hatással voltak. Ezeket azonban az utóbbi időben abbahagyták annál inkább, mert a liszlüzletben is kedvezőbb fordulat és jobb érdeklődés következett be ; a készáru iránti kereslet tehát megélénkült és a napi forgalom folyton fokozodó* terjedelmet öltött. Hirlik az is, hogy a malmok a teljes üzemet ismét megkezdik, sőt részben má,r meg is kezdették, amihez hozzájárul, hogy a vételen privátspekulánsok is vettek részt. Az irányzat így tehát állandóan szilárd maradt és ha tekintélyesebb áremelkedés nem következhetett be, ugy ez csupán az erős, sőt néha sürgős kínálatnak tudható be. A hét végével a hangulat lanyhára fordult, az árak is csökkenőek voltak, mindazonáltal körülbelül 10-15 krajczár emelkedés konstatálható; az összforgalom körülbelül 250,000 mm., közötte^O.OOO ó-buza, mig a buzahozatal e héten 263,000. mm. tesz ki.
1360
KÖZTELEK, í 899 SZEPTEMBER HO 9.
72—73. SZAM. 9-íK ÉVFOLYAM.
-, vörösrépa 100 drb 0.70—0-75, Lnjfca Gőzmalom Bésuvény-Társaság üzleti tu- I 50.—.10, 1 q tartózkodó volt és az árakban sincs jelentékenyebb 7.0, kelkáposzta 100 db tása a .. Köztelek* részére. Budaoest. 1899. szent. 7. 1 fehérrépa., 0., f< r _ jzta 6változás. Minőség szerint 6.40 - 6'.55 forintot jegyzünk 0.8 — 1.0, vöröskáposzta 5X0—6.50, fejessaláta 1.00— budapesti paritásra és csak a hét végével lett az 1.30, kötött saláta 0-40—-80, burgonya, rózsa 1 q 1.60— irányzat csendesebb. Nyiri vidéki állomásokon csak 2.20, sárga 2.50—2.80, külföldi —. , fekete retek 100 gyenge volt a forgalom és Debreczen paritásában drb 0.80—1.00, uborka nagy salátának 100 drb 1.4—2.20, 5-90— 5,92-5 forintot fizetteksavanyítani való 100 db 0.3—1.3, savanyitott 1.6—1.80, Ápa (takarmányozasi és hántolási czélokra) jó zöld papr. 20,-40, tök főző 7-9, zöldbab 8.0—9.—, keresletnek örvend és a mérsékelt kinálat gyárosoknál Ár frt: 14.20 13.60 13.— 12.20 12.— zöldborsó hüvelyes hazai 1 kg. —. .—, fejtett 1 lit. és hizlalóknál egyaránt könnyen talált elhelyezést. Jobb —, (engeri 100 cső 0.9-1.0, karfiol 100 drb 16.-18.— Takarmányliszt minőségű áruért a mult héthez viszonyítva 15—25 krparadicsom 1 kg. 4. 5.—, spárga 0. 0.—, torma ral többet fizettek és igy helyben 6-50 forintot jegyzünk. 1 q 12—16. Állomásokon átvéve csak gyenge volt a forgalom, válGyümölcs. Fajalma 1 q frt 6-14, köz. alma 4—6 tozatlan árakon. Az üzlet főleg jó középárura szorítkofajkörte 13—16, közönséges körte 10—12, szilva magvazott, melyet nagyobbára gyárosok vettek fel. Jegyzéváló 6.-9.—, vörös 0.0-0.0, meggy faj —, közönseink : Déli vasút és a buda—pécsi vonal mentén : séges , ringló —, baraczk kajszin —, merkantil 5-75-6.—, jobb 6—6-25, prima 6-50. forintig. őszi , dinnye görög nagy 10 drb 2 0—3-—, kicsi Urasági áru 6-25-6.50, jobb és prima 6.30—7.50 frtig. 6-15. sárga faj 1 q. 10.0-20 0. kö7önséges 3—10. TisíávidéVi állomásokon 5.50-5-75, jobb és prima 6— szeptember 7. szőlő 1 kg. —.0 .0, csemege 15 25, dió (faj papir6.59 forintig. Felvidéki áru, melyet csak világos szinü minőségekben lehetett értékesíteni ; merkantil 6.40— héju) 18—24, közönséges 14.0—20.—, mogyoró 28—32, Mai áraink -. 6.63, jobb és prima áru 7.05 forintig kelt el. Urasági gesztenye magyar 0 , olasz , narancs messiOlaj: I. rendű Apolló-hengerolaj, világos 27-50 frt prima áru csi-k névlegesen jegyez 8-25 forintig. n&i 100 db 0 •—. nugliai —•—•—, mandarin 0-00— sötét 24 50 , 0 00, czitrom 1 40—2 20. füge hordós 1 q 18—20, koZab a gyenge kereslet ellenében bőven volt kí, „ orosz gépolaj világos 17.50 , szorús 18-—20—, datolva 38—42, mazsolaszőlő 38—70, legfinomabb amerikai tovotte zsir 28.— ,, nálva és a mu't heti árak alig tartottak. Uj zab meregres 1 Ut. 00-—. eper 1 kg. 00— kr. kantiláruban 5-25- 5 40 frt. finom áru 5.55. frtig jeFaszerek italok. Paprika és I. rendű 1 q. frt gyez, míg ó-áru, mely csak szórványosan kerül a piaczra nettó 100 kgként, hordóval együtt, tiszta göngysuly30 —60, II. rendű 20 - 30, csöves , (szá5.50—5.75 frt prima ezen valamivel felül is ér el. számitással,fizetendőkészpénzben 2°/o engedménynyel, rított) . köménymag , borsókmaga Tengeri a vidékre való elszállítás czéljából élén- vagy 4 havi váltóval, Pozsonyban átvéve. Ugyanezen . mák l q. frt 25—30, méz csurgatott 0-30— ken volt forgalomban és az ésőhiányra emelkedett haolajok Budapesten átvéve 1 írttal drágábbak. 0-40, sejtekben 1 kg. —•—-•—, szappan szin 20-25, táridőárfolyammal együtt kb. 20 krral javult. Helybén közönséges , fehérbor asztali palaczkban 1 ht. Petroleum: Liliom cs ászárolaj . 23-50 frt kocsiba téve 5 frtig fizetnek. 0-40—0-50, vörös asztali palaczkban 0-40—0-50, házi egysziv kőolaj . . 21-— , Olajmagvak: Káposztarepcze. A forgalom egész pálinka palaczkban —• —. ásványvíz palaczkbr" háromsziv kőoíaj . 20"— „ kismérvű. Egészséges-jó áru alig kerül piaczra és ilyen csillagkereszt kőolaj 19'25 „ áruért 11.50—12.— frt érhető el, mig gyenge és aláBudapesti takarmáuyvásar. (IX. kerület Mesterrendelt repcze 10.; -11-— frt között értékesíthető. nettó 100 kgként, hordóval együtt, 20°/o tara, készpénzutcza, 1899. szept. 5 A székesfővárosi vásárigazgatóság Káposztarepcze augusztusra ugyancsak szórványosan ben engedmény nélkül Pozsonyban átvéve. Ugyanezen joiantése a .Aoiteiek' részére). Felhozatott a szokott volt forgalomban, 11.75—11.90—11.75 frt között jegy- kőolajok Budapesten átvéve 50 krral drágábbak. községekből 123 szekér réti széna, 59 szekér muharzett. Vadrepcze 5.50- 6.25 frt. Gomborka hiányzik} 35 zsupszalma, 5 szekér alonmalma, 0 szekér takar10, 10.50 frt. Lenmag. 11. 12— frt jegyez. .íUwyszaSma, — stekér teugeriszár, 10 szekér egyéb Hüvelyesek : Bab (uj) továbbra is csak szórváakarmácy (lóhere, luezerna, zabosbükkőny, köleB stti.), (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jele; nyosan van forgalomban és a kereslet, ugy mint a kí800 isák szecska. A forgalom közepes Arak q-ként, a nálat gyenge, az árak csökkenő irányzatúak. Ó áru fcése. Budapest, 1899. szeptember 7 röL következők: réti széna 190-300, muhar uj 200—250, nincs a piaezon. Trieurt aprószemü babot Gyöngyöisupszalma 130—150, alomszalma 110—120, egyéb Hns. Marhahús hátulja I. oszt. 1 q frt 49-51, sön-Félegyházán 7. -.—j frt, nagy 6.75—-—. Duna, lóhere , takarmányU. OBzt. 47—49. III. oszt. 46—47. eleje I. oszt. 47-50, takarmány menti babot Baja-Zomborban gi .nbölyü 6.75—-— szalma — 0—0— tfingariszá? ——. luezerna —— frton jegyzünk. Barna bab KaIocsán6.75 frt. Uj köles [I. oszt. 46—47, III. oszt. 44-46, borjúhús hátulja 1. , sarjú 230- 230 sza'maszecska 180-190, széna oszt. 62-64. 11. oszt. 60-62, eleje I. oszt. 52-56, A. (hazai áru) 4.80 forinton kelt el helyben. , Bj — , zabnsbükköny 210-240. össze* oszt. 50—52. birkahús hátulja I. OEzt. 38—46 II. oszt. • 240 iuly 264C00 kg. 34-38, eleje I. oszt. 34-38, II. oszt. 32- 34 bárány eleje 1 db 0. 0-—hátulja • •—, sertéshús magyal szalonnával elsőrendű 1 q 48—48 0, vidéki 40—44, szaStest. (Goldftnger Gábor szeszgyári képviselt lonna nélkül elsőreadü 50—52, vidéki 36—44, sertésÁllatvásárok. hús pörkölt —-0 , sertéshús szerb szalonnával — tudósítása.) , szalonna nélkül , sertéshús füstölt magyar Budapesti szurónuuiiavásár. Szeptember hó 7-én. A szeszüzletben e héten az üzletmenet válto, sonka nyers 1 kg. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság zatlanul-élénk volt és , tartós jó kereslet folytán a —•—•—, idegen (vidéki) szeszárak szilárdan a multheti zárlatjegyzés szerint 48—60, füstölt belf. csonttal 0-48 -0-75, esont nélkül 0'c5 jelentene. - 0 85, sonka füBtölt külf. osont nélkül —• , Felhajtatott: 700 drb belföldi, — drb galicziai, záródnak azonnali szállításra. Elkelt finomított szesz nagyban azonnali szállításra 56.50-56-75 forintig, szalonna sózott 1 q 44 0—45 0, füstölt 52 —52-, sertósdrb tiroli, 51 db növendék élő borjú, — db élő ' hordóval 50 0-510, hordó nélkül 48-0—49 0, kolbász bárány; — drb belföldi, — drb galicziai, — drb élesztőszesz 57—57.25 frtig adózva és 21.50 frtig adó, füstölt 72—80, szalámi belföldi 125 tiroli, — drb bécsi, — drb növendék borjú, — drb zatlanul.'Kicsinyben az árak 25—50 krral drágábban nyers 1 kg. 0 —, ölött bárány, — drb élő kecske, — drb ölött. -165, külföldi . malacz szopós élő 1 db 0 zárulnak. Az exkontingens szesz árjegyzése mai nappal megszűnik és kontingens nyersszesz (eczetgyártási czé- tisztított 0-90 1.— Borjuvásár élénk lefolyású volt. Baromfi, o) Elő. Tyúk 1 pár frt 1-10-130, lokra Í.í.50 frton jegyeztetik Árak a következők : Élő borjuk : belföldi — •—•— ssirke 0-50-0 70, kappan bizott 0C'—, sovány 1 2a, frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 36—52 frtig, kivéMezőgazdasági szeszgyárak által' kontingens nyers1.3), rucza hízott 2-20-2-40, sovány 0-80—1 30, lud telesen szesz e héten valamivel élénkebben volt'. kínálva és 54 frtig súlyra, növendék borjú 20—25 frtig, néhány tétel 1 frtos bécsi kontingens jegyzésen alól Hízott 5-—6"—, sovány 1-80—2 60, pulyka hízott 0'— kivételesen — frtig dbonkint, . •— frtig súlyra. — 0 —, sovány 2 30—2 60. 6) Tisztított. Tyúk l db frt Ölött borjú: belföldi későbbi októberi szállításra el is kelt. frtig, tiroli forint. 0-60-0-70, 1 kg. , csirke 1 db 0-40—0 60, l kg. gálicziai A kontingens nyersszesz ára Budapesten 19.25— frtig, növendék borjú frtig dbkint, , kappan hízott 1 db 0" 0-—, 1 kg. —• . ölött bárány O'O—0-— frtig, bécsi ölött borjú 19.75 forint. frt, Bécii jegyzés 2020.40 frt kontingens nyeis- réeze hízott 1 db 1 00 — 1-50, 1 kg. 50—60, félkövér 1 dbkiv. frtig súlyra. Élő bárány 0'—' frtig, kivét. 00-—, lud hízott 1 db 22 50, 1 kg. 50—0-68, — frtig, élő kecske — •— •— frtig páronkint.. szeszért. 0-—, 1 kg. , pulyka hízott Prágai jegyzés 5 >• —•—frt adózott és 20"-— félköv. 1 db$ 0Budapesti juhvásár. 1899. szept. hó 4-én. (A t db 00—, 1 kg. félkövér 1 db 1 80-2-50, 19-50 frt adózatlan szeszért. székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság I kg. 50 - 50. ludmáj 1 db 50-0-80, 1 kg. 1.20—140 Trieszti jegyzés 11.50—11-75 Irt kiviteli szeszé rt 1 jelentése a "Köztelek* részére). ídzsir 1 kg. 0 8—1 00, idei liba 1 db — 90°/o hektoliterje. Felhajtatott: Beltöldi hizlalt ürü 834, feljavított Hal. Elő. Harcsa 1 kg. frt 0-80—0 80, esuka 0-— A kivitel e héten több tétel finomított szeszt juh 520 kisorolt kos —, kiverő juh 254 bárány 15, - 0*—, ponty (dunai) 0 70—0 80, süllő —• —, vásárolt, mely Dél-Bulgária és Üszkübb felé lett , szerbiai —, angol keresz;sege 0 —0-0, márna 40 — 50—, ezompó 0"40—0 50 ktcske 270, boszniai szállítva. tezés —, romániai — durvaszörü — db. Vidéki szeszgyárak változatlanul szilárdan je- tagolna 0" - 0'—, apró kevert 0 20—0 22, lazacz pisztráng 0 0 —. Birkavásár élénk lefolyású volt. gyeznek. Árak a következők: Belföldi hizlalt ürü 19—22-— Budapesti zár latárak e héten: Finomított SZSBJ Tej és tejtermékek. Tej 1 Ut. frt 0-08-0-08, 56-75—57 25 frt, élesztőszesz 57' 57'50 frt, nyersefölözött 0-C6-0-C6, tejszinOÓv-, tejföl 0 25—0 28 frtig páronkint, 22 50—24.0 frtig 100 kiló élősúly szennt, sí esz adózva 55 75—56 25 frt, nyersszesz adózatlar, '.ehénvaj (tea) 1 kg. 0-85—1 00,1. rendű 0-60—0-70, II. t. kiv. —•- - frtig, feljavított juhok 16 —18 0' páronkint, 20 00 22-— frtig súlyra, kisorolt kosok —* *— pár., kiv. -50—60-—, olvasztott 0'50—60, Margarin!, rendű (exkontingens) —•— •— frt, denaturált szesz 18 75 0-—, II. rendű 00-—, tehéntúró 0 06—0-12, juh- frtig, kiverő juh 6 0-8-— páronkint, 15-—18'—, kiv. — 19-25 frt. Kontingens nyersszesz —.— ;—. -, kecske 12—15 0, kiv. frt pár. tűrő 38—40, liptói 0-30—0-50, juhsajt 0-32—48, emmen- frtig súlyra, bárány Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül anya juh 0pár., suly, szerbiai —• —•— mentve budapesti vasútállomáshoz szállitva készpénzfize- t'iali sajt 1-10—1-2Ó, groji sajt 0-50—0-60. —•— anyajuh • frtig páronkint, 100 kiló után — frt tés mellett értendők. Liszt és kenyérnema. Fehér kenyér 1 kg. frt 13-0—13-0, barna kenyér 11-0—11-0, rozskenyér U'O Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudósi-11-0. Búzaliszt 00 sz. 1 q , 0 —•—, 1 — . Budapesti gazdasági és tenyészmarbavásár. 1899. tása a,Köztelek' részére. Budapest, 1899. szept. 7-én. évi szeptember hó 7-én. (4 budapesti közvágóhíd és Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, teljsulyt tiszta Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 7—9, stoke- marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére. súlynak értve, zsákostul, budapesti "vasúti vagy hajó- r&ui 2C—24, borsó héjas magyar 10-0—12-—, koptatott Felhajtatott: 420 db, úgymint: jármos ökör elsömin. 134 állomáshoz szállitva: db, közép 57 db, alárendelt 0 db. Fejőstehén: fehér magyar 13—15, külföldi 13—17, bab fehér apró 6—7 0 drb, tarka 146 db, tenyészbika 0 drb, tarka tinó —, A és B dara —.— frt. nagy 6.0—7-5, szines 7'0—8'0. fehér — db, jármosbivaly 11 db, bonyhádi 54 db, Buza 7V« To'ás. Friss I. o. (1440 db.) 1 láda frt 36-0—37.50 hizlalni való ökör — db,üsző 0 db. Iiszt:frtl4.30;i3.70 13.10 12.30 12— 11.70 110. osst (1440 db.) 33 5—34 5, meszes , orosz tojái Jármos ökrökre a kereslet nem nagy, ellenben '00 db. —, tea tojás 22'50, törött tojás 00-— fejős tehenekre néhány nagyban vevő élénk irányzatot Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 0. 0.00 1 b fejlesztett. 4.0—6.0, Petrezselyem 100kötés 0—0 0, 1 q 4. 7.00 Következő árak jegyeztettek: Elsőrendű jármos zeller 100 drb 0-60—1.00, karalábé 60—1.0, vöröshagyma ICO köt. 00,—, 1 q 2.60—3.80, foghagyma 100 köt. ökör 340—390, középmin, jármos ökör 270—330 pár,,
72—7,1 SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. alárendelt minőségű jármos ökör , Jármos bivaly é. s. mm., frtig páronkint. jobb minőségű jármos ökör 260—3C 6 mm.-kint é. s., bekötni való ökör frtig. Fejőstehenekért és pedig.: Fehérszőrű magyar tehén , tarka kevert származású' tehén 80—120, bonyhádi tehén 120—185 kiv. — frtig, tinó ötig páronkint.
KÖZTELEK, 1Ő99. SZEPTEMBER HÓ 9. 100—120 kg. (páronk.) súlyban 38 -4'. krig. 120—160 „ „ 36—39 , 160—200 „ . „ 35—37 „ Sertésvészen keresztül nem ment sertések 100—120 kg. 32—34 . Pusztán átvéve 4°/o levonással.
1361 Szept. 25. M.-óvári kir. jbir,óság
a tkvi ha- Unger tóság Jánosné'
27467
Szept. 25. Zsombolyai kir. jbiróság
a tkvi ha- Balián tóság György'
2-000
Szept, 28. Békés-csabai kir. jbiróság
a tkvi ha- Pifkó tóság Gusztáváé
26152
a tkvi ha- Martinelli 129677 Bécsi vágómarhavásár. 1899. szept. 4. A bécsi Szept. 28. Budapesti Bndapestl vágómarhavásár. 1899. évi szeptember kir. tvszék tóság Antal marha- és huspénztár jelentése. 7 én. (A budapesti közvágóhíd is marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek* 'részére.) Felhajtatott: 4560 db összes felhajtás 5783 db. Ebből magyar 4547 db, Szept 28. Budapesti a tkvi ha- Csávolszky 65507 nagy vágómarha, nevezetesen: 779 db magyar és tarka galicziai 324 db, bukovinai 93, németországi 819 db, I —III. ker. kir. tóság Lajos ökör, 389 db magyar és tarka tehén, 2841 db szerbiai hizott 2719 db, legelő 1092 db, fiatal 1972 db, ökör jbiróság ökör, — db szerb ökör, — db boszniai tehén, 248 db 3869 db, bika 850 db, tehén 781 db, bivaly 283 db. szerbiai tehén, 199 db bika és 104 db bivaly. a tkvi ha- Szalachy 144000 Szombaton a vesztegvásárra 283 darab volt fel- Szept. 28. Kecskeméti kir. jbiróság tóság Sándor Minőség szerint: 1137 darab elsőrendű hizott hajtva. A mai vásár a multhetihez hasonlóan élénken 3078 db középminöségü és 345 db alárendelt min. bika a tkvi ha- Hermann 29474 —— db elsőrendű hizott ökör, db közép- kezdődött, ugyanazon árakkal. Zárlatkor azonban még Szept. 30. Hódsági kir. jbiróság tóság Yincze minőségű ökör és — db alárendelt min. ökör; — db a prima minőségűek is Va frtot vesztettek 100 kgkint. elsőrendű hizott tehén, db középminöségü tehén, Középminőségűből sok eladatlan maradt. Szept 30. Hátszegi a tkvi ha- gr. Teleky 84250 — db alárendelt minőségű tehén. kir. jbiróság tóság György Árak: prima magyar 34-37— ( — ) f r t , szekunda Szerb ökrök eladása nehézkesen ment, de azért 30-33 .frt, tertia 25—29 frt. Galicziai prima 36' 38 — a tkvi ha- br. Szent- 54000 jó minőségű áruért tejles multheti árakat lehetett el- (—•—) frt, szekunda 31—35 frt, tertia 26—30 frt. Német Okt. 2. kir. jbiróság tóság kereszty Pál érni. Csak silány és könnyű, közepes áru hanyatlott prima 38—40-— (—.—). szekunda 3 J—37, tertia 28 -32 frt. Konzervökrök . 20^28 — é. s„ rosszabb minőségű Okt. 9. Budapesti a tkvi ha- Weisz 106073 100 kgkint 0-5—1-0 frttal. Magyar hizott ökrök azért frt é. s. Bika 22 - 34-—0 frt é. s„ tehén 20-33 kir. tvszék tóság Mór vannak olcsóbban jegyezve, mert a mai vásárra hozott frt és bivaly 17—22 — frt é. s. (Kizárólagosan élősúlyra áru minősége sokkal gyengébb, mint a multhetié. minden o/o levonás nélkül történnek. Az értékesítésben Okt. 17. Budapesti a tkvi ha- Deutsch 17.1970 kir. tvszék tóság Imréné Egyéb fajok és minőségek változatlanok. Idegen vevő kitüntetett árak ugy értelmezendők, hogy egy és ugyanazon eladó, a jobb minőségű állatok kg.-jáért p. o. 40 kevés volt jelen. frt, a kiverésért pedig 35 krt kap.) Okt. 19. Magyar-óvári a tkvi ha- Epstein 57401 Kővetkező árak jegyeztettek: Hizott magyar , kir. jbiróság tóság Lajos Az alsó-ausztriai helytartóság elrendelte, hogy ökör jobb minőségű 3135 —, kivételesen —• , Okt. 20. Budapesti a tkvi ba- Nagy hizott magyar ökör középminöségü 28- 31'—, alá- az eddig minden hét hétfőjén megtartott vesztegvásár 40324 ezentúl szombaton tartassák meg. A vesztegvásárra felkir. tvszék tóság Ferenczné rendelt minőségű magyar ökör 2527-—, jobb minőségű magyar és tarka tehén 20—32 —, kivételesen tarka hajtandó állatok a vásárt megelőző pénteken kell, hogy Ókt. 25. a tkvi ha- Spitzer 85000 tehén —• , magyar tehén középmin., 20 32-—, rendeltetésük helyére megérkezzenek. Az eddig elzárt kir. tvszék tóság Fülöpné alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 20 — megyék közül a következő vármegyék vannak tüdővész miatt zár alá helyezve és csakis ezen vármegyékből 32' , szerbiai ökör jobb minőségű 23' 30 —, kiv. Okt. 31, Debreczeni a tkvi ha- Madarász 29983 nem hajthatók fel állatok a vásárra és pedig: Árva, 31, szerbiai ökör középminöségü 18' 22—, szerbiai kir. tvszék tóság • Sándor Liptó, Nyitra és Trencsénmegyék és Nagy-Mihályról ökör alárendelt minőségű —• •—, szerbiai bika 22—32 —, kivételesen —•—, szerbiai bivaly 16.—21—, (Zemplénmegye). Nov. 2. a tkvi ha- Ruzicska 42660 kiv. — •— frtig métermázsánkint élősúlyban. Bécsi szurómarhavásár. 1899. aug. 31-én. Felkir^tvszék tóság Ferenczné hozatott: 3007 borjú, 2193 élő sertés, 741 kizsigerelt Nov. 30. a tkvi ha- ifj. Rézbányai 2250O Budapesti lóvásár. Budapest, 1899. szept. 7-én. sertés, 369 kizsigerelt juh, 61 bárány. kir. tvszék tóság János] Miután a mai felhajtás circa 350 drbbal kisebb (A budapesti vásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek* volt, mult heti árak igen könnyen röltak elérhetők. A vásár forgalma lanyha. Kizsigerelt sertések üzlete változatlan. Felhajtatott összesen 341 db. Eladatott 181 db. Szerkesztői üzenetek. Árak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 44—60 Jobb minőségű lovakból hátas 5 db, eladatott 0 db. kr., prima kr., primissima kr., élő borjú K. A. urnák, Keretye. Búzavetőmagnak ezidőfrtért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 4 db, 35—40 kr., prima 42—46 kr., primissima 48 -52 (—) eladatott 0 db frtért, nehezebb kocsiló kr., fiatal sertés 34 - 47 kr., kizsigerelt sertés nehéz szerint nincs szállítási díjkedvezmény. (hintós) 16 db, eladatott 1 db 140 frtért, igás 50-54 kr., süldő kr., kizsigerelt juh 34 -42 kr., kocsiló (nehéz nyugoti faj) 40 db, eladatott 17 db 82— bárány páronkint 5—12 kr. 130 frtért, ponny 0 db, eladatott 0 db 6)-88 frtért; O b í . aaagy. t u i « i 7 M « i l t t tnlajflMM. Bécsi sertésvásár. 1899. szept. 5 én. (Schleiffelközép minőségű lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló stb.) 60 db, eladatott 22 db 35—70 frtért, könnyebb der és társai bizományi czég távirati jelentése a .KözAz egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő ée félék (parasztló stb.) 180 db, eladatott 115 db 22—40, telek" részére). frtért ; alárendelt minőségű lovakból 36 db, eladatott Felhajtás: 3231 lengyel, 6663 magyar sertés, össze- kiadásért felelős: Forster Géza az O. M. G. E. igaz26 db 7—20 frtért. Bécsi vágóra vásároltatott 13 db, sen 9894 drb. gatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán m az állatkert és kutyák részére vásároltatott 0 db, tuA forgalom élénkebb volt. O. M. G.E. szerkesztő-titkára.—Társszerkesztő: Bndsj lajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos beÁra kilónként élősúlyban fogyasztási adó néltegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór miatt Barnabás, az O. M. G. E. titkára. kül : prima 37—37-5 kr, kivételesen 38 kr, közepes a gyepmesterhez küldetett — db. 35-37-0 kr, könnyű kr, süldő 35—44 kr. Bécsi jnhiásár. 1899. aug. hó 31 én. Felhajtás Kőbányai sertés-vásár. 1899. szeptember 7. {Első 57t6 db juh. magyar sertéshizlá*5-részvénytársaság telefon-jelentése a A nagy felhajtás következtében az üzlet alacso„Köztelek* részére.) A vásár csendes volt. Heti átlag-nyabb árakkal lanyha volt. árak : Magyar válogatott 320—,£80 kg. nehéz 42-5—43-5, Arak : export juh páronként 2124-—, kivét. 280— 300 kg. nehéz 44 44Vs kr, öreg 300 kg. tuli , selejtes juhpárkint 18 —20 — frt. —"0 kr, vidéki sertés könnyű kr. Szerb 42 0—44 0 —, raczka kr. Román tiszta klg. páronkint 45 klgr. életg jlylevonás és 4%> engedmény szokásos. — Eleségarak: Tengeri 6 5-10—"— frt, árpa 6-10 frt Kőbányán Ingatlanok árverései (20000 f r t becsértéken átvéve. Helyi állomány: Szept. 1. maradi 41685 drb felül.) Felhajtás: Belföldről 842 drb, Szerbiából 989 darab, Romániából drb, egyéb államokból darab. (.Kivonat a hivatalos lapból.) Összesen 1831 db. F ő ö s s z e g 43516 db. Állomány a tkvi ha- Ürményi 490000 és felhajtás együtt drb. Kihajtós: budapesti fotóság Pálné gyasztásra (I—X. Ikerület) 989 drb. belföldre Budapest környékére 1170 drb, Bécsbe 136 drb, Csehországba, HfiZVÉMY-TAüSULAT Morvaország és Sziléziába — drb, Ausztriába 755 db. Német birodalomba drb, egyéb országokba — db, I V B A P E I T . A szappangyárakban feldolgoztatott : szállásokban elhullott 0, vaggonból kirakatott hulla 2, borsókásnak • W i w i i i i luaaiytM ét (fytdM találtatott 10, összesen 12 db. összes elhajtás 3062 darab. Maradt állomány 4454 drb. A részvény-szállá- Szept. 18. Érsekújvári gaidaaágl gépgyára, Bokban 1749 drb van elhelyezve. Az egészségi és trankir. jbiróság Mty a gaidilkoJáshM izftkiéfM zitószállásokban maradt 2777 drb. Felhajtás: Szerbiá64218 ból 989 db, Bomániából drb, összesen 3766 drb. a tkvi ha- Uray tóság Imréné El lajtás: 1564 drb, maradt állomány 2702 drb és pedig 2702 drb szerb és — db román. Az egészségügyi a tkvi ha- id. Weisz 27343 szemlénél jan. 1-től máig 344 drb a fogyasztás alól kitóság Mór vonatott és technikai czélokra feldolgoztatott. ftwMéMk Műtétek aUtt kfcjak a tkvi ha- dr. Takáts 140026 •MU..1MI t-AZMM 1 VI 1 "-I L tóság Zoltán Sovány serlésüzlet. (A magyar élelmiszer-szállitó részvénytársaság heti jelentése. 1899. szeptember 7-én.) 118692 a tkvi ha- Krug tóság Teofil l é i i I a t N árjegyzékkel A sovány sertésüzletben a lefolyt héten élenkebb vételkedv mutatkozott, daczára ennek az árak 41664 a tkvi ha- Korda tóság Andor nem változtak. 40332 a tkvi ha- Köpf tóság Jónás
'/sőrangu hazai
W
összes
gyártmányi
mm KÖZTELEK,
1899. S Z E P T E M B E R HO 9
72—73.
S Z Á M . 9-ÍK É V F O L Y A M .
! Vintschgaui hasas tehenek | tejelési képesség ^ 2500—3000 liter,
Sorvetogépeliet
melyet több oldali b i z o n y l a t o k k a l kaphatók
a legújabb és legjobban, bevált szerkezetben, e g y e t e m e s - és t ö b b v a s n i e k é k e t pánczélaczél-kormánylemezekkel, b o r o n á k a t , h e n g e r s k e t , k e n k o l y o z ó k a t , g a b o n a t i s z t i t é - r o s t á k a f és teljes t a k a r m á i i y k a m r a - b e r e n d e z é s e k e t j nagy választékban és jutányos árakon szállítanak
IPICK
igazolhatok,
OSWALDni,
•VIII- K ü l s ő
K e r e p e s i - ú t 1, s z .
Umrath és Társa mezőgazdasági gépgyárosok
B
u
d
a
p
e
s
t
e
n
A
V . ker., V á c s i - k ö r \ x t GO. s s á m Árjegyzékkél
és költségvetéssel kívánatra és bérmentve
z a l a t i m a l R é s k o v a u d Ipar r . t
irigye
szolgálunk.
kénsav- és műtrágya-gyára
U . i . B o r s a j t ó k (System Mabille és s z ő l ő z u z ő k kitűnő kivitelben és mindenféle nagyságban.
ajánlja legjobb minőségű mindennemű
MŰTRÁGYÁIT • i e i . c a z i a k t i i n s é t k.
Kapható egész éven át l e g e l s ő r e n d ű nehéz
flryelméb*.
Árajánlatokkal készséggel szolgál a
fiatal
Központi iroda, Budapest, IY., Bécsi-ntcza 5,
erdélyi igás ökör
Papp Antalnál,
Komposztirozott trágyát
Szamosujvárt.
A készlet egész éven át állandóan 800—1000 darab. 8061
leszállított árban, kisebb és nagyobb mennyiségben, az ország bármely irányában vasúton Budapest—Szt.-Lőrinczi szemétszállító I X . , Külső Üllői-nt.
(VÉDJEGY: ÜLLŐ) „ a legjobb, éTcfelg tartó ROZSDAVEDO AHfSfA© va» és hulíámbádogtetök, szerkezetek, harántrudak, rácsok, gépek stb. részére. Mint famázolat is idiünő konzerváló szer. Tartósabb, szaporább és a különféle .behatásoknak sokkal jobban ellenáll, mint minium és Olajfestmény.. — Alkalmazása egyszerű és olcsó. Gazdasági üzemekben, uradalmakban, tejgazdaságokban, szeszgyárakban stb. évek óta kitűnően bevált. Szakkörökből való. számos elismerő-HySatkozattal, mintával színkártyával szívesen szolgálnak az egyedüli gyárosok r.
Minden kérdezSskBdésre készséggel szolgál felvilágosítással, úgyszintén küld • bontást (analyset) fenti szemétszállító vasút Igazgatósága. JKJ- Megkeresésekben kérjük a vasúti állomás esetleg a vasúti szelvényt vi
HIRDETÉSEK
LTJTZ E D E és T Á R S A , Pozsony, Gyár-ut 20.
B e n d e r
s z ú n y o g o k stb. e l l e n . vakondok muszkák
O l liibiítlnniil
m ű k ö d n e k
csótányok
patkányok egerek
vasút
felvétetnek a kiadóhivatalban BUDAPEST, fllMl-nr — - '
Egyszeri Állandó
kiadás,
védelem!
Több e z e r f é n y e s Kérjen
K a r i
elismerés,
prospectust!
B e n d e r w i e s iv/i i .
I.,
72—73. SZÁM. 9-ik ÉVFOLYAM.
igÖZTSLEK,
1899. SZEPTEMBER HO 9
1363
Van szerencsénk ajánlani Siiavatolt
Szabadalmazott
„Montania Drill" sorvetőgép i a legegyszerűbb és legtökéletesebb ugy sik, mint begyes talajhoz. Kitüntetések versenyeken és kiállításokon : lami érem, 12 nagy arany érem. 14 ezüst érem, 10 díszoklevél és érdemdij. " Kisbéren rendezett vetögépversenyen szintén állami érmet nyert.
tísztasftgn
^Thomasfoszfátlisztet szavaiolt 15—20% citrátban oldható foszforsavtartalommnl és 85—100% porfinomsággal. Felülmulhatlan, minden talajra alkalmas trágyaszer, különösen sovány talajok javítására, kitűnő hatású az összes gabonanemüek, kapás és olajnövények, lóhere és luczerna, szőlő, komló és kerti veteményekre, kiváltképen a rétekre. Legjobb, leghatásosabb és legolcsóbb roszTorsa* trágya tekintettel hatásának tartósságára, felülmúlja az összes sznperfoszrátokat. — A czitrátban oldható foszforsav-tartalomért szavatosságot vállalunk, netaláni hiányt megtérítünk. Árajánlatokkal, szakmunkákkal és egyéb felvilágosítással a legkészségesebben szolgál A csehországi T h o m a s m ű r e k p r á g a i fos/fát liszt eladási i r o d á j á n a k vezérképriselősége a magyar korona orsz. terülotén
KALMÁR VILMOS, »,, S S . „ Martelliu a legfinomabb dohánynem esltő trágya kiz. eladása. Kainlt.
1500 liter
Szabadalmazott „ItLntania Drill" sorvetögépeink fpelőnye: Mindennemű gabnanemet, . legnagyobb minden kivánt mennyiségben, ( pontossággal egy és ugyanazon vetőkészülékkel, j vet A magszekrény átbillenése által a benne levő gabona egy pillanat alatt a zsákba vissza tölthető. " Egy 17-soros „Montania" csupán 2 ló- vagyfikörvonóerőtigényel. *
Első proszniczi Gazdasági (»ép- és Gőzmotor Gyár, W i e h t e r l e F. = B U D A P E S T , V I . ker., G y á r - u t c z a 5 0 . Hs Nagy képes árlappal mindenféle gazdasági gépről készséggel szolgálunk.
M
M
1 Az
Első magyar sertéshizlaló részY.-társ. (alapíttatott 1869.)
Budapest-Kőbányán, ajánlja a t. gazdaközönség és sertéshizlalóknak a Hizlalda állomás mindkét oldalán fekvő, mintegy 35000 darab sertés befogadására alkalmas és czélszeriien berendezett
esetleg több te] kerül naponta egy Budapesthez közel fekvő uradalomban 1900. évi január 1-től számított egy évre szerződésszerű eladásra. Ajánlatok kéretnek „ A . IOO. S z . " jelige alatt ezen lap kiadóhivatalához. 8498
Diószegit!
ü® szállástelepeit, Ni melyek csatornázva, kitiinö vizzel biró ártézi kúttal, vízvezetékkel, szükséges eleségraktárakkal, 2 gőzmalommal és szállóval vannak ellátva. Foglalkozik : szállások bérbeadásával, szemes és darált eleség beszerzésével, bizományi b e v á s á r l á s és eladással, folyószámlára fizetéseket teljesít. — A sortéselc kényelmes elhelyezése mellett, ügyfeleinek igen mérsékelt árakon, a legmesszebb menő előnyöket nyújtja és a legszolidabb kiszolgálásról gondoskodva van.
mely. már számos év óta kitűnő
és rozsda
tanúsított,
O É P O L A J A T , Szalonnát Fertőtlenítő szereket,
legjobb minőségben ad el
Díószeghen, Pozsonyinegyében.
8274
A J A N L O K :
Kocsikenöcsöt, Petroleumot, Zsákokat, takaró- és ssekérponyvákat, kátrányfestékeket, fedéllakot,
M Ű T R Á G Y Á T
minden czélra és minden egyéb gazdasági czikket
WT V e t ő m a g o t
H
a legjutányosabb áron és garantált jó minőségben.
u. m. karbolsav, karbolpor, creolin, zöldgálicz stb. rézgálicz karbololeumot, keserűsót csudasót stb.
KRAMER LIPÓT, Telei"on.
adott
képességet
a diószeghi czukorgyár
(Utánnyomat nem dijaztatik.)
n. m. valódi tiszta olívaolajat, elsőrendű s&vtalanitott repczeolajat, stb.
termést
ellen nagy ellenálló
BUDAPESTEN,
V . k e r . , A k a d é m i a - u t c z a l O . sz.
Sflrgönyczim: „CERES" Budapest.
Árjegyzékkel és részletes külön ajánlatokkal kívánatra szolgálok.
1364
KÖZTELEK, 1899." SZEPTEMBER HO 9.
72—73. SZAM. 21-ik ÉVFOLYAM.
Konkolyozók és Osztályozógépek minden czélra
Arankatisztitó gépek Rosták kaphatók d ú s választékban és készíttetnek minden különleges czélra
G R A G P E L
H U G O - n á l
gép- é s rostalemezgyár,
Budapesten,
V., Kiiisö
t a l á l m á n y
o k r a
(Patente)
A z 1899-ik év o k t ó b e r 2. és 3 - i k n a p j á n mindenki r e g g e l i 8 órától k e z d v e
8465
~ gyorsan és lelkiismeretesen kieszközöl a
~
Szabadalmakat Értékesítő Vállalat
(a nagy gyalogsági laktanya előtt levő térségen) köri 1 8 5 d r b . kincstári, többnyire tehervonási czélolu használt,
l o v a
46. s z .
szabadalmakat
Hirdetés.
k i m u s t r á l t
Váczi-ui U j
Csász. és kir. 12. számú szekerész-ezred.
p e
malomépstészet
Budapest, VII., Erzsébet-körut 17. sz. Találmányok flnanczirozása és értékesítése.
-
Védjegyek belajstromozása.
Felvilágosítás dijtalan.
árverés utján el fognak adatni. | Siir emtfefilen sin: ^tatiumerntion (ottie für attHlitbigirasen í>ie tetamiten ili5alt8re-«5en, teid| iíuflrirten, eleüant auSaeftattcten meitterbtciteien gmSMattct:
A lovak a legtöbbet Ígérőnek, azonnali készpénzbér eszközlendő lefizetés ellenében és a meghatározott skála-|| szerű bélyegilleték megtérítése u'tán fog átadatni. Kelt Nagy-Szebenben, 1899. szeptember havában. A cs. és kir.
12. számú
JHipiehtg Mt-Mtttttn,
|
szekerész-ezred
pintet
II
S f S Í S S I l S ^ i
fankirílíílaítlt^^ltítmtröm^l^fai^
1;fj.ufijvuifJU^ttiMMtpUWJUiLMiBiBJi^
eladó-bizottsága.
^tftetc!rf)i[i|t M -
tuocf) u. ©cmtftag. SSiertéíj- fi. 3.
«nit M - M ^ m
B & S t f
<§tjttfájnmtm'S Sountaíucrtan. íffiien, I., Sowtitifaitcríaftei 5.
K Ü H N E E. gazdasági gépgyára MOSONBAN. Ajánlja a bekövetkezendő őszi évadra: Sack r e n d s z e r ű szántóföld és rétlioronáit, hengereit,
aczélekéit,
eredeti „ H u n g á r i a
egyes-, kettős- és h á r m a s
ekéit,
D r i l l " ,
hegyes vidékre
„Rfthsoni
D r i l l " ,
kisgazdáknak „ J u b i l e u m i D r i l l " sorvelőgépeit. 20000 drb. használatban. Mindennemű rostáit, szelelőit, k o n k o l y o z ó i t . U j ! B u r g o n y a osztályozó g é p e k ! U j ! D i a d a l " galbonatisztó és osztályozó rosta. U j ! „ K a y s e r " - f é l e c e n t r i f u g á l i s gabona osztályozó. 1898. szolnoki rostaversenyen I. dij, nagy arany érem. L e g j o b b : „ R a p i d " darálóit, szecska és répavágóit, morzsoló és t a k a r m á n y fiillesztőit és h o r s a j t ó i t . Különlegesség! T a k a r m á n y k a m r a berendezések. ' f ő r a k t á r :
B
T
J
D
^
P
E
S
T
,
V á e z i - k ö r u t
57|»,
Laacke-féle
1365
KÖZTELEK, 1Ő99. SZEPTEMBER HÓ 9.
72—7,1 SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.
GANZ és TAKSA
vasöntöde és gépgyár r.-társ, B u d a p e s t e n .
Petróleummal és adómentes benzinnel hajtott motorok gazdaság czéljaira (BÁNK!
és CSONKA
szab.
rendszere).
Gazdák és termelőkflgyelmébe! Kik bárminemű terményeit legjobban és gyorsan értékesíteni óhajtják, forduljanak 8443
SZENDE
JENŐ termény-bizományoshoz,
B U D A F E S T , Ranolder-utcza 21. Azon körülmények folytán, hogy kiterjedt ismeretségem,- valamint saját házban levő nagy raktárhelyiségem, van, megengedik, hogy tisztelt megbizóimat a legrövidebb idő alatt és legeoulánsabban kielégíthessem. " beküldött terményekre megfelelő előleget is adok.
Mechwart-féle gó'zekék és petroleumekék.
IP ket kívánatra megküldjük.
Hengerszékek, köjáratok és teljes malomberendezések. T u r b i n á k . — V i l l a m o s világítási erőátviteli b e r e n d e z é s e k .
és
SZIVATTYÚK MÉRLEGEK
minden neme, házi, nyilvános, mezőgazdasági és iparczélokra. B O W E R - B I K F F féle szabadalmazott inoxydálás módszer szerint inoxydált szivattyúk rozsda ellen védve. .
Árjegyzékek ^
W
igujabb javított rendszerű tizedes, százados és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra. Embermérlegek, mérlegek házi használatra, barommérlegek. Commandit-társaság szivattyú- és mérleggyártásra.
ftARYENS,
Wíeil,
ingyen és bérmentve.
*
«
Schwarzenbergstrasse 6.
K W I S DA-féle Kólika-pirulák Erötakarmány
lovaknak és szarvasmarháknak. lovaknak és s/aivasmarliáknat 1 szelence 1 frt Ml^.^kéreg. dácskriOO^poroió^yrC 14-
K r e z o l i n
Sertéspor javított kreolin. legolcsóbb, oldatokban nemmérges fertőtlenítő szer, Wsafoktzására!éKiredobozZl60 kr„ nagy doboz 1 frt 20 kr. Métely, rüh, pík, inpók, szájSzárnyaspor
SIEMENSésHALSKE BUDAPEST, VIII., Kerepesi-ut 21. készít:
villamos világítási és erőátviteli központi telepeket és berendezéseket városok, bányák, gyárosok és magánosok részére, e l e k t r o l y t i k u s b e r e n d e z é s e k e t , villamos vasutakat, b á n y a v a s u t a k a t , e g y e n á r a m ú , f o r g o á r a m u és v á l t a kozó á r a m ú g e n e r á t o r o k a t és motorokat, v e z e t é k - a n y a g o k a t , kábeleket, ív- és izzólámpákat, távíró- és távbeszélő-készülékeket, mérők é s z ü l é k e k e t , vasúti váltőbiztositő berendezéseket, j e l z ő - b e r e n d e z é s e k e t , vízmérőket, vezetékberendezéseket k ö z p o n t i t e l e p e k h e z való b e k a p csolásra, világító testeket.
állategészség-dietét. szer mint " Uaztitás4ra°°8elhullott eleségpótlék 1 csomag 60 kr. hidák ma^ba, emésztSgödrök megön-
Hashajtó-pirulák
(Physic.) "pléhdőboz 2 forint. ía'és a' poloskák' kiirtására^
Giliszta-pirulák
lovaknak 1 pléhdoboz 1 frt 60 kr., 1 kéregpapirdoboz 60 kr. Próbapalaok 400 grammos 50 kr. CBS- Képes árjegyzékek ingyen és bérmentve. JM| Csak a fenti védBjegygyel valódi minőségben kápbatő az ösz-
Ewizda
J.
Ferenc
it.-magjj román klr. és bolgár fejedelmi
ker. gyógyszerész,Kornenbnrg Bécs mellett. Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető i
A sertés javitásaés hizlalása
swa gazdák és hizlalók használatára, h m
L á n c z - s z i y a t t y i i k
„HAMPSHIRE DOWN" JUHOK. Kitűnő hus, jó gyapjú, nagy súly. Ezen kiválóan értékes
angol j u l i - f a j t a bámulatosan K o r a i
fejlettségénél fogva utolérhetetlen ezenkívül pedig oly erős szervezetüek, hogy
minden éghajlathoz alkalmasak, és a hus minőségére nézve egyedül állanak. Közelebbi felvilágosítást nyújt
JAMES K, R A W L E N C E , a Hampshire ÜoWn juhtenyésztők szövetségének titkárja. SAL1SBURY,
England.
trágyáié, Melasse, kátrány és más; folyadék S T A H E L
és
L E N N E R
TR IH IR P V Á R Budapest, V. ker., I n i C U n u I H n , Katona József-utcza 8. Ajánljuk
trie űrjeink et minden gabona tisz^ titására 5 kiló nyerstermény beküldése mellett speciális
t r i e uv t készítünk. Lekopott trieurköpenyt gyorsan és olcsón ujjal felcserélünk. Kívánatra képes árjegyzékkel szolgálunk bérmentve. Jutalék mellett szolid elárusítók alkalmazást nyerhetnek. 8081
ro^^kSTcsonto^^^pé'^oS^ elduliilM Vágy^müMMsében wac állna be, a mi más szivattyúknál teljesen lehetetlen. Mivel a lánoz-szivattyunak sem szelepe sem alapja nincs eldugulás vagy törés lehetetlen. Tisztítás és befagyás ki van zárva. — Ezen szivattyúja,a hff dicsérő Irat felett rendelkezem. Jelen"" gazdaságok tulajdonosainak Ura küldöm a szivattyút és felelés esetén saját költséÁrjegyzéket klvá-
Josef Klement gépgyár H r o b e t z bei Raudnitz
KÖZTELEK, í 899 SZEPTEMBER HO 9.
1366
A bérlet lejárata folytán eladó s
Ló-eladás.
4 drb tenyész-bika, 27 drb borjas tehén, 60 drb különböző nemii és korú növendék marha magyar fajta
Méltóságos G r ó f A l m á s y D é n e s u r K é t e g y házi f é l v é r méneséből eladóvá tétetett
3 drb 9 10 éves hibátlan vemhes kancza
ára darabonkint 4 0 0 f r t . Ezenkívül eladó egy 6 éves telivér, sötét sárga, 156 cm. magas, nyerges kancza ló, ára 5 0 0 f r t o. é. Közelebbi felvilágosítással szolgál
és
21 drb különböző nemű és korú csikó, Bővebbet:
Pta-Tamasi
gazdaság,
u. p. K ő r ö s - T a r j á n ,
8434
7 2 — 7 3 . SZAM. 9 - í K É V F O L Y A M .
Uradalmi főintézőség Kétegyházán 8442
(Biharm.)
(posta
és
Eladó
Ú j d o n s á g ! " Mandel
Eduárd
és
tnvsni
legelő gazdaságainkból igen g a z d a g v á -
szab. kéttengelyű ,Bóni' eketalyígája. 2
l a s z t é k b a n fiatal, e r ő s , e d z e t t é s h i b á t l a n
Iiegujalbli s z e r k e z e t ! P i l l a n a t alatt á l l í t h a t ó ! N e m kopik, n e m d ő l ! K e n é s e egyenletes, gazdaságos!
erdélyi magyar faj igás ökör
K e v é s vonóerőt i g é n y e l !
é s I, 2 é s 3
Megrendelhető:
Mandel Eduárd és társainál
A készlet nyáron át 1 0 0 0 d b k ö r ü l v a n . Anyagunkat már évek óta hazánk legtekintélyesebb uradalmai megelégedéssel vásárolják. Megkeresésre d i r e c t megbízásokat is végrehajtunk. Rakodás vétel napján k ö l t s é g m e n t e s e n hajtatik végre. Vonatközlekedés naponként négyszer.
szőlő
Bővebb felvilágosítást n y ú j t :
Szegeden.
\
éves
elsőrendű öbörborju.
Nyírbátorban.
Eladó
vasútállomás.)
1 2 % kat. hold szőlő, 4Va kat. hold szántó,
egy tagban,
reléssel, igen kedvező fizetési feltétellel eladó:
László és Társai intézősége Nagy-tolódon, posta-, távirda- és vasútállomás.
immúnis homokterület, a rajta levő laképülettel és teljes felszeCzim a kiadó-
Kolozsvár közelében
szamosvölgyi vasút mentén.
hivatalban.
MAESCHALL
L
kocsi-, hajtó-, lovagló- és istállószergyár, gözfürésze és fahajlitó telepe
Pozsonyban, III., Grössling-utcza 16. sz. Ajánlja:
landauer broom, félfedeles, nyitott vadászkocsijait és hintóit, igen könnyű és elegáns kivitelben és a legkülönfélébb alakokban. 5 elsőrangú éremmel kitüntetve.
Tiszti és polgári lovagló eszközök!
Géphajtószijak. Lószerszámok, uri fogatok és gazdasági lovak részére. M i n t a r a k t á r a kereskedelmi muzeum állandó k i á l l í t á s á b a n Budapesten, Városliget. ÉS BÉRMENTVE. KÉPES ÁRJEGYZÉK INGYEN
=
=
=
=
=
f
7 2 — 7 , 1 SZÁM. 9-IK É V F O L Y A M .
KÖZTELEK,
1Ő99. S Z E P T E M B E R HÓ 9.
1367
és gazdaságok részére a j á n l j a a -
Drezflai Motorgyár r-t. tz Hille D
és benzinmotorait és mozdonyait nagyszerű javításokkal és újításokkal. Minden kiállításon és versenyen első érmekkel és dijakkal kitüntetve. Vezérképviselet: Gellért Ignácz Budapest VI., Eötvös-utoza 48.
I P O I i K R - f é l e gépek gyára; Részvénytársaság |
Budapest-Szent-Lőrincz.l
50-000
Főnyeremény:
korona
értékben és több, kisebb-nagyobb nyeremény, összesen
1006 nyeremény 100.000 knrnna értékben. Egy sorsjegy ára 20 krajcár. A z összes nyereményeket kívánatra 20% levonással azonnal készpénzben beváltja B u d a p e s t e n : a „ H e r m e s " Magyar Általános Váltóüzlet Részvénytársaság, V., Dorottya-uteza 8., vagy S z e g e d e n : a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank. ~ " a nyerő kívánságára 1
50.000
korona
értékű
főnyereményt
egy hasonértékü szegedi mintaszerűen berendezett
tanyai
gazdasággal
is
becserélni. Húzás
Szegeden, a kiállítás
1899.
szept.
10-én
utolsó
este 6
napján,
órakor.
Sorsjegyek kaphatók bank- és váltóüzletekben, dobánytőzsdékben és egyéb elárusító helyeken. Yiszontelárusitók forduljanak a kiállitást rendező
Legújabb szerkezetű fekvő
|
B u d a p e s t , I X . , Ü l l ő i - u t 25.,
gáz- és benzin-mótorok,
az
összes
Köztelek.
| Polke-féle szabadalmazott rendszer szerint, GÖRGŐS VEZÉRMŰVEL, i | | }.
Legegyszerűbb szerkezet, megbízható és j nyugodt működés. Más gyártmányú ily mó- j torokkal szemben nagyobb munkavégzés és j csekélyebb gázfogyasztás által tűnik ki
A magy. kir.állami lótenyészintézetekből ki
Seifert
József,
;
s o r o l t a n y a k a n c z á k , s z á m f e l e t t i fiatal k a n c z á k , j
• kisorolt m é n e k és heréltek
folyó
évi
| és folytatólag a k ö v e t k e z ő ; a
Tattersall
árverése
október
hó
napokon
Kerepesi-uti
4-én Budapesten •
helyiségeiben
fog ,
; m e g t a r t a t n i , 3 - á n délelőtt 10 ó r a k o r b e m u t a t á s ; Ajánlja dus raktárát Henri Pieper eredeti I K r u p p Frigyes-féle DIANA fegyverekből 1 Rationell ( k a k j ^ , ) ftgyverekb81, [ ™ÖHl6£GS aCZélCSÖYÜ UMg~ eredeti g y á r i á r a k o n . "SS® kimsritő^le^ássai^^ahmrn^számos 'elő™előbvadászkedvelő^ »al, Úgyszintén árjegyzékkel készséggel szolgálok.
ugyancsak
havában
1.,
2.
és
3-án •
s 11., 12. é s 1 3 - á n m é n l ó v á s á r t :
; rendez.
I leírását
és a részletes
feltételeket
a „Tattersall" igazgatóságától kapható.
tartal- , \
Budapesten, 1899. évi augusztus hóban.
Vadászati, utazási és sportkttlönlegességek. ~8H9
jmügyi ministeriumtól, B
október
i luxusló-vásárt
• mazó árverési jegyzék, a postabélyeg beküldésé mellett i
irraXsi^ssy a. kir. h
elővezettetnek.
A „Budapesti Tattersall" részvénytársaság i 1
A lovak
Készüaaászíöpé^
Q0t~
i végett
3868. sz. alatt Budapest, 1883. 'cs,' 1881. deozember'l?., á es! 1882. márczius 16., a m. kir. 7. április 2-án.
Földmivelésügyi 8499
m a g y . kir. •
rninister.
i
26 KÖZTELEK, 1899." SZEPTEMBER HO 9.
7 2 — 7 3 . SZAM. 21-ik É V F O L Y A M .
HIRDETMENY. A z alább m e g n e v e z e t t á l l o m á s o k o n e l h e l y e z e t t cs. és kir. közös h a d s e r e g b e l i c s a p a t o k
élelemszükségleteinek biztosítása iránt.
t á r g y a l a következő katonai élelem-szükségletekre nézve
Kézvényelési határidő
mely állomás számára
s hadseregbeli csapatok, intézetek és elszige-
Somorja
Szt.-György
jTrencsén-Teplicz
Györ Szabadhegygyei
á-al
A takarmányra nézve a kézvényelési határidő, 10 egész 15 napra, meghosszabbítható azon esetben, ha ez a kincstárnak több kiadást nem okoz. Ilyen meghosszabbítás csak időnként a csapat és a területi hadbiztosság közt egyrészt, másrészt a szállítóval egyetértőleg lenne elrendelve.
Somorja
Győr
3. Az átvonulásra való élelmi czikkek szállítására a fentemiitett állomásokra az ajánlatok a feltételi füzet IV. pontja értelmében teendők.
72—73. SZÁM. 9-ik ÉVFOLYAM.
igÖZTSLEK,
1899. SZEPTEMBER HO 9
1369
szrevétel. kros bélyeggel ellátott ajánlatoknak, lepecsételt boríték alatt, az A ) A tartalék-készlet h a r m i n c z n a p i , az egész, állományra előirt bánatpénzekkel együtt az illető állomás szükségletének társzámított folyó szükséglet mennyiségében iratik elő. Őrlési akadályoknál a hadtest-hadbiztosság kivételesen megengedi a bérlőnek, gyalására kitűzött napon l e g k é s ő b b d é l e l ő t t i 1 0 óráig, kell a hogy az 5—10 napi lisztszükséglet egyenértékét ideiglenesen liszt tárgyaló bizottsághoz beérkezniük, későbben érkező vagy távirati uton tett ajánlatok nem vétetnek tekintetbe. helyett kenyérnek való gabona alakjában tartsa készletben. B ) Azon ajánlatnyerő, a ki Trencsénben a kenyeret szállítja, 4. Ha valamely ajánlatban a számokkal és betűkkel irt ár köteles esetleg a trenesén-tepliczi cs. és kir. katonafürdő-intézet között eltérés mutatkoznék, akkor a betűkkel irott ár fog helyesnek legénységének körülbelül 60 adagnyi - napi kenyérszükségletét az tekintetni. 1900-ik fürdőidény alatt a haszonbéri áron a Trencsénben előállítani. 5. A részletesebb feltételekPozsonyban, Komáromban és Sopronban 1899. évi augusztus hó 1 én, két-két összehangzó példányban C) A cs. és kir. hadsereg katonai közigazgatása határozottan elkészített, a szállitási feltételeket tartalmazó füzetben foglaltatnak, fentartja magának a netán rendelkezésére álló saját készleteit a és a pozsonyi, komáromi valamint a soproni cs. és kir. katonai közlekedési vonalakon fekvő állomásokban használatba vétetni. élelmezési raktáraknál naponta délelőtti 9 órától 12 óráig betekintD ) A kenyér mindig a szükségleti állomáson előállítandó, ahol hetőlc. Különben az előirt feltételi füzet a cs. és kir. élelmezési rakegyszersmind a rozsliszt tartalékkészlete is elhelyezendő. tárnál (árkusonkint 4 krajczárért) mindenki által megkapható. E ) A bérlő köteles zabraktárában a próbarostálásra teljesen 6. A községek bánatpénz v a g y óvadék letételétől fel vannak alkalmas és jó állapotban levő szélrostát tartani. mentve s ezek, valamint a mezőgazdasági egyesületek és a termelők, F ) Síezsider-, E s z t e r g o m - és G y ő r (Szabadhegy)-ben a vállalkozó köteles az elfogadott árért a meghatározott időn át a katonai élelmi szükségleteknek ezennel kihirdetett szállítására figyelmeztetnek. egy esetleg összpontosító lovas hadosztály v a g y gyalogezred és különösen pedig gyalog v a g y lovas dandárban vagy pedig egy gyalog-hadTermelők és mezőgazdasági egyesületek azon vállalatokra nézve, osztályban tartandó gyakorlatok számára szükségelt többletet ís a melyet saját termelésükkel teljesíteni képesek, óvadék letétele kiszolgáltatni. A nagy-kanizsai állomáson az 5. sz. lósorozó bizottalól szintén fel vannak mentve. ság szükséglete, mely előre meg nem határozható és a hirdetményTermelők, mezőgazdasági egyesületek és termelők ajánlatai, , ben csak átlagosan vétetett fel, a vállalkozó által az elfogadott árért — a kenyér szállítását, illetőleg a sütőiparosok ajánlatai is — egyenlő árak mellett, más vállalkozókkal szemben előnyben részeszállítandó. Azon állomásokban, hol lovassági altisztképző iskolák sülnek. állíttatnak fel, a bérlő köteles az ezáltal eredő több szükségletet 7. Összetes ajánlatok csak akkor vétetnek tekintetbe, ha azok kenyérben és zabban — kívánatra — a szerződési áron szállítani. a feltételi füzet X V I I - i k czikkelyében meghatározott kereten belül G ) A katonakenyér tiszta rozslisztből 1400 grammos czipóban készítendő és a csapatoknak átadandó. A katonakenyérhez a sütő tétetnek és ha együtt véve az egyenkint tett ajánlatoknál előnyösebbek. — N e m egynemű czikkeknél az ajánlatban az ár minden liszt egy métermázsájára, azaz 101 darab 1400 grammos kenyérhez egyes czikkre nézve külön kitüntetendő. a helyben szokásos minőségű sóból 1 kilogramm keverendő. A kenyérczipó 1600 grammal mérendő ki tésztában, és 1400 grammal 8. A czikkek kiszolgáltatásának a fentebbi táblázatban felkisütendő. A z ár pedig adagonkint 840 grammra szabandó. sorolt állomásokon kell történnie. H ) A mozgósítás esetére vonatkozó külön határozványok szálA z élelemszükségleteknek az állomáshoz tartozó helyiségekbe lítási feltételek füzete X X V I I . czikkében foglaltatnak. (Concurrenzorte) való elfuvarozására nézve a cs. és kir. közös hadseregbeli csapatok szükséglete iránt az előkészített feltételi füzet 1. A császári ós kir. közös hadsereg-csapatok fent kimatatott élelmi szükségleteinek biztosítása végett a táblázatban megjelölt X V I I . pontja értelmében külön ajánlat teendő, mert különben felnapokon, kizárólagosan írásbeli ajánlatok utján, nyilvános tárgyalás tételeztetik, hogy az elfuvarozás a követelt szállitási árban már benfoglaltatik. fog tartatni. 2. Minden ajánlattevő, a szerződési kötelezettségben már álló H a az elfuvarozásra többen egyenlő árak mellett ajánlkozés teljesen jóhitelünek bizonyult, vagy a tárgyaló bizottság előtt nának, akkor ezek közül az, ki az illető czikkeknek szállítását elvállalatképeseknek és megbízhatóknak ismert vállalkozók kivételényerte, előnyben részesül. vel, üzleti képességét s erre vagyonának elégséges voltát, a keres9. A z ajánlkozók a hadseregigazgatás irányában ajánlatuk elkedelmi és iparkamara által, ha pedig a kereskedelmi lajstromba fogadása iránti nyilatkozata tekintetében lemondanak az 1875. évi bejegyzett czégje nem volna, az illetékes gazdasági egylet által ki- X X X V I I . törvényczikk 314. és 315. §§-aiban — valamely ajánlat állított bizonyitványnyal igazolni tartozik. — Bizonyítványok, melyek elfogadása iránti nyilatkozatra nézve — megállapított határidőnek a tárgyalás napjától számított két hónál korábbi kelettel birnak, betartásáról. tekintetbe nem vétetnek, — A bizonyítványokban igazolandó válla10. A j á n l a t o k k e v e s e b b m i n t 1 4 n a p i h a t á r i d ő v e l n e m latképesség iránya és teredelme a fentebbi táblázatban van megf o g a d t a t n a k el. jelölve. j 11. A szállitási feltételek füzetében foglaltak betartására már A z ilyen bizonyítványok nem az ajánlattevő, hanem a kiállító ajánlatának benyújtásával minden ajánlattevő kötelezve van. kamara vagy egyesület által, a tárgyalást megelőző napig mint 12. Azon esetre, ha az ajánlattevő társütődéje a laktanyától „bizalmas és sürgős" a tárgyaló bizottságoknak beküldendők. A z T9 kilométernél távolabb volna, ugy a kenyér elfuvarozására nézve elkésés következményeit minden körülmények között a fél viseli. is a szállitási ártól függetlenül és elkülönítve — ajánlat teendő. K e l t Pozsonyban, 1899. évi szeptember hó 1-én. 3. A z alábbi mintának teljesen megfelelőleg szerkesztett, 50
Cs. és kir. 5. hadtest hadbiztossága. 1 korona bélyeg
Ajánlati minta.
Én alul irt az 1899. évi szeptember hó 1-én, 3283. szám alatt kelt hirdetmény alapján ezen ajánlatomnál fogva kötelezem magamat, az N állomáson s ahhoz tartozó helységeken szükséges : a kenyérnek 840 grammos (1400 grammos czipókban) adagját . . . . kr., azaz krajczárért a zabnak 4200 grammos adagját kr., azaz . . . az 189 . évi 1-től 19... évi hó végéig terjedő időtartamra szállítani, í hadsereg-csapatok részére, az előkészített feltételi füzet IV. czikkelye értelmében kiszolgáltatni. Ezen ajánlatomért a mellékelt, külön borítékba zárt (vagy: az ide csatolt elismervény szerint a . . pénztárnál letéteményezett semmi más kötelezettségért nem szavatoló) nevezetesen összesen . . . . forint bánatpénzzel kezeskedem. Továbbá kötelezem magamat azon esetben, ha a szállítást elnyerem, hogy legkésőbb 14 nappal az erről vett hivatalos értesítés után a bánatpénzemet a 10 százaléknyi óvadékösszegre kiegészíteni, s ha ezt elmulasztanám, a hadseregigazgatást feljogosítom, hogy ezen kiegészítést a szállitási keresmény visszatartásával eszközölje. Egyébiránt a hirdetményben közzétett feltételeken felül magamat a tárgyalásra előkészített 1899. évi augusztus hó 1-én keltezett, szállitási feltételi füzetekben foglaltaknak is alávetem. Az N. -nek N-ben kelt, ide mellékelt értesítése szerint a megbízhatóságomról és vállalatképességemről szóló bizonyítvány közvetlenül az _._._-nek fog átküldetni. Kelt N... _ -ben, 189 hó -én. N. N. (vezeték- és keresztnév, lakhely, megye.) Az ajánlat lepecsételendő és boritékára Írandó: „Ajánlat az 189.. -án kihirdetett s 189 __-én tartandó tárgyaláshoz." . A letéteményezett bánatpénz az ajánlatban részletezendő, a külön borítékban pedig ennek tartalma (készpénz vagy értékpapírok) számokkal és szóval kiírandó.
KÖZTELEK, í 899 SZEPTEMBER HO 9.
1370
A vetési idényre ajánlom
BÉRLET. Esterházy
Károly
g r ó f n a k több
nagy majorral Szt.-Abrahámban
A bérletet
15 évre kiadó. — = — megkötni
szándékozók
felhivatnak,
hogy
a j á n l a t u k a t , melyben szükségképen kifejezést nyerjen az -a záradék, hogy a pályázó ismeri a bérleti feltételeket és azoknak magát teljesen aláveti,
legkésőbb
1 8 9 9 . október 1-én
PBOPPEB SAMU, S a c k R u d o l f magyarországi kizárólagos képviselője,
viszonyokat szívesen közli és ismerteti az
Esterházy Károly gróf uradalmi intezösége Pozsonymegyében.
Pályázati hirdetés. A kezelésem alatt álló csálai állami szőlőtelepen üresedésben lévő
V., V á c z i - k ö r u t 52. sz.
*PPPPPPPPPPPPj*PPPPPPQ
A bérleti f e l t é t e l e k e t és egyéb a birtokra vonatkozó
Szt.-Abrahámban,
Icsijabl) rendszerű
(IV-ik osztály), melyek ugy vannak szerkesztve, hogy azokkal sík vagy dombos talajon minden magfélét tetszdsszerinti mennyiségbentökéletes egyenletesen lehet elvetni, anélkül, hogy a vetőszekrényt beigazítani, merítő vagy fogaskerekeket cserélni keljfjjj& lene. Sack Rudolf valapjj|Lgj£ggÉjiÉ mennyi sorbavetőgépei felette könnyen járnak, na- — ,— — — enMiiiíWw gyon szilárdan vannak kéigen tartósak és kívánatra elökormánynyal is kaphatók. Mindennemű Sack eke, borona, szórvavetögép és talajmivelési eszköz dus választékban van raktáromon x^J^és eredeti minőségben az itt látható törvényes védjegygyei gXpScsak nálam szerezhető be. Legújabb árjegyzékem éppen most ilVlJjelent meg és kívánatra legszívesebben szolgálok azzal ingyen és bérmentve.
B U D A P E S T ,
az alulirott intézőséghez benyújtsák.
8430
Sack üaidolf
melyek KISBÉRED és LÉVÁN múlt év őszén tartott nemzetközi versenyek alkalmából e l s ő díjjal lettek kitüntetve-
mint
szent-áliraláifli uradalma =
SZAM. 9-íK ÉVFOLYAM.
£©rhaw@t®fjépeit,
700 holdas
—
72—73.
Hirdetmény. (Tanuló bérletjegyek kiadása a magy. kir. államvasutakon. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerinit a tanulóbérletjegyek, eltérőleg az e részben történt közlésből, az eddigi eljárása fentartása mellett, ugy mint eddig, továbbra is az igazgatóság titkárságánál (Budapest Andrássy-ut 75. szám.) fognak kiadatni. Budapest, 1899. aug. 10. Az igazgatóság. (Utánnyomás nem dij aztatik.)
egy suőlősueti munkavezetői és egy gazdasági béresgandai állás betöltésére
130048/99. szám. C. IV. Magy. kir. államvasutak. Hirdetmény. (Német-osztrák-magyarpályázatot hirdetek. román személyforgalom Ez állásokra csak vinczellér- illetve földmives-iskolát végzett és katonaBodenbachon át.) kötelezettségüknek eleget tett egyének pályázhatnak. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától vett érAz illető állásokkal 360 frt fokozatosan 600 frtig emelkedő évi fizetés, desítés szerint az 1897. évi szabad lakás és illetménytüzelő és konyhakert élvezete jár. junius hó, 1-től. BodenKellőén felszerelt folyamodványok bachon át érvényes németosztrák-magyar-román f. é v i o k t ó b e r l-ig" 8484 személydijszabáshoz kiadandó II. pótlék f. évi alantirt igazgatósághoz Aradra (Erzsébet-körut 30.) nyújtandók be. szeptember helyett csak oktober 1-én lép életbe. A csálai és baraczkai állami szőlőtelep igazgatósága. Budapest, augusztus hó. Az igazgatóság.
,Westfalia £ - Separator
Ára franco csomagolás, béési indóháztól szállítva r tartány ea 25 kiló, kilón | ként 40 kr., tartány ci ') kiló, kilónként 35 kr.
fej ő- és t e n y é s z m a r h á t (algu-í) az eredeti oberinntali, Montavoni, Schwájz-i, ^Pinzgau-i ugy-
JustE. l é s Társa BÉCS XII/2,
Adalbert Kopatschek tenyészállat exportüzlet Innsbruck-Wilten, Müllerstrasse 61. Megszerez^tovíbb!^ minden idSben fi»talfió ^ biztosan
A N T O N
T O M S
WIEN-OBER-St. VEIT, XIII/7, Einsiedeleigasse 3. Gazdasági, pinczészetí és tehenészeti gépek és eszközök:.
isi
72—73. SZÁM. 9-ik ÉVFOLYAM.
1371
igÖZTSLEK,1899.SZEPTEMBER HO 9
A magy, kir. államvasutak gépgyárának vezérügynöksége / g t B u d a p e s t , V á c z i - k ö r n t 32. sz. a . Ajánlja a magy. kir. államvasutak
gépgyárában készült g ö z c s é p l ö g a r n i t u r á i t , ipari czélokra alkalmas
l o k o m o b i l j a i t , teljesen vasból készült s z a l m a k a z a l o z ó
gépeit, göz-kukoriczamorzsolóit,
„Compound"
STIBOR-féle k ö r f ű r é s z e i t .
továbbá SACK-féle ekéit, vetögépeit, boronáit és egyéb gazdasági gépeit. „FAIRBANKS" mérleg- ós gépgyár kizárólagos képviselete. — _
Árpa és ben betakarításához
ajánlanak
védjegyzett
Kévekötőt kötélárut és ponyvát
Pollik Sámuel és Gröner Szeged.
Á r j e g y z é k ingyen és bérmentve.
120897 e. iv. sz"
Hirdetmény. A budapesti állomások és a fehér- és tolnamegyei h. é. vasút állomásai között fennálló menettérti jegyek érvényességének meghosszabitása.) (A magyar kir. államvasutak igazgatóságától nyert értesítés szerint az egyrészt Budapest k. p. u., Budapest-Ferenczváros, Budapest-Kelenföld állomások, másrészt pedig a fehér- és tolnamegyei h. é. vasút Baracs-Ménesmajor, Bölcske, Duna-Adony, Dunaföldvár, Duna-Kömlöd, Duna-Pentele, Előszállás, Herczegfalva, N.-Venyim, Paks, Rácz-Almás állomásai között fennálló menettérti jegyekí f. évi augusztus hó 15-töl kezdve 3 napra kiterjesztetik. Budapest 1899. augusztus 8-án. Az igazgatóság. (Utánnyomás nem dijaztatik)
Gyümölcs é s szőlőbor készítési
gépek.
Gyümölcs és szölö sajtók,
folytonosan ható kettős emeltyű szerkezettel, és nyomerS szabályzóval. A munkaképesség 20°/, nagyobb mint bármely más sajtónál.
Szölö és gyümölcs zúzók és b o g y ó raorssolók.
Teljesen felszerelt szüretelő készülékek.
MAYFARTH PH. és TÁRSA rfr. klz. szabad, gazd. gépgyárak, vasöntöde és gőzhár S, II. Taborstrasse 76. Kitüntetve 390 arany, ezüst é» bronz éremmel. Árjegyzékek ingyen és bérmentve. Képviselők és viszontelárusitók felveti
OLCSÓ K E R Í T É S E K !
KERÍTÉSEK!
sodronyszövet-, íonat- és kerítés-gyára BUDAPESTEN, V I I I . ker., Üllői-ut 48. sz. Gyárt és szállít: gép- és kézi-sodronyfonatokat, tüskés sodronyt, pánthuzalt .* erdők, vadaskertek, haromti-udvarok, j gazdasági telkek, kertek, gyümölcsösök, szőllők stb. békerítésére olcsó árak mellett. Nyaraló-, park- és erkélyrácsokat, valamint csinos és erSs kivitelű kapukat és ajtókat vaskeretes sodronyfonat és kovácsolt vasból ; úgyszintén diszes virágágys gyep kerítéseket és íavédő-kosarakat. Továbbá : /öld- és kavicsrostákats szöllőhogyozó rostákat, magtárahlakrostélyokat; ökörszájkosarakat, szikrafogókut; gahonaválasztó-hengereket, valamint régi választóhengereknek aj sodronyköpeny nyel való ellátását. Rostaszöveteket és fonatokat szelelörostákba. á H J E S V Z É K E R és K Ö L T S É G V E T É S E K I N G Y E N . Jutányos és pontos kiszolgálás. 8433
M a g y a r o r s z á g i gyártelepe
K Ü L S Ő
OLCSÓ
Haidekker Sándor
SANGERHAUSENI B U D A P E S T ,
z z = = z = = z z r = =
V Á C Z I - U
T
GÉPGYÁR 1 4 4 3 .
S Z Á M .
E l s ő és egyedüli magyar special g é p g y á r . O f . i K T H . i K Y O K : az összes mezőgazdasági iparágak Mezőgazdasági czélokra mint hajtóerő kiváló gyártmánya a számára szükséges gépek. Nevezetesen: H O F F M El S T E R - G Ő Z M O T O R C z u k o r g y á r a k , S ö r g y á r a k , M a l á t a g y á r a k és a legjobb, a legolcsóbb és legbiztosabb gőzgép. — Helyettesit minden S z e s z g y á r a k teljes berendezése és átalakítása. Szaktekintély mezőgazdasági szeszgyárak és ezukorgyárak gőzgépet és locomobilt. — Cséplésre és minden egyéb gazdasági gép hajtására a legalkalmasabb. — Fűthető szénnel, fával, cserrel és Szeszgyárak berendezése hosszabb lejáratú törlesz- minden egyéb hulladékkal. — Minden nagyságban, 1/2 lőerőtől kezdve téses kölcsön mellett. egész 30 lóerőig gyártjuk. 8173 • Minden szakbavágó felvilágosítással, tervékkel, költségvetéssel készséggel szolgálunk. •
KÖZTELEK, 1899." SZEPTEMBER HO
1372
Törzsgyárunk
25.
Budapest,1
PAUCKSCH,
[. P A U K S C H
LANDSBERG
72—73. SZAM. 21-ik ÉVFOLYAM.
9.
részvénytársaság
fióktelepe.
aW .
gépgyár, vasöntöde, gőzkazán-gyár és rózműves-mühely 53 éves fennállása óta
£
legújabb rendszer szerint.
mint legkiválóbb különlegességét legjobban j ő v e d e l -
Körülbelül 1700 telepet állítottunk fel 5 0 év óta. Szállítjuk továbbá aszükséges berendezéseket szeszfinomitók, keményítőgyárak, t e j g a z d a s á g o k ,
"^Megkereséseket
malátagyárak és sörfőzdék számára.
PAUCKSCH, BUDAPEST, VIII,, JöZSEF-KÖRUT 25. czimre k é r j ü k .
(Gyártelep:
KIS HIRDETESEL
KŐBÁ.VYA.)
ísak mezőgazdák és a oyábbá állást keresők Tétetnek fel e kedve:
Csak oly levelekre válaszolunk, melyekkel válasz] ^szükséges levélbélyeg-et vagy levelezőlapot küldenek.
HALDBK
BUDAPEST, Károly-Iíörut 9. ajánl:
Szöszös bükkönyt á frt 12V2-15,
Űszi borsót
á frt 71/2—81/2,
Szi-ilánosnapi rozsot
k frt 8—10, továbbá őszi bükkönyt, biborherét, luczernát stb. a legolcsóbb napi ár-
Ajánlunk: Káposztarepezét, biborherét, bükkönyt, őszi borsát, gomborkát, mustármagot
Radwaner és Rónai —"BUDAPEST,— V., Nádor-utcza 8. sz. J. C. S c h m i d t ERFURT, magyanoirszágl 16Vásárolunk: ^egmagasabj? árakon mill-
Olcso
T. cz. figyelmébe. A • közlekedő idény alkalmából, ajánlok t. cz. gazdaközönségnek, földbirtokos és bérlőknek gazdatiszteket, gépészeket, molnárokat, kovácsokat, szeszfőzőket és egyéb' a szakmával rokon alkalmazottakat.. T. cz. főnök urak részéről semminemű dijat nem igénylek. 8474
Krakauer Ármin
mezőgazd. személyzet elhelyező intézet Budapest, VII., Sip-utcza 14.
szalonna adom házaimat. Megkeresések „Gondnélkül biztos 13,090/8000"
Gyula
Árpa-, buza stb.
VI., Dalnok-u. 9. 8338 gyökeres szőlőojtványokra, ugy szintén sima és gyökeres amerikai szőlővesszőkre elfogad Bajor József állami felügyelet alatt álló szőlőtelepe Ráczal^máson. Tessék árjegyzéket^ Haszonbérbe
t a k a r ó
DETSIHYI FRIGYES
drogista és gyógynövénykereskedő 8501 Budapest, V.. MaroM-utcza 2.
Len-magot,
Schember C. és Fiai irleí é, x u r Budapest, Andrássy-ut 15.
gazdasági magot Wolf Soma mag- és terményügynöksége (KülföldiVII., ozégek képviselője) Budapest, Kerepcsi-ut 10.
aratásra és szálas takarmány adagolásr
Ajánlják általánosan ismert,
VetömagtOT^elés^Sríeti' Skimástól
Gazdaságikisbiblia,
itók- és ponyragjiri raktárában BUDAPEST, V. Béla-utcza 5.
A kőbányai Király-Sörfőző, Goliát-Malátasöre
legkellemesebb üditö ital.
n tejszövetkezet2 áru árjegyzéket k
Malomberendezési
Őszi árpa
80 ^r tC ' íY" fEÍj ÓB b "IcmjÍA aIrta: í
KOHNésSTEIN
gépgyáréinál Budapest,?., kiilsí^ía-Bt 46. Mintejy 10 klgr. fabow*. minta beküldése eseté« különleges trieur kégiittetik. 6442
idegbajokban, vérszegénységnél, emésztési zavaroknál, gyengeségnél stb. kiváló sikerrel használtatik és egyúttal
gyaíorlati
kéziköiiyTG. Kecskeméthy Géza, kir. borászati felügyelő.— 1898. Kapható a szerzőnél Egerben, Hevesmegye. Ara ajánlott bérmentes küldéssel : 1 frt 15 kr.
(trieurök)
minden gabenanem osztályozására
Skjori 1MrgSdaság^k- SzállS,
minden nagyságban a legolcsóbb kölcsöndíj mellett, A mai szöíőmivelés, borászat, növénytermelés, állattenyésztés, tejkezelés, gyüuj és használt mőlcs- és konyhakertészet mindennemű és Stb. 7049
terményzsákok
E0HE91LY0ZŐM
Mtályoaat 1 1 ex. aagy k&oBség síiyes Sgftliaébe ajánloa. Árj»gy«éleixigy»ra. te bérsMU'fcv*.
cs és ki
Tág! éseipar'lraéfokra'sSgáfó esetleg l^évreí"'Vasútállomás; tizedes és százados raktári kényelmes lakóház, Jő gazda- mérlegeiket ^Jegyzék ingyen sági épületek. Értesitést ad: Fájt Arptó, Közgazdasági e^adő
kölcsön-ponyvák
levél és gyökeret minden mennyiségben vásárol és a gyűjtésre nézve útbaigazítást nyújt
mindenféle egyéb
prima pörkölt szalonna, mig készletemhen tart, métermázsánként kapható 43 forintért
Bauer
Egy legújabb „Magyar Állami" és egy legújabb „Hoffherr és Schrantz"-féle 8—8 lóerejü gőzcséplőgép, részcséplésre, azon-
Vidékre,, kőbányai vasúti állomáshoz szállítva; nagy palaozk: 19 kr., kis palaczk 13 kr. fogyasztási adóval együtt. Vidékre legkisebb szállitmány 30 palaczk. Betét: nagy ládáért 1 fit 60 kr., kis ládáért 1frt20 kr., palaczkért 6 kr., mely azoknak bérmentes visszaadásakor visszaszolgáltatik. megrendelhető: a gyári irodában Kőbányán, a városi irodában VII., Kertész-u. 40. és a vidéki raktárosoknál. Budapesten kapható minden nagyobb fiiszerkereskedésben és poharankint a Quisisana 7792 automata buffet-kben is.
7 2 — 7 3 . SZAM. 9-ik É V F O L Y A M .
KÖZTELEK
HÖ 9
1899.
KIS HIRDETESEK. VEGYESEK,
BETÖLTENDÖ ÁLLÁS,
Mauthner
gSS
§ P £ § 1
és kir. udvari
Récsey és
m
ajánl s magyar
•bbr
„
60^
káposzta-repczétlö1^ írtért szöszös bükkönyt 18 rtért ögzi lükköngt Illatén ŐSZi bOrSÓt 8'íafrtSrt
100 feilonldnt. 'növendék ökör és üsző borjakat
ÁLLAM,
Vásárol
KPWBU ARA E L E I ÉS SPITZER mindenféle gazdasági magot. Minták beküldése a l k a l m á v a l amenynyiség és á r szíves
g s p ü s Spiegel Ármin
tinók, üszök Állást l
)
32 K Ö Z T E L E K , 1899." SZEPTEMBER
GOZEKÉKET, és
szerkezettel
és
legolcsóbb
árak
szállít
villamos
a szegedi kiállításon több példányban megszemlélhető. Az 1897. évben K i s b é r e n megtartott nemzetközi vetőgépversenyen hol Közép-Európa legnevesebb gépgyárai versenyeztek — a
vasúton.
Z a l a
H a s a i eryár-fcaaa&iay.
Csinos kerti- és park-kerítések, kapuk v a s k e r e t t e l és sodronyffonat-lbetéttel. Továbbá olcsó és tartós gépsodrony-fonatoK, kertek, erdők, vadas-kertek, tyuk-udvarok, gazdasági telepek, ménesek stb. bekerítésére. Aczél - tüskés terités - sodrony, úgymint csavar t-p Anthnaal. Kaphatók:
K O L L E R I G H
F A L
és
Árjegyzék ingyen és bérmentve.
:
GÚZMIVELÉS. Nagyobb területek szántását gözekével hajlandó vagyok elvilallni; épúgy
W O L
D r i l l
nyerte el a legelső dijat az „ Á l l a m i a r a n y é r m e t " a jury azon kijelentésével, hogy a „Zala Drill" a m a g y a r t a l a j v i s z o n y o k n a k — a létező összes gépek k ö zött — a legjobban megfelel. / f Ajánlom továbbá „Perfecta" igen jó, olcsó, könynyü vetőgépeimet legjobb szerkezetű, aczélból készült Sack-rendszerü aczélekéimet, boronáimat, járgány-, szénagyüjtő-, rosta-, Planet rsz. lókapa, Planet rsz. kézikapálóimat, szecska és répavágóimat és mindenféle gazdasági gép és eszközeimet.
F I A I
gyárosoknál, BUDAPESTEN, IV. kerület, Ferencz l ó z s e f - r a k p a r t 21. szám. • Árjegyzék és költségvetések ingyen.
m é l y r i g o l o z á s t
Magyarország legjobb vetőgépe
ZALA-DRILL
Iroda, raktár, javítóműhely. és
Nagy-Kanizsán,
a szabad, kiváltható kapaesuklyókkal ellátott sik és hegyes talajhoz egyaránt alkalmas
BUDAPEST-KELENFÖLD " r vasúton
gépgyára
tudomására hozza az igen tisztelt gazdaközöliségnek, hogy
mellett
JOHN FOWLER & Co. Közlekedés
Welser J. C. gazdasági
6ÖZ-UTIM0ZD0NY0KAT legtökéletesebb
SZAM. 21-ik É V F O L Y A M .
Kitüntetve: 1897. Kisbér nemzetközi vetögépverseny első dij: állami arany érem. | Lévai nemzetközi vetőgépverseny . első dij: arany érem. 1898. Hódmezővásárhelyi vetőgépverseny első dij: arany érem. Marosvásárhelyi vetőgépverseny első dij: arany érem.
GÖZ-UTIHENGEREKET •
72—73.
HO 9.
s z ő l ő - t e l e p í t é s e k h e z .
Érdeklődők kéretnek, kogy alanti czimemhez forduljanak. gőzszántási vállalkozó F F E R N Ő , B Ü D A P E S T - K E L E N I ÖLD.
Léeladás. A Steinfeld-féle macsi uradalomban 3 db Mezőhegyesről, I db Kisbérről és 3 db saját tenyésztésből származó, kiválóan nemes, angol félvér ^ kocsi- é s töke-kancza-ló eladó. 6—12 éves korúak és 170—180 cm. magasak. Érdeklődőknek bővebb felvilágosítással szolgál az uradalom intézösége,
Macs,
per
Debreczen.
berendezéseket teljesen, ugy egyes malomgépeket, valamint
gépöntvényeket gazdasági gépműhelyek részére gyárt és szállít:
Wörner J. és Társa
malomépitö sr ép gyára és .vasöntödéje
Budapesten, Külső váezi-ut 54 56. sz. .Pátria* irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest. (Köztelek).
