IX. Évfolyam. Budapest juiius hó (814.) szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP

I X . Évfolyam.

Budapest 1899. juIius hó 26.

60. (814.) szám.

KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.

/ ^ T T ^ v

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. A* országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési dij: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI.

^ ^ ^ j / ^ ^ M j i f i l )

Szerkesztőség és kiadóhivatal: ]

__

ÜIIAi-át 35. as*M.

M e g j e M liBdci szériás és szombatin

Kéziratokat a szerkesztőség nem küld T

föld gazdasági kihasználása igen magas fokra emelhető, épen ezért az a vállalkozás, amely az ilyen gazdasági rendszer létrejövetelét elősegíti, igen lukvaA Gazdasági Egyesületek Országos tivnak Ígérkezik, De ha valaki csak egy Szövetsége a szegedi kiállítás kapcsán perczig is kételkednék ebben, annak is országos gazdakongresszust rendez. elegendő indokot képezhet magában az A kongresszus ideje: 1899. szeptemA kongresszusi tagoknak az összes az egy körülmény, hogy idegen tőkések ber hó 4. és 5-ikén; helye: Szegeden, kongressszusi nyomtatványok (az előadásokról akarnak vállalkozni ezen rendszernek hais) ingyen küldetnek meg. a városháza nagytermében. zánkban való kezdeményezésére, bizoRészletes programmal a kongresszus renTag lehet mindaz, aki f. évi augusznyára nem pusztán altruisztikus hajlamdező bizottsága (Budapest Köztelek) szolgál, a tus hó 20-áig a kiállítási irodánál (Bpest, hová a résztvételi dijak is küldendők. ból, hanem azért, mert ezen vállalatból Köztelek) jelentkezik és 3 frt tagsági tőkéiknek jelentékeny kamatoztatását várJelentkezés határideje aug 15. dijat lefizet. A befizetések az OMGE. pénztárához hatják. Elvégre az ilyen vállalkozás töke nélkül nem kezdeményezhető, a tőkének Kedvezmények. A tagok névre szóló(Budapest, Üllői-ut Köztelek) küldendők. pedig . jövedelmet kell remélnie, hogy a igazolványt kapnak, amely a tanácskozákellő helyre folyósítható legyen. A kérdés sokon való részvételre., a kiállitáson szabad belépésre s a vasúton kedvezményes Tanyabérleti gazdasági rendszer. csak az lehet, hogy kellő arányban állutazásra jogosít. (II. oszt. jegygyei I. Az a terv, melyet Csáky Sándor jon ez a jövedelem azzal a feladattal, a osztályon, III. oszt. jegyei II. osztályon gróf terjesztett a kormány elé, egy na- melyet a tőkének a jelen esetben beutazhatnak ugy a gyors, mint a személy- gyobb terjedelmű állami birtoknak bérlet ut- töltenie kell. A „Köztelek" í, é. . 58. szávonatokon.) A tagok a kongresszus mun ján való hasznosítására, a sajtóban szé- mában, éppen mint a tervezet legnakálalait kinyomatva, díjtalanul megkapják. leskörű megvitatás tárgyát képezi. Bizo- gyobb hibájára mutattunk arra reá, hogy A kongresszus részletes tervezetét nyos, hogy ez a megbeszélés a tervezet- a tanyabérleti rendszer tervezeténél a a „Köztelek« f. évi 58. számában közöltük. nek számos tetszetősnek látszó hímét vállalkozó főbérlő javára a tanyabérlöklefoszlatja és lehetővé teszi, hogy azt kel szemben tervezett leszámolási mód igazságtalan, mert pusztán a földbérlö I. országos szó'ló'szeti és borászati egész mivoltában mindén oldalról meg- előnyét tartja szeme előtt és oly ellenvilágítva lássuk és valódi értékét megkongresszus. ítélhessük. De az is bizonyos, hogy a ter- szolgáltatást követel a tanyabérlötöl, a vezetnek alapeszméje: a nagybirtoknak mely mellett a tanyabérlő boldogulása A szől. és bor. kongresszus az I. n gazdasági kiállítással kapcsolatosan f. és elsősorban az állami birtokoknak a — ha nem is kizárt — legalább is erőszeptember 8—10-ig Szegeden tartatik. kis erők szövetkezete által való czélsze- sen kétséges. A kongresszuson a szőlőmivelés és borá- rübb gazdasági kihasználása, éppen ezen Hogy a tervezett tanyabérleti rendszat aktuális kérdéseiről egyes e ezélra felkért kis exisztencziák boldogulása érdekében, szer sikerrel életbeléptethető legyen, az szakférfiak előadásokat tartanak, utána pedig az illető tárgyakról viták rendeztetnek, melye- a tervezet kellő módosításával és a nagy- első és főkövetelmény a tanya haszonbirtokok gazdasági, politikai, kulturális bérét oly esélyéknek ki nem tett, a tanyás ken minden tag részt vehet. Kirándulások rendeztetnek a közeli szőlő- és nemzeti nagy hivatásának megóvása jövedelmével arányban álló nagyságban — telepek megtekintésére. mellett keresztülvihető. akár utólagos leszámolás után is —megA szőlőmivelésre alkalmas fogatos eszköAbban mindenki megegyezik, hogy állapítani, a mely összeg ugy a vállalkozó zök munkában való bemutatása, valamint az eddig legjobbnak bizonyult jégüzömozsarak de- a tanyabérleti gazdasági rendszerrel a tőkebefektetésének és koczkázatának vala-

V. országos gazdakongresszus.

MAGYAR

MEZŐGAZDÁK

monstratív megmagyarása a programm érdekességét nagyban növelik. Kongresszusi igazolvány 5 forint, mely egyúttal belépti jegyül szolgál a kiállítás egész tartamára és vasúti jegyül a szőlészeti kirándulásra. Azonkívül a m. á. v. összes vonalain díjkedvezményt biztosit a Szegedre és onnan visszautazásnál.

SZÖVETKEZETE,

BUDAPEST,

Az Adriance, Platt és Co.

™ r

„Adriance"

V, ALKOTMÁNY-UTCZA

A V. Vermorel-féle villefranchei gyár világhírű

„ É c l a i r "

peronospora-fecskendőinek, „ExcelKévekötő-, marobrafeo-, arató- és s l o r " szénkénegező és „La Torpille' 4 kénvirágfuvó gépeinek fűkaszáló-gépeinek magyarországi kizárólagos képviselete. Minden a mezőgazdaság keretébe tartozó szükségletek, mint: vetőmagvak, műtrágyák, anyagok, szerszámok, gépek stb. a gazdákra nézve legelőnyösebb beszerzési forrása. A szövetkezet alapszabályait és havonként kétszer megjelenő „ÜZLETI ÉRTESITŐ'-jét bárkinek ingyen és bérmentve megküldi.

Mai számunk

oldal.

31.

KÖZTELEK, 1899 JULIUS HO 26.

1142 mint a tanyabérlök anyagi erejének és a bérletből húzott élvezményeiknek megfelel. Emellett a leszámolásnak minden körülmények között megbízhatónak és a magán segiteni kevésbé képes tanyabérlök érdekeit teljesen érvényesítőnek kell lennie. Ez részben azáltal, hogy a tanyabérlök választmányának ebbe némi beleszólása van, elösegittetik, azonban kétségkívül nem elég hatályos módon, mert hisz' a tanyabérlöknek a vállalkozóval szemben fennálló függő viszonya ezt hátrányosan befolyásolja. Épen ezért a vállalkozó és tanyabérlök közötti leszámolást teljesen független és tárgyilagos állami ellenőrzés . alá kell helyezni; mert csak ebben az esetben lehet reményleni azt, hogy a tanyabérlök a vállalkozó kizsákmányolási vágyának a leszámolásnál kitéve nem lesznek. De ezen ellenőrzés mellett is a legfőbb megnyugtatásra az szolgálna, ha a tanyabérleti rendszert nem külföldi vállalkozókkal, hanem maga az állam akár egy külön erre és a telepítésekre alakított pénzintézet utján oldaná meg. Ezt annál inkább lehetségesnek gondoljuk, mert hisz mi egyéb a tanyabérleti rendszer, mint a telepítésnek egy neme? Olyan neme, amely mellett a birtokos a birtokhoz fűzött összes jogait, tradicziőit és érdekeit megtartja, mig a parczellázással egybekapcsolt telepítéseknél, birtokával együtt ezektől teljesen megválik. És ugy gazdasági, mint nemzeti szempontból sokkal üdvösebbnek kell tartanunk, ha a jelenlegi birtokosok mellett -— és ezeknek a közreműködésével — uj megélhetési források nyílnak az eddig eléggé ki. nem használt területeken, mintha a birtokok jelenlegi gazdájuktól megfosztva, kétes sorsnak jutnak elébe. Mert a birtoktól megválni könnyű, de azt ismét visszaszerezni nehéz íeladat.

TÁRCZ A Kibérelt ország. Irta: Buday Barna.

(Blumen ur egy nagy pénzcsoport kiküldöttje. Éppen most érkezett vissza külföldi útjáról. Vander Vendel az operáczióra készülő pénzesoport feje. Találkoznak Páris egyik orfeumának páholyában s Blumen ur jelentést tesz missziója eredménye felől.) Vander. (Kölcsönös üdvözletek után.) Nos, tehát kedves Blumen, hozott-e valamit a markában? Blumen. Hoztam egy egész országot. Vander. És mit csináljunk mi azzal az országgal ? Blumen. Kibéreljük Vander ur, — kibéreljük. Vander. (Hanyagul szürcsöli a pezsgőjét.) Sejtem, hogy mire gondol. Vegyük meg X ország összes vasutjait. Raktározzék fel Z ország összes zabtermését. És igy tovább. Feltűnően ismeretes üzleti típusok, kedves BluBlumen. Óh, ez az üzlet valamivel komplikáltabb. Ha megengedi, hogy elölről kezdjem ? . . . Vander. Csupa fül vagyok, kedves Blumen. Blumen. Van egy ország, amelyben senki sem tud megélni. A földbirtokos azért nem boldogul, mert fülig adós. S mert a föld nem

Azonban maga a vállalkozóval való leszámolás csak egyik árnyoldala a Csáky gróf tervezetének. A másik és az előbbinél nem kevésbé lényegtelen a termények értékesítésének és tanyabérlök szükségleti czikkeinek a vállalkozó által tervezett monopolizálása. Nem lehet tagadni azt, hogy minden mezőgazdasági terményt jól értékesíteni csak nagyban lehetséges, valamint hogy a mindennapi életben szükséges gazdasági és háztartási czikkeket legelőnyösebben és legolcsóbban szintén csak nagyban lehet beszerezni. Azonban egyáltalában nincs biztosíték arra, hogy mindezt a tőkés vállalkozó nem-e ismét uj jövedelmi forrásául használja föl, nyerészkedvén, egyrészt a termények nagybani értékesítésén, másrészt a fogyasztási czikkek beszerzésénél. Ez a nehézség véleményünk szerint égyszerüen áthidalható volna az által, hogy a tanyabérlök magukban egy oly szövetkezetet alakitanának, amelynek utján a nekik jutó terményeket szabadon értékesítenék és ezáltal a tömeges értékesítés jótéteményében részesednének, valamint ugyanezen szövetkezet utján szabadon szerezhetnék be szükségleti czikkeiket is, mi által az együttműködés előnyeit ezen beszerzéseknél is élvezhetnék. A vállalkozó segítse elő az értékesítés és fogyasztás könnyű lebonyolítását megfelelő tárházak és raktárak állításával és bérbeadásával, de egyébként a tanyabérlök teljesen függetlenül intézkedhessenek ezen dolgaikban is. Amennyiben pedig a tanyabérlök olyan terményeket állítanak elő, a melyek gazdasági szempontból is a gyári feldolgozásra alkalmasak és azt igénylik is, a legigazságosabb alap csak a gyári feldolgozás eredményezte tiszta jövedelemben való rébir meg több hitelt, nem boldogul a tőke sem. Ostoba helyzet! Ismeri nagyságod azt a mesét: csuka fogta rókát, róka fogta csukát. Hát igy megfogták ott most egymást a föld meg a tőke. S mellette mindakettő rosszul él. Vander. Következésképpen álljunk be a kettő közé harmadiknak? Blumen. Ugy van. Mert annak az országnak még sok a Jcappan hája. Csakhogy az a kettő még nem vette észre. A harmadik, aki ezt észreveszi, megél. Vander. Lássuk tehát azokat a bizonyos kappan hajakat. Blumen. íme. Ott van először is a munkás. Az ma valósággal pazarol. Tempósan dolgozik. Munka után hazamegy, s kiül az eresz alá pipázni. Vasárnap ölibe fekteti a karját, mint egy tőkepénzes. A tél javarészét átalussza, vagy haszontalan dolgokkal piszmog. Az asszonya (erős, SZÍVÓS asszonyok vannak ott) ebédet főz, aminek értéke a nyersanyaggal együtt alig képvisel egy gyermek napszámot. A gyermekek a porban fetrengenek. Istenem, milyen meddőség, milyen pazarlás! Mig ha az ember azt mondaná a munkásnak : T e ember, nézd, adok neked házat, kertet, tanyát, lovat, ökröt, tudom, ezekre éhezel. Nosza ne lógasd a karodat hiába, amennyit dolgozni birtok, annyi a tietek. . . . Ej no, ne érezné meg nagyságod azokat a kifőzhető kappan hájakat ? Vander. Mintha csak a kezemet rajtuk tartanám. Blumen. A második: a buza kappanhája. Mi történik ma a búzával, mig zsemlyévé lesz ?

60. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. szesités lehet. Mert hogy a tanyabérlö pusztán czukorrépát termeljen, de annak feldolgozása utján eredményezett tiszta jövedelemből ne részesedjék, a midőn az összes nyersanyagot beszolgáltatni köteles, az a vállalkozásnak túlságos merkantilis alapra való fektetése volna, a mely mellett lelkesedni egyáltalán nem tudnánk. Az egész rendszertől mindkét félre egyaránt áldosos eredményeket csakis akkor várhatunk, ha a vállalkozó érdeke a tanyabérlök érdekével összevág és ezek egymást teljesen fedezik. Ezt a tanyabérlök szövetkezetével legjobban látjuk megoldva már azért is, mert az ilyen szövetkezeti kapcsolat kiemeli a tanyabérlöket abból a túlságosan függő és önállás nélküli helyzetből, melybe őket a tervezet beszorítani szeretné és a tanyabérlö nem pusztán termelő gép, hanem alkotó egyénné lesz, akinek törekvését a maga boldogulásán kivül a gondozására bízott s neki magának boldogulását biztosító bérelt tanya birtok minél jobb karba helyezése, minél magasabb jövedelmeztetése fogja képezni. Igen fontos kérdés még az is, hogy a tanyabérlö biztosítva legyen arról hogy bérletét nemcsak abban az esetben tarthatja meg, amidőn összes kötelezettségének pontosan megfelelni tud, hanem biztosítva legyen akkor is, amidőn önhibáján kivül nem tud részben vagy egészben kötelezettségeinek pontosan megfelelni. Nem azt akarjuk ezzel mondani, hogy a szerencsepróbáló, megbízhatatlannak, dologtalannak, könynyelmünek bizonyult tanyabérlöt a vállalkozó ingyen eltartani köteles legyen, hanem hogy a vállalkozó segítő kezet nyújtson az elemi csapások, a rossz termés vagy egyéb hasonló okokból elö; álló szerencsétlenségek után a tanyabérA gazda miveli- a földet. Vesz lovat, ökröt ekét. Istállót építtet. Tótokkal arat. Megint géppel csépel. A búzát eladja a kiskereskedőnek. Ez a nagynak. A z a molnárnak. A molnár, mig megőrli, fizet gyárost, gépészt, kőfaragót. Eladja a lisztet a péknek. A pék, mig megsüti, adózik erdésznek, fakereskedőnek, teknöcsinálónak. Mikor a zsemlye a kávéhoz kerül, őt fővállalkozó szedett vámot belőle, akik ezt ötven alvállalkozóval osztották meg. Vander. Kedves Blumen, valljuk meg őszintén, annak az ötvenöt embernek is élni kell egy kicsit. Blumen. De miért ne szedhetné le a buza háját egy ember, ha azt mondhatná: T e gazda eladsz nekem búzát, borjut, baromfit. S veszel tőlem zsemlyét, kenyeret hust. Én leszek a kőmivesed, molnárod, gépgyárosod, gépészed, péked. Neked csak a munkára legyen gondod. Vander. Értem, kedves Blumen, a sok kanál háj egy bödönbe kerül. Blumen. Ott van aztán az élelmezés és a ruházkodás. Ma az ember czukrot, borsot, teát, sajtot, lekvárt, bort más és más helyen vásárol be. Dolmányért szalad szabóhoz, szűrért szűcshöz, kalapért kalaposhoz, czipőért csizmadiához. Sőt tovább megyek. Három ember kedvéért külön tűzhely melegszik, külön ételmaradék megy kárba. Külön csapnak be minden embert, a maga értelmiségének és Ízlésének fejlettsége szerint. ízlés, d i v a t ! Micsoda kappanhájak ezek! „Te ezer ember! Én titeket uniformirozlak. Ruházlak benneteket s ellátom a gyomrotokat. Gusztussal, iz-

60

SZÁM. 9-IK

ÉVFOLYAM.

lőnek nehéz helyzetéből kibontakozni. Ha ez m e g n e m történik, ugy a vállalk o z ó által elbocsájtandó tanyabérlök a proletáriátusnak a l e g v e s z e d e l m e s e b b anyagát alkotnák, a m e l y anyagnak népünk között való további szaporítása sokkal n a g y o b b károkat okozhat, mintha az épp e n ennek megakadályozására legalább r é s z b e n szolgáló segitö akczió egyáltalán m e g sem indult v o l n a . Oly n a g y érdekek f o r o g n a k koczkán, h o g y ezeknek kielégítése a l e g n a g y o b b körültekintéssel és óvatossággal j á r ó eljárást parancsolja. Maga az az eszme, h o g y az állami birtokok a vagyontalan f ö l d m i v e s e k n e k is független és biztos exisztencziát biztosithassanak, a m a g á n birtokosok pedig birtokaik e g y részét a j o b b gazdasági kihasználás végett is tanyabérleti r e n d s z e r b e n k e z e l j é k , a legn a g y o b b f i g y e l m e t érdemli m e g . A tanyabérleti rendszer mint merkantilis gazdasági vállalkozás is j ö v e d e l m e z ő n e k mutatkozván, a töke, m e l y az eladósodott birtokon elhelyezését már koczkáztatva látja, j ö v e d e l m e z ő s é g é t a birtokok m e g m i v e l é s é n e k és gazdasági kihasználásának elömozditásában keresi. M i n d e z arra indit, hogy a bekövetkezendő folyamatnak megelőzéséről gondoskodjunk. E z a gondoskodás pedig szerintünk legczélszerübben abból állhat, h o g y az amúgy is j ö v e d e l m e z ő n e k Ígérkező tanyabérleti rendszert összes j ó oldalainak felhasználásával és káros oldalainak kiküszöbölésével maga az állam és ennek segítségével m a g u k a n a g y földbirtokosok igyekezzenek megvalósítani. E b b e n az esetben egyrészt a töke üzérkedését lehet meggátolni, másrészt humanisztikus és n e m z e t i érdekből f o n t o s feladatot m e g léssel, divattal ne törődjetek, csak a munkára legyen gondotok.*1 Méltóztatik érteni . . Vander. Tökéletesen értem. Ennek a sokféle vállalkozásnak a zsírjából, mind egykonczentrált üzlet főzné ki a tepertőt. Blumen. Sok háj van még ezenkívül az embereken. Ott van a tanítás. Mennyi haszontalanságot összetanul ma az ember s nem tudja: miért. Én tanítom és tudom a miértjét is. Mulattatom okosan, erő és anyag pazarlás nélkül. Mennyi szellemi erőt elpazarol meddő gondolatokra s olyan meggyőződések alakítására, amelyek meddő térre irányítják akarat erejét! Én azt mondom: itt az én újságom s az én könyvem, ezt olvasd; ez nem ragad ki egy hajszálnyira sem az okos munkatervből. Soh'se töprenkedjél, soh'se érzelegj. Nincs szükség rá, hogy a fejedet törd. Csak te mozogj, az én tervem szerint. Az erőkihasználást én értem. De aztán ugy legyen ám, amint én akarom, mert külömben kihúzom lábikrádból a drótot s tehetetlen fabábu maradsz. Vander. Szóval megpaprikázni a munkaösztönt, összeszedegeti az erőkifejtésnek minden morzsáját s takarékoskodni az igények egyenlősítésén. Sok ilyen morzsából csakugyan össze lehetne még hozni egy jókora kalácsot. Hanem kedves Blumen,hogyan véli ön ezt a sok morzsát, vagy mondjuk: kappan hájat összegyüjthetni ? Blumen. Hiszen arra való a föld. Abban az országban a föld ugy vonzza az embereket, mint a delej a vasdarabokat. Óh, én ott könynyen hozzájutok ahhoz a darab földhöz, ami nekem kell s könnyen odavarázsolom azt az qmberanva^ot. amely czéljaim^o?: szijVsígps.

K Ö Z T E L E K , 1899. J U L I U S H Ö

26.

v é d e n i . Mert tisztában kell azzal lenni, hogy mihelyt a tőke e z e n vállalkozás j ö v e d e l m e z ő voltáról m e g g y ő z ő d ö t t , n a g y e r ő v e l f o g j a reávetni magát arra, h o g y a földbirtokon teljesített munkálatokat a maga j a v á r a g y ü m ö l c s ö z t e s s e . Ennek egyedüli e l l e n s z e r e : m e g e l ő z n i e káros folyamatot és helyes irányba terelni a kérdést azáltal, h o g y az állam és a m a g y a r földbirtokosok v e g y é k kezükbe a maguk és a g y e n g e gazdasági exisztencziák j a v á n a k előmozdítására. H a a tanyabérlök exisztencziájáról, független munkakörük biztosításáról gondoskodás történik, n e m kell félni sem attól, h o g y a tanyabérlök akaratnélküli munkagépekké válnak, sem attól, h o g y a földbirtokosokat a töke kisajátítsa, sőt ellenkezőleg mindkét f é l csak n y e r h e t e gazdasági rendszer megvalósításánál, m e l y a régi patriarchalis v i s z o n y n a k helyrehozatalát segítheti elő a birtokos és a tanyabérlö munkások között. Sz. Z.

GAZDASÁGI ÁLLATTAN. Rovatvezető: Jablonowski József.

A hesszeni légyről és a rothadó buzavetésró'l. Az a kérdés, melyet Mezey Gyula barátom a növénytani rovatban fölvetett és amelyhez egy-két számmal elébb magam is hozzászólottam, egyre nagyobb érdeklődést kelt. Mezey nem tágít, hiába szorongatjuk őt, de a hesszeni légyből én sem engedek: így tehát folyik az érdekes csata innen és onnan is. Ahhoz, amit már a hesszeni légy mostani előfordulásáról mondottam, nem kell hozzátoldanom semmit, mert mint az alább következő sorokból kitűnik, állitásom egyáltalán 'most is áll és nincs megdöntve az, amit Csak a kezdet nehéz egy kicsit, de a folytatás annál könnyebb. Mert én gépeket keresek. Először kis gépeket, azután nagy gépeket. S gépnek igen kényelmes lenni. Vander. Helyes kedves Blumen. De hát mit mond ön azoknak, akik gondolkozni szoktak a következmények felől. Mit mond az államnak ? Blumen. Az államot ma ostromolják, hogy telepítsen, parczellázzon s csináljon jobbfőldbirtok politikát.Én azt mondom, hogy mind ezt elvégzem s urakat csinálok a proletárokból. Vander. S hiszi ön, hogy ur lesz a proletárból ? Blumen. Humbug! Ki gondolt erre! ? Csak nem szervezek proletár köztársaságot? Ott még lehet válogatni az emberekben. Értéktelen anyagot a szivattyupolitika sem használhat. Nyugodjunk bele Vander ur, hogy a proletár urakat meghagyjuk a mások gyermekeinek. Vander. Aztán mivel nyeri meg véleményt?

a

köz-

Blumen. : Smafü. Abban az országban nincsen közvélemény. Csak néhány érdekcsoport és néhány ideálista van. Az érdekcsoportokat lefüleljük, az ideálistáknak meg gyönyörű tervezetekkel vesszük meg a szivét, hogy végre ők fogják bennünk üdvözölni szocziálís és nemzetiségi érdekeik apostolát. Vander. De hogyan akarja lefülelni az érdekcsoportokat? Hiszen az iparnak és kereskedelemnek nyilván gonosz versenyt jelent be 1

1143 mondtam, hogy a hesszeni légy ezidöszerint az országban Jcárt nem tesz és tavaly sem tett. Ennek megdöntésére több czikket és több küldeményt ' kaptam, hogy lássam be állitásom tarthatatlanságát. Mind nem közölhető itt, de a főbbjét és amely tényleg az itt fölvetett kérdéshez tartozik, azt változatlanul és csonkitatlanul közlöm. Mindegyikre megteszem röviden azután a magam észrevételét és kimutatom, hogy amit az illető közlő ur hesszeni légynek tartott, vagy ilyennek beküldött, nem az, hanem más. Menjen hát előre a leghosszabb közlemény, Csurgay József oki. gazdatiszt ur czikke.

A „Köztelek" f. hó 8-án megjelent czikkét nagy érdeklődéssel olvasván, bátor vagyok szerény nézetemet — mint a gyakorlatban régen működő s a tudomány kutatásait mindég éber figyelemmel kísérő gazdatiszt — e tárgyban elmondani ; talánTT gyakorlati tapasztalat megvitatása közérdekénél fogva egyeseknek, ugy mint az összességnek használni fog s talán támaszul használhat a tudományos kutatásoknak. Bátorkodom előre bocsátani, hogy nem czélom a nagytudományu kutató férfiakkal, kik e téren hivatott úttörők, vitatkozni, mert magam csakis szerény tanítványa voltam a magyaróvári jeles professzoroknak, s a gazdaság adminisztratív kezelésével foglalkozván, csakis tényleges gazdasági tapasztalataimat közlöm. Meglep első sorban, hogy a fentemiitett ezikTt azt mondja, hogy hazánkban ezidöszerint a hesszeni légy (cecidonia)1 nem, pusztit, melyre nézve a törvény is adóelengedést szab; lehetséges, hogy tömegesen nem lépett fel, avagy hogy nem jelentetett be adóleirás végett kérelem. Tényleg, hogy pusztit ma is, azt nálam — elég sajnosan — Jcellett az idén tapasztalnom és hogy egyik évben több van, másikban ke1 A hesszeni légy latin neve, hogy ha valaki éppen szükségét érzi, hogy azt is lépten-nyomon használja, a Cecidomyia és nem cecidonia, ez utóbbinak, noha magyar gazda mindig ezt használja, nincs értelme ! Jablonov iki.

Blumen. A dolog igen egyszerű. A munkás földre éhes, az kap földet. A birtokos pénzre éhes: az kap felemelt földbért. A tőke üzletre éhes: az nyer uj üzleti kilátásokat. Azok pedig, akik a tőke háta mögött állanak, igy gondolkoznak: íme, ahhoz a nagy birtokhoz nem lehet hozzá nyúlni. Most megosztják a szegény emberek között. Hátha végtére azoké a szegény embereké marad s ellehet szedegetni tőlük ? . . . A markunkban van már nekünk a közvélemény. Vander. Csak hogy ám az üzlet tovább tart, mint a porszemek csillogása. S mi lesz akkor, ha látják, hogy az a sok kiszivattyúzott erő s az a sok konczentrált vállalkozás a vizet mind az ön üzletének a malmára hajtja? Blumen. Olajozunk, Vander tengelyekre is jut egy kis olaj.

ür;

idegen

Vander. Még egyet. Ennek az üzletnek is csak vége lesz egyszer, mert meg van írva, hogy a fű nem nőhet az égig. És akkor annak az ezer, erejében kimerített, fantaziájában felcsigázott munkás embernek kicsúszik egy élet reménysége a lába alul. Farkas éhség, amelyet egyszerre megfosztanak a jóllakás hosszasan fentartott illúzióitól. Mit tesz akkor ez a sok kétségbeesett farkas? Számításba vette-e ezt az ön zseniálisan kieszelt terve, kedves Blumen ur? Blumen. Paff! Végre is mi közünk van künk azokhoz az emberekhez. Tovább állunk s keresünk egy más országot. Vander. Gemacht!

1144

K Ö Z T E L E K , 1899 JULIUS HO 2 6 .

átment az ugyanazon táblába vetett őszi buza gyökereire. Áttérve a másik kártékony szárölő gombára (az Ophiobolus graminis-ie) avagy a buzarothadásra, a túlságos nedvességtől, szerény nézetem az, hogy a fönt leirt táblán egyik jelenség sem voltjelen, legalább tulnyomólag nem; mert az illető tábla partos földön van, hol a viz nem áll meg, s igy a nedvesség nem áztatta ki, másódszor, őszszel nem volt sok eső és már őszszel konstatálható volt a baj jelenléte, s harmadszor, mint a czikk irja, ezen pusztitó parazitagomba csak közel aratás előtt lép fel szembetűnően fehér üres kalászaival s ennél féreg a szárban nincsen, nem állítom azonban, hogy ily gombabetegség is nem lehetett közte; mert a rozsda is általánosan mindenütt nagy mértékben jelen volt; még a magon is látható volt a tokokban a vörös rozsda. Mindazonáltal a szem elég jól telt, mert a rozsdáMihelyt a cséplés folyamatban volt, azonnal vetettem aug. elején tavaszi kapás alá nak ösmert fekete vagy foltos rozsdafaja nem maradt táblákba öt különböző helyen egy-egy volt jelen; e részben sok éven át tettem megfigyelést s mindig azt tapasztaltam, hogy a hold csalogató buzavetést a hesszeni légy szeptemberi peterakásához, hogy legyen korán fekete rozsda a levélen és száron, meg a kalászon ha jelen volt, az a termést teljesen megzöld vetés, minthogy tavaly itt kisebb mértékben figyeltem meg a hesszeni légy pusztításait; semmisítette, ugy hogy csak ocsu lett; tehát mi s őszszel fagy előtt azt alá szoktam szántani. gazdák a rozsdának ezen félelmes változásától Ezt a gyakorlati eljárást, mely az 1891—94-ig nagyon félünk, mig a vörös rozsda, ha az pusztitó hesszeni légy miatt kormányrendelet utóbbi időben érés előtt nem éri túlságos hőfolytán is volt foganatosítandó az Alföldön, ség, csakis bizonyos °/o-kal apasztja a termést, ón már régóta alkalmazom állandóan s tényleg vagyis szorult szemeket okoz; de voltak éveim, sikerült mindig az urasági buzavetéseket na- amidőn a legrozsdásabb buzavetésem is jó gyobb károktól megóvni, sőt mindenkor köte- középtermést és 79 kgos minőséget adott. lességemnek tartottam, hogy a falusi gazdákat Minthogy tehát a fentemiitett buzatöveis arra kapaczitáljam és nekik üdvös voltát ket a különböző fejlődési időszakokban a megmagyarázzam; és hogy ez tényleg hasz- hesszeni légy álczáival találtam ellepve, habár nált, bebizonyult a fentemiitett 90-es évek- mint fentebb is említem, nem állitom, hogy ben, amidőn Csanádmegyében körülöttünk másnemű parazita is nem pusztíthatta, mert mindenütt nagy volt a kár s nálunk a legke- mikroskópiummal nem vizsgáltattam meg kevesebb; alkalmam lévén a bizottságban szaktudósokkal, csakis a magam gyakorlati részt vehetni, láttam a kár nagymértékű vol- tapasztalatait, irtam le, de bármiként is álljon tát, mert a szegedi pénzügyigazgatóság he- a dolog, elég baj az 8 búzatermelő gazdáklyenkintaz adó1/3—2/3-át, sőt az egész évi adót nak, ha ismét egy ujabb, eddig nem igen engedte el. ismert kártévő gomba tömegesen pusztít s a

vesebb, az csak szerencse, de tényleg van szórványosan és lesz is mindig, erre mi gazdák el lehetünk készülve. Tapasztálatom a következő: Kezelésem alatt levő gazdaságban mult őszszel elvetettem őszi búzával felsőbb rendelet folytán egy kissebb táblát, melyben tavaly tavaszi buza volt, s a tavaszbuza alá trágyát kapott; némileg a trágya jobb kihasználásával indokoltatott — felszólalásom ellenére — ezen terület bevetése. Hogy tehát előkészíttessék a talaj, azonnal leszántattam a tarlót, a száraz időjárás miatt azonban az elhullott szemeknek csak némely része kelt ki, később újra lett forgatva és ismét kikelt a másik része az elhullt magnak, erre okt. 4-én ismét szántottunk és sorosgéppel elvetettük az őszi búzát, mely esőt kapván,^ hamar kikelt és szépen bokrosodott pár hétig.

60

SZÁM. 9-IK: É V F O L Y A M .

Íme, Csurgay ur irja, hogy a tavaszi buzatarlót tavaly, október 4-én búzával vetette be, ellenben a csalogató vetést már augusztus elején vetette. Ez utóbbi azonban tavaly alig pár nappal kelt elébb, mint az október 4-iki rendes vetés s igy a szeptemberben rajzó heszszeni légy, minthogy máshol zöld kelés nem volt, mind ide, a tavaszbuza vad kelésébe tojta le petéjét és „ott kikelvén, átment az ugyancsak azon táblába (okt. 4-én) vetett őszi buza gyökerére." A dolog veleje a fentiek szerint az, hogy ha a csalogató vetés az október 4-én vetett búzánál csak pár nappal is elébb kelt, a hesszeni légy ezt bántotta volna. Másodszor pedig, hogy a hesszeni légy a vadbuzát támadja meg, akkor az abból kikelés után lárva és báb korában ki nem vándorol és harmadszor a hesszeni légy nem megy át a buza gyökerére, mert az nem is él azon. Mi vqlt hát itten? Gsurgay ismét irja, hogy az igy megtámadott buza satnya kalászu volt és a szárban férget talált. Ez tehát csikoslábu buzalégy, szalmadarázs és még sok egyéb más lehet, de hesszeni légy alig. Kár, hogy azt Csurgay ur nem küldte be, igy tisztán látnánk. A bajon talán még segíthetnénk, noha a kérdéses buza — mint a sorokból látom — le van aratva. Küldjön nekem annak tarlójából gyökerestől vagy 1U zsáknyit s azután a learatott fertőzött búzából vagy 2 jó maréknyit, talán még kiderítem, miről van szó.

Ismétlem, hogy Csurgay ur sorai nem a hesszeni légyre, hanem egyéb parazitákra vonatkoznak. Ami a csalogatóvetések alkalmazását illeti, ezek ellen egy szóval sem nyilatkoztam és ha azt mondtam, hogy hesszeni légy ezidöszerint még nincs,'akkor még nem mondtam, hogy csalogató vetést ne alkalmazzunk. Hogy a csalogatóvetésről hogyan gondolkodom, azt Csurgay ur talán megítélheti abból, hogy a csalogató vetésekre vonatkozó körrendelet kiadását, melyet a földmivelésügyi m. kir. miniszter ur aratás táján kibocsát, évről-évre Mult nyáron azonban a szárazság miatt tudomány férfiainak ismét nagy dolgot ad a csalogatóvetések ki nem keltek, csak alig a védekezést kitalálni, mert másként a gazdán éppen csekélységem javasolja; mert megvagyok győződve, hogy a hesszeni legyet csakis azzal pár nappal előbb, mint az őszi vetések, amidőn segítve nincsen. akadályozzuk meg, hogy — mint most. — már késő volt, mert a hesszeni légy szeptemAz a tanulság legyen tisztélt gazdatársaim- soha se is legyen kártékony! ber hónap utóljáig bevégzi peterakását; igy nak a fent elmondottakból, hogy ne bízzák él tehát azoknak nem sikerülése felől már előre Ennyit Csurgay ur soraira. magukat, hogy már hesszeni légycsapás nem tisztában voltam s kíváncsi voltam reá, mi fog lesz, hanem iparkodjanak a csalogató vetések' történni a tavaszi buzatarlóba vetett őszi búállandó alkalmazása és annak késő öszszel méVámossy Nagy István ur Tisza-Földvárzával? mert a határban zöld kelés csakis azon lyen váló leforgatása által a hesszeni légy ál- ról julius 10-én irja: tavaszi buzatarlón volt, miután a tarlóhántás czáit elpusztítani, ugy a mint az az eddigi „A „Köztelek"-nek julius hó 8 án 55. aratás után azonnal megtörtént. prakszisban be is vált, mert erre enged követ- (809.) számú hasábján látom és olvasom Kíváncsiságom nemsokára ki lett elégítve keztetni a fenti czikk Írójának kijelen- Jablonovski Józsefnek azt a jó meggyőződését, a természet által, mert a szép vetésekben már tése, a ki a 90-es évek utáni nagy riadalom hogy hesszeni légy már nincs. Tehát ime, itt október végén és november elején sárguló foltokat és védekezés folytán már most konstatálja, hogy küldetek 17 szál búzát, melynek a legfelső s azok közt teljesen elhalt töveket láttam, nagyitón „ezidöszerint hazánkban nem mutatkozik a görcsén felül van az élősdi rovarnak elhelyevizsgálva a hesszeni légy álczáit, nagy mérték- hesszeni légy pusztítása". Adja Isten a gazdák zett petéje,1 mely már rövid időn ki fog onnét ben találtam a gyökér tövein és levél töveiben, örömére, hogy ugy legyen állandóan. repülni, mivel már a szárba nem talál nedvess a hosszú ősz miatt sokáig pusztítottak az séget ős várja a jobb táplálékot, azaz a jókori Gsurgay József. álczák, ugy hogy a foltok folyton, nagyobbodőszi vetéseket. Szomszédom nagybirtokos s ő tak és különböző helyeken szaporodtak. Ezt neveli ezen ártatlan állatokat, s ennek felneveMegjegyzésem e czikkre a következő: többször mutattam ezen vetés elrendelőjének lése után töprenkedik, hogy száz hold jókori A czikk hangja olyan, mintha én a felis, ki ebbe, mint változhatatlanba, bele nyugobúzám oda van. dott; tavaszszal a foltok ismét nagyobbodtak, szólalásommal valami igazságtalanságot követKérem, bocsánat, hogy ezen kellemetlen májusban a széleken satnya kalászok voltak tem volna el a gazdák ellen akkor, a mikor csak, melyek később megfehéredtek, legtöbbje azt mertem és merem most is nyíltan és ha- rovart beküldőttem vizsgálat alá.' Erre a rövid levélre megjegyzem, hogy összezsugorodott a levélbe, ki sem bírt kalá- tározottan kijelenteni, hogy hesszeni légy nincs, szolni; az üres helyek, hol csak néhány silány a melyre, mint Csurgay irja, „a törvény is adó- a küldött „ártatlan" és „kellemetlen" rovar, tényleg kellemetlen, de nem hesszeni légy, hanövény kínlódott, felgazlottak s ismét meglehe- elengedést szab." nem csikoslábu buzalégy (Chlorops taeniopus.) tett a féreg jelenlétét a szárban találni minHa a gazda kárt szenved, akkor méltádenütt, tehát biztosan lehetett konstatálni a nyos és igazságos is, hogy adóelengedésben Szabó Barna gazd. intéző ur .Karancshesszeni légy nagymértékű kártételét. Most részesüljön. Ezt minden józaneszü ember szó már mint korai, vetés learattatván, az egész nélkül elismeri. És ha kártévő a hesszeni légy Ságról julius hó 15-én irja: A Köztelek f. évi 55-ik számában Jablotábla egy harmadrésze elpusztult folton- volna, akkor utána is adassék meg a kárvalként, mint egy szérű nagysága, melyről a lott gazdának az adóelengedés: de hát mert nowski József ur „A hesszeni légy s a rotgaz külön lett lekaszálva. Más táblákon kár tényleg kár volt, mert a szegedi pénzügyigaz- hadó buza" czimü czikkében azt mondja a többek között, hogy hazánkban ez idő szerint nincsen, alig találkozik elvétve néhány szál. gatóság az adó 1fz—Vs-át, sőt az egészet is hesseni légy nincs — sajnos, hogy ezen állíEnnek magyarázátát abban látom a tu- elengedte és mert azt hesszeni légy okozta tása nem egészen valóság — ime ide mellékár czimen, engedte el, ebből egyáltalában nem dományos kutatás alapján, hogy a határban kelek egy néhány buza példányt, melyben a levő hesszeni légy szeptemberben, minthogy más- következik az, hogy a kárt valóban a hesszeni hesseni légy bábjai bent vannak, de kivánsáhol zöld kelés nem volt, (és rozs itt egyáltalán légy okozta is. Majd alább meglátjuk, hogy a nem vettetik) mind ide repült, hogy petéit a pénzügyi emberek nincsenek tisztában a hesz1 Nem pete, hanem már báb az. tavaszbuza vad kelésébe letojja s ott kikélvén, szeni légygyei. Jablonowski,

I.ÖZTJ5L5K, 1899. JULIUS HO 26.

60. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. gára Jablónowski urnák küldhetek oly példányokat is illetve azon fajtájából a hesszeni légynek, mely a buzaszáron végig haladva (belől) s a földszínéről 1—5 cm. magasságban be van bábozódva. Tessék csak megkérdezni a nógrádmegyei b.-gyarmati m. kir. pénzügyigazgatóságot, — hogy az 1897/98 években — mily összeg föld adót hozott törlésbe hesszeni légy kár folytán, kivált Nógrádmegyében a Cserhát vidékén, Szanda, Szandaváralja, Berezel, Terény stb. községek határában. Csakis mult 1898. évben mutatkozott a hesszeni légy nagyobb mennyiségben — azonban a mult évi rendkívüli kedvező időjárás miatt a kár elenyésző volt. Itt a kezelésem alatt lévő gazdaságban 2 év óta csekély a hesszeni légy pusztítása s nagyobb mennyiségben a táblák szélein különösen a kései vetésekben laláiható, azonban az okozta kár nem oly nagy, hogy adóleengedést involválna maga után. Ezelőtt három évvel tapasztaltam (akkor nagy mennyiségben, de most alig 1—50%-os

leljük meg. Ezen tábla kora tavaszszal kitűnő termést ígért, hanem a juniusi hideg esős napok után napról-napra silányabb lett." A mit Szabó ur küld, buza- és árpakalászt, az a „díszpéldány 4 egy sem hesszeni legyes, hanem mindakettő a csíkos lábu buzalégytől van megtámadva : éppen szállitásközben ki is keltek a sárga legyek. A mit Szabó ur egy másfajtáju hesszeni légynek tart, mely a száron végig halad, az a szalma darázs! Hogy a b.-gyarmati pénzügyigazgatóság ezt a kárt hesszeni légynek tulajdonította, az az ő hibája : végre az adótiszt nem lehet megbízható rovarász, de az ő hibája még nem ók, hogy én rovarász létemre ne ismerjem szintén a hesz* széni legyet.

Jablonowski József. Mandeville Frigyes ispán ur Szigetvárról jul. 11-én irja: „Olvasva a „Köztelek"-ben a „hesszeni légy s a rothadó buza" cz. czikkét, azt gonI doltam. hogy nem lesz érdektelen, hogy ha efajta esetre becses figyelmét felhívom. E czélból két mintát bátorkodom megküldeni az I. sz. trágyázott tengeri után vetett buza 20%-os kárrai, a II. sz. buza zab után volt vetve, friss trágyába és 40% kárral. Szerény véleményem ázerintebajt aligha az Ophiob graminis okozza, hanem az csak mint szaprofita van jelen. Mert amennyire időm engedte, sok szárat fölvágtam s a legtöbbnél a szár belsejében, néha már a kalász alatt lévő internódiumban egy fehér álczát találtam: már pedig ezek az álczák és bábok nem lehetnek másodlagosak, hanem a megrágott buzatövön a gomba igen. Megjegyzem még, hogy e fertőzés a dombos részeken és a korábbi vetéseken látszik a legnagyobb mértékben. Így tehát a hesszeni légy kártételéről van szó." Amit Mandeville ur küldött, abban a búzában szintén nem a hesszeni légy, hanem a szalmadarázs tett kárt.

ábra.tísikoslábubuzalégy okozta kalászeltorzulások. mennyiségben,) hogy a hesszeni légy az árpában is tesz kárt. Ide mellékelek egy pár díszpéldányt belőle. Érdekes, hogy ezelőtt három évvel, midőn az árpánkban 30% kárt állapított meg a pénzügyigazgatóság kiküldötte, — a kiküldött nem hitte el, míg azt meg nem mutattam, — hogy az árpában lehetséges hesszeni légy kárt találni. „A rothadó buza" betegségnek elnevezett kár az itteni gazdaságban is van, még pedig az északkeletnek fekvő helyén. E fensikos, bőnedvességü talajú, és ezelőtt 2 évvel istálló trágyával trágyázott táblában a kár nem nagyítva, 50%. A többi táblákban elenyésző csekély kár van. Azt tapasztaltam, hogy az ezen betegségben szenvedő buzaszár némelyikén féregrágta lyukak vannak külömböző helyeken, hol az al-, hol a felszáron és ha a szárt széthántjuk, a már kibujt féreg ürülékét

1145 hogy látható legyen a száron a légy lárvájától okozott rágás; ugyanígy van, de csak félig lehántott burokkal, a balról lévő kalász: ellenben a a jobbról levő kalász a maga épségében van, ugy amint még a „hasban" van. A balról lévő két kalász, melynek kalászhegye össze ván zsugorodva, a buzaérlelő bogártól (Tlirips) van megsérülve: ezt az utóbbi kártételt csak a búzakalász hánya elején lehet látni. Nagyon örvendenék, hogyha e sorok nagyobb figyelemmel találkoznának éppen azoknál a gazdáknál, akik folyton a hesszeni légy kártételeit emlegetik. Mint látható, még a legjobb gazda is tévedhet, holott ha egy kis fáradságot nem sajnálna és nem esnék terhére a szakját értő ember tanácsát kikérni, tisztán látna, ami a kár leküzdésének alapfeltétele.

Hátra van még Mezey igen tiszt, barátom somogyi búzája, amelyben tényleg a hesszeni légy bábját megtalálta. 0 két bábot talált. Ebből azonban még nem szabad következtetni azt, hogy a hesszeni légy tényleg már kártékony is. Egy-két hesszeni légy mindig lesz; azt én soha sem állíthatom, hogy egyáltalában nincs, mert ha azt merném mondani, ek or ez azt jelentené, hogy magva szakadt: már pedig, hogy ha ez tényleg bekövetkeznék, akkor hesszeni légy valóban nem is volna azután soha többé a világon, mert egy kihalt állat nem támadt hamvaiból föl újra! Hogy hesszeni légy Magyarországon nincs, azt ugy értettem, mint a hogyan azt a „Köztelek" 55. száma 1056. oldalának középső hasábjában irtam, hogy „ez idöszerint (18981899-ben) hesszeni légy károkat nem tesz és most kasza alá kerülő búzáinkat nem az bántotta." A mit irtam, arról teljesen meg voltam győződve, mert azt saját szemeimmel láttam, nem itt a Rovartani állomáson dolgozó asztalomnál, hanem szerteszét az országban és ugyanazt bizonyítják küldeményökkel Vámossy Nagy, Szabó és Mandeville urak. Egy-egy szem hesszeni légy elvétve akad ős azért nem unom én meg sohasem, hogy aratáskor újból ne ajánlgassam fölöttes hatóságom utján a csalogató vetések ismertetését: ha ellenben azt tartanám, hogy a hesszeni légynek fia sincs, akkor bizony azt nem tenném. Végül idecsatolom a most általában hesszeni légynek tartott csikós lábu buzalégy okozta kalásztorzulás képét, a melyet a 90. ábra jobb fsle tüntet föl. A jobbról lévő három szál (kettő kalászos, a közöttük levő harmadik pedig kalásznélküli) a csikós lábu buzalégy második (nyári) kártételének képét adja. A középső szálról a burok le van hántva,

TRÁGYÁZÁS. Rovatvezető : Cscrliáti Sándor.

Trágyázási

kísérletek.

Az Alföldön szokásos és sikeres magtengeri után búzát vetni, hazánk egyébb vidékein nem igen szokott ezen eljárás haszonnal járni.*) Nem számítva a hegyes, hideg klimáju vidékeket s a nagy Alföld folytatását képező, meleg Dunántult sem. Akkor sem^ ha a tengeri alá trágyázunk s ha, a mi elengedhetetlen feltétel, korai tengeri fajtákat vetünk. Ennek oka azt hiszem az Alföld nagy termőképességében rejlik, melyet egyébütt sok munkával és költséggel sem tudunk pótolni. Mert pl. a Dunántul, ha a föld többszöri szántással meg nem porhanyittatik s a buza október elején a földbe nem kerül, akkor már a búzatermés a priori kétes. Ezeknek a feltételeknek pedig rendszerint meg nem felelhetünk, ha a búzát tengeri után vetjük. A korai tengeri is, mire szárával együtt a földről lekerül, október eleje van. A földet a törési, hordási munkákkal agyontapossuk, tömjük, még ha közvetlen jó esőt kapnánk is, az egyszeri szántással a föld megkívánt porhanyitását el nem érjük. Csakhogy éppen ebben az időben nem igen kapunk ám esőt sem, hanem a tengeri által a nedvességétől kiélt száraz, kemény földet kell szántani, ha ez ugyan egyáltalán lehetséges és vetni vagy várni kell az esőre, a mi november körül be is szokott következni; de ez már a vetésre késő idő. Az alföldi gazdát e tekintetben mindez nem nagyon bántja. Ott novemberben még javában vetnek, szeptemberben nem is igen mernek, mert akkor a gabona megdűl. A tengeri utáni egy szántás, ott a földnek elegendő. A mag tengeri utáni buza vetés pedig általában nagyon kívánatos volna és pedig nem értve a buza-tengeriből álló vetésforgástj hanem ott, hol pl. nem zöldugarban akarunk búzát vetni s tiszta ugart hagyni nem akarunk. Ilyféle körülményekből kifolyólag mi is sok ideig, hogy ugy mondjam, erőszakoltuk a tengeri utáni buza vetést és pedig megtéve minden lehetőt annak sikere végett. A tengeri alá megtrágyáztuk a földet. Korai fajtákat vetettünk s a buza alá műtrágyát adtuúk. Ily eljárással, nem mondhatom, hogy károá maradt e hosszabb (6-os) turnusban alkalmazott vetésrend, de érdemleges hasznát sem láttuk. A tengeri termés ugyan elég jó szokott lenni, de a buza. mindig gyenge volt. A két termés értéke kitett ugyan annyit, mintha trágyázott fekete ugarban kaptunk egy jp buza termést, de ez még nem volt haszon, emellett egyébként is belterjes gazdálkodás mellett, ez eljárásnál egyes időszaki munkák nagyon összehalmozódtak. Mégis mielőtt szakítottunk volna e körülményeink között kívánatos, ugyancsak

1146

KÖZTELEK, 1899 JULIUS HO 26.

a gazdaság egy részében folytatott vetésrend del, még a losonczi fekália felhasználásával próbáltuk a ezélt elérni, összehasonlítva ezt egyúttal az e czélból eddig használt műtrágyákkal is. A fekália használat a tekintetben is alkalmas lett volna, ha nem nagy mennyiséget kellett volna belőle használni sigy a buza vetés előtti elszórása nem került volna sok időbe. A fenti czélból eszközölt összehasonlító trágyázási kísérletek eredményét az alábbi kimutatásban közlöm a múltévről, a midőn is a buza termés egyébb turnusainkban, 7 mm.-ra rúgott m. holdankint, de a magtengeri után a kimutatott szokásos gyarló volt.

kg. frt — — Trágya nélkül 1004"— Szuperfoszfáttal Thomas-salakkal 100 3 6 0 Losonczi fekáliával 1000 0"86

kilogramm 409 298 76'5 — " — 370 346 77 8 52, 440 366 78 5'14 451 308 77 8579.

A magtengeri utáni buzavetés tehát a losonczi fekália felhasználásával sem lett hasznotigérő, de ezzel ismét több tapasztalatot, szereztünk. Igaz ugyan nem annyira azt, hogy mit kell tenni, hanem inkább azt, hogy mit nem kell tenni és ennek is a tudása, a mai ajánlgatások között nem kevéssé fontos a gazdára. Baly Kálmán.

Gazdasági tudósítások és a termésbecslés. Egy gazdasági tudósító társam azt állitji a „Köztelek" 15-iki számában, hogy ő nem tudja meghatározni megközelítőleg sem a termés valószínű mennyiségét. Ajánlja, hogy az állam ezt utbiztosokra bizza. Ajánlja továbbá, hogy a tudósítók csupán gyenge, jó, közepes jelzésekkel referáljanak. Azt hiszem, hogy egy gyakorlott, tapasztalt, a helyi viszonyokkal ismerős gazdának elég a táblában végigmennie és a kalászok teltsége, a vetés állása stbi után megközeliiöleges termés-becslést képes adni. Aratás közben pedig a keresztek száma, a kéve milyensége, továbbá a próbacséplés perfekt adatokat adnak. Különben is nem csalhatatlan adatról van szó, tudjuk azt nagyon jól, hogy az időjárás sokszor néhány nap alatt halomra döntheti a reményt s ellenben sokszor javíthat sokat a helyzeten. Tehát ha a likvidátor becslése téves is lehet egyszer, hogy többet számit mint termett (ez is fehér holló, mert kenyerük a károsultról a bőrt is lehúzni!) nem lehet érv a gazdasági becslések megbízhatóságát pellengére állítani, mert ezzel csak a börziánereknek teszünk szolgálatot. Már pedig a gazdasági tudósítóknak fontos közgazdasági funkcziót kell iparkodni lelkiismeretesen betölteni.

sorra hintve 160 1'08 4Ö7 327 76 5 94 A losonczi fekáliát ez alkalommal, mint kitüntettem, a szokottól eltérő módon is alkalmaztuk. Tapasztalt dolog ugyanis, miként a répánál a műtrágyát csak a sorra szórva, emellett, hogy Vs— l U mennyiség elég belőle,, a hatása is sikeresebb. Ebből kiindulva az. állítólag nagy nitrogén tartalmú losonczi fekália egyrészével és hasonló forma eljárást próbáltunk, mely a vetés előtti elszórásra szükséges idő mulasztástól is megóv. E czélra ugyanis 160 kg. fekáliát 80 kg. buza vetőmaggal kevertünk, a vetőgépbe a buzameritő kanalak helyett kettős zabmeritő kanalakat tettünk, igy a gép Ezen fontos intézményt utbiztosokra a szokásos 80 kg. búzát és 160 kg. fekáliát 1 m. holdba minden nehézség nélkül elvetette.*) bizni akarni: merész idea I Ezek azután miképp becsüljenek helyesen, ha tudósitótársam, ki Az igy vetett buza ugyan ritkásan kelt ki és maradt, mit az aránylag is kevesebb szalma gazda, nem bizik becslésében ? ! Hogy közép, gyenge, jó terméssel jeleztermés mutat, de a buza növekvése kiváló erős és nagy kalászu lett. A szem termés ugyan zünk. Az is czéltévesztett dolog volna, mert csak 29 kg.-mai lett nagyobb, mint a trágya pl. vidékünkön jó termés 7—8 mmázsa, Bácsnélküli m. holdankint, de a kevésbe kerülő ki- kában e mennyiség gyengén alóli. Vannak e fontos intézménynek egész más adás folytán, a többlet buza csak 5 frt 94 kr.-ba kerül mm.-ánkint, mig a közönségesen használt hibái, melyeket röviden vázolok. Először is nem választatnak meg az aránylag nagy mennyiségű fekália csak 10 kg. egyének, kik ezen hazafiúi szolgálatra képesbúzával adott többet, mint a trágyanélküli s séggel, szakszerűséggel, tapasztalattal és akahorribilis deficzitet mutat. rattal birnak, kik lelkiismeretesen megfelelnéA fekáliának azért ez esetben csak sorra nek e munkának. szórva alkalmazása mutatkozott hasznosnak. Legtöbb a saját gazdaságáról és talán E kísérletek eredményének kimutatásainál határáról referál, ezen szüklátkörü szemüvegen, azon módot használtam, hogy 1 mm. termésreferál azután a kerületéről is. többlet mennyibe kerül. A mely módot heA gazdasági tudósítói intézményt szerlyesebbnek tartok annál, midőn a terménynek vezni kellene olyképpen, hogy egy tudósítónak árt szabva tüntetjük ki a pénzbeli eredményt, 8—10 község osztatnék be. Ezek azután a a terményáraknak változósága folytán igy látjárási főtudósitónak adnák be jelentéseiket, ez juk azt is, hogy pl. a jelen esetre vonatkozóazt földolgozva adná be a minisztériumhoz. lag, 4 f.-os szuperfoszfát, milyen búzaárnál Ismétlem, csakis szakemberekre kellene ezt (8 52 frt) fizeti ki magát. A pénzbeli végeredbizni, kiknek módjában állana a vidéket be is ményt pedig mindenkor számba vennünk szükutazgatni. séges, nem mint számtalanszor látjuk, hogy Mert ha vannak hiányok a jelenlegi tercsak a terméseredmény emlegettetik, mely pemésbecsléseknél, akkor azok a fentemiitett dig magában eleget nem mond. Az a kérdés, mi mibe kerüit. Sokszor kevesebb termés több uzusból erednek, hogy a tudósítónak nem áll haszonnal jár a kevesebbe kerülés folytán, pl. módjában, hogy kerületét beutazhassa és az a jelen esetben összehasonlítva a sorra hin- egész járásra szóló jelentést tegyen, ezt ma csak saját költségünkkel, sok időveszteséggel, tett fekália és szuperfoszfát hatását. gazdatársakkal való érintkezés után érhetE kimutatásban a vett trágyák ára a jük el. vasúti szállítással együtt értetődik. A szalmaSzükséges volna továbbá az átlagos terterméskülönbözet 50 kr mm.-kénti árral fel mésbecslésekhez az alapos kiszámítás éppen van számítva. Itt természetesen csak az első ugy, mint az például egy gazdaságban törévi eredményről van szó, de a vett trágyák ténik. Pl. általában a későbbi években, kézzel fogható II. tábla 34 holdon termett 224 mm., jut eredményt nem igen mutatnak s viszont nem számítottam azok szekerezésével és felhaszná- 7 mm. egy holdra; VI. tábla 37 holdon termett 230 mm., lásával járó dolgot sem, csak a készpénzjut 6'50 mm. egy holdra; kiadást. IX. tábla 36 holdon termett 195 mm., jut 5'41 mm. egy holdra. Összesen 107 holdon termett 649 mm. a, sorra hintett fekália belekerülő ára. 6.06 átlag, azaz összegezett termésmennyiség

60. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. osztva a holdak számával, adja az átlagot, nem pedig mint ma számítják: 7 + 6'50 + 5'41 = 18-91:3 = 633 mm. Ezen számitási methodusból erednek azon óriási tévedések, melyek fokozódnak sokszorosan az ország termésbecslésnél. Mert ha helyesen akarunk becsülni, akkor figyelembe kell venni még azt is, mennyi a parasztbirtok? mennyi az uradalmi birtok? Pl. R községben 3227 hold á5 mm. becslés = 16,135 G „ 4700 „ á 4 . „ =18,000

7927 Éppen igy több községet kalkulálva kiadódik a helyes megközelitőleges eredmény. Említettem, hogy a helyes becsléshez kell még tudnom az uradalmi és parasztbirtokholdak mennyiségét, azért, mert az előbbin rendszerint 12—25% több produkáltatik, előnyére esvén az intelligenczia, keresztszántás, mélyszántás, jobb gazdasági eszközök, sor vető • gép, vetőforda, mag megválasztása stb., egyszóval nagyobb átlag lesz itt. Tehát ezen körülményre is kell figyelemmel lennünk. Honnan vegyük ezen adatokat ? válaszom : „az utolsó gazdasági statisztikából, nagyon sok érdekes adat van abban, ezt a gazdasági tudósító sokszor használhatná, ezt adná a minisztérium, az egész komplett munkát ne pénzért, de ingyen a tudósító használatára." Még egyet! Igaz, hogy gazdasági tudósisitók hazafias munkát végeznek, sokszor kell referádát elkészíteni, ami időbe és sokszor költségbe is kerül. Mig az adatokat kijárja az ember, szívesen teszem én ezt ügyszeretetből, nem reflektálok semmiféle fizetésre vagy javadalmazásra, de ha az állam elfogadja és megkívánja, hogy a tudósítók ingyen, önzetlenül, időt, költséget és fáradságot nem kímélve, lelkiismerétesen munkát teljesítsenek, (azok, akik nem teszik, ki kell őket selejtezni!) legalább is méltányosnak vélem rekompenzáczió és serkentés gyanánt, hogy az állam vasúti kedvezményes utazhatást engedélyezzen.*) Ivánkái Kherndl

Imre.

LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés. 340. kérdés. Szives felvilágosítást kérek, hogy a Duna gőzhajózásilársaság által árusított pécsi sajtolt szenet (Brikettet) lehet-e gőzgéphez használni annélkül, hogy a tüzfelületnek ártana, mennyi szükséges egy 8 lóerejü géphez óránkint, milyen a gőzfejlesztő képessége? O. G. 341. kérdés. Gazdaságom részére uj Sack-rendszerü kettős, illetve két vasú ekéket akarok beszerezni. Földjeim egy része középkötöttségü fekete agyag, a másik része televénydus (kotus) rétföld. Kérdem, hogy a Sack-gépgyáros árjegyzékében feltüntetett ekék közül az alföldi viszonyok között melyik az alkalmasabb : a Z. F. N. jegyű kétbarázdás talyigás eke, avagy a Z. H. 9. N. jegyű kétbarázdás emeltyüs állítású eke ? Melyik a gyengébb, melyik végez szebb munkát, végre melyik könnyebb járású? J. S. *) A tudósítói intézmény szervezetét sok, hozzánk beküldött levél teszi kritika trágyává. Pichler Zdenkó ur a tudósítói' körzetek megszükitésében keresi a reformál ás módját, mig D. Belánszky Ferencz ur sikerülten indokolja meg azt az általában kifejezésre jutott álláspontot, hogy ebből a tudósítói intézményből ne kovácsoljanak uj terheket a törvényhatósági hivatalnokok vállaira, hanem maradjon meg az a gazdák hivatott kezeiben, akik azonban ezen tisztjük betöltésénél kedvezményekkel támogattassanak. Szerk.

60

SZÁM. 9-IK É V F O L Y A M .

342. kérdés. Mi okozza a kutvizből kihúzott nagyobb nyilt tartányban a víznek 3 nap alatti megromlását, amidőn nálunk azon kellemetlen eset állott elő, hogy a víz, a fent említett idő alatt zöldképződményekkel, nemcsak a viz fenekén, hanem a tetején is van tele. Sz. B. 343. kérdés. 1000 holdas bérletünk, melyet 1892-ben vettünk bérbe, jövő év októberben jár le. A majorságban lévő épületek, különösen egy 15 öles ököristálló már akkor is gyenge állapotban volt, annyiban gyenge, hogy a tetőzet fái már legalább is 40 évesek, ugy a nádazása is, de máskülönben meglehetősen tatarozott állapotban lett föntartva, amint ezt a szerződés elő is irja. E 15 öles ököristállónak a tetőzete tegnap a rendkívüli nagy esőzések nyomása alatt teljesen összeroskadt, ugy hogy annak fölépítése nagy költséggel járna. Kérem azon igen tisztelt gazdatársaimat, akik az ily esetekben jártasak, szíveskedjenek velem tudatni, hogy ki tartozik most már a tetőzetet fölépíttetni és kinek kell a letakaritási költségeket fedezni: nekünk bérlőknek-e vagy a földbirtokosnak? Megjegyzem, hogy a föld birtokosa éppen semmit sem akar felépíttetni sem javíttatni, miután a birtok eladó. De mi bérlők sem szándékozunk oly nagy költséget belefektetni, mivelhogy bérletünk már a jövő évben lejár. Különben is van-e arra paragrafus a törvényben, hogy a földbirtokos kötelezhető ily esetben az épületet ismét helyreállíttatni? K. J. 344. kérdés. A tatai szénbányák termékei, de főleg az ott ajánlott sajtolt szén, minő hőegység (kolorit) adására képes? Vetekedik-e a fenti szén hőegységre nézve a pécsi szénbányák termékeivel? Sismánd. F. Gy. 345. kérdés. A „pécsi sajtolt szén" helyhez szállítva 100 mm .-ként 132 frt árban nem drága-e, illetve megéri-e ezt az árt cséplési czélra ? Nagy-Kürü. P. Gy. 346. kérdés. Ki volna szives kipróbált jó minőségű kovácskőszenet ajánlani? Ezúttal megjegyzem, hogy tavaly 1 waggon morvaostraui kovács-kőszenet hozattam, melynek ideszállitása került: 82 frt 54 krba, a szén maga 74 frtba, összesen került tehát 1 waggon kovács-kőszén ideszállitva 156 frt 54 krba és daczára ezen óriási árnak, kovácsaim folytonosan panaszkodtak, hogy ennél rosszabb szenet még nem használtak. Z. J. 347. kérdés. Kérek szives felvilágosítást, milyen fajta gyártmány a Numa Dupay és Társa által ajánlott Anti peronospora a szőlőlevelek permetezésére? Sződ-Rákos. Dr. I. F. R. 348. kérdés. Mellékelve küldök alma-, körte- és akáczfalevelet, kérem mi ezek baja s mi tehető ellenük? Az akáczfán majdnem minden levél beteg az alma fán pedig a múltév julius havában majd mind lehullott a levél s azután a fa megint néhány satnya levelet hozott. Mind a három fát próbáltam már bordóival permetezni de hasztalan. Nagy-Bajom. 8, J. 349. kérdés. 2 év múlva lejáró haszonbéri szerződésem értelmében a kapás növények talaja ugar számba adatik át. Kérdem, hogy kaszált repcze talaja az általános gyakorlat szerint kaszált földnek számítható-e ? K. E. 350. kérdés. Vannak-e valamely gazdaságban kisebb artézi-kutak használatban smily eredménynyel jár ilyennek furatása s tudna-e valaki vállalkozót ajánlani, ki ilyen kut fúrására vállalkoznék Veszprém vármegye területén. Pápa. W. R. 351. kérdés. A Hencke-féle szabadalmazott moslékszáritási eljárásnál alkalmazott készüléket,

KÖZTELEK,

1899. JULIUS HO 26.

1147

csakis nagyobb vastartalmú viz áll rendelkezésre. A fennforgó esetben nem lehet mást ajánlani, mint a kutak és tartányok gyakori tisztítását. Liebermann Leo. Iíit illet összedőlt épületek felépítése ? {Felelet a 343. kérdésre.) A felvetett kérdésre határozott választ csak ugy adhatnánk, ha a haszonbéri szerződésnek az épületek fentartására vonatkozó pontja előttünk ismeretes lenne, mivel e tekintetben a kikötések felette eltérők. A fenforgó esetben ugy látszik, hogy a bérlő tartozik az összes épületeket fentartani s a bérlet letelte után azokat hasonló karban visszaszolgáltat ni, mint aminőben őketj átvette, mely átvétel alkalmával azonban az épületek természetes elavulása mindig tekintetbe veendők. Ha a bérlet ideje alatt valamely épület természetes elavulása folytán, de nem a haszonbérlő gondatlan kezelése miatt romba dől, ezen épület helyett a bérbeadó birtokos tartozik uj épületet emelni, mely esetben azonban többnyire kikötik azt, hogy a bérlő az építkezéshez szükséges anyagoknak a helyszínre való szállítását tartozik ingyen vagy bizonyos fuvarbér mellett elvállalni, azonkívül bizonyos anyaFelelet. gokat pl. a fedőanyagnak szükséges nádat Burgonya kiszedögép. (Felelet a 339. sz. vagy Zsúpot szolgáltatni. Ellenben a többi kérdésre.) Bürgonyakiszedőgép és készülék sok- költségek, nevezetesen a régi épület lebontásáféle van, de tökéletes munkát egyik sem végez. nak, az épületanyagok beszerzésének költsége Legegyszerűbbek a burgonyakiszántóekék, me- s az építéssel járó munkaköltség mind a lyek töltögetőeke alakúak, csakhogy a kormány- bérbeadó birtokost terhelik. lemezek helyett ujj szerűen szétágazó pálczák Ha tehát a szerződésben kikötve nincs, vannak rajta, melyek nyílásain a föld átesik, míg a burgonyagumó a barázda két oldalára hogy a haszonbérlő esetleg használhatlanná hull. Ez még majdnem a legtöbbet érő bur- vált épületek helyébe is ujakat emelni köteles gonyakiszedő eszköz, mert egyszerű és olcsó. akkor az általánosan bevett jogszokás szerint a bérbeadó birtokos kötelezhető arra, hogy az Munkabírása naponként 1—lVa k. hold. összedőlt ököristállót saját költségén állíttassa Mások a burgonyaszedőgépek, melyeknél helyre. forgó, villás végű küllők kaparják ki a burgoEzen jogszokás azon a jogelven alapszik, nyát az előzetesen fellazított fészekből. Ezek hogy a haszonbérlő a haszonbért nemcsak a meglehetős nehéz gépek s munkájuk még nem telkek, hanem az azokon levő épületek haszfeltétlenül megbízható. Munkabírásuk naponnálatáért is fizeti, minélfogva, hogy a gazdálkint 1—2 kat. hold. Kaphatók pl. Clayton & kodás folytatásához szükséges épületeket haszSchuttleworth, Umrath és Tsa gépraktáraiban. nálhassa, kell, hogy azokkal rendelkezzen is, a I. 8. P. hiányzók neki tehát rendelkezésre bocsájtasA pécsi sajtolt szén. (Felelet a 340. sz. sanak. kérdésre.) A pécsi sajtolt szén (brikett) csak Tudtunkkal nem létezik ugyan külön töroly alkalmas cséplésre, mint a többi szenek. vény, mely a földbirtokost ily esetben az épüÓránkint és lóerőnként 4—6 kgra van szük- let helyreállítására kötelezné, de a kúria több ség. Mivel az u. n. 8 lóerős gőzgép cséplés- ízben á fent vázolt értelemben döntött. kor átlag 12 lóerőt fejt ki, óránkint 48—72 H. A. kgra lesz szükség rendes munka mellett. GőzAnti-Peronospora. (Felélet a 347. számú fejlesztő képessége 6 kg. gőz, azaz egy kg. kérdésre) Hogy e szer alaposan megvizsgáltabrikett 6 kg. gőzt termel. I. 8. P. tott és kipróbáltatott volna már, arra nézve Sack-féle kétbarázdás eke, (Felelet a felvilágosítást nem adhatunk, de figyelemmel 341. sz. kérdésre.) A Sack-féle kétbarázdás kisérjük a dolgot s az eredményről annak ideekék közül ujabb és jobb állithatásu aZ H 9 N jén itt referálunk. jegyű eke. Egyik sem gyenge s mindkettő jó Most csak azt kell hangsúlyoznom a kérmunkát végez s bármely talajnemre egyaránt désttevő és mindenki előtt, a ki szőlőjét perjól alkalmazható. I. S. P. metezi, hogy ne tessék mindig a bizonytalan A kutviz zöldmoszatja. (Felelet a 342. uj szer után kapkodni akkor, midőn már kiszámú kérdésre.) A zöld képződmény, melyet a próbált, biztosan jó szereink vannak. vízben három napi állás után észleltek, egy Francziaországban folytonos e téren a moszat. Ilyen moszatfélék igenfgyakran kép- kísérletezés, alig van év, hogy komoly szakződnek tisztátalan, szerves anyagokban és sók- férfiak ne adjanak számot összehasonlító perban gazdag talajvizekben pár napi állás után. metező kísérletekről, a melyek valamely uj Igen gyakran találjuk magukban a kutakban is permetezőszer főlényét mutatják ki a már iskivált az Alföldön. Ellepik a kutak falazatát mert régi szerek fölött. vagy a deszkákat, a hol ilyenek vannak alkalS mi azután az eredmény? mazva. Több szakférfi s á gazdák közül is sokan Néha nagyobb tömekben kerülnek a vizsgálat alá veszi a szert s e vizsgálatok vége vizbe, ahol rothadásnak indulnak. az, hogy mégis csak a bordói lé ér a legA rothadási termékek részben feloldódnak több et. a vízben és ezt zöldesbarnára festik. Ilyen viz Én ma is minden intelligens szőlőbirtermészetesen élvezetre, sőt házi czélokra is tokosnak csupán a bordói lét ajánlom. Nem teljesen alkalmatlan. ördögség ezzel elbánni. A ki a fáradságot resVan egy zöldmoszat (crenotrix) mely telli, vagy a kisgazda permetezzen azurinnal; különben egészen tiszta, élveztető s ivóvízben megengedem, hogy van még más jó és hatáis képződik s néha annyira elszaporodik, hogy sos kész szer is, de ezek között mégis az a vízvezetéki csöveket eltömi. Az az eddig el- azurin van a legáltalánosabban kipróbálva. fogadott vélemény, hogy ennek fejlődése a viz vastartalmával áll összefüggésben s ezért Beteg alma-, körte- és akáczlevelek. {Fekörülményes eljárásokat alkalmaznak a viz lelet a 348. számú kérdésre.) A Nagy-Bajomról vastalanitására ott, a hol vízvezetéki czélokra küldött almafalevelek szélein nagyobb, s bel-

mely gyártól lehetne beszerezni illetve mely gyárak foglalkoznak a fennevezett készülék előállításaival. S. J. 352. kérdés. Egy 7 hl. gazdasági szeszgyár mily befektetést kíván, hol raczionális felállítani, burgonyából vagy kukoriczából előnyösebb égetni; mily haszonnal jár; hány göbölyt lehet átala hizlalni és minő eljárással. Cséplőlokomobillal hajtható-e ? Adó visszatérítés minő módon? Hátrányai? G. J. 353. kérdés. Tudtommal az állam évenkint, ménlovakat szokott kimustrálni és árverésen eladni. Kérem velem tudatni, hogy hol lesznek selejtezett mének eladva, melyik állomáson ? Üszög. G. S. 554. kérdés. Nagyobb mennyiségű mogyorófából szenet hol és mily árban értékesíthetnék? H. J. 355. kérdés. Van egy darab tavalyi fűzfavessző ültetvényem, a melyen egy idő óta az alsó levelek száradni kezdenek, csak a csúcson levő levelek hajtottak ki és azok is gyöngén. Mi ennek az oka és mit lehetne ez ellen tenni ? Sz. B.

8 KÖZTELEK, 1899. JULIUS HO jebb is kisebb száraz foltok vannak; látszik, ' hogy a levél felső lapjának bőre van elszáradva/ Ugy néznek ki a levelek, mint az almafalisztharrAai (Sphaerotheca Castagnei) által megtámadottak szoktak kinézni. Most azonban a fenti gomba már nem látható az elszáradt levélrészeken, s igy, hogy tényleg ez a betegség támadta volna meg az alma fát, ez csak sejtés, bizonyíték nélkül. Az almafa lisztharmat betegsége nagyon gyakori nálunk s főleg a tavasz derekán venni észre a leveleken a betegség könnyű ismertető jelét, a lisztnemü, gyengéd bevonatot. Ha ez lett volna a baj, ugy a tavaszi kénporhintés használna, a bordói lé e bajban alig ér valamit. Hogy tavaly miért hullottak le az almafa levelei, annak sók oka lehet. Például nagy szárazság, vagy ennek ellenkezője a talajvíz, magas volta; az is lehet, hogy a fának nincs elég tápláléka, mikor is a trágyázás segítene. A ikörtefa leveleinek mindkét oldalán barna kisebb-nagyobb hólyagok, illetve dudorok láthatók; ha a hólyagokat a levelek alsó lapján kézi nagyitón át vizsgáljuk, ugy egy élesebb körvonalú pettyet veszünk észre, a hólyagok nyílását. E bajt egy atka a Phytoptus piri okozza, s ellene mást nem ajánlhatni, mint a beteg levelek összeszedését és elAz akáezból a kérdésttevő még csak egy egész levelet sem küldött, csupán 3 szárnylevélkét, melyeken száraz foltok vannak, parazitának nyoma nélkül. Nagyon nehéz néha helyszíni vizsgálat nélkül valamely betegséget meghatározni; de még nehezebb akkor, ha a vizsgáló a beteg növényekből csak egyes darabkákat kap, melyek egyszerűen levélboritékba helyeztetnek. Ha a lombozat beteg, mindig kívánatos, hogy legalább is egy beteg gally küldessék be.

#

Tekinthető é kapásnövénynek a repcze? {Felelet a 349. sz. kérdésre.) Az általános gyakorlat szerint kapásnövényeknek csak azokat tekintik, melyek sikeres termelésének' egyik elengedhetetlen feltétele, hogy rendszeres kapálásban részesittessenek. A kapásnövények közé tehát okvetlenül számitható a szemes tengeri, burgonya, takarmány s czukorrépa, dinnye, tök és sepröczirok. Ellenben a repcze kapásnövénynek akkor sem tekinthető, ha tényleg megkapáltatott, mert akkor majdnem min den kultúrnövényt kapásnövénynyé is lehetne minősíteni, mert a legtöbb növény eltűri a kapálást, a gabonaféléket és a csalamádét pedig több helyütt kapálásban részesitik, mindazáltal ez esetben sem tekintik őket kapásnövényeknek. Hensch Árpád. Hencke-féle moslékszáritó. (Félelet a 351. számú kérdésre.) A Hencke-féle moslékszáritót az „Aktién-Maschineribau-Anstalt" Darmstadtban készíti. Azt hiszem azonban, hogy bármelyik hazai szeszgyári gépek készi- tésével foglalkozó gyár, is hajlandó leend a gép beszerzésére és szállítására. —a —a. Egy 7 hl.-es mezőgazdasági szeszgyár felállítása. (Felelet a 352. számú kérdésre.) Kérdésttevő ur a feltett kérdések nagyobbik részére a feleletet megtalálja a ,Köztelek" f. évi 36. és 45. számaiban. A 7 hl. es szeszgyár • naponkint ad mintegy 90—100 hl. moslékot, egy-egy hízóra 70 liter moslékot számítva, a jelzett moslékmennyiség elegendő 139—140 db marhának kihizlalására. A hizlalási eljárás attól függ, hogy a moslékon kivül minő száraztakarmány áll a szeszgyárnak rendelkezésére. A szeszgyár cséplőlokomobíllal nem hajtható, mert a cséplőlokomobil nem tud annyi gőzt szolgáltatni, amennyi egy 7 hl.-es szeszgyár üzeméhez szükséges. A mezőgazdasági szeszgyár adóvisszatéritésben nem részesül, de a 7 hl.-es gyár minden hl. kitermelt szesz után 3 frt bonifikáczióban részesül. —a — Kimustrált állami mének eladása. (Felelet a 353. számú kérdésre.) Az állami méntelep-

26.

osztályoknál évente julius és augusztus havában tartják a mének selejtezését, mely alkalommal eladják azokat az idősebb méneket, melyek a községekben való nagy mértékbeni igénybevételre koruknál fogva már kevésbé alkalmasak, de kisebb tenyésztőknél a csekélyebb kanczalétszám folytán még néhány éven át eredménynyel használhatók. Néhány ménteleposztálynál ez a selejtezés a napokban már megtörtént, de hátra vannak még a következő ménteleposztályok, a melyek egyikéhez vagy másikához a kérdést tevőnek el kell utaznia, mert a méneket legjobb a selejtezés alkalmával a helyszínén megvenni. A mének selejtezését megtartják: Nagy-Atádon julius 26-án - Nagy-Kőrösön , 27-én Székesfehérvárott „ 28-án Bábolnán „ 29-én Dorozsmán „ 29-én Baján „ 31-én Verséczen augusztus 2-án Debreczenben „ 3-án Szatmár-Németiben „ 4-én Békés-Csabán „ 4 én Turia-Bemetén „ 7-én Eperjesen „ 9-én Bimaszombaton ' „ 14 én A mének az emiitett napokon és helyeken bizottságilag megállapított, igen mérsékelt áron átadatnak a venni szándékozóknak s ugy hiszem, az illető méntelep parancsnokság a ~> kívánságára és költségére el is szállíttatja a mént a vevő lakhelyére. Ha az idő rövidsége nem képez akadályt, még levólileg előre is szerezhet informácziót a kérdést tevő az emiitett ménteleposztályok egyike vagy mási* kának parancsnokságától az iránt, hogy az általa venni óhajtott fajtájú, szinü és magasságú mént az illető helyen megkaphatja-e, hogy ne kelljen hiába odautaznia. As emiitett terminusokon el nem adott mének szeptember végén, október elején, a budapesti Tattersallban folyó őszi árverésen szoktak eladatni. K. M. Fiatal füzes pusztulása. (Felelet a 355. kérdésre.) Látatlanban nehéz megállapítani a fiatal fü/.ültetvénv pusztulását; mert annak többféle oka lehet, a melyet csak alapos helyszíni szemle alapján lehetne biztosan megállapítani. Így állván a dolog, csak abbeli feltevésemnek adhatok kifejezést, hogy a talaj valószínűleg szikes vagy egyébként helytelen összetételű. Tessék tehát ez alapon kutatásait megejteni és én hiszem, hogy a baj okát a talajban fogja megtalálni. A. D.

begyesek: Mai számunk tartalma: Oldal. Az OMGE. közleményei _ 1141 Tanyabérleti gazdasági rendszer. Sz. Z. ... ... 1141 Gazdasági tudósítások és a termésbecslés. Ivánkái Khemdl Imre 1146 Tárcza. Kibérelt ország. Buday Barna. — ... 1142 Gazdasági állattan. A hesszeni légyről és a rothadó buzavetésről. ... Trágyázás. Trágyázási kísérletek. Baly Káimán. ... ... 1145 Leveiszekrény — ... 1146 T.'gyegek. „ Kereskedelem, tőzsde 1150—1151

U j főrendiházi tag. Ö felsége a király a magyar minisztertanács előterjesztése folytán gróf Zelanka-Zdénski Róbert kamarás és földbirtokosnak, valamint

törvényes utódainak, a magyar grófi méltóságot és az 1885. VII. törvényezikk 2. §-ának c) pontja értelmében ugy neki mint törvényes fiutódainak, egyszersmind az örökös főrendiházi tagság jógát ado-

60.

SZÁM. 21-ik ÉVFOLYAM.

mányozta. A királyi kegynek ezen jele az; OMGE-1 is annyiból érinti közelebbről, mert a nemes gróf egyesületünknek alelnöke. MénsPd gróf eddigi összes működése a gazdasági érdekek szolgálatának volt szentelve. Mint az ország legnagyobb birtokosainak egyike uradalmait mintaszerüleg rendezte be és kezeli azokat, mint képviselő a gazdasági érdekeknek legelőkelőbb harezosai közé tartozik. A többek között a képviselőházban az őrlési engedély megszüntetése végett ö szólalt föl először. Az utolsó választásnál mandátumhoz nem juthatott és ez időtől fogva mint az egyesület aleliiöke és a közgazdasági szakosztály elnöke kétszeres buzgalommal vesz részt a gazdatársadalomnak agrár mozgalmaiban és mint nagytudásu, széles látókörű és'kiváló gyakorlati érzékű vezér eddig is nagy szolgálatokat tett a gazdák érdekeinek s a még férfikora delén levő férfiútól Magyarország mezőgazdasága sok eredményes kezdeményezést várhat. A magyar gazdatársadalom örömmel üd- , vözli a grófot magas kitüntetése alkalmából. Kinevezések. A földmivelésügyi m. kits miniszter a Rázsó Imrét a magyaróvári m. k. növénytermelési kísérleti állomás segédjét kinevezte gazdasági akadémiái segédtanárrá s szolgálattételre beosztotta a debreczeni m. kir. gazdasági tanintézethez, a növénytermelési tanszék mellé ; továbbá BSlöny Dénest a kassái m. kir. gazdasági tanintézethez beosztott ideiglenes minőségű gazdasági intézősegédet állásában véglegesítette, Csérer Lajos komlótermelési gazdasági vándorszáktanárt, működési körének érintetlenül hagyásával eddigi székhelyéfői Segesváriéi Kolozsvárra helyezte át és öt szolgálati viszony tekintetében a kolözsmonostori m. kir. gazdasági tanintézethez osztotta b e ; kinevelte még Krolopp Alfréd tanársegédet gazdasági tanintézeti segédtanárrá s szolgálattételre a magyaróvári m. kir. gazdasági akadémiához osztotta be a növénytani tanszék mellé; végül kinevezte Pósfay Sándor ösztöndíjas gazdasági segédet földmivesiskolai segédtanítóvá, a komáromi m. kir. földmivesiskolához. Czimadományozás. Ö felsége a király a földmivelésügyi magyar miniszter előterjesztésére dr. Heyek Adolf és dr. Szomjas Lajos miniszteri segédlitkároknak a miniszteri titkári czimet adományozta. Abraktakarmányok díjkedvezménye. A julius 14-én megjelent Vasúti és Közlekedési Közlöny tartalmazza az abraktakarmányokra vonatkozó 10°/o-os mérséklés publikálását. Még pedig elég szokatlanul visszaható erővel, junius elsejétől való érvénynyel. Nem akarjuk itt szóvá tenni azon anyagi károkat, melyek az abraktakarmányt felhasználó gazdáinkat ezen késedelmeskedés által érték; konstatáljuk azonban azta tényt, i o g y itt mu'asztás történt. Hogy részünkről némileg jóvátegyük a mulasztást, felhívjuk ama gazdatársainkat, kik junius és julius hónapokban erőtakarmányt, nevezetesen korpát, olajpogácsát, árpa-, kukorícza-darát avagy malomkonkolyt szállítottak igazolvány nélkül, forduljanak utólag ezen igazolvány kiállításáért az illetékes helyre és mutassák be utólag az ezen igazolványnyal felszerelt vasúti fuvarlevelet a m. kir. államvasutak igazgatóságánál, a mely a feladás alkalmával figyelembe nem vett 10%-os kedvezményt utólag alkalmazni fogja és az ekként előállott többletet vissza fogja téríteni.

Kertészeti kiállítás Szegeden. A szegedi országos mezőgazdasági kiállítás kapcsán rendezendő kertészeti és

1)0. SZAM. 9-ik ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1899. JüLlüS HO 26

gyömöicskiáliitásra a bejelentési hatdviúö Szeszfőzői tanfolyam. A Magyar Mezőáúgusdus hó elsejével lejár. Figyelmeztet-gazdasági Szesztermelők Országos Egyesülete jük az érdeklődőkét, hogy ugy szabad, által Budapesten rendezett kéthetes szeszfőzői mint zárt terület korlátolt mérvben még tanfolyamot {.. hó 23-án délelőtt 10 órakor mindig rendelkezésre áll. A térdij mé- nyitotta meg Bujanovics Sándor az egyesület terenként mindössze 2 frt. A kiállítás elnöke. Megnyitó beszédében vázolta a tanversenyekkel és díjkiosztásokkal van folyam czélját s a megjelent hallgatókat üdvöegybekötve. Részletes felvilágosítással s zölve, az egyesület nevében köszönetét fejezte bejelentő ivekkel szolgál Suday Barna ki dr. Darányi ígnácz földmivelésügyi m. kit. csoportbiztos (Budapest, Köztelek.) Figyel- miniszter urnalc, aki az egyesületet a tanmeztetjük továbbá a gyümölcstermelőket, folyam alkalmával anyagi támogatásban részehogy ez a kiállítás üzleti érdekekkel is sítve, annak megtartását lehetővé tette. Végül is összeköthető, mert a szegedi gyümölcs- köszönetét fejezte ki a műegyetem tanácsának kiállitást a berlini gyümölcskereskedők a tanterem és kémiai, laboratórium átengetestületileg fogják meglátogatni s több déseért. A tanfolyamon 44-en vesznek részt külföldi üzletember előre bejetentette már az ország minden részéből. A résztvevők leglátogatását. nagyobb része szeszfőző, de szép számmal Csemegeszőlő értékesítése. A földmivelésügyi miniszter köriratot intézett a gazdasági szőlészeti pineze és filloxera ellen védekező egyesületekhez, a melyben ezen egyesületek utján felszólítja az ország szőlőbirtokosait, hogy cseiilegeszölőtermésüknek eladásra szánt mennyiségét — a fajta és ár megjelölésével — f. évi augusztus hó 10 éig jelentsék be. A földmivelésügyi miniszter ezen intézkedésének czélja az, hogy az eladásra rendelkezésre álló esemegeszőlőkészleteket széles alapon közzétegye, az érdeklődők figyelmét a forrásokra, ' ahonnan csemegeszőlő beszerezhető felhívja s ezen az uton . a csemegeszőlő értékesítését előmozdítsa. Értesülésünk szerint a földmivelésügyi miniszter az eladásra reiidelkezésre álió csBmegeszőlőkészIetek kimutatását alkalmas módon a külföldön ís terjeszteni szándékozik riiiiidaáokon a helyeken, ahol a csemegeszőlő iránt kereslet szökött leiini. A földmivelésügyi miniszter felhívását azzal ajánljuk szőlőbirtokosaink figyelmébe, hogy a szükségelt bejelentési lapokat a gazdasági szőlészeti pineze és íillo'xera-ellen védekező egyesületektől, a vinczellér-iskolától a szőlészeti és borászati felügyelőktől s a földmivelésügyi minisztérium szőlészeti osztályától levelező lapon irt egyszerű megkereséssel megszerezhetik. Elhalasztott mezőgazdasági kiállítás. A szatmármegyei gazdasági egyesület f. évi október elejére egy házi jellegű általános mezőgazdasági kiállítást tervezett s annak összehozásában működött, azonban a minőségre gyenge gabonatermés, a silány s alig számbavehető gyümölcstermés-kilátások, a sertések között folyton uralkodó vész, a gazdasági egyesületek szövetsége által rendezendő, országos kiállítás helyének közelsége, így a gépgyárosok figyelmének elvonása, de főleg a Szatmárón tervezett helyiségek körül beállott változások arra indították az egyesületet, hogy a kiállítás tervét ezévi programmról levéve, kedvezőbb évre halaszsza el. Jóllehet a gazdasági egyesületeknek egyik főtörekvése a helyi kiállítások rendezése által a helyi viszonyokat ós gazdasági produktumokat a maguk speezialitásában mentől teljesebben mutatni be, másrészt kerületük társadalmi életének élénkítése, az érdeklődés konczentrálása érdekében áldozat árán is szükséges időnként a megye gazdatársadalmának az összejövetelre nagyobb szabású alkalmat adni, mégis oly nagy koczkázat lett volna egy tetemes anyagi áldozatot igénylő kiállításnak az ezévi kedvezőtlen viszonyok között való megtartása, hogy az a könnyen előfordulható sikertelenség esetén az egyesület működését esetleg évekre megbéníthatta volna. Élelmi czikkek szállítási kedvezménye. A szolnok-kiskunfélegyházai helyi érdekű vasút vonalán tetszés szerinti mennyiségben gyorsáruként szállításra kerülő tej, tojás, vaj, friss hus, halak, baromfi, főzelék, zöldség, dinnye, szőlő, gyümölcs és kenyér küldemények után a mérsékelt gyorsárukra érvényes tarifa helyett a teheráru II. osztálya nyer alkalmazást. A kedvezmény nagysága 100°/o.

vannak képviselve a gazdák is. Az elméleti előadások a műegyetem Esterházy-utcza felőli épületében a délelőtti órákban tartatnak, míg a délutáni órák részben laboratóriumi gyakorlatokra, részben egyes szeszgyárak megtekintésére vannak fentartva. A tanfolyam hallgatói f. hó 26-án délután Zalka Zsigmond és dr. Szilágyi Gyula tanárok vezetése alatt a kalázi mezőgazdasági szeszgyárat, 27. és 28-án d. u. az Egyedi-féle újpesti szeszgyárat, 29. és 31-én d. u. pedig a Leipziger-féle óbudai szeszgyárat tekintik meg. A budapesti kertészeti tanintézetbe való felvételre pályázat hirdettetik. A folyó évi szeptember hó 15-én kezdődő három éves kertészképző tanfolyamra ez alkalommal 10 növendék vehető fel fel. A felvétel iránt oly ifjak pályázhatnak, kik életük 16-ik évét már betöltötték, de a 20 éves kort még el nem érték; ép, egészséges testalkattal birnak és a közép vagy polgári iskola iV-ik osztályának sikeres elvégzésén kivül beigazolják, hogy szakavatott főkertész vezetése alatt álló valamely kertészetben egyfolytában legalább két évet mint kerlésztanulók töltöttek. Iskolai, orvosi és kerlőszgyakornoki bizonyitványokon kivül becsatolandó még a folyamodványhoz a szülői vagy gyámi beleegyezést tartalmazó bizonyítvány, valamint külön hatósági bizonyítvány arról, hogy folyamodó büntetlen előéletű és kifogástalan magaviseletű. Szülők vagy a gyám bizonyítványának azon kötelező Ígéretet is tartalmaznia kell, hogy a felvett tanuló a szükséges ruházattal és taneszközökkel elláttatni, s az évi 200 (kettőszáz) frtnyi tartásdijat a szabályszerű időben és részletekben a tanintézet pénztárába befizetik. Kik a földmivelésügyi m. kir. minisztérium által alapított ingyenes helyékre óhajtanak felvétetni, a jelzett okmányokon kívül még szegénységi bizonyítványt csatoljanak. Az 50 kros bélyeggel ellátott, okvetlenül sajátkezüleg irt folyamodványokat, a földmiv. minisztériumhoz czimezve f. évi augusztus hó 1 ig nyújtsák be a m. kir. kertészeti tanintézet igazgatóságához (Budapest, I. ker., Gellérthegy, Ménesi-ut 45. szám) hói minden további felvilágosítás is megszerethető. A nagy-enyedi m. kir. vinczellériskolában folyó évi október hó 1-én kezdődő 3 éves tanfolyamra 5 fél ösztöndíjas helyre pályázatot nyit az igazgatóság. Pályázati feltételek : 1. Tizenhat évet betöltött életkort igazoló keresztlevél. 2. Erős, egészséges, munkát bíró testalkatról tanúskodó orvosi bizonyítvány. 3. Legalább 4 elemi osztály elvégzését igazoló iskolai bizonyítvány. 4. Erkölcsi bizonyítvány. 5. Szülök vagy gyámok beleegyezési nyilatkozata, melynél fogva kötelezik magukat, hogy a felvett tanulót 3 év eltelte előtt az intézetből ki nem veszik. 6. A jelzett hiteles és rendesen bélyegzett bizonyítványokkal felszerelt s a földmivelésügyi minisztériumhoz czimzett folya-

1149

modványok legkésőbb folyó évi augusztus hó 20-ig a nagyenyedi m. kir. vinczellériskola igazgatóságához nyújtandók be, honnan a folyamodók felvételök ügyében rövid idő alatt értesíttetni fognak. Az intézetbe felvett növendékek fehérnemű és egyéb állásukhoz illő czélszerü ruházatról, nemkülönben kisebb munkálati eszközökről önmaguk tartoznak gondoskodni; lakást, ágyat, ágyneműt, világítást, orvosi kezelést és gyógyszereket azonban ingyen nyernek. A fél ösztöndijat élvezők is havi 7 frt ért vagy áZ élelmezővel való megalkuvás utján teljes ellátásban részesülhetnek. A komárommegyei méhészegylet 111. vándorgyűlése. A jóhirii és a munkában fáradhatlan komáromi méhéizegylet ismét tanújelét adta életrevalóságának Kisbéren megtartott III. vándorgyűlésével. Az egylet több mint 100 ' tagján kivül részt vett azon Esztergom-, Pest-, Veszprém*, Somogy- és Pozsonymegye sok méhésze is. Ilyenformán a gyűlésen a helybeliekkel együtt, mintegy kétszázan vettek részt. Baranyay Géza elnökmegnyitója után Schullz Pál a méhészet sikertelenségéről értekezett, annak okát a kedvezőtlen időjárás mellett jórészt a méhészek felületességének tudván be ; ajánlja a mézlegelők javítását. Mohácsi János párhuzamot von a szalmakas és kaptár közölt, a kisgazdák részéről előnyt nyújtván az előbbinek. Moncz Gyula előadása után Scherlein János bemutatta röplyukszabályozóval ellátott Mayer kaptárát, melynek segélyével akár a költő tér, akár a méztér szolgálhat a méhek járóhelyéül. Határozatba ment, hogy a jövő évben az Eszterházy-alap 100 arany frankos kamatai méhészetek jutalmazására fordíttatnak. Darányi ígnácz földmivelésügyi m. kir. minisztert, Máday Izidor min. tanácsost, Sárosi Kapeller Ferencz oszt. tanácsost a vándorgyűlés táviratilag üdvözli, a szegedi kongresszuson Baranyay Géza, Lakatos Károly, Joó István, Tárnok Gyula az egylet képviselőiül kiküldetnek s végül kirándulási alapot teremtenek. Ezek után az elnök a gyűlést feloszlatja s elrendeli 17 drb kaptár és méhészeti eszköz kisorsolását s végül íllényi Józséf cz. kanonok méhesében Moncz Gyula gyakorlati előadást tartott egy elrajzott törzs átvizsgálásáról. Állást kereső földmivesiskolai tanulók. Az adai m. kir. földmivesiskolát jó sikerrel végezve, f. évi szeptember hóban több nős és nőtlen (többnyire kiszolgált katona) kiválólag erélyes és szorgalmas egyén hagyja el, kik kulcsári, munka-felügyelői s béresgazdai, esetleg kis gazdaságokban önálló állást óhajtanak elnyerni. Szives megkeresésekre készségesen megteszi az ajánlatot az Igazgatóság. Belgium. Margarin s vajkezelés törvényjavaslata. Belgiumban a margarinnal űzött visszaélések s csalások oly mérvüekké fejlődtek, hogy a földmivelési miniszter kényszerítve látta magát a következő törvényjavaslat benyújtására: A margarint oly anyaggal kell keverni, mely azt rögtön felismerhetővé teszi, de az egészségre nézve azért nem veszélyes, amellett nem befolyásolja a margarin szerves karakterét. A keverékanyagot közelébb királyi rendelet fogja kijelölni, valamint azt is, az minő arányokban leend a margarinnal keverve. Ugyancsak a törvényjavaslat szerint a margarin 100 rész zsiradék és olajnak ötödrésze szezámolajból kell, hogy álljon, ennek pedig 2%-át keményítőolaj képezze. A szezám és keményitőolajnak rendes adag szerinti keverését hivatalos felügyelet mellett kell megtenni. Majd megválik, ily óvszabályok alkalmazásával lehet-e a rafíinált csalások elejét venni? A nagymalmok válsága. A belga malomóriások ezidőszérint 'válságon esnek át, melynek folyamán több kénytelen üzemét beszüntetni. Ennek okát főleg a külföldi liszt folyton növekedő beözönlésének tulajdonítják. Most azon törekednek, hogy a külföldi árut be ne engedjék, de hát a terv előreláthatólag keresz-

1150

KÖZTELEK, 1899 JULIUS HO 26.

60. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.

búzában körülbelül 525 m. bushelre becsülik, ámbár sokan 560 millióig taksálnak; igy a hivatalos jelentés is. De a tapasztalat azt igazolja, hogy az Amerikában oly kiváló szerepet játszó tavaszbuza még ritkán vagy éppen sohasem teljesítette aratáskor azon várakozásokat, melyeket a washingtoni agricultural hivatal juniusi vagy juliusi előzetes becslései hozzá fűztek és tekintetbe véve még azt is, hogy ezidén a tavaszbuza vetését igen rossz időjárás késleltette és tette hosszadalmassá, sok valószínűséggel tehető fel, hogy az idei amerikai össztermés 100 és 550 millió bushel között a. 79 kg "frt 8-95 3* hóra fog maradni szemben a tavalyi 675 m. bushellal. ). 80 .kg., frt 8.95 3 hóra A külföldi piaczok üzletmenete a termés híreknek megfelelőleg nagyobbára lanyhn, a forgalom korlátolt, s a spekuláczió ugy mint a fogyasztás tartozkodő. Az Egyesült Államokban a farmerek ugy látszik készleteikről gyorsabban akarnak szabadulni; a hozatalok állandóan nagyok és a látható készletek ez előző évek ez idő pontjával ellentétesen tetemesen gyarapodnak. Az árak ily viszonyok között csökkenőek és a mult héthez viszonyítva 3 c. voltak olcsóbbak. Angliában a tulajdonosok ugyanbsak engedékenyek voltak mi mellett a forgalom nem tudott fellendülni. A többi kontinentális piaezokon a forgalom ugyancsak korlátolt, a fagyasztás rezelvált és az áralakulás nagyobbára csök- F.-Magyar: kenő, csak tegpap óta valamivel szilárdabb. Nálunk különösen kenyérmagvak voltak lanyhák; Tiszavidéki: a forgalom is szük, mig takarmányezikkek inkább változatlanok maradtak. Az üzleti hét részleteiről következőket jelenthetjük : Buza (ó) az egész hét fo'yamán csak-gyengén volt kínálva és ujbuza is csak mérsékeltén került még a piaezra. A kínálat azonban annál sürgetőbb volt. A hozatalok rövidesen tetemesen nagyobbak leendenek és a termelők sietnek, hogy kedvező cséplési eredmény és jó időjárás mellett mielőbb piaezra jöhessenek. A malmok ennek ellenébén továbbra is tartózkodóak és csak elherülhetlen bevásárlásaikra szőri koztak, ennélfogva az árak fokozatosan kcrülb;lül 60 krral estek vissza. Újvidéki : 700 A napi forgalom is csak szükkörü volt és az egész 100 , 7-95 hét folyamán alig rug összesen 50/ 00 mm-ra. A beKészbuza jól volt kínálva, a malmok azonban érkezett ujbuza küldemények nagyobbára nehéz minővitorlavászonbői, természetszinüen, feketén ségűek, de szinre sárgák, bár piros' aczélos buza sem továbbra is tarlózkodók, csak itt fekvő árura reflektáVégleges Ítéletet a búzák felett azonbav termé- lunk szál itásra egyáltalán nem vagy csak olcsóbb áravagy sárgán telítve, legjobb minőségben, ritka. szetesen még nem mondhatunk. A heti hozatal 36,555 kon vesznek. A forgalom 12000 mmt tesz ki, mely mennyiség változatlan sőt 5 krig olcsóbb árakon s legolcsóbb árakon: mm. tesz ki. kelt el. Sozs í áruban csak szórványosan van kínálva még mindig gyér a forgalom, régi rozs és a buza árával egyetemben éllanyhult. A hét elején elvétveRozsban a piaezra uj rozsért azonnali szállítása egyes waggonok 7'15- 20 frton helyben voltak még el- általábankerül szeptember októberre 6 65—6-75 Ígérnek adhatók, mig a hét végével 6 75-80 frtnál többet nem Budapest nem, távolságában. jegyezhetünk. Ujrozsban is mérsékel még a kínálat, a BUDAPESTEN Tengeri .változatlan, helyben 4-70—75 frton vákereslet azonban ugyancsak gyenge. Kezdetben promt F o n c i é r e - p a l o t a . A n d r á s s y - u t sarkán. áruért 7.— frtig fizettek budapesti paritásra, utóbb sárolj9k állomás áruban ugy a kereslet mint a kiná- . azonban helybeli paritásra esak 6'60„-70, és helyben lat gyenge. Árpa még teljesen üzlettelen. 6.80 frtig volt elérhető. Nyírvidéki áruért Debreczen — Zab az erős kínálat folytán tovább lanyhult, Nyíregyházán juliusi szállításra 6-40—6-25 frt között M i n t a g y üj t e m é n y kívánatra küldetik. fizettek. Augusztusra szállítandó ujrozs helybeli pari- helyeen minőség szerint 5-50—5-7-5 fizetik. Határidők a valamivel szilárdabb külföldre, a tásra 6.60 frt jegyez. . Árpa (takarm. és hántolási czélokra) ó áruban miniszteri kimutatásra, mely gyöngébben ütött be. csak kevés kerül a piaezra és helyben 5-60—6-10 frt mint azt várták, valamivel szilárdabban indultak, kéközött jegyez, üj téli árpában kisebb tételek kerülnek sőbb teljes rézz vétlenség miatt ellanyhultak. Déli 12 órakor következőképp áll: forgalomban és mig a gyárosok csak 5-50—70 frt között vevők, addig hizlalóknál 5'80 frtig volt helyben elérhető. Kittetett. Déli tárlat. Uj szokványárpa szeptember októberre 5-50 frton Budapesti gabonatőzsde. Buza októberre . . köttetett. (GMtmam és Víahl budapesti terménybizományi Zab elég bőven van kínálva, mig a kereslet mér- Buza áprilisra 1900 cség jelentése.) sékelt maradt. Az árak nyomottak ugyan, jelentékeBudapest julius hó 25. nyebb visszaesés azonban e héten nem következett be. Tengeri juliusra . -í — 4-70—71 , augusztusra . Az időjárás e héten kedvező volt, száraz és Középminőségű áru — és ez képezte a forgalom zö4-66—67 meleg madat. Rövid ideig tartó esőzés és zivatarok az mét — 5.50—75 frt, prima áru 5.90 frtig helyben volt aratási munkálatokat alig hátráitaták. Az aratás egyéb- értékesíthető. Zab" oktUSn! . '. ként az egész ország területén folyamatban, a buza és Tengeri elszállítási és a helyi fogyasztási czéljaira Káp.-repcze aug. rozs nagyobbára már le is van aratva és megállapítható, találkozott érdeklődéssel, az árak azonban tartottak hogy a terméseredmény sok helyütt a várakozást felül- maradtak és helyben kocsira téve 4.75-82Va "frt közölt Ézeszüzle.. multa, általában pedig jó közepes. A Bácskából is, — mozognak.. Szeszégetők csak kisebb mennyiségeket hol pedig eddigelé nem reméltek kielégítő hozamot — vettek át. Szesz. (Ooldfinger Gábor szeszgyári képviselő az eddigi próbacséplések eredményeként aránylag kedvező Olajmagvak. Készáru káposztarepezé és bánáti tudósítása.) hírek érkeznek. A külföldön ugyancsak jó időjárás uralko- repezében e héten is csak mérsékelt üzlet fejlődött, mi A szeszüzletben e hét elején az üzletmenet dott és a terméskilátások nagyobbára szintén javultak. A mellett az árak lanyhuló irányt követtek. Káposztarepezé balkán államok közül Szerbia is a vetések jó közepes helyben 11-75—12.— frtig. Bánáti repeze helyben élénk volt és szilárda'b irányzat mellett a szeszárak állását jelenti, mig Románia- és Bulgáriából mind 11-75—11-80 frtig értei. Káposztarepcze 1899. aug.-ra azonnali szállításra 25 krrál drágábban zárulnak. Elkeltfinomítottszesz nagyban azonnali szállításra 55*25 kedvezőtlenebb jelentések érkeznek és a becslések most 12-35—12-25—12-20 frt között köttetett és 12. 12.10 élesztőszesz 55-25—55-50 frtig. Exkontingens és;dena3— 3V2 milliónyi quarternyi hozamról szólnak szemben frton zárul. Ó vadrepeze 5"50—6 25 frt helyben. turált szesz ára változatlanul jegyeztetett. a multévi 7 millió quarternyi hozammal. Gomborka és lenmag üzlettelen. Hüvelyesek : Bab (uj). kináltatik ugyan, eladások Oroszország bizonyos kerületeiből — legfőképp Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyersa krimi és azowiból — legutóbb a vetések járulását azonban csak szórványosan történtek, mert érdeklő- szesz 50 krral drágábbanvolt kínálva Bécsben a konjelentik, míg ellenben más vidékekről, mint pl. Bessa- dés e czikk iránt továbbra sem mutatkozik. A mult tingens nyersszesz ára ismét 80 krral emelkedett és rabiában és a cherloi gouvernementban a kilátások heti jegyzések 7-75 frt aprószemü babért Gyöngyösön 1920—2ü*— frton zárul azonnali szállításra. 6*75frt, gömbölyű babért Zomborban 6-75 frt, barna igen rosszak. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 18.50— Francziaország déli és délkeleti részeiben az babért Kalocsa, Baján csau névlegesek. Ó-áruban csak 18.75 forint. aratás jóformán be van fejezve; az eredmény igen ki- szórványosan fordult elő üzlet. Dunavidéki állomásoBéeti jegyzés 19 20—20 — frt kontingens nyers elégitü. Közép- és keleti Franciaországban az aratás kon Baja-Zombor 6.— frtot fizettek. szeszért. teljes folyamatban és itt is általános a megelégedés. Prágai jegyzés 5454.50 frt adózott és 18Nyugat- és észak Francziaországban Beance- és Brie—•— frt adózatlan szeszért. Napi jelentós 1899. julius 25 ben most kezdték az aratást, de ezen részekben keTrieszti jegyzés 10.50 •— frt kiviteli szeszért végbé kedvezők a kilátások, mert ritkásabb volt a veA ma megjelent miniszteri jelentés a buza ered- 90% hektoliterje. tés a tavalyinál és sok a dőlt buza. Egészben véve ményt mintegy 36-8 millióra becsüli, mi azonban csak A kivitel néhány póz hektoliterfinomítottszeszt Francziaország. ezidei búzatermése, ha a tavalyin alól néhány krnyi emelkedést idézett elő s ezt is nem a vásárolt, mely Monostor és Dél-Törökország felé lett marad is, mégis legalább jó közepesnek mondható. készáru, mint inkább a határidőpiaezon, állandó emel- szállítva. Belgium- és Németalföldön csökkentek a kilátá- kedés azonban nem volt, mert délfelé az árak ismét a Vidéki szeszgyárak 25—50 krral drágábban, zások az utolsó hetek kedvezőtlen, esős és viharos idő- régi mederben vannak. Eladatott: járása folytán. Németország és Angliában a kilátások Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz igén jók. Olaszországban közepesek. ! 525-55 75 frt, élesztőszesz 55 25—55 75 frt, nyersAz amerikai Egyesült Államokban a kilátások 100 mm. 81 kg frt 9 17 3 hóra s .esz adózva 54 25—54'75 frt, nyersszesz adózatlan nem igen változtak, az őszi buza aratása kedvező idő(exkontingens) 14 25—14-75 frt, denaturált szesz 1875 járás mellett folyamatban van. Az ezidei össztermést — 19-50 frt. Kontingens nyersszesz —. ;—. tülvihetetlen, mert a belga gazda termelési önköltsége jóval magasabb a bevitt idegen termésnél. A malomkatasztrófa beálltának okát sokan a magyar liszt inváziójának tulajdonítják. U j permetező anyag. A Borászati Lapok Aschenbrandt-féle „bordói por* és ,réz Tcénpor" név alattuj permetező anyagothozott forgalomba, melyet ugy a külföldi szakemberek, valamint Linkart György m.-óvári tanár is kitűnőnek talált. Linhart kísérletei a „Kisérletügyi Közlemények" 1899. évi 6. füzetében foglaltatnak. Legközelebb lesz alkalmunk azt bőven ismertetni, addig is az Aschenbrandt-féle bordói porra vonatkozó hirdetést ajánljuk olvasóink figyelmébe.

Ponyvák.

Kocsi- kazal és repczetakarók, gőzmozdony- és cséplőgép-ponyvák

SCHOTTOLA EUNÖnél Ponyvák javítása és telítése olcsón eszközöltetik.

KERESKEDELEM,TŐZSDE.

60. SZÁM. 9-IIv ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1899 JULíUS HÖ 26.

1151

Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül bérmentve budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzüze16s mellett értendők. Szárazmoslék. Teljesen üz'ettelen.

2.20, sárga 2.40—2.70, külföldi —. , fekete retek 100 (—•—) frt, szekunda 30—33 frt, tertia 27—29 frt. Német drb 0.60—0.80, uborka nagy salátának 100 drb 5—10.—, prima 36—38"— (—•—). szekunda 32—35, tertia 26—30 frt. Konzervökrök . 22 —28-— é. s., rosszabb minőségű savanyítani való 100 db J6Ó—,80, savanyitott 1.2—1.1, zöld papr. .80—1,—. tök főző 3-5, zöldbab, 2.0—4.—, frt é. s. Bika 25-35 — 0 frt é.s., tehén 22—33 zöldborsó hüvelyes hazai 1 kg. 4.0—6.—, fejtett 1 lit. frt és bivaly 17—22'— frt é. s. (Kizárólagosan élősúlyra 6—10.—, tengeri 100 cső;., karfiol 100 drb 10.—18.—, minden % levonás nélkül történnek. Az értékesítésben kitüntetett árak ugy értelmezendők, hogy egy és ugyanparadicsom 1 kg. 6.-—7.—, spárga 0. 0.—, torma azon eladó, a jobb minőségű állatok kg.-jáért p. o. 40 1 q 10—12. A központi vásárcsarnok árnjegyzése nagylisi Gyümölcs. Fajalma 1 q frt 7—10, köz. alma 8—10 fit, a kiverésért pedig 35 krt kap.) (en gros) eladott élelmiczikkf>k árairól. fajkörte —, közönséges körte 8—10, szilva magvaAz alsó-ausztriai helytartóság elrendelte, hogy váló 0.-0.—, vörös. 10,-! 12, meggy faj 25—28, közön- az eddig minden hét hétfőjén megtartott vesztegvásár Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezeséges 8—12, ringló —3 , baraczk kajszin 12—22, ezentúl szombaton tartassék meg. A vesztegvásárra feltének jelentése. 1899. julius hó 22 rőt. , kicsi hajtandó állatok a vásárt megelőző pénteken kell, hogy A hét második felében az üzlet forgalma emel- őszi 30 40, dinnye görög nagy 1 drb , sárga faj 0. 0,—, 1 kg. közönséges . rendeltetésük helyére megérkezzenek. Az eddig elzárt kedett. Nagyobb felhozatal volt gyümölcsben és tojásszőlő 1 kg. 0. 0.—, csemege —, dió (faj papir- megyék közül a következő vármegyék vannak tüdővész ban. A tojás ára hanyatlott. Egyéb áruk a következő héju) 18—24, közönséges: 14.0—20.—, mogyoró 28—32, miatt zár alá helyezve és ' csakis ezen vármegyékből árakon keltek el: gesztenye magyar 0 , olasz , narancs messi- nem hajthatók fel állatok a vásárra és pedig: Árva, Marhahús bpesti I. eleje 46—50 kr.,' hátulja ási 100 db 0 •—, pugliai —•—•—, mandarin 0-00— Liptó, Nyitra és Trencsénmegyék és Nagy-Míhályról -50—50 krig kilója. Borjú vidéki származású bőrben 0 00, czitrom 1-—-2—, füge hordós 1 q 18—20, ko- (Zemplénmegye). 4 8—54 kr., eleje 50—52 kr., hátulja 54 - 56 kilója. 18'—20—, datolya 38—42, mazsolaszőlő 38—70 Baromfi: csirke sütni való 75 - 80 kr., liba sovány szorús Bécsi sznrómarhavásár. 1899. julius 20-én. Fel«gres 1 lit. 0-C4-0-10, eper 1 kg. 0-15—0 30 kr. hazai 200—220 kr. pár.-kint. hozatott: 3142 borjú, 1898 élő sertés, 879 kizsigerelt Vad : Szarvas 28—30 kr., őzbak 50—60 kr., vadFtfSüerek italok. Paprika és I. rendű j 1 q. frt sertés, 170 kizsigerelt juh, 168 bárány. disznó 20—25 kr. kilója. \ 30—60, II. rendű 20—30, csöves , (száA borjuvásáronmult heti-árak nehezen, voltak Tej- és tejtermékek. Tea vaj 80—1.00 frt, főző rított) -. köménymag — , borsókmaja : elérhetők, úgyszintén a kizsigerelt sertéseknél is. vaj 60—80 krig, turó 6—12 kr., tejföl 24-28 kr. . mák 1 q. frt 2S—30, méz csurgatott 0-30— Árak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 34-1-56 kilónkint. vv40, sejtekben 1 kg. —• •—, szappan szín 20—25, kr., prima kr., primissima kr., élő borjú Tojás: alföldi 27-50 -28 frt, erdélyi 26.50—37 frt, közönséges , fehérbor asztali palaczkban 1 lit. kr., prima 34-44 kr., primissima 46-52 (—) nagy ládánkint. 0-40—0-50, vörös asztali palaczkban 0-40—0-50, házi 28-32 fiatal sertés 34^43 kr., kizsigerelt sertés nehéz Zöld égfélék : franezia zeller 100 . drb 2—3 frt, pálinka palaczkban —•-—•—, ásványvíz palaczkbr- kr., 46—52 kr., süldő 46—54 kr., kizsigerelt juh 38—44 kr., kalarábé 40 50 frt, fejeskáposzta 4—8 frt, kelkáposzta bárány páronkint 5—12 kr. 40—50 frt, uborka savanyítani 0.80—1'50 frt, uborka BaíSappstí tafiarmányvásár. (IX. kerület MesterBécsi sertésvásár. 1899. julius 25 én. (fchleiffelsalátának 2—4 frt, mind 100 darabonkint. Zöld borsó -ttcza, 1899. julius 25 A székesfővárosi vásárigazgatóság 4—5 frt, zöldbab 2—2.50 frt, paradicsom 10—14 frt, jelentése a .hnetelsk" részére). Felhozatott a szokott der és társai bizományi czég távirati jelentése a .Közmétermázsánkint. Torma 1-70 frtcáomója. Gomba, tinóru "'.fégekből 90 szekér réti széna, — szekér muhar- telek" részére). Felhajtás : 3387 lengyel,-4646 magyar sertés, összepuky 40—40 kr. kilója. 33 ísupszalma, 6 szekér alomazalma, 0 szekér takarGyümölcsfélék: ringló 22—24 kr., baraczk 12-32 ít anyszalma, — szekér tengeriszár, 28 szekér egyéb sen 8033 drb. A forgalom élénk volt. . kr., cseresznye 18—20 kr. kilója. Sárgadinye 0-20 - 1x0 skarmány (lóhere, luezerna, zabosbükköny, köles stb.), 1000 zsák szecska. A forgalom lanyha. Árak q-ként. a frt darabja. Ára kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélfcövttkezők: réti széna 200—280, muhar nj — , kül : prima 39—40 kr, kivételesen 40 50 kr, közepes Beküldésre ajánlatos, baromfi, gyümöcs, tojás és •— kr, süldő 34—44 kr. isupszahra 60— 20), aiomszaJma 120—140, egyéb 88-40-0 kr,'könnyű sakarmány — , lóhere , takarmányBécsi juhvásár. 1899. julius hó 20-án. Felhajtás "»lma —0—0—, tengeriszár — —, liiszerna 220 — 2002 db juh. (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jeleu-260, sarjú , szalmaszecska 200—220, széna f/s8. Budapest, 1899 julius 24-ről. üzlet szilárd volt, multheti árak könnyen —-, uj — , zabosbükköny 210 -250. összes voltak Az Hbs. Marhahús hátulja L oszt. 1 q frt 62 54. elérhetők. II. oszt. 48—52, III. oszt. 46-48, eleje I. oszt. 46- 50- ' ocsiszám 167, súly 1670 X) kg. Árak : export juh páronként 24'- 24-—, kivét. II. oszt. 44—46, III. osat. 42—44, borjúhús hátulja 1, —, raczka —• , selejtes juh párkint 20 —23 — fr oszt. 56-58, „II. oszt. 50-56, eleje I. oszt. 50 52 II. Állatvásárok. oszt. 48 50. birkahús hátulja I. oszt. 40 -42. II. oszt. 38—40, eleje I. oszt. 36-40, II. oszt. 34—36 bárány Budapesti sznrómarhavásár. Julius hó 21-éa. Szerkesztői üzenetek. eleje 1 db 0. 0-—, hátulja •——•—, sertéshús m&gyai A széken/óvárosi közvágóhid és marhavásár igazgatóság szalonnával elsőrendű 1 q 48-54-0, vidéki 36—44, szaZ. .1. urnák Budapest. Becses közleményét legMentést. onna nélkül elsőrendű 40—52, vidéki 36—44, sertésközelebb hozzuk. Mindenesetre örvendünk, hqgy a kérhús pörkölt —-0 , sertéshús szerb szalonnával — Felbajtatott 734 drb belföldi, — db galicziai, déssel rajtunk kívül mások is foglalkoznak és velünk , szalonna nélkül , sertéshús füstölt magyar drb tiroli, 11 db növendék élő borjú, — db élő azonos állás foglalásuknak kifejezést adnak. —•—•—, idegen (vidéki) , sonka nyers 1 kg. bárány; — drb belföldi, — drb galicziai, — drb 56 60, füstölt belf. csonttal 0'60 -0-75, csont nélkül 075 tiroli, — drb bécsi, — drb növendék borjú, — drb Ah ösra*. reagy. sasü. ®gyestöl®4 t a t e j l s a a . - 0-85, sonka füstölt külf. rsont nélkül —• •—, 5!őtt bárány, - drb élő kecske, — drb ölött. szalonna sózott 1 q 44-0—45 0 füstölt 52'—54 , sertés' Borjú ásár élénk lefolyású volt. zsír hordóval 51 0—52 0, hordónélkül 49-0—50 0, kolbász Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő és nyers 1 kg. , füstölt 72—80, szalámi belföldi 125 Árak a következői: Elő borjuk: belföldi —•—•— kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. iga*, —165, külföldi , malacz szopós élő 1 db 2" 4— írtig, kivételesen — frtig dbonkint, 30—40 frtig, kivé- gatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán M tisztított 0-90—1 — teleren 44 frtig súlyra, növendék borjú —-0 frtig, Baromfi, a) Elő. Tyúk 1 pár frt 1 10-1 10 kivételesen — frtig dbonkint, •— frtig súlyra 0. M. G.K. szerkesztő-titkára.—Társszerkesztő: Bodsj esirke 0 50—0-70, kappan hízott 0'—-0-—, sovány 0-— Ölött borjú : belföldi Barnabás, az 0. M. G. S. titkára. frtig, tiroli frt, gali0.—, rucza hízott 2 10-2 30, sovány 1-00—1-10, lud cziai frtig, növendék borjú frtig dbkint, hízott 5 01-6'-, sovány 1 80—2 00, pulyka hízott 0 — ölött bárány 0 0-0— frtig, bécsi ölött borjú , kiv. ~ 0—, sovány 0" 0 - . b) Tisztított. Tyúk 1 db frt — frtig súlyra, filő bárány 0 —• frtig, kivételesen írtig 060-0 70, 1 kg. , csirke 1 db 0 50-C60, 1 kg élő kecske —•—•— frtig páronkint. Hizlalt ürü — , kappan hízott 1 db 0 —- 0-—, 1 kg. —• •—, récze hízott 1 db 120-150, 1 kg 50-60, félkövér 1 dl Oo—, lud hizott 1 db 180-3-—, 1 kg. 60—065 Budapesti juhvásár. 1899. julius hó 24-én. (A félkör. 1 db 0C"—, 1 kg. , pulyka hizntf 1 db 0 0—, 1 kg. félkövér 1 db 0-Í0 0 50 székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság í kg. , lutímáj 1 db 30- 0 90 1 kg. 1. 1 30 jelentése a "Köztelek" részére). itre'za'r 1 kg. 0 8—I CO, idei liba 1 db — Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü "354, feljavított Hal. Élő. Harcea 1 kg. frt 0-7C—0 80, csuka C-— juh 278, kisorolt kos 100, kiverő juh —, bárány —, -0-—, ponty (dunai) 0 60—0 80, süllő—• - , kn kecske —, boszniai , szerbiai 384, angol kereszősege C-—0 0, márna —• —, cicmpó 030—0 35, tezés —, romániai — durvászőrű — db. angolna 0" 0'—, apró kevert 0'20—0-20, lazacx , Birkavásár vontatott lefolyású volt. pisztráng 0' 0-—. Tej és tejtermékek. Tej 1 lit. frt 0-08—0-09, Arak a következők: Belföldi hizlalt ürü 19-22-50 lefölözött 0-05—O'C 6, tejszín 00-—, tejfOl 0 20—0 30, frtig páronkint, 23-0—24.— frtig 100 kiló élősúly szerint, tabénvaj (tea) 1 kg. C-80— !•—,1. rendű 0 60—0 70, II. r kiv. 24-50 frtig, feljavitott juhok 15'—18 0 páronkint, 20 50 RCSZVÉRY-TARSULAT U-50—60 —, olvasztott 0-50—60, Margarin I. rendű — 22'— frtig súlyra, kisorolt kosok —• 20 — pár., kiv. 0 — , II. rerdü 00"—, tehéntúró 006—0-12, juh frtig, raczka juh 14-0—20— páronkint, —•—-•—., kiv. íaró 38—40, liptói 0-30—050, juhEajt 0'32—48, emmenfrtig súlyra, bárány -0, kecske —, kiv. —— frt pár. ÜsUi sajt 1-10—1-20, groji sajt 0-50—0-60. anya juh 0•— pár., suly, szerbiai 14-s lUszt és kenjérnemfl. Fehér kenyér 1 kg. fit •aiyarsrtzii Isgnagytbh te ejytdlíll • frtig páronkint, 100 kiló után 20 frt 13-0—13-0, barna kenyér 11-0—110, rozskenyér 11 0 16— anyajuh I g a s d a a i g l gépgyára, j —110. Búzaliszt 00 sz. 1 q , 0 —•—, 1 —•— 8 — , 4 —•—, í — —. 2 ' moly a (axdilkodishoi szükséges H8velyesek. Lencse magyar 1 q frt 7—9, síoke Bécsi vágóinarhavásár. 1899, julius 24. A bécsi riui 24—35, borsó héjas magyar 4-00- 5 —, 1 oktatott marha- és huspénziár jelentése. mtsyar 13—15, külföldi 53- 17, bab fehér a:ró 6—7 összes felhajtás 4608 db. Ebből magyar 5251 db, gazdasági gépeket gyártja. nagy 6.0—7-5, szines 7 0—8'0. 509 db, bukovinai 238, németországi 610 db, To ár.Fnse 1. o. (1440 db.) 1 Iád* frt 27-5 - 27 50 galicziai 2675 db, legelő 543 db, fiatal 1390 db, ökör II. oszt. (1440 db.j 26 5 - 27 0, meszeB , orosz tojáj hizott 100 áh. —, tea tojás 22 50 törött tojás 0" Q-- "122 db, bika 763 db, tehén 559 db, bivaly 264 db. Zöldség. Sárgarépa; 100 kötés frt 0.- 0.00 1 q Szombaton a-vesztegvásárra 327 drb volt felferdülni. 3.0—4.0, Petrezselyem 100 kötés 0.—0 6, 1 q 3. 4( 0 hajtva. Az üzlet igen lanyha volt, vevők igen tartózzeller 100 drb 0 50—0.70, karalábé 40—60., vöröshagyma kodóak voltak. Ilyen körülmények között nem csodálBéazlatM farjegysékkal tco köt. 06-0^1.50, 1 q 3.50—5.-, foghagyma 100 köt. ható, ha árak csak 50 kr, némely esetben 1 frttal jafa Mtkizarl MrilágMltáMal tfjanttdss tui50.—.tO, 1 q 8.—10.—, vörösrépa 100 drb 0.80—0-90, vultak 100 kgkint. Bikák üzlete valamivel élénkebb fehérrépa 0., fejeskáposzta 4 - 6.C0, kelkáposzta 100 db )lt, mint a mult heti. 0.5-1.0, vöröskáposzta 0. .—, fejessaláta 0.50— Árak: príma magyar 32—34 — (—•—)frt, szekunda 1,00, kötött saláta 0. .—, burgonya, rózsa 1 q 2.00— J 1—31 frt, tertia 25—27 frt. Galicziai prima 34 ——37 -

Isőrangu hazai

gyártmány\

.^xelsöÍGYM

GAZDASÁG! GÉPGYÁR

BUDAPEST.

H " Összes " W

KÖZTELEK,

1152

Quperfoszfátok ^ ^ i ^ J a legmegbízhatóbb,

a legjobban

1899. JULIUS HO 26.

60. SZÁM. 21-ik É V F O L Y A M .

IIVTZ-féle valódi, teljesen ólommentes

Porcellán-zománcfestékkel

•m

falakon és mennyezeteken oly mosható, igen elegáns és évekig tartó mi !at éretik el, melyen penész és gombaképzödés teljesen lehetetlen. — Gazdasági üzemekben, uradalmakban, tejgazdaságokban, évek óta kitűnően bevált, tej- és vajkezelési helyiségek, gépházak, konyhák, fürdőszobák, klosetek, istállók stb. részére, valamint mlndott, ahol tisztaságra nagy gondot fordítana!-. — Alkalmazása rendkívül egyszerű és olcsó. Szakkörökből való számos elismerő nyilatkozattal, mintával, színkártyával és prospektussal szívesen szolgálnak az egyedüli gyárosok

ásványi eredetűek, bevált és a legolcsóbb

foszforsavas trágyaszerele, minden talajra alkalmasak. Tartalmaznak 10—20°/o vízben oldható foszforsavat. Vegytartalomért feltétlenül szavatolunk. Tekintettel e műtrágyák gyors hatására s igen nagy hozamképességére

Lutz Ede és Társa Pozsony, Gyár-ut 20.

n é l k ü l ö z h e t e t l e n az ő s z i vetéseknél.

Kétannyi mennyiségű czitrátban oldható foszforsavval sem pótolható hatása. Ajánlok továbbá: Csontlisztet, Chilisalétromot, k é n s a v a s a m m o n i á k o t , kálisót, kainitot, k ü l ö n l e g e s m ű t r á g y á k a t kapás és kalászos növények alá, tliemenaui szab. s z u p e r f o s z f á t gypszet herések trágyájául és az istállótrágya konzerválására; t a k a r m á n y m e s z e t stb. bárhova v e r s e n y k é p e s áron szállit: Kénsav- és A S S áT"* nB3T ¥3* A 1TMT Ludenburg-Themenau 1 1 yagyár « ^ és Lissek Rostok m. Központi iroda:

Prág-a,

„ A D R I A " m. kir. tengerhajózási részvény-társaság. Vezérüffynökséffé : HOFFMANN S. és V., Budapest. 1899. angusztns havában a következő gőzösök indulnak Fiuméből: Honnan Fiume 1

Heinrichsgasse 27. •V

]

, .

Gőzös neve

V . . .

Liverpool

1899. aug. hó

Andalusian

IfF^ -....

Gibraltári) London Liverpool '

1-10 •

1

15-25 ÍB-S5

| BarÍlfo^ÍrValenoia*) 1 Tanger1), Pernambuco, Bahia Kálmán király

Kapható

Algierl) °Glasgow | HŰll,°Newcastle o/T.

egész éven át l e g e l s ő p e n d ü f i a t a l nehéz

21—31 21-31 • 21-31

Széchenyi' Draco k7yaalmlgá

erdélyi igás ökör

Papp Antalnál, Szamosujvárt.

A készlet egész éven át állandóan 800—1000 darab. 8061

Mátyás Király Rákóczy Nagy Lajos

104256. szám. C L

Magyar királyi államvasutak. Hirdetmény. A magyar kir. államvasutak közlekedése alatt, álló h. é. vasutakon 1897. évi augusxtus hó 15-től. érvényes helyi áru díjszabás 27 oldalán B. fejezet IV. pontja alatt a Luczíabánya állomáson feladásra kerülő vasércz küldemények után megállapított 100 kgkint 5fillérnyipótilleték felszámítása f. évi julius hó 1-ével beszüntetted. Budapest, 1899. julius hó 6-án. Az igazgatóság.

„__., Középtengeri szolgálat. Fiúme-Malta-Sziczüia-Marseille-i vonal. Fi„_ Tisza 10-éu, Szapáry 17-én, Árpád 24-én, Andrássy 3-án indul Marseilleba. Marseilleből : Árpád 6-án, Andrássy 13-án, Adria 20-án, Tisza 27-én indul Fiúméba. Tyrrhenai vonal. „Buda", gözós minden szerdán délben Marseilleből Genuába és p. 6., 9., 16., 23. és 30-án augusztus hóban ; minden csütörtökön este 8 órakor Genuából Nápolyba, minden szombaton d. u. 4 órakor Nápolyból direkt Marseillebe és p. 1899. augusztus 6., 12;, 19. és 26-án.

SIEMENSésHALSKE BUDAPEST, VIII., Kerepesi-ut 21. készít:

villamos világítási és erőátviteli központi telepeket és berendezéseket városok, bányák, gyárosok és magánosok részére, e l e k t r o l y t l k u s b e r e n d e z é s e k e t , villamos vasutakat, b á n y a v a s u t a k a t , e g y e n á r a m ú , f o r g ó á r a m n és v á l t a kozó á r a m ú g e n e r á t o r o k a t és m o t o r o k a t , v e z e t é k - a n y a g o k a t , kábeleket, iv- és izzólámpákat, távíré- és távbeszélő-készülékeket, mérőkész ériékeket, v a s ú t i váltóbiztositő b e r e n d e z é s e k e t , j e l z ő - b e r e n d e z é s e k e t , vízmérőket, vezetékberendezéseket k ö z p o n t i t e l e p e k h e z valő b e k a p csolásra, v i l á g í t ó testeket.

Bender f o g ó i hibátlanul

működnek

Hirdetmény. A magy. kir. államvasutak kereskedése alatt :álló h. é. vasutakon 1897 évi augusztus hó 15-ike. óta érvényes árú díjszabáshoz (II. rész) az Óbeese újvidék titeli h. é. vasút megnyitása napján a IX. pótlék lép életbe. A kérdéses pótlék tartalma: I. az óbecse újvidék titeli h. é. vasút árudijszabását. II. Podúbe kítárő felvételét. III. nyomdahibák helyesbítését. . Ezen pótlék példányai a m. le. államvasutak díjszabási osztályában és üzletvezetőségénél példányon* kint 20fillérértkaphatók: Budapest, 1899. évi julius hó 16-án. Az igazgatóság. (Utánnyomás nem dijaztatik.)

yfymffi

s z ú n y o g o k stb. ellen. vakondok muszkák csótányok

patkányok egerek

felvétetnek a kiadóhivatalban BUDAPEST, fiUSi-nt 25-dlK «x<m

HIRDETÉSEK

Egyszeri Állandó

kiadás,

védelem!

Több e z e r f é n y e s Kérjen

Kari

elismerés,

prospectust!

B e n d e r WIEIS i r / I L .

I.,

60. SZÁM. 9-1K ÉVFOLYAM.

1153

KŐZTELEK, 1899. JULIUS HO 26.

lKÍÍt§LSlÖ szőlő, burgonya, répa, komló, paradicsom, gyümölcsfák és egfyéb bokrok,

peronospora, phitophtora, oidium, antracnosis stb. által okozott betegségei ellen. f p ö T H a ü i a t ó s v é d ő e s számos növényi parasita, hernyó, féreg, pók, csiga, vér- és levéltetü, moha képződése és férgei ellen a

z k ö z ; a körte, alma, rózsa

rozsdája,

di*. A s c h e n b r a v a d t - f é l o b o r d ó i p o r (permetezéshez) és a

•

dr- A s c h e i i b r a n d f - f é l e r é z - k é n p o r (porozáshoz) tiz év óta általánosan használtatik és a z összes ni Németországban, Franeziaorszagban g a z d a s á g i egyesületek, szaktestületek, t u d o m á n y o s intézetek és szakférfiak l e g k i t ű n ő b b bizonyítványaival ajánltatik. Sir A magyar-óvári m. kir. gazdasági akadémia növénykórtani állomása által, a szőlő- és burgonya peronospor áj a ellen mint védszer a legmelegebben ajánltatik.

W

Az összes müveit államokban szabadalmazva, ém

Magyar

gyártmány.

Minden csomag a „Borászati Lapok" ellenőrző pecsétjével van ellátva, és a g y á r t á s á l l a n d ó v e g y i ellenőrzés alatt folyik. H a t á s a feltétlenül biztos; — a réz teljesen k ö z ö m b ö s í t v e ; — a l k a l m a z á s a rendkívül egyszerű; — a permetező és porozó gépeket k i m é l i ; — nem tömit; — előkészület n é l k ü l rögtön haszn á l h a t ó ; — eső le nem mossa; — alkalmazása olcsó. A

d r .A s e h e n b r a n d t - f é l e

I b o i - c l ó i p

o

r

= = a * p e r o n o s p o r a — legbiztosabb, legkönnyebben a l k a l m a z h a t ó és legolcsóbb ellenszere. Egyszerűen vizbe s z i t á l j u k és permetezünk vele. J Kényelmesen kezelhető, biztos hatású, nem kell h o z z á sem mész, sem egyéb keverék. Az első és második permetezéshez 3 kg; a liarmadik permetezéshez 31/2—3 kg. szükséges egy hl. vizliez. A b o r d ó i p o r árai: 50 kgos zsákokban a kg. ... ... ... ... ... 38 kr., ÍO „ „ a kg. ... ... ... ... ... ... ... ... 38 kr., 5 kgos postacsomagokban a kg. ... ... ... ... ... ÍO kr. Budapesten rasutra, gőzhajóra vagy postára adva.

( Ö T A dr. A s c h e n b r a n d t - f é l e réz-kénpor

' S l

az

o i d í i u m n a k

-mm

leghathatósabb ellenszere, biztos óvszór az ellen, hogy a

„.

moly-pille (Coáillis ambiguella) nyári lepkéje julius hó második felében ne rakja petéit a szőlő fürtre, egyúttal sok esetben helyettesítheti a peronospora ellen valő harmadik permetezést. A levélzethez és a gyümölcshöz kitűnően tapad, eső le nem mossa, szél le nem fújja. A dr. A s c h e n b r a n d t - f é l e r é z - k é n p o r ár a: 50 kgos zsákokban á kg:... ... .... ... .... ... ... 2á kr. 10 „ „ „ m ... ... ... ... ... ... ... ... 28 kr. • 5 „ postacsomagban á kg ... ... ™ — — 30 kr. Budapesten vasútra, hajóra, vagy postára adva. Megrendeléseket elfogad a „ B o r á s z a t i

L a p o k "

k i a d ó h i v a t a l a ,

BUDAPEST, (Üllői-út 25. szám.) P e r m e t e z ő k e t (Vermorel-féle á drb 2 0 frt) és p o r z ó k a t (Vermorel-féíe s z í v e s e n s z e r z ü n k be. Prospektust és használati utasítást kivánatra Ibárkinek ingyen küldünk.

á drb 18 frt)

1154

KÖZTELEK,

1899.

Pályázat g a z d a s á g i Írnoki és g y a kornoki állásra.

Gróf Andrássy Tivadar az Ő exezellencziája Tőke-Terebesi bitbizományi uradalmában egy Írnoki és egy gyakornoki állás jön üresedésbe f. é. szeptember bó l-én. Megkívántatik pályázóktól felső gazdasági intézeti végzettség, — s az Írnoki állásra folyamodótól egy évi gyakorlat s a hadkötelezettség elegettétele. írnoki fizetés az első évben 200 frt s teljes ellátás — s a próbaév illetve véglegesítés után circa 150 frt termékekbeni pótlás. Gyakornoki fizetés az első három hónapban teljes ellátás, három hó eltelte után teljes ellátáson kivül 150 frt évi fizetés. Pályázni kívánók. sajátkezüleg irt keresztlevéllel s okmányokkal felszerelt folyamodványaikat legkésőbb augusztus hó 20-ig a Nagyméltóságú gróf Andrássy Tivadar és Gyüla központi jószágigazgatóságához intézve alólirotthoz czimezve nyújtsák be. Töke-Terebesi uradalmi tiszttartóság. S

z

a

8252

l

a

y tiszttartó.

B

é

l

JULIUS HO 26.

60. SZÁM. 21-ik É V F O L Y A M .

Clayton és

Shuttleworth-féle gőzcséplő

e l a e l a s a . Gazdaságunk feloszlása Shuttleworth

- féle

miatt négy

macsi,

magas

dékozóknak a megtekintés

angollal f

Macsi uradalom.

Pályázat gazdasági gyakornoki

Azonkívül eladásra kerülnek

és

í (a debreczeni vásár vasárnapján) d. u. 5 órakor nyilt árve- { \ résen eladóvá tesszük. í Fogataink jelzett időben Macs állomáson a tisztelt j I érdeklődök rendelkezésére fognak állani. | 8215

fog

el-

Shuttleworth-féle

most

folyama alatt

különféle gazda-

egyes

Phőnix

különféle

vetőgépek,

történni, venni szán-

most a cséplés

sági eszközök u. m. Sack-féle

f. évi augusztus hó 13-án

és

készletet

Ezen cséplőgépek most adatnak el, az átadás azonban a cséplés befejezése után

J Néhai Steinfeld Mihály úr j keresztezett Nónius-törzsménesét

Clayton

gőzcséplő

közte három, nyolcz és egy tiz lőerejü.

adunk,

a

Eladó ménes.

készletek

ekék

Clayton

Universal

sor-

vashengerek, vasboronák és egy

nagy kukoriczamorzsolő. írásbeli tudakozódások intézendők:

8231

az angol-osztrák: b a n k rétgazdasági igazgatósághoz

Újvidékre.

állásra.

Gazdasági akadémiát sikkerrel végzett egyén

alkalmazást nyerhet mint gyakornok a p a n n o n h a l m i S z t.-B e n e d e k r e fi d zalavári uradalmában. Évi fizetése lakáson és teljes ellátáson kivül 200 frt. ' Két próbaév leteltével érdemességéhez képest, remélheti végleges kineveztetését évi 300 frt fizetéssel ; további kifogástalan szolgálat esetén pedig, érdemességéhez képest számithat nyugdij-igénynyel járó gazdatiszti álláshoz való fokozatos előléptetésre. A pályázni szándékozók keresztlevéllel, képesítő okmánynyal és eshetőleg szolgálati bizonyitványnyal felszerelt, sajátkezüleg irt és Méltóságos Fehér Ipoly pannonhalmi főapát úrhoz czimzett folyamodványukat f . évi augusztus hó 15-ig terjesszék be alulírotthoz. Zala-Apáti, 1899. julius hó 12-én. 8209

Dr. Haudek Ágoston, jószágkormányzó.

100428 sz. A/IV./99.

M. kir. államvasutak. Hirdetmény. Uj vonatoknak forgalomba helyezése. F. évi julius hó 15-től kezdve Aranyos-Gyéres és Torda között a jelenlegi személyszállító vonatokon kivül mindkét irányban még egy-egy uj személyvonat fog kisérletképen forgalomba helyeztetni. Ezen uj vonat Aranyos-Gyéresről csatlakozással a személyvonathoz Brassó felől reggel 5 óra 40 perczkor fog indulni és Tordara Tordára reggel 6 óra .ndulnl es ora 2 perczkor fog log ; ^--láról reggel *6" óra <- 40 - perczkor ' fog " indulni ' 1 ' ' és Aranyos-Gyéresre * érkezni,"Illetőleg Tordáról reggél 7 órakor fog érkezni, hol Brassó felé a gyorsvonathoz közvetlen csatlakozást létesitend. Továbbá f. é. julius hó 14-étől kezdve a Brassóból d. u. 2 óra 10 perczkor induló 581. számú tehervonat minden pénteken II. és III. osztályú utasok részére Ágostonfalváig, hová e vonat d. u. 4 óra 51 perczkor érkezik, személyszállításra fog berendeztetni. 1899. junius 28. Az igazgatóság.

MARSCHAIL L kocsi-,

hajtó-,

lovagló-

gözfürésze

és

és

istállószergyár,

fahajlitó

telepe

Pozsonyban, III., Grössling-utcza 16. sz. Ajánlja: landauer broom, félfedeles, nyitott és

hintúit,

igen a

könnyű

és

legkülönfélébb

vadászkocsijait

elegáns

kivitelben

és

alakokban.

5 elsőrangú éremmel kitüntetve. T i s z t i Géphajtószijak.

é s

p o l g á r i

Lószerszámok,

uri

l o v a g i © fogatok

és

e s z k ö z ö k !

gazdasági

lovak

M i n t a r a k t á r a kereskedelmi muzeum állandó kiállitásában Budapesten, Városliget. KÉPES ÁRJEGYZÉK INGYEN ÉS BÉRMENTVE.

részére. =

=

=

=

=

60, SZAM. 9-ik ÉVFOLYAM Hirdetési ár IS szóig 30ta.,ezen felül mini szó afa.,feltűnő betűkkel 4 fa. Czim közlésé minden beiktatásnál 30fa.bélyegi lleték. C s a k

ol

KÖZTELEK 1899. JULIUS HÓ 26

1155

KIS HIRDETÉSEK.

y l e v e l e k r e Télaszolnnk, m e l y e k k e l rftlasa-a s z a k s é g e a le-réltoélyeget v a g y l e v e l e z ő l a p o t küldenek.

Pályázat Méltóságos gróf Széchényi István ur kálmáncsai birtokán Gombosi uradalomba egy megbízható, erélyes, erös és több évi tapasz- lyázóktw'm^gklvántaük, l a gazd. tanintézet sikeres október 1-jei belépésre!° Bizo- mely nyitványmásolatok, melyek végbizonyítványa, néhány. évi gyakorlat, a szeszgyári könyvnyelvben ugy sző, mint irásNagy-Ida*, Abaujmegye intézendők. 8246 S S S í S S S kivffl 2S0tejforintláa48szeszgyá5 Azonnal könyvvezetésért külön 60 frt. betöltendő egy segédtiszti állás báró Prónay Sylvester Gábor szeptember 1-étt elfoglalandó aosakürthi gazdaságában. Évi és egy évi próba idő utáü véglegesítetik. Sajátkezüleg irt és lakás, fütésse^világMssttl, mosás és élelmezés vagyis teljes ellátás. Csak gazdasági vány másolatokkal felszerelt z ett^fedh °tlen j elleniü* sz erény igényű, nőtlen és evangelikus csára Somogym. íntézendők^ vallású fiatal emberek pályázhatnak, kik folyamodványaikat Intéző gazdatiszt, egyenesen a tulajdonoshoz Ácsára, Pestmegye, Aszód mel- ki egy 4500 holdas birtokot önállóan kezelni képes, folyó évi . születési anySönyvfkivraafc Ajánlatok az eddigi működéi gazdasági tanintézet oklevele és esetleg az eddigi állásokról bizható" jel6 alatt Sikray szóló bizonyítványok; — de a hirdetési Irodájába küldendők, mellékletek csak másolatban Budapest, Váczi-körut 88. 8158 küldendők, mert azok vissza nem adatnak. Előnyben részeSzerény igényű^ nőtlen, gazdasági konyan beszélik. nyelTet f°g|jg

BETÖLTENDŐ ÁLLÁS.

írnoki állásra pályázat^hirdettetik gr.

Eoldmivesiskolát kitűnő sikerrel végzett katonakötelezettségének^eleget tett négy évi gyahorlatáből 8 évet egy helyen mint számtartó tölt s jelenleg 2000 holdas birtokon rendelkező tiszt, állása fölmondatrlan,helyét változtatni óhajtja kiU°ÓMvatalbanmia ' 8W7* Erélyes, erőteljes; földmivesiskolát és tejgazdasági «|akiskolát végegyén kiskorától fogva 'pusztai gazdaságban volt alkalmazva,

Kiadó > drb 2 évei teliví ővebb %lvílágósítás' 80 darab ^éves ^magyar-erdélyi faj, ni val \ takarmányhiány Megvételre írestetik egy pár B—8 íjesen ihegbizható, 10 mai ős, ^egészséges ^ és elei

^SoSiuitiriwsifeíes 01 " azonnali belépésre. Czim a kiadóban. 8224 Gazdasági A sághi és tejgazdasági iskolát végzett, 6 évi gyakorlatlal rendelkező bérgazdaságban (vasút és állást keres. Czm a kiadóban. efadásra 161°™ álliWa 360drb 8ü39 ésé30SdaíabPlfíaOW "számMetti Oki. szeszrőző szándékozók forduljanak a és gépkezelő, ki gazd. és tejg. sághi gazdaság kezelősőgéhez. iskolát is végzett, szőlészeti és fkiadóba8'

VEGYESEK.

Előjegyzést Gazdatiszt, gyökeres szőlőojtványokra, ÍJ é^gyfköriaUaTwr2^^' ügy szintén sima ós gyökores teny^tés'ós^hlzla'i'ásbifn és^z alatt álló szőlőtele ta^ oktebe^Hére kezeTsuiSl

SláH^Ht"?!^ kivánom. Bizonyítvány másouradalmába. Pályázhatnak" oly N. Naláczy Gejza^íső-BajoSj nőtlen fiatal egyének, kik va- per Medgyes (Erdély.) 8269 . lamely felső gazd. tanintézetet jó sikerrel végezték. Kérvények Nőtlen arozkép és^ bizonyítvány másoispán kerestetik ki tótul is Végzett gazda, detnek) az uradalmi tisztartó- beszél. Évi 160 frtfizetésés kiszolgált altiszt, a gazdaság sághoz: Árpádhalom, u. - p. i i minden ágában jártas, 7^1 Töke Viktor földbirtokos kezelfi apán?,8 sefédi á?lást k™ vármegy " intézendő^. ™ J t e 6 5 Több res. Czim a kiadóhivatalban. évi gyakorlattal biró, irodai és 8233 magtárosi teendőkben jártas, Cséplési idényre A hódmezőajánlkozik egy másodéves, végsás és ágy nemün8kivüf.^Pályázett gazdász^esekély^fizetéssel. Zga°d B®nok"kSzt--G»Srg»i bérGyörgyre (Zalamegye) küldenCséplési nufók a külső gazdaságban ellenőrnek vagy egyéb gazdasági teendők végzésére ajánlbtmak Yrodában J.értfss4gS*] Irnoki állás, gazdasági tanintézetet végzett melyre elméletileg és gyakor- ügyelők, kuiesárok, magtáro- gazdász^Ajánlatok a feltételek latilag képzett, a könyv- és sok, béresgazdák különösen ajánlhatók; az ilyeneket alszámvitelben jártas, komoly erélyes szorgalmas, köteles- kalmazni óhajtók bizalommal ségtudó, jó erkölcsű és meg- fordulhatnak a bér megjelölése bízható fiatal gazdász, akár mindjárt vagy augusztus l-én gatőságához, mely "'csakís1^havifizetésés ellátás mellett alkalmaztatik. Ajánlatok fel- aján?"a 1 ka 1 rn azá s ra ^ " " g w Vészen átment 120 darab kisjenö^ igen szép blzonyitványokkaT8a Adai gazdasághoz, u. p. Sásd, Bajeles sikerrel koivsky kan üzemváltozás folyranyamegye czimzendők. Máso- földmivesiskolát végzettr. k. nős, családos ember, koozák párja 80 frt, a kanoké magyarul, kicsit szerbül, válaaz^ az alkalmazandóknak. beszél katonákötelezettségének eleget bir, ki a^ gazdaság ágaiban, Eladó A lcng.veli mivelésben s egyszerű könyv- takarmány hiány miatt — 100 vezetésben, továbbá adriance hó végén leendő belépésseTegv évrt töltött "erdélyi segédtiszti állás betöltendő- kötélfónő, és Alfa babi tejfölöző darab gépek kezelésében jártas, gazpénzu/kLelYse l^etón 6*00 dai állást keres, oly helyen, világitás és mosásonkivül teljes a hol több évet tölthetne; Állását ellátás, pályázhatnak nőtlen, szeptember hő l-től 26-ig be- Jánostól^Bethlen Szent-Miklós, több évi gyakorlatlal biró szor- töltheti. Czim a kiadóhivatalgalmas gazdatisztek, csakis fel- ban. 8202 sőbb gazdasági intézetet réirgyéres ; a^ évesXÍÉaUsfalva! 8221 zettekp^izataiTétemekügyeGazdatiszti állást keres. 22 évi gyakorlattal — ügyes, szakképzett, kiváló n6 Te b világosltósS ÍWgÍl ^ níá- tekkel s kellő inteiíigenoziával dalmi számtartóság Lengyelen, biró nőtlen, 42 éves, róm. kath. Tolnamegye. Bizonyítvány, má- vallású okleveles gazdatiszt, a sodlatokkal fölszerelt kérvé- ki a földmüvelés, áüattenyész nyek (melyek vissza nem kül- tés, erdő, szőlő- s pinezekezeApponyl SA3®*^6'1^4*" tégr°f lés, az amerikai szőlőkultúra, Igen szép, válogatott vöröslovagolás, lóidomitás, állataz ^ uradalmi^ számtartósághoz tarka simmenthali jeUegü 1—2, (8) éves 7215 SsgJrü8ZaédakSeétéSTéSZ s kettős gazdasági könyváése™ számadások felülvizsgálása és Azonnali az irodai teendők ellátásában belépésre kerestetik gazdasági keUŐ jártassággal bir — szeellenőr, ki a gazdasági számvitelben és magtáikezelésben dalom vagy valamely nagyobb teljes jártassággal bir. Előny- bútokban, mint külső mezőszőlőkezelő tiszt, megyételre ajánlana! egyének, kik gyakorlati jár- gazdatiszt, számvevő, pénztárnok vagy tasságukat valamely nagyobb gazdaságban betöltöttek már KLEIN U SPITZER hasonló állást. Ajánlatuk bizonyítvány-másolatokkal „Belső- idegenes65 áíátt^ls 'elfogad. Kis-Gzelll tesleeáőt Szives megkeresések „S« jelkeresztur (Fehérmegye)" ezimen ige alatt e lap kiadóhivatalá- Megrendelések egyezség szerint hoz kéretnek. 7658 bármikorra is elfogadtatnak.

terményzsákok

és mindenféle egyéb gazdasági magot a legmagasabb áron vásárolnak

igen jutányos árban, repcseponyvák db ónként 2 frt 80 krtól feljebb, kaphatók

KOHNésSTEIN

zsík- és jonjragytí raktíríban

magkereskedök b u d a i p e s t . V., Fiirdö-utcza 4. Gazdák yelmébe 1 Állatgyógyászat I. C. Sehmidt, Erfurt reeepttel.és 100 ábrával 2 frt, magyarországi főraktára. K é i M mintázott árajánlatom, nemesi b i r t o k OttiTkönj S zabadalmaz ott

gtoéplögéBei: számára

kapható a feltalálónál, teljes

mölcsösselí megfelelő gazdásági épület (pusztai ház és «ató),tejgazdaság^szép együT/Svén osztály* f^ytítt 1. Czim a kiadóhival

Nemesi birtok.

jzáth

ÁLLAST KERESŐK.

udapest, Na g y•utcza 18. Alap ita i n g y e n és bér-

Nyitra vármegyében, LapásGyarmat község határában — u. p. Nagy-Lapás-Nyitra vasutbélyi köves országúttól 1 és IM kilométernyire: 8156 két egymás mellett

•estetik. Ajánlatok Szerződés" jelige alatt 70—80 hektoliter kitűnő minőségű törköly bor hektoliterenkint 12 írtjával

ÁLLATOK.

növendék ökör és üsző borjakat

Biborherét, repcsét, gomborkát, mustármagot

t a k a r ó

kölcsön-ponyyák

minden nagyságban a legolcsóbb kölcsöndíj mellett, hatlan ponyvák, uj és használt

Árpa-, buza aratásra

stb.

fekvő

nemesi birtok 1200 négyszögöl. A birtoko: karban lévő épületekkel s szereléssel ellátva, Lapá;

i kiadóhivatal fogja közölni.

Kisebb birtok, malom, téglagyár mészégető telfeSrestSikÍAj^nlatokíf7!. nagyiparos Budapest, főposta Budapesthez

Biborhere, szöszös bükköny, őszi borsó jutányos áron kapható

1ikkaT^Mt^tt b'Pfl®tekk®1'

HALDEK magnagykereskedésében,

Sn£tokS,Kitünő° birtok™eÍ alatt a kiadóba kéretnek. 8267

BUDAPEST,Károly-MS.

KÖZTELEK, 1899. JULIUS HO 26.

1156

60. SZÁM. 21-ik ÉVFOLYAM.

GŐZMIVELlS. Nagyobb területek szántását gézekévei hajlandó vagyok elválallni; épúgy

mélyrigolozást

sz§Bö-te lepi lésekhez.

Érdeklődők kéretnek, hogy alanti czimemhez forduljanak. í| J P P gf ® fM3 ff$ gőzszáiitási vállalkozó TI L R R L Ü M Ö, BÜDAPEST-KELENFOLD,

W

Lapunk bekötési táblája I k frt

k p é p t (portómentesen)

kapható kiadóhivatalunkban,

g

B

u

d

a

p

e

s

t

,

K

ö

z

t

e

l

e

k

Egy és több vasú egyetemes aczéÍGkéém és

íalajiHÍvelő e s z k ö z e i m olcsó ár, e l s ő r e n d ű m i n ő s é g és czélszerü ' Eperjes\

szerkezetüknél fogva országszerte legjobb hírnévnek és kelendőségnek örvendenek.

Árjegyzékekkel és árajánlattal szívesen szolgálok.

Bacher

Rudolf

cs. é s kir. k i z á r ó l a g o s

ekegyára

Budapest, VI. ker., Nagymező-utcza 68. Magyarországi vezérképviselő: S z ű c s Z s i g m o n d . Az

Unicom Drill sorbavetőgép sokoldalú használhatóságánál, Czélszerü szerkezeténél fogva egész Európában a legjobb a

hirnévnek

és

legnagyobb

Örvend, ezeknélfogva az összes eddigi között az első

helyet

foglalja

el.

Árjegyzék és bővebb felvilágosítással szolgál:

Melicltar cs. é s kir. s z a b a d a l m a z o t t

.

Útbaigazítással, felvilágosítással szolgál minden adózási vagy műszaki kérdésben. Hivatalos lapja a „Magyar Szcsztcrmelfi" nélkülözhetlen támasza a gyakorlatnak. Egyesületi tagok ingyen kapják. Egyesületi tagdíj egy évre 10 frt. A „MAGYAR SZESZTERMELŐ" előfizetési ára egy évre 5 frt. _ 7144

Ferenez

kizáróSagos

v e f S g é p g y á r a

Budapest, VI. ker., Nagymező-utcza 68. .Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest. (Köztelek).