IX. Évfolyam. Budapest október hó (836.) f KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP

Budapest 1899. október hó 11.

IX. Évfolyam.

82. (836.) f

KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI L A P .

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE, Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj: Egész érre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.

Állami telepítés vagy magán parczellázás.*) A „ Köztelek "-ben megj elent czikkeimben és a „Magyar földbirtokáról kiadott röpiratomban kifejtettem, hogy az állam ott, a hol egy rendszeres és a meszze jövőre kiterjeszkedő telepítési programm elkészítése után megállapíttatik, hogy a telepítésekre a magyar állameszme és magyar faj megerősítése okából elsősorban szükség van, igyekezzék az egyes bitbizományok tulajdonosaival barátságos egyezkedés alapján csereszerződésre lépni, adván hitbizomány jelleggel a hitbizomány jelleggel biró szántó vagy rétterületekért, azok haszonélvezőinek a Felvidéken vagy Erdélyben, rendszeres üzemben lévő hasonértékü erdőbirtokokat. A telepesek az én tervem szerint a tisztességes megélhetés, a szaporodás feltételeivel nem biró szegényebb emberek volnának, akik a törlesztési ráták biztosítása okából felesekként fogadtatnának fel, de felruháztatnának azzal a kedvezménynyel, hogy amennyiben az általuk beszolgáltatott féltermés átlaga a használt ház, telek, föld értékeinek kamatait meghaladja, a többlet ezen ingatlanok értékének törlesztésére fordittatik. A z elmúlt hetekben azonban elhagyta a sajtót Beksics Gusztáv tollából egy ujabb mü, a melyben ha jól értettem, azt fejtegeti szerző, hogy a hitbizományok haszonélvezőit, ha másképp nem menne, az örökösödési adó fokoza*) Készséggel adtunk és adunk helyet e kérdésben hivalott hozzászólásokra, fentartván azonban a jogot saját véleményünk kifejtésére is. Szerk.

Megjeleni! miien szerdái ÉS szombaton

tos emelésével is, rá kellene kényszeríteni arra, hogy szántóföldtulajdonaikat a Dunántul és az Alföldön parczellázva esetleg 50 százalék nyereséggel az amúgy is 357 millió takarékbetéttel és a ládafiában kitudja mennyi pénzzel bíró parasztságunknak adják el ; megengedtetvén e nagyuraknak, hogy a mennyiben pénzöket erdő (de nem elsősorban kincstári erdő) birtokokba helyeznék el, e birtokokon a régi hitbizomány helyett ujakat alapítsanak. A különbség tehát kettőnk között az, hogy énminden kényszer nélkül, deegy előre megállapított programm szerint az állam és hitbizomány tulajdonosok közöt csérét kívánnék létrehozni azért, hogy az igy nyert földön az állam telepítsen; Beksics ur pedig szelid kényszert is megengedhetőnek vél arra nézve, hogy a hitbizományok haszonélvezői telepítésre alkalmas területeiket parasztságunk között felparczellázva eladják. Tehát a kérdés állami telepítés és a magán parczellázás körül fordul meg. Mi is a különbség a telepítés és parczellázás között? A telepítés alatt azt értem, ha az arra kiválasztott területen a j ó közegészségügy, a fejlődő kereskedelem, a kedvező közlekedés, az intenzív földmivelés szempontjaiból nézve, megállapíttatik egy életképes falu alakulásához a legalkalmasabb h e l y ; ott kihasittatnak a telkek és ezek számához képest egyenlő, vagy különböző nagyságban kiosztatik a telekkel járó föld, mig a parczellázást ugy fogom fel, hogy az illető területen kijelöltetnek a dülőutak vagy ha a parczellázásnál a magasabb szempontok is tekintetbe

Szükségleti czikk M i n d e u

Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t (Köztelek.), f j l l « i - ű t 35. szám. Kéziratokat a szerkesztSáég nem küld- vissza.

g a z d a s á g i

beszerzése

v é g e t t

f o r d u l j a a k

vétetnek (pl. ha a terveket az . állam készíti) kitüzetnek a víz vezető csatorná,k is és az ezek között lévő - földet vagy egyenlő nagyságban, vagy mint a kereskedő a posztót, lemérjük kinek-kinek olyan nagyságban, aminő nagyságban azt v e v ő kívánja; beszedjük a vételárt anélkül, hogy azzal törődhetnénk, hogy v e v ő hol épít magának házat, vagy honnan kezeli a birtokot ? Részemről az elsőt, t. i. a telepítést az Alföldön is jobbnak tartom a parczellázásnál azért, mert nincs Európa czivilizált és velünk egyező éghajlati viszonyok között ' lévő részének egy állama sem, amelyben á községek oly ritkák és az egyes községek lakosságának átlaga oly nagy lenne, mint Alföldünkön. Pl. Németországban 1000, még Horvátországban is 15Q0, Ausztriában 1800, Hazánkban 3700, sőt Erdélyben is 4000 kat. holdra esik átlag egy község, ellenben Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú, Csongrád, Békés vármegyékben 19 ezertől 28 ezer holdig változik, megyénként, a községi határok átlagos nagysága. Ennek megfelelőleg azután Ausztriában 440, hazánkban 700 lélek esik egy községre, mig az emiitett megyékben 6—11 ezerig változik megyénként a községek átlagos lélekszáma. Már pedig oly nagy határok, mint aminők az emiitett megyékben, de egyátalán az A l f ö l d ö n - v a n n a k , s e m , a j ó közigazgatás, s e n v a közlekedés, sem a közoktatás, sőt m é g a gyakorlatban:, a mezőgazdasági kívánalmaknak sem felelnek meg, minek folytán az Alföldön az uj falvak alapítását felfogásom szerint, nem csak kívánatosnak kell tar-

Terményeink értékesítése b i z a l o m m a l

Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhez, M a i s z á m u n k 20

a

Budapestf V., A/kotmany-u. oldal.

31

KÖZTELEK,

1520 tanunk, hanem , ezenfelül előmozdítanunk kell; ha azonban a latifundiumok helyén uj falvakat nem alapítunk, hanem csak parczellázunk, ily falvak alapítását a - j ö v ö b e n m á r ? e l e v e kizárjuk. De ha ettől éltekintünk is, ha a fő czélt, t. i. a magyar elem szaporodásának feltételeit tartjuk csak szem előtt, akkor ez a czél is a szegényebb népelem letelepítése által érhető el. Ugyanis a megélhetés, tehát a szaporodás feltételei bizonyára annál az egyénnél hiányoznak, elsősorban, aki n e m bír sem takarékpénztári betéttel, sem a láda fiába félretett-pénzzel, annál, aki a kubikmunka megszűnte és, a községi közvagyon felosztása folytán kereset, föld és ház nélkül, melyben családot alapithatna, szűkölködik és nem azoknál, akik földjük után annyi jövedelemmel bírnak, hogy azt a 300 milliónyi takarékpénztári betétet és a ládafiában lévő összegeket félrerakhatták. Ez utóbbi az a vagyonos, jól táplált parasztság, amely takaráskor kora hajnaltól késő estig elől dolgozva, óriási munka kifejtésére képes és ily munkát kiván a kevésbbé j ó l táplált szegény néptől, d e amely a részes, vagy napszámos díjazásánál az uradalmaknál takarékosabb és amely ellen a s z o c i a l i s ták panaszai elsősorban irányulnak. Ha tehát a szabad eladás mellett (az uradalmak 5 0 % nyereségét csak így képzelhetem) a latifundiumokat ezen vagyonos parasztságunk kezére engedjük jutni, akkor a szegény nép helyzetén nemcsak nem segítünk, de sőt, aligha nem annak családalapitási viszonyait még megnehezítjük. Nagyurainkat hazafiságukra, az idők jelére, az üzlet jutánydsságára való hivatkozással rá lehet birni, hogy hitbizomá-

TÁRCZA. Gyümölcs, virág és más egyéb. Az országos kertészeti egyesület hosszas tanácskozások után kivágta a rezet s egy csicsás kiállítást rendezett Budapesten a Városligetben. Jól tette, ha másért nem, már csak azért is, hogy a nagyközönség, tudomást vegyen működéséről. Ámbár alig figyelmeztette valamely jel az embert a rendező testületre. Azok az urak, akik itt előljártak, úgyszólván mindenütt ott vannak, ahol az ember egy jóravaló gyümölcskollekcziót lát. Én, például el sem tudnék képzelni egy gyümölcskiállitást Molnár István nélkül. Temperamentumos dada, aki keblein hordozza a gyümölcsészet ügyét, ma Szegeden van veié, holnap Budapesten s holnapután talán már Muszkaországban. Hanem azért elég önző arra, hogy a legszebb bokrétát a saját mellén viselje: az ordó bokrétát. Királyi kertből való, csillogóbillogó virágok azok. Hja, könnyű annak, aki olyan nagy famíliák sarjainak országos gyámja, mint például az Angoulemei herczegnő, meg a Napoleon vajonczok! Nyomában jár persze a kertészeti tanintézet igazgatója: Angyal Dezső is, az ő dr. Oyöry tanár paárjávaí. Nagy okuk volt most is a megjelenésre. A kertészeti tanintézet annyi szép s érdekes dolgot tud bemutatni,

1899. OKTÓBER HÓ 11.

nyaikkal idők folyamán az erdős regiókba vonuljanak, de ha a nagyurak földjét ez a vagyonos parasztság vette kezeibe, attól azt, békés uton a szegény nép megélhetése és szaporodásának előmozdítása okából, visszaszerezni többé semmi kilátásunk sem lehet. Az elsoroltakkal nem akarom, azt mondani, hogy a magán tevékenységet e téren megengedhetőnek nem tartom, sőt ellenkezőleg, vannak esetek és feltételek, de amelyeknek bővebb kifejtése elterelne tárgyamtól és czikkemet túlságos hosszura nyújtaná, amidőn a magán telepítést is kívánatosnak, . sőt annyira, fontosnak tartom, hogy azt állami támogatásban is czelszerünek vélném részesíteni/ azonban e helyen csak a Beksics Gusztáv ur által ajánlott megoldás még egy nehézségére, kívánok rámutatni.

82. SZÁM. 9-IK É V F O L Y A M . ben a legközelebbi várományosok jövedelme lesz kérdésessé téve. Ellenben az általam ajánlott megoldásnál egy 15—16. ezer holdas kincstári erdőnél 8 0 — 1 0 0 éves vágási turnus mellett minden évben 150—200 hold kerülvén vágás alá, a hitbizomány haszonélvezője 7 0 — 1 0 0 ezer frt jövedelemre, sőt' ipari feldolgozás mellett többre is számithatván, a csere eredményével előre tisztában lehet, attól elvileg n e m lehet oka idegenkedni. De különben sem találók semmi különösebb okot; mely a mellett szólna, hogy a rendszeres üzembe helyezett' kincstári erdők továbbra is az állam tulajdonában maradjanak akkor, midőn a faanyag értékesítése oly üzlet, a melynek lebonyolítása nem képezhet állami feladatot.

Ha a haszon a hitbizományé és nem a haszonélvezőé és e vagyon elsősorban nem fektethető a rendes üzemterv szerint vágás alatt álló kincstári erdőbirtokokba, ha a haszonélvező kénytelen az eladásból befolyó egész tőkét községi közbirtokossági vagy más magánjellegű erdőbirtokba elhelyezni, akkor bizony megeshetik, hogy 4 0 — 8 0 , sőt 100 évig is elvárhat mig jövedelemhez jut vagyis elzárjuk az útját annak, hogy a hitbizományok haszonélvezőinél az eszme íiépszerüsittéssék, hogy azok az eszmét felkarolják, szóval veszélyeztetjük a czélt.

Ellenben egy kopár vízmosásos területen a beerdősités által adóalapot teremteni vagy egy kivágott, a lábas jószág által lelegeltetett erdőt jókarba helyezni már igenis állami feladat azért, mert először az állam rendelkezik a befektetésekhez a legjobb szakértőkkel és másodszor azért, mert egy magánembertől a mi viszonyaink között nem igen kívánható meg az, hogy olyan befektetést teljesítsen, aminek a jövedelmét esetleg csak szépunokái élvezhetik és végül mert csak az államot tekinthetjük biztosítottnak olyan pénzzavar ellen, a mi rákényszerítheti a tulajdonost arra a hazánkban nagyon gyakran előforduló esetre, hogy a már egy pár évig tilalmazott, éppen növésnek indult tölgyeseket, cserzési czélokra, időnap előtt eladja.

Ha pedig a nyereség nem a hitbizományi tömegé, hanem a haszonélvezőé, akkor a nehézség a család és a várományosok részéről áll elő, mert ez eset-

Mindezeknél fogva bármennyire meghajlok is Beksics Gusztáv urnák a magyar földbirtok rendezése czéljából kifejtett úttörő irodalmi működése előtt,

Ha ugyanis a hitbizományok haszonélvezői rákényszeríttetnek arra, hogy földjüket nyereség mellett is eladják, kié legyen ez a nyereség ? A hitbizományi tömegé v a g y a haszonélvezőé?

hogy egymaga megtölthetne egy kiállítást. hasznuk. ,Várjon csak, szóltam a kérdezőhöz, Szegeden valósággal remekeltek a tanügyi — nem tudná megmondani hirtelenében, kitől kiállítással. Szép munkát végeztek most is. Ezt szerezhetnék be jó virágmagvakat?" „Paff, há az intézetet a kormány jókedvében alkotta meg. Mauthner Ödöntől" — szólt minden gondolRohoncéy . Gida nélkül se tessék elkép- kodás nélkül. „Hát itt a haszön, hogy erről zelni gyümölcskiallitást. A törökbecsei nesztor „tudni tetszik." Atyja helyett különben most az most is pompás, ínycsiklandozó dolgokkal lépett ifjú Mauthner szerepel. Ha Bibotnak igaza szinre, ő maga folyton ott buzgólkodik gyűjte- van, belőle is kitűnő magkereskedő válik. ménye körül, szenvedélyesen magyaráz s a Eltekintve néhány szépkötésü bokrétától kit egyszer megfog, azt el nem ereszti, mig s néhány szép hölgytől, (ezek közt a Vancsónéki nem vetkőzik a tudatlanságából. Hogy féle kertészetnek is két szőke remeke) több mostanában a német csá-zárné annyira meg- . élő virágot nem is láttunk. Hanem láttunk kívánta a Bohonczy dinnyéit, hogy az udvari gyönyörű gyümölcskonzerveket, a mélyek az hivatal sürgönyt menesztett Török-Becsére Étsy Lajosné kezei alul kerültek ki. Kiállják (mert hogy az a sürgöny a császárné munkája ezek a czükorbafőtt gyümölcsök már ma is a volt az bizonyos) : a Bohonczy gyűjteménye versenyt akár a franczia, akár a tiroli kandirokörül minden időben láthatni feltűnően elegáns zott gyümölcscsel. Étsynét Forster fedezte fel hölgyeket, akik lornyettjeiken keresztül fix roz- — Kecskemétnek. Ott iskolát állított fel a zák az udvarképes termékeket: hát ha fel- miniszter támogatásával^ ahol bárki ellesheti fedeznék a párját annak a t.-becsei termék- az ő édes (ez csakugyan édes) titkát, a melyet nek, a melyre a nagy német nőnek gusztusa a külföldi konzervgyárak hat zár alatt tartatámadt. Lám, ebben is milyen szerencséje van! nak. Ma még kevesen érdeklődnek, pedig Ott van azután a mi nagy . ambiczióju nincsen az az országos kérdés, amely jobban magkereskedőnk: Mauthner is. Olyan szép megérdemelné gazdasszonyaink figyelmét, mint virágokat csak Szegeden láttunk, a milyeneket a kandirozott gyümölcsök előállításának fogásai. most kiállított. A Cactus és Petúnia gyűjte- Pompás dolgokat lehet e téren könnyű szerrel ménye pompás szinváltozataival tul tesz a produkálni, a melyekért ma még a külföldnek piktor csapongó fantáziáján is. De még a milliókat fizetünk. piktor zsebéből sem igen futná egy ilyen képA gyümölcskiállitók között egy szegedi nek az elővarázsolása. Kérdezte tőlem valaki, ismerőssel találkoztunk : ez Vásárhelyi Gyula, hogy vájjon a reklám művésziesen s nagy Nagybányáról. Szorgalmas, jóirányban haladó költséggel kifejtett nemeinek meg van-e a termelő nagy üzleti érzékkel. Csakhogy még ő

82. SZAM.9-ifeÉVFOLYAM.

KÖZTELEK 1899. OKTÓBER HO 11

A szeradella a homokos talajokat szeengedje meg kijelentenem, hogy én a magán parczellázásokkal szemben egye- reti ; kötött talajokon sikerrel nem termelhető. Miután fejlődése igen lassú s így a gyomok dül az állami telepítéseket tartom olyaáltali elnyomatásnak nagy mértékben van kinokul, amelyek mellett e kérdés sikerrel téve, lehetőleg gyommentes talajba kell vetni ; és akként oldható meg, hogy teljesedésbe ezen oknál fogva a kapásnövények képezik menjen müvében kifejezett azon remény, legjobb előveteményét. Ugyanezen oknál fogva hogy „a második földbirtokreform a magyar jóeröben álló, de nem frissen trágyázott földbe kell vetni. államot nagygyá fogja tenni." Hogy klímánk alatt a tavaszi csapadékos, Tónika Emil. enyhébb idő lehetőleg kihasználtassák, különösen figyelembe véve a szeradellának első idő szaki lassú fejlődését, a vetést márczius hó folyamán kell eszközölnünk az időjárás szerint. Ennek figyelembe vételével a talajt őszszel NÖVÉNYTERMELÉS, megszántjuk^ csak extirpálunk, vetés előtt és Bovatvezető: Kerpely KeJbtfe. után fogasolunk ; vetés után elegendő a tüsökborona. Hengert vetés után csak száraz földön Szeradella-termesztés. szabad használni, mert a talaj legcsekélyebb kérgesedése a vetés kikelését — mely amúgy M. G. úrtól a kővetkező kérdést vettük: Mikor kell a szeradellaherét vetni, magán vagy is lassú — hátráltatja. védőnövénynyel-e, mennyi mag kell 1000 D-öles holdba, Miután a szeradella nálunk csak egy bizminő földet kiván, megtercm-e homokos talajon? tos kaszálást ad, sarjuja pedig legelőnek haszA szeradella a csapadékdusabb klímával nálható, vetésénél védnövényt nem hasznábíró nyugati országokban a homoknak egyik lunk, hanem egymagában tisztán verjük. Léglegbecsesebb takarmánynövénye. Nálunk azon- jobb sorvetőgéppel 12 cm.sortávolságrakeresztbe ban a szeradella termesztésével eszközölt kí- vetni, vagyis a tábla hossz-és keresztirányába. sérletek sajnos nem vezettek kellő sikerre, Ezt viszonyaink közötl feltétlenül szükségesnek mert klímánk száraz s így ezen takarmány- tarlom, mert tömöttebben; sűrűbben fejlődve a gyomokat könnyebben elnyomja, a melyek növény termelési igényeinek nem felel meg. A szeradella jó diszlésének feltétele, amúgy is nagy ellenségei s könnyen kárt tehogy a tavasz mérsékelten felmelegedő és hetnek benne. Amíg keresztbe vetett szeradellám kicsapadékos, a nyár eleje szintén enyhe legyen. Rövid tavasz, korán beálló forróság és száraz- elégítő fejlődést mutatott s 50 q zöldtakarság a szeradella fejlődését megakasztja, már mány termést adott, az egyszerűen sorbavetett pedig az ilyen időjárás nálunk igen gyakori szeradellaban a gyom ugy elhatalmaskodott, hogy idő előtt le kellett kaszáltatni. szokott lenni. A vetés sűrűsége tehát igen fontos doÉn részemről több éven át termesztettem szeradellát anélkül, hogy ezzel kielégítő ered- log, a mit egyrészt a keresztbe való vetéssel, azonban jóminőségü s elegendő ményeket értem volna el, mert olyán homok- másrészt talajon, melyen a luczerna, biztos három ka- mennyiségű vetőmag felhasznalásával biztositszálást ad, a szeradella csak 50—60 q zöld- hatunk. A jó minőségű magból kat. holdanként takarmánytermést adott á légkedvezőbb esetben. 30—35 kgrot kell elvetni 2—2Va cm. mélyHogy a szeradella kitűnő takarmány, azt ségre ; a tulmélyen vetett mag igen hiányosan elvitatni nem lehet ;' a rendkívül finöm, puha, kel ki. Miután a szeradella magját nem lehákönnyen rágható, meg nem fásodó növény kü- mozva, hanem épp ugy mint a baltaczimnél lönösen a tejelő marhának képezi kitűnő ta- hüvelyébe zárva vetjük el, ennek jáságáról, karmányát, sarjuja pedig egyike a legkitűnőbb csirázóképességéről jó előre meggyőződést kell szereznünk, nehogy csalódásnak legyünk kitéve. legelőknek. A szeradellavetést, a vetéstől számított A szeradella termesztésére vonatkozó adatokat röviden a következőkben foglalhatom 4—5 héten belül nem ítélhetjük meg, mert körülbelül ennyi időt szükségei a mag kikelése ís sokat markol, sok fajtát termel. Ugyanezt lehet mondani valamennyi nagyobb gyűjtemény kiállítójáról, milyenek Hauszmann Alajos Budapestről, Kirschner András Kalocsáról és a két nagy szőlősről : Mathiász Jánosról (Kecskemét) és Adamovich Sándorról (Újvidék). Ez ulóbbi olyan szőlőfürtöket állított ki, hogy festeni sem lehetne szebbeket, hanem az áruk után tudakozódni sem merünk. Érdemes megnézni az ilyen szemrevaló dolgokat, de megenni őket talán mégis sajnálná az ember. Aki csak látni akar ezen a kiállításon, az kap anyagot, de aki vénni akar, annak már nehezebb a dolga. Eladó gyümölcs kevés van jelezve a katalógusban s az eladó késztét ára felől sem vagyunk tájékoztatva. De hát mi is a czél? Tanulásra ez a kiállítás kicsiny is, költséges is. A nagy publikum egyáltalán nem tanul, sőt ha annyi sokféle kimondhatlan nevü gyümölcsöt raknak eléje, legfeljebb konfundálja magát, mint az agár a sok riyul között: nem tudja, melyiket fogja meg. Aztán hiába is kerekednék felül a gusztusa, ha arra, amit kiválasztott azt mondják neki : hohó I abból nem eszel, azt csak nézni szabad ! Most már mit ér azzal Ojtó János uram, hogy én megbámultam az ő franczia és spanyol hősökről elnevezett almáját s mit érek én vele, hogy ő ilyen meg olyan oklevelet kapott ? E mellett mind a ketten éhesek maradunk. A gyomornak is kellene nrár egy kis szerepet juttatni.

1521 és a vetés megerősödése. Ha 4— 5 hét elmultával azt látjuk, hogy a vetés ném elegendő sürü, akkor nem érdemes vele vesződni, hanem szántassuk le, vagy pedig kölest, csibehurt, biborherét stb. vessünk beléje, a kellő zártság biztosítására. A szeradellát rendes körülmények között ápolásban nem részesítjük, ha a gyomok elhatalmaskodnak benne, ezek sarlóval vagy kaszával óvatosan lecsapandók. A szeradella, mint emiitettem, rendesen csak egy kaszálást ád; a mint virágzásnak indul azonnal kaszálható s részletekben kaszálható a virágzás elmultáig, anélkül hogy elvénülne ; szénának teljes virágjában vágjuk le. Kedvező időben a sarjú fejlődése is kielégítő lehet; ez ugyan nem fog magasra nőni, hanem kefeszerü sűrűséget érhet el s mint ilyen különösen borjuknak kitűnő legelőt szolgáltat. A szeradella az őszi búzának kitűnő előveteménye. Kerpely Kálmán.

GAZDASÁGI

ÁLLATTAN.

Rovatvezető: Jablonowski József.

Gyakorlati kérdés a golyóüszög tárgyában, i. A „Kisérletügyi Közlemények" II. köt. 4. füzetében, az állami Rovartani Állomás vezetőjétől, Jablonowski József úrtól j,gabonavetéseink fonálférgei" czimen egy igen fontos közlemény jelent meg, melyre e helyről is felhívom a gazdaközönség figyelmét. Ebben a közleményben a többek közt az áll: 1. „hiába vet későn, hiába buktatja tarlóját" (175 oiv.). Ezt rendkívül fontos kijelentésnek tartom. Tisztelettel kérdem, hogy t. Jablonowski urnák vannak-e erre nézve tapasztalatai, vagyis, hogy tett-e ezek iránt kísérleteket? 2. Továbbá, hogy a bánáti viszonyok szerint mit nevez, vagy mely időt jelez jókori, vagy késői buzavetésnek ? Szerény nézetem és tapasztalatom szerint mi itten Bánátban a szeptember 25-től október 7-ig elvettett búzát jókori, október 8-ától 25-ig a legmegfelelőbb és az ezután vetettet késői vetésnek mondhatjuk. Jablonowski urnák a nézete megegyező-e az enyémmel. ? Hogy melyik

Nekem ugyan ne izgassa senki a gusztusomat az ő szép gyümölcseivel, mert ha bemegyek a vendéglőbe égy darab körtéért, baraczkért vagy egy adag szőlőért olyan nagy pénzt kell fizetnem, hogy a tékozló nehéz lelkiismeretével távozom. Hanem ha már a humanizmust is akarja szolgálni az ilyen kiállítás, adjanak módot nekem, szegény tájékozatlan halandónak arra, hogy jó forrásból én is egy kis delikát dologhoz juthassak anélkül, hogy az adósságok örvényébe kelljen merülnöm. Szóval több kereskedelmi elemet kell keverni a gyümölcskiállitásokba, hogy tudják a nem szakemberek is (pedig vannak ám ilyenek), hogy miért van s számot tartsunk reá. Egyébként ennél a kiállításnál egy kis haladást konstatálnom kell. Előre meghatározták, mit és milyent kell kiállítani, hogy az díjazva legyen. így a czéltalan s jelentőség nélkül való gyűjtemények nem pályázhatnak ugyan, mindazáltal a termelők javarésze a régi szokáshoz hívén, most is beküldötte mindazt, amit szépnek talált. Hja de hát szisztematikus kiállítást nem is lehet a régi, kényelmes metódus szerint csinálni, ezután egyénenként kell kapaczitálni az előre kiszemelt termelőket, ha a gyakorlati eredményekkel is törődni akarunk.

bejáratnál olyan fenyes cziiindererdö foglalt helyet, amely egy fejedelmi látogatás viharát is bátran kiáltotta volna. Darányit várták- Ezt már onnan is tudni lehetett, mert ott volt báró Malcomes, a legrokonszenvesebb tanácsos is, aki a szegedi kiállításon annyira megszokta az előzetes inspiczirozást, (a főherczegi látogatások alkalmából), hogy énélkül azután talán nem is volna igazi valamirevaló gazdasági kiállítás. Emich Gusztáv a kertészeti egylet kitűnő svádáju elnöke s a legelső udvari tanácsos fogadta a minisztert, rövidke félóráig tartó beszéddel. De trónusán állott Darányi miniszter is s olyan választ penderített hevenyében, , hogy abból a gyümölesészet országos kérdésé- ! nek még viczinális ügyei sem maradtak ki s reflektálván az elhangzottakra, elmondatta még azt is, amit Emich véletlénségből kifelejtett. Szinte azt hiszem, hogy a miniszter beszéde után sokáig nem is lehetne valami ujat mondani a gyümölcstermelés' ügyeiben, olyant legalább semmi esetré sem, mint ő ne tudna. Hát ez a tudományába vág, de-azt már honnan tudja a legelső mükertészről, akivel szembe állították, hogy az legközelebb Olaszországból hozatott dísznövényeket, cserepét 120 frankjával?

A kiállítás megnyitása különben kellő czeremóniával ment végbe. Annyi bizonyos, hogy a dolgok formájának a megadásához senki sem érthet jobban a magyarnál. E sorok irója utczai ruhában jelenvén meg, elpirult s szerényen egy lopótök mögé húzódott, mert a

A miniszter az egész délelőttöt a kiállításban töltötte s nemcsak mégdicsér,te, de át is tanulmányozta azt. A kiállításnak tehát az a haszna mindenesetre megvolt, hogy a miniszterünk tanult egy kis pomológiát.

1522

KÖZTELEK, 1899 OKTÓBER HO ÍL

és milyen földbe vessünk jókorább, vagy később az október lO.-e előtt vetett vetések éppen a természetes, hogy az megint más kérdés alá hesszeni légy miatt teljesen tönkre mentek, holott a 12.-e után vetettek gyönyörűségesen tartozik. 3. Tapasztaltam azt is, hogy e veszedel- megmaradtak, akkor ebből az következik, hogy mes buzabetegség más alakban jelentkezik a Torontálban az október lO.-e előtti vetések jókori és másképp a késői vetésekben. Ez a koraiak, az október 12.-e utániak késeiek és buzabetegség itten Bánátban nagyon el van tekintve itt az elért czélt, (a vetésnek hesszeni terjedve s igen üdvös és hasznos dolog volna, légytől való megóvását) a kései vetéseket egyha a földmivelésügyi m. kir. miniszter ur úttal megfelelőknek is mondhatjuk. S igy a minden rendelkezésére álló eszközzel a gazda- 3—4 napi különbséget figyelembe nem véve, közönséget, de különösen a parasztnépet kiok- ugy vagyunk, hogy ifj. Frey ur és köztem tatná e buzabetegség ellen való védekezés ellentmondás nincs. módjára. (3.) A fonálféreg okozta betegség valóban 4. Nézetem szerint a tarlóbuktatás is két alakban mutatkozik. Ezt, ha a t. kérdésttevő ur dolgozatomat még egyszer figyelemre egyik kis része e baj ellen való védekezésnek, méltatja, meg is találja. Minthogy ezt az illető 5. A két láb mély szántást, melyet Jablonowski ur javasol, én itten Magyarorszá- dolgozatomban (a bevezetésben és a II. és gon nagy általánosságban illuzóriusnak tartom. III. fejezetben) részletesen tárgyaltam, itt újból nem ismétlem. Ami a nép kitanitását 6. Továbbá azt irja Jablonowski ur, hogy a hol tiszta vetőmagunk nincs, akkor golyó- illeti, azt hiszem, hogy meglesz; a téli előadásokba szaktanítók előadásai ezt megteszik ; üszögös magvunkat 2/s (0'66)°/o-os angol kénde legjobb és legüdvösebb lesz, ha az értelsavas vizben 24 óráig csávázzuk. Tisztelettel kérem, hogy nem semmisül- e mes gazdák járnak elől jó példával. A jó példa igy meg sok búzának a csirázó ereje? Tett-e és a jó eredmény ragad és többet ér a legtisztelt Jablonowski ur ez irányban kisér- édesebb beszédnél! Ami a negyedik kérdést a tarlóbukletet és milyen eredménynyel ? Nekem ugyan nincs e szerre szükségem, tatást illeti, annak a fonálférgek ellen semmi kérdésre de jó, ha a gazdaközönséget ezirányban meg- üdvös hatása nincs; az ötödik nézve pedig azt hiszem, hogy egy és ugyannyugtatjuk. azon a véleményen vagyunk a t. kérdésttevőI f j . Frey Gusztáv. vel. A mélyszántásról a VII. fejezet második kikezdésében magam is azt irtam, hogy „teII. kintettel hazai gazdálkodási viszonyainkra, A fenti sorokra, minthogy azok közvetet- (ez az eljárás) csak néhány helyen lesz alkallenül hozzám vannak intézve, válaszom a követ- mazható." Hogy lesz, azt tudom s tudom azt is, kező. hogy hol?Mikor azt egy nyilt előadásban megemAz első kérdés a „hiábavaló kései lítettem, hogy „ezt" is lehet alkalmzni a fonálférvetésre és hiabavaló tarlóbuktatásra" vonat- gek ellen, egy őszfejü tisztelt gazda-hallgatóm kozik. Erre az idézetre meg kell mondanom felugrott s kijelentette, hogy ez a helyes! Ő — s ezt a t. kérdésttevő intéző ur is tudja, ezután mélyen szánt, mert altalaja ezt meg—t- hogy ez nem általános- érvényű kijelentés, engedi. Hát az iga ? Se' b a j ! Van az is! hanem csakis arra az esetre vonatkozik, Eddig saját nevelésű két erős lovával szántott, amelyet éppen, az illető- sorokban tárgyalok. A ezután négyet fog az eke elé s ha a két . t. kérdésttevő ur idézte helyen előforduló lábnyi mély szántáshoz az sem lesz elég, akkor szöveg a hesszeni légyre, a gazdák eme rém- gőzekével áll elő . . . Az mindenbizonynyal mumusára vonatkozik és értelme az, hogy a erővel teli beszéd; de a mi a »tehetséget" illeti, gazdák lebilincselve attól a megrögzött tév- az csak olyan embernek van módjában, a ki hittől, hogy vetésükben csakis a hesszeni légy odalenn Bánátban olyan földön gazdálkodik, a tehet kárt, csakis ez ellen védekeznek: holott melynek holdja 700—800 frt! . . . Igy tehát nem hesszeni légyről, hanem egyéb páraziták- a dolog akként áll, hogy a belterjes gazdálról van szó s ezek ellen sem a kései vetés, kodásnak magas fokára emelkedő nagy uradalsem a tarlóbuktatás oltalmat nem nyújt. Mint- mak, vagy igen jómódú egyéb birtokosok, ha hogy azonban a kár az év végén mégis meg- a talajviszonyok ezt megengedik, szükség esevan, , azért aztán a végső következtetés az, tén hozzáfognak — mint a védekezés egyik hogy a tarlóbuktatás, késői vetés semmit neméhez — a mélymiveléshez is. sem ér. Végül a mi az utolsó (6.) kérdést illeti, Értsük meg egymást! Minden parazitának megvan a maga orvossága és a maga óvó eljárása: egyetemes hatású és a mezőgazdasági viszonyok minden lehető alakulása között, minden növényt egyformán jól és minden csapástól teljes biztossággal védő szerünk nincs! Az nagyon téves nyomon halad, aki mint gazda ember csak a hit és sejtelem nyomán jár: a hitet tartsuk meg, mint keresztények és emberek, a áejtelmet engedjük a spekulánsoknak — mert a gazdának itt elsősorban határózott tudásra van szüksége ! Né higyje, hanem tudja, hogy mivel van dolga és mi ellen küzd. S'ha . ezt tudni fogja,, akkor meg lesz mentve a sok csalódástól és beismerj, hegy a késői vetés és a tarlóbuktatás a maga helyén és a maga idejében igen. is. jó hatással van egyes kártékony állatok irtására.

hogy vájjon a kénsavas vizben csávázott vetőmag nem veszit-e csirázó erejéből? Vészit 1 Hiszen vészit a mag már a közönséges rézgáliczos csávázásnál, a mely csak igen rövid ideig tart s igy már ennek alapján is előre látható, hogy a kénsavas vizben 24 óráig hagyott mag még többet fog szenvedni. Erre nézve magwm nem tettem kísérletet, mert nem is volt szükség, a mennyiben az egy más honi intézeten megtörtént. Tessék szives figyelemre méltatni a Kisérl. Közlemények II. köt. 1. füzetének 34—38. oldalait s ott (a 36. old. alján) meg van írva, hogy a míg vizben áztatott 100 buzaszemből már 48 óra alatt mind kicsírázott, addig az angol kénsavas vizben csávázott ugyanannyi szemből 120 óra (tehát 5 nap) alatt csak 91 szem csírázott ki. Ez tehát 9°/o veszteség a laboratóriumban: hogy milyen lehet a veszteség a nagy gyakorlatban, A második, kérdés az, hogy mit értek korai és .kései vetés között. Ez is a viszonyok- kivált ha szárazság és hidegség uralkodik, hogy tól és a körülményektől függ. E kijelentés ér- a mag ki nem kelhet azonnal, azt csak a jó telme ismét a hesszeni légygyei függ össze és Ég tudja. annak megjelenésére vonatkozik a lései és És ez az utóbbi körülmény, most hogy korai szó is. Korai mindaz a vetés, amely a az ezt a kérdést tárgyaló dolgozatom elhagyta hesszeni légy rajzása idején már kikelt; kései a könyvsajtót, többször gondolkozóba ejtett. az, amely a hesszeni légy rajzásának megszűnte Ez a kénsavas csávázás nem fog olyan simán után kélt ki: az elébbit megfertőzheti, és menni, mint azt gondoltuk, hiázen hogy egyéb tönkre is teheti a hesszeni légy, holott az nehézségeit ne feszegessem, ott van az, a utóbbit nem. Ez áltulános kijelentés. Minthogy I melyet utóbb emiitettem s a mely nagy üzemazonban Torontálról tudjuk, hogy ott 1894-ben nél már is számottevő. De hát néha annyira

82. SZAM. E-FK ÉVFOLYAM: Behálóz a német pojyp, hogy az ember csak azután ocsúdik fel, mikor a valóval kell számolni. Hiszen laboratóriumban, vagy egy liternyi vetőmaggal megy a dolog, de "odakünn 500—1000 holdon, lehet a dolognak némi bökkenője! S azért én a csávázás helyett ujabban inkább a következő eljárást ajánlom. A vetőmagnak szánt tiszta búzát addig kell a kolbászrostán (triőrön) jól rostáltatni, mig a kikerülő rostaalja nem lesz egészen tiszta a golyóüszögtől. Mert annyi bizonyos, hogy a kolbászrosta a buzaszemnél könnyebb golyóüszögöt a búzából tisztára kiviszi. Ha a rostaalja tiszta ettől a golyóüszögtől, akkor bizonyos, hogy a megtisztított búzában a buzaszemnél könnyebb golyóüszög nincsen. Ha pedig a magban mégis benne rekedt volná belőle vagy egy-két szem, akkor az csak olyan golyóüszög lehet, a mely a buzaszemnél nagyobb: s ezt következőképpen el lehet távolítani. A kolbász-rostán kitakarított magot rendes kékgálicz — (kékkő)— oldatban csávázzuk ugy, mint a hogyan az szokásos. Ha a csávába került magot azonnal jól és gondosan át meg átkavarjuk, hogy minden egyes szem megázzék és kavarás közben a felszínre juthasson, akkor bizonyos, hogy a golyóüszög, ha a magban még van belőle, a csáva felszínére jut. A csáva felszínén uszó golyóüszögöt azután hamar le kell meregétni, mert 5—6 perez múlva, midőn a burokja tele szívódott vizzel, lemerül és igy már nem távolitható el többé. Ezen csávázó eljáráshoz tehát, hogy a golyóüszög jól elváljék a megtisztítandó búzától, több csávát kell használni, hogy igy a csávázó folyadék a mag felett legalább 5 ujjnyira álljon. Igy részint a kolbászrostával, részint a csávával megtisztíthatjuk a vetőmagot annyira, hogy az ér annyit — ha többet nem! — mint a német csávázás kénsavval. Ha pedig egy szem golyóüszög mégis benne maradna a magban . . . hát az mindenesetre baj! De hát hány golyóüszögös szem perregett a kalászból ki addig, a mig a golyóüszögös kalászok a tarlóróllekerültek? Végré is az emberi munkában mindig lesz némi fogyatkozás s parazitáinkat nem birjuk egytől végig tisztára kioldatni: de ha megfontolva járunk el, akkor a vetőmagba rekedt egykét golyóüszög tekintetbe sem jő, mert a baj csak ott kezdődik, a mikor a golyóüszög keresése semmi bajjal sem jár, mert az ember minden maréknyi búzában talál belőle 1 S ez már azután nem baj, hanem csapás: holott ettől utoljára vázolt és évről-évre imételt eljárással megszabadulhatunk. Jablonowski József.

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY. Rovatvezető: Dr. Hutjra Ferencz.

Szarvasmarhák gümőkórja. A Temesvárott épülőfélben lévő nagyszabású vajkészitőgyár hivatva van a délvidék eddig pangó szarvasmarhatenyésztése intenzivebb mivelésére hatni. Valószínű, hogy a a délvidéki földmívelők egyesülete által oly kedvező eredménynyel alapitott községi tejszövetkezetek rövid idő alatt örvendetes szaporodást fognak mutatni, miáltal az emiitett, a délvidék mezőgazdasági viszonyaira annyira kiható gyár fennállása legjobban biztosíttatni fog. Ezzel volná megjelölve az az ut, melyen haladva, gazdáink,kiváltképpen pedigkisgazdáink okvetlenül a szarvasmarha tenyésztés fokozottabb üzésére téríttetnek. Tagadhatatlan azonban, hogy a községi tej szövetkezetek létesülése nem az egyédüli tényező, mely a marhatenyésztés kívánatos fejlődését okvetlenül maga után vonja. Hiszen mindaddig, mig a Délvidék sik területén lakó gazdáink állatjaikat csakis a teljesen elhanyagolt, gondozatlan, nyáron rendszerint kiaszott

82. SZAM. 9-ife ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK 1899. OKTÓBER HO 11

legelőikön tartani akarják, addig észszerű, LEVÉLSZEKRÉNY. virágzó marhatenyésztésről nálunk szó alig lehet. E tekintetben csakis ezen, most aligha rentábilis legelők felosztása jelentene egy nagy Kérdés. lépést $lőre. Sajnos, e kérdés megoldása csakis 432. kérdés. Egy nagyobb — átlag 620 a messze jövőben fog megtörténhetni. Addig kiló nehéz — mintegy 8 éves egyedekből álló is az a körülmény, hogy a legkisebb gazda is, függetlenül a városi piacz távolságától, termelt tarkaökörc^oportnak öt havi hizlalására rendelkezésre áll naponta és darabonként körültejét biztos helyen, nyereség mellett, mindenkor értékesítheti, bizonyára nagyban fog hozzá- belül 30 kilogramm répa, 8 kiló középminőségü jírulni ahhoz, hogy a délvidék jelenlegi rétiszéna, továbbá tetszés szerinti mennyiségben tengeri, árpa, vagy buzakorpa és árpakicsiny, jelentéktelen riskáit végre valahára szalma, végre összesen 100 métermázsa száriegy nagy termetű, értékesebb szarvasmarha • tott szesz (tengeri) moslék. fajtával felcserélje. Mily arányban kell a, rendelkezésre álló E változás első jeleit már is a bonyhádi tájfajtáju állatoknak a délvidékre ujabban takarmányt 1000 kilogramm élősúlyra számítva történt tömeges behozatalában észlelhetjük. az 1 ső, 2-ik és 3-ik időszakban adagolni? 8z. A. Ezek az állatok, természetesen megfelelő 433. kérdés. Ha egy haszonbérleti szerápolás és tartás mellett, igen becses tulajdonokbal birnak ; külősen pedig, mint azt az ződésben ilyen pont van : „takarmányt és szalmát bérlőnek eladni vagy elszállítani nem szaegyik szállítmányon általam végzett tuberkulinpróba kimutatta, azon nem eléggé becsülhető bad", szabad-e a takarmányozási czélra termesztett burgundi répát eladüi, vagyis vonatnagy előnynyel birnak, hogy túlnyomó részük a tuberkulózis által megtámadva még nincsen. kozik-e ezen gyűjtőfogalom „takarmány" a Szarvasmarhaállományunk tekintélyes része répára is, amennyiben közfelfogás szerint ezen elnevezés alatt szálastakarmányt szoktunk ért. i. már is gümőkórban szenved és az érdekeltek előtt már nem titok, hogy e felette teni, lévén a korpa, dara, rosta-aljak szintén B. I. ragályos betegség hazánkban is ijesztő módon takarmányczikkek. térjed, Lappangó, idült jelegénél fogva az 434. kérdés. Szénaprést szereztem be. állatállományban csak akkor válik érezhetővé, Mivel kötözhető a préselt széna és az hol szeha már az állatok nagy részét befertőzte. A rezhető be legolcsóbban. Ha drót használandó, gazdasági kár eleinte sokkal csekélyebb, hol rendelhető és mi az ára kilója vagy méterhogy sem az állattulajdonos nyugtalankodnék mázsájának? V. E. miatta ; csak midőn a tejhozam csökkenése, 435. kérdés. 17 db ökröt kivánok felhizaz álla'ok lesoványodása, a borjuk nagy számú lalni a következő takarmányozással: elhullása figyelmessé teszi a gazdát, akkor 60 napig kapnának darabonkint 5 kg. mutatkozik teljes valójában a gümőkór pusztító stájer herét éjszakára, füllesztve 24 órára: hatása. A közönség pedig, mely ily állatok 0 2 liter árpadarát, 0'2 liter kukoriczadarát, tejét, húsát fogyasztja, többnyire alig bir 5 kg. buzatöreket, 5 kg. árpaszalmát szecstudomással ama veszélyről, mely őt ez oldalról kázva, 12 kg. répát, ' l h kg. olajpogácsát. fenyegeti. Továbbá 60 napon á t : éjjelre ismét 5 kg. stájer herét, füllesztve 24 órára: 0 - 3 Ma már az emberi és állati tuberkulózis azonossága kétséget kizárólag meg van állapítva; liter árpadarát, 0 3 liter kukoriczadarár, 5 kg. egyes megfigyelések pedig az áthurczoltatást buzatöreket, 5 kg. árpaszalmát szecskázva, 25 kg. répát, l k kg. olajpogácsát. emberről állatra és viszont kimutatták. Ez Ha az utolsó időszak második felében okoknál fogva is a gümőkór elleni védekezés annál sürgősebb, mért minden elmulasztott jól fogyasztanák a takarmányt, ugy az utolsó 30 napra a répaadagot még javítani szándénap — éppen a kór gyors terjedése miatt — kozom, az eredményt kétségesebbé teszi. Kérdezem, hogy megfelel-e ezen takarA gümőkór áthurczo'.ása beteg hus, de főleg fertőzött tej élvezete utján történhetik. mány a czélszerüségnek és nem kellene-e Gümőkóros teheneink egy része tőgy-tuberkulo- azon esetleg!"az árpa-'és kukoriczadarából adott mennyiség felemelésével változtatni ? zisban szenved és ezen állatok teje nagy A. Zs, számban tartalmazza a betegség okozóját, a baczillus tuberkulózist. Tüdő-, hasi vagy általános gümőkórnál szintén tartalmazhat a Felelet. beteg állatok teje baczillust, sőt Baumann tanár a berlini piaczról vett vajpróbákon is Baromfinátba. (Felelet a 429. számú kérkimutatta már e kórokozók jelenlétét. Ezen désre.) A fiatal pulykák közölt fellépett betegeredmény nagy fontossággal bir reánk nézve. ség ragadós baromfinátha, vagy az úgynevezett Hisz eléggé tudjuk, hogy az egészségügyi gregarinozis lehet. Mind a két betegség orrtekintetben oly szigorú és jórészt agrár huruttal jár, melynek következtében nyálkás érzelmű Németország — ahová a délvidéki váladék bőven szivárog az orrból. Gregarinozis gyár is a vajat exportálni szándékozik — esetén azonkívül a gyuladás átterjedhet a gazdasági terményeink behozatala elé mi szem kötőhártyájára is, ennek folytán az erőminden lehető akadályokat gördíteni szokott. sen megduzzad, kivörösödik és alatta sűrű Nem lehetetlen tehát, hogy Németország genyes nyálkás váladék halmozódik fel, melyvalamikor, ha az t. i. neki éppen alkalmasnak nek nyomására a szemhéjak kidagadnak; látszik, kevésbé egészségügyi, mint inkább azonkívül a fej .tollatlan részein, főleg a szem agrárpolitikai szempontból vajunk kivitelét, alatt, a csőr tövében, a fülek környékén éppen fentemiitett vizsgálatok alapján, egy- szemölcsös kinézésű, barnás, a felületen beszerűen betiltja. száradó daganatok fejlődnek. Igen sürgős tehát, az ugy marhalenyésztésünket károsító, mint közegészségügyi szempontból veszélyes gümőkór ellen minden rendelkezésre álló eszközzel védekeznünk. E tekintetben is a nyugati államok jó példával jártak elől. Belgium, Dánia és a kis,Norvégia gazdái állami támogatás mellett igen szép eredményeket értek el e téren. A VII,nemzetközi állatorvosi kongresszus is behatóan foglalkozott e vitális kérdéssel, kijelölvén ama módozatokat, melyek a gümőkór elleni védekezésnél sikerre vezetnek, és most gazdáinkon a sor, e védekezést mielőbb és teljes alapossággal foganatosítani, Feiler Alfréd.

A szájüregben ós torokban a gregarinozis esetén sárgás difteriás felrakodások is keletkezhetnek, de előfordul a betegség a száj és a torok súlyosabb természetű elváltozásai nélkül is, főleg a pulykák között, a mely állatokon rendesen a bőrre, szemre és az orr nyálkahártyájára szorítkozik a betegség. A mennyiben tehát a kérdés alapján a betegség természetét eldöntheljük, nagyon valószínűnek tartjuk, hogy az úgynevezett gregarinozisról van szó. Mindenesetre helyes volt a betegek elkülönítése, ez azonban magában véve nem elegendő, mert az egészségesek valószínűleg ott maradtak a már fertőzött helyen. Tulajdon-

1523 képpen az egészségeseket kellett volna elkülöníteni és azokat a helyiségeket, ahol a betegek tartózkodtak, alaposan kitisztittatni és azután gondosan fertőlleniteni. A kátránygőzölés czélszerü, ellenben a karbolsav oldatával való mosogatást nem ajánlom, e helyett 5 % borax oldattal, vagy 3—5°/o-os chlórsavas kálium oldatával kell kifecskendezni az errüréget és ugyanilyen folyadékkal beecsetelni a szemeket. Ivóviz helyett pedig 1%-os szaliczilsavas nátriumot czélszerü adni a betegeknek. A bőrön keletkező szemölcsös daganatok gyógyítására ajánlom az 1—2%-oskreoIiríos vagy karbolos gliczerint, amelyet egyenlő arányban higitunk vizzel. Ezzel a keverékkel naponta ecsetelendők a daganatok. Ha a felületük beszáradt, akkor óvatosan leemelhető és alatta levő vöröses, kissé vérzékeny szövetet kell beecsetelni a karbolos gliczerinnel. Dr. B. J. Mangalicza tenyészsertések beszerzési forrása. (Feleiet a 431. kérdésre) Fehér mangaliczasertéseket tenyésztésre beszerezhet: József főherczeg kis-jenői uradalmától, Lovassy Ferencztől, Uj-Bátorpuszta, u. p. Nagy-Szalonta, Wertheimstein Alfrédtől Nagyvárad, Kornstein testvérektől Pata-puszta, u. p. N.-Szalonta, Schwarz Gyulától Gyapoly, u. p. Bihar-Félegyháza. W. N. Tarka ökrök hizlalása. (Felelet a 432. sz. kérdésre.) A kérdéses takarmányok segélyével pl. a következő takarmányösszeállitásók számithatók ki 1000 kgr. élősúlyra: I. időszak: 50 kgr. répa, 10 kgr. rétiszéna, 3 kgr. árpaszalma, 1 kgr. árpadara, 1 kgr. tengeridara, 5 kgr. buzakorpa, 2'5 kgr. szárított szeszmoslék. II. időszak: 50 kgr. répa, 8 kgr. r.-széna, 2 kg. árpaszalma, 1 kg. árpadara, 8 kg. buzakorpa, 4"5 kg. sz. szeszmoslék. III. időszak: 50 kg. répa, 8 kg. r.-széna, 2 kg. árpaszalma, 1 kg. árpadara, 7 kg. buzakorpa, 3'5 kg. sz. szeszmoslék. E takarmányösszeállitásokbaíi foglaltatik: I. időszak. IL időszak. III. időszak, szárazanyag . 25'5 kg. 26'5 kg. 24'6 kg. enr. fehérje . 2*358 , 2'927 „ 2*599 „ „ zsir. . . 0 680 „ 0 937 „ 0"787 „ „ szénhidrát 14 481 „ 14 582 „ 13 838 , táparány . . 1 : 6"8' 1 : 5"7 1 : 6'0 Hogy kérdezőnél mennyire válnak be ezek a takarmányösszeállitások, azt nem tudom megítélni, mert nem ismerem eléggé takarmányviszonyait és hizlalandó állatjai individualitását. Azt azonban igy is gyanítom, hogy valószínűen olcsóbban lehetne hizlalni, ha a rétiszénát here, vagy Iuczernaszénával, s a buzakorpát és szárított szeszmoslékot részben olajpogácsával lehetne helyetesiteni, mert akkor kevesebb konczentrált takarmányt s több szalmát lehetne számításba venni. Megjegyzem még, hogy az ilyen láttatlanban készített takarmányösszeállitások nem sokat érnek, mert czélszerü takarmányösszeállitásokat csak az állapithat meg, ki a gazdaságban él, s emiatt alaposan ismeri takarmányviszonyait, s némileg tájékozva van állatjai individualitásáról, valamint arról, hogy közlekedési viszonyainak tekintetbe vétele mellett minő kereskedelmi takarmányokat tanácsos vásárolni. Gsélkó Istvánéi tartozik a „takarmány" gyűjtőfoTakargalma alá. (Felelet a 433. • kérdésre.) mány alatt közönségesen csak a szálas takarmányt szokás érteni, habár ezen gyűjtőfogalom alá minden ply anyag is tartozik, a mely állatok takarmányozására szolgál, mint p. o. a burgonya, zab, tengeri, korpa, olajpogácsa stb. Minthogy pedig a haszonbéri szerződésnek azon kitétele, hogy takarmányt és szalmát bérlőnek eladni vagy elszállítani nem szabad, a fent megnevezett takarmány félékre nem vonatkozik, habár a bérlő esetleg burgonyát, zabot és tengerit is termel és részben takarmányozási czélokra fordít, ezen okból a per

1524 analogiam az eladás és elszállítás eltiltása a burgundi répára sem vonatkozhatik. Hogy persze per esetén a szakértők hogy fognak nyilatkozni, azt nem tudjuk s azért ezen alkalomból is újra hangsúlyozzuk, hogy a haszonbéri szerződések megszerkesztésénéi a kikötések szabatosabb fogalmazására nagyobb súlyt kellene helyezni. H. A. Préseitszéna kötőanyaga. {Félelet a 434. számú kérdésre.) A géppel préselt széna kötőanyaga a sodrony. Hogy az jelenleg milyen árban kapható, arra választ a gépgyáros • adhat. Tessék akár Umrath s társa vagy Hoffaerr és Schrantz gépgyárához (mindkettő Budapesten) fordulni. Ök szénaprésekét gyártanak és árusítanak, tehát legjobb felvilágosithatja is adhalnak. Esetleg a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete is szállítja a kötősodronyt. i. 8. P. ükörliizlalás. (Felelet a 435. kérdésre.) A tervezett két takarmányösszeállitással nem fog eredményesen hizlalni, mert a különböző tápanyagok nagyon helytelen arányban foglaltatnak bennük. Ugyanis átlagos összetételű lakarmányféléket tételezve fel, következő tápanyagmennyiségek vannak az I. és II. hizlalási időszak számára megállapított össztakarj. ídöszaJK. u. íaoszaK szárazanyag 15'0 kg. 16'2. kg. emészt, fehérje 1-154 „ 1"355 , zsír 0-293 , 0"349 , szénhydrát 9 576 „ 11712 „ táparány 1:89 1 : 9'3 Tapasztalás szerint többnyire akkor értékesitik a hizóállatok a takarmányt, legjobban, ha 500 kg. élősulyrb körülbelül a kővetkező tápanyagmennyiségeket kapják: I. időszak. II. időszak, szárazanyag 14*0 kg. 13 0 kg. emészt, fehérje 120 „ l'óO „ emészt, zsír 025 „ 0'35 ,, emészt, szénhydrát 7"40 „ 7'40 „ táparány 1:67 1:55 E számokból az tűnik ki, hogy a kérdéses takarmányösszeállitásokon czélszerü lesz - oly változásokat eszközölni, hog azok fehérjetartalma növekedjék, szénhydráttartalmuk pedig fogyjon, ami könnyen elérhető azáltal, ha a herét és olajpogácsát szaporítjuk, a szalmát és polyvát pedig apasztjuk. Nem tartozom azok közé, kik a helyi takarmány viszonyok és a hizlalásra szánt állatok ismerete nélkül szívesen ajánlanak számítás áltál megállapított takarmány összeállításokat, mert tudom, hogy vannak esetek, midőn az elmélet követelményeinek kevésbbé megfelelő takarmányösszeállitásokkal olcsóbban lehet hizlalni, mint a megfelelőbbekkel, mely eset pl. a nagy szeszgyárakban követett • moslékhizlalásnál is fönforog és mert azt is tudom, hogy az állatok táplálását ép oly kevéssé czélszerü bizonyos minta szerint eszközölni, mint az emberekét, mert az individuálitás az állatoknál is hasonlóan nyilatkozik, mint az embereknél. Mindazonáltal itt mégis közlök két takarmányösszeállitást, melyeknek azonban csak az a rendeltetésük, hogy kérdezőnek szemlélhetővé tegyék azt, hogy körülbelül mily irányban változtassa meg az általa tervezett két takarmányösszeállitást. Tájékoztató példáim 500 kg. élősúlyra számítva a következők: I. időszak : 30 kg. répa, 6 kg. here, 2 kg. árpaszalma, 2 kg. buzapolyva, 0 5 kg. árpadara, 0"5 kg. tengeridara, l'2^kg. repczepogácsa. II. időszak : 30 kg. répa, 7 kg. here, 2 buzapolyva, 0 5 árpadara, 0'5 tengeridara, 2 kg. repczepogácsa. E takarmányösszeállitásokban foglaltatik : I. időszak. II. időszak szárazanyag 138 kg. 137 kg. emészt, fehérje 1-240 , 1499 „ emészt, zsír 0'250 , 0 315 „ emészt, szénhydrát 7'637 „ 7-400 „ toparány 1:67 1:55

KÖZTELEK, 1899. OKTÓBER HÓ 11. A számok annyira megközelítik a fönt ajánlatba hozott két tápanyagszabvány számait, hogy a tisztelt olvasó szememre lobbanthatja, miszerint én is ragaszkodom a sablonhoz. Azért szükségesnek tartom mentségemül felemlíteni, hogy nem ismerve kérdezőnek takarmány-viszonyait és hizlalásra szánt állatait, csakis a holt számokhoz ragaszkodhattam, de a gyakorló hizlalónak mindig csak azt ajánlom, hogy tekintse a számokat tájékoztatóknak, de egyébként tegye takarmányviszonyai s állatjai individualitásától (fajta, kor, testalkat stb.) függővé azt, hogy mit és mennyit etessen. CselJcó litván.

K Ü L F Ö L D I SZEMLE. Németország. A munkaképtelenek kötelező biztosítása. A munkások nyugdíjbiztosítása ügyében folytatott kerületi ankétet ez időszerint befejezték s annak eredméüye a közel jövőben fog közhírré tétetni. A németek már megteremtették az elaggott, invalidus munkások nyugdijalapját oly formán, hogy a biztosítást kötelezőnek mondották ki. Az 1889-ik évi junius 22-én hozott törvény a kötelezettséget proklamálja. Ezt a mintát akarják most a francziák magoknál is meghonosítani. Amint egy munkás igazolja, hogy nem képes többé egy munkaképes egyén díjazását munkájával megkeresni, s hogy eddigi keresete egy harmaddal csökkentve van — joga van a munkaképtelen évjáradékát kérni. Amely munkásnál a munkaképtelenség csak időszakos, annak bizonyos kártalanítás nyujtatik mindaddig, mig ismét munkaképes lesz. A biztosítási pénztárak egyébiránt orvosi szolgálatot is szerveztek, melynek czélja megelőzni a komolyabb betegedési eseteket, ennél a munkás bajának első stádiumában köteles jelentkezni. Ha elmulasztja azt, a kártalanítástól eshetik él. Aki a biztosítás előnyeiben akar részesülni, természetes, hogy annak terheiben is kell részt vennie. így a munkaképtelenség esetében támogatást nyer, ki legalább 200 hét óta rendesen fizeti heti prémiumát. Az elaggottság pedig gyámolitást nyer 1200 heti tagsági díj lerovása után. A németek heti tagsági dija 14, 20, 24 s 30 pfennig között variál a szerint, a mint az illető munkás 350, 550, 850, egész 2150 márkányi évi fizetést kap. Ennek megfelelőleg 60—100 márka évjáradékot fog élvezni, aszerint, minő volt heti tagsági dija. Megjegyzendő, hogy az évjáradékok mindegyikéhez az 50 márkányi állami szubvenczió is hozzácsatoltatik. Az aggok évjáradékát minden 70 éves munkás megkapja, tekintet nélkül arra — invalidus-e nem-e? Ezen évjáradék pedig 60—180 márka között ingadozik, mihez az 50 márkás császári szubvenczió is járul. Hogy a biztosítás kötelezettsége alól semmiféle kategóriába tartozó munkás ki ne bújhasson, vidéki irodák nyitattak, melyek a munkásokat evidencziában tartják s a heti tagsági dijat beszedik rajtok. Ezt a törvényt azelőtt zsarnokinak, méltánytalannak találták mindenfelé s ma 10 év után nemcsak meg vannak vele elégedve, hanem éppen ennek mintájára készítik a francziák az ő kötelező munkásbiztositásukat. Svájcz. A filloxera terjedése. A vaud-i kantonban eszközölt legutóbbi kutatások arra a szomorú tapasztalatra jutottak, hogy a filloxera nap-nap után jobban terjed, biztosra vehető, hogy a kanton szőlői egy pár év múlva teljesen el fognak pusztulni. Ezt tudva a szőlőtermelők már ez idő szerint ugyancsak hozzálátnak az újratelepítés munkájához. Szerencsétlenségre azonban a svájczi termelőknek megvan tiltva, hogy amerikai alanyokat ültessenek, mert az állam ennek monopoliumát maga magának kötötte ki, ami érthetővé teszi, hogy az újratelepítés nagyon lassan fog haladni. Most a kormányt minden oldalról azon kérés-

82. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. sel ostromolják, engedje meg legalább a vaud-i kantonban az amerikai alanyok ültetését, amit valószínűleg meg is fognak engedni, ha másképp nem, hát az állam ellenőrzése alatt. Sajátságos, hogy a svájczi kormány az amerikai vesszőbehozatal monopoliumát éppen azért kötötte ki magának, hogy ezáltal a féreg terjedésének vessen gátat s ennek daczára mégis fellépett az ott! Ezek után illuzóriussá vált a monopolium fentartása. Legutóbbi hírek szerint az amerikai dugványok ültetését a kormány megengedi, mert tudvalevő, hogy ezeket oly alaposan lehet fertőtleniteni, hogy azokon sem a féreg, sem annak petéje meg nem marad, A szőlőtermelők bizonynyal sajnálattal veszik tudomásul, hogy az egyetlen immúnisnak tudott terület — Svájcz — szinte a filloxerának esik áldozatul. Anglia. A gyapjuár emelkedése. Az angol szaksajtó most behatóan foglalkozik a gyapjuár emelkedésével s a következő eredményekre jut: Ausztrália s az argentínai köztársaság voltak azok, melyek az egész világot elárasz7 tották gyapjutermésükkel. Oly olcsón tudták azt ott előállítani, hogy az európai gazdák nem is gondolhattak a versenyre s épp ezért birkatenyésztésünket inkább a husprodukálásra irányítottuk. így történt, hogy például a franczia gazda, ki 1882 ben 77 millió értékű gyapjút termelt, ma alig. viszi azt 47 millióra. Igen ám, csakhogy vagy négy év óta Ausztráliában állandó a szárazság, a legelők kopárok lettek s ennek folytán a 68 millió főből álló birkaállományt 38 millió főre kellett redukálni. Aztán a hűtőkészülékkel biró hajók közlekedése óta onnan is inkább hust szállítanak az angol, német s franczia piaczra, Elhanyagolták tehát a gyapjas birkatenyésztést s inkább azért karolták fel, mely hust hoz a piaczra. Ez okozta, hogy egy . év óta Európában általában emelkedik a gyapjú ára. Az emelkedés először a finom gyapjú keresletében nyilvánult, ma már a közepesnek is megadják hajdani árát. A legutóbbi londoni gyapju-aukcziók 12—15 százalék áremelkedést mutattak, azonban a merinó gyapjú mégegyszer ekkora árcsökkenést mutatott. A Boroszlóban tartott juliusi aukcziók ugyancsak áremelkedést jeleztek, sőt mi több magában Ausztráliában is 5—71/a°/o emelkedés konstatáltatok. A tavalyi áremelkedés tehát nemcsak megmaradt, hanem fokozódott is. Az angol közvélemény tehát azt hangoztatja, hogy a közel jövőben, kinek még marad eladandó gyapjúja, nagyon szép árakat fog elérni. A gyárosok minden követ megmozgattak, hogy a természetes áremelkedést valamivel ellensúlyozzák. Feldolgoztattak gyapotot, gyapjuhulladékot stb., ennek ellenében a természetes áremelkedésnek ulját venni nem lehetett. A birkatartás tehát ismét szebb jövője felé terelődik Európában. Lehet, hogy annak folytán nálunk is fellendülnek a régi juhászatok? A husszaporulat talán lejjebb szállitandja a hus árát, de a gyapjú ára a mai generácziónak mégis meg fog felelni. A közel jövő van hivatva az angolok előlátását igazolni. . A vaj s a sajt vámjának emelése. Nagy a panasz a vaj s sajt beviteli vámjának csekélysége ellen. A sajtó egy része már régóta vesszőparipájának választotta a tárgyat s a statisztikai adatok igazolják is a panaszt. Párisban 1895-ben 20 millió kilogramm külföldi vajat vittek be s azóta évenként több-több milliót szállítanak belőle, holott a franczia termelők csak 12 millió kilogrammot képesek belőle eladni. Ezt a tejgazdaságok sérelmének mondják s orvoslását sürgetik. Nem képesek ugyanis megérteni a francziák, hogy jut Dánia az importálás e szédítő magaslatára s miért kerül a párisi csarnokokba oly kevés normandi s breton v a j ? Dánia után Svájcz következik groyere sajtjával, azután Hollandia eidamijá-Yal, pedig a franczia hazafiság váltig azt erősítgeti, hogy sajtminöség dolgában első termelő a normandiai gazda, nincs tehát értelme, hogy adófizetője legyen e tekintetben a külföldnek,

82. SZAM. 9-ÍK ÉVFOLYAM. Ennek okát aztán abban találják, hogy a szegény franczia fogyasztó nem képes a jóminőségü sajt és vaj magas árát fizetni, másrészt az idegen termelők nincsenek is. oly terhes adóztatásnak alávetve, mint a franczia, meg exportjokat a saját kormányaik kiviteli prémiumokkal is támogatják H Itt csakis a beviteli vám emelésével lehelne eredményt elérni. Ezt kívánják a franczia tejgazdaság sikere érdekében. Belgium, A leányisicolált mezőgazdasági .programmja. A belga leányiskolákban nap-nap után jobban bővítik a mezőgazdasági szakelőadást, melynek áldásos volta már is érezhető, ugy az ipar, mezőgazdaság,*inint a családi életben. Ezidőszerint öt nagy leánypenzionátusban tartanak ökonomikus előadásokat, melyekben specziálisan tárgyalják az egészségügyi s háztartási tananyagot, másokban a tejgazdasági kurzusok a dominálók s azokban oly sajtokat készítenek is, melyek az országban a leghirnevesebbek. Végre tejgazdasági vándortanárok járják be a vidéket, valamint Gaudban is tarlanak állandóan előadásokat, hogy a leánynemzedék főleg ezen ágazatban nyerjen komplet képzettséget. A belga miniszter egyébiránt az ország mezőgazdasági szakoktatását, jelenlegi berendezésével, befogja mutatni a párisi jövő évi kiállításon, hol valószínűleg nekünk is elég tanulni valónk fog akadni e téren. Amerika. A bcrlők trustja. Amerika a trustok hazája, vagyis az oly társulatok-é, melyek bizonyos termékeket abból a czélból vásárolnak össze, hogy annak keresletéből hasznot vonjanak maguknak: Egész eddig főleg a kereskedők társultak e czélból, most azonban a bérlők — gazdák is belátták az ily irányú , társulás sziiksíges voltát s Kaliforniában á szőlőtermelők alkották meg trustjokat. Ök ugyanis a mazsolaszőlő bevásárlását eszközlik társulati uton s elérik, hogy a termés 90°/o az ő raktáraikban nyeri elhelyezését, akárcsak a,Standard oil" teszi a petróleummal. A mazsolát aztán oly hosszú ideig tartják, míg ára okvetlenül .felszökken. Hogy aztán sikeres legyen az áremelés, arra nézve mindenféle segédeszközzel vannak ellátve.^ A konzulátusok révén informáczi.ókat nyernek a spanyolok terméséről — ily módon megállapítják a kaliforniai mazsola lehető legmagasabb árát. Tudják akkor azt is, mekkora "az a mennyiség, melynek jó ár melleit lehet vevőt szerezni. A termés feleslegéből pálinkát készítenek, avagy sértéseket hizlalnak vele. Utóbb ugyanis rájöttek, hogy a mazsola kitűnő sertéshizlaló anyag is. A trust kiterjedése óriásinak mondható, amennyiben 6 millió dollár értékű szőlőterületek tulajdonosaira kiterjed. Legutóbb megalakult a gesztenye- s narancstermelök trasztja és valószínű, hogy ezek nyomába még egész sereg "másfajta is megalakul. Az amerikai gazdák most már nem is bánják, ha a kereskedők összerakják tőkéjüket, társulnak egymással a fogyasztók kizsákmányolását folytatva — ők ugyanezen pályán szándékoznak haladni — amazok példáján okolva.

Mozgalom a Lajta folyó szabályozása ellen. Egyik mosonmegyei munkatársunktól, kinek alapos értesültsége kétségen felül áll, alábbi sorokat vettük, amelyeknek egyelőre kommentár nélkül adunk helyet: Mosonmegye felső - lajtamenti vidékén nagy izgalmat kelt azon hír, hogy a kormány a Lajta mosonmegyei részét szabályoztatni akarja, s fokozza ez izgatottságot az a körülmény, hogy ezen szabályozás előmunkálatait a kormány a Rába-szabályozási társulattal végezteti. Mosonmegyében — minden számottevő haszon nélkül — ugy a Duna, mint a Rába-szabályozási költségek óriási terhei alatt

KÖZTELEK, 1899 OKTÓBER HÓ í l . Legutóbb a zalamegyei határozatot ismertettük, roskadoz számos község lakossága. így, hogy egy konkrét példát említsünk, Bezenye község ujabban Csanád, Esztergom és Pozsony vár12,000 frt állami adó után 18,000 frtnyi évi megye, továbbá Temesvár sz. kir, város állásfogszabályozási költséget fizet, érthető tehát, hogy ily elrémítő példákra a Lajta-szabályozás ter- lalásáról vettünk hírt, amelyekben a szövetkevezése óriási izgatottságot okoz az amúgy is zet erkölcsi és anyagi garancziái gazdagodtak. nagyrészt szegény és eladósodott népesség Csanád vármegye törvényhatósági bizottsága között. október 3-án tartott rendes közgyűlésén ez A vármegye felső-lajtamenti községei- ügyben alábbi határozatott hozta: ben valóban pánikszerüleg hatott a Lajta„Csanád,vármegye közönsége teljes mértékszabályozásának híre, ugy, hogy alig néhány napra reá, hogy a hír kiszivárgott, már is ben méltányolván azon a közgazdaság szemMoson-Körtvélyesen gróf Batthyány Tivadar pontjából rendkívül nagy horderejű czélt, a országgyűlési képviselő és megyei nagybirtokos melynek elérését a „Gazdák Biztosító Szövetelnöklete alatt több uradalom és középbirtokos és több száz gazda ez ügyben népgyűlésre kezete" működése elé tűzött és a maga régyűlt s ezen a rémület és legnagyobb elkese- . széről is óhajtván, hogy a biztosítási ügynek redés hangján foglaltak állást a tervezeit sza- helyes rendezése által a magyar gazdaközönbályozás ellen s egyhangúlag elhatározták, ség létérdekében hatékony védelemre találjon, hogy a teljesen czéltalan és szükségtelen szabályozás elejtését a kormányhoz, a képviselő- a maga részéről is hazafiúi kötelességének isházhoz s a vármegye intéző köreihez intézendő meri, hogy a biztosítási ügynek szövetkezeti kérvényekben fogják kérelmezni. alapon való szervezését a rendelkezésére Kérvényükben ki fogják fejteni, hogy álló eszközökkel előmozdítsa. S ezért a miLajtafalu, Gáta, Moson-Körtvélyes, Járfalu és dőn egyrészt a megyei közkórház alamás községek a Lajtaáradás által nemcsak, pítványi pénztárának készpénzileg kezelt hogy kárt nem szenvednek, hanem még hasznuk is van belőlük; mert sok évi tapasztalat alapjából és ezen kórházi pénztár javára 3000, azaz háromezer korona jegyzésével igazolja, hogy sovány lajta-menti rétjeik csak oly években adnak némileg kielégítő termést, a szövetkezet alapító tagjai sorába lép s ha a tavaszi, vagy ő ; zi áradás ezeket jól át- ehhez képest utasítja az alispánt, hogy ezen nedvesiti és hozzá beiszapolja. A szabályozás ezt meghiúsítván, rétjeik ezután úgyszólván határozatnak felsőbb jóváhagyása után a kötelező aláírást a vármegye nevében eszközölje, semmit sem érnének. Hogy különben érdemleges kárt a Lajta addig másrészről az az átirathoz csatolt feláradásai tényleg nem okoznak, bizonyítja hívási iveket oly meghagyással rendeli köröztöbbi között azon körülmény is, hogy az em- tetni, miszerint a járási főszolgabirák s általuk iitett községekben árvízkár czimén soha egy a községek elöljárói a szövetkezet eszméjének krajczárnyi adóelengedés nem adatott az állam részéről; más községekben pedig minő például terjesztésével a szövetkezeti alapítványok és Zurány — mely szintén csatlakozott a szabá- üzletrészek jegyzését lehetőleg előmozdítani lyozásellenes mozgalomhoz — az állam által iparkodjanak.* agott adóengedmény 15 év alatt évi átlagban Pozsony vármegye törvényhatósági bizottkitett 270 frtot. S ezen községek csekély baján is egyszerűen azzal lenne segítve, ha a ható- sága szeptember hó 25 én tartott közgyűlésén ságok a márialigeti főherczégi uradalom veze- kimondta, hogy a „Gazdák Biztosító Szövettőségét utasítanák, hogy áradás esetén zsilip- kezete czim alatt létesítendő tűz-és jégbiztojeit azonnal megnyissa. A szabályozás ellen sitó szövetkezet támogatását ajánlja s a szöszóló nyomós indokok alapján a moson-körtvetkezet alaptőkéjének gyarapítása czéljából vélyesi gyűlés bizalmát fejezte ki aziránt, hogy a kormány, ha egyszer alaposan megismerte a két alapítványt jegyez." helyzetet, a Lajtának ezen vidéken való teljeEsztergom vármegye törvényhalósági bisen czéltalan szabályozását kierőszakoltaim zottsága szeptember hó 29 én tartott közgyűnem engedi. A mozgalom vezetésére végrehajtóhogy „üzletrészjegyekbe bizottságot küldöttek ki gróf Batthyány Tivadar lésén elhatározta, elnöklete alatt s elhatározták, hogy igazuk fektethető vagyon teljes hiányában valamely védelmében, ha szükséges a trón elé is fog- fölös készpénzzel rendelkező alapja javára nak járulni. vásárol alapítványt. Továbbá a talajdonait képező ingatlanokat, a szövetkezet megalakulása után — amennyiben biztosítási tételei Törvényhatóságaink és a szövet- megfelelők lesznek — a szövetkezetnél fogja biztosítani és az árva vagyon, valamint a kezeti biztosítás. A vármegyei törvényhatóságok egymás- községi vagyonnak a szövetkezetnél eszközután foglalkoznak a „Gazdák Biztosító Szövet- lendó biztosítását előmozdítja."' kezeté "-nek ügyével s a hozott határozatok meggyőznek arról, hogy egyrészről a nagyközönség égető szükségét érzi a biztosítási ügy szövetkezeti uton való rendezésének s a tervbevett szövetkezet megalakítása elé bizalommal néz, másrészről maguk a tövényhatóságok is felismerve a közönség érdekét, oly mértékben járulnak hozzá a mozgalom erkölcsi és anyagi feltételeinek biztosításához, hogy ezek után a szövetkezet mielőbbi megalakithatása kétségen felül áll. A törvényhatóságok határozatai egyszersmind méltó feleletek azokra a támadásokra, amelyeket a Gazdák Biztosító Szövetkezete ellen a sajtó egy részében s magánutakon is, a szövetkezet diskreditálása s az érdekelt közönség félrevezetésének czéljával megindítottak.

Temesvár sz. kir. város törvényhatósági bizottsága szeptember hó 25-én tartott közgyűlésén kimondta, hogy „a város közönsége az elemi 'károk ellen való biztositásnak szövetkezeti alapon való érvényre juttatását támogatni óhajtván, a létesítendő szövetkezet biztosítási alapjához két (1000 koronás) alapítványt jegyez." Az aradvármegyei gazdasági egylet igen életrevaló ötlettel igyekszik lehetővé tenni, hogy a létesítendő biztosítási szövetkezet előnyeiben a kisgazdáknak is minél nagyobb kontingense osztozhassék. Ugyanis a belépni szándékozó kisgazdák üzletjegyeit a gazdasági egyesület megváltja s ezeknek az üzletjegyeknek az árát a kisgazdák kis részletekben fizetik meg az egyesületnek. Ez szerencsés mód arra, hogy a mozgalamba a kisexisztencziákat is bevonjuk,

1526

FŐZTELEK,

1899

OKTÓBER HÓ 11.

82.

SZÁM. 9-lK É V F O L Y A M .

Pinczeszö vetkezetek. A pinczeszövetke1 alapítványt 1000 kor., 10 üzletrészt 200 kor. értékben, Dőry József 1 alapítványt 1000 kor. zetek alakításának elmozdítása végett a földériékben. Összesen 70 alapítványt 70,000 kor. mivelésügyi miniszter által kiadott népies útértékben, 44 üzletrészt 880 kor. értékben. mutatásból eddig hatvanezer példány osztatott Az eddig beérkezett aláírási iveken 570 ala- szét díjtalanul az érdekeltek között. Az útpítványt, 334 üzletrészt, összesen 576,680 kor. mutatáshoz egy alapszabály minta iscsatoltaíott, értékben jegyeztetett. Ezenkívül a vármegyék a mi az alakítást megkönyiti. Az alakítás és városok minisztériumi jóváhagyás végett, megkönyitése végett különben az alapszabályok következő alapítványi jegyzéseiket terjesztették elkészítése a czégjegyzési teendők ellátása érdekeltek kívánatára saját föl. Zala vármegye 1 alapítványt 1000 kor. ér- czéljából az tékben, Pozsony vármegye 2 alapítványt 2000 közegét is kiküldi a helyszínére az Országos kor. értékben, Csanád vármegye 3 alapítványt Központi Hitelszövetkezet, mely azon pinczeVEGYESEK. 3000 kor. értékben, Temesvár szab. kir. város jszövetkezeteket, amelyek kötelekébe belépnek, a teimelők boraira adandó előlegekhez szük2 alapítványt 2000 kor. értékben. Mai számunk tartalma? séges hitellel is ellátja. A földmivelésügyi miMunkásközvetités szervezése. A föld- nisztér rendelkezéséhez képest a földmivelésÁllami telepítés vagy magán parczellázás. Irta: mivelésügyi miniszter a gazdasági munkásközTomka Emil. 1519 vetités szervezésére vonatkozó szabályrendeleti ügyi minisztérium borászati osztályában, a Mozgalom a Lajta folyó szabályozása 1525 tervezet tárgyalása czéljából f. hó 10-ére szak- vinczellériskoláknál, a borászati felügyelőknél Törvényhatóságaink és a szövetkezeti biztosítás. 1525 tanáeskozmányt hivott össze. A szaktaDáeskoz- s a gazdasági egyleteknél a pinczeszövetkezetek alakítására vonatkozó népies utmutatást Tárcza. Gyümölcs, virág és más egyéb. Irta : B. B. 1520 mányra a belügyminisztérium, az Országos egyszerű levélbeli kérésre minden érdeklődő Magyar Gazdasági Egylet s az erdélyi gazda- díjtalanul megkaphatja. Növénytermelés. Szeradella termesztés. Kerpely Kálmán. 1521 sági egylet képviselőin kivül löbb előkelő gazda s közigazgatási szakember volt hivatalos. Gazdasági állattan. Pályázat tisztított kenderre és gyapot. Gyakorlati kérdés a golyóüszög tárgyában. I f j . igazKisgazdák és cséplőtulajdonosok közötti fonálra. A magyar kir. államvasutak Frey Qusdáv. — Jablonowszky József.— 1521 jogviszony szabályozása. A kisgazdák s a gatósága az 1900. évi január hó 1-től 1900. Állategészségügy. Szarvasmarhák gümőkórja. Ftiler klfríd 1522.. cséplőtulajdonosok között mind a két fél évi deczember hó 31-éig szükséges mintegy f .-réíwftkrímy 1523 hátrányára a jogviszonyok szabályozatlan volta 300 q tisztított kender és 609 q gyapotfonál szállításának biztosítására nyilvános pályázatot Külföldi szemle. _ 1524 miatt igen gyakori a súrlódás, a pereskedés. V fffwet. - 1526 Ezen a gazdák s a cséplővállalkozók részéről hirdetett A szállítási feltételek a magyar kir. n erősítenie ro. tfisw'e. 1528—15t9 egyaránt felpanaszolt helyzet orvoslására államvasutak anysg- és leltárbeszerzési szakSzerkesztői üzenetdr — 1529 földmivelésügyi miniszter a gazdasági egyleti osztályánál (Budapest, Andrássy-ut 73. szám elnökök s az alispánok véleményének meg- II. em.) és valamennyi üzletvezetőségnél a Gazdák líizíositó Szövetkezete. A „Köz- hallgatásával törvényjavaslat-tervezetet készít- hivatalos órákban naponként megtekinthetők, leiek," 79. számában közöltük, Logv a Gazdák tetett, melynek tárgyalása czéljából e hó vagy a 25, illetőleg 15 krban megállapított ár Biztosító Szövetkezetének alaptőkéje javára 10-ére szaktanácskozmányt hívott össze. A előzetes lefizetése mellett a budapesti nyomtateddig 500 alapítványt, 290 üzleirészl, összesen tervezet olyan intézkedéseket foglal magában, ványtárnál megszerezhetők. Betekinthetők 505,800 kor. értékben jegyeztek. Azóta f. bó melyek mind a két fél jogos érdekének bizto- továbbá az OMGE nél is. 10-ig beérkezett aláírási iveken az alábbiak sítása mellett alkalmasak lesznek arra, hogy Állami tenyészszarvasmarhák árverése. jegyeztek alapítványokat, illetve üzletrészeket, a cséplés megkezdési ideje a gép megromlása, még pedig: Szőnyi Zsigmond 1 alapítványt a termény részbeni megsemmisülése, stb. miatt A bábolnai m. kir. állami ménesbirtok tiszta 1000 kor. értékben, Békássy Elemér 5 üzlet- manapság folyton előálló viszályoknak elejét vérű szimmenthali tehenészetéből származó 14 darab fiatal tenyészbika és 14 darab számrészt 100 kor. értékben, Kacskovics Mihály 1 vegyék. Ugyané tervezet kerelében nyernek alapitványt 1000 kor. értékben, Sólymosy László szabályozást a cséplővállalkozó által felfogadott feletti előhasi üsző lesz folyó évi október hó báró 10 alapítványt 10.000 kor. értékben, munkások, továbbá az u. n. munkásvállalkozók 23-án délután 1 órakor a kis-bábolnai majorSimon Pál 1 alapítványt 1000 kor. értékben, és a segédmunkások jogviszonyai is. E rész- ban megtartandó nyilvános árverésen a legSzepesváraljai gazd. egyesület 1 üzletrészt 20 ben a munkásoknak sok, régen hangoztatott többet Ígérőnek eladva. Előzetes bejelentésre kor. értékben, Lux Ede 1 üzletrészt 20 kor. jogosult kívánsága nyer kielégítést, amennyi- kocsik rendelkezésre fognak ál'ani az árverés értékben, Karsai Vilmos 1 alapítványt 1000 ben a legkisebb munkabér feltétlen biztosítá- napján az ácsi (m. á. v.) és a nagy-igmáhdi kor. értékben, Mailáth Géza gróf 2 alapítványt sára az 1898. II. t.-cz, 10 § a módjára a (déli vasút állomásokon. Pósta- ós távirda2000 kor. értékben, Bujariovícs Sándor 1 ala- cséplő és munkás vállalkozóknak is kötelességévé állomás : Bábolna-Puszta. pítványt 10C0 kor. értékben, Somogy vármegyei tétetik a munkásoknak megszolgált bérük Lóverseny Szatinárott. A szatmármegyei gazd. egyesület 5 alapítványt 5000 kor. ériék- erejéig a vállalkozó gépeire, terményeire gazdasági egyesület f. évi okt. 1-én rendezte ben, Temesvári. Első Takarékpénztár 1 alapít- minden más zálogjogot megelőző törvényes szokásos lóversenyét, mely lókedvelőinknek ványt 1Ó00 kor. értékben, Pálffy István gróf 1 zálogjog bíz'osittatik stb. A törvényjavaslatot, eddig nem tapasztalt érdeklődését bizonyítja. alapítványt 1000 kor. értékben. Metternich melynek mielőbbi tárgyalása a kisgazdák s a Nagyszámú közönség jelenlétében, fényes, deSándor herczegné 5 alapítványt 5000 kor. ér- munkásuk érdekében igen kívánatos, a szak- rült idő mellett folyt le. Programmából kitékben, Egri főkáptalan 20 alapítványt 20,000 tanácskozmány után a földmivelésügyi minisz- emeljük a következőket: A programm Il-ik kor. értékben, Debreczeni János apátkanonok ter rövid idő alatt benyujtja a képviselőházhoz. számát képezte a legitim akadályverseny, 5 alapítványt 5000 kor. értékben, dr. Párvy melyben a nevezett 7 ló közül három futott Sándor apátkanonok 4 alapítványt 4000 kor. Állattenyésztőink figyelmébe. Nehogy az Urlovasok Szövetkezetéül 500 kor. és a értékben, Foltin János kanonok 4 alapítványt az Ausztriába irányuló állalkivitelnél érdekelt Magyar Lovaregylettől kapott 300 korona díjért. 4000 kor. értékben, Bibó Dénes 1 alapítványt közönség ezen állatkivitel lebonyolításánál ne- Elsőnek érkezett br. Liptay Béla .Csalfa"-ja, . 1000 kor. értékben, Butkay Zsigmond 1 ala- hézségeknek és károsodásnak legyen kitéve, 2-ik volt Burchard Bélaváry „Gigi'-je. A III. pítványt 1000 kor. értékben, ft. Gerich Gyula figyelmeztetjük az érdekelt gazdaközönséget, jutalom, katonatisztek versenye, holt verseny r.-k. plébáoos 1 üzletrészt 20 kor. értékben, hogy Ausztriába irányuló szállítások alkalmá- volt, amennyiben ketten érkeztek be elsőnek, Füzesséry Gyula 1 ü/letrészt 20xkor. értékben, val ügyeljenek különösen arra, hogy a marha- nevezetesen Kovásznay Zs. „Vándor"-ja és Haidinger István 1 üzletrészt 20 kor. értéklevelek az előirt módon kiállítva német fordí- Schwent őrnagy „Nemes"-se. Az idegenek verben, Péchy Ádám 1 üzletrészt 20 kor. érték- tással s a származási hely és az ezzel szom- senyében, mely szintén legitim futam volt, ben, Szuljovszky Ádám 1 üzleti-észt 20 kor. szédos községek negyven napi vészméntessé- Liptay Béla „Délczeg"-je kapta Szatmárnémeti értékben, Tolvaj Imre 1 üzletrészt 20 kor. ér- get igazoló egészségi záradékkal ellátva legye szab. kir. város által adományozott 800 kor. tékben, Dókus Gyula 1 üzletrészt 20 kör. ér- nek, úgyszintén, hogy a marharakodó állomá- első dijat, 2-iknak érkezett Burchard Bélaváry tékben, Meezner András 1 üzletrészt 20 kor. sokra kirendelt halósági állatorvosok, akik az Aladár „Springinsfeld"-je, a tétek és bánatok értékben, Dókus László 1 üzletrészt 20 kor. Ausztriába irányított állatszállítmányok beraká- összegét nyerte. A verseny fénypontját képezte értékben, Moskovitz Géza 10 üzletrészt 2.00 sakor az állal egészségrendőri kezelés ellátására a V-ik, a Hölgyek dija, melyben a szatmárkor. értékben, Füzesséry Tamás 1 üzletrészt hivatva vannak, a marhaleveleket ugyancsak megyei hölgyek által adományozott 600 kor. 20 kor. értékben, Szkurkay Lénárd 1 üzlet- a f. évi 75,500 számú rendeletben szószerinti díjért 10 ló nevezett, ezek közül futott 6. részt 20 kor. értékben, Vay Sándor báró 2 szöveggel megállapított záradékkal lássák el. Elsőnek érkezett Domahidy István .Millerüzletrészt 40 kor. értékben, Miklós Béla 1 Az előirt egészségi és szemlezáradékok hiányos- jung'-ja, másodikcak Koicí zmy Zs. „Vánalapítványt 1000 kor. értékben, Sennyey sága, vagy éppen hiánya a szállítmány feltar- dor"-ja, harmadiknak Horváth J. „Vilmá"-ja s István báró 1 alapítványt 1000 kor. értékben, tóztatását, illetve clkoboztatását vonhalja maga a tétek, bánatok összegét nyerte. A verseny Hammerberg Miklós 2 üzletrészt 40 kor. ér- után. Önként érlelik, hogy az osztrák belügy- élénkítésére az egyesület totalizatőri is állítékben, Ganczangh Miklós 1 üzletrészt 20 kor. miniszter külön engedélyével Ausztriába indí- tott fel. értékben, Ambrózy Károly 1 üzletrészt 20 kor. tott állatszállítmány marhalevelein csakis a értékben, Sennyey Béla báró 1 alapítványt külön engedélyben kikötött fellételek igazolan1000 kor. -értékben, Sennyey Géza báró 1 ala- dók, ugy az egészségi záradékban, mint a felpítványt 1000 kor. ériékben, Sármezey Manó rakási szemlezáradékban. miért is az aradi példát melegen ajánljuk gazdasági egyesületeink figyelmébe. Mindent egybevetve, a társadalom érdeklődésének s lelkes támogatásának annyi jelével találkozunk, hogy méltán remélhetjük, hogy a szövetkezeti eszme a biztosítás terére is teljes diadallal fog bevonulni.

82. SZÁM. 9 IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1869. OKTÓBER HO 11.

Á legújabb találmányok és azok Eddig a földbirtokos hathatós ellenszerek hiányában nyugodtan és közönyösen volt kénytelen nézni azon rendkívüli nagy károkat, melyeket a kártékony állatok okoztak. A leguja' b időben igyekeztek ezen csapásnak hathatós ellenszerekkel gátat vetni. Különösen a virághirü Wasmuth A. és Társa czég Hamburgban igyekezett e téren legjobbat nyújtani.' Sáska, tücsök, tengeri nyul egész országokat majdnem tönkretettek ; különösen hörcsög, egér okoz a földmivesnek sokszor 90%*nyi kárt a. vetésben. Igen fontos tehát "ezen kártékony állatok elleni 'védekezés. Lényeges™ előrehaladt a mezei egerek elleni védekezés. Ezen .szerrel elért eredményeket kívánjuk itt röviden ismertetni. Az egér az egész világon á legelterjedtebb állat, .mely hihetetlen gyorsan szaporodik. Évenként ötszfr"

eredménye

az

egerek

elszaporodásának

meggátlására.

yezetése mellett végeztetett, hogy annak hasznosságát rülbelül 70.000 "hectsr nagyságú, ebből" ';:V,-«d szántóés czélszerüségé.t bemutassa. Egészen kiirtott területe- föld, ' i-ed rét. A két kerületből: tehát 24 000 hektár ket lehetett látni, a bizottsághoz csatiakozta,k, a hamszántóföld és aO.OOO hektár megmivelt földet kapunk. .. burgi Földmivelési Közlöny szerkesztője-, Bay ur, Daczára annak, hogy tényleg ezen egész tartomány-'-el Arnould ur történeti festő, Kopp u'r, a "gestemündei volt árasztva egerek által,... mi csak felét veszszük, földmivelési egyesület titkára vezetésével ; ugy a búza- tehát 27/00 hektárt. földek, mint a mező teljesen föl voltak dúlva és szoBisehöff szenátor ür Lehéből arról érte'sit benmorú képet mutattak. A gabonaföldeken igen nünket, hogy az élőbbi egérpusztitásoki ál a termés nagy területük tétettek tönkre, áz egerek nemcsak 50°/o—90°/o tőnkre ment, mi. csak 25°/o-ot vessünk száéhségüket csillapították, hanem lyukaikba 1h kg.-nyi mításba, tehát hektáronként 30 forintot - számítva, a kalászokat czipeltek, hogy az elszáradtakat másnap kár 27,000-szer 30 forint, azaz 810,000 forint felületefrissel pótolják (I. a 2. ábrát). A mezők és rétek alagut- sen számítva, ezen veszélyei nek éllent lehet állni szerü vájásokkal voltak átszelve (1. 3. ábrát) o'y1800—2400 forint költséggel,- a hasion legalábbis annyira, hogy szénaaratásra alig volt kilátás. 400-szoros. Ezen példánál - csak a közvetlen károkat Másnap megkezdődön a mérges zabnak a Was- számítottuk, gondoljuk meg azonban, hogy a mezőnek muth A. és Társa hamburgi czég által készített méreg-.legalább 2 év szükséges,' míg ismét- termőképes lesz.

szaporodik, a porozás ulán 22—24 napra 8 fiókkal, szóró (1. 4. ábrát) segitségével. (Védjegy a császári Miután az egerek, amint azt a 3. ábra is miitatja, a fü tehát egy-pár évenkint 3'.'-őt S: apoiiL A fiók roppant, szabadalmi hivatal 14,772 szám alatt védve) Egy na- gyökereit is lerágták, továbbá, hogy az egerek nyáron gyorsan fejlődik és hamar szaporaképes, ez okozza gyobb földrész 10 láb széles szalaggal jelöltetett meg végtelenig elszaporodunk, á léi beáll1 ával a magtárakat, gyors szaporodását. Brebm szerint évenkmt'"20,000-re és minden munkásnak a számára reosz'ott föld- színeket és házakat,, 'szóval mindazon helyeket, ahová szaporodnak el egy pártól. Ebből is következtethető, mi- szalagon levő egérlyukakat méreggel kellett behinteni. az ember szorgalmán k eredményét, behordta, eláraszlyen óriási a veszély a földmivelésre. Volt idő, mikor Ugyanily módon kezeltetett több birtokrész és néhány tottak, ugy egész más eredményre, jutunk. . az ember kénytelen volt az elszaporodott egerek elöl óra alatt nagy területet llttak el mé-eggel, Gestemünde Ha másik évben kevesebb vagy egyáltalán semmi kitérni, utalunk a vingeni egértoronyra. kerület más községében szintén ily módon jártak el és egér sem mutatkozik, szívesen hiszszük, hogy betegség Legnagyobb károkat a mezei egerek okozzák. egyidei kezelés által a kártékony rágcsálókat kiirtották. vagy a kemény tél kipusztitotta őket. Ez azonban nem Kiirtásukra a legkülönbözőbb szereket alkalmazták, küKörülbelül 2 héttel később a Wasmuth-fé\e,igy áll, sokkal inkább hinnünk kell, hogy az egerek lönféle fogókat, kifüstöléseket; stryc' ines búzát hin- Saccharin-Strychnin-zabbal behintett földek megvizs- ösztönüket" követve, .tavaszszal más vidékekre, vándotettek, foszforpilulákat stb,, stb., azonban ezen szerek gáltattak, az eredmény' fényes volt: számos elhullott roltak ki és akkor térnek vissza régi helyökre, ha a . és próbák nem váltak be. egér találtatott a föld felszínén és a csupaszra lerág- : földek pusztításaikat már kiheverték, mert. erős szapocsált területeken friss, zöld fakadt : ellenben az eset- rodásnál a második évben "alig jutna éielem ,á közbe A Wasmuth A. és Tár.«a czég Hamburgban, mely különösen kártékony állatok kiirtását, tűzte czéljául, leg meglevő egereknek nyomai még nem is látszottak. felnőtt unokáknak és- dédunokáknak. Ezen látszat azért 1888-ban mérges buza helyett, tisztított mérges zafcot A megmérgezési munkálatok eredményét konstatálandó is valószínű, mert nagy csapatokban millió számban gyártott és ajánlott. Ezen preparatum kitűnősége a julius hó végén a leginkább megkárosult községek láttak egereket a Rajnán, Majnán, Neckár ,és Weser folyókon keresztül úszni. . : : - . földbirtokosok által általánosan jónak találtatott. elöljáróihoz kérdőivek küldettek szét, melyekre érkezett válaszokból azon kétségtelen bizonyítékot nyertük, 1890-ben Homeyer-Ranzin ur nagy kiterjedésű birtokán A Védekezés költségei az. elért haszonnal . szemazon eredményt bizonyította, hogy rövid idő alatt ki- hogy csekély anyagi esz1, őzzel és csekély munkával ben, számbelileg kimutatva, olyan . elenyészők, hogy irthatok az egerek bármily nagy területen is. A költsé- egész országok megszabadíthatok az egerektől. ha .a következő, tavaszszal egy tized költséggel a földön gek e munkával együtt hektáronkint nem nagyobbak: A községi elöljárók "által megválaszolt, kérdések- mutatkozó lyukakat i^mét méreggel behintjük, ugy az (•5 krajczárnál, az ezen munkával elért haszon, felüle- | bői azt látjuk, hogy a méregzabnak a Wasmuth-fcle egész területet megmentjük. .Miután áz egerek télen tesen számítva, legalább, háromszázszoros. I rendszer szerint az annak törvényesen védett- rnéreg- mélyedésekbe^ nedvesség miatt tönkre mennének, téli

szóró készüléke által való elszórása sem. emberekre, I1 lakásaikat a magaslatokra helyezik el és azulán terr Mig a nagybirtokosok ezen meglepő eredmény sem pedig hasznos állatokra ' nem Veszélyes. Egyetlen I jeszkednek el az egész területen, a mint az első tavaszi által évenkint az egérirtá^ra szánták magukat, akisnap kiszárítja a mélységet és a szaporodási idő elérháziállat sem mérgeztétett meg a hosszas mérgezési birtokosnak ebből vajmi csekély haszna volt., mert az elűzött egerek az ő földjeikre menekültek. Eredmény kísérletek daczára. Szenvedélyes vadászoknak tehát kezett. Remélhető, hogy az elért nagyszerű eredmények tehát csak ugy érhető el, ha a védekezés egy időben nem kell sem foglyokat és fáczánokat és a természet történik. A f. évi gestemündei és tehei egérjárvány barátjainak az éneklő madarakat és más hasznos lénye- a földmivelő által méltányoltatnak és a kormányok ujabb kutatásokra adott alkalmat, mert az országos ket félteniük. A szomszédos Léhe kerületben is meg- hasonló rendeleteket bocsájtanak ki, melyek hasonló esetekben áldásosán válnak be az egerek pusztításaiföldmiveléiügyi tanács által kibocsájtott rende'et sze- tették hatásukat és -itt is alkalmaztatott a Wasmuthnak meggátlására, Wasmuth A. és Társa czég Hamburgrint minden földbirtok tulajdonos és haszonélvező az fcle rendszer. egerek kiirtására köteleztetett. Próbák tétetlek, hogy Tehát tekintsük az egérirtás munkálatainak költsé- ban, mint mindig, ugy ezután is szívesen szolgál fölvilágositásokkal és ha szükség mutatkozik ugy a helyegyidejű intézkedés által, nagyobb területeken irt- geit az ez által keletkezett haszonnal szemben,- ekkor hatók-e az egerek. A rendelet kibocsájtása után, nagyon érdekes eredményt kapunk, oly számokat, me- színén nagyobb területeken személyesen vezeti a több ezer márka értékű Saccharin-Strychnin-zab lyek világosan hozzák szemünk elé, hogy mily fontos munkálatokat. rendeltetett W«' muth A. és Társa czégtől Hamburgban a kártékony állatok kiirtása. Gestemünde kerület különböző községeibe. Gestemünde Lehe kerület körülbelül f 0.000 hektár nagy, ebből város kérésére a munká'atok Wasmuth ur személyes í/5-öd szántóföld, V
1528

KÖZTELEK, 1899. OKTÓBER HÖ 11.

82. SZAM. 9-IK É V F O L Y A M .

csak keveset javultak. Trieurt aprószemü bábot KERESKEDELEM,TŐZSDE. ban Gyflngyösön-Félegy házán 6.1)0—7.—frt, nagy 6.75- frt. Sxest. (Goláfinger Gábor szeszgyári képviselő Dunamenti babot Baja-Zomborban gi mbőlyü 6.60—-6.70 frton. Barnabáb Kalocsán 6.70 frton jegyzünk. tudósítása.) Vetőmagvak: VörösVerét, a sjjekuláczió és a kül* A szeszüzletben a-hét elején az iráayzat váltoBudapesti gabonatőzsde. föld továbra is élénken keres és az irányzatigy állandóan zatlanul fentartotti magát és a szeszárak a multheti (Outtmann és Wahl budapesti terménybizományi szilárd. Minőség szerint 60—68 frton jegyzünk helyben, jegyzés szerint záródnak. Elkelt finomított szesz nagyínig luezerna kevésjjé. részesül figyelemben és. inkább, czég jelentése.) lanyha. Helyben 46-48 frt érhető el. ban azonnali szállításra 5Í550-25 frton adózva és 21.25—21.50 frton szabadraktárra budapesti, továbbá . ' Budapest,'•1:899. október 7. 20.75 frton vidéki szeszgyárak által. Élesztőszesz na1 Az időjárás e hét "folyamán riagyobbára száraz Napi jelentós 1899. október 10 gyobb tételekben volt kinálvá és adózva 56 frton, adóés derült, a hőmérséklet pedig nyáriasan. meleg volt. Az üzlet e hét elején teljesen ellanyhult. A fel- zatlanul 21.55 frtig kelt. Az ti'óbbi napokban az égboltozat ugyan beborult, a nélkül azonban, liogy jelentékenyebb csapadék követ- mondások nehézkes lebonyolítása a szük pénzviszonyok Adózott nyersszesz és denaturált szesz változatkezett volná bé. A tengeri törése folyamatban van és következtében a készáruüzletre bénitólag hat. a beérkező magánjelentések szerint kedvezőbb eredBúzában az üzlet lanyha a forgalom egészben lanul jegyeztetik. ményt -szolgáltat, mint azt remélték, mig a röviddel 18—20000 mmázsa, mely mennyiség 10 krral olcsóbb Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyers"ézelőtt megjelent .hivatalos' jelentés gyenge és hiányos árakon kélt el. szesz e hétnek elején élénken volt kinálva és több técsőképződést és csak alig középes - terméseredményt Eladatott: tel 17-50—18.— fr'ig el is , kelt november—májusi konstatál. Az őszi munkálatok kedvező körülmények . Uj-Wza: szállításra felső-magyarországi szeszfőzdék által. között folytatódnak.- A vízállás * fokozatosan csökkenő. Tiszavidéki: . IjOO mm. 81 kg frt 8 85 3 hóra Külföldön az időjárás ugyancsak nagyobbára száraz-volt 8.60 és csapadék csak szórványosan fordult élő. ;i 100 i Bécsi jegyzés 19 80-20— frt kontingsns nyo;s* lárd irányzat különösen a hét első felébenfolytatódott;. szeszért ugy a tengerentúli mint a kontinentális jáaczokon a . spekuláczió élénk vállalkozási hajlamot, a fogyasztás Prágai jegyzés 55-- 55 25 frt adózott ós 18-75pedig jobb keresletet tanúsított és az árak így emelke19' — frt adózatlan szeszért. dőék; voltak*. Miként a mu't héten, a szilérd irányzat Trieszti jegyzés 9 7ó—10 — frt kiviteli szeszé-t 90% hektoliterje. 1 A bét végékai i iszony A kiélésé i 1 vel Wónban bágyadtabb lelt a hangulat, tekintettel i 79 kg fit 8*40 arra, hogy a látható késztetek ismét 2.362,OOO hushellel gyarapodtak és így egyenlegként még háromnegyed cv:, Vidéki szeszgyárak változatlanul jegyeznek. '•sökkenés mutatkozik. A kiviteli kereslet tartósan élénk Budapesti tár latárak e héten- Finomított szósz volt Az angol piaezok kivétel nőikül szintén emelkedőek1656-75 frt, élesztőszesz §6 56 75 frt, nyeravoltak és az ajánlott kvantitások prompt- és úszó ára-' s esz adózva 55- ^55 75 frt, nyersszesz adózatlaa ban egyaránt könnyen találtak elhelyezést. Épp ugy (exkontingens) —•——i--— frt, denaturált szesz 18 50 élénk, volt a kereslet a liszt iránt is. A fra.nczia piacz'o— 19-— frl. Kontingens nyersszesz —. :—. kon.esak kismérvű ingadozások voltak és az árak a bővebb belfoldt kínálat daczara tartottak maradtak. A «.? árak 10.000 literfokonként hordó nélkül bértöbbi kontinentális piaezókon ugyancsak jöbb. a vállal-., mentve budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizekozási kedv. a fogyasztás részéről pedig élénkebb kerestés maliét* értendők. • let nyilvánul és így magasabb árak ig voltak elérhetők. j .. : Nálunk buza iránt különösen a hét első felében volt élénk a' kereslet és az irányzat emelkedő, később azonban ismét ellanyhult; míg takarmányezikkek bár gyenge forgalom mellett változatlanul tartottak maradtak. Az üzlet részleteiről következőket jelenthetjük : Buza a hét első napjaiban élénk keresletre talált. A malmok tpvábbra is azon voltak, hogy minél nagyobb készletekre tehessenek szert és szívesen vásárolták a különösen hajótéíllekből álló mennyiségeket, annál inkább, mert waggonáru aránylag gyengén érkezik. Szállítási áru különös előnyben részesült. E mellett a kinálat nem nevezhető nagynak és a tulajdonosok 10 krral magasabb árakat is érhettek el, A kereslet azonban később lényegesen csökkent, egyrészt a malmok eddigi beszerzései, valamint az időközben ellanyhult határidőpiacz behatása alatt a malmok tartózkodóak lettek és az elért árelőny ismét elveszett. Az e hét folyamán kezdődött határidő-felmondások annyiban voltak csalódással kapcsolatosak, hogy várakozás ellenére átvevők alig akadtak és a. felmondott búzák nagyobb részét prolongálták. Szerb búzák iránt e héten is volt érdeklődés és eme származékokból kb- 35,C00 mm. kélt 'el. Az összforgalom 230,000 mm., a hetihozatal 263,000 métermázsa. Rozs a buza irányzata után indult. Kezdetben ugy az export, mint a fogyasztás részéről jó kereslet ). 77 kg frt 8-35 „ „ mutatkozott, mely azonban később alábbhagyott és 73- . „ >-,8.30 ., , csendes irányzatnál az árak a mult héthez viszonyítva Ó-beesei : i. 74 kg. frt 8-35 3 hóra ; ,5—10 krajczárral csökkentek. Alárendelt minőségek el 76 V „ 8-30 „ „ voltak hanyagolva. Minőség szerint 6-35 — 6-50 forintig, Bihari: a. 79 kg frt 8 50 3 hóra finom árut 6-60 forintig jegyzünk helybeli paritásra, mig belvben 6'55 forintig érhető el. Nyiri származékokért debreczeni paritásra 6. 6.02, nyíregyházi paritásra 6.071/a- 6.10 forintot fizettek. Árpa (takarmány és hántolási czélokra) az egész héten át alig változott, A kinálat továbbra is gyenge és hizlalók ugy mint-gyárosok részéről helyben 6.—6.10 forint volt elérhető. Szerb áru Dem volt a piaezon. 6.72 Állomásokon átvéve a forgalom korlátolt és kizárólag Rozsban szintén lanyhult az üzlet Budapest en könnvü és olcsó minőségű tiszavidéki árura szorítkozott, illetve ennek távolságában 6.50—6.55-ig kél el. melyért 5-50—575 forint közöttfizettek.Jobb minőségű Árpa csak takarmányáruként adható tiszavidéki áru éppúgy, mint felvidéki és dunántuli tól 6.15-ig helyben jobb árura nincs Vevő. el 6.— írtárpa él volt hanyagolva és mult heti jegyzéseink csak Zab továbbra is lanyha maradt 5—5.10 frtig ér névlegesek, : el helyben. Zab aránylag jól van kínálva, mig a kereslet . Tengeri a csekély kinálat következtében szilárd "tartósan gyeqge. Príma áru hiányzik és a beérkezett 5.27-5—5.30-ig adatik el helyben. zab nagyobbára merkantil minőségű.. Az árak változatHatáridők a lanyha külföld és kedvetlen készáru lanok maradtak és helyben 5'10^5-45 frt között alakul- üzlet hatása alatt ellanyhultak. nak szin és tisztaság szerint. Déli 12 órakor kővetkezőképp áll: Tengeri ugy a vidékre való szállítás, mint Bécs számlájára jó keresletre talált,, mi mellett a. forgalom Déli cárlat is élénken alakult. Hajóba vagy waggonba téve helyben Buza októberre . . 0-' 8-21—22 5-lfVs—5-2.5 frt között fizettek. „ áprilisra 1900. 0. - 8.67-68 Olajmagvak: Káposztarepcze. Forgalom alig van Rozs okt. . . , 0'——•-—-•- 6-55—58 és 10-50- 11-75 frtos árjegyzésünk inkább névleges. A mellékczikkek teljesen hí,' nyzanak. Vadrepcze 6. 6.50 Tengeri májusra 1930. 0. forint. Gomborka 10.50 frt. Lenmag 12. 12.50 frton Zab okt. . . . . 0• jegyez. áprilisra - • — Hüvelyesek : Bab (uj) kiviteli czélokra , e héten Káp.-repcze aug. . élénkebben volt forgalomban, mi mellett az árak azon-

Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudósítása a .Kőztelek" részére, Budapest, 1899. okt. 11-én. Kötelezettség nélküli árak-100 kilónkint, teljsulyt tiszta súlynak értve, zsákostul, budapesti vasúti vagy hajóállomáshoz szállítva: A és B dara —.— frt. Buza 0 1 2 3 4 5 6 7 7V» liszt:frt 14.30 13.70 13.10 12.30 12.— 11.70 11.— 9.50 7.8<

frt

6.10

Lnjza Gőzmalom Részvény-Társaság üzleti tudósitása a .Köztelek" részére. Budapest, 1899. okt. 11. Netto-árak 100 kgként, Budapesten, elegysuly tisztasulyként, zsákostul. Kötelezettség nélkül. a 1 i Szám: 0 7 7Vs Ár frt : 14.20 13.60 13.— 12.20 12.— 11.60 11.— 9.50 7.50

Az Apolló kőolajflnomltógyár-részvénytársaság üzleti tudósítása a ,.Köztelek" számára. Budapest, 1899. október 11, Mai áraink : Olaj: I. rendű Apolló-hengerolaj, világos 27-50 frt , „ sötét 24 50 , „ orosz gépolaj világos 17.50 » legfinomabb amerikai tovotte zsir 28.— „ finom „ „ „ 26.— „

Petroleum: Liliom császárolaj . 23-50 frt égysziv kőolaj '. . 21-— „ háromsziv kőolaj .. 20"— „ csillagkereszt kőolaj 19-25 , nettó 100 kgként, hordóval együtt, 20°/o tara, készpénzben engedmény, nélkül Pozsonyban átvéve. Ugyanezen kőolajok Budapestén átvéve 50 krral drágábbak.

82

s z " M. 9 IK É V F O L Y A M .

A központi vásárosai nok árajegysóse nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezetének jelentése. 1899. ok t. hó 7 -rő1. . E hét második felének forgalma nem volt kielégítő, az emelkedő hozatalokkal szemben a kereslet nem tartott lépést. Zöldségfélék nagyon elhanyagoltak, vöröshagymát csak naj,y árkedvezmények mellett lehetett érlékesiteni. Gyümölcs irányzata lanyha, alsóbb rendű minőségű almát e rendkívüli nagy hozatalok következtében szinte csak nagy árkedvezmények mellett lehetett eladni, csupán körte irántmutatkozik vételkedv. A husirak változatlanok ; elkelt marhahús buda. pesti I. hálulja 50 56 kr., eleje 44—48 kr„ marhahús vidéki hátulja 44—48 kr, eleje 40 —44 kr., borjúhús egészben 80.-56 kr., eleje 52 kr., hátulja 60 kr., borjúhús vidéki 50—52 kr. Sertéshús félszalonával 44—55 kr., lehúzott '4b—46 kr. Szoposmalacz 0-75—1-00 frt drbja. Szarvas 20 -30 kr, őz 50—70 kr. kgrja, nyul 70—85. kr. drbja, fogoly párja 90 -100 kr. Élőbaromfi változatlan, liba 1-10 —1-30 frt. Zöldség :'burgonya kifli 4.00 —5.00 frt mmként, vöröshagyma érett makói 2.20—3.30 frt, la 2.00 -2 80 frt, Ha 1.00-1.50 frt. Gyümölcs : szőlő sászlá 20—30, Paszatutti 20—30, közönséges. 12—14 krajezár kilója, alma nyári édes 6—8 frt törökbálint 9—15 frt, renett 10—24 frt bőr renett kevert 12-14 frt, közönségek kevert 3'50— 5,00-'frt,birsalma 5—15 frt mmként.

KÖZTELEK, 1899.

OKTÓBER HO 11

1529

váló 9.—13.—,vörös—.—.—, meggy faj , közönséges , ringló baraczk kajszin , őszi , dinnye görög nagy 10 drb 1-5—3- kicsi 10- 16, sárga faj 1 q. 15.0-30.0, közönséges 12—15. szőlő 1 kg. 12.0- 14.0, csemege 16—20, dió (faj papirhéju) 18-30, közönséges 15.0—18.—, mogyoró 28—32, gesztenye magyar 8-10 olasz 14—16, narancs messinai 100 db 0•—, pugliai —•—•—, mandarin 0-00— 0-00, czitrom 1 40-1 60, füge hordós 1 q 18—20, koszorús 18 —20—, datolya 38—42, mazsolaszőlő 38—75 egras 1 lit. 00-—, epsr 1 kg. 00— kr. Físsterek italok. Paprika éa I. rendű 1 q. frt 41—60, II. renia 20—30, csöves , (szántóit) . köménymag , borsókmaga mák 1 q. frt 2S—30, méz csurgatott 0-30— •—, szappan szin 20—25, 0-40, sejtekbea 1 kg. —• kíz'iiségas , fehérbor asztali palackban 1 lit. 0-40—0-50, vörös asztali palaczkban 0-40—0-50, házi cáliaka paiaczkhan —• •—, ásványvíz palaczkbr-

azon eladó, a jobb minőségű állatok kg.-jáért p. o. 40 f -t, a ki verésért pedig 35 krt kap.) Az alsó-ausztriai helytartóság elrendelte, hogy az eddig minden hét hétfőjén megtartott vesztegvásár ezentúl szombaton tartassék meg. A veszteg vásárra felhajtandó állatok a vásárt megelőző pénteken kell, hogy rendeltetésük helyére megérkezzenek. Az eddig elzárt megyék közül a következő vármegyék vannak tüdővész zár alá helyezve és csakis ezen vármegyékből' hajthatók fel állatok a vásárra és pedig: Árva, Liptó, Nyitra és Trencsénmegyék és Nagy-Mihályról (Zemplénmegye). Bécsi sznrómarhavásár. 1899. okt. 5-én. Felhozitott: 3012 borjú, 2156 élő sertés, 1040 kizsigerelt serlés, 529 kizsigerelt juh, 44 bárány. A borjuvásáron az üzlet nyugodt volt s az utolsó árak változatlanul maradtak. Legelő sertések gyenge irányzatúak voltak,. csökkenő ár mellett. Bárányok változatlanul jegyeztettek, mintiá mult héten. A többi áru változatlanul maradi. Árak kilogrammonként: kizsigerelt borjú 40—48 Bada?egtl takartcányrásár. (IX. kerület Mesterkr., prima 50—54 kr., primissima 56—60 kr., élő borjú 32—50 kr., prima kr., primissima —— — (—) kö^égekbő! 128 szekér réti szén^, 38 szakér muhar- kr., fiatal sertés 36-42 kr., kizsigerelt sertés nehéz kr., kizsigerelt juh 46—54 kr„ 31 aupezalma 3 szekér alomszalma. 0 szekér takar- 45—50 kr., süldő ít ácyszalma, — szekér tengericzár, 9 szekér egyéb bá'ány páronkint 5—12 kr. >karmány (lóhere, luezerna, zabosbükkőny, köles su>.), Bécsi sertésvásár. 1899. okt. 11-én. (Seh',eifeU 350 zsák szecska. A forgalo-n közép A?ak q-ként. a der és társai bizományi czég távirati jelentése a .Közkővetkezők: réti széna 200-300, muna- uj 220—290, telek" részére). líupszalma —, alomssama 130—140 egyéb takarmány , lóhere , takarmányszalma —0—0—, tsogariszár . luezerna A forgalom élénk volt. , 3arja 220-250 szalmaszecska 180—200. széna Has. Marhahús hátulja L oszt. 1 q fri 51 ,56 , UJ —:—zabosbükkön-í 220 260 össie> Ára kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélII. oszt. 49 51, III. oszt. 47—45, eleje I. oszt. 48 50, kHíiizám 212, luly 275600: kg. kül : prima 38—39 0 kr, kivételesen — kr, közapes II. oszt. <6-48, III. oszt. 42 — 46, borjúhús hátulja I. 36 —37 Ö kr, könnyű ——•— kr, süldő 34—43 kr. ősit. 60—70, II. oszt. 50-60, eleje I. oszt 50 60 II. Állatvásárok. oszt. 45—50 birkahús hátulja I. oszt. 41—46, II. oszt. Bécsi jnhvásár. 1899. okt. hó 5-éa. Felhajtás 38—40, eleje I. oszt. 36-40, II. oszt. 34- 36, bárány Budapesti szuróinarhavásár. Október hó 6-án. 5423 db, juh. 5 eleje 1 db 0. 0-—, hátulja • •—, sertéshús magyal A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóságAz üzlet lassú menetű vólt.' Árak kilogrammonszalonnával elsőrendű 1 q 47 48 0, vidéki 36 -44, sza- jelentése. kint 0-5-1 krral alább szálltak. lonna nélkül elsőrendű, 44 -52, vidéki 36—44, sertésArak : export juh páronként 2225— kivét; Felhajtatott: 450 drb belföldi, — drb galicziai, hús pörkölt —-0 , sertéshús szerb szalonnával — —, raczka —• , selejtes juhpárkint 19 —21 — frt. drb tiroli, 27 db növendék élő borjú, — db élő , szalonna nélkül , sertéshús füstölt magysi —•—•—, idegen (vidéki) , sonka nyers 1 kg. bárány ; — drb belföldi, — drb galicziai, — drb 48 - 60, füstölt belf. csonttal 0"48-0-75, cson: nélkül 0'55 tiroli, 50 drb bécsi, — drb növendék borjú, — drb sűnka füstölt fctUf. osont nélkül —•• •—, ölött bárány, — drb élő kecske, — drb ölött. - 0 85", Borjuvásár élénk lefolyású volt. Szerkesztői üzenetek. szalonna sózott 1 q 45 7—460, füstölt 50 —52-. sertészsír hordóval 51 0-52 0, hordó nélküi 49-0- 49 0, kolbász Árak a következők: Élő borjuk : belföldi —•—•— Sz. Z. urnák, G.-Panyit. Az orvosságot a hátára' nyers 1 kg. , füstölt 72—80, szalámi belföldi 125 frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 32—48 frtig, kivé- fektetett juh nyakának táján, a bőrön keresztül, - 165 külföldi ——, mal&cz szopós álö 1 db 11 20 telesen 5'1 frtig súlyra, növendék borjú 20—24 frtig, közvetlenül a légcsőbeközépe kell fecskendezni Pravaz-félo t sstiíctt 0-90-1.— kivételesen —' frtig dbonkint, •— frtig súlyra. fecskendővel, aminővel minden állatorvos rendelkezik; Baroiafl. a) 215. Tyúk 1 pár frt 1 10 1 3.0, Ölött borjú: belföldi frtig, tiroli forint. . A feleletet,lapunk egyik. ..rendes munkatársa. irta. C—, Köv&ay 1 2\ galicziai csirke 07Ö—0 70, kappan hizott 0' frtig, növendék börju < frtig dbkint, 14), rucza hizott 2'40—2 60, sovány l'OO—1'60 led ölött bárány O'O—0-—,frtig, bécsi ölött borjú 48 - 54 frt, nizot 5 5-40. sovány 2' 2"20, pulyka hizott 0 — kiv. — frtig súlyra. Élő bárány 0'— —'— frtig, kivét. As ®ffs». Eaagy. srasd. ttslojflcnz. - 0 —. sovány 1 90 3 — 6) Tisztított. Tyúk 1 db írt — frtig, élő kecske —•—•— frtig páronkint. C 60- 0 70, 1 kg. , csirke 1 db 0 60—0 75 1 kg, , kappan hizott I, db 0' 0-—. 1 kg. —• •--, Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő éí rtcie hizofi 1 dt 0£0 1 10, 1 kg. 50-70,félkövée 1 db kiadásért felelős : Forster Géza az 0. M. 4 S. iSasBadapesti jnhvásár. 1899. október hó 9-én. (A 0*—-M)'—, lud hizott 1 dfc 1 80—2-60, 1 kg. 48 - 056, székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság g&lója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltáo u félköv. 1 db 0e-—, 1 kg. ptslvka hizitf 0. M. G. E. szerkesztő-titkár*. — Társszerkesztő : Esáaj í di) 00-—, 1 kg. félkövér 1 db 1 50 1 70, jelentése a "Köztelek" részére). Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 731, feljavított Bamsbávaz 0. M. G. S. titkára. 1 kg. 50-50 ludmáj 1 db 50-0 80, 1 kf. 1.20—1*50, juh 493, kisorolt kos 463, kiverő juh 319, bárány —, laizsir 1 kg, C 8-1—, idei liba 1 dh . Hal.Éiő. Karosa 1 kg. frt C'60—0 70, csuka 0-— kecske —, boszniai ——, szerbiai —, angol keresz- 0 —, ponty ídanafl "70- 0 80 süllő —•_-—•_, te. tezés —, romániai — durvaszőrü 400 db. srege 0-—O'O, márnu 40- 60"—, ezompó C 50—0 70. Birkavásár élénk lefolyású volt. • ngolna 00'—, apró kevert o 18—0-20 <*z*ci , Arak a következők: Belföldi hizlalt ürü 19—22' f isriráng 0 0'—. • Tej és tejíemélteJi. Tej 1 lit. frt 0-08—0-t 8, frtig páronkint, 22 0—23 50 frtig 100 kiló élősúly szerint, Sefalöiött 0-C6 -0-C6, tejszin 00-—, tejföl 0-25—0 28 kiv. —•-- frtig, feljavított juhok 16'—18 0 páronkint, 20.00 '— pár., kiv. tehénvaj (tea) 1 kg. C'91-1 05,1. rendö 0 50-0-80 II. r 21 — frtig súlyra, kisoroit kosok —'— frtig, kiverő juh 7 0 • 13--- páronkint, —• •—, kiv. 0-50- 6C - , olvasztott 0-50—60, Margarin I. rendű frtig súlyra, báránya .kecske r '0, kiv. frt pár. 0—, II 'tr.dC 0---0-—, tfhíxturó 06—0-12 juhto.6. 18- A „ liptói 0:80-0 50, juhsajt .0-32---48, ..etümen-. durvaszőrü 12-—15'0 pár., 17—19 suly, szerbiai —*—•— anyajuh™! 2 — í 6 Értig páronkint/ ÍÖÖ kiló után 19—22 frt bili eaji 1-10—1-20, groji sajt 0'50—0-60. Maist és SenyeraemS, Fehér kenyér 1 kg. frt 13-0— 13 0, barna kenyér 0 0—110, rozskenyér 11-0 —110. Búzaliszt 00 sz. 1 q — í — , 0 —•—, 1 —'— Bécsi vágómarhavásár. 1899. okt. 9. A béoi 2 , 3 —•—, 4 — £ — • — . marha- és huspénztár jelentése. Hfiveljeiek. Lenese mtgyar 1 q frt 7—9, stokeösszes felhajtás 5335 db. Ebből magyar 4133 dl. r*oi 2C- 24, borsó héjas magyar 10-0—12 —, koptatott rtSZVlNY-TARSULAT magyar 13—15, külföldi 13-17, bab fehér apró 6—7 galicziai 372 db, bukovinai 12, németországi 818 db, hizott 2676 db, legelő 936 db, fiatal 1723 db, ökör nagy 6.0—7-5, szines 7'0 -8-0. • C I A P E B T . io,as, í'riss l. o. (I44üd5>.) 1 láda frt 380 C9 50 3885 db, bika 684 db, tehén 566 db, bivaly 200 db. 0. oszt. (1440 db.) 35 0—36 5, meszes .orosz tojai A mai vásáron a felhajtás 350 darabbal gyen100 db. —. tsa tiiás 3 30-3 40. törött íojás 00-— Bafflrareraüág tegaagysbfc ét (fy^M gébb volt múlt hetinél. A kínálat kisebbedése a Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 0.- 0-00 1 q vásár hangulatára élénkitőleg hatott és jó kereslet I ffaBilaaági gépgyára, I 3.C—5.0, Petrezselyem ICO kötés 0.—O'O, 1 q 3. ~5re, mellett a prima, valamint középminőségüek J/á—1 frt zeller 100 drb 080— 1.—, karalábé 80— 1.0, vöröshagyma SMly a ludiikottsfcM izOkségc* árjávulást mutathattak fel. A kedvezőbb irányzat közép ICO köt. o0.—, 1 q 2 20—3.50, foghagyma 100 kőt. és alárendelt minőségüékré is kiterjedt, amennyiben -.—.—, 1 q 15.—18.—, vörösrépa 100 drb 0.60—1-—, ezek meglehetős kereslet mellett mérsékelt árjávulást fehérrépa ., fejeskáposzta 3'— 6.—, kelkáposzta 100 db mutathattak fel. Ökrök szilárdan megállapított multheti 0.8—1.0, vöröskáposzta 4.8.—, fejessaláta 0.90—_ árak mellett jó kerestettek. A vásáron majdnem 1.20, kötött saláta 0-40—-80, burgonya, rózsa 1 q 1.60— , fekete retek 100 den eladatott. 2.—, sárga 2.Í0—2.30, külföldi —. drb 0.60—1.20, uborka nagy salátának 10 0 drb 1.6—4.—, Árak: prima magyar 35—37-50 (—1—)frt, szekunda kérriitntl Hsai savanyítani való 100 db 0.7—1.2, savanyitott 1.2—1.70, 31—34 frt, tertia £8—30 frt. Galicziai prima 3637'50 nrdnlai. zöld papr. 20—0-6, tök főző 7-^12, zöldbab 7.0—9.—, (—•—) frt, szekunda 33—35 frt, tertia 29-32 frt. Német zöldborsó hüvelyes hazai 1 kg. —. .—, fejtett 1 lit. prima 39—41-— (—.—). szekunda 35—38; tertia 30-31 BiMlatas fcrj®gy*4kket —, tengeri 100 cső 0.8—1.0,karfiol 100 drb 8.—20.— frt. Konzervökrök . 22 —29 — é. s„ rosszabb minőségű paradicsom 1 kg. 4. 6.—, spárga 0. -0.—, torma — frt é. s. Bika 24—36-— frt é. s„ tehén 22—32 1 q 12—16. frt és bivaly 17—23'— frt é. s. (Kizárólagosan élősúlyra minden °/o levonás nélkül történnek. Az értékesítésben kitüntetett árak ugy értelmezendők, hogy egy-és ugyan-

MAGYAR lASiGI GÉPGYÁR

KÖZTELEK,

1530

1899. OKTÓBER

Árverési • • • • hirdetmény. A bábolnai m, kir. állami ménesbirtok tisztavérü siramenthali tehenészetéből

a kisbábolnái

mazó,

árverésen

a legtöbbet

A z árverés napján nak rendelkezésre

az

ácsi

A

tenyésztés

vészen

eladva.

15

db

10

„

(m. á. ~v.) és

a

nagy-;

igmándi (déli vasút) állomásokén. ..

''..'

Posta és távírda állomás: bábolnai

8673

m.

kir.

végett

eladunk

tenyészetéből

szár-

átment

2

éves

fehér

Poland

mangalicza

China

N a g y - G á j

és

Imitt

(Torontálmegye). vasútállomás

Sztamora-Moravicza.

• Bábolna, 1899. évi szeptember hó. A

feloszlatása legjobb

Posta- és távirdaállomás helyben,

Bábolna-Puszta.

kereskedőt.

W i n t e r b e r g Gyula uradalma

A z eladásra kerü-lő; tenyészállatok pontos leírása kívánatra megküldetik.

Kis-Czelli

E I S N E R

ország'egyik

kocsik fog-

Ígérőnek

előzetes bejelentésre

állani

é s

Tenyészkan-eladás. az

vános

1—2. esetleg 3 évesek és pedig hizlalni való öferöK eladására és későbbi szerződésre 8566

legolcsóbb árért vállalkoznak

lesz folyó évi október hó 23-án délután 1 órakor nyil-

ÉVFOLYAM.

é s ÜSZŐ

legprímább,

13 darab fiatal tenyészbika és 14 darab számfeletti előhasi üsző

megtartandó

SZÁM. 9-ik

V o r ö s t n r k a tinó W E I L L E R

származó.

majorban

82

HQ 11

állami

863o

ménesbirtok

igazgatósága.

llésseglil • • Komposztirozott trágyát i é r i á i h i i i á t , .

(Utánnyomás nem dijaztatik).

leszállított árban, kisebb és nagyobb mennyiségben, az ország bármely irányában vasúton

mely már számos év pta kitűnő

termést

adott

és rozsda ellen nagy ellenálló képességet Budapest—Szt.-Lőrinczi szemétszállító vasút tanúsított, legjobb minőségben ad el I X . , Külső í l l ó i - n t . . Hivatalos vizsgálat bizonyította, bogy ez a lóírágyával és pöezegödrök tartalmával . tomfeosztirozöttiS—3 évig, érlelt trágya sokszorosan felülmúlja a közönséges ist&llótr4gyá.t. Minden kérdezSsködésre készséggel szolgál ..felvilágosítással, úgyszintén küld vogybontást (analyset) fenti szemétszállító vasút igazgatósága. « r Megkereséseden kérjük a vasúti állomás esetleg a vasúti szelvényt vélünk Díószeghen, Pozsonymegyében. 8 m

a

dlószegbi

ezukorgyár

MARSCHALL A. kocsi-,

hajtó-,

lovagló-

gozfürésze

és

és

istállószergyár,

fahajlitó

telepe

Pozsonyban, HL, Grössling-utcza 16. sz. Ajánlja: landauer broom, félfedeles, és

hintóit,

igen a

T i s z t i Géphajtószijak.

és

könnyű

és

legkülönfélébb

nyitott elegáns

vadászkocsijait kivitelben

és

alakokban.

5 elsőrangú éremmel kitüntetve. p o l g á r i

Lószerszámok,

uri

lovagló eszközök!

fogatok

és

gazdasági

lovak

M i n t a r a k t á r a kereskedelmi muzeum állandó kiállításában Budapesten, Városliget. KÉPES ÁRJEGYZÉK INGYEN ÉS BÉRMENTVE.

részére. =

=

=

=

= —7—

82. SZAM. 9-ife ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK 1899. OKTÓBER HO 11 13

Az egeret pusztítása ellen. Wasmuth-féle Saccharin-Stryeímin-zab. Mivel a z utóbbi napokban.t. cz. vevő közönségünk részéről sok panasz érkezett az egerek által okozott pusztító károkról, felhívjuk a gazdaközönség figyelmét Saocharin-Strychnin-zabunk-ra, fiatal vetések ezen állátok állatok falánkságának áldozatául áldozatául" essenek. — Saccharin-Strychnin-zabunk elsőrendű tekintélyek tiin-zabunk-ra, nehogy a fktal ítélete szerint mezei egerek ellen egyetlen biztosan ható és legolcsóbb szernek bizonyult és vele idejében való alkalmazás esetében kiszámíthatatlan károknak lehet elejét v

;

Egérpuskánk alkalmazása esetében foglyok és más hasznos állatok megmérgezése ki van zárva, Wasmuth-féle Saceharin-Strychnin-zab 5 fco. mfe. 7'SO, 35 fco. mk. 3 5 . - , 100 fco. mii. 12O.—.

|

E

g

é

r

-

p

u

s

k

á

k

( t ö r v é n y i l e g

v é d v e )

3 márka (5 darab = 1 postacsomag) Gazdasági egyesületek, községek és nagyobb birtok tulajdonosoknak együttes megrendelések esetében előnyös feltételeket szabunk. Hámozatlan mérgezett búzának alkalmazásától óvakodjunk, a mely — bár látszólag olcsóbb, az egerek nem igen eszik meg, a mellett csekély hatású és igy sokkal drágább Saccharin-Strychnin zabunknál. ... /

A.

Wasmuth

&

CoHamburg*

Távirati czim: Wasmuth, Hamburg-Ulilenhorst.

J#« E l i s m e r ő i r a t o k .

Kir. pomolog. intézet Proskau 1898. szept. 37. Ön az itteni intézetnek Saccharin-Strychnin zabot küldött, a melynek hatásával igen meg voltam elégedve. Az igazgató jegyezve: Stoll, gazdasági tanácsos;

Zischendorf b. Meuselwítz, 1895. 1

Findeisen

Miksa.

Az uralkodő nagy egérpusztitás folytán á mezei egerek gyors elpusztítása ? ált szükségessé. Ezen czélra leghatásosabb szer minden kétségen felül a Wasmuthféle Strychnin-zab bizonyult. A Wasmuth & Co.' czég Hamburgban késznek nyilatkozott a 100 kilónkénti 120 márka árat 100 márkára mérsékelni, ha legalább 1000 kilogramm rendeltetik meg. Gt. B i r n b a u m , O l d e n d o r f , a Stralsundi gazdasági egyesület elöljárója. Az állatok által okozott károkról tartott egyik előadásában dr. Brümmer tanár Jenában az egerek által okozott károkra vonatkozólag többek* között a következőket mondotta: „A mezei egereket ragályos betegségekkel (baczillus-átvitellel) kipusztitanom mindeddig nem sikerült." Legjobban beválta Wasmuth & Co. hamburgi czég főtt Saccharin-Strichnin-zaDja. A Wasmuth-féle módszer alkalmazása esetén a mezei egerek által .okozott,pusztítások a; ritkaságok közé fognák tartozni. e bizonyára a legjobb szer a

ii egerek, kipusztitásához.

. . . Már most értesíthetem, hogy a Saccharin-Strychnin-zabot az egerek jgen szeretik és ezen szer alkalmazásának sikere oly nagyszerű, miszerint hajlandó vagyok annak lehetőségét elfogadni, hogy helyes alkalmazás esetében (községek vagy egész járásonkint) egerek által okozott pusztítások nak elejét lehet venni. Jena, 1892. deczember 1-én. . . Dr. Brümmer tanár a jénai egyetemen. Az Ön által praparált zab, bizonyult (rendeltetett 300Ö kgr.)' Mühlhausen, i. Th.

egerek megmérgezéséhez igen alkalmasnak Az elöljáróság.

Ujabb elismerő iratok külföldről. A bécsi kiállítás gazdasági osztályában a császár meglátogatta a Wasmuth & Co. Hamburg-i czég kiállítását is, a mely Saccharin-Strychnin-zabot, továbbá egérpúskákat stb. állított ki, az uralkodó élénken érdeklődött a kiállított czikkek iránt és távozáskor a czég képviselőjének teljes elismerését fejezte ki. (IVeues W i e n e r T a g i b l a t t . ) <W Miután az Ausztriában, sok helyütt alkalmazott egér-baczillusnak ismételt alkalmazások esetében sem volt meg a kivánt sikere, utasíttatott Orr. Kadolz község a kerületi főnökség- részéről, hogy Wasmuth-féle Saccharin-Strychnin-zabot alkalmazzon és f. évi szeptemberben teljes sikert értek el.

r. Homeyer, uradalom-tulajdonos. Szívesen elismerem Önnek Hausbrunn község nevében, hogy; az Ön gyártKüldjön nekem ugy mint eddig gyorsáruként Rakow-ba 500 kgr. Saccharin- mányaival eszközölt mérgezés nagy sikerrel járt, * minél fogva az Ön módszerét mindenkinek legjobban ajánlhatom. Strychnin-zabot. H a u s b r u n n BT. O . b . W i e n íahnkow b. Langenfelde i. P. • község polgármestere.. H . Spolding. E g y h e k t á r s z á n t ó f ö l d r e kl>. 1 k i l ó z a b = M k . I . 3 0 s z ü k s é g e s , liogy a m e z e i e g e r e k t ő l m e g s z a b a d i t t a s s é k . E g y körüli)! 2 0 h e k t á r n y i területet 6 m u n k á s mintegy 4 óra alatt z a b b a l alaposan behinthet. Az e l é r t haszon számokkal tényleg bebizonyítva 6 0 0 - t ó l lOOO-szeresig. Geestemünde-ben módszerünk alkalmazása által 1 , 3 5 0 . 0 0 0 m á r k á t m e n t e t t e k m e g , m i u t á n az e g é r b a c z i l l u s t s i k e r n é l k ü l a l k a l m a z t á k . » I W Utóbbi időben az általunk feltalált Saccharin-Strychnin-zabot mind gyakrabban utánozzák, de ezen utánzatok » S " hatásáról sok helyről panaszkodnak. Mivel ezen utánzatok folytán az általunk ajánlott és oly nagyszerűen - bevált módszer a mezei egerek kipusztitásához hitelét veszíthetné, mindenkit óva intünk ezen czikk ; megvételétől, mely a minőség rovására (kisebb strychnin-tartalom, rossz mag stb.) olcsóbban- ajánltatik, és fele annyi hatása sincs. Az utánzók által ajánlott úgynevezett mérgezett zab tehát nem 100 márkába, hanem 200-nál is többe kerül 100. kilónként, e szerint sokkal drágább, mint j a Saccharin-Strychnin-zab, melyet gyárunk állit elő. A Wasmuth-féle saccharin-strychnin-zabot a „Reichs-Anzeiger" a gazdák és erdészeknek ajánlotta. 1

Figyelmeztetés I

Főraktár Au.ztr^-Magyarország

TÖRÖK

JÓZSEF

gyógyszertára Budapest,

Király-utcza

12.

KÖZTELEK, 1899. OKTÓBER HÓ 11.

1532

Porcellán-zománcfestékkel falakon é s mennyezeteken oly mosható, igen elegáns és évekig tartó mázo!.at éretik el, melyen penész és gombaképződes teljesen lehetetlen. — Gazdasági üzemekben, uradalmakban, tejgazdaságökban, évek óta kitűnően bevált, tej- és vajkezelési helyiségek, gépházak, konyhák, fürdőszobák, klosetek, istállók stb. részére, valamint mindott, ahol tisztaságra nagy gondot fordítana;-. — Alkalmazása rendkívül egyszerű és olcsó. Szakkörökből való számos elismerő nyilatkozattal, mintával, színkártyával és prospektussal szívesen szolgálnak az egyedüli gyárosok

L t i t z E d e és T á r s a P o z s o n y , G y á r - u t 20. 1 • \ -^/v^^MSiasi

L ó á r v e r é s . Méltóságos gróf Széchényi István ur kálmáncsai | J uradalmában, lótenyésztés felhagyása miatt

11 db öreg félvér kancza 1 db 4 éves „ „ 3 db 2 éves „ herélt 5 db 2 éves „ kancza 1 db 1 éves 2|4 percheron mén 3 db 1 éves félvér herélt 5 db 1 éves félvér kancza 4 db félvér választott kanczacsikó 1 drb 2/i percheron választott kancza csikó, ménesbeli ló f. évi október 15-én d. e. 9 órakor meg- j tartandó önkéntes árverésen eladatni fog.

8 e h i l h a n

G y u l a

urad. isj

K á l m á n c s a , (Somogym.) vasút állomás D a r á n y .

GabonaszáHitási

Stummer Sándor báró hitbizományi uradalmában NagyBodokon (Nyitramegye) f. évi november 1-én, eshetőleg deczember 1-én betöltendő, egy '

erdészsegédtiszti

Posnansky és

igoo. évigabonasuükségletének biztosítása végett folyó évi október hó 19* én délelőtt 10 órakor az erdőhivatal helyiségében Írásbeli versenytárgyalást fog tartani.

Őszi és tava^i

veiéire

Strelitz

ajánl mindennémü lomb- és fenyömagot, nemkülömben

Gyárak:

jó csiraképesség szavatolása mellett a

Ajánlanak valódi

Magyar Fenyőmag-Pergető-lntézet FARAGÓ BÉLA

Erzsébetfalva, Bécs, Witkowik Aszfalt fedéliemezeket Facement tetőzeteket. Aszfalt elszigetelő lemezeket. H ü t t-féle vízhatlan védőanyagot nedves falak szárazzá tételére. Carbolineunto?, Oreolint, Carbolsavat, Aszfaltozásokat, Kővédőanyagot stb.

hirdetmény.

A b u s t y a h á z a i ni. k i r . e r d ő h i v a t a l a k i r á l y m e z ő i és n é m e t - m o k r a i m a g t á r a k

állás.

A z erre pályázóktól valamely erdészeti iskola bevégzése, államvizsga, az önálló erdőkezelésből, több évi gyakorlat, a magyar, német és szláv nyelvek birása, s a katonai szolgálat bevégzése kivántatik. Fizetés: évi 5 0 0 forint, lakás, fűtés, világítás, lövésdij s az alkalmazhatóságnak megfelelő évi jutalom. A folyamodványok és bizonyitványmásolatok, melyek vissza nom adatnak S t u m m e r S á n d o r b á r ó jószágigazgatóságának IVagyBodok, u. p. ]Vyitra-FeIső-I,udány czimzendők. Utánnyomat nem dijaztatik. 8660

Finom f a j

4056/1899- szám.

82. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.

Pályázat.

L t T Z - f é l e valódi, teljesen ólommentes

Bérletet k öt^á^ó^eza^hoWig

Árpa-, buza stb. aratásra és szálas takarmány ads golásra.

Felhivatnak ennélfogva mindazok, kik a verseny tárgyaláson részt venni óhajtanak, miszerint ivenként 1 koronás bélyeggel ellátott zárt ajánlatukat, a melyhez az ajánlat összértékének 10 (tiz) °/o-a bánompénz gyanánt készpénzben, vagy elfogadható értékpapirosokban csatolandó, a fenntemlitett napon és. óráig az alulírott erdőhivatalnál nyujsák be. A szállítandó évi szükséglet a következő: 4 0 0 ( n é g y száz) q Iraza, l l O O (egyezeregyszáz) q rozs és 3 Í O ( k e t t ő s z á z n e g y v e n ) q tengeri, melyre vonatkozólag az ajánlatok a taraözközi vasútállomásra értve teendők, mert Taraczköztől az illető magtárba való beszállításért vállalkozónak q-ként és kilométerenként 1 (egy) krajczár szállítási dij fog külön fizettetni. A z általános árverési és részletes szerződési feltételek az alulírott erdőhivatalnál a hivatalos órák alatt megtekinthetők, illetve 20 krajczáros bélyeg beküldése ellenében megszerezhetők.

tölgy-makkot

Z a l a - E g e r s z e g e n . Minden kiállításon elsőrangú éremmel kitüntetve. 8676

Szeszgyárosok figyelmébe! Elismert kitűnő minőségii t e l j e s e n megbízható és g a r a n tált tiszta

anya-élesztőt kilónként 1 frttal bármély posta, r a s u t - v. h a j ó á l l o m á s r a bérmentve 8676

Krausz szesz- és élesztö-gyára BUDAPEST. Sürgöny-czim: Krausz, szeszgyár-telefon

Budapest.

Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető:

A sertés javitásaés hizlalása

gazdák és hizlalók használatára, Irta K . R u f f y P á l . Ara portómentes küldéssel I forint 10 krajczér.

Hirdetmény. (Díjkedvezmények' az. 1900-iki párisi világkiállítás alkalmából:) F. évi szeptember hó 15-ével .Ausztria és Magyarországból, továbbá azon. tul fekvő államokból, valamint Bosznia és Hercegovinából az 1900-ki világkiállításra Párisba vagy viszont szállítandó tárgyakra nézve engedélyezett szállítási díjkedvezményeket tartalmazó összeállítás" cimü füzet jelenik meg. Ezen füzet a fel- és leadó. vasutak >• igazgatóságainál példányonkint 10 kr. = 20 fillérért kapható . Budapest, 1899. év szeptember havában.. ' Az igazgatóság..

Bustyaházán, 1899. évi szeptember 21-én.

M . kir. e r d ő h i v a t a l . áru árjegyzéket kérni 1

82. SZAM. 9-ife É V F O L Y A M .

KÖZTELEK

1899. O K T Ó B E R HO 11

1533

KIS HIRDETESEK. BETÖLTENDŐ ÁLLÁS,

Á L L A S T KERESŐK, Récsey és

tezőgazdák és a szakirodalom terményei állást keresők és adók hirdetménye étetnek fel e kedvezményes rovatban. V levelezőlapot küldenek.

Üszi— vetísre

Csomós ebir

Mauthner

Ödön

csász, és kir. udvari szállító magkereskedése B u d a p e s t e n

és

Franczia

fűmagvakat

1

=

1

kiváló

minői kilónként

30 f o r i n t

árakon mindenféle gazdasági magot. Minták nyiség

gr. Teleki Arvéd úr idaima

KLEIN ÉS SPIT1ER

K o n c s a .

Ugyanott kapható YEGYESEK,

amenyszives

Ajánl s fraiczia InczeMt 65«« magyar „ 60«« szöszös bükkönyt 18 •0zi hükkönyt \\\m ! mér. őszi borsót 8|a 100 kilonkint. t a k a r ó

őszi és

kölcsön-ponyvái

xinden nagyságban a leg- \ olcsóbb kölesöndíj mellett, | oj és egyszer használt vi > I

búza,

uj és használt terményzsákok

duppaui

Igen jutányos árban, rep•• izeponyvák dbonkónt.2 frt SO krtól feljebb, kaphatóa

zab; továbbá

és á r

közlése kéretik.

vétele után

növendék ökör és üsző borjakat

beküldése

a lkai mával

KOHNfcSTEIN n&t- h poijragjíri raktáriban BUDAPEST, V. Béla-utcza S.

elsőrendű

tenyész bikák. kerestetik 50 q

t a v a s z i bükköny mintázott árajánlat alapján.

te* ipt külföld részére vásárolnak

Radwaner és Rónai I

magkereskedők

I

BUDAPEST,

• V , Nádor-

8 I

KÖZTELEK,

1534

1899. OKTÓBER HÓ 11.

GÚZMIVELÉS. Nagyobb területek szántását gézekével hajlandó vagyok elrilallai; épúgy

mélyrigolozást

szőlő-telcpitésekhez.

Érdeklődik kéretnek, hegy alanti czimeiihez forduljanak. n I

f

W

U L r r

f

p n u n

gSzszántási vállalkozó

c . r l ro U ,

BÜDAPEST-KELENFOLD

Elsőrendű

velő-, nyeles- és fürtös-makkot, Weiss Ferencz Sziszek,

Horvátország.

82. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.

A Magyar Mezőgazdasági Szeszíerraelők Országos Egyesié Budapest, Köztelek. Útbaigazítással, felvilágosítással szolgál, minden adózási vagy műszaki kérdésben. Hivatalos lapja a „ M a g y a r S z e s z t e r m e l ő " nélkülözhetlen támasza a gyakorlatnak. Egyesületi tagok ingyen kapják. Egyesületi tagdíj TERMELŐ"

Egy

egy évre 10 frt. A „MAGYAR SZESZelőfizetési ára egy évre 5 frt.

és több vasú

egyetemes

aezó/ekóim és

taBajmivelé eszközeim o l c s ó ' á r , e l s ő r e n d ű m i n ő s é g és czélszerü

.

Eperjes/

1898.

szerkezetüknél fogva országszerte örvendenek.

Bacher Rudolf

( o k t ó b e r 1—3. I legelső d í j \ á l l a i n i arany-y érem.

cs. é s kir. k i z á r ó l a g o s

%

legjobb hírnévnek és kelendőségnek

"Árjegyzékekkel és árajánlattal szívesen szolgálok.

.

»

S* lo*

©kegyára

Budapest, VL ker., Nagymező-utcza 68. Magyarországi vezérképviselő: Szűcs Zsigmond. A z

UnicumDrill egyetemes sprhavetőgép sokoldalú használhatóságánál, iczélszerü szerkezeténél fogva e g é s z

Európában

a l e g j o b b h í r n é v n e k és a legnagyobb kelendőségnek ö r v e n d , ezéknélfogva az összes eddigi vetőgépek: között az

első helyet f o g l a l j a el. Árjegyzék és; bővebb felvilágosítással

készséggel

Melichar Ferenci cs. és kir. szabadalmazott kizárólagos vetőgépgyára

Budapest, VL ker., Nagymező-utcza 68. .Pátria* irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest. (Köztelek).

Ss° ls. 1-1

o=

slo 12 I I