Internet: III. évf. 4. sz., ápr

DEKA

ÉRTESÍTŐ

Internet: http://bajnok.hu/ertesito • E-mail: [email protected]

III. évf. 4. sz., 2014. ápr.

Tartalom • • • • • •

Szili Károly: Németh László gondolatai������������������������������������������������������������������ 2 Átányi László: Védjük meg magyar nyelvünket! �������������������������������������������������� 2 Dr. Bajnok István: Választásról röviden������������������������������������������������������������������ 3 Pártok választási programjai������������������������������������������������������������������������������������ 5 Hova hátrálunk még�������������������������������������������������������������������������������������������������� 6 Szavazás az Európai Parlamentben������������������������������������������������������������������������� 7

Magyar vagyok Magyar vagyok, magyar, magyarnak születtem. Magyar nótát dalolt a dajka felettem, Magyarul tanított imádkozni anyám És szeretni téged, gyönyörű szép hazám!

Széles e világnak fénye, gazdagsága El nem csábít innen idegen országba. Aki magyar, nem tud sehol boldog lenni! Szép Magyarországot nem pótolja semmi!

Lerajzolta képed szívem közepébe, Beírta nevedet a lelkem mélyébe, Áldja meg az Isten keze vonását! Áldja meg, áldja meg magyarok hazáját!

Magyarnak születtem, magyar is maradok! A hazáért élek, ha kell meg is halok! Ringó bölcsőm fáját magyar föld termette, Koporsóm fáját is magyar föld növelje

Pósa Lajos

1% szja felajánlásánál kérem, ne felejtkezzen meg az Értesítő kiadójáról, a DEMOKRATIKUS KÖZÉLETÉRT ALAPÍTVÁNY-ról, adószáma: 18227073-1-43

Németh László gondolata Németh László megállapításainak egyike: „A mai világ legfontosabb műhelyei nem azok, ahol az atomot bombázzák vagy ahol a tudományokat művelik, de még azok sem, ahol a politikát kotyvasztják, hanem ahol az új Világszellem megszületik. Kérdés: van-e, építhető-e magyar földön ilyen műhely?” Bizony 50 év is elmúlt már, hogy ezeket a gondolatait Németh László leírta. Ma azt szeretném fejtegetni, hogy volt-e, működött-e ilyen magyar műhely? Meglátásom szerint most jött el az igazi ideje annak, hogy egy-egy ilyen műhely magyar földön működésbe kezdjen. Meglátásom szerint a Népi Írók műhelye, mozgalma ilyen volt. (Sajnos ezt múlt időben mondhatjuk, de szellemisége köztünk munkálkodik ma is.) Eljött az idő, hogy ilyen műhely magyar földön hatékony működésbe kezdjen, illetve kimunkálja téziseit. Új gondolkozásmódra van szükség, ezt nevezhetjük új világszellemnek. Új gondolkozásra van szükség a közösségekben, egész Európában, a nemzetek életében, az európai kultúra megmaradásának, fejlődésének érdekében. Alapgondolata: minden nemzet felelős minden nemzetért. Alapvetően négy pontba sorolhatók a teendők. 1. Németh László szerint a magyarságnak és a nemzeteknek saját útja kell legyen a globalista tendenciák baloldali és jobboldali irányzatai ellen. Ezt nevezi Harmadik Út témakörének. 2. A mostani szóhasználat (Európai Unió) helyett Németh László az Európai Nemzetek Szövetsége (föderációja) elnevezést javasolta a nemzeti kultúrák védelmére, fejlesztésére. Európát ne egy központi nagy vízfej irányítsa, hanem európai nagyrégiókat kell létrehozni. A nagyrégiók választanák a központi vezetést, a nagytanácsot. 3. Európa keresztény gyökereit tiszteletben kell tartani, ápolni, fejleszteni szükséges. Ez kapcsolható R. Schuman véleményéhez is: „a demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem lesz”. Szerinte a demokrácia nem egyszerűen a többség akaratának, illetve hatalmának érvényre juttatása. A demokrácia legfőbb alapelve: a transzparencia (átláthatóság), a szubszidiaritás (a döntéseket a régiók közössége hozza) és a szociális érzékenység. 4. A balliberalista-globalista bolondériák ellen kérlelhetetlen harc szükséges. A hatalmi, globalista szervezetek pénzügyi világuralomra törő rendszerét, mesterkedését le kell leplezni és a nemzeti érdeket és értékeket védeni kell. Szili Károly

Védjük meg magyar nyelvünket A magyar sajtó gyakran említi a képviselők ülésezését a Parlamentben, pedig hát az Londonban van, a mi képviselőink pedig az Országházban üléseznek. Persze, ha 2

DEKA ÉRTESÍTŐ

végigmegy az ember a Nagykörúton vagy a Belvárosban sétál, úgy érezheti, mintha Londonban vagy Párizsban lenne, hisz csupa idegen felirat díszlik a boltokon. A fővárosi önkormányzatnak volt egy rendelete, amely előírja, hogy minden üzlet köteles magyar feliratot is kitenni homlokzatára. Szigorú bírság jár a mulasztásért. Az üzletek fütyültek a rendeletre, a fővárosnak pedig nem kellett a büntetéspénz. Kíváncsi lennék, hogy Párizsban nyílhatna-e egy nagy áruház Hortobágy, Puszta vagy Fasor néven? Nálunk ugyanis van Allee áruház a volt Skála helyén. De hogy miért? Kodály, Bartók még ismerték a zene szót. Ők is csodálkoznának, hogy a főváros új hangversenytermét miért kellett Budapest Music Centernek elnevezni. Egyáltalán van olyan szerv, amely engedélyt ad az elnevezésre, vagy bárki bármilyen vad elnevezést kiírhat? A center elnevezés: a Fehérvári úti rendelőn meg egészségügyi centrum olvasható. Bár a centercsatárból középcsatár lett, most itt visszakozunk? Egyébként dívik az idegen szavak divatja, pedig legtöbbször van magyar megfelelője. Használói vagy azt érzik, hogy így értékesebb az árujuk, írásuk, vagy nem tudnak jól magyarul. Én az utóbbira gondolok. A Bartók rádióban is állandóan a koncertet emlegetik, meg azt, hogy ki dirigál. Nos, az utóbbinak nagyon rossz ízű köznyelvi hangulata van. Megvallom, sokszor nem értem az újság egy-egy szavát, pedig négy nyelven tanultam, az egyiknek tanára is vagyok. De az újságban nyugodt lélekkel leírnak olyan szavakat – többnyire angolt –, amelyet csak az idegen nyelv ismerői értenek. Ez egyébként régi tollforgató betegség. Jókai először latin szavakkal tűzdelte tele az iratait, az utolsó idejében meg angolokkal. Az elmúlt időben az orosszal próbálkoztak: bolsoj, glasznoszty stb. De ez nem igazán jött be. Most pedig az angollal árasztanak el bennünket – gátlástalanul. Szükség lenne egy mindenkitől megkövetelt nyelvtörvényre. Átányi László „Addig vagyunk magyarok, amíg magyarul beszélünk, írunk, magyarul gondolkozunk, magyarul tanulunk.” – Kónya Sándor költő véleménye

Választásról röviden Minden nemzet életében sorsdöntő jelentőségű esemény az országgyűlési és önkormányzati választás. Magyarországon ez négyévenként ismétlődik meg. A sikertelennek nevezhető „1990. évi rendszerváltás” után a 2014. évi választás mutatkozik valódi rendszerváltásnak. Ugyan az elmúlt időben is történtek választások, de azok eredményei munkanélküliséget, elszegényedést, az ország leépülését eredményezIII. évf. 4. szám

3

ték. 2010-ben elkezdődött valami javulás, de ez még nem igazi rendszerváltás volt! A jelenlegi helyzet megértéséhez szükségesnek tartok némi visszatekintést nyújtani a történések megértéséhez. Egy sikeres változáshoz összefogásra, megfelelő vezetőkre (nem saját zsebre dolgozókra – tisztelet a kivételnek) van szükség. Összefogás volt, és sikeres volt a forradalom 1848-ban és 1956-ban, és csak külső segítséggel tudták legyőzni a szabadságharcunkat, de 1990-ben nem volt összefogás! A megfelelő vezetők hiánya volt a legnagyobb probléma! Az összefogásról. 1990-ben ez nem volt! A pártoskodás lezüllesztette a vezetést, a régi és új vezetők meg nem értése jellemezte a történteket. Elnézést kérek, nem a magam dicséretére kell említenem, hogy mint a KDNP 1994. évi fővárosi elnöke az őszi önkormányzati választásokon próbáltam némi összefogást kialakítani. A budapesti főpolgár- mester-jelölésnél próbáltam összefogni az MDF-et, a KDNP-t és a Fideszt. A Független Kisgazdapártot is próbálkoztam bevonni, de Torgyán József, az akkori pártelnök nem fogadta el ajánlatunkat. Közös megegyezéssel, az összefogás szellemében, Latorcai János KDNP-tagot főpolgármesternek jelöltük. Sajnos nem kaptunk elég szavazatot megválasztásához. Később, 2006-ban javaslatot tettünk Szabados Pál barátommal Tarlós István III. kerületi sikeres polgármesternek főpolgármester-jelölésére, de a Fidesz a kettős párttagság ellenére saját jelöltjét, Pokorni Zoltánt fogadta el főpolgármester-jelöltnek – aki nem futott be. Szerencsére 2010-ben a Fidesz is elfogadta Tarlós István főpolgármesteri jelölését, és ő meg is nyerte a választást. Mivel a kettős párttagság a Fidesz és a KDNP között létezik, vizsgálni kell a kettős párttagságot és az összefogást jogi, gyakorlati szempontból. A kérdés az, mi a különbség a kettő között? A kettős párttagságban egy vezető párt és egy kis párt létezik. A szövetkezés, összefogás alatt két azonos nagyságú (értékű) párt együttműködését értjük. A kettős párttagságban a vezető párt több joggal bír, és döntései a kisebb pártra is kötelezőek. A szövetkezésben a pártok taglétszámától függetlenül a jobb, nagyobb eredménnyel kecsegtető, közösen hozott határozat kerül elfogadásra. Sokan úgy vélik, a két fogalom (kettős tagság – szövetkezés) azonos jogállást biztosít mindkét fél részére, de a gyakorlat nem ezt bizonyítja! A kettős párttagság létezésétől (2003-tól) napjainkig a következők tapasztalhatók: különbözött a pártok között a pozíciók számbeli elosztása, sőt a nagyobb politikai súlyú tárcák elosztása. Az elnevezés szerint is keresztény jellegű KDNP-nek támogatni kellett liberális szellemű, egyáltalán nem keresztény jellegű rendeleteket. Engedjék meg, hogy részletesebb felsorolástól most eltekintsek, erről később is lehet írni – nem most, a választás idején. Az elmondottak nem zárják ki, hogy voltak keresztény értéket jelző rendelkezések is. Alapállásunk szerint az Értesítő a helytelennek és helyesnek tartott intézkedéseket eddig is nyíltan megírta, illetve meg is fogja írni! Dr. Bajnok István 4

DEKA ÉRTESÍTŐ

Pártok választási programjai A 2014. januári Értesítőben részleteket közöltünk, hogy mint párton kívüliek mit vártunk a 2010-es választásokon, és mi a pártok véleménye erről 2014-ben. De erre a legtöbb párt nem válaszolt. Egyedül a Jobbik küldött észrevételt, azt lerövidítve közöljük. Amennyiben a választásokon induló pártok programpontjait velünk közlik – akár későbbi időpontban is –, rövidítve közölni fogjuk.

A Jobbik programpontjai •

Az ügynöklistákat nyilvánosságra hozzuk. Indoklás: nemzetbiztonsági kockázatot jelent a zsarolható személyek jelenléte a kormányban, állami hivatalok és cégek élén. • A kommunista luxusnyugdíjakat csökkentjük, az így megspórolt milliókat elosztjuk a kisnyugdíjasok között. • A volt kommunista vezetőket kizárjuk a közéleti szerepvállalás magasabb fórumairól. • Az MSZMP (egyéneknek, közösségeknek) átjátszott vagyonait visszavesszük, a törvénytelenül szerzett rész az állam tulajdona legyen. • Felülvizsgáljuk a privatizációt. • A közérdeket sértő titkosításokat feloldjuk. • Az elmúlt 24 év politikus bűnözőit is elszámoltatjuk. Visszaéléseiket feltárjuk. Ide soroljuk az offshore cégek, közbeszerzések, uniós támogatások, termőfölddel kapcsolatos visszaélések, ingatlaneladások és egyéb privatizációs jellegű ügyletek (színlelt szerződések) ügyeit. • A politikai álláshalmozást teljesen megszüntetjük. 2014-től a Jobbik nyomására az országgyűlési képviselők nem lehetnek polgármesterek és önkormányzati képviselők, de tiltani kell a további kiskapukat is, például miniszteri biztos se lehessen képviselő. • A képviselők körében a parlamenti ciklusok végén minden parlamenti képviselőt (hozzátartozókat) kötelező vagyonosodási vizsgálat alá vetünk. • Az országgyűlési képviselők kettős állampolgárságát – amit egyre több államban már bevezettek – nyilvánosságra hozzuk. • Eltöröljük a mentelmi jogot, ami az esélyegyenlőség jogát sérti. • A képviselőket visszahívhatóvá tesszük. • Bevezetjük a képviselők felelősségre vonhatóságát hibás politikai döntésekért. • Ha egy törvényalkotó nem tartja be a törvényeket, a büntetését elkövetés esetén duplára kell emelni. A Btk.-ban minősített eset legyen a politikai bűnözés. Novák Előd Várjuk a többi párt programjait is! III. évf. 4. szám

5

Az ONYPE Bp. XI. kerületi szervezete 2014. április 8-án, kedden 15 órakor találkozót tart a Szent Imre Gimnázium földszintjén. Görbe László iskolaigazgató előadásának címe: Az oktatási törvény problémái. Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Hova hátrálunk még A hírekből ismert, hogy 2014-brn Magyarországon „holokauszt” emlékévet tartanak. Sok mindenről szólnak a hírek: annak idején a zsidók számára keserves évekről, üldöztetésükről, halálukról stb. Megemlékezünk arról is, hogy a holokauszt idején voltak zsidókat menekítő magyarok, keresztelő papok, lelkészek és engedéllyel létrejött, különféle védett házak a mentésükre. Nem kevés hamis igazolványt állítottak ki a hivatalok és magánszemélyek! Svédországból segíteni jött Raoul Wallenberg, de őt a szovjet hatóságok „likvidálták”. Sajnos hazánkban is lehet emlékezni a juhaklokba, istállókba kitelepített magyarokról. Vajon ki jött akkor Magyarországra magyarokat segíteni, menteni? Ki bújtatott magyarokat saját lakásában a zsidók, kommunisták közül? Ha beszélünk a zsidók gettóba zárásáról, beszélni kellene a magyarok börtönbe zárásáról, kitelepítésekről, recski kényszermunkásokról! A zsidókat Dunába lőtték, elhurcolták Auschwitzbe, a magyarokat kivégezték, elhurcolták a Szovjetunióba, gulágba. Sőt kiagyalt „perekben” ítéleteket hoztak ártatlanokra. A polgári, „kulák” és nemesi származású gyerekeket nem engedték továbbtanulni, a szüleiket dolgozni. Ki tiltakozik ma a magyar és szovjet internálótáborokban uralkodó állapotok miatt? A  magyar kormány? A civil szervezetek, pártok? Szerencsére ma már megemlékezhetünk a magyar hadifoglyok, kitelepítettek szenvedéseiről, halálukról! Hol vannak az ezekről megemlékező múzeumok? Beszél-e valaki ma nyíltan arról, hogy kik voltak a valóságos bűnelkövetők, nyomoznak-e az ÁVH-s keretlegények után? Megbüntették-e őket? A zsidók kártérítést követelnek még utódaiknak is. Feljelentik Amerikában a MÁV-ot a zsidók elszállításáért! A málenkij robotra összefogdosott magyar férfiak és nők elszállításáért, a felvidéki magyarok kitelepítéséért nem lehet kártérítést kérni? Az MTA valamikori főnöke (Kosáry) hülyének nézett mindenkit, aki a magyar nyelv eredetét firtató kérdéseket kutatta (finnugor vagy szittya). Ez nem függ össze a fentebb tárgyalt kérdéssel, de mutatja, hogy a tudomány a politika szolgálóleánya lett. Aki a Tria­nont követő kormányokról tényszerű, tudományos munkákat kíván 6

DEKA ÉRTESÍTŐ

kiadni, Kle­bels­berg­től Horthyig, az vigyázzon, mert úgy járhat, mint Bakay Kornél, Szakály Sándor és még sokan mások. Mert nem tetszettek nekik például a „költő és tudós”-nak tartott Németh László, Nyirő József, Wass Albert, Tormay Cecil és még ki tudja, hányan. Nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy kitaláljuk, miért kifogásolták őket, és hogy miért nem tetszenek nekik! Mert magyarok voltak, és a magyar érdekeket védték! Ott tartunk, állandó hátrálásban vagyunk, hogy például a magát nem magyarnak tartó Imre Kertészt csak magyarországi származásúnak kell tartani! Igazuk van! Aki csak magyarul ír, magyarul beszél, de nem érez együtt a magyarsággal, az bárki lehet (megtanulhat magyarul írni, beszélni), de az még nem magyar! A magyart és a zsidót összekeverik, és két nemzetnek vélik! Pedig a magyar egy nemzet, a zsidó pedig egy vallás! Aki zsidó, lehet izraeli nemzet tagja, akkor tényleg nem magyar, hanem Izrael állam polgára. Tulajdonképpen aki a zsidókat nem szereti, az vallásüldöző. Magyarországon éppen 2013-ban 32 egyházat (vallást) ismertek el (köztük három zsidó felekezetet) – vagyis nálunk vallási tolerancia van, nem vallásüldözés! Hasonló téveszme az antiszemita kifejezés is! Az izraeli és arab nép mindkettő szemita nép. Aki antiszemita, az arabokat sem szíveli? Azt írják, hogy mi felvágunk Nobel-díjasainkra, hiszen azok többsége nem magyar(?), hanem zsidó(?)! Azok, akik ezt vallják, fontosabbnak tartják a vallását a Nobel-díjasoknak, mint nemzetiségüket? Pedig Nobel-díjasaink többsége nem tagadta meg soha magyarságát! Elgondolkodott-e valaki azon, hogy létszámunkhoz viszonyítva a Magyarországon tanult zsidó természettudósok közül miért lett annyi Nobel-díjas? És a külföldi zsidók közül miért kisebb ez az arány? Lehetséges, hogy a volt magyar oktatási rendszer és a magyar nyelven történő tanulás az oka ennek? Sok mindent lehetne még felsorolni, de jogos a kérdés: miért vetjük fel most ezt a problémát? Mit kívánunk ezzel elérni? A válasz: a békés megegyezést és a kölcsönös megbékélést kívánjuk elérni! A cikk a Polgári Hírszemléből készült Brányik Ottó és a szerkesztő írása alapján.

Szavazás az Európai Parlamentben 2014. február 4-én szavaztak a képviselők az Európai Parlamentben egy osztrák liberális képviselőnő dokumentumáról, amit magyarul úgy értelmezhetünk, a homoszexualitás és az egyneműek házasságának engedélyezéséről. A magyar alkotmány (Alaptörvény) a házasságot egy férfi és egy nő életközösségének ismeri el. A liberálisok ezt a hagyományos rendet kívánták megváltoztatni. Érdemes megvizsgálni, hogy az EU-parlamentben hogyan szavaztak. A bennünket érdeklő adatok: hogyan szavaztak a hazai és a határainkon túli magyar képviselők a liberális javaslatról. III. évf. 4. szám

7

hazaiak igennel szavazott 6 képviselő nemmel szavazott 10 képviselő tartózkodott 6 képviselő összesen 22 képviselő

határainkon túli magyar képviselők 1 képviselő (Bauer Edit) 4 képviselő 5 képviselő

Pártok szerinti megoszlás: Fidesz–KDNP igen 2 nem 7 tartózkodott 5 MSZP 3 1 0 Jobbik 0 2 0 Független 1 1 0 összesen 6 11 5 Érdekesebb személyek szavazatai: Fidesz: sajnos igennel szavazó Járóka Lívia és Szájer József KDNP: (ismert) nemmel szavazó Gyürk András és Surján László MSZP: igennel szavazó Göncz Kinga Jobbik: nemmel szavazó Kovács Béla, Morvai Krisztina függetlenek: igennel szavazó Bokros Lajos

Humor – Kislányom, te teljesen egyedül oldottad meg ezt az egyenletet? – Nem. Két ismeretlennel. – Ki követi el a legtöbb összeadási hibát? – Az anyakönyvvezető. – Mi lesz akkor, ha két busz összeütközik? – Két rombusz.

TERJESZD AZ ÉRTESÍTŐT! Ha több példányt kívánsz, vagy nem kívánod további küldését ingyenes havilapunknak, kérem, jelezd – kívánságod teljesítjük. Ha támogatni kívánod megjelenését, bankszámlaszámunk: OTP 11711034-20833390. A De­mok­ra­ti­kus Köz­élet­ért Ala­pít­vány (DE­K A) közhasznú szervezet lapja. Felelős szerkesztő: dr. Baj­nok Ist­ván. Eng. szám: 90324363 Szerkesztőség: 1111 Budapest, Bartók Béla út 18. Tel./fax: 386 4476 8

DEKA ÉRTESÍTŐ