DEKA
ÉRTESÍTŐ
Internet: http://bajnok.hu/ertesito • E-mail:
[email protected]
III. évf. 12. sz., 2014. dec.
Tartalom • • •
Dr. Bajnok István: A politikusok felelőssége���������������������������������������������������������� 2 Olvasói levelek������������������������������������������������������������������������������������������������������������6 Dr. Bajnok István: Az ember változásai������������������������������������������������������������������ 7
A kis Jézus megszületett, örvendjünk! Minden kedves olvasónknak Jézus Krisztus születésnapjára emlékezve boldog, örömteli karácsonyi ünnepeket, a Magyar Hazánkban és családjukban egy békés, szeretettel teljes, sikeres újesztendőt kívánunk. A szerkesztőség
Akkor is mondd (Nagy Lászlónak) Mondd a költőnek: ne írjon anya fiáért ne sírjon szólj a gitárnak: ne pengjen kovácsüllőnek: ne csengjen kivágott fának: ne dőljön büszke szarvasnak: ne bőgjön mondd a madárnak: ne szálljon lándzsának kardnak: ne vágjon virágos rétnek: ne nyíljon pöffeszkedőnek: ne bízzon bőszült tengernek: ne rengjen tüzes vulkánnak: ne zengjen jeges árvíznek: apadjon bukott komcsinak: szaladjon
kiáltsd a napnak: ne süssön verőlegénynek: ne üssön mennykőcsapásnak: ne ártson eltipródat kérd: ne bántson mondd az árvának: nevessen sarki ringyónak: szeressen papnak és szentnek: ne higgyen mondd a zsidónak: adj ingyen vedd rá a foglyot: ne szökjön súgd a gyilkosnak: ne öljön mondd a pestisnek: ne sújtson atombombának: ne gyújtson mondd a halottnak: ébredjen biztasd a halált: tévedjen. (folyt. köv.)
A verset az újbudai nyugdíjas egyesület – Budapest XI. kerületi önkormányzat anyagi támogatásával szervezett – kirándulásán, Tóthfaluban hallottuk. Írója Siklósi András. A vers első részében szinte megoldhatatlan keserű problémákat, kéréseket fogalmaz meg: a természet részét képező állapotokról, az ember nem várható viselkedéséről – ami a reménytelen helyzetbe került emberre jellemző. A vers ezen része talán, képletesen, a magyarságtól elszakadt, elszakított magyarok jajkiáltása, a trianoni békeszerződés, békeparancs után. A verset Nagy-Magyarország legdélibb részén, Zenta közelében levő, tisztán magyarok lakta, keresztény községben hallottuk. Más nemzetiségű, vallású lakos nincs is a községben. A falut nem egy nemzetiségről (tót), hanem a Kanadából hazatelepült és igen gazdag magyar úrról (Tóth József) nevezték el. Több ezer holdas, hatalmas birtokot vásárolt itt a Bánátban, és mivel hozzátartozói nem voltak, meghaltak, a vásárolt földjét béreseinek adományozta (akik tiszta magyarok voltak). A gazdagon termő földhasználat jó megélhetést biztosított az ott dolgozóknak. A földesúr segítségével és hozzájárulásával helyben egy nagy falut építettek. Minden dolgozójának házat, munkát, megbízható életet biztosított. Ma már a faluban katolikus templom, sportpálya, magyar általános iskola és gimnázium, közösségi ház, könyvtár, boltok vannak. A falura jellemző, hogy lassan immár száz éve megőrizte önállóságát, magyarságát idegen környezetben is. Az emberek barátságosak, szívesen látnak minden látogatót, vendéget, iskoláiba messzi földről jövő, magyarul tanuló fiatalokat várnak. A hosszú vers befejező részét az Értesítő következő számában (2015. január) közöljük, ami már reményeket is megfogalmaz, és biztatást nyújt a magyar jövőre.
A politikusok felelőssége Egy barátunk kérésére vállalkoztunk arra, hogy röviden foglaljuk össze véleményünket: a politikusi, köztisztviselői magatartásban és a közéleti kérdésekben mit tartunk helyesnek és kívánatosnak. Legelőbb is meg kell állapítanunk, hogy a politikusoknak Magyarországon nincs semmi felelősségvállalási kötelezettségük. Vagyis tetteikért, javaslataik, terveik megvalósításának helyességéért, eredménytelenségéért nem vonhatók felelősségre. Orbán Viktor ugyan minden választáskor megígérte, hogy a Magyarország gazdasági romlásáért felelős politikusokat felelősségre vonják, de nem tudott tenni semmit. Ugyanis büntetni csak azt lehet, aki a magyar Büntető törvénykönyvben felsorolt eseteket követi el. A politikai bűnök ebben nincsenek felsorolva. Az ország kiárusítása, az ipar fondorlatos megszüntetése, a mezőgazdasági dolgozók kártérítése helyett „kárpótlás” bevezetése, az ország eladósítása a rossz gazdaságpolitika következtében – senkit nem lehet felelősségre vonni. A gazdasági bűnök között csak a lopás, csalás, sikkasztás van felsorolva. Felelősségre vonni csak ezek elkövetőit lehet. De politikusoknál ezt bizonyítani igen nehéz, mivel a politikusok az ország irá2
DEKA ÉRTESÍTŐ
nyításában a gazdasági bűnök elkövetésekor mindig a többségi véleményre hivatkoznak, vagyis „a demokrácia nevében” hoznak döntéseket, egyénileg ezért egy politikus sem büntethető. Egyszerű lenne a megoldás (a kétharmados többséggel a kormány ezt megteheti), hogy a politikai gazdasági bűnök (amelyek megvalósultak) javaslóit, a megvalósítás elősegítőit is felsorolnák a Büntető törvénykönyvben. Ehhez viszont akarat kell, végrehajtási szándék! Ismert az a jogászi álláspont, hogy a törvényt, rendeletet visszamenőleges hatállyal igen nehéz hozni. Vagyis a politikai bűnök elkövetőit utólag nem lehet büntetni. De melyik törvényhozó testület meri vállalni a kezdeményezést (magára vonatkoztatva is)? Minden politikai hatalom csak az előtte uralkodó szervezetre vonatkozóan szeretne büntető rendeletet hozni. A politikusok felelősségük elhárításáról maguk is gondoskodtak! Vagyis a törvénybe már korábban beépítették saját felelősségük védelmét. Például a „mentelmi jog”, a „frakciófegyelem”, a „titkosításról” szóló törvényeket. Elfogadhatatlan, hogy maga a törvényt hozó határozza meg magának, hogy mire terjed ki a felelőssége! A képviselők felelőssége kérdésében meg kellene kérdezni a választókat is!
Röviden a felvetett kérdésekről: – A mentelmi jog biztosítja a képviselőnek, hogy bűn elkövetése esetén a rendőrség még nem is vizsgálhatja a cselekedeteiért (kivéve köztörvényes bűnelkövetés esetét). A képviselő bűnének vizsgálhatóságáról a parlament mentelmi bizottsága dönt. Megjegyezhető, hogy a képviselő mentelmi joga tulajdonképpen megsérti az esélyegyenlőséget. Miért kell egy képviselőt bűn elkövetése esetén külön jogszabállyal is védeni? – Frakciófegyelem. A parlamenti házszabály lényege, hogy a pártfrakció a képviselőnek két szavazási lehetőséget engedélyez: kötelezőt és szabadon választhatót. Kötelező előírás esetén a frakció határozatát a képviselőnek – ha akarja, ha nem – meg kell szavazni. Ha nem a frakció határozata szerint szavaz, büntetést kell fizetnie. Előfordulhat, hogy az őt megválasztó szavazók szándéka ellenére kell szavaznia. Erre példák is vannak. A szabadon választható döntés esetén a képviselő véleményét szabadon választhatja meg. Ezt kellene csak megtartani. Hazánkban az uralkodó pártnak a frakciófegyelem szinte korlátlan hatalmat biztosít. A párt vezetői – a pártfrakción keresztül – bármit törvénybe foglalhatnak, megvalósíthatnak. Ezért célszerű lenne az ország irányítását szakértőkre bízni, nem csak párthoz hű pártkatonákra. Szükség lenne szakértő párttagokra. Ugyan a győztes párt minden emberét szakértőnek nevezi, sajnos egyes vezetőkről csak utólag derül ki, hogy nem szakértőként tevékenykedtek, eredménytelen, sőt káros tevékenységük volt. – Titkosítások. A képviselők határozhatnak, hogy bizonyos kérdésekről (ha tudnak is róla) nyilvánosan nem szólhatnak semmit, meghatározott ideig. A titkosítás okaként nemzeti érdekre hivatkoznak. A nemzeti érdek kormányonként értelmezhető. III. évf. 12. szám
3
Például az olajszőkítés (?) az Antall-kormány idején, vagy ami ma is előfordult, hogy a kormánypárt (Kovács Béla kémkedése [?] miatt) titkosított. A bűnéről csak általánosságokra hivatkoznak, de ismert, hogy valódi kémkedés miatt azonnal ítéletet lehet hozni, akár halálbüntetés is kiszabható. De 30-80 év múlva már senkit sem fog érdekelni az eset. A titkosításokat törölni kellene, a ténylegesen elkövetett bűnt azonnal büntetni! – Képviselők visszahívhatósága. A képviselőt határozott időre választják. A munka törvénykönyve csak határozott és határozatlan idejű munkaviszonyt ismer. Egy munkavállalót, ha lejárt a munkaviszonya, vagy ha valamilyen bűnt követ el, azonnal elbocsáthatnak. Ez alól kivétel a képviselő? A képviselő esetében körülményei, véleménye – a helyi és a világesemények megváltozhatnak – nem szolgáltathatnak okot a visszahívásra? Előfordul, hogy egyes képviselők már az ötödik ciklusban is képviselők. Teljesítményük csak gombnyomogatás. Ezért meggondolandó, nem helyesebb-e az amerikai elnökválasztásnál elfogadott módszer, amely szerint egy embert legfeljebb kétszer lehessen képviselőnek választani.
Jelenlegi tények: 1. A közhatalmi szervezetek közül csak az országgyűlési és az önkormányzati képviselőket választják az ország választópolgárai. 2. A kormány elnökét már nem a nép választja, hanem az országgyűlési választáson többséget szerzett párt, vagy a pártok (szövetségek) megegyezése alapján az államelnök bízza meg. Az államelnök szerepe ebben az esetben csak formális. 3. A minisztereket már a kormány elnöke javasolja, nevezi ki. Az ő döntése szerint lehet a „szakember” meghatározott terület felelőse, akit a parlamenti képviselők elfogadnak. 4. A harmadik közhatalmi szervezet, a bíróság tagjait a képviselők többségének javaslatára az államelnök nevezi ki. Javasoljuk, hogy a negyedik közhatalmi szervezetnek nevezzék meg a médiát. A média mint központi, állami szervezet nem létezik. Csak ellenőrző szervként működik valami. Pedig a szándékosan téves, rosszindulatú információk, hírek előzetes kiszűrése fontos lenne. Nemzetközi viszonylatban is tapasztalható, hogy téves, hamis információk alapján háború indul (Irak ellen). Ugyanekkor tiltott biológiai, vegyi fegyvereket használó harcoló felek vannak (Szíriában), és ezekről csak utólagosan értesül a nemzetközi szervezet. A médiumok szándékosan is terjeszthetnek hamis híreket megvásárolt újságírók segítségével. Liberális szabadságjogra hivatkozva „véleménynyilvánítás”-ként hazug, „téves” információkat közölhetnek büntetés nélkül. Ezeket szükség volna kiszűrni. Ma csak pénzes hatalmak (bankok, szervezetek stb.) tudnak üzemeltetni médiát! Ugyanis a média fenntartása (tv, rádió, újság) igen költséges. A hatalom rendeletekkel 4
DEKA ÉRTESÍTŐ
ezt nem képes szabályozni, sem hatásosan ellenőrizni. A bankok, nagy hatalmú pénz emberek a demokráciára hivatkozva tartanak fent jogot maguknak (az állam érdeke ellen) véleményük kinyilvánítására. Pénz hiányában ugyanezt más kisebb szervezetek nem képesek megtenni. A média szerepe különösen fontos választásokban, háborúk kirobbantásában stb. Az államnak csak ellenőrzésre van lehetősége, egy hatásos ellenőrzőszerv létesítésére.
Egyéb javaslatok – A tisztviselő csak egy közhatalmú szervezetben tölthessen be tisztséget. Más területen tanácsadói, miniszteri, polgármesteri, bírói stb. posztot nem. Ez részben már teljesült. De elő kellene írni, hogy a köztisztviselő hozzátartozói se tölthessenek be más közhatalmi szervezetekben tisztséget (az esetleges összefüggések, segítések elkerülésére végett). – Már említettük, a mai választásokat befolyásolni lehet a média eszközeivel. Ezért javasolható a választások előtt egy hónappal a választást befolyásoló hírek közlésének megtiltása. – Az államelnököt ne a parlament válassza, hanem a választópolgárok, az országgyűlési képviselő választásokhoz hasonlóan. Ha továbbra is a parlament javaslata szerint történik az államelnök választása, akkor javasoljuk, hogy a választási ciklus második-harmadik évében tartsák meg az államelnök-választást. Ekkora kiderül, hogy a parlament javaslata a választók érdekével egyezik-e? – A választási ciklust növeljék. A 4 év nem elegendő megismerni egy párt eredményes munkáját. A két ciklus pedig esetleg már sok időveszteséget jelent. Elegendő időt kell adni egy párt vezetőinek alkalmasságuk bizonyítására. Ugyanakkor minden minisztert kötelezni kellene, hogy munkájáról évente beszámoljon, sőt az ellenzék ésszerű javaslatainak elfogadja. – Csak a választókerületben lakó vagy dolgozó jelölt lehessen képviselőjelölt. Más kerületben lakót, dolgozót ne lehessen jelölni. (Budapestről vidékre!) – A választó csak két jelöltre tehessen javaslatot. Cirkusznak tartható, hogy egy választó minden jelöltet alkalmasnak találjon. – A választás előtt egy hét teljes kampánycsend legyen. – Büntetett előéletű jelöltet (bármilyen csekélységért büntették) ne lehessen javasolni képviselőnek. – A választás állami támogatása. Személy szerint csak az kaphasson állami támogatást a választásnál, akinek az előző két évben kisebb mértékű volt a jövedelme, amit adóbevallásával bizonyíthat. A jelölt jövedelmének nagysága határozza meg a támogatás mértékét. Aki nagyobb jövedelemmel rendelkezik, az saját költségén kampányoljon. A választó szervezetek igazolt taglétszámuk alapján kaphassanak támogatást. A támogatás mértékét a taglétszám nagysága határozza meg. – A kampánypénzt szigorúan ellenőrizni kell. Vállalatok, külföldi vagy hazai intézmények támogatását nyilvánosságra kell hozni, és mértékét meghatározni. III. évf. 12. szám
5
Természetesen a javaslatokról országos vitát kell folytatni, hogy nagyobb legyen az elfogadottsága. Az emberek véleménye eltérő, különböző lehet, de a törvények javítására mindenkor szükség van. Céljában is egyezség kell. Minden magyar állampolgárnak nem lehet más érdeke csak az országé. Aki nem az ország érdekét szolgálja, az büntetést érdemel. Dr. Bajnok István
Olvasói levelek Kedves Pistám! Felhívom figyelmedet, hogy az Értesítő októberi számában egy hibát követett el az, aki az „Él a magyar” című vershez kommentárt írt. Ugyanis összekeverte – kétszer is – Afganisztánt Azerbajdzsánnal. Azerbajdzsán puszipajtásunk, kiadtuk neki a „baltás gyilkost”. Szíjártó ott kezdte a „keleti nyitást”, és Ilham Alijev most fog jönni Magyarországra… Orbán ölelő karjaiba. Sokat várunk az azerbajdzsáni gáztól, mivel „gáz van”, igaz, de a műszaki problémák miatt még nem tudják elővarázsolni néhány évig a Kaszpi-tó alól. A bakui olajlelőhelyek meg kimerülőben vannak. Tehát Azerbajdzsánban sohasem voltak magyar katonák! Nagy tisztelettel fogom kísérni az Orbán–Alijev klántalálkozót, mivel nekem nagyon közeli azerbajdzsáni „barátaim” voltak. Tisztelettel: Kurcz Misi
Tisztelt szerkesztő úr! Rendszerváltozáskor 1990-ben egyedül a Fidesz értette meg a magyarság érdekét. Sok politikus csak azt hangoztatta, hogy az ipar, a mezőgazdaság (termelőszövetkezetek) és a szociális biztonság javítása a cél. Pedig Magyarországot az elmúlt 45 évben nem a szocializálás sújtotta legérzékenyebben, hanem a szovjet megszállás. A Fidesz volt az egyetlen párt, aki ki merte mondani: „ruszkik haza”! Később a Fidesz is úgy vélte, hogy a gazdaság liberalizálása oldja meg az ország gazdasági problémáit. Tévedtek. Ezt az Antall- és a Horn-kormányok tevékenysége megcáfolta, és az emberek más megoldást kerestek. Sokan úgy vélték, hogy bizonyos keresztényi elvek hangoztatásával lehet javítani a szociális, gazdasági helyzetünkön. A KDNP erre nem volt alkalmas. Ezt a Fidesz felismerte, és a belső bajokkal küzdő KDNP egyes képviselőit bevonta soraiba, ezzel látványosan szociális, keresztény elveket is vállalt. Az 1998-as választást egyszerű többséggel megnyerte. De a kormánynak nem volt elegendő ereje a szétzilált ipar, mezőgazdaság megjavítására, ezért 2002-ben egyszerű többséggel ismét a szocialisták 6
DEKA ÉRTESÍTŐ
vették vissza a hatalmat. A liberalizált gazdaság hibái, a korrupció, az uram-bátyám rendszer visszaállítása, az anyagi érdekek túlsúlyozása a választókat elriasztotta a szocialista kormányoktól. A 2010-es választáson a Fidesz–KDNP-szövetség kétharmados többséget szerzett. Meg kell jegyezni, az Értesítőben is olvashattuk, a „kettős párttagság” nem azonos a szövetséggel, a kettősség csak látszólagos, a valóságos hatalmat a Fidesz képviseli. Ugyanekkor a kétharmados többség abszolút többséget (diktatúrát) is jelent a hatalomban. Ezzel élt Rákosi is, amikor 1947-ben csalással kétharmados többséget szerzett. A Fidesz abszolút többsége tette lehetővé az új alkotmány, „Alaptörvény” megszületését, a határon túli magyarok magyarságának elismerését stb. De minden politikai rendszer idővel elkopik, elveszti a választók, a nép bizalmát. Ugyan a „szövetség” 2014-ben is kétharmados többséget kapott – kérdés, ez elegendő lesz-e a következő választásig. Mindezeket említve nem kívánom nevemet közölni, mert diktatúrában sok minden elképzelhető. Csak megemlítem, hogy a 150 éves török hódoltság alatt nem váltunk törökké, az igen hosszú Habsburg-uralom alatt németté, osztrákká, sem a 45 éves szocialista hatalom alatt kommunista-szovjet állammá. Várható, hogy a következő években sem fogunk „liberális, kapitalista állammá” válni!
Az ember változásai Az Értesítő havilap nemcsak napi eseményekről, gazdasági, politikai kérdésekről nyújt tájékoztatást, hanem szakkérdéseket, kulturális eseményeket is közöl. Természetesen a lap terjedelmét figyelembe véve csak az érdeklődésre számot tartó eseményekről tud adni elfogulatlan tájékoztatást. A cikkekben véleményt közöl olyan eseményekről, amelyről szándékosan vagy valamilyen okból a média hallgat. Nem írunk árvizekről, balesetekről, szónoklatokról, katasztrófákról és olyan történésekről amellyel tele van a napi sajtó. Egy kivétel van, ha hamis adatokat közölnek, vagy véleményünk szerint tudatosan félre akarják tájékoztatni az olvasót. Az általunk igaznak tartott, bizonyíthatóan valós, megtörtént eseteket közöljük, akár tetszik egyeseknek, akár nem. A választott témáinkban is a napi sajtóban kevésbé ismertetett eseteket, körülményeket kívánunk közölni azért, hogy a tisztelt olvasó több oldalról tájékozott legyen. Mi gondolkozásra kívánjuk késztetni az olvasót, hogy minden eseményről saját maga alakítsa ki véleményét. Természetesen tiszteletben tartjuk minden ember véleményét. Ugyanis az emberek azonos eseményt eltérően ítélhetnek meg. Ehhez mindenkinek joga van. Példaként említem a terroristák megítélésének kérdését. A megítélés nézőpont kérdése. Elfogadhatónak tartom Simicskó István államtitkár korábban ismertetett állásfoglalását, aki azt mondta, a második világháborúban a partizánok az oroszok szempontjából hősök, vértanúk voltak, a németek szemében terroristák, gyilkosok. Hogy értékelhetjük a kérIII. évf. 12. szám
7
dést ma? Életünkben az afganisztáni felkelők, harcosok sok afgán szemében hősök, az amerikaiak szemében terroristák. Mi a magyar ’48-as vértanúkat, az ’56-os harcosokat nemzeti hősöknek tekintjük. Az osztrákok szemében a magyar szabadságharc katonái a Habsburg „magyar” királyság ellenségei, árulói voltak. Az ’56-os felkelők a magyar függetlenség harcosai, vértanúk, viszont Kádár szemében ellenforradalmárok, „terroristák” voltak. Attól függően, hogy kiknek a szempontjából vizsgáljuk a kérdést, különböző jogokra hivatkozva és az igazság megítélése szempontjából ellentétes következtetésre jutunk. Sőt még a későbbi megítélés is változhat! Erre példa Batthyány Lajos ’48-as első magyar miniszterelnök esete. Az akkori osztrák jog alapján 1849-ben őt árulónak tartották, és nyilvánvalóan Ferenc József császár beleegyezésével kivégezték. Amikor megtörtént a kiegyezés – az Osztrák–Magyar Monarchia születése –, Batthyányból hős lett, számára az 1880-as években mauzóleumot építettek. Ez megtörtént! A politikában is sok változás fordulhat elő. Ellenfelek szövetségessé válhatnak, vagy fordítva, barátból ellenség lesz. A vélemények, nézetek is változhatnak! A liberálisok keresztényekké, a hívők hitetlenekké válhatnak. Úgy is mondhatjuk, a változás emberi tulajdonság. A gyerekből felnőtt lesz, a tudatlanból tudós, a modortalanból jó modorú stb. Erről az előző számunkban is megemlékeztünk. Ezért azon se csodálkozzunk, ha az emberek pártállása is megváltozik! Gondolkozzunk el rajta: 1990-ben akadt, aki kommunistából liberális, keresztény elvű lett (sőt KDNP-tag)! A változás személyes érdektől, körülményektől függhet. Elítélhető ezért az ember? Nem! Egyéni érdektől függhet a változás. Az elveihez ragaszkodó embert azért értékesebbnek kell tartani! Így értékeljük az embert! Dr. Bajnok István
Emlékezzünk ÁTÁNYI LÁSZLÓ
magyar–orosz szakos gimnáziumi tanár, versek, mesék, prózák írója 2014. november 8-án, 76 éves korában elhunyt. Gyászolja 49 évi házasság után felesége, 3 gyermeke, 6 unokája. Végső búcsú tőle 2014. december 5-én, 14 órakor az újonnan épült Boldog Meszlényi Zoltán-plébániatemplomban (Etele út) lesz. Búcsúzunk a melegszívű baráttól. Emléked megőrizzük. Nyugodj békében! A Demokratikus Közéletért Alapítvány (DEK A) lapja. Felelős szerkesztő: dr. Bajnok István. Eng. szám: 90324363 Szerkesztőség: 1111 Budapest, Bartók Béla út 18. Tel./fax: 386 4476 8
DEKA ÉRTESÍTŐ
