Az Országos Rádió és Televízió Testület 512/2008. (III. 12.) sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ban biztosított jogkörében a Magyar RTL Televízió Zrt. (1222 Budapest, Nagytétényi út 29.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató a 2006. április 22-én és május 20-án, összesen 2 napon megsértette a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.5.1.3 pontjában előírt azon kötelezettségét, mely szerint a közszolgálati műsorszámok műsorideje főműsoridőben el kell, hogy érje a 36 percet. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdés d) pontja alapján érvényesíti a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.5.1.3 pontjában megállapított kötbért, azaz a műsorszolgáltatót 25 636 104 Ft, azaz huszonötmillió-hatszázharminchatezeregyszáznégy forint megfizetésére kötelezi. A kiszabott kötbért összegét az ORTT MNB 10032000-01400843-00000000 számú számlájára 7 napon belül kell megfizetni. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület a 2542/2005. (XII. 14.) számú határozatának I/h pontja alapján részletesen vizsgálja az országos sugárzású kereskedelmi televíziók szerződéses vállalásait, a műsorszolgáltató által sugárzott fikciós és nem fikciós műsorszámok közszolgálati jellegét. Ezen vizsgálat során a műsorfolyamban szereplő és a műsorszolgáltató által a műsorjegyzőkönyvekben közszolgálatinak minősített műsorszámok részletes tartalmi elemzésére kerül sor.
1
A műsorszolgáltatónak a Műsorszolgáltatási Szerződés (a továbbiakban: Szerződés) 9.2.1 pontjában előírtaknak megfelelően – a Testület által meghatározott szempontok alapján – kell elege tennie beszámolási kötelezettségének. A műsorszolgáltató ezen kötelezettségét a 2006. évben is teljesítette, s benyújtotta az adott időszakra vonatkozó beszámolóját. A Testület az általa elvégzett vizsgálatok és tartalmi elemzések eredményeinek, továbbá a műsorszolgáltató beszámolójában leírtaknak figyelembe vételével az alábbiakat valószínűsítette: A műsorszolgáltató 2006. évben összesen 2 napon – április 22-én és május 20-án – nem teljesítette azon szerződéses vállalását, melynek alapján a közszolgálati műsorszámok műsoridejének főműsoridőben el kell érnie a 36 percet. A műsorszolgáltató teljesítése az alábbiak szerint maradt el a vállalásától: A közszolgálati műsorszámok napi minimális műsorideje az egyes sávokban, főműsoridő (36 perc) Időpont
Teljesítés (perc)
Elmaradás (perc)
Április 22. Május 20.
27,9 25,68
8,15 10,32
Nem elfogadott műsorszámok
Szombat Esti Láz Szombat Esti Láz
Műsorszolgáltató besorolása
ORTT
a a
-
A táblázat tartalmazza azt a műsorszolgáltató által közszolgálatinak minősített műsorszámot, amelyet a jelzett napokon, főműsoridőben sugárzott, azonban a Testület annak közszolgálatiként történő minősítését nem tartotta elfogadhatónak. A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.5.1.3 pontja szerint: „Ha a közszolgálati műsorszámok műsorideje főműsoridőben nem éri el a 36 percet, minden nem teljesített perc után a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,1%-a.” A Testület számításai szerint a Műsorszolgáltató ezen téren mért teljesítése a nevezett napokon összesen 18 perccel maradt el a szerződésében vállaltaktól. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében a 2007. október 19-én kelt és 20-án postázott levelében küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait és hívta fel a műsorszolgáltatót az ügyben nyilatkozata megtételére, melyre a műsorszolgáltató – jogi képviselője útján – a 2007. október 31-én kelt és november 8-án érkezett levelében válaszolt. A műsorszolgáltató jogi képviselője az alábbiakat nyilatkozta: Válaszában a jogi képviselő elsőként is kifejtette, hogy amennyiben a Testület véleménye szerint a Szombat Esti Láz című műsorszám nem sorolható be a közszolgálati műsorszámok sorába, a műsorszolgáltató akkor is teljesítette sőt csaknem 130 %-ban túlteljesítette 36 perces főműsoridős szerződéses vállalását a jelzett napokon a Híradó, az Időjárás-jelentés és a Fókusz Plusz című műsorszámokkal. 2
Egyebekben a műsorszolgáltató jogásza némi kiegészítéssel megismétli a Beszámolóban leírtakat (l. fentebb). Álláspontja szerint a táncműsor ötvözte magában a klasszikus versenytánc, a társastánc, és ezen keresztül az igényes szórakozás, szórakoztatás jellemző vonásait. A műsor magas minőségi szintjét igazolja többek között az, hogy a műsor résztvevői a párok profi táncos fele a magyar táncélet olyan reprezentáns táncosai voltak, akik a Magyar táncművészeti Főiskolán tanultak. A verseny előkészítése, és az egész rendezvénysorozat folyamán a műsorkészítőknek a Magyar TáncSport Szövetség volt a szakmai partnere. A műsorkészítők valamennyi adást egy-egy tánctípus köré építették fel, bemutatva az adott tánc történetét, ismertetve jellemzőit, a tánckultúrában elfoglalt képzeletbeli helyét, társadalomban betöltött szerepét. A műsorszám fontos eleme volt a verseny. Az összemérés alapja a mozgás kultúrája, a ritmusérzék, a hallás, valamint a párok tagjai közötti szinkron megteremtése volt. A műsorkészítők nem titkolt szándéka volt az is, hogy a nézőknek a tánckultúra népszerűsítését célzó kulturális szórakozást nyújtsanak. A műsor tehát küldetést töltött be, nem vitatottan kulturális küldetést. A jogi képviselő levelében kifejti azt is, hogy a Szombat Esti Láz című műsorszámot megelőzően, az elmúlt közel 10 évben egyetlen más műsorszámban sem jelent meg a táncművészet, ezen belül a versenytánc ilyen hangsúlyos, autentikus formában. A táncművészet sajnos ma már csak egy igen szűk réteg „kiváltsága”, s ezt az űrt volt hivatott pótolni a táncműsorszám, amelyen keresztül az emberek jelentős része bepillantást nyerhetett a tánc világába. A műsorszám a család valamennyi korosztálya számára igényes szórakozást nyújtott. A műsorszolgáltató jogi képviselője leveléhez mellékelte Zsámboki Marcellnak a Magyar Táncművészeti Főiskola intézetigazgatójának nyilatkozatát, valamint a Magyar TáncSport Szövetség elnökének, Somkuti Annamáriának a levelét, igazolását. Az előbbi álláspontja szerint a műsorszám segítséget nyújtott abban, hogy a társastánc, a versenytánc minél ismertebb és közkedveltebb legyen, hozzájárult ahhoz, hogy a főiskolára jelentkezők létszáma megháromszorozódott, a főiskola felvételi előkészítő tánctanfolyamain ugrásszerűen megnőtt a társastánc iránt érdeklődők aránya, s hogy a főiskola vidéki kihelyezett tagozatain is meghirdették a társastánc pedagógus oktatást. Az utóbbi levélben az elnök asszony arról ír, hogy a klubok visszajelzései alapján élénkült a versenytánc iránti érdeklődés, nőtt a táncolni vágyók száma, nem csak a gyerekek, hanem a felnőttek és az idősebbek körében is. A műsorszám a magas szintű szórakoztatás mellett, tartalma és minősége, művészi igényű kivitelezése, megvalósítása okán jelentős közszolgálati szerepet is magára vállalt a táncművészet népszerűsítésével, a tánccal kapcsolatos ismeretek magas szintű, de élvezetes, egyszerű, közérthető formában történt terjesztésével, ezért továbbra is fenntartják azon véleményüket, hogy a műsorszám a közszolgálati a) kategóriába sorolható. A Testület ismételten megvizsgálta a Szombat Esti Láz című, közszolgálati műsorszámként el nem fogadott, nem fikciós műsorszámot, melynek részletes tartalmi leírása a következő: A táncversenyek hangulatát idéző Szombat Esti Láz című műsorszámban nyolc, úgynevezett „RTL híresség” (Ábrahám Edit, Erdélyi Mónika, Horváth Éva, Zsédenyi Adrienn, Czene Attila, Hajas László, Kulka János, Szellő István) vállalkozott arra, hogy megtanul öt latin és öt standard táncot (cha-cha-cha, paso doble, jive, szamba, argentin tangó, angol keringő, bécsi keringő, quick step, slowfox). Mindegyik hírességnek egy elismert, tapasztalatokkal rendelkező versenytáncos a partnere, akikkel öt héten át szombat esténként lépnek parkettre.
3
A nézők és a zsűri közösen döntik el, hogy melyik páros maradhat versenyben, illetve kié lesz a főnyeremény. A műsorszám nem tekinthető sem művészeti alkotásnak, sem a magyar vagy valamilyen nemzeti kisebbség kultúráját bemutató produkciónak. A Műsorszolgáltató a 2006. április 6-án kelt, műsorterv változást bejelentő levelében az alábbiakat írt a Szombat esti láz című műsorszámról, közszolgálatiságának indokolásaként: „A Szombat esti láz című élő műsorban 8 sztárból és 8 profi táncosból álló párok mutatják be tánctudásukat, és egymással versenyezve igyekeznek megnyerni a zsűri, valamint a nézők tetszését. A szereplők a klasszikus versenytánc repertoárján szereplő táncokkal készülnek a versenyre, amely felkészülési folyamatba szintén bepillantást nyerhetnek e nézők. A táncprodukciókat szakemberek értékelik, és ők döntenek a továbbjutás lehetőségéről. A verseny végére kiderül, hogy ki a hazai legtehetségesebb sztárpáros. A táncművészet népszerűsítését is célul kitűző műsorszámot, annak tartalma és minősége miatt közszolgálati műsorszámnak kívánjuk besorolni.” Az egyik internetes portálon az alábbi leírás olvasható a műsorszámról, annak a második szériájáról, amely lényegében csak az amatőr táncos „sztárok” személyében jelentett változást: „Táncshow sztárokkal. Nyolc sztár: Dukai Regina, Farkasházi Réka, Kovács Ágnes, Ungár Anikó, Csonka András, Gönczi Gábor, Somló Tamás és Szabó Győző minden hét szombatján - hat héten át - versenytáncos párjával táncprodukciókat mutat be. A táncok elsajátításában a sztárokat táncpartnereik segítik. Őket a már megszokott zsűri értékeli: Medveczky Ilona, Pálinkó Lujza, Böhm György és Zsámboki Marcell. Az adás első felében a párok mindegyike prezentál egy-egy táncot. Minden pár felkészüléséről még a produkció előtt egy-egy rövidfilm kerül bemutatásra. Az előadás után elindul a szavazás. A nézők és a zsűri szavazatai alapján minden héten kiesik egy pár, a döntő napján már csak három pár maradhat versenyben. A sztárok angolkeringőt, bécsi keringőt, slowfox-ot, tangót, quick stepet, discót, cha-cha-chát, rumbát, paso doblét, jive-ot, salsát valamint szambát táncolnak párjaikkal, Náray Tamás által tervezett ruhákban.” Az Rttv. 2. § 19. pontja tartalmazza a közszolgálatiság definícióját: „Közszolgálati műsorszám: a műsorszolgáltató vételkörzetében (országos, körzeti, helyi) élő hallgatók, nézők tájékozódási, kulturális, állampolgári, életviteli szükségleteit, igényeit szolgáló műsorszám, így különösen: a) a művészeti alkotás, az egyetemes, a magyar és a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúráját, valamint a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek életét, a kisebbségi álláspontokat bemutató közlés, b) oktatási, képzési célú ismeretek közzététele, c) tudományos tevékenység és eredmények ismertetése, d) a vallásszabadság megvalósulását szolgáló, valamint az egyházi és a hitéleti tevékenységet bemutató műsorok, e) a gyermek- és ifjúsági műsorok, valamint a gyermekvédelem céljait szolgáló ismeretterjesztő, felvilágosító műsorok, f) a mindennapi életvitelt segítő, az állampolgárok jogi és közéleti tájékozódását szolgáló, az egészséges életmódot, a környezetvédelmet, a természet- és tájvédelmet, a közbiztonságot, a közlekedésbiztonságot elősegítő ismeretek terjesztése, g) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportok számára készített műsorszám, h) a hírszolgáltatás.”
4
A Testület az egyes műsorszámok közszolgálatiságának vizsgálatakor, az elvégzett tartalmi elemzések elkészítése során az alábbi szempontokat is messzemenően figyelembe vette, és sorvezetőül alkalmazta az Rttv-ben általánosan megfogalmazott közszolgálati fogalmak tartalmi lényegének kibontását segítendő. Tartalmi kötelezettségek (általánosságban): ⎯ a műsorok magas minőségi szintje, bármilyen műfajban, ⎯ a műsorok összkínálatának sokfélesége, változatossága, ⎯ a nézők, hallgatók társadalmi, kulturális, spirituális igényeinek kielégítése, ⎯ a politikai életben való részvétel előmozdítása, ⎯ a kulturális örökség ápolása, a nemzeti és kisebbségi kulturális identitás erősítése. Tartalmi kötelezettségek (konkrétabban): ⎯ tájékoztatás, hírközlés (átfogó, objektív, pártatlan, tárgyszerű), ⎯ a vélemények sokféleségének bemutatása, ⎯ a kormány által kiadott közlemények ingyenes közzététele, ⎯ a parlament üléseinek közvetítése (avagy tárgyszerű beszámoló a parlament üléseiről), ⎯ oktató jellegű, illetve az iskolai oktatást, felnőttoktatást, a speciális helyzetű társadalmi csoportok továbbképzését szolgáló műsorok sugárzása, ⎯ az anyanyelv, hivatalos nyelv ápolása, nemzeti, etnikai kisebbségek nyelvén készített műsorok sugárzása, ⎯ vallási műsorok, az egyházak működését bemutató műsorok közzététele, ⎯ gyermekeknek, fiatalkorúaknak szóló műsorok sugárzása, e korcsoporthoz tartozók személyiségfejlődésének előmozdítása, védelme, ⎯ művészeti és tudományos tartalmú műsorok közzététele, ⎯ igényes szórakoztató műsorok közlése, ⎯ közérdekű információk (például közlekedésbiztonság), a fogyasztók érdekvédelmét szolgáló műsorok sugárzása. A műsorszám közszolgálatiként való elismerésével szemben felhozható érv, hogy a műsorszám teljes időtartamához képest a táncról, a szereplők által eltáncolandó egyes táncfajtákról szóló információk elenyészők, tehát a nézők komolynak nevezhető felkészítést nem kapnak az egyes táncokról, vagy a táncművészetnek ezen válfajáról, a társastáncról. A műsorszámok jobbára az abban fellépő „sztárok” és profi partnereik gyakorlás közbeni „szenvedéseiről” tájékoztatnak, melyet természetesen komoly felkészülés, munka közben élnek át, s ezek nyomán tapasztalható fejlődésükről szólnak, amelyek eredménye a műsorszámokban bemutatott csillogás, esetleges technikai tudás megszerzése. A műsorszám egyik fontos üzenete lehet az, hogy kemény munkával és egy hivatásos, a táncot magas szinten tudó és művelő segítőtárs, „tréner” segítségével még az is megtanulhat táncolni, aki falábú és ritmusérzékkel sem bír. Mindeközben természetesen a műsorszolgáltató által kinevezett sztárok népszerűsítése történik. A szankcionálás alapját az Rttv. 112. § (1) bekezdés d) pontja jelenti: „112. § (1)
Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (…), a Testület d) Érvényesíti a szerződésben megállapított kötbért.”
5
A kötbér alapját a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.7.1 pontja az alábbiakban határozza meg: „A kötbér alapja a Műsorszolgáltató által a Műsorszolgáltatási Jogosultságnak arra az évére fizetendő Műsorszolgáltatási díjrészlet összege, amely évben a kötbér fizetésére kötelezettséget keletkeztető szerződésszegés bekövetkezett. (…)” Mindezekre tekintettel a vizsgált időszakra vonatkozóan, a 11.5.1.3 pontban foglalt előírást sértő szerződésszegő magatartások időpontjában a Műsorszolgáltatási Szerződés rendelkezése szerint – 2005. július 9-től-tól 2006. július 9-ig – a kötbér alapja 1 424 227 965 Ft. A Műsorszolgáltatási Szerződés korábban már idézett 11.5.1.3 pontja határozza meg a szerződésszegő magatartás esetén alkalmazható kötbérmértéket: minden nem teljesített perc után sújtandó a műsorszolgáltató a kötbér alapjának 0,1 %-ával. A kötbér alapjának 0,1 %-a 1 424 228 Ft. A kiszabandó kötbér megállapításakor figyelembe vehető szerződésszegő magatartás szerint a műsorszolgáltató a jelzett napokon összesen 18 perccel maradt el a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.5.1.3 pontjában előír kötelezettségétől. Mindezek alapján a műsorszolgáltató által fizetendő kötbér összege 25 636 104 Ft, azaz huszonötmillió-hatszázharminchatezeregyszáznégy forint. A kötbérfizetési kötelezettségre vonatkozóan a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.4 pontja az alábbiakat tartalmazza: „Ha a Műsorszolgáltató a jelen Szerződésben vagy a Törvényben foglalt kötelezettségeit nem teljesíti, a 11.5 és 11.6 pontokban meghatározott mértékű kötbért köteles az ORTT-nek megfizetni, az ORTT erről szóló igénybejelentésének vételét követő 7 napon belül.” A Testület a nevezett szerződéses előírások megsértése miatt azért alkalmazta a rendelkezésére álló joghátrányok közül a súlyosabbat, azaz a kötbér szankciót, mert a műsorszolgáltatónak – az egyébként nem túl magas – közszolgálati vállalásai terén mért alulteljesítése a közszolgálati értékek közvetítésének, illetve ennek kapcsán a minőségi, tartalmasabb műsorszolgáltatásnak a csorbulását jelenti. A Testület jelen esetben úgy értékelte, hogy műsorszolgáltatót csak szigorúbb szankció alkalmazásával tudja figyelmeztetni a jogkövető magatartás tanúsítására, illetve annak irányába terelni. A fentebb kifejtettek alapján a Testület a rendelkező rész szerint határozott. Az eljárás során a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 153. § (2) bekezdése szerint eljárási költség nem merült fel.
6
Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) biztosítja.
Budapest, 2008. március 12.
Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
Kovács György elnök
7
