ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1995/2008. (XI. 12.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében az Echo TV Hungária Zrt. (Echo TV, 1145 Budapest, Thököly út 105-107.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapítja, hogy a Műsorszolgáltató 2008. április 11-én, 22-én és 25-én 18 óra 30 perckor sugárzott „Kibeszélő” c. műsorszámával megsértette az Rttv. 3. § (2) bekezdését. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) a) pontja alapján felhívja a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel.
Indokolás I. Alkotmányos-jogi alapok Az Alkotmány 61. §-ának rendelkezése szerint: „(1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. (2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát.” Az Rttv. 3. § (1) és (2) bekezdései az alábbiakról rendelkeznek: „(1) A Magyar Köztársaságban a műsorszolgáltatás - e törvény keretei között - szabadon gyakorolható, az információk és a vélemények műsorszolgáltatás útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi műsorok szabadon vehetők. A műsorszolgáltató - a törvény keretei között - önállóan határozza meg a műsorszolgáltatás tartalmát, és azért felelősséggel tartozik. (2) A műsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat, és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére.” A fenti rendelkezések alapján megállapítható, hogy az Rttv. 3. § (1) bekezdése az Alkotmány 61. §-ával összhangban elsőként a műsorszolgáltatás – törvényi keretek közötti – szabadságát, 1
az információk és a vélemények továbbításának szabadságát rögzíti. A műsorszolgáltatás szabadságának előírását követően ugyanakkor az Rttv. alapelvi szinten szabályozza azokat a követelményeket is, amelyek a műsorszolgáltatás gyakorlásának – ugyancsak alkotmányos jelentőségű – korlátját jelentik. E rendelkezések közé tartozik az Rttv. 3. § (2) bekezdése is, amely tehát a műsorszolgáltatás szabadságának, ezen keresztül pedig a véleménynyilvánítás szabadságának médiajogi határát jelöli ki oly módon, hogy a benne foglalt követelményeknek a műsorszolgáltató tevékenysége során mindvégig teljesülniük kell. Az Alkotmánybíróság a 2007. december 4-én kelt, a Magyar Közlönyben közzé nem tett 1006/B/2001. sz. AB határozatában elutasította az Rttv. 3. § (2) és (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Ugyanitt az Rttv. támadott előírásainak alkotmányosságát indokolva kifejtette, hogy az Rttv. 3. § (2) bekezdése, miszerint „a műsorszolgáltató (…) tevékenysége (…) nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére”, a véleménynyilvánítás, illetve a sajtó szabadságának egyik alkotmányos korlátozását jelenti. A gyűlöletkeltés médiajogi tilalmával kapcsolatban az Alkotmánybíróság irányadónak tekintette a véleménynyilvánítás büntetőjogi korlátozásának alkotmányos feltételeit megalapozó 30/1992. (V. 26.) AB határozatban kifejtett álláspontját. Eszerint: „A gyűlöletkeltés legszélsőségesebb, már ténylegesen bekövetkezett kártékony hatását bizonyító történelmi és jelenkori tapasztalatok mellett figyelembe kell venni azokat a mindennapi veszélyeket is, amelyek a gyűlölet felkeltésére alkalmas nézetek, eszmék korlátok nélküli kinyilvánításával járnak. E megnyilvánulások akadályozzák, hogy az emberek bizonyos közösségei harmonikus kapcsolatban éljenek más csoportokkal. Ez, növelve egy adott, kisebb vagy nagyobb közösségen belüli érzelmi, szociális feszültségeket, szétszakítja a társadalmat, erősíti a szélsőségeket, az előítéletességet és intoleranciát. Mindez csökkenti a plurális értékrendet, a különbözőséghez való jogot elismerő, toleráns, multikulturális, az emberek egyenlő méltóságának elismerésén alapuló, a diszkriminációt értékként el nem ismerő társadalom kialakulásának esélyét. A véleménynyilvánítás és sajtószabadság körében az emberek meghatározott csoportjai elleni gyűlöletkeltés alkotmányos védelemben részesítése feloldhatatlan ellentmondásban lenne az Alkotmányban kifejezésre jutó politikai berendezkedéssel és értékrenddel, a demokratikus jogállamiságra, az emberek egyenlőségére, egyenlő méltóságára, valamint a diszkrimináció tilalmára, a lelkiismereti és vallásszabadságra, a nemzeti, etnikai kisebbségek védelmére, elismerésére vonatkozó alkotmányos tételekkel.” Az 1006/B/2001. sz. AB határozat ezek alapján rámutatott arra, hogy „a gyűlöletkeltésnek – vagyis a gyűlöletre uszításnak – még a büntetőjogi eszközökkel történő korlátozása sem minősül a véleménynyilvánítás szabadsága szükségtelen és aránytalan korlátozásának. (…) A büntetőjog a jogi felelősségi rendszerben a végső eszköz. Ez azt jelenti, hogy amennyiben valamely, társadalmilag káros magatartás – jelen esetben a gyűlöletre uszítás, gyűlöletkeltés – vonatkozásában a büntetőjogi felelősség sem eltúlzott, nem alkotmányellenes, úgy az adott magatartásra vonatkozó, esetlegesen más jogágakban megfogalmazott enyhébb tilalmak sem lehetnek azok.” Az Alkotmánybíróság többször kifejtette, hogy a büntetőjoginál enyhébb, így például vagyoni szankciók alkalmazhatóságának mércéi alkotmányosan eltérhetnek a büntetőjog eszközeinek határt szabó, igen szigorú alapjog-korlátozási követelményektől. Ide kell sorolnunk a médiajog közigazgatási jogkörben alkalmazott joghátrányait is. Ez felel meg egyébként is a jogrendszer belső logikájának a büntetőjogilag nem értékelt, de jogsértő magatartások esetén.
2
A fentiek értelmében tehát az Rttv. 3. § (2) bekezdésének gyűlöletkeltést tilalmazó fordulata is azok közé a törvényi előírások közé illeszkedik, amelyekkel a jogalkotó az emberi méltóságnak és az Alkotmánybíróság gyakorlatában abból levezetett „közösségek méltóságának” védelmét teremti meg. Az emberi méltóság és a „közösségek méltósága” pedig az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos korlátját jelenthetik. Az Rttv. 3. § (2) bekezdését érintő jelen ügy kapcsán is hangsúlyozza a Testület, hogy az idézett alkotmánybírósági határozat az Rttv. 3. § (3) bekezdését annak ellenére alkotmányosnak találta, hogy az „a gyűlöletre uszítás szintjét el nem érő” vélemények közlése esetén is médiajogi szankciókat helyez kilátásba. Indoklása szerint a médiajogi rendelkezés „az Alkotmány értékrendjével összeegyeztethető, továbbá mások jogainak, a közösségek méltóságának a védelme érdekében szükségesnek tekinthető”. Ezért nem találta aggályosnak az Rttv. 3. § (2) bekezdése „alkalmas” kifejezését sem, ami a büntetőjogi „uszítás” kifejezéssel leírt magatartásnál kétségkívül tágabb tényállásokat foglal magában. Ezek alapján megállapítható, hogy az Alkotmánybíróság a közigazgatási hatáskörben alkalmazott médiajogi beavatkozás lehetőségét a büntetőjogi szankciónál alacsonyabb mérce esetén is alkotmányosan elfogadhatónak tartja. Az Alkotmánybíróság több döntésében, így az 1006/B/2001. sz. határozatában is rámutatott arra: „általánosan elfogadott, hogy a rádiós és televíziós műsorszolgáltatás véleményformáló hatása sokszorosa az egyéb információs társadalmi szolgáltatások gondolkodásra ható erejének” [ld. még: 1/2007. (I. 18.) AB hat.]. Az 1006/B/2001. sz. AB határozat más helyütt is kiemeli: „Azáltal, hogy a média a legszélesebb nyilvánosságot biztosítja a legkülönfélébb vélemények számára, és napjainkban ez képezi a legfontosabb információforrást, a szólásszabadság egyéb megnyilvánulási formáihoz képest a médiában megjelenő véleményeknek sokszoros a hatása, rendkívül nagy a befolyása az emberek gondolkodására, a közvélemény formálására”. A Testületnek ezért a vélemények „gyűlöletkeltésre alkalmas” jellegének médiajog szerinti megítélésekor mindig figyelembe kell vennie, hogy az elektronikus média minden más kommunikációs csatornánál könnyebben és nagyobb hatással válhat a „gyűlölködők hangerősítőjévé”. A médiajog területén tehát a büntetőjogi minősítésben a magyar alkotmányos gyakorlat szerint is kulcsszerephez jutó „clear and present danger”, vagyis a köznyugalom megzavarásának közvetlen és nyilvánvaló veszélye helyett az Alkotmánybíróság által ugyancsak többször említett, sőt kívánatosnak is mondott enyhébb szankciók alkalmazása, valamint az AB döntéseiben kifejtett speciális hatásmechanizmus is alkotmányosan indokolttá teszik a hatósági fellépést. Ennek értelmében ugyanazon cselekedet médiajogi és büntetőjogi jogalkalmazói mérlegelésének alkotmányos keretei eltérőek lehetnek. Rámutat a Testület arra is, hogy az Rttv. 3. § (2) bekezdése szóban forgó tilalmának alkalmazhatóságát a Legfelsőbb Bíróság is akként értelmezte, hogy arra a büntetőjogi tilalomnál szélesebb körben nyílik lehetőség: „A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint nincs jogszabályi alapja azon felperesi érvelésnek, hogy az Rttv. 3. § (2) bekezdésének megsértését csak kirívó és ellenséges érzelmek felkorbácsolására alkalmas tényállás alapján lehetne megállapítani. Ez a túlzó, felfokozó értelmezés sem a jogszabályhely megfogalmazásából, sem a törvény egyéb rendelkezéseinek értelmezéséből nem vezethető le.” (BH2006.270) Összefoglalva: az alkotmánybírósági és legfelsőbb bírósági gyakorlat alapján a Testület azt az értelmezést követi, amely szerint az Rttv. 3. § (2) bekezdése médiajogi szankció kiszabását
3
akkor is lehetővé teszi, ha a vizsgált magatartás egyébként a közösség elleni izgatás büntetőjogi tényállását nem meríti ki. II. A tényállás Az Echo TV műsorán hétköznaponként 18 óra 30 perctől a Kibeszélő című interaktív (betelefonálós) műsor jelentkezik két részben, közel egyórás időtartamban. A műsort felváltva vezeti Pörzse Sándor, illetve Németh Miklós Attila. Az interaktív program normál díjas telefonszámon hívható, de a nézőknek lehetőségük adódik SMS-üzeneten, valamint e-mailen keresztül is kommunikálni a készítőkkel, továbbá a műsorszám befogadóival. A vizsgált adások mindegyikét Németh Miklós Attila vezette. A műsorszám két részből állt, melyek között reklámok, valamint közérdekű közlemények, társadalmi célú hirdetések kerültek a képernyőre. A műsor elején a moderátor két témát vetett fel, melyek közül az egyikkel rövid képes beszámoló is foglalkozott, amely bevezette a nézőket a kérdéskörrel összefüggő történésekbe - az említett összeállításokat hírműsorokból és magazinműsorokból vették át. A napirenden lévő kérdésköröket a műsorvezető is összefoglalta, majd ezt követően várta a telefonos véleményeket a műsor témáival kapcsolatban. 2008. április 15. A műsorszám témái a következők voltak: - az olasz kommunisták kisöpörve (rövid összeállítás az olasz választások eredményéről), - csúcsminiszter Bajnai? (Bajnai Gordon kinevezés előtt). Németh Miklós Attila a műsor elején a magyar és az olasz belpolitikai helyzetet állította párhuzamba. Kifejtette, hogy az olaszok már túljutottak azon a helyzeten, amelyen Magyarország még nem, a választásokon a jobboldal „kisöpörte a kommunistákat”. Az analógiát a műsorvezető később folytatta, és bemutatta, hogy Olaszországban szintén a volt kommunisták buktak meg, ugyanúgy, ahogy ez Magyarországon is hamarosan be fog következni. A műsorszám a fentiek apropóján azt kérdezte a nézőitől, hogy véleményük szerint ez a fordulat bekövetkezhet-e Magyarországon? A program másik felvetése a kormányátalakításhoz kapcsolódott. A műsorvezető röviden felelevenítette, hogy Kóka János kritizálta a miniszterelnök korábbi programjait. Majd rátért Bajnai Gordon jövőbeli szerepére, a csúcsminiszter egyszerre diszponálna az uniós alapok és a Gazdasági Minisztérium költségvetése felett, majd egy idézet következett a kabinet tagjától 1989-ből. A fentieket követően az olasz választásokról láthattunk egy rövid összefoglalót, amely bemutatta az előrehozott választások kronológiáját. A betelefonálók által megütött hangnem visszafogott volt, kritikán kívül nem fogalmaztak meg a nézők gyűlöletkeltésre alkalmas nézeteket. A kifogásolható tartalmú SMS üzeneteket szó szerint, az esetleges helyesírási hibákkal együtt idézzük: „Lamperth, Göncz, Lendvai és a többi gazember csak embernek látszó képződmény. FUJ! Elszámoltatunk benneteket! Péter TATA” (18:48:10)
4
„A libatolvajt deresre hogy valja be minden gaztettét és utána a vörös rablo diktátor bandájával együt elszámoltatni a rabolt vagyonrol DOKI” (18:51:34) „bajnai gordonka! AZ ELLOPOTT LIBÁK ÁRÁT HÁROMSZOR VERJÜK MAJD EL RAJTAD!!! ludas matyi” (18:53:34) (Az üzenetet a kommunikátor 19:00:49-kor idézte.) „A csúcsminiszter nem fél Lúdas Matyitól? Remélem háromszor verjük el rajta! (19:13:51) 2008. április 22. A műsorszám témái a következők voltak: - elhallgatott lehallgatások (rövid összeállítás a műsor elején a kormányhatározattal kibővített nemzetbiztonsági védelemről), - szülőotthonból társasház (megszűnhet a Schöpf-Merei Kórház). A műsorszám vitaindítójaként bejátszott összeállítás az önkormányzatok Nemzetbiztonsági Hivatal által történő lehallgatásával és megfigyelésével, valamint az ezzel összefüggő parlamenti döntéssel foglalkozott. Az ügy kapcsán Német Miklós Attila a koalíció létezéséről beszélt a bevezetőjében, majd egy, az egészségüggyel összefüggő témát vezetett fel: a Schöpf-Merei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központ megszüntetését. Ezzel a műsorszámmal kapcsolatban is megállapítható, hogy nem a betelefonáló nézők által megfogalmazottakban jelentek meg szélsőséges, gyűlöletkeltésre alkalmas nézetek, hanem az SMS üzenetekben. A kifogásolható tartalmú SMS üzeneteket szó szerint idézzük: „Fidesz? Alkotmánybíróság? Nem!! A kunbéla horda csak a fegyverek szavabol ért! Hun Jenő” (18:43:51) „INDULJ MEG MAGYAR MERT SOK A SZEMET A PARLAMENTBE. TAKARITSUNK MERT ITT AZ IDEJE.NYUGDIJAS.” (19:19:52) 2008. április 29. A műsorszám témái a következők voltak: - a kormány Gyurcsány Kft.-je (rövid, híradóból átvett beszámoló a kisebbségi kormányzásra készülő miniszterelnök kormányátalakításáról), - tovább nőtt a munkanélküliek száma. Az adás vitaindító témája a kormányátalakítás volt, a felbomló koalíció következményeként átszervezték a minisztériumokat. A műsorszám témája a strukturális átalakítások, leváltások voltak. A kifogásolható SMS üzeneteket szó szerint idézzük: „Emberek! Kergessük el a kreténeket! De ki áll az élre, és követi-e a birka többség? Rampez” (18:38:20)
5
„TARTÓS MUNKANÉLKÜLI ITÉLETVÉGREHAJTÓ VAGYOK!!! LESZ MÉG DOLGOM!? bakó” (18:38:59) „százezrek igaz magyarok gyűjtsünk ki a parlamenthez zavarjuk el őket másképp nem megy ne csak nyafogjunk szné” (18:47:48) A vizsgált adásokban a telefonos véleménynyilvánítók nem ütöttek meg a fenti üzenetekhez hasonló jellegű, fenyegető tartalmú, gyűlöletkeltésre alkalmas hangnemet. A Műsorszolgáltató véleménymoderáló funkciója a rövid szöveges üzenetek esetében nem működött. A fenti idézetek a tettlegesség, a fizikai bántalmazás valamely fokozatát helyezték kilátásba a kritikával illetett politikusokra vonatkozóan. III. A Műsorszolgáltató nyilatkozata A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében 2008. június 17-én kelt levélben küldte meg a Műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melynek kapcsán a Műsorszolgáltató az arra előírt határidőn belül az alábbi nyilatkozatot tette: „A képernyőn megjelenő SMS- üzenetekkel kapcsolatos felvetés – tekintettel arra is, hogy a műsorvezetőnek az azokra való egyenkénti reagálásra nincs módja – valós problémát vet fel. A Társaság a szigorúbb szűrés, moderálás érdekében a szükséges intézkedéseket megtette, így a jövőben a jelzett probléma minden bizonnyal kiküszöbölhető lesz.” IV. A jogsérelem A Testület a gyűlöletkeltés tartalmának meghatározásakor a fent idézett 30/1992. (V. 26.) AB határozatban megfogalmazottak közül az alábbiakat tekintette irányadónak: „Az Alkotmány 2. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság demokratikus jogállam. A demokrácia rendkívül összetett fogalom. A vizsgált kérdés szempontjából azonban lényeges, hogy tartalmilag jelenti a különbözőséghez való jogot, a kisebbségek védelmét, az erőszakról és az erőszakkal fenyegetésről, mint a konfliktusmegoldás eszközeiről való lemondást. A gyűlöletkeltés a fenti tartalmi jegyek tagadása, az erőszak érzelmi előkészítése. Visszaélés a véleménynyilvánítás szabadságával, az emberek meghatározott csoportjának, egy kollektivitásnak olyan intoleráns minősítése, amely nem a demokrácia, hanem a diktatúra jellemzője.” A gyűlöletkeltés alatt nem valamely kedvezőtlen és sértő vélemény kinyilvánítása, hanem olyan megnyilatkozások, „lázongó kifakadások értendők, amelyek alkalmasak arra, hogy az emberek nagyobb tömegében a szenvedélyeket oly magas fokra lobbantsák, amelyből gyűlölet keletkezvén, a társadalmi rend és béke megzavarására vezethet”. A Kibeszélő a hazai politikai élet történésein keresztül a kormányt, valamint a parlamenti pártok egy részét kritizálja, amelyhez a nézőket hívják segítségül. (Egyetlen esetben az olasz előre hozott választások töltötték be a szerepet, amelyet általában a belpolitikának biztosítanak.) A Kibeszélő véleményműsor, így szerkesztői nem törekszenek arra, hogy tényszerű, pártatlan, vagy kiegyensúlyozott programot adjanak közre. A nézők, akik aktívan részt vettek a műsorszám alakításában (a műsorvezető mindenkit, nemre és korra tekintet nélkül, a keresztnevén szólít és tegez), az esetek többségében az elkeseredésüknek és a
6
felháborodásuknak adtak hangot, mindeközben gyakran minősítették, a jelenlegi kabinet tisztségviselőit, a témák főszereplőit. Megállapítható, hogy a rövid szöveges üzenetek küldői jóval sűrűbben engedtek meg maguknak sértéseket, mint a telefonos véleményformálók. A jelen eljárásban vizsgált magatartás a gyűlöletkeltés fenti fogalmának megfelel. Mindezek alapján a Testület álláspontja szerint a vizsgált műsor alkalmas volt arra, hogy a politikusok, országgyűlési képviselők egy csoportjával, a kormánypárti oldalon tevékenykedő részével szemben gyűlöletet keltsen. A Testület hangsúlyozza, hogy nem a véleményüket kifejező nézők jogi felelősségét vizsgálja, amikor az sms-ekben megfogalmazottakat ütközteti az Rttv. 3. § (2) bekezdésében előírt gyűlöletkeltés tilalmával, hanem a műsorszolgáltató magatartását ítéli meg. A Testület elismeri a véleménynyilvánító műsorok jogosultságát, annak érdekében, hogy széles rétegek szólhassanak hozzá közéleti eseményekhez és témákhoz, amelyek fontos mutatói egy társadalom állapotának. A műsor - jellegéből adódóan - olykor markánsan ellentétes álláspontok ütköztetésére is teret biztosít. A műsorvezető, illetve a szerkesztő szerepe ezért kiemelten fontos. Feladata a hozzászólások moderálása, azok kulturált keretek között tartása, valamint a felvetett témákat illetően az esetleges nézői pontatlanságok helyreigazítása, a szélsőséges vélemények kifejtésének megakadályozása. A Testület már korábban is rámutatott arra, hogy „...amennyiben egy írásos üzenet - legyen az e-mail vagy sms - annak tartalma, avagy szóhasználata okán alkalmatlan közzétételre, a műsorszámban közreműködőknek - műsorvezetőknek, szerkesztőknek - kell az azokban kifejtett véleményeket kontrollálnia és lehetőség szerint megakadályozni éterbe kerü1ésüket.” (942/2004. (VII.7.) számú határozat) A 36/1994. (VI. 24.) számú AB határozat alapján a társadalomban megjelenő véleményeknek – adott esetben a szélsőséges véleményeknek – is teret kell engedni a véleménynyilvánítás szabadságának jegyében, hisz ezek is valós, létező álláspontok. A megjelenés egyben módot adhat arra is, hogy ezek ellen még hatékonyabban lehessen fellépni, és adott esetben tőlük elhatárolódni. Mindazonáltal a törvény szövege egyértelmű, azaz kifejezetten tartalmazza az alkotmányos rend tiszteletben tartása, az emberi jogok védelme mellett azt a kitételt, hogy műsorszolgáltatásban megjelenő tartalmak nem lehetnek alkalmasak a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére, ezért ebben az esetben megállapítható a 3. § (2) bekezdésének sérelme. A Testület álláspontja szerint a véleményszabadság határát átlépi a műsorszolgáltató, amennyiben erőszakra felhívó szöveget válasz nélkül adásba enged, ha olyan üzenetet továbbít, amelyben bárki emberi méltósága sérül. Még a politikusok bírálhatóságának is határt szab az az eset, amikor közjogi méltóságok, politikusok és más közszereplők emberi minőségét vonják kétségbe. Ilyen erőszakra felhívó üzenetnek értékelte a Testület az április 15-én, 22én és 29-én közzétett több sms-t:
7
„A libatolvajt deresre hogy valja be minden gaztettét és utána a vörös rablo diktátor bandájával együt elszámoltatni a rabolt vagyonrol DOKI” „bajnai gordonka! AZ ELLOPOTT LIBÁK ÁRÁT HÁROMSZOR VERJÜK MAJD EL RAJTAD!!! ludas matyi” „A csúcsminiszter nem fél Lúdas Matyitól? Remélem háromszor verjük el rajta! „Fidesz? Alkotmánybíróság? Nem!! A kunbéla horda csak a fegyverek szavabol ért! Hun Jenő” „INDULJ MEG MAGYAR MERT SOK A SZEMET A PARLAMENTBE. TAKARITSUNK MERT ITT AZ IDEJE.NYUGDIJAS.” „Emberek! Kergessük el a kreténeket! De ki áll az élre, és követi-e a birka többség? Rampez” „TARTÓS MUNKANÉLKÜLI ITÉLETVÉGREHAJTÓ VAGYOK!!! LESZ MÉG DOLGOM!? bakó” „százezrek igaz magyarok gyűjtsünk ki a parlamenthez zavarjuk el őket másképp nem megy ne csak nyafogjunk szné” Ahogyan ezt az Alkotmánybíróság 36/1994. (VI. 24.) számú határozatában is megállapította, a közügyek vitathatósága a demokrácia alapköve, az elfogadható kritika határai szélesebbek egy politikus tekintetében, mint egy magánszemély esetében, nekik tehát a tolerancia magasabb szintjét kell elviselniük. Az Rttv. 3. § (2) bekezdésében foglalt emberi méltóság tiszteletben tartásának sérelmét jelenti azonban az, ha a politikusoknak az emberi minősége kérdőjeleződik meg, mint az alábbi sms-ben. „Lamperth, Göncz, Lendvai és a többi gazember csak embernek látszó képződmény. FUJ! … Péter TATA” A műsorszolgáltató tevékenységének megítélésénél a Testület figyelemmel volt arra is, hogy az üzenetekből jól érzékelhetően kiolvasható egyfajta radikalizálódás, az sms-ek egymásra épültek, egyre indulatosabbá váltak, míg egészen szélsőséges tartalmú üzenetek is szabadon megjelenhettek, amelyeket azonban már a műsorszolgáltatónak moderálnia kellett volna. A műsorszolgáltató az erőszakra buzdító, a politikusok emberi minőségét kétségbe vonó és az egyre agresszívebb hangvételű sms-ek egymás utáni adásba szerkesztésével megsértette az Rttv. 3. § (2) bekezdésében foglaltakat. V. A Testület által alkalmazott joghátrány A szankcionálás alapját az Rttv. 3. § (2) bekezdésének megsértése tekintetében az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja jelenti: „112. § (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, illetve a szerzői jogról szóló törvényben, valamint a műsorszolgáltatási szerződésben és a rádióengedélyben előírt feltételeket és
8
előírásokat nem teljesíti vagy megsérti, illetőleg ha műsorszolgáltatóval a cselekmény elkövetésekor munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban lévő személy bűnösségét a Btk. 329. §-ában meghatározott bűncselekmény miatt jogerős ítélet állapította meg, a Testület a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére,” A Műsorszolgáltató korábban - 2008 folyamán - két alkalommal sértette meg az Rttv. 3. § (2) bekezdésében foglaltakat, mindkét esetben a nézői vélemények nem megfelelő moderálásáért marasztalta el a Műsorszolgáltatót a Testület. A Műsorszolgáltató az elmarasztaló határozatot azonban jelen műsorszámok sugárzását követően kapta kézhez, így korábbi gyakorlatán csak 2008 júniusától kezdődően tud változtatni. Ígéretet tett arra, hogy a beérkező sms-eket adásba kerülés előtt szigorúan moderálni fogja. A Műsorszolgáltató kiemelte, hogy a moderálást 2008. június 17-ét követően vezette be, így annak hatása csak ezen időpont után adásba került műsorszámok esetében lesz érzékelhető. Fentiekre tekintettel a Testület jelen esetben is az Rttv. 112. § (1) bekezdésének a) pontjában megfogalmazott szankciót alkalmazta a Műsorszolgáltatóval szemben, azaz felhívta a sérelmezett magatartás megszüntetésére. Az eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 153.§ (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136.§ (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136.§ (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2008. november 12.
Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében dr. Majtényi László s.k. elnök
9
