ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2154/2008. (XI. 26.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ban biztosított jogkörében a Sláger Rádió Műsorszolgáltató Zrt. (1011 Budapest, Fő u. 14-18.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató a 2008. augusztus 16-án és 29-én megsértette az Rttv. 10. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezést. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdés d) pontja alapján érvényesíti a műsorszolgáltatási szerződés 8.2.1.4 pontjában meghatározott összeget, azaz kötelezi a műsorszolgáltatót 6.942.857-, Ft, azaz hatmillió-kilencszáznegyvenkétezernyolcszázötvenhét forint összegű kötbér megfizetésére.
A kiszabott kötbért az ORTT MNB 10032000-01400843-00000000 számú számlájára kell hét napon belül megfizetni. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel.
Indokolás A Testület a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 41. § (1) bekezdés b) pontjának felhatalmazása alapján és a 2826/2007. (XII. 12.) számú határozatában foglalt módszereknek megfelelően hivatalból vizsgálta az Rttv. rendelkezéseinek megtartását, és a Sláger Rádió Műsorszolgáltató Zrt. műsorszolgáltatónál 2008. augusztus 16-án és 29-én törvénysértést tapasztalt. I. A hatósági ellenőrzés során a Testület megállapította, hogy a műsorszolgáltató által üzemeltetett Sláger Rádió adón 2008. augusztus 16-án 09.24.22-kor a műsorvezető programajánlót olvasott fel az alábbiak szerint:
„…Egy-két programajánlóval szeretnék kedveskedni a kicsiknek és a nagyoknak egyaránt. Bízom benne, hogy találnak kedvükre valót! Az egyik egy tábor Hatvan városában, egy gyönyörű farmon, ahol hat hektár területen gyümölcsössel, szőlővel és hatalmas kerttel minden a gyerekek rendelkezésére áll. Egyrészt gyöngyöt fűzhetnek, vagy játszhatnak, sportolhatnak. Viszont most augusztus 18-a és 22-e között a Mágus élmény- és játéktábor az, amit a figyelmükbe ajánlanék. (…) Játékok, rajzversenyek, süveg és varázsköpeny készítés, egy kis mitológia, varázslatos állatok és növények. Ez mind, mind a színes program (része), ami tehát Hatvanban várja gyerekeket és a szülőket.” II. A hatósági ellenőrzés során a Testület megállapította, hogy a műsorszolgáltató által üzemeltetett Sláger Rádió adón 2008. augusztus 29-én a BUMERÁNG c. műsorszámban 08.09.28-kor a ZSEBBEVÁGÓ TIPPEK c. szegmensben a következő hangzott el: „Kamatoztassák az osztálypénzt! Tanévkezdéskor, már az első szülői értekezleten, általában rögtön szóba kerül az osztálypénz. Míg régen valamelyik szülő magára vállalta az osztálykassza kezelését, ma már lehetőség van arra, hogy bankszámlán tároljuk az év végi kirándulásra és egyebekre összegyűjtött összeget. A pénz elhelyezésének a legkorszerűbb módja az osztálykassza. Ez a számla általában már 20.000 Ft-tal nyitható, a betét határozatlan idejű, ezért nincs szükség lekötésre, ráadásul bármikor, bármekkora összeg hozzátehető. Van olyan bank, ahol a számláról havonta kétszer, kamat-veszteség nélkül lehet pénzt kivenni, de olyan is van, ahol erre többször is lehetőség nyílik. Az osztálykassza előnye, hogy egyszerű a nyitása is, az osztály megválasztott képviselője - aki lehet tanár, szülő vagy 14 év feletti diák - szerződést köt a bankkal az osztálykassza vezetésére. Befizeti a nyitó összeget, amely azonnal kamatozni kezd. Ezután állandó megbízottként az osztály bármely tagja, sőt akár többen is bejelenthetők a pénz feletti rendelkezésre.” A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően a Testület 2008. október 7-én kézbesített levelében tájékoztatta a műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításáról, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A felhívásnak a műsorszolgáltató a 2008. október 15-én postára adott levelében tett eleget, amelyben a következőket nyilatkozta: „Álláspontunk szerint egyik esetben sem sértettük meg az Rttv. hivatkozott rendelkezését. 1. Az azonnal elrendelt belső vizsgálat során a következőket állapítottuk meg: a 2008. augusztus 16-án sugárzott programajánló elkészítésekor a 605/2001. (IV. 26.) sz. ORTT határozatát vettük alapul. A programajánlóban egy olyan eseményre hívtuk fel a figyelmet, mely egy gyermekek részére meghirdetett szórakozási lehetőség. Álláspontunk szerint „a programajánló közzétételével célzott ösztönző hatáson, illetve a program tartalma által keltett érdeklődésen túl” a hallgatóságra további motivációként nem hatottak. A megkeresés a program gazdájától programajánlóként érkezett, nincs mögötte semmiféle visszterhes szerződés, mely indokolttá tenné reklámként, illetve akár burkolt reklámként való minősítését. Lásd a fenti határozat szövegét: „Abban az esetben, ha a műsorszolgáltató kifejezetten egy eseményre szeretné felhívni a figyelmet, ugyanúgy módja van arra, hogy a program paramétereivel megismertesse a hallgatóságot, azonban az alapinformáción túl ekkor sem közölhet olyan kiegészítő adatokat (pl. gazdasági információkat), melyek a programajánló közzétételével célzott ösztönző hatáson,
2
illetve a program tartalma által keltett érdeklődésen túl a közönségre további motivációként hathatnak.” 2. A 2008. augusztus 29-én a BUMERÁNG c. műsorszám közben elhangzott ZEBBEVÁGÓ TIPPEK c. szegmens a szülők és az iskolások figyelmét kívánta felhívni arra, hogy létezik egy olyan banki lehetőség, mely segítségére lehet egy iskolai osztály gazdálkodásában. A közölt információk általánosságban beszéltek erről a bankokban létező termékről, az elhangzott szövegből még csak következtetni sem lehetett arra, hogy a hallgató hol veheti igénybe ezt a szolgáltatást. Álláspontunk szerint nem jelent meg olyan információ erről a pénzügyi lehetőségről, mely indokolatlan mértékben kiegészítő információt tartalmazott volna, mivel nem nevezte meg a szolgáltatást nyújtó pénzintézeteket, azt a hatást sem tudta elérni, hogy a hallgató célzottan egy konkrét hirdető konkrét termékét igénybe vegye. Így az a hatósági gyanú, hogy a Sláger Rádió Zrt. megsértette a Médiatörvény 10. § (5) bekezdését, semmiképp sem helytálló. A burkolt reklám is reklám, így ha a műsorszám nem alkalmas arra, hogy a reklám, illetve hirdetés hatását elérje, úgy burkolt reklámként sem minősíthető.” Az Rttv. vonatkozó rendelkezései szerint: „10. § (5) Burkolt illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető.” „2. § 4. Burkolt reklám: az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra.” Az ORTT 247/1997 (X. 30.) számú határozata értelmében: „Semleges információ látszatának minősül minden olyan közlés, akár képben, akár hangban, akár írásban, amellyel szerzője illetve közreadója gazdasági, személyes vagy csoportérdeket jelenít meg az objektivitás érzését keltő eszközökkel. Burkolt reklámnak minősül az adott műsorszámban vagy műsorfolyam egészében az alapinformáció lényeges tartalmához képest indokolatlan módon és mértékben megjelenő gazdasági elem. A burkolt reklám lehet szándékos és gondatlan.” I. A műsorszolgáltató nyilatkozatában az ORTT 605/2001. (IV. 26.) számú határozatára hivatkozott. A Testület véleménye szerint az érvelés nem helytálló, hiszen az idézett határozat kifejezetten kulturális programokról döntött, viszont a Sláger Rádióban elhangzott programajánló csupán a gyermekek számára nyújtandó nyári szabadidős lehetőségekről tesz említést. Természetesen a kérdéses táborokban is érhetik a gyermekeket különböző kulturális behatások, azonban ennek ellenére sem minősíthetők a játékos táborok a hagyományos értelemben vett kulturális programoknak (pl. komolyzenei/könnyűzenei koncert, kiállítás stb.). II. Jelen esetben gond volt, hogy az adott szegmensben nem a mindennapokban használatos jelentésében hangzott el az „osztálykassza” kifejezés, hiszen a gazdasági élet egy létező akciójára vonatkozott. Az „osztálykassza” ezen kontextusban való megjelenítése egyértelműen egy egyedi hitelkonstrukcióra vonatkozott. A K&H Bank speciális megtakarítási szerkezetéről van szó, amely trambulin osztálykassza néven ismert, és amelyet egyedül az említett bank nyújtja ügyfeleinek. Ha összehasonlítjuk a bank honlapján található
3
információkat az elhangzottakkal, megállapíthatjuk, hogy szóról szóra ugyanazon jellemzőket ismertették mindkét esetben. Az igaz, hogy a műsorszolgáltató nem nevesítette a bankot, viszont az opciók játékos szövegbe ágyazása a semleges információk közlését valósította meg oly módon, hogy a hallgatók nem az osztálypénz hagyományos értelemben vett gyűjtőhelyére gondolnak majd. A Testület a 2007. és 2008. évben három határozatában [352/2007. (II. 14.), 2721/2007. (XII. 6.), 25/2008. (I. 9.) számú ORTT határozatok] szankcionálta a műsorszolgáltatót az Rttv. 10. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértése miatt. A Testület minden esetben érvényesítette a szerződésben megállapított kötbért. A műsorszolgáltató visszatérően sérti meg az Rttv. burkolt reklámra vonatkozó rendelkezését, a folyamatosan emelkedő kötbérösszeg ellenére. A Testület a legutóbbi határozatában [25/2008. (I. 9.)] a kötbér mértékét a kötbér alapjának 1,1 %-ában állapította meg. A Testület a jogkövető magatartás előirányozása érdekében, valamint a fokozatos növekedést és annak mértékét szem előtt tartva, jelen törvénysértés esetében a kötbér alap 1,2 %-ra emelése mellett döntött. A Műsorszolgáltatási Szerződés vonatkozó rendelkezései szerint: „6.1 (…) A műsorszolgáltatási díj összege 4.050.000.000,- (azaz négymilliárd-ötvenmillió) forint (a „Díj”), (...)” „7.3.2 A Törvény 90. § (5) bekezdése értelmében a kötbér alapja a Díj egyheted (1/7-ed) része, azaz 578.571.429,(azaz ötszázhetvenyolcmillió-ötszázhetvenegyezernégyszázhuszonkilenc) forint.” „8.2.1.4 A Törvény 10. § (5) bekezdésében foglalt a burkolt reklámra vonatkozó kötelezettség megszegése esetén a kötbér mértéke a Testület által meghatározott összeg, amely azonban nem haladhatja meg a kötbér alapjának kettő (2,0) százalékát;” A kötbér alapjának 1,2 %-a 6.942.857-, Ft, azaz hatmillió-kilencszáznegyvenkétezernyolcszázötvenhétezer forint. A szankcionálás alapját az Rttv. 112. § (1) bekezdése d) pontja jelenti, amely szerint: „Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, illetve a szerzői jogról szóló törvényben, valamint a műsorszolgáltatási szerződésben és a rádióengedélyben előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti, illetőleg ha műsorszolgáltatóval a cselekmény elkövetésekor munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban lévő személy bűnösségét a Btk. 329. §-ában meghatározott bűncselekmény miatt jogerős ítélet állapította meg, a Testület d) érvényesíti a szerződésben megállapított kötbért, …” A fentiekre tekintettel a Testület az Rttv. 10. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések jelen esetben történt megsértése miatt az Rttv. 112. § (1) bekezdése d) pontjában meghatározott jogkövetkezmény alkalmazása mellett és a rendelkező rész szerint döntött.
4
Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2008. november 26. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Dr. Majtényi László s.k. elnök
5
