2008. (XI. 21.) SKT. SZ. RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

Somoskőújfalu Településrendezési terve

SOMOSKŐÚJFALU KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE A 17/2008. (XI. 21.) SKT. SZ. RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

2008. november

HÉSZ


HÉSZ

Törzsszám: 2-07-499 Somoskőújfalu község Településrendezési Terve Somoskőújfalu Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatala megrendelésre

PESTTERV Pest Megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. Műterem: 1085 Budapest, VIII. Kőfaragó u. 9. Telefon: 267-0508, 267-7078, Telefax: 266-7561 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.pestterv.hu KÖZREMŰKÖDŐK: Kovács Miklós okleveles építészmérnök: vezető településrendező tervező: TT1-13-0651/01 Településtervezés, építészet:

Tájrendezés, környezetalakítás, zöldfelületek:

Közlekedés:

Makkai Krisztina településmérnök városépítésivárosgazdasági szakmérnök TT/12 01-4921 Schuchmann Péter okleveles táj- és kertépítészmérnök TR1 01-5068/02 Lombár István K1c-1 és K1d-1 minősítésű vezetőtervező, mérnökkamarai szám 01-1167

Közművesítés:

Dima András mksz 01-11270, VZ-T

Szerkesztés, számítógépes feldolgozás:

Makkai Krisztina

Örökségvédelmi hatástanulmány:

Kovács Miklós okleveles építészmérnök: vezető településrendező tervező: TT1-13-0651/01 Makkai Krisztina Bácsmegi Gábor régész (Szécsény, Kubinyi Ferenc múzeum)

Projekt vezető:

MAKKAI KRISZTINA tervező

Ügyvezető igazgató

SCHUCHMANN PÉTER

Kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével! Budapest, 2008.november hó


HÉSZ

TARTALOMJEGYZÉK Helyi építési szabályzat...........................................................................................................5 I. FEJEZET..............................................................................................................................5 Általános Rendelkezések........................................................................................................5 II. FEJEZET.............................................................................................................................7 Építési Engedélyezés Általános Szabályai..............................................................................7 III. FEJEZET............................................................................................................................7 Az Övezetekre Vonatkozó Általános Előírások.......................................................................7 IV. FEJEZET.........................................................................................................................27 Értékvédelem........................................................................................................................27 V. FEJEZET..........................................................................................................................30 Környezet- és Természetvédelmi Szabályok.........................................................................30 VI. FEJEZET.........................................................................................................................32 Vegyes Záró Rendelkezések.................................................................................................32 Mellékletek............................................................................................................................34 Függelékek............................................................................................................................35 TERVLAP JEGYZÉK: Jóváhagyandó munkarészek: Rajzszám TSZT-1 SZT-1

Rajz megnevezése Településszerkezeti, területfelhasználási, tájrendezési, környezetalakítási és közlekedési terv Szabályozási terv (teljes közigazgatási terület)

Méretarány M= 1:6.000 M= 1:4.000


HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

HÉSZ


HÉSZ

Helyi építési szabályzat Somoskőújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2008. (XI. 21.) SKt. sz. rendelete a község helyi építési szabályzatáról Somoskőújfalu Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1999. évi. CXV. törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében ( a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletben alkotja meg.

I. FEJEZET Általános Rendelkezések A rendelet hatálya 1/A.§

(1) A rendelet területi hatálya Somoskőújfalu község teljes közigazgatási területére terjed ki. (2) A szabályzat az SZT jelű Szabályozási tervvel (M=1:4 000) együtt alkalmazandó, azzal együtt érvényes. (3) A HÉSZ mellékletei: 1) Szabályozási terv (4) A HÉSZ függelékei: 1) A hészhez kapcsolódó hatályos önkormányzati rendeletek listája 2) Natura 2000 hálózat átal érintett területek listája (5) A HÉSZ elfogadása után készülő szabályozási terv(ek) szintén a HÉSZ mellékleteit képezik. 1/B.§ Fogalom meghatározások (1)

E rendelet alkalmazásában:

a)

Szabályozási tervlap: a réteg tervlapok tartalmának összefoglaló megjelenítése és elnevezése, OTÉK szerinti tartalommal és jelkulccsal.

b) Építési övezet: a rendeltetési és építési réteg összekapcsolásával előálló területi egységek a beépítésre szánt területen az építési övezet a beépítésre nem szánt területen az övezet OTÉK szerinti fogalmának felelnek meg. c) Teljes közművesítettségnek minősül, ha - a villamosenergia-ellátás, - a vezetékes ivóvízellátás a biztonságos tűzivíz ellátással együtt, - a szennyvízelvezetés közcsatornával, továbbá a csapadékvíz-elvezetés közcsatornával vagy fedett árokrendszerrel biztosított.

d)

Részleges közművesítettségnek minősül, ha legalább - a villamosenergia-ellátás, - az ivóvízellátás és biztonságos tűzivíz ellátás, - a szennyvíz elvezetése a közcsatorna megépítéséig közműpótlóval, továbbá - a csapadékvíz-elvezetés legalább nyílt árokrendszerrel az adott terület, használatbavételéig biztosított.

építmény


HÉSZ

e)

Rendeltetés: Az a használati cél, amelyre az építmény, az önálló rendeltetési egység vagy a helyiség létesül.

f) A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró: az az épület illetve funkció, amelynek emissziós értékei nem haladják meg a rendeltetésszerű használat szerinti, a hatályos jogszabályokban foglalt határértékeket. g) Övezeti határvonal: Egy területegységen belüli eltérő övezeteket elválasztó (határ) vonal. Övezeti határvonal választja el a szabályozási vonalakkal határolt területen belül az eltérő övezetekbe sorolt területeket. Az övezeti határvonalat telekhatárként kell értelmezni. h) Szabályozási vonal: A közhasználatra szolgáló (döntően út) területeket az egyéb területektől elválasztó határvonal. A szabályozási terven a meglévő szabályozási vonal alaptérképi jel (egyben közterület felőli telekhatár), a tervezett szabályozási vonal a Szabályozási Terv megkülönböztetett jele. Belterületbe vonás 2.§

(1) A meglévő és tervezett belterületi határvonalat a szabályozási terv szerint állapítja meg. (2) Jelen rendelet hatályba lépésével az érintett külterületi ingatlanok az igénybevétel igényének felmerülésekor, a Képviselő testület egyedi határozata alapján tömbönként vonhatók belterületbe. Területfelhasználás 3.§

(1) A területfelhasználás kötelező elemei a szabályozási terven: -

Tervezett szabályozási vonal és jelölt szabályozási szélesség, A meglévő és tervezett belterület határa; Beépítésre szánt és nem szánt terület határa; Övezet, építési övezet azonosítója, jele és határa; Védőterületek, védőtávolságok, védősávok; a védett területek határa, az egyes épületekre, építményekre, természeti és egyéb objektumokra vonatkozó védettség, Megszűntető jel (2) A kötelező elemek módosítása csak a Helyi Építési Szabályzat és a Szabályozási Terv módosításával lehetséges.


HÉSZ

II. FEJEZET Építési Engedélyezés Általános Szabályai 4.§ (1)

A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK előírásait e rendeletben foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni. Engedélyhez kötött építési munkák 5.§.

(1) Az építésügyi hatósági eljárásról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról a 37/2007.(XII.13.)ÖTM rendelet rendelkezik.

III. FEJEZET Az Övezetekre Vonatkozó Általános Előírások Telekalakítás 6.§ (1)

Ha a telekalakítás a hatályos településrendezési tervek változtatását igényli, akkor a terv módosítását a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell elvégezni. (2) A tervezett szabályozási vonallal illetve övezethatárral érintett telkek esetében az ingatlant érintő építés vagy használati mód változás esetén az építési engedély a tervezett szabályozás végrehajtását követően adható ki. (3) A telekcsoport újraosztással (SZT-n --T--” jellel) körülhatárolt telektömbben szabályozási terv készítése nélkül, de csak a teljes tömbre kiterjedő telekalakítási javaslat alapján hajtható végre bármilyen, a meglevő telekállapotot érintő változtatás (telekalakítás, telekegyesítés, telekfelosztás, stb.) illetve új beépítés. Általános építési előírások 7.§

(1) Ha egy kialakult telek nagysága kisebb, mint a fekvése szerinti tömbre vonatkozó övezeti (2) (3) a)

b) c)

(4) (5)

(6)

a)

előírásban meghatározott teleknagyság, és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza, a telek az övezeti előírásban foglalt mértékig beépíthető. A 550 m2 és annál kisebb kialakult telkeken legfeljebb egy rendeltetési egység, az 550 m2nél nagyobb telkeken legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el. Építési engedély kiadása előtt talajmechanikai vizsgálatokkal kell igazolni az adott telek beépíthetőségét a magasabb rendű jogszabályok által előírt esetekben és ha: vízfelületek vagy mély fekvésű, vizenyős területek közelében tervezett beruházásról van szó és az a vízügyi hatóság nyilvántartása szerint indokolt; a terület építésföldtani adottságai alapján valószínűsíthető talajmechanikai probléma megjelenése; a tervezett építmény méretei, terhelése vagy az alkalmazni kívánt szerkezet különlegessége megköveteli a különleges körültekintést. A feltöltött területeken és a patakok 50 m-es környezetében talajmechanikai vizsgálatot kell készíteni. Az épületek melletti, 1,0 métert meghaladó feltöltés engedélyköteles tevékenység, a feltöltés, illetve bevágás (támfal alkalmazása nélkül, csak rézsűvel) legfeljebb 1,5 m lehet. Az 1 métert meghaladó feltöltés beépítési százalékba igen, de az építménymagasságba nem számítandó be. Az előkert, oldalkert és hátsókert nagyságának meghatározásakor az alábbi, valamint az egyes övezetekben foglalt előírásokat kell figyelembe venni: Az oldal- és hátsókerti méreteket az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók minden olyan esetben, ahol e szabályzat ettől eltérő értékeket nem határoz meg.


b)

HÉSZ

A település már beépült részein az előkert meghatározásakor a kialakult állapothoz kell alkalmazkodni úgy, hogy az előkerti határvonal az adott építési telek mellett két oldalról elhelyezkedő két-két telek kialakult előkertjei által meghatározott sávba kerüljön. c) Előkertes beépítés esetén az új épületek utca felőli homlokzata hosszának legalább 50 %-a kötelezően az építési hely előkerti határvonalára kell kerüljön. d) Újonnan lakóövezetté váló területek esetén a kötelező előkert nagysága minimum 5 méter. e) Kialakult előkert nélküli beépítés esetén az egységes utcakép megőrzése érdekében az építési vonalat utcavonalon kell tartani. (7) Oldalhatáron álló beépítési mód alkalmazása esetén az elhelyezendő épületek oldalhomlokzatának elsősorban a környezetben kialakult állapothoz igazodva, ennek hiányában az oldalsó telekhatártól mért legfeljebb 1,0 m távolságra kell elhelyezni. (8) Szabályozási terv alapján újonnan lakóövezetté váló területekre vonatkozóan: ha az elő-, oldal- és hátsókert számítása során 35 méternél mélyebb építési hely adódik ki, akkor az építési hely mélysége legfeljebb 35 méter lehet. (9) Az egyes építési övezetek előírásaiban meghatározott maximális építménymagasságok értékét egyik homlokzatmagasság értéke sem haladhatja meg. (10) Új terepszint alatti építmény különálló építményként nem létesíthető. Az általános tiltó szabály alól kivételt képeznek az övezetenként meghatározott építmények, a földdel borított pince, jégverem, zöldségverem, amelynek maximális alapterülete 4m2. Ezen építmények elhelyezése építési helyen belül, és az oldalsó telekhatártól mérve min. 5 m. (11) Az újonnan építési övezetekké váló területek építési telkein terepszint alatti és feletti garázs elhelyezése csak az adott övezet által meghatározott fő rendeltetési egység épülettömegén belül lehet. (12) Az építési övezetek telkeinek maximális beépítési százalékába a terepszint alatti építmények alapterületének 50%-át is be kell számítani. A terepszint alá helyezett létesítmények (pl.: garázsok) felett zöldfelület alakítandó ki. Terepszint alatti létesítmény tetőkertje, vagy az épületen kialakított zöldtető - 30 cm feletti földfeltöltés esetén 50%-kal, - 50 cm feletti földfeltöltés esetén 75%-kal, - 1,0 m feletti földfeltöltés esetén 100%-kal számítható be a kötelező legkisebb zöldfelületi mutatóba. (13) Kerítésépítés, illetve kerítés-átalakítás esetén a közterület felé eső telekhatáron tömör kerítés nem alakítható ki. (14) Homlokvonali kerítést létesíteni az OTÉK-nak megfelelően szabad, azzal a megkötéssel, hogy saroktelkek esetén a homlokvonali kerítés csak áttört, a kereszteződés beláthatóságát lehetővé tevő módon készülhet. (15) OTÉK 8.§-ban rögzített közművesítettség mértéke szerint a település lakó és vegyes övezeteiben a teljes közműellátást kell biztosítani. (16) A település beépítésre szánt területén nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható, kivéve, ha kialakult állapotú tömb valamely, a Rendelet hatályba lépésekor meglévő telkének a közvetlen közterületi kapcsolata másként nem biztosítható. (17) Övezethatárral egybe eső telekhatár kötelező szabályozási elem, csak a SZT módosításával változtatható. (18) Ahol a szabályozási terv az ingatlanok feltárásához közút kialakítását teszi szükségessé, ott az építési engedélyezési eljárás a szabályozási vonal szerinti teljes útszakasz kiépítése után kezdhető meg. (19) A település csatornázatlan területein a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig, átmeneti jelleggel, közműpótlóként engedélyezhető a szakhatóságok által is engedélyezett, korszerű és szakszerű, ellenőrzötten kivitelezett és üzemeltetett, vízzáró kivitelű közműpótló berendezés is, de a szennyvízcsatorna-hálózat kiépülése után az érintett fogyasztókat kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre. E kötelezettségnek legkésőbb a hálózat kiépülésétől számított egy éven belül eleget kell tenni. Ezután közműpótló létesítése és használata nem engedélyezhető, kivéve, ha egyes övezetekre vonatkozó előírások megengedik azt. (20) A település vegyes és különleges övezeteiben a) asztalos műhely, b) gépkocsi lakatos műhely, c) gépkocsi szerelő műhely, d) festő, fényező műhely, e) szerkezeti lakatos műhely, f) állattartó építmény, g) mezőgazdasági funkciójú építmény, valamint h) kőmegmunkáló műhely,


HÉSZ

i) építőanyag kereskedés nem építhető. (21) Fő funkciójú épületeken bitumenes és műanyag hullámlemez, valamint hullámpala tetőhéjazatként nem alkalmazható. Fémlemezfedés esetén a hagyományos korcolt fedés és cserepes lemez fedés engedélyezett. (22) Lapostető létesítése csak zöldtetős kialakítással lehetséges. (23) Lakóövezet valamint településközpont vegyes övezet területén belül lakófunkció illetve kereskedelmi tevékenység céljára sem lakókocsi, sem konténer, sem sátor nem helyezhető el. (24) Lakóövezeten belül lakókocsi csak tárolás céljára helyezhető el, az építési helyen belül, a fő funkciójú épülettől legalább 2 méter távolságra. Telken belül lakókonténer csak engedéllyel és csak ideiglenes jelleggel helyezhető el. (25) A közterületeket és a közhasználatú építményeket úgy kell kialakítani, hogy kerekesszékkel és gyermekkocsival is meg lehessen közelíteni. (26) A település igazgatási területén 6,0 méternél magasabb hírközlést szolgáló antennatornyok csak építési engedéllyel és csak abban az övezetben, építési övezetben helyezhetők el, ahol azt a HÉSZ lehetővé teszi (gazdasági és különleges területek). Ezen túl az alábbiakban felsorolt építményeken, területeken hírközlést szolgáló antennatornyot nem szabad elhelyezni, a meglévő toronyszerű építmények felhasználásának, illetve bővítésének kivételével: a) helyi védelem alatt álló épületen, építményen, b) helyi természeti érték, helyi tájérték 200 méteres környezetében, c) természeti területen és 200 méteres környezetében, d) Országos ökológiai hálózat területén és védőövezetében. (27) A település igazgatási területén antenna és egyéb gépészeti berendezés elhelyezése az utcai homlokzaton tilos. Antenna nem helyezhető el: a) műemléki épületen és a hozzá tartozó telek területén, b) műemléki környezet területén. (28) Az egyes építési övezetekre, övezetekre előírt legkisebb zöldfelületi arány számításánál növényzettel fedett területként csak a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal, egyéb növényzettel betelepített, beépítetlen telekrészek vízszintes vetületű területe vehető számításba. (29) Az egyes telken belül kötelezően létesítendő védőzöld sáv kialakítása és fenntartása a telektulajdonos feladata. A telken belül létesítendő védőzöld sávon belül legfeljebb 5%-os területi arányban helyezhető el építmény és alakítható ki egyéb burkolt felület. (30) Az egyes ingatlanokon az övezetenként meghatározott zöldfelületeket – a lakóingatlanok kivételével – legkésőbb az épületek használatba vételéig ki kell alakítani. Használatbavételi engedély csak az előírt zöldfelületek kialakítása után adható ki. (31) Közterületen vagy közhasználat céljára átadott magánterületen lévő fasor fenntartását, a hiányzó elemek pótlását – a környezeti hatások figyelembe vételével – kertépítészeti kiviteli, fenntartási terv alapján kell elvégezni. (32) Beépítésre nem szánt területen - kivéve a belterületi közlekedési és közműövezetek területét, valamint az erdőterületek övezetét, ha az erdészeti üzemterv mást ír elő - az új védelmi célú zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók. (33) Erdő- vagy mezőgazdaság területeken tervezett övezetváltozás esetén, az adott terület igénybevételéig biztosítani kell a jelenlegi művelési ág fenntartását.


HÉSZ

B E É P Í T É S R E L

S Z Á N T

T E R Ü L E T E K

A K Ó Ö V E Z E T E K

A KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEK ÖVEZETEINEK (Lke) ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI 8.§ (1) Az övezetben alábbi felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el. az 550 m2 és annál kisebb telkeken legfeljebb egylakásos, az 550 m2-nél nagyobb területű telkeken legfeljebb kétlakásos lakóépületek helyezhetők el. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület kézműipari építmény helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület A helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény (2) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el: A következő létesítmények a telken belül bárhol elhelyezhetők: közműbecsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel), kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti lugas. (3) Az alábbi létesítmények csak az építési helyen belül és az oldalsó telekhatártól mérve legalább 3 m távolságra helyezhetők el. közműpótló műtárgy, kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel (4) A lakóövezetben lévő, a fekvése szerinti tömbre vonatkozó övezeti előírásokban meghatározott legkisebb teleknagyságnál kisebb területű, kialakult lakótelkek az alábbiakban foglaltak szerint építhetők be: a) A lakótelkek az övezeti előírásban foglaltak szerint beépíthetők; ha az összes egyéb előírás betartható b) A beépítési mód oldalhatáron álló, melyen belül új épületet az oldalhatártól legfeljebb 1,0 m távolságra kell elhelyezni. A telek beépítését meghatározó oldalhatár felé eső épülethomlokzato(ko)n tervezett nyílászárók kialakítására vonatkozóan az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni. c) A 18 méter vagy annál szélesebb telkek esetén az oldalkert mérete minimum 6 méter. d) Ha a már jelenleg is kialakult építési telek legkisebb szélessége 14 m-nél kisebb, akkor az építmények közti legkisebb oldalkert méretet legfeljebb 4 m-re lehet lecsökkenteni. Ezt az engedményt csak akkor lehet alkalmazni, ha az illetékes tűzvédelmi szakhatóság az építés engedélyezése előtt külön nyilatkozatában előzetes engedélyt adott a 4 m-es oldalkert alkalmazására, továbbá a szomszédos telkek építési jogai ezáltal nem csorbulnak, valamint ha valamennyi érintett építési telek tekintetében igazolt, hogy az OTÉK-ban kapott felhatalmazással élve teljesülnek az OTÉK vonatkozó előírásaiban megfogalmazott feltételek. (5) Az újonnan építési övezetekké váló területeken a kialakítandó új építési telkek minimális mélysége 40 m, minimális szélessége 16 méter. (6) Az építési övezet területén az elhelyezésre kerülő épületek esetében a magastető dőlésszögének 25-45 fok között kell lennie. (7) Telken belül legfeljebb két darab, egyenként legfeljebb 1 m2 nagyságú hirdetőtábla, hirdető berendezés (továbbiakban: hirdetőtábla) helyezhető el, melynek telepítési magassága nem haladhatja meg a telken álló fő funkciójú épület gerincmagasságát. 1 m 2-nél nagyobb hirdetőtábla csak közterületen helyezhető el. (8) Az újonnan építési övezetekké váló kertvárosias lakó területeken haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.


HÉSZ

A KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEK ÖVEZETEINEK (Lke) RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI Az Lke-1 JELŰ ÖVEZET 9.§ (1)

Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

Övezeti jel Beépítési mód Az építési telek legkisebb területe (m2) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) Szintterületi mutató: (2)

Lke-1 Oldalhatáron álló 800 30 5,5 3,0 40 0,6

A építési övezetekben a kialakítható építési telkek minimális szélessége 16 méter. A FALUSIAS LAKÓTERÜLETEK ÖVEZETEINEK (Lf) ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI 10.§.

(1) a) b)

c) -

-

d)

(2) (3) (4) (5) -

(6) (7)

A lakóövezetben lévő, a fekvése szerinti tömbre vonatkozó övezeti előírásokban meghatározott legkisebb teleknagyságnál kisebb területű, kialakult lakótelkek az alábbiakban foglaltak szerint építhetők be: A lakótelkek az övezeti előírásban foglaltak szerint beépíthetők, ha az összes egyéb előírás betartható. A beépítési mód oldalhatáron álló, melyen belül új épületet az oldalhatártól legfeljebb 1,0 m távolságra kell elhelyezni. A telek beépítését meghatározó oldalhatár felé eső épülethomlokzato(ko)n tervezett nyílászárók kialakítására vonatkozóan az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni. Ha a már jelenleg is kialakult építési telek legkisebb szélessége 14 m-nél kisebb, akkor az építmények közti legkisebb oldalkert méretet legfeljebb 4 m-re lehet lecsökkenteni. Ezt az engedményt csak akkor lehet alkalmazni, ha az illetékes tűzvédelmi szakhatóság az építés engedélyezése előtt külön nyilatkozatában előzetes engedélyt adott a 4 m-es oldalkert alkalmazására, továbbá a szomszédos telkek építési jogai ezáltal nem csorbulnak, valamint ha valamennyi érintett építési telek tekintetében igazolt, hogy az OTÉK-ban kapott felhatalmazással élve teljesülnek az OTÉK vonatkozó előírásaiban megfogalmazott feltételek. A beépítési mód zártsorú, melyen belül új épület elhelyezése vagy emeletráépítés során a tervezett építménymagasság és magastető esetén a tető gerincmagasság a szomszédos meglévő (megtartható, védett) épület(ek) építménymagasságától, gerincmagasságától legfeljebb + 0,5 m-rel térhet el. Az újonnan építési övezetekké váló területeken a kialakítandó új építési telkek minimális mélysége 40 m, minimális szélessége 18 méter, kivéve ahol az övezeti előírás ezt másképp határozza meg. Kialakult állapotú, illetve a már beépült tömbök esetén az illeszkedés szabályait is figyelembe kell venni. A 30 fokos, vagy annál meredekebb lejtésű hátsó telkek esetében a hátsó telekhatártól mért 6 méteren belül térszín alatti építmény elhelyezése megengedett. Térszín feletti építmény nem helyezhető el. Az övezetben alábbi felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el. legfeljebb kétlakásos lakóépület mező és erdőgazdasági üzemi építmény kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület szálláshely és szolgáltató épület kézműipari építmény helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület Szerelési-, műhely- és gazdasági épület építése csak lakófunkcióval vegyesen helyezhető el. Gazdasági célú építmény csak az utcai telekhatártól mért 20,0 m-en túli telekterülete építhető.


HÉSZ

(8) -

Az építési övezetben az alábbi melléképítmények a telken belül bárhol elhelyezhetők: közműbecsatlakozási műtárgy hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal) kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz) kerti lugas, (9) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények csak az építési helyen belül helyezhetők el: az állattartási rendelet előírásainak megfelelő állattartó építmény, illetve egyéb mezőgazdasági építmény. lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel (10) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények csak az építési helyen belül és az oldalsó telekhatártól mérve legalább 3 m távolságra helyezhetők el: közműpótló műtárgy kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor kerti épített tűzrakóhely háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem állatkifutó trágyatároló, komposztáló siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop (11) Telken belül legfeljebb két darab, egyenként legfeljebb 1 m2 nagyságú hirdetőtábla, hirdető berendezés (továbbiakban: hirdetőtábla) helyezhető el, melynek telepítési magassága nem haladhatja meg a telken álló fő funkciójú épület gerincmagasságát. 1 m 2-nél nagyobb hirdetőtábla csak közterületen helyezhető el. Az Lf-1 JELŰ ÖVEZET 11.§ (1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Övezeti jel Beépítési mód Az építési telek legkisebb területe (m2) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) Szintterületi mutató:

Lf-1 Oldalhatáron álló 550 30 4,5 3,0 40 0,5

(2) A építési övezetekben a kialakítható építési telkek minimális szélessége 14 méter. (3) Az építési övezetben épület felújítás és a beépítési százalék maximumáig terjedő bővítés kivételével új épület létesítése az építési övezet paramétereinek betartása mellett lehetséges. Az Lf-2 JELŰ ÖVEZET 12.§ (1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Övezeti jel Beépítési mód Az építési telek legkisebb területe (m2) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) Szintterületi mutató:


(2) A építési övezetekben a kialakítható építési telkek minimális szélessége 18 méter. Az Lf-3 JELŰ ÖVEZET


HÉSZ

13.§ (1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Övezeti jel Beépítési mód Az építési telek legkisebb területe (m2) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) Szintterületi mutató:

Lf-3 Zártsorú 550 30 5,5 3,0 40 0,6

(2) A építési övezetekben a kialakítható építési telkek minimális szélessége 8 méter. Az Lf-4 JELŰ ÖVEZET 14.§ (1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Övezeti jel Beépítési mód Az építési telek legkisebb területe (m2) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) Szintterületi mutató:


(2) A építési övezetekben a kialakítható építési telkek minimális szélessége 14méter.


T

E L E P Ü L É S K Ö Z P O N T I

HÉSZ

V E G Y E S

Ö V E Z E T E K

A TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLETEK (Vt) ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI 15.§. (1) (2) (3) a) b) c) d)

e) f) (4)

(5)

(6) (7)

A településközpont vegyes építési övezetek lakó, intézményi, kereskedelmi, oktatási és egyéb, lakóterületet nem zavaró funkciók elhelyezésére szolgálnak. Az övezet telkein egy vagy több épület építhető. Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el: közmű becsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2 méteres belmagassággal), kirakatszekrény, kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb20m2 vízszintes vetülettel, valamint kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő. Az előkert mélysége: új beépítés esetén min 5 m, a már beépült, változó méretű előkertes területeken új építés esetén az előkert mérete a telek két oldalán elhelyezkedő két-két telken lévő épületek előkertjei közül a legnagyobb és a legkisebb, mint határértékek között állapítandó meg. Az épületek utca felőli homlokzati hosszának legalább 50%-a az utca felőli építési határvonalra kell kerüljön. Az építési övezetben elhelyezésre kerülő épületeken csak magastető alkalmazása lehetséges. A település vegyes építési övezeteiben olyan kereskedelmi és gazdasági tevékenység folytatható, amelynek környezeti paraméterei a telekhatáron nem haladják meg a lakóterületi környezeti határértékeket. A településközpont vegyes építési övezetek területén haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. A TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLETEK (Vt) ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI A Vt-1 JELŰ ÖVEZET 16.§

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Övezeti jel Beépítési mód Az építési telek legkisebb területe (m2) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) Szintterületi mutató: (2) -

Vt-1 Szabadon álló 1000 40 6,0 3,0 20 0,8

Az építési övezetben elhelyezhető épületek, építmények: igazgatási épület lakó épület egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület sportépítmény kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges.


G

A Z D A S Á G I

HÉSZ

Ö V E Z E T E K

A GAZDASÁGI TERÜLETEK (GKSZ) ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI Gazdasági terület 17.§. (1) -

(2)

(3) (4)

(5)

(6)

Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el: közmű becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2 méteres belmagassággal), kirakatszekrény, (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel); kerti építmény (pihenés céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), napkollektor, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, valamint szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. A kialakításra kerülő telkek legkisebb szélessége 35 m lehet. Az építési övezet területén az előkert minimum 6,0 méter, az oldalkert minimum 6 méter, a hátsókert minimum 6 méter nagyságú. A terepszint alatti építmények az övezetben elhelyezhetők, az épületek utcafront felöli gépkocsi lehajtása, csak a 10,0 m-en túli telekterületen engedélyezhető. Ha a gazdasági terület lakó-, vegyes, illetve külterületi területtel határos, akkor a szomszédos lakó-, vegyes illetve külterületi területek felé, a gazdasági övezetbe tartozó telek telekhatárai mentén, összefüggő, többszintes védőzöld sávot kell kialakítani, melynek minimális szélessége kereskedelmi-szolgáltató gazdasági övezetek esetében 5m. Az építési övezetekben megadott legnagyobb építménymagasság értékét csak az övezetben megengedett tevékenységhez szükséges, alaprajzilag pontszerűnek minősülő építmények valamint a hírközlést szolgáló antennatornyok létesítése esetén szabad meghaladni. A GAZDASÁGI TERÜLETEK (GKSZ) ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI A Gksz-1 JELŰ ÖVEZET 18.§

(1)

Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

Övezeti jel: Beépítési mód Az építési telek legkisebb területe (m2) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) Szintterületi mutató:

Gksz-1 Szabadon álló 1000 40 6,0 3,0 30 0,8

(2) Az övezet területén elhelyezhető: mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású, gazdasági tevékenységi célú épület, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépület, közösségi, szórakoztató épület parkolóház, üzemanyagtöltő (3) Az építési övezetekben állattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.


K

Ü L Ö N L E G E S

HÉSZ

Ö V E Z E T E K

KÜLÖNLEGES TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK (K) ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI 19.§ (1)

A különleges területek építési övezeteiben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. A Kke jelű különleges építési övezet (kereskedelmi, vendéglétó célú területek) 20. §

(1) Az építési övezetben kialakítható építési telek és a beépítés fő paramétereit az alábbi táblázat előírásai tartalmazzák. Beépítési mód Szabadon álló 2 1500 Az építési telek legkisebb területe (m ) Az építési telek legkisebb szélessége (m) 20 Az építési telek legkisebb mélysége (m) 50 A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 20 A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 20 A beépítésnél alkalmazható legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület 0,6 2 2 m /telek m ) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) 9,0 A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 50 (2) (3) -

-

-

Az övezet területén elhelyezhető: kereskedelmi, vendéglátó és szálláshely szolgáltató épület Az építési övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el: közműbecsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); napkollektor; kerti épített tűzrakóhely; kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop. A Klo JELŰ ÖVEZET (LOVASPANZIÓ TERÜLETE) 21.§

(1) Az építési övezetben kialakítható építési telek és a beépítés fő paramétereit az alábbi táblázat előírásai tartalmazzák. Beépítési mód Szabadon álló 2 10000 Az építési telek legkisebb területe (m ) Az építési telek legkisebb szélessége (m) 50 Az építési telek legkisebb mélysége (m) 100 A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 10 A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 10 A beépítésnél alkalmazható legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület 0,2 2 2 m /telek m ) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) 7,5 A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 60 (2) Az övezet területén elhelyezhető:


(3) -

-

HÉSZ

kereskedelmi, vendéglátó és szálláshely szolgáltató épület sportépítmény mező és erdőgazdasági építmény Az építési övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el: közműbecsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti víz és fürdőmedence kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); napkollektor; kerti épített tűzrakóhely; kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop. állatkifutó A Kv JELŰ ÖVEZET (VÁSÁRTÉR TERÜLETE) 22.§

(1) Az építési övezetben kialakítható építési telek és a beépítés fő paramétereit az alábbi táblázat előírásai tartalmazzák. Beépítési mód Szabadon álló 2 10000 Az építési telek legkisebb területe (m ) Az építési telek legkisebb szélessége (m) 50 Az építési telek legkisebb mélysége (m) 100 A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 10 A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 10 A beépítésnél alkalmazható legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület 0,1 2 2 m /telek m ) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) 5,5 A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 40 (2) Az övezet területén elhelyezhető: kereskedelmi, vendéglátó épület (3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el: közműbecsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); napkollektor; kerti épített tűzrakóhely; kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop.


HÉSZ

A Kt JELŰ ÖVEZET (TEMETŐ TERÜLETE) 23.§ (1) Az építési övezetben kialakítható építési telek és a beépítés fő paramétereit az alábbi táblázat előírásai tartalmazzák. Beépítési mód 2 Az építési telek legkisebb területe (m ) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)

Szabadon álló 15000 10 10 4,5 50

(2) Az építési övezetben a temető és az ezzel a funkcióval kapcsolatban lévő épület, építmény helyezhető el. (3)A legnagyobb építménymagasság értéke a ravatalozó esetén 10 m. (4) A temető kialakult zöldfelületi fedettségének mértéke nem csökkenthető. (5) Meglévő temető védőtávolsága 50 m, mely a telekhatártól számítandó. Meglévő temető védőtávolság megállapításában, illetve csökkentésében az ÁNTSZ a hatóság. (6) A temető bővítési területének védőtávolsága 30 m, melyet telken belül, védőzöld sávként kell kialakítani. (7) A védőtávolságon belül csak az ÁNTSZ által engedélyezett funkciójú építmény helyezhető el. (8) Az övezetben új zöldfelület kialakítása esetén kertépítészeti kiviteli tervet kell készíteni. A Kb JELŰ ÖVEZET (BÁNYA TERÜLETE) 24.§

(1) Az övezet telkei nem építhetők be. (2) A bánya területére rekultivációs tervet kell készíteni, s a területet ennek megfelelően kell rekultiválni.


B E É P Í T É S R E K

N E M

HÉSZ

S Z Á N T

Ö Z L E K E D É S I

T E R Ü L E T E K

Ö V E Z E T E K

A KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK (KÖu, KÖk) ÖVEZETEINEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI 25.§. (1) A közlekedési övezetbe tartoznak a meglévő és tervezett közúti (KÖu) és vasúti (KÖk) területek a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt. (2) A közlekedési övezetekben a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető. (3) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása: a) A 21. sz. főút új, települést elkerülő nyomvonala: K.III. b) A 21. sz. főút jelenlegi nyomvonala az elkerülő út megépítéséig külterületen K.III., belterületen B.III.b. az elkerülő út megépülése után külterületen K.V., belterületen B.IV.c. c) A településen áthaladó bekötőutak: K.VI., illetve B.V.c. d) Belterületi gyűjtőutak: B.V.c. e) Kiszolgáló (lakó) utcák: B.VI.d. (4) Az állami úthálózat részét képező utaknál a közlekedési területek védőterülete a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel. A védőterület értéke az utak külterületi szakaszán az úttengelytől mérve főútnál 100-100, mellékútnál 5050 m. (5) A külterületi önkormányzati utak (mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak) esetén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el. (6) A község beépítésre szánt területein az úthálózat szabályozási szélességét kialakítani vagy megváltoztatni csak szabályozási terv szerint lehet. (7) A tervezett közutak kiépítéséhez legalább a magasabb szintű jogszabályok szerinti szabályozási szélességek biztosítandók, ennél kisebb szabályozási szélességet alkalmazni csak szabályozási terv keretei között készülő, az adottságokhoz alkalmazkodó méretezés alapján lehet. E rendeletben biztosított kötelező eltérés kiszolgáló utaknál: a) lakóutca esetén min. 10,5 - 12,0 méter az alkalmazott közmű elhelyezési megoldás függvényében (8,0 m szabályozási szélesség is alkalmazható, ha a lakóutca max. 10 telket tár fel és a teljes közművesítés helyigénye e csökkentett szélesség mellett is biztosítható) b) gazdasági övezet esetén a minimális szabályozási szélesség 16,0 méter c) önálló kerékpárút: min. 4,0 méter. (8) Az egyéb külterületi önkormányzati utak szabályozási szélessége min. 12 m (amennyiben az érintett területre szabályozási terv nem készül, az új szabályozási szélességet a jelenlegi közterület tengelyétől szimmetrikusan kell biztosítani). A jelenlegi közterületek szélességi méretei mindaddig fenntarthatók, amíg a területhasználat vagy építési igény az előbbi szélesség kialakítását nem igényli. (9) Az igazgatási területen az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani. a) Lakó- és gazdasági övezetben ettől eltérni nem lehet. b) A már működő közintézmények parkolása csak abban az esetben oldható meg közterületi parkolóval, ha már jelenleg is így van megoldva a parkolása. c) A lakóterületen működő vállalkozások, valamint a településközpont vegyes területek esetében is teljes körűen ki kell elégíteni a parkolási normákat, elsősorban a telken belül. Amennyiben ez nem lehetséges, az alábbi megoldást kell alkalmazni: az önkormányzat parkolási rendelete alapján az igények legalább 50 %-át a tulajdonos saját telkén köteles elhelyezni, a többit az Önkormányzat által kijelölt, erre alkalmas közterületen vagy egyéb telken. Ezt is a vállalkozónak kell megépíteni vagy az építés ráeső költségét megfizetnie. (10) A közterületi parkolókat fásítva kell kialakítani. (11) Az országos közforgalmú vasútvonal mentén 50 m széles védősávot kell biztosítani, amelyen belül csak a vonatkozó ágazati jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelően helyezhető el építmény.

A KÖu JELŰ ÖVEZET


HÉSZ

26.§ (1)

A KÖu közlekedési övezet paraméterei:

Beépítési mód: Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) Legnagyobb építménymagasság (m)

Szabadonálló 5 7,5

A KÖk JELŰ ÖVEZET 27.§ (1) A KÖk közlekedési övezet paraméterei: Beépítési mód: Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) Legnagyobb építménymagasság (m)

Szabadonálló 5 10

A közmű övezetekre és a közművekre vonatkozó előírások 28.§. (1)

A meglévő és a tervezett közcélú, községi vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia-ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz. (2) Közterületen új közművezetéket (vízellátás, szenny-, és csapadékvíz-elvezetés, földgázvezetéket) csak terepszint alatti elhelyezéssel, míg közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási, táv- és egyéb hírközlő vezetékeket térszín alatti, illetve légkábeles formában szabad létesíteni. Új vezeték építésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény-, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni. (3) Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket el kell bontani, funkciót vesztett vezeték-létesítmény nem maradhat sem terepszint felett, sem terepszint alatt. (4) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében. (5) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos és takarékos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, azt nem szabad elépíteni. (6) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. (7) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell. (8) A tervezési területen beépített, illetve beépítésre szánt területén új épület építésére építési engedély csak akkor adható az OTÉK 8.§-ban rögzített közművesítettség mértéke szerint, ha: a) a lakóterület építési övezetei esetén a teljes közműellátás rendelkezésre áll, b) a vegyes terület építési övezeteiben az intézményi területeken a teljes közműellátás rendelkezésre áll.

Vízellátás


(9) (10) (11) (12)

(13) (14)

(15) (16)

HÉSZ

A vízvezetékek védőtávolság igénye az MSZ 7487-es szabványban és a 123/1997. (VII. 18.) Korm. Rendeletben rögzített előírások szerint biztosítandó. Az új vízmű-kutak védőtávolságait és a hidrogeológiai védőövezeteit a 123/1997. (VII. 18.) Korm. Rendeletben rögzített előírások szerint kell meghatározni. A védőtávolságon és védőövezeten belüli beépíthetőséget a 123/1997. (VII. 18.) Korm. Rendelet szabályozza, melyet beépítés esetén figyelembe kell venni, és a szerint kell eljárni. Mindenféle házi-kút létesítése engedélyköteles. (Amennyiben a tervezett kút házi vízszükséglet kielégítése céljából készül és a tervezett vízhasználat nem haladja meg az 500 m3/év mennyiséget, valamint a talajvíz réteget csapolja meg, akkor az Önkormányzat jegyzője engedélyezi a tevékenységet. Minden egyéb esetben a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az engedélyező hatóság.) Az új beépítési területeken illetve rekonstrukció esetén minimum NÁ 80mm-es körvezetékes, illetve NÁ 100 mm-es ágvezetékes hálózat kiépítése szükséges. A tűzcsapokat a védendő épülettől mérten 100 méternél közelebb kell elhelyezni az Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján. Az oltóvíz igények kielégítéséhez és a tűzcsapok helyének meghatározásához az illetékes tűzoltó-parancsnoksággal és a Vízművel egyeztetni kell. Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, a vezeték keresztmetszet bővítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, tűzi-víztároló építésével kell az oltó-vízigényt biztosítani A magas talajvíz-állásos, mélyfekvésű területre építkezni csak talajmechanikai szakvélemény alapján szabad, az abban előírtak kötelező betartása mellett.

Csatornázás (17) A településen elválasztott rendszerű csatornahálózatot kell létesíteni. (18) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért: a) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település egész területén tilos, az még átmenetileg – rövid időre - sem engedélyezhető. b) A nyílt árkokba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.

c)

A településen a szennyvízcsatornázás megvalósításáig, a közműves ivóvízzel ellátott ingatlanokon és létesítményekben egyedi közműpótló, vagy egyedi hatóságilag elfogadott biológiai illetve kémiai szennyvíztisztító kis berendezéseket kell alkalmazni. Bármely egyedi rendszer a zárt szennyvízgyűjtő, közműpótló berendezések és a biológiai illetve kémiai szennyvíztisztító kis berendezések alkalmazása csak ideiglenes jelleggel, a közcsatorna kiépüléséig engedélyezhető, illetve tartható fent. d) A településen távlatban zárt gravitációs, illetve vegyes rendszerű szennyvízcsatornahálózatot kell kiépíteni. A szennyvizeket regionális vagy önálló öko szennyvíztisztító-telepre kell vezetni. az elfogadott vízjogi létesítési engedélyezési terv alapján. e) A település csatornázásra kerülő utcáiban, a csatorna kiépítését követően az érintett telkek tulajdonosait a közcsatornára való egy éven belüli rákötésre kötelezni kell. f) A településen gazdasági területet kialakítani csak szennyvízcsatornára való csatlakozási lehetőség rendelkezésre állása esetén szabad. (19) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani. (20) A településen építés vagy használati mód megváltoztatásának engedélyezése a szennyvízcsatorna-hálózat kiépülését követően akkor lehetséges, ha: a) a beépített, illetve beépítésre szánt területeken, valamint a belterület beépítésre nem szánt részein is a teljes körű közműellátás rendelkezésre áll, b) a külterület beépítésre nem szánt részein az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás biztosított, valamint a keletkező szennyvizek kezelését méretezett nagyságú zárt szennyvíztárolóval, vagy tisztított vizet szolgáltató házi szennyvíztisztító rendszerrel megoldják. c) A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha: d) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 5 m3-t és a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m távolságon belül nem lehet, akkor a közcsatorna hálózat kiépítéséig, a szennyvizeket ellenőrzötten, zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani. Ha a közcsatorna


HÉSZ

hálózat a területet 100 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat egy éven belül kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre. (21) A település felszíni vízelvezetésére egységes vízrendezési szakági tanulmányterv készítése szükséges a szivárogtató, a nyíltárkos és a zártrendszerű vezetékek kialakításának eldöntésére figyelembe véve jelen szabályozási előírásokat (22) Karbantartás, illetve árvíz védekezés számára a település VÍZIG kezelésű kisvízfolyásai mentén partéltől 6-6 m nagyságú védősávot kell biztosítani, az önkormányzati és társulati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m, A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. (23) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a VIZIG engedélyével szabad. (24) A terület hosszú távú arculatformálása és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére: a) Zárt illetve nyílt csapadékvíz elvezető, vagy szivárogtató rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve a beépítésre szánt területen. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen burkolt út csak vízelvezetéssel együtt építhető. b) Nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn, a már üzemelő közlekedési utak mentén. c) Településközpontban zárt csapadék-vízelvezető rendszer kell kialakítani, az európai településközpontokhoz hasonlóan. d) Burkolt közterület – út, parkoló - csak vízelvezetés megoldásával lehet engedélyezni, építeni. (25) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. (26) 20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatorna-hálózatba. Villamosenergia-ellátás

(27)

A meglévő középfeszültségű 20 kV-os oszlopokra fektetve épített villamoshálózatokról szóló előírásban az MSZ 151 – 1:2000 sz. szabvány szerint rögzített biztonsági övezetet szabadon kell hagyni. A föld feletti villamos vezetékek biztonsági övezete a vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban lévő vezetőtől kifelé mérten: - 400 kV-on külterületen 23,0 –23,0 - 20 kV-on belterületen 2,5 - 2,5 m, - 20 kV-on külterületen 5,0 - 5,0 m, - 0,4 kV-on 1,0 - 1,0 m. (28) A település központjában új (közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási hálózatot építeni, illetve a meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni földkábeles illetve légkábeles elhelyezéssel szabad. (29) A településen amennyiben nem földkábeles hálózat létesül, úgy törekedni kell a légvezetékes kábelhálózatok egy tartószerkezeten történő elhelyezésére. (30) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, illetve meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető. Földgázellátás (31) A települést érintő nagy-közép-, és középnyomású vezetékek ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét- (nagy-középnyomású vezeték esetén 5-5 m középnyomásnál 3-3- m)szabadon kell hagyni. Olyan tevékenység, amely a biztonsági övezet területének igénybe vételével folytatható, csak a szolgáltató hozzájárulásával engedélyezhető.


HÉSZ

(32) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek. Távközlés (33) A hírközlési létesítmények elhelyezésénél és engedélyeztetésénél a 253/1997.(XII. 20. Korm. rendelet, az MSZ 7487szabvány és a 29/1999.(X.6.) KHVM rendelet előírásait kell betartani. (34) A település közigazgatási területén új távközlési hálózatot létesíteni ill. meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni vagy föld alatti (földkábel, alépítmény), vagy más légkábeles kisfeszültségű és közvilágítási, kábel TV - hálózatokkal egy tartószerkezeten történő elhelyezéssel szabad. (35) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előírt magassági korlátozás betartandó. (36) Közszolgálati hírközlési antennák csak építési engedéllyel helyezhetők el. Hírközlési antennák telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy az építési engedélyezésre benyújtott tervdokumentációban igazolásra kerüljön, hogy az elhelyezni kívánt hírközlési antenna megjelenése a fő rálátási irányokban nem károsítja sem a településképet, sem a tájképet. Zöldterületekre vonatkozó előírások 29.§. (1) A település zöldfelületi rendszerének elsődleges elemei a közparkok, fasorok, erdők, rétlegelő és nádas területek, másodlagos elemei a fennmaradó területek (telkek) növényzettel fedett részei, amelyek együttesen település zöldfelületi hálózatát alkotják. (2) A beépítésre szánt területek építési övezeteiben, közlekedési és közműövezetekben, illetve vízgazdálkodási övezetekben új zöldfelület létesítését - a területfelhasználás változás jellegétől függően - kertépítészeti kiviteli, tájrendezési vagy rekultivációs terv alapján kell elvégezni. (3) Az egyes építési övezetekre, övezetekre előírt legkisebb zöldfelületi arány számításánál növényzettel fedett területként csak a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal, egyéb növényzettel betelepített, beépítetlen telekrészek vízszintes síkú területe vehető számításba. (4) Az egyes telken belül kötelezően létesítendő védőzöld sáv kialakítása és fenntartása a telektulajdonos feladata. A védőzöld sávok telepítésénél több szintű növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani. (5) Az egyes ingatlanokon az övezetenként meghatározott zöldfelületeket -a lakóingatlanok kivételével- legkésőbb az épületek használatba vételéig ki kell alakítani. Használatbavételi engedély csak az előírt zöldfelületek kialakítása után adható ki. (6) Belterületen fakivágás csak az Önkormányzat fakivágásról és pótlásról szóló külön rendelete alapján végezhető. (7) Közterületen vagy közhasználat céljára átadott magánterületen lévő fasor fenntartását, a hiányzó elemek pótlását -a környezeti hatások figyelembe vételével- kertépítészeti kiviteli, fenntartási terv alapján kell elvégezni. (8) Beépítésre nem szánt területen - kivéve a belterületi közlekedési és közműövezetek területét, valamint az erdőterületek övezetét, ha az erdészeti üzemterv mást ír elő - az új védelmi célú zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók. (9) Erdő- vagy mezőgazdaság területeken tervezett övezetváltozás esetén, az adott terület igénybevételéig biztosítani kell a jelenlegi művelési ág fenntartását.

Zkp jelű zöldterületi övezet 30.§.


HÉSZ

(1) Az övezetben kialakítható telek és az engedélyezhető beépítés fő paramétereit az alábbi táblázat előírásai tartalmazzák: Beépítési mód 2 Az építési telek legkisebb területe (m ) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)

Szabadon álló K 2 5,0 80

(1) Az övezetben a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), vendéglátó épület, valamint a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el. (2) Az övezet telkeit legalább 80%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani. (3) Közparkot kertészeti kiviteli tervek alapján kell kialakítani. (4) Az övezetben, különösen a gyermek játszószerek esetén csak a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el. A park fenntartásáról és a park berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Erdő övezetek általános előírásai 31.§. (1) Az erdő övezetek telkei elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő erdőgazdálkodási tevékenységek céljára szolgáló területek. (2) Az erdő övezetekben erdészeti létesítmények csak az erdőterület nyilvántartásban lévő területeken létesíthetők. A kialakítható erdészeti létesítmények: erdészeti magánút, erdei vasút, valamint az erdőgazdálkodási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, illetve az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, kerítés. Ev jelű erdő övezet (védelmi erdőterület) 32.§. (1) Az övezet telkei nem építhetők be. Eg jelű erdő övezet (gazdasági erdőterület) 33.§. (1) Az övezetben kialakítható telek és az engedélyezhető beépítés fő paramétereit az alábbi táblázat előírásai tartalmazzák: Beépítési mód 2 Az építési telek legkisebb területe (m ) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)

Szabadon álló K 0,5 3,5 90


HÉSZ

A mezőgazdasági övezetek általános előírásai 34.§. (1) Ha a telek rendelkezik erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik. (2) Az övezetben a teleknek csak a kivett művelési ágú része keríthető le. A beépítetlen telek, vagy telekrész nem keríthető le. (3) A mezőgazdasági övezetek bármelyikébe eső, mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott terület igénybe vehető birtoktest összterületébe történő beszámításánál, függetlenül attól, hogy az övezetben birtokközpont kialakítása engedélyezett, vagy sem. (4) Amennyiben a mezőgazdasági terület felhasználása (a befásodott, de földhivatalban szántó, rét, vagy legelőterületként nyilvántartott területeken) fakitermeléssel jár együtt, úgy arra bejelentési kötellezettség áll fenn az erdészeti igazgatóság felé. Má-1 jelű korlátozott használatú általános mezőgazdasági övezet (beépítést meg nem engedő általános mezőgazdasági területek) 35.§. (1) Az övezet telkei nem építhetők be. Má-1* jelű korlátozott használatú általános mezőgazdasági övezet (beépítést megengedő általános mezőgazdasági területek) 36.§. (1) Az övezetben kialakítható telek és az engedélyezhető beépítés fő paramétereit az alábbi táblázat előírásai tartalmazzák: Beépítési mód 2 Az építési telek legkisebb területe (m ) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)

Szabadon álló 6000 3 7,5 80

(2) Az övezet területén mezőgazdasági célú gazdálkodási, turisztikai, vendéglátó, szolgáltató jellegű funkciókat szolgáló épületek helyezhetők el, elsődlegesen a már korábban műszakilag igénybe vett területeken. A kialakítható épületben fenti funkciókon túl egy szolgálati lakás is létesíthető. (3) A védettséggel érintett területeken ki kell kérni az érintett (természetvédelmi, kulturális örökségvédelmi közigazgatási szervek, a felszínmozgásos területek esetén a Bányakapitányság) előzetes hozzájárulását. (4) Ha a már kialakult telek nagysága kisebb, mint 6000 m2 és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza, a telek az övezeti előírásban foglaltak szerint beépíthető, ha az összes egyéb előírás betartható. (5) A létesítmény energiaellátását elősegítő 10 métert meg nem haladó szélkerék elhelyezhető. Má-2 jelű általános mezőgazdasági övezet 37.§. (1) Az övezetben kialakítható telek és az engedélyezhető beépítés fő paramétereit az alábbi táblázat előírásai tartalmazzák: Beépítési mód 2 Az építési telek legkisebb területe (m ) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)

Szabadon álló 10.000 3 4,5 90


HÉSZ

(2) Az övezetben elsősorban a mezőgazdasági termelés és az agrárturizmus építményei helyezhetők el, azonban az OTÉK-ban és a HÉSZ-ben meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén lakóépület is létesíthető. A kialakítható lakóépületben a tulajdonos számára legfeljebb egy lakás, ezen felül legfeljebb további egy szolgálati lakás létesíthető. (3) A létesítmény energiaellátását elősegítő 10 métert meg nem haladó szélkerék elhelyezhető. Mk-1 jelű kertes mezőgazdasági övezet (kisparcellás mezőgazdasági területek, Gyümölcstelepítésre kijelölt, az építmények elhelyezését nem megengedő területek) 38.§. (1) Az övezet telkei nem építhetők be. Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági övezet (kisparcellás mezőgazdasági területek, a mezőgazdasági műveléshez kapcsolódó építmények elhelyezését megengedő területek) 39.§. (1) Az övezetben kialakítható telek és az engedélyezhető beépítés fő paramétereit az alábbi táblázat előírásai tartalmazzák: Beépítési mód 2 Az építési telek legkisebb területe (m ) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)

Szabadon álló 800 3 3,5 95

(2) Az övezetben kizárólag a mezőgazdasági termelés építményei, gazdasági épületek helyezhetők el, lakó- üdülő- és egyéb funkciójú épület nem építhető. (3) Telekmérettől függetlenül a már meglévő beépítés fenntartható, illetve az elbontás után a korábbi beépítési mértéket meg nem haladóan újjáépíthető, de további alapterület- és építménymagasság növekedést eredményező bővítés, (hozzáépítés, emeletráépítés) nem engedélyezhető. (4) Az övezetekben csak magastetős kialakítású épület építhető. A tető hajlásszöge 25-45o között választható meg. (5) Az övezet telkeinek úttal határos legalább 10 m szélességű része nem építhető be. Amennyiben a közlekedési előírások ennél nagyobb távolság betartását írják elő, úgy a nagyobb érték betartása a kötelező. (6) Az építési övezetben az alábbi, építési helyen kívüli melléképítmények, létesítmények helyezhetők el, amennyiben a szükséges védőtávolságok telken belül biztosíthatók: közműbecsatlakozási műtárgy közműpótló műtárgy hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal) kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel) kerti építmény (szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor kerti épített tűzrakóhely kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. (7) Az állattartáshoz szükséges gazdasági építmények az állattartási rendeletben meghatározott módon építhetők, az alkalmazott állattartási technológia működtetéséhez az állat- és közegészségügyi, a környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulását be kell szerezni.


HÉSZ

A V jelű vízgazdálkodási terület övezete 40.§. (1) Vízgazdálkodási területek (a vízgazdálkodással kapcsolatos, összefüggő területek): állóvizek medre és partja, közcélú nyílt csatornák medre és partja, vízbeszerzési területek és védőterületeik, vízművek, tervi jelük: V (2) A vízgazdálkodási területek vízmű-telephelyen kívüli területei nem építhetők be. (3) A vízmű telephelyek területén engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Beépítési mód Az építési telek legkisebb területe (m2) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)

Szabadon álló 1000 (K) 5 (K) 10,0 75

(4) A vízfolyások és állóvizek medrének területe vízügyi terület. A kisvízfolyások partélétől számított 6-6 - 10-10 m széles fenntartási sáv biztosítandó, mely lehetőleg gyepterületként és/vagy útként alakítandó ki. A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők. Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata 41.§. (1) A település igazgatási területén az ingatlan-nyilvántartásban is ekként bejegyzett és a szabályozási terven ekként kialakított közterületeket kell számontartani. (2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja. (3) A közterületen rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges. (4) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építéshatóság engedélyét is be kell szerezni. (5) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat: hirdető (reklám) berendezés elhelyezése (kivéve óriásplakát) árusítópavilon (mozgó árusítóhely létesítése), Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek, töltőállomás), Köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak), Szobor, díszkút elhelyezése, Távbeszélőfülke elhelyezése, Építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag-tárolás (6) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások: a.) megengedett legnagyobb építménymagasság árusító pavilon esetében: 3,5 m, legnagyobb alapterület: 3,0 m2, az építményt magastetős (30-40%), tájbaillő módon kell elhelyezni. A gyalogos forgalmat nem zavarhatja, épület bejárata elé nem helyezhető, építménytől a tűzrendészeti előírásokat is figyelembe véve, de legalább 1,20 m-re helyezhető el. b.) A megállók várakozóhelyein csak áttört, illetve átlátszó anyagokból kialakított beállók alakíthatók ki. c.) üzemanyagtöltő a HÉSZ-ben meghatározott övezetben és módon helyezhető el. (7) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterülethasználat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, pályázat útján, esetleg e tulajdonosi elvárásokat és az engedélynélküli használat szankcióit tartalmazó külön rendeletben szabályozza.

IV. FEJEZET Értékvédelem Művi értékek védelme


HÉSZ

42/A.§ (1)

A művi értékek helyi védelmét a helyi védelem alatt álló épületeken, építményeken végzett építési munkák önkormányzat által történő engedélyezése során a helyi értékvédelemről szóló külön rendelet előírásainak betartásával kell biztosítani. A helyi értékvédelmi rendelet megalkotásáig az építésengedélyezési eljárást az általános szabályok szerint kell lefolytatni. (2) Az értékvédelem alatt álló (műemléki, helyi védelem) épületek kialakult állapotú telkein új építmény elhelyezésekor, vagy a meglévő épület tömegének, látványának megváltoztatása esetén a környező épületekhez való illeszkedési szabályok betartása is kötelező. A településképi illeszkedés szempontjából meghatározó értékek: gerincmagasság, párkánymagasság homlokzatmagasság (3) Területi védelem alá eső területen a történelmi szerkezet, beépítési mód, építészeti karakter, tömegformálás, stb. szigorú védelmével, s a Helyi értékvédelmi szabályzat rendelkezéseinek betartásával egyidejűleg az építésügyi hatósági eljárásról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló magasabb rendű jogszabály rendelkezései is betartandók. A település látványának védelme, a településképi illeszkedés szabályai 42/B.§ (1)

a) b) c) d) e) f) g) h)

A helyi értékvédelmi terület látványának védelme és a településképi illeszkedés érdekében új épület építése, vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén az adott területegység építészeti karakterének megteremtése, ill. a kialakult karakter megőrzése érdekében az illeszkedés tekintetében vizsgálni kell a telekosztást, a beépítési módot, az építmény magasságot és különösen az alábbi építészeti elemeket: a párkány magasságát, kiülését, folyamatosságát, a tetőidom formáját, a tető hajlásszögét, a tetőfelépítmények jellegét, arányát, a homlokzatok plasztikusságát, architektúráját, a tömegképzés jellegét, a nyílások arányrendszerét, a teljes homlokzatfelülethez viszonyított arányát, az anyaghasználatot (homlokzatképzés, héjazat, kerítés, nyílászárók), az utcai kerítések megoldását.

Helyi védelem alatt álló épületek, illetve helyi védelem alatt álló területeken lévő épületek homlokzatainak védelme 42/C.§ (1)

Közterületről látható meglévő épület homlokzatának megjelenését megváltoztató nyílászáró cseréje tetőhéjalás cseréje homlokzat vakolása, színezése csak engedély alapján végezhető. (2) Új épülethomlokzat színezése, valamint meglévő épület homlokzatának felújítása csak színezési terv alapján valósítható meg. Közterületről látható homlokzatok részleges felújítása, színezése nem megengedett. (3) Meglévő épület közterület felőli homlokzatának felújítása esetén csak azonos megjelenésű nyílászárók alkalmazhatók, törekedni kell a hagyományos épületszerkezetek, anyagok használatára, az eredeti anyagok felhasználására. (4) Helyi védelem alatt álló épületek közterületről látható homlokzatára parabolaantenna, klímaberendezés külső egységei és szellőző, valamint kéménycsövek, vezetékek látható módon nem helyezhetők el. (5) Az építési hatóság előírhatja az elpusztult homlokzati díszítés (párkányok, nyíláskeretek) régi fényképek alapján történő helyreállítását.

a) b) c)

Régészeti lelőhelyek védelme 43.§


(1)

(2)

(3)

(4) (5)

(6)

HÉSZ

A település közigazgatási területén lévő, alábbiakban felsorolt régészeti lelőhelyek lehatárolását a szabályozási és az övezeti tervlap tartalmazza. A régészeti lelőhelyeken tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince-, mélygarázs-építés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés), illetve telekalakítás engedélyeztetési eljárása során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes Miskolci Regionális Irodáját szakhatóságként meg kell keresni az örökségvédelmi törvény vonatkozó bekezdése alapján. A régészeti területeken a földmunkával járó beruházások megkezdése előtt régészeti állapotfelmérést kell végezni, melynek módszere a terepbejárás és/vagy a próbaásatás. Ennek hiányában bármiféle földmunka csak régészeti megfigyelés mellett végezhető. Régészeti lelőhelyek területén való építkezések esetében a földmunkák megkezdéséről, a munkálatok megkezdése előtt 8 nappal a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell. A település területén előkerülő régészeti emlékek leletmentésével, bemutatásával kapcsolatban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal kell egyeztetni. Ha a régészeti lelőhelyen kívül eső területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, az örökségvédelmi törvény vonatkozó előírásában foglaltak szerint kell eljárni, és haladéktalanul értesíteni kell a KÖH Miskolci Regionális Irodáját. Régészeti lelőhelyekre vonatkozó - a kulturális örökség védelméről szóló- törvény1 a és a hozzájuk kapcsolódó rendeletek előírásai kötelezően betartandók. Természeti értékek védelme 44.§

(1)

(2)

(3) (4) (5)

1

Természetvédelmi szempontból jelentős területeken építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) az engedélyezési eljárás során egyedileg úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez is igazodjon. Országos védettségű, illetve országos és nemzetközi ökológiai hálózathoz tartozó természeti területen bármilyen a természeti állapotot befolyásoló tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a KDV-KTVF engedélyével végezhető. Az országos védettségű természeti területen belül bármely tevékenység csak a területre vonatkozó jogszabályi és szakhatósági előírások, valamint a védett terület kezelési és fenntartási terve alapján végezhető. Az európai védelemre tervezett Natura 2000 hálózat területeit védett természeti területként kell kezelni. Helyi védettségre javasolt valamennyi országos védettség alatt nem álló természeti terület, melyek védettségét külön rendeletben kell kimondani. A rendeletben meg kell határozni a területek részletes kezelési, fenntartási előírásait is, vagy elő kell írni ezek elkészítését.

A Hész elfogadásakor érvényes: 2001. évi LXIV. tv, valamint az ezt módosító 2005. évi. LXXXIX. tv


HÉSZ

V. FEJEZET Környezet- és Természetvédelmi Szabályok A környezet védelmének általános előírásai 45. § (1)

(2) (3)

(4)

A tervezett belterületi határtól mért 1000 m-es védőtávolságon belül (kivéve, ha a szakhatóság az adott objektumnál ennél kisebb védőtávolságot határozott meg) települési környezetet zavaró, szennyező tevékenység nem folytatható. Az egyedi védőtávolságot hatásvizsgálat alapján, az érintett szakhatóságok állásfoglalásának birtokában kell meghatározni. Új funkció létesítése esetén, ha a létesítmény az érvényes jogszabályok szerint hatásvizsgálat-köteles, akkor a hatásvizsgálatot legkésőbb az építési engedély iránti kérelem beadásáig el kell végezni. Új funkció létesítése esetén az engedélyezés feltétele a környezeti adottságok, továbbá a változás következtében várható környezeti hatások vizsgálatának elvégzése és e vizsgálatok és értékelésük csatolása az engedély-kérelemhez. Az egyes övezetekben, építési övezetekben tervezett létesítményekre akkor adható ki építési, használatbavételi és rendeltetés-megváltoztatási engedély, ha a létesítményben tervezett tevékenység nem lépi túl az adott övezetre, építési övezetre jelen rendeletben előírt környezetvédelmi határértékeket. Földvédelem 46 §

(1)

Termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni. Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. Helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni a meglévő létesítmény bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését, valamint a bányaüzemet és az egyéb természeti kincsek kitermeléséhez szükséges létesítményt is. Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. (2) Talajvédelmi terv készítése szükséges a 400 m2-t meghaladó alapterületű beruházások esetén (3) A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során: a. a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönített területen kell tárolni, újrahasznosításig, b. a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet (nedvesítéssel, takarással), c. az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talaj hasznosítását helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által előírt helyen és módon kell kezelni. (4) A defláció elleni védelem érdekében azon 5 hektárt meghaladó szántó művelési ágú mezőgazdasági területen, amelynek az uralkodó szél irányába eső határától 50 m-en belül erdő művelési ágú terület, vagy védőfásítás nem található, a terület minimum 2%-án többszintes védőfásítást (fák és cserjék együttes telepítését) kell kialakítani, a teleknek az uralkodó szél irányába eső határa mentén.


HÉSZ

Vízkészletek minőségvédelme 47. § (1) (2)

(3) (4)

(1)

(2) (3)

(1)

(2) (3)

(1) (2) (3)

A település a szennyeződés érzékenységi besorolásának megfelelően biztosítandó a felszíni és felszín alatti vízkészlet védelme, a szennyvíz-ártalmatlanítás és a felszíni vízrendezés ennek megfelelő megoldása. A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni. El kell készíteni a település ezeket is meghatározó egységes vízrendezési tervét. A természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 1000 méteren belül a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok (műtrágya, növényvédő szer, hulladék) kijuttatása, elhelyezése tilos. Külterületen vízfolyások és vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren belül új építmények elhelyezése tilos, kivéve, ha arról külön jogszabály másként rendelkezik. Levegőtisztaság-védelem 48. § A légszennyezést okozó létesítményeknél hatósági úton kell kezdeményezni a megengedett határértéket meghaladó kibocsátások megszüntetését. A szennyező hatás megszüntetése a bejelentéstől számított 3 napon belül teljesítendő, amennyiben erre a kötelező határozat más határidőt nem jelöl meg. Új létesítmények elhelyezésénél érvényesíteni kell az átszellőzés szempontjait, és meg kell követelni a kibocsátási határértékek betartását. A belterületi zöldfelületi rendszerhez tartozó, valamint a (potenciálisan) levegőszennyező létesítmények (utak, bányák, ipari üzemek, stb.) környezetében tervezett védelmi célú zöldfelületek fajösszetételét és szerkezetét levegőtisztaság-védelmi szempontból is hatékony módon kell kialakítani. Zaj és rezgés elleni védelem 49. § Zajt, illetve rezgést előidéző, meglévő vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad létesíteni és üzemeltetni, hogy az a területre, illetve létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési (imissziós és emissziós) határértékeket ne haladja meg. Túllépés esetén a szennyező hatás megszüntetése a bejelentéstől számított 3 napon belül teljesítendő, amennyiben erre a kötelező határozat más határidőt nem jelöl meg. A zajforrások, utak környezetében védelmi célú növényállomány telepítése elrendelhető. A telepítendő védelmi célú zöldfelületek szerkezetét zajvédelmi szempontból is hatékony szerkezettel és fajösszetétellel kell kialakítani. Az országos szintű jogszabályi határértékektől szigorúbb határértékekkel rendelkező csendes övezetek külön helyi rendeletben állapíthatók meg. Élővilág, élőhelyek védelme, tájvédelem 50. § A szabályozási terven is jelölt, természetvédelmi övezetbe sorolt erdő, gyep (rét-legelő), nádas, vízállásos és mocsaras területek művelési ág változása csak kivételes esetben engedélyezhető. A beépítésre tervezett területeken a tényleges beépítésig biztosítani kell a jelenlegi művelési ág fenntartását. Védőzöld sávok, véderdősávok telepítésénél többszintű növényállományt kell kialakítani. A telepítéshez elsősorban a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok, valamint az ezekhez illeszkedő exóták használhatók.


(1) (2) (3) (4)

(5)

HÉSZ

Hulladékgazdálkodás és - ártalmatlanítás 51. § A település újonnan kialakítandó beépítésre szánt területeit be kell vonni a települési szervezett hulladékgyűjtésbe és szállításba, a kommunális hulladékelszállítást az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglalkozó rendeletének megfelelően kell végezni. Hulladékgyűjtő szigetek, hulladékudvarok létesítésével is biztosítani kell a szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás feltételeit. Az építési tevékenységeknél, tereprendezéseknél is biztosítani kell, hogy a keletkező hulladékok szelektíven kerüljenek gyűjtésre, lehetőség szerint hasznosításra. A szilárd kommunális hulladék elszállítását csak hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezet végezheti, és a hulladék elhelyezése, ártalmatlanítása csak az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletében meghatározott, hulladékkezelési engedéllyel rendelkező kistérségi lerakón történhet. Veszélyes hulladék kommunális hulladéklerakó telepre nem kerülhet. A veszélyes hulladék gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni, a vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások figyelembe vétele mellett. A telephelyen kívüli, ellenőrizetlen hulladéktárolás tilos.

(6)

VI. FEJEZET Vegyes Záró Rendelkezések Közterületek 52. § (1) (2) (3)

A közterületek kialakítása érdekében a HÉSZ-ben megadott paramétereknek megfelelően a közterület szabályozásokat végre kell hajtani és a földhivatali nyilvántartásban át kell vezettetni. A közterületek kialakítása történhet ütemezetten, több szakaszban is. A közterületek rendeltetésszerű és ettől eltérő használatáról, törvény és külön önkormányzati rendelet intézkedik. A közterületeken az övezeti besorolásuknak megfelelő építmények helyezhetők el. Önkormányzati tervtanács 53. §

(1) Somoskőújfalu község önkormányzata az egységes településrendezési és építészeti elvek érvényre juttatása, továbbá a településkép és az épített környezet javítása érdekében Somoskőújfalui Településrendezési és Építészeti-műszaki Tervtanácsot (rövid nevén: STÉT, a továbbiakban: tervtanács) működtet. A tervtanács feladat- és hatáskörét, külön jogszabályok, valamint helyi rendelet állapítják meg. A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények 54. § (1)

A tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében a beépítetlen építési telkekre meghatározott időn belüli beépítési kötelezettség érvényesítendő külön rendelet szerint. (2) Jelen rendelet szerint, az építési hatóság, a településkép javítása érdekében, az azt rontó, rossz állapotú építmények, meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettségét, valamint az ingatlanok környezetszennyező állapotának megszüntetését, az ingatlan rendbetételét írhatja elő. A település egész területén a kiszolgáló utak esetében, közművek és közutak létesítésére közmű és útépítési hozzájárulást kell fizetni. A hozzájárulás mértékét, módját és arányát, továbbá az ezzel kapcsolatos teendőket - az érintett ingatlanok tekintetében – külön rendelet szabályozza.


HÉSZ

Záró rendelkezések 55. §

(1) Ez a rendelet 2009. január 1.- jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése 15/1998. (VI. 15.) Ör. sz. rendeletének Somoskőújfalu község közigazgatási területére vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik. (3) A rendeletnek a Salgótarján és Somoskőújfalu közötti közigazgatási határrendezést érintő, a szabályozási tervlapon jelölt területekre vonatkozó előírásai, a bíróság e tárgyban meghozatalra kerülő jogerős döntésének megfelelően alkotott önkormányzati rendelet alapján lépnek hatályba. (4) A rendeletet a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.


HÉSZ

Mellékletek JELEN RENDELET MELLÉKLETÉT KÉPEZIK: RAJZI MELLÉKLETEK: 1. számú melléklet: Szabályozási Terv (rajzi munkarészek) Teljes közigazgatási terület M=1:4000 SZÖVEGES MELLÉKLETEK: 2.

számú

melléklet:

Településrendezési feladatok megvalósulását jogintézmények 1.) Telekalakítási tilalom Telekrendezési Terv készítése kötelező 2.) Építési tilalom 3.) Változtatási tilalom 4.) Elővásárlási jog 5.) Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

Közút neve

Lejegyzés célja szabályozás)

biztosító

sajátos

(építés, Hrsz.

6.) Beépítési kötelezettség

Utca,házszám

Ingatlan hrsz-a

Indok

7.) Helyrehozatali kötelezettség

Utca,házszám

Ingatlan hrsz-a

Helyrehozatali határideje (év)

8.) Beültetési kötelezettség A vízbázis hidrogeológiai védőidom területén belül Ingatlan

Beültetési kötelezettség határideje (év)

kötelezettség


HÉSZ

Függelékek F-1 FÜGGELÉK: A HÉSZ-hez kapcsolódó hatályos önkormányzati rendeletek listája. Rendeletszám: Szabályozási tervek és építési szabályzatok

Témakör:

F-2 FÜGGELÉK: A NATURA2000 HÁLÓZAT ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK: 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 41/A. §-ának (1) bekezdésében, valamint 85. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. § Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 5. számú melléklete szerinti különleges madárvédelmi területek helyrajzi számos jegyzékét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. 2. § A Kr. 6. számú melléklete szerinti különleges természet-megőrzési területek helyrajzi számos jegyzékét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. 3. § A Kr. 7. számú melléklete szerinti kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területek helyrajzi számos jegyzékét e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. 4. § Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett települések betűrendes felsorolását, valamint a településeken található az 1-3. §-ban meghatározott területek megnevezését a 4. számú melléklete tartalmazza. 5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. 6. § Ez a rendelet a következő uniós aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Tanács 79/409/EGK irányelve (1979. április 2.) a vadon élő madarak védelméről, 4. cikk (1) és (2) bekezdés; b) a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek és vadon élő növény- és állatvilág megőrzéséről, 4. cikk (1) bekezdés. Gortva-völgy (HUBN20065) Salgótarján 0103a, 0103b, 0110a, 0110b, 0110c, 0110d, 0110f, 0110gű Karancs (HUBN20063) Salgótarján 0919/1a, 0919/1b, 0919/1c, 0919/1d, 0919/1f, 0919/1g, 0919/1h, 0919/1j, 0919/1k Salgó (HUBN20064) Salgótarján 017a, 017b, 036/1a, 036/1b, 036/1c, 036/1d, 036/1f, 036/1g, 036/2, 037


2.

HÉSZ

számú melléklet a 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelethez

Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett települések betűrendes felsorolása Település

Salgótarján

Nemzetiparkigazgatóság (NPI)

1. sz. melléklet 2. sz. melléklet szerinti különleges szerinti különleges madárvédelmi terület természetmegőrzési megnevezése terület megnevezése

Bükki NPI

3. sz. melléklet szerinti kiemelt jelentőségű temészetmegőrzési terület megnevezése Karancs; Salgó; Gortva-völgy

Nemzetipark-igazgatóságok működési területén lévő Natura 2000 területek listája (regiszterhez)

Sorsz.

Település

Nemzetiparkigazgatóság

2501 Salgótarján

Bükki NPI

2502 Salgótarján

Bükki NPI

2503 Salgótarján

Bükki NPI

1. sz. melléklet szerinti különleges madárvédelmi terület megnevezése

2. sz. 3. sz. melléklet szerinti melléklet kiemelt Naturaszerinti jelentőségű kód különleges temészetmegőrzési természetme terület megnevezése gőrzési terület megnevezése Karancs HUBN20 20063 063 Salgó HUBN20 20064 064 Gortva-völgy HUBN20 20065 065

2 2 2

2008. (XI. 21.) SKT. SZ. RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

Recommend Documents