Szigethalom Város Önkormányzat Képviselő-testületének 29/2008. (XI.27.) RENDELETE a helyi építményadóról Az önkormányzatoknak a települési sajátosságokra tekintettel, eltérő mértékű források szükségesek a helyi közszolgáltatások biztosítására. Az alapvető feladatok ellátásához elkerülhetetlen a helyi közösség áldozatvállalása is, a közterhek viselésével. A helyi adók rendszere megteremti az önkormányzatok gazdasági önállósulásának lehetőségét. Szigethalom Önkormányzata alapos mérlegelés alapján, a folyamatos feladat-ellátás érdekében a vagyoni típusú adók köréből az építményadóztatás gyakorlásának jogát a továbbiakban is fenntartja. Szigethalom Város Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Testület) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése alapján, valamint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 1. § (1) bekezdés felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:
I. fejezet A rendelet hatálya 1.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed Szigethalom Város Önkormányzat közigazgatási területére. (2) Az önkormányzat a helyi építményadót határozatlan időre vezeti be. (3) E rendelet alkalmazásában - ha a törvény másként nem rendelkezik adóalany a) a magánszemély b) a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, c) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése (4) Adómentes az (1) bekezdés b) és c) pontjában felsorolt adóalanyok közül a költségvetési szerv, a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság1, és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíj pénztár és
1.2009. július 1-jétől a Gt. 365. § (2) bek. értelmében ez a társasági forma már nem működtethető.
költségvetési szerv abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve -költségvetési szerv esetében- eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. (5) A (3) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és a szervezet is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó.
Általános rendelkezések 2.§ A polgármester a beszedett építményadó felhasználásáról a költségvetési beszámoló (zárszámadás) elfogadását követően évente, április 30-ig tájékoztatja a település lakosságát a helyben szokásos módon. 3.§ (1) Az adózókat terhelő építményadót a helyi adóhatóság kivetés útján, határozattal állapítja meg. (2) Az adózó a bevallás benyújtásával köteles adókötelezettségét bejelenteni, az adókötelezettség keletkezését követő 15 napon belül. (3) Az adózónak az adókötelezettségét érintő változást, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell bejelenteni.
II. fejezet Az adókötelezettség 4.§ (1) Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban együtt: építmény).
2
(2) Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges földrészlet. (3) Az építményhez tartozó földrészlet helyben szokásos nagysága, lakás céljára szolgáló építmény esetén: 1800 m2 (4) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.
Az adó alanya 5. § (1) Az adó alanya az, aki az év első napján az építmény tulajdonosa. Ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog, illetőleg több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos). (2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.
(3) Társasház, -garázs és - üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.
Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 6.§ (1) Az adókötelezettség a jogerős használatbavételi, illetve a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik, és ténylegesen a rendeltetésszerű használat szerint adózik.
3
(2) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Amennyiben az építmény az év első felében szűnik meg, az év második felében nem áll fenn adókötelezettség. (3) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
Az adó alapja és mértéke 7. § (1) Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete. (2) Az adó mértéke: a) Szigethalom bel- és külterületén lévő vállalkozás céljára szolgáló építmény esetén mérték: 400 Ft/m2 /év b) A lakás és nem lakás céljára szolgáló építmény kül- és belterület esetén, kivéve azok kiegészítő helyiségei, mérték: 600 Ft/m2 /év. Az adó megfizetése 8.§ (1) Az adózó az építmény adóját két egyenlő részletben, az adóév március 15ig, illetve szeptember 15-ig fizetheti meg adópótlék mentesen. (2) Ha az esedékesség időpontjáig az adókivetés nem történt meg, akkor az adófizetést az önkormányzat által meghatározott módon és időben kell teljesíteni.
III. fejezet Adómentesség 9. § Mentes az építményadó megfizetési kötelezettség alól a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 13. §-ban foglaltakon túlmenően: (1) Az építményhez tartozó melléképületek, tüzelőtároló, garázs.
4
(2) Mentes(ek) az építményadó megfizetési kötelezettsége alól az(ok) a magánszemély(ek), aki(k) a tulajdonában (tulajdonukban) lévő lakótelken található több, lakás céljára szolgáló lakóházépítmény: a) egyikének a tulajdonosa(i) és egyben életvitelszerű lakóhelye (lakóhelyük) is, vagy b) a tulajdonosok egyikének életvitelszerű lakóhelye, vagy c) a tulajdonos, vagy tulajdonosok egyike egyenes ági hozzátartozója életvitelszerű lakóhelye. (3) Mentes az építményadó megfizetési kötelezettsége alól az magánszemély, aki a osztatlan közös tulajdonban lévő lakótelken tulajdonrésszel rendelkezik és a lakótelken található több, lakás céljára szolgáló lakóházépítmény: a) egyikének a tulajdonosa és egyben életvitelszerű lakóhelye is, vagy b) a telektulajdonosok egyikének életvitelszerű lakóhelye, vagy c) a tulajdonosok egyikének egyenes ági hozzátartozója életvitelszerű lakóhelye. (4) Lakóhellyel rendelkezőnek minden év január 1. napjával a népességnyilvántartásba bejelentett személyeket lehet figyelembe venni.
Fizetési könnyítés 10. § (1) Kérelemre, az éves adóösszeg megfizetésére fizetési halasztás és részletfizetési kedvezmény adható az adózás rendjéről szóló, többször módosított 2003. évi XCII. törvény 133. §-a értelmében. (2) A fizetési könnyítésre irányuló kérelem méltányossági kérelemnek számít, és az illetékekről szóló, többször módosított 1990. évi XCIII. törvény szerint illetékköteles.
5
IV. fejezet Záró rendelkezések 11. § (1) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. tv. és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezései az irányadók. (2) E rendelet 2009. január 1-én lép hatályba. (3) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a helyi építményadó, telekadó, valamint magánszemélyek kommunális adójáról szóló, 17/2003.(XI.21.), 6/2004.(II.13.), 13/2004.(IV.16.), 23/2004.(IX.24.), 27/2005.(XII.29.) és a 25/2006.(XII.27.) Kt. rendelet hatályát veszti.
Fáki László polgármester
Ágics Viktória aljegyző
Záradék: Kihirdetve 2008. november 27-én.
Ágics Viktória aljegyző
6
