Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2008. (V. 27.) számú rendelete a zajvédelem helyi szabályozásáról Kisoroszi község Önkormányzata Képviselő-testülete a lakosság nyugalmának fokozottabb védelme érdekében – különös tekintettel a község üdülőfalu jellegére – a módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint az 1991. évi XX. tv. 85.§ (1) bekezdése e) pontja, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46. § (1) c) bekezdésében foglaltak szerint a zajvédelem helyi szabályozására a következőket rendeli: Általános rendelkezések
1. §. (1) E rendelet hatálya Kisoroszi község teljes közigazgatási területére terjed ki. a) A kereskedelmi, vendéglátó-ipari egységekben, közösségi létesítményekben, zenés szórakozóhelyeken, a strandon történő zeneszolgáltatásra, hangosító berendezés üzemeltetésére b) A lakásokban vagy a szabadban használt rádió, televízió, magnetofon, CD és minden egyéb hangosító berendezés üzemben tartásával kapcsolatos indokolatlan zajokozásra c) A gépjárművek (munkagépek, teherjárművek, személygépkocsik és motorkerékpárok) üzemben tartásával, használatával kapcsolatos zajkeltésre d) Építkezéssel vagy ipari tevékenységgel kapcsolatos valamennyi zajos tevékenységre. (2) E rendelet minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiterjed, aki állandó vagy ideiglenes jelleggel a nagyközség közigazgatási területén tartózkodik, illetve tevékenységet végez. (3) A község közigazgatási területén tilos minden építési és bármely egyéb zajkibocsátás, amely kellemetlen, zavaró, veszélyeztető vagy károsító zajt ill. zajterhelést okoz (a továbbiakban: zajforrás), különös tekintettel arra a tényre és sajátosságra, hogy a domborzati viszonyok következtében a zaj, ill. a zajterhelés a zajkibocsátás helyétől távolabb esetenként nagyobb, mint a közelebbi területeken. (4) E rendelet szempontjából zajforrásnak minősülnek különösen:
a) b)
a szabad térben zajt előidéző, szabad vagy zárt térben működő üzemi létesítmények, telephelyek, gépek, készülékek, berendezések, tevékenységek, különös tekintettel a nem az eredeti gyári előírásoknak megfelelő zajszintet kibocsátó gépekre és gépjárművekre; a lakó- és középületek helyiségeiben zajt előidéző, az épületben, vagy azzal szomszédos épületben működő szolgáltató tevékenységet ellátó és egyéb üzemi létesítmények, telephelyek, gépek, készülékeke, berendezések, tevékenységek.
(5) Üzemi létesítmények körébe tartoznak különösen:
a) b) (6)
az ipari, kisipari létesítmények és tevékenységek, építőipari gépek, berendezések, építési tevékenységek.
Nem terjed ki a rendelet hatálya községi ünnepségek, rendezvények során alkalmazott hangosításra, miről esetenként a jegyző intézkedik, de eseti engedélyezés során is figyelembe kell venni a területi funkciót, és napszakot, s mérlegelni kell a rendezvény jellegét. Mindez azonban nem sértheti a környék lakosságának nyugalmát.
2. §.
Zajvédelmi követelmények (1) (2)
A zajforrásoktól származó külső környezeti zajterhelés nem haladhatja meg a jogszabályokban és szabványokban rögzített zajterhelési és zajkibocsátási határértékeket. A zajterhelés vizsgálatát a vonatkozó szabvány előírásai szerint kell elvégezni. Zajt, illetve rezgést előidéző létesítmény, berendezés, technológia, telephely és egyéb helyhez kötött külső zajforrás tervezése, létesítése, üzembe helyezése, meglévő bővítése, felújítása, korszerűsítése, valamint építési munka végzése esetén a zaj- és rezgésvédelemről szóló többször módosított 12/1983 (V. 12.) MT rendelet 5. és 6. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
(3)
a) b) c) d) e) f) g)
Veszélyes mértékű zaj a levegőnek az emberi környezetben észlelhető olyan mértékű és minőségű nyomásingadozása, amely meghaladja a megengedett zajterhelési (zajimmissziós), illetőleg zajkibocsátási (zajemissziós) határértékeket. Veszélyes mértékűnek minősül az a zaj is, amelyre – jellegéből adódóan – határértéket nem lehet előírni, illetőleg a zajkeltés azonos körülmények között nem ismételhető, de érzékszervi észleléssel megállapíthatóan emberek nyugalmát zavarja. Zavarónak minősül minden olyan zajhatás, amely nem sorolható a veszélyes zajok közé, de hatása műszeres vizsgálattal, vagy érzékszervi úton ellenőrizhető és értékelhető. Indokolatlan zajokozás minden olyan nem szükségszerű bármilyen zaj okozása, amely mértékénél és eredeténél fogva alkalmas mások nyugalmának zavarására. Tartós zaj olyan zaj okozása, mely időtartamában és rendszerességében az emberek nyugalmát zavarja. Veszélyes mértékű rezgés: a szilárd testek olyan mértékű, és minőségű ismétlődő rugalmas alakváltozása, amely meghaladja a megengedett rezgésterhelési (rezgésimissziós), illetőleg rezgés-kibocsátási (rezgésemissziós) határértéket. Túlzott hangkeltés: két vagy több bejelentő által kifogásolt hanghatás. 3. §.
(1) Zajt előidéző
a)
üzemi létesítmény létesítése, üzembe helyezése, illetőleg meglévő üzemi létesítmény felújítása, bővítése és korszerűsítése esetén az építtető,
b)
a jelentős építési munka esetén a munka megkezdése előtt a kivitelező, köteles a környezetvédelmi hatóságtól zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, és annak megtartásáról gondoskodni.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt zajforrásokra nem kell zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, ha a zaj a terhelési határértéken belül marad, és erről a tervező, illetőleg a kivitelező nyilatkozik. (3) E rendelet alkalmazása szempontjából jelentős építési munkának minősül az 2-nél több lakást tartalmazó vagy az összesen 300 m2-t meghaladó bruttó alapterületű épület építése (beleértve ebbe az építés előkészítését, tereprendezést, bontást stb. is). (4) A zajkibocsátási határérték megállapítását és a zajkibocsátás vizsgálatát a vonatkozó szabvány szerint kell elvégezni.
4. §. (1) Az épületen belül vagy azzal egybeépített épületben működő zajforrástól (több zajforrás esetén a zajforrásoktól együttesen) származó zajterhelés (beleértve a védendő helyiség közelében működő zajforrást is, melynek zaja testhangvezetéssel jut a védendő helyiségbe) nem haladhatja meg a vonatkozó zajterhelési határértékeket. (2) A zajterhelés vizsgálatát a vonatkozó szabvány szerint kell elvégezni. (3) A legnagyobb A-hangnyomásszintek mérését és a megítélési legnagyobb A-hang-nyomásszint meghatározását a vonatkozó szabvány előírásai szerint kell végezni. 5. §. A termelő vagy szolgáltató tevékenység végzésére, illetve bármely zajforrás elhelyezésére szolgáló és a zajtól védendő helyiségek közötti épületszerkezet léghang- és lépéshangszigetelése – a zajterhelési követelményektől függetlenül – feleljen meg a vonatkozó szabványok követelményeinek. 6. §. Szabad térben, bármely beépített ingatlan határától számított 50 m-en belül zajt keltő ipari, termelő és szolgáltató tevékenység állandó illetve szezonális jelleggel a 2. §. előírásának teljesülésétől függetlenül tilos, illetőleg esetenként csak külön engedéllyel végezhető. Ugyanitt bármely szabadtéri, zajkeltő tevékenység végzése 17 óra és 7 óra között tilos. 7. §. (1) A lakóépületben és a hozzá tartozó közösségi és közös használatra szolgáló helyiségekben és területeken is be kell tartani a zajvédelmi szabályokat, valamint a társasházról szóló törvény előírásait. (2) A lakóépületben a zajos építési technológiák (például falvésés) huzamosabb ideig a házirendben meghatározott időhatárokon belül is csak a közös képviseletet ellátó személy és az érintettek előzetes értesítésével – kizárólag a 7.§.-ban meghatározott időhatárok között – végezhetők. (3) A kertépítéssel és fenntartással kapcsolatos zajt keltő tevékenység (például motoros fűnyírás és fakivágás, kerti traktorműködtetés) a) hétköznapokon 7 óra és 20 óra között, b) szombaton 9 óra és 14 óra között, vasárnap és ünnepnapokon 9 óra és 12 óra között engedélyezett, c) minden más időszakban tilos (4) Kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységekben, közösségi létesítményekben hangosító berendezést telepíteni és üzemben tartani csak a zajvédelmi engedélyezés alapján lehet. (lásd: 1. sz. melléklet) (5) A község területén tilos olyan tevékenység, amely mások pihenését, nyugalmát túlzott hangkeltéssel bármely módon zavarja. 23 órától reggel 8 óráig a szabadban, nyitott ajtajú vagy ablakú helységben a csendet hangos énekléssel, zenéléssel vagy bármely más módon zavarni tilos, de a hangerő nappal sem lépheti át azt a szintet, ami a környezet lakóinak nyugalmát, pihenését tartósan zavarja. 8. §. (1) Munkanapokon 8 óra és 18 óra között, pihenő napokon 9 óra és 13 óra között zajhatással és tehergépjármű forgalommal együtt járó – a 3. számú mellékletben felsorolt gépekkel – bontási és építési tevékenység végezhető. Vasárnapokon és ünnepnapokon mindennemű építési zajjal és tehergépkocsi forgalommal járó kivitelezési és szállítási munka végzése tilos. (2) Az (1) bekezdés korlátozása nélkül végezhető munka, ha a) élet- és balesetveszély elhárítását, kizárólag az elhárításhoz szükséges mértékben
(3)
b) közüzemi üzemzavar elhárítását szolgálja, kizárólag az elhárításhoz szükséges mértékben Az (1) bekezdés rendelkezéseit a munkavégzéshez igénybe vett közterületen is alkalmazni kell. 9. §. Eljárás
(1) A zajkibocsátási határérték teljesülését számításokkal és/vagy zajszínt méréssel kell igazolni. A tervezőnek vagy a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a megvalósítandó létesítmény, illetőleg tevékenység a hatályos környezetvédelmi követelményeknek, az általános, valamint a helyi zajvédelmi jogszabályok előírásainak megfelel. 10. §. (1) A jelen rendelet hatálya alá tartozó meglévő és üzemelő zajforrásnál lakossági bejelentésre indított vizsgálat során az üzemeltetőnek kell igazolnia azt, hogy tevékenysége nem jár veszélyes mértékű zajkibocsátással. a) amennyiben az üzemeltető rendelkezik környezeti zajvizsgálati szakvéleménnyel, de a vizsgálat megállapítja, hogy változás következett be, akkor a szakvéleményt az üzemeltetőnek 15 napon belül meg kell újítania. b) meglévő, működő létesítmények esetében, amennyiben az üzemeltető nem rendelkezik a 2. számú melléklet szerinti környezeti zajvizsgálati szakvéleménnyel, akkor azt az üzemeltetőnek 15 napon belül pótolnia kell. (2) E rendelet hatálya alá tartozó zajkibocsátással járó tevékenység kivizsgálására a környezetvédelmi hatóság zajvizsgálatot végeztethet. (3) A vizsgálat költségei – amennyiben azok eredménye a határérték túllépését igazolja, illetve, ha az épületszerkezetek hanggátlása, hangszigetelése a használati előírásoknak nem felel meg - az üzemeltetőt terhelik. (4) A vizsgálatot – az arra jogosult szakértő felkérésével – a bejelentő vagy az üzemeltető is elvégeztetheti. 11. §.
(1) A zajvédelmi előírásokkal kapcsolatos hatósági tevékenységet a jegyző látja el: a) engedélyezi a hangosító vagy zajkeltő berendezés(ek) üzemi üzembe helyezését b) a kiadott engedélyekről nyilvántartást vezet c) engedélyezi a rendelet hatálya alá tartozó hangosító vagy zajkeltő berendezések működését d) indokolt esetben az engedélyt megvonja. e) azzal vagy azokkal szemben, aki vagy akik a rendeletet harmadik alkalommal megsértik, a jegyző köteles haladék nélkül, azonnal bírósághoz fordulni, s kérni, hogy a bíróság a szabálysértőt tiltsa el a további jogsértéstől. 12. §.
(1) A 2. § (2) bekezdésében előírtak nem teljesítése esetén a zajkibocsátással járó tevékenység a (2)
zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983.(V. 12.) MT rendelet 15. § (1) bekezdése alapján az engedély kiadásáig nem folytatható. Ha a szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi zajforrás üzemeltetője, illetve az építési munka kivitelezője nem teljesíti a részére megállapított zajkibocsátási határértéket, a zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983.(V. 12.) MT rendeletben, valamint a zaj- és rezgésbírságról szóló 2/1993.(V. 25.) OKTH rendelkezésben foglaltaknak megfelelően zajbírság megfizetésére kell kötelezni.
(3) A rendeletben foglalt előírások megsértése esetén a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX.
(4) (5)
törvény 148.§ (1) bekezdése alapján a szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi zajforrás üzemeltetője, illetve az építési munka kivitelezője szabálysértési bírsággal. Aki a rendelet előírásait megszegi szabálysértést követ el és ismételhetően 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. A szabálysértés miatt 10.000 Ft-ig terjedő helyszíni bírság is kiszabható. A (3) és (4) bekezdésben fogalt eljárás lefolytatása a jegyző jogosult. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 76.§.(1) bek. a) pontja értelmében a rendőrség a szabálysértési hatóság elé állíthatja azt, aki a szabálysértést az annak abbahagyására irányuló felszólítás után is folytatja; b) pontja alapján pedig azt, akivel szemben az eljárás azonnal lefolytatható. 13. §. Záró rendelkezések
(1) A környezeti zajvédelmi szakvélemények tartalmi követelményeit a rendelet 1. számú, a
(2)
korlátozottan működtethető kültéri gépek felsorolását a rendelet 2. számú, míg a helyi rendelethez kapcsolódó hatályos jogszabályok és kötelezően alkalmazandó szabványok jegyzékét a 3. számú melléklet tartalmazza. E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit, a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.
Kisoroszi, 2008. május 19. Molnár Csaba Polgármester A rendelt kihirdetésre került. 2008. május 27. Dr. Szabó Ferenc Jegyző
Dr. Szabó Ferenc Jegyző
1. sz. melléklet A 8/2008. (V. 27.) számú rendelethez A környezeti zajvédelmi szakvélemények tartalmi követelményei 1. Szakértői jogosultság: Csak olyan szakvélemény fogadható el, amelyet szakértői névjegyzékben szereplő, és az adott szakértői tevékenység végzésére és környezetvédelmi minősítésre is jogosult zajvédelmi, akusztikai szakértő készített. 2. Műszeres vizsgálatok: A minősítő környezeti zajterhelés vizsgálatokat az MSZ 18150-1:1998. „A környezeti zaj vizsgálata és értékelése” c. szabvány szerint kell elvégezni. A vizsgálathoz csak olyan mérőeszközök használhatók, amelyek alkalmasak a szabványban szereplő valamennyi zajjellemző pontos minősítésű vizsgálatára. A szakvéleménynek tartalmaznia kell valamennyi OMH hitelesítésre kötelezett mérőműszer: - típusát, gyári számát, - az OMH hitelesítő okirat számát és érvényességi időpontját. 3. Környezeti alapállapot: Részletesen rögzíteni kell a vizsgált zajhatás nélküli alapállapot környezeti és zajtechnikai jellemzőit mind a nappali, mind az éjszakai időszakra vonatkoztatva. Fel kell tárni valamennyi, a terület környezeti zajterhelését befolyásoló zajhatás eredetét és szerepét az eredő háttérterhelés kialakulásában. Vizsgálni kell, hogy ezen zajhatások közül melyek azok, amelyek az alapzaj vizsgálatánál kiküszöbölhetők. 4. A minősítendő zajhatások: A vizsgált és minősítendő zajhatások környezeti zajterhelésének meghatározásánál pontosan rögzíteni kell az üzemeltetés, illetőleg a tevékenység valamennyi olyan jellemzőjét, amely a megítélési Ahangnyomásszint értékét befolyásolhatja. A vizsgálat során a reprodukálható vizsgálat követelményeit kielégítő módon rögzíteni kell az eredő zajterhelés valamennyi összetevőének jellemzőit, különös tekintettel a telepített gépi berendezésekre, hangosítási rendszerekre, az anyagmozgatással, parkolással, az esetleges vendégforgalommal kapcsolatos zajhatásokra. Ennek keretében rögzíteni kell a tényleges használati zajszintet, amennyiben előírás rögzíti, a szabványos használati zajszintet, illetőleg a referencia működési zajszintet abban az esetben, ha a tényleges használati zajszint valamilyen oknál fogva eltér attól. Referencia működési zajszintnek kell tekinteni a közel azonos működési feltételek mellett, a rendelkezésre álló termelési kapacitás teljes kihasználásával végzett tevékenységek jellemző működési zajszintjét. A vizsgálatnál rögzíteni kell a nem reprodukálható, a zajterhelési határértékekhez nem hasonlítható zajhatásokat is. 5. Környezeti zajvédelmi minősítés: A szakvéleménynek környezeti zajvédelmi minősítéssel kell rendelkeznie, amely a vizsgálati eredményekhez igazodóan szövegszerűen tartalmazza az alábbi megfogalmazású minősítések valamelyikét: A/ A vizsgált zaj az általános és helyi környezetvédelmi előírásoknak megfelel.
Ezt a minősítést kell alkalmazni abban az esetben, ha a vizsgált létesítménnyel kapcsolatos, a tevékenységgel együtt járó zaj- és rezgéshatások összessége: - a vizsgált zajhatás nélküli környezeti háttérterhelést nem befolyásolja, a veszélyes mértékű zaj- és rezgésre vonatkozó előírásokat teljesíti, - a környezeti háttérterheléstől függetlenül nem értékelhetők, de a háttérterheléssel együtt is teljesítik a veszélyes mértékű zaj- és rezgéshatásokkal szembeni követelményeket. B/ A vizsgált zaj a veszélyes mértékű zaj- és rezgésre vonatkozó általános és helyi előírásoknak megfelel. Ezt a minősítést kell alkalmazni abban az esetben, ha a vizsgált létesítménnyel kapcsolatos, a tevékenységgel együtt járó zaj- és rezgéshatások összessége a veszélyes mértékű zaj- és rezgésre vonatkozó általános és helyi jogszabályi előírásoknak megfelel, de a környezeti háttérterhelő értékelhető mértékben megnöveli. Zajterhelés tekintetében értékelhető mértékűnek kell tekinteni a 3 dB(A)-nál nagyobb, de a 6 dB(A) értéket nem meghaladó mértékű zajszint növekedést. C/ A vizsgált zaj az általános és helyi környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg. Ezt a minősítést kell alkalmazni abban az esetben, ha a vizsgált létesítménnyel kapcsolatos, a tevékenységgel együtt járó zaj- és rezgéshatások összessége: - a veszélyes mértékű zaj- és rezgésre vonatkozó határértékeket meghaladja, - a környezeti háttérterhelést 6 dB(A) értéknél nagyobb mértékben megemeli, - a határérték alapján nem minősíthetők, de a lakosság nyugalmát jelentős mértékben zavarja, - a határértéket meghaladó mértékű háttérterheléstől függetlenül nem értékelhetők, de érzékszervi észleléssel attól megkülönböztethetők. D/ A vizsgált zaj nem értékelhető. Ezt a minősítést kell alkalmazni abban az esetben, ha vizsgált létesítménnyel kapcsolatos, a tevékenységgel együtt járó zaj- és rezgéshatások összessége a környezeti háttérterheléstől függetlenül nem határozható meg. 6. Felelősségi nyilatkozat: A minősítő környezeti zajvédelmi szakértői véleményt készítő szakértőnek aláírásával együtt szövegszerűen az alábbi felelősségi nyilatkozatot kell tennie: „A szakértői véleményben szereplő környezetvédelmi minősítés szakmai tartalmáért a szakmai, etikai és anyagi felelősséget vállalom”.
2. sz. melléklet A 8 /2008. (V. 27.) számú rendelethez Korlátozottan működtethető kültéri gépek A 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet és az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerint értelmezve 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38.
Építőipari teheremelő (belsőégésű motoros hajtással) Döngölőgép Kompresszor Kézi betontörő, fejtőkalapács, ütvefúró Építőipari csörlő (belsőégésű motoros hajtású) Földtoló Dömper Hidraulikus vagy köteles kotró Kotró-rakodó Földgyalu Hidraulikus nyomásfokozó Villás emelőtargonca belsőégésű motorhajtással Rakodógép Mobil daru Toronydaru Hegesztőgenerátor Szalagfűrész (építőipari alkalmazásra) Körfűrész (építőipari alkalmazásra) Kézi láncfűrész Gyorsvágó, gyorsdaraboló Döngölőgép (csak belsőégésű motoros döngölő) Beton- vagy habarcskeverő gép Beton- és habarcsemelő, -szóró berendezés Szállítószalag Fúrótorony (a cölöpfúró is) Siló- vagy tartálykocsik töltésére és ürítésére alkalmas berendezés Hidraulikus fejtőkalapács Villás emelőtargonca belsőégésű motorhajtással, ellensúllyal Áramfejlesztő generátor Cölöpverő berendezés Betonkeverő jármű Tehergépjármű, nyerges vontató Árokásó Csőfektető gép Talajtömörítő, homlokrakodó Beton- vagy aszfaltvágó Útmarógép Útburkolatrakó gép
3. sz. melléklet A 8/2008. (V. 27.) számú rendelethez A helyi rendelethez kapcsolódó hatályos jogszabályok és kötelezően alkalmazandó szabványok jegyzéke * - 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya, * - 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól, * - 1997. évi CLVII. törvény a társasházról, * - 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről, * - 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről, * - 88/1990. (IV. 30.) MT és 24/1992. (I. 28.) Korm. rendelettel módosított 12/1983. (V. 12.) MT rendelet a zaj- és rezgésvédelemről, * - 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről, * - 47/2004. (III. 18.) Korm. rendelet az egyes környezetvédelmi jogszabályok módosításáról * - 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről, * - 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről, * - 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről, * - 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról, * - 2/1983. (V. 25.) OKTH rendelkezés a zaj- és rezgésbírságról, * - MSz 18150-1:1998. A környezeti zaj vizsgálata és értékelése, * - MSz 13-111:1985. Üzemek és építkezések zajkibocsátásának vizsgálata és a zajkibocsátási határérték meghatározása, * - MSz 04-601-1:1988. Épületakusztika. Az épületen belüli hangszigetelés vizsgálata, * - MSz 04-601-2:1988. Épületakusztika. Lakások és önálló üdülőegységek hangszigetelési követelményei, * - MSz 04-601-3:1988. Épületakusztika. Közösségi épületek hangszigetelési követelményei, * - MSz 04-601-4:1988. Épületakusztika. Homlokzati szerkezetek léghangszigetelési vizsgálata, * -- MSz 13018:1991. Rezgések épületre gyakorolt hatása, * - MSz 18163-2:1998. Rezgésmérés. Az emberre ható környezeti rezgések vizsgálata
