Újhartyán Község Önkormányzatának 15/2008. (XII.12.) sz. rendelete a helyi adókról Újhartyán Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. tv. 16. §. (1) bekezdése, illetve a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. tv. 1 § (1) bekezdése és 6. §ában kapott felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. Általános rendelkezések A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya Újhartyán község közigazgatási területére terjed ki. Az adó megállapítás joga és az adókötelezettség 2. § E rendelet alkalmazásában adóalany: a) a magánszemély, b) a jogi személy, a jogi személyiség nélkül gazdasági társaság, c) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése. 3. § Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén a következőkre terjed ki: a) az ingatlantulajdonra, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra, b) a munkaerő-foglalkoztatásra, c) a gazdasági, iparűzési tevékenységre (továbbiakban: iparűzési tevékenység). Az adómentesség 4. § (1) Adómentes a 2. §. b) és c) pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház és az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíj pénztár és a költségvetési szerv abban az évben, amelyet megelőző évben folytatott tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezik. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. (2) Adómentesség illeti meg a sportegyesületeket. 5. § Az Önkormányzat Jegyzője - egyedi elbírálás alapján (képviselő testület előzetes tájékoztatása mellett)- amennyiben a kivetett adó megfizetése az adózó számára aránytalanul nagy terhet jelentene - kérelmére a) az adót mérsékelheti, b) részletfizetést engedélyezhet, vagy az adó megfizetésére max. l évre halasztást engedélyezhet,
2 c) az adó megfizetése alól a tárgyévre mentesítést adhat. Az adózás rendje 6. § (1) A Polgármesteri Hivatal minden év március 16-ig közli a magánszemély adóalanyokkal a tárgyévi adófizetési kötelezettségüket. (2) Az az adóalany, aki ledolgozást vállal, minden év március 16-ig bejelentheti szándékát a Polgármesteri Hivatalban. (3) A kivetett adó összegét az adóalany folyó év október 15-ig dolgozhatja le az 5. §-ban meghatározottak szerint és szerezhet ezáltal mentességet az adó megfizetése alól. (4) Az adómentesség mértékét - a közösségi munkákon való részvétel összegzését - a Polgármesteri Hivatal minden év október 30-ig köteles megállapítani és november 15-ig közölni az esetleges adóhátralékot az adóalannyal. (5) Az adóalany az adófizetési kötelezettségének minden év március 16-ig és szeptember 15ig köteles eleget tenni. Aki ledolgozást vállal, ám azt a (3) bekezdésben megjelölt határnapig nem teljesíti, adópótlékot szintén az adófizetési határnaptól számítva köteles fizetni.
II. Kommunális jellegű adók 7. § Az Önkormányzat a kommunális adót a pénzeszközeiből, vagy részben azokból megvalósuló infrastruktúra fejlesztésére, valamint környezetvédelmi feladatok ellátására vezeti be. 1. Magánszemélyek kommunális adója Az adókötelezettség, az adó alanya, az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 8. § (1) Az adóalanya az, aki a naptári év első napján az ingatlan tulajdonosa. Ha az ingatlant az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, a tulajdonos és a vagyoni értékű jog gyakorlásra jogosult személy megállapodása (nyilatkozata ) szerint személy-megállapodás hiányában a vagyoni értékű jog jogosultja - ( továbbiakban: tulajdonos) az adó alanya. (2) Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. 9. § Kommunális adókötelezettség terheli a 8 §-ban meghatározott magánszemélyt, továbbá azt a magánszemélyt is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. 10. §
3 (1) A 9. §-ban foglalt lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik és a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg. (2) A lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. Az adó mértéke 11. § Az adó a 8. és 9. §-ban meghatározott adótárgyanként, illetve lakásbérleti jogonként 4000.Ft. Az adómentesség 12. § A 4. , 5. . §-ban meghatározottak szerint. 13. § (1) Személyi adómentességet élvez a lakás céljára szolgáló építményben állandó lakcímbejelentéssel tartózkodó tulajdonos, haszonélvező, vagy bérlő abban az esetben, ha a lakásban állandó lakcímbejelentéssel tartózkodó közeli hozzátartozók között az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét. (2) E rendelet alkalmazásában közeli hozzátartozónak kell tekinteni a házastársat, az élettársat és a PTK 685. §. b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozókat. (3) Az egy főre jutó jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni: a) a munkabért, b) a másod- és mellékfoglalkozásból származó jövedelmet, c) nyugdíj, járadék rendszeres folyósítását, d) mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmet ( kertművelés, fólia, kertészet, stb.), állattartásból származó jövedelmet, e) vállalkozási tevékenységből származó jövedelmet, f) föld bérbeadásból származó jövedelem, g) egyéb jövedelmet. (4) Nem szabad figyelembe venni a következő jövedelmeket: a) szociális segély, b) gyámügyi nevelési segély, c) temetési segély, d) anyasági segély, e) családi pótlék, f) gyermekgondozási segély, g)közép- és felsőfok iskolai hallgatók, illetve szakmunkástanulók ösztöndíja, továbbá szociális támogatása h) az intézeti vagy állami nevelésbe vett kiskorú családban történő gondozásáért, neveléséért kapott díjazás, i) ápolásra kihelyezett beteg gondozásáért kapott díjazás,
4 j)lakásépítéshez, lakásvásárláshoz nyújtott szociálpolitikai kedvezmény, hiteltörlesztési támogatás, továbbá munkáltatói, illetve helyi támogatás. k) megváltozott munkaképesség dolgozók rendszeres szociális járadéka, l) életkezdési támogatás, m) letelepedési támogatás, n) állami szociálpolitika keretében nyújtott juttatás. (5) Az adómentességre való jogosultságot a Polgármesteri Hivatalban igényelhetik, továbbá bejelentési kötelezettsége van az időközbeni változásokkal kapcsolatosan. 14. § Mentességet élvez: a) az a tulajdonos, aki az adóévet megelőző évben a 70. életévét betöltötte és az ingatlan kizárólagos tulajdonosa, használója, b)az ingatlan több tulajdonosa esetén a 70. életévét betöltött tulajdonos, tulajdoni hányada arányában. c) aki érvényes építési engedéllyel rendelkezik, az építési engedély kiadását követő év január 1-től a használatbavételi engedély kiadási évének december 31-ig, de maximum 3 évig. 15. § Tárgyi adómentességet élveznek a) a lelkészlakások, b) az illetékes hatóság által elrendelt építési tilalom alá eső telkek. 2. Vállalkozók kommunális adója Az adókötelezettség, az adó alanya, az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 16. § (1) Kommunális adókötelezettség terheli a 2. § felsorolt adóalanyok közül a vállalkozót, függetlenül a 8. § alapján egyébként fennálló adókötelezettségtől. (2) Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy az adóalany székhelye vagy csupán telephelye (részlege) található az önkormányzat illetékességi területén. Az adó alapja 17. § Az adó alapja az adóalany által az önkormányzat illetékességi területén foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma. Az adó mértéke 18. § (1) Az adó mértéke a 17. § alapján számított létszámra vetítve 2000.- Ft/év. (2) Ha az adókötelezettség nem áll fenn a teljes évben, az adó évi mértékének időarányos részét kell számításba venni. Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése
5
19. § (1) A vállalkozó a kommunális adóra adóelőleget köteles fizetni. (2) Az adóelőleg alapja az adóévet közvetlenül megelőző év átlagos statisztikai állományi létszáma. (3) A vállalkozónak, ha a tevékenysége az adóévet közvetlenül megelőző évben részben szünetelt, ide nem értve az idénymunkarend miatti szüneteltetést, a kommunális adó előlegének alapját a tényleges működés időtartama alatt foglalkoztatott átlagos statisztikai állományi létszám figyelembevételével kell megállapítani. (4) Ha a vállalkozónak az adóévet közvetlenül megelőző évben nem volt adóalapja, a tevékenység kezdésétől (újrakezdésétől), illetve a munkaerő adókötelezettséggel járó foglalkoztatásának megkezdésétől számított 60 nap alatt képződött adóalap figyelembevételével kell az adóelőleg alapján megállapítani. A kommunális adó előlegének alapját a 60 nap alatt foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma képezi. (5) Az adóelőleg a (2) és (4) bekezdés szerint számított alapnak az önkormányzat jelen rendeletében meghatározott mértékkel számított összege. (6) Ha a vállalkozó kommunális adókötelezettsége nem áll fenn a teljes évben, az adó (adóelőleg) megállapításához az egy főre meghatározott évi adómérték egy hónapra eső hányadát szorozni kell az átlagos statisztikai állományi létszámmal és az adókötelezettség hónapjainak számával. Ennek során minden megkezdett hónap egész hónapnak számit. (7) Az (l) és (5) bekezdésben foglaltak alkalmazásával megállapított adóelőleget és az éves adókötelezettség különbözetét a tárgyévet követően az éves bevallásban kell elszámolni. A különbözetet a bevallásra előirt időpontig kell megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni. Ugyanígy számol el az adóalany akkor is, ha megszűnése miatt évközben köteles adóbevallást adni. III. Iparűzési adó Az adókötelezettség, az adó alanya 20. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban: iparűzési tevékenység). (2)Az adó alanya a vállalkozó. 21. § Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. 22. §
6 (1) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén kívül) folytatja. (2) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó a) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat, b) építőipari, valamint nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési, fenntartási munkát, továbbá ezekkel kapcsolatban szerelési, szervezési, lebonyolító, szaktanácsadó, felügyeleti tevékenységet végez, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül legalább 30 nap, de 181 napot nem haladja meg. Ha a tevékenység időtartama meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 23. § (1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg. (2) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.
Az adó alapja és mértéke 24. § (1) Az iparűzési adó alapja az értékesített termék, illetve végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, és az alvállalkozói teljesítések értékével. (2) Az iparűzési adó mértéke rendszeresen folytatott iparűzési tevékenység esetében
1,6 %.
25. § (1) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számit (2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység estén az adóátalány naptári a.) a 22. § (2) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység után 1000.- Ft. b) a 22. § (2) bekezdés b) pontja szerinti tevékenység után 5000.- Ft. Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése 26. § (1) A vállalkozó az iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni. (2) Az adóelőleg összege:
7 a) az adóévet megelőző teljes évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozónál ideértve az idényjellegű tevékenységet is - a megelőző év adójának megfelelő összeg. b) az adóévet megelőző év egy részében működő vállalkozónál a megelőző év adójának a működés naptári napjai alapján egész évre számított összege, c) a tevékenységét az év közben kezdő vállalkozóknál, az adóévre bejelentett várható adó összege. (3) Ha a jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az előleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani. (4) A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétől számított 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie a Polgármesteri Hivatalban. (5) A hivatal a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli. (6) Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig a 2)bek. a) b) pontjában említett módon a vállalkozó az adóelőlegét az előző fizetési meghagyás alapján fizeti. 27. § (1) Az adóelőleg alapja az adóévet megelőző év nettó árbevétele. (2) Ha az adóelőleg fizetésére köteles vállalkozó az adóévet megelőző évnek csak egy részében folytatott iparűzési tevékenységet, az adóelőleg alapját az abban az időszakban elért nettó árbevétel évesítésével ( az időarányos rész teljes adóévre történő átszámításával) kell meghatározni. 28. § (1) Az adóelőleg és az éves adófizetési kötelezettség különbözetét a tárgyévet követően az éves bevallásban kell elszámolni. A különbözetet a bevallásra előirt időpontig kell megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni. Ugyanígy számol el az adózó akkor is, ha munkájának megszűnése miatt évközben köteles adóbevallást adni. (2) Az adózó adóbevallását a tárgyévet követő év május 31-ig köteles benyújtani az adóhatóságnak. (3) Ha az adózó tevékenységét év közben megszünteti, a megszűnést követő 15 napon belül köteles azt bejelenteni és az éves adókötelezettségét bevallás benyújtásával elszámolni. IV. Értelmező rendelkezések 29. § E rendelet alkalmazásában 1) az önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt - bel- és külterületet magába foglaló - térség, amelyre az önkormányzat hatásköre kiterjed.
8 2) vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használati jog ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is - a földhasználat és a lakásbérlet. 3) külterület: a település közigazgatási határának belterületen kívül eső földrészlete, ideértve a zártkertet is, 4) épület: olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetve használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része. 5) építmény: olyan ingatlan jellegű , végleges vagy ideiglenes műszaki alkotás (épület, műtárgy), amely általában a talajjal való egybeépítés vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jött létre. Nem minősül építménynek a három évnél rövidebb időtartamra létesített építmény. 6) építmény megszűnése: ha az épületet lebontják vagy megsemmisül, illetve ha az illetékes építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonta. 7) ingatlan: a föld és földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog. 8) belterületi földrészlet: épülettel be nem épített minden olyan földterület, amely a településen az ingatlan-nyilvántartás belterületként tart nyilván, ide nem értve az ingatlannyilvántartás művelési ág szerint aranykorona-értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló telket. 9) kommunális beruházás: a közmű, ( a településekre vagy azok jelentős részére kiterjedő elosztó- és vezetékrendszerek és az ezekkel kapcsolatos létesítmények, amelyek a fogyasztók vízellátási- ideértve a belvíz-, csapadék-, és szennyvízelvezetési, tisztítási-, villamos energia, hő-, és gázenergia, valamint távbeszélési igényei elégíti ki), valamint az út- és járdaépítés. 10) korrigált átlagos statisztikai állományi létszám: a KSH Munkaügyi Statisztikai Fogalmak című módszertani segédlet 1992. évi július hó 15. napján érvényes szabályai szerint éves szinten számított statisztikai állományi létszám, ideértve a saját nevében és saját kockázatára rendszeresen, haszonszerzés céljából vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyt, továbbá azt a tulajdonost, aki vállalkozásában személyes közreműködésre kötelezett, vagy azt mellékszolgáltatásként végzi, valamint a segítő családtagot.. 11) állandó lakos: aki a lakcímbejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkezik az önkormányzat illetékességi területén. 12) vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerű végező a) a személyi jövedelemadó törvényben meghatározott egyéni vállalkozó b) a személyi jövedelemadó törvényben meghatározott őstermelő, feltéve hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600000 Ft-ot meghaladja, c)e) jogi személy, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő szervezetet is, f) egyéb szervezet, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt levő szervezetet is.
9
13) nettó árbevétel:: a) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), növelve a befektetett pénzügyi eszközök után kapott (járó) kamatok, valamint az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek üzleti évben kimutatott összegének 50%-ával, továbbá a kamatfedezeti ügyletek ráfordítást csökkentő tételként elszámolt realizált - teljes nyeresége összegének 50%-ával, illetve az olyan alapügyletek (fedezett ügyletek) realizált teljes nyeresége összegének 50%ával, amelyet kamatfedezeti ügylet vesztesége csökkent, csökkentve a jövedéki adó, fogyasztási adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt - az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott - jövedéki adó, fogyasztási adó összegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegével, feltéve, ha az így elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte, a b)j) alpontokban foglalt eltérésekkel, b) a hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál: a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek csökkentve a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordításokkal, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel, a befektetési szolgáltatások bevételeivel és a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevételével, továbbá az olyan fedezeti ügyletek realizált nyereségével, melyek a befektetési szolgáltatások ráfordításait vagy a pénzügyi szolgáltatások ráfordításait csökkenti, illetve az olyan alapügyletek (fedezett tételek) realizált nyereségével, amelyet fedezeti ügylet vesztesége csökkent a befektetési szolgáltatások bevételein vagy a pénzügyi szolgáltatások bevételein belül, c) biztosítóknál: a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó működési költségekkel, a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál), az egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, a biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételeivel, a befektetések értékesítésének árfolyamnyereségével és az egyéb befektetési bevételekkel (nem életbiztosítási ágnál), az életbiztosításból allokált befektetési bevétellel, valamint a nem biztosítási tevékenység bevételeivel, az olyan fedezeti ügyletek realizált nyereségével, mely a ráfordítások értékét csökkenti, illetve az olyan alapügyletek (fedezett tételek) realizált nyereségével, amelyet fedezeti ügylet vesztesége csökkent, valamint csökkentve a Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel, a tűzvédelmi hozzájárulásként elszámolt összeggel, és a biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredménnyel, d) a költségvetési szerveknél: a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi bevétel, e) befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, továbbá az olyan fedezeti ügyeletek realizált nyereségével, mely a ráfordítások értékét csökkenti, illetve az olyan alapügyletek (fedezett tételek) realizált nyerségével, amelyet fedezeti ügylet vesztesége csökkent, f) az egyházi jogi személynél, valamint az egyház által alapított intézménynél: a könyvvezetési kötelezettségtől függően a vállalkozási tevékenységből származó a) pont alatti nettó árbevétel, vagy pénzforgalmi bevétel, g) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél: a fióktelep számviteli beszámolója alapján kimutatott, az a) pont szerinti - illetve, ha a külföldi székhelyű vállalkozás a b), c) és e) alpontok valamelyikében említett szervezet, akkor az ott meghatározottak szerinti - nettó árbevétel. Amennyiben a fióktelep szerepel az Állami Pénz- és
1 Tőkepiaci Felügyelet által a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásban, akkor a j) alpont szerinti nettó árbevétel, h) a b)-g) és j) alpontokban nem említett szervezetnél (lakásszövetkezet, társasház, alapítvány, társadalmi szervezet, ügyvédi iroda, intézmény stb.) - könyvvezetési kötelezettségtől függően - a vállalkozási tevékenységből származó, az a) pont szerinti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel. Nem minősül vállalkozási tevékenységből származó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet belső szolgáltatásból származó árbevétele, i) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenységükkel (termékeladás, szolgáltatás) összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz, jóváírás, természetben kapott juttatás, vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval, továbbá az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összegével, feltéve, ha a regisztrációs adó összege a termék ellenértéke részeként bevételként került kimutatásra, j) a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó kockázati tőketársaságoknál és a kockázati tőkealapoknál: az a) pont szerinti nettó árbevétel, valamint a befektetett pénzügyi eszköznek minősülő részvények, részesedések - kockázati tőkebefektetések - eladási árának és könyv szerinti értékének különbözetében keletkezett, a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg realizált árfolyamnyereség, továbbá az ilyen befektetések után kapott osztalék és részesedés együttes összege; (14) telephely: a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye - függetlenül a használat jogcímétől - ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárat, a bányát, a kőolajvagy földgázkutat, a vízkutat, a szélerőművet (szélkereket) az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe, vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát, b)hang, kép adat vagy egyéb információ (ideértve a rádió- és televízió programokat is) vezetéken, kábelen, rádión optikai úton vagy elektromágnesen rendszer útján történő továbbítását szolgáló berendezés, amennyiben annak üzemeltetése rendszeres jelenlétet kíván, c) A villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamos-energia kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti közüzemi szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia vagy földgáz értékesítése, illetve a villamos energia vagy földgáz elosztása a végső fogyasztó, a végső felhasználó részére történik. (15) székhely: belföldi szervezet esetében az alapszabályban (alapító okiratban) , a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban) , az egyéi vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ekként feltűntetett hely, ilyen hely hiányában vagy ha több ilyen hely van, akkor a központi ügyvezetés helye, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni.
1
Záró rendelkezések 30. § (1) Ez a rendelet kihirdetése lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti a többszörösen módosított 21/1999. (XI.04) Önkormányzati rendelet. (2) Ezen rendelet hatályát a jegyző figyelemmel kíséri és szükség esetén kezdeményezi a módosítást. (3) Jelen rendeletet bárki megtekintheti a Polgármesteri Hivatal jegyzői irodájában ügyfélfogadási időben. Újhartyán, 2008. december 12.
Schulcz József polgármester
Göndörné Frajka Gabriella jegyző
Záradék:
Ezen rendelet a helyben szokásos módon kihirdetésre került.
Újhartyán, 2008. december 12.
Göndörné Frajka Gabriella jegyző
1