Balatonszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2004./X.5./sz. rendelete a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervről Balatonszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Hulladékgazdálkodásról szóló 2000.évi XLIII.törvény 35.§. (3) bekezdése alapján a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003./VIII.5./Korm.rendelet rendelkezéseit figyelembe véve az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja:
I. A rendelet célja és hatálya 1.§. A helyi hulladékgazdálkodási terv célja a hulladékgazdálkodásról szóló 2000.évi XLIII.törvényben megállapított célok elérése és az alapvető hulladékgazdálkodási elvek helyi szinten való érvényesítése. 2.§. A rendelet hatálya Balatonszentgyörgy község közigazgatási területére terjed ki. II. 3.§. A helyi hulladékgazdálkodási tervet e rendelet melléklete tartalmazza. 4.§. Ez a rendelet kihirdetését követően lép hatályba, a rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik a helyben szokásos módon, hirdető táblára történő kifüggesztéssel.
Nagy Lajos polgármester
Török Csilla körjegyző
1.sz melléklet Balatonszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervről szóló 16/2004/X.5./sz. rendeletéhez
Tartalomjegyzék BEVEZETÉS ......................................................................................................................................................... 5 ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ ........................................................................................................................................ 7 A TERVEZÉSI SZINT.............................................................................................................................................. 7 A HELYI TERVEZÉS SZÜKSÉGESSÉGÉNEK BEMUTATÁSA, A TERVEZÉS ALAPJAI.................................................... 8 TERVEZÉSBE BEVONT HATÓSÁGOK, ÖK-OK ÉS EGYÉB SZERVEZETEK, EGYÜTTMŰKÖDÉSEK FORMÁI STB. .......... 9 AZ ADATGYŰJTÉS KÖRE, FORRÁSAI, PONTOSSÁGA ............................................................................................... 9 A TERÜLET BEMUTATÁSA .................................................................................................................................... 9 Általános klimatológiai viszonyok ............................................................................................................... 10 A talajviszonyok leírása ................................................................................................................................ 11 Talajdegradációs folyamatok, talajállapot változások ................................................................................ 12 Felszíni vizek ................................................................................................................................................ 12 Felszín alatti vizek ........................................................................................................................................ 15 Gazdaságföldrajzi leírás ............................................................................................................................... 16 A táj élővilágának ismertetése ...................................................................................................................... 17 I. A KISTÉRSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI HELYZETÉNEK JELLEMZÉSE ............................. 17 A TELEPÜLÉSEK BEMUTATÁSA .......................................................................................................................... 26 Balatonberény .............................................................................................................................................. 26 Balatonboglár ............................................................................................................................................... 27 Balatonfenyves ............................................................................................................................................. 28 Balatonkeresztúr .......................................................................................................................................... 29 Balatonlelle................................................................................................................................................... 30 Balatonmáriafürdő ....................................................................................................................................... 32 Balatonszentgyörgy ...................................................................................................................................... 33 Fonyód .......................................................................................................................................................... 34 Gamás ........................................................................................................................................................... 36 Látrány ......................................................................................................................................................... 37 Ordacsehi ...................................................................................................................................................... 38 Somogybabod ............................................................................................................................................... 39 Somogytúr..................................................................................................................................................... 39 Visz................................................................................................................................................................ 40
II. A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZŐ, HASZNOSÍTANDÓ VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK MENNYISÉGE ÉS EREDETE ........................................... 42 NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK.......................................................................................................................... 42 SZELEKTÍVEN GYŰJTÖTT, KIEMELTEN KEZELENDŐ HULLADÉKÁRAMOK ........................................................... 44 A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE ................................................................................ 47 A TELEPÜLÉSRE BESZÁLLÍTOTT ÉS ONNAN KISZÁLLÍTOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE........... 47 III. A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK ... 55 HULLADÉKOK GYŰJTÉSE ÉS SZÁLLÍTÁSA ........................................................................................................... 57 IV. A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS HELYZETELEMZÉSE ..................................................................................................................................... 58 A TELEPÜLÉSEN KELETKEZŐ TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉK MENNYISÉGE ............................................. 58 A TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAPPAL VALÓ GAZDÁLKODÁS HELYZETELEMZÉSE................................................. 59 V. AZ ELÉRENDŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA ............................... 59 A KÉPZŐDŐ HULLADÉK MENNYISÉGÉNEK VÁRHATÓ ALAKULÁSA ...................................................................... 59 CSÖKKENTÉSI CÉLOK......................................................................................................................................... 62 VI. A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM ......................................................................................................................................................... 63 VII. A TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK IDEJE ÉS KÖLTSÉGE ...................... 65 DÉL-BALATONI-SIÓVÖLGYI REGIONÁLIS TELEPÜLÉSI SZILÁRDHULLADÉK GAZDÁLKODÁSI PROJEKT............. 65 TELEPÜLÉSI SZINTŰ FELADATTERV................................................................................................................... 73 Balatonberény .............................................................................................................................................. 73 Balatonboglár ............................................................................................................................................... 74 Balatonfenyves ............................................................................................................................................. 75 Balatonkeresztúr .......................................................................................................................................... 76 Balatonlelle................................................................................................................................................... 77 Balatonmáriafürdő ....................................................................................................................................... 78 Balatonyszentgyörgy .................................................................................................................................... 79 Fonyód .......................................................................................................................................................... 80 Gamás ........................................................................................................................................................... 81 Látrány ......................................................................................................................................................... 82 Ordacsehi ...................................................................................................................................................... 83 Somogybabod ............................................................................................................................................... 84 Somogytúr..................................................................................................................................................... 85 Visz................................................................................................................................................................ 86 A MEGVALÓSÍTÁS SZEREPLŐI ............................................................................................................................ 87 ELLENŐRZÉS, MONITORING............................................................................................................................... 88 MELLÉKLETEK ............................................................................................................................................... 89
Bevezetés A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. XLIII. törvény (továbbiakban: Hgt.) 35. §-a rendeli el a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítését, amelyek tartalmi követelményeit általánosan a Hgt. 37§ (4) és (5) bekezdései határozzák meg, míg a részletes szabályozást a hulladékgazdálkodási terv részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII.15.) Korm. rendelet tartalmazza. A hulladékgazdálkodás tervezésének jogszabályi háttere A hulladékgazdálkodási törvény kiemelt fontosságú, elérendő célként határozza meg: a képződő hulladék mennyiségének, veszélyességének csökkentését, az újrahasználatot, a keletkező hulladék hasznosítását, a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék előírásoknak megfelelő ártalmatlanítását. A törvényben meghatározott célok elérését a hulladékgazdálkodási tervek az alapelvek érvényesítésével segítik elő. Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (a továbbiakban OHT) az Országgyűlés 2002. november 26-án fogadta el, a 110/2002. (XII. 12.) OGY határozattal. Az OHT-t és az annak alapján készülő egyéb, különböző szintű hulladékgazdálkodási terveket – kidolgozóik - hat évre készítik el és 2 évente beszámolót állítanak össze az abban foglaltak végrehajtásáról. A különböző szintű hulladékgazdálkodási terveket a területen lévő, illetve működő helyi önkormányzatok, érintett más hatóságok, érdekképviseleti szervezetek, környezetvédelmi társadalmi szervezetek bevonásával kell készíteni (Hgt. 33.-36.§). Az önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladatainak szabályozása Az önkormányzatok sokrétű szerepet játszanak a környezet védelmében. Az elmúlt években az új önkormányzati rendszerrel együtt kialakult ennek jogi szabályozása is. Az önkormányzati törvény (1990. évi LXV. tv.) alapján a helyi önkormányzatok önkormányzati rendeletet bocsáthatnak ki a környezetet érintő kérdésekben is. A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) is tárgyalja az önkormányzatok környezetvédelmi célú rendeletalkotását. Rögzíti egyúttal, hogy ezekben a rendeletekben – a más jogszabályokban előírtaknál – nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírások is meghatározhatók. Az önkormányzati törvény 8. § (1) bekezdése – nem teljes körű – felsorolást ad a települési önkormányzatok ún. helyi közszolgáltatási feladatairól. Ebben szerepel általánosan „az épített és természeti környezet védelme”. Az ott említett számos feladat közül a környezet védelmét közvetlenül szolgálja: a csatornázás, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása, a szelektív hulladékgyűjtés, a lomtalanítás. Mindegyik jelentős hatással van a hulladékgazdálkodásra.
Az önkormányzati törvény 8. §-a arról is rendelkezik, hogy a helyi közszolgáltatási feladatoknál a települési önkormányzat maga határozza meg, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. Ugyanakkor kötelező feladatokat törvény is előír az önkormányzatok számára. Ezt a joghelyzetet is figyelembe véve született meg a Hgt., amely már mind a települési önkormányzat számára, mind a lakosság számára kötelező előírásokat tartalmaz. A lakosság és az önkormányzatok számára a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatosan a Hgt.-ben és kormány-, valamint miniszteri rendeletekben előírt feladatokat az 1. melléklet tartalmazza. A települési hulladékgazdálkodási terv készítésének célja A települési hulladékgazdálkodási tervnek kettős szerepet kell betöltenie: segítségével meg kell tudni oldani az adott településen élők által legfontosabbnak tekintett helyi hulladékgazdálkodási gondokat oly módon, hogy teljesüljenek mindazok a jogszabályokban, ill. az OHT-ban és a területi tervekben, stb. meghatározott célok, amelyeket önkormányzati szinten kell végrehajtani, és megvalósításával országos és regionális szinten is javítania kell a környezet állapotán. Az önkormányzat az a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező szervezet, amely leginkább ismeri a település adottságait, gondjait és ennek alapján képes pontosan és konkrétan meghatározni a szükséges beavatkozások fontossági sorrendjét: pénzügyi, szervezeti, műszaki és jogi eszközeit áttekintve megállapíthatja a megoldási lehetőségeket. A kötelező közszolgáltatás megszervezése önállóan is történhet vagy másnak a szervezésében működő közszolgáltatáshoz való csatlakozással is lehetséges. A szomszédos vagy egymáshoz közeli önkormányzatok tarthatnak közösen üzemben hulladékkezelő létesítményt (pl. lerakót), vagy közös gazdálkodó szervezetet hozhatnak létre a közszolgáltatás ellátására. A települési hulladékkezelő létesítmények helyét a vonatkozó terület- és településrendezési tervekben foglaltak figyelembevételével, a helyi hulladékgazdálkodási tervnek megfelelően kell kijelölni (Hgt. 22. §). Az illetékes környezetvédelmi hatóság (felügyelőség) csak akkor engedélyezi új hulladéklerakó és egyéb létesítmény megvalósítását, működését, ha ezeknek a terveknek megfelelnek. Különböző fejlesztési, beruházási támogatások is csak akkor kaphatók hazai és EU-alapokból (ISPA, a csatlakozás után Strukturális és Kohéziós Alap), ha ezekkel a tervekkel összhangban vannak. Amennyiben az önkormányzat nem készíti el a tervet, nem lesz lehetősége arra, hogy hazai vagy EU támogatást igényeljen. Új települési hulladék lerakására szolgáló létesítményt a Hgt. előírásai szerint (19. § (4)) kizárólag térségi célokra szabad építeni. Nagyon sok lerakó már így üzemel. Tehát a lerakók megvalósítása és üzemeltetése az érintett önkormányzatok összefogását, együttműködését igényli, ezért stratégiai döntéseket kell hozni, hogy hol, milyen feltételekkel, milyen időponttól stb. rakják le a másképp már nem kezelhető hulladékot. Ennek módját, feltételeit a települési önkormányzatok társulási szerződésben határozzák meg. A környezeti gondokat elemezve megállapítható, hogy nagyon sok közülük olyan, amely globális, országos vagy regionális színtűnek is tekinthető, hiszen – bár volna mód az egyes problémák eseti megoldására – ezek helyi kezelésére valamilyen okból nem kerül vagy kerülhet(ett) sor (pl. pénzhiány, szakértelem hiánya, érdektelenség).
Vannak azonban olyan környezeti ügyek is, amelyek a probléma jellegéből adódóan eleve csak a helyinél magasabb szintek bevonásával, koordinációjával kezelhetők eredményesen (pl. hulladékgazdálkodás, szennyvíztisztítás, vízbázisok védelme). Ezért a különböző tervezési szintek csak megfelelő összehangolás esetén lehetnek igazán eredményesek. Ahhoz, hogy a különböző szintű feladatok jól elhatárolhatók és ugyanakkor összehangolhatók legyenek, elsőként a közös szemléleti megközelítést, a célokat és alapelveket kell tisztázni. Fontos, hogy a települések környezetvédelmi tevékenysége ne egyszeri akció legyen, hanem folyamatos tevékenységek sora, amelyek között szoros összefüggés van, az előző lépés eredményeit felhasználva kerül sor a következő lépés megvalósítására. Elengedhetetlen, hogy a helyi közösség érdekcsoportjai között konszenzus alakuljon ki a terv elemeinek, a végrehajtás lépéseinek tekintetében, és ezek az elemek illeszkedjenek a fenntartható fejlődést célzó hosszú távú regionális és országos programokhoz is. A helyi tervekben a települési hulladékok körében értelmezhető, illetve a közszolgáltatás keretébe tartozó, az önkormányzat tulajdonában, üzemeltetésében, megbízásából közfeladatot ellátó szervezeteknél egészségügy, tömegközlekedés, közterület-fenntartás, stb. keletkező hulladékokkal kell foglalkozni.
Általános bevezető Tervezés célja: A 2000. évi XLIII. törvény értelmében az Országos Hulladékgazdálkodási Terv alapján a 2003-2008 közötti időszakra a Dél-dunántúli Régió hulladékgazdálkodási feladatainak meghatározása. A tervezési szint A helyi hulladékgazdálkodási tervek a teljes hulladékgazdálkodási tervezési folyamat egyik elemét jelentik. A tervezés országos, területi és helyi szinten történik, amely a stratégiai tervezéstől, a megvalósítás-orientált tervezés felé halad. Tervezési időszak: 2004.-2008. Tervezési terület:
Dél-nyugat Balatoni Kistérségi Területfejlesztési Társulás (mellékletben az 1.sz. térkép) Balatonberény Balatonboglár Balatonfenyves Balatonkeresztúr Balatonlelle Balatonmáriafürdő Balatonszentgyörgy Fonyód Gamás
Látrány Ordacsehi Somogybabod Somogytúr Visz A tervezés báziséve:2002. A helyi tervezés szükségességének bemutatása, a tervezés alapjai A települési hulladékgazdálkodási tervnek kettős szerepet kell betöltenie: segítségével meg kell tudni oldani a kistérség településein élők által legfontosabbnak tekintett helyi hulladékgazdálkodási gondokat oly módon, hogy teljesüljenek mindazok a jogszabályokban, illetve az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben, a Dél-dunántúli Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Tervében és más tervekben, programokban, koncepciókban meghatározott célok, amelyeket önkormányzati szinten kell végrehajtani, és megvalósításával országos és regionális szinten is javítania kell a környezet állapotát.
Tervezésbe bevont hatóságok, ÖK-ok és egyéb szervezetek, együttműködések formái stb. Balatonberény Község Önkormányzata Balatonboglár Község Önkormányzata Balatonfenyves Község Önkormányzata Balatonkeresztúr Község Önkormányzata Balatonlelle Város Önkormányzata Balatonmáriafürdő Község Önkormányzata Balatonyszentgyörgy Község Önkormányzata Fonyód Város Önkormányzata Gamás Község Önkormányzata Látrány Község Önkormányzata Ordacsehi Község Önkormányzata Somogybabod Község Önkormányzata Somogytúr Község Önkormányzata Visz Község Önkormányzata Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség Dunántúli Regionális Vízmű Rt. Somogy Módusz Kft. Zöldfok Rt. Öko-Top Kft. Az adatgyűjtés köre, forrásai, pontossága A tervezés alapjául szolgáló állapotértékelés a KSH adatai, a Dél-balatoni Sió-völgyi ISPA projekt adatai, a Területi Hulladékgazdálkodási Terv adatai, valamint a jelen hulladékgazdálkodási terv elkészítése érdekében végzett adatgyűjtés során begyűjtött információk felhasználásával készült. A különböző forrásokból származó adatok sokszor nagyságrendi eltérést mutatnak, vagy a szükséges adatok nem álltak rendelkezésre, ezért az értékelés során több esetben a műszaki becslésre kellett hagyatkozni. A tervek felülvizsgálatánál ezek pontosítása elengedhetetlen. A tervezés során rendelkezésre állt: Dél-dunántúli Régió Területi Hulladékgazdálkodási Terve 2003. A Dél-Balatoni-Sióvölgyi Regionális Települési Szilárdhulladék Gazdálkodási Projekt 2002. Balatonlelle Város Települési Környezetvédelmi program Látrány és Térsége Környezetvédelmi Program Látrány, Visz, Somogytúr, Somogybabod Hulladékgazdálkodási Terv A terület bemutatása A kistérség a Balaton déli partján, Somogy megye északi-nyugati részén fekszik. A települések déli irányban a Balaton parton találhatók, a Balatonlellétől benyúló terület a Tetves patak völgye a Balaton-part tipikus háttérterülete. A kistérséget kelet nyugati irányban összeköti a Balatonnal párhuzamos 7-es számú főközlekedési út, illetve a Balatonlellét Kaposvárral összekötő 67-es út.
A kistérség területe 41.806 ha, ebből a legnagyobb területet Balatonfenyves település foglalja el 5.193 hektárral.
Település Balatonberény Balatonboglár Balatonfenyves Balatonkeresztúr Balatonlelle Balatonmáriafürdő Balatonyszentgyörgy Fonyód Gamás Látrány Ordacsehi Somogybabod Somogytúr Visz Összesen:
Terület (km2) 26,09 32,04 51,93 21,06 43,23 26,77 23,68 53,55 42,92 22,31 22,56 10,59 35,31 6,02 418,06
Népesség (fő) 1210 6055 1886 1603 5017 580 1673 5257 857 1338 807 523 430 213 27449
Forrás: KSH 2002.
Általános klimatológiai viszonyok A vidék éghajlata a kontinentális és az óceáni közötti átmeneti vonásokat mutatja. Az évi középhőmérséklet a magyarországi átlagnál magasabb 11,1°C (1992-2002 év átlagában). A tél enyhe, sok év átlagában kivétel nélkül pozitív előjelűek a havi középhőmérséklet értékek (a leghűvösebb hónapban, januárban 0,4°C). Július, augusztus hónapok 21,3 és 21,4°C-szal a legmelegebbek s egyaránt csapadékosak, de az augusztusi léghőmérsékletre nagyobb szélsőérték ingás jellemző. A térség további jellemzői: Hőségnapok száma (Tmax≥30°C): 19 Nyári napok száma (Tmax≥25°C): 77 Fagyos napok száma (Tmin≤0°C): 85 Téli napok száma (Tmax≤0°C): 24 Harmat előfordulása: 109. Az 1992-2002 évi átlagos csapadék 665 mm, mely átlag a csapadékos 1995-ös év 773 mm, illetve a legaszályosabb 424 mm csapadékú 2000. év szélsőértékeit is magában foglalja. Zivatar 33, havazás 24, köd átlagosan 15 alkalommal fordul elő évente. Hótakaró 26 napig jellemző a térségre. A levegő relatív páratartalma sok év átlagában 73%. A napsütéses órák száma igen kedvező: 2075 óra, ami csak kevéssel marad el az ország napfényben leggazdagabb Duna-Tisza közi tájaitól. Az uralkodó szélirány az északi, de gyakori a délkeleti szél is. Az időjárási frontokkal többnyire északias, a meleg beáramlással délies szélerősödések, szélviharok jelentkezhetnek. Mérsékelten szeles a vidék, a szélsebesség óraértéke évi átlagban 3,2 m/s. A legélénkebb
júniusban, amikor 5 m/s, a többi hónapban általában 3-4 m/s az átlag. A legcsendesebb szeptember, október és november. Szélcsend összesen 15%-os gyakorisággal fordul elő. A talajviszonyok leírása A térség mérsékelten meleg, mérsékelten nedves, enyhe telű éghajlati adottságai miatt a külső-somogyi flórajáráshoz tartozik, természetes növényzete az erdő. A löszhátakon a potenciális vegetáció az ezüsthársas-gyertyános-tölgyes, valamint a mészkedvelő tölgyes, ami alatt barna erdőtalajok alakultak ki. A kistérség jellemző talajtípusai: A Balatonpart meszes homokján a humuszos homoktalaj a jellemző. A hullámos-dombos felszínű, löszös üledékkel borított dombhátakon alapvetően az erdővegetáció alatt kialakult barnaföldek jellemzőek (Ramann-féle barnaerdőtalaj, rozsdabarna erdőtalaj), a déli lejtőkön a humuszosabb szelvényű csernozjom barna erdőtalaj is előfordul. A mély térszíni fekvésű területeken a vízhatás következtében a réti öntés, réti és lápos talajok alakultak ki. Talaj viszonyait a tó közelsége jelentős mértékben meghatározza. A parti sávban, a valamikori tómederben kialakult turzáson jellegtelen homoktalajok találhatók igen csekély humusztartalommal, jellegtelen, monoton szelvényfelépítéssel. Szintén a korábbi korszakok maradványaként a tó sekély parti öbleit turzásgátak rekesztették el és a lefűződött medencében tőzegláp talajok és a sekélyebb szervesanyag rétegű tőzeges láptalajok képződtek, amelyek helyén mára lényegében lecsapolt és telkesített rétláp talajok találhatók a Berek területén és kisebb területen a Balatonboglárral határos partközeli sávban is. E talajok a felszíntől meszesek, szerves anyag tartalmuk részben kotúsodott. A jégkorszakban a területre hullott lösz részben a lejtőkön felhalmozott, az alatta lévő homokos üledékekkel keveredett. Ez adja a talajképző kőzetét az Arács-Kishegy területén kialakult, homokos vályog fizikai féleségű csernozjom barna erdőtalajoknak, ahol a csernozjom jellegű, nagy mértékű és mélyre hatoló humuszfölhalmozódás és a morzsás szerkezet a felszínen elfedi az erdőtalajra jellemző színt és szerkezetet, ami viszont a mélyebb rétegekben figyelhető meg inkább. Ehhez a talajtípushoz délről csatlakozva (Tóthegy és Rádpuszta térsége), hasonló talajképző kőzeten barnaföldek alakultak ki. Itt a humuszfelhalmozódás már lényegesen kisebb mértékű, a szelvény a felszíntől a talajképző kőzetig az egyenletesen agyagosodott, vöröses barna színű erdőtalaj képét mutatja. Szénsavas meszet csak a talajképző kőzetben tartalmaz. A Ramann-féle barna erdőtalajban a humuszos, valamint a kilúgzás folyamatához csak az erőteljes agyagosodás és a gyenge savanyosodás járul. A karbonát maradványos barna erdőtalajok tulajdonképpen olyan barnaföldek, amelyek képződése során a nagyon mérsékelt kilúgzás nemcsak az agyagrészecskék lefelé mozdítására nem volt képes, de még a karbonátoknak a talajszelvény felszín közeli rétegeiből tökéletes kilúgzásra sem. A réti talajok az időszakosan bő nedvességviszonyok és levegőtlenség hatása alatt képződtek. A szerves anyag a talaj humuszos szintjén sötétszürke-szürkésfeketére színezi. Tápanyag szolgáltató képességük jó. Az öntés réti talajoknál a réti talajokra jellemző humuszképződés és humusz-felhalmozódás, valamint a hajdani öntésanyag alluviális rétegzettsége egyidejűleg figyelhető meg szelvényükben. Humuszos rétegük és szerkezetük kevésbé kialakult, mint a réti talajoknál. Többnyire mély termőrétegűek, jó vízgazdálkodásúak, termékenyek.
A láptalajok vagy állandó vízborítottság alatt képződnek, vagy az év nagyobb részében vízborítás alatt állnak és az ettől mentes időszakban is vízzel telítettek. Talajdegradációs folyamatok, talajállapot változások A Dél-nyugat Balatoni Kistérség területén elsősorban az eróziós folyamatok okoznak talajlepusztulást, a defláció nem számottevő. Az erózió mértéke függ a lejtésviszonyoktól (meredekség, lejtőhossz), talajfedettségtől, a talaj fizikai, kémiai tulajdonságaitól, a csapadék intenzitásától, a felszíni vízmozgástól. A lecsapolt és telkesített rétláp talajok, valamint a sekély rétegű tőzeges láptalajok esetében a kiszáradás, kotúsodás, és a szél általi elhordás a legfontosabb degradációs folyamat. A lejtőlöszön kialakult barnaföldek és csernozjom barna erőtalajok szántóföldi művelés alatt gyakran erősen, esetenként a talajképző kőzetig erodáltak. Ezeken a földes kopár foltokon a homokos lösz talajképző kőzet a talaj felső rétegeinél gyorsabban erodálódik. A meredek lejtők esetében tartósan csapadékos időjárás mellett a suvadás veszélye is fennáll. A Balaton vízminőség védelme szempontjából elfogadható állapotnak tekinthető, ha a talajelmozdulás nem haladja meg a 15 tonna/ha/év mennyiséget. Az erózió nemcsak a Balaton vízminőségére jelent veszélyt - felszíni vizekkel elmozduló talaj foszfor tartalma a Balatonba jutva eutrofizációt eredményez -, a talaj minőségében is negatív irányú változások lépnek fel. Csökken a növénytermesztés szempontjából kedvező tulajdonságú humuszos réteg vastagsága. Ezáltal romlik a talaj vízgazdálkodása, tápanyagtartalma csökken. A balatonparti települések közigazgatási területén elhelyezkedő mezőgazdasági művelési ágú területek 50 %a kisebb-nagyobb mértékben erózióval veszélyeztetett, ezek elsősorban a lejtős területeken elhelyezkedő szőlő és gyümölcs ültevények talaja. A terület 18-20 %-án meghaladhatja a talajelmozdulás a 15 t/ha/év mennyiséget. A talajvédő gazdálkodás elveivel tisztában lévő gazdálkodó a talajművelést a lejtő irányára merőlegesen, szintvonalakkal párhuzamosan végzi. A szántó vetésszerkezetében a sűrű térállású növények (kalászosok, pillangósok) minél nagyobb arányára törekszik. Az É-D-i irányú meridionális határokon a szőlősorok É-D-i irányú telepítése az ésszerű, hiszen a besugárzás is kedvezőbb a szőlőtövek számára, ugyanakkor a talajművelés is könnyebb. Ennek ellenére gyakran előfordul a K-Ny-i, lejtő irányában telepítő szőlősgazda is. Felszíni vizek A felszíni vizek állapotát az egyes vízgyűjtők területén található infrastrukturális ellátottságból következő környezeti terhelések, a kibocsátott szennyeződések, a keletkező hulladékok tárolásának színvonala alapvetően meghatározza. Ehhez járulnak hozzá a mezőgazdaságban alkalmazott technológiák szennyező hatásai. A Balaton vize jellemzően (Ca,Mg)HCO3-os kemény víz, pH-ja enyhén lúgos. Kalciummagnézium hidrogénkarbonátos jellege miatt, az alga növekedésével járó széndioxid elvonás következtében a biogén mészkiválás folyamatos, miáltal a víz állandóan zavarosnak tűnik, átlátszósága ritkán haladja meg az egy métert. A Balaton vízminőségét befolyásoló tényezők közül különösen fontos szerepet játszanak a mikrobiológiai jellemzők, az algásodás mértékét jellemző klorofill-a tartalom alakulása és az azt befolyásoló nitrogén és foszforháztartás jellemzői. A klorofill-a tartalom jelentősen függ az időjárástól és az annak hatására bekövetkező biológiai, kémiai és egyéb folyamatoktól. Ezek határozzák meg lényegében a víz minőségét, ez az alapja az MSZ 12749: 1993 szabvány szerinti minősítésnek. Az eutrofizálódási folyamat következménye a mocsaras, oxigénhiányos állapot kialakulása. Az eutrofizálódás megakadályozásához elegendő egyetlen (az algák, ill. növények számára)
létfontosságú növényi tápanyag hiánya. A Balaton - mint általában a mérsékelt övi tavak esetében a foszfor az a komponens, amely jelenleg is limitáló faktor és koncenrációjának megfelelő csökkentésével az eutrofizálódás megállítható. Felszíni vizek minősége Törzs- A mintavétel helye Összehasonlító értékelés az MSZ 12749:93 szerinti vízminőségi szám osztálybasorolás alapján OxigénN és P Mikrobiol. Mikroszeny- Egyéb háztartás háztartás nyezők jellemzők 2001 2002 2001 2002 2001 2002 2001 2002 2001 2002 nyár nyár nyár nyár nyár nyár nyár nyár nyár nyár Balatonboglár, Platán 05FB34 III. III. III. III. III. II. II. III. III. III. strand
05FB36 Balatonfenyves, III. strand 05FB37 Balatonmáriafürdő, III. strand 05FB35 Fonyód, III. önkormányzati strand 05FB82 Fonyód, városi szabad strand 06FB55 Balatonberény, IV. önkormányzati strand 05FB81 Balatonlelle, strand 04FB09 Révfülöp és Bboglár IV. között, tóközép Balatonba torkolló vízfolyások 05FF25 Tetves patak, közúti IV. híd 05FF28 Tetves patak, Visz III. vízmérce 05FB40 Imremajori V. csatorna¸ közúti híd 05FB41 Zichy-csatorna, IV. közúti híd 05FB42 Forró-árok, közúti IV. híd 05FB70 Jamai-patak, közúti IV. híd 05FB71 Kelet-Nyugati főcs., V. közúti híd 05FF23 Nyugati övcsatorna, V. közúti híd 05FF24 Keleti Bozót, közúti IV. híd 05FB72 ABC csatorna V.
III.
III.
III.
III.
II.
II.
III.
III.
III.
IV.
III.
IV.
III.
II.
II.
III.
III.
III.
III.
III.
III.
III.
III.
II.
III.
III.
III.
IV.
-
III.
-
II.
-
III.
-
III.
III.
IV.
V.
II.
III.
IV.
IV.
IV.
IV.
III. IV:
III.
III. III.
I.
II. II.
II.
III. III.
III.
III. III.
V.
III.
IV.
II.
III.
III.
III.
IV.
IV.
III.
II.
III.
I.
-
II.
III.
III.
IV.
V.
III.
II.
I.
-
II.
III.
IV.
IV.
V.
II.
III.
I.
-
III.
IV.
III.
IV.
V.
III.
V.
-
-
I.
III.
IV.
V.
IV.
IV.
IV.
II.
I.
III.
III.
IV.
IV.
V.
IV.
IV.
I.
-
III.
IV.
IV.
V.
IV.
IV.
IV.
II.
III.
III.
III.
III.
III.
IV.
III.
III.
II.
II.
III.
III.
III.
III.
V.
V.
V.
I.
-
IV.
IV.
IV.
IV.
Forrás: KDTKÖFE Tájékoztató a Balaton és vízgyűjtője vízminőségi helyzetéről 2002. június-augusztus Jelmagyarázat: I., II., III., IV., V. vízminőségi osztályok – részletes leírását az 3. sz. melléklet tartalmazza
A kistérség települései a Tetves patak, Forró árok, Jamai patak, Keleti-Bozót és a Nyugati Övcsatorna vízgyűjtő területén található. A patakok völgye ma is jellegzetes berekterület. A Tetves patak vízgyűjtő területét nyugatról a Jamai patak, Keleti Bozót, Deseda patak, délről az Orci patak, keletről a Koppány és a Nagymetszés patakok vízgyűjtő területei határolják A Tetves patak vízgyűjtőterülete 100,2 km2 , a patak Vadépuszta magasságában ered, hossza 25,1 km, a mederfenék magassága az eredetnél 154,6 mBf., a meder átlagos esése 2,9 o/oo. Jelentősebb mellékvízfolyásai a következők: Gamási vízfolyás (21 + 530 km szelvény) Nyárádi vízfolyás (14 + 550 km szelvény) Tardpusztai vízfolyás (10 + 928 km szelvény) Föralapi vízfolyás (5 + 340 km szelvény) A Tetves patak mellékágaival együtt a vízgyűjtő teljes vízhálózatának hossza 76,6 km, a vízhálózat sűrűsége 0,76 km/ km2. A Tetves patak a hevesebb vízjárású vízfolyások közé tartozik. A vízfolyás vízmennyiségi viszonyainak jellemzésére a Visznél, valamint a Somogybabodnál üzemelő hidrológiai állomások, és az eseti hossz-szelvény mérések alapján van lehetőség. A havi középvízhozamok alakulására egy kisebb és egy nagyobb csúcs a jellemző. A február végi, március elejei hullám a 10%-os meg nem haladási valószínűségűnél nagyobb vízhozamoknál már kimutatható. A kisebb, augusztusban jelentkező hullám az 50%-nál nagyobb meg nem haladási valószínűségű nagyvízhozamok esetében válik jellegzetessé. A Tetves patak vízminőségét két szelvényben, a Visz községnél kiépített vízmércénél havi gyakorisággal, Balatonszemesnél a 7-es úti hídnál kétheti gyakorisággal vizsgálja a Déldunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség. A Tetves patak a Balatont a következők szerint terheli: lefolyt vízmennyiség 6.789.312 m3 összes nitrogén 9t összes foszfor 0,9 t Forrás: A Balaton DDT-KÖFE területére eső vízgyűjtőjének környezetállapot felmérése 2001
A Jamai patak Hács községnél ered és Balatonboglárnál torkollik a Balatonba. A vízfolyás hossza 15,85 km, a meder átlagos esése 3,2 ‰, jelentősebb mellékvízfolyása a Diászó vízfolyás. A Jamai patak mellékágaival együtt a vízgyűjtő teljes vízhálózatának hossza 34,85 km, a vízhálózat sűrűsége 0,88 km/km2. A Jamai patak a hevesebb vízjárású vízfolyások közé tartozik. A patakon vízállás-, illetve vízhozam nyilvántartó szelvény nem üzemel, ezért vízjárásának, jellemző vízhozamainak becslése, a vízmintavételekkel egyidőben történő vízhozammérések, a hidrológiai hosszszelvény felvételek és a szomszédos vízgyűjtők megfigyelései alapján történt. A Jamai patak nagyvízhozam adatai a torkolati szelvényben: NQ1% = 12 m3/s NQ3% = 9,2 m3/s NQ10% = 5,0 m3/s NQ33% = 2,8 m3/s A havi középvízhozamok alakulására egy nagyobb és egy kisebb csúcs a jellemző, ezek időpontja március eleje, illetve augusztus. A vízfolyás középvízhozama (KÖQ) = 0,076 m3/s. A vízgazdálkodási szempontból mértékadó kisvízi készlet (Qaug.80%) = 0,034 m3/s. A vízfolyás a korábbi bővízű periódust követően a jelenlegi száraz periódus során a legkisebb vízhozam értéke (LKQ) = 0,000 m3/s.
A Jamai patak vízminőségét Balatonboglárnál kétheti gyakorisággal vizsgálja a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség. A rendszeres vízminőség-ellenőrző vizsgálati eredmények közül 6 komponens került kiválasztásra a jellemzéshez: az oxigénháztartás, a nitrogén és foszforháztartás jellemzői, a mikrobiológiai és mikroszennyezők és egyéb komponensek. A vízminőség időbeni változása a 2001. és 2002. év mérési eredmények alapján értékelhető. A Pogányvölgyi vízfolyás (Keleti-Bozót árok) a vízfolyások közül a legjelentősebb kiterjedésű vízgyűjtőterülettel rendelkezik: 227 km2. Mezőcsokonya és Hetes községek határában ered és É-D irányba folyva Fonyód és Fonyódliget között torkollik a Balatonba. A vízfolyás állami (DDT VIZIG) kezelésű szakasza a torkolattól a Buzsáki halastavakig terjed. A Keleti-Bozót vízfolyás mennyiségi viszonyainak jellemzésére elsősorban a Pamuknál üzemelő vízhozam nyilvántartó állomás adatsora alapján van lehetőség. A pamuki adatok mellett a torkolati szelvény vízminőségi mintavételezéseihez rendelt vízhozam mérések, valamint a korábbi hosszszelvény menti vizsgálatok értékei adnak kiegészítő adatokat. A vízfolyás jellemző vízhozam értékei a Pamukra becsült adatok hosszszelvény mentén mért adatokkal kerülnek ismertetésre. A Keleti-Bozót árok nagyvízhozam adatai: NQ1% = 36,0 NQ3% = 27,2 m3/s NQ10% = 22,7 m3/s NQ20% = 19,6 m3/s NQ33% = 15,1 m3/s A Keleti-Bozót árok és mellékvízfolyásainak sokéves középvízhozam értéke (KÖQ) = 0,747 m3/s. A Keleti-Bozót árok vízminőségét a Buzsáki tározó felett havi gyakorisággal vizsgálja a Déldunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség. A Keleti-Bozót árok vizsgálati értékei alapján a Balatonba szállított becsült szennyezőanyag mennyisége (évente): Lefolyt vízmennyiség: 58.755.000 m3 Összes nitrogén: 168 t Összes foszfor: 7,4 t A Nyugati Övcsatorna Pusztakovácsi É-i részén ered és Balatonmáriafürdőnél torkollik a Balatonba. Hossza 28,95 km. átlagos esése 1,9 ‰. Jelentősebb mellékvízfolyásai a Sári csatorna, a Boronkai vízfolyás és a Határkülvíz csatorna, melyek az Övcsatorna megépítése előtt közvetlenül a Balatonba folytak. Felszín alatti vizek Az első vízzáró réteg mindenütt három méternél mélyebben helyezkedik el. A vízbázisokra, mint a rétegvizekre mindenhol, az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a lakóterületek, veszélyforrást jelentenek. Ezen környezethasználatok szennyezőanyagokat juttatnak a talajba, veszélyeztetik a felszín alatti vízkészletet. A talajvizek többnyire már elszennyeződtek, ivóvízként való fogyasztásra nem alkalmasak. További szennyezések súlyos következményekkel járhatnak, tekintve, hogy a rétegvizek még megfelelőnek mondható vízzáró réteggel biztosítottak, de a talajvizek hosszú távú károsítása befolyásolja a rétegvizek állapotát. Mindezek felmérésére és a veszélyforrások megszüntetésére irányulnak a
vízbázisvédelemmel kapcsolatban meghozott rendeletek, kormányhatározatok, amelyeknek végrehajtását a vízügyi hatóságok koordinálják. A 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet 5 § (1) a) pontja értelmében tilos kockázatos anyag, illetve az ilyen anyagot tartalmazó (szennyvíz, trágya, festékmaradékok, szénhidrogén származékok, egyéb vegyszerek stb.) vagy bomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe. A sérülékeny vízbázisok biztonságba helyezése komplex feladat, mely megoszlik a hatóság, a tulajdonos és az üzemeltető között. A terület ivóvízellátás szempontjából leginkább hasznosított vízkészlete a rétegvíz. A felszínhez közeli jó vízadó réteg és a fő vízadó 100 m-nél kisebb mélységben jelentős területet foglal el. A vízgyűjtő terület északi részén előforduló triász és miocén képződmények víztárolás szempontjából alárendelt szerepűek. Hévíztároló kőzetek kutatására az üledékes medence mélyebb rétegei között van lehetőség, pl. Visz térségében. A felszín alatti első vízzáró réteg fölött megjelenő talajvíz a folyóvölgy területén összefüggő víztükröt alkot. A homokos dombhátakon talajvíz nem, vagy csak nagyon mélyen található. A talajvíz áramlási iránya a vízgyűjtő magasabb térszínű részein a völgytengely irányába mutat, a völgytalpakon a mederrel párhuzamos és a Balaton irányába mutat. A vízfolyás az év nagy részében a felszínközeli talajvizet megcsapolja. A Balaton közelében a berek területén az áramlást az emberi beavatkozások (csatornák, halastavak) jelentősen befolyásolják és inkább a Balaton irányából visszafelé fordítják. A kistérség nagyobb részének vízfeleslege van, ami DNy felé haladva fokozódik. A talajvíz a magasabb löszhátakon 20–40, az alacsonyabb szinteken 6–10 m, az alluviumokon 2–4 m mélyen helyezkedik el. A magas talajvízszintek (és az alacsony térszint) miatt nagy a belvízzel borított területek aránya. Gazdaságföldrajzi leírás A kistérség legfontosabb erőforrása a táj, a talaj, az erdők, és a szőlő- gyümölcs kultúrák. Fonyódon korábban intenzív tőzegbányászat folyt, amely napjainkra nagyon lecsökkent, de a hátrahagyott területek rekultivációt igényelnek. A kistérség a Fonyódi- és a Nagyberekben rendelkezik hatalmas tőzegvagyonnal. A Nagyberek hasznosítására várhatóan csak mint természetvédelmi területként kerül sor, tehát nem várható a feltárása. A terület legnagyobb nehézsége az erózióérzékenysége, és a tipikus kisebb parcellás intenzív művelés elterjedése. A kistérségben Látrányban jó minőségű homokot bányásznak. A szántóterület mellett jelentős az erdőterület. Az erdősültség mértéke településenként eltér. A gyepterületek hasznosítása extenzív módon a kistérség gyengébb adottságú településein megindult. A rendszerváltás előtt szinte minden településen folyt kertészeti tevékenység, de ezek a hagyományok abbamaradtak. A szántóterületeken a növénytermesztés valamikor jól alkalmazkodott a természeti adottságokhoz, a termesztett növények köre széles volt. A nagyüzemi gazdálkodás következtében ez a kör igen leszűkült, az országosan általában termesztett növények körére. A főbb szántóföldi növények a gabonafélék, a kukorica, a napraforgó. A takarmánynövények termesztése háttérbe szorult az árunövényekkel szemben. Ennek oka a jelentősen lecsökkent állatállomány. A gyepgazdálkodás, mint rét-legelő hasznosítása nem kielégítő. A kistérség településeinek külterületein sok a parlagon hagyott terület, növelve a parlagfű elszaporodását.
A táj élővilágának ismertetése Az éghajlat mérséklődésével, a növényzet számára kedvező klíma alakult ki, amely a szubmediterrán fajok elterjedésének kedvezett. Megjelent a cser tölgy (Quercus Cerris), a molyhos tölgy (Quercus Pubescens), az ezüsthárs (Tilia Argenta). Az éghajlat hűvösebbé, csapadékosabbá válásával a bükk (Fagus), a gyertyánfa (Carpinus) honosodott meg a térség területén, ami a mai vegetáció növénytársulásait is jellemzi. Jelenleg a területen nem található olyan pont, ahol az őseredeti, természetes flóra tanulmányozható lenne. A szakszerű erdőművelés bevezetésével az erdők faállománya, annak összetétele megváltozott. Az eredeti erdei növénytársulásokon kívül az ősi táj növénykultúráján kívül még igen sok növénytársulás található a térségben. A dombok közé beékelődött völgyek talpi részén, patak partok, halastavak mentén, ahol a talajvízszint egész éven át magas. A legjellegzetesebbek és egyben a legváltozatosabbak a kaszálórétek különféle asszociációi. A rétek két fő típusa közül az alacsonyabb fekvésű patakok, tavak mentén, az ún. nedves kaszálók réti – csenkeszekkel találhatók. A társulásokban a fűfélék és az évelő lágyszárú fajok uralkodnak. Az ősi erdei vegetációt egykét évszázados bükk, fenyőóriás, tölgy képviseli. A növény társulások kifejlődését a nagymérvű erdőirtások, a kiterjedt földművelés eredményezte. Jelenleg földművelés zömmel a dombhátakon történik. Az erdei növénytársulások az erdőben gazdag tájon, a magasabb dombtetőkön, domboldalakon találhatók - ott, ahol a földművelés lehetőségei kedvezőtlenek. Az erdők jelentős része gyertyános tölgyes, a magasabban fekvő részeken szubmontán bükkösök, az alacsonyabb peremterületeken a zárt tölgyesek klimatikus zonális társulásokban fordulnak elő. A florisztikai hovatartozás alapján a Nyugat-balkán flóratartomány Somogyi flórajárásába tartozik a terület. Potenciális erdőtársulásai az égeres láperdők, a patakmenti égeresek és a tölgy- kőris-szíl ligeterdők. A bükk, cseresznye, a nagylevelű hárs száma növekszik. Cserjeszintjében megjelenik a Tavaszi lednek és a Szagos müge és a gyöngyvirág. I. A kistérség hulladékgazdálkodási helyzetének jellemzése A szilárd kommunális hulladékok mennyiségére vonatkozó adatok a kistérség területén igen jelentős szezonalítást mutatnak, és a nyilvántartások hiányos volta következtében pontosságuk nem kielégítő. A Környezetvédelmi Minisztérium útmutatója által előírt számítási módszer alapján a kistérség területén minimálisan 10.060 tonna/év kommunális hulladék keletkezik. Ez az érték alatta marad a bevallásokban/szolgáltatást végző szervezet nyilvántartásában szereplő mennyiségnek, mert nem tartalmazza a Balatonhoz távolabbi lakóhelyről, szálláshelyről naponta odautazók és a be nem jelentett szállásokon lakók által termelt kommunális hulladék mennyiségét. Ezért a települések határában ma is folyamatosan képződnek kisebb hulladékhalmok, amelyeknek megszüntetéséről általában az önkormányzatok igyekeznek gondoskodni. Még a közvetlen Balaton parti települések némelyikére is jellemző az út menti hulladéklerakás. A hulladéklerakók az európai uniós követelményeknek alig felelnek meg, általában a kisebb lerakóknál a legelemibb technikai feltételek sincsenek meg. A Balaton környezetét jelentős mértékben befolyásolja a települési környezet egy fontos eleme, a keletkezett hulladékok, és azok összegyűjtése, elhelyezése, ártalmatlanítása.
Regionális, kistérségi szinten megoldatlan a lakossági veszélyes hulladék (szárazelem, akkumulátor, világító testek, stb.) szervezett gyűjtése és ártalmatlanítása. Az építési törmelék újrahasznosítása és elhelyezése megoldottnak mondható. A térségben a hulladéktermelő gazdálkodó egységek általában rendelkeznek megfelelő műszaki védelemmel ellátott üzemi gyűjtőhellyel. A veszélyes hulladékok kezelése nagyrészt az előírásoknak megfelelően történik. A kistérségben a szervezett hulladékszállítás megoldottnak tekinthető. A hasznosítható hulladékok szelektív gyűjtése nem jellemző. Elhanyagolható a hulladék energetikai vagy komposztáláson keresztüli hasznosítása. Utóbbira található példa, volumene azonban az összes hulladék mennyiségéhez képest nem számottevő. A dögkutak nagy részének műszaki kialakítása nem ismert, a talaj és a felszín alatti vizek szennyezése nem zárható ki. Konkrét szennyezésre utaló adat nem áll rendelkezésre, mivel figyelőkutak sehol sem létesültek és konkrét, ilyen irányú vizsgálatokat sehol sem végeztek. A lerakott állati hulladék mennyisége csökkenő tendenciát mutat, ami a településeken korábban működő TSZ-ek felszámolásával és a minimális haszonállat tartással magyarázható. Megállapítható, hogy a balatoni üdülőkörzet települési szilárd hulladékkezelése nem EU konform, számos és súlyos hiányossággal jellemezhető, veszélyezteti a vízbázist, és gátja a fenntartható fejlődési pálya kialakításának. A hulladék kezelésének megoldása nem korlátozható technikai-beruházási feladatokra, intézkedések, szabályozások és beruházások összehangolt, együttes megvalósítása szükséges. Mindezek sikeres végrehajtásának feltétele a tudatosság, a hulladékkezeléssel, környezetvédelemmel és általában a köztisztasággal összefüggő felelős szemlélet erősítése. A kistérség 14 településéből a Zöldfok Rt. a következő 10 településen végez hulladékszolgáltatást (Balatonberény, Balatonboglár, Balatonfenyves, Balatonkeresztúr, Balatonlelle, Balatonmáriafürdő, Balatonszentgyörgy, Fonyód, Gamás, Ordacsehi), Látrány, Somogybabod, Somogytúr és Visz a Somogy Modus Kft. szolgáltatási területén található. Három hulladéklerakó található a kistérség területén, a Látrány és térsége hulladéklerakót a Somogy Modus Kft. üzemelteti, az Ordacsehi és Balatonkeresztúr közigazgatási területén található lerakókat pedig a Zöldfok Rt. A hulladékgazdálkodás (szilárd, folyékony) nem képzelhető el megfelelő műszaki védettséggel rendelkező, alkalmas környezeti feltételek közé telepített hulladékgazdálkodási létesítmények nélkül. Ehhez elengedhetetlen a regionális kezdeményezés és koordináció mellett létrejövő településcsoportok (társulások) létrehozása, amelyek hulladékgyűjtés és ártalmatlanítás szempontjából összetartoznak, közös hulladékgazdálkodási tervet készítenek. Egy ilyen rendszer jelentősen növeli a munka hatékonyságát, javítja és meggyorsítja a hulladékgazdálkodási, illetve hulladékkezelési feladatok komplex és hatékony megoldását. Ennek megvalósítása érdekében ISPA pályázat került kidolgozásra „Dél-Balaton és Sió-völgy települési szilárd hulladékkezelési rendszer kialakítása” címmel, amely pályázathoz csatlakozott a kistérség mind a 14 települése. Dél-Balatoni-Sióvölgyi Regionális Települési Szilárdhulladék gazdálkodási Projekt (továbbiakban ISPA projekt) A Balatonkeresztúr, Siófok, Tamási, Szekszárd, Bonyhád és Komló vonzáskörzetében lévő települések 2002-ben nyertek ISPA támogatást komplex hulladékgazdálkodási elképzelésük megvalósítására. A Dél-Balatoni-Sióvölgyi Projekt a Dél-dunántúli Régió 203 településének 373 ezer állandó (az ide érkező üdülőnépeséggel együtt 468 ezer) lakosának hulladékgazdálkodására terjed ki. A kistérség összes települése csatlakozott a projekthez. Látrány és térsége teraszos-kazettás szippantott szennyvízürítő telep
Somogytúr, Berencsepuszta (helyrajzi száma: 0186/1) Az alkalmazott technológia ismertetése A szennyvíztisztító telep (a továbbiakban telep) folyamatosan fogadja, kezeli a szippantó kocsi(k) által beszállított szippantott szennyvizeket, bebocsátja a befogadóba a kezelt szennyvizet, elhelyezi a telepen keletkező melléktermékeket/hulladékokat.
A szippantott szennyvizek fogadása A szippantott szennyvizeket szippantó kocsival szállítják be a telepre, ahol a kocsi tartalma egy erre a célra kialakított ürítő műtárgyba kerül leeresztésre. A műtárgy acél anyagú. A beérkező szennyvizek kezelése A telep névleges hidraulikai kapacitása Qátl =100 m3/d, 500 m3/hét, illetve Qcsúcs =125 m3/d, 600 m3/hét. A szennyvízkezelés - mechanikai tisztításból és - biológiai tisztításból, - iszapkezelésből áll. A mechanikai tisztítás - első műtárgyként - finom-rácson történő szűrést tartalmaz. A rácsszűrés célja, hogy a szennyvízben lévő darabos jellegű, biológiai úton nem bontható szennyező anyagok pl. műanyag palack, rongy stb. eltávolításra kerüljenek. Az így visszatartott ún. rácsszemét kézi úton kerül eltávolításra. Fizikailag a rács a vasbeton ürítő vályúban nyert elhelyezést. A műtárgyról a megszűrt szennyvíz gravitációsan folyik át a biológiai tisztító egységekbe. A szennyvíztisztítási technológia ún. teraszos-kazettás technológia. A biológiai tisztítás nyílt vízterű, földben kialakított műtárgyakban, a kazettákban valósul meg. A kazetták a domborzati viszonyokat kihasználva úgy vannak elhelyezve, hogy a szennyvíz mindvégig gravitációs úton áramlik egyikből a másikba, illetve hagyja el az utolsót. A kazetták jellege, illetve mérete a következő: Kazetta felülete száma jellege (m2) Tározó anaerob 760 1. anaerob 860 2. anaerob 1120 3. anaerob 680 4. fakultatív 540 5. fakultatív 340 6. fakultatív 630 7. aerob 340 8. aerob 340 9. aerob 300 10. aerob 270 11. aerob 430
mélysége (m) 4,5 4,0 2,7 3,0 1,7 1,6 1,5 0,5 0,6 0,7 0,8 0,2-0,9
térfogata (m3) 2600 2530 2270 1620 730 440 740 160 200 190 200 86-387
A kazettákban – a szennyvíz összetételétől, mennyiségétől, időjárási viszonyoktól függően – spontán alakul ki az a biokultúra, amely a szerves anyag lebontását végzi. Az aerob terekbe az oxigén bejuttatását az áramló szennyvíz által hajtott kerekek fokozzák. A lebontás során képződő biomassza iszap formájában a kazetták fenekén kiülepszik. A kezelt szennyvíz befogadóba bocsátása A kezelt szennyvíz az utolsó kazettáról drénszűrőn keresztül, gravitációs úton kerül elvételre. A tervezett befogadó – mezőgazdasági területre való kiöntözés útján – a talaj. A szennyvíztisztítás során keletkező iszap kezelése A szennyvíztisztítás során keletkező iszapot a kazetták környékén lévő tőzegágyra juttatják, bekeverést követően pihentetik.
A szennyvíztisztítás során keletkező melléktermékek/hulladékok elhelyezése A (klórmésszel leszórt) rácsszemét a szomszédos hulladéklerakóban nyer elhelyezést. A tőzeggel bekevert, és előzetesen mészhidráttal kezelt iszapot szántóföldön lehet hasznosítani. Látrány, Somogytúr, Somogybabod, Visz és Karád községek kommunális szilárd hulladék ártalmatlanító telep. Somogytúr, Berencsepuszta (helyrajzi száma: 0186/1) A hulladék ártalmatlanító telep (a továbbiakban telep): fogadja a szállító gépkocsi(k) által folyamatosan begyűjtött és beszállított települési szilárd hulladékot, fogadja a szállító gépkocsi(k) által időszakosan begyűjtött és beszállított, a háztartásokban feleslegessé vált veszélytelen szilárd anyagot (lim-lom), kezeli a fentebb leírt hulladékot. A hulladék fogadása A szállító gépkocsik a hulladékot a telep azon részében ürítik, ahol a deponálás várhatóan történik. A fogadáskor megtörténik a szállítmány szemrevételezése. A hulladék kezelése A telep tervezett, névleges befogadó kapacitása 1200 m3/év, az alábbi megoszlásban: 3 10 % nyesedék 120 m /év 10 % fém hulladék 120 m3/év 80 % kommunális hulladék 960 m3/év A telep tervezett tároló kapacitása 12000 m3, így a várható élettartam 10 év, ami 2005-ben befejeződik.. Az ártalmatlanítás elve azon alapszik, hogy a térszínen rétegesen, 2 m vastagságig lerakott szemétből kialakított prizmahálózatban, 30 cm vastag földtakarás biztosítása után, oxigén jelenléte nélkül anaerob jellegű biotermikus bomlás megy végbe. A telep kialakítása három réteg depónia kialakítását teszi lehetővé a fentebb leírt módon. Az elhelyezés hatékonyságát időszakos tömörítéssel lehet fokozni Balatonkeresztúri szilárd hulladéklerakó: Jelenlegi körülmények között működtetése 2005 év végéig tervezett (gyakorlatilag telítődött). Rekultivációjára a „Dél-balatoni, Sió-völgyi települési szilárd hulladékkezelési rendszer kialakítása” című támogatott ISPA projekt keretében kerül sor. A rekultivációt követően -2006. évtől- a telep komposztáló telepként, átrakó állomásként és hulladékudvarként működik tovább. Általános ismertetés: A hulladék elhelyezés lehetőségét és feltételeit a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet (VÁTI) 3754/1978. tervszámú „Dél-Balaton szemét-, szennyvíz- és forgalmi telep kijelölési tanulmányterve” vizsgálta meg, mely alapján 1982-ben beruházási programterv készült egy komplex hulladékkezelő és elhelyező telep kialakítására.
A hulladéklerakó telep tervét a Somogy Megyei Településtisztasági és Kertészeti Vállalat készítette 1984-ben. A tervek a forgalmi telep létesítményeit (szociális helyiség, konténermosó, zárt szennyvízgyűjtők, belső parkoló), valamint a hulladéklerakó kialakítását tartalmazták. A Balatonkeresztúri Községi Közös Tanács Szakigazgatási Szerve által kiadott építési engedély száma 181-7/1984. A terv szerint megépített telep használatbavételére 1985-ben került sor, a használatbavételi engedély száma 1274-6/1985. A forgalmi telep és a hulladéklerakó a ZÖLDFOK Rt. tulajdonában levő 072/2, 073 és 074 hrsz-ú ingatlanokon helyezkedik el, melyek művelésből kivett területek, bejegyzett használatuk szemétlerakó telep, illetve a 072/2 hrsz-ú ingatlan esetében anyaggödör. A telephelyhez déli oldalon csatlakozó 076 hrsz-ú ingatlan szintén a ZÖLDFOK Rt. tulajdonában van, ennek művelési ága gyep (rét). Területén hulladékelhelyezés nem történik. Az ingatlanok mérete a következő: helyrajzi szám 072/2 073 074 076 Összesen
terület (m2) 8.244 1.763 31.451 2.891 44.349
Az ISPA projekt részeként elkészült és engedélyezés alatt lévő építési engedélyezési dokumentációhoz kapcsolódva a fenti hrsz.-ú területek 072/2, 073, 074 összevonásra kerültek, és így a hulladéklerakó telep egy -073 hrsz.-ú- ingatlanként kezelt a továbbiakban. A telephely két területegységből áll, a forgalmi telepből, ahol a műszaki és kiszolgáló egységek találhatók, valamint a hulladék elhelyezésére szolgáló anyaggödör területéből. A hulladéklerakót eredetileg egy felhagyott homokbánya bányagödrében jelölték ki, amely kb. 50 x 250 m területű volt, mélysége 10-15 m. Az eredeti terepszint 165-170 mBf szint közötti volt, ebbe mélyítették ki a bányagödröt. A forgalmi telep jelenleg 171-172 mBf szintmagasságban helyezkedik el, területe kb. 150x160 m. A forgalmi teleptől déli irányban lévő bányagödör terepszintig már feltöltött, területe rendezett. A lerakott hulladék takarására a telekhatáron belüli területen kitermelt anyagot használják. A forgalmi teleptől keletre lévő anyagnyerő helyen helyezik el jelenleg a hulladékot, fokozatosan nyugati irányba haladva. A hulladéklerakó a Balaton partvonalától délre 2,5 km távolságra, közvetlenül a 7-es főútvonal mellett helyezkedik el. Megközelítése aszfalt burkolatú bekötőúton lehetséges, mely közvetlenül a 7-es főútvonalról ágazik le. A forgalmi telep és a 7-es főútvonal között 50-60 m széles véderdő található, mely a vizuális takarást biztosítja. A hulladéklerakóhoz legközelebb eső település Balatonkeresztúr, melynek belterülete 1500 m-re, ÉK-i irányban helyezkedik el. A hulladéklerakótól északra lévő dombos területen zártkert kijelölésére került sor, szőlők, gyümölcsös telepítése történik. A lakosságtól, intézményektől begyűjtött „klasszikus” szilárd települési hulladék mennyiségét a beérkezés után tonnában, hídmérlegen mérik, az adatok számítógépen rögzítésre kerülnek, majd a telepvezető által kijelölt, feltöltés alatt álló területre borítják. A leöntött hulladékot KTO-150-es 10 tonnás kompaktorrak terítik el, tömörítik. A hulladékot 40-60 cm-ként takarják. A takaráshoz felhasznált talajt a hulladéklerakó telep területén egy rakodógéppel termelik ki és rakják a takaróföldet a takarás helyére szállító, 5 tonna teherbírású billenőplatós IFA tehergépkocsira. A föld telephelyen belüli szállításához tekintve, hogy az átlagos szállítási távolság mindössze 100 m - egy tehergépkocsi elegendő. A
takaróföld elterítését a hulladékokat is elterítő kompaktor végzi el. Az évi 13-14.000 tonna szemét takarásához - az építési-bontási hulladékon felül - évi 800-1.000 tonna földet használ fel a Zöldfok Rt. A telepre lerakás céljából beszállított szilárd települési hulladék mennyisége az utolsó öt évben átlagosan évi 18-20.000 tonna volt. A lerakóban eddig összesen 270.000-300.000 tonna hulladék került elhelyezésre A minimális mennyiségben keletkező biogáz természetes úton kiszellőzik. (Piaca a biogáznak akkor sem lenne, ha az magas fűtőértékkel rendelkezne. A hulladékkezelő telep 1 km-es körzetében nincs olyan telephely, ahol a biogázt gazdaságosan hasznosíthatnák.) A szelektíven gyűjtött darabos fahulladékot az erre kijelölt területen gyűjtik, majd a telepen állomásozó - de szükség esetén a Balatonszabadiban, Ordacsehin és Balatonkeresztúron levő szeméttelepeken is dolgozó - Renault teherautóra szerelt nagyteljesítményű olasz Caravaggi aprítógéppel felaprítják. A fa-aprítékot a takaróföldhöz keverve a lerakott hulladék fedésére használják fel. A hulladéklerakó környezetre, talajra, talajvízre gyakorolt hatását egy db a hulladéklerakó északi oldalán kialakított 50 m mély figyelőkút biztosítja. Mintázása félévenkénti gyakorisággal történik. Ordacsehi települési szilárd hulladéklerakó: A telep korszerűsítését (műszaki védelemmel való ellátás) követően működtetése kb: 25-30 évig biztosítja a térségben keletkező települési szilárd hulladék biztonságos elhelyezését. A hulladéklerakó morfológiai helyzete Az Ordacsehi és Szőlőskislak közötti terület a Nyugat-Külső-Somogyi kistáj területén helyezkedik el. A tájegység általános morfológiai jellemzője a rendkívüli tagoltság, az északi irányba futó, párhuzamos völgyek sorozata. A völgyek között húzódó löszös dombhátak egy kibillent helyzetű, déli lejtésű pannon tábla részének tekinthetők. A völgyekben futó vízfolyások a Balaton vízgyűjtő területéhez tartoznak. A hulladéklerakó, az Ordacsehi és Szőlőskislak közötti dombháti területbe élesen bevágódó, ÉD-i lefutású, Csehi-völgyben lett kijelölve. A 150-160 mBf szint közötti dombok között egy kétágú, 30 m mély, keskeny völgy található, amelyben még időszakos felszíni vízfolyás sem fordul elő. A meredek domboldalon a további talajeróziót a telepített akácerdő hivatott megakadályozni. A völgy párhuzamosan fut a tőle keletre mintegy 1,5 km-re haladó Jamai-patak völgyével. A Csehi-völgy ugyan a Jamai-patak vízgyűjtőjéhez tartozik, de szinte alig van morfológiai kapcsolatuk. A Jamai-patak vízgyűjtő területének K-i és Ny-i oldala eltérő morfológiájú. A vízfolyástól K-re eső terület magasabb térszínű Ny-K-i völgyekkel erősen szabdalt dombsági felszín a legmagasabb pontja eléri a 300 m-t. A Ny-i oldali vízgyűjtő terület lankásabb dombhát, amely csak a vízgyűjtő határán éri el a 200 m-es magasságot. A jelenleg hulladékkal feltöltött területrész rekultivációjára a „Dél-balatoni, Sió-völgyi települési szilárd hulladékkezelési rendszer kialakítása” című támogatott ISPA projekt keretében kerül sor. A rekultivációt követően illetve azzal egy időben kerül sor egy arra megfelelő és rendelkezésre álló területrész műszaki védelemmel való ellátására, hulladékudvar, hulladékválogató csarnok, komposztáló telep kialakítására. A korszerűsítést követően a hulladéklerakó kapacitása: 475.000 m3 A hulladéklerakó általános ismertetése: A ZÖLDFOK Rt. tulajdonában levő 091/7, 091/10 hrsz.-ú ingatlanok területe 21,8 ha, művelési ága szemétlerakó telep céljából kivett hely.
A terület – tulajdoni lapon jelenleg bejegyzett – tulajdonosa a ZÖLDFOK Rt. (jogelődje a Településgazdálkodási Rt.). A hulladéklerakó a Balatontól délre 5 km távolságra, az M7-es autópálya tervezett vonalától 2.500 m-re helyezkedik el. Megközelítése aszfalt burkolatú összekötő úton lehetséges. A 6711. számú Balatonboglár Kaposvár közötti országútról Szőllőskislak településen kell NY-i irányban elkanyarodni. A bekötőút első szakasza az Ordacsehi külterület 058, majd 089. hrsz. út, amely a 084/4. hrsz. útban folytatódik. Az aszfaltburkolattal ellátott szállítási út hossza 1.215 m. A szeméttelephez bevezető 0+000–0+965 km, és a szeméttelepi bekötőút 0+000–0+250 km. szelvények közötti útszakasz használatba vételi engedélyének száma 22267-2/1989. Az évente beszállított hulladék mennyisége átlagosan 15-16.000 tonna. A telepen eddig összesen 165-170.000 tonna hulladék lett elhelyezve. A lerakott hulladék becsült mennyisége a tömörödés, a szerves anyagok lebomlása után, most kb. 200-250.000 tömör m3. A hulladéklerakó telep I. ütemének építési engedélyezési tervét az IPARKOORD Területi Iparkoordinációs Gazdasági Munkaközösség készített, (tervszám: 276), amelynek megvalósítására – első fokon – a 448-23/1988. ügyiratszámon adták ki az építési engedélyt. A hulladéklerakó használatba vételére 1989-ben került sor, (engedély száma: 727-6/1989.), amely magában foglalta a szivárgó-rendszerrel ellátott völgyzárógát, telepi belső út, tüzivíz tároló, tartózkodó épületkonténer, WC, vízelvezetési rendszer, kerítés, talajvíz figyelő kút használatba vételét. A rendszeres lerakást és tervszerű művelést 1990-ben kezdték meg. A hulladékkezelő telepre beszállított települési hulladékok kezelése összetételüktől függően, eltérő módon történik. A lakosságtól, intézményektől begyűjtött „klasszikus” szilárd települési hulladék mennyiségét a beérkezés után tonnában, hídmérlegen mérik, számítógép rögzíti az adatokat, majd a telepvezető által kijelölt, feltöltés alatt álló területre borítják. A leöntött hulladékot T-130-as, lánctalpas, tolólapos gép teríti el, kompaktorral nem rendelkezik a lerakó. A lerakás során csak gyengén tömörített ezért gumikerekes járművekkel nehezen járható hulladékot 30-40 cm-ként takarják. A takaráshoz felhasznált homokos talajt a szeméttelep területén egy gumikerekes homlokrakodóval termelik ki és rakják a takaróföldet a takarás helyére szállító billenőplatós IFA tehergépkocsira. A föld telephelyen belüli szállításához leöntéséhez általában egy tehergépkocsi elegendő, de szükség esetén kettő is munkába tud állni. A takaróföld elterítését a hulladékokat is elterítő lánctalpas traktor végzi el. A komposztálható zöldhulladékot (levélhulladékot) a telepen kialakított 30 m × 28 m-es, betonozott komposzttéren helyezik el. A darabos szennyezőanyagokat – pl. műanyag zacskókat, flakonokat – kézzel kiválogatják, majd a komposztálandó hulladékot a betonozott térre 10 cm vastagságban terített, nedvszívó faapríték fölé, 2-3 m magas prizmába tornyozzák. A zöldhulladékot szükség szerint átrakással levegőztetik, és időjárástól függően, 1,5-2 éven át érlelődik. A csurgalékvizet zárt aknában gyűjtik, az érlelődő komposztot szárazság esetén locsolják. A finomszemcsés komposztot Fonyód virágosításához (talajjavításhoz, virág vályúkba) használják, de szállítottak belőle a Fonyódligeti és az ordacsehi nyárfaültetéshez is. A lakosságtól, kereskedelmi egységektől és intézményektől szelektíven gyűjtött papír –és műanyag hulladékot a beton padlózatú, fedett, zárt hulladékválogatóba szállítják. Válogatósor jelenleg nincs A betonpadlóra öntött hulladékokat kézzel rakják a bálázógépbe és ott bálázzák. Az idegen és a használhatatlan hulladékok a padlón maradnak, ezeket takarítás után a hulladéklerakóra szállítják. A szállításra váró, bálázott hulladékok tárolótere kicsi, a hulladékok nagy részét válogató épülete előtt, a talajon tárolják.
A háztartásokból származó, szelektíven gyűjtött veszélyes hulladékokat a 15,2 m2-es fedett, zárt, vízzáró réteggel ellátott veszélyes hulladék üzemi-gyűjtőhelyen kézzel osztályozzák, csomagolják, majd elszállítják a végleges ártalmatlanítás (Fűzfői hulladékégető) helyére. A telep teljes korszerűsítésére az ISPA projekt keretében kerül sor tervezettek szerint 20052006-ban. Az ISPA projekt keretében a telepen 1,3 milliárd Ft-os fejlesztési beruházás tervezett. Szennyvíztisztítómű: Balatonlelle Szennyvíztisztító Telep A szennyvíztisztítómű mértékadó hidraulikai kapacitása: mechanika: 20.000 m3/d biológia: 14.400 m3/d biológiai kapacitás: 3.600 kg BOI5/d A szennyvíztisztító telep tisztítási fokozatára az alábbiak a jellemzők: mechanikai tisztítás, eleveniszapos teljes biológiai tisztítás, nitrifikációval és denitrifikációval szükség szerint fertőtlenítés. 1. táblázat: A balatonlellei szennyvíztisztító és a kibocsátott tisztított szennyvíz főbb jellemzői Jellemzők Év Határérték Időszak Szezon előtt Szezonban Szezon után Üzemnap (nap) 2001 151 92 122 2002 151 92 122 Kibocsátott 2001 3051 6008 3051 sz.víz (m3/nap) 2002 3586 6790 3585 KOIk (mg/l) 2001 100 67 88 67 2002 100 75 67 75 Összes só 2001 2000 1108 953 1108 (mg/l) 2002 2000 1019 937 1019 NH3-NH4-N 2001 5,0 2,4 23,7 2,4 (mg/l) 2002 5,0 0,1 7,7 0,1 Nitrát (mg/l) 2001 80 32 20 32 2002 80 14 9,5 4,8 Össz. foszfor 2001 2,0 4,1 5,6 4,1 (mg/l) 1.1.1.1
Forrás: Tájékoztató a Balaton és vízgyűjtője 2002. évi vízminőségi helyzetéről
Látható, hogy a szennyvíztisztító telep folyamatosan jelentősen túllépi a foszfor kibocsátási határértéket, és nyáron igen jelentősen az ammónia határértéket. A befogadó nyári, általában rendkívül alacsony vízjárása miatt a higítás mértéke olyan alacsony lehet, hogy a 20 mg/L feletti NH4-N koncentráció akut mérgezési veszélyt jelenthet egyes fajokra. A rendkívül magas foszfor koncentráció eutrofizációt okoz a befogadóban, és – noha a Balatont nem veszélyezteti – fokozott ellenérzést válthat ki a közvéleményben a Balaton régióval kapcsolatban (mivel nem a saját vízgyűjtőt terheli, a régió nem fordít megfelelő gondot a határértékek betartására). A fentiek miatt a telep nitrifikáló/denitrifikáló kapacitásának a nyári csúcsterhelésnek megfelelő bővítése és kémiai és/vagy biológiai foszfor leválasztás bevezetése szükséges.
A keletkezett szennyvízre vonatkozó főbb paraméterek Az összegyűjtött szennyvizek a meglévő szennyvízelvezető rendszeren keresztül a balatonlellei, 14.400 m3/nap kapacitású szennyvíztisztító telepre kerülnek. A tisztított szennyvizek befogadója a Nagy Koppány-patak. A balatonlellei szennyvíztisztító telepen, éves szinten keletkező, mintegy 2.500 m 3 14-15 %os szárazanyagtartalmú szennyvíziszap a telep melletti területen komposztálásra, majd ezt követően Balatonlellén és környékén mezőgazdasági hasznosításra kerül. A telep csúcsidőszakban 12-15.000 m3/d terhelésű, nyári átlagban 6-8000 m3/d, télen 3-4000 m3/d szennyvízzel terhelt. Csapadékos időben a telepre érkező szennyvíz mennyisége eléri a 1920.000 m3/d mennyiséget. A települések bemutatása Balatonberény A településen keletkező szilárd kommunális hulladék gyűjtése és szervezett elszállítása gyakorlatilag a teljes területen megoldott. A Zöldfok Rt. végez szolgáltatást a településen. A településről összegyűjtött kommunális valamint zöldhulladék a Balatonkeresztúri hulladéklerakóra kerül. Gyűjtés gyakorisága: Július 1-től augusztus 31-ig heti 2 alkalom Szeptember 1-től június 30-ig heti egy alkalom Lomtalanítás évente egy alkalommal történik, áprilisban. A település területén illegális hulladéklerakók nem találhatók. Ipari tevékenységet végző cégként egy 3 főt foglalkoztató asztalos üzem ismert, mely veszélyes hulladék bejelentésre nem kötelezett. Nagyüzemi állattartást illetve mezőgazdasági termelést végző cég nincs az önkormányzat közigazgatási területén. A település közterületein 50 db (ebből 10 konténer 40 db hulladékgyűjtő edény) edényzet van kihelyezve, melyeket a hulladékszállítás szerint, illetve szükség szerint ürítenek. Az edényzetek darabszámának növelése szükséges a nyári szezonban. A közterületek karbantartását a GAMESZ látja el. Az általuk összegyűjtött hulladék a Zöldfok Rt. balatonkeresztúri telepére kerül, melynek becsült mennyisége 402 t/év. A közterületeken képződött zöldhulladékot (fű, ágnyesedék) szintén a Balatonkeresztúri lerakóba szállítják. A településen papír és műanyag hulladék esetében működik a szelektív hulladékgyűjtés, teljes körű bevezetését 2006-ban tervezik. Dögkút a település területén nincs. Ivóvízellátásba bevont ingatlanok száma: 1294 db Ivóvízhálózat hossza: -elosztó: 19,5 km -regionális: ~ 8,6 km
Település területén lévő vízbázisok: Vízellátása az NYBRV-ről történik. Település területén lévő tározók: 3000 m3-es vasbeton medence Település területén lévő nyomásfokozók: 1 db Szennyvízelvezető hálózatba/szennyvízelvezetésbe bevont ingatlanok száma: 978 db Szennyvízhálózat hossza: - Gravitációs csatornák: - regionális: 2,9 km - települési: 14,1 km -Nyomóvezetékek: - regionális: 2,8 km - települési: 1,1 km Település területén lévő szennyvízátemelők: 4 db A település közigazgatási területén a Zöldfok Rt. végzi a települési folyékony hulladék elszállítását, melynek ártalmatlanítása Balatonújlaki szennyvízürítő telepen történik. Balatonboglár A településen közel 15 éve működik a szervezett hulladékgyűjtés, amelybe 3500 ingatlan került bevonásra. A hulladékszállítás ősztől tavaszig hetente két, nyáron hetente három alkalommal, lomtalanítás évente egyszer, májusban történik. A település területén illegális hulladéklerakók nem találhatók. Jelentősebb ipari tevékenységet végző cég a település területén a Magyar Aszfalt Rt. aszfaltkeverő üzeme, amely jelenleg engedélyezés alatt áll és az autópálya építésének ideje alatt fog működni. Nagyüzemi állattartás a Boféker Kft. 10.000 csirkét nevelő farmján történik. Nagyüzemi mezőgazdasági termelést végez a Henkel és Schönlein Rt., amely szőlőfeldolgozással foglalkozik, 1000-1500 ha-ról vásárolják fel a kistermelők által termesztett szőlőt. A település közterületein kb. 1000 db köztéri hulladékgyűjtő edényzet van elhelyezve, melyeket a Közterületfenntartó Szervezet hetente kétszer ürít. A közterületek karbantartását, tisztítását a Közterületfenntartó Szervezet végzi folyamatosan. Az összegyűjtött hulladék az Ordacsehi szeméttelepre kerül, melynek becsült mennyisége 2100 t évente. A településen a szelektív hulladékgyűjtés első lépései már megtörténtek, három helyen alakítottak ki gyűjtőpontokat. A szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése folyamatosan történik. Dögkút a település területén Szőlőskislak határában található, távolsága a lakott területtől 1000 m. A dögkút műszaki állapota jó, telítettsége 10%, 2005. december 31-ig felszámolásra kerül. Ivóvízellátásba bevont ingatlanok száma: 3425 db Ivóvízhálózat hossza: -elosztó: 38,5 km -regionális: ~ 4,8 km
Település területén lévő vízbázisok: 1 db mélyfúrású kút (tartalék) 5. számú kút (B-14) - kapacitás: 200 l/perc Vízellátása az NYBRV-ről történik. Település területén lévő tározók: 2000 m3-es vasbeton medence Település területén lévő nyomásfokozók: 1 db (Kápolna dombi nyomásfokozó) Szennyvízelvezető hálózatba/szennyvízelvezetésbe bevont ingatlanok száma: 2845 db Szennyvízhálózat hossza: - Gravitációs csatornák: - regionális: 0,84 km - települési: 30,0 km -Nyomóvezetékek: - regionális: 1,8 km - települési: 3,5 km Település területén lévő szennyvízátemelők: 7 db Balatonboglár-Szőlőskislak település Ivóvízellátásba bevont ingatlanok száma: 308 db Ivóvízhálózat hossza: -elosztó: 4,9 km Település területén lévő vízbázisok: 1 db mélyfúrású kút 1. számú kút (B-2) - kapacitás: 150 l/perc Vízkezelés: FERMASIC típusú vastalanító, klórgáz adagolás Település területén lévő tározók: 50 m3-es acélszerkezetű víztorony 15 m3-es vasbeton udvartéri medence Település területén lévő nyomásfokozók: Szennyvízelvezető hálózatba/szennyvízelvezetésbe bevont ingatlanok száma: 12 db Szennyvízhálózat hossza: Települési szennyvízelvezető hálózat: 7,6 km Regionális szennyvízcsatorna hálózat: Település területén lévő szennyvízátemelők: 3 db A település közigazgatási területén a Zöldfok Rt. végzi a települési folyékony hulladék elszállítását, melynek ártalmatlanítása Balatonújlaki szennyvízürítő telepen történik. Balatonfenyves A településen 1992 óta működik a szervezett hulladékgyűjtés. A hulladékszállítás ősztől tavaszig hetente egy alkalommal, nyáron hetente kettő illetve három alkalommal, lomtalanítás évente egyszer, tavasszal történik. A település területén illegális hulladéklerakók nem találhatók.
Jelentős mezőgazdasági tevékenységet végző cég a település területén a Hubertus Bt., amely 6-700 szarvasmarhát tart, valamint kukorica és búzatermesztéssel foglalkozik. A település közterületein kb. 150 db köztéri hulladékgyűjtő edényzet van elhelyezve, melyeket az önkormányzat kommunális csoportja ürít szükség szerint. A településen a szelektív hulladékgyűjtés nem működik, bevezetését 2005-ben tervezi az önkormányzat. Dögkút a település területén a 090 hrsz. alatt található. Ivóvízellátásba bevont ingatlanok száma: 4945 db Ivóvízhálózat hossza: -elosztó: 69,5 km -regionális: ~ 6,3 km Település területén lévő vízbázisok: Vízellátása az NYBRV-ről történik. Település területén lévő tározók: Település területén lévő nyomásfokozók: Szennyvízelvezető hálózatba/szennyvízelvezetésbe bevont ingatlanok száma: 3314 db Szennyvízhálózat hossza: - Gravitációs csatornák: - regionális: 6,85 km - települési: 50,8 km -Nyomóvezetékek: - regionális: 3,7 km - települési: 2,3 km Település területén lévő szennyvízátemelők: 11 db A település közigazgatási területén a Zöldfok Rt. végzi a települési folyékony hulladék elszállítását, melynek ártalmatlanítása Balatonújlaki szennyvízürítő telepen történik. Balatonkeresztúr A településen 15 éve működik a szervezett hulladékgyűjtés, amely a település ingatlanjainak 100%-ára kiterjed. A szállítás 01.01.-04.-30. és 10.01.-12.31. között heti egyszeri alkalommal, 05.01.-09.30.-ig heti két alkalommal történik. Lomtalanítást évente egyszer – május elején – végeznek. Illegális hulladéklerakók a településen általában nincsenek, néhány esetben nádasok szegélyén, árkokban vagy árkok szegélyén alakulnak ki, ahonnan az ott felhalmozott hulladékot az önkormányzat szükség esetén elszállíttatja. Az illegális hulladéklerakók kialakulásának közterület-felügyelői intézkedésekkel, lakossági információk alapján igyekeznek gátat vetni. A településen ipari tevékenységet, nagyüzemi állattartást illetve mezőgazdasági termelést végző cég nincs.
A település közterületein nem egységes – 60-110 literes – edényzetek vannak elhelyezve, melyek mennyisége a strandokon megfelelő, egyéb közterületeken több hulladékgyűjtő edényzet elhelyezésére lenne szükség. A közterületi hulladékgyűjtő edényzeteket naponta, illetve szükség szerint ürítik. A közterületek karbantartását az önkormányzat saját szolgáltató szervezete végzi folyamatosan. Az általuk összegyűjtött hulladék a Zöldfok Rt. balatonkeresztúri telepére kerül, melynek becsült mennyisége 24 tonna évente. A közterületeken képződött zöldhulladékot (fű, ágnyesedék) szintén a Zöldfok Rt. balatonkeresztúri telepére szállítják. A településen szelektív hulladékgyűjtés jelenleg nem működik, bevezetését az ISPA projekt keretében tervezi az önkormányzat Ivóvízellátásba bevont ingatlanok száma: 2330 db Ivóvízhálózat hossza: -elosztó: 46,3 km -regionális: ~ 12,1 km Település területén lévő vízbázisok: Vízellátása az NYBRV-ről történik. Település területén lévő tározók: 2000 m3-es vasbeton medence Település területén lévő nyomásfokozók: Szennyvízelvezető hálózatba/szennyvízelvezetésbe bevont ingatlanok száma: 2086 db Szennyvízhálózat hossza: Települési szennyvízelvezető hálózat: - gravitációs: 24,05 km - nyomóvezeték: 4,75 km Regionális szennyvízcsatorna hálózat: Település területén lévő szennyvízátemelők: 4 db A település közigazgatási területén a Zöldfok Rt. végzi a települési folyékony hulladék elszállítását, melynek ártalmatlanítása Balatonújlaki szennyvízürítő telepen történik. Balatonlelle A településen keletkező szilárd kommunális hulladék gyűjtése és szervezett elszállítása gyakorlatilag a teljes területen megoldott. A Zöldfok Rt. végez szolgáltatást a településen. A településről összegyűjtött szilárdhulladék az Ordacsehi (091/7 hrsz) alatt lévő hulladéklerakóra kerül. A településen szelektív gyűjtés kezdeménye megtalálható: papír, üveg, műanyag (PETpalack) frakciók vonatkozásában, azonban a település határában ma is folyamatosan képződnek kisebb hulladékhalmok amelyeknek megszüntetéséről általában az önkormányzat igyekszik gondoskodni. Gyűjtés gyakorisága: Jan.1-márc.31.-ig és Okt.1-dec 31.-ig heti 2x (nappali gyűjtés) Ápr.1-máj.-31.-ig és Szept.16.-szept.30.-ig heti 2x este 18 h-tól (nappali gyűjtés) Jún.1-szept.15.-ig heti 3x este 18h-tól (nappali gyűjtés)
Állati tetemek ártalmatlanítása A lakossági állattartás nem számottevő, ezért az elhullott állatok száma és dögkútra történő szállítása is minimális. Balatonlelle területén dögkút nem található. A keletkező állati tetemeket – szerződéses alapon – a balatonboglári dögkútba szállítják, megfelelően szervezett keretek között. Termelési hulladék kezelése Számottevő mennyiségű termelési hulladék keletkezésével járó tevékenységet a településen nem folytatnak. A termelési hulladékok közül elsősorban a termelési veszélyes hulladékokról áll rendelkezésre adat. 2. táblázat:Telephelyenként keletkező veszélyes hulladékok jellemző adatai Telephely Mennyiség (tonna/év) Balogh Antal autójavító műhely 0,23 Csók I. karosszérialakatos 0,03 Üdültetési központ (Honvéd u. 67) 0,216 Honda Kenéz “Plastour” Bt. 1,87 Irmapusztai gépműhely 0,08 Irmapusztai halfeldolgozó 65,018 Lelle autószervíz 4,49 Lellex Kft. 0,73 METAL-WARE Kft. 0,055 PESZA NAFT Kft. 16,14 PHT Print Kft. 1,549 Rádpusztai telep BB Rt. 1,1 Rádpusztai telep Boglár-Ker Kft. 0,28 MOL Rt. 13,63 MC Donalds étterem 2,04 Összesen 107,458 Forrás: Dél-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, 2003
Közterület-tisztítás A település környezetét jelentős mértékben befolyásolja a települési környezet néhány fontos eleme, mint például a keletkezett hulladékok összegyűjtése, a rendszeresen tisztított közterület nagysága, a közhasználatú zöldterületek nagysága stb. Továbbá meg kell említeni a rendkívül kismértékű lakossági együttműködést a környezet tisztántartása érdekében. A települési zöldterület nagysága: 41 ha, ebből tisztított közterület: 24,4 ha. Ivóvízellátásba bevont ingatlanok száma: 3842 db Ivóvízhálózat hossza: -elosztó: 45,7 km -regionális: ~ 4,4 km Település területén lévő vízbázisok: 6 db mélyfúrású kút (tartalékok) 10/A számú kút (B-23) - kapacitás: 320 l/perc 10/B számú kút (K-27)
- kapacitás: 260 l/perc 11/A számú kút (B-24) - kapacitás: 210 l/perc 11/B számú kút (B-25) - kapacitás: 280 l/perc 12. számú kút - kapacitás: 400 l/perc 13. számú kút - kapacitás: 160 l/perc Vízellátása az NYBRV-ről történik. Település területén lévő tározók: Település területén lévő nyomásfokozók: 1 db (Rádpuszta nyomásfokozó) Szennyvízelvezető hálózatba/szennyvízelvezetésbe bevont ingatlanok száma: 2861 db Szennyvízhálózat hossza: - Gravitációs csatornák: - regionális: 2,85 km - települési: 32,1 km -Nyomóvezetékek: - regionális: 1,8 km - települési: 2,2 km Település területén lévő szennyvízátemelők: 21 db A település közigazgatási területén a Zöldfok Rt. végzi a települési folyékony hulladék elszállítását, melynek ártalmatlanítása Balatonújlaki szennyvízürítő telepen történik. Balatonmáriafürdő A településen 15 éve működik a szervezett hulladékgyűjtés, amely a település ingatlanjainak 100%-ára kiterjed. A szállítás 01.01.-04.-30. és 10.01.-12.31. között heti egyszeri alkalommal, 05.01.-09.30.-ig heti két alkalommal történik. Lomtalanítást évente egyszer – május elején – végeznek. Illegális hulladéklerakók a településen általában nincsenek, néhány esetben nádasok szegélyén, árkokban vagy árkok szegélyén alakulnak ki, ahonnan az ott felhalmozott hulladékot az önkormányzat szükség esetén elszállítja. Az illegális hulladéklerakók kialakulásának közterület-felügyelői intézkedésekkel, lakossági információk alapján igyekeznek gátat vetni. A településen ipari tevékenységet, nagyüzemi állattartást illetve mezőgazdasági termelést végző cég nincs. A település közterületein nem egységes – 660-1100 literes – edényzetek vannak elhelyezve, melyek mennyisége a strandokon megfelelő, egyéb közterületeken több hulladékgyűjtő edényzet elhelyezésére lenne szükség. A közterületi hulladékgyűjtő edényzeteket naponta, illetve szükség szerint ürítik. A közterületek karbantartását a VG. Komplex Kft. Balatonboglár illetve a Pelso Kft. Fonyód végzi folyamatosan. Az általuk összegyűjtött hulladék a Zöldfok Rt. balatonkeresztúri telepére kerül, melynek becsült mennyisége 24 tonna.
A közterületeken képződött zöldhulladékot (fű, ágnyesedék) szintén a Zöldfok Rt. balatonkeresztúri telepére szállítják. A településen szelektív hulladékgyűjtés jelenleg nem működik, bevezetését az ISPA projekt keretében tervezi az önkormányzat Ivóvízellátásba bevont ingatlanok száma: 3039 db Ivóvízhálózat hossza: -elosztó: 38,6 km -regionális: ~ 4,3 km Település területén lévő vízbázisok: Vízellátása az NYBRV-ről történik. Település területén lévő tározók: Település területén lévő nyomásfokozók: Szennyvízelvezető hálózatba/szennyvízelvezetésbe bevont ingatlanok száma: 2795 db Szennyvízhálózat hossza: - Gravitációs csatornák: - regionális: 6,8 km - települési: 29,1 km -Nyomóvezetékek: - regionális: 2,4 km - települési: 0,05 km Település területén lévő szennyvízátemelők: 7 db A település közigazgatási területén a Zöldfok Rt. végzi a települési folyékony hulladék elszállítását, melynek ártalmatlanítása Balatonújlaki szennyvízürítő telepen történik. Balatonszentgyörgy A településen közel 25 éve működik a szervezett hulladékgyűjtés, amelybe 650 ingatlan került bevonásra. Hulladékszállítás hetente egy alkalommal, lomtalanítás évente egyszer történik. A település területén illegális hulladéklerakók az erdőszéleken találhatók, ezek felszámolását az önkormányzat folyamatosan végzi. Az ott felhalmozott hulladékot évente kétszer szállítják el. Jelentősebb ipari tevékenységet végző cég a település területén a téglagyár, az ERDÉRT, a MÁV telephelye és a Budafesték Helikon Kft. Nagyüzemi állattartást a pápai székhelyű sertéstenyésztéssel foglalkozó Permix Kft. végez. Nagyüzemi mezőgazdasági termelést a kukorica, búza és napraforgó termesztéssel foglalkozó Dél Balaton Mezőgazdasági Rt. végez. A település közterületeire kihelyezett hulladékgyűjtő edényzeteket hetente két alkalommal ürítik. A közterületek karbantartását, tisztítását az önkormányzat végzi heti rendszerességgel. A közterületeken képződött zöldhulladékot (fű, ágnyesedék) a lakosság használja fel.
A településen szelektív hulladékgyűjtés nem történik, bevezetését tervezi az önkormányzat. Dögkút a település területén nem található. Ivóvízellátásba bevont ingatlanok száma: 751 db Ivóvízhálózat hossza: -elosztó: 17,7 km -regionális: ~ 1,1 km Település területén lévő vízbázisok: Vízellátása az NYBRV-ről történik. Település területén lévő tározók: Település területén lévő nyomásfokozók: Szennyvízelvezető hálózatba/szennyvízelvezetésbe bevont ingatlanok száma: 576 db Szennyvízhálózat hossza: - Gravitációs csatornák: - regionális: 3,1 km - települési: 6,8 km -Nyomóvezetékek: - regionális: 4,4 km - települési: 0,45 km Település területén lévő szennyvízátemelők: 3 db A település közigazgatási területén a Zöldfok Rt. végzi a települési folyékony hulladék elszállítását, melynek ártalmatlanítása Balatonújlaki szennyvízürítő telepen történik. Fonyód Fonyódon közel 30 éve működik a szervezett hulladékgyűjtés, melybe több mint 6.000 ingatlan került bevonásra. A hulladékszállítás ősztől tavaszig hetente egy alkalommal, nyáron hetente kettő illetve három alkalommal, lomtalanítás évente egyszer történik. A település területén illegális hulladéklerakók a berek szélén több helyen is találhatók. Az ott felhalmozott hulladékot az önkormányzat évente egyszer elszállítja. Jelentősebb ipari tevékenységet végző cég a település területén a betonkeverő telep a volt költségvetési üzem területén. Nagyüzemi állattartást végző vállalkozás nincs. Nagyüzemi mezőgazdasági termelést végez a Balaton Agrár Rt. és a Hubertus Rt. A Hubertus Bt. székhelye Balatonfenyves, 22.000 ha-on vadászati tevékenységet végeznek. A Balaton Agrár Rt. 850 ha-on végez növény– és gyümölcstermesztést, valamint állattenyésztést. A település közterületein 250-300 db különböző típusú köztéri hulladékgyűjtő edényzet van kihelyezve. Ezek mennyiségének fokozatos növelése szükséges. A köztéri hulladékgyűjtő edényzeteket télen ritkábban, nyáron szinte naponta ürítik. A közterületek karbantartását, tisztítását a Városüzemeltetési Szervezet végzi folyamatosan. Az összegyűjtött hulladék a
Zöldfok Rt. konténereibe kerül, amelyeket hetente háromszor ürítenek. A közterületeken képződött hulladék becsült mennyisége 350 t évente. A közterületeken képződött zöldhulladékot (fű, ágnyesedék) a Zöldfok Rt. Ordacsehi komposzttelepére kerül. A településen szelektív hulladékgyűjtés keretében a veszélyes hulladékokat a Zöldfok Rt. Horgász utcai telepén le lehet adni. Az önkormányzat tervezi saját külterületi ingatlanjain komposztáló létesítését. Dögkút a település területén a Kopaszdomb mellett található, amit 2004-ben megszüntettek. Ivóvízellátásba bevont ingatlanok száma: 6246 db Ivóvízhálózat hossza: -elosztó: 86,2 km -regionális: ~ 18,5 km Település területén lévő vízbázisok: felszíni vízkivétel Fonyód Nagyfelszíni Vízmű - vízkivételi mű teljesítménye: 15.000 m3/d - a vízkezelő mű névleges kapacitása: 15.000 m3/d Vízkezelési technológia: Klórozás – közti klórozás a derítők után, utóklórozás a szénszűrők után (klórgáz) Mikroszűrés – 2 db dobszűrő Vegyszeradagolás – Al2(SO4)3 adagolás levegőztetés előtt, KMnO4 és magnafloc adagolás levegőztetés után Levegőztetés Derítés – korridor rendszerű vasbeton műtárgy Gyorsszűrés – homokszűrők Aktívszenes adszorpció Tisztavíz medence – gyorsszűrők alatt 300 m3-es vasbeton medence Zagyvíz elhelyezés – körtöltéses földmedencében Település területén lévő tározók: 2*3000 m3-es tároló 1000 m3-es vasbeton medence 600 m3-es vasbeton medence (Fonyód-Sándortelep) 400 m3-es vasbeton medence (Fonyód-Várhegy) felső zóna tárolója 400 m3-es vasbeton medence (Fonyód-Várhegy) magas zóna tárolója Település területén lévő nyomásfokozók: 2 db Fonyód gépház nyomásfokozó Fonyód 1000 m3-es medencénél nyomásfokozó Szennyvízelvezető hálózatba/szennyvízelvezetésbe bevont ingatlanok száma: 4229 db Szennyvízhálózat hossza: - Gravitációs csatornák: - regionális: 1,8 km - települési: 53,0 km -Nyomóvezetékek: - regionális: 3,1 km - települési: 7,8 km
Település területén lévő szennyvízátemelők: 16 db A település közigazgatási területén a Zöldfok Rt. végzi a települési folyékony hulladék elszállítását, melynek ártalmatlanítása Balatonújlaki szennyvízürítő telepen történik. Gamás A településen a ’90-es évek eleje óta működik a szervezett hulladékgyűjtés, amelybe 378 ingatlan került bevonásra. Hulladékszállítás hetente egy alkalommal, lomtalanítás évente egyszer történik. A település külterületén illegális hulladéklerakók találhatók, melyeket az önkormányzat közcélú dolgozói folyamatosan felszámolnak. Jelentősebb ipari tevékenységet végző cég a település területén a betonelem üzem. Nagyüzemi állattartás az önkormányzat közigazgatási területén nem folyik. Nagyüzemi mezőgazdasági termelést végez az Agrofema Kft., 1500 ha-on (Somogytúr, Somogybabod, Gamás területén) termeszt kukoricát, napraforgót, búzát és repcét. A településen kiépített szennyvízcsatorna hálózat nem üzemel. A település közigazgatási területén a Somogy Modus Kft. végzi a települési folyékony hulladék elszállítását, melynek ártalmatlanítása a Látrány és térsége teraszos-kazettás szippantott szennyvízürítő telepen történik. A közterületek karbantartását, tisztítását az önkormányzat közcélú, közhasznú munkásai végzik folyamatosan. Az összegyűjtött hulladékot a Zöldfok Rt. szállítja el. Szelektív hulladékgyűjtés a településen nem működik, bevezetését az ISPA projekt keretében tervezi az önkormányzat. Dögkút a település területén a Vodafone adótorony mellet, a lakott területtől 1 km-re található. Ivóvízellátásba bevont ingatlanok száma: 391 db Ivóvízhálózat hossza: -elosztó: 16,9 km Település területén lévő vízbázisok: 1. számú kút (K-3) -kapacitás: 300 l/p 2. számú kút (K-4) -kapacitás: 134 l/p Vízkezelés: FERMASIC típusú vastalanító, hypo adagolás Település területén lévő tározók: 150 m3-es buzogány víztorony 50 m3-es udvartéri medence 7 m3-es tisztavíz tartály Település területén lévő nyomásfokozók: -
Látrány A településen 1994 óta működik a szervezett hulladékgyűjtés, amelybe 476 ingatlan került bevonásra. Hulladékszállítás hetente egy alkalommal, lomtalanítás évente kétszer történik. A település területén illegális hulladéklerakók nem találhatók. Jelentősebb ipari tevékenységet végző cég a település területén nem található. Nagyüzemi állattartást Udvaros Zoltán végez, aki 600 db szarvasmarhát tart. Nagyüzemi mezőgazdasági termelést végez a Szolgáltató Szövetkezet Látrány, 60 ha-on termeszt szőlőt. A településen kiépített szennyvízcsatorna hálózat nem üzemel. A település közigazgatási területén a Somogy Modus Kft. végzi a települési folyékony hulladék elszállítását, melynek ártalmatlanítása a Látrány és térsége teraszos-kazettás szippantott szennyvízürítő telepen történik. A település közterületein nincsenek köztéri hulladékgyűjtő edényzetek kihelyezve. A közterületek karbantartását, tisztítását az önkormányzat végzi folyamatosan. Az összegyűjtött hulladék a Berencspuszta szeméttelepre kerül, melynek becsült mennyisége 30 m3/év. A közterületeken képződött zöldhulladékot (fű, ágnyesedék) szintén a Berencspuszta szeméttelepre szállítják. A településen szelektív hulladékgyűjtés nem történik, az ISPA projekt keretében tervezi az önkormányzat. Dögkút a település területén nem található. Ivóvízellátásba bevont ingatlanok száma: 624 db Ivóvízhálózat hossza: -elosztó: 12,3 km Település területén lévő vízbázisok: 1. számú kút (K-4) - kapacitás: 185 l/p 2. számú kút (K-5) -kapacitás: 205 l/p 3. számú kút (K-7) -kapacitás: 264 l/p Vízkezelés: VITAQUA típusú vastalanító, kálium-permanganát, klórdioxid adagolás Település területén lévő tározók: 100 m3-es vasbeton ellennyomó medence 50 m3-es acél ellennyomó medence 50 m3-es vasbeton udvartéri medence Település területén lévő nyomásfokozók: 1 db
Ordacsehi A településen 1990 óta működik a szervezett hulladékgyűjtés, amely a település ingatlanjainak 100%-ára kiterjed. Hulladékszállítás hetente egy alkalommal, lomtalanítás évente egyszer történik. Illegális hulladéklerakók a felhagyott homokbányában található lerakott hulladék, azonban a terület magánkézben van. A településen nagyüzemi állattartást végző cég nincs. Ipari tevékenységet az Urethan Kft. végez, habszivacs gyártással foglalkozik. Mezőgazdasági termelést az Agrár Rt. végez. A település közterületein 10 db - fa-műanyag – edényzet van kihelyezve, melyeket hetente ürítenek. A közterületek karbantartását az önkormányzat közhasznú munkások alkalmazásával látja el. Az általuk összegyűjtött hulladékot a Zöldfok Rt. szállítja el. A közterületeken képződött zöldhulladék (fű, ágnyesedék) nem kerül elszállításra, az ágakat ősszel elégetik. A településen szelektív hulladékgyűjtés jelenleg nem működik, bevezetését az ISPA projekt keretében tervezi az önkormányzat. A település külterületén egy dögkút található, valamint a Zöldfok Rt. által üzemeltetett Ordacsehi szeméttelep. Ivóvízellátásba bevont ingatlanok száma: 459 db Ivóvízhálózat hossza: -elosztó: 10,6 km Település területén lévő vízbázisok: 1 db mélyfúrású kút (tartalék) 1. számú kút (K-2) - kapacitás: 105 l/perc Vízellátása az NYBRV-ről történik. Település területén lévő tározók: 50 m3-es udvartéri medence (tartalék) 15 m3-es udvartéri medence Település területén lévő nyomásfokozók: Szennyvízelvezető hálózatba/szennyvízelvezetésbe bevont ingatlanok száma: 216 db Szennyvízhálózat hossza: Települési szennyvízelvezető hálózat: 10,0 km Regionális szennyvízcsatorna hálózat: Település területén lévő szennyvízátemelők: 3 db A település közigazgatási területén a Zöldfok Rt. végzi a települési folyékony hulladék elszállítását, melynek ártalmatlanítása Balatonújlaki szennyvízürítő telepen történik.
Somogybabod A településen 1994 óta működik a szervezett hulladékgyűjtés, amelybe 218 ingatlan került bevonásra. Hulladékszállítás hetente egy alkalommal, lomtalanítás évente egyszer, tavasszal történik. A település területén illegális hulladéklerakók nem találhatók. Jelentősebb ipari tevékenységet végző cég a Bálivol Egyéni Cég. Nagyüzemi mezőgazdasági termelést az Agrofema Kft végez, 1200 ha-on termsztenek búzát, árpát, zabot és kukoricát. Nagyüzemi állattartást végző cég nincs az önkormányzat közigazgatási területén. A településen kiépített szennyvízcsatorna hálózat nem üzemel. A település közigazgatási területén a Somogy Modus Kft. végzi a települési folyékony hulladék elszállítását, melynek ártalmatlanítása a Látrány és térsége teraszos-kazettás szippantott szennyvízürítő telepen történik. A település közterületein nincsenek köztéri hulladékgyűjtő edényzetek kihelyezve. A közterületek karbantartását, tisztítását az önkormányzat végzi folyamatosan. Az összegyűjtött hulladék a Berencspuszta szeméttelepre kerül, melynek becsült mennyisége 30 m3 évente. A közterületeken képződött zöldhulladékot (fű, ágnyesedék) szintén a Berencspuszta szeméttelepre szállítják. A településen szelektív hulladékgyűjtés nem történik, bevezetését az ISPA projekt keretében tervezi az önkormányzat. Dögkút a település külterületén található. Somogytúr A településen 1994 óta működik a szervezett hulladékgyűjtés, amelybe 170 ingatlan került bevonásra. Hulladékszállítás hetente egy alkalommal, lomtalanítás évente kétszer, tavasszal és ősszel történik. A település területén illegális hulladéklerakók nem találhatók. Jelentősebb ipari tevékenységet végző cég a település területén nem található. Nagyüzemi állattartást végző cég a Nyírfa Kft amely 600 állatot tart. Nagyüzemi mezőgazdasági termelést végeznek az Agrofema Kft., az Andrasovits Kft. valamint a Kis és Kis Bt, 1200 ha-on termsztenek búzát, árpát és kukoricát. A településen kiépített szennyvízcsatorna hálózat nem üzemel. A település közigazgatási területén a Somogy Modus Kft. végzi a települési folyékony hulladék elszállítását, melynek ártalmatlanítása a Látrány és térsége teraszos-kazettás szippantott szennyvízürítő telepen történik. A település közterületein nincsenek köztéri hulladékgyűjtő edényzetek kihelyezve. A közterületek karbantartását, tisztítását az önkormányzat végzi folyamatosan. Az összegyűjtött hulladék a Berencspuszta szeméttelepre kerül, melynek becsült mennyisége 30 m3 évente.
A közterületeken képződött zöldhulladékot (fű, ágnyesedék) szintén a Berencspuszta szeméttelepre szállítják. A településen szelektív hulladékgyűjtés nem történik, bevezetését az ISPA projekt keretében tervezi az önkormányzat. Dögkút a település külterületén található. Somogybabod-Somogytúr település ivóvízellátása Ivóvízellátásba bevont ingatlanok száma: 478 db Ivóvízhálózat hossza: -elosztó: 17,2 km Település területén lévő vízbázisok: 1. számú kút -kapacitás: 250 l/p 2. számú kút -kapacitás: 150 l/p Vízkezelés: KRISTÁLY típusú vastalanító, KMnO4, hypo adagolás Település területén lévő tározók: 2*100 m3-es vasbeton ellennyomó medence 25 m3-es vasbeton udvartéri medence Település területén lévő nyomásfokozók: Visz A településen 1994 óta működik a szervezett hulladékgyűjtés, amelybe 98 ingatlan került bevonásra. Hulladékszállítás hetente egy alkalommal, lomtalanítás évente egyszer, tavasszal történik. A település területén illegális hulladéklerakók nem találhatók. Ipari tevékenységet illetve nagyüzemi állattartást végző cég nincs az önkormányzat közigazgatási területén. A mezőgazdasági termelést végző cégek a következők: Boglár Kert Kft. Berencse Szőlőtermelő és Szolgáltató Kft. Pór Egyéni gazdálkodó A fenti cégek összesen kb. 600 ha-os területen gazdálkodnak. A településen kiépített szennyvízcsatorna hálózat nem üzemel. A település közigazgatási területén a Somogy Modus Kft. végzi a települési folyékony hulladék elszállítását, melynek ártalmatlanítása a Látrány és térsége teraszos-kazettás szippantott szennyvízürítő telepen történik. A település közterületein 8 db köztéri hulladékgyűjtő edényzet került elhelyezésre. A közterületek karbantartását, tisztítását az önkormányzat végzi folyamatosan. Az összegyűjtött hulladék a Berencspuszta szeméttelepre kerül, melynek becsült mennyisége 25 m3 évente.
A közterületeken képződött zöldhulladékot (fű, ágnyesedék) szintén a Berencspuszta szeméttelepre szállítják. A településen szelektív hulladékgyűjtés nem történik, bevezetését az ISPA projekt keretében tervezi az önkormányzat. Dögkút a település külterületén található. Ivóvízellátásba bevont ingatlanok száma: 119 db Ivóvízhálózat hossza: -elosztó: 3,5 km Település területén lévő vízbázisok: 1. számú kút (B-1) - kapacitás: 130 l/p 2. számú kút (B-2) - kapacitás: 160 l/p Vízkezelés: vas-, mangán-eltávolítás zárt nyomás alatti gyorsszűrőben (homokszűrő), káliumpermanganát, hypo adagolás Település területén lévő tározók: 50 m3-es acél ellennyomó medence Település területén lévő nyomásfokozók: -
II. A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete Nem veszélyes hulladékok 3. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év)
Település
Települési szilárd hulladék (t/év)
Települési folyékony hulladék
Kommunális szennyvíziszap
Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok
200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 Balatonberény
673,8 713,76 982,64
59
99
100
Balatonboglár
2664,3 3145,2 3205,4
503
588
301
Balatonfenyves
2068,2 2040,7 1731,3
2405
2012
1700
976,6 1136,7 1084,7
354
265
720
3217,5 3421,9 3521,4
355
265
268
Balatonmáriafürdő
988,5 1083,1 1489,5
43
34
70
Balatonszentgyörgy
460,1 298,86 496,45
380
459
835
3645,8 3712,8 3773,6
673
490
1008
0
0
0
Balatonkeresztúr Balatonlelle
Fonyód Gamás
95
84,2
Látrány
109
109
Ordacsehi
83,86
109 35680 35360 41280
256,9 273,37 262,84
53
51
19
Somogybabod
55
55
55 10720 10720 11920
Somogytúr
55
55
55 14480 12960 13520
Visz
46
46
46
15312
16176
Összesen:
4480
4240
4480
16897 70185 67543 76221
-
-
-
n.a.
n.a.
n.a.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
n.a.
n.a.
n.a.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
n.a.
n.a.
n.a.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
n.a.
n.a.
n.a.
-
-
-
-
-
-
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
n.a.
n.a.
n.a.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
n.a.
n.a.
n.a.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
n.a.
n.a.
n.a.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
n.a.
n.a.
n.a.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
n.a.
n.a.
n.a.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
n.a.
n.a.
n.a.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
n.a.
n.a.
n.a.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
n.a.
n.a.
n.a.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
n.a.
n.a.
n.a.
-
-
-
-
-
-
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
4200
4200
A Dél-dunántúli regionális hulladékgazdálkodási terv adatai szerint a régióban keletkező települési hulladékok mennyisége mintegy 270 ezer tonna (2001 évi adat). Ebből kb. 6.000 tonna a szelektíven gyűjtött mennyiség. 4. táblázat: Nem szelektíven gyűjtött hulladékok mennyisége Somogy megyében Nem szelektíven gyűjtött hull. Szervezett gyűjtésbe bevont mennyisége (t)* települések száma (db) 20002001200220032000-ben 2001-ben ben** ben** ben*** ban*** megyeszékh 16.960 17.214 1 1 1 1 ely Városok 37.759 40.663 11 11 11 11 Községek 46.468 45.843 190 188 188 231 Összesen 101.187 103.721 202 200 200 243 Forrás: Dél-dunántúli Régió Területi Hulladékgazdálkodási Terv Az adatok forrása: felmérés, szolgáltatóktól Becsült értékek alapján ** KSH adatai alapján *** Visszaérkezett kérdőívek alapján
Mind a szolgáltatóktól, mind az önkormányzatoktól kapott - a települési hulladékok mennyiségére vonatkozó - adatok, továbbá a KSH adatai is nagy részt becslésen alapulnak. Sok esetben tartalmazzák az intézmények hulladékait is. 2002-ben Somogy megyében 25 településen volt megtalálható a szelektív hulladékgyűjtés valamilyen módozata. A Balaton déli partja e tekintetben úttörő szerepet játszott az elmúlt évtizedben. Itt működik Somogy megye egyetlen hulladékválogatója és zöld-hulladék égetője, továbbá két komposzttelep is. 5. táblázat: Szelektíven gyűjtött hulladékok mennyisége a Dél-dunántúli régióban
Barany a 2.131 427 252 190 0 79 megye Somog y 467 58 3 4 2.148 megye Tolna 32 34 3 8 37 2 megye
14
1
9 2.171 432 249 185
2
Forrás: Dél-dunántúli Régió Területi Hulladékgazdálkodási Terv
A szolgáltatók által megadott hulladék összetételek
0
akkumulátor egyéb veszélyes hull.
gumi
bio-, zöldhull.
üveg
Műanyag
fém
papír
Hulladék frakciók 2002. (t)
akkumulátor egyéb veszélyes hull.
gumi
bio-, zöldhull.
üveg
Műanyag
Fém
papír
Hulladék frakciók 2001. (t)
87 14
711 152
53
21
961
25
6
30 21
4
7
41
2
1
9
2
A régióban végzett hulladékanalízisek alapján végzett számítások szerint a keletkező települési szilárd hulladékok mintegy 40 %-a szervesanyag / papír nélkül /. Ez évente összesen kb. 100.000 tonnát tesz ki. Ez a mennyiség jelenleg hulladéklerakókba kerül. A szelektív gyűjtés révén jelenleg hasznosuló 2-3000 tonna biohulladék mennyisége ehhez képest csekély. A papír mennyisége kb. 14 %. 6. táblázat: Települési szilárd hulladékok összetétele Somogy megye Megyeszék- Városok Községek Frakciók helyek* Papír 13,21% 13,55% 12,77% Üveg 3,87% 3,54% 3,86% Fém 3,60% 3,48% 3,64% Műanyag 15,33% 9,47% 8,94% Szerves 32,40% 38,97% 39,74% Textil 4,76% 3,07% 1,68% Szervetlen 23,11% 26,58% 28,02% Veszélyes 3,72% 1,35% 1,35% Összesen 100,00% 100,00% 100,00% Forrás: Dél-dunántúli Régió Területi Hulladékgazdálkodási Terv
7. táblázat: A települési szilárd hulladékok fajlagos összetétele Keletkező mennyiség kg/év/lakos 2000 2001 Frakciók Megye Megye Városok Községek Városok Községek székhelyek székhelyek Somogy megye Papír 32 54 33 33 58 33 Üveg 10 14 10 10 15 10 Fém 9 14 9 9 15 9 Műanyag 38 38 23 38 41 23 Szerves 80 155 103 81 167 102 Textil 12 12 4 12 13 4 Szervetlen 57 106 73 58 114 72 Veszélyes 9 5 4 9 6 3 Összesen 246 398 260 250 428 256 Forrás: Dél-dunántúli Régió Területi Hulladékgazdálkodási Terv
Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok A veszélyes hulladék információ rendszer (HAWIS) adatbázisa szerint a Dél-dunántúli Régióban 2001-ben mintegy 51.000 tonna veszélyes hulladék keletkezett, ami az előző évhez képest mintegy 30 %-os csökkenést jelentett. 8. táblázat: Somogy megyében keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége Év Mennyiség (t)
1997 1998 1999 2000 2001
14.396 17.516 17.233 14.809 16.237
Forrás: Dél-dunántúli Régió Területi Hulladékgazdálkodási Terv (adatok: HAWIS)
A folyamatos csökkenés főként a gazdasági szerkezet átalakulásával és kisebb részben a hulladékszegény technológiák térhódításával magyarázható. A kistérség területén kiemelten kezelendő hulladékok közül egészségügyi és állati eredetű hulladékok, valamint a lakossági használatból eredő elektromos és elektronikai hulladékok és kiselejtezett gépjárművek keletkeznek. Egészségügyi hulladékok csupán az önkormányzatok által üzemeltetett védőnői szolgálatoknál fordulnak elő. Az itt képződött veszélyes hulladékokról nem állnak rendelkezésre pontos adatok. A háziorvosi rendelők mindenütt magánvállalkozásként működnek, így az ott keletkező veszélyes hulladékok kezelése nem tartozik az önkormányzat felelősségi körébe.
Csomagolási hulladékok
Település
9. táblázat: A csomagolási hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év) Vegyes Papír és karton Műanyag Fa Fém összetételű Egyéb, kevert Üveg Textil csomagolási csomagolási csomagolási csomagolási kompozit csomagolási csomagolási csomagolási hulladék hulladék hulladék hulladék csomagolási hulladék hulladék hulladék hulladék 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3
Balatonberény
0,1
2,31
3,63
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Balatonboglár
62,6
4,09
6,17
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
11,3
8,2
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Balatonkeresztúr
12,8
9,7
10,7
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Balatonlelle
16,5
31,6
23,5
-
16,2
5,85
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Balatonmáriafürdő
9,6
5,7
4,66
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
11,9
7,44
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Fonyód
29
22,1
27,1
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Gamás
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Látrány
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Ordacsehi
-
1,75
0,92
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Somogybabod
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Somogytúr
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Visz
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
131
100
92,3
0
16,2
5,85
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Balatonfenyves
Balatonszentgyörgy
Összesen:
A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége Felhalmozott nem veszélyes, csomagolási és kiemelten kezelendő hulladék a tervezési területen nem ismert.
A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége A kistérség területére be- és kiszállított kiemelten kezelendő hulladékáramokról és éves mennyiségükről nem áll rendelkezésre adat.
Nem veszélyes hulladékok 10. táblázat: A településekről kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év)
Település
Települési szilárd hulladék
Települési folyékony hulladék
2001
2002
2003
Balatonberény
673,8
Balatonboglár
2664, 3 2068, 2 0
713,7 6 3145, 18 2040, 7 0
982,6 4 3205, 43 1731, 28 0
Balatonfenyves Balatonkeresztúr
2001 2002 2003 59
99
100
503
588
301
2405
2012
1700
0
0
0
3521, 37 1489, 54 496,4 5 3773, 55 83,86
355
265
268
43
34
70
380
459
835
673
490
1008
0
0
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok
200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 -
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
0
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Balatonszentgyörgy
460,1
Fonyód
3645, 8 95
3421, 85 1083, 14 298,8 6 3712, 78 84,2
109
109
109
1270
1530
734
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
0
0
0
0
0
0
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
55
55
55
359
0
220
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
0
0
0
0
0
0
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
46
46
46
77
0
43
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Balatonlelle Balatonmáriafürdő
Gamás Látrány Ordacsehi Somogybabod Somogytúr Visz Összesen:
3217, 5 988,5
Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok
Kommunális szennyvíziszap
14023 14710 15494 6124, ,2 ,5 ,1 0
0 5279, 0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
11. táblázat: A településekre beszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év)
Település
Települési szilárd hulladék
Települési folyékony hulladék
Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok
Kommunális szennyvíziszap
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok
200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 2002 1 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 Balatonberény
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Balatonboglár
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Balatonfenyves
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Balatonkeresztúr
-
21880
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Balatonlelle
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Balatonmáriafürdő
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Balatonszentgyörgy
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Fonyód
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Gamás
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Látrány
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Ordacsehi
-
16028
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Somogybabod
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Somogytúr
319
319
319 3716 3217 2097
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Visz
319 3822 7
319 3716 3217 2097
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Összesen:
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Csomagolási hulladékok 12. táblázat: A településekről kiszállított csomagolási hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év)
Település
Balatonberény
Papír és karton csomagolási hulladék
Műanyag csomagolási hulladék
Fa csomagolási hulladék
Fém csomagolási hulladék
Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék
Egyéb, kevert csomagolási hulladék
Üveg csomagolási hulladék
Textil csomagolási hulladék
200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 2002 1 2 3 1 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 0,1 2,31 3,63 -
Balatonboglár
62,6 4,09 6,17 11,3 Balatonfenyves 8,2 3 10,6 Balatonkeresztúr 12,8 9,7 5 31,6 Balatonlelle 16,5 23,5 3 Balatonmáriafürdő 9,6 5,7 4,66 11,8 Balatonszentgyörgy 7,44 7 22,0 27,0 Fonyód 29 9 8 Gamás -
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Látrány
-
-
Ordacsehi
-
Somogybabod Somogytúr Visz Összesen:
-
16,1 5,85 8 -
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
130, 98,7 91,3 6 2 3
0
16,1 5,85 8
13. táblázat: A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása (2002.)
Települési szilárd hulladék
Települési folyékony hulladék
Kommunális szennyvíziszap
Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok
Lerakás
Lerakás
Lerakás
Lerakás
Lerakás
Lerakás
Település
t/év
%
t/év
%
t/év
%
t/év
%
t/év
%
t/év
%
Balatonberény
713,76
100
99
100
-
-
-
-
-
-
-
-
Balatonboglár
3145,18
100
588
100
-
-
-
-
-
-
-
-
Balatonfenyves
2040,7
100
2012
100
-
-
-
-
-
-
-
-
Balatonkeresztúr
1136,74
100
265
100
-
-
-
-
-
-
-
-
Balatonlelle
3421,85
100
265
100
4200*
100
-
-
-
-
-
-
Balatonmáriafürdő
1083,14
100
34
100
-
-
-
-
-
-
-
-
Balatonszentgyörgy
298,86
100
459
100
-
-
-
-
-
-
-
-
Fonyód
3712,78
100
490
100
-
-
-
-
-
-
-
-
Gamás
84,2
100
0
100
-
-
-
-
-
-
-
-
Látrány
109
100
35360
100
-
-
-
-
-
-
-
-
273,37
100
51
100
-
-
-
-
-
-
-
-
Somogybabod
55
100
10720
100
-
-
-
-
-
-
-
-
Somogytúr
55
100
12960
100
-
-
-
-
-
-
-
-
Visz
46
100
4240
100
-
-
-
-
-
-
-
-
16175,58
100
67543
100
4200*
100
0
0
0
0
0
0
Ordacsehi
Összesen: * 2001. évi adat
Települések
Papír és karton csomagolási hulladék
Lerakás t/év %
Műanyag csomagolási hulladék
Lerakás t/év %
Vegyes Egyéb, Fa Fém összetételű Üveg Textil kevert csomagolási csomagolási kompozit csomagolási csomagolási csomagolási hulladék hulladék csomagolási hulladék hulladék hulladék hulladék
Lerakás t/év %
Lerakás t/év %
Lerakás t/év %
Lerakás t/év %
Lerakás t/év %
Lerakás t/év %
Balatonberény
2,31
100
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Balatonboglár
4,09
100
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Balatonfenyves
11,33
100
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
9,7
100
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
31,63
100
16,18
100
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
5,7
100
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Balatonszentgyörgy
11,87
100
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Fonyód
22,09
100
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Gamás
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Látrány
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
1,75
100
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Somogybabod
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Somogytúr
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Visz
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
100,47
100
16,18
100
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Balatonkeresztúr Balatonlelle Balatonmáriafürdő
Ordacsehi
Összesen:
III. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények A hazai szabályozást illetően a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben és annak végrehajtási utasításaiban foglalt előírások a mértékadóak. Különleges megítélés alá esnek a Balaton parti sávjában elhelyezkedő hulladéklerakó telepek, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény rendelkezései miatt. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetéhez tartozó települések esetében új hulladéklerakó építésére illetve a meglévők bővítésére nincs lehetőség. A régióban és a kistérségben a hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális területi, helyi, vagy egyedi műszaki követelmények nincsenek. A tervezési területen, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági feladatokat az önkormányzatok jegyzői, a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség látja el, (engedélyek kiadása, ellenőrzések) az érintett szakhatóságok bevonásával. 14. táblázat: A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedélyes neve Cím SOMOGY MODUS Kft. SOMOGY MODUS Kft.
Látrány, Somogytúr, Somogybabod, és Visz községek Önkormányzatai, mint tulajdonosok. Látrány, Somogytúr, Somogybabod, és Visz községek Önkormányzatai, mint tulajdonosok Látrány, Somogytúr, Somogybabod, és Visz községek Önkormányzatai, mint tulajdonosok, és SOMOGY MODUS Kft. mint üzemeltető
Telephely
8681 Látrány Dózsa Gy. u. 10. 8681 Berencsepuszta, Látrány 0186/1hrsz Dózsa Gy. u. 10.
Tárgy A hulladékok begyűjtésére és szállítására vonatkozó engedély Látrány és térsége teraszos-kazettás szennyvízürítő telep vízjogi üzemeltetési engedélye. Komunális szilárd hulladék ártalmatlanító telep környezetvédelmi engedélye
Engedély szám
A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által 2000. március 10-én H/1411-11/2000-12. számon kiadott határozattal módosított 6398-9/1994-12. iktató és S. XXII/87. vízikönyv számú határozat (érvényes 2010. március 31-ig) A Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által 2737-6/1994. számon, a kommunális szilárd hulladék ártalmatlanító telep megvalósítására kiadott, határozatlan időre szóló engedély
8681 Látrány, Rákóczi u. 69.
Berencsepuszta, 0186/1hrsz
8681 Látrány, Rákóczi u. 69.
Berencsepuszta, 0186/1hrsz
Komunális szilárd hulladék ártalmatlanító telep használatba vételi engedély
8681 Látrány, Rákóczi u. 69.
Berencsepuszta, 0186/1hrsz
Látrány és vidéke A Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség nem veszélyes által 3989-1/2003. számon, kiadott, 2007. október hulladék-lerakó és 31-ig érvényes engedély. teraszos-kazettás szippantott szennyvízkezelő telepre vonatkozó környezetvédelmi működési engedély.
8681 Látrány Dózsa Gy. u. 10.
A Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, Balatonboglár által 433/96. számon 1996. január 31-én kiadott engedély.
Engedélyes neve Cím
Telephely
Tárgy
Engedély szám
SOMOGY MODUS Kft.
Berencsepuszta, 0186/1hrsz
Hulladékkezelési engedély
A Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által 5069-5-2003. számon, kiadott, 2007. október 31-ig érvényes engedély.
Balatonkeresztúr 072/2, 073, 074 hrsz
Környezetvédelmi működési engedély
(1412-1/2002.) érv.: 2005.12.31.
Balatonkeresztúr 072/2, 073, 074 hrsz
Hulladékkezelési engedély
(296-12/2004.) érv.: 2005.12.31.
Balatonkeresztúr 072/2, 073, 074 hrsz
Komposztálási engedély
(296-13/2004.) érv.: 2005.12.31.
Balatonkeresztúr 072/2, 073, 074 hrsz
Telepengedély
(2912-5/2002.)
Zöldfok Rt.
Zöldfok Rt.
Zöldfok Rt.v
Zöldfok Rt.
Zöldfok Rt.
Zöldfok Rt.
Zöldfok Rt.
Zöldfok Rt.v
Zöldfok Rt.
8681 Látrány Dózsa Gy. u. 10. 8600 Siófok BajcsyZs. u. 220. 8600 Siófok BajcsyZs. u. 220. 8600 Siófok BajcsyZs. u. 220. 8600 Siófok BajcsyZs. u. 220. 8600 Siófok BajcsyZs. u. 220. 8600 Siófok BajcsyZs. u. 220. 8600 Siófok BajcsyZs. u. 220. 8600 Siófok BajcsyZs. u. 220. 8600 Siófok BajcsyZs. u. 220.
Ordacsehi Egységes (5954-10/2003.) érv.: 2020.12.31. 091/7, 091/10 hrsz környezethasználati engedély Ordacsehi Telepengedély 091/7, 091/10 hrsz
(35-2/2003.)
Siófok
Engedély hulladékok gyűjtésére, szállítására
(14/2249/7/2003.)
Siófok
Engedély veszélyes hulladékok begyűjtésére és szállítására
(H-467/5/2002)
Siófok
Telepengedélyek
Hulladékok gyűjtése és szállítása 15. táblázat: A Zöldfok Rt. hulladékok szállítására vonatkozó adatai Gépjárművek, eszközök Szolgáltató
Zöldfok Rt
Szállító járművek 32 tömörítős gyűjtőautó 12 darus platós 10 konténer szállító
Lerakó helye
Gyűjtési körzet
Lakosok száma
Lerakón üzemelő gépek 2 kompaktor
Balatonkeresztúr
14 település
9 383
1 dózer 3 homlokrakodó 1 aprító, dobrosta
Ordacsehi Zamárdi Balatonszabadi
12 település 34 település 10 település
27 280 24 306 35 309
Forrás: Dél-dunántúli Régió Területi Hulladékgazdálkodási Terv
Hulladék* Név Települési szilárd hulladékok Települési folyékony hulladékok Kommunális szennyvíziszap Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok* Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok* Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok*
Székhely
SOMOGY MODUS Kft. SOMOGY MODUS Kft.
8681 Látrány, Dózsa Gy. u. 10. 8681 Látrány, Dózsa Gy. u. 10.
-
Begyűjtött hulladék mennyiség (t/év)
Begyűjtő, szállító
Begyűjtő kapacitása (t/év)
16. táblázat: A Somogy Modus Kft. hulladékok szállítására vonatkozó adatai Begyűjtésre használt szállítóeszköz
Átvevő-kezelő megnevezése
SOMOGY MODUS Kft. SOMOGY MODUS Kft.
374
2000
Tehergk.
3426
17000
Szippantó gk.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
17. táblázat: Működési engedéllyel rendelkező lerakók Lerakó helye Érvényességi idő Üzemeltető Balatonkeresztúr 2005. dec.31 Zöldfok Rt. Ordacsehi 2020 Zöldfok Rt. Zamárdi 2007. dec. 31. Zöldfok Rt. Látrány 2007. okt. 31. Somogy Módusz Kft. Marcali 2007. okt. 31. Rumpold Marcali Kft. Forrás: Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség
IV. A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége 18. táblázat: A településeken keletkező települési folyékony hulladék mennyisége (2001.) Keletkező Közcsatornán Tengelyen Helyben szennyvíz elvezetett elszállított maradó mennyisége mennyiség mennyiség mennyiség Település Balatonberény Balatonboglár Balatonfenyves Balatonkeresztúr Balatonlelle Balatonmáriafürdö Balatonszentgyörgy Fonyód Gamás Látrány Ordacsehi Somogybabod Somogytúr Visz Összesen:
m3/év 193815 486910 548595 172280 924545 249660 84315 1076020 32887 48764 29346 20294 15951 8395
m3/év 102606 330325 325580 142350 546689 237250 35300 567879 0 0 0 0 0 0
m3/év 59 602 2405 354 359 43 380 673 1 1598 54 182 128 36
Forrás: Dél-dunántúli Régió Területi Hulladékgazdálkodási Terv
19. táblázat: A települési folyékony hulladékok gyűjtési körzete (2001.) Folyékony hulladékot Beszállítási Beszállított Megfelelő fogadó telep körzet mennyiség települései m3/év I/N Kéthely Balatonberény 59 I Balatonfenyves 2405 Balatonkeresztúr 354 Balatonmáriafürdö 43 Balatonszentgyörgy 380 Fonyód 644 Ordacsehi 8 Látrány
Balatonboglár Balatonlelle Fonyód Gamás Látrány Ordacsehi Somogybabod Somogytúr Visz
84 33 29 1 1598 46 182 128 36
I
m3/év 91150 155983 220610 29576 377497 12367 48635 507468 32886 47166 29292 20112 15823 8359
Szólád
Balatonboglár Balatonlelle
518 326
I
Forrás: Dél-dunántúli Régió Területi Hulladékgazdálkodási Terv
A települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzése Somogy megyében 2001-ben működő 13 db szennyvíztisztító telepen 113.848 t szennyvíziszap keletkezett, melynek szárazanyag tartalma 3.650 t volt. 20. táblázat: Települési szennyvíziszapok jellemzése (2001.) Keletkező szennyvíziszap Keletkező szennyvíziszap Mezőgazdasági Település szárazany elhelyezés Leraká (szennyvíztel mennyisége ag Komposztá s ep) tartalma Injektálás lás m3/év t/év t/év t/év t/év t/év Balatonlelle 3500 4200 608 4200
Szennyvíziszap szervesanyag tartalma t/év
Forrás: Dél-dunántúli Régió Területi Hulladékgazdálkodási Terv
V. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása A képződő hulladék mennyiségének várható alakulása A területen jelenleg képződő szilárd települési hulladék éves mennyisége 17675 tonna. A tervezési időszak alatt a hulladéktermelési szokások, az életszínvonal és a demográfiai változások figyelembe vételével a hulladék mennyisége folyamatosan növekedni fog. Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben 2008-ig prognosztizálták a települési szilárd hulladék mennyiségének változását. A tervben megadott érték évi 2-3 tömeg % közötti mennyiségi növekedést mutat a keletkező hulladék volumenére vetítve. Az ISPA Pályázati Dokumentációban a hulladékmennyiség növekedését 2010-ig évi 3 tömeg %-nak, 2015-ig 2 tömeg %-nak tekintették. A hulladék sűrűsége viszont, az összetétel változásának következtében a kezdeti 192 kg/m3es értékről folyamatosan csökken és mintegy 175 kg/m3-re becsülhető. Mivel ez az adat a projekt egész területére érvényes átlagos érték, az érintett települések esetében is ezek alkalmazhatóak, így a következő táblázatokban a fent leírtaknak megfelelően számított adatok találhatók. Mivel a kiemelten kezelendő hulladékáramokra és a csomagolási hulladékok jelenlegi mennyiségére vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok, így a jövőben képződő hulladék mennyiségének várható alakulására nézve sem lehet megbízható előrejelzést adni.
425,6
21. táblázat: A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége (t/év) Település
Települési szilárd hulladék (t/év)
2002
2005
2008
Települési folyékony hulladék (m3)
Kommunális szennyvíziszap
2002
200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 1 5 8 2 5 8 2 5 8 2 5 8
2005
2008
Építési-bontási Mezőgazdasági hulladékok és és egyéb inert élelmiszeripari hulladékok* nem veszélyes hulladékok*
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok*
Balatonberény
714
780
852
99
60
46
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Balatonboglár
3145
3437
3756
588
356
274
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Balatonfenyves
2041
2230
2437
2012
1219
938
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Balatonkeresztúr
1137
1242
1357
265
161
124
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Balatonlelle
3422
3739
4086
265
161
124 4200 5880 9996
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Balatonmáriafürdő
1083
1184
1293
34
21
16
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
299
327
357
459
278
214
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
3713
4057
4433
490
297
228
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Gamás
84
92
101
0
0
0
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Látrány
109
119
130
35360
21430
16485
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Ordacsehi
273
299
326
51
31
24
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Somogybabod
55
60
66
10720
6497
4998
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Somogytúr
55
60
66
12960
7855
6042
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Visz
46
50
55
4240
2570
1977
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
16176
17675
19314
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Balatonszentgyörgy Fonyód
Összesen:
67543
40935
31489
4200 5880 9996
Csökkentési célok A települési szilárd hulladékra vonatkozó (országos) csökkentési célkitűzések alapjai a Hgt. 56.§-a szerint: A lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat 2004. július 1 napjáig 75%-ra 2007. július 1 napjáig 50%-ra 2014. július 1 napjáig 35%-ra kell csökkenteni. A hulladékká vált csomagolóanyagok esetében 2005. július 1. napjáig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok: - legalább 50%-a hasznosításra kerüljön, - ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen. Települési folyékony hulladékok: A települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentési célkitűzéseit alapvetően magában hordozza a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program, amely a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves elvezetését és a szennyvizek biológiai tisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését valósítja meg három ütemben (2008, 2010, illetve 2015-ig). A program folyamatos előrehaladásának megfelelően a gyűjtött és elszállítandó települési folyékony hulladék mennyisége fokozatosan csökkeni fog. Azt, hogy a helyi tervet készítő önkormányzat(ok) területe a programnak olyan módon a részese-e, hogy ott szennyvíztisztító és csatornahálózat már kiépítésre került vagy a jövőben kiépítésre fog kerülni, illetőleg a program szerint agglomerációs település-e vagy csak az un. „B” program részese lesz, a tervben ismertetni szükséges. Amennyiben a szennyvíztisztításnak a közösségi létesítményei nem fogják elérni az önkormányzatot – vagy esetleg csak 2008 után történik ez meg – akkor a tervkészítési időszakra (vagyis 2008-ig) számolni kell a tengelyen történő elszállítás feltételeinek biztosításával, és az elszállított folyékony hulladék kezelésével. A csökkentési célokat a szennyvíztisztítási program települést érintő vonatkozásinak ismertében kell meghatározni (amilyen mértékben nő a csatornázás, azzal arányosan csökkennie kell a tengelyen elszállítás mértékének). Ha a település nem lesz csatornázott hosszú távon sem, akkor csökkentési cél reálisan nem tervezhető, sőt a vízfogyasztás növekedésével a keletkező mennyiség várhatóan növekedni fog. Ilyen esetben a folyékony hulladék szakszerű kezelése érdekében mindenképpen a folyékony hulladék kezelési közszolgáltatáshoz szükséges gyűjtőkocsik és kezelőlétesítmények biztosítása lehet a cél. Kommunális szennyvíziszap: A kommunális szennyvíziszap mennyisége a csatornázási, szennyvíztisztítási program előrehaladásával abszolút értelemben folyamatosan növekedni fog. A keletkező és hasznosítandó iszapmennyiségek relatív csökkentése a szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiákkal lehetséges lesz. A hasznosításra nem alkalmas iszapok mennyiségét fokozatosan csökkenteni kell a közcsatornákba vezetett ipari szennyvizek minőségének szigorú ellenőrzésével, szükség esetén korlátozásokkal.
Építési-bontási hulladék és egyéb inert hulladék (nincs adat): Az inert hulladékok (építési és bontási törmelékek) mennyisége jelenleg ismeretlen. A mennyiségre még megbízható becslési adatok sem állnak rendelkezésre. Az inert hulladékokat jelenjeg hulladéklerakók takarására, útalapok és mély fekvésű területek feltöltésére használják. Csökkentési célkitűzés a technológiák ismeretében nem lehetséges, tekintettel arra, hogy a szakértői vélemények hosszútávon is a keletkező hulladék mennyiségének évenkénti kis mértékű növekedését jósolják, 15 éves távlatban is. A lerakandó inert hulladék mennyiségének csökkentése egyedül a feldolgozói, hasznosítói kapacitás növelésével lehetséges. 22. táblázat: A törvényi kötelezettségek teljesülése - a csomagolóanyagok és biológiailag lebomló hulladékok hasznosítási aránya Dátu Csomagolóanyag hasznosítás m Törvény által előírt Projekt hasznosítási arány Összes Minimálisan Hasznosított csomagolóeszköz hasznosítandó csomagolóeszköz hulladék mennyiség hulladék (t) (t) (t) 2005 50% 31199 15600 15600 . 2007 50% 34138 17069 18138 . 2014 50% 43892 21946 25787 . Dátu m
2004. 2007. 2014.
Törvény által előírt hasznosítási arány
25% 50% 65%
Szerves hulladék hasznosítás Projekt Összes bomló Minimálisan lerakható szerves hulladék hulladék (bázis:2001 év) (t) (t) 82208 56474 88590 37649 100463 26354
Lerakott bomló szerves hulladék (t) 56427 37452 26223
Forrás: ISPA pályázati dokumentáció
VI. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program Figyelembe véve a vonatkozó jogszabályokban, az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben, illetve a Dél-dunántúli Régió Területi Hulladékgazdálkodási Tervében meghatározottakat, a 2003-2008-ig terjedő tervezési időszakban a kistérség településeinek célok eléréséhez kell igazodni: - El kell terjeszteni a hasznosítható összetevők elkülönített begyűjtését, ipari előkészítését, az ehhez szükséges létesítmények és eszközpark (hulladékudvarok, gyűjtőszigetek, gyűjtőedényzet és begyűjtő járművek, válogatóművek) létrehozását, illetve alkalmazását.
A szelektív begyűjtést szolgáló rendszerek kialakításakor a fokozatosan bővülő komplex megoldásokat kell előnyben részesíteni. - Az elkülönített begyűjtéssel és kezeléssel el kell érni, hogy 2008-ban a jelenlegi 97 %-os lerakási arány 60% alá csökkenjen. - A beruházások és a létesítmények tervezésénél azon kezdeményezéseket kell előnyben részesíteni, amelyek a biohulladékok, a csomagolási hulladékok és a veszélyes hulladékok maradék-hulladéktól történő elkülönített kezelését lehetővé teszik. - Megelőzési intézkedésekkel kell biztosítani, hogy a képződő, kezelendő hulladék mennyisége összességében az időszak végére ne haladja meg a 2000. évi szintet. - Ösztönözni kell a hulladékszegény technológiák bevezetését, az újrahasználható és a tartós termékek piacra kerülését, valamint a fogyasztói szokásokat ebbe az irányba befolyásoló tájékoztató felvilágosító munkát. - Gondoskodni kell a települési hulladékban megjelenő 0,7-1,0%-nyi veszélyes összetevők minél nagyobb arányú elkülönített begyűjtéséről és külön kezeléséről, egyrészt a közszolgáltatás keretein belül, másrészt a gyártói felelősségen alapuló visszavételi kötelezettségek bevezetésével. A regionális hulladékgazdálkodási rendszer kiépülésének elősegítése, valamint a települési szilárdhulladék csomagoló-, illetve szervesanyag tartalmának jogszabályi előírások szerinti kezelése érdekében további célok meghatározása szükséges. -
Regionalitás megteremtése A jelenlegi lerakási gyakorlat alapvető megváltoztatására van szükség. Az időszak végére el kell érni, hogy a régióban csak az EK lerakásról szóló irányelvének, illetve az azzal harmonizáló hazai miniszteri rendeletnek megfelelő környezetvédelmi követelményeket teljes egészében kielégítő lerakók működjenek. Biztosítani kell, hogy a nem megfelelően kialakított hulladék-tárolókat és lerakókat legkésőbb 2009-ig bezárják, felszámolják, illetőleg az előírásoknak megfelelően korszerűsítsék, de a korszerű kapacitások kiépüléséig a lehetőségeknek megfelelően - a környezeti elemek védelmének maximális szem előtt tartása mellett - a hulladékok elhelyezése biztosított legyen. Biztosítani kell, hogy ahol az lehetséges és szükséges, megtörténjen a meglévő regionális gyűjtőkörű lerakók korszerűsítése. Támogatni szükséges a régi, korszerűtlen, kis kapacitású lerakóhelyeket kiváltó, legalább 100 ezer főt kiszolgáló regionális hulladékártalmatlanító létesítmények megépülését. Középtávon szükséges megvizsgálni az energetikai hasznosítás lehetőségeit a térségben, a megfelelő műszaki-gazdasági vizsgálatokat legkésőbb 2008-ig el kell elvégezni. Fontos, hogy a lerakók begyűjtő-körzetében komplex rendszerek alakuljanak ki, amelyek az elkülönített begyűjtési és lerakás-csökkentési feladatokat is teljesítik. Ezzel párhuzamosan a korszerűtlen és/vagy gazdaságtalan lerakók bezárása és szakszerű rekultiválása, vagy kitermelése, felszámolása szükséges. Folytatni kell a jelenlegi NKP települési hulladékkezelési és régi lerakók rekultiválási programját. Célszerű a rekultivált területeket továbbra is hulladékkezelés céljára hasznosítani (hulladékudvar, komposztáló telep, válogatómű, építési hulladék feldolgozó stb.). Meg kell akadályozni az illegális hulladéklerakók kialakulását. Fel kell számolni az illegális hulladéklerakókat. Szervesanyag hasznosítás
Összességében el kell érni, hogy az időszak végére a képződő, nem biomassza jellegű hulladék mintegy felének anyagában történő vagy energetikai hasznosítása megvalósuljon, lerakásra pedig csak a más módszerrel nem ártalmatlanítható hulladék kerülhessen. A Hulladékgazdálkodási Törvény rendelkezéseinek megfelelően a települési szilárd hulladékban megjelenő biológiailag lebomló szervesanyag lerakását 2004-re 75%-ra, 2007-re 50%-ra kell csökkenteni. A települési szilárd hulladék szervesanyag tartalmával kapcsolatos feladatok teljesítése érdekében támogatni szükséges azokat a kezdeményezéseket, amelyek a kerti és közterületi zöldhulladékra, a konyhai szerves hulladékra és a papírhulladék elkülönített gyűjtésére, vagy a hulladékok mechanikai előkezelés utáni szétválogatására és hasznosítására irányulnak. Csomagolóanyag hasznosítás Az EU előírásoknak megfelelően a csomagolási hulladékok tekintetében 2005-ig el kell érni az 50%-os hasznosítási arányt. A Hulladékgazdálkodási Törvény előírásai szerinti, a csomagolóanyagokra vonatkozó hasznosítási kötelezettség teljesítése érdekében legalább az e hulladékokra kiterjedő elkülönített begyűjtést 2005-ig a régió lakosságának legalább 40%-ára, 2008-ig 60%-ára ki kell terjeszteni. Lakossági tudatformálás A fentiekben megfogalmazott célok csak a Dél-nyugat Balatoni Kistérségi Társulás lakosságának aktív közreműködésével érhetők el. Támogatni szükséges mindazon kezdeményezéseket, amelyek segítik a megfelelő szemlélet kialakítását, a tájékoztatást, illetve a lakosság bevonását a regionális hulladékgazdálkodási célok teljesítésbe. Törekedni kell arra, hogy tovább erősödjön a kistérségben az önkormányzatok, illetve hulladékgazdálkodásban érdekelt szakmai, gazdasági, valamint civil szervezetek együttműködése. Rendszeres kapcsolatot kell kialakítani az önkormányzatoknak, kamaráknak, felügyelőségeknek, szakértőknek a vállalkozók és a lakosság szemléletének átalakítása érdekében. Intézményi háttér Az állami irányítás regionális és települési szintjein meg kell teremteni, illetve fejleszteni kell az intézményhálózatot, annak tárgyi és személyi feltételeit. Regionális szinten is meg kell teremteni a korszerű hulladékgazdálkodási információs rendszer feltételeit. Adatbázis létrehozása A megbízható és teljes körű helyzetelemzést elősegítő hulladékos információs rendszer kialakításával meg kell teremteni a későbbi hulladékgazdálkodási tervezés feltételeit és adatbázisát. VII. A tervezett intézkedések végrehajtásának ideje és költsége Dél-Balatoni-Sióvölgyi Regionális Települési Szilárdhulladék gazdálkodási Projekt
A Balatonkeresztúr, Siófok, Tamási, Szekszárd, Bonyhád és Komló vonzáskörzetében lévő települések 2002-ben nyertek ISPA támogatást komplex hulladékgazdálkodási elképzelésük megvalósítására. A Dél-Balatoni-Sióvölgyi Projekt a Dél-dunántúli Régió 203 településének 373 ezer állandó (az ide érkező üdülőnépeséggel együtt 468 ezer) lakosának hulladékgazdálkodására terjed ki. A program célkitűzései a következők: - Hulladék elhelyezése, korszerű nagytérségi hulladéklerakókon; - Tömörítős, pormentes háztartási hulladékgyűjtés; - Átrakóállomások alkalmazása, többlépcsős hulladékgyűjtés; - Szelektívgyűjtés a lakossági hasznosítható hulladékok elkülönített gyűjtésére; - Hulladékudvarok rendszerének kialakítása; - A hasznosítható hulladékok válogatása és ipari előkészítése; - BIO (zöld) hulladékok hasznosítása (komposztálás); - A jelenleg használt, illetve felhagyott lerakók rekultiválása. A program elemei: - Hulladék elhelyezése, korszerű nagytérségi hulladéklerakókon. A program keretében két új nagytérségi hulladéklerakó létesül Som (1,1 millió m3) és Cikó (1,2 millió m3) területén, míg a harmadik Ordacsehi (0,495 millió m3) a meglévő hulladéklerakó korszerűsítésével valósul meg. - A lakossági hasznosítható hulladékok szelektív gyűjtése a programban résztvevő településeken gyűjtőszigetek (805 db) alkalmazásával. - A hulladékudvarok rendszerének kialakításával (19 db) a lakosság részére lehetővé válik, hogy a rendszeres hulladékszállítás során el nem szállítható hulladékok (lom, háztartási veszélyes hulladék stb.) nagy részétől legális úton megszabaduljon, illetve elhelyezze a nagyobb mennyiségű szelektíven gyűjtött hulladékot. - A projekt területén szelektíven gyűjtött hasznosítható hulladékok előkészítésére három válogató mű létesül a regionális lerakókhoz kacsolódva (Som, Cikó, Ordacsehi), valamint a program kettő külső eleme (azaz beruházási költségein kívüli) a pécsi válogatómű és a Zamárdiban létesítendő komposztáló kerül igénybevételre. - A projektben nyolc regionális komposztáló üzem építését tervezik, amelyből három (Som, Cikó, Ordacsehi) a regionális lerakókhoz kapcsolódik, négy (Balatonkeresztúr, Tolna, Komló, Mohács) az átrakóállomásokkal együtt, míg egy Tamásiban valósulna meg. - A lerakótól távol (35 – 40 km fölött) a nagy hulladéktermelési súlypontokban indokolt a logisztikai költségek csökkentése végett átrakóállomások telepítése. A program négy átrakóállomás (Balatonkeresztúr, Tolna, Komló, Mohács) megépítését tervezi. - A projekt keretében 40 lerakó rekultiválása valósul meg. A program várt élettartama 28 év, amiből 3 évet vesz igénybe a javasolt fejlesztések megvalósítása. A kivitelezés 2004-ben kezdődhet. A teljes rendszer üzemeltetése a beruházási szakasz 2005. évi befejezését követően 2006-tól indulhat. Regionális hulladékkezelő rendszer kiépítése A regionális hulladékgyűjtő rendszer kiépítése regionális logisztikát feltételez. A Déldunántúli Régió jellegzetessége a sűrű aprófalvas jelleg, így az Országos Hulladékgazdálkodási Terv célkitűzéseivel összhangban a regionális hulladékkezelési központok létesítését szükséges támogatni. A legkedvezőbb működési költségek elérése érdekében a komplex hulladékkezelő központokat elsősorban a régió sűrűn lakott részeihez közel szükséges kialakítani. Fentieken túl az alábbi szempontok miatt a régióban további központokat kell kialakítani:
-
-
A Balaton déli része az ideérkező üdülőforgalom nagysága miatt, illetve a hulladékkezelési szolgáltatás zavartalan elvégzése érdekében a kiemelt üdülőrészen kívül két központ létesítése is indokolt lehet. A túl nagy szállítási távolságok elkerülése érdekében a régió nyugati részében is szükséges további hulladékkezelési központokat kialakítani.
A központok létesítésére a következő régiókban kerülhet sor: - Pécs térsége - Kaposvár térsége - Szekszárd térsége - Siófok térsége - Fonyód-Balatonboglár térsége - Marcali térsége - Szigetvár, Barcs, Sellye által határolt terület Nem szelektív hulladékgyűjtés A regionális hulladékkezelő központok megvalósítás mellett a szállítási távolságok csökkentése érdekében átrakóállomások létesítése szükséges. Az elfogadott Dél-BalatoniSióvölgyi Program a Dél-nyugat Balatoni Kistérség településeit érintő átrakóállomásainak helyeit a következő táblázat foglalja össze. 23. táblázat: Szállítási távolságok Település Ordacsehi lerakó Átrakó lerakó Összes Balatonboglár 25 0 25 Balatonfenyves 9 0 9 Balatonlelle 28 0 28 Fonyód 14 0 14 Gamás 51 0 51 Látrány 34 0 34 Ordacsehi 0 0 0 Somogybabod 43 0 43 Somogytúr 38 0 38 Visz 37 0 37 Település Balatonkeresztúri átrakó Átrakó lerakó Összes Balatonberény 5 26 31 Balatonkeresztúr 0 26 26 Balatonmáriafürdő 1 26 27 Balatonszentgyörgy 6 26 32 24. táblázat: Sió ISPA-ban tervezett átrakó állomások a Dél-nyugat Balatoni Kistérség területén Átrakóállomás helye Tervezett kapacitás Megvalósítás Balatonkeresztúr 10 000 tonna/év 2005 A régióban a hulladékgyűjtés csak a jogszabályi előírásoknak megfelelő módon, illetve eszközökkel történhet. A szükséges hulladékgyűjtő járművek beszerzésére az elindult regionális hulladékgazdálkodási projektek, valamint az ezt kiegészítő közszolgáltatói, illetve önkormányzati beruházások keretében kerülhet sor. A régióban a nem szelektív gyűjtés volumenét csökkenteni szükséges, ezért elsősorban a jelenlegi kapacitások fenntartására és azok folyamatos pótlásának megteremtésén van a hangsúly.
Szelektív hulladékgyűjtés A szelektív hulladékgyűjtésnek elsődlegesen a komplex hulladékkezelési központokhoz kell kapcsolódnia, amennyiben a szállítási távolságok ezt indokolttá teszik, az átrakóállomások körzetében is kialakíthatók alközpontok. A lakossági szelektív gyűjtés minél előbbi regionális bevezetése szükséges annak érdekében, hogy a kötelező 40 %-os arány teljesíthető legyen 2005-ig. A szelektív hulladékgyűjtés megszervezéséhez a következőket kell megvalósítani: - Gyűjtőszigetek kihelyezése; - Házhoz menő gyűjtés megszervezése a városok családi házas övezeteiben; - Gyűjtőkonténerek kihelyezése a forgalmasabb helyeken (áruházak, helyi központok stb.); - Hulladékudvarok rendszerének kialakítása és igénybevételének elterjesztése. A szelektív gyűjtés bevezetéséhez szükséges hulladékgyűjtő járművek és gyűjtőedényzetek beszerzésére szintén az elindult regionális hulladékgazdálkodási projektek, valamint az ezt kiegészítő közszolgáltatói, illetve önkormányzati beruházások keretében kerülhet sor. A szelektív gyűjtést folyamatosan fejleszteni szükséges, illetve ki kell építeni a régióban a hulladékudvarok hálózatát, amelyek a veszélyeshulladék gyűjtésével kapcsolatos célok eléréséhez is szolgáltathatnak alapot. 25. táblázat: A kialakítandó gyűjtőszigetek mennyisége a kistérség településein Település Gyűjtőpontok Balatonberény 6 Balatonboglár 7 Balatonfenyves 16 Balatonkeresztúr 10 Balatonlelle 4 Balatonmáriafürdő 9 Balatonyszentgyörgy 7 Fonyód 12 Gamás 7 Látrány 3 Ordacsehi 12 Somogybabod 1 Somogytúr 1 Visz 1 Összesen: 96 Megjegyzés: Az önkormányzatok a kialakítandó gyűjtőpontok számát kevésnek találják (pl. Fonyód). A szelektíven visszagyűjtött hulladékok átvételére a BIOMARK 2000 Kft. (1035 Budapest, Jablonka u. 85), az egyik legnagyobb magyar másodnyersanyag kereskedő cég adott szándéknyilatkozatot. Hulladékok ártalmatlanítása A települési szilárd hulladékok ártalmatlanítása jelenleg 97 %-ban lerakással történik a Déldunántúli Régióban. Az elfogadott Dél-Balatoni Projekt keretében továbbra is ez a módszer kerül alkalmazásra azzal a megkötéssel, hogy az Európai Unió lerakási direktívájának teljesítése érdekében a lerakóra kerülő hulladék szervesanyag tartalmát a bomló szerves
hulladék szelektív gyűjtésének bevezetésével csökkenti. A Program keretében elfogadott hulladékártalmatlanító létesítményeket a következő táblázat foglalja össze. 26. táblázat:Sió ISPA-ban tervezett lerakótelepek Lerakó helye helye Tervezett kapacitás Megvalósítás Cikó 1.200.000 m3 2004-2005 3 Som 1.100.000 m 2004-2005 3 Ordacsehi 495.000 m 2005 Szelektív gyűjtéshez kapcsolódó létesítmények (válogatók, komposztálók stb.) Hulladékudvarok A szelektív hulladékgyűjtés további létesítményei a hulladékudvarok, amelyek egyéb funkciójuk mellett jelentős szerepet töltenek be abban is, hogy a települési hulladékban megjelenő 0,7-1,0%-nyi veszélyes összetevők minél nagyobb arányú elkülönített begyűjtése megvalósuljon. A Dél-Balatoni-Sióvölgyi Projekt keretében az alábbi helyszíneken létesülnek hulladékudvarok: 27. táblázat:Sió ISPA-ban tervezett hulladékudvarok a Dél-nyugat Balatoni Kistérség területén Település Megvalósítás Ordacsehi 2004 Balatonfenyves 2005 Balatonkeresztúr 2004 Válogatóművek A válogatóművek elhelyezkedése a régió Dél-Balatoni-Sióvölgyi Projekt által érintett területén adott: 28. táblázat: Sió ISPA-ban tervezett válogatóművek a Dél-nyugat Balatoni Kistérség területén Válogatóművek papír, fém, műanyag hulladék ipari előkészítésére a Dél-Balatoni-Sióvölgyi Projekt területén Helyszín Ordacsehi
Kapacitás 6 000 tonna/év
Megvalósítás 2005
További válogatóművek telepítése: A válogatóművek telepítése az optimális kapacitásra való méretezés és a megfelelő anyagellátás biztosításának érdekében a regionális hulladéklerakókhoz kapcsolva javasolható. Komposztálók 29. táblázat:Sió ISPA-ban tervezett komposztálótelepek a Dél-nyugat Balatoni Kistérség területén Komposztálók zöld-, és biohulladék kezelésére a Dél-BalatoniSióvölgyi Projekt területén Helyszín Kapacitás (t/év) Megvalósítás Ordacsehi 5.500 2005-2006 Balatonkeresztúr 3.900 2004-2005
További komposztálók telepítése: A telepítendő komposztálók száma jelentősen függ a választott technológiától, mivel hagyományos hulladékégetéssel történő energetikai hasznosításnál a lerakási direktíva komposztálás nélkül is teljesíthető, míg együttégetés esetén komposztálásról szintén gondoskodni kell. A zöldhulladék teljes körű szelektív gyűjtésének, illetve komposztálásának megszervezése esetén a telepítését a komplex hulladékkezelési központokhoz, illetve átrakóállomásokhoz érdemes kötni. A szállítási költségek minimalizálása érdekében törekedni kell arra, hogy a zöldhulladékot minél kisebb távolságra kelljen szállítani. A régió aprófalvas jellegéből adódóan az 1000 fő alatti településeken elsősorban a házi komposztálás támogatandó, a szükséges kapacitásokat ennek függvényében kell meghatározni. Korszerűtlen létesítmények bezárása, rekultivációja A régióban tervezett hulladékgazdálkodási programok keretében megvalósuló új kezelő létesítmények ismeretében a korszerűtlen telepek szakszerű bezárásáról gondoskodni kell. Stratégia a Dél-Balatoni-Sióvölgyi Projekt területén lévő még működő hulladékkezelési létesítmények bezárására A projekt megvalósulásának (létesítmények megépítése, regionális szolgáltatás elindulása) várható időpontja 2005-2006 közé tehető. Ennek értelmében a jelenlegi hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatban a következő megállapítások tehetők: Lerakók: A térségben működő lerakók kapacitása elégséges a projekt 2005-ig történő megvalósításáig, az egyes lerakók felülvizsgálatában szükséges tisztázni, hogy mely lerakók esetében indokolt és lehetséges a 2005. előtti bezárás. A Dél-Balaton és Sióvölgyi Program keretén kívül lerakó bővítés a területen csak különösen indokolt esetben történhet, a tervezett bővítési kapacitás legfeljebb 2005-ig tervezhető. Új lerakó engedélyezése a térségben szükségtelen, a programban nevesített lerakók (Som, Ordacsehi, Cikó) képesek eleg tenni a regionális lerakókkal szemben támasztott jogszabályi követelményeknek és hulladékelhelyezési igényeknek. A regionális lerakók üzemelésének megkezdését követően valamennyi még a térségben működő lerakót be kell zárni, a települések hulladékát a regionális lerakókra kell szállítani. 30. táblázat: Bezárandó lerakók a Sió ISPA-ban a Dél-nyugat Balatoni Kistérség területén Szabad kapacitás Lerakó tervezett Lerakó neve 2002 bezárása nyarán [m3]* Balatonkeresztúr 2005.12.31. 100.000 Látrány 2005.12.31. 8.000 Ordacsehi 2005.12.31. 420.000 * PHARE lerakó felmérés adatai
31. táblázat: Hulladéklerakók rekultiválásának ütemezése Intézkedés Tervezett időpont Rekultiváció a Dél-Balatoni-Sióvölgyi 2005 - 2007 Hulladékgazdálkodási Program keretében 32. táblázat: Dél-Balaton és Sióvölgyi Projekt cselekvési programjának illeszkedése az OHT-hoz Intézkedési program /OHT alapján/
Országos Határidő
Dél-Balaton és Sióvölgyi Projekt
Komplex regionális begyűjtő-kezelő rendszerek kialakítása
2008
2005
Elkülönített gyűjtési rendszerek bevezetése
2008
2005
2008
2005
Települési hulladék előkezelési és hasznosítási program összhangban a csomagolási hulladék programmal, kiemelten kezelve a papírhasznosítást
2008
2005
Régi lerakók rekultiválása
2008
2005 - 2007
Biológiailag lebomló szerves hulladék elkülönített kezelése(komposztálási program)
2008
2005.
Települési hulladékok szelektív gyűjtési programja összhangban a csomagolási hulladék programmal
Forrás: Dél-dunántúli Régió Területi Hulladékgazdálkodási Terv
Települési szintű feladatterv Balatonberény Intézkedés
Résztvevők
Időzítés
Költségigény (eFt)
Hulladékgazdálkodás, szelektív hulladékgyűjtés A település köztisztasági feladatainak megszervezése, kereskedelmi és vendéglátóhelyek környékének tisztasága érdekében ellenőrzés, szankció bevezetése Rögzíthető hulladékgyűjtő edényzet elhelyezése a forgalmas területekre és azok gyakori ürítésének megszervezése
önkormányzat, 203 önkormányzat konzorciuma
2004-től folyamatosan
100/hónap
önkormányzat, 203 önkormányzat konzorciuma
2004
5/db
Az állati tetemek elhelyezésének megoldása
magántulajdonos
2005-től folyamatosan
részletes költségelemzést igényel
Illegális hulladéklerakók megszüntetése, kialakulásuk megakadályozása
önkormányzat
2004-től folyamatosan
6 m3/0,5/km
Szelektív hulladék gyűjtőpontok kialakítása (6db)
önkormányzat, 203 önkormányzat konzorciuma
2006
540/gyűjtősziget
2004-2005
300
2005-től folyamatosan
részletes költségelemzést igényel
2004-2007
150 / háztartás
2004-től folyamatosan
részletes költségelemzést igényel
2004-től folyamatos
50
2004-től folyamatos
100-200
Komposztáló Konyhai hulladékok komposztálásának fejlesztése Mezőgazdaságban és élelmiszer-iparban keletkező szerves hulladékok hasznosításának fokozása
önkormányzat, lakosság kamarák, termelők
Csatornázás A szennyvíz csatorna hálózat további bővítése a bekötések ösztönzése, a szennyvíz kezelő hely korszerűsítése A szennyvíznek a kiépült csatorna hálózatba való juttatása, a szivárgások, a környezetre káros módon való kezelések megszüntetése
vizi-közmű társulat, önkormányzat, DRV Rt., helyi lakosok önkormányzat, DRV Rt.,
Tudatformálás Gazdálkodók, vállalkozók folyamatos tájékoztatása, képzése Felvilágosító, tudatformáló rendezvények szervezése, kiadvány szerkesztése a korszerű hulladékgazdálkodásról
Önkormányzat, kamarák, környezetvédelmi felügyelőség civil szervezetek, önkormányzat
Balatonboglár Intézkedés
Résztvevők
Időzítés
Költségigény (eFt)
Hulladékgazdálkodás, szelektív hulladékgyűjtés A település köztisztasági feladatainak megszervezése, kereskedelmi és vendéglátóhelyek környékének tisztasága érdekében ellenőrzés, szankció bevezetése Rögzíthető hulladékgyűjtő edényzet elhelyezése a forgalmas területekre és a strandokra és azok gyakori ürítésének megszervezése Dögkút megszüntetése, az állati tetemek elhelyezésének megoldása
önkormányzat, 203 önkormányzat konzorciuma
2004-től folyamatosan
120/hónap
önkormányzat, 203 önkormányzat konzorciuma
2004
5/db
önkormányzat
2005
részletes költségelemzést igényel
Illegális hulladéklerakók megszüntetése, kialakulásuk megakadályozása
önkormányzat
2004-től folyamatosan
6 m3/0,5/km
Szelektív hulladék gyűjtőpontok kialakítása (7db)
önkormányzat, 203 önkormányzat konzorciuma
2006
540/gyűjtősziget
2004-2005
500
2005-től folyamatosan
részletes költségelemzést igényel
2004-2007
150 / háztartás
2004-től folyamatosan
részletes költségelemzést igényel
2004-től folyamatosan
50
2004-től folyamatos
100-200
Komposztáló Konyhai hulladékok komposztálásának fejlesztése Mezőgazdaságban és élelmiszer-iparban keletkező szerves hulladékok hasznosításának fokozása
önkormányzat, lakosság kamarák, termelők
Csatornázás A szennyvíz csatorna hálózat további bővítése a bekötések ösztönzése, a szennyvíz kezelő hely korszerűsítése A szennyvíznek a kiépült csatorna hálózatba való juttatása, a szivárgások, a környezetre káros módon való kezelések megszüntetése
vizi-közmű társulat, önkormányzat, DRV Rt., helyi lakosok önkormányzat, DRV Rt.,
Tudatformálás Gazdálkodók folyamatos tájékoztatása, képzése Felvilágosító, tudatformáló rendezvények szervezése, kiadvány szerkesztése a korszerű hulladékgazdálkodásról
Önkormányzat, kamarák, környezetvédelmi felügyelőség civil szervezetek, önkormányzat
Balatonfenyves Intézkedés
Résztvevők
Időzítés
Költségigény (eFt)
Hulladékgazdálkodás, szelektív hulladékgyűjtés A település köztisztasági feladatainak megszervezése, kereskedelmi és vendéglátóhelyek környékének tisztasága érdekében ellenőrzés, szankció bevezetése Rögzíthető hulladékgyűjtő edényzet elhelyezése a forgalmas területekre és a strandokra és azok gyakori ürítésének megszervezése Dögkút megszüntetése, az állati tetemek elhelyezésének megoldása
önkormányzat, 203 önkormányzat konzorciuma
2004-től folyamatosan
90/hónap
önkormányzat, 203 önkormányzat konzorciuma
2004
5/db
magántulajdonos
2005-től folyamatosan
részletes költségelemzést igényel
Illegális hulladéklerakók megszüntetése, kialakulásuk megakadályozása
önkormányzat
2004-től folyamatosan
6 m3/0,5/km
Szelektív hulladék gyűjtőpontok kialakítása (16 db)
önkormányzat, 203 önkormányzat konzorciuma
2006
540/gyűjtősziget
2004-2005
300
2005-től folyamatosan
részletes költségelemzést igényel
2004-2007
150 / háztartás
2004-től folyamatosan
részletes költségelemzést igényel
2004-től folyamatos
50
2004-től folyamatos
100-200
Komposztáló Konyhai hulladékok komposztálásának fejlesztése Mezőgazdaságban és élelmiszer-iparban keletkező szerves hulladékok hasznosításának fokozása
Önkormányzat, lakosság kamarák, termelők
Csatornázás A szennyvíz csatorna hálózat további bővítése a bekötések ösztönzése, a szennyvíz kezelő hely korszerűsítése A szennyvíznek a kiépült csatorna hálózatba való juttatása, a szivárgások, a környezetre káros módon való kezelések megszüntetése
vizi-közmű társulat, önkormányzat, DRV Rt., helyi lakosok önkormányzat, DRV Rt.,
Tudatformálás Gazdálkodók folyamatos tájékoztatása, képzése Felvilágosító, tudatformáló rendezvények szervezése, kiadvány szerkesztése a korszerű hulladékgazdálkodásról
Önkormányzat, kamarák, környezetvédelmi felügyelőség civil szervezetek, önkormányzat
Balatonkeresztúr Intézkedés
Résztvevők
Időzítés
Költségigény (eFt)
Hulladékgazdálkodás, szelektív hulladékgyűjtés A település köztisztasági feladatainak megszervezése, kereskedelmi és vendéglátóhelyek környékének tisztasága érdekében ellenőrzés, szankció bevezetése Rögzíthető hulladékgyűjtő edényzet elhelyezése a forgalmas területekre és a strandokra és azok gyakori ürítésének megszervezése Az állati tetemek elhelyezésének megoldása
önkormányzat, 203 önkormányzat konzorciuma
2004-től folyamatosan
10/hónap
önkormányzat, 203 önkormányzat konzorciuma
2004
5/db
magántulajdonos
2005-től folyamatosan
részletes költségelemzést igényel
Illegális hulladéklerakók megszüntetése, kialakulásuk megakadályozása
önkormányzat
2004-től folyamatosan
6 m3/0,5/km
Hulladéklerakó rekultivációja az ISPA projekt keretében Szelektív hulladék gyűjtőpontok kialakítása (10 db) az ISPA projekt keretében
203 önkormányzat konzorciuma önkormányzat, 203 önkormányzat konzorciuma
2005-2006
192.370
2006
540/gyűjtősziget
Önkormányzat, lakosság kamarák, termelők
2004-2005
300
2005-től folyamatosan
részletes költségelemzést igényel
203 önkormányzat konzorciuma
2004-2005
68.735
2004-2007
150 / háztartás
2004-től folyamatosan
részletes költségelemzést igényel
2004-től folyamatos
50
2004-től folyamatos
100-200
Komposztáló Konyhai hulladékok komposztálásának fejlesztése Mezőgazdaságban és élelmiszer-iparban keletkező szerves hulladékok hasznosításának fokozása Komposztálótelep létrehozása az ISPA projekt keretében
Csatornázás A szennyvíz csatorna hálózat további bővítése a bekötések ösztönzése, a szennyvíz kezelő hely korszerűsítése A szennyvíznek a kiépült csatorna hálózatba való juttatása, a szivárgások, a környezetre káros módon való kezelések megszüntetése
vizi-közmű társulat, önkormányzat, DRV Rt., helyi lakosok önkormányzat, DRV Rt.,
Tudatformálás Gazdálkodók folyamatos tájékoztatása, képzése Felvilágosító, tudatformáló rendezvények szervezése, kiadvány szerkesztése a korszerű hulladékgazdálkodásról
Önkormányzat, kamarák, környezetvédelmi felügyelőség civil szervezetek, önkormányzat
Balatonlelle Intézkedés
Résztvevők
Időzítés
Költségigény (eFt)
Hulladékgazdálkodás, szelektív hulladékgyűjtés A település köztisztasági feladatainak megszervezése, kereskedelmi és vendéglátóhelyek környékének tisztasága érdekében ellenőrzés, szankció bevezetése Rögzíthető hulladékgyűjtő edényzet elhelyezése a forgalmas területekre és a strandokra és azok gyakori ürítésének megszervezése Az állati tetemek elhelyezésének megoldása
önkormányzat, 203 önkormányzat konzorciuma
2004-től 120/hónap folyamatosan
önkormányzat, 203 önkormányzat konzorciuma
2004
magántulajdonos
Illegális hulladéklerakók megszüntetése, kialakulásuk megakadályozása
önkormányzat
2005-től részletes folyamatosan költség-elemzést igényel 2004-től 6 m3/0,5/km folyamatosan
Szelektív hulladék gyűjtőpontok kialakítása (12db) az ISPA projekt keretében
önkormányzat, 203 önkormányzat konzorciuma jegyző, önkormányzat
A régi szennyvízlerakó felszámolására, rekultivációjára vonatkozó intézkedési terv készítése
5 / db
2006
540/gyűjtősziget
2005
részletes költség-elemzést igényel
2004-2005
300
2005-től folyamatosan
részletes költség-elemzést igényel
vizi-közmű társulat, önkormányzat, DRV Rt., helyi lakosok
2004-2007
42.417
önkormányzat, DRV Rt.,
2004-tól folyamatosan
részletes költség-elemzést igényel
2004-től folyamatos
80
2004-től folyamatos
100-200
Komposztáló Konyhai hulladékok komposztálásának fejlesztése Mezőgazdaságban és élelmiszer-iparban keletkező szerves hulladékok hasznosításának fokozása
önkormányzat, lakosság kamarák, termelők
Csatornázás Az ivóvíz ellátás és szennyvíz csatorna hálózatának további bővítése (Irmapuszta, Rádpuszta), a bekötések ösztönzése, a szennyvíz kezelő hely korszerűsítése A szennyvíznek a kiépült csatorna hálózatba való juttatása, a szivárgások, a környezetre káros módon való kezelések megszüntetése, szennyvíziszaplerakó felszámolása
Tudatformálás Gazdálkodók folyamatos tájékoztatása, képzése Felvilágosító, tudatformáló rendezvények szervezése, kiadvány szerkesztése a korszerű hulladékgazdálkodásról
Önkormányzat, kamarák, környezetvédelmi felügyelőség civil szervezetek, önkormányzat
Balatonmáriafürdő Intézkedés
Résztvevők
Időzítés
Költségigény (eFt)
Hulladékgazdálkodás, szelektív hulladékgyűjtés A település köztisztasági feladatainak megszervezése, kereskedelmi és vendéglátóhelyek környékének tisztasága érdekében ellenőrzés, szankció bevezetése Rögzíthető hulladékgyűjtő edényzet elhelyezése a forgalmas területekre és azok gyakori ürítésének megszervezése
önkormányzat, 203 önkormányzat konzorciuma
2004-től folyamatosan
70/hónap
önkormányzat, 203 önkormányzat konzorciuma
2004
5/db
Az állati tetemek elhelyezésének megoldása
magántulajdonos
2005-től folyamatosan
részletes költségelemzést igényel
Illegális hulladéklerakók megszüntetése, kialakulásuk megakadályozása
önkormányzat
2004-től folyamatosan
6 m3/0,5/km
Szelektív hulladék gyűjtőpontok kialakítása (9db) az ISPA projekt keretében
önkormányzat, 203 önkormányzat konzorciuma
2006
540/gyűjtősziget
2004-2005
300
2005-től folyamatosan
részletes költségelemzést igényel
2004-2007
120 / háztartás
2004-től folyamatosan
részletes költségelemzést igényel
2004-től folyamatos
50
2004-től folyamatos
100-200
Komposztáló Konyhai hulladékok komposztálásának fejlesztése Mezőgazdaságban és élelmiszer-iparban keletkező szerves hulladékok hasznosításának fokozása
önkormányzat, lakosság kamarák, termelők
Csatornázás A szennyvíz csatorna hálózat további bővítése a bekötések ösztönzése, a szennyvíz kezelő hely korszerűsítése A szennyvíznek a kiépült csatorna hálózatba való juttatása, a szivárgások, a környezetre káros módon való kezelések megszüntetése
vizi-közmű társulat, önkormányzat, DRV Rt., helyi lakosok önkormányzat, DRV Rt.,
Tudatformálás Gazdálkodók folyamatos tájékoztatása, képzése Felvilágosító, tudatformáló rendezvények szervezése, kiadvány szerkesztése a korszerű hulladékgazdálkodásról
önkormányzat, kamarák, környezetvédelmi felügyelőség civil szervezetek, önkormányzat
Balatonyszentgyörgy Intézkedés
Résztvevők
Időzítés
Költségigény (eFt)
Hulladékgazdálkodás, szelektív hulladékgyűjtés A település köztisztasági feladatainak megszervezése, kereskedelmi és vendéglátóhelyek környékének tisztasága érdekében ellenőrzés, szankció bevezetése Rögzíthető hulladékgyűjtő edényzet elhelyezése a forgalmas területekre és azok gyakori ürítésének megszervezése
önkormányzat, 203 önkormányzat konzorciuma
2004-től folyamatosan
80/hónap
önkormányzat, 203 önkormányzat konzorciuma
2004
5/db
Az állati tetemek elhelyezésének megoldása
magántulajdonos
2005-től folyamatosan
részletes költségelemzést igényel
Illegális hulladéklerakók megszüntetése, kialakulásuk megakadályozása
önkormányzat
2004-től folyamatosan
6 m3/0,5/km
Szelektív hulladék gyűjtőpontok kialakítása (7db) az ISPA projekt keretében
önkormányzat, 203 önkormányzat konzorciuma
2006
540/gyűjtősziget
2004-2005
300
2005-től folyamatosan
részletes költségelemzést igényel
2004-2007
150 / háztartás
2004-től folyamatosan
részletes költségelemzést igényel
2004-től folyamatosan
50
2004-től folyamatos
100-200
Komposztáló Konyhai hulladékok komposztálásának fejlesztése Mezőgazdaságban és élelmiszer-iparban keletkező szerves hulladékok hasznosításának fokozása
önkormányzat, lakosság kamarák, termelők
Csatornázás A szennyvíz csatorna hálózat további bővítése a bekötések ösztönzése, a szennyvíz kezelő hely korszerűsítése A szennyvíznek a kiépült csatorna hálózatba való juttatása, a szivárgások, a környezetre káros módon való kezelések megszüntetése
vizi-közmű társulat, önkormányzat, DRV Rt., helyi lakosok önkormányzat, DRV Rt.,
Tudatformálás Gazdálkodók folyamatos tájékoztatása, képzése Felvilágosító, tudatformáló rendezvények szervezése, kiadvány szerkesztése a korszerű hulladékgazdálkodásról
Önkormányzat, kamarák, környezetvédelmi felügyelőség civil szervezetek, önkormányzat
Fonyód Intézkedés
Résztvevők
Időzítés
Költségigény (eFt)
Hulladékgazdálkodás, szelektív hulladékgyűjtés A település köztisztasági feladatainak megszervezése, kereskedelmi és vendéglátóhelyek környékének tisztasága érdekében ellenőrzés, szankció bevezetése Rögzíthető hulladékgyűjtő edényzet elhelyezése a forgalmas területekre és azok gyakori ürítésének megszervezése
önkormányzat, 203 önkormányzat konzorciuma
2004-től folyamatosan
10/hónap
önkormányzat, 203 önkormányzat konzorciuma
2004
5/db
Dögkút megszüntetése, az állati tetemek elhelyezésének megoldása
önkormányzat
2005-től folyamatosan
részletes költségelemzést igényel
Illegális hulladéklerakók megszüntetése, kialakulásuk megakadályozása
önkormányzat
2004-től folyamatosan
6 m3/0,5/km
Szelektív hulladék gyűjtőpontok kialakítása (12 db) az ISPA projekt keretében
önkormányzat, 203 önkormányzat konzorciuma
2006
540/gyűjtősziget
2004-2005
500
2005-től folyamatosan
részletes költségelemzést igényel
2004-2007
150 / háztartás
2004-től folyamatosan
részletes költségelemzést igényel
2004-től folyamatosan
80
2004-től folyamatos
100-200
Komposztáló Konyhai hulladékok komposztálásának fejlesztése Mezőgazdaságban és élelmiszer-iparban keletkező szerves hulladékok hasznosításának fokozása
önkormányzat, lakosság kamarák, termelők
Csatornázás A szennyvíz csatorna hálózat további bővítése a bekötések ösztönzése, a szennyvíz kezelő hely korszerűsítése A szennyvíznek a kiépült csatorna hálózatba való juttatása, a szivárgások, a környezetre káros módon való kezelések megszüntetése
vizi-közmű társulat, önkormányzat, DRV Rt., helyi lakosok önkormányzat, DRV Rt.,
Tudatformálás Gazdálkodók folyamatos tájékoztatása, képzése Felvilágosító, tudatformáló rendezvények szervezése, kiadvány szerkesztése a korszerű hulladékgazdálkodásról
önkormányzat, kamarák, környezetvédelmi felügyelőség civil szervezetek, önkormányzat
Gamás Intézkedés
Résztvevők
Időzítés
Költségigény (eFt)
Hulladékgazdálkodás, szelektív hulladékgyűjtés A település köztisztasági feladatainak megszervezése, kereskedelmi és vendéglátóhelyek környékének tisztasága érdekében ellenőrzés, szankció bevezetése Rögzíthető hulladékgyűjtő edényzet elhelyezése a forgalmas területekre és azok gyakori ürítésének megszervezése
önkormányzat, 203 önkormányzat konzorciuma
2004-től folyamatosan
10/hónap
önkormányzat, 203 önkormányzat konzorciuma
2004
5/db
Dögkút megszüntetése, az állati tetemek elhelyezésének megoldása
önkormányzat
2005-től folyamatosan
részletes költségelemzést igényel
Illegális hulladéklerakók megszüntetése, kialakulásuk megakadályozása
önkormányzat
2004-től folyamatosan
6 m3/0,5/km
Szelektív hulladék gyűjtőpontok kialakítása (7 db) az ISPA projekt keretében
önkormányzat, 203 önkormányzat konzorciuma
2006
540/gyűjtősziget
2004-2005
100
2005-től folyamatosan
részletes költségelemzést igényel
2005-2008
120 / háztartás
2005-től folyamatosan
részletes költségelemzést igényel
2004-től folyamatos
20
2004-től folyamatos
100-200
Komposztáló Konyhai hulladékok komposztálásának fejlesztése Mezőgazdaságban és élelmiszer-iparban keletkező szerves hulladékok hasznosításának fokozása
Önkormányzat, lakosság kamarák, termelők
Csatornázás A szennyvíz csatorna hálózat kialakítása, a kommunális szennyvíztisztítás megoldása A szennyvíz szivárgások, szikkasztók a környezetre káros módon való kezelések megszüntetése
vizi-közmű társulat, önkormányzat, DRV Rt., helyi lakosok önkormányzat, DRV Rt., Tudatformálás
Gazdálkodók folyamatos tájékoztatása, képzése Felvilágosító, tudatformáló rendezvények szervezése, kiadvány szerkesztése a korszerű hulladékgazdálkodásról
Önkormányzat, kamarák, környezetvédelmi felügyelőség civil szervezetek, önkormányzat
Látrány Intézkedés
Résztvevők
Időzítés
Költségigény (eFt)
Hulladékgazdálkodás, szelektív hulladékgyűjtés A település köztisztasági feladatainak megszervezése, kereskedelmi és vendéglátóhelyek környékének tisztasága érdekében ellenőrzés, szankció bevezetése Rögzíthető hulladékgyűjtő edényzet elhelyezése a forgalmas területekre és azok gyakori ürítésének megszervezése
önkormányzat, 203 önkormányzat konzorciuma
2004-től folyamatosan
70/hónap
önkormányzat, 203 önkormányzat konzorciuma
2004
5/db
Az állati tetemek elhelyezésének megoldása Hulladéklerakó (Berencse) bezárása, rekultivációja az ISPA projekt keretén belül
magántulajdonosok
2005-től folyamatosan 2004-től folyamatos
részletes költségelemzést igényel részletes költségelemzést igényel
2004-től folyamatosan
6 m3/0,5/km
2006
540/gyűjtősziget
2004-2005
300.000
2005-től folyamatosan
részletes költségelemzést igényel
2005-2008
120 / háztartás
2005-től folyamatosan
részletes költségelemzést igényel
2004-től folyamatos
50
2004-től folyamatos
100-200
Illegális hulladéklerakók megszüntetése, kialakulásuk megakadályozása Szelektív hulladék gyűjtőpontok kialakítása (3 db) az ISPA projekt keretében
önkormányzat, 203 önkormányzat konzorciuma, Környezetvédelmi Felügyelőség, ÁNTSZ önkormányzat önkormányzat, 203 önkormányzat konzorciuma Komposztáló
Konyhai hulladékok komposztálásának fejlesztése Mezőgazdaságban és élelmiszer-iparban keletkező szerves hulladékok hasznosításának fokozása
Önkormányzat, lakosság kamarák, termelők
Csatornázás A szennyvíz csatorna hálózat kiépítése A szennyvíz szivárgások, szikkasztók a környezetre káros módon való kezelések megszüntetése
vizi-közmű társulat, önkormányzat, DRV Rt., helyi lakosok önkormányzat, DRV Rt., Tudatformálás
Gazdálkodók folyamatos tájékoztatása, képzése Felvilágosító, tudatformáló rendezvények szervezése, kiadvány szerkesztése a korszerű hulladékgazdálkodásról
Önkormányzat, kamarák, környezetvédelmi felügyelőség civil szervezetek, önkormányzat
Ordacsehi Intézkedés
Résztvevők
Időzítés
Költségigény (eFt)
Hulladékgazdálkodás, szelektív hulladékgyűjtés A település köztisztasági feladatainak megszervezése, kereskedelmi és vendéglátóhelyek környékének tisztasága érdekében ellenőrzés, szankció bevezetése Rögzíthető hulladékgyűjtő edényzet elhelyezése a forgalmas területekre és azok gyakori ürítésének megszervezése
önkormányzat, 203 önkormányzat konzorciuma
2004-től folyamatosan
60/hónap
önkormányzat, 203 önkormányzat konzorciuma
2004
5/db
Hulladékudvar és válogatómű telepítése az ISPA projekt keretén belül
önkormányzat, 203 önkormányzat konzorciuma, Környezetvédelmi Felügyelőség, ÁNTSZ önkormányzat
2004-től folyamatos
839.100
2005-től folyamatosan
részletes költségelemzést igényel
Illegális hulladéklerakók megszüntetése, kialakulásuk megakadályozása
önkormányzat
2004-től folyamatosan
6 m3/0,5/km
Szelektív hulladék gyűjtőpontok kialakítása (12 db) az ISPA projekt keretében
önkormányzat, 203 önkormányzat konzorciuma
2006
540/gyűjtősziget
ZÖLDFOK Rt
2005-2006
107.387
kamarák, termelők
2005-től folyamatosan
részletes költségelemzést igényel
2004-2007
120 / háztartás
2004-től folyamatosan
részletes költségelemzést igényel
2004-től folyamatos
70
2004-től folyamatos
100-200
Dögkút megszüntetése, az állati tetemek elhelyezésének megoldása
Komposztáló Komposztálótelep létrehozása az ISPA projekt keretén belül Mezőgazdaságban és élelmiszer-iparban keletkező szerves hulladékok hasznosításának fokozása
Csatornázás A szennyvíz csatorna hálózat további bővítése a bekötések ösztönzése, a szennyvíz kezelő hely korszerűsítése A szennyvíznek a kiépült csatorna hálózatba való juttatása, a szivárgások, a környezetre káros módon való kezelések megszüntetése
vizi-közmű társulat, önkormányzat, DRV Rt., helyi lakosok önkormányzat, DRV Rt.,
Tudatformálás Gazdálkodók folyamatos tájékoztatása, képzése Felvilágosító, tudatformáló rendezvények szervezése, kiadvány szerkesztése a korszerű hulladékgazdálkodásról
Önkormányzat, kamarák, környezetvédelmi felügyelőség civil szervezetek, önkormányzat
Somogybabod Intézkedés
Résztvevők
Időzítés
Költségigény (eFt)
Hulladékgazdálkodás, szelektív hulladékgyűjtés A település köztisztasági feladatainak megszervezése, kereskedelmi és vendéglátóhelyek környékének tisztasága érdekében ellenőrzés, szankció bevezetése Rögzíthető hulladékgyűjtő edényzet elhelyezése a forgalmas területekre és azok gyakori ürítésének megszervezése
önkormányzat, 203 önkormányzat konzorciuma
2004-től folyamatosan
70/hónap
önkormányzat, 203 önkormányzat konzorciuma
2004
5/db
Dögkút megszüntetése, az állati tetemek elhelyezésének megoldása
önkormányzat
2005-től folyamatosan
részletes költségelemzést igényel
Illegális hulladéklerakók megszüntetése, kialakulásuk megakadályozása
önkormányzat
2004-től folyamatosan
6 m3/0,5/km
Szelektív hulladék gyűjtőpontok kialakítása (1 db) az ISPA projekt keretében
önkormányzat, 203 önkormányzat konzorciuma
2006
540/gyűjtősziget
2004-2005
200
2003-
részletes költségelemzést igényel
2005-2008
120 / háztartás
2005-től folyamatosan
részletes költségelemzést igényel
2004-től folyamatos
50
2004-től folyamatos
100-200
Komposztáló Konyhai hulladékok komposztálásának fejlesztése Mezőgazdaságban és élelmiszer-iparban keletkező szerves hulladékok hasznosításának fokozása
Önkormányzat, lakosság kamarák, termelők
Csatornázás A szennyvíz csatorna hálózat kiépítése A szennyvíz szivárgások, szikkasztók a környezetre káros módon való kezelések megszüntetése
vizi-közmű társulat, önkormányzat, DRV Rt., helyi lakosok önkormányzat, DRV Rt., Tudatformálás
Gazdálkodók folyamatos tájékoztatása, képzése Felvilágosító, tudatformáló rendezvények szervezése, kiadvány szerkesztése a korszerű hulladékgazdálkodásról
Önkormányzat, kamarák, környezetvédelmi felügyelőség civil szervezetek, önkormányzat
Somogytúr Intézkedés
Résztvevők
Időzítés
Költségigény (eFt)
Hulladékgazdálkodás, szelektív hulladékgyűjtés A település köztisztasági feladatainak megszervezése, kereskedelmi és vendéglátóhelyek környékének tisztasága érdekében ellenőrzés, szankció bevezetése Rögzíthető hulladékgyűjtő edényzet elhelyezése a forgalmas területekre és azok gyakori ürítésének megszervezése
önkormányzat, 203 önkormányzat konzorciuma
2004-től folyamatosan
70/hónap
önkormányzat, 203 önkormányzat konzorciuma
2004
5/db
Dögkút megszüntetése, az állati tetemek elhelyezésének megoldása
önkormányzat
2005-től folyamatosan
részletes költségelemzést igényel
Illegális hulladéklerakók megszüntetése, kialakulásuk megakadályozása
önkormányzat
2004-től folyamatosan
6 m3/0,5/km
Szelektív hulladék gyűjtőpontok kialakítása (1 db) az ISPA projekt keretében
önkormányzat, 203 önkormányzat konzorciuma
2006
540/gyűjtősziget
2004-2005
100
2005-től folyamatosan
részletes költségelemzést igényel
2005-2008
120 / háztartás
2005-től folyamatosan
részletes költségelemzést igényel
2004-től folyamatos
50
2004-től folyamatos
100-200
Komposztáló Konyhai hulladékok komposztálásának fejlesztése Mezőgazdaságban és élelmiszer-iparban keletkező szerves hulladékok hasznosításának fokozása
Önkormányzat, lakosság kamarák, termelők
Csatornázás A szennyvíz csatorna hálózat kiépítése A szennyvíz szivárgások, szikkasztók a környezetre káros módon való kezelések megszüntetése
vizi-közmű társulat, önkormányzat, DRV Rt., helyi lakosok önkormányzat, DRV Rt., Tudatformálás
Gazdálkodók folyamatos tájékoztatása, képzése Felvilágosító, tudatformáló rendezvények szervezése, kiadvány szerkesztése a korszerű hulladékgazdálkodásról
Önkormányzat, kamarák, környezetvédelmi felügyelőség civil szervezetek, önkormányzat
Visz Intézkedés
Résztvevők
Időzítés
Költségigény (eFt)
Hulladékgazdálkodás, szelektív hulladékgyűjtés A település köztisztasági feladatainak megszervezése, kereskedelmi és vendéglátóhelyek környékének tisztasága érdekében ellenőrzés, szankció bevezetése Rögzíthető hulladékgyűjtő edényzet elhelyezése a forgalmas területekre és azok gyakori ürítésének megszervezése
önkormányzat, 203 önkormányzat konzorciuma
2004-től folyamatosan
60/hónap
önkormányzat, 203 önkormányzat konzorciuma
2004
5/db
Dögkút megszüntetése, az állati tetemek elhelyezésének megoldása
önkormányzat
2005-től folyamatosan
részletes költségelemzést igényel
Illegális hulladéklerakók megszüntetése, kialakulásuk megakadályozása
önkormányzat
2004-től folyamatosan
6 m3/0,5/km
Szelektív hulladék gyűjtőpontok kialakítása (1 db) az ISPA projekt keretében
önkormányzat, 203 önkormányzat konzorciuma
2006
540/gyűjtősziget
2004-2005
100
2005-től folyamatosan
részletes költségelemzést igényel
2005-2008
120 / háztartás
2005-től folyamatosan
részletes költségelemzést igényel
2004-től folyamatos
50
2004-től folyamatos
100-200
Komposztáló Konyhai hulladékok komposztálásának fejlesztése Mezőgazdaságban és élelmiszer-iparban keletkező szerves hulladékok hasznosításának fokozása
önkormányzat, lakosság kamarák, termelők
Csatornázás A szennyvíz csatorna hálózat kiépítése A szennyvíz szivárgások, szikkasztók a környezetre káros módon való kezelések megszüntetése
vizi-közmű társulat, önkormányzat, DRV Rt., helyi lakosok önkormányzat, DRV Rt., Tudatformálás
Gazdálkodók folyamatos tájékoztatása, képzése Felvilágosító, tudatformáló rendezvények szervezése, kiadvány szerkesztése a korszerű hulladékgazdálkodásról
önkormányzat, kamarák, környezetvédelmi felügyelőség civil szervezetek, önkormányzat
A megvalósítás szereplői A hulladékgazdálkodási terv megvalósítása szempontjából alapvető a környezetvédelem intézményrendszerének helyi szinten való erősítése. E nélkül veszélybe kerülhet a fenntartható fejlődés elvének gyakorlati érvényesítése, a közérdek védelme, az önkormányzati környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási feladatok ellátása. A Nemzeti Környezetvédelmi Program céljainak megfelelően erősíteni kell az önkormányzat környezetvédelmi intézményrendszerét. Elengedhetetlen bővíteni és hatékonnyá tenni a környezetvédelmi szakmai és szervezeti rendszert, elősegítve annak megfelelő működtetését a szakmai és a lakossági feladatokban való közreműködésnél. Szükséges erősíteni a horizontális kapcsolatok rendszerét, szorosabb együttműködésre törekedve a társhatóságokkal, vállalatokkal, oktatási, egészségügyi intézményekkel, civil szervezetekkel és a lakossággal. A hulladékgazdálkodási terv megvalósításában nagy szerep hárul a helyi társadalom szereplőire, szervezeteire. A hulladékgazdálkodási, környezetvédelmi, természetvédelmi és a területfejlesztési törvénnyel, valamint a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban e vonatkozásban sajátos feladatai vannak az önkormányzatnak A környezetvédelmi ismeretek, az ökológiai szemlélet és a környezettudatos magatartásforma kialakítása minden állampolgár és minden szakma számára elengedhetetlen a fenntartható fejlődés irányába való előrelépés igénye miatt. Az oktatás, képzés, tájékoztatás feladata, hogy az emberek számára világossá tegye az egyes döntéseik környezeti következményeit és a helyes megoldások módozatait. Az önkormányzatnak ebben tevékeny részt kell vállalnia. A helyi társadalom környezethez való viszonyában az országos és helyi tömegtájékoztatási eszközöknek döntő szerepe van. A környezetvédelmi tájékoztatás hatékonyabb formáinak alkalmazását kell elősegíteni és egyidejűleg a színvonalat növelni. A helyi társadalom szempontjából is alapvető elvárás az információhoz való jog biztosítása. Ebből a szempontból nem elegendő a környezeti állapotadatok megadása, hanem szükség van az okok, okozók tisztázására is, mert e nélkül a védekezésnek korlátozottak a lehetőségei. A hulladékgazdálkodási terv megvalósításának Területfejlesztési Kistérségi Társulás
főszereplője:
A megvalósítás további szereplői: Dél-nyugat Balatoni kistérség lakossága Az államigazgatás központi és területi szervei Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Belügyminisztérium Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Dunántúli Regionális Vízmű Rt. ZÖLDFOK Rt. 203 település által alakított konzorcium Balaton-Sió Kht. Somogy Modus Kft. Vállalkozások Civil szervezetek
Dél-nyugat
Balatoni
Ellenőrzés, monitoring A program végrehajtását folyamatosan nyomon kell követni, és meg kell szervezni az esetleges eltérésekről vagy gondokról a visszacsatolást. Ez utóbbit célszerű úgy kialakítani, hogy a jelzések alulról-felfelé áramoljanak annak érdekében, hogy a szükséges programok mindig a lehető legalacsonyabb szinten szülessenek meg, a szubszidiaritás elvének megfelelően. Így a folyamatos visszajelzéseket először a részprogramok felelősei kapnák meg, akik intézkednének, és arról tájékoztatnák a végrehajtás fő felelősét. Az ellenőrzési rendszer gyakorlatilag az együttműködés során született feladatvállalásokat hivatott nyomon követni és jelezni az eseteges eltéréseket. A település önkormányzatának minden teljesítésről tájékoztatást kell kapnia, mivel a program egészének végrehajtásáért felelős szervezet. Az információáramlást ezért úgy kell megszervezni, hogy ne csak a felmerülő problémákkal kapcsolatban forduljanak hozzá, hanem a pontos teljesítésekről is mindenkor tájékozott legyen. A társadalmi, gazdasági és környezeti hatások nyomon követése A társadalmi, gazdasági és környezeti hatások nyomon követése kettős követelményt támaszt a monitoring rendszer megszervezésére vonatkozóan. Egyrészt fontos megismerni az új fejlesztéseket, azok hatását a gazdasági és társadalmi folyamatokra, másrészt figyelni kell a fejlesztések, beruházások és a turistaforgalom által a környezetre gyakorolt hatásokat. Mivel a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben a Balaton Fejlesztési Tanács koordinálásával folyamatos programozási, monitoring és kutatási tevékenység folyik, az ennek során elkészített dokumentumok, jegyzőkönyvek fontos támpontot jelentenek a települések fejlődésének, állapotának nyomonkövetésében.
Mellékletek
1. sz. melléklet Alapfogalmak és terminológia Hulladék: a Hulladékgazdálkodásról szóló törvény 1. számú melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy, vagy anyag, amelyektől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles. Hulladékfajták Települési hulladék: a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék. Települési szilárd hulladék: -Háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező hulladék. -Közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező hulladék. -Háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkező, veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék. Települési folyákony hulladék:a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely -emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, -a nem közüzemi csatorna és árokrendszerekből, valamint -a gazdasági, de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származik. Inert hulladék: az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Biológiailag lebontható hulladék (biohulladék): minden szervesanyag-tartalmú hulladék, ami anaerob, vagy aerob módon lebontható Nem települési hulladék: ipari tevékenység során, a kereskedelemben, szolgáltatásban és a mezőgazdaságban keletkező hulladék. Két fő csoportba osztható: veszélyes hulladék és nem veszélyes hulladék. A veszélyes hulladék a Hulladékgazdálkodásról szóló törvény 2. számú mellékletében felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék. Kezelési terminológia
A különböző kezelési lehetőségeken belül a hasznosítás és az ártalmatlanítás tekinthető a két legjelentősebb kategóriának. Hasznosítás: a hulladéknak, vagy valamely összetevőjének a termelésben, vagy szolgáltatásban történő felhasználása. Újrahasználat: a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása. Ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása. A különböző ártalmatlanítási és hasznosítási lehetőségeket a Hulladékgazdálkodási törvény 3. illetve 4. melléklete sorolja fel.
2. sz. melléklet A lakosság és az önkormányzatok hulladékkezeléssel kapcsolatos feladatai A Hgt a lakosság számára előírja, hogy: -
A fogyasztó köteles a szervezett hulladékbegyűjtést - ideértve a szelektív hulladékbegyűjtési rendszereket is - igénybe venni. Törvényben meghatározott esetekben a fogyasztó köteles a hulladékká vált terméket az annak visszavételére kötelezettnek, illetve feljogosítottnak visszaszolgáltatni. Az ingatlantulajdonos a települési hulladék egyes összetevőit (pl. a veszélyes hulladékokat) az önkormányzat rendeletében előírtaknak megfelelően köteles elkülönítetten, a környezet veszélyeztetését kizáró módon gyűjteni; a meghatározott begyűjtőhelyre vinni vagy a begyűjtésre feljogosított hulladékkezelőnek átadni.
A Hgt a települési önkormányzatok részére kötelező feladatként határozza meg a következő feladatokat: - közszolgáltatás megszervezése (szilárd és folyékony hulladékokra), - közterületen elhagyott hulladékok begyűjtése, kezelése - a kezelőművek létesítése és üzemeltetése, vagy más szervezésében működő közszolgáltatáshoz való csatlakozás - közterületek tisztántartásának megszervezése, - a közszolgáltatás a díjainak megállapítása - helyi hulladékgazdálkodási tervek elkészítése A Hgt alapján az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják továbbá: -
szelektív gyűjtés megszervezését, hulladékgyűjtő udvarok és szigetek kialakítását, válogatóművek és komposztáló üzemek létesítését.
A közszolgáltatás megszervezésével és a lerakók üzemeltetésével kapcsolatos további jogszabályi kötelezettségek a települési önkormányzatok számára: -
Kötelező a települési szilárd és folyékony hulladék kezelési közszolgáltatás megszervezése: 2000 fő és a fölötti állandó lakos esetén 2002. január 1. napjáig; 2000 fő állandó lakos alatt 2003. január 1. napjáig (Hgt. 56.§ (1) bekezdés).
-
Az üzemeltetőnek (nem minden esetben az önkormányzatra vonatkozó előírás) a már üzemelő hulladéklerakók teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatát 2 éven belül el kell végezni. A felülvizsgálat elvégzésének törvényi határideje 2003. január 1. volt (Hgt. 56.§ (5) bekezdés).
-
A településen jelenleg működő állati hulladéktemető működését környezetvédelmi szempontból 2003. december 31-ig felül kell vizsgálni (71/2003. (VI. 27) FVM rendelet 18.§ (1) bekezdése alapján).
-
Az üzemeltető (nem minden esetben az önkormányzatra vonatkozó előírás) – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – 2002. március 31-ig köteles (volt) a meglévő, engedéllyel rendelkező vagy üzemelő hulladéklerakót, illetve leürítő helyet az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek bejelenteni (203/2001. (XI. 14.) korm. rendelet 28.§ (1) bekezdés). Leürítő hely esetében a környezetvédelmi hatóságnak a kötelezést elrendelő határozata esetében felülvizsgálatot kell lefolytatni.
-
A lerakással ártalmatlanított hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmát csökkenteni kell: 2004. július 1. napjáig 75%-ra, 2007. július 1. napjáig 50%-ra, 2014. július 1. napjáig 35%-ra (Hgt. 56.§ (7) bekezdés)
-
A Hgt. hatálybalépéséig létrejött, települési hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására irányuló szerződések 2003. január 1. napján megszűnnek, kivéve, ha azt a szerződő felek a törvényben, a közszolgáltatás ellátására vonatkozó szerződés részletes feltételeit szabályozó végrehajtási rendeletben meghatározott feltételeknek és tartalomnak megfelelően módosították (Hgt. 56.§ (9) bekezdés).
A hulladéklerakással kapcsolatos előírások önkormányzati feladatokat érintő szabályai a 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet (továbbiakban: Lr.) alapján: A különböző kategóriájú hulladéklerakóban - a hulladékok jegyzékéről szóló külön jogszabály figyelembevételével - a következő hulladékok lerakása engedélyezhető: - veszélyes hulladék lerakóban történő elhelyezéssel veszélyes hulladékok; - nem-veszélyes hulladék lerakóban történő elhelyezéssel: - települési szilárd hulladék, amely kielégíti a nem veszélyeshulladék-lerakóban átvehető hulladékra a Lr. 2. számú mellékletének megfelelően megállapított átvételi követelményeket, - egyéb nem veszélyes hulladékok, melyek kielégítik a Lr. 2. számú melléklet szerinti átvételi követelményeket, - biológiai, kémiai, illetve hőkezeléssel, tartós (legalább 6 hónapig tartó) tárolással vagy más kezeléssel nyert olyan szennyvíztisztításból származó hulladék és csatornaiszap, amelyben a fekál coli és a fekál streptococcus szám ml-ben mért mennyisége a kezelés során az eredeti érték 10%-a alá csökkent, - az előkezelés (befoglalás, beágyazás) után, nem veszélyes hulladékként kezelhető veszélyes hulladékok, melyek kielégítik a Lr. 2. számú melléklet szerinti átvételi követelményeket; - inerthulladék lerakóban való elhelyezéssel csak inert hulladéknak minősülő hulladék. Tilos elhelyezni a hulladéklerakókon: -
folyékony hulladékot; nyomás alatti gázt; robbanásveszélyes hulladékot, maró, oxidáló, tűzveszélyes hulladékot, fertőző kórházi vagy más egészségügyi, illetve állat-egészségügyi intézményből származó klinikai hulladékot; használt egész gumiabroncsot 2003. július 1-je után, a hulladéklerakó-építés műszaki létesítményeinek céljára használt gumiabroncsok, valamint a kerékpár
-
gumiabroncsok és az 1400 mm külső átmérőnél nagyobb gumiabroncsok kivételével, továbbá az aprított használt gumiabroncsot 2006. július 1-je után, előkezelés nélküli szennyvíziszapot, állati hulladékot, minden más típusú hulladékot, mely nem elégíti ki a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott átvételi követelményeket.
A lerakásra vonatkozó szabályokat összegezve megállapítható, hogy a települési lerakókra vonatkozóan részleges, de nagy mértékű lerakási korlátozás van életben a biológiailag bontható hulladékokra, 2006 közepétől teljes lerakási korlátozás lesz a gumiabroncsokra, illetve csökkenteni kell a lerakott települési hulladékban a veszélyes komponensek hányadát. Mindezen követelmények teljesítése csak úgy lehetséges, ha a települési önkormányzat megoldja ezek elkülönített gyűjtését, illetve az ezt követő külön kezelését. Ugyanakkor a települési hulladékban számos hasznosítható frakció is van, amelyek elkülönített gyűjtése gazdasági előnyökkel járhat, ugyanakkor a lerakott mennyiség csökkenése meghosszabbítja a lerakó üzemeltetési élettartamát. A települési hulladékból elkülönítetten gyűjthető frakciók, valamint a települési hulladéktól elsődlegesen elkülönítve gyűjtött csomagolási hulladék frakciók megnevezését és EWC kódszámát a 2. sz. melléklet tartalmazza. A mellékletben felsoroltakon kívül az önkormányzatok felelősségi körébe tartozóan még más hulladékok is keletkezhetnek (pl. állati hulladékok EWC 02 főcsoport, építési bontási hulladékok EWC 17 főcsoport, egészségügyi hulladékok EWC 18 főcsoport). A települési önkormányzatoknak tehát elemi érdeke a szelektív gyűjtés megszervezése. A szelektív gyűjtés oka és az érintett hulladékok tehát az alábbiak lehetnek: -
-
a lerakási tilalom miatt külön gyűjtendő és kezelendő hulladékok gyűjtése = biológiailag lebomló hulladékok, = veszélyes frakciók (lásd 2. függelék „*”-gal megjelölt tételeit), = gumihulladék másodnyersanyag értékesítése céljából külön gyűjtött vagy utólag válogatott hulladékok (pl. fém, műanyag, papír, üveg, textil), a gyártói-forgalmazói felelősség körébe tartozó hulladékok települési hulladékból való elkülönített gyűjtése és átadása hasznosítónak, koordináló szervezettel kötött szerződés alapján (pl. kiselejtezett gépjárművek és berendezések, hulladék olajok, elemek-akkumulátorok, csomagolóanyag-hulladékok).
Az első pontban fölsorolt tevékenység általában költséget jelent az önkormányzat számára, bár a biológiailag bontható frakció komposztálása során piacképes, de legalábbis lerakó takarására alkalmas termék keletkezik, ami csökkentheti a kiadásokat. A másik két tevékenység azonban megfelelő hasznosítókkal kötött szerződés alapján akár nyereséges is lehet. A régióban működő hulladékhasznosító vállalkozásokról az illetékes környezetvédelmi felügyelőségek adnak információt, de tájékozódhatnak ezekről az önkormányzatok a területi tervek megfelelő fejezeteiből is. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetésekor alapelvnek kell tekinteni a jelentkező piacképes igények, valamint az azok feldolgozását biztosító kapacitások harmonikus egyeztetését, figyelembe véve a vállalkozói alapon történő megvalósítást. A szelektív
gyűjtéssel elérhető a teljes hulladékmennyiség mintegy 30 %-os csökkentése, ami igen jelentős helymegtakarítást eredményezhet például a lerakók esetében. A szelektív hulladékgyűjtés a hulladék tömegének csökkentésén túl még egyéb előnyökkel is jár: - csökkenti a környezet terhelését (lerakók veszélyességét, égetőmű káros anyag kibocsátását), - a hasznosítható anyagok kinyerésével csökkennek a kezelés költségei, és egyben csökken a természeti erőforrások igénybevétele is, - erősíti a lakosságban a környezeti tudatot (aktív részvétel a környezet állapotának javításáért). A szelektív hulladékgyűjtés intenzív bevezetésének ma még ugyanakkor számos akadálya van, amelyek közül a két leglényegesebb: -
a lakossági közreműködés mértékének valószínűsíthető alacsony foka, a másodnyersanyag feldolgozó iparág gyengesége, egyes hulladékfajtákra vonatkozóan teljes hiánya.
Nagyon fontos, hogy egy adott területen a szelektív hulladékgyűjtés ne rövid ideig tartó kísérleti jelleggel, hanem alapos, gondos előkészítés után, folyamatosan történjék. Nagy szerep hárul a szelektív gyűjtés bevezetésében az önkormányzatra, mivel a lerakókapacitás biztosítása, a hulladékkezelési (szemétszállítási) díjak meghatározása, a hulladékszállítást végző szervezet kiválasztása és felügyelete, ellenőrzése az ő feladata. A gyűjtési rendszer szervezeti felépítésén túl biztosítani kell az annak zavartalan működéséhez szükséges eszközrendszert is. Egy adott település vagy régió gyűjtési rendszerének és a hozzátartozó eszközrendszernek szerves egységet kell képeznie. Nyilvánvaló, hogy például szabványos gyűjtőedényzet előírása csak akkor indokolt, ha a szervezett, intézményes hulladékgyűjtés megoldott (ez pedig jogszabályi előírásból következően kötelező). Szelektív gyűjtés esetén a szelektivitás fokozatos bevezetését lehetővé tevő eszközrendszerről is gondoskodni kell. Az eszközrendszer lehetséges elemei: közterületeken elhelyezett szabványos gyűjtőedényzet (gyűjtősziget), mobil gyűjtést lehetővé tevő speciális gyűjtő-szállító gépjármű, lakossági gyűjtés céljára hulladékgyűjtő udvarok hálózatának kiépítése, beleértve a komplex (gyűjtő-átrakó-átcsomagoló funkciókat biztosító) hulladékudvarokat is. Szervezett, de szelektivitás nélküli hulladékgyűjtés esetén a gyűjtőedényzet és a szállítójármű típusainak megfelelő megválasztásával biztosítani kell a mikrokörnyezet szennyezésének elkerülését (pormentes, bűzmentes tárolás, ürítés, szállítás). Közegészségügyi szempontból legalább hetente meg kell oldani a lakóterületen összegyűjtött hulladék elszállítását, ha az biológiailag lebomló összetevőket is tartalmaz. A szelektíven gyűjtött hasznos másodlagos nyersanyagok értékesítése gazdasági hasznot (bevételt) is jelenthet az önkormányzatok számára.
2. számú melléklet az 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelethez A hulladékgyűjtő udvarban begyűjthető hulladékok azonosító száma, megnevezése 02
02 01 02 01 04 02 01 08 02 01 09 03
03 02 03 02 99 07 07 03 07 03 99 07 06
07 06 99 07 07
07 07 99 08
08 01 08 01 11 08 01 12 08 01 17 08 01 18 08 01 21 08 03 08 03 17 08 03 18 08 04
MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZERELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS -FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK mezőgazdaság, kertészet, vízkultúrás termelés, erdészet, vadászat és halászat hulladékai műanyag hulladék (kivéve a csomagolóeszközöket) veszélyes anyagokat tartalmazó, mezőgazdasági vegyi hulladékok mezőgazdasági vegyi hulladékok, amelyek különböznek a 02 01 08-tól FAFELDOLGOZÁSBÓL ÉS FALEMEZ-, BÚTOR-, CELLULÓZ ROST SZUSZPENZIÓ-, PAPÍR- ÉS KARTONGYÁRTÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK faanyagvédő szer hulladékok közelebbről nem meghatározott faanyagvédő szerek SZERVES KÉMIAI FOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK szerves festékek, pigmentek és színezékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok (kivéve 06 11) közelebbről nem meghatározott hulladékok zsírok, kenőanyagok, szappanok, mosószerek, fertőtlenítőszerek és kozmetikumok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok közelebbről nem meghatározott hulladékok finom vegyszerek és vegyipari termékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó, közelebbről nem meghatározott hulladékok közelebbről nem meghatározott hulladékok BEVONATOK (FESTÉKEK, LAKKOK ÉS ZOMÁNCOK), RAGASZTÓK, TÖMÍTŐANYAGOK ÉS NYOMDAFESTÉKEK TERMELÉSÉBŐL, KISZERELÉSÉBŐL, FORGALMAZÁSÁBÓL ÉS FELHASZNÁLÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK festékek és lakkok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából, valamint ezek eltávolításából származó hulladékok szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakkhulladékok festék- vagy lakk-hulladékok, amelyek különböznek a 08 01 11-től festékek és lakkok eltávolításából származó, szerves oldószereket vagy egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok festékek és lakkok eltávolításából származó hulladékok, amelyek különböznek a 08 01 17-től festékek és lakkok eltávolítására használt, hulladékká vált anyagok nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner hulladékká vált toner, amelyik különbözik a 08 03 17-től ragasztók és tömítőanyagok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok (a vízhatlanító termékeket is beleértve)
08 04 09 08 04 10 09 09 01 07 09 01 08 09 01 10 09 01 11 09 01 12 13 13 02 13 02 05 13 02 06 13 02 07 15
15 01 15 01 01 15 01 02 15 01 03 15 01 04 15 01 05 15 01 06 15 01 07 15 01 09 15 01 10 15 01 11 16 16 01 03 16 01 14 16 01 15 16 01 17 16 01 18 16 01 19 16 01 20 16 02 16 02 11 16 02 13 16 02 14
szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok hulladékai ragasztók, tömítőanyagok hulladékai, amelyek különböznek a 08 04 09-től FÉNYKÉPÉSZETI IPAR HULLADÉKAI ezüstöt vagy ezüstvegyületeket tartalmazó fotófilm és -papír ezüstöt vagy ezüstvegyületeket nem tartalmazó fotófilm és -papír egyszerhasználatos fényképezőgépek, áramforrás nélkül egyszerhasználatos fényképezőgépek, amelyek a 16 06 01, 16 06 02 vagy a 16 06 03 kódszámú tételekhez tartozó áramforrást is tartalmaznak áramforrást is tartalmazó, egyszerhasználatos fényképezőgépek, amelyek különböznek a 09 01 11-től OLAJHULLADÉKOK ÉS FOLYÉKONY ÜZEMANYAGOK HULLADÉKAI (kivéve az étolajokat, valamint a 05, 12 és 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat) motor-, hajtómű- és kenőolaj hulladékok ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok szintetikus motor-, hajtómű- és kenőolajok biológiailag könnyen lebomló motor-, hajtómű- és kenőolajok HULLADÉKKÁ VÁLT CSOMAGOLÓANYAGOK; KÖZELEBBRŐL NEM MEGHATÁROZOTT ABSZORBENSEK, TÖRLŐKENDŐK, SZŰRŐANYAGOK ÉS VÉDŐRUHÁZAT csomagolási hulladékok (beleértve a válogatottan gyűjtött települési csomagolási hulladékokat) papír és karton csomagolási hulladékok műanyag csomagolási hulladékok fa csomagolási hulladékok fém csomagolási hulladékok vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladékok egyéb, kevert csomagolási hulladékok üveg csomagolási hulladékok textil csomagolási hulladékok veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok, ideértve a kiürült hajtógázos palackokat A JEGYZÉKBEN KÖZELEBBRŐL NEM MEGHATÁROZOTT HULLADÉKOK termékként tovább nem használható gumiabroncsok veszélyes anyagokat tartalmazó fagyálló folyadékok fagyálló folyadékok, amelyek különböznek a 16 01 14-től vasfémek nem vasfémek műanyagok üveg elektromos és elektronikus berendezések hulladékai klór-fluor-szénhidrogéneket (HCFC, HFC) tartalmazó használatból kivont berendezések veszélyes anyagokat tartalmazó használatból kivont berendezések, amelyek különböznek a 16 02 09-től 16 02 12-ig felsorolt tételektől használatból kivont berendezések, amelyek különböznek a 16 02 09-től 16 02 13-ig felsoroltaktól
16 02 16 16 06 16 06 01 16 06 02 16 06 03 16 06 04 16 06 05 17 17 01 17 01 01 17 01 02 17 01 03 17 01 07 17 02 17 02 01 17 02 02 17 02 03 17 04 17 04 01 17 04 02 17 04 03 17 04 04 17 04 05 17 04 06 17 04 07 17 05 17 05 04 17 06 17 06 04 17 08 17 08 02 17 09 17 09 04 20
20 01 20 01 01 20 01 02 20 01 10 20 01 11 20 01 13 20 01 14 20 01 15
használatból kivont berendezésekből eltávolított anyagok, amelyek különböznek a 16 02 15-től elemek és akkumulátorok ólomakkumulátorok nikkel-kadmium elemek higanyt tartalmazó elemek lúgos akkumulátorok (kivéve 16 06 03) egyéb elemek és akkumulátorok ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKRŐL KITERMELT FÖLDET IS) beton, tégla, cserép és kerámia beton téglák cserép és kerámiák beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól fa, üveg és műanyag fa üveg műanyag fémek (beleértve azok ötvözeteit is) vörösréz, bronz, sárgaréz alumínium ólom cink vas és acél ón fémkeverékek föld (ideértve a szennyezett területekről származó kitermelt földet), kövek és kotrási meddő föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól szigetelőanyagokat és azbesztet tartalmazó építőanyagok szigetelőanyagok, amelyek különböznek a 17 06 01 és 17 06 03-tól gipsz alapú építőanyagok gipsz alapú építőanyag, amely különbözik a 17 08 01-től egyéb építkezési és bontási hulladékok kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól TELEPÜLÉSI HULLADÉKOK (HÁZTARTÁSI HULLADÉKOK ÉS AZ EZEKHEZ HASONLÓ, KERESKEDELMI, IPARI ÉS INTÉZMÉNYI HULLADÉKOK), BELEÉRTVE AZ ELKÜLÖNÍTETTEN GYŰJTÖTT HULLADÉKOKAT IS elkülönítetten gyűjtött hulladék frakciók (kivéve 15 01) papír és karton üveg ruhanemű textíliák oldószerek savak lúgok
20 01 17 20 01 19 20 01 21 20 01 23 20 01 25 20 01 26 20 01 27 20 01 28 20 01 29 20 01 30 20 01 31 20 01 32 20 01 33 20 01 34 20 01 35 20 01 36 20 01 37 20 01 38 20 01 39 20 01 40 20 02 20 02 01 20 02 02 20 03 20 03 07
fényképészeti vegyszerek növényvédő szerek fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok klór-fluor-szénhidrogéneket tartalmazó kiselejtezett berendezések étolaj és zsír olaj és zsír, amely különbözik a 20 01 25-től veszélyes anyagokat tartalmazó festékek, tinták, ragasztók és gyanták festékek, tinták, ragasztók és gyanták, amelyek különböznek a 20 01 27-től veszélyes anyagokat tartalmazó mosószerek mosószerek, amelyek különböznek a 20 01 29-től citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek gyógyszerek, amelyek különböznek a 20 01 31-től elemek és akkumulátorok, amelyek között a 16 06 01, 16 06 02 vagy a 16 06 03 kódszám alatt felsorolt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók elemek és akkumulátorok, amelyek különböznek a 20 01 33-tól veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21 és 20 01 23 kódszámú hulladékoktól kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21, 20 01 23 és 20 01 35 kódszámú hulladékoktól veszélyes anyagokat tartalmazó fa fa, amely különbözik a 20 01 37-től műanyagok fémek kerti és parkokból származó hulladékok (a temetői hulladékot is beleértve) biológiailag lebomló hulladékok talaj és kövek egyéb települési hulladék lom hulladék
3. sz. melléklet Az MSZ 12749 szabvány szerint a vízminőségi osztályok jellemzése
I.osztály: kiváló víz Mesterségesen szennyező anyagoktól mentes, tiszta víz, természetes állapotú víz, amelyben az oldottanyag-tartalom kevés, közel teljes az oxigéntelítettség, a tápanyagterhelés csekély és szennyvízbaktérium gyakorlatilag nincs. II.osztály: jó víz Külső szennyező anyagokkal és biológiailag hasznosítható tápanyagokkal kismértékben terhelt, mezotróf jellegű víz. A vízben oldott és lebegő, szerves és szervetlen anyagok mennyisége, valamint az oxigénháztartás jellemzőinek évszakos és napszakos változása az életfeltételeket nem rontja. A vízi szervezetek fajgazdagsága nagy, egyedszámuk kicsi, természetes szagú és színű. Szennyezőbaktérium igen kevés. III. osztály: tűrhető víz Mérsékelten szennyezett (pl.: tisztított szennyvizekkel már terhelt) víz, amelyben a szerves és a szervetlen anyagok, valamint a biológiailag hasznosítható tápanyagterhelés eutrofizlódást eredményezhet. Szennyvízbaktériumok következetesen kimutathatók. Az oxigénháztartás jellemzőinek évszakos és napszakos ingadozása, továbbá az esetenként előforduló káros vegyületek átmenetileg kedvezőtlen életfeltételeket teremthetnek. Az életközösségben a fajok számának csökkenése és egyes fajok tömeges elszaporodása vízszineződést is előidézhet. Esetenként szennyezésre utaló szag és szín is előfordul. IV.osztály: szennyezett víz Külső eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, illetve szennyvizekkel terhelt, biológiailag hozzáférhető tápanyagokkal gazdag víz. Az oxigénháztartás jellemzői tág határok között változnak, előfordul az anaerob állapot is. A nagy mennyiségű szerves anyag biológiai lebontása, a baktériumok nagy száma (ezen belül a szennyvízbaktériumok uralkodóvá válnak), valamint az egysejtűek tömeges előfordulása jellemző. A víz zavaros, esetenként színes változó, előfordulhat vízvirágzás is. A biológiailag káros anyagok koncentrációja esetenként a krónikus toxicitásnak megfelelő értéket is elérheti. Ez a vízminőség kedvezőtlenül hat a magasabb rendű vízi növényekre és a gerinces állatokra. V.osztály: erősen szennyezett víz Különféle eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, szennyvizekkel erősen terhelt, esetenként toxikus víz. Szennyvízbaktérium-tartalma közelít a nyers szennyvizekéhez. A biológiailag káros anyagok és az oxigénhiány korlátozzák az életfeltételeket. A víz átlátszósága általában kicsi, zavaros, bűzös, színe jellemző és változó. A bomlástermékek és a káros anyagok koncentrációja igen nagy, a vízi élet számára krónikus, esetenként akut toxikus szintet jelent.
