Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb kihasználása érdekében az 1990. évi C. tv.1.§.(1) bekezdése felhatalmazása alapján helyi adóként iparűzési adót vezet be.
1. § A rendelet hatálya A rendelet hatálya kiterjed Magyarkeszi község közigazgatási területének egészére.
2. § Az adó alanya (1) A vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző a) 1a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, b) 2a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja, c) 3a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, d) 4egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll; e) 5 f) 6 g) 7
3. § Adókötelezettség (1) Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetve jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. Mód.: 14/2004 (XII. 14.) Ör. Mód.: 14/2004 (XII. 14.) Ör. 3 Mód.: 14/2004 (XII. 14.) Ör. 4 Mód.: 14/2004 (XII. 14.) Ör. 5 A 14/2004. (XII. 14.) Ö. rendelettel hatályon kívül helyezve 6 A 14/2004. (XII. 14.) Ö. rendelettel hatályon kívül helyezve 7 A 14/2004. (XII. 14.) Ö. rendelettel hatályon kívül helyezve 1 2
(2) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén /telephelyén / kívül folytatja. (3) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi terültén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó a) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat, b) 8építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül, c)
bármely - az a) és b) pontba nem sorolható – tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. 9
4. § Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése (1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűntetésének napjával szűnik meg. (2) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes /alkalmi / jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.
5. § Adómentesség (1)10 (2)11 (3)12 (4) Mentes az adó megfizetése alól az a vállalkozó, akinek a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv.39.§./1/bek, 39/A.§. vagy a 39/B.§. alapján számított /vállalkozási szintű / adóalapja nem haladja meg az 500.000.- Ft.-ot. (5) 13 Mód.: 14/2004 (XII. 14.) Ör Mód.: 14/2004 (XII. 14.) Ör 10 A 10/2002. (XII. 10.) Ö. rendelettel hatályon kívül helyezve 11 A 10/2002. (XII. 10.) Ö. rendelettel hatályon kívül helyezve 12 A 10/2002. (XII. 10.) Ö. rendelettel hatályon kívül helyezve 8 9
6. § Az adó alapja (1)14 Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel. Mentes az adóalapnak az a része – legfeljebb azonban az adóalap 90 %-a -, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, feltéve ha azt a telephely szerinti önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli. (2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a mellékletben meghatározottak szerint megosztania. (3)Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap 1 napnak számít.
7. § Az adó mértéke (1)15 Az adó mértéke: az adóalap 2,0 %-a. (2) Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóátalány összege naptári naponként: Kiskereskedelmi jellegű tevékenység: 500.-Ft. Egyéb ideiglenes jellegű tevékenység:1.000.-Ft.
8. § Adóelőleg megállapítása, adó megfizetése (1)16 Az adóelőleg összege: a) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, az adóévet megelőző adóév adójának megfelelő összeg; b) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelőző adóév adójának az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján adóévre számított összege;
A 10/2002. (XII. 10.) Ör. rendelettel hatályon kívül helyezve Mód.: 7/2008 (IV. 18.) Ör 15 Mód.: 12/2012.(XI. 29.) Ör. Hatályos: 2013. január 1. 16 Mód.: 14/2004 (XII. 14.) Ör 13 14
c) az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege. (2) A vállalkozónak – az adóköteles tevékenysége megkezdésétől számított, - illetőleg az önkormányzat adót bevezető rendeletének hatálybalépésekor a 13.§./4/ bek. szerint – az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie az adóhatóságnak, 15 napon belül. (3) Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli. (4) Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig az /1/ bek. a-b. pontjában említett vállalkozó az I. félévi adóelőlegét az előző fizetési meghagyás alapján fizeti. (5) Az adóalany az iparűzési adót önadózással teljesíti, s erről az önkormányzati adóhatóságnak az adóévet követő év május 31-ig, illetőleg a helyi adóról szóló törvényben meghatározott időpontig az önkormányzat által rendszeresített nyomtatványon bevallást, illetőleg adóelőleg bejelentést tesz. Az adóalany, aki ideiglenes jelleggel folytat iparűzési tevékenységet, annak megkezdésékor köteles a tevékenység megkezdését az önkormányzati adóhatóságnak a várható adó megjelölésével bejelenteni. (6) a tevékenységet kezdő adóalanynak az azt követő 15 napon belül az önkormányzat által rendszeresített nyomtatványon iparűzési adó hatálya alá be kell jelentkeznie. A bejelentkezésnek tartalmaznia kell az adóalany /vállalkozás / nevét vagy cégnevét, székhelyét, telephelyét, cégbejegyzés számát, idejét, adóköteles tev. megnevezését, kezdés, befejezés időpontját, számlavezető pénzintézet és pénzforgalmi számláinak megjelölését, könyvvezetésének módját, képviselő nevét, bejelentkező adószámát, várható adó összegét. (7)Az adóalany az iparűzési adó I. félévi előlegét a fizetési meghagyás szerinti összegben az év március 15-ig, a fennmaradó további adóelőleget az adóév szeptember 15. napjáig fizetheti késedelmi pótlék nélkül. (8) Az ideiglenes jelleggel végzett tevékenység után az iparűzési adót a tevékenység befejezésének napján kell megfizetni.
9. § Adókedvezmény17 A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39/C. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
17
Mód.: 14/2004 (XII. 14.) Ör
10. § Önellenőrzés Önadózás után megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót az adózó önellenőrzéssel helyesbítheti. Az adóalapot és az adót a kötelezettség keletkezésének időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell meghatározni. Pótlólagos adófizetési kötelezettséget eredményező önellenőrzés esetén az önellenőrzési pótlékot is meg kell fizetni.
11. § Adófizetési halasztás (1)18 Az adómérséklésre irányuló kérelmek elbírálásánál az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 134. §-ában foglaltak figyelembevételével kell eljárni. (2)19 (3)20
12.§. Jogkövetkezmények /1/ Önellenőrzéssel megállapított, vagy módosított adóalap, illetőleg adóhiány önellenőrzési pótlék fizetési kötelezettséget eredményez, ha az önellenőrzési pótlék fizetési kötelezettséggel jár, annak teljesítésével az adózó mentesül adóbírság és az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék, valamint mulasztási bírság megfizetése alól. /2/Adóhiány megállapítása adóbírságot, a bevallási, bejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes teljesítése mulasztási birság megállapítását eredményezi. /3/ Az adó és adóelőleg késedelmes megfizetése vagy utólagos megállapítása esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell megállapítani, illetőleg fizetni.
13. § Záró rendelkezések
Mód.: 14/2004 (XII. 14.) Ör A 14/2004. (XII. 14.) Ö. rendelettel hatályon kívül helyezve 20 A 14/2004. (XII. 14.) Ö. rendelettel hatályon kívül helyezve 18 19
(1) Ezen rendelettel nem szabályozott kérdésben a helyi adókról többször módosított 1990. évi C. tv., az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. , valamint a helyi adókat érintő önkormányzati rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Ez a rendelet 2000. január 01. napján lép hatályba. (3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. (4)A rendelet hatályba lépésének évében – 2000-ben – az adózók bejelentési, bejelentkezési határideje: 2000. február 15. Az I. félévi adóelőleg befizetési hat. ideje: 2000. április 30.
Magyarkeszi, 1999. december 13.
Csóti Zsuzsanna sk. jegyző
Kiss Károly sk. polgármester
1.
sz. melléklet
A nettó árbevétel megosztása: a) A megosztás elvét, pontos menetét, az adóelőleg és az adó összegét a vállalkozónak az önkormányzati adóhatóság által ellenőrizhető módön a fizetési kötelezettség keletkezésekor írásban rögzítenie kell, b) A vállalkozási tevékenység végzésének helyei között megosztott nettó árbevételnek /pl.: termelés, forgalom, bér, vagy létszám alapján / a tevékenység végzésével arányosnak kell lennie, c) A vállalkozási tevékenység végzésének helyeire osztott nettó árbevételek összegének meg kell egyeznie a vállalkozó teljes nettó árbevételének összegével. d) Az adóelőleg számításánál ugyanazt a megosztási elvet kell alkalmazni, mint az adó számításánál, e) Ugyanazon adóév folyamán csak egyféle megosztási módot lehet alkalmazni, f) A megosztásnál figyelmen kívül kell hagyni a területileg elkülönülő segédüzemeket, szolgáltató és energiatermelő, javító-, karbantartó üzemeket, raktárakat, ha tevékenységük kizárólag saját termelést szolgál. Ha azonban külső szolgáltatást is
végzenek árbevétel ellenében, akkor az ezzel elért árbevétel a megosztásnál figyelembe kell venni.
