1999.(XI.03.) sz. Ök. rendelete Az állattartás helyi szabályozásáról

2016. 07. 26.

MHK Jogszab�ly szolg�ltat�s

Göd Város Önkormányzatának Képviselő­testülete Az állattartás helyi szabályozásáról Göd Város Önkormányzat 23/1999.(XI.03.) sz. Ök. rendelete  Az állattartás helyi szabályozásáról  Göd  Város  Önkormányzat  Képviselő­testülete  a  helyi  önkormányzatokról  szóló  1990.  évi  LXV.  tv. 16.§.  (1)  bekezdése  alapján  a  jogszabályban  nem  szabályozott  feltételekről  a  következő  rendeletet alkotja.  I. fejezet Általános rendelkezések 1.§. A rendelet célja, hogy biztosítsa az állattartáshoz fűződő hosszú távú gazdasági érdekek, megélhetési, jövedelem­kiegészítő,  vállalkozói,  hobbi,  sport,  városi  turizmus,  valamint  a  közegészségügyi, állategészségügyi, építésügyi előírások és a lakossági érdekek összhangját.  2.§. A  rendelet  hatálya  kiterjed  a  város  közigazgatási  területén  a  kis  és  nagy  haszonállatok,  az  ebek  és  a macskák, valamint az egyéb állatok tartására.  3.§. Alapfogalmak: / E rendelet alkalmazásában/ 3.1 I. Gazdasági állatok kishaszonállatok:                                               nyúl, baromfi, galamb  közepes nagyságú haszonállatok:                       sertés, juh, kecske   nagy haszonállatok:                                          szarvasmarha, ló, póniló szamár, öszvér, bivaly  „préme, irhája, gereznája, bőre miatt tartott állatok : csincsilla, nutria, nyérc, róka, stb.                                                     „Minden más, kifejezetten tenyésztett állatok  II. Kedvtelésből tartott állatok: eb, macska,   egzotikus fajok, melyek nem minősülnek veszélyes állatnak /papagáj, teknős, stb./ III.  Veszélyes vadállatok: Mindazoknak  a  nem  háziállatfajoknak  az  egyedei,  melyek  biológiai  tulajdonságaik  miatt /testalkat,  támadó  természet,  mérgező  csípés,  marás/  az  emberek  életére,  testi  épségére  veszélyt jelentenek /hüllők, majmok, ragadozók/ (*8)  3.2 Állattartó: az a személy, aki az állattal rendelkezni jogosult.  4.§. Állattartás vonatkozásában településünkön az alábbi övezeteket különböztetjük meg:  A. A hidrogeológiai védőövezet I./ Vizműbázis belső­külső övezet /  B. A hidrogeológiai védőövezet II. C. Üdülőövezet   D. Lakott területek I.   1/6

2016. 07. 26.

MHK Jogszab�ly szolg�ltat�s

E. Lakott területek II.  F. Göd ­ Újtelep  G. Göd ­ Külterület   5. §. „A – B övezet: csak kedvtelésből tartott állatok. C – D övezet: csak kedvtelésből tartott állatok. E övezet: Kedvtelésből tartott állatok, valamint a közegészségügyi és állategészségügyi előírásoknak megfelelő saját szükségletre, legfeljebb 20 db kis és/vagy 2 db közepes haszonállatot lehet tartani. A 3. § 1.  pontja  szerinti  „egyéb  más  kifejezetten  tenyésztett  állat”  és  a  saját  szükségleten  felül  értékesítésre tartott  minden  más  haszonállat  csak  a  szomszédok  és  a  Környezetvédelmi  Bizottság  hozzájárulásával tartható. Nagy haszonállat és a „préme, irhája, gereznája, bőre miatt tartott állatok” ezen övezetben nem tarthatók. F  –  G  övezet:  Kedvtelésből  tartott  állatok,  valamint  a  közegészségügyi  és  állategészségügyi előírásoknak megfelelő saját szükségletre, vagy értékesítésre legfeljebb 15 db nagy, 10 db közepes, 50 db  kis  állat,  50  db  haszonállat,  illetve  50  db  egyéb  más  kifejezetten  tenyésztés  céljára  tartott  állat tartható, amennyiben az állatok tartásáról más jogszabályok meghatározott módon gondoskodnak. Az  E  és  F  –  G  jelű  övezetekben  egyébként  hozzájáruláshoz  kötött,  valamint  az  e  mennyiség  feletti állatok, továbbá mennyiségtől függetlenül a „préme, irhája, gereznája, bőre miatt tartott állatok és a nagy haszonállatok  csak  a  szomszédok  hozzájárulásával  és  a  Környezetvédelmi  Bizottság  engedélyével tarthatók. Az engedélyhez az illetékes ÁNTSZ és a területi főállatorvos véleménye szükséges.  6. §. (1)  Veszélyes  vadállat  tartásához  a  szomszédok  előzetes  hozzájárulását  és  a  jegyző  előzetes engedélyét  köteles  az  állattartó  beszerezni.  Ezek  csak  az  állatkerti  elhelyezéssel  azonos  biztonsági feltételek mellett tarthatók. (2) Méhek családi háztól, társasháztól, többszintes lakóépülettől, zárt kerti gazdasági épülettől 30 m­es védőtávolságon belül nem tarthatók.  7. §. Melléképületek  lakó  épület  mellett  építéshatósági  engedéllyel  létesíthetők  /  a  meglévőkre  ez  nem vonatkozik/. Az építési engedély kérelmének tartalmaznia kell: a melléképület műszaki terveit, hivatalos helyszínrajzot, tulajdonjogi lapot, a helyszínről készített vázlatot, feltüntetve a tervezett építmény távolságát a telekhatártól és a meglévő épületektől /szomszédos épületektől is/ a tartatni kívánt állatok fajtáját, számát, a trágyatárolás technológiáját.  8. §. Állatok tartásával kapcsolatos előírások (1)  A  tartható  állatok  száma  az  állattartó  épületek  nagyságának  és  az  alkalmazott  technológiák függvénye, ahol a rendelet db számot nem ír elő. (2)  Az  állat  tartása  a  környezetet  nem  károsíthatja,  az  emberek  és  az  állatok  egészségét  nem veszélyeztetheti. (3) Az állatokat kerítéssel elkülönített részen, káros környezeti hatások okozása nélkül / bűz, zaj, stb/ kell tartani. (4)  Az  állattartó  épületeket  az  építésügyi  és  állategészségügyi  szabályok  szerint  kell  elhelyezni  és kialakítani különös tekintettel a közegészségügyi környezetvédelmi és városképi követelményekre. (5) Az állattartó épületeket, eszközöket állandóan jó állapotban kell tartani. Tisztántartásukról, szükség esetén fertőtlenítésükről, rágcsálók, rovarok és legyek irtásáról gondoskodni kell. (6)  Ha  a  tulajdonos  nem  szándékozik  az  állatot  tovább  tartani,  köteles  elhelyezéséről  gondoskodni, állatorvossal kiirtatni, vagy a gyepmesterrel saját költségen elszállíttatni. (7)  Az  állatok  tartására  szolgáló  építményeket  (ól,  istálló,  kennel,  stb)  és  ezek  kiszolgáló 2/6

2016. 07. 26.

MHK Jogszab�ly szolg�ltat�s

létesítményeit  (trágya  tároló  és  trágyalé  gyűjtő  stb.)  építési  engedély  alapján  lehet  kialakítani,  a vonatkozó közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi előírások betartása mellett. (8)  Az  állattartó  létesítmények  tisztántartásáról,  a  trágya  szükség  szerinti  elszállításáról  és  a trágyatárolók  környezetének  bűz  és  rovar,  valamint  rágcsáló  mentességéről  az  állattartó  köteles gondoskodni rendszeresen és folyamatosan. (9) Megkötve tartott állat számára is biztosítani kell a természetéből fakadó mozgásigényét.   (10)  Tilos  az  állatok  kínzása  és  bántalmazása,  a  szükségtelen  fájdalom,  szenvedés  okozása,  az  állat természetét,  erejét  meghaladó  teljesítmény  fokozása,  az  állatok  egymásra  uszítása,  befogásuknál, elriasztásuknál nekik indokolatlan sérülést, fájdalmat okozó eszközök használata. (11)  Az  állattartás  céljára  szolgáló  építményeket  úgy  kell  elhelyezni,  kialakítani,  hogy  az állategészségügyi és egyéb beavatkozásokat balesetmentesen lehessen elvégezni.  9. §. (1)  Az  eb  és  macska  tartására  2­2  db  esetén  övezeti  besorolási  területeken  nem  kell  engedély  / házőrzés, kedvtelés, stb + szaporulat 8 hetes korig / Ettől eltérő állattartáshoz a szomszédok hozzájáruló nyilatkozata alapján a Környezetvédelmi Bizottság külön engedélye szükséges.  (2) Az ebtartás során az alábbiakat kell betartani: az ebet zárt helyen /zárt udvarban, lakásban/ kell tartani. nem zárt udvarban az ebet megkötve vagy kennelbe kell tartani. harapós eb esetén a ház vagy lakás bejáratán jól látható helyen a harapós kutyára utaló, figyelmeztető táblát kell elhelyezni. közös tulajdonban lévő ingatlan /lakás/ esetében vagy többlakásos házak esetében a tulajdonos társak hozzájáruló nyilatkozata kell az ebtartáshoz. (3) Hat.kív.  (4) Tömegközlekedési járműveken az ebet csak szájkosárral lehet szállítani. (5) Tilos ­ a vakvezető kivételével ­ az ebet a következő helyekre bevinni, ill. beengedni: Játszóterek, szabad  strandok,  vendégforgalmat  lebonyolító  nyilvános  helyiségek,  élelmiszert  árusító  üzletek,  egyéb üzletek,  lakosság  számára  nyitva  álló  egyéb  épületek  /  oktatási,  nevelési,  egészségügyi  intézmények, társadalmi szervezetek helyiségeibe, stb/. Tilos továbbá az ebet a felsorolt helyek bejárata elé kötni oly módon, mely zavarja a közlekedést, illetve az emberi testi épséget. (6) Dunaparton, ahol azt tábla tiltja ebet sétáltatni tilos!  (7)  Ebek  székletürítése  esetén  az  okozott  szennyeződés  eltakarításáról  az  eb  tulajdonosa  /sétáltatója/ köteles gondoskodni. (8)  Az  eb  tulajdonosa  évente  egyszer  köteles  ebét  veszettség  elleni  védőoltás  és  vizsgálat  céljából  a hatósági állatorvosnak bemutatni. (9) A Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatánál kell bejelenteni a közterületen elhullott állatokat. Az állattetem elszállításáról a gyepmester gondoskodik. A bejelentést a 06­27/345­200 vagy a 06­27/345­ 300 telefonszámon lehet megtenni. (10) Az ebtulajdonos (állattartó) ingatlana területén ebét, (tenyésztés esetén ebét, macskát) köteles oly módon tartani, hogy szomszédai és környezete nyugalmát ne zavarja.  10.§. (1) A jegyző: ellenőrzi az állattartás körülményeit elrendeli az állattartó létesítmények kitakarítását, fertőtlenítését, a takarmány, az alom, a trágya, a trágyalé, a bűzös gázok kezelésére szigorúbb szabályokat is előírhatja. elrendelheti védősövény, fásítás létesítését. elrendelheti a szabálytalan állattartás megszüntetését a 12.§ (2) bekezdésének esetében  (2)  A  Polgármester  e  rendeletben  meghatározottaktól  eltérést  engedélyezhet  az  állattartók  kérelmére abban  az  esetben,  ha  az  építési,  állategészségügyi  és  humán­egészségügyi,  valamint  egyéb  védelmi előírások az állatok tartására vonatkozóan lehetővé teszik.  II. fejezet 3/6

2016. 07. 26.

MHK Jogszab�ly szolg�ltat�s

Köz­, és állategészségügyi, illetve állatvédelmi rendelkezések 11.§. (1) Az egyéni állattartók az eb, a macska, a baromfi, továbbá a háromhetesnél fiatalabb szopósbárány, gödölye  és  malac  tetemét  saját  telkén  is  eláshatja,  amennyiben  az  elhullott  fenti  állatok  száma  a  kettő darabot, az elhullott baromfik száma pedig a 10 darabot nem haladja meg.  (2)  Az  (1)  bekezdésben  felsoroltaknál  nagyobb  test  tömegű,  vagy  több,  illetve  más  állat  tetemét  a gyepmesteri telepen ártalmatlanná kell tenni. (3)  Az  állat  tulajdonosa  járványgyanús  esetekben  az  állat  tetemét  még  az  elföldelés  előtt  köteles bejelenteni a mindenkori hatósági jogkörrel megbízott állatorvosnak. (4)  Nagyobb  számú  állathullás  esetén  az  állatorvost  kell  értesíteni.  A  továbbiakban  az  állatorvos utasítása mérvadó.  (5) Kisebb állathullás esetén az állat tulajdonosának kérésére a gyepmester térítés ellenében köteles az állathullákat elszállítani.  12. § (1)  Befogott  állatok  számát,  fajtáját  és  jellemző  jegyeit  a  gyepmesternek  haladéktalanul  be  kell jelenteni.  A  befogott  állat  a  befogástól  számított  8  napon  belül,  tartási,  ápolási  költség    megtérítése ellenében kiváltható / felvilágosítás a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatánál/. (2) Hat.kív.  III. fejezet 13.§.  (1) Hat.kív. (2) –(3)  Hat. kív. IV.  fejezet Záró rendelkezések 14. § (1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Göd Nagyközség Önkormányzat 19/1991.(VII.31.) sz. Ök. rendelete. (2) Ezen rendeletben foglalt szabályokat a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.

                            Polgármester                                                                   Jegyző 1.sz.  melléklet Az állattartás szempontjából kialakított területek A övezet I.  Hidrogeológiai védőövezet: Északon  a  Határ  utca  és  a  Thököly  utca,    jobb  oldalra,  Keleten  a  Thököly  utca  és  a  20­as  sz.  főút kereszteződésétől déli irányba haladva az Ilka ­patak,  Délen a  védőgát vonala a Dunáig, Nyugaton a Duna által határolt  terület. B övezet II. Hidrogeológiai védőövezet: Északon a Dunától  Kelet felé haladva a Bocskai utca, Jósika utca, Duna utca Szeder utca, Pannónia utca, Rózsa utca faiskolai lerakat, 20.sz. főút jobb oldala, Bodza utca, Bimbó utca érintésével egyenes vonalban  a  Dunáig  haladva,  innen  a  Duna  vonala  a  Bocskai  utca  által  bezárt  területe,    kivéve  a  I. Hidrogeológiai védőövezetet és az üdülőövezetet.   C övezet Üdülő terület:   Ü  VI.:

­

783 hrsz

Ifjúsági Tábor területe ELTE Biológiai  Állomás területe

4/6

2016. 07. 26.

MHK Jogszab�ly szolg�ltat�s

419 hrsz 417 hrsz 263 hrsz Ü  VII.

­

ELTE Biológiai  Állomás területe Piarista Szakmunkás Képző területe Csapatpihenő területe

Pesti u. ­ Rezeda u. ­ Jegenye u. ­ Mihácsi u. ­ Kincsem ­ Kék­Duna u.­ Pesti u. ­ Délibád u. ­ Kikelet u. 3212 hrsz terület 3253 hrsz ­ 3254/1 hrsz üdülőterület 3255 hrsz BM üdülőterület 3658 hrsz FM üdülő terület

D­E övezetek Lakott terület:   A fenti kategóriákat kivéve, Göd Város beépített területe lakóterület. Lakóövezet:  L­II. Nyár utcai lakótelep Rózsa utcai lakótelep Fürdő utcai lakótelep Oázis lakópark   Lakóövezet  L­III. ­ Göd Város fennmaradó területe / kivéve Göd ­ Újtelep/ F övezet­ Göd ­ Újtelep G övezet Göd Külterület  2.sz.  melléklet: Kimutatás az állattartás férőhelyigényéről csibe mélyalmon 8 hetes korig                            15 ­30 kg/ m2 tojótyúk mélyalmon                                             6 ­ 7 kg/m2  tojótyúk ketrecben                                              12 db/ m2 koca ellető                                                          2,25 x 2,4 m/db  kocaszállás                                                         3,5 x 0,65 m/db  hízó                                                                    2,7 m2/db  tehén kötött tartásban                                          2,75 x 1,80 m/db  tehén  kötetlen tartásban                                      6 m2/db  növendék szarvasmarha lekötve                            2,75 x 1,80  növendék  kötetlen tartásban                                8 m2/db  borjú közös rekeszben                                         3 ­ 5 m2/db  ló lekötve                                                            1,5 x 3 m A  felsorolásban  nem  szereplő  állatok  esetében  a  férőhelyigényt  értelemszerűen  kell  alkalmazni  /  pl. kacsa, liba, nyúl, stb. esetében a csibére vonatkozó igény, juh, kecske, kutya stb. esetében a kocára és hízóra  vonatkozó  igény,  öszvér,  szamár,  stb.  esetében  a  tehénre    és  a  növendék  szarvasmarhára vonatkozó igény/  3. sz. melléklet:

Állattartó létesítmények elhelyezése  5/6

2016. 07. 26.

Fajta db

Kisállattartás szabályai: Kisállat/baromfi, házinyúl,  galamb, nutria,  stb./  ólja, kifutója,  trágya  v. trágyalé tárolója 100 állatig

MHK Jogszab�ly szolg�ltat�s

Szomszédos lakó épülettől

10 m

100­500­ig

12 m

501­1000­ig

15 m

1001­4000­ig

20 m

Ásott,,  vagy mélyfúrású ill. védett rétegre telepített

10 m 10 m 15 m 20 m

8 m 8 m 10 m 10 m

Fúrt kút

Vízvezetéktől kerti csaptól

3 m

3 m

3 m

3 m

3 m

3 m

3 m

3 m

Nagyállat/sertés, juh,  ló,  öszvér, szarvasmarha, istállója,  ólja, kifutója,  trágya vagy  trágyalé tárolója: 15 7 3 m 3 m m m 15 7 6­10 állatig 15 m 3 m 3 m m m 50 10 11­15 állatig 20 m 3 m 3 m m m 16  állat  felett  külön  eljárás  keretében  kell  meghatározni  az  illetékes  Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal egyeztetve. Korszerű  tárolásoknál  /zárt  technológia/  a  védőtávolságok  maximuma  30%­kal, szakhatósági vélemény alapján csökkenthetők.  Nagyüzemi állattartás a kijelölt területen létesíthető külön jegyzői engedéllyel.   5 állatig

12 m

6/6