1
PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének 36/2011. (X.31.) sz. önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól
Hatályba lépés napja: 2011. december 01.
Ezen önkormányzati rendelet a helyben szokásos eszközökkel közzétéve 2011. október hó 28. napjától 2011. október hó 31. napjáig.
Pilis, 2011. október hó 31. napján.
Szabó Márton polgármester
dr. Ágh Mariann jegyzıi hatáskörben eljáró aljegyzı
2 Pilis Város Önkormányzata Képviselı-testületének 36/2011. (X.31.) sz. önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól
Pilis Város Önkormányzata Képviselı-testületének a Magyar Köztársaság Alkotmánya 44/A. §. (2.) bekezdésében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. §. (1.) bekezdésében, az országos településrendezési és építési követelményekrıl szóló többször módosított 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet 36.§ (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az állattartás helyi szabályairól az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet Általános rendelkezések 1. § E rendelet célja: azon helyi szabályok megalkotása, melyek elısegítik az állattartók és az állatok tartásával érintett személyek érdekeinek érvényesülését, meghatározzák jogaikat és kötelezettségeiket és ezzel biztosítják, hogy az állatok tartása és állati hulladékok elhelyezése mások nyugalmát, biztonságát ne veszélyeztesse, mások vagyonát, értékeit ne károsítsa és mindenkor feleljen meg a közegészségügyi, állat-egészségügyi, állatvédelmi, valamint építésügyi és környezetvédelmi elıírásoknak. 2.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed minden olyan természetes személyre, jogi személyre és jogi személynek nem minısülı szervezetre, aki, illetıleg amely az állat tulajdonosa, továbbá, aki az állatot, vagy állatállományt gondozza, felügyeli. (2) A rendelet hatálya kiterjed - a (3) bekezdésben megállapított kivétellel- Pilis Város közigazgatási területén (belterületen és külterületen) minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol/amelyben állattartás folyik. (3) A rendelet hatálya nem terjed ki az egészségügyi és állat egészségügyi szerveknél, kísérleti és kutatóintézet, cirkusz, állatkert, vadaspark, gyepmesteri telep, állatforgalmazási és feldolgozó telep, vágóhíd, állatkereskedı, a fegyveres erıknél és rendészeti szerveknél folytatott állattartásra, valamint a kiállítások, rendezvények alkalmával bemutatásra kerülı állatokra és a külön jogszabályban meghatározott - veszélyes és veszélyesnek minısített- állatok tartására. 3.§ E rendelet alkalmazása szempontjából az állatok csoportosítása: a.) haszonállat: minden olyan haszonállat, amelyet fogyasztásra, vagy haszonszerzés céljából tartanak, vagy tenyésztenek: aa.) mezıgazdasági haszonállat: a ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, kecske, baromfi ( kacsa, liba, tyúk, pulyka, galamb, gyöngytyúk), a gazdasági célból tartott prémes
3 haszonállat (pézsma, nutria, nyérc, ezüst és kékróka, nyúl), a gazdasági haszon céljával tartott futómadár (strucc, emu), ill. vadak (fácán, fürj), egyéb tenyésztett gazdasági állat (csiga, selyemhernyó), méhcsalád. ab.) nagy haszonállat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér és hasonló fajok, ac.) közepes haszonállat: sertés, juh, kecske és hasonló fajok, ad.) kis haszonállat: baromfifélék, galamb (díszgalamb, húsgalamb), házinyúl és hasonló fajok, ae.) prémes haszonállat: nutria, róka, pézsma, nyérc, nyest, görény és hasonló fajok. b.) kedvtelésbıl tartott állat: minden állat, amelyet nem jövedelemszerzés céljából tartanak és tenyésztenek - eb, macska, postagalamb, díszmadár, díszhal, tengeri malac, aranyhörcsög, fehér egér, teknıc stb. - kivéve, ha azok a tartás céljánál fogva a jövedelemszerzést szolgálják, mely esetben haszonállatnak minısülnek. c.) egyéb állat: Magyarországon nem honos állat, vagy hazánkban honos vadon élı állat, d.) veszélyes állat: központi jogszabály mellékletében felsorolt fajok egyedei, valamint veszélyes állattá nyilvánított állat, e.) kóbor állat: a háziasított állat gazdátlan egyede, f.) állattartás: az állatok olyan feltételek közötti tartása, amelyben azok egészsége, illetve jó közérzete az ember figyelmétıl, gondoskodásától függ, továbbá olyan tevékenység amelynél az állat tartása állati eredető termék elıállítására, munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésre irányul, Nem minısül állattartásnak a családi szükségletek kielégítése, vagy feldolgozás céljából vásárolt vagy beszállított állatok legfeljebb 3 napig történı átmeneti tartása. g.) állattartó telep: egy háztartás állattartásból származó élelem igényét meghaladó mennyiségő állat tartására szolgáló építési engedéllyel megvalósított létesítmény. gy.) nagy létszámú állattartó telep: legkevesebb 30 ló, vagy 50 szarvasmarha, vagy 200 juh, kecske, vagy 100 sertés, vagy 2000 növendék baromfi, vagy 500 kifejlett baromfi, (tyúkfélék, vízi szárnyasok, pulyka stb.), vagy 50 strucc, vagy 50 anyanyúl és szaporulata elhelyezésére szolgál. h.) kis létszámú állattartó telep: ahol a gy.) pontban meghatározottnál kevesebb állat helyezhetı el. i.) állattartó hely: olyan építmény, amelyben egy háztartás állattartásból származó élelem igényének kielégítésére tartanak állatokat. j.) állati hulladék: az állathulla, az állati eredető melléktermék, és a hasznosíthatatlan állati eredető anyag. k.) állati hulladék ártalmatlanná tétele: olyan eljárás, amelynek eredményeként az állati hulladék betegség terjesztésére alkalmatlanná válik, valamint a hulladék okozta környezetterhelés csökken, a környezetet veszélyeztetı, szennyezı, károsító hatását megszünteti, kizárja.
4 l.) állati hulladék tulajdonosa: az állattartó, a vadászatot, halászatot, horgászatot, az állattenyésztést az állatszaporítást végzı, a vágóhidat, az élelmiszer-elıállító-, valamint az állati eredető terméket feldolgozó-, illetıleg forgalmazó helyet üzemeltetı. m.) bekerítetlen ingatlannak minısül, azon önálló helyrajzi számmal ellátott ingatlan, amelynek egy vagy több oldala a szomszédos ingatlantól kerítéssel nincs elválasztva. n.) e rendelet alkalmazásában közterületnek minısül minden olyan, önkormányzati vagy a Magyar Állam tulajdonban álló, közhasználatra átadott (szolgáló) terület, amely mindenki számára, korlátozás nélkül igénybe vehetı, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánútnak a közforgalom elıl el nem zárt részét. ny.) közvetlen szomszédnak minısül a jelen rendelet alkalmazása szempontjából az önálló helyrajzi számmal ellátott ingatlan oldalát és sarkát érintı, határoló ingatlanok tulajdonosai (kezelıi, használói, haszonélvezıi, bérlıi). II. fejezet Az állattartó helyekre és állattartó telepekre vonatkozó szabályok 4.§ (1) Az állattartó helyek (ólak, istállók, karámok) és telepek a tenyésztés módjától függıen lehetnek szilárd alapra falazó elemmel könnyő szerkezetes (fából, fémbıl) építettek, vagy külterületen ridegtartás esetén a tartási technológiának megfelelı szélárnyék, tetıvel rendelkezı oldalfal nélküli beálló. Belterületen az épületnek az oldalkertre nézı építési vonalra kell épülnie. (2) Az állattartó építmények építésekor e rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott védıtávolságokat, az e rendeletben meghatározott lakóövezeti besorolást és a központi jogszabályban az állattartáshoz minimálisan szükséges terület meghatározást is alkalmazni kell. (3) Lakóterületen, közterület határától számított 15 méteren belül állattartó építmény (állattartó épület, állatkifutó, trágyatároló) nem helyezhetı el. 5.§ (1) A belterületen kialakított, vagy külterületi istállózó technológiával mőködı állattartó helyeken és állattartó telepeken az állat tartására szolgáló helyet, helyiséget – állatfajtól és tartási technológiától függıen- úgy kell kialakítani, hogy az könnyen tisztítható, fertıtleníthetı, hézag és szivárgásmentes legyen. Az állattartó köteles gondoskodni az állattartó létesítmények, mőtárgyak állandó tisztán tartásáról, karbantartásáról, folyamatos fertıtlenítésérıl, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres és hatékony irtásáról, valamint az állattartásból eredı kellemetlen szag közömbösítésérıl. Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget, (istállót, ólat, ketrecet,) vagy helyet, (kifutót, karámot) rendszeresen takarítani kell. A helyiségekben szükség szerint, de évente legalább kétszer fertıtlenítı meszelést kell végezni. (2) Belterületen amennyiben az állatállomány kis haszonállat esetén a 20 db-ot, közepes/nagy haszon állat esetén az 5 db-ot meghaladja, elkerített gazdasági udvart kell kialakítani. Az így elkerített udvar nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz, a kerítéstıl számított
5 legalább 1 méteres sávot szabadon kell hagyni és –a telepítési távolságot betartva- élı sövénnyel kell a szomszédos ingatlantól elválasztani. (3) Az állattartásra szolgáló építmények szellızı nyílásait a saját udvar felé kell kialakítani, a pormentesített, bőzös gázokat természetes, vagy mesterséges szellızéssel az építmény tetısíkja fölé kell terelni. 6.§ (1) Állattartó helyen és állattartó telepen függetlenül attól, hogy kül-, vagy belterületen fekszik-, a hígtrágya és a trágyalé, valamint a csurgalékvíz kizárólag fedett, szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. A tartály, vagy medence anyaga korrózióálló anyagból készülhet, élettartama legkevesebb 20 év legyen. A híg trágyát és a trágyalét zárt csövekben kell a tároló tartályba, medencébe vezetni. A tárolókat legalább 4 havi hígtrágya, trágyalé és csurgalékvíz befogadására kell méretezni, azokból a kifolyást meg kell akadályozni. Az istállótrágya és a hígtrágya további kezelésére e rendelet 6. § (3) és (4) bekezdés vonatkozik. (2) Belterületen az istállótrágyát állandóan fedett, szigetelt alapú, szilárd falú, a csurgalékvíz összegyőjtésére szolgáló győjtıcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen kell tárolni. A trágyatárolót 8 havi istállótrágya tárolására alkalmas méretőre kell készíteni. (3) A trágyalétárolók ürítésérıl folyamatosan gondoskodni kell, a tárolókból trágyalé nem folyhat ki. Az ólakban és a trágyatárolókban az ammónia-képzıdés és a kellemetlen szagok csökkentésére folyamatosan szagtalanító anyagokat kell használni. A hígtrágya, trágyalé és a csurgalékvíz mőszaki védelemmel ellátott, szivárgásmentes trágyatárolóban lévı trágya felszínére visszaöntözhetı, vagy a területileg illetékes Növény- és Talajvédelmi Szolgálat engedélye birtokában mezıgazdasági mővelés alatt álló földterületre lehet kijuttatni. Tilos a trágyalé, hígtrágya és vérrel, bélsárral szennyezett padozatmosó víz szennyvíztisztító telepre történı ürítése és lakóövezetben /kül- és belterületen egyaránt/kertek talajára történı locsolása. Külterületen a szántókra talajjavítás céljából kijuttatott trágya, hígtrágya a kijuttatás után azonnal a talajba forgatandó. (4) Külterületen, mezıgazdasági tábla szélén –legfeljebb kettı hónap idıtartamra- szivárgás elleni védelem nélkül istállótrágya tárolására ideiglenes trágyatároló alakítható ki olyan helyen, ahol a talajvíz legmagasabb szintje 1,5 méter alatt van, nincs felszíni víz 100 méteren belül és az istállótrágya tárolása lakóépülettıl, ideiglenes tartózkodásra használt gazdasági épülettıl legalább 30 méter távolságra történik. A trágyát, földdel, fóliával lefedve kell tárolni. III. fejezet A haszonállatok tartására vonatkozó szabályok 7.§ (1) Pilis Város közigazgatási területén állatot - a mindenkor hatályos közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, valamint építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartása mellett is - csak e rendeletben meghatározottak szerint lehet tartani. (2) Az állattartó köteles az állat-egészségügyi és állatvédelmi jogszabályokban meghatározott, az állat fajának, fajtájának, élettani szükségleteinek megfelelı életfeltételeket biztosítani. Köteles az
6 állatokat megfelelıen gondozni, ellátásukról, élelmezésükrıl, gyógykezelésükrıl, tisztán tartásáról, - szállítás esetén - megfelelı feltételekrıl gondoskodni. Az állatok megbetegedését, elhullását az állatorvosnak haladéktalanul be kell jelenteni. Átmeneti tartás esetén is köteles az állattartó az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakat biztosítani, azonban állattartó építményt és a hozzá tartozó mőtárgyakat nem kell kialakítani. A trágyát, trágyalevet és csurgalékvizet az átmeneti tartás során keletkezett állati hulladékot zárt tartályban kell tárolni. (3) Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson. Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy a közterületet, a lakóépületek közös használatú helyiségét, a lakások erkélyét, teraszát, loggiáját, ablakpárkányát ne szennyezze. Az esetleges szennyezıdést a tulajdonos, illetıleg az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani. (4) Ha az állattartó az állatot nem kívánja tovább tartani, köteles az állat elhelyezésérıl gondoskodni. Amennyiben az állat elhelyezésérıl nem gondoskodik és emiatt az állat élete veszélybe kerül, –a felmerülı költségek állattartóval történı megtéríttetése mellett- az állat elhelyezésérıl az önkormányzat gondoskodik. (5) a./ Az állattartó az állati hulladékok kezelésérıl szóló 71/2003. (VI.27.) FVM rendelet szerinti 1-3. terjedı veszélyességi osztályba sorolt állati hulladékot a veszélyességi besorolásnak megfelelı jogosultsággal rendelkezı kezelı- feldolgozó-, megsemmisítı (égetı) üzembe illetve állati hulladékgyőjtı-, vagy győjtı-átrakó telepre köteles a hatósági állatorvosnak történt bejelentés után az állati hulladék keletkezésétıl számított 24 órán belül elıírásszerően elszállíttatni vagy hatósági állatorvosi engedéllyel elszállítani. b./ A jelentıs köz, -vagy állat egészségügyi kockázattal szállítható állati hulladékot az állategészségügyi állomás döntésének megfelelıen lehet elföldelni. (6) Tilos az állattartó által megunt, vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni, elhagyni, előzni, ellátás nélkül magára hagyni, kínozni, éheztetni, bántalmazni, viadaloztatni, annak szükségtelenül szenvedést vagy fájdalmat okozni, állandóan sötétben tartani. Az állatokat mozgatáskor, átmeneti tartása esetén, féken tartás, vagy leölés alatt minden elkerülhetı izgalomtól, fájdalomtól, vagy szenvedéstıl meg kell kímélni. (7) A vágóhídra levágás céljából bevitt egypatájúak, kérıdzık, sertések, nyulak és baromfi mozgatását, elszállásolását, féken tartását, levágás elıtti kábítását, vagy azonnali leölését és elvéreztetését külön jogszabályban meghatározottak szerint kell végrehajtani. (8) Tilos az állatok alom nélküli, hígtrágyás tartása. IV. fejezet Haszonállat tartási övezetek 8. § (1) A haszonállattartás szabályozása szempontjából, a település az alábbi haszonállat tartási övezetekre tagolódik: a.) településközpont (a település központi területek), b.) családi házas övezet,
7 c.) külterületi kertes övezet, d.) egyéb külterületi övezet, e.) állattartás céljából egyéb övezetek, Az a.)-e.) pontban felsorolt területek lehatárolását e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. (2) A településközponti területen a.) nagy haszonállat nem tartható, b.) állatok tenyésztése tilos, c.) ingatlanonként - amennyiben e rendeletben meghatározott feltételek biztosíthatók- egy háztartás állattartásból származó élelem igényének kielégítésére maximum 2 közepes haszonállat és 10 kis haszonállat, valamint ezek szaporulatai maximum 3 hónapos korukig, illetve az anyától való elválasztásukig tartható . (3) Családi házas övezet területen: a.) 1000 m2-t meg nem haladó területő ingatlanokon évente tartható: saját ellátásra 1 nagy haszonállat, maximum 4 közepes haszonállat, kis haszonállatból maximum 50 és ezek szaporulatai maximum három hónapos korukig. b.) 1000 m2 területnél nagyobb ingatlanon évente tartható: 2 nagy haszonállat, 8 közepes haszonállat, 100 kis haszonállat és ezek szaporulatai maximum három hónapos korukig, illetve az anyától való elválasztásig. (4) Külterületi kertes övezet területen a) 3000 m2-ig: 4 nagy haszonállat, 15 közepes haszonállat, 100 kis haszonállat és ezek szaporulatai maximum három hónapos korukig, illetve az anyától való elválasztásig tartható. b) 3000m2 felett: 6 nagy haszonállat, 30 közepes haszonállat, 200 kis haszonállat és ezek szaporulatai maximum három hónapos korukig, illetve az anyától való elválasztásig tartható. c) 10000m2 felett tanyás gazdálkodás: Minden haszonállat és kedvtelésbıl tartott állat tartható az e rendeletben foglaltak és az érdekelt szakhatóságok elıírásinak figyelembevételével (5) Állattartás céljából egyéb övezet területen: Minden haszonállat és kedvtelésbıl tartott állat tartható az e rendeletben foglaltak és az érdekelt szakhatóságok elıírásinak figyelembevételével. (6) Az alábbi területeken haszonállat tartása tilos: a.) a sportpálya területe,
8 b.) a temetık területei, c.) a hulladéklerakó telep területe, d.) a Beleznay kastély területe, e.) a Dolina pincesor területe, f.) a homokbánya területe, g.) a sport rekreációs terület, h.) a közmőtelephely szennyvíztisztító területe, i.) a vízgazdálkodással kapcsolatos területek. (7) Az alábbi övezetben a kedvtelésbıl tartott állat és haszonállat tartása is tilos: a.) a sportpálya területe, b.) a temetık területei, c.) a hulladéklerakó telep területe, d.) a homokbánya területe, e.) a sport rekreációs terület. (8) Az állattartási övezetbe történt besorolástól függetlenül, tilos haszonállatot tartani nevelési-, oktatási-, egészségügyi létesítmény, egyéb közintézmény, gyógyszertár, élelmiszer bolt, élelmiszer- ipari üzem és vendéglátó egység területén, továbbá a társasházi lakóépületekben és ezek telkén. (9) A haszonállattartás azon a területen is eltiltható, illetve feltételhez köthetı, ahol e rendelet szerint engedély nem szükséges, ha az állattartó a tartás feltételeit maradéktalanul nem biztosítja. (10) Az állattartási övezetbe e rendelet alapján történt besorolástól el lehet térni. Az állattartási övezetbe történt besorolástól függetlenül, az egy háztartás élelem igényének kielégítésére tartható haszonállatok számánál, valamint a tartható prémes haszonállat és egyéb állat számánál több haszonállat a közvetlen szomszédok beleegyezésével és egyedi önkormányzati hatósági eljárás keretében a polgármester hozzájárulásával tartható. (11) Aki a település közigazgatási területén, a rendelet elıírásainak nem megfelelı állattenyésztést végez illetve folytat, az állatok tenyésztésére vonatkozó ún. engedélykérelmet az ügyben eljáró állategészségügyi hatóság felhívása, felszólítása ellenére – a rendelet hatálybalépésétıl számított 6 hónapon belül – Pilis Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalához nem nyújtja be, köteles az állat, illetve az állatok tenyésztését e rendelet hatályba lépése napjától számított 12 hónapon belül felszámolni, és intézkedni a tenyésztett állatok ingatlanról való eltávolításáról, új telephely létesítésérıl, a rendelet szabályainak megfelelıen. Állatmenhely, állatpanzió létesítésével és mőködtetésével kapcsolatos hatósági eljárás 9. § Az állatmenhely, állatpanzió létesítésével és mőködtetésével kapcsolatos, elsıfokú közigazgatási hatósági eljárás során a települési önkormányzat Polgármesteri Hivatalának jegyzıje az Ávt. 41. §a alapján jár el.
9
V. fejezet Kedvtelesébıl tartott állatok tartásának és tenyésztésének általános szabályai 10. § (1) A település belterületén, az ingatlanon legfeljebb kettı felnıtt eb, kettı macska- melybıl egy példány nıstény – és annak ivadékai tarthatók, az ivadékok legfeljebb 3 hónapos korukig tarthatók meg. (2) A település külterületén, az ingatlanon legfeljebb három felnıtt eb, három macska - melybıl egy példány nıstény – és annak ivadékai tarthatók, az ivadékok legfeljebb 3 hónapos korukig tarthatók meg. (3) Az eb, macska tenyésztése – egy nıstény példány tenyésztéséig, az állattartásra, állatvédelemre vonatkozó más, magasabb szintő jogszabályok, valamint a rendelet rendelkezéseinek betartása mellett – a település közigazgatási területén nem engedélyköteles. (4) A (2)-(3) bekezdésekben meghatározott számú nıstény eb, nıstény macska tenyésztése a település közigazgatási területén, az önkormányzati állategészségügyi hatóság külön határozata alapján, ún. tenyésztési engedély alapján folytatható. (5) Erkélyen, loggián valamint az épületek közös használatú helyiségeiben ebet, macskát tartani nem engedélyezett. (6) Felépítményes ingatlan osztatlan közös használatú udvarán, “közös udvaron” – kivéve a házastársi élet és vagyonközösséget, valamint az egy leszármazói között kialakult vagyonközösséget – ebet, macskát tartani, kizárólag a tárgyi ingatlanon tulajdoni hányaddal, valamint használati joggal (bérlı, használó, haszonélvezı) rendelkezı valamennyi, ott lakó elızetes írásbeli hozzájárulásával szabad. Amennyiben valamely lakó a megkereséstıl számított 15 napon belül írásban nem nyilatkozik, úgy az eb, macska tulajdonos köteles a felépítményes ingatlanon tulajdoni hányaddal, valamint használati joggal (bérlı, használó, haszonélvezı) rendelkezı lakót – joga gyakorlására – írásban, igazoltan (pl. tértivevényes levéllel, közvetlen átadással - igazolt átvétellel) a nyilatkozattételre írásban felhívni. Amennyiben valamely lakó a megkeresés kézhezvételétıl számított 15 napon belül igazoltan nem nyilatkozik, úgy “hallgatása” a rendelet alkalmazásában hozzájárulásnak minısül. (7) Az ebet, macskát nem szabad – a vakvezetı kutya, a jelzı eb kivételével – beengedni, bevinni: a./ a közintézmények területére (kivéve az intézmény megengedı, belsı szabályozása esetén), b./ a játszóterek területére, c./ természetvédelmi területekre (kivéve a gyalogos közlekedés céljára szolgáló utakon), d./ közkertekbe, közparkokba (kivéve a gyalogos közlekedés céljára szolgáló sétányon), e./ vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe. (8) Az eb tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy az eb tartási helye a (10)-(14) bekezdésben meghatározott általános mőszaki feltételeknek, körülményeknek megfeleljen. (9) Bekerítetlen ingatlanon ebet tartani kizárólag láncon vagy kennelben szabad.
10
(10) Az ebet a telek határától legalább 1 m távolságon túl elhelyezett, minimálisan 3x3 m alapterülető kennelben lehet tartani. A kennel és a kerítés közé - a külön jogszabályban meghatározott telepítési távolságot betartva, - a kerítéstıl befelé elsı körben alacsony, második körben közepes mérető, nem magasra növı, szárazságtőrı növényzetet kell telepíteni. (11) Bekerített ingatlanon eb szabadon tartható. Az eb tartója a kerítést úgy köteles kialakítani, hogy az eb ingatlanról kijutását és a kerítés résein a kiharapást biztonságosan megakadályozza. Amennyiben a tárgyi kerítésszakasz megépítése részben, vagy egészben a szomszéd ingatlan tulajdonának kötelezettsége (oldal-és hátsókert létesítése esetében) az ingatlan kerítésének a paragrafusban rögzített ebtartási céloknak megfelelı megerısítése az adott eb tartó kötelezettsége és feladata. (12) Harapós, vagy támadó természető eb, valamint házırzésre betanított eb tartása esetén az ingatlan vagy a ház bejáratán szembetőnı módon erre utaló figyelmeztetı feliratot kell elhelyezni. (13) Az ebtartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el, annak közterületre, más tulajdonát képezı ingatlanra, illetve a közös tulajdonú helyiségekbe történı kijutását és átjutását megakadályozza. A kedvtelésbıl tartott állat tenyésztésével kapcsolatos hatósági eljárás 11. § (1) A kedvtelésbıl tartott állatok tenyésztésével kapcsolatos elsıfokú önkormányzati hatósági eljárás hivatalból indítható vagy kérelemre, közérdekő bejelentés, hatóság elıtti panasz alapján folytatható le. (2) A Képviselı-testület a kedvtelésbıl tartott állatok tenyésztésének engedélyezésével kapcsolatos, valamennyi elsıfokú önkormányzati hatósági feladat-és hatáskörét a polgármesterre ruházza át. (3) Az e paragrafus szerinti önkormányzati hatósági eljárásban másodfokon a Képviselı-testület jár el. (4) A kedvtelésbıl tartott állatok tenyésztésének engedélyezése iránti kérelmet Pilis Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalához (2721. Pilis, Kossuth L. u. 47.) kell benyújtania, a rendelet 3. számú mellékletét képezı formanyomtatvány felhasználásával. (5) A kedvtelésbıl tartott állatok tenyésztése engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: - az engedélykérı ebtenyésztı nevét, címét, - jogi személyiségő, valamint jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdálkodó társaság, gazdálkodó szervezet hatályos társasági adatait, - a tenyészteni kívánt eb fajtáját, nemét, színét, nevét, jelölési számát, születési évét, számát, - a tenyésztés tervezett helyét, az ingatlan azonosításához szükséges ingatlan-nyilvántartási adatok (övezet, hrsz., ingatlan nagysága) megjelölésével, - építési engedélyköteles elıkészítı tevékenység végzése esetén, a megvalósított (jogerısen használatba vett) építés engedély köteles munka mőszaki leírását.
11 (6) A kedvtelésbıl tartott állatok tenyésztése iránti engedély iránti kérelemhez csatolni kell: - az ebtenyésztés tervezett helyszínéül szolgáló ingatlan jogszerő birtoklását, használatát igazoló okiratot, 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatot, - jogi személyiségő, valamint jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdálkodó társaság, szervezet ebtenyésztı esetében a hatályos társasági szerzıdést, valamint a társaság cégkivonatát, továbbá a társaság képviselıjének képviseleti minıségét igazoló aláírási címpéldányát, - nem saját tulajdonú ingatlan esetén, a tulajdonos írásbeli hozzájárulását, valamint a társbérlı és a bérlıtárs, használó és haszonélvezı - tevékenység folytatásához kapcsolódó - írásbeli hozzájárulását, - közös tulajdonú ingatlan esetén a tulajdonostárs - tevékenység folytatásához kapcsolódó - írásbeli hozzájárulását, - közvetlen szomszédok, sarokszomszédok - tevékenység folytatásához kapcsolódó - írásbeli hozzájárulását, - a tenyészteni kívánt eb törzskönyvét, a védıoltást igazoló eboltási igazolványt, - építmény, épület használatbavétele esetén: jogerıs építési és jogerıs használatbavételi, rendeltetési mód változást engedélyezı engedély másolatát, valamint a használatbavételi, rendeltetési mód változást engedélyezı engedély tervdokumentációjának, mőszaki leírásának egyegy, az építésügyi hatóság által záradékolt példányát, - az ebtenyésztı szervezet tagsági igazolását, - az ebtenyésztés, körülmények, tervezett technológia részletes leírását. (7) A kedvtelésbıl tartott állatok tenyésztése engedély iránti kérelem tárgyában meghozandó önkormányzati közigazgatási határozat (engedély) meghozatala nem mentesíti az engedélyest a további szakhatósági hozzájárulások, a mőködési engedély beszerzésének kötelezettsége alól. (8) Építésengedély köteles épület, építmény igénybevétele, használata esetén – a tenyésztési engedély kizárólag az adott épület, építmény használatbavételét igazoló jogerıs építési, jogerıs használatbavételi, rendeltetési mód változást engedélyezı engedély, valamint a használatbavételi, rendeltetési mód változást engedélyezı engedély tervdokumentációja, mőszaki leírása, építésügyi hatóság által záradékolt példánya birtokában adható ki. (9) A kedvtelésbıl tartott állatok tenyésztése engedély iránti kérelme tárgyában lefolytatandó önkormányzati hatósági eljárás során vizsgálni kell, hogy az engedélykérı az eb, illetve ebek szabadon tartása esetén megvédi-e az ebet az idıjárás káros hatásaitól, az eb részére kialakított-e ideiglenes, fedett tartási helyet. Engedélyköteles építmény létesítése esetén az eljáró hatóság köteles vizsgálni, hogy a kérelmezett tevékenység végzésére az elkészült létesítmény – elhelyezkedésében, méreteinél fogva, funkcióját tekintve - alkalmas-e. (10) Aki a település közigazgatási területén, a rendelet elıírásainak nem megfelelı állattenyésztést végez illetve folytat, az állatok tenyésztésére vonatkozó ún. engedélykérelmet az ügyben eljáró állategészségügyi hatóság felhívása, felszólítása ellenére – a rendelet hatálybalépésétıl számított 6 hónapon belül – Pilis Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalához nem nyújtja be, köteles az állat, illetve az állatok tenyésztését e rendelet hatályba lépése napjától számított 12 hónapon belül felszámolni, és intézkedni a tenyésztett állatok ingatlanról való eltávolításáról, új telephely létesítésérıl, a rendelet szabályainak megfelelıen.
12
A kutyaiskola létesítésével és mőködésével kapcsolatos hatósági eljárás 12. § (1) A kutyaiskola létesítésével és mőködtetésével (a továbbiakban együtt: mőködés) kapcsolatos elsıfokú önkormányzati hatósági eljárás hivatalból indítható vagy kérelemre, közérdekő bejelentés, hatósági panasz alapján folytatható le. (2) A Képviselı-testület a kutyaiskola mőködésével kapcsolatos, valamennyi feladat-és hatáskörét a polgármesterre ruházza át. (3) A kutyaiskola mőködésével kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárásban másodfokon a Képviselı-testület jár el. (4) A kutyaiskola mőködésével kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárásban, - felkérésre szakhatóságként az állami állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenırzı állomás területileg illetékes vezetıje (hatósági fıállatorvos), vagy az Állomással jogviszonyban (szerzıdésben) álló, hatósági szakkérdésben eljáró hatósági állatorvos, továbbá – építésügyi szakkérdés felmerülte esetén - az elsıfokú építésügyi hatóság jár el. (5) A kérelmezınek a kutyaiskola mőködésének engedélyezése iránti kérelmet Pilis Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalához /2721. Pilis, Kossuth L. u. 47./ kell benyújtania, a rendelet 4. számú mellékletét képezı formanyomtatvány felhasználásával. (6) A kutyaiskola mőködésének engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell: - az engedélykérı nevét, címét, - a kutyaiskola létesítésének tervezett helyét, az ingatlan azonosításához szükséges ingatlannyilvántartási adatok (övezet, hrsz., ingatlan nagysága) megjelölésével, - jogi személyiségő, valamint jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaság engedélykérı esetében a hatályos társasági szerzıdést, valamint a társaság cégkivonatát, a társaság képviselıjének képviseleti minıségét igazoló aláírási címpéldányát, társadalmi szervezet engedélykérı esetében a hatályos alapító okiratot, és a társadalmi szervezetet bírósági nyilvántartásba bejegyezı bírósági határozatot, aláírási címpéldányt, - építés engedélyköteles elıkészítı tevékenység végzése esetén, a megvalósított (jogerısen használatba vett) építés engedély köteles munka mőszaki leírását, - az oktatni kívánt ebek várható létszámát. (7) A kutyaiskola mőködésének engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell: - a kutyaiskola létesítésének tervezett helyszínéül szolgáló ingatlan jogszerő birtoklását, használatát igazoló okiratot, 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatot, - nem saját tulajdonú ingatlan esetén, a tulajdonos írásbeli hozzájárulását, valamint a társbérlı és a bérlıtárs, használó és haszonélvezı - tevékenység folytatásához kapcsolódó - írásbeli hozzájárulását, - közös tulajdonú ingatlan esetén a tulajdonostárs - tevékenység folytatásához kapcsolódó - írásbeli hozzájárulását, - közvetlen szomszédok, sarokszomszédok - tevékenység folytatásához kapcsolódó - írásbeli hozzájárulását, - építmény, épület használatbavétele esetén: jogerıs építési és jogerıs használatbavételi, rendeltetési mód változást engedélyezı engedély másolatát, valamint a használatbavételi,
13 rendeltetési mód változást engedélyezı engedély tervdokumentációjának, mőszaki leírásának egyegy, az építésügyi hatóság által záradékolt példányát, - a tervezett intézménynek, az állami állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenırzı állomás területileg illetékes Állomás vezetıje által jóváhagyott Mőködési Szabályzatát, - a Mőködési Szabályzatban megjelölt felelıs személy, szakirányú végzettségét igazoló okiratot, - a rendszeres orvosi ellátást biztosító állatorvos nevét, címét, - jogi személyiségő, valamint jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdálkodó társaság, szervezet esetében a hatályos társasági szerzıdést, valamint a társaság cégkivonatát, továbbá a társaság képviselıjének képviseleti minıségét igazoló aláírási címpéldányát, társadalmi szervezet engedélykérı esetében a hatályos alapító okiratot (Alapszabályt), a társadalmi szervezetet bírósági nyilvántartásba vételét elrendelı, bejegyezı jogerıs bírósági határozatot, továbbá a társaság képviselıjének képviseleti minıségét igazoló bírósági bejegyzı végzést, - az intézmény tervezett mőködésének részletes, technológiai leírását. (8) A kutyaiskola mőködésének engedélyezése tárgyában meghozandó önkormányzati közigazgatási határozat (engedély) meghozatala nem mentesíti az engedélyest a további szakhatósági hozzájárulások beszerzésének kötelezettsége alól. (9) Építésengedély köteles épület, építmény igénybevétele, használata esetén – a mőködési engedély kizárólag az adott épület, építmény használatbavételét igazoló jogerıs építési, jogerıs használatbavételi, rendeltetési mód változást engedélyezı engedély, valamint a használatbavételi, rendeltetési mód változást engedélyezı engedély tervdokumentációja, mőszaki leírása, az építésügyi hatóság által záradékolt példánya birtokában adható ki. (10) A kutyaiskola létesítése tárgyában lefolytatandó hatósági eljárás során vizsgálni kell, hogy az engedélykérı az eb, illetve ebek szabadon tartása esetén megvédi-e az ebet az idıjárás káros hatásaitól, az eb részére kialakított-e ideiglenes, fedett tartási helyet. Engedélyköteles építmény létesítése esetén az eljáró hatóság köteles vizsgálni, hogy a kérelmezett tevékenység végzésére az elkészült létesítmény – elhelyezkedésében, méreteinél fogva, funkcióját tekintve - alkalmas-e. Külön hatósági cselekmények 13. § (1) A település polgármestere – a települési önkormányzat kötelezı feladatként - gondoskodik a település belterületén a kóbor eb befogásával, ırzésével, értékesítésével vagy ártalmatlanná tételével, továbbá az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztetı betegség tüneteit mutató vagy betegségre gyanús kóbor eb kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról. (2) A települési önkormányzat által befogott / befogatott eb az eb tartója részére kizárólag a gyepmesteri szolgáltatást megrendelı települési önkormányzat képviselıje által elızetesen kiadott, az adott eb befogásával, szállításával, tartásával, valamint állategészségügyi megfigyelésével, az eb kiadásával kapcsolatos költségek megtérítését igazoló írásbeli hozzájárulás valamint szabálysértési eljárás lefolytatása esetén: a jogerıs szabálysértési határozattal kirótt pénzbírság befizetését igazoló pénzügyi dokumentum ellenében, birtokában adható ki. (3) A rendelet alkalmazásában igazolt költség: az adott kiszállás során megtett km költsége, díja / osztva/ befogott ebek száma, valamint az ebeknek az ún. kötelezı egészségügyi megfigyelési idıszakára esı tartásának, állatorvosi megfigyelésének valamennyi költségei – járulékaival együtt
14 (ide értve: üzemanyag költség, amortizációs költség, gépkocsivezetı bére + járuléka, gyepmester bére + járuléka, etetési költség, gyepmesteri telep rezsiköltsége, állatorvosi szolgáltatás költsége, veszélyes hulladék elszállítása költsége). (4) A települési önkormányzat által kiszámlázott, az adott – gyepmesteri szolgáltatást végzı – szolgáltatóval fennálló vállalkozási, szolgáltatási szerzıdés alapján, a tárgyévre érvényes igazolt költség nemeit és járulékait a rendelet 1. számú függeléke rögzíti. Hatósági Ellenırzés 14. § (1) Azon személy ellen, aki az önkormányzati rendeletben foglaltakat nem tartja be, a hatósági ellenırzésre jogosult közigazgatási szerv hivatalból eljárást kezdeményezhet, szabálysértési feljelentést tehet, vagy – a külön jogszabályban meghatározott esetekben – helyszíni bírságot szabhat ki. (2) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben, a hatósági ellenırzésre a Ket., míg a szabálysértési feljelentésre és az elkobzásra az Szt., valamint az Sztvhr. rendelkezéseit kell alkalmazni. V. fejezet A méhtartás szabályai 15. § (1) Méhészkedést nem lehet folytatni az alábbi övezeti területeken: a.) településközpont (a település központi területek), b.) családi házas övezet, c.) a sportpálya területe, d.) a temetık területei, e.) a hulladéklerakó telep területe, f.) a Beleznay kastély területe, g.) a homokbánya területe, h.) a sportrekreációs terület, i.) a közmőtelephely szennyvíztisztító területe, j.) a vízgazdálkodással kapcsolatos területek. (2) Méhészkedést - a központi jogszabályokban foglaltak megtartása mellett- az alábbi övezeti területeken lehet folytatni: a.) a Dolina pincesor területe, b.) külterületi kertes övezet, c.) állattartás céljából egyéb övezetek, (3) Méheket tartani, méhészkedést gyakorolni a (2) bekezdésben rögzített területeken a módosított 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet - és a vonatkozó külön állat-egészségügyi és növényvédelmi jogszabályok - megtartása mellett lehet.
15 VI. fejezet Az állattartással kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárás 16.§ (1) Az állattartással összefüggı elsıfokú önkormányzati hatósági eljárás (tartható állatok fajtája, száma) hivatalból indítható, vagy közérdekő bejelentés, hatóság elıtti panasz alapján folytatható le. (2) A Képviselı-testület az állattartással kapcsolatos valamennyi, elsıfokú önkormányzati hatósági feladat-és hatáskörét (tartható állatok fajtája, száma) a polgármesterre ruházza át. A polgármester eljárására – helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben megállapított kivételekkel – a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásokról szóló, többször módosított 2004. évi CXL. törvényt kell alkalmazni. (3) Amennyiben a polgármester az állattartást korlátozza, vagy megtiltja, a határozatban az állatállomány elıírt mértékőre való csökkentésére, illetve az állattartás megszüntetésére- az ügy összes körülményeinek figyelembevételével – legfeljebb 6 hónapot biztosíthat. (4) Az e paragrafus szerinti önkormányzati hatósági eljárásban másodfokon a Képviselı-testület jár el. Az állattartással kapcsolatos államigazgatási (jegyzıi) hatósági eljárás 17.§ (1) Amennyiben bizonyítást nyer, hogy az állat tartása az e rendeletben foglalt elıírásoknak, és/vagy a magasabb szintő jogszabályok állatvédelmi, állattartási elıírásainak nem felel meg, az állattartást a jegyzı a.) megtilthatja, illetve korlátozhatja a 245/1998.(XII.31.) Kormány rendelet 7. § (1) bekezdése alapján, b.) az állatok védelme érdekében az állattartót meghatározott cselekmény végzésére, tőrésére, abbahagyására kötelezheti a 245/1998.(XII.31.) Kormány rendelet 4.§ (1) bekezdése alapján, c.) szabálysértési eljárást folytathat le. (2) Amennyiben az állat tartása során birtokháborítás gyanúja merül fel, a Polgári törvénykönyvrıl szılı 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 191.§-a alapján, szintén a jegyzı jogosult eljárni, érdemi döntést hozni. (3) Az állattartás jogerıs határozattal történı eltiltása esetén- végrehajtás útján- az állat elszállítható. A felmerülı költségek az állattartót terhelik. Szabálysértési rendelkezések 18. § (1) Szabálysértést követ el és 50.000.-Ft, azaz ötvenezer forint pénzbírsággal sújtható, - aki az állatok tartására, állattartó helyek, építmények elhelyezésére, kialakítására, a tartható állatok számára és az állati hulladék kezelésére vonatkozó szabályokat megszegi.
16
(2) Pilis Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának bírságolásra feljogosított dolgozója, valamint a közterület- felügyelı, a szabálysértés tetten ért elkövetıjével szemben, 3.000.-Ft-tól 20.000.-Ft-ig terjedı helyszíni bírságot szabhat ki. (3) Amennyiben az elkövetı a helyszíni bírság kiszabását - a jogkövetkezményekrıl szóló tájékoztatás után - tudomásul veszi, a helyszíni bírságolás ellen jogorvoslatnak helye nincs. (4) Tudomásul vett helyszíni bírság esetén, az elkövetı részére készpénz-átutalási megbízást kell átadni és fel kell hívni, hogy a helyszíni bírságot 30 (harminc) napon belül a készpénz-átutalási megbízáson megjelölt számlaszámra fizesse be. (5) A tudomásul vett helyszíni bírság - a befizetés elmulasztása esetén, - kizárólag adók módjára hajtható be. VII. fejezet Vegyes és hatályba léptetı rendelkezések 19. § (1) E rendelet 2011. december 01. napján lép hatályba. (2) Azon állattartók, akik jelenleg több haszonállatot tartanak, mint e rendeletben meghatározott, azok a rendelet hatálybalépésétıl számított 1 éven belül kötelesek a megengedett mértékig lecsökkenteni az állatállományt. (3) Az állattartási feltételek kialakításának türelme ideje 1 év. (4) E rendelet hatályba lépésével együtt hatályát veszti Pilis Város Önkormányzata Képviselıtestületének a helyi állattartás szabályairól szóló 42/2007.(XII.27.) sz. önkormányzati rendelettel, a 16/2005.(IX.01.) sz. önkormányzati rendelettel módosított 4/2004. (I.29.) sz. önkormányzati rendelete. (5) E rendelet hatályba lépésével együtt hatályát veszti Pilis Város Önkormányzata Képviselıtestületének az eb tartásával, az eb tenyésztésével, kutyaiskola mőködtetésével kapcsolatos helyi szabályokról szóló 35/2007. (XII.03.) számú rendelete. (6) Az önkormányzati rendelet kihirdetésérıl a Képviselı-testület Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet rendelkezései figyelembevételével, a Polgármesteri Hivatal jegyzıje gondoskodik. Pilis, 2011. október hó 28. napján. Szabó Márton polgármester A rendelet kihirdetésre került: Pilis, 2011. október hó 28. napján.
dr. Ágh Mariann jegyzıi hatáskörben eljáró aljegyzı dr. Ágh Mariann jegyzıi hatáskörben eljáró aljegyzı
17 Pilis Város Önkormányzata Képviselı-testületének 36/2011. (X.31.) sz. önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól 1. sz. melléklet Az állattartó építmények engedélyezési eljárásában alkalmazandó védıtávolságokról I. Az állattartó épületeknél minimálisan az alábbi védıtávolságokat kell betartani. A védıtávolságok méretben meghatározva LakóFúrt kúttól Ásott kúttól Oldalkerttıl Hátsó kerttıl gazdasági és pihenı épülettıl Nagy,- közepes haszonállat tartása esetén 4 állatig 5 10 15 12 6 4 állat felett 10 15 20 12 6 Egyéb kis-, prémes-, egyéb-, és kedvtelésbıl tartott állat esetén 50 állatig 5 15 20 10 6 50 állat felett 10 15 20 12 6 Kis létszámú 15 25 20 50 50 állattartó telepen nagyés közepes haszonállat tartása esetén Nagy 50 50 50 200 200 létszámú állattartó telepen nagy és közepes haszonállat tartása esetén II. Zárt technológiával történı korszerő állattartásnál és egyéb méltányolható körülmény esetén környezeti hatástanulmánytól függıen a szakhatóságok elızetes hozzájárulásával- az elıírt védıtávolságok csökkenthetık. Belterületen kis- és nagy létszámú állattartó telep nem építhetı. Pilis, 2011. október hó 28. napján. dr. Ágh Mariann jegyzıi hatáskörben eljáró aljegyzı
18 Pilis Város Önkormányzata Képviselı-testületének 36/2011. (X.31.) sz. önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól 2. sz. melléklet Az állattartási övezetek meghatározásáról Állattartási övezetek: a.) településközpont (a településközponti területek) -Lf-1 jelő falusias lakóövezet -Ff-2 jelő építési övezet -Vt-1 jelő településközponti meglévı és tervezett vegyes területe -Vt-2 jelő településközponti meglévı és tervezett vegyes területe -Vt-3 jelő településközponti meglévı és tervezett vegyes területe -Vt-4 jelő településközponti meglévı és tervezett vegyes területe -Vt-5 jelő településközponti meglévı és tervezett vegyes területe -Vt-6 jelő településközponti meglévı és tervezett vegyes területe -Vt-7 jelő településközponti meglévı és tervezett vegyes területe -Vt-8 jelő településközponti meglévı és tervezett vegyes területe -Vt-9 jelő településközponti meglévı és tervezett vegyes területe -Vt-k jelő településközponti meglévı és tervezett vegyes területe A Kossuth Lajos utca, a templom felıli, a Luther tér , Erdei Ferenc u., a Haleszi u. ,a Mátyás király u., a Zrínyi u., a Török Ignác u., a Toldi utca, a Kossuth Lajos u., az Akácfa u., a Temetı u., a Dánosi u. és a Malom utca által határolt terület. b.) családi házas övezet: -Lf-1 jelő falusias lakóövezet -Lf-2 jelő falusias lakóövezet A településközpont határai és a külterület határai közötti terület. c.) külterületi kertes övezet: -Mk jelő kertes mezıgazdasági terület (kis parcellás mezıgazdasági termelést szolgáló építmények elhelyezését megengedı korábbi „zártkerti” területek -Má-á jelő általános mezıgazdasági övezet (üzemi mérető mezıgazdálkodási területek) -Má-f jelő általános mezıgazdasági övezet (Homoki szılık, Krekács dőlı, Bárószılı, Országúti dőlı, Haleszi szılık, Papberek, Hegyeki szılık, Rózsahegyi dőlı, Szabadkai szılık, Baltás erdı) d.) egyéb külterületi övezet: Eg jelő gazdasági erdıterületek Ev jelő erdıövezet (a véderdık területei) Zkp jelő zöldterületek e.) állattartás céljából egyéb övezetek: Gksz jelő kereskedelmi gazdasági övezet Gip jelő ipari-gazdasági övezet Ksp jelő különleges övezet ( a sportpálya területe)
19 Kt jelő különleges övezet (a temetık területei) Kh jelő különleges övezet ( a hulladéklerakó telep területe) Kk jelő különleges övezet (a Beleznay kastély területe) Kp jelő különleges övezet (a Dolina pincesor területe) Kb jelő különleges övezet ( a homokbánya területe) Ksr jelő különleges övezet (a sportrekreációs terület) Kszt jelő különleges övezet (a közmőtelephely szennyvíztisztító területe) V jelő övezet (vízgazdálkodással kapcsolatos területek) Pilis, 2011. október hó 28. napján. dr. Ágh Mariann jegyzıi hatáskörben eljáró aljegyzı
20 Pilis Város Önkormányzata Képviselı-testületének 36/2011. (X.31.) sz. önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól 3. számú melléklete Pilis Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala 2721 Pilis, Kossuth Lajos út 47. ___________________________________________________________________________
KÉRELEM AZ EBTENYÉSZTÉS ENGEDÉLYEZÉSÉHEZ Alulírott (név) ………………………………………………………………………………… /leánykori név:………………………………………., születési hely: ……………………….. születési idı: ………………………, anyja neve: ……………………………………………./ Állandó lakcím:………………………………………………………………………………… /Ideiglenes tartózkodási hely:………………………………………………………………..…/ szám alatti lakos, ebtenyésztı azzal a kéréssel fordulok T. Hatósághoz, hogy részemre az ebtenyésztést engedélyezni szíveskedjenek. A tenyészeb(ek) azonosítási adatai: A tenyészebek száma: ……… (számmal) azaz …………………….. (betővel) db. I. Az eb fajtája:……………….……………………., neve: ………………….…………………., születési éve: ………………, színe: …………………, jelölési száma: ………………………, II. Az eb fajtája:……………….……………………., neve: ………………….…………………., születési éve: ………………, színe: …………………, jelölési száma: ………………………, III. Az eb fajtája:……………….……………………., neve: ………………….…………………., születési éve: ………………, színe: …………………, jelölési száma: ………………………, IV. Az eb fajtája:……………….……………………., neve: ………………….………………….,
21 születési éve: ………………, színe: …………………, jelölési száma: ………………………, V. Az eb fajtája:……………….……………………., neve: ………………….…………………., születési éve: ………………, színe: …………………, jelölési száma: ………………………, VI.* Az eb fajtája:……………….……………………., neve: ………………….…………………., születési éve: ………………, színe: …………………, jelölési száma: ………………………, (*A jelzett számnál több eb tenyésztése esetén a tenyészebek jelölése külön pótíven folytatandó!) Az ebtenyésztés tervezett helye (az ingatlan-nyilvántartási adatok, hrsz., ingatlan alapterülete megjelölésével): …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... Az ebtenyésztés, körülmények, tervezett technológia leírása: …………………………………………………………………………………………………... ………………………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... Pilis, …..……. év …….…. hó …... nap. …………………………………… kérelmezı aláírása szem. ig. száma:
22
A kérelemhez mellékelem az alábbi szükséges okiratokat: - az ebtenyésztés tervezett helyszínéül szolgáló ingatlan jogszerő birtoklását, használatát igazoló okiratot, 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatot, - jogi személyiségő, valamint jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdálkodó társaság, szervezet ebtenyésztı esetében a hatályos társasági szerzıdést, valamint a társaság cégkivonatát, továbbá a társaság képviselıjének képviseleti minıségét igazoló aláírási címpéldányát, - nem saját tulajdonú ingatlan esetén, a tulajdonos írásbeli hozzájárulását, valamint a társbérlı és a bérlıtárs, használó és haszonélvezı - tevékenység folytatásához kapcsolódó - írásbeli hozzájárulását, - közös tulajdonú ingatlan esetén a tulajdonostárs - tevékenység folytatásához kapcsolódó -írásbeli hozzájárulását, - közvetlen szomszédok, sarokszomszédok - tevékenység folytatásához kapcsolódó - írásbeli hozzájárulását, - a tenyészteni kívánt eb törzskönyvét, a védıoltást igazoló eboltási igazolványt, - építmény, épület használatbavétele esetén: jogerıs építési és jogerıs használatbavételi, rendeltetési mód változást engedélyezı engedély másolatát, valamint a használatbavételi, rendeltetési mód változást engedélyezı engedély tervdokumentációjának, mőszaki leírásának egyegy, az építésügyi hatóság által záradékolt példányát, - az ebtenyésztı szervezet tagsági igazolását. - az ebtenyésztés, körülmények, tervezett technológia részletes leírását.
Pilis, 2011. október hó 28. napján. dr. Ágh Mariann jegyzıi hatáskörben eljáró aljegyzı
23
Pilis Város Önkormányzata Képviselı-testületének 36/2011. (X.31.) sz. önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól 4. számú melléklete Pilis Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala 2721 Pilis, Kossuth Lajos út 47. ___________________________________________________________________________
KÉRELEM KUTYAISKOLA MŐKÖDÉSÉNEK ENGEDÉLYEZÉSÉHEZ Alulírott (név) ………………………………………………………………………………… /leánykori név:………………………………………., születési hely: ……………………….. születési idı: ………………………, anyja neve: ……………………………………………./ Állandó lakcím:………………………………………………………………………………… /Ideiglenes tartózkodási hely:………………………………………………………………..…/ szám alatti lakos azzal a kéréssel fordulok T. Hatósághoz, hogy részemre kutyaiskola mőködéséhez engedélyt kiadni szíveskedjenek. Kijelentem, hogy a kutyaiskola szabályszerő mőködésének biztosítása céljából, az ebek rendszeres orvosi vizsgálaton vesznek részt. A kialakított férıhelyek száma: ………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... Az oktatni kívánt ebek várható létszáma (mérhetı idıszak megjelölésével, pl. /hó): …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………...
24
A kutyaiskola létesítésének, mőködésének tervezett helye, (ingatlan-nyilvántartási adatok: övezet, hrsz., ingatlan alapterülete megjelölésével): …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... Tervezett mőködtetés, technológia leírása: …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... Pilis, …..……. év …….…. hó …... nap. …………………………………… kérelmezı aláírása szem. ig. szám:
25
A kérelemhez mellékelem, illetve bemutatom az alábbi szükséges okiratokat: - a kutyaiskola létesítésének tervezett helyszínéül szolgáló ingatlan jogszerő birtoklását, használatát igazoló okiratot, 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatot, - nem saját tulajdonú ingatlan esetén, a tulajdonos írásbeli hozzájárulását, valamint a társbérlı és a bérlıtárs, használó és haszonélvezı - tevékenység folytatásához kapcsolódó - írásbeli hozzájárulását, - közös tulajdonú ingatlan esetén a tulajdonostárs - tevékenység folytatásához kapcsolódó - írásbeli hozzájárulását, - közvetlen szomszédok, sarokszomszédok - tevékenység folytatásához kapcsolódó - írásbeli hozzájárulását, - építmény, épület használatbavétele esetén: jogerıs építési és jogerıs használatbavételi, rendeltetési mód változást engedélyezı engedély másolatát, valamint a használatbavételi, rendeltetési mód változást engedélyezı engedély tervdokumentációjának, mőszaki leírásának egyegy, az építésügyi hatóság által záradékolt példányát, - a tervezett intézménynek, az állami állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenırzı állomás területileg illetékes Állomás vezetıje által jóváhagyott Mőködési Szabályzatát, - a Mőködési Szabályzatban megjelölt felelıs személy, szakirányú végzettségét igazoló okiratot, - a rendszeres orvosi ellátást biztosító állatorvos nevét, címét, - jogi személyiségő, valamint jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdálkodó társaság, szervezet esetében a hatályos társasági szerzıdést, valamint a társaság cégkivonatát, továbbá a társaság képviselıjének képviseleti minıségét igazoló aláírási címpéldányát, társadalmi szervezet engedélykérı esetében a hatályos alapító okiratot (Alapszabályt), a társadalmi szervezetet bírósági nyilvántartásba vételét elrendelı, bejegyezı jogerıs bírósági határozatot, továbbá a társaság képviselıjének képviseleti minıségét igazoló bírósági bejegyzı végzést. - az intézmény tervezett mőködésének részletes, technológiai leírását.
Pilis, 2011. október hó 28. napján. dr. Ágh Mariann jegyzıi hatáskörben eljáró aljegyzı
26
Pilis Város Önkormányzata Képviselı-testületének 36/2011. (X.31.) sz. önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól 1. számú függeléke Az ebtartó, ügyfél által, az eb állategészségügyi szállításával, megfigyelésével, tartásával és kiadásával összefüggésben a települési önkormányzat (szolgáltatás megrendelıje) valamint az adott vállalkozó (szolgáltató) között létrejött, hatályos és érvényes gyepmesteri vállalkozási (szolgáltatási) szerzıdés rendelkezései, valamint az Ör. hatályos rendelkezései szerint fizetendı, elismert, igazolt költség: 2012. évre Üzemanyag költség Amortizációs költség Gépkocsivezetı bére + járuléka Gyepmester bére + járuléka Etetési költség Gyepmesterei telep rezsiköltsége, Állatorvosi szolgáltatás költségei Veszélyes hulladék elszállítása 2010. évben összesen:
……..- Ft ……..- Ft/100 km ……..- Ft/100 km .……..- Ft/14 várakozási, Állategészségügyi megfigyelési számítottan, …...-Ft/14 nap …….- Ft/14 nap ……..-Ft /eb ………….-Ft/eb
Pilis, 2011. október hó 28. napján. dr. Ágh Mariann jegyzıi hatáskörben eljáró aljegyzı
idıszakra
27 Pilis Város Önkormányzata Képviselı-testületének 36/2011. (X.31.) sz. önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól 2. számú függeléke 1./ Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérıl szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Áesz tv.) 2./ A kedvtelelésbıl tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010.(II.26.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Ktá. Kormányrendelet) 3./ Az állatok védelmérıl és kíméletérıl szóló, többször módosított 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.) 4./ Az állattenyésztésrıl szóló, módosított 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Áttv.) 5./ Az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló, többször módosított 41/1997. (V.28.) FM rendelet (a továbbiakban: ÁSZ.) 6./ A települési önkormányzat jegyzıjének az állatok védelmével, valamint nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreirıl szóló, többször módosított 245/1998. (XII.31.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Ávtvr.) 7./ Az állati hulladékok kezelésének és hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól szóló 71/2003.(VI.27.) FVM rendelet 8./ Az állatvédelmi bírságról szóló, többször módosított 244/1998. (XII.31.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Ábr.) 9./ A méhészetrıl szóló 15/1969.(XI.6.) MÉM rendelet 10./ Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységrıl szóló, többször módosított 1991. évi XI. törvény (a továbbiakban: ÁNTSZ tv.) 11./ A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, többször módosított 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 12./ A társasházakról szóló, többször módosított 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: társasházi törvény) 13./ A szabálysértésrıl szóló, többször módosított 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Szt.) 14./ az egyes szabálysértésekrıl szóló, többször módosított 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Sztvhr.) Pilis, 2011. október hó 28. napján.
dr. Ágh Mariann jegyzıi hatáskörben eljáró aljegyzı
