PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének
9/2011. (I.28.) sz. önkormányzati rendelete A helyi környezet védelmérıl
Hatályba lépés napja: 2011. február hó 01.
Ezen önkormányzati rendelet a helyben szokásos eszközökkel közzétéve
2011. január hó 28. napjától 2011. január hó 31. napjáig.
Pilis, 2011. január hó 31.
Szabó Márton polgármester
dr. Csiki Gábor jegyzı
2
Pilis Város Önkormányzata Képviselı-testületének 9/2011. (I.28.) sz. önkormányzati rendelete a helyi környezet védelmérıl Pilis Város Önkormányzata Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló, többször módosított 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 46. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, - a helyi adottságokat és jellegzetességeket is figyelembe véve, - a környezet védelmének helyi szabályairól, szabályrendszerérıl az alábbi önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Ör.) alkotja meg: I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja 1. § A rendelet megalkotásának célja Pilis Város közigazgatási területén, a környezetvédelmi intézkedések hatékonyságának növelése, a települési környezet megóvása, alakítása, fejlesztése, a környezeti elemek védelme. A rendelet hatálya 2. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed: Pilis város teljes közigazgatási területére. (2) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed: a) a föld védelmére, b) a vizek védelmére, c) a levegı tisztaság védelmére, d) az épített környezet védelmére, e) a környezet zajvédelmére. (3) A rendelet személyi hatálya kiterjed: Pilis város közigazgatási területén belül, valamennyi természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaságra, amennyiben a település területén ingatlan tulajdonnal bírnak, tevékenységet folytatnak, állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodnak, ingatlant használnak, bérelnek (a továbbiakban: tulajdonos).
3
Értelmezı rendelkezések 3. § E rendelet alkalmazásában: a) Pilis város közigazgatási területe: Pilis Város Önkormányzatának mőködési területe, amely belterületbıl (beépített és beépítésre szánt terület) és külterületbıl (beépítésre nem szánt terület) áll; b) közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark), továbbá az építmény közhasználatra átadott része, amely állami, vagy önkormányzati tulajdonban van és azt rendeltetésének megfelelıen bárki használhatja; c) zöldfelület: a város közigazgatási területén zöldfelületnek minısül a közpark, a játszótér, a virágágyások, a virágtartók, a szobrok környéke, az Önkormányzat és intézményei, valamint a magánházak kertjei; d) zöldterület: részben, vagy egészben növényzettel (pázsit, cserje, fa, virág) borított terület, beleértve a kerti burkolatokat is; e) avar- és száraz kerti hulladék: falomb, kaszálék, nyesedék, egyéb növényi maradványok (a továbbiakban: kerti hulladék); f) háztartási, főtési tevékenység: az egy háztartásban élı személy mindennapi szükségleteinek kielégítésére, otthona fenntartására szolgáló tevékenység és az ahhoz használt berendezés, családi ház, illetve az egy, vagy több lakás ellátására szolgáló, az 500 kW névleges bemenı hıteljesítményt meg nem haladó tüzelı és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezés; g) helyi jelentıségő természetvédelmi terület: helyi önkormányzati rendelet által védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülı) földterület, h) helyi védelem alatt álló természeti érték: hatósági határozat, vagy helyi önkormányzati rendelet által védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülı) élı szervezet egyede (fa); i) védett természeti érték (természetvédelmi érték): törvény, vagy más jogszabály által védetté, fokozottan védetté nyilvánított - kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülı - élı szervezet egyede, fejlıdési alakja, szakasza, annak származéka, illetıleg az élı szervezetek életközösségei, továbbá barlang, ásvány, ásványtársulás, ısmaradvány; j) allergén növények: azok a növények, amelyek az ember egészségét károsítják; k) roncsolt földterület: amelyen a természetes terepszint megváltoztatását eredményezı (felsı humuszréteg letolása után) földkitermelés történt, vagy kommunális hulladék illegális elhelyezésére került sor; l) hulladék: bármely, a hulladékgazdálkodásról szóló, többször módosított 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 1. számú melléklete szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó
4 tárgy vagy anyag, amelytıl birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles; m) veszélyes hulladék: a Hgt. 2. számú mellékletében felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkezı, illetve ilyen anyagokat vagy összetevıket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentı hulladék; n) folyékony hulladék: az a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezetı hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül; o) hulladékgazdálkodás: a hulladékkal összefüggı tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelızését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenırzését, a kezelı berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a mőködés felhagyását követı vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást. II. RÉSZ TERMÉSZETVÉDELMI RENDELKEZÉSEK A helyi védelem alá helyezés és törlés szabályai 4. § (1) A helyi védelem alá helyezés és törlés a képviselı-testület át nem ruházható hatásköre, önkormányzati rendeletalkotással jön létre. Az elıkészítést - a központi jogszabályok alapján, - a Képviselı-testület munkaszervezetének vezetıje, a jegyzı látja el. (2) A helyi védelem tárgya olyan objektum, amely a város jelentıségét, múltját képviseli, vagy megjelenésével jelentıs tájképi érték, pótolhatatlan, egyedi épített, vagy természeti érték. (3) A helyi védelem irányítása a polgármester hatáskörébe tartozik, amely kiterjed a védelem tárgyának feltárására, dokumentálására, a Képviselı-testület számára elıterjesztések beterjesztésére, bemutatásának biztosítása és fenntartásának megszervezésére irányuló feladatokra. (4) Bármely természetes, vagy jogi személy kezdeményezheti a jegyzı elıtt, - a helyi védelem alá helyezést és törlést. A helyi védelem pénzügyi hátterének megteremtése 5.§ (1) Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Önkormányzat - törvényben meghatározott - környezetvédelmi feladatainak hatékonyabb megoldása érdekében, valamint a Klímabarát Települések Szövetségének tagjaként is külön önkormányzati rendeletben Környezetvédelmi Alapot hoz létre, és folyamatosan mőködtet.
5 (2) A Környezetvédelmi Alap létrehozásának és folyamatos mőködtetésének célja, hogy hatékonyan segítse az Önkormányzat alábbi környezetvédelmi feladatainak ellátását: a) a lakosság életminıségét javító környezetvédelmi intézkedések megvalósítását, b) a szükséges környezetvédelmi intézkedések végrehajtását, c) a környezeti károk mérséklését, d) a környezetvédelmi ártalmak megelızését, e) a környezetkímélı tevékenységek, környezetbarát technológiák elterjedésének elısegítését, f) a zöldfelület gazdálkodást, g) a természeti értékek megóvását, h) a bemutatás, ismeretterjesztés, környezetvédelmi és klímatudatos oktatás, nevelés elısegítését. A talaj védelme 6. § (1) A talaj védelme kiterjed a föld felszínére és felszín alatti rétegeire, és magába foglalja a talaj termıképességének, szerkezetének, élıvilágának védelmét is. (2) Tilos a talajt hulladékkal és más módon szennyezni. Szilárd és folyékony kommunális, valamint technológiai hulladékot, az emberre és környezetére káros anyagot kizárólag jogszabályban, vagy hatósági rendelkezésben meghatározott módon és helyen szabad győjteni, szállítani, tárolni és ártalmatlanítani. (3) A talaj és felszíni, felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédı szert, mőtrágyát, útsózási anyagot kizárólag fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigeteléső, zárt tárolóban szabad tárolni. (4) A földön kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, amelyek annak állapotában tartós károsodást nem idéznek elı. (5) Aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként roncsolt földterület keletkezik, annak egyéb jogszabályban és egyedi hatósági kötelezésben meghatározott kötelezettségein túl, a roncsolt földterület rendezésérıl is gondoskodnia kell. (6) Azon a közterületen, ahol gépjármő és gyalogosforgalom nincs, törekedni kell, hogy a földfelszín legalább füvesített legyen, és az ne vízzáró módon kerüljön lefedésre. (7) A mezıgazdasági mővelésre alkalmas területeken, - ha ideiglenesen is - biztosítani kell a föld mezıgazdasági hasznosítását, mővelését. (8) A település területén lévı ingatlanok tulajdonosa, használója köteles a földrészletet megmővelni, illetve rendben tartani, gyomtól, szeméttıl, vadon növı bokroktól megtisztítani, különös tekintettel az allergén növényekre (parlagfő és vadkender). (9) Az egyéb közterületen az Önkormányzat köteles az allergiát, mérgezést okozó növényeket eltávolítani. (10) A település területein található parlagfő gyomirtását a lehetséges eszközök (mechanikai, vegyszeres), illetve engedélyezett készítmények (peszticidek) felhasználásával kell elvégezni.
6
(11) A parlagfő vegyszeres gyomirtását az engedélyezett szerekkel lehet kizárólag elvégezni, betartva a vonatkozó egészségügyi, munka-és környezetvédelmi elıírásokat. (12) A parlagfő felismerésének elısegítésérıl, elıfordulási helyének, irtásának, továbbá a parlagfő okozta allergiás megbetegedéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók a lakosság körében történı tudatosításáról az Önkormányzat - Polgármesteri Hivatala útján szórólapokon, valamint a helyi újságban („Hírnök” c. idıszaki lapban) megjelentetett cikkek segítségével gondoskodik. (13) Külterületen a parlagfő irtási kötelezettségét elmulasztó ingatlan tulajdonossal szemben a jegyzı, illetve a jegyzı nevében eljáró hatósági ügyintézı jelzése alapján, a Pest Megyei Kormányhivatal Megyei Mezıgazdasági és Szakigazgatási Hivatal, Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága jogosult eljárni. A víz védelme 7. § (1) Pilis város meghatározó természeti értéke a Gerje-patak és forrás vidéke. (2) A Gerje-patak és forrásvidékét külön önkormányzati rendelet, helyi jelentıségő természetvédelmi területté nyilvánította. (3) A Gerje-patak és forrásvidéke minıségének megırzése, fejlesztése érdekében, önkormányzati rendeletben meghatározott rendelkezések betartása kötelezı. (4) A víz védelme kiterjed a felszíni és a felszín alatti vizekre, azok készleteire, minıségére és mennyiségére. (5) Természetes vízfolyásba, nyílt vízbe, csapadékvíz-elvezetı rendszerbe, ásott- vagy fúrt kútba bármilyen szilárd, vagy folyékony hulladékot juttatni, vagy szennyezett vizet bevezetni tilos. (6) Tilos a zárt csapadékvíz-elvezetıben, a nyílt árokban a vizek, a szennyvízcsatornában a szennyvizek, valamint a vízfolyásokban a természetes vizek elfolyását gátolni, a víz természetes hozamát és folyásirányát megváltoztatni, a medrét szőkíteni, vagy feltölteni. (7) Tilos az ingatlanok, intézmények üzemi szennyvizét, egyéb szennyezést, vagy mérgezı anyagot, szemetet, trágyalét, iszapot, vegyszermaradékot nyílt felszíni, és zárt csapadékvízelvezetı csatornába, vízfolyásba, üzemelı, vagy használaton kívüli kútba, bármilyen módon a talajba juttatni. Élıvíz folyásba, csapadékcsatornába, felhagyott kútba bármely hulladékot, szennyvizet vezetni tilos, az ilyen meglévı szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni. (8) Nyílt csapadék-víz elvezetı árok tisztítása, karbantartása, az akadálytalan lefolyás biztosítása a közterülettel, vagy közhasználatra átadott területtel szomszédos ingatlan tulajdonosának/használójának egyetemleges kötelessége. (9) Élıvizek hordalékainak, uszadékainak összegyőjtése és kezelése az ingatlan tulajdonosának/használójának egyetemleges kötelessége.
7
(10) A (3) és (8) bekezdésben foglaltak megszegése - a szabálysértési eljáráson kívül - maga után vonja a szabálytalan magatartással, vagy annak nem tevésével tanúsított állapotot megelızı állapot kötelezı helyreállítását, vagy a mindenkori helyreállítási költségek befizetését Pilis Város Önkormányzata Környezetvédelmi Alapja javára. Szabad vízfelület használata 8. § (1) Tilos a Gerje-patakban fürödni és horgászni. Jégen tartózkodni kizárólag a külön jogszabály(ok)ban meghatározott módon szabad. (2) Aki léket vág, köteles messzirıl is jól láthatóan megjelölni a jégmentes területet. (3) Léket vágni tilos a sportolásra kijelölt területen. (4) Léket vágni a partszakasz tulajdonosának, kezelıjének tudtával, hozzájárulásával szabad. Felszín alatti vizek védelme 9. § (1) Kút, vízkivételi mő kijelölt hidrogeológiai védıterületén tilos: a) minden folyékony és szilárd hulladék elhelyezése, b) a vegyszerek, szerves és mőtrágyák alkalmazása, c) az állattartás, trágyatároló elhelyezése, d) a hulladék keletkezését eredményezı tevékenység folytatása. (2) A kút létesítését, megszőntetését (betemetését), - kérelem alapján, - az I. fokú vízügyi hatóság engedélyezi. (3) Tilos a források elfojtása. (4) A forrás karbantartását a hely szerinti ingatlantulajdonos köteles rendszeresen elvégezni. (5) Az ingatlan területére lehullott csapadékot az ingatlanon kell összegyőjteni, kezelni, elszikkasztani, - a szomszédos ingatlanok károsításának kizárása mellett. III. RÉSZ LEVEGİTISZTASÁG-VÉDELMI SZABÁLYOZÁS Avar és száraz kerti hulladék ártalmatlanítására vonatkozó szabályok 10. § (1) Avart és száraz kerti hulladékot kizárólag olyan helyen és területen szabad elégetni, ahol az égetés személyi biztonságot nem veszélyeztet, vagyoni illetve környezeti kárt nem okoz. Égetni kizárólag úgy szabad, hogy a keletkezı hı és füst a környéken lévı zöld növényeket,
8 fát, bokrot ne károsítsa. Avart és száraz kerti hulladékot a magánszemélyek kizárólag saját ingatlanjukon égethetnek, közterületen nem. (2) Az Ör. alkalmazása szempontjából avar és száraz kerti hulladék a háztartásban, a kertben, a mezıgazdasági tevékenység során keletkezı falomb, kaszalék, nyesedék, növényi maradványok. (3) Az égetést kizárólag október 01. és április 30. között, hétköznap 10.00 óra és 15.00 óra között lehet végezni szélcsendes idıben. Az égetés során egyszerre 1 m3 mennyiséget szabad meggyújtani, a tőzvédelmi szabályok betartásával. (4) A száraz kerti hulladék és avar égetése május 01. és szeptember 30. között tilos. (5) Ünnepnapokon és vasárnap avar és száraz kerti hulladék égetése tilos. (6) A tőz ırzésérıl és veszély esetén annak eloltásáról az égetést végzı köteles gondoskodni. A tőz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tőz terjedése megakadályozható, illetıleg az eloltható. (7) Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást meg kell szüntetni. (8) Kizárólag száraz kerti avar és hulladék égethetı el, a hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredető hulladékot (mőanyag, gumi, PVC). (9) Az avar és száraz kerti hulladék, valamint a biológiailag lebomló egyéb zöld hulladék kezelése - a levegıminıség veszélyeztetésének kizárása érdekében és a szerves anya tartalom hasznosítása céljából, - az alábbi módon ajánlott: a) komposztálás, b) beszántás/ beásás termıhelyen, c) szelektív hulladékgyőjtés bevezetése esetén, - a „zöld” hulladékgyőjtıkben történı elhelyezéssel, d) szelektív hulladékgyőjtés bevezetése esetén, - a hulladékkezelési közszolgáltatás keretein belül. Bőzös anyagok kezelésére és a porképzıdés megelızésére vonatkozó szabályok 11. § (1) Az ingatlan tulajdonosának, a fedetlen talajfelületeket a porképzıdés megakadályozása érdekében – a rendeltetés lehetısége figyelembevételével – növényzettel kell borítania. (2) A porzásra hajlamos anyag szállítása a levegıtisztaság védelme érdekében, kizárólag zárt, letakart jármővön végezhetı. (3) Bőzös anyag szállítása kizárólag légmentesen lezárt jármővön végezhetı. (4) Építési munkák során, valamint az úttest felbontásánál keletkezı törmeléket és kiporzó anyagot a porképzıdés megakadályozására nedvesíteni kell, és azt a munkálatok jellegétıl függıen legalább havonta, illetve közterület esetében a közterület-foglalási engedélyben elıírt idıpontig el kell távolítani a munkavégzés helyszínétıl, vagy zárt konténerben kell tárolni.
9
Háztartási főtési tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok 12. § (1) Az 500 kW összteljesítmény alatti, egyedi főtéssel rendelkezı lakóházakban a megfelelıen karbantartott tüzelıberendezésekben kizárólag az arra a berendezésre engedélyezett tüzelıanyagot szabad égetni. (2) A tüzelıanyag egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot – különösen ipari hulladékot, mőanyagot, gumit, vegyszert, festéket – nem tartalmazhat. (3) A tulajdonos, üzemeltetı kötelessége az (1) bekezdésben megjelölt kémény megfelelı karbantartása, az ún. tökéletes égés biztosítása végett. (4) Káros légszennyezést okoz az a természetes és jogi személy (továbbiakban: légszennyezı), aki (amely) az általa folytatott tevékenység, vagy az általa üzemeltetett gép, gépi berendezés, gépjármő mőködése során a légszennyezı anyagokra vonatkozó - számára határozatban megállapított - kibocsátási értékeket túllépi. (5) Az (1)-(4) bekezdésben foglalt levegıtisztaság-védelmi hatósági ügyekben, elsı fokon a körzetközponti feladatot ellátó települési önkormányzat jegyzıje jár el. A települési épített és természeti környezet védelme 13. § (1) Az Önkormányzat az építészeti örökségnek azon elemét, amelyek értéke alapján nem részesül országos védelemben, de sajátos megjelenésénél, jellegzetességénél, településképi vagy településszerkezeti értékénél fogva a település szempontjából kiemelkedı, hagyományt ıriz, az ott élt emberek, közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözi, - helyi védettség alá helyezi, azok a helyi építészeti örökség részét képezik. (2) Az építészeti örökséghez tartozik a mőemlék, a mőemlék jellegő épület, a hozzá tartozó, ültetett fa, facsoportok, fasorok, terek, parkok, amelyek megóvása közérdek. (3) A helyi építészeti értékvédelemrıl, a védett és védı területekrıl az Önkormányzat külön önkormányzati rendeletben rendelkezik. IV. RÉSZ AZ ÉLİVILÁG VÉDELME 14. § (1) Zöldterület, zöldfelület megırzése és mennyiségének, intenzitásának növelése városképi, egészségügyi, környezetvédelmi szempontok miatt cél.
10
(2) Az élıvilág igénybevétele kizárólag olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait, viszonyait, biológiai sokféleségét nem károsítja, funkcióit nem veszélyezteti. (3) Pilis város közigazgatási területén lévı természetvédelmi területek megóvásáról az ingatlan tulajdonosának gondoskodni kell. (4) A fák védelmének helyi szabályait és a fapótlási kötelezettséget külön önkormányzati rendelet szabályozza. (5) Zöldfelület minden tartósan, vagy idıszakosan növényzettel fedett közterület. (6) Tilos a zöldfelületen, zöldterületen gépjármő leállítása, szerelése, mosása, tisztítása. (7) Zöldfelületre, zöldterületre gépjármővel behajtani kizárólag a közlekedési táblával jelzett helyen, vagy munkavégzés céljából szabad. (8) Tilos a zöldfelületen, zöldterületen élı állatok zavarása, kínzása, befogása és elpusztítása, valamint élıhelyének zavarása és veszélyeztetése, károsítása, megszüntetése. (9) Tilos a zöldterületen: a) mások pihenését zavarni, b) szemetelni, c) a kutya által okozott szennyezést otthagyni, d) madarakat, madárfészkeket pusztítani, - virágokat vagy más növényeket szedni, e) beültetett, gyepesített területeken parkolni. (10) A növényzet rongálása, károsítása tilos. A közterületen élı- és száraz fa kivételére egyaránt engedélyt kell kérni. (11) A növényzet megóvása érdekében tilos a közterületen lévı fák, cserjék virágainak, lombjának rongálása. Ezen rendelkezés nem vonatkozik a közterületek tisztán tartása céljából végzett lombgyőjtésre, valamint a fák leveleinek földrıl történı felszedésére. (12) A zöldfelületen, zöldterületen okozott károk, rongálások - a szabálysértési eljárás mellett - a zöldkár megtérítését vonják maguk után. A zöldkár a mindenkori helyreállítás költségének mértéke, amelyet Pilis Város Önkormányzata Környezetvédelmi Alapjába történı befizetéssel kell megtéríteni. V. RÉSZ ZAJVÉDELMI SZABÁLYOK Zajforrások létesítésének szabályai 15. § (1) Zaj- és rezgésforrást kizárólag olyan módon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, meglévıt pedig bıvíteni, felújítani, korszerősíteni, hogy azok rendeltetésszerő használata,
11 megtartása során keletkezı zaj a területre, illetve a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési, illetve zajkibocsátási határértéket ne haladja meg. (2) Zajforrás létesítése, üzembe helyezése, illetıleg meglevı zajforrás zajkibocsátását módosító változások esetén az üzemeltetı az üzemeltetés megkezdése elıtt köteles a jegyzıtıl a zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, és annak betartásáról gondoskodni. (3) A zajkibocsátási határérték megállapítását, az üzembe helyezés elıtt 30 nappal kell kérni. (4) A zajkibocsátási határérték megállapítására irányuló kérelemben ismertetni kell a zajforrásokat, a helyszíni viszonyokat, a zaj csökkentésére tervezett megoldásokat, azok várható eredményét, valamint a zajkibocsátási határérték megállapításához szükséges egyéb adatokat. (5) Nem kell zajkibocsátási határértéket kérni, ha a zajterhelési határérték teljesül, és errıl a tervezı írásban nyilatkozik, vagy ha a létesítményre már van zajkibocsátási határérték kiadva és a felújítás, korszerősítés során a zajkibocsátási határértéket meghatározó körülmények nem változtak. A jegyzıtıl, ebben az esetben a nyilatkozat benyújtásával kell engedélyt kérni. (6) Amennyiben a jegyzı úgy ítéli meg, hogy fennáll a zaj- és rezgésterhelési határérték túllépésének veszélye (különösen zenés szórakozóhely és diszkó esetében), elıírhatja, hogy a zajkibocsátási határérték megállapítására irányuló kérelmet akusztikai szakértıi vélemény benyújtásával kell alátámasztani – amelynek tartalmaznia kell a zajterhelési határértékek teljesíthetıségét is – az üzemi létesítmények esetében. Zajforrások üzemeltetése 16. § (1) A zajforrásokat a jegyzı által megállapított zajkibocsátási és a megengedett zajterhelési határértékeknek megfelelıen kell üzemeltetni. (2) Amennyiben az üzemeltetı részére a jegyzı nem állapított meg az üzemi létesítményre vonatkozó zajkibocsátási határértéket, azt az üzemeltetı a rendelet hatályba lépését követı 60 napon belül köteles megkérni. 17. § A zajkibocsátási határértéket a jegyzı a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben foglalt zajterhelési határértékek figyelembevételével állapítja meg. Az elıírt határértékek betartásának ellenırzése 18. § A jegyzı hivatalból, valamint bejelentés alapján – ellenırzı zajmérés végzésével – ellenırzi a kibocsátott zaj mértékét.
12
Különleges zajterhelések zajvédelmi elıírásai 19. § (1) Alkalmi rendezvényeket elızetesen a település jegyzıjénél kérelmezni kell. E kérelemnek tartalmaznia kell a rendezvény jellegét, célját, a tervezett idıpontot, az idıtartamot továbbá a zajkeltés módját. Ezek birtokában a jegyzı az alkalmi zajkeltı tevékenység/magatartás folytatásához hozzájárul vagy elutasítja. Indokolt esetben a jegyzı kötelezheti a kérelmezıt, hogy elızetesen szerezze be az alkalmi rendezvény által érintett ingatlantulajdonosok írásbeli hozzájárulását. (2) Az (1) bekezdésben írt rendezvényeket engedélyezı egyedi hatósági határozatában a jegyzı egyedi szabályokat állapíthat meg. Alkalmi rendezvények megtartását a jegyzı idıben korlátozhatja. (3) Hirdetésre, reklámozásra, figyelemfelkeltésre szolgáló hangosító berendezések kizárólag a jegyzı engedélyével mőködtethetık. (4) Tilos a város területén emberi hanggal, hangszerrel, technikai eszközzel a köznyugalmat sértı zajt okozni. A zajvédelmi szabályok megszegésének következménye 20. § (1) A zajterhelési határérték túllépése esetén a jegyzı határidı megállapításával kötelezi az üzemeltetıt a zajszint határértéknek megfelelı szintre történı csökkentésére. A zajmérési vizsgálat költségeit, a zajos tevékenység okozója viseli, ha részérıl a határérték túllépése megállapítható. (2) Amennyiben a zajforrást egy éven belül ismételten, vagy folyamatosan az önkormányzati rendeletben elıírtakkal ellentétesen üzemeltetik, vagy a zajterhelési határérték jelentıs mértékő túllépése esetén a jegyzı a tevékenységet korlátozhatja, illetve meghatározott idıre felfüggesztheti. (3) A jegyzı elrendelheti az engedély nélkül, vagy engedélytıl eltérıen (az engedélyben foglalt zajterhelési határérték, vagy a rendezvény engedélyezett túllépése esetén) megtartott alkalmi rendezvények bezárását. (4) A jegyzı a megállapított zajvédelmi határérték túllépése esetén, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Kormányrendelet 26.§-32.§ -aiban foglaltak szerint, zajbírság fizetésére kötelezi az üzemeltetıt. VI. RÉSZ SZABÁLYSÉRTÉSI RENDELKEZÉSEK 21. §
13 (1) Szabálysértést követ el és 50.000.- Ft-ig, azaz ötvenezer forintig terjedı pénzbírsággal sújtható az, aki a) a víz természetes hozamát és folyásirányát megváltoztatja, a medrét szőkíti, vagy feltölti, b) mint tulajdonos, üzemeltetı az élıvizek hordalékait, vagy uszadékait nem győjti össze, c) léket vág, és nem gondoskodik arról, hogy messzirıl is jól láthatóan megjelölje a jégmentes területet, d) léket vág a sportolásra kijelölt területen, e) léket vág a partszakasz tulajdonosának, vagy kezelıjének tudta, vagy hozzájárulása nélkül, f) kutak, vízkivételi mővek kijelölt hidrogeológiai védıterületén: fa) folyékony és szilárd hulladékot elhelyez, fb) vegyszereket, szerves és mőtrágyákat alkalmaz, fc) állatot tart, trágyatárolót elhelyez, fd) hulladék keletkezését eredményezı tevékenység folytat, g) a kutat engedély nélkül létesít, szőntet meg, h) forrást fojt el, i) mint ingatlantulajdonos, a forrás karbantartását nem végzi el rendszeresen, j) az ingatlana területére lehullott csapadékot az ingatlanon nem győjti össze, nem kezeli, nem szikkasztja, a szomszédos ingatlan károsításának kizárása mellett, k) a talaj és felszíni, felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédı szert, mőtrágyát, vagy útsózási anyagot nem fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigeteléső, és zárt tárolóban tárolja, l) aki a kerti száraz hulladékot, avart, engedélyezett idıtartamon kívül április 30. és október 1. napja közötti idıben, naponta 10.00 óra elıtt, 15.00 óra után, vasárnap, vagy ünnepnapokon, vagy 1 m3-nél nagyobb mennyiségben éget el, ma) a porzásra hajlamos anyag szállítását nem zárt, letakart jármővön végezi, mb) a bőzös anyag szállítását nem légmentesen lezárt jármővön végezi, n) zöldfelületen, zöldterületen gépjármővet állít le, vagy szerel, o) zöldfelületre, zöldterületre gépjármővel behajt, – kivéve a közlekedési táblával jelzett helyet, vagy ahova munkavégzés céljából behajtani szabad, p) zöldfelületen, zöldterületen élı állatot zavar, kínoz, befog és elpusztít, valamint élıhelyét zavarja, veszélyezteti, károsítja, vagy megszünteti.
14 (2) Pilis Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának bírságolásra feljogosított dolgozója, valamint a közterület- felügyelı, a szabálysértés tetten ért elkövetıjével szemben, 3.000.-Ft-tól 20.000.-Ft-ig terjedı helyszíni bírságot szabhat ki. (3) Amennyiben az elkövetı a helyszíni bírság kiszabását - a jogkövetkezményekrıl szóló tájékoztatás után - tudomásul veszi, a helyszíni bírságolás ellen jogorvoslatnak helye nincs. (4) Tudomásul vett helyszíni bírság esetén, az elkövetı részére készpénz-átutalási megbízást kell átadni és fel kell hívni, hogy a helyszíni bírságot 30 (harminc) napon belül a készpénzátutalási megbízáson megjelölt számlaszámra fizesse be. (5) A tudomásul vett helyszíni bírság - a befizetés elmulasztása esetén, - kizárólag adók módjára hajtható be. (6) A szabálysértési eljárás lefolytatása a jegyzı hatásköre. (7) Amennyiben az üzemeltetı a zajterhelési határértékre vonatkozó elıírásokat ismételten megszegi, vagy a határértéket jelentısen (legalább 10 dB-el) túllépi, a jegyzı a hangosító, zajkeltı berendezés üzemeltetését idıben korlátozhatja, vagy megtilthatja. Utóbbi esetében az újbóli üzemeltetés kizárólag a hatósági határozat jogerıre emelkedésérıl számított 2 év elteltével engedélyezhetı. VII. RÉSZ HATÁLYBA LÉPTETİ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 22. § (1) Ezen önkormányzati rendelet 2011. március hó 01. napján lép hatályba. (2) Ezen önkormányzati rendelet hatályba lépésével együtt hatályát veszíti, Pilis Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete által elfogadott és megalkotott, a helyi környezet védelmérıl szóló 18/2004. (VII.01.) sz. önkormányzati rendelete, valamint az azt módosító, Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete által elfogadott és megalkotott 18/2005.(IX.01.) sz. módosító önkormányzati rendelete. (3) Az önkormányzati rendelet kihirdetésérıl a Képviselı-testület Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet rendelkezései figyelembevételével, - a Polgármesteri Hivatal jegyzıje gondoskodik. Pilis, 2011. év január hó 28. napján.
Szabó Márton polgármester Az önkormányzati rendelet kihirdetésre került: Pilis, 2011. január hó 28. napján.
dr. Csiki Gábor jegyzı
dr. Csiki Gábor jegyzı
