Az Országos Rádió és Televízió Testület 2044/2008. (XI.19.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ban biztosított jogkörében az MTM-SBS Televízió Zrt. (TV2; 1145 Budapest, Róna utca 174.) Műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapítja, hogy a Műsorszolgáltató a 2008. április 1-én 21 óra 12 perctől sugárzott A sárkány csókja c. film nem megfelelő korhatár-kategóriába történt besorolásával valamint nem megfelelő időpontban történt sugárzásával megsértette az Rttv. 5/B. § (4) és az 5/C. § (3) bekezdésében foglaltakat. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdés d) pontja, és a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.11. és 11.6.1.12. pontjai alapján érvényesíti a Szerződésben megállapított kötbért, így 6.899.636,- Ft, azaz hatmilliónyolcszázkilencvenkilencezer-hatszázharminchat forint megfizetésére kötelezi a Műsorszolgáltatót. A kiszabott kötbért az ORTT MNB 10032000-01400843-00000000 számú számlájára 7 napon belül kell megfizetni. E végzés ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A végzés felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület a 2826/2007. (XII. 12.) számú határozatával jóváhagyta a Műsorfigyelő ésElemző Igazgatóság 2008. évi munkatervét. A Műsorszolgáltató a filmet a III. kategóriába sorolta, ily módon „tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott” minősítést kapott. A film az alábbi tartalmak, illetve elemek miatt magasabb korhatári kategóriába sorolandó: A film műfaját tekintve akció-thriller. Az alkotásban az erőszak központi szerepet játszott, s ebből következően halmozottan fordultak elő benne az agresszív jelenetek. A műsorszámban a legsúlyosabb erőszaktípus, a gyilkosság többféle módja (pl. nyakcsigolya-törés, hidegvérű kivégzés) közvetlenül jelent meg, továbbá álláspontunk szerint ábrázolása meghaladta a III. kategóriában elfogadható szintet, mivel a tettek kegyetlensége brutális nyíltsággal került bemutatásra. Az erőszakos cselekményeket időnként különösen drasztikus módon, a mindennapokban használt eszközökkel (pl.: tűvel, kínai evőpálcikával) hajtották végre. A szereplők az agresszív tetteket homicid céllal, különös kegyetlenséggel, az emberi életet semmibe véve, közönyösen vitték végbe. Számos alkalommal szerepeltek a műsorszámban az erőszak nyersebb, direktebb formái reális kontextusban. Egy ízben a szexualitás, mint az ösztöni kielégülés eszköze jelent meg (a drogbáró és a prostituált közösülése), továbbá a szcénában a nemiséghez erőszak is párosult. A prostitúció kegyetlen világának ábrázolása
során a nők szexuális tárggyá degradálódtak. A film napjaink Párizsában játszódott, a környezet, a jelmezek, az események egyértelműen hétköznapi módon ábrázolva tárták elénk a történetet, emiatt a film realitásfoka magas volt. A vizuális (pl. lassítás, zaklatott, gyors kameramozgás, közeli kép fegyverekről) és akusztikus eszközök (pl. aláfestő zene, robbanás, lövés hangja) alkalmazásával az ábrázolt erőszak intenzív módon került megjelenítésre. A 16 és 18 év közötti korosztály már komoly médiatapasztalattal rendelkezik, könnyen felismerik azokat a műfajokat, amelyeknek meghatározó eleme az erőszakosan megoldott konfliktus, és azt ennek megfelelően, azaz a hétköznapi valóságtól távol eső fikcióként kezelik. Jóval problematikusabbak azok a filmek, amelyekben az erőszak nyersebb, direktebb formái realitás-közelibb kontextusban jelennek meg, és amelyek feldolgozása nem annyira a médiatapasztalatoktól, mintsem inkább a befogadó élettapasztalataitól függ. A 16-18 év közöttiek értékrendszere nem szilárdult meg még olyan mértékben, hogy ne rejtene veszélyt, ha a zavaros morális mintát nem az értelmi és érzelmi szintjüknek megfelelő módon közvetíti számukra az alkotás. A főhősnek (Liu Jian) több alkalommal erőfölényben lévő csapatnyi bérgyilkossal szemben kellett megvédenie az életét, a történet során folyamatos üldözésnek és fenyegetettségnek volt kitéve. A francia rendőrség vezetője, Richard felügyelő, akinek a jogrend védelme lett volna a legfőbb feladata több esetben az önbíráskodás eszközéhez nyúlt. A Fővárosi Bíróság egy korábbi elsőfokú ítéletében (24.K.30219/2004/6.) kimondta, hogy azon filmalkotás, mely az erőszak alkalmazását az elérni kívánt céllal, a főhőst vezérlő érthető érzelmi motívumokkal igazolja, azonban megvalósításában naturális, sokkoló elemekre épít, a IV. kategóriába sorolandó. Az erőszak következményei, mint az áldozatok sérülései és fájdalmai helyenként realisztikus módon, naturálisan ábrázolt részletekkel, túlzott intenzitással kerültek bemutatásra. Vizuális (pl. véres sérülés, kicsavart testrész, égési seb, kifröccsenő vér) és akusztikus eszközökkel (pl. fájdalmas nyögés, kiabálás; csonttörés hangja; húsba csapódó golyó, testbe hatoló tű zaja) felerősítve ábrázolták az erőszak következményét, így növelve a jelenetek brutalitását. Kifogásolt jelenetek a műsorszámban: 21:21:16 – 21:21:50 Egy szálloda konyhájában a rendőrfőnök, Jean-Pierre Richard egy földön fekvő magatehetetlen ázsiai embert ütlegelt. A kamera pár másodpercig mutatta, amint ököllel több ütést mért a már vérző arcú, félájult férfira. A folyamatos ütések hangja és a fájdalmas nyögések fokozták a feszültséget, a látvány drasztikusságát. Az ütlegelésbe szinte belefelejtkező Richard akkor hagyta abba a verést, amikor megszólították kollegái, hogy megérkezett Liu. Ekkor Richard a következőt mondta:”Igor végezz vele!” Nyomon követhettük, ahogy Igor a lábainál fogva átvonszolta a magatehetetlen áldozat testét a konyhakövön. Igor egyik társa a vérző férfit nyakánál fogva felhúzta a levegőbe, majd Igor egyetlen, a fejre mért rúgással megölte. Az áldozat a földre esett, a képernyőn pár másodpercig látszott a vérző fejű halott férfi. 21:24:48 – 21:25:53 A kínai drogbáró szállodai szobájában két prostituált nőt fogadott. Az egyik hölgy, Jessica elmenekült a fürdőszobába, mert nem bírta a légkört. Míg a másik, Asha igyekezett vendége kedvére tenni. Nyomon követhettük, amint Asha orrán át kábítószert szippantott fel egy üvegasztalról, majd erotikus táncot lejtve kényeztette a drogbárót.
2
21:26:33 – 21:27:39 A következő képsorokon láthattuk, amint a drogbáró letolta a nadrágját és közösüléshez készülődött. Az asztalon fekvő Ashához lépett, a kamera ezután a fürdőszobában émelygő Jessica szenvedését tárta elénk. Ismét a drogbárót láthattuk, amint a földön a hátán fekve közösült Ashával. Asha: „Mennyország kell?” Drogbáró: „Vigyél a mennyországba!” Ezután a kamera Ashát mutatta, aki közösülés közben váratlanul kivette a kontyából hosszú hajtűjét és egy határozott mozdulattal mellkason szúrta a férfit. 21:27:44 – 21:28:51 Asha a kábítószertől bódult állapotban táncolt a szobában. Láthattuk, amint a mellkasba szúrt drogbáró fájdalmában nyögdécselve hason kúszott a földön. Később a kamera bemutatta, amint a maffiavezér fölé álló Asha ismét támadásba lendült és hajtűjével legalább négyszer hátba döfte a férfit. Eközben a helyszínre sietett Liu és ellökte Ashát a drogbáró mellől, a földre taszította, majd csuklójába szúrt egy tűt, ami lebénította a támadót. Asha: „Rohadt köcsög, eressz el!” Liu odasietett a hason fekvő haldokló drogbáróhoz, hátára fektette, majd a telefonhoz ment, hogy mentőt hívjon. Ebben a pillanatban lépett be Richard felügyelő. Liu: „Kórházba kell vinni.” Richard: „Ez nem kórházba akar menni, hanem a mennyországba.” Richard felvette a bőrkesztyűjét, kibiztosította fegyverét és egy lövéssel megölte a földön fekvő sebesült bűnözőt. Liu: „Miért ölte meg?” Richard: „A kérdés te miért ölted meg.” Ekkor a kezénél megszúrt Asha elkezdett segítségért kiáltozni. A felügyelő egy lövéssel likvidálta az örömlányt. 21:31:15 – 21:32:49 Richard és emberei üldözőbe vették Liut. A kínai ügynök a heves tűzharccal járó hajsza során egy személyzeti helyiségbe szorult. Egyetlen módon volt képes megmenekülni kilátástalan helyzetéből, üldözői elöl bemászott a mosodába vezető szennyes ruha „ejtőrendszerébe”. Richard az embereivel betört a személyzeti szobába, majd láthattuk mennyire kegyetlenül bánik saját beosztottjaival is, a férfit, aki nem mert leugrani félelmében a csőrendszerbe Liu után, váratlanul fejbe lőtte, majd rámutatott pisztolyával a következő emberre: „Te, és ne gondolkozz!” Amikor a férfi bemászott a csőbe és visszanézett, mert megrémült a mélységtől, Richard fejbe rúgta, majd hallható volt ordítása a zuhanás közben. Liu ezalatt a csőrendszer felső szakaszában tartózkodott. Mikor erre a felügyelő rájött, tüzet gyújtott a csőben, majd egy kézigránátot dobott be. Liu elkapta a gránátot és lejjebb csúszva kidobta a személyzeti helyiségbe, ahol Richard az embereivel tartózkodott. Az egyik férfi pulcsijába esett a robbanóeszköz. A felügyelő a detonáció elkerülése érdekében a férfit betuszkolta a mosókonyha csőrendszerének nyílásába. 21:33:06 – 21:33:08 A képernyőn láthattuk, amint a Richard által a csőrendszerbe belökött férfi robbanás által kettészakított testének véres alsó része a földre esik. 21:34:25 – 21:35:00 Richard egyik embere kezében két gépfegyverrel rátámadt Liura. A szálloda több helyiségén keresztül üldözte és az egész tárat kilőtte a kínai ügynökre. A billiárdteremben szemtől szembe kerültek, amíg a bérgyilkos tárat cserélt, Liu váratlanul levegőbe rúgott egy billiárdgolyót,
3
majd egy jól célzott erős rúgással fejbe találta támadóját. A kamera mutatta, ahogy a férfi fejének csapódott a billiárdgolyó és a földre zuhant, majd kimeredt szemekkel meghalt. A becsapódás pillanatában jól hallatszott a férfi fájdalmas nyögése. 21:45:45 – 21:46:56 Richard felügyelő szobájában beszélgetett Jessicával. A lányt a múltban prostitúcióra kényszerítette a rendőrfelügyelő, ezért Jessica lánya egy árvaházban nevelkedett. Jessica ki akart törni szomorú helyzetéből. Lányával külföldre akart menekülni, amihez Richard segítségét kérte. Richard: „Felbírod fogni, mennyire megbízom benned, hogy csak úgy elengedlek, holott ennyi mindenről tudsz és ennyi mindent láttál. Egy telefonhívásod, egy szavad elég ahhoz, hogy lecsukjanak életfogytig.” Jessica: „Azt én sose tenném meg, sose jelentenélek fel.” Richard: „Tudom. Elengednélek, ha nem bíznék meg benned?!” Jessica: „Ő mit csinál?” Richard: „Mit tudom én. Mit csinálsz Max?” Max: „Készítek egy adagot.”. Richard: „Készít egy adagot. Kérsz?” Jessica: „Richard ne csináld! Abbahagytam. Te is tudod. Már abbahagytam, nem akarom!” Richard: „Nem te mondod meg, hogy mikor hagyod abba! Azt én mondom meg. Nem te mondod meg, hogy mit akarsz! Én mondom meg. Mennyi idő kéne egy ilyen betépett ringyónak, hogy beköpjön egy rohadt adagért?” Jessica: „Nem foglak beköpni, könyörgök ne! Ne!” Később láthattuk, amint a folyamatosan ellenkező lány karjába végül erőszakkal beadta Max a kábítószert. Richard: „Állítsd munkába!” 22:03:47 – 22:04:42 Liu egy hajó éttermében találkozott a kínai kormány megbízott diplomatájával. Az asztalnál ülve beszélgettek, Liu átadta a videokazettát, amely bizonyította ártatlanságát. A diplomata elmondta, hogy kijuttatják az országból, mondandója közben váratlanul hátba lőtték. A kamera segítségével nyomon követhettük, amint a mellkasából kifröccsent a vér és az asztalra borult. A jelenet feszültségszintjét fokozta a lövés hangja, az étteremben tartózkodó emberek sikoltozása - látható volt az arcukon az ijedtség, a félelem. Liu gyorsan elmenekült a helyszínről. Ezután ismét percekig tartó üldözéses jelenetet láthattunk a hajón. 22:20:16 – 22:20:43 Liu kínai kapcsolatánál, Tai bácsinál talált menedéket. A helyszínen Jessica védelmére kelt, később megjelent Max, és gépfegyverével szétlőtte Tai bácsi üzletét. A helyszínre érkező tulajdonos halálos lövést kapott. A képernyőn lassítva szemlélhettük, amint Max hátulról több lövéssel megölte az idős kínait. Tai bácsi arcát közelről mutatta a kamera, majd láthattuk, ahogy összeesett. A jelenet végén az egész üzlet egy robbanás következtében a tűz martalékává vált. 22:21:14 – 22:21:21 Az üzlet romjai között sétáló Max Liu holttestét kereste, ám a kínai ügynök megmenekült, és Tai bácsi haláláért bosszút esküdött. Jobb kezében ujjai közé helyezett két kínai evőpálcikával közelről nyakon szúrta Maxot. Látható volt, ahogy a nagy testű férfi a földre zuhant. A kamera közelről mutatta a likvidált bérgyilkos fejét, vérző nyakát. A jelentek feszültségét a
4
szúrás hangja, a zenei aláfestés és a robbanás utáni füstben hirtelen megjelenő alakok felbukkanása fokozta. 22:45:05 – 22:46:00 Liu és Jessica az árvaház ablakán keresztül menekültek Richard bérgyilkosai elől. Az ügynök egy lepedő segítségével leeresztette a lányt, majd utána ugrott. Két bérgyilkos az ablakból több lövést adott le rájuk. Jessica mellkasába fúródott egy golyó, majd összeesett. Az aggódó Liu karjába fogva kórházba szállította az ájult lányt. 22:50:34 – 22:51:58 Liu elhatározta, elmegy Richardhoz és bosszút áll. Útközben az egyik teremben összetalálkozott kb. 20 fekete öves „Kung Fu harcossal”, akik mindannyian Liura támadtak. 22:52:43 – 22:55:40 Liut egy ikerpár támadta meg egy irodában. Először az egyikkel mérkőzött meg, rövid harcot követően kitörte ellenfele nyakát. Az ikertestvér azonnal nekirontott az ügynöknek. Végül Liu lábával magasba rúgva eltörte a másik férfi nyakát is. 22:55:44 – 22:58:38 Richard pisztolyát Jessica kislányának tarkójához tartotta. Liu: „Várj! Végzetes hibát követsz el. Egy másodperc, ennyi kell neked, hogy megöld, de az nekem is elég ahhoz, hogy megöljelek.” Richard rálőtt Liura, az ügynök gyors mozdulattal a felügyelő háta mögé kerülve egy tűt szúrt a rendőr nyakába. A felügyelő nyögdécselni és rángatózni kezdett. Liu röviden elmondta Richardnak, hogyan ölte meg: „Egy tűt szúrtam a nyakadba. Olyan pontba ahová tilos, ezt úgy hívják, a sárkány csókja. A vér a testből felmegy az agyba, ott megáll, és többet nem jön le. Nemsokára kifolyik az orron, a fülön, még a szemen is, és akkor meghalsz. Ennyi az egész.” Miután Liu kivette a felügyelő nyakából a tűt, elment. A jelenet végén láthattuk, amint Richard egyedül maradt és görcsösen rángatózott, nyögdécselt, majd fulladozott. A kamera közelről mutatta, ahogy először a száján, majd az orrán, a szemén és a fülén kifolyt a vér. Végül elvágódott, a kamera újból ráközelített a halott Richard véres arcára és szemére. A fenti példák alapján a műsorszám nem felelt meg a III. kategória szempontjainak, miután az erőszak halmozottan fordult elő, elnyújtottan, túlzott részletességgel ábrázolódott, intenzitását tekintve durván, brutálisan jelent meg. Az Rttv. ide vonatkozó rendelkezései szerint „azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása, a IV. kategóriába kell sorolni”. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a Testület 2008. szeptember 11-én kelt levelében tájékoztatta a Műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A Műsorszolgáltató a felhívásnak 2008. október 17-én érkezett válaszlevelében tett eleget.
5
A TV2 eljárási észrevételei: A Műsorszolgáltató álláspontja szerint „a megküldött felhívás nem tartalmaz adatot arra vonatkozóan, hogy az eljárás pontosan mikor indult, illetve, hogy mi az ügyfajtára vonatkozó ügyintézési határidő. A Műsorszolgáltató álláspontja szerint annak a kiemelése, hogy a Műsorszolgáltató 2008. áprilisi műsorszolgáltatásával kapcsolatban valószínűsít törvénysértést a Testület, nem helyettesíti az eljárás megindításáról történő tájékoztatást. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: „Ket”) 29. § (3) és (5) bekezdései az erre vonatkozó tájékoztatást a hatóság számára kötelezettségként írja elő. A törvényhely értelmében a hatóságnak az eljárás megindításától számított 5 napon belül értesítenie kellett volna a Műsorszolgáltatót az eljárás megindításának a tényéről. A hatóság tájékoztatása szerint az ellenőrzés az ORTT 1492/2002. (X.17.) számú határozatában foglaltak szerint kerül lefolytatásra. Bár a Testület megkeresésének mellékletét képező „Hatósági ellenőrzés megállapításai” címet viselő dokumentum (a továbbiakban: „Melléklet”) utal arra, hogy a Testület ellenőrzését a 2008. áprilisi műsorszolgáltatásával kapcsolatban hatósági ellenőrzés keretében végezte, megítélésünk szerint ez nem mentesíti a testületet azon kötelezettsége alól, hogy a hatósági eljárás megindításáról a törvényben megadott határidőn belül a Műsorszolgáltatót tájékoztassa. Ebben a körben a Műsorszolgáltató külön is hangsúlyozni kívánja, hogy a Testület és a Műsorszolgáltató közötti közigazgatási jogviszony keretében megvalósuló ellenőrzés nem minősül a Ket. 29. (4) bekezdése szerinti „folyamatos” ellenőrzésnek. A Testület egy korábbi ügyben meghozott határozatában a Műsorszolgáltató ugyanezen tárgyú észrevételével kapcsolatban fejtette ki azt, hogy a Testület nyilatkozattételre felhívása nem minősül a Ket. 29. §-ában meghatározott értesítésnek, mert a Testület a Műsorszolgáltatóknál folyamatos ellenőrzési feladatot ellátó hatóság, amelyet a Ket. 29. § (4) bekezdésének c.) pontja alapján a jelen ügyben nem terhel az eljárás megindításáról szóló értesítési kötelezettség. A Ket. nem definiálja a folyamatos ellenőrzés fogalmát, azonban a közigazgatási jog művelői, azaz a közigazgatási jog tudománya és maga a gyakorlat különbséget tesz rendszeres és folyamatos ellenőrzés között. Folyamatos ellenőrzésről akkor beszélünk, ha a hatóság megszakítások nélkül, azaz folyamatosan; az adott jogalany minden egyes, a jog által is szabályozott cselekményét kötelező jelleggel ellenőrzi, vizsgálat tárgyává teszi. Ezzel szemben rendszeres az ellenőrzés, ha a hatóság alkalmanként visszatérően, szúrópróbaszerűen végez vizsgálatot, mint pl. a Testület, mely a Műsorszolgáltatót nem folyamatosan, hanem alkalomszerűen, egy-egy műsorszámra, avagy bizonyos műsortípusokra kiterjedően teszi ezt és akkor sem minden, a jogszabályban, avagy a Műsorszolgáltatási Szerződésben meghatározott aspektusból, hanem csak egy, vagy néhány ellenőrzési szempont alapján. Tekintve, hogy az általánosan elfogadott fogalom-meghatározás alapján a Testület nem tekinthető „folyamatos” ellenőrzési feladatot ellátó közigazgatási szervnek, így a Ket. 24. § (4) bekezdésének c.) pontja alapján sem mentesül a Ket. 29. § (3) bekezdésében meghatározott értesítési kötelezettsége alól.” A TV2 érdemi észrevételei: „A Műsorszolgáltató álláspontja szerint a tárgybeli műsorszámot megfelelően kategorizálta be és ennek megfelelően a jogszabályi kötelezettségeit maximálisan betartva sugározta. A Műsorszolgáltató előadja, hogy a Műsorszám kategorizálása során figyelembe vette a Testület honlapján megtalálható filmadatbázis adatait, amely szerint a tárgybeli film F/1381/J nyilvántartási szám alatt III. kategóriába került besorolásra a Nemzeti Filmiroda által. Mivel a fenti adatokhoz a Testület honlapján lehetett hozzájutni, álláspontunk szerint a
6
Műsorszolgáltató joggal tekintette azokat irányadónak a besorolás során, különös tekintettel arra, hogy Filmtörvény és az Rttv. vonatkozó szakaszai szó szerint megegyeznek egymással. Ebben a körben előadjuk továbbá, hogy a Műsorszolgáltató a 89 perc hosszúságú vágott verziót sugározta, amely a Testület filmadatbázisa szerint is német FSK besorolás szerint 16 aluliaknak nem ajánlott. A Műsorszolgáltató álláspontja szerint a Testületre a Nemzeti Filmiroda besorolása kötelező erővel bír, különösen annak fényében, hogy a Filmiroda besorolását saját honlapján tette közzé.” A Testület álláspontja az eljárási kifogásokkal kapcsolatban: A közigazgatási szervek eljárására vonatkozó korábbi szabályozáshoz képest új jogintézmény a Ket.-ben az értesítési kötelezettség. Célja annak biztosítása, hogy az ügyfél valóban élhessen az őt megillető eljárási jogokkal. A Ket. 29. § (4) bekezdése taxatíve sorolja fel azokat az eseteket, amikor mellőzhető az eljárás megindításáról szóló értesítés: „Az értesítés csak akkor mellőzhető, ha a) az veszélyeztetné az eljárás eredményességét, b) az egyszerű megítélésű, a tényállás előzetes tisztázását nem igénylő ügyben az eljárás megindítása után azonnal sor kerül az érdemi határozat meghozatalára, c) az ellenőrzésre feljogosított hatóság az adott tárgyban folyamatosan lát el az érintettnél ellenőrzési feladatot, d) azt honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból jogszabály kizárja.” Az ORTT a joghatósága alá tartozó Műsorszolgáltatók működését folyamatosan ellenőrző hatóság. A Testület feladatait meghatározó Rttv. 41. § (1) bekezdés b) pont értelmében „a Testület ellátja a törvényben előírt felügyeleti és ellenőrzési feladatokat”. Az ellenőrzés a TV2 teljes műsoridejéből havonta sorsolással kiválasztott napokra és műsoridőre terjed ki, azaz a vizsgálatok az Rttv. több §-a vonatkozásában havi rendszerességgel megtörténnek, a TV2 műsorszolgáltatásának rögzítése/figyelése folyamatos. Tekintettel arra, hogy az ellenőrzés tartalma és célja a Műsorszolgáltató által is ismert, álláspontunk szerint a Testületnek lehetősége van a fentebb idézett rendelkezés c) pontja alapján az értesítés mellőzésére. A Testület eljárása két részből áll: a Monitoring Szolgálat ellenőrző tevékenységéből, ami önmagában nem minősül közigazgatási aktusnak, és a szankció alkalmazására irányuló eljárásból, amelynek során a Testület közigazgatási szervként jár el (szankció alkalmazására csak a közigazgatási eljárási szabályok keretei között kerülhet sor). A Testület azzal tesz eleget az eljárási kötelezettségeinek, hogy a Monitoring Szolgálat által az ellenőrzés eredményéről készített vizsgálati jelentés megállapításait (a rendelkezésére álló bizonyítékokat) megküldi a Műsorszolgáltatónak, egyben felhívja, hogy 8 napon belül az ügyben nyilatkozatot tehet, ellenkező esetben a Testület a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Tekintettel arra, hogy nem minden, a vizsgálati jelentésben jelzett eset miatt kerül sor eljárás indítására, a hivatalból induló közigazgatási hatósági eljárás első eljárási cselekménye, vagyis az eljárás kezdő időpontja a nyilatkozattételre felhívó, és a rendelkezésre álló bizonyítékokat ismertető dokumentum megküldésének időpontja (a nyilatkozattételre felhívó levél kelte). Mivel ezzel az irattal az ORTT minden, az ügyben addig keletkezett bizonyítékot az ügyfél rendelkezésére bocsát, egyben értesíti a nyilatkozattételi lehetőségről, maradéktalanul eleget tesz eljárási kötelezettségeinek. Az ügyintézési határidő a Ket. 33. § (5) bekezdés alapján az eljárás hivatalból történő megindításának napján kezdődik.
7
A Testület álláspontja az érdemi kifogásokkal kapcsolatban: A Testület álláspontja szerint a műsorszám nem felelt meg a III. kategória követelményeinek, tekintettel arra, hogy a műsorszám műfaja akció-thriller. A Testület véleménye szerint a film több jelenetében látható, naturálisan ábrázolt erőszak, szexualitás és a drogok jelenléte, valamint a durva nyelvezet alkalmasak a kiskorúak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására. A Fővárosi Bíróság 24.K. 32571/2005/6. sz. ítéletében kimondta: „…a Műsorszolgáltatónak egy-egy műsorszám minősítése kapcsán vizsgálnia kell a műsorszámban feldolgozni kívánt témát, a feldolgozás módját és eszközeit. (…) A bíróság meglátása szerint a törvényi tényállásnak a „különösen azáltal, hogy” fordulata arra mutat, hogy a törvényalkotó szerint az erőszak és a szexualitás eleve olyan magatartásformát képvisel, amely – az ábrázolás mikéntje, illetőleg az ábrázolás kontextusától függően – károsan hathat a kiskorúak egészséges fejlődésére.” A Fővárosi Ítélőtábla 2. Kf. 27.074/2004/3. sz. ítéletében megállapította, hogy: „A korhatár helyes meghatározásánál a műsorszám kiskorúakra gyakorolt összhatását kell figyelembe venni, vagyis egységesen, az egész filmet szemlélve kell azt elemezni…” A Fővárosi Bíróság a 24.K.33839/2004/12. számú ítéletében kimondta: „a minősítésnél a Műsorszolgáltatónak mindig megszorítóan – és nem megengedően – kell eljárnia.” A Fővárosi Bíróság 3.K.33902/2005/7. számú ítéletéből is egyértelműen kitűnik azon bírói álláspont, miszerint a kiskorúak egészséges erkölcsi, szellemi, pszichikai fejlődése olyan alkotmányos érték, amellyel szemben minden más alkotmányos szabadságjognak engednie kell. A véleménynyilvánítási, műsorszerkesztési, műsorszolgáltatási szabadság csak ezen érték maximális védelmét figyelembe véve valósulhat meg. Kétség esetén csak a túlzott védelem lehet az elfogadható mérce. A Testület, a film IV. kategóriába való sorolásának alátámasztásaként megtekintette az IMDb (Internet Movie Database)1, televíziós műsorokról szóló online információs adatbázist, amely A sárkány csókja (Kiss of the Dragon) című film különböző országokban alkalmazott korhatár-besorolását is tartalmazza. Ebből néhányat az alábbiakban ismertetünk: • Brazil: 18 • Iceland: 16 • Malaysia: 18 PL • USA: R • South Korea: 18 • Germany: 18 • Philippines: R-18 (cut) • Argentina: 16 • Australia: MA (original rating) • Australia: M (TV rating) • Canada: 18A (video rating) • Finland: K-18 • Hungary: 18 • Netherlands: 16 1
http://www.imdb.com/title/tt0120780/
8
• New Zealand: R18 • Norway: 18 • Spain: 18 • UK: 18 A Testület álláspontja szerint a Filmirodának az ORTT honlapján olvasható besorolási adatai csupán tájékoztató jellegűek, annál is inkább, mivel a Filmiroda egyik legfontosabb feladata a magyar mozikban illetve VHS-en vagy DVD-én forgalomba kerülő filmek korhatárbesorolásának megállapítása. A besorolások ugyanis a mozifilm, DVD illetve a VHS korlátozott hozzáférhetőségét tekintve nem egyeznek meg a mindenki számára szabad hozzáférést biztosító televízióban való megjelenéssel, amely utóbbinál fokozottabb figyelmet kell fordítani a televízió kiskorúak személyiségfejlődését negatív irányba befolyásoló hatásaira. A fentiek értelmében a Testületre vonatkozó kötelező erőről a Filmiroda besorolása tekintetében nem beszélhetünk. A fentiekre tekintettel a Testület úgy véli, az MTM-SBS Televízió Zrt. nem megfelelő korhatári kategóriába sorolta a 2008. április 1-én 21 óra 12 perctől sugárzott A sárkány csókja c. filmet, ezért álláspontja szerint megsértette az Rttv. 5/B. § (4) és 5/C. § (3) bekezdéseit. „5/B. § (4) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása, a IV. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott. 5/C. § (3) A IV. kategóriába sorolt műsorszám csak 22.00 és 05.00 óra között tehető közzé, megfelelő jelzés feltüntetése mellett.” A Testület 2008-ban kilenc alkalommal szankcionálta a Műsorszolgáltatót a kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezések megsértése miatt, a jogsértéseket az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Határozatszám 728/2008. (IV.22.) 748/2008. (IV.29.) 755/2008. (IV.29.) 756/2008. (IV.29.) 760/2008. (IV.29.) 1525/2008 (VIII.27.) 1526/2008 (VIII.27.) 1527/2008 (VIII.27.)
Megsértett törvényszakasz 5/A.§ (2) 3.§ (2) 5/B.§ (3) 5/B.§ (3) 5/C.§ (2) 5/B.§(3), 5/C.§(2), 5/A.§ (2) 5/B.§ (3) 5/C.§ (2) 5/A.§ (2) 5/B.§ (3) 5/C.§ (2) 5/A.§ (2) 5/B.§ (3) 5/C.§ (2) 5/A.§ (2) 5/B.§ (3) 5/C.§ (2)
Szankció d) 862.455 Ft c) 30 perc a) a) d) 5.174.727 Ft d) 862.454 Ft d) 5.174.727 Ft d) 5.174.727. Ft d) 862.454 Ft d) 5.174.727. Ft d) 862.454 Ft d) 5.174.727. Ft
9
1875/2008. (X.16.) sz.
5/B.§ (3) 5/A.§ (2)
d) 4.312.271 Ft
A kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezések ismételt megsértése miatt a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdés d) pontja és a Műsorszolgáltatóval kötött Műsorszolgáltatási Szerződés alapján érvényesíti a Szerződésben megállapított kötbért. Az Rttv. 112. § (1) bekezdésének d) pontja kimondja: „112. § (1) Ha a Műsorszolgáltató az e törvényben, illetve a szerzői jogról szóló törvényben, valamint a műsorszolgáltatási szerződésben és a rádióengedélyben előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti, illetőleg ha Műsorszolgáltatóval a cselekmény elkövetésekor munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban lévő személy bűnösségét a Btk. 329. §-ában meghatározott bűncselekmény miatt jogerős ítélet állapította meg, a Testület d) érvényesíti a szerződésben megállapított kötbért,” Rttv. 5/B. § (4) bekezdés és Rttv. 5/C. (3) bekezdés A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.11 pontja kimondja: „A Törvény 5/B. § (4) bekezdésében foglaltak megszegése esetén, amennyiben az 05.00 és 22.00 óra között történik, a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,4 %-a.” A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.12. pontja szerint: „Ha a Műsorszolgáltató által valamely egy és ugyanazon műsorszámmal a Törvény 5/B. (4) és 5/C. (3) bekezdéseinek megsértése egyszerre történik, akkor az ORTT a két törvénysértésre fentiekben érvényesíthető kötbérmérték közül csak a magasabb kötbérmérték erejéig jogosult a Műsorszolgáltatót kötbérfizetésre kötelezni.” Tekintettel arra, hogy a kötbér alapja 1.724.908.880,-Ft, a Testület által indítványozott kötbér összege, ennek 0,4%-a, vagyis 6.899.636,- Ft. A szankció mértékének meghatározáskor a Testület figyelembe vette, hogy már korábban is hasonló mértékű szankciót alkalmazott a Műsorszolgáltatóval szemben, valamint úgy látta, hogy a kiszabott kötbér mértéke arányban áll a törvénysértés súlyával.
10
Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2008. november 19. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Dr. Majtényi László s.k. elnök
11
