2010. (XI. 26.) sz. rendelete az ivóvíz szolgáltatás díjának megállapításáról

Felsőnyék Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2010. (XI. 26.) sz. rendelete az ivóvíz szolgáltatás díjának megállapításáról Felsőnyék Község Önkormányzati Képviselő-testülete az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (1) bekezdése alapján az alábbi rendeletet alkotja: 1.§. E rendelet Felsőnyék község közigazgatási területén a Tamási Közös Víz- és Csatornamű Kft. által közüzemi szolgáltatás keretében nyújtott ivóvíz szolgáltatás díjára terjed ki. 2. §. A közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvíz hatósági díja: a) lakossági fogyasztó számára: 258 Ft + 25 % Áfa = 323 Ft/m3 b) közületi fogyasztó számára: 432 Ft + 25 % Áfa = 540 Ft/m3 3.§. (1) A rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit 2011. január 1-jétől kell alkalmazni. (2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a Felsőnyék Község Önkormányzati Képviselőtestületének 8/2009. (XII. 18.) sz. az ivóvíz szolgáltatás díjának megállapításáról szóló rendelete hatályát veszti. Felsőnyék, 2010. november 25.

Szabó Márta körjegyző

Kihirdetési záradék: A rendelet kihirdetése a mai napon megtörtént. Felsőnyék, 2010. november 26.


Dr. Balogh Béla polgármester

Felsőnyék Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2011. (XII. 14.) sz. rendelet-tervezete az ivóvíz szolgáltatás díjának megállapításáról Felsőnyék Község Önkormányzati Képviselő-testülete az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (1) bekezdése alapján az alábbi rendeletet alkotja: 1.§. E rendelet Felsőnyék község közigazgatási területén a Tamási Közös Víz- és Csatornamű Kft. által közüzemi szolgáltatás keretében nyújtott ivóvíz szolgáltatás díjára terjed ki. 2. §. A közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvíz hatósági díja: a) lakossági fogyasztó számára: 268 Ft/m3 + ÁFA b) közületi fogyasztó számára: 448 Ft/m3 + ÁFA 3.§. (1) A rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit 2012. január 1-jétől kell alkalmazni. (2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a Felsőnyék Község Önkormányzati Képviselőtestületének 6/2010. (XI. 26.) sz. az ivóvíz szolgáltatás díjának megállapításáról szóló rendelete hatályát veszti. Felsőnyék, 2011. december 13.


Kihirdetési záradék: A rendelet kihirdetése a mai napon megtörtént. Felsőnyék, 2011. december 14.



FELSŐNYÉK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 3/2013. (III. 19.) RENDELETE az ivóvíz szolgáltatás díjának megállapításáról szóló 9/2011. (XII. 14.) rendelet hatályon kívül helyezéséről

1. § Felsőnyék Községi Önkormányzat Képviselő – testülete az ivóvíz szolgáltatás díjának megállapításáról szóló 9/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendeletét hatályon kívül helyezi. 2. § Ez a rendelet a kihirdetés napját követő napon lép hatályba.

Felsőnyék, 2013. március 12.

Szabó Márta körjegyző Kihirdetési záradék: A rendelet kihirdetése a mai napon megtörtént. Felsőnyék, 2013. március 19.


Felsőnyék Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2009. (XII. 18.) sz. rendelete az ivóvíz szolgáltatás díjának megállapításáról Felsőnyék Község Önkormányzati Képviselő-testülete az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (1) bekezdése alapján az alábbi rendeletet alkotja: 1.§. E rendelet Felsőnyék község közigazgatási területén a Tamási Közös Víz- és Csatornamű Kft. által közüzemi szolgáltatás keretében nyújtott ivóvíz szolgáltatás díjára terjed ki. 2. §. A közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvíz hatósági díja: a) lakossági fogyasztó számára: 247 Ft + 25 % Áfa = 309 Ft/m3 b) közületi fogyasztó számára: 414 Ft + 25 % Áfa = 517 Ft/m3 3.§. (1) A rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit 2010. január 1-jétől kell alkalmazni. (2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a Felsőnyék Község Önkormányzati Képviselőtestületének 9/2008. (XII. 1.) sz. az ivóvíz szolgáltatás díjának megállapításáról szóló rendelete hatályát veszti. Felsőnyék, 2009. december 17.


Kihirdetési záradék: A rendelet kihirdetése a mai napon megtörtént. Felsőnyék, 2009. december 18.


Ács István polgármester

Felsőnyék Község Képviselő-testületének 8 /2000. (III. 29.) számú rendelete a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásról A helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1992. évi LXV. Törvény 10. § (1) bekezdése a, pontjában foglalt, továbbá a 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. LXXVIII. Törvény rendelkezéseire is figyelemmel Felsőnyék Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatban az alábbi rendeletet alkotja. A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya: a, az ingatlan-nyilvántartásban területként (pl. közút, tér, járda, park) nyilvántartott kül- és belterületi földrészekre, továbbá b, a kül- és belterületi földrészletek, illetőleg építmények (pl. épületárkádok alatti járda) közhasználatra átadott részére (továbbiakban együtt: közterület) egyaránt kiterjed.

Közterület-használati engedély 2. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához (továbbiakban: közterület-használat) engedély szükséges. (2) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni: a) A közterületbe benyúló üzlethomlokzat (portál, kirakatszekrény), üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, hirdető-berendezés (fényreklám), továbbá cég- és címtábla elhelyezésére, b) árusító és egyéb fülke (pl. élelmiszer, cukorka, gyümölcs, virág, könyv, hírlap, stb. árusítására szolgáló pavilon) elhelyezésére, c) a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, indítófülke, fedett várakozó-helyiség elhelyezésére, d) üzemanyag-és fűtőolaj-tároló elhelyezésére, e) gépjárművek rendszeres vagy tartós leállásához szükséges várakozóhelyek céljára, f) önálló hirdető-berendezés (tábla), köztárgyak (figyelmeztető, tájékoztató táblák, közvilágítási lámpák, tartóoszlopok, segélyhívó berendezések, stb.) elhelyezésére, g) távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, postai levélszekrény, totó-lottó láda elhelyezésére, h) alkalmi és mozgóárusításra, javító-szolgáltató tevékenységre, i) film– és televízió felvételre, j) vendéglátó-ipari előkert létesítésére,

k) kiállítás, vásár, alkalmi vásár, sport- és kulturális rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység céljára, l) közhasználatra még át nem adott közterületnek (pl. meg nem nyitott utca) ideiglenes hasznosítására, m) 24 órán túli tüzelőanyag, illetve egyéb faanyag elhelyezésére. (3) A közterület használat a) Állandó jelleggel – határidő nélkül vagy b) Ideiglenes jelleggel – meghatározott időre, illetőleg feltétel bekövetkeztéig engedélyezhető.

Engedély iránti kérelem 3. § (1) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. (2) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) az engedélyt kérő nevét és állandó lakóhelyének címét, b) a közterület-használat célját és időtartamát vagy azt, hogy a közterületet az engedélyt kérő állandó jelleggel kívánja használni, c) a közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását. (3) A kérelem benyújtásakor be kell mutatni – a közterület felhasználási módjától függően – a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására szolgáló okiratot (vállalkozói igazolvány, működési engedély, alapító okirat, stb…) Engedély megadása 4. §

(1) 1A közterület használatának engedélyezéséről – átruházott hatáskörben – a polgármester dönt. (2)

1 2

2

Az engedély megadása során figyelembe kell venni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. Korm. rend. (OTÉK) előírásait, a községképi, műemlékvédelmi, köztisztasági és közlekedési követelményeket. Az engedély megadása előtt - szükség szerint - be kell szerezni az illetékes rendőrhatóság, közlekedésfelügyelet, közúti igazgatóság, műemlékvédelmi hatóság, ÁNTSZ, tűzvédelmi hatóság szakmai véleményét.

Mód.: 12/2005. (X. 28.) Ör. Hatályos: 2005. november 1. Mód.: 12/2005. (X. 28.) Ör. Hatályos: 2005. november 1.

5. § (1) Az engedélynek tartalmaznia kell: a) az engedélyes nevét és állandó lakó-(telep-) helyének címét, b) a közterület-használat célját és időtartamát vagy azt, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes, illetőleg, hogy állandó jellegű, c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékeinek, és feltételeinek pontos meghatározását, d) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok által tett kikötéseket, e) az engedély megszüntetése vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását, f) közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetési módját, g) s egyéb, az engedélyező által előírt – a közterület használatával kapcsolatos baleset, egészségvédelmi, közlekedési – óvórendszabályokat. (2) Az engedély megadása vagy megtagadása ügyében hozott határozatot közölni kell: a) a kérelmezővel, b) az engedélyező eljárásban közreműködő szakhatósággal, c) a közterület-használati díj beszedésével megbízottal. 6. § (1) Az engedély  az abban foglalt határidőig,  a megállapított feltétel bekövetkeztéig, illetőleg  visszavonásig érvényes. (2) Az engedély érvényét veszti, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik. (3) A meghatározott időre szóló engedély érvénye az engedélyesnek az engedélyezett időtartam lejárta előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelmére meghosszabbítható. 6/A §3 (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (továbbiakban Mgtv.) szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat (továbbiakban: filmforgatás célú közterülethasználat) vonatkozásában a rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésékkel kell alkalmazni.

3

Mód.: 7/2013. (VII. 31.) Ör. Hatályos: 2013. augusztus 1.

(2) A filmforgatás célú közterület-használattal összefüggő, Mgtv-ben meghatározott képviselő-testületi hatásköröket a polgármester gyakorolja. (3) Menteség kizárólag közérdekű célokat szolgáló filmalkotások forgatása esetén adható. Közérdekű célokat szolgálnak különösen az oktatási, a tudományos és az ismeretterjesztő témájú filmalkotások. (4) A közterület használati díjkedvezmény mértéke maximum 50 % lehet. 6/B §4 (1) A filmforgatás célú közterület-használat nem haladhatja meg az egy hét időtartamot. (2) Vasárnapra és ünnepnapra vonatkozó közterület-használat nem hagyható jóvá. A közterület-használat naponta 7 és 21 óra közötti időtartamra vonatkozhat. (3) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén a közterület-használati engedélyt olyan időtartamban kell meghosszabbítani és közterület-használatot engedélyezni, ameddig a filmfogatás akadályozott volt. A közterület-használatot ilyen esemény esetén az akadály elhárulása után azonnal, természeti esemény esetén az esetleges kárelhárítást és helyreállítást követően újra biztosítani kell. (4) A kizárólag stáb-parkolás vagy technikai kiszolgálás céljából történő közterülethasználathoz e rendelet szerinti közterület-használati hozzájárulás szükséges. (5) A filmforgatás során a szomszédos lakó ingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését a közterület-használó köteles folyamatosan biztosítani. E kötelezettséget nem tartalmazó hatósági szerződés nem hagyható jóvá. 6) Ha az Mgtv. szerinti hatósági szerződés megküldésének időpontjában a közterületre vonatkozóan érvényes közterület-használati szerződés van, a közterület-használat jóváhagyását meg kell tagadni.

Közterület-használati díj 7. § (1) Az engedélyes az 1. sz. mellékletben foglaltak szerint közterület-használati díjat köteles fizetni az engedélyben meghatározott módon (átutalás, átutalási postautalvány) az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára, vagy számla alapján a helyszínen. (2) Az engedélyes a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára, a közterületen lévő létesítmény üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni, kivéve, ha azt hatósági intézkedés miatt kénytelen szüneteltetni. 4


8. §

(1) Nem kell közterületi díjat fizetni: a) a postai és távközlési tevékenységgel kapcsolatos létesítmények és berendezések elhelyezésére, b) köztárgyak elhelyezésére, c) a közforgalmú közlekedési gazdasági társaságoknak a feladatuk ellátását szolgáló létesítményei (állomáshely, indítófülke, pénztárfülke, fedett várakozó helyiség) elhelyezésére. (2) Az engedélyező különös méltánylást érdemlő esetekben vagy közérdekből a közterülethasználati díj fizetésének kötelezettsége alól – kérelemre – részben vagy egészben felmentést adhat. 9. §

(1) Az engedélyező a közterület-használatot közérdekből bármikor – a határozott idő lejárta illetve a feltétel bekövetkezte előtt is – megszüntetheti. Ilyen esetben az engedélyes részére – kérelmére, s ha van a tevékenység gyakorlására alkalmas másik közterület – másutt kell a közterület-használat lehetőségét biztosítani. Ha nincs megfelelő másik közterület, akkor az esetleges előre befizetett közterület-használati díj időarányos részét vissza kell téríteni. (2) Meg kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja, vagy a díjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget. (3) Ha az engedélyes a közterület használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát az engedély egyidejű visszaadása mellett az engedélyezőnek bejelenteni. (4) Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes a saját költségén köteles az eredeti állapotot – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani. (5) Ha a közterület-használat a (2) vagy (3) bekezdésekben említett módon szűnt meg, a közterület-használati díj időarányos részét meg kell fizetni, illetve az előre befizetett díjból az időarányos részt vissza kell téríteni. A közterület engedély nélküli használatának jogkövetkezményei 10. §

(1) A közterület engedélyhez kötött, de engedély nélküli használata esetén a használó az engedélyező felhívására köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségén – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani. (2) Azt, aki közterületet engedélyhez kötött esetben engedély nélkül vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használ, a szabálysértés jogkövetkezményein túlmenően,

az engedély nélküli vagy az eltérő használat tartalmára az egyébként fizetendő közterülethasználati díj megfizetésére lehet kötelezni. (3) Ha a közterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon használó az engedélyezés feltételeinek megfelel – kérelmére – az engedélyező a közterület-használatot engedélyezheti. Ezzel azonban a használó nem mentesül a (2) bekezdésben említett következmények alól. (4) 5 Záró rendelkezések 11. §6 A közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Tv. rendelkezéseit az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. 12. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő – még el nem bírált – ügyekben is alkalmazni kell. (2)7 E rendelet alkalmazásában alkalom alatt maximum 72 órát kell érteni. (3) A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. 13. §8 E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. Felsőnyék, 2000. március 28. Ács István sk. polgármester

dr. Császi Ferenc sk. jegyző

Jelen rendeletet 2000. március 29-én kihirdettem. Dr. Császi Ferenc jegyző

5

A 6/2012. (VI. 1.) önkormányzati rendelettel hatályon kívül helyezve. Mód.: 12/2005. (X. 28.) Ör. Hatályos: 2005. november 1. 7 Mód.: 7/2013. (VII. 31.) Ör. Hatályos: 2013. augusztus 1. 8 Mód.: 6/2009. (IX. 30.) Ör. Hatályos: 2009. szeptember 30. 6

(1. sz. melléklet)9 Közterület-használati díjak mértéke:

1. Kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások

1000 Ft/nap

2. Nem felsőnyéki telephellyel rendelkező vállalkozások (mozgóárusok) 1000 Ft/nap 3. Egyéb célra közterületet használók

500 Ft/nap

4. Személygépkocsi

500 Ft/db/alkalom

5. Utánfutó

400 Ft/db/alkalom

6. Egyéb gépjármű

600 Ft/db/alkalom

9


FELSŐNYÉK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IX. 10.) önkormányzati rendelete a település köztisztaságáról, valamint a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról és annak kötelező igénybevételéről

Felsőnyék község képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint a hulladékszállításról szóló 2000. évi XLIII. Törvény (Hgt.) 23.§-ban kapott felhatalmazás alapján Felsőnyék község tiszta, esztétikus képének, valamint a környezet rendjének és tisztaságának kialakítása, fenntartása és védelme érdekében, a helyi körülményeket figyelembe véve, az alábbi rendeletet alkotja. I. fejezet Általános rendelkezések 1. § (1) A rendelet célja, hogy Felsőnyék község közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze. (2) ) A rendelet személyi hatálya a Felsőnyék Község Közigazgatási területén belül található ingatlanok tulajdonosára, kezelőjére (továbbiakban Tulajdonos), bérlőjére, használójára, illetőleg haszonélvezőjére egyéb jogcímen használókra (továbbiakban Használó) terjed ki.10 (3) A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni. (4) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának (haszonélvezőjének), másnak a használatában lévő ingatlanok tisztántartásáról pedig a használati joggal rendelkező bérlőnek kell gondoskodni. (5) A település egész területén a szervezett szemétszállításról az Önkormányzat gondoskodik. (6) A rendelet hatálya nem terjed ki a veszélyes hulladékokra, a települési folyékony hulladékokra és az azokkal összefüggő tevékenységekre11

2. § 10 11

3/2009. (V. 29.) önkormányzati rendelettel módosítva, hatályos 2009. június 1-jétől 3/2009. (V. 29.) önkormányzati rendelettel módosítva, hatályos 2009. június 1-jétől

Alapfogalmak: a) települési szilárd hulladék: a háztartási hulladék (szemét) és az egyéb szilárd hulladék; b) háztartási hulladék (szemét): a lakásokban, valamint a lakás, üdülés, pihenés céljára használt egyéb helyiségekben, valamint a lakás közös használatára szolgáló helyiségekben és területeken keletkezett szilárd hulladék, így pl.: a salak (beleértve a központi fűtésből keletkezett salakot is), a rongy, söpredék hamu, korom, edény, eszköz, ablaküveg, papír, konyhai hulladék (ideértve a műanyag konzervdobozt üveget), a kerti és gazdasági hulladék, falomb, nyesedék, valamint a lakásban folytatott vállalkozási tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék, ha a naponta keletkező mennyisége nem haladja meg a rendelet alkalmazása szempontjából szokásosnak minősülő mennyiséget, mely 15 liter; c) nem háztartási szemét: az emberi ürülék, az állati hulla és trágya, a jég, a hó, a sár, az épület vagy egyes részeinek megrongálódásából, bontásból vagy javításból származó nagyobb mennyiségű anyag, továbbá tűz- és robbanásveszélyes, mérgező, illetve fertőző anyag, valamint a nem lakás céljára szolgáló épületekben (irodákban, intézményekben, üzemekben, üzletekben, stb.) és a hozzájuk tartozó területeken, továbbá a vegyes (részben lakás, részben egyéb) célra szolgáló épületekben keletkezett hulladék, tekintet nélkül arra, hogy az a működési tevékenység gyakorlása során keletkezett – e, vagy sem; d) egyéb szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben felhalmozódott szilárd hulladék (nagyobb mértékű berendezési tárgy, lom, bútor, ágybetét, háztartási berendezés és készülék stb., valamint az azokhoz tartozó területeken, illetőleg közterületen keletkezett szilárd hulladék, szemét) az ipari tevékenység során keletkező, a b) pontot meghaladó mennyiségű hulladék, építési törmelék; e) köztisztasági szolgáltatás: megbízás, illetve megrendelés alapján a köztér tisztántartása, a települési szilárd hulladék kezelése; f) tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek rendszeres tisztítása, hó- és síkosság mentesítése, illetőleg pormentesítése. g) kezelés: a települési szilárd hulladék összegyűjtése, átmeneti tárolása és a kijelölt lerakóhelyre való elszállítása. II. fejezet Az ingatlanok és közterületek tisztántartása 3. § (1) A község területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól gaztól megtisztítsák. (2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat a Magyarkeszi-Felsőnyék Községek Körjegyzősége Felsőnyéki Irodája útján gondoskodik12 (3) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése a 12

3/2009. (V. 29.) önkormányzati rendelettel módosítva, hatályos 2009. június 1-jétől

szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata. (4) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed. (5) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik–e. Ez a kötelezettség kiterjed a hó eltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is. (6) A tényleges használó, illetve a tulajdonos kötelessége a járda mellett növő gaz kiírtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése. (7) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponként többször fel kell hinteni. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni. (8) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset. 4.§ (1) A közterületen lévő árkok nyitott csatornák, folyókák, útereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása - az ingatlan előtti szakaszra terjedően - az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. (2) Járműbehajtók útereszeinek építése, jó karban és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. (3) Az ingatlanon keletkező csapadék víz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről - előzetes bejelentés alapján - az ingatlan tulajdonosa gondoskodik. (4) A csapadékelvezető árokba szennyezett olajos, vegyszeres stb. vizet bevezetni tilos! Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy belevezetni tilos! 5.§ (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot. (2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen. (4) Közterületen építési, bontási anyagot a jegyző által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen. (5) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges. (6) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék-anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani. (7) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni! Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles felszólításra 48 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani. 6. § (1) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállítástól semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni. (2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani. 7.§ (1) A község közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön. (2) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos! 8. § (1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani. (2) Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt

az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni. 9.§ (1) A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek beszennyezése tilos! A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében az említett területen szemetet, hulladékot (üveg, papír stb.). szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni tilos. (2) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni. (3) Aki közterületet, a sportolás céljára szolgáló területet valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni. (4) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Köz -vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos! (5) Az állattartással kapcsolatos köztisztasági feladatokról külön rendelet rendelkezik. (6) Elhullott állat tetemét a tulajdonos köteles haladéktalanul elszállítani. Közúton történt állat elhullását – ha annak tulajdonosa ismeretlen – a MagyarkesziFelsőnyék Községek Körjegyzősége Felsőnyéki Irodájánál azonnal be kell jelenteni.13 10 § (1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos! (2) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége. Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni és azt saját költségen elszállítani. 11. § (1) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon. (2) A település területén lévő tavakba, holtágakba, élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan, szennyvizet, trágyalevet levezetni partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos. 12. § (1) Az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlana előtt elhúzódó járdát megtisztítani. Ez a 13


kötelesség a bekerített, üresen, illetőleg használaton kívül álló ingatlanokra is kiterjed. Köteles a tulajdonos az úttest és a járda között lévő vízárkot állandóan tisztítani, a gaztól mentesíteni. (2) Az ingatlan tulajdonosa köteles továbbá a járda területről a szükséghez képest télen a havat eltakarítani, és ha a terület hótól, jégtől, vagy ónos esőtől síkossá vált, megfelelő anyaggal szükség esetén naponta többször is felszórni. (3) Gondozatlan járda tisztántartását, a hótól és jégtől való megtisztítását stb. a Magyarkeszi-Felsőnyék Községek Körjegyzősége Felsőnyéki Irodája az ingatlan tulajdonosának költségére is elrendelheti.14 (4) Az ingatlan tulajdonosa a közterületre kihajló fák gondozását, nyesését köteles úgy elvégezni, hogy az a gyalogos, illetve a jármű közlekedést ne veszélyeztesse. (5) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy sem a gyalogos, sem a gépjármű forgalmat ne akadályozza. (6) Tilos az összerakott hó elhelyezése: - a gyalogos közlekedési útvonalon. - az útkereszteződésben. - az úttorkolatban, - a kapubejárat elé, annak szélességében. - a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda között. - a közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyon és annak közérdekű létesítményein.

III. FEJEZET A közszolgáltatás –ellátásának rendje 13. § (1) Felsőnyék Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a települési szilárd hulladék tekintetében fennálló, a hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezésére és fenntartására irányuló kötelezettsége teljesítésének érdekében önálló közszolgáltatást szervez. (2) Felsőnyék Község közigazgatási területén a hulladékkezelési közszolgáltatás teljesítésére kizárólagosan jogosult hulladékkezelő a Dél–Kom Dél-Dunántúli Kommunális Szolgáltató Kft. (jelen rendeletben: Közszolgáltató). (3) Települési szilárd hulladékot csak az erre a célra kijelölt és legálisan működtetett hulladéklerakó telepen, hulladék udvarban, vagy a közszolgáltató által alkalmazott egyéb, jogszabályban megengedett módon, a vonatkozó üzemeltetési szabályok és 14


előírások szigorú betartásával szabad elhelyezni. (4) Az Önkormányzat szükség esetén gondoskodik a közszolgáltató javaslata alapján a gyűjtőpontok, valamint a lerakóhely kijelöléséről, a létesítmények megvalósításáról és működtetéséről a közszolgáltató útján, valamint biztosítja a közterület használatát az indokolt mennyiségű gyűjtőedény kihelyezéséhez, tárolásához és megközelítéséhez. 14.§ (1) A közszolgáltatás igénybevétele heti egy alkalommal kötelező. (2) Az érintett ingatlan időszakos használata nem jelent mentességet a közszolgáltatási kötelezettség igénybevétele alól. (3) A Tulajdonos és a Szolgáltató közötti jogviszonyt a közszolgáltatás ténye hozza létre. (4) A jogviszony kezdő időpontja az a nap, amelyen a Szolgáltató a közszolgáltatás teljesítését megkezdi.15 14/A §16 (1)17 Az ingatlantulajdonos a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáért hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat fizet a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletében meghatározott feltételek szerint (2) A közszolgáltatási díj megfizetésére az a Tulajdonos, vagy Használó köteles, aki a jelen rendeletben foglaltak szerint a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett. (3) A Tulajdonos a közszolgáltatás díját a Szolgáltató részére – a teljesített közszolgáltatás alapján, számla ellenében negyedéves bontásban utólag köteles megfizetni. (4) A gazdálkodó szervezetek számára a közszolgáltatás igénybevételéről és a fizetendő díjakról a közszolgáltatóval egyénileg kötött szerződés az irányadó. (5) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a szolgáltató számára a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja. (6)18 A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. A behajthatatlan díjhátralékot és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamatot, valamint a behajtás egyéb költségeit az Önkormányzat nem téríti meg a Szolgáltatónak. 15.§ A közszolgáltató a települési szilárd hulladékot heti szállítás módjáról és idejéről az 15

3/2009. (V. 29.) önkormányzati rendelettel módosítva, hatályos 2009. június 1-jétől 3/2009. (V. 29.) önkormányzati rendelettel módosítva, hatályos 2009. június 1-jétől 17 2/2013. (III. 19.) önkormányzati rendelettel módosítva, hatályos: 2013. március 20-tól. 18 2/2013. (III. 19.) önkormányzati rendelettel módosítva, hatályos: 2013. március 20-tól. 16

ingatlantulajdonost a írásban vagy közzététel útján tájékoztatja.

IV. FEJEZET Az ingatlantulajdonosok jogai és kötelezettségei 16.§ (1) Az ingatlantulajdonos köteles Felsőnyék Község Önkormányzata által szervezett közszolgáltatás igénybevételére, az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék e rendeletben előírtak szerinti gyűjtésére, valamint a szállítási napokon elszállítás céljából a közszolgáltatónak történő átadására. (2)19 Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni, és ahhoz a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített tárolóedényt köteles igénybe venni. A tárolóedény mérete: - egyedülálló esetében: 80 l - egyéb esetben: 110 l (3) Az ingatlantulajdonosnak a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal kell eljárnia annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környezetet ne szennyezze, a növény - és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja, és az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét alacsony szinten tartsa. (4) Az ingatlantulajdonos a tárolóedényben az ingatlanon szokásosan keletkező hulladékot tömörítés nélkül úgy helyezheti el, hogy annak fedele zárható legyen, valamint az a hulladékszállítás során a közszolgáltató alkalmazottainak egészségét ne veszélyeztesse, a gépi ürítést ne akadályozza, az ürítő berendezést ne károsítsa. (5) A tárolóedény mellé hulladékot elhelyezni csak a közszolgáltatótól vásárolt, jelzéssel ellátott zsákban lehet. A jelzett zsák ára tartalmazza a települési hulladék elszállításának, kezelésének és ártalmatlanításának költségét. (6) Ha a tárolóedény olyan nedves hulladékot tartalmaz, amely összetömörödött vagy belefagyott, vagy a benne lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt a tárolóedényt az előírt módon kiüríteni nem lehet, a tulajdonos köteles a visszamaradt hulladékot fellazítani és a tárolóedényt használhatóvá tenni. 17. § (1) A tárolóedényben tilos olyan anyagot elhelyezni (forró hamu, maró-, mérgező anyag, állati hulla, folyékony vagy befagyott zsiradék, gyúlékony- vagy robbanó anyag, kőés épülettörmelék, nagyobb terjedelmű, súlyú tárgy, stb.), amely veszélyezteti a hulladékszállítással foglalkozó alkalmazott egészségét, megrongálhatja a gyűjtőberendezést, ártalmatlanítása során veszélyeztetheti a környezetét, a települési szilárd hulladékkal együtt egyéb okból nem gyűjthető, illetve nem minősül települési szilárd hulladéknak. 19


(2) Ha a közszolgáltató alkalmazottai megállapítják, hogy a hulladék nem a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített és a közszolgáltatótól átvett tárolóedényben vagy más gyűjtőeszközben került kihelyezésre, illetve a kihelyezett tárolóedény a közszolgáltató által alkalmazott gépi ürítési módszerrel - az ingatlantulajdonosnak felróható okból - nem üríthető, vagy a tárolóedényben az (1) bekezdésben megjelölt anyagot, tárgyat helyeztek el, illetve az túltöltött, a kiürítést és a hulladék elszállítását jogosultak megtagadni. A kiürítés és a hulladék elszállításának megtagadásáról a közszolgáltató az ok kitüntetésével értesíti az ingatlantulajdonost. Az emiatt el nem szállított hulladék elszállításáról az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni. 18. § A tárolóedényeket szükség szerint, de legalább havonta egy alkalommal ki kell tisztítani és fertőtleníteni. A tárolóedények rendszeres tisztítása és fertőtlenítése az ingatlantulajdonos feladata, annak költségei az ingatlantulajdonost terhelik. 19. § Az ingatlantulajdonos köteles a tárolóedényeket a hulladék elszállítása céljából a közszolgáltató által megjelölt időpontban, a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni. A tárolóedényt a szállítási napon (6 óráig) lehet kihelyezni a közterületre. 2O.§ (1) Az ingatlantulajdonos a tárolóedényeket az ingatlan területén belül, illetve zárható helyiségben vagy zárható tárolóban köteles elhelyezni úgy, hogy ahhoz illetéktelen személyek és állatok ne férjenek hozzá. (3) Tilos a tárolóedények környékét, megközelítési útvonalát tárgyak elhelyezésével vagy parkoló gépjárművekkel oly módon elzárni, amely a tárolóedényeknek a gyakorlatban kialakult módon történő ürítését akadályozza. V. FEJEZET A közszolgáltató jogai és kötelezettségei 21. § (1) A közszolgáltató köteles a tároló edények kiürítését kíméletesen, az elvárható gondossággal végezni. (2) A tárolóedényben okozott károkat a közszolgáltató térítésmentesen köteles kijavítani, amennyiben a károkozás neki felróható okból következik be. A közszolgáltatónak az ebből eredő karbantartási munkák, valamint a javítás időtartamára helyettesítő tárolóedényt kell biztosítania. Amennyiben a károkozás nem róható fel a közszolgáltatónak, a használhatatlanná vált tárolóedények javítása, pótlása, illetve cseréje az ingatlantulajdonost terheli.

(3) Az elhasználódott tárolóedény pótlásáról a mindenkori ingatlantulajdonosnak kell gondoskodnia. (4) A nagydarabos hulladék (lom), továbbá a naponta szokásosan keletkező háztartási hulladék mennyiségét meghaladó falomb és kerti hulladék szervezett gyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról (lomtalanítás) a közszolgáltató évente legalább egy alkalommal térítésmentesen gondoskodik. A háztartási veszélyes hulladék szervezett gyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról a közszolgáltató térítés ellenében, az ingatlantulajdonossal kötött külön megállapodás alapján gondoskodik. (5) A lomtalanítás időpontjáról, valamint területi felosztásáról a közszolgáltató négy héttel korábban tájékoztatja a települési Önkormányzat jegyzőjét, aki erről nyolc napon belül a helyben szokásos módon értesíti az ingatlantulajdonosokat. (6) A közszolgáltató a rendelet hatálya alá tartozó ingatlanon keletkezett hulladékot a jelen rendeletben írt szabályok szerint köteles rendszeresen elszállítani a kijelölt hulladéklerakó telepre, illetve annak ártalmatlanításáról más, a szakmai, környezetvédelmi szabályokat megtartó módon gondoskodni. 22. § (1) Az egyéb - nem háztartási szemét - összegyűjtéséről és saját költségen történő elszállításáról annak kell gondoskodni, akinél az keletkezett. (2) A szolgáltatási szerződésben meghatározott jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel az egyéb - nem háztartási - szemét elszállítására a szolgáltatást végző szerv külön megállapodást köthet. Aki a szolgáltatást végzővel szerződést nem köt, arra az Önkormányzattal kötött megállapodás az irányadó. (3) Az egyéb - nem háztartási - szemét gyűjtésére szolgáló tartályok beszerzése, javítása, pótlása, elhelyezése, tisztántartása és fertőtlenítése azt terheli, akinél a szemét keletkezik. (4) A vegyes (részben lakás, részben egyéb) célra szolgáló épületekben keletkezett egyéb - nem háztartási - szemét gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényeket, műanyag zsákokat általában a tulajdonos, használó által biztosított helyen, a háztartási szemétgyűjtő tartályokkal együtt kell elhelyezni. (5) Akinél rothadó vagy bűzös szemét, hulladék keletkezik, annak elszállításáról és megsemmisítéséről az ingatlan tulajdonosának haladéktalanul gondoskodni kell. VI fejezet Az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetése 23. §20 20

módosította a 4/2005. (II. 03.) sz. R

(1) Hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos. (2) A háztartásban kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető. (3) Lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik. VII. fejezet A köztisztasági rendelkezések betartásának ellenőrzése 24. §21

VIII. fejezet 25. § Záró rendelkezések E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. 26. §22 E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. …………………………………. Ács István polgármester

………………………….. Németh Istvánné jegyző

Rendelet kihirdetve: Felsőnyék, 2004. szeptember 10. ……………………………. Németh Istvánné jegyző

1. számú melléklet23 21 22

Hat. kívül: 6/2012. (VI. 1.) ÖR Mód.: 6/2009. (IX. 30.) Ör

23

2/2013. (III. 19.) önkormányzati rendelettel hatályon kívül helyezve: hatályos: 2013. március 20-tól:

2010. (XI. 26.) sz. rendelete az ivóvíz szolgáltatás díjának megállapításáról

Recommend Documents