Sármellék Önkormányza Képviselőtestülete 6/1997.(XI. 15.) sz. rendelete Az állattartás szabályozásáról Sármellék Község Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdése alapján az állattartási törvényben nem szabályozott kérdések rendezése céljából a következő rendeletet alkotja. I. Fejezet Általános rendelkezések A rendelet hatálya 1. § (1) Jelen rendelet hatálya Sármellék Község Közigazgatási területére terjed ki. (2) A rendelet szabályai nem vonatkoznak a) fegyveres erők, fegyveres testületek állattartására b) alkalmi, cirkuszi rendezvényeken fellépő vendégek által tartott eb és macskatartás korlátozása tekintetében. A körjegyző hatásköre 2. § (1) A körjegyző: a) ellenőrizheti az állattartás körülményeit, b) elrendelheti az állattartó létesítmények kitakarítását, fertőtlenítését, c) takarmány, az alom, a trágya – bűzös gázok kezelésére e rendeletnél szigorúbb szabályokat is előírhat, d) elrendelheti védősövény, fásítás létesítését, e) korlátozhatja az állatok számát vagy megtilthatja tartásukat, f) elrendelheti a szabálytalan állattartás megszüntetését. (2) A körjegyző e rendeletben meghatározottaktól eltérést engedélyezhet az állattartó kérelmére abban az esetben, ha az építési, állategészségügyi és humán egészségügyi valamint egyéb védelmi előírások az állat tartását lehetővé teszik oly módon, hogy az a környezetre ne legyen zavaró. Fogalmi meghatározások 3. § (1) A rendelet alkalmazása szempontjából:
- nagyhaszonállat: ló, öszvér, szamár, szarvasmarha - kishaszonállat: juh, kecske, sertés - kisállat: baromfi, nyúl, nutria, galamb, stb… - kedvtelésből tartott állat: díszhal, énekes- és díszmadár, tengeri malac, aranyhörcsög, eb, macska nem 1
tenyésztési jelleggel. - idegenforgalmi szálláshelyek: szálloda, fizető-vendéglátó hely, stb… (2) Veszélyes állatnak minősülnek mindazoknak a nem háziállatoknak az egyedei melyek biológiai tulajdonságai (méret, testalkat, támadó természet, mérgező csípés, marás lehetősége) miatt az emberek életére, testi épségére veszélyt jelentenek. Az állattartás általános szabályai 4. § (1) Az állatot tartani csak úgy lehet, hogy a tartása: a) az állat és ember egészségét veszélyeztető fertőzést és sérülést ne okozzon, testi épséget ne veszélyeztessen, b) állatvédelmi jogszabályokat ne sértsen (kínzás, sanyarú tartás) c) környezetvédelmi, természetvédelmi jogszabályokba ne ütközzön. (2) Állatot tartani oly módon lehet, hogy az más ingatlanára átjutni ne tudjon. (3) A állatok tartására szolgáló helyiséget takarítani és rendszeresen fertőtleníteni, szagtalanítani kell. (4) Az állatot elhagyni tilos. Ha a tulajdonos nem szándékozik állatát tovább tartani köteles elhelyezéséről gondoskodni, állatorvossal kiirtani. (5) Az állattartó köteles az állatokat a jó gazda gondosságával tartani, gyógyításukról gondoskodni, rendszeres állatorvosi ellenőrzést biztosítani. (6) Közterületen állatot legeltetni tilos. (7) Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy az a közterületeket, valamint többszintes lakóépületek közös használatú helyiségeit ne szennyezze. (8) Az állattartó köteles a tulajdonos illetve bérlő írásos hozzájárulását beszerezni a tartás megkezdése előtt. (9) Az elhullott állatok tetemének a hulladékmegsemmisítő helyre történő elszállításáról saját költségén a tulajdonos köteles gondoskodni. 5. § (1) Üdülő ingatlanon, lakótelepen kedvtelésből tarthatók kivételével állatot tartani tilos. (2) Több lakásos épületben bármely állat tartásához, amennyiben a közös használatú helyiséget, udvart, ingatlant érint szükséges ezek tulajdonosainak, bérlőinek beleegyezése. (3) Közös háztartásban élők egy állattartónak minősülnek. II. Fejezet Állattartási övezetek 6. § (1) Sármellék Község állattartási övezetei: a) Az 1. sz. mellékletben meghatározott 1. számú övezetben – a kedvtelésből tartható állatok kivételével – tilos az állattartás. b) Az 1. sz. mellékletben II. sz. övezetben a kedvtelésből tartható állatokon kívül kisállat és 2 db kishaszonállat tartható. c) Az 1. sz. mellékletben III. sz. övezetben teljes állattartás.
2
III. Fejezet A haszonállattartás szabályai 7. § (1) Nem lehet kishaszonállatot tartani az iskola, orvosi rendelő, óvoda, élelmiszeripari üzemek, társasházak udvarán, erkélyén, illetve ezen épületek telekhatárától számított 50 m-es távolságon belül, méheket 150 m-es távolságon belül. (2) Az állattartó – a külön jogszabályban meghatározott esetekben – a ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés, kecske, valamint zárt körülmények között tenyésztett vadon élő hasított körmű haszonállatok (pl. vaddisznó, dámvad, őz, szarvas, muflon) részére az állat tulajdonjogának és az állategészségügyi forgalom igazolására köteles marhalevelet váltani. A haszonállattartás közegészségügyi előírásai 8. § (1) Az állattartó épületnek könnyen tisztántarthatónak, szilárd burkolatúnak és jó állagúnak kell lennie. (2) Az állattartónak biztosítani kell, hogy a trágyalé a szomszéd telkére vagy közterületre ne folyhasson át, valamint saját építésű telkét se szennyezze és a talajt ne fertőzze. (3) Az ingatlan tulajdonosának (használójának) folyamatosan gondoskodni kell a legyek, rovarok, rágcsálók rendszeres irtásáról. (4) Fertőző és járványos állatbetegségek esetén a fertőtlenítés, szagtalanítás módjára és gyakoriságára a mindenkori közegészségügyi, állategészségügyi rendelkezések az irányadók. A haszonállattartás építésügyi és környezetvédelmi előírásai 9. § (1) Állattartó épületeket az építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok községrendezési előírásoknak megfelelően lehet létesíteni. (2) Az állatok elhelyezésére szolgáló építmények védőtávolságát lakó-, üdülő és mezőgazdasági rendeltetésű területen (korábbi zártkert) gazdasági épületeinél a szabályozási terv és a vonatkozó építésügyi előírások tartalmazzák. (3) Állattartást úgy kell folytatni, hogy az a vizek fertőzését, káros szennyezését ne idézze elő. Kedvtelésből tartott állattartás szabályai IV. Fejezet Az eb-tartás és macskatartás szabályai 10. § (1) Családi házas ingatlanon, sorházakban, mezőgazdasági rendeltetésű területeken (korábban zártkert) ebek és macskák tarthatók, kivéve az értékesítés céljára létesített eb- és macskatenyészet. (2) Harapós és támadó természetű kutyát megkötve, vagy zárt ajtó mögött kell tartani, és a lakás vagy udvar bejáratán jól látható helyen harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni. 3
(3) Osztatlan közös tulajdonú ingatlanban eb csak az összes többi lakó egyetértésével tartható. (4) Ingatanonként legfeljebb 2 db eb és 2 db macska valamint ezek szaporulatai tarthatók, maximum 6 hónapos korukig. (5) Értékesítési célú, hobby-, sportkutya-, eb-, macskatenyészetet létesíteni csak a körjegyző feltételekhez kötött engedélyével lehet. (6) Az eb- és macskatenyésztő, sportkutya tartó, illetve kutyakiképző köteles közvetlen lakó szomszédai írásbeli hozzájárulását beszerezni. Az engedély kiadása előtt ki kell kérni az állategészségügyi szakvéleményt a területileg illetékes fő állatorvostól. (7) A hatóság mérlegelés alapján mellőzheti annak a szomszédnak a beleegyezését akivel a kérelmező a hatóság előtt tett 2 tanú írásos nyilatkozatával igazolja a rossz szomszédi viszonyát. 11. § (1) Többszintes lakóépületek lakásaiban az eb- és macskatulajdonos köteles ebét és macskáját úgy tartani, hogy a többi lakás lakóinak nyugalmát ne zavarja, és lakásonként legfeljebb 1 db eb és 1 db macska tartható. (2) Az ebtulajdonos vagy az eb felügyeletével megbízott más személy köteles gondoskodni arról, hogy az eb a lakóházak közös használatú helyiségeit a közös használatú udvart, mások ruházatát ne szennyezze. Eb-tulajdonosok kötelességei, az ebek felügyelete 12. § (1) Minden 3 hónaposnál idősebb ebet a tulajdonosa, vagy tartója köteles évenként a 3 hónapos kor elérésekor 30 napon belül saját költségére állatorvossal veszettség ellen beoltani. Amennyiben a veszettség elleni oltás nem az önkormányzat által szervezett módon történik, úgy az eb tulajdonosa, vagy gazdája az oltást követő 3 napon belül köteles bejelenteni az önkormányzatnak az oltás megtörténését. A 3 hónapos kort elért ebet tulajdonosa köteles Sármellék körjegyzőjének bejelenteni az erre a célra rendszeresített bejelentőlapon és a 28/1981. (XII. 30.) MÉM sz. rendeletben rögzített nyilvántartás vezetéséhez az alábbiakat tartozik folyamatosan közölni: a) elhullását vagy elvesztését b) tartási helyének 3 hónaposnál hosszabb időre történő megváltozását, vagy c) új tulajdonoshoz kerülését. (2) Tilos ebet beengedni, bevinni, illetve ott tartani: a) üzletbe, élelmiszer-feldolgozó üzembe, élelmiszerraktárba b) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény területére c) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe d) óvodába, iskolába e) játszótérre A fentiek nem vonatkoznak a vakvezető kutyára. (3) Az ebtulajdonos, vagy az eb felügyeletével megbízott más személy köteles gondoskodni arról, hogy a közterületet ne szennyezze. Az eb által a területen keletkező szennyeződést azonnal el kell távolítani. (4) Az ebet kóborolni hagyni tilos! (5) Ebet közterületen, illetve lakóház közös használatú helyiségeiben és annak udvarán biztonságos vezetésre alkalmas pórázon, illetve megkötve kell tartani, vezetni. Harapós illetve támadó természetű ebet ilyen esetben zárt szájkosárral is kötelező ellátni. (6) Kutya idomítása, futtatása közterületen tilos! 13. § (1) Egyéb kedvtelésből tartott állatok közé sorolható fajok – az értékesítési célú tenyésztést kivéve – az általános állattartási szabályok szerint tarthatók. (2) Érékesítési és sport célú tenyésztést az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kialakított véleménye és az állategészségügyi szakvélemény alapján körjegyző engedélyezhet, meghatározott feltételekkel.
4
V. Fejezet Veszélyes állatok tartásának szabályai 14. § (1) Családi házas ingatlanon veszélyes állat a körjegyző engedélyével tartható. (2) Ezen állatokat zárt helyen kell tartani úgy, hogy emberi életet és egészséget ne veszélyeztessenek, riadalmat ne okozhassanak. (Rovarok, hüllők, kétéltűek, emlősök) VI. Fejezet Szabálysértési rendelkezések 1 15. § 16. § 17. § Záró rendelkezés 18. § (1) Jelen rendelet 1997. november 15. napján lép hatályba. (2) A szabálysértési eljárás lefolytatása a körjegyző hatáskörébe tartozik. Sármellék, 1997. október 31. Szabó Vendel polgármester
Györey László körjegyző
Kihirdetve Sármellék, 1997. november 15.
1
Hatályon kívül helyezte az állattartás szabályozásáról szóló 6/1997.(XI. 15.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 14/2012. (IV.27.) önkormányzati rendelet 5
1. sz. melléklet Állattartási övezetek besorolása I. Állattartási övezet Kedvtelésből tarthatók kivételével az állattartás nem engedélyezett: Barátság ltp. 25-38-ig
II. Állattartási övezet Kedvtelésből tartható, kisállat és kishaszonállat kivételével az állattartás nem engedélyezett: - Barátság ltp. 1-24-ig - Ifjúság utca - Szitaközi utca - Rózsa utca
III. Állattartási övezet Teljes állattartás engedélyezett: - Dózsa Gy. utca - Tüskevár utca - Kossuth L. utca - Petőfi S. utca - Arany J. utca - Felszabadulás utca
6
