Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 72/ 2001. ( 12.10.) sz. rendelete Pécs, Nagyárpádi városrész Kanizsai Dorottya úttól északra – Kemény Zsigmond úttól nyugatra eső terület szabályozási tervének jóváhagyásáról és helyi építési szabályzatának megállapításáról. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az 1997. évi LXXVIII. tv. 7. §. (3) bekezdés c., pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
I. fejezet Általános rendelkezések 1.§. (1) A rendelet területi hatálya kiterjed a szabályozási terven lehatárolt területre, amelynek határai : . északon - keleten; Kemény Zsigmond út, . délen ; Kanizsai Dorottya út, . nyugaton ; a tervezett Keleti-érintő út nyomvonala. (2) Az (1) bekezdésben lehatárolt területen területet felhasználni, építési telket alakítani, építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni, az országos érvényű rendeletek, a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv rendelkezései szerint szabad. (3) Az építési szabályzat fejezeteiben hivatkozott törvények, rendeletek, szabványok változása / módosítása esetén azok helyett a hatályos előírásokat kell alkalmazni. II. fejezet A szabályozási terv 2.§. Az 1.§. (1) bekezdésben lehatárolt terület szabályozási tervét a VÁROSTERV BT. V – 2001/5 jelzőszámon készített, a jelen rendelet mellékletét képező szabályozási tervlap tartalmazza ( V – 2 tervlap). III. fejezet
Helyi Építési Szabályzat 3.§. A szabályozási terv területének felhasználása (1) Beépítésre szánt területek: . Lakóterületi területfelhasználási egység: - Kertvárosias lakóterületi övezet - KEL - Kisvárosias lakóterületi övezet - KL . Gazdasági területfelhasználási egység: - Kereskedelmi, szolgáltató terület - KG (2) Beépítésre nem szánt területek: . Mezőgazdasági terület . Közlekedési - és közműterület . Vízgazdálkodási terület
-M -K - VT
(3) A szabályozási terven jelölt elemek közül a./ Kötelezőnek kell tekinteni - a szabályozási vonalat - a közterületet a nem közterületektől elválasztó határvonalat, - a területfelhasználási egységek besorolását és azok határvonalát, - az övezeti előírásokat és az övezetek határvonalait, - az építési hely elő- és hátsókert felöli határvonalait, a mindenkori telekhatárhoz viszonyítva, mint minimum értékeket. b./ Irányadónak kell tekinteni - a telekhatárokat, Tájékoztató jellegűnek kell tekinteni c./ a megtartásra, illetve bontásra javasolt épületeket. 4.§. A területre vonatkozó általános előírások (1) A területegységre vonatkozó földtani és biztonsági követelmények: a./ A Magyar Geológiai Szolgálat bevonása szükséges az építési engedélyezési eljárásokba: - ha 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó létesítmény épül, - ha 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel jár az építkezés, - ha a felsoroltakon túlmenően a lakosság, az Önkormányzat vagy tervezők kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságokat észlelnek (hirtelen felszínsüllyedés, terepfelszínen mutatkozó repedés, zökkenés, vizesedés vagy rétegvíz megjelenés, stb.)
b./ Közhasználatú épületek építési engedélyezési tervének kötelező része kell, hogy legyen a talajmechanikai szakvélemény, szükség esetén mérnökgeológiai feltárással és vizsgálattal kiegészítve. c./ A területen a létesítmények elhelyezésénél az alábbi előírások betartása szükséges: . tereplépcső kialakításakor - magasságtól függetlenül gondoskodni kell a felület védelméről, . 2,0 méternél magasabb bevágások esetén megtámasztó szerkezetet kell létesíteni, . bevágások vagy rézsűk környezetében épületeket a biztonsági távolságon kívül kell elhelyezni, . terepszint alatti létesítményként engedélyezett pincéket béléssel kell ellátni, . feltöltések csak réteges tömörítéssel létesíthetők, . az új közterületek csapadékvíz elvezetését burkolt árokban, illetve szegély menti folyókában kell megoldani. d./ A 300 m3 tömegsúly feletti földmozgatással járó beavatkozások esetén az építési engedélyezési eljárásba a Pécsi Bányakapitányságot be kell vonni. (2) A kertvárosias lakóterületen (KEL) állattartási építmény a haszonállatok tartásáról szóló 1996. évi 13.sz. Önkormányzati rendelet 5.§.3.bekezdés a./ pontjában meghatározott haszonállatok számára építhető. A területen kijelölt többi övezetben haszonállatok tartása tilos. (3) Az utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál biztosítani kell a közcélú távközlési eszközök elhelyezésének lehetőségét. A nyomvonalas közművek tervezése során a távközlési hálózat részére biztosítani kell a 27/1994.(XII.29.) KHVM. rendelettel kötelezővé tett MSZ. 7487 sz. szabványban meghatározott területsávot. A területen távközlési toronyépítmény nem helyezhető el. A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Lakóterületi területfelhasználási egység 5.§. Kertvárosias lakóterület – KEL (1) A területen elhelyezhető : . legfeljebb kétlakásos lakóépület, . a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, . egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, . a melléképítmények közül a telek beépített területébe be nem számítóan elhelyezhető: - közmű-becsatlakozási műtárgy, - hulladék tartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), - kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), - kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz, - kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, - kerti épített tűzrakóhely, - kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, - jégverem, zöldségverem,komposztáló, - kerti szabadlépcső (terep lépcső) és lejtő, - szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. (2) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el: - szálláshely szolgáltató épület - a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével, - egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, - önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, üzemanyagtöltő. A területen nem helyezhetők el továbbá - a számított környezeti terheléstől függetlenül - az alábbi kisipari tevékenységek : - beton - és műkőkészítő, - autófényező, karosszéria lakatos, autóbontó, - fafűrészelő, - galvanizáló, - műanyag-feldolgozó, műanyag darálás, darabolás, - öntő, ónozó, ólmozó, ólomöntő, mártó, - vegyi anyag készítő - és előállító, vas - és fémszerkezeti lakatos. (3) Telekalakítás: a./ Az új telkek kialakítására felhasználható területet le kell választani a Kemény Zsigmond utcai beépített telkek területéből. Ennek során a határvonal meghatározásánál az alábbiakat kell figyelembe venni: • A visszamaradó telek mélysége nem lehet kisebb 70 méternél, illetve nem lehet 90 méternél nagyobb. • Az így kialakuló telekmélység legalább két-két szomszédos teleknél azonos legyen.
b./ A fentiek szerint kialakított területre elvi telekalakítási terv készítendő. A telekalakítási terv készítése során betartandó előírások: • A meglévő telekhatárok – amennyiben lehetséges – megtartandók. • A kialakítandó telek szélessége nem lehet kisebb 18,0 méternél, területe pedig 700 m2-nél • A telekalakítási terv a szabályozási tervben lehatárolt – legalább egy-egy tömb ( területegység ) területére terjedjen ki. • A telekalakítás során figyelembe kell venni az elektromos távvezeték védőterületeit. c./ A telkek összevonásával kialakuló új telek területe nem lehet nagyobb 2000 m2-nél. d./ A telekalakítási tervben szükség esetén magánút is kijelölhető. (4) Beépítési mód: 4.1. A kialakult beépítési mód jellemzően oldalhatáron álló, - a telkek kisebb részén szabadon álló - beépítés. 4.2. A kialakítandó új telkeken a beépítési mód szabadon választható az oldalhatáron álló, illetve a szabadonálló beépítési mód szabályai szerint. 4.3. Az egyes építési módok alkalmazásánál az alábbi szabályokat kell betartani: a./ Oldalhatáron álló beépítés: Az építési telken az építményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok egyik homlokzatszerűen kialakított - határfala a telek kedvezőtlenebb tájolású oldalhatárára, vagy attól 1,0 méterre kerüljön. Az oldalkert méretét az épületek között megengedett min. távolság határozza meg, amelyet telekhatártól mérve kell kielégíteni. b./ Szabadonálló beépítés: Az építési telken az építményeket úgy kell elhelyezni, hogy azokat minden oldalról a telek beépítetlen része vegye körül. Az oldalkertekre vonatkozó min. méreteket telken belül kell biztosítani úgy, hogy a szomszédos telkek oldalhatáron álló beépítése biztosítható legyen. 4.4 Meglevő és már beépített telkeken a meglevő lakóépületek bővítése esetén a kialakult beépítési mód megtartandó. A szomszédos épületekből való távolságot az OTÉK 36. §. (2) pontja szerint kell meghatározni. A meglevő lakóépület alaprajzi kontúrján belüli korszerűsítés, átépítés és tetőtérbeépítéses bővítés esetén a szomszédos épületek közötti távolság adottnak tekinthető, de az előírásoknak meg nem
felelő esetekben meg kell szerezni a tűzvédelmi szakhatóság állásfoglalását. A meglevő épület bontása és új épület építése esetén választható eltérő beépítési mód is, amennyiben a kötelező előírások betarthatók és a választott beépítési mód a szomszédok jogos érdekeit nem sérti. 4.5. Meglevő üres telkek esetében a beépítési módot a szomszédos telkek beépítéséhez igazodóan kell meghatározni, figyelemmel az épületek között betartandó tűztávolsági előírásokra. (5) A beépítés mértéke: a./ A telkek legnagyobb beépíthetősége 800 m2 teleknagyságig 30%, a legnagyobb beépített terület 240 m2 lehet. b./ A 800 - 2000 m2 közötti nagyságú telkeknél a beépítés legnagyobb mértékét az alábbi képlet alkalmazásával kell meghatározni: . 800-1200 m2 közötti teleknagyság esetén: [
800 +
X - 800 2
]
. 0,30 m2
. 1201-2000 m2 közötti teleknagyság esetén: [ X - 1200 ] . 0,30 m2 1000 3 + c./ A telken létesített egy-egy építmény alapterülete a 250 m2 nagyságot nem haladhatja meg. (6) Építménymagasság: A megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 méter (7) Az elő-, oldal- és hátsókert előírásai: a./ Az előkert minimális méretét a szabályozási terv az építési hely utca felöli határvonalával jelöli ki. Ahol ezt a szabályozási terv nem tartalmazza, az előkert mértéke a kialakult állapothoz igazodó, annak megfelelő. Az előkert szabályozási tervben meghatározott mélysége max. 10 méterig növelhető. b./ Az oldalkertek legkisebb szélességét az OTÉK 35.§.(3). pontja, valamint jelen előírások 5.§. 4.3. és 4.4. pontjai szerint kell meghatározni. c./ A hátsókert minimális mélységét a szabályozási terv az építési hely hátsó határvonalával jelöli ki.
Ahol a határvonal nincs feltüntetve, a hátsókert mélysége nem lehet kisebb sem a hátsókertre néző tényleges építménymagasság mértékénél, sem 6,0 méternél. (8) Építési vonal: Az építési telken az építményeket általában a szabályozási terven rögzített építési hely utca felöli határvonalára kell helyezni. Amennyiben a telek adottságai, vagy egyéb ok miatt a lakóépület nem lenne elhelyezhető az építési hely utcai határvonalán, az épület - a kijelölt építési helyen belül, - attól eltérően is elhelyezhető úgy, hogy az előkert mérete 10,0 méterig növelhető. (9) A közművesítettség mértéke: Az övezet építési telkei csak az alábbi közművesítettségi mérték megvalósítása esetén építhetők be: - közműves villamosenergia-szolgáltatás, - közműves ivóvíz-szolgáltatás, - közműves szennyvízelvezetés, - a csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerű lehet, szegély menti, folyókában vagy burkolt árokba történő vízelvezetéssel. A csapadékvíz elvezetésnél biztosítani kell a vizek befogadóig történő, kártétel nélküli elvezetését. A közterületeken megvalósuló közművesítés – vízellátás, szennyvízcsatornázás, csapadékvíz elvezetés - vízjogi engedély köteles tevékenység. Az engedélyt a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól - a 18/1996.(VI.l3.) KHVM. Rendeletben foglaltak betartásával - meg kell kérni. (10) A zöldfelület legkisebb mértéke: A telek területének min. 50 %-án zöldfelületet kell kialakítani, vagyis a beépített alapterület és a szilárd burkolatú felületek együttes nagysága nem haladhatja meg a telekterület 50 %-át. (11) Terepszint alatti építményként a telken elhelyezhető önálló pince és járműtároló. Pince csak béléssel ellátva létesíthető. (12) Kerítés és támfal létesítése: a./ A telek utcai ( közterületi ) határvonalán kerítést, vagy támfalat - vagy együtt mindkettőt - kell létesíteni. Kerítés/támfal csak a szabályozási vonalon építhető. A közterület határvonalának rendezéséig csak ideiglenes kerítés építhető. A kerítés létesítési határideje az épület használatbavételének időpontja. b./ A közterület határvonalán mért 1,0 méternél nagyobb szintkülönbség esetén, támfalat kell építeni.
c./ A kerítések, támfalak, elsősorban természetes (természeti állapotában fellelhető, nagyrészt csak mechanikailag, fizikailag tovább alakított) építési anyagokból építendők. A beton, vasbeton tartószerkezetek természetes anyagokkal, vagy növényzettel történő burkolásáról, takarásáról gondoskodni kell. d./ A kerítésnek, vagy támfalnak teljes egészében saját telken kell állnia. e./ A kerítés, vagy a gépkocsitároló kapuja közterületbe nem nyílhat. f./ Az utcai kerítések áttört jellegűek lehetnek. A kerítés teljes magassága a rendezett terepszinthez viszonyítva 1,80 méternél nem lehet nagyobb. Tömör lábazat építése esetén annak magassága 0,80 métert ne haladja meg. g./ A közterület határvonalán álló kerítésen a közterület fölé benyúló megoldás (pl. szögesdrót) nem alkalmazható. (13)
Járművek elhelyezése: a./ A személygépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani. b./ Az övezetben nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. c./ Tehergépjárművek parkolása - éjszakai tárolása - a közterületen tilos. 6.§.
Kisvárosias lakóterület
– KL
(1) A területen elhelyezhető : . lakóépület, . a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, . egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, . a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, . a melléképítmények közül a telek beépített területébe be nem számítóan elhelyezhető: - közmű-becsatlakozási műtárgy, - hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), - kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), - kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz, - kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, - kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, - kerti szabadlépcső (terep lépcső) és lejtő,
- szabadon álló és legfeljebb 6,0 antennaoszlop, zászlótartó oszlop.
m
magas
szélkerék,
Az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: - szálláshely szolgáltató épület, (2) A területen nem helyezhető el: - önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, - üzemanyagtöltő. (3) Telekalakítás: a./ KL – 1 övezet ; kialakult telek, továbbosztási szándék esetén telekalakítási tervet kell készíteni. b./ KL – 2 övezet ; A közterületek kialakítása után visszamaradó telekrészeket össze kell vonni. A tömb, illetve területegység összevont területének újraosztása esetén elvi telekalakítási tervet kell készíteni. A telekalakítási tervben magánút is kijelölhető. (4) Az elő-, oldal- és hátsókert előírásai: a./ Az övezetek határvonalai mentén az elő-, oldal- és hátsókertek minimális méreteit a szabályozási terv tartalmazza. b./ Több telek kialakítása esetén az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni az oldalés hátsókertek min. méreteinek meghatározásánál. (5) Építési vonal: Az épületek telken/területen belül történő elhelyezését elvi építési engedélyezési tervben kell meghatározni, a szabályozási tervben rögzített építési helyen belül. (6) A telekhasználatra vonatkozó övezeti előírások: Építési övezet jele KL – 1 KL - 2
Beépítési mód
Elvi engedélyezési terv szerint
Maximális beépítési arány (%)
Minimális zöldfelületi arány (%)
Max. építménymagasság (m)
35
40
8,0
Min. telekterület (m2) Elvi telekalakítás i terv szerint
(7) A közművesítettség mértéke: a./ Az övezet építési telkei csak az alábbi közművesítettségi mérték megvalósítása esetén építhetők be: - közműves villamosenergia-szolgáltatás,
- közműves ivóvíz-szolgáltatás, - közműves szennyvízelvezetés, - a csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerű lehet, szegély menti, folyókában vagy burkolt árokba történő vízelvezetéssel. A csapadékvíz elvezetésnél biztosítani kell a vizek befogadóig történő, kártétel nélküli elvezetését. A közterületeken megvalósuló közművesítés – vízellátás, szennyvízcsatornázás, csapadékvíz elvezetés - vízjogi engedély köteles tevékenység. Az engedélyt a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól - a 18/1996.(VI.l3.) KHVM. Rendeletben foglaltak betartásával - meg kell kérni. (8) A zöldfelület legkisebb mértéke: A telek területének az 6.§.(6) pontjában meghatározott mértékén zöldfelületet kell kialakítani. A létesítendő zöldfelület minimális nagyságának meghatározásánál a beépített alapterület és a szilárd burkolatú felületek együttes nagyságát kell figyelembe venni. (9) Terepszint alatti építményként a telken járműtároló helyezhető el. (10)
Kerítés és támfal létesítése: a./ A telek utcai ( közterületi ) határvonalán kerítést, vagy támfalat - vagy együtt mindkettőt - lehet létesíteni. Kerítés/támfal csak a szabályozási vonalon építhető. A közterület határvonalának rendezéséig csak ideiglenes kerítés építhető. b./ A közterület határvonalán mért 1,0 méternél nagyobb szintkülönbség esetén, támfalat kell építeni. c./ A kerítést a HÉSZ. 5.§.(12) c./ - g./ pontjaiban előírtaknak megfelelően kell kialakítani. Kivételt képez a KL-2 övezetben a zajvédelmi létesítmény részeként építendő kerítés.
(11)Járművek elhelyezése: a./ A személygépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani. b./ Az övezetben nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. c./ Tehergépjárművek parkolása - éjszakai tárolása - a közterületen tilos. Gazdasági terület 7.§. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület: (1) A területen elhelyezhető:
- KG
- mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, - a tevékenységhez kapcsolódó iroda-, oktatási-, szociális épület, - egyéb kiszolgáló épület, Az OTÉK 31.§.(2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével kivételesen elhelyezhető: - a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások. (2) A területen nem helyezhető el: - jelentős mértékű zavaró hatású ipari létesítmény, illetve a meglevő épületekben ilyen jellegű tevékenység nem folytatható, - üzemanyagtöltő állomás, - roncsautó tároló telep (a meglévő telephely funkcióváltása indokolt.) (3) Telekalakítás: A beépíthető legkisebb teleknagyság – 2000 m2. A meglevő ennél kisebb telkek területét ki kell egészíteni, vagy több telket kell összevonni. (4) A telekhasználatra vonatkozó övezeti előírások: a./ Beépítési mód: Új épület csak szabadon álló módon helyezhető el. b./ A beépítés mértéke: A telek beépítésének max. mértéke, a telek területének
35 %-a.
c./ Zöldfelületi arány: A telekterület min. 35 % - án zöldfelületet kell kialakítani. A szabályozási terven jelölt területsávot intenzíven fásítani kell. A telek tulajdonosait fenti területre beültetési kötelezettség terheli. A vízfolyás menti 6,0 méter széles karbantartási sávon a közlekedés lehetőségét biztosítani kell. d./ Építménymagasság: Az építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke, 8,0 méter lehet. (5) Az elő-, és hátsókertek méretét a szabályozási terv az építési hely kijelölésével határozza meg. Az oldalkertek min. méretét az OTÉK előírásainak megfelelően kell meghatározni. (6) A közművesítettség mértéke: Az övezet építési telkei csak az alábbi közművesítettségi mérték megvalósítása esetén építhetők be: - közműves villamosenergia-szolgáltatás, - közműves ivóvíz-szolgáltatás, - közműves szennyvízelvezetés, - a csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerű lehet, szegély menti, folyókában vagy burkolt árokba történő vízelvezetéssel. A
csapadékvíz elvezetésnél biztosítani kell a vizek befogadóig történő, kártétel nélküli elvezetését. A közterületeken megvalósuló közművesítés – vízellátás, szennyvízcsatornázás, csapadékvíz elvezetés - vízjogi engedély köteles tevékenység. Az engedélyt a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól - a 18/1996.(VI.l3.) KHVM. Rendeletben foglaltak betartásával - meg kell kérni. (7) Járművek elhelyezése: a./ A személygépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani. b./ Az övezetben nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. c./ Tehergépjárművek parkolása - éjszakai tárolása - a közterületen tilos. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 8. §. Mezőgazdasági terület, kertészeti övezet
- MK
(1) A területen elhelyezhető a./ Az alábbi termelési tevékenységet kiszolgáló építmény • kertészet (virág, dísznövény) • faiskolai ültetvény, • gyümölcstermelés b./ A telek beépített területébe be nem számítóan elhelyezhető továbbá • közműbecsatlakozási műtárgy, • hulladéktartály-tároló, • kerti építmény, • fóliasátor. (2) Telekalakítás: A kialakult telenagyságok megtarthatók – kivételet képez a 19467 hrsz. 10 méter széles telek, valamint a 19468 hrsz. telekhez tartozó szintén kb. 10 méter széles teleksáv. Ezek a területek a szomszédos telkekhez csatolandók. Telekmegosztás esetén 3000 m2-nél kisebb nagyságú telkek nem alakíthatók ki. (3) A telek beépítése: a./ 3000 m2 teleknagyságig a telek területének max. 3%-án elhelyezhető a termelési tevékenységet kiszolgáló gazdasági épület. A kijelölt építési helyen belül elhelyezhető egy-egy építmény alapterülete az 50 m2 nagyságot nem haladhatja meg.
b./ A 3000 m2-nél nagyobb telken a 3%-os max. beépítési mértéken belül a tulajdonos részére lakás is elhelyezhető. Egy-egy építmény alapterülete ebben az esetben a 80 m2 nagyságot nem haladhatja meg. c./ A telek be nem épített területének minimum 90 % át növényzet fedje, ezen belül a lombfelület nagysága minimum 50 % legyen. d./ A gazdasági épületek megengedett építménymagassága 4,0 méter, a lakó– illetve vegyes funkciójú épület megengedett építménymagassága 5,5 méter lehet. e./ Fenti előírások alól kivételt képeznek az alábbi telkek: a 23666/1 hrsz telek, amelyen a meglevő épület és lakófunkció megtartható. (4) Beépítési mód: Az épületeket az építési helyen belül szabadon álló módon kell elhelyezni. Az építési helyen kívül ideiglenes létesítmény (pl. fóliasátor) sem helyezhető el. (5) Kerítés létesítése: A telek utcai (közterületi) határvonalán kerítést lehet létsíteni. A közterület határvonalának rendezéséig csak ideiglenes kerítés létesíthető. (6) Járművek elhelyezése: A személygépkocsikat, illetve a tevékenységhez tehergépjárműveket telken belül kell elhelyezni.
szükséges
9. §. Közlekedés és közműterület
-K
(1) A területen csak az utak tartozékai, a forgalomirányító és szabályozó berendezések, továbbá a közművek és a hírközlés építményei helyezhetők el. Egyéb létesítmények elhelyezésénél az 1997. évi 13. sz. Önkormányzati rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A terület közútjai: a./ K-1 övezet: - Meglévő belterületi forgalmi út ( Jele: II ): • K - 1 A Kanizsai Dorottya út- szabályozási szélessége 30 méter. • K – 1 B A térszínen vezetett távhővezeték területe - Tervezett belterületi forgalmi út ( Jele: II. ): . Keleti érintő út- szabályozási szélessége 30 méter.
b./ K-2 övezet: - Meglévő belterületi gyűjtő út ( Jele: III a ): . Kemény Zsigmond út - szabályozási szélessége : 14 méter, c./ K-3 övezet: - Tervezett lakóutak, kiszolgáló utak ( jele: III b ):- szabályozási szélességük: 6-14 méter. (3) A szabályozási terven rögzített új közterületek, illetve közterületi bővítések megvalósítását / végrehajtását segítő sajátos jogintézmény – a kiszolgáló és lakó utak tekintetében a helyi közút céljára történő lejegyzés. (4) A tervezett új utcák közművesítésének, illetve a közművek építési telekre történő bekötésének előfeltétele a tervezett közterületek kialakítása, jogi rendezése. (5) A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatba vételéig meg kell valósítani. 10. §. Vízgazdálkodási terület - VT (1) A területre a Postavölgyi vízfolyás medre és partja tartozik. A vízfolyás menti területek elöntés-veszélyes területek, ezért a rendezett terepszint kialakításánál, illetve a területek beépítésénél fenti körülményre figyelemmel kell lenni. A vízfolyás mentén min. 6,0 méter széles sávban létesítmény elhelyezése, továbbá a terület olyan felhasználása, amely a vízfolyás karbantartási munkáit akadályozná, tilos. KÖRNYEZETVÉDELEM 11. §. (1) Védőterületek: a./ A területet átszelő nagyfeszültségű távvezetékek nyomvonalán kialakítandó védősávot ( biztonsági övezetet ) a szabályozási terv tartalmazza. A biztonsági övezet a 120 kV-os vezeték tengelyvonalától mérve mindkét oldalon 14,0 – 14,0 méter, a 20 kV-os vezetékeknél 5,0 – 5,0 méter. b./ Új építmény a védőövezeten belül az MSZ 151/5-86 sz. szabvány előírásainak betartásával helyezhető el. c./ Tilalmak a biztonsági övezetben: A nagy- és kisfeszültségű föld feletti vezeték biztonsági övezetében tilos:
-
a villamosműhöz nem tartozó oszlop, torony, önálló tartószerkezet, daru, állványzat, robbanás- és tűzveszélyes anyag tárolására alkalmas tartály, 4 méternél magasabb mezőgazdasági kultúrák létesítése. - anyag tárolása és felhalmozása oly módon, hogy az, az oszlop járművel történő megközelítését akadályozza, - nem éghető anyagok 2 métert meghaladó magasságú tárolása, .- járművek üzemanyaggal történő feltöltése, - a föld felszínétől mért 3 méternél magasabb létesítményhez tartozó fémhuzal, sodrony, lánc, ki- vagy átfeszítése, továbbá 3 méternél magasabb kerítés létesítése, - komló, vagy egyéb magas növésű futónövény termesztése, - sárkányeresztés, repülőmodellezés, - a vezeték oszlopára felmászni.
d./ Korlátozások a biztonsági övezetben: A biztonsági övezetben - az épületre szerelt TV vagy egyéb antenna, villámhárító stb. úgy létesíthető, hogy üzemszerű helyzetben a szél által kilengetett áramvezetőket, feldőlés esetén a nyugalomban levő áramvezetőket 3 méternél jobban ne közelítse meg. - tetőteraszon és erkélyen csak szigetelőanyagú zsinór feszíthető ki kizárólag a padlózattól mért 2 méter magasságig, A kifeszített zsinór a tetőterasz, illetve erkély szélén nem nyúlhat túl. - a föld felett 3 méternél nem magasabb, összefüggő, 50 méternél hosszabb fémszerkezetek, fém szőlőkordon, fémkerítés, fém csővezeték a szabvány (MSZ 172) előírásai szerinti érintésvédelemmel ellátva létesíthető. - csak olyan gyümölcs, vagy egyéb fa telepíthető, illetve akkor hagyható meg, ha véglegesen kifejlett állapotában 1-35 kV feszültség esetén 2,0 méternél, 120 kV feszültség esetén 3,0 méternél jobban nem közelíti meg – annak legkedvezőtlenebb helyzetében sem – az áramvezetőt. (2) A termőföld védelme: a./ A terület használata során a talajok minőségvédelmére vonatkozó 1994. évi LV. törvény VI: fejezetében foglalt talajvédelmi követelményeket teljesíteni kell. A belterületi földterületek a tervezett telekalakítás megvalósításáig termőföldnek minősülnek, használatuk, védelmük során a termőföldek védelmére vonatkozó szabályokat alkalmazni kell. b./ A mezőgazdasági területen bármilyen építmény elhelyezéséhez a talajvédelmi hatóság engedélyét meg kell kérni. (3) Zaj és rezgésvédelem: a./ Az egyes építési övezetekben és telkeken belül folytatott tevékenységek hatásai nem haladhatják meg a jogszabályban megállapított zajterhelési határértékeket.
A kereskedelmi gazdasági övezet ( KG ) telkein folytatott tevékenység zajszintje nappal az 55 dB, éjjel a 45 dB értéket nem haladhatja meg. Ezt az engedélyezési eljárás során igazolni kell. b./ A területen létesítendő lakóépületek, lakások magasépítési tervezése során olyan homlokzati szerkezeteket kell alkalmazni, amelyek biztosítják az országos szabvány (Immissziós zajhatárértékek - Lakó és középületek helyiségeiben megengedett egyenértékű hangnyomásszintek) beltéri határértékeinek teljesülését. Ezt az építési engedélyezési terv műszaki leírásában, illetve az engedélyezési eljárás során igazolni kell. c./ A Kanizsai Dorottya út (57.sz.út) északi oldalán tervezett kisvárosias lakóterületi egységeket zajvédelmi létesítménnyel kell védeni a főút zajhatásától. Zajvédelmi létesítményként garázssor, tömör kerítés, vagy ezek kombinációja építendő. A zajvédelmi létesítményt a főútvonal felé eső építési hely határvonalára kell helyezni. A létesítmény magasságát a zajvédelmi követelmények határozzák meg. A zajvédelmi létesítményt úgy kell kialakítani, hogy a védett területen a zajszint nappal az 55 dB, éjjel a 45 dB értéket ne haladja meg. A határértékek teljesülését számítással kell igazolni, amelyet az elvi építési engedélyezési tervhez kell mellékelni. A zajvédelmi létesítményt a kapcsolódó beépítéssel együtt a beruházó köteles megépíteni. d./ A tehergépjárművek közterületi parkolását meg kell tiltani, a telephelyekhez kapcsolódó teherforgalmat szükség esetén a forgalmi rendezés / szabályozás eszközeivel korlátozni kell. (4) Levegőtisztaság-védelem : a./ A területen olyan tevékenység nem folytatható, illetve olyan berendezés nem üzemeltethető, amely a jogszabályban előírt levegőtisztaság – védelmi előírások betartását veszélyeztetné, a kibocsátási határértékeket meghaladná. b./ A légszennyezést okozó, helyhez kötött légszennyező pontforrás, épületforrás és felületi forrás tervezése, létesítése során csak olyan technológiát, eljárást, berendezést lehet tervezni, létesíteni, amely nem okoz káros légszennyezést. A várható szennyezést meg kell határozni, a számítások, mérések eredményét az építési engedélykérelemhez kell csatolni. (5) Vízminőség-védelem: Tilos olyan létesítményt elhelyezni a területen, melynek jelenléte, vagy üzeme a felszíni és felszín alatti vizek minőségének károsodását okozhatja. (6) Hulladékgyűjtés, kezelés:
a./ A területen keletkező kommunális rendszeres elszállítását biztosítani kell.
hulladékok
gyűjtését
és
b./ A területre nem települhet jelentős mennyiségű veszélyes hulladék keletkezésével járó, valamint tűz- és robbanásveszélyes létesítmény. A kisebb mennyiségben előforduló veszélyes hulladékokkal kapcsolatos gyűjtési-, kezelési-, és adminisztrációs feladatokat a jogszabályban előírt módon kell végezni.
TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
12. §.
(1) Az oltóvíz biztosításáról az Országos Tűzvédelmi (továbbiakban: OTSZ ) szerint kell gondoskodni.
Szabályzat
(2) A vezetékes vízellátás bővítése, új vezeték építése során az oltóvizet föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani oly módon, hogy a föld feletti tűzcsap és a védendő épület között a távolság a lehetséges tömlőfektetés nyomvonalán legfeljebb 100 méter lehet. (3) Az OTSZ 51. § - a megengedi, hogy ha az más módon nem oldható meg, az oltóvíz önálló víztároló létesítésével is megoldható. (4) A víztároló és a védeni kívánt építmények és szabad területek közötti távolság, a lehetséges tömlőfektetés nyomvonalában legfeljebb 500 méter lehet. (5) Az átalakítások és fejlesztések során kialakítandó tűzszakaszok területe feleljen meg a területen meglevő oltóvíz intenzitás OTSZ 46. §-a szerinti – értékeinek. Eltérés esetén gondoskodni kell az oltóvíz intenzitás növeléséről. (6) A tűzoltóság vonulása és működése céljára - ha arról jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik - az építményekhez olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére. Záró rendelkezések 13.§. Jelen Önkormányzati rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően folyamatba tett ügyekben kell alkalmazni.
dr. Toller László s.k. polgármester
Záradék: megalkotta a közgyűlés 2001. december 3-i ülésén. kihirdetve: 2001. december 10.
dr. Papp Judit s.k. jegyző
