Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/ 2001. (06. 22.) sz. rendelete Pécs, Hird Szövőgyár utcától északra eső terület szabályozási tervének jóváhagyásáról és helyi építési szabályzatának megállapításáról. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az 1997. évi LXXVIII. tv. 7. §. (3) bekezdés c., pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet Általános rendelkezések 1.§. (1) A rendelet területi hatálya kiterjed a szabályozási terven lehatárolt területre, amelynek határai: - északon: - keleten: - délen: - nyugaton:
a meglévő, illetve a tervezett belterületi határ, Kenderfonó utca, Szövőgyár utca, vasútvonal, belterületi határ,
(2) Az (1) bekezdésben lehatárolt területen területet felhasználni, építési telket alakítani, építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni, az országos érvényű rendeletek, a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv rendelkezései szerint szabad. (3) Az építési szabályzat fejezeteiben hivatkozott törvények, rendeletek, szabványok változása/módosítása esetén azok helyett a hatályos előírásokat kell alkalmazni. II. fejezet A szabályozási terv 2.§. Az 1.§. (1) bekezdésben lehatárolt terület szabályozási tervét a VÁROSTERV Bt. V-2008 jelzőszámon készített, a jelen rendelet mellékletét képező szabályozási tervlap tartalmazza. ( V-2 jelű tervlap / 1. sz. melléklet)
III. fejezet Helyi Építési Szabályzat 3.§. A szabályozási terv területének felhasználása (1) Beépítésre szánt területek: . Lakóterületi területfelhasználási egység: - Kertvárosias lakóterületi övezet - KEL . Gazdasági területfelhasználási egység: -Egyéb ipari terület - IG E (2) Beépítésre nem szánt területek: . Közlekedési - és közműterület - Helyi közút területe - Vasút területe
-K -VÁ
(3) A szabályozási terven jelölt elemek közül a./ Kötelezőnek kell tekinteni - a szabályozási vonalat - a közterületet a nem közterületektől elválasztó határvonalat, - a területek rendeltetését, - az övezeti besorolást és határvonalat, - az építési hely elő- és hátsókert felöli határvonalait. (a megtartható épületek helye egyben építési helynek tekintendő) b./ Irányadónak kell tekinteni - a telekhatárokat, 4.§. A területre vonatkozó általános előírások (1) A területegységre vonatkozó földtani és biztonsági követelmények: a./ A Magyar Geológiai Szolgálat bevonása szükséges az építési engedélyezési eljárásokba: - ha az építési terület csúszás- és omlásveszélyes, - ha 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó létesítmény épül, - ha 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel jár az építkezés, - ha a felsoroltakon túlmenően a lakosság, az Önkormányzat vagy tervezők kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságokat észlelnek ( hirtelen felszínsüllyedés, terepfelszínen mutatkozó repedés, zökkenés, vizesedés vagy rétegvíz megjelenés, stb. ). b./ Közösségi célt szolgáló épületek építési engedélye csak talajmechanikai és mérnökgeológiai feltárások, vizsgálatok elvégzését és azok
eredményének engedélyezési tervben történő érvényesítését követően adható ki. c./ A területen a létesítmények elhelyezésénél az alábbi előírások betartása szükséges: . tereplépcső kialakításakor - magasságtól függetlenül - gondoskodni kell a felület védelméről, . 2,0 méternél magasabb bevágások esetén megtámasztó szerkezetet kell létesíteni, . bevágások vagy rézsűk környezetében épületeket a biztonsági távolságon kívül kell elhelyezni, . terepszint alatti létesítményként engedélyezett pincéket béléssel kell ellátni, . feltöltések csak réteges tömörítéssel létesíthetők, . a közterületek csapadékvíz elvezetését csatornában, vagy burkolt árokban, illetve szegély menti folyókában kell megoldani. d./ A 300 m3 tömegegyensúly feletti föld mozgatása esetén az építési engedélyezési eljárásba a Pécsi Bányakapitányságot be kell vonni. (2) Állattartási építmény a haszonállatok tartásáról szóló 1996. évi 13.sz. Önkormányzati rendelet 5.§.3.bekezdés a./ pontjában meghatározott haszonállatok számára építhető. A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Lakóterületi területfelhasználási egység 5.§. Kertvárosias lakóterületi építési övezet – KEL (1) A területen elhelyezhető: . legfeljebb kétlakásos lakóépület, . a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, . egyházi, oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális épület, . a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, . a melléképítmények közül a telek beépített területébe be nem számítóan elhelyezhető: - közmű-becsatlakozási műtárgy, - hulladék tartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), - kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), - kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz, - kerti víz- és fürdő medence, napkollektor,
-
kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, jégverem, zöldségverem, komposztáló, kerti szabadlépcső (terep lépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.
Az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: - a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, - sportépítmény, - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény, - termelő kertészeti építmény. (2) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el: - szálláshely szolgáltató épület - a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével, - egyéb közösségi szórakoztató épület, - önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, - üzemanyagtöltő. A területen nem helyezhetők el továbbá - a számított környezeti terheléstől függetlenül - az alábbi kisipari tevékenységek : - beton - és műkőkészítő, - autófényező, karosszéria lakatos, autóbontó, - fafűrészelő, - galvanizáló, - műanyag-feldolgozó, műanyag darálás, darabolás, - öntő, ónozó, ólmozó, ólomöntő, mártó, - vegyi anyag készítő - és előállító, - vas - és fémszerkezeti lakatos. (3) Telekalakítás: 3.1./ Az új telkek utcafronti szélessége18 méternél, területe 720 m2 kisebb nem lehet. 3.2./ Nyúlványos telek nem alakítható ki. 3.3./ A meglevő telkek összevonhatók, kiegészíthetők, illetve megoszthatók az alábbi előírások betartása mellett: a./ A telkek összevonásával kialakuló új telek területe max. 2500 m2 lehet. Az összevonás után keletkező új telekre is az általános, - illetve a helyi építési szabályzatban rögzített előírások vonatkoznak.
b./ A telkek megosztása, illetve területi kiegészítése során az alábbi előírásokat kell betartani: . Az új- és a visszamaradó telek szélessége nem lehet kisebb szabadonálló és oldalhatáron álló beépítési mód esetén 18 méternél, területe pedig az övezetre előírt 720 m2-es minimális területnagyságnál. 3.4./ A szabályozási terven jelölt telekhatárokat irányadónak kell tekinteni. (4) Beépítési mód: 4.1./ Szabadon álló -, vagy oldalhatáron álló beépítési mód egyaránt választható.
4.2./ Az egyes építési módok alkalmazásánál az alábbi szabályokat kell betartani: a./ Oldalhatáron álló beépítés; Az építési telken az építményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok egyik homlokzatszerűen kialakított - határfala a telek kedvezőtlenebb tájolású oldalhatárától 1,0 méterre kerüljön. b./ Szabadonálló beépítés: Az építési telken az építményeket úgy kell elhelyezni, hogy azokat minden oldalról a telek beépítetlen része vegye körül. 4.3./ Meglevő és már beépített telkeken a meglevő lakóépületek bővítése esetén a kialakult beépítési mód megtartandó. A szomszédos épületekből való távolságot az OTÉK 36. §. (2) pontja szerint kell meghatározni. A meglevő lakóépület alaprajzi kontúrján belüli korszerűsítés, átépítés és tetőtérbeépítéses bővítés esetén a szomszédos épületek közötti távolság adottnak tekinthető, de az előírásoknak meg nem felelő esetekben meg kell szerezni a tűzvédelmi szakhatóság állásfoglalását. A meglevő épület bontása és új épület építése esetén választható eltérő beépítési mód is, amennyiben a kötelező előírások betarthatók és a választott beépítési mód a szomszédok jogos érdekeit nem sérti. (5) A beépítés mértéke:
maximum 30%
(6) A megengedett legkisebb zöldfelületi arány:50 % (7) Építménymagasság:
maximum 6,5 méter.
(8) Az elő-, oldal- és hátsókert előírásai; a./ Az előkert minimális méretét a szabályozási terv az építési hely utca felöli határvonalával jelöli ki. b./ Az oldalkertek legkisebb szélessége oldalhatáron álló beépítési mód esetén min.5,5 méter, szabadonálló beépítési mód esetén a kedvezőtlenebb tájolású oldalhatártól min. 3,0 méter, a másik oldalhatártól
5,5 méter. Ha a szomszédos telek már szabadonálló módon beépített, a távolság 3,5 méterig csökkenthető. c./ A hátsókert mélységét a szabályozási terv az építési hely hátsó határvonalával jelöli ki. (9) Építési vonal: Az építési telken az építményeket általában a szabályozási terven rögzített építési hely utca felöli határvonalára kell helyezni. Amennyiben a telek adottságai, vagy egyéb ok miatt a lakóépület nem lenne elhelyezhető az építési hely utcai határvonalán, az épület - a kijelölt építési helyen belül, - attól eltérően is elhelyezhető úgy, hogy az előkert mérete max. 10,0 méterig növelhető. (10)
A közművesítettség mértéke: a./ Az övezet építési telkei csak az alábbi közművesítettségi mérték megvalósítása esetén építhetők be: - közműves villamosenergia-szolgáltatás, - közműves ivóvíz-szolgáltatás, - közműves szennyvízelvezetés, (A szennyvízcsatorna kiépítéséig a szennyvizek gyűjtése zárt - szivárgásmentes - tárolókban is engedélyezhető.), - a csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerű lehet, szegély menti, folyókában vagy burkolt árokba történő vízelvezetéssel. A csapadékvíz elvezetésnél biztosítani kell a vizek befogadóig történő, kártétel nélküli elvezetését. A csapadékvizek elvezetése vízjogi engedély köteles tevékenység. Az engedélyt a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól - a 18/1996.(VI.l3.) KHVM. Rendeletben foglaltak betartásával - meg kell kérni. b./ A közművek elhelyezésekor az alábbi irányelveket kell betartani: - A csővezetékeket és kábeleket az út (közterület) tengelyével párhuzamosan kell elhelyezni. A keresztszelvényen belül az út tengelyébe a szennyvízelvezető csatorna, a vízvezeték az egyik, a gázvezeték a másik oldalra kerüljön - a szabványban előírt távolságra a szennyvízelvezető csatornától. - A vízvezeték az észak-déli fekvésű utakon a keleti, a kelet-nyugati, valamint az északnyugat-délkeleti irányú utakon az északi, az északkelet-délnyugati irányú utakon a déli oldalra kerüljön. - A csapadékvíz elvezető folyóka vagy burkolt árok az úttest szélére kerüljön, az egyik-, vagy mindkét oldalra. - Az elektromos kábelek közvetlenül a közterület határvonala mentén, a hírközlési kábelek ettől 0.8 - 1.2 méter távolságra kerüljenek elhelyezésre. Fenti általános érvényű szabály alól - már részben meglevő vezetékek esetén a vízügyi szakhatóság egyetértésével adható nyomvonalas területfelhasználási és létesítési engedély.
A közművek nem egy időben történő kiépítése esetén a később építendő közművek részére a szükséges területsávot biztosítani, és az elhelyezési lehetőséget igazolni kell. (11)
A zöldfelület legkisebb mértéke: A telek területének min. 50 %-án zöldfelületet kell kialakítani, vagyis a beépített alapterület és a szilárd burkolatú felületek együttes nagysága nem haladhatja meg a telekterület 50 %-át.
(12) Terepszint alatti építményként a telken elhelyezhető önálló pince és járműtároló. Pince csak béléssel ellátva létesíthető. (13) Kerítés és támfal létesítése: a./ A telek határvonalán kerítést, vagy támfalat - vagy együtt mindkettőt - kell létesíteni. Kerítés a közterület felől csak a szabályozási vonalon építhető. b./ A közterület határvonalán mért 1,0 méternél nagyobb szintkülönbség esetén, támfal építendő. c./ A kerítések, támfalak, elsősorban természetes (természeti állapotában fellelhető, nagyrészt csak mechanikailag, fizikailag tovább alakított) építési anyagokból építendők. d./ A kerítésnek, vagy támfalnak teljes egészében saját telken kell állnia. e./ A kerítés, vagy a gépkocsitároló kapuja közterületbe nem nyílhat. g./ Az utcai kerítések előkert esetén áttört jellegűek lehetnek. A kerítés teljes magassága a rendezett terepszinthez viszonyítva 1,80 méternél nem lehet nagyobb. Tömör lábazat építése esetén annak magassága 0,80 métert ne haladja meg. h./ A közterület határvonalán álló kerítésen a közterület fölé benyúló megoldás (pl. szögesdrót) nem alkalmazható. (14)
Járművek elhelyezése: a./ A személygépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani. b./ Az övezetben nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. c./ Tehergépjárművek parkolása - éjszakai tárolása - a közterületen tilos.
6.§. Egyéb ipari gazdasági terület - IG-E
(1) A területen elhelyezhető: a./ IG E – 1 övezetben: • ipari-, építőipari-, egyéb üzemi építmények, • raktárak és más tároló építmények. b./ IG E – 2 övezetben: • irodaépület, • a dolgozókat kiszolgáló szociális épület, • raktár épület, • az OTÉK 31.§. (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével szolgálati lakás. (2) A területen nem helyezhető el: . jelentős mértékű zavaró hatású ipari létesítmény, illetve a meg levő épületekben ilyen jellegű tevékenység nem folytatható. [ 152/1995.(XII.12.) Kormány rendelet.] . egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, . roncsautó tároló-, és bontó telepek, . üzemanyagtöltő állomás. . élelmiszer gyártására és csomagolására szolgáló épület. (3) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetre vonatkozó, előírásokat, . a beépítési módot, . a beépítettség legnagyobb mértékét, . a minimális zöldfelületi arányt, . a megengedett max. épületmagasságot, . a megengedett min. telekterületet, a szabályozási terv az alábbi jelölésekkel tartalmazza:
IG - E
A C
B D
IG- E :- Gazdasági - egyéb ipari - terület
A B C D
- Beépítési mód - Maximális beépítési és minimális zöldfelületi arány - Megengedett legnagyobb építménymagasság - Minimális telekterület
a./ IG E – 1 övezetben: A - Beépítési mód SZ - szabadon álló B - Maximális beépítési arány 40 % Minimális zöldfelületi arány 30 % C - Megengedett legnagyobb építménymagasság:12,0 m D - Minimális telekterület: K - kialakult, az övezet területe 5000 m2 - telekmegosztás esetén a min. teleknagyság, amely a visszamaradó telekre is érvényes. (Telekmegosztás csak magánút egyidejű létesítésével történhet.) b./ IG E – 2 övezetben: A - Beépítési mód SZ - szabadon álló B - Maximális beépítési arány 25 % Minimális zöldfelületi arány 40 % C - Megengedett legnagyobb építménymagasság:8,5 m D - Minimális telekterület: K - kialakult, az övezet területe 3000 m2 - telekmegosztás esetén a min. teleknagyság, amely a visszamaradó telekre is érvényes. (Telekmegosztás csak magánút egyidejű létesítésével történhet.) (4) A beépítés és telekhasználat szabályai: a./ A telekterület felhasználásának általános szabálya; max. 40 %-a - beépített terület nagysága a telekterület - a fásított és parkosított zöldterület min. 30 %-a nagysága a telekterület - a beépített és szilárd burkolatú terület max. 70 %-a lehet a telekterület b./ Az épületeket a szabályozási terven kijelölt építési helyen belül a telekre vonatkozó övezeti előírások betartásával, valamint az építmények között megengedett legkisebb távolság, a legkisebb tűztávolság, valamint jelen előírások telekhasználatra vonatkozó pontjainak figyelembe vételével kell elhelyezni. c./ Telekalakítási készíthető.
terv
csak
városrendező
szaktervező
irányításával
(5) Zöldfelületek kialakítása: A telkeken belül kialakítandó összefüggő zöldfelületeket többszintes növényállomány telepítésével kell létrehozni, kertépítészeti - zöldfelület rendezési terv alapján. A telekre előírt zöldfelület minden 150
négyzetméterére számítva legalább 1 darab nagy, vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa, és legalább 40 db. lombhullató, vagy örökzöld cserje telepítendő. Az oldalkertekben fasor telepítendő. (6) Közműellátás: A közművesítettség mértéke: A területen az alábbi közművesítettségi mérték megvalósítása szükséges; . közműves villamos energia - szolgáltatás, . közműves ivóvíz - szolgáltatás, . közműves szennyvízelvezetés, ( a szennyvízcsatorna kiépítéséig a szennyvizek gyűjtése zárt – szivárgásmentes – tárolókban is engedélyezhető.) . a csapadékvíz – elvezetés nyílt rendszerű lehet – burkolt árkokban, folyókákban. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 7. §.
Közlekedési és közműterület - K
(1) A területen csak az utak tartozékai, a forgalomirányító és szabályozó berendezések, továbbá a közművek és a hírközlés építményei helyezhetők el. Egyéb létesítmények elhelyezésénél az 1997. évi 13. sz. Önkormányzati rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A terület közútjai közül - Meglévő belterületi gyűjtő út ( jele: III.a ): .Szövőgyár utca - szabályozási szélessége :16 méter. - Tervezett belterületi gyűjtő út ( jele: III.a): . Kenderfonó út - szabályozási szélessége :16 méter. - Tervezett lakóutak, kiszolgáló utak ( jele: III b ): - szabályozási szélességük:12 méter. (3) A szabályozási terven rögzített új közterületek, illetve közterületi bővítések megvalósítását / végrehajtását segítő sajátos jogintézmény: a helyi közút céljára történő lejegyzés. (4) A tervezett új utcák közművesítésének, illetve a közművek építési telekre történő bekötésének előfeltétele a tervezett közterületek kialakítása, jogi rendezése.
(5) A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatba vételéig meg kell valósítani. A létesítményeket az Önkormányzat útépítési és közművesítési hozzájárulással valósítja meg. (6) Az új közterületek kialakítása, illetve a közterületi bővítések megvalósítása után az utcákat fásítani kell. A fásítást kertészeti tervek alapján, a tájra jellemző fa fajták beültetésével kell megvalósítani. 8.§. Vasúti terület - VA A vasúti területbe a Pécs - Hírdi vasútállomás területe tartozik. A területen az üzemeltetéshez szükséges építmények helyezhetők el. KÖRNYEZETVÉDELEM 9.§. (1) A termőföld védelme: A terület használata során a talajok minőségvédelmére vonatkozó 1994. évi LV. törvény fejezetében foglalt talajvédelmi követelményeket teljesíteni kell. A belterületi földterületek a tervezett telekalakítás megvalósításáig termőföldnek minősülnek, használatuk, védelmük során a termőföldek védelmére vonatkozó szabályokat alkalmazni kell. A tervezett lakóterület beépítése során betartandó legfontosabb előírások: • A használó köteles a termőföldet, illetve a belterületi földterületeket a telekalakításig – amíg az egyes földrészletek mezőgazdasági hasznosítása fennáll – művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírásokat betartani (hasznosítási kötelezettség). • A termőföldön, illetve belterületi földterületeken történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező mezőgazdasági művelési ágba tartozó területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. • A beruházások megvalósítása során a beruházó, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről, és helyben történő felhasználásáról. • A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében kárt ne okozzanak. • A Baranya Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás, mint I. fokú talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását be kell szerezni a termőföldön történő beruházásokhoz.
(2) Zaj és rezgésvédelem: a./ Az ipari gazdasági területen ( IG E ) belül kijelölt védelmi zóna kialakítására tervet kell készíteni. A zóna kialakítása során zajárnyékoló épületek (létesítmények) építésével, növényzet telepítésével biztosítandó, hogy e terület határvonalán a zaj mértéke ne lépje túl a megengedett
határértéket. b./ A területen meglevő szolgáltató, kereskedelmi stb. létesítmények fejlesztésénél, valamint a kijelölt gazdasági övezetben épülő létesítményeknél, amennyiben azok a környezeti zaj és rezgések változását okozzák, az építési engedélyezési tervnek akusztikai munkarészt kell tartalmaznia, amely a 4/1984.( I. 23.) EüM rendelet (a zajés rezgésterhelési határértékek megállapításáról) 1.sz.mellékletének és az MSZ 131-85 jelű környezetvédelmi ágazati szabvány ( Üzemek és építkezések zajkibocsátásának vizsgálata és a zajkibocsátási határérték meghatározása ) alapján előzetesen ellenőrzi és számítással igazolja a létesítményre vonatkozó zajelőírások teljesülését. Ha az előírások teljesítéséhez külön, a szokásos építészeti, épületgépészeti stb. megoldásokat meghaladó, azoktól eltérő műszaki megoldások szükségesek, a tervnek meg kell jelenítenie azokat. c./ A területen létesítendő lakóépületek, lakások magasépítési tervezése során olyan homlokzati szerkezeteket kell alkalmazni, amelyek biztosítják az MSZ 18151/1-82 jelű országos szabvány (Immissziós zajhatárértékek Lakó és középületek helyiségeiben megengedett egyenértékű hangnyomásszintek) beltéri határértékeinek teljesülését. Ezt az építési engedélyezési terv műszaki leírásában igazolni kell. d./ A tehergépjárművek közterületi parkolását meg kell tiltani, a telephelyhez kapcsolódó teherforgalmat szükség esetén a forgalmi rendezés / szabályozás eszközeivel korlátozni kell. (3) Levegőtisztaság – védelem: a./ Az általános levegőtisztaság - védelmi követelményeket az 1995. évi LIII. törvény előírásai, illetőleg a hatályban levő, többször módosított 21/ 1986 (VI.2.) MT. sz. rendelet és annak végrehajtására kiadott - többször módosított - 4/ 1986. (VI. 2) OKTH sz. rendelkezések határozzák meg. b./ A terület védett - I levegőtisztaság - védelmi kategóriába tartozik, terhelési indexe: 70 - 40 - 50. c./ A fejlesztések során légszennyezést okozó, helyhez kötött légszennyező pontforrás, épületforrás és felületi forrás tervezése, létesítése során csak olyan technológiát, eljárást, berendezést lehet tervezni, létesíteni, amely nem okoz káros légszennyezést. A várható szennyezést meg kell határozni, a számítások, mérések eredményét az építési engedélykérelemhez kell csatolni. Az építési engedélyezési eljárás alá nem tartozó telepítés, fejlesztés esetében különálló környezetvédelmi szakmai dokumentációt kell készíteni. d./ A szennyező anyagokra érvényes levegőminőségi határértékeket a 17 / 1993. (VIII.25.) NM. rendelettel módosított 5 / 1990. ( XII. 6.) sz. NM. rendelet írja elő, és a MSZ 21 854 - 1990 jelű szabvány tartalmazza. A területi határértékek meghatározásának módját a 4 / 1986 (VI 2.) OKTH sz. rendelkezés 1. sz. melléklete rögzíti.
e./ A 120 kW névleges összteljesítményt meghaladó fűtési rendszereket levegőtisztaság-védelmi szempontból is méretezni kell. Ezek a szaktervek az építési engedélyezési tervek részeként készítendők el. Az engedélykérelemhez a szakhatóság véleményét mellékelni kell. (4) Vízminőség-védelem: a./ Tilos a területen olyan létesítményt elhelyezni, melynek jelenléte, vagy üzeme a felszín alatti víz minőségének károsodását okozhatja. b./ Az üzemeltetőnek gondoskodnia kell az üzemek szennyezett burkolatairól elfolyó csapadékvizek elkülönített gyűjtéséről és a befogadóba bocsátás előtti, megfelelő kezeléséről. (5) Hulladékgyűjtés, kezelés: a./ A területen keletkező kommunális hulladékok gyűjtését és rendszeres elszállítását biztosítani kell. b./ A területre nem települhet jelentős mennyiségű veszélyes hulladék keletkezésével járó, valamint tűz- és robbanásveszélyes létesítmény. A kisebb mennyiségben előforduló veszélyes hulladékokkal kapcsolatos gyűjtési-, kezelési-, és adminisztrációs szabályokat a 102/1996.(VII.12.) Kormányrendelet tartalmazza. 10.§. TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSOK (1) Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban: OTSZ ) 49. § -a 1. bekezdése szerint az oltóvizet vezetékes vízellátás létesítése esetén föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani. Az OTSZ 49. § - a szerint a létesítményben annyi tűzcsapot kell létesíteni, hogy az oltáshoz szükséges vízmennyiség egy időben kivehető legyen. (2) A vezetékes vízellátás bővítése, új vezeték építése során az oltóvizet föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani oly módon, hogy a föld feletti tűzcsap és a védendő épület között a távolság a lehetséges tömlőfektetés nyomvonalán legfeljebb 100 méter lehet. (3) Az OTSZ 51. § - a megengedi, hogy ha az más módon nem oldható meg, az oltóvíz önálló víztároló létesítésével is megoldható. (4) A víztároló és a védeni kívánt építmények és szabad területek közötti távolság, a lehetséges tömlőfektetés nyomvonalában legfeljebb 500 méter lehet.
(5) Az átalakítások és fejlesztések során kialakítandó tűzszakaszok területe feleljen meg a területen meglevő oltóvíz intenzitás – OTSZ 46.§-a szerinti értékeinek. Eltérés esetén gondoskodni kell az oltóvíz intenzitás növeléséről. (6) A tűzoltóság vonulása és működése céljára - ha arról jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik - az építményekhez olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.
Záró rendelkezések 11.§. Jelen Önkormányzati rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően folyamatba tett ügyekben kell alkalmazni.
dr. Toller László s.k. polgármester
Záradék: Megalkotta a közgyűlés 2001. június 14-i ülésén. Kihirdetve: 2001. június 22-én
dr. Papp Judit s.k. jegyző
