II. ÉVFOLYAM , = 12. SZ. = 1929. DEC. 1.
KUPCSAY FEL1CIÁN miniszteri tanácsos, a filmügyek előadója a kultuszminisztériumban.
ÁRA
1 PENGŐ
Western
IElectric
SOUND
SYSTEM
Valam ennyi amerikai filmtársaság legjobb hangos filmjei naponta akadálytalanul kerülnek bemutatásra Western Electric-gépen az itt felsorolt európai fő városok luxus mozgóképszínházaiban: LONDON RÓMA MADRID BUDAPEST W IEN GENF PRÁGA STOCKHOLM
PÁRIZS BRÜSSZEL AMSTERDAM VARSÓ KOPPENHÁGA OSLO HELSINGEORS BUKAREST
ALEXANDRIA
1929. október 12-ig a világ 37 országának 3365 színházában szerellek fel Western Glectric-gépet
Közelebbi felvilágosítással s z o lg á l:
C H A R L E S V U IL L IE N , Gellert- Szálló 359. szoba Telefon: Lágym ány os 909.
FILM M ŰVÉSZETI- ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT II. É V F O L Y A M .
=
12. S Z Á M .
=
1929. D E C E M B E R
1.
Egy év a magyar film történetében — Anno 1929 — A M agyar Mozgóképükéin E n g ed é lyesek O rszágos E g y esü letén ek no vem ber 5-én tartott rendes évi köz gyűlésén F enyő Sándor alclnük az alan ti évi jelentést olvasta föl:
m időn ism ét az a feladat h árult reánk, hogy a lég? u tóbbi közgyűlésünk óta lep erg ett év eseményei# ről szám oljunk be a szá# ráz tények felsorolásé# val, önkéntelenül Juveniálisnak, az ókori Róm a p o étájá n ak sorai jutnak eszünkbe: V an n ak a letű n t év esem ényei kö# z ö tt jók, vannak rosszak s akadnak kö# zepcs értékűek, m int ahogy a dolgok rendje szerint legtöbbször lenni szó# k o tt. Sajnos, a mi szakm ánkban ez a m egszokott keveredése a kellem es és kevésbbé kellemes, sőt h átrányos ese# m ényeknek — erősen elto ló d o tt és pe# dig — m int az m indnyájunk előtt is# m eretes — a kedvezőtlen esem ények oldalára. O ka, m indnyájunk közös b aja: a teljes összeomlással fenyegető gazdasági krízis. A z em beri term észetben m élyen gyö# kerező tu lajd o nság — a rem énység, am ely ma úgyszólván egyetlen kin# csünknek tek in thető, ma is, m int az elm últ évben m inden nyom orúságunk dacára észrevétlen belopódzik lelkünk#
be s m egóv a csüggedéstől és beszá# m ólónkat, am elyet a múlt évben azzal a serkentéssel zártunk, hogy bízva em eljük tek in te tü n k e t a m agasba — ma ezzel az ó hajjal kezd jü k s azzal az erős hittel, hogy a sors kereke, amely# nek jobbrafordulásat évek óta hiába várjuk, egyszer mégis előre lendül s a m oziszakm át kiem eli a b ajo k mélysé# geiből.
A
iMielőtt azonban a szakm a gazdasági vonatkozású kérdéseiről tennénk meg jelentésünket, a köteles és megérde# m elt tisztelet alapján elsősorban azok# ról akarunk m egem lékezni, akiket az elm últ esztendőben soraink közül a halál ragadott el. A sok baj és gond közepette, am elyek am ugyis m egőrlik idegeinket és m egbénítják munkaked# vünket, a halál bő aratása fájdalom m al és bánattal te líte tte meg szíveinket. Em lékezzünk m ély tisztelettel halottá# inkról és m élységes kegyeletünk jeléül állva hallgassuk meg a szom orú név# sort: Décsi G yuláné, B udapest, R eznik Jánosné, B udapest, Jáger Samu, Uj# pest, Prunkl János, Szentes és Strausz Sándor, Eger.
1
Az elmúlt évben sikerült elérnünk, hogy ;iz
E zekután á ttérü n k jelentésünkre. A szakm a küzdelm ei legszembetü? nőbben jelzik azoknak a kérvényeknek és m em orandum oknak tárg y a s azok? nak az illetékes hatóságok részéről tors té n t m ikénti elintézése, am elyekkel a szakm át id ő n k ént fenyegető veszélyek elhárítása céljából — valam int súlyos h elyzetünk m egkönnyítése érdekében fordultunk az egyes hatóságokhoz. E m u nkálatok nagyságát és m éreteit lég? jobban jelzik a statisztikai adatok: a folyó évben 1300 levél és beadvány m ent ki az egyesületből. Véleménye? zést 940 esetben adtunk és 52 társulási szerződést vizsgáltunk felül. 20 érte? kezlctct, 12 választm ányi és 1 közgyíí? lést tarto ttu n k .
iskolánkiviili népoktatás kérdésében a belügyminiszter úr rendet te rem tett : megszüntette a 1ábrakapott vissza éléseket : nem engedvén meg népoktatás ke retében játékfilm ek játszását és az engedély évenkénti kieszközlését tévén kötelezővé. Nagy megdöbbenést keltett annakidején a
K özm unka T anács által szabályrendelet,
ho zo tt
amely a moziknak záros határidő alatti átala kítását és újabb beruházások eszközlését tette kötelezővé oly súlyos gazdasági viszonyok kö zepette, amikor az üzemek fentartása is csak emberfeletti küzdelemmel volt úgy ahogy biztosítható. E z ellen úgy a Közmunkák T a nácsának elnökénél, valamint ,a belügyminisz ter úrnál benyújtott memorandumban fel emeltük szavunkat. Eredményről e pillanat ban nem áll módunkban beszámolni, annyit azonban kijelentünk, hogy illetékes helyen szóbelileg — a már üzemben lévő mozgó színházakat illetően — megnyugtató választ kaptunk. A z elmúlt idényben talán a legnagyobb bajt és ezzel kapcsolatban a legsúlyosabb feljajdulást váltotta ki az egész filmszakma tagjaiból a
A benyújtás időrendi sorrendjében első he lyen emlékszünk meg a Székesfőváros pol gármesteri hivatalához
a villanyáram díjtételeinek leszálli? tása tárgyában intézett kérvényünkről, amellyel egyidőben eziránvú akciónkat az ország va lamennyi városára is kiterjesztettük. E red ményről e téren eddig — sajnos, sem Buda pesten, sem a vidéken beszámolni nemi tu dunk. A szakma létét oly közelről érintő ezt az akciót azonban, az eddigi eredménytelen ség dacára, abbahagyni nem fogjuk s a harcot m indaddig folytatni fogjuk, m íg azt siker nem fogja koronázni, amelyre az egyes ille tékes helyeket tett kijelentésekből Ítélve — reményünk is lehet. Kedvezőbb eredményről számolhatunk be a
film gyártási rendelet kibocsájtása. A rendelet kibocsátását megelő zőleg a két testvéregyesület több közös me morandumban terjesztette elő azokat a gya korlati tapasztalatokon alapuló észrevételeit, kérelmeit, melyek a magyar fim gyártás ügyét egyedül lettek volna alkalmasak a kátyúból kirántani és a fejlődés helyes ú tjára állítani. Sajnos a minisztertanács a m emorandumunk ba foglaltak figyelmen kivül hagyásával attól eltérő, mindnyájunk által ism ert rendelkezé seket bocsátott ki. T udjuk, hogy ez a filmgyártási rendelet nemcsak hogy a magyar filmgyártás ügyét nem oldotta meg, de az által, hogy a rendelet megjelenésének első következményeként a filmkölcsöndíják meg drágulása m utatkozott, egyenesen előidézője voit a bajok növelésének, az amúgyi& beteg állapot katasztrófává való súlyosbításának. A m agyar film gyártás felélesztését célzó, de véleményünk szerint ezt, a hibás utakon kereső filmgyártási rendelettel kapcsolatban meg kell emlékeznünk a
vigalm iadó fro n tján , ahol a főváros jóindulatú megértésének ismé telten tanujelét adta, am ikor a fővárosi mo zik adóját úgy az influenza járvány, vala mint a dermesztő téli hideg idejére jelentős mértékben leszállította. Nem m ulaszthatjuk el, hogy ehelyütt is kifejezést ne adjunk annak a hálás érzetnek, mely a szakma tag ja it Budapest székesfőváros vezetőségével szemben eltölti — valam int annak a nem alap nélküli reménységünknek is, hogy a villany áram kérdése is rövidesen e jóindulatú meg értés jegyében fog megoldást nyerni. Akciónk néhány vidéki város bölcs vezetőségénél is megértésre talált, ahol a vigalmiadót szintén megfelelő módon redukálták és rendezték. A városok vezetőinek ezúton is hálás köszönetünket fejezzük ki.
Film ipari A lapról, illetve a H unnia filmgyárról, amelynek első — sajnos eddig magában álló — filmje, a „ Mária N ővér" m indnyájunk őszinte örö-
2
"Ti re, erkölcsi és anyagi sikert aratott. Azon
tárgyalásai mindezideig nem tudtak befeje zést nyerni. Az új feltételek a múlttal szem ben bizonyos kérdésekben jelentős változást foglalnak magukban és éppen ezeknek a pon toknak a tárgyalásai — amelyek esetleg ú j jogszokásokat is fognak statuálni — igényel tek oly körültekintő megfontolást, amely a végleges megállapodást ennyire kitolta. Szük ségesnek ta rtju k ehelyütt is hangsúlyozni, hogy mindaddig, amíg az új szokványok a két egyesület által véglegesen elfogadva nin csenek, a régi szokványok vannak érvényben és üzletkötéseikben a kartársak ezekhez iga zodjanak és ezektől eltérő feltételeket ne fo gadjanak el. H a nem is anyagi, de erkölcsi szempontból nagy jelentőségüknél fogva meg kell emlékez nünk az elmúlt évben lezajlott berlini, párisi,
ban egy fecske nem csinálván nyarat, de még tavaszt sem — a magyar filmgyártás ügye ér oly megoldatlan ma — m int volt a „M á rta N övér“ előtt. Nem hagyhatjuk ehelyütt szó nélkül
a szakbem utatók •mai helytelen módszerét, amely tárgyban a Ntestvéregyesülethez átiratban fordultunk, kér ve, hogy azok a jövőben kizárólag a szak■mához tartozók részére, a nagyközönség ki zárásával rendeztessenek és pedig a kisebb elsőhetes színházakban. Nagy veszeiélem fenyegette a mozgóképszínházak létét
a lakás és üzlethelyiségek
hágai és londoni
mai megkötöttségének megszüntetését célzó akció során. E zt a veszélyt azonban ideje korán benyújtott memorandumunkkal sike rü lt a szakma feje felől elhárítani. Hasonló term észetű veszélyt jelentett a vi déki m ozik részére az a felmerült, de egyé b r e sikeresen megakadályozott terv, amely a vidéki színészek szomorú helyzetén úgy óhaj to tt volna segíteni, hogy a színtársulat ott
kongresszusról s a németországi tanulmányúiról. E z ez al kalm akkor szerzett tapasztalataink bő hasz nára voltak a szakm ának és egyesületünknek is, de az ezeken a kongresszusokon és tanul mányúton résztvevőknek egyszersmind alkal muk nyílott a külfölddel való érintkezés kap csán az általános nagy nemzeti propagandát, a trianoni szerződés revíziójának szükséges ségét hangoztatni s ezzel a hazának is szol gálatot tenni. Erkölcsi kötelességünknek tá rt ju k é téren való munkálkodásunk elismeréseid Castiglione Henrik, dr. Zuckerm ann Sándor és dr. Palágyi Róbert neveit kiemelni. U toljára hagytuk beszámolónkban a be szélőfilm ügyét.
-iádzése t artamára
igénybe v ette volna a m ozik helyis ségeit. ’Ezirányú előterjesztésünk meghallgatásra ta lált, belátván illetékes helyen, hogy ez a retrogád irányú intézkedés nemcsak tervezett célját nem érte volna el, de a negatív eredé -meny mellett lett volna egy nagyon szomorú pozitív hatása is: a vidéki m ozik teljes tönk re m enetele . E harc megvívásával kapcsolat ban a legnagyobb hálával kell megemlékez nünk Kupcsay Felicián m iniszteri tanácsos úr in egér tő jóindulatáról, amelyet e súlyos ve szedelem elhárítása alkalmával egyesületünk kel szemben tanúsított. A
A hangoss és beszélőfilm megérkezett Budapestre is, több elsőhetes színházban játszák is, de meg kell állapíta nunk, hogy nem igazolta azokat, akik csodát vártak, csodát, nem technikai, de gazdasági téren. Egyesületünk igen helyesen, gazdasá gilag nem ó h ajtott ebbe a kérdésbe beleavat kozni, bár többször is kifejezte és leszögezte álláspontját, mely szerint, tekintettel az ak kor bőven kifejtett okokra, nem ta rtja helyes nek a hangosfilmnek m ár a folyó szezonban történő bemutatását. Az elsősorban érdekelt elsőhetes színházak között, kivéve két kül földi vállalat moziját, meg is volt az egysé ges akarat az iiyirányú elhatározásra, de m ert az egyes külföldi filmvállalatok budapesti fiókjainak anyagi érdekével ellenkezett volna ez az elhatározás, a Fórum Színház meg bontva az egységet, külön utakat keresett az érvényesülésre. Ennek eredménye az a bete ges felfordulás, mely ma szakmai életünket jellemzi és amelynek közepette a kisebb mo zik tönkremenetelétől kell tartanunk. Az egye sület legnagyobb feladata ennek a veszélynek az elhárítása.
zene jogdijak ügyét a múlt évihez, képest előnyösebb és kedvezőbb alapon sikerült rendeznünk mind azon mozik részére, amelyek a Zeneszerzők Szövetkezetével lefolytatott tárgyalásokra •egyesületünk részére megbízó-levelet adtak. Meg kell emlékeznünk a m agyar kir. bel ügyminiszter úr 144.444/929. sz. rendeletéről, mely a
betétszám ok ügyét szabályozta, amelyeknek engedélyező '(4 —* az eljárást egyszerűsítve — saját ha.isköréből az elsőfokú rendőrhatóságokhoz balta.
Szállítási és bérleti feltételek
3
Gazdasági lerom lottságunkat legjobban jel lemzik
a társulási szerződések nagy száma és a társak folytonos változása. E zt a súlyos helyzetet akarná még jobban fokozni a bctársulóknak egy csoportja, amely a társaknak külön egyesületbe való töm örü lésének. szükségességét hangoztatja, megfe ledkezvén arról, hogy* az egyesület belügy miniszter ileg jóváhagyott alapszabályai nem tesznek különbséget az engedélyük, vagy a szerződés alapján kötelékébe tartozó tagok között. E z a mozgalom semmi más ered ményt nem tudna elérni, mint egy most j e lentős egyesület súlyának csökkentését és ez zel közös érdekeink veszélyeztetését. Vesze delem pedig enélkül is épen elég leskelődik a moziszakmára. Az őszinte hála és köszönet szavaival em lékezünk meg a szakmai küzdelmekkel kap csolatban a
szaks és napisajtóról, amely harcainknak mindig hűséges katonája volt s az ólombetűk légióival propagálta m in dig jogos érdekeinket és vágyainkat. Ugyancsak hálás köszönetünket kell kife jezni
a T ársegyesület vezetőségének, amely minden alkalommal, am ikor erre szükség volt, mellénk állott, se gített bennünket és igazán nem a mi és nem az ő akaratán múlott, hogy bizonyos kérdé sekben minden erőfeszítésünk hiábavalónak bizonyult. Itt emlékezüniik meg arról a nagy veszteségről, amely a szakmát, Öméltósága
G eiger R ichárd kormányfőtanácsosnak a szakmából való k i válása által érte. Nem ta rtju k szükségesnek Geiger Richárd érdemeit külön-külön felso rolni, hiszen az ő munkássága mindnyájunk előtt ismeretes. A mi emberünk volt ő, aki tudott és résztvett minden örömünkben, de segítő módon résztvett minden bajunkban is. Annak a reménynek kifejezése mellett, hogy Öméltósága értékes munkaerejével vissza fog térni a szakmába, javasoljuk, hogy különös tiszteletünk jeléül a mai közgyűlés, egyesü letünk
örökös tiszteletbeli tagjává válassza meg őt. Amikor beszámolónk végére érünk, a leg nagyobb tisztelet és hála hangján fordulunk szeretett elnökünk,
T asnády Szüts A ndor állam titkár úr Öméltósága személye felé, aki közéleti súlyá val és tekintélyével, szakmánk iránti szerete-
tével és hozzáértésével főtényezője volt a ha tóságokkal és társegyesületünkkel való har monikus és eredményes együttműködésnek és úgy ezzel, m int egyéb cselekedeteivel elévül- ' hetetlen és elfeled hetetlen érdem eket szerzett.
Es most mégis arról kell beszámolnunk, hogy Öméltósága m egmásíthatatlan elhatározással megválik attól az elnöki széktől, amelynek díszt adott az ő személye és értéket az őmunkássága. Bizony nehéz lesz egyesületünk nek a ma nehéz harcait az ő tudásának, eszé nek, erős akaratának elvesztése mellett meg vívni, de bírva ígéretét, mely" szerint mint közkatona, továbbra is szívén fogja viselni a szakma bajait és ahol lehet, továbbra is segítségünkre lesz — el kell fogadni sajn á latos visszavonulását, m ert elhatározta — m int mondottuk —• végleges és megmásítha tatlan.
Szabadjon néhány őszinte szót mondanunk Öméltósága lemondásával kapcsolatban, hi szen — bizonyára — m indnyájukat érdekelni fogják azok az vokok, melyek Öméltóságát e reánk nézve sajnálatos elhatározásra kész tette. Röviden szólva, Öméltósága elkedvetle nedett. Önöknek fogalm uk sem lehet arról, micsoda gigászi harcokat kell az egyesület vezetőségének állandóan megvívni. Fogalm uk sincs arról, hogy szakm ánkat állandóan m i csoda veszélyek fenyegetik, önöknek fogal muk sincs arról, hogy hány ilyen veszedelmes tervet, gondolatot sikerült a vezetőségnek Öméltóságával együtt még csírájában e lfo j tani. Önök csak azt látj ák és arról vesznek tudomást, am it elhárítani nem sikerült. Mert, hogy éppen a mi szakm ánkat sem lehet m in den bajtól megóvni, ez való és igaz. És ez az, ami Öméltóságát elkedvetlenítette. T a pasztalnia kellett, hogy kívülről a hatóságok részéről sem kezelik a szakma bajait, kívá nalmait azzal a megértéssel, amellyel ő k í vánta és szerette volna; másfelől — és talán nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy* ez volt a nagyobb baj — befelé sincs meg az az egyetértés, az a támogatás, amely ily nagyhorderejű harcok megvívásánál feltétlenül szükséges, hogy' meglegyen. Az egyesület belső életét a széthúzás, a meg nem értés jellemzi és a gyanúsitgatások özönével igye keznek azt teljesen lezülleszteni. Nincs meg a szakma tagjai között a legkisebb egyetér tés; itt ebben a szakmában sincs bölcs em ber, nincs okos ember, nincs akire hallgas sanak, m ert itt mindenki okosabb, bölcsebb a másiknál, következéskép nem ő hallgat a másikra, hanem azt kívánja, hogy a másik hallgasson őreá. Ebben a szakmában min denki csak a jelennek él, mindenki csak 'a jelen kétes értékű és sokszor mérgező hatású gyümölcsét akarja élvezni, nem gondolván a jövőre és nem akarván egy fillérjiyi áldo zatot sem hozni a jövő érdekében. Ebben és
italán csak ebben a szakmában nem értik meg -a nagy idők intő szavát, hogy, egysülésben :~i>an az erő. Ebben a szakmában nincs több.ségi akarat, itt mindenki boldog és büszke, .ahelyett, hogy szégyelné magát, ha valami trükkel az egyesület határozm ányait k ijá t szani tudja. Ilyen körülmények mellett cso da-e, ha Öméltósága elkedvetlenedett. Bizony — nem csoda. V onjunk le ezekből a szomorú tényekből oly értelm ű konzekvenciát, hogy a jövő közgyűlésen ezek a hibák a tagoknak íelróhatók ne legyenek. Tasnády Öméltósága .lemondásával kapcsolatban, mandátumuk le já rta előtt lemondott úgy az elnökség, mint ■a tisztikar minden egyes tagja, módot akar ván adni ezzel az eljárásukkal a közgyűlés nek, hogy az egész egyesületi vezetőséget reorganizálhassa.
Ma, am ikor a szakma kebelén belül m ind untalan az imént em lített bomlasztó hatású .tendenciák ütik fel fejüket, amelyek az r amugyis súlyos helyzetet csak még rosszabbá tenni alkalmasak, a legkényelmesebb dolog lenne — - utánunk az özönvíz kiáltásai, —• szabad u tat engedni azoknak, akik az amugyis gyengelábon álló egységünket még inkább la zítani akarják, talán nem is rosszindulat ból, de valami egészségtelen rögeszmétől táv vá tra vezetve. Ezzel a kényelmes álláspontal szemben -■azonban az erkölcsi és hazafias kötelesség mást parancsol. A zt parancsolja ez a köte lesség, amivel egyesületünk, m int a magyar ; gazdasági és társadalm i élet egy jelentős faktorán keresztül a nemzet összességével •szemben is tartozunk: hogy az ernvedés, a -esüggedés helyett egy szebb jövő reményében m ég inkább feszítsük meg idegszálainkat s izmainkat, még több m unkát végezzünk és soha se feledjük azt a célt, melyért egyesü letünk megalakult és amely egyedüli alapja létjogosultságának, azt hogy az erők egyesí tésével igyekszik tagjai jólétét és boldogulá sát előmozdítani. Ebbeli törekvésében az Egyesületet támogatni kötelessége mindenki nek. kicsinynek és nagynak egyaránt, még pillanatnyi áldozatok árán is, m ert ezzel nö-vélik az egyesület erejét, de ezen keresztül í-egyúttal saját érdekéiket is istápolják.
Három irányban látju k szükséges*' nek a fontos teendőket. Első: legyünk takarékosak, úgy üz* leti viszonylatban, m int m agánéletünk* ben. M indenki nézzen körül a sa já t p o rtájá n s m inden felesleges kiadástól m entesítse m agát. M ásodik: az egyesület m inden erejét szedje össze s ne nyugodjék addig,, amíg a m ozikra nehezedő súlyos és sok esetben igazságtalannak is m ondható közterhektől, részben vagy egészben a m ozikat teherm entesíteni nem tudja. H arm adik szózatunk a film kölcsönző cégeknek szól. Lássák be végre, hogy a m agyar m ozgóképszínházak a m ost érvényben lévő m agas kölcsöndíjakat m egfizetni nem bírják. Lássák be vég* re, hogy igazságtalanul cselekszenek, am ikor a m agyar m ozikra, sehol a kül* földön el nem érhető m agas kölcsön* d íjak at rónak. Lássák be és vegyék tu? dom ásul — ha még nem tu d n ák — hogy M agyarországon m a egyetlenegy mozi sincs, am ely ne veszteséggel folytatná üzemét. Lássák be végre, hogy a kül* földi nagy és gazdag vállalatok jól fog* n ak prosperálni ak k o r is, ha a rájuk nézve oly jelentéktelen kis országból m int M agyarország, kevesebb pénzt is fognak kapni. D e viszont ezzel életké* pessé tu d n ák ten n i a m agyar m ozikat és azokon keresztül több ezer m agyar em ber m egélhetését. Ez évi beszám olónkat azzal a felhí* vással zárjuk: fogjuk meg teh át erősen egym ás kezét s így ké z a kézben tör* jü n k keresztül azon a drótakadályon, m ely még elzárja elölünk a jövő bob dogulás útját. ,
MÁRKUS LÁSZLÓ az O peraház főrendezője :
HANGOSFILM ÉS OPERA A hangosfilm és opera közötti viszonyról' a következőképei: n yilatkozott M árkus László főrendező, a O rszágos Film egyesület elnöke a ,, F ilm k u ltú r a 11 m u n k atársán ak :
hangosfilm m indjobban nek, am ilyenek az orosz filmek, meg előtérbe ju tása folytán egy*két, nem tudom m iért „avante önkcnyt'clenül is az a kér* gardenak“ elkeresztelt film. dés m erül fel: m ilyen has Szerintem azok az igazán, filmszerű fása lesz a hangos film* filmek, a többi pedig valam i felemás nek a színpadra és spefc m űvészet a színpadnak és a filmnek ciálisan az operára. bastard ja. De ugyanez vonatkozik K ülföldön ahol term észetszerűleg ném ely színpadi m űre is, am elyeket a m indönki és így a színházi em berek is ném a filmek fertő ztek „film szerű"^ több hangosfilm et láttak, m ár arról ékké. A z is bastard, keverék valam i beszélnek, hogy a hangosfilm egy új és éppen azért nem fejlődésképes, ha* művészi m űfaj m egszületését jelenti. nem csak ideigm ráig ta rtó divat. Sokan egyenesen az opera reneszán* N á lu n k M agyarországon a filmkul* Szát v árják a tö k életesített hangos* tú ra hatása alatt filmen használatos filmtől még pedig úgy, hogy valami* úgynevezett1 teljesen plasztikus és lyen form ában keverni ak arják a szin* egészen naturalisztikus díszleteket épi* pádon elő ad o tt és vászonra v e títe tt ten ek egyes színházakban. A z ilyen operát. A zt h irdetik, hogy az opera a díszletek csak és kizárólag Budapes* film nagyobb lehetőségei révén élén* tón láth ató k kom oly daraboknál, kiil* kebbé lesz, elveszti elv onatkoztatott, földön Iegfölebb operettek, revük, nehézkes irán y át és sokkal több mű* vagy könnyű fajsúlyú, kizárólag rnu* vészi m egnyilvánulást tesz lehetővé. la tta tá s céljára készük d arab o k at V élem ényem sze rin t ez egy általa* díszleteznek naturalísztikusan. Ko*bán nem áll fenn. A z operának és ál* m oly színpadi m űvet m indig styli* tálában a színpadnak az a hivatása, zálva. Még az úgynevezett „natura* hogy a való élet kicsinyességein fe* lista“ rendezéseknél is csak sűrítve lülem elkedve, csakis a tisztán, művé* vannak a dolgok és csak a Iegfcnto= szit vigye a szépért lelkesülő' közön* sabbak hangsúlyozódnak ki annyira, ség elé. hogy ténylegesen úgy vannak meg, Éppen azért az újabb operák és a am ilyenek a valóságban. A stylizált* prózai színdaraboknak nagyobb faj* ságot a szin* és fényhatásokkal eme* sulyu vállfája is igyekszik visszatérni lik még m űvészibbé a színpadon, a hely és idő egységéhez. Ilyenfor* ahol a kim ondott szó vagy a zene hang m án egyáltalában nincs szükség arra, a fontos, a többi m inden csak esz* hogy a film et vegyük segítségül a szin* köze annak. A film ezzel szem ben feltétlenül padi hatás fokozására. Egyenesen ká* ros az, am ivel P iscator k ísérletezett a naturalisztikus, az objektív szemén prózában, tudniillik, hogy egyes dara* át nézve még a stylizált díszletek isbök egyes jelenetei közé film részeket naturalisztikusan hatnak, tehát! egyál* ik ta to tt. A filmnek ugyanis egészen tálában nem hozható közös nevezőre m ások az eszközei, m int a színpad* a színpaddal, még kevésbé az operá* nak. 'Már tudnillik az abszolút film* val, am ely a prózai színpadnál is kon*.
tést is m egoldjuk, még akkor sem operapótló vagy szinházpótló, lévén a színház, az igazi színház m indig idea* lizált, stylizált eszközökkel dolgozó m űvészi m egnyilvánulás, míg a film — a legtökéletesebb form ában is film és itt éppen a filmen lévén a hangsúly — csak a való életet1, a valóságot kell, hogy adja.
zervativebb kell, hogy m aradjon a stylizáltság terén. De nem elegyíthető a hangos film zenei szem pontból sem az operával és pedig azért nem , m ert a hangos film gyártás m ostani fokán az énekelt hang szinét és m élységét nem tu d ja visszaadni. Egyes hang* szercsoportok valósággal elvesznek a hangos film leadásnál, m ások m eg egén szén a felism erhetetlenségig torzul? nak. U gyanez áll bizonyos énekelt hangokra és bizonyos énekhangokra is. Ezzel azonban egyáltalában nem akarom lebecsülni a hangos filmet; hanem csak annak a vélem ényem nek akarok ism ételten is kifejezést adni, hogy színpadi előadásra kom ponált z en e m ü vek nem alkalmasak hangos filmen való interpretálásra. A hangos filmnek egészen különös zenei tech n ik ája van. A zt előbb ponm tosan ki kell vizsgálni annak, aki a hangos filmmel foglalkozik és a vizs? gálatokból ny ert tap asztalato k alap? ján kell azután speciálisan a hangos film szám ára kom ponálni. E zeknek a zenem űveknek azonban egészen m ásoknak kell lenniük m int az operának és egyáltalában nem arra valók, hogy p ó to lják az operát, m ert a hangos film, ha technikailag abszo? hit tökéletessé lesz, ha a szines, sőt stereo szkópikusan plasztikus film vetb
M
A FILM HALOTTAT: A z elm últ hónapban a m agyar film? szakm a két értékes volt tagja hunyt cl. A z egyik dr. Pollák G yula, aki hosszú időn vezetője volt a Royal A pollónak és hosszas betegség után novem ber 15?én hunyt el. Évekkel ezelőtt dr. Pollák a M oziegyesület választmányán bán is foglalt helyet. — A m agyar film? szakm a m ásodik h alo ttja Radó József, a régi R oyahN agym ozgó (a V esta jog? elődje) tulajdonosa és vezetője. Radó József közel k ét évtizeden keresztül v ezette a R oyabN agvm ozgót és halála igaz részvétet k e lte tt a film szakm ában.
A kinematografia művészet és tu domány. Olvassa állandóan a F ILM K U L TÚ R A egyes szá mait és a szakirodalmat!
A G Y A R
F IIM IR O D A BUDAPEST, Vili., FŐHERCEG SÁNDOR-UCCA 7
BUDAPEST,IX., BAKÁCS-TÉR 5.
T ELEFO N : JÓZSEF 455— 10.
T elefon: Aut. 872—29.
A legjo bb és a világ le g is m e rte b b lég fertő tlen itő s z e re
F IL M H IR SZ O L G A L A T : városi-, községi-, családi-, gyári-, ipari-, sport felvételek. Kocka nagyítások,
Minden filmszínházban nélkülözhetetlen!
f o t ó ü z e ni.
K é rje n d íjt a la n b e m u ta tá s t!
7
A
M
Ű
T
E
R
E
M
sítik. K ülönben is az Ufa igen gazdag gyártási program ot dolgozott ki, am elynek egyrészét a jövő évben Ma* gyarországon fooják végrehajtani. M r. Schulberg, a P aram ount m űvészi és irodalm i m anagerje, novem berben Budapestem ta rtó z k o d o tt és ez alka* lommal lek ö tö tte Z'ilahy Lajos Tábor* n o k “ című d arabját, am elyből hangos* filmet ak arn ak készíteni. T árg y alt M r. Schulberg ,,A nagy b ö rtö n 11 filmválto* zata ügyében is és alkalm asint dö n tés történik ebben a kérdésben is, m ert cgy*két zemejogi k érd ést kell tisztázni.
Bethlen M argit grófnő filmje, amely* nek eredeti címe Élet, Halál, Szerelem volt, „A szerelem ö rökké él“ címen kerül forgalom ba. A sajtóbem utatón őszinte sikere volt és a rendező, Lázár Lajos dr., valóban szép m unkát vég* zett, am ikor ezt a tém át filmre hozta. A film valószínűleg még decem berben fog m egjelenni, egyben pedig öt nyel* ven fogják szinkronizálni. G aál Béla filmje a „Csak egy kist lány“ elkészült. A külső felvételek, fő* lég a balatoniak, ragyogóan sikerül* tek és V am csek János; az o p eratő r r e m ek m unkát produkált. A belső fel* vételek m ost fejeződtek be a Hunnia* m űterem ben és szintén ragyogóan si* kerültek. A film decem ber végére tel* jesen elkészül. Lázár Istv án filmje Szent G ellértről. Lázár Istv án író Szent Gellért címen nagy történelm i drám át írt, m elynek cselekm énye Szent István, Im re herceg és Szent G ellért korában játszó d ik le. A 3200 m éter hosszú filmen óriási tö* m egjelenetek lesznek, am elyek kor* hűen ad ják vissza az ezer év előtti tört* ténclm i esem ényeket. A darab o t a film írója, Lázár István fogja rendezni. A tiszta ném afilm felvételei körülbelül 3-—4 h ét múlva kezdődnek. S teinhardt G éza film vállalatának ,,R a bm a dár' című film jét a filmccn* zura engedélyezte, úgy hogy a film valószínűleg még ebben az évben fór* galom ba kerülhet. F ritz Láng novem berben m ásodszor ta rtó z k o d o tt B udapesten és m ásodik ú tja alkalm ával érintkezést k e re se tt a Film*Alap vezetőivel is, akikkel „Az em ber tragédiája“ m egfilm esítése ügyé* ben tárgyalt. A m egbeszélések igen előrehaladott stádium ban vannak, úgy hogy rem élni lehet, hogy M adách örökbecsű m űvét a tavasszal megfilmc*
Speciális iilmszállitások, a világ minden részébe-
Leggyorsabb v á m k e z e lé s a N yugati és K e l e t i p á ly a u d v a r o k o n , a f ő v á m h i v a ta lb a n é s a h a jó á l lo m á s o k o n
9
nemzetközi szállítmányo zási és elvámolási vállalat,
IV., Váci-uf 1. Telefon: Aut. 159—47.
8
kj \
MAGYAR MOZGÓKÉPÜZEM ENGEDÉLYESEK O RSZÁG O S EGYESÜLETE
j\
B U D A P E S T , VIII., S Z E N T K I R Á L Y I UCCA 3 6.
(.
^ ^TELEFON: JÓZSEF 360—05.
^
HIVATALOS ÓRÁK 9 -2 -1 6 .
lebbi választm ányi ülés december 10:én lesz. Fésűs Im re (Karcag) indít? ványára elhatározták, hogy a választ? m ányi tag o k n ak a m eghívókon a tárgysorozatot részletesen fogják kő? zölni.
Közgyűlés után N o v em ber 5, én lezajlo tt közgyűlés izgalm ai lecsillapodtak. A béke a több? .ség és az ellenzék k ö zö tt helyreállott, m ert m in d k ét fél belátta, hogy a m oz góképszakm a válságos helyzetén csak egyetértő, vállvetett m unkával lehet jav ítan i. B izonyára m indenkit nagy öröm m el tö lt el ez a hir és az egész m ag y ar m ozgóképszakm a bizalom m al n ézh et a jövő elé.
A z egyesület kitüntetése Ez év júniusában, m int ism eretes, nem zetközi m ozgóképszínházt kon? gresszus volt Párizsban. A kongresz? szus alkalm ával Párizs városa meg? vendégelte a delegáltakat és ennek so? rán különös meleg érdeklődést tanu« síto tt a m agyar csoport iránt. Ennek eredm ényeként P árizs tanácsa m ost em lékérm et k ü ld ö tt a delegáció ak? kori vezetőjének, dr. Palágyi R ó b ert ügyésznek és az egyesület részére egy szép díszoklevelet. A díszoklevelet az egyesület tanácsterm ében fogják ki? függeszteni.
A z ügyvezetés m egosztása A z egyesület első választm ányi űlé? sén, am elyet novem ber 22 én ta rto tt, szó b ak erü lt az egyesület adm inisztrá? eió ján ak a m egszervezése is. A vá? lasztm ány Borhegyi János indítva? n y á ra úgy h atáro zo tt, hogy az admi? n isztrációt G yárfás G yula ügyvezető alelnök és Fenyő Sándor alelnök kö? z o tt m egossza. Gyárfás főleg a ható? Ságokkal való érintkezést t a rtja fenn és az egyesület, hogy úgy m ondjuk, mozipolitikai ügyeit fogja intézni. Közvetleni tárgyal a felekkel és a felek dolgait illetékes helyen fogja e lő te r jeszteni. M iután a belső adm inisztrá? ciós irodai m unkálatokat a választ? m ány Fenyő Sándor alelnökre bízta, aki nagy ru tinnal és lelkiism eretesség? gél kezeli az ügyeket, Gyárfás Gyulá? n ak több idő ju t az általános és közér? '.dekli ügyek elintézésére.
A z alosztályok m egszervezése R endkívül érdekes h a tá ro z a to t ho? zo tt az egyesület választmánnyá, ami? kor kim ondotta, hogy az egyesületet három alosztályra ossza: az első al? osztályba tarto zn ak a budapesti e/só'? hetes m ozgóképszínházak, a máso>? dikba a többi fővárosi és az összes környékbeli film színházak és a harma? dik csoportba tarto z n ak az összes vU déki színházak. M indegyik alosztály a saját speciális ügyeit a m aga belá? tása szerin t intézi, azonban a végre? h ajtása az elnökség elé tarto zik és ki? felé egyik alosztály sem reprezentálj hat. A z új szervezet m indenesetre meg fogja könnyíteni az egyesület belső m űködését.
V álasztm ányi ülés: M inden hónap m ásodik k eddjén Jusztus M ihály egyesületi tag (P.écs) ja v a sla tá ra az egyesület m inden hó? nap m ásodik keddjén délelőtt 11 óra? k o r választm ány ülést tart. A legközei?
9
A KÖTELEZŐ FILMOKTATÁS AZ ÁLLAMI ISKOLÁKBAN 1929/30-BAN A vallás# és közoktatásügyi minisz# tc r m ost ad ta ki 392.208 1929. számú ren d eletét az 1929/30. tanévben bemu# tata n d ó kötelező oktatófilm ekről és a kötelező oktatófilm előadások lebonyo# lításának a m ikéntjéről. A ren d eletet a m iniszter m eg k üldötte valam ennyi tan? kerületi királyi főigazgatónak, királyi tanfelügyelőknek, a tanfelügyelői kis rendeltségek vezetőinek, a felső keres# kedelm i iskolák kir. főigazgatójának, a tan ító k ép ezd ék főigazgatóságának és az E rzséb etíN ő isk o la igazgatóságának. Ez a ren d elet a következő oktatófilm é# k ét so ro lja fel, am elyek a következő tan év re m ár elkészültek: A lsó fo k . (I—IV. elemi osztály részére.) í. K is m esterségek: r 1 debreceni m ézes kalács. Szerencsés M iska ( Balga M iska). 2. H asznos háziállatok: A ju h . E rzsiké babái. 3. Budapest. 4. A z ifjúság testnevelése. 5. A z em ber környezetében élő állatok. K özép fok. (Elemi iskolák V—V III., pol
gári iskolák I—IV., középiskolák I—IV. osz tályai, továbbá az önálló gazdasági népisko lák és az általános és gazdasági irnyú to vábbképző [ismétlő] népiskolák részére.) 1. Sven H édin útja a Góbi-sivatagon át. 2. Küzdelem a létért. 3. Budapest. (Csak a vidéki iskoláknak, Budapesten az A lu m í nium .) 4. Testnevelés. (Külön leány- és fiú iskolák részére.) 5. Olaszország. F első fok. (Középiskolák V—VITT., felső kereskedelmi iskolák T—IV., tanító- és ta nítónőképzők I—V. osztályai részére.) 1. Sv en H édin útja a Gobi-sivatagon át. 2. Küzdelem a létért. 3. Alum ínium . 4. T e st nevelés. (Külön leány- és külön fiúiskolák ré szére. 5. Olaszország. A z előkészületben lévő film ek: A lsó fo k. (I—IV. elemi osztály részére.)
6. A len és a kender. 7. Egészségügyi film. 8. A K is-A lfö ld . K özép fok. (Elemi iskolák V—V III., pol gári iskolák I—IV. középiskolák I—IV. osz tályai, továbbá az önálló gazdasági népisko lák és az általános és gazdasági irányú to vábbképző [ismétlő] népiskolák részére.) 6. A len- és kender. 7. Magyar cserkészek Angliában. 8. A K is-A lfö ld .
F elsőfok. (Középiskolák V—V III., felsőke reskedelmi iskolák T— IV., tanító- és tanító nőképzők I—V. osztályai részére.) 6. Papírgyár tás. 7. Magyar cserkészek Angliában. 8. A közlekedés története. Ezekről a filmekről a M agyar-Holland K u li úr gazdasági R .-T . úgynevezett vezériapokat készített, amelyek legalább két héttel a filmek lejátszása előtt jutnak el a megfe lelő iskolákhoz. Ez. a rendelet egyben intéz kedik arról is, hogy az egyes osztályokat a filmoktatás szempontjából melyik kategó riába osztják be: Eszerint az alsófok: az elemi iskolák 1—IV. osztálya, a kö zép fo k. az elemi iskolák V—V III. osztálya, a pol gári és középiskolák I —-IV, továbbá az ön álló gazdasági népiskolák és az általános és gazdasági irányú továbbképző (ismétlő nép iskolák), a felsőfok: a középiskolák V—V ili. osztálya, a felsőkereskedelmi iskolák I—IV. osztálya és a tanítóképzők I—V. osztályai. Az új tanévben a filmelőalásokat m ár esze rint az új csoportosítás szerint ta rtják meg, ami lehetővé teszi, hogy közelebb hozza egy máshoz a körülbelül ugyanily értelmű szín vonalon álló — bár különböző típusú isko lákban járó — tanulókat és a filmek is jo b ban sim ulhatnak a tantervek általános köve teléseihez. Ú jítást tartalm az a m iniszteri rendelet atekintetben is. hogy az elemi iskolák I— IV. osztályok tanulói szám ára a teljes egy órát igénybevevő oktatófilm helyett csak félórás oktatófilm előadást tartanak, míg a m ásik félórában mesefilmelőadás lesz. E zt az ú jítá st a m iniszter ama tapasztalat alapján vezette be, mely szerint némely tárgynak egy órán át való filmismertetése a gyermeket kifárasz totta, míg a fél-félórás részben oktató, rész ben szórakoztatófilmből álló előadás a kis tanulóknak .az érdeklődését — a kimerülés veszélye nélkül — lekötheti. Az iskolai kötelező oktatófilmelőadások so rán csakis azokat a filmeket lehet bemutatni, amelyeket a kultuszm inisztérium ban megala kított Pedagógiai Film bizottság engedélyez U tal a m iniszter a rendeletben arra is, hogy az oktatófilmelőadásokat lehetőleg egyetlen iskola se nélkülözze. Amennyiben itt-ott anyagi vagy egyéb nehézségek merülnének fel, úgy ezeket a M agya-Holland K ultúrgazdasági R.-T. a legm esszebbm enő előkénységgel fogja az útból elhárítani és megkönnyí teni.
A z o k t a t ó f il m MOSDÓSSY IMRE, min. tanácsos, ny. kir. ta n fe lü g y e lő :
A PEDAGÓGIAI FILM ÉS AZ ISKOLAI MÓDSZER H A T O D I K K Ö ZL EMÉ MY .
z a körülm ény viszont a pedagógiai film re nézve is egy igen fontos kövei telm ényt ír elő: azt t. i., hogy a tárgy szem lélte# tésnek filmen csak akkor van igazán módszertani, pszicho# logiai és d id ak tai szem pontból helye, hogyha a tárg y keletkezése vagy meg# alkotás, a fejlődés annak módja és kö # rülményei és a környezet is filmez# he tök.
E
Ebből viszont visszafelé követkéz# tetv e rá kell jö n n ü n k arra, hogy épen ez a fa jta tárgyszem léltetés tárg y a kon az iskolában jól meg nem oldható: ez a terület az, am elynek a jövő is# kolai film jének legóriásibb jelentősége és b eláthatatlan k iterjed é se van. Ez k ét okból is áll. Egyfelől azért, m ert a m ostani iskolai rendszerben szereplő ism eretcso p o rto k legtöbbjé# ben nagy szám m al vannak tényleges tárgyak, tárgyi egységek, vagy legalább tipusok, m ely eket sy n tetik u s m ódon egyedek u tján kell ism ertetni tenné# szetrajzi, fizikai, kém iai ism eretek, gaz# dasági term ékek, sőt még a beszéd# és értelem g y ak o rlat körében is ak ad n ak ilyen tárgyak, — m ásfelől m ert a film# szem léltetés bárm ilyen tárgykörén be lül is m erülnek fel direkt szemlélte tendő és szem léltethető tárgyi rész# letek. A rró l kell még beszélnünk, hogy a filmszemléltetés és m aga a filmmel
11
kapcsolatos m ódszeres munka, —* az u. n. tanítási alaki fokozatokat, azok m egtartását, azok beállítását m iképen befolyásolja. A m ódszeres alaki fokozatok ezek: a) Hangulatkeltés. Ezidő szerint a film szem léltetésből m int ilyen, a tani# tás elejéről hiányzik. Benne van azon# bán feloldva az egész m unkában: a film ek m indegyike hoz m agával igen erős és figyelem re m éltó hangulatot. b) A célkitűzés abban a form ában, ahogy m int m ódszeres fokozatot a tan ító kidolgozza és beállítja, hiány# zik. De hozza a film címe, a felírás, a bevezetés röviden — és az előkészí# tésnek kell m egadni — de m in d en # esetre oly kérdés, am elynek megol dása érdekes volna. N ézetem szerint úgy, ahogy egy#egy film kezdő szövegé rám utat pár szóval a film m el m egoldandó problém ára, vagyis egy kis rövid célkitűzést csinál — ezt m inden pedagógiai film nél m ár a szövegezésnél figyelem be kellene venni: és ha nem is oly részletesség# gél, — am inővel az élőszóbeli tan ítás intézi a célkitűzés kérdését, — a peda# gógiai film nek is el kellene ezt intézni. — am i főleg ak k o r válnék igazán érté# késsé és érdekessé, ha ez a film ele# jére kerülő rövid célkitűzés a lehető# ség szerint rá u ta ln a arra a főszem# pontra, vagy szem pontokra, am elyek szerint a pedagógiai film ek az iskolai előkészítésében szerepelnek.
c) A gyerm ek élm ényeiből, életkö* rülm ényeiből való kiindulás, a gyors m ek tap asz talatán ak igénybevétele. Ez a m odern pedagógiai élet igen fon* to s és jellem ző, teh át el nem mellőz* h ető követelm énye. Ép azért, a film# szem léltetésn ek — a film nagy előnyei m ellett ú jab b nagy érté k et adna és em elné a jelentőségét, — a gyerm ek é rd ek lő d ését hihetetlenül felfokozná, am id ő n a gyerm ek sa já t egyénisége belekerülne a szem lélet körébe. M a ez a fokozat is hiányzik a filmből, — de úgy képzelem , hogy a téma szerint ke? riilhet rá a sor. H elyesebben egész bátran fel kell állítani ezt a követel* m ényt is a filmmel szem ben és keresni a m ódot a m egoldásra. M ár az első lé pés ebben az irán y b an az, am ikor gyér* m e k e k kö zre m ű kö d ésé vel, gyerm ekek szereplésével végbem enő cselekvések, tö rtén ések k eretéb e oldja meg a film a tém át. (Pl. B udapest a közlekedési eszközeivel; Ruszkicai m árványbánya.) De ez nem tökéletes. E kérdés megöl* dása ke ttő s jelentőségű volna. Egvfe* löl a film et m ódszeresebbé tenné, m ert közelebb hozná a gyerm ek szem léleti m ethódusához, m ásfelől, m e rt nagy* m értékben szorítana bennünket a he* ly es tárg y kiválasztásra és közelebb hozza a tárg y a t a gyerm ek életéhez. U g y an ezt lehetne m ondani a gyér* m ek tap asztalatain ak felhasználásáról. Ez is a tém ak iv álasztásra kell, hogy ■első sorban k ih atással legyen. d) A tárgyalás, a svntezis, az analy* sis, az appercepiálás, az asszociációk és a képzelem m unkába állítása a kon* cen tráció m int további tan ítási alaki fokozatok m ind oly dolgok, m elyek teljesen clin tézetteknek tek in th ető k , bár teljesen új formációkban és új vi* szonylatokban jelentkeznek: akár a tá rg y reális, logikai, ak ár didaktikai, a k á r m ethodikai, sőt pszichológiai vo* n atk o zá sait is tekintsük, am int ezt m egelőző cikkeim ben kifejtettem .
MIÉRT MENNE K A G Y E R M E K E K A M OZ G Ó K ÉP SZ ÍN H Á ZA K BA ? A római nemzetközi oktatófilmintézet re vü jenek novemberi számában igen érdekes cikket közöl egy körkérdésre, amelyet egy Svájcban élő honfitársunk és neje, Maday A ndor tanár és neje, Maday M árta, a ta nulókhoz intéztek. A Maday-házaspár kör kérdésére 766 tanuló válaszolt. Ezek közül ö9° gyermek igen szívesen já r a mozgószín házba, 98 gyermek nem szeret a mozgóképszínházba járn i és 78 gyermeknek teljesen mindegy, hogy megy-e a mozgóképszínházba vagy sem. Az 590 gyermek közül 79 azért megy szívesen a mozgóba, m ert az előadás tanulságos, 151 szerint az előadások érdeke sek, 133-an szórakoztatónak találják az elő adásokat, 49 azért látogat a mozgóba, hogy unalmas idejét valamivel elverje, 164 növen déknek általában tetszik a film és 19 gyer mek különböző tájakat akar látni, ötvenkét gyermek azért nem megy szívesen mozgóba, m ert fá j a szem e, 19 nem szereti a film drá mát, 11 szom orúnak találja a filmeket és csak 16 gyermek állapította meg, hogy a m ozgószínház nem való a gyerm ekeknek.
A rra a kérdésre, hogy milyen tárgy tetszik a legjobban, 1437 válasz jö tt be. A legtöb ben szeretik a háborús jeleneteket; 434-en szavaztak a vígjáték és a burleszk mellett, 265 gyermekszavazat esett a drámára, 246 az utazási film re, 163 az aktualitásokra, 188 a történelmi filmre, 107 szavazat a földrajzi filmre, 37 szavazat a tájképekre, 29 gyermek szereti azokat a filmeket, amelyeken csaták zajlanak le, 25 szavazat esett a tudományos és ipari filmekre és csak 23 szavazat esett a detektívdrám ákra. Kétségtelen, hogy ez a statisztika igen ér dekes a mai ifjúság mentalitása tekintetében.
STERN EXPRESS FILMSZáLLITÓ 5 Rue Cardinal M e rcie r
PARIS IX. T E L . : 6 UT. 4 9 - f i 8 . Táv. cím; Sternex Paris. Vegye igénybe gyorsáruszolgálatunkat Párizsból, Londonból és New Yorkból Budapestre! Budapesti képviselet: I b u s z - iilm szállitá s VII., Akácfa-ucca 5. Telefon : József 418—72,418—73
(Folytatjuk.)
12
AZ ERDÉLYI-FILMGYÁR EGÉSZSÉGÜGYI OKTATÓFILMJEI m agyar kinem atografia évek óta hires nem csak a bek földön, hanem a külföldön is az oktatófilm gyártás ma? gas színvonaláról. A z utób? bi években a népjóléti mi? niszterium , illetőleg annak egészség* ügyi p ro p ag an d aközpontja, am ely dr. Pollermann A rtú r orvos, m iniszteri ta? nácsos a v a to tt vezetése a la tt áll, igen nag y arán y ú m u n kát fe jte tt ki a hazai oktatófilm gyártás, helyesebben az egész? ségügyi propagandafilmgyártás terén. A z a k ét film, am elyet novem ber 24?én a V ö rö sk eresztegylet az Olympia? m ozgóban bem utatott* ékes p éldája annak, hogy nálunk m ilyen szeretettel és hozzáértéssel készítik az egészség? ügyi propagandafilm eket. A Vöröske? reszt ugyanis a népjóléti m inisztérium m egbízásából k ét filmet készített. A z egyik filmnek ,,K üzdve k ü z d j és bízva bízzál“ a címe és körülbelü 1600 m éteren keresztül b em u tatja a néző? nek a m agyar falu szörnyű egészség? ügyi állapotát. Elvezet bennünket a m agyar p arasztházakba, ahol a zárt ab? lak, a levegőtlenség m iatt m egtaláljuk a tuberkulózis baci'llusait, a m agyar házak udvarába, ahol a trágya, a pi? szók m egfertőzi a vizet, a levegőt, a hom okban játszó gyerm eket és ekkor jön a film tanulságos része, am ely gvö? nyörű propagatív m ódon bem utatja, hogyan kellene m indannak lenni, m int ahogy van. A nézőközönség hébe?korba felszisszen, am ikor a mai gondolkodás? nak meg nem felelő látványosság tá? rul eléje és m egilletődéssel lá tja ezzel szem ben a p ropagandam unka hatalm as erejét, am ikor orvosi nézőszem m el od aírán y itja a m agyar vidék figyelmét a helyes egészségügyi intézkedésekre. E n n ek a filmnek term észetesen kis szíizséje is van és e szüzsé kebelében tö rtén ik az egészségügyi propaganda. A m ásodik filmnek „A falu orvosa“
A
a címe, írta dr. M aksay Ferenc íőor? vos, aki nem csak ru tin iro zo tt egész? ségügyi szakem ber, hanem ugylátszik jótollú író is. A falu orvosa szörnyű állapotokat talál a faluban. Az ifjú lel? kesedést'ől á th a to tt fiatal orvos meg? borzad a láto tta k o n és elhatározza, hogy megreformálja a falut. Kitűnősegítőtársa ebben a m unkájában a falu jegyzője és ők k e tte n 40 év alatt uj falut csinálnak a régi, elhagyatott,, piszkos és beteg m agyar faluból. A szép szüzséjü film azzal az akkorddal záródik, hogy 40 év m úlva a korm ány kitüntetéssel jutalm azza meg a nem es és em berien gondolkodó orvos négy évtizedes m u n k áját. A jól kidolgozott filmben B. Eller Ica, T h u ry M ária és Csepreghy János játszák a főszerepe? két, legkitűnőbb azonban Vándory G usztáv, aki itt is nagyszerű játék? tudásával és kitűnő ábrázolásával Iekö* tö tte a nézők figyelmét. E zt a k ét propaganda?film et az Er dély íF ilm g y ár k észítette. N em kel? lettek hozzá százezrek, csak lelkese? dés, m unkaszeretet és hozzáértés: annyi költség kellett ehhez a két filmhez, am it hasonló m ás filmeknél talán au tó k ra felhasználnak. A z Er? délyi?Filmgvár bebizonyította, hogy ab? szolütt hozzáértéssel, becsületes kéz? zcl is lehet jó o kta tó filmet készíteni. A bem utatón, am elyen jelen volt Rottenbller Fülöp állam titk ár és az egyes m inisztérium ok több kiküldött? je öröm m el gratu lálták Erdélyi M ór korm ányfőtanácsosnak és hűséges mun? k atársán ak Tannexvitz Jánosnak, aki m indkét filmnek a rendezője és opera? tő rje egyszem élyben Tannexvitz Ján o s hosszú évek gazdag tap asz talatait ér? ték esitette, am ikor ezt a két filmet a m agyar közönség szám ára elkészítette. Szép m unka, technikailag tökéletes, a fotográfiák tiszták és gyönyörűek, a rendezés kitűnő.
13
Budapesti filmpiac. fS5T2SSSSfc«»«. J E L M A G Y A R Á Z A T : M e g ). =
M e g je le n é s i h e ly . — H
F ő á z . — F ő s z e r e p l ő k . — C. =
C e n z ú ra
— H o ssza. — F = — a. =
a lu li
F e lírá s . — M =
— f. =
M ű fa j
f e lü li.
XI/21
J a j e l tű n t a f e l e s é g e m ! — M e g j . : C o r v in . — H .: .lido in . — M iit'.: V í g j á t é k . __ F ő s z .: I r is A r la n , M firy K id , H a r r y H a ln i . — C .: a .
21
N e já ts z a n ö v e l. — M c g j.: P a l a c e . — H .: 2(i0(i in . — F . : M i h á l y I s t v á n . __ M iit'.: V í g j á t é k . __ F ő s z .: I I . l . i e d t k c , H ild o R o sch . _ 0 .: a.
ARTISTICA-FILiM RT. VII f., N épszínház u. 21. T elefon: J. 308 — 98.
XI/21
A f e g y e n c é s a tá n c o s n ő . — M o g j.: O m n ia . — H .: 1900 m . — F . : D r . K a r l a B é l a . __ M ü f .: D r á m a . __ F ő s z .: M a r g a r o tlie L iv v in g s to n , W a r n e r B a x t e r . __ C .: f.
CITO-CINEMA V I T r ., R ö k k Szilárd u. 11. — Tel. J. 412—71.
X I/14
C á r n é é s a g á r d a h a d n a g y . _ M e g j.: R á d i u s , C o rs ó , C a p ito l, O m n ia . — H .: 2780 in . _ F .: G a r a m i A n d o r . — M iif.: D r á m a . — F ő s z .: P e t r o v i t s S z v e tis z lá v , E s t e r h á z y Á g n e s . — C .: f.
XI/7
É lő h o ltte s t. _ M c g j.: R á d i u s . O m n ia , C a p ito l. — 11.: 2446 m . _ F . : S ik ló s s y . __ M iif.: D r á m a . — F ő s z .: W . . P u d o v k i n , M a r ia J a c o b i n i , G u s t á v D ie s s l. — ( '. : a . •
14
A ti tk o s p a r a n c s . — M e g j.: O m n ia . H .: 2608 m . — F .: L a k n e r . _ M iif.: D r á m a . __ F ő s z .: C a r ló A ld in i, É v a G r a y . a.
28
A f e h é r ö rd ö g . _ M e g j.: R a d i u s , C a p ito l. — M iif.: K a la n d o r tö r t é n e t . F ő s z .: R c n é H e r ih e l . H a n s S tü w e , M e c s é r y 11a.
XI/21
S o ré i k a p i t á n y é s f ia . — M e g j.: C o r v in , K a m a r a , O r io n . 11.: 25161 m . __ F . : V á r n a i I s t v á n . — M iif.: D r á m a . — F ő s z .: 11. H. W a r n e r , N ils A s t e r . — C .: a .
XI/7
H á z a s s á g m o s to h á i. — M e g j.: C o rs o , C a p ito l. — H .: 2134 m . — M ü f.: D r á m a . __ F ő s z .: C . G r if f it h . — C .: a .
14
R e t te g é s v ö lg y e . __ M e g j.: C a p ito l. — H .: 1833 n i. — M iif.: D r á m a . __ F ő s z .: M o n té B lu c , M ae Mc A vo.v. —. CL: a .
21
Z s a r n o k h a l á l a . __ M e g j. C o rs o , C a p ito l. — M iif.: F ő s z .: B illie D o v o , A . M o re n o , V . B e e r y . — C .: f.
28
T i t k o s f a v o r i t. __ M e g j.: C o r s o , C a p ito l. __ H .: 1945 m . — M iif.: D r á m a . __ F ő s z .: I ). M a c k a i l. — C-.: a .
28
C s illa g o s lo b o g ó . M o n té B lu e . —
ANTAL JÓZSEF film vállalata, Budapest, VII., A kácfa ucca 4. Tel.: J. 353— 17.
DANUBIUS MOZGÓKÉPIPARI R. T. VIT., A kácfa u. 1 . T elefon: J. 431— 95.
ECO FILM R. T. Budapest, VII., R á kóczi út 14. — Tel.: Igazg. 429—76.
FIRST NATIONAL FILM INC. VII.. Erzsébet krt 9. T elefon: J. 325—90.
*
XI/7 7 FOX FILM R. T. Budapest, VIII., R ökk Szilárd u. 20. — Tel.: J. 394—37, 316—58.
_ I I .: a.
1671
m.
__
M iif.:
D rá m a .
D rám a.
—
—
F ő s z .:
N é m a s ik o ly . __ I I . : 1750 in . — F . : S z á n tó . _ M ü f .: T e n g e r é s z d r á m a . _ F ő s z .: C h a r l e s M o rto n és L e lle H y a m s . — ( '. : a . F o r t u n a l e á n y a (Szilveszteréji k alan d ). _ H .: 1950 in. __ F . Szántó. — Müf.: D rám a. — F ő s z .: M ary Astor, Charles M orton, E arle Foxe. — C.: a.
— M egj.: R ádius. __ H .: 2360 ni. — F . : Szántó. Müf.: V ígjáték. — F ősz.: M ary Astor. __ C .: a.
14
M é re g k o h e ly .
18
K o r u n k le á n y a i . — M egj.: K am ara, Corvin, Orion. __ H.: 1830 m. — F . : Szántó. _ Müf.: D rám a. __ Fősz.: Sue Caroll, Nie.k
21
ö r d ö g . — Megj.: Roval Apolló. __ H .: 320.1 m . __ F .: Szántó. _ Miif.: C irkuszdrám a. _ Fősz.: Janid G aynor, C harles Morton. _ C.: a.
S tuart. — C.: a. N égy
LEÓN GAUMONT Budapest, VIII., R ökk Szilárd u. 20 — Tel. J. 301—01, 335—01.
Xl/14 21
A s s z o n y s ik o ly . — M egj.: Corvin. — H .: 2132 in. — F .: P acséry.
Müf.: R egény. — Fősz.: W ladim ir G aidcrow. — C.: a. Kossuth L a jo s a z t ü z e n te . — M egj.: R ádius. — I I . : 2800 m . — F .: K álm án, Z sab k a. — M üf.: R egény. — Fősz.: Z ilahy G yula, Z sabka K álm án, K ertész K álm án, Rédey E rzsi, M átyus M ária, G y ö r g y Istv án . — C .: a.
14
'
IRIS FILM R. T. Budapest, VIII., N ép színház u. 14. — Tel.: J 363— 17, 374— 14.
METRÓ -GOLDWYNMAYER DISTR. Budapest, VIII., Főh. Sándor tér 3. — Tel.: J. 444—24, 444— 25.
MŰVÉSZFILM KÖLCSÖNZŐ VÁLLALAT B udapest, V I I . , Rákóczi út 40. — T elefon: J. 403—97.
PARAMOUNT FILM FORGALMI R. T. Budapest. VII.. R ákóczi
út 59 — Telefon: J. 344— 87. PHÖBUS FILM FORGALMI RT. VIL. Erzsébet körút 8 . — Tel.: «T. 315—62. STYLUS FILMIPARI Rt. Budapest, Vi l i . , Erzsébet körút 4. Tel.: J. 442—59. TURUL-FILM Budapest, VIL, S zö v et ség: u. 3. — Telefon: József 369 — 42.
UNIVERSAL FILM Rt. Budapest, V ili., N ép színház u. 21. — Tel.: J. 391—76.
XI/7
É j s z a k a lo v a g j a . — M e g j.: P a l a c e . — H .: 1822 m . _ F . : K á l m á n . __ M iit'.: D r á m a . — F ő s z .: B illió D o v e , B é r t L y t t o l . __C .: f.
14
S z ö k e v é n y . — M e g j.: P a l a c e , C o r v in . — H . : 2227 m . __ F . : K á lm á n . — A liit.: D r á m a . — F ő s z .: N a g y K a tó . _ C . f.
21
A p a c s o k . — M e g j.: P a l a c e , C a p ito l. _ H .: 1997 m . __ F . : K á l m á n . — M íif.: D r á m a . — F ő s z .: D o n A lv a r a d o . __ C .: a .
28
L u l n k is a s s z o n y f é r j e . — M e g j.: P a l a c e . __ 11.: 2189 m . __ F . : K á lm á n . — M iit.: V í g j á t é k . — F ő s z .: D in a G r á ll á . __ C .: f.
X I/14
L e g é n y lá u y o k . — M e g j.: K a m a r a , C o rs o . __ H .‘: 2626 n i. _ F . : S z á n tó L a jo s . — M iit.: D r á m a . — F ő s z .: .Teán C n n v f o r d , A n ita P a g e , X ils A s t e r . __ C .: f.
28
K é k g y é m á n t . _ M e g j.: C o rs o , P a l a c e . __ H .: 1979 m . _ F . : S z á n tó L a jo s . — M íif.: D r á m a . __ F ő s z .: C o n r a d N a g e l , E l e a n o r B o rd m a n . C .: f.
XI/7
T ö k m a g l a v a g ( S z iv e k g e n e r á l i s a ) . _ M e g j.: K a m a r a . __ H .: 2500 m . _ F . : S z á n tó L . __ M íif.: V íg j. — F ő s z .: N e ls o n M e y s . _ C .: a .
14
A P o k o llé g ió f ia i. — M e g j.: K a m a r a . — F . : K is s I. — M íif.: D r á m a . — F ő s z .: W i lli a m B o y d , A lá n l í a l e , R ó b e r t A r m s tr o n g . _ C .: a .
14
I s t e n t e l e n l e á n y ( p r o d . k ív ü l ) . — M e g j.: U f a . — H .: 3100 m . ,_F .: S á n d o r , P a e s é r y . •— M íif.: D r á m a . — F ő s z .: l.i n a B a s q u e tte , M a r ié P r é v o s t , E d t lie Q u ill a n , N o á h B e rry , G eo rg D u ry e a . __ C .: a . — H a n g o s f ilm .
21
É s z a k c s i l l a g a . — M e g j.: P a l a c e , C o rs o . — TI.: 2000 m . — F . : F ü lö p . __ M ű t'.: E x p e tli c ió s . — C .: a .
28
L e á n y k á m a n g y a l k á m . — M e g j.: P a l a c e . — TI.: 2000 m . — F . : S z á n tó , P a e s é r y . __ M íif.: D r á m a . — F ő s z .: L e e M o r a n . — C .: a .
X I/18
M e g jö tt a f lo t ta . _ M e g j.: O r io n . _ l í . : 2260 m . _ F . : V á r n a i . _ D r á m a . _ F ő s z .: C l a r a B o w , J a m e s H a ll . —. C .: a.
25
Az em berfaló város. — M e g j.: D é e s i- m o z i. _ F . : V á c z i D e z s ő . __ M űt-.: H a n g o s f ilm . _ F ő s z .: N a n c y C a r o ll. — C .: a .
XI/28
Gróf Monté Cristo. _ M e g j.: C o r v in , K a m a r a , O r io n . — H .: 5300 n i. __ F . : F o d o r , S á n d o r . — M íif.: D r á m a . — F ő s z .: L il D a g o v e r , J e a n A n g e lo , B e r n h a r d G ö tz k e . _ ( ’.: a .
XI/7
A r j n n a ( A lr a u n e ) . — M e g j. K a m a r a , C o rs o , C a p ito l. — I I . : 3200 in. __ F . : T i b o r J á n o s . — M íif.: D r á m a . — F ő s z .: P a u l W e g e ll e r , B r i g i t t e H e lm , P e tr o v i c s S z v e tis z lá v . — f.
7
H a l l g a t n i k ö te le s s é g . — TI. 2000 r n . — F . : M ih á ly I s t v á n . — M íif.: S z e r e l m i tö r t é n e t . — F ő s z .: G u s ta v F r ö lil ic h , M a r c e l la A lb a n i . J a c k T r e v o r . — C .: a .
XI/7
N a n e t te , te é d e s ! __ M e g j.: O m n ia . — H .: 2754 ni. — F . : S z á n tó A . _ Míif. : V ig j. — F ő s z .: H . .T u n k e r m a n n , G . A le x a n d e r , R u th W c .v h e r. — C .: a .
XI/7
Deny bencsiil. — M e g j.: R á d i u s , P a l a c e , O r io n . — H .: 1900 m . _ F . : K is s J e n ő . — Míif.: V í g j á t é k . — F ő s z .: R . D e n y . — C .: a .
14
S a r l a t a n . — M e g j.: O r io n , P a l a c e . — I I . : 2106 m . — F . : K is s J e n ő . — M íif.: D r á m a . — F ő s z .: M. L i w i n g s t ó n , H e r b e r t H o l m e s . — C .: a .
21
M á s b ű n e . — M e g j.: O m n ia , C a p ito l. — H .: 2475 rn . _ F . : K is s J e n ő . — M íif.: É l e tk é p . — F ő s z .: M a r y P h ilb i n , O ttis H a r l a n . — C .: a.
MIRODALOM SZAKSAJTÓ Lajta Andor: Film m űvészeti É vkönyv az 1930-ik évre. A szerző kiadása. Ára 5 pengőt.
A Film m űvészeti Évkönyvnek ez a kiadása méltán sorakozik az eddigi kötetekhez. A könyv most lép a második évtizedbe és ezzel a magyar film kultúrában páratlan eredményt ért el. Az egyetlen magyarnyelvű szakkönyv, amely évente pontosan beállít az érdekeltség hez és megbízható adatokkal hűséges tám o gatója a szakmában dolgozóknak. Az É v könyv mozirésze páratlan a világon, m ert egyetlenegy hasonló évkönyv sem dolgozza fel ilyen részletességgel és pontossággal az illető ország mozgóképszínházainak az ada tait. De pontos és megbízható a könyv m in den része és ezért az idei kiadás is, amely külsőleg is díszes munka, méltán megállja a helyét a hasonló külföldi kiadványokkal. A szép kiállítású könyv az Otthon-nyom da m unkáját dicséri. W erdegang des Toníilms: A Gaumoní G. m. b. H. Berlin SW 48. Friedrich-Strasse 225. kiadása.
Maga a füzet másfél íves, de a kiállítása nyomdatechnikai bravúr. A remek kis röpiratot León Gaumont fényképe vezeti be, m ajd a cég elm ondja benne a Tonfilm történetét ,1899—1929-ig. Tudvalévőén Gaumonték vol tak az elsők, akik a hangos- és beszélőfilm mel próbálkoztak. A változott idők folytán Gaumonték most újból megjelentek a film piacon a Chronophon nevű gépükkel és ezzel ma vezetőszerepet visznek a filmtechnika te rén. Aki meg ak arja ismerni a beszélő- és hangosfilm 30 éves rövid történetét, sok m in dent tud meg ebből a kis könyvből, amelyet a berlini cég bárkinek díjtalanul küld meg. Christoph Wolff: Urheberrechtliche Studien zum Film. Verlag Gráfé & linzer K önigsberg i/Pr.
A német szakirodalom, ami a jogi részét illeti, ismét egy értékes könyvvel gazdago dott. Német alapossággal és hozzáértéssel elsősorban is a szerzői jo g elméleti részét tárgyalja a szerző, majd részletesen foglalko
zik a filmszerzői jo g kérdéseivel, miközben: természetesen rengeteg citátum ra hivatkozik.. Nagy gondossággal és alapossággal foglalko zik a szerző, aki a könyv végén a film jo g i szakirodalom egész jegyzékét sorolja fel.
PROSPEKTUSOK: A budapesti F o x -F ilm R .-T . m ost jelen tette ' meg idei remek kiállítású albumát, amely az 1929/30. évi produkció hét legnagyobb film jének em léklapjait tartalm azza. A cég a 7 filmet egy-egy sokszínű, mélynyomású lapon ism erteti és ez a hét lap olyan tanúbizony ságot tesz a magyar nyomdatechnika fejlő déséről, amelyre méltán lehetünk büszkék. M agyarországon igen ritkán látni ilyen szép kivitelű, tökéletes propagandaművet, amelyet valamennyi mozgóképszínháztulajdonos in gyen fog megkapni. A gyönyörű prospektus abból az alkalomból készült, hogy a F o x Film Corp. most ünnepli fennállásának ne gyedszázados j ubileumát.
FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT F elelős szerkesztő: LAJTA ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VII., ERZSÉBET KÖRÚT 3(L Tel. József 363—76. ELŐFIZETÉSI ÁR: 1 évre 10 pengő. ♦ % évre 5 pengő. Párizsi szerkesztőség: , Artúr Vitner, 2, Square Caulaincourt, Tel Marcadet 42—99. Megjelenik minden hónap elsején. Minden cikkért a szerző felel.
18
O s s z a b e m in é l e lő b b :k ő v e t k e z ő s lá g e r e k e t: M e g j.
Film
S z e r e p lő k
November 28.
1 /Á L á fir Á t tt á t tt I\C IV g y t s m d l l l
Eleanor Broadman, Conrad Nagel
December 5.
lio iy if f ü l ™ ® o l ■” ■
John Gilbert> Joan Crawford
December 5.
|(j
December 19.
S a n tillg i f o g d /
g
J g g ^ y
g C Sá rd á b a tl
M e t r ó =G o l d w y n =M a y e r
L
C
D istr,
" l Arthur §
Corp.
M a g y a r o r s z á g i V e z é r k é p v is e le t e R t. B u d a p est,
V I I I .,
Főherceg
S ár»d or= tér
3.
szám .
T e le fo n : J ó z s e f 4 4 4 —24 é s 44 4 —25.
%...%v
V v C f r - % y - % »%g.%
5 5 5
| | »
6 3
*.V *
5 5 5 5 3 3
>s
N YERSFI LM p o z i t í v
,
n e g a t í v
e r e d e t i
g y á r i
á r o n
K I N E C H R O M , P A N K 1 N E , S U P E R P A N (é jje li fe lv é te le k r e ). SZÍN ES POZITÍV,
ANILIN FESTÉKEK. V e z é r k é p v i s e 1ő
LAJTA
Magyarország
részére:
ANDOR
B u dap est, VII., Erzsébet=kőrut 30. T elefon : J. 363=76.
y x ^ a ^ ar^ ar^ a^ a ^ ^ a^ x a^ ar^ a ^ a ^ a f^ a ^ a^a^af^ar^a^aeA s z e r k e s z t é s é r t é s k i a d á s é r t f e l e lő s : L a jta A n d o r — O tth o n - n y o m d a (K is I v á n ) B u d a p e s t , V I I I . , M á r ia -u . 42.
f
A
ra
1 pengő
