DEKA
ÉRTESÍTŐ
Internet: http://bajnok.hu/ertesito • E-mail:
[email protected]
III. évf. 5. sz., 2014. máj.
Tartalom • • • •
Ferenc pápa üzenete �������������������������������������������������������������������������������������������������� 1 Fehér István: Emlékezés gróf Esterházy Jánosra���������������������������������������������������� 2 Ismét választunk�������������������������������������������������������������������������������������������������������� 3 Tízéves a Nemzeti Jogvédő Szolgálat���������������������������������������������������������������������� 4
Ferenc pápa üzenete Ferenc pápa március 27-én, csütörtökön csaknem egy órás magánkihallgatáson fogadta Barack Obama amerikai elnököt. A fogadáson elhangzottakat a Magyar Szociális Fórum az alábbiakban foglalta össze. 1. A világ vezető hatalmának többet kellene tennie a béke megőrzéséért és egy igazságosabb társadalom valóra váltásáért. 2. Példaként említette az Egyesült Államok Szíria ellen kilátásba helyezett támadását. Ő ezzel szemben békevirrasztásra hívta a hívőket a Szent Péter térre. 3. Kétségesnek tartotta, hogy Oroszországban a feszültség szításával, Vlagyimir Putyin személyének sértegetésével csökkenteni lehetne a feszültséget. Kérte az amerikai elnököt, hogy sohase mondjon le a türelemről és a megértésről. A feszültség csökkentését, a válsághelyzetek és a konfliktusok megoldását mindig tárgyalásokkal oldják meg. A nemzetközi béke és a világ jövője szempontjából alapvetőnek minősítette a szakadék mélyülését a gazdagság és a szegénység között. 4. Véleménye szerint katonai módszerekkel fellépni emberek milliárdjaival és népekkel szemben nem szabad. Azt ajánlotta, hogy az Egyesült Államok politikáját az emberi jog tiszteletben tartása vezérelje. Minden hatalom akkor számíthat erkölcsi hatalomra, amikor az emberi jogokat elismeri. Obama elnökkel való találkozása előtt Ferenc pápa ugyanaznap csütörtök reggel az olasz politikusoknak tartott misét. Azon harminc miniszter és államtitkár, 492 szenátor és képviselő előtt mondott beszédet. Kifogásolta azokat, akik eltávolodtak a néptől, pártérdekek szolgálatába szegődtek és korrumpálódtak. Jézus idejében is elszakadt a vezető
osztály a néptől és csak a pártérdeket szolgálta, nem hallotta az Úr hangját és korrupttá lett. Húsvét alkalmával tegyük fel mi is a kérdést magunknak, vajon helyes úton járunk-e? Az Úr könyörületes, és mindnyájunkat vár. Csak ismerjük el bűnösségünket és tegyünk annak jóvátételére valamit! Az így nyert megbékélés vezet a helyes útra.
Húsvét A keresztények tanúsága szerint Krisztus ugyan meghalt a kereszten, de feltámadt és ma is itt van közöttünk, találkozni akar velünk. Húsvét a feltámadás, a halál feletti győzelem ünnepe. Krisztus haláláért nem vádol senkit, nem is fenyeget senkit a megsértett Isten nevében. Csak a tökéletesebb életre kíván bennünket tanítani, hiszen „nemcsak kenyérrel él az ember”! Magatartásunk javítására, az életre nevel bennünket, mégpedig az örök életre! Mert a keresztény tanítás szerint a halál nem az elmúlás ideje, hanem az „örök élet” kezdete. Húsvét a remény ünnepe. Ugyan minden ember földi élete a halállal befejeződik, de a keresztény tanítás szerint tovább élünk, bízva a feltámadásban! Ugyanúgy halálunk esetén itt hagyjuk szeretteinket, rokonainkat, barátainkat, sőt ellenségeinket is. De az említett emberek tudatában tovább létezünk, emlékeznek ránk. Gondoljunk csak nagyjainkra: művészekre, írókra, tudósokra, akikről nem is akarunk megfeledkezni, ezek örök életűek, vagy olyanokra is emlékezünk, akiket szeretnénk elfelejteni, megfeledkezni, de nem tudunk. Bizonyos értelemben a halál nem semmivé válásunk, megsemmisülésünk utolsó aktusa. El kell fogadnunk a keresztény tanítást, hogy örök életünk van! Sok embert soha nem felejtünk el (örök életük van), és a halállal sem szűnik meg róluk az emlékezet. Ezt tapasztaljuk húsvétkor, ezt tanította nekünk a feltámadásával Krisztus. Az örök élet valóságát mutatta meg nekünk Krisztus! Ez az üzenete számunkra a Húsvétnak! Ágost
Emlékezés gróf Esterházy Jánosra A szlovákiai magyar politikus 1901. március 14-én született a Felvidéken, Nyitraújlakon. Talán kevesen tudják, hogy 1932-ben mint az Országos Keresztényszocialista Párt elnöke elsőként követelte a magyar egyetem felállítását, vagy azt, hogy Horthy Miklós kassai bevonulásakor felszólította a magyar vezetést: adják meg a szlovák kisebbségnek ugyanazon jogokat, amelyeket ő Prágától a magyaroknak kért! A magyarság védelme érdekében Szlovákiában maradt később is és védte a 70 ezer magyar érdekeit. 1942-ben a pozsonyi parlamentben egyedül ő nem szavazta meg a zsidók deportálását előíró törvényt. Szót emelt Magyarország hitleri megszállása ellen is. 2
DEKA ÉRTESÍTŐ
A nyilas hatalomátvétel után Budapesten bebörtönözték, 1944-ben szabadult. 1945-ben tiltakozott az új csehszlovák hatóságok magyarellenes politikája ellen, kérte a magyarság védelmét. Ezért átengedték a szovjet hatóságoknak, akik 10 év munkatáborra ítélték. 1947-ben a csehszlovák népbíróság mint hazaárulót, fasisztát távollétében halálra ítélte. 1949-ben küldték haza Szibériából súlyos tüdőbetegként, de ítéletét „kegyelemből” életfogytiglanra változtatták. A csehszlovák Mírov börtönben halt meg 1957. március 8-án. A holttestet elhamvasztatták, s még a családnak sem adták ki a maradványokat. Küzdött a kisebbségbe került magyarság képviselőjeként és követelte a magyarság nyelvi, kulturális és gazdasági jogainak érvényesítését. Programjának természetes része volt a trianoni békediktátum felülvizsgálata. A Felvidék visszacsatolásakor sem költözött Magyarországra, illetve a Tisó-féle Szlovák Állam fennhatósága alatt maradt. Szívós és következetes munka jellemezte, minden alkalmat felhasznált a Szlovákiában rekedt magyarság érdekében. Egyetlen valódi „bűne” a magyarság védelme volt! Csehszlovákiában Mach náci politikus – a zsidóság internálásának szorgalmazója – büntetéséből 1968-ban amnesztiával szabadult. A zsidók védelmezőjét pedig halálra ítélték! Hol itt az igazság? 1993-ban Moszkva rehabilitálta Esterházy Jánost. A szlovák rehabilitáció azonban késik! A benesi dekrétumok ma is élnek! Havel, az utolsó csehszlovák elnök a németeket megkövette a szudétanémeteket ért sérelemért. Ugyanekkor a cseh területekre deportált magyarok semmi elégtételt nem kaptak Szlovákiában, és számukra nem kértek semmit itthon, Budapesten sem! A magyarellenesség parazsa ma is izzik Szlovákiában, ott lappang a törvénykönyvekben, törvényekben. Az Esterházy-megemlékezésen elmondta a szónok: belőlünk egyenlőre csak panaszra futja, tettekre már kevésbé. Rengeteg magyar gyerek látogatja a szlovák óvodát, iskolát, mert úgy gondoljuk, alkalmazkodnunk kell, mintha ezért adókedvezmény járna! Továbbra sem merjük felvállalni, hogy mi valóban bátor felmenőink gyermekei vagyunk, hiszen a Felvidéken vettük fel legkevesebben a magyar állampolgárságot, de egyre csak panaszoljuk, hogy a „gengszterváltás” 25. évfordulójára 110 000-rel lettünk kevesebben! Továbbra sem követeljük a felvidéki autonómiát! Az igaz, hogy mindig mindent meg tudunk indokolni, magyarázni! Legyünk méltók gróf Esterházy János ránk testált hagyatékára! Fehér István gimnáziumi tanár, Révkomárom
Ismét választunk Áder János bejelentette, hogy az Európai Parlament 21 magyar képviselőjelöltjének választását 2014. május 25-ére, vasárnapra tűzte ki. III. évf. 5. szám
3
Szükséges pár szóval említést tenni az Európai Parlament múltjáról és jelenéről. Az európai gondolatot a II. világháború után Schuman, Adenauer és De Gaspery vetette fel. Az alapgondolatot Schuman fejezte ki azzal, hogy Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Ez az alapvető gondolat mára elfelejtődött. Ezt tapasztalhattuk akkor, amikor az Európai Alkotmányban még az előterjesztésben sem mertek említést tenni róla. Az Európai Parlament a pénzemberek, bankárok kezébe került. Nem a nemzetek érdekei, hanem a egyes szervezetek, gazdasági csoportok érdekei lettek dominánsak. Mára már nem mondhatja magáról az EP, hogy szociális tevékenységet folytat. A tagállamok egy része mára kétségbeesett helyzetbe jutott (Görögország, Portugália, Spanyolország). Határozatai – amit kötelezően kíván betartatni – a tagállamok valóságos érdekei ellenére nevetségesek, egyes államok, vállalatok érdekeit szolgálja. Példaként említhetem – ami bennünket magyarokat is érint – például a „tojótyúkok helyiségigényének meghatározását”, az eladható uborkák görbeségétől függő eladhatóságát, a húsliszt gyártásának tilalmát (ugyanekkor a halliszt etethetőségét), legutóbb a hagyományos pálinkafőzés adózatlanságának tiltását stb. Az említett rendelkezések többnyire egy ország belső ügyeibe tartoznak, de az EP az említetteket fontosnak tartja betartani, a vétők ellen büntetést is kilátásba helyez. Ugyanekkor lényeges gazdasági, politikai kérdéseket vagy nem hajlandó tárgyalni sem, vagy csak egyesek érdekei szerint kíván rendezni. Ezzel nem azt kívánom, hogy lépjünk ki az EP-ből, hanem azt, hogy olyan képviselőket jelöljünk hazánk képviselőinek, akik az eredeti szellemiség visszaállítását tartják fontosnak, vállalják feladatuknak ennek megvalósítását. A gazdaságilag elmaradt nemzetek felzárkóztatását, a tagállamok lakosságának szociális helyzetének javítását tartják feladatuknak. Elvi kérdésekben képviseljék a magyar, keresztény érdeket. Megjegyezzük, hogy azon „magyar” jelölteket, akik az – előző havi Értesítőben megjelölt – európai parlamenti választáson (2014. február 4-én) a homoszexualitás és az egyneműek házasságának engedélyezése kérdésében igennel szavaztak, nem tartjuk alkalmasnak a EU parlamentjében a magyar érdekek képviseletére. Példaként név szerint említettek Járóka Lívia, Szájer József, Göncz Kinga, Bokros Lajos jelenlegi EU-képviselők. Kérésünket azért terjesztjük önök elé, mert a magyarság létszáma fogyásban van (ma már a magyarság összlétszáma 10 millió alatti), és az egyneműek házasságától ennek a mutatónak növekedése nem várható!
Tízéves a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 10 éve alakult meg elkötelezett magyar szellemű ügyvédekből a Nemzeti Jogvédő Alapítvány és az azt működtető Nemzeti Jogvédő Szolgálat. Az elmúlt évtizedben több száz, magyarsága, politikai véleménye és nemzeti érdeke mellett bátran kiálló embereknek és szervezeteknek biztosított szakszerű és eredményes képviseletet polgári, büntető- és 4
DEKA ÉRTESÍTŐ
szabálysértési ügyekben. Azóta, továbbra is rendületlen kitartással nyújt jogi segítséget nemcsak az országban élőknek, hanem a Kárpát-medencében élő jogfosztott magyarok számára is. Ebből az alkalomból a szervezet a Bujdosó Székely Vendéglőben sajtótájékoztatót és ünnepi díszvacsorát tartott. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöke, Zétényi Zsolt tartott beszámolót, kiemelte, hogy sokszor a legreménytelenebbnek látszó, leghálátlanabbnak tűnő ügyeket is elvállalták és sikerre vitték. Gaudi-Nagy Tamás, a szervezet ügyvezetője elmondta, hogy a legnagyobb erőpróbát a 2006-os rendőrterror időszaka jelentette számukra. A 2006-os ügyek lezáratlanságának bizonyítéka az is, hogy egyes esetekben a 2006 őszén rendőrök által bántalmazott áldozatok perében a mai napig nem született ítélet. Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tagja elmondta, hogy a nemzeti jogvédelem által elért sikerek befolyásolták a bírói gyakorlatot a gyülekezési jog, az egyesülési jog és a személyhez fűződő jog védelme terén. Jelezték, hogy a 10 éves tevékenységükről dokumentumfilmet készítenek, amelyet bemutatnak a nyilvánosság számára is.
Megjegyzések az országgyűlési képviselőválasztásról A 2014 évi országgyűlési választások már az 2013. évi választási törvény változtatásaival történtek. Mint mondják, a puding próbája az evés, ezért pár gondolattal hozzájárulunk, az új törvény alkalmazásával milyen tapasztalatokat ismerhettünk meg a 2014. évi választás során. A törvény megváltoztatását szükségesnek tartottuk. Egyetértettünk azzal a céllal, hogy kis országban kevesebb országgyűlési képviselőre van szükség, a választási rendszernek a lakosság többségének véleményét és a magyar érdekek megvalósulását kell szolgálni. Az országgyűlési képviselők csökkentésével bizonyos megtakarítást is elérünk. A tapasztalatokat az alábbiakban foglaltuk össze. Az új rendszerben a jelöltté váláshoz 500 ajánlás összegyűjtése szükséges, és egy választónak több jelöltre is lehetséges ajánlást adni. Vagyis érvényesül a demokrácia, mert a választónak lehetőséget ad több személy ajánlására, volt, aki több személyt is alkalmasnak talált képviselőnek. A győzelemhez elegendő lett az egyszerű többség, amivel leegyszerűsítették a választást, nem volt szükség két fordulóra. A kampánycsend törlésével biztosították azt, hogy a választás napjáig lehetőség legyen a jelöltet ajánlani meghatározott keretek között. Az új választási rendszer elméletileg liberálissá tette a választást azzal, hogy egy választó több jelöltre is adhatott ajánlást, az egyszerű többséget vezette be, és eltörölte a kétfordulós választást. Ezáltal akár csak 30%-kal ajánlott jelöltből is lehetett győztes. III. évf. 5. szám
5
Az új rendszerben (egy fordulóban) a legtöbb szavazatot kapott jelölt nyer! Az előbbiek szerint ez nem jelenti a többséget. A megválasztott képviselő relatív támogatottsággal nyer. Ezt az állítást bizonyítja az is, hogy a jelenlegi választáson 18 szervezet (párt) tudott indulni, e parlamenti képviselőhöz csak 4 párt jutott, és volt olyan választási körzet ahol a 18 szervezetből 14 szervezet nem kapott 6 szavazatot sem! A kiesett pártok a szavazatok 3,82%-át vitték el. Ezeknek felesleges volt ajánlást adni, mert csak a látszólagos demokráciát jelentették. A választási rendszert valamilyen módon valóságos demokráciává kellene formálni. A régi rendszer ezt az egyszemélyes ajánlási lehetőséggel és a nagyobb számú ajánlással biztosította. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy például a választásra jogosultakból nem jött el szavazni kb. 40%. Vagyis a képviselőket csak a lakosság 60%-a választotta. Ha ezt figyelembe vesszük, akkor előfordulhat, hogy a képviselő csak a lakosság 25-35%-át képviseli, nem a lakosság többségét! Ezen javítani kell! Ezen kívül a választási rendszernek valamilyen módon elő kellene segíteni (vagy büntetni?) a szavazástól valóságos ok nélküli távol maradókat. Ezért is előfordulhatott, hogy a megválasztott képviselő csak a lakosság kisebb részét képviseli. Pár szóban vizsgáljuk meg a választáson parlamenti pártokká váló 4 párt programját. 1. A Fidesz választási győzelme nem volt meglepő. Aki ismeri a hazai viszonyokat és az elmúlt négy évben történteket, az komolyan nem gondolhatott a Fidesz vereségére. Az új választási törvény jobban segítette a Fidesz győzelmét. Ha több szervezet, párt tud indulni a választáson, akkor (mint már említettük) kisebb támogatással is győzni lehet. Ezt bizonyítja az a tény, hogy 2010-es választásokon a Fidesz több szavazatot kapott, mint a mostani választáson, mégis most is kétharmados sikert ért el. (A 2010. évi szavazataihoz képest 2014. évben 570 332 szavazattal, 6,19%-kal kevesebben szavaztak a Fideszre.) A Fidesz jelszavaiban az eddigi sikeresnek tartott tetteinek folytatását hangozta (rezsicsökkentést, munkahelyek létesítését, az EU-pénzek hatékonyabb felhasználását stb.). Lényegében az emberek megélhetési körülményeinek javítására tette a fő hangsúlyt, ami a választók érdekeit szolgálja. Vagyis javaslataiban új célokat, elemeket nem jelölt meg. Csak azt hangsúlyozta, amit eddig is tett. Jelezte: nemcsak a nyugati, EU-államokkal, Amerikával kíván partner kapcsolatot tartani. Nemzetközi szinten pedig Magyarország szerepének további erősítését tartja fontosnak. Új programpontokat csak a 2010-es választáskor tett. 2014. évi jelszavai: Magyarország jobban teljesít, 20% rezsicsökkentés, 20% munkahely, csak a Fidesz, Magyarország miniszterelnöke, kiállni a magyar érdekekért Brüsszelben stb. 2. Az ez évi választáson meglepő, hogy az MSZP és párttársai ismét a másodikok lettek. De ez az eredmény nem volt elegendő a kormányváltás megvalósításához. Mivel magyarázható ez? Szerintem a lakosság elégedett volt a kormány legutóbbi intézkedéseivel (rezsicsökkentés, családi törvények változtatásai stb.). Több párt összefogása ugyan előnyt jelentett a baloldalnak, de később ugyanezért nagyon sok vita várható elsősorban személyi, anyagi vonatkozású kérdésekben. Pártjaik változtatásokat nem javasoltak, csak azzal érveltek, hogy valamennyiüknek egyetlen célja a kormányváltás, a jelenlegi 6
DEKA ÉRTESÍTŐ
kormány megbuktatása. Új javaslatokat nem jelöltek meg. A régi javaslataikat kívánták visszaállítani. Negatív programmal nehéz nyerni! A kormányt új program nélkül kritizálni nem vezet eredményre. Ezért mondható sikertelennek számukra a választás. Sőt a jövőben további nehézségek várhatók az összefogásból eredően, a részletekben rendkívül sok vita lesz még, vagy az összefogás fog felbomlani! 3. A választáson a vártnál jobban szerepelt a LMP! Véleményem szerint ez a zöldpártiságra való hivatkozással, annak hangsúlyozásával (amit egyetlen más párt sem hirdetett) magyarázható. Természetesen ez nem lett volna eredményes, ha nem lett volna elegendő pénzük ennek propagálására. Tapasztalhattuk, hogy a nagyobb pártokhoz viszonyítva rendkívül sok plakátjuk volt. Nem maradtak el ebben a kérdésben a nagyobb, gazdagabb pártoktól. Véleményezhető, hogy jelentős pénzügyi támogatóik voltak. Másrészt visszafogottabb volt a propagandájuk, csak elméleti elveiket hirdették, konkrét javaslataik nem voltak és más pártokat sem kritizáltak, ócsároltak. 4. A Jobbik volt egyedül az a párt, amely programot hirdetett. Ez a párt több szavazatot kapott 2014-ben, mint a 2010-es választáson. (2010. évi szavazataihoz képest 129 592 szavazattal, 3,87%-kal kapott több szavazatot). Nyeresége biztató a jövő szempontjából. A programok egy része nem volt új, azt ők is, és más pártok is hirdették korábban, de nem valósították meg. Ilyen volt a politikusok eddigi rossz politikájának elszámoltatása, a közrend javítása, nagyarányú munkahely-létesítés stb. Ezeknek a programoknak a megvalósítására a hatalomra kerülő pártok vállalkoztak, de nem valósították meg, vagy csak részben teljesültek. Új programokat is hirdettek, amelyeket az Értesítőben is közlésre felkínáltak, sajnos a többi induló párt nem közölte ezt velünk. (Vagy nem is volt új programjuk?) A plakátjaikon helyesnek tartottam a személyes megszólításokat: Veled sikerülni fog, Szebb jövőt, Szebb jövedelmet, Kellesz a hazának, Talpra magyar, A jövőt nem lehet megállítani stb. Dr. Bajnok István
A DEKA 2013. évi közhasznúsági jelentése A DEKA alapszabályában a törvény szerinti tevékenységünk kiterjed: 4. nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretfejlesztés segítésére, 5. kulturális tevékenységre, 11. emberi és állampolgári jogok védelmére. Tevékenységünket az Értesítő havilap kiadásával folytatjuk. 2013-ban 11 db 8 oldalas lapot jelentettünk meg. Kiemelten foglalkozunk az esélyegyenlőség, az emberi és állampolgári jogok védelmével, az oktatásügy problémáival. Az „Olvasói levelek” rovatban az olvasóknak nyitunk véleménynyilvánítási lehetőséget. A lap országos terjesztésű. Ezt bizonyítja a kiemelten magas éves postai költségünk (353 223 Ft). Összes éves kiadáIII. évf. 5. szám
7
sunk 478 582 Ft, éves összes bevételünk 546 760 Ft volt. Az államtól, egyházaktól, civil szervezetektől pénzügyi támogatást nem kaptunk. Bevételeink többsége adományokból származik (482 135 Ft) és az 1%-os szja-felajánlásokból. Fizetett alkalmazottunk nincs, cikkíróinknak tiszteletdíjat nem fizetünk. Felvett hiteleinket az alapítvány pótolja. A DEKA Értesítőt az olvasók igénylik, szívesen támogatják. A kis lapunk példányszáma 4-5000 db havonta. Köszönjük támogatóink, olvasóink elismerését, pénzügyi támogatását. Reméljük, ha kis mértékben is, hozzájárultunk lapunkkal a demokrácia igazi arcának és a társadalmi igazságok megismeréséhez. Várjuk további támogatásukat. AZ SZJA 1%-ÁNAK FELAJÁNLÁSÁNÁL KÉRJÜK, NE FELEJTKEZZENEK MEG AZ ÉRTESÍTŐ KIADÓJÁRÓL, A DEMOKRATIKUS KÖZÉLETÉRT ALAPÍTVÁNYRÓL (DEKA), ADÓSZÁMA: 18227073-1-43 Az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület Bp. XI. kerületi Szervezete 2014. május 13-án, kedden 15 órakor találkozót tart a Szent Imre Gimnázium földszintjén. Medgyasszay László előadásának címe: Nyugdíjak jövőbeli alakulása. Minden érdeklődőt szeretettel várunk
A választáskor ne csak szavazz, gondolkozz is. TERJESZD AZ ÉRTESÍTŐT! Ha több példányt kívánsz, vagy nem kívánod további küldését ingyenes havilapunknak, kérem, jelezd – kívánságod teljesítjük. Ha támogatni kívánod megjelenését, bankszámlaszámunk: OTP 11711034-20833390. A Demokratikus Közéletért Alapítvány (DEK A) közhasznú szervezet lapja. Felelős szerkesztő: dr. Bajnok István. Eng. szám: 90324363 Szerkesztőség: 1111 Budapest, Bartók Béla út 18. Tel./fax: 386 4476 8
DEKA ÉRTESÍTŐ
