Internet: III. évf. 11. sz., nov

DEKA

ÉRTESÍTŐ

Internet: http://bajnok.hu/ertesito • E-mail: [email protected]

III. évf. 11. sz., 2014. nov.

Tartalom • • •

Ez így volt szép és jó �������������������������������������������������������������������������������������������������� 1 Köszöntés és visszapillantás�������������������������������������������������������������������������������������� 3 Magyarnak lenni tudod, mit jelent?������������������������������������������������������������������������ 5

Apám hitte Apám hitte az otthon melegét, Apám hitte az ünnep örömét, Apám hitte az apja örökét, S úgy hiszem, ez így volt szép.

Apám hitte a hőstetteket, Apám hitte a bölcsességeket, Apám hitte a szép verseket, S úgy hiszem, ez így volt szép.

Apám hitte az első éjszakát, Apám hitte a gyűrű aranyát, Apám hitte a szavak igazát, S úgy hiszem, ez így volt szép.

Apám hitte a hírmondók szavát, Apám hitte Chaplin bánatát, Apám hitte a folyók irányát, S azt hiszem, ez így van jól. Stevanovity Dusán

Ez így volt szép és jó A verssel kapcsolatban az alábbi vélemény összegezhető. A vers tanulsága örökbecsű. Minden gyermek kötelessége szeretni, tisztelni szüleit. A szülők is emberek, különböző természetűek lehetnek. De egy gyermeknek mindig szeretni, tisztelni kell világra hozóit. Ősidők óta az apa feladata a család fenntartása. Ugyan ma már sokan úgy vélik, egy fizetésből a családot eltartani nehéz, sőt esetenként a környezeti okok miatt szinte lehetetlen. Ide sorolom a szenvedélybeteg szülőket, az élettársak eltérő viselkedését vagy egyikük halálát. Az anya eredeti feladata a család összetartása. Egy

családot egyben tartani, nevelni, szükségleteit kielégíteni régen sem volt könnyű, ma sem kis feladat. A szülők magatartása, hite tartja össze a családot. A család feje az apa. A vers írója is ezt tartja legfontosabbnak, ezért a kezdő sorok mindig hozzá szólnak („Apám”). A család (az otthon) léte, a családi ünnepek megtartása, emlékezés a múltra, az ősökre, a családi összefogás lényege, egyben a jövő biztosítéka. A 10 éves, 25 éves, esetleg az 50 éves házassági évfordulók (az együtt töltött évek) mindig nagy ünnepet jelentenek egy család életében. Szívesen emlékezünk a közösen töltött időkre, még akkor is, ha sok rossz emlékünk is volt az évek során. Becsüljük meg a múltat! Az íróval együtt mondjuk, az emberi, erkölcsi törvények, a házassági hűség betartása nélkül a családban nem lehetséges az összefogás. Ezért valljuk, a család széthull az őseinktől örökölt elvárások betartása nélkül! Minden ember külön egyéniség. Tanultságától, neveltetésétől, szokásaitól függően eltérő lehet a felek magatartása, de az egymás szeretete, az összetartás érzete segít a problémák megoldásában. A liberalizmus nem fogadható el a családban, sem a vadkapitalizmus a társadalomban. Nem helyes, ha te jobbra mész, én balra megyek, és csak a pénzt hajkurásszuk! Ez végeredményben váláshoz szokott vezetni. Az erkölcsi törvények (minden nehézség ellenére) összefogásra kötelezik a szülőket, a családot. Nem a házaséletben, hanem már a párválasztáskor kell elfogadni egymást, a gyerekeket, azok számát. A vers szerint is az igazmondás jelzője a szónak. Mai világunkban az igaz szó hiánycikk! Politikusokból, az újságokból (szándékosan vagy véletlenül) ömlik a hazugság! A tévé, rádió, az újság (a média) sokszor kreált, fiktív – egyes, erkölcsileg nem elfogadható helyzeteket, és nem a többségben levő helyes valóságot. A kiragadott történetek nem példának szolgálnak, csak érdekesek, többnyire az erőszakot, az erotikát terjesztik. Általában nem a béke megoldásait keresik, nem a boldog családi életre ösztönöznek. Az adásokból megismerhetjük, hogy egyes hősök (?) csalafintasággal hogyan tudják legyűrni ellenfeleiket elfogadható vagy elfogathatatlan módon. Igen, régen a szónak hinni lehetett! Ma sok esetben ott tartunk, hogy a leírt szónak sem hihetünk! A hazugságokat, csalásokat sokan tiszteletet váró fehérgalléros bűnözésnek is nevezik. Sőt sokan már ott tartanak, hogy dicséretet várnak a hazugságukat bevallóktól (például Gyurcsány). Pedig a hazugságot nem csak bevallani, hanem megbánni és jóvátenni is szükséges! Erre már nem terjed ki a figyelmük! Ennyit változott ma az erkölcsösség területén a világ! Jó lenne megszabadulni a bennünket körülvevő hazugságoktól. A médiában a történelemből ismert egyes emberek tetteit, valódi hőstetteket, hősökről szóló megemlékezéseket ma a tévében, rádióban csak ritkán láthatunk, hallhatunk! Pedig volna miről szólni. A „magyarok nyilairól”, Botondról, Hunyadiról, Szondyról, Bemről, a szabadságharcainkról, 1956-os történetekről stb. ma egyre ritkábban lehet hallani. Nemzeti ünnepeinket megüljük, de csak úgy általánosságban, egyedi tettek, személyek említése nélkül. Vagy talán félnek, hogy ma is akadnak bátor emberek, akik nem lapítanak, ki merik mondani véleményüket, akár tetszik, akár nem a vezető hatalmasoknak, 2

DEKA ÉRTESÍTŐ

és a társadalmi rendet bírálni merészelik? Pedig volna miről írni, Mindszentyről, Sándor István szalézi szerzetesről és még másokról. „Apám hitte a szép verseket” – igen, az irodalmat meg kell becsülni! Ma is születnek szép versek, de véleményem szerint a társadalmat ma nem hozza lázba egy se! A mai verselők nem találják meg azt a témát, amit versben lehet igazán elmondani. A trianoni békediktátum után még voltak írók, akik a magyarságot sértő igazságtalanságról verseltek. Ma a hatalom nem foglalkozik ezzel, elfogadja a „változtathatatlan” határokat, a trianoni békediktátumokat és az azt jóváhagyó, II. világháborút követő békét, amit a nemzetközi sajtó igazságosnak, helyesnek is tart. Ma a II. világháborúról, 1956-ról csak ritkán, a hivatalos ünnepeken hallhatunk valamit, de az ún. rendszerváltásról, annak tényleges hatásáról, jövőjéről még kevésbé emlékeznek meg irodalmáraink. Talán szégyenteljes tettnek tartják, vagy nem mernek őszintén nyilatkozni róla? Pedig a rendszerváltás – vagy nevezzük bárminek – jelentős változást hozott életünkben.

Köszöntés és visszapillantás Előre kijelentem, hogy az Értesítő nem politikai lap. Mi nem politikai nyilatkozatokat, csupán tényeket ismertetünk, és felhívjuk a tisztelt olvasó figyelmét azok politikai jelentőségére. Példaként említem, hogy nem hagyhatjuk szó nélkül a 2014. évben történteket. Magyarországon három választást tartottunk ebben az évben. El kell ismerni, mindhárom választást a Fidesz–KDNP szövetség jelentős arányban nyerte. Ehhez a politikai sikerhez csak gratulálni lehet. Politikailag nem kívánjuk indokolni a győzelem okait, arról más forrásból bőven tudnak értesülni. A múltból tapasztalhattuk az egypártrendszerű kormányzás előnyeit, hátrányait. 1990-ben többpártrendszer lépett életbe az ún. „rendszerváltással”. Egypártrendszerben csak a szocialista ideológiát támogatta a kormány. Többpártrendszerben a kormány ideológiája a kormánypártok összetételétől változhatott. A szocialista, liberális, kapitalista, keresztény ideológiák versengtek egymással. Visszapillantva az elmúlt 25 évre, a liberális kapitalista szemlélet lett uralkodó a kormányok tevékenységében. Ennek következménye lett a „szocialista ipar” leépítése és az állami, termelőszövetkezeti mezőgazdasági rendszer felszámolása. A 2010. évi választás után a Fidesz–KDNP szövetség győzelmével kezdett az ország kilábalni a liberális kapitalista rendszer által okozott hibákból, a teljes gazdasági káoszból. Természetesen ez a folyamat a kormány 2014. évi választási győzelmével remélhetőleg folytatódni fog. A Fidesz az ifjak pártjának indult 1989-ben. A neve is Fiatal Demokraták Szövetsége még ma is. Tulajdonképpen a liberális elvet valló SZDSZ szövetségese volt. Az akkori tagok ma már 50 év felettiek (pártelnökük, Orbán Viktor ez évben lett 50 éves – Isten éltesse még sokáig). Ma még a régi tagok vannak a jelentősebb posztokon, a fiatalokat még tanítani kell. A Fidesz népszerűségét bizonyítja, hogy immár második választást nyeri III. évf. 11. szám

3

nagy többséggel. Hirdeti, hogy a magyarság érdekét kívánja képviselni úgy nemzetközi, mint hazai szinten. A politikában azonban nem a „szeretem-nem szeretem” elv érvényesül, hanem az országok érdeke. Churchill azt mondta: a politikában nem létezik örök barátság meg örök ellenség, csak az örök érdek! Maga is példát mutatott erre, amikor 1917-ben harcolt Sztálin ellen a „fehérek” oldalán, de Jaltában már Sztálin szövetségese volt Hitler ellen! Ezért jelentős kérdés, hogy a nemzetközi versengésben nem kényszerül-e a Fidesz-kormány olyan „megegyezésre”, ami nem biztos, hogy a magyarok érdeke. Például az ukrajnai válságban. A KDNP ebben az évben ünnepelte 70 éves újjáalakulását. Nem mai párt, régi keresztény hagyományokra épült. Az 1944. évi újjáalakulása után nevéből levette a „keresztény” jelszót, és DNP lett belőle. De így sem voltak nagy sikerei. Rákosi a történészek szerint a DNP-t egyértelműen Mindszenty József hercegprímás ellen kívánta felhasználni. Mivel ezt nem tudta elérni Barankovics István pártvezető személyével, kénytelen volt Mindszentyt letartóztatni, bíróság elé állítani. Nem számított tovább a DNP-re, ezért 1949-ben megszűnt a párt parlamenti léte. A DNP-képviselők egy része börtönbe került, egy része Nyugatra menekült, egy kis része kétes körülmények között itthon maradt. 1956-ban a KDNP-nek jelentős szerepe nem volt. 1989-ben alakult újjá a párt, ismét a keresztény szóval. Sem az Antall-kormányban, sem az első Orbán-kormányban nem volt jelentős szerepe. Az Antall-kormány egészségügyi minisztere Dr. Surján László KDNP-pártelnök volt – aki az abortusztörvényt aláírta. A KDNP 1998. évi „mélyrepülése” után vezetői a Fidesz-frakcióban kerestek menedéket. Az első Orbán-kormány szociális minisztere így Harrach Péter lett – ez idő alatt említésre méltó tevékenysége nem volt. A KDNP 2002-2003 körül kettős párttagságot vállalt a Fidesszel. Azóta a liberális Fidesz és a keresztény elveket valló KDNP nem szövetségben, hanem kettős párttagságban van egymással. Erről az Értesítőben már több cikk jelent meg. A szövetség és a kettős párttagság között különbség van. A megegyezések szerint a KDNP vezetősége a kettős párttagság alapján a 2002-től átirányított (eredetileg is keresztény és nem keresztény elvet valló) tagokkal megváltozott. Név szerint is meg lehet különböztetni őket, Lényeges különbség a szövetség és a kettős tagság között, hogy a szövetségben két azonos értékű szervezet köt szövetséget – kettős tagság esetében egy nagy párt befogadja a kisebb pártot. A pozíciók elosztásában ez már lényeges különbségként jelentkezik. Például a 2010. évi választásokon a közös jelöltekre leadott szavazatok és a pozíciók elosztásában a KDNP csak 14%-ban részesült. Említésre méltó, hogy Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár lett mint KDNP-vezető, holott Hiller MSZP-s parlamenti képviselő kijelentette Hoffmann elleni hozzászólásában, hogy „voltunk mi egy pártban” (az MSZMP-ben). E kijelentés ellen Hoffmann nem tiltakozott! Van, aki megváltoztatja véleményét – mint például az evangéliumból ismert történetben Saulból Szent Pál lett, aki vértanú lett új hitéért. De az is igaz, hogy nem elég bevallani, hogy új véleményem (hitem) van, hanem a régit el kell vetni, meg kell bánni, mint Saul, és jóvátételt kell szolgáltatni az új hite mellett. Ezt pedig Hoffmann Rózsánál 4

DEKA ÉRTESÍTŐ

nem tapasztalható. A kötelező erkölcstan bevezetését a KDNP már 1992-ben javasolta, de mivel akkor nem lett új oktatási törvény, ezért nem történt semmi. Jelenleg viszont az új oktatási törvénybe csak Lázár János és Harrach Péter frakcióvezetők javaslatára vezették be a kötelező erkölcstant vagy hittant a 12 évfolyamos oktatási rendszer első és ötödik osztályában (vagyis csak két évfolyamban)! A többibe csak későbbi időpontban fogják majd bevezetni. Ugyan Rákosi azonnal el tudta törölni az erkölcstant mind a 12 évfolyamban, bevezetni – úgy látszik – évek kellenek! Ezt a módszert úgy szokták jellemezni, hogy „nem akarásnak nyögés a vége”.

Még nem elég Nem elég a célt látni, Járható útja kell! Nem elég útra kelni, Az úton menni kell!

Nem elég elindulni De mást is hívni kell! S csak az hívjon magával Aki vezetni mer! Nem elég jóra vágyni: A jót akarni kell! És nem elég akarni, De tenni, tenni kell!

(Részletek Váci Mihály verséből)

Merd kimondani véleményed. Ne légy a média rabja, sem meggondolatlan, kritika nélküli pártkatona!

Magyarnak lenni tudod, mit jelent? Az alapgondolatot a következő dal ösztönözte: Ezer éve, hogy a nemzet itt magának hazát szerzett! Most akarják, most akarják kiirtani, de az Isten, a JÓ ISTEN nem engedi! A történelem igazolta, hogy csak a honalapító Árpád apánk és utódai tudtak itt a Kárpát-medencében – Európa országútján – maradandó államot alapítani. A Kárpát-medence múltjáról tudjuk, hogy Augustus római császár küldött ide légiókat, akik városokat, utakat, arénákat építettek. Nyomaikat még ma is megtalálhatjuk. Ugyan legyőzték a pannonokat, dákokat, de hatalmukat nem tudták megtartani. A római uralom után a népvándorlás népei váltották egymást. Jöttek-mentek különböző germán népek (gótok, gepidák, longobárdok), hunok, avarok, de hatalmuk nem tartott sokáig. A nagy MorIII. évf. 11. szám

5

va Birodalom is felbomlott Szvatopluk halálát követően. A magyarok honfoglalása után ezek a népek beolvadtak a magyarok közé. A később jövő tatárok, kunok sem tudtak önállósulni, ők is letelepedtek és magyarokká váltak. Ezt Géza fejedelem és Szent István „az idegenek befogadását célzó” okos politikájával érte el. A törökök ugyan 150 évig az ország nagyobb, értékesebb részét uralták, de „nem váltunk törökké”, a Habsburgok idején sem lettünk „osztrákká”. A magyar nép nyelve, kultúrája és hagyományai évszázados múlt után is megmaradtak. A törökdúlás után betelepített népek (tótok, svábok, stb.) nem változtatták meg a nemzet összetételét. A magyarországi hatalom képviselői is sokat változtak az idők folyamán. A honfoglaláskor és azt követően Árpád utódai voltak a hatalom birtokosai. Az Árpád-ház kihalása után az Anjou, Luxemburg, Hunyadi, Jagelló, Habsburg családok birtokolták hosszabb-rövidebb ideig a hatalmat. A legújabb korban csak az 1920. évi trianoni békediktátum ismerte el nemzetközileg a „Magyar Királyságot” mint önálló államot! Addig „Osztrák–magyar Monarchia” voltunk. Ugyan 1849-ben egy rövid ideig önálló lett Magyarország, de csak az 1949. évi alkotmány minősítette át köztársasággá. A rendszerváltást követően az 1949. évi alkotmányt nem érvénytelenítették, ezért a 2011. évi „Alaptörvényben” Magyarország köztársaság maradt. A hagyományos, Szent István által alapított királyságból köztársaság lett. Magyarnak lenni tudod, mit jelent? (Sajó Sándor verse.) A magyarság nem valláshoz, fajhoz, bőrszínhez, párthoz stb. kötött tulajdonság. Az emberek többfelé köthetők világnézetileg, érdekeik szerint, de tudatosítani szeretném a magukat magyarnak valló emberekben, más nemzetek érdekét nem képviselhetik – mert azáltal hazaárulókká válnak! A magyar érdeket kell feltétlenül képviselni a megállapodásokban, szerződésekben is. A megállapodások lényege a két fél megegyezése. Mindkét félnek bizonyos engedményeket kell tennie. De az általunk kötött megállapodások nem sérthetik az ország függetlenségét, gazdasági, kulturális, nemzeti érzékenységét! Az elmúlt évtizedek rövid története. A második világháború után Magyarország elvesztette függetlenségét, szovjet megszállás alá került. Ugyan a béketárgyalásban leírták, hogy az osztrák békekötés után a szovjet hadsereg eltávozik Magyarországról, de 1955-ben az osztrák békekötés után az akkori magyar kormány vezetői kérték a szovjet hadsereg további maradását! Ugyanezt megtették – kérték – az 1956-os szabadságharc leverésére után is (Kádár-kormány). Sőt hosszú ideig „az 1956-os eseményeket” ellenforradalomnak nevezték. Kérdezem, a magyarok érdeke volt a vezetők kérése? Csak később, 1992-ben távozott Magyarországról a szovjet hadsereg. A rendszerváltozáskor Antall József lett a miniszterelnök. Sajnos megegyezett a nagyhatalmakkal és a nagytőkés vállalatokkal, hogy Magyarország gazdasági „talpon maradása” érdekében bezárják a magyar gyárakat, bányákat, leépítik a termelőszövetkezeti rendszert. Ezzel tudatosan beleegyezett abba, hogy Magyarországon nőni fog a munkanélküliség, és az államadósság nem csökkenni, hanem a csillagos egekig emelkedni fog. Ezeket a megállapodásokat magyarnak nevezett vezetők hozták! Bizonyára ők is tudnak 6

DEKA ÉRTESÍTŐ

indokokat felhozni, hogy még rosszabb helyzetbe kerültünk volna, ha ők nem vállalják ezeket a következményeket. Korábbi vezetőink azt mondták: azért kerültünk nehéz helyzetbe, mert „többet költöttünk, mint amit szabad lett volna”, vagy „megettük előre a jövőnket” és „ megettük az aranytojást tojó tyúkot” stb.! Nem egyszer hallottuk választott vezetőinktől, hogy most húzzuk össze a nadrágszíjat, később pár év múlva már jobb lesz. Ma is hallhatunk olyan szöveget, hogy valamikor jobb lesz. Figyeljük, mit mondanak a hatalom vezetői, de fontosabb az, hogy mit tesznek, ígérgetéseik ellenére. Ahhoz, hogy javítani tudjunk nehéz politikai, gazdasági örökségünkön, összefogásra van szükségünk. Történelmi múltunk kötelez bennünket, hogy a jövőben kötendő megállapodásokban nem csak egyesek vagy csoportok érdeke valósuljon meg. Összefogni kell minden magyarnak pártoktól, vallástól, anyagi helyzettől függetlenül bárhol éljen is. Talán sokan vitatják, de csak ezáltal érhetők el céljaink. El kell ítélni minden megbontó, önző vagy rosszindulatú kezdeményezést bárkitől, bárhonnan jön. Véleményünket nem bátortalanul, „csomagoltan”, hanem hangosan, bátran, egyértelműen kell kimondani! Vitatkozni lehet, de vita során sokszor jobb elfogadni a vitapartner javaslatait, ha az jobb eredményre ad reményt. A vitában szükség van alázatosságra is! Senki ne gondolja magáról, hogy nála van a bölcsek köve, hogy csak az ő álláspontja a helyes! A vitában fontos elv, hogy a vitázó vállaljon felelősséget szavaiért, és ha tévedett, vállalja akár a börtönt is hibás vélekedéséért, tanácsáért! Ezt törvényben kell biztosítani! Ne csak mondjuk a politikusok felelősségét (de nem teszünk semmit a felelősségre vonásukért), egyszer végre rendeletileg is szabályozzuk ezt a kérdést! A politikusok bűneit fokozottan büntessék, mert annak hátrányát nem egyesek, még csak nem is kis csoportok, hanem milliók viselik. A magyar Büntető Törvénykönyvben kell felsorolni a politikai bűnöket! Napjainkban tapasztalható, hogy az emberek érdeklődése egyre jobban a kereszténység és a magyarság felé fordul. A jelenlegi parlamenti pártok mindegyike magyarnak (?) vallja magát, sőt két parlamenti párt jelvényében a kereszt is szerepel, ami világnézetükre utal (a KDNP és a Jobbik). Mint tapasztaljuk, a kötelező hit- és erkölcstan tantárgyat is bevették a nemzeti köznevelési törvénybe – amit kezdetben nem kívántak megtenni. A pártok közötti választási lehetőség is bővült. Nem felejtkezhetünk meg azonban a magyarság elleni megnyilatkozásokról sem, amelyekkel szemben fel kell lépnünk: mint például Kertész Ákos cikke ellen. Vagy egyes nagytőkés intézmények, vezetők magyarságot leminősítő nyilatkozata, a magyarok kettős állampolgársága ellen irányuló akcióira. A kettős állampolgárságot ma már a világban nemzetközileg elfogadták. Késznek kell lenni minden ellenséges nyilatkozás kivédésére akár határainkon kívülről, akár állítólagos magyar érdekből (?), hazai párttól ered.

„Habár fölül a gálya, s alul a víznek árja, azért a víz az úr!” Petőfi Sándor III. évf. 11. szám

7

A politikában nem az számít, mit mondanak, hanem az, amit tesznek, cselekednek. A felelőtlen politikai kijelentéseket is büntetni kellene, ami az országnak kárt okoz.

Humor 1956-ban 1956 végén sokan igyekeztek Nyugat felé menekülni (vonattal, busszal, kocsival). Az utakon nagy volt a tumultus, előfordult, hogy csak lassan tudtak az úton előbbre jutni. Egy busz vezetőjét megszólította az utasa: – Uram, nem tudna egy kicsit gyorsabban menni? Mire a busz vezetője válaszolt: – Igen, kérem, én tudnék gyorsabban menni, de nem hagyhatom itt a buszt, mert a busz rám van bízva, én vezetem.

Orvosnál Bemegy a székely az orvoshoz. Az megvizsgálja és azt mondja neki: – Hát bácsikám, rossz hírem van. Magának szarkómája van. Kimegy a székely, kint várja a komája. Elindulnak a szekéren, s kérdi a koma: – Na komám, mit mondott a doktor, mi bajod van? – Nekem semmi, de rólad nagyon rossz véleménnyel van, nem tudom, honnan ismer.

„MI MINDEN ERŐT, AMI A HAZA JAVÁRA AKAR ÉS TUD TENNI, NEM ELTIPORNI, HANEM EGYÜVÉ TENNI KÍVÁNJUK.” (MÓRICZ ZSIGMOND)

A De­mok­ra­ti­kus Köz­élet­ért Ala­pít­vány (DE­K A) lapja. Felelős szerkesztő: dr. Baj­nok Ist­ván. Eng. szám: 90324363 Szerkesztőség: 1111 Budapest, Bartók Béla út 18. Tel./fax: 386 4476 8

DEKA ÉRTESÍTŐ