INTERAKTÍV TANANYAGFEJLESZTÉS ÉS ALKALMAZÁS TAPASZTALATAI

INTERAKTÍV TANANYAGFEJLESZTÉS ÉS ALKALMAZÁS TAPASZTALATAI Sediviné Balassa Ildikó – Vargáné Dugonics Rita – Farkas Zoltán Pannon Agrártudományi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar Szaktanácsadási, Továbbképzési és Informatikai Központ, Keszthely

Magyarországon az utóbbi években az egyik legfontosabb feladat a képzés, az innováció és a kutatás, amelyeknek megvalósításában az új oktatási formák, módszerek és az ezekhez kapcsolódó eszközök használatának bevezetése, a feltételek megteremtése a minél szélesebb körben történő elterjesztése kiemelt feladat. Előadásunkban egy módszertani műhely (melynek résztvevői a PATE Szaktanácsadási, Továbbképzési és Informatikai Központ, a Keszthelyi Akadémia Alapítvány és a Talentum Kft szakemberei) az elmúlt években folytatott fejlesztési munkájáról számolunk be. Fejlesztő csoportunk évek óta foglalkozik a felnőttek képzésének aktuális kérdéseivel, a hatékonyabb ismeret átadás-átvételi formák keresésével, kidolgozásával és megvalósításával. Céljaink: • Az új oktatási formák alkalmazásához, a módszerek elsajátításához, eszközök használatához értő szakemberek képzési tananyagának elkészítése, tanárok, oktatók továbbképzése (Távoktatási szakemberképzés). • Az egyes képzések keretében az eredményként elvárt szakmai kompetencia kialakítása ÚJ ESZKÖZÖK, ÚJ MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁVAL, ÚJ FORMÁBAN. Az elméleti tudás és gyakorlati tapasztalat felhasználásával tananyagtervezés, tananyagfejlesztés, a tervezett képzések lebonyolítása, értékelése. (Nyitott-, távoktatási kurzusok moduláris rendszerű szakképzés, kombinált képzési formában tanulásirányítással). A két program egyfelől teljesen különálló, másfelől viszont egymást kiegészítő, teljes mértékben azonos célrendszer elemeként értelmezhető.

1. TÁVOKTATÁSI SZAKEMBERKÉPZÉS

A továbbképzést célzó kurzus három féle. A legfontosabbnak a három közül a „Tanulásirányító” (TUTOR) képzést tartjuk. Véleményünk szerint e képzés elvégzése feltétlenül szükséges pedagógusok számára. A képzés célja, hogy a pedagógusként, oktatóként dolgozók átfogó, minden fontos területet érintő ismeretet szerezzenek az új oktatási formákról, azok eszközrendszeréről és módszereiről készség szintű alkalmazási gyakorlatra tegyenek szert.

Lényegesnek tartjuk, hogy az eddig hagyományos oktatásban tanítók megértsék a régi és új tanítási forma közötti alapvető különbségeket. Vállalkozzanak azokra az új szerepekre és feladatokra, amelyek elengedhetetlenek a távoktatásban, ahol tanulásirányítóként vesznek részt és az önálló tanulás módszerének elsajátításában is útmutatásokat kell adniuk a tanulóknak. A másik - pedagógusoknak kidolgozott program - a TANANYAG-FEJLESZTŐ KÉPZÉS. Ez a képzés az új formában, eszközrendszerrel és módszerekkel megvalósított tanítás-tanulási folyamathoz szükséges nyomtatott, illetve interaktív tananyagok megtervezésére és kidolgozására készíti fel elsősorban a pedagógusokat, továbbá a fejlesztő projekt további szakembereit. A harmadik tervezett program az OKTATÁS-MENEDZSMENT képzése. Ez a nyitott, távoktatási formát kizárólagos vagy alternatív módon választó intézmények vezetőinek felkészítését szolgáló továbbképzés. Valamennyi továbbképzési kurzus törzsanyaga - eltérő hangsúllyal ugyan – tartalmazza az alábbi nyolc témakört:

1. A távoktatás kialakulása, jelene, jövője és fogalomrendszere 2. A nyitott-, távoktatási rendszer 3. A tanítási-tanulási folyamat újszerű értelmezése 4. A tanár-tanuló megváltozott szerephelyzete 5. A tanulók támogatása, motiváció, a motiváció fenntartása 6. Eszközök, eszközhasználat, módszerek a távoktatásban 7. Az értékelés szerepe és folyamata 8. Minőségbiztosítás a távoktatásban. Fontosnak tartom hozzátenni, hogy minden képzéshez tartozóan a gyakorlat és a konzultáció más-más témákhoz kapcsolódik. A tutor képzésben például a legfontosabb 3, 4, 5, valamint a 7-es témakör megbeszélése és a konzultációkon ezekhez kapcsolódó esettanulmányok feldolgozása. A szakembereket távoktatási formában kívánjuk felkészíteni. A tanuláshoz tancsomagot terveztünk, mely tartalmaz kötelező tananyagot (amit a képzést tervező távoktatási szakemberek írtak, illetve állítottak össze), nagyon részletes ajánlott irodalmat (jelentős része magyar nyelvű), tanulási útmutatót, továbbá az ön-és tutori értékelést szolgáló adatbázist. A képzés során van kötelező csoportos konzultáció, lehetőség egyéni konzultációkra, ugyanakkor elsősorban az önálló tanulásra esik a hangsúly. A távoktatás tananyaga 1998. novemberében készült el, akkor indítottuk egy 12 fős csoport tanulás-tanítási kísérletét. A csoport tagjai minimum 10 éves tanítási gyakorlattal rendelkező, pedagógus végzettséggel nem rendelkező felnőttek közgazdasági, informatikai képzésével foglalkozó szakemberek voltak. Átlagéletkor 34 év. Az általuk javasolt módosítások és a lektorok véleménye alapján

2

készült el a távoktatási tananyag jelenlegi változata („TÁVOKTATÁSI SZAKEMBEREK KÉPZÉSE” TANCSOMAG). E munkákkal párhuzamosan az 1998/99-es tanév második szemeszterében a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola a végzős diákjainak fakultációs lehetőségként hirdettük meg (az álaltunk kidolgozott tananyag alkalmazásával) „A távoktatás, mint oktatási forma” tantárgyat. Ez a képzés napokban fejeződött be, a hallgatók értékelése és véleményének kikérése utánra terveztük a kurzus tapasztalatainak összegzését.

2. ÚJ FORMÁK MEGHONOSÍTÁSA, ÚJ MÓDSZEREK ÉS ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSA AZ INFORMATIKAI KÉPZÉSEKBEN (Elsősorban a szakképzésben, ugyanakkor az egyetemi graduális és posztgraduális képzésben is az a cél, hogy „piacképes”, OKJ szerinti, illetve nemzetközi szintű –ECDL- végzettség megszerzését tegyük lehetővé a hallgatóknak minél rugalmasabb képzés keretében). Az oktatási piacon jelentkező kereslet igen változatos. Ennek felmérését, ismeretét igen fontosnak tartjuk a minél sokszínűbb, teljesebb kínálat kialakításához.

Az informatikai szakképzési rendszerünk jellemzői: Az informatikai szakképzési és továbbképzési rendszerünk egy olyan dinamikus rendszer, melynek állandó karbantartása, aktualizálása nélkül nem biztosítható az időben, mélységben és horizontális kiterjedésben is megfelelő minőségű output. A tartalmi elemek fejlesztése nem bizonyult elegendőnek a sokszínű és igen eltérő igényeket figyelembe véve. Szükségesnek láttunk elindítani egy olyan formai újítást, mely magába foglalja az új módszerek meghonosítását, a kommunikációs, információs technológia sokszínű alkalmazását és eredményét tekintve hatékonyabb. A forma megválasztásánál figyelembe vettük: Külső tényezők: • a szakképzési, tovább-, és átképzési igényt, annak igen jelentős növekedését, • az oktatási keresletet jelentő munkahelyi szervezetek, az egyén és a munkaügyi központok igényeit, a korlátokat és lehetőségeket, • a szakképzés finanszírozási rendszerének - elsősorban a szakképzési hozzájárulási rendszernek - a gazdasági szervezetek humánfejlesztési programjait, aktivitását ösztönző átalakítására tett javaslatokat, • a rendelkezésre álló tanítás-tanulási formák elméleti kidolgozottságát, gyakorlati alkalmazását Magyarországon, • a megvalósításhoz szükséges eszközök elérhetőségét.

3

Belső tényezők: • az intézményi képzési rendszer struktúrája, tartalmi kidolgozottságát, • az intézményben a rendszert kidolgozók és továbbfejleszteni szándékozók, szakmai felkészültségét, gyakorlati tapasztalatát, • a továbbfejlesztéshez szükséges pénzügyi és egyéb erőforrások rendelkezésre állása. A formai, módszertani továbbfejlesztést 1997-ben kezdtük el. Célul tűztük ki egy komplex felsőfokú végzettséget nyújtó szak teljes tananyagának kidolgozását és új formában történő indítását. A választás több okból a „Gazdasági informatikus” képzésre esett. Motivált ebben a választásban az, hogy ebben az időszakban vettünk részt a képzés központi programjának kidolgozásában az MKM megbízása alapján, továbbá, hogy munkatársaimmal együtt ekkor fejeztük be az első gazdasági informatikus csoport képzését. A gazdasági informatikus képzés fejlesztése Cél az eredményként elvárt szakmai kompetencia kialakítása ÚJ ESZKÖZÖK, ÚJ MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁVAL, ÚJ FORMÁBAN. Tananyagtervezés, tananyagfejlesztés, távoktatási szervezet létrehozása, képzések lebonyolítása. Új eszközök: • számítógép, az ismeretek átadás-átvételének hatékonyabb megvalósításához, • számítógép-hálózat (lokális) az ön-, és tanári értékeléshez, • tancsomag, mely az interaktív tananyagot is tartalmazza, • számítógép-hálózat (Internet), levelező rendszer alkalmazása. Új módszerek: • az általunk kidolgozott „3I”-nek nevezett módszer, mely jelenti − Az INTEGRATÍV tananyag tartalom tervezést, − Az ismeretátvétel INTERAKTÍV és ITERATÍV módját, • az ismeretátvétel problémamegoldással történő megvalósítását, • a feladatok gyakoroltatásának interaktív megoldását, • az ismeretellenőrzés (ön-, és tanári) számítógéppel történő megoldását Új forma Az általunk alkalmazott nyitott-, távoktatási forma a jelenléti és távoktatási formának és módszereknek olyan ötvözete, mely • alkalmazza az ismeretátadás-. átvételi folyamatban és az értékelésben az interaktív, számítógéppel támogatott módszereket , • tartalmazza a nyitottságot, rugalmasságot, mely lehetővé teszi az egyéni elfoglaltságtól függő időfelhasználást a tanulásban, haladásban, a vizsgákra való felkészülésben, • biztosítja a program keretében megvalósuló személyiségközpontúságot, • lehetővé teszi a különböző oktatási formák együttes használata, hogy mindenből a legelőnyösebb, leghatékonyabb módszereket integráljuk.

4

Az alkalmazott formában meglévő jelenléti oktatási elemek előnyei: • • • •

létrejön a személyes kontaktus a tanulásirányító és a tanulók között, kialakul egy közösség, mely a tanulás folyamatában az egymással történő kommunikációt, az egymástól tanulást is szolgálja, a csoport motiváló szerepe érvényesülhet, az értékeléssel kapcsolatos visszajelezések közvetlenül történnek.

A nyitott-, távoktatási elemek adta lehetőségek: • • • •

önállóan dönthet a tanuló arról, hogy mikor kezdi el a képzést, milyen ütemben tanul, mikor jelentkezik vizsgára, önálló tanulást tesz lehetővé, melynek segítése különböző előre megtervezett taneszközökkel történik, önellenőrzés lehetőségét kínálja, tetszőleges ismétléseket tesz lehetővé. használja azokat az eszközöket, melyek a távollét idején megteremtik a tanuláshoz, értékeléshez szükséges kontaktust (E-mail, Internet).

A hatékonyság és az elérendő eredmény céljából a különböző formák elemeinek válogatással történő együttes alkalmazását valósítottuk meg. A fejlesztés folyamata, jellemzői, eddigi eredményei • A korábban létrehozott és folyamatosan fejlesztett informatikai szakképzési rendszert kívántuk továbbfejleszteni. Ez a rendszer horizontálisan egy folyamatosan bővülő, vertikálisan három szintű (alap, közép, felsőfok) másképpen I., II. és III, modul) struktúra. Az elmúl évben jelentősnek számított az a vertikális fejlesztés, mely a szintek közötti ismeret és készségszint szakmai kompetencia „megtartó” továbbképzések beillesztését célozta meg. • A mindkét irányú módosítás nem egyszerűen bővítést jelentett, hanem elsősorban formai és módszertani átalakítást is (új eszközök használatának bevezetésével együtt). • A rendszer fejlesztését a gazdasági informatikus képzés alrendszereihez tartozó tárgykörök átalakításával kezdtük el. A képzésre való felkészítés négy éve folyik intézményünkben iskolarendszeren kívüli formában, ugyanakkor 13-14. osztályt is indítottunk az 1998/99-es tanévben iskolarendszerben. • A gazdasági informatikus képzéshez 1998.évben a Talentum Kt, szakembereivel együtt 6 könyvből álló közgazdasági sorozatot írtunk és adtunk ki. Ezek a könyvek felkerültek a tankönyvlistára. • Az önálló tanulásra is alkalmas tankönyvekhez interaktív tananyagot terveztünk. A megvalósításhoz a „TANÁR-SEGÉD” fejlesztő eszközt hoztunk létre. • A TANÁR-SEGÉD bármilyen témájú tananyagfejlesztéshez, ön-, és tanári ellenőrzéshez készített keretszoftver. Valamennyi interaktív tananyagot és kérdésalapú

5

• Adatbázist ezzel készítettük. Ez a szoftver ad lehetőséget a TANULÓ-nak a már elkészült tananyagok olvasására, gyakorlásra és önellenőrzésre, továbbá ennek segítségével készíthet a TUTOR a csoportos, illetve egyéni vizsgákhoz a TANULÓ által csak egyszer megírható tesztet. • Az új eszközök igénybevétele mellett a kontakt órák számát megközelítőleg a felére módosítottuk. Ennél több csökkentésre nem látunk lehetőséget a szükséges gyakorlati készségek kialakítása miatt. Azt is figyelembe vettük, hogy hazánkban igen alacsony a háztartásokban jelenlévő számítógépek száma, ami azt jelenti, hogy az egyéni tanulásnak eszközkorlátai vannak. • A TANULÓ az idejétől függően tanul a könyvek és a CD-n lévő interaktív tananyag segítségével, majd ellenőrzi saját tudását és a felkínált lehetőségek közül választva részt vesz a konzultációkon. • A TUTOR ellenőrzi a tanuló haladását, (ezt a TANÁR-SEGÉD program által készített „napló” segítségével teheti meg), majd javaslatot tesz a tanulónak a további tanulását, illetve a vizsga letételét illetően. • A tanulók támogatási rendszeréhez tartozik a csoportos konzultáción túl az egyéni konzultáció lehetősége és az ország különböző pontjain kialakított konzultációs központokban a számítógép használati lehetőség is. Gazdasági informatikus szakképzés újszerű megvalósítása, majd az informatikai képzési rendszer további elemeinek fejlesztése a cél. Nem egy befejezett, hanem egy kísérleti stádiumban lévő fejlesztésről számolunk be.

6

PÉLDÁK KONKRÉT TANANYAGOKBÓL GAZDASÁGI TÁRGYAK A továbbiakban nézzünk néhány konkrét fejlesztési és oktatási tapasztalatot az előzőekben említett, gazdasági informatikus tananyag-fejlesztési tevékenységünkkel kapcsolatban. A hagyományos gazdasági informatikus képzésünk modul rendszerű és ezt a jól bevált tagolást követtük az interaktív tananyag elkészítésekor is. Modul rendszerű Gazdasági informatikus képzés

Szint

Modul

Alap

Informatika

OKJ szerinti szakképesítés Számítógép-kezelő

I.

Közép

Felső

(-használó)

Informatika

Gazdasági tárgyak

II.

I.

Informatika

Gazdasági tárgyak

III.

Szoftver-üzemeltető

II.

Gazdaságiinformatikus II. (középfok) Gazdaságiinformatikus I. (felsőfok)

Az első modul alapfokú informatikai ismereteket tartalmaz és számítógép kezelő-használó végzettséget ad. A középfokú ismereteket átadó modult tantárgyait két csoportra osztottuk. Külön tancsomagban találhatók az informatikai és külön a gazdasági jellegű tárgyakat. Ezzel az volt a célunk, hogy a szoftverüzemeltető végzettség megszerzéséhez szükséges ismeretanyag elkülönítetten áll rendelkezésre. A felsőfok anyaga jelenleg fejlesztés alatt áll. Az oktatási anyag kialakításakor megpróbáltuk maximálisan figyelembe venni azokat az elvárásokat, amelyeknek egy nyitott-, távoktatási tananyagnak meg kell felelnie. Fejlesztő csoportunk tagjai távoktatási szakemberek és legtöbben oktatási tapasztalatokkal is rendelkeznek ezen a területen. Az oktató csomagokban találhatók a tankönyveket, az interaktív tananyagot tartalmazó CD-k, az önálló tanulást irányító tantárgyi útmutatók és a tutori munkát segítő tanári útmutatók. Az interaktív tananyag fő jellemzői az alábbiakban foglalhatók össze. Valamennyi tantárgy anyaga egységes keretrendszer segítségével, egységes szerkezetben készült, ez nagyban könnyíti az önálló tanulást. Az egyes leckék anyagához un. forró gombok segítségével magyarázatokat, álló és mozgó képeket, hangot csatolhatunk, behívhatunk különböző, WINDOWS alatti alkalmazásokat. Ezekkel változatosabbá tehető tananyag, megtörik a leckék monotonitása, a tanulók figyelme tovább fenntartható, jobban motiválhatók a tanulásra.

7

PDF created with pdfFactory trial version www.pdffactory.com

Fontos szerep jut a kérdésadatbázisoknak, amelyekkel megvalósítható az ön- és a tutori ellenőrzés. A tancsomagban az alábbi gazdasági ismereteket oktató tantárgyak tancsomagai találhatók meg: - Gazdasági alapismeretek - Könyvvitel - Pénzügy - Marketing - Szervezési ismeretek - Statisztika Az egyes tantárgyakhoz tartozó tankönyvek és a CD-n elhelyezett interaktív tananyag szerves egységet képeznek. Az informatikai és a gazdasági tantárgycsoportnál is rendelkezésre állnak a tankönyvek, ezek szerepe azonban a két tantárgycsoportnál eltérő. Mivel az informatikai tárgyak esetében az írott tananyag elavulása jóval gyorsabb, nagyobb szerepet kap a könnyebben, rugalmasabban módosítható interaktív tananyag. A gazdasági tárgyaknál kedvezőbb a helyzet. Fejlesztő csoportunk külső szakemberek bevonásával 2 évvel ezelőtt elkészítette a képzéshez használható teljes tankönyvsorozatot, így az interaktív tananyag készítésekor ezekre a könyvekre alapozhattunk. Maguk az interaktív tananyagok tantárgyaktól függően két vagy három részből állnak. Az első rész az elsajátítandó ismeretanyag, a második rész pedig a gyakorláshoz, önellenőrzéshez készült kérdésadatbázis. Egyes tárgy esetében - ilyen például a statisztika - a tananyag kibővül egy harmadik résszel is, amelyben a fejezetekhez kapcsolódó feladatok és azok megoldásai találhatók. Elképzeléseink szerint a hallgatók a tankönyvből elsajátítják a tananyag egy-egy fejezetét. Ez történhet akár önálló, akár tanár által irányított formában is. Az interaktív tananyag a továbbiakban kap nagy szerepet, mert ennek segítségével a tanulók összegezhetik, átismételhetik a megtanultakat, elmélyíthetik a tudásukat. Ez az anyag természetesen csak kivonata a könyvben található ismerteknek, de egyben itt lehetőség van a tankönyv kiegészítésére, új ismeretekkel történő bővítésére. Az ismeretszerzés következő fázisa a fejezetek végén található feladatok önálló megoldása, illetve a kérdésadatbázis felhasználásával történő önellenőrzés. Az elért eredménytől függően a tanuló újra átnézhet egy-egy anyagrészt vagy jelentkezhet vizsgára. A tancsomagok nemcsak a tanulók, hanem a tanulás irányítók munkáját is segítik. Különböző nehézségű tesztek állíthatók össze, amelyek alkalmasak a tudás lemérésére. Az egyszer kitölthető tesztek akár Internet-en is elküldhetők a tanulókhoz. Eddigi fejlesztési és oktatási tevékenységünk alapján már összegyűltek az első tapasztalatok is a további fejlesztési munkára vonatkozóan. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk az egyes tantárgyak terminológiájának összhangára. Még egységesebb jelölésrendszert kell alkalmaznunk, ki kell használnunk a színek adta elkülönítést. Lehetőséget kell biztosítani a keretrendszerben a tananyag formázására. Növelnünk kell az egyes tananyagokban az önellenőrző kérdések számát.

8


A továbbiakban nézzünk egy-két példát arra, hogy miben tud újat nyújtani, mennyivel hatékonyabban támogatja az ismeretátadást egy interaktív tananyag. A példák a statisztika tananyagból készültek.

A forró gombok segítségével magyarázatot, példát fűzhetünk az egyes fogalmakhoz. A tanuló csak akkor nyitja meg ezeket a magyarázatokat, ha szükségesnek tartja. Képleteket, bizonyításokat helyezhetünk el a háttérben. A tanuló először megpróbálja ezeket felidézni és ellenőrzésképpen nézi meg őket. Behívhatók Windows alatti alkalmazások, például a táblázatkezelő és itt gyakoroltatható a megoldás. A táblázatkezelő másik munkalapján megjeleníthető a megoldás. A feladatmegoldások tananyagrészre.

ismertetésekor

hivatkozni

lehet

a

megoldáshoz

szükséges

A grafikus ábrázolás változatosabbá, könnyebben érthetővé teszi a tananyagot.

9


INFORMATIKAI TÁRGYAK Az I. modul követelményei megegyeznek a Számítógép-kezelő, használó szakképesítés követelményeivel. Ennek megfelelően alakítottuk ki a tantárgyakat is, a következők szerint: - Alapismeretek (Operációs rendszerekkel) (DOS, WIN 95) - Hálózati ismeretek 1. (Novell Netware 4.11, Microsoft Network, Internet) - Szövegszerkesztés (Winword 97) - Táblázatkezelés (Excel 97) - Grafika - Adatbázis-kezelés 1. (Visual dBASE VII.) A II. modul informatikai része megegyezik a Szoftverüzemeltető szakképzéssel. Tantárgyaink: - Üzemeltetési ismeretek (Operációs rendszerek 2 + Hálózati ismeretek 2 + Adatvédelem) - Programozás - Adatbázis-kezelés 2.

A továbbiakban az I. modul tárgyainak tapasztalatairól szólunk néhány gondolatot. Az interaktív tananyag készítésének célja A tananyag célja részben a már meglévő, szakképzéseinkben használt tankönyvek kiegészítése, másrészt hiányzó könyvek pótlása. A kiegészítés szükségességét indokolja, hogy egy elektronikus tananyag sokkal rugalmasabban tud alkalmazkodni a gyorsan változó programverziókhoz, amiket a piac igénye miatt az oktatásban is követni kell. A multimédia lehetőségeit kihasználva olyan eszközöket, folyamatokat is bemutathatunk, amiket az otthoni felhasználó nem láthat a hardver szétszerelése nélkül, vagy még úgy sem (pl. merevlemez működése). Szintén szükséges a könyvek gyakorlat-orientált kiegészítése, így a felhasználó közelebb kerül az elsajátítani kívánt szoftverhez. Nemcsak már létező tankönyveket kellett kiegészíteni. Van olyan tananyag, amihez nincsen megfelelő, alapfokon is elsajátítható könyv (pl. Adatbázis-kezelés). E tárgyakhoz teljes anyagot készítettünk. Fontosnak tartjuk a tananyagrészek egymásra épülését. Ez az egymásra épülés mint horizontális (pl. Adatbázis-kezelés kapcsolása a Táblázatkezelésben elsajátított ismeretekhez), mint vertikális (pl. a három modul során a hallgatók tanulnak mindegyik modulban Adatbázis-kezelést. Ezek a tárgyak szorosan egymásra épülnek, hivatkoznak az előző modulban tanultakra) irányban. Az alábbiakban néhány megoldást szeretnék bemutatni arra, hogyan oldottuk meg a Tanársegéd fejlesztőprogramban a fent vázolt célokat, problémákat.

10


Az alapismeretekhez tartozó tananyagrész gazdagon illusztrált képekkel és folyamatábrákkal:

A Hálózatok tárgykörben szimulációval érjük el, hogy egyedi számítógépeknél is megtanulható legyen a böngészés, levelezés és egyéb nagyterületű-, illetve helyi hálózatos munkafolyamat:

11


A Szövegszerkesztés tárgyban nagyon fontos a gyakorlat. Ezt úgy oldottuk meg, hogy a tananyagból linkek segítségével közvetlenül indítjuk a dokumentumokat az adott szövegszerkesztőben, és feladatokat oldatunk meg. Motivációként megmutatjuk a hallgatóknak a kész megoldást, és ő is megpróbálhatja megoldani a feladatot (ld. az alábbi ábrán).

Röviden az anyag használatának tapasztalatairól 1. Tapasztalataink alapján a kontakt órák száma nem csökkenthető így sem az eredeti óraszámok fele alá. 2. A kontakt órák jellege megváltozik, konzultáció jellegű lesz. 3. Nagymértékű a hallgatók igénye a tanári felügyelettel megtartott gyakorlások iránt.

Kutatási eredményeinket is alapul véve úgy gondoljuk, hogy a felnőttek tanulási szükséglete egyre sokszínűbbé válik és így a kielégítésére irányuló stratégiáknak is differenciálódnia kell. A felnőttoktatás jövőjében egyre több tanulási mód létezik egymás mellett és a közöttük lévő határok egyre jobban elmosdódnak. Az általunk fejlesztett képzési struktúra tartalmi és formai újdonságai a permanens emberi erőforrás fejlesztés rugalmas és költséghatékony megvalósítását célozzák.

Keszthely, 1999. május 23.

12


INTERAKTÍV TANANYAGFEJLESZTÉS ÉS ALKALMAZÁS TAPASZTALATAI

Recommend Documents