Integrált vad- és élőhelygazdálkodás. Apróvadgazdálkodás. Fácán. Fácán. Fácán. Gazdálkodás a fácánnal

Integrált vad- és élőhelygazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás

Gazdálkodás a fácánnal

Vadgazda mérnök mesterszak

Fácán l l l l

Fácán l

Rend: Tyúkalakúak Család: Fácánfélék Faj: Fácán (Phasianus colchicus) Felismerés –

– –

Integrált apróvadgazdálkodás

–

l l

kakas: 75-85 cm, hosszú hegyes farkú, feje sötétzöld, csupasz szemtája piros, tarkó tájon sötétkék fülszer ű tollak, tömege 1-1.5 kg; a sokféle telepített változat miatt színezete különböz ő; tyúk: 53-62 cm, világosbarna, sötét foltozással, farka rövidebb, tömege 0.8-1 kg Vadgazda mérnök mesterszak

Elterjedés - állományhelyzet


l

a mediterránum délebbi részeit és Skandinávia jórészét kivéve egész Európában;

Mo.-on gyakori költő, nem vonul; törzsállománya 1990-ben 1 millió pld. körül, 1.8 millió pld.bocsájtottak ki Legnagyobb létszámú apróvad – – –

Teríték: 380-600 ezer pld – 377 704 2009-ben Kibocsátás: 500-800 ezer pld – 465 894 2009-ben Becslés: 700-900 ezer pld – 761 729 2010-ben Vadgazda mérnök mesterszak




Fácán l l l l l

ázsiai faj hat géncentrumban összesen 31 alfaja ismert Európába, Észak-Amerikába (1730), Új-Zélandra (1842), Ausztráliába (1864) is betelepítették. A legendák szerint Európába először Krisztus előtt 1300 évvel az ókori Görögországba telepítették A Római Birodalomban számos helyre telepítették Magyarországon - vadászfácán – – – – – – –

Közönséges fácán – örv nélküli Kínai örvösfácán – éles, fehér gyűrű a nyakon, amely a toroknál kissé megszakad Mongol fácán – széles örv a nyakon ami határozottan megszakad Japán fácán – fémes-zöld, sötét alapszín Angol fácán – barna alapszín, nyakörv nincs Törökfácán – félalbínó Fehér fácán – albínó Vadgazda mérnök mesterszak


1







Fácán l

Az országban mindenütt megtalálható – – –

–

az állomány 2/3-3/4-e az Alföldön él Mezőgazdasági térségekhez köthető a mezgazdasági területeket erdőkkel ligetes, bozótos erdőket kedveli Nádas és bozótos területek



Fácán - becslés

Fácán l

Élőhelye – – – –

l

A fácán a szegélyeket kedveli –

l

– – – –


Az erdős szegélyből max. 30-50 métert használ

Táplálkozása –


Nem pusztai madár Táplálék és búvóhely együtt kell, hogy meglegyen Búvóhely: erdő, nádas bozótos jelleg Táplálék: mg. terület

Gyommagvak, termesztett növények magjai Pillangósok és más növények levelei, hajtásai esetenként mezgazdasági kárt okozhat (magok kiszedése) Rovarok (főleg csibekorban fontos) mindenféle állat, amit le tud nyelni Vadgazda mérnök mesterszak


2

A fácánállomány csökkenésének okai


l

Nevelt fácánok kihelyezése – –

Természetes állomány szaporodási képességének tönkretétele Túlhasznosítás l l

–

Ragadozók l l


–

Szegélyek felszámolása (biztonság, költôhelyek) Táplálékok l

Herbicidek használata (tápláléklánc megszakítása) – –

l l l

Kétszikű gyomok Rovartáplálék a csibenevelés kezdetén


– –

Minden ragadozó madárfaj védett A fészekrablók részben védettek, a vadászatuk alacsony szintű Az emlős ragadozók apasztása alacsony szintű l l l

A lőfegyveres vadászat nem s űrűségfüggő A csapdázást elfelejtették Róka – – –

–

Nem a megfelelő időszakban van az apasztás csúcsa Veszettség elleni per os immunizálás Növekvő állomány


–

csibék első hónapban: állati eredetű táplálék (ízeltlábúak) adult: alapvetően növényevő (3-4% állati eredetű) Márc-ápr (költés előtt): egyszikű 75%, termesztett magok 8-22%, gyommagok: 1-6 %, kétszikűek: 2-8% --kevés energia dús természetes magtáplálék --etetés Vadgazda mérnök mesterszak


Ragadozók –

–

–


l

Táplálkozás

Táplálékrovarok létszámcsökkenése

Nem csak a fácán, hanem a hasonló igény más madárfajok létszáma (fogoly és védettek) csökkent! A fácánnak végzett él őhelyfejlesztés a hasonló igény madarak számára is kedvező



Fácán

–

Inszekticidek és fungicidek –


l

Mezőgazdasági változások –

A kibocsátott fácán vonzza a ragadozókat A feldúsult ragadozó mennyiség a vad fácánokra is több/nagyobb veszélyt jelent



l

A “megtérülést” a természetes állomány biztosítja Tyúkok lövése


Fácán A csibék első életheteiben az állati eredetű táplálékok döntőek – – – – – – –

1-5 napig kizárólag rovar 5-15 nap: domináns a rovartáplálék 50 nap – mint az adult madár Kisméretű, puhavázú rovarok A fehérje hiány jelentős mortalitási faktor A kifejlett fácán fitofág Adult madarak rovartáplálékot elsősorban tavasszal fogyasztanak Vadgazda mérnök mesterszak


3

A fácán szárazanyagra vonatkoztatott szezonális táplálékösszetétele mezőgazdasági területeken Magyarországon (n = 777) (FARKAS, 1983)

Tavasz

Nyár

Ősz

n=292

n = 136

n = 310

n = 39

N=777

82,60

83,14

98,09

98,21

92,52

Zöld növényi rész

9,86

4,48

1,24

1,60

3,90

Növényi anyag

92,46

87,62

99,33

99,81

96,42

Rovarok

6,38

8,48

0,64 -

2,85

Tojás + csigahéj

0,75

3,62

0,01 -

0,55

Állati anyag

7,13

12,10

0,64 -

Homok, kavics

0,41

0,28

0,03

100,00 100,00 Vadgazda mérnök

100,00

Táplálék nemek (%) Magvak

Összes

mesterszak

Tél

Összes

3,40 0,19

0,18

100,00

100,00

Felnőtt fácánok táplálék-összetételének havi változása Magyarországon (HAVASI ÉS VÁRADI, 1988)

Hónap

Növényi rész

(%)

99,95

0,05

Február

99,98

0,02

Március

99,97

0,03

Április

99,86

0,14

Május

96,23

3,77

Június

94,83

5,17

Július

99,92

0,08

Augusztus

98,40

1,60

Szeptember

99,06

0,94

Október

99,98

0,02

December

100,00 Vadgazda mérnök 100,00 mesterszak


Fácán Kedvelt növények

Állati rész

(%)

Január

November



– – –

–

Gabonafélék, kukorica, bab, borsó Galagonya, kökény, vadrózsa, gyalogbodza Sásfélék, libatop, apró szulák, madár keserűfű, lapulevelű keserűfű, fakómuhar Az élőhely forrásai döntően befolyásolják a táplálékválasztást




Fácán Ø Ø

Ø Ø Vadgazda mérnök mesterszak


A fészkelőhely választásánál előnyben részesíti a fás, cserjés vegetációt A mezőgazdasági növények közül az őszi vetésű gabonaféléket a rozsot és az őszi búzát választotta Táplálkozó helynek a művelt mezőgazdasági területeket választja Territórium centrumok ritkán esnek mezőgazdasági területekre Vadgazda mérnök mesterszak


4

Fácán Ø Ø Ø Ø

A fácán élőhely használata a biharkeresztesi mintaterületen, 1998-2002 (Szendrei 2005)

Téli hóborításos időszakban fontos a nádasok és a fás-cserjés vegetációk szerepe Betakarítási időszakban kedvelt hely a gabonatarló Kedveli a laza, könnyen melegedő homoktalajokat Optimális: változatos, mezőgazdasági táblák, füves területek és fás-cserjés foltok váltakozásából álló élőhely komplex Vadgazda mérnök mesterszak




Téli időszakban

A fácán területhasználata

Fácán

Anglia

Hill

1985

5

átlag

9

maximum 488

Anglia

Svédország

Hill

1988

Göransson et.al.

1991


maximum

10

territórium nélküli 

5

territoriális 

0,017

költés alatt

0,056

nevelés alatt




A fácán élőhelyhasználata a Lajta projektben (Faragó 1998)

Téli időszakban





5

Téli időszakban





Téli időszakban

Téli veszteségek





Téli vesztes égek





6

Csoportnagyság - szaporodás l l l l l

A kakas a dürgésen kívül külön él A tojó és a csibék családi csoportokban élnek A csibéket a tojó vezeti a kakas nem vesz részt az utódnevelésben Ősztől vegyes csapatokban gyűlnek össze A kakasok néha kisebb csoportokban elkülönülnek Vadgazda mérnök mesterszak


Éjszaka lehetőség szerint felgallyaznak Az átlagos csoportnagyság 2-5 A kakasok csoportjai kisebbek (2-3), mint a tyúkoké (3-5) A vegyes csoportok mindig nagyobbak mint a homogének A kakasok viszonylag gyakran vannak magányosan a tyúkok szinte soha Vadgazda mérnök mesterszak

l

l

l l

A csoportok ősszel-télen nagyobbak, mint tavasszal Megfelelő élőhelyen (jó takarásnál) a tojók általában nagyobb csoportokat alkotnak, míg a kakasok inkább soliterek lesznek A tojó csapatokban általában vannak olyan öregebb tojók akik végig ugyanabban a csapatban vannak, míg a fiatal tojók gyakran csapatot váltanak A téli csapatok március-áprilisban bomlanak fel Télen a csoportok mozgás körzetei között nagy átfedés van, a szaporodási időszakban azonban a mozgáskörzetek elkülönülnek Vadgazda mérnök mesterszak



Csoportnagyság - szaporodás l

l l

l l

A csapatok öregebb tagjainak szaporodási id őszakának mozgáskörzetei a téli mozgáskörzethez szignifikánsan közelebb vannak, mint a fiataloknak A szaporodási időszakban a tojók a téli fedettebb élőhelyekről nyitottabb területek felé mozdulnak el A szaporodási időszakban a kakasok a fedett (erdős) és a nyitott (mg.művelés) területek határán (szegélyén) foglalnak territóriumot Nem minden kakasnak lesz territóriuma, de egy adott területen belül a territóriumok száma közel állandó az évek között A nem territoriális kakasok száma erősen fluktuál Vadgazda mérnök mesterszak


Csoportnagyság - szaporodás l





A nem territoriális kakasok a téli mozgáskörzett ől messzebb foglalják el nyári mozgáskörzeteiket, mint a territoriálisok. A már előző évben is territoriális kakas foglal territóriumot legközelebb a téli mozgáskörzethez A territoriális kakasok többsége idősebb és nagyobb, mint a nem territoriális, átlagos mozgáskörzete viszont kisebb A tojók diszperziója a téli mozgáskörzetektől nagyobb, mint a kakasoké A kakasok szegélyekben foglalnak territóriumot a tyúkok keresik őket



7

Csoportnagyság - szaporodás l l

l

Április elejéig a tyúkok cserélődése a csoportok között gyakori Ennek ellenére egy-egy hárem tagjai többnyire egy csoportban voltak a tél folyamán A tojó idejének 60-65%-át tölti a kakas territóriumában, és mozgáskörzete nagyobb, mint a kakasé Vadgazda mérnök mesterszak


A territórium védelme l

l l l

Fenyegető séta: magasra tartott fejjel és farokkal. A behatoló általában lekuporodik, vagy elrepül. Csípés: ha a behatoló nem megy el, akkor megpróbál odamenni és csípni Oldalazó séta: a szárny a földet sepri a behatoló felé Elűzés a levegőben - rárepülés Vadgazda mérnök mesterszak




Csoportnagyság - szaporodás l l l l

Általában a fészkelési hely is kívül van a kakas territóriumán A hárem nagyság változatos és nem bizonyítható, hogy függ az élőhely minőségétől. A már másodszor territórium gazda kakasok háreme nagyobb, mint az először territóriumot foglaloké A tojó aktivitása általában egy territoriális hím területéhez kötődik egy szaporodási időszakban Vadgazda mérnök mesterszak


Csoportnagyság - szaporodás l l l l

A territórium védelme

szaporodási időszaka a dürgés a kakas territóriumot foglal és háremet gyűjt maga köré (2-7 tojó) a kakas territóriumát jellegzetes hangjával jelöli, a kakasok a territóriumokért verekszenek földön fészkel, az elpusztult első fészket sarjúfészekkel pótolja – – – –

a tojásrakás 15-20 nap átlagos fészekalj: 10-16 tojás a csibék 24 nap költés után kelnek ki a csibék fészekhagyók Vadgazda mérnök mesterszak




8

Az udvarló viselkedés l l

l

A tojó választása

Rituális közeledés: a territoriális kakas elindul a tyúk felé magasra tartott fejjel Oldalazó mozgás: az oldalát mutatva halad el közvetlen közel a tojó feje előtt, szétterjesztett farok tollakkal, a szárnyak közel a tojóhoz. Táplálék kínálás: a kakas a fejét lent tartja és hívja a tyúkot Vadgazda mérnök mesterszak

A tojó választása l

–

l

l

pozitív korreláció: súly, méret, kondició a tyúkok a kondicióra, nem a farokhosszra szelektálnak

–

nem elônyösebb, ha nagyobb territoriális és szatellita hímek: a hímek közti dominanciát jelzi Vadgazda mérnök mesterszak

–

l

– –

l

rangsor & udvarlás: hormonális állapotot jelzi a tojók és a versenytársak felé megbízható jelzés a fizikai kondició/ tesztoszteron szintre nézve nagyon sérülékeny: a dürgés végére az alárendelt hímek teljesen elvesztik

Életképesség – – – –

parazitákkal való fertőzöttség az őrzött tyúkok többet táplálkoznak és kevesebbet figyelnek Jobb a kondíciójuk és a túlélésük Ezt a domináns erősebb kakasok biztosítják Vadgazda mérnök mesterszak

l


l

erősebb preferencia hormonális összefüggés: tesztoszteron - melanin lerakódás

Tollpamacsok hossza –

l

A táplálékforrások elérhetősége A megfelelő fészkelőhely elérhetősége A territórium gazda és korábbi tapasztalata Védelem a szaporodási időszakban Ha a tojó először szaporodási (fészkelési) helyett választ – a kakas szaporodási sikere a territórium minőségétől függ Ha a territórium minősége a szaporodási időszak alatt gyorsan változik (pl. új vetés megerősödése) a tyúk kakast válthat. Integrált apróvadgazdálkodás

Fészkelés

Arcrózsa fekete pöttyei –

l


A tojó választása l

l

l

Arcrózsa –


A tojó választása

Farokhossz –




l l

l l

A kakas folyamatosan őrzi a tojót amíg az készül a szaporodásra – tápanyagot gyűjt A tojók mozgása intenzívebb addig míg meg nem találja a megfelelő fészkelőhelyet A fészkelési időszak elején a fészkek többsége fásbokros részeken, a második felében többségükben a nyitott területeken találhatók A váltás a lágyszárú vegetáció növekedésének köszönhető A mezőgazdaságilag művelt területeken így pont az aratás/kaszálás időszakában lesz sok fészek Vadgazda mérnök mesterszak


9

Fészkelés l l l l l l

Átlagosan 10-12 tojás/fészek A fészkelési időszak alatt az átlagos fészekalj nagyság csökken A kotlási időszak alatt a tojók ritkán is rövid időre hagyják el a fészket Naponta 1-2 alkalommal általában a reggeli és az esti órákban A fészkelési időszak elején és végén különösen ritkán hagyják el a fészket A táplálkozás a fészektől többnyire 50-150 méteres távolságban történik











Fészkelés l l l l l

A fészkek általában a tojók mozgáskörzetének határán helyezkednek el. Átlagosan 1.4 nap kell egy tojás lerakásához Ha az első fészekalj elveszik akkor sarjúfészkelés figyelhető meg. A korai fészkelés előnye, hogy nagyobb az esélye a sarjúfészeknek A sarjúfészek nagysága nem függ az első fészekalj nagyságától Vadgazda mérnök mesterszak


10

Csibenevelés





Fácán szaporulat és becslése l l l l l l l

Fészkek felkutatása és átlagos tojásszám meghatározása Felnevelt szaporulat becslése – augusztusban Az élőhely kedvező hatása Kedvező élőhelyen 40-47%, kedvezőtlenen 79-80% a szaporulatot nem vezető tyúkok aránya Kedvező élőhelyen 2.3-2.9, kedvezőtlenen 0.8-1.6 a felnevelt szaporulat Intenzív ragadozógazdálkodással a felnevelt szaporulat látványosan (3.7-ig is) növelhető Száraz években a szaporulat jobb (Farkas 1981) Vadgazda mérnök mesterszak


Csibenevelés


Ragadozók hatása a fészkelési időszak alatt l l l l


Csibenevelés

A ragadozók veszélye a fészkelési időszak elején nagyobb mert akkor a takarás kisebb A sikeres fészkelések aránya általában alacsony: 10-51% A sikertelenség okai között egyaránt megtalálható a ragadozás, a zavarás, a fészek elhagyása A ragadozó madarak hatása a fészekrakási időszakban háromszorosa a költési időszaknak Vadgazda mérnök mesterszak




11

A fácántenyésztés és hatásai

A fácántenyésztés és hatásai l

A közvetlen vadászat előtt kirakott fácánok vadászainak jellemzői (Peterle 1967): –

–

– –




l l l

l Vadgazda mérnök mesterszak

Veszteségek a kibocsátás után

–

–

A kibocsátás és a hasznosítás között jelentős veszteségek A kibocsátott madarak hasznosítás aránya növelhető a kibocsátás és a vadászat között eltelő idő rövidítésével. Szélsőséges megoldás: kirakás közvetlen vadászat előtt (put and take release) Vadgazda mérnök mesterszak


446 kibocsátott és szárnyjelölővel ellátott fácán túlélését vizsgálták Kibocsátás hathetes korban – nyomonkövetés 600 napon keresztül Az első 30 napba viszonylag kevés veszteség – a madarak többsége a védett (bekerített területen belül volt) 30 és 80 nap között kezdték el felfedezni a madarak a kerítéses kívüli részeket Vadgazda mérnök mesterszak



–



7.1.

l

Nem tagjai egyetlen a természettel, vagy sporttal kapcsolatos civil szervezetnek Nem olvasnak szakirodalmat a vadászattal, vadgazdálkodással, természetvédelemmel kapcsolatban Minden elé kerülő vadat lelő, ha a szabályok ezt engedik Feladja a vadászatot ha jelentősebb erőfeszítést kell tennie


A fácántenyésztés és hatásai l l l l

A veszteség ebben az időszakban nagyon nagy Az összes veszteség 60%-a ebben az időszakban volt 80 nap után a halálozási arány lassult és nagyjából állandó lett Az egy évet megért madarak veszteségei a legalacsonyabbak Vadgazda mérnök mesterszak


12

A veszteségek okai (n=446) Ok Róka Karámon belüli veszteség Gázolás Vízbefulladás Macska Borz Héja Nem azonosított Vadgazda mérnök Összesen

mesterszak

n 166 50 12 11 6 5 1 8 259

A veszteségek függenek: – – – –

– – –

l

Szelekció az agresszivitás ellen

–

l l l

–

–

A kibocsátás a ragadozókat is koncentrálja A fácán nem a legfontosabb tápláléka a rókának De rá lehet szoktatni…

l

A tenyésztett madarak szaporodási sikere –

–




–


A felnőtt vad kakasok általában nehezebbek (februármárciusban) mint a kibocsátottak, a fiatalok és a tojók esetében nem volt különbség. A vad és a kibocsátott tojók téli élőhely használatában nem volt különbség A kibocsátott fácánok télen nagyobb csoportokban voltak, mind a vad egyedek A kibocsátott tojók kora tavaszi mozgáskörzete kisebb mint a vad egyedeknek Vadgazda mérnök mesterszak




Tenyésztett fácánok télen és a szaporodási időszak előtt –

Alfajok és azok adaptációs problémái Imprinting hiánya A kibocsátás ideje alatti gazdálkodástól De a veszteségek arányos időbeni alakulása általánosnak tűnik Vadgazda mérnök mesterszak

A kibocsátás a ragadozókat is koncentrálja


Az élőhelytől Az időjárástól A nevelés és a kibocsátás módjáról A genetikai háttértől l

–




l

% 64 19 5 4 2 2 1 3

A vad kakasok túlélése február 1 és május 1 között valamivel nagyobb, mint a tenyésztésből származóké A szaporodásban viszont majdnem kétszer annyian vesznek részt (96% és 57%) !! A vad kakasok háreme is nagyobb (4-5 az 1-3-al szemben Vadgazda mérnök mesterszak


13



A tenyésztett madarak szaporodási sikere –

–

Minél nagyobb a szaporodó állományban a tenyésztésből származó tojók aránya, arányaiban annál kevesebb a felnevelt fióka A kibocsátott tojók esetében a ragadozó okozta veszteség szignifikánsan nagyobb l l

–

Fészekpusztulás Tojópusztulás

Szignifikánsan kisebb felnevelt szaporulat

















14


Fácán hasznosítás tervezés l

A tojó állomány változása – – – –

A kakas állomány változása

l

Hasznosítható mennyiség ha a KL 1 > KL illetve az FL1 > FL Vadgazda mérnök mesterszak

l l l

l l

A vadon élő állomány populáció mérlege és A kibocsátott fácánok megtérülési aránya alapján Tavaszi törzsállomány (Fácán Létszám)= KL + TL (Kakas Létszám + Tojó Létszám – – – –

Szaporulat nagysága Természetes elhullás Hasznosítás Következő tavaszi létszám (FL1)


Ha a területen kibocsátás is van, akkor hasznosítás a kibocsátott madarak hasznosításával növekszik H(asznosítás)K(ibocsátás)= K(ibocsátás) x m(egtérülés) T(eljes)H(asznosítás)=KH+TH+HK A tojók hasznosítása nem javasolt! Vadgazda mérnök mesterszak


Fácán hasznosítás tervezés


A kibocsátás hatásának modellezése l

Megtérülés –

Mire vonatkoztassuk? l l

H/B vagy H/K Mérni kell a tényleges megtérülést! – – –



Fácán hasznosítás tervezés l

l

KL1=/TL x (1-ek1) + TL x (1-e t1) x SZ x 0.5/ x (1-e k2)




TL1=/TL x (1-et1) + TL x (1-e t1) x SZ x 0.5/ x (1-e t2)

l

–


Elhullás tavasszal-nyáron - et1 szaporulatot (SZ) aminek a fele tojó Téli elhullás – et2 – természetes mortalitás + ha van vadászat

Lábgyűrű Szárnyjelölők Ujjperc lecsípés



15

A kibocsátás hatásának modellezése






A kibocsátás hatásának modellezése l

Le lehet-e mondani a kibocsátásról? – –

l

– – –

l

Nincs tyúkkibocsátás. A megtérülés ismerete. Felnevelt szaporulat ismerete. Tömeges kibocsátás elkerülése.

Természetes módszerek: – –


Valószínűleg nem, de át kell értékelni.

Megváltoztathatók-e a módszerek? –



Élőhely-javítás Ragadozók szabályozása Vadgazda mérnök mesterszak







16





Fás, cserjés vegetációk l l l l

Menekülési lehetőség Menedék Nyugalom Vadgazdálkodási berendezések elhelyezése – – –



Etetők Lesek Csapdák



Erdősávok vadvédelmi berendezései





17

Erdősávok vadvédelmi berendezései

Csenderesek, vadrejtők l l

Facsoport vagy ültetvényerdő létrehozható – – –

–

l l Vadgazda mérnök mesterszak

l

l l

–

l

l l l l l


l

“saját” tulajdon v. hosszú távú bérlet Fa csoportok tervezése és telepítése ajánlott

l

A fa és cserjefaj kiválasztás – – – – – – – –

maximális védőhatást jelentő sávszerkezet kialakítása gyorsan és jól fejlődjenek társulás képesek ellenáll a betegségeknek bírja a gyomkonkurenciát nem vegyszer érzékeny jó gyümölcstermésű jó mézelő Vadgazda mérnök mesterszak

Zárt: áttörtségi tényező<0.35) Hézagos: áttörtségi tényező 0.35-0.7 között) nyitott: áttörtségi tényező >0.7) széles - 21-30 m széles, 14-20 sor közepesen széles - 12-20 m széles, 8-13 sor keskeny - 6-11 m széles, 3-7 sor


Mezővédő fásítás - erdősávok

terület kiválasztás –

l


Fás, cserjés vegetációk l


Mezővédő fásítás - erdősávok

fasor: meghatározott fajú, egy sorban lévő fák összessége, ahol a fák tőtávolsága nem nagyobb a fák idős korban várható korona átmérőjének kétszeresénél; facsoport: 60%-ban záródó koronaszint időskorban és 1500 m2-nél kisebb területen; erdőterület: 1500 m2-nél nagyobb üzemtervezett terület; Vadgazda mérnök mesterszak

Mérete és alakja a helytől függ Érdemes a sávszerű kialakítás Vadgazda mérnök mesterszak


Fás, cserjés vegetációk

elhagyott, romos tanyahelyen; szeles, porveréses dombhátakon; erdők nagyobb tisztásain, ahol a talaj savanyú és erodált, ezért hasznos takarmánytermelésre, gyepesítésre nem alkalmas; Duna-Tisza közi, nyírségi homokvidékeken, nagytáblák közötti szegletekben az Alföldön.


l l

az évi átlagos szélsebesség nagyobb, mint 2.5 m/sec, a tenyészidőszakban 340 mm-nél kevesebb csapadék a nyári napok száma (25 foknál melegebb) több, mint 75 A főfafaj termőhelytől függő, a cserje kiválasztás a korábban javasoltak szerint, Vadgazda mérnök mesterszak


18

Mezővédő fásítás - erdősávok l

Erdősávrendszer: fő + melléksávok –

l

l

a fősáv az uralkodó szélirányra merőlegesen, a melléksávok párhuzamosan

l l

fősávok távolsága: – – –

l

Apróvadas vadászerdő

l

mezőségi talajon: 800-1000 m; szikes talajon: 4-500 m; homok, láp talajon: 400 m;

l l

melléksávok távolsága: a fősávok 1.5-2 X

l

sík terepen Minimum 200-300 ha ökológiai sziget természetes víz ne legyen túlságosan nedves ne legyen kötött, agyagos, esetleg köves nyiladékokkal tagoljuk –


– Integrált apróvadgazdálkodás

–

Közlekedési vadföldVadgazda gazdálkodási mérnök mesterszak vadászati célok


Mezővédő fásítás - erdősávok Apróvadas vadászerdő l

kedvező hatás – – – –

l

l

Vadgazdálkodási szélsebesség csökkenés párolgás és a defláció csökken tárolt víz mennyiség növekszik.

l

kedvezőtlen hatás –

az erdősáv mellett nedvesség és tápanyag elszívás l l l

–

áttört lombozatú fafajok alkalmazása

Zárt, széles sáv esetén a déli oldalon kedvezőtlen hősugárzás is tapasztalható.


l l

árnyékolás az északi oldalra l

–

karógyökerű fák szélen cserjesor a sáv mellett árok és földút

l

Minden feltétel az utóneveléstől a hasznosításig 10-15% vadföld Ragadozógyérítés Állategészségügyi feltételek Vadászatszervezés –

Hajtásirány, lőállások, leállók Vadgazda mérnök mesterszak



Apróvadas vadászerdő l l l l l



az utónevelő és kibocsátó helyeket kerítéssel kell körülvenni 2-3000 csibére legalább 1 hektár kibocsátó helyek felén mezőgazdasági, másik felén bokros-fás vegetáció legyen 3-400 fácánra egy fedett etető és itató homokfürdőzésre, napozásra, szárítkozásra alkalmas tiszta, száraz terület. Vadgazda mérnök mesterszak


19

Apróvadas vadászerdő





Bodzafélék (Fekete bodza Sambucus nigra, Fürtös bodza S. racemosa) l l l l

Apróvadas vadászerdő Vadgazda mérnök mesterszak


l l

Búvóhely + táplálékforrás; Síksági-hegyvidéki (FBD.), hegyvidéki (FÜBD); Melegkedvelő, árnyéktűrő (FBD.), hűvös klíma, fényigény (FÜBD.), N-jelzők; Tápanyagdús, üde talaj; Sarjadzóképesség, növekedés kiváló; Szaporítás →.dugvány, télen át rétegelt mag Vadgazda mérnök mesterszak




Az élőhelykezelés egy másik következménye



20

Vesszős fagyal (Ligustrum vulgare) l l l l l l

Búvóhely + táplálékforrás; Síksági - dombvidéki; Fényigényes, DE árnyéktűrő, meleg- és mészkedvelő (savanyú talajon is!); Tápanyagdús talaj → erdőtenyészet optimuma az Alföldön; Növekedés, sarjadzóképesség kiváló; Szaporítás →.dugvány, gyökérsarj, magját rétegezni kell. Vadgazda mérnök mesterszak








Galagonya (Egybibés galagonya C. monogyna, Cseregalagonya C. oxiacantha) l l l l l l

Inkább búvóhely (kivéve a harmadrendű fa), kismértékben táplálékforrás; Síksági – hegyvidéki, EGA gyakoribb, CSG ritka az Alföldön; Nagy alkalmazkodóképesség → termőhelyigény csekély, hőmérséklet szélsőségeit jól tűri; Levegő páratartalma → CSG; Lassú növekedés; Mag átfekszik → vetés az őszi gyűjtést követő 2. tavasz. Vadgazda mérnök mesterszak


Kökény (Prunus spinosa) l l l l

Inkább búvóhely → nagyvad, termés → apróvad; Síksági, dombvidéki; Meleg- fénykedvelő, szárazságtűrő, mészkedvelő, kötött talaj. Erodált területek megkötése;



21

Szeder-félék (Rubus spp.) l l l

l l l Vadgazda mérnök mesterszak

l l l l l l

Szegély; Védősűrűk szerkezetének kialakítása; Mindenütt → termőhelyi igényei ∅ (inkább mészkedvelő, fényigényes, kötött, száraz talaj); Jól sarjadzik; Madarak terjesztik, magja csak kedvező körülmények között csírázik; Pionír → melegkedvelő erdők szekunder szukcessziójában jelentős szerep. Vadgazda mérnök mesterszak



Gyepűrózsa (Rosa canina)

Táplálékforrások; Síksági-dombvidéki, alacsony félcserjék Mészkedvelő, N-igényes, rövid elárasztást tűri, árnyéktűrő (HSZ), mindenütt előfordul (ÚSZ); Nedves, mély agyag- és öntéstalaj (HSZ) Növekedés gyors; Dugványról, gyökérsarjról jól szaporíthatók!; Integrált apróvadgazdálkodás

Meggy-félék (Prunus spp.) l l

l l l

Búvóhely + táplálékforrás; Meleg-, fényigény, szárazságtűrők, mészkedvelők. Közepes termetű fa (- 15 m) DE jó minőségű homoktalajon elbokrosodik! Növekedés, sarjadzóképesség kiváló; Homokon fenyő kisérőjeként! Szaporítás magról. Vadgazda mérnök mesterszak



CL1700 Szárnyas évelő keverék l l l l l



Hosszú élettartam pillangósokat, fűféléket és gyógynövényeket tartalmaz Ideális szegélynövényzetnek gazdag élőhelyet biztosít a rovarvilágnak, az apróvadnak Erős acatfertőzés esetén az acat maghozása előtt célszerű magas tarlóval levágni Vadgazda mérnök mesterszak


22

CL1700 Szárnyas évelő keverék l l l l l l

kétévente egyszer, augusztusban elegend ő kaszálni. Vetésidő áprilistól szeptemberig vetőmagmennyiség 10-20 kg/ha Vetést megelőzően 400 kg/ha komplex műtrágya első évben magról kelő gyomok esetén magas tarlóval lehet kaszálni Összetétele: pohánka, csomós ebír, réti csenkesz, vöröshere Salino, lucerna Europe, cérnatippan, szarvaskerep, svédhere Aurora, réti perje Balin, fehérhere Huia, fehérhere Milkanova, pántlikafű, somkóró, nyúlszapuka, mezei katáng, széleslevel ű utifű, sárgarépa, pitypang, parlagi ligetszépe, petrezselyem, cickafark


Fácántenyésztés l

A tenyésztés szempontjai lTojástermelő képesség lTojás keltethetősége lKotlás lIvarérés ideje lTermelés gazdaságosság

l l l l


l l l l l l

A télire kifejlődő káposzták és repcék levélzete jó takarás táplálék Vetésidő áprilistól augusztus közepéig Szükséges vetőmag 20-30 kg/ha Vetés előtt 300 kg/ha komplex trágyázás Ha erősen gyomos, akkor magas tarlóval kell kaszálni. Összetétele: édes csillagfürt, évelő rozs, vöröshere Salino, olajlen Taurus, svédhere, alexandriai here, édeskömény, takarmánykáposzta Gr. Angeliter, inkarnáthere Diogene, őszi káposztarepce Akela, fekete zab, napraforgó, pohánka

–


Tenyésztés l l l l l

l

sok tojás jó keltethetőség termékeny tojások jó kotlási hajlam csekély agresszivitás

Kiválasztás intenzív technológiákban? – –

nincs egyedi tojatás nem követhető nyomon a tojók teljesítménye Vadgazda mérnök mesterszak



Gond még az alacsony örökölhetőség: – – – –

l

Keltethetőség Tojáshozam Fertilitás Életképesség

Hogyan szelektáljunk? – – –

l Vadgazda mérnök mesterszak

Törzsanyag kiválasztás


CL1100 Szárnyasvadkeverék



Már a fiókanevelés időszakában gazdag növényi és rovartáplálékot biztosít Kora őszig folyamatosan érnek a magvak energiagazdag szemtermés Téli időszakban menedéket, jó takarást biztosít Télen a sorok közé érdemes kukoricát, búzát szórni

A vadászat szempontjai lJó röpkészség lÉlénkség,spontán aktivitás lSzociális viselkedés lvadság



CL1100 Szárnyasvadkeverék

l

Törzsanyag kiválasztás

Egészséges, jó kondíciójú egyedek kiválogatása Tenyészcsoportok kialakítása csibéket tovább külön nevelve

Gazdaságossági értékelések Vadgazda mérnök mesterszak


23



Tojástermelő képesség – – –

l

Korai kotlás rossz a tenyésztésben

l

Korai kotlás természetben jó

–

–

–

Tojatás

–

6-7 fős kiscsoport nagy csoport (28 Kiscsoport

–

Nagy csoport

–

+ 10 % cserekakas együtt tartva Kiscsoportban lehet egyenként cserélni Nagy csoportban csak az összes kakast lehet lecserélni egy/egy kakast a többiek agyonverik Nagy csoportban inkább több kakas legyen,

–

Perzisztencia = a tojástermelés időszaka Intenzitás = összes tojás/ciklusok száma Kotlás

–

l l

tojásrakás hamarabb befejeződik

l

a csibék hamarabb felnőnek, több idejük jut felkészülni a télre

– –

Ivarérettség – korai

– –


– – –

l

Átlagos tojástermelés = tojások száma/tojók száma l

–


Keltetés –

Mikori létszámok?

Átlagos tojástermelés = tojások száma/átlag létszám Termelési index = átlagos tojástermelés (db)/ perzisztencia (nap) Termékenységi index = gépbe rakott tojások (db) * 100 / 10 napos lámpázásnál még termékeny tojások (db) Kelési % = gépbe rakott tojások (db) * 100 / kikelt madarak (db)

Mesterségesen létrehozott és szabályozott páratartalom és hőmérséklet l l l l l l


– – – – – –

l

Megvilágítás - nappalok hosszabbodnak l


tobozmirigy → nemi aktivitás

Tojásrakás megindulása Tojásrakási időszak: április eleje – július eleje Tojások elszedése mindennap Természetben 12-18 – tenyésztésben 40-45 Egy tojás 32-35 gramm Intenzív rendszerekben fényprogram is lehetséges Vadgazda mérnök mesterszak


Fácántenyésztés

Tojatás –

Kr.e. 1000 évvel már volt Kína → érlelődő trágyarakás/agyagtapasztású kosárüst faszénparázson Egyiptom → agyagtéglákból épült kemencében Gépi keltetés → Franciaország 1749. 1895. nagykapacitású keltetők 1922. Ohio → légkeveréses keltető




Fácántenyésztés

Tojástermelő képesség –

nagy volierben



ketrecekben sodronyon kis volierben


Keltetés – – – – – –

nagykapacitású keltetők - keltető házakban. Önálló üzem → szigorú technológiai fegyelem Keltetőház → mindig könnyen megközelíthető Egyéb forgalom/baromfitelep távol Nyugalom, csend, szélvédett Keltetőgépek → National, Viktória



24


Fácántenyésztés

Keltetés –

– – –

–

szárnyasvadfaj

márciusban javítások, próbaüzem → takarítás + fertőtlenítés Áprilistól üzemel fácán/fogoly/vadkacsa ? Víziszárnyast nem lehet együtt keltetni fácánnal/fogollyal Állathigiénia → egy gépbe csak egy helyről származó tojásokat rakjunk! Vadgazda mérnök mesterszak

l

–

l l l l l

– –

– – –

60-65 %

fácán

37.5

65-80 %

fogoly

37.5

75-80 %

37.5

75-80 % Integrált apróvadgazdálkodás

–

– –

Kelés alatti teendők → gázosítás (K-permanganát és formalin gáz keverék), forgatás, lámpázás, átrakás a bujtatóba Lámpázás a 10. napon → gyorsan Lehetőleg azonos időszakra essenek az egyes műveletek l l l l

Berakás → hétfő 10. napon (csütörtök) → lámpázás 20. nap után (hétfőn vagy kedden) → bújtatóba Leszedés → péntek Vadgazda mérnök mesterszak



heti berakás 1-7 nap tárolás állandó 12-13 ºC és 70-75 % rel. Páratartalom Hegyes végével felfelé a tálcán forgatás 2 óránként min. 45º-kal (a tojás sárgája ne süllyedjen le) Forgató állvánnyal rakjuk át a keltető tálcára tompa vég felfelé → előmelegítés Előkeltetés 20-21, bújtatás 3-4 nap, sum: 24 nap. Vadgazda mérnök mesterszak

37.6

Keltetés


Keltetés –

45-49 %

vadkacsa


l

Fácántenyésztés

–

37.8

vadkacsa

4 napig → 16-18 ºC 6 napig → 15-16 ºC - 10 napig → 12-13 ºC >10 nap → 8-10 ºC Páratartalom: 75-80 %, bár mások szerint 60-70 % A 2 és 20 fok közötti változó h őmérsékleten tárolt tojások keltethetősége jobb – közelebb a természeteshez Vadgazda mérnök mesterszak

48-52 %

fogoly

bújtatás

törött tojások kiválogatása tisztítás → hűtés → fertőtlenítés (merítés, gázosítás) → osztályozás (lámpázás) → tálcázás → tárolás l

l

előkeltetés 37.8

Fácántenyésztés

Tojás fogadás –

relatív páratartalom

fácán


Fácántenyésztés

hőmérséklet o C


Leszedés után – – – – –

–

–

csibe szárítás, osztályozás, csomagolás, szállítás Szárító → válogatás → szállítás Fertőtlenített szállítóketrec saját felhasználásra szállítás zárt kocsiban kartondobozban légkondicionált jármű – pontosan tervezett és szervezett szállítás Indulás előtt 1 órával a gépkocsi beüzemelve, légkondi megy 29 ºC + légcsere → hely a felrakott dobozok között Vadgazda mérnök mesterszak


25

Fácántenyésztés fácán

Fácántenyésztés

fogoly

vadkacsa

l

32 - 34 g

14 -15 g

1,15 - 1,39

1,23 - 1,36

52 - 70 g –

tojás index 1,28 - 1,41

–

tojástároló relatív páratartalma 60 - 70 %

–

60 - 70 %

65 - 75 %

–

kelési eredmény 65 - 75 (95) %

Előnevelés (1-30 nap) –

tenyésztojás optimális tömege

–

66 - 70 (88) %

70 - 75 %

Időjárástól óvjuk → zárt tér → megfelelő hőmérséklet és páratartalom Rel. páratartalom → 1. héten 70 %; a 2. héttől 60 % → amikor már kijárnak a kifutóba → nem kell beállítani Hőmérséklet → terem és nevelőtér külön Nevelőtér → battéria/műanya Etetők, itatók nem a műanya alatt. Berendezések → 400 csibe/műanya; 200 csibe/kúpos önitató; 150 csibe/önetető

termékenység tíznapos lámpázáskor 85 - 98 %

90 - 93 %

94 - 96 %

Vadgazda mérnök napos kori tömege csibe (kiskacsa)

20 - 22 g

mesterszak

10 - 12 g

33 - 46 g


– – –

l l

– –

l

Tiszta, kifestett, fertőtlenített, 1 napja előre felfűtött épület. 70 % rel. páratartalom 45 lux/m2 fényerősség Nevelőtérben a fogadási hőmérséklet a műanya alatt: l

l

–

–

–

– – – –



Előre feltöltött itatók – vagy önitatók 2,5 % szőlőcukor tartalmú kamilla forrázat – jobban koszolja az itatót Elhullott állatok gyűjtése Beteg, sérült, bágyadt állatok → félrerakása A kartondobozok egy részéből → etetők Magas fehérjetartalmú dercés indító táp Vadgazda mérnök mesterszak

Legalább 2 héttel a fogadás el őtt → ellenőrizni az elektromos hálózatot és a fűtést! → takarítás (meszelés), fertőtlenítés, felfűtés a fogadási hőmérsékletre A kifutóban kaszálni, vagy kapálni! 1,5 hétig az épületben vannak a csibék → fedett kifutó → szabad kifutó jó idő esetén (4 hetesen már szabadon mozoghat) 8 hetesen átrakhatók a volierbe Helyigény: 21-25 csibe/m2



Napos állatok fogadása –

–

etázsfűtésnél a csövekre rakott battériák alatta 1 cm vastag homok + zeolit


–

fácán → 36 ºC fogoly → 37 ºC vadkacsa → 32 ºC


Előnevelés (1-30 nap) –

Alom → szitált faforgács De - sodronyos nevelésnél: l


Fácántenyésztés

Napos állatok fogadása –




Előnevelés (1-30 nap) – – – – – –

–

Mélyalom + kúpos önitató 1-2 napig folyamatosan legyen táp, amíg megtanulnak enni! A kibúvó nyílásokat 5-7 napos korban nyitjuk ki minden nevelőtérhez saját kifutó → könnyebb visszaterelhetőség Etetés → napi 4, majd 3 alkalom + csengő hang → segíti a terelést Vihar idején fontos a gyors visszaterelés → ha kint rekednek egy sarokban → nem mennek már be → a kupac alján lévők megfulladnak + megfázás Három hetes kortól kint etehetünk Vadgazda mérnök mesterszak


26

Fácántenyésztés Relatív páratartalom

Fény igény

Fácántenyésztés

Hőmérséklet igény ° C

l

Kibocsátás –

nevelő térben

–

1. héten 70 %

45 lux/m2

1-5 nap

36

26

2. héttől 60 %

20 lux/m2

6-10 nap

33

24

lux/m2

11-15 nap

30

22

5 lux/m2

16-20 nap

28

20

5 lux/m2

21-28 nap

25

20

5

–

teremben

– – – – – –


– –

–

l

– – – – – – – – –

– – –


l

50*60 m-es bekerítés, negyede fás-cserjés 2-6 m magas kerítés, alul bebújó nyílások 1-2 hétig csak a kerítésen belül takarmányozunk. napi 2 alkalom takarmányozásra → táp, majd csak szemes Ivóvíz mindig legyen Ha már helyhez szoktak → nyitjuk a voliert Sokszor csak a vadászat el őtt nyitják ki → felülről is fedni kell Megnyitás után → etetés a szóróutakon Itatás, ha nincs természetes vízforrás! Szőrmés és szárnyas ragadozók kontrollja!


Tenyészállomány kiválogatása → ismert módon, célok, szempontok és lehetőségek szerint Ősz elejére kialakul a törzsállomány A keltetés első feléből válasszunk, de nem az első keltetésből → ált. 2-4. keltetés A tervezett létszám 1,5-2-szeresét neveljük A tenyészidőszakig tárolás volierben


Fácántenyésztés

Utónevelés: –

–



Törzstartás, törzskiválasztás –

Fokozatos takarmányváltás és kifutóba szoktatás. Eleinte még 1 hétig éjszakára vissza az épületbe. 7 hetes kortól már éjszakára is a kifutóban tartjuk őket. 8 hetes kor → volier



Fácántenyésztés

Középnevelés (30-60 nap): –




Kibocsátás → vadászat → megtérülés Zárttéri tartás → nagyobb teríték gyenge a visszavadászási százalék időeltérés a kibocsátás és a vadászat között a koncentrált fácán állomány vonzza a ragadozókat! Ragadozók elleni védelem Élőhely – elvándorlás – helybenmaradás Átjárható kerítés Etetetés – természetes módon – helyben tartás, összegyűjtés


Törzstartás, törzskiválasztás – – – – –

A kiválasztott madarakból 6 hetesen → 1. válogatás 8-10 hetesen → csőrkarika/csőrsisak → nemenként külön tároló volierbe Növendékek → 2,5 m2/fácán; felnőttek → 5m2/fácán Ivarérettség: 22-24 hetesen – válogatás küllem alapján A tárolás előtti válogatás szempontjai: l l l l

kakas → 1100-1250 g tyúk → 850-1000 g jó testfelépítés egészséges, kifejezett másodlagos nemi jelleg Vadgazda mérnök mesterszak


27


Fácántenyésztés indító

nevelő

tojó

Gabona

60,5

68,5

64,0

Növényi fehérjetakarmány

27,0

21,0

22,0

Állati fehérjetakarmány

9,0

7,0

7,0

Törzstartás, törzskiválasztás – – – – –

Etetés → szemes (táp) + zöld + gyök/gumós - fedett etet ők - napi egyszeri etetés Napi ellenőrzés etetéskor Itatás → automata/kúpos önitató de fagy esetén hagyományos itatók 35 fácán/itató Épület nem kell, csak féltetők, ami alá kényelmesen beférnek az állatok.



Ásványi kiegészítés

3,0

3,0

6,5

Egységes premix

0,5

0,5

0,5




Törzstartás, törzskiválasztás – –

–

Hó eltakarítás → fedő hálóról + talajról Tollcsipkedés ellen → szemüveg (ritka), csőrkarika, csőrsisak → beleakadhat a hálóba → elpusztul a madár Tojótörzsek kialakítása l l l

nagycsoportosnál január kiscsoportosnál 3-4 héttel a tojásrakás megindulása előtt (legkésőbb február végére) Tartalék kakasok → 20 %/teljes létszám Vadgazda mérnök mesterszak


Fácántenyésztés

Metabolizálható energia MJ Keményítőérték % Nyersfehérje % Ca % P% Vadgazda mérnök mesterszak

indító

nevelő

tojó

10-11

10-11

11-12

67-68

67-68

68-69

25

20-21

19-20

1,3-1,5

1,3-1,5

3-4

1,0

0,9-1,0

0,9


28

Integrált vad- és élőhelygazdálkodás. Apróvadgazdálkodás. Fácán. Fácán. Fácán. Gazdálkodás a fácánnal

Recommend Documents