Integrált vad- és élőhelygazdálkodás. Apróvadgazdálkodás. Fácán. Fácán. Fácán. Gazdálkodás a fácánnal

Integrált vad- és élőhelygazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás

Fácán z z z z

Gazdálkodás a fácánnal

Rend: Tyúkalakúak Család: Fácánfélék Faj: Fácán (Phasianus colchicus) Felismerés –

– –

kakas: 75-85 cm, hosszú hegyes farkú, feje sötétzöld, csupasz szemtája piros, tarkó tájon sötétkék fülszerű tollak, tömege 1-1.5 kg; a sokféle telepített változat miatt színezete különböző; tyúk: 53-62 cm, világosbarna, sötét foltozással, farka rövidebb, tömege 0.8-1 kg Vadgazda mérnök mesterszak

Integrált apróvadgazdálkodás

Vadgazda mérnök mesterszak




Fácán z z z z z

ázsiai faj hat géncentrumban összesen 31 alfaja ismert Európába, Észak-Amerikába (1730), Új-Zélandra (1842), Ausztráliába (1864) is betelepítették. A legendák szerint Európába először Krisztus előtt 1300 évvel az ókori Görögországba telepítették A Római Birodalomban számos helyre telepítették Magyarországon - vadászfácán – – – – – – –

Közönséges fácán – örv nélküli Kínai örvösfácán – éles, fehér gyűrű a nyakon, amely a toroknál kissé megszakad Mongol fácán – széles örv a nyakon ami határozottan megszakad Japán fácán – fémes-zöld, sötét alapszín Angol fácán – barna alapszín, nyakörv nincs Törökfácán – félalbínó Fehér fácán – albínó Vadgazda mérnök mesterszak


Fácán z

Elterjedés - állományhelyzet –

z z z

a mediterránum délebbi részeit és Skandinávia jórészét kivéve egész Európában;

Mo.-on gyakori költő, nem vonul; törzsállománya 1990-ben 1 millió pld. körül, 1.8 millió pld.bocsájtottak ki Legnagyobb létszámú apróvad – – –

Teríték: 380-600 ezer pld – 377 704 2009-ben Kibocsátás: 500-800 ezer pld – 465 894 2009-ben Becslés: 700-900 ezer pld – 761 729 2010-ben Vadgazda mérnök mesterszak


1

Fácán z

Az országban mindenütt megtalálható – – – –


az állomány 2/3-3/4-e az Alföldön él Mezőgazdasági térségekhez köthető a mezgazdasági területeket erdőkkel ligetes, bozótos erdőket kedveli Nádas és bozótos területek






Fácán - becslés



Fácán z

Élőhelye – – – –

z

A fácán a szegélyeket kedveli –

z

– – – –


Az erdős szegélyből max. 30-50 métert használ

Táplálkozása –


Nem pusztai madár Táplálék és búvóhely együtt kell, hogy meglegyen Búvóhely: erdő, nádas bozótos jelleg Táplálék: mg. terület

Gyommagvak, termesztett növények magjai Pillangósok és más növények levelei, hajtásai esetenként mezgazdasági kárt okozhat (magok kiszedése) Rovarok (főleg csibekorban fontos) mindenféle állat, amit le tud nyelni Vadgazda mérnök mesterszak


2

A fácánállomány csökkenésének okai


A fácángazdálkodás alapadatai 1960-2008 3 000 000

z

2 500 000

Mezőgazdasági változások – –

2 000 000

Szegélyek felszámolása (biztonság, költôhelyek) Táplálékok z

Herbicidek használata (tápláléklánc megszakítása) –

1 500 000

– 1 000 000

z

Inszekticidek és fungicidek

z

Nem csak a fácán, hanem a hasonló igény más madárfajok létszáma (fogoly és védettek) csökkent! A fácánnak végzett élőhelyfejlesztés a hasonló igény madarak számára is kedvező

– 500 000

z 0

Vadgazda mérnök mesterszak becslés

kibocsátás

z

Ragadozók – – –

z z z

A lőfegyveres vadászat nem sűrségfüggő A csapdázást elfelejtették Róka Nem a megfelelő időszakban van az apasztás csúcsa Veszettség elleni per os immunizálás – Növekvő állomány – Kikapcsolta a veszettség hatását

Nevelt fácánok kihelyezése – –

z

–

– – –

A kibocsátott fácán vonzza a ragadozókat A feldúsult ragadozó mennyiség a vad fácánokra is több/nagyobb veszélyt jelent Vadgazda mérnök mesterszak


Fácán

Táplálkozás –

z


Fácán –

A “megtérülést” a természetes állomány biztosítja Tyúkok lövése

Ragadozók z

–

z

Természetes állomány szaporodási képességének tönkretétele Túlhasznosítás z

–




z

Minden ragadozó madárfaj védett A fészekrablók részben védettek, a vadászatuk alacsony szintű Az emlős ragadozók apasztása alacsony szintű

Táplálékrovarok létszámcsökkenése



hasznosítás


Kétszikű gyomok Rovartáplálék a csibenevelés kezdetén

csibék első hónapban: állati eredetű táplálék (ízeltlábúak) adult: alapvetően növényevő (3-4% állati eredetű) Márc-ápr (költés előtt): egyszikű 75%, termesztett magok 8-22%, gyommagok: 1-6 %, kétszikűek: 2-8% --kevés energia dús természetes magtáplálék --etetés Vadgazda mérnök mesterszak


A csibék első életheteiben az állati eredetű táplálékok döntőek – – – – – – –

1-5 napig kizárólag rovar 5-15 nap: domináns a rovartáplálék 50 nap – mint az adult madár Kisméretű, puhavázú rovarok A fehérje hiány jelentős mortalitási faktor A kifejlett fácán fitofág Adult madarak rovartáplálékot elsősorban tavasszal fogyasztanak Vadgazda mérnök mesterszak


3

Felnőtt fácánok táplálék-összetételének havi változása Magyarországon (HAVASI ÉS VÁRADI, 1988)

A fácán szárazanyagra vonatkoztatott szezonális táplálékösszetétele mezőgazdasági területeken Magyarországon (n = 777) (FARKAS, 1983)

Ősz

n = 136

n = 310

n = 39

N=777

82,60

83,14

98,09

98,21

92,52

Március

99,97

0,03

9,86

4,48

1,24

1,60

3,90

Április

99,86

0,14

92,46

87,62

99,33

99,81

96,42

Május

96,23

3,77

Rovarok

6,38

8,48

0,64 -

2,85

5,17

Tojás + csigahéj

0,75

3,62

0,01 -

0,55

Állati anyag

7,13

12,10

0,64 -

Homok, kavics

0,41

0,28

0,03

100,00 100,00 Vadgazda mérnök

100,00

Magvak

Növényi anyag

Összes

Összes

Állati rész

Nyár

n=292

Zöld növényi rész

Tél

Növényi rész

Tavasz

Táplálék nemek (%)

0,19 100,00

mesterszak




–

Február

(%)

99,95

0,05

99,98

0,02

Június

94,83

Július

99,92

0,08

Augusztus

98,40

1,60

3,40

Szeptember

99,06

0,94

0,18

Október

99,98

0,02

November December

¾

Gabonafélék, kukorica, bab, borsó Galagonya, kökény, vadrózsa, gyalogbodza Sásfélék, libatop, apró szulák, madár keserűfű, lapulevelű keserűfű, fakómuhar

¾

¾ –

(%)

100,00 Vadgazda mérnök 100,00 mesterszak


-



Fácán

Kedvelt növények –

Január

100,00

Fácán

–

Hónap

Az élőhely forrásai döntően befolyásolják a táplálékválasztást Vadgazda mérnök mesterszak


¾

A fészkelőhely választásánál előnyben részesíti a fás, cserjés vegetációt A mezőgazdasági növények közül az őszi vetésű gabonaféléket a rozsot és az őszi búzát választotta Táplálkozó helynek a művelt mezőgazdasági területeket választja Territórium centrumok ritkán esnek mezőgazdasági területekre Vadgazda mérnök mesterszak


4

A fácán területhasználata

Fácán ¾ ¾ ¾ ¾

Téli hóborításos időszakban fontos a nádasok és a fás-cserjés vegetációk szerepe Betakarítási időszakban kedvelt hely a gabonatarló Kedveli a laza, könnyen melegedő homoktalajokat Optimális: változatos, mezőgazdasági táblák, füves területek és fás-cserjés foltok váltakozásából álló élőhely komplex Vadgazda mérnök mesterszak

Fácán

Anglia

Hill

1985

5

átlag

9

maximum 488

Anglia

Hill

Svédország

1988

Göransson et.al.

1991

territórium nélküli 

5

territoriális 

0,017

költés alatt

0,056

nevelés alatt



maximum

10


A fácán élőhelyhasználata a Lajta projektben (Faragó 1998)

A fácán élőhely használata a biharkeresztesi mintaterületen, 1998-2002 (Szendrei 2005) 100%

80% 60%

40%

20%

0% Jan.



Téli időszakban


Feb.

Márc.

Kukorica Rét,legelő

Ápr.

Máj.

Jún.

Őszi gabona Vadgazda mérnök Tarló mesterszak

Júl.

Aug. Szep.

Tavaszi gabona Fa és cserjesor

Okt.

Nov.

Dec.

Lucerna Út, árokpart


Téli időszakban




5

Téli időszakban Téli időszakban









Téli vesztesé gek

Téli veszteségek





6

Csoportnagyság - szaporodás z z z z z

A kakas a dürgésen kívül külön él A tojó és a csibék családi csoportokban élnek A csibéket a tojó vezeti a kakas nem vesz részt az utódnevelésben Ősztől vegyes csapatokban gyűlnek össze A kakasok néha kisebb csoportokban elkülönülnek Vadgazda mérnök mesterszak



Éjszaka lehetőség szerint felgallyaznak Az átlagos csoportnagyság 2-5 A kakasok csoportjai kisebbek (2-3), mint a tyúkoké (3-5) A vegyes csoportok mindig nagyobbak mint a homogének A kakasok viszonylag gyakran vannak magányosan a tyúkok szinte soha Vadgazda mérnök mesterszak




Csoportnagyság - szaporodás z z

z

z z

A csoportok ősszel-télen nagyobbak, mint tavasszal Megfelelő élőhelyen (jó takarásnál) a tojók általában nagyobb csoportokat alkotnak, míg a kakasok inkább soliterek lesznek A tojó csapatokban általában vannak olyan öregebb tojók akik végig ugyanabban a csapatban vannak, míg a fiatal tojók gyakran csapatot váltanak A téli csapatok március-áprilisban bomlanak fel Télen a csoportok mozgás körzetei között nagy átfedés van, a szaporodási időszakban azonban a mozgáskörzetek elkülönülnek Vadgazda mérnök mesterszak


Csoportnagyság - szaporodás z

z z

z z

A csapatok öregebb tagjainak szaporodási időszakának mozgáskörzetei a téli mozgáskörzethez szignifikánsan közelebb vannak, mint a fiataloknak A szaporodási időszakban a tojók a téli fedettebb élőhelyekről nyitottabb területek felé mozdulnak el A szaporodási időszakban a kakasok a fedett (erdős) és a nyitott (mg.művelés) területek határán (szegélyén) foglalnak territóriumot Nem minden kakasnak lesz territóriuma, de egy adott területen belül a territóriumok száma közel állandó az évek között A nem territoriális kakasok száma erősen fluktuál Vadgazda mérnök mesterszak



A nem territoriális kakasok a téli mozgáskörzettől messzebb foglalják el nyári mozgáskörzeteiket, mint a territoriálisok. A már előző évben is territoriális kakas foglal territóriumot legközelebb a téli mozgáskörzethez A territoriális kakasok többsége idősebb és nagyobb, mint a nem territoriális, átlagos mozgáskörzete viszont kisebb A tojók diszperziója a téli mozgáskörzetektől nagyobb, mint a kakasoké A kakasok szegélyekben foglalnak territóriumot a tyúkok keresik őket



7

Csoportnagyság - szaporodás z z

z

Április elejéig a tyúkok cserélődése a csoportok között gyakori Ennek ellenére egy-egy hárem tagjai többnyire egy csoportban voltak a tél folyamán A tojó idejének 60-65%-át tölti a kakas territóriumában, és mozgáskörzete nagyobb, mint a kakasé Vadgazda mérnök mesterszak

z z z

szaporodási időszaka a dürgés a kakas territóriumot foglal és háremet gyűjt maga köré (2-7 tojó) a kakas territóriumát jellegzetes hangjával jelöli, a kakasok a territóriumokért verekszenek földön fészkel, az elpusztult első fészket sarjúfészekkel pótolja – – – –

a tojásrakás 15-20 nap átlagos fészekalj: 10-16 tojás a csibék 24 nap költés után kelnek ki a csibék fészekhagyók Vadgazda mérnök mesterszak

z z z z


A territórium védelme z

z z z


Általában a fészkelési hely is kívül van a kakas territóriumán A hárem nagyság változatos és nem bizonyítható, hogy függ az élőhely minőségétől. A már másodszor territórium gazda kakasok háreme nagyobb, mint az először territóriumot foglaloké A tojó aktivitása általában egy territoriális hím területéhez kötődik egy szaporodási időszakban Vadgazda mérnök mesterszak


Csoportnagyság - szaporodás z

Csoportnagyság - szaporodás

Fenyegető séta: magasra tartott fejjel és farokkal. A behatoló általában lekuporodik, vagy elrepül. Csípés: ha a behatoló nem megy el, akkor megpróbál odamenni és csípni Oldalazó séta: a szárny a földet sepri a behatoló felé Elűzés a levegőben - rárepülés Vadgazda mérnök mesterszak


A territórium védelme





8

Az udvarló viselkedés z z

z

A tojó választása

Rituális közeledés: a territoriális kakas elindul a tyúk felé magasra tartott fejjel Oldalazó mozgás: az oldalát mutatva halad el közvetlen közel a tojó feje előtt, szétterjesztett farok tollakkal, a szárnyak közel a tojóhoz. Táplálék kínálás: a kakas a fejét lent tartja és hívja a tyúkot Vadgazda mérnök mesterszak

–

– –

– – –

z z

z

–

nem elônyösebb, ha nagyobb territoriális és szatellita hímek: a hímek közti dominanciát jelzi Vadgazda mérnök mesterszak



rangsor & udvarlás: hormonális állapotot jelzi a tojók és a versenytársak felé megbízható jelzés a fizikai kondició/ tesztoszteron szintre nézve nagyon sérülékeny: a dürgés végére az alárendelt hímek teljesen elvesztik parazitákkal való fertőzöttség az őrzött tyúkok többet táplálkoznak és kevesebbet figyelnek Jobb a kondíciójuk és a túlélésük Ezt a domináns erősebb kakasok biztosítják Integrált apróvadgazdálkodás

Fészkelés

A táplálékforrások elérhetősége A megfelelő fészkelőhely elérhetősége A territórium gazda és korábbi tapasztalata Védelem a szaporodási időszakban Ha a tojó először szaporodási (fészkelési) helyett választ – a kakas szaporodási sikere a territórium minőségétől függ Ha a territórium minősége a szaporodási időszak alatt gyorsan változik (pl. új vetés megerősödése) a tyúk kakast válthat. Vadgazda mérnök mesterszak




z

–

erősebb preferencia hormonális összefüggés: tesztoszteron - melanin lerakódás


z

Arcrózsa

Életképesség –

z

z

pozitív korreláció: súly, méret, kondició a tyúkok a kondicióra, nem a farokhosszra szelektálnak

Tollpamacsok hossza –

z

–

Arcrózsa fekete pöttyei –

z

Farokhossz –


A tojó választása z

z


z z z

z z

A kakas folyamatosan őrzi a tojót amíg az készül a szaporodásra – tápanyagot gyűjt A tojók mozgása intenzívebb addig míg meg nem találja a megfelelő fészkelőhelyet A fészkelési időszak elején a fészkek többsége fásbokros részeken, a második felében többségükben a nyitott területeken találhatók A váltás a lágyszárú vegetáció növekedésének köszönhető A mezőgazdaságilag művelt területeken így pont az aratás/kaszálás időszakában lesz sok fészek Vadgazda mérnök mesterszak


9


Fészkelés z z z z z




Fészkelés

A fészkek általában a tojók mozgáskörzetének határán helyezkednek el. Átlagosan 1.4 nap kell egy tojás lerakásához Ha az első fészekalj elveszik akkor sarjúfészkelés figyelhető meg. A korai fészkelés előnye, hogy nagyobb az esélye a sarjúfészeknek A sarjúfészek nagysága nem függ az első fészekalj nagyságától

z z z z z z

Átlagosan 10-12 tojás/fészek A fészkelési időszak alatt az átlagos fészekalj nagyság csökken A kotlási időszak alatt a tojók ritkán is rövid időre hagyják el a fészket Naponta 1-2 alkalommal általában a reggeli és az esti órákban A fészkelési időszak elején és végén különösen ritkán hagyják el a fészket A táplálkozás a fészektől többnyire 50-150 méteres távolságban történik









10

Fácán szaporulat és becslése z z z z z z z Vadgazda mérnök mesterszak


Fészkek felkutatása és átlagos tojásszám meghatározása Felnevelt szaporulat becslése – augusztusban Az élőhely kedvező hatása Kedvező élőhelyen 40-47%, kedvezőtlenen 79-80% a szaporulatot nem vezető tyúkok aránya Kedvező élőhelyen 2.3-2.9, kedvezőtlenen 0.8-1.6 a felnevelt szaporulat Intenzív ragadozógazdálkodással a felnevelt szaporulat látványosan (3.7-ig is) növelhető Száraz években a szaporulat jobb (Farkas 1981) Vadgazda mérnök mesterszak


Ragadozók hatása a fészkelési időszak alatt z z z z

A ragadozók veszélye a fészkelési időszak elején nagyobb mert akkor a takarás kisebb A sikeres fészkelések aránya általában alacsony: 10-51% A sikertelenség okai között egyaránt megtalálható a ragadozás, a zavarás, a fészek elhagyása A ragadozó madarak hatása a fészekrakási időszakban háromszorosa a költési időszaknak Vadgazda mérnök mesterszak


Csibenevelés



Csibenevelés

Csibenevelés





11

A fácántenyésztés és hatásai

7.1.

A fácángazdálkodás alapadatai 1960-2008

2 000 000 1 800 000 1 600 000 1 400 000 1 200 000 1 000 000 800 000 600 000 400 000 200 000

kibocsátás


hasznosítás

Veszteségek a kibocsátás után – –

–

z z

z

z

446 kibocsátott és szárnyjelölővel ellátott fácán túlélését vizsgálták Kibocsátás hathetes korban – nyomonkövetés 600 napon keresztül Az első 30 napba viszonylag kevés veszteség – a madarak többsége a védett (bekerített területen belül volt) 30 és 80 nap között kezdték el felfedezni a madarak a kerítéses kívüli részeket Vadgazda mérnök mesterszak


A közvetlen vadászat előtt kirakott fácánok vadászainak jellemzői (Peterle 1967): – – – –

Nem tagjai egyetlen a természettel, vagy sporttal kapcsolatos civil szervezetnek Nem olvasnak szakirodalmat a vadászattal, vadgazdálkodással, természetvédelemmel kapcsolatban Minden elé kerülő vadat lelő, ha a szabályok ezt engedik Feladja a vadászatot ha jelentősebb erőfeszítést kell tennie






A kibocsátás és a hasznosítás között jelentős veszteségek A kibocsátott madarak hasznosítás aránya növelhető a kibocsátás és a vadászat között eltelő idő rövidítésével. Szélsőséges megoldás: kirakás közvetlen vadászat előtt (put and take release) Vadgazda mérnök mesterszak

z



A fácántenyésztés és hatásai z

20 08

20 04

20 06

20 00

20 02

19 96

19 98

19 92

19 94

19 90

19 86

19 88

19 82

19 84

19 78

19 80

19 74

19 76

19 70

19 72

19 66

19 68

19 64

19 60

19 62

0


A fácántenyésztés és hatásai z z z z

A veszteség ebben az időszakban nagyon nagy Az összes veszteség 60%-a ebben az időszakban volt 80 nap után a halálozási arány lassult és nagyjából állandó lett Az egy évet megért madarak veszteségei a legalacsonyabbak Vadgazda mérnök mesterszak


12

A veszteségek okai (n=446) Ok


Róka

n 166

% 64

Karámon belüli veszteség Gázolás Vízbefulladás

50 12 11

19 5 4

Macska Borz Héja Nem azonosított

6 5 1 8

2 2 1 3

Összesen


259

z

A veszteségek függenek: – – – –

Az élőhelytől Az időjárástól A nevelés és a kibocsátás módjáról A genetikai háttértől z

– – – –

Szelekció az agresszivitás ellen

Alfajok és azok adaptációs problémái Imprinting hiánya A kibocsátás ideje alatti gazdálkodástól De a veszteségek arányos időbeni alakulása általánosnak tűnik Vadgazda mérnök mesterszak



A fácántenyésztés és hatásai z z z

A kibocsátás a ragadozókat is koncentrálja A fácán nem a legfontosabb tápláléka a rókának De rá lehet szoktatni…


Tenyésztett fácánok télen és a szaporodási időszak előtt –

– – –

A felnőtt vad kakasok általában nehezebbek (februármárciusban) mint a kibocsátottak, a fiatalok és a tojók esetében nem volt különbség. A vad és a kibocsátott tojók téli élőhely használatában nem volt különbség A kibocsátott fácánok télen nagyobb csoportokban voltak, mind a vad egyedek A kibocsátott tojók kora tavaszi mozgáskörzete kisebb mint a vad egyedeknek Vadgazda mérnök mesterszak




z


A kibocsátás a ragadozókat is koncentrálja



A tenyésztett madarak szaporodási sikere –

– –

A vad kakasok túlélése február 1 és május 1 között valamivel nagyobb, mint a tenyésztésből származóké A szaporodásban viszont majdnem kétszer annyian vesznek részt (96% és 57%) !! A vad kakasok háreme is nagyobb (4-5 az 1-3-al szemben Vadgazda mérnök mesterszak


13



A tenyésztett madarak szaporodási sikere –

–

Minél nagyobb a szaporodó állományban a tenyésztésből származó tojók aránya, arányaiban annál kevesebb a felnevelt fióka A kibocsátott tojók esetében a ragadozó okozta veszteség szignifikánsan nagyobb z z

–

Fészekpusztulás Tojópusztulás

Szignifikánsan kisebb felnevelt szaporulat

















14







Hasznosítás - vadászat Hasznosítás - vadászat


Fácán hasznosítás tervezés z z z

A vadon élő állomány populáció mérlege és A kibocsátott fácánok megtérülési aránya alapján Tavaszi törzsállomány (Fácán Létszám)= KL + TL (Kakas Létszám + Tojó Létszám – – – –

Szaporulat nagysága Természetes elhullás Hasznosítás Következő tavaszi létszám (FL1)




Fácán hasznosítás tervezés z

A tojó állomány változása – – – –

Elhullás tavasszal-nyáron - et1 szaporulatot (SZ) aminek a fele tojó Téli elhullás – et2 – természetes mortalitás + ha van vadászat TL1=/TL x (1-et1) + TL x (1-et1) x SZ x 0.5/ x (1-et2)

z

A kakas állomány változása

z

Hasznosítható mennyiség ha a KL1 > KL illetve az FL1 > FL

–



KL1=/TL x (1-ek1) + TL x (1-et1) x SZ x 0.5/ x (1-ek2)



15

Fácán hasznosítás tervezés z

z z z

Ha a területen kibocsátás is van, akkor hasznosítás a kibocsátott madarak hasznosításával növekszik H(asznosítás)K(ibocsátás)= K(ibocsátás) x m(egtérülés) T(eljes)H(asznosítás)=KH+TH+HK A tojók hasznosítása nem javasolt! Vadgazda mérnök mesterszak


A kibocsátás hatásának modellezése z

Megtérülés –

Mire vonatkoztassuk? z z

H/B vagy H/K Mérni kell a tényleges megtérülést! Lábgyűrű Szárnyjelölők – Ujjperc lecsípés – –

Hr ' K(m Hr = feltételezett megtérülés; m = megtérülési arány; K = kibocsátott fácánok száma.



A kibocsátás hatásának modellezése A kibocsátás hatásának modellezése

Hsp '

Ht&K(m Mt%Ft

(100 [%]

H sp = tavaszi állományra vonatkoztatott hasznosítás; m = megtérülési arány; H t= teríték; M t= kakasok száma; Ft= tojók száma





A kibocsátás hatásának modellezése A kibocsátás hatásának modellezése

HK '

K(m (100 [%] Ht

H k = a kibocsátottak aránya a terítékben





16

A kibocsátás hatásának modellezése z

Le lehet-e mondani a kibocsátásról? – –

z

Megváltoztathatók-e a módszerek? – – – –

z

Valószínűleg nem, de át kell értékelni. Nincs tyúkkibocsátás. A megtérülés ismerete. Felnevelt szaporulat ismerete. Tömeges kibocsátás elkerülése.

Természetes módszerek: – –

Élőhely-javítás Ragadozók szabályozása Vadgazda mérnök mesterszak












17

Erdősávok vadvédelmi berendezései

Fás, cserjés vegetációk z z z z

Menekülési lehetőség Menedék Nyugalom Vadgazdálkodási berendezések elhelyezése – – –

Etetők Lesek Csapdák




Erdősávok vadvédelmi berendezései

Fás, cserjés vegetációk z

z z Vadgazda mérnök mesterszak

z

–

z


z

“saját” tulajdon v. hosszú távú bérlet Fa csoportok tervezése és telepítése ajánlott

z

– – – – – – –

–

maximális védőhatást jelentő sávszerkezet kialakítása gyorsan és jól fejlődjenek társulás képesek ellenáll a betegségeknek bírja a gyomkonkurenciát nem vegyszer érzékeny jó gyümölcstermésű jó mézelőVadgazda mérnök mesterszak

Facsoport vagy ültetvényerdő létrehozható –

A fa és cserjefaj kiválasztás –


Csenderesek, vadrejtők

terület kiválasztás –

fasor: meghatározott fajú, egy sorban lévő fák összessége, ahol a fák tőtávolsága nem nagyobb a fák idős korban várható korona átmérőjének kétszeresénél; facsoport: 60%-ban záródó koronaszint időskorban és 1500 m2-nél kisebb területen; erdőterület: 1500 m2-nél nagyobb üzemtervezett terület;


Fás, cserjés vegetációk



–

–

z z

elhagyott, romos tanyahelyen; szeles, porveréses dombhátakon; erdők nagyobb tisztásain, ahol a talaj savanyú és erodált, ezért hasznos takarmánytermelésre, gyepesítésre nem alkalmas; Duna-Tisza közi, nyírségi homokvidékeken, nagytáblák közötti szegletekben az Alföldön.

Mérete és alakja a helytől függ Érdemes a sávszerű kialakítás Vadgazda mérnök mesterszak


18

Mezővédő fásítás - erdősávok z z z z z z

Zárt: áttörtségi tényező<0.35) Hézagos: áttörtségi tényező 0.35-0.7 között) nyitott: áttörtségi tényező >0.7) széles - 21-30 m széles, 14-20 sor közepesen széles - 12-20 m széles, 8-13 sor keskeny - 6-11 m széles, 3-7 sor Vadgazda mérnök mesterszak

z

– –

z

z z

kedvező hatás – – – –

Vadgazdálkodási szélsebesség csökkenés párolgás és a defláció csökken tárolt víz mennyiség növekszik.

kedvezőtlen hatás –

az erdősáv mellett nedvesség és tápanyag elszívás z z z

melléksávok távolsága: a fősávok 1.5-2 X


Mezővédő fásítás - erdősávok

z

mezőségi talajon: 800-1000 m; szikes talajon: 4-500 m; homok, láp talajon: 400 m;


az évi átlagos szélsebesség nagyobb, mint 2.5 m/sec, a tenyészidőszakban 340 mm-nél kevesebb csapadék a nyári napok száma (25 foknál melegebb) több, mint 75 A főfafaj termőhelytől függő, a cserje kiválasztás a korábban javasoltak szerint, Vadgazda mérnök mesterszak

a fősáv az uralkodó szélirányra merőlegesen, a melléksávok párhuzamosan

fősávok távolsága: –

z

z

Erdősávrendszer: fő + melléksávok –

z


Mezővédő fásítás - erdősávok z

Mezővédő fásítás - erdősávok

karógyökerű fák szélen cserjesor a sáv mellett árok és földút

–

árnyékolás az északi oldalra

–

Zárt, széles sáv esetén a déli oldalon kedvezőtlen hősugárzás is tapasztalható.

z

áttört lombozatú fafajok alkalmazása




Apróvadas vadászerdő z z z z z z z

sík terepen Minimum 200-300 ha ökológiai sziget természetes víz ne legyen túlságosan nedves ne legyen kötött, agyagos, esetleg köves nyiladékokkal tagoljuk –


– Integrált apróvadgazdálkodás

–

Közlekedési vadföldVadgazda gazdálkodási mérnök mesterszak vadászati célok


19

Apróvadas vadászerdő

Apróvadas vadászerdő z z z z z

Minden feltétel az utóneveléstől a hasznosításig 10-15% vadföld Ragadozógyérítés Állategészségügyi feltételek Vadászatszervezés –

Hajtásirány, lőállások, leállók Vadgazda mérnök mesterszak


z z z z z

az utónevelő és kibocsátó helyeket kerítéssel kell körülvenni 2-3000 csibére legalább 1 hektár kibocsátó helyek felén mezőgazdasági, másik felén bokros-fás vegetáció legyen 3-400 fácánra egy fedett etető és itató homokfürdőzésre, napozásra, szárítkozásra alkalmas tiszta, száraz terület. Vadgazda mérnök mesterszak


Apróvadas vadászerdő

Apróvadas vadászerdő Vadgazda mérnök mesterszak






Az élőhelykezelés egy másik következménye



20

Bodzafélék (Fekete bodza Sambucus nigra, Fürtös bodza S. racemosa) z z z z z z

Búvóhely + táplálékforrás; Síksági-hegyvidéki (FBD.), hegyvidéki (FÜBD); Melegkedvelő, árnyéktűrő (FBD.), hűvös klíma, fényigény (FÜBD.), N-jelzők; Tápanyagdús, üde talaj; Sarjadzóképesség, növekedés kiváló; Szaporítás →.dugvány, télen át rétegelt mag Vadgazda mérnök mesterszak








Vesszős fagyal (Ligustrum vulgare) z z z z z z

Búvóhely + táplálékforrás; Síksági - dombvidéki; Fényigényes, DE árnyéktűrő, meleg- és mészkedvelő (savanyú talajon is!); Tápanyagdús talaj → erdőtenyészet optimuma az Alföldön; Növekedés, sarjadzóképesség kiváló; Szaporítás →.dugvány, gyökérsarj, magját rétegezni kell. Vadgazda mérnök mesterszak


Galagonya (Egybibés galagonya C. monogyna, Cseregalagonya C. oxiacantha) z z z z z z

Inkább búvóhely (kivéve a harmadrendű fa), kismértékben táplálékforrás; Síksági – hegyvidéki, EGA gyakoribb, CSG ritka az Alföldön; Nagy alkalmazkodóképesség → termőhelyigény csekély, hőmérséklet szélsőségeit jól tűri; Levegő páratartalma → CSG; Lassú növekedés; Mag átfekszik → vetés az őszi gyűjtést követő 2. tavasz. Vadgazda mérnök mesterszak


21

Kökény (Prunus spinosa) z z z z


Inkább búvóhely → nagyvad, termés → apróvad; Síksági, dombvidéki; Meleg- fénykedvelő, szárazságtűrő, mészkedvelő, kötött talaj. Erodált területek megkötése;




Gyepűrózsa (Rosa canina) z z z z z z


Szegély; Védősűrűk szerkezetének kialakítása; Mindenütt → termőhelyi igényei ∅ (inkább mészkedvelő, fényigényes, kötött, száraz talaj); Jól sarjadzik; Madarak terjesztik, magja csak kedvező körülmények között csírázik; Pionír → melegkedvelő erdők szekunder szukcessziójában jelentős szerep. Vadgazda mérnök mesterszak



Szeder-félék (Rubus spp.) z z z

z z z Vadgazda mérnök mesterszak


Táplálékforrások; Síksági-dombvidéki, alacsony félcserjék Mészkedvelő, N-igényes, rövid elárasztást tűri, árnyéktűrő (HSZ), mindenütt előfordul (ÚSZ); Nedves, mély agyag- és öntéstalaj (HSZ) Növekedés gyors; Dugványról, gyökérsarjról jól szaporíthatók!; Vadgazda mérnök mesterszak


22

Meggy-félék (Prunus spp.) z z

z z z

Búvóhely + táplálékforrás; Meleg-, fényigény, szárazságtűrők, mészkedvelők. Közepes termetű fa (- 15 m) DE jó minőségű homoktalajon elbokrosodik! Növekedés, sarjadzóképesség kiváló; Homokon fenyő kisérőjeként! Szaporítás magról. Vadgazda mérnök mesterszak

z z z z z

kétévente egyszer, augusztusban elegendő kaszálni. Vetésidő áprilistól szeptemberig vetőmagmennyiség 10-20 kg/ha Vetést megelőzően 400 kg/ha komplex műtrágya első évben magról kelő gyomok esetén magas tarlóval lehet kaszálni Összetétele: pohánka, csomós ebír, réti csenkesz, vöröshere Salino, lucerna Europe, cérnatippan, szarvaskerep, svédhere Aurora, réti perje Balin, fehérhere Huia, fehérhere Milkanova, pántlikafű, somkóró, nyúlszapuka, mezei katáng, széleslevelű utifű, sárgarépa, pitypang, parlagi ligetszépe, petrezselyem, cickafark Vadgazda mérnök mesterszak

z z z z z

A télire kifejlődő káposzták és repcék levélzete jó takarás táplálék Vetésidő áprilistól augusztus közepéig Szükséges vetőmag 20-30 kg/ha Vetés előtt 300 kg/ha komplex trágyázás Ha erősen gyomos, akkor magas tarlóval kell kaszálni. Összetétele: édes csillagfürt, évelő rozs, vöröshere Salino, olajlen Taurus, svédhere, alexandriai here, édeskömény, takarmánykáposzta Gr. Angeliter, inkarnáthere Diogene, őszi káposztarepce Akela, fekete zab, napraforgó, pohánka


z z z z


Hosszú élettartam pillangósokat, fűféléket és gyógynövényeket tartalmaz Ideális szegélynövényzetnek gazdag élőhelyet biztosít a rovarvilágnak, az apróvadnak Erős acatfertőzés esetén az acat maghozása előtt célszerű magas tarlóval levágni Vadgazda mérnök mesterszak


CL1100 Szárnyasvadkeverék

z z z z z

Már a fiókanevelés időszakában gazdag növényi és rovartáplálékot biztosít Kora őszig folyamatosan érnek a magvak energiagazdag szemtermés Téli időszakban menedéket, jó takarást biztosít Télen a sorok közé érdemes kukoricát, búzát szórni Vadgazda mérnök mesterszak


CL1100 Szárnyasvadkeverék z

z


CL1700 Szárnyas évelő keverék z

CL1700 Szárnyas évelő keverék


Fácántenyésztés z

Törzsanyag kiválasztás A tenyésztés szempontjai zTojástermelő képesség zTojás keltethetősége zKotlás zIvarérés ideje zTermelés gazdaságosság Vadgazda mérnök mesterszak

A vadászat szempontjai zJó röpkészség zÉlénkség,spontán aktivitás zSzociális viselkedés zvadság


23


Törzsanyag kiválasztás –

z

z z z z

–

sok tojás jó keltethetőség termékeny tojások jó kotlási hajlam csekély agresszivitás

– –

z

–

nincs egyedi tojatás nem követhető nyomon a tojók teljesítménye Vadgazda mérnök mesterszak

– –

Korai kotlás rossz a tenyésztésben

z

Korai kotlás természetben jó

– –

–

z

– – – –

–

Átlagos tojástermelés = tojások száma/átlag létszám Termelési index = átlagos tojástermelés (db)/ perzisztencia (nap) Termékenységi index = gépbe rakott tojások (db) * 100 / 10 napos lámpázásnál még termékeny tojások (db) Kelési % = gépbe rakott tojások (db) * 100 / kikelt madarak (db)

–

Mikori létszámok?

Ivarérettség – korai Vadgazda mérnök mesterszak


z

tobozmirigy → nemi aktivitás

Tojásrakás megindulása Tojásrakási időszak: április eleje – július eleje Tojások elszedése mindennap Természetben 12-18 – tenyésztésben 40-45 Egy tojás 32-35 gramm Intenzív rendszerekben fényprogram is lehetséges

Tojatás

–

6-7 fős kiscsoport nagy csoport (28 Kiscsoport

–

Nagy csoport

–

+ 10 % cserekakas együtt tartva Kiscsoportban lehet egyenként cserélni Nagy csoportban csak az összes kakast lehet lecserélni egy/egy kakast a többiek agyonverik Nagy csoportban inkább több kakas legyen,

– –

z z

z

– – – –



Fácántenyésztés

Megvilágítás - nappalok hosszabbodnak z

–

Átlagos tojástermelés = tojások száma/tojók száma

–

a csibék hamarabb felnőnek, több idejük jut felkészülni a télre

Tojatás

–

–

–

Fácántenyésztés –


Tojástermelő képesség z

tojásrakás hamarabb befejeződik


z


Perzisztencia = a tojástermelés időszaka Intenzitás = összes tojás/ciklusok száma Kotlás z

Gazdaságossági értékelések

Fácántenyésztés

Tojástermelő képesség –

–

Egészséges, jó kondíciójú egyedek kiválogatása Tenyészcsoportok kialakítása csibéket tovább külön nevelve



–

z

Keltethetőség Tojáshozam Fertilitás Életképesség

Hogyan szelektáljunk? –

Kiválasztás intenzív technológiákban? –

Gond még az alacsony örökölhetőség: –

Tenyésztés z

z

Fácántenyésztés


ketrecekben sodronyon kis volierben nagy volierben



24


Fácántenyésztés

Keltetés –

z

Mesterségesen létrehozott és szabályozott páratartalom és hőmérséklet z z z z z z

– – – –

– – – – –

–


Tojás fogadás – –

törött tojások kiválogatása tisztítás → hűtés → fertőtlenítés (merítés, gázosítás) → osztályozás (lámpázás) → tálcázás → tárolás z z z z z z

4 napig → 16-18 ºC 6 napig → 15-16 ºC - 10 napig → 12-13 ºC >10 nap → 8-10 ºC Páratartalom: 75-80 %, bár mások szerint 60-70 % A 2 és 20 fok közötti változó hőmérsékleten tárolt tojások keltethetősége jobb – közelebb a természeteshez Vadgazda mérnök mesterszak

szárnyasvadfaj

heti berakás 1-7 nap tárolás állandó 12-13 ºC és 70-75 % rel. Páratartalom Hegyes végével felfelé a tálcán forgatás 2 óránként min. 45º-kal (a tojás sárgája ne süllyedjen le) Forgató állvánnyal rakjuk át a keltető tálcára tompa vég felfelé → előmelegítés Előkeltetés 20-21, bújtatás 3-4 nap, sum: 24 nap. Vadgazda mérnök mesterszak



Fácántenyésztés

Keltetés –

–


Fácántenyésztés –

–

z

márciusban javítások, próbaüzem → takarítás + fertőtlenítés Áprilistól üzemel fácán/fogoly/vadkacsa ? Víziszárnyast nem lehet együtt keltetni fácánnal/fogollyal Állathigiénia → egy gépbe csak egy helyről származó tojásokat rakjunk! Vadgazda mérnök mesterszak

z

–

nagykapacitású keltetők - keltető házakban. Önálló üzem → szigorú technológiai fegyelem Keltetőház → mindig könnyen megközelíthető Egyéb forgalom/baromfitelep távol Nyugalom, csend, szélvédett Keltetőgépek → National, Viktória

Fácántenyésztés

Keltetés –

–



–

Kr.e. 1000 évvel már volt Kína → érlelődő trágyarakás/agyagtapasztású kosárüst faszénparázson Egyiptom → agyagtéglákból épült kemencében Gépi keltetés → Franciaország 1749. 1895. nagykapacitású keltetők 1922. Ohio → légkeveréses keltető Vadgazda mérnök mesterszak

Keltetés


hőmérséklet o C

relatív páratartalom előkeltetés

fácán

37.8

48-52 %

fogoly

37.8

45-49 %

vadkacsa

37.6

60-65 % bújtatás

fácán

37.5

65-80 %

fogoly

37.5

75-80 %

vadkacsa

37.5 Vadgazda mérnök mesterszak

75-80 % Integrált apróvadgazdálkodás

25

Fácántenyésztés

Fácántenyésztés

Keltetés

z

–

– –

z

Kelés alatti teendők → gázosítás (K-permanganát és formalin gáz keverék), forgatás, lámpázás, átrakás a bujtatóba Lámpázás a 10. napon → gyorsan Lehetőleg azonos időszakra essenek az egyes műveletek z z z z

– – – – –

Berakás → hétfő 10. napon (csütörtök) → lámpázás 20. nap után (hétfőn vagy kedden) → bújtatóba Leszedés → péntek Vadgazda mérnök mesterszak

– –


fogoly

14 -15 g

1,15 - 1,39

1,23 - 1,36

vadkacsa

z

Napos állatok fogadása – –

52 - 70 g

–

tojás index

–

1,28 - 1,41

z

60 - 70 %

z

65 - 75 % –

kelési eredmény

65 - 75 (95) %

66 - 70 (88) %

–

70 - 75 %

90 - 93 %

z

mesterszak

10 - 12 g

33 - 46 g

– – – – –

z

Előre feltöltött itatók – vagy önitatók 2,5 % szőlőcukor tartalmú kamilla forrázat – jobban koszolja az itatót Elhullott állatok gyűjtése Beteg, sérült, bágyadt állatok → félrerakása A kartondobozok egy részéből → etetők Magas fehérjetartalmú dercés indító táp Vadgazda mérnök mesterszak


Fácántenyésztés

Napos állatok fogadása –




etázsfűtésnél a csövekre rakott battériák alatta 1 cm vastag homok + zeolit

94 - 96 %

Vadgazda mérnök napos kori tömege csibe (kiskacsa)

20 - 22 g

fácán → 36 ºC fogoly → 37 ºC vadkacsa → 32 ºC

Alom → szitált faforgács De - sodronyos nevelésnél: z

termékenység tíznapos lámpázáskor

85 - 98 %

Tiszta, kifestett, fertőtlenített, 1 napja előre felfűtött épület. 70 % rel. páratartalom 45 lux/m2 fényerősség Nevelőtérben a fogadási hőmérséklet a műanya alatt: z

tojástároló relatív páratartalma

60 - 70 %


Fácántenyésztés

tenyésztojás optimális tömege

32 - 34 g

csibe szárítás, osztályozás, csomagolás, szállítás Szárító → válogatás → szállítás Fertőtlenített szállítóketrec saját felhasználásra szállítás zárt kocsiban kartondobozban légkondicionált jármű – pontosan tervezett és szervezett szállítás Indulás előtt 1 órával a gépkocsi beüzemelve, légkondi megy 29 ºC + légcsere → hely a felrakott dobozok között


Fácántenyésztés fácán

Leszedés után


Előnevelés (1-30 nap) – – – – – –

Időjárástól óvjuk → zárt tér → megfelelő hőmérséklet és páratartalom Rel. páratartalom → 1. héten 70 %; a 2. héttől 60 % → amikor már kijárnak a kifutóba → nem kell beállítani Hőmérséklet → terem és nevelőtér külön Nevelőtér → battéria/műanya Etetők, itatók nem a műanya alatt. Berendezések → 400 csibe/műanya; 200 csibe/kúpos önitató; 150 csibe/önetető



26


Fácántenyésztés

Előnevelés (1-30 nap) –

– –

– –

z

Előnevelés (1-30 nap) –

Legalább 2 héttel a fogadás előtt → ellenőrizni az elektromos hálózatot és a fűtést! → takarítás (meszelés), fertőtlenítés, felfűtés a fogadási hőmérsékletre A kifutóban kaszálni, vagy kapálni! 1,5 hétig az épületben vannak a csibék → fedett kifutó → szabad kifutó jó idő esetén (4 hetesen már szabadon mozoghat) 8 hetesen átrakhatók a volierbe Helyigény: 21-25 csibe/m2

– – – – –

– Vadgazda mérnök mesterszak

Fény igény

Hőmérséklet igény ° C

z

45 lux/m2

1-5 nap

36

26

2. héttől 60 %

20 lux/m2

6-10 nap

33

24

5 lux/m2

11-15 nap

30

22

lux/m2

16-20 nap

28

20

5 lux/m2

21-28 nap

25

20

– – – – – – – – –

– –


z

50*60 m-es bekerítés, negyede fás-cserjés 2-6 m magas kerítés, alul bebújó nyílások 1-2 hétig csak a kerítésen belül takarmányozunk. napi 2 alkalom takarmányozásra → táp, majd csak szemes Ivóvíz mindig legyen Ha már helyhez szoktak → nyitjuk a voliert Sokszor csak a vadászat előtt nyitják ki → felülről is fedni kell Megnyitás után → etetés a szóróutakon Itatás, ha nincs természetes vízforrás! Szőrmés és szárnyas ragadozók kontrollja! Vadgazda mérnök mesterszak

Fokozatos takarmányváltás és kifutóba szoktatás. Eleinte még 1 hétig éjszakára vissza az épületbe. 7 hetes kortól már éjszakára is a kifutóban tartjuk őket. 8 hetes kor → volier


Fácántenyésztés

Utónevelés: –

–



Középnevelés (30-60 nap): –

teremben

1. héten 70 %



Fácántenyésztés

nevelő térben

5



Fácántenyésztés Relatív páratartalom

Mélyalom + kúpos önitató 1-2 napig folyamatosan legyen táp, amíg megtanulnak enni! A kibúvó nyílásokat 5-7 napos korban nyitjuk ki minden nevelőtérhez saját kifutó → könnyebb visszaterelhetőség Etetés → napi 4, majd 3 alkalom + csengő hang → segíti a terelést Vihar idején fontos a gyors visszaterelés → ha kint rekednek egy sarokban → nem mennek már be → a kupac alján lévők megfulladnak + megfázás Három hetes kortól kint etehetünk


Kibocsátás – – – – – – – – –

Kibocsátás → vadászat → megtérülés Zárttéri tartás → nagyobb teríték gyenge a visszavadászási százalék időeltérés a kibocsátás és a vadászat között a koncentrált fácán állomány vonzza a ragadozókat! Ragadozók elleni védelem Élőhely – elvándorlás – helybenmaradás Átjárható kerítés Etetetés – természetes módon – helyben tartás, összegyűjtés Vadgazda mérnök mesterszak


27


Fácántenyésztés

Törzstartás, törzskiválasztás

z

Tenyészállomány kiválogatása → ismert módon, célok, szempontok és lehetőségek szerint Ősz elejére kialakul a törzsállomány A keltetés első feléből válasszunk, de nem az első keltetésből → ált. 2-4. keltetés A tervezett létszám 1,5-2-szeresét neveljük A tenyészidőszakig tárolás volierben

– – – – –

Törzstartás, törzskiválasztás – – – – –

A kiválasztott madarakból 6 hetesen → 1. válogatás 8-10 hetesen → csőrkarika/csőrsisak → nemenként külön tároló volierbe Növendékek → 2,5 m2/fácán; felnőttek → 5m2/fácán Ivarérettség: 22-24 hetesen – válogatás küllem alapján A tárolás előtti válogatás szempontjai: z z z z


z

– – – –

z

Etetés → szemes (táp) + zöld + gyök/gumós - fedett etetők - napi egyszeri etetés Napi ellenőrzés etetéskor Itatás → automata/kúpos önitató de fagy esetén hagyományos itatók 35 fácán/itató Épület nem kell, csak féltetők, ami alá kényelmesen beférnek az állatok.

Törzstartás, törzskiválasztás – –

–

Hó eltakarítás → fedő hálóról + talajról Tollcsipkedés ellen → szemüveg (ritka), csőrkarika, csőrsisak → beleakadhat a hálóba → elpusztul a madár Tojótörzsek kialakítása z z z


Nyersfehérje % Ca % P% Vadgazda mérnök mesterszak

nagycsoportosnál január kiscsoportosnál 3-4 héttel a tojásrakás megindulása előtt (legkésőbb február végére) Tartalék kakasok → 20 %/teljes létszám Vadgazda mérnök mesterszak


Fácántenyésztés

Metabolizálható energia MJ Keményítőérték %


Fácántenyésztés

Törzstartás, törzskiválasztás –



Fácántenyésztés

kakas → 1100-1250 g tyúk → 850-1000 g jó testfelépítés egészséges, kifejezett másodlagos nemi jelleg


Fácántenyésztés indító

nevelő

tojó

10-11

10-11

11-12

indító

nevelő

tojó

Gabona

60,5

68,5

64,0

Növényi fehérjetakarmány

27,0

21,0

22,0

Állati fehérjetakarmány

9,0

7,0

7,0

67-68

67-68

68-69

25

20-21

19-20

1,3-1,5

1,3-1,5

3-4

Ásványi kiegészítés

3,0

3,0

6,5

1,0

0,9-1,0

0,9

Egységes premix

0,5

0,5

0,5




28

Integrált vad- és élőhelygazdálkodás. Apróvadgazdálkodás. Fácán. Fácán. Fácán. Gazdálkodás a fácánnal

Recommend Documents