iNro
52.
A ' F E L S . R . T S Á S Z Á R N A K ÉS A . K I R Á L Y N A K . K E G Y E L M E S ENGEDELMES ÖL. Költ Hátiban Decembernek 27-dik napján 1703. efztendöben.
Lengyel
Orfzág.
últ holnapnak 23 dik napján végződött cl a' Grodnói gyüíes, az utolsó ülés délután tól fogva más nap teggeli 9 óráig tartott, az itten kél'zitetett új constitutió és igazgatásnak forniája közönségesen bé vétettetett, as új állandó Tanátsnak M a r s a l l y á v á , Gr. Ankevitz válafzta. tott, a' ki ennekelőtte követtséget viselt a' Dá niai Udvarnál. A z új constitutiónak következen dő nevezetes tzikkelyei vágynak. 1. L e n g y e l O r f z á g , és a' Litvániai nagy hertzegség, minden meg maradott hertzegsések-
k e l , Vajdaságokkal, vidékekkel,-és tartományok kal egyetemben eggy fel-of'zthatatlán fzabad', és senkitől sem függő egéffzet tegyen, mellynek kor mány ozása az Orfzág gyűlésének hatalmától fűgjön. Ennek a z Orfzág gyűlésének, mellynek elöűlője mindenkor maga a' k i r á l y , a' Senátorok, és a' nemességnek képviselői "légyenek a' tagjai, a'kik hogyha a' régi fundamentornos törvények fzerént éggyben gyűléndenek, hatalmokban ái! új; törve-' nyéket hozni, mellynek az egéfz nemzet köteles le fzen engedelmeskedni. Ennek az Orfzág gyűlésének hatalmában lefzen a' közönséges adót öregbíteni, a' hadi seregeket fzaporitani, mások ellen har'at indítani,' békességet ízerezni, másokkal fzövetíságet. k ö t n i , követeket küldeni s. a. t. Éggy fzóval, semminemű rendeléseknek nem köteles a' Len gyel K . Társaság engedelmeskedni, a' mellyek ezen Orfzág gyűlése által nem hozattatnak. A' t ö r v é n y h o z ó hatalom fzűntelen külön vá'afztatva legyen a' v é g r e hajló hatalomtól , mellynek semminemű réfze sem nem parantsolhat, sem nem kénfzerithet mást azoknak végben vitelekre, a' mellyek a' törvényei meg nem eggyeznek. • 2. A'' földes uraságnak jussait, és- a'tülajdonságot senki el nem törölheti. - •: * 3. M i n d e n k o r a* R. C a t h o l i c a , és éggyesült Orofz vallás legyen az uralkodó. Folytatását következendő postára haiafz.tyuk.. Frantzia
Orfzág.
N o v . 2 5 ik napján tartatott ülésben azt sür-' getteChemier a' Gyűlés előtt,, h o g y vettetne ki Mirabónák h o l t t e s t e a' Bantheonból. Az 6 virtusai, úgymond, meg nem éggyeztek tálentomaival, mél tán lehet ötet ama hires Angliai Cancelláriussal,^' kó- Verulámmal Öfzve hasonlítani, a' ki igen nag/ Slosofus, de hűségtelen haza fzolgája vált. Ha-
4°$ fotíi levélek ..találtattak, .-az ú g y n e v e z e t t " Tuillérie királyi palotának titkos almáriumaiban; mely lyek elegendő tanúbizonyságai lehetnek a* Alirabó híiségtelenségétiek. Mind a' három áitáS'adfittátott a' N . Gyűlésnek; Az .elsői 1790 efzténdőben, Június 1-sŐnapján* irta néhai X V I Lajos Ld Fayette Generálnak •, mellynek -a' veleje ez : Mi nekünk tökélletes bizodalmunk vágyón kegyelmed ben , de mivel kegyelmednek; igen sok dolgai vágy nak , nem érkezik mindenre.4 fzükség , hogy---eggy nagy talentoinú embert válafzfzon magának segitstség&li — . Ügy hiffzük ,. hogy leg alkatniatosabb lenne.arra M i r a b ó . — .kivánnyúk.\ hogy minden al kalmatossággal közöllyc vele maga dolgait. —- -A* második levelet La Fayette irta-a' királynak 1791 eíztendöben Mártz. 2 - d i k napján,, 's iliven fzófckai fejezi ki magát:-Tellyes bizodalom lehet, úgy mond , Mirabó iránt ;.. hanem: ö bizonyos jövedel met kivan , vagy kdfz pénzben , vagy fekvő jófzágbaui Ügy velem, leg jobb lefzeh nékie efziehdönként fizetést adni, tsák hogy azon kell igyekezni hogy mindenkor helyesen ,. és a? rendelt iáört ki fi zettessen nékie l mivel rnOst is panafzölkodik, hogy Necker. idejében nem mindinkor fizettetett nékie ki d" meg igértetett pénz- — ' A* harmadik levélheti, melly 2od ik July 1 7 9 1 - b e n kö'l.tj 's küldetett néhai Lajoshoz, i g y fejezi ki magát La Fayette':csendesen lehet Felséged,mivel a' küldetett pénz' Mirabó, és mások közt hiven ki ofztogattatott s. - t. Leg ottan következendő végzéseket hozott ' N. Gyűlés; L Mirabó liiequeti hólt teste vi tessen ki a' Frantzia Pantheönból; — ös Ugyan o n napon tétessen annak helyére Maratnák holt teste. — 3 . E z e n tzerémouián ,rtiind a* N . Gyű lés, mind a' végbe; v i v ő tánáfcsmind á ' polgári eljárók és c'zéhe.k jeled legyenek, — 4 . Adja' értelmét az oktató Gömmissió miként kelly eh ézeht_ Ceremóniát intézni. — $• • Pelletiersriek holttes te is a' Pantheonba tétettessen. Azután köVetket t napon-tartatott gyűlésben/meg jelenvén a* ídior előtt Fáris városának Mutlus Scaevola a
a a
a z
Ze
4®4
yu o f z t a i y a b o l való g y e r m e k e k , azt kivárnák, h o g y a' nemzeti elsö iskolák nyittassanak fel. — K é r é s e k e t Danton is helyesnek lenni mondotta, es segítette is : A ' közönséges oktatás úgymond, a' lzabadságnak tápláló eizköze — kívánnám, h o g y vaíamiképen regemen G ö r ö g Orfzág, úgy mostan a ' F r , Respublica is, nemzeti innepeket ianepelne — h o g y azon végre a' Márs mezeje kéfzitetne el — hogyha lehettséges lehet, az egéfz nemzet réfzt vegyen abban — h o g y minden nem zetbeli fzabad emberek hivattassanak azon innepnek inneplésére s. a. t. Tettzett ez a' fel tétel a^ N . Gyűlésnek, 's leg ottan azt végzetté, hogy a' Mars mezeje a' Nemzeti innepnek inneplésére rendeltessen és kéfzittessenek el. ' M i n a p azt végzetté a' Jakobinusok klubja,",, g y g g y 5 fzemélyböl álló commissió rendel- ' tessen ki a' Jakobinusok társaságában lévő ta goknak meg visgáltatásokra. A ' többi közt ilylyen kérdések tétessenek kinek kinek közzulök eleibe. — 1 . Ki voltál te íygo efztendöben? — 2. M i t hafználtál a' Revolutiónak 1793. elitendeig ? — 3. Mennyi értéked v ó l t a' Revolutio e l ő t t , 's mennyi v a g y o n most? — 4. Kivel voltál te^ azóltátóí fogva éggyességben ? — 5. Ellensége v o l t á l é mindenkor a' despotismusnak ? n o
e
1
A ' polgári előjáróknak gyűlésében keménynyen ki kelt Chaumet a' papságról hozatott vége zés ellen: Nints fundamentom nélkül valóbb dolog, ú g y m o n d , minthogy én ezsn végzésre alkalmatos ságot fzo/gdltattam. Az isteni tifzteletnek meg ta tása eggydtallyában ellenkezik az emberiség jussai nak magyar ázat tyával, és nintsen 0' polgári előjá róknak hatalmok annak meg tiltására. Követke zelt napon is elő vette Chaumet ez a' tárgyat, s hoffzas befzédében meg mutatta, hogy sem Ői sem a' polgári előjárók nem akarták a' fzabad ist<j ' tifzteletet, és a' vallásbeli vélekedéseket eí torié ra. Mi gondunk, úgymond ö , nékünk arra, D
405 mit hifzen, hogy e' , vagy amaz Isten tagadó , Catholicus, Cálvinis&a , avagy Protestáns; mi nékünk mind eggy, akár zz' Koránon, akár a' tünde'rekröl való mesén épittse valaki a' maga hitét; miattunk addig dlmadozhatik valaki, a' meddig akar. Ne visgallyuk mi azt, a' Misére jár é valaki, vagy a' Sinagogába, hanem inkább azt, igaz Republi kánus é ő avagy nem, Kinek kinek engedjünk terméfzeti jussaival való fzabad élest, tehát a' vallás ra nézve is. Ahozképest kívánom, hogy az előjá rók végezzék el. 1 . Hogy semminemű fel tételi, xé melly által az isteni tifztelet, és ö ' valh'sbeli érte lem meg sértetik, meg nem fogja halgdtni. 2. Hirdet tesse ki, hogy mivel az isteni fzolgálatnak gyakor lásához mindennek terméfzeti jussa vagyon , soha sem volt a' N, Gyűlésnek az a feltétele, nem is lefzen az isteni tfzteletnek, a' papokfizetésének, templomok építésének s. a. t. meg tiltása. — 3. Azoknak az ofztdlyohnak fel tételeket, «' mellyek a'Római val lás fzerént való isteni tifzteletről le mondották,- és a' józan okosságot, a' fzabadságot, és a' republikdmisi virtusokat ismerik leg nagyobb boldogságok nak lenni, meg erősiti. s. a. t. Hellyesnek látván a' polgári előjárók ezen fel tételeket, m i n d g y á r t következett V a s á r n a p eggynéhány t e m p l o m o k b a n misét engedtek fzolgáltatni, de nem p a p i , hanem világi köntösökben. 1
Robertspicré egyenlő értelemben volt Chaumettel, és Novemb.,28-dikán tartatott gyűlésben azt mondotta, hogy azoknak a' sok complottoknak leg kiváltképen való okai a' papok volnának, a' kik, hogy annyival gyúlölségesebbekké tehes sék a' Jakobinusokat, és a' N . Gyűlésnek tagjait, azt mondják, h o g y atheisták, az a z , minden Is ten nélkül valók légyenek Ők. N a g y o n kárhoztatta Robertspieré azon botránkoztató bútsú járásokat, mellyek által a' Fr. Respublikának titkos ellenségei nevettségessé akarták tenni a' vallást. H o g y h a , úgymond, a? közönséges jóra űgyellő commissió
kötelességét el ár ölni.
nem miveléndi, magam fogom azt
Billaud ( o l v a s d Billó.) ismét a' N . Gyűlés eleiben terjefztette N o v e m b . 29-dikén azon feltétél é t , m e l l y e t az ez ideig tartó revolutionalis igazgátasnak formájáról már éggyfzer emiitett, ha nem sok réfzben meg változtatta a z t : Tsak nem mindenkor a' függetlenség [zokta, úgymond, a" Respublikákat tsetsemői, és meg lett korokban is k ö v e t n i , és hanemha hathatos efzközö'k tétetnek e l e i b e , vifl'za vifzi előbbi rabságára. Által látván a' Convent befzédének helyes v o l t á t , jóvá hagy ta fel tételének 3 elsőbb fzakafzait, mellyeknek k ö v e t k e z e n d ő summája v a g y o n . Első fzakafz: A törvényeknek el küldetésektől. A' törvények tigy-< mond, minden nap különös papirosokra nyomtat^ tassanak, a' Respublikának petséttyeivel meg erő\ sitessenek, és a' köz jóra ügyelő'commissiónak két tagjai á l t a l , kezek alá írásaikkal meg erösitessenek. Ezek a' törvények minden ofztályatba meg kűldettessenek a' K . Társaságnak , és min den holnapban olvastassanak e l , 's roagyaráztassanak meg ablakosok e l ő t t , a falukon-a* közön ségeknek ü g y é f z e i , a' városokban pedig az oíztályoknak előülői által. — A' ki --az illyetén kt nyomtattatott törvényeknek el küldetésit, vagy halaíztani, v a g y pedig meg akadályoztatni fog j a , 5 efztendeig'tartó tömíötzre bűntettessen, yiMioden 23-dik nap jelentést tegyen a' köz jora ü g y e l ő commissió ezen tzikkelyeknek tökélletes ségre v a l ó vitelekről s. a. t. !
Paris,
városának 4 ofztályai a' N .
GyKlésbM
küldetett követeik á l t a l , a z t ' a ' jelentést tették, hogy; ök a' leg közelebb v a l ó holnapban, t. 1. J nuariusban innepet fognak az fzabadtság mattyromainak tifzteletekre fzentelni. Az fzabadsagnak k é p e , úgymond, a' f z ó f z ó l l ó , leg első ékessége fog ezen innepnek lenni; hanem nem valaMelly. tsinos afzfzoüy f z e m é l y , sőt ipkább eggy 3-
magas emlékeztető ofzlop által f o g az elő adat tatni. Ennek mellyen ez a' felül v a l ó irás lefzen: Senkivel se rniveid azt, a' mit magaddal mások által miveltetni nem kivanfz, és mi nemiinneplő , hanem minden napi köntöseinkben fogjuk ezen innepet meg innepelni. Helyben hagyta a' N . Gyű lés fzándékjokát, és azt is el végezte , hogy 1 2 N . képviselők jelénnyenek meg azon innepen. Alsó Langvedociának eggy é k e s , népes, és kies kereskedő városa azt kívánta a' N . Gyűlés től , hogy eggy Frantziának se legyen többé .fza bad-az Angíus nevel: nyelvére venni , h o g y men nél, elébb lehet, hajó sereg mennyen Anglia el len, 's töröltessen el London v á r o s a : Karthágó városa, ú^ymondának ők be adott írásaiban, eléggé védelmeztetett a' tengerek által; még is azért el pufztitottáfc azt a'Rómaiak, Nemzeti Tanáts! a' ki h rtarnasabb v a g y Rómánál, v é g e z d el London nak el töröltetését , azonnal kéfzek lefznek a* Frantziák parantsolatodnak végbe vitelére s. a' többi. ^ - -. < N o v e m b . 30-dik napján tartatott ülésben ar. ról tett Ruamps' jelentést, hogy néhány fzémélylyek Landauban a' várnak fel adását javaslotfák; hanem hogy éggyfzeriben meg ölettettek a' patrió ta serégek által. — Ugyan akkor e g y g y hires Párisi festő e g g y igen fzép festett-táblát nyújtott bé a' N . Gyűlésnek, mellyen a'• fzabadtságnak geniusa vala le festve j a' m e l l y , e g y g y magas hegyről menköveket hempelyget le az ingoványos helyben lakozó kígyókra. — A ' Cherburgi pos ta mester, a' ki is a' N . Gyűlésnek ki nyomtat tatott paranisolattyait félre tette , 's nem küldöt te el o d a , a' h o v á kellett volna, a' Revolutionalis fzék kezébe a d a t t a t o t t , . ' s éggyfzersjrhind e l v é geztetett, h o g y a' melly posta mester ennekntánna a' Convent parantsolattyainak el küldetésekboa restelkedni f o g , hasonló büntetések lefzen.
Chaumct keménnyen perorált néhány Párisi ofztályoknak orátorai ellen , a' kik azon igyekez tek, h o g y a' polgári előjárőkat utáilatosakká tehes sék a' nép előtt. Arra való nézve el végeztetett, h o g y a' j ó z a n okosságnak templomaiban minden 10 nap öfzve gyüllyenel;, és patrióta énekeket énekellyenck az o f z t á i y o k , minden templomok ban két gallériák , avagy karok épittettessenek eggymással által ellenben, a' véneknek, és a' ter hes afTzonyoknák fzámokra. A z éggyik galléria felibe ez a' felöl irás irattattasson : Tífztelet adattassék az öfz embereknek;. a' másikra pedig ez: Tifztelet adatlassdk a' nehézkes ajjzonyoknak , é haza reményeinek. — A ' Fari ofztályban, a' mellyben Tulon városa is fekfzik, minden gyanús fzeméllyek , és lakosok , a' kik a' Tuloniakkal va ló é g g y e t értéssel vádoltattak, meg fogattattak, és t ö m l ö t z ö k r e v e t t e t t e k , 's minden jófzágaik, m e l l y e k h á r o m millióra betsiiltetnek•, cönfiscáf t attak. E g g y k e r e s k e d ő , a' ki e' f o l y ó holnapnak 2-ik, 3-ik , és 4 dik napjain Zivaibrückenben volt, és tulajdon ízeméivel látta 's ^tapafztalta , mit mivéltének l é g y e n , o t t a' Fr. Patrióta seregek, i ' / ' Jyenképen irja le a' nevezett városnak boldogta lan sorsát: Sok nevezetes embereknek, és keres kedőknek házaik egéfzlen ki űrittettek, 's el pufz,titattak. Minekutánna a* polgároktól és más lako s o k t ó l , minden fegyvereket el fzedték, pálinkát, ó n t , t z i n t , r e z e t , órákat, oltár ékességeit s. a. t rakásra hortak vólna a ' F r a n t z i á k , 3000 forintara v á f z n a t , és pofztót, goo fór. árú tsizmát, 10Q in g e t , 's ugyan annyi pokrótzot kívántak magok nak adattatni. Ennekfelette 2 millió,livra contnbutziót .húztak rajtok; r i t k a , 's talám eggy. ha^ sem menekedett meg a' fel prédáitatástól; önnön magok a' Frantzia Generálok is ragadoztak, jj fejfzékkel verték fel a' ládákat, és almáriomakat- A patrióta seregnél eggynéhány gviliotinék is vóít.iR, és veres pántlikát líortak karjaikon a' ravolutionat
lis biztosok, a' nállok lévő decretomok és párantsolatok is veres festékkel voltak ki nyomtatatva . Hasonló, sőt talám még nagyobb mértékben ke gyetlenkedtek a' falukon, Homburg e g g y kis yárosotska, a' mellett,, hogy egéízlen ki pufztitatott, 60 ezer livra contributziot kéntelenített fi zetni, ennekfelette 3 ifjú leányt küldeni a'-nem zeti biztosoknak, h o g y azokkal kedveket tölthes sék; ha nem engedelmeskedtek volna ebben is parantsolattyoknak , földig égették vÓlna a' vá rost s. a. t. 1
A ' mit nem régiben meg jövendöltünk Dubárré affzony felől, kinek X V Lajos király udvarában nagy tekintete és kedvessége vala, immár bé tellyesedett, E ' folyó holnapnak 7 dik napján , mind Ö, m'itid vele éggyütt három gazdag Hollandus pénz váltók, u, ni. Baptista János, Edmond, és: Fandernyver, halálra ítéltettek, még azon nap a' gvilloüaára is vitettek, azzal v á d o l t a t v á n , hogy Ök a'Frantzia K . Társaság ellenségeivel, titkos égygyet értésben lettének volna, s nékik nagy sumtr.a pénzt küldöttének. Hasonló fzerentsétlenség érdeklette Kersaint, Rabaut, de St. Etiennet, én Hassay Generált. A z elsö múlt efztendöben Pa ris rél'zéröl tagja vala a' N . Gyűlésnek, és nem akarván X V I Lajos király meg ölettetésére vok solni , bútsúi vett hivatallyától, ugyan ezen ok ból Brissóttal v a l ó éggyet értéssel] vádoltatott. J
1
A ' miólta Collot d" Herbois N . biztos Lyon ba jutott , azóltátóí fogva elégtelenek 5 ' h o h é r o k a' bűnösöknek életből való ki végeztetésekre, Napjában 2 0 , söt 2 5 ember is gvillotiniroztatott, még pedig többnire este tájban; e' mellett 24-rs agyon lövettetett. Nem tettzvén ez a' lassú hóhéroztatásnak módja a' N . biztosoknak, múlt hóinapnak 18 dik- napján éggyfzerre 3000 embert vi-. tettek ki a' t ö m l ö t z b ő l , és minekutánna mint a' kutyákat eggymás mellé zsinegre fűzték v o l n a , Mrtátsokkal meg. töltetett ágyúkkal lövöldözték.
agyon. — A ' ki on'tatott emberi vér miatti olly nagy büdösség yólt a' gvillotinának helyén, hogy mas helyre kellett azt onnan el vinni. A' Lyoni gazdag kereskedők és fabrikánsok , rélz fzerént el futottak hounyaikból, rélz fzerént meg ölettet, t e k h á z a i k , vagyonaik, magazinumaik, 's egyéb örökségeik p e d i g , ' v a g y sequest rakattak,'' vagy zsákmányra vettettek. A ' leg ÍV.ebb épületek, . puska por által hányattak a ' l e v e g ő égbe. Nem régiben azt javaslotta e g g y valaki a' N. Gyűlés nek , h o g y az Alsátziai lakosok vitessenek, belyJyebb az orfzágba, 's valóságos Frantziákkal töl tessen bé a' Rajna méliyékí két ofztály, ^ E g g y Strafzburgból seregeinkhez által jött kalmár l e g é n y , a' többi közt azt a' nirt hozta, hogy ottan minden templomi fa ékességek, ízei teknek* k é p e i k , és más isteni tiízteleihez tartozó kéfziiletek -a' piatzra hordattak rakaira , hogy azokkal Vulkánusnak áldozzanak. — Stcafzburg is Parisnak nyomdokait akarván követni, egg^ fzép ifjú kissaífzonyt akart a' fő templomban a' j ó z a n okosságnak majmözására az első óitárra^fel emelni. Ebben az ártatlan és érzékeny fzeniéiyben irtódzás támadván az illyetén vallást káromló tselekedettől , nem engedte magát' oda fel tétetni, nielly miatt el üttetett a' feje; — A ' StrajzburÍ > Í protestáns papok az hitben és vallásban vak> álhatatossságra intvén halgatóikat, tömlötzre há nyattatta. A' kit áristocratának lenni gondolnak, ekként fzoktak ki mulatni: Ez Oromus s. a, t.
• Magyar
Orfzág. r r a
. Pöson 17-dik Decemb. - L e g közelebb a méltóztatott Fels. Fejedelmünk magát meg hatá r o z n i , h o g y a' melly M a g y a t Orfzági közönséges borok a' táborozó Cs. K. seregeknek fzámokra ÍPgnak vite.ttetni, azokért sem az Austriai» s
e
m
más örökös tartományokban, semmi harmintzad ^ne fizettessen. .. -. . ff. Vázsony 1 7 ik P e c e m b . 1 7 9 3 . , , Ná'hink •olly kellemetes jó idők járnak,. h o g y ki keletkor sem lehet külömbet kívánni; hanem bezzeg a' sok. kárvallásnak nintsen fzünete. Réfz fzerént a' marha d ö g e , réfz fzerént; pedig a' sok tolvaj miatt igen sok. kárt fzenvednek a' lakosok. Vá mosi nevü helységben, Vefzprámhez közel , több el hullott már 200 fzarvas marhánál; hasonló fzerentsétlenség érdeklet te Tóth Vázsonyt, de a' mi még keservesebb, a' ssok tsavargó gonofz tévők fzörnyű károkat okoznak. Tsak Vázsonyból eggy hétben! két sereg sertést,, 's 84 ürüt hajtottak el , még pedig ú g y , hogy még tsak. nyomokra sem lehetett akadni, Eörsi helységből, T . Kelemen Pál úrnak 5 0 makkoló sertését, 's azon kivül más - gazdáékét is ,'• a' Bakonyi erdőből el lopták. N. Vázspnyban pedig ritka éjtzaka múlik e l , hogy , v a g y a i b ó l , v a g y hidasból hizlalókat ki ne húz nának, még pedig olly v a k m e r ő s é g g e l , hogy a" .gazdának, udvarán meg ölik., V úgy yiCzik el. — Eggy f z ó v a l , annyi a' kár vallott ember ezen a* "tájon, h o g y aííig lehet ki befzélni.. Eléggé eről ködik a' T e k . V a r m e g y e ezen gonofz'tévőkhek ki n y o r oztatásokban , de kevés látattya vagyon ipa'kádasának: mivel a' Bakonynak temérdefcsége mindenütt fzállást ád ezen gonof? zsivány ok nak, „ . . . . 1
#
Pestről következendő nemes uní'zolás külde tett hozzánk háromfzori bé iktatás v é g e t t : Eggy jó-Polgárnak fzives fel kiáltása. „ M a g y a r Orfzágnak fzerentsés polgárjai^ A ' ti hazátok tsendességben v a g y o n ugyan, el lenben fordítsátok fzenieitpket a' hadakozás pja.
V
tzának ellenséges határaira, holott a' fzegény pol gároknak;, és földmivelő népnek életek vefzedelemben forog, vagyonok és örökségek pedig eggy emberi nemzetet meg r o n t ó , és vért fzomjuhozó nemzetiségnek prédájává lefzen. Ez ellen a' go nofz nemzettség ellen hadakozik eggy vitéz fza bad M a g y a r sereg, mellynek tartására fzámos nemes indulatú urak, és j ó polgárok kötelezték magokat mind addig, valameddig a' Frantzia há ború fog tartani. P o l g á r o k ! mi tsendességben, és oltalomban vagyunk kegyelmes Fejedelmünk a l a t t ; az ö jósága j ó téteményekkel tetéz meg bennünket, az ö jósága nem engedi, hogy ezen terhes hadakozás alatt új tereh vettessen jobbá gyaira. Ennek a' M a g y a r Izabad seregriek még sints elegendő segedelme. — Atyánkfiai, polgár társaink, nofza nyúllyunk hozzá, 's vigyük tökél letességre ezen nemes munkát! Melly ditsoseges gondolat lefzen e z : a' k i r á l y é r t , a'hazáért, a' v a l l á s é r t , és tulajdon bátorságunkért mivel/lyuk ezt. H o g y h a jó fzívvel akarándjuk, könynyen v é g b e vihettyük. líi lehetne közzülűnk, a ' ki napjában eggy keveset félre nem tehetne e' v é g r e ? Miénk a' hafzon , mivel az által a mértékletesség, és virtus nevekedni fog. Polga' roki! jelen v a g y o n az i d ő , és az alkalmatosság, senkinek sem fog terhére lenni ez a' kevés se g e d e l e m , egyedül a' k ö z j ó é r t fzükség azt miveltsúnk. „ , 1
Erdély
Orfzdg,
, All -Torja 9 dik Decemb. 1793. Tegnap este 7 ora után minteggy 24 óráig tartott fzélvefzes havazás után, igen "kemény f o l d indulást érzet tünk, m e l l y minteggy minutáig tartott, eleje tsendes, hanem a' v é g e fzörnyü kemény volt, mmd a' háznak f e d e l e , mind á' pohár fzéken lev o poharak z ö r g ő n e k , f e l e s é g e m , két házas, es 3
eggy hajadon leányával j tőllem a' 4 ik fzobában lévén , a' házból ki fzaladíak, a' m e l l y fzobában én két v ö m m e l v o l t a m , a' fzékek alattunk a' falat verték mozgásokban, eggymást biztattuk , hogy fa házban l é v é n , semmi vefzély nem fog érni bennünket! D e még is utóllyára éa is any"nyira megrettentem, hogy azon fzobábói ki men tem a" másikba, a' mellyben t. i. feleségem és leányaim voltának, holott még akkor is zörgöttek és lógtak*az afztalokon és fogasokon lévő efzközök. Ottan nem kapván' feleségemet, ki mentem , 's künn találtam Őket, nagy féléiéin' és rettegés között. JEgéfz helységünkben nagy féle lem közt voltak az emberek , attól t a r t v á n , ho^y valamint más alkalmatossággal, úgy mostan is másod izben is meg fog a' főid rendülni. Ugyaa ezen éjjel éjfél után 1 órakor más fzerentsétlen ség és nyúghátatlanság is érdeklette helységün ket, t. i. eggy ház meg g y ú l l o t t ; hanem mint hogy a' föld indulás után a' fzél m e g fzűnt, e' mellett ébren lévén embereink, el nem terjedhe tett a' tűz. A ' meg gyulladott háznak gazdafzfzonya eggy hetes gyermek ágyas affzony l é v é n , és 6 is ébren lévén az,első félelem miatt, fzerentsésen ki vitetett a' h á z b ó l , de egyébbként tsak nem mindene porrá égett a' j ó maga biró katona embernek. A ' Székely és Oláh két bátalionoknak ki pó toltatásokra, a ' F r a n t z i a háborúban el estek he lyett, a' Székelyek közzül 2 all hadnagy vezér lések a l a t t , minteggy 120; az oláhok közzül pe dig valami 200 ember fog fel vitetni. A ' Szé kely hufzár regémentből, valakik tsak fegyvert foghatnak, mind ki komandiroztattak, és 8 nap múlván el is indulnak.
4'4
B ét s.
E' f o l y ó holnapnak ,5-dik napján méltozta* tott Ö Felsége eggy Cs. R. parantsolatot ki ad' n i , melly fzerént, a' Pesti királyi universitásban l e v ő medica facultáshóz , ez .előtt minteggy efztendővel küldetett parantsolattyát meg válloztaty-' . tya, és illyetén kegyelmes rendeléseket tenni mél tóztatik. 1. Valamiképen minden Austriai örö kös birodalombeli fő iskolákban doctorságot nyert orvosoknak M a g y a r Orfzágban: úgy minden Fezti Rir. Tő iskolában graduáltatott belső orvosok nak, es meg visgáltatott, 's aprobáltatott seb orvosoknak fzabad lefzen , az Austriai örökös tartományokban tudományokat, és mesterségeket gyakorlani. 2. D e mivei sem a' Pesti fő iskola, ban graduáltatott Juristák - az Austriai örökös birodalmakban l é v ő praxist nem é r t i k s e m f ' Bdtsi és más Austriai universitásokban tanúit, és graduáltatott törvény tudók , a' Magyar hazai törvényt nem tudják: ahozképést, hogyha, a' -Ma gyar törvény tudók kivánnyak tudományokat az :. örökös tartományokban gyakorlani , kötelesek ... lefznek az Austriai törvényes praxist elsőben meg . tanulni. Ü g y ha Bétsi a v a g y más Örökös tartó- .• mánybeti fö iskolákban tanúit törvény tudók » _ le akarják M a g y a r Orfzágban magokattenni, kö telesek lefznek , a' M a g y a r törvényeknek meg ta nulására , és ha Prókátorok akarnak lenni, bé tellyesiteni a' mit a' végre az Orfzág Törve- nye rendelt. K ö z e l e b b múlt héten pénteken dél előtt vol tának a' Dunán túl lévő Reformáta EkklésiáknaK k ö v e t t y e i , Tífztelendö Kdrmány Jósef, é s ; T n V ' Pázmándi Pál urak Felséges fcírunknál au- dientzián, és azon 7857 forintból álló summát, m e l l y e t " a ' Dunán túl lévő Reformáta Ekklés»alf
hadi. segittségül ajánlottanak, bé nyújtották Ö Felségének , melly őnkénhyén való ajándékokat tökélletes a*eg elégedéssel vette a'fejedelein. M á s nap ugyan onnan érkezett több 200 forintnál, '* az is bé küldetett ö Felségének., Német;
Birodalom.
Mitsoda fel tételek légyen a'- Frantziák nak bzonytalan , akármint gyözettessének , akármenynyi vefzteségek l e g y e n , ök ínég is fzerentsét pró bálnak , ismét viffza akarják a' Weiseríburgi lineá-! kat nyerni, melly fel tételekben nem reménylyük, hogy eggy könnyen boldogulhassanak. — -Minekutánna Conde hertzeg v é l e k eggynéhány izbén különös fzerentsévei tsatázott v ó l n a , hogy a' sok éjjeli nappali nyűghatatlanságok miatt el lankadt hadi seregeit ki nyugtathassa, Schweighausenböl Beinheimba tette fo quártélyát, az ű helyese pedig Cs. K . seregek fognak menni. Eggy Alsátziából érkezett bizonyos l e v é l i z e . ent 8 nap alatt többet vefztett cl noo embernél corpusánúT lévő frantzia nemesek k ö z z ü l , a' kik között voltának Gelb, Martignak, és Vandrein ^Generálok. A ' Burbóniai hertzeg vele éggyűtt sebbe esett néhány tifztekkel é g g y ű t t , Rastqtba vitette magát gyógyítás végett. J
;
A ' mit múlt kedden az udvari újságokban közönségessé tétetett a' Bétsi hadi Cáncellária:,. az egyébből nem á l l , hanem a' mit mi múlt pos tán közlöttünk E. Olvasóinkai, azt írja le holTzasan, de a' dolognak veleje tsak eggy, és i g y nem fzükség ugyan azon történeteknek többfzöri le írá sokkal a' papirost töltenünk. E z éggyet mindaz által el nem hal'gathattyuk, hogy ezen holnap nak 4 dik napján történt tsatábán igen vitézi mó don viselte magát Matejcsek György úr, a' Szer-
viai fzabad seregnek fó Strázsamestefe , a' ki mind a' mostani Frantzia, mind a' múlt Török háborúban sok jeles próbáit adta hadi tálenlomain a k , meüyekról, önnön maga Koburg hertzeg tu lajdon keze alá irása által meg erösifétett tanú b i z o n y s á g levelet adott ezen vitéz hazánkfiának, •»
»
•
*
J e l e n t é s .
' s
Múlt héten eggy illyen tzimü könyverske kül detett h o z z á m Pestről eggy j ó barátom által: A' Magyar Sz. korondról Doct. Decsy Sámueltól irt históriának meg rostálása ; Katona István , á Kalotsai könyv tár háznak gondviselője állal. Budán, yP királyi Akadémia betűivel 1703 ejzt. in &o.
M i n t h o g y eleve képzeltem én a z t , hogyha más nem is , bizonyossan ez a' Tifztelendó férfiú ki fog ellenem kelni. Valamiképen a' nevezet Tifz telendó Ür kívánta a z én munkámat olvasni : épen o l l y nagy buzgóság támadott bennem ros t á l ó könyvetskéjének látására, és a'-jnelly estve h o z z á m küldeteti, addig le e tettem kezemről) v a l a m e d d i g által nem olvastam. Valamint Tifttelendő Úr g y ő z ő b b okokat reménylett munkámban t a l á l n i ; ú g y én is erösebb okokat vártam volna munkámnak m e g tzáfolásara. Mostani sok fog• lalatosságaim közt, sem i d ő m , s e m kedvem nin, tsen a' válafz adásra: arra mindazáltal eleve kö telezem magamat, h o g y mihelyt ü g y e s , bajos dol gaim engedni fogják, és a' napok is meg hoffzab ú i n a k , mindjárt pennát vefzek kezemre, és il lendőképen meg fogok ezen Tifztelendó ferfiúnaK felelni.
.
S
Doct. Decsy Sámuti-
