Bevezetés Üzletek értékelése a pénzügyek, összeolvadások, vásárlások és eladások miatt Európa számos jogszolgáltatásában létezik. A jogszabályok által szabályozott névjegyzékbe vétel azt a célt szolgálja,hogy védelmet nyújtson a nem megfelelı személyek eljárása ellen. A vagyon felmérése általában az üzleti egység pénzügyi elırejelzésén alapszik és az értékelı végzi. A felhasználandó értékelési eljárások hasonlóak a pénztermelı egység használati értékének megállapitásakor szükséges eljárásokhoz. Használati érték: érték: a vagyontárgy folyamatos használatából származó jövıbeni becsült pénzforgalom, valamint a használhatóság idıtartama végén történı értékesítésébıl származó összeg jelenértéke.
Ingatlanvagyon értékelés Bevezetés a vagyonértékelésbe A vagyon elemzése A vagyonérték megállapítása
Bevezetés - véleményeket alátámasztó Az átvizsgált adatok,
Az értékelınek meg kell határoznia a megbízás alapvetı feltételeit az átláthatóság érdekében, érdekében, amely legalább az alábbi: - üzleti egység azonosítása és leírása, az értékelt tıke javak , eszközök -Az értékelés célja -A megállapítandó érték meghatározása - Az elemzés és szakvélemény elkészítését befolyásoló feltételezések és korlátozások
alkalmazott értékelési eljárások, az elemzést és okfejtések; - Az értékelés és beszámoló idıpontja - A díjszámítás alapja
Vállalkozás értéke és a saját rész értéke
Vállalkozás értéke
Az üzletérték a saját rész tıkeértékével vagy a vállalkozás értékével fejezhetı ki. 1/ Saját rész tıkeértéke: tıkeértéke:
Megegyezik a vállakozás nettó értékével, vagyis a társaság részvényeinek adósságtól mentes azon tıkeértékével, amelyen kellı idejő piaci meghirdetést követıen az eladó és a vevı a megfelelı információk birtokában, kényszermentesen az adásvételt megkötni hajlandó.A saját rész tıkeértékét „piaci tıkésítésnek” is nevezzük.
2./ A vállalkozás értéke megegyezik a vállalkozás bruttó értékével, beleértve az adósságot is. Bruttó érték= érték= nettó üzleti érték + adósság és elsıbbségi részvények – készpénz és a készpénzzel egyenértékő eszközök. Tehát az az érték, amelyen az eladó és a vevı hajlandó megkötni az üzlet adásvételét az értékbecslés idıpontjában, a kellı idejő piaci meghirdetést követıen, átláthatóan és kényszermentesen.
1
Az értékelés céljai és az értékelı szerepe
Az értékelınek ismerni kell az értékelés célját, amelyek lehetnek:
Adatgyőjtés, dokumentációk és információk forrásai
Vállalat értékesítése vagy vásárlása Üzleti részleg vásárlása vagy értékesítése Vállalat felszámolása Összeolvadás más vállalattal Vállalat különbözı üzletágakra felosztása Pénzügyi alkalmazások Adózási okok Jogi célú értékelés Nem készpénz jellegő hozzájárulás más vállalatokhoz Tıkepiaci árfolyam becslés Részvények értékesítése vagy vásárlása
Az értékelınek meg kell szereznie minden dokumentumot, amelyet szükségesnek tart a teljesítéshez:
Üzletági „benchmarking „benchmarking”” /összehasonlítás/
Üzleti információk
Az üzlet sajátosságainak leírása Az üzlet múltja és kilátásai Múltra vonatkozó pénzügyi információk Az üzletet, haszonélvezeti jogát, preferenciákat, átváltható/kötvény/ fedezeteket érintı elızı tranzakciók Vezetıséggel és alkalmazottakkal kapcsolatos információk Szállítók részletezése Termelési rendszer Kereskedelmi szerzıdések Szabadalmak, találmányok, stb. Versenytársak részletei
Értékelési beszámoló tartalma
Értékelési beszámolónak tartalmazni kell: Az értékelt üzletet Az értékelés napját Az alkalmazott érték meghatározását Az értékelés célját és várható felhasználását Az értékelı helyzetét Az értékelınek fel kell keresni a vállalati berendezéseket, minden ingatlant, amely az értékelés részét képezi, ellenırizni kell minden fontos dokumentumot és az ügyféltöl származó információkat.
IngatlanbérletIngatlanbérlet-ingatlan nyilvántartási dokumentumok Társasági szerzıdések, jegyzıkönyvek, stb Elızı évek mérlegei Vezetıi számviteli adatok, elırejelzések Minden fix és függıben levı díj részletei Állóeszközök és értékpapírok leltára Ügyfelekkel kötött szerzıdések Környezetvédelmi adatok Kötelezettségek leltára
Azon iparágak természete és dinamikája, amelyek hatással lehetnek az üzletre Üzletet befolyásoló gazdasági hatások Tıkepiaci információk Bérek elırejelzése Termék piaci kereslete Üzletág vezetı társaságok fı arányszámai Jövıbeni versenytársak Ügyfelek és szolgáltatók ereje Törvényi vagy nemzetközi egyezmények lehetséges változásainak hatása Egyéb információk
Eszközök osztályozása
Az üzlet mőködéséhez szükséges vagyontárgyakat az üzlet egészének részeként kell értékelni. A különbözetet (maradványt) képezı vagyontárgyakat külön kell értékelni. Ezért fontos különbséget tenni:
Az üzlet mőködéséhez szükséges eszközök (értékelésük az üzlet egészének részeként történik) Nem mőködı eszközök ( vagy az üzlet mőködési feltételeihez képest többletet képeznek) Értékelésük külön történik a nettó (értékesíthetı) piaci értékük alapján.
2
Üzleti értékelés alapelvei
1/Jövedelem megközelítés
Az
üzletértékelésnek három alapvetı eljárása van:
1./Jövedelem megközelítés 2./ EszközEszköz-megközelítés 3./ Összehasonlító megközelítés Az értékeléseket az üzlet egészére vonatkoztatott érték alapján kell végrehajtani. A mőködési feltételekhez képest többletet képezı vagyontárgyak értékelése a nettó (értékesíthetı) piaci értékük alapján történik.
A jövedelem megközelítés az üzletbıl származó fenntartható pénzforgalmon alapul. Két jellemzı eljárása van:
1/Diszkontált cash flow eljárás 2/Jövedelem tıkésítés eljárása
/Az immateriális javakat külön értékeljük/
A tıkésítési ráta kialakításának módszere
Tıkésítési ráták Elıször tekintsük át a tıkésítési rátákat, mert ennek meghatározása meghatározása a nagyban meghatározza az eredményt. Tökéletesen helyes értékelési eredmény eredmény is használhatatlan eredményt ad, ha nem megfelelı tıkésítési rátát használunk!
A tıkésítési ráta meghatározása a vállalkozások értékelésének legnehezebb problémája. Meghatározására három módszer alkalmazható: A./ közvetlen piaci összehasonlítás módszere B./ összegezési módszer C./ súlyozott átlagszámítási módszer
Mi a tıkésítési ráta? A tıkésítési ráta: Bármely olyan ráta, melyet a nyereség tıkésítésére tıkésítésére használnak. Tehát olyan osztó, vagy szorzó, amelyet egy nyereségfolyamnak egy egy bizonyos értékre történı átszámításához használunk. A tıkésítési ráta fogalmát legegyszerőbben abban az értelemben használjuk, használjuk, hogy az egy olyan százalékos érték, mellyel egy állandó nyereségfolyam úgy úgy osztható el, hogy az valamilyen értéket jelezzen. Például: Ha egy 10 000 $$-os nyereségfolyamot 25% -al tıkésítünk, akkor 10 000 ----------------= ----------------= 40 000$ a tıkésített érték 0,25 Ha a tıkésítés alatt álló nyereséget az idı folyamán állandó állandó nagyságú nyereségfolyamnak tekintjük, akkor a szorzó a tıkésítési ráta reciproka lesz. Például: Például:
ha a tıkésítési ráta állandó nyereségfolyam mellett 20%, akkor az ennek ennek megfelelı szorzó 1:0,20=5 lesz.
A./ Közvetlen piaci összehasonlítás módszere
A közvetlen piaci összehasonlítás módszere a tıkésítési ráta kialakítására abból áll, hogy olyan piaci tranzakciókat keresünk, ahol hasonló nyereségárammal rendelkezı vállalkozásokat adtak el, és kiszámítjuk azt a rátát, amely a tranzakcióban benne foglaltatik. A kérdéses vállalkozásnak összehasonlíthatónak kell lenni azokkal a vállalkozásokkal, amelyekbıl a tıkésítési rátát számítottuk. Az összehasonlíthatóságnak tükrözıdnie kell a tıkésítendı nyereségbázis meghatározásában és az arra vonatkozó feltételezésekben.
B./ Összegezési módszer
A tıkésítési rátát úgy határozzuk meg, hogy összeadjuk azokat a rátákat, amelyek az egyes fogalmi összetevıkre alkalmazhatók. Az értékelı egy biztonságos rátával kezdi a munkát, és ehhez hozzáadja azokat a tényezıket, amelyek az okai annak, hogy a tıkésítendı jövedelemfolyamhoz alkalmazható ráta eltér a biztonságos rátától. A kockázatmentes ráta az a megtérülési kamatláb, amely ilyen befektetés esetén bármely idıpontban rendelkezésre áll a befektetınek. Kockázati prémium : a befektetıben olyan józan elvárás van, hogy nagyobb megtérülési rátára tehet szert. Az eljárás hátránya ,hogy sok esetben az elemzınek csak kevés piaci adat áll rendelkezésére, így a kialakított ráta igen szubjektívvá szubjektívvá válhat!
3
C./ Súlyozott átlagszámítási módszer Két vagy több tıkésítési rátát olvaszt egybe és ezeknek a rátáknak számítjuk a súlyozott átlagát. Példa: A vállalkozást részben saját tıkébıl, részben adósságból finanszírozzuk: A finanszírozott hányadra alkalmazott tıkésítési ráta 15%, a sajáttıkére vonatkozó ráta 25%. Tételezzük fel, hogy a hitelbıl finanszírozott rész 50%, a saját rész szintén 50 %./
Idegen tıke / adósság/ Saját tıke /Tıkeérdekeltség/
Költség 0,15 x
0,5
= 0,075
0,25
0,5
= 0,125
x
Arány
A súlyozott átlagú tıkésítési ráta
0,200
Diszkontált cash flow számítás
A DCF számításánál jövıbeli potenciált kell elemezni, amely figyelembe veszi:
Mérleg és eredmény kimutatást Az üzlet által eredményezett szabad pénzáramlást Üzleti befektetések Pénzügyi kapcsolatok elınyei Kockázatfelmérés Az üzletág fejlıdése a szolgáltatókkal, ügyfelekkel, versenytársakkal, helyettesítı termékkel, és a jövıbeni versenytársakkal kapcsolatban Az üzlet versenyképessége a jövıben, az egyenrangú üzlettársakkal összehasonlítva A fı versenytársak relatív ereje, stratégiája és potenciálja
DCF értékelés
Az értékelınek ismernie kell az üzleti egység eszközeinek piacát, és az azokat irányító erıket. Az értékelés attól függıen változik, hogy az értékelés célja a vállalkozás értékének, vagy a saját rész tıkeértékének megállapítása. A vállalkozás egészének értékeléséhez a kamatok, adók és értékcsökkenés elıtti bevételeket kell megfogalmazni.
1./Jövedelem megközelités diszkontált cash flow számítás
A számítás alapja a diszkontálás:( diszkontálás:( jelenérték számítás)
ahol
-n P= F* (1+i ) P = a kezdeti idıpontban megjelenı kiadás vagy vagy bevétel F = valamely késıbbi idıpontban megjelenı pénzösszeg i = kamatláb n = vizsgált évek száma -n (1+i ) jelenérték szorzó
A DCF módszerben megbecsüljük a szabad pénzforgalmat egy megállapított idıtartam / DCF periódus/ minden egyes évében. Az érték függ a periódus hosszától, a pénzforgalomtól, a periódus végén megmaradó kötelezettségtıl és a maradványértéktıl. Amikor az üzlethez nem mőködı vagyontárgyak is tartoznak/ pl.: többletföldterület, bérelt épületek stb./ akkor ezek nettó piaci értékét hozzá kell adni az értékhez, mint adózott rendkívüli pénzbevételt. pénzbevételt.
DCF periódus A DCF periódus tükrözi azt az idıtartományt, amelyben a vállalat elér egy biztos állapotot. Függ azon évek számától, amelyekben a befektetett befektetett tıke megtérülése (ROI) eléri, vagy meghaladja az eredetileg befektetett befektetett tıkét. Ez általában 55-10 év. Ha a vállalat felhagy tevékenységével, a DCF periódus megfelel a hátralévı mőködési idınek.
A befektetés hozamrátája: Kamatköltség és nyereségadó levonása elıtti nyereség ( EBIT) ROI =---------------------------------------------------------------=-----------------------------------------------------------------Befektetés
DCF értékelés Az üzletrész tulajdonosok szabad
pénzáramlása megfelel: Nettó jövedelem + leértékelés és amortizációamortizáció- tıkekiadások +/+/- mőködı tıke változásai – tıke visszafizetések + Új adósságok hozama – elsıbbségi osztalék.
4
Példa a DCF számításra Legyen a példabeli vállalkozásunk várható prognosztizált nyeresége nyeresége a következı 5 évre: 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év 20000eFt 30000eFt 40000eFt 50000eFt 60000eFt A 6. évre és azon túl úgy tünik, tünik, hogy a piac elérte a telitettséget, és a nyereség szintje innen kezdve tartósan 65000eFt/év értéken marad. A számítást 10 évre végezzük el, várhatóan 10 év múlva eladjuk a vállalkozást. Úgy döntünk, hogy megvásároljuk ezt a céget olyan áron, ami számunkra számunkra 20%20%-os megtérülési rátát biztosít a befektetésre.
Érzékenység elemzés Érzékenység
elemzésével biztosítja az értékelı , hogy az értékelés megfelelıen tükrözi a kockázatot. A vállalatok kockázatai:
A nyereség jelenlegi értéke a következı: 20000 30000 40000 50000 60000 65000 65000 65000 --------- +-------- + ---------- + --------- + ---------- +--------- + ---------- + --------2 3 4 5 6 7 8 ( 1+0,20) (1+0,20) (1+0,20) (1+0,20) (1+0,20) (1+0,20) (1+0,20) (1+0,20) (1+0,20) 65000 65000 _______ + _______ 9 10 (1+0,20) (1+0,20)
1./ Üzleti kockázat 2/ Pénzügyi kockázatok
= 186.998 eFt
Tehát 187.000 eFteFt-ért megvesszük a vállalkozást
Érzékenységelemzés Az üzleti kockázat a jövedelmek bizonytalanságából származik. A bizonytalanság oka az értékesítés változásaiból és a cég fix mőködési költségeinek szintjébıl adódik. A pénzügyi kockázat a fix pénzügyi költségekbıl, a változó kamatlábakból és azokból a hatásokból származik, amelyet ezek megtérülése a befektetıre gyakorol. Minden egyes kockázati tényezıt felmérni és átfogóan elemezni kell.
Érzékenységelemzés
A jövıre vonatkozó
bizonytalanságok a következıkkel kapcsolatosak:
-
1/2./ Jövedelem tıkésítésének módszere
Érzékenységelemzés
Az érzékenységi
elemzést többféle eljárással lehet létrehozni:
Pesszimista, optimista és a legvalószínőbb feltételezésre alapozott forgatókönyvek létrehozása Csökkenı valószínőségi tényezık alkalmazása az elıre jelzett jövedelemnél Elıre jelzett jövedelem diszkontálása növekvı diszkontrátákkal.
A tervezett üzleti tevékenység pontos meghatározása, számításba véve a jelenlegi versenykörnyezetet A hazai és nemzetközi piacok fejlıdése. Az alapanyagok árváltozásai és egyéb beszállított áruk változásai, beleértve a közvetett és közvetlen adózás hatásait.
A jövedelem tıkésítésének módszerénél a reprezentatív vagy módosított jövedelemszintet megszorozzuk egy jövedelemszorzóval. Az üzleti érték becslése a nettó éves korrigált jövedelem tıkésítésével történik egy kiválasztott tıkésítési ráta használatával. Az értékelınek ki kell választani az éves kiigazított jövedelem tıkésítési rátáját, ami összhangban van a DCF megközelítés általános elveivel. Példa: P.ü. P.ü. besz.szerint Korrigált érték Bruttó árbevétel 279623 USD 279623 279623 USD (-) Értékesített áruk ktg. 125727 125727 ktg. (-) Különféle ráfordítások 131058 94258 (=) Adózás elıtti eredmény 22838 59638 59638
5
Jövedelem tıkésítés módszere
(Példa folytatása)
Úgy módosítjuk a költségeket, hogy levonjuk az értékcsökkenési leírást, a kamatköltségeket és a személyes költségeket. A számításnál az értékcsökkenés nem egy tényleges idıszaki pénzkiadás, a vevı kamatköltségei és személyes költségei is különböznek az új tulajdonosnál. (A tıkésítési ráta meghatározása az elızıekben leírtak szerint.)
2. Eszköz alapú módszer A
legtöbb vállalkozás értékelése nyereségszempontú, a vásárlók mégis szeretik tudni, hogy milyen tárgyi vagyont kapnak, és mi lehet az eszközök értéke. Az eljárás lényegében abból áll, hogy levonjuk a korrigált kötelezettségek nettó összegét a korrigált vagyontárgyak összegébıl, hogy eljussunk a korrigált nettó könyvelési értékhez.
2. Eszköz alapú módszer Az értékelés alapja:
Földingatlan piaci értéke Forgóeszközök várható nettó értéke Épület esetében a piaci érték Berendezések, felszerelések és egyéb eszközök esetében a piaci érték Ha feltételezzük, hogy sor kerül a vállalat felszámolására, szükséges az eszközök piaci értékén alapuló felmérést elvégezni, és ebbıl levonni a keletkezı likvidálási költségeket.
3. Piaci megközelítés
A piaci hasonló üzletek tranzakcióit csak megfelelı alappal lehet összehasonlítani. Az összehasonlításhoz az alábbi tényezıket kell megvizsgálni:
Mennyire hasonlít a tárgyi üzlethez, a minıségi és mennyiségi jellemzık alapján Hasonló üzletek adatainak mennyisége és megbízhatósága Hasonló üzletek vételára megfelelı tranzakcióban alakultalakult-e ki VégeztekVégeztek- e kellıen alapos, erıteljes és elfogulatlan kutatást a hasonló üzlettel kapcsolatban.
3/ Piaci megközelítés A piaci
módszer összehasonlítja az üzletet a hasonló, nyílt piacon értékesített üzletekkel, tulajdonosi érdekeltségekkel és értékpapírokkal. Három leggyakoribb adatforrás:
Nyilvános értékpapírpiac, Vállalatok eladási piaca Tárgyi üzlet elızı tulajdonjogi tranzakciói
Immateriális javak Az immateriális javak
olyan vagyonelemek, amelyek gazdasági erejük révén jelennek meg. Nincs fizikai megjelenési formájuk, de jogokat és privilégiumokat garantálnak azok tulajdonosainak, és általában bevételt vagy más hasznot hoznak a tulajdonosok számára.
6
Immateriális javak csoportosítása
Az immateriális javakat két fı csoportra osztjuk:
Azonosítható immateriális javak
Goodwill (az adott cég üzleti jó hírneve, cégértéke, üzleti értéke) nem felosztható, vállalkozástól nem elkülöníthetı immateriális jószág Beazonosítható, felosztható immateriális javak és jószágok. Azt a goodwillt, amely egy bizonyos céghez tartozik és a cég eladása során ugyancsak eladják, az értékelés során figyelembe kell venni. Nem tartozik az értékelésbe az egyes személyekhez kötıdı és az elızı vállalkozás keretében mőködı goodwill, amely nem képezi az adásadás-vétel tárgyát.
A beazonosítható immateriális javak külön is értékelhetık, ha elıre meghatározható élettartamuk vagy lejáratuk van, és ez idı alatt elıre is számokban megnevezhetı hasznot termelnek:
A goodwill értékelésének módszerei
Immateriális javak értékelése
Az immateriális javak értékelése némiképp különbözik a fizikai eszközök értékelésétıl. Ilyen tényezık:
A
goodwill értékelése négyféle módon történhet:
Beazonosítható, más értéktıl különválasztható, eladható, kölcsönadható, beváltható vagy szétosztható A cég tulajdonát képezi, gazdasági elınye származik belıle, korlátozhatja egy harmadik fél hozzáférését ezen elınyökhöz Korlátozott, de jól meghatározható élettartammal rendelkezik Pénzben kifejezhetı és mérhetı elınyöket biztosít tulajdonosa számára Hozzájárul a hozzá kapcsolódó vagyonelem értéknövekedéséhez Az értékelı sokszor nem támaszkodhat csak az ügyfél vagy képviselıje információira!.
Hagyományos módszer Az értékelı a goodwill értékelése során dönt, hogy a befektetett tıke hozama nagyobbnagyobb-e az adott vállalkozás esetében, mint ugyanennek a tıkének alternatív befektetések esetén elérhetı hozama. Az így kiszámított goodwill értéke a tıkeköltségnél magasabb, de alacsonyabb is lehet. Tehát megnézzük a teljes vállalkozás mutatóit, feltételezve, hogy az adott cégnek van és hasznosítja is immateriális javait, és ezt az értéket kell összehasonlítani egy olyan vállalkozás mutatóival, amely az elıbbi immateriális javakkal nem rendelkezik.
Szabadalmak, találmányok, eljárások, tervek minták, szaktudás Szerzıi jogdíjak, irodalmi, zenei, mővészeti alkotások Védjegyek, márkanevek, terméknevek Kiváltságok engedélyek, szerzıdések Módszerek, programok, rendszerek, eljárások, stb. Szoftverek, számítógépes adatbázis Fejlesztés alatt álló immateriális javak
Hagyományos módszerrel Jövedelem megközelítési módszerrel Költség megközelítési módszerrel Piaci megközelítéssel
Hagyományos módszer
A hagyományos módszer lépései:
KülönKülön-külön ki kell számítani az összes beazonosítható fizikai vagyontárgy által és az összes beazonosítható immateriális vagyontárgy által termelt nettó mőködési profitot Meg kell határozni a befektetett tıke alternatív költségét (kamatláb). Ennek a felhasználásával lehet számítani a fizikai eszközök és az immateriális javak által termelt „normál” üzleti értékét Ki kell számítani a kiigazított és a „normál” profit különbségét, különbségét, amely a többletprofitot adja Meg kell határozni a diszkontrátát és a diszkontálási idıtartamot, idıtartamot, amely alatt a többletprofit várható A goodwill értékének számítása: a diszkontálási idıtartam alatt jelentkezı többletprofitok jelenértékének számítása
7
Jövedelem megközelités
Az immateriális javak értékét a várható jövıbeni hozamok jelenértéke alapján határozza meg. A következı értékelı módszerek használhatók: használhatók:
Profit tıkésítése, amelyet az immateriális vagyonrészekbıl vezethetünk le, és ami többek közt felárból, költségcsökkentésbıl vagy nagyságrendi megtakarításokból származik. Felbecsüljük az elméleti jogdíj értékét vagy bérleti díját, amelyet máskülönben is fizetni kellene a vagyonrész jogos tulajdonosának Diszkontált pénzáramlás
Bevétel tıkésítési módszer A
tipikus bevételi szintet osztjuk a tıkésítési rátával, hogy a bevételt értékké konvertáljuk. Gondosan kell eljárnunk, hogy az a bevétel, amelyet az egyes vagyonokhoz hozzásoroltunk, nem meríti ki azt a bevételt, mely az összes vagyonhoz rendelkezésre áll.
Diszkontált pénzáramlás A jövıbeni diszkontált
pénzáramlás (DCF) módszerben, (vagy a nettó pénzáramlás módszerben) a készpénzbevételek az egész jövıbeni periódusra vonatkozóan becsültek. Ezeket a bevételeket értékké alakítjuk át, felhasználva a jelenérték (PV) számítást.
Költség megközelítés A költség megközelítést
hasonló módon használjuk, mint azokat a módszereket, amelyeket gépekkel és felszerelésekkel kapcsolatban alkalmazunk.
Költség megközelítés
Az értékelınek azonosítani kell tudni és ismerni kell a különféle avulási formákat: Fizikai értéktelenedés Funkciós értékcsökkenés Szabályozó avulás Technológiai avulás Gazdasági kopás melyeket alkalmaznia kell az immateriális javak értékelése során. A költség megközelítés a legkevésbé megbízható módszer az immateriális javak értékelése során.
Piaci megközelítés A
piaci megközelítés összehasonlítja az értékelés tárgyát képezı vagyontárgyakat a hasonló immateriális javakkal, érdekeltségekkel vagy azokkal a biztosítékokkal, amelyeket a nyílt piacon a közelmúltban értékesítettek.
8
Az értékelési módszerek egyeztetése
Piaci megközelítés
A piaci módszer alkalmazása során figyelembe kell venni:
Mindazon jogok összessége, amelyet az adásvétel során elidegenítenek Bármilyen különleges gazdasági egyezség Az eladás „normál” körülmények között, vagy kényszer alatt történt Azok a gazdasági feltételek, amelyek az eladás idején a megfelelı piaci szegmensben fennállnak Az iparág vagy üzletág legfontosabb jellemzıi, ahol az immateriális javakat használják A vagyonelem fizikai sajátosságai Az immateriális javak gazdasági jellemzıi
A végsı érték a következıktıl függ:
Az alkalmazott értékelés alapjától Az értékelés céljának megfelelı összes idevonatkozó és az értékeléskor rendelkezésre álló információtól Az alkalmazott becslıi módszertıl Az értékelı szakmai ítéletétıl, döntésétıl Az értékelınek megfelelı magyarázatot és indoklást kell adni az alkalmazott módszerrıl, az egyes értékelési módszerek egymáshoz viszonyított súlyozásának arányáról, melyet a különbözı eredmények egyeztetése és összehangolása során használt.
EVS 2003 7. és 8. sz. útmutatása Az EVS
7.sz útmutatása az üzleti értékelések témájával foglalkozik. A 8. sz. útmutató az Immateriális javak értékelésével foglalkozik. Az elıadás figyelembe vette mindkét útmutató ajánlásait.
9
