Üzleti tervezés Ingatlanvagyon-értékelı és Közvetítı Képzés
Kákonyi Áron 1999: Kereskedelmi és Gazdasági Fıiskola (Szolnok) külker szak 2001: Mőszaki Menedzser szak (Kecskeméti Fıiskola Mőszaki kar) 2002: Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem MBA 2006: Szegedi Egyetem ÁJK PORTA KFT Kecskemét
[email protected] ingatlanforgalmazás, értékbecslés, társasház kivitelezés, igazságügyi szakértés mőszaki szakértés, ingatlan-tanácsadás, „ingatlanos” oktatás 2000-tıl oktatok gazdasági, majd ingatlanközvetítıi és jogi tantárgyakat a FÜTI-nél
A mai nap tematikája Az elsı óra a szoros értelemben vett tananyag. Az üzleti tervrıl általában, (részletesen majd holnap Baczkó Istvánnal) A második óra a tananyaghoz kapcsolódó esettanulmányok. A harmadik óra teszt kitöltése az eddigiekrıl. A helyes megfejtınek jutalom (ha több van, akkor sorsolunk.) A teljes diasor megtalálható hétfıtıl a képzés weboldalán.
Az üzleti tervrıl röviden Ez a fogalom egyre több helyen és oknál fogva bukkan elı napjainkban, így mindenképp hasznos megismerni a lényegét. Engedjék meg, hogy elıször összefoglaljam azokat a tévhiteket, melyek vállalkozók között terjednek, s hasznos ıket cáfolnom: 1. 2. 3. 4.
Az üzleti terv nem egy szükséges rossz! Az üzleti terv nem a banknak készül (bár lehet ilyen verziója is)! Az üzleti terv nem táblázatok kitöltése! Az üzleti tervet más nem készítheti, mint a vállalkozó vagy a vállalkozás felelıs vezetıi. (én nem bíznék olyan valaki szakmai hozzáértésében, aki felajánlja, hogy elkészíti helyettem.). Ez alól egy megvalósíthatósági tanulmány kivétel lehet. 5. Az üzleti terv nem örök, bizonyos idıszakonként újra kell gondolni. (A gyakoriságot sok minden befolyásolhatja, melyekrıl késıbb még lesz szó. Ilyen például a piaci fizetıképesség változása, a versenytársak viselkedése, adóváltozás stb.) 6. Az üzleti tervben nem a terv a fontos, hanem a tervezés folyamata! (Természetesen a terv, mint végtermék hasznos, de csak azért, hogy ne kelljen fejben tartani a számokat, prioritásokat.) 7. Az üzleti terv nem ér semmit, ha nincs, aki végrehajtsa!
Miért tartják felesleges idıtöltésnek a vállalkozások az üzleti tervet? Ennek alapvetıen öt oka van: • •
•
•
•
Teljesen kezdı "ösztönös" vállalkozó, aki nem látja még elınyét az irányított felkészülésnek. Már beindult a vállalkozás, de erıforráshiány és a túlélésért folytatott harc miatt sem idıt, sem pénzt (még támogatás melletti önrészt sem) nem tud szakítani a tanulásra. Következmény: mivel a nem megfelelı vállalkozásszervezés miatt alakult így, nagy eséllyel konzerválódik ez a helyzet. Már beindult a vállalkozás, és a kezdeti "felszálló ág"-ban van (pl. ha egy piaci hiány pótlására alakult). Ez a helyzet könnyen azt sugallhatja a vállalkozás vezetıinek, hogy különösebb felkészülés nélkül is értik e dolog csínját-bínját. Így - bár lenne rá idejük és fizetıképességük - nem gondolnak a vállalkozásvezetési tanácsadó tréningek szerepére és igénybevételére. Következmény: a vállalkozás következı "életciklusában", amikor a felszálló ág után a versenytársak aktív jelenléte miatt stagnálás következik, a hatékonyság alacsonyabb szintje miatt nagy eséllyel egyre inkább kiszorulnak a versenybıl. Ekkor tapasztalják meg saját kárukon (esetleg nagy árat fizetve érte) a felkészültség fontosságát, értékét. Régi (legalább 8-10 éve) vállalkozó, kifinomult vállalkozói kultúrával, bevezetett partneri körrel. Szándékai szerint megmarad "kis" vállalkozónak, nem zavarják meg a munkáját az új technológiai és egyéb környezeti változások. Itt az a kérdés: meddig? Régi (8-10 éve) vállalkozó, aki kezdetben egy növekvı piacra vagy jelentıs konkurencia nélkül termelt- szolgáltatott. A mostani helyzetben már kultúraváltásra lenne szüksége. Kérdés: felismeri-e idejében?
Lássuk most az üzleti terv értékeit, tartalmát! 1. Az üzleti terv a vállalkozás életben maradásának biztosítéka. 2. Az üzleti terv győjtıfogalom mindazon adatgyőjtési, elemzési, következtetési és döntési tevékenységre, melyet feltétlenül el kell végeznünk a vállalkozás jövıje érdekében. 3. Az üzleti terv az éleslátásunk kialakításának eszköze. (Minden, amit remélünk, csak akkor kerülhet bele, ha megvan a realitása.) 4. Valójában az üzleti terv illeszti a fizetıképes kereslethez a vállalkozásom képességeit, kapacitását. 5. Az üzleti terv áttekinti vállalkozásom erısségeit és gyenge pontjait, valamint a gazdasági, piaci környezetben rejlı lehetıségeket és a vállalkozásomra leselkedı veszélyeket. 6. Az üzleti terv tartalmazza a megfelelı idıtávlatban (1-3-5 év) elérendı számszerősített célokat. 7. Az üzleti terv végrehajtása általában nem könnyő!
A tervezés meghatározása, lényege és szükségessége A tervezés fogalma: Nincs egységes, általánosan elterjedt fogalma. A tervezés szerves része minden tudatos emberi cselekvésnek: Keressük a lehetséges lépések legjobb kombinációját. A tervezés bármely területére, feladatára és fajtájára megállapítható, hogy mindig a jövıre vonatkozik, a jövı befolyásolására irányul; a jövıbeni tevékenységek meghatározásával foglalkozik; a változó környezeti hatásokra való felkészülést is jelenti.
Mit jelent az üzleti tervezés? A jövıben felmerülı problémák megközelítésének és megoldásának módja. Kompromisszumra törekvés a vállalat céljai és lehetıségei között. A vállalkozás üzleti lehetıségeinek reális megfogalmazása.
A vállalati tervezés olyan eljárás, melynek segítségével meghatározzák és megszervezik a vállalkozás legfontosabb feladatait. egyrészt azért, hogy rövid távon biztosítsák a hatékonyságot, másrészt azért, hogy hosszútávon is sikeres legyen a vállalkozás. Miért fontos az üzleti tervezés? Választ kapunk arra a kérdésre, hogy a befektetett tıkéért és idıért cserébe mekkora haszonra lehet számítani. 1. 2. 3. 4.
A tervek készítésével a vállalkozás önmaga (részben) határozza meg a jövıjét; azt nem adottságként fogadja el; A szervezet számára világos irányt és célt szab; Kihangsúlyozzuk az elérendı teljesítményeket. Felmérjük a vállalkozás lehetıségeit, szembeállítjuk a kiadásokat a bevételekkel.
A terv tehát egyfajta vezérfonal a gazdálkodás során. A gazdálkodó szervezetek megjelenése óta jelen van a tervezési funkció.
A tervezés fajtái és eszközei, a tervmunka megszervezése A tervezés fajtái: Sokféle csoportosítás létezik. Csoportképzı ismérvek: • a tervezés jellege; • a tervezés idıtávja; • a tervezés tárgya; • a tervezett változtatások mértéke és • a tervek írásba foglaltsága szerint.
A tervezés jellege szerint:
Metatervezés: a tervezés tervezését jelenti. A tervezést magát is elıre megtervezik és megszervezik. A szervezeti egységek, személyek között felosztják a feladatokat: tervezési kézikönyv elkészítése, a feladatoknak (tervfejezeteknek) a felosztása, az elkészítés (összeállítás) határideje. Összehangolják az egymásra épülı lépéseket.
1. 2.
Operatív tervezés: a tényleges tervezési folyamatot jelenti. A célok megfogalmazása Helyzetelemzés, problémafeltárás, a környezet és az adottságok vizsgálata Cselekvési alternatívák keresése (milyen módon lehet elérni a kitőzött célokat) A jövıbeni keretfeltételek, adottságok prognózisa A cselekvési alternatívák értékelése és ellenırzése A döntés és a tervelıirányzat kidolgozása.
3. 4. 5. 6.
Ezt követi a tervezett folyamatos és akciók megvalósítása, majd a tervés tényadatok összehasonlítása. A tervezés idıtávja szerint: Rövidtávú (általában egy év vagy rövidebb idıszak); Középtávú (jellemzıen 2-4 évre készülı) és Hosszútávú (5 évre, vagy annál hosszabb idıre készülı). Az idıtávok iparáganként változnak. A tervezés tárgya szerint: • Funkcionális tervezés: a gazdálkodás egy-egy részterületét tervezi; • Projekttervezés: egy meghatározott idıtartamra egy egyedi (nem ismétlıdı) feladat megtervezését jelenti.
A tervezett változások mértéke szerint: Stratégiai tervezés: Hosszútávra tervezik meg a vállalkozás fejlıdésének meghatározó (alapvetı) szempontjait. A vállalkozás egész rendszerét érinti. A vállalkozás jövıbeni mozgásterét alakítja ki. Taktikai (akció) tervezés: A stratégiában megfogalmazott szempontokhoz, célokhoz konkrét feladatokat terveznek. Kidolgozzák és kijelölik a cél eléréséhez szükséges forrásokat, intézkedéseket. Operatív tervezés: Általában az éves vagy rövidebb idıszakokra vonatkozó tervek összeállítását jelenti. Általában adott év (negyedév) teljesítményeinek rövid távú tervezése A három fokozat hierarchiát alkot, a magasabb szint határozza meg az alsóbb szinten folyó tervezés kereteit.
A tervek írásba foglaltsága szerint: Informális tervezés: A vállalat vezetıje csak gondolati szinten tervez, a tervek csak a vezetık fejében, elgondolásaiban vannak meg és ezeket nem rögzíti írásba. Formális tervezés: A tervek részletes kidolgozását és írásban történı rögzítését jelenti.
A tervezés függ a vállalkozás (tevékenység) bonyolultságától és a környezeti változások gyakoriságától és mélységétıl.
A tervmunka megszervezése, a tervezés formái Ki látja el ezeket a feladatokat? • Kisvállalkozásoknál általában a vezetık; • Közepes vállalkozásoknál speciális munkahelyeket hoznak létre a vezetés alatt; • Nagyvállalatoknál legtöbbször külön szervezetet hoznak létre.
A tervezési rendszer kialakításának feladataival gyakran speciális szervezeti egységet bíznak meg. A tervezı szervekhez általában a következı részfeladatok tartoznak: A tervezési rendszerek fejlesztése, módosítása; A tervezési dokumentáció elkészítésében való közremőködés; A különbözı résztervek összehangolása; Részvétel a speciális tervek (projektek) kidolgozásában; Részvétel az eredmények ellenırzésében és értékelésében; A tervezés szempontjából meghatározó információk győjtése.
1. 2. 3.
Egy vállalkozáson belül a tervezés formája szerint 3 féle tervezést különböztetünk meg: Felülrıl lefelé (top-down) tervezés; Alulról felfelé (bottom-up) tervezés; Ellenáramlatú tervezés.
Felülrıl lefelé tervezés: Lényegében tervlebontást jelent, a tervezés a vállalti hierarchiában fentrıl lefelé halad: a vállalati vezetés meghatározza a célokat és a fıbb keretszámokat, melyek alapján az alsóbb szintek tovább tervezhetnek. Hátránya a túlzott centralizáltsága. Alulról felfelé tervezés: A legalsó szervezeti szintekrıl indul ki a tervezés. A felsıbb szintek feladata, hogy ezen terveket összehangolják, így a tervezés végén alakulnak ki a végsı tervszámok.
Elınye, hogy demokratikus tervezési forma, hátránya, hogy az eltérı érdekek miatt nehéz egységes terveket kialakítani. Hátránya, hogy a tervezés jelentıs idıráfordítással és a vezetés számára bonyolult és hosszan tartó döntési folyamatokkal jár. Ellenáramlatú tervezés: Az elsı kettı hiányosságait küszöböli ki azáltal, hogy a kettıt ötvözi. Alulról és felülrıl is indulhat. Ha felülrıl indul – ez az általános – a felsı szinten meghatározzák a keretszámokat, célokat, és az alsóbb szinten ezek alapján terveznek (saját érdekeiket is beépíthetik a tervekbe). Ezután a tervezés „visszafordul”, és a terveket felsı szinten összehangolják. Elınye: minden szervezeti egység részt vesz a tervezésben. Ma már ez a leggyakoribb, legnépszerőbb tervezési forma.
A tervekkel, tervezéssel szembeni fıbb követelmények
Ezek a követelmények olyan elvárások, melyek a tervekkel szemben egyidejőleg kell, hogy érvényesüljenek. A legfontosabbak: a terv realitása; komplexitása; konzisztenciája; rugalmassága; pontossága, hitelessége; áttekinthetı formája és tartalma; lényegre törı fogalmazása, figyelemfelkeltı stílusa.
Mikor reális a terv? Ha se nem túl laza, sem pedig túlfeszített, azaz végrehajthatatlan. Mit jelent a komplexitás? Azt jelenti, hogy a terv egymással összefüggıen fogja át a vállalti mőködés legfontosabb területeit.
Mit jelent a tervezésnél a rugalmasság követelménye? A változó körülményekhez való alkalmazkodás szükségességét fejezi ki. A rugalmasság azt jelenti, hogy figyelembe kell azt vennünk, hogy a körülmények változhatnak. Módszertanilag ez a következıkben nyilvánulhat meg: több variációs tervek; sávos, intervallumokban történı tervezés; tervezési tartalékok képzésében. Általában a célok képezik a tervek stabil elemeit, az akciók (projektek) pedig a rugalmas elemet. Egy rugalmas terv megfelelı tervezési szemléletet, folyamatos tervezımunkát és a tervek rendszeres felülvizsgálatát igényli (gördülı tervezés módszere). „A tervezés fı haszna nem maga a terv, hanem a tervkészítés folyamata.”
A jó üzleti terv az elemzésen, az elemzéshez tudatosan és szorgalmasan győjtött adatokon alapul. Sıt, az elemzések következtetéseinek próbáján. Az üzleti terv ne egy nagy mő legyen, hanem az állandó változásban, fejlıdésben lévı vállalkozás 3-6 havonta átgondolt, szükség esetén átdolgozott iránytője.
A stratégiai, a taktikai és az operatív tervezés Stratégia: Olyan átfogó, komplex és konzisztens koncepció, amely hosszútávra készült és lehetıvé teszi, hogy a vállalkozás felkészüljön a jövı várható eseményeire. A stratégia a vállalkozások hosszútávú fennmaradásának cél- és eszközrendszere.
A stratégia (és a stratégiai tervezés) egyik legfontosabb kategóriája az idıtáv: Mekkora az adott iparágban az avulási folyamatok hossza? Milyen gyorsan avulnak el a vállalkozás termékei / szolgáltatásai? Vannak-e az ágazatban új technikai fejlesztések? Mekkora az az idıtartam, amit viszonylag jól elıre tudunk látni? Milyen idıszakonként változnak a piaci körülmények?
Mit tartalmaz a stratégiai terv? a)
b)
A mőködési körre, termékszerkezetre vonatkozó fıbb irányok és elképzelések. Cél: a termék- (vagy szolgáltatás) struktúra megfeleljen a piaci igényeknek, a termék / szolgáltatás versenyképes legyen. A stratégiai célok rendszere: Illeszkedési célok: a környezethez hogyan illeszkedjünk; Gazdasági célok: a piaci (pl. piacbıvítés, kivonulás), technikai és minıségi célok, pénzügyi pozíciók számszaki és verbális kifejezése; Szervezetfejlesztési célok: szervezeti felépítés módosítása; Humánpolitikai célok: szakképzettségi szint, a munkakörülmények változtatása, a foglalkoztatottak jövedelmi szintje; A stratégiai tervezés idıtávja a vállaltra jellemzı alapvetı folyamatok idıtényezıitıl függ (avulási folyamat). A stratégiai terveket általában hosszabb távú tervekben szakaszonként valósítják meg (gördülı tervezés). Gördülı tervezés: a terveket minden évben átdolgozzák, aktualizálják, összehangolják a legújabb információkkal. A stratégiai tervezés egy folyamatos tevékenység, tanulófolyamat.
Az éves terveket a stratégiai elgondolások alapján vezetik le. Taktikai tervezés (akciótervezés): A stratégiai terv az akciókon keresztül valósul meg: pl. piacra lépés új termékekkel, szolgáltatásokkal; szervezetfejlesztés, átalakítás; a foglalkoztatottak oktatása, továbbképzése; stb. Operatív tervezés (ez a szőkebb értelmő üzleti tervezés!!!): Általában egy évre (vagy rövidebb idıszakra) készül. Az éves terv egy irányvonal, mely a dolgozók cselekedeteit kijelölik. Az éves tervekben vannak részletesen kidolgozva és számszerősítve a stratégiai célok. Minden vállalti egység számára kidolgoznak egy-egy tervet, mely tartalmazza az általuk elérendı célokat (teljesítmények, költségek, bevételek formájában).
Mikor kell egy vállalkozásnak üzleti tervet készíteni? Az üzleti terv szerepe a piacgazdaságok gyakorlatában az egyes vállalkozásoknál ma sem egységes. Vannak vállalkozások, melyek rendszeresen elkészítik és alkalmazzák. Bizonyos vállalkozások pedig csupán esetenként, konkrét gazdasági fejlesztési cél megalapozásával összefüggésben; A vállalkozások jelentıs része egyáltalán nem alkalmaz üzleti tervet.
Miért elınyös az üzleti terv elkészítése a vállalkozás számára? A vállalkozások elsı üzlet tervüket induláskor készítik. Ilyenkor segíti a vállalkozót a kezdeti idıszak céljainak és feladatainak meghatározásában. Ha jó az üzleti terv, akkor támpontokat nyújt arra vonatkozóan, hogy a vállalkozásnak milyen esélyei lesznek a piacon. Ismerteti a vállalkozó elképzeléseit, áttekintésre kényszeríti a vállalkozót, és útmutatóul is szolgál. A terv elkészítését esetenként külsı pénzügyi források megszerzésénél bankok vagy egyéb szervek is igényelhetik, vagy elıírják. (általában a pénzintézetek megelégszenek egy világosan megfogalmazott és pontosan számított tervezettel is.) A terv szerepet játszhat a már meglévı vállalkozás eladásánál is. Segít a vevık informálását, valamint hozzásegítheti az eladót, hogy a vállalatot jó áron adja el. Mőködı vállalkozásnál a terv rendszeres alkalmazása jó lehetıségeket nyújt a mőködés megalapozásához, a megfelelı elırelátás biztosításához.
Meglévı vállalkozásnál az üzleti terv célja a meglévı partnerek bizalmának erısítése is lehet. Potenciális befektetık, üzleti partnerek „megszerzése.” Új termék bevezetésénél megmutatja, hogy az adott termék (szolgáltatás) sikeres lesz-e, ennek átgondolásra rákényszeríti a vezetıket. Az alkalmazottak számára cselekvési irányokat jelöl ki, egyfajta útmutatóul szolgál. A vezetıket rákényszeríti a stratégia folyamatos átgondolására (átdolgozására).
Tervtípusok Az üzleti terveket nagyjából négy csoportba különíthetjük el. Vannak nagyon rövid tervek, legyenek ezek a mini tervek. Vannak munkatervek, bemutató tervek és elektronikus tervek is. Mind különbözı mennyiségő munkát igényelnek, de nem mindig arányosan a kapott eredménnyel. • A mini terv. Egytıl tíz oldalig tartó terjedelemben, legalább felületesen foglalkozva olyan kulcskérdésekkel, mint az üzleti elvek, anyagi szükségletek, értékesítési terv és pénzügyi megállapítások, beleértve a pénzforgalmat, bevételi elırejelzéseket és pénzügyi mérlegeket is. Remek módja annak, hogy gyorsan megvizsgáljuk az üzleti elveket vagy lemérjük egy lehetséges partner vagy kisebb befektetı érdeklıdését. Értékes alapja lehet egy teljesen kidolgozott tervnek a késıbbiekben. Óvatosan bánjunk azonban a mini tervekkel! Nem helyettesíthetik a teljesen kidolgozott terveket. Ha egy mini tervet küldünk egy olyan befektetınek, aki átfogó tervet vár, nevetségesnek tőnhetünk.
• A munkaterv. A munkaterv egy olyan eszköz, amelyet a vállalkozásunk üzemeltetésére használhatunk. Hosszúnak kell lennie a részleteket illetıen, de rövidnek a bemutatáskor. Miként a mini tervnél, megengedhetünk magunknak némileg magasabb szintő nyíltságot és fesztelenséget, amikor munkatervet készítünk. Egy olyan terv, amelyet szigorúan belsı használatúnak szánunk, így nélkülözhet néhány, külsı személy számára egyébként fontos elemet. Valószínőleg nem szükséges hozzáfőzni a vezetık életrajzát függelékként. Ugyancsak nem származik elıny a munkatervbe illesztett, a terméket ábrázoló fényképekbıl. • A bemutató terv. Ha veszünk egy munkatervet, a maga halvány külsejével és hatásával, és többet törıdünk a kinézettel, egy bemutató tervet kapunk. Ez a terv már alkalmas arra, hogy bankároknak, befektetıknek és más cégen kívülieknek bemutassuk. Majdnem minden információ ugyanaz lesz a bemutató tervben, mint a munkatervben, de a stílus némileg más
Elengedhetetlen, hogy a bemutató terv pontos és belsıleg konzisztens legyen. Egy hibát egy ellenszenves kívülálló megtévesztésként értelmezhet. A legjobb esetben is gondatlannak fogunk tőnni. • Az elektronikus terv. Az üzleti tervek többségét valamilyen számítógépen állítják össze, kinyomtatják és a papír változatot mutatják be. De egyre több és több üzleti információ, amelyet régen kizárólag papíron adtak át a résztvevı felek, ma már elektronikusan küldik. Tehát helyénvaló lehet egy elektronikus változatot kéznél tartani. Egy elektronikus terv jól jöhet, ha a bemutatót egy csoportnak prezentáljuk egy kivetítın, vagy hogy kielégítsük egy megkülönböztetett befektetı igényét, aki szeretne elmerülni a komplex táblázatok adatainak mélyére.
Az üzleti terv felépítése, szerkezete Az üzleti tervtartalmára és szerkezetére nem lehet általános sémát kialakítani. Úgy kell felépíteni, hogy az megfeleljen a céljának.
Az üzleti terv mellékletei: • A beruházás teljes költségelıirányzata és eszközigénye • Tartós, illetve induló forgóeszközigény tervezése a termelés, szolgáltatás megkezdésének évében • A beruházás, befektetés megvalósulásának pénzügyi forrásai és felhasználásának idıbeli ütemezése • Eredménykimutatás • Mérlegterv • Pénzforgalmi terv • A vállalkozás rövid és hosszú lejáratú kötelezettségei • Tervezett osztalék és alaptıke-összetétel alakulása • Levelezés és szándéknyilatkozatok • Piackutatási adatok • Bérleti és egyéb szerzıdések • Szállítói árajánlatok
Pénzügyi tervezés Egy vállalatnál folyamatosan finanszírozási döntéseket hoznak: a finanszírozási döntések egyik alapvetı célja, hogy a folyamatos gazdálkodás forrásellátását biztosítsuk, errıl a jól vezetett vállalkozások többé-kevésbé tervszerően gondoskodnak; Mit nevezünk pénzügyi tervnek?
A vállalkozás egészének pénzügyi jövıképét. Hasonlóan az üzleti tervekhez, a pénzügyi terv is különbözı célokra, eltérı tartalommal, eltérı formákban születhet. A pénzügyi terv is – hasonlóan az üzleti tervhez – különbözı hosszúságú idıszakokat, eltérı idıhorizontokat ölelhet fel. • középtávú; • éves,; • rövidtávú (operatív) pénzügyi terveket különböztetünk meg.
Középtávú pénzügyi terv: A cég stratégiai elképzeléseinek nagyvonalú pénzügyi vetülete. Éves pénzügyi terv: A vállalkozás üzleti tervéhez, annak operatív részéhez illeszkedik. Egy naptári évre, többnyire negyedéves (vagy havi) bontásban készül. Ez nyújtja a legnagyobb mozgásteret a menedzsment számára. Rövidtávú pénzügyi terv: A havi pénzforgalom napi bontású prognózisa. Elsıdlegesen a „napi” pénzgazdálkodást, a fizetıképesség folyamatosságának megırzését szolgálja.
Gördülı tervezési technika: Korszerő tervezés alapvetı célja: biztosítsa folyamatosan az elırelátást egy kiválasztott idıtávra. Lényege, hogy egy-egy részidıszak elteltével aktualizálni szükséges a tervet, majd el kell készíteni a következı idıszak azonos részidıszakának tervét. A gördülı tervezési technika lényege (éves pénzügyi terveknél): az adott negyedévben keletkezett terv-tény eltéréseket át kell vezetni a terven (ezt hívjuk aktualizálásnak) majd hozzá kell fogni a következı év azonos negyedévének megtervezéséhez. A bizonytalanság a kiválasztott idıtáv növekedésével „exponenciálisan” nı. Minél tovább próbálunk elırelátni, annál többször szorulunk közelítı számításokra, becslésekre.
Terv frissítési ellenırzı lista Itt következik hét ok, amelyeket nem árt megfontolni, mielıtt frissítjük üzleti tervünket. Ha csak egy is vonatkozik ránk, itt az ideje a frissítésnek. 1)
2)
3)
4)
5) 6)
7)
Egy új pénzügyi periódus kezdıdik. Frissíthetjük tervünket évenként, negyedévenként, vagy akár havonta is, amennyiben az iparágunk gyorsan változik. Pénzügyi támogatásra van szükségünk. Hitelezık és egyéb pénzemberek igénylik a friss terveket, hogy segítsék ıket pénzügyi döntéseikben. Jelentıs piaci változás történt. Változik az ügyfelek ízlése, átalakuló vásárlói trendek, és megváltozott szabályozási környezet egyaránt szükségessé teheti a tervek frissítését. Cégünk kifejlesztett vagy épp kifejleszt egy új terméket, szolgáltatást vagy gyakorlatot. Ha a vállalkozás sokat változott az elsı tervünk megírása óta, ideje frissíteni. Ha változás történt a vezetésben. Az új vezetıségi tagoknak friss információkra van szükségük a vállalkozásról és a céljairól. Ha a vállalkozás átlép egy küszöböt, mint például új irodába költözött, átlépte az X millió forintos eladási határt, vagy a századik dolgozót alkalmazza. A régi tervünk már nem fedi a valóságot. Lehet, hogy legutóbb rossz munkát végeztünk, de az is lehet, a dolgok gyorsabban változtak a vártnál.
Melyek a leggyakrabban elıforduló pénzügyi jelentések? Pénzforgalmi kimutatás (cash-flow): A pénzforrások képzıdésének és felhasználásának folyamata egy meghatározott idı alatt. Bemutatja, hogy mikor, mennyi pénz áll a vállalkozás rendelkezésére, illetve mennyi szükséges a mőködéshez. Megmutatja a ténylegesen befolyt bevételeket és kiadásokat. Értéke megegyezik a pénzbevételek és kiadások különbségével. Eredmény-kimutatás: A vállalkozás mérleg szerinti eredményének levezetése, mely tartalmazza az eredmény keletkezésére ható fıbb tényezıket, bemutatja a mérleg szerinti eredmény kialakulását. Összefoglalóan számot ad a vállalkozás teljesítményérıl.
Mérleg: Olyan kétoldalú kimutatás, amely egy adott idıpontra vonatkozóan, elıírt csoportosításban és értékben mutatja be a vállalkozás eszközeit és forrásait. „Pénzügyi pillanatfelvétel eszközökrıl és forrásokról.” Megmutatja: a vállalkozás tıkeellátottságát; a vagyoni helyzet alakulását; a vállalkozás kötelezettségét; az eszközök szerkezetében bekövetkezett változásokat; a vállalkozás finanszírozásának módját. Önmagában nem releváns, csak az eredménykimutatással összhangban használható.
Hitel igénybevételének kérdése Az üzleti tervek többsége hitelkérelemhez, pályázatokhoz készül. Magyarországon sok vállalkozás küzd tıkehiánnyal. Ezzel szemben a bankok viszonylag sok kihelyezendı tıkével rendelkeznek, mégis Magyarországon meglehetısen nehéz a vállalkozásoknak a banki hitel felvétel. Sajnos az is elmondható, hogy éppen a mőködés fenn tartásához szükséges forgótıke hitelekhez való jutás a legnehezebb.
A hitelkérelmek általában többlépcsıs szőrési rendszeren keresztül jutnak el a hitel kihelyezési fázisig. A bankok több dokumentumot is bekérnek a vállalkozóktól a hitelkérelem elbírálásához, ezek különbözı bankoknál más és más dokumentumokat jelentenek. A magyarországi bankok a legtöbbször a hitel biztosítékaként ingatlanokat kérnek a vállalkozóktól. Nyitó mérleg (Balance sheet) Nyereség-veszteség számítás (Profit loss account) Készpénz forgalom elırebecslése (Cash flow forecast) Fedezeti pont vagy fedezeti mennyiség számítása (Break-even analysis) Az elsı év végére tervezett zárómérleg (Balance sheet)
